Magyar Közlöny 2019/104

MAGYAR KÖZLÖNY 104. szám

M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A

2019. június 20., csütörtök

Tartalomjegyzék

143/2019. (VI. 20.) Korm. rendelet Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé

nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról 3692

144/2019. (VI. 20.) Korm. rendelet A Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre „felszámolás alatt” stratégiailag

kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről 3696

28/2019. (VI. 20.) AM rendelet Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet

módosításáról 3697

29/2019. (VI. 20.) AM rendelet A méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe

vehető csekély összegű támogatásról 3702

16/2019. (VI. 20.) IM rendelet Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai

költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint

az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról

szóló 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet módosításáról 3704

17/2019. (VI. 20.) IM rendelet A népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe

tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet módosításáról 3708

Köf.5009/2019/4. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata 3711

1363/2019. (VI. 20.) Korm. határozat Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével kapcsolatos

kormányzati feladatokról 3715

1364/2019. (VI. 20.) Korm. határozat A Modern Városok Program keretében megvalósuló egyes beruházások

megvalósítása érdekében szükséges forrás-átcsoportosításokról 3716

3692 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

III. Kormányrendeletek

A Kormány 143/2019. (VI. 20.) Korm. rendelete

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek

módosításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és

egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény

15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. §

A Budafoki Munkás Testedző Egyesület sporttelepének felújításával-fejlesztésével összefüggő közigazgatási

hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint a Nemzeti

Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó tanuszoda, tornaterem, tanterem

beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és

az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 141/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 356/2016. (XI. 18.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás

szerinti Budapest belterület, 222631/2 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Budapest, Promontor

utca 89/A szám alatti ingatlanon, a Budapest belterület, 222633 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben

a Budapest, Gádor utca 15. szám alatti ingatlanon, a Budapest belterület, 222632 helyrajzi számon nyilvántartott,

természetben a Budapest, Promontor utca 91. szám alatti ingatlanon, a Budapest belterület, 222614/1 és 222614/2

helyrajzi számokon nyilvántartott, természetben a Budapest, Komáromi utca 13. szám alatti ingatlanon, valamint

a Budapest belterület, 225634/3 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Budapest, Komáromi utca

11. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő sporttelep fejlesztésére irányuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás)

összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.”

2. §

Az R1. a következő 9. §-sal egészül ki

„9. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek

módosításáról szóló 143/2019. (VI. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (1) bekezdését

a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”

3. §

Az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági

szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.)

a következő 8. §-sal egészül ki

„8. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek

módosításáról szóló 143/2019. (VI. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 2. mellékletet

a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”

4. §

Az R2. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3693

1. melléklet a 143/2019. (VI. 20.) Korm. rendelethez

1. Az R2. 2. mellékletében foglalt táblázat 2. és 3. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek

[A B

Beruházás azonosító adatai (ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi

1. Beruházás megnevezése

szám)]

Budapest

belterület 10733/6

belterület 10733/11

Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház belterület 6836/4

és Szakrendelő kialakítása belterület 10172

2. a) új központi sürgősségi és műtétes tömb építése, belterület 10733/9

b) a betegforgalomhoz igazodó, kórházhoz integrált belterület 10733/8

járóbeteg épületegység kialakítása. belterület 10734/1

belterület 10168/2

belterület 10171/3

belterület 6836/2

Budapest

3. Semmelweis Egyetem Pető András Kar

belterület 10171/5

2. Az R2. 2. mellékletében foglalt táblázat 37. sora helyébe a következő rendelkezés lép

[A B

Beruházás azonosító adatai (ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi

1. Beruházás megnevezése

szám)]

Budapest

Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi

belterület 37348/2

Központ

37. belterület 37414

a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi

belterület 37418

Karának fejlesztési projektje.

belterület 37419

3. Az R2. 2. mellékletében foglalt táblázat 42. sora helyébe a következő rendelkezés lép

[A B

Beruházás azonosító adatai (ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi

1. Beruházás megnevezése

szám)]

Egykori Schöpf-Merei Kórház: Budapest

a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi belterület 36873/0/A/1

42. Karának fejlesztési projektje, ennek részeként belterület 36873/0/B/1

a Hőgyes–Schöpf-Merei gyógyszerkutatási centrum belterület 36873/0/C/1

kialakítása. belterület 36873/0/A/2

3694 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

4. Az R2. 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 56–71. sorokkal egészül ki

[A B

Beruházás azonosító adatai (ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi

1. Beruházás megnevezése

szám)]

Szent Margit Rendelőintézet

a) a Vörösvári úti és a Csobánka téri telephelyek

Budapest

felújítása külső telephely összevonásával,

56. belterület 62321/149

b) épületek gépészeti és műszaki korszerűsítése,

belterület 17005/62

c) orvostechnológiai és informatikai eszközpark

cseréje, az ahhoz szükséges építési beruházás.

Budapest VIII. kerület – Józsefvárosi Szent Kozma

Egészségügyi Központ: Budapest

57. orvostechnológiai eszközpark modernizálása új belterület 35037/0/A/1

eszközök beszerzésével, az ahhoz szükséges építési belterület 35037/0/A/2

beruházás.

Budapest XV. kerület – Dr. Vass László Egészségügyi

Intézmény, Lelkiegészség-központ: Budapest

58.

pszichiátriai ellátás fejlesztése Lelki Egészségközpont belterület 82285

kialakításával, a meglévő épület korszerűsítésével.

Budapest I. kerület – Budavári Önkormányzat

Egészségügyi Szolgálata

a) orvostechnikai eszközök beszerzése, az ahhoz Budapest

59.

szükséges építési beruházás, belterület 6957/3

b) műszaki korszerűsítés, informatikai

hálózatfejlesztés.

Budapest IV. kerület – Újpesti Szakorvosi

Rendelőintézet

a) szakrendelő épületgépészeti felújítása, Budapest

60.

b) orvostechnikai eszközök és bútorzat cseréje, belterület 73070

az ahhoz szükséges építési beruházás,

c) energetikai korszerűsítés.

Budapest XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat

a) a rendelőintézet műszerezettségének fejlesztése,

az ahhoz szükséges építési beruházás, Budapest

61. b) új eszközök beszerzése a gasztroenterológiai belterület 25459/43

és nőgyógyászati szakrendeléseken, az ahhoz belterület 27403/9

szükséges építési beruházás,

c) egynapos sebészet orvostechnológiai fejlesztése.

Budapest XVIII. kerület – Pestszentlőrinc-

Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Kft.

Zsebők Zoltán Szakrendelő

Budapest

a) Thököly úti szakrendelő épület energetikai

62. belterület 155447/19

korszerűsítése,

belterület 140662

b) laboratórium belső felújítása,

c) orvostechnológiai eszközpark fejlesztése, az ahhoz

szükséges építési beruházás.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3695

Jahn Ferenc Kórház – XX. kerület Ady Endre utcai

Szakrendelő

a) a rendelőépület építészeti-műszaki korszerűsítése

és bővítése, Budapest

63.

b) az informatikai eszközök modernizálása, az ahhoz belterület 170424/2

szükséges építési beruházás,

c) új orvosi berendezések beszerzése, az ahhoz

szükséges építési beruházás.

Budapest XXI. kerület – Tóth Ilona Egészségügyi

Szolgálat Szakrendelő

a) egynapos sebészet fejlesztése,

b) orvosi-műszerpark fejlesztése, az ahhoz szükséges Budapest

64. építési beruházás, belterület 209578

c) a korábbi Csepeli Szülőotthon jelenleg üresen álló belterület 208524

épületében orvos-szakmai szolgáltatások kialakítása,

az épület teljes felújításával és orvostechnikai,

valamint informatikai felszerelésével.

Budapest XXII. kerület – Dél-Budai Egészségügyi

Szolgálat

a) informatikai hálózatfejlesztés és eszközök

Budapest

65. modernizálása, az ahhoz szükséges építési

belterület 223560/0/B/1

beruházás,

b) orvosi gépek és műszerek cseréje új eszközök

beszerzésével, az ahhoz szükséges építési beruházás.

Biatorbágy Egészségügyi Ellátó Kft.

a) orvostechnikai eszközök fejlesztése, az ahhoz

Biatorbágy

66. szükséges építési beruházás,

belterület 1510

b) informatikai eszközpark korszerűsítése, az ahhoz

szükséges építési beruházás.

Budakeszi Szakrendelő

a) szakellátások fejlesztése, az ahhoz szükséges

építési beruházás, Budakeszi

67.

b) orvostechnológiai műszerek és informatikai belterület 16

eszközök beszerzése, az ahhoz szükséges építési

beruházás.

Érd – Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény

a) orvostechnológai eszközök beszerzése és

korszerűsítése, az ahhoz szükséges építési Érd

68.

beruházás, belterület 22765

b) egynapos sebészet és a képalkotó diagnosztika

fejlesztése, az ahhoz szükséges építési beruházás.

Pilisvörösvári Szakorvosi Rendelőintézet

orvostechnológiai eszközpark modernizálása új Pilisvörösvár

69.

eszközök beszerzésével, az ahhoz szükséges építési belterület 1262

beruházás.

Szentendre Város Egészségügyi Intézményei

Szakrendelő

a) informatikai eszközök beszerzése, az ahhoz

Szentendre

70. szükséges építési beruházás,

belterület 2409

b) orvosi műszerek cseréje, az ahhoz szükséges

építési beruházás,

c) energetikai fejlesztés.

3696 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

Vecsési Egészségügyi Szolgálat

a) orvostechnológiai berendezések korszerűsítése, Vecsés

71. az ahhoz szükséges építési beruházás, belterület 4918

b) informatikai rendszer modernizálása, az ahhoz belterület 1529

szükséges építési beruházás.

5. Az R2. 2. mellékletében foglalt táblázat

a) 9. sorában a „Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet” szövegrész helyébe a „Péterfy

Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet” szöveg,

b) 44. sorában a „belterület 10733/6” szövegrész helyébe a „belterület 10733/12” szöveg

lép.

A Kormány 144/2019. (VI. 20.) Korm. rendelete

a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó

szervezetté minősítéséről

A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában kapott

felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. §

A Kormány a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre „felszámolás alatt” (a továbbiakban: SZTK) egyesületet

(nyilvántartási szám: 13-02-0000416, székhely: 2310 Szigetszentmiklós, Sport utca 8.) a csődeljárásról és

a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. § (3) bekezdés e) pontja alapján

stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősíti.

2. §

A Kormány megállapítja, hogy az SZTK mint stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vonatkozásában

a Cstv. 65–67. §-át kell alkalmazni.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3697

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Az agrárminiszter 28/2019. (VI. 20.) AM rendelete

az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet módosításáról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi

LII. törvény 30. § (2) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló

94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el

1. §

Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 110/2003. (X. 21.)

FVM rendelet] 2. §-a a következő 53–54. ponttal egészül ki

(E rendelet alkalmazásában)

„53. mikorrhizált erdészeti szaporítóanyag: az 1. számú mellékletben felsorolt fajok gyökérkapcsolt gombafajjal,

mesterséges körülmények között kezelt, élő mikorrhiza kapcsolattal igazoltan rendelkező szaporítóanyaga,

54. mikorrhiza-képző gombafaj: növényfaj egyedével gyökérkapcsoltan együtt élő, azzal tápanyagátadásra szolgáló

közös képletet (mikorrhizát) létrehozó gombafaj.”

2. §

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(6) A NÉBIH hiányhelyzetben meghatározott fajok, engedélyezési egységek és szaporítóanyag kategóriák esetében

csökkentett követelményszintű szaporítóanyag használatát is engedélyezheti, úgy, hogy az 1. §-ban meghatározott

célok ne sérüljenek. A NÉBIH által az engedélyben meghatározott feltételeket és határidőket a szaporítóanyag

forgalmazója köteles közölni minden átvevővel. A szaporítóanyagot ez esetben a kérelmező és az átvevő csak

az előírt módon használhatja fel.”

3. §

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) Az 1. számú melléklet B. része szerinti fajok esetében a (3) bekezdés szerinti alap származási igazolványt nem

kell kiállítani. Ha az 1. számú melléklet B. részében felsorolt fa- és cserjefajok esetében a csemetekerti engedélyes

– a (3) bekezdés szerinti alap származási igazolvány kiállítása iránti kérelem mellőzésével – tárgyév június 30.

napjáig bejelenti az alap származási igazolvánnyal nem rendelkező csemete csemetekertben történő eltelepítését,

a szaporítóanyag származási körzeteként egységesen Magyarországot kell megjelölni a szállítói származási

bizonylaton, és a szaporítóanyag kizárólag azonosított származású kategóriában forgalmazható.”

4. §

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 18. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki

„(3) A csemetekerti szemle elvégzésének feltétele a termelői csemeteleltár 20. § (6) bekezdés a) pontja

szerinti határidőre való benyújtása. A csemetekerti szemlét a hatóság tárgyév november 15. napjáig végzi el.

A szaporítóanyag-tétel (2) bekezdés szerinti szemléről kiállított jegyzőkönyvben szereplő mennyisége és a tétel

forgalomba hozott mennyisége között 10% mennyiségi eltérés megengedett.

(4) A (3) bekezdés szerinti szemléről készült, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti jegyzőkönyv

az alábbi adatokat tartalmazza

a) a fafaj és a fajta nevét, a célt, az ültetési anyag típusát,

b) a szaporítóanyag-forrás nevét és kódját,

c) az őshonos jellegre vonatkozó információt,

d) a GMO érintettséget,

e) az ültetési anyag korát,

f ) a beültetett terület nagyságát (ha),

g) a készletet (db),

h) a felhasznált alapanyag mennyiségét,

i) a zároltságra vonatkozó megjegyzést,

j) az alap származási igazolvány számát.

(5) A (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításait a kiállítását követő év június 15-éig lehet figyelembe venni.”

3698 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

5. §

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 19. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki

„(4a) Ha a szaporítóanyag forgalmazója kéri, a NÉBIH kiállítja a mikorrhizált szaporítóanyag-tétel forgalomba

hozatalához a honlapján közzétett, az erdészeti szaporítóanyag mikorrhizáltságát tanúsító bizonylatot.

(4b) A (4a) bekezdés szerinti bizonylat az alábbi adatokat tartalmazza

a) az alapanyag vagy ültetési anyag megjelölését,

b) az erdészeti szaporítóanyag származásibizonylat-számát,

c) az erdészeti csemetekerti szemléről készült jegyzőkönyv számát,

d) a faj/fajta megnevezését,

e) a mikorrhizáló gomba megjelölését,

f ) a kiültetés helyét (település neve),

g) a mennyiséget és egységét,

h) a laboratóriumi vizsgálat jegyzőkönyvének számát, valamint

i) az esetleges megjegyzést.”

6. § (1) A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 20. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Az e rendeletben foglalt előírások végrehajtására a következő határidők irányadóak:)

„c) az erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat megküldése: az őszi időszakban december 31-éig,

a tavaszi időszakban június 30-áig,”

(2) A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 20. § (6) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Az e rendeletben foglalt előírások végrehajtására a következő határidők irányadóak:)

„f ) nemzetközi export (OECD) esetén a származásigazolási igény: az export tervezett időpontját megelőző legalább

8 nap,”

7. §

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza

a) alapanyag esetén az alapigazolvány számát, ültetési anyag esetén a szemléről készült jegyzőkönyv tételszámát,

b) a kiszállított mennyiséget,

c) a hivatalos szervek részéről történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás tekintetében az 1999/105/EK tanácsi

irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. szeptember 6-i 1598/2002/EK

bizottsági rendelet Mellékletének 5. pontja szerinti címzett, vevő nevét és címét, valamint

d) a kiszállítás dátumát.”

8. §

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) Az Európai Unió valamely tagállamából az Erdészeti Szaporítóanyag-forrás Jegyzékben regisztrált kiinduló

anyagból nyert szaporító alapanyag, illetve az abból nevelt ültetési anyag bejelentési kötelezettség mellett, külön

engedély nélkül szállítható át Magyarországra. A bejelentést a NÉBIH-nek kell megtenni az átszállítást követő

8 napon belül. A bejelentés tartalmazza a behozott faj, fajta megnevezését, a szaporítóanyag-forrás azonosítóját,

megnevezését és származási adatait (földrajzi hely, tengerszint feletti magasság), valamint a felhasználás

célját (saját felhasználás vagy viszonteladás). Az átszállítást végző szállító köteles a bejelentés mellékleteként

a szaporítóanyagot kísérő származási igazolvány vagy szállítói bizonylat másolatát csatolni. A NÉBIH a beszállított

tételt a nyilvántartásában rögzíti, és a belföldiesítésről hatósági bizonylatot állít ki az átszállító részére.

A nyilvántartott szaporítóanyag-tétel felhasználható, valamint forgalmazható.”

9. §

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

10. §

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet

a) 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „szaporítóanyagára” szövegrész helyébe a „szaporítóanyagára (beleértve azok

gyökérkapcsolt gombafajokkal mikorrhizált szaporítóanyagát)” szöveg,

b) 8. § (2)–(4) bekezdésében, 2. számú melléklet A) pont címében, 6. számú melléklet A) pont címében, 6. számú

melléklet A) pont 1. és 2. alpontjában, valamint D) pont címében az „1. számú mellékletben” szövegrész

helyébe az „1. számú melléklet A. részében” szöveg,

c) 11. § (9) bekezdésében az „a növénytermesztési hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

a törzsültetvényt a továbbszaporításból kizárja, és törli a törzskönyvből” szövegrész helyébe

az „a törzsültetvény a továbbszaporításból kizárásra és a törzskönyvből törlésre kerül” szöveg,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3699

d) 12. § (3) bekezdésében az „írásban kell bejelenteni” szövegrész helyébe a „be kell jelenteni” szöveg,

e) 14. § (1) bekezdésében az „1. számú melléklet” szövegrész helyébe az „1. számú melléklet A. része” szöveg,

f) 14. § (3) bekezdésében a „növény- és talajvédelmi” szövegrész helyébe a „növénytermesztési” szöveg,

g) 15. § (4) bekezdésében és 16. § (3) bekezdésében a „bejelenteni 8 nappal” szövegrész helyébe a „bejelenteni

legalább 8 nappal” szöveg,

h) 17. § (3) bekezdés f ) pontjában és 21. § (2) bekezdés e) pontjában az „Erdészeti” szövegrész helyébe

az „Erdészeti és Energetikai” szöveg, a „tagsági” szövegrész helyébe a „tárgyévi tagsági” szöveg,

i) 18. §-át megelőző alcím címében a „minősítése (certifikációja)” szövegrész helyébe a „minősítése

(certifikációja) csemetekertben” szöveg,

j) 20. § (6) bekezdés a) pontjában a „június 15-ig” szövegrész helyébe a „június 30-áig” szöveg,

k) 22. § (3) bekezdésében az „EU származási igazolványt kérni a NÉBIH-től, amit a NÉBIH illetve az illetékes

növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal állít ki” szövegrész helyébe az „az átszállítást

a szállítás megtörténte után legkésőbb 8 napon belül, a szállítói származási bizonylatot mellékelve

bejelenteni a NÉBIH-nek, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon” szöveg,

l) 6. számú melléklet B) pontjában az „1. számú mellékletben” szövegrészek helyébe az „1. számú melléklet

A. részében” szöveg

lép.

11. §

Hatályát veszti a 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet

a) 11. § (3) bekezdésében az „írásban” szövegrész,

b) 11. § (8) bekezdésében az „Az ellenőrzés tényéről és eredményéről a NÉBIH szemlejegyzőkönyvet állít ki.”

szövegrész,

c) 17. § (7) bekezdése,

d) 18. § (2) bekezdésében az „ , amelynek eredményéről minősítő szemlejegyzőkönyvet állít ki” szövegrész,

e) 19. § (2) bekezdésében az „és erről jegyzőkönyvet állít ki” szövegrész,

f) 20. § (4) bekezdése,

g) 20. § (6) bekezdés b) és g) pontja, valamint

h) 25. § (3) és (4) bekezdése.

12. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

13. §

Ez a rendelet a hivatalos szervek részéről történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás tekintetében

az 1999/105/EK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló,

2002. szeptember 6-i 1598/2002/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 28/2019. (VI. 20.) AM rendelethez

„1. számú melléklet a 110/2003. (X. 21.) FVM rendelethez

A. RÉSZ

Az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibridek

1. Abies alba Mill. (jegenyefenyő)

2. Abies cephalonica Loud. (görög jegenyefenyő)

3. Abies grandis Lindl. (óriás jegenyefenyő)

4. Abies pinsapo Boiss. [spanyol (andalúz) jegenyefenyő]

5. Acer platanoides L. (korai juhar)

6. Acer pseudoplatanus L. (hegyi juhar)

7. Alnus glutinosa Gaertn. (mézgás éger)

8. Alnus incana Moench. (hamvas éger)

3700 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

9. Betula pendula Roth. (bibircses nyír)

10. Betula pubescens Ehrh. (szőrös nyír)

11. Carpinus betulus L. (gyertyán)

12. Castanea sativa Mill. (szelídgesztenye)

13. Cedrus atlantica Carr. (atlaszcédrus)

14. Cedrus libani A. Richard (libanoni cédrus)

15. Fagus sylvatica L. (bükk)

16. Fraxinus angustifolia Vahl. (keskenylevelű kőris)

17. Fraxinus excelsior L. (magas kőris)

18. Larix decidua Mill. (európai vörösfenyő)

19. Larix x eurolepis Henry (hibrid vörösfenyő)

20. Larix kaempferi Carr. (japán vörösfenyő)

21. Larix sibirica Ledeb. (szibériai vörösfenyő)

22. Picea abies Karst. (lucfenyő)

23. Picea sitchensis Carr. (szitkafenyő)

24. Pinus brutia Ten. (keleti aleppófenyő)

25. Pinus canariensis C. Smith (kanári fenyő)

26. Pinus cembra L. (cirbolyafenyő)

27. Pinus contorta Loud. (csavarttűs fenyő)

28. Pinus halepensis Mill. (aleppófenyő)

29. Pinus leucodermis Antoine (páncélfenyő)

30. Pinus nigra Arnold (feketefenyő)

31. Pinus pinaster Ait. (tengerparti fenyő)

32. Pinus pinea L. (mandulafenyő)

33. Pinus radiata D. Don (monterey-fenyő)

34. Pinus sylvestris L. (erdeifenyő)

35. Populus spp. és az e fajok közötti mesterséges hibridek (a nyárfajok és az e fajok közötti mesterséges

hibridek)

36. Prunus avium L. (vadcseresznye)

37. Pseudotsuga menziesii Franco (duglászfenyő)

38. Quercus cerris L. (csertölgy)

39. Quercus ilex L. (magyaltölgy)

40. Quercus petraea Liebl. sensu lato* (kocsánytalan tölgy)

41. Quercus pubescens Willd. sensu lato* (molyhos tölgy)

42. Quercus robur L. (kocsányos tölgy)

43. Quercus rubra L. (vörös tölgy)

44. Quercus suber L. (paratölgy)

45. Robinia pseudoacacia L. (fehér akác)

46. Tilia cordata Mill. (kislevelű hárs)

47. Tilia platyphyllos Scop. (nagylevelű hárs)

B. RÉSZ

Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és mesterséges hibridek

1. Acer campestre L. (mezei juhar)

2. Acer tataricum (tatár juhar)

3. Aesculus hyppocastaneum (vadgesztenye)

4. Carpinus orientalis (keleti gyertyán)

5. Cerasus mahaleb (sajmeggy)

6. Crataegus monogyna (egybibés galagonya)

7. Crataegus oxyacantha (cseregalagonya, kétbibés galagonya)

8. Corylus avellana [európai (közönséges) mogyoró]

9. Corylus colurna (török mogyoró)

10. Elaeagnus angustifolia (keskenylevelű ezüstfa)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3701

11. Fraxinus angustifolia ssp. pannonica (magyar kőris)

12. Fraxinus ornus (virágos kőris)

13. Juniperus communis (közönséges boróka)

14. Juglans nigra (fekete dió)

15. Ligustrum vulgare (közönséges fagyal)

16. Malus sylvestris (vadalma)

17. Morus alba (fehér eperfa)

18. Padus avium (zselnicemeggy)

19. Platanus x hybrida (közönséges platán)

20. Prunus spinosa (kökény)

21. Pyrus pyraster (közönséges vadkörte)

22. Quercus frainetto (magyar tölgy)

23. Quercus virgiliana (olasz tölgy)

24. Rosa canina (vadrózsa, gyepűrózsa)

25. Salix alba (fehér fűz) klónfajtái

26. Salix caprea (kecskefűz)

27. Salix fragilis (törékeny fűz)

28. Sambucus nigra (fekete bodza)

29. Sophora japonica (japánakác vagy közönséges pagodafa)

30. Sorbus sp. (berkenyék)

31. Tamarix tetrandra (korai tamariska)

32. Taxus baccata (tiszafa)

33. Tilia tomentosa (ezüst hárs)

34. Ulmus campestris sensu lato* (mezei szil)

35. Ulmus glabra (hegyi szil)

36. Ulmus laevis (vénic szil)

37. Ulmus pumila (szibériai szil)

38. Viburnum opulus (kányabangita)

39. Viburnum lantana (ostorménfa)

* A sensu lato kifejezés azt jelöli, hogy a faj (fajcsoport) több, a gyakorlatban el nem különített botanikai taxont foglal magában (például

a kocsánytalan tölgy esetében Quercus petraea, Quercus polycarpa, Quercus dalechampii).”

3702 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

Az agrárminiszter 29/2019. (VI. 20.) AM rendelete

a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes

kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében,

az 5. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés m) pontjában,

a 9. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. §

1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában

1. méhcsalád: a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és

leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet [a továbbiakban: 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet] 1. §

2. pontja szerinti fogalom,

2. támogatási időszak: a tárgyévet megelőző naptári év,

3. tárgyév: a támogatási kérelem benyújtásának naptári éve.

2. A támogatás célja, mértéke

2. § (1) E rendelet alapján a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelmező vissza nem térítendő – az Európai Unió működéséről

szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való

alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti – mezőgazdasági csekély

összegű támogatás (a továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosult a tenyészetében lévő méhállomány

egészségügyi kondíciójának megőrzése céljából.

(2) A támogatás mértékét a kérelmező tenyészetében lévő méhállományban – a tartási helyek, a tenyészetek és

az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet

[a továbbiakban: 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet] szerinti Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR)

a támogatási időszak november 15. napján – nyilvántartott méhcsaládszám alapján kell meghatározni.

(3) A támogatás összege méhcsaládonként 500 forint azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg a kérelmező és

a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű

támogatási keret mértékét.

(4) Az e rendelet szerinti támogatás a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és

a 922/72/EK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

szóló, 2013. december 17-i 1308/2013 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés v) pontjában

meghatározott termékágazathoz kapcsolódó támogatásnak minősül.

(5) Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális

támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. §

10d. pontjában meghatározott mezőgazdasági csekély összegű ágazati korlát mértékéig arányosan kell csökkenteni

az adott tárgyévben támogatásra jogosult igényeket, ha azok együttes összege meghaladja a mezőgazdasági

csekély összegű ágazati korlát mértékét.

3. A támogatás forrása és keretösszege

3. § (1) A támogatás forrása 2019. évben a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény

1. melléklet XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Nemzeti támogatások alcím,

8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport szerinti előirányzat.

(2) Az e rendelet alapján nyújtható támogatás 2019. évre meghatározott keretösszege 600 millió forint.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3703

4. A támogatás igénybevételének feltételei

4. § (1) A támogatás igénybevételére az a méhészeti termelő tevékenységet végző természetes vagy jogi személy

(a továbbiakban: kérelmező) jogosult, aki vagy amely

a) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási törvény)

28. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, és a Támogatási törvény 28. §

(3a) bekezdésének megfelelően a támogatási kérelem benyújtásakor a Támogatási törvény alapján vezetett

Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként

szerepel;

b) a támogatási időszak november 15. napján a TIR-ben nyilvántartott méhállománnyal rendelkezik;

c) a támogatási időszakban a 119/2007. (X. 18.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően bejelentette

a támogatási időszakban elvégzett, a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 7. §-a szerinti monitoring vizsgálat során

az adataiban megállapított változásokat az illetékes megyei kormányhivatalhoz;

d) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában

da) nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt,

db) megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában

foglalt követelményeknek, és

dc) megfelel a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában meghatározott feltételeknek; valamint

e) a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a c) és d) pontban foglaltakról, valamint

arról, hogy a kérelmező és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás az Európai Unió

működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján mekkora összegű általános csekély

összegű támogatásban részesült a támogatási kérelem benyújtását megelőző kettő üzleti évben és

a folyamatban lévő üzleti évben.

(2) A kérelmező a támogatási időszakra vonatkozóan egy támogatási kérelmet nyújthat be.

5. A támogatási kérelem benyújtása

5. § (1) A támogatási kérelem tárgyév július 15. és augusztus 31. között elektronikus úton nyújtható be a Magyar

Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár), az erre a célra rendszeresített űrlapkitöltő felületen (a továbbiakban

elektronikus űrlapkitöltő felület) keresztül a Kincstár honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően.

(2) A támogatási kérelemre indult eljárás során minden dokumentumot, így a hiánypótláshoz kapcsolódó

dokumentumokat és – a bírósági felülvizsgálat, valamint a felügyeleti eljárás kivételével – a jogorvoslati eljáráshoz

kapcsolódó dokumentumokat is (a továbbiakban együtt: beadvány) az elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül

kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadvány a döntés meghozatalánál nem vehető figyelembe.

(3) A támogatási kérelem tartalmazza a kérelmező azonosító adatait (név, ügyfél-azonosító) és a 4. § (1) bekezdés

e) pontja szerinti nyilatkozatait.

(4) Az eljárás során kötelező az elektronikus kapcsolattartás. A kötelező elektronikus kapcsolattartásra tekintettel

a Kincstár az értesítéseket, dokumentumokat, valamint a döntéseit elektronikus úton közli a kérelmezővel vagy

meghatalmazottjával.

(5) Ha a kérelemre indult eljárásban foglalt kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítése során a kérelmező

helyett és nevében meghatalmazottja jár el, akkor a meghatalmazott a Kormány által biztosított elektronikus

azonosítási szolgáltatással elérhető elektronikus felületet használja az eljárási cselekmények elektronikus

elvégzéséhez. A meghatalmazott útján történő eljárásra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint

a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról

szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet meghatalmazásra – kivéve kamarai meghatalmazásra – vonatkozó rendelkezéseit

az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) A támogatási kérelem a benyújtását követő naptól számított tíz napon belül, de legkésőbb az (1) bekezdésben

rögzített határidő végéig az elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül módosítható. Módosítás esetén az utolsó

támogatási kérelmet kell elbírálni. A támogatási kérelem benyújtásának időpontja az utolsó módosító kérelem

benyújtásának időpontja.

3704 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

6. A támogatási kérelem elbírálása és a támogatás kifizetése

6. § (1) A Kincstár a támogatási kérelmekről – a kérelmező és a vele egy és ugyanazon vállalkozás részére rendelkezésre

álló szabad csekély összegű támogatási keretének, valamint a 2. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági csekély

összegű ágazati korlátnak a figyelembevételével, a támogatási időszakra vonatkozó összes jogos támogatási igény

ismeretében – tárgyév október 31-éig döntést hoz.

(2) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a támogatási kérelem elbírálásához szükséges, a 2. § (2) bekezdése

szerinti adatot a Kincstár megkeresését követő tíz napon belül, de legkésőbb tárgyév szeptember 10-éig a Kincstár

rendelkezésére bocsátja.

(3) Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetén a Kincstár a kérelmezőt nyolcnapos határidő tűzésével

hiánypótlásra szólítja fel.

(4) Ha a tárgyévi jogos igények együttesen meghaladják a 3. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget, akkor

a kérelmező részére megállapítható jogos támogatás összege a túllépés mértékével arányosan csökken.

(5) A támogatás összegét a támogatási kérelem benyújtási időszakának első napján érvényes, az Európai Központi Bank

által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni.

7. Záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

8. §

Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban

nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági

rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

9. §

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához a 2017/2018–2019/2020 borpiaci években igényelhető

támogatásról szóló 1/2018. (II. 1.) FM rendelet 17. § (2) bekezdésében a „június 15.” szövegrész helyébe a „július 1.”

szöveg lép.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

Az igazságügyi miniszter 16/2019. (VI. 20.) IM rendelete

az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának

és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási

nyilvántartásról szóló 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet módosításáról

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés n) pontjában,

a 2. § tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés e) pontjában kapott

felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában foglalt feladatkörömben

eljárva a következőket rendelem el

1. §

Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének

szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról szóló 13/2016. (VI. 29.)

IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„1. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szakértői törvény) 4. §

(1) bekezdésében meghatározott szakértő, valamint az eseti szakértő (a továbbiakban együtt: szakértő) statisztikai

adatszolgáltatás keretében köteles nyilvántartása alapján az 1. vagy a 2. mellékletben meghatározott adatokat

a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) részére megküldeni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3705

(2) A statisztikai adatszolgáltatást a szakértő

a) az első három naptári negyedév tekintetében az 1. mellékletben meghatározott adatok vonatkozásában a naptári

negyedévet követő hónap huszadik napjáig,

b) a naptári év tekintetében a 2. mellékletben meghatározott adatok vonatkozásában a naptári évet követő hónap

huszadik napjáig

elektronikus formában a Kamara honlapján közzétett adatlapon (a továbbiakban: adatlap) teljesíti.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő

munkanapon jár le.

(4) A szakértőnek az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb

szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott területenként (a továbbiakban: terület) egy adatlapot kell

kitöltve megküldenie, megjelölve az adatszolgáltatással érintett szakterületeit. A Szakértői törvény 4. § (4) bekezdés

c) pontja esetén a szakterület eseti szakértő általi rövid meghatározása szükséges az adatlapon.

(5) Az igazságügyi szakértő, illetve az eseti szakértő a statisztikai adatszolgáltatás során – a saját néven végzett

igazságügyi szakértői tevékenységére vonatkozó adatok megadása mellett – azon igazságügyi szakértői

tevékenységével kapcsolatban, amelyet a Szakértői törvény 4. § (1) bekezdés b)–f ) pontja szerinti szakértői

szervezet nevében végzett, a szakértői szervezet nevének adatlapon történő megjelölésére köteles.”

2. §

Az IM rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) A kamarai költségátalány mértéke díjjegyzékenként 1000 forint, függetlenül attól, hogy a szakvélemény

kirendelés vagy megbízás alapján készült, valamint attól, hogy a szakértő a díjjegyzékben szakértői díjat

érvényesít-e. A kamarai költségátalányt a díjjegyzékben külön tételként kell feltüntetni.”

3. §

Az IM rendelet

a) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép,

b) a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

4. §

Az IM rendelet 5. § (1) bekezdésében az „az igazságügyi szakértő” szövegrész helyébe az „a szakértő” szöveg lép.

5. §

Ez a rendelet 2019. augusztus 1-jén lép hatályba.

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 16/2019. (VI. 20.) IM rendelethez

„1. melléklet a 13/2016. (VI. 29.) IM rendelethez

I–III. negyedévi szakértői statisztikai adatszolgáltatás tartalma

1. Az adatszolgáltatással érintett tárgyidőszak

1.1. naptári év

1.2. naptári negyedév

szerint

2. Az adatszolgáltatást teljesítő

2.1. neve

2.2. szakértői nyilvántartási száma (amennyiben rendelkezik ilyennel)

2.3. területe és szakterülete(i) megnevezése, eseti szakértés esetén a szakterület rövid meghatározása

3. A szakértői szervezet megnevezése, ha az igazságügyi szakértő, illetve az eseti szakértő az adatlapon feltüntetett,

saját néven végzett igazságügyi szakértői tevékenysége mellett vagy kizárólagosan a Szakértői törvény 4. §

(1) bekezdés b)–f ) pontja szerinti szakértői szervezet nevében adott szakvéleményt

3706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

4. Az ügyforgalomra vonatkozó adatok

4.1. a tárgynegyedévben kirendelés vagy megbízás alapján megfizetett ügyek darabszáma

4.1.1. büntetőbírósági ügyek

4.1.2. polgári peres eljárások

4.1.3. közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások

4.1.4. hatósági eljárások

4.1.5. egyéb eljárások

4.1.6. eljáráson kívül adott magánszakértői vélemény

szerint

4.1.7. összesítés

4.1.7.1. a 4.1.1–4.1.6. pont szerinti darabszámok összesített darabszáma

4.1.7.2. a 4.1.7.1. pont szerinti összesített darabszámból azon ügyek darabszáma, melyekben

a szakértő díját a Szakértői törvény 49. § (1) bekezdése alapján kell számítani

5. A kamarai költségátalányra vonatkozó adatok

5.1. a 4.1.7.1. pont szerinti összesített darabszám alapján megfizetendő kamarai költségátalány összege forintban

5.2. azon szakvélemények darabszáma, amelyeknél a díjjegyzékben feltüntetett kamarai költségátalányt

határidőben a szakértő részére nem fizették meg”

2. melléklet a 16/2019. (VI. 20.) IM rendelethez

„2. melléklet a 13/2016. (VI. 29.) IM rendelethez

Éves szakértői statisztikai adatszolgáltatás tartalma

1. Az adatszolgáltatással érintett tárgyidőszak

1.1. naptári év szerint

2. Az adatszolgáltatást teljesítő

2.1. neve

2.2. szakértői nyilvántartási száma (amennyiben rendelkezik ilyennel)

2.3. területe és szakterülete(i) megnevezése, eseti szakértés esetén a szakterület rövid meghatározása

3. A szakértői szervezet megnevezése, ha az igazságügyi szakértő, illetve az eseti szakértő az adatlapon feltüntetett,

saját néven végzett igazságügyi szakértői tevékenysége mellett vagy kizárólagosan a Szakértői törvény 4. §

(1) bekezdés b)–f ) pontja szerinti szakértői szervezet nevében adott szakvéleményt

4. Az ügyforgalomra vonatkozó adatok

4.1. a tárgyévet megelőző év végén folyamatban maradt ügyek darabszáma

4.1.1. büntetőbírósági ügyek

4.1.2. polgári peres eljárások

4.1.3. közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások

4.1.4. hatósági eljárások

4.1.5. egyéb eljárások

4.1.6. eljáráson kívül adott magánszakértői vélemény

szerint

4.1.7. összesítés

4.1.7.1. a 4.1.1–4.1.6. pont szerinti darabszámok összesített darabszáma

4.1.7.2. a 4.1.7.1. pont szerinti összesített darabszámból azon ügyek darabszáma, melyekben

a szakértő díját a Szakértői törvény 49. § (1) bekezdése alapján kell számítani

4.2. a tárgyévben érkezett új ügyek darabszáma

4.2.1. büntetőbírósági ügyek

4.2.2. polgári peres eljárások

4.2.3. közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások

4.2.4. hatósági eljárások

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3707

4.2.5. egyéb eljárások

4.2.6. eljáráson kívül adott magánszakértői vélemény

szerint

4.2.7. összesítés

4.2.7.1. a 4.2.1–4.2.6. pont szerinti darabszámok összesített darabszáma

4.2.7.2. a 4.2.7.1. pont szerinti összesített darabszámból azon ügyek darabszáma, melyekben

a szakértő díját a Szakértői törvény 49. § (1) bekezdése alapján kell számítani

4.3. a tárgyévben befejezett ügyek darabszáma

4.3.1. büntetőbírósági ügyek

4.3.2. polgári peres eljárások

4.3.3. közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások

4.3.4. hatósági eljárások

4.3.5. egyéb eljárások

4.3.6. eljáráson kívül adott magánszakértői vélemény

szerint

4.3.7. összesítés

4.3.7.1. a 4.3.1–4.3.6. pont szerinti darabszámok összesített darabszáma

4.3.7.2. a 4.3.7.1. pont szerinti összesített darabszámból azon ügyek darabszáma, melyekben

a szakértő díját a Szakértői törvény 49. § (1) bekezdése alapján kell számítani

4.4. a tárgyévben kirendelés vagy megbízás alapján megfizetett ügyek darabszáma

4.4.1. büntetőbírósági ügyek

4.4.2. polgári peres eljárások

4.4.3. közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások

4.4.4. hatósági eljárások

4.4.5. egyéb eljárások

4.4.6. eljáráson kívül adott magánszakértői vélemény

szerint

4.4.7. összesítés

4.4.7.1. a 4.4.1–4.4.6. pont szerinti darabszámok összesített darabszáma

4.4.7.2. a 4.4.7.1. pont szerinti összesített darabszámból azon ügyek darabszáma, melyekben

a szakértő díját a Szakértői törvény 49. § (1) bekezdése alapján kell számítani

4.5. a tárgyév végén folyamatban maradt ügyek darabszáma

4.5.1. büntetőbírósági ügyek

4.5.2. polgári peres eljárások

4.5.3. közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások

4.5.4. hatósági eljárások

4.5.5. egyéb eljárások

4.5.6. eljáráson kívül adott magánszakértői vélemény

szerint

4.5.7. összesítés

4.5.7.1. a 4.5.1–4.5.6. pont szerinti darabszámok összesített darabszáma

4.5.7.2. a 4.5.7.1. pont szerinti összesített darabszámból azon ügyek darabszáma, melyekben

a szakértő díját a Szakértői törvény 49. § (1) bekezdése alapján kell számítani

4.6. a tárgyévben kirendelés alapján megfizetett szakértői díj forintban

4.6.1. büntetőbírósági ügyek

4.6.2. polgári peres eljárások

4.6.3. közigazgatási és munkaügyi bírósági eljárások

4.6.4. hatósági eljárások

4.6.5. egyéb eljárások

szerint

4.6.6. összesítés

4.6.6.1. a 4.6.1–4.6.5. pont szerinti megfizetett szakértői díjak összesített összege forintban

4.6.6.2. a 4.6.6.1. pont szerinti összesített összegből azon ügyek darabszáma, melyekben

a szakértő díját a Szakértői törvény 49. § (1) bekezdése alapján kell számítani

3708 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

5. A kamarai költségátalányra vonatkozó adatok

5.1. a tárgyévben már korábban megfizetett kamarai költségátalány összege forintban

5.2. a tárgyévben még megfizetendő kamarai költségátalány összege forintban

5.3. azon szakvélemények darabszáma, amelyeknél a díjjegyzékben feltüntetett kamarai költségátalányt

határidőben a szakértő részére nem fizették meg”

Az igazságügyi miniszter 17/2019. (VI. 20.) IM rendelete

a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló

10/2016. (VI. 28.) IM rendelet módosításáról

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló

2013. évi CCXXXVIII. törvény 91. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 2. pontjában meghatározott

feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el

1. §

A népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.)

IM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § c) pontjában a „magyar állampolgárságot igazoló okirat” szövegrész helyébe

a „személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány” szöveg lép.

2. §

Az R. 1. és 2. melléklete helyébe az 1. és 2. melléklet lép.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 17/2019. (VI. 20.) IM rendelethez

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

„1. melléklet a 10/2016. (VI. 28.) IM rendelethez

Országos népszavazás aláírásgyűjtő íve személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok számára

ALÁÍRÁSGYŰJTŐ

ÍV

sorszám

[a

hitelesített

kérdés

szövege]

Olvasható

családi

és

utónév

Személyi

azonosító

Lakcím

(település,

utca,

házszám)

Saját

kezű

aláírás

1

-­‐

-­‐

2

-­‐

-­‐

3

-­‐

-­‐

4

-­‐

-­‐

5

-­‐

-­‐

6

-­‐

-­‐

7

-­‐

-­‐

8

-­‐

-­‐

9

-­‐

-­‐

10

-­‐

-­‐

11

-­‐

-­‐

12

-­‐

-­‐

13

-­‐

-­‐

14

-­‐

-­‐

15

-­‐

-­‐

Egy

választópolgár

egy

kezdeményezést

csak

egy

aláírással

támogathat!

az

aláírást

gyűjtő

polgár

neve

személyi

azonosítója

/

szig.

/

útlevél

/

vezetői

engedély

száma

aláírása

Az aláírásgyűjtő ívet azonosító

kód helye

3709

”

AA

2. melléklet a 17/2019. (VI. 20.) IM rendelethez

3710

„2. melléklet a 10/2016. (VI. 28.) IM rendelethez

Országos népszavazás aláírásgyűjtő íve személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok számára

ALÁÍRÁSGYŰJTŐ

ÍV

sorszám

[a

hitelesített

kérdés

szövege]

Magyar

hatóság

által

kiállított

Olvasható

családi

és

utónév

személyazonosító

igazolvány

vagy

Születési

idő

Saját

kezű

aláírás

útlevél

vagy

vezetői

engedély

száma

1

év

hónap

nap

2

év

hónap

nap

3

év

hónap

nap

4

év

hónap

nap

5

év

hónap

nap

6

év

hónap

nap

7

év

hónap

nap

8

év

hónap

nap

9

év

hónap

nap

10

év

hónap

nap

11

év

hónap

nap

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

12

év

hónap

nap

13

év

hónap

nap

14

év

hónap

nap

15

év

hónap

nap

Egy

választópolgár

egy

kezdeményezést

csak

egy

aláírással

támogathat!

az

aláírást

gyűjtő

polgár

neve

személyi

azonosítója

/

szig.

/

útlevél

/

vezetői

engedély

száma

aláírása

Az aláírásgyűjtő ívet azonosító

kód helye

”

AA

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3711

VIII. A Kúria határozatai

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5009/2019/4. számú határozata

Az ügy száma: Köf.5009/2019/4.

A tanács tagja: Dr. Patyi András, a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.)

Az érintett önkormányzat: Aba Város Önkormányzat (8127 Aba, Rákóczi u. 12.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

− megállapítja, hogy Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közútkezelői hatáskörök átruházásáról

szóló 7/2018. (VII. 12.) önkormányzati rendelete törvényellenes, ezért azt kihirdetése napjára visszamenőleg,

2018. július 13-i hatállyal megsemmisíti;

− elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

− elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül –

az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Aba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. július 10-én rendes ülést tartott, melyen – egyebek mellett –

elfogadta a közútkezelői hatáskörök átruházásáról szóló 7/2018. (VII. 12.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban

Ör.). Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2017. (V. 31.) önkormányzati rendeletének

(a továbbiakban: SZMSZ) 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját

a képviselő-testület 2018. évi munkatervének elfogadásról szóló 50/2018. (V. 30.) határozata (a továbbiakban

Munkaterv) tartalmazza. Az SZMSZ 16. § (4) bekezdése szerint a képviselő-testület az év júliusára és augusztusára

nem tervez rendes ülést, ülésszünetet tart. Ennek megfelelően a Munkaterv sem tervezett 2018. július és

augusztus hónapokra rendes ülést. A Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása során megállapította,

hogy – a fentiekre tekintettel – a képviselő-testület rendes ülésének összehívására, valamint az ülés napirendjének

elfogadására, az SZMSZ hivatkozott rendelkezésébe, a Munkatervbe, illetve az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésébe,

T) cikk (2) bekezdésébe, 32. cikk (3) bekezdésébe, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi

CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésébe, 44. §-ába, 45. §-ába, 48. § (1) bekezdésébe, 52. §

(1) bekezdés e) pontjába és az 53. § (1) bekezdésébe ütköző módon került sor. A Kormányhivatal törvényességi

felhívásával a képviselő-testület nem értett egyet. Az ismételt törvényességi felhívást követően a képviselő-

testület 2019. február 15-én megtartott ülésén újra úgy döntött, hogy nem ért egyet a törvényességi felhívással,

a 27/2019. (II. 15.) határozatával ismételten elfogadta és megerősítette a képviselő-testület 2018. július 10. napi

rendes ülésének napirendjéről szóló határozatát, továbbá a 63/2019. (II. 15.) határozatában döntött arról, hogy

ismételten elfogadja és megerősíti az Ör.-t.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[2] Mivel az ismételt törvényességi felhívás is eredménytelennek bizonyult, a Kormányhivatal az Mötv. 136. §

(2) bekezdésében foglalt lehetőségével élve a Kúriához fordult, kezdeményezte az Ör. törvényességi vizsgálatát és

megsemmisítését.

3712 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

[3] A Kormányhivatal a törvényességi felhívásban megjelölt jogszabályhelyeken kívül az Alaptörvény 32. cikkében

foglaltakra, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (4) bekezdésére,

illetve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 52–58/A. §-aira

és 100–125. §-aira hivatkozva kifejtette, hogy az önkormányzati rendelet kizárólag önkormányzati rendelettel

módosítható, illetve jogszabálysértő önkormányzati rendelet önkormányzati határozattal történő megerősítése,

ismételt elfogadása a hatályos jogszabályi környezet alapján nem lehetséges. Álláspontja szerint az Ör. egy későbbi

határozattal történő megerősítése nem eredményezi a rendelet közjogi érvényességét, tekintettel arra, hogy

a nevezett rendeletet a jogalkotási eljárás szabályainak betartásával, ismételten meg kellett volna alkotni.

[4] A Kormányhivatal fenntartotta a törvényességi felhívásban kifejtett álláspontját, amely szerint a 2018. július 10-ére

összehívott rendes ülés az alábbiak szerint ellentétes a törvényességi felhívásban megjelölt jogszabályokkal

A Munkaterv – az SZMSZ 16. § (4) bekezdésében július és augusztus hónapra ülésszünetet megállapító

rendelkezéseinek megfelelően – az év júliusára és augusztusára nem tartalmaz rendes ülés tartására vonatkozó

időpontot. Ebből következően és az SZMSZ 20. § (1) bekezdésére figyelemmel a képviselő-testület szükség esetén

csak és kizárólag rendkívüli ülést tarthat. A Kormányhivatal megítélése szerint – amennyiben ebben az időszakban

rendes ülés megtartására kerül sor – az ülésen hozott valamennyi döntés jogszabálysértő, mert a döntéshozatali

eljárás során sérülnek az eljárás garanciális szabályai (képviselői jogok és kötelezettségek gyakorlása). Mindez

a megalkotott jogszabályok közjogi érvénytelenségét is maga után vonja. Nem jelent e szabályok alóli

„mentességet” az a tény sem, hogy a képviselő-testület július 10-én a Munkatervben június hónapra meghatározott

napirendeket tárgyalta, minthogy a júniusi ülés időpontja „csúszott át július hónapra.”

[5] A Kormányhivatal sérelmezte azt is, hogy a képviselő-testület az Mötv. 134. §-ába ütköző módon nem

a törvényességi felhívásban foglaltakat vizsgálta meg, hanem kizárólag a törvényességi felhívás alapján készült

előterjesztésben foglaltakat tárgyalta meg az ülésen, a törvényességi felhívás nem képezte sem az előterjesztés, sem

a jegyzőkönyv mellékletét.

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)

140. § (1) bekezdése alapján a 42. § (1) bekezdése értelmében hívta fel az érintett önkormányzatot az indítványra

vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére. Az önkormányzat védiratában előadta, hogy sem jogszabály, sem

az SZMSZ explicite nem mondja ki, hogy a képviselő-testület július és augusztus hónapokban nem tarthat rendes

ülést. Az SZMSZ szövege szerint a testület nem „tervez” ülést tartani, jelen esetben a tervezettel ellentétben mégis

rendes ülést tartott, melyre a jogszabály és az SZMSZ alapján lehetősége van. Az Mötv. 9. §-ára hivatkozva előadta,

hogy az önkormányzat rendeletalkotási jogát jóhiszeműen, a köz érdekben gyakorolta, azzal a céllal, hogy a helyi

közösség javát szolgálja.

[7] A Kormányhivatal azon felvetésére, mely szerint a testületi ülésen nem ismerhették meg a törvényességi felügyelet

teljes szövegét, az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletének

részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 7. §-a nem kötelezi a polgármestert arra, hogy szó

szerint ismertesse a felhívást, csupán annak tartalmáról kell a képviselő-testületet tájékoztatni.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[8] Az indítvány megalapozott.

[9] A Kormányhivatal indítványa szerint a jogszabálysértő módon, nem megfelelő időpontra összehívott rendes

képviselő-testületi ülésen nem volt szabályszerűen megalkotható a vitatott Ör.

[10] 1. A Kúriának először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az SZMSZ rendelkezéseibe ütközően összehívott

képviselő-testületi ülésnek minősül-e az SZMSZ által „ülésszünet”-nek nyilvánított időszakban összehívott

rendes ülés. Az ülésszünetről jogszabály, a testület által alkotott SZMSZ 16. § (4) bekezdése rendelkezik. E szerint

a képviselő-testület az év júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

[11] Jogállami mérce, hogy a jogalkotó nemcsak megalkotni, hanem betartani is köteles az általa alkotott jogszabályban

foglaltakat. Ha attól el kíván térni, a jogszabályt először módosítani kell. A képviselő-testület (és szervei) nem

hozhat(nak) olyan döntést, ami ellentétes az általa megalkotott rendelettel. Az eljárási szabályok betartása és

az eljárási szabályok érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, észszerű rendben történő

lefolytatásának is lényeges feltétele. Ennek része – többek között – a képviselő-testületi ülés összehívására

vonatkozó szabályok betartása (lásd pl. a Köf.5036/2012/6. számú határozatot). Ebből következően ülésszünet

idejére – a Munkatervben nem tervezett – rendes ülés nem hívható össze, akkor sem, ha a korábbra – a konkrét

esetben júniusra – tervezett testületi ülés elmaradt. Rendkívüli ülés összehívására azonban lehetőség van

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3713

(lett volna) az SZMSZ 20. §-a szerint. Ez a gyakorlat egyébiránt nem volt idegen az önkormányzattól, hiszen

2018 júliusában még két alkalommal (július 5-én és 26-án), augusztusában szintén két alkalommal (augusztus 17-én

és 30-án) tartottak testületi ülést, mind a négy esetben rendkívüli ülést nevesít a jegyzőkönyv. Jelen ügy tárgyát

képező Ör. megalkotására azonban nem hívtak össze rendkívüli ülést.

[12] 2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának ezt követően abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy

az SZMSZ rendelkezéseibe ütközően összehívott képviselő-testületi ülésen elfogadott önkormányzati rendelet

érvényesnek tekinthető-e.

[13] Az Alkotmánybíróság már ítélkezési gyakorlatának kezdetén rögzítette, hogy „Csak a formalizált eljárás szabályainak

a betartásával keletkezhet érvényes jogszabály” [11/1992. (III. 5.) AB határozat]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási

eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után

[29/1997. (IV. 29.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a jogszabályalkotás garanciális

szabályainak a megsértése a jogszabály megsemmisítését eredményezi [lásd pl. a 63/2003. (XII. 15.) AB határozatot].

[14] Az Önkormányzati Tanács követte az Alkotmánybíróság ez irányú gyakorlatát, s olyan esetekben, amikor

az önkormányzati rendeletalkotás szabályainak megsértéséről volt szó – mert pl. a képviselő-testület ülésének

az összehívására nem az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben meghatározott módon került sor – az adott testületi ülésen

elfogadott rendeletről megállapította annak közjogi érvénytelenségét és megsemmisítette.

[15] A Kúria Önkormányzati Tanácsa – az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően – már az ítélkezése

kezdetén, a Köf.5045/2012/5. számú határozatában rámutatott, hogy az önkormányzati rendeletalkotás

garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott

önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is.

Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának,

észszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. Részei ennek a képviselő-testületi ülések

összehívásának, a lakosság tájékoztatásának, a napirendi javaslatok megfelelő továbbításának, az ülések

vezetésének és nyilvánosságának szabályai, csakúgy, mint a megfelelő szavazataránnyal elfogadott rendelet

jogszabályokban meghatározottak szerinti kihirdetése. A rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme

az ott elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után. (Összefoglalva lásd Köf.5046/2016/8. számú

határozat, Indokolás [13].)

[16] A fentiekből következően az önkormányzati rendeletalkotási eljárás során nemcsak a törvényi rendelkezéseket, de

a törvényi keretek között megalkotott rendeletalkotásra vonatkozó helyi szabályokat is be kell tartania a képviselő-

testületnek. Az önkormányzatoknak a saját maguk által elfogadott és hatályos szervezeti és működési szabályzat

betartására kötelezettségük van a jogállami mérce szerint (annak ellenére, hogy azt a törvény keretei között

módosíthatják).

[17] A fentiekre tekintettel jelen ügyben helytálló az indítványozó azon érve, hogy ha az SZMSZ 16. § (4) bekezdése

szerint az önkormányzat az év júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervezett (ülésszünetet tartott), akkor

a képviselő-testület erre az időszakra csak és kizárólag rendkívüli ülést hívhat össze, az SZMSZ 20. §-a szerint.

Így amennyiben ebben az időszakban rendes ülés megtartására kerül sor, az ülésen hozott valamennyi döntés

jogszabálysértő, az eljárási szabályok betartásának hiánya miatt közjogilag érvénytelen.

[18] 3. A Kúria Önkormányzati Tanácsának végül abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az önkormányzati rendelet

– fentiekből következő – közjogi érvénytelensége hogyan orvosolható.

[19] A Jat. 2. § (4) bekezdése értelmében a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen

az Alaptörvényből eredő formai és tartalmi feltételeknek és a jogalkotás szakmai követelményeinek. Sem

az Alaptörvény, sem a Jat., sem a Jszr. hivatkozott rendelkezései nem teszik lehetővé az önkormányzati rendeletek

(és általában a jogszabályok) utólagos megerősítését. Így az önkormányzati rendelet közjogi érvénytelenségének

megszüntetése utólagos megerősítéssel nem lehetséges önkormányzati rendelettel sem, a rendeletet a jogalkotási

eljárás szabályainak betartásával ismételten meg kell alkotni.

[20] Jelen ügy tényállása szerint az önkormányzat rendeletét önkormányzati határozattal „erősítette meg”. A Kúria

rámutat, hogy egy önkormányzati határozat semmilyen módon nem érintheti egy önkormányzati rendelet

hatályát. A Jat. 23. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat által meghozható normatív határozat közjogi

szervezetszabályozó eszköz. A Kúria a Köf.5025/2015/4. számú határozatában rámutatott: „A jogszabályalkotás

az állami szervek legfontosabb közhatalmi jogosítványa. Az Alaptörvény kizárólagos szabályokat tartalmaz arra

vonatkozóan, hogy az állami szervek milyen jogszabályokat alkothatnak. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése

szerint a helyi önkormányzatok legfontosabb közhatalmi jogosítványa a rendeletalkotás. A helyi önkormányzati

képviselő-testület a helyi közügyek intézése során közhatalom birtokában rendeletet alkot. Az Alaptörvény

3714 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

32. cikkében felsorolt jogosítványok – így a rendeletalkotás – az önkormányzatok relatív államszervezeti

autonómiáját védik. Az Alaptörvény a jogszabályalkotás, mint közhatalmi tevékenység tekintetében egy zárt

rendszert képez: megjelöli a kibocsátót, megjelöli a jogszabály nevét, rendelkezik egymáshoz való viszonyukról.

E rendelkezések alapján – amit a Jat. 8. § (1) bekezdése meg is fogalmaz –, az önkormányzati rendeltet csak

önkormányzati rendelettel lehet módosítani. Az önkormányzat határozata nem jogszabály, az önkormányzat

határozata tartalmától függetlenül nem járhat olyan joghatással, amely az önkormányzati rendelet módosításához

vagy kiegészítéséhet vezet.” (Indokolás [12])

[21] Tehát azon túl, hogy egy jogszabály más jogszabállyal történő megerősítését a jogrendszer nem ismeri, egy

önkormányzati rendelet önkormányzati határozattal történő „megerősítése” közjogi értelemben értékelhetetlen

helyzetet teremt.

[22] 4. A Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy

annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését

megsemmisíti. A Kp. 146. § (4) bekezdése értelmében a bíróság az önkormányzati rendelet vagy annak

rendelkezése hatályvesztésének időpontját a (3) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, ha azt a jogbiztonság vagy

az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.

[23] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közjogi érvénytelenség jogkövetkezményeként jelen ügyben – élve a Kp. 146. §

(4) bekezdésében foglalt lehetőséggel – a rendeletet kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal semmisítette

meg. Az Alkotmánybíróság a közjogi érvénytelenséget eredményező jogalkotási eljárás jogkövetkezményeként

– a jogállamiságra, jogbiztonságra tekintettel – általában az adott jogszabály kihirdetése napjára történő

visszamenőleges hatályú megsemmisítését jelölte meg [29/1997. (IV. 29.) AB határozat]. A 145/2011. (XII. 2.)

AB határozatban az Alkotmánybíróság is ezt a jogkövetkezményt, azaz a kihirdetése napjára visszamenőleges

hatályú megsemmisítést alkalmazta önkormányzati rendelet közjogi érvénytelensége esetén olyan esetben, amikor

a képviselő-testület ülésének összehívására nem az Ötv.-ben és az adott SZMSZ-ben meghatározott módon került

sor. Ezt a gyakorlatot a Kúria is követte (lásd: Köf.5.045/2012/5. számú határozat).

[24] Minderre tekintettel a Kúria jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy a rendeletalkotás érvényességéhez fűződő

jogbiztonság követelménye a rendelet visszamenő hatályú megsemmisítését vonja maga után.

A döntés elvi tartalma

[25] A helyi önkormányzati rendeletben foglaltak a képviselő-testületet is kötik. Az SZMSZ-ben ülésszünetként jelzett

időszakra – amennyiben a szabályozás ezt tartalmazza – rendes ülés nem hívható össze.

Záró rész

[26] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[27] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja és 146. § (4) bekezdése alapján

állapította meg.

[28] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. §

(3) bekezdésén alapul.

[29] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára

irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg, és saját költségeiket maguk viselik.

[30] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. június 5.

Dr. Patyi András s. k., a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s. k., előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k., bíró

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3715

IX. Határozatok Tára

A Kormány 1363/2019. (VI. 20.) Korm. határozata

az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével kapcsolatos kormányzati feladatokról

A Kormány

1. kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy Veszprém Megyei Jogú Város mint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím

viselője a lehető legmagasabb színvonalon valósítsa meg az ezzel összefüggő feladatait;

2. elkötelezett amellett, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével kapcsolatos feladatokat az Európa

kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK

határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi

határozatban foglalt alábbi konkrét célkitűzéseknek megfelelően szükséges megvalósítani

a) a kulturális kínálat mértékének, sokszínűségének és európai dimenziójának bővítése, többek között országok

közötti együttműködés révén,

b) a kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel szélesítése,

c) a kulturális ágazat teljesítményének, más ágazatokhoz való kapcsolódásának fokozása,

d) a város nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén;

3. az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével kapcsolatos 2. pontban meghatározott kormányzati feladatok

felelősének a Miniszterelnökséget vezető minisztert jelöli ki;

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával gondoskodjon

az 1. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével

kapcsolatos előkészületi feladatokra 500 000 000 forint forrás biztosításáról a Magyarország 2019. évi központi

költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet javára;

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: a felmerülés ütemében

5. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával gondoskodjon

az 1. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében a 2020. évben 5 000 000 000 forint forrás biztosításáról

a központi költségvetés XI. Miniszterelnökség fejezet javára;

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: a 2020. évi központi költségvetés végrehajtása során

6. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – a 4. és 5. pont szerinti

források biztosítása során tegyen javaslatot a megfelelő költségvetési előirányzatok létrehozására.

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Határidő: a 4. és 5. pont szerinti források biztosításával egyidejűleg

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

3716 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

A Kormány 1364/2019. (VI. 20.) Korm. határozata

a Modern Városok Program keretében megvalósuló egyes beruházások megvalósítása érdekében szükséges

forrás-átcsoportosításokról

A Kormány

1. a Modern Városok Program keretében a kecskeméti állami repülések céljára szolgáló repülőtér közös felhasználású

(katonai-polgári) fejlesztéseinek támogatásáról és az ehhez szükséges források biztosításáról szóló 1845/2016.

(XII. 23.) Korm. határozat 2. pont a) és b) alpontjában foglaltak szerint, az államháztartásról szóló 2011. évi

CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a kecskeméti

állami repülések céljára szolgáló repülőtér polgári fejlesztésének megvalósításához a 2019. évben szükséges

1 042 800 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről

szóló 2018. évi L. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű

előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 78. Modern Városok Program jogcímcsoport terhére, a Kvtv. 1. melléklet

XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. Honvédelmi Minisztérium cím, 2. Egyéb HM szervezetek alcím javára, az

1. melléklet szerint;

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

honvédelmi miniszter

Határidő: azonnal

2. a Modern Városok Program keretében a salgótarjáni Főplébánia templom és környezetének megújításához

szükséges beruházás támogatásáról szóló 1162/2018. (III. 27.) Korm. határozat 4. pontja szerint, az Áht.

33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a salgótarjáni Főplébánia templom és környezetének

megújításához szükséges beruházás fejlesztésének megvalósításához a 2019. évben szükséges 182 677 608 forint

egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű

előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 78. Modern Városok Program jogcímcsoport terhére, a Kvtv. 1. melléklet

XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 30. Egyházi célú

központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport, 8. Egyházi közösségi célú programok és beruházások

támogatása jogcím javára, az 1. melléklet szerint;

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

a miniszterelnök általános helyettese

Határidő: azonnal

3. a Modern Városok Program keretében a tatabányai egykori bányakórház katolikus gimnáziummá fejlesztéséhez

szükséges támogatás biztosításáról szóló 1709/2017. (IX. 25.) Korm. határozat 6. pontja szerint, az Áht. 33. §

(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a tatabányai egykori bányakórház katolikus gimnáziummá

fejlesztése megvalósításához a 2019. évben szükséges 1 296 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el

a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím,

78. Modern Városok Program jogcímcsoport terhére, a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti

kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások

jogcímcsoport, 8. Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása jogcím javára, az 1. melléklet

szerint;

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

a miniszterelnök általános helyettese

Határidő: azonnal

4. a tatabányai Szent Borbála Kórház Modern Városok Program keretében történő fejlesztésének támogatásáról

szóló 1506/2017. (VIII. 11.) Korm. határozat 5. pont a) alpontjában foglaltak szerint, az Áht. 33. § (2) bekezdésében

biztosított jogkörében eljárva, a tatabányai Szent Borbála Kórház fejlesztésének megvalósításához a 2019. évben

szükséges 2 097 050 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet,

30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 78. Modern Városok Program jogcímcsoport

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám 3717

terhére, a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 10. Gyógyító-megelőző ellátás

szakintézete cím, 2. Gyógyító-megelőző ellátás intézetei alcím javára, az 1. melléklet szerint.

Felelős: pénzügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

emberi erőforrások minisztere

Határidő: azonnal

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1364/2019. (VI. 20.) Korm. határozathoz

3718

XI. Miniszterelnökség

XIII. Honvédelmi Minisztérium

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2019.

forintban

Államház- Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

KIADÁSOK

tartási szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

358951 78 Modern Városok Program

K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások -4 618 527 608

30 Egyházi célú központi költségvetési támogatás

335740 8 Egyházi közösségi célú programok és beruházások

K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 1 478 677 608

XIII. Honvédelmi Minisztérium

1 Honvédelmi Minisztérium

198279 2 Egyéb HM szervezetek

K3 Dologi kiadások 221 698 000

K5 Beruházások 821 102 000

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

10 Gyógyító-megelőző ellátás szakintézete

331662 2 Gyógyító megelőző ellátás intézetei

K1 Személyi juttatások 12 100 418

K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 359 582

K6 Beruházások 2 082 590 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Államház-

BEVÉTEL

tartási Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

egyedi szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

azonosító csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

szám név neve áthúzódó

hatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Államház- Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

tartási szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 104. szám

1 Célelőirányzatok

358951 78 Modern Városok Program -4 618 527 608

30 Egyházi célú központi költségvetési támogatás

335740 8 Egyházi közösségi célú programok és beruházások 1 478 677 608

XIII. Honvédelmi Minisztérium

1 Honvédelmi Minisztérium

198279 2 Egyéb HM szervezetek 1 042 800 000

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

10 Gyógyító-megelőző ellátás szakintézete

331662 2 Gyógyító megelőző ellátás intézetei 2 097 050 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év

időarányos

teljesítésarányos

Magyar Államkincstár 1 példány

egyéb: azonnal 4 618 527 608 4 618 527 608

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.

A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu

honlapon érhető el.

A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Felelős kiadó: Papp Tibor ügyvezető.