Magyar Közlöny 2025/127
Statutory Text (1 Articles)
MAGYAR KÖZLÖNY 127. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A
2025. október 31., péntek
Tartalomjegyzék
2025. évi LXXII. törvény A kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő
automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti
többoldalú Megállapodás kihirdetéséről 8125
2025. évi LXXIII. törvény A digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus
információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú
Megállapodás kihirdetéséről 8154
2025. évi LXXIV. törvény A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus
cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás
kiegészítésének kihirdetéséről 8179
2025. évi LXXV. törvény Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének
magyarországi végrehajtásáról 8201
2025. évi LXXVI. törvény Egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról 8206
2025. évi LXXVII. törvény A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve
humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek
elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról 8210
2025. évi LXXVIII. törvény A Szegedi Dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánítása
érdekében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosításáról 8211
2025. évi LXXIX. törvény A közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról 8212
2025. évi LXXX. törvény A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről
szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról 8219
2025. évi LXXXI. törvény A föld alatti energiahordozó-tárolással, valamint a földgáz biztonsági
készletezéssel összefüggő törvények módosításáról 8300
2025. évi LXXXII. törvény Egyes törvényeknek a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek
csökkentéséhez szükséges módosításáról 8304
339/2025. (X. 31.) Korm. rendelet A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő
adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.)
Korm. rendelet módosításáról 8306
340/2025. (X. 31.) Korm. rendelet Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró
szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet,
valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási
(fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet
módosításáról 8310
341/2025. (X. 31.) Korm. rendelet A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről
szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról 8312
342/2025. (X. 31.) Korm. rendelet A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről
szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek
módosításáról 8313
8124 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
343/2025. (X. 31.) Korm. rendelet Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve
humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi
következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet
kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló
424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról 8329
344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének
magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról 8329
13/2025. (X. 31.) IM rendelet A polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható
nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet módosításáról 8334
90/2025. (X. 31.) ME határozat Főiskolai rektor felmentéséről és főiskolai rektor megbízásáról 8339
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8125
II. Törvények
2025. évi LXXII. törvény
a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló
illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről*
[1] E törvény célja a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló
illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás, valamint az annak hátteréül szolgáló kriptoeszközökre vonatkozó
adatszolgáltatási keretszabályozás hazai jogrendbe történő átvétele.
[2] A törvény a hazai jogrendbe való átvétellel elismeri az érintett államokkal való kapcsolatokban a Megállapodás, valamint
az annak hátteréül szolgáló keretszabályozás kötelező hatályát.
[3] Az [1] preambulumbekezdésben említett cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret
alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás
(a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának az 1. mellékletben meghatározott államok viszonylatában
történő elismerésére.
2. §
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § (1) A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási keretszabályozás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet
tartalmazza.
(2) A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási keretszabályozás hivatalos magyar nyelvű fordítását a 3. melléklet
tartalmazza.
4. §
A Megállapodás végrehajtása során az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szabályait kell alkalmazni.
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet azon időpontban lép hatályba, amikor a Megállapodás 7. részének
2. bekezdésében meghatározott feltétel elsőként teljesül Magyarország és egy – 1. melléklet szerinti – más részes állam
vonatkozásában, és ezáltal a Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási keretszabályozás közöttük hatályba lép.
(3) A Megállapodás, az adatszolgáltatási keretszabályozás és a 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet
hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
6. §
Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
8126 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
1. melléklet a 2025. évi LXXII. törvényhez
1. Bahama-szigetek
2. Barbados
3. Brazília
4. Costa Rica
5. Dél-Afrika
6. Egyesült Királyság
7. Feröer-szigetek
8. Gibraltár
9. Guernsey
10. Indonézia
11. Izrael
12. Japán
13. Jersey
14. Kajmán-szigetek
15. Kanada
16. Kolumbia
17. Korea
18. Liechtenstein
19. Man-sziget
20. Norvégia
21. San Marino
22. Svájc
23. Szingapúr
24. Új-Zéland
2. melléklet a 2025. évi LXXII. törvényhez
„MULTILATERAL COMPETENT AUTHORITY AGREEMENT ON AUTOMATIC
EXCHANGE OF INFORMATION PURSUANT TO THE CRYPTO-ASSET
REPORTING FRAMEWORK
Whereas, the Jurisdictions of the signatories to this Multilateral Competent Authority Agreement on the Automatic
Exchange of Information pursuant to the Crypto-Asset Reporting Framework (the „Agreement”) are Parties to, or
territories covered by, the Convention on Mutual Administrative Assistance in Tax Matters or the Convention on
Mutual Administrative Assistance in Tax Matters, as amended by the Protocol amending the Convention on Mutual
Administrative Assistance in Tax Matters (the „Convention”); collectively the „Convention”, individually the „original
Convention” or the „amended Convention” respectively);
Whereas, the Jurisdictions intend to improve international tax compliance by further building on their relationship
with respect to mutual assistance in tax matters;
Whereas, the Crypto-Asset Reporting Framework was developed by the OECD, with G20 countries, to tackle tax
avoidance and evasion and improve tax compliance;
Whereas, the laws of the respective Jurisdictions require or are expected to require Reporting Crypto-Asset Service
Providers to report information with respect to certain Crypto-Assets and follow related due diligence procedures,
consistent with the scope of exchange contemplated by Section 2 of this Agreement and the reporting and due
diligence procedures set out in the Crypto-Asset Reporting Framework;
Whereas, it is expected that the laws of the Jurisdictions would be amended from time to time to reflect updates
to the Crypto-Asset Reporting Framework and once such amendments are enacted by a Jurisdiction the term
Crypto-Asset Reporting Framework would be deemed to refer to the updated version in respect of that Jurisdiction;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8127
Whereas, Chapter III of the Convention authorises the exchange of information for tax purposes, including
the exchange of information on an automatic basis, and allows the competent authorities of the Jurisdictions to
agree to the procedures to be applied to such automatic exchanges;
Whereas, Article 6 of the Convention provides that two or more Parties can mutually agree to exchange specified
information automatically, the actual exchange of the information will be on a bilateral basis;
Whereas, the Jurisdictions have in place (i) appropriate safeguards to ensure that the information received
pursuant to this Agreement remains confidential and is used solely for the purposes set out in the Convention,
and (ii) the infrastructure for an effective exchange relationship (including established processes for ensuring
timely, accurate, and confidential information exchanges, effective and reliable communications, and capabilities
to promptly resolve questions and concerns about exchanges or requests for exchanges and to administer
the provisions of Section 4 of this Agreement);
Whereas, the Competent Authorities of the Jurisdictions desire to conclude this Agreement to improve international
tax compliance with respect to Crypto-Assets based on automatic exchange pursuant to the Convention, without
prejudice to national legislative procedures (if any), and subject to the confidentiality, data safeguards and other
protections provided for therein, including the provisions limiting the use of the information exchanged under
the Convention;
Now, therefore, the Competent Authorities have agreed as follows
SECTION 1
DEFINITIONS
1. For the purposes of the Agreement, the following terms have the following meanings
a) the term „Jurisdiction” means a country or a territory in respect of which the Convention is in force or in
effect under the original or amended Convention, respectively, either through signature and ratification
in accordance with Article 28, or through territorial extension in accordance with Article 29, and which is
a signatory to this Agreement.
b) the term „Competent Authority” means, for each respective Jurisdiction, the persons and authorities listed in
Annex B of the Convention.
c) the term „Crypto-Asset Reporting Framework” means the international framework for the automatic
exchange of information with respect to Crypto-Assets (which includes the Commentaries) developed by
the OECD, with G20 countries.
d) the term „Co-ordinating Body Secretariat” means the OECD Secretariat that, pursuant to paragraph 3 of
Article 24 of the Convention, provides support to the co-ordinating body that is composed of representatives
of the competent authorities of the Parties to the Convention.
e) the term „Agreement in effect” means, in respect of any two Competent Authorities, that both Competent
Authorities have provided notification to the Co-ordinating Body Secretariat under paragraph 1 of Section 7,
including listing the other Competent Authority’s Jurisdiction pursuant to subparagraph 1g) of Section 7.
A list of Competent Authorities between which this Agreement is in effect is to be published on the OECD
Website.
2. Any capitalised term not otherwise defined in this Agreement will have the meaning that it has at that time under
the law of the Jurisdiction applying the Agreement, such meaning being consistent with the meaning set forth in
the Crypto-Asset Reporting Framework. Any term not otherwise defined in this Agreement or in the Crypto-Asset
Reporting Framework will, unless the context otherwise requires or the Competent Authorities agree to a common
meaning (as permitted by domestic law), have the meaning that it has at that time under the law of the Jurisdiction
applying this Agreement, any meaning under the applicable tax laws of that Jurisdiction prevailing over a meaning
given to the term under other laws of that Jurisdiction.
SECTION 2
EXCHANGE OF INFORMATION WITH RESPECT TO REPORTABLE PERSONS
1. Pursuant to the provisions of Article 6 and 22 of the amended or original Convention, as applicable, and subject
to the applicable reporting and due diligence rules consistent with the Crypto-Asset Reporting Framework,
8128 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
each Competent Authority will annually exchange with the other Competent Authorities on an automatic basis
the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraph 3.
2. Notwithstanding paragraph 1, the Competent Authorities of the Jurisdictions that have indicated that they are to
be listed as non-reciprocal jurisdictions on the basis of their notification pursuant to subparagraph 1b) of Section 7
will send, but not receive, the information specified in paragraph 3. Jurisdictions that are not listed as non-reciprocal
Jurisdictions will receive the information specified in paragraph 3, but will not send such information to
the Jurisdictions included in the aforementioned list of non-reciprocal Jurisdictions.
3. The information to be exchanged is, with respect to each Reportable Person of another Jurisdiction
a) the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date and place of birth (in the case of an individual)
of each Reportable User and, in the case of any Entity that, after application of the due diligence procedures,
is identified as having one or more Controlling Persons that is a Reportable Person, the name, address,
jurisdiction(s) of residence and TIN(s) of the Entity and the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s)
and date and place of birth of each Controlling Person of the Entity that is a Reportable Person, as well as the
role(s) by virtue of which each such Reportable Person is a Controlling Person of the Entity;
b) the name, address and identifying number (if any) of the Reporting Crypto-Asset Service Provider;
c) for each type of Relevant Crypto-Asset with respect to which the Reporting Crypto-Asset Service Provider has
effectuated Relevant Transactions during the relevant calendar year or other appropriate reporting period
i) the full name of the type of Relevant Crypto-Asset;
ii) the aggregate gross amount paid, the aggregate number of units and the number of Relevant
Transactions in respect of acquisitions against Fiat Currency;
iii) the aggregate gross amount received, the aggregate number of units and the number of Relevant
Transactions in respect of disposals against Fiat Currency;
iv) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant
Transactions in respect of acquisitions against other Relevant Crypto-Assets;
v) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant
Transactions in respect of disposals against other Relevant Crypto-Assets;
vi) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Reportable
Retail Payment Transactions;
vii) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant
Transactions, and subdivided by transfer type where known by the Reporting Crypto-Asset Service
Provider, in respect of Transfers to the Reportable User not covered by subparagraphs c)(ii) and (iv);
viii) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant
Transactions, and subdivided by transfer type where known by the Reporting Crypto-Asset Service
Provider, in respect of Transfers by the Reportable User not covered by subparagraphs c)(iii), (v) and
(vi); and
ix) the aggregate fair market value, as well as the aggregate number of units in respect of Transfers by
the Reportable User effectuated by the Reporting Crypto-Asset Service Provider to wallet addresses
not known by the Reporting Crypto-Asset Service Provider to be associated with a virtual asset
service provider or financial institution.
SECTION 3
TIME AND MANNER OF EXCHANGE OF INFORMATION
1. With respect to paragraph 3 of Section 2, and subject to the notification procedure set out in Section 7, including
the dates specified therein, information is to be exchanged commencing from the year specified in the notification
pursuant to subparagraph 1a) of Section 7 within nine months after the end of the calendar year to which
the information relates. Notwithstanding the foregoing sentence, information is only required to be exchanged with
respect to a calendar year if both Jurisdictions have legislation in place to give effect to the Crypto-Asset Reporting
Framework that requires reporting with respect to such calendar year that is consistent with the scope of exchange
provided for in Section 2 and the reporting and due diligence procedures contained in the Crypto-Asset Reporting
Framework.
2. The Competent Authorities will automatically exchange the information described in Section 2 in a common
schema.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8129
3. The Competent Authorities will transmit the information through the OECD Common Transmission System and in
compliance with the related encryption and file preparation standards, or through another transmission method
specified in the notification pursuant to subparagraph 1d) of Section 7.
SECTION 4
COLLABORATION ON COMPLIANCE AND ENFORCEMENT
A Competent Authority will notify the other Competent Authority when the first-mentioned Competent Authority
has reason to believe that an error may have led to incorrect or incomplete information reporting or there is
non-compliance by a Reporting Crypto-Asset Service Provider with the applicable reporting requirements and due
diligence procedures consistent with the Crypto-Asset Reporting Framework. The notified Competent Authority will
take all appropriate measures available under its domestic law to address the errors or non-compliance described in
the notice.
SECTION 5
CONFIDENTIALITY AND DATA SAFEGUARDS
1. All information exchanged is subject to the confidentiality rules and other safeguards provided for in the amended
or original Convention, as applicable, including the provisions limiting the use of the information exchanged and, to
the extent needed to ensure the necessary level of protection of personal data, in accordance with the safeguards
which may be specified by the supplying Competent Authority as required under its domestic law and as set out in
the notification pursuant to subparagraph 1e) of Section 7.
2. A Competent Authority will notify the Co-ordinating Body Secretariat immediately regarding any breach
of confidentiality or failure of safeguards and any sanctions and remedial actions consequently imposed.
The Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent Authorities with respect to which this is an Agreement
in effect with the first mentioned Competent Authority.
SECTION 6
CONSULTATIONS AND AMENDMENTS
1. If any difficulties in the implementation or interpretation of this Agreement arise, a Competent Authority may
request consultations with one or more of the Competent Authorities to develop appropriate measures to
ensure that this Agreement is fulfilled. The Competent Authority that requested the consultations shall ensure
that the Co-ordinating Body Secretariat is notified of any appropriate measures that were developed and
the Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent Authorities, even those that did not participate in
the consultations, of any measures that were developed.
2. This Agreement may be amended by consensus by written agreement of all of the Competent Authorities. Unless
otherwise agreed upon, such an amendment is effective on the first day of the month following the expiration of
a period of one month after the date of the last signature of such written agreement.
SECTION 7
GENERAL TERMS
1. A Competent Authority must provide, at the time of signature of this Agreement or as soon as possible thereafter,
notifications to the Co-ordinating Body Secretariat
a) confirming that its Jurisdiction has the necessary laws in place to give effect to the Crypto-Asset Reporting
Framework and specifying the relevant effective dates, or any period of provisional application of
the Agreement due to pending national legislative procedures (if any);
b) confirming whether the Jurisdiction is to be listed as a non-reciprocal Jurisdiction;
c) requesting consent from the other Competent Authorities to use the information received for
the assessment, collection or recovery of, the enforcement or prosecution in respect of, or the determination
of appeals in relation to taxes with respect to which its Jurisdiction made a reservation pursuant to
subparagraph 1(a) of Article 30 of the Convention and, if so, specifying these taxes and confirming that
the use will be in line with the terms of the Convention;
d) specifying one or more alternative methods, if any, for data transmission including encryption;
e) specifying safeguards, if any, for the protection of personal data;
8130 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
f) confirming that it has in place adequate measures to ensure the required confidentiality and data safeguards
standards are met; and
g) a list of the Jurisdictions of the Competent Authorities with respect to which it intends to have this
Agreement in effect, following national legislative procedures for entry into force (if any).
Competent Authorities must notify the Co-ordinating Body Secretariat, promptly, of any subsequent change to be
made to the above-mentioned notifications.
2. This Agreement will come into effect between two Competent Authorities on the date on which the second of
the two Competent Authorities has provided notification to the Co-ordinating Body Secretariat under paragraph 1,
of this Section, including listing the other Competent Authority’s Jurisdiction pursuant to subparagraph 1g) of this
Section.
3. The Co-ordinating Body Secretariat will maintain a list that will be published on the OECD website of the Competent
Authorities that have signed the Agreement and between which Competent Authorities this is an Agreement in
effect.
4. The Co-ordinating Body Secretariat will publish on the OECD website the information provided by Competent
Authorities pursuant to subparagraphs 1a), b) and e) of this Section. The information provided pursuant to
subparagraphs 1c), d), f ) and g) of this Section will be made available to other signatories upon request in writing to
the Co-ordinating Body Secretariat.
5. A Competent Authority may suspend the exchange of information under this Agreement by giving notice in writing
to another Competent Authority that it has determined that there is or has been significant noncompliance by
the second-mentioned Competent Authority with this Agreement. Such suspension will have immediate effect.
For the purposes of this paragraph, significant non-compliance includes, but is not limited to, non-compliance
with the confidentiality and data safeguard provisions of this Agreement and the Convention, or a failure by
the Competent Authority to provide timely or adequate information as required under this Agreement.
6. A Competent Authority may terminate its participation in this Agreement, or with respect to a particular Competent
Authority, by giving notice of termination in writing to the Co-ordinating Body Secretariat. Unless specified
otherwise by the Competent Authority, such termination will become effective on the first day of the month
following the expiration of a period of 12 months after the date of the notice of termination. In the event of
termination, all information previously received under this Agreement will remain confidential and subject to
the terms of the Convention.
SECTION 8
CO-ORDINATING BODY SECRETARIAT
Unless otherwise provided for in the Agreement, the Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent
Authorities of any notifications that it has received under this Agreement and will provide a notice to all signatories
of the Agreement when a new Competent Authority signs the Agreement.
Done in English and French, both texts being equally authentic.”
„CRYPTO-ASSET REPORTING FRAMEWORK
SECTION I
OBLIGATIONS OF REPORTING CRYPTO-ASSET SERVICE PROVIDERS
A. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is subject to the reporting and due diligence requirements in Sections
II and III in [Jurisdiction], if it is
1. an Entity or individual resident for tax purposes in [Jurisdiction];
2. an Entity that (a) is incorporated or organised under the laws of [Jurisdiction] and (b) either has legal personality in
[Jurisdiction] or has an obligation to file tax returns or tax information returns to the tax authorities in [Jurisdiction]
with respect to the income of the Entity;
3. an Entity managed from [Jurisdiction]; or
4. an Entity or individual that has a regular place of business in [Jurisdiction].
B. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is subject to the reporting and due diligence requirements in Sections
II and III in [Jurisdiction] with respect to Relevant Transactions effectuated through a Branch based in [Jurisdiction].
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8131
C. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is an Entity is not required to complete the reporting and due
diligence requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraphs A(2), (3) or
(4), if such requirements are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider in a Partner Jurisdiction by
virtue of it being resident for tax purposes in such Partner Jurisdiction.
D. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is an Entity is not required to complete the reporting and due
diligence requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraphs A(3) or (4),
if such requirements are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider in a Partner Jurisdiction by
virtue of it being an Entity that (a) is incorporated or organised under the laws of such Partner Jurisdiction and
(b) either has legal personality in the Partner Jurisdiction or has an obligation to file tax returns or tax information
returns to the tax authorities in the Partner Jurisdiction with respect to the income of the Entity.
E. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is an Entity is not required to complete the reporting and due
diligence requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraph A(4), if such
requirements are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider in a Partner Jurisdiction by virtue of it
being managed from such Partner Jurisdiction.
F. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is an individual is not required to complete the reporting and due
diligence requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraph A(4), if such
requirements are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider in a Partner Jurisdiction by virtue of it
being resident for tax purposes in such Partner Jurisdiction.
G. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is not required to complete the reporting and due diligence
requirements in Sections II and III in [Jurisdiction] with respect to Relevant Transactions it effectuates through
a Branch in a Partner Jurisdiction, if such requirements are completed by such Branch in such Partner Jurisdiction.
H. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is not required to complete the reporting and due diligence
requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraphs A(1), (2), (3) or (4), if it
has lodged a notification with [Jurisdiction] in a format specified by [Jurisdiction] confirming that such requirements
are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider under the rules of a Partner Jurisdiction pursuant
a substantially similar nexus that it is subject to in [Jurisdiction].
SECTION II
REPORTING REQUIREMENTS
A. For each relevant calendar year or other appropriate reporting period, and subject to the obligations of
Reporting Crypto-Asset Service Providers in Section I and the due diligence procedures in Section III, a Reporting
Crypto-Asset Service Provider must report the following information with respect to its Crypto-Asset Users that are
Reportable Users or that have Controlling Persons that are Reportable Persons
1. the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date and place of birth (in the case of an individual) of
each Reportable User and, in the case of any Entity that, after application of the due diligence procedures, is
identified as having one or more Controlling Persons that is a Reportable Person, the name, address, jurisdiction(s)
of residence and TIN(s) of the Entity and the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date and place
of birth of each Reportable Person, as well as the role(s) by virtue of which each Reportable Person is a Controlling
Person of the Entity;
2. the name, address and identifying number (if any) of the Reporting Crypto-Asset Service Provider;
3. for each type of Relevant Crypto-Asset with respect to which it has effectuated Relevant Transactions during
the relevant calendar year or other appropriate reporting period
a) the full name of the type of Relevant Crypto-Asset;
b) the aggregate gross amount paid, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions in
respect of acquisitions against Fiat Currency;
c) the aggregate gross amount received, the aggregate number of units and the number of Relevant
Transactions in respect of disposals against Fiat Currency;
d) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions in
respect of acquisitions against other Relevant Crypto-Assets;
e) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions in
respect of disposals against other Relevant Crypto-Assets;
8132 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
f) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Reportable Retail
Payment Transactions;
g) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions,
and subdivided by Transfer type where known by the Reporting CryptoAsset Service Provider, in respect of
Transfers to the Reportable User not covered by subparagraphs A(3)(b) and (d);
h) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions,
and subdivided by Transfer type where known by the Reporting CryptoAsset Service Provider, in respect of
Transfers by the Reportable User not covered by subparagraphs A(3)(c), (e) and (f ); and
i) the aggregate fair market value, as well as the aggregate number of units in respect of Transfers by
the Reportable Crypto-Asset User effectuated by the Reporting Crypto-Asset Service Provider to wallet
addresses not known by the Reporting Crypto-Asset Service Provider to be associated with a virtual asset
service provider or financial institution.
B. Notwithstanding subparagraph A(1), the TIN is not required to be reported if (i) a TIN is not issued by
the relevant Reportable Jurisdiction or (ii) the domestic law of the relevant Reportable Jurisdiction does not require
the collection of the TIN issued by such Reportable Jurisdiction.
C. Notwithstanding subparagraph A(1), the place of birth is not required to be reported unless the Reporting
Crypto-Asset Service Provider is otherwise required to obtain and report it under domestic law.
D. For the purposes of subparagraphs A(3)(b) and (c), the amount paid or received must be reported in the Fiat
Currency in which it was paid or received. In case the amounts were paid or received in multiple Fiat Currencies,
the amounts must be reported in a single Fiat Currency, converted at the time of each Relevant Transaction in
a manner that is consistently applied by the Reporting Crypto-Asset Service Provider.
E. For the purposes of subparagraphs A(3)(d) through (i), the fair market value must be determined and reported
in a single Fiat Currency, valued at the time of each Relevant Transaction in a manner that is consistently applied by
the Reporting Crypto-Asset Service Provider.
F. The information reported must identify the Fiat Currency in which each amount is reported.
G. The information pursuant to paragraph A must be reported by xx/xx of the calendar year following the year to
which the information relates.
SECTION III
DUE DILIGENCE PROCEDURES
A Crypto-Asset User is treated as a Reportable User beginning as of the date it is identified as such pursuant to
the due diligence procedures described in this Section.
A. Due diligence procedures for Individual Crypto-Asset Users
The following procedures apply for purposes of determining whether the Individual Crypto-Asset User is
a Reportable User.
1. When establishing the relationship with the Individual Crypto-Asset User, or with respect to Preexisting Individual
Crypto-Asset Users by 12 months after the effective date of these rules, the Reporting Crypto-Asset Service Provider
must obtain a self-certification that allows the Reporting Crypto-Asset Service Provider to determine the Individual
Crypto-Asset User’s residence(s) for tax purposes and confirm the reasonableness of such self-certification based on
the information obtained by the Reporting Crypto-Asset Service Provider, including any documentation collected
pursuant to AML/KYC Procedures.
2. If at any point there is a change of circumstances with respect to an Individual Crypto-Asset User that causes
the Reporting Crypto-Asset Service Provider to know, or have reason to know, that the original self-certification
is incorrect or unreliable, the Reporting Crypto-Asset Service Provider cannot rely on the original self-certification
and must obtain a valid self-certification, or a reasonable explanation and, where appropriate, documentation
supporting the validity of the original self-certification.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8133
B. Due diligence procedures for Entity Crypto-Asset Users
The following procedures apply for purposes of determining whether the Entity Crypto-Asset User is a Reportable
User or an Entity, other than an Excluded Person or an Active Entity, with one or more Controlling Persons who are
Reportable Persons.
1. Determine Whether the Entity Crypto-Asset User is a Reportable User.
a) When establishing the relationship with the Entity Crypto-Asset User, or with respect to PreexistingEntity
Crypto-Assets Users by 12 months after the effective date of these rules, the Reporting Crypto-Asset
Service Provider must obtain a self-certification that allows the Reporting Crypto-Asset Service Provider to
determine the Entity Crypto-Asset User’s residence(s) for tax purposes and confirm the reasonableness of
such self-certification based on the information obtained by the Reporting Crypto-Asset Service Provider,
including any documentation collected pursuant to AML/KYC Procedures. If the Entity Crypto-Asset User
certifies that it has no residence for tax purposes, the Reporting Crypto-Asset Service Provider may rely on
the place of effective management or on the address of the principal office to determine the residence of
the Entity Crypto-Asset User.
b) If the self-certification indicates that the Entity Crypto-Asset User is resident in a Reportable Jurisdiction,
the Reporting Crypto-Asset Service Provider must treat the Entity Crypto-Asset User as a Reportable User,
unless it reasonably determines based on the self-certification or on information in its possession or that is
publicly available, that the Entity Crypto-Asset User is an Excluded Person.
2. Determine Whether the Entity has one or more Controlling Persons who are Reportable Persons.
With respect to an Entity Crypto-Asset User, other than an Excluded Person, the Reporting Crypto-Asset Service
Provider must determine whether it has one or more Controlling Persons who are Reportable Persons, unless
it determines that the Entity Crypto-Asset User is an Active Entity, based on a self-certification from the Entity
Crypto-Asset User.
a) Determining the Controlling Persons of the Entity Crypto-Asset User. For the purposes of determining
the Controlling Persons of the Entity Crypto-Asset User, a Reporting Crypto-Asset Service Provider may rely
on information collected and maintained pursuant to AML/KYC Procedures, provided that such procedures
are consistent with the 2012 FATF Recommendations (as updated in June 2019 pertaining to virtual asset
service providers). If the Reporting Crypto-Asset Service Provider is not legally required to apply AML/KYC
Procedures that are consistent with the 2012 FATF Recommendations (as updated in June 2019 pertaining to
virtual asset service providers), it must apply substantially similar procedures for the purposes of determining
the Controlling Persons.
b) Determining whether a Controlling Person of an Entity Crypto-Asset User is a Reportable Person. For
the purposes of determining whether a Controlling Person is a Reportable Person, a Reporting Crypto-Asset
Service Provider must rely on a self-certification from the Entity Crypto-Asset User or such Controlling Person
that allows the Reporting Crypto-Asset Service Provider to determine the Controlling Person’s residence(s) for
tax purposes and confirm the reasonableness of such self-certification based on the information obtained by
the Reporting Crypto-Asset Service Provider, including any documentation collected pursuant to AML/KYC
Procedures.
3. If at any point there is a change of circumstances with respect to an Entity Crypto-Asset User or its Controlling
Persons that causes the Reporting Crypto-Asset Service Provider to know, or have reason to know, that the original
self-certification is incorrect or unreliable, the Reporting Crypto-Asset Service Provider cannot rely on the original
self-certification and must obtain a valid self-certification, or a reasonable explanation and, where appropriate,
documentation supporting the validity of the original self-certification.
C. Requirements for validity of self-certifications
1. A self-certification provided by an Individual Crypto-Asset User or Controlling Person is valid only if it is signed or
otherwise positively affirmed by the Individual Crypto-Asset User or Controlling Person, it is dated at the latest at
the date of receipt and it contains the following information with respect to the Individual Crypto-Asset User or
Controlling Person
a) first and last name;
b) residence address;
c) jurisdiction(s) of residence for tax purposes;
8134 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
d) with respect to each Reportable Person, the TIN with respect to each Reportable Jurisdiction; and
e) date of birth.
2. A self-certification provided by an Entity Crypto-Asset User is valid only if it is signed or otherwise positively affirmed
by the Crypto-Asset User, it is dated at the latest at the date of receipt and it contains the following information with
respect to the Entity Crypto-Asset User
a) legal name;
b) address;
c) jurisdiction(s) of residence for tax purposes;
d) with respect to each Reportable Person, the TIN with respect to each Reportable Jurisdiction;
e) in case of an Entity Crypto-Asset User other than an Active Entity or an Excluded Person, the information
described in subparagraph C(1) with respect to each Controlling Person of the Entity Crypto-Asset User,
unless such Controlling Person has provided a self-certification pursuant to subparagraph C(1), as well
as the role(s) by virtue of which each Reportable Person is a Controlling Person of the Entity, if not already
determined on the basis of AML/KYC Procedures; and
f) if applicable, information as to the criteria it meets to be treated as an Active Entity or Excluded Person.
3. Notwithstanding subparagraphs C(1) and (2), the TIN is not required to be collected if the jurisdiction of residence of
the Reportable Person does not issue a TIN to the Reportable Person, or the domestic law of the relevant Reportable
Jurisdiction does not require the collection of the TIN issued by such Reportable Jurisdiction.
D. General due diligence requirements
1. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is also a Financial Institution for the purposes of the Common
Reporting Standard may rely on the due diligence procedures completed pursuant to Sections IV and VI of
the Common Reporting Standard for the purpose of the due diligence procedures pursuant to this Section.
A Reporting Crypto-Asset Service Provider may also rely on a self-certification already collected for other tax
purposes, provided such self-certification meets the requirements of paragraph C of this Section.
2. A Reporting Crypto-Asset Service Provider may rely on a third party to fulfil the due diligence obligations set out in
this Section III, but such obligations remain the responsibility of the Reporting Crypto-Asset Service Provider.
3. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is required to maintain all documentation and data for a period of not
less than five years after the end of the period within which the Reporting Crypto-Asset Service Provider must
report the information required to be reported pursuant to Section II.
SECTION IV
DEFINED TERMS
A. Relevant Crypto-Asset
1. The term „Crypto-Asset” means a digital representation of value that relies on a cryptographically secured
distributed ledger or a similar technology to validate and secure transactions.
2. The term „Relevant Crypto-Asset” means any Crypto-Asset that is not a Central Bank Digital Currency, a Specified
Electronic Money Product or any Crypto-Asset for which the Reporting Crypto-Asset Service Provider has
adequately determined that it cannot be used for payment or investment purposes.
3. The term „Central Bank Digital Currency” means any digital Fiat Currency issued by a Central Bank.
4. The term „Specified Electronic Money Product” means any Crypto-Asset that is
a) a digital representation of a single Fiat Currency;
b) issued on receipt of funds for the purpose of making payment transactions;
c) represented by a claim on the issuer denominated in the same Fiat Currency;
d) accepted in payment by a natural or legal person other than the issuer; and
e) by virtue of regulatory requirements to which the issuer is subject, redeemable at any time and at par value
for the same Fiat Currency upon request of the holder of the product.
The term „Specified Electronic Money Product” does not include a product created for the sole purpose of
facilitating the transfer of funds from a customer to another person pursuant to instructions of the customer.
A product is not created for the sole purpose of facilitating the transfer of funds if, in the ordinary course of business
of the transferring Entity, either the funds connected with such product are held longer than 60 days after receipt of
instructions to facilitate the transfer, or, if no instructions are received, the funds connected with such product are
held longer than 60 days after receipt of the funds.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8135
B. Reporting Crypto-Asset Service Provider
1. The term „Reporting Crypto-Asset Service Provider” means any individual or Entity that, as a business, provides
a service effectuating Exchange Transactions for or on behalf of customers, including by acting as a counterparty, or
as an intermediary, to such Exchange Transactions, or by making available a trading platform.
C. Relevant Transaction
1. The term „Relevant Transaction” means any
a) Exchange Transaction; and
b) Transfer of Relevant Crypto-Assets.
2. The term „Exchange Transaction” means any
a) exchange between Relevant Crypto-Assets and Fiat Currencies; and
b) exchange between one or more forms of Relevant Crypto-Assets.
3. The term „Reportable Retail Payment Transaction” means a Transfer of Relevant Crypto-Assets in consideration of
goods or services for a value exceeding USD 50,000.
4. The term „Transfer” means a transaction that moves a Relevant Crypto-Asset from or to the Crypto-Asset address
or account of one Crypto-Asset User, other than one maintained by the Reporting Crypto-Asset Service Provider
on behalf of the same Crypto-Asset User, where, based on the knowledge available to the Reporting Crypto-Asset
Service Provider at the time of transaction, the Reporting Crypto-Asset Service Provider cannot determine that
the transaction is an Exchange Transaction.
5. The term „Fiat Currency” means the official currency of a jurisdiction, issued by a jurisdiction or by a jurisdiction’s
designated Central Bank or monetary authority, as represented by physical banknotes or coins or by money
in different digital forms, including bank reserves and Central Bank Digital Currencies. The term also includes
commercial bank money and electronic money products (including Specified Electronic Money Products).
D. Reportable User
1. The term „Reportable User” means a Crypto-Asset User that is a Reportable Person.
2. The term „Crypto-Asset User” means an individual or Entity that is a customer of a Reporting Crypto-Asset
Service Provider for purposes of carrying out Relevant Transactions. An individual or Entity, other than a Financial
Institution or a Reporting Crypto-Asset Service Provider, acting as a Crypto-Asset User for the benefit or account
of another individual or Entity as agent, custodian, nominee, signatory, investment advisor, or intermediary, is
not treated as a Crypto-Asset User, and such other individual or Entity is treated as the Crypto-Asset User. Where
a Reporting Crypto-Asset Service Provider provides a service effectuating Reportable Retail Payment Transactions
for or on behalf of a merchant, the Reporting Crypto-Asset Service Provider must also treat the customer that is
the counterparty to the merchant for such Reportable Retail Payment Transaction as the Crypto-Asset User with
respect to such Reportable Retail Payment Transaction, provided that the Reporting Crypto-Asset Service Provider is
required to verify the identity of such customer by virtue of the Reportable Retail Payment Transaction pursuant to
domestic anti-money laundering rules.
3. The term „Individual Crypto-Asset User” means a Crypto-Asset User that is an individual.
4. The term „Preexisting Individual Crypto-Asset User” means an Individual Crypto-Asset User that has established
a relationship with the Reporting Crypto-Asset Service Provider as of [xx/xx/xxxx].
5. The term „Entity Crypto-Asset User” means a Crypto-Asset User that is an Entity.
6. The term „Preexisting Entity Crypto-Asset User” means an Entity Crypto-Asset User that has established
a relationship with the Reporting Crypto-Asset Service Provider as of [xx/xx/xxxx].
7. The term „Reportable Person” means a Reportable Jurisdiction Person other than an Excluded Person.
8. The term „Reportable Jurisdiction Person” means an Entity or individual that is resident in a Reportable Jurisdiction
under the tax laws of such jurisdiction, or an estate of a decedent that was a resident of a Reportable Jurisdiction.
For this purpose, an Entity such as a partnership, limited liability partnership or similar legal arrangement that
has no residence for tax purposes shall be treated as resident in the jurisdiction in which its place of effective
management is situated.
9. The term „Reportable Jurisdiction” means any jurisdiction (a) with which an agreement or arrangement is in
effect pursuant to which [Jurisdiction] is obligated to provide the information specified in Section II with respect
to Reportable Persons resident in such jurisdiction, and (b) which is identified as such in a list published by
[Jurisdiction].
8136 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
10. The term „Controlling Persons” means the natural persons who exercise control over an Entity. In the case of
a trust, such term means the settlor(s), the trustee(s), the protector(s) (if any), the beneficiary(ies) or class(es) of
beneficiaries, and any other natural person(s) exercising ultimate effective control over the trust, and in the case
of a legal arrangement other than a trust, such term means persons in equivalent or similar positions. The term
„Controlling Persons” must be interpreted in a manner consistent with the 2012 Financial Action Task Force
Recommendations, as updated in June 2019 pertaining to virtual asset service providers.
11. The term „Active Entity” means any Entity that meets any of the following criteria
a) less than 50% of the Entity’s gross income for the preceding calendar year or other appropriate reporting
period is passive income and less than 50% of the assets held by the Entity during the preceding calendar
year or other appropriate reporting period are assets that produce or are held for the production of passive
income;
b) substantially all of the activities of the Entity consist of holding (in whole or in part) the outstanding stock of,
or providing financing and services to, one or more subsidiaries that engage in trades or businesses other
than the business of a Financial Institution, except that an Entity does not qualify for this status if the Entity
functions (or holds itself out) as an investment fund, such as a private equity fund, venture capital fund,
leveraged buyout fund, or any investment vehicle whose purpose is to acquire or fund companies and then
hold interests in those companies as capital assets for investment purposes;
c) the Entity is not yet operating a business and has no prior operating history, but is investing capital into
assets with the intent to operate a business other than that of a Financial Institution, provided that the Entity
does not qualify for this exception after the date that is 24 months after the date of the initial organisation of
the Entity;
d) the Entity was not a Financial Institution in the past five years, and is in the process of liquidating its assets
or is reorganising with the intent to continue or recommence operations in a business other than that of
a Financial Institution;
e) the Entity primarily engages in financing and hedging transactions with, or for, Related Entities that are not
Financial Institutions, and does not provide financing or hedging services to any Entity that is not a Related
Entity, provided that the group of any such Related Entities is primarily engaged in a business other than that
of a Financial Institution; or
f) the Entity meets all of the following requirements
i. it is established and operated in its jurisdiction of residence exclusively for religious, charitable,
scientific, artistic, cultural, athletic, or educational purposes; or it is established and operated in its
jurisdiction of residence and it is a professional organisation, business
league, chamber of commerce, labour organisation, agricultural or horticultural organisation, civic
league or an organisation operated exclusively for the promotion of social welfare;
ii. it is exempt from income tax in its jurisdiction of residence;
iii. it has no shareholders or members who have a proprietary or beneficial interest in its income or
assets;
iv. the applicable laws of the Entity’s jurisdiction of residence or the Entity’s formation documents
do not permit any income or assets of the Entity to be distributed to, or applied for the benefit
of, a private person or non-charitable Entity other than pursuant to the conduct of the Entity’s
charitable activities, or as payment of reasonable compensation for services rendered, or
as payment representing the fair market value of property which the Entity has purchased; and
v. the applicable laws of the Entity’s jurisdiction of residence or the Entity’s formation documents
require that, upon the Entity’s liquidation or dissolution, all of its assets be distributed to
a Governmental Entity or other non-profit organisation, or escheat to the government of the Entity’s
jurisdiction of residence or any political subdivision thereof.
E. Excluded Person
1. The term „Excluded Person” means (a) an Entity the stock of which is regularly traded on one or more established
securities markets; (b) any Entity that is a Related Entity of an Entity described in clause (a); (c) a Governmental
Entity; (d) an International Organisation; (e) a Central Bank; or (f ) a Financial Institution other than an Investment
Entity described in Section IV E(5)(b).
2. The term „Financial Institution” means a Custodial Institution, a Depository Institution, an Investment Entity, or
a Specified Insurance Company.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8137
3. The term „Custodial Institution” means any Entity that holds, as a substantial portion of its business, Financial Assets
for the account of others. An Entity holds Financial Assets for the account of others as a substantial portion of its
business if the Entity’s gross income attributable to the holding of Financial Assets and related financial services
equals or exceeds 20% of the Entity’s gross income during the shorter of
i. the three-year period that ends on 31 December (or the final day of a non-calendar year accounting period)
prior to the year in which the determination is being made; or
ii. the period during which the Entity has been in existence.
4. The term „Depository Institution” means any Entity that
a) accepts deposits in the ordinary course of a banking or similar business; or
b) holds Specified Electronic Money Products or Central Bank Digital Currencies for the benefit of customers.
5. The term „Investment Entity” means any Entity
a) that primarily conducts as a business one or more of the following activities or operations for or on behalf of
a customer
i. trading in money market instruments (cheques, bills, certificates of deposit, derivatives, etc.); foreign
exchange; exchange, interest rate and index instruments; transferable securities; or commodity
futures trading;
ii. individual and collective portfolio management; or
iii. otherwise investing, administering, or managing Financial Assets, money, or Relevant
Crypto-Assets on behalf of other persons; or
b) the gross income of which is primarily attributable to investing, reinvesting, or trading in Financial Assets or
Relevant Crypto-Assets, if the Entity is managed by another Entity that is a Depository Institution, a Custodial
Institution, a Specified Insurance Company, or an Investment Entity described in subparagraph E(5)(a).
An Entity is treated as primarily conducting as a business one or more of the activities described in subparagraph
E(5)(a), or an Entity’s gross income is primarily attributable to investing, reinvesting, or trading in Financial Assets or
Relevant Crypto-Assets for purposes of subparagraph E(5)(b), if the Entity’s gross income attributable to the relevant
activities equals or exceeds 50 per cent of the Entity’s gross income during the shorter of
i. the three-year period ending on 31 December of the year preceding the year in which the determination is
made; or
ii. the period during which the Entity has been in existence. For the purposes of subparagraph
E(5)(a)(iii), the term „otherwise investing, administering, or managing Financial Assets, money, or Relevant
Crypto-Assets on behalf of other persons” does not include the provision of services effectuating Exchange
Transactions for or on behalf of customers. The term „Investment Entity” does not include an Entity that is
an Active Entity because it meets any of the criteria in subparagraphs D(11)(b) through (e). This paragraph
shall be interpreted in a manner consistent with similar language set forth in the definition of „financial
institution” in the Financial Action Task Force Recommendations.
6. The term „Specified Insurance Company” means any Entity that is an insurance company (or the holding company
of an insurance company) that issues, or is obligated to make payments with respect to, a Cash Value Insurance
Contract or an Annuity Contract.
7. The term „Governmental Entity” means the government of a jurisdiction, any political subdivision of a jurisdiction
(which, for the avoidance of doubt, includes a state, province, county, or municipality), or any wholly owned agency
or instrumentality of a jurisdiction or of any one or more of the foregoing. This category is comprised of the integral
parts, controlled entities, and political subdivisions of a jurisdiction.
a) An „integral part” of a jurisdiction means any person, organisation, agency, bureau, fund, instrumentality, or
other body, however designated, that constitutes a governing authority of a jurisdiction. The net earnings of
the governing authority must be credited to its own account or to other accounts of the jurisdiction, with no
portion inuring to the benefit of any private person. An integral part does not include any individual who is
a sovereign, official, or administrator acting in a private or personal capacity.
b) A controlled entity means an Entity that is separate in form from the jurisdiction or that otherwise constitutes
a separate juridical entity, provided that
i. the Entity is wholly owned and controlled by one or more Governmental Entities directly or through
one or more controlled entities;
8138 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
ii. the Entity’s net earnings are credited to its own account or to the accounts of one or more
Governmental Entities, with no portion of its income inuring to the benefit of any private person;
and
iii. the Entity’s assets vest in one or more Governmental Entities upon dissolution.
c) Income does not inure to the benefit of private persons if such persons are the intended beneficiaries of
a governmental programme, and the programme activities are performed for the general public with respect
to the common welfare or relate to the administration of some phase of government. Notwithstanding
the foregoing, however, income is considered to inure to the benefit of private persons if the income is
derived from the use of a governmental entity to conduct a commercial business, such as a commercial
banking business, that provides financial services to private persons.
8. The term „International Organisation” means any international organisation or wholly owned agency or
instrumentality thereof. This category includes any intergovernmental organisation (including a supranational
organisation) (a) that is comprised primarily of governments; (b) that has in effect a headquarters or substantially
similar agreement with the jurisdiction; and (c) the income of which does not inure to the benefit of private persons.
9. The term „Central Bank” means an institution that is by law or government sanction the principal authority, other
than the government of the jurisdiction itself, issuing instruments intended to circulate as currency. Such an
institution may include an instrumentality that is separate from the government of the jurisdiction, whether or not
owned in whole or in part by the jurisdiction.
10. The term „Financial Asset” includes a security (for example, a share of stock in a corporation; partnership or
beneficial ownership interest in a widely held or publicly traded partnership or trust; note, bond, debenture, or
other evidence of indebtedness), partnership interest, commodity, swap (for example, interest rate swaps, currency
swaps, basis swaps, interest rate caps, interest rate floors, commodity swaps, equity swaps, equity index swaps, and
similar agreements), Insurance Contract or Annuity Contract, or any interest (including a futures or forward contract
or option) in a security, Relevant Crypto-Asset, partnership interest, commodity, swap, Insurance Contract, or
Annuity Contract. The term „Financial Asset” does not include a non-debt, direct interest in real property.
11. The term „Equity Interest” means, in the case of a partnership that is a Financial Institution, either a capital or profits
interest in the partnership. In the case of a trust that is a Financial Institution, an Equity Interest is considered to
be held by any person treated as a settlor or beneficiary of all or a portion of the trust, or any other natural person
exercising ultimate effective control over the trust. A Reportable Person will be treated as being a beneficiary of
a trust if such Reportable Person has the right to receive directly or indirectly (for example, through a nominee)
a mandatory distribution or may receive, directly or indirectly, a discretionary distribution from the trust.
12. The term „Insurance Contract” means a contract (other than an Annuity Contract) under which the issuer agrees to
pay an amount upon the occurrence of a specified contingency involving mortality, morbidity, accident, liability, or
property risk.
13. The term „Annuity Contract” means a contract under which the issuer agrees to make payments for a period of
time determined in whole or in part by reference to the life expectancy of one or more individuals. The term also
includes a contract that is considered to be an Annuity Contract in accordance with the law, regulation, or practice
of the jurisdiction in which the contract was issued, and under which the issuer agrees to make payments for a term
of years.
14. The term „Cash Value Insurance Contract” means an Insurance Contract (other than an indemnity reinsurance
contract between two insurance companies) that has a Cash Value.
15. The term „Cash Value” means the greater of (i) the amount that the policyholder is entitled to receive upon surrender
or termination of the contract (determined without reduction for any surrender charge or policy loan), and (ii)
the amount the policyholder can borrow under or with regard to the contract. Notwithstanding the foregoing,
the term „Cash Value” does not include an amount payable under an Insurance Contract
a) solely by reason of the death of an individual insured under a life insurance contract;
b) as a personal injury or sickness benefit or other benefit providing indemnification of an economic loss
incurred upon the occurrence of the event insured against;
c) as a refund of a previously paid premium (less cost of insurance charges whether or not actually imposed)
under an Insurance Contract (other than an investment-linked life insurance or annuity contract) due
to cancellation or termination of the contract, decrease in risk exposure during the effective period of
the contract, or arising from the correction of a posting or similar error with regard to the premium for
the contract;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8139
d) as a policyholder dividend (other than a termination dividend) provided that the dividend relates to an
Insurance Contract under which the only benefits payable are described in subparagraph E(15)(b); or
e) as a return of an advance premium or premium deposit for an Insurance Contract for which the premium
is payable at least annually if the amount of the advance premium or premium deposit does not exceed
the next annual premium that will be payable under the contract.
F. Miscellaneous
1. The term „Partner Jurisdiction” means any jurisdiction that has put in place equivalent legal requirements and that is
included in a list published by [Jurisdiction].
2. The term „AML/KYC Procedures” means the customer due diligence procedures of a Reporting Crypto-Asset Service
Provider pursuant to the anti-money laundering or similar requirements to which such Reporting Crypto-Asset
Service Provider is subject.
3. The term „Entity” means a legal person or a legal arrangement, such as a corporation, partnership, trust, or
foundation.
4. An Entity is a „Related Entity” of another Entity if either Entity controls the other Entity, or the two Entities are under
common control. For this purpose control includes direct or indirect ownership of more than 50% of the vote and
value in an Entity.
5. The term „TIN” means Taxpayer Identification Number (or functional equivalent in the absence of a Taxpayer
Identification Number).
6. The term „Branch” means a unit, business or office of a Reporting Crypto-Asset Service Provider that is treated
as a branch under the regulatory regime of a jurisdiction or that is otherwise regulated under the laws of
a jurisdiction as separate from other offices, units, or branches of the Reporting Crypto-Asset Service Provider. All
units, businesses, or offices of a Reporting Crypto-Asset Service Provider in a single jurisdiction shall be treated
as a single branch.
SECTION V
EFFECTIVE IMPLEMENTATION
A jurisdiction must have rules and administrative procedures in place to ensure effective implementation of, and
compliance with, the reporting and due diligence procedures set out above.”
3. melléklet a 2025. évi LXXII. törvényhez
„ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI TÖBBOLDALÚ MEGÁLLAPODÁS
A KRIPTOESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KERET ALAPJÁN TÖRTÉNŐ
AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
Mivel az Illetékes Hatóságok közötti többoldalú megállapodás a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási
Keret alapján történő automatikus információcseréről (a „Megállapodás”) aláíró feleinek Joghatóságai az alábbi
Egyezmény részes Felei vagy az alábbi Egyezmény területi hatálya alá tartoznak: Egyezmény az adóügyekben
történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról vagy Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény az adóügyekben
történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról (az „Egyezmény”); (együttesen: az „Egyezmény”, külön
megnevezve: „eredeti Egyezmény” vagy „módosított Egyezmény”);
Mivel a Joghatóságok az adóügyekben nyújtott kölcsönös segítségnyújtás terén fennálló kapcsolatukra alapozva
javítani szándékoznak a nemzetközi adómorálon;
Mivel a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keretet az OECD a G20-országokkal közösen az adókikerülés
és adókijátszás visszaszorítása, valamint az adómorál javítása érdekében dolgozta ki;
Mivel a Joghatóságok jogszabályai előírják vagy várhatóan előírják az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-
szolgáltatók számára, hogy az adatcsere jelen Megállapodás 2. részében meghatározott terjedelmével és
a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keretben meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási
8140 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
eljárásokkal összhangban adatokat szolgáltassanak bizonyos Kriptoeszközökről és alkalmazzák a vonatkozó
átvilágítási eljárásokat;
Mivel a Joghatóságok jogszabályait várhatóan időről időre módosítani fogják, hogy a jogszabályok tükrözzék
a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret aktualizált állapotát, miután e módosításokat egy adott
Joghatóság elfogadja, a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret fogalmát úgy kell tekinteni, mintha
a fogalom az adott Joghatóság vonatkozásában a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret aktualizált
változatára utalna;
Mivel az Egyezmény III. fejezete engedélyezi az adózási célú információcserét, beleértve az automatikus
információcserét, valamint lehetővé teszi a Joghatóságok Illetékes Hatóságai számára, hogy elfogadják az eljárások
ilyen automatikus információcserére vonatkozó alkalmazását;
Mivel az Egyezmény 6. cikke értelmében két vagy több fél kölcsönösen megállapodhat abban, hogy bizonyos
információk cseréje automatikusan történjen, a tényleges információcsere kétoldalú alapon történik;
Mivel a Joghatóságok (i) megfelelő biztosítékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy garantálják a jelen Megállapodás
alapján kapott információk bizalmas kezelését, valamint kizárólag az Egyezményben meghatározott célokra történő
felhasználását, továbbá (ii) rendelkeznek a hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúrával (beleértve
olyan már bevezetett folyamatokat, amelyek garantálják az időben történő, pontos és bizalmas információcserét,
a hatékony és megbízható kommunikációt, továbbá olyan képességeket, amelyek a kérésekkel kapcsolatos
kérdések és aggályok azonnali megoldásához és a jelen Megállapodás 4. részében foglalt rendelkezések kezeléséhez
szükségesek);
Mivel a Joghatóságok Illetékes Hatóságai azzal az óhajjal kötik meg a jelen Megállapodást, hogy az Egyezmény
értelmében, a nemzeti szabályok sérelme nélkül (ha vannak ilyenek), az automatikus információcsere
alapján előmozdítsák a nemzetközi adóügyi megfelelést a Kriptoeszközök vonatkozásában, figyelembe véve
az Egyezményben előírt titoktartási kötelezettséget, valamint adatvédelmi és egyéb védelmi intézkedéseket,
beleértve az Egyezmény alapján kicserélt információk felhasználását korlátozó rendelkezéseket;
Ezért az Illetékes Hatóságok a következőkben állapodtak meg
1. RÉSZ
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. A Megállapodás alkalmazásában az alábbi fogalmak jelentése a következő
a) „Joghatóság”: azon ország vagy terület, amelynek tekintetében az Egyezmény akár a 28. cikk szerinti aláírás
és megerősítés, akár a 29. cikk szerinti területi kiterjesztés útján érvényben és hatályban van, és amely jelen
Megállapodás aláírója.
b) „Illetékes Hatóság”: az egyes érintett Joghatóságok tekintetében az Egyezmény B. mellékletében felsorolt
személyek és hatóságok.
c) „Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret”: az OECD által a G20-országokkal közösen kidolgozott,
Kriptoeszközökkel kapcsolatos automatikus információcserére vonatkozó keret (beleértve a Magyarázatot is).
d) „Koordináló Testület Titkársága”: az OECD titkársága, amely az Egyezmény 24. cikkének 3. bekezdése alapján
támogatást nyújt az Egyezmény Részes Felei Illetékes Hatóságainak képviselőiből álló koordináló testület
részére.
e) „Hatályos Megállapodás”: bármely két Illetékes Hatóság vonatkozásában azt jelenti, hogy mindkét Illetékes
Hatóság a 7. rész 1. bekezdés szerint értesítette a Koordináló Testület Titkárságát, beleértve azt, hogy
felsorolta a másik Illetékes Hatóság Joghatóságát a 7. rész 1g) albekezdése alapján. Az Illetékes Hatóságok
listáját, amelyek között a jelen Megállapodás hatályban van, közzéteszik az OECD honlapján.
2. Bármely, jelen Megállapodásban másképp meg nem határozott, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése
megegyezik azzal a jelentéssel, amelyet a Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályai egy adott időpontban
rögzítenek, amennyiben ezen jelentés összhangban áll a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keretben
meghatározott jelentéssel. Bármely, jelen Megállapodásban vagy a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási
Keretben másképp meg nem határozott fogalom jelentése – hacsak a szövegösszefüggésből más nem következik
vagy az Illetékes Hatóságok meg nem egyeznek egy közös jelentésben (a hazai jogszabályok adta keretek között) –
megegyezik azzal a jelentéssel, amelyet a Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályai egy adott időpontban
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8141
rögzítenek, és a jelentést tekintve az ezen Joghatóság alkalmazandó adójogszabályaiban foglalt meghatározások
irányadóak a Joghatóság egyéb jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben.
2. RÉSZ
INFORMÁCIÓCSERE ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK
VONATKOZÁSÁBAN
1. A módosított vagy eredeti Egyezmény 6. és 22. cikke előírásai alapján (alkalmazhatóság szerint) és
a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Kerettel összhangban lévő, alkalmazandó adatszolgáltatási
és átvilágítási szabályok szerint minden Illetékes Hatóság évente automatikusan megosztja a többi Illetékes
Hatósággal az e szabályok szerint összegyűjtött, a 3. bekezdésben meghatározott információkat.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően azon Joghatóságok Illetékes Hatóságai, amelyek jelezték, hogy nem
viszonossági alapú joghatóságként kell őket feltüntetni a listán a 7. rész 1b) albekezdése szerinti értesítésük alapján,
elküldik, de nem kapják meg a 3. bekezdésben jelölt információkat. Azok a Joghatóságok, amelyek nem lettek nem
viszonossági alapú Joghatóságként feltüntetve, megkapják a 3. bekezdésben jelölt információkat, de nem küldik el
az említett információkat a nem viszonossági alapú Joghatóságok listáján szereplő Joghatóságok számára.
3. Az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Személyek vonatkozásában az alábbi információkat kell megosztani
a másik Joghatósággal
a) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó egyes Felhasználók neve, címe, az illetőség szerinti
joghatóság(ok), adóazonosító száma(i) és magánszemély esetében születési ideje és helye, valamint
azon Szervezetek esetében, amelyek az átvilágítási eljárások alkalmazását követően egy vagy több olyan
Ellenőrzést Gyakorló Személlyel rendelkező szervezetnek minősülnek, akik Adatszolgáltatási Kötelezettség
Alá Tartozó Személyek, a Szervezet neve, címe, az illetőség szerinti joghatóság(ok) és adóazonosító száma(i),
valamint a Szervezet felett Ellenőrzést Gyakorló, Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó minden egyes
Személy neve, címe, az illetőség szerinti joghatóság(ok), adóazonosító száma(i), születési ideje és helye,
valamint az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Személy
a Szervezet felett Ellenőrzést Gyakorló Személy;
b) az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató neve, címe és azonosítószáma (ha van ilyen);
c) a Releváns Kriptoeszköz minden olyan típusa esetében, amely tekintetében az Adatszolgáltatásra Kötelezett
Kriptoeszköz-szolgáltató az adott naptári évben vagy adott esetben más megfelelő adatszolgáltatási
időszakban Releváns Ügyleteket hajtott végre
i) a Releváns Kriptoeszköz típusának teljes megnevezése;
ii) a Fiat Pénzért történő vásárlások tekintetében a kifizetett teljes bruttó összeg, az egységek száma
összesen és a Releváns Ügyletek száma;
iii) a Fiat Pénzért történő eladások tekintetében a beérkezett teljes bruttó összeg, az egységek száma
összesen és a Releváns Ügyletek száma;
iv) más Releváns Kriptoeszközben történő vásárlások tekintetében a teljes valós piaci érték,
az egységek száma összesen és a Releváns Ügyletek száma;
v) más Releváns Kriptoeszközben történő eladások tekintetében a teljes valós piaci érték, az egységek
száma összesen és a Releváns Ügyletek száma;
vi) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Lakossági Fizetési Műveletek teljes valós piaci értéke,
az egységek száma összesen és az ilyen fizetési műveletek száma;
vii) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Felhasználó részére történő, a c) pont ii) és
iv) albekezdés hatálya alá nem tartozó Átutalások tekintetében az Adatszolgáltatási Kötelezettség
Alá Tartozó Ügyletek teljes valós piaci értéke, az egységek száma összesen és a Releváns Ügyletek
száma, valamint az ilyen ügyletek megosztva az átutalás típusa szerint, amennyiben az ismert
az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató számára;
viii) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Felhasználó által indított, a c) pont iii), v) és
vi) albekezdés hatálya alá nem tartozó Átutalások tekintetében az Adatszolgáltatási Kötelezettség
Alá Tartozó Ügyletek teljes valós piaci értéke, az egységek száma összesen és a Releváns Ügyletek
száma, valamint az ilyen ügyletek megosztva az átutalás típusa szerint, amennyiben az ismert
az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató számára;
8142 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
ix) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Felhasználó által indított és az Adatszolgáltatásra
Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató által az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató
tudomása szerint kriptoeszköz-szolgáltatóhoz vagy pénzügyi intézményhez nem kapcsolódó
kriptotárcacímekre teljesített Átutalások teljes valós piaci értéke, valamint az egységek száma
összesen.
3. RÉSZ
AZ INFORMÁCIÓCSERE IDŐPONTJA ÉS MÓDJA
1. Tekintettel a 2. cikk 3. bekezdésére és a 7. cikkben leírt értesítési eljárásra, beleértve az abban meghatározott
időpontokat, az információkat 7. rész 1a) albekezdése szerint az értesítésben meghatározott évtől kezdődően
az információval érintett naptári évet követő kilenc hónapon belül kell kicserélni. Az előző mondattól eltérően
az adott naptári évre vonatkozó információkat kizárólag akkor kell cserélni, ha mindkét Joghatóság rendelkezik
olyan hatályos jogszabályokkal, amelyek a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret érvényesüléséhez
szükségesek, valamint a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret az adott naptári évet illetően
az információcsere 2. részben meghatározott terjedelmével és az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárásokkal
összhangban álló adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
2. Az Illetékes Hatóságok a 2. részben leírt információkat közös adatszolgáltatási rendszerben automatikusan
megosztják.
3. Az Illetékes Hatóságok az információkat az OECD Közös Adatátviteli Rendszerén keresztül, a kapcsolódó titkosítási
és fájlelőkészítési szabványok betartásával vagy a 7. rész 1d) albekezdése szerinti értesítésben meghatározott egyéb
adatátviteli módszerrel továbbítják.
4. RÉSZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS A MEGFELELÉS ÉS VÉGREHAJTÁS TERÉN
Az Illetékes Hatóság értesíti a másik Illetékes Hatóságot, ha az első Illetékes Hatóság joggal feltételezi, hogy hiba
következtében helytelen vagy hiányos adatszolgáltatás történhetett, vagy ha az Adatszolgáltatásra Kötelezett
Kriptoeszköz-szolgáltató nem felel meg az alkalmazandó, a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Kerettel
összhangban álló adatszolgáltatási követelményeknek és átvilágítási eljárásoknak. Az értesített Illetékes Hatóságnak
minden nemzeti jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést meg kell tennie az értesítésben leírt hibák vagy
megfelelési problémák kiküszöbölésére.
5. RÉSZ
BIZALMAS ADATKEZELÉS ÉS ADATVÉDELEM
1. Minden kicserélt információra a módosított vagy eredeti Egyezményben (alkalmazhatóság szerint) meghatározott
titoktartási szabályokat és más biztosítékokat kell alkalmazni, ideértve a kicserélt információk használatát korlátozó
rendelkezéseket is a személyes információk megfelelő szintű védelmének biztosítása által megkívánt mértékben, és
ennek az információkat szolgáltató Illetékes Hatóság által meghatározott, a nemzeti jogszabályai szerint szükséges
és a 7. rész 1e) albekezdésében felsorolt biztosítékok alkalmazásával kell megtörténnie.
2. Az Illetékes Hatóság haladéktalanul értesíti a Koordináló Testület Titkárságát a titoktartási szabályok bármilyen
megsértéséről, illetve a biztosítékok hiányáról, valamint az ennek következtében kiszabott szankciókról és
korrekciós intézkedésekről. A Koordináló Testület Titkársága minden olyan Illetékes Hatóságot értesít, amelyre
vonatkozóan jelen Megállapodás az elsőként említett Illetékes Hatósággal összefüggésben hatályban van.
6. RÉSZ
KONZULTÁCIÓ ÉS MÓDOSÍTÁSOK
1. Ha jelen Megállapodás végrehajtása vagy értelmezése során probléma merül fel, az Illetékes Hatóság konzultációt
kezdeményezhet egy vagy több Illetékes Hatósággal annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket
dolgozzanak ki jelen Megállapodás teljesítésének biztosítására. A konzultációt kérő Illetékes Hatóságnak biztosítania
kell, hogy a Koordináló Testület Titkársága értesüljön a kidolgozott megfelelő intézkedésekről, a Koordináló Testület
Titkársága pedig értesít minden Illetékes Hatóságot a kidolgozott intézkedésekről, még azokat is, amelyek nem
vettek részt a konzultációkban.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8143
2. Jelen Megállapodás írásbeli megállapodás útján módosítható az összes Illetékes Hatóság egyetértésével.
Eltérő megállapodás hiányában a módosítás az említett írásos egyetértő nyilatkozatot utolsóként aláíró fél
aláírásának napjától számított egy hónap leteltét követő hónap első napján lép hatályba.
7. RÉSZ
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
1. Az Illetékes Hatóságnak jelen Megállapodás aláírásakor vagy az aláírást követően a lehető legrövidebb időn belül
értesítést kell küldenie a Koordináló Testület Titkárságának, amely tartalmazza az alábbiakat
a) megerősíti, hogy Joghatósága rendelkezik a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret
érvényesítéséhez szükséges jogszabályokkal, és meghatározza a vonatkozó hatálybalépési dátumokat,
vagy ha a folyamatban lévő nemzeti jogalkotási eljárás szükségessé teszi, a Megállapodás ideiglenes
alkalmazásának időszakát;
b) megerősíti, hogy szükség van-e a Joghatóság nem kölcsönös joghatóságként való feltüntetésére;
c) hozzájárulást kér a többi Illetékes Hatóságtól ahhoz, hogy a kapott információkat olyan adók
megállapításához, beszedéséhez vagy behajtásához, illetve olyan adókkal kapcsolatos végrehajtáshoz
vagy büntetőeljáráshoz, vagy fellebbezések elbírálásához használja fel, amelyek az Egyezmény 30. cikkének
1(a) albekezdése szerint Joghatósága hatáskörébe tartoznak, és ha ez teljesül, meghatározza ezeket
az adókat, és megerősíti, hogy a felhasználás összhangban lesz az Egyezményben foglalt feltételekkel;
d) meghatároz egy vagy több alternatív módszert (ha van ilyen) az adatátvitelre, beleértve a titkosítást is;
e) a személyes adatok védelmére szolgáló biztosítékokat határoz meg (ha van ilyen);
f) megerősíti, hogy megfelelő intézkedéseket hozott a szükséges titoktartási és adatvédelmi előírások
betartására; és
g) azon Illetékes Hatóságok Joghatóságainak listája, amelyek tekintetében jelen Megállapodást – (adott
esetben) a hatálybalépésre vonatkozó nemzeti jogalkotási eljárást követően – hatályba kívánja léptetni.
Az Illetékes Hatóságoknak azonnal értesíteniük kell a Koordináló Testület Titkárságát, ha a későbbiekben az értesítés
fent említett tartalmában bármilyen változás áll be.
2. Jelen Megállapodás két Illetékes Hatóság között azon a napon lép hatályba, amikor a két Illetékes Hatóság közül
a második elküldi a jelen rész 1. bekezdése szerinti értesítést a Koordináló Testület Titkárságának, amely értesítés
tartalmazza a másik Illetékes Hatóság Joghatóságának felsorolását a jelen rész 1g) albekezdése alapján.
3. A Koordináló Testület Titkársága listát vezet azokról az Illetékes Hatóságokról, amelyek aláírták a Megállapodást, és
amelyek között a Megállapodás hatályban van; a listát közzéteszik az OECD honlapján.
4. A Koordináló Testület Titkársága az OECD honlapján teszi közzé az Illetékes Hatóságok által a jelen rész 1a), b) és
e) albekezdése szerint szolgáltatott információkat. A jelen rész 1c), d), f ) és g) albekezdése szerint szolgáltatott
információkat a Koordináló Testület Titkárságához intézett írásbeli kérés alapján bocsátják más aláírók
rendelkezésére.
5. Az Illetékes Hatóság a másik Illetékes Hatósághoz intézett írásbeli értesítés útján felfüggesztheti a jelen
Megállapodás alapján folytatott információcserét, ha megállapította, hogy a második említett Illetékes Hatóság
részéről a Megállapodást illetően jelentős mulasztás merül vagy merült fel. Az ilyen felfüggesztés azonnali hatállyal
érvényes. Ezen bekezdés alkalmazásában a jelentős meg nem felelés körébe tartozik többek között a jelen
Megállapodásnak az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek megszegése,
továbbá az az eset, ha az Illetékes Hatóság nem szolgáltat a jelen Megállapodás által előírtak szerint időben, illetve
megfelelő módon információkat.
6. Az Illetékes Hatóság a felmondás ügyében a Koordináló Testület Titkárságának küldött írásbeli értesítés útján
felmondhatja vagy egy adott Illetékes Hatóság vonatkozásában felmondhatja a jelen Megállapodásban való
részvételét. Ez a felmondás a felmondási értesítéstől számított 12 hónapos időszak lejártát követő hónap
első napján lép hatályba, kivéve, ha az Illetékes Hatóság másképpen rendelkezik. Felmondás esetén a korábban
a jelen Megállapodás keretében kapott minden információ továbbra is bizalmasan kezelendő marad, és mindezen
információkra az Egyezményben foglaltak továbbra is vonatkoznak.
8144 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
8. RÉSZ
A KOORDINÁLÓ TESTÜLET TITKÁRSÁGA
A Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a Koordináló Testület Titkársága minden Illetékes Hatóságot értesít
minden olyan értesítésről, amelyet a jelen Megállapodás keretében kap, továbbá értesítést küld a Megállapodás
összes aláírójának abban az esetben, ha egy új Illetékes Hatóság aláírja a Megállapodást.
Készült angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.”
„A KRIPTOESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KERET
I. RÉSZ
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI
A. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles végrehajtani a II. és III. részben leírt
adatszolgáltatást, és meg kell felelnie az átvilágítási követelményeknek a [Joghatóság] területén, ha
1. olyan Szervezet vagy magánszemély, amely, vagy aki a [Joghatóság] adóügyi illetőségével rendelkezik;
2. olyan Szervezet, amelyet (a) a [Joghatóság] jogszabályai alapján hoztak létre vagy szerveztek, és (b) vagy
jogi személy a [Joghatóság] területén, vagy adóbevallási, vagy adóügyi adatszolgáltatási kötelezettsége van
a [Joghatóság] területén működő adóhatóság felé a Szervezet bevételeiről;
3. olyan Szervezet, amelyet a [Joghatóság] területéről irányítanak; vagy
4. olyan Szervezet vagy magánszemély, amely, vagy aki állandó üzleti tevékenységet folytat a [Joghatóság] területén.
B. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles teljesíteni a II. és a III. részben leírt
adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket a [Joghatóság] területén a [Joghatóság] területén működő
Fióktelepen keresztül végrehajtott Releváns ügyletekről.
C. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató Szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben
leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket az A(2), (3) vagy (4) albekezdésben leírt [Joghatóság]
területén, ha ezeket a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató valamely Partner
joghatóság felé teljesíti annál fogva, hogy adóügyi illetőséggel rendelkezik a Partner joghatóság területén.
D. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató Szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben
leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket az A(3) vagy (4) albekezdésben leírt [Joghatóság] területén,
ha ezeket a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató valamely Partner joghatóság
felé teljesíti annál fogva, hogy olyan Szervezet, amelyet (a) a Partner joghatóság jogszabályai alapján hoztak létre
vagy szerveztek és (b) jogi személy a Partner joghatóság területén, vagy adóbevallási vagy adóügyi adatszolgáltatási
kötelezettsége van a Partner joghatóság területén a Szervezet bevételeiről.
E. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben
leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket az A(4) albekezdésben leírt [Joghatóság] területén, ha ezeket
a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató valamely Partner joghatóság felé
teljesíti annál fogva, hogy a Partner joghatóság területéről irányítják.
F. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató magánszemély nem köteles teljesíteni a II. és
a III. részben leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket a [Joghatóság] területén az A(4) albekezdésben
leírtak szerint, ha ezeket a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató valamely
Partner joghatóság felé teljesíti annál fogva, a Partner joghatóság területén adóügyi illetőséggel rendelkezik.
G. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben
leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket a [Joghatóság] területén végrehajtott Releváns ügyletekről,
ha azokat egy Partner joghatóság területén működő Fióktelep révén hajtja végre, és ezeket a követelményeket
a Fióktelep teljesíti a Partner joghatóság felé.
H. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben
leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket a [Joghatóság] felé az A(1), (2), (3) vagy (4) albekezdés
alapján, ha olyan értesítést nyújtott be a [Joghatóság] felé a [Joghatóság] által megadott formátumban, amelyben
megerősítette, hogy a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató egy Partner
joghatóság felé a [Joghatóságéhoz] alapvetően hasonló kapcsolattartás alapján teljesíti.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8145
II. RÉSZ
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
A. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó, I. részben leírt kötelezettségek és
III. részben leírt átvilágítási eljárások hatálya alá tartozó Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató
minden releváns naptári évre vagy egyéb megfelelő adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan köteles bejelenteni
az alábbi adatokat az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Kriptoeszköz-felhasználókról vagy Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt állnak
1. minden Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó személy esetén a név, a cím, az illetékes
joghatóság(ok), a TIN-szám(ok), illetve a születési hely és idő (magánszemély esetén); Szervezetek esetén, ha
az átvilágítási eljárások egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személyt Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó
személyként azonosítottak, akkor a Szervezet neve, címe, az illetékes joghatóság(ok), a TIN-szám(ok), valamint
az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az illetékes joghatóság(ok), a TIN-szám(ok)
illetve a születési hely és idő, valamint az(ok) a szerepkör(ök), amely(ek) értelmében az Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy;
2. az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató neve, címe és azonosítási száma (ha van);
3. minden Releváns kriptoeszközről, amellyel kapcsolatban a szolgáltató Releváns ügyletet hajtott végre
a releváns naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban
a) a Releváns kriptoeszköz típusának teljes neve;
b) Fiat pénzzel szemben megvalósult beszerzések esetén a Releváns ügyletek száma, a teljes kifizetett bruttó
összeg és a vonatkozó egységek összesített száma;
c) Fiat pénzzel szemben megvalósult elidegenítések esetén a Releváns ügyletek száma, a teljes fogadott bruttó
összeg, és a vonatkozó egységek összesített száma;
d) más Releváns kriptoeszközökkel szemben megvalósult beszerzések esetén a Releváns ügyletek száma, teljes
piaci értéke, és a vonatkozó egységek összesített száma;
e) más Releváns kriptoeszközökkel szemben megvalósult elidegenítések esetén a Releváns ügyletek száma,
teljes piaci értéke és a vonatkozó egységek összesített száma;
f) az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügyletek száma, teljes piaci értéke és
a vonatkozó egységek összesített száma;
g) az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó részére jóváírt, az A(3)(b) és (d) albekezdések
alá nem tartozó Átutalások esetén mindazon Releváns ügyletek száma, teljes piaci értéke és az egységek
összesített száma az Átutalások típusa szerint csoportosítva, amelyekről az Adatszolgáltatásra kötelezett
kriptoeszköz-szolgáltatónak tudomása van;
h) az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó által végrehajtott, az A(3)(c), (e) és (f ) albekezdések
alá nem tartozó Átutalások esetén mindazon Releváns ügyletek száma, teljes piaci értéke és az egységek
összesített száma az Átutalások típusa szerint csoportosítva, amelyekről az Adatszolgáltatásra kötelezett
kriptoeszköz-szolgáltatónak tudomása van; és
i) az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Kriptoeszköz-felhasználó által az Adatszolgáltatásra kötelezett
kriptoeszköz-szolgáltató révén olyan pénztárcák címére végrehajtott Átutalások száma, teljes piaci értéke és
a vonatkozó egységek összesített száma, amely pénztárcák a szolgáltató tudomása szerint nem kapcsolódnak
virtuális eszköz-szolgáltatóhoz vagy pénzügyi intézményhez.
B. Az A(1) albekezdés ellenére a TIN-számot nem kell bejelenteni, ha (i) a TIN-számot nem a releváns
Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adta ki, vagy ha (ii) a releváns Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságra
vonatkozó helyi jogszabályok értelmében nem kell jelenteni az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság által
kiállított TIN-számot.
C. Az A(1) albekezdés ellenére a születési helyet csak akkor kell jelenteni, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett
kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkozó helyi jogszabályok előírják a születési hely bekérését és jelentését.
D. Az A(3)(b) és (c) albekezdések értelmében a kifizetett vagy jóváírt összeget a kifizetés vagy jóváírás Fiat pénzben
kell jelenteni. Ha az összegek kifizetésére vagy jóváírására többféle Fiat pénzben került sor, az összegeket abban
az egyetlen Fiat pénzben kell jelenteni, amelyre az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az egyes
Releváns ügyletek időpontjában következetes módon átszámította az ügyletek értékét.
8146 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
E. Az A(3)(d)–(i) albekezdések teljesítésének céljára, ha az összegek kifizetésére vagy jóváírására többféle Fiat
pénzben került sor, az összegeket abban az egyetlen Fiat pénzben kell meghatározni és jelenteni, amelyre
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az egyes Releváns ügyletek időpontjában következetes
módon átszámította az ügyletek értékét.
F. A jelentésben meg kell határozni azt a Fiat pénzt, amelyben az egyes összegek adatszolgáltatása megvalósul.
G. Az A. bekezdés által előírt adatokat legkésőbb a jelentésben tárgyalt évet követő naptári év xx.xx. napjáig kell
jelenteni.
III. RÉSZ
ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK
A Kriptoeszköz-felhasználó attól a dátumtól fogva Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó, hogy
a jelen részben leírt átvilágítási eljárásban így azonosították.
A. A Kriptoeszközt használó magánszemélyekre vonatkozó átvilágítási eljárások
Az alábbi eljárások annak megállapítására szolgálnak, hogy a Kriptoeszközt használó magánszemély
Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználónak minősül-e.
1. Ha a Kriptoeszközt használó magánszeméllyel vagy a Kriptoeszközt használó meglévő magánszemélyre
vonatkozóan a jelen szabályok hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül létesül kapcsolat,
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak nyilatkozatot kell kérnie, amely alapján
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megállapíthatja a Kriptoeszközt használó magánszemély
egy vagy több adóügyi illetőségét, és megerősítheti a nyilatkozat észszerűségét az általa szerzett adatok alapján,
ideértve az AML/KYC eljárások keretében gyűjtött adatokat is.
2. Ha a Kriptoeszközt használó magánszemélyre vonatkozó körülmények bármely ponton úgy változtak meg,
hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató tudomására jut, vagy okkal feltételezheti,
hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-
szolgáltató nem támaszkodhat az eredeti nyilatkozatra, hanem köteles bekérni egy érvényes nyilatkozatot vagy
megfelelő magyarázatot, illetve ahol alkalmazható, Bizonyító okiratokat az eredeti nyilatkozat érvényességének
megerősítésére.
B. A Kriptoeszközt használó szervezetekre vonatkozó átvilágítási eljárások
Az alábbi eljárások annak megállapítására szolgálnak, hogy a Kriptoeszközt használó szervezet Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó felhasználónak, vagy olyan, Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személytől
és Aktív jogalanytól eltérő Szervezetnek minősül-e, amelyhez egy vagy több, adatszolgáltatási kötelezettség alá
tartozó, Ellenőrzést gyakorló személy tartozik.
1. Annak megállapítása, hogy a Kriptoeszközt használó szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó
felhasználónak minősül-e.
a) Ha a Kriptoeszközt használó szervezettel vagy egy Kriptoeszközt használó Meglévő szervezetre vonatkozóan
a jelen szabályok hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül létesül kapcsolat, az Adatszolgáltatásra
kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak nyilatkozatot kell kérnie, amely alapján az Adatszolgáltatásra
kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megállapíthatja a Kriptoeszközt használó szervezet egy vagy több
adóügyi illetőségét, és megerősítheti a nyilatkozat észszerűségét az általa szerzett adatok alapján, ideértve
az AML/KYC eljárások keretében gyűjtött adatokat is. Ha a Kriptoeszközt használó szervezet azt nyilatkozza,
hogy nincs adóügyi illetősége, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató felhasználhatja
a Szervezet tényleges ügyvezetésének helyét vagy a székhelye címét a Kriptoeszközt használó szervezet
illetőségének megállapításához.
b) Ha a nyilatkozat szerint a Kriptoeszközt használó szervezet valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság
illetőségéhez tartozik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó felhasználóként kell kezelnie a Kriptoeszközt használó szervezetet, kivéve,
ha a bekért nyilatkozat, illetve a saját birtokában lévő vagy nyilvános adatok alapján megállapítja, hogy
a Kriptoeszközt használó szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személy.
2. Annak megállapítása, hogy van-e egy vagy több, a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy, aki
adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személytől eltérő,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8147
Kriptoeszközt használó szervezetek esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles
megállapítani, hogy a Szervezethez tartozik-e egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy, aki adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozik, kivéve, ha a Kriptoeszközt használó szervezet által benyújtott nyilatkozat alapján
megállapítást nyert, hogy a Kriptoeszközt használó szervezet Aktív jogalany.
a) A Kriptoeszközt használó szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Kriptoeszközt
használó szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett
kriptoeszköz-szolgáltató támaszkodhat az AML/KYC eljárások keretében gyűjtött és kezelt adatokra, feltéve,
ha ezek az eljárások összhangban állnak a 2012. évi (a virtuáliseszköz-szolgáltatókra vonatkozó, 2019. júniusi
frissítésekkel együtt értendő) FATF Ajánlásokkal. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatót
nem kötelezi jogszabály a 2012. évi (a virtuáliseszköz-szolgáltatókra vonatkozó, 2019. júniusi frissítésekkel
együtt értendő) FATF Ajánlásokkal összhangban álló AML/KYC eljárások alkalmazására, akkor azokhoz
alapvetően hasonló eljárások segítségével kell azonosítania az Ellenőrzést gyakorló személyeket.
b) Annak megállapítása, hogy a Kriptoeszközt használó szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy
adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Kriptoeszközt
használó szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik-e,
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak nyilatkozatot kell kérnie a Kriptoeszközt
használó szervezettől vagy az Ellenőrzést gyakorló személytől, amely alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett
kriptoeszköz-szolgáltató megállapíthatja az Ellenőrzést gyakorló személy egy vagy több adóügyi illetőségét,
és megerősítheti a nyilatkozat észszerűségét az általa szerzett adatok alapján, beleértve az AML/KYC eljárások
keretében gyűjtött adatokat is.
3. Ha a Kriptoeszközt használó szervezetre vagy a felette Ellenőrzést gyakorló személyre vonatkozó körülmények
bármely ponton úgy változtak meg, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató tudomására
jut, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra
kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató nem támaszkodhat az eredeti nyilatkozatra, hanem köteles bekérni egy érvényes
nyilatkozatot vagy megfelelő magyarázatot, illetve ahol alkalmazható, megfelelő okiratokat az eredeti nyilatkozat
érvényességének megerősítésére.
C. A nyilatkozat érvényességi követelményei
1. A Kriptoeszközt használó magánszemély vagy Ellenőrzést gyakorló személy által benyújtott nyilatkozat csak
akkor érvényes, ha a Kriptoeszközt használó magánszemély vagy az Ellenőrzést gyakorló személy aláírta vagy
egyéb módon pozitívan megerősítette, legkésőbb az átvétel napján kelt, és tartalmazza a Kriptoeszközt használó
magánszemély vagy az Ellenőrzést gyakorló személy alábbi adatait
a) vezetéknév és utónév;
b) lakcím;
c) adóügyi illetőséghez tartozó joghatóság(ok);
d) minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett
joghatóságnál nyilvántartott TIN-szám; és
e) születési idő.
2. A Kriptoeszközt használó szervezet által benyújtott nyilatkozat csak akkor érvényes, ha a Kriptoeszköz-felhasználó
aláírta vagy egyéb módon pozitívan megerősítette, legkésőbb az átvétel napján kelt, és tartalmazza a Kriptoeszközt
használó szervezet alábbi adatait
a) hivatalos név;
b) cím;
c) adóügyi illetőséghez tartozó joghatóság(ok);
d) minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett
joghatóságnál nyilvántartott TIN-szám;
e) az Aktív jogalanytól és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személytől eltérő, Kriptoeszközt
használó szervezet esetében a C(1) albekezdésben leírt, minden egyes, a Kriptoeszközt használó szervezet
felett Ellenőrzést gyakorló személy adatai, kivéve ha az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatot
nyújtott be a C(1) albekezdésnek megfelelően, valamint az(ok) a szerepkör(ök), amely(ek) értelmében
az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy, kivéve
ha ez a körülmény már megállapítást nyert az AML/KYC eljárások keretében; és
f) adott esetben azokra a teljesített feltételekre vonatkozó információ, amelyek értelmében a Szervezet Aktív
jogalanynak vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személynek minősül.
8148 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
3. A C(1) és (2) albekezdések ellenére a TIN-számot nem kell bekérni, ha az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó
személy illetőségéhez tartozó joghatóság nem ad ki TIN-számot az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó
személy részére, vagy ha a releváns Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságra érvényes helyi jogszabályok nem
írják elő az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság által kiadott TIN-szám bekérését.
D. Általános átvilágítási követelmények
1. Az olyan Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, amely egyben a Közös Adatszolgáltatási Standard
hatálya alá tartozó Pénzügyi intézmény is, felhasználhatja a Közös Adatszolgáltatási Standard IV. és VI. részében
leírt átvilágítási eljárásokat a jelen részben leírt átvilágítási eljárások céljára. Az Adatszolgáltatásra kötelezett
kriptoeszköz-szolgáltató felhasználhat más, adóügyi célból korábban átvett nyilatkozatot is, ha a nyilatkozat teljesíti
a jelen rész C. bekezdésében leírt követelményeket.
2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a III. részben leírt átvilágítási követelmények teljesítéséhez
külső fél által végrehajtott átvilágítási eljárásokat is felhasználhat, de a követelmények teljesítése továbbra is
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató felelőssége marad.
3. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles megőrizni az összes dokumentációt és
adatot legalább öt évig annak az időszaknak a végétől számítva, amelynek adatairól a II. rész értelmében
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak jelentési kötelezettsége van.
IV. RÉSZ
FOGALMAK
A. Releváns kriptoeszköz
1. A „Kriptoeszköz” olyan digitális értékmegjelenítés, amely kriptográfia által védett elosztott könyvelésre vagy ahhoz
hasonló technológiára támaszkodik a tranzakciók hitelesítéséhez és biztonságba helyezéséhez.
2. A „Releváns kriptoeszköz” olyan Kriptoeszköz, amely nem Digitális jegybankpénz, nem Meghatározott elektronikus
pénzeszköz, és nem olyan Kriptoeszköz, amelyről az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató
szabályszerűen megállapította, hogy fizetésre vagy befektetési célra nem használható.
3. A „Digitális jegybankpénz” a Központi bank által kibocsátott digitális Fiat pénz.
4. A „Meghatározott elektronikus pénzeszköz” olyan Kriptoeszköz
a) amely egyetlen Fiat pénz digitális megjelenítése;
b) amelyet pénzeszköz átvételével bocsátanak ki fizetési műveletek céljából;
c) amelyet azonos Fiat pénzben denominált követelés testesít meg a kibocsátóval szemben;
d) amelyet a kibocsátótól eltérő természetes vagy jogi személy fizetésként fogad el; és
e) amely a kibocsátóra érvényes jogszabályi követelmények értelmében a termék birtokosának kérésére
bármikor névértéken váltható be ugyanarra a Fiat pénzre.
A „Meghatározott elektronikus pénzeszköz” kifejezés nem terjed ki azokra a termékekre, amelyeket kizárólag
az ügyfél és egy másik személy között létesülő átutalás céljából, az ügyfél megbízásából hoztak létre. Egy termék
nem tekinthető a pénzátutalás egyedüli céljából létrehozott terméknek, ha az átutalást végrehajtó Szervezet
általános üzleti tevékenysége keretében a termékkel kapcsolatos pénzt a termék átutalására vonatkozó megbízást
követő 60 napnál tovább tartja, vagy ilyen megbízás hiányában a termékkel kapcsolatos pénzt a jóváírást követő
60 napnál tovább tartja.
B. Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató
1. Az „Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató” olyan magánszemély vagy Szervezet, aki, vagy amely
üzleti vállalkozás keretében Csereügyletet hajt végre az ügyfél számára vagy megbízásából, illetve szerződő félként
vagy közvetítőként Csereügyletben vesz részt, vagy ahhoz kereskedési felületet nyújt.
C. Releváns ügylet
1. A „Releváns ügylet” a következőket takarja
a) Csereügylet; és
b) Releváns kriptoeszközök átutalása.
2. A „Csereügylet” a következőket takarja
a) csereügylet Releváns kriptoeszközök és Fiat pénz között; és
b) csereügylet a Releváns kriptoeszközök egy vagy több formája között.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8149
3. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügylet” olyan, javak vagy szolgáltatások vásárlása
céljából, Releváns kriptoeszközökkel végrehajtott Átutalás, amelynek értéke nagyobb, mint 50.000 USD.
4. Az „Átutalás” olyan ügylet, amelynek során Releváns kriptoeszköz mozog egy Kriptoeszköz-felhasználó
Kriptoeszközcíme vagy -számlája és egy olyan Kriptoeszközcím vagy -számla között, amely különbözik
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által a Kriptoeszköz-felhasználó részére fenntartott címtől
vagy számlától, továbbá az ügylet időpontjában az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató legjobb
tudomása szerint az ügylet Csereügyletként nem azonosítható.
5. A „Fiat pénz” egy joghatóság olyan hivatalos pénzneme, amelyet a joghatóság vagy a joghatóság kijelölt jegybankja,
illetve más pénzügyi hatóság bocsátott ki, és kifejezhető fizikai bankjegyekben, pénzérmékben, vagy a digitális
pénz különböző formáiban, beleértve a banki tartalékokat és a Digitális jegybankpénzt is. A kifejezés magában
foglalja a kereskedelmi banki pénzt és az elektronikus pénzeszközöket (köztük a Meghatározott elektronikus
pénzeszközöket) is.
D. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó
1. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó” olyan Kriptoeszköz-felhasználó, aki Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó személy.
2. A „Kriptoeszköz-felhasználó” olyan magánszemély vagy Szervezet, aki, vagy amely az Adatszolgáltatásra kötelezett
kriptoeszköz-szolgáltató ügyfele Releváns ügyletek végrehajtása kapcsán. Az olyan, Pénzügyi intézménytől és
Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatótól eltérő magánszemély vagy Szervezet, aki, vagy amely
egy másik magánszemély vagy Szervezet javára vagy részére jár el képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként,
meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként, nem tekinthető
Kriptoeszköz-felhasználónak, mert ebben az esetben a Kriptoeszköz-felhasználó a másik magánszemély vagy
Szervezet. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a szolgáltatás keretében Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügyletet hajt végre egy kereskedő számára vagy nevében, akkor
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó
lakossági fizetési ügyletet végrehajtó kereskedő üzletfelét az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági
fizetési ügylethez tartozó Kriptoeszköz-felhasználóként kezelni abban az esetben, ha az Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügyletekre vonatkozó, pénzmosás elleni helyi jogszabályok értelmében
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles ellenőrizni az üzletfél személyazonosságát.
3. A „Kriptoeszközt használó magánszemély” olyan Kriptoeszköz-felhasználó, aki magánszemély.
4. A „Kriptoeszközt használó meglévő magánszemély” olyan Kriptoeszközt használó magánszemély, aki [xxxx.xx.xx.] napján
már kapcsolatban állt az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóval.
5. A „Kriptoeszközt használó szervezet” olyan Kriptoeszköz-felhasználó, amely Szervezet.
6. A „Kriptoeszközt használó meglévő szervezet” olyan Kriptoeszközt használó szervezet, amely [xxxx.xx.xx.] napján
már kapcsolatban állt az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóval.
7. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy” olyan, Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó
személytől eltérő személy, aki egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy.
8. Az „Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy” olyan személy vagy Szervezet, aki, vagy amely az adott
Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adójogszabályai értelmében az adott joghatósággal rendelkező terület
illetőségével rendelkezik, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi
illetőségével rendelkezett. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt
felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, úgy kell
tekinteni, hogy azon joghatóság illetőségével rendelkezik, amelynek területén a tényleges ügyvezetés helye
található.
9. Az „Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság” olyan joghatóság, (a) amellyel megállapodás van érvényben arról,
hogy a [Joghatóság] köteles információt szolgáltatni a joghatóság illetőségével rendelkező, II. részben leírt
Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyekről, és (b) amelyet ilyen minőségben azonosít a [Joghatóság]
által közzétett lista.
10. Az „Ellenőrzést gyakorló személy” olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett.
Vagyonkezelői alap esetében ez a fogalom a vagyonrendelő(ke)t, a vagyonkezelő(ke)t, a védnökö(ke)t (amennyiben
van ilyen), a kedvezményezette(ke)t vagy a kedvezményezettek csoportját/csoportjait, illetve bármely más
természetes személyt jelent, aki(k) vagy amely(ek) az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja/
gyakorolják, vagyonkezelői alaptól eltérő jogi forma esetében pedig az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő
8150 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
személyeket jelenti. Az „Ellenőrzést gyakorló személy” kifejezést a Pénzügyi Akció Munkacsoport 2012-ben kiadott,
és a virtuáliseszköz-szolgáltatók tekintetében 2019-ben frissített ajánlásaival összhangban kell értelmezni.
11. Az „Aktív jogalany” minden olyan Szervezet, amely megfelel az alábbi feltételek valamelyikének
a) az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Szervezet bruttó jövedelmének
kevesebb mint 50%-a volt passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási
időszakban a Szervezet által tulajdonolt eszközök kevesebb mint 50%-a állt olyan eszközökből, amelyek
passzív bevételt termelnek, vagy azért tartják őket, hogy passzív bevételt termeljenek;
b) lényegében minden tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy
egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz
köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal
a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető ilyen Szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet
befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve például a magántőkealapot,
a kockázatitőke-alapot, a tőkeáttételes kivásárlási alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek
célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban – befektetési
céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;
c) a Szervezet még nem végez tevékenységet, és előzőleg sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe
valamely, a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenység működtetése céljából, feltéve, hogy a Szervezet
megalapítását követő 24 hónap elteltével az már nem teljesíti ezt a kritériumot;
d) a Szervezet az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek
a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézményekétől
eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;
e) a Szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szervezetekkel vagy
azok részére, amelyek nem Pénzügyi intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást
olyan Szervezetek részére, amelyek nem Kapcsolt szervezetek, feltéve, hogy az említett Kapcsolt szervezetek
csoportja elsősorban a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy
f) a Szervezet az alábbi követelmények mindegyikének megfelel
i. az illetősége szerinti joghatóság területén kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti,
kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti
joghatóságban hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi
kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy
kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;
ii. az illetősége szerinti joghatóság területén mentes a jövedelemadó alól;
iii. nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akik tulajdonosi vagy haszonélvezői érdekeltséggel
rendelkeznek a jövedelmében vagy eszközeiben;
iv. az illetősége szerinti joghatóság belső jogrendje vagy a Szervezet létesítő okirata nem engedélyezi,
hogy a Szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközeit valamely magánszemélynek vagy
nem jótékonysági Szervezetnek juttassa, vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Szervezet által
folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett észszerű
ellentételezésként, vagy a Szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő
kifizetésként kerül sor; és
v. az illetősége szerinti joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Szervezet alapító okiratai
előírják, hogy a Szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya
egy Államigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Szervezet illetősége szerinti
joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.
E. Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személy
1. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személy” a következőket takarja: (a) olyan Szervezet, amelynek
részvényállományával rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon; (b) olyan Szervezet,
amely az (a) pont alatt meghatározott Szervezet Kapcsolt szervezete; (c) Államigazgatási szerv; (d) Nemzetközi
szervezet; (e) Központi bank; vagy (f ) a IV. rész E(5)(b) bekezdésében leírt Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi
intézmény.
2. A „Pénzügyi intézmény” Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatározott
biztosító.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8151
3. A „Letétkezelő intézmény” olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára
Pénzügyi eszközöket tart. Egy Szervezet akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenysége meghatározó részeként
mások számlájára Pénzügyi eszközöket tart, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó
pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során
a Szervezet bruttó bevételének legalább 20%-a
i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel
nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak; vagy
ii. a Szervezet fennállásának ideje.
4. A „Betéti intézmény” olyan Szervezet, amely
a) szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el; vagy
b) Meghatározott elektronikus pénzeszközöket vagy Digitális jegybankpénzt tart az ügyfelek szolgálatában.
5. A „Befektetési szervezet” olyan Szervezet
a) amely fő üzleti tevékenysége keretében az alábbi műveletek közül egyet vagy többet végrehajt az ügyfél
számára vagy megbízásából
i. kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, derivatívák stb.), külföldi devizával,
árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal; vagy
árutőzsdei határidős ügyletek kötése;
ii. egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy
iii. megbízás alapján Pénzügyi eszközökbe, pénzbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való egyéb
befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése; vagy
b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való
befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet
egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott
biztosító vagy az E(5)(a) albekezdésben leírt Befektetési szervezet.
Egy Szervezet akkor tekinthető úgy, hogy fő üzleti tevékenysége keretében az E(5)(a) albekezdésben leírt műveletek
legalább egyikét végzi, vagy bruttó bevétele az E(5)(b) albekezdés szerint elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy
Releváns kriptoeszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik,
ha a Szervezet releváns tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik
során a Szervezet bruttó bevételének legalább 50 százaléka
i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak;
vagy
ii. a Szervezet fennállásának ideje. Az E(5)(a)(iii) albekezdés előírásai szerint a „Megbízás alapján Pénzügyi
eszközökbe, pénzbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása
vagy kezelése” kifejezés nem foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek keretében
a Szervezet Csereügyleteket hajt végre az ügyfelek részére vagy megbízásából. A „Befektetési szervezet”
kifejezés nem foglalja magában az Aktív jogalanynak minősülő Szervezeteket, mert azok megfelelnek
a D(11)(b)–(e) pontokban foglalt feltételek valamelyikének.
Ezt a bekezdést a „pénzügyi intézmény” Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban szereplő meghatározásával és
annak szövegezésével összhangban kell értelmezni.
6. A „Meghatározott biztosító” olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként)
Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen
szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.
7. Az „Államigazgatási szerv” a joghatósággal rendelkező terület kormánya vagy valamely politikai alegysége
(amely – az egyértelműség kedvéért – lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes
mértékben a joghatóság vagy az előzőekben említett egy vagy több intézmény tulajdonában álló hivatal vagy szerv.
Ez a kategória a joghatóság szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában.
a) A joghatósággal rendelkező terület „szerves része” minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv
vagy egyéb szervezeti egység – megnevezésétől függetlenül –, amely az adott joghatósággal rendelkező
terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy a joghatósággal
rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez.
Nem minősül szerves résznek az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint
magánszemély jár el.
8152 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
b) Az ellenőrzött szervezet olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a joghatóságtól, vagy egyéb módon
külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy
i. teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és irányítása alatt áll, akár
közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül;
ii. nettó bevételét a saját számláján vagy egy, vagy több Államigazgatási szerv számláján írják jóvá, és
az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez; továbbá
iii. megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Államigazgatási szervre száll át.
c) A bevétel a fentiek alkalmazásában nem tekintendő úgy, hogy magánszemélyhez került, ha az adott
személy valamely kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét
érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához
kapcsolódnak. Ugyanakkor, amennyiben a bevétel valamely államigazgatási szervnek egy kereskedelmi
jellegű tevékenység – például magánszemélyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi
banki tevékenység – folytatására való felhasználása révén keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került
bevételnek kell tekinteni.
8. A „Nemzetközi szervezet” bármely nemzetközi szervezet és annak hivatalai, illetve szervei, amennyiben teljes
mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ez a kategória magában foglal minden olyan kormányközi
szervezetet (a nemzetek feletti szervezeteket is), (a) amelyet elsősorban kormányok alkotnak; (b) amely
a joghatósággal székhely-megállapodást vagy lényegét tekintve ahhoz hasonló megállapodást kötött; és
(c) amelynek bevétele nem kerül magánszemélyhez.
9. A „Központi bank” olyan intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a joghatóság kormányától
eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak
részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a joghatóság kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy
egészben a joghatóság tulajdonában áll-e.
10. A „Pénzügyi eszköz” magában foglalja az értékpapírt (például vállalati üzletrész vagy részvény; üzletrész vagy
tényleges tulajdoni érdekeltség nyíltan működő társulásban vagy bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonban;
váltó, kötvény, kölcsönkötvény vagy egyéb adósságpapír), társaságbeli érdekeltséget, árupiaci termékeket,
csereügyleteket (például kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázis csereügylet, felső kamathatár, alsó
kamathatár, árucsereügylet, részvénycsereügylet, részvényindexcsere és hasonló megállapodások), Biztosítási
szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést, illetve bármilyen érdekeltséget a fenti értékpapírban, Releváns
kriptoeszközben, társaságbeli érdekeltségben, árupiaci termékben, csereügyletben, Biztosítási szerződésben vagy
Járadékbiztosítási szerződésben (beleértve a szabványos, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyleteket és opciókat).
A „Pénzügyi eszköz” fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen
érdekeltséget.
11. A „Tőkerészesedés” Pénzügyi intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló
tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Tőkerészesedés
tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy
bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Az Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó személyt abban az esetben kell vagyonkezelői alap kedvezményezettjének tekinteni, ha
jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (például meghatalmazotton keresztül) kötelező juttatást kapjon
az alaptól, illetve ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat az alaptól.
12. A „Biztosítási szerződés” olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amelynek alapján a kibocsátó
vállalja, hogy halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó
meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizet egy összeget.
13. A „Járadékbiztosítási szerződés” olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít
egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján
határoznak meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, amelyek azon joghatóság joga, szabályozása vagy gyakorlata
szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősülnek, és amelyeknek alapján
a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.
14. A „Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés” olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító között
megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.
15. A „Visszavásárlási érték” a következő két érték közül a nagyobbik: (i) az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-
tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás „árának”
vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül kalkulálva), illetve (ii) az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8153
tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül
a „Visszavásárlási érték” nem tartalmazza a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő következő összegeket
a) a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;
b) a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat
bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;
c) a Biztosítási szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy járadékbiztosítási
szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási
díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása
vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező
csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;
d) a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés
kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján
kizárólag az E(15)(b) pontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy
e) biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan,
amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy
biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.
F. Egyebek
1. A „Partner joghatóság” olyan joghatóság, amely a [Joghatóság] követelményeivel egyenértékű jogszabályi
követelményeket alkalmaz, és szerepel a [Joghatóság] által közzétett listán.
2. Az „AML/KYC eljárások” az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató azon ügyfél-átvilágítási eljárásai,
amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vagy azokhoz hasonló előírások
értelmében végez.
3. A „Szervezet” jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap
vagy alapítvány.
4. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik Szervezet „Kapcsolt szervezetének”, ha a két Szervezet közül
bármelyik a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll. E rendelkezés
alkalmazásában az ellenőrzés magában foglalja a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a Szervezet
értékének több mint 50%-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezést.
5. A „TIN-szám” az adófizetői azonosítószám (vagy annak hiányában az adófizetői azonosítószám funkcionális
megfelelője).
6. A „Fióktelep” az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóhoz tartozó olyan egység, vállalkozás vagy
iroda, amelyet egy joghatóság szabályozási rendje fióktelepként kezel, vagy egy joghatóság belső jogrendje
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóhoz tartozó más irodáktól, egységektől és fióktelepektől
különállóként szabályoz. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató ugyanazon joghatóság
illetőségéhez tartozó összes egységét vagy irodáját egyetlen fióktelepként kell kezelni.
V. RÉSZ
HATÉKONY VÉGREHAJTÁS
A joghatóságnak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkeznie a fent megállapított adatszolgáltatási
és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához.”
8154 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2025. évi LXXIII. törvény
a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló illetékes
hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről*
[1] E törvény célja a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló illetékes
hatóságok közötti többoldalú Megállapodás, valamint az annak hátteréül szolgáló modellszabályok hazai jogrendbe
történő átvétele.
[2] A törvény a hazai jogrendbe való átvétellel elismeri az érintett államokkal való kapcsolatokban a Megállapodás, valamint
az annak hátteréül szolgáló modellszabályozás kötelező hatályát.
[3] Az [1] preambulumbekezdésben említett cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó
automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás (a továbbiakban
Megállapodás) kötelező hatályának az 1. mellékletben meghatározott államok viszonylatában történő elismerésére.
2. §
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § (1) A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási modellszabályok hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet
tartalmazza.
(2) A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási modellszabályok hivatalos magyar nyelvű fordítását a 3. melléklet
tartalmazza.
4. §
A Megállapodás végrehajtása során az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szabályait kell alkalmazni.
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet azon időpontban lép hatályba, amikor a Megállapodás 7. részének
2. bekezdésében meghatározott feltétel elsőként teljesül Magyarország és egy – 1. melléklet szerinti – más részes
állam vonatkozásában, és ezáltal a Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási modellszabályok hatályba lépnek.
(3) A Megállapodás, az adatszolgáltatási modellszabályok és a 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet
hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
6. §
Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
1. melléklet a 2025. évi LXXIII. törvényhez
1. Argentína
2. Costa Rica
3. Egyesült Királyság
4. Izland
5. Kanada
6. Kolumbia
7. Norvégia
8. Új-Zéland
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8155
2. melléklet a 2025. évi LXXIII. törvényhez
„MULTILATERAL COMPETENT AUTHORITY AGREEMENT ON AUTOMATIC EXCHANGE OF INFORMATION
ON INCOME DERIVED THROUGH DIGITAL PLATFORMS
Whereas, the jurisdictions of the signatories to the Multilateral Competent Authority Agreement on Automatic
Exchange of Information on Income Derived through Digital Platforms (the „Agreement”) are Parties of, or
territories covered by, the Convention on Mutual Administrative Assistance in Tax Matters or the Convention on
Mutual Administrative Assistance in Tax Matters as amended by the Protocol amending the Convention on Mutual
Administrative Assistance in Tax Matters (the „Convention”);
Whereas, the jurisdictions intend to improve international tax compliance by further building on their relationship
with respect to mutual assistance in tax matters;
Whereas, the Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing and Gig
Economy were developed by the OECD/G20 BEPS Inclusive Framework to improve tax compliance;
Whereas, the jurisdictions interested in sending information consistent with the scope of exchange contemplated
by Section 2 of this Agreement are required to have the necessary laws in place to implement the Model Rules,
while jurisdictions may express an interest in receiving such information without implementing the Model Rules;
Whereas the Model Rules cover income derived from the provision of accommodation, transportation and other
personal services, some jurisdictions may be interested to also exchange information in respect of the sale of goods
and the rental of means of transportation facilitated by digital platforms;
Whereas, this Agreement is concluded to enable the automatic exchange of information collected pursuant to
the Model Rules it can also be relied upon to permit exchanges of information on income from the sale of goods
and the rental of means of transportation facilitated by digital platforms;
Whereas, some jurisdictions intend to rely on the information exchanged to promote upfront compliance and,
where appropriate, the prefilling of tax returns;
Whereas, Chapter III of the Convention authorises the exchange of information for tax purposes, including
the exchange of information on an automatic basis, and allows the Competent Authorities of the Jurisdictions to
agree on the scope and modalities of such automatic exchanges;
Whereas, Article 6 of the Convention provides that two or more Parties can mutually agree to exchange information
automatically, the exchange of the information will be on a bilateral basis between the Competent Authorities;
Whereas, the Jurisdictions have, or are expected to have, in place by the time the first exchange takes place
(i) appropriate safeguards to ensure that the information received pursuant to this Agreement remains confidential
and is used solely for the purposes set out in the Convention, and (ii) the infrastructure for an effective exchange
relationship (including established processes for ensuring timely, accurate, and confidential information exchanges,
effective and reliable communications, and capabilities to promptly resolve questions and concerns about
exchanges or requests for exchanges and to administer the provisions of Section 4 of this Agreement);
Whereas, the Competent Authorities of the Jurisdictions intend to conclude an agreement to improve international
tax compliance based on automatic exchange pursuant to the Convention, without prejudice to national legislative
procedures (if any), and subject to the confidentiality and other protections provided for in the Convention,
including the provisions limiting the use of the information exchanged thereunder;
Now, therefore, the Competent Authorities have agreed as follows
8156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
SECTION 1
DEFINITIONS
1. For the purposes of this Agreement, the following terms have the following meanings
a) the term „Jurisdiction” means a country or a territory in respect of which the Convention is in force and is in
effect, either through signature and ratification in accordance with Article 28, or through territorial extension
in accordance with Article 29, and which is a signatory to this Agreement;
b) the term „Competent Authority” means, for each respective Jurisdiction, the persons and authorities listed in
Annex B of the Convention;
c) the term „Reporting Platform Operator” means, for each respective Jurisdiction that has implemented
the Model Rules, any Platform Operator, other than an Excluded Platform Operator, that is resident for tax
purposes in the Jurisdiction or, where a Platform Operator does not have a residence for tax purposes, either
i. is incorporated under the laws of the Jurisdiction; or
ii. has its place of management (including effective management) in the Jurisdiction;
d) the term „Government Verification Service” means, for each respective Jurisdiction, an electronic process
made available by a Jurisdiction to a Platform Operator for the purposes of ascertaining the identity and tax
residence of a Seller, as specified in the notification pursuant to subparagraph 1(f ) of Section 7;
e) the term „Model Rules” means Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers
in the Sharing and Gig Economy (which includes the Commentaries), developed by the OECD/G20 BEPS
Inclusive Framework;
f) the term „Additional Activity” means a) the sale of Goods; or b) the rental of a means of transportation for
Consideration;
g) the term „Relevant Service” means a) the rental of immovable property; or b) a Personal Service for
Consideration;
h) the term „Extended Scope” means the extension to the scope of the Model Rules to also cover the Additional
Activities;
i) the term „Co-ordinating Body Secretariat” means the OECD Secretariat that, pursuant to paragraph 3 of
Article 24 of the Convention, provides support to the co-ordinating body that is composed of representatives
of the competent authorities of the Parties to the Convention; and
j) the term „Agreement in effect” means, in respect of any two Competent Authorities, that both Competent
Authorities have indicated their intention to automatically exchange information with each other and have
satisfied the other conditions set out in paragraph 2 of Section 7.
2. Any capitalised term not otherwise defined in this Agreement will have the meaning that it has at that time under
the law of the Jurisdiction applying the Agreement, such meaning being consistent with the meaning set forth in
the Model Rules and the Extended Scope. Any term not otherwise defined in this Agreement or in the Model Rules
or the Extended Scope will, unless the context otherwise requires or the Competent Authorities agree to a common
meaning (as permitted by domestic law), have the meaning that it has at that time under the law of the Jurisdiction
applying this Agreement, any meaning under the applicable tax laws of that Jurisdiction prevailing over a meaning
given to the term under other laws of that Jurisdiction.
SECTION 2
EXCHANGE OF INFORMATION WITH RESPECT TO REPORTABLE SELLERS
General Exchange Requirements
1. Pursuant to the provisions of Articles 6 and 22 of the Convention and subject to the applicable reporting and due
diligence rules consistent with the Model Rules, each Competent Authority will annually exchange with the other
Competent Authorities on an automatic basis
a) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraphs 3 and 4 of Section 2 provided
it and the other Competent Authority have both lodged a notification pursuant to subparagraph 1(a)(i) of
Section 7;
b) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraph 5 of Section 2, provided it and
the other Competent Authority have both lodged a notification pursuant to subparagraph 1(b)(i) of Section 7;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8157
c) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraphs 3 and 4 of Section 2 and,
provided it has lodged notifications pursuant to subparagraphs 1(a)(i) and 1(c)(ii) of Section 7 and the other
Competent Authority has lodged a notification pursuant to subparagraph 1(a)(ii) of Section 7;
d) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraph 5 of Section 2, provided it has
lodged notifications pursuant to subparagraphs 1(b)(i) and 1(d)(iii) of Section 7 and the other Competent
Authority has lodged a notification pursuant to subparagraph 1(b)(ii) of Section 7; and
e) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraph 5 of Section 2, provided it has
lodged notifications pursuant to subparagraphs 1(b)(i) and 1(d)(ii) of Section 7 and the other Competent
Authority has lodged notifications pursuant to subparagraph 1(a)(i) and 1(b)(ii) of Section 7.
2. Notwithstanding paragraph 1, no information is to be sent pursuant to this Section to a Competent Authority that
has lodged a notification pursuant to subparagraph 1(e) of Section 7.
Exchange of Information on Relevant Services with Jurisdiction of Residence
3. In relation to each Reporting Platform Operator that has identified a Reportable Seller that is resident in another
Jurisdiction, the following information is to be exchanged with the Competent Authority of such Jurisdiction
a) the name, registered office address and TIN of the Reporting Platform Operator, as well as the business
name(s) of the Platform(s) in respect of which the Reporting Platform Operator is reporting;
b) the name, Primary Address, TIN(s), including the Jurisdiction of issuance, and date of birth (in case of an
individual) of each Reportable Seller and, in the case of any Reportable Seller that is an Entity, the business
registration number, unless the Reporting Platform Operator relied on a Government Verification Service to
ascertain the identity and tax residence of a Reportable Seller;
c) in case the Reporting Platform Operator relied on a Government Verification Service to ascertain the identity
and tax residence of a Reportable Seller, the name, Government Verification Service identifier, and any other
TIN, including the Jurisdiction of issuance;
d) the Financial Account Identifier(s), insofar as the Jurisdiction of the Reportable Seller requires such
information pursuant to a notification under subparagraph 1(j) of Section 7;
e) where different from the name of the Reportable Seller, the name of the holder of the financial account
to which the Consideration is paid or credited, as well as any other identifying information reported by
the Reporting Platform Operator with respect to that account holder;
f) for Relevant Services other than for the rental of immovable property
i. the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and
the number of such Relevant Services in respect of which it was paid or credited; and
ii. any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each
quarter of the Reportable Period.
g) for Relevant Services for the rental of immovable property
i. the address and land registration number of each Property Listing;
ii. the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and
the number of such Relevant Services provided with respect to each Property Listing in respect of
which it was paid or credited;
iii. any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each
quarter of the Reportable Period; and
iv. the number of days each Property Listing was rented during the Reportable Period and the type of
each Property Listing.
Exchange of Information on Relevant Services with Jurisdiction where Immovable Property is Located
4. In relation to each Reporting Platform Operator that has identified a Reportable Seller that provided Relevant
Services for the rental of immovable property located in another Jurisdiction or that is paid or credited
Consideration in connection with Relevant Services for the rental of immovable property located in another
Jurisdiction, the following information is to be exchanged with the Competent Authority of such Jurisdiction
a) the information specified in subparagraphs 3(a) and (c) through (e);
b) the name, Primary Address and date of birth (in case of an individual) of each Reportable Seller and,
in the case of any Reportable Seller that is an Entity, the business registration number;
8158 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
c) for Relevant Services for the rental of immovable property located in the Jurisdiction
i. the address and land registration number of each Property Listing;
ii. the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and
the number of such Relevant Services provided with respect to each Property Listing in respect of
which it was paid or credited;
iii. any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each
quarter of the Reportable Period; and
iv. the number of days each Property Listing was rented during the Reportable Period and the type of
each Property Listing.
Exchange of Information on Additional Activities
5. In relation to each Reporting Platform Operator that has identified a Reportable Seller that provided Additional
Activities and that is resident in another Jurisdiction, the following information is to be exchanged with
the Competent Authority of such Jurisdiction
a) the information specified in subparagraphs 3(a) through (e);
b) the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and the number of
Additional Activities in respect of which it was paid or credited; and
c) any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each quarter
of the Reportable Period.
SECTION 3
TIME AND MANNER OF EXCHANGE OF INFORMATION
1. For the purposes of the exchange of information in Section 2, the information exchanged will identify the currency
in which each relevant amount is denominated.
2. With respect to paragraphs 3, 4 and 5 of Section 2 and paragraph 2 of Section 4, and subject to the notification
procedure set out in Section 7, including the dates specified therein, information is to be exchanged commencing
from the years specified. Competent Authorities shall use all reasonable efforts to exchange the information
within two months after the end of the Reportable Period to which the information relates, and should proceed
with exchanges no later than four months after the end of the Reportable Period to which the information relates.
Notwithstanding the foregoing, information is only required to be exchanged with respect to a Reportable Period
for which both Competent Authorities have this Agreement in effect on the basis of paragraph 2 of Section 7.
3. The Competent Authorities will automatically exchange the information described in Section 2 in the prescribed
multilaterally agreed schema in Extensible Markup Language.
4. The Competent Authorities will transmit the information through the OECD Common Transmission System and in
compliance with the related encryption and file preparation standards.
SECTION 4
COLLABORATION ON COMPLIANCE AND ENFORCEMENT
1. A Competent Authority will notify the other Competent Authority when the first-mentioned Competent Authority
has reason to believe that an error may have led to incorrect or incomplete information reporting or there is
non-compliance by a Reporting Platform Operator with the applicable reporting requirements and due diligence
procedures consistent with the Model Rules or the Extended Scope. The notified Competent Authority will take
all appropriate measures available under its domestic law to address the errors or non-compliance described in
the notice.
2. To the extent such information is available, a Competent Authority that is notified by a Reporting Platform Operator
that a Reporting Platform Operator in another jurisdiction is assuming reporting obligations for the first-mentioned
Reporting Platform Operator will exchange the name, registered office address and TIN of each second-mentioned
Reporting Platform Operator with the Competent Authority of the Jurisdiction of such Reporting Platform Operator.
In addition, to the extent such information is available, a Competent Authority that is notified by a Reporting
Platform Operator that it is assuming the reporting obligations for a Reporting Platform Operator in another
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8159
jurisdiction will exchange the name, registered office address and TIN of each second-mentioned Reporting
Platform Operator with the Competent Authority of the Jurisdiction of such Reporting Platform Operation.
SECTION 5
CONFIDENTIALITY AND DATA SAFEGUARDS
1. All information exchanged is subject to the confidentiality rules and other safeguards provided for in
the Convention, including the provisions limiting the use of the information exchanged and, to the extent needed
to ensure the necessary level of protection of personal data, in accordance with the safeguards which may be
specified by the supplying Competent Authority as required under its domestic law and specified in a notification
under subparagraph 1(g) of Section 7.
2. To the extent permitted under applicable law, a Competent Authority will notify the Co-ordinating Body Secretariat
immediately regarding any breach of confidentiality or failure of safeguards and any sanctions and remedial actions
consequently imposed. The Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent Authorities with respect to
which there is an Agreement in effect with the first mentioned Competent Authority.
SECTION 6
CONSULTATIONS AND AMENDMENTS
1. If any difficulties in the implementation or interpretation of this Agreement arise, a Competent Authority may
request consultations with one or more of the Competent Authorities to develop appropriate measures to
ensure that this Agreement is fulfilled. The Competent Authority that requested the consultations shall ensure,
as appropriate, that the Co-ordinating Body Secretariat is notified of any measures that were developed and
the Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent Authorities, even those that did not participate in
the consultations, of any measures that were developed.
2. This Agreement may be amended by consensus by written agreement of all of the Competent Authorities that
have the Agreement in effect. Unless otherwise agreed upon, such an amendment is effective on the first day of
the month following the expiration of a period of one month after the date of the last signature of such written
agreement.
SECTION 7
TERM OF AGREEMENT
1. A Competent Authority must provide, at the time of signature of this Agreement or as soon as possible thereafter,
notifications to the Co-ordinating Body Secretariat
a) confirming that its Jurisdiction
i. has the necessary laws in place to implement the Model Rules and specifying the relevant effective
dates with respect to the application or completion of the reporting and due diligence procedures;
or
ii. does not have the necessary laws in place, but is interested in receiving the information specified in
paragraphs 3 and 4 of Section 2;
b) to the extent applicable, confirming that its Jurisdiction
i. has the necessary laws in place to implement the Extended Scope and specifying the relevant
effective dates with respect to the application or completion of the reporting and due diligence
procedures; or
ii. does not have the necessary laws in place, but is interested in receiving the information specified in
paragraph 5 of Section 2;
c) to the extent applicable, confirming whether it will send the information specified in paragraphs 3 and 4 of
Section 2 to Competent Authorities with respect to which this Agreement is in effect
i. that have the necessary laws in place to implement the Model Rules; or
ii. that have expressed an interest in receiving such information.
d) to the extent applicable, confirming whether the Jurisdiction will send the information specified in
paragraph 5 of Section 2 to Competent Authorities with respect to which this Agreement is in effect
i. that have the necessary laws in place to implement the Model Rules and the Extended Scope;
8160 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
ii. that have the necessary laws in place to implement the Model Rules; or
iii. that have expressed an interest in receiving such information;
e) if applicable, specifying that it will send, but not receive information under Section 2 of this Agreement;
f) if applicable, specifying the details of Government Verification Services accepted by its Jurisdiction;
g) if applicable, specifying safeguards for the protection of personal data;
h) demonstrating that it has in place adequate measures to ensure the required confidentiality and data
safeguards standards are met;
i) specifying the Jurisdictions of the Competent Authorities with respect to which it intends to have this
Agreement in effect, following national legislative procedures (if any); and
j) confirming whether the Jurisdiction wishes to receive Financial Account Identifiers for taxpayer matching
purposes.
Competent Authorities must notify the Co-ordinating Body Secretariat, promptly, of any subsequent change to be
made to the above-mentioned notifications.
2. This Agreement will come into effect between two Competent Authorities on the later of the following dates
(i) the date on which the second of the two Competent Authorities has provided notification to
the Co-ordinating Body Secretariat under subparagraphs 1(a),(c) and (h) through (j), including listing
the other Competent Authority’s Jurisdiction pursuant to subparagraph 1(i), and, if applicable,
(ii) the date on which the Convention has entered into force and is in effect for both Jurisdictions.
3. The Co-ordinating Body Secretariat will maintain a list that will be published on the OECD website of the Competent
Authorities that have signed the Agreement and between which Competent Authorities this is an Agreement in
effect.
4. The Co-ordinating Body Secretariat will publish on the OECD website the information provided by Competent
Authorities pursuant to subparagraphs 1(a) through (f ). The information provided pursuant to subparagraphs 1(g)
through (j) will be made available to other signatories by the Co-ordinating Body Secretariat.
5. A Competent Authority may suspend the exchange of information under this Agreement by giving notice in
writing to another Competent Authority that it has determined that there is or has been significant non-compliance
by the second-mentioned Competent Authority with this Agreement. Such temporary suspension will have
immediate effect. For the purposes of this paragraph, significant non-compliance includes, but is not limited to,
non-compliance with the confidentiality and data safeguard provisions of this Agreement and the Convention or
a failure by the Competent Authority to provide timely or adequate information as required under this Agreement
or a failure to put in place measures that ensure that the Model Rules are effectively implemented and are complied
with by Reporting Platform Operators, in a manner that frustrates the purposes of the Model Rules.
6. A Competent Authority may terminate its participation in this Agreement, or with respect to a particular Competent
Authority, by giving notice of termination in writing to the Co-ordinating Body Secretariat. Such termination will
become effective on the first day of the month following the expiration of a period of 12 months after the date of
the notice of termination. In the event of termination, all information previously received under this Agreement will
remain confidential and subject to the terms of the Convention.
SECTION 8
CO-ORDINATING BODY SECRETARIAT
Unless otherwise provided for in the Agreement, the Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent
Authorities of any notifications that it has received under this Agreement and will provide a notice to all signatories
of the Agreement when a new Competent Authority signs the Agreement.
Done in English and French, both texts being equally authentic.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8161
„Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing
and Gig Economy
SECTION I
DEFINITIONS
A. Reporting Platform Operators
1. A „Platform” means any software, including a website or a part thereof and applications, including mobile
applications, accessible by users and allowing Sellers to be connected to other users for the provision of Relevant
Services, directly or indirectly, to such users. The operations of the Platform may also include the collection and
payment of Consideration in respect of Relevant Services. The term Platform does not include software exclusively
allowing the
a) processing of payments in relation to Relevant Services;
b) listing or advertising of Relevant Services; or
c) redirecting or transferring of users to a Platform
without any further intervention in the provision of Relevant Services.
2. A „Platform Operator” is an Entity that contracts with Sellers to make available all or part of a Platform to such Sellers.
3. An „Excluded Platform Operator” is a Platform Operator that
a) facilitates the provision of Relevant Services for which the aggregate Consideration at the level of
the Platform over the previous calendar year is less than EUR 1 million and that notifies the tax administration
of [jurisdiction] that it elects to be treated as such;
b) demonstrates to the satisfaction of the tax administration of [jurisdiction] that the Platform’s entire business
model is such that it does not allow Sellers to derive a profit from the Consideration; or
c) demonstrates to the satisfaction of the tax administration of [jurisdiction] that the Platform’s entire business
model is such that it does not have Reportable Sellers.
4. A „Reporting Platform Operator” is any Platform Operator [other than an Excluded Platform Operator], that is
resident for tax purposes in [jurisdiction] or, where a Platform Operator does not have a residence for tax purposes,
either
a) is incorporated under the laws of [jurisdiction]; or
b) has its place of management (including effective management) in [jurisdiction].
5. A „Relevant Service” is
a) the rental of immovable property; or
b) a Personal Service for Consideration.
6. „Consideration” is compensation in any form that is paid or credited to a Seller in connection with Relevant Services,
the amount of which is known or reasonably knowable by the Platform Operator.
7. A „Personal Service” is a service involving time- or task-based work performed by one or more individuals at
the request of a user, unless such work is purely ancillary to the overall transaction. A Personal Service does not
include a service provided by a Seller pursuant to an employment relationship with the Platform Operator or
a related Entity of the Platform Operator.
B. Reportable Sellers
1. A „Seller” is a Platform user that is registered at any moment during the Reportable Period on the Platform for
the provision of Relevant Services.
2. An „Active Seller” is any Seller that either provides Relevant Services during the Reportable Period or is paid or
credited Consideration in connection with Relevant Services during the Reportable Period.
3. A „Reportable Seller” is any Active Seller, other than an Excluded Seller, that is resident in a Reportable Jurisdiction
or provided Relevant Services for the rental of immovable property located in a Reportable Jurisdiction or is paid
or credited Consideration in connection with Relevant Services for the rental of immovable property located in
a Reportable Jurisdiction, as determined based on the due diligence procedures set out in Section II.
4. An „Excluded Seller” is any Seller
a) that is an Entity for which the Platform Operator facilitated more than 2,000 Relevant Services for the rental of
immovable property in respect of a Property Listing during the Reportable Period;
8162 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
b) that is a governmental entity; or
c) that is an Entity the stock of which is regularly traded on an established securities market or a related Entity
of an Entity the stock of which is regularly traded on an established securities market.
C. Other definitions
1. A „Partner Jurisdiction” is any jurisdiction that has an agreement or arrangement in effect with [jurisdiction]
pursuant to which it is exchanging on an automatic basis the information specified in Section III with [jurisdiction]
and that is identified as such in a published list.
2. A „Reportable Jurisdiction” is [jurisdiction] and any jurisdiction with which [jurisdiction] has an agreement or
arrangement in effect pursuant to which [jurisdiction] is exchanging on an automatic basisthe information specified
in Section III and which is identified as such in a published list.
3. An „Entity” is a legal person or a legal arrangement, such as a corporation, partnership, trust or foundation.
4. A „TIN” is a Taxpayer Identification Number, including a VAT/GST Registration Number issued by the jurisdiction of
the Primary Address of the Seller, or a functional equivalent in the absence of a Taxpayer Identification Number.
5. A „Government Verification Service” is an electronic process made available by a Reportable Jurisdiction to
a Platform Operator for the purposes of ascertaining the identity and tax residence of a Seller.
6. A „Primary Address” is the address that is an individual Seller’s primary residence, as well as the address that is an
Entity Seller’s registered office.
7. A „Reportable Period” is a calendar year with respect to which a Platform Operator is a Reporting Platform Operator.
8. A „Property Listing” includes all immovable property units located at the same street address and offered for rent on
a Platform by the same Seller.
9. A „Financial Account Identifier” is the unique identifying number or reference available to the Platform Operator of
the bank account or other payment account to which the Consideration is paid or credited.
SECTION II
DUE DILIGENCE PROCEDURES
A. Sellers not subject to review
1. For the purpose of determining whether an Entity Seller is an Excluded Seller described in subparagraph B(4)(a) of
Section I, a Reporting Platform Operator may rely on its available records.
2. For the purpose of determining whether an Entity Seller is an Excluded Seller described in subparagraph B(4)(b) or
(c) of Section I, a Reporting Platform Operator may rely on publicly available information or a confirmation from
the Entity Seller.
B. Collection of Seller information
1. The Reporting Platform Operator must collect the following information for each individual Seller
a) the first and last name;
b) the Primary Address;
c) the TIN issued to the Seller, including the jurisdiction of issuance; and
d) the date of birth.
2. The Reporting Platform Operator must collect the following information for each Seller that is an Entity and not an
Excluded Seller
a) the legal name;
b) the Primary Address;
c) the TIN issued to the Seller, including the jurisdiction of issuance; and
d) the business registration number.
3. Notwithstanding subparagraphs B(1) and (2), the Reporting Platform Operator is not required to collect information
pursuant to subparagraphs B(1)(b) through (d) and B(2)(b) through (d) in case it relies on a Government Verification
Service to ascertain the identity and tax residence of the Seller.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8163
4. Notwithstanding subparagraphs B(1)(c) and B(2)(c) and (d), the TIN or the business registration number, respectively,
are not required to be collected if
a) the jurisdiction of residence of the Seller does not issue a TIN or business registration number to the Seller; or
b) the jurisdiction of residence of the Seller does not require the collection of the TIN issued to such Seller.
C. Verification of Seller information
1. The Reporting Platform Operator must determine whether the information collected pursuant to Paragraphs A(2),
B and E is reliable, using all records available to the Reporting Platform Operator, as well as any publicly available
electronic interface to ascertain the validity of the TIN.
2. Notwithstanding subparagraph C(1), for the completion of the due diligence procedures pursuant to
subparagraph F(2) the Reporting Platform Operator may determine whether the information collected pursuant
to Paragraphs A(2), B and E is reliable using electronically searchable records available to the Reporting Platform
Operator.
3. In application of subparagraph F(3)(b) and notwithstanding subparagraphs C(1) and C(2), in instances where
the Reporting Platform Operator has reason to know that any of the information itemsdescribed in Paragraphs B or
E may be inaccurate by virtue of information provided by the tax administration of [jurisdiction], it must verify such
information item using reliable, independent-source documents, data or information.
D. Determination of jurisdiction of residence of Sellers
1. A Reporting Platform Operator must consider a Seller resident in the jurisdiction of the Seller’s Primary Address.
2. Notwithstanding subparagraph D(1), a Reporting Platform Operator must consider a Seller resident in each
jurisdiction confirmed by a Government Verification Service pursuant to subparagraph B(3).
E. Collection of information on rented immovable property
Where a Seller provides Relevant Services for the rental of immovable property, the Reporting Platform Operator
must collect the address of each Property Listing.
F. Timing and validity of due diligence procedures
1. A Reporting Platform Operator must complete the due diligence procedures set out in Paragraphs A through E by
31 December of the Reportable Period.
2. Notwithstanding subparagraph F(1), for Sellers that were already registered on the Platform
a) as of [date of entry into effect of rules in jurisdiction]; or
b) as of the date on which an Entity becomes a Reporting Platform Operator, the due diligence procedures
set out in Paragraphs A through E are required to be completed by 31 December of the second Reportable
Period for the Reporting Platform Operator.
3. Notwithstanding Paragraph F(1), a Reporting Platform Operator may rely on the due diligence procedures
conducted in respect of previous Reportable Periods, provided
a) the Primary Address of the Seller has been either collected and verified or confirmed within the last
36 months; and
b) it does not have reason to know that the information collected pursuant to Paragraphs A, B and E is or has
become unreliable or incorrect.
G. Application of the due diligence procedures to Active Sellers only
A Reporting Platform Operator may elect to complete the due diligence procedures pursuant to Paragraphs
A through F in respect of Active Sellers only.
8164 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
H. Completion of the due diligence procedures by third parties
1. A Reporting Platform Operator may rely on a third-party service provider to fulfil the due diligence obligations set
out in Section II, but such obligations remain the responsibility of the Reporting Platform Operator.
2. When a Platform Operator fulfils the due diligence obligations for a Reporting Platform Operatorwith respect
to the same Platform pursuant to subparagraph H(1), such Platform Operator may carry out the due diligence
procedures pursuant to substantially similar rules in its Partner Jurisdiction.
SECTION III
REPORTING REQUIREMENTS
A. Time and manner of reporting
1. A Reporting Platform Operator must report to the tax administration of [jurisdiction] the information set out in
Paragraph B with respect to the Reportable Period, no later than 31 January of the year following the calendar year
in which the Seller is identified as a Reportable Seller.
2. A Reporting Platform Operator must also provide the information set out under subparagraphs B(2) and B(3) to
the Reportable Seller to which it relates, no later than 31 January of the year following the calendar year in which
the Seller is identified as a Reportable Seller.
3. Notwithstanding subparagraphs A(1) and A(2), the information in relation to a Reportable Seller is neither required
to be reported to the tax administration of [jurisdiction], nor to be made available to such Reportable Seller in
circumstances where the Reporting Platform Operator has obtained adequate assurances that another Platform
Operator fulfils the reporting obligations of this Section
a) with respect to such Reportable Seller pursuant to the rules in [jurisdiction]; or
b) with respect to such Reportable Seller, other than a Reportable Seller resident in [jurisdiction], under
substantially similar rules in a Partner Jurisdiction.
4. The information pursuant to Paragraph B shall be reported in accordance with the OECD Sharing and Gig Economy
XML Schema.
5. The information with respect to the Consideration paid or credited in a fiat currency must be reported in
the currency in which it was paid or credited. In case the Consideration was paid or credited in a form other than
fiat currency, it should be reported in the local currency of [jurisdiction], converted or valued in a manner that is
consistently determined by the Reporting Platform Operator.
6. The information with respect to the Consideration and other amounts must be reported in respect of the quarter in
which the Consideration was paid or credited.
B. Information to be reported
Each Reporting Platform Operator must report the following information
1. the name, registered office address and TIN of the Reporting Platform Operator, as well as the business name(s) of
the Platform(s) in respect of which the Reporting Platform Operator is reporting;
2. with respect to each Reportable Seller that provided Relevant Services, other than immovable property rental
a) the items required to be collected pursuant to Paragraph B of Section II;
b) any other TIN, including the jurisdiction of issuance, available to the Reporting Platform Operator;
c) the Financial Account Identifier(s), insofar as it is available to the Reporting Platform Operator and
the jurisdiction of the Reportable Seller’s residence is included on [list];
d) where different from the name of the Reportable Seller, the name of the holder of the financial account
to which the Consideration is paid or credited, to the extent available to the Reporting Platform Operator,
as well as any other identifying information available to the Reporting Platform Operator with respect to that
account holder;
e) each jurisdiction in which the Reportable Seller is resident on the basis of the procedures set out in
paragraph D of Section II;
f) the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and the number of
such Relevant Services in respect of which it was paid or credited; and
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8165
g) any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each quarter
of the Reportable Period.
3. with respect to each Reportable Seller that provided Relevant Services for the rental of immovable property
a) the items required to be collected pursuant to Paragraph B of Section II;
b) any other TIN, including the jurisdiction of issuance, available to the Reporting Platform Operator;
c) the Financial Account Identifier (s), insofar as it is available to the Reporting Platform Operator and either
the jurisdiction of residence of the Reportable Seller or the jurisdiction in which the immovable property is
located is included on [list];
d) where different from the name of the Reportable Seller, the name of the holder of the financial account
to which the Consideration is paid or credited, to the extent available to the Reporting Platform Operator,
as well as any other identifying information available to the Reporting Platform Operator with respect to
the account holder;
e) each jurisdiction in which the Reportable Seller is resident on the basis of the procedures set out in
paragraph D of Section II;
f) the address of each Property Listing, determined on the basis of the procedures set out in paragraph E of
Section II, and, if available, the land registration number;
g) the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and the number
of such Relevant Services provided with respect to each Property Listing in respect of which it was paid or
credited;
h) any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each quarter
of the Reportable Period; and
i) where available, the number of days each Property Listing was rented during the Reportable Period and
the type of each Property Listing.
SECTION IV
ADMINISTRATION AND ENFORCEMENT
The aim of this Section is to provide implementing jurisdictions with guidance as to the measures they could take to
ensure that the Model Rules are effectively implemented and are complied with by Reporting Platform Operators.
It is expected that jurisdictions have rules and administrative procedures in place to ensure effective
implementation of, and compliance with, the reporting and due diligence procedures set out in the Model Rules in
a manner that is consistent with the objectives of the Model Rules.
In case a jurisdiction does not have an effective implementation framework which takes into account the hallmarks
set out in this Section, other implementing jurisdictions may decide to not include the jurisdiction in their list of
Partner Jurisdictions for the purposes of the Model Rules.
The hallmarks for effective implementation set out in this Section could take the form of primary or secondary
legislation supplemented by guidance
Rules to enforce the collection and verification requirements of Section II
1. It is expected that jurisdictions have measures in place that require Reporting Platform Operators to enforce
the collection and verification requirements of Section II of the Model Rules in relation to their Sellers. This could,
for instance, include a requirement that Reporting Platform Operators cannot allow Sellers to be connected to
other users for the provision of Relevant Services or that the pay-out of Consideration is withheld by the Reporting
Platform Operator, in case the Seller does not provide the information required under Section II. This is to ensure
that the information that is used for the due diligence processes and for reporting the Seller is accurate and
complete at the end of each Reportable Period in view of reporting such information.
2. There may be instances where a Reporting Platform Operator includes, in its contract(s) with Sellers, terms in
relation to the closure or freezing of accounts, or the withholding of Consideration, in circumstances where
the required information is not provided by the Seller. In such cases, jurisdictions may consider such Reporting
Platform Operators subject to a safe harbour in relation to the requirements outlined in paragraph 1.
8166 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
Rules requiring Reporting Platform Operators to keep records of the steps undertaken and any
information relied upon for the performance of the due diligence procedures and reporting
requirements and adequate measures to obtain those records
3. It is expected that jurisdictions will introduce rules requiring Reporting Platform Operators to keep records of
the steps undertaken and any information relied upon for the performance of the due diligence procedures and
reporting requirements set out in the Model Rules. Such records should be available for a sufficiently long period of
time and in any event for a period of not less than 5 years following the end of the Reportable Period to which they
relate.
4. A jurisdiction is also expected to introduce adequate measures to obtain these records. Most jurisdictions have rules
in place to compel the taxpayer or a third party to provide documents that are necessary to apply their domestic
tax legislation. These rules generally also apply to obtain information to respond to a request for information from
an exchange partner under an exchange of information instrument. Some jurisdictions, especially those without an
income tax, may have rules that specifically deal with the procedures to obtain information that is to be exchanged
under an exchange of information instrument.
Administrative procedures to verify Reporting Platform Operators’ compliance with the due diligence
procedures and reporting requirements
5. It is expected that jurisdictions introduce administrative procedures to verify the compliance of Reporting Platform
Operators with the due diligence procedures and reporting requirements.
Administrative procedures to follow up with a Reporting Platform Operator where incomplete or
inaccurate information is reported
6. It is expected that jurisdictions develop procedures to follow up with a Reporting Platform Operator when
incomplete or inaccurate Reportable Seller information is reported. Such a situation may arise when a Reporting
Platform Operator is unable to obtain the required Seller information items under Paragraphs A, B and E of
Section II. This could either be the result of either inadequate procedures being implemented by a Reporting
Platform Operator to obtain the necessary information, or the Seller’s refusal to providesuch information.
Effective enforcement provisions to address non-compliance
7. Finally, it is expected that jurisdictions introduce effective enforcement provisions to address non-compliance.
For example, a jurisdiction may consider relying on existing rules that provide for the imposition of fines or other
penalties where a Reporting Platform Operator does not provide information requested by the tax authority.”
3. melléklet a 2025. évi LXXIII. törvényhez
„ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI TÖBBOLDALÚ MEGÁLLAPODÁS A DIGITÁLIS PLATFORMOKRÓL
SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉRŐL
Mivel a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló
illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás (továbbiakban: Megállapodás) aláíróinak joghatóságai
az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény, illetve az adóügyekben
történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv által módosított,
az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény (továbbiakban: egyezmény)
szerződő felei, vagy a hatálya alá tartozó területek;
Mivel a joghatóságok elő kívánják mozdítani a nemzetközi adózási fegyelmet tovább alapozva az adóügyekkel
kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás tekintetében fennálló kapcsolatukra;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8167
Mivel a megosztási és applikáció-alapú gazdaságban érintett értékesítőkre vonatkozó Platformüzemeltetők
adatszolgáltatására vonatkozó Modellszabályok az OECD/G20 BEPS inkluzív keretben kerültek kidolgozásra
az adózási fegyelem javítása érdekében;
Mivel a jelen Megállapodás 2. részében meghatározott információcsere körével összhangban álló információk
küldésében érdekelt joghatóságok kötelesek a Modellszabályok végrehajtásához szükséges jogszabályokkal
rendelkezni, ugyanakkor a joghatóságok kifejezhetik érdeklődésüket az ilyen információk Modellszabályok
végrehajtása nélküli átvételében;
Mivel a Modellszabályok a szálláshely, közlekedési és egyéb személyi szolgáltatások nyújtásából származó
jövedelemre vonatkoznak, egyes joghatóságok érdekeltek lehetnek a digitális platformokon bonyolított
áruértékesítésre és közlekedési eszköz bérlésére vonatkozó információk cseréjében is;
Mivel jelen Megállapodás megkötésének célja a Modellszabályok alapján gyűjtött információk automatikus
cseréjének lehetővé tétele, az a digitális platformokon bonyolított áruértékesítésre és közlekedési eszköz bérlésére
vonatkozó információk cseréjének engedélyezésére is alkalmazható;
Mivel egyes joghatóságok a cserélt információkat az előzetes megfelelés és adott esetben az adóbevallások előzetes
elkészítésének elősegítéséhez kívánják felhasználni;
Mivel az egyezmény III. fejezete engedélyezi az információcserét adózási célokra, ideértve az automatikus alapon
történő információcserét, és feljogosítja a joghatóságok Illetékes hatóságait az ezen automatikus információcsere
hatályáról és módjáról való megállapodásra;
Mivel az egyezmény 6. cikke értelmében kettő vagy több fél közösen megegyezhet az automatikus
információcserében, az Illetékes hatóságok közötti információcserére kétoldalú alapon kerül sor;
Mivel az első információcsere időpontjáig a joghatóságok rendelkeznek, illetve várhatóan rendelkeznek
(i) a megfelelő biztosítékokkal, hogy biztosítsák a jelen Megállapodás alapján kapott információk titkosságát
és kizárólag az egyezményben meghatározott célokra való felhasználást, és (ii) a hatékony információcseréhez
szükséges infrastruktúrával (beleértve az időben történő, pontos és bizalmas információcsere és a hatékony és
megbízható kommunikáció biztosítására szolgáló meglévő folyamatokat, továbbá az információcserékkel vagy
-kérésekkel kapcsolatos kérdések és aggályok azonnali megoldásához és az e megállapodás 4. részében foglalt
rendelkezések kezeléséhez szükséges képességeket);
Mivel a joghatóságok Illetékes hatóságai egy olyan megállapodást kívánnak kötni, amely kölcsönös automatikus
információcserére alapozva, az egyezménynek megfelelően előmozdítja a nemzetközi adózási fegyelmet, a nemzeti
jogalkotási eljárásokat (ha vannak) nem érintve, a bizalmas jelleg védelme és az egyezményben meghatározott
egyéb védelem biztosítása mellett, beleértve az az alapján megosztott információk használatát korlátozó
rendelkezéseket;
A fentiekre való tekintettel az Illetékes hatóságok a következőkben állapodtak meg
1. RÉSZ
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. Jelen Megállapodás alkalmazásában az alábbi kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak
a) Joghatóság: ország, illetve terület, amelyre vonatkozóan az egyezmény érvényben van és hatályos
a 28. cikknek megfelelő aláírás és ratifikálás, vagy a 29. cikknek megfelelő területi kiterjesztés útján, és amely
jelen Megállapodás aláírója;
b) Illetékes hatóság: az egyes Joghatóságok vonatkozásában az egyezmény B. mellékletében felsorolt
személyek és hatóságok;
c) Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető: a Modellszabályokat végrehajtó egyes Joghatóságok
esetében a kizárt platformüzemeltetőn kívüli bármely platformüzemeltető, amely a Joghatóságban adóügyi
illetőséggel rendelkezik, vagy, ha a platformüzemeltető nem rendelkezik adóügyi illetőséggel
i. a Joghatóság jogszabályainak megfelelően van bejegyezve; vagy
ii. a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) a Joghatóságban található.
8168 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
d) Kormányzati ellenőrző szolgálat: az egyes Joghatóságok vonatkozásában a Joghatóság által
a platformüzemeltető részére rendelkezésre bocsátott elektronikus folyamat valamely értékesítő
személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából, a 7. rész 1. bekezdés f ) albekezdése
szerinti értesítésben meghatározottaknak megfelelően;
e) Modellszabályok: az OECD/G20 BEPS inkluzív keret által kidolgozott, a megosztási és applikáció-alapú
gazdaságban érintett értékesítőkre vonatkozóan a platformüzemeltetők adatszolgáltatására vonatkozó
Modellszabályok (amelyek tartalmazzák a kommentárokat);
f) Kiegészítő tevékenység: a) áruk értékesítése; vagy b) közlekedési eszköz ellenérték fejében történő
bérbeadása;
g) Érintett szolgáltatás: a) ingatlan bérbeadása; vagy b) személyi szolgáltatás ellenérték fejében történő
nyújtása;
h) Kiterjesztett hatály: a Modellszabályok hatályának kiterjesztése a Kiegészítő tevékenységekre;
i) Koordináló szerv titkársága: az OECD Titkársága, amely az egyezmény 24. cikk 3. bekezdése értelmében
támogatást biztosít az egyezményt aláíró felek Illetékes hatóságainak képviselőből álló koordináló szerv
részére; és
j) Hatályos Megállapodás: bármely két Illetékes hatóság tekintetében mindkét Illetékes hatóság kifejezte
szándékát az egymással való automatikus információcserére és teljesítették a 7. rész 2. bekezdésében
meghatározott egyéb feltételeket.
2. Bármely jelen Megállapodásban másképp meg nem határozott, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése
megegyezik a Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályai alapján meghatározott, adott időpontban
irányadó jelentéssel, amely jelentés összhangban áll a Modellszabályokban és Kiterjesztett hatály által
meghatározott jelentéssel. Ha jelen Megállapodás, vagy a Modellszabályok, illetve Kiterjesztett hatály eltérően
meg nem határozza, és hacsak a kontextus másként meg nem kívánja, illetve ha az Illetékes hatóságok egy közös
jelentésről meg nem állapodnak (a nemzeti jog által megengedettek szerint), a fogalmak jelentése megegyezik
a fogalomnak az e Megállapodást alkalmazó Joghatóság joga szerint az adott időpontban irányadó jelentésével,
a Joghatóság alkalmazandó adójoga szerinti jelentéssel, az adott Joghatóság egyéb jogában meghatározott
jelentéssel szemben.
2. RÉSZ
INFORMÁCIÓCSERE AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT ÉRTÉKESÍTŐKRE VONATKOZÓAN
Információcserére vonatkozó általános követelmények
1. Az egyezmény 6. és 22. cikkének rendelkezései értelmében, valamint a Modellszabályokkal összhangban álló,
alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok alapján az egyes Illetékes hatóságok évente, automatikus
alapon a többi Illetékes hatósággal kicserélik
a) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 3. és 4. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve,
hogy az Illetékes hatóság és a másik Illetékes hatóság egyaránt értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés
a) albekezdés i) pontja alapján;
b) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 5. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve, hogy
az Illetékes hatóság és a másik Illetékes hatóság egyaránt értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés b) albekezdés
i) pontja alapján;
c) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 3. és 4. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve,
hogy az Illetékes hatóság értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés a) albekezdés i) pontja és 1. bekezdés
a) albekezdés ii) pontja alapján, és a másik Illetékes hatóság értesítés adott a 7. rész 1. bekezdés a) albekezdés
ii) pontja alapján;
d) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 5. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve, hogy
az Illetékes hatóság értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés b) albekezdés i) pontja és 1. bekezdés d) albekezdés
iii) pontja alapján, és a másik Illetékes hatóság értesítés adott a 7. rész 1. bekezdés b) albekezdés ii) pontja
alapján; és
e) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 5. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve, hogy
az Illetékes hatóság értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés b) albekezdés i) pontja és 1. bekezdés d) albekezdés
ii) pontja alapján, és a másik Illetékes hatóság értesítés adott a 7. rész 1. bekezdés a) albekezdés i) pontja és
1. bekezdés b) albekezdés ii) pontja alapján.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8169
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jelen szakasz szerint nem kell információt küldeni olyan Illetékes
hatóságnak, amely a 7. rész 1. bekezdés e) albekezdése szerinti értesítést adott.
Az érintett szolgáltatásokra vonatkozó, illetőség szerinti Joghatósággal történő információcsere
3. A más Joghatóságban illetékességgel rendelkező, adatszolgáltatásra kötelezett értékesítőt azonosító egyes
Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozóan az alábbi információcsere szükséges
az e Joghatóság Illetékes hatóságával
a) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, adóazonosító
száma, valamint annak a platformnak/azoknak a platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan
az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat;
b) az egyes adatszolgáltatásra kötelezett értékesítők neve, elsődleges címe, adóazonosító száma(i),
ideértve a kiadás szerinti Joghatóságot, és a születési időpontot (magánszemélyek esetén), és
a vállalkozásnak minősülő adatszolgáltatásra kötelezett értékesítők esetén a cégjegyzékszámot,
kivéve, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Kormányzati ellenőrző szolgálatot vett
igénybe az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének
megállapításához;
c) ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Kormányzati ellenőrző szolgálatot vett
igénybe az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének
megállapításához, a név, a Kormányzati ellenőrző szolgálat azonosítója és minden egyéb adóazonosító szám,
ideértve a kiadás szerinti Joghatóságot;
d) a pénzforgalmi jelzőszám(ok), ha az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő Joghatósága előírja ezen
információt a 7. rész 1. bekezdés j) albekezdése szerinti értesítés alapján;
e) azon pénzügyi számla tulajdonosának neve – ha ez eltér az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő
nevétől –, amelyre az ellenértéket kifizették, vagy amelyen az ellenértéket jóváírták, valamint az adott
számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által jelentett
bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;
f) az ingatlan bérbeadásán kívüli érintett szolgáltatásokra vonatkozóan
i. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes
összege és azon érintett szolgáltatások száma, amelyek tekintetében az ellenértéket kifizették
vagy jóváírták; és
ii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.
g) az ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatásokra vonatkozóan
i. az egyes közvetített ingatlanok címe és földhivatali nyilvántartási száma;
ii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes
összege és az egyes közvetített ingatlanok tekintetében azon érintett szolgáltatások száma, amelyek
tekintetében az ellenértéket kifizették vagy jóváírták;
iii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók; és
iv. azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes közvetített ingatlanokat bérelték
az adatszolgáltatási időszakban, és az egyes közvetített ingatlanok típusa.
Az érintett szolgáltatásokra vonatkozó információcsere azon illetőség szerinti Joghatósággal, ahol
az ingatlan elhelyezkedik
4. A más Joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatást nyújtó, vagy más
Joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatásokkal kapcsolatban ellenérték
kifizetését, vagy jóváírását fogadó, adatszolgáltatásra kötelezett értékesítőt azonosító egyes Adatszolgáltatásra
kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozóan az alábbi információcsere szükséges az e Joghatóság Illetékes
hatóságával
a) a 3. bekezdés a) albekezdésében, illetve a c)–e) albekezdésekben meghatározott információk;
8170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
b) az egyes adatszolgáltatásra kötelezett értékesítők neve, elsődleges címe és születési időpontja
(magánszemélyek esetén), és a vállalkozásnak minősülő adatszolgáltatásra kötelezett értékesítők esetén
a cégjegyzékszám;
c) a Joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatásokra vonatkozóan
i. az egyes közvetített ingatlanok címe és földhivatali nyilvántartási száma;
ii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes
összege és az egyes közvetített ingatlanok tekintetében azon érintett szolgáltatások száma, amelyek
tekintetében az ellenértéket kifizették vagy jóváírták;
iii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók; és
iv. azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes közvetített ingatlanokat bérelték
az adatszolgáltatási időszakban, és az egyes közvetített ingatlanok típusa.
A Kiegészítő tevékenységekre vonatkozó információcsere
5. A más Joghatóságban illetékességgel rendelkező, a Kiegészítő tevékenységet végző adatszolgáltatásra kötelezett
értékesítőt azonosító egyes Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozóan az alábbi
információcsere szükséges az e Joghatóság Illetékes hatóságával.
a) a 3. bekezdés a)–e) albekezdéseiben meghatározott információk;
b) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege és
azon Kiegészítő tevékenységek száma, amelyek tekintetében az ellenértéket kifizették vagy jóváírták; és
c) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.
3. RÉSZ
AZ INFORMÁCIÓCSERE IDŐPONTJA ÉS MÓDJA
1. A 2. részben említett információcsere céljából a megosztott információnak tartalmaznia kell az egyes érintett
összegek pénznemét.
2. A 2. rész 3., 4. és 5. bekezdése, és a 4. rész 2. bekezdése tekintetében, valamint a 7. részben meghatározott értesítési
eljárás alapján, ideértve az abban meghatározott időpontokat, az információkat a meghatározott évektől számítva
kell megosztani. Az Illetékes hatóságok minden indokolt erőfeszítést megtesznek azon adatszolgáltatási időszak
végét követő két hónapon belüli információcserére, amelyre az információk vonatkoznak, és az információcserét
legfeljebb azon adatszolgáltatási időszak végét követő négy hónapon belül végzik, amelyre az információk
vonatkoznak. A fenti rendelkezéssel ellentétben az információcsere csak azon adatszolgáltatási időszakra
vonatkozóan szükséges, amelyre vonatkozóan mindkét Illetékes hatóságra nézve hatályos jelen Megállapodás
a 7. rész 2. bekezdése alapján.
3. Az Illetékes hatóságok a 2. részben meghatározott információkat az előírt, többoldalú megállapodás szerinti
bővíthető jelölőnyelven automatikusan megosztják.
4. Az Illetékes hatóságok az információkat az OECD közös átviteli rendszeren keresztül továbbítják a vonatkozó
titkosítási és fájlkészítési szabványoknak megfelelően.
4. RÉSZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS A MEGFELELÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS TERÉN
1. Az Illetékes hatóság értesíti a másik Illetékes hatóságot, amennyiben az előbbi Illetékes hatóság alappal feltételezi,
hogy hiba következtében helytelen vagy hiányos információ került bejelentésre, vagy valamely Adatszolgáltatásra
kötelezett platformüzemeltető nem felel meg a vonatkozó, a Modellszabályokkal, illetve Kiterjesztett hatállyal
összhangban álló adatszolgáltatási előírásoknak és átvilágítási eljárásoknak. Az Illetékes hatóság minden, nemzeti
jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hibák vagy megfelelési problémák
kiküszöbölésére.
2. Ha ezen információ rendelkezésre áll, azon Illetékes hatóság, amelyet Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető arról értesít, hogy egy másik Joghatóságban valamely Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető adatszolgáltatási kötelezettséget teljesít az előbbi Adatszolgáltatásra kötelezett
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8171
platformüzemeltető részére, kicseréli az utóbbi Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők nevét,
székhelyének címét és adóazonosító számát az ezen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető
Joghatóságának Illetékes hatóságával. Ezenfelül, ha ezen információ rendelkezésre áll, azon Illetékes hatóság,
amelyet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető arról értesít, hogy egy másik Joghatóságban valamely
Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti, kicseréli az utóbbi
Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők nevét, székhelyének címét és adóazonosító számát az ezen
Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Joghatóságának Illetékes hatóságával.
5. RÉSZ
BIZALMAS ADATKEZELÉS ÉS ADATVÉDELMI BIZTOSÍTÉKOK
1. Valamennyi megosztott információra az egyezményben meghatározott titoktartásra vonatkozó szabályok és egyéb
biztosítékok vonatkoznak, ideértve a megosztott információ felhasználását korlátozó rendelkezéseket és – ha
az a személyes adatok védelme szükséges szintjének biztosításához szükséges – az átadó Illetékes hatóság által
esetleg a hazai jogszabályai alapján és a 7. rész 1. bekezdés g) albekezdése szerinti értesítésben meghatározott
biztosítékoknak megfelelően.
2. A vonatkozó jogszabályok által megengedett mértékben az Illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a Koordináló
szerv titkárságát az adatok bizalmas kezelésében tapasztalt bármely jogsértésről, illetve az ennek nyomán hozott
szankciókról és korrekciós intézkedésekről. A Koordináló szerv titkársága értesíti az összes Illetékes hatóságot,
amelyre vonatkozóan az előbbi Illetékes hatósággal fennálló megállapodás van hatályban.
6. RÉSZ
KONZULTÁCIÓ ÉS MÓDOSÍTÁS
1. Amennyiben e Megállapodás alkalmazása vagy értelmezése terén nehézségek lépnek fel, az Illetékes hatóság egy
vagy több Illetékes hatóság közötti konzultációt kérhet olyan megfelelő intézkedések kidolgozása érdekében,
amelyek biztosítják e Megállapodás betartását. A konzultációt kérő Illetékes hatóságnak biztosítani kell, hogy adott
esetben a Koordináló szerv titkárságát értesítsék a kidolgozott intézkedésekről és a Koordináló szerv titkársága
értesíti az összes Illetékes hatóságot az összes, a konzultációkban nem részt vevő Illetékes hatósággal együtt
a kidolgozott intézkedésről.
2. E Megállapodás a Megállapodás hatálya alá tartozó összes Illetékes hatóság írásbeli megállapodása útján
módosítható. Ha felek másképpen nem állapodnak meg, a módosítás ezen írásbeli megállapodás utolsó aláírásának
keltétől számított egy hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba.
7. RÉSZ
A MEGÁLLAPODÁS IDŐBELI HATÁLYA
1. A jelen Megállapodás aláírásának időpontjában, vagy azt követően a lehető leghamarabb az Illetékes hatóság
köteles a Koordináló szerv titkárságát értesíteni
a) annak megerősítéséről, hogy a Joghatósága
i. alkalmazza a Modellszabályok végrehajtásához szükséges jogszabályokat, és meghatározva
az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások alkalmazására, illetve elvégzésére vonatkozó
hatálybalépési napokról; vagy
ii. nem alkalmazza a szükséges jogszabályokat, azonban érdekelt a 2. rész 3. és 4. bekezdésében
meghatározott információk átvételében;
b) adott esetben annak megerősítéséről, hogy a Joghatósága
i. alkalmazza a Kiterjesztett hatály végrehajtásához szükséges jogszabályokat, és meghatározva
az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások alkalmazására, illetve elvégzésére vonatkozó
hatálybalépési napokról; vagy
ii. nem alkalmazza a szükséges jogszabályokat, azonban érdekelt a 2. rész 5. bekezdésében
meghatározott információk átvételében;
c) adott esetben annak megerősítéséről, hogy megküldi-e a 2. rész 3. és 4. bekezdésében meghatározott
információt a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó azon Illetékes hatóságok részére
i. amelyek alkalmazzák a Modellszabályok végrehajtásához szükséges jogszabályokat; vagy
ii. amelyek kifejezték érdeklődésüket ezen információ átvételére.
8172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
d) adott esetben annak megerősítéséről, hogy a Joghatóság megküldi-e a 2. rész 5. bekezdésében
meghatározott információt a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó azon Illetékes hatóságok részére
i. amelyek alkalmazzák a Modellszabályok és a Kiterjesztett hatály végrehajtásához szükséges
jogszabályokat;
ii. amelyek alkalmazzák a Modellszabályok végrehajtásához szükséges jogszabályokat; vagy
iii. amelyek kifejezték érdeklődésüket ezen információ átvételére.
e) adott esetben meghatározva, hogy megküldi, de nem veszi át a jelen Megállapodás 2. részében
meghatározott információkat;
f) adott esetben meghatározva a Joghatósága által elfogadott Kormányzati ellenőrző szolgálatra vonatkozó
részleteket;
g) adott esetben meghatározva a személyes adatok védelmére vonatkozó biztosítékokat;
h) igazolva, hogy megfelelő intézkedéseket alkalmaz az előírt titoktartási és adatvédelmi biztosítékokra
vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez;
i) meghatározva az Illetékes hatóságok azon Joghatóságait, amelyekre szeretné kiterjeszteni jelen
Megállapodás hatályát az (adott esetben) nemzeti jogalkotási eljárásokat követően; és
j) megerősítve, hogy a Joghatóság kíván-e pénzforgalmi jelzőszámokat kapni adózók egyeztetésének céljából.
Az Illetékes hatóságok kötelesek a Koordináló szerv titkárságát haladéktalanul értesíteni a fent említett értesítéseket
érintő minden utólagos változásról.
2. Jelen Megállapodás két Illetékes hatóság között az alábbi időpontok közül a későbbi időpontban lép hatályba
i. azon nap, amelyen a két Illetékes hatóság közül a második értesíti a Koordináló szerv titkárságát
az 1. bekezdés a), c) és h)–j) albekezdései alapján, ideértve a másik Illetékes hatóság Joghatóságának
felsorolását az 1. bekezdés i) albekezdése alapján, és adott esetben
ii. azon nap, amelyen az egyezmény hatályba lép és mindkét Joghatóságra nézve hatályos.
3. A Koordináló szerv titkársága az OECD honlapján közzétett jegyzéket vezet a Megállapodást aláíró Illetékes
hatóságokról és azon Illetékes hatóságokról, amelyek között jelen Megállapodás hatályos.
4. A Koordináló szerv titkársága az OECD honlapján közzéteszi az Illetékes hatóságok által az 1. bekezdés
a)–f ) albekezdései alapján átadott információkat.
Az 1. bekezdés g)–j) albekezdései alapján átadott információkat a Koordináló szerv titkársága bocsátja a többi aláíró
rendelkezésére.
5. Az Illetékes hatóság felfüggesztheti a jelen Megállapodás szerinti információcserét a másik Illetékes hatóság
részére adott írásbeli értesítéssel annak megállapításáról, hogy az utóbbi Illetékes hatóság jelentős mértékben
megszegi, illetve megszegte jelen Megállapodást. Ezen ideiglenes felfüggesztés azonnali hatályú. E bekezdés
alkalmazásában a rendelkezések jelentős mértékű megszegésének minősül többek között, de nem kizárólagosan
a jelen Megállapodásban és az egyezményben foglalt, az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelmi
biztosítékokra vonatkozó rendelkezések megszegése, ha az Illetékes hatóság nem biztosít időben, illetve megfelelő,
a jelen Megállapodás alapján előírt információkat, vagy nem alkalmaz olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják
a Modellszabályok hatékony végrehajtását és az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők általi betartását
oly módon, hogy az ellehetetleníti a Modellszabályok céljait.
6. Az Illetékes hatóság megszüntetheti jelen Megállapodás alkalmazásában való, vagy egy adott Illetékes hatóságra
vonatkozó részvételét a Koordináló szerv titkárságának adott írásbeli felmondás útján. A felmondás a felmondásról
szóló írásbeli értesítés keltétől számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba. Felmondás esetén
a korábban a jelen Megállapodás keretében kapott minden információ bizalmas marad, azokra az egyezmény
feltételei vonatkoznak.
8. RÉSZ
A KOORDINÁLÓ SZERV TITKÁRSÁGA
Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, a Koordináló szerv titkársága az összes Illetékes hatóságot értesíti
a jelen Megállapodás alapján általa kapott minden értesítésről és értesíti a Megállapodás összes aláíróját, ha új
Illetékes hatóság írja alá a Megállapodást.
Készült angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8173
„Adatszolgáltatási modellszabályok platformüzemeltetők részére: A megosztási és applikáció-alapú
gazdaságban érintett értékesítők tekintetében érvényes adatszolgáltatás
I. RÉSZ
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők
1. A „Platform” bármely szoftver, beleértve a weboldalt vagy annak egy részét, valamint a felhasználók számára
hozzáférhető alkalmazásokat, beleértve a mobilalkalmazásokat is, amelyek lehetővé teszik az értékesítők számára,
hogy más felhasználókkal kapcsolatba lépjenek az érintett szolgáltatások adott felhasználók számára való közvetlen
vagy közvetett nyújtása céljából. A Platform működése kiterjedhet az Ellenértéknek az érintett szolgáltatások
tekintetében történő beszedésére és kifizetésére is. A Platform kifejezés nem vonatkozik a kizárólag a következők
használatát lehetővé tevő szoftverekre
a) az érintett szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések feldolgozása;
b) az érintett szolgáltatások belistázása vagy népszerűsítése; vagy
c) a felhasználók platformra történő átirányítása vagy áthelyezése
az érintett szolgáltatások nyújtása során történő további beavatkozás nélkül.
2. A „Platformüzemeltető” olyan Szervezet, amely szerződést köt az értékesítőkkel, hogy a Platform egészét vagy egy
részét az adott értékesítők rendelkezésére bocsássa.
3. A „Kizárt platformüzemeltető” olyan platformüzemeltető, amely
a) lehetővé teszi olyan érintett szolgáltatások nyújtását, amelyek esetében a platform szintjén az előző naptári
évben az összesített ellenérték összege nem éri el az 1 millió eurót, és amely értesíti a [joghatóság]
adóhatóságát, hogy ilyen elbírálás alá kíván esni;
b) a [joghatóság] adóhatósága számára kielégítően bizonyítja, hogy a platform általános üzleti modellje nem
teszi lehetővé az értékesítők számára, hogy az ellenértékből profitra tegyenek szert; vagy
c) a [joghatóság] adóhatósága számára kielégítően bizonyítja, hogy a platform általános üzleti modellje miatt
nincsenek adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítői.
4. „Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető” [a kizárt platformüzemeltetőn kívül] bármely
platformüzemeltető, amely a [joghatóságban] adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy, ha a platformüzemeltető nem
rendelkezik adóügyi illetőséggel
a) a [joghatóság] jogszabályainak megfelelően van bejegyezve; vagy
b) a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) a [joghatóságban] található.
5. „Érintett szolgáltatások” az alábbiak
a) ingatlan bérbeadása; vagy
b) Személyi szolgáltatás
Ellenérték fejében történő nyújtása.
6. „Ellenérték” az érintett szolgáltatások tekintetében az értékesítő részére bármely formában fizetett vagy jóváírt
ellentételezés, melynek összege a platformüzemeltető számára ténylegesen vagy feltételezhetően ismert.
7. „Személyi szolgáltatás” egy vagy több személy által a felhasználó kérésére végzett idő- vagy feladatalapú
munkavégzést magában foglaló szolgáltatás, kivéve, ha az adott munka az egész ügylethez képest csak járulékos
jellegű. Az értékesítő által a platformüzemeltetővel vagy a platformüzemeltető kapcsolt társaságával kötött
munkaszerződés szerint nyújtott szolgáltatás nem minősül személyi szolgáltatásnak.
B. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítők
1. „Értékesítő” az adatszolgáltatási időszak alatt a platformon az érintett szolgáltatások nyújtása céljából regisztrált
felhasználó.
2. „Aktív értékesítő” minden olyan értékesítő, aki az adatszolgáltatási időszak alatt érintett szolgáltatásokat nyújt,
vagy az adatszolgáltatási időszak alatt az érintett szolgáltatások tekintetében ellenértéket kap, vagy azt számláján
jóváírják.
3. „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő” a kizárt értékesítő kivételével bármely aktív értékesítő,
mely az adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy az adatszolgáltatásra
kötelezett joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatásokat nyújtott,
8174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
vagy az adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett
szolgáltatásokkal kapcsolatban ellenérték kifizetését, vagy jóváírását fogadta a II. szakaszban meghatározott
átvilágítási eljárás értelmében.
4. „Kizárt értékesítő” bármely értékesítő, amely
a) olyan szervezet, amely számára a platformüzemeltető az adatszolgáltatási időszak alatt több mint 2000
ingatlan bérbeadására vonatkozó érintett szolgáltatást nyújtott egy ingatlanhirdetés kapcsán;
b) kormányzati szervezet; vagy
c) olyan szervezet, amelynek részvényállományával rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapírpiacon,
vagy olyan szervezet kapcsolt szervezete, melynek részvényállományával rendszeresen kereskednek
szabályozott értékpapírpiacon.
C. További fogalmak
1. A „Partner joghatóság” bármely joghatóság, amely olyan Hatályos Megállapodással vagy egyezséggel rendelkezik
[joghatósággal], amelynek értelmében automatikus információserét folytat [joghatósággal] a III. részben
meghatározott adatok tekintetében, és amelyet egy közzétett listában ekként jelölnek meg.
2. Az „Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság” az a [joghatóság], és bármely joghatóság, amely olyan Hatályos
Megállapodással vagy egyezséggel rendelkezik [joghatósággal], amelynek értelmében automatikus
információcserét folytat [joghatósággal] a III. részben meghatározott adatok tekintetében, és amelyet egy közzétett
listában ekként jelölnek meg.
3. A „Szervezet” jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap
vagy alapítvány.
4. A „TIN-szám” az adófizetői azonosítószám, beleértve az értékesítő elsődleges címe szerinti joghatóság által kiadott
adószámot/Árukra és szolgáltatásokra kivetendő adó regisztrációs számot, vagy adófizetői azonosítószám
hiányában annak funkcionális megfelelőjét.
5. A „Kormányzati Hitelesítési Szolgáltatás” olyan elektronikus folyamat, amelyet egy Adatszolgáltatásra kötelezett
joghatóság tesz elérhetővé egy platformüzemeltető számára, hogy az meghatározhassa az értékesítő
személyazonosságát és adóügyi illetőségét.
6. Az „Elsődleges cím” egy magánszemélyként értékesítő lakóhelye, illetve egy Szervezetként értékesítő bejegyzett
székhelyének címe.
7. Az „Adatszolgáltatási időszak” az a naptári év, amelynek tekintetében a platformüzemeltető Adatszolgáltatásra
kötelezett platformüzemeltetőnek minősül.
8. A „Közvetített ingatlan” kifejezés magában foglalja az azonos címen található összes ingatlanegységet, amelyet
ugyanazon értékesítő kínál bérbeadásra egy platformon.
9. A „Pénzforgalmi jelzőszám” az Ellenérték kifizetésére vagy jóváírására szolgáló bankszámla vagy más típusú fizetési
számla egyedi azonosító vagy hivatkozási száma, amely az Adatszolgáltatási Platformüzemeltető rendelkezésére áll.
II. RÉSZ
ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK
A. A felülvizsgálat hatálya alá nem tartozó értékesítők
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a rendelkezésre álló nyilvántartásaira támaszkodhat annak
megállapítása céljából, hogy a szervezetként értékesítő az I. rész B (4) albekezdés (a) pontjában meghatározott kizárt
értékesítő-e.
2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a nyilvánosan elérhető információkra, vagy a szervezetként
értékesítő megerősítésére támaszkodhat annak megállapítása céljából, hogy a szervezetként értékesítő az I. rész
B (4) albekezdés (b) vagy (c) pontjában meghatározott kizárt értékesítő-e.
B. Az értékesítőre vonatkozó információ begyűjtése
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a következő információkat begyűjteni minden
értékesítő tekintetében
a) családi és utónév;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8175
b) elsődleges cím;
c) az értékesítő TIN-száma, beleértve az azt kibocsátó joghatóság megnevezését; és
d) születési idő.
2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a következő információkat begyűjteni minden kizárt
értékesítőnek nem minősülő, szervezetként értékesítő tekintetében
a) hivatalos név;
b) elsődleges cím;
c) az értékesítő TIN-száma, beleértve az azt kibocsátó joghatóság megnevezését; és
d) cégjegyzékszám.
3. A B (1) és (2) albekezdések sérelme nélkül, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles
a B (1) albekezdés (b)–(d) pontjai és a B (2) bekezdés (b)–(d) pontjai szerinti információkat gyűjteni abban
az esetben, ha az értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása érdekében kormányzati
hitelesítési szolgáltatásra támaszkodik.
4. A B (1) albekezdés (c) pontja és a B (2) albekezdés (c) és (d) pontja ellenére a TIN-számot, illetve a cégjegyzékszámot
nem kell begyűjteni, ha
a) az értékesítő adóügyi illetősége szerinti joghatóság nem ad ki TIN-számot vagy cégjegyzékszámot az adott
értékesítő részére; vagy
b) az értékesítő adóügyi illetősége szerinti joghatóság nem írja elő a TIN-szám gyűjtésére való kötelezettséget
az adott értékesítő tekintetében.
C. Az értékesítőre vonatkozó információ hitelesítése
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles megállapítani, hogy az A (2) bekezdés, a B és
az E bekezdés alapján gyűjtött információk megbízhatóak-e, és ehhez minden, az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető rendelkezésére álló nyilvántartást, valamint bármely nyilvánosan elérhető elektronikus felületet
felhasználva meg kell győződnie a TIN érvényességéről.
2. A C (1) albekezdés sérelme nélkül, az F (2) albekezdés szerinti átvilágítási eljárások elvégzéséhez
az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az A (2), a B és az E bekezdés alapján gyűjtött információk
megbízhatóságát az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló, elektronikusan
kereshető nyilvántartások felhasználásával is megállapíthatja.
3. Az F (3) albekezdés (b) pontjának alkalmazásában és a C (1) és C (2) albekezdések sérelem nélkül, amennyiben
az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető tudja, hogy a B vagy E bekezdésben leírt bármely
információ pontatlan lehet a [joghatóság] adóhatósága által szolgáltatott információk alapján, az adott információt
megbízható, független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk felhasználásával köteles
ellenőrizni.
D. Az értékesítő adóügyi illetősége szerinti joghatóság meghatározása
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az értékesítő elsődleges címe alapján köteles megállapítani
annak adóügyi illetősége szerinti joghatóságát.
2. A D (1) albekezdés sérelme nélkül, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a B (3) albekezdés alapján
köteles az értékesítő adóügyi illetősége szerinti joghatóságként megjelölni a Kormányzati Hitelesítési Szolgáltatás
által megerősített minden joghatóságot.
E. A bérbeadott ingatlanokra vonatkozó információgyűjtés
Amennyiben az értékesítő ingatlanok bérbeadására vonatkozó érintett szolgáltatásokat nyújt, az Adatszolgáltatásra
kötelezett platformüzemeltető köteles összegyűjteni a Közvetített ingatlanok címét.
F. Az átvilágítási eljárások időzítése és érvényessége
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles az A–E bekezdésekben előírt átvilágítási eljárásokat
az adott adatszolgáltatási időszakban december 31-ig lefolytatni.
8176 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2. Az F (1) albekezdés sérelme nélkül, a platformon már regisztrált értékesítők esetén
a) [a szabályok joghatóság területén való hatálybalépésének napjától]; vagy
b) attól a naptól kezdve, amikor a Szervezet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővé válik,
az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető tekintetében az A–E bekezdésekben előírt átvilágítási
eljárásokat a második adatszolgáltatási időszak december 31-ig kötelező lefolytatni.
3. Az F (1) albekezdés ellenére az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető támaszkodhat a korábbi
adatszolgáltatási időszakok tekintetében lefolytatott átvilágítási eljárásokra, feltéve, hogy
a) az értékesítő elsődleges címét az elmúlt 36 hónap során gyűjtötték és ellenőrizték, vagy megerősítették; és
b) nincs oka feltételezni, hogy az A., B. és E. bekezdés alapján gyűjtött információk megbízhatatlanok vagy
helytelenek, illetve azzá váltak.
G. Az átvilágítási eljárások kizárólag az aktív értékesítőkre történő alkalmazása
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető saját döntése értelmében jogosult az A–F bekezdések
értelmében előírt átvilágítást kizárólag az aktív értékesítők tekintetében lefolytatni.
H. Az átvilágítási eljárások külső fél általi lefolytatása
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a II. részben leírt átvilágítási követelmények teljesítéséhez
külső fél által végrehajtott átvilágítási eljárásokat is felhasználhat, de a követelmények teljesítése továbbra is
az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető felelőssége marad.
2. Ha egy platformüzemeltető a H (1) albekezdés alapján teljesíti az átvilágítási kötelezettségeket egy
Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető számára ugyanazon platform tekintetében, az adott
platformüzemeltető a partner joghatóságában lényegében hasonló szabályok szerint végezheti el az átvilágítási
eljárásokat.
III. RÉSZ
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
A. Az adatszolgáltatás időpontja és módja
1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a B bekezdésben meghatározott információkat
a [joghatóság] adóhatóságának legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-ig bejelenteni azon
adatszolgáltatási időszak tekintetében, amelyben az értékesítőt adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó
értékesítőként azonosították.
2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a B (2) és B (3) albekezdésben meghatározott
információkat az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó érintett értékesítő részére legkésőbb azon naptári
évet követő év január 31-ig bejelenteni azon adatszolgáltatási időszak tekintetében, amelyben az értékesítőt
adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó értékesítőként azonosították.
3. Az A (1) és A (2) albekezdések sérelme nélkül, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítővel
kapcsolatos információkat nem kell jelenteni a [joghatóság] adóhatóságának, és nem kell az ilyen
adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő rendelkezésére bocsátani olyan körülmények között, amikor
az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető megfelelő biztosítékot kapott arra vonatkozóan, hogy egy
másik platformüzemeltető teljesíti a jelen szakaszban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségeket
a) az adott adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó értékesítő tekintetében a [joghatóság] szabályai
szerint; vagy
b) az adott adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó értékesítő tekintetében, akinek adóügyi
illetékessége nem a [joghatóságban] található, egy partner joghatóság lényegében hasonló szabályai szerint.
4. A B bekezdés szerinti információkat az OECD megosztási és applikáció-alapú gazdaságra vonatkozó információcsere
XML-sémájának megfelelően kell jelenteni.
5. Az ellenértékre vonatkozó adatokat abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben azt rendeleti pénz formájában
kifizették vagy jóváírták. Amennyiben az ellenértéket rendeleti pénzben fizették ki vagy írták jóvá, azt a [joghatóság]
helyi pénznemében kell feltüntetni, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által következetesen
meghatározott átváltás vagy értékelés alapján.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8177
6. Az ellenértékre és egyéb összegekre vonatkozó adatokat abban a negyedévben kell bejelenteni, amikor
az ellenértéket kifizették vagy jóváírták.
B. Jelentendő adatok
Minden Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a következő adatokat bejelenteni
1. az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, adóazonosító
száma, valamint annak a platformnak/azoknak a platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan
az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat;
2. minden adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő tekintetében, aki ingatlan bérbeadása kivételével
érintett szolgáltatásokat nyújtott
a) a II. rész B. pontja szerint kötelezően gyűjtendő tételek;
b) bármely más, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló TIN-szám, beleértve
a kibocsátó joghatóságét is;
c) a Pénzforgalmi jelzőszámo(ka)t, amennyiben az(ok) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető
rendelkezésére áll(nak) és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő joghatósága szerepel
a [listában];
d) azon pénzügyi számla tulajdonosának neve – ha ez eltér az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő
nevétől –, amelyre az ellenértéket kifizették, vagy amelyen az ellenértéket jóváírták, amennyiben
az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott
számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló
bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;
e) minden olyan joghatóság, ahol az Adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő adóügyi illetőséggel rendelkezik
a II. rész D. bekezdésében meghatározott eljárások alapján;
f) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege és
azon érintett szolgáltatások száma, amelyek tekintetében az ellenértéket kifizették vagy jóváírták; és
g) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.
3. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő tekintetében, aki ingatlan bérbeadására irányuló érintett
szolgáltatásokat nyújtott
a) a II. rész B. pontja szerint kötelezően gyűjtendő tételek;
b) bármely más, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló TIN-szám, beleértve
a kibocsátó joghatóságét is;
c) a Pénzforgalmi jelzőszámo(ka)t, amennyiben az(ok) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető
rendelkezésére áll(nak) és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő joghatósága, vagy
az a joghatóság, ahol az ingatlan elhelyezkedik, szerepel a [listában];
d) azon pénzügyi számla tulajdonosának neve – ha ez eltér az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő
nevétől –, amelyre az ellenértéket kifizették, vagy amelyen az ellenértéket jóváírták, amennyiben
az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott
számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló
bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;
e) minden olyan joghatóság, ahol az Adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő adóügyi illetőséggel rendelkezik
a II. rész D. bekezdésében meghatározott eljárások alapján;
f) minden olyan közvetített ingatlan címe, és amennyiben elérhető, helyrajzi száma a II. rész E. bekezdésében
meghatározott eljárások alapján;
g) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege
és az egyes közvetített ingatlanok tekintetében azon érintett szolgáltatások száma, amelyek tekintetében
az ellenértéket kifizették vagy jóváírták;
h) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók; és
i) adott esetben azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes közvetített ingatlanokat bérelték
az adatszolgáltatási időszakban, és az egyes közvetített ingatlanok típusa.
8178 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
IV. RÉSZ
KEZELÉS ÉS VÉGREHAJTÁS
A jelen szakasz célja, hogy a szabályozást bevezető joghatóságok számára iránymutatást nyújtson azon
intézkedésekről, amelyeket megtehetnek a Modellszabályok hatékony bevezetése és az Adatszolgáltatásra
kötelezett platformüzemeltetők által történő betartása érdekében.
A joghatóságnak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkeznie a Modellszabályokban
megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához,
a Modellszabályok célkitűzéséivel összhangban.
Amennyiben egy joghatóság nem rendelkezik olyan hatékony végrehajtási keretrendszerrel, amely figyelembe veszi
a jelen szakaszban meghatározott ismérveket, más végrehajtó joghatóságok dönthetnek úgy, hogy nem veszik fel
a joghatóságot a partner joghatóságok listájára a Modellszabályok alkalmazása céljából.
A hatékony végrehajtás jelen szakaszban meghatározott ismérvei elsődleges vagy másodlagos jogszabályok
formájában, útmutatással kiegészítve valósulhatnak meg.
A II. rész adatgyűjtési és ellenőrzési követelményeinek végrehajtására vonatkozó szabályok
1. A joghatóságok várhatóan bevezetett intézkedésekkel kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltetőket arra, hogy érvényesítsék a Modellszabályok II. részében foglalt adatgyűjtési és ellenőrzési
követelményeket az értékesítőikkel szemben. Ilyen lehet például az a követelmény, hogy az Adatszolgáltatásra
kötelezett platformüzemeltetők nem engedélyezhetik, hogy az értékesítőket más felhasználókkal kapcsolják össze
az érintett szolgáltatások nyújtása céljából, vagy, hogy az ellenérték kifizetését az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltető visszatartja, amennyiben az értékesítő nem adja meg a II. részben előírt információkat. Ennek
célja annak biztosítása, hogy az átvilágítási folyamatokhoz és az értékesítő jelentéseihez használt információk
az egyes adatszolgáltatási időszakok végén pontosak és teljesek legyenek az adott információk jelentésére
tekintettel.
2. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az értékesítőkkel
kötött szerződés(ek) a számlák lezárására vagy befagyasztására, illetve az ellenérték visszatartására vonatkozó
feltételeket tartalmaz(nak) olyan esetekre, amikor az értékesítő megtagadja a szükséges információk kiadását.
Ilyen esetekben a joghatóságok úgy tekinthetik, hogy az ilyen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők
az (1) bekezdésben vázolt követelményekkel kapcsolatban mentesítés hatálya alá tartoznak.
Azon szabályok összessége, amelyek előírják az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők
részére, hogy nyilvántartást vezessenek az átvilágítási eljárások és az adatszolgáltatási követelmények
teljesítése során tett lépésekről és a felhasznált adatokról, valamint az említett nyilvántartások
megszerzésére irányuló megfelelő intézkedésekről
3. A joghatóságok várhatóan olyan szabályokat vezetnek be, amelyek előírják az Adatszolgáltatásra kötelezett
platformüzemeltetők részére, hogy nyilvántartást vezessenek az átvilágítási eljárások teljesítése során tett lépésekről
és a felhasznált adatokról, és a Modellszabályokban lefektetett adatszolgáltatási követelményekről. Az adott
nyilvántartásokat kellően hosszú ideig, de legalább az érintett adatszolgáltatási időszaknak a végétől számított
5 évig meg kell őrizni.
4. A joghatóság köteles ezen felül megfelelő intézkedéseket bevezetni az adott nyilvántartások beszerzése
érdekében. A joghatóságok többségében léteznek olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az adófizetőt vagy
külső felet, hogy a hazai adójogszabályok alkalmazásához szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsássa.
Ezek a szabályok általában az információcsere-eszköz alapján valamely cserepartnertől érkező információkérés
megválaszolása céljából történő információszerzésre is alkalmazandók. Néhány joghatóságban, különösen ahol
nincs jövedelemadó, lehetnek olyan szabályok, amelyek kifejezetten az információcsere-eszköz alapján kicserélendő
információk megszerzésére vonatkozó eljárásokat szabályozzák.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8179
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által lefolytatandó átvilágítási eljárások és
teljesítendő adatszolgáltatási követelmények betartásának ellenőrzésére szolgáló adminisztratív
eljárások
5. A joghatóságok előreláthatólag az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által lefolytatandó átvilágítási
eljárások és teljesítendő adatszolgáltatási követelmények betartásának ellenőrzésére szolgáló adminisztratív
eljárásokat vezetnek be.
Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nyomon követésre vonatkozó adminisztratív
eljárások, amennyiben hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltattak
6. A joghatóságok előreláthatólag az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nyomon követésre
vonatkozó adminisztratív eljárásokat fejlesztenek ki, amennyiben hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltattak
az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő tekintetében. Ilyen helyzet akkor állhat elő,
ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem tudja beszerezni a II. rész A., B. és E. pontja szerint
az értékesítőre vonatkozó adatokat. Ez eredhet az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által
a szükséges adatok beszerzésére alkalmazott nem megfelelő eljárásokból, vagy abból, hogy az értékesítő
nem hajlandó ilyen adatot szolgáltatni.
Meg nem felelés esetén alkalmazható hatékony végrehajtási rendelkezések
7. Végül pedig elvárható, hogy a joghatóságok hatékony végrehajtási rendelkezéseket vezessenek be a meg nem
felelés kezelésére. Például egy joghatóság hagyatkozhat olyan szabályokra, amelyek bírság vagy más szankció
kiszabását írják elő, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem nyújtja be az adóhatóság által kért
információkat.”
2025. évi LXXIV. törvény
a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti
többoldalú Megállapodás kiegészítésének kihirdetéséről*
[1] E törvény célja a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti
többoldalú Megállapodás kiegészítésének, valamint az annak hátteréül szolgáló közös jelentéstételi előírás módosított
szabályainak a hazai jogrendbe történő átvétele.
[2] A törvény a hazai jogrendbe való átvétellel elismeri az érintett államokkal való kapcsolatokban a Megállapodás
kiegészítésének, valamint az annak hátteréül szolgáló közös jelentéstételi előírás módosított szabályainak kötelező
hatályát.
[3] Az [1] preambulumbekezdésben említett cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a 2015. évi CXC. törvénnyel kihirdetett, a pénzügyi számlákkal
kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás
(a továbbiakban: Megállapodás) kiegészítése kötelező hatályának az 1. mellékletben meghatározott államok
viszonylatában történő elismerésére.
2. §
Az Országgyűlés a Megállapodás kiegészítését e törvénnyel kihirdeti.
3. § (1) A Megállapodás kiegészítésének, valamint a közös jelentéstételi előírás módosított szabályainak hiteles angol
nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A Megállapodás kiegészítésének, valamint a közös jelentéstételi előírás módosított szabályainak hivatalos magyar
nyelvű fordítását a 3. melléklet tartalmazza.
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
8180 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
4. §
A Megállapodás kiegészítésének végrehajtása során az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szabályait kell alkalmazni.
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet azon időpontban lép hatályba, amikor a Megállapodás 7. cikk
2.1 bekezdésében meghatározott feltétel elsőként teljesül Magyarország és egy – 1. melléklet szerinti – más részes
állam vonatkozásában, és ezáltal a Megállapodás kiegészítése, valamint a közös jelentéstételi előírás módosított
szabályai hatályba lépnek.
(3) A Megállapodás kiegészítése, a közös jelentéstételi előírás módosított szabályai és a 2–4. §, valamint a 2. és
3. melléklet hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter
a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
6. §
Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
1. melléklet a 2025. évi LXXIV. törvényhez
1. Andorra
2. Barbados
3. Brazília
4. Costa Rica
5. Dél-Afrika
6. Egyesült Királyság
7. Feröer-szigetek
8. Gibraltár
9. Guernsey
10. Indonézia
11. Izrael
12. Japán
13. Jersey
14. Kajmán-szigetek
15. Kanada
16. Kolumbia
17. Korea
18. Liechtenstein
19. Malajzia
20. Man-sziget
21. Monaco
22. Norvégia
23. Pápua Új-Guinea
24. San Marino
25. Svájc
26. Szingapúr
27. Trinidad és Tobago
28. Új-Zéland
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8181
2. melléklet a 2025. évi LXXIV. törvényhez
2. melléklet a 2025. évi ..... törvényhez
„Addendum to the Multilateral Competent Authority Agreement on Automatic Exchange
of Financial Account Information
Whereas, the Competent Authorities are signatories to the Multilateral Competent Authority
Agreement on Automatic Exchange of Financial Account Information (the „CRS MCAA”);
Whereas, the Competent Authorities intend to continuously improve international tax compliance
by further building on their relationship with respect to mutual assistance in tax matters, as
reflected in the existing automatic exchanges of information under the CRS MCAA;
Whereas, the CRS MCAA provides that the laws of the Jurisdictions would be amended from time
to time to reflect updates to the Common Reporting Standard and, once such changes to the
Common Reporting Standard are enacted by a Jurisdiction, the CRS MCAA would be deemed to
refer to the updated version in respect of that Jurisdiction;
Whereas, the Common Reporting Standard has been updated in 2023 to amend its scope and
enhance the reporting requirements and due diligence procedures;
Whereas, the present Addendum seeks to add certain information items to be exchanged under
the CRS MCAA to reflect the additional reporting requirements introduced by the 2023 update to
the Common Reporting Standard;
Now, therefore, the Competent Authorities have agreed as follows
SECTION 1
Additions to the Information to be Exchanged with Respect to Reportable Accounts
Subject to the notification pursuant to subparagraph 2(a)(i) of Section 2 of this Addendum, the
additional information to be exchanged pursuant to subparagraph 2 of Section 2 of the CRS
MCAA, with respect to each Reportable Account of another Jurisdiction, is
1. whether a valid self-certification has been provided for each Account Holder;
2. the role(s) by virtue of which each Reportable Person that is a Controlling Person of an Entity
Account Holder is a Controlling Person of the Entity and whether a valid self-certification has been
provided for each such Reportable Person;
3. the type of account, whether the account is a Preexisting Account or a New Account and
whether the account is a joint account, including the number of joint Account Holders; and
4. in the case of any Equity Interest held in an Investment Entity that is a legal arrangement, the
role(s) by virtue of which the Reportable Person is an Equity Interest holder.
1
8182 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
SECTION 2
GENERAL TERMS
1. This Addendum will be in effect with respect to Competent Authorities that are also signatories
to the Addendum. It will be an integral part of the CRS MCAA and the provisions of the CRS MCAA
will be applied mutatis mutandis to this Addendum.
2. A Competent Authority must provide to the Co-ordinating Body Secretariat at the time of
signature of this Addendum or as soon as possible thereafter
a) an updated notification pursuant to subparagraph 1(a) of Section 7 of the CRS MCAA
i) confirming that its Jurisdiction has the necessary laws in place to implement the 2023 update to
the Common Reporting Standard and specifying the relevant effective dates with respect to
Section 1 of this Addendum and the application or completion of the enhanced reporting and
due diligence procedures, or any period of provisional application of this Addendum due to
pending national legislative procedures (if any); or
ii) indicating that its Jurisdiction does not yet have the necessary laws in place to implement the
2023 update to the Common Reporting Standard and, therefore, requesting consent to continue
sending information without the application or completion of the enhanced reporting and due
diligence procedures of the 2023 update to the Common Reporting Standard during a specified
transitional period; and
b) an updated notification pursuant to subparagraph 1(f ) of Section 7 of the CRS MCAA, specifying
the Jurisdictions of the Competent Authorities for which it accepts their request specified in the
notification provided pursuant to subparagraph 2(a)(ii) of this Addendum.
Done in English and French, both texts being equally authentic.”
„Amendments to the Common Reporting Standard
Section I
General Reporting Requirements
A. Subject to paragraphs C through F, each Reporting Financial Institution must report the
following information with respect to each Reportable Account of such Reporting Financial
Institution
1. the
a) name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date and place of birth (in the case of an
individual) of each Reportable Person that is an Account Holder of the account and whether the
Account Holder has provided a valid self-certification;
b) in the case of any Entity that is an Account Holder and that, after application of the due diligence
procedures consistent with Sections V, VI and VII, is identified as having one or more Controlling
Persons that is a Reportable Person, the name, address, jurisdiction(s) of residence and TIN(s) of
the Entity and the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date, and place of birth of
2
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8183
each Reportable Person, as well as the role(s) by virtue of which each Reportable Person is a
Controlling Person of the Entity and whether a valid self-certification has been provided for each
Reportable Person; and
c) whether the account is a joint account, including the number of joint Account Holders.
2. the account number (or functional equivalent in the absence of an account number), the type of
account and whether the account is a Preexisting Account or a New Account;
3. the name and identifying number (if any) of the Reporting Financial Institution;
4. the account balance or value (including, in the case of a Cash Value Insurance Contract or
Annuity Contract, the Cash Value or surrender value) as of the end of the relevant calendar year or
other appropriate reporting period or, if the account was closed during such year or period, the
closure of the account;
5. in the case of any Custodial Account
a) the total gross amount of interest, the total gross amount of dividends, and the total gross
amount of other income generated with respect to the assets held in the account, in each case
paid or credited to the account (or with respect to the account) during the calendar year or other
appropriate reporting period; and
b) the total gross proceeds from the sale or redemption of Financial Assets paid or credited to the
account during the calendar year or other appropriate reporting period with respect to which the
Reporting Financial Institution acted as a custodian, broker, nominee, or otherwise as an agent for
the Account Holder.
6. in the case of any Depository Account, the total gross amount of interest paid or credited to the
account during the calendar year or other appropriate reporting period;
6bis. in the case of any Equity Interest held in an Investment Entity that is a legal arrangement, the
role(s) by virtue of which the Reportable Person is an Equity Interest holder; and
7. in the case of any account not described in subparagraph A(5) or (6), the total gross amount
paid or credited to the Account Holder with respect to the account during the calendar year or
other appropriate reporting period with respect to which the Reporting Financial Institution is the
obligor or debtor, including the aggregate amount of any redemption payments made to the
Account Holder during the calendar year or other appropriate reporting period.
B. The information reported must identify the currency in which each amount is denominated.
C. Notwithstanding subparagraph A(1), with respect to each Reportable Account that is a
Preexisting Account, the TIN(s) or date of birth is not required to be reported if such TIN(s) or date
of birth is not in the records of the Reporting Financial Institution and is not otherwise required to
be collected by such Reporting Financial Institution under domestic law. However, a Reporting
Financial Institution is required to use reasonable efforts to obtain the TIN(s) and date of birth with
respect to Preexisting Accounts by the end of the second calendar year following the year in which
such Accounts were identified as Reportable Accounts and whenever it is required to update the
information relating to the Preexisting Account pursuant to domestic AML/KYC Procedures.
3
8184 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
D. Notwithstanding subparagraph A(1), the TIN is not required to be reported if (i) a TIN is not
issued by the relevant Reportable Jurisdiction or (ii) the domestic law of the relevant Reportable
Jurisdiction does not require the collection of the TIN issued by such Reportable Jurisdiction.
E. Notwithstanding subparagraph A(1), the place of birth is not required to be reported unless the
Reporting Financial Institution is otherwise required to obtain and report it under domestic law
and it is available in the electronically searchable data maintained by the Reporting Financial
Institution.
F. Notwithstanding paragraph A, the information to be reported with respect to [xxxx] is the
information described in such paragraph, except for gross proceeds described in subparagraph
A(5)(b).
G. Notwithstanding subparagraph A(5)(b) and unless the Reporting Financial Institution elects
otherwise with respect to any clearly identified group of accounts, the gross proceeds from the sale or
redemption of a Financial Asset are not required to be reported to the extent such gross proceeds from
the sale or redemption of such Financial Asset are reported by the Reporting Financial Institution under
the Crypto-Asset Reporting Framework.
[…]
Section V
Due Diligence for Preexisting Entity Accounts
The following procedures apply for purposes of identifying Reportable Accounts among
Preexisting Accounts.
[…]
D. Review Procedures for Identifying Entity Accounts With Respect to Which Reporting Is
Required
[…]
2. Determine Whether the Entity is a Passive NFE with One or More Controlling Persons Who
Are Reportable Persons
[…]
b) Determining the Controlling Persons of an Account Holder.
For the purposes of determining the Controlling Persons of an Account Holder, a Reporting
Financial Institution may rely on information collected and maintained pursuant to AML/KYC
Procedures.
[…]
4
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8185
Section VI
Due Diligence for New Entity Accounts
The following procedures apply for purposes of identifying Reportable Accounts among New
Entity Accounts.
[…]
A. Review Procedures for Identifying Entity Accounts With Respect to Which Reporting Is
Required
[…]
2. Determine Whether the Entity is a Passive NFE with One or More Controlling Persons Who
Are Reportable Persons
[…]
b) Determining the Controlling Persons of an Account Holder. For the purposes of determining
the Controlling Persons of an Account Holder, a Reporting Financial Institution may rely on
information collected and maintained pursuant to AML/KYC Procedures, provided that such
procedures are consistent with the 2012 FATF Recommendations. If the Reporting Financial Institution
is not legally required to apply AML/KYC Procedures that are consistent with the 2012 FATF
Recommendations, it must apply substantially similar procedures for the purpose of determining the
Controlling Persons.
[…]
Section VII
Special Due Diligence Rules
The following additional rules apply in implementing the due diligence procedures described
above
A. Reliance on Self-Certifications and Documentary Evidence
A Reporting Financial Institution may not rely on a self-certification or Documentary Evidence if
the Reporting Financial Institution knows or has reason to know that the self-certification or
Documentary Evidence is incorrect or unreliable.
A bis. Temporary lack of Self-Certification
In exceptional circumstances where a self-certification cannot be obtained by a Reporting Financial
Institution in respect of a New Account in time to meet its due diligence and reporting obligations with
respect to the reporting period during which the account was opened, the Reporting Financial
Institution must apply the due diligence procedures for Preexisting Accounts, until such self-
certification is obtained and validated.
[…]
5
8186 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
Section VIII
Defined Terms
A. Reporting Financial Institution
[…]
5. The term „Depository Institution” means any Entity that
a) accepts deposits in the ordinary course of a banking or similar business; or
b) holds Specified Electronic Money Products or Central Bank Digital Currencies for the benefit of
customers.
[…]
6. The term „Investment Entity” means any Entity
a) that primarily conducts as a business one or more of the following activities or operations for or
on behalf of a customer
i. trading in money market instruments (cheques, bills, certificates of deposit, derivatives, etc.);
foreign exchange; exchange, interest rate and index instruments; transferable securities; or
commodity futures trading;
ii. individual and collective portfolio management; or
iii. otherwise investing, administering, or managing Financial Assets, or money, or Relevant Crypto-
Assets on behalf of other persons; or
b) the gross income of which is primarily attributable to investing, reinvesting, or trading in
Financial Assets or Relevant Crypto-Assets, if the Entity is managed by another Entity that is a
Depository Institution, a Custodial Institution, a Specified Insurance Company, or an Investment
Entity described in subparagraph A(6)(a).
An Entity is treated as primarily conducting as a business one or more of the activities described
in subparagraph A(6)(a), or an Entity’s gross income is primarily attributable to investing,
reinvesting, or trading in Financial Assets or Relevant Crypto-Assets for purposes of subparagraph
A(6)(b), if the Entity’s gross income attributable to the relevant activities equals or exceeds 50% of
the Entity’s gross income during the shorter of
(i) the three-year period ending on 31 December of the year preceding the year in which the
determination is made; or
(ii) the period during which the Entity has been in existence.
For the purposes of subparagraph A(6)(a)(iii), the term „otherwise investing, administering, or
managing Financial Assets, money, or Relevant Crypto-Assets on behalf of other persons” does not
include the provision of services effectuating Exchange Transactions for or on behalf of customers. The
term „Investment Entity” does not include an Entity that is an Active NFE because it meets any of
the criteria in subparagraphs D(9)(d) through (g).
6
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8187
This paragraph shall be interpreted in a manner consistent with similar language set forth in the
definition of „financial institution” in the Financial Action Task Force Recommendations.
[…]
7. The term „Financial Asset” includes a security (for example, a share of stock in a corporation;
partnership or beneficial ownership interest in a widely held or publicly traded partnership or
trust; note, bond, debenture, or other evidence of indebtedness), partnership interest, commodity,
swap (for example, interest rate swaps, currency swaps, basis swaps, interest rate caps, interest
rate floors, commodity swaps, equity swaps, equity index swaps, and similar agreements),
Insurance Contract or Annuity Contract, or any interest (including a futures or forward contract or
option) in a security, Relevant Crypto-Asset, partnership interest, commodity, swap, Insurance
Contract, or Annuity Contract. The term „Financial Asset” does not include a non-debt, direct
interest in real property.
[…]
9. The term „Specified Electronic Money Product” means any product that is
a) a digital representation of a single Fiat Currency;
b) issued on receipt of funds for the purpose of making payment transactions;
c) represented by a claim on the issuer denominated in the same Fiat Currency;
d) accepted in payment by a natural or legal person other than the issuer; and
e) by virtue of regulatory requirements to which the issuer is subject, redeemable at any time and at
par value for the same Fiat Currency upon request of the holder of the product.
The term „Specified Electronic Money Product” does not include a product created for the sole purpose
of facilitating the transfer of funds from a customer to another person pursuant to instructions of the
customer. A product is not created for the sole purpose of facilitating the transfer of funds if, in the
ordinary course of business of the transferring Entity, either the funds connected with such product are
held longer than 60 days after receipt of instructions to facilitate the transfer, or, if no instructions are
received, the funds connected with such product are held longer than 60 days after receipt of the funds.
10. The term „Central Bank Digital Currency” means any digital Fiat Currency issued by a Central
Bank.
11. The term „Fiat Currency” means the official currency of a jurisdiction, issued by a jurisdiction
or by a jurisdiction’s designated Central Bank or monetary authority, as represented by physical
banknotes or coins or by money in different digital forms, including bank reserves and Central
Bank Digital Currencies. The term also includes commercial bank money and electronic money
products (including Specified Electronic Money Products).
12. The term „Crypto-Asset” means a digital representation of value that relies on a cryptographically
secured distributed ledger or a similar technology to validate and secure transactions.
7
8188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
13. The term „Relevant Crypto-Asset” means any Crypto-Asset that is not a Central Bank Digital
Currency, a Specified Electronic Money Product or any Crypto-Asset for which the Reporting Crypto-
Asset Service Provider has adequately determined that it cannot be used for payment or investment
purposes.
14. The term „Exchange Transaction” means any
a) exchange between Relevant Crypto-Assets and Fiat Currencies; and
b) exchange between one or more forms of Relevant Crypto-Assets.
[…]
B. Non-Reporting Financial Institution
1. The term „Non-Reporting Financial Institution” means any Financial Institution that is
a) a Governmental Entity, International Organisation or Central Bank, other than
i) with respect to a payment that is derived from an obligation held in connection with a
commercial financial activity of a type engaged in by a Specified Insurance Company, Custodial
Institution, or Depository Institution; or
ii) with respect to the activity of maintaining Central Bank Digital Currencies for Account Holders which
are not Financial Institutions, Governmental Entities, International Organisations or Central Banks.
[…]
C. Financial Account
[…]
2. The term „Depository Account” includes any commercial, checking, savings, time, or thrift
account, or an account that is evidenced by a certificate of deposit, thrift certificate, investment
certificate, certificate of indebtedness, or other similar instrument maintained by a Depository
Institution Financial Institution in the ordinary course of a banking or similar business. A
Depository Account also includes
a) an amount held by an insurance company pursuant to a guaranteed investment contract or
similar agreement to pay or credit interest therein;
b) an account or notional account that represents all Specified Electronic Money Products held for the
benefit of a customer; and
c) an account that holds one or more Central Bank Digital Currencies for the benefit of a customer.
[…]
9. The term „Preexisting Account” means a Financial Account maintained by a Reporting Financial
Institution as of [xx/xx/xxxx] or, if the account is treated as a Financial Account solely by virtue of the
amendments to the Common Reporting Standard, as of [effective date of the revised CRS-1 day].
8
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8189
10. The term „New Account” means a Financial Account maintained by a Reporting Financial
Institution opened on or after [xx/xx/xx] or, if the account is treated as a Financial Account solely by
virtue of the amendments to the Common Reporting Standard, on or after [effective date of the revised
CRS].
[…]
17. The term „Excluded Account” means any of the following accounts
[…]
e) an account established in connection with any of the following
[…]
v) a foundation or capital increase of a company provided that the account satisfies the following
requirements
i) the account is used exclusively to deposit capital that is to be used for the purpose of the foundation
or capital increase of a company, as prescribed by law;
ii) any amounts held in the account are blocked until the Reporting Financial Institution obtains an
independent confirmation regarding the foundation or capital increase;
iii) the account is closed or transformed into an account in the name of the company after the
foundation or capital increase;
iv) any repayments resulting from a failed foundation or capital increase, net of service provider and
similar fees, are made solely to the persons who contributed the amounts; and
v) the account has not been established more than 12 months ago.
ebis) A Depository Account that represents all Specified Electronic Money Products held for the benefit
of a customer, if the rolling average 90 day end-of-day aggregate account balance or value during any
period of 90 consecutive days did not exceed USD 10,000 at any day during the calendar year or other
appropriate reporting period.
D. Reportable Account
[…]
2. The term „Reportable Person” means a Reportable Jurisdiction Person other than (i) a
corporation an Entity the stock of which is regularly traded on one or more established securities
markets; (ii) any corporation Entity that is a Related Entity of an Entity described in clause (i)…
[…]
9
8190 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
E. Miscellaneous
[…]
7. The term „Government Verification Service” is an electronic process made available by a
Reportable Jurisdiction to a Reporting Financial Institution for the purposes of ascertaining the
identity and tax residence of an Account Holder or Controlling Person.
[…]
Section X
Transitional Measures
A. The amendments to the Common Reporting Standard are effective as of [effective date of the revised
CRS].
B. Notwithstanding paragraph A, under subparagraph A(1)(b) and A(6)(bis) of Section I, with respect
to each Reportable Account that is maintained by a Reporting Financial Institution as of [effective date
of the revised CRS-1 day] and for reporting periods ending by the second calendar year following such
date, information with respect to the role(s) by virtue of which each Reportable Person is a Controlling
Person or Equity Interest holder of the Entity is only required to be reported if such information is
available in the electronically searchable data maintained by the Reporting Financial Institution.”
10
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8191
3. melléklet a 2025. évi LXXIV. törvényhez
3. melléklet a 2025. évi ..... törvényhez
„A Pénzügyi Számlákkal Kapcsolatos Információk Automatikus Cseréjéről Szóló, Illetékes
Hatóságok közötti Többoldalú Megállapodás kiegészítése
Mivel az Illetékes Hatóságok aláírói a Pénzügyi Számlákkal Kapcsolatos Információk Automatikus
Cseréjének tárgyában létrejött Többoldalú Megállapodásnak (a „Megállapodás”);
Mivel az Illetékes Hatóságok tovább építve a kölcsönös adóügyi segítségnyújtás tekintetében
meglévő kapcsolatukra, folyamatosan javítani szándékoznak a nemzetközi adóügyi megfelelést,
amint azt a Megállapodás szerinti meglévő automatikus információcsere tükrözi;
Mivel a Joghatóságok jogszabályait várhatóan időről időre módosítani szükséges ahhoz, hogy
tükrözzék a Közös Jelentéstételi Előírás módosításait, amint e változásokat a Joghatóság
jogszabályba iktatja, úgy kell tekinteni, hogy a „Közös Jelentéstételi Előírás” fogalom az adott
Joghatóság vonatkozásában a Megállapodás módosított változatára utal;
Mivel a Közös Jelentéstételi Előírás felülvizsgálatára 2023-ban került sor, amikor módosították
annak alkalmazási körét és javultak a jelentéstételi és átvilágítási eljárásokhoz kapcsolódó
követelmények;
Mivel a jelenlegi Kiegészítés célja, hogy bizonyos új információs adatokat rendeljen
a Megállapodás értelmében történő információcsere alkalmazási körébe, annak érdekében, hogy
tükrözze a Közös Jelentéstételi Előíráshoz kapcsolódó 2023-as módosítás által bevezetett további
jelentéstételi kötelezettségeket;
Ezért az Illetékes Hatóságok a következőkben állapodtak meg
1. CIKK
A Jelentendő Számlák tekintetében kicserélendő információk kiegészítései
Jelen Kiegészítés 2. cikkének 2 (a) (i) pontja szerinti értesítésre is figyelemmel, a Megállapodás 2.
cikkének 2. bekezdése szerint kicserélendő további információk a másik Joghatóság minden egyes
Jelentendő Számlája tekintetében a következők
1. hogy minden egyes Számlatulajdonos esetében benyújtottak-e érvényes nyilatkozatot;
2. azon szerep(ek) megnevezése, amely(ek) alapján minden egyes Ellenőrzést Gyakorló
Személyként Jelentendő Személy a Jogalanyi Számlatulajdonos Ellenőrzést Gyakorló
Személyének minősül, valamint az, hogy minden egyes ilyen Jelentendő Személyre vonatkozóan
benyújtottak-e érvényes nyilatkozatot;
3. a Számla típusa, valamint, hogy a számla Meglévő Számla vagy Új Számla, és hogy a számla
közös számla-e, beleértve a közös Számlatulajdonosok számát; és
4. a jogi megállapodásnak minősülő Befektetési Jogalanyban tartott Tőkeérdekeltségek esetében
azon szerep(ek) megnevezése, amely(ek) alapján a Jelentendő Személy Tőkeérdekeltség-
tulajdonosnak minősül.
11
8192 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2. CIKK
Általános Feltételek
1. E Kiegészítés azon Illetékes Hatóságok tekintetében válik hatályossá, amelyek aláírói
a Kiegészítésnek. A Kiegészítés a Megállapodás szerves részét alkotja és a Megállapodás
rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a Kiegészítésre is.
2. Az Illetékes Hatóság köteles a Koordináló Testület Titkárságának aláíráskor vagy azt követően
a lehető leghamarabb
a) módosított értesítést küldeni a Megállapodás 7. cikkének 1(a) albekezdésének értelmében
i) megerősítve, hogy a Joghatóság rendelkezik a Közös Jelentéstételi Előírás
2023-as módosításának belső jogba történő átültetéséhez szükséges jogszabályokkal,
a Kiegészítés 1. cikkében foglaltakra alkalmazandó hatálybalépési időpontok megjelölésével,
valamint
a megerősített jelentéstételi és átvilágítási eljárások alkalmazását vagy lefolytatását, illetve, jelen
Kiegészítésnek a függőben lévő nemzeti jogalkotási eljárások következtében felmerülő ideiglenes
alkalmazási időszakát (ha van ilyen); illetve
ii) jelezve, hogy a Joghatóságnak nem áll rendelkezésére a Közös Jelentéstételi Előírás
2023-as módosításának belső jogba történő átültetéséhez a szükséges jogszabályi háttér és ezért
hozzájárulást kérelmez arra vonatkozóan, hogy az információcsere keretében egy meghatározott
átmeneti időszak alatt továbbra is a Közös Jelentéstételi Előírás 2023-as módosításában foglalt
a megerősített jelentéstételi és átvilágítási eljárások alkalmazása vagy lefolytatása nélkül küldjön
információt; és
b) egy módosított értesítést küldeni az Megállapodás 7. cikkének 1(f ) bekezdésének értelmében
azon Joghatóságok Illetékes Hatóságainak megjelölésével, amelyek tekintetében elfogadja
az értesítésükben meghatározott kérelmet a Kiegészítés 2(a)(ii) albekezdése értelmében.
A Kiegészítés angol és francia nyelven készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles.”
„ A PÉNZÜGYI SZÁMLAINFORMÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS KÖZÖS JELENTÉSTÉTELI ELŐÍRÁS
MÓDOSÍTÁSAI
I. rész
Általános jelentéstételi követelmények
A. A C–F. bekezdések értelmében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles
jelenteni az általa vezetett összes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla esetében
1. a következőket
a) az összes olyan Számlatulajdonos esetében, aki Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó
személy: név, cím, illetőséghez tartozó joghatóság(ok), TIN-szám(ok), születési hely és idő
(ha magánszemély), és hogy benyújtott-e érvényes nyilatkozatot;
12
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8193
b) az összes olyan Számlatulajdonos Szervezet esetében, amelyről az V., VI. és VII. résznek
megfelelő átvilágítási eljárások megállapították, hogy egy vagy több Adatszolgáltatási
kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll
a Szervezet neve, címe, az illetősége szerinti joghatóság(ok), a TIN-szám(ok), valamint minden
Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, címe, illetőség szerinti joghatóság(ai),
TIN-szám(ai), születési dátuma és helye, valamint az(ok) a szerepkör(ök), amely(ek) alapján
az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy,
valamint hogy benyújtott-e érvényes nyilatkozatot; és
c) hogy közös számláról van-e szó, továbbá a közös Számlatulajdonosok számát.
2. számlaszám (vagy annak hiányában a számlaszám funkcionális megfelelője), a számla típusa, és
az, hogy Meglévő vagy Új számlának minősül-e;
3. az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosítási száma (ha van);
4. a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy
Járadékbiztosítási szerződés esetében a Készpénz-egyenértéket vagy a Visszavásárlási értéket is
beleértve) az irányadó naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak végén, illetve
ha a számlát az adott év vagy időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetésekor;
5. Letéti számla esetében
a) a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott
eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári
évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan)
befizettek, vagy azon jóváírtak; és
b) a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel,
amelyet a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek
vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény
letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos
megbízottjaként működött közre.
6. betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára
befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege;
6a. jogi konstrukciónak minősülő Befektetési szervezetben birtokolt bármely Tőkerészesedés esetén
az(ok) a szerepkör(ök), amely(ek) alapján az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy
a Tőkerészesedés birtokosa; és
7. minden olyan számla esetén, amely nem szerepel az A(5) vagy (6) albekezdésekben,
a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban a naptári év vagy más megfelelő
adatszolgáltatási időszak során kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amely kapcsán
az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezett vagy az adós, beleértve
a Számlatulajdonos részére a naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak során
teljesített visszaváltási kifizetések összesített összegét is.
B. A jelentésben meg kell határozni az egyes összegek denominálására szolgáló pénznemet.
13
8194 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
C. Az A(1) albekezdés ellenére a Meglévő számlának minősülő, Adatszolgáltatási kötelezettség alá
tartozó számlák esetén a TIN-számot és a születési időt nem kell jelenteni, ha a TIN-szám és
a születés idő nem szerepel az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény
nyilvántartásában, és a helyi jogszabályok egyébként nem kötelezik az Adatszolgáltatásra
kötelezett pénzügyi intézményt az ilyen jellegű adatok gyűjtésére. Továbbá az Adatszolgáltatásra
kötelezett pénzügyi intézmény köteles észszerű erőfeszítéseket tenni a Meglévő számlákra
vonatkozó TIN-szám és születési idő megszerzésére attól az évtől számított második naptári év
végéig, amelyben ezeket a Számlákat Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként
azonosították, és ha a helyi AML/KYC eljárások szerint frissíteni kell a Meglévő számlára vonatkozó
adatokat.
D. Az A(1) albekezdés ellenére a TIN-számot nem kell bejelenteni, ha (i) a TIN-számot nem
a releváns Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adta ki, vagy ha (ii) a releváns
Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságra vonatkozó helyi jogszabályok értelmében nem kell
jelenteni az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság által kiállított TIN-számot.
E. Az A(1) albekezdés ellenére a születési helyet csak akkor kell jelenteni, ha az Adatszolgáltatásra
kötelezett pénzügyi intézményre vonatkozó helyi jogszabályok egyéb formában előírják
a születési hely bekérését és jelentését, és ha az információ hozzáférhető az Adatszolgáltatásra
kötelezett pénzügyi intézmény által kezelt, elektronikusan kereshető adatok között.
F. Az A bekezdés ellenére a(z) [xxxx] elemre vonatkozóan jelentendő információ azonos
a bekezdésben leírt információval, kivéve az A(5)(b) albekezdésben leírt bruttó bevételt.
G. Az A(5)(b) albekezdés ellenére, és ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény bármely
egyértelműen azonosított számlacsoport tekintetében másként nem dönt, a Pénzügyi eszköz
eladásából vagy visszaváltásából származó bruttó bevételt nem kell jelenteni, ha a Pénzügyi eszköz
értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételt az Adatszolgáltatásra kötelezett
pénzügyi intézmény a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Kereten belül jelenti.
[…]
V. rész
Meglévő szervezeti számlák átvilágítási eljárása
Az alábbi eljárásokat kell alkalmazni az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák
azonosítására a Meglévő szervezeti számlák között.
[…]
D. Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek
tulajdonában lévő számlák kiszűrésére
[…]
2. Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség
alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló
Passzív nem pénzügyi szervezet-e
[…]
14
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8195
b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása.
A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából
az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat az AML/KYC eljárások
keretében gyűjtött és kezelt adatokra.
[…]
VI. rész
Új szervezeti számlák átvilágítási eljárása
Az alábbi eljárásokat kell alkalmazni az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák
azonosítására az Új szervezeti számlák között.
[…]
A. Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek
tulajdonában lévő számlák kiszűrésére
[…]
2. Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség
alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló
Passzív nem pénzügyi szervezet-e
[…]
b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása.
A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából
az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat az AML/KYC eljárások
keretében gyűjtött és kezelt adatokra, ha ezek az eljárások összhangban állnak a 2012. évi
FATF Ajánlásokkal. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményt nem kötelezi jogszabály
a 2012. évi FATF Ajánlásokkal összhangban álló AML/KYC eljárások alkalmazására, akkor azokhoz
alapvetően hasonló eljárások révén kell azonosítania az Ellenőrzést gyakorló személyeket.
[…]
VII. rész
Különleges átvilágítási szabályok
A fenti átvilágítási eljárások végrehajtására a következő különleges szabályok is vonatkoznak
A. Nyilatkozatok és Bizonyító okiratok felhasználása
Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem támaszkodhat a nyilatkozatra vagy
a Bizonyító okiratra, ha tudomása van róla, vagy okkal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy
a Bizonyító okirat hibás vagy nem megbízható.
Aa. A nyilatkozat ideiglenes hiánya
15
8196 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
Kivételes körülmények között, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem tudja
időben beszerezni az Új számlára vonatkozó nyilatkozatot ahhoz, hogy a számlanyitás időpontjához
tartozó adatszolgáltatási időszakon belül teljesíthesse az átvilágítási és adatszolgáltatási
kötelezettséget, akkor köteles a Meglévő számlákra vonatkozó átvilágítási eljárást alkalmazni, amíg
a nyilatkozat beszerzésére és ellenőrzésére sor nem kerül.
[…]
VIII. rész
Meghatározott kifejezések
A. Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény
[…]
5. A „Betéti intézmény” olyan Szervezet, amely
a) szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el; vagy
b) Meghatározott elektronikus pénzeszközöket vagy Digitális jegybankpénzt tart az ügyfelek
szolgálatában.
[…]
6. A „Befektetési szervezet” olyan Szervezet
a) amely fő üzleti tevékenysége keretében az alábbi műveletek közül egyet vagy többet végrehajt
az ügyfél számára vagy megbízásából
i. kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, derivatívák stb.), külföldi devizával,
árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal; vagy
árutőzsdei határidős ügyletek kötése;
ii. egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy
iii. megbízás alapján Pénzügyi eszközökbe vagy pénzbe, vagy Releváns kriptoeszközökbe való
egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése; vagy
b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való
befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy
a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő
intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A(6)(a) albekezdésben leírt Befektetési szervezet.
Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy fő üzleti tevékenysége keretében az A(6)(a)
albekezdésben leírt műveletek legalább egyikét végzi, vagy bruttó bevétele az A(6)(b) albekezdés
szerint elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való befektetésből,
újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezet releváns
tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során
a Szervezet bruttó bevételének legalább 50 százaléka
16
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8197
(i) az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló
hároméves időszak; vagy
(ii) (ii) a Szervezet fennállásának ideje.
Az A(6)(a)(iii) albekezdés előírásai szerint a „Megbízás alapján Pénzügyi eszközökbe, pénzbe vagy
Releváns kriptoeszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése” kifejezés nem
foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek keretében a Szervezet Csereügyleteket hajt
végre az ügyfelek részére vagy megbízásából.
A „Befektetési szervezet” kifejezés nem foglalja magában az Aktív nem pénzügyi szervezetet, mert
az megfelel a D(9)(d)–(g) albekezdésekben leírt feltételek valamelyikének.
Ezt a bekezdést a „pénzügyi intézmény” Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban szereplő
meghatározásával és annak szövegezésével összhangban kell értelmezni.
[…]
7. A „Pénzügyi eszköz” kifejezés magában foglalja az értékpapírt (például vállalati üzletrész vagy
részvény; üzletrész vagy tényleges tulajdoni érdekeltség nyíltan működő társulásban vagy bizalmi
vagyonkezelő által kezelt vagyonban; váltó, kötvény, kölcsönkötvény vagy egyéb adósságpapír),
társaságbeli érdekeltséget, árupiaci termékeket, csereügyleteket (például kamatláb-csereügylet,
deviza-csereügylet, bázis csereügylet, felső kamathatár, alsó kamathatár, árucsereügylet,
részvénycsereügylet, részvényindexcsere és hasonló megállapodások), Biztosítási szerződést vagy
Járadékbiztosítási szerződést, illetve bármilyen érdekeltséget értékpapírban, Releváns
kriptoeszközben, társaságbeli érdekeltségben, árupiaci termékben, csereügyletben, Biztosítási
szerződésben vagy Járadékbiztosítási szerződésben (beleértve a szabványos, illetve tőzsdén kívüli
határidős ügyleteket és opciókat).
A „Pénzügyi eszköz” fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű,
közvetlen érdekeltséget.
[…]
9. A „Meghatározott elektronikus pénzeszköz” kifejezés olyan termékre vonatkozik
a) amely egyetlen Rendeleti pénz digitális megjelenítése;
b) amelyet pénzeszköz átvételével bocsátanak ki fizetési műveletek céljából;
c) amelyet azonos Rendeleti pénzben denominált követelés testesít meg a kibocsátóval szemben;
d) amelyet a kibocsátótól eltérő természetes vagy jogi személy fizetésként fogad el; és
e) amely a kibocsátóra érvényes jogszabályi követelmények értelmében a termék birtokosának
kérésére bármikor névértéken váltható be ugyanarra a Rendeleti pénzre.
17
8198 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
A „Meghatározott elektronikus pénzeszköz” kifejezés nem terjed ki azokra a termékekre, amelyeket
kizárólag az ügyfél és egy másik személy között létesülő átutalás céljából, az ügyfél megbízásából
hoztak létre. Egy termék nem tekinthető a pénzátutalás egyedüli céljából létrehozott terméknek,
ha az átutalást végrehajtó Szervezet általános üzleti tevékenysége keretében a termékkel kapcsolatos
pénzt a termék átutalására vonatkozó megbízást követő 60 napnál tovább tartja, vagy ilyen megbízás
hiányában a termékkel kapcsolatos pénzt a jóváírást követő 60 napnál tovább tartja.
10. A „Digitális jegybankpénz” a Központi bank által kibocsátott digitális Rendeleti pénz.
11. A „Rendeleti pénz” egy joghatóság hivatalos pénzneme, amelyet a joghatóság vagy
a joghatóság kijelölt jegybankja, illetve más pénzügyi hatóság bocsátott ki, és kifejezhető fizikai
bankjegyekben, pénzérmékben, vagy a digitális pénz különböző formáiban, beleértve a banki
tartalékokat, a kereskedelmi banki pénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a Digitális
jegybankpénzt is.
12. A „Kriptoeszköz” olyan digitális értékmegjelenítés, amely kriptográfia által védett elosztott
könyvelésre vagy ahhoz hasonló technológiára támaszkodik a tranzakciók hitelesítéséhez és
biztonságba helyezéséhez.
13. A „Releváns kriptoeszköz” olyan Kriptoeszköz, amely nem Digitális jegybankpénz,
nem Meghatározott elektronikus pénzeszköz, és nem olyan Kriptoeszköz, amelyről
az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató szabályszerűen megállapította, hogy
fizetésre vagy befektetési célra nem használható.
14. A „Csereügylet” a következőket takarja
a) csereügylet Releváns kriptoeszközök és Rendeleti pénz között; és
b) csereügylet a Releváns kriptoeszközök egy vagy több formája között.
[…]
B. Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény
1. Az „Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény” olyan Pénzügyi intézmény,
amely
a) Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, az alábbi ügyletek kivételével
i) azon kifizetések, amelyek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből
származó kötelezettség képezi, amelyet Meghatározott biztosítók, Letétkezelő intézmények vagy
Betéti intézmények folytatnak; vagy
ii) Digitális jegybankpénz tartása olyan Számlatulajdonos részére, aki nem Pénzügyi intézmény,
Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank.
[…]
18
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8199
C. Pénzügyi számla
[…]
2. A „Betétszámla” minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött
betét, takarékszövetkezeti számla, illetve minden olyan számla, amelyet letéti jegy, megtakarítási
igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló
instrumentum igazol, amelyet a Betéti intézmény Pénzügyi intézmény szokásos banki vagy egyéb
hasonló tevékenysége keretében vezet. Szintén Betétszámlának minősül
a) amikor egy biztosító valamely összeget garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló,
kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart az ügyfél számára;
b) olyan számla vagy feltételezett számla, amely egy ügyfél javára tartott Meghatározott elektronikus
pénzeszközök összességét képviseli; és
c) olyan számla, amelyen egy vagy több Digitális jegybankpénzt tartanak az ügyfél javára.
[…]
9. A „Meglévő számla” olyan számla, amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi
intézmény már vezetett [xxxx.xx.xx.] napján, illetve ha a számlát csak a módosított Közös
Adatszolgáltatási Standard értelmében kezeli Pénzügyi számlaként, akkor már vezetett a következő
dátumon: [a felülvizsgált CRS hatályba lépésének dátuma -1 nap].
10. Az „Új számla” olyan számla, amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény
[xx.xx.xx.] napján vagy azt követően nyitott, illetve ha a számlát csak a módosított Közös
Adatszolgáltatási Standard értelmében kezeli Pénzügyi számlaként, akkor a következő dátumon vagy
azt követően nyitott: [a felülvizsgált CRS hatálybalépésének dátuma].
[…]
17. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla” a következő számlák
valamelyike
[…]
e) az alábbiak valamelyikével kapcsolatban létrehozott számla
[…]
v) vállalat alapítása vagy tőkeemelése, feltéve, hogy a számla megfelel az alábbi követelményeknek
i) a számla kizárólag olyan tőke letétbe helyezésére szolgál, amelyet a törvényben előírtak szerint
vállalat alapítására vagy tőkeemelésére kell fordítani;
ii) a számlán lévő összeg zárolva van mindaddig, amíg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi
intézmény független visszaigazolást nem kap a vállalat alapításáról vagy a tőkeemelésről;
iii) a számla a vállalat alapítását vagy tőkeemelését követően megszűnik, illetve a vállalat nevén lévő
számlává alakul át;
19
8200 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
iv) a meghiúsult vállalatalapításból vagy tőkeemelésből eredő, szolgáltatói és hasonló díjak levonása
utáni visszafizetések kizárólag az összeget befizető személyek részére történnek; és
v) a számlanyitás az utóbbi 12 hónapon belül történt.
ea) Olyan Betétszámla, amely az ügyfél javára tartott összes Meghatározott elektronikus pénzeszközt
képviseli, ha a nap végi összesített számlaegyenleg vagy -érték 90 napos gördülő átlaga bármely
90 egymást követő nap során nem haladta meg a 10.000 USD-t a naptári év vagy más megfelelő
adatszolgáltatási időszak egyetlen napján sem.
D. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla
[…]
2. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy” olyan, Adatszolgáltatásra
kötelezett joghatóságbeli személy, aki eltér a következőktől
(i) olyan társaság Szervezet, amelynek részvényállományával rendszeresen kereskednek egy vagy
több szabályozott értékpapírpiacon;
(ii) olyan társaság Szervezet, amely az (i) pont alatt meghatározott Szervezet Kapcsolt szervezete…
[…]
E. Egyebek
[…]
7. A „Kormányzati Hitelesítési Szolgáltatás” olyan elektronikus folyamat, amelyet
egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság tesz elérhetővé egy Adatszolgáltatásra kötelezett
pénzügyi intézmény számára, hogy az meghatározhassa egy Számlatulajdonos vagy Ellenőrzést
gyakorló személy személyazonosságát és adóügyi illetőségét.
[…]
X. rész
Átmeneti rendelkezések
A. A Közös Adatszolgáltatási Standardhoz tartozó módosítások a következő dátumtól hatályosak
[a felülvizsgált CRS hatálybalépésének dátuma].
B. Az A bekezdés ellenére, az I. szakasz A(1)(b) és A(6)(a) albekezdése szerint a [felülvizsgált
CRS hatálybalépésének napja -1 nap] dátumon már létező, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi
intézmény által kezelt, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák esetében a hatálybalépést
követő második naptári évvel végződő adatszolgáltatási időszakokra csak akkor kell jelenteni
az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Ellenőrzést gyakorló vagy
a Szervezetben Tőkerészesedést birtokló személyek szerepkörére vonatkozó adatokat, ha ezek
az adatok rendelkezésre állnak az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan
kereshető nyilvántartásában.”
20
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8201
2025. évi LXXV. törvény
az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról*
[1] E törvény célja, hogy megállapítsa a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról,
valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144
rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i
(EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet hazai végrehajtásának kereteit.
[2] Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint tagállami bejelentő hatóságok jelölik ki
a mesterségesintelligencia-rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét ellenőrző szervezeteket, és a tagállami hatóságok
gondoskodnak e rendszerek jogszerű használatának utólagos piacfelügyeletéről.
[3] Ennek megfelelően Magyarországon is gondoskodni szükséges a bejelentő és piacfelügyeleti hatóságok kijelöléséről,
feladataik és eljárásrendjük részletes meghatározásáról. Az új hatósági feladatokat úgy kell megállapítani, hogy
azok illeszkedjenek a meglévő hatósági rendszerhez, különös tekintettel a meglévő ágazati piacfelügyeleti hatósági
eljárásokhoz.
[4] Figyelemmel arra, hogy a mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorolhat a társadalomra, e technológia alkalmazása,
fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében érvényesíteni kell, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során
tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak
védelmét a digitális gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével.
[5] Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során figyelembe kell venni továbbá, hogy
ez a világ első széles körű mesterségesintelligencia-szabályozása, amelynek végrehajtásával kapcsolatban nem
áll rendelkezésre jogalkalmazási tapasztalat. Emellett a technológia gyors fejlődése is folyamatos kihívás elé állítja
a jogalkalmazókat. Kiemelt jelentőséggel bírnak ezért a jogalkalmazást segítő iránymutatások és állásfoglalások,
az egységes jogalkalmazás érdekében a jogalkotónak ösztönöznie szükséges ezek kiadását.
[6] A törvény célja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégia és politika kialakítása, végrehajtása, továbbá a mesterséges
intelligencia fejlesztése, alkalmazása, annak társadalomra gyakorolt hatása és szabályozása terén a mesterséges
intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői közötti párbeszéd és együttműködés elmélyítése.
[7] Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
1. Általános rendelkezések
1. §
E törvény hatálya kiterjed
a) az olyan, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mesterségesintelligencia-
rendszerekkel (a továbbiakban: MI-rendszer) összefüggő piacfelügyeleti eljárásokra, amelyek esetében
az MI-rendszer forgalomba hozatalára vagy üzembe helyezésére Magyarországon kerül sor, vagy
a forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés helyétől függetlenül az MI-rendszer kimenetének használatára
Magyarországon kerül sor, függetlenül attól, hogy az MI-rendszert forgalomba hozó vagy üzembe helyező
szolgáltató letelepedési vagy tartózkodási helye Magyarországon van-e;
b) a Magyarországon kezdeményezett (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti
bejelentési eljárásokra;
c) az olyan, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke szerinti szankciók alkalmazására
vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásokra, amelyeket az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek az alábbi személyek általi megsértése miatt folytatnak le
ca) az MI-rendszereket Magyarországon forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltatók;
cb) az MI-rendszerek Magyarországon belüli alkalmazói;
cc) azon termékgyártók, amelyek a termékükkel együtt Magyarországon MI-rendszert hoznak
forgalomba vagy helyeznek üzembe a saját nevük vagy védjegyük alatt;
cd) az MI-rendszerek harmadik országban található szolgáltatói és alkalmazói, ha a rendszer által
előállított kimenetet Magyarországon használják;
ce) a ca) alpont szerinti MI-rendszerek importőrei;
cf ) a ca) és cd) alpont szerinti szolgáltatóknak az Unión kívül letelepedett meghatalmazott képviselői;
d) az a)–c) pont szerinti hatósági eljárásokhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátására.
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
8202 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2. §
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e törvényben és az annak végrehajtását szolgáló jogszabályokban
alkalmazott fogalmakat az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében szereplő
meghatározások szerinti tartalommal kell értelmezni.
2. Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának hazai
intézményrendszere
3. § (1) A Kormány rendeletben jelöli ki
a) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke szerinti bejelentő hatóságot
(a továbbiakban: MI bejelentő hatóság), és
b) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikke szerinti piacfelügyeleti hatóságot
(a továbbiakban: MI piacfelügyeleti hatóság).
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság a 10. § szerinti MI szabályozói tesztkörnyezetet működtet.
(3) Az MI piacfelügyeleti hatóság országos illetékességgel ellátja az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi
rendelet 70. cikke szerinti egyedüli kapcsolattartó pont működtetésével kapcsolatos feladatokat.
3. A bejelentő hatósági tevékenységével összefüggő különös rendelkezések
4. § (1) A nagy kockázatú MI-rendszerrel kapcsolatos, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet
III. fejezet 2. szakaszában meghatározott követelmények teljesítésének ellenőrzését végző megfelelőségértékelő
szervezeteket az MI bejelentő hatóság – akkreditált státusz alapján – értékeli, jelöli ki, jelenti be és követi nyomon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölésre, valamint a megfelelőségértékelési szervezetek tevékenységére
a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.)
rendelkezéseit az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A kijelölés iránti kérelemben a kérelmező szervezet alkalmasságának és felkészültségének az Msztv. 6. § (3) bekezdés
a) pontja szerinti igazolása szükséges.
(4) Az MI bejelentő hatóság eljárásában a sommás eljárás kizárt.
4. Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti tevékenysége
5. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság általános hatáskörű piacfelügyeleti hatóságként hivatalból eljár az (EU) 2024/1689
európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti piacfelügyeleti ügyekben. Az MI piacfelügyeleti hatóság
piacfelügyeleti tevékenysége nem terjed ki az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk
(6) bekezdésében foglaltak szerinti, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában felsorolt
jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt nagy
kockázatú MI-rendszerek felügyeletére, amennyiben az MI-rendszer forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy
használata közvetlenül az említett pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik.
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi
rendelet megsértése miatt indult piacfelügyeleti eljárás lefolytatása, ha
a) az ügyfél nem minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 3. pontja szerinti
fogyasztónak és
b) a hatósági ügy tárgya kizárólag az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja
szerinti MI-rendszer vizsgálata.
(3) Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti hatósági eljárására a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény
rendelkezéseit az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás keretében vizsgált MI-rendszer forgalomba hozatalára vagy üzembe
helyezésére olyan ágazatban kerül vagy került sor, amelynek piacfelügyeletéről jogszabály alapján más hatóság
gondoskodik (a továbbiakban: ágazati piacfelügyeleti hatóság), az MI piacfelügyeleti hatóság (1) és (2) bekezdés
szerinti eljárásában az ágazati piacfelügyeleti hatóság szakhatóságként közreműködik.
(5) Ha az ágazati piacfelügyeleti hatóság nem az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján indult
piacfelügyeleti eljárása során annak vizsgálata szükséges, hogy a termékben alkalmazott MI-rendszer megfelel-e
az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményeknek, az ágazati
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8203
piacfelügyeleti hatóság az érdemi döntés meghozatalát megelőzően köteles beszerezni az MI piacfelügyeleti
hatóság szakhatósági állásfoglalását.
5. Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásának különös szabályai
6. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság eljárásában a sommás eljárás kizárt.
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eseteken
kívül felfüggesztheti az általa folytatott hatósági eljárást, ha
a) annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy, így különösen jogszabály
alapján az adott MI-rendszerrel mint termékkel vagy azt magában foglaló termékekkel kapcsolatban
hatáskörrel rendelkező más piacfelügyeleti hatóság vagy az adatvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, vagy
b) az MI piacfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül
az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.
7. § (1) A piacfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában az MI piacfelügyeleti hatóság
a) közigazgatási bírságot alkalmaz,
b) megállapíthatja az MI-rendszer jogellenes alkalmazásának tényét,
c) felhívhatja az 1. § c) pontja szerinti személyt a jogellenes magatartás megszüntetésére vagy a jogszerű
állapot helyreállítására.
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság a valós körülmények közötti fejlesztés biztonságos tesztelése érdekében
a szolgáltatókat és a leendő szolgáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti, előzetes értesítés nélküli távoli vagy
helyszíni ellenőrzéseket végezhet, valamint ellenőrzéseket végezhet a valós körülmények közötti tesztelés
lebonyolítására és a kapcsolódó nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan.
6. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács
8. § (1) A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (a továbbiakban: Tanács) testületként működő, ügydöntő jogkörrel nem
rendelkező szerv, amely
a) a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján a Kormány részére előterjesztett
javaslataival támogatja a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos nemzeti MI-stratégia és
-politika kialakítását és végrehajtását, a technológiai versenyképesség erősítése, a technológia széles körű
biztonságos hasznosítása, valamint a nemzeti szuverenitás követelményének érvényesítése érdekében,
b) érvényre juttatja a mesterséges intelligencia alkalmazása, fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében,
hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat,
az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak védelmét a digitális
gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével,
c) a miniszterelnök felkérésére a miniszter bevonásával véleményezi a Kormány mesterséges intelligenciával
összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit,
d) kezdeményezésekkel él a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek felé a mesterséges intelligencia
alkalmazásának szabályozásával és támogatásával összefüggő kérdésekben,
e) a működésében közreműködő szervek feladat- és hatáskörének önálló gyakorlását nem érintve nyomon
követi és összehangolja az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében
végzett tevékenységeket,
f) a d) pontban meghatározott feladatkörében eljárva általános jelleggel vagy meghatározott címzettek részére
ajánlást bocsát ki, amely nem lehet ellentétes az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásáért felelős uniós intézmények által kiadott iránymutatások, ajánlások tartalmával,
g) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes, tagállami
hatáskörbe utalt kérdések megvalósításával kapcsolatos iránymutatásokat dolgoz ki,
h) javaslatokat tesz a miniszter által az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és
a mesterséges intelligencia alkalmazásáról készített jelentések tartalmára,
i) kialakítja és felügyeli a nemzeti MI-jártasság megteremtésével és növelésével kapcsolatos tevékenységeket,
j) koordinálja a magyarországi mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs
tevékenységeket,
8204 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
k) összehangolja a mesterséges intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői – ideértve az Országgyűlés,
a kormányzati szervezetek, a gazdasági élet szereplői, az egyházak, a civil szervezetek, és a kutatói-akadémiai
szféra – tevékenységét, elősegítve a párbeszédet és az együttműködést ezen szereplők között a mesterséges
intelligencia fejlesztése, alkalmazása, társadalomra gyakorolt hatása és szabályozása terén,
l) nyomon követi a közszféra mesterségesintelligencia-alkalmazásait, és ajánlásokat fogalmaz meg
a közszférabeli MI-fejlesztések és -projektek összehangolt és felelős, a társadalom érdekeit szolgáló
végrehajtása érdekében,
m) közreműködik az MI szabályozói tesztkörnyezet kialakításában és működtetésében, ennek keretében
– a hatósági jogköröket nem igénylő feladatok tekintetében – részt vesz a tesztkörnyezetbe jelentkező
projektek szakmai értékelésében és kiválasztásában, nyomon követi a jóváhagyott kísérleti projektek
előrehaladását, és a tapasztalatokról ajánlásokat fogalmaz meg,
n) kidolgozza az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (10) bekezdése szerinti,
a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok MI-feladatainak koordinációját elősegítő módszertant és megteremti
az ehhez szükséges platformot, és
o) a technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásainak folyamatos nyomon követésével kidolgozza
és folyamatosan felülvizsgálja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát, a kormányzati szervekre,
közszolgálati intézményekre vonatkozó alstratégiát, valamint megvalósítja azok független szakmai
minőségbiztosítását.
(2) A Tanács (1) bekezdés szerinti feladatának ellátása tekintetében a törvény által védett adatok kivételével jogosult
valamennyi az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos bármely ügyben, eljárásban,
kérdésben az eljáró vagy érintett hatóságoktól, szervezetektől adatot, információt kérni, és azt az előírásoknak
megfelelően kezelni. Az érintett hatóságok, szervezetek kötelesek az adatkérést a lehető legrövidebb időn belül
teljesíteni.
(3) A Tanács által ellátott feladatokra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
9. § (1) A Tanács tagja a következő személyek vagy szervezetek vezetői által kijelölt egy-egy személy
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) a Magyar Nemzeti Bank,
c) a Gazdasági Versenyhivatal,
d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
e) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
f) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
h) az MI bejelentő hatóság,
i) az MI piacfelügyeleti hatóság,
j) a miniszter,
k) a Kormány által rendeletben kijelölt, a Kormány tagja vagy a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alatt
álló szervezet, személy vagy az állam tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság,
l) a Magyar Tudományos Akadémia,
m) a Magyar Művészeti Akadémia,
n) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,
o) a Magyar Rektori Konferencia,
p) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és
q) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.
(2) A Tanács elnökét a miniszter és az informatikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, 5 éves
időtartamra.
(3) A Tanács elnöke a Tanács munkáját eseti vagy állandó jelleggel érdekegyeztető fórumokkal támogatja, a fórumokba
tanácskozási joggal, az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező állandó bizottságának – a bizottság által kijelölt –
tagját felkérheti, más államigazgatási vagy szakmai, társadalmi érdekképviseleti szerv képviselőjét bevonhatja.
(4) A Tanács elnöke és tagja a Tanácsban végzett tevékenységéért külön díjazásban nem részesül.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8205
(5) A Tanács önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, a működéséhez szükséges adminisztratív feltételeket az MI
piacfelügyeleti hatóság biztosítja.
(6) A Tanács legalább negyedéves rendszerességgel ülést tart. A Tanács elnöke saját vagy a Tanács valamely tagjának
kellő indoklással ellátott írásbeli kezdeményezésére rendkívüli ülés összehívására jogosult.
(7) A Tanács működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, olyan módon, hogy az ügyrend tematikus
tanácskozási fórumok útján biztosítja
a) a hatósági jogalkalmazás egységesítésével,
b) az általános szakpolitikával, és
c) a széles körű szakmai és társadalmi együttműködést és konzultációt biztosító funkciókkal
összefüggő feladatellátás megfelelő elkülönítését.
7. Az MI szabályozói tesztkörnyezet
10. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 55. pontjában
meghatározott, az 57. cikk szerinti MI szabályozói tesztkörnyezetet alakít ki és működtet.
(2) Az MI szabályozói tesztkörnyezet működésének részletes szabályait – beleértve a más hatóságnak az MI szabályozói
tesztkörnyezet működésében való közreműködésére vonatkozó szabályokat is – a miniszter rendeletben állapítja
meg, összhangban az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkében foglalt rendelkezésekkel.
(3) Az MI szabályozói tesztkörnyezet működtetése érdekében az állami fenntartásban lévő nagy teljesítményű
számítástechnikai kapacitásból a mindenkori fenntartó elkülönített kapacitást biztosíthat a miniszter számára.
8. Záró rendelkezések
11. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az MI bejelentő hatóságot és az MI piacfelügyeleti
hatóságot.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az MI bejelentő hatóság és MI piacfelügyeleti hatóság feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes
szabályokat,
b) az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásának a bejelentésre, és határozathozatalára vonatkozó
részletes szabályait,
c) a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási bírság kiszabására, összegére és megfizetésére vonatkozó
részletes szabályokat,
d) az MI bejelentő hatóság értékelési, kijelölési, bejelentési és nyomonkövetési eljárására vonatkozó részletes
szabályokat,
e) a Tanács által ellátott feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, és
f) a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti szervek körét.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az MI szabályozói tesztkörnyezet működésének
részletes szabályait, valamint a más hatóságnak az MI szabályozói tesztkörnyezet működésében való
közreműködésére vonatkozó szabályokat.
12. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(2) A 3. § (2) bekezdés és a 10. § 2026. augusztus 2-án lép hatályba.
13. §
A Tanács elnöki tisztségét a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló
1028/2025. (II. 24.) Korm. határozat alapján e törvény hatálybalépésekor fennálló kinevezésének ott megállapított
időtartamáig a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos tölti be.
14. §
Ez a törvény a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint
a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet,
továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i
(EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
8206 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
15. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 40. §-a a következő (45) bekezdéssel egészül ki
„(45) Az MNB a 39. §-ban meghatározott feladatai során ellátja a mesterséges intelligenciára vonatkozó
harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858,
az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828
irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk
(6) bekezdése szerinti piacfelügyeleti tevékenység végrehajtását.”
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
2025. évi LXXVI. törvény
egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról*
[1] Az Országgyűlés a holokauszt 80. évfordulójára való méltó megemlékezést a Sorsok Háza épületegyüttesnek
a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest részére történő átadásával támogatja, amely szervezet a helyszín történelmi és
emlékezetpolitikai jelentőségét szem előtt tartva kíván emléket állítani a vészkorszak eseményeinek és áldozatainak.
[2] A törvény célja a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest sporttal, közművelődéssel, közneveléssel kapcsolatos közfeladatai
ellátásának, valamint az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtésének és működtetésének
segítése.
[3] A törvény célja továbbá az ország egyes területei között fennálló fejlettségi különbségek csökkentése, a kistelepülések
népességszámának megőrzése, az életminőség javítása, a vidéki Magyarország megerősítése és versenyképességének
további növelése, valamint ezzel egyidejűleg az állami közfeladatok ellátáshoz nem szükséges vagyonban rejlő
lehetőségek észszerű, helyi érdekeknek megfelelő, a helyi viszonyokhoz igazodó kihasználása.
[4] Az Országgyűlés kiemelt fontosságot tulajdonít a kulturális örökség helyi védelmének, a helyi közművelődési tevékenység,
valamint turisztikai és közösségi célok megvalósítása támogatásának.
[5] A törvény szerinti vagyonjuttatás további célja Badacsonytomaj Város Önkormányzatának támogatása abban, hogy
Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza kulturális hagyatékát méltó módon ápolhassa és bemutassa.
[6] E célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
1. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami
vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában álló,
az ingatlan-nyilvántartás szerinti
a) Budapest VIII. kerület, belterület 38818/47 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: Sorsok Háza), valamint
a Sorsok Háza teljes megvalósítása kapcsán az állam tulajdonába került ingóságok, továbbá
b) Budapest VIII. kerület, belterület 38818/54 és 38820/2 helyrajzi számú ingatlanok
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: vagyonelemek] a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja
beruházás megvalósítása céljából ingyenesen a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (nyilvántartási szám
01-02-0001500; székhely: 1087 Budapest, Brüll Alfréd utca 2., a továbbiakban: MTK) tulajdonába kerülnek a sporttal,
közművelődéssel, közneveléssel kapcsolatos közfeladatok hatékonyabb ellátása, valamint az aktív kikapcsolódás
lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtésének és működtetésének elősegítése érdekében.
2. § (1) Az 1. § szerinti tulajdonátruházásra vonatkozó – az ingatlanok tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzésre alkalmas – szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az MTK-val.
A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket
kell megjelölni. Az ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló
könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8207
(2) Az MTK a vagyonelemeket per-, teher- és igénymentesen szerzi meg, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartás szerinti
Budapest VIII. kerület, belterület 38820/2 helyrajzi szám alatti ingatlan vonatkozásában az e § hatálybalépésekor
fennálló bérleti és használati jogcímet biztosító megállapodásokat, az azokkal összefüggő bérlői és használói
igényeket, valamint a területen a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság
(cégjegyzékszám: 01-10-043152; székhely: 1034 Budapest, Szőlő utca 38.) által létesített termálkútfenntartási
kötelezettséget.
3. §
Az 1. § szerinti vagyonjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében
meghatározott juttatásokkal esik egy tekintet alá.
4. §
Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és 14. § (1) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a kulturális örökség
megóvása, védelme, fenntartható használata és közkinccsé tétele mint közfeladat helyi önkormányzat részére
történő átadásával egyidejűleg a kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenység ellátását szolgáló és
ahhoz szükséges, az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Badacsonytomaj külterület
039/11 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel
Badacsonytomaj Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába kerül.
5. § (1) A 4. § szerinti tulajdonátruházásra vonatkozó, a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére
alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
készíti elő és köti meg az Önkormányzattal.
(2) Az ingatlan tulajdonjogát az Önkormányzat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. A 4. § szerinti tulajdonátruházás
feltétele, hogy az Önkormányzat az ingatlant terhelő kötelezettségeket az (1) bekezdés szerinti szerződésben
teljeskörűen átvállalja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az Önkormányzat
kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség
védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
6. §
A 4. § szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
7. §
Az Önkormányzatot – a 4. § szerinti vagyonjuttatás tekintetében – a 4. § szerinti juttatási céloknak megfelelő
hasznosítási és állagmegóvási kötelezettség, valamint az erre vonatkozó beszámolási kötelezettség – az Nvtv. 13. §
(4) bekezdésétől eltérően – határozatlan ideig terheli.
8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az 1–3. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
9. §
A 7. § és a 13. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
10. §
Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési
állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi
CXXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozata alapján kerül sor az Önkormányzatok
tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, ha azt az Önkormányzatok körébe tartozó érintett települési
önkormányzat e bekezdés hatálybalépését követő 60 napon belül nem kérelmezi. Az MNV Zrt. az ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében az illetékes ingatlanügyi hatósághoz egyoldalú nyilatkozatot
nyújt be, amelyben megjelöli a kedvezményezett települési önkormányzatot, e törvény tulajdonjog-átruházást
tartalmazó rendelkezését, valamint az átadásra kijelölt ingatlan helyrajzi számát tartalmazó (1) bekezdés szerinti
kormányhatározatot.”
11. §
A Törvény 2/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozata alapján kerül sor az Önkormányzatok2
tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, ha azt az Önkormányzatok2 körébe tartozó érintett települési
önkormányzat az e bekezdés hatálybalépését követő 60 napon belül nem kérelmezi. Az MNV Zrt. az ingatlan-
8208 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében az illetékes ingatlanügyi hatósághoz egyoldalú nyilatkozatot nyújt be,
amelyben megjelöli a kedvezményezett települési önkormányzatot, e törvény tulajdonjog-átruházást tartalmazó
rendelkezését, valamint az Ingatlanok2 helyrajzi számát tartalmazó (1) bekezdés szerinti kormányhatározatot.”
12. §
A Törvény a 2/D. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki
„1/B. A Magyar Falu Program hosszú távú programjának elősegítése, valamint az 5000 fő és az ez alatti
lakosságszámú települések népességmegtartó erejének és versenyképességének erősítése érdekében
egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról”
13. §
A Törvény a 2. alcím címét megelőzően a következő 2/E. §-sal egészül ki
„2/E. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a Magyar Falu Program hosszú távú
településfejlesztési programjának hatékony megvalósítása, valamint az 5000 fő és az ez alatti lakosságszámú
települések népességmegtartó erejének és versenyképességének erősítése érdekében e törvény rendelkezéseinek
megfelelően ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülnek azok az állami tulajdonban lévő ingatlanok és ingatlan
tulajdoni hányadok (a továbbiakban együtt: Ingatlanok3) és az azokhoz kapcsolódó, illetve azokon található állami
tulajdonú ingó vagyontárgyak (az Ingatlanok3 és az ingó vagyontárgyak a továbbiakban együtt: Vagyonelemek3),
amelyeket a támogatott települési önkormányzatokkal lefolytatott előzetes egyeztetések alapján, az MNV Zrt.
által az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet szerint lefolytatott vizsgálatnak megfelelő
vagyonelemek köréből, a Kormány 2025. december 31-ig nyilvános határozattal kijelöl azzal, hogy a kijelölésre
kerülő Ingatlanok3 összesített nyilvántartási értéke nem haladhatja meg a 8 800 000 000 forintot. A Vagyonelemek3
a Kormány nyilvános határozatában megjelölt napon, ingyenesen, nyilvántartási értéken kerülnek a Kormány
nyilvános határozatában megjelölt önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok3) tulajdonába.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdését.”
14. §
A Törvény a 2. alcím címét megelőzően a következő 2/F. és 2/G. §-sal egészül ki
„2/F. § (1) Az Ingatlanok3 tulajdonjogának változását az eljáró hatóság az Önkormányzatok3 kérelme alapján jegyzi
be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási kérelemben elegendő e bekezdésre, a 2/E. § (1) bekezdése
szerinti tulajdonjog-átruházást tartalmazó rendelkezésre, valamint a Kormány – az Ingatlanok3 helyrajzi számát
tartalmazó – nyilvános határozatára hivatkozni. Az ingatlanügyi hatóság az Önkormányzatok3 tulajdonjogának
bejegyzéséhez az Önkormányzatok3 kérelmén kívül egyéb dokumentumot nem kérhet.
(2) Azon Vagyonelemek3 vonatkozásában, amelyek használata, hasznosítása a tulajdonba adón és tulajdonba vevőn
kívüli, harmadik személyek által – az érintett tulajdonba vevő önkormányzat tulajdonszerzésének időpontjában –
korlátozott, állapotfelvételi jegyzőkönyvet kell felvenni azzal, hogy az érintett vagyonelemek használatából
eredő esetleges korlátozásokat, tényeket az állapotfelvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az Önkormányzatok3
körébe tartozó érintett települési önkormányzat köteles a tulajdonszerzéssel összefüggésben az MNV Zrt. által
részére írásban jelzett – az érintett vagyonelem korábbi tulajdonosa vagy vagyonkezelője által meghatározott –
korlátozások, feltételek betartására. A birtokátruházásra a tulajdonba adón és a tulajdonba vevőn kívüli harmadik
személyek általi használattal érintett ingatlanok esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:3. §
(4) bekezdése alapján, a dolog kiadása iránti igény átruházásával, a Kormány nyilvános határozatában megjelölt
tulajdonba kerülés napjával kerül sor.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a korlátozásokkal, harmadik személyek általi használattal nem terhelt Vagyonelemek3
birtokának átruházása birtokátruházási jegyzőkönyv felvételével történik. A Vagyonelemek3 körébe tartozó azon
vagyonelemeket, amelyek már az érintett tulajdonba vevő települési önkormányzat birtokában vannak, a Kormány
nyilvános határozatában megjelölt tulajdonba kerülés napjával – külön birtokátruházási eljárás lefolytatása nélkül –
birtokba adottnak kell tekinteni.
(4) A Vagyonelemek3-hoz kapcsolódó fizetési kötelezettség és a kárveszély az Önkormányzatok3-at
a birtokátruházás napjától terheli. A Vagyonelemek3 körébe tartozó azon vagyonelemek vonatkozásában, amelyek
a 2/E. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátszállás időpontjában az Önkormányzatok3 birtokában vannak, vagy
az MNV Zrt.-n és az érintett Önkormányzatok3-on kívüli harmadik személyek birtokában vannak, a fenntartási
kötelezettség és a kárveszély a Kormány nyilvános határozatában megjelölt tulajdonba kerülés napjától terheli
az Önkormányzatok3 körébe tartozó érintett települési önkormányzatot.
(5) Az átszálló Vagyonelemek3 bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a tulajdonosi
joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel, amelyről az MNV Zrt. tájékoztatja az Önkormányzatok3
körébe tartozó érintett települési önkormányzatot.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8209
(6) Az Önkormányzatok3 körébe tartozó tulajdonba vevő – szükség esetén – elvégzi az Ingatlanok3 körébe tartozó
érintett ingatlan környezeti állapotának felmérését, kármentesítését, továbbá ha a tulajdonba adott ingatlanon
tervezett tevékenység engedélyköteles, gondoskodik az engedélyek megszerzéséről. Az Önkormányzatok3
a Vagyonelemek3 vonatkozásában a magyar állammal szemben semmilyen követelést nem támaszthatnak.
(7) A Vagyonelemek3 átadására a Vagyonelemek3 tekintetében hatályban lévő bérleti szerződésekkel és egyéb
használati viszonyokkal, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokkal
és kötelezettségekkel terhelten kerül sor.
(8) Az Önkormányzatok3 a tulajdonukba adott Vagyonelemek3-at – a 2/E. § (1) bekezdésében foglaltak szerint –
a Magyar Falu Program, valamint egyéb településfejlesztési céljainak megfelelően, azok megvalósításához
használhatják vagy hasznosíthatják. Ha az Önkormányzatok3 a tulajdonukba adott Vagyonelemek3-at értékesítik
– ideértve a cserét is –, a tulajdonjog átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését
követően fennmaradó részét a 2/E. § (1) bekezdése szerinti célok megvalósítására kötelesek fordítani, valamint
az érintett értékesített vagyonelemek helyébe lépő vagyontárgyat a 2/E. § (1) bekezdése szerinti célok
megvalósítására kötelesek használni.
(9) A 2/E. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatás során – a Kormány nyilvános határozatában szereplő védett
ingatlanok tekintetében – nem kell alkalmazni a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 126. § (1) bekezdés
a) pontját, (5) és (8) bekezdését, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdését.
(10) A 2/E. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében
meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
2/G. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartás szerinti Badacsonytomaj belterület 1334, illetve a Cece belterület
328/1 helyrajzi számú ingatlan a Kormány nyilvános határozatában kijelölésre kerül, a tulajdont szerző
önkormányzatnak a megszerzett ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői
joga és a kapcsolódó ingóságok – ide nem értve a kulturális javak körébe tartozó ingóságot – tekintetében
fennálló vagyonkezelői joga a tulajdonszerzésével egyidejűleg, e törvény erejénél fogva megszűnik. Az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a tulajdont szerző
önkormányzat a 2/F. § (1) bekezdése szerinti kérelemben kezdeményezi.
(2) A 2/E. § (1) bekezdése alapján tulajdont szerző, az Önkormányzatok3 körébe tartozó érintett települési
önkormányzat a megszerzett Vagyonelemek3 körébe tartozó vagyonelemekre vonatkozó használati, valamint
bérleti szerződése a tulajdonszerzéssel egyidejűleg, e törvény erejénél fogva megszűnik.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszonyok és szerződések megszűnésére az MNV Zrt.-vel történő külön
elszámolás és a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül kerül sor azzal, hogy az MNV Zrt.,
a magyar állam és a tulajdont szerző, az Önkormányzatok3 körébe tartozó érintett települési önkormányzat
a tulajdonba adással érintett Vagyonelemek3 körébe tartozó vagyonelemek tekintetében egymással szemben
követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.”
15. §
A Törvény 5. § (1) bekezdésében a „2/D. §” szövegrész helyébe a „2/D. §, a 2/E. §” szöveg lép.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
8210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2025. évi LXXVII. törvény
a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról*
[1] A Hazánk szomszédságában zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet
eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és
a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony,
gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
[2] Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek
segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények
enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros
következményeit, a Kormány a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítására tesz javaslatot.
[3] Az Alaptörvény 2026. január 1-jével hatályba lépő rendelkezéseire tekintettel az Országgyűlésnek meg lehet határoznia,
hogy a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalkotói hatáskörével milyen terjedelemben
rendelkezik. Az Országgyűlés – figyelemmel a kapcsolódó sarkalatos törvényi szabályokra és az abban foglalt
szabályrendszerre – általános jellegű felhatalmazást ad a Kormány különleges jogrend ideje alatti jogalkotói hatáskörének
gyakorlására.
[4] A megelőző preambulumbekezdések szerinti felhatalmazások megadására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
1. §
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy
a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa.”
2. § (1) A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki
„(1a) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a védelmi és biztonsági
tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. § (2a) bekezdésére – általános jelleggel
felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt, de legfeljebb 2026. május 13-ig, egyes törvények
alkalmazását felfüggeszthesse, törvényi rendelkezésektől eltérhessen.”
(2) A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel
egészül ki
„(3) Az Országgyűlés a veszélyhelyzet ideje alatt az (1a) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja vagy
módosíthatja.
(4) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörben megalkotott,
az (1a) bekezdés hatálybalépésekor hatályban lévő kormányrendeleteket megerősíti.”
3. § (1) A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(1) A 2. § (1) bekezdése 2026. május 14-én hatályát veszti.”
(2) A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki
„(1a) A 2. § (1a) bekezdése 2026. május 14-én hatályát veszti.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8211
4. §
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény a következő 8. §-sal egészül ki
„8. § A 2. § (1a) bekezdése és a 6. § (1a) bekezdése az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó rendelkezésnek minősül.”
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. § (2) bekezdése, a 4. § és a 6. § (2) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.
6. § (1) Az 1. § és a 3. § (1) bekezdése az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával elfogadandó rendelkezésnek minősül.
(2) A 2. § (1) bekezdése és a 3. § (2) bekezdése az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó rendelkezésnek minősül.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
2025. évi LXXVIII. törvény
a Szegedi Dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánítása érdekében a magyar építészetről szóló
2023. évi C. törvény módosításáról*
[1] Az Országgyűlés elismerve, hogy a magyar tudományt képviselő tudósainknak helye van a világ szellemi nagyjai
között, tisztelettel adózik hazánk egykori vallás- és közoktatásügyi minisztere, Klebelsberg Kunó emlékének és az általa
is képviselt, a trianoni sokkot követő szellemi-kulturális megújulásnak. Az Országgyűlés elismeri, hogy a magyar
nemzeti identitás megtartásában a Klebelsberg Kunó által képviselt nemzeti oktatáspolitika soha el nem évülő
érdemeket szerzett; e közösségmegtartó klebelsbergi eszmének szimbóluma a fogadalmi templom néven is ismert
szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (a továbbiakban: Szegedi Dóm) és a Dóm teret övező egyházi-oktatási
épületegyüttes.
[2] A szegedi Dóm téri felsőoktatási intézményeknek és az azok által képviselt eszmének kulcsszerepe volt abban,
hogy a magyar művelődést és tudományt a balsors évei után is sikerült nemzedékről nemzedékre átörökíteni és
a Kárpát-medencében egyedülálló módon gyarapítani, az európai kultúra, a keresztény világ és az emberiség tudományos
fejlődéséhez való hozzájárulásunkat növelve. A székesegyháznak otthont adó tér kialakítása Klebelsberg Kunónak,
Szeged akkori nemzetgyűlési képviselőjének, egyben hazánk legnagyobbra tartott kultuszminiszterének köszönhető,
aki élete fő művét látta az épületegyüttes révén megtestesülni. A Szegedi Dóm és a Dóm tér egyben az első világháborút
követő békés, konszolidált korszak öröksége is, így a 2025-ös Klebelsberg Kunó-emlékévvel méltán hirdeti a tudásalapú
társadalom diadalát.
[3] A Szegedi Dóm és Dóm tér a kultúra és a kereszténység nemzetmegtartó erejét hangsúlyozza. Nemzeti és vallási
emlékhelyeink védelme és a jövő nemzedékek érdekében történő megóvása közérdek. Az Országgyűlés annak érdekében,
hogy nemzeti és kulturális örökségünket megőrizzük, a fenti indokok alapján, a magyar tudományosság fejlesztésében,
így a magyar nemzeti önkép kialakításában játszott szerepe elismeréseként a Szegedi Dómot és a Dóm teret e törvénnyel
nyilvánítja nemzeti emlékhellyé.
[4] Az Országgyűlés a Szegedi Dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánításának érdekében a következő törvényt alkotja
1. §
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. §
Ez a törvény 2025. november 13-án lép hatályba.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
8212 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
1. melléklet a 2025. évi LXXVIII. törvényhez
1. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 21. sorral egészül ki
(A B
A nemzeti emlékhely
A nemzeti emlékhely lehatárolása)
megnevezése
„
A Szegedi Dóm épülete
cím: 6720 Szeged, Dóm tér 16.
Szeged belterület 3734 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan
A Szegedi Dóm A Dóm tér és épületei
21.
és a Dóm tér Szeged belterület 3733, 3735/2, 3736 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanok,
továbbá a 3735/1 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett torony” megnevezésű ingatlan,
valamint a Szeged belterület 3728/1, 3729, 3737/2, 3737/4 helyrajzi számon nyilvántartott
ingatlanok Dóm térre néző, térfalat képező homlokzata
”
2025. évi LXXIX. törvény
a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról*
[1] A törvény alapvető célja a közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósághoz fordulás egyszerűsítése
az állampolgárok számára, és ezeken keresztül Magyarország jogi versenyképességének javítása.
[2] Cél a közigazgatási perekben eljáró bíróság összetételére vonatkozó szabályok pontosítása, az eljárási forma és az ügyek
összetettsége közötti arányosság biztosítása, valamint a bírósági eljárások egységesebbé és kiszámíthatóbbá tételének
előmozdítása.
[3] Cél a közigazgatási perindítás és az eljárás során benyújtott beadványok tartalmi és formai követelményeinek
észszerűsítése, a jogkereső állampolgárok számára egyaránt átlátható és kiszámítható eljárási szabályok megteremtése.
[4] A közigazgatási per hatékony és rendeltetésszerű lefolytatásának biztosítása, az eljárások időtartamának szándékos
elhúzásával való visszaélések megelőzése érdekében indokolt a jogsértés és a jogsérelem fogalmának pontos elhatárolása.
Ezzel együtt pedig a keresetlevél tartalmának egyértelműbbé tétele, a jogvita tárgyának világos körülhatárolása és
az eljárás kiszámíthatósága.
[5] Cél a közigazgatási perek időszerű és hatékony lefolytatásának biztosítása, az eljárás indokolatlan elhúzásának megelőzése,
valamint a bírósági eljárás zavartalanságának érdekében, az eljárás során előterjeszthető beadványok és nyilatkozatok
időbeli korlátozásának a bevezetése, továbbá a határidők elmulasztása esetén a bíróság számára mellőzési és pénzbírság
kiszabására való jogosultság biztosítása.
[6] A hatékony jogorvoslati rendszer kialakítása, valamint a közigazgatási perek gyorsabb és eredményes lefolytatása
érdekében szükséges a polgári perrendtartásban megújított rövidített indokolást tartalmazó ítéletek alkalmazásának
átültetése a közigazgatási perrendtartásba, azzal az eltéréssel, hogy az elsőfokú, fellebbezéssel nem támadható ítéletek
esetében a fellebbezés kizártsága nem akadálya a rövidített indokolás alkalmazásának.
[7] A közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósági eljárások időszerűségének és észszerű időn belüli
lezárásának biztosítása, valamint a közigazgatási döntések feletti bírósági kontroll megerősítése érdekében, a jogbiztonság
elvének és a tisztességes eljáráshoz való jognak megfelelően, az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott
bírói feladatok hatékony ellátásának előmozdítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Ha a rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a felülvizsgálat előzetes szándékbejelentéshez kötött,
a felülvizsgálati szándék bejelentésének illetéke a felülvizsgálat illetékének 5%-a, de legalább 15 000 forint,
legfeljebb 150 000 forint.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8213
2. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) Az illeték a peres eljárás illetékének 80%-a, ha közigazgatási perben a fél nem kéri tárgyalás tartását és a bíróság
tárgyalás tartása nélkül hozza meg az ítéletet.”
2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
3. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek
[A döntés – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha]
„b) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő
utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt,
c) ahhoz a mellőzött, vagy megkeresni elmulasztott szakhatóság az 56. § (2) bekezdése szerint hozzájárult, vagy”
(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § (2) bekezdése a következő d) ponttal
egészül ki
[A döntés – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha]
„d) ahhoz az eljárásba be nem vont ügyfél hozzájárult, vagy az eljárásba be nem vont ügyfél részére a jogorvoslati
eljárás során jogainak gyakorlása a szükséges eljárási cselekmények megismétlésével vagy pótlásával biztosítható.”
3. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
4. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek
(Egyesbíró jár el elsőfokon)
„a) a helyi önkormányzat szerve által államigazgatási feladatkörben megvalósított közigazgatási tevékenységgel
kapcsolatos, másodfokon elbírált döntéssel szemben indított perben,
b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget – ideértve a döntés jogalapját vagy
az azzal együtt alkalmazott kötelezést – vitató kereset alapján indult perben,”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés f ) és g) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek
(Egyesbíró jár el elsőfokon)
„f ) a társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által
nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perben,
g) 124. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott egyszerűsített perben,”
(3) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(Egyesbíró jár el elsőfokon)
„j) a közigazgatási nemperes eljárásban,”
(4) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki
(Egyesbíró jár el elsőfokon)
„k) felügyeleti eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben, ha a felügyeleti
eljárással érintett közigazgatási cselekmény vizsgálata egyesbíró hatáskörébe tartozik, valamint
l) a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetéssel vagy a vele együtt
alkalmazott kötelezéssel kapcsolatos perben.”
5. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki
„(3a) Egyesbíró hatáskörébe tartozó ügyben az egyesbíró jóváhagyásával a bírósági titkár a tárgyaláson megtehet
minden olyan intézkedést, amelyet a tanács elnöke által kijelölt bíró megtehet. A tárgyaláson kizárólag az egyesbíró
határozhat.”
6. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A perbelépés lehetőségéről a megelőző eljárásban részt vett ismert érdekeltet a bíróság értesíti, ha arra
a 40. § (8) bekezdése alapján nem került sor. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet és
az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről
8214 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére a per jogerős lezárásáig az eljárás bármely szakaszában
helye van.”
7. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy beadványán – a keresetlevél kivételével – elegendő feltüntetni
a felek nevét, perbeli állását, az eljáró bíróságot és az ügyszámot.”
8. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki
„28/A. § [Általános eljárási határidő]
(1) Ha törvény eljárási cselekmény elvégzésére vagy beadvány benyújtására nem állapít meg határidőt, a fél vagy
más perbeli személy az erre okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles
azt teljesíteni. A bíróság tizenöt napnál rövidebb vagy hosszabb határidőt is megállapíthat, ha az eljárási cselekmény
vagy beadvány időigénye, a fél vagy más perbeli személy eljárási jogainak védelme, illetve a jogvita hatékony és
koncentrált eldöntése ezt indokolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a bíróság meghosszabbíthatja.”
9. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros
összefüggésben álló tárgyú pereket – a felek kérelmére vagy hivatalból – az együttes elbírálás érdekében
egyesítheti. A bíróság az előtte folyamatban lévő, azonos felek közötti pereket egyesítheti, ha a vitatott
közigazgatási tevékenységek azonos vagy hasonló tényeken alapulnak. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte,
a továbbiakban az a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett, de egy perben nem elbírálható kereseti kérelmek,
illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra.”
10. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. § (1) bekezdés f ) és g) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek
(A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza)
„f ) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai
előadásával,
g) azt, hogy a közigazgatási cselekmény vagy a megelőző eljárás miért jogsértő, az annak alapjául szolgáló tények,
illetve azok bizonyítékai előadásával, és”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki
(A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza)
„h) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.”
(3) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által benyújtott keresetlevélnek nem kell tartalmaznia
az (1) bekezdés a), c)–e) pontjában foglaltakat, amennyiben az a támadott közigazgatási cselekményből
megállapítható.”
11. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki
„(7) A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy a keresetlevelet
a) járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy kormányhivatal eljárásában hozott közigazgatási cselekmény esetén
kormányablaknál is benyújthatja, vagy
b) a lakóhelye, munkahelye szerinti járásbíróságon a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre
a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban előadhatja, amelyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre
rendszeresített nyomtatványon rögzít.
(8) A kormányablak vagy a járásbíróság a keresetlevelet a benyújtás vagy a szóbeli előadás időpontjának
feltüntetésével az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervhez haladéktalanul megküldi. A keresetlevél
előterjesztésének napja a kormányablaknál való benyújtás, vagy a járásbíróság előtti szóbeli előadás napja.
(9) A (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről
a szükséges tájékoztatással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni. Ha a fél a hiányok
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8215
azonnali pótlását felhívás ellenére elmulasztja, vagy azt nem tudja teljesíteni, a keresetlevelet hiányos tartalmával és
a mulasztás vagy nem teljesítés tényével kell a jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon rögzíteni.”
12. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 40. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(8) Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével
haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a közigazgatási szerv
a keresetlevél benyújtásáról honlapján – ennek hiányában a helyben szokásos módon – való közzétételével értesíti
azt az érdekeltet, aki a megelőző eljárásban nem vett részt. A bíróság pénzbírsággal sújtja a közigazgatási szervet
az értesítés elmaradása esetén.”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 40. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(9) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidőn belül, a keresetlevél alapján
a közigazgatási cselekményt módosítja vagy visszavonja, a keresetlevelet az (1) vagy (2) bekezdésben
meghatározott határidőben akkor is továbbítani kell a bírósághoz, ha a felperes nyilatkozatra nyitva álló határideje
nem telt el. A közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményével szemben előterjesztett
keresetlevél vagy a 83. § (5) bekezdése szerinti keresetkiterjesztés tárgyában – a 8. § (3) és (4) bekezdésétől
eltérően – az az egyesbíró vagy tanács jár el, amely az orvosolt közigazgatási cselekmény tárgyában eljárt.”
13. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél
visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló
tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli és
igazolja – a vonatkozó bizonyítékok csatolása mellett, – hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített az alperes
vagy az elsőfokú közigazgatási szerv, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra
nézve.”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 42. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki
„(5) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 37. §
(1) bekezdés a), c)–e) pontjában foglaltakat, azokat a védiratban vagy a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban kell
feltüntetni.
(6) Ha a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőn belül keresetváltoztatásra kerül sor, akkor a védirat
előterjesztésére nyitva álló határidőt a keresetváltoztatás benyújtásától kell számítani.”
14. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Ha a keresetváltoztatási ok a tárgyaláson merül fel, a bíróság a keresetváltoztatási szándékot bejelentő fél
kérelmére határidőt tűz a keresetváltoztatás előterjesztésére.”
15. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem vagy a jogsértés megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási
határidőn belül lehetséges.”
16. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 48. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha)
„k) a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet
vagy jogsértést,”
17. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye. Ha a felperes
az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően a keresetlevelet
– az e törvényben foglaltaknak megfelelően – újból előterjeszti, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett
fellebbezés visszavonásnak vagy a fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni.”
18. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de
legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, továbbá a közigazgatási cselekmény más
8216 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
módon sem hatályosulhat, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította.
A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában
hatályban maradnak.”
19. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény IX. Fejezete a következő 55/A. §-sal egészül ki
„55/A. § [Azonnali jogvédelem a bíróság határozatával szemben]
A bírósági határozat vonatkozásában az 50–55. § megfelelő alkalmazásával a perorvoslati eljárásban eljáró bíróság
azonnali jogvédelmet biztosíthat.”
20. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik
a tárgyalási határnap kitűzéséről, kivéve akkor, ha az 57. § (2) bekezdése alapján bizonyítást rendel el, és a tárgyalás
tartásának szükségessége a 77. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felek nyilatkozatától függ.”
21. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 60. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek
„(1) Az idézésben vagy a védirat kézbesítésekor a bíróság
a) felhívja a felperest és az érdekeltet arra, hogy a védiratban, illetve a keresetlevélben foglaltakra a tárgyalást
megelőzően írásban nyilatkozhat,
b) megteszi az anyagi pervezetésből fakadó intézkedéseket,
c) tájékoztatja a feleket az eljárási formáról, illetve
d) – tárgyalás tartása esetén – figyelmezteti a feleket arra, hogy a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot.
(2) A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt
állapít meg. Ha az eljárás lefolytatására előírt határidő szükségessé teszi, a bíróság a tizenöt napnál rövidebb
határidőt is megállapíthat. A bíróság a határidő lejártát követően előterjesztett nyilatkozatot mellőzheti.”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 60. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki
„(3) A bíróság az első tárgyalást követően az anyagi pervezetés alapján vagy a felek eljárási jogainak biztosítása
céljából a feleket nyilatkozatra hívhatja fel.
(4) A bíróság mellőzi a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül vagy határidő lejártát követően előterjesztett
nyilatkozatot vagy beadványt és pénzbírsággal sújtja a felet, ha az (5) bekezdés alapján megállapítható, hogy
a nyilatkozat vagy a beadvány célja kizárólag az eljárás elhúzása volt. A mellőzött nyilatkozatot vagy beadványt
a bíróság a féllel nem közli.
(5) Perelhúzónak minősül a nyilatkozat vagy beadvány, ha
a) tartalma a per tárgyával nem áll összefüggésben,
b) terjedelme szükségtelenül vagy aránytalanul hosszú, különösen, ha nagymértékben tartalmaz idézetet vagy
a korábban előadottakat ismétli, vagy
c) nem az előterjesztésre okot adó beadványára, nyilatkozatra vagy bírósági felhívásra válaszol.
(6) Nincs helye a (4) bekezdés alkalmazásának jogi képviselő nélkül eljáró féllel szemben.
(7) A fél a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül is előterjeszthet keresetváltoztatást, perbeli cselekményre
vonatkozó kérelmet, valamint ezekkel összefüggésben álló nyilatkozatot vagy beadványt.”
22. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság a perelőkészítés alapján sem tartja szükségesnek,
a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek
„(3) Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy
a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek vagy
semmisnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.
(4) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha – az okirati bizonyítást ide nem értve – bizonyítást kell lefolytatni.
A bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a pert akkor is, ha a perelőkészítés keretében elrendelt szakértői bizonyítás
eredményét a felek nem vitatják. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során
merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8217
(5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára
beadványaik benyújtására – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó
válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal,
hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön. Ha az eljárás lefolytatásra
előírt határidő szükségessé teszi, a bíróság a tizenöt napnál rövidebb határidőt is megállapíthat.”
23. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) Ha az eljárás során a bíróság határozata alapján szűnik meg a 48. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perelőfeltétel,
a bíróság az eljárást megszünteti.”
24. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény XV. Fejezete a következő 83/A. §-sal egészül ki
„83/A. § [Eljárási cselekmény pótlása vagy megismétlése a közigazgatási szerv által]
(1) Az ötvennél több ügyfelet érintő, vagy kiemelten közérdekű beruházással összefüggő közigazgatási
cselekmény esetén, ha a jogsértés megszüntetésére – a kereseti kérelem keretei között – eljárási cselekmény
pótlásával vagy megismétlésével esély mutatkozik és a közigazgatási cselekmény hatályosulásához kiemelten
fontos közérdek fűződik, a bíróság a tárgyalás berekesztése előtt, a jogsértés megjelölésével és a kijavítására
vonatkozó iránymutatással eljárási cselekmény pótlására vagy megismétlésére hívhatja fel a közigazgatási szervet.
Ha a közigazgatási szerv a jogsértés megszüntetése iránt intézkedik és ezt bejelenti, a bíróság az eljárást legfeljebb
harminc napra felfüggeszti.
(2) Ha a közigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján a támadott közigazgatási cselekményt módosítja, a módosított
közigazgatási cselekménnyel szemben önállóan közigazgatási per indításának nincs helye, hanem
a) a felperes kiterjesztheti rá a keresetét, vagy
b) akinek jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti, érdekeltként vagy félként a perbe beléphet.”
25. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) A bíróság tanácsa által hozott ítéletek rendelkező részét a tanácsülésen írásba kell foglalni.”
26. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény a következő 87/A. §-sal egészül ki
„87/A. § [Rövidített indokolást tartalmazó ítélet]
A rövidített indokolást tartalmazó ítéletre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) fellebbezéssel nem támadható elsőfokú ítélet esetén
aa) a fellebbezés kizártsága nem akadálya a rövidített indokolást tartalmazó ítélet alkalmazásának,
ab) a fellebbezési szándék bejelentése alatt a felülvizsgálati szándék bejelentését kell érteni,
ac) az ítélet perorvoslati része a felülvizsgálati szándék előzetes bejelentésével és a felülvizsgálat előterjesztésével
kapcsolatos különös eljárási szabályokra vonatkozó tájékoztatást tartalmaz,
b) a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén rövidített indokolást tartalmazó ítélet nem hozható.”
27. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 99. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezési szándék bejelentésére és az ítélet részletes
indokolással való ellátására a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
28. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 102. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Az elsőfokú bíróság rövidített indokolást tartalmazó ítélettel szembeni fellebbezési szándékbejelentést
visszautasítja, ha
a) a fellebbezési szándék bejelentése elkésett,
b) a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidőben a fellebbező nem igazolta a fellebbezési
szándékbejelentés illetékének megfizetését és – ha arra korábban nem került sor – költségkedvezmény iránti
kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő, vagy
c) a fellebbezési szándék bejelentését követően a bíróság felhívása ellenére – az arra nyitva álló határidőben –
fellebbezést nem terjesztett elő.
E végzések ellen fellebbezésnek van helye.”
8218 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
29. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul,
az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja,
ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és
az emiatt nem bírálható el. Amennyiben a fél a hiányos fellebbezését visszautasító végzés ellen – annak ellenére,
hogy a bíróság a perorvoslattal megtámadható végzésében a fellebbezés hiányáról tájékoztatta – az e törvény
rendelkezéseinek azonos okból nem megfelelő fellebbezést terjeszt elő, az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívás
nélkül visszautasítja a fellebbezést, amely végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek.”
30. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 117. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetén a felülvizsgálati kérelmet a részletes indokolással ellátott ítélet
közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani.”
31. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 121. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától
jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot)
„a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás
lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja, vagy ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók,
a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz,”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 121. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) A megismételt eljárásban hozott határozatot a Kúria hatályon kívül helyezi, ha az eltér a korábbi felülvizsgálati
határozatban adott iránymutatástól. A hatályon kívül helyező határozat indokolásában elegendő csak erre
a körülményre utalni. A Kúria a megismételt eljárásra nézve – indokolt esetben – elrendelheti, hogy az ügyet új bírói
tanács bírálja el.”
32. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 124. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el)
„c) az önálló jogorvoslattal támadható végzéssel, továbbá az eljárást az ügy érdemi elbírálása nélkül lezáró döntéssel
kapcsolatos perben,”
33. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A felperes a keresetét – (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg,
feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.”
(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki
„(4a) A kereset megváltoztatásának az első tárgyalást követően akkor van helye, ha
a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a keresetindítási határidő
után jutott tudomására,
b) a keresetváltoztatás – a bármelyik fél által előterjesztett – új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben,
c) jogsérelem, jogsértés vagy a kérelem megváltoztatását az a) pont szerint megváltoztatott tényállítás
indokolja, vagy
d) a keresetváltoztatást a bíróság anyagi pervezetése indokolja,
és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége
a megváltoztatott keresetre is fennáll.”
34. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, vagy beszámítási kérelmet terjeszthet elő,
ha az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik,
vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.
Az e törvény rendelkezéseinek megsértésével előterjesztett viszontkeresetet és beszámítási kérelmet vissza kell
utasítani. A viszontkeresetre a keresetlevél szabályait megfelelően alkalmazni kell.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8219
35. §
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
a) 16. § (4) bekezdésében a „valamint a támogató” szövegrész helyébe a „valamint az ügyész, a támogató”
szöveg,
b) 19. § (3) bekezdésében az „az állított jogsérelmeket” szövegrész helyébe a „jogának vagy jogos érdekének
a sérelmét (a továbbiakban: jogsérelem)” szöveg,
c) 83. § (7) bekezdésében a „felterjesztésére” szövegrész helyébe a „továbbítására” szöveg,
d) 118. § (4) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg
lép.
36. §
Hatályát veszti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
a) 51. § (1) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,
b) 51. § (6) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,
c) 51. § (7) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,
d) 51. § (8) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,
e) 51. § (9) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,
f) 81. § (5) bekezdésében az „a (2) bekezdésben foglaltak kivételével” szövegrész.
4. Záró rendelkezések
37. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(2) A 12. § (1) bekezdése 2026. július 1-jén lép hatályba.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
2025. évi LXXX. törvény
a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel
összefüggő törvények módosításáról*
[1] A Kormány a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény
elfogadását követően áttekintette az állami szervek által vezetett nyilvántartásokat. A jogrendszeri felülvizsgálat keretében
közel 800 nyilvántartás került felmérésre.
[2] A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénynek megfelelően,
az egyes adatokhoz kapcsolódó joghatások alapján kerültek megvizsgálásra a nyilvántartások. A konstitutív joghatás
szempontjából akkor indokolt a közhitelesség biztosítása, ha valamely jog vagy kötelezettség a nyilvántartás vezetéséhez
kötődik. Ha a joghatás nem a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódik, hanem más jogi aktushoz – például hatósági
engedélyhez – akkor a közhitelesség joghatás hiányában nem indokolt.
[3] Ha egy nyilvántartás adatai közvetlenül kerülnek felhasználásra, akkor a deklaratív joghatásból fakadóan, konstitutív
joghatás hiányában is indokolt a közhitelesség. A deklaratív joghatáshoz szükséges, hogy más szervek a nyilvántartás
adatait közvetlenül felhasználják, vagy a nyilvántartás közzététele által harmadik személyek arra alapíthassák jogi
cselekményeiket. Ezen nyilvántartások kapcsán deklaratív joghatás áll fenn, így indokolt a közhitelesség biztosítása.
[4] Azon nyilvántartások vagy adatok esetében, amelyhez konstitutív vagy deklaratív joghatás nem kapcsolódik,
a közhitelesség nem indokolt. Ha a jelenlegi szabályozás kimondja ilyen nyilvántartás közhitelességét, akkor azt meg kell
szüntetni.
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
8220 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
[5] A közhitelesség jogrendszeri egységességéhez szükséges meghatározni, hogy a közhiteles adat vezetése melyik
nyilvántartáshoz kapcsolódik, ezzel megszüntethető azonos adatok párhuzamos nyilvántartása. Ezzel összefüggésben
szükséges az egyes nyilvántartások kapcsán tételesen megjelölni azokat az adatokat, amelyek közhitelesnek minősülnek.
Ez nem zárja ki, hogy a közhitelesen vezetett adatok azonosításához szükséges, de más nyilvántartásban közhiteles adatok
nyilvántartásra kerüljenek. Az így azonosított közhitelesen vezetett adatok esetében a joghatás az azonosító adatok
tekintetében kizárólag az azonosítás igazolására terjednek ki. Ezzel biztosítható, hogy azonos joghatással egy adat csak
egy nyilvántartásban kerüljön közhitelesen vezetésre.
[6] E célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése,
továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők
és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező
szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben
adatokat nyilvántartani. Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői
tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést,
továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.”
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (9e) és (9f ) bekezdéssel egészül ki
„(9e) A (2) bekezdés szerinti közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére,
utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről vezetett nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza
a) a képzésre engedéllyel rendelkező szerv
aa) nevét,
ab) fantázianevét,
ac) székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) az elméleti képzés helyszínét,
c) a gyakorlati képzés helyszínét,
d) az engedélyezett kategóriákat,
e) az engedélyezett szaktanfolyamokat,
f ) az engedélyezett utánképzési programokat (II-es program esetén járműkategória megjelölésével),
g) az iskolavezető nevét és
h) az iskolavezető azonosítóját.
(9f ) A (9e) bekezdés szerinti nyilvántartás a (9e) bekezdés a) pont ab) alpontjában, valamint a (9e) bekezdés
b)–f ) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
2. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 19/B. §-sal egészül ki
„19/B. § A közlekedési hatóság által a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak
megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nyilvántartások a díj ellenében végzett közúti
árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és
a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló
kormányrendeletben meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.”
3. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(6) A jármű honosítási eljárása, forgalomba helyezés előtti vizsgálata, valamint időszakos vizsgálata során a jármű
műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság kormánytisztviselője, illetve
a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban
együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű,
nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki
vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, valamint
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8221
rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott
egyéb feltételeknek.”
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki
„(6b) A közlekedési hatóság a (6) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult személyekről nyilvántartást
vezet, amely a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási
szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
4. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 27/C. §-sal egészül ki
„27/C. § A közlekedési hatóság a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző járműfenntartó
szervezetekről a menetíró készülékről szóló miniszteri rendelet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás a menetíró készülékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatok tekintetében közhiteles
nyilvántartásnak minősül.”
5. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A tachográf kártya nyilvántartás tachográf kártyán fizikailag feltüntetett – tachográfokra vonatkozó uniós
rendeletben meghatározott – adatokat tartalmazza. A nyilvántartás a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási
hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
6. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. § (1a) bekezdésében az „a j) pont ja) alpontjában” szövegrész
helyébe az „az (1) bekezdés i) pontjában és az (1) bekezdés j) pont ja) és jd) alpontjában” szöveg lép.
7. §
Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 22/B. § (3) bekezdése.
2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
8. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(2a) Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás
1. az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás vezetése során keletkező adatok: státusz,
álláskeresőként való nyilvántartásba vétel dátuma, álláskeresői nyilvántartás (tényleges) időtartama, álláskeresői
nyilvántartás szünetelésének oka [kivéve az 54. § (14a) bekezdés d)–f ) pontját], álláskeresői nyilvántartás
szünetelésének (tényleges) időtartama,
2. az álláskeresési ellátás megállapítása és folyósítása során keletkező adatok: álláskeresési ellátás típusa,
álláskeresési ellátás folyósításának kezdő dátuma, álláskeresési ellátás (várható) folyósítási idejének vége
dátuma, álláskeresési ellátás (tényleges) folyósítási időtartama, álláskeresési ellátás összege, álláskeresési ellátás
szünetelésének oka [kivéve a 29. § (1) bekezdés a), b) és f ) pontját], álláskeresési ellátás szünetelésének (tényleges)
időtartama,
3. az Fftv. felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti munkaerőpiaci képzés során keletkező adatok: képzésben
való részvétel kezdő dátuma, képzés (várható) befejezésének dátuma, képzésben való részvétel (tényleges)
időtartama, képzési támogatás típusa, képzési támogatás folyósításának kezdő dátuma, képzési támogatás (várható)
folyósítási idejének vége dátuma, képzési támogatás (tényleges) folyósítási időtartama, képzési támogatás összege,
4. a közfoglalkoztatásba vonás során keletkező adatok: közfoglalkoztatásban való részvétel kezdő dátuma,
közfoglalkoztatás várható befejezésének dátuma, közfoglalkoztatásban való részvétel (tényleges) időtartama,
közfoglalkoztatási bér összege
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”
8222 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
3. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
9. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép
„(3) Az (1) bekezdés e) pont ea) alpontja szerinti nyilvántartás közhitelesen tartalmazza
a) a (4) bekezdés a) pont af ) alpontja, a (4) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (4) bekezdés e) pont ea) alpontja
szerinti adatokat, a (4) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti adatok közül a közszolgáltatásban való részvétel tényét,
a (4) bekezdés e) pont ec)–ee), eg) és eh) alpontja szerint adatokat, a (4) bekezdés e) pont ei) alpontja tekintetében
a helyettesítés kezdetét és helyét, valamint az ügyeletben való részvételre vonatkozó adatokat, a (4) bekezdés
e) pont ek)–eo) alpontja szerinti adatokat, ide nem értve a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi
LXXXIV. törvény szerinti járműnyilvántartásban szereplő adatokat, valamint a (4) bekezdés h) pontja szerinti adatok
közül a közreműködés igénybevételének tényét szakmánként,
b) a (4a) bekezdés szerinti közreműködő egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a (4) bekezdés a) pont
af ) alpontja szerinti adatot, a (4) bekezdés h) pontja szerinti adatok közül a közreműködés igénybevételének tényét
szakmánként, valamint a (4a) bekezdés d) pont dg)–di) alpontja szerinti adatokat,
c) a 6/A. § szerinti egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a (4) bekezdés a) pont af ) alpontja és a (4) bekezdés
e) pont eg) és eh) alpontja szerinti adatokat.”
(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4) bekezdés a) pont
ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép
[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza
az egészségügyi szolgáltató]
„ae) statisztikai számjelének első nyolc számjegyét,”
(3) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép
[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza:]
„b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltató
ba) székhelyére és
bb) a működési engedélye szerinti telephelyére
vonatkozó címadatokat;”
(4) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4) bekezdés e) pontja
a következő ep) alponttal egészül ki
[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza
az egészségügyi szolgáltató valamennyi szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:]
„ep) az egészségügyi szolgáltatás személyi feltételei körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
(a továbbiakban: Eütv.) szerinti alap- és működési nyilvántartásban szereplő dolgozók nevét, működési
nyilvántartási számát szakmánkénti bontásban, valamint a szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott szakmákban feltételként előírt, az Eütv. szerinti alap- és működési nyilvántartásban nem
szereplő egészségügyi dolgozók nevét, születési helyét és idejét, szakmánkénti bontásban;”
(5) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4) bekezdés f ) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép
[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza:]
„f ) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával, javításával, illetve kölcsönzésével foglalkozó szolgáltatók
vonatkozásában az e tevékenységekre vonatkozó heti nyitvatartási rendet, valamint annak megjelölését, hogy
– jogszabályban meghatározottak szerint – sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült, vagy méretre
igazított gyógyászati segédeszközt forgalmaz, javít, illetve kölcsönöz szakmánkénti bontásban;”
(6) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4a) bekezdés d) pontja
a következő dm) alponttal egészül ki
[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás a közreműködő egészségügyi szolgáltató tekintetében
a következő adatokat tartalmazza
a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltatóval kötött közreműködői szerződésben a közreműködés helyére
meghatározott szervezeti egységéhez kapcsolódóan:]
„dm) közreműködőként az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez nyújtott közepes- és nagy értékű gép-műszerek
típusát, gyártmányát, gyártási évét, üzembehelyezési évét, gyártási számát; amennyiben a gép sugáregészségügyi
engedéllyel rendelkezik, annak számát, keltét szakmánként.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8223
10. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6/A. § (2) bekezdés e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép
[Az (1) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartás tartalmazza:]
„e) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató nevében személyesen szolgáltatást nyújtó,
az egészségügyi szolgáltatásban részt vevő, az Eütv. szerinti alap- és működési nyilvántartásban szereplő dolgozók
nevét, működési nyilvántartási számát szakmánkénti bontásban, valamint a szakmai minimumfeltételekről
szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmákban feltételként előírt, az Eütv. szerinti alap- és működési
nyilvántartásban nem szereplő egészségügyi dolgozók nevét, születési helyét és idejét szakmánkénti bontásban.”
11. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
a) 6. § (4) bekezdés e) pont ee) alpontjában a „kiállításának” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdés e) pont ei) alpontjában a „nevét,” szövegrész helyébe a „nevét és működési nyilvántartási
számát,” szöveg,
c) 6. § (4) bekezdés e) pont en) alpontjában az „az egyszerre” szövegrész helyébe az „az embléma sorszámára,
az egyszerre” szöveg,
d) 6. § (4) bekezdés g) pontjában a „biztosított gépműszereket” szövegrész helyébe a „biztosított közepes- és
nagy értékű gépműszereket” szöveg,
e) 6. § (4a) bekezdés a) pontjában az „alpontja szerinti” szövegrész helyébe az „alpontja, (4) bekezdés e) pont
ea) és ep) alpontja, valamint (4) bekezdés h) pontja szerinti” szöveg,
f) 6. § (4a) bekezdés d) pont dj) alpontjában az „az egyszerre” szövegrész helyébe az „az embléma sorszámára,
az egyszerre” szöveg,
g) 6/A. § (1) bekezdésében az „egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)” szövegrész
helyébe az „Eütv.” szöveg,
h) 6/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „e) pont ea), ed), eh) és el) alpontjában” szövegrész helyébe az „e) pont ea),
ed), eg), eh) és el) alpontjában” szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 7. § (4) bekezdése.
4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
13. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (6d) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza)
„c) a nyilvántartásba vétel időpontját,”
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (6d) bekezdése a következő d)–h) ponttal
egészül ki
(A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza)
„d) a megszűnés időpontját vagy a korlátozás határozatlan időtartamú jellegét,
e) a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek szerencsejáték-
felügyeleti hatósági azonosítóját,
f ) a korlátozással érintett szerencsejáték-fajta megnevezését,
g) a korlátozással érintett szerencsejáték-szervezők megnevezését, amennyiben a korlátozás kifejezetten
szerencsejáték-szervezőre vonatkozik és
h) a korlátozással érintett szerencsejáték-szervező szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját, amennyiben
a korlátozás kifejezetten szerencsejáték-szervezőre vonatkozik.”
(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (6g) bekezdéssel egészül ki
„(6g) A (6d) bekezdés szerinti nyilvántartás a (6d) bekezdés c), d) és f )–h) pontjában meghatározott adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”
14. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(2) Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel –
a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.”
8224 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. §-a a következő (2b)–(2d) bekezdéssel egészül ki
„(2b) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti engedélyesekről hatósági nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza
a) a sorsolásos játék
aa) elnevezését,
ab) szervezőjének elnevezését, székhelyét,
ac) szervezőjének adószámát,
ad) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,
ae) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját és
af ) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,
b) a fogadás
ba) elnevezését,
bb) szervezőjének elnevezését, székhelyét,
bc) szervezőjének adószámát,
bd) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,
be) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját és
bf ) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,
c) a játékkaszinó
ca) elnevezését,
cb) címét,
cc) szervezőjének elnevezését, székhelyét,
cd) szervezőjének adószámát,
ce) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,
cf ) engedélyének sorszámát,
cg) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját és
ch) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,
d) a kártyaterem
da) elnevezését,
db) címét,
dc) szervezőjének elnevezését, székhelyét,
dd) szervezőjének adószámát,
de) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,
df ) engedélyének sorszámát,
dg) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját, és
dh) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,
e) az online kaszinó
ea) engedélyezett honlapjának doménnevét,
eb) szervezőjének elnevezését, székhelyét,
ec) szervezőjének adószámát,
ed) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,
ee) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját,
ef ) vonatkozásában azt a tényt, hogy az engedély felfüggesztés alatt áll-e, és
eg) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,
f ) a távszerencsejáték
fa) engedélyezett honlapjának doménnevét,
fb) szervezőjének elnevezését, székhelyét,
fc) szervezőjének adószámát,
fd) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,
fe) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját,
ff ) vonatkozásában azt a tényt, hogy az engedély felfüggesztés alatt áll-e, és
fg) engedélyezési ügyiratának azonosító számát.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2b) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a (2b) bekezdés
b) pont ba) és be) alpontjában, a (2b) bekezdés c) pont cf ) és cg) alpontjában, a (2b) bekezdés d) pont df ) és
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8225
dg) alpontjában, a (2b) bekezdés e) pont ea), ee) és ef ) alpontjában, valamint a (2b) bekezdés f ) pont fa), fe) és
ff ) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(2d) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi a (2b) bekezdés szerinti nyilvántartás
adatait, kivéve a (2b) bekezdés a) pont ac), ad) és af ) alpontja, a (2b) bekezdés b) pont bc), bd) és bf ) alpontja,
a (2b) bekezdés c) pont cd), ce) és ch) alpontja, a (2b) bekezdés d) pont dd), de) és dh) alpontja, a (2b) bekezdés
e) pont ec), ed) és eg) alpontja, valamint a (2b) bekezdés f ) pont fc), fd) és fg) alpontja szerinti adatokat.”
15. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(3a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés alapján bejelentett játékautomatákról hatósági
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a játékautomata
a) üzemeltetőjének elnevezését,
b) üzemeltetőjének székhelyét,
c) üzemeltetőjének adószámát,
d) üzemeltetőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,
e) mérésügyi azonosító számát,
f ) regisztrációs kártya számát,
g) nyilvántartásba vételi igazolás érvényességének időtartamát,
h) nyilvántartásba vételéről kiállított igazolás számát és
i) nyilvántartásból való törlésének időpontját.”
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki
„(3b) A (3a) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3a) bekezdés f )–i) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.”
16. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(4) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység
megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági
eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét
rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a szerencsejáték-felügyeleti
hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján
közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés – annak az (1) bekezdés
szerinti jogsértő tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül – azonnal végrehajtható.”
5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
17. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt
a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti
feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá
tartozó felszámolókról a Hatóság hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe
felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő
feladatokat is. A hatósági nyilvántartás az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló nyilvántartási száma és
a nyilvántartásba történő felvételének időpontja, valamint a 27/C. § (4) bekezdés i) pont ib) alpontjában és a 27/C. §
(4) bekezdés j) pont jb) alpontjában meghatározott adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás. Ezekre
a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező
tagjaikra, foglalkoztatottjaikra – ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is – az e törvényben és
a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott követelmények irányadók
azzal, hogy a 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel, valamint a 27/C. § (2) bekezdés
g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy személyt foglalkoztatni munkaviszonyban
vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető szerződéssel.”
8226 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
18. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(4) A felszámolói névjegyzék az a) pont ad) alpontjában, az i) pont ib) alpontjában és a j) pont jb) alpontjában
meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A névjegyzékben fel kell tüntetni
a) a felszámoló
aa) nevét, postai és elektronikus levelezési címét,
ab) székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),
ac) világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszerben használt pénzforgalmi számlaszámát és az azt vezető
pénzforgalmi szolgáltató nevét, székhelyét és
ad) nyilvántartási számát, valamint a felszámolói névjegyzékbe történő felvételének időpontját,
b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,
c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi
Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,
d) a felszámoló minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagjának (részvényesének) nevét
(cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), amennyiben a felszámoló külföldi székhelyű felszámoló magyarországi
fióktelepe, akkor a külföldi székhelyű felszámoló nevét (cégnevét) székhelyét, nyilvántartási számát, a felszámolói
tevékenység végzésére jogosító okirat számát és az okirat kibocsátóját, az okirat érvényességének időtartamát,
e) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
amelyben a felszámoló gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,
f ) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők, ezenkívül
a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói
igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók
fa) természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
fb) szakképzettségét,
fc) a szakirányú szakképzettséggel rendelkezők szakmai gyakorlatát, valamint az (1a) bekezdés szerinti kötelező
továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló tanúsítvány számát és
fd) nyilvántartási számát,
g) a felszámoló ügyvezetőjének, illetve a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott felszámolási és
vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek – kizárólag az adott felszámolónál használt –
elektronikus levelezési címét,
h) azt a tényt, ha a felszámoló gazdasági társaság szerkezetátalakítási szakértői tevékenység végzésére is jogosult,
i) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők
ia) arcképmását és
ib) a 27/D. § (15) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi szakértői igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi
ideje lejártának időpontját, és
j) a h) pont szerinti felszámoló gazdasági társaságnál szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet végző természetes
személyek
ja) f ) pontban felsorolt adatait és arcképmását és
jb) g) pontban felsorolt adatait és a Szát. 24. § (8) bekezdése szerinti szerkezetátalakítási szakértői igazolvány
okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.”
19. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 66. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(6) A (2) bekezdés szerinti állami felszámolót, továbbá azt a felszámolót, amelyet törvény pénzügyi szervezetek
felszámolására vagy végelszámolására kijelöl, nem kell felvenni a felszámolói névjegyzékbe, de a felszámolónak,
a felszámolóbiztosnak, továbbá a 27/C. §-ban meghatározott személyeknek a 27/C. § (4) bekezdésében
meghatározott adatait és azok változását a Hatóság nyilvántartja. A nyilvántartás az e bekezdés hatálya alá tartozó
felszámoló nyilvántartási száma és a nyilvántartásba történő felvételének időpontja, valamint a 27/C. § (4) bekezdés
i) pont ib) alpontjában és a 27/C. § (4) bekezdés j) pont jb) alpontjában meghatározott adatai tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás. Az állami felszámolónak az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben
meghatározott tevékenységére vonatkozóan a Hatóság hatósági ellenőrzést végez, súlyos vagy ismétlődő
jogszabálysértés vagy mulasztás esetén az állami felszámolónál kezdeményezi a felszámolóbiztos vagy az állami
felszámoló foglalkoztatottjai, vezető tisztségviselői felelősségre vonását, felmentését, továbbá a felszámolóbiztost
400 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8227
20. §
Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (7) bekezdésében
a „hatósági” szövegrész.
6. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
21. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 44. § (1) bekezdésében a „tevékenység, az állami
projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos
feladatok ellátására irányuló jogviszony” szövegrész helyébe a „tevékenység és az állami projektértékelői jogviszony”
szöveg lép.
7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
módosítása
22. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 3. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép
„3. § (1) A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak
a 11. § (1), (1a), (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint
az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.
(2) A nyilvántartás más közhiteles nyilvántartásból, illetve az azt vezető szervtől átvett adatok esetén az átvett
adatokat az átvétel szerinti tartalommal tartalmazza és igazolja.
(3) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról
okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.
(4) A (2) bekezdés szerint átvett adatokat jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a nyilvántartásból kell
szolgáltatni az arra jogosultaknak.”
23. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő
zs) ponttal egészül ki
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„zs) a lakcímre, az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozás tényén és idején kívüli –
kikerülés okára és idejére vonatkozó adatok kivételével az Integritás Hatóság a közbeszerzési eljárásból egyes
bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról szóló
nyilvántartással összefüggő feladatai ellátásához.”
24. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/J. § (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(8) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság
igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása
nélkül tájékoztatás kérhető. A tájékoztatás a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány
érvényessége tényét közhitelesen tanúsítja.”
8. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
25. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/C. § (3a) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép
„(3a) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés e), g) és i) pontja szerinti adatok, valamint a (3) bekezdés
f ) pontja a jogosultsági időtartam alatt még felhasználható és az 50/E. §-ban szabályozott időszakban még
rendelkezésre álló gyógyszerkeret összege tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
26. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (2)–(4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezések lépnek
„(2) A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza
a) a fenntartó nevét, székhelyét és típusát,
b) egyházi fenntartó esetén a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház nevét,
8228 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
c) a fenntartó adószámát,
d) a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) telefonszámát, telefaxszámát,
elektronikus levelezési címét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és
elektronikus levelezési címét,
e) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) és az általa nyújtott szociális szolgáltatás
kormányrendeletben meghatározott adatait.
(3) A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja
a) a (2) bekezdés a) pontja szerint a fenntartót és annak típusát, valamint
b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a költségvetési szerv szolgáltató törzskönyvi adatai kivételével.
(4) A szolgáltatói nyilvántartásból törölt és a módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába
kell helyezni. A történeti állományba helyezett,
a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével,
b) a (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti adatokat a szociális szolgáltatónak, szociális intézménynek (székhelynek,
telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével
kell törölni.”
27. §
Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 19. § (1b) bekezdés a) és
b) pontja.
9. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
28. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.”
29. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (2a)–(2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek
„(2a) A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az engedélyezett
szolgáltatási tevékenység megjelölését, az engedélyes megnevezését, székhelyét (telephelyét, fióktelepét),
az engedély számát, fajtáját és hatályát, valamint a forgalmazásra vagy felhasználásra engedélyezett robbanóanyag
mennyiségét és a robbanóanyag kereskedelmi megnevezését.
(2b) A tevékenységet végző, irányító, felügyelő személyekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás
tartalmazza az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését, a tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező természetes személyazonosító adatait, az engedély típusát, nyilvántartási számát, kiadójának nevét,
érvényességi körét, hatályát, az engedélyező határozat számát.
(2c) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. tv. 26. § (2a) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységet az folytathat, aki büntetlen
előéletű, rendelkezik az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szakmai
képesítéssel, gyakorlati idővel, megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek, és a tevékenység folytatásáról
a bányafelügyeletnél a Szolg. tv. szerint bejelentést tett. A tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet
által vezetett nyilvántartás – mely a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartás – tartalmazza a bejelentett szolgáltatási tevékenység megjelölését, a tevékenységet folytató
személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát,
bejelentésének sorszámát, a bejelentett tevékenység megnevezését, valamint a nyilvántartásból törlés időpontját és
iktatási számát.”
30. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.”
31. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8229
32. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 48/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célok teljesülésének érvényesülése érdekében
az ásványvagyonról, annak minőségi és mennyiségi változásáról mérlegszerű nyilvántartást vezet.”
33. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
a) 4. § (8) bekezdésében a „szóló törvényben” szövegrész helyébe a „szóló 2009. évi LXXVI. törvényben
(a továbbiakban: Szolg. tv.)” szöveg,
b) 22/D. § (4) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,
c) 28. § (3) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,
d) 28. § (4) bekezdésében a „tartalmazza a” szövegrész helyébe a „tartalmazza a bejelentett szolgáltatási
tevékenység megjelölését, a” szöveg,
e) 44. § (3) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,
f) 44/A. § (1) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,
g) 44/A. § (3) bekezdésében a „tartalmazza a” szövegrész helyébe a „tartalmazza a bejelentett szolgáltatási
tevékenység megjelölését, a” szöveg,
h) 44/B. § (1) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,
i) 44/B. § (3) bekezdésében a „tartalmazza a” szövegrész helyébe a „tartalmazza a bejelentett szolgáltatási
tevékenység megjelölését, a” szöveg
lép.
34. §
Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
a) 21/A. § (9) bekezdése,
b) 26/B. § (3b) bekezdése,
c) 47/C. § (1) bekezdésében a „– közhitelesnek nem minősülő –” szövegrész,
d) 48/B. § (3) bekezdés b) pontjában az „és közhitelességének” szövegrész,
e) 48/B. § (5) bekezdése.
10. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
35. §
Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 253/E. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész,
b) 253/E. § (9) bekezdése.
11. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
36. §
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(3) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartás, valamint a szabadalmi lajstrom – az (1a) bekezdés c), d) és
e) pontjában, valamint a (2) bekezdés d), e) és f ) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles nyilvántartás,
amely a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a szabadalmi
lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban
feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való
egyezőségüket.”
8230 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
12. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
37. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki
(A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
kivéve)
„g) a 32/B. § (2) bekezdését.”
38. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 32/B. §-sal egészül ki
„32/B. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul,
a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő vízügyi hatóság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vízügyi hatóság az önkéntes teljesítés elmaradása esetén e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, szükséges végrehajtási módokon felül a meghatározott
cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti.”
39. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„33. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási objektumokról és a vízkészletről nyilvántartást vezet.
(2) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és vízhasználatokról, valamint
a vízhasználatokkal összefüggő jogokról és kötelezettségekről, jogi szempontból jelentős tényekről és adatokról
vízikönyvet vezet.
(3) A vízikönyv tartalmazza
a) a határozatban megjelölt jogosított, illetve kötelezett
aa) nevét, címét, székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét,
ab) elérhetőségét,
ac) nyilvántartásba vételének időpontját;
b) a jog gyakorlását, kötelezettség keletkezését, módosulását, szüneteltetését vagy megszűnését, valamint
az azt eredményező végleges határozat számát és keltét, a vízikönyvi nyilvántartási számát, továbbá a vízikönyvbe
történő bejegyzés vagy a törlés időpontját;
c) a határozat tárgyát, a vízilétesítmény, vízimunka, vagy vízhasználat jellemző vízgazdálkodási adatainak
megjelölését – ideértve földrajzi helyét – és vízgazdálkodási értelemben vett azonosítóját (objektumazonosítóját);
d) a bejegyzés alapját képező határozatban megállapított határidőket, a határozat hatályát vagy a teljesítési
határidőt;
e) a bejegyzés tárgyát képező határozattal megállapított vízilétesítmény elhelyezését, üzemeltetését érintő
ingatlanokra vonatkozó használati korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokra és tényekre
történő utalást (védőterület, védősáv, vízelvezetési szolgalom);
f ) a vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedély esetén a vízilétesítménnyel, vízhasználattal összefüggő
felügyeleti kategóriát.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában és a (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(5) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság a vízilétesítményekről nyilvántartást vezet.”
40. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„h) a meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányuló jogkövetkezmények
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok;”
(rendeletben történő megállapítására.)
41. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 46. §-sal egészül ki
„46. § E törvénynek a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi
LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvénnyel megállapított 32/B. §-át
a 2026. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8231
42. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/A. § (4) bekezdésében az „az e-vízikönyvi hatósági közhiteles”
szövegrész helyébe az „a vízikönyvi” szöveg lép.
43. §
Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. melléklet 27. pontjában a „közhitelű” szövegrész.
13. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosítása
44. §
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 7/C. §-a
a következő (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok nyilvánosak, azokat a Hatóság honlapján közzéteszi.”
45. §
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 30. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) Természetes személy vagy szerv, a tulajdonában vagy birtokában lévő, közlevéltár illetékességébe nem tartozó,
maradandó értékű iratainak tartós megőrzésére, a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének
vállalásával, a kultúráért felelős miniszternél kérelmezheti nyilvános magánlevéltár létesítésének engedélyezését.
A nyilvános magánlevéltár létesítését – a levéltári szakfelügyelet javaslatára – a kultúráért felelős miniszter
engedélyezheti.”
46. §
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
a) 3. § n) pontjában a „valamint a nem közfeladatot ellátó szerv” szövegrész helyébe a „vagy szerv, a” szöveg és
a „maradandó értékű iratok” szövegrész helyébe a „ , közlevéltár illetékességébe nem tartozó” szöveg,
b) 30. § (3) bekezdésében az „elrendeli a levéltár nyilvántartásból való törlését” szövegrész helyébe
a „visszavonja a létesítésére vonatkozó engedélyét” szöveg
lép.
14. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
47. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(7) A lajstrom nyilvános, valamint a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló
kormányrendelet szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás. A bejegyzett adatokról a légiközlekedési
hatóság – kérelemre – tájékoztatást (kivonatot) ad.”
48. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési
hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyekről nyilvántartást vezet.”
49. §
Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 19. § (7a) bekezdése.
15. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
50. §
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás
a) az 1. § (1) bekezdése szerinti fogvatartás tényére, végrehajtása megkezdésére, megszakítására, félbeszakítására,
kitöltésére,
b) a feltételes szabadságra bocsátásra és megszüntetésére,
c) a reintegrációs, valamint az otthonápolási őrizetbe helyezésre és megszüntetésére,
d) a reintegrációs őrizet megszüntetéséről való döntés meghozataláig a szabadságvesztés ideiglenes foganatba
vételére
vonatkozóan közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
8232 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
16. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
módosítása
51. §
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
a) 12. § (3a) bekezdésében a „levélcímének kivételével” szövegrész helyébe a „levélcímének, a tűzoltó készülék
karbantartó szervezet címének kivételével” szöveg,
b) 46/A. § (3a) bekezdésében az „adatok kivételével” szövegrész helyébe az „adatok és az elérhetőségi cím
(postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail) kivételével” szöveg
lép.
17. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
52. §
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 6. § (6a) bekezdésében a „természetes személyazonosító”
szövegrész helyébe a „cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
szerinti cégnyilvántartásban szereplő” szöveg lép.
18. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
módosítása
53. §
Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 40. § (1) bekezdésében az „és a (2) bekezdés szerinti jogviszony” szövegrész,
b) 40. § (2) bekezdése.
19. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
54. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A nyilvántartás – a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakmagyakorló
a) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét, szakmagyakorló cég esetén
annak nevét, székhelyét, értesítési címét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, magyarországi
leányvállalata székhelyét,
b) szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,
c) szakmai gyakorlatának rövid leírását, idejét,
d) szakmagyakorlási tevékenysége területét, szakterületét, részszakterületét,
e) szakmagyakorlási tevékenységét engedélyező határozat számát, véglegessé válásának napját,
f ) nyilvántartása lejáratának napját,
g) adatváltozásai bejelentésének idejét,
h) szakmagyakorlási tevékenysége szünetelésének tényét, kezdő napját, időtartamát,
i) a szakmai tevékenységtől való eltiltása tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat véglegessé
válásának napját, és
j) nyilvántartási számát.”
(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 18/D. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki
„(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés d)–j) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.
(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv a szakmagyakorlók és a szakmagyakorló cégek jegyzékét a honlapján
közzéteszi.
(7) A közzétett jegyzék tartalmazza
a) a szakmagyakorló
aa) nevét, állampolgárságát, értesítési címét,
ab) szakmagyakorlási tevékenysége szakterületét,
ac) nyilvántartási számát, és
ad) nyilvántartása lejáratának napját;
b) a szakmagyakorló cég
ba) nevét, székhelyét, magyarországi leányvállalata székhelyét,
bb) szakmagyakorlási tevékenysége szakterületét,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8233
bc) szakmagyakorlója nevét, állampolgárságát, nyilvántartási számát, nyilvántartása lejártának napját, és
bd) nyilvántartása lejáratának napját.
(8) Az atomenergia-felügyeleti szerv a jegyzék tartalmában bekövetkezett változást a honlapján a változást követő
nyolc napon belül közzéteszi.”
55. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/H. § (1) bekezdésében a „jogviszony, az állami projektértékelői
jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására
irányuló jogviszony” szövegrész helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg lép.
20. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
56. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény 4/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatokról az állami adó- és vámhatóság vezetője által vezetett nyilvántartás
a kedvezményezett technikai száma és a technikai szám megnyitásának időpontja tekintetében közhiteles
nyilvántartásnak minősül.”
57. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény 6/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2a) Az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartás a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek
esetében
a) az adott kedvezményezett részére a rendelkező évben felajánlott összeg és az érvényes felajánlást tett adózók
száma,
b) a kedvezményezetti jogosultság állapota,
c) a regisztráció törlésének napja,
d) az adott kedvezményezett vonatkozásában a kizárással érintett rendelkező év
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény 6/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki
„(2b) Az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartás a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek
esetében
a) az adott kedvezményezettet megillető összeg,
b) az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkező adózók száma
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
(3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény 6/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3a) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezet, amely az adott
kedvezményezett vonatkozásában
a) a kiutalás ténye és a ténylegesen kiutalt összeg,
b) a köztartozás-visszatartással való érintettség ténye és a visszatartott összeg,
c) az érvényesen rendelkezők száma
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
21. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása
58. §
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(3) A védjegylajstrom – a (2) bekezdés e) és f ) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles nyilvántartás,
amely a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba
bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal
szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.”
8234 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
22. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
59. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (2)–(4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezések lépnek
„(2) A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza
a) a fenntartó nevét, székhelyét és típusát,
b) egyházi fenntartó esetén a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház nevét,
c) a fenntartó adószámát,
d) a fenntartó és a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) telefonszámát, telefaxszámát, elektronikus
levelezési címét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és elektronikus
levelezési címét,
e) helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén
ea) a helyettes szülőknek, nevelőszülőknek a személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét,
eb) az ellátás helyét, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek
számát, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy a nevelőszülő alkalmas-e különleges szükségletű, speciális
szükségletű, kettős szükségletű vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek fogadására, és
f ) a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) és az általa végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltató tevékenység kormányrendeletben meghatározott adatait.
(3) A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja
a) a (2) bekezdés a) pontja szerint a fenntartót és annak típusát,
b) a (2) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti adatokat, valamint
c) a (2) bekezdés f ) pontja szerinti adatokat a költségvetési szerv szolgáltató törzskönyvi adatai kivételével.
(4) A szolgáltatói nyilvántartásból jogerősen törölt és a módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti
állományába kell helyezni. A történeti állományba helyezett,
a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével,
b) a (2) bekezdés a)–c), e) és f ) pontja szerinti adatokat a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek,
telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével
kell törölni.”
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (6) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép
(A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános)
„a) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adat,”
23. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
60. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter a könyvtári intézet bevonásával nyilvános jegyzéket vezet.”
(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
54. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek
„(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó könyvtár fenntartója az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, valamint
az erről szóló nyilatkozat és a jogszabályban meghatározott adatok benyújtásával kérheti a minisztertől a könyvtár
nyilvános könyvtárnak minősítését.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását, valamint az alapfeladatok teljesítését a könyvtári
intézet bevonásával miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények
valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását. A (4) bekezdés hatálya alá tartozó könyvtár esetében
a hiánypótlás elmaradása esetén visszavonja annak nyilvános könyvtári minősítését.”
61. §
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §
(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4a) A miniszter a (4) bekezdés szerinti szakmai továbbképzésekről hatósági nyilvántartást vezet, amely az a), b),
e) és f ) pont szerinti adatok tekintetében közhitelesnek minősül. A nyilvántartás tartalmazza
a) a szakmai továbbképzési program megnevezését,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8235
b) a szakmai továbbképzési programot készítő és tartására jogosult megnevezését,
c) a szakmai továbbképzési program alapján megszerezhető kompetencia megnevezését,
d) a szakmai továbbképzési program óraszámát,
e) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát,
f ) a szakmai továbbképzési program érvényességi idejét.”
24. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
62. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A működési nyilvántartás célja az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés szerinti adatainak tanúsítása. A működési
nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv vezeti és e körben jogosult a (4) bekezdés szerinti adatok
kezelésére.”
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki
„(4c) A működési nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül
a) az egészségügyi dolgozó alap- és működési nyilvántartási száma és alap- és működési nyilvántartásának
jogszabályban meghatározott típusa,
b) a 115. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti egészségügyi ágazati szakmai képzések keretében megszerzett
szakképesítések, valamint egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzések megnevezése, továbbá a 110. §
(2) bekezdés a) pontja szerinti, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés teljesítése során az egészségügyi
tevékenység önálló végzésére feljogosító kompetenciára vonatkozó adat,
c) jogszabályban meghatározott halottvizsgálatra jogosult mentőtiszt esetén a halottvizsgálati jogosultságra
vonatkozó adat,
d) a működési nyilvántartási ciklus érvényességi ideje, az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének oka, kezdő,
befejező dátuma, a működési nyilvántartás meghosszabbításának, illetve felfüggesztésének jogcíme, kezdő és
befejező dátuma, továbbá a nyilvántartásból való törlés dátuma,
e) a korlátozott alkalmasság ténye,
f ) a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdete és időtartama, a felügyeletet ellátó személye, működési
nyilvántartási száma, a felügyelettel érintett szakképesítés
tekintetében.”
63. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/A. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5b) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül.”
64. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 117. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(6a) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül.”
65. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 217. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(7) A névjegyzék a (8) bekezdés b) és f ) pontja szerinti adatot közhitelesen tartalmazza. A névjegyzékbe nem kell
felvenni azt, aki a Kormány rendelete alapján a névjegyzékbevétel nélkül is jogosult halottvizsgálati szaktanácsadói
tevékenységet folytatni.”
66. §
Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 242. § (4) bekezdése.
25. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
67. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a feljogosított szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a feljogosított szervezet
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
b) annak megjelölését, hogy a feljogosított szervezet
ba) belföldi képviseleti kereset indítására jogosult,
bb) határon átnyúló képviseleti kereset indítására jogosult, vagy
8236 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
bc) belföldi és határon átnyúló képviseleti kereset indítására jogosult, valamint
c) a (2) bekezdés szerinti esetben annak megjelölését, hogy a feljogosított szervezet nyilvántartásba vételére eseti
alapon került sor.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki
„(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.”
68. §
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. § (2) bekezdésében a „kijelölhető” szövegrész helyébe
a „nyilvántartásba vehető” szöveg és a „kijelölésre” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételre” szöveg lép.
26. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény módosítása
69. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7/A. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről – a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése
céljából – hatósági nyilvántartást vezet.”
70. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. §-a
a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b), e) és f ) pontja tekintetében közhitelesnek minősül.”
71. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 21. §-a
a következő (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés c) és f ) pontja tekintetében közhitelesnek minősül.”
27. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
módosítása
72. §
Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
23/F. § (1a) bekezdése.
28. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
73. §
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki
„(4a) Az ebnyilvántartás a (4) bekezdés e)–l) pontja tekintetében – a szolgáltató állatorvos neve és kamarai bélyegző
száma kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
74. §
Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 39. § (4) bekezdése.
29. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
75. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi
XXXIX. törvény 9. § (19) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki
[A (18) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]
„g) a foglalkoztató kifizetőhelyi minőségének jelölése.”
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló
1998. évi XXXIX. törvény 9. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki
„(21) A foglalkoztató kifizetőhelyi minősége a (18) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel jön létre.”
76. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló
1998. évi XXXIX. törvény 9. § (18) bekezdésében az „a (19) bekezdés a)–c) és e)–f ) pontja” szövegrész helyébe
az „a (19) bekezdés c) és e)–g) pontja” szöveg lép.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8237
30. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
77. §
Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/B. § (2) bekezdésében a „– közhitelesnek
minősülő –” szövegrész.
31. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
78. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(3) Az engedély-nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – az (1) bekezdés
a) pont aa), ab), af ), ag), ai), ak) és al) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.”
79. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(7) A járműnyilvántartás az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – az (1) bekezdés
a)–d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
80. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/B. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(4) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás az (1) bekezdés d)–h) pontjában meghatározott adatok
tekintetében – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.”
81. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/D. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(5) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása az (1)–(4a), valamint a (6) bekezdésben meghatározott adatok
tekintetében – az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.”
32. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
82. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A 2/C. § a) pont aa) alpontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a praxis kódját,
b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározását,
c) a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó vagy a praxisjogot hatósági bizonyítványban igazoló hatóság
megnevezését,
d) az engedély vagy a hatósági bizonyítvány számát és keltét.”
(2) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/D. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2) A 2/C. § a) pont ab) alpontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a praxis kódját,
b) a praxisjoggal érintett körzet tartósan betöltetlenné válásának időpontját.
(2a) A 2/C. § a) pont aa) alpontja szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti adatot, a 2/C. § a) pont
ab) alpontja szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatot közhitelesen tartalmazza.”
33. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
83. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát végző orvosok nyilvántartása a (3) bekezdés a) és d) pontjában szereplő
adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, amelyet a hajózási hatóság a honlapján bárki
számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.”
8238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
84. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A lajstrom az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
85. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek
„(1) A hajózási hatóság a jóváhagyott képzőszervekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a képző szervezet nevét és az általa megadott elérhetőségeit;
b) az engedély számát, dátumát és annak hatályát; valamint
c) a jóváhagyott képzés típusát és jellegét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai nyilvánosak, azokat a hajózási hatóság a honlapján közzéteszi.”
86. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A névjegyzék a (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki
„(3a) A névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok nevét és a vizsgabiztos igazolványának számát a hajózási hatóság
a honlapján közzéteszi.”
87. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A névjegyzék a (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
88. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A kiadott szolgálati könyvekről a kiadó hajózási hatóság nyilvántartást vezet az alábbi adatokkal
a) a szolgálati könyv tulajdonosának
aa) neve és születési adatai,
ab) személyzeti azonosító száma,
ac) fényképe,
b) a szolgálati könyv sorszáma,
c) a kiállítás dátuma,
d) a kiállító hatóság megnevezése,
e) a szolgálati könyv tulajdonosának képesítései,
f ) szolgálati idő és beosztás,
g) szolgálati idő alatt megtett utak,
h) egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatok.”
(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés b)–h) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.”
89. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(6a) A tengerész munkaközvetítők és a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartása a (6) bekezdés a), d) és e) pontja
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül, amelyet a hajózási hatóság honlapján bárki számára ingyenesen
és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.”
90. §
Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
a) 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „és közhitelesen” szövegrész,
b) 51. § (6) bekezdése.
34. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
91. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (8a) bekezdésében az „– a (8) bekezdés b) és c) pontjában foglalt
adatok kivételével –” szövegrész helyébe az „a (8) bekezdés a) és d)–i) pontjában foglalat adatok tekintetében”
szöveg lép.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8239
35. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
92. §
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(3) A mintaoltalmi lajstrom – a (2) bekezdés e), f ) és g) pontjában meghatározott adatok kivételével – közhiteles
nyilvántartás, amely a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig
a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A mintaoltalmi
lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal
való egyezőségüket.”
36. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
93. §
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások
egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 15/C. § (1) bekezdésében a „közhiteles nyilvántartást” szövegrész
helyébe a „nyilvántartást” szöveg lép.
37. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
94. §
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti névjegyzék – az (1) bekezdés a)–c), h), i, k) és m) pontjában, valamint
a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
38. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba
hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
95. §
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló
2003. évi LII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„12. § (1) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés iránti kérelem alapján vizsgálat alatt álló és az állami
elismerésben részesített növényfajtákról nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás azon adatok tekintetében, amelyeket e törvény végrehajtására kiadott
rendelet annak nyilvánít, közhitelesnek minősül.”
96. §
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló
2003. évi LII. törvény 18/B. §-a a következő (2f ) bekezdéssel egészül ki
„(2f ) A vetőmag-előállító zárt körzet nyilvántartás a (2b) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatok, valamint
a vetőmag-előállítással érintett terület helye és nagysága tekintetében közhiteles.”
97. §
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló
2003. évi LII. törvény
a) 15. § (11) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság – a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban és az adózással kapcsolatos nyilvántartásban, a 23. §
(1) bekezdés a) pont aa) alpont 5.) pontjában szereplő adatok, valamint az ügyfél támogatási azonosítója
kivételével –” szöveg,
b) 23. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „regisztrációs számát” szövegrész helyébe a „támogatási
azonosítóját” szöveg
lép.
39. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
98. §
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 76. § (7) bekezdésében a „nyilvántartás közhiteles” szövegrész
helyébe a „nyilvántartás az elektronikus hírközlési szolgáltató neve, valamint a (2) bekezdés d)–f ) pontja szerinti
adatok tekintetében közhiteles” szöveg lép.
8240 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
40. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
99. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 37/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) Az országos sportági szakszövetség által a Szolgtv. által vezetett nyilvántartás a Szolgtv. 27. § (3) bekezdésében
meghatározott adatok, valamint a játékosügynöki tevékenység folytatására való jogosultság kezdő időpontja
tekintetében közhiteles nyilvántartás.”
100. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az 59. § (1), (3), (4) és (6e) bekezdésében meghatározott személy 57/B. §
(1) bekezdése szerinti adatait, továbbá az 59. § (1) bekezdésében meghatározott sporteredményeket tartalmazza.
A nyilvántartás az 57/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adat és az 59. § (1) bekezdésében meghatározott
sporteredmény tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
41. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
101. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő, a (6) bekezdésben foglalt adatok tekintetében
közhitelesnek minősülnek
a) a nyilvántartásba történő bejegyzésre (nyilvántartási szám, bejegyzés kelte) vonatkozó adatok,
b) a mozi elnevezésére és címére vonatkozó adatok,
c) a mozi állapotára (működő vagy szünetelő) vonatkozó adatok,
d) a szünetelés kezdő napjára vonatkozó adatok,
e) a forgalmazói tevékenység típusára vonatkozó adatok, valamint
f ) a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentés esetén
a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
(a továbbiakban: Szolg. tv.) 22. § (3) bekezdésében meghatározott adatok.”
(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki
„(7a) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő adatok tekintetében
a) a tevékenység megtiltásának tényére,
b) a tevékenység jellegére, valamint
c) a tilalom időbeli és területi hatályára
vonatkozó adatok közhitelesnek minősülnek.”
102. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A bejelentés a Szolg. tv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a filmforgalmazó
aa) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
ab) – nem természetes személy esetén – képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy
nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,
ac) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, adószámát, valamint
b) annak megjelölését, hogy a filmforgalmazói tevékenységen belül a bejelentő mozifilm, illetve filmalkotások
adathordozón történő forgalmazásával foglalkozik.”
(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) A Hatóság a filmforgalmazót a Szolg. tv.-ben meghatározottakon túl törli a nyilvántartásból, ha a nem
természetes személy filmforgalmazó jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy üzletszerű tevékenység
végzésére jogosító egyéni vállalkozói minősége megszűnt.”
103. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény a következő 25/E. §-sal egészül ki
„25/E. § A 25/D. § szerinti nyilvántartás közhitelesen tartalmazza
a) az „art” besorolású mozik vagy mozitermek esetén a nyilvántartási számra,
b) a moziterem megnevezésére, valamint
c) a besorolás felfüggesztésének vagy a visszavonásának tényére és dátumára
vonatkozó adatokat.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8241
104. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(6) A filmalkotások „art” besorolása esetében a Hatóság az e tárgyában hozott határozat véglegessé válását
követően haladéktalanul bejegyzi – hivatalból indított eljárásban – az „art” minősítésűnek besorolt filmalkotást
az „art” besorolású filmalkotások nyilvántartásába. A nyilvántartás az „art” besorolás tekintetében közhiteles.”
105. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás közhitelesen tartalmazza
a) a nyilvántartási számot,
b) a kérelem beérkezésének dátumát,
c) a nyilvántartásba vétel dátumát,
d) a 28. § (10) bekezdése szerinti szünetelés tényét, valamint
e) a szervezet törölt állapotának tényét.”
106. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhitelesen tartalmazza
a) a nyilvántartási számot,
b) a filmalkotás címét,
c) annak tényét, hogy állami támogatásban részesült-e,
d) a forgatás megkezdésének dátumát,
e) a gyártás megkezdésének és befejezésének dátumát,
f ) a 26/B. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményét,
g) a kulturális követelményeknek való megfelelés eredményét,
h) annak tényét, hogy a filmalkotás megrendelésre vagy nem megrendelésre készült,
i) a filmalkotás költségvetését, valamint
j) a támogatásra jogosultságról szóló határozatban és a támogatási igazolási határozatban megállapítottakat.”
107. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok közül közhitelesnek minősülnek
a) a nyilvántartási számra,
b) a filmalkotás magyar címére,
c) a filmalkotás eredeti címére,
d) a korhatár besorolási kategóriára,
e) a filmalkotás minősítésére,
f ) a filmalkotás „art” minősítésére,
g) a minősítések bejegyzésének dátumaira,
h) a filmalkotás gyártási évére,
i) a filmalkotás rendezőjére,
j) a filmalkotás hosszára, valamint
k) a filmalkotás terjesztésének kezdő dátumára
vonatkozó adatok.”
108. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. § (1) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényt” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.-t” szöveg lép.
109. §
Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
a) 19. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész,
b) 31/A. § (3) bekezdése.
42. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
110. §
Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
a) 5. § (2a) bekezdése,
b) 18/B. § (6a) bekezdése.
8242 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
43. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések
hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló
2004. évi XXIX. törvény módosítása
111. §
Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések
hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény
140/B. § (1a) bekezdése.
44. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
112. §
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 12. § (1a) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(1a) A fogadó szervezetek nyilvántartása hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a bejelentkezési
kötelezettség teljesítését, a bejelentés tartalmát az 1. melléklet 4. és 5. pontja szerinti adatok tekintetében, valamint
a 13. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokat.”
45. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények
módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
113. §
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról
szóló 2005. évi XCV. törvény 15. § (9)–(15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek
„(9) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv nyilvántartásokat vezet
a) a tevékenységi engedéllyel rendelkező,
b) az ellenőrzött anyagok szállítmányozását végző és
c) a tisztítatlan ipari mákszalma-maradványokkal szennyezett mákmagot, ipari mák kifejtetlen tokját felvásárló,
illetve annak szétválasztását és tisztítását végző, valamint tisztítás utáni ipari mákvetőmag fémzárolását,
ipari mákszalma pelletálását, továbbá ipari mákszalmát, kifejtetlen máktokot, alacsony THC-tartalmú kender
virágzatát begyűjtő, cséplését végző, tároló, felvásárló, exportáló, reklamáció esetén importáló, valamint annak
megsemmisítését végző
gazdálkodó szervezetekről.
(10) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák
a) a gazdálkodó szervezet
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) telephelyeit,
ad) fióktelepeit,
ae) cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozókról vezetett hatósági nyilvántartásba vétel számát vagy költségvetési
szerv esetén a törzskönyvi számát;
b) a kábítószer-felelős vagy kábítószerért felelős személy
ba) nevét,
bb) beosztását,
bc) elektronikus elérhetőségét;
c) a tevékenység végzésének helyét;
d) a tevékenység jellegének leírását.
(11) A (9) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza
a) a tevékenységi engedély számát és
b) a tevékenységi engedély hatályossági idejét.
(12) A (9) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza
a) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által kiadott, bejelentés tényét igazoló hatósági bizonyítvány számát és
b) a biztonsági berendezések és intézkedések leírását.
(13) A (9) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza
a) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által kiadott, bejelentés tényét igazoló hatósági bizonyítvány számát,
b) a tevékenységgel érintett mák- vagy kenderfajták nevét,
c) a tárolóhely és tárolási rend leírását,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8243
d) a biztonsági berendezések és intézkedések leírását,
e) a gazdálkodó szervezettel szerződésben álló engedélyes (10) bekezdés a) pontja szerinti adatait és
f ) a tevékenység végzésében közreműködő
fa) tevékenységi engedéllyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (10) bekezdés a) pontja szerinti adatait vagy
fb) a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére alacsony THC-tartalmú kendert termesztő őstermelő
nevét, címét, azonosítóját.
(14) A (9) bekezdés
a) a) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (11) bekezdés,
b) b) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (12) bekezdés a) pontja,
c) c) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (13) bekezdés a) pontja
szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(15) A (10) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, a (10) bekezdés c), d) pontja, a (11) bekezdés, a (12) bekezdés
a) pontja és a (13) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a honlapján
közzéteszi.”
114. §
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról
szóló 2005. évi XCV. törvény 15. § (1) bekezdésében az „Az egészségügyi” szövegrész helyébe az „A gyógyszerészeti”
szöveg lép.
115. §
Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények
módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
a) 15. § (12a) bekezdése,
b) 15. § (16) bekezdése,
c) 15/D. §-a.
46. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
116. §
Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi
CXXXIII. törvény
a) 8. § (1) bekezdésében a „működési engedély és az igazolvány hitelességének, valamint a” szövegrész,
b) 8. § (2a) bekezdése.
47. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
117. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek
„(1) Az SZTFH az engedélyesekről nyilvántartást vezet az SZTFH elnökének rendeletében foglalt részletes szabályok
szerint, amely a következőket tartalmazza
a) az engedélyes
aa) neve, székhelye, adószáma,
ab) elérhetősége,
ac) képviseletét ellátó személy neve,
ad) nyilvántartásba vételének időpontja;
b) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölése,
c) az engedély száma,
d) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint az (1) bekezdés b) és
c) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”
(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) Az engedélyes az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokban
bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az SZTFH részére.”
8244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
(3) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) Ha az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatok változását
az engedélyes bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot az SZTFH az adat
változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.”
48. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
118. §
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet.”
119. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 9/F. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek
„(2) A vasúti igazgatási szerv a bejelentéssel rendelkező szervezetekről és a bejelentett tevékenységekről
nyilvántartást vezet.
(3) A bejelentésköteles tevékenységet végző szervezetnek a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti
képességének biztosításáról szóló kormányrendeletekben előírt kárfedezeti képességgel kell rendelkeznie.”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 9/F. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki
„(4) A kárfedezeti képesség rendelkezésre állását a vasúti igazgatási szerv hivatalból ellenőrzi.
(5) Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentésköteles tevékenységet végző szervezet a kárfedezeti
képességgel kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig a szervezetet
a tevékenység végzésétől eltiltja és az eltiltás tényét a nyilvántartásban rögzíti.”
49. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
120. §
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás
általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, mely közhiteles adatként
tartalmazza
a) az ismertetési tevékenységet folytató ismertetési tevékenységének időtartamát és
b) az ismertetési tevékenységet folytató nevében eljáró, 13. § (1) bekezdése szerinti ismertető személy vagy
személyek ismertetési tevékenységének időtartamát, valamint ismertetői igazolványának számát.”
121. §
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás
általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„60. § Az egészségügyi államigazgatási szerv – az a) pont aa) alpontja, a gyógyszertáron kívüli
gyógyszerforgalmazásra való jogosultságra nézve, a címadat kivételével a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti
adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – nyilvántartást vezet
a) a gyógyszertárakról típusonkénti bontásban a gyógyszertár megszűnését követő öt évig, amely tartalmazza
aa) a gyógyszertár nevét, tevékenysége végzésének a működési engedélyben rögzített helyszínét, működési
engedélyezése során az egészségügyi államigazgatási szervtől kapott egyedi azonosító kódját, szolgálati rendjét,
ab) a gyógyszertár internetes honlapjának címét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát,
többletszolgáltatásait, forgalmazási körét és az ellátott települések körét,
ac) a gyógyszertár létesítését és működését engedélyező határozat számát,
ad) a gyógyszertár működtetőjének megnevezését, gazdasági társaság esetén a tulajdonosi összetételét,
ae) közforgalmú gyógyszertár esetén a személyi joggal rendelkező gyógyszerész nevét,
af ) kézigyógyszertár esetén a működtető háziorvos nevét;
b) a személyi joggal rendelkező gyógyszerészekről, a személyi jog megszűnését követő öt évig, mely tartalmazza
a személyi jog jogosultjának
ba) nevét,
bb) születési helyét és idejét,
bc) gyógyszerészi működési nyilvántartási számát,
bd) a személyi jogot engedélyező határozat számát;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8245
c) a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletekről, a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás
megszűnését követő öt évig, amely tartalmazza
ca) az üzlet nevét, címét,
cb) az üzlet működtetőjének megnevezését,
cc) a működést engedélyező határozat számát;
d) a hatósági, a felelős és az ideiglenes vezetőkről,
e) az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatását végző gyógyszertárak nevéről és honlapcíméről;
f ) a gyógyszertárat működtetők nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi
dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatairól.”
122. §
Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
a) 32/B. § (1a) bekezdése,
b) 36. § (1a) bekezdése.
50. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
123. §
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5/A. §-a a következő (8e) bekezdéssel
egészül ki
„(8e) A kapacitás-nyilvántartás közhitelesen tartalmazza a (8b) bekezdés c)–f ) és h) pontja, a (8b) bekezdés i) pont
ia)–id) és ig) alpontja, a (8b) bekezdés j) és k) pontja, a (8c) bekezdés a), d) és e) pontja, valamint a (8d) bekezdés
szerinti adatokat.”
124. §
Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
a) 1. § (2) bekezdés s) pontjában a „közhiteles” szövegrész,
b) 5/A. § (7) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész.
51. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény módosítása
125. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
I. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„76. § (1) A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti
résznyilvántartások a következő adatokat tartalmazzák
a) az érintett
aa) születési és házassági nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja nevét,
ad) állampolgárságát,
ae) a regisztrációs igazoláson szereplő lakcímét,
af ) a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát,
b) a regisztráció időpontját, illetve a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának időpontját,
c) az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány adatait,
d) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány számát, típusát, kiadásának időpontját, érvényességi
idejét, meghosszabbításának időtartamát,
e) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonásának tényét, okát, időpontját,
f ) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány leadásának tényét, időpontját, a következő szokásos
tartózkodási hely szerinti országát,
g) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány cseréjének, pótlásának, az okmány elvesztésének,
megsemmisülésének, a talált okmány visszaadásának tényét,
h) az EGT-állampolgár családi állapotát, amennyiben ez más személy tartózkodási jogát alapozza meg.
(2) A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti
résznyilvántartások az (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontja, az (1) bekezdés d) és – a visszavonás oka kivételével –
e) pontja tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.”
8246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
126. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
I. törvény 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása a következő adatokat
tartalmazza
a) az EGT-állampolgár és a családtag
aa) nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja nevét,
ad) állampolgárságát,
ae) úti okmány számát és érvényességi idejét,
b) a kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének jogalapját, időtartamát,
c) az intézkedés időpontját,
d) az elrendelő szerv megnevezését,
e) a kilépés helyét, idejét,
f ) az EGT-állampolgár és a családtag arcképmását, ujjnyomatát.”
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
I. törvény 78. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) A kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása az (1) bekezdés a) pont
aa)–ad) alpontja, valamint az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak
minősül.”
127. §
Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi I. törvény 75. § (3) bekezdése.
52. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
128. §
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó
eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) Az integrált informatikai rendszerben a 26. § (1) bekezdés f ) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül. Az integrált informatikai rendszerben rögzített egyéb – más közhiteles
nyilvántartásban nem nyilvántartott – adatok, valamint fényképek, kép- és hangfelvételek, ezek metaadatai,
valamint ezek készítésének helyére, idejére, valamint irányára vonatkozó adatok tekintetében az ellenkező
bizonyításig vélelmezni kell, hogy ezek az adatok fennállnak és valósak.”
129. §
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó
eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2a) Az intervenciós raktárregiszterben a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében az ellenkező bizonyításig
vélelmezni kell, hogy ezek az adatok fennállnak és valósak.”
53. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
130. §
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló
2007. évi LX. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása nyilvános forgalmi jegyzékben
történik, amelynek kezelője a klímavédelemért felelős hatóság. A forgalmi jegyzék az (EU) 2019/1122
felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikk (5) bekezdése szerinti adata közhiteles adat.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8247
54. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
131. §
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
szóló 2007. évi LXXV. törvény 50. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(7) A minősített kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek 49. § szerinti minősítésének adatait a 33. §
(1) bekezdése és a 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartások tartalmazzák.”
132. §
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
szóló 2007. évi LXXV. törvény
a) 32. § (1) bekezdésében a „nyilvántartása közhiteles” szövegrész helyébe a „nyilvántartása a 33. § (1) bekezdés
a), b) és h)–t) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles” szöveg,
b) 43. § (1) bekezdésében a „nyilvántartása közhiteles” szövegrész helyébe a „nyilvántartása a 44. § (1) bekezdés
a), b), g), h) és l)–s) pontjában foglalt adatok, valamint a 44. § (1) bekezdés k) pontja szerint a könyvvizsgálói
hálózati tagság tekintetében közhiteles” szöveg
lép.
55. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
133. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1a) A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy adatai közül
a) a családi és utónév vagy nevek;
b) a születési családi és utónév vagy nevek;
c) a születési hely és idő;
d) a nem;
e) az anyja születési családi és utóneve vagy -nevei;
f ) a jelenlegi állampolgárság, állampolgárságok vagy hontalan státusz;
g) a menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti vagy menedékeskénti elismerés ténye;
h) az elismerés visszavonásának ténye;
i) az elismerését kérő részére kiállított tartózkodási engedély okmányazonosítója, kiállításának és érvényességének
ideje;
j) a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány típusa,
okmányazonosítója, az útlevél matrica okmányazonosítója, az okmány kiállításának dátuma és érvényességének
ideje;
k) a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány okmányazonosítója, kiállításának és
érvényességének ideje
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
134. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 84. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „befogadó állomás”
szövegrész helyébe a „menekültügyi hatóság” szöveg lép.
135. §
Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) 84. § (1a) bekezdése,
b) 84. § (3)–(5) bekezdése,
c) 85. § (2) bekezdése.
56. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
136. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki
„(5b) A bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 26. § (2a) bekezdésében meghatározott adatok
tekintetében közhiteles nyilvántartás.”
8248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
137. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
a) 66/C. § (1) bekezdésében a „– jogi személyek azonosító adatai kivételével –” szövegrész helyébe
az „a (2) bekezdés a) és g)–i) pontja szerinti adat tekintetében” szöveg,
b) 66/E. § (1) bekezdésében a „– jogi személyek azonosító adatai kivételével –” szövegrész helyébe
az „a (2) bekezdés a) pontja szerinti adat tekintetében” szöveg
lép.
57. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
138. §
Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 178/A. §-a.
58. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
139. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 159/A. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki
„(6b) A hatósági vizsga sikeres letételét a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a bizonyítvány számát,
továbbá a vizsga típusát és időpontját tartalmazó hatósági bizonyítvány igazolja, melyről a hatóság nyilvántartást
vezet. A nyilvántartás a bizonyítvány száma, vizsga típusa és időpontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartás.”
59. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
140. §
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 88. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) A bejelentett és jogosult gázszerelők nyilvántartása a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok
tekintetében közhiteles nyilvántartás.”
141. §
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
a) 88. § (2) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.)
27. § (1) bekezdése” szöveg,
b) 88. § (3) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.-ben” szöveg,
c) 118/A. § (2) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg
lép.
60. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
142. §
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(6) Az élettársi nyilvántartás a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat – a bejegyző közjegyző
székhelye kivételével – közhitelesen tartalmazza.”
143. §
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki
„(1a) A nyilvántartás az (1) bekezdés a) és c)–f ) pontja tekintetében – a bejegyző közjegyző székhelye
kivételével – közhiteles.”
144. §
Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/H. § (4) bekezdése.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8249
61. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
145. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdése a következő
32. ponttal egészül ki
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében
az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában
meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)
„32. a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó nyomtatvány kiállító programokról.”
146. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (1a) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép
„(1a) A FELIR – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban,
a közlekedési nyilvántartásban, valamint az adózással kapcsolatos nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok
kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül, a nyilvántartás adattartalmát szabályozó jogszabályban
meghatározott adatok tekintetében.”
147. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdése a következő
62. ponttal egészül ki
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„62. a FELIR részét képező nyilvántartások közhiteles adattartalmát.”
148. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
a) 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerint nyilvántartást” szövegrész helyébe a „szerint, a 38/A. §
(1) bekezdése szerinti FELIR-ben nyilvántartást” szöveg,
b) 38. § (1) bekezdés 22. pontjában a „felülvizsgálatát végzőkről” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatára
jogosultakról” szöveg,
c) 38/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „kompartmenteket” szövegrész helyébe a „kompartmenteket,
a 30. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálatok adatait” szöveg,
d) 38/A. § (2) bekezdés m) pontjában az „adatait” szövegrész helyébe az „adatokat” szöveg
lép.
149. §
Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
a) 38. § (2a) bekezdése,
b) 38/A. § (2) bekezdés d) pontja,
c) 38/A. § (2) bekezdés j) pontja.
62. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosítása
150. §
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről és az ágazati
érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről a kijelölt szerv
nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás az előadó-művészeti szervezetek (2) bekezdés b) pont ba)–bc) alpontjában
szereplő adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
63. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
151. §
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdése
a következő 28. ponttal egészül ki
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„28. e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szabályozott nyilvántartások közhiteles adattartalmát.”
8250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
152. §
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
a) 76/B. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével” szövegrész helyébe
az „az (1) bekezdés d) pontjában foglalt adat tekintetében” szöveg,
b) 90/E. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés a), e) és f ) pontja” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a) és
e) pontja” szöveg
lép.
153. §
Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 111/A. §
(2) bekezdése.
64. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
154. §
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal
szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
szóló 2009. évi XLVII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. Az e törvény hatálya alá tartozó
nyilvántartások – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az azokban kezelt adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartások.
(2) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában és az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok abban az esetben közhitelesek,
ha nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy az idegenrendészeti nyilvántartásokban.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági nyilvántartások vezetésére és az azokhoz kapcsolódó hatósági eljárásra
az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és
kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
65. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvény módosítása
155. §
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 22. § (1) bekezdés c) pontjában és a 22. § (2) bekezdésében, valamint
a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentés esetén a 22. §
(3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
66. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
156. §
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) és (1a) bekezdése helyébe
a következő rendelkezések lépnek
„(1) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más
egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele,
a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti
a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,
b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,
c) az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a 6. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően,
d) a székhely, valamennyi telephely és valamennyi fióktelep címét,
e) szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és zárónapját,
f ) az egyéni vállalkozó adószámát,
g) az egyéni vállalkozó adószámának hatályos állapotát, az adószám törlését, valamint e határozat
megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat
véglegessé válásának napját,
h) az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8251
i) az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
j) a törlés időpontját és okát,
k) ha az egyéni vállalkozó halála esetén a 17. § (1) bekezdése szerint a tevékenység folytatására kerül sor, az egyéni
vállalkozói tevékenység özvegy, illetve örökös általi folytatásának tényét,
l) ha az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet a 17. § (2) bekezdése
szerint a törvényes képviselő folytatja, a tevékenység folytatásának tényét,
m) a gondnokság alá helyezett egyéni vállalkozó törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait,
lakcímét,
n) elektronikus dokumentumtárként a megtett bejelentéseket és az azokkal összefüggésben kiállított értesítéseket,
o) az egyéni vállalkozónak a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét.
(1a) Az egyéni vállalkozók nyilvántartása az (1) bekezdés b)–e) és i)–l) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
67. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása
157. §
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 8. §-a a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
158. §
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében
a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott adatok között” szövegrész helyébe a „szolgáltató nevét, a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén
székhelyét,” szöveg lép.
159. §
Hatályát veszti a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 8. §
(1a) bekezdése.
68. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
160. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása – az e törvényben meghatározott adatok
kivételével – az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve az anyakönyvbe
bejegyzett adatok változását.”
161. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„56. § Elektronikus anyakönyvi bejegyzés hiányában, valamint az elektronikus anyakönyvben nem nyilvántartott,
a papíralapú anyakönyvben szereplő adat tekintetében a papíralapú anyakönyvi bejegyzést kell hitelesnek
tekinteni.”
162. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„69/A. § (1) Az elektronikus anyakönyv a személyazonosság, az anyakönyvi események bekövetkezésének, az azok
alapján létrejövő családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének
igazolása céljából személyi alapnyilvántartásként határidő nélkül nyilvántartja
a) az érintett személyazonosító adatait,
b) az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó, a 69/C–69/H. §-ban meghatározott adatokat,
c) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,
d) a bejegyzés idejét, az e törvény hatályba lépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés idejét
és folyószámát, továbbá
e) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosítószámát,
f ) ha az anyakönyvbe bejegyzett adatmódosítás alapja bíróság vagy más hatóság döntése
fa) a bíróság vagy más hatóság megnevezését,
fb) a döntés számát és
8252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
fc) a döntés jogerőre emelkedésének vagy a véglegessé válásának az időpontját.
(2) Az (1) bekezdés e) és f ) pontja szerinti adat nem minősül közhitelesnek.”
163. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/B. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki
„(6) Az (1) bekezdés b) pont bd) és bh) alpontja szerinti adat nem minősül közhitelesnek.
(7) Az elektronikus anyakönyvet – a nyilvántartott adatok közhitelességének biztosítása érdekében – a következő
alapelvek figyelembevételével kell vezetni
a) az adat hitelessége abban az anyakönyvi bejegyzésben a legerősebb, amelyben keletkezett vagy amelyben
az adat közvetlenül módosítható, valamint
b) az anyakönyvi bejegyzésben az adatok hitelessége az esemény alanya vonatkozásában a legerősebb.”
164. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja)
„a) a szülők 69/B. § (1) bekezdés a) pontja, 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb)–bd), bh) és bi) alpontja és az anyának
a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja szerinti adatait,”
165. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/F. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek
(Az elektronikus anyakönyv a halálesettel kapcsolatban nyilvántartja)
„d) a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba)–bd), bi) és
bh) alpontjában foglalt adatait,
e) a házasságkötés helyét, idejét, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét, idejét.”
166. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 70. § (2) bekezdés b) pont bg) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza
az anya)
„bg) nyilatkozattétel vagy – ha a gyermek már megszületett – a gyermek születése időpontjában fennálló családi
állapotát,”
(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 70. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza
– ha a gyermek már megszületett – a gyermek)
„da) születési családi és utónevét,”
(3) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 70. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki
„(10) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában nyilvántartott, a (2) bekezdés a) pont ae)–ai) alpontja,
a (2) bekezdés b) pont be), bf ), bk)–bm) alpontja, a (2) bekezdés d) pont dd) alpontja, a (2) bekezdés h) pontja,
valamint a (2) bekezdés k) pont kc) és kd) alpontja szerinti adat nem minősül közhitelesnek.”
167. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény VIII. Fejezete a következő 76. §-sal egészül ki
„76. § (1) Az elektronikus anyakönyvből az e törvényben meghatározott módon az anyakönyvi események
bekövetkezésének, az azok alapján létrejövő családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi
kapcsolat megszűnésének igazolása és ellenőrzése céljából ismerhető meg és továbbítható adat.
(2) A magyar állampolgárok természetes személyazonosító adatainak megállapítása céljából – a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás szervei kivételével – az adatigénylő számára kizárólag abban az esetben továbbítható adat,
amennyiben az adatigénylés alanyának adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartalmazza.”
168. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a) 3. § r) pontjában a „hibás adat javításának” szövegrész helyébe az „az adat helyesbítésének” szöveg,
b) 12/A. § (3) bekezdésében a „javítására” szövegrész helyébe a „helyesbítésére” szöveg,
c) 14. § (4) bekezdésében a „kijavításáig” szövegrész helyébe a „helyesbítéséig” szöveg,
d) 68. § (3a) bekezdésében az „adatjavítás” szövegrész helyébe az „adat helyesbítésének az” szöveg és
az „az adatjavításról” szövegrész helyébe az „a helyesbítésről” szöveg,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8253
e) 69/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A személyazonosító adatok nyilvántartása” szövegrész helyébe
az „Az elektronikus anyakönyv személyi alapnyilvántartásként” szöveg,
f) 69/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „változását,” szövegrész helyébe a „változását és annak időpontját,” szöveg,
g) 69/C. § (1) bekezdés f ) pontjában a „változását” szövegrész helyébe a „változását és annak időpontját” szöveg,
h) 69/D. § (1) bekezdés h) pontjában a „változást,” szövegrész helyébe a „változást és annak időpontját,” szöveg,
i) 69/E. § (1) bekezdés g) pontjában a „változását,” szövegrész helyébe a „változását és annak időpontját,” szöveg
lép.
169. §
Hatályát veszti az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a) 69/B. § (1) bekezdés e) és f ) pontja,
b) 69/C. § (1) bekezdés g) és h) pontja,
c) 69/D. § (1) bekezdés k)–m) pontja,
d) 69/E. § (1) bekezdés i)–k) pontja,
e) 69/F. § (1) bekezdés f ) pontja,
f) 69/G. § (1) bekezdés e)–g) pontja,
g) 69/H. §-a,
h) 73/A. § (2) bekezdés d) pontja,
i) 73/A. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja,
j) 73/A. § (4) bekezdés b) pont bd) alpontja,
k) 73/A. § (5) bekezdés a) pont af ) alpontja.
69. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
170. §
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 66. § (2) bekezdésében a „nyilvántartás közhiteles” szövegrész
helyébe a „nyilvántartás – a címzett nevére, utolsó belföldi lakóhelyére (székhelyére), tartózkodási helyére, valamint
a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelyére vonatkozó adatok kivételével – közhiteles” szöveg lép.
70. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény módosítása
171. §
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény
3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú bejelentésekről hatósági nyilvántartást
vezet.”
71. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
módosítása
172. §
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia
üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8/A. § (5) bekezdésében
a „személyes adatainak kivételével” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai, valamint
a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban szereplő adatai kivételével” szöveg lép.
72. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és
állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló
2011. évi XXXIV. törvény módosítása
173. § (1) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság
területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz
kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
8254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
„(1) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a NATO- és PfP-állomány, a Magyarország területén felállított
nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja
részére e jogállásának igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított
jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó írásbeli kérelmére,
a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki.”
(2) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság
területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz
kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek
„(3) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás alapján
– a külföldi fegyveres erő vezetőjének kérelmére – a 4. § (3) bekezdés a), b), f ), g), h) és i) pontjában foglalt adatokról
igazolást állít ki.
(4) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott,
a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra vonatkozó nyilvántartás alapján
– a nemzetközi katonai parancsnokság vezetőjének kérelmére – a 4. § (4) bekezdés a), d), e), f ) és g) pontjában
foglalt adatokról igazolást állít ki.”
(3) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság
területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz
kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki
„(4a) A 4. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás az 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti igazolvánnyal és igazolással
összefüggő, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve által rögzített adatai tekintetében közhiteles
nyilvántartásnak minősül.”
73. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
174. §
Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 10. § (6) bekezdése.
74. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
175. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 166/A. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(1) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság
nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés
hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve
a kézbesítési fikció beálltának időpontját.”
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 166/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki
„(1a) A nyilvántartás – a fél utolsó ismert lakóhelyére (székhelyére) vonatkozó adat kivételével – közhiteles.
Az országosan összekapcsolt számítógépes nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban
foglalt adatokról az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében
a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.”
75. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása
176. §
Hatályát veszti a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. §
(1a) bekezdése.
76. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
177. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A nyilvántartás tartalmazza)
„e) a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját,”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8255
(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (5) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki
(A nyilvántartás tartalmazza)
„f ) a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét.”
(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5a) A hivatal és a köznevelési feladatokat ellátó hatóság által vezetett (5) bekezdés szerinti nyilvántartás
az (5) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, az (5) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti képviseletre jogosult,
valamint az (5) bekezdés b), d) és e) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
178. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5a) Az e törvény alapján létrehozott intézményi tanácsról az (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás
az a), b), d) és f ) pontban meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza
a) az intézményi tanács neve,
b) az intézményi tanács székhelye,
c) az érintett iskola neve, OM azonosítója,
d) az elnök neve,
e) az elnök elérhetősége (telefonszám, telefax, elektronikus levelezési cím),
f ) nyilvántartásba-vételi száma.”
179. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 90. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(10) A külföldi nevelési-oktatási intézményekről vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül,
amely a (11) bekezdés a) pont aa), ab), és ad) alpontjában meghatározott adatok, valamint a (11) bekezdés a) pont
ae) alpontja szerinti képviseletre jogosult tekintetében közhiteles.”
77. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény módosítása
180. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXCI. törvény 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
181. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXCI. törvény 27. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3a) A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság
tekintetében – ide nem értve a szakértő értesítési címére vonatkozó adatot – közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.”
182. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXCI. törvény 27/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3a) A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében
– ide nem értve a szakértő értesítési címére vonatkozó adatot – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
78. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
183. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki
(Az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett
nyilvántartás tartalmazza az érintett)
„k) a belső ellenőrzési tevékenység – meghatározott költségvetési szervre vagy köztulajdonban álló gazdasági
társaságra – korlátozásának tényét.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b) és k) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
8256 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
184. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki
(A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj,
a költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatás és a megállapodás alapján biztosítottnak minősülő személy juttatásának
számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett)
„f ) elektronikus levelezési címének és a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: DÁP tv.) szerinti kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség
adatainak”
(kezelésére.)
185. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„106/F. § (1) A kincstár jogszabály alapján a feladatkörét érintő, természetes személyeknek jogszabályban
meghatározott feltételekkel nyújtott bármely – összegszerűen meghatározott – támogatással, juttatással,
hozzájárulással, kedvezménnyel vagy engedménnyel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: támogatás)
összefüggésben általa nyilvántartott, a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tájékoztatás céljából kezelheti
a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a támogatások nyújtásához és annak ellenőrzéséhez szükséges időtartamban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból
a) a természetes személyazonosító adatok,
b) a DÁP tv. szerinti kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség adatok,
c) az elektronikus levelezési cím, valamint
d) a lakóhely vagy az ettől eltérő, értesítési címként megadott cím adatok
kezelhetőek.
(3) Az (1) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a természetes személy valamely támogatás
igénybevételére vonatkozó szándékát bejelentette, és a kincstár az adott támogatásra vonatkozó rendelkezések
alapján jogosult a bejelentett adatok kezelésére. A kezelhető adatkörökre vonatkozóan a (2) bekezdést az adott
támogatásra vonatkozó rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel vagy eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Amennyiben a kincstár nem rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott érintetti kör vonatkozásában
a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adattal, úgy a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatot kezelő állami
szervezettől, illetve a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó
tárhely szolgáltatójától adatszolgáltatást kérhet. Amennyiben a kincstár a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatkörrel
teljes mértékben nem rendelkezik, a rendelkezésre álló azonosító adatokat felhasználhatja az adatszolgáltatás
kéréséhez. Az adatszolgáltatás érdekében, az annak teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamban
kezelhetők a DÁP tv. 25. §-a szerinti ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzített adatok.
(5) A (4) bekezdés alapján megkeresett szervezet vagy szolgáltató köteles az adatszolgáltatást haladéktalanul,
de legfeljebb nyolc napon belül teljesíteni.
(6) A kincstár a (4) bekezdés szerint átvett adatokat az (1) bekezdés szerinti érintetti kör vonatkozásában már
kezelésében lévő személyes adatokkal együtt, az azok megőrzésére vonatkozó időtartamban tárolja, és kizárólag
jogszabályi felhatalmazás alapján, jogszabályban előírt feladatainak ellátása céljából használhatja fel.
(7) A kincstár az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a Kormány tagja felkérésére, az államháztartásért felelős miniszter
utasítása alapján teljesíti.
(8) A kincstár nem teljesíti a tájékoztatást azon személy részére, aki a tájékoztatás időpontját megelőzően legalább
30 nappal a kincstár részére írásban, neve, valamint természetes személyazonosító adatai és a tájékoztatással
érintett elérhetősége megadásával nyilatkozik arról, hogy az adott támogatás, juttatás tekintetében tájékoztatásra
nem tart igényt. A kincstár a nyilatkozatban megadott adatok kiegészítését kizárólag abban az esetben kérheti, ha
a megadott adatok alapján nem tudja kétséget kizáróan beazonosítani a tájékoztatás mellőzését kérő személyt.
A kincstár a nyilatkozatok adatait azok visszavonásáig, a tájékoztatás nyújtásának mellőzése céljából kezeli, azokat
más célból nem kezelheti és más szerv részére nem továbbíthatja.”
186. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a) 70. § (6) bekezdésében az „egyike nyilvános” szövegrész helyébe az „egyike, valamint a belső ellenőrzési
tevékenység (5) bekezdés k) pont szerinti korlátozásának ténye nyilvános” szöveg,
b) 104. § (1) bekezdésében a „nyilvántartás közhiteles” szövegrész helyébe a „nyilvántartás – a Kormány
rendeletében meghatározott adatok tekintetében és kivételével – közhiteles” szöveg,
c) 106/D. § (2) bekezdésében az „a), b), d) és e) pontja” szövegrész helyébe az „a), b), d), e) és f ) pontja” szöveg,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8257
d) 109. § (1) bekezdés 39. pontjában a „bejegyzendő adatok” szövegrész helyébe a „bejegyzendő közhiteles és
nem közhiteles adatok” szöveg
lép.
79. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
187. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/I. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartása – a természetes személyazonosító
adatok, az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, az adószám és az adóazonosító kivételével – közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
80. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény módosítása
188. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II. törvény 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„150. § (1) A szabálysértési nyilvántartási rendszer a személyazonosító adatok nyilvántartásából, a szabálysértési
nyilvántartásokból, valamint a szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásából áll.
(2) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező szabálysértési nyilvántartások hatósági nyilvántartások.
Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások – a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az azokban
kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.
(3) A személyazonosító adatok nyilvántartásában kezelt
a) személyazonosító,
b) lakcím és értesítési cím, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazó
adatok abban az esetben közhitelesek, ha nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy
az idegenrendészeti nyilvántartásokban.
(4) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásában nyilvántartott gépjármű egyedi
azonosító adata abban az esetben közhiteles, ha nem szerepel a közúti közlekedési nyilvántartásban.
(5) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt személy-azonosító
adatok abban az esetben közhitelesek, ha nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban.
(6) A szabálysértési nyilvántartási rendszer tekintetében az adatkezelői feladatokat a Kormány által rendeletben
kijelölt szerv (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartó szerv) látja el. A szabálysértési nyilvántartó szerv
a szabálysértési nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási
szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti
adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak
szerint egyedi felmentést kap.
(7) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező nyilvántartások törvényességi felügyeletét a Legfőbb
Ügyészség látja el.
(8) A nyilvántartott személy személyazonosító adatait a szabálysértési nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus
azonosító (a továbbiakban: kapcsolati kód) rendeli hozzá a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adataihoz.”
81. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
189. §
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 16. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép
„16. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatbázis a 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(2) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatbázis az alapponthálózati pontok adatai tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartás.
(3) A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatbázis a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalom fennállása,
az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(4) A 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatbázisok a 18. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalom
fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.
8258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
(5) A 3. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti adatbázis állami alapadat-tartalma, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(6) A 3. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatbázis adattartalma a 21. § (3) bekezdése szerinti földrajzi nevek
fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(7) A 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adatbázisok adatai fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(8) A 3. § (1) bekezdés c) és i) pontja szerinti adatbázisokban tárolt adatok hiteles alapul szolgálnak a térképi
adatbázisok felújítására, kijavítására, új térképi adatbázisok készítésére.
(9) Az állami alapadatokat és adatbázisokat az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása, az ingatlan-
nyilvántartási célú munkák végrehajtása, valamint az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során
kötelezően kell használni.
(10) Hatósági eljárásban csak az adatbázisokat kezelő szervek által szolgáltatott hitelesített állami alapadatok
használhatók fel.
(11) A hitelesített állami alapadatok csak egy hatósági eljárásban használhatóak fel.”
190. §
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 25/A. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(5) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhitelesnek minősül.”
82. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása
191. §
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(2) A műszaki biztonsági hatóság nyilvántartást vezet a berendezések kötelező műszaki biztonságtechnikai
felülvizsgálatát végző ellenőrökről (a továbbiakban: ellenőrök). A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza
az ellenőr születésének helyét és időpontját, valamint képesítésének megnevezését.”
83. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása
192. §
Hatályát veszti az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény
a) 9. § (1) bekezdésében az „ , a szolgálati igazolványok hitelességének” szövegrész,
b) 9. § (2a) bekezdése.
84. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló
2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
193. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi
CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(A Hatóság)
„l) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekről nyilvántartást vezet
és kötelezettségeik teljesítését ellenőrzi,”
194. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi
CXXXIV. törvény 15/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A dohánytermék-kiskereskedő a tevékenységével közvetlen összefüggésben kizárólag
a) a kiskereskedelemben általában szokásos árrés vagy a kiskereskedelmi tevékenység végzésével általában
összefüggő kedvezmény biztosítását,
b) jogszabály által meghatározott kereskedelmi árrés biztosítását,
c) a polckép-szerződés alapján a szerződéses szolgáltatás ellenértékeként nyújtott összeget
fogadhatja el.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8259
195. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi
CXXXIV. törvény 15/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az érintett termékeket a Hatóság hatósági azonosító számmal látja el.”
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi
CXXXIV. törvény 15/J. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki
„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a termékregisztrátor azonosításához szükséges adatokat,
b) a bejelentett termék – nyilvántartásba vételekor kapott – hatósági azonosító számát,
c) a bejelentett termék nyilvántartásba vételének időpontját,
d) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.”
196. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi
CXXXIV. törvény a következő 20. §-sal egészül ki
„20. § (1) A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a dohánytermék-kiskereskedő
aa) nevét vagy cégnevét,
ab) cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
ac) székhelyét,
ad) adószámát,
ae) kapcsolattartásra szolgáló telefonszámát és e-mail címét,
b) a dohánybolt vagy elkülönített hely
ba) címét,
bb) dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyének számát,
bc) dohánytermék-kiskereskedelmi engedélye érvényességének kezdetét és végét, valamint
c) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
(2) A Hatóság a 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön
feljogosított személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a feljogosított személy
aa) nevét vagy cégnevét,
ab) cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
ac) székhelyét,
ad) adószámát,
ae) kapcsolattartásra szolgáló telefonszámát és e-mail címét,
b) a dohánytermék értékesítési hely
ba) címét,
bb) létesítésének alapját képező kijelölési okirat számát, érvényességének kezdetét és végét,
c) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjában meghatározott adatok
tekintetében, a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(4) A Hatóság az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat, valamint
a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat hivatalos honlapján közzéteszi.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja a dohánytermék-kiskereskedőre és a 10. § (1) bekezdése
szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekre vonatkozó
információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági és ellenőrzési feladatainak ellátása.
(6) A 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított
személy a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon
belül bejelenti a Hatóság részére.
(7) A Hatóság
a) a dohánytermék-kiskereskedő (1) bekezdés szerinti adatait a koncessziós szerződés megszűnését követő,
b) a 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított
személy (2) bekezdés szerinti adatait a 10. § (1) bekezdése szerinti külön feljogosítás megszűnését követő
8260 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
öt év elteltével törli a nyilvántartásból.
(8) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat a Hatóság
elnökének rendelete határozza meg.”
197. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi
CXXXIV. törvény 26. §-a a következő i) ponttal egészül ki
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)
„i) a 15/J. § (1) bekezdése, valamint a 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére és a nyilvántartások
személyes adatnak nem minősülő adattartalmára”
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)
198. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi
CXXXIV. törvény 16/B. § (1) bekezdésében a „17. §-ban” szövegrész helyébe az „a 17., 18., 20. és 22. §-ban” szöveg lép.
199. §
Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló
2012. évi CXXXIV. törvény
a) 14/A. §-a,
b) 15/I. § (3) bekezdése.
85. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
módosítása
200. §
Hatályát veszti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
1. § (6) bekezdése.
86. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
201. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 74. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról vezetett nyilvántartás a (2) bekezdés a)–d) pontja
szerinti adatok tekintetében közhiteles.”
202. §
Hatályát veszti a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
a) 74. § (1) bekezdésében a „közhiteles” szövegrészek,
b) 74. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész.
87. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
203. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A (2) bekezdés 12. pontja szerinti, a 80. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal vezetett, és a 83/A. § alapján
az OKIR publikus felületén közzétett nyilvántartás – a (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt adatokat ide nem
értve – közhiteles hatósági nyilvántartás.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki
„(11) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásban a nyilvántartásba való felvétel és az onnan való törlés időpontja
közhiteles adat.”
204. §
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 79. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4a) A hulladékgazdálkodási hatóság felveszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba azokat az e törvény szerinti
engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozásokat,
amelyek a koncesszorral, illetve koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen
vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat egyes elmeinek ellátására kötött
hatályos szerződéssel rendelkeznek. A hulladékgazdálkodási hatóság vezeti, naprakészen tartja és nyilvánosan
hozzáférhetővé teszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartást. A nyilvántartásba való felvétel és az onnan való törlés
időpontja közhiteles adat.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8261
205. §
Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/D. § (2) bekezdése.
88. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása
206. §
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat
végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 31/B. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés c) pont cg) és ch) alpontja, továbbá
a (2) bekezdés d) pont dd) alpontja, valamint az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kibocsátásra vonatkozó
adatok tekintetében közhiteles.”
89. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása
207. §
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/B. §-a a következő
(4a) bekezdéssel egészül ki
„(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés e), f ), valamint h)–j) pontjában meghatározott adatok
tekintetében közhiteles nyilvántartás.”
208. §
Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/B. §
(2) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész.
90. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény
módosítása
209. §
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 42. § (9a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(9a) Az adó- és vámhatóság (a továbbiakban: NAV) a záradékolt nyilatkozatokról – a cégnyilvántartásban szereplő
közhiteles adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”
91. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
210. §
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) A központi névjegyzék a 2. melléklet g)–j), m), n) és p) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
211. §
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása a 2/A. melléklet h) és i) pontjában meghatározott
adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
212. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák elektronikus nyilvántartását
– a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda és a nyilvántartásba vevő választási bizottság
mellett működő választási iroda vezeti. A jelöltek, jelölő szervezetek adatait a Nemzeti Választási Iroda a központi
névjegyzékből, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából
veszi át.”
(2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 135. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása a 4. melléklet a) pont ac) és ah) alpontjában, valamint
a 4. melléklet e) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
213. §
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 207. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki
„(7) A képviselők nyilvántartása a 9. melléklet h)–k) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.”
8262 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
92. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény módosítása
214. §
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
21. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki
„(3b) A nyilvántartás az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok
vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
93. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
215. §
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 11/A. § (1) bekezdésében az „elektronikus” szövegrész helyébe a „közhiteles” szöveg,
b) 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait és” szövegrész helyébe
a „felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait, a nyilvántartás közhiteles adatait és” szöveg,
c) 28. § (3) bekezdés d) pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes szabályait, valamint
a nyilvántartás közhiteles adatait” szöveg
lép.
94. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
216. §
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi
LXXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A körözési nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nyilvántartás) – a nyilvántartás használatára jogosultak
nyilvántartása és a 4. § (5) bekezdése szerinti összehasonlítás eredményeként rögzített, módosított vagy javított
adattartalom kivételével – közhiteles, hatósági nyilvántartás.”
95. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
217. §
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 33. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában – az (1) bekezdés b) pont
ba) és bb) alpontjában, valamint az (1) bekezdés g)–i) és m) pontjában meghatározott adatok kivételével –
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
218. §
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 56. § (10) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(10) A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (9) bekezdés a) és f )–i) pontjában meghatározott adatok
vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
96. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
219. §
Hatályát veszti a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 4. § (14) bekezdése.
97. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény
módosítása
220. §
A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 10. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása az (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti adatokat – az előzetes
jognyilatkozatot (visszavonását, módosítását) okiratba foglaló szerv (személy) székhelye kivételével – közhitelesen
tartalmazza.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8263
98. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes
rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
221. §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről
és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(Az ingatlanügyi hatóság a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek – ide nem értve az erdő művelési ágban
nyilvántartott földrészleteket – használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő,
de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza)
„a) a földhasználó által használt földterület adatait;”
222. §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről
és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 100. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A nyilvántartás tartalmazza
a mezőgazdasági üzemközpont esetén)
„ca) az üzemközpont helyét,”
223. §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről
és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
a) 93. §-ában a „természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek
esetében az” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint az ingatlan-
nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok, gazdálkodó szervezetek esetében a székhely és az” szöveg,
b) 100. § (1) bekezdésében a „természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint
a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével –” szövegrész helyébe a „személyiadat-
és lakcímnyilvántartásban, valamint az ingatlan-nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok, a gazdálkodó
szervezetek esetében a székhely és az azonosító adatok, továbbá a mezőgazdasági üzemközpont esetén
az azon fennálló használat jogcíme kivételével –” szöveg
lép.
99. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
224. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 204/A. §-a a következő
(6b) bekezdéssel egészül ki
„(6b) A hatósági vizsga sikeres letételét a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a bizonyítvány számát,
továbbá a vizsga típusát és időpontját tartalmazó hatósági bizonyítvány igazolja, melyről a hatóság nyilvántartást
vezet. A nyilvántartás a bizonyítvány száma, vizsga típusa és időpontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartás.”
100. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
225. §
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2014. évi XVI. törvény 164. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A nyilvántartás az (1) bekezdés b) pont ba), bl) és bm) alpontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.”
101. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
226. §
Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 22. § (3) bekezdése.
8264 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
102. Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosítása
227. § (1) Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az ETT nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek
a) az európai területi társulás neve, székhelye,
b) az európai területi társulásban részt vevő tag neve, székhelye,
c) az európai területi társulás célkitűzése és feladata,
d) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának, törlésének ténye, az erről szóló határozat száma és
jogerőre emelkedésének napja,
e) az európai területi társulás működésének időtartama,
f ) az európai területi társulás igazgatójának neve,
g) az európai területi társulás igazgatójának lakóhelye,
h) az európai területi társulás igazgatója képviseleti jogának gyakorlási módja (önálló vagy együttes),
i) az európai területi társulás elfogadott egyezménye és alapszabálya,
j) az európai területi társulás nyilvántartásba vételének időpontja,
k) az európai területi társulás nyilvántartási száma,
l) az európai területi társulás végelszámolásának, csődeljárásának, valamint felszámolásának kezdete,
m) az európai területi társulás megszűnésének időpontja.”
(2) Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) Az ETT nyilvántartás – a (2) bekezdés g) pontjában szereplő adat kivételével – közhiteles.”
(3) Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) Ha a (2) bekezdés b) és f ) pontjában szereplő adat más jogszabállyal rendszeresített nyilvános és közhiteles
nyilvántartásban is szerepel, az adatok közötti eltérés fennállása esetén ezen utóbbi adatot kell irányadónak
tekinteni.”
103. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény
módosítása
228. §
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 8. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(7) A NEK központi nyilvántartás a kártyafelhasználói regisztráció időpontja és
a) a (2) bekezdés b) pont bc)–be) alpontjában és a (2) bekezdés c) pont cc)–cf ) alpontjában foglalt adatok,
b) a (3) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontjában és a (3) bekezdés c) pont cb)–ce) alpontjában foglalt adatok, valamint
c) a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok
tekintetében – amennyiben más, az igazolvány adatairól vezetett nyilvántartás a felsorolt adatkört nem közhiteles
adatként tartalmazza – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
104. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
229. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 430. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki
„(6b) A hatósági vizsga sikeres letételét a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a bizonyítvány számát,
továbbá a vizsga típusát és időpontját tartalmazó hatósági bizonyítvány igazolja, melyről a hatóság nyilvántartást
vezet. A nyilvántartás a bizonyítvány száma, vizsga típusa és időpontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartás.”
105. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény módosítása
230. §
Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény 109. § (8) bekezdése.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8265
106. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
231. §
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. §-a a következő (4g) bekezdéssel egészül ki
„(4g) A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában az energiamegtakarításra vonatkozó adat közhiteles
adat.”
232. §
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki
„(9) A nyilvántartás az energetikai felülvizsgálói tevékenység végzésére való jogosultság ténye, valamint annak
keletkezési és megszűnési időpontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
233. §
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (4) bekezdésében a „felülvizsgálati jelentést” szövegrész
helyébe a „jelentést” szöveg lép.
234. §
Hatályát veszti az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43/A. § (6) bekezdése.
107. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
235. §
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló
2015. évi XCVII. törvény 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki
„(4a) A névjegyzék a szaktanácsadó névjegyzékszáma és szakterülete tekintetében közhiteles nyilvántartásnak
minősül.”
108. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
236. §
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 8. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
„8. ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által
vezetett országos központi nyilvántartás,”
237. §
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki
„(2a) Az ARE nyilvántartás a (2) bekezdés a), b) és h)–s) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül, a (2) bekezdés c)–g), t) és u) pontjában meghatározott adatok közül az adós,
adóstárs, az adós mellett kötelezettségvállalóként bekapcsolódó egyéb kötelezett és a be nem kapcsolódó egyéb
kötelezett természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a főhitelező neve, székhelye, valamint a hitelező neve,
székhelye, lakóhelye, bírósági vagy hatósági nyilvántartási száma tekintetében nem minősül közhitelesnek, a többi
adat tekintetében közhitelesnek minősül.”
238. §
Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 16. § (1) bekezdésében
a „közhiteles” szövegrész.
109. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
239. §
Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (8) bekezdés g) pontjában az „és az Európai
Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony”
szövegrész.
110. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása
240. §
A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. § (5) bekezdésében a „levélcímének kivételével”
szövegrész helyébe a „levélcímének, székhelyének és telephelyének kivételével” szöveg lép.
8266 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
111. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
241. §
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
242. §
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 11. § (3) bekezdésében az „1.21–1.24.” szövegrész helyébe
az „1.22–1.24.” szöveg lép.
243. §
Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklet 1.21. pontja.
112. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
244. §
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett engedélyszámára vagy
nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék, berendezés vagy
tevékenység megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély
hatályosságára vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az állami adó- és
vámhatóság ezen adatokat az ellenőrzés érdekében, az engedély hatályvesztését vagy a nyilvántartásból történő
törlést követő 5 évig kezeli.”
113. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló
2016. évi XCIII. törvény módosítása
245. §
A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 107. §-a
a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A nyilvántartás a (2) bekezdés c) pontja szerinti adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
246. §
Hatályát veszti a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény
107. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész.
114. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2017. évi LIII. törvény módosítása
247. §
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
76/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„76/D. § (1) A nyilvántartás tartalmazza
a) a 76/C. § (3) bekezdésében foglalt adatokat,
b) a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,
c) a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,
d) a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő körülményeket.
(2) A székhelyszolgáltatók nyilvántartása a nyilvántartásba vétel napja és a nyilvántartásból való törlés napja
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
115. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
248. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„125. § [Az adóhatósági nyilvántartási bejegyzésre vonatkozó szabályok]
(1) Az adóhatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül.
(2) Az adóhatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozatra vonatkozó
– a döntés tartalma, véglegessége, kijavítása, kiegészítése és saját kézbesítő útján történő kézbesítése tárgyában
irányadó – rendelkezéseket nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján véglegessé
válik.
(3) Az adózó jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét
vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az adózóval közölték.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8267
249. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 125/A. §-sal egészül ki
„125/A. § [Az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartások közhitelessége]
Az állami adó- és vámhatóság által vezetett, illetve működtetett
a) adóalanyok törzsnyilvántartása az adószám, az adóazonosító jel, a közösségi adószám és a csoportazonosító
szám,
b) adószámla nyilvántartás az adónem egyenleg és adószámla egyenleg, a felszámított, illetve előírt késedelmi
pótlék, az elévült tartozás és túlfizetés,
c) köztartozásmentes adózói adatbázis a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel napja,
d) be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók listája a jogsértést megállapító határozat véglegessé
válásának napja, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napja és a közzététel napja,
e) rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének meg nem felelő adózók listája a jogsértést megállapító
határozat véglegessé válásának napja és a közzététel napja
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
250. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 128. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha)
„f ) az állami adó- és vámhatóság az adópolitikáért felelős miniszter utasítása alapján tájékoztatást teljesít
a jogszabályban meghatározott adókedvezménnyel, adóalap-kedvezménnyel vagy adómentességgel érintett
adózók, továbbá az érintettek számára választható, kedvezményes adózási szabályok hatálya alá tartozók számára,”
251. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
a) 249. § (2) bekezdésében az „– azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként
közhitelesnek minősít –” szövegrész helyébe az „a 255. § (1) bekezdés a), d), g) és h) pontjában foglalt adatok
tekintetében” szöveg,
b) 260. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „számát” szövegrész helyébe a „számát és az adatbázisba történő
felvétel napját” szöveg
lép.
116. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
252. §
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép
„(8) A vámhatóság vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés alapján EORI számot állapít meg a Vámkódex
9. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben. Az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartás
az EORI szám és a VPID szám tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
253. §
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 208. § (2) bekezdésében az „– azon adat kivételével,
amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít –” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés
d) pontjában foglalt adatok tekintetében” szöveg lép.
117. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
254. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az oktatási nyilvántartás elektronikus formában létrehozott, az e törvényben, valamint mellékleteiben közhiteles
adatként meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás, amelynek célja
a) a természetes személy oktatási nyilvántartásban kezelt 2. § szerinti személyes adatainak azonosítás, ellenőrzés,
az adat pontosítása, időszerűségének biztosítása céljából való megfeleltetése az adatokat nyilvántartó szerv
adataival;
b) a szakrendszeri nyilvántartások ágazati működtetése, ennek keretében a szakrendszeri nyilvántartásokban kezelt
– törvény eltérő rendelkezése hiányában – az oktatási azonosító szám útján megszemélyesített
ba) adatok elektronikus ügyintézés szerinti egységes adatszolgáltatásának, információátadásának megteremtése,
bb) adatoknak – személyes azonosításra alkalmatlan módon – megvalósuló összekötése, rendszerezése,
bc) adatok statisztikai célú, tudományos kutatás céljára történő felhasználása.”
8268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
255. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„2. § (1) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban az 1. § (1) bekezdése szerinti
célból a természetes személy alábbi adatait kezeli
a) családi és utónév,
b) születési családi és utónév,
c) anyja születési családi és utóneve,
d) születési hely,
e) születési idő,
f ) állampolgárság(ok),
g) nem,
h) lakóhely és a tartózkodási hely címe,
i) külföldi állampolgár esetén a szálláshely adatai,
j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,
k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka,
l) oktatási azonosító szám,
m) az azonosításhoz szükséges kapcsolati kódok,
n) a 4. § (1) bekezdése szerinti szakrendszerek 1–6. mellékletben meghatározott adatai.
o) nyilvántartás jogcímének adata.
(2) Az (1) bekezdés a)–g) pontjában szereplő adat közhiteles adatnak minősül azon természetes személyek
tekintetében, akik nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti
nyilvántartásban vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldön élő természetes személyek
nyilvántartásában. Közhiteles továbbá az (1) bekezdés l) pontja szerinti adat.”
256. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„3/C. § Az oktatási személyi nyilvántartás az oktatási nyilvántartás 2. § (1) bekezdés a)–o) pontjában meghatározott
adatokat tartalmazó szakrendszer, amely biztosítja a 4. § (1) bekezdés szerinti szakrendszerek részére ezen adatok
átadását, illetve ezen adatokkal való egyezőség ellenőrzését.”
257. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. §-a a következő (7)–(17) bekezdéssel egészül ki
„(7) A tanulói nyilvántartás az 1. melléklet I. Tanulói nyilvántartás rész b)–d) és f )–m) pontjában meghatározott
adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(8) Az alkalmazotti nyilvántartás az 1. melléklet II. Alkalmazotti nyilvántartás rész b), c) és f )–m) pontjában
meghatározott adatok, valamint az 1. melléklet II. Alkalmazotti nyilvántartás rész e) pontja szerint a munkáltató
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(9) Az érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és a törzslapkivonatokról vezetett központi érettségi
nyilvántartás az 1. melléklet V. Érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról vezetett
központi érettségi nyilvántartás rész b)–k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles
nyilvántartásnak minősül.
(10) Az országos köznevelési szakértői névjegyzék az 1. melléklet VII. Országos köznevelési szakértői névjegyzék rész
e)–g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(11) Az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék az 1. melléklet VIII. Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék
rész e)–g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(12) A köznevelési szaktanácsadói névjegyzék az 1. melléklet IX. Köznevelési szaktanácsadói névjegyzék rész e) és
f ) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(13) A pedagógusminősítési nyilvántartás az 1. melléklet XII. Pedagógusminősítési nyilvántartás rész 2. pont
f ) alpontja – a minősülő természetes személyazonosító adatai, valamint az oktatási azonosító kivételével –, valamint
a 3. pont 3.17. alpontja esetében meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(14) Az óvodába járni köteles gyermekek nyilvántartása az 1. melléklet XIV. Óvodai nevelésben részvételre kötelezett
gyermekek nyilvántartása rész c)–e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak
minősül.
(15) A tanköteles gyermekek nyilvántartása az 1. melléklet XV. Tanköteles gyermekek nyilvántartása rész
c)–e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8269
(16) A pedagógiai szakszolgálatok által alkalmazott integrált nyomon követő rendszer a 2. melléklet 1.2, 1.3, 2. és
3. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(17) Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere a 4. melléklet 2.1.1–2.1.12. pontjában
meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás.”
258. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(18) A Felsőoktatási felvételi alrendszer a személyes adatot az adott felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési
határidejétől számított három évig kezeli.”
259. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(4) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(5) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 5. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
(6) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
260. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. melléklet 1.1. pont a) alpontjában a „száma;”
szövegrész helyébe a „száma, állampolgársági adatai, lakcím adatai, társadalombiztosítási azonosító jele;” szöveg lép.
118. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
261. §
A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 50. § (1) bekezdésében a „tevékenység,
az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével
kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony” szövegrész helyébe a „tevékenység és az állami projektértékelői
jogviszony” szöveg lép.
119. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
262. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 95. § (5) bekezdésében a „jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa
2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony” szövegrész
helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg,
b) 280. § (1) bekezdés 34. pontjában a „jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió
Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony”
szövegrész helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg
lép.
120. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló
2018. évi CXXXIX. törvény módosítása
263. §
A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. §
(1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„h) a beépítésre szánt terület növekményének mértékét érintő közhiteles nyilvántartás adatkörét.”
264. §
Hatályát veszti a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi
CXXXIX. törvény 40. § (5) bekezdésében az „és szabadon hozzáférhető” szövegrész.
121. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
265. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„31. a duális képzőhelyek nyilvántartásának – személyes adatnak nem minősülő – adattartalmát, a közhiteles adatok
körét, a nyilvántartásba-vételi eljárás részletes szabályait, a szakirányú oktatási célt szolgáló tanműhelyként történő
8270 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
nyilvántartásba vétel feltételeit, a duális képzőhely felelősségbiztosításának mértékét és a duális képzőhelyek
ellenőrzésének részletes szabályait,”
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„46. a szakképzés információs rendszerében tárolt – személyes adatnak nem minősülő – adatok körét, azok
közhitelességét, közzétételének és továbbításának módját,”
266. §
Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 82. § (4) bekezdése.
122. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló
2019. évi CVII. törvény módosítása
267. §
A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
a) 51. § (2) bekezdésében a „jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa
2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony” szövegrész
helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg,
b) 103. § (1) bekezdés 4. pontjában a „jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió
Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony”
szövegrész helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg
lép.
123. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló
2019. évi CXXII. törvény módosítása
268. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
57. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A TAJ nyilvántartás a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adat tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartás.”
269. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok
ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából a TAJ számmal rendelkező
természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását kell nyilvántartani
1. TAJ szám,
2. név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),
3. anyja születési neve,
4. születési hely (születés országa, születési hely),
5. születési idő,
6. állampolgárság,
7. nem,
8. családi állapot,
9. címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma),
10. külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,
11. külföldön történő letelepedés időpontja, időpontjai,
12. nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, adatforrás),
13. nyilvántartásba vételi adatok (nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, személyiadat- és lakcímnyilvántartás
kapcsolati kódja, valamint az összerendelési nyilvántartás titkosított kapcsolati kódja)
14. a nyilvántartásba történő bekerülés oka,
15. kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma,
16. TAJ érvényesség státusza,
17. érvényesség kezdeti dátuma,
18. érvénytelenítés dátuma,
19. érvénytelenítés oka,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8271
20. érvénytelenítést megalapozó dokumentum típusa, azonosítója,
21. elhalálozás időpontja és helye
22. a 2–21. pontban felsorolt adatok változásbejegyzésének időpontja,
23. foglalkozás, munkakör, tevékenység,
24. munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím.”
(2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) Az egészségbiztosítási nyilvántartás a (2) bekezdés 13–19., 22. és 24. pontja szerinti adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(3) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) Az állami adó- és vámhatóság adóigazgatási eljárás, adategyeztetés és járulékfizetési kötelezettség
teljesítésének vizsgálata, valamint biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatos adategyeztetés céljából jogosult
a (2) bekezdés 1–5., 14., 16–19. pontjában felsorolt adatok és a (2) bekezdés 2–5., valamint 16–19. pontjában
felsorolt adatok változásbejegyzésének időpontja, továbbá a (2) bekezdés 23. és 24. pontjában felsorolt adatok
kezelésére. Az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szerv ezen adatokról az állami adó- és vámhatóság részére
egyedi megkeresés alapján elektronikus úton adatot szolgáltat.”
(4) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési ellátásra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából
jogosult a (2) bekezdés 1–5., 23. és 24. pontjában megjelölt adatok kezelésére. Az egészségbiztosítási nyilvántartást
vezető szerv ezen adatokról az állami foglalkoztatási szerv részére egyedi megkeresés alapján elektronikus úton
adatot szolgáltat.”
270. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
61. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A” szövegrész helyébe a „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a” szöveg
és a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg lép.
271. §
Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló
2019. évi CXXII. törvény
a) 6. § (1) bekezdés j) pontjában az „ , illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével
kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban” szövegrész,
b) 59. § (2) bekezdése,
c) 60. § (4) bekezdése.
124. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása
272. §
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 11. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki
„13/A. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban nyilvántartott mezőgazdasági
őstermelők (2) bekezdésben meghatározott adatait tájékoztatás céljából kezelheti a tájékoztatás teljesítéséhez
szükséges időtartamban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból
a) a természetes személyazonosító adatok,
b) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti
kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség adatok,
c) az elektronikus levelezési cím, valamint
d) a lakóhely vagy az ettől eltérő, értesítési címként megadott cím adatok
kezelhetők.
(3) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendelkezik a tájékoztatás teljesítéséhez szükséges,
a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adattal, úgy a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatot kezelő állami
szervezettől, illetve a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó
tárhely szolgáltatójától adatszolgáltatást kérhet.
(4) A (3) bekezdés alapján megkeresett szervezet vagy szolgáltató köteles az adatszolgáltatást haladéktalanul,
de legfeljebb nyolc napon belül teljesíteni.
8272 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tájékoztatást a Kormány tagja felkérésére, az agrárpolitikáért felelős
miniszter utasítása alapján teljesíti.”
273. §
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 12. § (1) bekezdésében a „13. § (1) bekezdésének 1. pont
h) alpontjában,” szövegrész helyébe a „13. § (1) bekezdés” szöveg lép.
125. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
módosítása
274. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdés
c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(A NAV személyi állománya)
„c) a NAV tisztjelölti szerződéses állományában (a továbbiakban: a NAV tisztjelölti állománya) tisztjelölti szerződéses
jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) álló pénzügyőr tisztjelöltekből”
(áll.)
275. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdés
33a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(E törvény alkalmazásában:)
„33a. tisztjelölt: a rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy, aki a képzés időtartama alatt
hallgatói jogviszonyban és a XXVII. Fejezetben meghatározottak szerinti szerződéses jogviszonyban áll;”
276. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 241. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy a NAV-val a képzés időtartamára
az ezen alcím szerinti szerződéses jogviszonyt létesít. A tisztjelölt személyügyi nyilvántartását, tisztjelölti
jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a NAV végzi. A tisztjelölt felett a munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV
elnöke.”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 241. §
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A tisztjelölti jogviszony létesítésére irányuló szerződést (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés)
és annak módosítását írásba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell különösen a tisztjelölti jogviszony
kezdetének napját, a próbaidő tartamát, a rendfokozatot, az illetményt, a szolgálatteljesítési helyet és a rendészeti
szakképzettség megszerzésére vonatkozó határidő lejártának napját.”
(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 241. §-a
a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki
„(3a) A tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági
szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni.
A NAV köteles a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően I. besorolási osztályba
tartozó pénzügyőri munkakörbe kinevezni, és a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni.
(3b) A szerződést módosítani csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és a tisztjelölt közös megegyezésével lehet.
A szerződés módosítását írásba kell foglalni. Nem kell a tisztjelölt beleegyezése az illetmény, a rendfokozat,
a szolgálatteljesítési hely módosításához, továbbá az e törvény szerinti, vagy e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály szerinti munkáltatói intézkedéshez.”
(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 241. §
(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(7) A tisztjelölt részére a rendészeti alapfelkészítést tartalmazó hat hónap idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő
alatt a szerződést bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja. A próbaidő alatt fel kell mondani
a szerződését annak, aki a rendészeti alapfelkészítést vagy a „Tisztjelölt” vizsgát önhibájából nem teljesíti.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8273
277. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 242. §
(1) bekezdése a következő e) és f ) ponttal egészül ki
(A tisztjelölti jogviszony megszűnik)
„e) a törvény erejénél fogva e törvényben meghatározott esetekben,
f ) a szerződés felmondásával.”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 242. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A szerződést fel kell mondani, ha a tisztjelölt
a) nemzetbiztonsági szempontból a tisztjelölti szolgálatra alkalmatlanná vált, az életvitele nem kifogástalan vagy
a 241. § (6) bekezdése szerinti esküt nem teszi le,
b) a képzési idő alatt a jogszabályban előírt, egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági követelményeknek
nem felel meg.”
278. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 242/B. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A megtérítési kötelezettség részbeni vagy teljes megfizetése alól a munkáltatói jogkör gyakorlója – miniszteri
rendeletben meghatározott rendben – a tisztjelöltet kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülményeire
figyelemmel mentesítheti. A tisztjelölt a kérelme nélkül is részben vagy teljesen mentesíthető a megtérítési
kötelezettség alól, ha a 242. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmatlanságot okozó állapot kialakulásában
a közrehatása nem állapítható meg.”
279. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő
257/C. §-sal egészül ki
„257/C. § [Átmeneti rendelkezések a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló
2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvényhez]
(1) A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel
összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvény hatálybalépését megelőző napon
tisztjelölti jogviszonyban álló tisztjelölt jogviszonya a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes
vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvény
hatálybalépésének napján a törvény erejénél fogva átalakul szerződéses tisztjelölti jogviszonnyá.
(2) A tisztjelöltet legkésőbb 2025. november 15-ig írásban tájékoztatni kell a tisztjelölti jogviszonyát érintő
módosítás tartalmi elemeiről és gondoskodni kell a szerződés aláírásáról. Ha a tisztjelölt az előírt határnapig
a szerződést nem kívánja aláírni, a tisztjelölti jogviszonya 2025. november 30. napjával megszűnik és visszatérítési
kötelezettsége keletkezik, ebben az esetben a visszatérítési kötelezettségre a 242/B. §-t kell alkalmazni.
(3) A tisztjelölti jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulásával összefüggésben a tisztjelöltnek próbaidő
nem köthető ki, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságvizsgálatokat elvégezni nem kell.”
280. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
a) 241. § (2) bekezdésében a „Nem nevezhető ki tisztjelölti jogviszonyba” szövegrész helyébe a „Nem létesíthető
tisztjelölti jogviszony azzal” szöveg,
b) 241. § (5) bekezdésében a „kinevezési okmányt” szövegrész helyébe a „szerződést” szöveg,
c) 242/B. § (1) bekezdésében az „a 242. § (1) bekezdés b) és c) pontja, vagy 242. § (2) bekezdése” szövegrész
helyébe az „a 242. § (1) bekezdés b), c), e) vagy f ) pontja” szöveg
lép.
281. §
Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
a) 90. § (1) bekezdés d) pontja,
b) 90. § (3) bekezdés c) pontja,
c) 242. § (3) bekezdése.
8274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
126. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás
felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása
282. §
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló
2020. évi CXXXV. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos
adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
E hatósági nyilvántartás – az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
127. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása
283. §
A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A szőlő termőhelyi kataszter azon adatok tekintetében, amelyeket e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendelet annak nyilvánít, közhitelesnek minősül.”
284. §
A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) A borászati üzemengedély-nyilvántartás azon adatok tekintetében, amelyeket e törvény végrehajtására
kiadott kormányrendelet annak nyilvánít, közhitelesnek minősül. A borászati üzemengedély-nyilvántartás
e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatait, természetes személy esetén a nevét,
adóazonosítóját vagy adószámát és FELIR azonosítóját a borászati hatóság a honlapján közzéteszi.”
285. §
A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) A gazdasági akta az (1) bekezdés a) pont af ) és ag) alpontja, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti
adatok, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági bizonyítványok kiállításának alapjául szolgáló,
a szőlőültetvény vagy ültetvényrész azonosítására, a szőlő és borászati termék jellemzőire és eredetére vonatkozó
adatok tekintetében – a természetes személyazonosító adatok, valamint a cégnyilvántartásban szereplő adatok
kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
286. §
Hatályát veszti a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 8. §-ában a „közhiteles” szövegrész.
128. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
287. §
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép
„(1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)
1. a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohánytermék-nagykereskedők egyes tevékenységei hatósági
ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
2. az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar)
feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,
3. a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
4. a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével,
a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és
hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával,
5. a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével,
6. a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.) 54. §
(1) bekezdése szerinti tanúsító szervezet nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével,
7. a szerkezetátalakítási szakértők hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a bíróság általi kijelölésük és hivatalból
történő kirendelésük során alkalmazott, a Hatóság által működtetett elektronikus, véletlenszerű kiválasztás
elvét alkalmazó informatikai rendszer fejlesztésével és működtetésével, egyes tevékenységeik szabályozásával,
a tevékenységük feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával,
8. nemzeti kiberbiztonsági tanúsítással, valamint a kiberbiztonsági felügyelettel,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8275
9. a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) szerinti
ESG adatszolgáltatásra kötelezettek hatósági ellenőrzésével, az ESG törvény szerinti felügyelettel, nyilvántartással
akkreditálással és szabályozással, az ESG törvény szerinti elektronikus felületek működtetésével, továbbá
az ESG törvényben meghatározott egyéb tevékenységeivel,
10. a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) szerinti kriptoeszköz átváltást
validáló szolgáltatók (a továbbiakban: kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók) felügyeletével,
11. a kereskedelemről szóló 2005. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti befektetési arannyal
folytatott tevékenységet – ideértve a bizományosi, a közvetítői, az őrzési, tárolási, szállítási és egyéb kapcsolódó
tevékenységet – végző személyek és szervezetek engedélyezésével és ellenőrzésével
kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.”
288. §
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) pontjában
a „szolgáltatásokra” szövegrész helyébe a „szolgáltatásokra, az Fdvtv. 15/J. § (1) bekezdése, valamint 20. §
(1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére és a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő
adattartalmára” szöveg lép.
129. A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények
módosításáról szóló 2021. évi CXLIV. törvény módosítása
289. §
A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló
2021. évi CXLIV. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) A FIR adatainak fennállása tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”
130. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása
290. §
A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 6. melléklet 6. pont 6.1., 6.8–6.11. alpontja és a 6. melléklet 14. pontja
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
291. §
A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 10. melléklet 2–2.4. pontja és 4–7. pontja vonatkozásában közhiteles
nyilvántartásnak minősül.”
292. §
A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(1) A Honvédség központi nyilvántartó szerve a honvédségi nyugdíjasokról a Honvédség által biztosított ellátások
igénybevétele érdekében, jogosultságuk igazolására szolgáló honvédségi nyugdíjas igazolvány kiadásával
összefüggő feladatok ellátása céljából e személyek 27. melléklet 1–8., 10–13. és 16. pontja szerinti adatait és
az adatok hitelességét igazoló iratokat vagy másolataikat a jogosultság fennállása kezdetétől annak megszűnését
követő 5 évig, vagy a hiánypótlásra nyitva álló idő eredménytelen leteltéig kezeli. Ha az igazolványra jogosult
írásképtelen, cselekvőképtelen, vagy az igazolvány igénylése tekintetében cselekvőképességében korlátozott, és
ezért nevében törvényes képviselője jár el, úgy az adatkezelő a törvényes képviselő 27. melléklet 1–5. és 8. pontja
szerinti adatait és az adatok hitelességét igazoló iratokat vagy másolataikat is kezeli.”
293. §
A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 108. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(1) A Honvédség központi nyilvántartó szerve Magyarország területén működtetett katonai futárszolgálatra kijelölt
hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katona ez irányú jogosultságainak és a belföldi katonai futárszolgálat
ellátásának igazolására szolgáló igazolvány kiadásával összefüggő feladatok ellátása, valamint a biztonsági okmány
jogszerűtlen használatának vizsgálata céljából a 27. melléklet 1–8., 10–13. és 16. pontja szerinti adatokat és
az adatok hitelességét igazoló iratokat vagy másolataikat a katonai futár jogosultságának kezdetétől a jogosultság
megszűnését követő 5 évig, vagy a hiánypótlásra nyitva álló idő eredménytelen leteltéig kezeli.”
8276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
294. §
Hatályát veszti a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény
a) 101. § (6) bekezdése,
b) 102. § (8) bekezdése,
c) 103. § (9) bekezdése,
d) 105. § (7) bekezdése,
e) 106. § (8) bekezdése,
f) 107. § (4) bekezdése,
g) 109. § (7) bekezdése.
131. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint
egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló
2022. évi XXII. törvény módosítása
295. §
A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény
tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 17/C. § (5) bekezdése
a következő e) ponttal egészül ki
(Az ügyfél a Hazaváró Portálon keresztül az ügyintézés megkönnyítése céljából továbbíthatja az általa megjelölt
kormányhivatal részére)
„e) a hazatéréssel összefüggő élethelyzetéhez kapcsolódó ügyintézéshez szükséges dokumentumokat.”
132. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási
rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása
296. §
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló
2022. évi LXV. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az IIER-ben az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a támogatási azonosító tekintetében, valamint
az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott nyilvántartás – az ingatlan-nyilvántartásban szereplő közhiteles
adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az IIER-ben rögzített egyéb – más közhiteles
nyilvántartásban nem nyilvántartott – adatok, valamint fényképek, kép- és hangfelvételek, ezek metaadatai,
továbbá ezek készítésének helyére, idejére, valamint irányára vonatkozó adatok tekintetében az ellenkező
bizonyításig vélelmezni kell, hogy ezek az adatok fennállnak és valósak.”
133. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos
feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló
2023. évi IX. törvény módosítása
297. §
Hatályát veszti az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására
irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvény.
134. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános
szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása
298. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
2023. évi XC. törvény 254. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(6) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli
állampolgár
a) családi és utóneve (nevei),
b) születési ideje,
c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),
d) állampolgársága,
e) beutazásának célja,
f ) részére kiadott (meghosszabbított) vízum érvényességi ideje és területi érvényessége
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8277
299. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
2023. évi XC. törvény 256. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli
állampolgár
a) családi és utóneve (nevei),
b) születési ideje,
c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),
d) állampolgársága,
e) tartózkodásának célja,
f ) részére kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély, valamint mobilitási engedély száma és érvényességi
ideje,
g) szálláshelyének címe
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
300. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
2023. évi XC. törvény 258. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli
állampolgár
a) családi és utóneve (nevei),
b) születési ideje,
c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),
d) állampolgársága,
e) részére kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma és érvényességi ideje,
f ) részére kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
301. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
2023. évi XC. törvény 259. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli
állampolgár
a) családi és utóneve (nevei),
b) születési ideje,
c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),
d) állampolgársága,
e) részére kiadott (meghosszabbított) engedély száma és érvényességi ideje
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
302. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
2023. évi XC. törvény 262. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatok
közül
a) a családi és utóneve (nevei),
b) a születési ideje,
c) az anyja születési családi és utóneve (utónevei),
d) az állampolgársága,
e) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama,
f ) a kiutasítás célországa,
g) a kiutasításhoz kapcsolódóan a kilépés ideje
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
8278 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
303. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
2023. évi XC. törvény 263. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatai
közül
a) a családi és utóneve (nevei),
b) a születési ideje,
c) az anyja születési családi és utóneve (utónevei),
d) az állampolgársága,
e) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezése,
f ) úti okmányának típusa, száma és érvényességi ideje
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
304. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
2023. évi XC. törvény 282. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„282. § A külpolitikáért felelős miniszter jogosult a 279. §-ban meghatározott szervezetek és személyek
magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolványt, okiratot kibocsátani, a kötelező
adattartalomra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett annak formátumát és kibocsátásának
eljárásrendjét megállapítani.”
305. §
Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános
szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
a) 195. § (3) bekezdése,
b) 260. § (3) bekezdése,
c) 261. § (3) bekezdése,
135. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása
306. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 149. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a védettség létrejöttét, fennállását és megszűnésének tényét,
b) műemléki érték kategóriáját,
c) a védelem fajtáját,
d) a védettség földrészletre vonatkozó kiterjedését,
e) a védettséget megalapozó érték meghatározását,
f ) a műemlékvédelmi bírság kategóriáját,
g) az azonosításhoz szükséges adatokat és
h) a műemléki érték leírását.”
(2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 149. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A nyilvántartás részletes adattartalmát az e törvény alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.”
(3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 149. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a)–f ) pontjában szereplő adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül. A védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható.
A védettség tényére vonatkozó adatot nyilvánosan elérhető elektronikus felületen hozzáférhetővé kell tenni.”
307. §
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 53. § (4) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész helyébe
a „kormányrendeletben meghatározottak szerint közhiteles” szöveg lép.
136. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
2023. évi CIII. törvény módosítása
308. §
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 67. §-a
a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A külföldi személyek nyilvántartása a digitális ügyintézés során történő személyazonosításhoz szükséges
adatokat közhitelesen igazolja.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8279
309. §
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 98. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban nyilvános adatként, illetve dokumentumként közzétehető
a bizalmi szolgáltató neve, lakcíme, székhelye, nyilvántartásbavételi száma, a szolgáltatás megjelölése, nyújtásának
helye, megkezdésének időpontja, a szolgáltatási szabályzat, a szolgáltatási rend, a szolgáltatási kivonat, valamint
az általános szerződési feltétel. A bizalmi felügyelet által közzétett nyilvántartás a bizalmi szolgáltató neve, lakcíme,
székhelye kivételével közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
137. Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény módosítása
310. §
Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény 15. § (5) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép
„(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a kutató személye, kutatóhelye, valamint kutatási célja tekintetében
közhiteles nyilvántartás – a Hatóság internetes honlapjáról nyilvánosan elérhető.”
311. §
Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény
a) 13. § (4) bekezdésében az „adatai nyilvánosak” szövegrész helyébe az „adatai a vitarendezési testület neve,
valamint a (3) bekezdés b) és c) pontja tekintetében közhitelesek, nyilvánosak” szöveg,
b) 14. § (4) bekezdésében az „adatai nyilvánosak” szövegrész helyébe az „adatai a megbízható bejelentő neve,
valamint a (3) bekezdés b) és c) pontja tekintetében közhitelesek, nyilvánosak” szöveg
lép.
312. §
Hatályát veszti az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény
a) 13. § (1) bekezdésében a „közhiteles hatósági” szövegrész,
b) 14. § (1) bekezdésében a „közhiteles hatósági” szövegrész.
138. A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló
környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi
felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2023. évi CVIII. törvény módosítása
313. §
A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és
azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 39. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép
„39. § (1) A Hatóság a vállalkozások által készített ESG beszámolókról nyilvántartást vezet, amely a következőket
tartalmazza
a) a vállalkozás neve, székhelye;
b) a vállalkozás által készített ESG beszámoló;
c) az ESG beszámoló nyilvántartásba vételének időpontja;
d) az ESG beszámoló ESG tanúsítványának kelte;
e) az ESG tanúsítványt kiállító ESG tanúsító neve, elérhetősége;
f ) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartás.”
314. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(1) A Hatóság vezeti az ESG tanúsítókról a Tanúsítók Névjegyzékét. A Tanúsítók Névjegyzéke tartalmazza
a) az ESG tanúsító azonosításához szükséges adatokat,
b) az ESG tanúsító nyilvántartási számát és a Tanúsítók Névjegyzékébe történő felvételének időpontját,
8280 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
c) ha az ESG tanúsító nem az Európai Unióban letelepedett szervezet, de Magyarország területén belül kínál
szolgáltatásokat és magyarországi letelepedett képviselőt jelöl ki, a képviselő nevét vagy cégnevét, levelezési címét,
telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
d) a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,
e) annak tényét, ha a Hatóság az ESG tanúsítót az ESG tanúsítói tevékenységtől eltiltotta,
f ) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó dokumentumokat, valamint
g) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”
(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. §-a a következő (1c) bekezdéssel
egészül ki
„(1c) A Tanúsítók Névjegyzéke az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartás.”
315. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A névjegyzék a természetes személy ESG tanácsadó esetén tartalmazza)
„2. a tanácsadó nyilvántartási számát és névjegyzékbe történő felvételének időpontját,”
(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdés 10. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)
„10. a tanácsadó nyilvántartási számát és névjegyzékbe történő felvételének időpontját;”
(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdése a következő 11. ponttal
egészül ki
(A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)
„11. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”
(4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. §-a a következő (6a) bekezdéssel
egészül ki
„(6a) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés 2., 4. és 5. pontjában, valamint a (3) bekezdés 10. pontjában
meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”
316. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 42. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG szoftverekről, amely tartalmazza)
„f ) az ESG szoftver nyilvántartásba vételének időpontját,”
(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 42. § (1) bekezdése a következő g) ponttal
egészül ki
(A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG szoftverekről, amely tartalmazza)
„g) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”
(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8281
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 42. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés f ) pontjában meghatározott adat tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartás.”
317. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A névjegyzék tartalmazza)
„9. az ESG minősítő nyilvántartási számát és névjegyzékbe történő felvételének időpontját;”
(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. § (2) bekezdése a következő 10. ponttal
egészül ki
(A névjegyzék tartalmazza)
„10. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”
(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki
„(2a) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott adat tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartás.”
318. §
A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,
társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és
azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 8. § (1) bekezdésében a „miniszter”
szövegrész helyébe a „gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.
319. §
Hatályát veszti a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló
környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás
szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 49. § (3) bekezdése.
139. A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosítása
320. § (1) A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 12/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek
„(2) Az SZTFH az engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely
a következőket tartalmazza
a) a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató
aa) neve, székhelye, adószáma,
ab) elérhetősége,
ac) képviseletét ellátó személy neve,
ad) nyilvántartásba vételének időpontja;
b) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölése,
c) az engedély száma,
d) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a (2) bekezdés b) és
c) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”
(2) A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 12/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki
„(3a) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató a (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy (2) bekezdés d) pontja
szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az SZTFH
részére.”
8282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
(3) A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 12/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) Ha a (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok változását
a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően
szereplő adatot az SZTFH az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.”
140. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény módosítása
321. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 21. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
[A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„b) az auditor nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát,”
(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki
„(4a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartás.”
322. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja
és kezeli
a szervezet vonatkozásában:)
„a) a szervezet azonosításához szükséges adatokat, nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás
módosításának dátumát,”
(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont f ) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja
és kezeli
a szervezet vonatkozásában:)
„f ) a szervezet elektronikus információs rendszereinek megnevezését, rövid leírását, biztonsági osztályának
besorolását, a nyilvántartásba vétel, valamint a felülvizsgálat időpontjában elért biztonsági osztály meghatározását,
nyilvántartásba vétele dátumát, a nyilvántartás módosításának dátumát,”
(3) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont i) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja
és kezeli
a szervezet vonatkozásában:)
„i) az elektronikus információs rendszerhez kapcsolódó védelmi intézkedéseket és azok státuszát, valamint ezen
adatok nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás módosításának dátumát,”
(4) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont k) és l) alpontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek
(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja
és kezeli
a szervezet vonatkozásában:)
„k) az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatait ellátó személy, szervezet
azonosítására alkalmas adatokat, valamint a feladatot ténylegesen ellátó természetes személy személyazonosító
adatait, közvetlen elérhetőséget biztosító telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, végzettségét,
szakképzettségét, szakmai tapasztalatát, továbbá ezen adatok nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás
módosításának dátumát,
l) a szervezet információbiztonsági szabályzatát, annak nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás
módosításának dátumát,”
(5) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont k) alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja
és kezeli
a szervezet vonatkozásában:)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8283
„k) az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatait ellátó személy, szervezet
azonosítására alkalmas adatokat, valamint a feladatot ténylegesen ellátó természetes személy személyazonosító
adatait, közvetlen elérhetőséget biztosító telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, végzettségét,
szakképzettségét, továbbá ezen adatok nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás módosításának dátumát,”
(6) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pontja a következő
q) alponttal egészül ki
(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja
és kezeli
a szervezet vonatkozásában:)
„q) a szervezet kritikus szervezeti vagy az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezeti
státuszát;”
(7) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja
és kezeli)
„6. az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatainak ellátására alkalmas természetes
személyek személyazonosító adatait, elérhetőségeit, ideértve az elektronikus elérhetőségeket, valamint
a szakértelmére vonatkozó adatokat, továbbá ezen adatok nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás
módosításának dátumát;”
(8) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A nemzeti kiberbiztonsági hatóság által vezetett (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban, valamint a cégnyilvántartásban szereplő közhiteles adatok, továbbá az (1) bekezdés 1. pont
b), e), g), h), j), m)–q) alpontja, az (1) bekezdés 2. pontja, az (1) bekezdés 3. pont b) alpontja, valamint az (1) bekezdés
4., 5. és 7. pontja kivételével – nem nyilvános közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(9) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(2) A honvédelmi kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából
nyilvántartja az (1) bekezdés 1. pont a)–m), o) és p) alpontja, a hatáskörébe tartozó szervezetek esetében
az (1) bekezdés 1. pont q) alpontja szerinti, továbbá az (1) bekezdés 2–5. és 7. pontja szerinti adatokat.”
(10) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel
egészül ki
„(2a) A honvédelmi kiberbiztonsági hatóság által vezetett (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás – a személyiadat-
és lakcímnyilvántartásban, valamint a cégnyilvántartásban szereplő közhiteles adat, továbbá az (1) bekezdés 1. pont
b), e), g), h), j), m), o)–q) alpontjában, az (1) bekezdés 2. pontjában, az (1) bekezdés 3. pont b) alpontjában, valamint
az (1) bekezdés 4., 5. és 7. pontjában szereplő adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2b) A honvédelmi kiberbiztonsági hatóság által vezetett (2a) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő közhiteles
adat honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből a keletkezésétől számított harminc évig nem nyilvános.
(2c) A (2a) bekezdésben szereplő közhiteles adatok megismerését a fenti érdek mérlegelésével a honvédelmi
kiberbiztonsági hatóság vezetője engedélyezheti.”
323. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép
„(1) Az SZTFH – az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából – az SZTFH elnökének
rendeletében foglaltak szerint nyilvántartja és kezeli
a) az 1. § (1) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti szervezet vonatkozásában
aa) a szervezet azonosításához szükséges adatokat,
ab) a szervezet székhelyét, telephelyét, fióktelepét,
ac) ha a szervezet nem az Európai Unióban letelepedett szervezet, de Magyarországon belül kínál szolgáltatásokat
és magyarországi letelepedett képviselőt jelöl ki, a képviselő nevét vagy cégnevét, levelezési címét, telefonszámát és
elektronikus levelezési címét,
ad) a szervezet nyilvántartásba vételének és az abból történő törlésének időpontját,
ae) az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy természetes személyazonosító adatait,
telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
af ) azon európai uniós tagállamok listáját, amelyben a szervezet szolgáltatásokat nyújt,
8284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
ag) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat;
b) a sérülékenységvizsgálat végzésére jogosult szervezet
ba) azonosításához szükséges adatokat,
bb) elérhetőségeit, ideértve az elektronikus elérhetőségeket és
bc) nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát;
c) a sérülékenységvizsgálat végzésére jogosult természetes személy
ca) azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatait,
cb) elérhetőségeit, ideértve az elektronikus elérhetőségeket,
cc) szakértelmére vonatkozó adatokat és
cd) nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát;
d) a kiberbiztonsági incidensek kezelésére jogosult gazdálkodó szervezetek 70. § (5) bekezdése szerinti adatait.”
(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, az (1) bekezdés
b) pontja szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában, az (1) bekezdés c) pontja szerinti
nyilvántartás az (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartás.”
324. §
A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 48. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek
„(1) A tanúsító hatóság nyilvántartja és kezeli
1. az IKT-termékek, az IKT-szolgáltatások vagy az IKT-folyamatok gyártója által rendelkezésre bocsátott
megfelelőségi nyilatkozat adatait,
2. a megfelelőségi nyilatkozathoz benyújtott műszaki dokumentációt és az IKT-termékek, IKT-szolgáltatások vagy
IKT-folyamatok tanúsítási rendszernek való megfelelésével kapcsolatos információkat,
3. a megfelelőségértékelő szervezet és annak kijelölt kapcsolattartója azonosításához szükséges adatokat, ha
a megfelelőségértékelő szervezet egyben az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk
(5) bekezdése szerinti közjogi szerv, ennek tényét, valamint az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott
követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat,
4. a nemzeti akkreditáló szerv által akkreditált megfelelőségértékelő szervezet akkreditált státuszára vonatkozó
határozatban foglalt, valamint az akkreditált státusz változására vonatkozó információkat,
5. ha a 47. § (4) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges, akkor az azzal kapcsolatos kérelmet,
adatokat és dokumentumokat,
6. az engedélyezési eljárás során kiadott engedélyre, annak felfüggesztésére, részben vagy egészben történő
visszavonására vonatkozó adatokat, valamint annak tényét, hogy az engedély hatályát vesztette,
7. ha a tanúsító hatóság a „magas” megbízhatósági szintű kiberbiztonsági tanúsítvány kiállításának jogát
megfelelőségértékelő szervezetre átruházta, a delegált jogkör azonosításához szükséges adatokat,
8. az Európai Bizottság által a megfelelőségértékelő szervezet nyilvántartásba vételekor adott azonosító számot,
9. a megfelelőségértékelő szervezet által igénybe vett közreműködő, valamint kijelölt kapcsolattartója
azonosításához szükséges adatokat,
10. a megfelelőségértékelő szervezet nyilvántartásba vételének időpontját,
11. a megfelelőségértékelő szervezet által kiadott tanúsítvány adatait,
12. a gyártó, valamint kijelölt kapcsolattartója azonosításához szükséges adatokat,
13. a tanúsítványok kiállításának megtagadásával, hatályának korlátozásával, felfüggesztésével és a visszavonásával
kapcsolatos információkat,
14. a 41. § (3) bekezdése szerinti sebezhetőséggel vagy rendellenességgel kapcsolatos információt,
15. a felügyeleti tevékenység ellátása során tudomására jutott adatokat, dokumentumokat, valamint
16. a benyújtott panaszokkal kapcsolatos adatokat, dokumentumokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés 6., 7. és 10. pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8285
325. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 56. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
[A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„b) a szervezet nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító
számát,”
(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 56. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki
„(4a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés b) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
326. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 70. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
[A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„b) a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott –
azonosító számát,”
(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 70. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki
„(5a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
141. A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló
2024. évi LXXXII. törvény módosítása
327. § (1) A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény 3. §
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A közhiteles nyilvántartás kizárólag a közhiteles adatok tekintetében minősül közhitelesnek, a közhitelesség
joghatása az abban nyilvántartott nem közhiteles adatok tekintetében – (4) bekezdésben foglaltakon túl –
nem érvényesül.”
(2) A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény 3. §-a
a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Nem közhitelesen nyilvántartott adattal azonosított közhitelesen vezetett adat esetén, a közhitelesség
joghatása kiterjed a nem közhitelesen nyilvántartott adat igazolására, a közhitelesen vezetett adat és az ahhoz
kapcsolódó joghatás beazonosításához kapcsolódóan.”
328. §
A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény 18. §-a
a következő (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) A (2) bekezdéstől eltérően e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a közhitelesség tanúsító erejére és
megdöntésére, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.”
142. A klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény módosítása
329. §
A klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis a klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzésére
való jogosultság ténye, valamint annak keletkezési és megszűnési időpontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
143. A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény
módosítása
330. §
Nem lép hatályba a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény
63. §-a.
144. Záró rendelkezések
331. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 131. alcím az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
8286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
(3) Az 1–77. alcím, a 183. §, a 186. § a), b) és d) pontja, a 79–114. alcím, a 248. és 249. §, a 251. §, a 116–122. alcím,
a 268. §, a 269. § (1)–(3) bekezdése, a 270. és 271. §, a 273. §, a 281. § a) és b) pontja, a 126–130. alcím,
a 132–139. alcím, a 321. §, a 322. § (1)–(4) és (6)–(10) bekezdése, a 323–326. §, a 141. és 142. alcím és
az 1–7. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 269. § (4) bekezdése 2026. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 322. § (5) bekezdése és a 143. alcím 2028. január 1-jén lép hatályba.
332. § (1) Az 55. § az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 91. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(3) A 124. alcím az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 128. alcím és a 137. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
1. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez
1. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklet 1.14.7. pontja helyébe a következő pont lép
„1.14.7. elhalálozás miatt törölt;”
2. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez
„1. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez
A köznevelés információs rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
1. Az I. és II. részben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokat statisztikai felhasználás céljára
a hivatalos statisztikai szolgálat – a Központi Statisztikai Hivatal – számára a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi
CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz
szükséges mértékben – az I. rész b) és j) pontjában felsorolt adatok kivételével – egyedi azonosításra alkalmas
módon, térítésmentesen át kell adni.
2. A Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatátadás esetén az átvett adatok körét és az adatátvétel
részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
I. Tanulói nyilvántartás
A tanulói nyilvántartás a gyermek, tanuló alábbi személyes adatait tartalmazza
a) természetes személyazonosító adatait, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét,
lakcím adatait, állampolgárságát, menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású státuszára
vonatkozó adatait,
b) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetének tényét és hatályát,
c) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy egyéni munkarenddel rendelkezik-e, tanköteles-e, jogviszonya
szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,
d) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, valamint megszűnés esetén annak tényét,
hogy az érintett az adott köznevelési intézményben szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést,
e) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,
f) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8287
g) nevelésének, nevelés-oktatásának helyét,
h) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,
i) évfolyamát,
j) melyik évfolyamon, mely országban vett részt az Nkt.-ban szabályozott határon túli kiránduláson,
k) annak tényét és időtartamát, hogy a tanuló igénybe vette vagy veszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti tanoda szolgáltatásait,
l) melyik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,
m) annak tényét és idejét, hogy az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelent
meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesítette a tanulmányi követelményeket.
II. Alkalmazotti nyilvántartás
Az alkalmazotti nyilvántartás az alkalmazott alábbi személyes adatait tartalmazza
a) oktatási azonosító számát, természetes személyazonosító adatait, állampolgársági adatokat, lakcím adatait,
b) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél számát,
a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, tudományos
fokozat megszerzésének idejét,
c) munkaköre megnevezését és időtartamát,
d) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
e) munkavégzésének helyét,
f) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,
g) vezetői beosztását,
h) besorolását,
i) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,
j) munkaidejének mértékét,
k) tartós távollétének időtartamát,
l) elektronikus levelezési címét,
m) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének
teljesítésével kapcsolatos adatok közül
ma) a szakmai gyakorlat idejét,
mb) akadémiai tagságát,
mc) munkaidő-kedvezményének tényét,
md) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét,
me) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és
a minősítési eljárás időpontját és eredményét,
mf ) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.
III. A középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása
1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a középfokú felvételi eljárás megszervezése céljából
működteti a középfokú felvételi eljárást meghirdető középfokú iskolák, a középfokú felvételi eljárásban
érintett tanulók és általános iskolák, a központi írásbeli felvételi vizsgákat szervező középiskolák számára
a középfokú intézmények felvételi informatikai rendszerét.
2. A középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása az alábbi személyes
adatokat tartalmazza
a) a tanuló általános iskolájának OM azonosítója, neve, székhelyének címe;
b) a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény (feladatellátási hely) neve, címe;
c) a tanuló oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársági
adatai, lakcím adatai;
d) a tanuló, törvényes képviselő neve, telefonszáma;
e) az értesítési címzett neve, értesítési címe, értesítési e-mail-címe, értesítési telefonszáma,
f) a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségére vonatkozó
adat;
g) a tanuló évfolyama;
h) a tanuló jelentkezései,
8288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
i) a tanuló tanulmányi eredményei a jelentkezés típusától függően (1–8. évfolyam);
j) a központi írásbeli vizsga típusa, tárgya, eredménye;
k) a központi írásbeli vizsgával kapcsolatban fellebbezést benyújtó neve;
l) a középfokú felvételi eljárásban részt vevő nevelési-oktatási intézményének neve, székhelyének
és feladatellátási helyének címe, OM azonosítója, képviselőjének (vezetőjének) neve, e-mail-címe,
faxszáma és az intézmény e-mail címe, ügyintézőjének neve, elérhetősége, írásbeli vizsga
szervezésében részt vevő személyek neve, vizsgahelyszín adatai.
IV. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere
1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv működteti a kétszintű érettségi vizsga megszervezése
céljából a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerét.
2. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere az alábbi személyes adatokat tartalmazza
2.1. a vizsgázóra vonatkozóan
a) oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, neme,
lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, személyazonosító okmány típusa, száma;
b) értesítési adata;
c) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségére vonatkozó
adat;
d) nevelési-oktatási intézmények neve, címe, OM azonosítója;
e) nevelés-oktatásának helye;
f) nevelés-oktatásának képzési típusa;
g) nevelés-oktatásának egyéb speciális jellemzői;
h) nevelés-oktatásának munkarendje;
i) évfolyama, osztálya;
j) érettségi bizonyítványának sorszáma;
k) az érettségi bizonyítványt kiállító intézmény OM azonosítója;
l) a középiskolai tanulmányok befejezésének helye, ideje, az intézmény OM azonosítója;
m) a jelentkezés adatai: a vizsgatárgy neve, a vizsga szintje, a vizsga fajtája, a vizsgához
kapcsolódó mentesség, a vizsgatárgyhoz kapcsolódóan a vizsgadíjfizetési kötelezettség
ténye;
n) a vizsgadíjköteles vizsgák esetén a vizsgadíj befizetésére vonatkozóan a befizetés
összege, a befizetés dátuma, a befizetést igazoló készpénzátutalási megbízás sorszáma;
2.2. a korábbi érettségi vizsgaidőszakokban megszerzett vizsgaeredményekre vonatkozóan
a) a vizsgatárgy;
b) a vizsga szintje;
c) a vizsga fajtája,
d) a vizsgához kapcsolódó mentességek;
e) a vizsga nyelve;
f) a vizsga érdemjegye;
g) a vizsgán elért százalékos eredmény;
h) az érettségi dokumentum típusa;
i) az érettségi dokumentumot kiállító intézmény OM azonosítója;
j) az érettségi dokumentum kiállításának vizsgaidőszaka;
k) vizsgabeosztásának adatai;
l) az érettségi vizsga helye, időpontja;
m) a vizsgán elért részletes vizsgapontszámok és a vizsgakörülmények;
n) a szóbeli vizsga tekintetében a kihúzott tétel és póttétel sorszáma;
o) záradékok;
p) vizsgadokumentum adatai;
q) a vizsgadokumentum típusa;
r) a vizsgadokumentum száma;
2.3. a vizsgáztatóra, vizsgaelnökre vonatkozóan
a) a vizsgáztató oktatási azonosító száma;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8289
b) a vizsgáztató értesítési adata;
c) a vizsgáztató munkahelye;
d) az érettségi vizsgaelnöki igazolás száma, érvényességi ideje;
e) a vizsgáztató, vizsgaelnök nemzetiségi oktatásban szerzett gyakorlatára vonatkozó
információ;
f) a vizsgaelnöki feladatok ellátására vonatkozóan az általa megadott adat (hány
vizsgabizottságban vállal adott vizsgaidőszakban vizsgabizottsági elnöki feladatot);
g) részt vett-e felügyelő tanári továbbképzésen;
h) a vizsgáztató adott vizsgaidőszakban vállalt vizsgáztatási időpontjai;
i) a vizsgáztató vizsgatárgyai;
j) az emelt szintű vizsgáztatásra való továbbképzésben szerzett tanúsítvány száma;
k) a vizsgáztató mely idegen nyelveken vállal vizsgáztatást;
l) a vizsgáztató hol látott el elnöki feladatot a korábbi vizsgaidőszakokban;
m) az összeférhetetlenségre vonatkozó adatok;
n) a vizsgáztató mely vármegyében vállal vizsgáztatói feladatot;
o) a vizsgáztató által az adott vizsgaidőszakban ellátott vizsgáztatói feladatok részletes
adatai: vizsgahelyszín, vizsga időpontja, ellátott vizsgáztatói feladat típusa;
p) a megbízásához egyéb jogszabály szerint szükséges adatok;
2.4. A vizsgaszervező intézményre vonatkozóan
a) a vizsgaszervező intézmény neve;
b) a vizsgaszervezéssel kapcsolatos feladatvégzés helye;
c) a vizsgaszervező személyek értesítési adata.
V. Érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról vezetett központi érettségi
nyilvántartás
Az érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról vezetett központi érettségi nyilvántartás
az alábbi személyes adatokat tartalmazza
a) a vizsgázó oktatási azonosító száma;
b) a vizsgabizottságot működtető intézmény neve, címe, OM azonosítója, járása;
c) a vizsgázó vizsgadokumentumon szereplő családi és utóneve;
d) a vizsgázó vizsgadokumentumon szereplő születési helye és ideje;
e) a vizsgázó vizsgadokumentumon szereplő anyja neve;
f) vizsgatárgyanként a vizsga szintje, a vizsga fajtája, a vizsga nyelve, az elért százalékos eredmény és osztályzat,
záradékok, a vizsgamentességek;
g) a törzslap száma;
h) a kiállított érettségi dokumentum típusa és száma, a kiállítás helye és dátuma;
i) a vizsgaeredmények kihirdetésének dátuma;
j) a vizsga vizsgaidőszaka;
k) a vizsgabizottság elnökének családi és utóneve és vizsgaelnöki igazolásának száma.
VI. A tanulói teljesítménymérések megszervezéséhez szükséges adatok, valamint az országos mérési
eredmények nyilvántartása
Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az országos pedagógiai mérések sikeres lebonyolítása
céljából működteti az országos mérések informatikai rendszerét. Az országos mérések informatikai rendszere
– személyazonosításra alkalmatlan módon – az alábbi személyes adatokat tartalmazza
a) mérési azonosító;
b) születési év és hónap;
c) lakóhely szerinti település, irányítószáma;
d) sajátos nevelési igényre, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségre vonatkozó adat;
e) halmozottan hátrányos helyzet;
f) előző tanévi matematika osztályzat;
g) évfolyam, osztály;
8290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
h) annak tényére és időtartamára vonatkozó adatok, hogy a tanuló, korábban az óvodai nevelésben való
részvétele alatt igénybe vette a Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatásait, továbbá, hogy a tanuló igénybe
vette vagy veszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti
tanoda szolgáltatásait,
i) jogviszonnyal kapcsolatos adatok;
j) az országos mérés típusa;
k) az országos mérés eredménye.
VII. Országos köznevelési szakértői névjegyzék
Az országos köznevelési szakértői névjegyzék a szakértő alábbi személyes adatait tartalmazza
a) oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatok, állampolgársági adatok;
b) értesítési címe és elektronikus levelezési címe, telefonszáma;
c) munkahelyének neve, címe, OM azonosítója;
d) végzettsége és szakképzettsége;
e) jogszabályban meghatározott szakterület, szakirány;
f) nyilvántartásba-vételi száma;
g) szakértői igazolásának száma.
VIII. Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék
Az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék az érettségi vizsgaelnök alábbi személyes adatait tartalmazza
a) oktatási azonosító száma, természetes azonosító adatok, állampolgársági adatok;
b) elérhetősége, lakcímadatok, telefonszám;
c) munkahelyének neve, címe, OM azonosítója;
d) végzettsége és szakképzettsége;
e) jogszabályban meghatározott vizsgaterülete;
f) nyilvántartásba-vételi száma;
g) vizsgaelnöki igazolásának száma és hatálya.
IX. Köznevelési szaktanácsadói névjegyzék
A köznevelési szaktanácsadói névjegyzék a szaktanácsadó alábbi személyes adatait tartalmazza
a) oktatási azonosító száma, természetes azonosító adatok, állampolgársági adatok;
b) értesítési címe és elektronikus levelezési címe, telefonszáma;
c) munkahelyének neve, címe, OM azonosítója;
d) végzettsége és szakképzettsége;
e) a szakterületének jogszabályban meghatározott megnevezése;
f) nyilvántartásba-vételi száma.
X. Pedagógus-továbbképzési nyilvántartás
1. A pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítésének nyomon követése céljából az oktatási nyilvántartás
működéséért felelős szerv nyilvántartást vezet.
2. A pedagógus-továbbképzési nyilvántartás a pedagógus-továbbképzési programban részt vevő pedagógus
alábbi személyes adatait tartalmazza
a) oktatási azonosító száma,
b) pedagógus-továbbképzési programjának megnevezése, kezdő időpontja, óraszáma;
c) korábbi tanulmányai alapján beszámított pedagógus-továbbképzés óraszáma;
d) kiadott tanúsítványának sorszáma és kelte;
e) a továbbképzés teljesítésébe beszámítás alapja és mértéke;
f) a továbbképzés megnevezése;
g) a teljesítés formája;
h) a teljesítési helyszíne és időpontja;
i) a szaktanácsadói, szakértői megállapítás adata;
j) a továbbképzések hasznosulásával kapcsolatos információ;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8291
k) a pedagógus-továbbképzési kötelezettségbe beszámító további szakképzettség megszerzéséről
kiállított oklevél száma, kelte;
l) a pedagógus-továbbképzési kötelezettségének – a munkaköre tekintetében releváns – nem
akkreditált program általi teljesítése.
XI. Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás
1. Az Nkt. 87. §-a szerinti országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés megszervezése és végrehajtása érdekében
az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartást
vezet.
2. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
valamint ellenőrzésben érintett pedagógus vagy intézményvezető, a köznevelési intézmény és annak
tagintézménye vezetője, valamint a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló,
köznevelési intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetője alábbi személyes adatait tartalmazza
2.1. oktatási azonosító száma;
2.2. a II. részben meghatározott adatok;
2.3. az ellenőrzésének időpontja, értékelése, adatai, a pedagógusi, vezetői és intézményi területek
fejlesztésére vonatkozó javaslatok, javasolt fejlesztési módok;
2.4. az ellenőrzés keretében lefolytatott látogatás jegyzőkönyve adatai;
2.5. önértékelésének adatai
2.5.1. időpontja, értékelése,
2.5.2. az adatgyűjtés jegyzőkönyve,
2.5.3. önfejlesztési terve,
2.5.4. a kérdőívezés adatai;
2.6. fejlesztési terve;
2.7. ellenőrzésével kapcsolatban beadott kérelem adatai;
2.8. az általa ellátott nemzetiségi feladat adatai;
2.9. jogszabályban előírt vezetői pályázata, annak hiányában vezetési programja, továbbá
a továbbképzési program és beiskolázási terv;
2.10. a köznevelési intézmény hivatalos neve, székhelye és a köznevelési feladatot ellátó telephelye,
a tagintézménye hivatalos neve, a köznevelési intézmény székhelyén az intézményvezető,
telephelyen működő tagintézmény esetén a tagintézmény vezetőjének neve, elérhetőségei;
2.11. feladatellátási helyenként – az oktatás munkarendje szerinti bontásban – a köznevelési és egyéb
alapfeladatok;
2.12. az alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ág, a tanszak neve,
2.13. egyházi fenntartású köznevelési intézmény esetén a fenntartó felekezet;
2.14. alternatív tanterv szerint működő köznevelési intézmény esetén az alternatív tanterv megnevezése;
2.15. gyakorló köznevelési intézmény esetén annak ténye.
3. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben
közreműködő köznevelési szakértő alábbi személyes adatait tartalmazza
a) szakértői igazolványának száma,
b) elérhetőségi adata,
c) a megbízásához egyéb jogszabály szerint szükséges adatok,
d) kiindulási települése,
e) szakértői feladatvégzésének napja,
f) pedagógusként szerzett szakmai és vezetői tapasztalatához kapcsolódó adata,
g) összeférhetetlenségére vonatkozó adata,
h) az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által szervezett felkészítésen történt részvétel
ténye,
i) annak ténye, hogy a szakértő az egyház által fenntartott köznevelési intézményben is végezheti
tevékenységét,
j) auditori megbízásra vonatkozó adata,
k) minőségbiztosítás keretében a szakértői tevékenységére vonatkozó értékelés, és a szükséges
intézkedések,
8292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
l) szakértői státusza,
m) az adott évben ellátott szakértői tevékenység időtartama,
n) országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési továbbképzésen képzőként való alkalmazhatósága.
XII. Pedagógusminősítési nyilvántartás
1. A pedagógusminősítő vizsgák és pedagógusminősítési eljárások megszervezése és végrehajtása érdekében
az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv országos pedagógusminősítési nyilvántartást vezet.
2. A pedagógusminősítési nyilvántartás az alkalmazott alábbi személyes adatait tartalmazza
a) oktatási azonosító száma;
b) a II. részben meghatározott adatok;
c) jelentkezésére vonatkozó adatok
ca) a jelentkezés informatikai rendszerben történő rögzítésének időpontja,
cb) a jelentkezést rögzítő intézmény adatai,
cc) a minősítő vizsga, minősítési eljárás megnevezése,
cd) az elérni kívánt fokozat,
ce) a munkakör, amelyben az alkalmazott minősítésére sor kerül,
cf ) a tantárgy, amelyben az alkalmazott minősítésére sor kerül,
cg) az intézménytípus,
ch) a minősítés nyelve,
ci) Mesterpedagógus fokozatra történő jelentkezés esetén a tevékenység típusa,
cj) a minősítési tervbe történő felvétel adatai;
d) minősítő vizsga, minősítési eljárás adatai
da) az elektronikus portfólió vagy pályázat jogszabályban meghatározott adatai és
dokumentumai,
db) megismételt minősítő vizsgájának vagy minősítési eljárásnak a ténye,
dc) díjköteles minősítő vizsgájának, minősítési eljárásának díjfizetéssel kapcsolatos adatai,
dd) minősítő vizsga, minősítési eljárás látogatásának helye, időpontja,
de) minősítési bizottság tagjainak neve, elérhetősége,
e) a minősítő vizsga, minősítési eljárás eredményének adatai, pedagóguskompetenciák alapján
történő értékelése, a pedagóguskompetenciák fejlesztésére vonatkozó javaslatok, javasolt fejlesztési
módok;
f) a kiállított tanúsítványról vezetett nyilvántartás adatai: a minősülő természetes személyazonosító
adatai, oktatási azonosító száma, a tanúsítvány száma, kiállításának dátuma, a minősítési célfokozat,
a minősítés éve, a minősítés eredménye;
g) minősítésével kapcsolatban beadott kérelmek, valamint panaszkezelés adatai.
h) az Oktatási Hivatal által szervezett, pedagógusminősítés és országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
szakértői feladatainak ellátására felkészítő képzés adatai.
3. A pedagógusminősítési nyilvántartás a minősítő vizsga, minősítési eljárásban közreműködő köznevelési
szakértő alábbi személyes adatait tartalmazza
3.1. szakértői igazolványának száma,
3.2. elérhetőségi adatai,
3.3. a megbízásához egyéb jogszabály szerint szükséges adatok,
3.4. kiindulási települése,
3.5. szakértői feladatvégzésének napja,
3.6. pedagógusként szerzett szakmai és vezetői tapasztalatához kapcsolódó adata,
3.7. összeférhetetlenségére vonatkozó adata,
3.8. az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által szervezett felkészítésen történt részvétel
ténye,
3.9. annak ténye, hogy a szakértő az egyház által fenntartott köznevelési intézményben is végezheti
tevékenységét,
3.10. auditori megbízásra vonatkozó adata,
3.11. minőségbiztosítás keretében a szakértői tevékenységére vonatkozó értékelés, és a szükséges
intézkedések,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8293
3.12. szakértői státusza,
3.13. az adott évben ellátott szakértői tevékenység időtartama,
3.14. Mesterpedagógus, Kutatótanár minősítésekben szakértői tevékenység folytatására való jogosultság
ténye,
3.15. pedagógusminősítési továbbképzésen képzőként való alkalmazhatósága,
3.16. munkáltatója neve, címe, valamint OM azonosítója,
3.17. Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozat időbeli hatálya.
XIII. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv feladatkörébe tartozó tanulmányi és
művészeti versenyek nyilvántartása
1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv feladatkörébe tartozó tanulmányi és művészeti versenyek
nyilvántartása az alábbi személyes adatokat tartalmazza
a) a versenyző oktatási azonosító száma, családi és utóneve, születési ideje;
b) a versenyző évfolyama és osztálya;
c) a versenyző értesítési adatai;
d) a versenyző versenyen elért eredménye;
e) a versenyzőt nevező iskola neve, OM azonosítója, feladatellátási hely sorszáma;
f) a közreműködők családi és utóneve, értesítési adatai;
g) a felkészítő tanárok, kísérő tanárok
ga) családi és utóneve,
gb) oktatási azonosító száma,
gc) elérhetősége (telefonszám, e-mail-cím).
XIV. Óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartása
Az óvodába járni köteles gyermekek nyilvántartása a gyermek alábbi személyes adatait tartalmazza
a) oktatási azonosító számát, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,
b) az óvodás korúvá váló gyermek kötelező felvételt biztosító óvodájának
ba) OM azonosító számát,
bb) nevét,
bc) címét,
bd) fenntartóját,
c) a gyermek óvodás korúvá válásának időpontját,
d) a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a felmentés tényét és hatályát,
e) ha a gyermek az óvodáztatási kötelezettségét külföldön teljesíti, a külföldi tartózkodás kezdő és várható
befejező időpontját, valamint azt az országot, ahol a gyermek az óvodáztatási kötelezettségét teljesíti.
XV. Tanköteles gyermekek nyilvántartása
A tanköteles gyermekek nyilvántartása a gyermek alábbi személyes adatait tartalmazza
a) oktatási azonosító számát, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,
b) tanköteles korúvá váló tanuló kötelező felvételt biztosító iskolájának
ba) OM azonosító számát,
bb) nevét,
bc) címét,
bd) fenntartóját,
c) a tankötelessé válásának időpontját,
d) a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a felmentés tényét és hatályát,
e) ha a gyermek, tanuló tankötelezettségét külföldön teljesíti, a tanulmányok külföldön történő folytatásának
kezdő és várható befejező időpontját. valamint azt az országot, ahol a tanuló a tankötelezettségét teljesíti.
8294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
XVI. A hit- és erkölcstanoktatásban, a fakultatív hitoktatásban közreműködő, továbbá az egyházi jogi
személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek
megfelelő hittant oktató nyilvántartása
A nyilvántartás a tevékenység ellenőrzése finanszírozásának ellenőrzése céljából tartalmazza a személy
a) oktatási azonosító számát,
b) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat,
c) munkavégzésének helyét,
d) munkaidejének mértéket,
e) foglalkoztatójának megnevezését,
f) elektronikus levelezési címét.
A nyilvántartásból a munkajogi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül az adatokat törölni kell.”
3. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez
1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész nyitó szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép
„A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat
tartalmazza, amely adatok közül az 1.1.2., 1.2.2., 1.3.2., 1.5.1., 1.5.2.2., 1.6.2., 2.1., 2.2.2., 2.3.2., 3.1., 3.2.2., 4.1.2., 4.2.2.,
5.2., 6.1.2. és 6.2.2. pontban meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”
2. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 1. pont 1.1–1.3. alpontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek
(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat
tartalmazza
az államilag elismert felsőoktatási intézmény)
„1.1. fenntartójának, tulajdonosának
1.1.1. neve, székhelyének címe,
1.1.2. fenntartói vagy tulajdonosi minősége,
1.2. tisztségviselőinek – rektor, kancellár, elnök, gazdasági vezető, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője –
1.2.1. családi és utóneve,
1.2.2. tisztségviselői minősége,
1.3. közhasznú szervezetként való működés esetén a felügyelő bizottság tagjainak
1.3.1. családi és utóneve és értesítési címe,
1.3.2. felügyelőbizottsági tagi minősége,”
3. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 1. pont 1.5. és 1.6. alpontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek
(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat
tartalmazza
az államilag elismert felsőoktatási intézmény)
„1.5. magán felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének – ide nem értve az Nftv.
14. § (3) bekezdése szerinti, törvény alapján jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési
intézményt, szakképző intézményt –
1.5.1. teljes neve, címe,
1.5.2. képviselőjének
1.5.2.1. családi és utóneve,
1.5.2.2. képviselői minősége,
1.6. hallgatók számára szálláshely biztosításával, valamint az Nftv. 78. § (1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen
kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési
megállapodásairól az együttműködő egyéni vállalkozó
1.6.1. neve, címe, adószáma,
1.6.2. szálláshely-biztosítói vagy képzésihelyszín-biztosítói minősége.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8295
4. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 2. pont 2.1–2.3. alpontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek
(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat
tartalmazza
a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény)
„2.1. fenntartójának neve, székhelyének címe, fenntartói minősége,
2.2. magyarországi képviselőjének
2.2.1. családi és utóneve, értesítési címe,
2.2.2. magyarországi képviselői minősége,
2.3. magyarországi képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos
együttműködési megállapodásairól az együttműködő egyéni vállalkozó
2.3.1. neve, címe, adószáma,
2.3.2. képzésihelyszín-biztosítói minősége.”
5. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 3. pont 3.2. alpontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat
tartalmazza
a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, az Országos Doktori Tanács, az Országos Tudományos Diákköri
Tanács esetében)
„3.2. a vezetőjének, felügyelő bizottsága tagjainak
3.2.1. családi és utóneve és értesítési címe,
3.2.2. vezetői vagy felügyelő bizottsági tagsági minősége.”
6. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 4. pont 4.1. és 4.2. alpontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek
(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat
tartalmazza
a diákotthon)
„4.1. fenntartójának
4.1.1. neve, székhelyének címe,
4.1.2. fenntartói minősége,
4.2. vezetőjének és a szakkollégium képviselőjének
4.2.1. családi és utóneve,
4.2.2. diákotthon-vezetői vagy szakkollégiumi képviselői minősége.”
7. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 5. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat
tartalmazza:)
„5. a közösségi felsőoktatási képzési központ képviselőjének
5.1. családi és utóneve,
5.2. közösségi felsőoktatási képzési központ képviselői minősége.”
8. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 6. pont 6.1. és 6.2. alpontja helyébe
a következő rendelkezések lépnek
(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat
tartalmazza
Az Nftv. 54. §-ában meghatározott szervezet által létesített szakkollégium esetében)
„6.1. a szakkollégium képviselőjének
6.1.1. családi és utóneve,
6.1.2. szakkollégiumi képviselői minősége,
6.2. a szakkollégiumot létesítő szervezet
6.2.1. neve, székhelye,
6.2.2. szakkollégium-létesítői minősége.”
8296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
9. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet II. rész nyitó szövegrésze helyébe
a következő rendelkezés lép
„A felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs a 2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített
alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek alábbi személyes adatait tartalmazza, amely adatok közül
a 2–13. pontban meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”
10. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet II. rész 1. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs a 2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített
alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)
„1. oktatási azonosító szám, természetes személyazonosító adatai, nem, állampolgársági adatok, lakcím adatai,
tartózkodás jogcíme, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka, adóazonosító jel,
társadalombiztosítási azonosító jel, személyazonosító okmány száma,”
11. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet II. rész 3. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs a 2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített
alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)
„3. végzettségi szint, szakképzettség, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat, habilitáció,”
12. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet III. rész nyitó szövegrésze helyébe
a következő rendelkezés lép
„A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza, amely adatok közül a 2. és
11. pontban meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”
13. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet III. rész 1. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza:)
„1. oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársági adatai, lakcím adatai,
tartózkodás jogcíme,”
14. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet III. része a következő 11. ponttal egészül ki
(A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza:)
„11. a besorolási döntésből az érdemi döntést és a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozóan
a számított pontszámot.”
15. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet IV. rész nyitó szövegrésze helyébe
a következő rendelkezés lép
„A hallgatói személyi törzs a 2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – folyamatban lévő, illetve
az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén
vagy azután oklevelet szerzett személyek alábbi személyes adatait tartalmazza, amely adatok közül a 2–22. pontban
meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”
16. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet IV. rész 1. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A hallgatói személyi törzs a 2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – folyamatban lévő, illetve
az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén vagy
azután oklevelet szerzett személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)
„1. oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársági adatai, lakcím adatai,
tartózkodás jogcíme, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka, adóazonosító jele,
társadalombiztosítási azonosító jele, személyazonosító okmány száma,”
17. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet IV. rész 6. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A hallgatói személyi törzs a 2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – folyamatban lévő, illetve
az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén vagy
azután oklevelet szerzett személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)
„6. a hallgató által folytatott képzés megnevezése, a képzés kezdő dátuma, megkezdésének módja, a képzés
költségviselési formája és munkarendje, megkezdett félévek, a képzés befejezésének dátuma és indoka, a képzés
egyéb adata,”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8297
18. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet IV. rész 18. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A hallgatói személyi törzs a 2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – folyamatban lévő, illetve
az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén vagy
azután oklevelet szerzett személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)
„18. a kiadott oklevél adata
18.1. az oklevéllel megszerzett szakképzettség megnevezése,
18.2. az oklevél kelte,
18.3. az oklevél aláírójának családi és utóneve,
18.4. az oklevél kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszáma,
18.5. a hallgató törzskönyvi száma,
18.6. az oklevél nyelve,
18.7. az oklevél egyéb adata,”
4. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez
„3/A. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez
A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
1. Az I–IV. részben meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokat statisztikai felhasználás
céljára a hivatalos statisztikai szolgálat – a Központi Statisztikai Hivatal – számára az Stt. 28. §-ával összhangban
a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben egyedi azonosításra alkalmas módon,
térítésmentesen át kell adni.
2. A Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatátadás esetén az átvett adatok körét és az adatátvétel
részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
I. Felnőttképzési intézménytörzs
1. A felnőttképzési intézménytörzs közhiteles személyes adatként tartalmazza
a) a felnőttképző képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, beosztását,
elérhetőségét és képviseleti jogának kezdő időpontját,
b) engedély megszerzésének időpontját, engedély törlésének időpontját, a felnőttképzésről szóló 2013. évi
LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpont szerinti tevékenység
megtiltásával, illetve az Fktv. 20. § (5) bekezdés szerinti tevékenységtől való eltiltással kapcsolatos adatokat.
II. A képzési és személyi törzs
1. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személyre vonatkozóan személyes adatként tartalmazza
a képzésben részt vevő személy
a) oktatási azonosító számát,
b) természetes személyazonosító adatait és nemét, valamint – annak rendelkezésre állása esetén – a 2. §
h)–k) pontja és 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatát,
c) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és
a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
d) lakcímét,
e) elektronikus levelezési címét,
f) legmagasabb iskolai végzettségével és szakképesítésével, illetve szakképzettségével kapcsolatos adatait.
2. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személy oktatásával, képzésével összefüggésben személyes
adatként tartalmazza
a) a képzés megnevezését, jellegét, helyét, óraszámát,
b) a képzés első képzési napját és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés
kivételével – befejezésének tervezett időpontját,
8298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
c) a képzési díj mértékét és annak költségviselőjének megjelölését, valamint a képzési hitel igénybevételének és
szünetelésének tényét, típusát és mértékét,
d) a képzés elvégzésének időpontját és az arról kiállított tanúsítvány számát, a tanúsítvány kiállításának
helyszínét, időpontját, valamint kiállítójának nevét és beosztását.
3. Az Fktv. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések, oktatások esetén a 2. pont d) alpontja szerinti adatokról
vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
III. Felnőttképzési szakértői törzs
1. A felnőttképzési szakértői törzs a felnőttképzési szakértőkkel összefüggésben személyes adatként tartalmazza
a felnőttképzési szakértőnek az Fktv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, továbbá a felnőttképzésről
szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott adatokat. A felnőttképzési államigazgatási szerv az Fktv. 7. §
(1) bekezdés c)–f ) pontjában, valamint a végrehajtási rendeletben foglalt adatokról közhiteles nyilvántartást vezet.
IV. Mikrotanúsítványi törzs
1. A mikrotanúsítványok nyilvántartása tartalmazza a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról
és kiállításának feltételeiről szóló rendeletben meghatározott adatokat, amely adatokról vezetett nyilvántartás
közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
5. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez
„4. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez
Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere
1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási igazolványok elkészítésének és az oktatási
igazolványokhoz kapcsolódó kedvezményekre való jogosultság igazolásának céljából vezeti az oktatási
igazolványok nyilvántartását.
2. Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere a következő személyes adatokat tartalmazza
2.1. A diákigazolványok nyilvántartása
2.1.1. a jogosult oktatási azonosító száma,
2.1.2. a jogosult igazolványon szereplő családi és utóneve,
2.1.3. a jogosult képzésének munkarendje,
2.1.4. a jogviszonyt igazoló intézmény neve, rövidített neve és települése,
2.1.5. oktatási igazolvány egyedi azonosítója,
2.1.6. az oktatási igazolvány nemzeti egységes kártyarendszer szerinti azonosítója,
2.1.7. az oktatási igazolvány érvényessége,
2.1.8. a kiadott érvényesítő matrica sorszáma,
2.1.9. a jogosult igazolványon szereplő címe,
2.1.10. a jogosult igazolványon szereplő születési helye és ideje,
2.1.11. az igazolvány kiállításának dátuma,
2.1.12. a jogosultnak kiállított igazolásokon szereplő adatok.
2.2. A köznevelésben kiadható pedagógusigazolványok nyilvántartása
2.2.1. a jogosult oktatási azonosító száma,
2.2.2. a jogosult igazolványon szereplő családi és utóneve,
2.2.3. a pedagógusigazolvány kiállításának időpontja,
2.2.4. a pedagógusigazolvány egyedi azonosítója,
2.2.5. a jogosult részére kiállított igazoláson szereplő adatok.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8299
6. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez
1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 5. melléklet nyitó szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép
„A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása 2012. augusztus 1-jétől kezdődően a (volt)
magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza, amely adatok közül a 11., 17–19., és
21–23. pontban meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”
2. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 5. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép
[A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása 2012. augusztus 1-jétől kezdődően a (volt) magyar
állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:]
„1. oktatási azonosító száma, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, ösztöndíjazonosítója,
természetes személyazonosító adatai, lakcím adatok, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja
és oka,”
3. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 5. melléklete a következő 17–29. ponttal egészül ki
[A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása 2012. augusztus 1-jétől kezdődően a (volt) magyar
állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:]
„17. az oklevélszerzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adat,
18. a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére vonatkozó adat,
19. a visszafizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adat,
20. az állami ösztöndíjas képzés költsége,
21. az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összege,
22. a mentesítés adata,
23. a tartozás részteljesítésének ütemezése,
24. a hallgató által folytatott képzés megnevezése, a képzés kezdő dátuma, megkezdésének módja, a képzés
költségviselési formája és munkarendje, megkezdett félévek, a képzés befejezésének dátuma és indoka
25. a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adat,
26. a külföldi állampolgárságú hallgató miniszteri ösztöndíjára vonatkozó adat,
27. a magyar igazolvány, magyar hozzátartozói igazolvány adata,
28. a kiadott oklevél adata
28.1. az oklevéllel megszerzett szakképzettség megnevezése,
28.2. az oklevél kelte,
28.3. az oklevél kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszáma,
29. bankszámlaszám és a tartozás túlfizetésének visszautalásához szükséges adat.”
7. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez
1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6. melléklet nyitó szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép
„A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása az a) és b) pontban, a c) pont ca) és cc) alpontjában,
valamint a d) pontban foglalt adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás. A nyilvántartás 2000. január 1-je óta
– a vizsgázó oktatási azonosítója kivételével – az alábbi személyes adatokat tartalmazza:”
8300 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2025. évi LXXXI. törvény
a föld alatti energiahordozó-tárolással, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggő törvények
módosításáról*
[1] A törvénymódosítás a földgáz esetében kiegészíti, hidrogén esetében megteremti a föld alatti tárolás alapvető szabályait,
a bányafelügyelet engedélyezési hatáskörét.
[2] A törvény a föld alatti hidrogéntárolás tekintetében a bányafelügyeletet jelöli ki engedélyező hatóságként.
[3] A módosítás rendezi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal származási garanciát kiállító jogkörét.
[4] A törvénymódosítás megszünteti a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek
létesítésének és üzemben tartásának koncessziókötelességét.
[5] Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű földgáztüzelésű erőművek többletköltségeinek csökkentése, versenyhátrányuk
mérséklése érdekében célszerű lehetővé tenni, hogy válsághelyzetben történő ellátásukat és folyamatos működésüket
a földgáz biztonsági készlet részleges felhasználásával oldják meg.
[6] Az Országgyűlés a fentiek érdekében a következő törvényt alkotja
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
1. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(E törvény hatálya alá tartozik:)
„g) földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, kiképzése, tárolásra történő
hasznosítása és bezárása;”
2. § (1) A Bt. 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(A bányafelügyelet engedélyezi:)
„d) földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, kiképzését, tárolásra történő
hasznosítását és bezárását, ha ez a környezetet nem veszélyezteti,”
(2) A Bt. 5. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki
„(2c) A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó a bányafelügyelettől kérelmezheti a földgáz
tárolására vonatkozó engedélyének módosítását annak érdekében, hogy az engedély hidrogén tárolására is
kiterjedjen. A bányafelügyelet az együttes tárolást akkor engedélyezi, ha az a tároló integritását nem veszélyezteti,
továbbá a környezetet nem veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja.”
3. §
A Bt. „A földtani kutatás” alcíme a következő 22/E. §-sal egészül ki
„22/E. § (1) A földgáz, illetve a hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására a 22/D. §-t
kell alkalmazni azzal, hogy kutatás
a) kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kitermelésére vagy föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelek
területén, vagy
b) kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kutatási területen
nem engedélyezhető.
(2) Nem kell földtani kutatást végezni, ha a földgáz, illetve hidrogén tervezett tárolása föld alatti gáztárolásra
megállapított bányatelek területén történik. Ebben az esetben a hasznosítani tervezett földtani szerkezet földgáz,
illetve hidrogén tárolására való alkalmasságát kell igazolni.”
4. §
A Bt. 26/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki
„(9) A bányafelügyelet megállapítja a bányatelket földgáz, illetve hidrogén tárolására, ha a kérelmező
a) a földtani szerkezet földgáz, illetve hidrogén tárolására való alkalmasságát a 22/D. § (5) bekezdése szerinti
összefoglaló földtani jelentéssel vagy a 22/E. § (2) bekezdése szerint igazolja,
b) a tevékenység végzéséhez szükséges jogszabály által megállapított környezetvédelmi engedéllyel vagy
a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást lezáró végleges határozatával rendelkezik és
c) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket.
(10) A földgáz, illetve hidrogén tárolására megállapított bányatelek egyben a bányatelekkel lehatárolt földtani
szerkezet hasznosítására vonatkozó engedély is.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8301
5. §
A Bt. 44. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik – figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra –:]
„f ) a földgáz, illetve hidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani
szerkezetek kutatása, kiképzése, tárolásra történő hasznosítása és bezárása, az ehhez szükséges létesítmények és
berendezések építése, használatbavétele, üzemeltetése, bezárása,”
6. §
A Bt. 50/A. § (1b) bekezdése a következő 39. ponttal egészül ki
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)
„39. a földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására, kiképzésére, tárolásra történő
hasznosítására és bezárására”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
7. §
A Bt.
a) 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „vételét,” szövegrész helyébe a „vételét, üzemeltetését,” szöveg,
b) 5. § (2a) bekezdésében a „gáztárolásra” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén tárolására” szöveg,
c) 22/D. § (1) bekezdésében a „föld alatti gáztárolásra” szövegrész helyébe a „föld alatti gáz-, illetve
hidrogéntárolásra” szöveg,
d) 23. § (1) bekezdésében a „szénhidrogén föld alatti” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén földtani
szerkezetekben történő” szöveg,
e) 23. § (2) bekezdésében a „föld alatti gáztárolást” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén földtani
szerkezetekben történő tárolását” szöveg,
f) 26. § (1) bekezdésében a „szénhidrogén felszín” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén föld” szöveg,
g) 49. § 4. pont e) alpontjában a „szénhidrogén” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén” szöveg,
a „kutatása, tárolásra” szövegrész helyébe a „kutatása, kiképzése, tárolásra” szöveg és a „kialakítása,
igénybevétele” szövegrész helyébe a „hasznosítása” szöveg,
h) 49. § 5. pont a) alpontjában a „2. §,” szövegrész helyébe a „2. §, a 6/B. és 6/C. §,” szöveg,
i) 49. § 17. pont c) alpontjában a „megismerése, valamint” szövegrész helyébe a „megismerése.” szöveg,
j) 50/A. § (1d) bekezdés f) pontjában a „gáztárolási és” szövegrész helyébe a „földgáz-, illetve hidrogéntárolási és”
szöveg
lép.
8. §
Hatályát veszti a Bt.
a) 3. § (2) bekezdése,
b) 8. § (1) bekezdés b) pontja,
c) a „Szénhidrogének szállítása és föld alatti tárolása” alcíme,
d) 49. § 17. pont d) alpontja,
e) 51. § c) pontjában a „16. §-a,” szövegrész.
2. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása
9. §
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 3. § (5) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a földgáz biztonsági készlet felhasználható]
„d) a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői működési engedélyesnek minősülő felhasználó felhasználási
helyének (a továbbiakban: erőmű) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló
kormányrendelet szerinti korlátozása esetén az erőmű földgázellátása érdekében, és”
10. §
Az Fbkt. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A 3. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott erőmű részéről jelentkező földgázigény kielégítését a Szövetség
biztosítja a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből
a miniszter által meghatározott mértékben, de legfeljebb 120 millió m3 mennyiségig.”
11. §
Az Fbkt. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
8302 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a villamos energiáról szóló törvény szerinti
termelői működési engedélyesnek minősülő felhasználó felhasználási helye részére a földgáz biztonsági készlet
mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből felhasználásra engedélyezett földgáz árát és
az áralkalmazási feltételeket.”
3. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
12. §
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 61/J. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és a GET 61/J. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki
„(6) Az engedélyt a Hivatal visszavonja, ha megállapítja, hogy
a) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő (a továbbiakban: innovátor) megsértette a (3) bekezdés
szerinti határozatban foglaltakat,
b) a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, vagy
c) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvétel okafogyottá vált.
(6a) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedélyt érintő jogszabály
változása esetén az innovátor a változástól számított 15 napon belül kezdeményezi az energetikai szabályozási
tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedély módosítását, vagy – ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek
már nem állnak fenn – az engedély visszavonását.
(6b) Az innovátorral szemben a 119. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy engedélyesre
vonatkozó szabályokat az innovátorra, az engedélyre vonatkozó szabályokat a (3) bekezdés szerinti energetikai
szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedélyre is alkalmazni kell, és az innovátorral szemben
kizárólag a 119. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja alkalmazható.”
13. §
A GET 70/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a földgáztárolóba nagy tisztaságú hidrogén juttatható azzal, hogy
a földgáztárolóból a földgázszállító rendszerbe továbbra is kizárólag a földgáz minőségére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek megfelelő megengedett hidrogéntartalmú földgáz táplálható be.”
14. § (1) A GET 114. § (7) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki
(A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha)
„f ) a kérelmező az adózás rendjéről szóló törvény alapján nem minősül köztartozásmentes adózónak.”
(2) A GET 114. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki
„(7a) Az állami adó- és vámhatóság minden év január 31. napjáig a Hivatal rendelkezésére bocsátja
a tárgyévet megelőző évben köztartozással érintettek listáját a köztartozással érintett időszak megjelölésével.
Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Hivatal minden év december 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság
részére megküldi az ellenőrzéssel érintettek nevét és adószámát.”
15. §
A GET 118/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„118/B. § (1) A Hivatal származási garanciát állít ki a megújuló gázokra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású
gázokra vonatkozóan és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról.
A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek, valamint a származási
garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti egyes feladatok ellátásához kapcsolódóan közreműködő szervezetet
bízhat meg.
(3) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott személyes adatok közül
kizárólag a nevet és az elektronikus levelezési címet az elektronikus számla megszűnésétől, kapcsolódó származási
garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák
érvényességi idejének lejártától számított hat évig – a származásigarancia-ügyletekkel esetlegesen felmerülő
vitás kérdések rendezése érdekében – megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.
(4) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott személyes adatnak
nem minősülő adatokat az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától,
vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától
számított tíz évig – a származásigarancia-ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében –
megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8303
(5) A megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok energiamennyiségét az értékesítő kizárólag származási
garanciával igazolhatja a felhasználó részére.”
16. §
A GET 140. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki
„(1) A föld alatti energiahordozó-tárolással, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2025. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 114. § (7) bekezdés f ) pontját az annak
hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkezők tekintetében is alkalmazni kell.”
17. §
A GET
a) 2/B. §-ában a „berendezések” szövegrész helyébe a „létesítmények” szöveg,
b) 26. § (1a) bekezdésében a „hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági
eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető” szövegrész helyébe az „engedélye
alapján létesíthető és működtethető” szöveg,
c) 61/J. § (2) bekezdésében a „ , vagy hazai átvétele, ami” szövegrész helyébe a „vagy átvétele, amely e törvény
hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében” szöveg,
d) 132. § 58. pontjában a „szabályokat,” szövegrész helyébe a „szabályokat – a hidrogén tárolására alkalmas
földtani szerkezetek kutatására, kiképzésére, tárolásra történő hasznosítására és bezárására vonatkozó
részletes szabályok kivételével – ,” szöveg,
e) 133. § (2) bekezdés 5. pontjában a „tartalmát,” szövegrész helyébe a „tartalmát – a föld alatti hidrogéntároló
kivételével –,” szöveg,
f) 159. § (1) bekezdés g) pontjában az „irányelv 20” szövegrész helyébe az „irányelv 19. cikk (6) bekezdése
és 20” szöveg
lép.
18. §
Hatályát veszti a GET 133/A. § 16. pontjában az „az engedélyezhető eltérések részletes tartalmát,” szövegrész.
4. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
19. §
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
a) 13. § o) pontjában a „rendjére vonatkozó részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra
kijelölhető zárt területeket, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra, a feltáró kutatásra
vonatkozó kérelem tartalmi követelményeire, a feltáró kutatás engedélyezésére, az engedély tartalmi
követelményeire, a kutatás során megszerzett földtani adatok szolgáltatásának rendjére” szövegrész helyébe
a „rendjére, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra, a feltáró kutatásra vonatkozó kérelem
tartalmi követelményeire, a feltáró kutatás engedélyezésére, az engedély tartalmi követelményeire, a kutatás
során megszerzett földtani adatok szolgáltatásának rendjére, a földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas
földtani szerkezetek kutatására, kiképzésére, tárolásra történő hasznosítására és bezárására vonatkozó
részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket,” szöveg,
b) 13. § u) pontjában a „gáztárolási és” szövegrész helyébe a „földgáz-, illetve hidrogéntárolási és” szöveg
lép.
5. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 13. §, a 15. §, a 17. § a), b), d)–f ) pontja és a 4. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.
21. §
A 4. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
22. §
A 15. § a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i
(EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikk (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
8304 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2025. évi LXXXII. törvény
egyes törvényeknek a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentéséhez szükséges
módosításáról*
[1] Az Országgyűlés elkötelezett a magyar szőlő- és bortermelők helyzetének javítása mellett. A jogszabályok rendszeres
felülvizsgálata szükséges annak érdekében, hogy az eddig megtett lépéseken túl tovább csökkenjenek a magyarországi
szőlő- és bortermelők adminisztrációs terhei.
[2] A módosítások olyan intézkedések törvényi alapját biztosítják, amelyek elősegítik a szőlő- és bortermelés gyakorlati
sajátosságaihoz igazodó szabályozás érvényesülését, egyszerűsítik egyes hatósági eljárások során a kérelmezővel vagy
a bejelentővel szemben támasztott feltételeket, megkönnyítik a változó külső körülményekhez való alkalmazkodást,
valamint segítik a termelők együttműködését.
[3] A termőföld védelméről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a szőlőültetvények telepítésekor bizonyos
területnagyság alatt mentesüljenek a gazdák a talajvédelmi terv elkészítése alól, amely különösen a jó termőhelyeken
található, kisebb méretű parcellák esetében jelent aránytalanul nagy terhet.
[4] A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosításával könnyített adminisztrációval lehet további feldolgozás, illetve
kiszerelés céljából az ország területéről kiszállítani borászati termékeket.
[5] A borexport adminisztrációjának egyszerűsítése érdekében módosul a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvény, bevezetve az egyablakos
ügyintézés lehetőségét az Európai Unión kívülre történő kiszállításokhoz szükséges, az európai uniós vámszabályok által
megkövetelt származási igazolások igénylésére és kiadására.
[6] Az Országgyűlés a fentiek érdekében a következő törvényt alkotja
1. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
1. §
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:)
„c) az 1500 m2-t meg nem haladó szőlőültetvény telepítése kivételével az ültetvénytelepítéshez, beleértve az 59. §
(1) bekezdésében meghatározott ültetvények esetében a termőföldnek nem minősülő ingatlanon való telepítést is,”
2. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
módosítása
2. §
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 16/A. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép
„16/A. § A borászati termékek kivételével az agrárkamara állítja ki, illetve hitelesíti a mezőgazdasági termékek és
élelmiszerek vonatkozásában az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban
szükséges más okmányokat.”
3. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása
3. § (1) A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép
[Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés]
„a) b)–d) pontját a Magyarország területéről
aa) kiszállított szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény, valamint
ab) további feldolgozás, illetve kiszerelés céljából kiszállított, majd annak elvégzését követően visszaszállított
borászati termék;”
[tekintetében.]
* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8305
(2) A Btv. 9. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki
„(2b) A Magyarország területéről a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint további feldolgozás, illetve kiszerelés
céljából kiszállított borászati terméket a művelet elvégzésétől számított 7 napon belül vissza kell szállítani abba
a borászati üzembe, ahonnan eredetileg elszállították.”
4. §
A Btv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országba kiszállítandó borászati termékek vonatkozásában a hegybíró
állítja ki, illetve hitelesíti az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más
okmányokat.”
5. §
A Btv. 18. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki
„(7a) A HNT az általa a Hktv. alapján működtetett informatikai rendszer adataiból automatikus információátadással
rendszeresen biztosítja az ePincekönyv rendszer és a FELIR számára a hatósági eljárásokhoz és az ePincekönyv
rendszer működéséhez szükséges, a hegyközségi névjegyzékben szereplő természetes személy hegyközségi tagok
és nyilvántartott adatszolgáltatók következő adatait
a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telephelyét, adóazonosító jelét, valamint
b) az egyéni vállalkozó természetes személy nevét, székhelyét és adószámát.”
6. §
A Btv.
a) 2. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „hegyközség hozzájárulása” szövegrész helyébe a „hegyközség
illetékességi területén belül a hegyközség, a hegyközség illetékességi területen kívül a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsának (a továbbiakban: HNT) hozzájárulása” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében a „Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT)” szövegrész helyébe
a „HNT” szöveg,
c) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
d) 18. § (5) bekezdésében az „a hegybíró” szövegrész helyébe az „a tevékenység végzése szerint illetékes
hegyközségi szervezet, a hegybíró” szöveg
lép.
7. §
Hatályát veszti a Btv. 5. § (4) bekezdésében a „használója vagy” szövegrész.
4. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 2. alcím és a 4. § 2026. július 1-jén lép hatályba.
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
8306 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
III. Kormányrendeletek
A Kormány 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelete
a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről
szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Az új szőlőültetvények telepítéséhez szükséges újratelepítési engedélyt eddig évente egy alkalommal lehetett
igényelni. Az adott naptári éven belül egy újabb kérelmezési időszak megnyitása lehetőséget biztosít az új telepítést
tervező szőlőtermelők számára a még rendelkezésre álló új telepítési engedélyek igénylésére. Ezen túlmenően az első
kérelembenyújtási időszak tárgyév áprilisáról január 15. és február 15. közötti időszakra kerül át annak érdekében, hogy
a szőlőtermelők már a tavaszi telepítési időszakra rendelkezhessenek új telepítési engedéllyel.
[2] A piaci feltételekhez való jobb alkalmazkodás miatt szükséges a szőlő újratelepítési engedélyek felhasználási idejének
meghosszabbítása.
[3] A kizárólag szőlőértékesítést végző szőlőtermelők számára jövedelmi helyzetük javulását eredményezheti, ha a termelt
szőlőjük egy részét borászati termékként értékesíteni tudnák. Ennek egyrészt akadálya egy borászati üzem beindításának
magas költsége, másrészt annak jogi lehetősége, hogy megtermelt szőlőjét borászati üzemben feldolgoztatva borászati
termékként forgalomba hozhassa. A jogszabály módosítása lehetővé teszi a szőlőtermelők számára a teljes körű
bérfeldolgoztatást, biztosítva egyúttal a feldolgozott szőlő és a belőle készített borászati termék nyomon követését.
[4] A módosítás értelmében egységesítésre kerül az érzékszervi vizsgálat rendszere. A földrajzi árujelzővel ellátott borászati
termékek érzékszervi jellemzői termékleírásban foglaltaknak való megfelelését a jelölni kívánt földrajzi árujelző
termékleírásában kijelölt borbíráló bizottság, a földrajzi árujelző nélküli borok esetében pedig az általános érzékszervi
jellemzőknek való megfelelést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett földrajzi árujelző borbíráló
bizottság fogja elvégezni.
[5] A Kormány a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 5., 10–14., 16., 18–20. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el
1. §
A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet] 1. § 19. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép
(E rendelet alkalmazásában)
„19. rendeltetésszerű művelés: szőlőültetvény olyan művelése, amelynek keretében az ültetvény hegyközségi tag
használója a gazdasági aktában meghatározott művelésmódnak megfelelő metszést alkalmaz, a hegyközségi
tag, továbbá a hegyközségi tagsággal nem rendelkező ültetvényhasználó, ennek hiányában a tulajdonos elvégzi
a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és folyamatos gyomszabályozási munkákat,
és gondoskodik arról, hogy a szőlőültetvény ne veszélyeztesse a szomszédos szőlőültetvények növénytermelési,
növényegészségügyi biztonságát;”
2. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárást követően marad kiosztható új telepítési engedély,
az azok iránti kérelmet október 1. és 31. között lehet benyújtani a hegybíróhoz, aki azt a HNT-hez továbbítja.
E kérelmek elbírálása során a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell eljárni.”
3. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Az újratelepítési engedély a megadás időpontjától számított hat évig hatályos, ha az újratelepítést ugyanazon
a földterületen valósítják meg, ahol az újratelepítési jogosultságot keletkeztető kivágást végrehajtották.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8307
4. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés
a következő c) ponttal egészül ki
(A szüretről a szőlőtermés)
„b) saját vagy borgazdasági egységen belüli feldolgozása esetén az ültetvény használója legkésőbb
ba) november 30-ig,
bb) november 30-át követő szüret esetén a szüret utolsó napját követő 7. napig vagy
bc) az első származási bizonyítvány vagy a must származási bizonyítvány igénylésével egyidejűleg, valamint
c) az a) és b) ponttól eltérő felhasználása esetén az ültetvény használója legkésőbb
ca) november 30-ig vagy
cb) november 30-át követő szüret esetén a szüret utolsó napját követő 7. napig”
(adatot szolgáltat a hegybíró részére.)
5. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 11. alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki
„36/A. § (1) Az a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 4. § a) pont aa) alpontja szerinti szőlészeti termelő
(a továbbiakban: szőlészeti termelő), aki
a) nem rendelkezik borászati üzemengedéllyel, vagy
b) nem tagja olyan borgazdasági egységnek, amelynek valamely tagja rendelkezik borászati üzemengedéllyel,
saját termelésű szőlőjét bérfeldolgozás keretében borászati üzemben feldolgoztathatja, és forgalomba hozhatja.
(2) A bérfeldolgozást végző borászati üzem a szőlészeti termelő nevében és megbízásából jár el
a) az első származási bizonyítvány kérelmezése,
b) a must származási bizonyítvány kérelmezése,
c) a termelési jelentés kiállítása,
d) a borászati melléktermékek kivonásának bejelentése,
e) az egyes borászati eljárások bejelentése,
f ) a szakmai-jövedéki nyilvántartás vezetése,
g) a borászati kísérőokmányok kiállítása,
h) a készletjelentés és értékesítési jelentés elkészítése,
i) végső származási bizonyítvány és a forgalombahozatali azonosító kérelmezése, valamint
j) az analitikai és érzékszervi vizsgálatok megrendelése
iránti eljárásban.
(3) A bérfeldolgozást végző borászati üzemengedélyes legkésőbb az első származási bizonyítvány kérelmezésével
egy időben a hegybíró részére benyújtja a szőlészeti termelővel a bérfeldolgozásról szóló, írásban megkötött
megállapodást, amely tartalmazza a szőlészeti termelő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
a) a borászati terméktétel felett rendelkezési joga van, és
b) a bérfeldolgozást végző borászati üzemengedélyes a bérfeldolgozással érintett termékek esetében
a (2) bekezdésben meghatározott eljárásokban az ő nevében és megbízásából jár el.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza legalább a beszállított szőlő és a feldolgozott borászati
termék jellemzőiért vállalt felelősségre vonatkozó, különösen a borászati hatóság által végzett ellenőrzések alapján
jogerősen megállapított jogkövetkezmények viselésével kapcsolatos szabályokat. A megállapodásnak a felek között
az érintett borászati termék borászati üzemben tartásáig hatályban kell maradnia. A megállapodásban rögzíteni kell,
ha a bérfeldolgozást végző borászati üzem a szőlészeti termelő részére adómentes borászati termék feldolgozását is
végzi.
(5) Ha a szőlészeti termelő a bérfeldolgozással érintett termékét másik borászati üzemengedélyes borászati
üzemébe (a továbbiakban: befogadó borászati üzem) áttárolja, akkor az áttárolást követő 5 munkanapon belül
a befogadó borászati üzem üzemengedélyese megküldi a hegybíró részére a (3) bekezdés szerinti megállapodást.
(6) A hegybíró a (3) bekezdés szerinti megállapodás másolatának – a benyújtásától számított 5 munkanapon belül
történő – megküldésével értesíti a NÉBIH-et a bérfeldolgozásról.”
6. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki
„(7) Bérfeldolgozás esetén a bérfeldolgozással érintett borászati terméket a szakmai-jövedéki nyilvántartásban
szőlészeti termelőnként az (1)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell nyilvántartani.”
8308 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
7. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 45. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki
„(8) A 36/A. § szerint végzett bérfeldolgozással érintett borászati terméktétel szállítása esetén a kísérőokmányt
a következő szöveggel kell kiegészíteni: „A(z) [gazdasági aktaszám száma] gazdasági aktaszámmal rendelkező
szőlészeti termelő nevében és megbízásából kiállítva”. ”
8. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 17. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki
„45/A. § Az üzemengedélyes a Btv. 9. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti borászati termék kiszállítását
a kiszállítást követő munkanapon a kísérőokmány benyújtásával bejelenti a hegybírónak, amely a kísérőokmányt
haladéktalanul átadja a NÉBIH részére.”
9. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 50. és 51. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek
„50. § (1) Földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék közfogyasztásra történő forgalomba hozatala vagy
Magyarország területéről történő kivitele esetén – a Btv. 9. § (2) bekezdésében és 10. §-ában foglalt esetek
kivételével – a borászati terméktétel érzékszervi jellemzőinek meg kell felelnie a földrajzi árujelző termékleírásában
foglaltaknak. Az érzékszervi jellemzők termékleírásban foglaltaknak történő megfelelését a közfogyasztásra történő
forgalomba hozatalt vagy a Magyarország területéről történő kivitelt megelőzően az érintett földrajzi árujelző
termékleírásában megjelölt földrajzi árujelző borbíráló bizottság (a továbbiakban: FBB) vizsgálja.
(2) Földrajzi árujelzővel el nem látott borászati termék az általános érzékszervi jellemzőknek való megfelelés esetén
hozható közfogyasztásra forgalomba. Az érzékszervi jellemzők vizsgálatát a NÉBIH által működtetett FBB végzi.
51. § Az 50. § szerinti érzékszervi vizsgálat nem megfelelő minősítése esetén az adott borászati termék érzékszervi
vizsgálata legfeljebb két alkalommal, az érzékszervi vizsgálat nem megfelelő eredményének kézhezvételétől
számított hét napon belül történő kérelmezése esetén megismételhető. Az első megismételt érzékszervi vizsgálatot
az FBB, a másodikat az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) végzi.”
10. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 21. alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki
„52/A. § A közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termékek miniszteri rendeletben meghatározott általános
érzékszervi jellemzőknek való megfelelését, továbbá földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék esetében
a földrajzi árujelző termékleírásában foglalt érzékszervi feltételeknek való megfelelést a NÉBIH és a termékleírásban
kijelölt FBB-t az 53. § (1) bekezdése szerint létrehozó szervezet szúrópróbaszerűen ellenőrzi.”
11. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet a következő 58/A. §-sal egészül ki
„58/A. § A harmadik országba kiszállítandó borászati termékek vonatkozásában az Uniós Vámkódex létrehozásáról
szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolások,
bizonyítványok és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányok kiállítását, valamint hitelesítését
az elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél
esetében a Dáptv.-ben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon, a borászati termék
forgalombahozatali azonosítójának, a vevő nevének és címének, a termék mennyiségének, a szállítójármű
rendszámának, valamint a kísérőokmányok számának megadásával kell kérelmezni.”
12. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 60. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek
(Borászati termék földrajzi árujelzőjének oltalma iránti kérelemhez mellékelni kell)
„d) annak igazolását, hogy a kérelem tervezetét
da) a hegyközségi tagok a hegyközség közgyűlésén vagy több hegyközséget érintő kérelem esetén valamennyi
érintett hegyközség közgyűlésén megtárgyalták, vagy
db) legalább 30 napra közzétették véleményezésre a Minisztérium, a HNT, és amennyiben van ilyen, az adott
földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet honlapján;
e) a d) pont
ea) da) alpontja esetében a kérelemről a hegyközségi közgyűlésen kifejtett esetleges kisebbségi véleményt is
tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet vagy több érintett hegyközség esetén valamennyi hegyközség közgyűlési
jegyzőkönyvét, amely tartalmazza a kérelemről tartott hegyközségi szavazás vagy több érintett hegyközség esetén
a hegyközségi szavazások eredményét, vagy
eb) db) alpontja esetében a kérelemmel érintett hegyközség tagjainak a közzététel nyomán megküldött
észrevételeit.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8309
13. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A termékleírás módosítása és a bejegyzett elnevezés törlése iránti kérelemhez mellékelni kell
a) annak igazolását, hogy a kérelem tervezetét
aa) a hegyközségi tagok a hegyközség közgyűlésén vagy több hegyközséget érintő kérelem esetén valamennyi
érintett hegyközség közgyűlésén megtárgyalták, vagy
ab) legalább 30 napra közzétették véleményezésre a Minisztérium, a HNT, és amennyiben van ilyen, az adott
földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet honlapján; valamint
b) az a) pont
ba) aa) alpontja esetében a kérelemről a hegyközségi közgyűlésen kifejtett esetleges kisebbségi véleményt is
tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet vagy több érintett hegyközség esetén valamennyi hegyközség közgyűlési
jegyzőkönyvét, amely tartalmazza a kérelemről tartott hegyközségi szavazás vagy több érintett hegyközség esetén
a hegyközségi szavazások eredményét,
bb) ab) alpontja esetében a kérelemmel érintett hegyközség tagjainak a közzététel nyomán megküldött
észrevételeit.”
14. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) A mulasztási bírság összege hektáronként 500 000 forint a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelése
megkezdésének a hegybíró felszólítása ellenére történő elmulasztása esetén. Osztatlan közös tulajdon esetében
a bírság mértékét a tulajdoni hányad mértékére figyelemmel kell meghatározni.”
15. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 44. alcíme a következő 100/B. §-sal és 100/C. §-sal egészül ki
„100/B. § E rendeletnek a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel
[a továbbiakban: 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelet] megállapított 60. § d) és e) pontját, valamint 65. § (3) bekezdését
a 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
100/C. § A 2025/2026. borpiaci évben
a) a 31. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást – a 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően –
felvásárlás esetén az ültetvény használója is megteheti,
b) a szüretről a hegybíró részére adatot szolgáltatni – a 31. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, valamint
a 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel megállapított 31. § b) pont ba) alpontjában és c) pont ca) alpontjában
foglaltaktól eltérően – 2025. november 21. napjáig kell,
c) a 37. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a seprős újbor előállításának igazolására első
származási bizonyítvány iránti kérelmet legkésőbb 2025. november 21-ig, a tokaji borkülönlegességek
és a 2025. november 21-ét követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetében
2026. február 20-ig kell benyújtani.”
16. §
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet
a) 3. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és
a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)”
szöveg,
b) 5. §-ában és 58. §-ában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,
c) 12. § (1) bekezdésében az „április 1. és április 30.” szövegrész helyébe a „január 15. és február 15.” szöveg,
d) 12. § (2) bekezdésében a „február 1-ig” szövegrész helyébe a „január 4-ig” szöveg,
e) 12. § (2) bekezdés a) pontjában a „május 30-ig” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtására nyitva álló
időszak utolsó napját követő 30 napon belül” szöveg
lép.
17. §
Hatályát veszti a 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 60. § f ) pontja.
8310 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
18. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(2) A 8. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 11. § 2026. július 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 340/2025. (X. 31.) Korm. rendelete
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló
531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási
(fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Az állampolgárok bírósághoz való hozzáférésének növelése érdekében szükséges megteremteni annak a lehetőségét,
hogy a kormányhivatali és járásbírósági ügyek esetében a keresetlevél a kormányablaknál is benyújtható legyen.
[2] A Kormány
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. § és a 2. melléklet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés
5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. §
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.)
Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. §
A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.)
Korm. rendelet 10. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 2. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 340/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. pontjában foglalt táblázat
a következő 15. sorral egészül ki
(A B C D E F
Állásfoglalás beszerzésének
1. Közigazgatási hatósági eljárás Szakkérdés Bevonás és közreműködés feltétele Elsőfokon eljáró szakhatóság Másodfokon eljáró szakhatóság
határideje)
A helyi vízgazdálkodási
hatáskörbe tartozó
vízjogi létesítési,
A vizek minőségét és
üzemeltetési,
egészségkárosítás nélküli Fővárosi és vármegyei
fennmaradási és Népegészségügyi
fogyaszthatóságát, kormányhivatal
megszüntetési hatáskörében eljáró
15. felhasználhatóságát Minden esetben. népegészségügyi –
engedélyezési eljárások, fővárosi és vármegyei
befolyásoló körülmények, hatáskörében eljáró járási
illetve ezek módosítására kormányhivatal.
tényezők fennállásának hivatala.
irányuló eljárás, ha
elbírálása.
a vízjogi engedély
műszaki tartalmában
változás következett be.
8311
8312 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2. melléklet a 340/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez
A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló
568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. melléklete a következő 49. ponttal egészül ki
„49. Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a kormányhivatal
eljárásában hozott cselekménnyel szemben benyújtott keresetlevél-továbbítás”
A Kormány 341/2025. (X. 31.) Korm. rendelete
a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló
399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A földgáztüzelésű erőművek indokolatlan többletköltséget és versenyhátrányt okozó olajkészletezési kötelezettsége
az elmúlt időszak tapasztalatai alapján kivezethető, mert földgázellátási válsághelyzeti ellátásuk a földgáz biztonsági
készlet terhére megoldható.
[2] A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. § (1) A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Kr.) 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(A felhasználót – felhasználási helyenként – az I–III. korlátozási kategóriába kell besorolni, a következők szerint:)
„a) I. korlátozási kategóriába tartoznak: a villamos energiáról szóló törvény alapján villamos energia
termelői működési engedéllyel rendelkező, az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőműnek minősülő
felhasználási helyei;”
(2) A Kr. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A 6. kivételben szabályozott kritikus gázüzemű erőművek ellátásának megszűnését elsősorban biztonsági
földgázkészlet felhasználásával, illetve utolsó lehetőségként szolidaritási intézkedés igénybevételével el kell kerülni.
Ha az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek esetében a földgáz más energiaforrásra cserélhető,
az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőműnek minősülő felhasználási helyek ellátását biztosító felhasználó
az erőművek ellátásának biztosításához szükséges teljesítmények mértékéig kivételnek minősül, feltéve,
hogy ez az egyetlen módja az ellátásuknak.”
2. §
A Kr. 14. § (8) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
[A (7) bekezdés szerinti kérelemben be kell mutatni, hogy vészhelyzetben vagy a szolidaritási intézkedés alkalmazása
esetén a kritikus jelentőségű gázüzemű erőmű gázellátásának hiánya]
„e) akadályozná az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőműnek minősülő felhasználási helyek ellátását,
feltéve, hogy az erőművek tüzelőolaj-ellátásának ez az egyetlen lehetősége, és ez az erőmű földgázüzemű
működését váltja ki.”
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8313
A Kormány 342/2025. (X. 31.) Korm. rendelete
a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel
összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
[1] A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény elfogadásával
a jogalkotó új alapokra helyezte a közhiteles nyilvántartások szabályozását. A közfeladatot ellátó szervek által vezetett
közhiteles nyilvántartások ugyanis rendelkeznek olyan közös pontokkal, amelyek függetlenek a közhiteles nyilvántartást
vezető szervtől és az egyes nyilvántartásokhoz fűződő joghatásoktól. Felismerhetőek olyan elvi keretek, amelyek minden
közhiteles nyilvántartás esetében alkalmazhatóak, és elsődlegesen nem a nyilvántartás tartalmához, hanem annak
vezetéséhez kapcsolódnak. Ebből következően a közhitelesen nyilvántartott adatok és a közhiteles nyilvántartások
tekintetében szükséges a jogrendszer számára egységes kerettörvényt alkotni, amely meghatározza a közhitelesség
fogalmát, valamint joghatásait – ez a közhiteles törvény elfogadásával megvalósult.
[2] Azon nyilvántartások esetében, amelyek közhitelessége a közhiteles törvény alapján a továbbiakban nem indokolt,
szükségessé vált a nyilvántartásokat szabályozó jogszabályok módosítása. Más nyilvántartások esetében a közhiteles
adatkör pontosítása vált indokolttá, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos szabályozás, amely
következtében egyes adatokat több nyilvántartás is közhitelesnek minősítene. Ezen célok megvalósítása, és
a jogrendszer átláthatóságának biztosítása érdekében szükséges az egyes nyilvántartások részletes szabályait lefektető
kormányrendeletek módosítása.
[3] A Kormány
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §
(1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (2) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 6. alcím tekintetében a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat-
és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény 3. §
(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 8. alcím tekintetében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi
CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontjában, valamint
14. pont d) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 16. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 17. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 11. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 12. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 13. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 14. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint
az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló
2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés h) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
8314 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
a 16. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 17. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 24. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 18. alcím tekintetében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 14. pont d) alpontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 20. alcím tekintetében a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 21. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § e) és f ) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
a 29. § tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 30. § tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi
LXXVI. törvény 53. § b) pontjában, valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. §
(1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 23. alcím és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés
6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 25. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában, a villamos energiáról szóló
2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §
37. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 26. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. §
(4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 27. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 28. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 26. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 29. alcím tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény 100. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 30. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 31. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 19. alpontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 32. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (3) bekezdés k) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 33. alcím és a 42. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 22. pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
a 34. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 35. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 31. és 46. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 36. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés
10. és 42. pontjában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 39. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 37. alcím tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 1., 8. és
16. pontjában, valamint (2) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 38. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 45. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 39. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 37. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8315
a 40. alcím tekintetében az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok
ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvény 14. §-ában kapott
felhatalmazás alapján,
a 41. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 9. és 37. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 43. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. § h) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 44. és 45. alcím és a 2. melléklet tekintetében a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi
CLVI. törvény 10. § f ) és l) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés
i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló
141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása
1. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet
a következő 5/A. §-sal egészül ki
„5/A. § A lajstrom – az 5. § (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
2. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása
2. §
Hatályát veszti a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 19. § (5a) bekezdése.
3. Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához
szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása
3. §
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges
szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A tanúsítványlajstrom – az (1) bekezdés d)–g) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles
nyilvántartásnak minősül.”
4. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
módosítása
4. §
A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés nyitó
szövegrészében a „Fétv. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok és a” szövegrész helyébe a „földhasználó által”
szöveg lép.
5. Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított,
idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló
137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása
5. §
Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást
igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet
8. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki
„(6) A Hivatal nyilvántartást vezet az akkreditált vizsgaközpontokról, mely tartalmazza az akkreditált vizsgaközpont
a) nevét,
b) székhelyét, telephelyét,
c) elérhetőségét,
d) vezetőjének nevét,
e) azonosítóját,
f ) vizsgahelye(i) székhelyét, telephelyét,
g) vizsgahelye(i) vezetőjének nevét,
8316 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
h) vizsgahelye(i) azonosítóját, valamint
i) akkreditációjáról szóló határozat dátumát és számát.
(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás – a cégnyilvántartásban, illetve az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi
LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján vezetett nyilvántartásban szereplő adatok kivételével –
közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
6. §
Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást
igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet
9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Közhiteles adat a nyilvántartott akkreditált vizsgarendszer
a) neve,
b) akkreditációjának dátuma és száma,
c) vizsgaformátuma, valamint
d) vizsganyelvei.”
7. §
Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást
igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet
10. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki
„(5) A Hivatal nyilvántartást vezet az akkreditált vizsgáztatókról. A nyilvántartás tartalmazza a vizsgáztató
a) nevét,
b) születési helyét és idejét,
c) vizsgáztató azonosítóját,
d) vizsgáztatási jogosultságát, valamint
e) akkreditációjának dátumát.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles
nyilvántartásnak minősül.”
8. §
Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást
igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet
5. § (2) bekezdésében az „a (2a) bekezdés b) és c) pontjában” szövegrész helyébe az „az oktatási nyilvántartásról
szóló törvényben és annak mellékleteiben” szöveg lép.
6. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi
és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló
292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása
9. §
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai
közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 15. §-a
a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A 3. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatok tekintetében közhiteles
a) a bejelentésköteles példányok
aa) 5. § szerinti egyedi jelölésének típusa és száma,
ab) eredetigazoló dokumentumának típusa, száma és kiállítási dátuma;
b) a bejelentésköteles példány birtokban tartójának
ba) tenyésztő nyilvántartási sorszáma és
bb) tartási helye(i);
c) a 4. § (1) bekezdésében felsorolt bejelentésköteles tevékenységek
ca) típusa,
cb) időpontja,
cc) bejelentésének időpontja.”
10. §
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és
európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. §
(2) bekezdésében a „bejelentésekről” szövegrész helyébe a „bejelentések adattartalmáról” szöveg lép.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8317
7. A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet
módosítása
11. §
A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4. § (5a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(5a) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a (6) bekezdés
c) pontja tekintetében csak a fenntartó és az üzemeltető neve közhiteles.”
12. §
A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4/A. § (2a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(2a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a (3) bekezdés
a) pontja tekintetében csak a fenntartó és az üzemeltető neve közhiteles.”
13. §
A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4/B. § (3a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(3a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a (2) bekezdés
a) és c) pontja tekintetében csak a fenntartó és az üzemeltető neve közhiteles, a (2) bekezdés b), d) és f ) pontja
tekintetében pedig nem közhiteles a nyilvántartás.”
8. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása
14. § (1) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet az 5/A. §-át megelőzően
a következő alcím címmel egészül ki
„Az állami főépítész által vezetett, területrendezési tervekkel összefüggő nyilvántartások”
(2) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a „Záró rendelkezések” alcímet
megelőzően a következő 5/B. §-sal egészül ki
„5/B. § (1) A Trtv. 40. § (5) bekezdése szerinti, a beépítésre szánt terület növekményének mértékét rögzítő
nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza az érintett településre vonatkozóan
a) a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet megjelölését,
b) az új beépítésre szánt terület kijelölésének – egyben a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezése
hatálybalépésének – időpontját,
c) az új beépítésre szánt területként kijelölt telek, telekrész helyrajzi számát, területnagyságát,
d) az új beépítésre szánt területként kijelölt telek, telekrész elhelyezkedését
da) települési térségen belül,
db) települési térségen kívül vagy
dc) kertes mezőgazdasági térség területén lakó, üdülő vagy vegyes területként,
e) a beépítésre szánt terület növekményének a – Trtv. 8. mellékletében foglalt területi mérleg szerinti – települési
térség területéhez viszonyított mértékét és
f ) annak megállapítását, hogy – a már korábban érvényesített beépítésre szánt terület növekményét is ideértve –
a növekmény milyen mértékben meríti ki a Trtv. 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott arányt.
(2) A beépítésre szánt terület növekményének mértékét rögzítő nyilvántartás az (1) bekezdés e) és f ) pontjában
meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(3) Az állami főépítész az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a helyi építési szabályzat elfogadása, módosítása
esetén annak hatálybalépésétől számított 30 napon belül rögzíti a nyilvántartásban.”
9. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása
15. §
A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki
„(3a) A főépítészeti nyilvántartás a (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartás.”
8318 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
10. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet
módosítása
16. §
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A kereskedő Kertv. 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentésének az 1. melléklet a) pontjában meghatározott
adatokat kell tartalmaznia. A bejelentést a 2. § a) és b) pontjában meghatározott hatóság (a továbbiakban
jegyző) a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás
a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adatok tekintetében – a 2. melléklet A) pont 3. és 4. alpontjában foglalt
adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a 2. melléklet A) pont 2. alpontja
tekintetében csak a kereskedő neve közhiteles.”
17. §
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerinti
adattartalommal nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok
tekintetében – a 2. melléklet B) pont 3. és 4. alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a 2. melléklet B) pont 2. alpontja tekintetében csak a kereskedő neve
közhiteles.”
11. Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló
301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
18. §
Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 8. §
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – a természetes
személyazonosító adatok, a lakcímadatok, továbbá a cégadatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.”
12. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal
díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá
az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása
19. §
A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében
végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő
jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) A közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás az 1071/2009/EK rendeletben
meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító adatok, továbbá a cégadatok kivételével –
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
13. Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása
20. § (1) Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép
(A diákigazolványokról vezetett nyilvántartás)
„b) az érvényesítő matricák megrendelésére és a megrendelések teljesítésére vonatkozó adatokat,”
(tartalmazza.)
(2) Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a a következő c) ponttal egészül ki
(A diákigazolványokról vezetett nyilvántartás)
„c) az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1–2.1.12. pontjában
meghatározott adatokat”
(tartalmazza.)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8319
14. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető
tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló
66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosítása
21. §
A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről,
valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet
a) 3. § (5) bekezdésében a „Gytv. 15. § (12) bekezdése” szövegrész helyébe a „Gytv. 15. § (9) bekezdés c) pontja”
szöveg,
b) 3. § (7) bekezdésében a „Gytv. 15. § (15) bekezdése” szövegrész helyébe a „Gytv. 15. § (9) bekezdés b) pontja”
szöveg
lép.
15. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
módosítása
22. §
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(1) Az intézménytörzsben a köznevelési intézmény hat számjegyből álló OM azonosítóval szerepel, mely adat
tekintetében a nyilvántartás közhitelesnek minősül.”
16. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági
engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
23. § (1) A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló
439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A hulladékgazdálkodási hatóság a nyilvántartásba vett közvetítőről, kereskedőről a Hulladékgazdálkodási
Információs Rendszerben (HIR) a Ht. 78/C. § (4) bekezdése szerint naprakész nyilvántartást vezet.”
(2) A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló
439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 14/B. §-sal egészül ki
„14/B. § A hulladékgazdálkodási hatóság az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységet végzőkről
a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerben (HIR) a Ht. 78/C. § (4) bekezdése szerint naprakész
nyilvántartást vezet.”
17. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása
24. §
Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 52. § nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész.
18. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosítása
25. §
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki
„(8) Az EETS szolgáltatókról vezetett nyilvántartás tartalmazza
a) az EETS szolgáltató azonosító adatait,
b) a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát és a nyilvántartásba vétel időpontját.
(9) Az EETS szolgáltatók nyilvántartása a (8) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – a természetes
személyazonosító adatok, a lakcím adatok, továbbá a cégadatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.”
8320 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
19. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása
26. §
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.)
Korm. rendelet 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti névjegyzék a Méptv.
a) 207. § (2) bekezdés 8–12. és 14–21. pontja szerinti adatok,
b) 207. § (3) bekezdés d) pontjában a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező
alkalmazottak vagy tagok megjelölése,
c) 207. § (3) bekezdés f ) és g) pontja szerinti adatok,
d) 211. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatok, valamint
e) 211. § (3) bekezdésében a továbbképzési kötelezettség teljesítésének ténye
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
20. A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet módosítása
27. §
A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § (9) bekezdésében a „meghatározott
közhiteles nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „meghatározott nyilvántartásban” szöveg lép.
21. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági
üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet
módosítása
28. §
A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett
nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki
„(2a) Az adatlap a Fétv. 100. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adat tekintetében az üzemközpont
fekvése szerinti ingatlan helyrajzi számát, a fekvése szerinti településnek és az ingatlan fekvésének megjelölését
tartalmazza.”
22. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet
módosítása
29. §
A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép
„8. § (1) A Kormányhivatal a bejelentett tanúsító szervezet, a tanúsított minőségügyi rendszert („H” vagy „E” modult)
alkalmazó szerelő- és forgalmazó vállalkozás, továbbá a nyilvántartott szervezet használatbavételi alkalmassági
nyilatkozat kiállítását követően benyújtott kérelmére – növekvő sorrendben vezetett azonosító számon –
az országos nyilvántartásba bejegyzi az új berendezéseket.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a berendezés azonosító számát és a felszerelés helyét, a 9. §-ban meghatározott főbb műszaki adatokat és
a gyártási számot vagy munkaszámot, továbbá a felújítás időpontját és a gyártó, illetve a bejelentett tanúsító
szervezet által megjelölt felvonószerelő-vállalkozás megnevezését,
b) a berendezés tulajdonosának és – ha nem azonos – az üzemeltetőjének a nevét és címét,
c) a használatbavételi alkalmassági nyilatkozat számát,
d) annak tényét, hogy a berendezés végleges használatbavételi engedéllyel rendelkezik,
e) a berendezés műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatai elvégzésének időpontját, a felülvizsgálat lényeges
megállapításait, felülvizsgálat alapján a megtett intézkedéseket,
f ) az esetlegesen történt balesetekkel kapcsolatos intézkedéseket,
g) a Hatóság által tett intézkedéseket,
h) az üzemeltetés hat hónapnál hosszabb ideig történő leállítása, valamint a leállítást követő ismételt üzembevétele
időpontját, valamint
i) a berendezés üzemeltető általi leállítását.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8321
(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell az üzembe helyezés előtti vizsgálat jegyzőkönyvét,
a használatbavételi alkalmassági nyilatkozatot, valamint a szakági műszaki előírásokban meghatározott műszaki
adatlapot.
(4) A Hatóság a nyilvántartás (2) bekezdés d) és g) pontjában megjelölt adatokról a használatbavételt
engedélyező határozat, illetve a Hatóság intézkedését tartalmazó határozat véglegessé válását követően értesíti
a Kormányhivatalt.
(5) A megszüntetett berendezésre vonatkozó adatokat a Kormányhivatal a berendezés megszüntetését követő
egy év leteltével – a berendezés nyilvántartási száma kivételével – törli az (1) bekezdésben említett nyilvántartásból.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), c)–e) és g) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
30. §
A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A nyilvántartott szervezetek és az ellenőrök tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint az interneten közzéteendő adatokat
a Kormányhivatal a honlapján közzéteszi.”
23. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása
31. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)
Korm. rendelet 6. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
32. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)
Korm. rendelet
a) 6. melléklet 2.1.2. pont a) alpontjában a „székhelyének és valamennyi telephelyének” szövegrész helyébe
a „központi” szöveg,
b) 6. melléklet 2.1.2. pont h) alpontjában a „címe, a” szövegrész helyébe a „címe, képzésihelyszín-biztosítói
minősége, a” szöveg
lép.
33. §
Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet
a) 6. melléklet 2.1.1. pont k) alpontja,
b) 6. melléklet 2.1.2. pont h) alpontjában az „ , a képzési helyet biztosító által fogadható hallgatók maximális
száma képzésenként” szövegrész,
c) 6. melléklet 2.2. pont e) alpontja,
d) 6. melléklet 3. pont d) alpontja.
24. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint
a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
módosítása
34. §
A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás
meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A hatósági hivatalos névjegyzék a (2) bekezdés b)–d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.”
35. §
A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás
meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 38. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek
„(2) A kamarai jegyzék tartalmazza legalább a minősített ajánlattevő
a) nevét, székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét);
b) jegyzék szerinti besorolását;
8322 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
c) jegyzékbe bejegyzésének időpontját;
d) által igazolt minősítési szempontokat.
(3) A kamarai jegyzék a (2) bekezdés b)–d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak
minősül.”
36. §
Hatályát veszti a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési
műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében
az „A hatósági hivatalos jegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni
kell.” szövegrész.
25. A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként
történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló
365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása
37. §
Hatályát veszti a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként
történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.)
Korm. rendelet
a) 13. § (4) bekezdése,
b) 17. § (4) bekezdése.
26. A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi
feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló
385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása
38. §
Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi
feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.)
Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés k) pontja.
27. A fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet módosítása
39. §
A fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a), c)–e) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles.”
28. A víziközmű-bekötést végző személyek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló
220/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása
40. §
A víziközmű-bekötést végző személyek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 220/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet
2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/I. § (1) bekezdése alapján, a Hatóság
a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kivitelezői jogosultsággal rendelkező személyekről
(a továbbiakban: vízszerelő) vezetett nyilvántartása az 1. melléklet II. rész 1–12. sorában foglalt adatokat
tartalmazza.”
29. A kulturális szakemberek szakmai továbbképzésének nyilvántartásba vételi szabályairól szóló
378/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
41. §
A kulturális szakemberek szakmai továbbképzésének nyilvántartásba vételi szabályairól szóló 378/2017. (XII. 11.)
Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„4. § A programokról vezetett nyilvántartásban szerelő adatokat a miniszter a kormányzati portálon közzéteszi.”
30. A barlangok nyilvántartásáról szóló 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása
42. §
A barlangok nyilvántartásáról szóló 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „minősített, illetve
a Nyilvántartásban szereplő személyes” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, az ingatlan-
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8323
nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok, valamint
az 1. melléklet 1.2. és 1.3. pontjában, 1.4. pont d) és e) alpontjában, 1.5. pont c) alpontjában meghatározott”
szöveg lép.
31. A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő
eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
43. § (1) A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról
szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki
„(5a) A Nyilvántartás az (5) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
(2) A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról
szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A tachográf kártya nyilvántartás a 165/2014/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatok
tekintetében – a járművezető azonosító adatai, az érvényes vezetői engedély száma és a vezetői engedélyt
kibocsátó ország kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
32. A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló
532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
44. §
Hatályát veszti a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 88. § (3) bekezdése,
b) 106. § (2) bekezdése,
c) 106. § (5) bekezdése.
33. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló
257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása
45. §
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép
„23. § (1) A névjegyzéket a Hatóság kereshető formában teszi közzé a honlapján.
(2) A névjegyzék tartalmazza a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
a) lajstromszámát,
b) nevét,
c) a 2. § (1) bekezdése szerinti, a Hatóság honlapján közzétett dokumentumban (űrlap) feltüntetett elérhetőségeit,
d) névjegyzékbe vételének időpontját,
e) a névjegyzékbe vétel hatálya lejártának időpontját,
f ) a nem független felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó esetében ennek tényét és
g) a nem független felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó esetében a munkáltatóra vonatkozó adatokat
(név, székhely).
(3) A névjegyzék a (2) bekezdés a) és d)–f ) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
34. A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása
46. §
A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet
a) 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyilvántartása” szövegrész helyébe a „közhiteles nyilvántartása”
szöveg,
b) 14. § (1a) bekezdésében a „nyilvántartásában” szövegrész helyébe a „közhiteles nyilvántartásában” szöveg,
c) 14. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásában” szövegrész helyébe a „közhiteles nyilvántartásában” szöveg
lép.
8324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
35. A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása
47. §
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 244. §-a a következő
(3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A duális képzőhelyek nyilvántartása a duális képzőhely megnevezése, szakirányú oktatási célt szolgáló
székhelyének vagy telephelyének címe, valamint az (1) bekezdés b), c) és e) pontja vonatkozásában közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül. A duális képzőhelyek nyilvántartása az abban szereplő közhiteles adatokban
történt változással érintett adatokat, a változás időpontját és hatályát közhitelesen tartalmazza.”
48. §
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 114. alcíme a következő
346/A. §-sal egészül ki
„346/A. § A szakképzés információs rendszerében
a) a tanulmányi rendszer részeként nyilvántartott
aa) szakképzési intézménytörzs – a 343. § (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában az ac) és ad) alpont és
a c) pont kivételével – a 343. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok,
ab) tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása az Onytv. 1/A. melléklet II. rész 1. pont a) alpontja
esetében a tanulók és a képzésben részt vevő személyek oktatási azonosító száma, az 1. pont c) alpontja esetében
a törvényes képviselő neve tekintetében, valamint az 1. pont e)–j) és l)–u) alpontjában meghatározott adatok,
ac) alkalmazotti nyilvántartás – az alkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelének kivételével – az Onytv.
1/A. melléklet III. rész a)–k) és m) pontjában meghatározott adatok,
b) elektronikus vizsgarendszer nyilvántartása – a vizsgázó természetes személyazonosító adatai kivételével –
az Onytv. 1/A. melléklet IV. rész 1–4. pontjában meghatározott adatok, valamint
c) oktatói továbbképzés nyilvántartása az Onytv. 1/A. melléklet V. rész 2. pont a)–h) és j)–k) alpontjában
meghatározott adatok
vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
36. Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló
349/2021. (VI. 22.) Korm. rendelet módosítása
49. §
Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 349/2021. (VI. 22.)
Korm. rendelet 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki
„(3a) A nyilvántartás – a cégnyilvántartásban szereplő adatok kivételével – a (3) bekezdés b)–d) pontjában
meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
37. A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosítása
50. §
A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartás a (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles.”
51. §
A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„36. § (1) A borászati üzemengedély-nyilvántartás a Btv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott adatokon túl
tartalmazza
a) a borászati üzemengedélyes
aa) partnerazonosító számát,
ab) gazdasági akta számát,
ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;
b) a borászati üzem
ba) helyét,
bb) nyilvántartásba vételének dátumát;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8325
c) a borászati üzemben
ca) végezhető, 32. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek felsorolását,
cb) az engedély megadását követően továbbra is tárolni kívánt azon adómentes, fogyasztásra szánt borászati
terméktételek mennyiségét hektoliterben, két tizedesjegy pontossággal, amelyet az üzemengedély megadását
megelőzően a borászati üzemengedéllyel érintett ingatlanban tároltak;
d) a kiszerelést végző borászati üzemek 32. § (3) bekezdése szerinti kódját.
(2) A borászati üzemengedély-nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) pontjában, c) pont
ca) alpontjában, valamint d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles.”
52. §
A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló
435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a HNT által létrehozott FBB-kről a NÉBIH által vezetett
nyilvántartás közhiteles az FBB illetékességi körébe tartozó földrajzi árujelzők, valamint az FBB működési helye
tekintetében.”
38. A hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett koncesszori alvállalkozói nyilvántartás tartalmával
és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 55/2023. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása
53. §
Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett koncesszori alvállalkozói nyilvántartás tartalmával
és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 55/2023. (II. 27.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében
az „A nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít –
közhiteles hatósági nyilvántartás.” szövegrész.
39. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló
80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása
54. §
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet
23. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki
„(10) A nyilvántartás – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a cégnyilvántartásban szereplő
adatok kivételével – a 3. melléklet 1.2–3. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
55. §
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet
24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) A nyilvántartás a 13. § (4) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
40. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok
ellátására irányuló jogviszonnyal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló
315/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet módosítása
56. §
Hatályát veszti az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására
irányuló jogviszonnyal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló 315/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet.
41. A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék
forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása
57. §
A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának
részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) A nyilvántartás a 32. § (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartás.”
8326 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
42. Az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet
módosítása
58. §
Az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet 20. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép
„20. § (1) A névjegyzék tartalmazza az állami közbeszerzési szaktanácsadó
a) lajstromszámát,
b) nevét,
c) a 2. § (1) bekezdése szerinti, a Hatóság honlapján közzétett dokumentumban (űrlap) feltüntetett elérhetőségeit,
d) névjegyzékbe vételének időpontját,
e) a névjegyzékbe vétel hatálya lejártának időpontját és
f ) a munkáltatójára vonatkozó adatokat (név, székhely).
(2) A névjegyzék az (1) bekezdés a) és d)–e) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
43. Az állami légijármű nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint annak típus- és
légialkalmasságáról szóló 269/2024. (IX. 17.) Korm. rendelet módosítása
59. §
Hatályát veszti az állami légijármű nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint annak típus- és
légialkalmasságáról szóló 269/2024. (IX. 17.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése.
44. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló
235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet módosítása
60. §
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.)
Korm. rendelet a 2. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
45. Az egyes turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló
484/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása
61. §
Az egyes turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 484/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. §
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(3) A 14. § (2) bekezdése, a 21. §, a 24. § (1) bekezdés d) pontja, a 6. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.”
62. §
Nem lép hatályba a 484/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés e) pontja és 8. melléklete.
46. Záró rendelkezések
63. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–44. alcím és az 1. és a 2. melléklet 2026. január 1. napján lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8327
1. melléklet a 342/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez
1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)
Korm. rendelet 6. melléklete a következő 1. ponttal egészül ki
„1. A felsőoktatási intézménytörzs keretében tárolt adatok tekintetében az alábbi adatok kivételével a nyilvántartás
közhiteles nyilvántartásnak minősül
1.1. az intézmény fenntartójának statisztikai számjele,
1.2. a felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadása tárgyában megkötött megállapodások tekintetében
az átadó és az átvevő fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe,
1.3. az Nftv. 14. § (2a) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott képzési hely biztosítására vonatkozó
megállapodások tekintetében a felsőoktatási intézmény és a képzési helyet biztosító hivatalos neve,
székhelyének címe,
1.4. az Nftv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, a hallgatók tanulmányainak folytatásáról megkötött
megállapodások tekintetében a felsőoktatási intézményt megszüntető fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe,
1.5. a hallgatók számára szálláshely biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodások tekintetében
az együttműködő partner hivatalos neve, székhelyének címe,
1.6. a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi, valamint magyar felsőoktatási intézménynek az Nftv. 78. §
(1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín
biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodás tekintetében az együttműködő partner hivatalos neve,
székhelyének címe,
1.7. a diákotthon fenntartójának statisztikai számjele.”
2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)
Korm. rendelet 6. melléklet 2.1.2. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Felsőoktatási intézmények
további intézményi adatok)
„e) magyar vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben, közös képzés keretében vagy az Nftv.
77. § (4) bekezdése alapján folytatott képzés tárgyában megkötött megállapodásokról az együttműködő
felsőoktatási intézmény hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, képzési együttműködő partneri minősége,
a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, esetleges nemzetközi kerete, a képzés neve; magyar és külföldi
felsőoktatási intézménynek a 20. § (9) bekezdése szerinti képzése esetén a képzésnek a 2.5.1–2.5.4. pont szerinti
– a megállapodásban meghatározott – adatai;”
3. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)
Korm. rendelet 6. melléklet 2.1.2. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Felsőoktatási intézmények
további intézményi adatok)
„g) felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadása tárgyában megkötött megállapodásokról az átadó és
az átvevő fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe, átadó vagy átvevő fenntartói minősége, a megállapodás
célja, kelte, a fenntartói jog átvételének napja;”
4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)
Korm. rendelet 6. melléklet 2.1.2. pont i)–k) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Felsőoktatási intézmények
további intézményi adatok)
„i) az Nftv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, a hallgatók tanulmányainak folytatásáról megkötött
megállapodásokról a felsőoktatási intézményt megszüntető fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe,
a megszűnő és a tanulmányok folytatását biztosító felsőoktatási intézmények neve, a megállapodás célja, kelte;
j) hallgatók számára szálláshely biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásokról az együttműködő
partner hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, szálláshelybiztosítói minősége, a megállapodás célja, kelte,
kezdete, tervezett vége;
k) külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi, valamint magyar felsőoktatási intézménynek az Nftv. 78. §
(1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési
helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásról az együttműködő partner hivatalos neve,
székhelyének címe, típusa, képzésihelyszín-biztosítói minősége, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett
vége;”
8328 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
5. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)
Korm. rendelet 6. melléklet 2.2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Diákotthonok:)
„b) fenntartó(k) típusa és statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével), fenntartói minősége;”
2. melléklet a 342/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez
„5. melléklet a 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs és adatszolgáltatási
tevékenységekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását ellenőrző hatóságok
A B
A 3. melléklet szerinti regisztrációra és adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai
1. Ellenőrző hatóság
attrakció
területileg illetékes fővárosi, vármegyei
2. közhasználatú fürdő
kormányhivatal
területileg illetékes fővárosi, vármegyei
3. természetes fürdőhely
kormányhivatal
területileg illetékes fővárosi, vármegyei
4. muzeális intézmény, vár, kastély
kormányhivatal
turisztikai közlekedési infrastruktúrához tartozó közlekedési
5.
eszközök közül
a belvízi személyszállítási tevékenység
1. a Balatoni Hajózási Zrt. járata végzi a személyszállítási
5.1. tevékenységet,
2. a MAHART – PassNave Személyhajózási Korlátolt Felelősségű
Társaság járata végzi a személyszállítási tevékenységet területileg illetékes fővárosi, vármegyei
a TEÁOR’25 49.12 Egyéb vasúti személyszállítási tevékenység kormányhivatal
5.2. közül a „keskeny nyomtávú vasút (kisvasút) személyszállítási
célra” szolgáltatás
a TEÁOR’25 49.34 Személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval
5.3.
szolgáltatás
a TEÁOR’25 49.12 Egyéb vasúti személyszállítás tevékenység
5.4.
közül a „személyszállítás siklóval” szolgáltatás
turisztikai közlekedési infrastruktúrához tartozó közlekedési
eszközök: a TEÁOR’25 49.31 Menetrend szerinti közúti
6. területileg illetékes jegyző
személyszállítás tevékenység közül a „hop on hop off” jellegű
menetrend szerinti buszos városnéző turisztikai szolgáltatás
7. kalandpark területileg illetékes jegyző
területileg illetékes fővárosi, vármegyei
8. állatkert
kormányhivatal
9. vidámpark területileg illetékes jegyző
területileg illetékes fővárosi, vármegyei
10. védett természeti terület bemutatóhelye
kormányhivatal
11. zenés, táncos rendezvény területileg illetékes jegyző
területileg illetékes fővárosi, vármegyei
12. műemlék
kormányhivatal
”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8329
A Kormány 343/2025. (X. 31.) Korm. rendelete
az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint
ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről
és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról
[1] A jogszabály célja a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2025. évi
LXXVII. törvényben meghozott döntésre tekintettel a különleges jogrend fenntartása.
[2] A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a szomszédos országban fennálló
fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről
szóló 2022. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. §
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek
magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes
veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„5. § Ez a rendelet 2026. május 14-én hatályát veszti.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelete
az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló
2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról
[1] A mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU,
a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797
és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet
szerint tagállami bejelentő hatóságok jelölik ki a mesterséges intelligencia rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét
ellenőrző szervezeteket, és a tagállami hatóságok gondoskodnak e rendszerek jogszerű használatának utólagos
piacfelügyeletéről.
[2] Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi
LXXV. törvény meghatározza a hazai MI bejelentő hatóság és MI piacfelügyeleti hatóság alapvető feladatait és eljárásának
rendjét, valamint létrehozta a jogalkalmazás egységességét biztosító Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot.
[3] E törvény szerint a Kormány rendeletében állapítja meg a részletes eljárási szabályokat, és a Kormány rendeletében
gondoskodik az MI bejelentő- és piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervezetek kijelöléséről.
[4] A Kormány
az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi
LXXV. törvény 11. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról
szóló 2025. évi LXXV. törvény 11. § (2) bekezdés d) pontjában és a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló
2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdés e) és f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról
szóló 2025. évi LXXV. törvény 11. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról
szóló 2025. évi LXXV. törvény 11. § (2) bekezdés e) és f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. § (1) és (2) bekezdése tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés
a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
8330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
a 9. §, a 10. § és az 1. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. §
b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását ellátó hatóságok kijelölése
1. § (1) A Kormány az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása körében az (EU) 2024/1689
európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 28. cikke szerinti bejelentő hatóság (a továbbiakban: MI bejelentő hatóság) feladatainak ellátására a Nemzeti
Akkreditáló Hatóságot,
b) 70. cikke szerinti piacfelügyeleti hatóság (a továbbiakban: MI piacfelügyeleti hatóság) feladatainak ellátására
a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és
c) a 70. cikk (2) bekezdése szerinti egyedüli kapcsolattartó pont feladatainak ellátására a minisztert
jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kizárólagos hatáskörökön kívül az MI bejelentő hatóság vagy az MI piacfelügyeleti hatóság
jár el az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából mindazon ügyekben,
amelyekre törvény vagy kormányrendelet alapján más hatóságot nem jelöl ki.
(3) Az MI bejelentő hatóság és az MI piacfelügyeleti hatóság hatásköre nem terjed ki az (EU) 2024/1689 európai
parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 3. pontja szerinti szolgáltatók, valamint az (EU) 2024/1689 európai parlamenti
és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti alkalmazók közül azon személyekre és szervezetekre, amelyek
esetében törvény vagy kormányrendelet ekként rendelkezik.
(4) Az MI bejelentő hatóság és az MI piacfelügyeleti hatóság kérésre, de legalább évente beszámol a Kormány és
a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács felé az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet tagállami
végrehajtásáról és a mesterséges intelligencia alkalmazásával összefüggő hazai tapasztalatokról.
2. Az MI bejelentő hatóság eljárására vonatkozó különös szabályok
2. § (1) A nagy kockázatú mesterséges intelligencia rendszerrel kapcsolatos, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és
tanácsi rendelet III. fejezet 2. szakaszában meghatározott követelmények teljesítésének megfelelőségértékelését
végző szervezetként olyan akkreditált státusszal rendelkező szervezet jelölhető ki, amelyik megfelel
az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek
tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.) 3. § (2) bekezdésében foglalt
követelményeknek.
(2) Az MI bejelentő hatóság által kiadott kijelölés időtartama – az Msztv. 7. §-ában foglaltakra figyelemmel – legfeljebb
az akkreditált státusz lejártáig terjedhet.
(3) A kijelölés iránti kérelemben a kérelmező szervezet alkalmassága és felkészültsége a 765/2008/EK rendelet
2. cikk 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testületnek a kérelmező szervezet Msztv. 3. § (2) bekezdésében
meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozatával és
annak mellékletével igazolható.
(4) Az MI bejelentő hatóság a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben eljárva az (EU) 2024/1689 európai parlamenti
és tanácsi rendelet keretei között az Msztv., a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt
szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban
Msztv. vhr.) szerinti szankciókat alkalmazza. Az MI bejelentő hatóság a kijelölt megfelelőségértékelési terület
egészén vagy egy részén visszavonja a kijelölt szervezet engedélyét, ha a kijelölt szervezet akkreditációját
(részlegesen vagy teljesen) visszavonják, vagy az megszűnik.
(5) A kijelölt szervezet az előző évben végzett megfelelőségértékelési tevékenységéről készített jelentést minden
évben január 31-ig megküldi az MI bejelentő hatóságnak mint kijelölő hatóságnak. A kérelmező szervezetnek
rendelkeznie kell a jelentés kérelmezett megfelelőségértékelési területhez igazított mintájával.
(6) A jelentés a következőket tartalmazza
a) jogszabályok, termékcsoportok és megfelelőségértékelési eljárások (modulok) szerint a megrendelő
gazdasági szereplők, a szerződések, a vizsgálati, ellenőrzési jegyzőkönyvek, a kiadott tanúsítványok számát,
b) a közreműködő szervezet nevét,
c) annak a három gazdasági szereplőnek a megnevezését, amellyel a legtöbb megfelelőségértékelési
tevékenység elvégzésére irányuló szerződést kötötte,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8331
d) a gazdasági szereplőknek a kijelölt szervezet tevékenységével összefüggő panaszai felsorolását és
a kivizsgálás eredményét,
e) a kijelölt megfelelőségértékelési területtel kapcsolatos képzések, együttműködések felsorolását,
f) az Msztv. vhr. 2. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott részvétel bemutatását,
g) a kijelölt megfelelőségértékelési területen – az MI-rendszer forgalmazására vonatkozó rendelkezések
megsértésével összefüggésben – a piacfelügyeleti hatóságnak és a kijelölt megfelelőségértékelési
területen működő más megfelelőségértékelő szervezeteknek küldött tájékoztatások, valamint a visszavont
tanúsítványok számát.
3. Az MI piacfelügyeleti hatóság eljárására és az eljárás keretében megállapított közigazgatási bírságra
vonatkozó különös szabályok
3. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság mint piacfelügyeleti hatóság tájékoztatja az MI bejelentő hatóságot mint kijelölő
hatóságot minden olyan általa hozott hatósági döntésről, amely a kijelölési eljárást érintheti.
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös
rendezése érdekében érdemi határozathozatal helyett jogosult az ügyféllel írásban kötött hatósági szerződéssel
rendezni az ügyet.
4. § (1) Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi
LXXV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított közigazgatási bírság legmagasabb összege
az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. és 100. cikkében meghatározott összeg lehet, azzal, hogy
a) a közigazgatási bírságot forintban kell megállapítani,
b) ha a közigazgatási bírság megállapításakor az MI piacfelügyeleti hatóságnak az (EU) 2024/1689 európai
parlamenti és tanácsi rendelet 99. vagy 100. cikke szerinti, euróban meghatározott legmagasabb mértékre
vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, a közigazgatási bírság legmagasabb összegére vonatkozóan
az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet
ba) 99. cikk (3) bekezdése alkalmazásában 13 300 000 000 forint,
bb) 99. cikk (4) bekezdése alkalmazásában 5 700 000 000 forint,
bc) 99. cikk (5) bekezdése alkalmazásában 2 850 000 000 forint,
bd) 100. cikk (2) bekezdése alkalmazásában 570 000 000 forint,
be) 100. cikk (3) bekezdése alkalmazásában 285 000 000 forint
összeget kell figyelembe venni.
(2) A közigazgatási bírságot 30 napon belül kell megfizetni az MI Piacfelügyeleti hatóság részére, a határozatban
foglaltak szerint.
4. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsra vonatkozó szabályok
5. § (1) Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi
LXXV. törvény 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személyek vagy szervek a következők
a) az igazságügyért felelős miniszter,
b) az egészségügyért felelős miniszter,
c) a honvédelemért felelős miniszter,
d) az informatikáért felelős miniszter,
e) a kultúráért és innovációért felelős miniszter,
f) a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
g) a Központi Statisztikai Hivatal,
h) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság,
i) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.
(2) A törvényben meghatározott feladatai megvalósítása során a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács különösen
az alábbi tevékenységeket is ellátja
a) összefogja és előmozdítja a széles körű, minden állampolgár számára elérhető mesterséges intelligencia
jártasság fejlesztő képzési struktúrák kidolgozását, felügyeli azok végrehajtását, és értékeli azok társadalmi,
gazdasági hatását,
8332 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
b) nyomon követi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos változó munkaerőpiaci igényeket, és
a meghatározó nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével kidolgozza a piacképes mesterséges
intelligencia szakemberek képzésének módszertanát és a megvalósításhoz szükséges képzési programokat,
c) a hazai közszolgálati mesterséges intelligencia szaktudás és szakemberállomány megteremtése
és utánpótlása céljából, valamint az mesterséges intelligencia szuverenitás megőrzése érdekében
tehetséggondozó programokat dolgoz ki,
d) ösztöndíjprogramokat alakíthat ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományos tevékenységet
folytató kutatók, valamint felsőoktatási hallgatók számára,
e) gondoskodik a hazai szakértők delegálásáról a mesterséges intelligencia fejlesztésével, alkalmazásával,
szabványok kidolgozásával foglalkozó nemzetközi testületekbe.
5. Záró rendelkezések
6. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
7. §
Ez a rendelet a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint
a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet,
továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i
(EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
8. § (1) A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §
(1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki
(E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság:)
„p) a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter.”
(2) Az R1. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) Ez a rendelet a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint
a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet,
továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i
(EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
9. §
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) a következő 15. §-sal egészül ki
„15. § Az 1. melléklet 23. pontja a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról,
valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144
rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló,
2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a mesterséges intelligenciáról szóló
rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
10. §
Az R2. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8333
1. melléklet a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez
Az R2. 1. melléklete a következő 23. ponttal egészül ki
„23. Mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatos ügyek
A B C D E F
Másodfokon Állásfoglalás
Közigazgatási hatósági Elsőfokon eljáró
1. Szakkérdés Bevonás és közreműködés feltétele eljáró beszerzésének
eljárás szakhatóság
szakhatóság határideje
a mesterséges intelligencia rendszer
NKFH azon megfelel a mesterséges intelligenciára Az eljárásban megállapítható
fogyasztóvédelmi és vonatkozó harmonizált szabályok vagy valószínűsíthető, hogy
piacfelügyeleti hatósági megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a termék vagy szolgáltatás
eljárása, amelyben a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, mesterséges intelligencia
Vállalkozásfejlesztésért
2. az eljárás tárgyát képező az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és rendszert tartalmaz, vagy – 8 nap
felelős miniszter
termék vagy szolgáltatás az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá előzetesen megállapításra került,
mesterséges a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és hogy a mesterséges intelligencia
intelligencia rendszert az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról lényeges alkotóeleme az eljárás
tartalmaz szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 tárgyának.
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
a mesterséges intelligencia rendszer
megfelel a mesterséges intelligenciára Az eljárásban megállapítható
NAIH által lefolytatott
vonatkozó harmonizált szabályok vagy valószínűsíthető, hogy
adatvédelmi hatósági
megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a hatósági eljárás tárgya
eljárás, amelyben
a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, mesterséges intelligencia
az eljárás tárgyát képező vállalkozásfejlesztésért
3. az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és rendszert tartalmaz, vagy – 8 nap
termék vagy szolgáltatás felelős miniszter
az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá előzetesen megállapításra került,
mesterséges
a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és hogy a mesterséges intelligencia
intelligencia rendszert
az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról lényeges alkotóeleme az eljárás
tartalmaz
szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 tárgyának.
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
Versenyfelügyeleti eljárásban
a mesterséges intelligencia rendszer
az eljáró hatóság megállapítja
GVH által megfelel a mesterséges intelligenciára
a tényállásban vagy
kezdeményezett vonatkozó harmonizált szabályok
valószínűsíthető, hogy
versenyfelügyeleti megállapításáról, valamint a 300/2008/EK,
az eljárás tárgyául szolgáló
eljárás, amelyben a 167/2013/EU, a 168/2013/EU,
termék vagy szolgáltatás vállalkozásfejlesztésért
4. az eljárás tárgyát képező az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és – 8 nap
mesterséges intelligencia felelős miniszter
termék vagy szolgáltatás az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a
rendszert tartalmaz, vagy
mesterséges 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és
előzetesen megállapításra került,
intelligencia rendszert az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról
hogy a mesterséges intelligencia
tartalmaz szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689
lényeges alkotóeleme az eljárás
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
tárgyának.
A gyógyszerrel vagy
Nemzeti
a mesterséges intelligencia rendszer orvostechnikai eszközzel,
Népegészségügyi
megfelel a mesterséges intelligenciára gyógyászati segédeszközzel
és Gyógyszerészeti
vonatkozó harmonizált szabályok kapcsolatos, a fogyasztókkal
Központ által Nemzeti
megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, szembeni kereskedelmi
kezdeményezett Népegészségügyi
a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, gyakorlatra vonatkozó
hatósági eljárás, és Gyógyszerészeti
5. az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és szabályok megsértése, valamint – 8 nap
amelyben az eljárás Központ,
az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a gyógyszerek, a gyógyászati
tárgyát képező termék vállalkozásfejlesztésért
a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és segédeszközök reklámozására
vagy szolgáltatás felelős miniszter
az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról vonatkozó, a Gyftv. 17. §
mesterséges
szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 (4) vagy (6) bekezdése szerinti
intelligencia rendszert
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek tilalom megsértése miatt indult
tartalmaz
eljárás.
”
8334 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
V. A Kormány tagjainak rendeletei
Az igazságügyi miniszter 13/2025. (X. 31.) IM rendelete
a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló
17/2020. (XII. 23.) IM rendelet módosításáról
[1] Figyelemmel a jogorvoslathoz való jog teljes körű érvényesülésére, illetve arra, hogy a közigazgatási perekben a megelőző
hatósági eljárás során a releváns tényállás és adatok jelentős része már tisztázott, továbbá az eljárásban érintett alperes
közigazgatási szerv szakmai jogalkalmazóként közreműködik, szükséges a keresetlevél és egyéb bírósági beadványok
tartalmának és benyújtási módjának egyszerűsítése, különösen a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy
felek számára. Ennek érdekében biztosított, hogy a keresetlevél ne tartalmazzon felesleges, a támadott közigazgatási
döntésből vagy annak irataiból megállapítható adatokat. Emellett lehetővé válik a kereset benyújtása formanyomtatvány
használatával, elősegítve ezáltal az állampolgárok könnyebb joggyakorlását és az eljárások gyorsabb lefolytatását.
[2] E célok végrehajtására a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés g) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet
119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el
1. §
A polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.)
IM rendelet 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Ha a természetes személy fél a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el,
az egyedi döntéssel szemben a 22. mellékletben meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti a keresetlevelet.”
2. §
A polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.)
IM rendelet az 1. melléklet szerinti 22. melléklettel egészül ki.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
Dr. Tuzson Bence s. k.,
igazságügyi miniszter
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8335
1. melléklet a 13/2025. (X. 31.) IM rendelethez
„22. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez
Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek számára rendszeresített, egyszerűsített
keresetlevél-nyomtatvány az egyedi döntéssel szemben indított közigazgatási perhez1
1. A természetes személy felperes2 adatai3
1.1. Név
1.2. Születési hely és idő: , év hó nap
1.3. Születési név
1.4. Anyja neve
1.5. Lakcím
1.6. Adóazonosító jel
1.7. Egyéb elérhetőség
1.7.1. Levelezési cím (ha nem azonos a lakcímével)
1.7.2. Elektronikus levelezési cím4
1.7.3. Telefonszám
1.8. Felperes meghatalmazott képviselőjének adatai5
Név
Kézbesítési cím
E-mail-cím6
1.8.1. Több meghatalmazott esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő neve
1
A jogi képviselő (pl. ügyvéd vagy kamarai tanácsos) nélkül eljáró természetes személy felperes a közigazgatási pert – a 19. melléklet szerinti
nyomtatvány mellett – jelen melléklet „egyszerűsített” nyomtatványának kitöltése és előterjesztése útján is megindíthatja, ha közigazgatási
szerv döntése ellen irányul. A nyomtatvány kitöltéséhez a járásbíróságok ügyfélfogadási időben támogatást és benyújtási lehetőséget,
míg a kormányablakok kizárólag benyújtási lehetőséget biztosítanak. A keresetlevél előterjesztésekor csak a nyomtatványt kell benyújtani,
a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot
ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek
rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlap(ok)on kell rögzíteni. A pótlap(oka)t be kell sorszámozni,
és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni.
2
Az a fél, aki a pert kezdeményezheti.
3
Több felperes esetén használja a megfelelő pótlapot, ezen a nyomtatványon legfeljebb egy természetes személy felperest tud feltüntetni.
4
Akkor töltendő ki, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
5
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak,
pertársnak).
6
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
8336 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
2. A támadott egyedi döntés
2.1. Döntés száma
2.2. Döntést hozó közigazgatási szerv7 megnevezése8
2.3. Döntés kézbesítésének vagy a döntésről való tudomásszerzésnek a napja
3. A kereseti kérelem, a jogsérelem9, jogsértés10 és a bizonyítékok11 előadása
3.1. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a 2. pontban megjelölt döntés által számomra okozott jogsérelmet
a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontja szerint – a közigazgatási
cselekmény hatályon kívül helyezésével / megsemmisítésével / megváltoztatásával – orvosolja12. Kereseti kérelmem
jogi és ténybeli indokolásául a következőket adom elő
7
Az a közigazgatási szerv, melynek nevében a döntés kiadmányozásra került.
8
Több alperes esetén használjon pótlapot!
9
Annak a kifejtése, hogy a közigazgatási szerv döntése mely jogát vagy jogos érdekét sérti. Nem jelenti a konkrét jogszabályhely feltétlen
megjelölésének kötelezettségét, azonban pontosan és határozottan írja le, hogy a közigazgatási szerv döntése milyen sérelemmel jár Önre nézve.
10
Annak kifejtése, hogy a közigazgatási szerv döntése milyen jogszabályi rendelkezéseket sért. Nem jelenti a konkrét jogszabályhely feltétlen
megjelölésének kötelezettségét, azonban pontosan és határozottan írja le, hogy mennyiben nem felel meg a döntés a rá vonatkozó jogszabályi
előírásoknak.
11
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol
a keresetlevélhez.
12
A kérelmet egyértelműen húzza alá, a megváltoztatás esetén kérése esetén fejtse ki, hogy milyen módon kívánja a döntés megváltoztatását.
Választás hiányában a bíróság a jogsérelem és a jogszabályi előírások alapján választja ki a jogsérelem orvoslását.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8337
3.2. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a közigazgatási pert tárgyaláson / tárgyaláson kívül bírálja el13.
4. Azonnali jogvédelem14 iránti kérelem (opcionális)
13
A kérelmet egyértelműen húzza alá. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. § (6) bekezdése alapján az illeték a peres eljárás illetékének
80%-a, ha közigazgatási perben a fél nem kéri tárgyalás tartását, és a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozza meg az ítéletet.
14
Az azonnali jogvédelem olyan garancia, amit akkor kérhetünk, ha a bíróság ítéletéig a döntés következtében valamilyen visszafordíthatatlan vagy
nehezen reparálható helyzet állhat elő. Azonnali jogvédelem keretében kérhető a közigazgatási cselekményre a keresetlevél halasztó hatályának
elrendelése, halasztó hatály feloldása, ideiglenes intézkedés vagy előzetes bizonyítás. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen
meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat
csatolni kell, mert a hiánypótlás lehetőségét a törvény kizárja. Az ügy érdemére vonatkozó hivatkozások az azonnali jogvédelem iránti kérelmet
nem alapozzák meg, a támadott közigazgatási döntés jogszerűségét vitató indokok azonnali jogvédelem iránti kérelem megalapozására nem
szolgálhatnak.
8338 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
5. Pótlap alkalmazása esetén az erre való utalás és annak rögzítése, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében,
mely sorszámú pótlap kerül csatolásra
6. Mellékletek15
Kelt: , év hó nap
aláírás
7. Tanúk16
1.
Név (teljes név)
Lakóhely (ennek hiányában tartózkodási hely)
Aláírás
2.
Név (teljes név)
Lakóhely (ennek hiányában tartózkodási hely)
Aláírás
15
Mellékelten csatolni kell: a) a feltüntetett bizonyítékokat; b) költségkedvezmény iránti kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat;
c) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is (pl. gondnok jár el a perben, a gyámhatóság
gondnokként kirendelő határozatát); d) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
16
Tekintettel arra, hogy a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt
előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton
a tanúk nevét és lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan is fel kell tüntetni.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8339
IX. Határozatok Tára
A miniszterelnök 90/2025. (X. 31.) ME határozata
főiskolai rektor felmentéséről és főiskolai rektor megbízásáról
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (8) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva
– a kultúráért és innovációért felelős miniszternek a fenntartóval egyetértésben tett előterjesztésére –
a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán
dr. Kovács Gusztávot főiskolai rektori megbízatása alól – lemondására tekintettel –
2025. szeptember 1-jei hatállyal
felmentem, egyidejűleg
dr. Lukács Ottiliát
– a 2025. október 15-étől 2029. június 30-áig terjedő időtartamra –
a rektori teendők ellátásával megbízom.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
8340 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.