Magyar Közlöny 2023/38

MAGYAR KÖZLÖNY 38. szám

M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A

2023. március 16., csütörtök

Tartalomjegyzék

2023. évi II. törvény Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia

Kormánya közötti Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás

kihirdetéséről 1238

2023. évi III. törvény Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi

Királyság közötti Átfogó Partnerségi és Együttműködési

Keretmegállapodás kihirdetéséről 1258

82/2023. (III. 16.) Korm. rendelet A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.)

Korm. rendelet módosításáról 1283

83/2023. (III. 16.) Korm. rendelet A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi

beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.)

Korm. rendelet és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló

250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról 1284

84/2023. (III. 16.) Korm. rendelet Az egyes intézmények földgázfelhasználásának szabályozásáról szóló

354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet módosításáról 1286

Köf.5028/2022/5. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata 1287

1089/2023. (III. 16.) Korm. határozat Az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli európai uniós makroszintű

pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó állami garanciavállalási

megállapodás megkötéséről 1295

1090/2023. (III. 16.) Korm. határozat A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás megvalósításához

szükséges további feladatokról 1295

1091/2023. (III. 16.) Korm. határozat Egyes ingatlanüzemeltetési feladatok ellátásával összefüggő intézkedésekről 1297

1238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

II. Törvények

2023. évi II. törvény

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia Kormánya közötti Partnerségi és

Együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről*

1. §

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia

Kormánya közötti Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező

hatályának elismerésére.

2. §

Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. §

A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet a Megállapodás 58. CIKK 1. pontjában foglalt időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős

miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével

állapítja meg.

5. §

Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Novák Katalin s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi II. törvényhez

PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS

EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL MALAJZIA KORMÁNYA KÖZÖTT

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az EU,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

* A törvényt az Országgyűlés a 2023. március 6-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1239

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

az Európai Unió tagállamai, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről,

valamint

MALAJZIA KORMÁNYA, a továbbiakban: Malajzia,

másrészről,

a továbbiakban egyenként: a Fél és együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi,

politikai és gazdasági kapcsolatokat;

KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGET TULAJDONÍTVA az egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás a közöttük fennálló szélesebb, szilárd kapcsolat részét képezi, amely

azon megállapodásokon keresztül áll fenn közöttük, amelyeknek részes felei;

ELISMERVE a tolerancia, az elfogadás és a kölcsönös tisztelet értékeit a változatos és sokrétű nemzetközi

közösségben, és elismerve a mérsékeltség fontosságát;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok

Egyetemes Nyilatkozatában és egyéb, a Felekre alkalmazandó releváns nemzetközi emberi jogi okmányokban

megállapított demokratikus elvek és emberi jogok melletti elkötelezettségét;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelős kormányzás elvének tiszteletben tartása

iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására irányuló szándékukat, figyelembe véve

a fenntartható fejlődés elvét és a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy fokozzák az együttműködést a nemzetközi stabilitás, a jogérvényesülés és a biztonság

terén, ami alapvető előfeltétele a fenntartható szociális és gazdasági fejlődés előmozdításának, a szegénység

felszámolásának és az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i 70/1 sz. határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó

időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend előmozdításának;

AZT A NÉZETET KÉPVISELVE, hogy a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra nézve, és fokozni kívánva

a terrorizmus elleni küzdelem érdekében folytatott párbeszédet és együttműködést az ENSZ Biztonsági Tanácsának

(a továbbiakban: ENSZ BT) releváns jogi eszközeivel, különösen az 1373 (2001) ENSZ BT határozattal összhangban;

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formájának megelőzése és leküzdése, valamint

a terrorizmus felszámolását biztosító hatékony nemzetközi jogi eszközök létrehozása iránt;

1240 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

ELISMERVE, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során tett valamennyi intézkedés tiszteletben kell hogy tartsa

a Felek nemzetközi közjog szerinti kötelezettségeit, különös tekintettel a nemzetközi emberi jogi normákra és

a humanitárius jogra;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak

büntetlenek, és a nemzetközi büntetőtörvényszékeket, köztük a Nemzetközi Büntetőbíróságot fontos fejleménynek

tekintve a nemzetközi béke és jogérvényesülés szempontjából;

OSZTVA azon nézetet, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése komolyan veszélyezteti

a nemzetközi békét és biztonságot, és erősíteni kívánva párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen;

ELISMERVE, hogy a hagyományos fegyverek ellenőrzés nélküli mozgása fenyegetést jelent a nemzetközi és

regionális békére, biztonságra és stabilitásra, és elismerve, hogy együttműködésre van szükség a hagyományos

fegyverek felelős átadásának biztosításához, valamint a kézi- és könnyűfegyverek, és az azokhoz szükséges lőszerek

tiltott kereskedelmének kezeléséhez;

ELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld

– a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (a továbbiakban: ASEAN) tagországai – között 1980. március 7-én

Kuala Lumpurban aláírt együttműködési megállapodás és annak későbbi csatlakozási jegyzőkönyvei jelentőségét;

FELISMERVE, hogy a Felek közötti kapcsolatokat az együttműködés fokozása céljából fontos megerősíteni, valamint

felismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat szilárdítsák meg,

mélyítsék el és tegyék sokrétűvé;

KIFEJEZVE a fenntartható fejlődés valamennyi vetülete, így a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni

küzdelem érdekében folytatott hatékony együttműködés támogatása iránti elkötelezettségüket;

KIFEJEZVE elkötelezettségüket a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normák előmozdítása iránt;

KIEMELVE a migrációval kapcsolatos együttműködés megerősítésének fontosságát;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy ha a Felek úgy döntenek, hogy – e megállapodás keretében – a szabadság, a biztonság és

a jogérvényesülés területén olyan egyedi megállapodásokat kötnek, amelyeket az EU az Európai Unió működéséről

szóló szerződés harmadik része V. címe értelmében köthet meg, az ilyen jövőbeli megállapodások rendelkezései

Írországra nézve nem volnának kötelezőek, kivéve, ha az EU – Írországgal egyidejűleg annak korábbi kétoldalú

kapcsolatai tekintetében – értesíti Malajziát, hogy az ilyen jövőbeli egyedi megállapodások – az Európai Unióról

szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Írország helyzetéről szóló

21. jegyzőkönyvnek megfelelően – az EU részeként kötelezik Írországot a szabadság, a biztonság és

a jogérvényesülés területe tekintetében. Hasonlóképpen, az EU bármely későbbi belső intézkedései, amelyek

e megállapodás végrehajtása érdekében az említett cím alapján kerülnének elfogadásra, nem köteleznék Írországot,

kivéve, ha Írország bejelentette, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kíván venni ilyen intézkedésekben,

vagy azokat elfogadja.

MEGJEGYEZVE TOVÁBBÁ, hogy az ilyen jövőbeli egyedi megállapodások vagy az EU ilyen későbbi belső intézkedései

az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnének,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. CIKK

Az együttműködés alapja

1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a Felekre alkalmazandó egyéb releváns nemzetközi emberi

jogi okmányokban meghatározott demokratikus elveknek és emberi jogoknak, valamint a jogállamiság elvének

tiszteletben tartása alátámasztja a Felek belső és nemzetközi szakpolitikáit, és e megállapodás alapvető elemét

képezi.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1241

2. A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek 1945. június 26-án San Franciscóban aláírt

Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket.

3. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció

által támasztott kihívások leküzdésével kapcsolatos együttműködés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlődési

célokhoz, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend által megújított,

fejlesztési célú globális partnerség megerősítéséhez való hozzájárulás iránt.

4. A Felek újólag megerősítik a jó kormányzás elvének valamennyi aspektusa iránti elkötelezettségüket.

5. E megállapodás végrehajtása a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a konszenzus, valamint

a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul.

6. A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködést saját jogszabályaikkal,

szabályaikkal, rendeleteikkel és szakpolitikáikkal összhangban folytatják.

2. CIKK

Az együttműködés célkitűzései

E megállapodás célkitűzései megerősített partnerséget létrehozni a Felek között, valamint elmélyíteni és fokozni

az együttműködést a közös érdekű kérdésekben, a közös értékeknek és elveknek megfelelően.

II. CÍM

KÉTOLDALÚ, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

3. CIKK

Együttműködés regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben

1. A Felek vállalják, hogy megosztják egymással nézeteiket és együttműködnek az olyan regionális és nemzetközi

fórumokon és szervezetekben, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) és a releváns

ENSZ-ügynökségek, az EU–ASEAN párbeszéd, az ASEAN regionális fórum, az Ázsia–Európa találkozó

(a továbbiakban: ASEM), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia, valamint a Kereskedelmi Világszervezet

(a továbbiakban: WTO).

2. A Felek előmozdítják az agytrösztök, a tudósok, a nem kormányzati szervezetek és a média közötti együttműködést

is az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken. Az ilyen együttműködés magában foglalhatja különösen

vonatkozó képzések, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok

készítését és a Felek megegyezése szerinti egyéb tevékenységeket.

4. CIKK

Regionális és kétoldalú együttműködés

A párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén, megfelelő hangsúlyt

fektetve az e megállapodásban érintett ügyekre, a Felek kölcsönös megállapodással regionális szinten folytatott

tevékenységek révén, vagy kétoldalú és regionális keretek kombinációja révén is együttműködhetnek, figyelembe

véve az érintett regionális csoportosulás regionális döntéshozatali folyamatait. Ebben a tekintetben, a megfelelő

keret kiválasztásakor a Felek törekednek arra, hogy valamennyi érdekelt fél tekintetében a lehető legnagyobb hatást

érjék el, és valamennyi érdekelt fél részvételét megerősítsék, miközben a lehető leghatékonyabban kihasználják

a rendelkezésre álló erőforrásokat, és biztosítják az egyéb tevékenységekkel való koherenciát.

III. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETKÖZI BÉKE, BIZTONSÁG ÉS STABILITÁS TERÉN

5. CIKK

A terrorizmus elleni küzdelem

A Felek újólag megerősítik a terrorizmus megelőzésének és leküzdésének fontosságát, az Egyesült Nemzetek

Alapokmányának, a jogállamiság elvének és a nemzetközi jog – ideértve az alkalmazandó nemzetközi emberi jogi

normákat és humanitárius jogot – teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, figyelembe véve az ENSZ terrorizmus

1242 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

elleni globális stratégiáját, amelyet az ENSZ Közgyűlésének a 62/272 (2008) és a 64/297 (2010) számú határozata

által felülvizsgált 60/288 (2006) számú határozata tartalmaz. E kereten belül együttműködnek a terrorcselekmények

megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén, különösen

(a) az 1267 (1999), 1373 (2001) és 1822 (2008) ENSZ BT határozatok, továbbá az egyéb releváns

ENSZ-határozatok végrehajtásának keretében, valamint a releváns nemzetközi egyezmények és jogi eszközök

megerősítésének és végrehajtásának keretében;

(b) a terroristacsoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcserével, a nemzetközi és a nemzeti

joggal összhangban;

(c) a terrorizmus és a terrorcselekményekre való felbujtás megfékezésére alkalmazott eszközökről és

módszerekről folytatott eszmecsere révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus

megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcsere révén;

(d) a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi konszenzus

elmélyítése érdekében folytatott együttműködés útján, a megfelelő szabályozási keretben, valamint

a terrorizmus elleni hatályos ENSZ-eszközök és más alkalmazandó nemzetközi terrorizmus elleni eszközök

kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás

mielőbbi kialakítása révén;

(e) az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok

közötti együttműködés valamennyi megfelelő eszközzel történő ösztönzése révén;

(f ) a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, az EU-ASEAN párbeszéd és az ASEM keretén belüli

együttműködésük végrehajtása és megerősítése révén;

(g) a terrorizmus megelőzése és a terrorizmus elleni küzdelem terén bevált gyakorlatok cseréje útján.

6. CIKK

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

1. A Felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények

nem maradhatnak büntetlenül, és hogy intézkedéseket kell tenni az említett bűncselekmények kezelésére,

adott esetben hazai vagy nemzetközi szinten, a Felek vonatkozó jogszabályaival és alkalmazandó nemzetközi

kötelezettségeivel összhangban. Az említett intézkedések magukban foglalhatnak diplomáciai, humanitárius és

egyéb békés eszközöket, valamint a nemzetközi büntetőtörvényszékek és bíróságok igénybevételét.

2. A Felek a nemzetközi büntetőtörvényszékeket, köztük a Nemzetközi Büntetőbíróságot fontos fejleménynek tekintik

a nemzetközi béke és jogérvényesülés szempontjából.

3. A Felek újólag hangsúlyozzák az említett bíróságokkal és törvényszékekkel való együttműködés fontosságát,

összhangban a Felek vonatkozó jogszabályaival és alkalmazandó nemzetközi kötelezettségeivel.

4. A Felek együttműködnek a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma egyetemességének előmozdítása céljából.

7. CIKK

Tömegpusztító fegyverek

1. A Felek ismételten hangsúlyozzák azon célkitűzést, hogy meg kell erősíteni a tömegpusztító fegyverekre

vonatkozó nemzetközi szabályokat. A Felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik

állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi

stabilitás és biztonság tekintetében. A Felek együttműködnek és hozzájárulnak a nemzetközi stabilitáshoz és

biztonsághoz azáltal, hogy teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi leszerelési és nonproliferációs szerződések

és megállapodások szerinti meglévő kötelezettségeiknek, valamint az ENSZ Alapokmány keretében fennálló, egyéb

releváns nemzetközi kötelezettségeiknek, és nemzeti szinten végrehajtják ezeket. E rendelkezés e megállapodás

alapvető elemét képezi.

2. A Felek továbbá együttműködnek és hozzájárulnak a nemzetközi nonproliferációs és leszerelési rendszerek

megerősítéséhez

(a) adott esetben lépéseket tesznek minden egyéb releváns, tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos

nemzetközi jogi eszköz aláírására, megerősítésére vagy teljes mértékű végrehajtására, valamint előmozdítják

a hozzájuk való egyetemes csatlakozást;

(b) végrehajtják és továbbfejlesztik a hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszereket, ellenőrzik

a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1243

technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony

szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére;

(c) előmozdítják az alkalmazandó multilaterális szerződések egyetemes elfogadását és teljes mértékű

végrehajtását.

3. A Felek elismerik, hogy az exportellenőrzés végrehajtása nem akadályozhatja a békés célokat szolgáló anyagok,

felszerelések és technológia kidolgozása terén folytatott nemzetközi együttműködést, a békés felhasználás céljait

ugyanakkor nem szabad a tömegpusztító fegyverek elterjedésének leplezésére használni.

4. A Felek rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely kísérni és konszolidálni fogja az e cikk szerinti

kötelezettségvállalásaikat. Ilyen párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

8. CIKK

Hagyományos fegyverek

1. A Felek elismerik azoknak a nemzeti ellenőrzőrendszereknek a jelentőségét, amelyek a hagyományos

fegyverek meglévő nemzetközi normákkal összhangban történő átadásának az ellenőrzésére irányulnak.

A Felek elismerik annak fontosságát, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, és azt is,

hogy ezek az ellenőrzések hozzájárulnak a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz,

az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek tiltott célokra történő felhasználásának

a megakadályozásához.

2. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, szállítása

és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei, valamint

a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és

a nemzetközi biztonságra.

3. A Felek betartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi-és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges

lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és

az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeiket, valamint az e területen

alkalmazandó más nemzetközi jogi eszközök – így például az ENSZ Közgyűlése által 2001. július 20-án elfogadott

kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről

szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

4. A Felek együttműködnek kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten a hagyományos fegyverek felelős

átadásának biztosítását, valamint a kézi- és könnyűfegyverek, beleértve az azokhoz szükséges lőszereket is, tiltott

kereskedelmének kezelését célzó erőfeszítéseik terén. A Felek biztosítják a hagyományos fegyverek nemzetközi

kereskedelmének szabályozására vagy e szabályozás javítására, továbbá a fegyverek tiltott kereskedelmének

megelőzésére, üldözésére és megszüntetésére irányuló erőfeszítéseik összehangolását. A Felek a hagyományos

fegyverekkel kapcsolatos kérdéseket is felveszik meglévő, rendszeres politikai párbeszédük napirendjére.

9. CIKK

Mérsékeltség

1. A Felek együttműködnek a mérsékeltség előmozdítása érdekében a közös érdekű kérdések kezeléséről folytatott

párbeszédek során.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy adott esetben előmozdítják a mérsékeltség értékét a regionális és nemzetközi

fórumokon.

3. A Felek együttműködnek a mérsékeltség ösztönzése terén, ideértve a releváns tevékenységek megkönnyítését és

támogatását, valamint a bevált tapasztalatok, információk és tapasztalatok cseréjét.

IV. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

10. CIKK

Általános elvek

1. A Felek a kereskedelemről és a beruházással kapcsolatos kérdésekről szóló párbeszédet indítanak a multilaterális

kereskedelmi rendszer és a Felek közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és fejlesztése céljából.

1244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

2. E célból a Felek együttműködnek a kereskedelem és a beruházások területén, többek között a Felek közötti

szabadkereskedelmi megállapodás kialakítására törekedve. Az ilyen megállapodás az 52. cikk (2) bekezdésében

említett egyedi megállapodásnak minősül.

3. A Felek óhaja lehet, hogy kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat párbeszéd, együttműködés és kölcsönös

megegyezés tárgyát képező kezdeményezések útján fejlesszék, melyek egyéb kérdések mellett a 11–17. cikkben

szereplő területeket érintik.

11. CIKK

Állat- és növényegészségügyi kérdések

1. A Felek együttműködnek az állat- és növényegészségügyi kérdésekben az emberek, állatok és növények életének és

egészségének a Felek területén történő védelme érdekében.

2. A Felek megvitatják és információcserét folytatnak a WTO megalapításával 1995. január 1-én hatályba lépett állat-

és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás, az 1951. december 6-án Rómában

aláírt Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal és a CODEX Alimentarius

Bizottság alapján általuk foganatosított vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban.

3. A Felek megállapodnak a kapacitásépítésre irányuló együttműködésben állat- és növényegészségügyi kérdésekben.

Az ilyen kapacitásépítés minden egyes Fél sajátos szükségleteihez igazodik, és célja, hogy segítse a Felet a másik Fél

állat- és növényegészségügyi intézkedéseinek való megfelelésben.

12. CIKK

A kereskedelem technikai akadályai

A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek

egymással a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatban, különösen

a WTO megalapításával 1995. január 1-én hatályba lépett, a kereskedelem technikai akadályairól szóló

WTO-megállapodás keretében.

13. CIKK

Vámügyek

A nemzetközi kereskedelem biztonságának és védelmének növelése, valamint a kereskedelmi eljárások

egyszerűsítése és a csalás és szabálytalanság elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása

érdekében a Felek megosztják egymással tapasztalataikat és megvizsgálják a lehetőségeket a következőkkel

kapcsolatban

(a) az import, az export és egyéb vámeljárások egyszerűsítése;

(b) kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási mechanizmusok kialakítása;

(c) a vám- és kereskedelmi szabályozás átláthatóságának biztosítása;

(d) a vámügyi együttműködés fejlesztése;

(e) releváns nemzetközi kezdeményezésekkel összefüggésben törekvés a nézetek közelítésére és a közös

fellépésre, ideértve a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését is.

14. CIKK

Beruházás

A Felek – a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttműködés fokozására, a beruházások áramlását elősegítő

eljárások feltárására, valamint a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok

kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén – a kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil

környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.

15. CIKK

Versenypolitika

1. A Felek előmozdítják a versenyszabályok hatékony alkalmazását, és együttműködhetnek e téren, figyelembe véve

az átláthatóság és az eljárások méltányosságának elvét, hogy bizonyosságot biztosítsanak az egymás piacain

működő vállalkozások számára.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1245

2. A Felek technikai együttműködést folytatnak a versenypolitika terén, figyelemmel a Felek együttműködési eszközei

és programjai keretében az ilyen tevékenységekre szánt finanszírozás rendelkezésre állására.

16. CIKK

Szolgáltatások

A Felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja különösen, hogy információkat cseréljenek

egymás szabályozási környezetéről, előmozdítsák az egymás piacaira való bejutást – az e-kereskedelem révén is –,

előmozdítsák a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint előmozdítsák a szolgáltatások

kereskedelmét a Felek között és a harmadik országok piacain.

17. CIKK

Szellemi tulajdonjogok

1. A Felek újólag megerősítik, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a szellemi tulajdonjogok – köztük a földrajzi

árujelzők – védelmének, és az egyes Felek vállalják, hogy a szellemi tulajdonjogok megfelelő, kiegyensúlyozott és

hatékony védelmének biztosítása és érvényesítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket, különös

tekintettel az ilyen jogok megsértésére, a nemzetközi normákkal összhangban, amelyek iránt a felek elkötelezettek.

A szellemi tulajdonjogok oltalmának és érvényesítésének hozzá kell járulnia a műszaki innovációhoz és

a technológia átadásához és elterjedéséhez a műszaki ismeretek előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyére,

valamint a szociális és gazdasági jólétet eredményező módon, a jogok és kötelezettségek egyensúlya mellett.

2. A Felek információt és tapasztalatot cserélhetnek olyan kérdésekről, mint

(a) a szellemitulajdon-jogok gyakorlása, előmozdítása, terjesztése, egyszerűsítése, kezelése, harmonizációja és

védelme;

(b) a szellemitulajdon-jogok hatékony alkalmazása, hasznosítása és piaci hasznosítása;

(c) a szellemitulajdon-jogok érvényesítése, ideértve a határokon alkalmazott intézkedéseket is.

3. A Felek tapasztalataikra építve együttműködnek a közös érdekű, szellemi tulajdon védelmével, hasznosításával és

piaci hasznosításával kapcsolatos területeken, és előmozdítják a vonatkozó tudás terjesztését.

V. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS ÉS A BIZTONSÁG TERÉN

18. CIKK

Jogállamiság és jogi együttműködés

1. A Felek különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság megerősítésének.

2. A Felek együttműködnek valamennyi releváns intézmény, köztük a bíróságok megerősítésében.

3. A Felek közötti jogi együttműködés többek közt magában foglalhatja a jogrendszerekről és a jogalkotásról folytatott

információcserét.

19. CIKK

A személyes adatok védelme

A Felek megosztják egymással nézeteiket és tudásukat azzal a céllal, hogy ösztönözzék a személyes adatok

magas szintű, az alkalmazandó nemzetközi normákon – többek között az EU és az Európa Tanács, valamint egyéb

nemzetközi jogi eszközök normáin – alapuló védelmét.

20. CIKK

Migráció

1. A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migráció kezelése terén folytatott együttműködés fontosságát.

Az együttműködés erősítésének céljával a Felek – megfelelő módon és időben – a közös érdekű migrációval

kapcsolatos kérdéseket kezelő párbeszédet alakíthatnak ki, miközben figyelembe veszik a (2) bekezdésben szereplő

konkrét szükségletfelméréseket. Az egyes Felek – amennyiben megfelelőnek tartják – belefoglalhatják a gazdasági

és társadalmi fejlődésére vonatkozó nemzeti stratégiájukba a migrációval kapcsolatos szempontokat a migránsok

1246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

származási, tranzit- és/vagy célországaként betöltött nézőpontjukból. A migrációval kapcsolatos együttműködés

magában foglalhatja többek között a kapacitásépítést és a technikai segítségnyújtást is, a Felek megegyezése szerint.

2. A Felek közötti együttműködést a szükségletek vezérlik, és a Felek közötti kölcsönös konzultációk útján folytatják,

a következőkre összpontosítva

(a) a migráció alapvető okai;

(b) a rászoruló szeményeknek történő nemzetközivédelem-nyújtás szempontjából releváns gyakorlatokra és

normákra vonatkozó nézetcsere;

(c) az illegális migrációval, a migránsok csempészésével és az emberkereskedelemmel szembeni hatékony és

megelőző politika kidolgozása, ideértve az embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok felszámolásának

különböző módjait, valamint az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;

(d) valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek megfelelő, emberséges és tisztességes

körülmények között történő visszatérése – beleértve az önkéntes visszatérés támogatását is –,

továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

(e) a vízumokkal és az úti okmányok biztonságával kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések;

(f ) a határigazgatással kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések.

3. A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az illegális bevándorlás megelőzésére és ellenőrzésére

vonatkozó együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének

sérelme nélkül

(a) Malajzia – az állampolgárság igazolását követően – visszafogadja valamely tagállam területén illegálisan

tartózkodó bármely állampolgárát a tagállam kérésére és a (4) bekezdésben említettektől eltérő további

formalitások nélkül;

(b) az egyes tagállamok – az állampolgárság igazolását követően – visszafogadják a Malajzia területén illegálisan

tartózkodó bármely állampolgárukat Malajzia kérésére és a (4) bekezdésben említettektől eltérő további

formalitások nélkül.

4. A (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok és Malajzia késedelem nélkül megfelelő úti okmányokat állítanak

ki állampolgáraik részére ilyen célokból. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmiféle

okmánnyal vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, Malajzia vagy az érintett tagállam illetékes diplomáciai

vagy konzuli képviseletei intézkednek a visszafogadandó személy meghallgatásáról az állampolgárságának

megállapítása érdekében. Ez a cikk nem érinti a Feleknek az állampolgárság megállapításával kapcsolatos törvényeit

és más jogszabályait.

5. Ha valamelyik Fél szükségesnek tartja, a Felek tárgyalásokat folytathatnak az EU és Malajzia közötti,

a visszafogadással kapcsolatos konkrét kötelezettségeket szabályozó megállapodásról, ideértve az olyan személyek

visszafogadására vonatkozó kötelezettséget is, akik nem az ő állampolgáraik, de akik a Felek egyike által kiállított

érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy akik az egyik Fél területére közvetlenül a másik Fél területéről

léptek be.

21. CIKK

Konzuli védelem

Malajzia egyetért azzal, hogy bármely, Malajziában képviselettel rendelkező tagállam diplomáciai és konzuli

hatóságai – a saját állampolgáraik esetében alkalmazottakkal azonos feltételek mellett – védelmet nyújtanak

bármely olyan tagállam állampolgárának, amely nem rendelkezik olyan állandó képviselettel Malajziában, amely

tényleges konzuli védelmet tudna nyújtani egy konkrét esetben.

22. CIKK

Tiltott kábítószerek

1. A Felek az illetékes, adott esetben az egészségügy, az igazságügy, a belügyek és a vámügyek területén illetékes

hatóságaik közötti hatékony koordináció útján együttműködnek egy kiegyensúlyozott tiltott kábítószer politika

biztosítása érdekében azon célkitűzéssel, hogy csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és

keresletét, valamint hogy csökkentsék a kábítószerrel való visszaélésnek az egyén és az egész társadalom szintjén

keletkező káros következményeit, továbbá hogy megvalósítsák a kábítószer-prekurzorok illetéktelen kezekbe

jutásának hatékonyabb megelőzését.

2. A Felek megállapodnak az együttműködés eszközeiről az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében.

A fellépéseknek a Felek által közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, figyelembe véve az alkalmazandó

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1247

nemzetközi egyezményeket, az ENSZ Közgyűlése által 1998. június 10-én elfogadott, a kábítószer-fogyasztás

csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokról szóló politikai nyilatkozatát és külön nyilatkozatot, valamint

az ENSZ kábítószer-bizottsága által 2009. március 11–12-én elfogadott, a világ kábítószer-problémájának

megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről

szóló politikai nyilatkozatot és cselekvési tervet.

3. A Felek szakmai ismereteket cserélnek olyan területeken, mint például a jogszabályok és szakpolitikák

megszövegezése, hazai intézmények és tájékoztatóközpontok létesítése, a személyi állomány képzése,

a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt

prekurzorok illetéktelen kezekbe jutásának megelőzése.

23. CIKK

Szervezett bűnözés és korrupció

A Felek együttműködnek a szervezett bűnözés, a gazdasági és a pénzügyi bűnözés, valamint a korrupció elleni

küzdelemben. Az ilyen együttműködés célja azon alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök végrehajtása, amelynek

részes felei, különös tekintettel az ENSZ Közgyűlése 2000. november 15-i 55/25. számú határozatával elfogadott

nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint

az ENSZ Közgyűlés 2003. október 31-i 58/4. számú határozatával elfogadott ENSZ korrupció elleni egyezményre.

24. CIKK

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

1. A Felek egyetértenek abban, hogy törekedni kell és együtt kell működni annak megelőzése és leküzdése érdekében,

hogy pénzügyi rendszereiket – ideértve pénzügyi intézményeiket és meghatározott nem pénzügyi vállalkozásaikat

és szakmáikat – a terrorizmus finanszírozására és súlyos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására

használják fel.

2. A Felek egyetértenek abban, hogy az (1) bekezdés szerinti együttműködésnek lehetővé kell tennie a releváns

információk cseréjét a Felek vonatkozó törvényei és egyéb jogszabályai, valamint a pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozásának megelőzésére és leküzdésére irányuló olyan alkalmazandó nemzetközi normák keretében, mint

például a Pénzügyi Akció Munkacsoport által elfogadottak.

3. Az együttműködést a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó kapacitásépítés formájában

is ki kell terjeszteni, ideértve a bevált gyakorlatok, szaktudás és képzések cseréjét is, a Felek megegyezése szerint.

VI. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN

25. CIKK

Emberi jogok

1. A Felek együttműködnek az emberi jogok előmozdításának és védelmének terén a Felek megegyezése szerinti

területeken.

2. Az emberi jogok területén való együttműködés többek között a következőket foglalhatja magában

(a) bevált gyakorlatok cseréje a nemzetközi egyezmények megerősítésével és végrehajtásával, cselekvési

tervek hazai szintű kidolgozásával és végrehajtásával, a Felek releváns nemzeti emberi jogi intézményeinek

szerepével és működésével kapcsolatban;

(b) az emberi jogok oktatása;

(c) az emberi jogokkal kapcsolatos széles körű érdemi párbeszéd kialakítása a Felek között;

(d) együttműködés az ENSZ releváns emberi jogi szervein belül.

26. CIKK

Pénzügyi szolgáltatások

1. A Felek erősítik az együttműködést az egymáshoz jobban közelítő közös szabályok és normák megvalósítása,

valamint a banki, a biztosítási és a pénzügyi ágazat egyéb részei, köztük az iszlám pénzügyi szolgáltatások

számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából.

1248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

2. A Felek elismerik az említett célt szolgáló kapacitásépítési intézkedések jelentőségét.

27. CIKK

Gazdaságpolitikai párbeszéd

A Felek együttműködnek a gazdasági trendjeikkel kapcsolatos információcsere, valamint a regionális gazdasági

együttműködéssel és integrációval összefüggésben a gazdaságpolitikákkal kapcsolatos tapasztalatcsere

előmozdítása terén.

28. CIKK

Jó adóügyi kormányzás

1. A Felek erősítik az együttműködést az adózás területén. A Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveinek,

úgy mint az átláthatóságnak, az információcserének és a káros adózási gyakorlatok elkerülésének fontosságát,

és vállalják, hogy a nemzetközi normáknak megfelelően végrehajtják ezeket a gazdasági tevékenységek ösztönzése

és fejlesztése céljából.

2. A Felek együttműködnek a kapacitásépítés fokozása terén a jó adóügyi kormányzás területén a kompetenciák

és a szaktudás kiépítése céljából, a Felek esetleges kölcsönös megegyezése szerint.

29. CIKK

Iparpolitika, valamint kis- és középvállalkozások

A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – előmozdítják az iparpolitikai

együttműködést az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a kis- és középvállalkozások

versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel

(a) versenyképességük javítása érdekében a kis- és középvállalkozások számára kedvező környezethez vezető

keretfeltételek megteremtésével kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;

(b) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös

vállalatok és információs hálózatok létesítése elsősorban a meglévő EU horizontális programok segítségével,

ösztönözve különösen a kézzelfogható és immateriális technológiai tényezők átadását a partnerek között;

(c) információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos

bevált módszerek cseréje, ideértve a mikro- és kisvállalkozások esetét;

(d) a Felek magánszektorai által végrehajtott releváns tevékenységek megkönnyítése és támogatása;

(e) a vállalati társadalmi felelősségvállalás és az elszámoltathatóság, valamint a fenntartható fogyasztás és

termelés ösztönzése, többek között a felelős vállalkozással kapcsolatos bevált gyakorlatok útján;

(f ) közös kutatási és innovációs projektek kiválasztott, a Felek megegyezése szerinti ipari területeken.

30. CIKK

Turizmus

1. A Felek törekednek az információcsere javítására és bevált módszerek kialakítására a turizmus kiegyensúlyozott és

fenntartható fejlesztése érdekében.

2. A Felek fejlesztik az együttműködést a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzése és

harmonikus kihasználása, a turizmus kedvezőtlen hatásainak enyhítése, és a turisztikai ágazatnak a helyi közösségek

fenntartható fejlődéséhez való pozitív hozzájárulásának növelésée terén, többek között az ökoturizmus fejlesztése

révén, tiszteletben tartva ugyanakkor a helyi és őslakos közösségek integritását és érdekeit, és a turisztikai ágazaton

belüli képzés javítása révén.

31. CIKK

Információs társadalom

1. A Felek – elismerve, hogy az információs és a kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) kulcsfontosságú

elemei a modern életnek és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra,

hogy a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében véleményt cseréljenek a politikáikról e területen.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1249

2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosíthat

(a) részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – különösen az elektronikus hírközlési

politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről

és az általános engedélyezésről, a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok

függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott párbeszédben;

(b) a Felek hálózatainak és szolgáltatásainak összekapcsolására és átjárhatóságára vonatkozó információk

cseréje;

(c) a szabványosításra és megfelelőségértékelésre vonatkozó információk cseréje, valamint az IKT-val kapcsolatos

információk terjesztése;

(d) az IKT területén a Felek közötti kutatási együttműködés fokozása;

(e) együttműködés a digitális televíziózás terén, ideértve a frekvencia-igazgatás kiépítésére és szabályozási

szempontjaira vonatkozó tapasztalatok és az azzal kapcsolatos bevált módszerek megosztását;

(f ) az IKT biztonsági aspektusai, valamint a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem.

32. CIKK

Kiberbiztonság

1. A Felek együttműködnek a kiberbiztonság területén a stratégiákról, szakpolitikákról és bevált módszerekről szóló

információk cseréje útján, jogszabályaikkal és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel összhangban.

2. A Felek ösztönzik a kiberbiztonságra vonatkozó információk cseréjét az oktatás és képzés, a tudatosságnövelő

kezdeményezések, a szabványok használata, valamint a kutatás-fejlesztés területén.

33. CIKK

Audiovizuális ágazat és média

A Felek megfontolják az audiovizuális ágazat és a média terén működő releváns intézmények közötti cserék,

együttműködés és párbeszéd előmozdításának eszközeit. A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak az említett

területeken.

VII. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A TUDOMÁNY, A TECHNOLÓGIA ÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÜLETÉN

34. CIKK

Tudomány, technológia és innováció

1. A Felek ösztönzik, fejlesztik és előmozdítják az együttműködést a tudomány, a technológia és az innováció

területén a közös érdekű és kölcsönösen előnyös területeken, összhangban a Felek vonatkozó törvényeivel, egyéb

jogszabályaival és szakpolitikáival.

2. Az együttműködés területei közé tartozhat a biotechnológia, az IKT, a kiberbiztonság, az ipar- és anyagtechnológia,

a nanotechnológia, az űrtechnológia, a tengertudomány és a megújuló energia.

3. Az együttműködés a következő formákban történhet

(a) információcsere a tudománnyal, a technológiával és az innovációval kapcsolatos szakpolitikák és programok

terén;

(b) a Felek tudományos közösségei, kutatóközpontjai, egyetemei és ipara közötti stratégiai kutatási partnerségek

kialakításának támogatása;

(c) a kutatók képzésének és cseréjének támogatása.

4. Az említett együttműködési tevékenységeknek a kölcsönösség, az egyenlő bánásmód és a kölcsönös előnyök elvén

kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a szellemi tulajdon megfelelő védelmét.

5. Az említett együttműködési tevékenységek tekintetében a Felek támogatják a felsőoktatási intézményeik,

kutatóközpontjaik és termelőágazataik részvételét.

6. A Felek ösztönzik a nyilvánosság tájékoztatását vonatkozó programjaikról, valamint tudományos, technológiai és

innovációs együttműködésükről, továbbá az ilyen programok által kínált lehetőségekről.

1250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

35. CIKK

Zöld technológiák

1. A Felek együttműködnek a zöld technológiák ágazatában a következők érdekében

(a) a zöld technológiák olyan ágazatokba való beépítésének előmozdítása, mint az energia, az építőipar, a víz- és

hulladékgazdálkodás, valamint a közlekedés;

(b) a kapacitásépítés előmozdítása a zöld technológiák ágazatában, amely kiterjedhet a szabályozással

és az olyan piaci alapú eszközökkel kapcsolatos együttműködésre, mint például a zöld technológia

finanszírozása, a zöld közbeszerzések és ökocímkék, a Felek megegyezése szerint;

(c) a zöld technológiákkal kapcsolatos oktatás és tudatosság ösztönzése, és a zöld technológiák széles körű

alkalmazásának bátorítása;

(d) környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások ösztönzése és alkalmazása.

2. Az együttműködés öltheti a releváns intézmények és ügynökségek közötti párbeszéd, információcsere,

munkavállalói csereprogramok, tanulmányutak, szemináriumok és munkaértekezletek formáját.

36. CIKK

Energia

1. A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők érdekében

(a) az energiaellátás, -csatornák és -források diverzifikálása az energiabiztonság erősítése, új, fenntartható,

innovatív és megújuló energiaformák kifejlesztése érdekében, – ideértve a bioüzemanyagok, a biomassza

és a biogáz, a szél- és napenergia, valamint vízenergia termelését, – ugyanakkor a megfelelő szakpolitikai

keretek, szállítási és átviteli útvonalak fejlesztésének támogatása;

(b) az energiahatékonyság ösztönzése az energiatermelés, -elosztás és -végfelhasználás során;

(c) a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése;

(d) az együttműködés fokozása az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos

energia vonatkozású kérdésekben az ENSZ 1992. május 9-én Rio de Janeiróban elfogadott Éghajlatváltozási

Keretegyezményének (a továbbiakban: UNFCCC) keretében;

(e) a kapacitásépítés fokozása és a beruházások megkönnyítése az energia területén.

2. Az említett célok érdekében a Felek előmozdítják a kapcsolatokat és adott esetben a közös kutatást

a Felek kölcsönös előnyére, többek között releváns regionális és nemzetközi keretek révén. A 39. cikkre és

a 2002-ben Johannesburgban tartott, fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó következtetéseire

hivatkozva, a Felek kiemelik az energiaszolgáltatásokhoz való racionális hozzájutás és a fenntartható fejlődés

közötti kapcsolatok kezelésének szükségességét. Az említett tevékenységek a fenntartható fejlődésről

szóló világ-csúcstalálkozón elindított EU energetikai kezdeményezés partnerségi párbeszéd eszközével

együttműködésben ösztönözhetőek.

37. CIKK

Közlekedés

1. A Felek aktívan együttműködnek a kölcsönös érdekű területeken. Az említett együttműködés kiterjed valamennyi

közlekedési módra és azok konnektivitására, és magában foglalja az áruk és személyek szállítását, a biztonság és

a környezetvédelem garantálását, az emberierőforrás-fejlesztést, valamint a kereskedelmi és beruházási lehetőségek

növelését.

2. A repülési ágazatban a Felek közötti együttműködés többek között a következők előmozdítását célozza

(a) egy koherens szabályozási kereten alapuló gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az üzleti tevékenységek

megkönnyítésének célkitűzésével;

(b) technikai és szabályozási konvergencia a biztonság, a légiforgalom-irányítás, a gazdasági szabályozás és

a környezetvédelem tekintetében;

(c) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;

(d) közös érdekű projektek;

(e) nemzetközi fórumokon való együttműködés.

3. A tengeri közlekedési ágazatban a Felek közötti együttműködés célja többek között a következők előmozdítása

(a) párbeszéd a releváns kérdésekről, mint például a nemzetközi tengeri közlekedési piacokra jutás és

kereskedelmi, megkülönböztetésmentes alapú kereskedelem, nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1251

záradéka a valamely tagállam vagy Malajzia zászlója szerinti hajók vagy az olyan hajók számára, amelyeket

ezen országok állampolgárai vagy vállalkozási üzemeltetnek, valamint a háztól házig történő szállítási

szolgáltatások, a kabotázs-kereskedelem kivételével;

(b) a nézetek és bevált módszerek cseréje, adott esetben a biztonságról, ideértve a kalózkodás és a tengeren

végrehajtott fegyveres rablás elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, valamint környezetvédelmi

eljárásokról, szabványokról és szabályozásról, a releváns nemzetközi egyezményekkel összhangban;

(c) együttműködés a nemzetközi fórumokon, különösen a tengerészek munkakörülményei, oktatása, képzése és

tanúsítása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése területén.

4. A Felek a kölcsönös érdekű területeken való megerősített együttműködés lehetséges terjedelmét is feltárhatják.

38. CIKK

Oktatás és kultúra

1. A Felek egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében ösztönzik az olyan oktatási és kulturális

együttműködést, amely kellő mértékben tiszteletben tartja a sokszínűségüket. Ennek érdekében a Felek támogatják

és ösztönzik kulturális intézményeik tevékenységeit.

2. A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a kulturális cserék, köztük az emberek közötti

kapcsolatok ösztönzése terén, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, ideértve

az örökség megőrzése terén folytatott együttműködést a kulturális sokféleség tiszteletben tartásával. E tekintetben

a Felek továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit is.

3. A Felek a közös célkitűzések megvalósítása, a kulturális sokszínűség előmozdítása és a kulturális örökség

megőrzése érdekében konzultációt folytatnak, és együttműködnek a releváns nemzetközi fórumokon, különösen

az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (UNESCO). A Felek előmozdítják az UNESCO kulturális

sokszínűségről szóló egyetemes nyilatkozatának elveit, és csatlakoznak ezekhez.

4. A Felek továbbá ösztönöznek tevékenységeket és programok végrehajtását a felsőoktatás területén, valamint

a kutatók mobilitása és képzése céljából, többek között az EU Erasmus+ programja és Marie Skłodowska-Curie-

cselekvések keretében. Az említett cselekvések és programok többek között támogatják az intézményközi

együttműködést és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok fejlesztését, bátorítják a diákok, kutatók,

tudományos dolgozók és szakértők mobilitását, ösztönzik az információ és a know-how cseréjét, segítik

a kapacitásépítést, valamint a minőség fejlesztését a tanításban és tanulásban. A tevékenységek olyan szerveken

keresztül megvalósuló intézményi együttműködésre is kiterjedhetnek, mint az Ázsia–Európa Intézet.

39. CIKK

Környezetvédelem és természeti erőforrások

1. Emlékeztetve az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciájának,

a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó és a fenntartható fejlődésről szóló, 2012-ben Rio de Janeiróban

tartott ENSZ-konferencia (Rio+20) eredményére, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható

fejlesztési menetrendre, a Felek együttműködnek a környezet megőrzése és javítása érdekében, a fenntartható

fejlődés megvalósítása céljából. Az alkalmazandó multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtását

figyelembe kell venni a Felek által e megállapodás alapján végzett valamennyi tevékenység során.

2. A Felek elismerik a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség fenntartható módón történő megőrzésének

és igazgatásának szükségességét, ami a jelenlegi és a jövőbeli generációk fejlődésének alapját jelenti, különösen

az 1992. május 22-én Nairobiban elfogadott Biológiai Sokféleség Egyezménnyel, valamint az 1973. március 3-án

Genfben aláírt, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménnyel

összhangban. A Felek vállalják, hogy végrehajtják az említett egyezmények keretében elfogadott határozatokat,

többek között stratégiák és cselekvési tervek útján.

3. A Felek törekednek arra, hogy tovább erősítsék együttműködésüket a környezetvédelem terén, többek

között regionális programok, a bevált módszerek cseréje, politikai és szabályozási párbeszéd, konferenciák és

munkaértekezletek révén, különösen a következők tekintetében

(a) a környezettudatosság és valamennyi helyi közösség fokozott részvételének előmozdítása

a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekben;

(b) az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése, különös tekintettel az ökoszisztémákra és a természeti

erőforrásokra gyakorolt hatásaira;

1252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

(c) a Felekre nézve kötelező erejű, alkalmazandó multilaterális környezetvédelmi megállapodásokban való

részvételhez és ezek végrehajtásához kapcsolódó kapacitásépítés ösztönzése;

(d) az együttműködés fokozása az erdészeti erőforrások fenntartható módón történő védelme, megőrzése és

igazgatása érdekében, valamint az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem terén;

(e) a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható módon való felhasználása – ideértve a veszélyeztetett

fajokat, azok élőhelyét és genetikai sokszínűségét –, a Feleket aggasztó, idegenhonos inváziós fajokkal

kapcsolatos együttműködés fokozása, valamint a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása;

(f ) a vadon élő állatok jogellenes kereskedelme elleni küzdelem és az ez ellen irányuló hatékony intézkedések

végrehajtása;

(g) a veszélyes hulladékok és más hulladékok, valamint az ózonréteget lebontó anyagok határokon átnyúló

illegális mozgásának megakadályozása;

(h) a tengerparti és tengeri környezet védelmének és megőrzésének javítása, valamint a tengeri erőforrások

fenntartható hasznosításának ösztönzése;

(i) a környezeti levegőminőség javítása, a hulladék, a vizi erőforrások és a vegyianyagok környezetbarát

kezelése, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása;

(j) a talajvédelem és -megőrzés, valamint a fenntartható területgazdálkodás ösztönzése;

(k) a védett területek kijelölésének és az ökoszisztémák és természeti területek védelmének előmozdítása,

valamint a nemzeti parkok hatékony irányítása, megfelelő módon tekintetbe véve az említett területeken

vagy ezek közelében élő helyi és őslakos közösségeket;

(l) hatékony együttműködés ösztönzése a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai

erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos

megosztásáról szóló, 2010. október 29-én elfogadott Nagojai Jegyzőkönyv keretében;

(m) olyan, a fenntarthatóságot garantáló önkéntes rendszerek kialakításának és használatának ösztönzése, mint

például a tisztességes és etikus kereskedelmi programok, ökocímkék és tanúsítási rendszerek.

4. A Felek ösztönzik az e cikkben említett kérdésekben a programjaikhoz való kölcsönös hozzáférést,

az ilyen programok különös feltételeivel összhangban.

5. A Felek törekednek arra, hogy fokozzák az együttműködést az éghajlatváltozás mérséklésével és

az alkalmazkodással kapcsolatos kérdések tekintetében a UNFCCC keretén belül.

40. CIKK

Mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat és vidékfejlesztés

A Felek támogatják a párbeszédet és ösztönzik az együttműködést a mezőgazdaság, az állattenyésztés,

az akvakultúrát is magában foglaló halászat és a vidékfejlesztés terén. A Felek információt cserélnek a következőkről

(a) mezőgazdasági politika, nemzetközi mezőgazdasági kilátások és a földrajzi árujelzők általában;

(b) a növények, állatok, víziállatok és az ezekből készült termékek kereskedelmét megkönnyítő lehetőségek;

(c) állatjóléttel kapcsolatos szakpolitikák;

(d) fejlesztéspolitika a vidéki területeken, ideértve a kapacitásépítési programokat és a vidéki szövetkezetekkel

kapcsolatos bevált módszereket, valamint a vidéki területekről származó termékek promóciója;

(e) a növényekre, állatokra és akvakultúra-termékekre vonatkozó minőségpolitika;

(f ) fenntartható és környezetbarát mezőgazdaság fejlesztése, agráripar, valamint a biotechnológiák átadása;

(g) növényfajta-oltalom, vetőmag-technológia, a terméshozamok javítása, a mezőgazdasági biotechnológiát is

magukban foglaló alternatív terméstechnológiák;

(h) a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel kapcsolatos adatbázisok fejlesztése;

(i) képzés a mezőgazdaság, az állatorvosi terület ás az akvakultúrát is magában foglaló halászat terén;

(j) a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a part menti és

a nyílttengeri erőforrások megőrzését és kezelését;

(k) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat és a hozzá kapcsolódó kereskedelem

megakadályozására és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1253

41. CIKK

Egészségügy

1. A Felek együttműködnek az egészségügyi ágazatban az egészségügyi feltételek javítása céljából – ami kiterjed

többek között a megelőző gyógyászatra, a fő fertőző betegségekre és az egészséget veszélyeztető más, nem fertőző

betegségekre – , valamint a nemzetközi egészségügyi egyezmények terén.

2. Az együttműködés főleg a következők révén valósul meg

(a) információcsere és együttműködés az olyan egészségügyi fenyegetések korai megelőzése terén,

mint a madárinfluenza, a pandémiás influenza és egyéb komolyabb, potenciálisan pandémiát kiváltó

fertőző betegségek;

(b) cserék, ösztöndíjak és képzési programok;

(c) a nemzetközi egészségügyi megállapodások teljes mértékű és időben történő végrehajtásának

ösztönzése, így például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai és

a WHO 2003. május 21-én Genfben elfogadott keretegyezménye a dohányzás visszaszorításáról.

42. CIKK

Foglalkoztatás és szociális ügyek

1. A Felek a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést a foglalkoztatási

és szociális ügyek terén, beleértve a regionális és szociális kohézióval kapcsolatos együttműködést, valamint

a munkahelyi egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség és a tisztességes munka terén folytatott

együttműködést is.

2. A Felek újólag megerősítik, hogy egy mindenki számára előnyös globalizációs folyamatot kell támogatni, valamint

a fenntartható fejlődésnek és a szegénység csökkentésének egyik kulcselemeként elő kell mozdítani a teljes és

termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt az ENSZ Közgyűlésének 60/1 (2005) határozata

és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa magas szintű csoportjának 2006. júliusi 5-i miniszteri nyilatkozata is

jóváhagyta, továbbá figyelembe véve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a tisztességes globalizációhoz

szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2008. június 10-én Genfben elfogadott nyilatkozatát. A Felek

figyelembe veszik gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.

3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket, hogy tiszteletben tartják, előmozdítják és megvalósítják

a nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi és szociális normák elveit, amint azokat különösen

az ILO 1998. június 18-án Genfben elfogadott, az alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozata rögzíti,

valamint végrehajtják a rájuk nézve kötelező erejű, alkalmazandó ILO-egyezményeket. A Felek együttműködnek és

információt cserélnek a Felek megegyezése szerinti releváns foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekben.

4. Az együttműködés formái többek között magukban foglalhatnak a Felek megegyezése szerinti egyedi

programokat és projekteket, valamint két- vagy többoldalú szinten – így például az ASEM, az ASEAN–EU szinjén és

az ILO keretében – folytatott közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és

kezdeményezéseket is.

43. CIKK

Statisztika

A Felek az EU és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységein túlmenően, valamint saját

törvényeiknek, egyéb jogszabályaiknak és szakpolitikáiknak megfelelően ösztönzik a statisztikai kapacitásépítést,

a statisztikai módszerek és gyakorlatok – köztük a statisztikai adatok összegyűjtésének és terjesztésének –

összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel a nemzeti

számlákkal, a közvetlen külföldi befektetésekkel, az áruk és a szolgáltatások kereskedelmével, valamint általánosabb

értelemben az e megállapodás hatálya alá tartozó, kölcsönös megegyezés tárgyát képező területekkel kapcsolatos

statisztikai adatokat, amelyek maguk is alkalmasak statisztikai adatok gyűjtésére, feldolgozására, elemzésére és

terjesztésére.

44. CIKK

Civil társadalom

A Felek elismerik a civil társadalmi szervezetek és tudományos intézmények szerepét és potenciális hozzájárulását

az e megállapodás szerinti együttműködés támogatásához, valamint a lehető legnagyobb mértékben ösztönzik

1254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

a velük való párbeszédet és lényegi részvételüket a releváns együttműködési területeken, vonatkozó törvényeiknek,

egyéb jogszabályaiknak és szakpolitikáiknak megfelelően.

45. CIKK

Közigazgatás

A Felek együttműködnek a közigazgatás terén való kapacitásépítés fokozása érdekében. Az említett területen

folytatott együttműködés magában foglalhatja az irányítási módszerekre, a szolgáltatásnyújtásra, az intézményi

kapacitás megerősítésére és az átláthatósági kérdésekre vonatkozó bevált gyakorlatokról szóló nézetcserét.

46. CIKK

Katasztrófavédelem

1. A Felek elismerik, hogy szükséges minimalizálni a természeti és ember okozta katasztrófák hatásait. A Felek

kinyilvánítják elkötelezettségüket a megelőzési, enyhítési, felkészültségi, válaszadási és helyreállítási intézkedések

ösztönzése mellett azzal a céllal, hogy növeljék társadalmaik és infrastruktúrájuk ellenálló képességét, valamint

vállalják, hogy adott esetben kétoldalú és multilaterális szinten együttműködnek az ilyen célkitűzések irányába

történő előrelépés érdekében.

2. Az együttműködés többek között a következő formákat öltheti

(a) a katasztrófavédelemmel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása;

(b) kapacitásépítés;

(c) információcsere;

(d) a nyilvánosság tájékoztatásának és az általános képzésnek az ösztönzése.

3. A (2) bekezdés szerinti együttműködés magában foglalhatja a katasztrófasegélyekre és sürgősségi segélyekre

vonatkozó információk cseréjét, figyelembe véve mind az EU Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja és

az ASEAN Katasztrófakezeléssel Foglalkozó Humanitárius Segítségnyújtási Koordinációs Központja által végzett

munkát.

VIII. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ESZKÖZEI

47. CIKK

Az együttműködéshez szükséges források

Az e megállapodásban szereplő együttműködési célkitűzések elérése érdekében a Felek megfelelő erőforrásokat

bocsátanak rendelkezésre az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken folytatott együttműködési

tevékenységekhez, ideértve a pénzügyi erőforrásokat is, abban a mértékben, amennyire azt saját erőforrásaik

és szabályozásuk lehetővé teszi. Az említett együttműködési tevékenységek közé tartozhatnak adott esetben

a kapacitásépítési és technikai együttműködési kezdeményezések, a szakértők cseréje, tanulmányok készítése és

a Felek megegyezése szerinti egyéb tevékenységek.

48. CIKK

Pénzügyi támogatás és kamatok

1. Az e megállapodás szerinti bármely EU pénzügyi támogatást a Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás

alapelveinek megfelelően hajtják végre, és a Felek együttműködnek a pénzügyi érdekeik védelmében.

2. A Felek megfelelő intézkedéseket tesznek a csalás, a korrupció és pénzügyi érdekeiket sértő más jogellenes

tevékenységek megelőzése és leküzdése érdekében, saját vonatkozó törvényeiknek és egyéb jogszabályaiknak

megfelelően. Az említett intézkedések magukban foglalják az információcserét és a kölcsönös adminisztratív

segítségnyújtást. Az Európai Csalás Elleni Hivatal és az illetékes malajziai hatóságok további együttműködésről

állapodhatnak meg a csalás elleni területen.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1255

49. CIKK

Az együttműködés eredményeképpen keletkező szellemitulajdon-jogok

Az e megállapodás szerinti együttműködés eredményeképpen keletkező szellemitulajdon-jogokat az egyes Felek

vonatkozó törvényeinek és egyéb jogszabályainak, valamint bármely olyan vonatkozó nemzetközi megállapodásnak

megfelelően kell védelemben részesíteni és érvényesíteni, amelynek mindkét fél részes fele. Ez a cikk nem érinti

meglévő vagy jövőbeli egyéni együttműködési megállapodások egyik konkrét rendelkezését sem.

IX. CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

50. CIKK

Vegyes bizottság

1. A Felek vegyes bizottságot hoznak létre, amely a Felek megfelelően magas szintű képviselőiből áll, és amelynek

feladatai a következők

(a) e megállapodás megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása;

(b) az e megállapodás célkitűzéseivel kapcsolatos prioritások meghatározása;

(c) javaslatok tétele e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

(d) az 53. cikknek megfelelően – adott esetben – minden olyan nézetkülönbség vagy -eltérés rendezése, amely

e megállapodás értelmezéséből, végrehajtásából vagy alkalmazásából fakad;

(e) az 53. cikknek megfelelően az e megállapodás szerinti kötelezettségek nem teljesítésével kapcsolatban

bármely Fél által benyújtott valamennyi információ megvizsgálása, valamint konzultációk folytatása a másik

Féllel egy békés és a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében;

(f ) bármely, az 52. cikk (2) bekezdésében említett egyedi megállapodás végrehajtásának felügyelete.

2. A vegyes bizottság rendesen legalább kétévente, kölcsönös megegyezéssel meghatározott időpontban, felváltva

Malajziában és Brüsszelben tartja üléseit. A vegyes bizottság a Felek egyetértésével rendkívüli üléseket is tarthat.

A vegyes bizottság elnöki tisztjét a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek

egyetértésben határozzák meg.

3. A vegyes bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására.

Az említett munkacsoportok a vegyes bizottság részére annak minden ülésén részletes jelentést nyújtanak be

tevékenységükről.

4. A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

X. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. CIKK

Az információk nyilvánosságra hozatala

1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, mint amely bármely Felet arra kötelezi, hogy olyan

információt adjon át, amelynek nyilvánosságra hozatalát alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli meg.

2. A Felek megfelelő védelmet biztosítanak az e megállapodás alapján cserélt információk számára, az információhoz

való hozzáférésre vonatkozó közérdekkel összhangban, valamint saját törvényeiknek és egyéb jogszabályaiknak

megfelelően.

52. CIKK

Más megállapodások

1. E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben vállalt

kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.

2. A Felek e megállapodást kiegészíthetik az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre

vonatkozó egyedi megállapodások megkötésével. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által

szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

1256 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

53. CIKK

A kötelezettségek teljesítése

1. A Felek között e megállapodás értelmezéséből, végrehajtásából vagy alkalmazásából fakadó bármely

nézetkülönbséget vagy -eltérést békés módon, konzultáció vagy a vegyes bizottságon belüli tárgyalások útján kell

rendezni, harmadik félhez vagy nemzetközi igazságszolgáltatási fórumhoz való fordulás nélkül.

2. Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél elmulasztotta teljesíteni a megállapodás szerinti bármely

kötelezettségét, a Fél értesíti arról a másik Felet. A Felek a kérdés kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében

konzultálnak egymással. Ilyen konzultációkat a vegyes bizottság keretében tartanak. Amennyiben a vegyes

bizottságnak nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találnia, az értesítő Fél megfelelő intézkedéseket

tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” a vegyes bizottság által ajánlott bármely intézkedést,

vagy e megállapodás egy részének vagy egészének a felfüggesztését jelentik.

3. Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél olyan kötelezettség teljesítését mulasztotta el, amelyet az 1. cikk

(1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése alapvető elemként ír le, a Fél azonnal értesíti a másik Felet arról és az általa

megtenni szándékozott megfelelő intézkedésekről. Az értesítő Fél tanácsolja a vegyes bizottságnak, hogy tartsanak

a kérdésről sürgős konzultációt. Amennyiben a vegyes bizottság nem talál kölcsönösen elfogadható megoldást

a konzultáció megkezdésétől számított 15 napon belül, és legkésőbb az értesítés napjától számított 30 nap múlva,

az értesítő Fél megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” a vegyes

bizottság által ajánlott bármely intézkedést, vagy e megállapodás vagy az 52. cikk (2) bekezdésében említett

bármely egyedi megállapodás egy részének vagy egészének a felfüggesztését jelentik.

4. Az e cikk alapján tett bármely megfelelő intézkedésnek arányosnak kell lennie az e megállapodás szerinti

kötelezettségek végrehajtásának elmulasztásával, és nem lehet hatással az e megállapodás szerinti egyéb, a helyzet

által nem érintett kötelezettségekre. A megfelelő intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat,

amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás vagy az 52. cikk (2) bekezdésében említett bármely egyedi

megállapodás működését.

54. CIKK

Elősegítés

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek – vonatkozó törvényeikkel

és egyéb jogszabályaikkal összhangban – az együttműködés végrehajtásában részt vevő tisztviselők és szakértők

számára biztosítják a feladataik ellátásához szükséges létesítményeket.

55. CIKK

Területi alkalmazás

E megállapodást egyrészről azon területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és

az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó az említett szerződésekben meghatározott feltételek

szerint, valamint másrészről Malajzia területén.

56. CIKK

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” egyrészről hatásköreiktől függően az EU vagy tagállamai, illetve

az EU és tagállamai, valamint másrészről Malajzia kormánya.

57. CIKK

Jövőbeli fejlemények és módosítások

1. Bármely Fél írásbeli javaslatot nyújthat be az együttműködés hatókörének kiterjesztése vagy e megállapodás

bármely rendelkezésének módosítása céljából.

2. Az együttműködés hatókörének kiterjesztésére irányuló bármely javaslatnak figyelembe kell vennie

az e megállapodás vagy az 52. cikk (2) bekezdése szerinti bármely egyedi megállapodás alkalmazása és végrehajtása

során nyert tapasztalatokat.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1257

3. Az együttműködés hatókörének bármely kiterjesztése vagy e megállapodás módosítása kölcsönös írásbeli

megállapodással történik, kiegészítő megállapodások vagy jegyzőkönyvek, vagy a Felek esetleges megegyezése

szerinti megfelelő eszközök útján.

4. Az ilyen kiegészítő megállapodások, jegyzőkönyvek vagy megfelelő eszközök a Felek megegyezése szerinti napon

lépnek hatályba, és e megállapodás szerves részét képezik.

58. CIKK

Hatálybalépés és időtartam

1. E megállapodás az azon napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen az utolsó Fél értesíti

a másikat az e célból szükséges jogi eljárások befejezéséről.

2. Ez a megállapodás ötéves időszakra érvényes. E megállapodás évenként automatikusan további egy-egy évvel

meghosszabbodik, kivéve, ha valamelyik Fél bármely további egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal írásban

értesíti a másik Felet azon szándékáról, hogy nem hosszabbítja meg e megállapodást.

3. Ez a megállapodás az egyik Fél által a másik Félnek benyújtott írásbeli értesítés útján mondható fel. E megállapodás

az értesítésnek a másik Fél általi kézhezvételét követően hat hónappal szűnik meg.

59. CIKK

Értesítések

Az 58. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és Malajzia külügyminisztériumának kell

megküldeni.

60. CIKK

Hiteles szöveg

E megállapodás két-két példányban, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel,

lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és maláj nyelven készült,

amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatos bármely nézeteltérés esetén a Felek az ügyet a vegyes bizottság elé

terjesztik.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően meghatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Brüsszelben a kétezer-huszonkettedik év december havának tizennegyedik napján.

1258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

2023. évi III. törvény

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság közötti Átfogó Partnerségi és

Együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről*

1. §

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi

Királyság közötti Átfogó Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás (a továbbiakban: Megállapodás)

kötelező hatályának elismerésére.

2. §

Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. §

A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet a Megállapodás 59. CIKK 1. pontjában foglalt időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős

miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével

állapítja meg.

5. §

Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Novák Katalin s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi III. törvényhez

ÁTFOGÓ PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS

EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A THAIFÖLDI KIRÁLYSÁG KÖZÖTT

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az EU),

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

* A törvényt az Országgyűlés a 2023. március 6-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1259

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

az Európai Unió tagállamai, (a továbbiakban: tagállamok),

egyrészről,

valamint

A THAIFÖLDI KIRÁLYSÁG (a továbbiakban: Thaiföld),

másrészről,

a továbbiakban: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi,

politikai és gazdasági kapcsolatokat;

KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGET TULAJDONÍTVA az egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi

Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban meghatározott

demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok iránt;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás elvének tiszteletben

tartása iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi haladásának támogatására irányuló szándékukat,

a fenntartható fejlődés elve és a környezetvédelmi követelmények, valamint az ENSZ Közgyűlésének

2015. szeptember 25-i 70/1. határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési

menetrend figyelembevételével;

ELISMERVE, hogy Thaiföld fejlődő ország, és figyelembe véve a Felek fejlettségi szintjét;

ELISMERVE, hogy a tömegpusztító fegyverek által jelentett veszély visszaszorítása érdekében elő kell mozdítani

a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos törekvéseket és célkitűzéseket a vonatkozó nemzetközi és

regionális jogi eszközök révén. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 1540 (2004). sz. határozatának

konszenzusos elfogadása szolgál alapul ahhoz, hogy az egész nemzetközi közösség kötelezettséget vállalt az ilyen

fegyverek elterjedése elleni küzdelemre. Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító

fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, valamint az Európai Unió Tanácsa 2003. november 17-én uniós politikát

fogadott el a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó intézkedéseknek az EU harmadik

országokkal fenntartott kapcsolataiban való horizontális kezeléséről. Thaiföld a Délkelet-ázsiai Nemzetek

Szövetségének (a továbbiakban: ASEAN) tagjaként alapító aláírója az 1995. december 15-én Bangkokban aláírt,

a nukleáris fegyverektől mentes délkelet-ázsiai övezetről szóló szerződésnek;

MIVEL a Felek elismerik a leszerelés, a fegyverzet-ellenőrzés, a béke és biztonság, valamint a fejlődés közötti

kapcsolatokat, és megjegyzik, hogy a Felek közötti szorosabb együttműködés a vonatkozó nemzetközi eszközök

végrehajtásának előmozdítása terén az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése és a biztonságosabb világ felé

vezető előrelépést hozhat;

MIVEL a Felek szerint a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra, és a vonatkozó ENSZ BT-határozatokkal

– különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1373 (2001). sz. határozatával – összhangban fokozni kívánják

párbeszédüket és együttműködésüket a terrorizmus elleni küzdelemben, a Felek megerősítik, hogy az emberi jogok

és a jogállamiság tiszteletben tartása a terrorizmus elleni küzdelem alapja;

1260 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak

büntetlenül, valamint nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a globális együttműködés fokozásával biztosítani

kell az ilyen bűncselekmények hatékony büntetőeljárás alá vonását;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek elkötelezettségét a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények elleni

küzdelem iránt;

ELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld

– a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai – között létrejött, 1980. március 7-én Kuala Lumpurban

aláírt együttműködési megállapodás és a későbbi csatlakozási jegyzőkönyvek fontosságát;

ELISMERVE a Felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés fokozása céljából, valamint

elismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat a szuverenitás

tiszteletben tartása, az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, a természeti környezet tiszteletben tartása és

kölcsönös előnyök biztosítása alapján megszilárdítsák, elmélyítsék és kiterjesszék,

ELISMERVE, hogy a Felek közös törekvése az erőforrás-hatékony, inkluzív, innovatív, nettó nulla kibocsátású és

zöld gazdaság elérése, valamint hogy a belső szakpolitikáik végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok megosztása

javíthatja eredményeiket és felgyorsíthatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását;

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának előmozdítása iránt,

beleértve a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott hatékony együttműködést,

az ENSZ 1992. május 9-én Rio de Janeiróban elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC)

és a 2015. december 12-én Párizsban elfogadott Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtását, valamint

a nemzetközileg elismert szociális és munkaügyi normák hatékony előmozdítását és végrehajtását;

BIZTOSÍTVA a „senkit nem hagyunk hátra” elv érvényesülését e területen;

KIEMELVE a kapcsolatok és az együttműködés elmélyítésének fontosságát olyan területeken, mint például

a migráció;

MEGERŐSÍTVE az iránti szándékukat, hogy a regionális keretek között végzett tevékenységekkel teljes összhangban

erősítsék a Felek közötti együttműködést, amely közös értékeken és kölcsönös előnyökön alapul,

FELISMERVE, hogy a Felek nagy fontosságot tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmet szabályozó, különösen

a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményben foglalt elveknek és

szabályoknak, valamint azok átlátható és megkülönböztetésmentes alkalmazásának;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenek, hogy e megállapodás keretében a szabadság,

jogérvényesülés és biztonság területére vonatkozóan olyan egyedi megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai

Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének megfelelően kell megkötnie az EU-nak, e jövőbeli

egyedi megállapodások rendelkezései Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az EU és Írország

– korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Thaiföldet, hogy ezek a megállapodások Írországot

az EU részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról

szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Írország helyzetéről szóló

21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Hasonlóképpen, a további uniós belső intézkedések, amelyek e megállapodás

végrehajtása érdekében a fent említett cím alapján fogadandók el, nem kötelezőek Írországra nézve, kivéve,

ha Írország bejelenti, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kíván venni ezen intézkedésekben vagy azokat

elfogadja.

MEGJEGYEZVE TOVÁBBÁ, hogy az esetleges jövőbeli egyedi megállapodások és a későbbi uniós belső intézkedések

az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1261

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. CIKK

Általános elvek

1. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi

emberi jogi eszközökben lefektetett demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint

a jogállamiság tiszteletben tartása, ami e megállapodás alapvető elemét képezi.

2. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának támogatása,

az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívások kezelésével kapcsolatos együttműködés, valamint

a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend megvalósításához való hozzájárulás iránt.

3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a segélyhatékonyságról szóló, 2005-ben elfogadott párizsi

nyilatkozat iránt, és megállapodnak együttműködésük megerősítésében a fejlődési teljesítmény további javítása

céljából.

4. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a jó kormányzás alapelvei és a korrupció elleni minden szinten

megvalósuló küzdelem iránt, különösen nemzetközi kötelezettségeik figyelembevételével.

5. A Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködési tevékenységek során figyelembe

veszik saját igényeiket és kapacitásaikat.

2. CIKK

Az együttműködés célkitűzései

Jól megalapozott partnerségükre figyelemmel a Felek egyetértenek a strukturáltabb és stratégiai perspektívával

rendelkező, közös értékeken és közös érdekű kérdéseken alapuló, előremutató kapcsolat kialakításában, és vállalják,

hogy valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással és támogatják a további

együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak

a) az együttműködés támogatása kétoldalú és többoldalú alapon, az e megállapodás által szabályozott

területekkel foglalkozó valamennyi megfelelő regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b) együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozóan;

c) párbeszéd kialakítása a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekményekről;

d) együttműködés kialakítása a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés megelőzése és leküzdése terén;

e) a Felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös bővítésének és fejlesztésének

előmozdítása és az ehhez szükséges feltételek megteremtése a WTO elveinek és szabályainak tiszteletben

tartása mellett, olyan módon, amely támogatja a fenntartható fejlődés célkitűzését, és előmozdítja

a fenntartható ellátási láncokat és a felelős üzleti gyakorlatokat;

f) együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű

területen annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőbeni EU–ASEAN kezdeményezésekkel összhangban,

azokat kiegészítve, illetve azokhoz, valamint a fenntartható fejlődéshez hozzájárulva előmozdítsák

a WTO-elvek és -szabályok végrehajtását, elősegítsék a fenntartható kereskedelmi forgalmat és

a beruházásokat, és megelőzzék, illetve megszüntessék a kereskedelem és a beruházások akadályait;

g) együttműködés kialakítása a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén, beleértve a jogállamiságot,

az igazságügyi és jogi együttműködést, az adatvédelmet, a migrációt, valamint a pénzmosás, a szervezett

bűnözés és a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet;

h) együttműködés kialakítása valamennyi egyéb közös érdekű ágazatban, különösen a makrogazdasági politika

és a pénzügyi intézmények, a fejlesztési tervezés, a jó adóügyi kormányzás, a korrupció elleni küzdelem,

a vállalati társadalmi felelősségvállalás, az iparpolitika és a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k),

az információs társadalom, a tudomány, a technológia és az innováció, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású,

körkörös és zöld gazdaság, a bioökonómia, az éghajlatváltozás, az energiaügy, a közlekedés, a kutatás

és fejlesztés, az oktatás és képzés, a kultúra, a turizmus, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség,

a környezet és a természeti erőforrások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az egészségügy, a statisztika,

a tudásalapú társadalom, az élelmiszerbiztonság, a növény- és állategészségügy, valamint a foglalkoztatási és

a szociális ügyek területén;

i) a Felek részvételének fokozása a másik Fél részvétele előtt is nyitott szubregionális, regionális és háromoldalú

együttműködési programokban;

1262 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

j) a Felek egymás régióiban betöltött szerepének és ismertségének különböző eszközökkel történő fokozása,

beleértve a kulturális cserét, az infokommunikációs technológiák (IKT) használatát és az oktatást;

k) a népek közötti megértés támogatása a különféle nem kormányzati szervezetek, például szellemi műhelyek,

tudósok, a civil társadalom és a média közötti együttműködés révén szemináriumok, konferenciák, ifjúsági

kapcsolatok, kibertérrel kapcsolatos gyakorlatok, képzések és eszmecserék, valamint egyéb tevékenységek

keretében.

3. CIKK

Tömegpusztító fegyverek

1. A Felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében

való elterjedése a nemzetközi stabilitást és biztonságot fenyegető egyik legkomolyabb veszély. A Felek

megállapodnak abban, hogy együttműködve hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik

elterjedésének megakadályozásához, a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi

szerződések és megállapodások alapján fennálló kötelezettségeik, valamint az ENSZ keretein belül – beleértve

az ENSZ BT-határozatok szerint – fennálló egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes körű betartásával

és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető

elemét képezi.

2. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és

hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez és a leszerelésről szóló nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának

előmozdításához a következők révén

a) lépések megtétele valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszközhöz való csatlakozás és azok teljes

körű végrehajtása érdekében;

b) nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően – a jogi vagy adminisztratív végrehajtás hatékony eszközeivel,

többek között az exportellenőrzés megsértése esetére hatékony szankciók és megelőző intézkedések

kilátásba helyezésével, egyebek mellett különösen együttműködés és kapacitásépítés révén – a nemzeti

export-ellenőrzési rendszerek hatékonyságának fokozása és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos

áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzése, beleértve adott esetben a kettős felhasználású technológiák

esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését;

c) az 1968. július 1-jén Londonban, Moszkvában és Washingtonban aláírt, a nukleáris fegyverek elterjedésének

megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) – amely a globális nonproliferációs és leszerelési rendszer

sarokköve, valamint az atomenergia békés célú felhasználására irányuló fejlesztés lényeges eleme –,

az 1972. április 10-én Londonban, Moszkvában és Washingtonban aláírt a biológiai és toxinfegyverek

kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló

egyezmény (BTWC) és az 1993. január 13-án Párizsban és New Yorkban aláírt, a vegyi fegyverek

kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről

szóló egyezmény (CWC) teljes körű és hatékony végrehajtásának előmozdítása;

3. A Felek megállapodnak abban, hogy a (2) bekezdés a)–c) pontjában említett elemeket kísérő és egységes keretbe

foglaló rendszeres párbeszédet folytatnak. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

4. CIKK

Kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – beleértve az azokhoz szükséges lőszereket is – tiltott

gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, nem kielégítő készletkezelése és a kézi- és

könnyűfegyverek biztonsága és ellenőrizetlen terjedése, ami számos humanitárius és társadalmi-gazdasági

következménnyel jár, továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra, valamint

a fenntartható fejlődésre egyéni, helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy betartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek,

valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi

megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint

az e területen alkalmazandó más nemzetközi jogi eszközök – köztük az ENSZ Közgyűlése által 2001. július 20-án

elfogadott, a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és

megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1263

3. A Felek elismerik a hagyományos fegyverek átadására vonatkozó belső ellenőrzési rendszerek fontosságát

nemzetközi kötelezettségeikkel és az ENSZ Közgyűlésének 2013. április 2-i 67/234B határozatával elfogadott

Fegyverkereskedelmi Szerződés tárgyával és céljával összhangban. A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy

az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, hozzájárulva a nemzetközi és a regionális békéhez,

biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek illetéktelen

kezekbe jutásának megakadályozásához. A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik a párbeszédet és

az együttműködést az exportellenőrzés területén.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket, és törekednek a kézi- és könnyűfegyverek

tiltott kereskedelmének megelőzésével és felszámolásával, a hagyományos fegyverek átadásával, valamint

a hagyományos fegyverek nemzeti import- és exportellenőrzési rendszereivel kapcsolatos erőfeszítéseik

összehangolására, kiegészítő jellegére és szinergiájára.

5. CIKK

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

A Felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem

maradhatnak büntetlenül, és büntetőeljárás alá vonásukat adott esetben nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott

intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani a vonatkozó jogszabályaiknak és

rendelkezéseiknek megfelelően.

6. CIKK

Együttműködés a terrorizmus megelőzése és leküzdése terén

1. A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét a jogállamiság, a nemzetközi jog, különösen

az 1945. június 26-án San Franciscóban aláírt ENSZ-Alapokmány és a vonatkozó ENSZ BT-határozatok, valamint

az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartásával. Ennek keretén belül

és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt terrorizmus

elleni globális stratégiát, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködésről szóló,

2003. január 28-án elfogadott ASEAN–EU közös nyilatkozatot, a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek

a terrorizmus valamennyi formájának és megnyilvánulásának megelőzése és visszaszorítása terén.

2. A Felek együttműködnek különösen

a) az 1267 (1999), 1373 (2001), 1822 (2008), 2242 (2015), 2396 (2017) és 2462 (2019) ENSZ BT-határozat, valamint

más vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és eszközök teljes körű végrehajtása keretében;

b) a terrorista csoportokról, egyénekről és támogató hálózataikról a nemzetközi joggal, valamint a vonatkozó

jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban folytatott információcsere révén;

c) a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökre – többek között a felszerelésre – és módszerekre

vonatkozó együttműködés révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést is, valamint a terrorizmus

megelőzésével és a terroristatoborzással kapcsolatos tapasztalat megosztása révén;

d) a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása, valamint az információs technológiával való terrorista

célú visszaélés elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi konszenzus elmélyítése érdekében folytatott

együttműködés révén, valamint a terrorizmus elleni hatályos ENSZ-eszközök és más alkalmazandó

nemzetközi terrorizmus elleni eszközök kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó

egyezménnyel kapcsolatos megállapodásra való törekvés révén;

e) a terrorizmus elleni küzdelem során az emberi jogok védelmének területére vonatkozó bevált gyakorlatok

megosztása révén.

II. CÍM

KÉTOLDALÚ, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

7. CIKK

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

1. A Felek vállalják, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek a regionális és nemzetközi fórumokon és

szervezetekben, különösen az ENSZ-en és annak szakosodott szervezetein és ügynökségein belül, beleértve

1264 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (a továbbiakban: ILO), az ASEAN–EU párbeszédet,

különösen az ASEAN–EU stratégiai partnerség keretében, az ASEAN regionális fórumot (a továbbiakban: ARF) és

az Ázsia–Európa találkozót (a továbbiakban: ASEM).

2. A Felek vállalják, hogy gazdasági és egyéb kapcsolódó ügyekben együttműködnek és véleménycserét folytatnak

regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, többek között az ASEM, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési

Konferenciája, a WTO és a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében.

8. CIKK

Kétoldalú és regionális együttműködés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó

valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve e keretek

vegyes alkalmazása révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttműködésben

érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak valamennyi érdekelt félre gyakorolt

lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére, miközben – a politikai

és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló

erőforrásokat, és biztosítják az uniós és ASEAN-tagállamok részvételével zajló egyéb tevékenységekkel való

összhangot.

2. A Felek saját pénzügyi eljárásaiknak és forrásaiknak megfelelően adott esetben kiterjeszthetik a pénzügyi

támogatást a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési

tevékenységekre. Ez az együttműködés többek között magában foglalhatja képzési programok, munkaértekezletek

és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a Felek által megállapított egyéb

tevékenységeket.

III. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

9. CIKK

Általános elvek

1. A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos

kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése

céljából, olyan módon, amely támogatja a fenntartható fejlődés célkitűzését.

2. A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös kereskedelmi csereforgalom

fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében, a WTO-elvekkel és -szabályokkal

összhangban. A Felek vállalják továbbá, hogy az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják

a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek e téren végzett munkáját.

3. A Felek folyamatosan tájékoztatják egymást a kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos politikák, illetve

más kapcsolódó kérdések – mint például a mezőgazdasági politika, az élelmiszerbiztonság, a nem vámjellegű

intézkedések, a fogyasztópolitika, valamint a hulladékgazdálkodást magában foglaló környezetvédelmi politika –

alakulására vonatkozóan.

4. A Felek – egyebek mellett az e megállapodás 10–19. cikkében említett területeken – ösztönzik a kereskedelmi és

beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a kereskedelmi

problémák megoldását.

10. CIKK

Egészségügyi és növényegészségügyi kérdések

1. A Felek saját területük vonatkozásában az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme

érdekében élelmiszer-biztonsági, valamint egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben együttműködnek.

2. A Felek egyeztetnek és információcserét folytatnak a WTO 1995. január 1-jei létrehozásával hatályba lépett,

az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodásban meghatározott

vonatkozó intézkedéseikkel kapcsolatban, ideértve a Rómában 1951. december 6-án aláírt Nemzetközi

Növényvédelmi Egyezmény, az Állategészségügyi Világszervezet és a Codex Alimentarius Főbizottság szabványait.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1265

3. A Felek vállalják, hogy kapacitásépítésre irányuló együttműködést folytatnak egészségügyi és növényegészségügyi

kérdésekkel kapcsolatos ügyekben. E kapacitásépítés a Felek sajátos szükségleteihez igazodik és célja, hogy segítse

őket a másik Fél jogszabályi kereteinek való megfelelésben.

4. A Felek az egészségügyhöz és növényegészségügyhöz kapcsolódó ügyek, valamint az egészségügyhöz és

növényegészségügyhöz kapcsolódó más sürgős esetek megvitatása érdekében bármely Fél kérésére idejében

párbeszédet alakítanak ki egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben.

5. A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

6. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az egészségügy és növényegészségügy területén folytatott

együttműködésnek.

11. CIKK

Fenntartható élelmiszerrendszerek

1. A Felek együttműködnek a fenntartható élelmiszerrendszerekre való globális átállás előmozdításában.

2. A Felek előmozdítják a párbeszédet, a kapacitásépítési tevékenységeket és a szoros együttműködést a közös érdekű

kérdésekben a fenntartható élelmiszerrendszerek előmozdítása érdekében, összhangban az ENSZ fenntartható

fejlődési céljaival. E kérdések kiterjednek többek között a következőkre

a) az élelmiszerrendszerek környezeti és éghajlati hatásának csökkentése;

b) fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek az élelmiszerlánc valamennyi szakaszában, beleértve

az agroökológiát, az ökológiai termelést, a peszticidek használatának és kockázatának csökkentését,

az állatjólétet és az antimikrobiális rezisztenciát;

c) az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás csökkentése a teljes élelmiszerláncban;

d) az élelmiszercsalás elleni küzdelem.

3. A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

4. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a fenntartható élelmiszerrendszerek területén folytatott

együttműködésnek.

12. CIKK

A kereskedelem technikai akadályai

1. A Felek támogatják a nemzetközi szabványok és nemzetközi akkreditációs rendszerek alkalmazását, valamint

információt cserélnek egymással a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőség-értékelési eljárásokkal

kapcsolatban, többek között a WTO 1995. január 1-jei létrehozásával hatályba lépett, a kereskedelem technikai

akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében.

2. A Felek megerősítik a szabványok, műszaki előírások és megfelelőség-értékelési eljárások terén folytatott

együttműködésüket, ideértve a műszaki kapacitásépítést és a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos

intézkedések betartására irányuló együttműködést.

3. A Felek kommunikációs kapcsolattartót neveznek ki az e cikk alapján folytatott információcsere és együttműködés

koordinálására, valamint a Felek közötti szabályozási együttműködésre irányuló erőfeszítések megkönnyítésére.

13. CIKK

Vámügyi együttműködés és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése

1. A Felek megosztják egymással tapasztalataikat, és megvizsgálják a behozatali, kiviteli és egyéb vámeljárások

egyszerűsítésére, a kereskedelmi szabályozás átláthatóságának növelésére és a vámügyi együttműködés

fejlesztésére irányuló lehetőségeket, beleértve a hatékony kölcsönös igazgatási segítségnyújtási

mechanizmusokat is. A Felek együttműködnek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló, 2017. február 22-én

hatályba lépett WTO-megállapodás végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A Felek különös figyelmet

fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági dimenziójának kiterjesztésére, többek között a fuvarozási

szolgáltatások tekintetében, valamint a kereskedelem megkönnyítése, a hatékony ellenőrzések és a csalások, illetve

szabálytalanságok elleni küzdelem közötti egyensúly biztosítására.

2. Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik, hogy a jövőben

fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését,

az e megállapodás által megállapított intézményi kereten belül.

1266 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

14. CIKK

Dömpingellenes kérdések

1. A Felek újólag megerősítik az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) VI. cikke

és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény – különösen annak 15. cikke – szerinti

jogaikat és kötelezettségeiket.

2. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a dömpingellenes kérdések terén folytatott együttműködésnek.

15. CIKK

Beruházás

A Felek vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban a beruházásokkal kapcsolatos egyetértés

és együttműködés fokozására, a beruházások megkönnyítése érdekében az adminisztratív mechanizmusok

feltérképezésére, valamint a beruházók számára az átláthatóság, a nyitottság és a megkülönböztetésmentesség

előmozdítására irányuló következetes párbeszéd révén a kölcsönös beruházásokhoz szükséges vonzó és kedvező

környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.

16. CIKK

Versenypolitika

1. A Felek a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban ösztönzik a versenyjogi szabályok hatékony

kidolgozását és alkalmazását, valamint az információk terjesztését annak érdekében, hogy a másik Fél piacain

működő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és a jogbiztonságot.

2. Mindkét Fél törekszik arra, hogy a kölcsönös megállapodás tárgyát képező területeken együttműködjön egymás

versenyjogi jogszabályainak és politikáinak kölcsönös megértése érdekében.

17. CIKK

Szolgáltatások

A Felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja különösen, hogy információkat cseréljenek egymás

szabályozási környezetéről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást, a tőkéhez és a technológiához való

hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a két régió között és harmadik országok piacain.

18. CIKK

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

1. A Felek információt és tapasztalatot osztanak meg egymással olyan kérdésekről, mint a szellemi tulajdonhoz fűződő

jogokkal kapcsolatos gyakorlat, e jogok előmozdítása, terjesztése, észszerűsítése, kezelése, védelme és hatékony

alkalmazása, valamint e jogok megsértésének megelőzése, továbbá a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni

küzdelem, különösen vámügyi együttműködés és a Felek megállapodása szerint az együttműködés más megfelelő

formái, valamint az ilyen jogok védelmének megerősítése révén. Vonatkozó jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek

megfelelően és összhangban azokkal a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek a Felek részes felei,

a Felek együttműködnek különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése, valamint a szabadalmak,

a földrajzi árujelzők, a védjegyek, a szerzői jogok és az ipari minták, továbbá a növényfajták védelme tekintetében.

2. A Felek technikai segítséget nyújtanak egymásnak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok terén, valamint segítik

egymást a szellemi tulajdon védelmének, hasznosításának, érvényesítésének és kereskedelmének az európai

tapasztalaton alapuló fejlesztése terén és az erre vonatkozó ismeretek terjesztésének fokozása tekintetében.

3. A Felek elismerik a Dohában 2001. november 14-én elfogadott, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi

vonatkozásairól szóló megállapodásról (a továbbiakban: TRIPS) és a népegészségügyről szóló dohai nyilatkozat

jelentőségét, valamint újólag megerősítik az amelletti elkötelezettségüket. A Felek hozzájárulnak a WTO Általános

Tanácsa által 2003. augusztus 30-án elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a népegészségügy kapcsolatáról szóló

dohai nyilatkozat 6. pontjának végrehajtásáról szóló határozat, valamint a TRIPS-megállapodást módosító,

2005. december 6-án Genfben elfogadott jegyzőkönyv végrehajtásához és tiszteletben tartásához.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1267

19. CIKK

Digitális kereskedelem

1. A Felek a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban információt cserélnek a digitális

kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási kérdésekről, amelyek a következőkre terjednek ki

a) a műszakilag átjárható bizalmi és hitelesítési szolgáltatások elismerése és elősegítése;

b) a direktmarketing-célú kommunikáció kezelése;

c) a fogyasztók védelme;

d) a digitális kereskedelem fejlesztése szempontjából fontos egyéb kérdések.

2. Felismerve a digitális kereskedelem globális jellegét, a Felek megerősítik a többoldalú fórumokon való aktív

részvétel fontosságát a digitális kereskedelem fejlődésének előmozdítása érdekében.

IV. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN

20. CIKK

Jogállamiság

1. A Felek az e cím szerinti együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság

előmozdításának, valamint az igazságszolgáltatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosításának mindenki

számára. A Felek kölcsönös előnyükre teljes mértékben együttműködnek az intézmények hatékony működésére

vonatkozóan a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.

2. A Felek közötti együttműködés továbbá magában foglalja a jogrendszerekről és a jogalkotásról folytatott

információcserét.

21. CIKK

Nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok társadalmi szerepének megerősítése

1. A Felek elismerik a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának önálló célként,

valamint a demokrácia, a fenntartható és inkluzív fejlődés, a béke és a biztonság hajtóerejeként betöltött

szerepének szükségességét.

2. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, az emberi jogok

nők és lányok általi teljes körű gyakorlását és társadalmi szerepvállalásuk növelését, valamint biztosítsák a nemi

dimenzió általános érvényesítését e megállapodás végrehajtása során.

3. A Felek megosztják egymással jó gyakorlataikat, és megvizsgálják a Felek nemekkel kapcsolatos politikái

és programjai közötti további együttműködési formákat és lehetséges szinergiákat, összhangban a Felekre

alkalmazandó nemzetközi normákkal és kötelezettségvállalásokkal, például az ENSZ Közgyűlése által

1979. december 18-án elfogadott, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden

formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel, az 1995. szeptember 15-én Pekingben tartott 4. Nőügyi

Világkonferencián elfogadott Pekingi Nyilatkozattal és cselekvési Platformmal, a nemzetközi népesedési és

fejlesztési konferencia cselekvési programjával és felülvizsgálati konferenciáinak eredményeivel, a 2030-ig tartó

időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel és az ENSZ BT 1325 (2000) sz. határozatával, valamint

a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló későbbi határozataival.

22. CIKK

A személyes adatok és a magánélet védelme

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok és a magánélet magas szintű

védelmének elérése és annak hatékony érvényesítése érdekében, a nemzetközi emberi jogi jogszabályok és

az e területre vonatkozó egyéb nemzetközi jogi eszközök szerinti kötelezettségeikkel összhangban, és ezáltal azon

munkálkodnak, hogy megkönnyítsék a személyes adatok Felek közötti áramlását, ami kulcsfontosságú eleme

a kereskedelmi cserék és a bűnüldözéssel kapcsolatos együttműködés továbbfejlesztésének, összhangban a Felek

vonatkozó jogszabályaival és rendelkezéseivel.

2. A személyes adatok és a magánélet védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalja többek között

az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, a képzés és a szakmai tanácsadás formájában megvalósuló technikai

1268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

és jogi segítségnyújtást, valamint a Felek megfelelő felügyeleti hatóságai közötti, többek között többoldalú

fórumokon folytatott végrehajtási együttműködés előmozdítását.

23. CIKK

Igazságügyi és jogi együttműködés

1. A Felek fokozzák a kölcsönös jogsegély és a kiadatás terén meglévő együttműködést a rájuk nézve kötelező erejű

vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján. A Felek adott esetben megerősítik a meglévő mechanizmusokat,

és mérlegelik olyan új mechanizmusok kidolgozását, amelyek megkönnyítik az e területen folytatott nemzetközi

együttműködést, különösen az egyéb releváns nemzetközi jogi együttműködési hálózatokkal való szorosabb

együttműködés révén.

2. A Felek igazságügyi együttműködés kialakítására törekednek polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen

a polgári igazságügyi együttműködésről szóló többoldalú egyezmények – köztük a Hágai Nemzetközi Magánjogi

Konferencia keretében létrejött egyezmények – szerint fennálló kötelezettségeik végrehajtása terén.

3. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a nemzetközi igazságügyi együttműködés céljából előmozdítsák

a vonatkozó bírósági iratok biztonságos és hatékony továbbítását, és adott esetben a videokonferencia útján

történő bizonyításfelvételt és meghallgatást, valamint a személyes adatok védelmét.

24. CIKK

Konzuli védelem

A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres eszmecseréket tartanak a konzuli védelem nyújtásának további

megkönnyítése és a konzuli segítségnyújtással kapcsolatos erőfeszítések koordinálása érdekében, különösen válság

idején.

25. CIKK

Együttműködés a migráció területén

1. A Felek újólag megerősítik az átfogó együttműködés fontosságát a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésben,

beleértve az uniós és nemzeti hatásköröknek megfelelő jogszerű migrációt, az illegális migrációval kapcsolatos

migrációs áramlások kezelését, az illegális migráció kiváltó okait, a nemzetközi védelmet, valamint az illegális

migráció, az embercsempészés és az emberkereskedelem megelőzését és az ellenük való küzdelmet.

2. A Felek kölcsönösen elfogadható alapon és holisztikus módon, a vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikkel,

valamint a vonatkozó hatályos jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban működnek együtt.

Az együttműködés többek között a következőkre helyezi a hangsúlyt

a) az illegális migráció kiváltó okainak kezelése;

b) olyan szabályok és gyakorlatok kidolgozása, amelyek célja, hogy a nemzetközi joggal összhangban

nemzetközi védelmet nyújtsanak a rászorulóknak, biztosítva ugyanakkor a visszaküldés tilalma,

az emberiesség, a nemzetközi szolidaritás és együttműködés, valamint a teher- és felelősségmegosztás

elvének tiszteletben tartását;

c) a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása e szabályok szerint,

az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos

bánásmód, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

d) hatékony és megelőző politika kialakítása az illegális migráció, a migránscsempészés és

az emberkereskedelem ellen, összhangban az ENSZ Közgyűlésének 2000. november 15-i 55/25. sz.

határozatával elfogadott, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezménnyel (a továbbiakban

UNTOC) és annak jegyzőkönyveivel, amelyek a Felek számára hatályba léptek, beleértve az embercsempész-

hálózatok elleni küzdelmet, az emberkereskedelemben részt vevő bűnözői hálózatok felszámolását és

az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;

e) valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek lehetőleg önkéntes, biztonságos, emberséges

és méltó körülmények között történő visszatérése – beleértve az önkéntes és fenntartható visszatérés

támogatását –, továbbá az ilyen személyek visszafogadása e cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f) a vízumokkal és az úti okmányok biztonságával kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések;

g) a határigazgatással kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1269

3. A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az illegális migráció megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó

együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének

sérelme nélkül

a) Thaiföld valamely tagállam kérésére minden további alakiság és szükségtelen késedelem nélkül visszafogadja

azon állampolgárait, akik nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg az adott tagállam területére való

belépés vagy területén való tartózkodás hatályos feltételeinek;

b) valamennyi tagállam Thaiföld kérésére minden további alakiság és szükségtelen késedelem nélkül

visszafogadja azon állampolgárait, akik nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg a Thaiföld területére

való belépés vagy területén való tartózkodás hatályos feltételeinek;

c) a tagállamok és Thaiföld ilyen célokra úti okmányokat állítanak ki. Amennyiben nem mutatnak be

dokumentumokat vagy az állampolgárságot igazoló egyéb bizonyítékokat, az érintett tagállam vagy

Thaiföld illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei Thaiföld vagy az érintett tagállam kérésére teljes körű

együttműködést folytatnak az állampolgárság haladéktalan megállapítása érdekében.

4. A migrációs kérdésekről folytatott konzultációk részeként a Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet

kezdeményeznek a visszafogadásról, amely bármelyik Fél kérésére – amennyiben a feltételek lehetővé teszik –

visszafogadási megállapodás megkötéséhez vezethet, beleértve az EU úti okmányának használatát is1. A Felek

mérlegelhetik továbbá, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a személyek mozgásának megkönnyítéséről, amely

bármely Fél kérésére – amennyiben a feltételek lehetővé teszik – a tagállamok és Thaiföld állampolgáraira vonatkozó

vízumkönnyítési megállapodás megkötéséhez vezethet.

26. CIKK

Humanitárius együttműködés

A Felek további együttműködésre törekednek valamennyi, humanitárius együttműködést és segítségnyújtást érintő

kérdésben, ideértve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket és a saját térségükben a lakóhelyüket elhagyni

kényszerült személyekkel foglalkozó szakemberekre vonatkozó kapacitásépítést. A Felek kölcsönösen elfogadható

és eseti alapon működnek együtt, a Felekre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi normákkal és az emberiesség,

pártatlanság, függetlenség és semlegesség humanitárius elveivel összhangban. Ezen erőfeszítésekre

a továbbiakban is a lakhelyelhagyást előidéző okok áttekintését és megértését, valamint fenntartható megoldások

keresését figyelembe véve kerülhet sor. A Felek vállalják, hogy megerősítik a humanitárius és a fejlesztési törekvések

összekapcsolását.

27. CIKK

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a nemzetközi szervezett bűnözés, a gazdasági és pénzügyi

bűnözés, a súlyos bűncselekmények2 és a korrupció, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem

terén. Az ilyen együttműködés célja különösen azon vonatkozó nemzetközi normák és jogi eszközök végrehajtása és

előmozdítása, amelyeknek a Felek részes felei, mint például az UNTOC és annak kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint

az ENSZ-közgyűlés 2003. október 31-i 58/4. sz. határozatával elfogadott Korrupció elleni Egyezmény.

28. CIKK

Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és leküzdése terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban fel kell lépniük

és együtt kell működniük a pénzügyi rendszereikkel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás céljából való

visszaélések hatékony megelőzése és leküzdése érdekében.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet

szolgáló jogszabályok, szabályok és rendelkezések kidolgozásában és végrehajtásában, összhangban az e területen

működő nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport által kidolgozott normákkal.

3. Az e cikk szerinti együttműködés célja továbbá a vonatkozó információk cseréjének előmozdítása a vonatkozó

jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban.

1

 z Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1953 rendelete (2016. október 26.) a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok

A

visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány létrehozásáról, valamint az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről

(HL EU L 311, 2016.11.17., 13.o.), beleértve bármely későbbi módosítását is.

2

Az UNTOC 2b. cikkében meghatározottak szerint.

1270 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

29. CIKK

Együttműködés a drogpolitika területén

1. A Felek vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban együttműködnek annak érdekében, hogy

az illetékes – többek között az egészségügyi, a bel- és igazságügyi és az egyéb kapcsolódó területeken működő –

hatóságok közötti hatékony együttműködés és koordináció révén átfogó, bizonyítékon alapuló, kiegyensúlyozott és

integrált megközelítést alkalmazzanak azzal a céllal, hogy csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét

és keresletét, valamint az ilyen kábítószereknek a kábítószer-fogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt

káros hatását, továbbá eredményesebb droghasználat-megelőzési politikát alakítsanak ki és megakadályozzák

a kábítószerek, pszichotrop anyagok és új pszichoaktív anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok,

köztük a „dizájner prekurzorok” eltérítését.

2. A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel az (1) bekezdésben említett célkitűzések

megvalósíthatók. A fellépéseknek az ENSZ kábítószer-ellenőrzési egyezményeiben meghatározott, közösen

elfogadott elveken és a Felek valamennyi nemzetközi kábítószer-ellenőrzési kötelezettségvállalásán kell alapulniuk.

3. A Felek között a drogpolitika területén folytatott együttműködésbe beletartozik többek között a technikai és

igazgatási segítségnyújtás, a személyi állomány képzése, a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás, a kábítószerek

ellenőrzéséhez használt információtechnológia használatára, illetve a drogpolitika innovatív megközelítéseire

vonatkozó információk cseréje és tapasztalatok megosztása, az igazságügyi és a bűnüldözési együttműködés,

valamint a kábítószerek, pszichotrop anyagok és új pszichoaktív anyagok tiltott előállításához használt

prekurzorok, köztük a „dizájner prekurzorok” eltérítésének megelőzése. A Felek megállapodhatnak egyéb

területek bevonásáról is, mint például a megelőzéssel, a kezeléssel, a rehabilitációval, az ártalomcsökkentéssel,

a kábítószerfüggőség megfigyelésével és a kábítószert helyettesítő gyógyszerekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok

vagy információk cseréje, valamint a kábítószer-prekurzorok ellenőrzése, a kriminalisztika, a kábítószerekhez

kapcsolódó pénzügyi nyomozás és az alternatív fejlesztések terén való együttműködés fokozására irányuló további

intézkedések.

V. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB TERÜLETEI

30. CIKK

Emberi jogok

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös egyetértés és tisztelet elve alapján együttműködnek az emberi

jogok előmozdítása és védelme érdekében. A Felek az emberi jogokkal kapcsolatos rendszeres, széles körű érdemi

párbeszédet alakítanak ki.

2. Az emberi jogok területén folytatott együttműködés kiterjedhet többek között a következőkre

a) kapacitásépítés a Felekre alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközök végrehajtása és az emberi jogokkal

kapcsolatos cselekvési tervek végrehajtásának megerősítése terén;

b) az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszéd, valamint kapcsolattartás és információcsere előmozdítása;

c) a Felek közötti konstruktív együttműködés megerősítése az ENSZ emberi jogi testületein belül.

3. A Felek együttműködnek a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás megerősítése érdekében.

Az együttműködés a következőkre terjedhet ki

a) az emberi jogok, a jogállamiság és a jó kormányzás területén illetékes nemzeti és regionális intézmények

közötti együttműködés megerősítése;

b) együttműködés és koordináció a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítése

érdekében, beleértve a törvény előtti egyenlőséget, az emberek hatékony jogi segítségnyújtáshoz való

hozzáférését, valamint a tisztességes eljáráshoz, a jogszerű eljáráshoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogot,

a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerinti kötelezettségeikkel összhangban.

31. CIKK

Együttműködés a pénzügyi ágazatban

A Felek megállapodnak abban, hogy szükségleteiknek megfelelően és programjaik, illetve jogszabályaik és

rendelkezéseik keretében elősegítik a pénzügyi intézmények közötti együttműködést.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1271

32. CIKK

Makrogazdaság-politikai párbeszéd

A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik a hatóságaik közötti párbeszédet és együttműködnek

a makrogazdasági politikákkal – különösen a gazdasági integrációval – kapcsolatos tapasztalatcsere terén.

33. CIKK

Felelősségteljes kormányzás az adózás területén

A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve a megfelelő

szabályozási keret kidolgozásának szükségességét, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit, és elkötelezik

magukat azok megvalósítása mellett, ideértve az adózási átláthatóságra és az információcserére vonatkozó

globális normákat, a méltányos adóztatást, valamint az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni

fellépést célzó minimális előírásokat. A Felek előmozdítják a jó adóügyi kormányzást, javítják az adózás területén

folytatott nemzetközi együttműködést, intézkedéseket dolgoznak ki az említett elvek hatékony végrehajtására, és

megkönnyítik az adóbevételek beszedését az adócsalás és adókikerülés megelőzése céljából.

34. CIKK

Együttműködés az iparpolitika és az mkkv-k terén

A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak abban, hogy előmozdítják

az olyan iparpolitikai együttműködést, amely támogatja az inkluzív, fenntartható és fejlődésorientált termelő

tevékenységeket, a tisztességes munkahelyteremtést, a vállalkozói készséget, a kreativitást és az innovációt,

valamint az ellátási lánc rezilienciáját és a finanszírozáshoz való hozzáférést minden megfelelőnek ítélt

területen, azzal a céllal, hogy javítsa a mkkv-k formálissá tételét és nemzetközi piacokhoz való hozzáférését,

versenyképességét és növekedését, többek között az alábbiak révén

a) az mkkv-k versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek megteremtésével kapcsolatos

információk megosztása és tapasztalatok cseréje;

b) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös

vállalkozások és információs hálózatok létesítése elsősorban a meglévő uniós horizontális programok

segítségével, ezen belül mindenekelőtt a puha és kemény technológia átadásának ösztönzése a partnerek

között;

c) információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz és a piachoz való hozzáféréssel

kapcsolatos jó gyakorlatok cseréje;

d) az mkkv-kre vonatkozó kapacitásépítés támogatása a világgazdaságba és a globális ellátási láncokba való

integrációjuk megkönnyítése érdekében;

e) a Felek mkkv-i által folytatott tevékenységek megkönnyítése és támogatása;

f) a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti

gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve.

35. CIKK

Az üzleti együttműködés elősegítése

A Felek megkönnyítik és támogatják a magánszektoraik által kialakított vonatkozó együttműködési

tevékenységeket.

36. CIKK

Együttműködés az információs és kommunikációs technológiák terén

1. A Felek – felismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT-k) kulcsfontosságú

szerepet töltenek be a mai világban, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából –

megállapodnak abban, hogy e területen véleményt cserélnek a különböző politikákról, a gazdasági és társadalmi

fejlődés, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása érdekében.

2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul

a) részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az elektronikus hírközlési

politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes szolgáltatásról, a hasznosítás engedélyezéséről

1272 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

és az általános engedélyezésről, a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok

függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott különböző regionális párbeszédekben;

b) a Felek és Délkelet-Ázsia kutatási hálózatai és szolgáltatásai közötti összekapcsolás és átjárhatóság;

c) új IKT-k egységesítése és terjesztése;

d) az IKT-k terén a Felek közötti kutatási együttműködés fokozása;

e) közös kutatási projektek az IKT-k területén, különösen az EU kutatási keretprogramjain keresztül, beleértve

a Felek közötti együttműködést különösen az e-kormányzás, a mobil alkalmazások, az animációs filmek és

a multimédia területén;

f) az IKT-k biztonsági kérdései és/vagy vonatkozásai, ideértve az online biztonság előmozdítását, valamint

a kiberbűnözés, a dezinformáció, illetve az információs technológiával és az elektronikus média valamennyi

formájával való visszaélés elleni küzdelmet.

3. A Felek vonatkozó jogszabályaira és rendelkezéseire is figyelemmel ösztönözni kell a vállalkozások közötti

együttműködést.

4. A Felek – vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel, valamint nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban –

együttműködnek a kiberbiztonság területén a stratégiákról, szakpolitikákról és bevált módszerekről szóló

információk cseréje útján.

5. A Felek előmozdítják a kiberbiztonsággal kapcsolatos információcserét az oktatás és képzés, a tudatosságnövelő

kezdeményezések, a vonatkozó szabványaiknak és műszaki előírásainak a kiberbiztonsági kockázatkezelés, valamint

az IKT-termékek és -szolgáltatások kiberbiztonsága céljából történő használata – beleértve a kiberbiztonsági

tanúsítást is –, valamint a kapcsolódó kutatási és fejlesztési politikák területén.

37. CIKK

Együttműködés a tudomány, technológia és innováció területén

1. A Felek vállalják, hogy együttműködnek a tudomány, a technológia és az innováció közös érdekű területein,

figyelembe véve saját szakpolitikáikat. Ezen együttműködés erősíteni fogja a többoldalú és regionális kutatási

és innovációs kezdeményezések támogatását annak érdekében, hogy új megoldásokat találjanak a zöld, digitális,

egészségügyi, szociális és innovációs kihívásokra. A jövőbeli globális egészségügyi válságok, különösen az újonnan

megjelenő fertőző betegségek megelőzése, valamint az egészségesebb, biztonságosabb, méltányosabb és

fenntarthatóbb világ megteremtésére irányuló közös kötelezettségvállalás érdekében kifejezetten szükség van

az együttes fellépésekre. Az együttműködés területei kiterjedhetnek többek között az olyan globális kihívásokra

adandó megoldásokra, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség válsága, a szennyezés, az erőforrások

kimerülése vagy a fertőző betegségek, többek között válsághelyzetekben, valamint a zöld és digitális átállást

lehetővé tevő megoldásokra. A kezdeményezéseknek globális vezető szerepet kell játszaniuk az éghajlat-politikai és

környezetvédelmi törekvések terén.

2. A tudomány, a technológia és az innováció területén folytatott együttműködés a következőkre irányul

a) a tudományos, technológiai és innovációs programok folytonosságának előmozdítása, valamint a gazdasági

fejlődés, a tudásalapú társadalom, az életminőség és a fenntartható környezet előmozdítása;

b) a tudományos, technológiai és innovációs információk és know-how cseréjének ösztönzése, különösen

a politikák és a programok végrehajtásával kapcsolatban;

c) a Felek tudományos közösségei, kutatóközpontjai, egyetemei és iparágai közötti tartós kapcsolatok

kialakításának támogatása;

d) az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása;

e) közös kutatás előmozdítása a tudományos és technológiai együttműködés területén, valamint a kutatási

eredményekhez való méltányos hozzáférésnek, a kutatási eredmények terén való partnerségnek és

az eredmények közös tulajdonjogának előmozdítása, a szellemitulajdon-jogra vonatkozó szabályoknak,

a közös értékeknek és elveknek, valamint az elfogadott keretfeltételeknek megfelelően.

3. A tudomány, a technológia és az innováció területén folytatott együttműködés a nemzetközi mobilitási programok

keretében közös kutatási projektek és cserék, találkozók és tudományos képzések formájában valósul meg,

ami biztosítja a kutatási eredmények legnagyobb mértékű terjesztését. A közös kutatás és tevékenységek

eredményeképpen létrejövő szellemi tulajdont kölcsönösen elfogadott feltételek alapján meg kell osztani

egymással.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1273

4. A tudomány, a technológia és az innováció területén területén folytatott együttműködés keretében a Felek

támogatják kormányzati hivatalaik, felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik, különösen

az mkkv-k részvételét.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a kutatási, technológiai és innovációs

együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek közismertségének növelése érdekében.

38. CIKK

Éghajlatváltozás

1. A Felek úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre nézve, és újólag

megerősítik az említett fenyegetésre adott globális válasz megerősítése iránti elkötelezettségüket. A Felek újólag

megerősítik a UNFCCC és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek és céljainak elérése iránti elkötelezettségüket.

Ennek megfelelően a Feleknek ténylegesen végre kell hajtaniuk a UNFCCC-t és a Párizsi Megállapodást.

2. A Felek célja, hogy megerősítsék az éghajlatváltozásra és annak hatásaira adott globális választ. A Felek fokozzák

továbbá az olyan szakpolitikákkal kapcsolatos együttműködést, amelyek elősegítik az éghajlatváltozás mérséklését

és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz, köztük a tengerszint emelkedéséhez való alkalmazkodást, valamint

azt, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban gazdaságukat – beleértve a pénzmozgásokat is – az alacsony

üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felé irányítsák.

3. Az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködés a következőkre irányul

a) az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésére való kapacitás és képesség javítása a nemzeti igények

alapján és azokra reagálva;

b) a kapacitásépítés fokozása a fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedés támogatása

érdekében a nemzetileg meghatározott hozzájárulások és a nemzeti alkalmazkodási tervek, valamint a közös

érdekű területeken hozott egyéb mérséklési intézkedések végrehajtása terén;

c) az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával és az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló pénzügyi

mechanizmusok kidolgozásával kapcsolatos együttműködés és párbeszéd előmozdítása, beleértve

a magánszektor bevonását is;

d) alkalmazkodás az éghajlatváltozás káros hatásaihoz, ideértve az alkalmazkodási intézkedéseknek a Felek

fejlesztési stratégiáiba és terveibe történő integrálását, valamennyi szinten.

e) a kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való

alkalmazkodást célzó technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása;

f) a tudatosság növelésének előmozdítása, többek között a legveszélyeztetettebb népesség és a veszélyeztetett

területeken élők körében, a társadalmi részvétel elősegítése az éghajlatváltozásra való reagálásban, és

az éghajlatváltozás nemi vonatkozásait vizsgáló elemzés integrálása;

g) az együttműködés és a párbeszéd előmozdítása az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló gazdasági eszközök,

például a szén-dioxid-árazás és adott esetben egyéb eszközök kidolgozása terén;

h) a katasztrófakockázat-csökkentési és -kezelési stratégiák kidolgozásának előmozdítása, többek között

a veszélyeztetett területekre és közösségekre vonatkozóan.

39. CIKK

Energia

1. A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők érdekében

a) a megfizethető, megbízható és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés

biztosítása, valamint a megújuló energia részarányának jelentős növelése a globális energiaszerkezetben;

b) új, fenntartható, innovatív és megújuló energiaforrások kifejlesztése, beleértve a bioüzemanyagokat és

a biomasszát, a szél-, nap- és geotermikus energiát, valamint a vízenergia-termelést, ugyanakkor szem előtt

tartva az energiaellátás diverzifikálásának fontosságát az energiabiztonság megerősítése szempontjából;

c) a megújuló energia versenyképesebbé tételét szolgáló szakpolitikák kidolgozásának támogatása;

d) az energiafelhasználás racionalizálása és az energiahatékonyság javítása a kínálati és keresleti oldal

bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint

-végfelhasználás vonatkozásában;

e) a tisztaenergia-technológia terén folytatott együttműködés előmozdítása, többek között kutatási

együttműködés révén, különösen a megújuló energia, az energiatárolás és a fosszilis tüzelőanyagok

felhasználásának dekarbonizációja terén;

1274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

f) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés előmozdítása, amely hozzájárul a tiszta energiára való

átálláshoz, a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban;

g) a kapacitásépítés fokozása, valamint az energetikai infrastruktúrákba és a tisztaenergia-technológiákba

történő beruházások előmozdítása, figyelembe véve az átláthatóság elvét;

h) a verseny és a kedvező befektetési környezet előmozdítása az energiapiacon.

2. A Felek e célból megállapodnak abban, hogy kölcsönös előnyükre előmozdítják a kapcsolatokat és közös

kutatásokat, többek között regionális energiaügyi együttműködés révén. Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra

vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és a Párizsi Megállapodásra mint a partnerséget irányító átfogó

keretre, a Felek megjegyzik, hogy foglalkozni kell a tiszta energetikai szolgáltatásokhoz való megfizethető

hozzáférés és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatokkal. E tevékenységek többek között az EU energetikai

kezdeményezésével együttműködésben támogathatók.

40. CIKK

Közlekedés

1. A Felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika releváns területein együttműködjenek a fenntartható

közlekedés, valamint a minőségi, megbízható, fenntartható és reziliens infrastruktúra – többek között a regionális és

határokon átnyúló infrastruktúra – előmozdítása érdekében, a mindkét Félre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi

normákkal és elvekkel összhangban, az áru- és személyszállítás javítása, a gazdasági fejlődés és az emberi jóllét

támogatása, a mindenki számára megfizethető és méltányos hozzáférés biztosítása, a tengeri és légi közlekedés

biztonságának és védelmének előmozdítása, a környezetvédelem előmozdítása, valamint közlekedési rendszereik

hatékonyságának növelése érdekében.

2. A Felek között a közlekedés területén folytatott együttműködés célja a következők előmozdítása

a) a saját közlekedési politikáikra és gyakorlataikra vonatkozó információcsere, különös tekintettel a mindenki

számára elérhető biztonságos, megfizethető, hozzáférhető és fenntartható városi és tömegközlekedési

rendszerekre, kiemelten kezelve a kiszolgáltatott helyzetben lévők (köztük a nők, a gyermekek,

a fogyatékossággal élő személyek és az idősek) szükségleteit, a szárazföldi közlekedésre, a tengeri

közlekedésre, a légi közlekedésre, a közlekedési logisztikára, valamint a multimodális közlekedési hálózatok

összekapcsolására és átjárhatóságára;

b) a globális műholdas navigációs rendszerek polgári célú felhasználása, középpontba helyezve a közös érdekű

szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket; e tekintetben mérlegelni fogják az európai globális műholdas

navigációs rendszer kihasználását annak érdekében, hogy mindkét Fél számára a lehető legnagyobb

előnyöket biztosítsák;

c) párbeszéd, amelynek célja a légi közlekedés biztonságának, a légi közlekedési infrastruktúra hálózatainak

és műveleteinek javítása a gyors, hatékony, fenntartható, biztonságos és védett személy- és áruszállítás

érdekében, valamint a légi közlekedés területén a kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségek

feltérképezése; a polgári repülés terén megvalósuló együttműködést továbbra is támogatni kell;

d) párbeszéd a tengeri szállítási szolgáltatások területén a közös érdekű területeken, különösen a következők

céljából

i. a tengeri kereskedelem fejlődését esetlegesen gátló valamennyi akadály felszámolásának

megkönnyítése és az e téren folytatott együttműködés, valamint a Felek kikötői közötti tengeri

teherszállítási műveletek feltételeinek javítása;

ii. korlátlan hozzáférés biztosítása a nemzetközi, valamint a harmadik országok kikötői közötti

árufuvarozáshoz kereskedelmi alapon;

iii. a Felek tengeri szállítási ágazata versenyképességének fokozása; valamint

iv. a saját hajóknak nyújtott bánásmódhoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentes bánásmód

biztosítása a valamely uniós tagállami, illetve thaiföldi lobogó alatt közlekedő vagy a másik Fél

állampolgárai vagy vállalkozásai által üzemeltetett hajók számára a kikötőkhöz, a kiegészítő és

a kikötői szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, ideértve a tengeri szállításnak a hatékony

szállítási lánc kialakításában betöltött szerepét;

e) a biztonsági, védelmi és tengerszennyezés-megelőzési és -csökkentési előírások alkalmazása, különösen

a tengeri szállítás tekintetében, a Felekre alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel összhangban, többek

között a nemzetközi szabályok nagyobb mértékű betartására irányuló megfelelő nemzetközi fórumokon való

együttműködés révén.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1275

41. CIKK

Turizmus

1. A fenntartható turizmusra vonatkozó nemzetközi iránymutatások alapján a Felek törekednek az információcsere

javítására és a bevált gyakorlatok kialakítására a fenntartható turizmus kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása

érdekében, amely munkahelyeket teremt és előmozdítja a helyi kultúrát és termékeket, valamint előmozdítja

a fenntartható fejlődés fenntartható turizmusra gyakorolt hatásainak nyomon követésére szolgáló eszközök

fejlesztését.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a természeti és kulturális örökségben

rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, az idegenforgalom kedvezőtlen hatásainak – különösen

az emberek, ezen belül a gyermekek bármilyen formában történő kihasználásának – enyhítésére, a vadon élő

állatok, a növényvilág, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák tiszteletben tartására, valamint a turisztikai

ágazatnak a helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között

a fenntartható turizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása mellett,

és a turisztikai ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

42. CIKK

Oktatás és kultúra

1. A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak és nyelveinek jobb megértése és ismerete érdekében

támogatják az olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget.

2. A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedésekkel előmozdítsák az oktatás és a kultúra hozzájárulását

a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos képzéshez és kulturális cserékhez, valamint hogy az említett területeken

közös kezdeményezéseket tegyenek, beleértve közös kulturális események szervezését is. E tekintetben a Felek

abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy szorosan együttműködnek a vonatkozó nemzetközi fórumokon, például

az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetében (a továbbiakban: UNESCO) a materiális és szellemi

kulturális örökség megőrzésének fokozása érdekében, különösen az UNESCO Általános Konferenciája által

1972. november 16-án elfogadott, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel

és az UNESCO Általános Konferenciája által 2003. október 17-én elfogadott, a szellemi kulturális örökség

megőrzéséről szóló egyezménnyel összefüggésben, ugyanakkor jelentőséget tulajdonítva a kulturális sokszínűség

előmozdításának a művészetek fejlődése és a tudásalapú kreatív gazdaság szempontjából.

4. A Felek ezen túlmenően ösztönzik azon intézkedéseket, amelyek célja a szakosított ügynökségeik közötti állandó

kapcsolatok kialakítása, az információk, a know-how, a diákok, az egyetemi személyzet, a szakértők cseréje, valamint

a szellemi műhelyek közötti kapcsolatok további előmozdítása. Az együttműködés és a műszaki erőforrások

felhasználása során kiaknázzák az EU délkelet-ázsiai oktatási és kulturális programjai által biztosított lehetőségeket,

valamint felhasználják a Felek által e téren szerzett tapasztalatokat. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy

fokozzák a felsőoktatási együttműködést és előmozdítják az Erasmus+ program végrehajtását, valamint a bevált

módszerek cseréjét az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka területén.

43. CIKK

Környezetvédelem és természeti erőforrások

1. A Felek egyetértenek abban, hogy együtt kell működni a környezetvédelem, valamint az alacsony szén-dioxid-

kibocsátású, reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságok – többek között a bioökonómia –

megvalósítása érdekében, elválasztva a gazdasági növekedést a környezetkárosodástól, valamint fenntartható

módon meg kell őrizni és kezelni kell a természeti erőforrásokat és elő kell mozdítani a biológiai sokféleséget mint

a jelenlegi és a jövőbeli generációk fejlődésének alapját.

2. A Felek egyetértenek abban, hogy a környezeti és természeti erőforrások terén folytatott együttműködés elősegíti

az erőforrások hatékony felhasználását, a környezet megőrzését és javítását a fenntartható fejlődés megvalósítása

céljából. Együttműködésük során a Felek törekedni fognak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható

fejlődési menetrend végrehajtására és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások, köztük a Párizsi

Megállapodás hatékony végrehajtására.

1276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

3. A Felek törekednek az együttműködés folytatására és megerősítésére a környezetvédelem terén, különösen

a következők tekintetében

a) a környezettudatosság és a jó környezetvédelmi irányítás, beleértve a helyi közösségek fokozott és érdemi

részvételének előmozdítása a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekben;

b) a körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fogyasztás és termelés biztosítása, az erőforrás-

hatékonyság maximalizálása és a hulladék, különösen a műanyaghulladék keletkezésének minimalizálása

érdekében, a tengeri műanyagszennyezés és a mikroműanyag-szennyezés megelőzése érdekében;

c) az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség értékeinek beépítése a nemzeti és helyi tervezési,

szegénységcsökkentési stratégiákba és számlákba, valamint a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi

megállapodások végrehajtásának előmozdítása, többek között a biológiai sokféleségről és a vadon élő állatok

és növények nemzetközi kereskedelméről;

d) a föld és a talaj védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a fenntartható területgazdálkodás

a talajdegradáció-semlegesség megvalósítása érdekében;

e) együttműködés a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészeti irányítás javítása érdekében, beleértve

az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem, az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni

küzdelem terén folytatott regionális együttműködéshez való hozzájárulást, többek között a mezőgazdasági

árucikkek erdőirtásmentes ellátási láncainak előmozdítása, a megőrzés, az erdőtelepítés, az újraerdősítés és

az erdők szénkészleteinek helyreállítása és növelése révén; ez magában foglalhatja az erdészeti jogszabályok

végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló önkéntes

partnerségi megállapodás megkötését;

f) a nemzeti parkok hatékony védelme, valamint a nagy biodiverzitású területek és a sérülékeny ökoszisztémák

kijelölése és védelme, kellő figyelemmel az említett területeken vagy azok közelében élő helyi közösségekre

és a fenyegetett és veszélyeztetett fajokra;

g) a parti és tengeri erőforrások védelme és fenntartható kezelése, beleértve a védett tengeri területeket és

környezetet;

h) a vegyi anyagok, a szilárd és elektronikai hulladékok, a tengeri hulladékok, az ózonkárosító anyagok, valamint

a fenyegetett és veszélyeztetett fajok határokon átnyúló illegális mozgásának megelőzése; a víz-, talaj-,

levegő- és zajszennyezés megelőzése;

i) inkluzív, reziliens és környezetkímélő vegyianyag-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás biztosítása;

j) a fenntartható vízgazdálkodással és a megfelelő higiénés körülményekkel kapcsolatos együttműködés

előmozdítása a víz rendelkezésre állásának, minőségének és hatékony felhasználásának biztosítása

érdekében;

k) az ökoinnováció és a tiszta technológiák előmozdítása a környezetvédelmi technológiák, fenntartható

termékek és szolgáltatások előmozdítása és bevezetése érdekében, többek között megfelelő adóügyi és

pénzügyi ösztönzők révén;

l) a Föld-megfigyelési rendszerek környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos felhasználásának előmozdítása,

valamint a kapcsolódó kapacitásépítés és tapasztalatcsere.

44. CIKK

Óceánpolitikai irányítás

1. A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést az óceánpolitikai irányítás kérdéseiről a tengeri élő

erőforrások és a tengeri ökoszisztémák hosszú távú védelmének és fenntartható kezelésének előmozdítása céljából.

2. A Felek fokozzák az együttműködést az ENSZ 1982. december 10-i harmadik tengerjogi konferenciáján elfogadott

tengerjogi egyezményben (a továbbiakban: UNCLOS), valamint az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO)

1995. október 31-i 4/95. sz. határozatával elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexben

meghatározott tengeri élő erőforrások védelme, kezelése és fenntartható kiaknázása terén. A Felek vállalják, hogy

együttműködnek a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának

előmozdításáról szóló, Rómában 1993. november 24-én elfogadott FAO-megállapodásban, valamint az az Egyesült

Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági

övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló

rendelkezések végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1995. augusztus 4-én elfogadott ENSZ-megállapodásban kitűzött

célok végrehajtásának előmozdítása érdekében.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1277

3. A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy együttműködnek a következő területeken

a) a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére,

megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, Rómában 2009. november 22-én

elfogadott FAO-megállapodás végrehajtásának előmozdítása;

b) a tengeri élő erőforrások és azok ökoszisztémái megőrzésének és a velük folytatott fenntartható

gazdálkodásnak az előmozdítása céljából azon regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, illetve

megállapodásokkal, vagy ezek keretein belül, amelyeknek tagjai, megfigyelői vagy együttműködő nem

szerződő felei;

c) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek elleni

küzdelem átfogó, hatékony és átlátható intézkedésekkel, többek között a tapasztalatok megosztása,

a kapacitásépítés előmozdítása és a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekre

vonatkozó információk cseréje révén, adott esetben figyelembe véve az adatok bizalmas jellegét és a nemzeti

jogszabályokat;

d) a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok előmozdítása a halászati és tengeriélelmiszer-ágazatban,

valamint az ILO 2007. május 30-án Genfben elfogadott 188. számú, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló

egyezményének végrehajtása;

e) a fenntartható és felelős tengeri akvakultúra fejlesztése, beleértve a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó

magatartási kódexében foglalt célkitűzések és elvek végrehajtását;

f) az óceánokra nehezedő terhelés csökkentése a – többek között szárazföldi forrásokból és hajókról, valamint

a tengereket érintő emberi tevékenységből származó – tengeri hulladék és szennyezés elleni küzdelem

révén, a Felekre alkalmazandó nemzetközi kötelezettségek keretében, valamint az óceánok és a part menti

közösségek éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelését célzó alkalmazkodási és mérséklési

intézkedések révén.

45. CIKK

Mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat és vidékfejlesztés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a párbeszédet a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és

a vidékfejlesztés terén. A Felek információt cserélnek és fejlesztik az együttműködést a következő területeken

a) agrárpolitika és az általános nemzetközi mezőgazdasági perspektívák;

b) a mezőgazdasági kereskedelem támogatása és könnyítése, ideértve a növények, állatok, víziállatok és

az azokból származó termékek kereskedelmét;

c) fejlesztési politika a vidéki térségekben, beleértve az egyéb termelési erőforrásokat és alapanyagokat,

a tudást, a pénzügyi szolgáltatásokat, a piacokat és a hozzáadottérték-teremtési és nem mezőgazdasági

foglalkoztatási lehetőségeket;

d) a növényekre, állatokra és víziállatokból származó termékekre vonatkozó politika, beleértve a mezőgazdasági

minőségrendszereket, például a földrajzi jelzéseket és az ökológiai termelést, valamint a helyes

mezőgazdasági gyakorlatokkal kapcsolatos együttműködést;

e) az ökológiai mezőgazdasági tanúsítási és akkreditációs rendszerek, valamint a fenntartható mezőgazdasági

termelés előmozdítása.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a technológiai együttműködést, a kapacitásépítést vagy

az együttműködés bármely más olyan formáját, amelye növeli a termelékenységet, a biztonságos és fenntartható

termelést és a reziliens gyakorlatokat a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a vidékfejlesztés területén,

és amely javítja a növény-, állatbetegségekkel és zoonózisokkal kapcsolatos felkészültséget, megelőzést, észlelést,

reagálást és ellenőrzést, összhangban az „Egy az egészség” koncepcióval és a nemzetközi normákkal.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy arra ösztönzik az állami és a magánszektort, hogy vitassák meg és osszák

meg egymással az üzleti információkat, többek között a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos vállalatközi

kezdeményezések és kereskedelemfejlesztésre szolgáló rendezvények keretében.

46. CIKK

Egészség

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és megosztják egymással tapasztalataikat és bevált

gyakorlataikat az egészségügyi ágazatban a kutatási tevékenységek megerősítése, a főbb nem fertőző betegségek

és fertőző betegségek – többek között a Covid19-világjárvány – jelentette veszély kezelése, az egyetemes

1278 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

egészségügyi ellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatások, többek között a szexuális és reproduktív

egészségügyi szolgáltatások megerősítése érdekében. A Felek megállapodnak abban is, hogy megosztják

egymással véleményüket és bevált gyakorlataikat a gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket érintő szabályozási

kérdésekben.

2. Az egészségügy területén folytatott együttműködés elsősorban nemzetközi fórumokon – többek között

az Egészségügyi Világszervezeten – és többoldalú kezdeményezéseken keresztül valósul meg az alábbi területeken

a) közös kutatás és jelentős egészségügyi szakellátási programok kidolgozása; közös kutatás olyan többoldalú

kezdeményezések révén, mint a krónikus betegségek elleni globális szövetség és a fertőző betegségekre való

felkészülés terén folytatott globális kutatási együttműködés;

b) kapacitásépítés és humánerőforrás-fejlesztés;

c) nemzetközi megállapodások az egészségügyi ágazatban.

47. CIKK

Foglalkoztatási és szociális ügyek

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák

az együttműködést és előmozdítják a technikai segítségnyújtást a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve

a regionális és szociális kohézió, a munkahelyi egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő

értékű munkáért járó egyenlő bér, az egész életen át tartó tanulás és készségfejlesztés, a szociális védelem és

a tisztességes munka terén folytatott együttműködést is.

2. A Felek újólag megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizációs folyamatot, és

a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének kulcsfontosságú elemeként elő kell mozdítani a teljes és

termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható

fejlődési menetrend, a 2008. június 10-én Genfben elfogadott, a méltányos globalizációhoz szükséges társadalmi

igazságosságról szóló ILO-nyilatkozat, valamint a munka jövőjéről szóló, 2019. június 21-én Genfben elfogadott

centenáriumi ILO-nyilatkozat is megerősítette. A Felek figyelembe veszik gazdasági és társadalmi helyzetük

jellemzőit és eltérő jellegét.

3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközileg elismert szociális és munkaügyi normák

előmozdítása és hatékony végrehajtása, valamint az 1998. június 18-án Genfben elfogadott és 2022. június 10-én

módosított, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatban megállapított,

a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok tiszteletben tartása, előmozdítása és érvényesítése

iránt. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és technikai segítséget nyújtanak az alapvető

ILO-egyezmények megerősítése és végrehajtása, valamint adott esetben az egyéb naprakész ILO-egyezmények

megerősítésének és végrehajtásának előmozdítása érdekében, többek között a munka világában tapasztalható

erőszak és zaklatás tekintetében.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a kormány és a szociális partnerek közötti együttműködést

a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén, valamint a foglalkoztatással, a munkahelyi egészséggel és

biztonsággal, a munkaügyi ellenőrzésekkel és a szociális és munkaügyi védelemmel kapcsolatos szociális

párbeszédre irányuló információcserét.

5. A foglalkoztatási és szociális ügyek területén folytatott együttműködés többek között magában foglalhat kölcsönös

megállapodáson alapuló egyedi programokat és projekteket, valamint két- vagy többoldalú szinten – például

az ASEM keretében, az ASEAN–EU szintjén és az ILO keretében – folytatott, közös érdekű témákkal kapcsolatos

párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket is.

48. CIKK

Statisztikák

A Felek megállapodnak abban, hogy az EU és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységeinek

megfelelően előmozdítják a statisztikai módszerek és gyakorlatok összehangolását – többek között a statisztikai

adatok összegyűjtése, feldolgozása, elemzése és terjesztése tekintetében –, a kiváló minőségű, időszerű, releváns

és részletesebb összesített adatok rendelkezésre állásának növelése érdekében, ami lehetővé teszi számukra, hogy

kölcsönösen elfogadható módon felhasználják az áruk és szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb

értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra alkalmas más területekkel kapcsolatos

statisztikai adatokat. A Felek hangsúlyozzák az adatok és statisztikák fontosságát a 2030-ig tartó időszakra

vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtása szempontjából.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1279

49. CIKK

Civil társadalom

A Felek elismerik a civil társadalom – különösen a tudományos körök és a szociális partnerek – szerepét és

hozzájárulását, valamint a szellemi műhelyek és a szociális partnerek közötti kapcsolatokat az e megállapodás

szerinti párbeszéd és együttműködés folyamatában, és megállapodnak abban, hogy ösztönzik és előmozdítják

a civil társadalommal folytatott hatékony párbeszédet, és előmozdítják hatékony és konstruktív részvételüket,

valamint a több érdekelt felet tömörítő partnerségeket.

VI. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJAI

50. CIKK

Az együttműködéshez szükséges források

1. A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik –

az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges

forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

2. A Felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy eljárásainak és finanszírozási kritériumainak megfelelően

folytassa tevékenységét Thaiföldön.

51. CIKK

Együttműködés harmadik országok fejlesztése terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki a harmadik országokban folytatott

fejlesztési programjaikról.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek olyan közös fellépések keretében, amelyek célja

a fenntartható fejlődésre irányuló segítségnyújtás a Thaifölddel szomszédos és távolabbi országok számára

a háromoldalú együttműködést kívánó ágazatokban. Az együttműködés területeit valamennyi érintett partnernek

a kedvezményezett országok szükségletei, valamint az EU és Thaiföld kapacitása és szakértelme alapján kell

meghatároznia, és azokról eseti alapon kell dönteni.

VII. CÍM

INTÉZMÉNYI KERETEK

52. CIKK

Vegyes bizottság

1. A Felek lehető legmagasabb szintű képviselőiből álló vegyes bizottság jön létre, amelynek feladatai az alábbiak

a) biztosítja e megállapodás megfelelő működését és végrehajtását;

b) meghatározza a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritásokat;

c) ajánlásokat tesz e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

d) az 55. cikknek megfelelően – és amennyiben lehetséges – rendez minden olyan nézetkülönbséget és

-eltérést, amely e megállapodás értelmezéséből, végrehajtásából vagy alkalmazásából fakad;

e) az 55. cikknek megfelelően a Felek által az e megállapodás szerinti kötelezettségek nemteljesítésével

kapcsolatban benyújtott összes információt megvizsgálja, valamint konzultációt folytat a másik Féllel a békés

és a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében.

2. A vegyes bizottság rendes körülmények között legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva

Bangkokban és Brüsszelben tartja üléseit. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket is össze lehet hívni. A vegyes

bizottság elnöki tisztét a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben

határozzák meg.

3. A vegyes bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására.

Ezek a munkacsoportok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről a vegyes bizottságnak.

1280 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

4. A Felek megállapodnak, hogy a Felek között létrejött vagy a későbbiekben létrejövő bármilyen ágazati

megállapodás vagy jegyzőkönyv helyes működésének biztosítása is a vegyes bizottság feladata.

5. A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. CIKK

Felülvizsgálati záradék

1. A Felek a megállapodás hatályát közös megegyezéssel kiterjeszthetik az együttműködés fokozása

érdekében, többek között úgy, hogy azt az egyes területekre, ágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozóan

megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki. Az ilyen egyedi megállapodások vagy jegyzőkönyvek Felek

közötti kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik és beletartoznak a közös intézményi keretbe.

2. E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslatot tehet az együttműködés hatályának bővítésére,

figyelembe véve az e megállapodás alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

54. CIKK

Egyéb megállapodások

1. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek

sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik semmilyen

módon a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak

Thaifölddel, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodásokat kössenek Thaifölddel.

2. E megállapodás nem érinti a bármely Fél által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek teljesítését vagy

végrehajtását.

3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy bármely más olyan nemzetközi

megállapodás alapján, amelynek mindkét Fél részes fele, intézkedéseket hozzanak, beleértve a vitarendezési

intézkedéseket is.

55. CIKK

A kötelezettségek teljesítése

1. A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amely az e megállapodás szerinti kötelezettségeik

teljesítéséhez szükséges. A Felek gondoskodnak arról, hogy e megállapodás céljai megvalósuljanak.

2. Az 52. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével

kapcsolatos vitás kérdéseket bármely Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

3. Ha valamely Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette a megállapodásból eredő kötelezettségeit, a nemzetközi

joggal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

4. A (3) bekezdésben említett megfelelő intézkedések megtétele előtt, az (5) bekezdésben említett esetek kivételével,

az említett Fél a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos információt benyújtja a vegyes

bizottság számára, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak. A Felek ezeket a konzultációkat

a vegyes bizottság keretében tartják. Amennyiben a vegyes bizottságnak nem sikerül kölcsönösen elfogadható

megoldást találnia, az említett Fél megfelelő intézkedéseket tehet.

5. Ha valamelyik Fél nyomós okok alapján úgy találja, hogy a másik Fél olyan kötelezettség érdemi teljesítését

mulasztotta el, amely az 1. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdése szerinti alapvető elem, azonnal értesíti

a másik Felet erről a mulasztásról. Bármely Fél kérésére a vegyes bizottság vagy a Felek kölcsönös egyetértésével

kijelölt más szerv legfeljebb 30 napon belül azonnali konzultációt tart az intézkedés bármely vonatkozásának vagy

alapjának részletes kivizsgálása céljából, a Felek számára elfogadható megoldás kialakítása érdekében. Az említett

időszakot követően az értesítést küldő Fél megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.

6. A megfelelő intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják

e megállapodás vagy adott esetben bármilyen más, az 53.cikk (1) bekezdésében említett egyedi megállapodás

működését. Ezeknek az intézkedéseknek ideiglenes jellegűeknek és a jogsértéssel arányosaknak kell lenniük,

és ösztönözniük kell a kötelezettségek teljesítését. A (4) bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1281

magukban foglalhatják e megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését. Az (5) bekezdés alkalmazásában

a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják e megállapodás vagy az 53. cikk (1) bekezdésében említett

bármely egyedi megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését. A felfüggesztésről szóló határozatot az egyes

Felek saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban hozzák meg.

7. Bármelyik Fél kérheti a vegyes bizottságot, hogy vizsgálja felül azokat a körülményeket, amelyek a megfelelő

intézkedések alkalmazását eredményezték annak érdekében, hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható

megoldást találjanak. A megfelelő intézkedéseket meghozó Fél azokat indokolt esetben haladéktalanul visszavonja.

56. CIKK

Támogatásnyújtás

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban,

hogy vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő

szakértők és tisztviselők számára biztosítják a feladataik ellátásához szükséges eszközöket.

57. CIKK

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés

és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett Szerződésekben meghatározott

feltételekkel, másrészről Thaiföld területén.

58. CIKK

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt – hatásköreikkel összhangban – az EU-t vagy

tagállamait, illetve az EU-t és tagállamait, másrészt Thaiföldet jelenti.

59. CIKK

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

1. E megállapodás harminc (30) nappal azt követően lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesítette a másik Felet

a hatálybalépéshez szükséges saját belső jogi eljárásai befejezéséről.

2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, Thaiföld és az EU ideiglenesen alkalmazhatják e megállapodást részben vagy teljes

egészében annak hatálybalépéséig, saját vonatkozó belső eljárásaikkal összhangban.

3. Az ideiglenes alkalmazás harminc (30) nappal azt követően kezdődik, hogy

a) az EU értesítette Thaiföldet a szükséges eljárásai befejeződéséről, értesítésében jelezve, hogy e megállapodás

mely részeit kell ideiglenesen alkalmazni; valamint

b) Thaiföld értesítette az EU-t a szükséges eljárásai befejeződéséről, és elfogadta e megállapodás ideiglenesen

alkalmazandó részeit.

4. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás ideiglenes alkalmazásának megszüntetésére

irányuló szándékáról. A megszüntetés az ilyen értesítés kézhezvételének napját követően harminc (30) nappal

hatályosul.

5. E megállapodás ideiglenesen alkalmazandó rendelkezései tekintetében e megállapodás hatálybalépése alatt

az ideiglenes alkalmazás (3) bekezdésben meghatározott kezdőnapját kell érteni.

6. A vegyes bizottság és az e megállapodás alapján létrehozott egyéb szervek e megállapodás ideiglenes

alkalmazása során is elláthatják feladataikat, amennyiben ezek a feladatok e megállapodás ideiglenes

alkalmazásának biztosításához szükségesek. A feladataik ellátása során elfogadott határozatok hatályukat veszítik,

ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása a (4) bekezdés szerint megszűnik.

60. CIKK

Időtartam és megszűnés

1. Ez a megállapodás ötéves (5) időtartamra szól. A megállapodás évenként automatikusan további egy-egy évvel

meghosszabbodik, kivéve ha az egyéves időszak lejárta előtt hat (6) hónappal bármelyik Fél írásban arról értesíti

a másik Felet, hogy nem kívánja meghosszabbítani e megállapodást.

1282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

2. Ez a megállapodás az egyik Fél által a másik Félnek benyújtott írásbeli értesítés útján mondható fel. A megállapodás

az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után hat (6) hónappal szűnik meg. A megszűnés nem érinti az értesítés

kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.

61. CIKK

Módosítások

E megállapodás módosítására a Felek egyetértésével kerülhet sor. Bármely módosítás csak az arról szóló utolsó

írásbeli értesítés napjától lép hatályba, hogy az ahhoz szükséges alakiságokra sor került.

62. CIKK

Együttes nyilatkozatok

Az e megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozatok e megállapodás szerves részét képezik.

63. CIKK

Értesítések

Az 59., 60. és 61. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetve Thaiföld

külügyminisztériumának kell megküldeni.

64. CIKK

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, horvát, görög,

holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és thai

nyelven, és e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, e célból kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták

ezt a megállapodást.

Kelt Brüsszelben a kétezer-huszonkettedik év december havának tizennegyedik napján.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ 5. CIKKHEZ (A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉGET ÉRINTŐ SÚLYOS

BŰNCSELEKMÉNYEK)

A tagállamok és Thaiföld egyaránt aláíró felei a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, amely jelentős

előrelépésnek minősül a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer és annak hatékony működése szempontjából.

A Római Statútum rögzíti, hogy a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűntettek

„a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények”.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 23. CIKKHEZ (IGAZSÁGYÜGYI ÉS JOGI EGYÜTTMŰKÖDÉS)

A thaiföldi királyi kormány jogszabályaival összhangban minden eszközzel biztosítja, hogy a halálbüntetésre

ítélt személyt ne végezzék ki, és amennyiben a bíróság halálbüntetést szab ki, a thaiföldi királyi kormány királyi

kegyelemre vonatkozó ajánlást nyújt be.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1283

III. Kormányrendeletek

A Kormány 82/2023. (III. 16.) Korm. rendelete

a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés b), c), e) és n) pontjában kapott felhatalmazás

alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. §

A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 443/2013. (XI. 27.)

Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti adattartalommal, a fémkereskedelmi hatóság

honlapján közzétett formátumban – a gazdálkodó szervezeteknek elektronikus úton – az engedélyező vámszervhez

kell benyújtani.”

2. §

A 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet

a) 5. § (5) bekezdésében az „adattartalmú nyomtatványon” szövegrész helyébe az „adattartalommal,

a gazdálkodó szervezetek részére elektronikus úton” szöveg,

b) 6. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „fémkereskedelmi” szövegrész helyébe a „részére papír alapon

kiállított fémkereskedelmi” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdésében és 8. § (4) bekezdés b) pontjában a „11/B. §-ában” szövegrész helyébe a „11/B. § a) és

b) pontjában” szöveg,

d) 24. §-ában

da) a „100” szövegrész helyébe a „bruttó 100” szöveg,

db) az „500” szövegrész helyébe a „bruttó 500” szöveg

lép.

3. §

Hatályát veszti a 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

A Kormány 83/2023. (III. 16.) Korm. rendelete

a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és

hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló

250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 5. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet

feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosítása

1. §

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről

szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő

(2m) bekezdéssel egészül ki

„(2m) Az 1. számú melléklet 8. pont 8.3–8.5. alpontjában meghatározott szolgáltatások beszerzése során az állami,

Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott és az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá tartozó, aktív

fekvőbeteg-ellátást nyújtó fővárosi költségvetési intézmények e rendelet előírásai szerint kötelesek eljárni.”

2. §

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. § (1) A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet

a) 1. § (2d) bekezdés a) pontjában az „a Központi Humánfejlesztési” szövegrész helyébe az „az Egészségügyi

Infrastruktúra Fejlesztő” szöveg,

b) 1. § (2d) bekezdés záró szövegrészében a „8. pontjában” szövegrész helyébe a „8. pont 8.1. és 8.2. alpontjában”

szöveg, a „szakellátó” szövegrész helyébe a „szakellátást nyújtó” szöveg

lép.

(2) A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. § (2m) bekezdésében a „fővárosi” szövegrész helyébe a „fővárosi és vármegyei”

szöveg lép.

2. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosítása

4. §

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 250/2014. (X. 2.)

Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki

(A Főigazgatóság a kormányzat központi logisztikai szerveként, illetve központi beszerző szervként:)

„n) az állami, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott és az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá

tartozó, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó fővárosi költségvetési intézmények (a továbbiakban: kórház) részére

a 3. mellékletben meghatározott ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokat biztosítja.”

5. §

A 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

6. §

A 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés n) pontjában a „fővárosi” szövegrész helyébe a „fővárosi és

vármegyei” szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 4. §, az 5. § és a 2. melléklet 2023. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § (2) bekezdése és a 6. § 2024. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1285

1. melléklet a 83/2023. (III. 16.) Korm. rendelethez

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép

„8. Létesítménygazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi

intézmények részére

8.1. Őrzés-védelemre irányuló szolgáltatás

8.2. Takarítási és egyéb higiénés szolgáltatás

8.3. Műszaki üzemeltetés, karbantartás és az ezekkel összefüggő épületfelújítás

8.4. Biztonságtechnikai berendezések üzemeltetése

8.5. Létesítménygazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások”

2. melléklet a 83/2023. (III. 16.) Korm. rendelethez

„3. melléklet a 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelethez

Kórházak részére biztosított ingatlanüzemeltetési szolgáltatások

1. Közüzemi szolgáltatások (villamos energia, földgázenergia, távhőszolgáltatás, vízszolgáltatás és szennyvízelvezetési

szolgáltatás, szelektívhulladék-elszállítás, kommunálishulladék-elszállítás, kivéve veszélyes hulladék kezelése és

elszállítása) biztosítása

2. Műszaki üzemeltetés, karbantartás – kivéve orvostechnikai eszközök – és az ezekkel összefüggő épületfelújítás

2.1. Gondnoki feladatok ellátása

2.2. Épületgépészeti üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás és az ezekkel összefüggő épületfelújítási feladatok

2.3. Épületvillamossági üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás és az ezekkel összefüggő épületfelújítási

feladatok

2.4. Építészeti karbantartás, hibaelhárítás és az ezekkel összefüggő épületfelújítási feladatok

2.5. Televíziós műsorszolgáltatások előfizetése, belső elosztóhálózat karbantartása

3. Higiénés szolgáltatások

3.1. Takarítás (épületen belüli napi és időszakos takarítás, épületen kívüli takarítás, hóeltakarítás,

csúszásmentesítés, kertgondozás és -ápolás)

3.2. Vizesblokkok higiénés termékeinek biztosítása

3.3. Épületen belüli szelektívhulladék-gyűjtés

3.4. Épületen belüli kommunálishulladék-gyűjtés

3.5. Rovar- és rágcsálóirtás

4. Biztonsági szolgáltatások

4.1. Épület élőerős őrzés-védelme

4.2. Recepciós és egyéb élőerős szolgáltatások

5. Biztonságtechnikai berendezések üzemeltetése

5.1. Beépített tűzjelző és oltórendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

5.2. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

5.3. Beléptető-, behatolásjelző és videomegfigyelő rendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

5.4. Beléptetőrendszerrel kapcsolatos egyéb szolgáltatások (belépőkártya biztosítása, adatszolgáltatás mozgási

időadatokról)

6. Épületekkel kapcsolatos, üzemeltetőt terhelő tűz- és munkavédelmi, valamint egyéb veszélyelhárítási feladatok

ellátása

6.1. Tűzoltó készülékek karbantartása, üzembentartói ellenőrzése

6.2. Tűzcsapok karbantartása, üzembentartói ellenőrzése

6.3. Tűz- és munkavédelmi szemle végzése

6.4. Üzemeltetői tűzvédelmi szabályzat készítése, felülvizsgálata

6.5. Üzemeltetőt terhelő katasztrófavédelmi és veszélyelhárítási tervek készítése

7. Üzemi és munkabalesetek kivizsgálása”

1286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

A Kormány 84/2023. (III. 16.) Korm. rendelete

az egyes intézmények földgázfelhasználásának szabályozásáról szóló 354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet

módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi

és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk

(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. §

Az egyes intézmények földgázfelhasználásának szabályozásáról szóló 354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet

(a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki

„(4a) A csatlakozásra jogosult, ha a (4) bekezdésben megállapított határidőn belül nem tett nyilatkozatot

a földgázkereskedő felé arról, hogy a földgázkereskedővel megkötött hatályos földgáz-kereskedelmi szerződésben

foglaltaktól eltérően az (1) bekezdés szerinti minimális földgázmennyiséget kívánja érvényesíteni, akkor

nyilatkozatát a földgázkereskedő felé a (4) bekezdésben megállapított módon 2023. április 15. napjáig megteheti.

A határidő elmulasztása jogvesztő.”

2. §

Az R. a következő 7. §-sal egészül ki

„7. § A 2022. október 1. napja és 2023. szeptember 30. napja közötti időszakra vonatkozóan az egyes intézmények

földgázfelhasználásának szabályozásáról szóló 354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló

84/2023. (III. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépésének napján hatályos 2. § (1) bekezdése

szerinti minimális földgázmennyiségen felül át nem vett földgázmennyiség miatt keletkezett kötbérigény nem

érvényesíthető, továbbá a Módr2. hatálybalépésének napját megelőző napig érvényesített, de nem teljesített kötbér

összegét nem kell teljesíteni.”

3. §

Az R. 2. § (5) bekezdésében a „jogosult (4)” szövegrész helyébe a „jogosult (4) és (4a)” szöveg lép.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1287

VIII. A Kúria határozatai

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5028/2022/5. számú határozata

Az ügy száma: Köf.5028/2022/5.

A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró,

Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró

Az indítványozó: Debreceni Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Szajol Község Önkormányzata (5081 Szajol, Rózsák tere 1.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

– megállapítja, hogy a Köf.5018/2020/5. számú határozatával más jogszabályba ütközőnek nyilvánított

Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények

építményadójáról szóló, 2012. június 28-tól 2015. március 31-ig hatályban volt 20/2012. (VI. 28.)

önkormányzati rendelete 4. §-a a Debreceni Törvényszék előtt 13.K.700.143/2020. számon folyamatban lévő

perben nem alkalmazható,

– megállapítja, hogy a Köf.5018/2020/5. számú határozatával más jogszabályba ütközőnek nyilvánított

Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények

építményadójáról szóló, 2015. április 1-től 2016. december 31-ig terjedő időszakban hatályban volt

7/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a a Debreceni Törvényszék előtt 13.K.700.143/2020. számon

folyamatban lévő perben nem alkalmazható,

– megállapítja, hogy a Köf.5003/2020/3. számú határozatával más jogszabályba ütközőnek nyilvánított

Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények

építményadójáról szóló, 2017. január 1-től 2017. december 31-ig terjedő időszakban hatályban volt

7/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a a Debreceni Törvényszék előtt 13.K.700.143/2020. számon

folyamatban lévő perben nem alkalmazható,

– megállapítja, hogy a Köf.5003/2020/3. számú határozatával más jogszabályba ütközőnek nyilvánított

Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények

építményadójáról szóló 20/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete, 2018. január 1-től 2019. június 30-ig

hatályban volt 4. §-ának a) pontja a Debreceni Törvényszék előtt 13.K.700.143/2020. számon folyamatban

lévő perben nem alkalmazható;

– megállapítja, hogy Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének a lakás és nem lakás céljára

szolgáló építmények építményadójáról szóló 20/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete, 2019. július 1-től

2020. augusztus 25-ig hatályban volt 4. § (1) bekezdése más jogszabályba, így a helyi adókról szóló 1990. évi

C. törvény 7. §-ának g) pontjába ütközött, ezért a Debreceni Törvényszék előtt 13.K.700.143/2020. számon

folyamatban lévő perben nem alkalmazható;

– a törvénysértő önkormányzati rendelkezések általános alkalmazási tilalmának fenntartására irányuló bírói

indítványt elutasítja;

– elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

– elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati

rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

1288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a tulajdonában álló, Szajol belterületi, 933 helyrajzi számú ingatlanon (a továbbiakban: ingatlan) lévő

13 db, nem lakás célú építmény vonatkozásában, 2018. október 3-án építményadó adónemben (helyesbítő)

bevallást tett az önkormányzati adóhatóságnál, melyben korrigálta az építmények korábban bejelentett

területadatait. Az önkormányzati adóhatóság ezután az egyes építményekre mint adótárgyakra vonatkozó,

külön-külön határozataival 2013–2018. adóévekre építményadó-többlet megfizetésére kötelezte a felperest,

a bejelentett területmértéknek megfelelően pedig, 2019. évtől a következő évekre is kivetette az adót.

[2] Figyelemmel, hogy Szajol Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) képviselő-testülete

rendelettel, 2019. július 1-jével módosította az adó mértékét a 10.000 m2 feletti építmények vonatkozásában

– a 2019. évi adókivetést érintő határozatát részben megváltoztatta, illetőleg 2020-tól az új szabályozás szerinti

adókivetésről rendelkezett. Az alperesnek a 2020. január 6-án meghozott az elsőfokú határozatot helybenhagyó

JN/23/00013/2020. iktatószámú másodfokú határozata a 2019. július 1-jétől csökkent adómérték miatt az adótárgy

utáni, 2019. II. félévre eső adóból 1.272.357 forint összeg törlését rendelte el. Emellett az adótárgy utáni, 2020-tól

kezdődő éves adókötelezettséget 12.723.570 forintban állapította meg és rendelte el évente két egyenlő részletben

megfizetni.

[3] A felperes e döntés jogszerűségét a 2020. február 12-én előterjesztett kereseti kérelmében vitatta. A perbeli jogvita

tárgya az ingatlanon található, egyéb nem lakás céljára szolgáló egyik épület, a 12.723,57 m2 hasznos alapterületű,

ún. „B”-raktár utáni (pótlólagos, illetőleg 2019. évtől: teljes) építményadó-kötelezettséget megállapító két

közigazgatási határozat jogszerűsége.

[4] Az adó mértékét a vizsgált időszakokban Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének a lakás és nem

lakás céljára szolgáló építmények építményadójáról szóló, 2012. június 28-tól 2015. március 31-ig hatályban volt

20/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) 4. §-a, a lakás és nem lakás céljára szolgáló

építmények építményadójáról szóló, 2015. április 1-től 2017. december 31-ig hatályban volt 7/2015. (III. 26.)

önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör. 2.) 4. §-a, 2018. január 1-jétől a a lakás és nem lakás céljára

szolgáló építmények építményadójáról szóló 20/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.3.)

2019. július 1-jét megelőzően hatályos 4. § a) pontja alapján 1.200 Ft/m2-ben, továbbá az Ör.3. 2019. július 1-jétől

hatályos 4. § (1) bekezdésének b) pontja 1.000 Ft/m2 összegben határozta meg.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[5] A perben eljáró Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó) végzésében indítványozta a Kúria

Önkormányzati Tanácsának (a továbbiakban: Kúria vagy Önkormányzati Tanács) eljárását. Az indítványozó szerint

az Ör.1. 4. §-a és az Ör.2. 4. §-a a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2016. december 31-ig

hatályos 6. §-ának c) pontjába, az Ör.3. 2018. január 1-jén hatályba lépett és 2019. július 1-jén hatályát vesztett

4. §-ának a), illetve a 2019. július 1-jén hatályba lépett és 2020. augusztus 26-ával hatályát vesztett 4. §-ának

(1) bekezdése a Htv. 7. §-ának g) pontjába ütközött.

[6] Az indítványozó előadta, hogy az ingatlan forgalmi értékét érintően szakértői bizonyítást folytatott le a perben,

a szakvélemény az adótárgy forgalmi értékét

2013. adóévre 48.903.401 forintban,

2014. adóévre 44.553.820 forintban,

2015. adóévre 38.188.988 forintban,

2016. adóévre 31.824.157 forintban,

2017. adóévre 31.673.013 forintban,

2018. adóévre 26.651.682 forintban,

2019. adóévre 20.362.422 forintban,

2020. adóévre 10.706.016 forintban,

2021. adóévre 0 forintban

véleményezte. A bíróság a szakvéleményt aggálymentesnek ítélte meg, azt a felek is elfogadták.

[7] Az építményadót szabályozó önkormányzati rendeletek és a perben vitatott határozatok eredményeként

a felperesnek, az érintett adóévekben hatályos önkormányzati rendeletekben megfogalmazott adómértéknek

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1289

megfelelően 2013–2018. éveket érintően (a korábban már megfizetett adóval együtt) minden egyes adóévre

15.268.284–15.268.284 forint,

2019. évben 13.995.927 forint,

2020. évtől pedig évi 12.723.570 forint építményadót

kell(ett) az adott építmény után fizetnie.

[8] A fenti értékeket összevetve az építmény éves adóterhelésével a következő értékek mutatkoznak

– 2013. adóévre 15.268.284/48.903.401≈0,3122 (31,22%-os),

– 2014. adóévre 15.268.284/44.553.820≈0,3427 (34,27%-os),

– 2015. adóévre 15.268.284/38.188.988≈0,3998 (39,98%-os),

– 2016. adóévre 15.268.284/31.824.157≈0,4798 (47,98%-os),

– 2017. adóévre 15.268.284/31.673.013≈0,4821 (48,21%-os),

– 2018. adóévre 15.268.284/26.651.682≈0,5729 (57,29%-os),

– 2019. adóévre 13.995.927/20.362.422≈0,6873 (68,73%-os),

– 2020. adóévre 12.723.570/10.706.016≈1,1885 (118,85%-os)

– az adóteher, míg 2021. adóévre a 0 forint forgalmi értékhez viszonyított arányosítás nem értelmezhető.

[9] Hangsúlyozta, hogy 2013–2016. évek bármelyik évének adóterhelését alapul véve 3 adóévnek, 2017–2019. évek

bármelyik évének adóterhelését alapul véve 2 adóévnek, 2020-tól pedig 1 adóévnek sem kell eltelnie ahhoz, hogy

az adóteher meghaladja az adótárgy forgalmi értékét.

[10] Ezen felül 2019. évben az adómérték az adótárgy értékének közel 70%-a, ezt követően meg is haladja azt.

[11] Mindezek mellett már 2014-től kezdődően megállapítható, hogy az öt éves elévülési időn belül fizetendő adó

az adótárgy átlagos értékének kétszeresét meghaladja, hiszen

– 2014–2018. években összesen 76.341.420 forint az adókötelezettség, míg az adótárgy átlagértéke

(az egyes évek értékeinek számtani átlagolásával) 34.578.332 forint, annak kétszerese 69.156.664 forint;

– 2015–2019. évek vonatkozásában összesen 75.069.063 forint az adókötelezettség, míg az adótárgy átlagértéke

(az egyes évek értékeinek számtani átlagolásával) 29.740.052 forint, annak kétszerese 59.480.105 forint;

– 2016–2020. évek vonatkozásában összesen 72.524.349 forint az adókötelezettség, míg az adótárgy átlagértéke

(az egyes évek értékeinek számtani átlagolásával) 24.243.458 forint, annak kétszerese 48.486.916 forint.

[12] Az adóteher adótárgy értékére vetített %-ában kifejezve pedig megállapítható, hogy már 2013-tól kezdődően

meghaladja az öt éves elévülési időn belül fizetendő adó az adótárgy értékének kétszeresét, hiszen az egyes évek

adótárgy értékéhez viszonyított %-át összeadva az látszik, hogy

2013–2017. adóévekre az adótárgy értékének 201,66%-át,

2014–2018. adóévekre az adótárgy értékének 227,73%-át,

2015–2019. adóévekre az adótárgy értékének 262,19%-át,

2016–2020. adóévekre az adótárgy értékének 341,06%-át

köteles kifizetni az adóalany felperes építményadóként a raktár után.

[13] A fentiekre figyelemmel az indítványozó – az Alkotmánybíróság és az Önkormányzati Tanács joggyakorlatára

alapított – álláspontja szerint az Ör.1., az Ör.2. és az Ör.3. hivatkozott rendelkezéseiben megállapított adómérték

konfiskáló jellegű, ugyanis belátható időn belül felemészti magát az adóztatott vagyont.

[14] Az indítványozó utalt arra, hogy az Ör.2. 2015. április 1-től 2017. december 31-ig hatályban volt, az adó mértékére

vonatkozó 4. §-át, valamint az Ör.3. 2018. január 1-től hatályba lépett és 2019. július 1-jén hatályát vesztett az adó

mértékét meghatározó 4. §-ának a) pontját a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5003/2020/3. számú határozatában

a Htv. 2017. január 1-től hatályos szabályozása mellett konfiskáló jellegűnek, így jogszabályba ütközőnek ítélte és

elrendelte a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 101.K.27.443/2019 számon folyamatban volt

perben alkalmazásának tilalmát.

[15] Az Önkormányzati Tanács a Köf. 5018/2020/5. számú határozatában megállapította, hogy a 2012. június 28-tól

2015. március 31-ig hatályban volt Ör.1. 4. §-a a Htv. 6. §-ának c) pontjába ütközött, valamint a 2015. április 1-től

2017. december 31-ig hatályban volt Ör.2. 4. §-a 2016. december 31. napjáig terjedően a Htv. 6. §-ának c) pontjába

ütközött, egyúttal elrendelte a jogszabályba ütköző rendelkezés alkalmazásának tilalmát a Debreceni Törvényszék

előtt 101.K.701.581/2020. számon folyamatban volt perben.

[16] Mindezekre tekintettel az indítványozó az Önkormányzati Tanácstól azt kérte, hogy

– a Köf.5018/2020/5. számú határozatának alkalmazási hatályát 2013, 2014, 2015 és 2016. adóévek, valamint

– a Köf.5003/2020/3. számú határozatának alkalmazási hatályát 2017., 2018. adóévek és a 2019. janiár 1-től

2019. június 30-áig terjedő időszak vonatkozásában terjessze ki, továbbá

1290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

– állapítsa meg, hogy az Ör. 3. 2019. július 1-jén hatályba lépett és 2020. augusztus 26-ával hatályát vesztett 4. §

(1) bekezdése a Htv. 2017. január 1-jétől hatályos 7. § g) pontjába ütközött.

[17] Másodlagosan azt kérte, hogy az Önkormányzati Tanács állapítsa meg, hogy

– az Ör.1. 2012. június 28-án hatályba lépett és 2015. április 1-jével hatályát vesztett 4. §-a Htv.

2011. január 1-jétől 2016. december 31-éig hatályos 6. § c) pontjába,

– az Ör.2. 2015. április 1-jén hatályba lépett és 2018. január 1-jén hatályát vesztett 4. §-a Htv.

2011. január 1-jétől hatályos és 2017. január 1-jével hatályát vesztett 6. § c) pontjába, 2017. január 1-jétől

a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. § g) pontjába,

– az Ör.3. 2018. január 1-jén hatályba lépett és 2019. július 1-jén hatályát vesztett 4. §-ának a) pontja, valamint

2019. július 1-jén hatályba lépett és 2020. augusztus 26-ával hatályát vesztett 4. § (1) bekezdése a Htv.

2017. január 1-jétől hatályos 7. § g) pontjába ütközött.

[18] Kérte továbbá, hogy az általános alkalmazási tilalom esetleges mellőzése esetén az Önkormányzati Tanács

állapítsa meg azt, hogy a jogszabályba ütköző rendelkezések a Debreceni Törvényszék előtti jelen – az eljárás

felfüggesztéséig 13.K.700.143/2020. számon folyamatban lévő – ügyben nem alkalmazhatóak.

[19] Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. §

(1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése szerint az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra

vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[20] Az érintett önkormányzat védiratot nem nyújtott be.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása

[21] Az indítvány megalapozott az alábbiak szerint.

I.

[22] A Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletek indítványozó bíróság által jogszabálysértőnek vélt

rendelkezései

[23] Az Ör.1. 2012. június 28-án hatályba lépett és 2015. április 1-jével hatályát vesztett 4. §-a

„4. § Az adó évi mértéke: a 3. § szerinti adóalap után 1200.- Ft/m2.”

[24] Az Ör.2. 2015. április 1-jén hatályba lépett és 2018. január 1-jén hatályát vesztett 4. §-a

„4. § Az adó évi mértéke: a 3. § szerinti adóalap után 1200.- Ft/m2.”

[25] Az Ör.3. 2018. január 1-jén hatályba lépett és 2019. július 1-jén hatályát vesztett 4. §-ának a) pontja

„4. § Az adó évi mértéke

[26] A 3. § a) pontja szerinti adóalap után 1.200.- Ft/m2.”

[27] Az Ör.3. 2019. július 1-jén hatályba lépett és 2020. augusztus 26-ával hatályát vesztett 4. §-ának (1) bekezdése

„4. § Az adó mértéke

[28] A 3. § a) pontja szerinti adóalap esetén az alábbiak szerint sávosított

0-tól 10.000 m2-ig terjedő alapterület esetén 1200.- ft/m2,

10.000 m2-t meghaladó alapterület esetén 1000.- ft/m2”

[29] Miként azt az indítvány is tartalmazza, a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.1., az Ör.2. és az Ör.3. január 1-től

hatályba lépett és 2019. július 1-jén hatályát vesztett az adó mértékét meghatározó fenti rendelkezései

vonatkozásában a Htv. indítványozó által felhívott rendelkezésibe ütközését, konfiskáló jellegét a Köf.5003/2020/3.

és a Köf. 5018/2020/5. számú határozataiban megállapította.

[30] A Kúria Önkormányzati Tanácsának jelen ügy kapcsán elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia,

hogy az egyedi ügyre kimondott alkalmazási tilalom megállapítható-e az indítványozó előtt folyamatban lévő

13.K.700.143/020. ügyben.

[31] A Kúria Önkormányzati Tanácsa több döntésében vizsgálta a korábban hatályos Htv. 6. § c) pontjában foglalt

követelményrendszert, és kialakította annak érvényesülésével kapcsolatos gyakorlatát. A Köf.5042/2016/5.

határozatában is kifejtette, hogy a telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek

alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, mely alapján az adómérték az adótárgy telek forgalmi

értékéhez képest ne legyen túlzott. Az adómérték konfiskáló jellegének vizsgálatakor az ingatlan forgalmi értékének

van alapvető jelentősége, hiszen az adó mértéke ehhez képest minősülhet elkobzó, az ingatlan értékét felemésztő

jellegűnek. (lásd Köf.5.034/2018/4. és Köf.5004/2021/3. sz. határozatok).

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1291

[32] A Kúria megállapította, hogy a Köf.5003/2020/3. és a Köf. 5018/2020/5. számú határozataiban azonos szabályozás

(Ör.1., Ör.2. és Ör.3.) mellett, azonos helyrajzi számon fekvő (Szajol 933 hrsz.) közel azonos területű (mintegy

13 ezer m2) raktár építményről van szó jelen ügyben. A forgalmi érték – a vizsgálandó években – azonban jelentősen

eltér az ebben a perben a szakértő által megállapított forgalmi értéktől. Az adó konfiskáló jellege megállapításkor

ennek körülménynek a fentiek szerint alapvető jelentősége van. A Kúria ezért úgy ítélte meg, hogy a jelzett

korábbi határozataiban foglalt alkalmazási tilalom konkrét ügyben való megállapítása, a fizetendő adó összegének

az ingatlan forgalmi értékével való egyedi összevetése nélkül nem lehetséges.

II.

[33] Ezt követően az Önkormányzati Tanács a jelen ügy összefüggésében érdemben vizsgálta az indítványban foglalt

rendelkezések más jogszabályba ütközését. A jogszabályi rendelkezések, amelyeket a bíróság indítványa szerint

az önkormányzati rendeletek idézett rendelkezései sértenek a következők.

[34] 2013–2016. évek vonatkozásában a Htv. 2011. január 1-jétől hatályos és 2017. január 1-jével hatályát vesztett 6. §

c) pontja

„6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy

az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok

teherviselő képességéhez igazodóan – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában,

a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által

2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet

megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és

a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa,”

[35] 2017. évtől a Htv. 2017. január 1-jétől hatályos 7. § g) pontja

„7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy

g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg,

hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási

követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének”

[36] Az Önkormányzati Tanácsnak kiterjedt ítélkezési gyakorlata van az önkormányzati adóztatás konfiskáló jellegének

megállapítása vonatkozásában.

[37] A vizsgált időszakban a Htv. 6. § c) pontja alapján „[a]z önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy

[…] c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok

teherviselő képességéhez igazodóan – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában,

a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által

2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet

megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és

a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa.”

[38] Bár a Htv. 16. § a) pontja szövegében az adó évi mértékének felső határa a 15. § a) pontja szerinti adóalap-

megállapításnál 1100 Ft/m2, azonban a Htv. 6. § c) pontja a Htv. 16. § a) pontjában meghatározott adómérték

tekintetében is lehetővé teszi a valorizált adómaximum megállapítását. Ez építményadó esetén 2013. évben

1722,9 Ft/m2, 2014. évben 1821,2 Ft/m2, 2015. évben 1.852,1 Ft/m2, 2016-ban 1848,4 Ft/m2, 2017-ben 1847 Ft/m2,

2018-ban 1854 Ft/m2, 2019-ben 1952 Ft/m2, 2020-ban 1952 Ft/m2, 2021-ben 2018 Ft/m2 volt. Így megállapítható,

hogy a törvényes adómaximumot az Ör.1. 4. § és az Ör.2. 4. §-a és az Ör. 3. 4. § (1) bekezdése az 1200 Ft/m2, majd

2019.-től 1000 Ft/m2 adómaximum megállapításával nem lépte túl.

[39] Az indítványozó bíróság szerint az adó mértéke a Htv. 6. § c) pontját azért sérti, mert az önkormányzat nem volt

tekintettel az adózók teherviselő képességére.

[40] A Htv. 6. § c) pontja három szempontot rendelt az adómérték meghatározásához: az önkormányzat

az adómértékben a helyi sajátosságokat, az adóalanyok teherbíró képességét és az önkormányzat gazdálkodási

követelményeit érvényesítheti. (Köf.5.001/2018/5. számú határozat [16] pont). A vagyonadó mértékét pedig

a vagyontárgy értékével összefüggésben kell elsősorban mérlegelni, tehát az nem szakadhat el az adótárgy

értékétől [Köf.5.038/2013/3., Köf.5.011/2015/4., Köf. 5.036/2015/4 számú határozatai].

[41] A vagyonadó mértékét a vagyontárgy értékével összefüggésben kell elsősorban mérlegelni, tehát az nem szakadhat

el az adótárgy értékétől [Köf.5038/2013/3., Köf.5011/2015/4., Köf.5036/2015/4 számú határozatai].

[42] Az Kúria Önkormányzati Tanács gyakorlata szerint az az adómérték, amely évente a vagyon értékének közel

60–70%-át teszi ki, súlyosan aránytalannak minősül, mivel belátható időn belül felemészti az adótárgyat.

1292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

A Köf.5081/2012/4. számú ügyben a Kúria az adótárgy értékének 70%-át kitevő adót minősítette túlzónak azzal,

hogy az eloldódott a vagyontömeg értékétől. A Köf.5024/2016/5. számú határozat pedig az ingatlan értékének

64%-át kitevő éves adómértéket tartotta konfiskálónak arra tekintettel, hogy a következő adóévekben az adóteher

összege meghaladta a telek értékét.

[43] Az ismertetett, az adó konfiskáló jellegére vonatkozó, a joggyakorlat alapján kimunkált elvek a Htv. 6. § c) pontjához

kapcsolódtak, ugyanakkor a Htv. 2017. január 1-től alkalmazandó 7. § g) pontja az önkormányzat mozgásterét

az adómegállapítás terén már másképpen, egymásra épülő kritériumok megfogalmazásával szabályozza

[Köf.5.041/2019/4. számú határozat]. Erre tekintettel az Önkormányzati Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy ezen

elvek automatikus, az egyedi ügy vizsgálata nélküli átvétele nem lehetséges.

[44] A Htv. 2017. január 1-jétől hatályos 7. §-ának g) pontja is tartalmazza követelményként azt: az önkormányzat

az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapítsa meg, hogy

azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak. Az adó mértékének tehát a Htv. 2017. évtől

hatályos szabályozásában is le kell képeznie a forgalmi értéket, azt nem lehet súlyosan aránytalan, az adótárgy

értékétől eloldódó, konfiskáló jellegű.

[45] A vagyoni típusú adók célja az arányos közteherviselés elvének megvalósítása: a vagyonadó alapja minden adóalany

vonatkozásában ugyanaz, a vagyontömeg, jelen esetben az ingatlantulajdon. Az adókötelezettség törvényi

okból, a tulajdonolt vagyontömegre tekintettel keletkezik. (Köf. 5001/2013/6.) Ez azt jelenti, hogy a kötelezettség

tartalmának, mértékének a vagyontömeg értékéhez – amely egyben az adóalany teherviselő képességét is jelenti –

igazodnia kell. „Ez az alapja a vagyonadók esetében az adózókkal szembeni azonos (önkormányzati) jogalkotói

elbánásnak. E megállapítás normatív alapját elsődlegesen az Alaptörvény közteherviselésre vonatkozó XXX. cikk

(1) bekezdése adja, e követelményt az önkormányzati jogalkotó esetében a Htv. hivatkozott 7. g) pontja közvetíti.”

(Köf. 5024/2016/5.)

[46] Az önkormányzati vagyoni jellegű adók konfiskáló jellegét az Alkotmánybíróság is vizsgálta több esetben –

az Alaptörvény XIII. cikkének (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való joggal, illetőleg XXX. cikkének (1) bekezdése

szerinti, arányos közteherviselési kötelezettséggel összefüggésben. Bár az Alkotmánybíróság határozatai

az Alaptörvény rendelkezéseivel mérték össze a megvizsgált, adó mértéket szabályozó rendelkezéseket, azt

az adómértéket maguk is az adó funkcióján túlmutató, az adó rendeltetésével össze nem egyeztethető jellegűnek

írták le, amely belátható időn belül a tulajdon elvonásával egyenértékű fizetési kötelezettséghez vezet, az adótárgy

értékétől elvonatkoztatva.

[47] Az Alkotmánybíróság 20/2021. (V. 27.) és a 3233/2021. (VI. 4.) AB határozatai a konfiskáló mérték

meghatározásának további mércéjét állapították meg. A 3233/2021. (VI. 4.) AB határozat szerint „az indítványozókat

terhelő telekadó fizetési az indítványozókat terhelő telekadó fizetési kötelezettség mértéke (kb. 42%) olyan

szintet ér el az alkotmányjogi panasz alapját képező esetekben, hogy a telkek forgalmi értékének a kétszeresét is

meghaladja a fizetendő adó összege az általános adóügyi elévülési ciklus alatt.” A 20/2021. (V. 27.) AB határozat

értelmében különös figyelemmel kell lefolytatni minden olyan esetben a normakontroll-eljárást, amelyben

az adómérték alkalmas arra, hogy az elévülési idő alatt a telek értékével egyező vagy azt meghaladó összeget

vonjon el.

[48] Jelen ügyben az Önkormányzat rendeletei a nem lakás céljára szolgáló épületet, épületrészt (építményt)

lényegében egységes rezsim alá helyezték, ezen építmények vonatkozásában 2019. július 1-jét megelőzően

az önkormányzat rendeletek egységesen 1.200 Ft/m2 adómértéket szabályoztak a négyzetméter alapú

adóalap vonatkozásában. Differenciálást ezen jogszabályok közül az Ör.3. 2019. július 1-jén hatályba lépett és

2020. augusztus 26-ával hatályát vesztett 4. §-ának (1) bekezdése tartalmazott annyiban, hogy a jogszabály

10.000 m2-ig terjedő alapterület esetén 1.200 Ft/m2, azt meghaladó alapterület esetén 1.000 Ft/m2 adómértékkel

számolt, melyet a véglegessé vált másodfokú határozat úgy értelmezett: a felperesi adótárgy utóbbi kategóriába

tartozott. További differenciálás, adókedvezmény biztosítására nem került sor a szabályozásban a nem lakás céljára

szolgáló helyiségeknél, mely bármilyen módon kapcsolatot létesített volna az adótárgy értékével.

[49] Jelen esetben az indítványban hivatkozott szakértő megállapításai alapján a fizetendő építményadó aránylagosan

a következőképpen alakul. A perrel érintett 12.723,57 m2 területű raktár építmény forgalmi értékének %-ában

az adóteher rendre: 2013. évben 31,22%, 2014. évben 34,27%, 2015. évben 39.98%-a, míg 2016. évben 47,98%-a,

2017. évben 48,21%, 2018-ban 57,29%, 2019. évben 68,73%, 2020 évben 118,85%.

[50] Az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy a területalapú adóalap és a bevezetett adómérték oda vezetett,

hogy a felperes raktár épülete esetén 2013–2016. évek bármelyik évének adóterhelését alapul véve 3 adóévnek,

2017–2019. évek bármelyik évének adóterhelését alapul véve 2 adóévnek, 2020-tól pedig 1 adóévnek sem kell

eltelnie ahhoz, hogy az adóteher meghaladja az adótárgy forgalmi értékét. Ezen felül 2019. évtől kezdődően

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1293

az adóterhelés az adótárgy értékének közel 70%-át eléri, ezt követően meg is haladja azt (rögtön a következő évtől

már az adótárgy értékét is).

[51] Az Önkormányzati Tanács egyetért az indítványban foglaltakkal, miszerint már 2014-től kezdődően megállapítható

az, hogy az öt éves elévülési időn belül fizetendő adó az adótárgy átlagos értékének kétszeresét meghaladja, hiszen

2014–2018. években összesen 76.341.420 forint az adókötelezettség, míg az adótárgy átlagértéke (az egyes évek

értékeinek számtani átlagolásával) 34.578.332 forint, annak kétszerese 69.156.664 forint. 2015–2019. évek

vonatkozásában összesen 75.069.063 forint az adókötelezettség, míg az adótárgy átlagértéke (az egyes évek

értékeinek számtani átlagolásával) 29.740.052 forint, annak kétszerese 59.480.105 forint. 2016–2020. évek

vonatkozásában összesen 72.524.349 forint az adókötelezettség, míg az adótárgy átlagértéke (az egyes évek

értékeinek számtani átlagolásával) 24.243.458 forint, annak kétszerese 48.486.916 forint. Továbbá az adóteher

%-ában kifejezve pedig megállapítható, hogy már 2013-tól kezdődően meghaladja az öt éves elévülési időn

belül fizetendő adó az adótárgy értékének kétszeresét, hiszen az egyes évek adóterheinek adótárgy értékéhez

viszonyított %-át összeadva az látszik, hogy 2013–2017. adóévekre az adótárgy értékének 201,66%-át,

2014–2018. adóévekre az adótárgy értékének 227,73%-át, 2015–2019. adóévekre az adótárgy értékének 262,19%-át,

2016–2020. adóévekre az adótárgy értékének 341,06%-át köteles kifizetni az adóalany felperes építményadó címén.

[52] 2019. évtől a vagyon értékének 60–70%-át elérő, illetőleg az adótárgy értékét is meghaladó adómérték áll fenn,

2013. évtől kezdődően pedig az általános elévülési időn belül az adótárgy kétszeres értékét is eléri az adóteher.

[53] A Kúria és az Alkotmánybíróság döntései fent bemutatott gyakorlata alapján az adott ügyben a vizsgálni kért évek

vonatkozásában kijelenthető, hogy az építményadó vagyont elvonó, konfiskáló hatású.

[54] Az Önkormányzati Tanács a fentiekre tekintettel a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapította, hogy

az Ör. 1. 4. §-a és az Ör. 2. 4. §-a az Ör. 3. 2018. január 1-től hatályba lépett és 2019. július 1-jén hatályát vesztett

4. §-ának a) pontja a Htv. 6. § c) pontjába, az Ör. 3. 2019. július 1-én hatályba lépett és 2020. augusztus 20-án hatályát

vesztett 4. § (1) bekezdése a bírói indítványban megjelölt Htv. 7. § g) pontjába ütközött.

[55] A Kúria tehát az indítvány indokolásával és következtetéseivel tartalmilag egyetértett. Az indítványban

megfogalmazott kezdeményezés eljárási részleteit illetően ezzel összefüggésben a következők alapján alakította ki

álláspontját.

[56] A Kp. 147. § (1) bekezdése értelmében, ha az önkormányzati rendelet rendelkezésének megsemmisítésére, illetve

más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján kerül sor, a megsemmisített rendelkezés

nem alkalmazható az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi,

a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. Ezen általános alkalmazási

tilalom mellőzését az Önkormányzati Tanács a Kp. 147. § (2) bekezdése alapján elrendelheti, ha azt a közérdek

védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.

Jelen esetben ilyen körülmény áll fenn, különösen a jogbiztonságra tekintettel. A már teljesedésbe ment, illetve

folyamatban lévő normaalkalmazás viszonyainak utólagosan generális befolyásolása ugyanis – az egyedi ügyek

vizsgálata nélkül – az adott normakontroll körében nem kiszámítható jogi hatásokat váltana ki.

[57] Vannak továbbá olyan egyedi jogviszonyok, amelyekben a vizsgált rendelkezések nem törvényellenes tartalommal

hatályosulnak, miként erre a Köf.5.042/2016/5. és Köf.5026/2018/4. számú határozatok rámutattak. A norma

törvénysértő hatályosulása ezek szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden más eseti jogviszonyban,

amelyre alkalmazzák, törvénysértő állapot keletkezik. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatai a hatályos jogi

szabályozás keretei között is kiemelik ezt az értelmezési irányt.

[58] A bírói első vagylagos indítványrésznek megfelelően az alkalmazási hatály kiterjesztése az ügyre nem volt

lehetséges, mert – miként arra a Köf.5018/2021/4. számú határozat [26] bekezdése utalt –, az egyedi alkalmazási

tilalom feltételeit egyedileg kell vizsgálni.

[59] A bírói második vagylagos indítványrész szerinti módon a törvénysértések újra megállapítása sem volt lehetséges,

mert már az nagyobb részben a Köf.5018/2020/5. számú határozatával és a Köf.5003/2020/3. számú határozatával

megtörtént. A Kp. 146. § (5) bekezdése szerint a Kúriának az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének

vizsgálatára irányuló eljárása során hozott határozata mindenkire (tehát általánosan) kötelező.

[60] Az Önkormányzati Tanács mindezek alapján a Kp. 147. § (2) bekezdése szerint a jogbiztonság védelme érdekében,

a más jogszabályba ütköző rendeleti szakaszok általános alkalmazási tilalmának mellőzésével, a vizsgált

rendelkezéseknek csak az indítvánnyal érintett ügyre vonatkozó alkalmazási tilalma elrendelését tartotta

indokoltnak.

1294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

A döntés elvi tartalma

[61] A vagyonadó mértéke súlyosan aránytalannak minősül, ha a fizetendő építményadó nagysága az adóelévülés idején

belül többszörösen meghaladja az adótárgy forgalmi értékét.

Záró rész

[62] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[63] Az Önkormányzati Tanács az általános alkalmazási tilalom mellőzéséről az eset körülményeinek mérlegelése után

a Kp. 147. § (2) bekezdése szerint döntött.

[64] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára

irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[65] A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététele

a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[66] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2023. március 7.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró

Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Patyi András s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1295

IX. Határozatok Tára

A Kormány 1089/2023. (III. 16.) Korm. határozata

az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli európai uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó állami

garanciavállalási megállapodás megkötéséről

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 95. § (1) bekezdésében, valamint az egyes beruházási szabályok

veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-ában meghatározott

jogkörében eljárva

1. egyetért az Európai Bizottsággal kötendő és az Európai Bizottság által készített, Ukrajnának nyújtandó rendkívüli

európai uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1201

határozaton, valamint az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról, a közös tartalékalap

tagállami garanciák és a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett, Ukrajnához kapcsolódó egyes

pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyedi tartalékfeltöltési szabályok segítségével történő megerősítéséről,

valamint az (EU) 2022/1201 határozat módosításáról szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1628

határozaton alapuló állami garanciavállalási megállapodás szövegével;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – szükség szerint az általa kijelölt személy útján – gondoskodjon a megállapodás

megkötéséről és annak a Kormány nevében történő aláírásáról.

Felelős: pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1090/2023. (III. 16.) Korm. határozata

a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás megvalósításához szükséges további feladatokról

1. A Kormány a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal

újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született

Egyezmény kihirdetéséről szóló 2016. évi XXIV. törvény 1. cikk 1. pontjában meghatározott projekt határidőben

történő megvalósítása érdekében egyetért a végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésével és annak

központi költségvetés terhére történő finanszírozásával, ennek érdekében

a) felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére – a 7. pontban

meghatározott feladatok végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2023–2024. években összesen

3 246 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet

vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint

aa) a 2023. évben 900 000 000 forint,

ab) a 2024. évben 2 346 000 000 forint;

Felelős: pénzügyminiszter

építési és közlekedési miniszter

Határidő: az aa) pont tekintetében a felmerülés ütemében

az ab) pont tekintetében a 2024. évi központi költségvetés tervezése során

b) felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére – a 8. pontban

meghatározott feladat végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2023–2026. években összesen

1296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

3 560 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet

vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint

ba) a 2023. évben 1 400 000 000 forint,

bb) a 2024. évben 1 500 000 000 forint,

bc) a 2025. évben 400 000 000 forint,

bd) a 2026. évben 260 000 000 forint;

Felelős: pénzügyminiszter

építési és közlekedési miniszter

Határidő: a ba) pont tekintetében a felmerülés ütemében

a bb)–bd) pont tekintetében az adott évi központi költségvetés tervezése során

c) felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére – a 9. pontban

meghatározott feladatok végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2023–2025. években összesen

8 400 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet

vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint

ca) a 2023. évben 400 000 000 forint,

cb) a 2024. évben 4 000 000 000 forint,

cc) a 2025. évben 4 000 000 000 forint;

Felelős: pénzügyminiszter

építési és közlekedési miniszter

Határidő: a ca) pont tekintetében a felmerülés ütemében

a cb)–cc) pont tekintetében az adott évi központi költségvetés tervezése során

d) felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére –

a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési

igények megvalósításához szükséges többletforrások biztosításáról szóló 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat

[a továbbiakban: 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat] 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 8–9. sorában

meghatározott feladatok végrehajtása érdekében gondoskodjon a 2023–2025. években összesen

5 114 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet

vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint

da) a 2023. évben 218 000 000 forint,

db) a 2024. évben 2 580 000 000 forint,

dc) a 2025. évben 2 316 000 000 forint.

Felelős: pénzügyminiszter

építési és közlekedési miniszter

Határidő: a da) pont tekintetében a felmerülés ütemében

a db)–dc) pont tekintetében az adott évi központi költségvetés tervezése során

2. A Kormány visszavonja az 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 1. sorát és

II. pontjában foglalt táblázat 1. és 7. sorát.

3. Az 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 3. sorában, valamint II. pontjában

foglalt táblázat 3–6. sorában az „építése” szövegrész helyébe a „tervezése” szöveg lép.

4. Az 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 2. sorában a „megvalósítása”

szövegrész helyébe a „tervezése” szöveg lép.

5. Az 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 2–6. sorában – az Építési és

Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági

társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaságok megszüntetéséről,

az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés

a) pontja alapján – a „NIF Zrt.” szövegrész helyébe az „ÉKM” szöveg lép.

6. Az 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a következő 11–12. sorral egészül ki

(Sorszám Támogatott fejlesztések)

Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig

11.

(vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal)

12. A vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám 1297

7. Az 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 10. sorral egészül ki

(Sorszám Támogatott fejlesztések Beruházó)

10. Katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon) MÁV Zrt.

8. Az 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat 1. melléklete a következő IV. ponttal egészül ki

„IV. A Projekttel összefüggésben felmerülő MÁV Zrt. által elvégzendő feladatok

Sorszám Elvégzendő feladatok

1. Az állomási mellékvágányok átépítéséhez használt, felújított, minősített sínek biztosítása

Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli kármentesítés

2.

(talaj- és talajvízszennyezés megszüntetése)

3. Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli illegális hulladéktelepek felszámolása

Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás

4.

szakaszán mérnök feladatok ellátása

Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás

5.

szakaszával kapcsolatban a kisajátítási eljárás kezdeményezése és kapcsolódó feladatok

”

9. Az 1213/2022. (IV. 5.) Korm. határozat 1. melléklete a következő V. ponttal egészül ki

„V. Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésétől műszakilag elválasztható MÁV Zrt. által elvégzendő feladatok

Sorszám Elvégzendő feladatok

A MÁV Zrt. üzemi forgalmi, pályafenntartási, felsővezetéki, távközlési és biztosítóberendezési

1.

szakaszépületei és telephelyei felújításának, új épületek létesítésének tervezése és megvalósítása

”

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1091/2023. (III. 16.) Korm. határozata

egyes ingatlanüzemeltetési feladatok ellátásával összefüggő intézkedésekről

A Kormány az egységes szakmai és műszaki követelményeken alapuló kórházi ingatlanüzemeltetési feladatellátás és

a kiszámíthatóbb intézményi gazdálkodás megteremtése érdekében

1. egyetért azzal, hogy 2023. július 1. napjától a fővárosi – ideértve a fekvőbeteg-ellátást nyújtó országos

intézményeket is –, majd 2024. január 1. napjától a vármegyei állami, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott

és az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá tartozó aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó költségvetési

intézmények (a továbbiakban: kórházak) részére a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF)

biztosítsa az ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokat (a továbbiakban: szolgáltatások);

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával – az 1. pontban foglaltakra figyelemmel – tegyen

javaslatot a szükséges jogszabály-módosításokra;

Felelős: pénzügyminiszter

belügyminiszter

Határidő: azonnal

1298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 38. szám

3. felhívja a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával – az 1. pontban foglaltakra figyelemmel –

tegyen javaslatot a szolgáltatások finanszírozásának módjára, és amennyiben indokolt, a szükséges

jogszabály-módosításokra;

Felelős: belügyminiszter

pénzügyminiszter

Határidő: 2023. május 15.

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a KEF útján – folytasson le központosított közbeszerzési eljárást a kórházak

részére nyújtandó szolgáltatások beszerzése tárgyában, valamint ennek keretében dolgozza ki a szolgáltatásnyújtás

egységes, valamennyi érintett kórház esetén alkalmazandó feltételrendszerét.

Felelős: pénzügyminiszter

Határidő: a közbeszerzési eljárás megindítása tekintetében azonnal

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.

A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu

honlapon érhető el.