Magyar Közlöny 2005/123

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, TARTALOMJEGYZÉK Oldal

2005. szeptember 15., 187/2005. (IX. 15.) Korm. r. A minõsített adat kezelésének rendjérõl szóló 79/1995. (VI. 30.)

csütörtök Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6600

188/2005. (IX. 15.) Korm. r. A biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló 86/1996.

(VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6601

189/2005. (IX. 15.) Korm. r. A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos

Közalapítvány létrehozásáról szóló 164/1997. (IX. 30.) Korm.

rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6601

39/2005. (IX. 15.) EüM r. A gyógyszerészi oklevéllel végezhetõ tevékenységekrõl. . . . . . . . . 6602

123. szám 82/2005. (IX. 15.) FVM r.

69/2005. (IX. 15.) GKM r.

Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról . . . . . . . . . . . .

A mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ

6602

díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet

módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6605

35/2005. (IX. 15.) HM r. A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása

(felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses

állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolá-

sáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról

szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet, valamint a katonák illet-

ményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkal-

mazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet

módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6612

Ára: 667,– Ft 17/2005. (IX. 15.) IM r. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV. 22.) IM rendelet

módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6617

18/2005. (IX. 15.) IM r. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illet-

ményének és illetményjellegû juttatásainak megállapításáról és

folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról 6618

19/2005. (IX. 15.) IM r. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyug-

ellátásának eljárási rendjérõl szóló 16/1997. (IV. 22.) IM rendelet

módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6619

20/2005. (IX. 15.) IM r. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira

vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló

9/2004. (III. 30.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . 6619

32/2005. (IX. 15.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6620

1091/2005. (IX. 15.) Korm. h. A Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány Alapító Okiratának

módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6630

1092/2005. (IX. 15.) Korm. h. Az oktatási miniszter kormányzati felelõsségi körébe tartozó egyes

közalapítványok alapító okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . 6631

Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerérõl . 6631

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közle-

ménye (Ü 05) a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított

üres hang- és képhordozó jogdíjakról a 2005. évre . . . . . . . . . . . 6636

6600 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

módot határozhat meg, amelyet minden érintettel közölni

II. rész JOGSZABÁLYOK kell.

(2) A sokszorosításra átadott eredeti adathordozón nem

kell feltüntetni a 21. § (5) bekezdés g) pontja, továbbá a

21. § (6) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokat.

A Kormány rendeletei (3) Nyomdai sokszorosítás esetén a papíralapú eredeti

adathordozón túl a közremûködõ rendelkezésére kell

bocsátani egy elektronikus formában rögzített másolatot

A Kormány is. Amennyiben az elektronikus formában rögzített máso-

187/2005. (IX. 15.) Korm. lat továbbítása nem elektronikus úton történik, a számítás-

rendelete technikai adathordozóhoz csatolt külön iraton fel kell tün-

tetni a papíralapú adathordozón feltüntetett adatokat.

a minõsített adat kezelésének rendjérõl szóló (4) A sokszorosítást végzõ közremûködõ olyan nyilván-

79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról tartást köteles vezetni, amelybõl a sokszorosítás idõpontja,

a sokszorosításra kerülõ eredeti adathordozó nyilvántartá-

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi si száma és tárgya, a sokszorosítással elõállított iratok pél-

LXV. törvény 30. §-ának (1) bekezdésében kapott felha- dányszáma, a rontott példányok száma és további sorsa

talmazás alapján az államtitoknak, illetve szolgálati titok- megállapítható.

nak minõsülõ adatok kezelésének rendjérõl a Kormány a (5) Az adathordozó azonos címzettnek szánt sokszoro-

következõket rendeli el: sított példányait egy csomagban, illetve ha ez nem lehetsé-

ges, a minõsítõ által meghatározott darabszámú példányt

1. § tartalmazó csomagokban kell továbbítani. A csomagolást

olyan technikai eljárással kell végezni, amely kizárja a mi-

nõsített adathordozó tartalmára vonatkozó érdemi infor-

A minõsített adat kezelésének rendjérõl szóló 79/1995. máció illetéktelen személy általi megismerését. A minõsí-

(VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tõ köteles a csomagok lezárásánál követendõ eljárást oly

21. §-a (5) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe az módon szabályozni, hogy az esetleges felbontás, jogosu-

alábbi rendelkezés lép: latlan hozzáférés ténye egyértelmûen megállapítható

„(5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a minõsí- legyen. A csomagon legalább az alábbi adatokat fel kell

tett adathordozón annak jellegének megfelelõen, vagy a tüntetni

külön iraton a minõsítésen túl fel kell tüntetni: a) a címzett megnevezése,

[a) a készítõ szerv megnevezését, b) a címzett azonosítására szolgáló jelzés,

b) a példány sorszámát, ...]” c) a csomag azonosítására szolgáló jelzés,

d) a csomagban található adathordozó példányainak

darabszáma,

2. § e) ,,Baleset esetén vagy rendkívüli helyzetben a küldõ

szerv bonthatja fel!” figyelmeztetés,

A Rendelet 21. §-a (6) bekezdésének felvezetõ mondata f) a csomag címzett általi felbonthatóságának idõpontja

helyébe az alábbi rendelkezés lép: a naptári nap, óra és perc megjelöléssel,

„(6) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az iratke- g) a csomagban található adathordozók minõsítési jelö-

zelési záradék tartalmazza: lése, az adathordozó eredeti példányának iktatószáma és a

[a) a készített irat példányszámát, küldõ szerv megnevezése abban az esetben, ha a csomago-

b) lapszámát, ...]” lásnál alkalmazott eljárás miatt a borítólapon található

adatok megismerése csak a csomag felbontásakor válik le-

hetõvé.

(6) Amennyiben a továbbításban közremûködõ a nyil-

3. § vántartásba vételhez szükséges adatokat az adathordozó

átvételének idõpontjában nem ellenõrizheti, a minõsítõ

A Rendelet a következõ 35/A. §-sal egészül ki: rendelkezése szerinti nyilvántartást köteles vezetni.

„35/A. § (1) Ha a minõsítõ döntése értelmében az egyes (7) A továbbításban közremûködõk rendelkezésére kell

állami vizsgák megszervezése során keletkezõ, „Korláto- bocsátani egy olyan jegyzéket, amely a címzetteknek tör-

zott terjesztésû” minõsítési jelölésû adatot tartalmazó ténõ átadás-átvétel dokumentálására szolgál, és amelybõl

adathordozóból csak egy eredeti példány készül, a címzet- megállapítható, hogy mely címzettnek, mikor, mely adat-

tek csak másolati példányokat kapnak, a sokszorosítás hordozóról készült másolat hány példányát, illetve a cso-

vagy a továbbítás közremûködõ igénybevételével történik, magban történõ továbbítás esetén mikor és mely csomag

és a továbbításban közremûködõk, továbbá a címzettek az kerüljön, illetve került átadásra. A címzett részére történõ

érvényességi idõn belül kötelesek az adatot zártan kezelni, továbbítás dokumentálásához az átadás-átvételi jegyzéken

a minõsítõ az e § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltak figye- rögzíteni kell az átadás-átvétel tényének idõpontját, a cím-

lembevételével speciális eljárásrendet és speciális kezelési zett, illetve a nevében eljáró személy nevét és aláírását.”

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6601

4. § „1.90. az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügye-

lõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat dolgozói igazol-

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. ványa.”

(2) Az R. 1. számú melléklete III. részének 2.2., 2.6.,

A miniszterelnök helyett: 2.14., 2.28., 2.30. és 2.38. pontjai a következõk szerint mó-

dosulnak

Kiss Péter s. k., „2.2. belépési engedély az Egészségügyi Minisztérium

a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter épületeibe;”

„2.6. belépési engedély az Ifjúsági, Családügyi, Szociá-

lis és Esélyegyenlõségi Minisztérium épületébe;”

„2.14. a Nemzeti Hírközlési Hatóság hivatali épületeibe

belépésre jogosító igazolványok és belépési engedélyek;”

A Kormány „2.28. a Miniszterelnöki Hivatal Irodaházába, az

Országházba és az Országgyûlés Irodaházába belépésre

188/2005. (IX. 15.) Korm. jogosító igazolványok és állandó belépõk, valamint az

rendelete Országgyûlés Hivatala által kibocsátott parkolási enge-

délyek;”

a biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló „2.30. az Országházba és az Országgyûlés Irodaházába

86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról történõ belépésre jogosító napi belépõjegy;”

„2.38. a BM Felügyeleti és Biztonsági Fõosztály hivatá-

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi sos és köztisztviselõi állománya kiegészítõ igazolványa;”

CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének b) pontjában ka-

pott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §-a (1) bekezdésé- (3) Az R. 1. számú mellékletének III. része a következõ

nek d) pontjára figyelemmel, a Kormány a következõket 2.43., 2.44. és 2.45. pontokkal egészül ki

rendeli el: „2.43. fegyverviselési engedély (gáz és riasztófegyver

viselésére);

2.44. lõfegyver-kereskedõ engedélye;

1. §

2.45. lõfegyvertartási engedély (flóbert lõfegyver tartá-

sára).”

(1) A biztonsági okmányok védelmének rendjérõl szóló

86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)

1. számú melléklete II. részének 9–10. pontjai a követke- 3. §

zõk szerint módosulnak, egyben a II. rész a következõ

9/a. és 9/b. pontokkal egészül ki: Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatály-

„9. vezetõi engedély; ba, ezzel egyidejûleg az R. 1. számú melléklete III. részé-

9/a. ideiglenes vezetõi engedély; nek 1.46. pontja (PM szolgálati igazolványok), 2.31. pont-

9/b. nemzetközi gépjármûvezetõi engedély; ja (a MeH munkáltatói igazolványai), 2.34. pontja (belé-

10. gépjármû forgalmi engedély;” pési engedély a miniszterelnöki rezidenciába), valamint

(2) Az R. 1. számú melléklete II. részének 13. pontja a 2.35. pontja (a Kormány vendégházaiba belépésre jogosító

következõk szerint módosul, egyben a II. rész a következõ engedélyek) hatályát veszti.

15–16. pontokkal egészül ki

„13. jármûvezetõi igazolvány közösségi engedéllyel Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

történõ közúti árufuvarozáshoz;”

„15. Európai lõfegyvertartási engedély;

16. Europass felsõoktatási oklevélmelléklet.”

2. § A Kormány

189/2005. (IX. 15.) Korm.

(1) Az R. 1. számú melléklete III. részének 1.27., 1.33.,

1.72. és 1.90. pontjai a következõk szerint módosulnak

rendelete

„1.27. a Nemzeti Hírközlési Hatóság hatósági ellen- a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók

õrzésre és intézkedésre feljogosított személyeinek igazol- Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány

ványa;” létrehozásáról szóló 164/1997. (IX. 30.) Korm.

„1.33. a Magyar Országgyûlés, valamint az Európai rendelet módosításáról

Parlament magyarországi képviselõjének igazolványa;”

„1.72. fegyvertartási engedély (szervezetek részére A Kormány a Polgári Törvénykönyv 74/B. §-ának

engedélyezett lõfegyverekre);” (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közokta-

6602 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

tásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. §-ának (2) be- c) gyógyszer analitikai vizsgálata e célra szolgáló labo-

kezdésében foglaltak megvalósítására a következõket ren- ratóriumban,

deli el: d) gyógyszer bármilyen céllal létesült gyógyszerraktár-

ban történõ tárolása, minõségbiztosítása és nagykereske-

1. § delmi elosztása,

e) gyógyszer készítése, analitikai vizsgálata, tárolása és

A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért forgalmazása közforgalmú vagy fiókgyógyszertárakban,

Országos Közalapítvány létrehozásáról szóló 164/1997. f) gyógyszer készítése, tárolása, forgalmazása és kli-

(IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának nikai vizsgálat végzésében való részvétel fekvõbeteg-

(1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: gyógyintézetben,

„(1) A Kormány a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és g) gyógyszerrel kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás és

más fogyatékos gyermekek és tanulók személyiségének oktatás.

kibontakoztatása, szellemi és fizikai tehetségük és képes-

ségük kifejlesztése, esélyegyenlõségük növelése érdeké-

ben Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért 2. §

Országos Közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány)

elnevezéssel közalapítványt alapít.” (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép ha-

tályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a kizárólag

2. § gyógyszerészi oklevéllel végezhetõ tevékenységekrõl

szóló 38/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet hatályát veszti.

(1) Ez a rendelet az R. mellékletében foglalt alapító ok- (3) Ez a rendelet a törvényi, rendeleti vagy közigazgatá-

irat módosításának bírósági nyilvántartásba vétele napján si intézkedésekben megállapított, a gyógyszerészet terüle-

lép hatályba. tén folytatott egyes tevékenységekre vonatkozó rendelke-

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. mel- zések összehangolásáról szóló, 1985. szeptember 16-i

léklete hatályát veszti. 85/432/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (1) és (2) bekezdé-

seinek való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök Dr. Rácz Jenõ s. k.,

egészségügyi miniszter

A Kormány tagjainak

rendeletei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési

Az egészségügyi miniszter miniszter

39/2005. (IX. 15.) EüM 82/2005. (IX. 15.) FVM

rendelete rendelete

a gyógyszerészi oklevéllel végezhetõ az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról

tevékenységekrõl

A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz

Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdé-

247. §-a (2) bekezdésének f) és i) pontjában kapott fel- seirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló

hatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének

c) pontja alapján a következõket rendelem el

1. §

1. §

Gyógyszerészi oklevéllel – a külön jogszabályban fog-

lalt egyéb feltételek mellett – különösen az alábbi tevé- (1) E rendeletet az Európai Mezõgazdasági Orientációs

kenységek végezhetõek: és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott

a) gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés és gyógyszer egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó anya-

forgalomba hozatali engedélyezésével kapcsolatos tevé- juh- és anyatehéntartás támogatással összefüggõ támoga-

kenység, tási jogosultságra (a továbbiakban: támogatási jogosult-

b) gyógyszer gyártása, minõségbiztosítása és kiadása, ság) kell alkalmazni.

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6603

(2) E rendelet alkalmazásában (3) Az országos tartalékból történõ támogatási jogosult-

a) országos támogatási felsõhatár: az 1. § (1) bekezdé- sághoz való hozzájutás szakmai feltételeit, az igénylés le-

sében meghatározott kiegészítõ, állatlétszám alapú nemze- hetõségét és az eljárás rendjét – a Bizottság javaslatainak

ti támogatásban részesíthetõ – a Cseh Köztársaság, Észtor- figyelembevételével – a miniszter külön rendeletben hatá-

szág, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, rozza meg.

Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz

való csatlakozása következtében a közös agrárpolitika ke-

retébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös sza- 4. §

bályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk

részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásá- Az országos tartalék 3. § (2) bekezdés szerint meghatá-

ról szóló 1782/2003/EK, a szárított takarmány piacának rozott szintjén felüli támogatási jogosultság terhére az 1. §

közös szervezésérõl szóló 1786/2003/EK, valamint az (1) bekezdésében meghatározott kiegészítõ nemzeti támo-

Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból gatás iránti kérelemmel egyidejûleg benyújtott többlet-

(EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló támogatási jogosultságra vonatkozó igényt az országos

1257/1999/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. már- felsõ határ és az országos tartalék figyelembevételével

cius 22-i 583/2004/EK tanácsi rendelet által – a Magyar – szükség esetén arányos visszaosztást alkalmazva – ki

Köztársaságra vonatkozóan meghatározott állatlétszám; kell elégíteni.

b) támogatási jogosultág: az egy állat után járó támo-

gatási összeg igénybevételének feltétele.

5. §

(1) A termelõ tulajdonát képezõ teljes állatállomány és

2. § tejtermelõ esetében a tehéntej termékpálya szabályozásá-

ban alkalmazott kvótarendszerrõl szóló 69/2004. (IV. 29.)

(1) A mezõgazdasági termelõt (a továbbiakban: terme- FVM rendelet szerinti tejkvóta összességének átruházá-

lõ) illetõ egyéni támogatási felsõhatárt a Mezõgazdasági sakor, bérbe adásakor, illetve örökösödés útján történõ át-

és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatala (a továb- szállásakor a támogatási jogosultság annak a termelõnek a

biakban: MVH) az Európai Mezõgazdasági Orientációs és tulajdonába, illetve bérletébe kerül, aki a teljes állatállo-

Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egysé- mányt és a tejkvótát átveszi.

ges területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi ki-

(2) A támogatási jogosultság jogosultja változásának az

egészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos

MVH által vezetett nyilvántartásban történõ átvezetése

egyes kérdésekrõl szóló 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet

iránti kérelmet az (1) bekezdésben foglaltak alátámasztá-

11. §-a alapján hozott határozatában állapítja meg.

sára szolgáló dokumentumokkal – öröklés esetén a jogerõs

(2) A támogatási jogosultság használati jogának, hagyatékátadó végzéssel vagy annak hiteles másolatával –

valamint az országos támogatási felsõhatár kihasználtsá- együtt a vonatkozó szerzõdés megkötésétõl, illetve a

gának pontos meghatározása érdekében nyilvántartást kell hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedésétõl számított

mûködtetni. A nyilvántartás mûködtetését, illetve a mû- tizenöt napon belül be kell nyújtani az MVH-nak.

ködtetés kapcsán felmerülõ hatósági feladatokat az MVH (3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak hitelt ér-

látja el. demlõen alátámasztásra kerültek, úgy az MVH nem utasít-

hatja el a (2) bekezdés szerinti kérelmet.

3. §

6. §

(1) Az országos támogatási felsõhatárból országos tarta-

lékot kell képezni. (1) A termelõ támogatási jogosultságát vagy annak egy

részét más termelõ részére átruházhatja, bérbe adhatja.

(2) Az országos tartalék 2005-ös támogatási évre szóló

szintjét 2005. szeptember 30-ig, míg ezt követõen az or- (2) Az adásvételi szerzõdés létrejöttéhez az MVH jóvá-

szágos tartalék következõ évre szóló szintjét minden év hagyása szükséges. Az MVH az adásvételi szerzõdést

december 31-éig az agrárpiaci rendtartásról szóló abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelel az e rendelet-

2003. évi XVI. törvény alapján létrehozott Hús Termék- ben elõírt követelményeknek.

pálya Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára a (3) A támogatási jogosultság átruházását, bérbe adását a

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továb- támogatási jogosultság jogosultja változásának a nyilván-

biakban: miniszter) külön rendeletben határozza meg. tartásban történõ átvezetése céljából a feleknek közösen

6604 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

kell bejelenteniük az MVH-nak legkésõbb az 1. § (1) be- országos tartalék mértékét az MVH minden év március

kezdésében meghatározott kiegészítõ nemzeti támogatást 15-éig honlapján közzéteszi.

szabályozó jogszabály szerinti támogatási kérelemre (3) Ha a termelõ adott támogatási évben anyajuhtartás

vonatkozó határozat kézhezvételét követõ 45 napon belül. esetén az egyéni támogatási felsõhatár 90%-a, anyatehén-

(4) Az adásvételi, illetve bérleti szerzõdés megkötését tartás esetén 70%-a alatt használja ki támogatási jogosult-

követõ egy éven belül támogatási jogosultságot az azt tu- ságát, akkor anyajuhtartás esetén az összes ki nem hasz-

lajdonba, illetve bérbe vevõ másra nem ruházhatja át, nált, anyatehéntartás esetén a 70% alatti ki nem használt

illetve nem adhatja bérbe, azt maga köteles kihasználni. egyéni támogatási jogosultság az országos tartalék javára,

ellenérték nélkül megvonásra kerül, függetlenül attól,

hogy a termelõ saját vagy használatba vett támogatási jo-

7. § gosultságát érinti.

(4) Ha a termelõ támogatási jogosultságának száma nem

(1) A bérbe adható minimális támogatási jogosultság

több, mint

a) anyajuhtartás esetén 10 támogatási jogosultság,

a) anyajuhtartás esetén 20 támogatási jogosultság,

b) anyatehéntartás esetén 1 támogatási jogosultság.

b) anyatehéntartás esetén 7 támogatási jogosultság,

(2) A bérbe adásra legfeljebb három egymást követõ év- akkor a (3) bekezdés szerinti megvonás csak a támogatási

ben kerülhet sor. Ezen idõszakot követõen a támogatási jo- jogosultságnak két egymást követõ év során anyajuhtartás

gosultságot a bérbe adó maga köteles kihasználni. esetén 90%, anyatehéntartás esetén 70% alatt történõ ki-

használása esetén alkalmazandó a második évben.

(5) Ha a megvonás alkalmazása során a számítások

8. §

eredménye nem ad egész számot, akkor

(1) A 6. § (1) bekezdése szerinti átruházás esetén az a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egész

adásvétel tárgyát képezõ támogatási jogosultság 10%-a el- számra történõ kerekítést kell alkalmazni,

lenszolgáltatás nélkül az országos tartalékba kerül. b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak

az elsõ tizedesjegyet kell figyelembe venni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint országos tartalékba ke-

rülõ támogatási jogosultság kiszámításakor az eredmény

nem egész szám, akkor

11. §

a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egy

alatti szám esetén az országos tartalékba kerülõ jogosultsá-

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –

gok száma egy, nagyobb számok esetén egész számra tör-

2005. november 1. napján lép hatályba.

ténõ kerekítést kell alkalmazni;

b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak (2) E rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint

az elsõ tizedesjegyet kell figyelembe venni. 3. §-ának (1)–(2) bekezdése a kihirdetést követõ 3. napon

lép hatályba.

(3) E rendeletet a közös agrárpolitika keretébe tartozó

9. § közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak meg-

állapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére megha-

A termelõ támogatási jogosultságáról vagy annak egy tározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a

részérõl az országos tartalék javára az MVH-nak eljuttatott 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK,

bejelentésével lemondhat. 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK,

1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a

2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003.

10. § szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletre,

valamint az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. cí-

(1) Az egyéni támogatási felsõ határ kihasználását je- meiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a

lenti, ha adott támogatási évben a termelõ az 1. § (1) be- pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát

kezdésében megjelölt támogatás szerinti támogatható ál- ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályairól

lattal rendelkezik. A kihasználás mértékét a támogatásra szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rende-

jogosult állatlétszám és az egyéni támogatási felsõhatár letre figyelemmel kell alkalmazni.

hányadosa alapján az MVH állapítja meg.

(2) Az országos támogatási felsõ határt, annak elõzõ évi Gráf József s. k.,

kihasználtságának szintjét és az adott évre vonatkozó földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6605

A gazdasági és közlekedési miniszter (3) Az ügyfelet egy hatósági eljárásban a (2) bekezdés

a)–e) pontjaiban meghatározott kedvezmények közül egy

69/2005. (IX. 15.) GKM illeti meg.

rendelete (4) A hitelesítési bizonyítvány kiadásáért – ha kiállítását

a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért az adott mérõeszköznél kötelezõen alkalmazandó tör-

fizetendõ díjak megállapításáról szóló vényes tanúsító jel használatán felül a hitelesítési elõírás1

78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet módosításáról külön nem írja elõ és az ügyfél írásban kéri – díjat kell

fizetni.”

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény

67. §-ának (2) bekezdésében, valamint a mérésügyrõl

szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtására kiadott 3. §

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 14. §-ában kapott felha-

talmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – Az R. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

a következõket rendelem el: „6. § A mérésügyi díjakat akkor is meg kell fizetni, ha a

vizsgálat során a mérõeszköz a rendeltetésszerû használat-

1. § ra alkalmatlannak minõsül, a mintavételes eljárás ered-

ménytelen, a típusvizsgálati eljárás nem jár az engedély ki-

A mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért

adásával, ha érdemi vizsgálat nélkül megállapítható, hogy

fizetendõ díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.)

a mérõeszköz a mérésügyi elõírásoknak nem felel meg,

IKIM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (2) bekezdé-

vagy ha a hitelesítés az ügyfél mulasztásából, illetõleg

se helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A normadíj mértéke 2050 Ft.” egyéb neki felróható okból meghiúsul.”

2. § 4. §

Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: Az R. mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

„5. § (1) Kedvezményes díjat fizet az ügyfél

a) az OMH kezdeményezésére végzett idõszakos hite-

lesítés esetén; 5. §

b) a feljogosított mérõeszköz-hitelesítõ laboratórium-

ban, az üzemanyagtöltõ-állomáson, ha a helyszínen bizto-

sítja a hitelesítéshez szükséges tárgyi, mûszaki és személyi (1) Ez a rendelet 2005. október 1. napján lép hatályba.

feltételeket, és folyamatosan legalább 7 munkaórát elérõ A rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kezdeménye-

mérésügyi tevékenységet igényel; zett eljárásokra kell alkalmazni.

c) ha feljogosító határozat alapján közremûködik tá- (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát

rolótartály hitelesítésében, és gondoskodik a hitelesítéshez

veszti a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevéte-

szükséges használati etalonokról és azok szállításáról;

d) ha a hitelesítés mintavételes eljárással történik; léért fizetendõ díjak megállapításáról szóló 78/1997.

e) ha feljogosító határozat alapján hitelesítést helyette- (XII. 30.) IKIM rendelet módosításáról szóló 137/2004.

sítõ mérõeszköz-minõsítést végez. (XII. 16.) GKM rendelet.

(2) A kedvezmény mértéke

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a díj 20%-a,

Dr. Kóka János s. k.,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a díj 30%-a,

gazdasági és közlekedési miniszter

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a díj 50%-a,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a díj 50%-a, a teljes

tételszámra vonatkozóan, 1

A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 4. § (1) bekezdésének

e) az (1) bekezdés e) pontja esetén a díj 70%-a. b) pontja.

6606 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

Melléklet a 69/2005. (IX. 15.) GKM rendelethez

Hitelesítésre kötelezett mérõeszközök hitelesítési és egyéb eljárási díjai

A díj Díjszámítási

Megnevezés Szorzószám

számjele alap

01000 1. HOSSZÚSÁGMÉRÕK

01100 Hosszúságmérõk

01111 Kereskedelmi hosszmérték (méterrúd) db 0,3

01112 Kereskedelmi hosszúságmérõ gép db 14

01200 Tartályban lévõ folyadék szintjének méréséhez használt mérõszalag és mérõléc

01211 Mérõszalag alapdíja db 1,5

01212 Mérõszalag fokozati díja osztásonként db 0,03

01213 Mérõléc db 2

01300 Szintmérõk

01311 Szintmérõ alapdíja db 15

01312 Szintmérõ illesztés díja db 15

01313 Szintmérõdob db 4

01314 Szintmérõ kódadó db 4

02000 2. ÛRMÉRTÉKEK

02111 Ûrmérték 1 cl–1 l db 0,04

02112 Ûrmérték 2 l–50 l db 0,06

02113 Ûrmérték 100 l és nagyobb db 1

03000 3. SÚLYOK

03100 M2 és M3 pontossági osztályúak

03111 M2 és M3 súly 100 mg–20 kg db 0,1

03113 M2 és M3 súly 20 kg felett db 1

03200 M1 pontossági osztályúak

03211 M1 súly 1 mg–200 g db 0,1

03212 M1 súly 500 g–20 kg db 0,2

03213 M1 súly 50 kg–200 kg db 0,5

03214 M1 súly 200 kg felett db 1

03300 F2 pontossági osztályúak

03311 F2 súly 1 mg–200 g db 0,3

03312 F2 súly 500 g–20 kg db 0,5

03313 F2 súly 20 kg felett db 2

03400 F1 pontossági osztályúak

03411 F1 pontossági osztályú súly db 2,5

03500 E2 pontossági osztályúak

03511 E2 pontossági osztályú súly db 3,5

03600 E1 pontossági osztályúak

03611 E1 pontossági osztályú súly db 4,6

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6607

A díj Díjszámítási

Megnevezés Szorzószám

számjele alap

04000 4. MÉRLEGEK

04100 I pontossági osztályú nem automatikus mûködésû mérlegek

04111 I p. o. mérleg db 8

04200 II pontossági osztályú nem automatikus mûködésû mérlegek

04211 II p. o. mérleg 20 kg méréshatárig db 3

04212 II p. o. mérleg 20 kg méréshatár felett db 4

04300 III és IIII pontossági osztályú nem automatikus mûködésû mérlegek

04311 III és IIII p. o. mérleg 2 kg méréshatárig db 0,8

04312 III és IIII p. o. mérleg 20 kg méréshatárig db 1,5

04313 III és IIII p. o. mérleg 500 kg méréshatárig db 2,5

04314 III és IIII p. o. mérleg 2 t méréshatárig db 3,5

04315 III és IIII p. o. mérleg 10 t méréshatárig db 8

04316 III és IIII p. o. mérleg 20 t méréshatárig db 13

04317 III és IIII p. o. mérleg 30 t méréshatárig db 18

04318 III és IIII p. o. mérleg 60 t méréshatárig db 20

04319 III és IIII p. o. mérleg 60 t méréshatár felett db 25

04400 Mérlegkiegészítõ egységek

04411 Ár- és tömegérték nyomtató db 1

04412 Különálló árszámító rendszer (POS) db 2

04500 Automatikus mûködésû mérlegek

04511 Folyamatosan összegzõ automatikus mûködésû mérleg (szállítószalag) db 34

04512 Automatikus mûködésû ellenõrzõ és osztályozó mérleg db 40

05000 5. KÖZÚTI KERÉK- ÉS TENGELYTERHELÉS-MÉRÕK

05111 Kerékterhelés-mérõ 10 t méréshatárral db 14

05211 Tengelyterhelés-mérõ 15 t méréshatárral db 40

06000 6. KÖZÚTI ELLENÕRZÉSRE SZOLGÁLÓ GÉPJÁRMÛSEBESSÉG-MÉRÕK

06111 Radar elven mûködõ berendezés db 30

06121 Radar antenna db 25

06211 Lézersugárral mérõ berendezés db 20

07000 7. GÉPJÁRMÛ KIPUFOGÓGÁZ GÁZELEMZÕK

07111 Többkomponensû gázelemzõ db 11

07211 CO-mérõ db 7

08000 8. GÉPJÁRMÛ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRÕK

08111 Gépjármû-gumiabroncsnyomás mérõ, légakkus és telepített kivitel db 1,2

08112 Gépjármû-gumiabroncsnyomás mérõ, hordozható kivitel db 0,5

09000 9. VITELDÍJJELZÕK

09111 Viteldíjjelzõ beépítve db 3

10000 10. GÉPJÁRMÛ MENETÍRÓK

10111 Menetíró kiszerelve db 1

10112 Menetíró beépítve db 2,5

6608 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

A díj Díjszámítási

Megnevezés Szorzószám

számjele alap

11000 11. VÍZMÉRÕK (HIDEG ÉS MELEG VÍZRE)

11111 Vízmérõ 5 m3/h-ig db 0,12

3

11112 Vízmérõ 10 m /h-ig db 0,3

3

11113 Vízmérõ 10 m /h felett db 1,5

11211 Kombinált vízmérõ db 1,8

11311 Impulzusadó vízmérõhöz db 0,3

12000 12. VÍZTÕL ELTÉRÕ FOLYADÉKOK MENNYISÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

12100 Üzemanyagmérõk

12111 Üzemanyagmérõ töltõpisztolyonként db 2,5

12115 Autógáz-mérõ PB gázra db 7

12116 Autógáz-mérõ földgázra db 10

12200 Egyéb átfolyásmérõk (alkohol- és egyéb jövedéki termékek, tej)

12211 Átfolyásmérõ 250 l/min-ig db 5

12212 Átfolyásmérõ 250 l/min felett db 7

12213 Átfolyásmérõ kompenzátor db 10

12300 Tároló tartályok

12310 Tároló tartály részûrtartalom meghatározás folyadékos módszerrel

12311 Szintmutatócsöves tároló tartály alapdíja db 6,5

12312 Fokozati díja névleges ûrtartalomra vetített 100 literenként db 0,1

12313 Skálaosztás jelölése db 0,25

3

12320 Tároló tartályok 200 m -ig

12321 Tároló tartály alapdíja 200 m3-ig db 7,5

3

12322 Fokozati díja névleges ûrtartalomra vetített m -enként db 0,7

3

12330 Tároló tartályok 200 m -tõl

12331 Tároló tartály alapdíja 200 m3 felett db 145

3

12332 Fokozati díja névleges ûrtartalomra vetített m -enként db 0,2

12340 Tároló tartály részûrtartalom meghatározás geometriai módszerrel

12341 Tároló tartályok 500 m3-ig db 25

3

12342 Tároló tartály alapdíja 500 m felett db 25

3

12343 Fokozati díja névleges ûrtartalomra vetített m -enként db 0,04

12350 Tároló tartály részûrtartalom meghatározás folyadékos és geometriai módszerrel

12351 Tároló tartály alapdíja db 75

3

12352 Fokozati díja névleges ûrtartalomra vetített m -enként db 0,1

12500 Szeszmérõk

12511 Szeszmérõ tartozékaival db 8

12513 Szeszfokoló db 1,2

13000 13. SÛRÛSÉGMÉRÕK

13111 Areométer db 1,2

13112 Piknométer db 0,3

13114 Folyamatos mûködésû sûrûségmérõ db 34

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6609

A díj Díjszámítási

Megnevezés Szorzószám

számjele alap

14000 14. GÁZMÉRÕK

14111 Gázmérõ Qmax 6 m3/h-ig db 0,12

3

14112 Gázmérõ Qmax 10 m /h-ig db 0,3

3

14113 Gázmérõ Qmax 40 m /h-ig db 1

3

14114 Gázmérõ Qmax 1600 m /h-ig db 4

3

14115 Gázmérõ Qmax 1600 m /h felett db 7,5

14116 Gázmérõ korrektor db 15

15000 15. HÕFOGYASZTÁSMÉRÕK

15111 Hõfogyasztásmérõ átfolyásmérõje 10 m3/h-ig db 1,5

3

15113 Hõfogyasztásmérõ átfolyásmérõje 10 m /h felett db 3

15115 Számítóegység hõfogyasztásmérõhöz db 2,5

15116 Hõmérséklet-érzékelõpár hõfogyasztásmérõhöz db 3

3

15117 Kompakt hõfogyasztásmérõ 5 m /h-ig db 6

16000 16. ÁRAM- ÉS FESZÜLTSÉGVÁLTÓK

16100 Áramváltók

16111 0,1 és 0,2 p. o., áramváltó alapdíj db 0,6

16112 0,1 és 0,2 p. o., áramváltó fokozati díj 100 A-ként db 0,3

16113 Áramváltó áttételvizsgálat, mért értékenként db 0,3

16121 0,5 p. o. áramváltó egyfokozatú 200 A-ig db 0,3

16122 0,5 p. o. áramváltó egyfokozatú 1000 A-ig db 0,9

16123 0,5 p. o. áramváltó egyfokozatú 1000 A felett db 2

16131 0,5 p. o. áramváltó átköthetõ 200 A-ig db 1

16132 0,5 p. o. áramváltó átköthetõ 1000 A-ig db 2

16133 0,5 p. o. áramváltó átköthetõ 1000 A felett db 4

16200 Feszültségváltók

16211 0,1 és 0,2 p. o. feszültségváltó alapdíj db 2,4

16212 0,1 és 0,2 p. o. feszültségváltó fokozati díj 10 kV-onként db 0,3

16213 0,1 és 0,2 p. o. feszültségváltó áttételvizsgálat, mért értékekként db 0,3

16221 0,5 p. o. feszültségváltó egyfázisú 10 kV-ig db 0,8

16222 0,5 p. o. feszültségváltó egyfázisú 60 kV-ig db 1,6

16223 0,5 p. o. feszültségváltó egyfázisú 60 kV felett db 3

16231 0,5 p. o. feszültségváltó több primer/szekunderkörös 10 kV-ig db 1,6

16232 0,5 p. o. feszültségváltó több primer/szekunderkörös 60 kV-ig db 2,5

16233 0,5 p. o. feszültségváltó több primer/szekunderkörös 60 kV felett db 4

16241 0,5 p. o. feszültségváltó háromfázisú 10 kV-ig db 1,5

16242 0,5 p. o. feszültségváltó háromfázisú 10 kV felett db 3

16251 0,5 p. o. feszültségváltó több szekunderkörös háromfázisú 10 kV-ig db 4

16252 0,5 p. o. feszültségváltó több szekunderkörös háromfázisú 10 kV felett db 6

17000 17. VILLAMOS FOGYASZTÁSMÉRÕK

17100 Elektromechanikus fogyasztásmérõ 1 pontossági osztályú

6610 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

A díj Díjszámítási

Megnevezés Szorzószám

számjele alap

17111 1 p. o. két- vagy háromfázisú fogyasztásmérõ db 1,8

17112 1 p. o. háromfázisú mellékkészülékkel fogyasztásmérõ db 2,4

17200 Elektromechanikus fogyasztásmérõ, 2 pontossági osztályú

17211 2 p. o. egyfázisú fogyasztásmérõ db 0,15

17212 2 p. o. két- vagy háromfázisú fogyasztásmérõ db 0,3

17213 2 p. o. háromfázisú fogyasztásmérõ mellékkészülékkel db 1,5

17300 Mechanikus távszámláló, összegezõ és maximummutató készülékek

17311 Mechanikus távszámláló alapdíj (egy tarifa és egy csatorna) db 10,5

17312 Mechanikus távszámláló fokozati díj tarifánként, maximum mutatónként db 1,8

17400 Elektronikus rendszerû, 0,5 pontossági osztályú fogyasztásmérõ

17411 0,5 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja háromfázisra db 2,5

17412 Fokozati díj tarifánként, maximum mutatónként, egyéb funkciónk száma db 0,3

szerint

17420 Elektronikus rendszerû, 1 pontossági osztályú fogyasztásmérõ

17421 1 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja egyfázisra db 1,4

17422 1 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja háromfázisra db 1,8

17423 Fokozati díj tarifánként, maximummutatónként, egyéb funkciók száma szerint db 0,2

17500 Elektronikus rendszerû, 2 pontossági osztályú fogyasztásmérõ

17511 2 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja egyfázisra db 0,2

17512 2 p. o. elektronikus fogyasztásmérõ alapdíja háromfázisra db 0,4

17513 Fokozati díj tarifánként, maximummutatónként, egyéb funkciók száma szerint db 0,1

17600 Elektronikus távszámláló, összegezõ és maximummutató készülékek

17611 Elektronikus távszámláló 1–3 db db 3

17612 Elektronikus távszámláló 4–10 db db 2

17613 Elektronikus távszámláló 10 db felett db 1

17700 Elektronikus kapcsolóórák

17711 Elektronikus kapcsolóóra 1–3 db db 3

17712 Elektronikus kapcsolóóra 4–10 db db 2

17713 Elektronikus kapcsolóóra 10 db felett db 1

18000 18. SUGÁRVÉDELMI MÉRÕESZKÖZÖK

18100 Dózismérõk

18111 dózismérõ 1 mSv/h feletti méréshatárral db 11

18112 dózismérõ 1 mSv/h alatti méréshatárral db 16

18113 orvosi dózismérõk detektoronként és sug. minõségenként db 16

18200 Szennyezettségmérõk

18211 Szennyezettségmérõ két radionukliddal db 9

18212 Szennyezettségmérõ kettõnél több radionukliddal db 14

19000 19. ZAJSZINTMÉRÕK

19111 Zajszintmérõ db 17

19112 Integráló zajszintmérõ db 34

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6611

A díj Díjszámítási

Megnevezés Szorzószám

számjele alap

20000 20. SZERENCSEJÁTÉK CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

20110 Pénznyerõ automata I.

20111 Pénznyerõ automata I. db 14

20112 Többjátékhelyes pénznyerõ automata I. további játékhelyenként db 7

20120 Pénznyerõ automata II.

20121 Pénznyerõ automata II. db 10

20122 Többjátékhelyes pénznyerõ automata II. további játékhelyenként db 5

20130 Kaszinó eszközök

20131 Kaszinó automata db 15

20132 Rulettkerék db 40

20141 Részleges hitelesítés (IEK-, programhordozó javítása vagy számlálócsere db 7

esetén)

20151 Üzemen kívül helyezett automata IEK-ének kiolvasása, dokumentálás db 4

20160 Játékautomata

20161 Játékautomata hitelesítés db 3

20162 Többjátékhelyes játékautomata további játékhelyenként db 1

20171 Jegyzõkönyv felvétel IEK-, programhordozó javítása vagy számlálócsere db 5

esetén

20211 Többjátékhelyes automaták összeplombálása, központi kreditkulcsos rendszer db 6

vagy jackpot rendszer hitelesítés

20212 Programhordozó hitelesítés db 1

20213 Bizonyítvány módosítás (záradékolás) db 1

20214 Gyártói eredetiség igazolás kiadása db 1

21000 21. IDÕRÁFORDÍTÁS ALAPJÁN SZÁMÍTOTT DÍJAK

21111 Típusvizsgálat óra 4

21211 Használati etalon hitelesítés óra 4

21311 Használati mérõeszköz egyedi hitelesítés óra 4

21411 Használati mérõeszköz ellenõrzõ vizsgálat óra 4

21511 Hitelesítést helyettesítõ mérõeszköz-minõsítésre történõ feljogosítási eljárás óra 3

21521 Hitelesítõ laboratóriummá nyilvánítási eljárás óra 3

21531 Helyszíni szemle, helyszíni lezárás óra 4

21541 Egyéb engedélyezési eljárás óra 3

21551 Közremûködésre feljogosító eljárás óra 3

22000 22. PÓTDÍJAK

22111 Gépkocsihasználat Budapest közigazgatási területén belül (megkezdett nap) db 2

22112 Gépkocsihasználat a mérésügyi szervezet székhelyén, a város közigazgatási db 1

területén belül (megkezdett nap)

22113 Gépkocsihasználat közigazgatási régión belül (megkezdett nap) db 2

22114 Gépkocsihasználat közigazgatási régión kívül (megkezdett nap) db 5

22211 Hitelesítési bizonyítvány kiadása (a kötelezõen elõ nem írt esetekben) db 0,1

6612 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

A honvédelmi miniszter 2. §

35/2005. (IX. 15.) HM A BR. 2. számú mellékletének B) pontjában az „5. Hír-

rendelete adó-informatika-elektronika-távközlés” cím és az azt kö-

a Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen vetõ táblázat helyébe ezen rendelet 2. számú melléklete

irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek lép.

hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási

kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve

az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról 3. §

szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet, valamint

a katonák illetményérõl és illetményjellegû (1) A BR. 4. számú mellékletében az „I. BESOROLÁSI

juttatásairól, valamint a közalkalmazottak OSZTÁLY” címet követõ táblázat „ZMNE” címû oszlop-

jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet ban az „alezredes” rendfokozati sor a „vezetõ jogtanácsos”

módosításáról beosztási megnevezéssel egészül ki.

(2) A BR. 4. számú mellékletében az „I. BESOROLÁSI

A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állomá- OSZTÁLY” címet követõ táblázat „Katonai szervezetek”

nyú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény megnevezésû oszlopban a „fõhadnagy” rendfokozati sor a

287. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontjaiban kapott fel- „rep-mérnök-mûszaki z. mûhelyparancsnok, üzemeltetõ

hatalmazás alapján a következõket rendelem el: mérnök”, „MH ello. kp.-ok ellátó tiszt” beosztási megne-

vezésekkel egészül ki.

A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen (3) A BR. 4. számú mellékletében a „II. BESOROLÁSI

irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos OSZTÁLY” címet követõ táblázat „Katonai szervezetek”

és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába megnevezésû oszlopban

történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen a) a „törzszászlós” rendfokozati sor a „BKEO kidolgo-

beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló zó”, „híradó beosztott (HVKF híradó biztosítók)”, „szol-

30/2001. (XII. 27.) HM rendelet módosítása gálatvezetõ”, „kottatáros”,

b) a „zászlós” rendfokozati sor a „szólamvezetõ”,

1. § „rep-mérnök-mûszaki z. ellenõr tiszthelyettes”,

c) a „fõtörzsõrmester” rendfokozati sor a „NATO

(1) A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvet- futár”, „NATO futárkísérõ”, „NATO futár gépkocsi-

len irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatá- vezetõ”

sos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába beosztási megnevezésekkel egészül ki.

történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztások-

ban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.)

HM rendelet (a továbbiakban: BR.) 1. számú mellékleté- 4. §

nek A) pontjában a „HM, HM szervezetek” címet követõ

táblázat „V.” besorolási kategória „alezredes” rendfoko- A BR. 7. számú mellékletében a „Rövidítések jegyzé-

zati sor a „HM” oszlopban „váltásparancsnok” beosztási ke” címû táblázat a „BKEO Bélyegzõkészítõ és ellátó osz-

megnevezéssel egészül ki. tály” szövegrésszel egészül ki.

(2) A BR. 1. számú mellékletének B) pontjában a

„3. Fegyvernemek, szolgálati ágak II.” címet követõ táblá-

zat a „mérnök-mûszaki, repülõ, helikopter üzembentartó” A katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól,

címû oszlopban valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló

a) a „IV.” besorolási kategória „õrnagy” rendfokozati 3/2002. (I. 25.) HM rendelet módosítása

sor a „repülõeszköz javító központ, központparancsnok”,

„repülõeszköz javító század, századparancsnok”, 5. §

b) a „III.” besorolási kategória „százados” rendfokozati

sor a „repülõeszköz javító központ, parancsnok-helyettes, (1) A katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatá-

mûhelyparancsnok”, „repülõeszköz javító század, sairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló

parancsnok-helyettes, mûhelyparancsnok” 3/2002. (I. 25.) HM rendelet (a továbbiakban: IR.) 2. szá-

beosztási megnevezésekkel egészül ki. mú mellékletének A) pontjában a „HM, HM szervezetek”

(3) A BR. 1. számú mellékletének B) pontjában az címet követõ táblázat a „16%” sor a „HM” oszlopban „vál-

„5. Híradó-informatika-elektronika-távközlés” cím és az tásparancsnok” beosztási megnevezéssel egészül ki.

azt követõ táblázat helyébe ezen rendelet 1. számú mellék- (2) Az IR. 2. számú mellékletének B) pontjában a

lete lép. „3. Fegyvernemek, szolgálati ágak II.” címet követõ táblá-

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6613

zat a „mérnök-mûszaki, repülõ, helikopter üzembentartó” táblázat „Katonai szervezetek” címû oszlopban a „10%”

címû oszlopban sor a „rep-mérnök-mûszaki z. mûhelyparancsnok” be-

a) a „14%” sor a „repülõeszköz javító központ köz- osztási megnevezéssel egészül ki.

pontparancsnok”, „repülõeszköz javító század század-

parancsnok”,

b) a „12%” sor „repülõeszköz javító központ, parancs- Záró rendelkezések

nok-helyettes, mûhelyparancsnok”, „repülõeszköz javító

század, parancsnok-helyettes, mûhelyparancsnok” 7. §

beosztási megnevezésekkel egészül ki.

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatály-

(3) Az IR. 2. számú mellékletének B) pontjában az

ba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a BR. 2. számú mel-

„5. Híradó-informatika-elektronika-távközlés” cím és az

lékletének B) pontjában a „6. Egyéb szervek, zenészek”

azt követõ táblázat helyébe ezen rendelet 3. számú mellék-

címet követõ táblázat a „Zenész” címû oszlopban a

lete lép.

„IX.” besorolási kategória „törzszászlós” rendfokozati

sorban a „szolgálatvezetõ, kottatáros”, a „VIII.” besorolási

kategória „zászlós” rendfokozati sorban a „szólamvezetõ”

6. § beosztási megnevezés.

Az IR. 2. számú mellékletének D) pontjában a „Speciá- Juhász Ferenc s. k.,

lis elõmeneteli rend alá tartozó munkakörök” címet követõ honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 35/2005. (IX. 15.) HM rendelethez

„5. Híradó-informatika-elektronikus információvédelem

Besorolási

Rendfokozat MH Híradó Parancsnokság Híradó Informatika

kategória

VII. dandár- parancsnok

tábornok

VI. ezredes parancsnok-helyettes,

törzsfõnök (pk.h.)

V. alezredes vezetõ szervek fõnökei, ÖÁZ parancsnok, informatikai központparancs-

zászlóalj és fõközpont vezetõ szervek fõnökei, nok

parancsnok, alosztályvezetõ zászlóaljparancsnok (SZFP, LEP)

IV. õrnagy vezetõszerv fõnök helyettes, ÖÁZ és kötelék zászlóalj- informatikai központ

részlegvezetõ, alosztályveze- parancsnok-helyettes és részlegvezetõ (SZFP, LEP)

tõ-helyettes, törzsfõnök (pk.h.),

fõtiszt, ÖÁZ integrációs fõnök,

zászlóalj és fõközpont ÖÁZ részlegvezetõ

(zászlóalj szintû szervezet)

parancsnok-helyettes,

törzsfõnök (pk.h.),

fõfelügyelet parancsnok,

kiemelt rendszermérnök

6614 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

Besorolási

Rendfokozat MH Híradó Parancsnokság Híradó Informatika

kategória

III. százados részlegvezetõ-helyettes, ÖÁZ részlegvezetõ-helyettes,

beosztott tiszt, kötelék zászlóalj beosztott

központ parancsnok- tiszt,

helyettes, századparancsnok,

fõfelügyelet parancsnok- területi hírközpont (HK)

helyettes, parancsnok,

felügyelet parancsnok, híradó zászlóalj

alközpont parancsnok, információvédelmi központ

századparancsnok, parancsnok és távközlési

fõfelügyelet ügyeletesek, részlegvezetõ

rendszermérnök,

információ biztonsági tiszt

II. fõhadnagy zászlóalj szintû vezetõ szerv ÖÁZ részleg beosztott tiszt;

részlegbe beosztott tiszt, területi HK parancsnok-

alegység szintû szervezet helyettes,

részlegvezetõ, századparancsnok-helyettes,

alközpont parancsnok- 3 vagy több feltöltött azonos

helyettes, rendeltetésû szakaszból álló

alközpont beosztott tiszt, század 1. szakaszparancsnok,

századparancsnok-helyettes, híradó zászlóalj info. védelmi

3 vagy több feltöltött azonos központ parancsnok-

rendeltetésû szakasz 1. sza- helyettes és rejtjelzõ (rjt.)

kaszparancsnok, üzemeltetõ részlegvezetõ;

mérnök távközlési részleg beosztott

tiszt,

beosztott tiszttel rendelkezõ

központparancsnok

I. hadnagy híradó-informatikai ügyeletes szakaszparancsnok,

(Regionális Hálózat-felügye- központparancsnok

let),

alegység szintû szervezet

részlegvezetõ-helyettes,

szakaszparancsnok,

részleg beosztott tiszt,

tábori informatikai központ

parancsnok,

híradó tiszt,

informatikai tiszt

”

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6615

2. számú melléklet a 35/2005. (IX. 15.) HM rendelethez

„5. Híradó-informatika-elektronikus információvédelem

Besorolási

Rendfokozat MH Híradó Parancsnokság Híradó Informatika

kategória

X. fõtörzszászlós vezénylõ zászlós

IX. törzszászlós parancsnok segítõ, zászlóalj vezénylõ zászlós,

ügyviteli részleg vezetõ, ÖÁZ ügyviteli részlegvezetõ

vezetõszerv 1. számú

beosztott,

zászlóalj és fõközpont ve-

zénylõ zászlós,

vezetõ dokumentációkezelõ

VIII. zászlós vezetõszerv ügyviteli részleg század vezénylõ zászlós,

ügykezelõ, zászlóalj törzs beosztott,

vezetõszerv 2. számú beosz- kihelyezett állomással

tott, rendelkezõ HK parancsnok,

század vezénylõ zászlós, kihelyezett adócsoport-

zászlóalj és fõközpont törzs vezetõ,

beosztott, ÖÁZ ügyviteli részleg

alosztály beosztott tiszt- ügykezelõ,

helyettes, THK információvédelmi

központ parancsnokság csoportparancsnok

beosztott,

csoportparancsnok,

hálózat-felügyelõ,

rendszertechnikus,

rendszeradminisztrátor,

információvédelmi ügyeletes,

informatikai biztonsági ügye-

letes,

dokumentációkezelõ

VII. fõtörzs- szakasz tiszthelyettes, szakasz tiszthelyettes, ügykezelõ-gépíró

õrmester század törzs beosztott tiszt- század törzs beosztott

helyettes, tiszthelyettes,

csoportparancsnok helyettes, 3 vagy több tiszthelyettes

alcsoport parancsnok, állomásparancsnokkal

alközpont beosztott tiszt- rendelkezõ feltöltött azonos

helyettes, rendeltetésû kiemelt

részleg beosztott, állomásparancsnok közül

3 feltöltött azonos az 1. kiemelt állomás-

rendeltetésû raj- vagy állo- parancsnok,

más 1. rajparancsnok, információvédelmi központ-

információvédelmi állomás- ba beosztott tiszthelyettes,

parancsnok, kihelyezett állomás-,

mestertechnikus, átjátszópont-,

NATO futár, HK parancsnok kihelyezett

NATO futárkísérõ, adócsoportvezetõ-helyettes,

ügykezelõ-gépíró ügykezelõ-gépíró,

információvédelmi állomás

parancsnok

6616 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

Besorolási

Rendfokozat MH Híradó Parancsnokság Híradó Informatika

kategória

VI. törzsõrmester raj- és állomásparancsnok, raj, kiemelt központ,

alcsoport parancsnok- állomásparancsnok,

helyettes, információvédelmi központ

csoport beosztott tiszt- részlegparancsnok

helyettes,

fõtechnikus,

fõtávírász,

futár,

feldolgozó

V. õrmester raj- és állomásparancsnok rajparancsnok-helyettes,

helyettes, központ-parancsnok;

technikus, állomásparancsnok,

alcsoport és raj beosztott részlegparancsnok;

tiszthelyettes, raj, kiemelt központ,

fõkezelõ, kiemelt állomás fõkezelõ;

energetikus, futár,

áramforrás központ technikus

parancsnok

IV. szakasz-

vezetõ

III. tizedes

II. õrvezetõ

I. honvéd próbaidõt töltõ katona

”

3. számú melléklet a 35/2005. (IX. 15.) HM rendelethez

„5. Híradó-informatika-elektronikus információvédelem

Vezetõi

pótlék

MH Híradó Parancsnokság Híradó Informatika

mértéke

(%)

30 parancsnok

20 parancsnok-helyettes,

törzsfõnök (pk.h.)

16 vezetõ szervek fõnökei, ÖÁZ informatikai

zászlóalj és fõközpont parancsnok, vezetõ szervek fõnökei, központparancsnok

parancsnok, alosztályvezetõ zászlóaljparancsnok (SZFP, LEP)

14 vezetõszerv fõnök helyettes, ÖÁZ és kötelék zászlóalj informatikai

részlegvezetõ, parancsnok helyettes és törzsfõnök (pk.h.), központ

alosztályvezetõ-helyettes, ÖÁZ integrációs fõnök részlegvezetõ (SZFP, LEP)

zászlóalj és fõközpont ÖÁZ részlegvezetõ

(zászlóalj szintû szervezet)

parancsnok-helyettes,

törzsfõnök (pk.h.),

fõfelügyelet parancsnok

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6617

Vezetõi

pótlék

MH Híradó Parancsnokság Híradó Informatika

mértéke

(%)

12 részlegvezetõ helyettes, ÖÁZ részlegvezetõ-helyettes,

központ parancsnok- századparancsnok,

helyettes, területi hírközpont (HK)

fõfelügyelet parancsnok- parancsnok,

helyettes, híradó zászlóalj

felügyelet parancsnok, információvédelmi központ

alközpont parancsnok, parancsnok és távközlési részlegvezetõ

századparancsnok

10 alegység szintû szervezet területi HK

észlegvezetõ, parancsnok-helyettes,

alközpont parancsnok- századparancsnok-helyettes,

helyettes, 3 vagy több feltöltött azonos rendeltetésû

századparancsnok-helyettes, szakaszból álló század

3 vagy több feltöltött 1. szakasz-parancsnok,

azonos rendeltetésû híradó zászlóalj

szakasz információ-védelmi központ

1. szakasz-parancsnok parancsnok-helyettes és rejtjelzõ (rjt.)

részlegvezetõ;

beosztott tiszttel rendelkezõ központ-

parancsnok

5 alegység szintû szervezet szakaszparancsnok,

részlegvezetõ helyettes, központparancsnok

szakaszparancsnok,

tábori informatikai központ

parancsnok

”

Az igazságügy-miniszter 2. §

17/2005. (IX. 15.) IM

Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ ren-

rendelete delkezés lép

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú „(1) A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének a), i) és j) pontjai

tagjainak szolgálati viszonyáról szóló szerint a rendelkezési állományban lévõ ht. állomány tag-

14/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról jának szolgálati viszonyával összefüggõ szabályokat a

Vhr. határozza meg.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

(a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), c),

f) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a követke- 3. §

zõket rendelem el

Az R. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

1. § rendelkezés lép

A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú „(1) Ha a ht. állomány tagja az elõírt iskolai végzettség-

tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV. 22.) gel (szakképesítéssel) nem rendelkezik, és ez alól felmen-

IM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (5) bekezdése tést sem kapott [Vhr. 27/A. § (4) bek.], köteles azt az isko-

az alábbi i) ponttal egészül ki: lai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez szükséges

(A rendezett személyi anyagnak az alábbiakat kell tar- képzési idõ alatt a Hszt. 336. §-ának (2) bekezdése szerint

talmaznia:) megszerezni. Ezt a kötelezettséget a besorolásnál elõ kell

„i) a fizikai alkalmasságot bizonyító okiratot.” írni.”

6618 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

4. § „A szolgálati idõ megállapítása, módosítása, igazolása

(A Hszt. 326–331. §-aihoz)

Az R. 34/A. § alcíme és rendelkezése helyébe a követ-

kezõ alcím és rendelkezés lép: 43. § (1) A hivatásos állományba történõ kinevezéskor

meg kell állapítani a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdésében

„Teljesítményértékelés meghatározott szempontból beszámítható szolgálati vi-

[A Hszt. 101. §-ának (4) bekezdéséhez szony, illetve a szolgálati idõ kezdetét, és azt a kinevezési

és a 245/F. §-ához] parancsban rögzíteni kell.

(2) A Hszt. 328. §-ának (1) és (4) bekezdése szerint

34/A. § (1) A hivatásos állomány munkateljesítményé- szolgálati viszonynak minõsülõ idõket, függetlenül a köz-

nek évenkénti értékelését az állományilletékes parancsnok tük lévõ kiesés idõtartamától egybe kell számítani. A be-

által meghatározott célok és teljesítménykövetelmények számítható idõket napokban kell összeadni, és az évekre

figyelembevételével a tárgyév december 10-éig a szolgá- történõ átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni.

lati elöljáró két példányban írásban készíti el, és felterjesz- A fennmaradó töredékidõket hónap, nap pontos megjelö-

ti az állományilletékes parancsnokhoz, aki azt jóváhagyá- lésével kell kiszámítani.

sa esetén az errõl szóló záradékkal látja el. (3) A szolgálati viszonyban eltöltött idõ Hszt. 329. §-a

(2) A ht. állomány tagjáról készült teljesítményértékelés (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott 1,2-szeres

egy példányát az érintettnek át kell adni, másik példányát a számítására a Vhr.-ben rögzített és e rendelet 2. számú

személyi anyagba kell elhelyezni. A teljesítményértékelés mellékletében tételesen felsorolt szolgálati beosztások el-

megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron látása esetén kerülhet sor.

következõ minõsítés vagy szolgálati jellemzés elkészítése- (4) A (3) bekezdésben meghatározott beosztásban töl-

kor köteles figyelembe venni. tött idõket folyamatosan nyilván kell tartani, évente rögzí-

(3) Az írásbeli értékelés átadására biztosított szóbeli teni kell, és a szolgálati viszony kezdetét újólag parancs-

megbeszélésen részt kell vennie a szolgálati elöljárónak, ban meg kell állapítani.

és az értékelt kérésére a személyügyi szerv képviselõjé- (5) Minden év végén a szolgálati viszony kezdõ idõ-

nek. pontját a kedvezményesen számított szolgálati idõ alapján

(4) A végzett tevékenység értékelésének végkövetkez- újból meg kell állapítani. Az így kialakított idõpont a szol-

tetése a Hszt. 101. §-ának (4) bekezdése szerinti illetmény- gálati viszonyban töltött idõ új kezdete.”

eltérítés alapfeltétele, ugyanakkor az értékelés ténye nem

jelenti alanyi jogon az illetmény kedvezõ irányú megvál-

toztatását, illetve a nem kielégítõ színvonalú munkavégzés 7. §

sem vonja maga után kötelezõen az illetmény kedvezõtlen

irányú megváltoztatását.” (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha-

tályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az

5. § R. 40. §-ának (9) bekezdése, a 41. §-a (3) bekezdésének

utolsó mondata, a 44. §-a és annak alcíme, valamint a

(1) Az R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ 3. számú melléklete hatályát veszti.

rendelkezés lép

„40. § (1) A ht. állomány tagjának személyi anyagát a Dr. Petrétei József s. k.,

igazságügy-miniszter

szolgálati helye szerinti személyügyi szervnél az e célra

rendszeresített személyügyi anyaggyûjtõben kell kezelni,

nyilvántartani és tárolni (alapnyilvántartás).”

(2) Az R. 40. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép

(Az országos parancsnokság központi személyügyi szer-

Az igazságügy-miniszter

ve tartja nyilván és kezeli:) 18/2005. (IX. 15.) IM

„c) a bv. gazdálkodó szervezet vezetõjének és a” rendelete

(személyi anyagát.)

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú

tagjai illetményének és illetményjellegû juttatásainak

megállapításáról és folyósításáról szóló

6. § 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról

Az R. 43. § feletti alcím és a § rendelkezése helyébe a A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

következõ alcím és rendelkezés lép: szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6619

(a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) pont- [a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból (kérelem nélkül)

jában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási hoz határozatot:]

szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és il- „g) a 25 éves nyugdíjjogosultság szempontjából tényle-

letményjellegû juttatásainak megállapításáról és folyósítá- ges szolgálati idõ betöltésekor a Hszt. 182. § (8) bekezdése

sáról a következõket rendelem el: szerinti nyugdíj összegének rögzítésérõl.”

1. § 2. §

A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

tagjai illetményének és illetményjellegû juttatásainak

megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) Dr. Petrétei József s. k.,

IM rendelet 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: igazságügy-miniszter

„14. § Ha a ht. állomány tagjának a külön juttatás kifize-

tésekor a Hszt. 107. §-ának (1) bekezdése alapján csökken-

tett illetmény jár, a külön juttatás összegét a teljes illetmé-

nye alapján kell kiszámítani.”

Az igazságügy-miniszter

2. §

20/2005. (IX. 15.) IM

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. rendelete

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú

Dr. Petrétei József s. k., tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök

igazságügy-miniszter

gyakorlásáról szóló 9/2004. (III. 30.) IM rendelet

módosításáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

Az igazságügy-miniszter 342. §-a (2) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalma-

zás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos

19/2005. (IX. 15.) IM állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök

rendelete gyakorlásáról a következõket rendelem el

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú

tagjai nyugellátásának eljárási rendjérõl szóló

16/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról 1. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlá-

(a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének sáról szóló 9/2004. (III. 30.) IM rendelet mellékletének

m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-vég- 1.3. pontjában a „fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes” szö-

rehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátá- vegrész helyébe a „zászlós, tiszthelyettes” szövegrész lép.

sának eljárási rendjérõl a következõket rendelem el

1. § 2. §

A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

tagjai nyugellátásának eljárási rendjérõl szóló 16/1997.

(IV. 22.) IM rendelet 18. §-ának (1) bekezdése az alábbi Dr. Petrétei József s. k.,

g) ponttal egészül ki: igazságügy-miniszter

6620 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

„ , amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, ki-

III. rész HATÁROZATOK véve ha

– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,

– gyermekgondozási segélyben, illetve

Az Alkotmánybíróság – gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze

alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható

határozatai hatállyal – megsemmisíti.

A 109. § a következõ szöveggel marad hatályban

Az Alkotmánybíróság „109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári év-

32/2005. (IX. 15.) AB ben egyhavi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön jut-

határozata tatásra jogosult.

A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez

szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének

alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.”

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányelle-

nességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok és

bírói kezdeményezés tárgyában – dr. Kiss László és 4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Munka

dr. Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményével – Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény

meghozta a következõ 193/V. §-ának „január 1-jén” és „ , kivéve ha

– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,

határozatot: – gyermekgondozási segélyben, illetve

– gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a köz- alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható

alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör- hatállyal – megsemmisíti.

vény 68. §-ának „ , amennyiben január 1-jén közalkalma- A 193/V. § a következõ szöveggel marad hatályban

zotti jogviszonyban áll, kivéve ha: „193/V. § A munkavállaló minden naptári évben – kü-

– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, lön juttatásként – egyhavi személyi alapbérére jogosult,

– gyermekgondozási segélyben, illetve amennyiben az adott közigazgatási szervnél munka-

– gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze viszonyban áll.

alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez

hatállyal – megsemmisíti. szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ

A 68. § a következõ szöveggel marad hatályban: munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének

„68. § A közalkalmazott minden naptári évben – külön alapja a január hónapra irányadó személyi alapbér.”

juttatásként – egyhavi illetményére jogosult.

A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez 5. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a köztiszt-

szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ viselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének 49. §-ának „ , amennyiben január 1-jén közszolgálati jog-

alapja a január hónapra irányadó illetmény.” viszonyban áll, kivéve ha

– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyve- – gyermekgondozási segélyben, illetve

res szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati vi-

– gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze

szonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvénynek a Magyar

alkotmányellenes, ezért azt – hatálybalépésére visszaható

Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi

hatállyal – megsemmisíti.

végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 36. §-ával

módosított, 2004. december 31-ig hatályban volt A 49. § a következõ szöveggel marad hatályban

109. §-ában az „ , amennyiben január 1-jén szolgálati „49. § A köztisztviselõ minden naptári évben – külön

viszonyban áll” szövegrész alkotmányellenes. juttatásként – egyhavi illetményére jogosult.

Az alkotmányellenes rendelkezés a Csongrád Megyei A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez

Bíróság elõtt 2.Pf.22315/2004. szám alatt folyamatban szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ

lévõ eljárásban nem alkalmazható. munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének

alapja a január hónapra irányadó illetmény.”

3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyve-

res szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Köz-

viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 109. §-ának lönyben közzéteszi.

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6621

INDOKOLÁS geiket, de a tárgyévet követõ év január 1-jén már nem áll-

nak szolgálati viszonyban, kevesebb munkabérben része-

I. sülnek azzal szemben, akinek szolgálati viszonya a tárgy-

évet követõ hónap elsõ napján is fennáll. A jogalkotó ön-

1. Egy magánszemély indítványozó 2004. december kényesen, ésszerû indok nélkül tett különbséget az azonos

22-én, 2005. február 9-én és március 7-én benyújtott indít- szabályozási kör alá vont jogalanyok között, indokolatla-

ványában a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi nul hátrányos helyzetbe hozva a január 1-jén jogviszony-

XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) – a Magyar Köz- ban nem állókat azokkal szemben, akiknek jogviszonya az

társaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi év elsõ napján fennáll.

végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény (a továb-

biakban: Tv.) 30. § (1) bekezdésével módosított, 2004. 3. Öt munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi

február 1-jétõl hatályos – 68. §-a alkotmányellenes- szervezet részben a Tv. 28. §-a, illetve a Tv. 29. §-a és 30. §

ségének megállapítását kérte. (1) bekezdése, továbbá 36. §-a alkotmányellenessége vizs-

Érvelésének lényege szerint a Kjt.-nek ez a szabálya az gálatát és visszamenõleges hatályú megsemmisítését

Alkotmány 70/B. § (2) bekezdését sérti, mert a nyugdíjba kérte.

vonulókat érdemtelenül hátrányos helyzetbe hozza, a A Tv. 28. §-a a Munka Törvénykönyvérõl szóló

2004. második félévében felmentett közalkalmazottakat 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 193/V. §-át,

jogtalanul zárja ki a 13. havi illetménybõl. Utalt arra, hogy a Tv. 29. §-a a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi

a 13. havi illetmény munkabérnek számít, „ennek kiszámí- XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49. §-át, a 30. §

tásához nem idõpontot, hanem idõtartamot kellene tör- (1) bekezdése a Kjt. 68. §-át, a 36. § a Hszt. 109. §-át mó-

vényben feltételként kikötni”. dosította.

Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések tar-

2. A Csongrád Megyei Bíróság az Alkotmánybíróság- talma és megfogalmazása ellentétes az Alkotmány 2. §

ról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével. Az egyhavi

Abtv.) 38. §-a alapján az elõtte 2.Pf.22315/2004. szám külön juttatásra való jogosultság szerzett jognak minõsül,

alatt folyamatban lévõ eljárást felfüggesztve fordult az Al- amelyet nem lehet egyik napról a másikra lényegesen meg-

kotmánybírósághoz. változtatni. Utaltak arra, hogy a juttatás mint jogosultság a

Kérte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai- köz érdekében végzett munkából fakadó minõségen ala-

nak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény pul, ezáltal alkotmányos védelmet élvez. Azzal is érveltek,

(a továbbiakban: Hszt.) – a Tv. 36. §-ával módosított – hogy a támadott szabály sérti a hátrányos megkülönbözte-

109. §-a alkotmányellenességének megállapítását és meg- tés tilalmát [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés] és „az

semmisítését. egyenlõ munkáért egyenlõ bért” elvét [Alkotmány 70/B. §

Kezdeményezte a Hszt.-nek a Magyar Köztársaság (2) bekezdés], mert a jogszabály nyelvtani értelmezése

2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. tör- szerint a juttatás csak azoknak jár, akik 2005. január 1-jén

vény (a továbbiakban: Tvm.) 94. §-ával módosított jogviszonyban állnak.

109. §-a alkotmányellenességének vizsgálatát is. Állították, hogy a január 1-jén fennálló jogviszony,

Azzal érvelt, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés mint feltétel, többes értelmezésre ad lehetõséget, ez az

nem ad lehetõséget az idõarányos juttatásra, az egyhavi Alkotmány 2. § (1) bekezdését sérti. Megemlítették, hogy

külön juttatásra való jogosultságot illetõen méltánytalan és egy peres ügyben az eljáró bíróság arra az értelmezésre ju-

visszás helyzeteket eredményezhet, illetve eredményez. tott, hogy a 2004. évre vonatkozó egyhavi külön juttatás-

Nem derül ki egyértelmûen a jogszabályból, hogy a jogal- nak csak az 1/12 részére van jogosultság.

kotó melyik év januárjára gondolt, a tárgyév vagy a kifize- Indítványaikat az indítványok benyújtását követõen, a

tés évének januárjára. Kirívó példaként említette, hogy ér- részben megváltozott hatályos szabályozás tekintetében

telmezése szerint a jogszabály alapján nem jár juttatás tartották fenn, az eredeti indokokkal.

annak, aki a 2004-es évet végigszolgálta, de szolgálati vi- Hivatkoztak arra is, hogy a támadott szabályozás nem

szonya 2004. december 31-ével megszûnt, jár viszont határozza meg azt, hogy a január 1-jei közszolgálati jogvi-

annak, akinek szolgálati viszonya mindössze néhány na- szonyban állást melyik év vonatkozásában kell teljesíteni.

pig (pl. 2004. december 31. és 2005. január 2. között) állt Az új hatályos rendelkezés nem értelmezhetõ és ezért jog-

fenn. szerûen nem alkalmazható. Ebbõl eredõen van olyan értel-

Állította, hogy az ilyen szabályozás sérti az egyenlõ mezés, hogy a 2004. évre járó 13. havi járandóságot a költ-

munkáért egyenlõ bér alapelvét [Alkotmány 70/B. § ségvetés mintegy elkobozta.

(2) bekezdés], a fegyveres szervek hivatásos állományú

tagjai egy csoportja tekintetében diszkriminatív, s így az 4. Egy további munkavállalói érdekképviseleti és ér-

Alkotmány 70/A. §-ába ütközik. Hivatkozott arra, hogy a dekvédelmi szervezet a Kjt. 68. §-ának a 2004. február

külön juttatás munkabérnek minõsül. Azok, akik a tárgy- 1-jétõl módosított, valamint a hatályos rendelkezései

évben teljesítik szolgálati viszonyból fakadó kötelezettsé- alkotmányellenességének megállapítását kezdeményezte.

6622 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

Véleménye szerint a módosítás szövege nélkülözi az bíróság a vizsgálatot az indítványozók kérelmére az Mt., a

egyértelmûség és a világosság alapvetõ követelményét, ez Ktv., a Kjt. és a Hszt. hatályban lévõ, a Tvm. 85. §-a, 86. §

a jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdése] követelmé- (10) bekezdése, 87. § (2) bekezdése és 94. §-a által 2005.

nyét sérti. Hivatkozik arra, hogy annak a közalkalmazott- január 1-jétõl megállapított szabályai tekintetében foly-

nak, aki 2004. január 1-jétõl december 31-ig jogviszony- tatta le.

ban állt, de jogviszonya az év utolsó napján megszûnt, a

jogszabály alapján sem „nulladik” havi, sem egyéb egyha-

vi illetményt nem fizettek ki. Ezzel szemben ha egy közal- II.

kalmazott kinevezésére 2005. január 1-jén került sor, úgy

részére még január hónapban egyhavi külön juttatást fizet- 1. Az Alkotmány hivatkozott szabályai szerint

nek ki. Ezzel véleménye szerint sérül az Alkotmány „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokra-

70/B. § (2) bekezdése. tikus jogállam. (...)

4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik

5. Egy másik indítványozó szerint a Kjt. 68. §-a diszk- és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a

riminálja [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése] azokat a köz- vállalkozók érdekeit. (...)

alkalmazottakat, akiknek jogviszonya felmentéssel azért 19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsõbb államhatal-

szûnt meg 2004. év végén, mert nyugdíjasnak minõsültek. mi és népképviseleti szerve az Országgyûlés.

(2) Az Országgyûlés a népszuverenitásból eredõ jogait

6. Egy további indítványozó szintén a Kjt. 68. §-ának gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét,

vizsgálatát kezdeményezte. Elõadta, hogy a Tv. elõkészí- meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltéte-

tése során mellõzték a szakszervezetek és az érdekképvi- leit. (...)

seletek álláspontjának kikérését, ezzel sérültek az Alkot- 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén

mány 4. §-ában és 19. § (2) bekezdésében foglaltak. A tör- tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az

vény elõkészítésekor véleménye szerint megsértették a állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, neveze-

jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiak- tesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más véle-

ban: Jat.) 19–20. §-ai, 24. § (1) bekezdése, 25. § (2) bekez- mény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, szüle-

dése, 27. § c) pontja és 40. § (1) bekezdése rendelkezéseit; tési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (...)

a hatálybalépés módja, a kifizetés szabályainak és idõ- 70/B. § (...)

pontjának meghatározása sértheti a Jat. 12. § (2) és (3) be- (2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen meg-

kezdését. különböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga.

Utalt arra, hogy a támadott szabály indokolatlan és mél- (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez,

tánytalan megkülönböztetést tartalmaz, a módosítás több amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõ-

százezer közalkalmazottat fosztott meg megszerzett jogá- ségének.”

tól, egyhavi illetmény juttatásától.

2. A Tv. érintett rendelkezései a következõk

7. A Tv. 28. §-a az Mt. 193/V. §-át, a Tv. 29. §-a a Ktv. „28. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló – módosított –

49. §-át, a 30. § (1) bekezdése a Kjt. 68. §-át, a 36. § a Hszt. 1992. évi XXII. törvény 193/V. §-a helyébe a következõ

109. §-át módosította. rendelkezés lép

Az Mt., a Ktv., a Kjt. és a Hszt. ugyanezen szabályait ki- ‘193/V. § A munkavállaló minden naptári évben – kü-

egészítette a Tvm. 85. §-a, 86. § (10) bekezdése, 87. § lön juttatásként – egyhavi személyi alapbérére jogosult,

(2) bekezdése és 94. §-a. amennyiben az adott közigazgatási szervnél január 1-jén

A jelen ügyben az egyik indítvány bírói kezdeménye- munkaviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án

zés, ezért az Alkotmánybíróság a Hszt.-nek a Tv. – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az

36. §-ával módosított, 2004. december 31-ig hatályban ezt követõ elsõ munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás

volt 109. §-át is vizsgálta. mértékének alapja a január hónapra irányadó személyi

Az Alkotmánybíróság gyakorlata, hogy a vizsgálatot a alapbér.’ (...)

régi helyébe lépõ új szabályozás tekintetében akkor foly- 29. § A köztisztviselõk jogállásáról szóló – módosított –

tatja le, ha az tartalmilag a korábbival, alkotmányjogi 1992. évi XXIII. törvény 49. §-a helyébe a következõ ren-

szempontból azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkot- delkezés lép

mányossági probléma. ‘49. § A köztisztviselõ minden naptári évben – külön

A jelen esetben azt lehet megállapítani, hogy – miként juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben

azt az indítványozók maguk is kifejezetten állították – a január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll. A juttatás ki-

Tvm. szabályainak hatálybalépésével, az eredetileg táma- fizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy

dott szabályok bizonyos mértékû kiegészülésével az indít- vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon –

ványokban eredetileg felvetett alkotmányossági probléma kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hó-

az új szabályokban azonos maradt, ezért az Alkotmány- napra irányadó illetmény.’ (...)

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6623

30. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módo- A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez

sított – 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ

68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének

‘68. § A közalkalmazott minden naptári évben – külön alapja a január hónapra irányadó illetmény.”

juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben A Hszt. szerint

január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll. A juttatás „109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári

kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra évben egyhavi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön

vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munka- juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati

napon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a viszonyban áll, kivéve ha

január hónapra irányadó illetmény.’ (...) – 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,

36. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai- – gyermekgondozási segélyben, illetve

nak szolgálati viszonyáról szóló – módosított – 1996. évi – gyermekgondozási díjban részesül.

XLIII. törvény 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez

lép: szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ

‘109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári évben munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének

egyhavi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön juttatásra alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.”

jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban

áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez

szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ III.

munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének

alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.’ ” Az indítványok és a bírói kezdeményezés megalapo-

zottak.

3. A vizsgált, a Tvm. 85. §-a, 86. § (10) bekezdése, 1. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jogszabálynak

87. § (2) bekezdése és 94. §-a által megállapított, az indít- (valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközének) az

vány elbírálásakor hatályos szabályok az alábbiak: Alkotmánnyal kapcsolatos értelmezésére terjed ki; ez

Az Mt. szerint: szükségszerû a jogszabály alkotmányellenességének vizs-

„193/V. § A munkavállaló minden naptári évben – kü- gálata során [38/1993. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1993,

lön juttatásként – egyhavi személyi alapbérére jogosult, 256, 266.; 31/1993. (V. 21.) AB határozat, ABH 1993,

amennyiben az adott közigazgatási szervnél január 1-jén 242, 243.; 27/1995. (V. 15.) AB határozat, ABH 1995,

munkaviszonyban áll, kivéve ha: 129, 132–133.].

– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján az Mt.

– gyermekgondozási segélyben, illetve 193/V. §-ának, a Ktv. 49. §-ának, a Kjt. 68. §-ának és a

– gyermekgondozási díjban részesül. Hszt. 109. §-ának a Tv. 28., 29. §-a, 30. § (1) bekezdése és

A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez 36. §-a által módosított, a Tvm. 85. §-a, 86. § (10) bekez-

szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ dése, 87. § (2) bekezdése és 94. §-a által kiegészített szabá-

munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének lyait vizsgálta.

alapja a január hónapra irányadó személyi alapbér.” Megállapította, hogy a Tv., a Tvm. és módosító rendel-

A Ktv. szerint: kezéseik révén a különbözõ, munka végzésére irányuló

„49. § A köztisztviselõ minden naptári évben – külön jogviszonyokról szóló szabályok egységesek abban, hogy

juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben külön juttatásról rendelkeznek és azt több feltételhez

január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll, kivéve ha: kötik.

Ezek között egységesen szerepel az a feltétel, hogy – bi-

– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,

zonyos kivételekkel – az a személy jogosult külön juttatás-

– gyermekgondozási segélyben, illetve

ra, aki „január 1-jén” szolgálati viszonyban, közalkalma-

– gyermekgondozási díjban részesül. zotti vagy köztisztviselõi jogviszonyban, közigazgatási

A juttatás kifizetésérõl január 16-án – amennyiben ez szervnél munkaviszonyban áll.

szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ A támadott jogszabályoknak ezt a rendelkezését vala-

munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének mennyi indítványozó olyan megkülönböztetésnek tartja,

alapja a január hónapra irányadó illetmény.” amely ellentétes az Alkotmányban foglalt diszkriminá-

A Kjt. szerint: ció-tilalommal.

„68. § A közalkalmazott minden naptári évben – külön Az Alkotmánybíróság ezért elsõként ennek a rendelke-

juttatásként – egyhavi illetményére jogosult, amennyiben zésnek az alkotmányellenességét vizsgálta, az Alkotmány

január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll, kivéve ha: 70/A. § (1) bekezdése és 70/B. § (2) bekezdése tükrében.

– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,

– gyermekgondozási segélyben, illetve 2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében „[a]z

– gyermekgondozási díjban részesül. Alkotmány 70/B. §-a ... helyes értelme szerint az általános

6624 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

diszkrimináció-tilalmat megfogalmazó 70/A. §-nak a az Alkotmányból. Más megfogalmazásban ez azt jelenti,

munka világára vonatkoztatott konkretizálása” hogy teljes hiánya nem jelentené az Alkotmány 70/B. §-a

(137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 459.). (2)–(3) bekezdésének sérelmét, de nem sérti ezt a szabályt

Az Alkotmánybíróság már több határozatban értelmez- az sem, ha a törvényhozó bevezet, illetve fenntart ilyen jut-

te az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt tilalom alkotmányos tatást.

tartalmát, az emberi méltósághoz való joggal [Alkotmány Ebbõl azonban nem következik az, hogy a juttatásról, ha

54. § (1) bekezdés] is összefüggésben. a törvényhozó bevezeti, teljes mértékben szabad belátása

Megállapította, hogy „a jognak mindenkit egyenlõként szerint rendelkezhet.

(egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az A törvényhozó általában szabadon döntheti el azt, hogy

emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisz- valamely juttatásról milyen feltételek szerint, milyen mér-

telettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos tékben rendelkezik, vagy melyeket von meg a jövõre néz-

mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és a ve. Ennek során azonban nem járhat el önkényesen, azaz

kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.” az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos

[9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. tisztelettel és körültekintéssel, az esetleg eltérõ egyéni

Rámutatott arra is, hogy „az alapjognak nem minõsülõ szempontok megfelelõ figyelembevételével kell eljárnia.

egyéb jogra vonatkozó, személyek közötti hátrányos meg- Sem a juttatások törvényi feltételeit, sem megvonásuk

különböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége szabályait illetõen nem sérülhet az egyenlõ elbánás alkot-

akkor állapítható meg, ha a sérelem összefüggésben áll va- mányos elve, a szabályozás nem tartalmazhat hátrányos

lamely alapjoggal, végsõ soron az emberi méltóság általá- megkülönböztetést.

nos személyiségi jogával és a megkülönböztetésnek, Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint személyek kö-

illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint zötti, alkotmánysértõ hátrányos megkülönböztetés akkor

ésszerû indoka, vagyis önkényes.” [35/1994. (VI. 24.) AB állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsopor-

határozat, ABH 1994, 197, 200.]. tot más, azonos helyzetben lévõ személyekkel vagy cso-

Az Alkotmánybíróság ezeket a megállapításokat irány- porttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb

adónak tekintette a jelen ügy elbírálásánál is. módon [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 78.;

32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 162.;

3. A foglalkoztatottaknak azokat az igényeit, amelyek 43/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 744, 745.].

különféle juttatásokra vonatkozhatnak, meghatározhatja A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, „ha a jog-

törvény, törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály, szabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba

üzemi vagy ágazati (alágazati) kollektív szerzõdés, a hiva- tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között

tali szervezet vezetõjének rendelkezése, továbbá a felek tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka

megállapodása is. lenne” (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.).

A különféle juttatások különféle jogi alapokon nyugod- Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében ugyanak-

hatnak. kor az eltérõ ismérvek ellenére történt homogén csoport-

Hasonlóan ahhoz, mint amikor példának okáért kollek- képzéssel is sérülhet az egyenlõ méltóságú személyként

tív szerzõdés vagy a felek megállapodása rendelkezik va- kezelés alkotmányos követelménye [lásd pl.: 22/1996.

lamely külön juttatásról, és ennek feltételeit bíróság elõtt (VI. 25.) AB határozat, ABH 1996, 89, 96.].

vitássá lehet tenni pl. az egyenlõ bánásmód követelménye Alkotmányellenességhez eszerint nem csak az vezet, ha

sérelmére hivatkozva, az Alkotmánybíróság elõtt az adott szabályozási koncepción belül valamely (azonos

Alkotmány valamely szabályának sérelmét lehet állítani a helyzetben lévõ) csoportra – alkotmányos indok nélkül –

törvényben vagy ennek alapján jogszabályban megjelenõ eltérõ szabályozás vonatkozik, hanem hátrányos meg-

juttatások egyes feltételeit illetõen. különböztetés az is, ha az adott szabályozási koncepció

Az, hogy a törvényhozó a béren kívül milyen juttatáso- alkotmányossági szempontból lényegesen eltérõ helyzet-

kat szabályoz, általában alapjognak nem minõsülõ egyéb ben lévõ csoportokra azonosan vonatkozik, vagyis e körül-

jogra vonatkozik, ekként általánosságban a törvényhozó ményt figyelmen kívül hagyja. Ha az ilyen hátrányokozás-

szabadságába tartozó kérdés. A szabályozás tartalmi kor- nak nem ismerhetõ fel a tárgyilagos mérlegelés szerint

látját jelenti viszont a diszkrimináció-tilalom és az emberi való ésszerû indoka – tehát önkényes –, alkotmányelle-

méltósághoz való általános személyiségi jog, az egyenlõ nesség állapítható meg [6/1997. (II. 7.) AB határozat,

méltóságú személyként való kezelés alkotmányos követel- ABH 1997, 67, 69.].

ménye. A Tv., a Tvm. és módosító rendelkezéseik a külön jutta-

A hatályos rendelkezések a most vizsgált juttatást „kü- tást a korábban hatályban volttól eltérõen szabályozzák. A

lön juttatásnak” nevezik. külön juttatásra való jogosultságot feltételekhez kötik és

Ezek a szabályok olyan igényt alapoznak meg, amely- kizáró okokat is meghatároznak. Ahhoz, hogy az érintett

nek törvényi szabályozása nem következik kényszerítõen személy a külön juttatásban részesüljön, a törvényi feltéte-

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6625

leknek – ideértve a kizáró okok hiányát – együttesen kell lyen foglalkoztatási érdek, szakmai csoportképzõ szem-

fennállniuk. pont, a foglalkoztatott tulajdonsága vagy képessége, vagy

A támadott szabályok szerint a foglalkoztatott „minden más ésszerû indok.

naptári évben” jogosult a külön juttatásra. Annak a megkülönböztetésnek, amely a foglalkoztatot-

A vizsgált esetben valamennyi érintett személyre takat a fennálló jogviszonyuk alapján megilletõ juttatást

egyenlõen vonatkozik a törvénynek az a szabálya is, amely lényeges tartalma szerint csupán ahhoz a feltételhez köti,

a külön juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy az érintett hogy a jogviszony meghatározott napon fennáll-e, tárgyi-

személy „január 1-jén” szolgálati viszonyban, közalkal- lagos mérlegelés szerint nincs ésszerû indoka.

mazotti vagy köztisztviselõi jogviszonyban, közigazgatási Az ilyen megkülönböztetés önkényes, ezért – az Alkot-

szervnél munkaviszonyban áll. mány 70/A. § (1) bekezdésébe való ütközése miatt – alkot-

Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a törvények sze- mányellenes.

rint homogén csoport tagjaként kezelt egyes személyek Az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (4) bekezdése

ténylegesen eltérõ ismérvekkel jellemezhetõk attól füg- alapján, a bírói kezdeményezésre rendelkezett az alkot-

gõen, hogy a csoporton belüli, érintett személyek jog- mányellenes jogszabály konkrét esetben való alkalmazha-

viszonya mikor keletkezett, illetve milyen tartamban állt tóságáról és kimondta, hogy az a Csongrád Megyei Bíró-

vagy áll fenn a „naptári évben”. ság elõtt a 2.Pf.22315/2004. szám alatt folyamatban lévõ

A vizsgált rendelkezésekbõl következik, hogy – a sza- eljárásban nem alkalmazható.

bályozási koncepció lényeges eleme szerint – a külön jut-

tatásra való jogosultságnál annak a körülménynek van 4. A Kjt., a Hszt. és a Ktv. kezdettõl fogva (1992. július

döntõ szerepe, hogy a foglalkoztatási viszony a kifogásolt 1-jétõl, illetve a Hszt. 1996. szeptember 1-jétõl) tartalmaz

rendelkezésekben meghatározott napon (január 1-jén) „tizenharmadik havi fizetésként” emlegett külön juttatásra

fennáll-e, illetve a kizáró okok hiánya – szintén erre a kivá- jogosító rendelkezéseket.

lasztott egyetlen napra vonatkoztatva – megállapítható-e.

E szabályokat – lényeges tartalmuk szerint – az jelle-

A külön juttatásra való jogosultságot megalapozhatja az

mezte 2004. február 1-jéig, hogy

a körülmény, hogy az érintett személy január 1-jén a tör-

– minden naptári évben,

vényben meghatározott jogviszonyban áll, és vele szem-

ben kizáró ok nem áll fenn – anélkül, hogy vizsgálandó – a legalább egyhavi illetményt, távolléti díjat,

volna, a jogviszony mikor keletkezett, fennmaradt-e vagy – a tárgyév végén, illetve azt követõen kellett kifizetni,

megszûnik-e a „naptári évben”. – mégpedig a jogviszonyban töltött teljes naptári hóna-

Ugyanakkor a külön juttatást – noha az nem minõsül pok után, idõarányosan.

„bér”-nek az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdése értelmében A Tv. e szabályokon úgy változtatott, hogy 2004. feb-

– a hatályos jogszabály nemcsak a munka végzésére irá- ruár 1-jét követõen az a személy jogosult minden naptári

nyuló egyes jogviszonyoknak a fennállásához köti, hanem évben külön juttatásra, aki „január 1-jén” szolgálati

bizonyos fokig mégis jelentõséget tulajdonít a tényleges viszonyban, közalkalmazotti vagy köztisztviselõi jogvi-

munkavégzésnek is. Ez a kizáró okokból – amelyek a szonyban, közigazgatási szervnél munkaviszonyban áll.

viszonylag hosszabb tartamú fizetés nélküli szabadság Az új szabályozásban szerepel az is, hogy a juttatás kifi-

egyes eseteihez kötõdnek – következik. (A 2004. január zetésérõl január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy

31-ig hatályban volt szabályozás szerint nem számított a vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon –

külön juttatásra jogot adó idõnek a bármilyen jogcímen kell rendelkezni, továbbá a juttatás mértékének alapja a

igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes ideje.) „január hónapra” irányadó illetmény.

Alkotmányossági szempontból az elõbb említett szemé- A Tv. javaslatához benyújtott indokolás kimondja,

lyektõl ezért lényegesen eltérõ helyzetben vannak azok, hogy ezt a módosítást „a közszféra illetménytörvényei

akiknek jogviszonya a „naptári évben” szinte teljes egé- 13. havi külön juttatásra vonatkozó szabályainak egysége-

szében vagy annak túlnyomó részében fennállt, de éppen sítése indokolja. A juttatást a tárgyévet követõen január

„január 1-jén” viszont nem; ezeket a személyeket a szabá- 16-án kell kifizetni. A juttatás mértékét a január havi sze-

lyozás a juttatásból kizárja. mélyi alapbér alapján kell megállapítani.” Miként arra a

Hátrányos helyzetbe kerülnek azokhoz képest, akik beadványok egy részében utalnak, a módosítással a tör-

vagy csak a törvényben meghatározott napon (január vényhozó feltehetõ szándéka a kifizetés idõpontjának egy-

1-jén), vagy azon a napon is jogviszonyban állnak, de a séges meghatározása volt, a közszférában foglalkoztatott

„naptári évben” esetleg csak kisebb tartamban vagy egyál- valamennyi személy tekintetében. Ezt az értelmezést erõ-

talán nem. síti a kormányzati létszámcsökkentésrõl szóló 1106/2003.

Ebben a megkülönböztetésben – amely az alkotmányos- (X. 31.) Korm. határozat is, amelynek 2. pontja értelmében

sági szempontból lényegesen eltérõ helyzetben lévõ cso- azzal számolnak, hogy 2004. évben a munkáltatót terheli

portokra azonos feltételt ír elõ – nem ismerhetõ fel semmi- egyebek között a 13. havi külön juttatás idõarányos része.

6626 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

A törvényhozó azonban nem szüntette meg az 1992., A 2004. február 1-je elõtti és utáni szabályozás egysé-

illetve 1996. óta fennálló külön juttatást, ilyen szándékra a ges abban, hogy a törvények szerint az érintett személyek

törvényjavaslat indokolásából sem lehet következtetni. „minden naptári évben” jogosultak egyhavi juttatásra. Az

Mégis, a 2004. február 1-je elõtt hatályban volt rendel- ismertetett rendelkezések következtében mégis van olyan

kezések és a 2004. január 1-jét követõen, év közben, feb- naptári év, amelyre ez az elõírás – az új szabályok hatály-

ruár 1-jén hatályba lépõ szabályok együttes hatásaként – a baléptetési ideje és a juttatás megváltozott feltételrendsze-

13. havi külön juttatás úgynevezett „0” havi fizetéssé át- re együttes hatásaként – nem érvényesülhet.

alakítása következtében – a 2004-es naptári évre esõ jutta- Ennek oka az, hogy a 2003. november 24-én kihirdetett

tástól azok, akiknek jogviszonya 2004. december 31-ig törvény olyan naphoz (január 1-jéhez) kötötte a külön jut-

bármely okból (pl. felmentéssel, mert az illetõ személy tatást, amely e módosítás hatálybalépése napját (február

nyugdíjasnak minõsült) megszûnt, elestek. 1-jét) megelõzi.

Az érintettek a megváltozott szabályozásról a Tv. kihir- A külön juttatás új feltételeire való ilyen áttérésre, ami-

detését, 2003. november 24-ét követõen, elvileg már tudo- kor a régi szabályok szerint már nem, az újak szerint pedig

mást szerezhettek. Az elsõ indítvány mégis 2004. decem- még nem jogosultak az érintett személyek a változatlanul

ber 22-én érkezett az Alkotmánybíróságra. A beadványok- „minden naptári évben” õket megilletõ külön juttatásra

ból kiderül, hogy szinte valamennyi indítványozó úgy vé- (mert jogviszonyuk év közben szûnik meg), nincsen elfo-

lekedett, hogy a módosítást követõen is 2004. évre az érin- gadható ésszerû indok; az ilyen szabályozás hátrányos

tettek változatlanul egy havi külön juttatásra jogosultak megkülönböztetést jelent, sérti az Alkotmány 70/A. §

azzal, hogy a kifizetés történik január hónapban. Az indít- (1) bekezdését.

ványokra jórészt az a körülmény adott okot, hogy ez a

bizakodás a foglalkoztatók által követett gyakorlat szerint

5. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata sze-

utóbb alaptalannak bizonyult. [A beadványok és mellékle-

rint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak

teik tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy a feb-

egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõ-

ruár 1-jéig hatályban volt szabályok alapján rendszerint

nek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további

csak a külön juttatás idõarányos (a 2004. január hónapra

alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét – a már meg-

esõ), 1/12-ed részét fizették ki általában a foglalkoztatók.]

semmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben –

Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az alap- érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat,

jognak nem minõsülõ egyéb jogra vonatkozó, személyek ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH

közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997,

alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a sérelem 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000,

összefüggésben áll valamely alapjoggal, végsõ soron az 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000,

emberi méltóság általános személyiségi jogával és a meg- 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000,

különböztetésnek, illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos 193, 200.]

mérlegelés szerint ésszerû indoka, vagyis önkényes

Mivel az Alkotmánybíróság a vizsgált szövegrészeket

[35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 200.].

az Alkotmány diszkriminációt tiltó rendelkezésébe ütkö-

Az Alkotmánybíróság ezért vizsgálta azt is az Alkot- zõnek minõsítette, ezért a külön juttatásra vonatkozó sza-

mány 70/A. § (1) bekezdése tükrében, hogy annak, a vizs- bályozásnak az Alkotmány többi, az indítványokban hi-

gált jogszabályokban megjelenõ korlátozásnak, amely ah- vatkozott rendelkezésével való ellentétét nem vizsgálta.

hoz vezetett, hogy a 2004. évre mint tárgyévre esõ juttatás-

tól a foglalkoztatottak meghatározott csoportja elesett,

van-e tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerû oka. 6. Az Abtv. 40. §-a szerint ha az Alkotmánybíróság a

A jelen esetben jelentõsége van annak, hogy a tör- jogszabály, illetõleg az állami irányítás egyéb jogi eszkö-

vényhozó a külön juttatást nem szüntette meg általános jel- zének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt

leggel, s nem is csupán a kifizetések elhalasztásáról vagy a vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy

kifizetés idõpontjának egységesítésérõl van szó. részben megsemmisíti.

Igaz ugyan, hogy a fentebb kifejtettek szerint nincs a A 43. § (4) bekezdés feljogosítja az Alkotmánybírósá-

törvényhozónak kötelezettsége bevezetni, vagy fenntarta- got arra, hogy az Abtv.-ben szereplõ idõponttól eltérõen

ni külön juttatásra vonatkozó szabályozást, és nem tilos a határozza meg az alkotmányellenes jogszabály hatályon

külön juttatásra vonatkozó szabályok átalakítása sem, de kívül helyezését vagy konkrét esetben történõ alkalmazha-

ha az átalakításra – a juttatás fenntartása mellett – mégis tóságát, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdemé-

sor kerül, akkor annak módja akkor alkotmányos az egyen- nyezõ különösen fontos érdeke indokolja.

lõ méltóságú személyként való kezelés követelményébõl Öt munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi

következõen, ha a szabályozásnál tekintettel vannak azok- szervezet a Tv.-vel beiktatott alkotmányellenes rendelke-

ra, akiknek a változtatás – akár egy átmeneti idõben, a régi zések visszamenõleges hatályú megsemmisítését kérte.

rendszerrõl az újra való áttérés alatt – súlyos hátrányt Az Mt., a Ktv., a Kjt. és a Hszt. hatályban lévõ vizsgált

okoz, alkotmányosan elfogadható indok nélkül. rendelkezéseit 2005. január 1-jétõl a Tvm. 85. §-a, 86. §

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6627

(10) bekezdése, 87. § (2) bekezdése és 94. §-a állapította megállapított külön juttatás hogyan érvényesíthetõ egész-

meg. ben vagy részben.

Az Alkotmánybíróság számos esetben és formában élt

az ex tunc vagy pro futuro hatályvesztés kimondásával, ha 9. Az Alkotmánybíróság a közzétételrõl az Abtv. 41. §

ennek indokai fennálltak. szerint határozott.

A jelen esetben az Alkotmánybíróság a jogbiztonság ér-

dekében, illetve az eljárást kezdeményezõk különösen Dr. Holló András s. k.,

fontos érdeke alapján az Abtv. 43. § (4) bekezdésében fog- az Alkotmánybíróság elnöke

lalt kivételes jogosultságát gyakorolta, a vizsgált rendelke-

zések hatálybalépésükre, 2005. január 1-jére visszaható Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,

hatályú hatályvesztését mondta ki. alkotmánybíró alkotmánybíró

Megsemmisítette a 30 napnál hosszabb fizetés nélküli

Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,

szabadságra, a gyermekgondozási segélyre, illetve gyer-

alkotmánybíró alkotmánybíró

mekgondozási díjra vonatkozó, kivételeket meghatározó

szabályokat is, mert hatályban maradásuk esetén, a jelen-

Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,

legi szövegkörnyezetben feltétlen kizáró okokat jeleníte- alkotmánybíró alkotmánybíró

nének meg: nem lehet tudni, hogy a szóban lévõ kizáró

okok fennállását melyik idõpontban kellene vizsgálni, Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

illetve a kizáró okok alapjául szolgáló egyes idõtartamok- elõadó alkotmánybíró

nak (a gyermekgondozási segélyre, illetve gyermekgondo-

zási díjra vonatkozóknak) a naptári évben milyen mérték- Alkotmánybírósági ügyszám: 1208/B/2004.

ben kell fennállnia.

7. Az Abtv. 40. §-a értelmében, ha az Alkotmánybíró- Dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye

ság a jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, azt

teljesen vagy részben megsemmisíti. Az elbírált esetben a Nem értek egyet a határozat rendelkezõ részével, állás-

törvények támadott szabályainak részleges megsemmisí- pontom szerint ugyanis az Alkotmánybíróság az Alkot-

tése a szövegösszefüggésekre, a jogszabályoknak a gya- mány 70/A. § (1) bekezdése sérelmére tekintettel nem álla-

korlatban való alkalmazhatósága szempontjaira is figye- píthatta volna meg az Mt.-nek, a Ktv.-nek, a Kjt.-nek és a

lemmel lehetséges volt. Hszt.-nek a Tv.-vel és a Tvm.-mel módosított ún. külön

Az Alkotmánybíróság tekintettel volt arra, hogy a vizs- juttatásra vonatkozó rendelkezéseinek az alkotmányelle-

gált rendelkezések teljes egészben való megsemmisítése nességét.

az alkotmányellenessé nyilvánítottnál hátrányosabb hely-

zetet eredményezhetne. 1. A külön juttatásra való jogosultság feltételrendsze-

Ezért az Alkotmánybíróság csak az alkotmányellenes rének átalakítása

szövegrészeket semmisítette meg, a rendelkezõ részben A külön juttatásra való jogosultság feltételrendszerének

foglaltak szerint. A megsemmisítés nem érinti azoknak a átalakítása a jogosulti kör, a juttatás mértéke és a kifizetés

jogait, akik számára 2005-ben a külön juttatást kifizették. idõpontja tekintetében hozott változásokat.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi: ha a külön juttatásra A 2004. február 1-jétõl hatályos rendelkezések a külön

való jogosultságnál a törvényhozó jelentõséget kíván tu- juttatásra a naptári év elsõ napján jogviszonyban állókat

lajdonítani a tárgyévi munkavégzési kötelezettség idõtar- jogosítják (ez 2005. január 1-jétõl sem változott, csupán

tamának, alkotmányossági szempontból nem kifogásolha- kiegészült az e napon – különbözõ okokból – éppen

tó az, ha – hasonlóan a hatályban volt szabályozáshoz – hosszabb idõtartamú fizetés nélküli szabadságukat töltõ

arányosítás mellett a jövõben sem számít a külön juttatásra foglalkoztatottakra írt kizáró feltételekkel), s egységesen a

jogot adó idõnek a bármilyen jogcímen igénybe vett fize- teljes egy havi személyi alapbérnek, illetve illetménynek,

tés nélküli szabadság teljes ideje. távolléti díjnak megfelelõ összegre. A korábbi szabályok

ezzel szemben a jogosultságot a jogviszony tárgyévben

való fennállása és a munkavégzési kötelezettség teljesítése

8. Az Alkotmánybíróság számos határozatban kifejtet- különbözõ idõtartamaira tekintettel határozták meg úgy,

te, hogy valamely tényállás és a jogszabály egymásra vo- hogy bizonyos idõtartamok csak a juttatás egy részének ki-

natkoztatása, ezzel kapcsolatban a jogszabály értelmezése fizetésére teremtettek alapot. (Ezen felül a fegyveres szer-

a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. vek hivatásos állományú tagjai esetében a korábbi szabá-

Ennek megfelelõen az Alkotmánybíróságnak nincs ha- lyozás a mérték tekintetében lehetõvé tette a pozitív irány-

tásköre arra, hogy az indítványokra okot adó egyes konk- ba való eltérést, amit az új szabályozás megszüntetett.)

rét esetek történeti tényállására nézve a jogszabályok ön- Egyetértek a többségi határozat megállapításával, hogy

álló értelmezésével eldöntse: a Tv. és a Tvm. szabályaival a vizsgált juttatás „nem minõsül ‘bér’-nek az Alkotmány

6628 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

70/B. § (2) bekezdése értelmében”. A külön juttatás való- tak. A többségi határozat szerint tehát az alkotmánysértõ

ban nem tekinthetõ a mindennapi létfenntartás érdekében különbségtétel azáltal valósul meg, hogy a valamennyi

végzett munkáért járó rendszeres ellenszolgáltatásnak, „érintett” jogalanyra azonosan vonatkozó szabályok az

rendeltetése az, hogy a költségvetési szférában létesített utóbbi csoportba tartozó jogalanyokat a külön juttatásból

munkavégzésre irányuló jogviszonyok foglalkoztatottak kizárják.

általi fenntartását – általában a tényleges munkavégzés tel- Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar

jesítését is figyelembe véve – viszonylag rövidebb idõsza- Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden sze-

konként (évente) honorálja. Így van ez akkor is, ha a tör- mély számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat,

vényhozó – némiképpen szerencsétlen megoldást választ- bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,

va – a 2004. február 1-jétõl hatályos rendelkezésekkel a nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy

jogviszonyoknak már a naptári év egyetlen napján való társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb hely-

fennállását is juttatásra jogosító idõként szabályozta. A je- zet szerinti különbségtétel nélkül.

len ügyben vizsgált törvények olyan, munkabéren felül

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány e rendelkezését a

biztosított külön juttatásról rendelkeznek, amelynek célja,

jogegyenlõség általános elvét megfogalmazó alkotmányi

hogy vonzóbbá tegye a közszférában való munkavállalást,

követelményként értelmezte. A megkülönböztetés tilalma

s ezen foglalkoztatotti kör „megtartását” is szolgálja. Az

arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként

anyagi megbecsülésnek ez a költségvetési szférában való

(egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az

munkavállalást ösztönzõ, jutalom-jellegû formája ex gra-

emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisz-

tia juttatás, amelyre senkinek nincs Alkotmányból fakadó

telettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos

alanyi joga, így – ahogyan arra az Alkotmány 70/B. §

mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és a

(2)–(3) bekezdésével összefüggésben a többségi határozat

kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.

is utal – önmagában az sem jelent alkotmányossági problé-

Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában ez utóbbi kör-

mát, ha a törvényhozó a juttatást teljes egészében elvonja.

ben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti

A jogalkotó szabadon dönthet a juttatásról, az arra jogosul-

megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerû in-

takról, a juttatás módjáról és rendszerességérõl is. Mind-

dok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá

ezek megállapításakor a jogalkotót széles körû mérlegelési

vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat,

jog illeti meg, amelynek korlátja az Alkotmány 54. §

ABH 1990. 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH

(1) bekezdésében foglalt egyenlõ méltóság szabályának az

1990. 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH

Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésén keresztül az egész jog-

1992. 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat,

rendszerben érvényesítendõ követelménye.

ABH 1994. 197, 203–204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határo-

zat, ABH 1997. 130, 138–140.; 39/1999. (XII. 21.) AB ha-

2. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése sérelmére ala- tározat, ABH 1999. 325, 342–344.; 39/2001. (X. 19.) AB

pozott alkotmányellenesség határozat, ABH 2001. 691, 696.]

Jelen esetben a jogalkotó a juttatásra (a „plusz” egy havi Megítélésem szerint a törvényhozó a külön juttatás fel-

személyi alapbérre, illetményre, távolléti díjra) való jogo- tételrendszerének módosítása során az azonos helyzetben

sultság feltételeit, annak mértékét és kifizetésének idõ- lévõ jogalanyok között semmilyen különbséget nem tett.

pontját változtatta meg. Alkotmánybírósági vizsgálat tár- A jelen ügyben vizsgált normák azonos helyzetben lévõ

gya lehet, hogy ezeknek az új feltételeknek bevezetésekor alanyai a közigazgatási szervnél munkaviszonyban álló

a jogalkotó elegendõ idõt biztosított-e a norma címzettjei munkavállalók, továbbá a közalkalmazottak, valamint a

számára a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. köztisztviselõk és a szolgálati jogviszonyban állók. Ezek

A felkészülési idõ rövidségével kapcsolatban azonban az az alkalmazotti körök külön-külön alkotnak csoportot, a

indítványozók semmilyen kifogást nem fogalmaztak meg, különbözõ alkalmazotti csoportokon belüli jogalanyokra

és az Alkotmánybíróság sem emiatt, hanem az Alkotmány pedig azonosan vonatkozik a támadott törvényekben fog-

70/A. § (1) bekezdésének a sérelme miatt állapított meg al- lalt azon szabály, hogy a naptári évben akkor jogosultak

kotmánysértést. külön juttatásra, ha a jogviszonyuk január 1-jén fennáll.

A határozat szerint a támadott szabályok alkotmányos- (Egységesen vonatkoznak továbbá az azonos szabályozási

sági szempontból lényegesen eltérõ helyzetben lévõ cso- kör alá vont jogalanyokra a 2005. január 1-jétõl beiktatott

portokra azonosan vonatkoznak, az e csoportokba tartozó kizáró feltételek is.) A jogosultságot a jogviszony január

jogalanyok eltérõ helyzetét a jogalkotó figyelmen kívül 1-jén való fennállásához kötõ rendelkezés a norma minden

hagyta, s ezáltal sérült a hátrányos megkülönböztetést címzettje számára ismert volt a jogszabály 2003. novem-

tilalmazó alkotmányi rendelkezés. A határozat érvelése ber 24-ei kihirdetését követõen. A közigazgatási szervek-

alapján az alkotmányossági szempontból lényegesen elté- nél munkaviszonyban álló munkavállalók, továbbá a köz-

rõ helyzetben lévõ jogalanyokból álló egyik csoportot a alkalmazottak, valamint a köztisztviselõk és a szolgálati

csak január 1-jén és a teljes naptári évnél rövidebb idõtar- jogviszonyban állók is elõre láthatták annak következmé-

tamban, de január 1-jén is jogviszonyban álló foglalkozta- nyeit, ha jogviszonyuk a közigazgatási szervnél 2005. ja-

tottak alkotják. A másik csoport tagjai pedig a január 1-je nuár 1-je elõtt megszûnik.

kivételével a naptári évben szinte teljes egészében, vagy Minden olyan esetben, amikor a jogalkotó egy juttatásra

túlnyomó részében fennálló jogviszonyú foglalkoztatot- való jogosultság vonatkozásában új feltételeket állapít

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6629

meg és a juttatás rendszerét átalakítja, elkerülhetetlen, tatások tekintetében kell alkalmazni, de nem rendelkezett

hogy egyes jogalanyok – a korábbiakhoz képest – kedve- így. A 2004. február 1-jén hatályba lépett, kifejezetten

zõbb, mások kedvezõtlenebb helyzetbe kerülnek, ez azon- visszamenõleges alkalmazást elõ nem író törvényi rendel-

ban nem jelent feltétlenül alkotmányellenes különbségté- kezések esetében ezért fel sem merül, hogy azok 2004. ja-

telt. A diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy vala- nuár 1-jétõl kerüljenek alkalmazásra.

mely ex gratia jogosultság szabályozásának megváltozta- Egyetértek a többségi határozattal abban, hogy nem

tása bizonyos jogalanyokra nézve ne járhatna hátránnyal csak a kifejezetten visszaható hatállyal hatályba léptetett

(ha így lenne, minden, a törvényhozó által egyszer biztosí- rendelkezés minõsülhet visszaható hatályúnak, hanem egy

tott, alapjogokhoz nem kapcsolódó juttatást változatlan olyan norma is, amelynek a szokásos értelmezési módsze-

feltételekkel és tartalommal kellene fenntartani). rek szerinti alkalmazása csak visszahatóan lehetséges.

Jelen esetben a jogalkotó a jogosultság feltételét objek- Akkor azonban, amikor a jogalkotó nem kifejezetten

tív mérce felállításával: az év egy naptári napja kijelölésé- visszaható hatállyal vezet be egy szabályt a jogrendszerbe,

vel, a jogviszony e naptári napon való fennállása elõ- [ahogyan arra a 349/B/2001. AB határozathoz fûzött

írásával határozta meg. E szabály a jogalanyokra nézve különvéleményemben (ABH 2002, 1241, 1259–1261.)

semleges, nem állítható, hogy e feltétel eredményeképpen utaltam], érvényesül a visszaható hatály tilalmának vélel-

a jogalanyok egy jól körülhatárolható csoportjának az em- me, tehát az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 2. §

beri méltósága sérelmet szenvedett volna. Következéskép- (1) bekezdésére tekintettel olyan értelmezést kell adnia a

pen az, hogy a támadott szabályok a külön juttatásra való vizsgált normát illetõen, amely nem ad lehetõséget az

jogosultságot egységesen a jogviszony január 1-jei fennál- alkotmányosan meg nem engedett szabályalkalmazásra.

lásához kötik, nem valósítja meg a fenti jogalanyok egy Ha a visszaható hatály tilalmának vélelmét alkalmazta

meghatározott csoportjának – az Alkotmány 54. § (1) be- volna a többségi határozat, akkor a támadott szabályozás-

kezdésében foglalt, a 70/A. § (1) bekezdésén keresztül nak olyan – álláspontom szerint – helyes értelmezésére ju-

konkretizált – emberi méltóságát sértõ megkülönbözte- tott volna, hogy a vizsgált normát a címzetteknek (azaz a

tését. foglalkoztatóknak) elõször 2005. január 16-án kellett al-

kalmazniuk, a 2005. január 1-jén fennállt jogviszony-álla-

3. A külön juttatás feltételeire való áttérés alkotmány- potoknak megfelelõen. A 2003. november 24-i kihirdetést

ellenességének megállapítása és a visszaható hatály tilal- és a 2004. február 1-jei hatálybalépést figyelembe véve így

mának vélelme nem jutott volna – a támadott szabályok alkotmányelle-

Nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy a többségi hatá- nessége megállapítása alapjául szolgáló – arra a következ-

rozat – az indokolás III. 4. pontjában – a hátrányos megkü- tetésre, hogy „mégis van olyan naptári év, amelyben ez az

lönböztetésre irányadó teszt alkalmazása során több eset- elõírás [ti. hogy az érintettek minden naptári évben jogo-

ben olyan kritériumokat vizsgál, amelyek tartalmilag nem sultak a juttatásra] – az új szabályok hatálybaléptetési ide-

is elemei az ésszerûségi tesztnek, hanem az Alkotmány je és a juttatás feltételrendszere együttes hatásaként – nem

2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság fogalmából kö- érvényesülhet”.

vetkezõ doktrína: a visszaható hatály tilalma és a szerzett Súlyos aggályaim vannak azzal kapcsolatban is, hogy a

jogok védelme körében értékelendõk. többségi határozat a vizsgált szabályok alkotmányosságá-

A többségi határozat szerint „a 2003. november 24-én nak értékelésekor konkluzív érvként hivatkozik a törvény-

kihirdetett törvény olyan naphoz (január 1-jéhez) kötötte a javaslat indokolására, ezen túlmenõen hivatkozik egy má-

külön juttatást, amely e módosítás hatálybalépése napját sik hatalmi ág normájára [1106/2003. (X. 31.) Korm. hatá-

(február 1-jét) megelõzi”. A többségi határozat tehát tartal- rozat 2. pontja], valamint az indítványozók álláspontjára

milag a vizsgált szabályozás visszaható hatályából kiin- és a foglalkoztatók gyakorlatára is. Álláspontom szerint az

dulva állapítja meg, hogy vannak olyan személyek, akik a Alkotmánybíróság a vizsgált norma jelentéstartamának

2004. naptári évben nem jogosultak a külön juttatásra, feltárása során egyik forrást sem veheti figyelembe, ezek

mert a külön juttatás feltételéül szolgáló jogviszonyuk év nem lehetnek érvényes értelmezési módszerek az eljárás-

közben szûnt meg, így a törvényhozó ésszerûtlen különb- ban.

ségtételt alkalmazott. Álláspontom szerint módszertanilag Nem értek egyet azzal sem, hogy bár a többségi határo-

a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának kérdéskörét és a zat nem foglal állást az indítványozók által felvetett „szer-

diszkriminációs tesztet a jelen ügyben elkülönítetten kel- zett jogok” kérdésében, az egyéni jogsérelem mértékének

lett volna kezelni, és külön megállapítani azt, hogy a vizs- (,,súlyos hátrányt okoz”), mégis jelentõséget tulajdonít az

gált ügyben nem valósult meg visszaható hatályú szabá- alkotmányellenesség megállapítása során. A bekövetke-

lyozás. zett egyéni jogsérelmek súlyossága a szerzett jogként vé-

A 2004. évi CXXXV. törvény ugyan valóban rendel- dett jogosultságok elvonásának, illetve korlátozásának al-

kezhetett volna arról, hogy a módosított feltételrendszert kotmányossága megítélésénél, nem pedig a diszkriminá-

tartalmazó szabályokat elõször a 2004. évre járó külön jut- ciótilalom érvényesülése körében értékelendõ szempont.

6630 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébõl ilyen követel- nyosságát érdemben vizsgálta volna. E megsemmisítés

ményt (ti., hogy a külön juttatásra vonatkozó szabályok át- eredményeként viszont a juttatásra – visszaható hatállyal –

alakításának „módja akkor alkotmányos az egyenlõ méltó- olyan csoportok is jogosítottá válnak, akiket a demokrati-

ságú személyként kezelés követelményébõl következõen, kus törvényhozási eljárásban lefolytatott viták eredménye-

ha a szabályozásnál tekintettel vannak azokra, akiknek a ként a jogalkotó kifejezetten kizárt a külön juttatásból.

változtatás – akár egy átmeneti idõben, a régi rendszerrõl Végezetül: az Alkotmánybíróságnak – álláspontom sze-

az újra való áttérés alatt – súlyos hátrányt okoz, alkotmá- rint – a jogbiztonság érvényesülése és a törvényhozó ha-

nyosan elfogadható indok nélkül”), az Alkotmánybíróság táskörének tiszteletben tartása érdekében a pro futuro

eddig még nem vezetett le, és – álláspontom szerint – nem megsemmisítés módszerét kellett volna alkalmaznia.

is vezethetõ le. A támadott szabályok alkotmányelle-

nessége megállapításának és megsemmisítésének ezért Dr. Kiss László s. k.,

ezen az alapon sem lett volna helye. alkotmánybíró

Megítélésem szerint az Alkotmánybíróságnak az Alkot-

mány 70/A. § (1) bekezdése sérelmét állító indítványokat A különvéleményhez csatlakozom

el kellett volna utasítania, és az alkotmányossági vizsgála-

tot le kellett volna folytatnia az indítványozók által hivat- Dr. Kukorelli István s. k.,

kozott további alkotmányi rendelkezések vonatkozásában. alkotmánybíró

4. A hatálybalépésre visszamenõleges hatályú meg-

semmisítés problémája

Álláspontom szerint problémát jelent a megsemmisítés

A Kormány határozatai

után hatályban maradó rendelkezések alkalmazhatósága

is. A 2005. január 1-jétõl hatályos normaszövegek alapján A Kormány

minden foglalkoztatott, aki a tárgyalt jogviszonyok létesí- 1091/2005. (IX. 15.) Korm.

tése, fennállása folytán rendelkezik azzal a „tulajdonság-

gal”, hogy – akár a naptári év egyetlen napján – közalkal-

határozata

mazottnak, köztisztviselõnek, közigazgatási szerv munka- a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány

vállalójának, illetve hivatásos állomány tagjának minõsül Alapító Okiratának módosításáról

– jogosulttá válik a juttatásra. A hatályban maradó rendel-

kezések ugyanis a jogosultságot kizárólag a jogviszonyok A Kormány

fennállásához kötõdõ statushoz kapcsolják, a kifizetés idõ-

1. módosítja a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány

pontját meghatározó szabály csupán technikai jellegû. A

(a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratát, és el-

2005. január 1-jétõl hatályos rendelkezések megítélésem

fogadja annak egységes szerkezetû változatát;

szerint komoly jogalkalmazási problémákat vetnek fel

azok esetében, akiknek a kifizetés esedékessége idõpontját

2. felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy a Közala-

követõen keletkezik a jogviszonyuk (azaz a naptári év fo-

pítvány Alapító Okirata módosításának bírósági nyilván-

lyamán január 16-át követõen lesznek közalkalmazottak, tartásba vétele során az Alapító nevében eljárjon;

köztisztviselõk stb.), mivel nem határozható meg, mely

hónapra irányadó illetményt, személyi alapbért, távolléti Felelõs: oktatási miniszter

díjat kell figyelembe venni a juttatás összegszerûsége Határidõ: azonnal

megállapításánál, és mely napon válik a kifizetés esedé-

kessé. 3. elrendeli a Közalapítvány módosított, egységes szer-

Nem értek egyet azzal sem, hogy a vizsgált szabályokat kezetbe foglalt Alapító Okiratának – a bírósági nyilvántar-

a többségi határozat ex tunc hatállyal semmisítette meg az tásba vételt követõen – a Magyar Közlönyben történõ köz-

eljárást kezdeményezõk – közelebbrõl meg nem határo- zétételét.

zott – különösen fontos érdekére és a jogbiztonságra tekin- Felelõs: oktatási miniszter

tettel. Nem egyértelmû, hogyan viszonyul az eddigi, ex Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

tunc hatályú megsemmisítésrõl rendelkezõ precedensek- Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelke-

hez a mostani határozat. A vizsgált szabályok nem érintet- dését követõen azonnal

tek olyan jogot, amely szerzett jognak minõsülne, ezért az

eljárást kezdeményezõk különösen fontos érdekére való A miniszterelnök helyett

hivatkozás számomra nem fogadható el.

A kizáró okokat tartalmazó rendelkezéseket a többségi Kiss Péter s. k.,

határozat anélkül semmisítette meg, hogy azok alkotmá- a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6631

A Kormány 1. Általános követelmények a közigazgatási alapvizs-

ga írásbeli és szóbeli vizsgájának teljesítéséhez

1092/2005. (IX. 15.) Korm.

határozata A közigazgatási alapvizsga egy írásbeli és egy szóbeli

vizsgarész teljesítésébõl áll. A vizsgázó egy vizsganapon

az oktatási miniszter kormányzati felelõsségi körébe tesz írásbeli és szóbeli vizsgát.

tartozó egyes közalapítványok alapító okiratának

Írásbeli vizsga

módosításáról

A vizsgázó az írásbeli vizsgarész teljesítése során szá-

mot ad arról, hogy a tananyagot a követelményrendszer-

A Kormány nek megfelelõ színvonalon ismeri, és képes azt alkalmazni

1. módosítja az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szak- a gyakorlatban.

képzésért és Távoktatásért; a Fogyatékos Gyermekek, Az írásbeli vizsga során a vizsgázó egy írásbeli feladat-

Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány; lapot tölt ki. Az írásbeli feladatlap megoldására maximáli-

a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány; san 100 pont adható. Az írásbeli feladatlap kifejtõ, össze-

a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvû Egyetemért; hasonlító, folyamatleíró, esetmegoldó és tesztkérdéseket

a Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány és a tartalmazhat. Az írásbeli vizsga idõtartama 120 perc.

Tempus Közalapítvány alapító okiratát; A vizsgabizottság az írásbeli vizsgát érdemjeggyel mi-

nõsíti

2. felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy a közala- Elégtelen (1) 0–50 pont

pítványok alapító okirata módosításának bírósági nyilván- Elégséges (2) 51–65 pont

tartásba vétele során az Alapító nevében eljárjon; Közepes (3) 66–80 pont

Jó (4) 81–90 pont

Felelõs: oktatási miniszter

Jeles (5) 91–100 pont

Határidõ: azonnal

A sikeres írásbeli vizsga feltétele, hogy a vizsgázó kö-

3. elrendeli a közalapítványok módosított, egységes zérthetõ, szakmailag és nyelvtanilag egyaránt helyes, átte-

szerkezetbe foglalt alapító okiratának – a bírósági nyilván- kinthetõ és olvasható válaszokat adjon az írásbeli feladat-

tartásba vételt követõen – a Magyar Közlönyben történõ lap kérdéseire.

közzétételét. Szóbeli vizsga

Felelõs: oktatási miniszter A szóbeli vizsgán a vizsgázó számot ad arról, hogy a ki-

Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter húzott tételen szereplõ kérdéseket a követelményrendszer-

Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelke- ben és a tananyagban meghatározott szinten ismeri.

dését követõen azonnal A vizsgázó a szóbeli vizsgán egy tételt húz, amely a) és

b) kérdésbõl áll. A szóbeli feleletre való felkészülésre leg-

alább 20 percet kell biztosítani a vizsgázó számára.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

A vizsgabizottság a tételhez nem tartozó, az alapvizsga

tananyagába tartozó további kérdések feltevésével is tájé-

kozódhat a vizsgázó felkészültségérõl.

A vizsgabizottság a szóbeli vizsgát a tétel kifejtése és a

feltett kérdésekre adott válaszok alapján – az írásbeli vizs-

KÖZLEMÉNYEK, gánál alkalmazott minõsítésekkel megegyezõen – egy ér-

VI. rész

HIRDETMÉNYEK demjeggyel minõsíti.

A szóbeli vizsgára bocsátásnak nem feltétele az eredmé-

nyes írásbeli vizsga.

Tájékoztató A közigazgatási alapvizsga tananyaga: Közigazgatási

a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerérõl Alapvizsga (ideiglenes tankönyv).

MKI 2005.

Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége A vizsga ismeretanyagát a közzétett követelményrend-

a közigazgatási és az ügykezelõi alapvizsgáról szóló szer és a közigazgatási alapvizsga tankönyv tartalmazza,

51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet 4. §-a alapján – 2005. amely elérhetõ a Magyar Közigazgatási Intézet hivatalos

honlapján (www.mki.gov.hu).

szeptember 15-i hatállyal – a közigazgatási alapvizsga

vizsgatárgyainak követelményrendszerét az alábbiakban

2. A közigazgatási alapvizsga tartalmi követelményei

állapítja meg.

Az új követelményrendszer közzétételével a Magyar A közigazgatási alapvizsga tananyagának témakörei

Közlöny 1999. évi 30. számában közzétett közigazgatási I. A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai

alapvizsgára vonatkozó követelményrendszer hatályát II. A közigazgatás felépítése és mûködése

veszti. III. Államháztartási ismeretek

6632 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

IV. A köztisztviselõi jogviszony jogszabályok jellemzõit, jelölésük módját, a jogszabályok

V. A közigazgatási hatósági eljárás érvényességének kellékeit és hatályának típusait.

VI. A személyes adatok védelme és a közérdekû adatok Szóbeli vizsgakérdések a Magyar Köztársaság alkotmá-

nyilvánossága nyos alapjai témakörbõl

VII. Európai Uniós alapismeretek

1. Mutassa be az állam szerepét és a Magyar Köztársa-

ság államszervezetét.

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS 2. Határozza meg az alkotmány fogalmát és jellemzõit.

ALAPJAI TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ismertesse a Magyar Köztársaság Alkotmányának általá-

nos rendelkezéseit és szabályozási tárgyköreit.

A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ tisztában legyen az 3. Határozza meg az alapvetõ emberi és állampolgári

állam mûködésének alapelveivel, az állam és a társadalom jogok fogalmát és fõbb csoportjait.

kapcsolatrendszerével, az embereket és a szervezeteiket az 4. Határozza meg a szuverenitás fogalmát és típusait.

állami hatalommal szemben megilletõ alapvetõ jogokkal. Mutassa be a közvetlen hatalomgyakorlás formáit és leg-

A tananyagrész ismerete segítséget ad ahhoz, hogy a köz- fontosabb jellemzõit.

tisztviselõ a jogállammal szemben támasztott követelmé-

nyeknek megfelelõen gyakorolja a ráruházott közhatalmi 5. Ismertesse a választási rendszer elemeit (aktív és

jogosítványokat és teljesítse a közszolgálatból eredõ köte- passzív választójog, választási alapelvek).

lezettségeit. 6. Foglalja össze az Országgyûlés fõbb feladatait és ha-

táskörét, és az országgyûlési képviselõk jogait és köteles-

1. Alkotmányosság és hatalom ségeit.

A vizsgázó ismerje az állam szerepét, az államszervezet 7. Mutassa be az Országgyûlés szervezetét és mûködé-

felépítését és a hatalmi ágak elválasztásának elvét. Tudja sének szabályait.

felsorolni az államhatalom gyakorlásában résztvevõ szer- 8. Ismertesse a köztársasági elnök államszervezetben

veket, azok egymáshoz való viszonyát. betöltött helyét és szerepét, fõbb feladat- és hatásköreit.

A vizsgázó ismerje az alkotmány fogalmát, szabályozá- 9. Mutassa be az államszervezetben jogvédelmi funk-

si tárgyköreit, az alkotmányban megfogalmazott alapvetõ ciót betöltõ szervek szervezetét, feladat- és hatáskörét

jogokat és kötelességeket. (Alkotmánybíróság, országgyûlési biztosok, Bíróság,

A vizsgázó legyen képes értelmezni az állami szuvere- Ügyészség).

nitás fogalmát, legyen képes bemutatni a közvetett és köz- 10. Mutassa be a kormány megalakulásának szabályait,

vetlen hatalomgyakorlás formáit és legfontosabb jellem- fõ funkcióit és megbízatása megszûnésének eseteit.

zõit, ismerje a választási rendszer elemeit és a választási

alapelveket. 11. Fejtse ki a jog fogalmát, mutassa be a jogszabályok

érvényességének kellékeit és a jogszabályok hatályának tí-

pusait.

2. A Magyar Köztársaság államszervezete

12. Határozza meg a jogszabályok körét, típusainak jel-

A vizsgázó ismerje a törvényhozó hatalmat megteste- lemzõit, jelölésük módját. Ismertesse a jogforrási hierar-

sítõ Országgyûlés fõbb feladatait és hatáskörét, szervezeti chia lényegét.

felépítését és mûködésének szabályait. A vizsgázó sajátít-

sa el az országgyûlési képviselõk feladatát, jogait és köte-

lességeit.

A köztisztviselõ legyen képes bemutatni az államfõ ál- II. A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSE

lamszervezetben betöltött helyét és szerepét, jogállását és TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

fõbb feladatait.

A vizsgázó ismerje az államszervezetben jogvédelmi A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ átfogóan ismerje a

funkciót betöltõ szervek szerepét, az Alkotmánybíróság, végrehajtó hatalmat megtestesítõ közigazgatás szervezet-

az országgyûlési biztosok, a bíróságok és az ügyészség rendszerét és annak sajátosságait, tudjon különbséget ten-

fõbb feladatait és szervezetrendszerét. ni a közigazgatás két alrendszere, az államigazgatási és az

A vizsgázó szerezzen átfogó ismeretet a végrehajtó ha- önkormányzati igazgatás között.

talom felépítésérõl, általános jellemzõirõl, a kormány és a A köztisztviselõ szerezzen alapismereteket a kormány-

közigazgatás szerepérõl. zat civil partnereirõl, a nonprofit szervezetekrõl.

3. Jogszabálytan 1. A közigazgatás felépítése

A vizsgázó ismerje a jog és a jogszabály fogalmát, a jog- A vizsgázó ismerje a közigazgatás fogalmát, feladatait,

szabályok típusait és a jogalkotó hatáskörrel rendelkezõ a közigazgatás szervezetrendszerét. Tudja meghatározni

szerveket. A vizsgázó legyen képes meghatározni az egyes az államigazgatási és önkormányzati szervek sajátossá-

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6633

gait, valamint a közigazgatási szervek csoportosításának 9. Mutassa be a helyi önkormányzati képviselõ-testület

szempontjait. szerveinek legfontosabb jellemzõit (polgármester, bizott-

ságok, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete).

2. Az államigazgatás 10. Sorolja fel a nonprofit szervezetek típusait és leg-

fontosabb szerepköreit. Mutassa be a kormányzat és a non-

A vizsgázó ismerje az államigazgatás központi és helyi

profit szféra közötti kapcsolatok formáit.

szerveinek jellemzõit és típusait.

A vizsgázó ismerje a kormány szervezetére és mûködé-

sére, illetve feladat és hatáskörére vonatkozó fõbb szabá-

lyokat. III. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK TÉMAKÖR

TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

3. Az önkormányzati igazgatás

A tananyag e részének célja, hogy a köztisztviselõ is-

A vizsgázó legyen képes értelmezni az önkormányzati- merje az állam mûködésének gazdasági alapjait, az állam-

ság lényegét, ismerje az önkormányzatok alkotmányos háztartás egyes alrendszereit és a költségvetési gazdálko-

alapjogait és az önkormányzatok típusait. A vizsgázó rész- dás alapfogalmait.

letesen ismerje az önkormányzati feladatok típusait, le-

gyen képes átfogóan bemutatni az önkormányzatok szer- 1. Az államháztartás fogalma, funkciói

vezetét és mûködésének fõbb szabályait.

A vizsgázó ismerje az államháztartás fogalmát és funk-

cióit.

4. A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek

A vizsgázó ismerje a nonprofit szektor és a civil társada- 2. Az államháztartás alrendszerei

lom definícióját, legyen áttekintése a nonprofit szerveze-

tek típusairól, szerepköreirõl. A vizsgázó ismerje a kor- A vizsgázó tudja felsorolni az államháztartás alrendsze-

mányzat és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok reit és azok sajátosságait. Legyen képes részletesen bemu-

különbözõ formáit, legyen képes felismerni az együttmû- tatni a központi költségvetés bevételeit és kiadásait, a tár-

ködésben rejlõ lehetõségeket. sadalombiztosítási alrendszerben mûködõ alapokat és a

helyi önkormányzati költségvetés bevételi és kiadási olda-

Szóbeli vizsgakérdések a közigazgatás felépítése és mû- lát. Ismerje a Magyar Államkincstár szerepét az államház-

ködése témakörbõl

tartás alrendszereinek mûködésében.

1. Határozza meg a közigazgatás fogalmát és alapvetõ

feladatát. Mutassa be a közigazgatás szervezetrendszeré- 3. A költségvetési szervek gazdálkodása és ellenõrzése

nek kettõsségét. Határozza meg az államigazgatási, illetve

az önkormányzati szervek jellemzõit. A vizsgázó ismerje a költségvetési szerv fogalmát, a

2. Csoportosítsa és jellemezze a közigazgatási szerve- költségvetési szervek gazdálkodásának szakaszait, és a

ket (hatáskör, illetékesség szerint). gazdálkodási események mûveleteit.

A vizsgázó ismerje az államháztartási rendszer ellenõr-

3. Sorolja fel az államigazgatás központi szerveinek

zésének célját, a számvevõszéki, a költségvetési és a helyi

körét, mutassa be a minisztérium feladatait, szervezetét és

önkormányzati gazdálkodási ellenõrzések sajátosságait.

az országos fõhatóságok típusait.

Szóbeli vizsgakérdések az államháztartási ismeretek té-

4. Mutassa be a kormány feladatait, szervezetét és mû- makörbõl

ködésének alapvetõ szabályait. Ismertesse a kormány

1. Határozza meg az államháztartás fogalmát, mutassa

munkáját segítõ szerveket.

be az államháztartás funkcióit.

5. Mutassa be az államigazgatás területi-helyi szervei- 2. Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, mutassa

nek jellemzõit, és ismertesse a megyei/fõvárosi közigazga- be a központi kormányzati költségvetés közbevételeinek

tási hivatalok feladatait. és közkiadásainak fõ csoportjait.

6. Ismertesse az önkormányzatok típusait, mutassa be a 3. Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, melyek

helyi önkormányzatok feladatait (választható feladatok, közül ismertesse a társadalombiztosítási alrendszer és az

kötelezõ feladatok, önként vállalt feladatok, átvállalt fel- elkülönített állami pénzalapok jellemzõit.

adatok). 4. Mutassa be a helyi önkormányzatok költségvetését.

7. Ismertesse az önkormányzati rendszer alapjait, és 5. Mutassa be a költségvetési szervek gazdálkodási

határozza meg az önkormányzatok alkotmányos alap- mûveleteit (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés,

jogait. érvényesítés, utalványozás, beszámoló készítés).

8. Mutassa be a helyi önkormányzati képviselõ-testület 6. Mutassa be a költségvetési szervek ellenõrzésének

jellemzõit és mûködésének szabályait. rendszerét.

6634 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

IV. A KÖZTISZTVISELÕI JOGVISZONY TÉMAKÖR 5. Mutassa be a köztisztviselõk általános és sajátos kö-

TARTALMI KÖVETELMÉNYEI telességeit.

6. Ismertesse a köztisztviselõk munkavégzéssel kap-

A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ megszerezze a csolatos és egyéb sajátos jogait.

közszolgálati jogviszonyára vonatkozó alapismereteket,

7. Mutassa be a köztisztviselõi érdekképviseleti és ér-

betekintést nyerjen annak tartalmába, megismerje köteles-

dekvédelmi fórumokat és azok szerepét, ismertesse a köz-

ségeit és jogait, az elõmenetelére és díjazására vonatkozó

lehetõségeket és elõírásokat, valamint a felelõsségi rend- szolgálati jogvita lehetséges eseteit.

szer fogalmát és tartalmát. A tananyagrész elsajátításával a 8. Mutassa be a köztisztviselõ besorolásának és elõme-

vizsgázó képes lesz a közszolgálati jogviszonyával kap- netelének rendjét.

csolatos ügyekben való tájékozódásra. 9. Ismertesse a köztisztviselõi illetményrendszer ele-

meit.

1. A közszolgálati jogviszony intézménye 10. Mutassa be a köztisztviselõk minõsítésének és tel-

A vizsgázó ismerje a közszolgálat jellemzõit, a közszol- jesítményértékelésének célját és eljárását.

gálati jogviszony sajátosságait a munkaviszonyhoz ké- 11. Ismertesse a fegyelmi felelõsség fogalmát, a fegyel-

pest, a közszolgálati jogviszony alanyait, az alkalmazás ál- mi eljárás menetét és szabályait.

talános és különös feltételeit és a kiválasztás módszereit. 12. Mutassa be a kártérítési felelõsség fogalmát és a

Ismerje a kinevezéssel kapcsolatos jogait és kötelezettsé-

kártérítés fajtáit.

geit, a kinevezés tartalmát, és a módosítására vonatkozó

eseteket. Legyen tisztában a közszolgálati jogviszony

megszûnésének és megszüntetésének eseteivel és követ-

kezményeivel. V. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS

TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

2. A közszolgálati jogviszony tartalma

A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ rendszerezett átte-

A vizsgázó ismerje a közszolgálati jogviszonyából ere- kintést kapjon a közigazgatási hatósági eljárás menetérõl

dõ fõbb általános, valamint sajátos kötelezettségeit és jo- és legfontosabb szabályairól. A vizsgázó ismerje a hatósá-

gait. Legyen tisztában az érdekvédelem és érdekképviselet

gi jogalkalmazás fogalmát, a hatósági eljárás alapelveit,

fórumaival, valamint a közszolgálati jogvita kezdeménye-

alapfogalmait, az eljárás szakaszait és menetét. Ismerje a

zésének lehetséges eseteivel.

közigazgatási hatósági eljárásban rendelkezésre álló jog-

orvoslatok típusait és a közigazgatási végrehajtás feltéte-

3. A köztisztviselõk elõmenetele és díjazása

leit és módjait.

A vizsgázó ismerje a magyar közszolgálat rendszerében

az elõmenetel feltételeit és fajtáit, az illetményrendszer 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó

elemeit és az ösztönzés különbözõ fajtáit. Szerezzen alap- tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog

ismereteket a minõsítési és teljesítményértékelési eljárás-

ról, annak lehetséges következményeirõl. Legyenek isme- A vizsgázó legyen képes értelmezni a hatósági jogalkal-

retei a köztisztviselõi továbbképzések típusairól. mazás fogalmát, ismerje a hatósági cselekmények fonto-

sabb típusait. Ismerje a közigazgatási hatósági eljárás és

4. A köztisztviselõk felelõsségi rendszere eljárásjog fogalmát és célját.

A vizsgázó ismerje meg a fegyelmi felelõsség fogalmát, 2. A közigazgatási eljárás alapelvei

a fegyelmi eljárás folyamatát és a kiszabható büntetéseket.

Legyen tisztában a kártérítési felelõsség fogalmával, for- A vizsgázó legyen képes meghatározni az alapelvek

máival és következményeivel. rendeltetését, fõbb csoportjait, és legyen képes röviden be-

mutatni az egyes alapelvek lényegét.

Szóbeli vizsgakérdések a köztisztviselõi jogviszony té-

makörbõl

3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság

1. Sorolja fel a közszolgálat jellemzõit és ismertesse a

közszolgálati jogviszony alanyait. A vizsgázó ismerje a Közigazgatási hatósági eljárás és

2. Mutassa be a köztisztviselõk kiválasztásának mód- szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.)

szereit, az alkalmazás általános és különös feltételeit. személyi, területi és idõbeli hatályát. Ismerje a hatósági

ügy és az ügyfél fogalmát, az eljáró hatóságok körét.

3. Mutassa be a közszolgálati jogviszony keletkezésé-

nek módját és a kinevezés tartalmát.

4. A Ket. és a különös eljárási normák

4. Ismertesse a közszolgálati jogviszony megszûnésé-

nek és megszüntetésének eseteit, valamint az összeférhe- A vizsgázó ismerje a Ket. és a különös eljárási normák

tetlenségi okokat. rendeltetését és egymáshoz való viszonyukat.

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6635

5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 11. Sorolja fel a közigazgatási eljárásban a hatóság ál-

tal hozott döntések típusait, ismertesse azok legfõbb jel-

A vizsgázó legyen képes értelmezni a joghatóság, hatás- lemzõit.

kör és illetékesség fogalmát és szabályait.

12. Ismertesse a közigazgatási eljárás során az ügyfél

kérelme alapján induló jogorvoslatok típusait és legfonto-

6. A közigazgatási eljárás szakaszai sabb jellemzõit.

A vizsgázó tudja felsorolni a közigazgatási eljárás sza- 13. Ismertesse a közigazgatási eljárás során hivatalból

kaszait, és legyen képes meghatározni azok célját és ren- lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások típusait és

deltetését. A vizsgázó részletesen ismerje az elsõ fokú el- legfontosabb jellemzõit.

járás megindításának, a tényállás tisztázásának, a bizonyí- 14. Ismertesse a közigazgatási végrehajtás feltételeit és

tási eljárásnak, az eljárás lefolytatásának szabályait, a végrehajtás módjait.

valamint a hatóság döntéseinek típusait.

A vizsgázó ismerje a közigazgatási hatósági eljárásban

rendelkezésre álló jogorvoslatok típusait és a közigazgatá- VI. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

si végrehajtás feltételeit és módjait. ÉS A KÖZÉRDEKÛ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA

TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

7. Az elektronikus ügyintézés

A fejezet célja, hogy a köztisztviselõ ismerje a szemé-

A vizsgázó ismerje az elektronikus ügyintézés fogalmát lyes adatok védelmének és a közérdekû adatok nyilvános-

és feltételeit. ságának jelentõségét, a jogi szabályozás alapfogalmait és

Szóbeli vizsgakérdések a közigazgatási hatósági eljárás az adatkezelés szabályait.

témakörbõl

1. Adatvédelem és a közérdekû adatok nyilvánossága,

1. Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát,

az adatkezelés szabályai

eseteit, mutassa be a hatósági cselekmények fontosabb tí-

pusait. A vizsgázó legyen képes meghatározni a személyes

2. Határozza meg a közigazgatási hatósági eljárás fo- adat, a közérdekû adat és a közérdekbõl nyilvános adat fo-

galmát, és a közigazgatási eljárási jog célját és rendelteté- galmát, és az egyes adattípusokra vonatkozó adatkezelési

sét. Határozza meg a közigazgatási hatósági ügy fogalmát. szabályokat.

3. Ismertesse a közigazgatási eljárás alapelveinek cél- Szóbeli vizsgakérdések a személyes adatok védelme és

ját, az alapelvek fõbb csoportjait, röviden mutassa be a ha- a közérdekû adatok nyilvánossága témakörbõl

tósággal szemben támasztott követelményeket meghatáro- 1. Határozza meg a személyes adat és a szenzitív adat

zó alapelveket. fogalmát és a kezelésükre vonatkozó szabályokat.

4. Ismertesse a közigazgatási eljárás alapelveinek cél- 2. Határozza meg a közérdekû adat és a közérdekbõl

ját, az alapelvek fõbb csoportjait, röviden mutassa be az nyilvános adat fogalmát. Ismertesse a személyes adatok

ügyféli jogokat és ügyféli kötelezettségeket meghatározó kezelésének követelményeit és az érintettek jogait.

alapelveket.

5. Határozza meg az ügyfél fogalmát és az eljáró ható-

ságok körét a közigazgatási hatósági eljárásban. VII. EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK TÉMAKÖR

TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

6. Mutassa be a joghatóság, hatáskör és illetékesség

szabályait a közigazgatási hatósági eljárásban.

A fejezet célja, hogy a vizsgázó szerezzen átfogó alapis-

7. Határozza meg a közigazgatási eljárás szakaszait és mereteket az Európai Unió szervezetérõl és mûködésérõl.

az eljárás megindításának szabályait. Ismerje az európai integráció célját és fejlõdését, az EU

8. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása során felépítését és intézményrendszerét, a közösségi jog célját

a kérelem vizsgálatára, a tényállás tisztázására és a bizo- és jogforrásait. Ismerje az integráció mûködését biztosító

nyítási eljárásra vonatkozó szabályokat. közös politikák célját és eszközrendszerét, valamint az in-

9. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása során tegrációs célok elérését finanszírozó EU költségvetés szer-

a határidõkre, az igazolási kérelemre, a képviseletre és a kezetét.

kizárásra vonatkozó szabályokat.

1. Az európai integráció kialakulása, fejlõdése, az

10. Ismertesse a közigazgatási eljárás lefolytatása so- integráció célja

rán az idézésre és értesítésre, a jegyzõkönyv-készítésre, és

az eljárás megszüntetésére és felfüggesztésére vonatkozó A vizsgázó ismerje az európai integráció fejlõdésének

szabályokat. menetét, az integráció formáit. Tudja értelmezni és bemu-

6636 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

tatni az integráció céljának, az egységes belsõ piacnak a je- 10. Mutassa be az EU regionális politikájának lé-

lentését és lényegét. nyegét.

11. Mutassa be az EU 2. és 3. pillérének kormányközi

2. Az Európai Unió felépítése és fõ intézményei együttmûködéseit.

A vizsgázó ismerje az Unió fõ intézményeinek – az 12. Mutassa be az EU költségvetésének szerkezetét.

Európai Unió Tanácsának, az Európai Tanácsnak, az

Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az

Európai Bíróságnak – fõbb feladatait, szervezetét és mû-

ködésük alapvetõ szabályait. Ismerje az intézmények

uniós döntéshozatalban betöltött szerepét.

Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület

közleménye

3. A közösségi jog

(Ü 05)

A vizsgázó ismerje a közösségi jog szerepét az integrá- a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres

ció mûködésében, ismerje az elsõdleges és másodlagos kö- hang- és képhordozó jogdíjakról a 2005. évre

zösségi jogforrásokat.

(Módosítás)

4. Az Európai Unió mûködése A díjközlemény III. rész 1. pontja az alábbiak szerint

A vizsgázó ismerje az EU 1. pillérében mûködõ közös módosul

politikák céljait és eszközrendszerét, valamint az EU 2. és „1. Védjegyhasználati engedély

3. pillérének kormányközi együttmûködéseit. Ismerje az Az ARTISJUS a jelen jogdíjközleménnyel érintett

európai integráció mûködését biztosító uniós költségvetés hang-, illetve képhordozók közül a DVD és CD-R típusú

szerkezetét. hang- és képhordozók, valamint az integrált tárolóegység-

Szóbeli vizsgakérdések az Európai Uniós alapismeretek gel rendelkezõ zenelejátszók és a kép- és hanghordozó-

témakörbõl: ként használható memóriakártyák tekintetében történõ

jogdíjigény érvényesítéssel összefüggésben ingyenesen

1. Mutassa be az Európai Unió 3 pilléres szerkezetét, nem kizárólagos védjegyhasználati engedélyt ad a jogdíjat

fejtse ki a közösségi modell lényegét. az Szjt. fenti idézett 20. § (2) bekezdése alapján megfizetõ

2. Ismertesse az európai integráció fejlõdésének for- személynek az „ARTISJUS” védjegy használatára. Az

máit és azok lényegét. ARTISJUS védjegy a jogdíjközlemény szerinti használat

3. Ismertesse az európai integráció célját, és a négy során – az ellenkezõ bizonyításáig – igazolja a jogdíj meg-

alapszabadság lényegét. fizetését, továbbá jogkezelési adatnak is minõsül [Szjt.

4. Sorolja fel az EU fõ intézményeit, és ismertesse az 96. § (2) bekezdés], amelynek jogosulatlan eltávolítása,

Európai Unió Tanácsának szerepét, szervezeti felépítését megváltoztatása szerzõi jogi és büntetõjogi jogkövetkez-

és mûködését. ményekkel jár.”

5. Sorolja fel az EU fõ intézményeit, és ismertesse az

Európai Tanács és az Európai Bizottság szerepét, szerve-

zeti felépítését és fõ feladatait. ARTISJUS

Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület

6. Sorolja fel az EU fõ intézményeit, és ismertesse az

Európai Parlament és az Európai Bíróság szerepét, szerve-

* * *

zeti felépítését és fõ feladatait.

7. Ismertesse a közösségi jog célját, határozza meg az

elsõdleges és másodlagos jogforrásokat. Az ARTISJUS jogdíjközleményének módosítását az

8. Sorolja fel az EU 1. pillérében mûködõ közös politi- Szjt. 90. § (2) bekezdése alapján jóváhagyom

kákat, mutassa be a közös kereskedelempolitika és a közös

mezõgazdasági politika lényegét. Budapest, 2005. augusztus

9. Sorolja fel az EU 1. pillérében mûködõ közös politi-

kákat, mutassa be a közös közlekedéspolitika, a közösségi Dr. Bozóki András s. k.,

versenypolitika és a közös monetáris politika lényegét. a nemzeti kulturális örökség minisztere

2005/123. szám MAGYAR KÖZLÖNY 6637

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az

Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjele-

a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, nik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll.

tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Euró-

önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve pai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrá-

szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, sok (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, tár-

valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálko- sulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: ren-

dás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, to- deletek, irányelvek, határozatok.

vábbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzé- Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen

az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés

tesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértéke-

dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl

sítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szer-

folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadá-

vezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányza-

saiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mel-

tok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit.

lékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben.

Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos

kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.

egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közér- címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám

deklõdésre számot tartó közlései is. 318-6668.

Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemé- 2005. évi éves elõfizetési díja: 13 248 Ft áfával.

nyek egy lapban történõ pontos és rendszerezett for- A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárol-

mában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és hatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi

eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hi- Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrum-

vatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb ban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u.

hasznos információkat is nyújt a lap. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP

Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbe-

síteni

Megrendelõ neve: .....................................................................................................................................

címe (város/község, irányítószám): .......................................................................................

utca, házszám: ......................................................................................................................

Ügyintézõ (telefonszám): ...........................................................................................................................

2005. évi elõfizetési díj fél évre 6624 Ft áfával

egy évre 13 248 Ft áfával

Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát.

Kelt.: ..............................................................

............................................................................

cégszerû aláírás

6638 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/123. szám

Tisztelt Elõfizetõk!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak

tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát

módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel).

Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az

elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási

megbízáson fizessék be.

Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest,

Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62.

Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2005. évi elõfizetési díjak

(Az árak az áfát tartalmazzák.)

Magyar Közlöny 89 148 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 080 Ft/év

Hivatalos Értesítõ 13 248 Ft/év Kulturális Közlöny 17 112 Ft/év

Határozatok Tára 20 424 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 17 940 Ft/év

Önkormányzatok Közlönye 4 968 Ft/év Munkaügyi Közlöny 13 800 Ft/év

Az Alkotmánybíróság Határozatai 17 112 Ft/év Oktatási Közlöny 19 872 Ft/év

Bányászati Közlöny 4 416 Ft/év Pénzügyi Közlöny 27 600 Ft/év

Belügyi Közlöny 22 908 Ft/év Statisztikai Közlöny 11 868 Ft/év

Egészségbiztosítási Közlöny 19 044 Ft/év Szociális Közlöny 14 076 Ft/év

Egészségügyi Közlöny 23 736 Ft/év Turisztikai Értesítõ 10 488 Ft/év

Ellenõrzési Figyelõ 3 036 Ft/év Ügyészségi Közlöny 5 796 Ft/év

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ 16 560 Ft/év Magyar Közigazgatás 8 556 Ft/év

Gazdasági Közlöny 21 528 Ft/év Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele 4 416 Ft/év

Hírközlési Értesítõ 5 796 Ft/év

Ifjúsági és Sport Értesítõ 4 416 Ft/év Élet és Tudomány 9 936 Ft/év

Igazságügyi Közlöny 14 352 Ft/év L'udové noviny 2 484 Ft/év

Informatikai és Hírközlési Közlöny 19 872 Ft/év Neue Zeitung 4 140 Ft/év

Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 13 524 Ft/év Természet Világa 5 520 Ft/év

Közbeszerzési Értesítõ 94 700 Ft/év Valóság 6 624 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD

2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvül, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ

felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel.

A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési

Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja.

A kibõvített CD 2005. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 111 900 Ft, fél évre 55 950 Ft.

A 32 éves hagyományait viszi tovább 2005 januárjától a Jogtanácsadó.

Az új név és formátum olvasóink igényei alapján kibõvített tartalmat, új rovatokat és nagyobb oldalterjedelmet is takar.

Szerzõink ezután is olyan elismert szakemberek lesznek, akik elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasak, a témaválasztásban pedig to-

vábbra is szem elõtt tartjuk olvasóink kívánságait.

Az új Jogtanácsadó 2005. évi éves elõfizetési díja: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával.

A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai

(Áraink az áfát nem tartalmazzák.)

Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 186 000 Ft

5 munkahelyes hálózati változat 120 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 249 600 Ft

10 munkahelyes hálózati változat 150 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat 436 800 Ft

Egyszeri belépési díj: 7200 Ft.

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-ös évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen.

Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ

kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon.

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével.

A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3.

Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.

Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290.

Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál

Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668.

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567.

Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék.

Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a

Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275),

illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft.

A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407

05.2476 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.