Magyar Közlöny 2020/23

MAGYAR KÖZLÖNY 23. szám

M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A

2020. február 17., hétfő

Tartalomjegyzék

1/2020. (II. 17.) IM rendelet A kihelyező szerv által támasztott szakmai követelményekről

és azok teljesítéséről 768

7/2020. (II. 17.) ITM rendelet Az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható

elismerésekről és egyes kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról 771

3/2020. (II. 17.) KKM rendelet A külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselők

részére nyújtható kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előleg,

valamint kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön részletes

szabályairól 782

4/2020. (II. 17.) KKM rendelet A tartós külszolgálat ellátására kihelyezett kormánytisztviselő

házastársa jogcímén fennálló deviza-illetménypótlék és költségtérítés

jogosultságának megállapításához szükséges nyilatkozat megtételéről 786

73/2020. (II. 17.) KE határozat Magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez

való hozzájárulásról 788

74/2020. (II. 17.) KE határozat Magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez

való hozzájárulásról 788

75/2020. (II. 17.) KE határozat Magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez

való hozzájárulásról 789

76/2020. (II. 17.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról 789

77/2020. (II. 17.) KE határozat Kitüntetés adományozásáról 790

78/2020. (II. 17.) KE határozat Kitüntetés adományozásáról 791

79/2020. (II. 17.) KE határozat Bírói felmentésről 791

80/2020. (II. 17.) KE határozat Bírói felmentésről 792

81/2020. (II. 17.) KE határozat Bírói kinevezésről 792

82/2020. (II. 17.) KE határozat Bírói kinevezésről 792

83/2020. (II. 17.) KE határozat Bírói kinevezésről 793

1041/2020. (II. 17.) Korm. határozat A fővárosi egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás

fejlesztésének az Egészséges Budapest Program keretében történő

megvalósításával kapcsolatos egyes feladatokról 793

1042/2020. (II. 17.) Korm. határozat A XI. Miniszterelnökség és a LXV. Bethlen Gábor Alap fejezet közötti

előirányzat-átcsoportosításról 796

1043/2020. (II. 17.) Korm. határozat A Magyar Falu Program 2020. évi végrehajtásáról 798

1044/2020. (II. 17.) Korm. határozat A Magyar Falu Program keretében megvalósuló mellékúthálózatok

felújításának ütemezett megvalósításáról 798

1045/2020. (II. 17.) Korm. határozat A kárpátaljai Magyar Házak program bővítéséről szóló

1672/2019. (XII. 4.) Korm. határozat módosításáról 799

768 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Az igazságügyi miniszter 1/2020. (II. 17.) IM rendelete

a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelményekről és azok teljesítéséről

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

alapján,

a 3. és 4. alcím tekintetében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3a) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 115/A. § (3) bekezdés h) pontjában

meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el

1. Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya

a) a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezésre kerülő

kormánytisztviselőre,

b) a 2. § (1) és (2) bekezdése kivételével a bármely külképviseletre részben vagy egészben európai uniós

feladatokat magában foglaló munkakörök ellátására kihelyezésre kerülő, a külpolitikáért felelős miniszter

által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre, aki számára

a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet az e rendelet szerinti európai uniós

szakmai vizsga teljesítését előírta

[az a) és b) pont alattiak a továbbiakban együtt: kihelyezésre váró kormánytisztviselő] terjed ki.

2. Az EU ÁK-ra történő kihelyezés szakmai vizsgakövetelményei

2. § (1) Az EU ÁK-ra való kihelyezés feltétele

a) az európai uniós szakmai vizsga (a továbbiakban: EU-s szakmai vizsga) legalább megfelelt eredménnyel való

letétele,

b) a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben szabályozott – a külképviseletekről és a tartós

külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 14. § (2) bekezdés b) pontja

szerinti – külügyi szakmai vizsga legalább megfelelt eredménnyel való letétele,

c) a gazdasági főigazgató, a gazdasági felelős, valamint a gazdasági ügyintéző munkakörbe történő kihelyezés

esetében – az a) és a b) pontban foglaltakon túl – a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló

kormányrendelet szerinti külképviseleti gazdálkodási ismeretek vizsga letétele,

d) a betöltésre kerülő munkakörtől függően – az a) és a b) pontban foglaltakon túl – a tartós külszolgálathoz

kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet szerinti titkos ügyiratkezelői vagy rejtjelezői vizsga letétele.

(2) Nem kell eleget tenni az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakmai vizsgakövetelményeknek, ha a kihelyezésre

váró kormánytisztviselő e kötelezettségeknek korábbi tartós külszolgálata okán vagy más okból korábban már

eleget tett.

(3) Az EU-s szakmai vizsga letétele alól mentesül – a 4. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – az a kihelyezésre váró

kormánytisztviselő, aki legalább két évig az EU ÁK-n külszolgálatot teljesített vagy az EU ÁK-val a Külszoltv. 2. §

15. pontja szerinti jogviszonyban állt, továbbá az, akinek a kihelyezését az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága

a meghallgatását követően jóváhagyja, valamint a Külszoltv. 1. melléklet szerinti technikai munkakörbe kihelyezésre

kerülő kormánytisztviselő (nagyköveti gépkocsivezető, gépkocsivezető, szakács, gondnok, hivatalsegéd, takarító).

(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit az EU-s szakmai vizsga tekintetében az 1. § b) pontja szerinti személyekre is

alkalmazni kell.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 769

3. Az EU-s szakmai vizsga célja, tartalma

3. §

Az EU-s szakmai vizsga célja, hogy a kihelyezésre váró kormánytisztviselő az általános és szakmaspecifikus európai

uniós feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ismereteket elsajátítsa, és a megszerzett tudásról számot adjon.

4. § (1) Az EU-s szakmai vizsga tantárgyai

a) Kormányzati igazgatás,

b) Európai uniós intézmények, döntéshozatal, koordináció,

c) Coreper II. ismeretek: bel- és igazságügy, gazdaságpolitika, kereskedelempolitika és külkapcsolatok,

d) Coreper I. ismeretek: ágazati politikák.

(2) A diplomata munkakörbe kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti valamennyi vizsgatárgyból

vizsgát tesz (komplex vizsga).

(3) Az adminisztratív munkakörbe kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő

tárgyakból vizsgázik (részleges vizsga).

(4) A diplomata munkakörbe való átsoroláshoz újabb EU-s szakmai vizsga letétele szükséges. Ennek keretében

az érintett kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vizsgatantárgyakból álló

vizsga letételére köteles.

5. §

A tananyagokat évente egy alkalommal, legkésőbb október 31-ig az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti

egységek vezetőinek felül kell vizsgálni. A vizsgaanyag az EU-s szakmai vizsgát megelőző egy hónapon belül nem

változtatható meg.

4. Az EU-s szakmai vizsgáztatást végző vizsgabizottság, az EU-s szakmai vizsgára való felhívás,

felkészülés és vizsga

6. § (1) Az EU-s szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság az elnökből és a tagokból áll.

A vizsgabizottság elnöke az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium

európai uniós ügyekért felelős politikai felsővezetője (a továbbiakban: EU ÁT), akit az európai uniós ügyek

koordinációjáért felelős szakmai felsővezető helyettesíthet. A vizsgabizottság tagjait az európai uniós ügyek

koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységeinek vezetői

jelölik ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyeken kívül az EU-s szakmai vizsgán részt vesz az európai uniós ügyek

koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon belül az EU ÁK személyügyi feladatait ellátó

szervezeti egység (a továbbiakban: ÁKGFO) kijelölt munkatársa, aki ellátja az EU-s szakmai vizsgával kapcsolatos

titkári feladatokat.

(3) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(4) Az 1. § b) pontja szerinti vizsgázó esetében meghívott vizsgabizottsági tagként részt vehet a külpolitikáért felelős

miniszter által kijelölt, vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő.

(5) Szakdiplomataként kihelyezésre kerülő vizsgázó esetében meghívott vizsgabizottsági tagként részt vehet

a Külszoltv. 11. § (7) bekezdése szerinti szakminiszter által kijelölt, vezetői álláshelyen foglalkoztatott

kormánytisztviselő.

7. §

A vizsgázókat az ÁKGFO az EU-s szakmai vizsga időpontját megelőzően – lehetőség szerint legalább egy hónappal –

írásban értesíti. Az írásbeli értesítés tartalmazza a vizsga időpontját, helyszínét, a vonatkozó szabályokat, a vizsga

menetét, a tananyagok elérhetőségét és a konzultációs lehetőséget.

8. § (1) Az EU-s szakmai vizsgára való felkészülés önállóan történik, az elektronikusan rendelkezésre bocsátott tananyag

alapján. Igény esetén az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek konzultációt biztosítanak.

(2) A konzultáción való részvétel idejére a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgázót mentesíti a munkavégzési

kötelezettség alól.

770 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

9. § (1) A vizsgázó az EU-s szakmai vizsgát legfeljebb két alkalommal elhalaszthatja. A halasztási kérelmet legkésőbb az EU-s

szakmai vizsgát megelőző munkanapon 12.00 óráig kell írásban megküldeni az ÁKGFO részére.

(2) Ha a vizsgázó az EU-s szakmai vizsgán nem jelenik meg, és a vizsga halasztását az (1) bekezdés szerint előzetesen

nem kérelmezte, a hiányzását igazoló okiratot a vizsganapot követő három munkanapon belül köteles megküldeni

az ÁKGFO-nak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem, illetve a (2) bekezdés szerinti igazolás hiányában az EU-s szakmai vizsgát

sikertelennek kell tekintetni.

(4) Ha a vizsgázó az (1) és a (2) bekezdés szerint az EU-s szakmai vizsgát két alkalommal elhalasztotta, harmadik

alkalommal köteles azt teljesíteni. Ha a vizsgázó harmadik alkalommal sem jelenik meg, az EU-s szakmai vizsgát

sikertelennek kell tekinteni.

10. § (1) A vizsgázó köteles az EU-s szakmai vizsgáról szóló értesítésben megjelölt időpontban a vizsga helyszínén

megjelenni. Ha a vizsgázó az értesítésben megjelölt időponthoz képest 15 perc eltelte után jelenik meg a vizsga

helyszínén, és a késést előzetesen nem jelzi, a vizsgát nem teheti le, az EU-s szakmai vizsga sikertelennek minősül.

(2) Az EU-s szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgázó érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmány

felmutatásával a vizsga helyszínén igazolja személyazonosságát. Ha a vizsgázó személyazonosságát nem tudja

igazolni, nem vehet részt az EU-s szakmai vizsgán, és a vizsgáját halasztottnak kell tekinteni. Ha a vizsgázó

a halasztási lehetőségeit már kimerítette, vagy arra a 13. § (2) bekezdése alapján nincs lehetősége, az EU-s szakmai

vizsgát sikertelennek kell tekinteni.

11. § (1) Az EU-s szakmai vizsga szóbeli vizsga.

(2) A vizsgázó vizsgatárgyanként egy-egy tételt húz, amelyeket írásban dolgoz ki, majd szóban fejt ki.

(3) Az EU-s szakmai vizsgán segédeszköz használata nem megengedett. Segédeszköz használata esetén az EU-s

szakmai vizsga eredménye „nem megfelelt” lesz.

12. § (1) A vizsgabizottság tagjai a vizsgázók teljesítményét vizsgatárgyanként értékelik. Az egyes vizsgatárgyakból elért

eredmény lehet

a) kiválóan megfelelt (5 pont),

b) jól megfelelt (4 pont),

c) megfelelt (3 pont) vagy

d) nem felelt meg.

(2) Az EU-s szakmai vizsga eredményét a vizsgatárgyak minősítésének számtani átlaga határozza meg a kerekítés

általános szabályainak figyelembevételével.

(3) Sikertelen az EU-s szakmai vizsga, ha a vizsgázó valamely vizsgatárgyból az (1) bekezdés d) pontja szerinti

eredményt éri el.

(4) A vizsgabizottság az EU-s szakmai vizsga letételének napján közli az eredményt a vizsgázókkal.

13. § (1) Sikertelen EU-s szakmai vizsga – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – egy alkalommal ismételhető.

(2) Sikertelen EU-s szakmai vizsga esetén az ÁKGFO ismételt EU-s szakmai vizsgára hívja fel a vizsgázót úgy, hogy

a felhívást legalább az ismételt EU-s szakmai vizsga időpontját megelőzően öt munkanappal közölni kell. Ismételt

EU-s szakmai vizsga elhalasztására nincs lehetőség.

(3) Az EU ÁT – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – méltányosságból további egy vizsgalehetőséget

engedélyezhet.

(4) Az ismételt EU-s szakmai vizsgát valamennyi, a vizsgázó számára a 4. § szerinti előírt vizsgatárgyból le kell tenni, ha

a) a vizsgázó halasztott,

b) az EU-s szakmai vizsga a 9. § (3) és (4) bekezdése vagy a 10. § alapján sikertelennek minősül, vagy

c) a vizsgázó az EU-s szakmai vizsgán legalább két vizsgatárgyból nem felelt meg.

Egyéb esetben csak azt a vizsgatárgyat kell megismételni, amelyikből a vizsgázó a 12. § (1) bekezdés d) pontja

szerinti eredményt érte el.

(5) A 9. § (3) és (4) bekezdése és a 10. § szerinti sikertelen EU-s szakmai vizsgát követő sikertelen ismételt EU-s szakmai

vizsga esetén a (3) bekezdés szerinti méltányosság nem alkalmazható.

(6) Két – vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben három – sikertelen EU-s szakmai vizsga esetén a vizsgázó

az utolsó sikertelen EU-s szakmai vizsga időpontjától számított egy évig nem tehet EU-s szakmai vizsgát, nem

nyújthat be pályázatot külszolgálatra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény által

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 771

előírt eseteket kivéve nem vehet részt az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett

minisztérium által támogatott képzésben.

14. § (1) A vizsgabizottság titkára valamennyi vizsgázó EU-s szakmai vizsgájáról jegyzőkönyvet készít, amit a vizsgabizottság

elnöke és tagjai írnak alá.

(2) Az ÁKGFO a sikeres EU-s szakmai vizsgáról a helyszínen tanúsítványt állít ki, amelynek eredeti példányát a vizsgázó

kapja meg. A tanúsítvány másolata és a jegyzőkönyv eredeti példánya a vizsgázó személyi anyagába kerül.

5. Záró rendelkezések

15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. §

Hatályát veszti a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelményekről és azok teljesítéséről szóló

22/2017. (VII. 18.) MvM rendelet.

Dr. Varga Judit s. k.,

igazságügyi miniszter

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 7/2020. (II. 17.) ITM rendelete

az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható elismerésekről és egyes kapcsolódó

miniszteri rendeletek módosításáról

Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. §

(6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.)

Korm. rendelet 116. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az innovációért és technológiáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által – a feladat- és hatáskörébe

tartozó szakterületeken végzett kimagasló színvonalú tevékenység elismerése céljából – a 2. §-ban meghatározott

szakmai díjak, szakmai érmek, szakmai elismerések (a továbbiakban együtt: elismerés) adományozhatóak.

(2) A miniszter által adományozható elismerés – a 2. § (1) bekezdés e), g)–h) és n) pontjában, valamint a 2. §

(2) bekezdés h) pontjában meghatározott elismerés kivételével – csak természetes személy részére adományozható.

(3) Elismerés – a 2. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt elismerés kivételével – magyar és külföldi állampolgár részére is

adományozható.

2. § (1) A miniszter által adományozható szakmai díjak a következők

a) Baross Gábor-díj,

b) Puskás Tivadar-díj,

c) Prometheus-díj,

d) Neumann János-díj,

e) Pro Regio-díj,

f) Gyimesi Zoltán-díj,

g) Magyar Belgazdaságért díj,

h) Szakképzésért díj,

i) Klímavédelemért díj,

j) Láng István-díj,

k) Eötvös József-díj (felsőoktatási tagozat),

772 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

l) Apáczai Csere János-díj (felsőoktatási tagozat),

m) Trefort Ágoston-díj (felsőoktatási tagozat),

n) Kármán Tódor-díj,

o) Szent-Györgyi Albert-díj.

(2) A miniszter által adományozható szakmai érmek a következők

a) A Közlekedésért Érdemérem,

b) Szent Borbála-érem,

c) A Hírközlésért Érdemérem,

d) Az Információs Társadalomért szakmai érem,

e) A Magyar Polgári Repülésért Érdemérem,

f) A Magyar Prosperitásért Érdemérem,

g) A Fogyasztóvédelemért Érdemérem,

h) Ipar 4.0 szakmai érem,

i) A Hulladékgazdálkodásért Érdemérem,

j) A Közszolgáltatásért Érdemérem,

k) Oktatói Szolgálati Emlékérem.

(3) A miniszter által adományozható szakmai elismerések a következők

a) Miniszteri Elismerés,

b) Kiváló Bányász kitüntető cím,

c) Építők Elismerő Oklevél,

d) Klauzál Gábor Elismerő Oklevél,

e) Miniszteri Elismerő Oklevél.

(4) Szakmai díjhoz adományozó okirat, – a 2. § (1) bekezdés f ), i) és l)–n) pontjában foglalt elismerések kivételével –

bruttó 1 000 000 forint pénzjutalom és – a 2. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elismerés kivételével – érem,

emlékplakett vagy kisplasztika jár.

(5) A Gyimesi Zoltán-díjhoz, a Klímavédelemért díjhoz, az Apáczai Csere János-díjhoz (felsőoktatási tagozat) és a Trefort

Ágoston-díjhoz (felsőoktatási tagozat) bruttó 500 000 forint pénzjutalom jár, a Kármán Tódor-díjhoz nem jár

pénzjutalom.

(6) Szakmai éremhez adományozó okirat és érem vagy emlékplakett, illetve kitűző jár.

(7) Szakmai elismeréshez – a 2. § (3) bekezdés a) és b) pontja kivételével – adományozó okirat jár.

(8) A Miniszteri Elismeréshez adományozó okirat, érem és bruttó 1 000 000 forint pénzjutalom jár.

(9) A Kiváló Bányász kitüntető címhez adományozó okirat és viselhető kitűző jár.

(10) A pénzjutalom összegét – a Gyimesi Zoltán-díjjal járó pénzjutalom kivételével – az Innovációs és Technológiai

Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) biztosítja a költségvetéséből. A Gyimesi Zoltán-díjjal járó pénzjutalmat

az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) költségvetése biztosítja.

3. § (1) Elismerés adományozását – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –

a) kormányzati igazgatási szerv szakmai vezetője, szakmai felsővezetője, politikai felsővezetője,

b) szakmai szervezet vezetője,

c) felsőoktatási intézmény magasabb vezetője,

d) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

e) szakképzéssel és felnőttképzéssel foglalkozó köznevelési intézmény vezetője, fenntartója és gazdálkodó

szervezet vezetője,

f) az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség elnöke

kezdeményezheti, ha az elismerés célja a kezdeményező szakmai tevékenységéhez kapcsolódik.

(2) Az adományozást

a) a Szent Borbála-érem esetében a szakma reprezentatív munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti

szervezetei, valamint a bányász-kohász hagyományt őrző szakmai egyesület együttesen,

b) A Magyar Polgári Repülésért Érdemérem esetében a polgári légiközlekedésben működő gazdálkodó

szervezetek, országos sportági szakszövetség, sportági szövetségek vezetői együttesen,

c) a Kiváló Bányász kitüntető cím esetében a szakma reprezentatív munkaadói és munkavállalói

érdekképviseleti szervezetei együttesen,

d) a Gyimesi Zoltán-díj esetében az OAH főigazgatója és az OAH Tudományos Tanácsának elnöke együttesen

kezdeményezhetik.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 773

(3) Az elismerés adományozására vonatkozó javaslatot az elismerés adományozásának tervezett időpontja előtt

legalább három hónappal a miniszternek címezve – az 1. melléklet szerinti formai és tartalmi követelmények szerint,

valamint a 2. melléklet csatolásával – kell benyújtani a minisztérium elismeréshez kapcsolódó szakterületért felelős

önálló szervezeti egységéhez.

4. § (1) Az elismerés adományozásához szükséges az elismerésre javasolt személy – 2. melléklet szerinti –

a) hozzájáruló nyilatkozata az 1. mellékletben meghatározott adatainak az 5. § (5) bekezdésében meghatározott

kezeléséhez és az elismeréssel összefüggő, 5. § (8) bekezdése szerinti közleményben szereplő adatai

közzétételéhez, továbbá

b) nyilatkozata az elismerés elfogadásáról.

(2) Nem adományozható elismerés annak,

a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, és az elismerésre történő felterjesztéskor még nem

mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

b) aki az elismerésre történő felterjesztéskor jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) aki legkésőbb az elismerésre történő felterjesztéskor az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást nem adja meg,

illetve a nyilatkozatot nem teszi meg.

(3) Aki a (2) bekezdésben foglaltak ellenére elismerésben részesült, attól a miniszter az elismerést – a (2) bekezdésben

foglaltakról való tudomásszerzését követően azonnal – visszavonja.

(4) Méltatlanná válik a miniszter által adományozott elismerésre az a személy, akit szándékos bűncselekmény miatt

jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, jogerős bírói ítélettel a közügyektől vagy – ha az elismerésben a foglalkozással

összefüggő tevékenységére tekintettel részesült – a foglalkozásától eltiltottak. A méltatlanná vált személytől

a miniszter az elismerést visszavonja.

5. § (1) Elismerés adományozására a következő alkalmakból kerül sor

a) március 15-i nemzeti ünnep,

b) fogyasztóvédelmi világnap (március 15.),

c) Föld napja (április 22.),

d) internet világnapja (május 18.),

e) építők napja (minden év június hónap első vasárnapja),

f) a tanítási év utolsó tanítási napja (a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint),

g) vasutasnap (július 10.),

h) augusztus 20-i állami ünnep,

i) a magyar felsőoktatás napja (szeptember 1.),

j) bányásznap (minden év szeptember hónap első vasárnapja),

k) október 23-i nemzeti ünnep,

l) éghajlatvédelmi világnap (október 24.),

m) európai kereskedelem napja (november 5.),

n) Borbála-nap (december 4.),

o) nemzetközi polgári repülés világnapja (december 7.),

p) kiemelkedő szakmai alkalom, esemény, évforduló, illetve a miniszter által kijelölt időpont.

(2) Az elismeréseket a miniszter vagy az általa megbízott személy ünnepélyes keretek között adja át. A miniszter által

megbízott személy az adományozást nem delegálhatja tovább.

(3) Elismerésben ugyanaz a személy vagy szervezet az előző elismerés adományozásától számított három éven belül

ismételten csak kivételesen, legfeljebb egy alkalommal és csak abban az esetben részesíthető, ha az előző elismerés

adományozását követően szerzett, kimagasló érdemek azt indokolják.

(4) Elismerés adományozását önmaga, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés

1. pontja szerinti közeli hozzátartozója számára senki nem kezdeményezheti.

(5) Az elismerések adományozásáról és visszavonásáról a minisztérium elismerésekért és kitüntetésekért felelős

szervezeti egysége nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az elismerésben részesített – 1. és

2. mellékletben foglalt – adatait, az elismerés megnevezését, az elismerés adományozásának időpontját, valamint

az elismerés esetleges visszavonásának tényét és időpontját.

774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

(6) Az elismerés adományozásáról a miniszter legkésőbb az adományozási alkalmat 3 héttel megelőzően dönt.

(7) A határidőn túl érkezett kezdeményezéseket a soron következő adományozási alkalomnál lehet figyelembe venni.

Ez alól a miniszter különösen indokolt esetben felmentést adhat.

(8) Az elismerések adományozásáról, illetve visszavonásáról rendelkező miniszteri közleményt a minisztérium

honlapján, valamint a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

II. Fejezet

Egyes elismerésekre vonatkozó rendelkezések

1. Szakmai díjak

6. § (1) Baross Gábor-díj a közlekedés érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenységért, továbbá életmű

elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 5 díj adományozható.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, bronzból készült emlékplakett, átmérője 110 mm. Előlapja közepén a névadó

mellképe, felette körívben a díj elnevezése látható. Hátoldalán az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS

MINISZTER” felirat helyezkedik el, felette egy körben Magyarország egymást keresztező tölgy- és babérággal övezett

címere, alatta az elismerésben részesített nevének és az adományozás évszámának gravírozására alkalmas síkfelület

található.

(4) A díj adományozására a március 15-i nemzeti ünnep, valamint vasutasnap alkalmából kerülhet sor.

7. § (1) Puskás Tivadar-díj az elektronikus hírközlés érdekében végzett kimagasló tevékenységért, továbbá életmű

elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 1 díj adományozható.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, „proof” kivitelű ezüstérem, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

a névadó mellképe, mellette két oldalon tölgy- és babérág látható, amelyben a díj elnevezése szerepel. Hátoldalán

Magyarország egymást keresztező tölgy- és babérággal övezett címere helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT

ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat vesz körül.

(4) A díj adományozására az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

8. § (1) Prometheus-díj a villamosenergia-, a gáz- és olajipar, a bányászat, az atomenergia, a hőszolgáltatás biztonsága,

szabályozása, fejlesztése, valamint üzemeltetése érdekében végzett kimagasló tevékenységért, továbbá életmű

elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 5 díj adományozható.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, „proof” kivitelű ezüstérem, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján a díj

névadójának stilizált képe, mellette két oldalon tölgy- és babérág látható, amelyben a díj elnevezése szerepel.

Hátoldalán az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat helyezkedik el, felette egy körben

Magyarország egymást keresztező tölgy- és babérággal övezett címere, alatta a díjazott nevének és az adományozás

évszámának gravírozására alkalmas síkfelület található.

(4) A díj adományozására a március 15-i és az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

9. § (1) Neumann János-díj az informatika szakterület, a számítástechnikai kultúra, valamint az információs társadalom

fejlesztése érdekében végzett kimagasló színvonalú tevékenység elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 1 díj adományozható.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, „proof” kivitelű ezüstérem, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

a névadó mellképe, mellette két oldalon tölgy- és babérág látható, amelyben a díj elnevezése szerepel. Hátoldalán

Magyarország egymást keresztező tölgy- és babérággal övezett címere helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT

ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat vesz körül.

(4) A díj adományozására az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 775

10. § (1) Pro Regio-díj a terület- és regionális fejlesztés, a térségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és

a környezet összehangolt fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 2 díj adományozható.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, bronzból készült, kör alakú emlékplakett, átmérője 112 mm. Előlapján kis település

látható, a tájban a fölé repülő angyallal. Hátoldalán a Kárpát-medence karéjából kiemelt Magyarország cizellált

domborzati látványképe és a „Pro Regio” felirat helyezkedik el.

(4) A díj adományozására az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

11. § (1) Gyimesi Zoltán-díj az atomenergia alkalmazásának biztonsága, a nukleáris biztonság fejlesztése érdekében kifejtett

eredményes és kiemelkedő munka elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 1 díj adományozható.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, bronzból készült emlékplakett, átmérője 110 mm. Előlapja bal oldalán a névadó

mellképe, jobb oldalán a díj elnevezése látható. Hátoldalán az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS

MINISZTER” felirat szerepel, alatta Magyarország egymást keresztező tölgy- és babérággal övezett címere, valamint

az elismerésben részesített nevének és az adományozás évszámának gravírozására alkalmas síkfelület található.

(4) A díj adományozására a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

12. § (1) Magyar Belgazdaságért díj a gazdaság érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenységért vagy életmű

elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 5 díj adományozható.

(3) A Magyar Belgazdaságért díjjal járó érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, átmérője 42,5 mm, vastagsága

3 mm. Előlapján gróf Széchenyi István mellképe, alatta aláírása, felette a „Gróf Széchenyi István” felirat, mellette két

oldalon tölgy- és babérág látható. Hátoldalán a Lánchíd, alatta a Széchenyi-család címere és jelmondata, valamint

a Hitel című műből származó idézet helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS

MINISZTER” felirat és babérkoszorú vesz körül.

(4) A díj adományozására a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

13. § (1) Szakképzésért díj a szakképzés és felnőttképzés területén legalább öt éve végzett eredményes, példamutató

tevékenység elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 15 díj adományozható.

(3) A díj adományozására a tanítási év utolsó tanítási napja (a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint)

alkalmából kerülhet sor.

14. § (1) Klímavédelemért díj a klímavédelem érdekében végzett magas színvonalú, eredményes munka elismeréséért

adományozható.

(2) Évente legfeljebb 2 díj adományozható.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, „proof” kivitelű ezüstérem, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

a klímavédelmi ágazatot szimbolizáló ábra található, amely egy hosszában kettéosztott kör, amelynek közepén

a kettéosztást eredményező vonal által megfelezett fa képe látható, a jobb oldali részben annak ágaival együtt.

A kör körül a körforgást megtestesítő köríven futó 2 darab nyíl helyezkedik el, amelynek végei a kör tetején és

a kör alján találhatók, és a teljes ábrát az „A Klímavédelemért” felirat övezi körül. Hátoldalán Magyarország címere

helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat övez.

(4) A díj adományozására az éghajlatvédelmi világnap alkalmából kerülhet sor.

15. § (1) Láng István-díj a klímavédelem és a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása érdekében végzett

10 éve kimagasló, eredményes munka elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 1 díj adományozható.

(3) A díj díszdobozban elhelyezett, „proof” kivitelű ezüstérem, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján a díj

névadójának stilizált képe, mellette két oldalon tölgy- és babérág látható, amelyben a díj elnevezése szerepel.

Hátoldalán az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat helyezkedik el, felette egy körben

Magyarország egymást keresztező tölgy- és babérággal övezett címere, alatta a díjazott nevének és az adományozás

évszámának gravírozására alkalmas síkfelület található.

(4) A díj adományozására a Föld napja alkalmából kerülhet sor.

776 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

16. § (1) Eötvös József-díj (felsőoktatási tagozat) az oktatói élethivatás melletti elkötelezettség elismeréséért adományozható

az életpályájuk során kiemelkedő munkát végző főiskolai, egyetemi oktatóknak.

(2) Évente legfeljebb 5 díj adományozható.

(3) A díj bronzból készült kisplasztika, magassága 200 mm. A kisplasztika Kutas László szobrászművész alkotása.

A kisplasztika Eötvös József álló alakját ábrázolja.

(4) A díj adományozására a magyar felsőoktatás napja alkalmából kerülhet sor.

17. § (1) Apáczai Csere János-díj (felsőoktatási tagozat) a kiemelkedő oktatási-gyógypedagógiai munka, valamint

a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenység elismeréséért adományozható főiskolai,

egyetemi oktatók részére.

(2) Évente legfeljebb 10 díj adományozható.

(3) A díj kerek alakú, bronzból készült emlékérem, átmérője 80 mm, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Kiss Nagy András

szobrászművész alkotása, egyoldalas, Apáczai Csere János domború arcképét ábrázolja, és azon az „APÁCZAI CSERE

JÁNOS-DÍJ” felirat található.

(4) A díj adományozására a magyar felsőoktatás napja alkalmából kerülhet sor.

18. § (1) Trefort Ágoston-díj (felsőoktatási tagozat) az oktatás érdekében hosszabb időn át kiemelkedően végzett munka

elismeréséért adományozható az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményben dolgozóknak.

(2) Évente legfeljebb 10 díj adományozható.

(3) A díj kerek alakú, bronzból készült emlékérem, átmérője 80 mm, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Fekete

Tamás szobrászművész alkotása, egyoldalas, Trefort Ágoston domború arcképét ábrázolja, és azon a „TREFORT

ÁGOSTON-DÍJ” felirat található.

(4) A díj adományozására a magyar felsőoktatás napja alkalmából kerülhet sor.

19. § (1) Kármán Tódor-díj a magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás, tudományos kutatás érdekében végzett

kiemelkedő támogató tevékenység elismeréséért adományozható a gazdasági élet szereplőinek.

(2) Évente legfeljebb 5 díj adományozható.

(3) A díj kerek alakú, bronzból készült emlékérem, átmérője 80 mm, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Király Vilmos

szobrászművész alkotása, egyoldalas, Kármán Tódor domború arcképét ábrázolja, és azon a „KÁRMÁN TÓDOR-DÍJ”

felirat található.

(4) A díj adományozására a magyar felsőoktatás napja alkalmából kerülhet sor.

20. § (1) Szent-Györgyi Albert-díj a felsőoktatás területén kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelési munka, illetve

iskolateremtő, nemzetközi elismertségű tevékenység elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 5 díj adományozható.

(3) A díj kerek alakú, bronzból készült emlékérem, átmérője 80 mm, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Szöllőssy Enikő

szobrászművész alkotása, egyoldalas, Szent-Györgyi Albert domború arcképét ábrázolja, és azon a „SZENT-GYÖRGYI

ALBERT-DÍJ” felirat található.

(4) A díj adományozására a magyar felsőoktatás napja alkalmából kerülhet sor.

2. Szakmai érmek

21. § (1) A Közlekedésért Érdemérem a közlekedés érdekében végzett magas színvonalú, eredményes munka elismeréséért

adományozható.

(2) Évente legfeljebb 30 érem adományozható.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

a közlekedési ágazatot szimbolizáló ábra és az „A KÖZLEKEDÉSÉRT” felirat látható. Hátoldalán Magyarország címere

helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására a március 15-i nemzeti ünnep, vasutasnap és a nemzetközi polgári repülés világnapja

alkalmából kerülhet sor.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 777

22. § (1) Szent Borbála-érem a bányászat, illetve a kohászat érdekében végzett magas színvonalú, eredményes munka

elismeréséért adományozható.

(2) A bányászat területén évente legfeljebb 15 érem, a kohászat területén évente legfeljebb 4 érem adományozható.

(3) Az érem ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján a névadó egész

alakos képe, felette szalagon a díj elnevezése, alatta a „LELKIISMERETES BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉGÉRT”, illetve

a „LELKIISMERETES KOHÁSZATI TEVÉKENYSÉGÉRT” felirat, mindkét oldalán egymást keresztező bányászkalapácsok

láthatók. Hátoldalán Magyarország egymást keresztező tölgy- és babérággal övezett címere helyezkedik el, amelyet

az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat vesz körül.

(4) A Szent Borbála-érem díjazottjai az elismerés jelképeként jogosultak viselni az átadásra kerülő 20 mm átmérőjű,

2 mm vastagságú ezüstkitűzőt, amely – a bányászelismerés esetén fekete, a kohászelismerés esetén piros alapon –

a védőszent nevét és egész alakos képének kicsinyített változatát jeleníti meg.

(5) Az érem adományozására Borbála-nap alkalmából kerülhet sor.

23. § (1) A Hírközlésért Érdemérem a hírközlés érdekében végzett magas színvonalú, eredményes munka elismeréséért

adományozható.

(2) Évente legfeljebb 6 érem adományozható.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

az ágazatot szimbolizáló ábra és a szakmai érem elnevezése látható. Hátoldalán Magyarország címere helyezkedik

el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

24. § (1) Az Információs Társadalomért szakmai érem az informatika szakterület, a számítástechnikai kultúra, valamint

az információs társadalom fejlesztése érdekében végzett kimagasló színvonalú tevékenység elismeréséért

adományozható.

(2) Évente legfeljebb 6 érem adományozható.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

az ágazatot szimbolizáló ábra és a szakmai érem elnevezése látható. Hátoldalán Magyarország címere helyezkedik

el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

25. § (1) A Magyar Polgári Repülésért Érdemérem a magyar polgári repülés érdekében végzett tartósan magas színvonalú

szakmai tevékenység, a kiemelkedő életút során szerzett érdemek, a magyar polgári repülés érdekében végzett

kiemelkedő munkásság, szakmai tevékenység, a magyar polgári légiközlekedési szakemberképzés területén

végzett magas színvonalú tevékenység, a polgári légiközlekedés irányításában, szabályozásában végzett kimagasló

tevékenység elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 4 érem adományozható kizárólag magyar állampolgár részére.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, bronzból készült plakett, átmérője 92 mm. Előlapján a Magyarország által

– a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (a továbbiakban: ICAO) 60 éves évfordulója és Magyarországnak

2004-ben az ICAO Tanácsába történt beválasztása alkalmából – 2006. június 15-én az ICAO-nak ajándékozott,

az ICAO montreali székhelyén kiállított, a repülést művészi felfogásban megtestesítő bronzszobor kicsinyített

ábrázolása látható, valamint kör alakban az „A MAGYAR POLGÁRI REPÜLÉSÉRT” felirat helyezkedik el.

(4) Az érem adományozására a nemzetközi polgári repülés világnapja alkalmából kerülhet sor.

26. § (1) A Magyar Prosperitásért Érdemérem a minisztérium működésének javításával, hatékonyságának növelésével

kapcsolatos eredményes szakmai munka, tudományos teljesítmény, illetve sikeres fejlesztés elismeréséért

adományozható.

(2) Évente legfeljebb 15 érem adományozható.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

a Parlament kupolájának képe és a „Magyar Prosperitásért” felirat látható. Hátoldalán Magyarország címere

helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására a március 15-i és az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

778 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

27. § (1) A Fogyasztóvédelemért Érdemérem

a) a fogyasztóvédelem területén végzett tartósan magas színvonalú szakmai tevékenység vagy kiemelkedő

életút vagy

b) a fogyasztóvédelmi szakemberképzés területén végzett kimagasló tevékenység

elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 4 érem adományozható.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

a fogyasztóvédelmet szimbolizáló ábra és az „A FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT” felirat látható. Hátoldalán Magyarország

címere helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására a fogyasztóvédelmi világnap alkalmából kerülhet sor.

28. § (1) Ipar 4.0 szakmai érem szervezetek innovációjának – ezen belül az ipar termelékenységét nagyban befolyásoló

Ipar 4.0 átállás során elért jelentős teljesítmények, sikerek – elismeréséért adományozható az alábbi kategóriákban

a) Ipar 4.0 digitalizációs technológiát sikeresen bevezető, illetve egyéb jelentős, kapcsolódó innovatív

tevékenységet megvalósító kis- vagy középvállalkozás;

b) Ipar 4.0 digitalizációs technológiát sikeresen bevezető, illetve egyéb jelentős, kapcsolódó innovatív

tevékenységet megvalósító nagyvállalat;

c) Ipar 4.0-hoz kapcsolódó, átfogó, az Ipar 4.0 digitális átállást nagyban segítő oktatási, képzési programot

megvalósító szervezet (egyetem vagy vállalat);

d) Ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést vagy innovációt megvalósító szervezet (egyetem vagy vállalat).

(2) Évente legfeljebb 4 érem adományozható, kategóriánként 1-1 érem.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

az ágazatot szimbolizáló ábra és a szakmai érem elnevezése látható. Hátoldalán Magyarország címere helyezkedik

el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására az internet világnapja alkalmából kerülhet sor.

29. § (1) A Hulladékgazdálkodásért Érdemérem a hulladékgazdálkodás érdekében végzett magas színvonalú, eredményes

szakmai munka elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 5 érem adományozható.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

a tiszta természeti környezetet jelképező művészi ábra és az „A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSÉRT” felirat látható.

Hátoldalán Magyarország címere helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS

MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

30. § (1) A Közszolgáltatásért Érdemérem a víziközmű-szolgáltatás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén végzett

tartósan magas színvonalú szakmai tevékenység elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 4 érem adományozható.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

tiszta városi környezetet és vízszolgáltatást jelképező művészi ábra és az „A KÖZSZOLGÁLTATÁSÉRT” felirat látható.

Hátoldalán Magyarország címere helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS

MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor.

31. § (1) Oktatói Szolgálati Emlékérem a legalább 25 éven keresztül végzett, kiemelkedő oktatási tevékenység elismeréséért

adományozható a nyugállományba vonult főiskolai, egyetemi oktatóknak.

(2) Évente korlátlan számú érem adományozható.

(3) Az érem díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján

a felsőoktatást szimbolizáló ábra és az „OKTATÓI SZOLGÁLATI EMLÉKÉREM” felirat látható. Hátoldalán Magyarország

címere helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER” felirat övez.

(4) Az érem adományozására a magyar felsőoktatás napja alkalmából kerülhet sor.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 779

3. Szakmai elismerések

32. § (1) Miniszteri Elismerés a minisztériumban végzett eredményes, példamutató tevékenység elismeréséért

adományozható.

(2) Évente legfeljebb 25 elismerés adományozható.

(3) Az elismerés díszdobozban elhelyezett, ezüstből készült, „proof” kivitelű, átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm.

Előlapján gróf Széchenyi István mellképe, alatta aláírása, felette a „Gróf Széchenyi István” felirat, mellette két oldalon

tölgy- és babérág látható. Hátoldalán a Lánchíd, alatta a Széchenyi-család címere és jelmondata, valamint a Hitel

című műből származó idézet helyezkedik el, amelyet az „INNOVÁCIÓÉRT ÉS TECHNOLÓGIÁÉRT FELELŐS MINISZTER”

felirat és babérkoszorú vesz körül.

(4) Az elismerés adományozására kiemelkedő szakmai alkalom, esemény, évforduló, illetve a miniszter által kijelölt

időpont alkalmából kerülhet sor.

33. § (1) Kiváló Bányász kitüntető cím a bányászatban – elsősorban fizikai vagy termelésirányítói munkakörben – dolgozók

részére, a nehéz munkakörülmények között végzett példamutató munka elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 30 kitüntető cím adományozható.

(3) A kitüntető cím háromszögben összehajtott, 40 mm széles szalag, a szalag 16 mm széles fekete sáv, amelyet

jobbról-balról 5 mm széles fehér keretbe foglalt nemzeti színű sáv és 7 mm széles vörös sáv szegélyez, alján

bronzból készült, ovális 40Í35 mm-es függeszték található, melyen körben aranyozott zöld babérágakkal övezve

egymást keresztező bányászkalapácsok és fúrótorony láthatók, alatta pedig fehér szalagban a „KIVÁLÓ BÁNYÁSZ”

felirat olvasható.

(4) A kitüntető cím adományozására bányásznap alkalmából kerülhet sor.

34. § (1) Építők Elismerő Oklevél az építőipar területén, az építésgazdaság fejlődése érdekében végzett kimagasló szakmai

tevékenység elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 30 elismerő oklevél adományozható.

(3) Az elismerő oklevél adományozására az építők napja alkalmából kerülhet sor.

35. § (1) Klauzál Gábor Elismerő Oklevél a kereskedelem érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenység vagy

életmű elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 10 elismerő oklevél adományozható.

(3) Az elismerő oklevél adományozására az európai kereskedelem napja alkalmából kerülhet sor.

36. § (1) Miniszteri Elismerő Oklevél a miniszter irányítása alá tartozó ágazatok területén végzett példamutató, eredményes

tevékenységért, nyugállományba vonulás, nagyobb teljesítmény elismeréséért adományozható.

(2) Évente legfeljebb 270 oklevél adományozható oly módon, hogy az 5. § (1) bekezdésében meghatározott nemzeti

ünnepek, illetve állami ünnep alkalmából alkalmanként legfeljebb 30, az 5. § (1) bekezdésében meghatározott

egyéb alkalmak esetében alkalmanként legfeljebb 15 oklevél adományozható.

(3) Az elismerő oklevél adományozására az 5. § (1) bekezdésében meghatározott eseményekhez kapcsolódóan

kerülhet sor.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

37. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

38. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő elismerés adományozásával kapcsolatos eljárásra

– a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a nemzeti fejlesztési miniszter által adományozható elismerésekről szóló

3/2014. (I. 31.) NFM rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő Miniszteri Elismerés adományozására az e rendeletben

foglaltakat kell alkalmazni.

780 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

39. § (1) Hatályát veszti a nemzetgazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 1/2013. (I. 8.) NGM rendelet

a) 3. § (1b), (1c), valamint (3) és (4) bekezdése,

b) 4. § (5a) és (5b) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a nemzeti fejlesztési miniszter által adományozható elismerésekről szóló 3/2014. (I. 31.) NFM rendelet.

(3) Hatályát veszti az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 26/2016. (IX. 8.)

EMMI rendelet

a) 2. § (9) bekezdése,

b) 5. § (3a) bekezdése,

c) 1. melléklet III. Fejezet 39. pontja.

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet a 7/2020. (II. 17.) ITM rendelethez

Javaslat elismerés adományozására

1. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható elismerésekről és egyes kapcsolódó

miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2020. (II. 17.) ITM rendelet alapján a javasolt elismerés megnevezése

2. Az elismerés adományozására javasolt személy

a) neve

b) születési neve

c) születési helye

d) születési ideje (év, hó, nap)

e) anyja neve

f) jelenlegi munkahelye (szervezeti egység megnevezésével, nyugdíj mellett vállalt munka esetében is)

g) munkaköre, illetve beosztása

h) lakcíme

i) értesítési telefonszáma (mobiltelefonszám)

j) e-mail-címe

3. Az elismerés adományozására javasolt nem természetes személy

a) neve

b) székhelye/telephelye vagy bejegyzett címe

c) elérhetősége (telefonszám és e-mail)

d) képviselője

4. A jelölt korábban kapott elismerései és annak időpontja (állami, szakmai és miniszteri elismerés)

5. Az elismerés adományozásának javasolt időpontja

6. A javaslat indokolása (legalább 3-5 mondatban)

A szakmai tevékenységet bemutató részletes indokolás külön lapon csatolandó (legfeljebb három oldal

terjedelemben)!

7. A javaslattevő

a) neve, beosztása

b) munkahelye, címe

c) elérhetősége (mobiltelefonszám, e-mail-cím)

Kelt: ...............................................................

.................................................................

javaslattevő aláírása

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 781

2. melléklet a 7/2020. (II. 17.) ITM rendelethez

Nyilatkozat

(természetes személy esetén)

1. Alulírott ...................................................... kijelentem, hogy hozzájárulok természetes személyazonosító adataimnak,

lakcímadatomnak, bankszámlaszámomnak, adóazonosító jelemnek, valamint a javaslatban szereplő személyes

adataimnak az elismerésben részesülők nyilvántartásában való kezeléséhez.

2. Elismerésben részesítésem, illetve elismerésem visszavonása esetére hozzájárulok nevemnek az Innovációs és

Technológiai Minisztérium honlapján, valamint a Hivatalos Értesítőben való közzétételéhez.

3. Kijelentem továbbá, hogy velem szemben az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható

elismerésekről és egyes kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2020. (II. 17.) ITM rendelet 4. §

(2) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

4. Kijelentem, hogy a(z) .............................................................................. elismerés adományozása esetén azt elfogadom.

5. E nyilatkozat az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható elismerésekről és egyes

kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2020. (II. 17.) ITM rendelet 4. §-án alapul.

Kelt: ...............................................................

...............................................................

elismerésre javasolt aláírása

Nyilatkozat

(nem természetes személy esetén)

1. Alulírott, mint a(z) ......................................................... képviselője/vezetője, kijelentem, hogy hozzájárulok az általam

képviselt ................................. (nem természetes személy) azonosító adatainak (név, székhely, telephely vagy bejegyzett

cím, elérhetőségek, képviselő neve), az adományozásra irányuló javaslat megalapozásához szükséges adatainak,

továbbá a már megkapott elismerésre vonatkozó adatainak az elismerésben részesülők nyilvántartásában való

kezeléséhez, továbbá az elismerés, illetve az elismerés visszavonása esetére az általam képviselt szervezet nevének

a Hivatalos Értesítőben, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján való közzétételéhez.

2. Kijelentem, hogy a(z) ........................................................................ elismerés adományozása esetén az általam képviselt

szervezet azt elfogadja.

3. Kijelentem továbbá, hogy velem szemben az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható

elismerésekről és egyes kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2020. (II. 17.) ITM rendelet 4. §

(2) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

4. E nyilatkozat az innovációért és technológiáért felelős miniszter által adományozható elismerésekről és egyes

kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2020. (II. 17.) ITM rendelet 4. §-án alapul.

Kelt: ...............................................................

...........................................................

nyilatkozatot tevő aláírása

782 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

A külgazdasági és külügyminiszter 3/2020. (II. 17.) KKM rendelete

a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselők részére nyújtható kamatmentes

illetmény- és költségtérítés-előleg, valamint kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön részletes

szabályairól

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés m) és n) pontjában kapott

felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. § 2. pontjában

meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya

a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein, nemzetközi szervezetek mellett működő

állandó képviseletein és Magyarország kereskedelmi képviseletein tartós külszolgálatot teljesítő

kormánytisztviselőkre, továbbá

b) a tartós külszolgálatra történő kihelyezés érdekében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett

minisztérium belföldi állományában felkészülésüket töltő, 45 napon belül kihelyezésre kerülő

kormánytisztviselőkre

[az a)–b) pont alattiak a továbbiakban együtt: kihelyezett] terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén tartós külszolgálatot

teljesítő kormánytisztviselőkre.

2. §

A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: kihelyező szerv) a kihelyezett

kérelmére indokolt esetben kamatmentes illetményelőleget (a továbbiakban: illetményelőleg) és átalány-

költségtérítési előleget (a továbbiakban: költségtérítés-előleg) nyújthat az e rendeletben meghatározott

feltételekkel, a kihelyező szerv mindenkori költségvetési helyzete függvényében.

3. §

A kihelyező szerv a kihelyezett részére kizárólag gépkocsivásárlás céljára, kihelyezésenként egy alkalommal,

visszatérítendő munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: gépkocsivásárlási kölcsön) nyújthat az e rendeletben

meghatározott feltételekkel, a kihelyező szerv mindenkori költségvetési helyzete függvényében.

4. §

Illetményelőleg, költségtérítés-előleg és gépkocsivásárlási kölcsön egymástól függetlenül, egy időben is

igényelhető.

2. Illetményelőleg

5. § (1) Az illetményelőleg legmagasabb igényelhető összege a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

72. § (4) bekezdés g) pontja szerint kamatkedvezményből származó jövedelmet nem eredményező összeg.

(2) Az illetményelőleget a kihelyezett legkorábban 45 nappal a tartós külszolgálatra történő kihelyezést megelőzően,

legkésőbb a külszolgálat befejezése előtt hat hónappal, külszolgálata során egy alkalommal kérelmezheti.

(3) A kihelyezett áthelyezése esetén illetményelőleget legkorábban az áthelyezést megelőző 45 nappal, legkésőbb

az áthelyezést követően, a tartós külszolgálat befejezése előtt hat hónappal igényelhet, a (2) bekezdésben

foglaltaktól eltérően abban az esetben is, ha kihelyezésével összefüggésben már igényelt illetményelőleget.

(4) Illetményelőleg a belső honlapon közzétett kérelem útján igényelhető. A kérelemnek minden esetben indokolást

kell tartalmaznia.

(5) A kérelmet a külszolgálaton lévő kihelyezett a külképviselet vezetőjének, a külszolgálat megkezdése előtt álló

kihelyezett a kihelyező vezetőnek nyújtja be.

(6) A külképviselet vezetője a kérelmet a kihelyező vezetőnek továbbítja.

(7) A kihelyező vezető a kérelmet beérkezése napjától számított 30 napon belül elbírálja.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 783

3. Költségtérítés-előleg

6. § (1) A kihelyezett költségtérítés-előleg címén igényelheti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény

által a számára biztosított lakhatási, vegyes és a kihelyezett családi élethelyzetére tekintettel megállapított

gyermeknevelési költségtérítés e rendeletben meghatározott részét.

(2) A kihelyezett költségtérítés-előleget legkorábban 45 nappal a tartós külszolgálatra történő kihelyezését

megelőzően, legkésőbb a kihelyezést követő egy éven belül, külszolgálata során maximum két alkalommal

igényelhet, amennyiben a kihelyező okirata az alábbi indokok alapján, költségtérítést befolyásoló módon módosul

a) a kihelyező okirat a kihelyezettel életvitelszerűen az állomáshelyen tartózkodó hozzátartozó feltüntetése

miatt módosul, vagy

b) a külképviselet vezetőjének vagy a kihelyező vezető döntése alapján a kihelyezett lakhatási körülményeiben

változás következik be, emiatt lakhatási költségtérítésre válik jogosulttá.

(3) A kihelyezett áthelyezése esetén költségtérítés-előleg legkorábban az áthelyezést megelőző 45 nappal, legkésőbb

az áthelyezést követő egy éven belül igényelhető, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően abban az esetben is, ha

kihelyezését követően már igényelt költségtérítés-előleget.

(4) A költségtérítés-előleg kizárólag egy vagy több, de legfeljebb hat egész hónapra (a továbbiakban: beszámítási

időszak) járó költségtérítés összege lehet, és valamennyi költségtérítési elemet tartalmazza.

(5) A kihelyezett a költségtérítés-előleg folyósítását követő második bérszámfejtéstől kezdve a kérelemben foglalt

beszámítási időszak lezárultáig költségtérítésre nem jogosult.

(6) Költségtérítés-előleg a belső honlapon közzétett kérelem benyújtásával igényelhető. A kérelem tartalmazza

az indokolást, valamint az indokolás megalapozottságát valószínűsítő dokumentumokat.

(7) A kérelmet a külszolgálaton lévő kihelyezett a külképviselet vezetőjének, a külszolgálat megkezdése előtt álló

kihelyezett a kihelyező vezetőnek nyújtja be.

(8) A külképviselet vezetője a kérelmet és annak elbírálására vonatkozó javaslatát a kihelyező vezetőhöz továbbítja.

A külképviselet vezetőjének javaslata tartalmazza a kérelmezett költségtérítés-előleg iránti igény indokoltságát.

Amennyiben a kihelyező okiratban történt érdemi változás miatt ismételten szükséges az előleg kérelmezése,

abban az esetben a külképviseleti gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetőjéhez írt kérelemmel igényelhető

az előlegkülönbözet.

(9) A kihelyező vezető a kérelmet beérkezése napjától számított 30 napon belül elbírálja.

7. §

A költségtérítés-előleg felhasználását az azt felhasználó kihelyezett a felhasználást igazoló számlának vagy egyéb

bizonylatnak a külképviselet gazdálkodásáért felelős munkatárs részére történő bemutatásával igazolja.

8. §

Ha a költségtérítés-előleg folyósítását követően bebizonyosodik, hogy a kérelemben megjelölt indok nem felel

meg a valóságnak, vagy a kihelyezett az összeget rendeltetésétől eltérően használta fel, a kérelmező kihelyezett

köteles a folyósított költségtérítés-előlegnek a költségtérítés-előleg odaítélésétől kezdve az odaítéléssel érintett

naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamattal megnövelt összegét az azt

folyósító szerv hivatalos felszólítását követő öt munkanapon belül visszautalni a kihelyező szerv által megadott

fizetési számlaszámra.

4. Gépkocsivásárlási kölcsön

9. § (1) A gépkocsivásárlási kölcsön legmagasabb összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott

deviza-illetményalap összegének tizenkétszerese, de az nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát.

(2) A gépkocsivásárlási kölcsön kamatának mértéke 0%.

(3) A gépkocsivásárlási kölcsön a tartós külszolgálatra történő kihelyezés napjától, illetve az áthelyezés napjától

számított egy éven belül igényelhető. Ha a kihelyezett kérelmét forráshiányra hivatkozva utasítják el, az igénylési

időszak további fél évvel meghosszabbodik.

(4) A gépkocsivásárlási kölcsön a belső honlapon közzétett kérelem benyújtásával igényelhető.

(5) Ha egy háztartásban több kormánytisztviselő kerül kihelyezésre, a kérelmet kizárólag egy fő kihelyezett igényelheti.

(6) A kihelyezett a kérelmet a külképviselet vezetőjének nyújtja be, aki a kérelmet a kihelyező vezetőnek továbbítja.

(7) A kihelyező vezető a kérelmet beérkezése napjától számított 30 napon belül elbírálja.

784 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

10. §

A gépkocsivásárlási kölcsön iránti kérelem jóváhagyása esetén a kihelyező szerv a kihelyezettel munkáltatói

kölcsönszerződést köt.

11. §

A gépkocsi megvásárlását a kihelyezett a vásárlást igazoló számla vagy egyéb bizonylat a külképviselet

gazdálkodásáért felelős munkatársának történő bemutatásával igazolja.

12. §

A kihelyezett a gépkocsivásárlási kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsira – legalább a kölcsön törlesztésének

időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg a jármű károsodásának vagy veszteségének megtérítésére casco

vagy azzal egyenértékű biztosítást kötni, és annak kötvényét a külképviselet gazdálkodásáért felelős munkatársának

haladéktalanul bemutatni.

13. § (1) A gépkocsivásárlási kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsit a kihelyezett – ha hivatali gépjármű nem áll

rendelkezésre, vagy igénybevétele észszerűségi vagy gazdaságossági szempontból nem célszerű – jogszabályban

meghatározott térítési díj ellenében, a külszolgálat teljes időtartama alatt köteles a munkaköri leírásában rögzített,

munkakörével összefüggő feladatai ellátásához is igénybe venni.

(2) A hivatalos célú gépkocsihasználatról – a térítési díj megállapítása céljából – útnyilvántartást kell vezetni.

14. §

A kihelyezett nem kötelezhető arra, hogy

a) gépkocsija használatát – függetlenül attól, hogy azt a gépkocsivásárlási kölcsön felhasználásával vásárolta-e –

harmadik személynek átengedje, vagy

b) gépkocsiját a munkakörével össze nem függő egyéb feladatok ellátására használja.

15. §

Ha a gépkocsivásárlási kölcsön folyósítását követően bebizonyosodik, hogy az összeg felhasználása nem

a munkáltatóval kötött szerződéses feltételek szerint történt, a kihelyezett köteles a folyósított gépkocsivásárlási

kölcsönnek a gépkocsivásárlási kölcsön odaítélésétől kezdve az odaítéléssel érintett naptári félév első napján

érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamattal megnövelt összegét az azt folyósító szerv hivatalos

felszólítását követő öt munkanapon belül visszautalni a kihelyező szerv által megadott fizetési számlaszámra.

5. Az illetményelőleg, a költségtérítés-előleg és a gépkocsivásárlási kölcsön folyósítása és elszámolása

16. § (1) Az illetményelőleg és a költségtérítés-előleg folyósítása a minisztérium belföldi állományában felkészülését töltő,

45 napon belül kihelyezésre kerülő esetében forintban, az állomáshelyén tartós külszolgálatát töltő kihelyezett

részére választása szerint forintban, euróban vagy USA-dollárban történik. Az igényelt forint euróra vagy

USA-dollárra történő átváltása a folyósítás hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank

által közzétett árfolyamon (a továbbiakban: MNB árfolyamon) történik. A gépkocsivásárlási kölcsön igénylése,

jóváhagyása és utalása forintban történik az alapértelmezett bankszámlára. Az igényelt forint euróra vagy

USA-dollárra történő átváltása a terhelés napján érvényes MNB árfolyamon történik.

(2) Az illetményelőleg és a költségtérítés-előleg a minisztérium belföldi állományában felkészülését töltő, 45 napon

belül kihelyezésre kerülő esetében a kérelemben feltüntetett, Magyarországon vezetett forintbankszámlára,

az illetményelőleg, a költségtérítés-előleg és a gépkocsivásárlási kölcsön az állomáshelyén tartós külszolgálatát

töltő kihelyezettek alapértelmezett bankszámlájára, a kérelem elbírálását követő 15 napon belül, egy összegben,

átutalással kerül folyósításra.

(3) Ha az illetményelőleg, a költségtérítés-előleg, illetve a gépkocsivásárlási kölcsön a kihelyezést követően kerül

kifizetésre, és az adott külképviselet vonatkozásában a fogadó állam bankrendszerének hiánya vagy fejletlensége

miatt engedélyezett a devizailletmény készpénzben történő kifizetése, úgy a készpénzben történő kifizetés is

lehetséges.

17. §

Az illetményelőleg és a gépkocsivásárlási kölcsön a kihelyezett devizailletményéből a kihelyező szerv által

az e rendeletben meghatározott időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) alatt részletekben levonásra kerül.

18. § (1) Az illetményelőleg a kihelyezett devizailletményéből legfeljebb 6 hónap alatt, egyenlő részletekben kerül levonásra.

(2) A levonást az illetményelőleg felvételét követő hónapra járó devizailletményből kell megkezdeni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 785

19. § (1) A gépkocsivásárlási kölcsön a kihelyezett devizailletményéből legfeljebb 12 hónap alatt, egyenlő részletekben kerül

levonásra.

(2) A levonást a gépkocsivásárlási kölcsön felvételét követő hónapra járó devizailletményből kell megkezdeni.

20. § (1) Ha a kihelyezett külszolgálata az illetményelőleg iránti kérelemben foglalt elszámolási időszakban befejeződik,

vagy más külképviseletre kerül áthelyezésre, a kihelyezett a felvett illetményelőleg devizailletményéből le nem vont

részét külszolgálata befejezése előtt, de legkésőbb a külszolgálaton töltött utolsó munkanapon, egy összegben,

forintban köteles banki átutalással a kihelyező szerv által megadott fizetési számlaszámra megfizetni.

(2) Ha a kihelyezett külszolgálata a költségtérítés-előleg iránti kérelemben foglalt beszámítási időszakban befejeződik,

vagy más külképviseletre kerül áthelyezésre, a kihelyezett a felvett költségtérítés-előleg a beszámítási időszak

hátralévő részével arányos, fennmaradó részét külszolgálata befejezése előtt, de legkésőbb a külszolgálaton töltött

utolsó munkanapon, egy összegben, forintban köteles banki átutalással a kihelyező szerv által megadott fizetési

számlaszámra megfizetni.

(3) Ha a kihelyezett külszolgálata a gépkocsivásárlási kölcsön visszafizetése előtt befejeződik, a kihelyezett a felvett

kölcsön devizailletményéből le nem vont részét külszolgálata befejezése előtt, de legkésőbb a külszolgálaton töltött

utolsó munkanapon, egy összegben, forintban köteles banki átutalással a kihelyező szerv által megadott fizetési

számlaszámra megfizetni.

21. § (1) Ha a 20. §-ban meghatározott kötelezettségének a kihelyezett a külszolgálaton töltött utolsó munkanapjáig nem

tesz eleget, a kihelyező szerv jogosult a fizetési késedelemmel érintett napokra a késedelemmel érintett naptári

félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot felszámítani.

(2) Ha a kihelyezett a 20. §-ban meghatározott kötelezettségeit az ott megjelölt határidőn belül nem teljesíti,

a kihelyező szerv, az előleglevonás szabályának megfelelően, díjazásából – a levonásmentes illetményrészig –

levonhatja. Amennyiben a tartozás összege meghaladja a levonható díjazást, akkor a kihelyező szerv végrehajtási

eljárás elrendelése iránti kérelmet terjeszt elő.

22. § (1) Ha a külszolgálat a kihelyezett önhibáján kívül fejeződik be a beszámítási, illetve elszámolási időszakban,

a visszatérítésre, illetve visszafizetésre a kihelyező szerv méltányosságból a fentieknél kedvezőbb feltételeket

állapíthat meg, azzal, hogy a visszatérítés, valamint a visszafizetés alól felmentést nem adhat.

(2) A külszolgálat a kihelyezett önhibáján kívüli, idő előtti befejezésének minősül különösen

a) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti hivatali érdekből történő berendelés;

b) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti válsághelyzet miatt történő berendelés;

c) betegség következtében, egészségügyi okból történő berendelés;

d) a külképviselet bezárása miatt történő berendelés.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból történő berendelés esetén a kihelyezettnek be kell

mutatnia a munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatójának írásbeli szakvéleményét.

(4) A méltányosság iránti kérelmet a kihelyezett a külképviselet vezetője útján a kihelyező vezető részére terjeszti fel, aki

a kérelmet annak beérkezésétől számított 30 napon belül elbírálja.

23. § (1) A kihelyezett halála esetén a költségtérítés-előleg még esedékes járandóságból le nem vonható része különös

méltánylást érdemlő esetben az elhunyt kihelyezett hozzátartozóinak kérelmére részben vagy egészben

elengedhető.

(2) A méltányosság iránti kérelmet a kihelyezett hozzátartozója a külképviselet vezetője útján a kihelyező vezető részére

terjeszti fel, aki a kérelmet annak beérkezésétől számított 30 napon belül elbírálja.

6. Záró rendelkezések

24. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

25. §

E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor munkaviszony keretében tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezettek

tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

786 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

26. §

Hatályát veszti a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők

részére nyújtható kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előleg, valamint kizárólag gépkocsivásárlás céljára

nyújtható kölcsön részletes szabályairól szóló 4/2017. (II. 28.) KKM rendelet.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

A külgazdasági és külügyminiszter 4/2020. (II. 17.) KKM rendelete

a tartós külszolgálat ellátására kihelyezett kormánytisztviselő házastársa jogcímén fennálló

deviza-illetménypótlék és költségtérítés jogosultságának megállapításához szükséges nyilatkozat

megtételéről

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. § 2. pontjában meghatározott

feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein, a nemzetközi szervezetek mellett

működő állandó képviseletein és Magyarország kereskedelmi képviseletein tartós külszolgálatot teljesítő

kormánytisztviselőkre (a továbbiakban: kihelyezett) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén tartós külszolgálatot

teljesítő kormánytisztviselőkre.

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. házastárs: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban

Külszoltv.) 2. § 8. pontjában meghatározott házastárs vagy élettárs,

2. jövedelemszerző tevékenység: a Külszoltv. 2. § 8a. pontjában meghatározott tevékenység.

2. Nyilatkozattétel

3. § (1) A kihelyezett havonta, a külképviselet gazdasági vezetője, annak hiányában gazdasági felelőse által

meghatározott időpontban, de legkésőbb a tárgyhónap utolsó munkanapját megelőző négy munkanappal

korábban, az állomáshelyén nyilatkozik a házastársa jogcímén fennálló deviza-illetménypótlék és költségtérítés

jogosultságának megállapítása céljából.

(2) Ha a kihelyezett az (1) bekezdésben meghatározott időpontban nem tartózkodik az állomáshelyén, nyilatkozatát

a távollétet megelőző munkanapon teszi meg.

(3) A nyilatkozatot a külképviselet gazdasági vezetője vagy felelőse számára kell átadni. A nyilatkozat

formanyomtatványa a KKM belső honlapján kerül közzétételre.

4. § (1) A kihelyezett nyilatkozata alapján a tárgyhónap tekintetében a kihelyező szerv megállapítja a kihelyezett házastársa

jogcímén fennálló deviza-illetménypótlék és költségtérítés jogosultságát, és gondoskodik annak a tárgyhavi egyéb

juttatásokkal együtt a kihelyezett számára történő folyósításáról.

(2) Nyilatkozat hiányában a tárgyhónapra nem számfejthető a kihelyezett számára deviza-illetménypótlék.

(3) A nyilatkozatot a devizailletmény-számfejtés alapbizonylataként egy példányban a külképviseleten kell megőrizni.

(4) Ha a kihelyezett házastársának három egymást követő hónapban a kihelyezett nyilatkozata alapján

havonta 10 napot meghaladó távolléte vagy a nyilatkozat leadásának elmulasztása miatt nem jogosult

deviza-illetménypótlékra, a kihelyezett házastársát a kihelyező okiratból törölni kell.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 787

(5) Ha a kihelyezett házastársának a kihelyező okiratból történő törlését követően olyan körülmény merül fel,

amely alapján a kihelyezett kérelmezi házastársa újbóli felvételét a kihelyező okiratba, ezt a Külszoltv. szerinti

kihelyező vezetőnél kell kezdeményeznie a szükséges okiratok bemutatásával. A kihelyező szerv a kihelyező okirat

módosítását követően folyósítja a jogosultság megállapítása után a kihelyezett számára a deviza-illetménypótlékot,

illetve az átalány-költségtérítés vonatkozó elemeit.

5. § (1) A jogalap nélkül folyósított deviza-illetménypótlék és költségtérítés a kihelyező szerv tudomásra jutását követően,

a kihelyezett hozzájáruló nyilatkozata esetén levonható a kihelyezett díjazásából. Amennyiben a kihelyezett

jogviszonya megszűnt, akkor a jogalap nélkül folyósított deviza-illetménypótlék összegét a kihelyezett köteles

a hivatalos felszólítását követő öt munkanapon belül visszautalni a kihelyező szerv részére.

(2) A jogalap nélküli kifizetés esetén a kihelyező szerv e tény felismerését követő 10 munkanapon belül köteles belső

fegyelmi eljárást indítani. Ha a fegyelmi eljárás során a kihelyezett részéről szándékosság vagy gondatlan elkövetés

állapítható meg, a kihelyező szerv a kihelyezettet azonnal berendelheti, és az illetékes hatóságnál feljelentést tesz.

3. Záró rendelkezések

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. §

Hatályát veszti a tartós külszolgálat ellátására kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő házastársa

jogcímén fennálló deviza-illetménypótlék jogosultságának megállapításához szükséges nyilatkozat megtételéről

szóló 11/2017. (VIII. 25.) KKM rendelet.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

788 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

IX. Határozatok tára

A köztársasági elnök 73/2020. (II. 17.) KE határozata

magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére –

hozzájárulok Ali Mokrani rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek az Algériai Demokratikus Népi Köztársaság

magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történő kinevezéséhez, budapesti székhellyel.

Budapest, 2019. november 4.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Ellenjegyzem

Budapest, 2019. november 7.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

KEH ügyszám: KEH/04894-2/2019.

A köztársasági elnök 74/2020. (II. 17.) KE határozata

magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére –

hozzájárulok Muhemmed Aejaz rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek a Pakisztáni Iszlám Köztársaság

magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történő kinevezéséhez, budapesti székhellyel.

Budapest, 2019. november 11.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Ellenjegyzem

Budapest, 2019. november 19.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

KEH ügyszám: KEH/05085-2/2019.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 789

A köztársasági elnök 75/2020. (II. 17.) KE határozata

magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére –

hozzájárulok Hamid Reza Nafez Arefi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek az Iráni Iszlám Köztársaság

magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történő kinevezéséhez, budapesti székhellyel.

Budapest, 2019. november 25.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Ellenjegyzem

Budapest, 2019. november 29.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

KEH ügyszám: KEH/05286-2/2019.

A köztársasági elnök 76/2020. (II. 17.) KE határozata

rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére –

Maris Zsolt Szilárd rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet – Magyarország luandai nagykövetségének

a vezetésére, Magyarországnak a Kongói Köztársaságban, valamint a Mozambiki Köztársaságban és a São Tomé

és Príncipe Demokratikus Köztársaságban való képviseletére kapott megbízása érintetlenül hagyása mellett –

megbízom Magyarországnak a Kongói Demokratikus Köztársaságban való képviseletével.

Budapest, 2020. február 3.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Ellenjegyzem

Budapest, 2020. február 6.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

KEH ügyszám: KEH/00365-2/2020.

790 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

A köztársasági elnök 77/2020. (II. 17.) KE határozata

kitüntetés adományozásáról

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról,

valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök

előterjesztésére –

több évtizedes diplomáciai pályafutása során Magyarország kétoldalú kapcsolatainak erősítése, valamint a magyar

érdekek érvényesítése érdekében végzett értékes munkája elismeréseként

Budai János, Magyarország nyugalmazott damaszkuszi nagykövete részére a

MAGYAR ÉRDEMREND

középkeresztje

polgári tagozata;

a magyar szállodaipar fejlesztéséhez számos idegenforgalmi beruházás megvalósításával hozzájáruló, több mint két

évtizedes munkája elismeréseként

Sameer Mahmoud Fayez Hamdan, a MELLOW MOOD HUNGARY Kft. vezető tisztségviselője részére,

a magyar szállodaipar- és ingatlanfejlesztés területén végzett, számos idegenforgalmi beruházást magába foglaló,

több mint két évtizedes munkája elismeréseként

Zuhair Fathi Naji Awad, a MELLOW MOOD HUNGARY Kft. vezető tisztségviselője részére a

MAGYAR ÉRDEMREND

lovagkeresztje

polgári tagozata

kitüntetést adományozom.

Budapest, 2020. február 5.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Ellenjegyzem

Budapest, 2020. február 7.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

KEH ügyszám: KEH/00735-2/2020.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 791

A köztársasági elnök 78/2020. (II. 17.) KE határozata

kitüntetés adományozásáról

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról,

valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök

előterjesztésére –

a rendszerváltoztatás létrejöttében, illetve az első szabadon választott magyar kormány igazságügyi minisztereként

a demokratikus jogállam kialakításában és megszilárdításában vállalt kiemelkedő szerepe, több mint két évtizedes

országgyűlési képviselői tevékenysége, valamint alkotmánybíróként végzett kimagasló színvonalú szakmai munkája

elismeréseként

dr. Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügy-miniszter és országgyűlési képviselő részére a

MAGYAR ÉRDEMREND

középkeresztje a csillaggal

polgári tagozata

kitüntetést adományozom.

Budapest, 2020. február 10.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Ellenjegyzem

Budapest, 2020. február 11.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

KEH ügyszám: KEH/00908-2/2020.

A köztársasági elnök 79/2020. (II. 17.) KE határozata

bírói felmentésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi

CLXII. törvény 90. §-a alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – lemondására tekintettel

Hegedűsné dr. Turóczi Valériát 2020. április 2-ai hatállyal bírói tisztségéből felmentem.

Budapest, 2020. február 3.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

KEH ügyszám: KEH/00625-2/2020.

792 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

A köztársasági elnök 80/2020. (II. 17.) KE határozata

bírói felmentésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi

CLXII. törvény 90. §-a alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – nyugállományba helyezés iránti

kérelmére tekintettel dr. Berényi László Árpádot 2020. június 30-ai hatállyal bírói tisztségéből felmentem.

Budapest, 2020. február 3.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

KEH ügyszám: KEH/00625-3/2020.

A köztársasági elnök 81/2020. (II. 17.) KE határozata

bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi

CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Muskovits Andrást

a 2020. február 15. napjától 2023. február 14. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem.

Budapest, 2020. február 3.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

KEH ügyszám: KEH/00625-4/2020.

A köztársasági elnök 82/2020. (II. 17.) KE határozata

bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi

CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Bana Ádámot

2020. február 15. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.

Budapest, 2020. február 3.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

KEH ügyszám: KEH/00625-5/2020.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 793

A köztársasági elnök 83/2020. (II. 17.) KE határozata

bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi

CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Őri Aliz Ildikót

2020. február 15. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.

Budapest, 2020. február 3.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

KEH ügyszám: KEH/00625-6/2020.

A Kormány 1041/2020. (II. 17.) Korm. határozata

a fővárosi egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésének az Egészséges Budapest Program

keretében történő megvalósításával kapcsolatos egyes feladatokról

A Kormány

1. áttekintette az Egészséges Budapest Program (a továbbiakban: Program) keretében az elmúlt években a járóbeteg-

szakellátás terén végrehajtott fejlesztéseket és azok előrehaladását;

2. úgy határoz, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a fekvőbeteg-ellátásban tervezett fejlesztések

mellett – folytatja a fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint Budapest Főváros Önkormányzatának

(a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) egészségügyi alapellátási és járóbeteg-szakellátási fejlesztéseinek

támogatását, melynek keretében a 2020. évben összesen 10 440 815 680 forint forrást biztosít – 2021. június 30-áig

történő felhasználás lehetősége mellett – a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi

LXXI. törvény 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím,

22. Egészségügyi ágazati előirányzatok alcím, 25. Egészséges Budapest Program jogcímcsoport terhére,

az 1. melléklet szerint;

3. egyetért és támogatja a Fővárosi Önkormányzatnak a képalkotó diagnosztikai várólisták megszüntetésére irányuló

törekvését és a 2. pontban biztosított forrás keretében 2 000 000 000 forint központi költségvetési forrást biztosít

a Fővárosi Önkormányzat részére abból a célból, hogy Budapest főpolgármestere vállalásának megfelelően,

a képalkotó diagnosztikai várólisták megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket – feladataival összefüggésben

a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel együttműködésben – a Fővárosi Önkormányzat megtegye;

4. egyetért a 2. pontban biztosított forrás keretében összesen 8 440 815 680 forint központi költségvetési forrás

biztosításával a fővárosi kerületi önkormányzatok egészségügyi alapellátási és járóbeteg-szakellátási fejlesztéseinek

támogatása érdekében, az 1. melléklet szerint;

5. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a 2–4. pontokban meghatározott célok megvalósítása érdekében

kössön támogatási szerződést

a) a Fővárosi Önkormányzattal 2 000 000 000 forint összegben,

b) a fővárosi kerületi önkormányzatokkal 8 440 815 680 forint összegben;

Felelős: emberi erőforrások minisztere

Határidő: azonnal

6. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy

a Program keretében lehetőség legyen az alapellátás terén fejlesztések végrehajtására;

Felelős: emberi erőforrások minisztere

Határidő: 2020. február 29.

794 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

7. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsen jelentést a Kormány részére az 5. pontban meghatározott

feladatok végrehajtásáról.

Felelős: emberi erőforrások minisztere

Határidő: 2021. augusztus 31.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1041/2020. (II. 17.) Korm. határozathoz

A 2020. évben a fővárosi és egyes fővárosi kerületi egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás

fejlesztésére biztosított központi költségvetési támogatás részletezése

A B C

A 2020. évben felhasználható,

az egyes fejlesztési típusokhoz

A fejlesztés kedvezményezettje Fejlesztés típusa

rendelt forrás bruttó összege

(Ft)

képalkotó diagnosztikai

1. Budapest Főváros Önkormányzata 2 000 000 000

várólisták csökkentése

Budapest Főváros épületfelújítás,

2. 468 330 000

I. kerület Budavári Önkormányzat -korszerűsítés

Budapest Főváros

3. orvosieszköz-fejlesztés 148 670 000

I. kerület Budavári Önkormányzat

Budapest Főváros épületfelújítás,

4. 500 000 000

II. kerület Önkormányzata -korszerűsítés

Budapest Főváros

5. orvosieszköz-fejlesztés 200 000 000

III. kerület Önkormányzata

Budapest Főváros

6. orvosieszköz-fejlesztés 73 000 000

IV. kerület Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros

épületfelújítás,

7. V. kerület Belváros-Lipótváros 181 625 680

-korszerűsítés

Önkormányzata

Budapest Főváros

8. V. kerület Belváros-Lipótváros orvosieszköz-fejlesztés 262 240 000

Önkormányzata

Budapest Főváros épületfelújítás,

9. 288 000 000

VI. kerület Terézváros Önkormányzata -korszerűsítés

Budapest Főváros

10. orvosieszköz-fejlesztés 172 000 000

VI. kerület Terézváros Önkormányzata

Budapest Főváros

11. orvosieszköz-fejlesztés 461 950 000

VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat

Budapest Főváros épületfelújítás,

12. 800 000 000

IX. kerület Ferencváros Önkormányzata -korszerűsítés

Budapest Főváros épületfelújítás,

13. 500 000 000

X. kerület Kőbányai Önkormányzat -korszerűsítés

Budapest Főváros épületfelújítás,

14. 300 000 000

XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat -korszerűsítés

Budapest Főváros épületfelújítás,

15. 657 000 000

XIV. kerület Zugló Önkormányzata -korszerűsítés

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 795

Budapest Főváros

16. orvosieszköz-fejlesztés 150 000 000

XIV. kerület Zugló Önkormányzata

Budapest Főváros

épületfelújítás,

17. XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, 630 000 000

-korszerűsítés

Újpalota Önkormányzata

Budapest Főváros

épületfelújítás,

18. XVI. kerület Fejlődő Kertváros 120 000 000

-korszerűsítés

Önkormányzata

Budapest Főváros épületfelújítás,

19. 50 000 000

XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata -korszerűsítés

Budapest Főváros

épületfelújítás,

20. XVIII. kerület Pestszentlőrinc- 75 000 000

-korszerűsítés

Pestszentimre Önkormányzata

Budapest Főváros orvosieszköz-fejlesztés,

21. 931 000 000

XIX. kerület Kispest Önkormányzata épületfelújítás

Budapest Főváros épületfelújítás,

22. 452 390 000

XXI. kerület Csepel Önkormányzata -korszerűsítés

Budapest Főváros

23. orvosieszköz-fejlesztés 547 610 000

XXI. kerület Csepel Önkormányzata

Budapest Főváros

24. XXII. kerület Budafok-Tétény orvosieszköz-fejlesztés 350 000 000

Önkormányzata

Budapest Főváros

25. orvosieszköz-fejlesztés 122 000 000

XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata

ÖSSZESEN 10 440 815 680

796 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

A Kormány 1042/2020. (II. 17.) Korm. határozata

a XI. Miniszterelnökség és a LXV. Bethlen Gábor Alap fejezet közötti előirányzat-átcsoportosításról

A Kormány

a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (2) bekezdésében biztosított

jogkörében eljárva elrendeli 463 392 000 forint egyszeri átcsoportosítását a Magyarország 2020. évi központi

költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség

fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 29. Nemzeti Együttműködési Alap

jogcímcsoport terhére, a Kvtv. 1. melléklet

aa) XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 42. Alapok támogatása cím, 2. Bethlen

Gábor Alap támogatása alcím, valamint

ab) LXV. Bethlen Gábor Alap fejezet, 5. Működtetési célú kifizetések cím

javára, az 1. melléklet szerint;

b) az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli 40 000 000 forint egyszeri

átcsoportosítását a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím,

2. Fejezeti általános tartalék alcím terhére, a Kvtv. 1. melléklet

ba) XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 42. Alapok támogatása cím, 2. Bethlen

Gábor Alap támogatása alcím, valamint

bb) LXV. Bethlen Gábor Alap fejezet, 5. Működtetési célú kifizetések cím

javára, az 1. melléklet szerint.

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

a miniszterelnök általános helyettese

Határidő: azonnal

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1042/2020. (II. 17.) Korm. határozathoz

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

XI. Miniszterelnökség

XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai

LXV. Bethlen Gábor Alap

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2020.

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

A módosítást elrendelő jogszabály/

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

332995 29 Nemzeti Együttműködési Alap

K5 Egyéb működési célú kiadások -463 392 000

296668 2 Fejezeti általános tartalék

K5 Egyéb működési célú kiadások -40 000 000

XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai

42 Alapok támogatása

263478 2 Bethlen Gábor Alap támogatása

K5 Egyéb működési célú kiadások 503 392 000

LXV. Bethlen Gábor Alap

379839 5 Működtetési célú kifizetések

K5 Működtetési célú kifizetések 503 392 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

A módosítást elrendelő jogszabály/

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

LXV. Bethlen Gábor Alap

2 Költségvetési támogatás

284901 3 Eseti támogatás

B1 Működési célú támogatások államháztartáson belülről 503 392 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő jogszabály/

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

332995 29 Nemzeti Együttműködési Alap -463 392 000

296668 2 Fejezeti általános tartalék -40 000 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év

időarányos

teljesítésarányos

Magyar Államkincstár 1 példány

egyéb: azonnal 503 392 000 503 392 000

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

797

798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

A Kormány 1043/2020. (II. 17.) Korm. határozata

a Magyar Falu Program 2020. évi végrehajtásáról

A Kormány a magyar kistelepülések népességmegtartó erejének növelése érdekében

1. egyetért a Magyar Falu Program 2020. évben történő további megvalósításával és támogatásával;

2. felhívja a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztost, hogy Magyarország 2020. évi központi

költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű

előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 41. Magyar Falu Program jogcímcsoport, 2. Magyar Falu Program

alprogramjainak támogatása jogcímen rendelkezésre álló 40 000 000 000 forint keretösszeg felhasználása

érdekében gondoskodjon

a) az érintett miniszterek bevonásával a pályázati felhívások részletes kidolgozásáról,

b) az a) alpontban foglaltak alapján a pályázati felhívások ütemezett megjelentetéséről;

Felelős: Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

érintett miniszterek

Határidő: az a) alpont tekintetében 2020. február 20.

a b) alpont tekintetében folyamatos

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos bevonásával –

gondoskodjon a Magyar Államkincstár mint lebonyolító szerv részére a 2. pont szerinti költségvetési összeg terhére,

legfeljebb annak 5%-áig terjedő szolgáltatási ellenérték meghatározásáról.

Felelős: pénzügyminiszter

Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Határidő: a szolgáltatási ellenérték meghatározása tekintetében azonnal

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1044/2020. (II. 17.) Korm. határozata

a Magyar Falu Program keretében megvalósuló mellékúthálózatok felújításának ütemezett megvalósításáról

A Kormány

1. elkötelezett a mellékúthálózatok felújítása mellett, melynek céljából elvi támogatását adja a Magyar Falu Program

keretében megvalósuló útfelújítások folytatásához;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztost,

hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a pénzügyminiszter bevonásával – készítsenek

előterjesztést a Kormány részére az 1. pontban rögzítettek ütemezett megvalósítása érdekében;

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

innovációért és technológiáért felelős miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: felmerülés ütemében

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztost, hogy

a Magyar Közút Nonprofit Zrt. útján gondoskodjanak az országos közúthálózatot érintő felújítások gördülékeny

lebonyolítása érdekében szükséges – keretmegállapodás alapján történő – feltételes közbeszerzés kiírásáról.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Határidő: 2020. március 15.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám 799

A Kormány 1045/2020. (II. 17.) Korm. határozata

a kárpátaljai Magyar Házak program bővítéséről szóló 1672/2019. (XII. 4.) Korm. határozat módosításáról

A Kormány

1. a kárpátaljai Magyar Házak program bővítéséről szóló 1672/2019. (XII. 4.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm.

határozat) 3. pontját visszavonja;

2. a Korm. határozat 4. pontjában az „a 2019. évben − a kincstári díjjal, pénzügyi tranzakciós illetékkel együtt −

596 908 845 forint rendelkezésre állásáról a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Központi kezelésű

előirányzatok cím, 7. A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások alcím,

3. Pro Populo Carpathico Nonprofit Kft. tőkeemelése jogcímcsoporton” szövegrész helyébe az „a 2020. évben

– a kifizetésekhez kapcsolódó kincstári díjakkal együtt – 596 908 845 forint rendelkezésre állásáról, a Magyarország

2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet,

32. Központi kezelésű előirányzatok cím, 7. A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek

és kiadások alcím, 1. Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságok tőkeemelése

jogcímcsoporton” szöveg lép;

3. a Korm. határozat 5. pontjában a „nyújtson vissza nem térítendő támogatást” szövegrész helyébe az „az 1. pontban

foglaltak végrehajtása érdekében tőkeemelést hajtson végre” szöveg lép.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

800 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 23. szám

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.

A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu

honlapon érhető el.

A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Felelős kiadó: Papp Tibor ügyvezető.