Magyar Közlöny 2026/59

MAGYAR KÖZLÖNY 59. szám

M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A

2026. május 27., szerda

Tartalomjegyzék

19/2026. (V. 27.) OGY határozat A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság

felállításáról 2756

20/2026. (V. 27.) OGY határozat A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról 2757

21/2026. (V. 27.) OGY határozat A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró

Vizsgálóbizottság felállításáról 2759

22/2026. (V. 27.) OGY határozat A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról 2760

23/2026. (V. 27.) OGY határozat Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság

felállításáról 2762

24/2026. (V. 27.) OGY határozat Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak

és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló

17/2026. (V. 9.) OGY határozat módosításáról 2763

25/2026. (V. 27.) OGY határozat Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi ügyében 2764

106/2026. (V. 27.) KE határozat A Magyar Tudományos Akadémia elnökének tisztségében való

megerősítéséről 2764

28/2026. (V. 27.) ME határozat Helyettes államtitkárok kinevezéséről 2765

2756 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám

IX. Határozatok Tára

Az Országgyűlés 19/2026. (V. 27.) OGY határozata

A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról*

[1] A TISZA-frakció által kezdeményezett, a kegyelmi ügytől elkülönülő gyermekvédelmi vizsgálóbizottság célja

a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása. A vizsgálat

kiindulópontja, hogy több mint 21 ezer gyermek él szakellátásban, miközben a nevelőszülői hálózat kapacitáshiánya,

az intézmények alulfinanszírozottsága, a méltatlan infrastruktúra, a szakemberhiány és a jelzőrendszer elégtelen működése

súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát és alapvető jogait.

[2] A bizottság feladata nem egyedi büntető- vagy hatósági ügyek vizsgálata, hanem annak feltárása, hogy az állam,

a fenntartók, a gyámhatóságok, az egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők közötti együttműködés

miért nem képes megelőzni a bántalmazást, elhanyagolást és intézményi kiszolgáltatottságot, valamint hogy

a meghirdetett forrásbővítések valódi rendszerszintű javulást eredményeztek, vagy csupán válságkezelő beavatkozások

maradnak.

1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint

vizsgálóbizottságot hoz létre „A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel.

2. A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata

a) vizsgálja meg, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer finanszírozási, fenntartói, személyi és intézményi

működésének hiányosságai miként járultak hozzá a gyermekvédelmi szakellátás túlterheltségéhez,

a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányához, az intézmények alulfinanszírozottságához, valamint a gyermekek

biztonságát és alapvető jogait veszélyeztető állapotok kialakulásához;

b) tárja fel, hogy a gyámhatóságok, a gyermekjóléti szolgálatok, az egészségügyi, oktatási és rendészeti

szervek, valamint az állami és egyéb fenntartók közötti együttműködés és információáramlás milyen

okokból bizonyult elégtelennek a gyermekbántalmazás, az elhanyagolás, az intézményi kiszolgáltatottság

és a mentális egészségügyi válsághelyzetek megelőzésében, továbbá hogy a meghirdetett állami

forrásbővítések és intézkedések eredményeztek-e tényleges rendszerszintű javulást;

c) határozza meg, hogy a gyermekvédelmi rendszer működésével összefüggésben mely állami, fenntartói,

szakmai vagy igazgatási szereplőket terheli politikai, szakmai vagy intézményi felelősség a feltárt

rendszerszintű hiányosságokért és mulasztásokért, továbbá tegyen javaslatot a gyermekvédelmi

ellátórendszer megerősítését, az intézményi átláthatóság növelését, a szakemberhiány kezelését és

a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmét szolgáló jogalkotási és szervezeti intézkedésekre.

3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről

szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.

4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között

a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek

nyilatkozatait,

c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz

szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai

által írásban tett észrevételeket kell közzétenni.

6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint

TISZA 3 fő,

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő,

Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő,

Mi Hazánk 1 fő.

* A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2757

7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és

a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot.

8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített

adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés

költségvetéséből kell fedezni.

10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki

köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni.

11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön

díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik.

13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig,

illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart.

14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Forsthoffer Ágnes s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k.,

az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője

Az Országgyűlés 20/2026. (V. 27.) OGY határozata

A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról*

[1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a bicskei kegyelmi ügyben miként

működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai

és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. E. kegyelmet kaphatott. A vizsgálat kiindulópontja, hogy

a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a szakmai előterjesztés és az igazságügyi miniszteri álláspont eredetileg

nem támogatta a kegyelmet, a döntés mégis megszületett, majd ellenjegyzéssel hatályossá vált.

[2] A bizottság feladata nem K. E. bírósági ügyének újranyitása vagy egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem annak

tisztázása, milyen szerepet játszottak a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai

háttérszereplők, valamint az esetleges egyházi közbenjárók a döntéshozatali láncban, és milyen intézményi garanciák

szükségesek ahhoz, hogy gyermekvédelmi ügyekben hasonló, átláthatatlan politikai döntés többé ne születhessen.

1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint

vizsgálóbizottságot hoz létre „A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel.

2. A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata

a) vizsgálja meg, hogy a bicskei kegyelmi ügyben a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése,

az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint a kegyelmi döntéshozatal intézményi és eljárási rendje

megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság, a gyermekvédelmi szempontok és a közérdekű állami

döntéshozatal követelményeinek;

b) tárja fel, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők,

továbbá az esetleges külső közbenjárók milyen szerepet játszottak a kegyelmi döntés meghozatalában,

milyen informális vagy formális lobbitevékenység érvényesült a döntéshozatali folyamat során, valamint

hogy sor került-e a rendes hivatali és szakmai döntés-előkészítési mechanizmusok megkerülésére;

* A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

2758 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám

c) határozza meg, hogy a kegyelmi döntés előkészítésével, ellenjegyzésével és meghozatalával összefüggésben

mely állami, politikai vagy intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt

visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a kegyelmi eljárások átláthatóságát, a garanciák megerősítését és

a politikai befolyásolás kizárását biztosító jogalkotási és intézményi intézkedésekre.

3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről

szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.

4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között

a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek

nyilatkozatait,

c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz

szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai

által írásban tett észrevételeket kell közzétenni.

6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint

TISZA 3 fő,

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő,

Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő,

Mi Hazánk 1 fő.

7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és

a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot.

8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített

adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés

költségvetéséből kell fedezni.

10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki

köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni.

11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön

díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik.

13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig,

illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart.

14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Forsthoffer Ágnes s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k.,

az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2759

Az Országgyűlés 21/2026. (V. 27.) OGY határozata

A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról*

[1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja a spontán privatizáció történeti, intézményi és politikai

felelősségi láncának feltárása, különösen annak bemutatása, hogyan alakította át a pártállami nómenklatúra és

a hozzá kapcsolódó gazdasági, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági hálózat a politikai hatalmat tartós gazdasági

befolyássá. A vizsgálat középpontjában az 1987–1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok, majd tágabban

az 1987–2000 közötti privatizációs mintázatok állnának – az állami vállalatok átalakítása, vezetői kivásárlások, áron

aluli vagyonkiszervezések, adósságok államon hagyása, párt- és szakszervezeti vagyonmozgások, valamint a külföldi

vegyesvállalatok és impex-hálózatok szerepe.

[2] A bizottság feladata nem egyedi jogi felelősség megállapítása, hanem a nemzeti vagyon kiárusítását lehetővé tevő

jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, a kapcsolódó

iratok nyilvánosságra hozatalának kezdeményezése, valamint annak bemutatása, miként alapozták meg ezek a folyamatok

az elmúlt évtizedek oligarchikus gazdasági szerkezetét.

1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint

vizsgálóbizottságot hoz létre „A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság”

elnevezéssel.

2. A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata

a) vizsgálja meg, hogy az 1987 és 2000 közötti privatizációs és vagyonátmentési folyamatok során

az állami vállalatok átalakítása, a vezetői kivásárlások, a külföldi vegyesvállalatok létrehozása, valamint

a párt- és szakszervezeti vagyonmozgások milyen jogszabályi, intézményi és felügyeleti hiányosságok

mellett valósultak meg, és ezek miként járultak hozzá a nemzeti vagyon jelentős részének átláthatatlan

elvesztéséhez;

b) tárja fel, hogy a pártállami nómenklatúra, az állami vállalatvezetők, banki és külkereskedelmi szereplők,

az impex-hálózatok, valamint az állambiztonsági és politikai kapcsolatrendszerek milyen módon működtek

közre a spontán privatizációs folyamatokban, különösen az áron aluli vagyonkiszervezések, az adósságok

államon hagyása, a strómanstruktúrák kialakítása és a politikai hatalom gazdasági befolyássá alakítása során;

c) határozza meg, hogy a spontán privatizációval és a közvagyon elvesztésével összefüggésben mely állami,

politikai, gazdasági vagy intézményi szereplőket terheli történeti, politikai vagy igazgatási felelősség a feltárt

rendszerszintű visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára,

a történeti feltárás elősegítésére, valamint a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát

erősítő jogalkotási és intézményi intézkedésekre.

3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről

szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.

4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között

a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek

nyilatkozatait,

c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz

szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai

által írásban tett észrevételeket kell közzétenni.

6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint

TISZA 3 fő,

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő,

Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő,

Mi Hazánk 1 fő.

7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és

a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot.

* A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

2760 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám

8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített

adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés

költségvetéséből kell fedezni.

10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki

köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni.

11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön

díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik.

13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig,

illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart.

14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Forsthoffer Ágnes s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k.,

az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője

Az Országgyűlés 22/2026. (V. 27.) OGY határozata

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról*

[1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer

jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi

bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához.

[2] A vizsgálat kiindulópontja, hogy a végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve,

miközben a Schadl–Völner-ügy rámutatott a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos

következményeire. A bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása vagy folyamatban lévő eljárások

párhuzamos vizsgálata, hanem annak bemutatása, milyen rendszerszintű okok tették lehetővé a visszásságokat, és milyen

jogalkotási, felügyeleti, pénzügyi és szervezeti változtatások szükségesek egy állami, nonprofit, átláthatóbb, olcsóbb és

emberségesebb végrehajtási modell kialakításához.

1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint

vizsgálóbizottságot hoz létre „A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság” elnevezéssel.

2. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata

a) vizsgálja meg, hogy a végrehajtási rendszer jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működésének

hiányosságai miként járultak hozzá a végrehajtási ügyek számának jelentős növekedéséhez,

az adósságspirálok kialakulásához, valamint az adósokat érintő társadalmi és egzisztenciális

kiszolgáltatottság fokozódásához;

b) tárja fel, hogy a végrehajtói kinevezési rendszer, a díjazási és költségelszámolási szabályok, a Magyar Bírósági

Végrehajtói Kar működése, a szabályozási rendszer egésze, továbbá az igazságügyi igazgatás és felügyelet

gyakorlata milyen módon tehette lehetővé korrupciós kockázatok, összeférhetetlenségi helyzetek, politikai

befolyásolási mechanizmusok és egyéb rendszerszintű visszaélések kialakulását;

* A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2761

c) határozza meg, hogy a végrehajtási rendszer működésével összefüggésben mely állami, felügyeleti,

kamarai vagy egyéb intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt

rendszerszintű hiányosságok és visszásságok kialakulásáért, valamint tegyen javaslatot a szükséges

jogalkotási, szervezeti és intézményi intézkedésekre egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb

végrehajtási modell kialakítása érdekében.

3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről

szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.

4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között

a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek

nyilatkozatait,

c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz

szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai

által írásban tett észrevételeket kell közzétenni.

6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint

TISZA 3 fő,

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő,

Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő,

Mi Hazánk 1 fő.

7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és

a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot.

8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített

adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés

költségvetéséből kell fedezni.

10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki

köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni.

11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön

díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik.

13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig,

illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart.

14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Forsthoffer Ágnes s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k.,

az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője

2762 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám

Az Országgyűlés 23/2026. (V. 27.) OGY határozata

Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról*

[1] A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi

működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az OPTIMA-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban,

valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság,

közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.

[2] A bizottság kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz

milliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok

nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek. Mivel az ügyben

büntetőeljárás is folyamatban van, a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem

a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek

kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen.

1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint

vizsgálóbizottságot hoz létre „Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság”

elnevezéssel.

2. Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata

a) vizsgálja meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az MNB-alapítványok

vagyonkezelése, az OPTIMA-csoport befektetési struktúrái, valamint az ingatlanberuházások és

székházfelújítások során a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és

a felelős gazdálkodás követelményeinek;

b) tárja fel, hogy az MNB, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az azokhoz kapcsolódó

gazdasági és befektetői szereplők milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési

mechanizmusokat, amelyek a kontrollrendszerek gyengüléséhez, az átláthatóság csökkenéséhez, azonos

érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel

ellentétes torzulásaihoz vezethettek;

c) határozza meg, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az OPTIMA-csoport működésével, valamint

az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy

gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű

hiányosságokért és visszásságokért, továbbá tegyen javaslatot a jegybanki közpénzek kezelésének

átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdek-központúbbá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és

intézményi intézkedésekre.

3. A Bizottság ügyrendjét – az e határozatban foglaltak figyelembevételével – az egyes házszabályi rendelkezésekről

szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat vonatkozó rendelkezései alapján maga állapítja meg.

4. A Bizottság tevékenységéről 2026. december 31-ig jelentést készít, amely tartalmazza többek között

a) a Bizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

b) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, így különösen a meghallgatott személyek

nyilatkozatait,

c) a Bizottság által szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

5. A Bizottság jelentése nyilvános, azt az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Ha a Bizottság a jelentését az ahhoz

szükséges többség hiányában nem fogadta el, akkor a javasolt jelentéstervezetet, valamint ahhoz a Bizottság tagjai

által írásban tett észrevételeket kell közzétenni.

6. A Bizottság 6 képviselőből áll. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik az alábbiak szerint

TISZA 3 fő,

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 fő,

Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő,

Mi Hazánk 1 fő.

7. A Bizottság elnökére a TISZA képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és

a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot.

* A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2763

8. A Bizottság tagja a Bizottság döntése alapján jogosult a Bizottság feladatának ellátásához szükséges minősített

adat megismerésére. „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot a Bizottság tagja csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

9. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. A Bizottság működési költségeit az Országgyűlés

költségvetéséből kell fedezni.

10. A Bizottság a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki

köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Bizottság előtt megjelenni.

11. A Bizottság tagjai a Bizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe. A szakértő külön

díjazásban nem részesül. A szakértő „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot csak

nemzetbiztonsági ellenőrzést követően ismerhet meg.

12. A Bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló határozat hatálybalépésével kezdődik.

13. A Bizottság megbízatása a jelentése elfogadásáról vagy elutasításáról szóló országgyűlési határozat meghozataláig,

illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig tart.

14. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Forsthoffer Ágnes s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k.,

az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője

Az Országgyűlés 24/2026. (V. 27.) OGY határozata

az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló

17/2026. (V. 9.) OGY határozat módosításáról*

1. Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló

17/2026. (V. 9.) OGY határozat 1. pontja a következők szerint módosul

Az Országgyűlés

a Digitalizációs és Technológiai Bizottságba

Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) helyett

Radics Bélát (Fidesz),

az Egészségügyi Bizottságba

Kovács Sándor (Fidesz) korábban megüresedett tagsági helyére

Dr. Vitányi István Józsefet (Fidesz),

az Oktatási Bizottságba

Radics Béla (Fidesz) helyett

Molnárné dr. Lezsák Annát (Fidesz)

a bizottság tagjává megválasztja.

* A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

2764 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám

2. Ez a határozat az elfogadásakor lép hatályba.

Forsthoffer Ágnes s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k.,

az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője

Az Országgyűlés 25/2026. (V. 27.) OGY határozata

Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi ügyében*

Az Országgyűlés Kocsis Máté országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Pesti Központi Kerületi Bíróság

419.Bpk.60.141/2026/3. számú átiratával érintett ügyben nem függeszti fel.

Forsthoffer Ágnes s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Simicskó István s. k., Ujvári Szilvia s. k.,

az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője

* A határozatot az Országgyűlés a 2026. május 26-i ülésnapján fogadta el.

A köztársasági elnök 106/2026. (V. 27.) KE határozata

a Magyar Tudományos Akadémia elnökének tisztségében való megerősítéséről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés l) pontja, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi

XL. törvény 13. § (1) bekezdése alapján – a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének 28/2026. (V. 5.) számú

határozatára tekintettel – Pósfai Mihály akadémikust a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségében

megerősítem.

Budapest, 2026. május 27.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

SP ügyszám: SP/1633-2/2026

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám 2765

A miniszterelnök 28/2026. (V. 27.) ME határozata

helyettes államtitkárok kinevezéséről

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva,

a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára

Köböl Anitát,

Magyar Évát és

Szondi Vandát

– 2026. május 28-ai hatállyal –

a Miniszterelnökség helyettes államtitkárává

kinevezem.

Magyar Péter s. k.,

miniszterelnök

2766 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2026. évi 59. szám

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila.

A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.