Legislator Case Law & Legislation
mk-c19d54dc315cd8eee4294ea8fa244969bea9c3e8 HU

Magyar Közlöny 2025/127

1 Articles / Provisions · Hungary
Open official source Machine-readable Markdown (.md)

Statutory Text (1 Articles)

MK Magyar Közlöny 2025/127

MAGYAR KÖZLÖNY 127. szám

M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A

2025. október 31., péntek

Tartalomjegyzék

2025. évi LXXII. törvény A kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő

automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti

többoldalú Megállapodás kihirdetéséről 8125

2025. évi LXXIII. törvény A digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus

információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú

Megállapodás kihirdetéséről 8154

2025. évi LXXIV. törvény A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus

cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás

kiegészítésének kihirdetéséről 8179

2025. évi LXXV. törvény Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének

magyarországi végrehajtásáról 8201

2025. évi LXXVI. törvény Egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról 8206

2025. évi LXXVII. törvény A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve

humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek

elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról 8210

2025. évi LXXVIII. törvény A Szegedi Dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánítása

érdekében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosításáról 8211

2025. évi LXXIX. törvény A közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról 8212

2025. évi LXXX. törvény A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről

szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról 8219

2025. évi LXXXI. törvény A föld alatti energiahordozó-tárolással, valamint a földgáz biztonsági

készletezéssel összefüggő törvények módosításáról 8300

2025. évi LXXXII. törvény Egyes törvényeknek a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek

csökkentéséhez szükséges módosításáról 8304

339/2025. (X. 31.) Korm. rendelet A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő

adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.)

Korm. rendelet módosításáról 8306

340/2025. (X. 31.) Korm. rendelet Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró

szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet,

valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási

(fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet

módosításáról 8310

341/2025. (X. 31.) Korm. rendelet A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről

szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról 8312

342/2025. (X. 31.) Korm. rendelet A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről

szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek

módosításáról 8313

8124 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

343/2025. (X. 31.) Korm. rendelet Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve

humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi

következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet

kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló

424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról 8329

344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének

magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról 8329

13/2025. (X. 31.) IM rendelet A polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható

nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet módosításáról 8334

90/2025. (X. 31.) ME határozat Főiskolai rektor felmentéséről és főiskolai rektor megbízásáról 8339

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8125

II. Törvények

2025. évi LXXII. törvény

a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló

illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről*

[1] E törvény célja a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló

illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás, valamint az annak hátteréül szolgáló kriptoeszközökre vonatkozó

adatszolgáltatási keretszabályozás hazai jogrendbe történő átvétele.

[2] A törvény a hazai jogrendbe való átvétellel elismeri az érintett államokkal való kapcsolatokban a Megállapodás, valamint

az annak hátteréül szolgáló keretszabályozás kötelező hatályát.

[3] Az [1] preambulumbekezdésben említett cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

1. §

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret

alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás

(a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának az 1. mellékletben meghatározott államok viszonylatában

történő elismerésére.

2. §

Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § (1) A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási keretszabályozás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet

tartalmazza.

(2) A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási keretszabályozás hivatalos magyar nyelvű fordítását a 3. melléklet

tartalmazza.

4. §

A Megállapodás végrehajtása során az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási

együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szabályait kell alkalmazni.

5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet azon időpontban lép hatályba, amikor a Megállapodás 7. részének

2. bekezdésében meghatározott feltétel elsőként teljesül Magyarország és egy – 1. melléklet szerinti – más részes állam

vonatkozásában, és ezáltal a Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási keretszabályozás közöttük hatályba lép.

(3) A Megállapodás, az adatszolgáltatási keretszabályozás és a 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet

hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar

Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

6. §

Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

8126 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

1. melléklet a 2025. évi LXXII. törvényhez

1. Bahama-szigetek

2. Barbados

3. Brazília

4. Costa Rica

5. Dél-Afrika

6. Egyesült Királyság

7. Feröer-szigetek

8. Gibraltár

9. Guernsey

10. Indonézia

11. Izrael

12. Japán

13. Jersey

14. Kajmán-szigetek

15. Kanada

16. Kolumbia

17. Korea

18. Liechtenstein

19. Man-sziget

20. Norvégia

21. San Marino

22. Svájc

23. Szingapúr

24. Új-Zéland

2. melléklet a 2025. évi LXXII. törvényhez

„MULTILATERAL COMPETENT AUTHORITY AGREEMENT ON AUTOMATIC

EXCHANGE OF INFORMATION PURSUANT TO THE CRYPTO-ASSET

REPORTING FRAMEWORK

Whereas, the Jurisdictions of the signatories to this Multilateral Competent Authority Agreement on the Automatic

Exchange of Information pursuant to the Crypto-Asset Reporting Framework (the „Agreement”) are Parties to, or

territories covered by, the Convention on Mutual Administrative Assistance in Tax Matters or the Convention on

Mutual Administrative Assistance in Tax Matters, as amended by the Protocol amending the Convention on Mutual

Administrative Assistance in Tax Matters (the „Convention”); collectively the „Convention”, individually the „original

Convention” or the „amended Convention” respectively);

Whereas, the Jurisdictions intend to improve international tax compliance by further building on their relationship

with respect to mutual assistance in tax matters;

Whereas, the Crypto-Asset Reporting Framework was developed by the OECD, with G20 countries, to tackle tax

avoidance and evasion and improve tax compliance;

Whereas, the laws of the respective Jurisdictions require or are expected to require Reporting Crypto-Asset Service

Providers to report information with respect to certain Crypto-Assets and follow related due diligence procedures,

consistent with the scope of exchange contemplated by Section 2 of this Agreement and the reporting and due

diligence procedures set out in the Crypto-Asset Reporting Framework;

Whereas, it is expected that the laws of the Jurisdictions would be amended from time to time to reflect updates

to the Crypto-Asset Reporting Framework and once such amendments are enacted by a Jurisdiction the term

Crypto-Asset Reporting Framework would be deemed to refer to the updated version in respect of that Jurisdiction;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8127

Whereas, Chapter III of the Convention authorises the exchange of information for tax purposes, including

the exchange of information on an automatic basis, and allows the competent authorities of the Jurisdictions to

agree to the procedures to be applied to such automatic exchanges;

Whereas, Article 6 of the Convention provides that two or more Parties can mutually agree to exchange specified

information automatically, the actual exchange of the information will be on a bilateral basis;

Whereas, the Jurisdictions have in place (i) appropriate safeguards to ensure that the information received

pursuant to this Agreement remains confidential and is used solely for the purposes set out in the Convention,

and (ii) the infrastructure for an effective exchange relationship (including established processes for ensuring

timely, accurate, and confidential information exchanges, effective and reliable communications, and capabilities

to promptly resolve questions and concerns about exchanges or requests for exchanges and to administer

the provisions of Section 4 of this Agreement);

Whereas, the Competent Authorities of the Jurisdictions desire to conclude this Agreement to improve international

tax compliance with respect to Crypto-Assets based on automatic exchange pursuant to the Convention, without

prejudice to national legislative procedures (if any), and subject to the confidentiality, data safeguards and other

protections provided for therein, including the provisions limiting the use of the information exchanged under

the Convention;

Now, therefore, the Competent Authorities have agreed as follows

SECTION 1

DEFINITIONS

1. For the purposes of the Agreement, the following terms have the following meanings

a) the term „Jurisdiction” means a country or a territory in respect of which the Convention is in force or in

effect under the original or amended Convention, respectively, either through signature and ratification

in accordance with Article 28, or through territorial extension in accordance with Article 29, and which is

a signatory to this Agreement.

b) the term „Competent Authority” means, for each respective Jurisdiction, the persons and authorities listed in

Annex B of the Convention.

c) the term „Crypto-Asset Reporting Framework” means the international framework for the automatic

exchange of information with respect to Crypto-Assets (which includes the Commentaries) developed by

the OECD, with G20 countries.

d) the term „Co-ordinating Body Secretariat” means the OECD Secretariat that, pursuant to paragraph 3 of

Article 24 of the Convention, provides support to the co-ordinating body that is composed of representatives

of the competent authorities of the Parties to the Convention.

e) the term „Agreement in effect” means, in respect of any two Competent Authorities, that both Competent

Authorities have provided notification to the Co-ordinating Body Secretariat under paragraph 1 of Section 7,

including listing the other Competent Authority’s Jurisdiction pursuant to subparagraph 1g) of Section 7.

A list of Competent Authorities between which this Agreement is in effect is to be published on the OECD

Website.

2. Any capitalised term not otherwise defined in this Agreement will have the meaning that it has at that time under

the law of the Jurisdiction applying the Agreement, such meaning being consistent with the meaning set forth in

the Crypto-Asset Reporting Framework. Any term not otherwise defined in this Agreement or in the Crypto-Asset

Reporting Framework will, unless the context otherwise requires or the Competent Authorities agree to a common

meaning (as permitted by domestic law), have the meaning that it has at that time under the law of the Jurisdiction

applying this Agreement, any meaning under the applicable tax laws of that Jurisdiction prevailing over a meaning

given to the term under other laws of that Jurisdiction.

SECTION 2

EXCHANGE OF INFORMATION WITH RESPECT TO REPORTABLE PERSONS

1. Pursuant to the provisions of Article 6 and 22 of the amended or original Convention, as applicable, and subject

to the applicable reporting and due diligence rules consistent with the Crypto-Asset Reporting Framework,

8128 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

each Competent Authority will annually exchange with the other Competent Authorities on an automatic basis

the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraph 3.

2. Notwithstanding paragraph 1, the Competent Authorities of the Jurisdictions that have indicated that they are to

be listed as non-reciprocal jurisdictions on the basis of their notification pursuant to subparagraph 1b) of Section 7

will send, but not receive, the information specified in paragraph 3. Jurisdictions that are not listed as non-reciprocal

Jurisdictions will receive the information specified in paragraph 3, but will not send such information to

the Jurisdictions included in the aforementioned list of non-reciprocal Jurisdictions.

3. The information to be exchanged is, with respect to each Reportable Person of another Jurisdiction

a) the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date and place of birth (in the case of an individual)

of each Reportable User and, in the case of any Entity that, after application of the due diligence procedures,

is identified as having one or more Controlling Persons that is a Reportable Person, the name, address,

jurisdiction(s) of residence and TIN(s) of the Entity and the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s)

and date and place of birth of each Controlling Person of the Entity that is a Reportable Person, as well as the

role(s) by virtue of which each such Reportable Person is a Controlling Person of the Entity;

b) the name, address and identifying number (if any) of the Reporting Crypto-Asset Service Provider;

c) for each type of Relevant Crypto-Asset with respect to which the Reporting Crypto-Asset Service Provider has

effectuated Relevant Transactions during the relevant calendar year or other appropriate reporting period

i) the full name of the type of Relevant Crypto-Asset;

ii) the aggregate gross amount paid, the aggregate number of units and the number of Relevant

Transactions in respect of acquisitions against Fiat Currency;

iii) the aggregate gross amount received, the aggregate number of units and the number of Relevant

Transactions in respect of disposals against Fiat Currency;

iv) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant

Transactions in respect of acquisitions against other Relevant Crypto-Assets;

v) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant

Transactions in respect of disposals against other Relevant Crypto-Assets;

vi) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Reportable

Retail Payment Transactions;

vii) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant

Transactions, and subdivided by transfer type where known by the Reporting Crypto-Asset Service

Provider, in respect of Transfers to the Reportable User not covered by subparagraphs c)(ii) and (iv);

viii) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant

Transactions, and subdivided by transfer type where known by the Reporting Crypto-Asset Service

Provider, in respect of Transfers by the Reportable User not covered by subparagraphs c)(iii), (v) and

(vi); and

ix) the aggregate fair market value, as well as the aggregate number of units in respect of Transfers by

the Reportable User effectuated by the Reporting Crypto-Asset Service Provider to wallet addresses

not known by the Reporting Crypto-Asset Service Provider to be associated with a virtual asset

service provider or financial institution.

SECTION 3

TIME AND MANNER OF EXCHANGE OF INFORMATION

1. With respect to paragraph 3 of Section 2, and subject to the notification procedure set out in Section 7, including

the dates specified therein, information is to be exchanged commencing from the year specified in the notification

pursuant to subparagraph 1a) of Section 7 within nine months after the end of the calendar year to which

the information relates. Notwithstanding the foregoing sentence, information is only required to be exchanged with

respect to a calendar year if both Jurisdictions have legislation in place to give effect to the Crypto-Asset Reporting

Framework that requires reporting with respect to such calendar year that is consistent with the scope of exchange

provided for in Section 2 and the reporting and due diligence procedures contained in the Crypto-Asset Reporting

Framework.

2. The Competent Authorities will automatically exchange the information described in Section 2 in a common

schema.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8129

3. The Competent Authorities will transmit the information through the OECD Common Transmission System and in

compliance with the related encryption and file preparation standards, or through another transmission method

specified in the notification pursuant to subparagraph 1d) of Section 7.

SECTION 4

COLLABORATION ON COMPLIANCE AND ENFORCEMENT

A Competent Authority will notify the other Competent Authority when the first-mentioned Competent Authority

has reason to believe that an error may have led to incorrect or incomplete information reporting or there is

non-compliance by a Reporting Crypto-Asset Service Provider with the applicable reporting requirements and due

diligence procedures consistent with the Crypto-Asset Reporting Framework. The notified Competent Authority will

take all appropriate measures available under its domestic law to address the errors or non-compliance described in

the notice.

SECTION 5

CONFIDENTIALITY AND DATA SAFEGUARDS

1. All information exchanged is subject to the confidentiality rules and other safeguards provided for in the amended

or original Convention, as applicable, including the provisions limiting the use of the information exchanged and, to

the extent needed to ensure the necessary level of protection of personal data, in accordance with the safeguards

which may be specified by the supplying Competent Authority as required under its domestic law and as set out in

the notification pursuant to subparagraph 1e) of Section 7.

2. A Competent Authority will notify the Co-ordinating Body Secretariat immediately regarding any breach

of confidentiality or failure of safeguards and any sanctions and remedial actions consequently imposed.

The Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent Authorities with respect to which this is an Agreement

in effect with the first mentioned Competent Authority.

SECTION 6

CONSULTATIONS AND AMENDMENTS

1. If any difficulties in the implementation or interpretation of this Agreement arise, a Competent Authority may

request consultations with one or more of the Competent Authorities to develop appropriate measures to

ensure that this Agreement is fulfilled. The Competent Authority that requested the consultations shall ensure

that the Co-ordinating Body Secretariat is notified of any appropriate measures that were developed and

the Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent Authorities, even those that did not participate in

the consultations, of any measures that were developed.

2. This Agreement may be amended by consensus by written agreement of all of the Competent Authorities. Unless

otherwise agreed upon, such an amendment is effective on the first day of the month following the expiration of

a period of one month after the date of the last signature of such written agreement.

SECTION 7

GENERAL TERMS

1. A Competent Authority must provide, at the time of signature of this Agreement or as soon as possible thereafter,

notifications to the Co-ordinating Body Secretariat

a) confirming that its Jurisdiction has the necessary laws in place to give effect to the Crypto-Asset Reporting

Framework and specifying the relevant effective dates, or any period of provisional application of

the Agreement due to pending national legislative procedures (if any);

b) confirming whether the Jurisdiction is to be listed as a non-reciprocal Jurisdiction;

c) requesting consent from the other Competent Authorities to use the information received for

the assessment, collection or recovery of, the enforcement or prosecution in respect of, or the determination

of appeals in relation to taxes with respect to which its Jurisdiction made a reservation pursuant to

subparagraph 1(a) of Article 30 of the Convention and, if so, specifying these taxes and confirming that

the use will be in line with the terms of the Convention;

d) specifying one or more alternative methods, if any, for data transmission including encryption;

e) specifying safeguards, if any, for the protection of personal data;

8130 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

f) confirming that it has in place adequate measures to ensure the required confidentiality and data safeguards

standards are met; and

g) a list of the Jurisdictions of the Competent Authorities with respect to which it intends to have this

Agreement in effect, following national legislative procedures for entry into force (if any).

Competent Authorities must notify the Co-ordinating Body Secretariat, promptly, of any subsequent change to be

made to the above-mentioned notifications.

2. This Agreement will come into effect between two Competent Authorities on the date on which the second of

the two Competent Authorities has provided notification to the Co-ordinating Body Secretariat under paragraph 1,

of this Section, including listing the other Competent Authority’s Jurisdiction pursuant to subparagraph 1g) of this

Section.

3. The Co-ordinating Body Secretariat will maintain a list that will be published on the OECD website of the Competent

Authorities that have signed the Agreement and between which Competent Authorities this is an Agreement in

effect.

4. The Co-ordinating Body Secretariat will publish on the OECD website the information provided by Competent

Authorities pursuant to subparagraphs 1a), b) and e) of this Section. The information provided pursuant to

subparagraphs 1c), d), f ) and g) of this Section will be made available to other signatories upon request in writing to

the Co-ordinating Body Secretariat.

5. A Competent Authority may suspend the exchange of information under this Agreement by giving notice in writing

to another Competent Authority that it has determined that there is or has been significant noncompliance by

the second-mentioned Competent Authority with this Agreement. Such suspension will have immediate effect.

For the purposes of this paragraph, significant non-compliance includes, but is not limited to, non-compliance

with the confidentiality and data safeguard provisions of this Agreement and the Convention, or a failure by

the Competent Authority to provide timely or adequate information as required under this Agreement.

6. A Competent Authority may terminate its participation in this Agreement, or with respect to a particular Competent

Authority, by giving notice of termination in writing to the Co-ordinating Body Secretariat. Unless specified

otherwise by the Competent Authority, such termination will become effective on the first day of the month

following the expiration of a period of 12 months after the date of the notice of termination. In the event of

termination, all information previously received under this Agreement will remain confidential and subject to

the terms of the Convention.

SECTION 8

CO-ORDINATING BODY SECRETARIAT

Unless otherwise provided for in the Agreement, the Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent

Authorities of any notifications that it has received under this Agreement and will provide a notice to all signatories

of the Agreement when a new Competent Authority signs the Agreement.

Done in English and French, both texts being equally authentic.”

„CRYPTO-ASSET REPORTING FRAMEWORK

SECTION I

OBLIGATIONS OF REPORTING CRYPTO-ASSET SERVICE PROVIDERS

A. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is subject to the reporting and due diligence requirements in Sections

II and III in [Jurisdiction], if it is

1. an Entity or individual resident for tax purposes in [Jurisdiction];

2. an Entity that (a) is incorporated or organised under the laws of [Jurisdiction] and (b) either has legal personality in

[Jurisdiction] or has an obligation to file tax returns or tax information returns to the tax authorities in [Jurisdiction]

with respect to the income of the Entity;

3. an Entity managed from [Jurisdiction]; or

4. an Entity or individual that has a regular place of business in [Jurisdiction].

B. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is subject to the reporting and due diligence requirements in Sections

II and III in [Jurisdiction] with respect to Relevant Transactions effectuated through a Branch based in [Jurisdiction].

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8131

C. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is an Entity is not required to complete the reporting and due

diligence requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraphs A(2), (3) or

(4), if such requirements are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider in a Partner Jurisdiction by

virtue of it being resident for tax purposes in such Partner Jurisdiction.

D. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is an Entity is not required to complete the reporting and due

diligence requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraphs A(3) or (4),

if such requirements are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider in a Partner Jurisdiction by

virtue of it being an Entity that (a) is incorporated or organised under the laws of such Partner Jurisdiction and

(b) either has legal personality in the Partner Jurisdiction or has an obligation to file tax returns or tax information

returns to the tax authorities in the Partner Jurisdiction with respect to the income of the Entity.

E. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is an Entity is not required to complete the reporting and due

diligence requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraph A(4), if such

requirements are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider in a Partner Jurisdiction by virtue of it

being managed from such Partner Jurisdiction.

F. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is an individual is not required to complete the reporting and due

diligence requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraph A(4), if such

requirements are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider in a Partner Jurisdiction by virtue of it

being resident for tax purposes in such Partner Jurisdiction.

G. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is not required to complete the reporting and due diligence

requirements in Sections II and III in [Jurisdiction] with respect to Relevant Transactions it effectuates through

a Branch in a Partner Jurisdiction, if such requirements are completed by such Branch in such Partner Jurisdiction.

H. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is not required to complete the reporting and due diligence

requirements in Sections II and III it is subject to in [Jurisdiction] pursuant to subparagraphs A(1), (2), (3) or (4), if it

has lodged a notification with [Jurisdiction] in a format specified by [Jurisdiction] confirming that such requirements

are completed by such Reporting Crypto-Asset Service Provider under the rules of a Partner Jurisdiction pursuant

a substantially similar nexus that it is subject to in [Jurisdiction].

SECTION II

REPORTING REQUIREMENTS

A. For each relevant calendar year or other appropriate reporting period, and subject to the obligations of

Reporting Crypto-Asset Service Providers in Section I and the due diligence procedures in Section III, a Reporting

Crypto-Asset Service Provider must report the following information with respect to its Crypto-Asset Users that are

Reportable Users or that have Controlling Persons that are Reportable Persons

1. the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date and place of birth (in the case of an individual) of

each Reportable User and, in the case of any Entity that, after application of the due diligence procedures, is

identified as having one or more Controlling Persons that is a Reportable Person, the name, address, jurisdiction(s)

of residence and TIN(s) of the Entity and the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date and place

of birth of each Reportable Person, as well as the role(s) by virtue of which each Reportable Person is a Controlling

Person of the Entity;

2. the name, address and identifying number (if any) of the Reporting Crypto-Asset Service Provider;

3. for each type of Relevant Crypto-Asset with respect to which it has effectuated Relevant Transactions during

the relevant calendar year or other appropriate reporting period

a) the full name of the type of Relevant Crypto-Asset;

b) the aggregate gross amount paid, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions in

respect of acquisitions against Fiat Currency;

c) the aggregate gross amount received, the aggregate number of units and the number of Relevant

Transactions in respect of disposals against Fiat Currency;

d) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions in

respect of acquisitions against other Relevant Crypto-Assets;

e) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions in

respect of disposals against other Relevant Crypto-Assets;

8132 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

f) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Reportable Retail

Payment Transactions;

g) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions,

and subdivided by Transfer type where known by the Reporting CryptoAsset Service Provider, in respect of

Transfers to the Reportable User not covered by subparagraphs A(3)(b) and (d);

h) the aggregate fair market value, the aggregate number of units and the number of Relevant Transactions,

and subdivided by Transfer type where known by the Reporting CryptoAsset Service Provider, in respect of

Transfers by the Reportable User not covered by subparagraphs A(3)(c), (e) and (f ); and

i) the aggregate fair market value, as well as the aggregate number of units in respect of Transfers by

the Reportable Crypto-Asset User effectuated by the Reporting Crypto-Asset Service Provider to wallet

addresses not known by the Reporting Crypto-Asset Service Provider to be associated with a virtual asset

service provider or financial institution.

B. Notwithstanding subparagraph A(1), the TIN is not required to be reported if (i) a TIN is not issued by

the relevant Reportable Jurisdiction or (ii) the domestic law of the relevant Reportable Jurisdiction does not require

the collection of the TIN issued by such Reportable Jurisdiction.

C. Notwithstanding subparagraph A(1), the place of birth is not required to be reported unless the Reporting

Crypto-Asset Service Provider is otherwise required to obtain and report it under domestic law.

D. For the purposes of subparagraphs A(3)(b) and (c), the amount paid or received must be reported in the Fiat

Currency in which it was paid or received. In case the amounts were paid or received in multiple Fiat Currencies,

the amounts must be reported in a single Fiat Currency, converted at the time of each Relevant Transaction in

a manner that is consistently applied by the Reporting Crypto-Asset Service Provider.

E. For the purposes of subparagraphs A(3)(d) through (i), the fair market value must be determined and reported

in a single Fiat Currency, valued at the time of each Relevant Transaction in a manner that is consistently applied by

the Reporting Crypto-Asset Service Provider.

F. The information reported must identify the Fiat Currency in which each amount is reported.

G. The information pursuant to paragraph A must be reported by xx/xx of the calendar year following the year to

which the information relates.

SECTION III

DUE DILIGENCE PROCEDURES

A Crypto-Asset User is treated as a Reportable User beginning as of the date it is identified as such pursuant to

the due diligence procedures described in this Section.

A. Due diligence procedures for Individual Crypto-Asset Users

The following procedures apply for purposes of determining whether the Individual Crypto-Asset User is

a Reportable User.

1. When establishing the relationship with the Individual Crypto-Asset User, or with respect to Preexisting Individual

Crypto-Asset Users by 12 months after the effective date of these rules, the Reporting Crypto-Asset Service Provider

must obtain a self-certification that allows the Reporting Crypto-Asset Service Provider to determine the Individual

Crypto-Asset User’s residence(s) for tax purposes and confirm the reasonableness of such self-certification based on

the information obtained by the Reporting Crypto-Asset Service Provider, including any documentation collected

pursuant to AML/KYC Procedures.

2. If at any point there is a change of circumstances with respect to an Individual Crypto-Asset User that causes

the Reporting Crypto-Asset Service Provider to know, or have reason to know, that the original self-certification

is incorrect or unreliable, the Reporting Crypto-Asset Service Provider cannot rely on the original self-certification

and must obtain a valid self-certification, or a reasonable explanation and, where appropriate, documentation

supporting the validity of the original self-certification.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8133

B. Due diligence procedures for Entity Crypto-Asset Users

The following procedures apply for purposes of determining whether the Entity Crypto-Asset User is a Reportable

User or an Entity, other than an Excluded Person or an Active Entity, with one or more Controlling Persons who are

Reportable Persons.

1. Determine Whether the Entity Crypto-Asset User is a Reportable User.

a) When establishing the relationship with the Entity Crypto-Asset User, or with respect to PreexistingEntity

Crypto-Assets Users by 12 months after the effective date of these rules, the Reporting Crypto-Asset

Service Provider must obtain a self-certification that allows the Reporting Crypto-Asset Service Provider to

determine the Entity Crypto-Asset User’s residence(s) for tax purposes and confirm the reasonableness of

such self-certification based on the information obtained by the Reporting Crypto-Asset Service Provider,

including any documentation collected pursuant to AML/KYC Procedures. If the Entity Crypto-Asset User

certifies that it has no residence for tax purposes, the Reporting Crypto-Asset Service Provider may rely on

the place of effective management or on the address of the principal office to determine the residence of

the Entity Crypto-Asset User.

b) If the self-certification indicates that the Entity Crypto-Asset User is resident in a Reportable Jurisdiction,

the Reporting Crypto-Asset Service Provider must treat the Entity Crypto-Asset User as a Reportable User,

unless it reasonably determines based on the self-certification or on information in its possession or that is

publicly available, that the Entity Crypto-Asset User is an Excluded Person.

2. Determine Whether the Entity has one or more Controlling Persons who are Reportable Persons.

With respect to an Entity Crypto-Asset User, other than an Excluded Person, the Reporting Crypto-Asset Service

Provider must determine whether it has one or more Controlling Persons who are Reportable Persons, unless

it determines that the Entity Crypto-Asset User is an Active Entity, based on a self-certification from the Entity

Crypto-Asset User.

a) Determining the Controlling Persons of the Entity Crypto-Asset User. For the purposes of determining

the Controlling Persons of the Entity Crypto-Asset User, a Reporting Crypto-Asset Service Provider may rely

on information collected and maintained pursuant to AML/KYC Procedures, provided that such procedures

are consistent with the 2012 FATF Recommendations (as updated in June 2019 pertaining to virtual asset

service providers). If the Reporting Crypto-Asset Service Provider is not legally required to apply AML/KYC

Procedures that are consistent with the 2012 FATF Recommendations (as updated in June 2019 pertaining to

virtual asset service providers), it must apply substantially similar procedures for the purposes of determining

the Controlling Persons.

b) Determining whether a Controlling Person of an Entity Crypto-Asset User is a Reportable Person. For

the purposes of determining whether a Controlling Person is a Reportable Person, a Reporting Crypto-Asset

Service Provider must rely on a self-certification from the Entity Crypto-Asset User or such Controlling Person

that allows the Reporting Crypto-Asset Service Provider to determine the Controlling Person’s residence(s) for

tax purposes and confirm the reasonableness of such self-certification based on the information obtained by

the Reporting Crypto-Asset Service Provider, including any documentation collected pursuant to AML/KYC

Procedures.

3. If at any point there is a change of circumstances with respect to an Entity Crypto-Asset User or its Controlling

Persons that causes the Reporting Crypto-Asset Service Provider to know, or have reason to know, that the original

self-certification is incorrect or unreliable, the Reporting Crypto-Asset Service Provider cannot rely on the original

self-certification and must obtain a valid self-certification, or a reasonable explanation and, where appropriate,

documentation supporting the validity of the original self-certification.

C. Requirements for validity of self-certifications

1. A self-certification provided by an Individual Crypto-Asset User or Controlling Person is valid only if it is signed or

otherwise positively affirmed by the Individual Crypto-Asset User or Controlling Person, it is dated at the latest at

the date of receipt and it contains the following information with respect to the Individual Crypto-Asset User or

Controlling Person

a) first and last name;

b) residence address;

c) jurisdiction(s) of residence for tax purposes;

8134 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

d) with respect to each Reportable Person, the TIN with respect to each Reportable Jurisdiction; and

e) date of birth.

2. A self-certification provided by an Entity Crypto-Asset User is valid only if it is signed or otherwise positively affirmed

by the Crypto-Asset User, it is dated at the latest at the date of receipt and it contains the following information with

respect to the Entity Crypto-Asset User

a) legal name;

b) address;

c) jurisdiction(s) of residence for tax purposes;

d) with respect to each Reportable Person, the TIN with respect to each Reportable Jurisdiction;

e) in case of an Entity Crypto-Asset User other than an Active Entity or an Excluded Person, the information

described in subparagraph C(1) with respect to each Controlling Person of the Entity Crypto-Asset User,

unless such Controlling Person has provided a self-certification pursuant to subparagraph C(1), as well

as the role(s) by virtue of which each Reportable Person is a Controlling Person of the Entity, if not already

determined on the basis of AML/KYC Procedures; and

f) if applicable, information as to the criteria it meets to be treated as an Active Entity or Excluded Person.

3. Notwithstanding subparagraphs C(1) and (2), the TIN is not required to be collected if the jurisdiction of residence of

the Reportable Person does not issue a TIN to the Reportable Person, or the domestic law of the relevant Reportable

Jurisdiction does not require the collection of the TIN issued by such Reportable Jurisdiction.

D. General due diligence requirements

1. A Reporting Crypto-Asset Service Provider that is also a Financial Institution for the purposes of the Common

Reporting Standard may rely on the due diligence procedures completed pursuant to Sections IV and VI of

the Common Reporting Standard for the purpose of the due diligence procedures pursuant to this Section.

A Reporting Crypto-Asset Service Provider may also rely on a self-certification already collected for other tax

purposes, provided such self-certification meets the requirements of paragraph C of this Section.

2. A Reporting Crypto-Asset Service Provider may rely on a third party to fulfil the due diligence obligations set out in

this Section III, but such obligations remain the responsibility of the Reporting Crypto-Asset Service Provider.

3. A Reporting Crypto-Asset Service Provider is required to maintain all documentation and data for a period of not

less than five years after the end of the period within which the Reporting Crypto-Asset Service Provider must

report the information required to be reported pursuant to Section II.

SECTION IV

DEFINED TERMS

A. Relevant Crypto-Asset

1. The term „Crypto-Asset” means a digital representation of value that relies on a cryptographically secured

distributed ledger or a similar technology to validate and secure transactions.

2. The term „Relevant Crypto-Asset” means any Crypto-Asset that is not a Central Bank Digital Currency, a Specified

Electronic Money Product or any Crypto-Asset for which the Reporting Crypto-Asset Service Provider has

adequately determined that it cannot be used for payment or investment purposes.

3. The term „Central Bank Digital Currency” means any digital Fiat Currency issued by a Central Bank.

4. The term „Specified Electronic Money Product” means any Crypto-Asset that is

a) a digital representation of a single Fiat Currency;

b) issued on receipt of funds for the purpose of making payment transactions;

c) represented by a claim on the issuer denominated in the same Fiat Currency;

d) accepted in payment by a natural or legal person other than the issuer; and

e) by virtue of regulatory requirements to which the issuer is subject, redeemable at any time and at par value

for the same Fiat Currency upon request of the holder of the product.

The term „Specified Electronic Money Product” does not include a product created for the sole purpose of

facilitating the transfer of funds from a customer to another person pursuant to instructions of the customer.

A product is not created for the sole purpose of facilitating the transfer of funds if, in the ordinary course of business

of the transferring Entity, either the funds connected with such product are held longer than 60 days after receipt of

instructions to facilitate the transfer, or, if no instructions are received, the funds connected with such product are

held longer than 60 days after receipt of the funds.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8135

B. Reporting Crypto-Asset Service Provider

1. The term „Reporting Crypto-Asset Service Provider” means any individual or Entity that, as a business, provides

a service effectuating Exchange Transactions for or on behalf of customers, including by acting as a counterparty, or

as an intermediary, to such Exchange Transactions, or by making available a trading platform.

C. Relevant Transaction

1. The term „Relevant Transaction” means any

a) Exchange Transaction; and

b) Transfer of Relevant Crypto-Assets.

2. The term „Exchange Transaction” means any

a) exchange between Relevant Crypto-Assets and Fiat Currencies; and

b) exchange between one or more forms of Relevant Crypto-Assets.

3. The term „Reportable Retail Payment Transaction” means a Transfer of Relevant Crypto-Assets in consideration of

goods or services for a value exceeding USD 50,000.

4. The term „Transfer” means a transaction that moves a Relevant Crypto-Asset from or to the Crypto-Asset address

or account of one Crypto-Asset User, other than one maintained by the Reporting Crypto-Asset Service Provider

on behalf of the same Crypto-Asset User, where, based on the knowledge available to the Reporting Crypto-Asset

Service Provider at the time of transaction, the Reporting Crypto-Asset Service Provider cannot determine that

the transaction is an Exchange Transaction.

5. The term „Fiat Currency” means the official currency of a jurisdiction, issued by a jurisdiction or by a jurisdiction’s

designated Central Bank or monetary authority, as represented by physical banknotes or coins or by money

in different digital forms, including bank reserves and Central Bank Digital Currencies. The term also includes

commercial bank money and electronic money products (including Specified Electronic Money Products).

D. Reportable User

1. The term „Reportable User” means a Crypto-Asset User that is a Reportable Person.

2. The term „Crypto-Asset User” means an individual or Entity that is a customer of a Reporting Crypto-Asset

Service Provider for purposes of carrying out Relevant Transactions. An individual or Entity, other than a Financial

Institution or a Reporting Crypto-Asset Service Provider, acting as a Crypto-Asset User for the benefit or account

of another individual or Entity as agent, custodian, nominee, signatory, investment advisor, or intermediary, is

not treated as a Crypto-Asset User, and such other individual or Entity is treated as the Crypto-Asset User. Where

a Reporting Crypto-Asset Service Provider provides a service effectuating Reportable Retail Payment Transactions

for or on behalf of a merchant, the Reporting Crypto-Asset Service Provider must also treat the customer that is

the counterparty to the merchant for such Reportable Retail Payment Transaction as the Crypto-Asset User with

respect to such Reportable Retail Payment Transaction, provided that the Reporting Crypto-Asset Service Provider is

required to verify the identity of such customer by virtue of the Reportable Retail Payment Transaction pursuant to

domestic anti-money laundering rules.

3. The term „Individual Crypto-Asset User” means a Crypto-Asset User that is an individual.

4. The term „Preexisting Individual Crypto-Asset User” means an Individual Crypto-Asset User that has established

a relationship with the Reporting Crypto-Asset Service Provider as of [xx/xx/xxxx].

5. The term „Entity Crypto-Asset User” means a Crypto-Asset User that is an Entity.

6. The term „Preexisting Entity Crypto-Asset User” means an Entity Crypto-Asset User that has established

a relationship with the Reporting Crypto-Asset Service Provider as of [xx/xx/xxxx].

7. The term „Reportable Person” means a Reportable Jurisdiction Person other than an Excluded Person.

8. The term „Reportable Jurisdiction Person” means an Entity or individual that is resident in a Reportable Jurisdiction

under the tax laws of such jurisdiction, or an estate of a decedent that was a resident of a Reportable Jurisdiction.

For this purpose, an Entity such as a partnership, limited liability partnership or similar legal arrangement that

has no residence for tax purposes shall be treated as resident in the jurisdiction in which its place of effective

management is situated.

9. The term „Reportable Jurisdiction” means any jurisdiction (a) with which an agreement or arrangement is in

effect pursuant to which [Jurisdiction] is obligated to provide the information specified in Section II with respect

to Reportable Persons resident in such jurisdiction, and (b) which is identified as such in a list published by

[Jurisdiction].

8136 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

10. The term „Controlling Persons” means the natural persons who exercise control over an Entity. In the case of

a trust, such term means the settlor(s), the trustee(s), the protector(s) (if any), the beneficiary(ies) or class(es) of

beneficiaries, and any other natural person(s) exercising ultimate effective control over the trust, and in the case

of a legal arrangement other than a trust, such term means persons in equivalent or similar positions. The term

„Controlling Persons” must be interpreted in a manner consistent with the 2012 Financial Action Task Force

Recommendations, as updated in June 2019 pertaining to virtual asset service providers.

11. The term „Active Entity” means any Entity that meets any of the following criteria

a) less than 50% of the Entity’s gross income for the preceding calendar year or other appropriate reporting

period is passive income and less than 50% of the assets held by the Entity during the preceding calendar

year or other appropriate reporting period are assets that produce or are held for the production of passive

income;

b) substantially all of the activities of the Entity consist of holding (in whole or in part) the outstanding stock of,

or providing financing and services to, one or more subsidiaries that engage in trades or businesses other

than the business of a Financial Institution, except that an Entity does not qualify for this status if the Entity

functions (or holds itself out) as an investment fund, such as a private equity fund, venture capital fund,

leveraged buyout fund, or any investment vehicle whose purpose is to acquire or fund companies and then

hold interests in those companies as capital assets for investment purposes;

c) the Entity is not yet operating a business and has no prior operating history, but is investing capital into

assets with the intent to operate a business other than that of a Financial Institution, provided that the Entity

does not qualify for this exception after the date that is 24 months after the date of the initial organisation of

the Entity;

d) the Entity was not a Financial Institution in the past five years, and is in the process of liquidating its assets

or is reorganising with the intent to continue or recommence operations in a business other than that of

a Financial Institution;

e) the Entity primarily engages in financing and hedging transactions with, or for, Related Entities that are not

Financial Institutions, and does not provide financing or hedging services to any Entity that is not a Related

Entity, provided that the group of any such Related Entities is primarily engaged in a business other than that

of a Financial Institution; or

f) the Entity meets all of the following requirements

i. it is established and operated in its jurisdiction of residence exclusively for religious, charitable,

scientific, artistic, cultural, athletic, or educational purposes; or it is established and operated in its

jurisdiction of residence and it is a professional organisation, business

league, chamber of commerce, labour organisation, agricultural or horticultural organisation, civic

league or an organisation operated exclusively for the promotion of social welfare;

ii. it is exempt from income tax in its jurisdiction of residence;

iii. it has no shareholders or members who have a proprietary or beneficial interest in its income or

assets;

iv. the applicable laws of the Entity’s jurisdiction of residence or the Entity’s formation documents

do not permit any income or assets of the Entity to be distributed to, or applied for the benefit

of, a private person or non-charitable Entity other than pursuant to the conduct of the Entity’s

charitable activities, or as payment of reasonable compensation for services rendered, or

as payment representing the fair market value of property which the Entity has purchased; and

v. the applicable laws of the Entity’s jurisdiction of residence or the Entity’s formation documents

require that, upon the Entity’s liquidation or dissolution, all of its assets be distributed to

a Governmental Entity or other non-profit organisation, or escheat to the government of the Entity’s

jurisdiction of residence or any political subdivision thereof.

E. Excluded Person

1. The term „Excluded Person” means (a) an Entity the stock of which is regularly traded on one or more established

securities markets; (b) any Entity that is a Related Entity of an Entity described in clause (a); (c) a Governmental

Entity; (d) an International Organisation; (e) a Central Bank; or (f ) a Financial Institution other than an Investment

Entity described in Section IV E(5)(b).

2. The term „Financial Institution” means a Custodial Institution, a Depository Institution, an Investment Entity, or

a Specified Insurance Company.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8137

3. The term „Custodial Institution” means any Entity that holds, as a substantial portion of its business, Financial Assets

for the account of others. An Entity holds Financial Assets for the account of others as a substantial portion of its

business if the Entity’s gross income attributable to the holding of Financial Assets and related financial services

equals or exceeds 20% of the Entity’s gross income during the shorter of

i. the three-year period that ends on 31 December (or the final day of a non-calendar year accounting period)

prior to the year in which the determination is being made; or

ii. the period during which the Entity has been in existence.

4. The term „Depository Institution” means any Entity that

a) accepts deposits in the ordinary course of a banking or similar business; or

b) holds Specified Electronic Money Products or Central Bank Digital Currencies for the benefit of customers.

5. The term „Investment Entity” means any Entity

a) that primarily conducts as a business one or more of the following activities or operations for or on behalf of

a customer

i. trading in money market instruments (cheques, bills, certificates of deposit, derivatives, etc.); foreign

exchange; exchange, interest rate and index instruments; transferable securities; or commodity

futures trading;

ii. individual and collective portfolio management; or

iii. otherwise investing, administering, or managing Financial Assets, money, or Relevant

Crypto-Assets on behalf of other persons; or

b) the gross income of which is primarily attributable to investing, reinvesting, or trading in Financial Assets or

Relevant Crypto-Assets, if the Entity is managed by another Entity that is a Depository Institution, a Custodial

Institution, a Specified Insurance Company, or an Investment Entity described in subparagraph E(5)(a).

An Entity is treated as primarily conducting as a business one or more of the activities described in subparagraph

E(5)(a), or an Entity’s gross income is primarily attributable to investing, reinvesting, or trading in Financial Assets or

Relevant Crypto-Assets for purposes of subparagraph E(5)(b), if the Entity’s gross income attributable to the relevant

activities equals or exceeds 50 per cent of the Entity’s gross income during the shorter of

i. the three-year period ending on 31 December of the year preceding the year in which the determination is

made; or

ii. the period during which the Entity has been in existence. For the purposes of subparagraph

E(5)(a)(iii), the term „otherwise investing, administering, or managing Financial Assets, money, or Relevant

Crypto-Assets on behalf of other persons” does not include the provision of services effectuating Exchange

Transactions for or on behalf of customers. The term „Investment Entity” does not include an Entity that is

an Active Entity because it meets any of the criteria in subparagraphs D(11)(b) through (e). This paragraph

shall be interpreted in a manner consistent with similar language set forth in the definition of „financial

institution” in the Financial Action Task Force Recommendations.

6. The term „Specified Insurance Company” means any Entity that is an insurance company (or the holding company

of an insurance company) that issues, or is obligated to make payments with respect to, a Cash Value Insurance

Contract or an Annuity Contract.

7. The term „Governmental Entity” means the government of a jurisdiction, any political subdivision of a jurisdiction

(which, for the avoidance of doubt, includes a state, province, county, or municipality), or any wholly owned agency

or instrumentality of a jurisdiction or of any one or more of the foregoing. This category is comprised of the integral

parts, controlled entities, and political subdivisions of a jurisdiction.

a) An „integral part” of a jurisdiction means any person, organisation, agency, bureau, fund, instrumentality, or

other body, however designated, that constitutes a governing authority of a jurisdiction. The net earnings of

the governing authority must be credited to its own account or to other accounts of the jurisdiction, with no

portion inuring to the benefit of any private person. An integral part does not include any individual who is

a sovereign, official, or administrator acting in a private or personal capacity.

b) A controlled entity means an Entity that is separate in form from the jurisdiction or that otherwise constitutes

a separate juridical entity, provided that

i. the Entity is wholly owned and controlled by one or more Governmental Entities directly or through

one or more controlled entities;

8138 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

ii. the Entity’s net earnings are credited to its own account or to the accounts of one or more

Governmental Entities, with no portion of its income inuring to the benefit of any private person;

and

iii. the Entity’s assets vest in one or more Governmental Entities upon dissolution.

c) Income does not inure to the benefit of private persons if such persons are the intended beneficiaries of

a governmental programme, and the programme activities are performed for the general public with respect

to the common welfare or relate to the administration of some phase of government. Notwithstanding

the foregoing, however, income is considered to inure to the benefit of private persons if the income is

derived from the use of a governmental entity to conduct a commercial business, such as a commercial

banking business, that provides financial services to private persons.

8. The term „International Organisation” means any international organisation or wholly owned agency or

instrumentality thereof. This category includes any intergovernmental organisation (including a supranational

organisation) (a) that is comprised primarily of governments; (b) that has in effect a headquarters or substantially

similar agreement with the jurisdiction; and (c) the income of which does not inure to the benefit of private persons.

9. The term „Central Bank” means an institution that is by law or government sanction the principal authority, other

than the government of the jurisdiction itself, issuing instruments intended to circulate as currency. Such an

institution may include an instrumentality that is separate from the government of the jurisdiction, whether or not

owned in whole or in part by the jurisdiction.

10. The term „Financial Asset” includes a security (for example, a share of stock in a corporation; partnership or

beneficial ownership interest in a widely held or publicly traded partnership or trust; note, bond, debenture, or

other evidence of indebtedness), partnership interest, commodity, swap (for example, interest rate swaps, currency

swaps, basis swaps, interest rate caps, interest rate floors, commodity swaps, equity swaps, equity index swaps, and

similar agreements), Insurance Contract or Annuity Contract, or any interest (including a futures or forward contract

or option) in a security, Relevant Crypto-Asset, partnership interest, commodity, swap, Insurance Contract, or

Annuity Contract. The term „Financial Asset” does not include a non-debt, direct interest in real property.

11. The term „Equity Interest” means, in the case of a partnership that is a Financial Institution, either a capital or profits

interest in the partnership. In the case of a trust that is a Financial Institution, an Equity Interest is considered to

be held by any person treated as a settlor or beneficiary of all or a portion of the trust, or any other natural person

exercising ultimate effective control over the trust. A Reportable Person will be treated as being a beneficiary of

a trust if such Reportable Person has the right to receive directly or indirectly (for example, through a nominee)

a mandatory distribution or may receive, directly or indirectly, a discretionary distribution from the trust.

12. The term „Insurance Contract” means a contract (other than an Annuity Contract) under which the issuer agrees to

pay an amount upon the occurrence of a specified contingency involving mortality, morbidity, accident, liability, or

property risk.

13. The term „Annuity Contract” means a contract under which the issuer agrees to make payments for a period of

time determined in whole or in part by reference to the life expectancy of one or more individuals. The term also

includes a contract that is considered to be an Annuity Contract in accordance with the law, regulation, or practice

of the jurisdiction in which the contract was issued, and under which the issuer agrees to make payments for a term

of years.

14. The term „Cash Value Insurance Contract” means an Insurance Contract (other than an indemnity reinsurance

contract between two insurance companies) that has a Cash Value.

15. The term „Cash Value” means the greater of (i) the amount that the policyholder is entitled to receive upon surrender

or termination of the contract (determined without reduction for any surrender charge or policy loan), and (ii)

the amount the policyholder can borrow under or with regard to the contract. Notwithstanding the foregoing,

the term „Cash Value” does not include an amount payable under an Insurance Contract

a) solely by reason of the death of an individual insured under a life insurance contract;

b) as a personal injury or sickness benefit or other benefit providing indemnification of an economic loss

incurred upon the occurrence of the event insured against;

c) as a refund of a previously paid premium (less cost of insurance charges whether or not actually imposed)

under an Insurance Contract (other than an investment-linked life insurance or annuity contract) due

to cancellation or termination of the contract, decrease in risk exposure during the effective period of

the contract, or arising from the correction of a posting or similar error with regard to the premium for

the contract;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8139

d) as a policyholder dividend (other than a termination dividend) provided that the dividend relates to an

Insurance Contract under which the only benefits payable are described in subparagraph E(15)(b); or

e) as a return of an advance premium or premium deposit for an Insurance Contract for which the premium

is payable at least annually if the amount of the advance premium or premium deposit does not exceed

the next annual premium that will be payable under the contract.

F. Miscellaneous

1. The term „Partner Jurisdiction” means any jurisdiction that has put in place equivalent legal requirements and that is

included in a list published by [Jurisdiction].

2. The term „AML/KYC Procedures” means the customer due diligence procedures of a Reporting Crypto-Asset Service

Provider pursuant to the anti-money laundering or similar requirements to which such Reporting Crypto-Asset

Service Provider is subject.

3. The term „Entity” means a legal person or a legal arrangement, such as a corporation, partnership, trust, or

foundation.

4. An Entity is a „Related Entity” of another Entity if either Entity controls the other Entity, or the two Entities are under

common control. For this purpose control includes direct or indirect ownership of more than 50% of the vote and

value in an Entity.

5. The term „TIN” means Taxpayer Identification Number (or functional equivalent in the absence of a Taxpayer

Identification Number).

6. The term „Branch” means a unit, business or office of a Reporting Crypto-Asset Service Provider that is treated

as a branch under the regulatory regime of a jurisdiction or that is otherwise regulated under the laws of

a jurisdiction as separate from other offices, units, or branches of the Reporting Crypto-Asset Service Provider. All

units, businesses, or offices of a Reporting Crypto-Asset Service Provider in a single jurisdiction shall be treated

as a single branch.

SECTION V

EFFECTIVE IMPLEMENTATION

A jurisdiction must have rules and administrative procedures in place to ensure effective implementation of, and

compliance with, the reporting and due diligence procedures set out above.”

3. melléklet a 2025. évi LXXII. törvényhez

„ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI TÖBBOLDALÚ MEGÁLLAPODÁS

A KRIPTOESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KERET ALAPJÁN TÖRTÉNŐ

AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉRŐL

Mivel az Illetékes Hatóságok közötti többoldalú megállapodás a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási

Keret alapján történő automatikus információcseréről (a „Megállapodás”) aláíró feleinek Joghatóságai az alábbi

Egyezmény részes Felei vagy az alábbi Egyezmény területi hatálya alá tartoznak: Egyezmény az adóügyekben

történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról vagy Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény az adóügyekben

történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról (az „Egyezmény”); (együttesen: az „Egyezmény”, külön

megnevezve: „eredeti Egyezmény” vagy „módosított Egyezmény”);

Mivel a Joghatóságok az adóügyekben nyújtott kölcsönös segítségnyújtás terén fennálló kapcsolatukra alapozva

javítani szándékoznak a nemzetközi adómorálon;

Mivel a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keretet az OECD a G20-országokkal közösen az adókikerülés

és adókijátszás visszaszorítása, valamint az adómorál javítása érdekében dolgozta ki;

Mivel a Joghatóságok jogszabályai előírják vagy várhatóan előírják az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-

szolgáltatók számára, hogy az adatcsere jelen Megállapodás 2. részében meghatározott terjedelmével és

a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keretben meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási

8140 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

eljárásokkal összhangban adatokat szolgáltassanak bizonyos Kriptoeszközökről és alkalmazzák a vonatkozó

átvilágítási eljárásokat;

Mivel a Joghatóságok jogszabályait várhatóan időről időre módosítani fogják, hogy a jogszabályok tükrözzék

a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret aktualizált állapotát, miután e módosításokat egy adott

Joghatóság elfogadja, a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret fogalmát úgy kell tekinteni, mintha

a fogalom az adott Joghatóság vonatkozásában a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret aktualizált

változatára utalna;

Mivel az Egyezmény III. fejezete engedélyezi az adózási célú információcserét, beleértve az automatikus

információcserét, valamint lehetővé teszi a Joghatóságok Illetékes Hatóságai számára, hogy elfogadják az eljárások

ilyen automatikus információcserére vonatkozó alkalmazását;

Mivel az Egyezmény 6. cikke értelmében két vagy több fél kölcsönösen megállapodhat abban, hogy bizonyos

információk cseréje automatikusan történjen, a tényleges információcsere kétoldalú alapon történik;

Mivel a Joghatóságok (i) megfelelő biztosítékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy garantálják a jelen Megállapodás

alapján kapott információk bizalmas kezelését, valamint kizárólag az Egyezményben meghatározott célokra történő

felhasználását, továbbá (ii) rendelkeznek a hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúrával (beleértve

olyan már bevezetett folyamatokat, amelyek garantálják az időben történő, pontos és bizalmas információcserét,

a hatékony és megbízható kommunikációt, továbbá olyan képességeket, amelyek a kérésekkel kapcsolatos

kérdések és aggályok azonnali megoldásához és a jelen Megállapodás 4. részében foglalt rendelkezések kezeléséhez

szükségesek);

Mivel a Joghatóságok Illetékes Hatóságai azzal az óhajjal kötik meg a jelen Megállapodást, hogy az Egyezmény

értelmében, a nemzeti szabályok sérelme nélkül (ha vannak ilyenek), az automatikus információcsere

alapján előmozdítsák a nemzetközi adóügyi megfelelést a Kriptoeszközök vonatkozásában, figyelembe véve

az Egyezményben előírt titoktartási kötelezettséget, valamint adatvédelmi és egyéb védelmi intézkedéseket,

beleértve az Egyezmény alapján kicserélt információk felhasználását korlátozó rendelkezéseket;

Ezért az Illetékes Hatóságok a következőkben állapodtak meg

1. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. A Megállapodás alkalmazásában az alábbi fogalmak jelentése a következő

a) „Joghatóság”: azon ország vagy terület, amelynek tekintetében az Egyezmény akár a 28. cikk szerinti aláírás

és megerősítés, akár a 29. cikk szerinti területi kiterjesztés útján érvényben és hatályban van, és amely jelen

Megállapodás aláírója.

b) „Illetékes Hatóság”: az egyes érintett Joghatóságok tekintetében az Egyezmény B. mellékletében felsorolt

személyek és hatóságok.

c) „Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret”: az OECD által a G20-országokkal közösen kidolgozott,

Kriptoeszközökkel kapcsolatos automatikus információcserére vonatkozó keret (beleértve a Magyarázatot is).

d) „Koordináló Testület Titkársága”: az OECD titkársága, amely az Egyezmény 24. cikkének 3. bekezdése alapján

támogatást nyújt az Egyezmény Részes Felei Illetékes Hatóságainak képviselőiből álló koordináló testület

részére.

e) „Hatályos Megállapodás”: bármely két Illetékes Hatóság vonatkozásában azt jelenti, hogy mindkét Illetékes

Hatóság a 7. rész 1. bekezdés szerint értesítette a Koordináló Testület Titkárságát, beleértve azt, hogy

felsorolta a másik Illetékes Hatóság Joghatóságát a 7. rész 1g) albekezdése alapján. Az Illetékes Hatóságok

listáját, amelyek között a jelen Megállapodás hatályban van, közzéteszik az OECD honlapján.

2. Bármely, jelen Megállapodásban másképp meg nem határozott, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése

megegyezik azzal a jelentéssel, amelyet a Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályai egy adott időpontban

rögzítenek, amennyiben ezen jelentés összhangban áll a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keretben

meghatározott jelentéssel. Bármely, jelen Megállapodásban vagy a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási

Keretben másképp meg nem határozott fogalom jelentése – hacsak a szövegösszefüggésből más nem következik

vagy az Illetékes Hatóságok meg nem egyeznek egy közös jelentésben (a hazai jogszabályok adta keretek között) –

megegyezik azzal a jelentéssel, amelyet a Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályai egy adott időpontban

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8141

rögzítenek, és a jelentést tekintve az ezen Joghatóság alkalmazandó adójogszabályaiban foglalt meghatározások

irányadóak a Joghatóság egyéb jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben.

2. RÉSZ

INFORMÁCIÓCSERE ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK

VONATKOZÁSÁBAN

1. A módosított vagy eredeti Egyezmény 6. és 22. cikke előírásai alapján (alkalmazhatóság szerint) és

a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Kerettel összhangban lévő, alkalmazandó adatszolgáltatási

és átvilágítási szabályok szerint minden Illetékes Hatóság évente automatikusan megosztja a többi Illetékes

Hatósággal az e szabályok szerint összegyűjtött, a 3. bekezdésben meghatározott információkat.

2. Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően azon Joghatóságok Illetékes Hatóságai, amelyek jelezték, hogy nem

viszonossági alapú joghatóságként kell őket feltüntetni a listán a 7. rész 1b) albekezdése szerinti értesítésük alapján,

elküldik, de nem kapják meg a 3. bekezdésben jelölt információkat. Azok a Joghatóságok, amelyek nem lettek nem

viszonossági alapú Joghatóságként feltüntetve, megkapják a 3. bekezdésben jelölt információkat, de nem küldik el

az említett információkat a nem viszonossági alapú Joghatóságok listáján szereplő Joghatóságok számára.

3. Az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Személyek vonatkozásában az alábbi információkat kell megosztani

a másik Joghatósággal

a) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó egyes Felhasználók neve, címe, az illetőség szerinti

joghatóság(ok), adóazonosító száma(i) és magánszemély esetében születési ideje és helye, valamint

azon Szervezetek esetében, amelyek az átvilágítási eljárások alkalmazását követően egy vagy több olyan

Ellenőrzést Gyakorló Személlyel rendelkező szervezetnek minősülnek, akik Adatszolgáltatási Kötelezettség

Alá Tartozó Személyek, a Szervezet neve, címe, az illetőség szerinti joghatóság(ok) és adóazonosító száma(i),

valamint a Szervezet felett Ellenőrzést Gyakorló, Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó minden egyes

Személy neve, címe, az illetőség szerinti joghatóság(ok), adóazonosító száma(i), születési ideje és helye,

valamint az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Személy

a Szervezet felett Ellenőrzést Gyakorló Személy;

b) az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató neve, címe és azonosítószáma (ha van ilyen);

c) a Releváns Kriptoeszköz minden olyan típusa esetében, amely tekintetében az Adatszolgáltatásra Kötelezett

Kriptoeszköz-szolgáltató az adott naptári évben vagy adott esetben más megfelelő adatszolgáltatási

időszakban Releváns Ügyleteket hajtott végre

i) a Releváns Kriptoeszköz típusának teljes megnevezése;

ii) a Fiat Pénzért történő vásárlások tekintetében a kifizetett teljes bruttó összeg, az egységek száma

összesen és a Releváns Ügyletek száma;

iii) a Fiat Pénzért történő eladások tekintetében a beérkezett teljes bruttó összeg, az egységek száma

összesen és a Releváns Ügyletek száma;

iv) más Releváns Kriptoeszközben történő vásárlások tekintetében a teljes valós piaci érték,

az egységek száma összesen és a Releváns Ügyletek száma;

v) más Releváns Kriptoeszközben történő eladások tekintetében a teljes valós piaci érték, az egységek

száma összesen és a Releváns Ügyletek száma;

vi) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Lakossági Fizetési Műveletek teljes valós piaci értéke,

az egységek száma összesen és az ilyen fizetési műveletek száma;

vii) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Felhasználó részére történő, a c) pont ii) és

iv) albekezdés hatálya alá nem tartozó Átutalások tekintetében az Adatszolgáltatási Kötelezettség

Alá Tartozó Ügyletek teljes valós piaci értéke, az egységek száma összesen és a Releváns Ügyletek

száma, valamint az ilyen ügyletek megosztva az átutalás típusa szerint, amennyiben az ismert

az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató számára;

viii) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Felhasználó által indított, a c) pont iii), v) és

vi) albekezdés hatálya alá nem tartozó Átutalások tekintetében az Adatszolgáltatási Kötelezettség

Alá Tartozó Ügyletek teljes valós piaci értéke, az egységek száma összesen és a Releváns Ügyletek

száma, valamint az ilyen ügyletek megosztva az átutalás típusa szerint, amennyiben az ismert

az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató számára;

8142 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

ix) az Adatszolgáltatási Kötelezettség Alá Tartozó Felhasználó által indított és az Adatszolgáltatásra

Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató által az Adatszolgáltatásra Kötelezett Kriptoeszköz-szolgáltató

tudomása szerint kriptoeszköz-szolgáltatóhoz vagy pénzügyi intézményhez nem kapcsolódó

kriptotárcacímekre teljesített Átutalások teljes valós piaci értéke, valamint az egységek száma

összesen.

3. RÉSZ

AZ INFORMÁCIÓCSERE IDŐPONTJA ÉS MÓDJA

1. Tekintettel a 2. cikk 3. bekezdésére és a 7. cikkben leírt értesítési eljárásra, beleértve az abban meghatározott

időpontokat, az információkat 7. rész 1a) albekezdése szerint az értesítésben meghatározott évtől kezdődően

az információval érintett naptári évet követő kilenc hónapon belül kell kicserélni. Az előző mondattól eltérően

az adott naptári évre vonatkozó információkat kizárólag akkor kell cserélni, ha mindkét Joghatóság rendelkezik

olyan hatályos jogszabályokkal, amelyek a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret érvényesüléséhez

szükségesek, valamint a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret az adott naptári évet illetően

az információcsere 2. részben meghatározott terjedelmével és az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárásokkal

összhangban álló adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

2. Az Illetékes Hatóságok a 2. részben leírt információkat közös adatszolgáltatási rendszerben automatikusan

megosztják.

3. Az Illetékes Hatóságok az információkat az OECD Közös Adatátviteli Rendszerén keresztül, a kapcsolódó titkosítási

és fájlelőkészítési szabványok betartásával vagy a 7. rész 1d) albekezdése szerinti értesítésben meghatározott egyéb

adatátviteli módszerrel továbbítják.

4. RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS A MEGFELELÉS ÉS VÉGREHAJTÁS TERÉN

Az Illetékes Hatóság értesíti a másik Illetékes Hatóságot, ha az első Illetékes Hatóság joggal feltételezi, hogy hiba

következtében helytelen vagy hiányos adatszolgáltatás történhetett, vagy ha az Adatszolgáltatásra Kötelezett

Kriptoeszköz-szolgáltató nem felel meg az alkalmazandó, a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Kerettel

összhangban álló adatszolgáltatási követelményeknek és átvilágítási eljárásoknak. Az értesített Illetékes Hatóságnak

minden nemzeti jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést meg kell tennie az értesítésben leírt hibák vagy

megfelelési problémák kiküszöbölésére.

5. RÉSZ

BIZALMAS ADATKEZELÉS ÉS ADATVÉDELEM

1. Minden kicserélt információra a módosított vagy eredeti Egyezményben (alkalmazhatóság szerint) meghatározott

titoktartási szabályokat és más biztosítékokat kell alkalmazni, ideértve a kicserélt információk használatát korlátozó

rendelkezéseket is a személyes információk megfelelő szintű védelmének biztosítása által megkívánt mértékben, és

ennek az információkat szolgáltató Illetékes Hatóság által meghatározott, a nemzeti jogszabályai szerint szükséges

és a 7. rész 1e) albekezdésében felsorolt biztosítékok alkalmazásával kell megtörténnie.

2. Az Illetékes Hatóság haladéktalanul értesíti a Koordináló Testület Titkárságát a titoktartási szabályok bármilyen

megsértéséről, illetve a biztosítékok hiányáról, valamint az ennek következtében kiszabott szankciókról és

korrekciós intézkedésekről. A Koordináló Testület Titkársága minden olyan Illetékes Hatóságot értesít, amelyre

vonatkozóan jelen Megállapodás az elsőként említett Illetékes Hatósággal összefüggésben hatályban van.

6. RÉSZ

KONZULTÁCIÓ ÉS MÓDOSÍTÁSOK

1. Ha jelen Megállapodás végrehajtása vagy értelmezése során probléma merül fel, az Illetékes Hatóság konzultációt

kezdeményezhet egy vagy több Illetékes Hatósággal annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket

dolgozzanak ki jelen Megállapodás teljesítésének biztosítására. A konzultációt kérő Illetékes Hatóságnak biztosítania

kell, hogy a Koordináló Testület Titkársága értesüljön a kidolgozott megfelelő intézkedésekről, a Koordináló Testület

Titkársága pedig értesít minden Illetékes Hatóságot a kidolgozott intézkedésekről, még azokat is, amelyek nem

vettek részt a konzultációkban.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8143

2. Jelen Megállapodás írásbeli megállapodás útján módosítható az összes Illetékes Hatóság egyetértésével.

Eltérő megállapodás hiányában a módosítás az említett írásos egyetértő nyilatkozatot utolsóként aláíró fél

aláírásának napjától számított egy hónap leteltét követő hónap első napján lép hatályba.

7. RÉSZ

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1. Az Illetékes Hatóságnak jelen Megállapodás aláírásakor vagy az aláírást követően a lehető legrövidebb időn belül

értesítést kell küldenie a Koordináló Testület Titkárságának, amely tartalmazza az alábbiakat

a) megerősíti, hogy Joghatósága rendelkezik a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Keret

érvényesítéséhez szükséges jogszabályokkal, és meghatározza a vonatkozó hatálybalépési dátumokat,

vagy ha a folyamatban lévő nemzeti jogalkotási eljárás szükségessé teszi, a Megállapodás ideiglenes

alkalmazásának időszakát;

b) megerősíti, hogy szükség van-e a Joghatóság nem kölcsönös joghatóságként való feltüntetésére;

c) hozzájárulást kér a többi Illetékes Hatóságtól ahhoz, hogy a kapott információkat olyan adók

megállapításához, beszedéséhez vagy behajtásához, illetve olyan adókkal kapcsolatos végrehajtáshoz

vagy büntetőeljáráshoz, vagy fellebbezések elbírálásához használja fel, amelyek az Egyezmény 30. cikkének

1(a) albekezdése szerint Joghatósága hatáskörébe tartoznak, és ha ez teljesül, meghatározza ezeket

az adókat, és megerősíti, hogy a felhasználás összhangban lesz az Egyezményben foglalt feltételekkel;

d) meghatároz egy vagy több alternatív módszert (ha van ilyen) az adatátvitelre, beleértve a titkosítást is;

e) a személyes adatok védelmére szolgáló biztosítékokat határoz meg (ha van ilyen);

f) megerősíti, hogy megfelelő intézkedéseket hozott a szükséges titoktartási és adatvédelmi előírások

betartására; és

g) azon Illetékes Hatóságok Joghatóságainak listája, amelyek tekintetében jelen Megállapodást – (adott

esetben) a hatálybalépésre vonatkozó nemzeti jogalkotási eljárást követően – hatályba kívánja léptetni.

Az Illetékes Hatóságoknak azonnal értesíteniük kell a Koordináló Testület Titkárságát, ha a későbbiekben az értesítés

fent említett tartalmában bármilyen változás áll be.

2. Jelen Megállapodás két Illetékes Hatóság között azon a napon lép hatályba, amikor a két Illetékes Hatóság közül

a második elküldi a jelen rész 1. bekezdése szerinti értesítést a Koordináló Testület Titkárságának, amely értesítés

tartalmazza a másik Illetékes Hatóság Joghatóságának felsorolását a jelen rész 1g) albekezdése alapján.

3. A Koordináló Testület Titkársága listát vezet azokról az Illetékes Hatóságokról, amelyek aláírták a Megállapodást, és

amelyek között a Megállapodás hatályban van; a listát közzéteszik az OECD honlapján.

4. A Koordináló Testület Titkársága az OECD honlapján teszi közzé az Illetékes Hatóságok által a jelen rész 1a), b) és

e) albekezdése szerint szolgáltatott információkat. A jelen rész 1c), d), f ) és g) albekezdése szerint szolgáltatott

információkat a Koordináló Testület Titkárságához intézett írásbeli kérés alapján bocsátják más aláírók

rendelkezésére.

5. Az Illetékes Hatóság a másik Illetékes Hatósághoz intézett írásbeli értesítés útján felfüggesztheti a jelen

Megállapodás alapján folytatott információcserét, ha megállapította, hogy a második említett Illetékes Hatóság

részéről a Megállapodást illetően jelentős mulasztás merül vagy merült fel. Az ilyen felfüggesztés azonnali hatállyal

érvényes. Ezen bekezdés alkalmazásában a jelentős meg nem felelés körébe tartozik többek között a jelen

Megállapodásnak az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek megszegése,

továbbá az az eset, ha az Illetékes Hatóság nem szolgáltat a jelen Megállapodás által előírtak szerint időben, illetve

megfelelő módon információkat.

6. Az Illetékes Hatóság a felmondás ügyében a Koordináló Testület Titkárságának küldött írásbeli értesítés útján

felmondhatja vagy egy adott Illetékes Hatóság vonatkozásában felmondhatja a jelen Megállapodásban való

részvételét. Ez a felmondás a felmondási értesítéstől számított 12 hónapos időszak lejártát követő hónap

első napján lép hatályba, kivéve, ha az Illetékes Hatóság másképpen rendelkezik. Felmondás esetén a korábban

a jelen Megállapodás keretében kapott minden információ továbbra is bizalmasan kezelendő marad, és mindezen

információkra az Egyezményben foglaltak továbbra is vonatkoznak.

8144 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

8. RÉSZ

A KOORDINÁLÓ TESTÜLET TITKÁRSÁGA

A Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a Koordináló Testület Titkársága minden Illetékes Hatóságot értesít

minden olyan értesítésről, amelyet a jelen Megállapodás keretében kap, továbbá értesítést küld a Megállapodás

összes aláírójának abban az esetben, ha egy új Illetékes Hatóság aláírja a Megállapodást.

Készült angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.”

„A KRIPTOESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KERET

I. RÉSZ

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles végrehajtani a II. és III. részben leírt

adatszolgáltatást, és meg kell felelnie az átvilágítási követelményeknek a [Joghatóság] területén, ha

1. olyan Szervezet vagy magánszemély, amely, vagy aki a [Joghatóság] adóügyi illetőségével rendelkezik;

2. olyan Szervezet, amelyet (a) a [Joghatóság] jogszabályai alapján hoztak létre vagy szerveztek, és (b) vagy

jogi személy a [Joghatóság] területén, vagy adóbevallási, vagy adóügyi adatszolgáltatási kötelezettsége van

a [Joghatóság] területén működő adóhatóság felé a Szervezet bevételeiről;

3. olyan Szervezet, amelyet a [Joghatóság] területéről irányítanak; vagy

4. olyan Szervezet vagy magánszemély, amely, vagy aki állandó üzleti tevékenységet folytat a [Joghatóság] területén.

B. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles teljesíteni a II. és a III. részben leírt

adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket a [Joghatóság] területén a [Joghatóság] területén működő

Fióktelepen keresztül végrehajtott Releváns ügyletekről.

C. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató Szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben

leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket az A(2), (3) vagy (4) albekezdésben leírt [Joghatóság]

területén, ha ezeket a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató valamely Partner

joghatóság felé teljesíti annál fogva, hogy adóügyi illetőséggel rendelkezik a Partner joghatóság területén.

D. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató Szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben

leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket az A(3) vagy (4) albekezdésben leírt [Joghatóság] területén,

ha ezeket a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató valamely Partner joghatóság

felé teljesíti annál fogva, hogy olyan Szervezet, amelyet (a) a Partner joghatóság jogszabályai alapján hoztak létre

vagy szerveztek és (b) jogi személy a Partner joghatóság területén, vagy adóbevallási vagy adóügyi adatszolgáltatási

kötelezettsége van a Partner joghatóság területén a Szervezet bevételeiről.

E. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben

leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket az A(4) albekezdésben leírt [Joghatóság] területén, ha ezeket

a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató valamely Partner joghatóság felé

teljesíti annál fogva, hogy a Partner joghatóság területéről irányítják.

F. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató magánszemély nem köteles teljesíteni a II. és

a III. részben leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket a [Joghatóság] területén az A(4) albekezdésben

leírtak szerint, ha ezeket a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató valamely

Partner joghatóság felé teljesíti annál fogva, a Partner joghatóság területén adóügyi illetőséggel rendelkezik.

G. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben

leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket a [Joghatóság] területén végrehajtott Releváns ügyletekről,

ha azokat egy Partner joghatóság területén működő Fióktelep révén hajtja végre, és ezeket a követelményeket

a Fióktelep teljesíti a Partner joghatóság felé.

H. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató szervezet nem köteles teljesíteni a II. és a III. részben

leírt adatszolgáltatási és átvilágítási követelményeket a [Joghatóság] felé az A(1), (2), (3) vagy (4) albekezdés

alapján, ha olyan értesítést nyújtott be a [Joghatóság] felé a [Joghatóság] által megadott formátumban, amelyben

megerősítette, hogy a követelményeket az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató egy Partner

joghatóság felé a [Joghatóságéhoz] alapvetően hasonló kapcsolattartás alapján teljesíti.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8145

II. RÉSZ

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó, I. részben leírt kötelezettségek és

III. részben leírt átvilágítási eljárások hatálya alá tartozó Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató

minden releváns naptári évre vagy egyéb megfelelő adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan köteles bejelenteni

az alábbi adatokat az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Kriptoeszköz-felhasználókról vagy Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt állnak

1. minden Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó személy esetén a név, a cím, az illetékes

joghatóság(ok), a TIN-szám(ok), illetve a születési hely és idő (magánszemély esetén); Szervezetek esetén, ha

az átvilágítási eljárások egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személyt Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó

személyként azonosítottak, akkor a Szervezet neve, címe, az illetékes joghatóság(ok), a TIN-szám(ok), valamint

az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az illetékes joghatóság(ok), a TIN-szám(ok)

illetve a születési hely és idő, valamint az(ok) a szerepkör(ök), amely(ek) értelmében az Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy;

2. az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató neve, címe és azonosítási száma (ha van);

3. minden Releváns kriptoeszközről, amellyel kapcsolatban a szolgáltató Releváns ügyletet hajtott végre

a releváns naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban

a) a Releváns kriptoeszköz típusának teljes neve;

b) Fiat pénzzel szemben megvalósult beszerzések esetén a Releváns ügyletek száma, a teljes kifizetett bruttó

összeg és a vonatkozó egységek összesített száma;

c) Fiat pénzzel szemben megvalósult elidegenítések esetén a Releváns ügyletek száma, a teljes fogadott bruttó

összeg, és a vonatkozó egységek összesített száma;

d) más Releváns kriptoeszközökkel szemben megvalósult beszerzések esetén a Releváns ügyletek száma, teljes

piaci értéke, és a vonatkozó egységek összesített száma;

e) más Releváns kriptoeszközökkel szemben megvalósult elidegenítések esetén a Releváns ügyletek száma,

teljes piaci értéke és a vonatkozó egységek összesített száma;

f) az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügyletek száma, teljes piaci értéke és

a vonatkozó egységek összesített száma;

g) az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó részére jóváírt, az A(3)(b) és (d) albekezdések

alá nem tartozó Átutalások esetén mindazon Releváns ügyletek száma, teljes piaci értéke és az egységek

összesített száma az Átutalások típusa szerint csoportosítva, amelyekről az Adatszolgáltatásra kötelezett

kriptoeszköz-szolgáltatónak tudomása van;

h) az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó által végrehajtott, az A(3)(c), (e) és (f ) albekezdések

alá nem tartozó Átutalások esetén mindazon Releváns ügyletek száma, teljes piaci értéke és az egységek

összesített száma az Átutalások típusa szerint csoportosítva, amelyekről az Adatszolgáltatásra kötelezett

kriptoeszköz-szolgáltatónak tudomása van; és

i) az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Kriptoeszköz-felhasználó által az Adatszolgáltatásra kötelezett

kriptoeszköz-szolgáltató révén olyan pénztárcák címére végrehajtott Átutalások száma, teljes piaci értéke és

a vonatkozó egységek összesített száma, amely pénztárcák a szolgáltató tudomása szerint nem kapcsolódnak

virtuális eszköz-szolgáltatóhoz vagy pénzügyi intézményhez.

B. Az A(1) albekezdés ellenére a TIN-számot nem kell bejelenteni, ha (i) a TIN-számot nem a releváns

Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adta ki, vagy ha (ii) a releváns Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságra

vonatkozó helyi jogszabályok értelmében nem kell jelenteni az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság által

kiállított TIN-számot.

C. Az A(1) albekezdés ellenére a születési helyet csak akkor kell jelenteni, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett

kriptoeszköz-szolgáltatóra vonatkozó helyi jogszabályok előírják a születési hely bekérését és jelentését.

D. Az A(3)(b) és (c) albekezdések értelmében a kifizetett vagy jóváírt összeget a kifizetés vagy jóváírás Fiat pénzben

kell jelenteni. Ha az összegek kifizetésére vagy jóváírására többféle Fiat pénzben került sor, az összegeket abban

az egyetlen Fiat pénzben kell jelenteni, amelyre az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az egyes

Releváns ügyletek időpontjában következetes módon átszámította az ügyletek értékét.

8146 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

E. Az A(3)(d)–(i) albekezdések teljesítésének céljára, ha az összegek kifizetésére vagy jóváírására többféle Fiat

pénzben került sor, az összegeket abban az egyetlen Fiat pénzben kell meghatározni és jelenteni, amelyre

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az egyes Releváns ügyletek időpontjában következetes

módon átszámította az ügyletek értékét.

F. A jelentésben meg kell határozni azt a Fiat pénzt, amelyben az egyes összegek adatszolgáltatása megvalósul.

G. Az A. bekezdés által előírt adatokat legkésőbb a jelentésben tárgyalt évet követő naptári év xx.xx. napjáig kell

jelenteni.

III. RÉSZ

ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK

A Kriptoeszköz-felhasználó attól a dátumtól fogva Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó, hogy

a jelen részben leírt átvilágítási eljárásban így azonosították.

A. A Kriptoeszközt használó magánszemélyekre vonatkozó átvilágítási eljárások

Az alábbi eljárások annak megállapítására szolgálnak, hogy a Kriptoeszközt használó magánszemély

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználónak minősül-e.

1. Ha a Kriptoeszközt használó magánszeméllyel vagy a Kriptoeszközt használó meglévő magánszemélyre

vonatkozóan a jelen szabályok hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül létesül kapcsolat,

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak nyilatkozatot kell kérnie, amely alapján

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megállapíthatja a Kriptoeszközt használó magánszemély

egy vagy több adóügyi illetőségét, és megerősítheti a nyilatkozat észszerűségét az általa szerzett adatok alapján,

ideértve az AML/KYC eljárások keretében gyűjtött adatokat is.

2. Ha a Kriptoeszközt használó magánszemélyre vonatkozó körülmények bármely ponton úgy változtak meg,

hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató tudomására jut, vagy okkal feltételezheti,

hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-

szolgáltató nem támaszkodhat az eredeti nyilatkozatra, hanem köteles bekérni egy érvényes nyilatkozatot vagy

megfelelő magyarázatot, illetve ahol alkalmazható, Bizonyító okiratokat az eredeti nyilatkozat érvényességének

megerősítésére.

B. A Kriptoeszközt használó szervezetekre vonatkozó átvilágítási eljárások

Az alábbi eljárások annak megállapítására szolgálnak, hogy a Kriptoeszközt használó szervezet Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó felhasználónak, vagy olyan, Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személytől

és Aktív jogalanytól eltérő Szervezetnek minősül-e, amelyhez egy vagy több, adatszolgáltatási kötelezettség alá

tartozó, Ellenőrzést gyakorló személy tartozik.

1. Annak megállapítása, hogy a Kriptoeszközt használó szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó

felhasználónak minősül-e.

a) Ha a Kriptoeszközt használó szervezettel vagy egy Kriptoeszközt használó Meglévő szervezetre vonatkozóan

a jelen szabályok hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül létesül kapcsolat, az Adatszolgáltatásra

kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak nyilatkozatot kell kérnie, amely alapján az Adatszolgáltatásra

kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megállapíthatja a Kriptoeszközt használó szervezet egy vagy több

adóügyi illetőségét, és megerősítheti a nyilatkozat észszerűségét az általa szerzett adatok alapján, ideértve

az AML/KYC eljárások keretében gyűjtött adatokat is. Ha a Kriptoeszközt használó szervezet azt nyilatkozza,

hogy nincs adóügyi illetősége, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató felhasználhatja

a Szervezet tényleges ügyvezetésének helyét vagy a székhelye címét a Kriptoeszközt használó szervezet

illetőségének megállapításához.

b) Ha a nyilatkozat szerint a Kriptoeszközt használó szervezet valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság

illetőségéhez tartozik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó felhasználóként kell kezelnie a Kriptoeszközt használó szervezetet, kivéve,

ha a bekért nyilatkozat, illetve a saját birtokában lévő vagy nyilvános adatok alapján megállapítja, hogy

a Kriptoeszközt használó szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személy.

2. Annak megállapítása, hogy van-e egy vagy több, a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy, aki

adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személytől eltérő,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8147

Kriptoeszközt használó szervezetek esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles

megállapítani, hogy a Szervezethez tartozik-e egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy, aki adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozik, kivéve, ha a Kriptoeszközt használó szervezet által benyújtott nyilatkozat alapján

megállapítást nyert, hogy a Kriptoeszközt használó szervezet Aktív jogalany.

a) A Kriptoeszközt használó szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Kriptoeszközt

használó szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett

kriptoeszköz-szolgáltató támaszkodhat az AML/KYC eljárások keretében gyűjtött és kezelt adatokra, feltéve,

ha ezek az eljárások összhangban állnak a 2012. évi (a virtuáliseszköz-szolgáltatókra vonatkozó, 2019. júniusi

frissítésekkel együtt értendő) FATF Ajánlásokkal. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatót

nem kötelezi jogszabály a 2012. évi (a virtuáliseszköz-szolgáltatókra vonatkozó, 2019. júniusi frissítésekkel

együtt értendő) FATF Ajánlásokkal összhangban álló AML/KYC eljárások alkalmazására, akkor azokhoz

alapvetően hasonló eljárások segítségével kell azonosítania az Ellenőrzést gyakorló személyeket.

b) Annak megállapítása, hogy a Kriptoeszközt használó szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy

adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Kriptoeszközt

használó szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik-e,

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak nyilatkozatot kell kérnie a Kriptoeszközt

használó szervezettől vagy az Ellenőrzést gyakorló személytől, amely alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett

kriptoeszköz-szolgáltató megállapíthatja az Ellenőrzést gyakorló személy egy vagy több adóügyi illetőségét,

és megerősítheti a nyilatkozat észszerűségét az általa szerzett adatok alapján, beleértve az AML/KYC eljárások

keretében gyűjtött adatokat is.

3. Ha a Kriptoeszközt használó szervezetre vagy a felette Ellenőrzést gyakorló személyre vonatkozó körülmények

bármely ponton úgy változtak meg, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató tudomására

jut, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra

kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató nem támaszkodhat az eredeti nyilatkozatra, hanem köteles bekérni egy érvényes

nyilatkozatot vagy megfelelő magyarázatot, illetve ahol alkalmazható, megfelelő okiratokat az eredeti nyilatkozat

érvényességének megerősítésére.

C. A nyilatkozat érvényességi követelményei

1. A Kriptoeszközt használó magánszemély vagy Ellenőrzést gyakorló személy által benyújtott nyilatkozat csak

akkor érvényes, ha a Kriptoeszközt használó magánszemély vagy az Ellenőrzést gyakorló személy aláírta vagy

egyéb módon pozitívan megerősítette, legkésőbb az átvétel napján kelt, és tartalmazza a Kriptoeszközt használó

magánszemély vagy az Ellenőrzést gyakorló személy alábbi adatait

a) vezetéknév és utónév;

b) lakcím;

c) adóügyi illetőséghez tartozó joghatóság(ok);

d) minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett

joghatóságnál nyilvántartott TIN-szám; és

e) születési idő.

2. A Kriptoeszközt használó szervezet által benyújtott nyilatkozat csak akkor érvényes, ha a Kriptoeszköz-felhasználó

aláírta vagy egyéb módon pozitívan megerősítette, legkésőbb az átvétel napján kelt, és tartalmazza a Kriptoeszközt

használó szervezet alábbi adatait

a) hivatalos név;

b) cím;

c) adóügyi illetőséghez tartozó joghatóság(ok);

d) minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett

joghatóságnál nyilvántartott TIN-szám;

e) az Aktív jogalanytól és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személytől eltérő, Kriptoeszközt

használó szervezet esetében a C(1) albekezdésben leírt, minden egyes, a Kriptoeszközt használó szervezet

felett Ellenőrzést gyakorló személy adatai, kivéve ha az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatot

nyújtott be a C(1) albekezdésnek megfelelően, valamint az(ok) a szerepkör(ök), amely(ek) értelmében

az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy, kivéve

ha ez a körülmény már megállapítást nyert az AML/KYC eljárások keretében; és

f) adott esetben azokra a teljesített feltételekre vonatkozó információ, amelyek értelmében a Szervezet Aktív

jogalanynak vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személynek minősül.

8148 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

3. A C(1) és (2) albekezdések ellenére a TIN-számot nem kell bekérni, ha az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó

személy illetőségéhez tartozó joghatóság nem ad ki TIN-számot az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó

személy részére, vagy ha a releváns Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságra érvényes helyi jogszabályok nem

írják elő az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság által kiadott TIN-szám bekérését.

D. Általános átvilágítási követelmények

1. Az olyan Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, amely egyben a Közös Adatszolgáltatási Standard

hatálya alá tartozó Pénzügyi intézmény is, felhasználhatja a Közös Adatszolgáltatási Standard IV. és VI. részében

leírt átvilágítási eljárásokat a jelen részben leírt átvilágítási eljárások céljára. Az Adatszolgáltatásra kötelezett

kriptoeszköz-szolgáltató felhasználhat más, adóügyi célból korábban átvett nyilatkozatot is, ha a nyilatkozat teljesíti

a jelen rész C. bekezdésében leírt követelményeket.

2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a III. részben leírt átvilágítási követelmények teljesítéséhez

külső fél által végrehajtott átvilágítási eljárásokat is felhasználhat, de a követelmények teljesítése továbbra is

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató felelőssége marad.

3. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles megőrizni az összes dokumentációt és

adatot legalább öt évig annak az időszaknak a végétől számítva, amelynek adatairól a II. rész értelmében

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak jelentési kötelezettsége van.

IV. RÉSZ

FOGALMAK

A. Releváns kriptoeszköz

1. A „Kriptoeszköz” olyan digitális értékmegjelenítés, amely kriptográfia által védett elosztott könyvelésre vagy ahhoz

hasonló technológiára támaszkodik a tranzakciók hitelesítéséhez és biztonságba helyezéséhez.

2. A „Releváns kriptoeszköz” olyan Kriptoeszköz, amely nem Digitális jegybankpénz, nem Meghatározott elektronikus

pénzeszköz, és nem olyan Kriptoeszköz, amelyről az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató

szabályszerűen megállapította, hogy fizetésre vagy befektetési célra nem használható.

3. A „Digitális jegybankpénz” a Központi bank által kibocsátott digitális Fiat pénz.

4. A „Meghatározott elektronikus pénzeszköz” olyan Kriptoeszköz

a) amely egyetlen Fiat pénz digitális megjelenítése;

b) amelyet pénzeszköz átvételével bocsátanak ki fizetési műveletek céljából;

c) amelyet azonos Fiat pénzben denominált követelés testesít meg a kibocsátóval szemben;

d) amelyet a kibocsátótól eltérő természetes vagy jogi személy fizetésként fogad el; és

e) amely a kibocsátóra érvényes jogszabályi követelmények értelmében a termék birtokosának kérésére

bármikor névértéken váltható be ugyanarra a Fiat pénzre.

A „Meghatározott elektronikus pénzeszköz” kifejezés nem terjed ki azokra a termékekre, amelyeket kizárólag

az ügyfél és egy másik személy között létesülő átutalás céljából, az ügyfél megbízásából hoztak létre. Egy termék

nem tekinthető a pénzátutalás egyedüli céljából létrehozott terméknek, ha az átutalást végrehajtó Szervezet

általános üzleti tevékenysége keretében a termékkel kapcsolatos pénzt a termék átutalására vonatkozó megbízást

követő 60 napnál tovább tartja, vagy ilyen megbízás hiányában a termékkel kapcsolatos pénzt a jóváírást követő

60 napnál tovább tartja.

B. Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató

1. Az „Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató” olyan magánszemély vagy Szervezet, aki, vagy amely

üzleti vállalkozás keretében Csereügyletet hajt végre az ügyfél számára vagy megbízásából, illetve szerződő félként

vagy közvetítőként Csereügyletben vesz részt, vagy ahhoz kereskedési felületet nyújt.

C. Releváns ügylet

1. A „Releváns ügylet” a következőket takarja

a) Csereügylet; és

b) Releváns kriptoeszközök átutalása.

2. A „Csereügylet” a következőket takarja

a) csereügylet Releváns kriptoeszközök és Fiat pénz között; és

b) csereügylet a Releváns kriptoeszközök egy vagy több formája között.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8149

3. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügylet” olyan, javak vagy szolgáltatások vásárlása

céljából, Releváns kriptoeszközökkel végrehajtott Átutalás, amelynek értéke nagyobb, mint 50.000 USD.

4. Az „Átutalás” olyan ügylet, amelynek során Releváns kriptoeszköz mozog egy Kriptoeszköz-felhasználó

Kriptoeszközcíme vagy -számlája és egy olyan Kriptoeszközcím vagy -számla között, amely különbözik

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által a Kriptoeszköz-felhasználó részére fenntartott címtől

vagy számlától, továbbá az ügylet időpontjában az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató legjobb

tudomása szerint az ügylet Csereügyletként nem azonosítható.

5. A „Fiat pénz” egy joghatóság olyan hivatalos pénzneme, amelyet a joghatóság vagy a joghatóság kijelölt jegybankja,

illetve más pénzügyi hatóság bocsátott ki, és kifejezhető fizikai bankjegyekben, pénzérmékben, vagy a digitális

pénz különböző formáiban, beleértve a banki tartalékokat és a Digitális jegybankpénzt is. A kifejezés magában

foglalja a kereskedelmi banki pénzt és az elektronikus pénzeszközöket (köztük a Meghatározott elektronikus

pénzeszközöket) is.

D. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó

1. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználó” olyan Kriptoeszköz-felhasználó, aki Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó személy.

2. A „Kriptoeszköz-felhasználó” olyan magánszemély vagy Szervezet, aki, vagy amely az Adatszolgáltatásra kötelezett

kriptoeszköz-szolgáltató ügyfele Releváns ügyletek végrehajtása kapcsán. Az olyan, Pénzügyi intézménytől és

Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatótól eltérő magánszemély vagy Szervezet, aki, vagy amely

egy másik magánszemély vagy Szervezet javára vagy részére jár el képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként,

meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként, nem tekinthető

Kriptoeszköz-felhasználónak, mert ebben az esetben a Kriptoeszköz-felhasználó a másik magánszemély vagy

Szervezet. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a szolgáltatás keretében Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügyletet hajt végre egy kereskedő számára vagy nevében, akkor

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó

lakossági fizetési ügyletet végrehajtó kereskedő üzletfelét az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági

fizetési ügylethez tartozó Kriptoeszköz-felhasználóként kezelni abban az esetben, ha az Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési ügyletekre vonatkozó, pénzmosás elleni helyi jogszabályok értelmében

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató köteles ellenőrizni az üzletfél személyazonosságát.

3. A „Kriptoeszközt használó magánszemély” olyan Kriptoeszköz-felhasználó, aki magánszemély.

4. A „Kriptoeszközt használó meglévő magánszemély” olyan Kriptoeszközt használó magánszemély, aki [xxxx.xx.xx.] napján

már kapcsolatban állt az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóval.

5. A „Kriptoeszközt használó szervezet” olyan Kriptoeszköz-felhasználó, amely Szervezet.

6. A „Kriptoeszközt használó meglévő szervezet” olyan Kriptoeszközt használó szervezet, amely [xxxx.xx.xx.] napján

már kapcsolatban állt az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóval.

7. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy” olyan, Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó

személytől eltérő személy, aki egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy.

8. Az „Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy” olyan személy vagy Szervezet, aki, vagy amely az adott

Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adójogszabályai értelmében az adott joghatósággal rendelkező terület

illetőségével rendelkezik, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi

illetőségével rendelkezett. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt

felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, úgy kell

tekinteni, hogy azon joghatóság illetőségével rendelkezik, amelynek területén a tényleges ügyvezetés helye

található.

9. Az „Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság” olyan joghatóság, (a) amellyel megállapodás van érvényben arról,

hogy a [Joghatóság] köteles információt szolgáltatni a joghatóság illetőségével rendelkező, II. részben leírt

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyekről, és (b) amelyet ilyen minőségben azonosít a [Joghatóság]

által közzétett lista.

10. Az „Ellenőrzést gyakorló személy” olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett.

Vagyonkezelői alap esetében ez a fogalom a vagyonrendelő(ke)t, a vagyonkezelő(ke)t, a védnökö(ke)t (amennyiben

van ilyen), a kedvezményezette(ke)t vagy a kedvezményezettek csoportját/csoportjait, illetve bármely más

természetes személyt jelent, aki(k) vagy amely(ek) az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja/

gyakorolják, vagyonkezelői alaptól eltérő jogi forma esetében pedig az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő

8150 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

személyeket jelenti. Az „Ellenőrzést gyakorló személy” kifejezést a Pénzügyi Akció Munkacsoport 2012-ben kiadott,

és a virtuáliseszköz-szolgáltatók tekintetében 2019-ben frissített ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

11. Az „Aktív jogalany” minden olyan Szervezet, amely megfelel az alábbi feltételek valamelyikének

a) az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Szervezet bruttó jövedelmének

kevesebb mint 50%-a volt passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási

időszakban a Szervezet által tulajdonolt eszközök kevesebb mint 50%-a állt olyan eszközökből, amelyek

passzív bevételt termelnek, vagy azért tartják őket, hogy passzív bevételt termeljenek;

b) lényegében minden tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy

egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz

köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal

a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető ilyen Szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet

befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve például a magántőkealapot,

a kockázatitőke-alapot, a tőkeáttételes kivásárlási alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek

célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban – befektetési

céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

c) a Szervezet még nem végez tevékenységet, és előzőleg sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe

valamely, a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenység működtetése céljából, feltéve, hogy a Szervezet

megalapítását követő 24 hónap elteltével az már nem teljesíti ezt a kritériumot;

d) a Szervezet az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek

a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézményekétől

eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;

e) a Szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szervezetekkel vagy

azok részére, amelyek nem Pénzügyi intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást

olyan Szervezetek részére, amelyek nem Kapcsolt szervezetek, feltéve, hogy az említett Kapcsolt szervezetek

csoportja elsősorban a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

f) a Szervezet az alábbi követelmények mindegyikének megfelel

i. az illetősége szerinti joghatóság területén kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti,

kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti

joghatóságban hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi

kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy

kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

ii. az illetősége szerinti joghatóság területén mentes a jövedelemadó alól;

iii. nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akik tulajdonosi vagy haszonélvezői érdekeltséggel

rendelkeznek a jövedelmében vagy eszközeiben;

iv. az illetősége szerinti joghatóság belső jogrendje vagy a Szervezet létesítő okirata nem engedélyezi,

hogy a Szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközeit valamely magánszemélynek vagy

nem jótékonysági Szervezetnek juttassa, vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Szervezet által

folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett észszerű

ellentételezésként, vagy a Szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő

kifizetésként kerül sor; és

v. az illetősége szerinti joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Szervezet alapító okiratai

előírják, hogy a Szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya

egy Államigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Szervezet illetősége szerinti

joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.

E. Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személy

1. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó személy” a következőket takarja: (a) olyan Szervezet, amelynek

részvényállományával rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon; (b) olyan Szervezet,

amely az (a) pont alatt meghatározott Szervezet Kapcsolt szervezete; (c) Államigazgatási szerv; (d) Nemzetközi

szervezet; (e) Központi bank; vagy (f ) a IV. rész E(5)(b) bekezdésében leírt Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi

intézmény.

2. A „Pénzügyi intézmény” Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatározott

biztosító.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8151

3. A „Letétkezelő intézmény” olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára

Pénzügyi eszközöket tart. Egy Szervezet akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenysége meghatározó részeként

mások számlájára Pénzügyi eszközöket tart, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó

pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során

a Szervezet bruttó bevételének legalább 20%-a

i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel

nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak; vagy

ii. a Szervezet fennállásának ideje.

4. A „Betéti intézmény” olyan Szervezet, amely

a) szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el; vagy

b) Meghatározott elektronikus pénzeszközöket vagy Digitális jegybankpénzt tart az ügyfelek szolgálatában.

5. A „Befektetési szervezet” olyan Szervezet

a) amely fő üzleti tevékenysége keretében az alábbi műveletek közül egyet vagy többet végrehajt az ügyfél

számára vagy megbízásából

i. kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, derivatívák stb.), külföldi devizával,

árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal; vagy

árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ii. egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

iii. megbízás alapján Pénzügyi eszközökbe, pénzbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való egyéb

befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése; vagy

b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való

befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet

egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott

biztosító vagy az E(5)(a) albekezdésben leírt Befektetési szervezet.

Egy Szervezet akkor tekinthető úgy, hogy fő üzleti tevékenysége keretében az E(5)(a) albekezdésben leírt műveletek

legalább egyikét végzi, vagy bruttó bevétele az E(5)(b) albekezdés szerint elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy

Releváns kriptoeszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik,

ha a Szervezet releváns tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik

során a Szervezet bruttó bevételének legalább 50 százaléka

i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak;

vagy

ii. a Szervezet fennállásának ideje. Az E(5)(a)(iii) albekezdés előírásai szerint a „Megbízás alapján Pénzügyi

eszközökbe, pénzbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása

vagy kezelése” kifejezés nem foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek keretében

a Szervezet Csereügyleteket hajt végre az ügyfelek részére vagy megbízásából. A „Befektetési szervezet”

kifejezés nem foglalja magában az Aktív jogalanynak minősülő Szervezeteket, mert azok megfelelnek

a D(11)(b)–(e) pontokban foglalt feltételek valamelyikének.

Ezt a bekezdést a „pénzügyi intézmény” Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban szereplő meghatározásával és

annak szövegezésével összhangban kell értelmezni.

6. A „Meghatározott biztosító” olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként)

Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen

szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

7. Az „Államigazgatási szerv” a joghatósággal rendelkező terület kormánya vagy valamely politikai alegysége

(amely – az egyértelműség kedvéért – lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes

mértékben a joghatóság vagy az előzőekben említett egy vagy több intézmény tulajdonában álló hivatal vagy szerv.

Ez a kategória a joghatóság szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában.

a) A joghatósággal rendelkező terület „szerves része” minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv

vagy egyéb szervezeti egység – megnevezésétől függetlenül –, amely az adott joghatósággal rendelkező

terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy a joghatósággal

rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez.

Nem minősül szerves résznek az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint

magánszemély jár el.

8152 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

b) Az ellenőrzött szervezet olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a joghatóságtól, vagy egyéb módon

külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy

i. teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és irányítása alatt áll, akár

közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül;

ii. nettó bevételét a saját számláján vagy egy, vagy több Államigazgatási szerv számláján írják jóvá, és

az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez; továbbá

iii. megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Államigazgatási szervre száll át.

c) A bevétel a fentiek alkalmazásában nem tekintendő úgy, hogy magánszemélyhez került, ha az adott

személy valamely kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét

érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához

kapcsolódnak. Ugyanakkor, amennyiben a bevétel valamely államigazgatási szervnek egy kereskedelmi

jellegű tevékenység – például magánszemélyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi

banki tevékenység – folytatására való felhasználása révén keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került

bevételnek kell tekinteni.

8. A „Nemzetközi szervezet” bármely nemzetközi szervezet és annak hivatalai, illetve szervei, amennyiben teljes

mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ez a kategória magában foglal minden olyan kormányközi

szervezetet (a nemzetek feletti szervezeteket is), (a) amelyet elsősorban kormányok alkotnak; (b) amely

a joghatósággal székhely-megállapodást vagy lényegét tekintve ahhoz hasonló megállapodást kötött; és

(c) amelynek bevétele nem kerül magánszemélyhez.

9. A „Központi bank” olyan intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a joghatóság kormányától

eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak

részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a joghatóság kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy

egészben a joghatóság tulajdonában áll-e.

10. A „Pénzügyi eszköz” magában foglalja az értékpapírt (például vállalati üzletrész vagy részvény; üzletrész vagy

tényleges tulajdoni érdekeltség nyíltan működő társulásban vagy bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonban;

váltó, kötvény, kölcsönkötvény vagy egyéb adósságpapír), társaságbeli érdekeltséget, árupiaci termékeket,

csereügyleteket (például kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázis csereügylet, felső kamathatár, alsó

kamathatár, árucsereügylet, részvénycsereügylet, részvényindexcsere és hasonló megállapodások), Biztosítási

szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést, illetve bármilyen érdekeltséget a fenti értékpapírban, Releváns

kriptoeszközben, társaságbeli érdekeltségben, árupiaci termékben, csereügyletben, Biztosítási szerződésben vagy

Járadékbiztosítási szerződésben (beleértve a szabványos, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyleteket és opciókat).

A „Pénzügyi eszköz” fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen

érdekeltséget.

11. A „Tőkerészesedés” Pénzügyi intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló

tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Tőkerészesedés

tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy

bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Az Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó személyt abban az esetben kell vagyonkezelői alap kedvezményezettjének tekinteni, ha

jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (például meghatalmazotton keresztül) kötelező juttatást kapjon

az alaptól, illetve ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat az alaptól.

12. A „Biztosítási szerződés” olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amelynek alapján a kibocsátó

vállalja, hogy halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó

meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizet egy összeget.

13. A „Járadékbiztosítási szerződés” olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít

egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján

határoznak meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, amelyek azon joghatóság joga, szabályozása vagy gyakorlata

szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősülnek, és amelyeknek alapján

a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

14. A „Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés” olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító között

megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.

15. A „Visszavásárlási érték” a következő két érték közül a nagyobbik: (i) az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-

tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás „árának”

vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül kalkulálva), illetve (ii) az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8153

tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül

a „Visszavásárlási érték” nem tartalmazza a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő következő összegeket

a) a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

b) a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat

bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

c) a Biztosítási szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy járadékbiztosítási

szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási

díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása

vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező

csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

d) a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés

kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján

kizárólag az E(15)(b) pontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

e) biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan,

amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy

biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

F. Egyebek

1. A „Partner joghatóság” olyan joghatóság, amely a [Joghatóság] követelményeivel egyenértékű jogszabályi

követelményeket alkalmaz, és szerepel a [Joghatóság] által közzétett listán.

2. Az „AML/KYC eljárások” az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató azon ügyfél-átvilágítási eljárásai,

amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vagy azokhoz hasonló előírások

értelmében végez.

3. A „Szervezet” jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap

vagy alapítvány.

4. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik Szervezet „Kapcsolt szervezetének”, ha a két Szervezet közül

bármelyik a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll. E rendelkezés

alkalmazásában az ellenőrzés magában foglalja a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a Szervezet

értékének több mint 50%-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezést.

5. A „TIN-szám” az adófizetői azonosítószám (vagy annak hiányában az adófizetői azonosítószám funkcionális

megfelelője).

6. A „Fióktelep” az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóhoz tartozó olyan egység, vállalkozás vagy

iroda, amelyet egy joghatóság szabályozási rendje fióktelepként kezel, vagy egy joghatóság belső jogrendje

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóhoz tartozó más irodáktól, egységektől és fióktelepektől

különállóként szabályoz. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató ugyanazon joghatóság

illetőségéhez tartozó összes egységét vagy irodáját egyetlen fióktelepként kell kezelni.

V. RÉSZ

HATÉKONY VÉGREHAJTÁS

A joghatóságnak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkeznie a fent megállapított adatszolgáltatási

és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához.”

8154 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2025. évi LXXIII. törvény

a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló illetékes

hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről*

[1] E törvény célja a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló illetékes

hatóságok közötti többoldalú Megállapodás, valamint az annak hátteréül szolgáló modellszabályok hazai jogrendbe

történő átvétele.

[2] A törvény a hazai jogrendbe való átvétellel elismeri az érintett államokkal való kapcsolatokban a Megállapodás, valamint

az annak hátteréül szolgáló modellszabályozás kötelező hatályát.

[3] Az [1] preambulumbekezdésben említett cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

1. §

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó

automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás (a továbbiakban

Megállapodás) kötelező hatályának az 1. mellékletben meghatározott államok viszonylatában történő elismerésére.

2. §

Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § (1) A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási modellszabályok hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet

tartalmazza.

(2) A Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási modellszabályok hivatalos magyar nyelvű fordítását a 3. melléklet

tartalmazza.

4. §

A Megállapodás végrehajtása során az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási

együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szabályait kell alkalmazni.

5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet azon időpontban lép hatályba, amikor a Megállapodás 7. részének

2. bekezdésében meghatározott feltétel elsőként teljesül Magyarország és egy – 1. melléklet szerinti – más részes

állam vonatkozásában, és ezáltal a Megállapodás, valamint az adatszolgáltatási modellszabályok hatályba lépnek.

(3) A Megállapodás, az adatszolgáltatási modellszabályok és a 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet

hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar

Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

6. §

Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2025. évi LXXIII. törvényhez

1. Argentína

2. Costa Rica

3. Egyesült Királyság

4. Izland

5. Kanada

6. Kolumbia

7. Norvégia

8. Új-Zéland

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8155

2. melléklet a 2025. évi LXXIII. törvényhez

„MULTILATERAL COMPETENT AUTHORITY AGREEMENT ON AUTOMATIC EXCHANGE OF INFORMATION

ON INCOME DERIVED THROUGH DIGITAL PLATFORMS

Whereas, the jurisdictions of the signatories to the Multilateral Competent Authority Agreement on Automatic

Exchange of Information on Income Derived through Digital Platforms (the „Agreement”) are Parties of, or

territories covered by, the Convention on Mutual Administrative Assistance in Tax Matters or the Convention on

Mutual Administrative Assistance in Tax Matters as amended by the Protocol amending the Convention on Mutual

Administrative Assistance in Tax Matters (the „Convention”);

Whereas, the jurisdictions intend to improve international tax compliance by further building on their relationship

with respect to mutual assistance in tax matters;

Whereas, the Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing and Gig

Economy were developed by the OECD/G20 BEPS Inclusive Framework to improve tax compliance;

Whereas, the jurisdictions interested in sending information consistent with the scope of exchange contemplated

by Section 2 of this Agreement are required to have the necessary laws in place to implement the Model Rules,

while jurisdictions may express an interest in receiving such information without implementing the Model Rules;

Whereas the Model Rules cover income derived from the provision of accommodation, transportation and other

personal services, some jurisdictions may be interested to also exchange information in respect of the sale of goods

and the rental of means of transportation facilitated by digital platforms;

Whereas, this Agreement is concluded to enable the automatic exchange of information collected pursuant to

the Model Rules it can also be relied upon to permit exchanges of information on income from the sale of goods

and the rental of means of transportation facilitated by digital platforms;

Whereas, some jurisdictions intend to rely on the information exchanged to promote upfront compliance and,

where appropriate, the prefilling of tax returns;

Whereas, Chapter III of the Convention authorises the exchange of information for tax purposes, including

the exchange of information on an automatic basis, and allows the Competent Authorities of the Jurisdictions to

agree on the scope and modalities of such automatic exchanges;

Whereas, Article 6 of the Convention provides that two or more Parties can mutually agree to exchange information

automatically, the exchange of the information will be on a bilateral basis between the Competent Authorities;

Whereas, the Jurisdictions have, or are expected to have, in place by the time the first exchange takes place

(i) appropriate safeguards to ensure that the information received pursuant to this Agreement remains confidential

and is used solely for the purposes set out in the Convention, and (ii) the infrastructure for an effective exchange

relationship (including established processes for ensuring timely, accurate, and confidential information exchanges,

effective and reliable communications, and capabilities to promptly resolve questions and concerns about

exchanges or requests for exchanges and to administer the provisions of Section 4 of this Agreement);

Whereas, the Competent Authorities of the Jurisdictions intend to conclude an agreement to improve international

tax compliance based on automatic exchange pursuant to the Convention, without prejudice to national legislative

procedures (if any), and subject to the confidentiality and other protections provided for in the Convention,

including the provisions limiting the use of the information exchanged thereunder;

Now, therefore, the Competent Authorities have agreed as follows

8156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

SECTION 1

DEFINITIONS

1. For the purposes of this Agreement, the following terms have the following meanings

a) the term „Jurisdiction” means a country or a territory in respect of which the Convention is in force and is in

effect, either through signature and ratification in accordance with Article 28, or through territorial extension

in accordance with Article 29, and which is a signatory to this Agreement;

b) the term „Competent Authority” means, for each respective Jurisdiction, the persons and authorities listed in

Annex B of the Convention;

c) the term „Reporting Platform Operator” means, for each respective Jurisdiction that has implemented

the Model Rules, any Platform Operator, other than an Excluded Platform Operator, that is resident for tax

purposes in the Jurisdiction or, where a Platform Operator does not have a residence for tax purposes, either

i. is incorporated under the laws of the Jurisdiction; or

ii. has its place of management (including effective management) in the Jurisdiction;

d) the term „Government Verification Service” means, for each respective Jurisdiction, an electronic process

made available by a Jurisdiction to a Platform Operator for the purposes of ascertaining the identity and tax

residence of a Seller, as specified in the notification pursuant to subparagraph 1(f ) of Section 7;

e) the term „Model Rules” means Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers

in the Sharing and Gig Economy (which includes the Commentaries), developed by the OECD/G20 BEPS

Inclusive Framework;

f) the term „Additional Activity” means a) the sale of Goods; or b) the rental of a means of transportation for

Consideration;

g) the term „Relevant Service” means a) the rental of immovable property; or b) a Personal Service for

Consideration;

h) the term „Extended Scope” means the extension to the scope of the Model Rules to also cover the Additional

Activities;

i) the term „Co-ordinating Body Secretariat” means the OECD Secretariat that, pursuant to paragraph 3 of

Article 24 of the Convention, provides support to the co-ordinating body that is composed of representatives

of the competent authorities of the Parties to the Convention; and

j) the term „Agreement in effect” means, in respect of any two Competent Authorities, that both Competent

Authorities have indicated their intention to automatically exchange information with each other and have

satisfied the other conditions set out in paragraph 2 of Section 7.

2. Any capitalised term not otherwise defined in this Agreement will have the meaning that it has at that time under

the law of the Jurisdiction applying the Agreement, such meaning being consistent with the meaning set forth in

the Model Rules and the Extended Scope. Any term not otherwise defined in this Agreement or in the Model Rules

or the Extended Scope will, unless the context otherwise requires or the Competent Authorities agree to a common

meaning (as permitted by domestic law), have the meaning that it has at that time under the law of the Jurisdiction

applying this Agreement, any meaning under the applicable tax laws of that Jurisdiction prevailing over a meaning

given to the term under other laws of that Jurisdiction.

SECTION 2

EXCHANGE OF INFORMATION WITH RESPECT TO REPORTABLE SELLERS

General Exchange Requirements

1. Pursuant to the provisions of Articles 6 and 22 of the Convention and subject to the applicable reporting and due

diligence rules consistent with the Model Rules, each Competent Authority will annually exchange with the other

Competent Authorities on an automatic basis

a) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraphs 3 and 4 of Section 2 provided

it and the other Competent Authority have both lodged a notification pursuant to subparagraph 1(a)(i) of

Section 7;

b) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraph 5 of Section 2, provided it and

the other Competent Authority have both lodged a notification pursuant to subparagraph 1(b)(i) of Section 7;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8157

c) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraphs 3 and 4 of Section 2 and,

provided it has lodged notifications pursuant to subparagraphs 1(a)(i) and 1(c)(ii) of Section 7 and the other

Competent Authority has lodged a notification pursuant to subparagraph 1(a)(ii) of Section 7;

d) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraph 5 of Section 2, provided it has

lodged notifications pursuant to subparagraphs 1(b)(i) and 1(d)(iii) of Section 7 and the other Competent

Authority has lodged a notification pursuant to subparagraph 1(b)(ii) of Section 7; and

e) the information obtained pursuant to such rules and specified in paragraph 5 of Section 2, provided it has

lodged notifications pursuant to subparagraphs 1(b)(i) and 1(d)(ii) of Section 7 and the other Competent

Authority has lodged notifications pursuant to subparagraph 1(a)(i) and 1(b)(ii) of Section 7.

2. Notwithstanding paragraph 1, no information is to be sent pursuant to this Section to a Competent Authority that

has lodged a notification pursuant to subparagraph 1(e) of Section 7.

Exchange of Information on Relevant Services with Jurisdiction of Residence

3. In relation to each Reporting Platform Operator that has identified a Reportable Seller that is resident in another

Jurisdiction, the following information is to be exchanged with the Competent Authority of such Jurisdiction

a) the name, registered office address and TIN of the Reporting Platform Operator, as well as the business

name(s) of the Platform(s) in respect of which the Reporting Platform Operator is reporting;

b) the name, Primary Address, TIN(s), including the Jurisdiction of issuance, and date of birth (in case of an

individual) of each Reportable Seller and, in the case of any Reportable Seller that is an Entity, the business

registration number, unless the Reporting Platform Operator relied on a Government Verification Service to

ascertain the identity and tax residence of a Reportable Seller;

c) in case the Reporting Platform Operator relied on a Government Verification Service to ascertain the identity

and tax residence of a Reportable Seller, the name, Government Verification Service identifier, and any other

TIN, including the Jurisdiction of issuance;

d) the Financial Account Identifier(s), insofar as the Jurisdiction of the Reportable Seller requires such

information pursuant to a notification under subparagraph 1(j) of Section 7;

e) where different from the name of the Reportable Seller, the name of the holder of the financial account

to which the Consideration is paid or credited, as well as any other identifying information reported by

the Reporting Platform Operator with respect to that account holder;

f) for Relevant Services other than for the rental of immovable property

i. the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and

the number of such Relevant Services in respect of which it was paid or credited; and

ii. any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each

quarter of the Reportable Period.

g) for Relevant Services for the rental of immovable property

i. the address and land registration number of each Property Listing;

ii. the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and

the number of such Relevant Services provided with respect to each Property Listing in respect of

which it was paid or credited;

iii. any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each

quarter of the Reportable Period; and

iv. the number of days each Property Listing was rented during the Reportable Period and the type of

each Property Listing.

Exchange of Information on Relevant Services with Jurisdiction where Immovable Property is Located

4. In relation to each Reporting Platform Operator that has identified a Reportable Seller that provided Relevant

Services for the rental of immovable property located in another Jurisdiction or that is paid or credited

Consideration in connection with Relevant Services for the rental of immovable property located in another

Jurisdiction, the following information is to be exchanged with the Competent Authority of such Jurisdiction

a) the information specified in subparagraphs 3(a) and (c) through (e);

b) the name, Primary Address and date of birth (in case of an individual) of each Reportable Seller and,

in the case of any Reportable Seller that is an Entity, the business registration number;

8158 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

c) for Relevant Services for the rental of immovable property located in the Jurisdiction

i. the address and land registration number of each Property Listing;

ii. the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and

the number of such Relevant Services provided with respect to each Property Listing in respect of

which it was paid or credited;

iii. any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each

quarter of the Reportable Period; and

iv. the number of days each Property Listing was rented during the Reportable Period and the type of

each Property Listing.

Exchange of Information on Additional Activities

5. In relation to each Reporting Platform Operator that has identified a Reportable Seller that provided Additional

Activities and that is resident in another Jurisdiction, the following information is to be exchanged with

the Competent Authority of such Jurisdiction

a) the information specified in subparagraphs 3(a) through (e);

b) the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and the number of

Additional Activities in respect of which it was paid or credited; and

c) any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each quarter

of the Reportable Period.

SECTION 3

TIME AND MANNER OF EXCHANGE OF INFORMATION

1. For the purposes of the exchange of information in Section 2, the information exchanged will identify the currency

in which each relevant amount is denominated.

2. With respect to paragraphs 3, 4 and 5 of Section 2 and paragraph 2 of Section 4, and subject to the notification

procedure set out in Section 7, including the dates specified therein, information is to be exchanged commencing

from the years specified. Competent Authorities shall use all reasonable efforts to exchange the information

within two months after the end of the Reportable Period to which the information relates, and should proceed

with exchanges no later than four months after the end of the Reportable Period to which the information relates.

Notwithstanding the foregoing, information is only required to be exchanged with respect to a Reportable Period

for which both Competent Authorities have this Agreement in effect on the basis of paragraph 2 of Section 7.

3. The Competent Authorities will automatically exchange the information described in Section 2 in the prescribed

multilaterally agreed schema in Extensible Markup Language.

4. The Competent Authorities will transmit the information through the OECD Common Transmission System and in

compliance with the related encryption and file preparation standards.

SECTION 4

COLLABORATION ON COMPLIANCE AND ENFORCEMENT

1. A Competent Authority will notify the other Competent Authority when the first-mentioned Competent Authority

has reason to believe that an error may have led to incorrect or incomplete information reporting or there is

non-compliance by a Reporting Platform Operator with the applicable reporting requirements and due diligence

procedures consistent with the Model Rules or the Extended Scope. The notified Competent Authority will take

all appropriate measures available under its domestic law to address the errors or non-compliance described in

the notice.

2. To the extent such information is available, a Competent Authority that is notified by a Reporting Platform Operator

that a Reporting Platform Operator in another jurisdiction is assuming reporting obligations for the first-mentioned

Reporting Platform Operator will exchange the name, registered office address and TIN of each second-mentioned

Reporting Platform Operator with the Competent Authority of the Jurisdiction of such Reporting Platform Operator.

In addition, to the extent such information is available, a Competent Authority that is notified by a Reporting

Platform Operator that it is assuming the reporting obligations for a Reporting Platform Operator in another

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8159

jurisdiction will exchange the name, registered office address and TIN of each second-mentioned Reporting

Platform Operator with the Competent Authority of the Jurisdiction of such Reporting Platform Operation.

SECTION 5

CONFIDENTIALITY AND DATA SAFEGUARDS

1. All information exchanged is subject to the confidentiality rules and other safeguards provided for in

the Convention, including the provisions limiting the use of the information exchanged and, to the extent needed

to ensure the necessary level of protection of personal data, in accordance with the safeguards which may be

specified by the supplying Competent Authority as required under its domestic law and specified in a notification

under subparagraph 1(g) of Section 7.

2. To the extent permitted under applicable law, a Competent Authority will notify the Co-ordinating Body Secretariat

immediately regarding any breach of confidentiality or failure of safeguards and any sanctions and remedial actions

consequently imposed. The Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent Authorities with respect to

which there is an Agreement in effect with the first mentioned Competent Authority.

SECTION 6

CONSULTATIONS AND AMENDMENTS

1. If any difficulties in the implementation or interpretation of this Agreement arise, a Competent Authority may

request consultations with one or more of the Competent Authorities to develop appropriate measures to

ensure that this Agreement is fulfilled. The Competent Authority that requested the consultations shall ensure,

as appropriate, that the Co-ordinating Body Secretariat is notified of any measures that were developed and

the Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent Authorities, even those that did not participate in

the consultations, of any measures that were developed.

2. This Agreement may be amended by consensus by written agreement of all of the Competent Authorities that

have the Agreement in effect. Unless otherwise agreed upon, such an amendment is effective on the first day of

the month following the expiration of a period of one month after the date of the last signature of such written

agreement.

SECTION 7

TERM OF AGREEMENT

1. A Competent Authority must provide, at the time of signature of this Agreement or as soon as possible thereafter,

notifications to the Co-ordinating Body Secretariat

a) confirming that its Jurisdiction

i. has the necessary laws in place to implement the Model Rules and specifying the relevant effective

dates with respect to the application or completion of the reporting and due diligence procedures;

or

ii. does not have the necessary laws in place, but is interested in receiving the information specified in

paragraphs 3 and 4 of Section 2;

b) to the extent applicable, confirming that its Jurisdiction

i. has the necessary laws in place to implement the Extended Scope and specifying the relevant

effective dates with respect to the application or completion of the reporting and due diligence

procedures; or

ii. does not have the necessary laws in place, but is interested in receiving the information specified in

paragraph 5 of Section 2;

c) to the extent applicable, confirming whether it will send the information specified in paragraphs 3 and 4 of

Section 2 to Competent Authorities with respect to which this Agreement is in effect

i. that have the necessary laws in place to implement the Model Rules; or

ii. that have expressed an interest in receiving such information.

d) to the extent applicable, confirming whether the Jurisdiction will send the information specified in

paragraph 5 of Section 2 to Competent Authorities with respect to which this Agreement is in effect

i. that have the necessary laws in place to implement the Model Rules and the Extended Scope;

8160 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

ii. that have the necessary laws in place to implement the Model Rules; or

iii. that have expressed an interest in receiving such information;

e) if applicable, specifying that it will send, but not receive information under Section 2 of this Agreement;

f) if applicable, specifying the details of Government Verification Services accepted by its Jurisdiction;

g) if applicable, specifying safeguards for the protection of personal data;

h) demonstrating that it has in place adequate measures to ensure the required confidentiality and data

safeguards standards are met;

i) specifying the Jurisdictions of the Competent Authorities with respect to which it intends to have this

Agreement in effect, following national legislative procedures (if any); and

j) confirming whether the Jurisdiction wishes to receive Financial Account Identifiers for taxpayer matching

purposes.

Competent Authorities must notify the Co-ordinating Body Secretariat, promptly, of any subsequent change to be

made to the above-mentioned notifications.

2. This Agreement will come into effect between two Competent Authorities on the later of the following dates

(i) the date on which the second of the two Competent Authorities has provided notification to

the Co-ordinating Body Secretariat under subparagraphs 1(a),(c) and (h) through (j), including listing

the other Competent Authority’s Jurisdiction pursuant to subparagraph 1(i), and, if applicable,

(ii) the date on which the Convention has entered into force and is in effect for both Jurisdictions.

3. The Co-ordinating Body Secretariat will maintain a list that will be published on the OECD website of the Competent

Authorities that have signed the Agreement and between which Competent Authorities this is an Agreement in

effect.

4. The Co-ordinating Body Secretariat will publish on the OECD website the information provided by Competent

Authorities pursuant to subparagraphs 1(a) through (f ). The information provided pursuant to subparagraphs 1(g)

through (j) will be made available to other signatories by the Co-ordinating Body Secretariat.

5. A Competent Authority may suspend the exchange of information under this Agreement by giving notice in

writing to another Competent Authority that it has determined that there is or has been significant non-compliance

by the second-mentioned Competent Authority with this Agreement. Such temporary suspension will have

immediate effect. For the purposes of this paragraph, significant non-compliance includes, but is not limited to,

non-compliance with the confidentiality and data safeguard provisions of this Agreement and the Convention or

a failure by the Competent Authority to provide timely or adequate information as required under this Agreement

or a failure to put in place measures that ensure that the Model Rules are effectively implemented and are complied

with by Reporting Platform Operators, in a manner that frustrates the purposes of the Model Rules.

6. A Competent Authority may terminate its participation in this Agreement, or with respect to a particular Competent

Authority, by giving notice of termination in writing to the Co-ordinating Body Secretariat. Such termination will

become effective on the first day of the month following the expiration of a period of 12 months after the date of

the notice of termination. In the event of termination, all information previously received under this Agreement will

remain confidential and subject to the terms of the Convention.

SECTION 8

CO-ORDINATING BODY SECRETARIAT

Unless otherwise provided for in the Agreement, the Co-ordinating Body Secretariat will notify all Competent

Authorities of any notifications that it has received under this Agreement and will provide a notice to all signatories

of the Agreement when a new Competent Authority signs the Agreement.

Done in English and French, both texts being equally authentic.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8161

„Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing

and Gig Economy

SECTION I

DEFINITIONS

A. Reporting Platform Operators

1. A „Platform” means any software, including a website or a part thereof and applications, including mobile

applications, accessible by users and allowing Sellers to be connected to other users for the provision of Relevant

Services, directly or indirectly, to such users. The operations of the Platform may also include the collection and

payment of Consideration in respect of Relevant Services. The term Platform does not include software exclusively

allowing the

a) processing of payments in relation to Relevant Services;

b) listing or advertising of Relevant Services; or

c) redirecting or transferring of users to a Platform

without any further intervention in the provision of Relevant Services.

2. A „Platform Operator” is an Entity that contracts with Sellers to make available all or part of a Platform to such Sellers.

3. An „Excluded Platform Operator” is a Platform Operator that

a) facilitates the provision of Relevant Services for which the aggregate Consideration at the level of

the Platform over the previous calendar year is less than EUR 1 million and that notifies the tax administration

of [jurisdiction] that it elects to be treated as such;

b) demonstrates to the satisfaction of the tax administration of [jurisdiction] that the Platform’s entire business

model is such that it does not allow Sellers to derive a profit from the Consideration; or

c) demonstrates to the satisfaction of the tax administration of [jurisdiction] that the Platform’s entire business

model is such that it does not have Reportable Sellers.

4. A „Reporting Platform Operator” is any Platform Operator [other than an Excluded Platform Operator], that is

resident for tax purposes in [jurisdiction] or, where a Platform Operator does not have a residence for tax purposes,

either

a) is incorporated under the laws of [jurisdiction]; or

b) has its place of management (including effective management) in [jurisdiction].

5. A „Relevant Service” is

a) the rental of immovable property; or

b) a Personal Service for Consideration.

6. „Consideration” is compensation in any form that is paid or credited to a Seller in connection with Relevant Services,

the amount of which is known or reasonably knowable by the Platform Operator.

7. A „Personal Service” is a service involving time- or task-based work performed by one or more individuals at

the request of a user, unless such work is purely ancillary to the overall transaction. A Personal Service does not

include a service provided by a Seller pursuant to an employment relationship with the Platform Operator or

a related Entity of the Platform Operator.

B. Reportable Sellers

1. A „Seller” is a Platform user that is registered at any moment during the Reportable Period on the Platform for

the provision of Relevant Services.

2. An „Active Seller” is any Seller that either provides Relevant Services during the Reportable Period or is paid or

credited Consideration in connection with Relevant Services during the Reportable Period.

3. A „Reportable Seller” is any Active Seller, other than an Excluded Seller, that is resident in a Reportable Jurisdiction

or provided Relevant Services for the rental of immovable property located in a Reportable Jurisdiction or is paid

or credited Consideration in connection with Relevant Services for the rental of immovable property located in

a Reportable Jurisdiction, as determined based on the due diligence procedures set out in Section II.

4. An „Excluded Seller” is any Seller

a) that is an Entity for which the Platform Operator facilitated more than 2,000 Relevant Services for the rental of

immovable property in respect of a Property Listing during the Reportable Period;

8162 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

b) that is a governmental entity; or

c) that is an Entity the stock of which is regularly traded on an established securities market or a related Entity

of an Entity the stock of which is regularly traded on an established securities market.

C. Other definitions

1. A „Partner Jurisdiction” is any jurisdiction that has an agreement or arrangement in effect with [jurisdiction]

pursuant to which it is exchanging on an automatic basis the information specified in Section III with [jurisdiction]

and that is identified as such in a published list.

2. A „Reportable Jurisdiction” is [jurisdiction] and any jurisdiction with which [jurisdiction] has an agreement or

arrangement in effect pursuant to which [jurisdiction] is exchanging on an automatic basisthe information specified

in Section III and which is identified as such in a published list.

3. An „Entity” is a legal person or a legal arrangement, such as a corporation, partnership, trust or foundation.

4. A „TIN” is a Taxpayer Identification Number, including a VAT/GST Registration Number issued by the jurisdiction of

the Primary Address of the Seller, or a functional equivalent in the absence of a Taxpayer Identification Number.

5. A „Government Verification Service” is an electronic process made available by a Reportable Jurisdiction to

a Platform Operator for the purposes of ascertaining the identity and tax residence of a Seller.

6. A „Primary Address” is the address that is an individual Seller’s primary residence, as well as the address that is an

Entity Seller’s registered office.

7. A „Reportable Period” is a calendar year with respect to which a Platform Operator is a Reporting Platform Operator.

8. A „Property Listing” includes all immovable property units located at the same street address and offered for rent on

a Platform by the same Seller.

9. A „Financial Account Identifier” is the unique identifying number or reference available to the Platform Operator of

the bank account or other payment account to which the Consideration is paid or credited.

SECTION II

DUE DILIGENCE PROCEDURES

A. Sellers not subject to review

1. For the purpose of determining whether an Entity Seller is an Excluded Seller described in subparagraph B(4)(a) of

Section I, a Reporting Platform Operator may rely on its available records.

2. For the purpose of determining whether an Entity Seller is an Excluded Seller described in subparagraph B(4)(b) or

(c) of Section I, a Reporting Platform Operator may rely on publicly available information or a confirmation from

the Entity Seller.

B. Collection of Seller information

1. The Reporting Platform Operator must collect the following information for each individual Seller

a) the first and last name;

b) the Primary Address;

c) the TIN issued to the Seller, including the jurisdiction of issuance; and

d) the date of birth.

2. The Reporting Platform Operator must collect the following information for each Seller that is an Entity and not an

Excluded Seller

a) the legal name;

b) the Primary Address;

c) the TIN issued to the Seller, including the jurisdiction of issuance; and

d) the business registration number.

3. Notwithstanding subparagraphs B(1) and (2), the Reporting Platform Operator is not required to collect information

pursuant to subparagraphs B(1)(b) through (d) and B(2)(b) through (d) in case it relies on a Government Verification

Service to ascertain the identity and tax residence of the Seller.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8163

4. Notwithstanding subparagraphs B(1)(c) and B(2)(c) and (d), the TIN or the business registration number, respectively,

are not required to be collected if

a) the jurisdiction of residence of the Seller does not issue a TIN or business registration number to the Seller; or

b) the jurisdiction of residence of the Seller does not require the collection of the TIN issued to such Seller.

C. Verification of Seller information

1. The Reporting Platform Operator must determine whether the information collected pursuant to Paragraphs A(2),

B and E is reliable, using all records available to the Reporting Platform Operator, as well as any publicly available

electronic interface to ascertain the validity of the TIN.

2. Notwithstanding subparagraph C(1), for the completion of the due diligence procedures pursuant to

subparagraph F(2) the Reporting Platform Operator may determine whether the information collected pursuant

to Paragraphs A(2), B and E is reliable using electronically searchable records available to the Reporting Platform

Operator.

3. In application of subparagraph F(3)(b) and notwithstanding subparagraphs C(1) and C(2), in instances where

the Reporting Platform Operator has reason to know that any of the information itemsdescribed in Paragraphs B or

E may be inaccurate by virtue of information provided by the tax administration of [jurisdiction], it must verify such

information item using reliable, independent-source documents, data or information.

D. Determination of jurisdiction of residence of Sellers

1. A Reporting Platform Operator must consider a Seller resident in the jurisdiction of the Seller’s Primary Address.

2. Notwithstanding subparagraph D(1), a Reporting Platform Operator must consider a Seller resident in each

jurisdiction confirmed by a Government Verification Service pursuant to subparagraph B(3).

E. Collection of information on rented immovable property

Where a Seller provides Relevant Services for the rental of immovable property, the Reporting Platform Operator

must collect the address of each Property Listing.

F. Timing and validity of due diligence procedures

1. A Reporting Platform Operator must complete the due diligence procedures set out in Paragraphs A through E by

31 December of the Reportable Period.

2. Notwithstanding subparagraph F(1), for Sellers that were already registered on the Platform

a) as of [date of entry into effect of rules in jurisdiction]; or

b) as of the date on which an Entity becomes a Reporting Platform Operator, the due diligence procedures

set out in Paragraphs A through E are required to be completed by 31 December of the second Reportable

Period for the Reporting Platform Operator.

3. Notwithstanding Paragraph F(1), a Reporting Platform Operator may rely on the due diligence procedures

conducted in respect of previous Reportable Periods, provided

a) the Primary Address of the Seller has been either collected and verified or confirmed within the last

36 months; and

b) it does not have reason to know that the information collected pursuant to Paragraphs A, B and E is or has

become unreliable or incorrect.

G. Application of the due diligence procedures to Active Sellers only

A Reporting Platform Operator may elect to complete the due diligence procedures pursuant to Paragraphs

A through F in respect of Active Sellers only.

8164 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

H. Completion of the due diligence procedures by third parties

1. A Reporting Platform Operator may rely on a third-party service provider to fulfil the due diligence obligations set

out in Section II, but such obligations remain the responsibility of the Reporting Platform Operator.

2. When a Platform Operator fulfils the due diligence obligations for a Reporting Platform Operatorwith respect

to the same Platform pursuant to subparagraph H(1), such Platform Operator may carry out the due diligence

procedures pursuant to substantially similar rules in its Partner Jurisdiction.

SECTION III

REPORTING REQUIREMENTS

A. Time and manner of reporting

1. A Reporting Platform Operator must report to the tax administration of [jurisdiction] the information set out in

Paragraph B with respect to the Reportable Period, no later than 31 January of the year following the calendar year

in which the Seller is identified as a Reportable Seller.

2. A Reporting Platform Operator must also provide the information set out under subparagraphs B(2) and B(3) to

the Reportable Seller to which it relates, no later than 31 January of the year following the calendar year in which

the Seller is identified as a Reportable Seller.

3. Notwithstanding subparagraphs A(1) and A(2), the information in relation to a Reportable Seller is neither required

to be reported to the tax administration of [jurisdiction], nor to be made available to such Reportable Seller in

circumstances where the Reporting Platform Operator has obtained adequate assurances that another Platform

Operator fulfils the reporting obligations of this Section

a) with respect to such Reportable Seller pursuant to the rules in [jurisdiction]; or

b) with respect to such Reportable Seller, other than a Reportable Seller resident in [jurisdiction], under

substantially similar rules in a Partner Jurisdiction.

4. The information pursuant to Paragraph B shall be reported in accordance with the OECD Sharing and Gig Economy

XML Schema.

5. The information with respect to the Consideration paid or credited in a fiat currency must be reported in

the currency in which it was paid or credited. In case the Consideration was paid or credited in a form other than

fiat currency, it should be reported in the local currency of [jurisdiction], converted or valued in a manner that is

consistently determined by the Reporting Platform Operator.

6. The information with respect to the Consideration and other amounts must be reported in respect of the quarter in

which the Consideration was paid or credited.

B. Information to be reported

Each Reporting Platform Operator must report the following information

1. the name, registered office address and TIN of the Reporting Platform Operator, as well as the business name(s) of

the Platform(s) in respect of which the Reporting Platform Operator is reporting;

2. with respect to each Reportable Seller that provided Relevant Services, other than immovable property rental

a) the items required to be collected pursuant to Paragraph B of Section II;

b) any other TIN, including the jurisdiction of issuance, available to the Reporting Platform Operator;

c) the Financial Account Identifier(s), insofar as it is available to the Reporting Platform Operator and

the jurisdiction of the Reportable Seller’s residence is included on [list];

d) where different from the name of the Reportable Seller, the name of the holder of the financial account

to which the Consideration is paid or credited, to the extent available to the Reporting Platform Operator,

as well as any other identifying information available to the Reporting Platform Operator with respect to that

account holder;

e) each jurisdiction in which the Reportable Seller is resident on the basis of the procedures set out in

paragraph D of Section II;

f) the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and the number of

such Relevant Services in respect of which it was paid or credited; and

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8165

g) any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each quarter

of the Reportable Period.

3. with respect to each Reportable Seller that provided Relevant Services for the rental of immovable property

a) the items required to be collected pursuant to Paragraph B of Section II;

b) any other TIN, including the jurisdiction of issuance, available to the Reporting Platform Operator;

c) the Financial Account Identifier (s), insofar as it is available to the Reporting Platform Operator and either

the jurisdiction of residence of the Reportable Seller or the jurisdiction in which the immovable property is

located is included on [list];

d) where different from the name of the Reportable Seller, the name of the holder of the financial account

to which the Consideration is paid or credited, to the extent available to the Reporting Platform Operator,

as well as any other identifying information available to the Reporting Platform Operator with respect to

the account holder;

e) each jurisdiction in which the Reportable Seller is resident on the basis of the procedures set out in

paragraph D of Section II;

f) the address of each Property Listing, determined on the basis of the procedures set out in paragraph E of

Section II, and, if available, the land registration number;

g) the total Consideration paid or credited during each quarter of the Reportable Period and the number

of such Relevant Services provided with respect to each Property Listing in respect of which it was paid or

credited;

h) any fees, commissions or taxes withheld or charged by the Reporting Platform Operator during each quarter

of the Reportable Period; and

i) where available, the number of days each Property Listing was rented during the Reportable Period and

the type of each Property Listing.

SECTION IV

ADMINISTRATION AND ENFORCEMENT

The aim of this Section is to provide implementing jurisdictions with guidance as to the measures they could take to

ensure that the Model Rules are effectively implemented and are complied with by Reporting Platform Operators.

It is expected that jurisdictions have rules and administrative procedures in place to ensure effective

implementation of, and compliance with, the reporting and due diligence procedures set out in the Model Rules in

a manner that is consistent with the objectives of the Model Rules.

In case a jurisdiction does not have an effective implementation framework which takes into account the hallmarks

set out in this Section, other implementing jurisdictions may decide to not include the jurisdiction in their list of

Partner Jurisdictions for the purposes of the Model Rules.

The hallmarks for effective implementation set out in this Section could take the form of primary or secondary

legislation supplemented by guidance

Rules to enforce the collection and verification requirements of Section II

1. It is expected that jurisdictions have measures in place that require Reporting Platform Operators to enforce

the collection and verification requirements of Section II of the Model Rules in relation to their Sellers. This could,

for instance, include a requirement that Reporting Platform Operators cannot allow Sellers to be connected to

other users for the provision of Relevant Services or that the pay-out of Consideration is withheld by the Reporting

Platform Operator, in case the Seller does not provide the information required under Section II. This is to ensure

that the information that is used for the due diligence processes and for reporting the Seller is accurate and

complete at the end of each Reportable Period in view of reporting such information.

2. There may be instances where a Reporting Platform Operator includes, in its contract(s) with Sellers, terms in

relation to the closure or freezing of accounts, or the withholding of Consideration, in circumstances where

the required information is not provided by the Seller. In such cases, jurisdictions may consider such Reporting

Platform Operators subject to a safe harbour in relation to the requirements outlined in paragraph 1.

8166 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

Rules requiring Reporting Platform Operators to keep records of the steps undertaken and any

information relied upon for the performance of the due diligence procedures and reporting

requirements and adequate measures to obtain those records

3. It is expected that jurisdictions will introduce rules requiring Reporting Platform Operators to keep records of

the steps undertaken and any information relied upon for the performance of the due diligence procedures and

reporting requirements set out in the Model Rules. Such records should be available for a sufficiently long period of

time and in any event for a period of not less than 5 years following the end of the Reportable Period to which they

relate.

4. A jurisdiction is also expected to introduce adequate measures to obtain these records. Most jurisdictions have rules

in place to compel the taxpayer or a third party to provide documents that are necessary to apply their domestic

tax legislation. These rules generally also apply to obtain information to respond to a request for information from

an exchange partner under an exchange of information instrument. Some jurisdictions, especially those without an

income tax, may have rules that specifically deal with the procedures to obtain information that is to be exchanged

under an exchange of information instrument.

Administrative procedures to verify Reporting Platform Operators’ compliance with the due diligence

procedures and reporting requirements

5. It is expected that jurisdictions introduce administrative procedures to verify the compliance of Reporting Platform

Operators with the due diligence procedures and reporting requirements.

Administrative procedures to follow up with a Reporting Platform Operator where incomplete or

inaccurate information is reported

6. It is expected that jurisdictions develop procedures to follow up with a Reporting Platform Operator when

incomplete or inaccurate Reportable Seller information is reported. Such a situation may arise when a Reporting

Platform Operator is unable to obtain the required Seller information items under Paragraphs A, B and E of

Section II. This could either be the result of either inadequate procedures being implemented by a Reporting

Platform Operator to obtain the necessary information, or the Seller’s refusal to providesuch information.

Effective enforcement provisions to address non-compliance

7. Finally, it is expected that jurisdictions introduce effective enforcement provisions to address non-compliance.

For example, a jurisdiction may consider relying on existing rules that provide for the imposition of fines or other

penalties where a Reporting Platform Operator does not provide information requested by the tax authority.”

3. melléklet a 2025. évi LXXIII. törvényhez

„ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI TÖBBOLDALÚ MEGÁLLAPODÁS A DIGITÁLIS PLATFORMOKRÓL

SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉRŐL

Mivel a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló

illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás (továbbiakban: Megállapodás) aláíróinak joghatóságai

az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény, illetve az adóügyekben

történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv által módosított,

az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény (továbbiakban: egyezmény)

szerződő felei, vagy a hatálya alá tartozó területek;

Mivel a joghatóságok elő kívánják mozdítani a nemzetközi adózási fegyelmet tovább alapozva az adóügyekkel

kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás tekintetében fennálló kapcsolatukra;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8167

Mivel a megosztási és applikáció-alapú gazdaságban érintett értékesítőkre vonatkozó Platformüzemeltetők

adatszolgáltatására vonatkozó Modellszabályok az OECD/G20 BEPS inkluzív keretben kerültek kidolgozásra

az adózási fegyelem javítása érdekében;

Mivel a jelen Megállapodás 2. részében meghatározott információcsere körével összhangban álló információk

küldésében érdekelt joghatóságok kötelesek a Modellszabályok végrehajtásához szükséges jogszabályokkal

rendelkezni, ugyanakkor a joghatóságok kifejezhetik érdeklődésüket az ilyen információk Modellszabályok

végrehajtása nélküli átvételében;

Mivel a Modellszabályok a szálláshely, közlekedési és egyéb személyi szolgáltatások nyújtásából származó

jövedelemre vonatkoznak, egyes joghatóságok érdekeltek lehetnek a digitális platformokon bonyolított

áruértékesítésre és közlekedési eszköz bérlésére vonatkozó információk cseréjében is;

Mivel jelen Megállapodás megkötésének célja a Modellszabályok alapján gyűjtött információk automatikus

cseréjének lehetővé tétele, az a digitális platformokon bonyolított áruértékesítésre és közlekedési eszköz bérlésére

vonatkozó információk cseréjének engedélyezésére is alkalmazható;

Mivel egyes joghatóságok a cserélt információkat az előzetes megfelelés és adott esetben az adóbevallások előzetes

elkészítésének elősegítéséhez kívánják felhasználni;

Mivel az egyezmény III. fejezete engedélyezi az információcserét adózási célokra, ideértve az automatikus alapon

történő információcserét, és feljogosítja a joghatóságok Illetékes hatóságait az ezen automatikus információcsere

hatályáról és módjáról való megállapodásra;

Mivel az egyezmény 6. cikke értelmében kettő vagy több fél közösen megegyezhet az automatikus

információcserében, az Illetékes hatóságok közötti információcserére kétoldalú alapon kerül sor;

Mivel az első információcsere időpontjáig a joghatóságok rendelkeznek, illetve várhatóan rendelkeznek

(i) a megfelelő biztosítékokkal, hogy biztosítsák a jelen Megállapodás alapján kapott információk titkosságát

és kizárólag az egyezményben meghatározott célokra való felhasználást, és (ii) a hatékony információcseréhez

szükséges infrastruktúrával (beleértve az időben történő, pontos és bizalmas információcsere és a hatékony és

megbízható kommunikáció biztosítására szolgáló meglévő folyamatokat, továbbá az információcserékkel vagy

-kérésekkel kapcsolatos kérdések és aggályok azonnali megoldásához és az e megállapodás 4. részében foglalt

rendelkezések kezeléséhez szükséges képességeket);

Mivel a joghatóságok Illetékes hatóságai egy olyan megállapodást kívánnak kötni, amely kölcsönös automatikus

információcserére alapozva, az egyezménynek megfelelően előmozdítja a nemzetközi adózási fegyelmet, a nemzeti

jogalkotási eljárásokat (ha vannak) nem érintve, a bizalmas jelleg védelme és az egyezményben meghatározott

egyéb védelem biztosítása mellett, beleértve az az alapján megosztott információk használatát korlátozó

rendelkezéseket;

A fentiekre való tekintettel az Illetékes hatóságok a következőkben állapodtak meg

1. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Jelen Megállapodás alkalmazásában az alábbi kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak

a) Joghatóság: ország, illetve terület, amelyre vonatkozóan az egyezmény érvényben van és hatályos

a 28. cikknek megfelelő aláírás és ratifikálás, vagy a 29. cikknek megfelelő területi kiterjesztés útján, és amely

jelen Megállapodás aláírója;

b) Illetékes hatóság: az egyes Joghatóságok vonatkozásában az egyezmény B. mellékletében felsorolt

személyek és hatóságok;

c) Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető: a Modellszabályokat végrehajtó egyes Joghatóságok

esetében a kizárt platformüzemeltetőn kívüli bármely platformüzemeltető, amely a Joghatóságban adóügyi

illetőséggel rendelkezik, vagy, ha a platformüzemeltető nem rendelkezik adóügyi illetőséggel

i. a Joghatóság jogszabályainak megfelelően van bejegyezve; vagy

ii. a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) a Joghatóságban található.

8168 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

d) Kormányzati ellenőrző szolgálat: az egyes Joghatóságok vonatkozásában a Joghatóság által

a platformüzemeltető részére rendelkezésre bocsátott elektronikus folyamat valamely értékesítő

személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából, a 7. rész 1. bekezdés f ) albekezdése

szerinti értesítésben meghatározottaknak megfelelően;

e) Modellszabályok: az OECD/G20 BEPS inkluzív keret által kidolgozott, a megosztási és applikáció-alapú

gazdaságban érintett értékesítőkre vonatkozóan a platformüzemeltetők adatszolgáltatására vonatkozó

Modellszabályok (amelyek tartalmazzák a kommentárokat);

f) Kiegészítő tevékenység: a) áruk értékesítése; vagy b) közlekedési eszköz ellenérték fejében történő

bérbeadása;

g) Érintett szolgáltatás: a) ingatlan bérbeadása; vagy b) személyi szolgáltatás ellenérték fejében történő

nyújtása;

h) Kiterjesztett hatály: a Modellszabályok hatályának kiterjesztése a Kiegészítő tevékenységekre;

i) Koordináló szerv titkársága: az OECD Titkársága, amely az egyezmény 24. cikk 3. bekezdése értelmében

támogatást biztosít az egyezményt aláíró felek Illetékes hatóságainak képviselőből álló koordináló szerv

részére; és

j) Hatályos Megállapodás: bármely két Illetékes hatóság tekintetében mindkét Illetékes hatóság kifejezte

szándékát az egymással való automatikus információcserére és teljesítették a 7. rész 2. bekezdésében

meghatározott egyéb feltételeket.

2. Bármely jelen Megállapodásban másképp meg nem határozott, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése

megegyezik a Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályai alapján meghatározott, adott időpontban

irányadó jelentéssel, amely jelentés összhangban áll a Modellszabályokban és Kiterjesztett hatály által

meghatározott jelentéssel. Ha jelen Megállapodás, vagy a Modellszabályok, illetve Kiterjesztett hatály eltérően

meg nem határozza, és hacsak a kontextus másként meg nem kívánja, illetve ha az Illetékes hatóságok egy közös

jelentésről meg nem állapodnak (a nemzeti jog által megengedettek szerint), a fogalmak jelentése megegyezik

a fogalomnak az e Megállapodást alkalmazó Joghatóság joga szerint az adott időpontban irányadó jelentésével,

a Joghatóság alkalmazandó adójoga szerinti jelentéssel, az adott Joghatóság egyéb jogában meghatározott

jelentéssel szemben.

2. RÉSZ

INFORMÁCIÓCSERE AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT ÉRTÉKESÍTŐKRE VONATKOZÓAN

Információcserére vonatkozó általános követelmények

1. Az egyezmény 6. és 22. cikkének rendelkezései értelmében, valamint a Modellszabályokkal összhangban álló,

alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok alapján az egyes Illetékes hatóságok évente, automatikus

alapon a többi Illetékes hatósággal kicserélik

a) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 3. és 4. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve,

hogy az Illetékes hatóság és a másik Illetékes hatóság egyaránt értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés

a) albekezdés i) pontja alapján;

b) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 5. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve, hogy

az Illetékes hatóság és a másik Illetékes hatóság egyaránt értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés b) albekezdés

i) pontja alapján;

c) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 3. és 4. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve,

hogy az Illetékes hatóság értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés a) albekezdés i) pontja és 1. bekezdés

a) albekezdés ii) pontja alapján, és a másik Illetékes hatóság értesítés adott a 7. rész 1. bekezdés a) albekezdés

ii) pontja alapján;

d) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 5. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve, hogy

az Illetékes hatóság értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés b) albekezdés i) pontja és 1. bekezdés d) albekezdés

iii) pontja alapján, és a másik Illetékes hatóság értesítés adott a 7. rész 1. bekezdés b) albekezdés ii) pontja

alapján; és

e) az e szabályok alapján megszerzett és a 2. rész 5. bekezdésében meghatározott információkat, feltéve, hogy

az Illetékes hatóság értesítést adott a 7. rész 1. bekezdés b) albekezdés i) pontja és 1. bekezdés d) albekezdés

ii) pontja alapján, és a másik Illetékes hatóság értesítés adott a 7. rész 1. bekezdés a) albekezdés i) pontja és

1. bekezdés b) albekezdés ii) pontja alapján.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8169

2. Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jelen szakasz szerint nem kell információt küldeni olyan Illetékes

hatóságnak, amely a 7. rész 1. bekezdés e) albekezdése szerinti értesítést adott.

Az érintett szolgáltatásokra vonatkozó, illetőség szerinti Joghatósággal történő információcsere

3. A más Joghatóságban illetékességgel rendelkező, adatszolgáltatásra kötelezett értékesítőt azonosító egyes

Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozóan az alábbi információcsere szükséges

az e Joghatóság Illetékes hatóságával

a) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, adóazonosító

száma, valamint annak a platformnak/azoknak a platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan

az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat;

b) az egyes adatszolgáltatásra kötelezett értékesítők neve, elsődleges címe, adóazonosító száma(i),

ideértve a kiadás szerinti Joghatóságot, és a születési időpontot (magánszemélyek esetén), és

a vállalkozásnak minősülő adatszolgáltatásra kötelezett értékesítők esetén a cégjegyzékszámot,

kivéve, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Kormányzati ellenőrző szolgálatot vett

igénybe az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének

megállapításához;

c) ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Kormányzati ellenőrző szolgálatot vett

igénybe az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének

megállapításához, a név, a Kormányzati ellenőrző szolgálat azonosítója és minden egyéb adóazonosító szám,

ideértve a kiadás szerinti Joghatóságot;

d) a pénzforgalmi jelzőszám(ok), ha az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő Joghatósága előírja ezen

információt a 7. rész 1. bekezdés j) albekezdése szerinti értesítés alapján;

e) azon pénzügyi számla tulajdonosának neve – ha ez eltér az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő

nevétől –, amelyre az ellenértéket kifizették, vagy amelyen az ellenértéket jóváírták, valamint az adott

számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által jelentett

bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

f) az ingatlan bérbeadásán kívüli érintett szolgáltatásokra vonatkozóan

i. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes

összege és azon érintett szolgáltatások száma, amelyek tekintetében az ellenértéket kifizették

vagy jóváírták; és

ii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.

g) az ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatásokra vonatkozóan

i. az egyes közvetített ingatlanok címe és földhivatali nyilvántartási száma;

ii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes

összege és az egyes közvetített ingatlanok tekintetében azon érintett szolgáltatások száma, amelyek

tekintetében az ellenértéket kifizették vagy jóváírták;

iii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók; és

iv. azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes közvetített ingatlanokat bérelték

az adatszolgáltatási időszakban, és az egyes közvetített ingatlanok típusa.

Az érintett szolgáltatásokra vonatkozó információcsere azon illetőség szerinti Joghatósággal, ahol

az ingatlan elhelyezkedik

4. A más Joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatást nyújtó, vagy más

Joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatásokkal kapcsolatban ellenérték

kifizetését, vagy jóváírását fogadó, adatszolgáltatásra kötelezett értékesítőt azonosító egyes Adatszolgáltatásra

kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozóan az alábbi információcsere szükséges az e Joghatóság Illetékes

hatóságával

a) a 3. bekezdés a) albekezdésében, illetve a c)–e) albekezdésekben meghatározott információk;

8170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

b) az egyes adatszolgáltatásra kötelezett értékesítők neve, elsődleges címe és születési időpontja

(magánszemélyek esetén), és a vállalkozásnak minősülő adatszolgáltatásra kötelezett értékesítők esetén

a cégjegyzékszám;

c) a Joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatásokra vonatkozóan

i. az egyes közvetített ingatlanok címe és földhivatali nyilvántartási száma;

ii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes

összege és az egyes közvetített ingatlanok tekintetében azon érintett szolgáltatások száma, amelyek

tekintetében az ellenértéket kifizették vagy jóváírták;

iii. az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók; és

iv. azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes közvetített ingatlanokat bérelték

az adatszolgáltatási időszakban, és az egyes közvetített ingatlanok típusa.

A Kiegészítő tevékenységekre vonatkozó információcsere

5. A más Joghatóságban illetékességgel rendelkező, a Kiegészítő tevékenységet végző adatszolgáltatásra kötelezett

értékesítőt azonosító egyes Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőkre vonatkozóan az alábbi

információcsere szükséges az e Joghatóság Illetékes hatóságával.

a) a 3. bekezdés a)–e) albekezdéseiben meghatározott információk;

b) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege és

azon Kiegészítő tevékenységek száma, amelyek tekintetében az ellenértéket kifizették vagy jóváírták; és

c) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.

3. RÉSZ

AZ INFORMÁCIÓCSERE IDŐPONTJA ÉS MÓDJA

1. A 2. részben említett információcsere céljából a megosztott információnak tartalmaznia kell az egyes érintett

összegek pénznemét.

2. A 2. rész 3., 4. és 5. bekezdése, és a 4. rész 2. bekezdése tekintetében, valamint a 7. részben meghatározott értesítési

eljárás alapján, ideértve az abban meghatározott időpontokat, az információkat a meghatározott évektől számítva

kell megosztani. Az Illetékes hatóságok minden indokolt erőfeszítést megtesznek azon adatszolgáltatási időszak

végét követő két hónapon belüli információcserére, amelyre az információk vonatkoznak, és az információcserét

legfeljebb azon adatszolgáltatási időszak végét követő négy hónapon belül végzik, amelyre az információk

vonatkoznak. A fenti rendelkezéssel ellentétben az információcsere csak azon adatszolgáltatási időszakra

vonatkozóan szükséges, amelyre vonatkozóan mindkét Illetékes hatóságra nézve hatályos jelen Megállapodás

a 7. rész 2. bekezdése alapján.

3. Az Illetékes hatóságok a 2. részben meghatározott információkat az előírt, többoldalú megállapodás szerinti

bővíthető jelölőnyelven automatikusan megosztják.

4. Az Illetékes hatóságok az információkat az OECD közös átviteli rendszeren keresztül továbbítják a vonatkozó

titkosítási és fájlkészítési szabványoknak megfelelően.

4. RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS A MEGFELELÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS TERÉN

1. Az Illetékes hatóság értesíti a másik Illetékes hatóságot, amennyiben az előbbi Illetékes hatóság alappal feltételezi,

hogy hiba következtében helytelen vagy hiányos információ került bejelentésre, vagy valamely Adatszolgáltatásra

kötelezett platformüzemeltető nem felel meg a vonatkozó, a Modellszabályokkal, illetve Kiterjesztett hatállyal

összhangban álló adatszolgáltatási előírásoknak és átvilágítási eljárásoknak. Az Illetékes hatóság minden, nemzeti

jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hibák vagy megfelelési problémák

kiküszöbölésére.

2. Ha ezen információ rendelkezésre áll, azon Illetékes hatóság, amelyet Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető arról értesít, hogy egy másik Joghatóságban valamely Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető adatszolgáltatási kötelezettséget teljesít az előbbi Adatszolgáltatásra kötelezett

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8171

platformüzemeltető részére, kicseréli az utóbbi Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők nevét,

székhelyének címét és adóazonosító számát az ezen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető

Joghatóságának Illetékes hatóságával. Ezenfelül, ha ezen információ rendelkezésre áll, azon Illetékes hatóság,

amelyet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető arról értesít, hogy egy másik Joghatóságban valamely

Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti, kicseréli az utóbbi

Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők nevét, székhelyének címét és adóazonosító számát az ezen

Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető Joghatóságának Illetékes hatóságával.

5. RÉSZ

BIZALMAS ADATKEZELÉS ÉS ADATVÉDELMI BIZTOSÍTÉKOK

1. Valamennyi megosztott információra az egyezményben meghatározott titoktartásra vonatkozó szabályok és egyéb

biztosítékok vonatkoznak, ideértve a megosztott információ felhasználását korlátozó rendelkezéseket és – ha

az a személyes adatok védelme szükséges szintjének biztosításához szükséges – az átadó Illetékes hatóság által

esetleg a hazai jogszabályai alapján és a 7. rész 1. bekezdés g) albekezdése szerinti értesítésben meghatározott

biztosítékoknak megfelelően.

2. A vonatkozó jogszabályok által megengedett mértékben az Illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a Koordináló

szerv titkárságát az adatok bizalmas kezelésében tapasztalt bármely jogsértésről, illetve az ennek nyomán hozott

szankciókról és korrekciós intézkedésekről. A Koordináló szerv titkársága értesíti az összes Illetékes hatóságot,

amelyre vonatkozóan az előbbi Illetékes hatósággal fennálló megállapodás van hatályban.

6. RÉSZ

KONZULTÁCIÓ ÉS MÓDOSÍTÁS

1. Amennyiben e Megállapodás alkalmazása vagy értelmezése terén nehézségek lépnek fel, az Illetékes hatóság egy

vagy több Illetékes hatóság közötti konzultációt kérhet olyan megfelelő intézkedések kidolgozása érdekében,

amelyek biztosítják e Megállapodás betartását. A konzultációt kérő Illetékes hatóságnak biztosítani kell, hogy adott

esetben a Koordináló szerv titkárságát értesítsék a kidolgozott intézkedésekről és a Koordináló szerv titkársága

értesíti az összes Illetékes hatóságot az összes, a konzultációkban nem részt vevő Illetékes hatósággal együtt

a kidolgozott intézkedésről.

2. E Megállapodás a Megállapodás hatálya alá tartozó összes Illetékes hatóság írásbeli megállapodása útján

módosítható. Ha felek másképpen nem állapodnak meg, a módosítás ezen írásbeli megállapodás utolsó aláírásának

keltétől számított egy hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba.

7. RÉSZ

A MEGÁLLAPODÁS IDŐBELI HATÁLYA

1. A jelen Megállapodás aláírásának időpontjában, vagy azt követően a lehető leghamarabb az Illetékes hatóság

köteles a Koordináló szerv titkárságát értesíteni

a) annak megerősítéséről, hogy a Joghatósága

i. alkalmazza a Modellszabályok végrehajtásához szükséges jogszabályokat, és meghatározva

az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások alkalmazására, illetve elvégzésére vonatkozó

hatálybalépési napokról; vagy

ii. nem alkalmazza a szükséges jogszabályokat, azonban érdekelt a 2. rész 3. és 4. bekezdésében

meghatározott információk átvételében;

b) adott esetben annak megerősítéséről, hogy a Joghatósága

i. alkalmazza a Kiterjesztett hatály végrehajtásához szükséges jogszabályokat, és meghatározva

az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások alkalmazására, illetve elvégzésére vonatkozó

hatálybalépési napokról; vagy

ii. nem alkalmazza a szükséges jogszabályokat, azonban érdekelt a 2. rész 5. bekezdésében

meghatározott információk átvételében;

c) adott esetben annak megerősítéséről, hogy megküldi-e a 2. rész 3. és 4. bekezdésében meghatározott

információt a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó azon Illetékes hatóságok részére

i. amelyek alkalmazzák a Modellszabályok végrehajtásához szükséges jogszabályokat; vagy

ii. amelyek kifejezték érdeklődésüket ezen információ átvételére.

8172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

d) adott esetben annak megerősítéséről, hogy a Joghatóság megküldi-e a 2. rész 5. bekezdésében

meghatározott információt a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó azon Illetékes hatóságok részére

i. amelyek alkalmazzák a Modellszabályok és a Kiterjesztett hatály végrehajtásához szükséges

jogszabályokat;

ii. amelyek alkalmazzák a Modellszabályok végrehajtásához szükséges jogszabályokat; vagy

iii. amelyek kifejezték érdeklődésüket ezen információ átvételére.

e) adott esetben meghatározva, hogy megküldi, de nem veszi át a jelen Megállapodás 2. részében

meghatározott információkat;

f) adott esetben meghatározva a Joghatósága által elfogadott Kormányzati ellenőrző szolgálatra vonatkozó

részleteket;

g) adott esetben meghatározva a személyes adatok védelmére vonatkozó biztosítékokat;

h) igazolva, hogy megfelelő intézkedéseket alkalmaz az előírt titoktartási és adatvédelmi biztosítékokra

vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez;

i) meghatározva az Illetékes hatóságok azon Joghatóságait, amelyekre szeretné kiterjeszteni jelen

Megállapodás hatályát az (adott esetben) nemzeti jogalkotási eljárásokat követően; és

j) megerősítve, hogy a Joghatóság kíván-e pénzforgalmi jelzőszámokat kapni adózók egyeztetésének céljából.

Az Illetékes hatóságok kötelesek a Koordináló szerv titkárságát haladéktalanul értesíteni a fent említett értesítéseket

érintő minden utólagos változásról.

2. Jelen Megállapodás két Illetékes hatóság között az alábbi időpontok közül a későbbi időpontban lép hatályba

i. azon nap, amelyen a két Illetékes hatóság közül a második értesíti a Koordináló szerv titkárságát

az 1. bekezdés a), c) és h)–j) albekezdései alapján, ideértve a másik Illetékes hatóság Joghatóságának

felsorolását az 1. bekezdés i) albekezdése alapján, és adott esetben

ii. azon nap, amelyen az egyezmény hatályba lép és mindkét Joghatóságra nézve hatályos.

3. A Koordináló szerv titkársága az OECD honlapján közzétett jegyzéket vezet a Megállapodást aláíró Illetékes

hatóságokról és azon Illetékes hatóságokról, amelyek között jelen Megállapodás hatályos.

4. A Koordináló szerv titkársága az OECD honlapján közzéteszi az Illetékes hatóságok által az 1. bekezdés

a)–f ) albekezdései alapján átadott információkat.

Az 1. bekezdés g)–j) albekezdései alapján átadott információkat a Koordináló szerv titkársága bocsátja a többi aláíró

rendelkezésére.

5. Az Illetékes hatóság felfüggesztheti a jelen Megállapodás szerinti információcserét a másik Illetékes hatóság

részére adott írásbeli értesítéssel annak megállapításáról, hogy az utóbbi Illetékes hatóság jelentős mértékben

megszegi, illetve megszegte jelen Megállapodást. Ezen ideiglenes felfüggesztés azonnali hatályú. E bekezdés

alkalmazásában a rendelkezések jelentős mértékű megszegésének minősül többek között, de nem kizárólagosan

a jelen Megállapodásban és az egyezményben foglalt, az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelmi

biztosítékokra vonatkozó rendelkezések megszegése, ha az Illetékes hatóság nem biztosít időben, illetve megfelelő,

a jelen Megállapodás alapján előírt információkat, vagy nem alkalmaz olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják

a Modellszabályok hatékony végrehajtását és az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők általi betartását

oly módon, hogy az ellehetetleníti a Modellszabályok céljait.

6. Az Illetékes hatóság megszüntetheti jelen Megállapodás alkalmazásában való, vagy egy adott Illetékes hatóságra

vonatkozó részvételét a Koordináló szerv titkárságának adott írásbeli felmondás útján. A felmondás a felmondásról

szóló írásbeli értesítés keltétől számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba. Felmondás esetén

a korábban a jelen Megállapodás keretében kapott minden információ bizalmas marad, azokra az egyezmény

feltételei vonatkoznak.

8. RÉSZ

A KOORDINÁLÓ SZERV TITKÁRSÁGA

Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, a Koordináló szerv titkársága az összes Illetékes hatóságot értesíti

a jelen Megállapodás alapján általa kapott minden értesítésről és értesíti a Megállapodás összes aláíróját, ha új

Illetékes hatóság írja alá a Megállapodást.

Készült angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8173

„Adatszolgáltatási modellszabályok platformüzemeltetők részére: A megosztási és applikáció-alapú

gazdaságban érintett értékesítők tekintetében érvényes adatszolgáltatás

I. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A. Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők

1. A „Platform” bármely szoftver, beleértve a weboldalt vagy annak egy részét, valamint a felhasználók számára

hozzáférhető alkalmazásokat, beleértve a mobilalkalmazásokat is, amelyek lehetővé teszik az értékesítők számára,

hogy más felhasználókkal kapcsolatba lépjenek az érintett szolgáltatások adott felhasználók számára való közvetlen

vagy közvetett nyújtása céljából. A Platform működése kiterjedhet az Ellenértéknek az érintett szolgáltatások

tekintetében történő beszedésére és kifizetésére is. A Platform kifejezés nem vonatkozik a kizárólag a következők

használatát lehetővé tevő szoftverekre

a) az érintett szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések feldolgozása;

b) az érintett szolgáltatások belistázása vagy népszerűsítése; vagy

c) a felhasználók platformra történő átirányítása vagy áthelyezése

az érintett szolgáltatások nyújtása során történő további beavatkozás nélkül.

2. A „Platformüzemeltető” olyan Szervezet, amely szerződést köt az értékesítőkkel, hogy a Platform egészét vagy egy

részét az adott értékesítők rendelkezésére bocsássa.

3. A „Kizárt platformüzemeltető” olyan platformüzemeltető, amely

a) lehetővé teszi olyan érintett szolgáltatások nyújtását, amelyek esetében a platform szintjén az előző naptári

évben az összesített ellenérték összege nem éri el az 1 millió eurót, és amely értesíti a [joghatóság]

adóhatóságát, hogy ilyen elbírálás alá kíván esni;

b) a [joghatóság] adóhatósága számára kielégítően bizonyítja, hogy a platform általános üzleti modellje nem

teszi lehetővé az értékesítők számára, hogy az ellenértékből profitra tegyenek szert; vagy

c) a [joghatóság] adóhatósága számára kielégítően bizonyítja, hogy a platform általános üzleti modellje miatt

nincsenek adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítői.

4. „Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető” [a kizárt platformüzemeltetőn kívül] bármely

platformüzemeltető, amely a [joghatóságban] adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy, ha a platformüzemeltető nem

rendelkezik adóügyi illetőséggel

a) a [joghatóság] jogszabályainak megfelelően van bejegyezve; vagy

b) a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) a [joghatóságban] található.

5. „Érintett szolgáltatások” az alábbiak

a) ingatlan bérbeadása; vagy

b) Személyi szolgáltatás

Ellenérték fejében történő nyújtása.

6. „Ellenérték” az érintett szolgáltatások tekintetében az értékesítő részére bármely formában fizetett vagy jóváírt

ellentételezés, melynek összege a platformüzemeltető számára ténylegesen vagy feltételezhetően ismert.

7. „Személyi szolgáltatás” egy vagy több személy által a felhasználó kérésére végzett idő- vagy feladatalapú

munkavégzést magában foglaló szolgáltatás, kivéve, ha az adott munka az egész ügylethez képest csak járulékos

jellegű. Az értékesítő által a platformüzemeltetővel vagy a platformüzemeltető kapcsolt társaságával kötött

munkaszerződés szerint nyújtott szolgáltatás nem minősül személyi szolgáltatásnak.

B. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítők

1. „Értékesítő” az adatszolgáltatási időszak alatt a platformon az érintett szolgáltatások nyújtása céljából regisztrált

felhasználó.

2. „Aktív értékesítő” minden olyan értékesítő, aki az adatszolgáltatási időszak alatt érintett szolgáltatásokat nyújt,

vagy az adatszolgáltatási időszak alatt az érintett szolgáltatások tekintetében ellenértéket kap, vagy azt számláján

jóváírják.

3. „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő” a kizárt értékesítő kivételével bármely aktív értékesítő,

mely az adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy az adatszolgáltatásra

kötelezett joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett szolgáltatásokat nyújtott,

8174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

vagy az adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban elhelyezkedő ingatlan bérbeadására irányuló érintett

szolgáltatásokkal kapcsolatban ellenérték kifizetését, vagy jóváírását fogadta a II. szakaszban meghatározott

átvilágítási eljárás értelmében.

4. „Kizárt értékesítő” bármely értékesítő, amely

a) olyan szervezet, amely számára a platformüzemeltető az adatszolgáltatási időszak alatt több mint 2000

ingatlan bérbeadására vonatkozó érintett szolgáltatást nyújtott egy ingatlanhirdetés kapcsán;

b) kormányzati szervezet; vagy

c) olyan szervezet, amelynek részvényállományával rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapírpiacon,

vagy olyan szervezet kapcsolt szervezete, melynek részvényállományával rendszeresen kereskednek

szabályozott értékpapírpiacon.

C. További fogalmak

1. A „Partner joghatóság” bármely joghatóság, amely olyan Hatályos Megállapodással vagy egyezséggel rendelkezik

[joghatósággal], amelynek értelmében automatikus információserét folytat [joghatósággal] a III. részben

meghatározott adatok tekintetében, és amelyet egy közzétett listában ekként jelölnek meg.

2. Az „Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság” az a [joghatóság], és bármely joghatóság, amely olyan Hatályos

Megállapodással vagy egyezséggel rendelkezik [joghatósággal], amelynek értelmében automatikus

információcserét folytat [joghatósággal] a III. részben meghatározott adatok tekintetében, és amelyet egy közzétett

listában ekként jelölnek meg.

3. A „Szervezet” jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap

vagy alapítvány.

4. A „TIN-szám” az adófizetői azonosítószám, beleértve az értékesítő elsődleges címe szerinti joghatóság által kiadott

adószámot/Árukra és szolgáltatásokra kivetendő adó regisztrációs számot, vagy adófizetői azonosítószám

hiányában annak funkcionális megfelelőjét.

5. A „Kormányzati Hitelesítési Szolgáltatás” olyan elektronikus folyamat, amelyet egy Adatszolgáltatásra kötelezett

joghatóság tesz elérhetővé egy platformüzemeltető számára, hogy az meghatározhassa az értékesítő

személyazonosságát és adóügyi illetőségét.

6. Az „Elsődleges cím” egy magánszemélyként értékesítő lakóhelye, illetve egy Szervezetként értékesítő bejegyzett

székhelyének címe.

7. Az „Adatszolgáltatási időszak” az a naptári év, amelynek tekintetében a platformüzemeltető Adatszolgáltatásra

kötelezett platformüzemeltetőnek minősül.

8. A „Közvetített ingatlan” kifejezés magában foglalja az azonos címen található összes ingatlanegységet, amelyet

ugyanazon értékesítő kínál bérbeadásra egy platformon.

9. A „Pénzforgalmi jelzőszám” az Ellenérték kifizetésére vagy jóváírására szolgáló bankszámla vagy más típusú fizetési

számla egyedi azonosító vagy hivatkozási száma, amely az Adatszolgáltatási Platformüzemeltető rendelkezésére áll.

II. RÉSZ

ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK

A. A felülvizsgálat hatálya alá nem tartozó értékesítők

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a rendelkezésre álló nyilvántartásaira támaszkodhat annak

megállapítása céljából, hogy a szervezetként értékesítő az I. rész B (4) albekezdés (a) pontjában meghatározott kizárt

értékesítő-e.

2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a nyilvánosan elérhető információkra, vagy a szervezetként

értékesítő megerősítésére támaszkodhat annak megállapítása céljából, hogy a szervezetként értékesítő az I. rész

B (4) albekezdés (b) vagy (c) pontjában meghatározott kizárt értékesítő-e.

B. Az értékesítőre vonatkozó információ begyűjtése

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a következő információkat begyűjteni minden

értékesítő tekintetében

a) családi és utónév;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8175

b) elsődleges cím;

c) az értékesítő TIN-száma, beleértve az azt kibocsátó joghatóság megnevezését; és

d) születési idő.

2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a következő információkat begyűjteni minden kizárt

értékesítőnek nem minősülő, szervezetként értékesítő tekintetében

a) hivatalos név;

b) elsődleges cím;

c) az értékesítő TIN-száma, beleértve az azt kibocsátó joghatóság megnevezését; és

d) cégjegyzékszám.

3. A B (1) és (2) albekezdések sérelme nélkül, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles

a B (1) albekezdés (b)–(d) pontjai és a B (2) bekezdés (b)–(d) pontjai szerinti információkat gyűjteni abban

az esetben, ha az értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása érdekében kormányzati

hitelesítési szolgáltatásra támaszkodik.

4. A B (1) albekezdés (c) pontja és a B (2) albekezdés (c) és (d) pontja ellenére a TIN-számot, illetve a cégjegyzékszámot

nem kell begyűjteni, ha

a) az értékesítő adóügyi illetősége szerinti joghatóság nem ad ki TIN-számot vagy cégjegyzékszámot az adott

értékesítő részére; vagy

b) az értékesítő adóügyi illetősége szerinti joghatóság nem írja elő a TIN-szám gyűjtésére való kötelezettséget

az adott értékesítő tekintetében.

C. Az értékesítőre vonatkozó információ hitelesítése

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles megállapítani, hogy az A (2) bekezdés, a B és

az E bekezdés alapján gyűjtött információk megbízhatóak-e, és ehhez minden, az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető rendelkezésére álló nyilvántartást, valamint bármely nyilvánosan elérhető elektronikus felületet

felhasználva meg kell győződnie a TIN érvényességéről.

2. A C (1) albekezdés sérelme nélkül, az F (2) albekezdés szerinti átvilágítási eljárások elvégzéséhez

az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az A (2), a B és az E bekezdés alapján gyűjtött információk

megbízhatóságát az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló, elektronikusan

kereshető nyilvántartások felhasználásával is megállapíthatja.

3. Az F (3) albekezdés (b) pontjának alkalmazásában és a C (1) és C (2) albekezdések sérelem nélkül, amennyiben

az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető tudja, hogy a B vagy E bekezdésben leírt bármely

információ pontatlan lehet a [joghatóság] adóhatósága által szolgáltatott információk alapján, az adott információt

megbízható, független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk felhasználásával köteles

ellenőrizni.

D. Az értékesítő adóügyi illetősége szerinti joghatóság meghatározása

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az értékesítő elsődleges címe alapján köteles megállapítani

annak adóügyi illetősége szerinti joghatóságát.

2. A D (1) albekezdés sérelme nélkül, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a B (3) albekezdés alapján

köteles az értékesítő adóügyi illetősége szerinti joghatóságként megjelölni a Kormányzati Hitelesítési Szolgáltatás

által megerősített minden joghatóságot.

E. A bérbeadott ingatlanokra vonatkozó információgyűjtés

Amennyiben az értékesítő ingatlanok bérbeadására vonatkozó érintett szolgáltatásokat nyújt, az Adatszolgáltatásra

kötelezett platformüzemeltető köteles összegyűjteni a Közvetített ingatlanok címét.

F. Az átvilágítási eljárások időzítése és érvényessége

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles az A–E bekezdésekben előírt átvilágítási eljárásokat

az adott adatszolgáltatási időszakban december 31-ig lefolytatni.

8176 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2. Az F (1) albekezdés sérelme nélkül, a platformon már regisztrált értékesítők esetén

a) [a szabályok joghatóság területén való hatálybalépésének napjától]; vagy

b) attól a naptól kezdve, amikor a Szervezet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővé válik,

az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető tekintetében az A–E bekezdésekben előírt átvilágítási

eljárásokat a második adatszolgáltatási időszak december 31-ig kötelező lefolytatni.

3. Az F (1) albekezdés ellenére az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető támaszkodhat a korábbi

adatszolgáltatási időszakok tekintetében lefolytatott átvilágítási eljárásokra, feltéve, hogy

a) az értékesítő elsődleges címét az elmúlt 36 hónap során gyűjtötték és ellenőrizték, vagy megerősítették; és

b) nincs oka feltételezni, hogy az A., B. és E. bekezdés alapján gyűjtött információk megbízhatatlanok vagy

helytelenek, illetve azzá váltak.

G. Az átvilágítási eljárások kizárólag az aktív értékesítőkre történő alkalmazása

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető saját döntése értelmében jogosult az A–F bekezdések

értelmében előírt átvilágítást kizárólag az aktív értékesítők tekintetében lefolytatni.

H. Az átvilágítási eljárások külső fél általi lefolytatása

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a II. részben leírt átvilágítási követelmények teljesítéséhez

külső fél által végrehajtott átvilágítási eljárásokat is felhasználhat, de a követelmények teljesítése továbbra is

az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető felelőssége marad.

2. Ha egy platformüzemeltető a H (1) albekezdés alapján teljesíti az átvilágítási kötelezettségeket egy

Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető számára ugyanazon platform tekintetében, az adott

platformüzemeltető a partner joghatóságában lényegében hasonló szabályok szerint végezheti el az átvilágítási

eljárásokat.

III. RÉSZ

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A. Az adatszolgáltatás időpontja és módja

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a B bekezdésben meghatározott információkat

a [joghatóság] adóhatóságának legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-ig bejelenteni azon

adatszolgáltatási időszak tekintetében, amelyben az értékesítőt adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó

értékesítőként azonosították.

2. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a B (2) és B (3) albekezdésben meghatározott

információkat az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó érintett értékesítő részére legkésőbb azon naptári

évet követő év január 31-ig bejelenteni azon adatszolgáltatási időszak tekintetében, amelyben az értékesítőt

adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó értékesítőként azonosították.

3. Az A (1) és A (2) albekezdések sérelme nélkül, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítővel

kapcsolatos információkat nem kell jelenteni a [joghatóság] adóhatóságának, és nem kell az ilyen

adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő rendelkezésére bocsátani olyan körülmények között, amikor

az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető megfelelő biztosítékot kapott arra vonatkozóan, hogy egy

másik platformüzemeltető teljesíti a jelen szakaszban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségeket

a) az adott adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó értékesítő tekintetében a [joghatóság] szabályai

szerint; vagy

b) az adott adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó értékesítő tekintetében, akinek adóügyi

illetékessége nem a [joghatóságban] található, egy partner joghatóság lényegében hasonló szabályai szerint.

4. A B bekezdés szerinti információkat az OECD megosztási és applikáció-alapú gazdaságra vonatkozó információcsere

XML-sémájának megfelelően kell jelenteni.

5. Az ellenértékre vonatkozó adatokat abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben azt rendeleti pénz formájában

kifizették vagy jóváírták. Amennyiben az ellenértéket rendeleti pénzben fizették ki vagy írták jóvá, azt a [joghatóság]

helyi pénznemében kell feltüntetni, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által következetesen

meghatározott átváltás vagy értékelés alapján.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8177

6. Az ellenértékre és egyéb összegekre vonatkozó adatokat abban a negyedévben kell bejelenteni, amikor

az ellenértéket kifizették vagy jóváírták.

B. Jelentendő adatok

Minden Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető köteles a következő adatokat bejelenteni

1. az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, adóazonosító

száma, valamint annak a platformnak/azoknak a platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan

az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat;

2. minden adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő tekintetében, aki ingatlan bérbeadása kivételével

érintett szolgáltatásokat nyújtott

a) a II. rész B. pontja szerint kötelezően gyűjtendő tételek;

b) bármely más, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló TIN-szám, beleértve

a kibocsátó joghatóságét is;

c) a Pénzforgalmi jelzőszámo(ka)t, amennyiben az(ok) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető

rendelkezésére áll(nak) és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő joghatósága szerepel

a [listában];

d) azon pénzügyi számla tulajdonosának neve – ha ez eltér az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő

nevétől –, amelyre az ellenértéket kifizették, vagy amelyen az ellenértéket jóváírták, amennyiben

az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott

számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló

bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

e) minden olyan joghatóság, ahol az Adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő adóügyi illetőséggel rendelkezik

a II. rész D. bekezdésében meghatározott eljárások alapján;

f) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege és

azon érintett szolgáltatások száma, amelyek tekintetében az ellenértéket kifizették vagy jóváírták; és

g) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.

3. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő tekintetében, aki ingatlan bérbeadására irányuló érintett

szolgáltatásokat nyújtott

a) a II. rész B. pontja szerint kötelezően gyűjtendő tételek;

b) bármely más, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló TIN-szám, beleértve

a kibocsátó joghatóságét is;

c) a Pénzforgalmi jelzőszámo(ka)t, amennyiben az(ok) az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető

rendelkezésére áll(nak) és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő joghatósága, vagy

az a joghatóság, ahol az ingatlan elhelyezkedik, szerepel a [listában];

d) azon pénzügyi számla tulajdonosának neve – ha ez eltér az adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő

nevétől –, amelyre az ellenértéket kifizették, vagy amelyen az ellenértéket jóváírták, amennyiben

az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott

számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló

bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

e) minden olyan joghatóság, ahol az Adatszolgáltatásra kötelezett értékesítő adóügyi illetőséggel rendelkezik

a II. rész D. bekezdésében meghatározott eljárások alapján;

f) minden olyan közvetített ingatlan címe, és amennyiben elérhető, helyrajzi száma a II. rész E. bekezdésében

meghatározott eljárások alapján;

g) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege

és az egyes közvetített ingatlanok tekintetében azon érintett szolgáltatások száma, amelyek tekintetében

az ellenértéket kifizették vagy jóváírták;

h) az adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók; és

i) adott esetben azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes közvetített ingatlanokat bérelték

az adatszolgáltatási időszakban, és az egyes közvetített ingatlanok típusa.

8178 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

IV. RÉSZ

KEZELÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

A jelen szakasz célja, hogy a szabályozást bevezető joghatóságok számára iránymutatást nyújtson azon

intézkedésekről, amelyeket megtehetnek a Modellszabályok hatékony bevezetése és az Adatszolgáltatásra

kötelezett platformüzemeltetők által történő betartása érdekében.

A joghatóságnak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkeznie a Modellszabályokban

megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához,

a Modellszabályok célkitűzéséivel összhangban.

Amennyiben egy joghatóság nem rendelkezik olyan hatékony végrehajtási keretrendszerrel, amely figyelembe veszi

a jelen szakaszban meghatározott ismérveket, más végrehajtó joghatóságok dönthetnek úgy, hogy nem veszik fel

a joghatóságot a partner joghatóságok listájára a Modellszabályok alkalmazása céljából.

A hatékony végrehajtás jelen szakaszban meghatározott ismérvei elsődleges vagy másodlagos jogszabályok

formájában, útmutatással kiegészítve valósulhatnak meg.

A II. rész adatgyűjtési és ellenőrzési követelményeinek végrehajtására vonatkozó szabályok

1. A joghatóságok várhatóan bevezetett intézkedésekkel kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltetőket arra, hogy érvényesítsék a Modellszabályok II. részében foglalt adatgyűjtési és ellenőrzési

követelményeket az értékesítőikkel szemben. Ilyen lehet például az a követelmény, hogy az Adatszolgáltatásra

kötelezett platformüzemeltetők nem engedélyezhetik, hogy az értékesítőket más felhasználókkal kapcsolják össze

az érintett szolgáltatások nyújtása céljából, vagy, hogy az ellenérték kifizetését az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltető visszatartja, amennyiben az értékesítő nem adja meg a II. részben előírt információkat. Ennek

célja annak biztosítása, hogy az átvilágítási folyamatokhoz és az értékesítő jelentéseihez használt információk

az egyes adatszolgáltatási időszakok végén pontosak és teljesek legyenek az adott információk jelentésére

tekintettel.

2. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az értékesítőkkel

kötött szerződés(ek) a számlák lezárására vagy befagyasztására, illetve az ellenérték visszatartására vonatkozó

feltételeket tartalmaz(nak) olyan esetekre, amikor az értékesítő megtagadja a szükséges információk kiadását.

Ilyen esetekben a joghatóságok úgy tekinthetik, hogy az ilyen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők

az (1) bekezdésben vázolt követelményekkel kapcsolatban mentesítés hatálya alá tartoznak.

Azon szabályok összessége, amelyek előírják az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők

részére, hogy nyilvántartást vezessenek az átvilágítási eljárások és az adatszolgáltatási követelmények

teljesítése során tett lépésekről és a felhasznált adatokról, valamint az említett nyilvántartások

megszerzésére irányuló megfelelő intézkedésekről

3. A joghatóságok várhatóan olyan szabályokat vezetnek be, amelyek előírják az Adatszolgáltatásra kötelezett

platformüzemeltetők részére, hogy nyilvántartást vezessenek az átvilágítási eljárások teljesítése során tett lépésekről

és a felhasznált adatokról, és a Modellszabályokban lefektetett adatszolgáltatási követelményekről. Az adott

nyilvántartásokat kellően hosszú ideig, de legalább az érintett adatszolgáltatási időszaknak a végétől számított

5 évig meg kell őrizni.

4. A joghatóság köteles ezen felül megfelelő intézkedéseket bevezetni az adott nyilvántartások beszerzése

érdekében. A joghatóságok többségében léteznek olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az adófizetőt vagy

külső felet, hogy a hazai adójogszabályok alkalmazásához szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsássa.

Ezek a szabályok általában az információcsere-eszköz alapján valamely cserepartnertől érkező információkérés

megválaszolása céljából történő információszerzésre is alkalmazandók. Néhány joghatóságban, különösen ahol

nincs jövedelemadó, lehetnek olyan szabályok, amelyek kifejezetten az információcsere-eszköz alapján kicserélendő

információk megszerzésére vonatkozó eljárásokat szabályozzák.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8179

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által lefolytatandó átvilágítási eljárások és

teljesítendő adatszolgáltatási követelmények betartásának ellenőrzésére szolgáló adminisztratív

eljárások

5. A joghatóságok előreláthatólag az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által lefolytatandó átvilágítási

eljárások és teljesítendő adatszolgáltatási követelmények betartásának ellenőrzésére szolgáló adminisztratív

eljárásokat vezetnek be.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nyomon követésre vonatkozó adminisztratív

eljárások, amennyiben hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltattak

6. A joghatóságok előreláthatólag az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nyomon követésre

vonatkozó adminisztratív eljárásokat fejlesztenek ki, amennyiben hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltattak

az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő tekintetében. Ilyen helyzet akkor állhat elő,

ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem tudja beszerezni a II. rész A., B. és E. pontja szerint

az értékesítőre vonatkozó adatokat. Ez eredhet az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által

a szükséges adatok beszerzésére alkalmazott nem megfelelő eljárásokból, vagy abból, hogy az értékesítő

nem hajlandó ilyen adatot szolgáltatni.

Meg nem felelés esetén alkalmazható hatékony végrehajtási rendelkezések

7. Végül pedig elvárható, hogy a joghatóságok hatékony végrehajtási rendelkezéseket vezessenek be a meg nem

felelés kezelésére. Például egy joghatóság hagyatkozhat olyan szabályokra, amelyek bírság vagy más szankció

kiszabását írják elő, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem nyújtja be az adóhatóság által kért

információkat.”

2025. évi LXXIV. törvény

a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti

többoldalú Megállapodás kiegészítésének kihirdetéséről*

[1] E törvény célja a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti

többoldalú Megállapodás kiegészítésének, valamint az annak hátteréül szolgáló közös jelentéstételi előírás módosított

szabályainak a hazai jogrendbe történő átvétele.

[2] A törvény a hazai jogrendbe való átvétellel elismeri az érintett államokkal való kapcsolatokban a Megállapodás

kiegészítésének, valamint az annak hátteréül szolgáló közös jelentéstételi előírás módosított szabályainak kötelező

hatályát.

[3] Az [1] preambulumbekezdésben említett cél megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

1. §

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a 2015. évi CXC. törvénnyel kihirdetett, a pénzügyi számlákkal

kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás

(a továbbiakban: Megállapodás) kiegészítése kötelező hatályának az 1. mellékletben meghatározott államok

viszonylatában történő elismerésére.

2. §

Az Országgyűlés a Megállapodás kiegészítését e törvénnyel kihirdeti.

3. § (1) A Megállapodás kiegészítésének, valamint a közös jelentéstételi előírás módosított szabályainak hiteles angol

nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A Megállapodás kiegészítésének, valamint a közös jelentéstételi előírás módosított szabályainak hivatalos magyar

nyelvű fordítását a 3. melléklet tartalmazza.

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

8180 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

4. §

A Megállapodás kiegészítésének végrehajtása során az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi

közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szabályait kell alkalmazni.

5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2–4. §, valamint a 2. és 3. melléklet azon időpontban lép hatályba, amikor a Megállapodás 7. cikk

2.1 bekezdésében meghatározott feltétel elsőként teljesül Magyarország és egy – 1. melléklet szerinti – más részes

állam vonatkozásában, és ezáltal a Megállapodás kiegészítése, valamint a közös jelentéstételi előírás módosított

szabályai hatályba lépnek.

(3) A Megállapodás kiegészítése, a közös jelentéstételi előírás módosított szabályai és a 2–4. §, valamint a 2. és

3. melléklet hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter

a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

6. §

Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2025. évi LXXIV. törvényhez

1. Andorra

2. Barbados

3. Brazília

4. Costa Rica

5. Dél-Afrika

6. Egyesült Királyság

7. Feröer-szigetek

8. Gibraltár

9. Guernsey

10. Indonézia

11. Izrael

12. Japán

13. Jersey

14. Kajmán-szigetek

15. Kanada

16. Kolumbia

17. Korea

18. Liechtenstein

19. Malajzia

20. Man-sziget

21. Monaco

22. Norvégia

23. Pápua Új-Guinea

24. San Marino

25. Svájc

26. Szingapúr

27. Trinidad és Tobago

28. Új-Zéland

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8181

2. melléklet a 2025. évi LXXIV. törvényhez

2. melléklet a 2025. évi ..... törvényhez

„Addendum to the Multilateral Competent Authority Agreement on Automatic Exchange

of Financial Account Information

Whereas, the Competent Authorities are signatories to the Multilateral Competent Authority

Agreement on Automatic Exchange of Financial Account Information (the „CRS MCAA”);

Whereas, the Competent Authorities intend to continuously improve international tax compliance

by further building on their relationship with respect to mutual assistance in tax matters, as

reflected in the existing automatic exchanges of information under the CRS MCAA;

Whereas, the CRS MCAA provides that the laws of the Jurisdictions would be amended from time

to time to reflect updates to the Common Reporting Standard and, once such changes to the

Common Reporting Standard are enacted by a Jurisdiction, the CRS MCAA would be deemed to

refer to the updated version in respect of that Jurisdiction;

Whereas, the Common Reporting Standard has been updated in 2023 to amend its scope and

enhance the reporting requirements and due diligence procedures;

Whereas, the present Addendum seeks to add certain information items to be exchanged under

the CRS MCAA to reflect the additional reporting requirements introduced by the 2023 update to

the Common Reporting Standard;

Now, therefore, the Competent Authorities have agreed as follows

SECTION 1

Additions to the Information to be Exchanged with Respect to Reportable Accounts

Subject to the notification pursuant to subparagraph 2(a)(i) of Section 2 of this Addendum, the

additional information to be exchanged pursuant to subparagraph 2 of Section 2 of the CRS

MCAA, with respect to each Reportable Account of another Jurisdiction, is

1. whether a valid self-certification has been provided for each Account Holder;

2. the role(s) by virtue of which each Reportable Person that is a Controlling Person of an Entity

Account Holder is a Controlling Person of the Entity and whether a valid self-certification has been

provided for each such Reportable Person;

3. the type of account, whether the account is a Preexisting Account or a New Account and

whether the account is a joint account, including the number of joint Account Holders; and

4. in the case of any Equity Interest held in an Investment Entity that is a legal arrangement, the

role(s) by virtue of which the Reportable Person is an Equity Interest holder.

1

8182 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

SECTION 2

GENERAL TERMS

1. This Addendum will be in effect with respect to Competent Authorities that are also signatories

to the Addendum. It will be an integral part of the CRS MCAA and the provisions of the CRS MCAA

will be applied mutatis mutandis to this Addendum.

2. A Competent Authority must provide to the Co-ordinating Body Secretariat at the time of

signature of this Addendum or as soon as possible thereafter

a) an updated notification pursuant to subparagraph 1(a) of Section 7 of the CRS MCAA

i) confirming that its Jurisdiction has the necessary laws in place to implement the 2023 update to

the Common Reporting Standard and specifying the relevant effective dates with respect to

Section 1 of this Addendum and the application or completion of the enhanced reporting and

due diligence procedures, or any period of provisional application of this Addendum due to

pending national legislative procedures (if any); or

ii) indicating that its Jurisdiction does not yet have the necessary laws in place to implement the

2023 update to the Common Reporting Standard and, therefore, requesting consent to continue

sending information without the application or completion of the enhanced reporting and due

diligence procedures of the 2023 update to the Common Reporting Standard during a specified

transitional period; and

b) an updated notification pursuant to subparagraph 1(f ) of Section 7 of the CRS MCAA, specifying

the Jurisdictions of the Competent Authorities for which it accepts their request specified in the

notification provided pursuant to subparagraph 2(a)(ii) of this Addendum.

Done in English and French, both texts being equally authentic.”

„Amendments to the Common Reporting Standard

Section I

General Reporting Requirements

A. Subject to paragraphs C through F, each Reporting Financial Institution must report the

following information with respect to each Reportable Account of such Reporting Financial

Institution

1. the

a) name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date and place of birth (in the case of an

individual) of each Reportable Person that is an Account Holder of the account and whether the

Account Holder has provided a valid self-certification;

b) in the case of any Entity that is an Account Holder and that, after application of the due diligence

procedures consistent with Sections V, VI and VII, is identified as having one or more Controlling

Persons that is a Reportable Person, the name, address, jurisdiction(s) of residence and TIN(s) of

the Entity and the name, address, jurisdiction(s) of residence, TIN(s) and date, and place of birth of

2

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8183

each Reportable Person, as well as the role(s) by virtue of which each Reportable Person is a

Controlling Person of the Entity and whether a valid self-certification has been provided for each

Reportable Person; and

c) whether the account is a joint account, including the number of joint Account Holders.

2. the account number (or functional equivalent in the absence of an account number), the type of

account and whether the account is a Preexisting Account or a New Account;

3. the name and identifying number (if any) of the Reporting Financial Institution;

4. the account balance or value (including, in the case of a Cash Value Insurance Contract or

Annuity Contract, the Cash Value or surrender value) as of the end of the relevant calendar year or

other appropriate reporting period or, if the account was closed during such year or period, the

closure of the account;

5. in the case of any Custodial Account

a) the total gross amount of interest, the total gross amount of dividends, and the total gross

amount of other income generated with respect to the assets held in the account, in each case

paid or credited to the account (or with respect to the account) during the calendar year or other

appropriate reporting period; and

b) the total gross proceeds from the sale or redemption of Financial Assets paid or credited to the

account during the calendar year or other appropriate reporting period with respect to which the

Reporting Financial Institution acted as a custodian, broker, nominee, or otherwise as an agent for

the Account Holder.

6. in the case of any Depository Account, the total gross amount of interest paid or credited to the

account during the calendar year or other appropriate reporting period;

6bis. in the case of any Equity Interest held in an Investment Entity that is a legal arrangement, the

role(s) by virtue of which the Reportable Person is an Equity Interest holder; and

7. in the case of any account not described in subparagraph A(5) or (6), the total gross amount

paid or credited to the Account Holder with respect to the account during the calendar year or

other appropriate reporting period with respect to which the Reporting Financial Institution is the

obligor or debtor, including the aggregate amount of any redemption payments made to the

Account Holder during the calendar year or other appropriate reporting period.

B. The information reported must identify the currency in which each amount is denominated.

C. Notwithstanding subparagraph A(1), with respect to each Reportable Account that is a

Preexisting Account, the TIN(s) or date of birth is not required to be reported if such TIN(s) or date

of birth is not in the records of the Reporting Financial Institution and is not otherwise required to

be collected by such Reporting Financial Institution under domestic law. However, a Reporting

Financial Institution is required to use reasonable efforts to obtain the TIN(s) and date of birth with

respect to Preexisting Accounts by the end of the second calendar year following the year in which

such Accounts were identified as Reportable Accounts and whenever it is required to update the

information relating to the Preexisting Account pursuant to domestic AML/KYC Procedures.

3

8184 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

D. Notwithstanding subparagraph A(1), the TIN is not required to be reported if (i) a TIN is not

issued by the relevant Reportable Jurisdiction or (ii) the domestic law of the relevant Reportable

Jurisdiction does not require the collection of the TIN issued by such Reportable Jurisdiction.

E. Notwithstanding subparagraph A(1), the place of birth is not required to be reported unless the

Reporting Financial Institution is otherwise required to obtain and report it under domestic law

and it is available in the electronically searchable data maintained by the Reporting Financial

Institution.

F. Notwithstanding paragraph A, the information to be reported with respect to [xxxx] is the

information described in such paragraph, except for gross proceeds described in subparagraph

A(5)(b).

G. Notwithstanding subparagraph A(5)(b) and unless the Reporting Financial Institution elects

otherwise with respect to any clearly identified group of accounts, the gross proceeds from the sale or

redemption of a Financial Asset are not required to be reported to the extent such gross proceeds from

the sale or redemption of such Financial Asset are reported by the Reporting Financial Institution under

the Crypto-Asset Reporting Framework.

[…]

Section V

Due Diligence for Preexisting Entity Accounts

The following procedures apply for purposes of identifying Reportable Accounts among

Preexisting Accounts.

[…]

D. Review Procedures for Identifying Entity Accounts With Respect to Which Reporting Is

Required

[…]

2. Determine Whether the Entity is a Passive NFE with One or More Controlling Persons Who

Are Reportable Persons

[…]

b) Determining the Controlling Persons of an Account Holder.

For the purposes of determining the Controlling Persons of an Account Holder, a Reporting

Financial Institution may rely on information collected and maintained pursuant to AML/KYC

Procedures.

[…]

4

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8185

Section VI

Due Diligence for New Entity Accounts

The following procedures apply for purposes of identifying Reportable Accounts among New

Entity Accounts.

[…]

A. Review Procedures for Identifying Entity Accounts With Respect to Which Reporting Is

Required

[…]

2. Determine Whether the Entity is a Passive NFE with One or More Controlling Persons Who

Are Reportable Persons

[…]

b) Determining the Controlling Persons of an Account Holder. For the purposes of determining

the Controlling Persons of an Account Holder, a Reporting Financial Institution may rely on

information collected and maintained pursuant to AML/KYC Procedures, provided that such

procedures are consistent with the 2012 FATF Recommendations. If the Reporting Financial Institution

is not legally required to apply AML/KYC Procedures that are consistent with the 2012 FATF

Recommendations, it must apply substantially similar procedures for the purpose of determining the

Controlling Persons.

[…]

Section VII

Special Due Diligence Rules

The following additional rules apply in implementing the due diligence procedures described

above

A. Reliance on Self-Certifications and Documentary Evidence

A Reporting Financial Institution may not rely on a self-certification or Documentary Evidence if

the Reporting Financial Institution knows or has reason to know that the self-certification or

Documentary Evidence is incorrect or unreliable.

A bis. Temporary lack of Self-Certification

In exceptional circumstances where a self-certification cannot be obtained by a Reporting Financial

Institution in respect of a New Account in time to meet its due diligence and reporting obligations with

respect to the reporting period during which the account was opened, the Reporting Financial

Institution must apply the due diligence procedures for Preexisting Accounts, until such self-

certification is obtained and validated.

[…]

5

8186 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

Section VIII

Defined Terms

A. Reporting Financial Institution

[…]

5. The term „Depository Institution” means any Entity that

a) accepts deposits in the ordinary course of a banking or similar business; or

b) holds Specified Electronic Money Products or Central Bank Digital Currencies for the benefit of

customers.

[…]

6. The term „Investment Entity” means any Entity

a) that primarily conducts as a business one or more of the following activities or operations for or

on behalf of a customer

i. trading in money market instruments (cheques, bills, certificates of deposit, derivatives, etc.);

foreign exchange; exchange, interest rate and index instruments; transferable securities; or

commodity futures trading;

ii. individual and collective portfolio management; or

iii. otherwise investing, administering, or managing Financial Assets, or money, or Relevant Crypto-

Assets on behalf of other persons; or

b) the gross income of which is primarily attributable to investing, reinvesting, or trading in

Financial Assets or Relevant Crypto-Assets, if the Entity is managed by another Entity that is a

Depository Institution, a Custodial Institution, a Specified Insurance Company, or an Investment

Entity described in subparagraph A(6)(a).

An Entity is treated as primarily conducting as a business one or more of the activities described

in subparagraph A(6)(a), or an Entity’s gross income is primarily attributable to investing,

reinvesting, or trading in Financial Assets or Relevant Crypto-Assets for purposes of subparagraph

A(6)(b), if the Entity’s gross income attributable to the relevant activities equals or exceeds 50% of

the Entity’s gross income during the shorter of

(i) the three-year period ending on 31 December of the year preceding the year in which the

determination is made; or

(ii) the period during which the Entity has been in existence.

For the purposes of subparagraph A(6)(a)(iii), the term „otherwise investing, administering, or

managing Financial Assets, money, or Relevant Crypto-Assets on behalf of other persons” does not

include the provision of services effectuating Exchange Transactions for or on behalf of customers. The

term „Investment Entity” does not include an Entity that is an Active NFE because it meets any of

the criteria in subparagraphs D(9)(d) through (g).

6

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8187

This paragraph shall be interpreted in a manner consistent with similar language set forth in the

definition of „financial institution” in the Financial Action Task Force Recommendations.

[…]

7. The term „Financial Asset” includes a security (for example, a share of stock in a corporation;

partnership or beneficial ownership interest in a widely held or publicly traded partnership or

trust; note, bond, debenture, or other evidence of indebtedness), partnership interest, commodity,

swap (for example, interest rate swaps, currency swaps, basis swaps, interest rate caps, interest

rate floors, commodity swaps, equity swaps, equity index swaps, and similar agreements),

Insurance Contract or Annuity Contract, or any interest (including a futures or forward contract or

option) in a security, Relevant Crypto-Asset, partnership interest, commodity, swap, Insurance

Contract, or Annuity Contract. The term „Financial Asset” does not include a non-debt, direct

interest in real property.

[…]

9. The term „Specified Electronic Money Product” means any product that is

a) a digital representation of a single Fiat Currency;

b) issued on receipt of funds for the purpose of making payment transactions;

c) represented by a claim on the issuer denominated in the same Fiat Currency;

d) accepted in payment by a natural or legal person other than the issuer; and

e) by virtue of regulatory requirements to which the issuer is subject, redeemable at any time and at

par value for the same Fiat Currency upon request of the holder of the product.

The term „Specified Electronic Money Product” does not include a product created for the sole purpose

of facilitating the transfer of funds from a customer to another person pursuant to instructions of the

customer. A product is not created for the sole purpose of facilitating the transfer of funds if, in the

ordinary course of business of the transferring Entity, either the funds connected with such product are

held longer than 60 days after receipt of instructions to facilitate the transfer, or, if no instructions are

received, the funds connected with such product are held longer than 60 days after receipt of the funds.

10. The term „Central Bank Digital Currency” means any digital Fiat Currency issued by a Central

Bank.

11. The term „Fiat Currency” means the official currency of a jurisdiction, issued by a jurisdiction

or by a jurisdiction’s designated Central Bank or monetary authority, as represented by physical

banknotes or coins or by money in different digital forms, including bank reserves and Central

Bank Digital Currencies. The term also includes commercial bank money and electronic money

products (including Specified Electronic Money Products).

12. The term „Crypto-Asset” means a digital representation of value that relies on a cryptographically

secured distributed ledger or a similar technology to validate and secure transactions.

7

8188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

13. The term „Relevant Crypto-Asset” means any Crypto-Asset that is not a Central Bank Digital

Currency, a Specified Electronic Money Product or any Crypto-Asset for which the Reporting Crypto-

Asset Service Provider has adequately determined that it cannot be used for payment or investment

purposes.

14. The term „Exchange Transaction” means any

a) exchange between Relevant Crypto-Assets and Fiat Currencies; and

b) exchange between one or more forms of Relevant Crypto-Assets.

[…]

B. Non-Reporting Financial Institution

1. The term „Non-Reporting Financial Institution” means any Financial Institution that is

a) a Governmental Entity, International Organisation or Central Bank, other than

i) with respect to a payment that is derived from an obligation held in connection with a

commercial financial activity of a type engaged in by a Specified Insurance Company, Custodial

Institution, or Depository Institution; or

ii) with respect to the activity of maintaining Central Bank Digital Currencies for Account Holders which

are not Financial Institutions, Governmental Entities, International Organisations or Central Banks.

[…]

C. Financial Account

[…]

2. The term „Depository Account” includes any commercial, checking, savings, time, or thrift

account, or an account that is evidenced by a certificate of deposit, thrift certificate, investment

certificate, certificate of indebtedness, or other similar instrument maintained by a Depository

Institution Financial Institution in the ordinary course of a banking or similar business. A

Depository Account also includes

a) an amount held by an insurance company pursuant to a guaranteed investment contract or

similar agreement to pay or credit interest therein;

b) an account or notional account that represents all Specified Electronic Money Products held for the

benefit of a customer; and

c) an account that holds one or more Central Bank Digital Currencies for the benefit of a customer.

[…]

9. The term „Preexisting Account” means a Financial Account maintained by a Reporting Financial

Institution as of [xx/xx/xxxx] or, if the account is treated as a Financial Account solely by virtue of the

amendments to the Common Reporting Standard, as of [effective date of the revised CRS-1 day].

8

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8189

10. The term „New Account” means a Financial Account maintained by a Reporting Financial

Institution opened on or after [xx/xx/xx] or, if the account is treated as a Financial Account solely by

virtue of the amendments to the Common Reporting Standard, on or after [effective date of the revised

CRS].

[…]

17. The term „Excluded Account” means any of the following accounts

[…]

e) an account established in connection with any of the following

[…]

v) a foundation or capital increase of a company provided that the account satisfies the following

requirements

i) the account is used exclusively to deposit capital that is to be used for the purpose of the foundation

or capital increase of a company, as prescribed by law;

ii) any amounts held in the account are blocked until the Reporting Financial Institution obtains an

independent confirmation regarding the foundation or capital increase;

iii) the account is closed or transformed into an account in the name of the company after the

foundation or capital increase;

iv) any repayments resulting from a failed foundation or capital increase, net of service provider and

similar fees, are made solely to the persons who contributed the amounts; and

v) the account has not been established more than 12 months ago.

ebis) A Depository Account that represents all Specified Electronic Money Products held for the benefit

of a customer, if the rolling average 90 day end-of-day aggregate account balance or value during any

period of 90 consecutive days did not exceed USD 10,000 at any day during the calendar year or other

appropriate reporting period.

D. Reportable Account

[…]

2. The term „Reportable Person” means a Reportable Jurisdiction Person other than (i) a

corporation an Entity the stock of which is regularly traded on one or more established securities

markets; (ii) any corporation Entity that is a Related Entity of an Entity described in clause (i)…

[…]

9

8190 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

E. Miscellaneous

[…]

7. The term „Government Verification Service” is an electronic process made available by a

Reportable Jurisdiction to a Reporting Financial Institution for the purposes of ascertaining the

identity and tax residence of an Account Holder or Controlling Person.

[…]

Section X

Transitional Measures

A. The amendments to the Common Reporting Standard are effective as of [effective date of the revised

CRS].

B. Notwithstanding paragraph A, under subparagraph A(1)(b) and A(6)(bis) of Section I, with respect

to each Reportable Account that is maintained by a Reporting Financial Institution as of [effective date

of the revised CRS-1 day] and for reporting periods ending by the second calendar year following such

date, information with respect to the role(s) by virtue of which each Reportable Person is a Controlling

Person or Equity Interest holder of the Entity is only required to be reported if such information is

available in the electronically searchable data maintained by the Reporting Financial Institution.”

10

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8191

3. melléklet a 2025. évi LXXIV. törvényhez

3. melléklet a 2025. évi ..... törvényhez

„A Pénzügyi Számlákkal Kapcsolatos Információk Automatikus Cseréjéről Szóló, Illetékes

Hatóságok közötti Többoldalú Megállapodás kiegészítése

Mivel az Illetékes Hatóságok aláírói a Pénzügyi Számlákkal Kapcsolatos Információk Automatikus

Cseréjének tárgyában létrejött Többoldalú Megállapodásnak (a „Megállapodás”);

Mivel az Illetékes Hatóságok tovább építve a kölcsönös adóügyi segítségnyújtás tekintetében

meglévő kapcsolatukra, folyamatosan javítani szándékoznak a nemzetközi adóügyi megfelelést,

amint azt a Megállapodás szerinti meglévő automatikus információcsere tükrözi;

Mivel a Joghatóságok jogszabályait várhatóan időről időre módosítani szükséges ahhoz, hogy

tükrözzék a Közös Jelentéstételi Előírás módosításait, amint e változásokat a Joghatóság

jogszabályba iktatja, úgy kell tekinteni, hogy a „Közös Jelentéstételi Előírás” fogalom az adott

Joghatóság vonatkozásában a Megállapodás módosított változatára utal;

Mivel a Közös Jelentéstételi Előírás felülvizsgálatára 2023-ban került sor, amikor módosították

annak alkalmazási körét és javultak a jelentéstételi és átvilágítási eljárásokhoz kapcsolódó

követelmények;

Mivel a jelenlegi Kiegészítés célja, hogy bizonyos új információs adatokat rendeljen

a Megállapodás értelmében történő információcsere alkalmazási körébe, annak érdekében, hogy

tükrözze a Közös Jelentéstételi Előíráshoz kapcsolódó 2023-as módosítás által bevezetett további

jelentéstételi kötelezettségeket;

Ezért az Illetékes Hatóságok a következőkben állapodtak meg

1. CIKK

A Jelentendő Számlák tekintetében kicserélendő információk kiegészítései

Jelen Kiegészítés 2. cikkének 2 (a) (i) pontja szerinti értesítésre is figyelemmel, a Megállapodás 2.

cikkének 2. bekezdése szerint kicserélendő további információk a másik Joghatóság minden egyes

Jelentendő Számlája tekintetében a következők

1. hogy minden egyes Számlatulajdonos esetében benyújtottak-e érvényes nyilatkozatot;

2. azon szerep(ek) megnevezése, amely(ek) alapján minden egyes Ellenőrzést Gyakorló

Személyként Jelentendő Személy a Jogalanyi Számlatulajdonos Ellenőrzést Gyakorló

Személyének minősül, valamint az, hogy minden egyes ilyen Jelentendő Személyre vonatkozóan

benyújtottak-e érvényes nyilatkozatot;

3. a Számla típusa, valamint, hogy a számla Meglévő Számla vagy Új Számla, és hogy a számla

közös számla-e, beleértve a közös Számlatulajdonosok számát; és

4. a jogi megállapodásnak minősülő Befektetési Jogalanyban tartott Tőkeérdekeltségek esetében

azon szerep(ek) megnevezése, amely(ek) alapján a Jelentendő Személy Tőkeérdekeltség-

tulajdonosnak minősül.

11

8192 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2. CIKK

Általános Feltételek

1. E Kiegészítés azon Illetékes Hatóságok tekintetében válik hatályossá, amelyek aláírói

a Kiegészítésnek. A Kiegészítés a Megállapodás szerves részét alkotja és a Megállapodás

rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a Kiegészítésre is.

2. Az Illetékes Hatóság köteles a Koordináló Testület Titkárságának aláíráskor vagy azt követően

a lehető leghamarabb

a) módosított értesítést küldeni a Megállapodás 7. cikkének 1(a) albekezdésének értelmében

i) megerősítve, hogy a Joghatóság rendelkezik a Közös Jelentéstételi Előírás

2023-as módosításának belső jogba történő átültetéséhez szükséges jogszabályokkal,

a Kiegészítés 1. cikkében foglaltakra alkalmazandó hatálybalépési időpontok megjelölésével,

valamint

a megerősített jelentéstételi és átvilágítási eljárások alkalmazását vagy lefolytatását, illetve, jelen

Kiegészítésnek a függőben lévő nemzeti jogalkotási eljárások következtében felmerülő ideiglenes

alkalmazási időszakát (ha van ilyen); illetve

ii) jelezve, hogy a Joghatóságnak nem áll rendelkezésére a Közös Jelentéstételi Előírás

2023-as módosításának belső jogba történő átültetéséhez a szükséges jogszabályi háttér és ezért

hozzájárulást kérelmez arra vonatkozóan, hogy az információcsere keretében egy meghatározott

átmeneti időszak alatt továbbra is a Közös Jelentéstételi Előírás 2023-as módosításában foglalt

a megerősített jelentéstételi és átvilágítási eljárások alkalmazása vagy lefolytatása nélkül küldjön

információt; és

b) egy módosított értesítést küldeni az Megállapodás 7. cikkének 1(f ) bekezdésének értelmében

azon Joghatóságok Illetékes Hatóságainak megjelölésével, amelyek tekintetében elfogadja

az értesítésükben meghatározott kérelmet a Kiegészítés 2(a)(ii) albekezdése értelmében.

A Kiegészítés angol és francia nyelven készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles.”

„ A PÉNZÜGYI SZÁMLAINFORMÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS KÖZÖS JELENTÉSTÉTELI ELŐÍRÁS

MÓDOSÍTÁSAI

I. rész

Általános jelentéstételi követelmények

A. A C–F. bekezdések értelmében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles

jelenteni az általa vezetett összes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla esetében

1. a következőket

a) az összes olyan Számlatulajdonos esetében, aki Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó

személy: név, cím, illetőséghez tartozó joghatóság(ok), TIN-szám(ok), születési hely és idő

(ha magánszemély), és hogy benyújtott-e érvényes nyilatkozatot;

12

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8193

b) az összes olyan Számlatulajdonos Szervezet esetében, amelyről az V., VI. és VII. résznek

megfelelő átvilágítási eljárások megállapították, hogy egy vagy több Adatszolgáltatási

kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll

a Szervezet neve, címe, az illetősége szerinti joghatóság(ok), a TIN-szám(ok), valamint minden

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, címe, illetőség szerinti joghatóság(ai),

TIN-szám(ai), születési dátuma és helye, valamint az(ok) a szerepkör(ök), amely(ek) alapján

az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy,

valamint hogy benyújtott-e érvényes nyilatkozatot; és

c) hogy közös számláról van-e szó, továbbá a közös Számlatulajdonosok számát.

2. számlaszám (vagy annak hiányában a számlaszám funkcionális megfelelője), a számla típusa, és

az, hogy Meglévő vagy Új számlának minősül-e;

3. az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosítási száma (ha van);

4. a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy

Járadékbiztosítási szerződés esetében a Készpénz-egyenértéket vagy a Visszavásárlási értéket is

beleértve) az irányadó naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak végén, illetve

ha a számlát az adott év vagy időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetésekor;

5. Letéti számla esetében

a) a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott

eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári

évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan)

befizettek, vagy azon jóváírtak; és

b) a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel,

amelyet a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek

vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény

letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos

megbízottjaként működött közre.

6. betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára

befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege;

6a. jogi konstrukciónak minősülő Befektetési szervezetben birtokolt bármely Tőkerészesedés esetén

az(ok) a szerepkör(ök), amely(ek) alapján az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy

a Tőkerészesedés birtokosa; és

7. minden olyan számla esetén, amely nem szerepel az A(5) vagy (6) albekezdésekben,

a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban a naptári év vagy más megfelelő

adatszolgáltatási időszak során kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amely kapcsán

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezett vagy az adós, beleértve

a Számlatulajdonos részére a naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak során

teljesített visszaváltási kifizetések összesített összegét is.

B. A jelentésben meg kell határozni az egyes összegek denominálására szolgáló pénznemet.

13

8194 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

C. Az A(1) albekezdés ellenére a Meglévő számlának minősülő, Adatszolgáltatási kötelezettség alá

tartozó számlák esetén a TIN-számot és a születési időt nem kell jelenteni, ha a TIN-szám és

a születés idő nem szerepel az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény

nyilvántartásában, és a helyi jogszabályok egyébként nem kötelezik az Adatszolgáltatásra

kötelezett pénzügyi intézményt az ilyen jellegű adatok gyűjtésére. Továbbá az Adatszolgáltatásra

kötelezett pénzügyi intézmény köteles észszerű erőfeszítéseket tenni a Meglévő számlákra

vonatkozó TIN-szám és születési idő megszerzésére attól az évtől számított második naptári év

végéig, amelyben ezeket a Számlákat Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként

azonosították, és ha a helyi AML/KYC eljárások szerint frissíteni kell a Meglévő számlára vonatkozó

adatokat.

D. Az A(1) albekezdés ellenére a TIN-számot nem kell bejelenteni, ha (i) a TIN-számot nem

a releváns Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adta ki, vagy ha (ii) a releváns

Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságra vonatkozó helyi jogszabályok értelmében nem kell

jelenteni az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság által kiállított TIN-számot.

E. Az A(1) albekezdés ellenére a születési helyet csak akkor kell jelenteni, ha az Adatszolgáltatásra

kötelezett pénzügyi intézményre vonatkozó helyi jogszabályok egyéb formában előírják

a születési hely bekérését és jelentését, és ha az információ hozzáférhető az Adatszolgáltatásra

kötelezett pénzügyi intézmény által kezelt, elektronikusan kereshető adatok között.

F. Az A bekezdés ellenére a(z) [xxxx] elemre vonatkozóan jelentendő információ azonos

a bekezdésben leírt információval, kivéve az A(5)(b) albekezdésben leírt bruttó bevételt.

G. Az A(5)(b) albekezdés ellenére, és ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény bármely

egyértelműen azonosított számlacsoport tekintetében másként nem dönt, a Pénzügyi eszköz

eladásából vagy visszaváltásából származó bruttó bevételt nem kell jelenteni, ha a Pénzügyi eszköz

értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételt az Adatszolgáltatásra kötelezett

pénzügyi intézmény a Kriptoeszközökre Vonatkozó Adatszolgáltatási Kereten belül jelenti.

[…]

V. rész

Meglévő szervezeti számlák átvilágítási eljárása

Az alábbi eljárásokat kell alkalmazni az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák

azonosítására a Meglévő szervezeti számlák között.

[…]

D. Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek

tulajdonában lévő számlák kiszűrésére

[…]

2. Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség

alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló

Passzív nem pénzügyi szervezet-e

[…]

14

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8195

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása.

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat az AML/KYC eljárások

keretében gyűjtött és kezelt adatokra.

[…]

VI. rész

Új szervezeti számlák átvilágítási eljárása

Az alábbi eljárásokat kell alkalmazni az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák

azonosítására az Új szervezeti számlák között.

[…]

A. Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek

tulajdonában lévő számlák kiszűrésére

[…]

2. Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség

alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló

Passzív nem pénzügyi szervezet-e

[…]

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása.

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat az AML/KYC eljárások

keretében gyűjtött és kezelt adatokra, ha ezek az eljárások összhangban állnak a 2012. évi

FATF Ajánlásokkal. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményt nem kötelezi jogszabály

a 2012. évi FATF Ajánlásokkal összhangban álló AML/KYC eljárások alkalmazására, akkor azokhoz

alapvetően hasonló eljárások révén kell azonosítania az Ellenőrzést gyakorló személyeket.

[…]

VII. rész

Különleges átvilágítási szabályok

A fenti átvilágítási eljárások végrehajtására a következő különleges szabályok is vonatkoznak

A. Nyilatkozatok és Bizonyító okiratok felhasználása

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem támaszkodhat a nyilatkozatra vagy

a Bizonyító okiratra, ha tudomása van róla, vagy okkal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy

a Bizonyító okirat hibás vagy nem megbízható.

Aa. A nyilatkozat ideiglenes hiánya

15

8196 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

Kivételes körülmények között, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem tudja

időben beszerezni az Új számlára vonatkozó nyilatkozatot ahhoz, hogy a számlanyitás időpontjához

tartozó adatszolgáltatási időszakon belül teljesíthesse az átvilágítási és adatszolgáltatási

kötelezettséget, akkor köteles a Meglévő számlákra vonatkozó átvilágítási eljárást alkalmazni, amíg

a nyilatkozat beszerzésére és ellenőrzésére sor nem kerül.

[…]

VIII. rész

Meghatározott kifejezések

A. Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény

[…]

5. A „Betéti intézmény” olyan Szervezet, amely

a) szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el; vagy

b) Meghatározott elektronikus pénzeszközöket vagy Digitális jegybankpénzt tart az ügyfelek

szolgálatában.

[…]

6. A „Befektetési szervezet” olyan Szervezet

a) amely fő üzleti tevékenysége keretében az alábbi műveletek közül egyet vagy többet végrehajt

az ügyfél számára vagy megbízásából

i. kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, derivatívák stb.), külföldi devizával,

árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal; vagy

árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ii. egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

iii. megbízás alapján Pénzügyi eszközökbe vagy pénzbe, vagy Releváns kriptoeszközökbe való

egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése; vagy

b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való

befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy

a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő

intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A(6)(a) albekezdésben leírt Befektetési szervezet.

Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy fő üzleti tevékenysége keretében az A(6)(a)

albekezdésben leírt műveletek legalább egyikét végzi, vagy bruttó bevétele az A(6)(b) albekezdés

szerint elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy Releváns kriptoeszközökbe való befektetésből,

újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezet releváns

tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során

a Szervezet bruttó bevételének legalább 50 százaléka

16

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8197

(i) az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló

hároméves időszak; vagy

(ii) (ii) a Szervezet fennállásának ideje.

Az A(6)(a)(iii) albekezdés előírásai szerint a „Megbízás alapján Pénzügyi eszközökbe, pénzbe vagy

Releváns kriptoeszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése” kifejezés nem

foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek keretében a Szervezet Csereügyleteket hajt

végre az ügyfelek részére vagy megbízásából.

A „Befektetési szervezet” kifejezés nem foglalja magában az Aktív nem pénzügyi szervezetet, mert

az megfelel a D(9)(d)–(g) albekezdésekben leírt feltételek valamelyikének.

Ezt a bekezdést a „pénzügyi intézmény” Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban szereplő

meghatározásával és annak szövegezésével összhangban kell értelmezni.

[…]

7. A „Pénzügyi eszköz” kifejezés magában foglalja az értékpapírt (például vállalati üzletrész vagy

részvény; üzletrész vagy tényleges tulajdoni érdekeltség nyíltan működő társulásban vagy bizalmi

vagyonkezelő által kezelt vagyonban; váltó, kötvény, kölcsönkötvény vagy egyéb adósságpapír),

társaságbeli érdekeltséget, árupiaci termékeket, csereügyleteket (például kamatláb-csereügylet,

deviza-csereügylet, bázis csereügylet, felső kamathatár, alsó kamathatár, árucsereügylet,

részvénycsereügylet, részvényindexcsere és hasonló megállapodások), Biztosítási szerződést vagy

Járadékbiztosítási szerződést, illetve bármilyen érdekeltséget értékpapírban, Releváns

kriptoeszközben, társaságbeli érdekeltségben, árupiaci termékben, csereügyletben, Biztosítási

szerződésben vagy Járadékbiztosítási szerződésben (beleértve a szabványos, illetve tőzsdén kívüli

határidős ügyleteket és opciókat).

A „Pénzügyi eszköz” fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű,

közvetlen érdekeltséget.

[…]

9. A „Meghatározott elektronikus pénzeszköz” kifejezés olyan termékre vonatkozik

a) amely egyetlen Rendeleti pénz digitális megjelenítése;

b) amelyet pénzeszköz átvételével bocsátanak ki fizetési műveletek céljából;

c) amelyet azonos Rendeleti pénzben denominált követelés testesít meg a kibocsátóval szemben;

d) amelyet a kibocsátótól eltérő természetes vagy jogi személy fizetésként fogad el; és

e) amely a kibocsátóra érvényes jogszabályi követelmények értelmében a termék birtokosának

kérésére bármikor névértéken váltható be ugyanarra a Rendeleti pénzre.

17

8198 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

A „Meghatározott elektronikus pénzeszköz” kifejezés nem terjed ki azokra a termékekre, amelyeket

kizárólag az ügyfél és egy másik személy között létesülő átutalás céljából, az ügyfél megbízásából

hoztak létre. Egy termék nem tekinthető a pénzátutalás egyedüli céljából létrehozott terméknek,

ha az átutalást végrehajtó Szervezet általános üzleti tevékenysége keretében a termékkel kapcsolatos

pénzt a termék átutalására vonatkozó megbízást követő 60 napnál tovább tartja, vagy ilyen megbízás

hiányában a termékkel kapcsolatos pénzt a jóváírást követő 60 napnál tovább tartja.

10. A „Digitális jegybankpénz” a Központi bank által kibocsátott digitális Rendeleti pénz.

11. A „Rendeleti pénz” egy joghatóság hivatalos pénzneme, amelyet a joghatóság vagy

a joghatóság kijelölt jegybankja, illetve más pénzügyi hatóság bocsátott ki, és kifejezhető fizikai

bankjegyekben, pénzérmékben, vagy a digitális pénz különböző formáiban, beleértve a banki

tartalékokat, a kereskedelmi banki pénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a Digitális

jegybankpénzt is.

12. A „Kriptoeszköz” olyan digitális értékmegjelenítés, amely kriptográfia által védett elosztott

könyvelésre vagy ahhoz hasonló technológiára támaszkodik a tranzakciók hitelesítéséhez és

biztonságba helyezéséhez.

13. A „Releváns kriptoeszköz” olyan Kriptoeszköz, amely nem Digitális jegybankpénz,

nem Meghatározott elektronikus pénzeszköz, és nem olyan Kriptoeszköz, amelyről

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató szabályszerűen megállapította, hogy

fizetésre vagy befektetési célra nem használható.

14. A „Csereügylet” a következőket takarja

a) csereügylet Releváns kriptoeszközök és Rendeleti pénz között; és

b) csereügylet a Releváns kriptoeszközök egy vagy több formája között.

[…]

B. Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény

1. Az „Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény” olyan Pénzügyi intézmény,

amely

a) Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, az alábbi ügyletek kivételével

i) azon kifizetések, amelyek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből

származó kötelezettség képezi, amelyet Meghatározott biztosítók, Letétkezelő intézmények vagy

Betéti intézmények folytatnak; vagy

ii) Digitális jegybankpénz tartása olyan Számlatulajdonos részére, aki nem Pénzügyi intézmény,

Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank.

[…]

18

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8199

C. Pénzügyi számla

[…]

2. A „Betétszámla” minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött

betét, takarékszövetkezeti számla, illetve minden olyan számla, amelyet letéti jegy, megtakarítási

igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló

instrumentum igazol, amelyet a Betéti intézmény Pénzügyi intézmény szokásos banki vagy egyéb

hasonló tevékenysége keretében vezet. Szintén Betétszámlának minősül

a) amikor egy biztosító valamely összeget garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló,

kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart az ügyfél számára;

b) olyan számla vagy feltételezett számla, amely egy ügyfél javára tartott Meghatározott elektronikus

pénzeszközök összességét képviseli; és

c) olyan számla, amelyen egy vagy több Digitális jegybankpénzt tartanak az ügyfél javára.

[…]

9. A „Meglévő számla” olyan számla, amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi

intézmény már vezetett [xxxx.xx.xx.] napján, illetve ha a számlát csak a módosított Közös

Adatszolgáltatási Standard értelmében kezeli Pénzügyi számlaként, akkor már vezetett a következő

dátumon: [a felülvizsgált CRS hatályba lépésének dátuma -1 nap].

10. Az „Új számla” olyan számla, amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény

[xx.xx.xx.] napján vagy azt követően nyitott, illetve ha a számlát csak a módosított Közös

Adatszolgáltatási Standard értelmében kezeli Pénzügyi számlaként, akkor a következő dátumon vagy

azt követően nyitott: [a felülvizsgált CRS hatálybalépésének dátuma].

[…]

17. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla” a következő számlák

valamelyike

[…]

e) az alábbiak valamelyikével kapcsolatban létrehozott számla

[…]

v) vállalat alapítása vagy tőkeemelése, feltéve, hogy a számla megfelel az alábbi követelményeknek

i) a számla kizárólag olyan tőke letétbe helyezésére szolgál, amelyet a törvényben előírtak szerint

vállalat alapítására vagy tőkeemelésére kell fordítani;

ii) a számlán lévő összeg zárolva van mindaddig, amíg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi

intézmény független visszaigazolást nem kap a vállalat alapításáról vagy a tőkeemelésről;

iii) a számla a vállalat alapítását vagy tőkeemelését követően megszűnik, illetve a vállalat nevén lévő

számlává alakul át;

19

8200 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

iv) a meghiúsult vállalatalapításból vagy tőkeemelésből eredő, szolgáltatói és hasonló díjak levonása

utáni visszafizetések kizárólag az összeget befizető személyek részére történnek; és

v) a számlanyitás az utóbbi 12 hónapon belül történt.

ea) Olyan Betétszámla, amely az ügyfél javára tartott összes Meghatározott elektronikus pénzeszközt

képviseli, ha a nap végi összesített számlaegyenleg vagy -érték 90 napos gördülő átlaga bármely

90 egymást követő nap során nem haladta meg a 10.000 USD-t a naptári év vagy más megfelelő

adatszolgáltatási időszak egyetlen napján sem.

D. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla

[…]

2. Az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy” olyan, Adatszolgáltatásra

kötelezett joghatóságbeli személy, aki eltér a következőktől

(i) olyan társaság Szervezet, amelynek részvényállományával rendszeresen kereskednek egy vagy

több szabályozott értékpapírpiacon;

(ii) olyan társaság Szervezet, amely az (i) pont alatt meghatározott Szervezet Kapcsolt szervezete…

[…]

E. Egyebek

[…]

7. A „Kormányzati Hitelesítési Szolgáltatás” olyan elektronikus folyamat, amelyet

egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság tesz elérhetővé egy Adatszolgáltatásra kötelezett

pénzügyi intézmény számára, hogy az meghatározhassa egy Számlatulajdonos vagy Ellenőrzést

gyakorló személy személyazonosságát és adóügyi illetőségét.

[…]

X. rész

Átmeneti rendelkezések

A. A Közös Adatszolgáltatási Standardhoz tartozó módosítások a következő dátumtól hatályosak

[a felülvizsgált CRS hatálybalépésének dátuma].

B. Az A bekezdés ellenére, az I. szakasz A(1)(b) és A(6)(a) albekezdése szerint a [felülvizsgált

CRS hatálybalépésének napja -1 nap] dátumon már létező, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi

intézmény által kezelt, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák esetében a hatálybalépést

követő második naptári évvel végződő adatszolgáltatási időszakokra csak akkor kell jelenteni

az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Ellenőrzést gyakorló vagy

a Szervezetben Tőkerészesedést birtokló személyek szerepkörére vonatkozó adatokat, ha ezek

az adatok rendelkezésre állnak az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan

kereshető nyilvántartásában.”

20

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8201

2025. évi LXXV. törvény

az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról*

[1] E törvény célja, hogy megállapítsa a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról,

valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144

rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i

(EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet hazai végrehajtásának kereteit.

[2] Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint tagállami bejelentő hatóságok jelölik ki

a mesterségesintelligencia-rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét ellenőrző szervezeteket, és a tagállami hatóságok

gondoskodnak e rendszerek jogszerű használatának utólagos piacfelügyeletéről.

[3] Ennek megfelelően Magyarországon is gondoskodni szükséges a bejelentő és piacfelügyeleti hatóságok kijelöléséről,

feladataik és eljárásrendjük részletes meghatározásáról. Az új hatósági feladatokat úgy kell megállapítani, hogy

azok illeszkedjenek a meglévő hatósági rendszerhez, különös tekintettel a meglévő ágazati piacfelügyeleti hatósági

eljárásokhoz.

[4] Figyelemmel arra, hogy a mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorolhat a társadalomra, e technológia alkalmazása,

fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében érvényesíteni kell, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során

tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak

védelmét a digitális gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével.

[5] Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során figyelembe kell venni továbbá, hogy

ez a világ első széles körű mesterségesintelligencia-szabályozása, amelynek végrehajtásával kapcsolatban nem

áll rendelkezésre jogalkalmazási tapasztalat. Emellett a technológia gyors fejlődése is folyamatos kihívás elé állítja

a jogalkalmazókat. Kiemelt jelentőséggel bírnak ezért a jogalkalmazást segítő iránymutatások és állásfoglalások,

az egységes jogalkalmazás érdekében a jogalkotónak ösztönöznie szükséges ezek kiadását.

[6] A törvény célja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégia és politika kialakítása, végrehajtása, továbbá a mesterséges

intelligencia fejlesztése, alkalmazása, annak társadalomra gyakorolt hatása és szabályozása terén a mesterséges

intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői közötti párbeszéd és együttműködés elmélyítése.

[7] Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

1. Általános rendelkezések

1. §

E törvény hatálya kiterjed

a) az olyan, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mesterségesintelligencia-

rendszerekkel (a továbbiakban: MI-rendszer) összefüggő piacfelügyeleti eljárásokra, amelyek esetében

az MI-rendszer forgalomba hozatalára vagy üzembe helyezésére Magyarországon kerül sor, vagy

a forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés helyétől függetlenül az MI-rendszer kimenetének használatára

Magyarországon kerül sor, függetlenül attól, hogy az MI-rendszert forgalomba hozó vagy üzembe helyező

szolgáltató letelepedési vagy tartózkodási helye Magyarországon van-e;

b) a Magyarországon kezdeményezett (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti

bejelentési eljárásokra;

c) az olyan, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke szerinti szankciók alkalmazására

vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásokra, amelyeket az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi

rendeletnek az alábbi személyek általi megsértése miatt folytatnak le

ca) az MI-rendszereket Magyarországon forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltatók;

cb) az MI-rendszerek Magyarországon belüli alkalmazói;

cc) azon termékgyártók, amelyek a termékükkel együtt Magyarországon MI-rendszert hoznak

forgalomba vagy helyeznek üzembe a saját nevük vagy védjegyük alatt;

cd) az MI-rendszerek harmadik országban található szolgáltatói és alkalmazói, ha a rendszer által

előállított kimenetet Magyarországon használják;

ce) a ca) alpont szerinti MI-rendszerek importőrei;

cf ) a ca) és cd) alpont szerinti szolgáltatóknak az Unión kívül letelepedett meghatalmazott képviselői;

d) az a)–c) pont szerinti hatósági eljárásokhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátására.

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

8202 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2. §

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e törvényben és az annak végrehajtását szolgáló jogszabályokban

alkalmazott fogalmakat az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében szereplő

meghatározások szerinti tartalommal kell értelmezni.

2. Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának hazai

intézményrendszere

3. § (1) A Kormány rendeletben jelöli ki

a) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke szerinti bejelentő hatóságot

(a továbbiakban: MI bejelentő hatóság), és

b) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikke szerinti piacfelügyeleti hatóságot

(a továbbiakban: MI piacfelügyeleti hatóság).

(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság a 10. § szerinti MI szabályozói tesztkörnyezetet működtet.

(3) Az MI piacfelügyeleti hatóság országos illetékességgel ellátja az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi

rendelet 70. cikke szerinti egyedüli kapcsolattartó pont működtetésével kapcsolatos feladatokat.

3. A bejelentő hatósági tevékenységével összefüggő különös rendelkezések

4. § (1) A nagy kockázatú MI-rendszerrel kapcsolatos, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet

III. fejezet 2. szakaszában meghatározott követelmények teljesítésének ellenőrzését végző megfelelőségértékelő

szervezeteket az MI bejelentő hatóság – akkreditált státusz alapján – értékeli, jelöli ki, jelenti be és követi nyomon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölésre, valamint a megfelelőségértékelési szervezetek tevékenységére

a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.)

rendelkezéseit az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben meghatározott

eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kijelölés iránti kérelemben a kérelmező szervezet alkalmasságának és felkészültségének az Msztv. 6. § (3) bekezdés

a) pontja szerinti igazolása szükséges.

(4) Az MI bejelentő hatóság eljárásában a sommás eljárás kizárt.

4. Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti tevékenysége

5. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság általános hatáskörű piacfelügyeleti hatóságként hivatalból eljár az (EU) 2024/1689

európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti piacfelügyeleti ügyekben. Az MI piacfelügyeleti hatóság

piacfelügyeleti tevékenysége nem terjed ki az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk

(6) bekezdésében foglaltak szerinti, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában felsorolt

jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt nagy

kockázatú MI-rendszerek felügyeletére, amennyiben az MI-rendszer forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy

használata közvetlenül az említett pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik.

(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi

rendelet megsértése miatt indult piacfelügyeleti eljárás lefolytatása, ha

a) az ügyfél nem minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 3. pontja szerinti

fogyasztónak és

b) a hatósági ügy tárgya kizárólag az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja

szerinti MI-rendszer vizsgálata.

(3) Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti hatósági eljárására a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény

rendelkezéseit az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben meghatározott

eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás keretében vizsgált MI-rendszer forgalomba hozatalára vagy üzembe

helyezésére olyan ágazatban kerül vagy került sor, amelynek piacfelügyeletéről jogszabály alapján más hatóság

gondoskodik (a továbbiakban: ágazati piacfelügyeleti hatóság), az MI piacfelügyeleti hatóság (1) és (2) bekezdés

szerinti eljárásában az ágazati piacfelügyeleti hatóság szakhatóságként közreműködik.

(5) Ha az ágazati piacfelügyeleti hatóság nem az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján indult

piacfelügyeleti eljárása során annak vizsgálata szükséges, hogy a termékben alkalmazott MI-rendszer megfelel-e

az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményeknek, az ágazati

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8203

piacfelügyeleti hatóság az érdemi döntés meghozatalát megelőzően köteles beszerezni az MI piacfelügyeleti

hatóság szakhatósági állásfoglalását.

5. Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásának különös szabályai

6. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság eljárásában a sommás eljárás kizárt.

(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eseteken

kívül felfüggesztheti az általa folytatott hatósági eljárást, ha

a) annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy, így különösen jogszabály

alapján az adott MI-rendszerrel mint termékkel vagy azt magában foglaló termékekkel kapcsolatban

hatáskörrel rendelkező más piacfelügyeleti hatóság vagy az adatvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, vagy

b) az MI piacfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül

az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.

7. § (1) A piacfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában az MI piacfelügyeleti hatóság

a) közigazgatási bírságot alkalmaz,

b) megállapíthatja az MI-rendszer jogellenes alkalmazásának tényét,

c) felhívhatja az 1. § c) pontja szerinti személyt a jogellenes magatartás megszüntetésére vagy a jogszerű

állapot helyreállítására.

(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság a valós körülmények közötti fejlesztés biztonságos tesztelése érdekében

a szolgáltatókat és a leendő szolgáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti, előzetes értesítés nélküli távoli vagy

helyszíni ellenőrzéseket végezhet, valamint ellenőrzéseket végezhet a valós körülmények közötti tesztelés

lebonyolítására és a kapcsolódó nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan.

6. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács

8. § (1) A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (a továbbiakban: Tanács) testületként működő, ügydöntő jogkörrel nem

rendelkező szerv, amely

a) a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján a Kormány részére előterjesztett

javaslataival támogatja a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos nemzeti MI-stratégia és

-politika kialakítását és végrehajtását, a technológiai versenyképesség erősítése, a technológia széles körű

biztonságos hasznosítása, valamint a nemzeti szuverenitás követelményének érvényesítése érdekében,

b) érvényre juttatja a mesterséges intelligencia alkalmazása, fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében,

hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat,

az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak védelmét a digitális

gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével,

c) a miniszterelnök felkérésére a miniszter bevonásával véleményezi a Kormány mesterséges intelligenciával

összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit,

d) kezdeményezésekkel él a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek felé a mesterséges intelligencia

alkalmazásának szabályozásával és támogatásával összefüggő kérdésekben,

e) a működésében közreműködő szervek feladat- és hatáskörének önálló gyakorlását nem érintve nyomon

követi és összehangolja az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében

végzett tevékenységeket,

f) a d) pontban meghatározott feladatkörében eljárva általános jelleggel vagy meghatározott címzettek részére

ajánlást bocsát ki, amely nem lehet ellentétes az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásáért felelős uniós intézmények által kiadott iránymutatások, ajánlások tartalmával,

g) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes, tagállami

hatáskörbe utalt kérdések megvalósításával kapcsolatos iránymutatásokat dolgoz ki,

h) javaslatokat tesz a miniszter által az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és

a mesterséges intelligencia alkalmazásáról készített jelentések tartalmára,

i) kialakítja és felügyeli a nemzeti MI-jártasság megteremtésével és növelésével kapcsolatos tevékenységeket,

j) koordinálja a magyarországi mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs

tevékenységeket,

8204 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

k) összehangolja a mesterséges intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői – ideértve az Országgyűlés,

a kormányzati szervezetek, a gazdasági élet szereplői, az egyházak, a civil szervezetek, és a kutatói-akadémiai

szféra – tevékenységét, elősegítve a párbeszédet és az együttműködést ezen szereplők között a mesterséges

intelligencia fejlesztése, alkalmazása, társadalomra gyakorolt hatása és szabályozása terén,

l) nyomon követi a közszféra mesterségesintelligencia-alkalmazásait, és ajánlásokat fogalmaz meg

a közszférabeli MI-fejlesztések és -projektek összehangolt és felelős, a társadalom érdekeit szolgáló

végrehajtása érdekében,

m) közreműködik az MI szabályozói tesztkörnyezet kialakításában és működtetésében, ennek keretében

– a hatósági jogköröket nem igénylő feladatok tekintetében – részt vesz a tesztkörnyezetbe jelentkező

projektek szakmai értékelésében és kiválasztásában, nyomon követi a jóváhagyott kísérleti projektek

előrehaladását, és a tapasztalatokról ajánlásokat fogalmaz meg,

n) kidolgozza az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (10) bekezdése szerinti,

a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok MI-feladatainak koordinációját elősegítő módszertant és megteremti

az ehhez szükséges platformot, és

o) a technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásainak folyamatos nyomon követésével kidolgozza

és folyamatosan felülvizsgálja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát, a kormányzati szervekre,

közszolgálati intézményekre vonatkozó alstratégiát, valamint megvalósítja azok független szakmai

minőségbiztosítását.

(2) A Tanács (1) bekezdés szerinti feladatának ellátása tekintetében a törvény által védett adatok kivételével jogosult

valamennyi az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos bármely ügyben, eljárásban,

kérdésben az eljáró vagy érintett hatóságoktól, szervezetektől adatot, információt kérni, és azt az előírásoknak

megfelelően kezelni. Az érintett hatóságok, szervezetek kötelesek az adatkérést a lehető legrövidebb időn belül

teljesíteni.

(3) A Tanács által ellátott feladatokra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

9. § (1) A Tanács tagja a következő személyek vagy szervezetek vezetői által kijelölt egy-egy személy

a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

b) a Magyar Nemzeti Bank,

c) a Gazdasági Versenyhivatal,

d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

e) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,

f) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,

g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

h) az MI bejelentő hatóság,

i) az MI piacfelügyeleti hatóság,

j) a miniszter,

k) a Kormány által rendeletben kijelölt, a Kormány tagja vagy a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alatt

álló szervezet, személy vagy az állam tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság,

l) a Magyar Tudományos Akadémia,

m) a Magyar Művészeti Akadémia,

n) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,

o) a Magyar Rektori Konferencia,

p) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és

q) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.

(2) A Tanács elnökét a miniszter és az informatikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, 5 éves

időtartamra.

(3) A Tanács elnöke a Tanács munkáját eseti vagy állandó jelleggel érdekegyeztető fórumokkal támogatja, a fórumokba

tanácskozási joggal, az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező állandó bizottságának – a bizottság által kijelölt –

tagját felkérheti, más államigazgatási vagy szakmai, társadalmi érdekképviseleti szerv képviselőjét bevonhatja.

(4) A Tanács elnöke és tagja a Tanácsban végzett tevékenységéért külön díjazásban nem részesül.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8205

(5) A Tanács önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, a működéséhez szükséges adminisztratív feltételeket az MI

piacfelügyeleti hatóság biztosítja.

(6) A Tanács legalább negyedéves rendszerességgel ülést tart. A Tanács elnöke saját vagy a Tanács valamely tagjának

kellő indoklással ellátott írásbeli kezdeményezésére rendkívüli ülés összehívására jogosult.

(7) A Tanács működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, olyan módon, hogy az ügyrend tematikus

tanácskozási fórumok útján biztosítja

a) a hatósági jogalkalmazás egységesítésével,

b) az általános szakpolitikával, és

c) a széles körű szakmai és társadalmi együttműködést és konzultációt biztosító funkciókkal

összefüggő feladatellátás megfelelő elkülönítését.

7. Az MI szabályozói tesztkörnyezet

10. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 55. pontjában

meghatározott, az 57. cikk szerinti MI szabályozói tesztkörnyezetet alakít ki és működtet.

(2) Az MI szabályozói tesztkörnyezet működésének részletes szabályait – beleértve a más hatóságnak az MI szabályozói

tesztkörnyezet működésében való közreműködésére vonatkozó szabályokat is – a miniszter rendeletben állapítja

meg, összhangban az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkében foglalt rendelkezésekkel.

(3) Az MI szabályozói tesztkörnyezet működtetése érdekében az állami fenntartásban lévő nagy teljesítményű

számítástechnikai kapacitásból a mindenkori fenntartó elkülönített kapacitást biztosíthat a miniszter számára.

8. Záró rendelkezések

11. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az MI bejelentő hatóságot és az MI piacfelügyeleti

hatóságot.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az MI bejelentő hatóság és MI piacfelügyeleti hatóság feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes

szabályokat,

b) az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásának a bejelentésre, és határozathozatalára vonatkozó

részletes szabályait,

c) a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási bírság kiszabására, összegére és megfizetésére vonatkozó

részletes szabályokat,

d) az MI bejelentő hatóság értékelési, kijelölési, bejelentési és nyomonkövetési eljárására vonatkozó részletes

szabályokat,

e) a Tanács által ellátott feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, és

f) a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti szervek körét.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az MI szabályozói tesztkörnyezet működésének

részletes szabályait, valamint a más hatóságnak az MI szabályozói tesztkörnyezet működésében való

közreműködésére vonatkozó szabályokat.

12. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(2) A 3. § (2) bekezdés és a 10. § 2026. augusztus 2-án lép hatályba.

13. §

A Tanács elnöki tisztségét a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló

1028/2025. (II. 24.) Korm. határozat alapján e törvény hatálybalépésekor fennálló kinevezésének ott megállapított

időtartamáig a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos tölti be.

14. §

Ez a törvény a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint

a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet,

továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i

(EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

8206 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

15. §

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 40. §-a a következő (45) bekezdéssel egészül ki

„(45) Az MNB a 39. §-ban meghatározott feladatai során ellátja a mesterséges intelligenciára vonatkozó

harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858,

az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828

irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk

(6) bekezdése szerinti piacfelügyeleti tevékenység végrehajtását.”

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

2025. évi LXXVI. törvény

egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról*

[1] Az Országgyűlés a holokauszt 80. évfordulójára való méltó megemlékezést a Sorsok Háza épületegyüttesnek

a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest részére történő átadásával támogatja, amely szervezet a helyszín történelmi és

emlékezetpolitikai jelentőségét szem előtt tartva kíván emléket állítani a vészkorszak eseményeinek és áldozatainak.

[2] A törvény célja a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest sporttal, közművelődéssel, közneveléssel kapcsolatos közfeladatai

ellátásának, valamint az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtésének és működtetésének

segítése.

[3] A törvény célja továbbá az ország egyes területei között fennálló fejlettségi különbségek csökkentése, a kistelepülések

népességszámának megőrzése, az életminőség javítása, a vidéki Magyarország megerősítése és versenyképességének

további növelése, valamint ezzel egyidejűleg az állami közfeladatok ellátáshoz nem szükséges vagyonban rejlő

lehetőségek észszerű, helyi érdekeknek megfelelő, a helyi viszonyokhoz igazodó kihasználása.

[4] Az Országgyűlés kiemelt fontosságot tulajdonít a kulturális örökség helyi védelmének, a helyi közművelődési tevékenység,

valamint turisztikai és közösségi célok megvalósítása támogatásának.

[5] A törvény szerinti vagyonjuttatás további célja Badacsonytomaj Város Önkormányzatának támogatása abban, hogy

Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza kulturális hagyatékát méltó módon ápolhassa és bemutassa.

[6] E célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

1. §

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami

vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában álló,

az ingatlan-nyilvántartás szerinti

a) Budapest VIII. kerület, belterület 38818/47 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: Sorsok Háza), valamint

a Sorsok Háza teljes megvalósítása kapcsán az állam tulajdonába került ingóságok, továbbá

b) Budapest VIII. kerület, belterület 38818/54 és 38820/2 helyrajzi számú ingatlanok

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: vagyonelemek] a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja

beruházás megvalósítása céljából ingyenesen a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (nyilvántartási szám

01-02-0001500; székhely: 1087 Budapest, Brüll Alfréd utca 2., a továbbiakban: MTK) tulajdonába kerülnek a sporttal,

közművelődéssel, közneveléssel kapcsolatos közfeladatok hatékonyabb ellátása, valamint az aktív kikapcsolódás

lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtésének és működtetésének elősegítése érdekében.

2. § (1) Az 1. § szerinti tulajdonátruházásra vonatkozó – az ingatlanok tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba történő

bejegyzésre alkalmas – szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az MTK-val.

A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket

kell megjelölni. Az ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló

könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8207

(2) Az MTK a vagyonelemeket per-, teher- és igénymentesen szerzi meg, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartás szerinti

Budapest VIII. kerület, belterület 38820/2 helyrajzi szám alatti ingatlan vonatkozásában az e § hatálybalépésekor

fennálló bérleti és használati jogcímet biztosító megállapodásokat, az azokkal összefüggő bérlői és használói

igényeket, valamint a területen a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság

(cégjegyzékszám: 01-10-043152; székhely: 1034 Budapest, Szőlő utca 38.) által létesített termálkútfenntartási

kötelezettséget.

3. §

Az 1. § szerinti vagyonjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében

meghatározott juttatásokkal esik egy tekintet alá.

4. §

Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és 14. § (1) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a kulturális örökség

megóvása, védelme, fenntartható használata és közkinccsé tétele mint közfeladat helyi önkormányzat részére

történő átadásával egyidejűleg a kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenység ellátását szolgáló és

ahhoz szükséges, az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Badacsonytomaj külterület

039/11 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel

Badacsonytomaj Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába kerül.

5. § (1) A 4. § szerinti tulajdonátruházásra vonatkozó, a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére

alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság

készíti elő és köti meg az Önkormányzattal.

(2) Az ingatlan tulajdonjogát az Önkormányzat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. A 4. § szerinti tulajdonátruházás

feltétele, hogy az Önkormányzat az ingatlant terhelő kötelezettségeket az (1) bekezdés szerinti szerződésben

teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az Önkormányzat

kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség

védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

6. §

A 4. § szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7. §

Az Önkormányzatot – a 4. § szerinti vagyonjuttatás tekintetében – a 4. § szerinti juttatási céloknak megfelelő

hasznosítási és állagmegóvási kötelezettség, valamint az erre vonatkozó beszámolási kötelezettség – az Nvtv. 13. §

(4) bekezdésétől eltérően – határozatlan ideig terheli.

8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–3. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

9. §

A 7. § és a 13. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

10. §

Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési

állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi

CXXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozata alapján kerül sor az Önkormányzatok

tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, ha azt az Önkormányzatok körébe tartozó érintett települési

önkormányzat e bekezdés hatálybalépését követő 60 napon belül nem kérelmezi. Az MNV Zrt. az ingatlan-

nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében az illetékes ingatlanügyi hatósághoz egyoldalú nyilatkozatot

nyújt be, amelyben megjelöli a kedvezményezett települési önkormányzatot, e törvény tulajdonjog-átruházást

tartalmazó rendelkezését, valamint az átadásra kijelölt ingatlan helyrajzi számát tartalmazó (1) bekezdés szerinti

kormányhatározatot.”

11. §

A Törvény 2/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozata alapján kerül sor az Önkormányzatok2

tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, ha azt az Önkormányzatok2 körébe tartozó érintett települési

önkormányzat az e bekezdés hatálybalépését követő 60 napon belül nem kérelmezi. Az MNV Zrt. az ingatlan-

8208 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében az illetékes ingatlanügyi hatósághoz egyoldalú nyilatkozatot nyújt be,

amelyben megjelöli a kedvezményezett települési önkormányzatot, e törvény tulajdonjog-átruházást tartalmazó

rendelkezését, valamint az Ingatlanok2 helyrajzi számát tartalmazó (1) bekezdés szerinti kormányhatározatot.”

12. §

A Törvény a 2/D. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki

„1/B. A Magyar Falu Program hosszú távú programjának elősegítése, valamint az 5000 fő és az ez alatti

lakosságszámú települések népességmegtartó erejének és versenyképességének erősítése érdekében

egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról”

13. §

A Törvény a 2. alcím címét megelőzően a következő 2/E. §-sal egészül ki

„2/E. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a Magyar Falu Program hosszú távú

településfejlesztési programjának hatékony megvalósítása, valamint az 5000 fő és az ez alatti lakosságszámú

települések népességmegtartó erejének és versenyképességének erősítése érdekében e törvény rendelkezéseinek

megfelelően ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülnek azok az állami tulajdonban lévő ingatlanok és ingatlan

tulajdoni hányadok (a továbbiakban együtt: Ingatlanok3) és az azokhoz kapcsolódó, illetve azokon található állami

tulajdonú ingó vagyontárgyak (az Ingatlanok3 és az ingó vagyontárgyak a továbbiakban együtt: Vagyonelemek3),

amelyeket a támogatott települési önkormányzatokkal lefolytatott előzetes egyeztetések alapján, az MNV Zrt.

által az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet szerint lefolytatott vizsgálatnak megfelelő

vagyonelemek köréből, a Kormány 2025. december 31-ig nyilvános határozattal kijelöl azzal, hogy a kijelölésre

kerülő Ingatlanok3 összesített nyilvántartási értéke nem haladhatja meg a 8 800 000 000 forintot. A Vagyonelemek3

a Kormány nyilvános határozatában megjelölt napon, ingyenesen, nyilvántartási értéken kerülnek a Kormány

nyilvános határozatában megjelölt önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok3) tulajdonába.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdését.”

14. §

A Törvény a 2. alcím címét megelőzően a következő 2/F. és 2/G. §-sal egészül ki

„2/F. § (1) Az Ingatlanok3 tulajdonjogának változását az eljáró hatóság az Önkormányzatok3 kérelme alapján jegyzi

be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási kérelemben elegendő e bekezdésre, a 2/E. § (1) bekezdése

szerinti tulajdonjog-átruházást tartalmazó rendelkezésre, valamint a Kormány – az Ingatlanok3 helyrajzi számát

tartalmazó – nyilvános határozatára hivatkozni. Az ingatlanügyi hatóság az Önkormányzatok3 tulajdonjogának

bejegyzéséhez az Önkormányzatok3 kérelmén kívül egyéb dokumentumot nem kérhet.

(2) Azon Vagyonelemek3 vonatkozásában, amelyek használata, hasznosítása a tulajdonba adón és tulajdonba vevőn

kívüli, harmadik személyek által – az érintett tulajdonba vevő önkormányzat tulajdonszerzésének időpontjában –

korlátozott, állapotfelvételi jegyzőkönyvet kell felvenni azzal, hogy az érintett vagyonelemek használatából

eredő esetleges korlátozásokat, tényeket az állapotfelvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az Önkormányzatok3

körébe tartozó érintett települési önkormányzat köteles a tulajdonszerzéssel összefüggésben az MNV Zrt. által

részére írásban jelzett – az érintett vagyonelem korábbi tulajdonosa vagy vagyonkezelője által meghatározott –

korlátozások, feltételek betartására. A birtokátruházásra a tulajdonba adón és a tulajdonba vevőn kívüli harmadik

személyek általi használattal érintett ingatlanok esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:3. §

(4) bekezdése alapján, a dolog kiadása iránti igény átruházásával, a Kormány nyilvános határozatában megjelölt

tulajdonba kerülés napjával kerül sor.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a korlátozásokkal, harmadik személyek általi használattal nem terhelt Vagyonelemek3

birtokának átruházása birtokátruházási jegyzőkönyv felvételével történik. A Vagyonelemek3 körébe tartozó azon

vagyonelemeket, amelyek már az érintett tulajdonba vevő települési önkormányzat birtokában vannak, a Kormány

nyilvános határozatában megjelölt tulajdonba kerülés napjával – külön birtokátruházási eljárás lefolytatása nélkül –

birtokba adottnak kell tekinteni.

(4) A Vagyonelemek3-hoz kapcsolódó fizetési kötelezettség és a kárveszély az Önkormányzatok3-at

a birtokátruházás napjától terheli. A Vagyonelemek3 körébe tartozó azon vagyonelemek vonatkozásában, amelyek

a 2/E. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátszállás időpontjában az Önkormányzatok3 birtokában vannak, vagy

az MNV Zrt.-n és az érintett Önkormányzatok3-on kívüli harmadik személyek birtokában vannak, a fenntartási

kötelezettség és a kárveszély a Kormány nyilvános határozatában megjelölt tulajdonba kerülés napjától terheli

az Önkormányzatok3 körébe tartozó érintett települési önkormányzatot.

(5) Az átszálló Vagyonelemek3 bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a tulajdonosi

joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel, amelyről az MNV Zrt. tájékoztatja az Önkormányzatok3

körébe tartozó érintett települési önkormányzatot.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8209

(6) Az Önkormányzatok3 körébe tartozó tulajdonba vevő – szükség esetén – elvégzi az Ingatlanok3 körébe tartozó

érintett ingatlan környezeti állapotának felmérését, kármentesítését, továbbá ha a tulajdonba adott ingatlanon

tervezett tevékenység engedélyköteles, gondoskodik az engedélyek megszerzéséről. Az Önkormányzatok3

a Vagyonelemek3 vonatkozásában a magyar állammal szemben semmilyen követelést nem támaszthatnak.

(7) A Vagyonelemek3 átadására a Vagyonelemek3 tekintetében hatályban lévő bérleti szerződésekkel és egyéb

használati viszonyokkal, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokkal

és kötelezettségekkel terhelten kerül sor.

(8) Az Önkormányzatok3 a tulajdonukba adott Vagyonelemek3-at – a 2/E. § (1) bekezdésében foglaltak szerint –

a Magyar Falu Program, valamint egyéb településfejlesztési céljainak megfelelően, azok megvalósításához

használhatják vagy hasznosíthatják. Ha az Önkormányzatok3 a tulajdonukba adott Vagyonelemek3-at értékesítik

– ideértve a cserét is –, a tulajdonjog átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését

követően fennmaradó részét a 2/E. § (1) bekezdése szerinti célok megvalósítására kötelesek fordítani, valamint

az érintett értékesített vagyonelemek helyébe lépő vagyontárgyat a 2/E. § (1) bekezdése szerinti célok

megvalósítására kötelesek használni.

(9) A 2/E. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatás során – a Kormány nyilvános határozatában szereplő védett

ingatlanok tekintetében – nem kell alkalmazni a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 126. § (1) bekezdés

a) pontját, (5) és (8) bekezdését, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdését.

(10) A 2/E. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében

meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2/G. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartás szerinti Badacsonytomaj belterület 1334, illetve a Cece belterület

328/1 helyrajzi számú ingatlan a Kormány nyilvános határozatában kijelölésre kerül, a tulajdont szerző

önkormányzatnak a megszerzett ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői

joga és a kapcsolódó ingóságok – ide nem értve a kulturális javak körébe tartozó ingóságot – tekintetében

fennálló vagyonkezelői joga a tulajdonszerzésével egyidejűleg, e törvény erejénél fogva megszűnik. Az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a tulajdont szerző

önkormányzat a 2/F. § (1) bekezdése szerinti kérelemben kezdeményezi.

(2) A 2/E. § (1) bekezdése alapján tulajdont szerző, az Önkormányzatok3 körébe tartozó érintett települési

önkormányzat a megszerzett Vagyonelemek3 körébe tartozó vagyonelemekre vonatkozó használati, valamint

bérleti szerződése a tulajdonszerzéssel egyidejűleg, e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszonyok és szerződések megszűnésére az MNV Zrt.-vel történő külön

elszámolás és a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül kerül sor azzal, hogy az MNV Zrt.,

a magyar állam és a tulajdont szerző, az Önkormányzatok3 körébe tartozó érintett települési önkormányzat

a tulajdonba adással érintett Vagyonelemek3 körébe tartozó vagyonelemek tekintetében egymással szemben

követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.”

15. §

A Törvény 5. § (1) bekezdésében a „2/D. §” szövegrész helyébe a „2/D. §, a 2/E. §” szöveg lép.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

8210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2025. évi LXXVII. törvény

a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról*

[1] A Hazánk szomszédságában zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet

eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és

a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony,

gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

[2] Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek

segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények

enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros

következményeit, a Kormány a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítására tesz javaslatot.

[3] Az Alaptörvény 2026. január 1-jével hatályba lépő rendelkezéseire tekintettel az Országgyűlésnek meg lehet határoznia,

hogy a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalkotói hatáskörével milyen terjedelemben

rendelkezik. Az Országgyűlés – figyelemmel a kapcsolódó sarkalatos törvényi szabályokra és az abban foglalt

szabályrendszerre – általános jellegű felhatalmazást ad a Kormány különleges jogrend ideje alatti jogalkotói hatáskörének

gyakorlására.

[4] A megelőző preambulumbekezdések szerinti felhatalmazások megadására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

1. §

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy

a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa.”

2. § (1) A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel

egészül ki

„(1a) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a védelmi és biztonsági

tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. § (2a) bekezdésére – általános jelleggel

felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt, de legfeljebb 2026. május 13-ig, egyes törvények

alkalmazását felfüggeszthesse, törvényi rendelkezésektől eltérhessen.”

(2) A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel

egészül ki

„(3) Az Országgyűlés a veszélyhelyzet ideje alatt az (1a) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja vagy

módosíthatja.

(4) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörben megalkotott,

az (1a) bekezdés hatálybalépésekor hatályban lévő kormányrendeleteket megerősíti.”

3. § (1) A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(1) A 2. § (1) bekezdése 2026. május 14-én hatályát veszti.”

(2) A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel

egészül ki

„(1a) A 2. § (1a) bekezdése 2026. május 14-én hatályát veszti.”

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8211

4. §

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény a következő 8. §-sal egészül ki

„8. § A 2. § (1a) bekezdése és a 6. § (1a) bekezdése az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a jelen lévő

országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó rendelkezésnek minősül.”

5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. § (2) bekezdése, a 4. § és a 6. § (2) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.

6. § (1) Az 1. § és a 3. § (1) bekezdése az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők

kétharmadának szavazatával elfogadandó rendelkezésnek minősül.

(2) A 2. § (1) bekezdése és a 3. § (2) bekezdése az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a jelen lévő

országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó rendelkezésnek minősül.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

2025. évi LXXVIII. törvény

a Szegedi Dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánítása érdekében a magyar építészetről szóló

2023. évi C. törvény módosításáról*

[1] Az Országgyűlés elismerve, hogy a magyar tudományt képviselő tudósainknak helye van a világ szellemi nagyjai

között, tisztelettel adózik hazánk egykori vallás- és közoktatásügyi minisztere, Klebelsberg Kunó emlékének és az általa

is képviselt, a trianoni sokkot követő szellemi-kulturális megújulásnak. Az Országgyűlés elismeri, hogy a magyar

nemzeti identitás megtartásában a Klebelsberg Kunó által képviselt nemzeti oktatáspolitika soha el nem évülő

érdemeket szerzett; e közösségmegtartó klebelsbergi eszmének szimbóluma a fogadalmi templom néven is ismert

szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (a továbbiakban: Szegedi Dóm) és a Dóm teret övező egyházi-oktatási

épületegyüttes.

[2] A szegedi Dóm téri felsőoktatási intézményeknek és az azok által képviselt eszmének kulcsszerepe volt abban,

hogy a magyar művelődést és tudományt a balsors évei után is sikerült nemzedékről nemzedékre átörökíteni és

a Kárpát-medencében egyedülálló módon gyarapítani, az európai kultúra, a keresztény világ és az emberiség tudományos

fejlődéséhez való hozzájárulásunkat növelve. A székesegyháznak otthont adó tér kialakítása Klebelsberg Kunónak,

Szeged akkori nemzetgyűlési képviselőjének, egyben hazánk legnagyobbra tartott kultuszminiszterének köszönhető,

aki élete fő művét látta az épületegyüttes révén megtestesülni. A Szegedi Dóm és a Dóm tér egyben az első világháborút

követő békés, konszolidált korszak öröksége is, így a 2025-ös Klebelsberg Kunó-emlékévvel méltán hirdeti a tudásalapú

társadalom diadalát.

[3] A Szegedi Dóm és Dóm tér a kultúra és a kereszténység nemzetmegtartó erejét hangsúlyozza. Nemzeti és vallási

emlékhelyeink védelme és a jövő nemzedékek érdekében történő megóvása közérdek. Az Országgyűlés annak érdekében,

hogy nemzeti és kulturális örökségünket megőrizzük, a fenti indokok alapján, a magyar tudományosság fejlesztésében,

így a magyar nemzeti önkép kialakításában játszott szerepe elismeréseként a Szegedi Dómot és a Dóm teret e törvénnyel

nyilvánítja nemzeti emlékhellyé.

[4] Az Országgyűlés a Szegedi Dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhellyé nyilvánításának érdekében a következő törvényt alkotja

1. §

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. §

Ez a törvény 2025. november 13-án lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

8212 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

1. melléklet a 2025. évi LXXVIII. törvényhez

1. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 21. sorral egészül ki

(A B

A nemzeti emlékhely

A nemzeti emlékhely lehatárolása)

megnevezése

„

A Szegedi Dóm épülete

cím: 6720 Szeged, Dóm tér 16.

Szeged belterület 3734 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan

A Szegedi Dóm A Dóm tér és épületei

21.

és a Dóm tér Szeged belterület 3733, 3735/2, 3736 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanok,

továbbá a 3735/1 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett torony” megnevezésű ingatlan,

valamint a Szeged belterület 3728/1, 3729, 3737/2, 3737/4 helyrajzi számon nyilvántartott

ingatlanok Dóm térre néző, térfalat képező homlokzata

”

2025. évi LXXIX. törvény

a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról*

[1] A törvény alapvető célja a közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósághoz fordulás egyszerűsítése

az állampolgárok számára, és ezeken keresztül Magyarország jogi versenyképességének javítása.

[2] Cél a közigazgatási perekben eljáró bíróság összetételére vonatkozó szabályok pontosítása, az eljárási forma és az ügyek

összetettsége közötti arányosság biztosítása, valamint a bírósági eljárások egységesebbé és kiszámíthatóbbá tételének

előmozdítása.

[3] Cél a közigazgatási perindítás és az eljárás során benyújtott beadványok tartalmi és formai követelményeinek

észszerűsítése, a jogkereső állampolgárok számára egyaránt átlátható és kiszámítható eljárási szabályok megteremtése.

[4] A közigazgatási per hatékony és rendeltetésszerű lefolytatásának biztosítása, az eljárások időtartamának szándékos

elhúzásával való visszaélések megelőzése érdekében indokolt a jogsértés és a jogsérelem fogalmának pontos elhatárolása.

Ezzel együtt pedig a keresetlevél tartalmának egyértelműbbé tétele, a jogvita tárgyának világos körülhatárolása és

az eljárás kiszámíthatósága.

[5] Cél a közigazgatási perek időszerű és hatékony lefolytatásának biztosítása, az eljárás indokolatlan elhúzásának megelőzése,

valamint a bírósági eljárás zavartalanságának érdekében, az eljárás során előterjeszthető beadványok és nyilatkozatok

időbeli korlátozásának a bevezetése, továbbá a határidők elmulasztása esetén a bíróság számára mellőzési és pénzbírság

kiszabására való jogosultság biztosítása.

[6] A hatékony jogorvoslati rendszer kialakítása, valamint a közigazgatási perek gyorsabb és eredményes lefolytatása

érdekében szükséges a polgári perrendtartásban megújított rövidített indokolást tartalmazó ítéletek alkalmazásának

átültetése a közigazgatási perrendtartásba, azzal az eltéréssel, hogy az elsőfokú, fellebbezéssel nem támadható ítéletek

esetében a fellebbezés kizártsága nem akadálya a rövidített indokolás alkalmazásának.

[7] A közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósági eljárások időszerűségének és észszerű időn belüli

lezárásának biztosítása, valamint a közigazgatási döntések feletti bírósági kontroll megerősítése érdekében, a jogbiztonság

elvének és a tisztességes eljáráshoz való jognak megfelelően, az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott

bírói feladatok hatékony ellátásának előmozdítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Ha a rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a felülvizsgálat előzetes szándékbejelentéshez kötött,

a felülvizsgálati szándék bejelentésének illetéke a felülvizsgálat illetékének 5%-a, de legalább 15 000 forint,

legfeljebb 150 000 forint.”

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8213

2. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki

„(6) Az illeték a peres eljárás illetékének 80%-a, ha közigazgatási perben a fél nem kéri tárgyalás tartását és a bíróság

tárgyalás tartása nélkül hozza meg az ítéletet.”

2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

3. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe

a következő rendelkezések lépnek

[A döntés – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha]

„b) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő

utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt,

c) ahhoz a mellőzött, vagy megkeresni elmulasztott szakhatóság az 56. § (2) bekezdése szerint hozzájárult, vagy”

(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § (2) bekezdése a következő d) ponttal

egészül ki

[A döntés – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha]

„d) ahhoz az eljárásba be nem vont ügyfél hozzájárult, vagy az eljárásba be nem vont ügyfél részére a jogorvoslati

eljárás során jogainak gyakorlása a szükséges eljárási cselekmények megismétlésével vagy pótlásával biztosítható.”

3. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

4. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő

rendelkezések lépnek

(Egyesbíró jár el elsőfokon)

„a) a helyi önkormányzat szerve által államigazgatási feladatkörben megvalósított közigazgatási tevékenységgel

kapcsolatos, másodfokon elbírált döntéssel szemben indított perben,

b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget – ideértve a döntés jogalapját vagy

az azzal együtt alkalmazott kötelezést – vitató kereset alapján indult perben,”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés f ) és g) pontja helyébe a következő

rendelkezések lépnek

(Egyesbíró jár el elsőfokon)

„f ) a társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által

nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perben,

g) 124. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott egyszerűsített perben,”

(3) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(Egyesbíró jár el elsőfokon)

„j) a közigazgatási nemperes eljárásban,”

(4) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (3) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki

(Egyesbíró jár el elsőfokon)

„k) felügyeleti eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben, ha a felügyeleti

eljárással érintett közigazgatási cselekmény vizsgálata egyesbíró hatáskörébe tartozik, valamint

l) a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetéssel vagy a vele együtt

alkalmazott kötelezéssel kapcsolatos perben.”

5. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki

„(3a) Egyesbíró hatáskörébe tartozó ügyben az egyesbíró jóváhagyásával a bírósági titkár a tárgyaláson megtehet

minden olyan intézkedést, amelyet a tanács elnöke által kijelölt bíró megtehet. A tárgyaláson kizárólag az egyesbíró

határozhat.”

6. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A perbelépés lehetőségéről a megelőző eljárásban részt vett ismert érdekeltet a bíróság értesíti, ha arra

a 40. § (8) bekezdése alapján nem került sor. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet és

az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről

8214 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére a per jogerős lezárásáig az eljárás bármely szakaszában

helye van.”

7. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy beadványán – a keresetlevél kivételével – elegendő feltüntetni

a felek nevét, perbeli állását, az eljáró bíróságot és az ügyszámot.”

8. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki

„28/A. § [Általános eljárási határidő]

(1) Ha törvény eljárási cselekmény elvégzésére vagy beadvány benyújtására nem állapít meg határidőt, a fél vagy

más perbeli személy az erre okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles

azt teljesíteni. A bíróság tizenöt napnál rövidebb vagy hosszabb határidőt is megállapíthat, ha az eljárási cselekmény

vagy beadvány időigénye, a fél vagy más perbeli személy eljárási jogainak védelme, illetve a jogvita hatékony és

koncentrált eldöntése ezt indokolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a bíróság meghosszabbíthatja.”

9. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros

összefüggésben álló tárgyú pereket – a felek kérelmére vagy hivatalból – az együttes elbírálás érdekében

egyesítheti. A bíróság az előtte folyamatban lévő, azonos felek közötti pereket egyesítheti, ha a vitatott

közigazgatási tevékenységek azonos vagy hasonló tényeken alapulnak. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte,

a továbbiakban az a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett, de egy perben nem elbírálható kereseti kérelmek,

illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra.”

10. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. § (1) bekezdés f ) és g) pontja helyébe a következő

rendelkezések lépnek

(A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza)

„f ) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai

előadásával,

g) azt, hogy a közigazgatási cselekmény vagy a megelőző eljárás miért jogsértő, az annak alapjául szolgáló tények,

illetve azok bizonyítékai előadásával, és”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki

(A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza)

„h) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.”

(3) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által benyújtott keresetlevélnek nem kell tartalmaznia

az (1) bekezdés a), c)–e) pontjában foglaltakat, amennyiben az a támadott közigazgatási cselekményből

megállapítható.”

11. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki

„(7) A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy a keresetlevelet

a) járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy kormányhivatal eljárásában hozott közigazgatási cselekmény esetén

kormányablaknál is benyújthatja, vagy

b) a lakóhelye, munkahelye szerinti járásbíróságon a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre

a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban előadhatja, amelyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre

rendszeresített nyomtatványon rögzít.

(8) A kormányablak vagy a járásbíróság a keresetlevelet a benyújtás vagy a szóbeli előadás időpontjának

feltüntetésével az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervhez haladéktalanul megküldi. A keresetlevél

előterjesztésének napja a kormányablaknál való benyújtás, vagy a járásbíróság előtti szóbeli előadás napja.

(9) A (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről

a szükséges tájékoztatással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni. Ha a fél a hiányok

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8215

azonnali pótlását felhívás ellenére elmulasztja, vagy azt nem tudja teljesíteni, a keresetlevelet hiányos tartalmával és

a mulasztás vagy nem teljesítés tényével kell a jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon rögzíteni.”

12. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 40. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(8) Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével

haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a közigazgatási szerv

a keresetlevél benyújtásáról honlapján – ennek hiányában a helyben szokásos módon – való közzétételével értesíti

azt az érdekeltet, aki a megelőző eljárásban nem vett részt. A bíróság pénzbírsággal sújtja a közigazgatási szervet

az értesítés elmaradása esetén.”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 40. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(9) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidőn belül, a keresetlevél alapján

a közigazgatási cselekményt módosítja vagy visszavonja, a keresetlevelet az (1) vagy (2) bekezdésben

meghatározott határidőben akkor is továbbítani kell a bírósághoz, ha a felperes nyilatkozatra nyitva álló határideje

nem telt el. A közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményével szemben előterjesztett

keresetlevél vagy a 83. § (5) bekezdése szerinti keresetkiterjesztés tárgyában – a 8. § (3) és (4) bekezdésétől

eltérően – az az egyesbíró vagy tanács jár el, amely az orvosolt közigazgatási cselekmény tárgyában eljárt.”

13. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél

visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell adni az annak alapjául szolgáló

tényeket és ezek bizonyítékait. Az alperes a védiratban, a (3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilatkozatban közli és

igazolja – a vonatkozó bizonyítékok csatolása mellett, – hogy a keresetlevél benyújtásáról kiket értesített az alperes

vagy az elsőfokú közigazgatási szerv, valamint nyilatkozik a megelőző eljárásban zártan kezelt és védett adatokra

nézve.”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 42. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki

„(5) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 37. §

(1) bekezdés a), c)–e) pontjában foglaltakat, azokat a védiratban vagy a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban kell

feltüntetni.

(6) Ha a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőn belül keresetváltoztatásra kerül sor, akkor a védirat

előterjesztésére nyitva álló határidőt a keresetváltoztatás benyújtásától kell számítani.”

14. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) Ha a keresetváltoztatási ok a tárgyaláson merül fel, a bíróság a keresetváltoztatási szándékot bejelentő fél

kérelmére határidőt tűz a keresetváltoztatás előterjesztésére.”

15. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem vagy a jogsértés megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási

határidőn belül lehetséges.”

16. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 48. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha)

„k) a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet

vagy jogsértést,”

17. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye. Ha a felperes

az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően a keresetlevelet

– az e törvényben foglaltaknak megfelelően – újból előterjeszti, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett

fellebbezés visszavonásnak vagy a fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni.”

18. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de

legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, továbbá a közigazgatási cselekmény más

8216 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

módon sem hatályosulhat, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította.

A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában

hatályban maradnak.”

19. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény IX. Fejezete a következő 55/A. §-sal egészül ki

„55/A. § [Azonnali jogvédelem a bíróság határozatával szemben]

A bírósági határozat vonatkozásában az 50–55. § megfelelő alkalmazásával a perorvoslati eljárásban eljáró bíróság

azonnali jogvédelmet biztosíthat.”

20. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik

a tárgyalási határnap kitűzéséről, kivéve akkor, ha az 57. § (2) bekezdése alapján bizonyítást rendel el, és a tárgyalás

tartásának szükségessége a 77. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felek nyilatkozatától függ.”

21. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 60. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő

rendelkezések lépnek

„(1) Az idézésben vagy a védirat kézbesítésekor a bíróság

a) felhívja a felperest és az érdekeltet arra, hogy a védiratban, illetve a keresetlevélben foglaltakra a tárgyalást

megelőzően írásban nyilatkozhat,

b) megteszi az anyagi pervezetésből fakadó intézkedéseket,

c) tájékoztatja a feleket az eljárási formáról, illetve

d) – tárgyalás tartása esetén – figyelmezteti a feleket arra, hogy a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot.

(2) A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt

állapít meg. Ha az eljárás lefolytatására előírt határidő szükségessé teszi, a bíróság a tizenöt napnál rövidebb

határidőt is megállapíthat. A bíróság a határidő lejártát követően előterjesztett nyilatkozatot mellőzheti.”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 60. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki

„(3) A bíróság az első tárgyalást követően az anyagi pervezetés alapján vagy a felek eljárási jogainak biztosítása

céljából a feleket nyilatkozatra hívhatja fel.

(4) A bíróság mellőzi a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül vagy határidő lejártát követően előterjesztett

nyilatkozatot vagy beadványt és pénzbírsággal sújtja a felet, ha az (5) bekezdés alapján megállapítható, hogy

a nyilatkozat vagy a beadvány célja kizárólag az eljárás elhúzása volt. A mellőzött nyilatkozatot vagy beadványt

a bíróság a féllel nem közli.

(5) Perelhúzónak minősül a nyilatkozat vagy beadvány, ha

a) tartalma a per tárgyával nem áll összefüggésben,

b) terjedelme szükségtelenül vagy aránytalanul hosszú, különösen, ha nagymértékben tartalmaz idézetet vagy

a korábban előadottakat ismétli, vagy

c) nem az előterjesztésre okot adó beadványára, nyilatkozatra vagy bírósági felhívásra válaszol.

(6) Nincs helye a (4) bekezdés alkalmazásának jogi képviselő nélkül eljáró féllel szemben.

(7) A fél a (3) bekezdésben foglalt felhívás nélkül is előterjeszthet keresetváltoztatást, perbeli cselekményre

vonatkozó kérelmet, valamint ezekkel összefüggésben álló nyilatkozatot vagy beadványt.”

22. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság a perelőkészítés alapján sem tartja szükségesnek,

a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő

rendelkezések lépnek

„(3) Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy

a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek vagy

semmisnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.

(4) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha – az okirati bizonyítást ide nem értve – bizonyítást kell lefolytatni.

A bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a pert akkor is, ha a perelőkészítés keretében elrendelt szakértői bizonyítás

eredményét a felek nem vitatják. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során

merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8217

(5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára

beadványaik benyújtására – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó

válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal,

hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön. Ha az eljárás lefolytatásra

előírt határidő szükségessé teszi, a bíróság a tizenöt napnál rövidebb határidőt is megállapíthat.”

23. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) Ha az eljárás során a bíróság határozata alapján szűnik meg a 48. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perelőfeltétel,

a bíróság az eljárást megszünteti.”

24. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény XV. Fejezete a következő 83/A. §-sal egészül ki

„83/A. § [Eljárási cselekmény pótlása vagy megismétlése a közigazgatási szerv által]

(1) Az ötvennél több ügyfelet érintő, vagy kiemelten közérdekű beruházással összefüggő közigazgatási

cselekmény esetén, ha a jogsértés megszüntetésére – a kereseti kérelem keretei között – eljárási cselekmény

pótlásával vagy megismétlésével esély mutatkozik és a közigazgatási cselekmény hatályosulásához kiemelten

fontos közérdek fűződik, a bíróság a tárgyalás berekesztése előtt, a jogsértés megjelölésével és a kijavítására

vonatkozó iránymutatással eljárási cselekmény pótlására vagy megismétlésére hívhatja fel a közigazgatási szervet.

Ha a közigazgatási szerv a jogsértés megszüntetése iránt intézkedik és ezt bejelenti, a bíróság az eljárást legfeljebb

harminc napra felfüggeszti.

(2) Ha a közigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján a támadott közigazgatási cselekményt módosítja, a módosított

közigazgatási cselekménnyel szemben önállóan közigazgatási per indításának nincs helye, hanem

a) a felperes kiterjesztheti rá a keresetét, vagy

b) akinek jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti, érdekeltként vagy félként a perbe beléphet.”

25. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) A bíróság tanácsa által hozott ítéletek rendelkező részét a tanácsülésen írásba kell foglalni.”

26. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény a következő 87/A. §-sal egészül ki

„87/A. § [Rövidített indokolást tartalmazó ítélet]

A rövidített indokolást tartalmazó ítéletre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) fellebbezéssel nem támadható elsőfokú ítélet esetén

aa) a fellebbezés kizártsága nem akadálya a rövidített indokolást tartalmazó ítélet alkalmazásának,

ab) a fellebbezési szándék bejelentése alatt a felülvizsgálati szándék bejelentését kell érteni,

ac) az ítélet perorvoslati része a felülvizsgálati szándék előzetes bejelentésével és a felülvizsgálat előterjesztésével

kapcsolatos különös eljárási szabályokra vonatkozó tájékoztatást tartalmaz,

b) a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén rövidített indokolást tartalmazó ítélet nem hozható.”

27. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 99. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) Rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezési szándék bejelentésére és az ítélet részletes

indokolással való ellátására a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

28. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 102. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Az elsőfokú bíróság rövidített indokolást tartalmazó ítélettel szembeni fellebbezési szándékbejelentést

visszautasítja, ha

a) a fellebbezési szándék bejelentése elkésett,

b) a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidőben a fellebbező nem igazolta a fellebbezési

szándékbejelentés illetékének megfizetését és – ha arra korábban nem került sor – költségkedvezmény iránti

kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő, vagy

c) a fellebbezési szándék bejelentését követően a bíróság felhívása ellenére – az arra nyitva álló határidőben –

fellebbezést nem terjesztett elő.

E végzések ellen fellebbezésnek van helye.”

8218 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

29. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul,

az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja,

ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és

az emiatt nem bírálható el. Amennyiben a fél a hiányos fellebbezését visszautasító végzés ellen – annak ellenére,

hogy a bíróság a perorvoslattal megtámadható végzésében a fellebbezés hiányáról tájékoztatta – az e törvény

rendelkezéseinek azonos okból nem megfelelő fellebbezést terjeszt elő, az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívás

nélkül visszautasítja a fellebbezést, amely végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek.”

30. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 117. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetén a felülvizsgálati kérelmet a részletes indokolással ellátott ítélet

közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani.”

31. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 121. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától

jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot)

„a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás

lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja, vagy ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók,

a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz,”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 121. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) A megismételt eljárásban hozott határozatot a Kúria hatályon kívül helyezi, ha az eltér a korábbi felülvizsgálati

határozatban adott iránymutatástól. A hatályon kívül helyező határozat indokolásában elegendő csak erre

a körülményre utalni. A Kúria a megismételt eljárásra nézve – indokolt esetben – elrendelheti, hogy az ügyet új bírói

tanács bírálja el.”

32. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 124. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el)

„c) az önálló jogorvoslattal támadható végzéssel, továbbá az eljárást az ügy érdemi elbírálása nélkül lezáró döntéssel

kapcsolatos perben,”

33. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A felperes a keresetét – (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg,

feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki

„(4a) A kereset megváltoztatásának az első tárgyalást követően akkor van helye, ha

a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a keresetindítási határidő

után jutott tudomására,

b) a keresetváltoztatás – a bármelyik fél által előterjesztett – új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben,

c) jogsérelem, jogsértés vagy a kérelem megváltoztatását az a) pont szerint megváltoztatott tényállítás

indokolja, vagy

d) a keresetváltoztatást a bíróság anyagi pervezetése indokolja,

és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége

a megváltoztatott keresetre is fennáll.”

34. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, vagy beszámítási kérelmet terjeszthet elő,

ha az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik,

vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.

Az e törvény rendelkezéseinek megsértésével előterjesztett viszontkeresetet és beszámítási kérelmet vissza kell

utasítani. A viszontkeresetre a keresetlevél szabályait megfelelően alkalmazni kell.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8219

35. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

a) 16. § (4) bekezdésében a „valamint a támogató” szövegrész helyébe a „valamint az ügyész, a támogató”

szöveg,

b) 19. § (3) bekezdésében az „az állított jogsérelmeket” szövegrész helyébe a „jogának vagy jogos érdekének

a sérelmét (a továbbiakban: jogsérelem)” szöveg,

c) 83. § (7) bekezdésében a „felterjesztésére” szövegrész helyébe a „továbbítására” szöveg,

d) 118. § (4) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg

lép.

36. §

Hatályát veszti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

a) 51. § (1) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,

b) 51. § (6) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,

c) 51. § (7) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,

d) 51. § (8) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,

e) 51. § (9) bekezdésében a „tanácsa” szövegrész,

f) 81. § (5) bekezdésében az „a (2) bekezdésben foglaltak kivételével” szövegrész.

4. Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(2) A 12. § (1) bekezdése 2026. július 1-jén lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

2025. évi LXXX. törvény

a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel

összefüggő törvények módosításáról*

[1] A Kormány a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény

elfogadását követően áttekintette az állami szervek által vezetett nyilvántartásokat. A jogrendszeri felülvizsgálat keretében

közel 800 nyilvántartás került felmérésre.

[2] A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénynek megfelelően,

az egyes adatokhoz kapcsolódó joghatások alapján kerültek megvizsgálásra a nyilvántartások. A konstitutív joghatás

szempontjából akkor indokolt a közhitelesség biztosítása, ha valamely jog vagy kötelezettség a nyilvántartás vezetéséhez

kötődik. Ha a joghatás nem a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódik, hanem más jogi aktushoz – például hatósági

engedélyhez – akkor a közhitelesség joghatás hiányában nem indokolt.

[3] Ha egy nyilvántartás adatai közvetlenül kerülnek felhasználásra, akkor a deklaratív joghatásból fakadóan, konstitutív

joghatás hiányában is indokolt a közhitelesség. A deklaratív joghatáshoz szükséges, hogy más szervek a nyilvántartás

adatait közvetlenül felhasználják, vagy a nyilvántartás közzététele által harmadik személyek arra alapíthassák jogi

cselekményeiket. Ezen nyilvántartások kapcsán deklaratív joghatás áll fenn, így indokolt a közhitelesség biztosítása.

[4] Azon nyilvántartások vagy adatok esetében, amelyhez konstitutív vagy deklaratív joghatás nem kapcsolódik,

a közhitelesség nem indokolt. Ha a jelenlegi szabályozás kimondja ilyen nyilvántartás közhitelességét, akkor azt meg kell

szüntetni.

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

8220 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

[5] A közhitelesség jogrendszeri egységességéhez szükséges meghatározni, hogy a közhiteles adat vezetése melyik

nyilvántartáshoz kapcsolódik, ezzel megszüntethető azonos adatok párhuzamos nyilvántartása. Ezzel összefüggésben

szükséges az egyes nyilvántartások kapcsán tételesen megjelölni azokat az adatokat, amelyek közhitelesnek minősülnek.

Ez nem zárja ki, hogy a közhitelesen vezetett adatok azonosításához szükséges, de más nyilvántartásban közhiteles adatok

nyilvántartásra kerüljenek. Az így azonosított közhitelesen vezetett adatok esetében a joghatás az azonosító adatok

tekintetében kizárólag az azonosítás igazolására terjednek ki. Ezzel biztosítható, hogy azonos joghatással egy adat csak

egy nyilvántartásban kerüljön közhitelesen vezetésre.

[6] E célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése,

továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők

és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező

szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános

szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben

adatokat nyilvántartani. Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői

tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést,

továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (9e) és (9f ) bekezdéssel egészül ki

„(9e) A (2) bekezdés szerinti közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére,

utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről vezetett nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység

megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza

a) a képzésre engedéllyel rendelkező szerv

aa) nevét,

ab) fantázianevét,

ac) székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

b) az elméleti képzés helyszínét,

c) a gyakorlati képzés helyszínét,

d) az engedélyezett kategóriákat,

e) az engedélyezett szaktanfolyamokat,

f ) az engedélyezett utánképzési programokat (II-es program esetén járműkategória megjelölésével),

g) az iskolavezető nevét és

h) az iskolavezető azonosítóját.

(9f ) A (9e) bekezdés szerinti nyilvántartás a (9e) bekezdés a) pont ab) alpontjában, valamint a (9e) bekezdés

b)–f ) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

2. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 19/B. §-sal egészül ki

„19/B. § A közlekedési hatóság által a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak

megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK

európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nyilvántartások a díj ellenében végzett közúti

árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és

a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló

kormányrendeletben meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.”

3. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(6) A jármű honosítási eljárása, forgalomba helyezés előtti vizsgálata, valamint időszakos vizsgálata során a jármű

műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság kormánytisztviselője, illetve

a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban

együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű,

nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki

vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, valamint

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8221

rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott

egyéb feltételeknek.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki

„(6b) A közlekedési hatóság a (6) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult személyekről nyilvántartást

vezet, amely a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási

szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

4. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 27/C. §-sal egészül ki

„27/C. § A közlekedési hatóság a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző járműfenntartó

szervezetekről a menetíró készülékről szóló miniszteri rendelet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás a menetíró készülékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatok tekintetében közhiteles

nyilvántartásnak minősül.”

5. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A tachográf kártya nyilvántartás tachográf kártyán fizikailag feltüntetett – tachográfokra vonatkozó uniós

rendeletben meghatározott – adatokat tartalmazza. A nyilvántartás a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási

hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

6. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. § (1a) bekezdésében az „a j) pont ja) alpontjában” szövegrész

helyébe az „az (1) bekezdés i) pontjában és az (1) bekezdés j) pont ja) és jd) alpontjában” szöveg lép.

7. §

Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 22/B. § (3) bekezdése.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

módosítása

8. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2a) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(2a) Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás

1. az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás vezetése során keletkező adatok: státusz,

álláskeresőként való nyilvántartásba vétel dátuma, álláskeresői nyilvántartás (tényleges) időtartama, álláskeresői

nyilvántartás szünetelésének oka [kivéve az 54. § (14a) bekezdés d)–f ) pontját], álláskeresői nyilvántartás

szünetelésének (tényleges) időtartama,

2. az álláskeresési ellátás megállapítása és folyósítása során keletkező adatok: álláskeresési ellátás típusa,

álláskeresési ellátás folyósításának kezdő dátuma, álláskeresési ellátás (várható) folyósítási idejének vége

dátuma, álláskeresési ellátás (tényleges) folyósítási időtartama, álláskeresési ellátás összege, álláskeresési ellátás

szünetelésének oka [kivéve a 29. § (1) bekezdés a), b) és f ) pontját], álláskeresési ellátás szünetelésének (tényleges)

időtartama,

3. az Fftv. felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti munkaerőpiaci képzés során keletkező adatok: képzésben

való részvétel kezdő dátuma, képzés (várható) befejezésének dátuma, képzésben való részvétel (tényleges)

időtartama, képzési támogatás típusa, képzési támogatás folyósításának kezdő dátuma, képzési támogatás (várható)

folyósítási idejének vége dátuma, képzési támogatás (tényleges) folyósítási időtartama, képzési támogatás összege,

4. a közfoglalkoztatásba vonás során keletkező adatok: közfoglalkoztatásban való részvétel kezdő dátuma,

közfoglalkoztatás várható befejezésének dátuma, közfoglalkoztatásban való részvétel (tényleges) időtartama,

közfoglalkoztatási bér összege

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”

8222 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

3. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

9. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe

a következő rendelkezés lép

„(3) Az (1) bekezdés e) pont ea) alpontja szerinti nyilvántartás közhitelesen tartalmazza

a) a (4) bekezdés a) pont af ) alpontja, a (4) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (4) bekezdés e) pont ea) alpontja

szerinti adatokat, a (4) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti adatok közül a közszolgáltatásban való részvétel tényét,

a (4) bekezdés e) pont ec)–ee), eg) és eh) alpontja szerint adatokat, a (4) bekezdés e) pont ei) alpontja tekintetében

a helyettesítés kezdetét és helyét, valamint az ügyeletben való részvételre vonatkozó adatokat, a (4) bekezdés

e) pont ek)–eo) alpontja szerinti adatokat, ide nem értve a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi

LXXXIV. törvény szerinti járműnyilvántartásban szereplő adatokat, valamint a (4) bekezdés h) pontja szerinti adatok

közül a közreműködés igénybevételének tényét szakmánként,

b) a (4a) bekezdés szerinti közreműködő egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a (4) bekezdés a) pont

af ) alpontja szerinti adatot, a (4) bekezdés h) pontja szerinti adatok közül a közreműködés igénybevételének tényét

szakmánként, valamint a (4a) bekezdés d) pont dg)–di) alpontja szerinti adatokat,

c) a 6/A. § szerinti egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a (4) bekezdés a) pont af ) alpontja és a (4) bekezdés

e) pont eg) és eh) alpontja szerinti adatokat.”

(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4) bekezdés a) pont

ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép

[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza

az egészségügyi szolgáltató]

„ae) statisztikai számjelének első nyolc számjegyét,”

(3) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja

helyébe a következő rendelkezés lép

[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza:]

„b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltató

ba) székhelyére és

bb) a működési engedélye szerinti telephelyére

vonatkozó címadatokat;”

(4) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4) bekezdés e) pontja

a következő ep) alponttal egészül ki

[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza

az egészségügyi szolgáltató valamennyi szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:]

„ep) az egészségügyi szolgáltatás személyi feltételei körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

(a továbbiakban: Eütv.) szerinti alap- és működési nyilvántartásban szereplő dolgozók nevét, működési

nyilvántartási számát szakmánkénti bontásban, valamint a szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri

rendeletben meghatározott szakmákban feltételként előírt, az Eütv. szerinti alap- és működési nyilvántartásban nem

szereplő egészségügyi dolgozók nevét, születési helyét és idejét, szakmánkénti bontásban;”

(5) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4) bekezdés f ) pontja helyébe

a következő rendelkezés lép

[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza:]

„f ) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával, javításával, illetve kölcsönzésével foglalkozó szolgáltatók

vonatkozásában az e tevékenységekre vonatkozó heti nyitvatartási rendet, valamint annak megjelölését, hogy

– jogszabályban meghatározottak szerint – sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült, vagy méretre

igazított gyógyászati segédeszközt forgalmaz, javít, illetve kölcsönöz szakmánkénti bontásban;”

(6) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (4a) bekezdés d) pontja

a következő dm) alponttal egészül ki

[Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás a közreműködő egészségügyi szolgáltató tekintetében

a következő adatokat tartalmazza

a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltatóval kötött közreműködői szerződésben a közreműködés helyére

meghatározott szervezeti egységéhez kapcsolódóan:]

„dm) közreműködőként az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez nyújtott közepes- és nagy értékű gép-műszerek

típusát, gyártmányát, gyártási évét, üzembehelyezési évét, gyártási számát; amennyiben a gép sugáregészségügyi

engedéllyel rendelkezik, annak számát, keltét szakmánként.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8223

10. §

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6/A. § (2) bekezdés e) pontja

helyébe a következő rendelkezés lép

[Az (1) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartás tartalmazza:]

„e) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató nevében személyesen szolgáltatást nyújtó,

az egészségügyi szolgáltatásban részt vevő, az Eütv. szerinti alap- és működési nyilvántartásban szereplő dolgozók

nevét, működési nyilvántartási számát szakmánkénti bontásban, valamint a szakmai minimumfeltételekről

szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmákban feltételként előírt, az Eütv. szerinti alap- és működési

nyilvántartásban nem szereplő egészségügyi dolgozók nevét, születési helyét és idejét szakmánkénti bontásban.”

11. §

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény

a) 6. § (4) bekezdés e) pont ee) alpontjában a „kiállításának” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

b) 6. § (4) bekezdés e) pont ei) alpontjában a „nevét,” szövegrész helyébe a „nevét és működési nyilvántartási

számát,” szöveg,

c) 6. § (4) bekezdés e) pont en) alpontjában az „az egyszerre” szövegrész helyébe az „az embléma sorszámára,

az egyszerre” szöveg,

d) 6. § (4) bekezdés g) pontjában a „biztosított gépműszereket” szövegrész helyébe a „biztosított közepes- és

nagy értékű gépműszereket” szöveg,

e) 6. § (4a) bekezdés a) pontjában az „alpontja szerinti” szövegrész helyébe az „alpontja, (4) bekezdés e) pont

ea) és ep) alpontja, valamint (4) bekezdés h) pontja szerinti” szöveg,

f) 6. § (4a) bekezdés d) pont dj) alpontjában az „az egyszerre” szövegrész helyébe az „az embléma sorszámára,

az egyszerre” szöveg,

g) 6/A. § (1) bekezdésében az „egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)” szövegrész

helyébe az „Eütv.” szöveg,

h) 6/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „e) pont ea), ed), eh) és el) alpontjában” szövegrész helyébe az „e) pont ea),

ed), eg), eh) és el) alpontjában” szöveg

lép.

12. §

Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 7. § (4) bekezdése.

4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

13. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (6d) bekezdés c) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza)

„c) a nyilvántartásba vétel időpontját,”

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (6d) bekezdése a következő d)–h) ponttal

egészül ki

(A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza)

„d) a megszűnés időpontját vagy a korlátozás határozatlan időtartamú jellegét,

e) a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek szerencsejáték-

felügyeleti hatósági azonosítóját,

f ) a korlátozással érintett szerencsejáték-fajta megnevezését,

g) a korlátozással érintett szerencsejáték-szervezők megnevezését, amennyiben a korlátozás kifejezetten

szerencsejáték-szervezőre vonatkozik és

h) a korlátozással érintett szerencsejáték-szervező szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját, amennyiben

a korlátozás kifejezetten szerencsejáték-szervezőre vonatkozik.”

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (6g) bekezdéssel egészül ki

„(6g) A (6d) bekezdés szerinti nyilvántartás a (6d) bekezdés c), d) és f )–h) pontjában meghatározott adatok

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”

14. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(2) Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel –

a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.”

8224 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. §-a a következő (2b)–(2d) bekezdéssel egészül ki

„(2b) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti engedélyesekről hatósági nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás tartalmazza

a) a sorsolásos játék

aa) elnevezését,

ab) szervezőjének elnevezését, székhelyét,

ac) szervezőjének adószámát,

ad) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,

ae) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját és

af ) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,

b) a fogadás

ba) elnevezését,

bb) szervezőjének elnevezését, székhelyét,

bc) szervezőjének adószámát,

bd) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,

be) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját és

bf ) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,

c) a játékkaszinó

ca) elnevezését,

cb) címét,

cc) szervezőjének elnevezését, székhelyét,

cd) szervezőjének adószámát,

ce) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,

cf ) engedélyének sorszámát,

cg) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját és

ch) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,

d) a kártyaterem

da) elnevezését,

db) címét,

dc) szervezőjének elnevezését, székhelyét,

dd) szervezőjének adószámát,

de) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,

df ) engedélyének sorszámát,

dg) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját, és

dh) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,

e) az online kaszinó

ea) engedélyezett honlapjának doménnevét,

eb) szervezőjének elnevezését, székhelyét,

ec) szervezőjének adószámát,

ed) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,

ee) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját,

ef ) vonatkozásában azt a tényt, hogy az engedély felfüggesztés alatt áll-e, és

eg) engedélyezési ügyiratának azonosító számát,

f ) a távszerencsejáték

fa) engedélyezett honlapjának doménnevét,

fb) szervezőjének elnevezését, székhelyét,

fc) szervezőjének adószámát,

fd) szervezőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,

fe) szervezésére jogosító engedély érvényessége lejártának időpontját,

ff ) vonatkozásában azt a tényt, hogy az engedély felfüggesztés alatt áll-e, és

fg) engedélyezési ügyiratának azonosító számát.

(2c) A (2b) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2b) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a (2b) bekezdés

b) pont ba) és be) alpontjában, a (2b) bekezdés c) pont cf ) és cg) alpontjában, a (2b) bekezdés d) pont df ) és

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8225

dg) alpontjában, a (2b) bekezdés e) pont ea), ee) és ef ) alpontjában, valamint a (2b) bekezdés f ) pont fa), fe) és

ff ) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(2d) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi a (2b) bekezdés szerinti nyilvántartás

adatait, kivéve a (2b) bekezdés a) pont ac), ad) és af ) alpontja, a (2b) bekezdés b) pont bc), bd) és bf ) alpontja,

a (2b) bekezdés c) pont cd), ce) és ch) alpontja, a (2b) bekezdés d) pont dd), de) és dh) alpontja, a (2b) bekezdés

e) pont ec), ed) és eg) alpontja, valamint a (2b) bekezdés f ) pont fc), fd) és fg) alpontja szerinti adatokat.”

15. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(3a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés alapján bejelentett játékautomatákról hatósági

nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a játékautomata

a) üzemeltetőjének elnevezését,

b) üzemeltetőjének székhelyét,

c) üzemeltetőjének adószámát,

d) üzemeltetőjének szerencsejáték-felügyeleti hatósági azonosítóját,

e) mérésügyi azonosító számát,

f ) regisztrációs kártya számát,

g) nyilvántartásba vételi igazolás érvényességének időtartamát,

h) nyilvántartásba vételéről kiállított igazolás számát és

i) nyilvántartásból való törlésének időpontját.”

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki

„(3b) A (3a) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3a) bekezdés f )–i) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.”

16. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. § (4) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(4) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység

megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági

eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét

rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a szerencsejáték-felügyeleti

hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján

közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés – annak az (1) bekezdés

szerinti jogsértő tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül – azonnal végrehajtható.”

5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

17. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt

a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti

feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá

tartozó felszámolókról a Hatóság hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe

felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő

feladatokat is. A hatósági nyilvántartás az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló nyilvántartási száma és

a nyilvántartásba történő felvételének időpontja, valamint a 27/C. § (4) bekezdés i) pont ib) alpontjában és a 27/C. §

(4) bekezdés j) pont jb) alpontjában meghatározott adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás. Ezekre

a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező

tagjaikra, foglalkoztatottjaikra – ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is – az e törvényben és

a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott követelmények irányadók

azzal, hogy a 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel, valamint a 27/C. § (2) bekezdés

g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy személyt foglalkoztatni munkaviszonyban

vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető szerződéssel.”

8226 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

18. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. § (4) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(4) A felszámolói névjegyzék az a) pont ad) alpontjában, az i) pont ib) alpontjában és a j) pont jb) alpontjában

meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A névjegyzékben fel kell tüntetni

a) a felszámoló

aa) nevét, postai és elektronikus levelezési címét,

ab) székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),

ac) világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszerben használt pénzforgalmi számlaszámát és az azt vezető

pénzforgalmi szolgáltató nevét, székhelyét és

ad) nyilvántartási számát, valamint a felszámolói névjegyzékbe történő felvételének időpontját,

b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,

c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi

Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,

d) a felszámoló minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagjának (részvényesének) nevét

(cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), amennyiben a felszámoló külföldi székhelyű felszámoló magyarországi

fióktelepe, akkor a külföldi székhelyű felszámoló nevét (cégnevét) székhelyét, nyilvántartási számát, a felszámolói

tevékenység végzésére jogosító okirat számát és az okirat kibocsátóját, az okirat érvényességének időtartamát,

e) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,

amelyben a felszámoló gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,

f ) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők, ezenkívül

a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói

igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók

fa) természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

fb) szakképzettségét,

fc) a szakirányú szakképzettséggel rendelkezők szakmai gyakorlatát, valamint az (1a) bekezdés szerinti kötelező

továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló tanúsítvány számát és

fd) nyilvántartási számát,

g) a felszámoló ügyvezetőjének, illetve a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott felszámolási és

vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek – kizárólag az adott felszámolónál használt –

elektronikus levelezési címét,

h) azt a tényt, ha a felszámoló gazdasági társaság szerkezetátalakítási szakértői tevékenység végzésére is jogosult,

i) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők

ia) arcképmását és

ib) a 27/D. § (15) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi szakértői igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi

ideje lejártának időpontját, és

j) a h) pont szerinti felszámoló gazdasági társaságnál szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet végző természetes

személyek

ja) f ) pontban felsorolt adatait és arcképmását és

jb) g) pontban felsorolt adatait és a Szát. 24. § (8) bekezdése szerinti szerkezetátalakítási szakértői igazolvány

okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.”

19. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 66. § (6) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(6) A (2) bekezdés szerinti állami felszámolót, továbbá azt a felszámolót, amelyet törvény pénzügyi szervezetek

felszámolására vagy végelszámolására kijelöl, nem kell felvenni a felszámolói névjegyzékbe, de a felszámolónak,

a felszámolóbiztosnak, továbbá a 27/C. §-ban meghatározott személyeknek a 27/C. § (4) bekezdésében

meghatározott adatait és azok változását a Hatóság nyilvántartja. A nyilvántartás az e bekezdés hatálya alá tartozó

felszámoló nyilvántartási száma és a nyilvántartásba történő felvételének időpontja, valamint a 27/C. § (4) bekezdés

i) pont ib) alpontjában és a 27/C. § (4) bekezdés j) pont jb) alpontjában meghatározott adatai tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás. Az állami felszámolónak az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben

meghatározott tevékenységére vonatkozóan a Hatóság hatósági ellenőrzést végez, súlyos vagy ismétlődő

jogszabálysértés vagy mulasztás esetén az állami felszámolónál kezdeményezi a felszámolóbiztos vagy az állami

felszámoló foglalkoztatottjai, vezető tisztségviselői felelősségre vonását, felmentését, továbbá a felszámolóbiztost

400 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8227

20. §

Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (7) bekezdésében

a „hatósági” szövegrész.

6. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

21. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 44. § (1) bekezdésében a „tevékenység, az állami

projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos

feladatok ellátására irányuló jogviszony” szövegrész helyébe a „tevékenység és az állami projektértékelői jogviszony”

szöveg lép.

7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

módosítása

22. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 3. §-a helyébe

a következő rendelkezés lép

„3. § (1) A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak

a 11. § (1), (1a), (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint

az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.

(2) A nyilvántartás más közhiteles nyilvántartásból, illetve az azt vezető szervtől átvett adatok esetén az átvett

adatokat az átvétel szerinti tartalommal tartalmazza és igazolja.

(3) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról

okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

(4) A (2) bekezdés szerint átvett adatokat jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a nyilvántartásból kell

szolgáltatni az arra jogosultaknak.”

23. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő

zs) ponttal egészül ki

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„zs) a lakcímre, az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat

létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozás tényén és idején kívüli –

kikerülés okára és idejére vonatkozó adatok kivételével az Integritás Hatóság a közbeszerzési eljárásból egyes

bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról szóló

nyilvántartással összefüggő feladatai ellátásához.”

24. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/J. § (8) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(8) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság

igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása

nélkül tájékoztatás kérhető. A tájékoztatás a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány

érvényessége tényét közhitelesen tanúsítja.”

8. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

25. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/C. § (3a) bekezdése helyébe

a következő rendelkezés lép

„(3a) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés e), g) és i) pontja szerinti adatok, valamint a (3) bekezdés

f ) pontja a jogosultsági időtartam alatt még felhasználható és az 50/E. §-ban szabályozott időszakban még

rendelkezésre álló gyógyszerkeret összege tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

26. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (2)–(4) bekezdése helyébe

a következő rendelkezések lépnek

„(2) A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza

a) a fenntartó nevét, székhelyét és típusát,

b) egyházi fenntartó esetén a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház nevét,

8228 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

c) a fenntartó adószámát,

d) a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) telefonszámát, telefaxszámát,

elektronikus levelezési címét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és

elektronikus levelezési címét,

e) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) és az általa nyújtott szociális szolgáltatás

kormányrendeletben meghatározott adatait.

(3) A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja

a) a (2) bekezdés a) pontja szerint a fenntartót és annak típusát, valamint

b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a költségvetési szerv szolgáltató törzskönyvi adatai kivételével.

(4) A szolgáltatói nyilvántartásból törölt és a módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába

kell helyezni. A történeti állományba helyezett,

a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti adatokat a szociális szolgáltatónak, szociális intézménynek (székhelynek,

telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével

kell törölni.”

27. §

Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 19. § (1b) bekezdés a) és

b) pontja.

9. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

28. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.”

29. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (2a)–(2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek

„(2a) A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az engedélyezett

szolgáltatási tevékenység megjelölését, az engedélyes megnevezését, székhelyét (telephelyét, fióktelepét),

az engedély számát, fajtáját és hatályát, valamint a forgalmazásra vagy felhasználásra engedélyezett robbanóanyag

mennyiségét és a robbanóanyag kereskedelmi megnevezését.

(2b) A tevékenységet végző, irányító, felügyelő személyekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás

tartalmazza az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését, a tevékenység folytatására engedéllyel

rendelkező természetes személyazonosító adatait, az engedély típusát, nyilvántartási számát, kiadójának nevét,

érvényességi körét, hatályát, az engedélyező határozat számát.

(2c) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. tv. 26. § (2a) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységet az folytathat, aki büntetlen

előéletű, rendelkezik az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szakmai

képesítéssel, gyakorlati idővel, megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek, és a tevékenység folytatásáról

a bányafelügyeletnél a Szolg. tv. szerint bejelentést tett. A tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet

által vezetett nyilvántartás – mely a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartás – tartalmazza a bejelentett szolgáltatási tevékenység megjelölését, a tevékenységet folytató

személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát,

bejelentésének sorszámát, a bejelentett tevékenység megnevezését, valamint a nyilvántartásból törlés időpontját és

iktatási számát.”

30. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.”

31. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8229

32. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 48/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célok teljesülésének érvényesülése érdekében

az ásványvagyonról, annak minőségi és mennyiségi változásáról mérlegszerű nyilvántartást vezet.”

33. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

a) 4. § (8) bekezdésében a „szóló törvényben” szövegrész helyébe a „szóló 2009. évi LXXVI. törvényben

(a továbbiakban: Szolg. tv.)” szöveg,

b) 22/D. § (4) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,

c) 28. § (3) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,

d) 28. § (4) bekezdésében a „tartalmazza a” szövegrész helyébe a „tartalmazza a bejelentett szolgáltatási

tevékenység megjelölését, a” szöveg,

e) 44. § (3) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,

f) 44/A. § (1) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,

g) 44/A. § (3) bekezdésében a „tartalmazza a” szövegrész helyébe a „tartalmazza a bejelentett szolgáltatási

tevékenység megjelölését, a” szöveg,

h) 44/B. § (1) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg,

i) 44/B. § (3) bekezdésében a „tartalmazza a” szövegrész helyébe a „tartalmazza a bejelentett szolgáltatási

tevékenység megjelölését, a” szöveg

lép.

34. §

Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

a) 21/A. § (9) bekezdése,

b) 26/B. § (3b) bekezdése,

c) 47/C. § (1) bekezdésében a „– közhitelesnek nem minősülő –” szövegrész,

d) 48/B. § (3) bekezdés b) pontjában az „és közhitelességének” szövegrész,

e) 48/B. § (5) bekezdése.

10. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

35. §

Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 253/E. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész,

b) 253/E. § (9) bekezdése.

11. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

36. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(3) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartás, valamint a szabadalmi lajstrom – az (1a) bekezdés c), d) és

e) pontjában, valamint a (2) bekezdés d), e) és f ) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles nyilvántartás,

amely a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a szabadalmi

lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban

feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való

egyezőségüket.”

8230 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

12. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

37. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki

(A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,

kivéve)

„g) a 32/B. § (2) bekezdését.”

38. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 32/B. §-sal egészül ki

„32/B. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul,

a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő vízügyi hatóság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vízügyi hatóság az önkéntes teljesítés elmaradása esetén e törvény

végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, szükséges végrehajtási módokon felül a meghatározott

cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti.”

39. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„33. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási objektumokról és a vízkészletről nyilvántartást vezet.

(2) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és vízhasználatokról, valamint

a vízhasználatokkal összefüggő jogokról és kötelezettségekről, jogi szempontból jelentős tényekről és adatokról

vízikönyvet vezet.

(3) A vízikönyv tartalmazza

a) a határozatban megjelölt jogosított, illetve kötelezett

aa) nevét, címét, székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét,

ab) elérhetőségét,

ac) nyilvántartásba vételének időpontját;

b) a jog gyakorlását, kötelezettség keletkezését, módosulását, szüneteltetését vagy megszűnését, valamint

az azt eredményező végleges határozat számát és keltét, a vízikönyvi nyilvántartási számát, továbbá a vízikönyvbe

történő bejegyzés vagy a törlés időpontját;

c) a határozat tárgyát, a vízilétesítmény, vízimunka, vagy vízhasználat jellemző vízgazdálkodási adatainak

megjelölését – ideértve földrajzi helyét – és vízgazdálkodási értelemben vett azonosítóját (objektumazonosítóját);

d) a bejegyzés alapját képező határozatban megállapított határidőket, a határozat hatályát vagy a teljesítési

határidőt;

e) a bejegyzés tárgyát képező határozattal megállapított vízilétesítmény elhelyezését, üzemeltetését érintő

ingatlanokra vonatkozó használati korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokra és tényekre

történő utalást (védőterület, védősáv, vízelvezetési szolgalom);

f ) a vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedély esetén a vízilétesítménnyel, vízhasználattal összefüggő

felügyeleti kategóriát.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában és a (3) bekezdés b) pontjában

meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(5) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság a vízilétesítményekről nyilvántartást vezet.”

40. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„h) a meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányuló jogkövetkezmények

végrehajtására vonatkozó részletes szabályok;”

(rendeletben történő megállapítására.)

41. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 46. §-sal egészül ki

„46. § E törvénynek a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi

LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvénnyel megállapított 32/B. §-át

a 2026. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8231

42. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/A. § (4) bekezdésében az „az e-vízikönyvi hatósági közhiteles”

szövegrész helyébe az „a vízikönyvi” szöveg lép.

43. §

Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. melléklet 27. pontjában a „közhitelű” szövegrész.

13. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló

1995. évi LXVI. törvény módosítása

44. §

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 7/C. §-a

a következő (6) bekezdéssel egészül ki

„(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok nyilvánosak, azokat a Hatóság honlapján közzéteszi.”

45. §

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 30. §

(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) Természetes személy vagy szerv, a tulajdonában vagy birtokában lévő, közlevéltár illetékességébe nem tartozó,

maradandó értékű iratainak tartós megőrzésére, a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének

vállalásával, a kultúráért felelős miniszternél kérelmezheti nyilvános magánlevéltár létesítésének engedélyezését.

A nyilvános magánlevéltár létesítését – a levéltári szakfelügyelet javaslatára – a kultúráért felelős miniszter

engedélyezheti.”

46. §

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény

a) 3. § n) pontjában a „valamint a nem közfeladatot ellátó szerv” szövegrész helyébe a „vagy szerv, a” szöveg és

a „maradandó értékű iratok” szövegrész helyébe a „ , közlevéltár illetékességébe nem tartozó” szöveg,

b) 30. § (3) bekezdésében az „elrendeli a levéltár nyilvántartásból való törlését” szövegrész helyébe

a „visszavonja a létesítésére vonatkozó engedélyét” szöveg

lép.

14. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

47. §

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(7) A lajstrom nyilvános, valamint a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló

kormányrendelet szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás. A bejegyzett adatokról a légiközlekedési

hatóság – kérelemre – tájékoztatást (kivonatot) ad.”

48. §

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési

hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyekről nyilvántartást vezet.”

49. §

Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 19. § (7a) bekezdése.

15. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

50. §

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás

a) az 1. § (1) bekezdése szerinti fogvatartás tényére, végrehajtása megkezdésére, megszakítására, félbeszakítására,

kitöltésére,

b) a feltételes szabadságra bocsátásra és megszüntetésére,

c) a reintegrációs, valamint az otthonápolási őrizetbe helyezésre és megszüntetésére,

d) a reintegrációs őrizet megszüntetéséről való döntés meghozataláig a szabadságvesztés ideiglenes foganatba

vételére

vonatkozóan közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

8232 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

16. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

módosítása

51. §

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) 12. § (3a) bekezdésében a „levélcímének kivételével” szövegrész helyébe a „levélcímének, a tűzoltó készülék

karbantartó szervezet címének kivételével” szöveg,

b) 46/A. § (3a) bekezdésében az „adatok kivételével” szövegrész helyébe az „adatok és az elérhetőségi cím

(postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail) kivételével” szöveg

lép.

17. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

52. §

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 6. § (6a) bekezdésében a „természetes személyazonosító”

szövegrész helyébe a „cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

szerinti cégnyilvántartásban szereplő” szöveg lép.

18. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

módosítása

53. §

Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 40. § (1) bekezdésében az „és a (2) bekezdés szerinti jogviszony” szövegrész,

b) 40. § (2) bekezdése.

19. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

54. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A nyilvántartás – a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakmagyakorló

a) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét, szakmagyakorló cég esetén

annak nevét, székhelyét, értesítési címét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, magyarországi

leányvállalata székhelyét,

b) szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c) szakmai gyakorlatának rövid leírását, idejét,

d) szakmagyakorlási tevékenysége területét, szakterületét, részszakterületét,

e) szakmagyakorlási tevékenységét engedélyező határozat számát, véglegessé válásának napját,

f ) nyilvántartása lejáratának napját,

g) adatváltozásai bejelentésének idejét,

h) szakmagyakorlási tevékenysége szünetelésének tényét, kezdő napját, időtartamát,

i) a szakmai tevékenységtől való eltiltása tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat véglegessé

válásának napját, és

j) nyilvántartási számát.”

(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 18/D. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki

„(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés d)–j) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.

(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv a szakmagyakorlók és a szakmagyakorló cégek jegyzékét a honlapján

közzéteszi.

(7) A közzétett jegyzék tartalmazza

a) a szakmagyakorló

aa) nevét, állampolgárságát, értesítési címét,

ab) szakmagyakorlási tevékenysége szakterületét,

ac) nyilvántartási számát, és

ad) nyilvántartása lejáratának napját;

b) a szakmagyakorló cég

ba) nevét, székhelyét, magyarországi leányvállalata székhelyét,

bb) szakmagyakorlási tevékenysége szakterületét,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8233

bc) szakmagyakorlója nevét, állampolgárságát, nyilvántartási számát, nyilvántartása lejártának napját, és

bd) nyilvántartása lejáratának napját.

(8) Az atomenergia-felügyeleti szerv a jegyzék tartalmában bekövetkezett változást a honlapján a változást követő

nyolc napon belül közzéteszi.”

55. §

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/H. § (1) bekezdésében a „jogviszony, az állami projektértékelői

jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására

irányuló jogviszony” szövegrész helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg lép.

20. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

56. §

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi

CXXVI. törvény 4/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatokról az állami adó- és vámhatóság vezetője által vezetett nyilvántartás

a kedvezményezett technikai száma és a technikai szám megnyitásának időpontja tekintetében közhiteles

nyilvántartásnak minősül.”

57. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi

CXXVI. törvény 6/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2a) Az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartás a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek

esetében

a) az adott kedvezményezett részére a rendelkező évben felajánlott összeg és az érvényes felajánlást tett adózók

száma,

b) a kedvezményezetti jogosultság állapota,

c) a regisztráció törlésének napja,

d) az adott kedvezményezett vonatkozásában a kizárással érintett rendelkező év

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi

CXXVI. törvény 6/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki

„(2b) Az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartás a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek

esetében

a) az adott kedvezményezettet megillető összeg,

b) az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkező adózók száma

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

(3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi

CXXVI. törvény 6/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3a) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezet, amely az adott

kedvezményezett vonatkozásában

a) a kiutalás ténye és a ténylegesen kiutalt összeg,

b) a köztartozás-visszatartással való érintettség ténye és a visszatartott összeg,

c) az érvényesen rendelkezők száma

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

21. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

58. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(3) A védjegylajstrom – a (2) bekezdés e) és f ) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles nyilvántartás,

amely a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba

bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal

szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.”

8234 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

22. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

59. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (2)–(4) bekezdése helyébe

a következő rendelkezések lépnek

„(2) A szolgáltatói nyilvántartás tartalmazza

a) a fenntartó nevét, székhelyét és típusát,

b) egyházi fenntartó esetén a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház nevét,

c) a fenntartó adószámát,

d) a fenntartó és a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) telefonszámát, telefaxszámát, elektronikus

levelezési címét, honlapjának címét, valamint kapcsolattartójának nevét, beosztását, telefonszámát és elektronikus

levelezési címét,

e) helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén

ea) a helyettes szülőknek, nevelőszülőknek a személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét,

eb) az ellátás helyét, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek

számát, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy a nevelőszülő alkalmas-e különleges szükségletű, speciális

szükségletű, kettős szükségletű vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek fogadására, és

f ) a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) és az általa végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi

szolgáltató tevékenység kormányrendeletben meghatározott adatait.

(3) A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja

a) a (2) bekezdés a) pontja szerint a fenntartót és annak típusát,

b) a (2) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti adatokat, valamint

c) a (2) bekezdés f ) pontja szerinti adatokat a költségvetési szerv szolgáltató törzskönyvi adatai kivételével.

(4) A szolgáltatói nyilvántartásból jogerősen törölt és a módosított adatokat a szolgáltatói nyilvántartás történeti

állományába kell helyezni. A történeti állományba helyezett,

a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat a történeti állományba helyezést követő egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés a)–c), e) és f ) pontja szerinti adatokat a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek,

telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlését követő tíz év elteltével

kell törölni.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 98. § (6) bekezdés a) pontja

helyébe a következő rendelkezés lép

(A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános)

„a) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adat,”

23. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló

1997. évi CXL. törvény módosítása

60. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. §

(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter a könyvtári intézet bevonásával nyilvános jegyzéket vezet.”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

54. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek

„(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó könyvtár fenntartója az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, valamint

az erről szóló nyilatkozat és a jogszabályban meghatározott adatok benyújtásával kérheti a minisztertől a könyvtár

nyilvános könyvtárnak minősítését.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását, valamint az alapfeladatok teljesítését a könyvtári

intézet bevonásával miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények

valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását. A (4) bekezdés hatálya alá tartozó könyvtár esetében

a hiánypótlás elmaradása esetén visszavonja annak nyilvános könyvtári minősítését.”

61. §

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §

(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4a) A miniszter a (4) bekezdés szerinti szakmai továbbképzésekről hatósági nyilvántartást vezet, amely az a), b),

e) és f ) pont szerinti adatok tekintetében közhitelesnek minősül. A nyilvántartás tartalmazza

a) a szakmai továbbképzési program megnevezését,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8235

b) a szakmai továbbképzési programot készítő és tartására jogosult megnevezését,

c) a szakmai továbbképzési program alapján megszerezhető kompetencia megnevezését,

d) a szakmai továbbképzési program óraszámát,

e) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát,

f ) a szakmai továbbképzési program érvényességi idejét.”

24. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

62. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A működési nyilvántartás célja az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés szerinti adatainak tanúsítása. A működési

nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv vezeti és e körben jogosult a (4) bekezdés szerinti adatok

kezelésére.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki

„(4c) A működési nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül

a) az egészségügyi dolgozó alap- és működési nyilvántartási száma és alap- és működési nyilvántartásának

jogszabályban meghatározott típusa,

b) a 115. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti egészségügyi ágazati szakmai képzések keretében megszerzett

szakképesítések, valamint egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzések megnevezése, továbbá a 110. §

(2) bekezdés a) pontja szerinti, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés teljesítése során az egészségügyi

tevékenység önálló végzésére feljogosító kompetenciára vonatkozó adat,

c) jogszabályban meghatározott halottvizsgálatra jogosult mentőtiszt esetén a halottvizsgálati jogosultságra

vonatkozó adat,

d) a működési nyilvántartási ciklus érvényességi ideje, az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének oka, kezdő,

befejező dátuma, a működési nyilvántartás meghosszabbításának, illetve felfüggesztésének jogcíme, kezdő és

befejező dátuma, továbbá a nyilvántartásból való törlés dátuma,

e) a korlátozott alkalmasság ténye,

f ) a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdete és időtartama, a felügyeletet ellátó személye, működési

nyilvántartási száma, a felügyelettel érintett szakképesítés

tekintetében.”

63. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/A. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5b) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül.”

64. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 117. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(6a) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül.”

65. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 217. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(7) A névjegyzék a (8) bekezdés b) és f ) pontja szerinti adatot közhitelesen tartalmazza. A névjegyzékbe nem kell

felvenni azt, aki a Kormány rendelete alapján a névjegyzékbevétel nélkül is jogosult halottvizsgálati szaktanácsadói

tevékenységet folytatni.”

66. §

Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 242. § (4) bekezdése.

25. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

67. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a feljogosított szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a feljogosított szervezet

aa) nevét,

ab) székhelyét,

ac) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

b) annak megjelölését, hogy a feljogosított szervezet

ba) belföldi képviseleti kereset indítására jogosult,

bb) határon átnyúló képviseleti kereset indítására jogosult, vagy

8236 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

bc) belföldi és határon átnyúló képviseleti kereset indítására jogosult, valamint

c) a (2) bekezdés szerinti esetben annak megjelölését, hogy a feljogosított szervezet nyilvántartásba vételére eseti

alapon került sor.”

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki

„(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül.”

68. §

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. § (2) bekezdésében a „kijelölhető” szövegrész helyébe

a „nyilvántartásba vehető” szöveg és a „kijelölésre” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételre” szöveg lép.

26. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló

1997. évi CLIX. törvény módosítása

69. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7/A. §

(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről – a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése

céljából – hatósági nyilvántartást vezet.”

70. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. §-a

a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b), e) és f ) pontja tekintetében közhitelesnek minősül.”

71. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 21. §-a

a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés c) és f ) pontja tekintetében közhitelesnek minősül.”

27. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

módosítása

72. §

Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

23/F. § (1a) bekezdése.

28. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

73. §

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki

„(4a) Az ebnyilvántartás a (4) bekezdés e)–l) pontja tekintetében – a szolgáltató állatorvos neve és kamarai bélyegző

száma kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

74. §

Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 39. § (4) bekezdése.

29. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami

felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

75. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi

XXXIX. törvény 9. § (19) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki

[A (18) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]

„g) a foglalkoztató kifizetőhelyi minőségének jelölése.”

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló

1998. évi XXXIX. törvény 9. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki

„(21) A foglalkoztató kifizetőhelyi minősége a (18) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel jön létre.”

76. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló

1998. évi XXXIX. törvény 9. § (18) bekezdésében az „a (19) bekezdés a)–c) és e)–f ) pontja” szövegrész helyébe

az „a (19) bekezdés c) és e)–g) pontja” szöveg lép.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8237

30. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

77. §

Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/B. § (2) bekezdésében a „– közhitelesnek

minősülő –” szövegrész.

31. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

78. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(3) Az engedély-nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – az (1) bekezdés

a) pont aa), ab), af ), ag), ai), ak) és al) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak

minősül.”

79. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (7) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(7) A járműnyilvántartás az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – az (1) bekezdés

a)–d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

80. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/B. § (4) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(4) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás az (1) bekezdés d)–h) pontjában meghatározott adatok

tekintetében – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül.”

81. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/D. § (5) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(5) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása az (1)–(4a), valamint a (6) bekezdésben meghatározott adatok

tekintetében – az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak

minősül.”

32. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása

82. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A 2/C. § a) pont aa) alpontja szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a praxis kódját,

b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározását,

c) a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó vagy a praxisjogot hatósági bizonyítványban igazoló hatóság

megnevezését,

d) az engedély vagy a hatósági bizonyítvány számát és keltét.”

(2) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/D. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2) A 2/C. § a) pont ab) alpontja szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a praxis kódját,

b) a praxisjoggal érintett körzet tartósan betöltetlenné válásának időpontját.

(2a) A 2/C. § a) pont aa) alpontja szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti adatot, a 2/C. § a) pont

ab) alpontja szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatot közhitelesen tartalmazza.”

33. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

83. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát végző orvosok nyilvántartása a (3) bekezdés a) és d) pontjában szereplő

adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, amelyet a hajózási hatóság a honlapján bárki

számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.”

8238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

84. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) A lajstrom az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

85. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

lépnek

„(1) A hajózási hatóság a jóváhagyott képzőszervekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a képző szervezet nevét és az általa megadott elérhetőségeit;

b) az engedély számát, dátumát és annak hatályát; valamint

c) a jóváhagyott képzés típusát és jellegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai nyilvánosak, azokat a hajózási hatóság a honlapján közzéteszi.”

86. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A névjegyzék a (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki

„(3a) A névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok nevét és a vizsgabiztos igazolványának számát a hajózási hatóság

a honlapján közzéteszi.”

87. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A névjegyzék a (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

88. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A kiadott szolgálati könyvekről a kiadó hajózási hatóság nyilvántartást vezet az alábbi adatokkal

a) a szolgálati könyv tulajdonosának

aa) neve és születési adatai,

ab) személyzeti azonosító száma,

ac) fényképe,

b) a szolgálati könyv sorszáma,

c) a kiállítás dátuma,

d) a kiállító hatóság megnevezése,

e) a szolgálati könyv tulajdonosának képesítései,

f ) szolgálati idő és beosztás,

g) szolgálati idő alatt megtett utak,

h) egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatok.”

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés b)–h) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül.”

89. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(6a) A tengerész munkaközvetítők és a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartása a (6) bekezdés a), d) és e) pontja

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül, amelyet a hajózási hatóság honlapján bárki számára ingyenesen

és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.”

90. §

Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

a) 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „és közhitelesen” szövegrész,

b) 51. § (6) bekezdése.

34. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

91. §

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (8a) bekezdésében az „– a (8) bekezdés b) és c) pontjában foglalt

adatok kivételével –” szövegrész helyébe az „a (8) bekezdés a) és d)–i) pontjában foglalat adatok tekintetében”

szöveg lép.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8239

35. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

92. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(3) A mintaoltalmi lajstrom – a (2) bekezdés e), f ) és g) pontjában meghatározott adatok kivételével – közhiteles

nyilvántartás, amely a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig

a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A mintaoltalmi

lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal

való egyezőségüket.”

36. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő

szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

93. §

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások

egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 15/C. § (1) bekezdésében a „közhiteles nyilvántartást” szövegrész

helyébe a „nyilvántartást” szöveg lép.

37. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

94. §

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti névjegyzék – az (1) bekezdés a)–c), h), i, k) és m) pontjában, valamint

a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

38. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba

hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

95. §

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló

2003. évi LII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„12. § (1) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés iránti kérelem alapján vizsgálat alatt álló és az állami

elismerésben részesített növényfajtákról nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás azon adatok tekintetében, amelyeket e törvény végrehajtására kiadott

rendelet annak nyilvánít, közhitelesnek minősül.”

96. §

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló

2003. évi LII. törvény 18/B. §-a a következő (2f ) bekezdéssel egészül ki

„(2f ) A vetőmag-előállító zárt körzet nyilvántartás a (2b) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatok, valamint

a vetőmag-előállítással érintett terület helye és nagysága tekintetében közhiteles.”

97. §

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló

2003. évi LII. törvény

a) 15. § (11) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság – a személyiadat- és

lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban és az adózással kapcsolatos nyilvántartásban, a 23. §

(1) bekezdés a) pont aa) alpont 5.) pontjában szereplő adatok, valamint az ügyfél támogatási azonosítója

kivételével –” szöveg,

b) 23. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „regisztrációs számát” szövegrész helyébe a „támogatási

azonosítóját” szöveg

lép.

39. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

98. §

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 76. § (7) bekezdésében a „nyilvántartás közhiteles” szövegrész

helyébe a „nyilvántartás az elektronikus hírközlési szolgáltató neve, valamint a (2) bekezdés d)–f ) pontja szerinti

adatok tekintetében közhiteles” szöveg lép.

8240 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

40. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

99. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 37/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) Az országos sportági szakszövetség által a Szolgtv. által vezetett nyilvántartás a Szolgtv. 27. § (3) bekezdésében

meghatározott adatok, valamint a játékosügynöki tevékenység folytatására való jogosultság kezdő időpontja

tekintetében közhiteles nyilvántartás.”

100. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az 59. § (1), (3), (4) és (6e) bekezdésében meghatározott személy 57/B. §

(1) bekezdése szerinti adatait, továbbá az 59. § (1) bekezdésében meghatározott sporteredményeket tartalmazza.

A nyilvántartás az 57/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adat és az 59. § (1) bekezdésében meghatározott

sporteredmény tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

41. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

101. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő, a (6) bekezdésben foglalt adatok tekintetében

közhitelesnek minősülnek

a) a nyilvántartásba történő bejegyzésre (nyilvántartási szám, bejegyzés kelte) vonatkozó adatok,

b) a mozi elnevezésére és címére vonatkozó adatok,

c) a mozi állapotára (működő vagy szünetelő) vonatkozó adatok,

d) a szünetelés kezdő napjára vonatkozó adatok,

e) a forgalmazói tevékenység típusára vonatkozó adatok, valamint

f ) a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentés esetén

a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

(a továbbiakban: Szolg. tv.) 22. § (3) bekezdésében meghatározott adatok.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki

„(7a) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő adatok tekintetében

a) a tevékenység megtiltásának tényére,

b) a tevékenység jellegére, valamint

c) a tilalom időbeli és területi hatályára

vonatkozó adatok közhitelesnek minősülnek.”

102. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A bejelentés a Szolg. tv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza

a) a filmforgalmazó

aa) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

ab) – nem természetes személy esetén – képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy

nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,

ac) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, adószámát, valamint

b) annak megjelölését, hogy a filmforgalmazói tevékenységen belül a bejelentő mozifilm, illetve filmalkotások

adathordozón történő forgalmazásával foglalkozik.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) A Hatóság a filmforgalmazót a Szolg. tv.-ben meghatározottakon túl törli a nyilvántartásból, ha a nem

természetes személy filmforgalmazó jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy üzletszerű tevékenység

végzésére jogosító egyéni vállalkozói minősége megszűnt.”

103. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény a következő 25/E. §-sal egészül ki

„25/E. § A 25/D. § szerinti nyilvántartás közhitelesen tartalmazza

a) az „art” besorolású mozik vagy mozitermek esetén a nyilvántartási számra,

b) a moziterem megnevezésére, valamint

c) a besorolás felfüggesztésének vagy a visszavonásának tényére és dátumára

vonatkozó adatokat.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8241

104. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(6) A filmalkotások „art” besorolása esetében a Hatóság az e tárgyában hozott határozat véglegessé válását

követően haladéktalanul bejegyzi – hivatalból indított eljárásban – az „art” minősítésűnek besorolt filmalkotást

az „art” besorolású filmalkotások nyilvántartásába. A nyilvántartás az „art” besorolás tekintetében közhiteles.”

105. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás közhitelesen tartalmazza

a) a nyilvántartási számot,

b) a kérelem beérkezésének dátumát,

c) a nyilvántartásba vétel dátumát,

d) a 28. § (10) bekezdése szerinti szünetelés tényét, valamint

e) a szervezet törölt állapotának tényét.”

106. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhitelesen tartalmazza

a) a nyilvántartási számot,

b) a filmalkotás címét,

c) annak tényét, hogy állami támogatásban részesült-e,

d) a forgatás megkezdésének dátumát,

e) a gyártás megkezdésének és befejezésének dátumát,

f ) a 26/B. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményét,

g) a kulturális követelményeknek való megfelelés eredményét,

h) annak tényét, hogy a filmalkotás megrendelésre vagy nem megrendelésre készült,

i) a filmalkotás költségvetését, valamint

j) a támogatásra jogosultságról szóló határozatban és a támogatási igazolási határozatban megállapítottakat.”

107. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok közül közhitelesnek minősülnek

a) a nyilvántartási számra,

b) a filmalkotás magyar címére,

c) a filmalkotás eredeti címére,

d) a korhatár besorolási kategóriára,

e) a filmalkotás minősítésére,

f ) a filmalkotás „art” minősítésére,

g) a minősítések bejegyzésének dátumaira,

h) a filmalkotás gyártási évére,

i) a filmalkotás rendezőjére,

j) a filmalkotás hosszára, valamint

k) a filmalkotás terjesztésének kezdő dátumára

vonatkozó adatok.”

108. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. § (1) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és

folytatásának általános szabályairól szóló törvényt” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.-t” szöveg lép.

109. §

Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

a) 19. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész,

b) 31/A. § (3) bekezdése.

42. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

110. §

Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

a) 5. § (2a) bekezdése,

b) 18/B. § (6a) bekezdése.

8242 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

43. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések

hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló

2004. évi XXIX. törvény módosítása

111. §

Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések

hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény

140/B. § (1a) bekezdése.

44. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

112. §

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 12. § (1a) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(1a) A fogadó szervezetek nyilvántartása hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a bejelentkezési

kötelezettség teljesítését, a bejelentés tartalmát az 1. melléklet 4. és 5. pontja szerinti adatok tekintetében, valamint

a 13. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokat.”

45. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények

módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

113. §

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

szóló 2005. évi XCV. törvény 15. § (9)–(15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek

„(9) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv nyilvántartásokat vezet

a) a tevékenységi engedéllyel rendelkező,

b) az ellenőrzött anyagok szállítmányozását végző és

c) a tisztítatlan ipari mákszalma-maradványokkal szennyezett mákmagot, ipari mák kifejtetlen tokját felvásárló,

illetve annak szétválasztását és tisztítását végző, valamint tisztítás utáni ipari mákvetőmag fémzárolását,

ipari mákszalma pelletálását, továbbá ipari mákszalmát, kifejtetlen máktokot, alacsony THC-tartalmú kender

virágzatát begyűjtő, cséplését végző, tároló, felvásárló, exportáló, reklamáció esetén importáló, valamint annak

megsemmisítését végző

gazdálkodó szervezetekről.

(10) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák

a) a gazdálkodó szervezet

aa) nevét,

ab) székhelyét,

ac) telephelyeit,

ad) fióktelepeit,

ae) cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozókról vezetett hatósági nyilvántartásba vétel számát vagy költségvetési

szerv esetén a törzskönyvi számát;

b) a kábítószer-felelős vagy kábítószerért felelős személy

ba) nevét,

bb) beosztását,

bc) elektronikus elérhetőségét;

c) a tevékenység végzésének helyét;

d) a tevékenység jellegének leírását.

(11) A (9) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza

a) a tevékenységi engedély számát és

b) a tevékenységi engedély hatályossági idejét.

(12) A (9) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza

a) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által kiadott, bejelentés tényét igazoló hatósági bizonyítvány számát és

b) a biztonsági berendezések és intézkedések leírását.

(13) A (9) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza

a) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által kiadott, bejelentés tényét igazoló hatósági bizonyítvány számát,

b) a tevékenységgel érintett mák- vagy kenderfajták nevét,

c) a tárolóhely és tárolási rend leírását,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8243

d) a biztonsági berendezések és intézkedések leírását,

e) a gazdálkodó szervezettel szerződésben álló engedélyes (10) bekezdés a) pontja szerinti adatait és

f ) a tevékenység végzésében közreműködő

fa) tevékenységi engedéllyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (10) bekezdés a) pontja szerinti adatait vagy

fb) a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére alacsony THC-tartalmú kendert termesztő őstermelő

nevét, címét, azonosítóját.

(14) A (9) bekezdés

a) a) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (11) bekezdés,

b) b) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (12) bekezdés a) pontja,

c) c) pontja szerinti nyilvántartás a (10) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (13) bekezdés a) pontja

szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(15) A (10) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, a (10) bekezdés c), d) pontja, a (11) bekezdés, a (12) bekezdés

a) pontja és a (13) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a honlapján

közzéteszi.”

114. §

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

szóló 2005. évi XCV. törvény 15. § (1) bekezdésében az „Az egészségügyi” szövegrész helyébe az „A gyógyszerészeti”

szöveg lép.

115. §

Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények

módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény

a) 15. § (12a) bekezdése,

b) 15. § (16) bekezdése,

c) 15/D. §-a.

46. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

116. §

Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi

CXXXIII. törvény

a) 8. § (1) bekezdésében a „működési engedély és az igazolvány hitelességének, valamint a” szövegrész,

b) 8. § (2a) bekezdése.

47. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

117. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

lépnek

„(1) Az SZTFH az engedélyesekről nyilvántartást vezet az SZTFH elnökének rendeletében foglalt részletes szabályok

szerint, amely a következőket tartalmazza

a) az engedélyes

aa) neve, székhelye, adószáma,

ab) elérhetősége,

ac) képviseletét ellátó személy neve,

ad) nyilvántartásba vételének időpontja;

b) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölése,

c) az engedély száma,

d) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint az (1) bekezdés b) és

c) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”

(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) Az engedélyes az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokban

bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az SZTFH részére.”

8244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

(3) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) Ha az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatok változását

az engedélyes bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot az SZTFH az adat

változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.”

48. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

118. §

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet.”

119. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 9/F. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezések lépnek

„(2) A vasúti igazgatási szerv a bejelentéssel rendelkező szervezetekről és a bejelentett tevékenységekről

nyilvántartást vezet.

(3) A bejelentésköteles tevékenységet végző szervezetnek a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti

képességének biztosításáról szóló kormányrendeletekben előírt kárfedezeti képességgel kell rendelkeznie.”

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 9/F. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki

„(4) A kárfedezeti képesség rendelkezésre állását a vasúti igazgatási szerv hivatalból ellenőrzi.

(5) Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentésköteles tevékenységet végző szervezet a kárfedezeti

képességgel kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig a szervezetet

a tevékenység végzésétől eltiltja és az eltiltás tényét a nyilvántartásban rögzíti.”

49. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint

a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

120. §

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás

általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, mely közhiteles adatként

tartalmazza

a) az ismertetési tevékenységet folytató ismertetési tevékenységének időtartamát és

b) az ismertetési tevékenységet folytató nevében eljáró, 13. § (1) bekezdése szerinti ismertető személy vagy

személyek ismertetési tevékenységének időtartamát, valamint ismertetői igazolványának számát.”

121. §

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás

általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„60. § Az egészségügyi államigazgatási szerv – az a) pont aa) alpontja, a gyógyszertáron kívüli

gyógyszerforgalmazásra való jogosultságra nézve, a címadat kivételével a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti

adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – nyilvántartást vezet

a) a gyógyszertárakról típusonkénti bontásban a gyógyszertár megszűnését követő öt évig, amely tartalmazza

aa) a gyógyszertár nevét, tevékenysége végzésének a működési engedélyben rögzített helyszínét, működési

engedélyezése során az egészségügyi államigazgatási szervtől kapott egyedi azonosító kódját, szolgálati rendjét,

ab) a gyógyszertár internetes honlapjának címét, elektronikus levelezési címét, telefonszámát,

többletszolgáltatásait, forgalmazási körét és az ellátott települések körét,

ac) a gyógyszertár létesítését és működését engedélyező határozat számát,

ad) a gyógyszertár működtetőjének megnevezését, gazdasági társaság esetén a tulajdonosi összetételét,

ae) közforgalmú gyógyszertár esetén a személyi joggal rendelkező gyógyszerész nevét,

af ) kézigyógyszertár esetén a működtető háziorvos nevét;

b) a személyi joggal rendelkező gyógyszerészekről, a személyi jog megszűnését követő öt évig, mely tartalmazza

a személyi jog jogosultjának

ba) nevét,

bb) születési helyét és idejét,

bc) gyógyszerészi működési nyilvántartási számát,

bd) a személyi jogot engedélyező határozat számát;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8245

c) a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletekről, a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás

megszűnését követő öt évig, amely tartalmazza

ca) az üzlet nevét, címét,

cb) az üzlet működtetőjének megnevezését,

cc) a működést engedélyező határozat számát;

d) a hatósági, a felelős és az ideiglenes vezetőkről,

e) az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatását végző gyógyszertárak nevéről és honlapcíméről;

f ) a gyógyszertárat működtetők nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi

dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatairól.”

122. §

Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint

a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

a) 32/B. § (1a) bekezdése,

b) 36. § (1a) bekezdése.

50. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása

123. §

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5/A. §-a a következő (8e) bekezdéssel

egészül ki

„(8e) A kapacitás-nyilvántartás közhitelesen tartalmazza a (8b) bekezdés c)–f ) és h) pontja, a (8b) bekezdés i) pont

ia)–id) és ig) alpontja, a (8b) bekezdés j) és k) pontja, a (8c) bekezdés a), d) és e) pontja, valamint a (8d) bekezdés

szerinti adatokat.”

124. §

Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

a) 1. § (2) bekezdés s) pontjában a „közhiteles” szövegrész,

b) 5/A. § (7) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész.

51. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

szóló 2007. évi I. törvény módosítása

125. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi

I. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„76. § (1) A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti

résznyilvántartások a következő adatokat tartalmazzák

a) az érintett

aa) születési és házassági nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) anyja nevét,

ad) állampolgárságát,

ae) a regisztrációs igazoláson szereplő lakcímét,

af ) a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát,

b) a regisztráció időpontját, illetve a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának időpontját,

c) az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány adatait,

d) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány számát, típusát, kiadásának időpontját, érvényességi

idejét, meghosszabbításának időtartamát,

e) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonásának tényét, okát, időpontját,

f ) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány leadásának tényét, időpontját, a következő szokásos

tartózkodási hely szerinti országát,

g) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány cseréjének, pótlásának, az okmány elvesztésének,

megsemmisülésének, a talált okmány visszaadásának tényét,

h) az EGT-állampolgár családi állapotát, amennyiben ez más személy tartózkodási jogát alapozza meg.

(2) A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti

résznyilvántartások az (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontja, az (1) bekezdés d) és – a visszavonás oka kivételével –

e) pontja tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.”

8246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

126. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi

I. törvény 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása a következő adatokat

tartalmazza

a) az EGT-állampolgár és a családtag

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) anyja nevét,

ad) állampolgárságát,

ae) úti okmány számát és érvényességi idejét,

b) a kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének jogalapját, időtartamát,

c) az intézkedés időpontját,

d) az elrendelő szerv megnevezését,

e) a kilépés helyét, idejét,

f ) az EGT-állampolgár és a családtag arcképmását, ujjnyomatát.”

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi

I. törvény 78. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) A kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása az (1) bekezdés a) pont

aa)–ad) alpontja, valamint az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak

minősül.”

127. §

Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló

2007. évi I. törvény 75. § (3) bekezdése.

52. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb

intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

128. §

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó

eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) Az integrált informatikai rendszerben a 26. § (1) bekezdés f ) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül. Az integrált informatikai rendszerben rögzített egyéb – más közhiteles

nyilvántartásban nem nyilvántartott – adatok, valamint fényképek, kép- és hangfelvételek, ezek metaadatai,

valamint ezek készítésének helyére, idejére, valamint irányára vonatkozó adatok tekintetében az ellenkező

bizonyításig vélelmezni kell, hogy ezek az adatok fennállnak és valósak.”

129. §

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó

eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2a) Az intervenciós raktárregiszterben a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében az ellenkező bizonyításig

vélelmezni kell, hogy ezek az adatok fennállnak és valósak.”

53. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási

keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

130. §

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló

2007. évi LX. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása nyilvános forgalmi jegyzékben

történik, amelynek kezelője a klímavédelemért felelős hatóság. A forgalmi jegyzék az (EU) 2019/1122

felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikk (5) bekezdése szerinti adata közhiteles adat.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8247

54. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

131. §

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről

szóló 2007. évi LXXV. törvény 50. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(7) A minősített kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek 49. § szerinti minősítésének adatait a 33. §

(1) bekezdése és a 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartások tartalmazzák.”

132. §

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről

szóló 2007. évi LXXV. törvény

a) 32. § (1) bekezdésében a „nyilvántartása közhiteles” szövegrész helyébe a „nyilvántartása a 33. § (1) bekezdés

a), b) és h)–t) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles” szöveg,

b) 43. § (1) bekezdésében a „nyilvántartása közhiteles” szövegrész helyébe a „nyilvántartása a 44. § (1) bekezdés

a), b), g), h) és l)–s) pontjában foglalt adatok, valamint a 44. § (1) bekezdés k) pontja szerint a könyvvizsgálói

hálózati tagság tekintetében közhiteles” szöveg

lép.

55. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

133. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1a) A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy adatai közül

a) a családi és utónév vagy nevek;

b) a születési családi és utónév vagy nevek;

c) a születési hely és idő;

d) a nem;

e) az anyja születési családi és utóneve vagy -nevei;

f ) a jelenlegi állampolgárság, állampolgárságok vagy hontalan státusz;

g) a menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti vagy menedékeskénti elismerés ténye;

h) az elismerés visszavonásának ténye;

i) az elismerését kérő részére kiállított tartózkodási engedély okmányazonosítója, kiállításának és érvényességének

ideje;

j) a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány típusa,

okmányazonosítója, az útlevél matrica okmányazonosítója, az okmány kiállításának dátuma és érvényességének

ideje;

k) a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány okmányazonosítója, kiállításának és

érvényességének ideje

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

134. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 84. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „befogadó állomás”

szövegrész helyébe a „menekültügyi hatóság” szöveg lép.

135. §

Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) 84. § (1a) bekezdése,

b) 84. § (3)–(5) bekezdése,

c) 85. § (2) bekezdése.

56. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

136. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki

„(5b) A bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és

folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 26. § (2a) bekezdésében meghatározott adatok

tekintetében közhiteles nyilvántartás.”

8248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

137. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

a) 66/C. § (1) bekezdésében a „– jogi személyek azonosító adatai kivételével –” szövegrész helyébe

az „a (2) bekezdés a) és g)–i) pontja szerinti adat tekintetében” szöveg,

b) 66/E. § (1) bekezdésében a „– jogi személyek azonosító adatai kivételével –” szövegrész helyébe

az „a (2) bekezdés a) pontja szerinti adat tekintetében” szöveg

lép.

57. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

138. §

Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 178/A. §-a.

58. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető

tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

139. §

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek

szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 159/A. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki

„(6b) A hatósági vizsga sikeres letételét a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a bizonyítvány számát,

továbbá a vizsga típusát és időpontját tartalmazó hatósági bizonyítvány igazolja, melyről a hatóság nyilvántartást

vezet. A nyilvántartás a bizonyítvány száma, vizsga típusa és időpontja tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartás.”

59. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

140. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 88. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki

„(6) A bejelentett és jogosult gázszerelők nyilvántartása a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok

tekintetében közhiteles nyilvántartás.”

141. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

a) 88. § (2) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.)

27. § (1) bekezdése” szöveg,

b) 88. § (3) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.-ben” szöveg,

c) 118/A. § (2) bekezdésében a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános

szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Szolg. tv.” szöveg

lép.

60. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

142. §

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (6) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(6) Az élettársi nyilvántartás a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat – a bejegyző közjegyző

székhelye kivételével – közhitelesen tartalmazza.”

143. §

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel

egészül ki

„(1a) A nyilvántartás az (1) bekezdés a) és c)–f ) pontja tekintetében – a bejegyző közjegyző székhelye

kivételével – közhiteles.”

144. §

Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/H. § (4) bekezdése.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8249

61. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

145. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdése a következő

32. ponttal egészül ki

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében

az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában

meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)

„32. a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó nyomtatvány kiállító programokról.”

146. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (1a) bekezdése helyébe

a következő rendelkezés lép

„(1a) A FELIR – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban,

a közlekedési nyilvántartásban, valamint az adózással kapcsolatos nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok

kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül, a nyilvántartás adattartalmát szabályozó jogszabályban

meghatározott adatok tekintetében.”

147. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdése a következő

62. ponttal egészül ki

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„62. a FELIR részét képező nyilvántartások közhiteles adattartalmát.”

148. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a) 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerint nyilvántartást” szövegrész helyébe a „szerint, a 38/A. §

(1) bekezdése szerinti FELIR-ben nyilvántartást” szöveg,

b) 38. § (1) bekezdés 22. pontjában a „felülvizsgálatát végzőkről” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatára

jogosultakról” szöveg,

c) 38/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „kompartmenteket” szövegrész helyébe a „kompartmenteket,

a 30. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálatok adatait” szöveg,

d) 38/A. § (2) bekezdés m) pontjában az „adatait” szövegrész helyébe az „adatokat” szöveg

lép.

149. §

Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a) 38. § (2a) bekezdése,

b) 38/A. § (2) bekezdés d) pontja,

c) 38/A. § (2) bekezdés j) pontja.

62. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló

2008. évi XCIX. törvény módosítása

150. §

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről és az ágazati

érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről a kijelölt szerv

nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás az előadó-művészeti szervezetek (2) bekezdés b) pont ba)–bc) alpontjában

szereplő adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

63. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

módosítása

151. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdése

a következő 28. ponttal egészül ki

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„28. e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szabályozott nyilvántartások közhiteles adattartalmát.”

8250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

152. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

a) 76/B. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével” szövegrész helyébe

az „az (1) bekezdés d) pontjában foglalt adat tekintetében” szöveg,

b) 90/E. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés a), e) és f ) pontja” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a) és

e) pontja” szöveg

lép.

153. §

Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 111/A. §

(2) bekezdése.

64. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar

állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti

biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

154. §

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal

szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról

szóló 2009. évi XLVII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. Az e törvény hatálya alá tartozó

nyilvántartások – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az azokban kezelt adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartások.

(2) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában és az Európai Unió tagállamainak bíróságai által

magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok abban az esetben közhitelesek,

ha nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy az idegenrendészeti nyilvántartásokban.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági nyilvántartások vezetésére és az azokhoz kapcsolódó hatósági eljárásra

az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és

kiegészítésekkel kell alkalmazni.”

65. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló

2009. évi LXXVI. törvény módosítása

155. §

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 22. § (1) bekezdés c) pontjában és a 22. § (2) bekezdésében, valamint

a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentés esetén a 22. §

(3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

66. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

156. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) és (1a) bekezdése helyébe

a következő rendelkezések lépnek

„(1) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más

egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele,

a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti

a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,

b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,

c) az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a 6. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően,

d) a székhely, valamennyi telephely és valamennyi fióktelep címét,

e) szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és zárónapját,

f ) az egyéni vállalkozó adószámát,

g) az egyéni vállalkozó adószámának hatályos állapotát, az adószám törlését, valamint e határozat

megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat

véglegessé válásának napját,

h) az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8251

i) az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

j) a törlés időpontját és okát,

k) ha az egyéni vállalkozó halála esetén a 17. § (1) bekezdése szerint a tevékenység folytatására kerül sor, az egyéni

vállalkozói tevékenység özvegy, illetve örökös általi folytatásának tényét,

l) ha az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet a 17. § (2) bekezdése

szerint a törvényes képviselő folytatja, a tevékenység folytatásának tényét,

m) a gondnokság alá helyezett egyéni vállalkozó törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait,

lakcímét,

n) elektronikus dokumentumtárként a megtett bejelentéseket és az azokkal összefüggésben kiállított értesítéseket,

o) az egyéni vállalkozónak a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét.

(1a) Az egyéni vállalkozók nyilvántartása az (1) bekezdés b)–e) és i)–l) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

67. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása

157. §

A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 8. §-a a következő

(2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

158. §

A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében

a „szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben

meghatározott adatok között” szövegrész helyébe a „szolgáltató nevét, a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén

székhelyét,” szöveg lép.

159. §

Hatályát veszti a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 8. §

(1a) bekezdése.

68. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

160. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása – az e törvényben meghatározott adatok

kivételével – az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve az anyakönyvbe

bejegyzett adatok változását.”

161. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„56. § Elektronikus anyakönyvi bejegyzés hiányában, valamint az elektronikus anyakönyvben nem nyilvántartott,

a papíralapú anyakönyvben szereplő adat tekintetében a papíralapú anyakönyvi bejegyzést kell hitelesnek

tekinteni.”

162. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„69/A. § (1) Az elektronikus anyakönyv a személyazonosság, az anyakönyvi események bekövetkezésének, az azok

alapján létrejövő családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének

igazolása céljából személyi alapnyilvántartásként határidő nélkül nyilvántartja

a) az érintett személyazonosító adatait,

b) az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó, a 69/C–69/H. §-ban meghatározott adatokat,

c) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

d) a bejegyzés idejét, az e törvény hatályba lépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés idejét

és folyószámát, továbbá

e) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosítószámát,

f ) ha az anyakönyvbe bejegyzett adatmódosítás alapja bíróság vagy más hatóság döntése

fa) a bíróság vagy más hatóság megnevezését,

fb) a döntés számát és

8252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

fc) a döntés jogerőre emelkedésének vagy a véglegessé válásának az időpontját.

(2) Az (1) bekezdés e) és f ) pontja szerinti adat nem minősül közhitelesnek.”

163. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/B. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki

„(6) Az (1) bekezdés b) pont bd) és bh) alpontja szerinti adat nem minősül közhitelesnek.

(7) Az elektronikus anyakönyvet – a nyilvántartott adatok közhitelességének biztosítása érdekében – a következő

alapelvek figyelembevételével kell vezetni

a) az adat hitelessége abban az anyakönyvi bejegyzésben a legerősebb, amelyben keletkezett vagy amelyben

az adat közvetlenül módosítható, valamint

b) az anyakönyvi bejegyzésben az adatok hitelessége az esemény alanya vonatkozásában a legerősebb.”

164. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja)

„a) a szülők 69/B. § (1) bekezdés a) pontja, 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb)–bd), bh) és bi) alpontja és az anyának

a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja szerinti adatait,”

165. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 69/F. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő

rendelkezések lépnek

(Az elektronikus anyakönyv a halálesettel kapcsolatban nyilvántartja)

„d) a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba)–bd), bi) és

bh) alpontjában foglalt adatait,

e) a házasságkötés helyét, idejét, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét, idejét.”

166. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 70. § (2) bekezdés b) pont bg) alpontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza

az anya)

„bg) nyilatkozattétel vagy – ha a gyermek már megszületett – a gyermek születése időpontjában fennálló családi

állapotát,”

(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 70. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza

– ha a gyermek már megszületett – a gyermek)

„da) születési családi és utónevét,”

(3) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 70. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki

„(10) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában nyilvántartott, a (2) bekezdés a) pont ae)–ai) alpontja,

a (2) bekezdés b) pont be), bf ), bk)–bm) alpontja, a (2) bekezdés d) pont dd) alpontja, a (2) bekezdés h) pontja,

valamint a (2) bekezdés k) pont kc) és kd) alpontja szerinti adat nem minősül közhitelesnek.”

167. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény VIII. Fejezete a következő 76. §-sal egészül ki

„76. § (1) Az elektronikus anyakönyvből az e törvényben meghatározott módon az anyakönyvi események

bekövetkezésének, az azok alapján létrejövő családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi

kapcsolat megszűnésének igazolása és ellenőrzése céljából ismerhető meg és továbbítható adat.

(2) A magyar állampolgárok természetes személyazonosító adatainak megállapítása céljából – a személyiadat- és

lakcímnyilvántartás szervei kivételével – az adatigénylő számára kizárólag abban az esetben továbbítható adat,

amennyiben az adatigénylés alanyának adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartalmazza.”

168. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

a) 3. § r) pontjában a „hibás adat javításának” szövegrész helyébe az „az adat helyesbítésének” szöveg,

b) 12/A. § (3) bekezdésében a „javítására” szövegrész helyébe a „helyesbítésére” szöveg,

c) 14. § (4) bekezdésében a „kijavításáig” szövegrész helyébe a „helyesbítéséig” szöveg,

d) 68. § (3a) bekezdésében az „adatjavítás” szövegrész helyébe az „adat helyesbítésének az” szöveg és

az „az adatjavításról” szövegrész helyébe az „a helyesbítésről” szöveg,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8253

e) 69/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A személyazonosító adatok nyilvántartása” szövegrész helyébe

az „Az elektronikus anyakönyv személyi alapnyilvántartásként” szöveg,

f) 69/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „változását,” szövegrész helyébe a „változását és annak időpontját,” szöveg,

g) 69/C. § (1) bekezdés f ) pontjában a „változását” szövegrész helyébe a „változását és annak időpontját” szöveg,

h) 69/D. § (1) bekezdés h) pontjában a „változást,” szövegrész helyébe a „változást és annak időpontját,” szöveg,

i) 69/E. § (1) bekezdés g) pontjában a „változását,” szövegrész helyébe a „változását és annak időpontját,” szöveg

lép.

169. §

Hatályát veszti az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

a) 69/B. § (1) bekezdés e) és f ) pontja,

b) 69/C. § (1) bekezdés g) és h) pontja,

c) 69/D. § (1) bekezdés k)–m) pontja,

d) 69/E. § (1) bekezdés i)–k) pontja,

e) 69/F. § (1) bekezdés f ) pontja,

f) 69/G. § (1) bekezdés e)–g) pontja,

g) 69/H. §-a,

h) 73/A. § (2) bekezdés d) pontja,

i) 73/A. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja,

j) 73/A. § (4) bekezdés b) pont bd) alpontja,

k) 73/A. § (5) bekezdés a) pont af ) alpontja.

69. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

170. §

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 66. § (2) bekezdésében a „nyilvántartás közhiteles” szövegrész

helyébe a „nyilvántartás – a címzett nevére, utolsó belföldi lakóhelyére (székhelyére), tartózkodási helyére, valamint

a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelyére vonatkozó adatok kivételével – közhiteles” szöveg lép.

70. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló

2010. évi XC. törvény módosítása

171. §

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény

3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú bejelentésekről hatósági nyilvántartást

vezet.”

71. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben

felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény

módosítása

172. §

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia

üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8/A. § (5) bekezdésében

a „személyes adatainak kivételével” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai, valamint

a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban szereplő adatai kivételével” szöveg lép.

72. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,

valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és

állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló

2011. évi XXXIV. törvény módosítása

173. § (1) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság

területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz

kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

8254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

„(1) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a NATO- és PfP-állomány, a Magyarország területén felállított

nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja

részére e jogállásának igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított

jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó írásbeli kérelmére,

a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki.”

(2) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság

területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz

kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő

rendelkezések lépnek

„(3) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás alapján

– a külföldi fegyveres erő vezetőjének kérelmére – a 4. § (3) bekezdés a), b), f ), g), h) és i) pontjában foglalt adatokról

igazolást állít ki.

(4) A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott,

a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra vonatkozó nyilvántartás alapján

– a nemzetközi katonai parancsnokság vezetőjének kérelmére – a 4. § (4) bekezdés a), d), e), f ) és g) pontjában

foglalt adatokról igazolást állít ki.”

(3) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság

területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz

kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki

„(4a) A 4. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás az 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti igazolvánnyal és igazolással

összefüggő, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve által rögzített adatai tekintetében közhiteles

nyilvántartásnak minősül.”

73. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

174. §

Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 10. § (6) bekezdése.

74. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

175. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 166/A. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(1) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság

nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés

hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve

a kézbesítési fikció beálltának időpontját.”

(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 166/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel

egészül ki

„(1a) A nyilvántartás – a fél utolsó ismert lakóhelyére (székhelyére) vonatkozó adat kivételével – közhiteles.

Az országosan összekapcsolt számítógépes nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban

foglalt adatokról az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében

a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.”

75. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

176. §

Hatályát veszti a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 13. §

(1a) bekezdése.

76. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

177. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A nyilvántartás tartalmazza)

„e) a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját,”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8255

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (5) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki

(A nyilvántartás tartalmazza)

„f ) a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét.”

(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5a) A hivatal és a köznevelési feladatokat ellátó hatóság által vezetett (5) bekezdés szerinti nyilvántartás

az (5) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, az (5) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti képviseletre jogosult,

valamint az (5) bekezdés b), d) és e) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

178. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5a) Az e törvény alapján létrehozott intézményi tanácsról az (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás

az a), b), d) és f ) pontban meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza

a) az intézményi tanács neve,

b) az intézményi tanács székhelye,

c) az érintett iskola neve, OM azonosítója,

d) az elnök neve,

e) az elnök elérhetősége (telefonszám, telefax, elektronikus levelezési cím),

f ) nyilvántartásba-vételi száma.”

179. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 90. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(10) A külföldi nevelési-oktatási intézményekről vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül,

amely a (11) bekezdés a) pont aa), ab), és ad) alpontjában meghatározott adatok, valamint a (11) bekezdés a) pont

ae) alpontja szerinti képviseletre jogosult tekintetében közhiteles.”

77. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló

2011. évi CXCI. törvény módosítása

180. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi

CXCI. törvény 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

181. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi

CXCI. törvény 27. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3a) A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság

tekintetében – ide nem értve a szakértő értesítési címére vonatkozó adatot – közhiteles hatósági nyilvántartásnak

minősül.”

182. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi

CXCI. törvény 27/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3a) A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében

– ide nem értve a szakértő értesítési címére vonatkozó adatot – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

78. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

183. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki

(Az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett

nyilvántartás tartalmazza az érintett)

„k) a belső ellenőrzési tevékenység – meghatározott költségvetési szervre vagy köztulajdonban álló gazdasági

társaságra – korlátozásának tényét.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5a) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b) és k) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

8256 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

184. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki

(A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj,

a költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatás és a megállapodás alapján biztosítottnak minősülő személy juttatásának

számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett)

„f ) elektronikus levelezési címének és a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: DÁP tv.) szerinti kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség

adatainak”

(kezelésére.)

185. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„106/F. § (1) A kincstár jogszabály alapján a feladatkörét érintő, természetes személyeknek jogszabályban

meghatározott feltételekkel nyújtott bármely – összegszerűen meghatározott – támogatással, juttatással,

hozzájárulással, kedvezménnyel vagy engedménnyel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: támogatás)

összefüggésben általa nyilvántartott, a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tájékoztatás céljából kezelheti

a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a támogatások nyújtásához és annak ellenőrzéséhez szükséges időtartamban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célból

a) a természetes személyazonosító adatok,

b) a DÁP tv. szerinti kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség adatok,

c) az elektronikus levelezési cím, valamint

d) a lakóhely vagy az ettől eltérő, értesítési címként megadott cím adatok

kezelhetőek.

(3) Az (1) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a természetes személy valamely támogatás

igénybevételére vonatkozó szándékát bejelentette, és a kincstár az adott támogatásra vonatkozó rendelkezések

alapján jogosult a bejelentett adatok kezelésére. A kezelhető adatkörökre vonatkozóan a (2) bekezdést az adott

támogatásra vonatkozó rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel vagy eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a kincstár nem rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott érintetti kör vonatkozásában

a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adattal, úgy a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatot kezelő állami

szervezettől, illetve a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó

tárhely szolgáltatójától adatszolgáltatást kérhet. Amennyiben a kincstár a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatkörrel

teljes mértékben nem rendelkezik, a rendelkezésre álló azonosító adatokat felhasználhatja az adatszolgáltatás

kéréséhez. Az adatszolgáltatás érdekében, az annak teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamban

kezelhetők a DÁP tv. 25. §-a szerinti ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzített adatok.

(5) A (4) bekezdés alapján megkeresett szervezet vagy szolgáltató köteles az adatszolgáltatást haladéktalanul,

de legfeljebb nyolc napon belül teljesíteni.

(6) A kincstár a (4) bekezdés szerint átvett adatokat az (1) bekezdés szerinti érintetti kör vonatkozásában már

kezelésében lévő személyes adatokkal együtt, az azok megőrzésére vonatkozó időtartamban tárolja, és kizárólag

jogszabályi felhatalmazás alapján, jogszabályban előírt feladatainak ellátása céljából használhatja fel.

(7) A kincstár az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a Kormány tagja felkérésére, az államháztartásért felelős miniszter

utasítása alapján teljesíti.

(8) A kincstár nem teljesíti a tájékoztatást azon személy részére, aki a tájékoztatás időpontját megelőzően legalább

30 nappal a kincstár részére írásban, neve, valamint természetes személyazonosító adatai és a tájékoztatással

érintett elérhetősége megadásával nyilatkozik arról, hogy az adott támogatás, juttatás tekintetében tájékoztatásra

nem tart igényt. A kincstár a nyilatkozatban megadott adatok kiegészítését kizárólag abban az esetben kérheti, ha

a megadott adatok alapján nem tudja kétséget kizáróan beazonosítani a tájékoztatás mellőzését kérő személyt.

A kincstár a nyilatkozatok adatait azok visszavonásáig, a tájékoztatás nyújtásának mellőzése céljából kezeli, azokat

más célból nem kezelheti és más szerv részére nem továbbíthatja.”

186. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 70. § (6) bekezdésében az „egyike nyilvános” szövegrész helyébe az „egyike, valamint a belső ellenőrzési

tevékenység (5) bekezdés k) pont szerinti korlátozásának ténye nyilvános” szöveg,

b) 104. § (1) bekezdésében a „nyilvántartás közhiteles” szövegrész helyébe a „nyilvántartás – a Kormány

rendeletében meghatározott adatok tekintetében és kivételével – közhiteles” szöveg,

c) 106/D. § (2) bekezdésében az „a), b), d) és e) pontja” szövegrész helyébe az „a), b), d), e) és f ) pontja” szöveg,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8257

d) 109. § (1) bekezdés 39. pontjában a „bejegyzendő adatok” szövegrész helyébe a „bejegyzendő közhiteles és

nem közhiteles adatok” szöveg

lép.

79. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

187. §

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/I. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartása – a természetes személyazonosító

adatok, az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, az adószám és az adóazonosító kivételével – közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

80. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

2012. évi II. törvény módosítása

188. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi

II. törvény 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„150. § (1) A szabálysértési nyilvántartási rendszer a személyazonosító adatok nyilvántartásából, a szabálysértési

nyilvántartásokból, valamint a szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásából áll.

(2) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező szabálysértési nyilvántartások hatósági nyilvántartások.

Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások – a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az azokban

kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.

(3) A személyazonosító adatok nyilvántartásában kezelt

a) személyazonosító,

b) lakcím és értesítési cím, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazó

adatok abban az esetben közhitelesek, ha nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy

az idegenrendészeti nyilvántartásokban.

(4) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásában nyilvántartott gépjármű egyedi

azonosító adata abban az esetben közhiteles, ha nem szerepel a közúti közlekedési nyilvántartásban.

(5) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt személy-azonosító

adatok abban az esetben közhitelesek, ha nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban.

(6) A szabálysértési nyilvántartási rendszer tekintetében az adatkezelői feladatokat a Kormány által rendeletben

kijelölt szerv (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartó szerv) látja el. A szabálysértési nyilvántartó szerv

a szabálysértési nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási

szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti

adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak

szerint egyedi felmentést kap.

(7) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező nyilvántartások törvényességi felügyeletét a Legfőbb

Ügyészség látja el.

(8) A nyilvántartott személy személyazonosító adatait a szabálysértési nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus

azonosító (a továbbiakban: kapcsolati kód) rendeli hozzá a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adataihoz.”

81. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

189. §

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 16. §-a helyébe a következő

rendelkezés lép

„16. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatbázis a 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(2) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatbázis az alapponthálózati pontok adatai tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartás.

(3) A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatbázis a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalom fennállása,

az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(4) A 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatbázisok a 18. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalom

fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.

8258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

(5) A 3. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti adatbázis állami alapadat-tartalma, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(6) A 3. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatbázis adattartalma a 21. § (3) bekezdése szerinti földrajzi nevek

fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(7) A 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adatbázisok adatai fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(8) A 3. § (1) bekezdés c) és i) pontja szerinti adatbázisokban tárolt adatok hiteles alapul szolgálnak a térképi

adatbázisok felújítására, kijavítására, új térképi adatbázisok készítésére.

(9) Az állami alapadatokat és adatbázisokat az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása, az ingatlan-

nyilvántartási célú munkák végrehajtása, valamint az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során

kötelezően kell használni.

(10) Hatósági eljárásban csak az adatbázisokat kezelő szervek által szolgáltatott hitelesített állami alapadatok

használhatók fel.

(11) A hitelesített állami alapadatok csak egy hatósági eljárásban használhatóak fel.”

190. §

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 25/A. § (5) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(5) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhitelesnek minősül.”

82. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

191. §

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(2) A műszaki biztonsági hatóság nyilvántartást vezet a berendezések kötelező műszaki biztonságtechnikai

felülvizsgálatát végző ellenőrökről (a továbbiakban: ellenőrök). A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység

megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza

az ellenőr születésének helyét és időpontját, valamint képesítésének megnevezését.”

83. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek

az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

192. §

Hatályát veszti az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek

az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény

a) 9. § (1) bekezdésében az „ , a szolgálati igazolványok hitelességének” szövegrész,

b) 9. § (2a) bekezdése.

84. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló

2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

193. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi

CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(A Hatóság)

„l) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekről nyilvántartást vezet

és kötelezettségeik teljesítését ellenőrzi,”

194. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi

CXXXIV. törvény 15/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A dohánytermék-kiskereskedő a tevékenységével közvetlen összefüggésben kizárólag

a) a kiskereskedelemben általában szokásos árrés vagy a kiskereskedelmi tevékenység végzésével általában

összefüggő kedvezmény biztosítását,

b) jogszabály által meghatározott kereskedelmi árrés biztosítását,

c) a polckép-szerződés alapján a szerződéses szolgáltatás ellenértékeként nyújtott összeget

fogadhatja el.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8259

195. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi

CXXXIV. törvény 15/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az érintett termékeket a Hatóság hatósági azonosító számmal látja el.”

(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi

CXXXIV. törvény 15/J. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a termékregisztrátor azonosításához szükséges adatokat,

b) a bejelentett termék – nyilvántartásba vételekor kapott – hatósági azonosító számát,

c) a bejelentett termék nyilvántartásba vételének időpontját,

d) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.”

196. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi

CXXXIV. törvény a következő 20. §-sal egészül ki

„20. § (1) A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a dohánytermék-kiskereskedő

aa) nevét vagy cégnevét,

ab) cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

ac) székhelyét,

ad) adószámát,

ae) kapcsolattartásra szolgáló telefonszámát és e-mail címét,

b) a dohánybolt vagy elkülönített hely

ba) címét,

bb) dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyének számát,

bc) dohánytermék-kiskereskedelmi engedélye érvényességének kezdetét és végét, valamint

c) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(2) A Hatóság a 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön

feljogosított személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a feljogosított személy

aa) nevét vagy cégnevét,

ab) cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

ac) székhelyét,

ad) adószámát,

ae) kapcsolattartásra szolgáló telefonszámát és e-mail címét,

b) a dohánytermék értékesítési hely

ba) címét,

bb) létesítésének alapját képező kijelölési okirat számát, érvényességének kezdetét és végét,

c) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjában meghatározott adatok

tekintetében, a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott adatok

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(4) A Hatóság az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat, valamint

a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat hivatalos honlapján közzéteszi.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja a dohánytermék-kiskereskedőre és a 10. § (1) bekezdése

szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekre vonatkozó

információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági és ellenőrzési feladatainak ellátása.

(6) A 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított

személy a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon

belül bejelenti a Hatóság részére.

(7) A Hatóság

a) a dohánytermék-kiskereskedő (1) bekezdés szerinti adatait a koncessziós szerződés megszűnését követő,

b) a 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított

személy (2) bekezdés szerinti adatait a 10. § (1) bekezdése szerinti külön feljogosítás megszűnését követő

8260 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

öt év elteltével törli a nyilvántartásból.

(8) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat a Hatóság

elnökének rendelete határozza meg.”

197. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi

CXXXIV. törvény 26. §-a a következő i) ponttal egészül ki

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)

„i) a 15/J. § (1) bekezdése, valamint a 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére és a nyilvántartások

személyes adatnak nem minősülő adattartalmára”

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)

198. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi

CXXXIV. törvény 16/B. § (1) bekezdésében a „17. §-ban” szövegrész helyébe az „a 17., 18., 20. és 22. §-ban” szöveg lép.

199. §

Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló

2012. évi CXXXIV. törvény

a) 14/A. §-a,

b) 15/I. § (3) bekezdése.

85. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

módosítása

200. §

Hatályát veszti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

1. § (6) bekezdése.

86. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

201. §

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 74. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról vezetett nyilvántartás a (2) bekezdés a)–d) pontja

szerinti adatok tekintetében közhiteles.”

202. §

Hatályát veszti a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

a) 74. § (1) bekezdésében a „közhiteles” szövegrészek,

b) 74. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész.

87. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

203. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A (2) bekezdés 12. pontja szerinti, a 80. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal vezetett, és a 83/A. § alapján

az OKIR publikus felületén közzétett nyilvántartás – a (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt adatokat ide nem

értve – közhiteles hatósági nyilvántartás.”

(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki

„(11) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásban a nyilvántartásba való felvétel és az onnan való törlés időpontja

közhiteles adat.”

204. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 79. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4a) A hulladékgazdálkodási hatóság felveszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba azokat az e törvény szerinti

engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozásokat,

amelyek a koncesszorral, illetve koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen

vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat egyes elmeinek ellátására kötött

hatályos szerződéssel rendelkeznek. A hulladékgazdálkodási hatóság vezeti, naprakészen tartja és nyilvánosan

hozzáférhetővé teszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartást. A nyilvántartásba való felvétel és az onnan való törlés

időpontja közhiteles adat.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8261

205. §

Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/D. § (2) bekezdése.

88. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási

határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

206. §

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat

végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 31/B. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés c) pont cg) és ch) alpontja, továbbá

a (2) bekezdés d) pont dd) alpontja, valamint az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kibocsátásra vonatkozó

adatok tekintetében közhiteles.”

89. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

207. §

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/B. §-a a következő

(4a) bekezdéssel egészül ki

„(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés e), f ), valamint h)–j) pontjában meghatározott adatok

tekintetében közhiteles nyilvántartás.”

208. §

Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/B. §

(2) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész.

90. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény

módosítása

209. §

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 42. § (9a) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(9a) Az adó- és vámhatóság (a továbbiakban: NAV) a záradékolt nyilatkozatokról – a cégnyilvántartásban szereplő

közhiteles adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”

91. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

210. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) A központi névjegyzék a 2. melléklet g)–j), m), n) és p) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

211. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása a 2/A. melléklet h) és i) pontjában meghatározott

adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

212. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák elektronikus nyilvántartását

– a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda és a nyilvántartásba vevő választási bizottság

mellett működő választási iroda vezeti. A jelöltek, jelölő szervezetek adatait a Nemzeti Választási Iroda a központi

névjegyzékből, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából

veszi át.”

(2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 135. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása a 4. melléklet a) pont ac) és ah) alpontjában, valamint

a 4. melléklet e) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

213. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 207. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki

„(7) A képviselők nyilvántartása a 9. melléklet h)–k) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül.”

8262 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

92. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló

2013. évi LXVII. törvény módosítása

214. §

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény

21. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki

„(3b) A nyilvántartás az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok

vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

93. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

215. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

a) 11/A. § (1) bekezdésében az „elektronikus” szövegrész helyébe a „közhiteles” szöveg,

b) 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait és” szövegrész helyébe

a „felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait, a nyilvántartás közhiteles adatait és” szöveg,

c) 28. § (3) bekezdés d) pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes szabályait, valamint

a nyilvántartás közhiteles adatait” szöveg

lép.

94. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló

2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

216. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi

LXXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A körözési nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nyilvántartás) – a nyilvántartás használatára jogosultak

nyilvántartása és a 4. § (5) bekezdése szerinti összehasonlítás eredményeként rögzített, módosított vagy javított

adattartalom kivételével – közhiteles, hatósági nyilvántartás.”

95. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

217. §

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 33. § (2) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában – az (1) bekezdés b) pont

ba) és bb) alpontjában, valamint az (1) bekezdés g)–i) és m) pontjában meghatározott adatok kivételével –

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

218. §

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 56. § (10) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(10) A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (9) bekezdés a) és f )–i) pontjában meghatározott adatok

vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

96. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

219. §

Hatályát veszti a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 4. § (14) bekezdése.

97. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény

módosítása

220. §

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 10. § (2) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása az (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti adatokat – az előzetes

jognyilatkozatot (visszavonását, módosítását) okiratba foglaló szerv (személy) székhelye kivételével – közhitelesen

tartalmazza.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8263

98. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes

rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

221. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről

és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(Az ingatlanügyi hatóság a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek – ide nem értve az erdő művelési ágban

nyilvántartott földrészleteket – használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő,

de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza)

„a) a földhasználó által használt földterület adatait;”

222. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről

és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 100. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A nyilvántartás tartalmazza

a mezőgazdasági üzemközpont esetén)

„ca) az üzemközpont helyét,”

223. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről

és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 93. §-ában a „természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek

esetében az” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint az ingatlan-

nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok, gazdálkodó szervezetek esetében a székhely és az” szöveg,

b) 100. § (1) bekezdésében a „természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint

a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével –” szövegrész helyébe a „személyiadat-

és lakcímnyilvántartásban, valamint az ingatlan-nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok, a gazdálkodó

szervezetek esetében a székhely és az azonosító adatok, továbbá a mezőgazdasági üzemközpont esetén

az azon fennálló használat jogcíme kivételével –” szöveg

lép.

99. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

224. §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 204/A. §-a a következő

(6b) bekezdéssel egészül ki

„(6b) A hatósági vizsga sikeres letételét a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a bizonyítvány számát,

továbbá a vizsga típusát és időpontját tartalmazó hatósági bizonyítvány igazolja, melyről a hatóság nyilvántartást

vezet. A nyilvántartás a bizonyítvány száma, vizsga típusa és időpontja tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartás.”

100. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények

módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

225. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló

2014. évi XVI. törvény 164. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) A nyilvántartás az (1) bekezdés b) pont ba), bl) és bm) alpontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.”

101. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer

továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

226. §

Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer

továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 22. § (3) bekezdése.

8264 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

102. Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosítása

227. § (1) Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az ETT nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek

a) az európai területi társulás neve, székhelye,

b) az európai területi társulásban részt vevő tag neve, székhelye,

c) az európai területi társulás célkitűzése és feladata,

d) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának, törlésének ténye, az erről szóló határozat száma és

jogerőre emelkedésének napja,

e) az európai területi társulás működésének időtartama,

f ) az európai területi társulás igazgatójának neve,

g) az európai területi társulás igazgatójának lakóhelye,

h) az európai területi társulás igazgatója képviseleti jogának gyakorlási módja (önálló vagy együttes),

i) az európai területi társulás elfogadott egyezménye és alapszabálya,

j) az európai területi társulás nyilvántartásba vételének időpontja,

k) az európai területi társulás nyilvántartási száma,

l) az európai területi társulás végelszámolásának, csődeljárásának, valamint felszámolásának kezdete,

m) az európai területi társulás megszűnésének időpontja.”

(2) Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) Az ETT nyilvántartás – a (2) bekezdés g) pontjában szereplő adat kivételével – közhiteles.”

(3) Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki

„(6) Ha a (2) bekezdés b) és f ) pontjában szereplő adat más jogszabállyal rendszeresített nyilvános és közhiteles

nyilvántartásban is szerepel, az adatok közötti eltérés fennállása esetén ezen utóbbi adatot kell irányadónak

tekinteni.”

103. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény

módosítása

228. §

Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 8. § (7) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(7) A NEK központi nyilvántartás a kártyafelhasználói regisztráció időpontja és

a) a (2) bekezdés b) pont bc)–be) alpontjában és a (2) bekezdés c) pont cc)–cf ) alpontjában foglalt adatok,

b) a (3) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontjában és a (3) bekezdés c) pont cb)–ce) alpontjában foglalt adatok, valamint

c) a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok

tekintetében – amennyiben más, az igazolvány adatairól vezetett nyilvántartás a felsorolt adatkört nem közhiteles

adatként tartalmazza – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

104. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

229. §

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 430. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki

„(6b) A hatósági vizsga sikeres letételét a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a bizonyítvány számát,

továbbá a vizsga típusát és időpontját tartalmazó hatósági bizonyítvány igazolja, melyről a hatóság nyilvántartást

vezet. A nyilvántartás a bizonyítvány száma, vizsga típusa és időpontja tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartás.”

105. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló

2015. évi XLII. törvény módosítása

230. §

Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló

2015. évi XLII. törvény 109. § (8) bekezdése.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8265

106. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

231. §

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. §-a a következő (4g) bekezdéssel egészül ki

„(4g) A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában az energiamegtakarításra vonatkozó adat közhiteles

adat.”

232. §

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki

„(9) A nyilvántartás az energetikai felülvizsgálói tevékenység végzésére való jogosultság ténye, valamint annak

keletkezési és megszűnési időpontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

233. §

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (4) bekezdésében a „felülvizsgálati jelentést” szövegrész

helyébe a „jelentést” szöveg lép.

234. §

Hatályát veszti az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43/A. § (6) bekezdése.

107. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi

szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

235. §

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló

2015. évi XCVII. törvény 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki

„(4a) A névjegyzék a szaktanácsadó névjegyzékszáma és szakterülete tekintetében közhiteles nyilvántartásnak

minősül.”

108. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

236. §

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 8. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

„8. ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által

vezetett országos központi nyilvántartás,”

237. §

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel

egészül ki

„(2a) Az ARE nyilvántartás a (2) bekezdés a), b) és h)–s) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül, a (2) bekezdés c)–g), t) és u) pontjában meghatározott adatok közül az adós,

adóstárs, az adós mellett kötelezettségvállalóként bekapcsolódó egyéb kötelezett és a be nem kapcsolódó egyéb

kötelezett természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a főhitelező neve, székhelye, valamint a hitelező neve,

székhelye, lakóhelye, bírósági vagy hatósági nyilvántartási száma tekintetében nem minősül közhitelesnek, a többi

adat tekintetében közhitelesnek minősül.”

238. §

Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 16. § (1) bekezdésében

a „közhiteles” szövegrész.

109. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

239. §

Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (8) bekezdés g) pontjában az „és az Európai

Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony”

szövegrész.

110. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

240. §

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. § (5) bekezdésében a „levélcímének kivételével”

szövegrész helyébe a „levélcímének, székhelyének és telephelyének kivételével” szöveg lép.

8266 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

111. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

241. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

242. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 11. § (3) bekezdésében az „1.21–1.24.” szövegrész helyébe

az „1.22–1.24.” szöveg lép.

243. §

Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklet 1.21. pontja.

112. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

244. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett engedélyszámára vagy

nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék, berendezés vagy

tevékenység megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély

hatályosságára vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az állami adó- és

vámhatóság ezen adatokat az ellenőrzés érdekében, az engedély hatályvesztését vagy a nyilvántartásból történő

törlést követő 5 évig kezeli.”

113. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló

2016. évi XCIII. törvény módosítása

245. §

A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 107. §-a

a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A nyilvántartás a (2) bekezdés c) pontja szerinti adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

246. §

Hatályát veszti a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény

107. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész.

114. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

2017. évi LIII. törvény módosítása

247. §

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

76/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„76/D. § (1) A nyilvántartás tartalmazza

a) a 76/C. § (3) bekezdésében foglalt adatokat,

b) a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,

c) a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,

d) a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő körülményeket.

(2) A székhelyszolgáltatók nyilvántartása a nyilvántartásba vétel napja és a nyilvántartásból való törlés napja

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

115. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

248. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„125. § [Az adóhatósági nyilvántartási bejegyzésre vonatkozó szabályok]

(1) Az adóhatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül.

(2) Az adóhatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozatra vonatkozó

– a döntés tartalma, véglegessége, kijavítása, kiegészítése és saját kézbesítő útján történő kézbesítése tárgyában

irányadó – rendelkezéseket nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján véglegessé

válik.

(3) Az adózó jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét

vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az adózóval közölték.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8267

249. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 125/A. §-sal egészül ki

„125/A. § [Az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartások közhitelessége]

Az állami adó- és vámhatóság által vezetett, illetve működtetett

a) adóalanyok törzsnyilvántartása az adószám, az adóazonosító jel, a közösségi adószám és a csoportazonosító

szám,

b) adószámla nyilvántartás az adónem egyenleg és adószámla egyenleg, a felszámított, illetve előírt késedelmi

pótlék, az elévült tartozás és túlfizetés,

c) köztartozásmentes adózói adatbázis a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel napja,

d) be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók listája a jogsértést megállapító határozat véglegessé

válásának napja, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napja és a közzététel napja,

e) rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének meg nem felelő adózók listája a jogsértést megállapító

határozat véglegessé válásának napja és a közzététel napja

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

250. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 128. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha)

„f ) az állami adó- és vámhatóság az adópolitikáért felelős miniszter utasítása alapján tájékoztatást teljesít

a jogszabályban meghatározott adókedvezménnyel, adóalap-kedvezménnyel vagy adómentességgel érintett

adózók, továbbá az érintettek számára választható, kedvezményes adózási szabályok hatálya alá tartozók számára,”

251. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

a) 249. § (2) bekezdésében az „– azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként

közhitelesnek minősít –” szövegrész helyébe az „a 255. § (1) bekezdés a), d), g) és h) pontjában foglalt adatok

tekintetében” szöveg,

b) 260. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „számát” szövegrész helyébe a „számát és az adatbázisba történő

felvétel napját” szöveg

lép.

116. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

252. §

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

lép

„(8) A vámhatóság vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés alapján EORI számot állapít meg a Vámkódex

9. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben. Az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartás

az EORI szám és a VPID szám tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

253. §

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 208. § (2) bekezdésében az „– azon adat kivételével,

amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít –” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés

d) pontjában foglalt adatok tekintetében” szöveg lép.

117. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

254. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az oktatási nyilvántartás elektronikus formában létrehozott, az e törvényben, valamint mellékleteiben közhiteles

adatként meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás, amelynek célja

a) a természetes személy oktatási nyilvántartásban kezelt 2. § szerinti személyes adatainak azonosítás, ellenőrzés,

az adat pontosítása, időszerűségének biztosítása céljából való megfeleltetése az adatokat nyilvántartó szerv

adataival;

b) a szakrendszeri nyilvántartások ágazati működtetése, ennek keretében a szakrendszeri nyilvántartásokban kezelt

– törvény eltérő rendelkezése hiányában – az oktatási azonosító szám útján megszemélyesített

ba) adatok elektronikus ügyintézés szerinti egységes adatszolgáltatásának, információátadásának megteremtése,

bb) adatoknak – személyes azonosításra alkalmatlan módon – megvalósuló összekötése, rendszerezése,

bc) adatok statisztikai célú, tudományos kutatás céljára történő felhasználása.”

8268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

255. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„2. § (1) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban az 1. § (1) bekezdése szerinti

célból a természetes személy alábbi adatait kezeli

a) családi és utónév,

b) születési családi és utónév,

c) anyja születési családi és utóneve,

d) születési hely,

e) születési idő,

f ) állampolgárság(ok),

g) nem,

h) lakóhely és a tartózkodási hely címe,

i) külföldi állampolgár esetén a szálláshely adatai,

j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,

k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka,

l) oktatási azonosító szám,

m) az azonosításhoz szükséges kapcsolati kódok,

n) a 4. § (1) bekezdése szerinti szakrendszerek 1–6. mellékletben meghatározott adatai.

o) nyilvántartás jogcímének adata.

(2) Az (1) bekezdés a)–g) pontjában szereplő adat közhiteles adatnak minősül azon természetes személyek

tekintetében, akik nem szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti

nyilvántartásban vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldön élő természetes személyek

nyilvántartásában. Közhiteles továbbá az (1) bekezdés l) pontja szerinti adat.”

256. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„3/C. § Az oktatási személyi nyilvántartás az oktatási nyilvántartás 2. § (1) bekezdés a)–o) pontjában meghatározott

adatokat tartalmazó szakrendszer, amely biztosítja a 4. § (1) bekezdés szerinti szakrendszerek részére ezen adatok

átadását, illetve ezen adatokkal való egyezőség ellenőrzését.”

257. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. §-a a következő (7)–(17) bekezdéssel egészül ki

„(7) A tanulói nyilvántartás az 1. melléklet I. Tanulói nyilvántartás rész b)–d) és f )–m) pontjában meghatározott

adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(8) Az alkalmazotti nyilvántartás az 1. melléklet II. Alkalmazotti nyilvántartás rész b), c) és f )–m) pontjában

meghatározott adatok, valamint az 1. melléklet II. Alkalmazotti nyilvántartás rész e) pontja szerint a munkáltató

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(9) Az érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és a törzslapkivonatokról vezetett központi érettségi

nyilvántartás az 1. melléklet V. Érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról vezetett

központi érettségi nyilvántartás rész b)–k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles

nyilvántartásnak minősül.

(10) Az országos köznevelési szakértői névjegyzék az 1. melléklet VII. Országos köznevelési szakértői névjegyzék rész

e)–g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(11) Az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék az 1. melléklet VIII. Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék

rész e)–g) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(12) A köznevelési szaktanácsadói névjegyzék az 1. melléklet IX. Köznevelési szaktanácsadói névjegyzék rész e) és

f ) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(13) A pedagógusminősítési nyilvántartás az 1. melléklet XII. Pedagógusminősítési nyilvántartás rész 2. pont

f ) alpontja – a minősülő természetes személyazonosító adatai, valamint az oktatási azonosító kivételével –, valamint

a 3. pont 3.17. alpontja esetében meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(14) Az óvodába járni köteles gyermekek nyilvántartása az 1. melléklet XIV. Óvodai nevelésben részvételre kötelezett

gyermekek nyilvántartása rész c)–e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak

minősül.

(15) A tanköteles gyermekek nyilvántartása az 1. melléklet XV. Tanköteles gyermekek nyilvántartása rész

c)–e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8269

(16) A pedagógiai szakszolgálatok által alkalmazott integrált nyomon követő rendszer a 2. melléklet 1.2, 1.3, 2. és

3. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(17) Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere a 4. melléklet 2.1.1–2.1.12. pontjában

meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás.”

258. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(18) A Felsőoktatási felvételi alrendszer a személyes adatot az adott felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési

határidejétől számított három évig kezeli.”

259. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(4) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(5) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 5. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(6) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

260. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. melléklet 1.1. pont a) alpontjában a „száma;”

szövegrész helyébe a „száma, állampolgársági adatai, lakcím adatai, társadalombiztosítási azonosító jele;” szöveg lép.

118. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása

261. §

A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 50. § (1) bekezdésében a „tevékenység,

az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével

kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony” szövegrész helyébe a „tevékenység és az állami projektértékelői

jogviszony” szöveg lép.

119. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

262. §

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

a) 95. § (5) bekezdésében a „jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa

2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony” szövegrész

helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg,

b) 280. § (1) bekezdés 34. pontjában a „jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió

Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony”

szövegrész helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg

lép.

120. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló

2018. évi CXXXIX. törvény módosítása

263. §

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. §

(1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„h) a beépítésre szánt terület növekményének mértékét érintő közhiteles nyilvántartás adatkörét.”

264. §

Hatályát veszti a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi

CXXXIX. törvény 40. § (5) bekezdésében az „és szabadon hozzáférhető” szövegrész.

121. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

265. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„31. a duális képzőhelyek nyilvántartásának – személyes adatnak nem minősülő – adattartalmát, a közhiteles adatok

körét, a nyilvántartásba-vételi eljárás részletes szabályait, a szakirányú oktatási célt szolgáló tanműhelyként történő

8270 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

nyilvántartásba vétel feltételeit, a duális képzőhely felelősségbiztosításának mértékét és a duális képzőhelyek

ellenőrzésének részletes szabályait,”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„46. a szakképzés információs rendszerében tárolt – személyes adatnak nem minősülő – adatok körét, azok

közhitelességét, közzétételének és továbbításának módját,”

266. §

Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 82. § (4) bekezdése.

122. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló

2019. évi CVII. törvény módosítása

267. §

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény

a) 51. § (2) bekezdésében a „jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa

2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony” szövegrész

helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg,

b) 103. § (1) bekezdés 4. pontjában a „jogviszony , az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió

Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony”

szövegrész helyébe a „jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony” szöveg

lép.

123. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló

2019. évi CXXII. törvény módosítása

268. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

57. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) A TAJ nyilvántartás a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adat tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartás.”

269. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok

ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából a TAJ számmal rendelkező

természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását kell nyilvántartani

1. TAJ szám,

2. név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),

3. anyja születési neve,

4. születési hely (születés országa, születési hely),

5. születési idő,

6. állampolgárság,

7. nem,

8. családi állapot,

9. címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma),

10. külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,

11. külföldön történő letelepedés időpontja, időpontjai,

12. nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, adatforrás),

13. nyilvántartásba vételi adatok (nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, személyiadat- és lakcímnyilvántartás

kapcsolati kódja, valamint az összerendelési nyilvántartás titkosított kapcsolati kódja)

14. a nyilvántartásba történő bekerülés oka,

15. kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma,

16. TAJ érvényesség státusza,

17. érvényesség kezdeti dátuma,

18. érvénytelenítés dátuma,

19. érvénytelenítés oka,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8271

20. érvénytelenítést megalapozó dokumentum típusa, azonosítója,

21. elhalálozás időpontja és helye

22. a 2–21. pontban felsorolt adatok változásbejegyzésének időpontja,

23. foglalkozás, munkakör, tevékenység,

24. munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím.”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) Az egészségbiztosítási nyilvántartás a (2) bekezdés 13–19., 22. és 24. pontja szerinti adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) Az állami adó- és vámhatóság adóigazgatási eljárás, adategyeztetés és járulékfizetési kötelezettség

teljesítésének vizsgálata, valamint biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatos adategyeztetés céljából jogosult

a (2) bekezdés 1–5., 14., 16–19. pontjában felsorolt adatok és a (2) bekezdés 2–5., valamint 16–19. pontjában

felsorolt adatok változásbejegyzésének időpontja, továbbá a (2) bekezdés 23. és 24. pontjában felsorolt adatok

kezelésére. Az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szerv ezen adatokról az állami adó- és vámhatóság részére

egyedi megkeresés alapján elektronikus úton adatot szolgáltat.”

(4) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési ellátásra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából

jogosult a (2) bekezdés 1–5., 23. és 24. pontjában megjelölt adatok kezelésére. Az egészségbiztosítási nyilvántartást

vezető szerv ezen adatokról az állami foglalkoztatási szerv részére egyedi megkeresés alapján elektronikus úton

adatot szolgáltat.”

270. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

61. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A” szövegrész helyébe a „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a” szöveg

és a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg lép.

271. §

Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló

2019. évi CXXII. törvény

a) 6. § (1) bekezdés j) pontjában az „ , illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével

kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban” szövegrész,

b) 59. § (2) bekezdése,

c) 60. § (4) bekezdése.

124. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása

272. §

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 11. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki

„13/A. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban nyilvántartott mezőgazdasági

őstermelők (2) bekezdésben meghatározott adatait tájékoztatás céljából kezelheti a tájékoztatás teljesítéséhez

szükséges időtartamban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célból

a) a természetes személyazonosító adatok,

b) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti

kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség adatok,

c) az elektronikus levelezési cím, valamint

d) a lakóhely vagy az ettől eltérő, értesítési címként megadott cím adatok

kezelhetők.

(3) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendelkezik a tájékoztatás teljesítéséhez szükséges,

a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adattal, úgy a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatot kezelő állami

szervezettől, illetve a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó

tárhely szolgáltatójától adatszolgáltatást kérhet.

(4) A (3) bekezdés alapján megkeresett szervezet vagy szolgáltató köteles az adatszolgáltatást haladéktalanul,

de legfeljebb nyolc napon belül teljesíteni.

8272 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a tájékoztatást a Kormány tagja felkérésére, az agrárpolitikáért felelős

miniszter utasítása alapján teljesíti.”

273. §

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 12. § (1) bekezdésében a „13. § (1) bekezdésének 1. pont

h) alpontjában,” szövegrész helyébe a „13. § (1) bekezdés” szöveg lép.

125. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény

módosítása

274. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdés

c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(A NAV személyi állománya)

„c) a NAV tisztjelölti szerződéses állományában (a továbbiakban: a NAV tisztjelölti állománya) tisztjelölti szerződéses

jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) álló pénzügyőr tisztjelöltekből”

(áll.)

275. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdés

33a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(E törvény alkalmazásában:)

„33a. tisztjelölt: a rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy, aki a képzés időtartama alatt

hallgatói jogviszonyban és a XXVII. Fejezetben meghatározottak szerinti szerződéses jogviszonyban áll;”

276. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 241. §

(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy a NAV-val a képzés időtartamára

az ezen alcím szerinti szerződéses jogviszonyt létesít. A tisztjelölt személyügyi nyilvántartását, tisztjelölti

jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a NAV végzi. A tisztjelölt felett a munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV

elnöke.”

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 241. §

(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A tisztjelölti jogviszony létesítésére irányuló szerződést (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés)

és annak módosítását írásba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell különösen a tisztjelölti jogviszony

kezdetének napját, a próbaidő tartamát, a rendfokozatot, az illetményt, a szolgálatteljesítési helyet és a rendészeti

szakképzettség megszerzésére vonatkozó határidő lejártának napját.”

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 241. §-a

a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki

„(3a) A tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági

szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni.

A NAV köteles a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően I. besorolási osztályba

tartozó pénzügyőri munkakörbe kinevezni, és a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni.

(3b) A szerződést módosítani csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és a tisztjelölt közös megegyezésével lehet.

A szerződés módosítását írásba kell foglalni. Nem kell a tisztjelölt beleegyezése az illetmény, a rendfokozat,

a szolgálatteljesítési hely módosításához, továbbá az e törvény szerinti, vagy e törvény végrehajtására kiadott

jogszabály szerinti munkáltatói intézkedéshez.”

(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 241. §

(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(7) A tisztjelölt részére a rendészeti alapfelkészítést tartalmazó hat hónap idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő

alatt a szerződést bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja. A próbaidő alatt fel kell mondani

a szerződését annak, aki a rendészeti alapfelkészítést vagy a „Tisztjelölt” vizsgát önhibájából nem teljesíti.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8273

277. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 242. §

(1) bekezdése a következő e) és f ) ponttal egészül ki

(A tisztjelölti jogviszony megszűnik)

„e) a törvény erejénél fogva e törvényben meghatározott esetekben,

f ) a szerződés felmondásával.”

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 242. §

(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A szerződést fel kell mondani, ha a tisztjelölt

a) nemzetbiztonsági szempontból a tisztjelölti szolgálatra alkalmatlanná vált, az életvitele nem kifogástalan vagy

a 241. § (6) bekezdése szerinti esküt nem teszi le,

b) a képzési idő alatt a jogszabályban előírt, egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági követelményeknek

nem felel meg.”

278. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 242/B. §

(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A megtérítési kötelezettség részbeni vagy teljes megfizetése alól a munkáltatói jogkör gyakorlója – miniszteri

rendeletben meghatározott rendben – a tisztjelöltet kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülményeire

figyelemmel mentesítheti. A tisztjelölt a kérelme nélkül is részben vagy teljesen mentesíthető a megtérítési

kötelezettség alól, ha a 242. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmatlanságot okozó állapot kialakulásában

a közrehatása nem állapítható meg.”

279. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő

257/C. §-sal egészül ki

„257/C. § [Átmeneti rendelkezések a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló

2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvényhez]

(1) A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel

összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvény hatálybalépését megelőző napon

tisztjelölti jogviszonyban álló tisztjelölt jogviszonya a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes

vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvény

hatálybalépésének napján a törvény erejénél fogva átalakul szerződéses tisztjelölti jogviszonnyá.

(2) A tisztjelöltet legkésőbb 2025. november 15-ig írásban tájékoztatni kell a tisztjelölti jogviszonyát érintő

módosítás tartalmi elemeiről és gondoskodni kell a szerződés aláírásáról. Ha a tisztjelölt az előírt határnapig

a szerződést nem kívánja aláírni, a tisztjelölti jogviszonya 2025. november 30. napjával megszűnik és visszatérítési

kötelezettsége keletkezik, ebben az esetben a visszatérítési kötelezettségre a 242/B. §-t kell alkalmazni.

(3) A tisztjelölti jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulásával összefüggésben a tisztjelöltnek próbaidő

nem köthető ki, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságvizsgálatokat elvégezni nem kell.”

280. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény

a) 241. § (2) bekezdésében a „Nem nevezhető ki tisztjelölti jogviszonyba” szövegrész helyébe a „Nem létesíthető

tisztjelölti jogviszony azzal” szöveg,

b) 241. § (5) bekezdésében a „kinevezési okmányt” szövegrész helyébe a „szerződést” szöveg,

c) 242/B. § (1) bekezdésében az „a 242. § (1) bekezdés b) és c) pontja, vagy 242. § (2) bekezdése” szövegrész

helyébe az „a 242. § (1) bekezdés b), c), e) vagy f ) pontja” szöveg

lép.

281. §

Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény

a) 90. § (1) bekezdés d) pontja,

b) 90. § (3) bekezdés c) pontja,

c) 242. § (3) bekezdése.

8274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

126. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás

felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása

282. §

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló

2020. évi CXXXV. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos

adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

E hatósági nyilvántartás – az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

127. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása

283. §

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A szőlő termőhelyi kataszter azon adatok tekintetében, amelyeket e törvény végrehajtására kiadott

kormányrendelet annak nyilvánít, közhitelesnek minősül.”

284. §

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) A borászati üzemengedély-nyilvántartás azon adatok tekintetében, amelyeket e törvény végrehajtására

kiadott kormányrendelet annak nyilvánít, közhitelesnek minősül. A borászati üzemengedély-nyilvántartás

e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatait, természetes személy esetén a nevét,

adóazonosítóját vagy adószámát és FELIR azonosítóját a borászati hatóság a honlapján közzéteszi.”

285. §

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) A gazdasági akta az (1) bekezdés a) pont af ) és ag) alpontja, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti

adatok, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági bizonyítványok kiállításának alapjául szolgáló,

a szőlőültetvény vagy ültetvényrész azonosítására, a szőlő és borászati termék jellemzőire és eredetére vonatkozó

adatok tekintetében – a természetes személyazonosító adatok, valamint a cégnyilvántartásban szereplő adatok

kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

286. §

Hatályát veszti a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 8. §-ában a „közhiteles” szövegrész.

128. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

287. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe

a következő rendelkezés lép

„(1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)

1. a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,

a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohánytermék-nagykereskedők egyes tevékenységei hatósági

ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,

2. az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar)

feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,

3. a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,

4. a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével,

a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és

hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával,

5. a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével,

6. a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.) 54. §

(1) bekezdése szerinti tanúsító szervezet nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével,

7. a szerkezetátalakítási szakértők hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a bíróság általi kijelölésük és hivatalból

történő kirendelésük során alkalmazott, a Hatóság által működtetett elektronikus, véletlenszerű kiválasztás

elvét alkalmazó informatikai rendszer fejlesztésével és működtetésével, egyes tevékenységeik szabályozásával,

a tevékenységük feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával,

8. nemzeti kiberbiztonsági tanúsítással, valamint a kiberbiztonsági felügyelettel,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8275

9. a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) szerinti

ESG adatszolgáltatásra kötelezettek hatósági ellenőrzésével, az ESG törvény szerinti felügyelettel, nyilvántartással

akkreditálással és szabályozással, az ESG törvény szerinti elektronikus felületek működtetésével, továbbá

az ESG törvényben meghatározott egyéb tevékenységeivel,

10. a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) szerinti kriptoeszköz átváltást

validáló szolgáltatók (a továbbiakban: kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók) felügyeletével,

11. a kereskedelemről szóló 2005. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti befektetési arannyal

folytatott tevékenységet – ideértve a bizományosi, a közvetítői, az őrzési, tárolási, szállítási és egyéb kapcsolódó

tevékenységet – végző személyek és szervezetek engedélyezésével és ellenőrzésével

kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.”

288. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) pontjában

a „szolgáltatásokra” szövegrész helyébe a „szolgáltatásokra, az Fdvtv. 15/J. § (1) bekezdése, valamint 20. §

(1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére és a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő

adattartalmára” szöveg lép.

129. A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények

módosításáról szóló 2021. évi CXLIV. törvény módosítása

289. §

A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló

2021. évi CXLIV. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki

„(6) A FIR adatainak fennállása tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”

130. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása

290. §

A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 6. melléklet 6. pont 6.1., 6.8–6.11. alpontja és a 6. melléklet 14. pontja

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

291. §

A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 10. melléklet 2–2.4. pontja és 4–7. pontja vonatkozásában közhiteles

nyilvántartásnak minősül.”

292. §

A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(1) A Honvédség központi nyilvántartó szerve a honvédségi nyugdíjasokról a Honvédség által biztosított ellátások

igénybevétele érdekében, jogosultságuk igazolására szolgáló honvédségi nyugdíjas igazolvány kiadásával

összefüggő feladatok ellátása céljából e személyek 27. melléklet 1–8., 10–13. és 16. pontja szerinti adatait és

az adatok hitelességét igazoló iratokat vagy másolataikat a jogosultság fennállása kezdetétől annak megszűnését

követő 5 évig, vagy a hiánypótlásra nyitva álló idő eredménytelen leteltéig kezeli. Ha az igazolványra jogosult

írásképtelen, cselekvőképtelen, vagy az igazolvány igénylése tekintetében cselekvőképességében korlátozott, és

ezért nevében törvényes képviselője jár el, úgy az adatkezelő a törvényes képviselő 27. melléklet 1–5. és 8. pontja

szerinti adatait és az adatok hitelességét igazoló iratokat vagy másolataikat is kezeli.”

293. §

A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 108. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(1) A Honvédség központi nyilvántartó szerve Magyarország területén működtetett katonai futárszolgálatra kijelölt

hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katona ez irányú jogosultságainak és a belföldi katonai futárszolgálat

ellátásának igazolására szolgáló igazolvány kiadásával összefüggő feladatok ellátása, valamint a biztonsági okmány

jogszerűtlen használatának vizsgálata céljából a 27. melléklet 1–8., 10–13. és 16. pontja szerinti adatokat és

az adatok hitelességét igazoló iratokat vagy másolataikat a katonai futár jogosultságának kezdetétől a jogosultság

megszűnését követő 5 évig, vagy a hiánypótlásra nyitva álló idő eredménytelen leteltéig kezeli.”

8276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

294. §

Hatályát veszti a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény

a) 101. § (6) bekezdése,

b) 102. § (8) bekezdése,

c) 103. § (9) bekezdése,

d) 105. § (7) bekezdése,

e) 106. § (8) bekezdése,

f) 107. § (4) bekezdése,

g) 109. § (7) bekezdése.

131. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint

egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló

2022. évi XXII. törvény módosítása

295. §

A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény

tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 17/C. § (5) bekezdése

a következő e) ponttal egészül ki

(Az ügyfél a Hazaváró Portálon keresztül az ügyintézés megkönnyítése céljából továbbíthatja az általa megjelölt

kormányhivatal részére)

„e) a hazatéréssel összefüggő élethelyzetéhez kapcsolódó ügyintézéshez szükséges dokumentumokat.”

132. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási

rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása

296. §

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló

2022. évi LXV. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az IIER-ben az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a támogatási azonosító tekintetében, valamint

az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott nyilvántartás – az ingatlan-nyilvántartásban szereplő közhiteles

adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az IIER-ben rögzített egyéb – más közhiteles

nyilvántartásban nem nyilvántartott – adatok, valamint fényképek, kép- és hangfelvételek, ezek metaadatai,

továbbá ezek készítésének helyére, idejére, valamint irányára vonatkozó adatok tekintetében az ellenkező

bizonyításig vélelmezni kell, hogy ezek az adatok fennállnak és valósak.”

133. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos

feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló

2023. évi IX. törvény módosítása

297. §

Hatályát veszti az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására

irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvény.

134. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános

szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása

298. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló

2023. évi XC. törvény 254. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(6) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli

állampolgár

a) családi és utóneve (nevei),

b) születési ideje,

c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),

d) állampolgársága,

e) beutazásának célja,

f ) részére kiadott (meghosszabbított) vízum érvényességi ideje és területi érvényessége

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8277

299. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló

2023. évi XC. törvény 256. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli

állampolgár

a) családi és utóneve (nevei),

b) születési ideje,

c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),

d) állampolgársága,

e) tartózkodásának célja,

f ) részére kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély, valamint mobilitási engedély száma és érvényességi

ideje,

g) szálláshelyének címe

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

300. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló

2023. évi XC. törvény 258. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli

állampolgár

a) családi és utóneve (nevei),

b) születési ideje,

c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),

d) állampolgársága,

e) részére kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma és érvényességi ideje,

f ) részére kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

301. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló

2023. évi XC. törvény 259. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli

állampolgár

a) családi és utóneve (nevei),

b) születési ideje,

c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),

d) állampolgársága,

e) részére kiadott (meghosszabbított) engedély száma és érvényességi ideje

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

302. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló

2023. évi XC. törvény 262. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatok

közül

a) a családi és utóneve (nevei),

b) a születési ideje,

c) az anyja születési családi és utóneve (utónevei),

d) az állampolgársága,

e) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama,

f ) a kiutasítás célországa,

g) a kiutasításhoz kapcsolódóan a kilépés ideje

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

8278 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

303. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló

2023. évi XC. törvény 263. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatai

közül

a) a családi és utóneve (nevei),

b) a születési ideje,

c) az anyja születési családi és utóneve (utónevei),

d) az állampolgársága,

e) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezése,

f ) úti okmányának típusa, száma és érvényességi ideje

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

304. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló

2023. évi XC. törvény 282. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„282. § A külpolitikáért felelős miniszter jogosult a 279. §-ban meghatározott szervezetek és személyek

magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolványt, okiratot kibocsátani, a kötelező

adattartalomra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett annak formátumát és kibocsátásának

eljárásrendjét megállapítani.”

305. §

Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános

szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény

a) 195. § (3) bekezdése,

b) 260. § (3) bekezdése,

c) 261. § (3) bekezdése,

135. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása

306. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 149. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a védettség létrejöttét, fennállását és megszűnésének tényét,

b) műemléki érték kategóriáját,

c) a védelem fajtáját,

d) a védettség földrészletre vonatkozó kiterjedését,

e) a védettséget megalapozó érték meghatározását,

f ) a műemlékvédelmi bírság kategóriáját,

g) az azonosításhoz szükséges adatokat és

h) a műemléki érték leírását.”

(2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 149. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) A nyilvántartás részletes adattartalmát az e törvény alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.”

(3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 149. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a)–f ) pontjában szereplő adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül. A védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható.

A védettség tényére vonatkozó adatot nyilvánosan elérhető elektronikus felületen hozzáférhetővé kell tenni.”

307. §

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 53. § (4) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész helyébe

a „kormányrendeletben meghatározottak szerint közhiteles” szöveg lép.

136. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló

2023. évi CIII. törvény módosítása

308. §

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 67. §-a

a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) A külföldi személyek nyilvántartása a digitális ügyintézés során történő személyazonosításhoz szükséges

adatokat közhitelesen igazolja.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8279

309. §

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 98. §

(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban nyilvános adatként, illetve dokumentumként közzétehető

a bizalmi szolgáltató neve, lakcíme, székhelye, nyilvántartásbavételi száma, a szolgáltatás megjelölése, nyújtásának

helye, megkezdésének időpontja, a szolgáltatási szabályzat, a szolgáltatási rend, a szolgáltatási kivonat, valamint

az általános szerződési feltétel. A bizalmi felügyelet által közzétett nyilvántartás a bizalmi szolgáltató neve, lakcíme,

székhelye kivételével közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

137. Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény módosítása

310. §

Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény 15. § (5) bekezdése helyébe

a következő rendelkezés lép

„(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a kutató személye, kutatóhelye, valamint kutatási célja tekintetében

közhiteles nyilvántartás – a Hatóság internetes honlapjáról nyilvánosan elérhető.”

311. §

Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény

a) 13. § (4) bekezdésében az „adatai nyilvánosak” szövegrész helyébe az „adatai a vitarendezési testület neve,

valamint a (3) bekezdés b) és c) pontja tekintetében közhitelesek, nyilvánosak” szöveg,

b) 14. § (4) bekezdésében az „adatai nyilvánosak” szövegrész helyébe az „adatai a megbízható bejelentő neve,

valamint a (3) bekezdés b) és c) pontja tekintetében közhitelesek, nyilvánosak” szöveg

lép.

312. §

Hatályát veszti az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény

a) 13. § (1) bekezdésében a „közhiteles hatósági” szövegrész,

b) 14. § (1) bekezdésében a „közhiteles hatósági” szövegrész.

138. A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló

környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi

felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló

2023. évi CVIII. törvény módosítása

313. §

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és

azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 39. §-a helyébe a következő

rendelkezés lép

„39. § (1) A Hatóság a vállalkozások által készített ESG beszámolókról nyilvántartást vezet, amely a következőket

tartalmazza

a) a vállalkozás neve, székhelye;

b) a vállalkozás által készített ESG beszámoló;

c) az ESG beszámoló nyilvántartásba vételének időpontja;

d) az ESG beszámoló ESG tanúsítványának kelte;

e) az ESG tanúsítványt kiállító ESG tanúsító neve, elérhetősége;

f ) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartás.”

314. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(1) A Hatóság vezeti az ESG tanúsítókról a Tanúsítók Névjegyzékét. A Tanúsítók Névjegyzéke tartalmazza

a) az ESG tanúsító azonosításához szükséges adatokat,

b) az ESG tanúsító nyilvántartási számát és a Tanúsítók Névjegyzékébe történő felvételének időpontját,

8280 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

c) ha az ESG tanúsító nem az Európai Unióban letelepedett szervezet, de Magyarország területén belül kínál

szolgáltatásokat és magyarországi letelepedett képviselőt jelöl ki, a képviselő nevét vagy cégnevét, levelezési címét,

telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

d) a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,

e) annak tényét, ha a Hatóság az ESG tanúsítót az ESG tanúsítói tevékenységtől eltiltotta,

f ) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó dokumentumokat, valamint

g) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. §-a a következő (1c) bekezdéssel

egészül ki

„(1c) A Tanúsítók Névjegyzéke az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartás.”

315. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A névjegyzék a természetes személy ESG tanácsadó esetén tartalmazza)

„2. a tanácsadó nyilvántartási számát és névjegyzékbe történő felvételének időpontját,”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdés 10. pontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)

„10. a tanácsadó nyilvántartási számát és névjegyzékbe történő felvételének időpontját;”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdése a következő 11. ponttal

egészül ki

(A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)

„11. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. §-a a következő (6a) bekezdéssel

egészül ki

„(6a) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés 2., 4. és 5. pontjában, valamint a (3) bekezdés 10. pontjában

meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”

316. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 42. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG szoftverekről, amely tartalmazza)

„f ) az ESG szoftver nyilvántartásba vételének időpontját,”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 42. § (1) bekezdése a következő g) ponttal

egészül ki

(A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG szoftverekről, amely tartalmazza)

„g) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8281

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 42. §-a a következő (1a) bekezdéssel

egészül ki

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés f ) pontjában meghatározott adat tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartás.”

317. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A névjegyzék tartalmazza)

„9. az ESG minősítő nyilvántartási számát és névjegyzékbe történő felvételének időpontját;”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. § (2) bekezdése a következő 10. ponttal

egészül ki

(A névjegyzék tartalmazza)

„10. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal

összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel

egészül ki

„(2a) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott adat tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartás.”

318. §

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos,

társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és

azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 8. § (1) bekezdésében a „miniszter”

szövegrész helyébe a „gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.

319. §

Hatályát veszti a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló

környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás

szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 49. § (3) bekezdése.

139. A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosítása

320. § (1) A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 12/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

lépnek

„(2) Az SZTFH az engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely

a következőket tartalmazza

a) a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató

aa) neve, székhelye, adószáma,

ab) elérhetősége,

ac) képviseletét ellátó személy neve,

ad) nyilvántartásba vételének időpontja;

b) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölése,

c) az engedély száma,

d) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a (2) bekezdés b) és

c) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.”

(2) A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 12/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki

„(3a) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató a (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy (2) bekezdés d) pontja

szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az SZTFH

részére.”

8282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

(3) A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény 12/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) Ha a (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok változását

a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően

szereplő adatot az SZTFH az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.”

140. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény módosítása

321. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 21. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

[A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]

„b) az auditor nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát,”

(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki

„(4a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartás.”

322. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja

és kezeli

a szervezet vonatkozásában:)

„a) a szervezet azonosításához szükséges adatokat, nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás

módosításának dátumát,”

(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont f ) alpontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja

és kezeli

a szervezet vonatkozásában:)

„f ) a szervezet elektronikus információs rendszereinek megnevezését, rövid leírását, biztonsági osztályának

besorolását, a nyilvántartásba vétel, valamint a felülvizsgálat időpontjában elért biztonsági osztály meghatározását,

nyilvántartásba vétele dátumát, a nyilvántartás módosításának dátumát,”

(3) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont i) alpontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja

és kezeli

a szervezet vonatkozásában:)

„i) az elektronikus információs rendszerhez kapcsolódó védelmi intézkedéseket és azok státuszát, valamint ezen

adatok nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás módosításának dátumát,”

(4) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont k) és l) alpontja helyébe

a következő rendelkezések lépnek

(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja

és kezeli

a szervezet vonatkozásában:)

„k) az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatait ellátó személy, szervezet

azonosítására alkalmas adatokat, valamint a feladatot ténylegesen ellátó természetes személy személyazonosító

adatait, közvetlen elérhetőséget biztosító telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, végzettségét,

szakképzettségét, szakmai tapasztalatát, továbbá ezen adatok nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás

módosításának dátumát,

l) a szervezet információbiztonsági szabályzatát, annak nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás

módosításának dátumát,”

(5) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pont k) alpontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja

és kezeli

a szervezet vonatkozásában:)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8283

„k) az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatait ellátó személy, szervezet

azonosítására alkalmas adatokat, valamint a feladatot ténylegesen ellátó természetes személy személyazonosító

adatait, közvetlen elérhetőséget biztosító telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, végzettségét,

szakképzettségét, továbbá ezen adatok nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás módosításának dátumát,”

(6) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 1. pontja a következő

q) alponttal egészül ki

(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja

és kezeli

a szervezet vonatkozásában:)

„q) a szervezet kritikus szervezeti vagy az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezeti

státuszát;”

(7) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A nemzeti kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából nyilvántartja

és kezeli)

„6. az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatainak ellátására alkalmas természetes

személyek személyazonosító adatait, elérhetőségeit, ideértve az elektronikus elérhetőségeket, valamint

a szakértelmére vonatkozó adatokat, továbbá ezen adatok nyilvántartásba vételének dátumát, a nyilvántartás

módosításának dátumát;”

(8) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) A nemzeti kiberbiztonsági hatóság által vezetett (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a személyiadat- és

lakcímnyilvántartásban, valamint a cégnyilvántartásban szereplő közhiteles adatok, továbbá az (1) bekezdés 1. pont

b), e), g), h), j), m)–q) alpontja, az (1) bekezdés 2. pontja, az (1) bekezdés 3. pont b) alpontja, valamint az (1) bekezdés

4., 5. és 7. pontja kivételével – nem nyilvános közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(9) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(2) A honvédelmi kiberbiztonsági hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából

nyilvántartja az (1) bekezdés 1. pont a)–m), o) és p) alpontja, a hatáskörébe tartozó szervezetek esetében

az (1) bekezdés 1. pont q) alpontja szerinti, továbbá az (1) bekezdés 2–5. és 7. pontja szerinti adatokat.”

(10) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 28. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel

egészül ki

„(2a) A honvédelmi kiberbiztonsági hatóság által vezetett (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás – a személyiadat-

és lakcímnyilvántartásban, valamint a cégnyilvántartásban szereplő közhiteles adat, továbbá az (1) bekezdés 1. pont

b), e), g), h), j), m), o)–q) alpontjában, az (1) bekezdés 2. pontjában, az (1) bekezdés 3. pont b) alpontjában, valamint

az (1) bekezdés 4., 5. és 7. pontjában szereplő adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2b) A honvédelmi kiberbiztonsági hatóság által vezetett (2a) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő közhiteles

adat honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből a keletkezésétől számított harminc évig nem nyilvános.

(2c) A (2a) bekezdésben szereplő közhiteles adatok megismerését a fenti érdek mérlegelésével a honvédelmi

kiberbiztonsági hatóság vezetője engedélyezheti.”

323. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép

„(1) Az SZTFH – az e törvényben meghatározott feladatainak végrehajtása céljából – az SZTFH elnökének

rendeletében foglaltak szerint nyilvántartja és kezeli

a) az 1. § (1) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti szervezet vonatkozásában

aa) a szervezet azonosításához szükséges adatokat,

ab) a szervezet székhelyét, telephelyét, fióktelepét,

ac) ha a szervezet nem az Európai Unióban letelepedett szervezet, de Magyarországon belül kínál szolgáltatásokat

és magyarországi letelepedett képviselőt jelöl ki, a képviselő nevét vagy cégnevét, levelezési címét, telefonszámát és

elektronikus levelezési címét,

ad) a szervezet nyilvántartásba vételének és az abból történő törlésének időpontját,

ae) az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy természetes személyazonosító adatait,

telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

af ) azon európai uniós tagállamok listáját, amelyben a szervezet szolgáltatásokat nyújt,

8284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

ag) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat;

b) a sérülékenységvizsgálat végzésére jogosult szervezet

ba) azonosításához szükséges adatokat,

bb) elérhetőségeit, ideértve az elektronikus elérhetőségeket és

bc) nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát;

c) a sérülékenységvizsgálat végzésére jogosult természetes személy

ca) azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatait,

cb) elérhetőségeit, ideértve az elektronikus elérhetőségeket,

cc) szakértelmére vonatkozó adatokat és

cd) nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát;

d) a kiberbiztonsági incidensek kezelésére jogosult gazdálkodó szervezetek 70. § (5) bekezdése szerinti adatait.”

(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, az (1) bekezdés

b) pontja szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában, az (1) bekezdés c) pontja szerinti

nyilvántartás az (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartás.”

324. §

A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 48. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő

rendelkezések lépnek

„(1) A tanúsító hatóság nyilvántartja és kezeli

1. az IKT-termékek, az IKT-szolgáltatások vagy az IKT-folyamatok gyártója által rendelkezésre bocsátott

megfelelőségi nyilatkozat adatait,

2. a megfelelőségi nyilatkozathoz benyújtott műszaki dokumentációt és az IKT-termékek, IKT-szolgáltatások vagy

IKT-folyamatok tanúsítási rendszernek való megfelelésével kapcsolatos információkat,

3. a megfelelőségértékelő szervezet és annak kijelölt kapcsolattartója azonosításához szükséges adatokat, ha

a megfelelőségértékelő szervezet egyben az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk

(5) bekezdése szerinti közjogi szerv, ennek tényét, valamint az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott

követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat,

4. a nemzeti akkreditáló szerv által akkreditált megfelelőségértékelő szervezet akkreditált státuszára vonatkozó

határozatban foglalt, valamint az akkreditált státusz változására vonatkozó információkat,

5. ha a 47. § (4) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges, akkor az azzal kapcsolatos kérelmet,

adatokat és dokumentumokat,

6. az engedélyezési eljárás során kiadott engedélyre, annak felfüggesztésére, részben vagy egészben történő

visszavonására vonatkozó adatokat, valamint annak tényét, hogy az engedély hatályát vesztette,

7. ha a tanúsító hatóság a „magas” megbízhatósági szintű kiberbiztonsági tanúsítvány kiállításának jogát

megfelelőségértékelő szervezetre átruházta, a delegált jogkör azonosításához szükséges adatokat,

8. az Európai Bizottság által a megfelelőségértékelő szervezet nyilvántartásba vételekor adott azonosító számot,

9. a megfelelőségértékelő szervezet által igénybe vett közreműködő, valamint kijelölt kapcsolattartója

azonosításához szükséges adatokat,

10. a megfelelőségértékelő szervezet nyilvántartásba vételének időpontját,

11. a megfelelőségértékelő szervezet által kiadott tanúsítvány adatait,

12. a gyártó, valamint kijelölt kapcsolattartója azonosításához szükséges adatokat,

13. a tanúsítványok kiállításának megtagadásával, hatályának korlátozásával, felfüggesztésével és a visszavonásával

kapcsolatos információkat,

14. a 41. § (3) bekezdése szerinti sebezhetőséggel vagy rendellenességgel kapcsolatos információt,

15. a felügyeleti tevékenység ellátása során tudomására jutott adatokat, dokumentumokat, valamint

16. a benyújtott panaszokkal kapcsolatos adatokat, dokumentumokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés 6., 7. és 10. pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8285

325. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 56. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

[A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]

„b) a szervezet nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító

számát,”

(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 56. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki

„(4a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés b) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

326. § (1) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 70. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

[A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]

„b) a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételének időpontját, valamint – nyilvántartásba vételekor kapott –

azonosító számát,”

(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 70. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki

„(5a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

141. A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló

2024. évi LXXXII. törvény módosítása

327. § (1) A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény 3. §

(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A közhiteles nyilvántartás kizárólag a közhiteles adatok tekintetében minősül közhitelesnek, a közhitelesség

joghatása az abban nyilvántartott nem közhiteles adatok tekintetében – (4) bekezdésben foglaltakon túl –

nem érvényesül.”

(2) A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény 3. §-a

a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) Nem közhitelesen nyilvántartott adattal azonosított közhitelesen vezetett adat esetén, a közhitelesség

joghatása kiterjed a nem közhitelesen nyilvántartott adat igazolására, a közhitelesen vezetett adat és az ahhoz

kapcsolódó joghatás beazonosításához kapcsolódóan.”

328. §

A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény 18. §-a

a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) A (2) bekezdéstől eltérően e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a közhitelesség tanúsító erejére és

megdöntésére, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.”

142. A klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény módosítása

329. §

A klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis a klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzésére

való jogosultság ténye, valamint annak keletkezési és megszűnési időpontja tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

143. A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény

módosítása

330. §

Nem lép hatályba a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény

63. §-a.

144. Záró rendelkezések

331. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 131. alcím az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

8286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

(3) Az 1–77. alcím, a 183. §, a 186. § a), b) és d) pontja, a 79–114. alcím, a 248. és 249. §, a 251. §, a 116–122. alcím,

a 268. §, a 269. § (1)–(3) bekezdése, a 270. és 271. §, a 273. §, a 281. § a) és b) pontja, a 126–130. alcím,

a 132–139. alcím, a 321. §, a 322. § (1)–(4) és (6)–(10) bekezdése, a 323–326. §, a 141. és 142. alcím és

az 1–7. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 269. § (4) bekezdése 2026. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 322. § (5) bekezdése és a 143. alcím 2028. január 1-jén lép hatályba.

332. § (1) Az 55. § az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 91. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

(3) A 124. alcím az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 128. alcím és a 137. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez

1. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklet 1.14.7. pontja helyébe a következő pont lép

„1.14.7. elhalálozás miatt törölt;”

2. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez

„1. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez

A köznevelés információs rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei

1. Az I. és II. részben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokat statisztikai felhasználás céljára

a hivatalos statisztikai szolgálat – a Központi Statisztikai Hivatal – számára a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi

CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz

szükséges mértékben – az I. rész b) és j) pontjában felsorolt adatok kivételével – egyedi azonosításra alkalmas

módon, térítésmentesen át kell adni.

2. A Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatátadás esetén az átvett adatok körét és az adatátvétel

részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

I. Tanulói nyilvántartás

A tanulói nyilvántartás a gyermek, tanuló alábbi személyes adatait tartalmazza

a) természetes személyazonosító adatait, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét,

lakcím adatait, állampolgárságát, menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású státuszára

vonatkozó adatait,

b) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetének tényét és hatályát,

c) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy egyéni munkarenddel rendelkezik-e, tanköteles-e, jogviszonya

szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,

d) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, valamint megszűnés esetén annak tényét,

hogy az érintett az adott köznevelési intézményben szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést,

e) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,

f) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8287

g) nevelésének, nevelés-oktatásának helyét,

h) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,

i) évfolyamát,

j) melyik évfolyamon, mely országban vett részt az Nkt.-ban szabályozott határon túli kiránduláson,

k) annak tényét és időtartamát, hogy a tanuló igénybe vette vagy veszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti tanoda szolgáltatásait,

l) melyik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,

m) annak tényét és idejét, hogy az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelent

meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesítette a tanulmányi követelményeket.

II. Alkalmazotti nyilvántartás

Az alkalmazotti nyilvántartás az alkalmazott alábbi személyes adatait tartalmazza

a) oktatási azonosító számát, természetes személyazonosító adatait, állampolgársági adatokat, lakcím adatait,

b) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél számát,

a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, tudományos

fokozat megszerzésének idejét,

c) munkaköre megnevezését és időtartamát,

d) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,

e) munkavégzésének helyét,

f) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,

g) vezetői beosztását,

h) besorolását,

i) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,

j) munkaidejének mértékét,

k) tartós távollétének időtartamát,

l) elektronikus levelezési címét,

m) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének

teljesítésével kapcsolatos adatok közül

ma) a szakmai gyakorlat idejét,

mb) akadémiai tagságát,

mc) munkaidő-kedvezményének tényét,

md) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét,

me) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és

a minősítési eljárás időpontját és eredményét,

mf ) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.

III. A középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása

1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a középfokú felvételi eljárás megszervezése céljából

működteti a középfokú felvételi eljárást meghirdető középfokú iskolák, a középfokú felvételi eljárásban

érintett tanulók és általános iskolák, a központi írásbeli felvételi vizsgákat szervező középiskolák számára

a középfokú intézmények felvételi informatikai rendszerét.

2. A középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása az alábbi személyes

adatokat tartalmazza

a) a tanuló általános iskolájának OM azonosítója, neve, székhelyének címe;

b) a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény (feladatellátási hely) neve, címe;

c) a tanuló oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársági

adatai, lakcím adatai;

d) a tanuló, törvényes képviselő neve, telefonszáma;

e) az értesítési címzett neve, értesítési címe, értesítési e-mail-címe, értesítési telefonszáma,

f) a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségére vonatkozó

adat;

g) a tanuló évfolyama;

h) a tanuló jelentkezései,

8288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

i) a tanuló tanulmányi eredményei a jelentkezés típusától függően (1–8. évfolyam);

j) a központi írásbeli vizsga típusa, tárgya, eredménye;

k) a központi írásbeli vizsgával kapcsolatban fellebbezést benyújtó neve;

l) a középfokú felvételi eljárásban részt vevő nevelési-oktatási intézményének neve, székhelyének

és feladatellátási helyének címe, OM azonosítója, képviselőjének (vezetőjének) neve, e-mail-címe,

faxszáma és az intézmény e-mail címe, ügyintézőjének neve, elérhetősége, írásbeli vizsga

szervezésében részt vevő személyek neve, vizsgahelyszín adatai.

IV. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere

1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv működteti a kétszintű érettségi vizsga megszervezése

céljából a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerét.

2. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere az alábbi személyes adatokat tartalmazza

2.1. a vizsgázóra vonatkozóan

a) oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, neme,

lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, személyazonosító okmány típusa, száma;

b) értesítési adata;

c) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségére vonatkozó

adat;

d) nevelési-oktatási intézmények neve, címe, OM azonosítója;

e) nevelés-oktatásának helye;

f) nevelés-oktatásának képzési típusa;

g) nevelés-oktatásának egyéb speciális jellemzői;

h) nevelés-oktatásának munkarendje;

i) évfolyama, osztálya;

j) érettségi bizonyítványának sorszáma;

k) az érettségi bizonyítványt kiállító intézmény OM azonosítója;

l) a középiskolai tanulmányok befejezésének helye, ideje, az intézmény OM azonosítója;

m) a jelentkezés adatai: a vizsgatárgy neve, a vizsga szintje, a vizsga fajtája, a vizsgához

kapcsolódó mentesség, a vizsgatárgyhoz kapcsolódóan a vizsgadíjfizetési kötelezettség

ténye;

n) a vizsgadíjköteles vizsgák esetén a vizsgadíj befizetésére vonatkozóan a befizetés

összege, a befizetés dátuma, a befizetést igazoló készpénzátutalási megbízás sorszáma;

2.2. a korábbi érettségi vizsgaidőszakokban megszerzett vizsgaeredményekre vonatkozóan

a) a vizsgatárgy;

b) a vizsga szintje;

c) a vizsga fajtája,

d) a vizsgához kapcsolódó mentességek;

e) a vizsga nyelve;

f) a vizsga érdemjegye;

g) a vizsgán elért százalékos eredmény;

h) az érettségi dokumentum típusa;

i) az érettségi dokumentumot kiállító intézmény OM azonosítója;

j) az érettségi dokumentum kiállításának vizsgaidőszaka;

k) vizsgabeosztásának adatai;

l) az érettségi vizsga helye, időpontja;

m) a vizsgán elért részletes vizsgapontszámok és a vizsgakörülmények;

n) a szóbeli vizsga tekintetében a kihúzott tétel és póttétel sorszáma;

o) záradékok;

p) vizsgadokumentum adatai;

q) a vizsgadokumentum típusa;

r) a vizsgadokumentum száma;

2.3. a vizsgáztatóra, vizsgaelnökre vonatkozóan

a) a vizsgáztató oktatási azonosító száma;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8289

b) a vizsgáztató értesítési adata;

c) a vizsgáztató munkahelye;

d) az érettségi vizsgaelnöki igazolás száma, érvényességi ideje;

e) a vizsgáztató, vizsgaelnök nemzetiségi oktatásban szerzett gyakorlatára vonatkozó

információ;

f) a vizsgaelnöki feladatok ellátására vonatkozóan az általa megadott adat (hány

vizsgabizottságban vállal adott vizsgaidőszakban vizsgabizottsági elnöki feladatot);

g) részt vett-e felügyelő tanári továbbképzésen;

h) a vizsgáztató adott vizsgaidőszakban vállalt vizsgáztatási időpontjai;

i) a vizsgáztató vizsgatárgyai;

j) az emelt szintű vizsgáztatásra való továbbképzésben szerzett tanúsítvány száma;

k) a vizsgáztató mely idegen nyelveken vállal vizsgáztatást;

l) a vizsgáztató hol látott el elnöki feladatot a korábbi vizsgaidőszakokban;

m) az összeférhetetlenségre vonatkozó adatok;

n) a vizsgáztató mely vármegyében vállal vizsgáztatói feladatot;

o) a vizsgáztató által az adott vizsgaidőszakban ellátott vizsgáztatói feladatok részletes

adatai: vizsgahelyszín, vizsga időpontja, ellátott vizsgáztatói feladat típusa;

p) a megbízásához egyéb jogszabály szerint szükséges adatok;

2.4. A vizsgaszervező intézményre vonatkozóan

a) a vizsgaszervező intézmény neve;

b) a vizsgaszervezéssel kapcsolatos feladatvégzés helye;

c) a vizsgaszervező személyek értesítési adata.

V. Érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról vezetett központi érettségi

nyilvántartás

Az érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról vezetett központi érettségi nyilvántartás

az alábbi személyes adatokat tartalmazza

a) a vizsgázó oktatási azonosító száma;

b) a vizsgabizottságot működtető intézmény neve, címe, OM azonosítója, járása;

c) a vizsgázó vizsgadokumentumon szereplő családi és utóneve;

d) a vizsgázó vizsgadokumentumon szereplő születési helye és ideje;

e) a vizsgázó vizsgadokumentumon szereplő anyja neve;

f) vizsgatárgyanként a vizsga szintje, a vizsga fajtája, a vizsga nyelve, az elért százalékos eredmény és osztályzat,

záradékok, a vizsgamentességek;

g) a törzslap száma;

h) a kiállított érettségi dokumentum típusa és száma, a kiállítás helye és dátuma;

i) a vizsgaeredmények kihirdetésének dátuma;

j) a vizsga vizsgaidőszaka;

k) a vizsgabizottság elnökének családi és utóneve és vizsgaelnöki igazolásának száma.

VI. A tanulói teljesítménymérések megszervezéséhez szükséges adatok, valamint az országos mérési

eredmények nyilvántartása

Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az országos pedagógiai mérések sikeres lebonyolítása

céljából működteti az országos mérések informatikai rendszerét. Az országos mérések informatikai rendszere

– személyazonosításra alkalmatlan módon – az alábbi személyes adatokat tartalmazza

a) mérési azonosító;

b) születési év és hónap;

c) lakóhely szerinti település, irányítószáma;

d) sajátos nevelési igényre, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségre vonatkozó adat;

e) halmozottan hátrányos helyzet;

f) előző tanévi matematika osztályzat;

g) évfolyam, osztály;

8290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

h) annak tényére és időtartamára vonatkozó adatok, hogy a tanuló, korábban az óvodai nevelésben való

részvétele alatt igénybe vette a Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatásait, továbbá, hogy a tanuló igénybe

vette vagy veszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti

tanoda szolgáltatásait,

i) jogviszonnyal kapcsolatos adatok;

j) az országos mérés típusa;

k) az országos mérés eredménye.

VII. Országos köznevelési szakértői névjegyzék

Az országos köznevelési szakértői névjegyzék a szakértő alábbi személyes adatait tartalmazza

a) oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatok, állampolgársági adatok;

b) értesítési címe és elektronikus levelezési címe, telefonszáma;

c) munkahelyének neve, címe, OM azonosítója;

d) végzettsége és szakképzettsége;

e) jogszabályban meghatározott szakterület, szakirány;

f) nyilvántartásba-vételi száma;

g) szakértői igazolásának száma.

VIII. Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék

Az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék az érettségi vizsgaelnök alábbi személyes adatait tartalmazza

a) oktatási azonosító száma, természetes azonosító adatok, állampolgársági adatok;

b) elérhetősége, lakcímadatok, telefonszám;

c) munkahelyének neve, címe, OM azonosítója;

d) végzettsége és szakképzettsége;

e) jogszabályban meghatározott vizsgaterülete;

f) nyilvántartásba-vételi száma;

g) vizsgaelnöki igazolásának száma és hatálya.

IX. Köznevelési szaktanácsadói névjegyzék

A köznevelési szaktanácsadói névjegyzék a szaktanácsadó alábbi személyes adatait tartalmazza

a) oktatási azonosító száma, természetes azonosító adatok, állampolgársági adatok;

b) értesítési címe és elektronikus levelezési címe, telefonszáma;

c) munkahelyének neve, címe, OM azonosítója;

d) végzettsége és szakképzettsége;

e) a szakterületének jogszabályban meghatározott megnevezése;

f) nyilvántartásba-vételi száma.

X. Pedagógus-továbbképzési nyilvántartás

1. A pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítésének nyomon követése céljából az oktatási nyilvántartás

működéséért felelős szerv nyilvántartást vezet.

2. A pedagógus-továbbképzési nyilvántartás a pedagógus-továbbképzési programban részt vevő pedagógus

alábbi személyes adatait tartalmazza

a) oktatási azonosító száma,

b) pedagógus-továbbképzési programjának megnevezése, kezdő időpontja, óraszáma;

c) korábbi tanulmányai alapján beszámított pedagógus-továbbképzés óraszáma;

d) kiadott tanúsítványának sorszáma és kelte;

e) a továbbképzés teljesítésébe beszámítás alapja és mértéke;

f) a továbbképzés megnevezése;

g) a teljesítés formája;

h) a teljesítési helyszíne és időpontja;

i) a szaktanácsadói, szakértői megállapítás adata;

j) a továbbképzések hasznosulásával kapcsolatos információ;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8291

k) a pedagógus-továbbképzési kötelezettségbe beszámító további szakképzettség megszerzéséről

kiállított oklevél száma, kelte;

l) a pedagógus-továbbképzési kötelezettségének – a munkaköre tekintetében releváns – nem

akkreditált program általi teljesítése.

XI. Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás

1. Az Nkt. 87. §-a szerinti országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés megszervezése és végrehajtása érdekében

az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartást

vezet.

2. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,

valamint ellenőrzésben érintett pedagógus vagy intézményvezető, a köznevelési intézmény és annak

tagintézménye vezetője, valamint a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló,

köznevelési intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetője alábbi személyes adatait tartalmazza

2.1. oktatási azonosító száma;

2.2. a II. részben meghatározott adatok;

2.3. az ellenőrzésének időpontja, értékelése, adatai, a pedagógusi, vezetői és intézményi területek

fejlesztésére vonatkozó javaslatok, javasolt fejlesztési módok;

2.4. az ellenőrzés keretében lefolytatott látogatás jegyzőkönyve adatai;

2.5. önértékelésének adatai

2.5.1. időpontja, értékelése,

2.5.2. az adatgyűjtés jegyzőkönyve,

2.5.3. önfejlesztési terve,

2.5.4. a kérdőívezés adatai;

2.6. fejlesztési terve;

2.7. ellenőrzésével kapcsolatban beadott kérelem adatai;

2.8. az általa ellátott nemzetiségi feladat adatai;

2.9. jogszabályban előírt vezetői pályázata, annak hiányában vezetési programja, továbbá

a továbbképzési program és beiskolázási terv;

2.10. a köznevelési intézmény hivatalos neve, székhelye és a köznevelési feladatot ellátó telephelye,

a tagintézménye hivatalos neve, a köznevelési intézmény székhelyén az intézményvezető,

telephelyen működő tagintézmény esetén a tagintézmény vezetőjének neve, elérhetőségei;

2.11. feladatellátási helyenként – az oktatás munkarendje szerinti bontásban – a köznevelési és egyéb

alapfeladatok;

2.12. az alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ág, a tanszak neve,

2.13. egyházi fenntartású köznevelési intézmény esetén a fenntartó felekezet;

2.14. alternatív tanterv szerint működő köznevelési intézmény esetén az alternatív tanterv megnevezése;

2.15. gyakorló köznevelési intézmény esetén annak ténye.

3. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben

közreműködő köznevelési szakértő alábbi személyes adatait tartalmazza

a) szakértői igazolványának száma,

b) elérhetőségi adata,

c) a megbízásához egyéb jogszabály szerint szükséges adatok,

d) kiindulási települése,

e) szakértői feladatvégzésének napja,

f) pedagógusként szerzett szakmai és vezetői tapasztalatához kapcsolódó adata,

g) összeférhetetlenségére vonatkozó adata,

h) az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által szervezett felkészítésen történt részvétel

ténye,

i) annak ténye, hogy a szakértő az egyház által fenntartott köznevelési intézményben is végezheti

tevékenységét,

j) auditori megbízásra vonatkozó adata,

k) minőségbiztosítás keretében a szakértői tevékenységére vonatkozó értékelés, és a szükséges

intézkedések,

8292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

l) szakértői státusza,

m) az adott évben ellátott szakértői tevékenység időtartama,

n) országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési továbbképzésen képzőként való alkalmazhatósága.

XII. Pedagógusminősítési nyilvántartás

1. A pedagógusminősítő vizsgák és pedagógusminősítési eljárások megszervezése és végrehajtása érdekében

az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv országos pedagógusminősítési nyilvántartást vezet.

2. A pedagógusminősítési nyilvántartás az alkalmazott alábbi személyes adatait tartalmazza

a) oktatási azonosító száma;

b) a II. részben meghatározott adatok;

c) jelentkezésére vonatkozó adatok

ca) a jelentkezés informatikai rendszerben történő rögzítésének időpontja,

cb) a jelentkezést rögzítő intézmény adatai,

cc) a minősítő vizsga, minősítési eljárás megnevezése,

cd) az elérni kívánt fokozat,

ce) a munkakör, amelyben az alkalmazott minősítésére sor kerül,

cf ) a tantárgy, amelyben az alkalmazott minősítésére sor kerül,

cg) az intézménytípus,

ch) a minősítés nyelve,

ci) Mesterpedagógus fokozatra történő jelentkezés esetén a tevékenység típusa,

cj) a minősítési tervbe történő felvétel adatai;

d) minősítő vizsga, minősítési eljárás adatai

da) az elektronikus portfólió vagy pályázat jogszabályban meghatározott adatai és

dokumentumai,

db) megismételt minősítő vizsgájának vagy minősítési eljárásnak a ténye,

dc) díjköteles minősítő vizsgájának, minősítési eljárásának díjfizetéssel kapcsolatos adatai,

dd) minősítő vizsga, minősítési eljárás látogatásának helye, időpontja,

de) minősítési bizottság tagjainak neve, elérhetősége,

e) a minősítő vizsga, minősítési eljárás eredményének adatai, pedagóguskompetenciák alapján

történő értékelése, a pedagóguskompetenciák fejlesztésére vonatkozó javaslatok, javasolt fejlesztési

módok;

f) a kiállított tanúsítványról vezetett nyilvántartás adatai: a minősülő természetes személyazonosító

adatai, oktatási azonosító száma, a tanúsítvány száma, kiállításának dátuma, a minősítési célfokozat,

a minősítés éve, a minősítés eredménye;

g) minősítésével kapcsolatban beadott kérelmek, valamint panaszkezelés adatai.

h) az Oktatási Hivatal által szervezett, pedagógusminősítés és országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés

szakértői feladatainak ellátására felkészítő képzés adatai.

3. A pedagógusminősítési nyilvántartás a minősítő vizsga, minősítési eljárásban közreműködő köznevelési

szakértő alábbi személyes adatait tartalmazza

3.1. szakértői igazolványának száma,

3.2. elérhetőségi adatai,

3.3. a megbízásához egyéb jogszabály szerint szükséges adatok,

3.4. kiindulási települése,

3.5. szakértői feladatvégzésének napja,

3.6. pedagógusként szerzett szakmai és vezetői tapasztalatához kapcsolódó adata,

3.7. összeférhetetlenségére vonatkozó adata,

3.8. az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által szervezett felkészítésen történt részvétel

ténye,

3.9. annak ténye, hogy a szakértő az egyház által fenntartott köznevelési intézményben is végezheti

tevékenységét,

3.10. auditori megbízásra vonatkozó adata,

3.11. minőségbiztosítás keretében a szakértői tevékenységére vonatkozó értékelés, és a szükséges

intézkedések,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8293

3.12. szakértői státusza,

3.13. az adott évben ellátott szakértői tevékenység időtartama,

3.14. Mesterpedagógus, Kutatótanár minősítésekben szakértői tevékenység folytatására való jogosultság

ténye,

3.15. pedagógusminősítési továbbképzésen képzőként való alkalmazhatósága,

3.16. munkáltatója neve, címe, valamint OM azonosítója,

3.17. Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozat időbeli hatálya.

XIII. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv feladatkörébe tartozó tanulmányi és

művészeti versenyek nyilvántartása

1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv feladatkörébe tartozó tanulmányi és művészeti versenyek

nyilvántartása az alábbi személyes adatokat tartalmazza

a) a versenyző oktatási azonosító száma, családi és utóneve, születési ideje;

b) a versenyző évfolyama és osztálya;

c) a versenyző értesítési adatai;

d) a versenyző versenyen elért eredménye;

e) a versenyzőt nevező iskola neve, OM azonosítója, feladatellátási hely sorszáma;

f) a közreműködők családi és utóneve, értesítési adatai;

g) a felkészítő tanárok, kísérő tanárok

ga) családi és utóneve,

gb) oktatási azonosító száma,

gc) elérhetősége (telefonszám, e-mail-cím).

XIV. Óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartása

Az óvodába járni köteles gyermekek nyilvántartása a gyermek alábbi személyes adatait tartalmazza

a) oktatási azonosító számát, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,

b) az óvodás korúvá váló gyermek kötelező felvételt biztosító óvodájának

ba) OM azonosító számát,

bb) nevét,

bc) címét,

bd) fenntartóját,

c) a gyermek óvodás korúvá válásának időpontját,

d) a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a felmentés tényét és hatályát,

e) ha a gyermek az óvodáztatási kötelezettségét külföldön teljesíti, a külföldi tartózkodás kezdő és várható

befejező időpontját, valamint azt az országot, ahol a gyermek az óvodáztatási kötelezettségét teljesíti.

XV. Tanköteles gyermekek nyilvántartása

A tanköteles gyermekek nyilvántartása a gyermek alábbi személyes adatait tartalmazza

a) oktatási azonosító számát, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,

b) tanköteles korúvá váló tanuló kötelező felvételt biztosító iskolájának

ba) OM azonosító számát,

bb) nevét,

bc) címét,

bd) fenntartóját,

c) a tankötelessé válásának időpontját,

d) a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a felmentés tényét és hatályát,

e) ha a gyermek, tanuló tankötelezettségét külföldön teljesíti, a tanulmányok külföldön történő folytatásának

kezdő és várható befejező időpontját. valamint azt az országot, ahol a tanuló a tankötelezettségét teljesíti.

8294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

XVI. A hit- és erkölcstanoktatásban, a fakultatív hitoktatásban közreműködő, továbbá az egyházi jogi

személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek

megfelelő hittant oktató nyilvántartása

A nyilvántartás a tevékenység ellenőrzése finanszírozásának ellenőrzése céljából tartalmazza a személy

a) oktatási azonosító számát,

b) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat,

c) munkavégzésének helyét,

d) munkaidejének mértéket,

e) foglalkoztatójának megnevezését,

f) elektronikus levelezési címét.

A nyilvántartásból a munkajogi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül az adatokat törölni kell.”

3. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez

1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész nyitó szövegrésze helyébe a következő

rendelkezés lép

„A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat

tartalmazza, amely adatok közül az 1.1.2., 1.2.2., 1.3.2., 1.5.1., 1.5.2.2., 1.6.2., 2.1., 2.2.2., 2.3.2., 3.1., 3.2.2., 4.1.2., 4.2.2.,

5.2., 6.1.2. és 6.2.2. pontban meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”

2. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 1. pont 1.1–1.3. alpontja helyébe

a következő rendelkezések lépnek

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat

tartalmazza

az államilag elismert felsőoktatási intézmény)

„1.1. fenntartójának, tulajdonosának

1.1.1. neve, székhelyének címe,

1.1.2. fenntartói vagy tulajdonosi minősége,

1.2. tisztségviselőinek – rektor, kancellár, elnök, gazdasági vezető, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője –

1.2.1. családi és utóneve,

1.2.2. tisztségviselői minősége,

1.3. közhasznú szervezetként való működés esetén a felügyelő bizottság tagjainak

1.3.1. családi és utóneve és értesítési címe,

1.3.2. felügyelőbizottsági tagi minősége,”

3. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 1. pont 1.5. és 1.6. alpontja helyébe

a következő rendelkezések lépnek

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat

tartalmazza

az államilag elismert felsőoktatási intézmény)

„1.5. magán felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének – ide nem értve az Nftv.

14. § (3) bekezdése szerinti, törvény alapján jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési

intézményt, szakképző intézményt –

1.5.1. teljes neve, címe,

1.5.2. képviselőjének

1.5.2.1. családi és utóneve,

1.5.2.2. képviselői minősége,

1.6. hallgatók számára szálláshely biztosításával, valamint az Nftv. 78. § (1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen

kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési

megállapodásairól az együttműködő egyéni vállalkozó

1.6.1. neve, címe, adószáma,

1.6.2. szálláshely-biztosítói vagy képzésihelyszín-biztosítói minősége.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8295

4. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 2. pont 2.1–2.3. alpontja helyébe

a következő rendelkezések lépnek

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat

tartalmazza

a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény)

„2.1. fenntartójának neve, székhelyének címe, fenntartói minősége,

2.2. magyarországi képviselőjének

2.2.1. családi és utóneve, értesítési címe,

2.2.2. magyarországi képviselői minősége,

2.3. magyarországi képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos

együttműködési megállapodásairól az együttműködő egyéni vállalkozó

2.3.1. neve, címe, adószáma,

2.3.2. képzésihelyszín-biztosítói minősége.”

5. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 3. pont 3.2. alpontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat

tartalmazza

a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos

Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, az Országos Doktori Tanács, az Országos Tudományos Diákköri

Tanács esetében)

„3.2. a vezetőjének, felügyelő bizottsága tagjainak

3.2.1. családi és utóneve és értesítési címe,

3.2.2. vezetői vagy felügyelő bizottsági tagsági minősége.”

6. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 4. pont 4.1. és 4.2. alpontja helyébe

a következő rendelkezések lépnek

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat

tartalmazza

a diákotthon)

„4.1. fenntartójának

4.1.1. neve, székhelyének címe,

4.1.2. fenntartói minősége,

4.2. vezetőjének és a szakkollégium képviselőjének

4.2.1. családi és utóneve,

4.2.2. diákotthon-vezetői vagy szakkollégiumi képviselői minősége.”

7. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 5. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat

tartalmazza:)

„5. a közösségi felsőoktatási képzési központ képviselőjének

5.1. családi és utóneve,

5.2. közösségi felsőoktatási képzési központ képviselői minősége.”

8. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. rész 6. pont 6.1. és 6.2. alpontja helyébe

a következő rendelkezések lépnek

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat

tartalmazza

Az Nftv. 54. §-ában meghatározott szervezet által létesített szakkollégium esetében)

„6.1. a szakkollégium képviselőjének

6.1.1. családi és utóneve,

6.1.2. szakkollégiumi képviselői minősége,

6.2. a szakkollégiumot létesítő szervezet

6.2.1. neve, székhelye,

6.2.2. szakkollégium-létesítői minősége.”

8296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

9. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet II. rész nyitó szövegrésze helyébe

a következő rendelkezés lép

„A felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs a 2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített

alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek alábbi személyes adatait tartalmazza, amely adatok közül

a 2–13. pontban meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”

10. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet II. rész 1. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs a 2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített

alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„1. oktatási azonosító szám, természetes személyazonosító adatai, nem, állampolgársági adatok, lakcím adatai,

tartózkodás jogcíme, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka, adóazonosító jel,

társadalombiztosítási azonosító jel, személyazonosító okmány száma,”

11. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet II. rész 3. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs a 2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített

alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„3. végzettségi szint, szakképzettség, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat, habilitáció,”

12. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet III. rész nyitó szövegrésze helyébe

a következő rendelkezés lép

„A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza, amely adatok közül a 2. és

11. pontban meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”

13. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet III. rész 1. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„1. oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársági adatai, lakcím adatai,

tartózkodás jogcíme,”

14. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet III. része a következő 11. ponttal egészül ki

(A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„11. a besorolási döntésből az érdemi döntést és a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozóan

a számított pontszámot.”

15. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet IV. rész nyitó szövegrésze helyébe

a következő rendelkezés lép

„A hallgatói személyi törzs a 2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – folyamatban lévő, illetve

az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén

vagy azután oklevelet szerzett személyek alábbi személyes adatait tartalmazza, amely adatok közül a 2–22. pontban

meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”

16. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet IV. rész 1. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A hallgatói személyi törzs a 2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – folyamatban lévő, illetve

az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén vagy

azután oklevelet szerzett személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„1. oktatási azonosító száma, természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársági adatai, lakcím adatai,

tartózkodás jogcíme, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka, adóazonosító jele,

társadalombiztosítási azonosító jele, személyazonosító okmány száma,”

17. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet IV. rész 6. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A hallgatói személyi törzs a 2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – folyamatban lévő, illetve

az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén vagy

azután oklevelet szerzett személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„6. a hallgató által folytatott képzés megnevezése, a képzés kezdő dátuma, megkezdésének módja, a képzés

költségviselési formája és munkarendje, megkezdett félévek, a képzés befejezésének dátuma és indoka, a képzés

egyéb adata,”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8297

18. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet IV. rész 18. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A hallgatói személyi törzs a 2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – folyamatban lévő, illetve

az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén vagy

azután oklevelet szerzett személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„18. a kiadott oklevél adata

18.1. az oklevéllel megszerzett szakképzettség megnevezése,

18.2. az oklevél kelte,

18.3. az oklevél aláírójának családi és utóneve,

18.4. az oklevél kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszáma,

18.5. a hallgató törzskönyvi száma,

18.6. az oklevél nyelve,

18.7. az oklevél egyéb adata,”

4. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez

„3/A. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez

A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei

1. Az I–IV. részben meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokat statisztikai felhasználás

céljára a hivatalos statisztikai szolgálat – a Központi Statisztikai Hivatal – számára az Stt. 28. §-ával összhangban

a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben egyedi azonosításra alkalmas módon,

térítésmentesen át kell adni.

2. A Központi Statisztikai Hivatal részére történő adatátadás esetén az átvett adatok körét és az adatátvétel

részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

I. Felnőttképzési intézménytörzs

1. A felnőttképzési intézménytörzs közhiteles személyes adatként tartalmazza

a) a felnőttképző képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, beosztását,

elérhetőségét és képviseleti jogának kezdő időpontját,

b) engedély megszerzésének időpontját, engedély törlésének időpontját, a felnőttképzésről szóló 2013. évi

LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpont szerinti tevékenység

megtiltásával, illetve az Fktv. 20. § (5) bekezdés szerinti tevékenységtől való eltiltással kapcsolatos adatokat.

II. A képzési és személyi törzs

1. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személyre vonatkozóan személyes adatként tartalmazza

a képzésben részt vevő személy

a) oktatási azonosító számát,

b) természetes személyazonosító adatait és nemét, valamint – annak rendelkezésre állása esetén – a 2. §

h)–k) pontja és 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatát,

c) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és

a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,

d) lakcímét,

e) elektronikus levelezési címét,

f) legmagasabb iskolai végzettségével és szakképesítésével, illetve szakképzettségével kapcsolatos adatait.

2. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személy oktatásával, képzésével összefüggésben személyes

adatként tartalmazza

a) a képzés megnevezését, jellegét, helyét, óraszámát,

b) a képzés első képzési napját és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés

kivételével – befejezésének tervezett időpontját,

8298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

c) a képzési díj mértékét és annak költségviselőjének megjelölését, valamint a képzési hitel igénybevételének és

szünetelésének tényét, típusát és mértékét,

d) a képzés elvégzésének időpontját és az arról kiállított tanúsítvány számát, a tanúsítvány kiállításának

helyszínét, időpontját, valamint kiállítójának nevét és beosztását.

3. Az Fktv. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések, oktatások esetén a 2. pont d) alpontja szerinti adatokról

vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

III. Felnőttképzési szakértői törzs

1. A felnőttképzési szakértői törzs a felnőttképzési szakértőkkel összefüggésben személyes adatként tartalmazza

a felnőttképzési szakértőnek az Fktv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott adatait, továbbá a felnőttképzésről

szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott adatokat. A felnőttképzési államigazgatási szerv az Fktv. 7. §

(1) bekezdés c)–f ) pontjában, valamint a végrehajtási rendeletben foglalt adatokról közhiteles nyilvántartást vezet.

IV. Mikrotanúsítványi törzs

1. A mikrotanúsítványok nyilvántartása tartalmazza a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról

és kiállításának feltételeiről szóló rendeletben meghatározott adatokat, amely adatokról vezetett nyilvántartás

közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

5. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez

„4. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez

Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere

1. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási igazolványok elkészítésének és az oktatási

igazolványokhoz kapcsolódó kedvezményekre való jogosultság igazolásának céljából vezeti az oktatási

igazolványok nyilvántartását.

2. Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere a következő személyes adatokat tartalmazza

2.1. A diákigazolványok nyilvántartása

2.1.1. a jogosult oktatási azonosító száma,

2.1.2. a jogosult igazolványon szereplő családi és utóneve,

2.1.3. a jogosult képzésének munkarendje,

2.1.4. a jogviszonyt igazoló intézmény neve, rövidített neve és települése,

2.1.5. oktatási igazolvány egyedi azonosítója,

2.1.6. az oktatási igazolvány nemzeti egységes kártyarendszer szerinti azonosítója,

2.1.7. az oktatási igazolvány érvényessége,

2.1.8. a kiadott érvényesítő matrica sorszáma,

2.1.9. a jogosult igazolványon szereplő címe,

2.1.10. a jogosult igazolványon szereplő születési helye és ideje,

2.1.11. az igazolvány kiállításának dátuma,

2.1.12. a jogosultnak kiállított igazolásokon szereplő adatok.

2.2. A köznevelésben kiadható pedagógusigazolványok nyilvántartása

2.2.1. a jogosult oktatási azonosító száma,

2.2.2. a jogosult igazolványon szereplő családi és utóneve,

2.2.3. a pedagógusigazolvány kiállításának időpontja,

2.2.4. a pedagógusigazolvány egyedi azonosítója,

2.2.5. a jogosult részére kiállított igazoláson szereplő adatok.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8299

6. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez

1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 5. melléklet nyitó szövegrésze helyébe a következő

rendelkezés lép

„A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása 2012. augusztus 1-jétől kezdődően a (volt)

magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza, amely adatok közül a 11., 17–19., és

21–23. pontban meghatározott adatok közhiteles adatoknak minősülnek:”

2. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 5. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés

lép

[A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása 2012. augusztus 1-jétől kezdődően a (volt) magyar

állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:]

„1. oktatási azonosító száma, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, ösztöndíjazonosítója,

természetes személyazonosító adatai, lakcím adatok, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja

és oka,”

3. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 5. melléklete a következő 17–29. ponttal egészül ki

[A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása 2012. augusztus 1-jétől kezdődően a (volt) magyar

állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:]

„17. az oklevélszerzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adat,

18. a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére vonatkozó adat,

19. a visszafizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adat,

20. az állami ösztöndíjas képzés költsége,

21. az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összege,

22. a mentesítés adata,

23. a tartozás részteljesítésének ütemezése,

24. a hallgató által folytatott képzés megnevezése, a képzés kezdő dátuma, megkezdésének módja, a képzés

költségviselési formája és munkarendje, megkezdett félévek, a képzés befejezésének dátuma és indoka

25. a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adat,

26. a külföldi állampolgárságú hallgató miniszteri ösztöndíjára vonatkozó adat,

27. a magyar igazolvány, magyar hozzátartozói igazolvány adata,

28. a kiadott oklevél adata

28.1. az oklevéllel megszerzett szakképzettség megnevezése,

28.2. az oklevél kelte,

28.3. az oklevél kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszáma,

29. bankszámlaszám és a tartozás túlfizetésének visszautalásához szükséges adat.”

7. melléklet a 2025. évi LXXX. törvényhez

1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6. melléklet nyitó szövegrésze helyébe a következő

rendelkezés lép

„A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása az a) és b) pontban, a c) pont ca) és cc) alpontjában,

valamint a d) pontban foglalt adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás. A nyilvántartás 2000. január 1-je óta

– a vizsgázó oktatási azonosítója kivételével – az alábbi személyes adatokat tartalmazza:”

8300 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2025. évi LXXXI. törvény

a föld alatti energiahordozó-tárolással, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggő törvények

módosításáról*

[1] A törvénymódosítás a földgáz esetében kiegészíti, hidrogén esetében megteremti a föld alatti tárolás alapvető szabályait,

a bányafelügyelet engedélyezési hatáskörét.

[2] A törvény a föld alatti hidrogéntárolás tekintetében a bányafelügyeletet jelöli ki engedélyező hatóságként.

[3] A módosítás rendezi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal származási garanciát kiállító jogkörét.

[4] A törvénymódosítás megszünteti a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek

létesítésének és üzemben tartásának koncessziókötelességét.

[5] Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű földgáztüzelésű erőművek többletköltségeinek csökkentése, versenyhátrányuk

mérséklése érdekében célszerű lehetővé tenni, hogy válsághelyzetben történő ellátásukat és folyamatos működésüket

a földgáz biztonsági készlet részleges felhasználásával oldják meg.

[6] Az Országgyűlés a fentiek érdekében a következő törvényt alkotja

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(E törvény hatálya alá tartozik:)

„g) földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, kiképzése, tárolásra történő

hasznosítása és bezárása;”

2. § (1) A Bt. 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(A bányafelügyelet engedélyezi:)

„d) földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, kiképzését, tárolásra történő

hasznosítását és bezárását, ha ez a környezetet nem veszélyezteti,”

(2) A Bt. 5. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki

„(2c) A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó a bányafelügyelettől kérelmezheti a földgáz

tárolására vonatkozó engedélyének módosítását annak érdekében, hogy az engedély hidrogén tárolására is

kiterjedjen. A bányafelügyelet az együttes tárolást akkor engedélyezi, ha az a tároló integritását nem veszélyezteti,

továbbá a környezetet nem veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja.”

3. §

A Bt. „A földtani kutatás” alcíme a következő 22/E. §-sal egészül ki

„22/E. § (1) A földgáz, illetve a hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására a 22/D. §-t

kell alkalmazni azzal, hogy kutatás

a) kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kitermelésére vagy föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelek

területén, vagy

b) kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kutatási területen

nem engedélyezhető.

(2) Nem kell földtani kutatást végezni, ha a földgáz, illetve hidrogén tervezett tárolása föld alatti gáztárolásra

megállapított bányatelek területén történik. Ebben az esetben a hasznosítani tervezett földtani szerkezet földgáz,

illetve hidrogén tárolására való alkalmasságát kell igazolni.”

4. §

A Bt. 26/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki

„(9) A bányafelügyelet megállapítja a bányatelket földgáz, illetve hidrogén tárolására, ha a kérelmező

a) a földtani szerkezet földgáz, illetve hidrogén tárolására való alkalmasságát a 22/D. § (5) bekezdése szerinti

összefoglaló földtani jelentéssel vagy a 22/E. § (2) bekezdése szerint igazolja,

b) a tevékenység végzéséhez szükséges jogszabály által megállapított környezetvédelmi engedéllyel vagy

a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást lezáró végleges határozatával rendelkezik és

c) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket.

(10) A földgáz, illetve hidrogén tárolására megállapított bányatelek egyben a bányatelekkel lehatárolt földtani

szerkezet hasznosítására vonatkozó engedély is.”

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8301

5. §

A Bt. 44. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik – figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra –:]

„f ) a földgáz, illetve hidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani

szerkezetek kutatása, kiképzése, tárolásra történő hasznosítása és bezárása, az ehhez szükséges létesítmények és

berendezések építése, használatbavétele, üzemeltetése, bezárása,”

6. §

A Bt. 50/A. § (1b) bekezdése a következő 39. ponttal egészül ki

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)

„39. a földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására, kiképzésére, tárolásra történő

hasznosítására és bezárására”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

7. §

A Bt.

a) 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „vételét,” szövegrész helyébe a „vételét, üzemeltetését,” szöveg,

b) 5. § (2a) bekezdésében a „gáztárolásra” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén tárolására” szöveg,

c) 22/D. § (1) bekezdésében a „föld alatti gáztárolásra” szövegrész helyébe a „föld alatti gáz-, illetve

hidrogéntárolásra” szöveg,

d) 23. § (1) bekezdésében a „szénhidrogén föld alatti” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén földtani

szerkezetekben történő” szöveg,

e) 23. § (2) bekezdésében a „föld alatti gáztárolást” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén földtani

szerkezetekben történő tárolását” szöveg,

f) 26. § (1) bekezdésében a „szénhidrogén felszín” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén föld” szöveg,

g) 49. § 4. pont e) alpontjában a „szénhidrogén” szövegrész helyébe a „földgáz, illetve hidrogén” szöveg,

a „kutatása, tárolásra” szövegrész helyébe a „kutatása, kiképzése, tárolásra” szöveg és a „kialakítása,

igénybevétele” szövegrész helyébe a „hasznosítása” szöveg,

h) 49. § 5. pont a) alpontjában a „2. §,” szövegrész helyébe a „2. §, a 6/B. és 6/C. §,” szöveg,

i) 49. § 17. pont c) alpontjában a „megismerése, valamint” szövegrész helyébe a „megismerése.” szöveg,

j) 50/A. § (1d) bekezdés f) pontjában a „gáztárolási és” szövegrész helyébe a „földgáz-, illetve hidrogéntárolási és”

szöveg

lép.

8. §

Hatályát veszti a Bt.

a) 3. § (2) bekezdése,

b) 8. § (1) bekezdés b) pontja,

c) a „Szénhidrogének szállítása és föld alatti tárolása” alcíme,

d) 49. § 17. pont d) alpontja,

e) 51. § c) pontjában a „16. §-a,” szövegrész.

2. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása

9. §

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 3. § (5) bekezdés d) pontja

helyébe a következő rendelkezés lép

[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a földgáz biztonsági készlet felhasználható]

„d) a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői működési engedélyesnek minősülő felhasználó felhasználási

helyének (a továbbiakban: erőmű) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló

kormányrendelet szerinti korlátozása esetén az erőmű földgázellátása érdekében, és”

10. §

Az Fbkt. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A 3. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott erőmű részéről jelentkező földgázigény kielégítését a Szövetség

biztosítja a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből

a miniszter által meghatározott mértékben, de legfeljebb 120 millió m3 mennyiségig.”

11. §

Az Fbkt. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

8302 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a villamos energiáról szóló törvény szerinti

termelői működési engedélyesnek minősülő felhasználó felhasználási helye részére a földgáz biztonsági készlet

mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből felhasználásra engedélyezett földgáz árát és

az áralkalmazási feltételeket.”

3. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

12. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 61/J. § (6) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép, és a GET 61/J. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki

„(6) Az engedélyt a Hivatal visszavonja, ha megállapítja, hogy

a) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő (a továbbiakban: innovátor) megsértette a (3) bekezdés

szerinti határozatban foglaltakat,

b) a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, vagy

c) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvétel okafogyottá vált.

(6a) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedélyt érintő jogszabály

változása esetén az innovátor a változástól számított 15 napon belül kezdeményezi az energetikai szabályozási

tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedély módosítását, vagy – ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek

már nem állnak fenn – az engedély visszavonását.

(6b) Az innovátorral szemben a 119. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy engedélyesre

vonatkozó szabályokat az innovátorra, az engedélyre vonatkozó szabályokat a (3) bekezdés szerinti energetikai

szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedélyre is alkalmazni kell, és az innovátorral szemben

kizárólag a 119. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja alkalmazható.”

13. §

A GET 70/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a földgáztárolóba nagy tisztaságú hidrogén juttatható azzal, hogy

a földgáztárolóból a földgázszállító rendszerbe továbbra is kizárólag a földgáz minőségére vonatkozó jogszabályi

követelményeknek megfelelő megengedett hidrogéntartalmú földgáz táplálható be.”

14. § (1) A GET 114. § (7) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki

(A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha)

„f ) a kérelmező az adózás rendjéről szóló törvény alapján nem minősül köztartozásmentes adózónak.”

(2) A GET 114. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki

„(7a) Az állami adó- és vámhatóság minden év január 31. napjáig a Hivatal rendelkezésére bocsátja

a tárgyévet megelőző évben köztartozással érintettek listáját a köztartozással érintett időszak megjelölésével.

Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Hivatal minden év december 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság

részére megküldi az ellenőrzéssel érintettek nevét és adószámát.”

15. §

A GET 118/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„118/B. § (1) A Hivatal származási garanciát állít ki a megújuló gázokra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású

gázokra vonatkozóan és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról.

A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek, valamint a származási

garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti egyes feladatok ellátásához kapcsolódóan közreműködő szervezetet

bízhat meg.

(3) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott személyes adatok közül

kizárólag a nevet és az elektronikus levelezési címet az elektronikus számla megszűnésétől, kapcsolódó származási

garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák

érvényességi idejének lejártától számított hat évig – a származásigarancia-ügyletekkel esetlegesen felmerülő

vitás kérdések rendezése érdekében – megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.

(4) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott személyes adatnak

nem minősülő adatokat az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától,

vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától

számított tíz évig – a származásigarancia-ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében –

megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8303

(5) A megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok energiamennyiségét az értékesítő kizárólag származási

garanciával igazolhatja a felhasználó részére.”

16. §

A GET 140. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki

„(1) A föld alatti energiahordozó-tárolással, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggő törvények

módosításáról szóló 2025. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 114. § (7) bekezdés f ) pontját az annak

hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkezők tekintetében is alkalmazni kell.”

17. §

A GET

a) 2/B. §-ában a „berendezések” szövegrész helyébe a „létesítmények” szöveg,

b) 26. § (1a) bekezdésében a „hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági

eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető” szövegrész helyébe az „engedélye

alapján létesíthető és működtethető” szöveg,

c) 61/J. § (2) bekezdésében a „ , vagy hazai átvétele, ami” szövegrész helyébe a „vagy átvétele, amely e törvény

hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében” szöveg,

d) 132. § 58. pontjában a „szabályokat,” szövegrész helyébe a „szabályokat – a hidrogén tárolására alkalmas

földtani szerkezetek kutatására, kiképzésére, tárolásra történő hasznosítására és bezárására vonatkozó

részletes szabályok kivételével – ,” szöveg,

e) 133. § (2) bekezdés 5. pontjában a „tartalmát,” szövegrész helyébe a „tartalmát – a föld alatti hidrogéntároló

kivételével –,” szöveg,

f) 159. § (1) bekezdés g) pontjában az „irányelv 20” szövegrész helyébe az „irányelv 19. cikk (6) bekezdése

és 20” szöveg

lép.

18. §

Hatályát veszti a GET 133/A. § 16. pontjában az „az engedélyezhető eltérések részletes tartalmát,” szövegrész.

4. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

19. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény

a) 13. § o) pontjában a „rendjére vonatkozó részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra

kijelölhető zárt területeket, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra, a feltáró kutatásra

vonatkozó kérelem tartalmi követelményeire, a feltáró kutatás engedélyezésére, az engedély tartalmi

követelményeire, a kutatás során megszerzett földtani adatok szolgáltatásának rendjére” szövegrész helyébe

a „rendjére, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra, a feltáró kutatásra vonatkozó kérelem

tartalmi követelményeire, a feltáró kutatás engedélyezésére, az engedély tartalmi követelményeire, a kutatás

során megszerzett földtani adatok szolgáltatásának rendjére, a földgáz, illetve hidrogén tárolására alkalmas

földtani szerkezetek kutatására, kiképzésére, tárolásra történő hasznosítására és bezárására vonatkozó

részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket,” szöveg,

b) 13. § u) pontjában a „gáztárolási és” szövegrész helyébe a „földgáz-, illetve hidrogéntárolási és” szöveg

lép.

5. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. alcím, a 13. §, a 15. §, a 17. § a), b), d)–f ) pontja és a 4. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.

21. §

A 4. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

22. §

A 15. § a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i

(EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikk (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

8304 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2025. évi LXXXII. törvény

egyes törvényeknek a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentéséhez szükséges

módosításáról*

[1] Az Országgyűlés elkötelezett a magyar szőlő- és bortermelők helyzetének javítása mellett. A jogszabályok rendszeres

felülvizsgálata szükséges annak érdekében, hogy az eddig megtett lépéseken túl tovább csökkenjenek a magyarországi

szőlő- és bortermelők adminisztrációs terhei.

[2] A módosítások olyan intézkedések törvényi alapját biztosítják, amelyek elősegítik a szőlő- és bortermelés gyakorlati

sajátosságaihoz igazodó szabályozás érvényesülését, egyszerűsítik egyes hatósági eljárások során a kérelmezővel vagy

a bejelentővel szemben támasztott feltételeket, megkönnyítik a változó külső körülményekhez való alkalmazkodást,

valamint segítik a termelők együttműködését.

[3] A termőföld védelméről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a szőlőültetvények telepítésekor bizonyos

területnagyság alatt mentesüljenek a gazdák a talajvédelmi terv elkészítése alól, amely különösen a jó termőhelyeken

található, kisebb méretű parcellák esetében jelent aránytalanul nagy terhet.

[4] A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosításával könnyített adminisztrációval lehet további feldolgozás, illetve

kiszerelés céljából az ország területéről kiszállítani borászati termékeket.

[5] A borexport adminisztrációjának egyszerűsítése érdekében módosul a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és

Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvény, bevezetve az egyablakos

ügyintézés lehetőségét az Európai Unión kívülre történő kiszállításokhoz szükséges, az európai uniós vámszabályok által

megkövetelt származási igazolások igénylésére és kiadására.

[6] Az Országgyűlés a fentiek érdekében a következő törvényt alkotja

1. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

1. §

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:)

„c) az 1500 m2-t meg nem haladó szőlőültetvény telepítése kivételével az ültetvénytelepítéshez, beleértve az 59. §

(1) bekezdésében meghatározott ültetvények esetében a termőföldnek nem minősülő ingatlanon való telepítést is,”

2. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény

módosítása

2. §

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 16/A. §-a helyébe

a következő rendelkezés lép

„16/A. § A borászati termékek kivételével az agrárkamara állítja ki, illetve hitelesíti a mezőgazdasági termékek és

élelmiszerek vonatkozásában az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban

szükséges más okmányokat.”

3. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása

3. § (1) A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe

a következő rendelkezés lép

[Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés]

„a) b)–d) pontját a Magyarország területéről

aa) kiszállított szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény, valamint

ab) további feldolgozás, illetve kiszerelés céljából kiszállított, majd annak elvégzését követően visszaszállított

borászati termék;”

[tekintetében.]

* A törvényt az Országgyűlés a 2025. október 21-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8305

(2) A Btv. 9. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki

„(2b) A Magyarország területéről a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint további feldolgozás, illetve kiszerelés

céljából kiszállított borászati terméket a művelet elvégzésétől számított 7 napon belül vissza kell szállítani abba

a borászati üzembe, ahonnan eredetileg elszállították.”

4. §

A Btv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országba kiszállítandó borászati termékek vonatkozásában a hegybíró

állítja ki, illetve hitelesíti az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti

és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más

okmányokat.”

5. §

A Btv. 18. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki

„(7a) A HNT az általa a Hktv. alapján működtetett informatikai rendszer adataiból automatikus információátadással

rendszeresen biztosítja az ePincekönyv rendszer és a FELIR számára a hatósági eljárásokhoz és az ePincekönyv

rendszer működéséhez szükséges, a hegyközségi névjegyzékben szereplő természetes személy hegyközségi tagok

és nyilvántartott adatszolgáltatók következő adatait

a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telephelyét, adóazonosító jelét, valamint

b) az egyéni vállalkozó természetes személy nevét, székhelyét és adószámát.”

6. §

A Btv.

a) 2. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „hegyközség hozzájárulása” szövegrész helyébe a „hegyközség

illetékességi területén belül a hegyközség, a hegyközség illetékességi területen kívül a Hegyközségek

Nemzeti Tanácsának (a továbbiakban: HNT) hozzájárulása” szöveg,

b) 4. § (4) bekezdésében a „Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT)” szövegrész helyébe

a „HNT” szöveg,

c) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős

miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,

d) 18. § (5) bekezdésében az „a hegybíró” szövegrész helyébe az „a tevékenység végzése szerint illetékes

hegyközségi szervezet, a hegybíró” szöveg

lép.

7. §

Hatályát veszti a Btv. 5. § (4) bekezdésében a „használója vagy” szövegrész.

4. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. alcím és a 4. § 2026. július 1-jén lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Latorcai János s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

8306 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

III. Kormányrendeletek

A Kormány 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelete

a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról

[1] Az új szőlőültetvények telepítéséhez szükséges újratelepítési engedélyt eddig évente egy alkalommal lehetett

igényelni. Az adott naptári éven belül egy újabb kérelmezési időszak megnyitása lehetőséget biztosít az új telepítést

tervező szőlőtermelők számára a még rendelkezésre álló új telepítési engedélyek igénylésére. Ezen túlmenően az első

kérelembenyújtási időszak tárgyév áprilisáról január 15. és február 15. közötti időszakra kerül át annak érdekében, hogy

a szőlőtermelők már a tavaszi telepítési időszakra rendelkezhessenek új telepítési engedéllyel.

[2] A piaci feltételekhez való jobb alkalmazkodás miatt szükséges a szőlő újratelepítési engedélyek felhasználási idejének

meghosszabbítása.

[3] A kizárólag szőlőértékesítést végző szőlőtermelők számára jövedelmi helyzetük javulását eredményezheti, ha a termelt

szőlőjük egy részét borászati termékként értékesíteni tudnák. Ennek egyrészt akadálya egy borászati üzem beindításának

magas költsége, másrészt annak jogi lehetősége, hogy megtermelt szőlőjét borászati üzemben feldolgoztatva borászati

termékként forgalomba hozhassa. A jogszabály módosítása lehetővé teszi a szőlőtermelők számára a teljes körű

bérfeldolgoztatást, biztosítva egyúttal a feldolgozott szőlő és a belőle készített borászati termék nyomon követését.

[4] A módosítás értelmében egységesítésre kerül az érzékszervi vizsgálat rendszere. A földrajzi árujelzővel ellátott borászati

termékek érzékszervi jellemzői termékleírásban foglaltaknak való megfelelését a jelölni kívánt földrajzi árujelző

termékleírásában kijelölt borbíráló bizottság, a földrajzi árujelző nélküli borok esetében pedig az általános érzékszervi

jellemzőknek való megfelelést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett földrajzi árujelző borbíráló

bizottság fogja elvégezni.

[5] A Kormány a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 5., 10–14., 16., 18–20. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el

1. §

A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló

435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet] 1. § 19. pontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(E rendelet alkalmazásában)

„19. rendeltetésszerű művelés: szőlőültetvény olyan művelése, amelynek keretében az ültetvény hegyközségi tag

használója a gazdasági aktában meghatározott művelésmódnak megfelelő metszést alkalmaz, a hegyközségi

tag, továbbá a hegyközségi tagsággal nem rendelkező ültetvényhasználó, ennek hiányában a tulajdonos elvégzi

a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és folyamatos gyomszabályozási munkákat,

és gondoskodik arról, hogy a szőlőültetvény ne veszélyeztesse a szomszédos szőlőültetvények növénytermelési,

növényegészségügyi biztonságát;”

2. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárást követően marad kiosztható új telepítési engedély,

az azok iránti kérelmet október 1. és 31. között lehet benyújtani a hegybíróhoz, aki azt a HNT-hez továbbítja.

E kérelmek elbírálása során a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell eljárni.”

3. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) Az újratelepítési engedély a megadás időpontjától számított hat évig hatályos, ha az újratelepítést ugyanazon

a földterületen valósítják meg, ahol az újratelepítési jogosultságot keletkeztető kivágást végrehajtották.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8307

4. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés

a következő c) ponttal egészül ki

(A szüretről a szőlőtermés)

„b) saját vagy borgazdasági egységen belüli feldolgozása esetén az ültetvény használója legkésőbb

ba) november 30-ig,

bb) november 30-át követő szüret esetén a szüret utolsó napját követő 7. napig vagy

bc) az első származási bizonyítvány vagy a must származási bizonyítvány igénylésével egyidejűleg, valamint

c) az a) és b) ponttól eltérő felhasználása esetén az ültetvény használója legkésőbb

ca) november 30-ig vagy

cb) november 30-át követő szüret esetén a szüret utolsó napját követő 7. napig”

(adatot szolgáltat a hegybíró részére.)

5. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 11. alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki

„36/A. § (1) Az a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 4. § a) pont aa) alpontja szerinti szőlészeti termelő

(a továbbiakban: szőlészeti termelő), aki

a) nem rendelkezik borászati üzemengedéllyel, vagy

b) nem tagja olyan borgazdasági egységnek, amelynek valamely tagja rendelkezik borászati üzemengedéllyel,

saját termelésű szőlőjét bérfeldolgozás keretében borászati üzemben feldolgoztathatja, és forgalomba hozhatja.

(2) A bérfeldolgozást végző borászati üzem a szőlészeti termelő nevében és megbízásából jár el

a) az első származási bizonyítvány kérelmezése,

b) a must származási bizonyítvány kérelmezése,

c) a termelési jelentés kiállítása,

d) a borászati melléktermékek kivonásának bejelentése,

e) az egyes borászati eljárások bejelentése,

f ) a szakmai-jövedéki nyilvántartás vezetése,

g) a borászati kísérőokmányok kiállítása,

h) a készletjelentés és értékesítési jelentés elkészítése,

i) végső származási bizonyítvány és a forgalombahozatali azonosító kérelmezése, valamint

j) az analitikai és érzékszervi vizsgálatok megrendelése

iránti eljárásban.

(3) A bérfeldolgozást végző borászati üzemengedélyes legkésőbb az első származási bizonyítvány kérelmezésével

egy időben a hegybíró részére benyújtja a szőlészeti termelővel a bérfeldolgozásról szóló, írásban megkötött

megállapodást, amely tartalmazza a szőlészeti termelő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy

a) a borászati terméktétel felett rendelkezési joga van, és

b) a bérfeldolgozást végző borászati üzemengedélyes a bérfeldolgozással érintett termékek esetében

a (2) bekezdésben meghatározott eljárásokban az ő nevében és megbízásából jár el.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza legalább a beszállított szőlő és a feldolgozott borászati

termék jellemzőiért vállalt felelősségre vonatkozó, különösen a borászati hatóság által végzett ellenőrzések alapján

jogerősen megállapított jogkövetkezmények viselésével kapcsolatos szabályokat. A megállapodásnak a felek között

az érintett borászati termék borászati üzemben tartásáig hatályban kell maradnia. A megállapodásban rögzíteni kell,

ha a bérfeldolgozást végző borászati üzem a szőlészeti termelő részére adómentes borászati termék feldolgozását is

végzi.

(5) Ha a szőlészeti termelő a bérfeldolgozással érintett termékét másik borászati üzemengedélyes borászati

üzemébe (a továbbiakban: befogadó borászati üzem) áttárolja, akkor az áttárolást követő 5 munkanapon belül

a befogadó borászati üzem üzemengedélyese megküldi a hegybíró részére a (3) bekezdés szerinti megállapodást.

(6) A hegybíró a (3) bekezdés szerinti megállapodás másolatának – a benyújtásától számított 5 munkanapon belül

történő – megküldésével értesíti a NÉBIH-et a bérfeldolgozásról.”

6. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki

„(7) Bérfeldolgozás esetén a bérfeldolgozással érintett borászati terméket a szakmai-jövedéki nyilvántartásban

szőlészeti termelőnként az (1)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell nyilvántartani.”

8308 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

7. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 45. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki

„(8) A 36/A. § szerint végzett bérfeldolgozással érintett borászati terméktétel szállítása esetén a kísérőokmányt

a következő szöveggel kell kiegészíteni: „A(z) [gazdasági aktaszám száma] gazdasági aktaszámmal rendelkező

szőlészeti termelő nevében és megbízásából kiállítva”. ”

8. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 17. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki

„45/A. § Az üzemengedélyes a Btv. 9. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti borászati termék kiszállítását

a kiszállítást követő munkanapon a kísérőokmány benyújtásával bejelenti a hegybírónak, amely a kísérőokmányt

haladéktalanul átadja a NÉBIH részére.”

9. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 50. és 51. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek

„50. § (1) Földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék közfogyasztásra történő forgalomba hozatala vagy

Magyarország területéről történő kivitele esetén – a Btv. 9. § (2) bekezdésében és 10. §-ában foglalt esetek

kivételével – a borászati terméktétel érzékszervi jellemzőinek meg kell felelnie a földrajzi árujelző termékleírásában

foglaltaknak. Az érzékszervi jellemzők termékleírásban foglaltaknak történő megfelelését a közfogyasztásra történő

forgalomba hozatalt vagy a Magyarország területéről történő kivitelt megelőzően az érintett földrajzi árujelző

termékleírásában megjelölt földrajzi árujelző borbíráló bizottság (a továbbiakban: FBB) vizsgálja.

(2) Földrajzi árujelzővel el nem látott borászati termék az általános érzékszervi jellemzőknek való megfelelés esetén

hozható közfogyasztásra forgalomba. Az érzékszervi jellemzők vizsgálatát a NÉBIH által működtetett FBB végzi.

51. § Az 50. § szerinti érzékszervi vizsgálat nem megfelelő minősítése esetén az adott borászati termék érzékszervi

vizsgálata legfeljebb két alkalommal, az érzékszervi vizsgálat nem megfelelő eredményének kézhezvételétől

számított hét napon belül történő kérelmezése esetén megismételhető. Az első megismételt érzékszervi vizsgálatot

az FBB, a másodikat az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) végzi.”

10. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 21. alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki

„52/A. § A közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termékek miniszteri rendeletben meghatározott általános

érzékszervi jellemzőknek való megfelelését, továbbá földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék esetében

a földrajzi árujelző termékleírásában foglalt érzékszervi feltételeknek való megfelelést a NÉBIH és a termékleírásban

kijelölt FBB-t az 53. § (1) bekezdése szerint létrehozó szervezet szúrópróbaszerűen ellenőrzi.”

11. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet a következő 58/A. §-sal egészül ki

„58/A. § A harmadik országba kiszállítandó borászati termékek vonatkozásában az Uniós Vámkódex létrehozásáról

szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolások,

bizonyítványok és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányok kiállítását, valamint hitelesítését

az elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél

esetében a Dáptv.-ben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon, a borászati termék

forgalombahozatali azonosítójának, a vevő nevének és címének, a termék mennyiségének, a szállítójármű

rendszámának, valamint a kísérőokmányok számának megadásával kell kérelmezni.”

12. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 60. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek

(Borászati termék földrajzi árujelzőjének oltalma iránti kérelemhez mellékelni kell)

„d) annak igazolását, hogy a kérelem tervezetét

da) a hegyközségi tagok a hegyközség közgyűlésén vagy több hegyközséget érintő kérelem esetén valamennyi

érintett hegyközség közgyűlésén megtárgyalták, vagy

db) legalább 30 napra közzétették véleményezésre a Minisztérium, a HNT, és amennyiben van ilyen, az adott

földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet honlapján;

e) a d) pont

ea) da) alpontja esetében a kérelemről a hegyközségi közgyűlésen kifejtett esetleges kisebbségi véleményt is

tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet vagy több érintett hegyközség esetén valamennyi hegyközség közgyűlési

jegyzőkönyvét, amely tartalmazza a kérelemről tartott hegyközségi szavazás vagy több érintett hegyközség esetén

a hegyközségi szavazások eredményét, vagy

eb) db) alpontja esetében a kérelemmel érintett hegyközség tagjainak a közzététel nyomán megküldött

észrevételeit.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8309

13. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A termékleírás módosítása és a bejegyzett elnevezés törlése iránti kérelemhez mellékelni kell

a) annak igazolását, hogy a kérelem tervezetét

aa) a hegyközségi tagok a hegyközség közgyűlésén vagy több hegyközséget érintő kérelem esetén valamennyi

érintett hegyközség közgyűlésén megtárgyalták, vagy

ab) legalább 30 napra közzétették véleményezésre a Minisztérium, a HNT, és amennyiben van ilyen, az adott

földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet honlapján; valamint

b) az a) pont

ba) aa) alpontja esetében a kérelemről a hegyközségi közgyűlésen kifejtett esetleges kisebbségi véleményt is

tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet vagy több érintett hegyközség esetén valamennyi hegyközség közgyűlési

jegyzőkönyvét, amely tartalmazza a kérelemről tartott hegyközségi szavazás vagy több érintett hegyközség esetén

a hegyközségi szavazások eredményét,

bb) ab) alpontja esetében a kérelemmel érintett hegyközség tagjainak a közzététel nyomán megküldött

észrevételeit.”

14. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) A mulasztási bírság összege hektáronként 500 000 forint a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelése

megkezdésének a hegybíró felszólítása ellenére történő elmulasztása esetén. Osztatlan közös tulajdon esetében

a bírság mértékét a tulajdoni hányad mértékére figyelemmel kell meghatározni.”

15. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 44. alcíme a következő 100/B. §-sal és 100/C. §-sal egészül ki

„100/B. § E rendeletnek a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási

kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel

[a továbbiakban: 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelet] megállapított 60. § d) és e) pontját, valamint 65. § (3) bekezdését

a 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

100/C. § A 2025/2026. borpiaci évben

a) a 31. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást – a 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően –

felvásárlás esetén az ültetvény használója is megteheti,

b) a szüretről a hegybíró részére adatot szolgáltatni – a 31. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, valamint

a 339/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel megállapított 31. § b) pont ba) alpontjában és c) pont ca) alpontjában

foglaltaktól eltérően – 2025. november 21. napjáig kell,

c) a 37. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a seprős újbor előállításának igazolására első

származási bizonyítvány iránti kérelmet legkésőbb 2025. november 21-ig, a tokaji borkülönlegességek

és a 2025. november 21-ét követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetében

2026. február 20-ig kell benyújtani.”

16. §

A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló

2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és

a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)”

szöveg,

b) 5. §-ában és 58. §-ában az „az E-ügyintézési tv.” szövegrész helyébe az „a Dáptv.” szöveg,

c) 12. § (1) bekezdésében az „április 1. és április 30.” szövegrész helyébe a „január 15. és február 15.” szöveg,

d) 12. § (2) bekezdésében a „február 1-ig” szövegrész helyébe a „január 4-ig” szöveg,

e) 12. § (2) bekezdés a) pontjában a „május 30-ig” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtására nyitva álló

időszak utolsó napját követő 30 napon belül” szöveg

lép.

17. §

Hatályát veszti a 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 60. § f ) pontja.

8310 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

18. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) A 8. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 11. § 2026. július 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 340/2025. (X. 31.) Korm. rendelete

az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló

531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási

(fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

[1] Az állampolgárok bírósághoz való hozzáférésének növelése érdekében szükséges megteremteni annak a lehetőségét,

hogy a kormányhivatali és járásbírósági ügyek esetében a keresetlevél a kormányablaknál is benyújtható legyen.

[2] A Kormány

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § és a 2. melléklet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés

5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. §

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.)

Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. §

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.)

Korm. rendelet 10. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 2. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 340/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. pontjában foglalt táblázat

a következő 15. sorral egészül ki

(A B C D E F

Állásfoglalás beszerzésének

1. Közigazgatási hatósági eljárás Szakkérdés Bevonás és közreműködés feltétele Elsőfokon eljáró szakhatóság Másodfokon eljáró szakhatóság

határideje)

A helyi vízgazdálkodási

hatáskörbe tartozó

vízjogi létesítési,

A vizek minőségét és

üzemeltetési,

egészségkárosítás nélküli Fővárosi és vármegyei

fennmaradási és Népegészségügyi

fogyaszthatóságát, kormányhivatal

megszüntetési hatáskörében eljáró

15. felhasználhatóságát Minden esetben. népegészségügyi –

engedélyezési eljárások, fővárosi és vármegyei

befolyásoló körülmények, hatáskörében eljáró járási

illetve ezek módosítására kormányhivatal.

tényezők fennállásának hivatala.

irányuló eljárás, ha

elbírálása.

a vízjogi engedély

műszaki tartalmában

változás következett be.

8311

8312 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2. melléklet a 340/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló

568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. melléklete a következő 49. ponttal egészül ki

„49. Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a kormányhivatal

eljárásában hozott cselekménnyel szemben benyújtott keresetlevél-továbbítás”

A Kormány 341/2025. (X. 31.) Korm. rendelete

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló

399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A földgáztüzelésű erőművek indokolatlan többletköltséget és versenyhátrányt okozó olajkészletezési kötelezettsége

az elmúlt időszak tapasztalatai alapján kivezethető, mert földgázellátási válsághelyzeti ellátásuk a földgáz biztonsági

készlet terhére megoldható.

[2] A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény

15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. § (1) A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet

(a továbbiakban: Kr.) 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(A felhasználót – felhasználási helyenként – az I–III. korlátozási kategóriába kell besorolni, a következők szerint:)

„a) I. korlátozási kategóriába tartoznak: a villamos energiáról szóló törvény alapján villamos energia

termelői működési engedéllyel rendelkező, az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőműnek minősülő

felhasználási helyei;”

(2) A Kr. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A 6. kivételben szabályozott kritikus gázüzemű erőművek ellátásának megszűnését elsősorban biztonsági

földgázkészlet felhasználásával, illetve utolsó lehetőségként szolidaritási intézkedés igénybevételével el kell kerülni.

Ha az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek esetében a földgáz más energiaforrásra cserélhető,

az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőműnek minősülő felhasználási helyek ellátását biztosító felhasználó

az erőművek ellátásának biztosításához szükséges teljesítmények mértékéig kivételnek minősül, feltéve,

hogy ez az egyetlen módja az ellátásuknak.”

2. §

A Kr. 14. § (8) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[A (7) bekezdés szerinti kérelemben be kell mutatni, hogy vészhelyzetben vagy a szolidaritási intézkedés alkalmazása

esetén a kritikus jelentőségű gázüzemű erőmű gázellátásának hiánya]

„e) akadályozná az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőműnek minősülő felhasználási helyek ellátását,

feltéve, hogy az erőművek tüzelőolaj-ellátásának ez az egyetlen lehetősége, és ez az erőmű földgázüzemű

működését váltja ki.”

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8313

A Kormány 342/2025. (X. 31.) Korm. rendelete

a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel

összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

[1] A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény elfogadásával

a jogalkotó új alapokra helyezte a közhiteles nyilvántartások szabályozását. A közfeladatot ellátó szervek által vezetett

közhiteles nyilvántartások ugyanis rendelkeznek olyan közös pontokkal, amelyek függetlenek a közhiteles nyilvántartást

vezető szervtől és az egyes nyilvántartásokhoz fűződő joghatásoktól. Felismerhetőek olyan elvi keretek, amelyek minden

közhiteles nyilvántartás esetében alkalmazhatóak, és elsődlegesen nem a nyilvántartás tartalmához, hanem annak

vezetéséhez kapcsolódnak. Ebből következően a közhitelesen nyilvántartott adatok és a közhiteles nyilvántartások

tekintetében szükséges a jogrendszer számára egységes kerettörvényt alkotni, amely meghatározza a közhitelesség

fogalmát, valamint joghatásait – ez a közhiteles törvény elfogadásával megvalósult.

[2] Azon nyilvántartások esetében, amelyek közhitelessége a közhiteles törvény alapján a továbbiakban nem indokolt,

szükségessé vált a nyilvántartásokat szabályozó jogszabályok módosítása. Más nyilvántartások esetében a közhiteles

adatkör pontosítása vált indokolttá, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos szabályozás, amely

következtében egyes adatokat több nyilvántartás is közhitelesnek minősítene. Ezen célok megvalósítása, és

a jogrendszer átláthatóságának biztosítása érdekében szükséges az egyes nyilvántartások részletes szabályait lefektető

kormányrendeletek módosítása.

[3] A Kormány

a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §

(1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (2) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő

egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat-

és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény 3. §

(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi

CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontjában, valamint

14. pont d) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

alapján,

a 17. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

alapján,

a 11. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § d) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 13. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés d) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint

az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló

2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés h) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

8314 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

a 16. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás

alapján,

a 17. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 24. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 18. alcím tekintetében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló

2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 19. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 14. pont d) alpontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 20. alcím tekintetében a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés d) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 21. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § e) és f ) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

a 29. § tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 30. § tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi

LXXVI. törvény 53. § b) pontjában, valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. §

(1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 23. alcím és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés

6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 24. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 25. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában, a villamos energiáról szóló

2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §

37. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. §

(4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 28. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 26. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 29. alcím tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi

CXL. törvény 100. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 30. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 31. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 19. alpontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 32. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (3) bekezdés k) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 33. alcím és a 42. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 22. pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

a 34. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 35. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 31. és 46. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 36. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés

10. és 42. pontjában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 39. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 37. alcím tekintetében a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (1) bekezdés 1., 8. és

16. pontjában, valamint (2) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 38. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 45. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 39. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 37. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8315

a 40. alcím tekintetében az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok

ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvény 14. §-ában kapott

felhatalmazás alapján,

a 41. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 9. és 37. pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a 43. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. § h) pontjában kapott felhatalmazás

alapján,

a 44. és 45. alcím és a 2. melléklet tekintetében a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi

CLVI. törvény 10. § f ) és l) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés

i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló

141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása

1. §

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet

a következő 5/A. §-sal egészül ki

„5/A. § A lajstrom – az 5. § (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

2. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása

2. §

Hatályát veszti a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 19. § (5a) bekezdése.

3. Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához

szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

3. §

Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges

szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) A tanúsítványlajstrom – az (1) bekezdés d)–g) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles

nyilvántartásnak minősül.”

4. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

módosítása

4. §

A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés nyitó

szövegrészében a „Fétv. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok és a” szövegrész helyébe a „földhasználó által”

szöveg lép.

5. Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított,

idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló

137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása

5. §

Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást

igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet

8. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki

„(6) A Hivatal nyilvántartást vezet az akkreditált vizsgaközpontokról, mely tartalmazza az akkreditált vizsgaközpont

a) nevét,

b) székhelyét, telephelyét,

c) elérhetőségét,

d) vezetőjének nevét,

e) azonosítóját,

f ) vizsgahelye(i) székhelyét, telephelyét,

g) vizsgahelye(i) vezetőjének nevét,

8316 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

h) vizsgahelye(i) azonosítóját, valamint

i) akkreditációjáról szóló határozat dátumát és számát.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás – a cégnyilvántartásban, illetve az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi

LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján vezetett nyilvántartásban szereplő adatok kivételével –

közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

6. §

Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást

igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet

9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) Közhiteles adat a nyilvántartott akkreditált vizsgarendszer

a) neve,

b) akkreditációjának dátuma és száma,

c) vizsgaformátuma, valamint

d) vizsganyelvei.”

7. §

Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást

igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet

10. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki

„(5) A Hivatal nyilvántartást vezet az akkreditált vizsgáztatókról. A nyilvántartás tartalmazza a vizsgáztató

a) nevét,

b) születési helyét és idejét,

c) vizsgáztató azonosítóját,

d) vizsgáztatási jogosultságát, valamint

e) akkreditációjának dátumát.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles

nyilvántartásnak minősül.”

8. §

Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást

igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet

5. § (2) bekezdésében az „a (2a) bekezdés b) és c) pontjában” szövegrész helyébe az „az oktatási nyilvántartásról

szóló törvényben és annak mellékleteiben” szöveg lép.

6. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi

és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló

292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása

9. §

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai

közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 15. §-a

a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A 3. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatok tekintetében közhiteles

a) a bejelentésköteles példányok

aa) 5. § szerinti egyedi jelölésének típusa és száma,

ab) eredetigazoló dokumentumának típusa, száma és kiállítási dátuma;

b) a bejelentésköteles példány birtokban tartójának

ba) tenyésztő nyilvántartási sorszáma és

bb) tartási helye(i);

c) a 4. § (1) bekezdésében felsorolt bejelentésköteles tevékenységek

ca) típusa,

cb) időpontja,

cc) bejelentésének időpontja.”

10. §

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és

európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. §

(2) bekezdésében a „bejelentésekről” szövegrész helyébe a „bejelentések adattartalmáról” szöveg lép.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8317

7. A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet

módosítása

11. §

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4. § (5a) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(5a) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a (6) bekezdés

c) pontja tekintetében csak a fenntartó és az üzemeltető neve közhiteles.”

12. §

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4/A. § (2a) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(2a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a (3) bekezdés

a) pontja tekintetében csak a fenntartó és az üzemeltető neve közhiteles.”

13. §

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4/B. § (3a) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(3a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a (2) bekezdés

a) és c) pontja tekintetében csak a fenntartó és az üzemeltető neve közhiteles, a (2) bekezdés b), d) és f ) pontja

tekintetében pedig nem közhiteles a nyilvántartás.”

8. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

14. § (1) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet az 5/A. §-át megelőzően

a következő alcím címmel egészül ki

„Az állami főépítész által vezetett, területrendezési tervekkel összefüggő nyilvántartások”

(2) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a „Záró rendelkezések” alcímet

megelőzően a következő 5/B. §-sal egészül ki

„5/B. § (1) A Trtv. 40. § (5) bekezdése szerinti, a beépítésre szánt terület növekményének mértékét rögzítő

nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza az érintett településre vonatkozóan

a) a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet megjelölését,

b) az új beépítésre szánt terület kijelölésének – egyben a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezése

hatálybalépésének – időpontját,

c) az új beépítésre szánt területként kijelölt telek, telekrész helyrajzi számát, területnagyságát,

d) az új beépítésre szánt területként kijelölt telek, telekrész elhelyezkedését

da) települési térségen belül,

db) települési térségen kívül vagy

dc) kertes mezőgazdasági térség területén lakó, üdülő vagy vegyes területként,

e) a beépítésre szánt terület növekményének a – Trtv. 8. mellékletében foglalt területi mérleg szerinti – települési

térség területéhez viszonyított mértékét és

f ) annak megállapítását, hogy – a már korábban érvényesített beépítésre szánt terület növekményét is ideértve –

a növekmény milyen mértékben meríti ki a Trtv. 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott arányt.

(2) A beépítésre szánt terület növekményének mértékét rögzítő nyilvántartás az (1) bekezdés e) és f ) pontjában

meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3) Az állami főépítész az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a helyi építési szabályzat elfogadása, módosítása

esetén annak hatálybalépésétől számított 30 napon belül rögzíti a nyilvántartásban.”

9. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

15. §

A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki

„(3a) A főépítészeti nyilvántartás a (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles

hatósági nyilvántartás.”

8318 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

10. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet

módosítása

16. §

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A kereskedő Kertv. 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentésének az 1. melléklet a) pontjában meghatározott

adatokat kell tartalmaznia. A bejelentést a 2. § a) és b) pontjában meghatározott hatóság (a továbbiakban

jegyző) a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás

a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adatok tekintetében – a 2. melléklet A) pont 3. és 4. alpontjában foglalt

adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a 2. melléklet A) pont 2. alpontja

tekintetében csak a kereskedő neve közhiteles.”

17. §

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerinti

adattartalommal nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok

tekintetében – a 2. melléklet B) pont 3. és 4. alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül, azzal, hogy a 2. melléklet B) pont 2. alpontja tekintetében csak a kereskedő neve

közhiteles.”

11. Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló

301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

18. §

Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 8. §

(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – a természetes

személyazonosító adatok, a lakcímadatok, továbbá a cégadatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak

minősül.”

12. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal

díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá

az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

19. §

A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében

végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő

jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki

„(6) A közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás az 1071/2009/EK rendeletben

meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító adatok, továbbá a cégadatok kivételével –

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

13. Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § b) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép

(A diákigazolványokról vezetett nyilvántartás)

„b) az érvényesítő matricák megrendelésére és a megrendelések teljesítésére vonatkozó adatokat,”

(tartalmazza.)

(2) Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a a következő c) ponttal egészül ki

(A diákigazolványokról vezetett nyilvántartás)

„c) az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1–2.1.12. pontjában

meghatározott adatokat”

(tartalmazza.)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8319

14. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető

tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló

66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosítása

21. §

A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről,

valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet

a) 3. § (5) bekezdésében a „Gytv. 15. § (12) bekezdése” szövegrész helyébe a „Gytv. 15. § (9) bekezdés c) pontja”

szöveg,

b) 3. § (7) bekezdésében a „Gytv. 15. § (15) bekezdése” szövegrész helyébe a „Gytv. 15. § (9) bekezdés b) pontja”

szöveg

lép.

15. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

módosítása

22. §

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) Az intézménytörzsben a köznevelési intézmény hat számjegyből álló OM azonosítóval szerepel, mely adat

tekintetében a nyilvántartás közhitelesnek minősül.”

16. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági

engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

23. § (1) A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló

439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A hulladékgazdálkodási hatóság a nyilvántartásba vett közvetítőről, kereskedőről a Hulladékgazdálkodási

Információs Rendszerben (HIR) a Ht. 78/C. § (4) bekezdése szerint naprakész nyilvántartást vezet.”

(2) A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló

439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 14/B. §-sal egészül ki

„14/B. § A hulladékgazdálkodási hatóság az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységet végzőkről

a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerben (HIR) a Ht. 78/C. § (4) bekezdése szerint naprakész

nyilvántartást vezet.”

17. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

24. §

Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 52. § nyitó szövegrészében a „közhiteles” szövegrész.

18. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló

2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosítása

25. §

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény

végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki

„(8) Az EETS szolgáltatókról vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) az EETS szolgáltató azonosító adatait,

b) a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát és a nyilvántartásba vétel időpontját.

(9) Az EETS szolgáltatók nyilvántartása a (8) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – a természetes

személyazonosító adatok, a lakcím adatok, továbbá a cégadatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak

minősül.”

8320 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

19. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

26. §

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.)

Korm. rendelet 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti névjegyzék a Méptv.

a) 207. § (2) bekezdés 8–12. és 14–21. pontja szerinti adatok,

b) 207. § (3) bekezdés d) pontjában a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező

alkalmazottak vagy tagok megjelölése,

c) 207. § (3) bekezdés f ) és g) pontja szerinti adatok,

d) 211. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatok, valamint

e) 211. § (3) bekezdésében a továbbképzési kötelezettség teljesítésének ténye

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

20. A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet módosítása

27. §

A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § (9) bekezdésében a „meghatározott

közhiteles nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „meghatározott nyilvántartásban” szöveg lép.

21. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági

üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet

módosítása

28. §

A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett

nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel

egészül ki

„(2a) Az adatlap a Fétv. 100. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adat tekintetében az üzemközpont

fekvése szerinti ingatlan helyrajzi számát, a fekvése szerinti településnek és az ingatlan fekvésének megjelölését

tartalmazza.”

22. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet

módosítása

29. §

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következő

rendelkezés lép

„8. § (1) A Kormányhivatal a bejelentett tanúsító szervezet, a tanúsított minőségügyi rendszert („H” vagy „E” modult)

alkalmazó szerelő- és forgalmazó vállalkozás, továbbá a nyilvántartott szervezet használatbavételi alkalmassági

nyilatkozat kiállítását követően benyújtott kérelmére – növekvő sorrendben vezetett azonosító számon –

az országos nyilvántartásba bejegyzi az új berendezéseket.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a berendezés azonosító számát és a felszerelés helyét, a 9. §-ban meghatározott főbb műszaki adatokat és

a gyártási számot vagy munkaszámot, továbbá a felújítás időpontját és a gyártó, illetve a bejelentett tanúsító

szervezet által megjelölt felvonószerelő-vállalkozás megnevezését,

b) a berendezés tulajdonosának és – ha nem azonos – az üzemeltetőjének a nevét és címét,

c) a használatbavételi alkalmassági nyilatkozat számát,

d) annak tényét, hogy a berendezés végleges használatbavételi engedéllyel rendelkezik,

e) a berendezés műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatai elvégzésének időpontját, a felülvizsgálat lényeges

megállapításait, felülvizsgálat alapján a megtett intézkedéseket,

f ) az esetlegesen történt balesetekkel kapcsolatos intézkedéseket,

g) a Hatóság által tett intézkedéseket,

h) az üzemeltetés hat hónapnál hosszabb ideig történő leállítása, valamint a leállítást követő ismételt üzembevétele

időpontját, valamint

i) a berendezés üzemeltető általi leállítását.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8321

(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell az üzembe helyezés előtti vizsgálat jegyzőkönyvét,

a használatbavételi alkalmassági nyilatkozatot, valamint a szakági műszaki előírásokban meghatározott műszaki

adatlapot.

(4) A Hatóság a nyilvántartás (2) bekezdés d) és g) pontjában megjelölt adatokról a használatbavételt

engedélyező határozat, illetve a Hatóság intézkedését tartalmazó határozat véglegessé válását követően értesíti

a Kormányhivatalt.

(5) A megszüntetett berendezésre vonatkozó adatokat a Kormányhivatal a berendezés megszüntetését követő

egy év leteltével – a berendezés nyilvántartási száma kivételével – törli az (1) bekezdésben említett nyilvántartásból.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), c)–e) és g) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

30. §

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A nyilvántartott szervezetek és az ellenőrök tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és

folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint az interneten közzéteendő adatokat

a Kormányhivatal a honlapján közzéteszi.”

23. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

31. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)

Korm. rendelet 6. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

32. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)

Korm. rendelet

a) 6. melléklet 2.1.2. pont a) alpontjában a „székhelyének és valamennyi telephelyének” szövegrész helyébe

a „központi” szöveg,

b) 6. melléklet 2.1.2. pont h) alpontjában a „címe, a” szövegrész helyébe a „címe, képzésihelyszín-biztosítói

minősége, a” szöveg

lép.

33. §

Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet

a) 6. melléklet 2.1.1. pont k) alpontja,

b) 6. melléklet 2.1.2. pont h) alpontjában az „ , a képzési helyet biztosító által fogadható hallgatók maximális

száma képzésenként” szövegrész,

c) 6. melléklet 2.2. pont e) alpontja,

d) 6. melléklet 3. pont d) alpontja.

24. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint

a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

módosítása

34. §

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás

meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) A hatósági hivatalos névjegyzék a (2) bekezdés b)–d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül.”

35. §

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás

meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 38. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezések lépnek

„(2) A kamarai jegyzék tartalmazza legalább a minősített ajánlattevő

a) nevét, székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét);

b) jegyzék szerinti besorolását;

8322 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

c) jegyzékbe bejegyzésének időpontját;

d) által igazolt minősítési szempontokat.

(3) A kamarai jegyzék a (2) bekezdés b)–d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak

minősül.”

36. §

Hatályát veszti a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési

műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében

az „A hatósági hivatalos jegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni

kell.” szövegrész.

25. A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként

történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló

365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

37. §

Hatályát veszti a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként

történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.)

Korm. rendelet

a) 13. § (4) bekezdése,

b) 17. § (4) bekezdése.

26. A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi

feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló

385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

38. §

Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi

feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.)

Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés k) pontja.

27. A fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet módosítása

39. §

A fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a), c)–e) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles.”

28. A víziközmű-bekötést végző személyek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló

220/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása

40. §

A víziközmű-bekötést végző személyek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 220/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet

2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/I. § (1) bekezdése alapján, a Hatóság

a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kivitelezői jogosultsággal rendelkező személyekről

(a továbbiakban: vízszerelő) vezetett nyilvántartása az 1. melléklet II. rész 1–12. sorában foglalt adatokat

tartalmazza.”

29. A kulturális szakemberek szakmai továbbképzésének nyilvántartásba vételi szabályairól szóló

378/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

41. §

A kulturális szakemberek szakmai továbbképzésének nyilvántartásba vételi szabályairól szóló 378/2017. (XII. 11.)

Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„4. § A programokról vezetett nyilvántartásban szerelő adatokat a miniszter a kormányzati portálon közzéteszi.”

30. A barlangok nyilvántartásáról szóló 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

42. §

A barlangok nyilvántartásáról szóló 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „minősített, illetve

a Nyilvántartásban szereplő személyes” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, az ingatlan-

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8323

nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő közhiteles adatok, valamint

az 1. melléklet 1.2. és 1.3. pontjában, 1.4. pont d) és e) alpontjában, 1.5. pont c) alpontjában meghatározott”

szöveg lép.

31. A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő

eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

43. § (1) A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról

szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki

„(5a) A Nyilvántartás az (5) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

(2) A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról

szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) A tachográf kártya nyilvántartás a 165/2014/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatok

tekintetében – a járművezető azonosító adatai, az érvényes vezetői engedély száma és a vezetői engedélyt

kibocsátó ország kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

32. A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló

532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

44. §

Hatályát veszti a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 88. § (3) bekezdése,

b) 106. § (2) bekezdése,

c) 106. § (5) bekezdése.

33. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló

257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

45. §

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 23. §-a

helyébe a következő rendelkezés lép

„23. § (1) A névjegyzéket a Hatóság kereshető formában teszi közzé a honlapján.

(2) A névjegyzék tartalmazza a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

a) lajstromszámát,

b) nevét,

c) a 2. § (1) bekezdése szerinti, a Hatóság honlapján közzétett dokumentumban (űrlap) feltüntetett elérhetőségeit,

d) névjegyzékbe vételének időpontját,

e) a névjegyzékbe vétel hatálya lejártának időpontját,

f ) a nem független felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó esetében ennek tényét és

g) a nem független felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó esetében a munkáltatóra vonatkozó adatokat

(név, székhely).

(3) A névjegyzék a (2) bekezdés a) és d)–f ) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

34. A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása

46. §

A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet

a) 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyilvántartása” szövegrész helyébe a „közhiteles nyilvántartása”

szöveg,

b) 14. § (1a) bekezdésében a „nyilvántartásában” szövegrész helyébe a „közhiteles nyilvántartásában” szöveg,

c) 14. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásában” szövegrész helyébe a „közhiteles nyilvántartásában” szöveg

lép.

8324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

35. A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása

47. §

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 244. §-a a következő

(3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A duális képzőhelyek nyilvántartása a duális képzőhely megnevezése, szakirányú oktatási célt szolgáló

székhelyének vagy telephelyének címe, valamint az (1) bekezdés b), c) és e) pontja vonatkozásában közhiteles

hatósági nyilvántartásnak minősül. A duális képzőhelyek nyilvántartása az abban szereplő közhiteles adatokban

történt változással érintett adatokat, a változás időpontját és hatályát közhitelesen tartalmazza.”

48. §

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 114. alcíme a következő

346/A. §-sal egészül ki

„346/A. § A szakképzés információs rendszerében

a) a tanulmányi rendszer részeként nyilvántartott

aa) szakképzési intézménytörzs – a 343. § (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában az ac) és ad) alpont és

a c) pont kivételével – a 343. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

ab) tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása az Onytv. 1/A. melléklet II. rész 1. pont a) alpontja

esetében a tanulók és a képzésben részt vevő személyek oktatási azonosító száma, az 1. pont c) alpontja esetében

a törvényes képviselő neve tekintetében, valamint az 1. pont e)–j) és l)–u) alpontjában meghatározott adatok,

ac) alkalmazotti nyilvántartás – az alkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelének kivételével – az Onytv.

1/A. melléklet III. rész a)–k) és m) pontjában meghatározott adatok,

b) elektronikus vizsgarendszer nyilvántartása – a vizsgázó természetes személyazonosító adatai kivételével –

az Onytv. 1/A. melléklet IV. rész 1–4. pontjában meghatározott adatok, valamint

c) oktatói továbbképzés nyilvántartása az Onytv. 1/A. melléklet V. rész 2. pont a)–h) és j)–k) alpontjában

meghatározott adatok

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

36. Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló

349/2021. (VI. 22.) Korm. rendelet módosítása

49. §

Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 349/2021. (VI. 22.)

Korm. rendelet 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki

„(3a) A nyilvántartás – a cégnyilvántartásban szereplő adatok kivételével – a (3) bekezdés b)–d) pontjában

meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

37. A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási

kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosítása

50. §

A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló

435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartás a (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott adatok tekintetében

közhiteles.”

51. §

A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló

435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„36. § (1) A borászati üzemengedély-nyilvántartás a Btv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott adatokon túl

tartalmazza

a) a borászati üzemengedélyes

aa) partnerazonosító számát,

ab) gazdasági akta számát,

ac) NÉBIH tevékenység-azonosítóját;

b) a borászati üzem

ba) helyét,

bb) nyilvántartásba vételének dátumát;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8325

c) a borászati üzemben

ca) végezhető, 32. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek felsorolását,

cb) az engedély megadását követően továbbra is tárolni kívánt azon adómentes, fogyasztásra szánt borászati

terméktételek mennyiségét hektoliterben, két tizedesjegy pontossággal, amelyet az üzemengedély megadását

megelőzően a borászati üzemengedéllyel érintett ingatlanban tároltak;

d) a kiszerelést végző borászati üzemek 32. § (3) bekezdése szerinti kódját.

(2) A borászati üzemengedély-nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) pontjában, c) pont

ca) alpontjában, valamint d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles.”

52. §

A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló

435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a HNT által létrehozott FBB-kről a NÉBIH által vezetett

nyilvántartás közhiteles az FBB illetékességi körébe tartozó földrajzi árujelzők, valamint az FBB működési helye

tekintetében.”

38. A hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett koncesszori alvállalkozói nyilvántartás tartalmával

és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 55/2023. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

53. §

Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett koncesszori alvállalkozói nyilvántartás tartalmával

és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 55/2023. (II. 27.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében

az „A nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít –

közhiteles hatósági nyilvántartás.” szövegrész.

39. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló

80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása

54. §

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet

23. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki

„(10) A nyilvántartás – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a cégnyilvántartásban szereplő

adatok kivételével – a 3. melléklet 1.2–3. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

55. §

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet

24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) A nyilvántartás a 13. § (4) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

40. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok

ellátására irányuló jogviszonnyal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló

315/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet módosítása

56. §

Hatályát veszti az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására

irányuló jogviszonnyal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló 315/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet.

41. A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék

forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

57. §

A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának

részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) A nyilvántartás a 32. § (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági

nyilvántartás.”

8326 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

42. Az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet

módosítása

58. §

Az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet 20. §-a helyébe

a következő rendelkezés lép

„20. § (1) A névjegyzék tartalmazza az állami közbeszerzési szaktanácsadó

a) lajstromszámát,

b) nevét,

c) a 2. § (1) bekezdése szerinti, a Hatóság honlapján közzétett dokumentumban (űrlap) feltüntetett elérhetőségeit,

d) névjegyzékbe vételének időpontját,

e) a névjegyzékbe vétel hatálya lejártának időpontját és

f ) a munkáltatójára vonatkozó adatokat (név, székhely).

(2) A névjegyzék az (1) bekezdés a) és d)–e) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági

nyilvántartásnak minősül.”

43. Az állami légijármű nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint annak típus- és

légialkalmasságáról szóló 269/2024. (IX. 17.) Korm. rendelet módosítása

59. §

Hatályát veszti az állami légijármű nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint annak típus- és

légialkalmasságáról szóló 269/2024. (IX. 17.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése.

44. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló

235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet módosítása

60. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.)

Korm. rendelet a 2. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

45. Az egyes turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló

484/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

61. §

Az egyes turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 484/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. §

(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A 14. § (2) bekezdése, a 21. §, a 24. § (1) bekezdés d) pontja, a 6. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.”

62. §

Nem lép hatályba a 484/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés e) pontja és 8. melléklete.

46. Záró rendelkezések

63. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–44. alcím és az 1. és a 2. melléklet 2026. január 1. napján lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8327

1. melléklet a 342/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez

1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)

Korm. rendelet 6. melléklete a következő 1. ponttal egészül ki

„1. A felsőoktatási intézménytörzs keretében tárolt adatok tekintetében az alábbi adatok kivételével a nyilvántartás

közhiteles nyilvántartásnak minősül

1.1. az intézmény fenntartójának statisztikai számjele,

1.2. a felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadása tárgyában megkötött megállapodások tekintetében

az átadó és az átvevő fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe,

1.3. az Nftv. 14. § (2a) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott képzési hely biztosítására vonatkozó

megállapodások tekintetében a felsőoktatási intézmény és a képzési helyet biztosító hivatalos neve,

székhelyének címe,

1.4. az Nftv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, a hallgatók tanulmányainak folytatásáról megkötött

megállapodások tekintetében a felsőoktatási intézményt megszüntető fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe,

1.5. a hallgatók számára szálláshely biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodások tekintetében

az együttműködő partner hivatalos neve, székhelyének címe,

1.6. a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi, valamint magyar felsőoktatási intézménynek az Nftv. 78. §

(1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín

biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodás tekintetében az együttműködő partner hivatalos neve,

székhelyének címe,

1.7. a diákotthon fenntartójának statisztikai számjele.”

2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)

Korm. rendelet 6. melléklet 2.1.2. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Felsőoktatási intézmények

további intézményi adatok)

„e) magyar vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben, közös képzés keretében vagy az Nftv.

77. § (4) bekezdése alapján folytatott képzés tárgyában megkötött megállapodásokról az együttműködő

felsőoktatási intézmény hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, képzési együttműködő partneri minősége,

a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, esetleges nemzetközi kerete, a képzés neve; magyar és külföldi

felsőoktatási intézménynek a 20. § (9) bekezdése szerinti képzése esetén a képzésnek a 2.5.1–2.5.4. pont szerinti

– a megállapodásban meghatározott – adatai;”

3. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)

Korm. rendelet 6. melléklet 2.1.2. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Felsőoktatási intézmények

további intézményi adatok)

„g) felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadása tárgyában megkötött megállapodásokról az átadó és

az átvevő fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe, átadó vagy átvevő fenntartói minősége, a megállapodás

célja, kelte, a fenntartói jog átvételének napja;”

4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)

Korm. rendelet 6. melléklet 2.1.2. pont i)–k) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Felsőoktatási intézmények

további intézményi adatok)

„i) az Nftv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, a hallgatók tanulmányainak folytatásáról megkötött

megállapodásokról a felsőoktatási intézményt megszüntető fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe,

a megszűnő és a tanulmányok folytatását biztosító felsőoktatási intézmények neve, a megállapodás célja, kelte;

j) hallgatók számára szálláshely biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásokról az együttműködő

partner hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, szálláshelybiztosítói minősége, a megállapodás célja, kelte,

kezdete, tervezett vége;

k) külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi, valamint magyar felsőoktatási intézménynek az Nftv. 78. §

(1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési

helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásról az együttműködő partner hivatalos neve,

székhelyének címe, típusa, képzésihelyszín-biztosítói minősége, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett

vége;”

8328 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

5. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.)

Korm. rendelet 6. melléklet 2.2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Diákotthonok:)

„b) fenntartó(k) típusa és statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével), fenntartói minősége;”

2. melléklet a 342/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez

„5. melléklet a 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs és adatszolgáltatási

tevékenységekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását ellenőrző hatóságok

A B

A 3. melléklet szerinti regisztrációra és adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai

1. Ellenőrző hatóság

attrakció

területileg illetékes fővárosi, vármegyei

2. közhasználatú fürdő

kormányhivatal

területileg illetékes fővárosi, vármegyei

3. természetes fürdőhely

kormányhivatal

területileg illetékes fővárosi, vármegyei

4. muzeális intézmény, vár, kastély

kormányhivatal

turisztikai közlekedési infrastruktúrához tartozó közlekedési

5.

eszközök közül

a belvízi személyszállítási tevékenység

1. a Balatoni Hajózási Zrt. járata végzi a személyszállítási

5.1. tevékenységet,

2. a MAHART – PassNave Személyhajózási Korlátolt Felelősségű

Társaság járata végzi a személyszállítási tevékenységet területileg illetékes fővárosi, vármegyei

a TEÁOR’25 49.12 Egyéb vasúti személyszállítási tevékenység kormányhivatal

5.2. közül a „keskeny nyomtávú vasút (kisvasút) személyszállítási

célra” szolgáltatás

a TEÁOR’25 49.34 Személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval

5.3.

szolgáltatás

a TEÁOR’25 49.12 Egyéb vasúti személyszállítás tevékenység

5.4.

közül a „személyszállítás siklóval” szolgáltatás

turisztikai közlekedési infrastruktúrához tartozó közlekedési

eszközök: a TEÁOR’25 49.31 Menetrend szerinti közúti

6. területileg illetékes jegyző

személyszállítás tevékenység közül a „hop on hop off” jellegű

menetrend szerinti buszos városnéző turisztikai szolgáltatás

7. kalandpark területileg illetékes jegyző

területileg illetékes fővárosi, vármegyei

8. állatkert

kormányhivatal

9. vidámpark területileg illetékes jegyző

területileg illetékes fővárosi, vármegyei

10. védett természeti terület bemutatóhelye

kormányhivatal

11. zenés, táncos rendezvény területileg illetékes jegyző

területileg illetékes fővárosi, vármegyei

12. műemlék

kormányhivatal

”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8329

A Kormány 343/2025. (X. 31.) Korm. rendelete

az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint

ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről

és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A jogszabály célja a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi

következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2025. évi

LXXVII. törvényben meghozott döntésre tekintettel a különleges jogrend fenntartása.

[2] A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a szomszédos országban fennálló

fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről

szóló 2022. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk

(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. §

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek

magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes

veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„5. § Ez a rendelet 2026. május 14-én hatályát veszti.”

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelete

az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló

2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról

[1] A mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU,

a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797

és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet

szerint tagállami bejelentő hatóságok jelölik ki a mesterséges intelligencia rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét

ellenőrző szervezeteket, és a tagállami hatóságok gondoskodnak e rendszerek jogszerű használatának utólagos

piacfelügyeletéről.

[2] Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi

LXXV. törvény meghatározza a hazai MI bejelentő hatóság és MI piacfelügyeleti hatóság alapvető feladatait és eljárásának

rendjét, valamint létrehozta a jogalkalmazás egységességét biztosító Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot.

[3] E törvény szerint a Kormány rendeletében állapítja meg a részletes eljárási szabályokat, és a Kormány rendeletében

gondoskodik az MI bejelentő- és piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervezetek kijelöléséről.

[4] A Kormány

az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi

LXXV. törvény 11. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról

szóló 2025. évi LXXV. törvény 11. § (2) bekezdés d) pontjában és a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló

2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdés e) és f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról

szóló 2025. évi LXXV. törvény 11. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról

szóló 2025. évi LXXV. törvény 11. § (2) bekezdés e) és f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. § (1) és (2) bekezdése tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés

a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

8330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

a 9. §, a 10. § és az 1. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. §

b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását ellátó hatóságok kijelölése

1. § (1) A Kormány az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása körében az (EU) 2024/1689

európai parlamenti és tanácsi rendelet

a) 28. cikke szerinti bejelentő hatóság (a továbbiakban: MI bejelentő hatóság) feladatainak ellátására a Nemzeti

Akkreditáló Hatóságot,

b) 70. cikke szerinti piacfelügyeleti hatóság (a továbbiakban: MI piacfelügyeleti hatóság) feladatainak ellátására

a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és

c) a 70. cikk (2) bekezdése szerinti egyedüli kapcsolattartó pont feladatainak ellátására a minisztert

jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kizárólagos hatáskörökön kívül az MI bejelentő hatóság vagy az MI piacfelügyeleti hatóság

jár el az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából mindazon ügyekben,

amelyekre törvény vagy kormányrendelet alapján más hatóságot nem jelöl ki.

(3) Az MI bejelentő hatóság és az MI piacfelügyeleti hatóság hatásköre nem terjed ki az (EU) 2024/1689 európai

parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 3. pontja szerinti szolgáltatók, valamint az (EU) 2024/1689 európai parlamenti

és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti alkalmazók közül azon személyekre és szervezetekre, amelyek

esetében törvény vagy kormányrendelet ekként rendelkezik.

(4) Az MI bejelentő hatóság és az MI piacfelügyeleti hatóság kérésre, de legalább évente beszámol a Kormány és

a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács felé az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet tagállami

végrehajtásáról és a mesterséges intelligencia alkalmazásával összefüggő hazai tapasztalatokról.

2. Az MI bejelentő hatóság eljárására vonatkozó különös szabályok

2. § (1) A nagy kockázatú mesterséges intelligencia rendszerrel kapcsolatos, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és

tanácsi rendelet III. fejezet 2. szakaszában meghatározott követelmények teljesítésének megfelelőségértékelését

végző szervezetként olyan akkreditált státusszal rendelkező szervezet jelölhető ki, amelyik megfelel

az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek

tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.) 3. § (2) bekezdésében foglalt

követelményeknek.

(2) Az MI bejelentő hatóság által kiadott kijelölés időtartama – az Msztv. 7. §-ában foglaltakra figyelemmel – legfeljebb

az akkreditált státusz lejártáig terjedhet.

(3) A kijelölés iránti kérelemben a kérelmező szervezet alkalmassága és felkészültsége a 765/2008/EK rendelet

2. cikk 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testületnek a kérelmező szervezet Msztv. 3. § (2) bekezdésében

meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozatával és

annak mellékletével igazolható.

(4) Az MI bejelentő hatóság a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben eljárva az (EU) 2024/1689 európai parlamenti

és tanácsi rendelet keretei között az Msztv., a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt

szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban

Msztv. vhr.) szerinti szankciókat alkalmazza. Az MI bejelentő hatóság a kijelölt megfelelőségértékelési terület

egészén vagy egy részén visszavonja a kijelölt szervezet engedélyét, ha a kijelölt szervezet akkreditációját

(részlegesen vagy teljesen) visszavonják, vagy az megszűnik.

(5) A kijelölt szervezet az előző évben végzett megfelelőségértékelési tevékenységéről készített jelentést minden

évben január 31-ig megküldi az MI bejelentő hatóságnak mint kijelölő hatóságnak. A kérelmező szervezetnek

rendelkeznie kell a jelentés kérelmezett megfelelőségértékelési területhez igazított mintájával.

(6) A jelentés a következőket tartalmazza

a) jogszabályok, termékcsoportok és megfelelőségértékelési eljárások (modulok) szerint a megrendelő

gazdasági szereplők, a szerződések, a vizsgálati, ellenőrzési jegyzőkönyvek, a kiadott tanúsítványok számát,

b) a közreműködő szervezet nevét,

c) annak a három gazdasági szereplőnek a megnevezését, amellyel a legtöbb megfelelőségértékelési

tevékenység elvégzésére irányuló szerződést kötötte,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8331

d) a gazdasági szereplőknek a kijelölt szervezet tevékenységével összefüggő panaszai felsorolását és

a kivizsgálás eredményét,

e) a kijelölt megfelelőségértékelési területtel kapcsolatos képzések, együttműködések felsorolását,

f) az Msztv. vhr. 2. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott részvétel bemutatását,

g) a kijelölt megfelelőségértékelési területen – az MI-rendszer forgalmazására vonatkozó rendelkezések

megsértésével összefüggésben – a piacfelügyeleti hatóságnak és a kijelölt megfelelőségértékelési

területen működő más megfelelőségértékelő szervezeteknek küldött tájékoztatások, valamint a visszavont

tanúsítványok számát.

3. Az MI piacfelügyeleti hatóság eljárására és az eljárás keretében megállapított közigazgatási bírságra

vonatkozó különös szabályok

3. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság mint piacfelügyeleti hatóság tájékoztatja az MI bejelentő hatóságot mint kijelölő

hatóságot minden olyan általa hozott hatósági döntésről, amely a kijelölési eljárást érintheti.

(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös

rendezése érdekében érdemi határozathozatal helyett jogosult az ügyféllel írásban kötött hatósági szerződéssel

rendezni az ügyet.

4. § (1) Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi

LXXV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított közigazgatási bírság legmagasabb összege

az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. és 100. cikkében meghatározott összeg lehet, azzal, hogy

a) a közigazgatási bírságot forintban kell megállapítani,

b) ha a közigazgatási bírság megállapításakor az MI piacfelügyeleti hatóságnak az (EU) 2024/1689 európai

parlamenti és tanácsi rendelet 99. vagy 100. cikke szerinti, euróban meghatározott legmagasabb mértékre

vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, a közigazgatási bírság legmagasabb összegére vonatkozóan

az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet

ba) 99. cikk (3) bekezdése alkalmazásában 13 300 000 000 forint,

bb) 99. cikk (4) bekezdése alkalmazásában 5 700 000 000 forint,

bc) 99. cikk (5) bekezdése alkalmazásában 2 850 000 000 forint,

bd) 100. cikk (2) bekezdése alkalmazásában 570 000 000 forint,

be) 100. cikk (3) bekezdése alkalmazásában 285 000 000 forint

összeget kell figyelembe venni.

(2) A közigazgatási bírságot 30 napon belül kell megfizetni az MI Piacfelügyeleti hatóság részére, a határozatban

foglaltak szerint.

4. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsra vonatkozó szabályok

5. § (1) Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi

LXXV. törvény 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személyek vagy szervek a következők

a) az igazságügyért felelős miniszter,

b) az egészségügyért felelős miniszter,

c) a honvédelemért felelős miniszter,

d) az informatikáért felelős miniszter,

e) a kultúráért és innovációért felelős miniszter,

f) a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

g) a Központi Statisztikai Hivatal,

h) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság,

i) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.

(2) A törvényben meghatározott feladatai megvalósítása során a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács különösen

az alábbi tevékenységeket is ellátja

a) összefogja és előmozdítja a széles körű, minden állampolgár számára elérhető mesterséges intelligencia

jártasság fejlesztő képzési struktúrák kidolgozását, felügyeli azok végrehajtását, és értékeli azok társadalmi,

gazdasági hatását,

8332 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

b) nyomon követi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos változó munkaerőpiaci igényeket, és

a meghatározó nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével kidolgozza a piacképes mesterséges

intelligencia szakemberek képzésének módszertanát és a megvalósításhoz szükséges képzési programokat,

c) a hazai közszolgálati mesterséges intelligencia szaktudás és szakemberállomány megteremtése

és utánpótlása céljából, valamint az mesterséges intelligencia szuverenitás megőrzése érdekében

tehetséggondozó programokat dolgoz ki,

d) ösztöndíjprogramokat alakíthat ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományos tevékenységet

folytató kutatók, valamint felsőoktatási hallgatók számára,

e) gondoskodik a hazai szakértők delegálásáról a mesterséges intelligencia fejlesztésével, alkalmazásával,

szabványok kidolgozásával foglalkozó nemzetközi testületekbe.

5. Záró rendelkezések

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

7. §

Ez a rendelet a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint

a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet,

továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i

(EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

8. § (1) A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §

(1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki

(E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság:)

„p) a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter.”

(2) Az R1. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki

„(6) Ez a rendelet a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint

a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet,

továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i

(EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

9. §

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) a következő 15. §-sal egészül ki

„15. § Az 1. melléklet 23. pontja a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról,

valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144

rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló,

2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a mesterséges intelligenciáról szóló

rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

10. §

Az R2. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8333

1. melléklet a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelethez

Az R2. 1. melléklete a következő 23. ponttal egészül ki

„23. Mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatos ügyek

A B C D E F

Másodfokon Állásfoglalás

Közigazgatási hatósági Elsőfokon eljáró

1. Szakkérdés Bevonás és közreműködés feltétele eljáró beszerzésének

eljárás szakhatóság

szakhatóság határideje

a mesterséges intelligencia rendszer

NKFH azon megfelel a mesterséges intelligenciára Az eljárásban megállapítható

fogyasztóvédelmi és vonatkozó harmonizált szabályok vagy valószínűsíthető, hogy

piacfelügyeleti hatósági megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a termék vagy szolgáltatás

eljárása, amelyben a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, mesterséges intelligencia

Vállalkozásfejlesztésért

2. az eljárás tárgyát képező az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és rendszert tartalmaz, vagy – 8 nap

felelős miniszter

termék vagy szolgáltatás az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá előzetesen megállapításra került,

mesterséges a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és hogy a mesterséges intelligencia

intelligencia rendszert az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról lényeges alkotóeleme az eljárás

tartalmaz szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 tárgyának.

európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

a mesterséges intelligencia rendszer

megfelel a mesterséges intelligenciára Az eljárásban megállapítható

NAIH által lefolytatott

vonatkozó harmonizált szabályok vagy valószínűsíthető, hogy

adatvédelmi hatósági

megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a hatósági eljárás tárgya

eljárás, amelyben

a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, mesterséges intelligencia

az eljárás tárgyát képező vállalkozásfejlesztésért

3. az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és rendszert tartalmaz, vagy – 8 nap

termék vagy szolgáltatás felelős miniszter

az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá előzetesen megállapításra került,

mesterséges

a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és hogy a mesterséges intelligencia

intelligencia rendszert

az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról lényeges alkotóeleme az eljárás

tartalmaz

szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 tárgyának.

európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Versenyfelügyeleti eljárásban

a mesterséges intelligencia rendszer

az eljáró hatóság megállapítja

GVH által megfelel a mesterséges intelligenciára

a tényállásban vagy

kezdeményezett vonatkozó harmonizált szabályok

valószínűsíthető, hogy

versenyfelügyeleti megállapításáról, valamint a 300/2008/EK,

az eljárás tárgyául szolgáló

eljárás, amelyben a 167/2013/EU, a 168/2013/EU,

termék vagy szolgáltatás vállalkozásfejlesztésért

4. az eljárás tárgyát képező az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és – 8 nap

mesterséges intelligencia felelős miniszter

termék vagy szolgáltatás az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a

rendszert tartalmaz, vagy

mesterséges 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és

előzetesen megállapításra került,

intelligencia rendszert az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról

hogy a mesterséges intelligencia

tartalmaz szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689

lényeges alkotóeleme az eljárás

európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

tárgyának.

A gyógyszerrel vagy

Nemzeti

a mesterséges intelligencia rendszer orvostechnikai eszközzel,

Népegészségügyi

megfelel a mesterséges intelligenciára gyógyászati segédeszközzel

és Gyógyszerészeti

vonatkozó harmonizált szabályok kapcsolatos, a fogyasztókkal

Központ által Nemzeti

megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, szembeni kereskedelmi

kezdeményezett Népegészségügyi

a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, gyakorlatra vonatkozó

hatósági eljárás, és Gyógyszerészeti

5. az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és szabályok megsértése, valamint – 8 nap

amelyben az eljárás Központ,

az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a gyógyszerek, a gyógyászati

tárgyát képező termék vállalkozásfejlesztésért

a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és segédeszközök reklámozására

vagy szolgáltatás felelős miniszter

az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról vonatkozó, a Gyftv. 17. §

mesterséges

szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 (4) vagy (6) bekezdése szerinti

intelligencia rendszert

európai parlamenti és tanácsi rendeletnek tilalom megsértése miatt indult

tartalmaz

eljárás.

”

8334 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Az igazságügyi miniszter 13/2025. (X. 31.) IM rendelete

a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló

17/2020. (XII. 23.) IM rendelet módosításáról

[1] Figyelemmel a jogorvoslathoz való jog teljes körű érvényesülésére, illetve arra, hogy a közigazgatási perekben a megelőző

hatósági eljárás során a releváns tényállás és adatok jelentős része már tisztázott, továbbá az eljárásban érintett alperes

közigazgatási szerv szakmai jogalkalmazóként közreműködik, szükséges a keresetlevél és egyéb bírósági beadványok

tartalmának és benyújtási módjának egyszerűsítése, különösen a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy

felek számára. Ennek érdekében biztosított, hogy a keresetlevél ne tartalmazzon felesleges, a támadott közigazgatási

döntésből vagy annak irataiból megállapítható adatokat. Emellett lehetővé válik a kereset benyújtása formanyomtatvány

használatával, elősegítve ezáltal az állampolgárok könnyebb joggyakorlását és az eljárások gyorsabb lefolytatását.

[2] E célok végrehajtására a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés g) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet

119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el

1. §

A polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.)

IM rendelet 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) Ha a természetes személy fél a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el,

az egyedi döntéssel szemben a 22. mellékletben meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti a keresetlevelet.”

2. §

A polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.)

IM rendelet az 1. melléklet szerinti 22. melléklettel egészül ki.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

Dr. Tuzson Bence s. k.,

igazságügyi miniszter

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8335

1. melléklet a 13/2025. (X. 31.) IM rendelethez

„22. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez

Jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek számára rendszeresített, egyszerűsített

keresetlevél-nyomtatvány az egyedi döntéssel szemben indított közigazgatási perhez1

1. A természetes személy felperes2 adatai3

1.1. Név

1.2. Születési hely és idő: , év hó nap

1.3. Születési név

1.4. Anyja neve

1.5. Lakcím

1.6. Adóazonosító jel

1.7. Egyéb elérhetőség

1.7.1. Levelezési cím (ha nem azonos a lakcímével)

1.7.2. Elektronikus levelezési cím4

1.7.3. Telefonszám

1.8. Felperes meghatalmazott képviselőjének adatai5

Név

Kézbesítési cím

E-mail-cím6

1.8.1. Több meghatalmazott esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő neve

1

A jogi képviselő (pl. ügyvéd vagy kamarai tanácsos) nélkül eljáró természetes személy felperes a közigazgatási pert – a 19. melléklet szerinti

nyomtatvány mellett – jelen melléklet „egyszerűsített” nyomtatványának kitöltése és előterjesztése útján is megindíthatja, ha közigazgatási

szerv döntése ellen irányul. A nyomtatvány kitöltéséhez a járásbíróságok ügyfélfogadási időben támogatást és benyújtási lehetőséget,

míg a kormányablakok kizárólag benyújtási lehetőséget biztosítanak. A keresetlevél előterjesztésekor csak a nyomtatványt kell benyújtani,

a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak.

Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot

ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek

rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlap(ok)on kell rögzíteni. A pótlap(oka)t be kell sorszámozni,

és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni.

2

Az a fél, aki a pert kezdeményezheti.

3

Több felperes esetén használja a megfelelő pótlapot, ezen a nyomtatványon legfeljebb egy természetes személy felperest tud feltüntetni.

4

Akkor töltendő ki, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).

5

Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak,

pertársnak).

6

Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).

8336 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

2. A támadott egyedi döntés

2.1. Döntés száma

2.2. Döntést hozó közigazgatási szerv7 megnevezése8

2.3. Döntés kézbesítésének vagy a döntésről való tudomásszerzésnek a napja

3. A kereseti kérelem, a jogsérelem9, jogsértés10 és a bizonyítékok11 előadása

3.1. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a 2. pontban megjelölt döntés által számomra okozott jogsérelmet

a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontja szerint – a közigazgatási

cselekmény hatályon kívül helyezésével / megsemmisítésével / megváltoztatásával – orvosolja12. Kereseti kérelmem

jogi és ténybeli indokolásául a következőket adom elő

7

Az a közigazgatási szerv, melynek nevében a döntés kiadmányozásra került.

8

Több alperes esetén használjon pótlapot!

9

Annak a kifejtése, hogy a közigazgatási szerv döntése mely jogát vagy jogos érdekét sérti. Nem jelenti a konkrét jogszabályhely feltétlen

megjelölésének kötelezettségét, azonban pontosan és határozottan írja le, hogy a közigazgatási szerv döntése milyen sérelemmel jár Önre nézve.

10

Annak kifejtése, hogy a közigazgatási szerv döntése milyen jogszabályi rendelkezéseket sért. Nem jelenti a konkrét jogszabályhely feltétlen

megjelölésének kötelezettségét, azonban pontosan és határozottan írja le, hogy mennyiben nem felel meg a döntés a rá vonatkozó jogszabályi

előírásoknak.

11

A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol

a keresetlevélhez.

12

A kérelmet egyértelműen húzza alá, a megváltoztatás esetén kérése esetén fejtse ki, hogy milyen módon kívánja a döntés megváltoztatását.

Választás hiányában a bíróság a jogsérelem és a jogszabályi előírások alapján választja ki a jogsérelem orvoslását.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8337

3.2. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a közigazgatási pert tárgyaláson / tárgyaláson kívül bírálja el13.

4. Azonnali jogvédelem14 iránti kérelem (opcionális)

13

A kérelmet egyértelműen húzza alá. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. § (6) bekezdése alapján az illeték a peres eljárás illetékének

80%-a, ha közigazgatási perben a fél nem kéri tárgyalás tartását, és a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozza meg az ítéletet.

14

Az azonnali jogvédelem olyan garancia, amit akkor kérhetünk, ha a bíróság ítéletéig a döntés következtében valamilyen visszafordíthatatlan vagy

nehezen reparálható helyzet állhat elő. Azonnali jogvédelem keretében kérhető a közigazgatási cselekményre a keresetlevél halasztó hatályának

elrendelése, halasztó hatály feloldása, ideiglenes intézkedés vagy előzetes bizonyítás. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen

meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat

csatolni kell, mert a hiánypótlás lehetőségét a törvény kizárja. Az ügy érdemére vonatkozó hivatkozások az azonnali jogvédelem iránti kérelmet

nem alapozzák meg, a támadott közigazgatási döntés jogszerűségét vitató indokok azonnali jogvédelem iránti kérelem megalapozására nem

szolgálhatnak.

8338 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

5. Pótlap alkalmazása esetén az erre való utalás és annak rögzítése, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében,

mely sorszámú pótlap kerül csatolásra

6. Mellékletek15

Kelt: , év hó nap

aláírás

7. Tanúk16

1.

Név (teljes név)

Lakóhely (ennek hiányában tartózkodási hely)

Aláírás

2.

Név (teljes név)

Lakóhely (ennek hiányában tartózkodási hely)

Aláírás

15

Mellékelten csatolni kell: a) a feltüntetett bizonyítékokat; b) költségkedvezmény iránti kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat;

c) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is (pl. gondnok jár el a perben, a gyámhatóság

gondnokként kirendelő határozatát); d) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.

16

Tekintettel arra, hogy a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt

előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton

a tanúk nevét és lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan is fel kell tüntetni.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám 8339

IX. Határozatok Tára

A miniszterelnök 90/2025. (X. 31.) ME határozata

főiskolai rektor felmentéséről és főiskolai rektor megbízásáról

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (8) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva

– a kultúráért és innovációért felelős miniszternek a fenntartóval egyetértésben tett előterjesztésére –

a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán

dr. Kovács Gusztávot főiskolai rektori megbízatása alól – lemondására tekintettel –

2025. szeptember 1-jei hatállyal

felmentem, egyidejűleg

dr. Lukács Ottiliát

– a 2025. október 15-étől 2029. június 30-áig terjedő időtartamra –

a rektori teendők ellátásával megbízom.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

8340 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 127. szám

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila.

A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.

Need to analyze how this provision applies to your matter?

Cross-reference this statute against case law, commentaries, and related legislative provisions inside Legislator AI.

Open in Legislator →