Legislator Case Law & Legislation
mk-52b555bc69acbb7e0a2cee54576dd70e40468552 HU

Magyar Közlöny 2009/196

1 Articles / Provisions · Hungary
Open official source Machine-readable Markdown (.md)

Statutory Text (1 Articles)

MK Magyar Közlöny 2009/196

MAGYAR KÖZLÖNY 196. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

2009. december 30., szerda

Tartalomjegyzék

2009. évi CLIX. törvény Az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai

Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló Egyezmény és az azt

kiegészítõ jegyzõkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerzõdés

35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetésérõl 49458

2009. évi CLX. törvény A gyermekek fegyveres konfliktusba történõ bevonásáról szóló, a Gyermek

jogairól szóló egyezményhez fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv

megerõsítésérõl és kihirdetésérõl 49486

2009. évi CLXI. törvény A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról

és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez

fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv megerõsítésérõl és kihirdetésérõl 49493

2009. évi CLXII. törvény A fogyasztónak nyújtott hitelrõl 49503

2009. évi CLXIII. törvény A tisztességes eljárás védelmérõl, valamint az ezzel összefüggõ

törvénymódosításokról 49522

351/2009. (XII. 30.) Korm. A Vát és Porpác települések közigazgatási területén megvalósuló

rendelet repülõtér-fejlesztéssel összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt

jelentõségû üggyé nyilvánításáról 49535

352/2009. (XII. 30.) Korm. A megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatásához

rendelet nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet

módosításáról 49540

353/2009. (XII. 30.) Korm. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõségrõl szóló

rendelet 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 49541

354/2009. (XII. 30.) Korm. A munkabiztonsági szakértõi tevékenységrõl 49542

rendelet

355/2009. (XII. 30.) Korm. A harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történõ

rendelet engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól 49546

356/2009. (XII. 30.) Korm. A válság következtében munkahelyüket elvesztõ személyek

rendelet foglalkoztatásának elõsegítését célzó támogatásról 49549

357/2009. (XII. 30.) Korm. Az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekrõl 49551

rendelet

358/2009. (XII. 30.) Korm. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.3. konstrukció

rendelet „Út a munka világába” keretében nyújtható támogatásokról 49553

49456 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Tartalomjegyzék

359/2009. (XII. 30.) Korm. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció

rendelet „Decentralizált programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért”,

valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1.

konstrukció: „Megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjának és

foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló

132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet módosításáról 49555

360/2009. (XII. 30.) Korm. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi

rendelet CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ

finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet

módosításáról 49558

361/2009. (XII. 30.) Korm. A körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség

rendelet vizsgálatáról 49567

54/2009. (XII. 30.) EüM A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

rendelet 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról 49571

55/2009. (XII. 30.) EüM Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testületének

rendelet és felügyelõ testületének mûködésérõl, valamint a szerv vezetõje

teljesítményének értékelésérõl 49572

56/2009. (XII. 30.) EüM A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak

rendelet mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérõl szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM

rendelet módosításáról 49575

57/2009. (XII. 30.) EüM Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekkel kapcsolatos egyes

rendelet engedélyezési eljárások során fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj

kezelésérõl és nyilvántartásáról 49581

183/2009. (XII. 30.) FVM A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok

rendelet elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény

végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról 49582

82/2009. (XII. 30.) IRM A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

rendelet 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásáról 49590

83/2009. (XII. 30.) IRM Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésérõl, az abból történõ

rendelet adatszolgáltatás szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó rendeletek

módosításáról 49591

84/2009. (XII. 30.) IRM–MeHVM A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített

együttes rendelet adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért,

valamint értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló

16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendelet módosításáról 49595

85/2009. (XII. 30.) IRM A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek

rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó

szerveknél történõ végrehajtásáról szóló

10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet módosításáról 49596

86/2009. (XII. 30.) IRM A fegyveres biztonsági õrség Mûködési és Szolgálati Szabályzatának

rendelet kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet módosításáról 49601

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49457

Tartalomjegyzék

23/2009. (XII. 30.) KvVM Az egyes környezetvédelmi és vízügyi elõirányzatok felhasználásának

rendelet és ellenõrzésének szabályairól szóló 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelet

módosításáról 49604

85/2009. (XII. 30.) KHEM A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének

rendelet és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM

rendelet módosításáról 49604

33/2009. (XII. 30.) NFGM A Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra

rendelet Operatív Program, valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program

egyes prioritásainak végrehajtásában közremûködõ szervezetek

kijelölésérõl szóló 9/2008. (VII. 25.) NFGM rendelet módosításáról 49612

34/2009. (XII. 30.) NFGM A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására,

rendelet a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi

Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló

8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet módosításáról 49613

46/2009. (XII. 30.) PM A kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe

rendelet tartozó elõirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási

adatszolgáltatások rendjérõl 49614

2/2009. (XII. 30.) PTNM–IRM A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által

együttes rendelet elkövetett katonai vétségek parancsnoki nyomozásáról szóló

7/2003. (VI. 27.) MeHVM–IM együttes rendelet módosításáról 49867

36/2009. (XII. 30.) SZMM A megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásához nyújtható

rendelet költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló

15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet módosításáról 49867

37/2009. (XII. 30.) SZMM A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló

rendelet 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet módosításáról 49868

1230/2009. (XII. 30.) Korm. Egyes kormányhatározatok módosításáról, illetve hatályon kívül

határozat helyezésérõl 49871

1231/2009. (XII. 30.) Korm. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek

határozat Szövetsége között 1998. október 1-jén létrejött Megállapodás

kiegészítésérõl szóló megállapodásra adott felhatalmazásról 49871

1232/2009. (XII. 30.) Korm. A nemzetbiztonsági védelem alá esõ szervek és létesítmények körérõl 49872

határozat

118/2009. (XII. 30.) ME A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fõigazgatója és

határozat fõigazgató-helyettese megbízatásának megszûnésérõl 49875

49458 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

II. Törvények

2009. évi CLIX. törvény

az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi

érdekeinek védelmérõl szóló Egyezmény és az azt kiegészítõ jegyzõkönyvek, valamint az Európai

Unióról szóló Szerzõdés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetésérõl*

1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött,

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ

hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyûlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következõ

„Convention drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union, on the

protection of the European Communities’ financial interests

CONVENTION Drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union, on the protection of the European

Communities’ financial interests

THE HIGH CONTRACTING PARTIES to this Convention, Member States of the European Union,

REFERRING to the Act of the Council of the European Union of 26 July 1995;

DESIRING to ensure that their criminal laws contribute effectively to the protection of the financial interests of the

European Communities;

NOTING that fraud affecting Community revenue and expenditure in many cases is not confined to a single country

and is often committed by organized criminal networks;

CONVINCED that protection of the European Communities’ financial interests calls for the criminal prosecution of

fraudulent conduct injuring those interests and requires, for that purpose, the adoption of a common definition;

CONVINCED of the need to make such conduct punishable with effective, proportionate and dissuasive criminal

penalties, without prejudice to the possibility of applying other penalties in appropriate cases, and of the need, at least

in serious cases, to make such conduct punishable with deprivation of liberty which can give rise to extradition;

RECOGNIZING that businesses play an important role in the areas financed by the European Communities and that

those with decision-making powers in business should not escape criminal responsibility in appropriate

circumstances;

DETERMINED to combat together fraud affecting the European Communities’ financial interests by undertaking

obligations concerning jurisdiction, extradition, and mutual cooperation,

HAVE AGREED ON THE FOLLOWING PROVISIONS

Article 1

General provisions

1. For the purposes of this Convention, fraud affecting the European Communities’ financial interests shall consist of

(a) in respect of expenditure, any intentional act or omission relating to

– the use or presentation of false, incorrect or incomplete statements or documents, which has as its effect the

misappropriation or wrongful retention of funds from the general budget of the European Communities or

budgets managed by, or on behalf of, the European Communities,

– non-disclosure of information in violation of a specific obligation, with the same effect,

– the misapplication of such funds for purposes other than those for which they were originally granted;

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49459

(b) in respect of revenue, any intentional act or omission relating to

– the use or presentation of false, incorrect or incomplete statements or documents, which has as its effect the

illegal diminution of the resources of the general budget of the European Communities or budgets managed by,

or on behalf of, the European Communities,

– non-disclosure of information in violation of a specific obligation, with the same effect,

– misapplication of a legally obtained benefit, with the same effect.

2. Subject to Article 2 (2), each Member State shall take the necessary and appropriate measures to transpose paragraph

1 into their national criminal law in such a way that the conduct referred to therein constitutes criminal offences.

3. Subject to Article 2 (2), each Member State shall also take the necessary measures to ensure that the intentional

preparation or supply of false, incorrect or incomplete statements or documents having the effect described in

paragraph 1 constitutes a criminal offence if it is not already punishable as a principal offence or as participation in,

instigation of, or attempt to commit, fraud as defined in paragraph 1.

4. The intentional nature of an act or omission as referred to in paragraphs 1 and 3 may be inferred from objective, factual

circumstances.

Article 2

Penalties

1. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that the conduct referred to in Article 1, and

participating in, instigating, or attempting the conduct referred to in Article 1 (1), are punishable by effective,

proportionate and dissuasive criminal penalties, including, at least in cases of serious fraud, penalties involving

deprivation of liberty which can give rise to extradition, it being understood that serious fraud shall be considered to

be fraud involving a minimum amount to be set in each Member State. This minimum amount may not be set at a sum

exceeding ECU 50 000.

2. However in cases of minor fraud involving a total amount of less than ECU 4000 and not involving particularly serious

circumstances under its laws, a Member State may provide for penalties of a different type from those laid down in

paragraph 1.

3. The Council of the European Union, acting unanimously, may alter the amount referred to in paragraph 2.

Article 3

Criminal liability of heads of businesses

Each Member State shall take the necessary measures to allow heads of businesses or any persons having power to

take decisions or exercise control within a business to be declared criminally liable in accordance with the principles

defined by its national law in cases of fraud affecting the European Community’s financial interests, as referred to in

Article 1, by a person under their authority acting on behalf of the business.

Article 4

Jurisdiction

1. Each Member State shall take the necessary measures to establish its jurisdiction over the offences it has established in

accordance with Article 1 and 2 (1) when

– fraud, participation in fraud or attempted fraud affecting the European Communities’ financial interests is

committed in whole or in part within its territory, including fraud for which the benefit was obtained in that

territory,

– a person within its territory knowingly assists or induces the commission of such fraud within the territory of any

other State,

– the offender is a national of the Member State concerned, provided that the law of that Member State may require

the conduct to be punishable also in the country where it occurred.

2. Each Member State may declare, when giving the notification referred to in Article 11 (2), that it will not apply the rule

laid down in the third indent of paragraph 1 of this Article.

49460 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Article 5

Extradition and prosecution

1. Any Member State which, under its law, does not extradite its own nationals shall take the necessary measures to

establish its jurisdiction over the offences it has established in accordance with Articles 1 and 2 (1), when committed by

its own nationals outside its territory.

2. Each Member State shall, when one of its nationals is alleged to have committed in another Member State a criminal

offence involving the conduct described in Articles 1 and 2 (1), and it does not extradite that person to that other

Member State solely on the ground of his or her nationality, submit the case to its competent authorities for the

purpose of prosecution if appropriate. In order to enable prosecution to take place, the files, information and exhibits

relating to the offence shall be transmitted in accordance with the procedures laid down in Article 6 of the European

Convention on Extradition. The requesting Member State shall be informed of the prosecution initiated and of its

outcome.

3. A Member State may not refuse extradition in the event of fraud affecting the European Communities’ financial

interests for the sole reason that it concerns a tax or customs duty offence.

4. For the purposes of this Article, a Member State’s own nationals shall be construed in accordance with any declaration

made by it under Article 6 (1) (b) of the European Convention on Extradition and with paragraph 1 (c) of the Article.

Article 6

Cooperation

1. If a fraud as defined in Article 1 constitutes a criminal offence and concerns at least two Member States, those States

shall cooperate effectively in the investigation, the prosecution and in carrying out the punishment imposed by

means, for example, of mutual legal assistance, extradition, transfer of proceedings or enforcement of sentences

passed in another Member State.

2. Where more than one Member State has jurisdiction and has the possibility of viable prosecution of an offence based

on the same facts, the Member States involved shall cooperate in deciding which shall prosecute the offender or

offenders with a view to centralizing the prosecution in a single Member State where possible.

Article 7

Ne bis in idem

1. Member States shall apply in their national criminal laws the ‘ne bis in idem’ rule, under which a person whose trial has

been finally disposed of in a Member State may not be prosecuted in another Member State in respect of the same

facts, provided that if a penalty was imposed, it has been enforced, is actually in the process of being enforced or can

no longer be enforced under the laws of the sentencing State.

2. A Member State may, when giving the notification referred to in Article 11 (2), declare that it shall not be bound by

paragraph 1 of this Article in one or more of the following cases

(a) if the facts which were the subject of the judgement rendered abroad took place on its own territory either in

whole or in part; in the latter case this exception shall not apply if those facts took place partly on the territory of

the Member State where the judgement was rendered;

(b) if the facts which were the subject of the judgment rendered abroad constitute an offence directed against the

security or other equally essential interests of that Member State;

(c) if the facts which were the subject of the judgment rendered abroad were committed by an official of the Member

State contrary to the duties of his office.

3. The exceptions which may be the subject of a declaration under paragraph 2 shall not apply if the Member State

concerned in respect of the same facts requested the other Member State to bring the prosecution or granted

extradition of the person concerned.

4. Relevant bilateral or multilateral agreements concluded between Member States and relevant declarations shall

remain unaffected by this Article.

Article 8

Court of Justice

1. Any dispute between Member States on the interpretation or application of this Convention must in an initial stage be

examined by the Council in accordance with the procedure set out in Title VI of the Treaty on European Union with

a view to reaching a solution.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49461

If no solution is found within six months, the matter may be referred to the Court of Justice of the European

Communities by a party to the dispute.

2. Any dispute between one or more Member States and the Commission of the European Communities concerning the

application of Article 1 or 10 of this Convention which it has proved impossible to settle through negotiation may be

submitted to the Court of Justice.

Article 9

Internal provisions

No provision in this Convention shall prevent Member States from adopting internal legal provisions which go beyond

the obligations deriving from this Convention.

Article 10

Transmission

1. Member States shall transmit to the Commission of the European Communities the text of the provisions transposing

into their domestic law the obligations imposed on them under the provisions of this Convention.

2. For the purposes of implementing this Convention, the High Contracting Parties shall determine, within the Council of

the European Union, the information to be communicated or exchanged between the Member States or between the

Member States and the Commission, and also the arrangements for doing so.

Article 11

Entry into force

1. This Convention shall be subject to adoption by the Member States in accordance with their respective constitutional

requirements.

2. Member States shall notify the Secretary-General of the Council of the European Union of the completion of their

constitutional requirements for adopting this Convention.

3. This Convention shall enter into force 90 days after the notification, referred to in paragraph 2, by the last Member

State to fulfil that formality.

Article 12

Accession

1. This Convention shall be open to accession by any State that becomes a member of the European Union.

2. The text of this Convention in the language of the acceding State, drawn up by the Council of the European Union,

shall be authentic.

3. Instruments of accession shall be deposited with the depositary.

4. This Convention shall enter into force with respect to any State that accedes to it 90 days after the deposit of its

instrument of accession or on the date of entry into force of the Convention if it has not already entered into force at

the time of expiry of the said period 90 days.

Article 13

Depositary

1. The Secretary-General of the Council of the European Union shall act as depositary of this Convention.

2. The depositary shall publish in the Official Journal of the European Communities information on the progress of

adoptions and accessions, declarations and reservations, and also any other notification concerning this Convention.

In witness whereof, the undersigned Plenipotentiaries have hereunto set their hands.

Done at Brussels on the twenty-sixth day of July in the year one thousand nine hundred and ninety-five in a single

original, in the Danish, Dutch, English, Finnish, French, German, Greek, Irish, Italian, Portuguese, Spanish and Swedish

languages, each text being equally authentic, such original remaining deposited in the archives of the General

Secretariat of the Council of the European Union.”

49462 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

„Egyezmény az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai

Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl

Ezen egyezmény MAGAS SZERZÕDÕ FELEI, az Európai Unió tagállamai,

HIVATKOZÁSSAL az Európai Unió Tanácsának 1995. július 26-i jogi aktusára;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy büntetõjogi jogszabályaik hatékonyan járuljanak hozzá az Európai Közösségek pénzügyi

érdekeinek védelméhez;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Közösség bevételeit és kiadásait érintõ csalások számos esetben nem korlátozódnak egy

országra, valamint ezeket gyakran szervezett bûnözõi hálózatok követik el;

MEGGYÕZÕDVE ARRÓL, hogy az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelme szükségessé teszi az ezeket

az érdekeket sértõ csalás büntetõjogi üldözését, és e célból megköveteli egy egységes fogalom meghatározás

bevezetését;

MEGGYÕZÕDVE ARRÓL, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejû büntetõjogi szankciókkal büntetendõvé kell

tenni az ilyen magatartást, a különbözõ esetekben szükségessé váló egyéb szankciók alkalmazása lehetõségének

sérelme nélkül, valamint arról, hogy – legalábbis súlyos esetekben – lehetõvé kell tenni a szabadságvesztés

büntetésének alkalmazását, ami alapját képezheti a kiadatásnak;

FELISMERVE, hogy a vállalkozások fontos szerepet játszanak az Európai Közösségek által finanszírozott területeken, és

hogy a vállalkozások döntéshozói megfelelõ körülmények között nem vonhatják ki magukat a büntetõjogi felelõsség

alól;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy együttesen küzdenek az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalás ellen, és

ezért joghatóságra, kiadatásra és kölcsönös együttmûködésre vonatkozó kötelezettségeket vállalnak,

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZÕ RENDELKEZÉSEKBEN

1. Cikk

Általános rendelkezések

(1) Ennek az egyezménynek az alkalmazásában az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalás

a) a kiadások tekintetében a következõkre vonatkozó minden szándékos cselekmény vagy mulasztás

– olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy elõterjesztése,

amelyek következménye az Európai Közösségek általános költségvetésébõl vagy az Európai Közösségek

kezelésében levõ, illetve az Európai Közösségek nevében kezelt költségvetésekbõl biztosított pénzeszközök

jogtalan megszerzése vagy visszatartása,

– információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az elõbbiekkel megegyezõ

következményekkel,

– az ilyen pénzeszközök nem az eredetileg megjelölt és a döntés alapjául szolgáló célokra történõ jogellenes

felhasználása;

b) a bevételek tekintetében a következõkre vonatkozó minden szándékos cselekmény vagy mulasztás

– olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy elõterjesztése,

amelyek következménye az Európai Közösségek általános költségvetése vagy az Európai Közösségek kezelésében

levõ, illetve az Európai Közösségek nevében kezelt költségvetés forrásainak jogtalan csökkentése,

– információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az elõbbiekkel megegyezõ

következményekkel,

– a jogszerûen szerzett haszon jogellenes felhasználása, az elõbbiekkel megegyezõ következményekkel.

(2) A 2. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, minden tagállam megteszi a szükséges és megfelelõ intézkedéseket annak

érdekében, hogy átültesse az (1) bekezdést a nemzeti büntetõjogba oly módon, hogy a benne említett magatartás

bûncselekménynek minõsüljön.

(3) A 2. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében is,

hogy a hamis, helytelen vagy hiányos, az (1) bekezdésben említett következményekkel járó nyilatkozatok vagy

dokumentumok szándékos elkészítése vagy mások azokkal való ellátása bûncselekménynek minõsüljön, amennyiben

– akár önálló bûncselekményként, akár az (1) bekezdésben említett cselekményben való részvételként, arra való

felbujtásként vagy annak kísérleteként – eddig nem minõsült büntetendõ cselekménynek.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett cselekmény vagy mulasztás szándékos jellegére a tárgyilagos, tényszerû

körülményekbõl lehet következtetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49463

2. Cikk

Szankciók

(1) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az 1. cikkben említett magatartást,

valamint az 1. cikk (1) bekezdésében említett magatartásban való részvételt, felbujtást vagy ilyen magatartás kísérletét

hatékony, arányos és visszatartó erejû szankciókkal büntesse, beleértve, legalábbis a csalás súlyos eseteiben,

a kiadatást megalapozó szabadságvesztéssel járó büntetést; súlyosnak minõsül az a csalás, ahol az elkövetési érték

eléri vagy meghaladja az egyes tagállamok által meghatározott minimális összeget. A minimális összeg nem lehet

magasabb 50 000 ECU-nél.

(2) Kisebb csalásoknál azonban, ahol az összérték kevesebb, mint 4000 ECU, és a hatályos jogszabályok értelmében

súlyosbító körülmények nem merülnek fel, egy tagállam az (1) bekezdésben említettektõl eltérõ szankciókat is

megállapíthat.

(3) Az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag módosíthatja a (2) bekezdésben említett összeget.

3. Cikk

Vállalkozások vezetõinek büntetõjogi felelõssége

Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalkozások vezetõit vagy egy

vállalkozáson belül döntési jogosultsággal rendelkezõ vagy ellenõrzést gyakorló személyeket büntetõjogi

felelõsségre lehessen vonni – a nemzeti jogban meghatározott elvekkel összhangban – az Európai Közösség pénzügyi

érdekeit sértõ csalásnak e személyek felügyelete alá tartozó és a vállalkozás érdekében eljáró személy által elkövetett,

az 1. cikkben említett eseteiben.

4. Cikk

Joghatóság

(1) Mindegyik tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket joghatóságának megállapítására az 1. cikkel és a 2. cikk

(1) bekezdésével összhangban meghatározott bûncselekmények tekintetében, amennyiben

– az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalást, a csalásban való részvételt vagy a csalás kísérletét teljesen

vagy részben a tagállam területén követték el, beleértve azt a csalást, amely tekintetében a hasznot az adott

tagállam területén szerezték,

– egy személy az adott tagállam területén tudatosan segíti vagy ösztönzi a csalásnak egy másik tagállam területén

történõ megvalósítását,

– az elkövetõ az érintett tagállam állampolgára, feltéve, hogy azon tagállam jogszabályai megkövetelhetik, hogy

a csalás legyen büntetendõ abban a tagállamban is, ahol a csalás megvalósult.

(2) Mindegyik tagállam a 11. cikk (2) bekezdésében említett értesítés során nyilatkozhat arról, hogy nem alkalmazza

az e cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében meghatározott szabályt.

5. Cikk

Kiadatás és büntetõeljárás

(1) Minden tagállam, amely saját jogszabályai szerint nem adja ki saját állampolgárait, meghozza a szükséges

intézkedéseket, hogy megállapítsa joghatóságát az 1. cikkel és a 2. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított

bûncselekmények tekintetétben, ha a bûncselekményt állampolgára a tagállam területén kívül követi el.

(2) Ha egy tagállam állampolgárát az 1. cikkben és a 2. cikk (1) bekezdésében említett bûncselekmény elkövetésével

vádolják egy másik tagállamban, és a tagállam pusztán állampolgársága alapján nem adja ki e személyt a másik

tagállamnak, a tagállam az ügyet – amennyiben indokolt – büntetõeljárás céljából illetékes hatósága elé terjeszti.

A büntetõeljárás lefolytatásának lehetõvé tétele céljából a bûncselekménnyel kapcsolatos aktákat, információkat és

bizonyítékokat az európai kiadatási egyezmény 6. cikkében megállapított eljárás szerint kell átadni. A megkeresõ

tagállamot értesíteni kell a megindított büntetõeljárásról és annak kimenetelérõl.

(3) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalás esetében egy tagállam nem tagadhatja meg a kiadatást pusztán

abból az okból, hogy a bûncselekmény adóval vagy vámmal kapcsolatos bûncselekményre vonatkozik.

(4) E cikk alkalmazásában az egy tagállam „állampolgára” kifejezést az adott állam által az európai kiadatási egyezmény

6. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozattal, és ugyanazon cikk (1) bekezdésének c) pontjával

összhangban kell értelmezni.

49464 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

6. Cikk

Együttmûködés

(1) Ha az 1. cikkben meghatározott csalás bûncselekménynek minõsül, és legalább két tagállamot érint, a tagállamok

kötelesek hatékonyan együttmûködni egymással a nyomozás, a büntetõeljárás és a kiszabott büntetés végrehajtása

során, például kölcsönös jogsegély, kiadatás, eljárás átadása vagy más tagállamban kiszabott büntetés végrehajtása

útján.

(2) Amennyiben egynél több tagállam rendelkezik joghatósággal és lehetõséggel a hatékony eljárásra egy azonos

tényeken alapuló bûncselekmény tekintetében, az érintett tagállamok együttmûködnek egymással annak

eldöntésében, melyik indít büntetõeljárást az elkövetõ vagy elkövetõk ellen annak érdekében, hogy a büntetõeljárást,

ha lehetséges, egyetlen tagállamra koncentrálják.

7. Cikk

Ne bis in idem

(1) A tagállamok alkalmazzák nemzeti büntetõjogukban a „ne bis in idem” szabályt, amelynek értelmében az a személy,

akinek ügyében jogerõs ítéletet hoztak az egyik tagállamban, nem vonható büntetõeljárás alá egy másik tagállamban

ugyanazon tények alapján, feltéve, hogy ha szankció kiszabására került sor, azt végre is hajtották, a végrehajtás

folyamatban van, vagy az az ítéletet hozó állam jogszabályai szerint már nem végrehajtható.

(2) A tagállam, amikor a 11. cikk (2) bekezdésében említett értesítést átadja, nyilatkozhat arról, hogy e cikk (1) bekezdése

nem köti õt a következõ egy vagy több esetben

a) ha a külföldön hozott ítélet alapjául szolgáló tények teljes egészében vagy részben a saját területén következtek

be; az utóbbi esetben ez a kivétel nem alkalmazható, ha azok a tények részben azon tagállam területén

következtek be, amelyben az ítéletet hozták;

b) ha a külföldön hozott ítélet alapjául szolgáló tények a tagállam biztonsága vagy egyéb alapvetõ érdekei ellen

irányuló bûncselekménynek minõsülnek;

c) ha a külföldön hozott ítélet alapjául szolgáló tényeket a tagállamnak egy hivatali kötelességeit megszegõ

tisztviselõje követte el.

(3) Azok a kivételek, amelyek a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tárgyát képezhetik, nem alkalmazhatók, ha az érintett

tagállam ugyanezen tények tekintetében felkérte a másik tagállamot, hogy indítson büntetõeljárást, vagy kiadta

az érintett személyt.

(4) A tagállamok között létrejött, tárgyhoz tartozó multilaterális vagy bilaterális megállapodásokat és a megfelelõ

nyilatkozatokat ez a cikk nem érinti.

8. Cikk

Bíróság

(1) Ezen egyezmény értelmezésérõl vagy alkalmazásáról a tagállamok között keletkezett bármely vitát elsõ lépésként

a Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerzõdés VI. címében foglalt eljárás szerint kell megvizsgálnia a megoldás

megtalálásának céljával.

Amennyiben hat hónapon belül nem találnak megoldást, az ügyet a vitában érintett valamely fél az Európai

Közösségek Bírósága elé utalhatja.

(2) Az egy vagy több tagállam és az Európai Közösségek Bizottsága között ezen egyezmény 1. vagy 10. cikkének

alkalmazásával kapcsolatban keletkezett és tárgyalásokkal nem rendezhetõ vita a Bíróság elé utalható.

9. Cikk

Belsõ rendelkezések

Ennek az egyezménynek egyetlen rendelkezése sem akadályozza a tagállamokat az ebbõl az egyezménybõl származó

kötelezettségeken túlmutató belsõ jogi rendelkezések elfogadásában.

10. Cikk

Továbbítás

(1) A tagállamok továbbítják az Európai Közösségek Bizottságának az ezen egyezmény rendelkezései alapján rájuk háruló

kötelezettségek hazai jogba történõ átültetésérõl szóló rendelkezések szövegét.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49465

(2) Ennek az egyezménynek a végrehajtása érdekében a Magas Szerzõdõ Felek az Európai Unió Tanácsán belül

meghatározzák a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között közlendõ és kicserélendõ

információkat, illetve az erre szolgáló rendelkezéseket.

11. Cikk

Hatálybalépés

(1) Minden tagállam saját alkotmányos követelményeivel összhangban fogadja el ezt az egyezményt.

(2) A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának fõtitkárát az egyezmény elfogadására vonatkozó alkotmányos

eljárások befejezésérõl.

(3) Ez az egyezmény 90 nappal azután lép hatályba, hogy az utolsó tagállam is megtette a (2) bekezdésben említett

értesítést.

12. Cikk

Csatlakozás

(1) Ehhez az egyezményhez minden olyan állam csatlakozhat, amely az Európai Unió tagjává válik.

(2) Ennek az egyezménynek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege hiteles.

(3) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

(4) Ez az egyezmény minden csatlakozó állam tekintetében a csatlakozási okirat letétbe helyezését követõ 90 nap

elteltével, illetve – amennyiben az említett 90 nap lejártával az egyezmény még nem lépett hatályba – az egyezmény

hatálybalépésének napján lép hatályba.

13. Cikk

Letéteményes

(1) Ennek az egyezménynek a letéteményese az Európai Unió Tanácsának fõtitkára.

(2) A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az elfogadásokról és csatlakozásokról,

a nyilatkozatokról és fenntartásokról szóló információkat, valamint az egyezménnyel összefüggõ egyéb értesítéseket.

Amelynek hiteléül azt az alulírott meghatalmazottak az alábbiakban kézjegyükkel látták el.

Kelt Brüsszelben 1995. július 26-án, egyetlen eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német,

olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, amely nyelvek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának

Fõtitkárságának irattárában helyezik letétbe.”

4. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött,

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezményhez csatolt, Brüsszelben, 1996. szeptember

27-én létrejött Jegyzõkönyv (továbbiakban 1996. szeptember 27-ei Jegyzõkönyv) kötelezõ hatályának elismerésére.

5. § Az Országgyûlés az 1996. szeptember 27-ei Jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

6. § Az 1996. szeptember 27-ei Jegyzõkönyv hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következõ

„Protocol drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union to the

Convention on the protection of the European Communities’ financial interests

PROTOCOL drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union to the Convention on the protection

of the European Communities’ financial interests

THE HIGH CONTRACTING PARTIES to this Protocol, Member States of the European Union,

REFERRING to the Act of the Council of the European Union of 27 September 1996,

DESIRING to ensure that their criminal laws contribute effectively to the protection of the financial interests of the

European Communities;

RECOGNIZING the importance of the Convention on the protection of the European Communities’ financial interests

of 26 July 1995 for combating fraud affecting Community revenue and expenditure;

AWARE that the financial interests of the European Communities may be damaged or threatened by other criminal

offences, particularly acts of corruption by or against national and Community officials, responsible for the collection,

management or disbursement of Community funds under their control;

49466 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

CONSIDERING that people of different nationalities, employed by different public agencies or bodies, may be involved

in such corruption and that, in the interests of effective action against such corruption with international ramifications,

it is important for their reprehensible nature to be perceived in a similar manner under Member States’ criminal laws;

NOTING that several Member States’ criminal law on crime linked to the exercise of public duties in general and

concerning corruption in particular covers only acts committed by or against their national officials and does not

cover, or covers only in exceptional cases, conduct involving Community officials or officials of other Member States;

CONVINCED of the need for national law to be adapted where it does not penalize acts of corruption that damage or

are likely to damage the financial interests of the European Communities involving Community officials or officials of

other Member States;

CONVINCED also that such adaptation of national law should not be confined, in respect of Community officials, to acts

of active or passive corruption, but should be extended to other crimes affecting or likely to affect the revenue or

expenditure of the European Communities, including crimes committed by or against persons in whom the highest

responsibilities are vested;

CONSIDERING that appropriate rules should also be laid down on jurisdiction and mutual cooperation, without

prejudice to the legal conditions under which they are to apply in specific cases, including waiver of immunity where

appropriate;

CONSIDERING finally that the relevant provisions of the Convention on the protection of the European Communities’

financial interests of 26 July 1995 should be made applicable to the criminal acts covered by this Protocol,

HAVE AGREED ON THE FOLLOWING PROVISIONS

Article 1

Definitions

For the purposes of this Protocol

1. (a) ‘official‘ shall mean any ‘Community‘ or ‘national‘ official, including any national official of another Member State;

(b) the term ‘Community official‘ shall mean

– any person who is an official or other contracted employee within the meaning of the Staff Regulations of officials

of the European Communities or the Conditions of employment of other servants of the European Communities,

– any person seconded to the European Communities by the Member States or by any public or private body, who

carries out functions equivalent to those performed by European Community officials or other servants.

Members of bodies set up in accordance with the Treaties establishing the European Communities and the staff of

such bodies shall be treated as Community officials, inasmuch as the Staff Regulations of the European Communities

or the Conditions of employment of other servants of the European Communities do not apply to them;

(c) the term ‘national official‘ shall be understood by reference to the definition of ‘official‘ or ‘public officer‘ in the

national law of the Member State in which the person in question performs that function for the purposes of

application of the criminal law of that Member State.

Nevertheless, in the case of proceedings involving a Member State’s official initiated by another Member State the

latter shall not be bound to apply the definition of ‘national official‘ except in so far as that definition is compatible with

its national law;

2. ‘Convention‘ shall mean the Convention drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union, on the

protection of the European Communities’ financial interests, of 26 July 1995;

Article 2

Passive corruption

1. For the purposes of this Protocol, the deliberate action of an official, who, directly or through an intermediary, requests

or receives advantages of any kind whatsoever, for himself or for a third party, or accepts a promise of such an

advantage, to act or refrain from acting in accordance with his duty or in the exercise of his functions in breach of his

official duties in a way which damages or is likely to damage the European Communities’ financial interests shall

constitute passive corruption.

2. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that conduct of the type referred to in paragraph 1 is

made a criminal offence.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49467

Article 3

Active corruption

1. For the purposes of this Protocol, the deliberate action of whosoever promises or gives, directly or through an

intermediary, an advantage of any kind whatsoever to an official for himself or for a third party for him to act or refrain

from acting in accordance with his duty or in the exercise of his functions in breach of his official duties in a way which

damages or is likely to damage the European Communities’ financial interests shall constitute active corruption.

2. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that conduct of the type referred to in paragraph 1 is

made a criminal offence.

Article 4

Assimilation

1. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that in its criminal law the descriptions of the offences

constituting conduct of the type referred to in Article 1 of the Convention committed by its national officials in the

exercise of their functions apply similarly in cases where such offences are committed by Community officials in the

exercise of their duties.

2. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that in its criminal law the descriptions of the offences

referred to in paragraph 1 of this Article and in Articles 2 and 3 committed by or against its Government Ministers,

elected members of its parliamentary chambers, the members of its highest Courts or the members of its Court of

Auditors in the exercise of their functions apply similarly in cases where such offences are committed by or against

members of the Commission of the European Communities, the European Parliament, the Court of Justice and the

Court of Auditors of the European Communities respectively in the exercise of their duties.

3. Where a Member State has enacted special legislation concerning acts or omissions for which Government Ministers

are responsible by reason of their special political position in that Member State, paragraph 2 of this Article may not

apply to such legislation, provided that the Member State ensures that Members of the Commission of the European

Community are covered by the criminal legislation implementing Articles 2 and 3 and paragraph 1 of this Article.

4. Paragraphs 1, 2 and 3 shall be without prejudice to the provisions applicable in each Member State concerning

criminal proceedings and the determination of the competent court.

5. This Protocol shall apply in full accordance with the relevant provisions of the Treaties establishing the European

Communities, the Protocol on the Privileges and Immunities of the European Communities, the Statutes of the Court

of Justice and the texts adopted for the purpose of their implementation, as regards the withdrawal of immunity.

Article 5

Penalties

1. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that the conduct referred to in Articles 2 and 3, and

participating in and instigating the conduct in question, are punishable by effective, proportionate and dissuasive

criminal penalties, including, at least in serious cases, penalties involving deprivation of liberty which can give rise to

extradition.

2. Paragraph 1 shall be without prejudice to the exercise of disciplinary powers by the competent authorities against

national officials or Community officials. In determining the penalty to be imposed, the national criminal courts may, in

accordance with the principles of their national law, take into account any disciplinary penalty already imposed on the

same person for the same conduct.

Article 6

Jurisdiction

1. Each Member State shall take the measures necessary to establish its jurisdiction over the offences it has established in

accordance with Articles 2, 3 and 4 where

(a) the offence is committed in whole or in part within its territory;

(b) the offender is one of its nationals or one of its officials;

(c) the offence is committed against one of the persons referred to in Article 1 or a member of one of the institutions

referred to in Article 4 (2) who is one of its nationals;

(d) the offender is a Community official working for a European Community institution or a body set up in accordance

with the Treaties establishing the European Communities which has its headquarters in the Member State

concerned.

49468 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. Each Member State may declare when giving the notification provided for in Article 9 (2) that it will not apply or will

apply only in specific cases or conditions one or more of the jurisdiction rules laid down in paragraph 1 (b), (c), and (d).

Article 7

Relation to the Convention

1. Articles 3, 5 (1), (2) and (4) and Article 6 of the Convention shall apply as if there were a reference to the conduct

referred to in Articles 2, 3 and 4 of this Protocol.

2. The following provisions of the Convention shall also apply to this Protocol

– Article 7, on the understanding that, unless otherwise indicated at the time of the notification provided for in

Article 9 (2) of this Protocol, any declaration within the meaning of Article 7 (2) of the Convention shall also apply

to this Protocol,

– Article 9,

– Article 10.

Article 8

Court of Justice

1. Any dispute between Member States on the interpretation or application of this Protocol must in an initial stage be

examined by the Council in accordance with the procedure set out in Title VI of the Treaty on European Union with

a view to reaching a solution.

If no solution is found within six months, the matter may be referred to the Court of Justice of the European

Communities by a party to the dispute.

2. Any dispute between one or more Member States and the Commission of the European Communities concerning

Article 1, with the exception of point 1 (c), or Articles 2, 3 and 4, or the third indent of Article 7 (2) of this Protocol which

it has proved impossible to settle through negotiation may be submitted to the Court of Justice of the European

Communities.

Article 9

Entry into force

1. This Protocol shall be subject to adoption by the Member States in accordance with their respective constitutional

requirements.

2. Member States shall notify the Secretary-General of the Council of the European Union of the completion of the

procedures required under their respective constitutional rules for adopting this Protocol.

3. This Protocol shall enter into force 90 days after the notification provided for in paragraph 2 has been given by the

State which, being a Member of the European Union at the time of adoption by the Council of the Act drawing up this

Protocol, is the last to fulfil that formality. If, however, the Convention has not entered into force on that date, this

Protocol shall enter into force on the date on which the Convention enters into force.

Article 10

Accession of new Member States

1. This Protocol shall be open to accession by any State that becomes a member of the European Union.

2. The text of this Protocol in the language of the acceding State, drawn up by the Council of the European Union, shall be

authentic.

3. Instruments of accession shall be deposited with the depositary.

4. This Protocol shall enter into force with respect to any State that accedes to it 90 days after the deposit of its instrument

of accession or on the date of entry into force of this Protocol if it has not yet entered into force at the time of expiry of

the said period of 90 days.

Article 11

Reservations

1. No reservation shall be authorized with the exception of those provided for in Article 6 (2).

2. Any Member State which has entered a reservation may withdraw it at any time in whole or in part by notifying the

depositary. Withdrawal shall take effect on the date on which the depositary receives the notification.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49469

Article 12

Depositary

1. The Secretary-General of the Council of the European Union shall act as depositary of this Protocol.

2. The depositary shall publish in the Official Journal of the European Communities information on the progress of

adoptions and accessions, declarations and reservations and any other notification concerning this Protocol.

In witness whereof, the undersigned Plenipotentiaries have hereunto set their hands.

Done in a single original, in the Danish, Dutch, English, Finnish, French, German, Greek, Irish, Italian, Portuguese,

Spanish and Swedish languages, each text being equally authentic, such original remaining deposited in the archives

of the General Secretariat of the Council of the European Union.”

„Jegyzõkönyv az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai

Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezményhez

E jegyzõkönyv MAGAS SZERZÕDÕ FELEI, az Európai Unió tagállamai,

HIVATKOZÁSSAL az Európai Unió Tanácsának 1996. szeptember 27-i jogi aktusára,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy biztosítsák büntetõjogi jogszabályaik hatékony hozzájárulását az Európai Közösségek

pénzügyi érdekeinek védelméhez;

FELISMERVE az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló 1995. július 26-i egyezmény jelentõségét

a Közösség bevételeit és kiadásait érintõ csalások elleni küzdelemben;

TUDATÁBAN annak, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit egyéb bûncselekmények károsíthatják vagy

fenyegetethetik, ilyenek különösen az állampolgárok, illetve az ellenõrzésük alatt álló közösségi pénzeszközök

behajtását, kezelését, valamint kiutalását végzõ közösségi tisztviselõk által vagy sérelmére elkövetett korrupciós

cselekmények;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az ilyen korrupciós ügyek érintettjei eltérõ állampolgárságú és különbözõ közjogi hivatalok

vagy szervek alkalmazásában álló személyek lehetnek, továbbá hogy az ilyen nemzetközi vonatkozásokkal bíró

korrupció elleni hatékony fellépés érdekében fontos annak elítélendõ volta miatt a tagállamok büntetõjogában

a probléma hasonló módon történõ kezelése;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy számos tagállam büntetõjoga az általában a közfeladatok ellátásával, különösen pedig

a korrupcióval összefüggõ bûncselekmények vonatkozásában kizárólag saját tisztviselõik által vagy sérelmére

elkövetett cselekményekre terjed ki és nem, vagy csak kivételes esetekben terjed ki a Közösség, illetve más tagállamok

tisztviselõinek magatartására;

MEGGYÕZÕDVE annak szükségességérõl, hogy a tagállamok nemzeti jogát ki kell igazítani, amennyiben nem büntetik

a Közösség, vagy a más tagállamok tisztviselõit érintõ azon korrupciós cselekményeket, amelyek károsítják, vagy

valószínûleg károsítják az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit;

MEGGYÕZÕDVE arról is, hogy a nemzeti jog ilyen kiigazításai nem korlátozódhatnak a Közösség tisztviselõi

vonatkozásában csak az aktív vagy passzív vesztegetési cselekményekre, hanem ki kell terjedniük egyéb olyan

bûncselekményekre is, amelyek érintik vagy érinthetik az Európai Közösségek bevételeit vagy kiadásait, beleértve

a legnagyobb felelõsséggel járó beosztást betöltõ személyek által vagy sérelmére elkövetett bûncselekményeket is;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy megfelelõ szabályokat kell alkotni a joghatósáról és a kölcsönös együttmûködésrõl azon jogi

feltételek sérelme nélkül, amelyek alapján egyes esetekben ezeket alkalmazni kell, beleértve indokolt esetben

a mentességek felfüggesztését;

FIGYELEMBE VÉVE végül, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló 1995. július 26-i

egyezmény megfelelõ rendelkezéseinek hatályát ki kell terjeszteni az ebben a jegyzõkönyvben részletezett

bûncselekményekre,

A KÖVETKEZÕ RENDELKEZÉSEKBEN ÁLLAPODTAK MEG

1. Cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzõkönyv alkalmazásában

(1) a) „tisztviselõ” bármely közösségi vagy nemzeti tisztviselõ, ideértve egy másik tagállam bármely nemzeti tisztviselõjét;

b) „közösségi tisztviselõ”

– az a személy, aki az Európai Közösségek tisztviselõinek személyzeti szabályzata és a Közösségek egyéb

alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek értelmében tisztviselõ vagy egyéb szerzõdéses munkavállaló,

– az a személy, akit a tagállamok vagy bármely köz- vagy magánjogi szervezet az Európai Közösségekhez helyeznek,

és aki az európai közösségi köztisztviselõkével vagy egyéb alkalmazottakéval egyenértékû feladatokat lát el.

49470 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Az Európai Közösségeket létrehozó szerzõdés értelmében felállított szervek tagjait és e szervek alkalmazottait

közösségi tisztviselõknek kell tekinteni, amennyiben az Európai Közösségek tisztviselõinek személyzeti szabályzata és

a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek nem vonatkoznak rájuk;

c) „nemzeti tisztviselõ” azon tagállam nemzeti jogszabályaiban meghatározott „tisztviselõ”, illetve „hivatalos

személy”, amely tagállamban a kérdéses személy e feladatot a tagállam büntetõjogának alkalmazásában ellátja.

Mindazonáltal abban az esetben, ha egy másik tagállam által kezdeményezett eljárás egy tagállam tisztviselõjét érinti,

az elõbbi csak annyiban köteles a nemzeti tisztviselõ meghatározását alkalmazni, amennyiben az a meghatározás saját

nemzeti jogszabályaival összeegyeztethetõ.

(2) „Egyezmény” az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek

védelmérõl szóló 1995. július 26-i egyezmény.

2. Cikk

Passzív vesztegetés

(1) E jegyzõkönyv alkalmazásában az a tisztviselõ, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítõ útján bármilyen elõnyt kér

vagy az elõnyt elfogadja, akár a maga, akár egy harmadik személy javára, vagy ilyen elõny ígéretét elfogadja azért,

hogy cselekedjen vagy tartózkodjon a kötelessége szerinti, vagy mûködésével kapcsolatos cselekvéstõl, és hivatali

kötelességét megszegi, oly módon, hogy azzal az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsítja vagy károsíthatja,

passzív vesztegetést követ el.

(2) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett típusú

magatartás bûncselekménynek minõsüljön.

3. Cikk

Aktív vesztegetés

(1) E jegyzõkönyv alkalmazásában bárki, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítõ útján, bármiféle elõnyt ígér vagy ad

egy tisztviselõnek, a maga vagy harmadik személy javára azért, hogy a tisztviselõ, hivatali kötelességét megszegve,

cselekedjen vagy tartózkodjon a kötelessége szerinti vagy mûködésével kapcsolatos cselekvéstõl, oly módon, hogy

azzal az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsítja vagy károsíthatja, aktív vesztegetést követ el.

(2) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett típusú

magatartás bûncselekménynek minõsüljön.

4. Cikk

Asszimiláció

(1) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy büntetõjogában az 1. cikkben

említett típusú magatartást megvalósító olyan bûncselekmények meghatározásait, amely bûncselekményeket

a nemzeti tisztviselõi követtek el hivataluk gyakorlása során, hasonlóképpen alkalmazzák azokban az esetekben,

amelyekben e bûncselekményeket a Közösség tisztviselõi követik el hivataluk gyakorlása során.

(2) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy büntetõjogában az e cikk

(1) bekezdésében, és a 2. és a 3. cikkben említett azon bûncselekmények meghatározásait, amely bûncselekményeket

a kormányának miniszterei, parlamenti kamaráinak választott tagjai, legfelsõbb bíróságainak tagjai vagy

számvevõszékének tagjai, vagy azok sérelmére követtek el hivataluk gyakorlása során, hasonlóképpen alkalmazzák

azokban az esetekben, amelyekben e bûncselekményeket az Európai Közösségek Bizottságának, az Európai

Parlamentnek, az Európai Bíróságnak és az Európai Közösségek Számvevõszékének tagjai követik el, vagy azok tagjai

sérelmére követik el hivataluk gyakorlása során.

(3) Amennyiben egy tagállam különleges jogszabályokat alkotott azon cselekedetek és mulasztások vonatkozásában,

amelyekért a kormányának miniszterei felelõsek az adott tagállamban különleges politikai helyzetüknél fogva, akkor

a (2) bekezdés nem szükségszerûen alkalmazandó az ilyen jogszabályokra, feltéve, hogy a tagállam biztosítja, hogy

az Európai Közösség Bizottságának tagjaira is kiterjed a 2. és 3. cikket, illetve e cikk (1) bekezdését végrehajtó

büntetõjogi jogszabály.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem érinti az egyes tagállamokban a büntetõeljárásra és az illetékes bíróság

meghatározására alkalmazandó rendelkezéseket.

(5) Ami a mentességek felfüggesztését illeti, e jegyzõkönyv teljes összhangban alkalmazandó az Európai Közösségeket

létrehozó szerzõdések, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirõl szóló jegyzõkönyv, a Bíróság

alapokmánya és a végrehajtásuk céljából elfogadott szövegek megfelelõ rendelkezéseivel.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49471

5. Cikk

Szankciók

(1) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2. és 3. cikkben említett

magatartást és az arra való bûnsegélyt vagy felbujtást hatékony, arányos és visszatartó erejû szankciókkal büntessék,

beleértve legalábbis súlyos esetekben, a kiadatást megalapozó szabadságvesztéssel járó büntetéseket.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti a hatáskörrel rendelkezõ hatóság fegyelmi jogkörének a nemzeti tisztviselõvel vagy

közösségi tisztviselõvel szembeni gyakorlását. A kiszabandó szankció meghatározásakor a nemzeti büntetõbíróságok,

nemzeti joguk elveivel összhangban, figyelembe vehetik az ugyanazon személyre ugyanazon magatartás miatt már

kiszabott bármely fegyelmi szankciót.

6. Cikk

Joghatóság

(1) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket joghatóságának megállapítására a 2., 3. és 4. cikkel

összhangban megállapított bûncselekmények vonatkozásában, amennyiben

a) a bûncselekményt teljesen vagy részben a saját területén követték el;

b) az elkövetõ saját állampolgára vagy tisztviselõje;

c) a bûncselekményt egy az 1. cikkben említett személy sérelmére, vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett

intézmények egyik tagjának sérelmére követték el, aki a saját állampolgára;

d) az elkövetõ közösségi tisztviselõ, aki az Európai Közösségek egyik intézményénél dolgozik, vagy az Európai

Közösségeket létrehozó szerzõdések értelmében létrehozott szervezetnél, amelynek székhelye az érintett

tagállamban található.

(2) Minden tagállam a 9. cikk (2) bekezdésében említett értesítés során nyilatkozhat arról, hogy nem, vagy csak különleges

esetekben vagy feltételekkel alkalmazza az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában megállapított joghatósági szabályokat.

7. Cikk

Kapcsolat az egyezménnyel

(1) Az egyezmény 3. cikkét, 5. cikkének (1), (2) és (4) bekezdését, valamint 6. cikkét úgy kell alkalmazni, mintha azok

hivatkoznának e jegyzõkönyv 2., 3. és 4. cikkében említett magatartásra.

(2) Az egyezmény következõ rendelkezései e jegyzõkönyvre is vonatkoznak

– a 7. cikk azzal a feltétellel, hogy – amennyiben másként nem határozzák meg az e jegyzõkönyv 9. cikkének

(2) bekezdésében elõírt értesítés idõpontjában – az Egyezmény 7. cikkének (2) bekezdése értelmében tett

nyilatkozat e jegyzõkönyvre is vonatkozik,

– a 9. cikk,

– a 10. cikk.

8. Cikk

Bíróság

(1) E jegyzõkönyv értelmezésérõl vagy alkalmazásáról a tagállamok között keletkezett bármely vitát kezdeti szakaszban

a Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerzõdés VI. címében foglalt eljárás szerint kell megvizsgálnia a megoldás

megtalálásának céljával.

Amennyiben hat hónapon belül nem találnak megoldást, az ügyet a vitában érintett valamely fél az Európai Bíróság elé

utalhatja.

(2) Egy vagy több tagállam és az Európai Közösségek Bizottsága között, az 1. cikkel kapcsolatban – de annak 1. c) pontja

kivételével – vagy a 2., a 3., a 4. cikkel, vagy a 7. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésével kapcsolatban

zajló bármely vitát, amelyet tárgyalások útján nem lehetett rendezni, az Európai Bíróság elé lehet utalni.

9. Cikk

Hatálybalépés

(1) E jegyzõkönyvet minden tagállam saját alkotmányos követelményeivel összhangban fogadja el.

(2) A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának fõtitkárát azon eljárás befejezõdésérõl, amelyet saját alkotmányos

követelményeik határoznak meg e jegyzõkönyv elfogadására.

(3) E jegyzõkönyv 90 nappal azután lép hatályba, hogy az az utolsó állam is megtette a (2) bekezdésben említett értesítést,

amelyik e jegyzõkönyv létrehozásáról szóló tanácsi jogi aktus elfogadásának idõpontjában az Európai Unió tagja. Ha

49472 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

azonban az egyezmény azon a napon nem lépett hatályba, akkor e jegyzõkönyv az egyezmény hatálybalépésének

napján lép hatályba.

10. Cikk

Új tagállamok csatlakozása

(1) E jegyzõkönyvhöz minden olyan állam csatlakozhat, amely az Európai Unió tagjává válik.

(2) E jegyzõkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege hiteles.

(3) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

(4) E jegyzõkönyv minden csatlakozó állam tekintetében a csatlakozási okirat letétbe helyezését követõ 90 nap elteltével,

illetve – amennyiben az említett 90 nap lejártával a jegyzõkönyv még nem lépett hatályba – a jegyzõkönyv

hatálybalépésének napján lép hatályba.

11. Cikk

Fenntartások

(1) A 6. cikk (2) bekezdésében elõírtak kivételével fenntartások nem tehetõk.

(2) Bármely tagállam, amely fenntartással élt, a letéteményes értesítése útján teljes egészében vagy részben bármikor

visszavonhatja azt. A visszavonás abban az idõpontban lép hatályba, amikor a letéteményes kézhez kapja az értesítést.

12. Cikk

Letéteményes

(1) E jegyzõkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának fõtitkára.

(2) A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az elfogadásokról és csatlakozásokról,

a nyilatkozatokról és fenntartásokról szóló információkat, valamint a jegyzõkönyvvel összefüggõ egyéb értesítéseket.

Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzõkönyvet.

Amelynek hiteléül azt az alulírott meghatalmazottak az alábbiakban kézjegyükkel látták el.

E jegyzõkönyvet, amely egyetlen eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz,

portugál, spanyol és svéd nyelven készült, amely nyelvek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa

Fõtitkárságának irattárában helyezik letétbe.”

7. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött,

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által

elõzetes döntéshozatal révén történõ értelmezésérõl szóló, Brüsszelben, 1996. november 29-én létrejött Jegyzõkönyv

(a továbbiakban: 1996. november 29-ei Jegyzõkönyv) kötelezõ hatályának elismerésére.

8. § Az Országgyûlés az 1996. november 29-ei Jegyzõkönyvet és a 10. §-ban meghatározott nyilatkozatot e törvénnyel

kihirdeti.

9. § Az 1996. november 29-ei Jegyzõkönyv hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következõ

„Protocol drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union, on the

interpretation, by way of preliminary rulings, by the Court of Justice of the European

Communities of the Convention on the protection of the European Communities’ financial

interests

PROTOCOL drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union, on the interpretation, by way of

preliminary rulings, by the Court of Justice of the European Communities of the Convention on the protection of the

European Communities’ financial interests

THE HIGH CONTRACTING PARTIES,

HAVE AGREED on the following provisions, which shall be annexed to the Convention

Article 1

The Court of Justice of the European Communities shall have jurisdiction, pursuant to the conditions laid down in this

Protocol, to give preliminary rulings on the interpretation of the Convention on the protection of the European

Communities’ financial interests and the Protocol to that Convention drawn up on 27 September 1996, hereinafter

referred to as ‘the first Protocol‘.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49473

Article 2

1. By a declaration made at the time of the signing of this Protocol or at any time thereafter, any Member State shall be

able to accept the jurisdiction of the Court of Justice of the European Communities to give preliminary rulings on the

interpretation of the Convention on the protection of the European Communities’ financial interests and the first

Protocol to that Convention pursuant to the conditions specified in either paragraph 2 (a) or paragraph 2 (b).

2. A Member State making a declaration pursuant to paragraph 1 may specify that either

(a) any court or tribunal of that State against whose decisions there is no judicial remedy under national law may

request the Court of Justice of the European Communities to give a preliminary ruling on a question raised in

a case pending before it and concerning the interpretation of the Convention on the protection of the European

Communities’ financial interests and the first Protocol thereto if that court or tribunal considers that a decision on

the question is necessary to enable it to give judgment, or

(b) any court or tribunal of that State may request the Court of Justice of the European Communities to give

a preliminary ruling on a question raised in a case pending before it and concerning the interpretation of the

Convention on the protection of the European Communities’ financial interests and the first Protocol thereto if

that court or tribunal considers that a decision on the question is necessary to enable it to give judgment.

Article 3

1. The Protocol on the Statute of the Court of Justice of the European Communities and the Rules of Procedure of that

Court of Justice shall apply.

2. In accordance with the Statute of the Court of Justice of the European Communities, any Member State, whether or not

it has made a declaration pursuant to Article 2, shall be entitled to submit statements of case or written observations to

the Court of Justice of the European Communities in cases which arise pursuant to Article 1.

Article 4

1. This Protocol shall be subject to adoption by the Member States in accordance with their respective constitutional

requirements.

2. Member States shall notify the depositary of the completion of their respective constitutional requirements for

adopting this Protocol and communicate to him any declaration made pursuant to Article 2.

3. This Protocol shall enter into force 90 days after the notification, referred to in paragraph 2, by the Member State

which, being a member of the European Union on the date of adoption by the Council of the Act drawing up this

Protocol, is the last to fulfil that formality. However, it shall at the earliest enter into force at the same time as the

Convention on the protection of the European Communities’ financial interests.

Article 5

1. This Protocol shall be open to accession by any State that becomes a member of the European Union.

2. Instruments of accession shall be deposited with the depositary.

3. The text of this Protocol in the language of the acceding State, drawn up by the Council of the European Union, shall be

authentic.

4. This Protocol shall enter into force with respect to any State that accedes to it 90 days after the date of deposit of its

instrument of accession, or on the date of the entry into force of this Protocol if the latter has not yet come into force

when the said period of 90 days expires.

Article 6

Any State that becomes a member of the European Union and accedes to the Convention on the protection of the

European Communities’ financial interests in accordance with Article 12 thereof shall accept the provisions of this

Protocol.

Article 7

1. Amendments to this Protocol may be proposed by any Member State, being a High Contracting Party. Any proposal

for an amendment shall be sent to the depositary, who shall forward it to the Council.

2. Amendments shall be established by the Council, which shall recommend that they be adopted by the Member States

in accordance with their respective constitutional requirements.

3. Amendments thus established shall enter into force in accordance with the provisions of Article 4.

49474 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Article 8

1. The Secretary-General of the Council of the European Union shall act as depositary of this Protocol.

2. The depositary shall publish in the Official Journal of the European Communities the notifications, instruments or

communications concerning this Protocol.

In witness whereof the undersigned Plenipotentiaries have signed this Protocol.

Done at Brussels, this twenty-ninth day of November in the year one thousand nine hundred and ninety-six, in a single

original in the Danish, Dutch, English, Finnish, French, German, Greek, Irish, Italian, Portuguese, Spanish and Swedish

languages, each text being equally authentic.”

„Jegyzõkönyv az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai

Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezménynek az Európai Közösségek

Bírósága általi, elõ ze tes döntéshozatal révén történõ értelmezésérõl

A MAGAS SZERZÕDÕ FELEK,

MEGÁLLAPODTAK a következõ rendelkezésekben, amelyeket az egyezményhez csatoltak

1. cikk

Az Európai Közösségek Bírósága, e jegyzõkönyvben megállapított feltételek értelmében, hatáskörrel rendelkezik

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezmény és az egyezményhez csatolt, 1996.

szeptember 27-i jegyzõkönyv, a továbbiakban az „elsõ jegyzõkönyv” értelmezésére vonatkozó elõzetes döntések

meghozatalára.

2. cikk

(1) E jegyzõkönyv aláírásakor vagy azután bármikor tett nyilatkozat révén bármelyik tagállam elfogadhatja az Európai

Közösségek Bíróságának a (2) bekezdés a) pontjában, vagy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek

értelmében létrejött hatáskörét az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezménynek és

az egyezmény elsõ jegyzõkönyvének az értelmezésére vonatkozó elõzetes döntések meghozatalára.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyilatkozatot tevõ tagállam meghatározhatja, hogy

a) az állam bármely olyan bírósága, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati

lehetõség, az Európai Közösségek Bíróságának elõzetes döntését kérheti egy elõtte folyamatban lévõ ügyben

felmerülõ, és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezmény és annak elsõ

jegyzõkönyve értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének

meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére; vagy

b) az állam bármely bírósága az Európai Közösségek Bíróságának elõzetes döntését kérheti egy elõtte folyamatban

lévõ ügyben felmerülõ, és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezmény és annak

elsõ jegyzõkönyve értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének

meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére.

3. cikk

(1) Az Európai Közösségek Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzõkönyvet és a Bíróság eljárási szabályzatát alkalmazni

kell.

(2) Az Európai Közösségek Bírósága alapokmányának megfelelõen bármelyik tagállam, függetlenül attól, hogy tett-e

a 2. cikk szerinti nyilatkozatot vagy nem, jogosult az 1. cikk alapján felmerülõ esetekben az Európai Közösségek

Bírósága részére beadványokat vagy írásbeli észrevételeket benyújtani.

4. cikk

(1) E jegyzõkönyvet a tagállamok alkotmányos szabályaiknak megfelelõen fogadják el.

(2) A tagállamok értesítik a letéteményest az e jegyzõkönyv elfogadásához szükséges alkotmányos követelményeiknek

való megfelelésrõl, és közlik vele a 2. cikk szerinti nyilatkozatokat.

(3) E jegyzõkönyv azt követõen 90 nappal lép hatályba, hogy az utolsó tagállam is, amely a jegyzõkönyvet létrehozó jogi

aktusnak a Tanács általi elfogadása napján az Európai Unió tagja, megtette a (2) bekezdésben említett értesítést.

E jegyzõkönyv azonban legkorábban ugyanazon a napon lép hatályba, mint amikor az Európai Közösségek pénzügyi

érdekeinek védelmérõl szóló egyezmény.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49475

5. cikk

(1) E jegyzõkönyvhöz bármely állam csatlakozhat, amely az Európai Unió tagjává válik.

(2) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

(3) E jegyzõkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege hiteles.

(4) E jegyzõkönyv minden csatlakozó állam tekintetében a csatlakozási okiratok letétbe helyezését követõ 90 nap

elteltével, illetve – ha az az említett 90 nap lejártával még nem lépett hatályba – e jegyzõkönyv hatálybalépésének

napján lép hatályba.

6. cikk

Bármely állam, amely az Európai Unió tagjává válik és csatlakozik az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek

védelmérõl szóló egyezményhez annak 12. cikke szerint, elfogadja e jegyzõkönyv rendelkezéseit.

7. cikk

(1) Bármely tagállam, amely Magas Szerzõdõ Fél, javasolhatja e jegyzõkönyv módosítását. Minden módosításra irányuló

javaslatot a letéteményesnek kell megküldeni, aki továbbítja azt a Tanácsnak.

(2) A módosításokat a Tanács állapítja meg és ajánlja, hogy a tagállamok alkotmányos követelményeiknek megfelelõen

fogadják el azokat.

(3) Az így megalkotott módosítások a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelõen lépnek hatályba.

8. cikk

(1) E jegyzõkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának fõtitkára.

(2) A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az e jegyzõkönyvet érintõ értesítéseket,

okiratokat vagy közleményeket.

Amelynek hiteléül azt az alulírott meghatalmazottak az alábbiakban kézjegyükkel látták el.

Kelt Brüsszelben, 1996. november 29-én, egyetlen eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír,

német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, amely nyelvek mindegyike egyaránt hiteles.”

10. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a 1996. november 29-ei

Jegyzõkönyvhöz az alábbi nyilatkozatot tegye

„A Magyar Köztársaság elfogadja az 1996. november 29-én kelt Jegyzõkönyv 2. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint

az Európai Közösségek Bíróságának azt a hatáskörét, hogy elõzetes döntést hozzon az Európai Unió K.3. cikke alapján

létrejött, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló Egyezmény és az azt kiegészítõ jegyzõkönyvek

értelmezésérõl, ha a Magyar Köztársaság bármely bírósága kéri, hogy az Európai Közösségek Bírósága elõzetes döntést

hozzon egy elõtte folyó és az Európai Unió K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmérõl

szóló Egyezmény és az azt kiegészítõ jegyzõkönyvek értelmezésével kapcsolatos ügyben felvetõdött kérdésben.”

11. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött,

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezményhez csatolt, Brüsszelben, 1997. június 19-én

létrejött második Jegyzõkönyv (a továbbiakban: 1997. június 19-ei Jegyzõkönyv) kötelezõ hatályának elismerésére.

12. § Az Országgyûlés az 1997. június 19-ei Jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

13. § Az 1997. június 19-ei Jegyzõkönyv hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következõ

„Second Protocol, drawn up on the basis of Article K.3 of the treaty on European Union, to

the Convention on the protection of the European Communities’ financial interests

SECOND PROTOCOL, drawn up on the basis of Article K.3 of the treaty on European Union, to the Convention on the

protection of the European Communities’ financial interests

THE HIGH CONTRACTING PARTIES to this Protocol, Member States of the European Union,

REFERRING to the Act of the Council of the European Union of 19 June 1997;

DESIRING to ensure that their criminal laws contribute effectively to the protection of the financial interests of the

European Communities;

RECOGNIZING the importance of the Convention on the protection of the European Communities’ financial interests

of 26 July 1995 in combating fraud affecting Community revenue and expenditure;

49476 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

RECOGNIZING the importance of the Protocol of 27 September 1996 to the said Convention in the fight against

corruption damaging or likely to damage the European Communities’ financial interests;

AWARE that the financial interests of the European Communities may be damaged or threatened by acts committed

on behalf of legal persons and acts involving money laundering;

CONVINCED of the need for national law to be adapted, where necessary, to provide that legal persons can be held

liable in cases of fraud or active corruption and money laundering committed for their benefit that damage or are likely

to damage the European Communities’ financial interests;

CONVINCED of the need for national law to be adapted, where necessary, to penalize acts of laundering of proceeds of

fraud or corruption that damage or are likely to damage the European Communities’ financial interests and to make it

possible to confiscate proceeds of such fraud and corruption;

CONVINCED of the need for national law to be adapted, where necessary, in order to prevent the refusal of mutual

assistance solely because offences covered by this Protocol concern or are considered as tax or customs duty offences;

NOTING that cooperation between Member States is already covered by the Convention on the protection of the

European Communities’ financial interests of 26 July 1995, but that there is a need, without prejudice to obligations

under Community law, for appropriate provision also to be made for cooperation between member States and the

Commission to ensure effective action against fraud, active and passive corruption and related money laundering

damaging or likely to damage the European Communities’ financial interests, including exchange of information

between the Member States and the Commission;

CONSIDERING that, in order to encourage and facilitate the exchange of information, it is necessary to ensure

adequate protection of personal data;

CONSIDERING that the exchange of information should not hinder ongoing investigations and that it is therefore

necessary to provide for the protection of investigation secrecy;

CONSIDERING that appropriate provisions have to be drawn up on the competence of the Court of Justice of the

European Communities;

CONSIDERING finally that the relevant provisions of the Convention on the protection of the European Communities’

financial interests of 26 July 1995 should be made applicable to certain acts covered by this Protocol,

HAVE AGREED ON THE FOLLOWING PROVISIONS

Article 1

Definitions

For the purposes of this Protocol

(a) ‘Convention‘ shall mean the Convention drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union on

the protection of the European Communities’ financial interests, of 26 July 1995 (1);

(b) ‘fraud‘ shall mean the conduct referred to in Article 1 of the Convention;

(c) – ‘passive corruption‘ shall mean the conduct referred to in Article 2 of the Protocol drawn up on the basis of

Article K.3 of the Treaty on European Union to the convention on the protection of the European Communities’

financial interests, of 27 September 1996 (2),

– ‘active corruption‘ shall mean the conduct referred to in Article 3 of the same Protocol;

(d) ‘legal person‘ shall mean any entity having such status under the applicable national law, except for States or

other public bodies in the exercise of State authority and for public international organizations;

(e) ‘money laundering‘ shall mean the conduct as defined n the third indent of Article 1 of Council Directive

91/308/EEC of 10 June 1991 on the prevention of the use of the financial system for the purpose of money

laundering (3), related to the proceeds of fraud, at least in serious cases, and of active and passive corruption.

Article 2

Money laundering

Each Member State shall take the necessary measures to establish money laundering as a criminal offence.

Article 3

Liability of legal persons

1. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that legal persons can be held liable for fraud, active

corruption and money laundering committed for their benefit by any person, acting either individually or as part of an

organ of the legal person, who has a leading position within the legal person, based on

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49477

– a power of representation of the legal person, or

– an authority to take decisions on behalf of the legal person, or

– an authority to exercise control within the legal person,

as well as for involvement as accessories or instigators in such fraud, active corruption or money laundering or the

attempted commission of such fraud.

2. Apart from the cases already provided for in paragraph 1, each Member State shall take the necessary measures to

ensure that a legal person can be held liable where the lack of supervision or control by a person referred to in

paragraph 1 has made possible the commission of a fraud or an act of active corruption or money laundering for the

benefit of that legal person by a person under its authority.

3. Liability of a legal person under paragraphs 1 and 2 shall not exclude criminal proceedings against natural persons

who are perpetrators, instigators or accessories in the fraud, active corruption or money laundering.

Article 4

Sanctions for legal persons

1. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that a legal person held liable pursuant to Article 3 (1)

is punishable by effective, proportionate and dissuasive sanctions, which shall include criminal or non-criminal fines

and may include other sanctions such as

(a) exclusion from entitlement to public benefits or aid;

(b) temporary or permanent disqualification from the practice of commercial activities;

(c) placing under judicial supervision;

(d) a judicial winding-up order.

2. Each Member State shall take the necessary measures to ensure that a legal person held liable pursuant to Article 3 (2)

is punishable by effective, proportionate and dissuasive sanctions or measures.

Article 5

Confiscation

Each Member State shall take the necessary measures to enable the seizure and, without prejudice to the rights of

bona fide third parties, the confiscation or removal of the instruments and proceeds of fraud, active and passive

corruption and money laundering, or property the value of which corresponds to such proceeds. Any instruments,

proceeds or other property seized or confiscated shall be dealt with by the Member State in accordance with its

national law.

Article 6

Cooperation with the Commission of the European Communities

A Member State may not refuse to provide mutual assistance in respect of fraud, active and passive corruption and

money laundering for the sole reason that it concerns or is considered as a tax or customs duty offence.

Article 7

Cooperation with the Commission of the European Communities

1. The Member States and the Commission shall cooperate with each other in the fight against fraud, active and passive

corruption and money laundering.

To that end, the Commission shall lend such technical and operational assistance as the competent national

authorities may need to facilitate coordination of their investigations.

2. The competent authorities in the Member States may exchange information with the Commission so as to make it

easier to establish the facts and to ensure effective action against fraud, active and passive corruption and money

laundering. The Commission and the competent national authorities shall take account, in each specific case, of the

requirements of investigation secrecy and data protection. To that end, a Member State, when supplying information

to the Commission, may set specific conditions covering the use of information, whether by the Commission or by

another Member State to which that information may be passed.

49478 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Article 8

Data protection responsibility for the Commission

The Commission shall ensure that, in the context of the exchange of information under Article 7 (2), it shall observe, as

regards the processing of personal data, a level of protection equivalent to the level of protection set out in Directive

95/46/EC of the European Parliament and of the Council of 24 October 1995 on the protection of individuals with

regard to the processing of personal data and on the free movement of such data (4).

Article 9

Publication of data protection rules

The rules adopted concerning the obligations under Article 8 shall be published in the Official Journal of the European

Communities.

Article 10

Transfer of data to other Member States and third countries

1. Subject to any conditions referred to in Article 7 (2), the Commission may transfer personal data obtained from

a Member State in the performance of its functions under Article 7 to any other Member State. The Commission shall

inform the Member State which supplied the information of its intention to make such as transfer.

2. The Commission may, under the same conditions, transfer personal data obtained from a Member State in the

performance of its functions under Article 7 to any third country provided that the Member State which supplied the

information has agreed to such transfer.

Article 11

Supervisory authority

Any authority designated or created for the purpose of exercising the function of independent data protection

supervision over personal data held by the Commission pursuant to its functions under the Treaty establishing the

European Community, shall be competent to exercise the same function with respect to personal data held by the

Commission by virtue of this Protocol.

Article 12

Relation to the Convention

1. The provisions of Articles 3, 5 and 6 of the Convention shall also apply to the conduct referred to in Article 2 of this

Protocol.

2. The following provisions of the Convention shall also apply to this Protocol

– Article 4, on the understanding that, unless otherwise indicated at the time of the notification provided for in

Article 16 (2) of this Protocol, any declaration within the meaning of Article 4 (2) of the Convention, shall also apply

to this Protocol,

– Article 7, on the understanding that the ne bis in idem principle also applies to legal persons, and that, unless

otherwise indicated at the time the notification provided for in Article 16 82) of this Protocol is being given, any

declaration within the meaning of Article 7 (2), of the Convention shall also apply to this Protocol,

– Article 9,

– Article 10.

Article 13

Court of Justice

1. Any dispute between Member States on the interpretation or application of this Protocol must in an initial stage be

examined by the Council in accordance with the procedure set out in Title VI of the Treaty on European Union with

a view to reaching a solution.

If no solution is found within six months, the matter may be referred to the Court of Justice by a party to the dispute.

2. Any dispute between one or more Member States and the Commission concerning the application of Article 2 in

relation to Article 1 (e), and Article 7, 8, 10 and 12 (2), fourth indent of this Protocol which it has proved impossible to

settle through negotiation may be submitted to the Court of Justice, after the expiry of a period of six months from the

date on which one of the parties has notified the other of the existence of a dispute.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49479

3. The Protocol drawn up on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union, on the interpretation, by way of

preliminary rulings, by the Court of Justice of the European Communities of the Convention on the protection of the

European Communities’ financial interests, of 29 November 1996 (5), shall apply to this Protocol, on the understanding

that a declaration made by a Member State pursuant to Article 2 of that Protocol is also valid regarding this Protocol

unless the Member State concerned makes a declaration to the contrary when giving the notification provided for in

Article 16 (2) of this Protocol.

Article 14

Non-contractual liability

For the purposes of this Protocol, the non-contractual liability of the Community shall be governed by the second

paragraph of Article 215 of the Treaty establishing the European Community. Article 178 of the same Treaty shall

apply.

Article 15

Judicial control

1. The Court of Justice shall have jurisdiction in proceedings instituted by any natural or legal person against a decision of

the Commission addressed to that person or which is of direct and individual concern to that person, on ground of

infringement of Article 8 or any rule adopted pursuant thereto, or misuse of powers.

2. Articles 168 a (1) and (2), 173, fifth paragraph, 174, first paragraph, 176, first and second paragraphs, 185 and 186 of the

Treaty establishing the European Community, as well as the Statute of the Court of Justice of the European

Community, shall apply, mutatis mutandis.

Article 16

Entry into force

1. This Protocol shall be subject to adoption by the Member States in accordance with their respective constitutional

requirements.

2. Member States shall notify the Secretary-General of the Council of the European Union of the completion of the

procedures required under their respective constitutional rules for adopting this Protocol.

3. This Protocol shall enter into force ninety days after the notification provided for in paragraph 2, by the State which,

being a member of the European Union on the date of the adoption by the Council of the act drawing up this Protocol,

is the last to fulfil that formality. If, however, the Convention has not entered into force on that date, this Protocol shall

enter into force on the date on which the Convention enters into force.

4. However, the application of Article 7 (2) shall be suspended if, and for so long as, the relevant institution of the

European Communities has not complied with its obligation to publish the data protection rules pursuant to Article 9

or the terms of Article 11 concerning the supervisory authority have not been complied with.

Article 17

Accession of new Member States

1. This Protocol shall be open to accession by any State that becomes a member of the European Union.

2. The text of this Protocol in the language of the acceding State, drawn up by the Council of the European Union, shall be

authentic.

3. Instruments of accession shall be deposited with the depositary.

4. This Protocol shall enter into force with respect to any State that accedes to it ninety days after the deposit of its

instrument of accession or on the date of entry into force of this Protocol if it has not yet entered into force at the time

of expiry of the said period of ninety days.

Article 18

Reservations

1. Each Member State may reserve the right to establish the money laundering related to the proceeds of active and

passive corruption as a criminal offence only in serious cases of active and passive corruption. Any Member State

making such a reservation shall inform the depositary, giving details of the scope of the reservation, when giving the

notification provided for in Article 16 (2). Such a reservation shall be valid for a period of five years after the said

notification. It may be renewed once for a further period of five years.

49480 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. The Republic of Austria may, when giving its notification referred to in Article 16 (2), declare that it will not be bound by

Articles 3 and 4. Such a declaration shall cease to have effect five years after the date of the adoption of the act drawing

up this Protocol.

3. No other reservations shall be authorized, with the exception of those provided for in Article 12 (2), first and second

indent.

Article 19

Depositary

1. The Secretary-General of the Council of the European Union shall act as depositary of this Protocol.

2. The depositary shall publish in the Official Journal of the European Communities information on the progress of

adoptions and accessions, declarations and reservations and any other notification concerning this Protocol.

IN WITNESS WHEREOF, the undersigned Plenipotentiaries have hereto set their hands.

Done at Brussels, this nineteenth day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-seven, in a single

original, in the Danish, Dutch, English, Finnish, French, German, Greek, Irish, Italian, Portuguese, Spanish and Swedish

languages, each text being equally authentic, such original remaining deposited in the archives of the General

Secretariat of the Council of the European Union.

Joint Declaration on Article 13 (2)

The Member States declare that the reference in Article 13 (2) to Article 7 of the Protocol shall apply only to

cooperation between the Commission on the one hand and the Member States on the other and is without prejudice

to Member States’ discretion in supplying information in the course of criminal investigations.

Commission Declaration on Article 7

The Commission accepts the tasks entrusted to it under Article 7 of the Second Additional Protocol to the Convention

on the protection of the European Communities’ financial interests.”

„Második Jegyzõkönyv az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött,

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezményhez

E jegyzõkönyv MAGAS SZERZÕDÕ FELEI, az Európai Unió tagállamai,

HIVATKOZVA az Európai Unió Tanácsának 1997. június 19-i jogi aktusára;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy biztosítsák országaik büntetõjogának hatékony hozzájárulását az Európai Közösségek

pénzügyi érdekeinek védelméhez;

FELISMERVE az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló 1995. július 26-i egyezmény jelentõségét

a közösségi bevételeket és kiadásokat érintõ csalások leküzdésében;

FELISMERVE az említett egyezmény 1996. szeptember 27-i jegyzõkönyvének jelentõségét a korrupciós cselekmények

leküzdésében, amelyek az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek kárt okoznak, illetve kárt okozhatnak;

TUDATÁBAN annak, hogy a jogi személyek részérõl elkövetett, illetve a pénzmosást is magukba foglaló cselekmények

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sérthetik vagy veszélyeztethetik;

MEGGYÕZÕDVE ARRÓL, hogy – amennyiben szükséges – a tagállamok nemzeti jogát megfelelõképpen módosítani

kell annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyeket felelõsségre lehessen vonni a javukra elkövetett olyan

csalások, aktív vesztegetés vagy pénzmosás esetén, amelyek az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sérthetik,

illetve veszélyeztethetik;

MEGGYÕZÕDVE ARRÓL, hogy – amennyiben szükséges – a tagállamok nemzeti jogát megfelelõképpen módosítani

kell annak érdekében, hogy a csalásokból és korrupciós cselekményekbõl származó bevételek tisztára mosására

irányuló cselekményeket, amelyek az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek kárt okoznak, illetve kárt okozhatnak,

büntethetõvé tegyék, valamint hogy az ilyen csalásokból és korrupciós cselekményekbõl származó bevételek

elkobzását lehetõvé tegyék;

MEGGYÕZÕDVE ARRÓL, hogy – amennyiben szükséges – a tagállamok nemzeti jogát megfelelõképpen módosítani

kell annak megelõzése érdekében, hogy a kölcsönös jogsegélyt kizárólag azon az alapon tagadják meg, hogy

az e jegyzõkönyv hatálya alá tartozó cselekmények adó-, illetve vámbûncselekmények vagy ilyen cselekménynek

tekinthetõk;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy bár a tagállamok együttmûködését már szabályozza az Európai Közösségek pénzügyi

érdekeinek védelmérõl szóló 1995. július 26-i egyezmény, mégis igény mutatkozik arra, hogy a közösségi jog alapján

fennálló kötelezettségek sérelme nélkül megfelelõ módon rendelkezzenek a tagállamok és a Bizottság közötti

együttmûködésrõl – beleértve a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét is – annak érdekében, hogy

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49481

hatékonyan felléphessenek azon csalások, aktív és passzív vesztegetés és a velük összefüggõ pénzmosás ellen,

amelyek az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek kárt okoznak, illetve kárt okozhatnak;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az információcsere elõmozdítása és megkönnyítése érdekében szükséges biztosítani

a személyes adatok megfelelõ védelmét;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az információcsere nem gátolhatja a folyamatban levõ nyomozásokat, valamint azt, hogy

ezért gondoskodni kell a nyomozás titkosságának védelmérõl;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy megfelelõ rendelkezéseket kell alkotni az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörérõl;

FIGYELEMBE VÉVE végül, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló 1995. július 26-i

egyezmény vonatkozó rendelkezéseit alkalmazhatóvá kell tenni az e jegyzõkönyv hatálya alá tartozó egyes

cselekményekre is,

A KÖVETKEZÕ RENDELKEZÉSEKBEN ÁLLAPODTAK MEG

1. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzõkönyv alkalmazásában

a) „egyezmény”: az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi

érdekeinek védelmérõl szóló 1995. július 26-i egyezmény ;

b) „csalás” az egyezmény 1. cikkében említett magatartás;

c) – „passzív vesztegetés”: az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján az Európai Közösségek pénzügyi

érdekeinek védelmérõl szóló egyezményhez kidolgozott 1996. szeptember 27-i jegyzõkönyv 2. cikkében

említett magatartás,

– „aktív vesztegetés”: az ugyanazon jegyzõkönyv 3. cikkében említett magatartás;

d) „jogi személy”: minden jogalany, amely az alkalmazandó nemzeti jog alapján ilyen jogállással rendelkezik,

az államok, illetve az egyéb közhatalmi jogosítványokat gyakorló közjogi testületek, valamint a közjogi

nemzetközi szervezetek kivételével;

e) „pénzmosás”: a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelõzésérõl szóló, 1991. június

10-i 91/308/EGK számú tanácsi irányelv 1. cikkének harmadik francia bekezdésében meghatározott

magatartások, amelyek a csalásokból – legalábbis a súlyos esetekben – valamint az aktív és passzív vesztegetésbõl

származó jövedelmekkel kapcsolatosak.

2. cikk

Pénzmosás

Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a pénzmosást bûncselekménynek

minõsítse.

3. cikk

A jogi személyek felelõssége

(1) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyek

felelõsségre vonhatók legyenek a csalásért, az aktív vesztegetésért és a pénzmosásért, amelyet – akár saját nevében

eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva – olyan személy követett el a jogi személy javára, aki

a jogi személyen belül vezetõ tisztséget tölt be, amely a következõk egyikén alapul

– a jogi személy képviseletének joga, vagy

– a jogi személy nevében történõ döntéshozatal joga, vagy

– a jogi személyen belüli ellenõrzés joga,

valamint az ilyen csalásban, aktív vesztegetésben vagy pénzmosásban, illetve az ilyen csalás kísérletében

bûnsegédként vagy felbujtóként való részességért.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túlmenõen minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket

annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyek felelõsségre vonhatók legyenek, amikor az (1) bekezdésben

említett személy által gyakorolt felügyelet vagy ellenõrzés hiányossága tette lehetõvé, hogy egy neki alárendelt

személy az adott jogi személy javára a csalást, az aktív vesztegetést vagy a pénzmosást elkövesse.

(3) A jogi személyeknek az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló felelõssége nem zárja ki a büntetõeljárást azon természetes

személyek ellen, akik a csalást, az aktív vesztegetést és a pénzmosást tettesként, felbujtóként vagy bûnsegédként

követik el.

49482 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

4. cikk

A jogi személyekkel szemben alkalmazható szankciók

(1) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikk (1) bekezdése

alapján felelõsséggel tartozó jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejû szankciókkal legyen sújtható,

beleértve a büntetõjogi, illetve nem büntetõjogi pénzbeli szankciókat, valamint egyéb szankciókat is, mint például

a) kizárás az állami kedvezményekbõl, illetve támogatásokból;

b) valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás;

c) bírósági felügyelet alá helyezés;

(d) bíróság által elrendelt felszámolás.

(2) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikk (2) bekezdése

alapján felelõsséggel tartozó jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejû szankciókkal vagy intézkedésekkel

legyen sújtható.

5. cikk

Elkobzás

Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a csalás, az aktív és

passzív vesztegetés, valamint a pénzmosás eszközeinek és jövedelmeinek, illetve az ilyen jövedelmekkel azonos

értékû vagyonnak a lefoglalását, és – jóhiszemû harmadik fél jogainak sérelme nélkül – elkobzását vagy elvonását.

A tagállam a lefoglalt, illetve elkobzott eszközöket, jövedelmeket, illetve egyéb vagyontárgyakat nemzeti jogának

vonatkozó rendelkezései szerint köteles kezelni.

6. cikk

Adó- és vámbûncselekmények

Egyetlen tagállam sem tagadhatja meg a kölcsönös jogsegélyt csalás, aktív és passzív vesztegetés, illetve pénzmosás

esetén kizárólag azon az alapon, hogy a cselekmény adó- vagy vámbûncselekmény, illetve hogy azt ilyen

cselekménynek tekinti.

7. cikk

Együttmûködés az Európai Közösségek Bizottságával

(1) A tagállamok és a Bizottság együttmûködnek a csalások, az aktív és passzív vesztegetés, valamint a pénzmosás ellen

folytatott küzdelemben.

Ennek érdekében a Bizottság megadja azt a technikai és operatív segítséget, amire az illetékes nemzeti hatóságoknak

szükségük lehet nyomozásaik összehangolásának megkönnyítése érdekében.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai információcserét folytathatnak a Bizottsággal a tények feltárásának megkönnyítése,

illetve a csalások, az aktív és passzív vesztegetés, valamint a pénzmosás elleni hatékony fellépés biztosítása érdekében.

A Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok minden egyes esetben figyelembe veszik a nyomozás titkosságának és

az adatvédelemnek a követelményeit. Ennek érdekében, ha egy tagállam információkat szolgáltat a Bizottságnak,

akkor különös feltételeket is szabhat azok felhasználását illetõen, akár a Bizottság használja fel az ilyen információkat,

akár egy másik tagállam, amelynek részére a Bizottság ezeket az információkat továbbíthatta.

8. cikk

A Bizottság adatvédelmi felelõssége

A 7. cikk (2) bekezdésében foglalt információcserével összefüggésben a Bizottság a személyes adatok feldolgozását

illetõen a védelem olyan szintjének biztosításáról gondoskodik, amely egyenértékû a személyes adatok feldolgozása

vonatkozásában az egyének védelmérõl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelvben elõírt védelmi szinttel.

9. cikk

Az adatvédelmi szabályok kihirdetése

A 8. cikk szerinti kötelezettségekkel összefüggésben elfogadott szabályokat Az Európai Közösségek Hivatalos

Lapjában ki kell hirdetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49483

10. cikk

Az adatok továbbítása más tagállamok, illetve harmadik országok részére

(1) A Bizottság egy másik tagállam részére a 7. cikk (2) bekezdésében említett esetleges feltételekre is figyelemmel

továbbíthat olyan személyes adatokat, amelyeket feladatainak a 7. cikk szerinti ellátása keretében valamely

tagállamtól kapott. A Bizottság tájékoztatja az információt szolgáltató tagállamot az adatok továbbítására irányuló

szándékáról.

(2) A Bizottság harmadik ország részére feladatainak a 7. cikk szerinti ellátása keretében valamely tagállamtól kapott

személyes adatokat ugyanezen feltételek mellett továbbíthatja, amennyiben az információkat szolgáltató tagállam

hozzájárul az adatok továbbításához.

11. cikk

Ellenõrzõ hatóság

Minden hatóság, amelyet arra a célra jelöltek ki vagy hoztak létre, hogy független adatvédelmi ellenõrzést gyakoroljon

azon személyes adatok felett, amelyeket a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésbõl fakadó

feladatainak értelmében birtokol, hatáskörrel rendelkezik ugyanezen feladat ellátására a Bizottság által e jegyzõkönyv

értelmében birtokolt személyes adatok tekintetében is.

12. cikk

Az egyezményhez való viszony

(1) Az egyezmény 3., 5. és 6. cikkének rendelkezéseit az e jegyzõkönyv 2. cikkében említett magatartásokra is alkalmazni

kell.

(2) Az egyezmény alábbi rendelkezéseit e jegyzõkönyvre is alkalmazni kell

– a 4. cikket azzal a feltétellel, hogy – amennyiben az e jegyzõkönyv 16. cikkének (2) bekezdésében elõírt értesítés

idõpontjában ellentétes értelmû nyilatkozatot nem tesznek – az egyezmény 4. cikkének (2) bekezdése

értelmében tett nyilatkozat e jegyzõkönyvre is vonatkozik,

– a 7. cikket azzal a feltétellel, hogy a ne bis in idem elvét a jogi személyekre is alkalmazni kell, továbbá hogy

– amennyiben az e jegyzõkönyv 16. cikkének (2) bekezdésében elõírt értesítés idõpontjában ellentétes értelmû

nyilatkozatot nem tesznek – az egyezmény 7. cikkének (2) bekezdése értelmében tett nyilatkozat e jegyzõkönyvre

is vonatkozik,

– a 9. cikket,

– a 10. cikket.

13. cikk

Bíróság

(1) Az e jegyzõkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült valamennyi vitás kérdést elsõ lépésben,

az Európai Unióról szóló szerzõdés VI. címében elõírt eljárásnak megfelelõen a Tanács vizsgálja meg, hogy arra

megoldást találjon.

Amennyiben hat hónapon belül nem rendezõdik az ügy, a vitás kérdést a felek bármelyike az Európai Közösségek

Bírósága elé viheti.

(2) E jegyzõkönyv 2. cikkének az 1. cikk e) pontjával összefüggésben, valamint a 7., a 8., a 10. cikknek és a 12. cikk

(2) bekezdése negyedik francia bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban egy vagy több tagállam, illetve a Bizottság

között felmerült minden olyan vitát, amelyrõl bebizonyosodott, hogy tárgyalásos úton nem rendezhetõ, az Európai

Közösségek Bírósága elé lehet vinni az attól az idõponttól számított hat hónap lejárta után, amikor a felek egyike

jelezte a másik felé, hogy jogvita merült fel közöttük.

(3) Az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló

egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által, elõzetes döntéshozatal révén történõ értelmezésérõl szóló 1996.

november 29-i jegyzõkönyvben foglaltakat e jegyzõkönyvre is alkalmazni kell azzal a feltétellel, hogy annak

a jegyzõkönyvnek a 2. cikke értelmében valamely tagállam által tett nyilatkozat e jegyzõkönyv vonatkozásában is

érvénnyel bír, hacsak az érintett tagállam nem tesz azzal ellentétes értelmû nyilatkozatot az e jegyzõkönyv

16. cikkének (2) bekezdésében elõírt értesítésben.

49484 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

14. cikk

Szerzõdésen kívüli felelõsség

E jegyzõkönyv alkalmazásában a Közösség szerzõdésen kívüli felelõsségére nézve az Európai Közösséget létrehozó

szerzõdés 215. cikkének második bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Ugyanezen szerzõdés

178. cikkét is alkalmazni kell.

15. cikk

Bírósági felülvizsgálat

(1) A Bíróság hatáskörrel rendelkezik azokban az eljárásokban, amelyeket bármely természetes vagy jogi személy

– a 8. cikk vagy annak alapján elfogadott egyéb szabály megsértése, illetve hatáskörrel való visszaélés alapján –

a Bizottság az adott személynek címzett határozata ellen, illetve egyéb olyan határozata ellen indított, amely

közvetlenül és egyénileg érinti az adott személyt.

(2) Az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 168. cikkének (1) és (2) bekezdését, a 173. cikkének ötödik bekezdését,

a 174. cikkének elsõ bekezdését, a 176. cikkének elsõ és második bekezdését, valamint a 185. és a 186. cikkét, valamint

az Európai Közösségek Bíróságának alapokmányát értelemszerûen alkalmazni kell.

16. cikk

Hatálybalépés

(1) E jegyzõkönyvet a tagállamok alkotmányos követelményeiknek megfelelõen fogadják el.

(2) A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának fõtitkárát az e jegyzõkönyv elfogadásához szükséges alkotmányos

eljárásaik befejezésérõl.

(3) E jegyzõkönyv az azt követõ 90 nap eltelte után lép hatályba, hogy az az állam, amelyik az e jegyzõkönyvet kidolgozó

tanácsi jogi aktus elfogadásának idõpontjában az Európai Unió tagja és utolsóként teljesíti ezen alakiságokat,

a (2) bekezdésben elõírt értesítést megküldi. Ha azonban az egyezmény ezen idõpontban még nem lépett hatályba,

akkor e jegyzõkönyv az egyezmény hatálybalépésének idõpontjában lép hatályba.

(4) Ugyanakkor a 7. cikk (2) bekezdésének alkalmazását fel kell függeszteni, amennyiben és ameddig az Európai

Közösségek hatáskörrel rendelkezõ intézménye eleget nem tett az adatvédelmi szabályok kihirdetésével kapcsolatos

kötelezettségének a 9. cikknek megfelelõen, illetve ameddig a 11. cikknek az ellenõrzõ hatóságra vonatkozó

rendelkezéseit nem teljesítették.

17. cikk

Új tagállamok csatlakozása

(1) E jegyzõkönyvhöz minden olyan állam csatlakozhat, amelyik az Európai Unió tagjává válik.

(2) E jegyzõkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által kidolgozott és a csatlakozó állam nyelvére lefordított szövege hiteles.

(3) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

(4) E jegyzõkönyv minden csatlakozó állam vonatkozásában a csatlakozási okiratok letétbe helyezésétõl számított 90 nap

elteltével lép hatályba, illetve e jegyzõkönyv hatálybalépésének idõpontjában, amennyiben az az említett 90 napos

idõtartam eltelte elõtt még nem lépett hatályba.

18. cikk

Fenntartások

(1) A tagállamok mindegyike fenntarthatja magának azt a jogot, hogy az aktív és passzív vesztegetésbõl származó

jövedelmekhez kapcsolódó pénzmosást csak az aktív és passzív vesztegetés súlyos eseteiben minõsítse

bûncselekménynek. Az ilyen fenntartással élõ tagállam a 16. cikk (2) bekezdésében elõírt értesítésben tájékoztatja

a letéteményest, részletesen ismertetve azt, hogy a fenntartás mire terjed ki. Az ilyen fenntartás az említett értesítést

követõ öt éven át marad érvényben. További öt évre még egyszer megújítható.

(2) Az Osztrák Köztársaság a 16. cikk (2) bekezdésében említett értesítésben nyilatkozhat akként, hogy õt a 3. és a 4. cikk

nem kötelezi. Ez a nyilatkozat az e jegyzõkönyvet kidolgozó jogi aktus elfogadásától számított öt év elteltével érvényét

veszti.

(3) A 12. cikk (2) bekezdésének elsõ és második francia bekezdésében elõírt fenntartások kivételével egyéb fenntartással

élni nem lehet.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49485

19. cikk

Letéteményes

(1) E jegyzõkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának fõtitkára.

(2) A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában hirdeti ki a jegyzõkönyv elfogadásával, a csatlakozásokkal,

a nyilatkozatokkal, a fenntartásokkal, valamint minden egyéb, a jegyzõkönyvre vonatkozó értesítéssel kapcsolatos

információkat.

Amelynek hiteléül azt az alulírott meghatalmazottak az alábbiakban kézjegyükkel látták el.

Kelt Brüsszelben, 1997. június 19-én, egyetlen eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német,

olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, amely nyelvek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió

Tanácsának Fõtitkárságának irattárában helyezik letétbe.

Együttes Nyilatkozat a 13. Cikk (2) bekezdéséhez

A tagállamok kijelentik, hogy a 13. cikk (2) bekezdésében a jegyzõkönyv 7. cikkére történõ utalás kizárólag arra

az együttmûködésre vonatkozik, amelynek résztvevõi egyik részrõl a Bizottság, másik részrõl a tagállamok, és nem

érinti a tagállamok mérlegelési jogát, hogy belátásuk szerint szolgáltassanak információkat a bûnügyi nyomozások

során.

A Bizottság nyilatkozata a 7. cikkhez

A Bizottság elfogadja az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló egyezmény második

jegyzõkönyvének 7. cikke alapján ráruházott feladatokat.”

14. § Az Országgyûlés a 2004. évi XXX. törvény II. mellékletével kihirdetett, az Európai Unióról szóló Szerzõdés 35. Cikkének

(2) bekezdése alapján megtett alábbi nyilatkozatot kihirdeti

„Az Európai Unióról szóló Szerzõdés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság azt a nyilatkozatot teszi,

hogy az Európai Bíróság joghatóságát az Európai Unióról szóló Szerzõdés 35. Cikke (3) bekezdésének b) pontjában

meghatározottak szerint fogadja el.”

15. § (1) Ez a törvény – az e §-ban meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) E törvény 2–3. §-ai az Egyezmény 12. cikkében meghatározott idõpontban lépnek hatályba.

(3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2–3. §-ai hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak

ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(4) E törvény 5–6. §-ai az 1996. szeptember 27-ei Jegyzõkönyv 10. cikkében meghatározott idõpontban lépnek hatályba.

(5) Az 1996. szeptember 27-ei Jegyzõkönyv, illetve e törvény 5–6. §-ai hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért

felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával

állapítja meg.

(6) E törvény 8–9. §-ai az 1996. november 29-ei Jegyzõkönyv 5. cikkében meghatározott idõpontban lépnek hatályba.

(7) Az 1996. november 29-ei Jegyzõkönyv, illetve e törvény 8–9. §-ai hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért

felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával

állapítja meg.

(8) E törvény 12–13. §-ai az 1997. június 19-ei Jegyzõkönyv 17. cikkében meghatározott idõpontban lépnek hatályba.

(9) Az 1997. június 19-ei Jegyzõkönyv, illetve e törvény 12–13. §-ai hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért

felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával

állapítja meg.

(10) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az igazságügyért felelõs miniszter gondoskodik.

Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

49486 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2009. évi CLX. törvény

a gyermekek fegyveres konfliktusba történõ bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló

egyezményhez fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv megerõsítésérõl és kihirdetésérõl*

1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a gyermekek fegyveres konfliktusba történõ bevonásáról szóló,

a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv (a továbbiakban: Jegyzõkönyv) kötelezõ

hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyûlés a Jegyzõkönyvet és a 4. §-ban található Nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Jegyzõkönyv hiteles angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ

„Optional Protocol to the Convention on the Rights of the Child on the involvement of children in armed

conflict

The States Parties to the present Protocol,

Encouraged by the overwhelming support for the Convention on the Rights of the Child, demonstrating the

widespread commitment that exists to strive for the promotion and protection of the rights of the child,

Reaffirming that the rights of children require special protection, and calling for continuous improvement of the

situation of children without distinction, as well as for their development and education in conditions of peace and

security,

Disturbed by the harmful and widespread impact of armed conflict on children and the long-term consequences it has

for durable peace, security and development,

Condemning the targeting of children in situations of armed conflict and direct attacks on objects protected under

international law, including places that generally have a significant presence of children, such as schools and hospitals,

Noting the adoption of the Rome Statute of the International Criminal Court, in particular, the inclusion therein as

a war crime, of conscripting or enlisting children under the age of 15 years or using them to participate actively in

hostilities in both international and non-international armed conflicts,

Considering therefore that to strengthen further the implementation of rights recognized in the Convention on the

Rights of the Child there is a need to increase the protection of children from involvement in armed conflict,

Noting that article 1 of the Convention on the Rights of the Child specifies that, for the purposes of that Convention,

a child means every human being below the age of 18 years unless, under the law applicable to the child, majority is

attained earlier,

Convinced that an optional protocol to the Convention that raises the age of possible recruitment of persons into

armed forces and their participation in hostilities will contribute effectively to the implementation of the principle that

the best interests of the child are to be a primary consideration in all actions concerning children,

Noting that the twenty-sixth International Conference of the Red Cross and Red Crescent in December 1995

recommended, inter alia, that parties to conflict take every feasible step to ensure that children below the age of

18 years do not take part in hostilities,

Welcoming the unanimous adoption, in June 1999, of International Labour Organization Convention No. 182 on the

Prohibition and Immediate Action for the Elimination of the Worst Forms of Child Labour, which prohibits, inter alia,

forced or compulsory recruitment of children for use in armed conflict,

Condemning with the gravest concern the recruitment, training and use within and across national borders of children

in hostilities by armed groups distinct from the armed forces of a State, and recognizing the responsibility of those who

recruit, train and use children in this regard,

Recalling the obligation of each party to an armed conflict to abide by the provisions of international humanitarian

law,

Stressing that the present Protocol is without prejudice to the purposes and principles contained in the Charter of the

United Nations, including Article 51, and relevant norms of humanitarian law,

Bearing in mind that conditions of peace and security based on full respect of the purposes and principles contained in

the Charter and observance of applicable human rights instruments are indispensable for the full protection of

children, in particular during armed conflicts and foreign occupation,

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49487

Recognizing the special needs of those children who are particularly vulnerable to recruitment or use in hostilities

contrary to the present Protocol owing to their economic or social status or gender,

Mindful of the necessity of taking into consideration the economic, social and political root causes of the involvement

of children in armed conflicts,

Convinced of the need to strengthen international cooperation in the implementation of the present Protocol, as well

as the physical and psychosocial rehabilitation and social reintegration of children who are victims of armed conflict,

Encouraging the participation of the community and, in particular, children and child victims in the dissemination of

informational and educational programmes concerning the implementation of the Protocol,

Have agreed as follows

Article 1

States Parties shall take all feasible measures to ensure that members of their armed forces who have not attained the

age of 18 years do not take a direct part in hostilities.

Article 2

States Parties shall ensure that persons who have not attained the age of 18 years are not compulsorily recruited into

their armed forces.

Article 3

1. States Parties shall raise the minimum age for the voluntary recruitment of persons into their national armed forces

from that set out in article 38, paragraph 3, of the Convention on the Rights of the Child,1 taking account of the

principles contained in that article and recognizing that under the Convention persons under the age of 18 years are

entitled to special protection.

2. Each State Party shall deposit a binding declaration upon ratification of or accession to the present Protocol that sets

forth the minimum age at which it will permit voluntary recruitment into its national armed forces and a description of

the safeguards it has adopted to ensure that such recruitment is not forced or coerced.

3. States Parties that permit voluntary recruitment into their national armed forces under the age of 18 years shall

maintain safeguards to ensure, as a minimum, that

(a) Such recruitment is genuinely voluntary;

(b) Such recruitment is carried out with the informed consent of the person’s parents or legal guardians;

(c) Such persons are fully informed of the duties involved in such military service;

(d) Such persons provide reliable proof of age prior to acceptance into national military service.

4. Each State Party may strengthen its declaration at any time by notification to that effect addressed to the

Secretary-General of the United Nations, who shall inform all States Parties. Such notification shall take effect on the

date on which it is received by the Secretary-General.

5. The requirement to raise the age in paragraph 1 of the present article does not apply to schools operated by or under

the control of the armed forces of the States Parties, in keeping with articles 28 and 29 of the Convention on the Rights

of the Child.

Article 4

1. Armed groups that are distinct from the armed forces of a State should not, under any circumstances, recruit or use in

hostilities persons under the age of 18 years.

2. States Parties shall take all feasible measures to prevent such recruitment and use, including the adoption of legal

measures necessary to prohibit and criminalize such practices.

3. The application of the present article shall not affect the legal status of any party to an armed conflict.

Article 5

Nothing in the present Protocol shall be construed as precluding provisions in the law of a State Party or in

international instruments and international humanitarian law that are more conducive to the realization of the rights

of the child.

49488 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Article 6

1. Each State Party shall take all necessary legal, administrative and other measures to ensure the effective

implementation and enforcement of the provisions of the present Protocol within its jurisdiction.

2. States Parties undertake to make the principles and provisions of the present Protocol widely known and promoted by

appropriate means, to adults and children alike.

3. States Parties shall take all feasible measures to ensure that persons within their jurisdiction recruited or used in

hostilities contrary to the present Protocol are demobilized or otherwise released from service. States Parties shall,

when necessary, accord to such persons all appropriate assistance for their physical and psychological recovery and

their social reintegration.

Article 7

1. States Parties shall cooperate in the implementation of the present Protocol, including in the prevention of any activity

contrary thereto and in the rehabilitation and social reintegration of persons who are victims of acts contrary thereto,

including through technical cooperation and financial assistance. Such assistance and cooperation will be undertaken

in consultation with the States Parties concerned and the relevant international organizations.

2. States Parties in a position to do so shall provide such assistance through existing multilateral, bilateral or other

programmes or, inter alia, through a voluntary fund established in accordance with the rules of the General Assembly.

Article 8

1. Each State Party shall, within two years following the entry into force of the present Protocol for that State Party,

submit a report to the Committee on the Rights of the Child providing comprehensive information on the measures it

has taken to implement the provisions of the Protocol, including the measures taken to implement the provisions on

participation and recruitment.

2. Following the submission of the comprehensive report, each State Party shall include in the reports it submits to the

Committee on the Rights of the Child, in accordance with article 44 of the Convention, any further information with

respect to the implementation of the Protocol. Other States Parties to the Protocol shall submit a report every five

years.

3. The Committee on the Rights of the Child may request from States Parties further information relevant to

the implementation of the present Protocol.

Article 9

1. The present Protocol is open for signature by any State that is a party to the Convention or has signed it.

2. The present Protocol is subject to ratification and is open to accession by any State. Instruments of ratification or

accession shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

3. The Secretary-General, in his capacity as depositary of the Convention and the Protocol, shall inform all States

Parties to the Convention and all States that have signed the Convention of each instrument of declaration pursuant to

article 3.

Article 10

1. The present Protocol shall enter into force three months after the deposit of the tenth instrument of ratification or

accession.

2. For each State ratifying the present Protocol or acceding to it after its entry into force, the Protocol shall enter into force

one month after the date of the deposit of its own instrument of ratification or accession.

Article 11

1. Any State Party may denounce the present Protocol at any time by written notification to the Secretary-General of the

United Nations, who shall thereafter inform the other States Parties to the Convention and all States that have signed

the Convention. The denunciation shall take effect one year after the date of receipt of the notification by the

Secretary-General. If, however, on the expiry of that year the denouncing State Party is engaged in armed conflict, the

denunciation shall not take effect before the end of the armed conflict.

2. Such a denunciation shall not have the effect of releasing the State Party from its obligations under the present

Protocol in regard to any act that occurs prior to the date on which the denunciation becomes effective. Nor shall such

a denunciation prejudice in any way the continued consideration of any matter that is already under consideration by

the Committee on the Rights of the Child prior to the date on which the denunciation becomes effective.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49489

Article 12

1. Any State Party may propose an amendment and file it with the Secretary-General of the United Nations. The

Secretary-General shall thereupon communicate the proposed amendment to States Parties with a request that they

indicate whether they favour a conference of States Parties for the purpose of considering and voting upon the

proposals. In the event that, within four months from the date of such communication, at least one third of the States

Parties favour such a conference, the Secretary-General shall convene the conference under the auspices of the United

Nations. Any amendment adopted by a majority of States Parties present and voting at the conference shall be

submitted to the General Assembly of the United Nations for approval.

2. An amendment adopted in accordance with paragraph 1 of the present article shall enter into force when it has been

approved by the General Assembly and accepted by a two-thirds majority of States Parties.

3. When an amendment enters into force, it shall be binding on those States Parties that have accepted it, other States

Parties still being bound by the provisions of the present Protocol and any earlier amendments they have accepted.

Article 13

1. The present Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic,

shall be deposited in the archives of the United Nations.

2. The Secretary-General of the United Nations shall transmit certified copies of the present Protocol to all States Parties

to the Convention and all States that have signed the Convention.

A gyermekek fegyveres konfliktusba történõ bevonásáról szóló,

a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv

A jelen Jegyzõkönyv részes államai,

Bátorítva a Gyermek jogairól szóló egyezmény széles körû támogatottságától, amely jelzi a gyermek jogai elõsegítése

és védelme iránti küzdelem melletti széles körû elkötelezettséget,

Megerõsítve, hogy a gyermekek jogai különleges védelmet igényelnek, és felszólítva a gyermekek helyzetének

megkülönböztetés nélküli folyamatos javítására, valamint a béke és biztonság körülményei közötti fejlõdésükre és

nevelésükre,

Aggódva a fegyveres konfliktus gyermekekre gyakorolt káros és széles körû hatása, valamint a tartós békére,

biztonságra és fejlõdésre gyakorolt hosszú távú következményei miatt,

Elítélve a gyermekek fegyveres konfliktus helyzeteiben történõ célba vételét és a nemzetközi jog által védett

célpontok elleni közvetlen támadásokat, beleértve az olyan helyeket, ahol általában nagy számban fordulnak elõ

gyermekek, mint például az iskolák és kórházak,

Rámutatva a Nemzetközi Büntetõbíróság Statútumának elfogadására, különösen pedig arra, hogy a Statútum

a tizenötödik életévüket be nem töltött gyermekek besorozását vagy toborzását, vagy háborús cselekményekben

történõ aktív alkalmazását mind nemzetközi, mind pedig nem nemzetközi fegyveres konfliktusban háborús

bûncselekménynek tekinti,

Tekintetbe véve ezért azt, hogy a Gyermek jogairól szóló egyezményben elismert jogok megvalósításának további

elõsegítése érdekében szükség van a gyermekek fegyveres konfliktusba történõ bevonástól való fokozottabb

védelmére,

Rámutatva, hogy a Gyermek jogairól szóló egyezmény 1. cikke meghatározza, hogy az Egyezmény vonatkozásában

gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok

értelmében nagykorúságát már korábban eléri,

Abban a meggyõzõdésben, hogy az Egyezményhez fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv, amely felemeli a személyek

fegyveres erõkbe való toborzása lehetõségének és háborús cselekményekben való részvételének korhatárát,

hatékonyan hozzá fog járulni annak az elvnek az érvényesüléséhez, amely szerint minden, gyermekeket érintõ

cselekedet során a gyermek mindenekfelett álló érdekét kell elsõsorban figyelembe venni,

Rámutatva arra, hogy a Vöröskereszt és Vörös Félhold 1995 decemberében megrendezett huszonhatodik nemzetközi

konferenciája többek között azt az ajánlást tette, hogy a konfliktusok résztvevõi tegyenek meg minden lehetséges

intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek ne vegyenek

részt háborús cselekményekben,

Üdvözölve továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. számú egyezményének egyhangú elfogadását 1999

júniusában a Gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolásáért tett azonnali intézkedésekrõl,

49490 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

amely többek között megtiltja a gyermekek erõszakos vagy kötelezõ toborzását fegyveres konfliktusban való

alkalmazáshoz,

Legnagyobb aggodalommal elítélve a gyermekek állami fegyveres erõkön kívüli fegyveres csoportok által történõ

toborzását, kiképzését és alkalmazását nemzeti határokon belüli és azokon átívelõ háborús cselekményekben, és

felismerve azok felelõsségét, akik ilyen célra toboroznak, képeznek ki és alkalmaznak gyermekeket,

Emlékeztetve arra, hogy a fegyveres konfliktus minden résztvevõje köteles betartani a nemzetközi humanitárius jog

rendelkezéseit,

Hangsúlyozva, hogy a jelen Jegyzõkönyv nem érinti az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elveket és célokat,

az 51. cikket is beleértve, valamint a humanitárius jog vonatkozó normáit,

Figyelembe véve azt, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt célok és elvek teljes tiszteletben tartásán és

az alkalmazandó emberi jogi egyezmények tekintetbe vételén alapuló béke és biztonság körülményei

elengedhetetlenek a gyermekek teljes körû védelméhez, különösen fegyveres konfliktusok idején, vagy idegen

megszállás során,

Felismerve azon gyermekek különleges igényeit, akik a jelen Jegyzõkönyvvel ellentétes toborzással vagy háborús

cselekménybe való alkalmazással szemben különösen sérülékenyek gazdasági vagy társadalmi helyzetük vagy nemük

miatt,

Tudatában annak, hogy a gyermekek fegyveres konfliktusba történõ bevonásának gazdasági, társadalmi és politikai

indítóokait is szükséges figyelembe venni,

Abban a meggyõzõdésben, hogy meg kell erõsíteni a nemzetközi együttmûködést a jelen Jegyzõkönyv végrehajtása,

valamint a fegyveres konfliktus áldozatává vált gyermekek testi és lelki rehabilitációja és társadalomba való

visszailleszkedése tekintetében,

Bátorítva a közösség, és különösen a gyermekek és gyermekáldozatok részvételét a Jegyzõkönyv végrehajtásával

kapcsolatos információk terjesztésében és oktatási programokban,

Az alábbiakban állapodtak meg

1. cikk

A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy fegyveres erõik

tizennyolcadik életévüket be nem töltött tagjai ne vegyenek közvetlenül részt ellenségeskedésekben.

2. cikk

A részes államok biztosítják, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek nem toborozhatóak

kötelezõen fegyveres erõikbe.

3. cikk

1. A részes államok felemelik a személyek hazai fegyveres erõikbe történõ önkéntes toborzásának a Gyermek jogairól

szóló egyezmény 38. cikk 3. bekezdésében megállapított legalsó korhatárát, figyelembe véve a cikkben rögzített

elveket, és felismerve, hogy az Egyezmény értelmében a tizennyolc év alatti személyek különleges védelemre

jogosultak.

2. Valamennyi részes állam a jelen Jegyzõkönyvhöz való csatlakozás vagy megerõsítés alkalmával letétbe helyezi

kötelezõ erejû nyilatkozatát, amely meghatározza azt a legalsó korhatárt, amelynél a hazai fegyveres erõibe való

önkéntes toborzást lehetõvé teszi, továbbá azoknak az óvintézkedéseknek a leírását, amelyeket annak biztosítása

érdekében fogadott el, hogy az ilyen toborzás ne legyen erõszakos vagy kikényszerített.

3. Azon részes államok, amelyek lehetõvé teszik tizennyolc év alatti személyek önkéntes toborzását hazai fegyveres

erõikbe, óvintézkedéseket tesznek legalább annak biztosítása érdekében, hogy

(a) Az ilyen toborzás valóban önkéntes legyen;

(b) Az ilyen toborzás a személy szülei vagy törvényes gyámjai tájékoztatáson alapuló belegyezésével történjen;

(c) Ezen személyek teljesen tisztában legyenek az ilyen katonai szolgálathoz fûzõdõ kötelezettségekkel; és

(d) Ezen személyek hiteles bizonyítékot nyújtsanak életkorukról a hazai katonai szolgálatba történõ felvételüket

megelõzõen.

4. Valamennyi részes állam bármikor megerõsítheti nyilatkozatát egy, az Egyesült Nemzetek fõtitkárához intézett, ilyen

értelmû közléssel, aki valamennyi részes államot tájékoztatja. A közlés a fõtitkár által való átvételének napján válik

hatályossá.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49491

5. Az 1. bekezdésben szereplõ korhatár felemelésének követelménye nem vonatkozik azokra az iskolákra, amelyeket

a részes államok fegyveres erõi mûködtetnek, vagy azok ellenõrzése alatt mûködnek, betartva a Gyermek jogairól

szóló egyezmény 28. és 29. cikkeiben foglaltakat.

4. cikk

1. Az állami fegyveres erõkön kívüli fegyveres csoportok semmilyen körülmények között sem toborozhatnak vagy

alkalmazhatnak háborús cselekményekhez tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyeket.

2. A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek azért, hogy megakadályozzák az ilyen toborzást és

alkalmazást, beleértve az ilyen gyakorlat betiltásához és bûncselekménnyé nyilvánításához szükséges jogi

intézkedések meghozatalát.

3. Ezen cikk alkalmazása nem érinti a fegyveres konfliktus egyik résztvevõjének jogállását sem.

5. cikk

Jelen Jegyzõkönyv egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná a részes államok jogának

vagy a nemzetközi dokumentumok, illetve a nemzetközi humanitárius jog azon rendelkezéseit, amelyek

hatékonyabban segítik elõ a gyermek jogainak megvalósítását.

6. cikk

1. Valamennyi részes állam megtesz minden szükséges jogi, államigazgatási és egyéb intézkedést azért, hogy biztosítsa

a jelen Jegyzõkönyv rendelkezéseinek hatékony végrehajtását és kikényszerítését saját joghatóságán belül.

2. A részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Jegyzõkönyvben foglalt elveket és rendelkezéseket

megfelelõ intézkedésekkel széles körben ismertté teszik, és megfelelõ eszközökkel elõsegítik, felnõttek és gyermekek

számára egyaránt.

3. A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy leszereljék vagy más

módon szolgálatukból felmentsék azokat a saját joghatóságuk alatt álló személyeket, akiket a jelen Jegyzõkönyvvel

ellentétes módon toboroztak vagy alkalmaztak háborús cselekményekhez. A részes államok szükség esetén minden

megfelelõ segítséget megadnak ezeknek a személyeknek testi és lelki felépülésük és a társadalomba való

visszailleszkedésük érdekében.

7. cikk

1. A részes államok együttmûködnek a jelen Jegyzõkönyv végrehajtásában, beleértve a Jegyzõkönyvvel ellentétes

valamennyi tevékenység megakadályozását, továbbá az ezen Jegyzõkönyvvel ellentétes tevékenységek áldozatainak

rehabilitációját és társadalomba való visszailleszkedését, beleértve a technikai együttmûködést és a pénzügyi

támogatást is. A fenti segítségnyújtás és együttmûködés az érintett részes államok és releváns nemzetközi szervezetek

közötti konzultációk segítségével valósul meg.

2. Azok a részes államok, amelyek abban a helyzetben vannak, támogatást nyújtanak a meglévõ többoldalú, kétoldalú

vagy egyéb programokon keresztül, vagy többek között a Közgyûlés szabályainak megfelelõen létrehozott önkéntes

alapon keresztül.

8. cikk

1. Valamennyi részes állam, a Jegyzõkönyvnek az adott részes államra nézve történõ hatálybalépését követõ két éven

belül jelentést nyújt be a Gyermek Jogainak Bizottsága számára, átfogó információt nyújtva a Jegyzõkönyv

rendelkezéseinek végrehajtása érdekében tett intézkedésekrõl, beleértve a részvételre és a toborzásra vonatkozó

rendelkezések végrehajtása érdekében tett intézkedéseket is.

2. Az átfogó jelentés benyújtását követõen valamennyi részes állam belefoglal a Gyermek Jogainak Bizottsága számára

az Egyezmény 44. cikkével összhangban benyújtott jelentésbe minden további, a Jegyzõkönyv végrehajtásával

kapcsolatos információt. A Jegyzõkönyv más részes államai minden öt évben nyújtanak be jelentést.

3. A Gyermek Jogainak Bizottsága a részes államoktól további információkat kérhet a jelen Jegyzõkönyv végrehajtására

vonatkozóan.

9. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyv minden állam részére nyitva áll aláírásra, amely az Egyezmény részese, vagy azt aláírta.

49492 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. A jelen Jegyzõkönyv megerõsítésre szorul, illetve bármely állam számára nyitva áll csatlakozásra. A megerõsítõ, illetve

csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek fõtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. Az Egyesült Nemzetek fõtitkára, mint az Egyezmény és a Jegyzõkönyv letéteményese, az Egyezmény valamennyi

részes államát és az Egyezményt aláíró valamennyi államot értesíti a 3. cikknek megfelelõen.

10. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyv a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követõ három hónap elteltével

lép hatályba.

2. Minden olyan államot illetõen, mely a jelen Jegyzõkönyvet a hatálybalépése utáni idõpontban erõsíti meg vagy

csatlakozik ahhoz, a jelen Jegyzõkönyv az adott állam megerõsítõ vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésétõl

számított egy hónap elteltével lép hatályba.

11. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyvet bármely részes állam felmondhatja az Egyesült Nemzetek fõtitkárához intézett írásbeli

közléssel, aki értesíti az Egyezmény többi részes államát, és minden államot, amely az Egyezményt aláírta. A felmondás

az arról szóló közlésnek az Egyesült Nemzetek fõtitkára által való átvételét követõ egy év elteltével lép hatályba. Abban

az esetben azonban, ha a felmondó részes állam ezen év lejártakor fegyveres konfliktusban vesz részt, akkor

a felmondás a fegyveres konfliktus befejezéséig nem lép hatályba.

2. Ezen felmondás nem mentesíti a részes államot a jelen Jegyzõkönyvben foglalt kötelezettségei alól, melyek

a felmondás hatálybalépése elõtt bekövetkezõ bármely cselekménnyel függenek össze. A felmondás továbbá nem

érinti azon kérdések folyamatos figyelemmel kísérését, melyekkel a Bizottság már a felmondás hatálybalépését

megelõzõ idõpontban foglalkozott.

12. cikk

1. Bármely részes állam módosítást javasolhat, és azt megküldheti az Egyesült Nemzetek fõtitkárának. A fõtitkár ezután

a módosító javaslatot eljuttatja a részes államoknak azzal a kéréssel, hogy közöljék, kívánják-e a részes államok

értekezletének összehívását a javaslatok megtárgyalása és szavazásra bocsátása céljából. Amennyiben az értesítéstõl

számított négy hónapon belül az államok legalább egyharmada támogatja az értekezlet összehívását, a fõtitkár

az Egyesült Nemzetek égisze alatt összehívja az értekezletet. Az értekezleten jelen lévõ és szavazó részes államok

többsége által elfogadott minden módosítást jóváhagyásra a Közgyûlés elé kell terjeszteni.

2. A jelen cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelõen elfogadott módosítás akkor lép hatályba, ha azt az Egyesült

Nemzetek Közgyûlése jóváhagyta és a részes államok kétharmados többsége elfogadta.

3. A hatályba lépett módosítás az azt elfogadó részes államokat kötelezi, a többi részes államot továbbra is a jelen

Jegyzõkönyv rendelkezései, valamint az általuk korábban elfogadott módosítások kötelezik.

13. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyvet, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvû szövege egyaránt hiteles,

az Egyesült Nemzetek levéltárában kell letétbe helyezni.

2. Az Egyesült Nemzetek fõtitkára a jelen Jegyzõkönyv hiteles másolatait megküldi az Egyezmény részes államainak és

az Egyezményt aláíró államoknak.”

4. § Az Országgyûlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a Jegyzõkönyvhöz a következõ Nyilatkozatot

fûzze

„With reference to Article 3 paragraph 2 of the Optional Protocol to the Convention on the Rights of the Child on the

involvement of children in armed conflict, the Republic of Hungary declares that under Hungarian law the minimum

age for voluntary recruitment into the Hungarian national armed forces is eighteen (18) years. Pursuant to the

Constitution of the Republic of Hungary all recruiments to the national armed forces are voluntary in peacetime, and

the minimum age for mandatory military service during armed conflict is also eighteen (18) years.”

„A gyermekek fegyveres konfliktusba történõ bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fûzött

Fakultatív Jegyzõkönyv 3. cikk 2. bekezdésének megfelelõen a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a magyar

jogszabályok szerint a magyar fegyveres erõkbe való önkéntes toborzás alsó korhatára a tizennyolcadik (18) életév.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a nemzeti fegyveres erõkbe való toborzás önkéntes alapú békeidõben,

a fegyveres konfliktus idején történõ kötelezõ katonai szolgálat alsó korhatára szintén a tizennyolcadik (18) életév.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49493

5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) E törvény 2–4. §-a a Jegyzõkönyv 10. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.

(3) A Jegyzõkönyv, illetve e törvény 2–4. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak

ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a honvédelemért, valamint az igazságügyért felelõs miniszter és

a rendészetért felelõs miniszter gondoskodik.

Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

2009. évi CLXI. törvény

a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló,

a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv megerõsítésérõl

és kihirdetésérõl*

1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és

a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv

(a továbbiakban: Jegyzõkönyv) kötelezõ hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyûlés a Jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Jegyzõkönyv hiteles angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ

„Optional Protocol to the Convention on the Rights of the Child on the sale of children, child prostitution

and child pornography

The States Parties to the present Protocol,

Considering that, in order further to achieve the purposes of the Convention on the Rights of the Child and the

implementation of its provisions, especially articles 1, 11, 21, 32, 33, 34, 35 and 36, it would be appropriate to extend

the measures that States Parties should undertake in order to guarantee the protection of the child from the sale of

children, child prostitution and child pornography,

Considering also that the Convention on the Rights of the Child recognizes the right of the child to be protected from

economic exploitation and from performing any work that is likely to be hazardous or to interfere with the child’s

education, or to be harmful to the child’s health or physical, mental, spiritual, moral or social development,

Gravely concerned at the significant and increasing international traffic of children for the purpose of the sale of

children, child prostitution and child pornography,

Deeply concerned at the widespread and continuing practice of sex tourism, to which children are especially

vulnerable, as it directly promotes the sale of children, child prostitution and child pornography,

Recognizing that a number of particularly vulnerable groups, including girl children, are at greater risk of sexual

exploitation, and that girl children are disproportionately represented among the sexually exploited,

Concerned about the growing availability of child pornography on the Internet and other evolving technologies, and

recalling the International Conference on Combating Child Pornography on the Internet (Vienna, 1999) and, in

particular, its conclusion calling for the worldwide criminalization of the production, distribution, exportation,

transmission, importation, intentional possession and advertising of child pornography, and stressing the importance

of closer cooperation and partnership between Governments and the Internet industry,

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.

49494 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Believing that the elimination of the sale of children, child prostitution and child pornography will be facilitated by

adopting a holistic approach, addressing the contributing factors, including underdevelopment, poverty, economic

disparities, inequitable socio-economic structure, dysfunctioning families, lack of education, urban-rural migration,

gender discrimination, irresponsible adult sexual behaviour, harmful traditional practices, armed conflicts and

trafficking of children,

Believing that efforts to raise public awareness are needed to reduce consumer demand for the sale of children, child

prostitution and child pornography, and also believing in the importance of strengthening global partnership among

all actors and of improving law enforcement at the national level,

Noting the provisions of international legal instruments relevant to the protection of children, including the Hague

Convention on the Protection of Children and Cooperation with Respect to Inter-Country Adoption, the Hague

Convention on the Civil Aspects of International Child Abduction, the Hague Convention on Jurisdiction, Applicable

Law, Recognition, Enforcement and Cooperation in Respect of Parental Responsibility and Measures for the Protection

of Children, and International Labour Organization Convention No. 182 on the Prohibition and Immediate Action for

the Elimination of the Worst Forms of Child Labour,

Encouraged by the overwhelming support for the Convention on the Rights of the Child, demonstrating the

widespread commitment that exists for the promotion and protection of the rights of the child,

Recognizing the importance of the implementation of the provisions of the Programme of Action for the Prevention of

the Sale of Children, Child Prostitution and Child Pornography and the Declaration and Agenda for Action adopted at

the World Congress against Commercial Sexual Exploitation of Children, held at Stockholm from 27 to 31 August 1996,

and the other relevant decisions and recommendations of pertinent international bodies,

Taking due account of the importance of the traditions and cultural values of each people for the protection and

harmonious development of the child,

Have agreed as follows

Article 1

States Parties shall prohibit the sale of children, child prostitution and child pornography as provided for by the

present Protocol.

Article 2

For the purpose of the present Protocol

(a) Sale of children means any act or transaction whereby a child is transferred by any person or group of persons to

another for remuneration or any other consideration;

(b) Child prostitution means the use of a child in sexual activities for remuneration or any other form of consideration;

(c) Child pornography means any representation, by whatever means, of a child engaged in real or simulated explicit

sexual activities or any representation of the sexual parts of a child for primarily sexual purposes.

Article 3

1. Each State Party shall ensure that, as a minimum, the following acts and activities are fully covered under its criminal or

penal law, whether these offences are committed domestically or transnationally or on an individual or organized

basis

(a) In the context of sale of children as defined in article 2

(i) The offering, delivering or accepting, by whatever means, a child for the purpose of

a) Sexual exploitation of the child;

b) Transfer of organs of the child for profit;

c) Engagement of the child in forced labour;

(ii) Improperly inducing consent, as an intermediary, for the adoption of a child in violation of applicable

international legal instruments on adoption;

(b) Offering, obtaining, procuring or providing a child for child prostitution, as defined in article 2;

(c) Producing, distributing, disseminating, importing, exporting, offering, selling or possessing for the above

purposes child pornography as defined in article 2.

2. Subject to the provisions of a State Party’s national law, the same shall apply to an attempt to commit any of these acts

and to complicity or participation in any of these acts.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49495

3. Each State Party shall make these offences punishable by appropriate penalties that take into account their grave

nature.

4. Subject to the provisions of its national law, each State Party shall take measures, where appropriate, to establish the

liability of legal persons for offences established in paragraph 1 of the present article. Subject to the legal principles of

the State Party, this liability of legal persons may be criminal, civil or administrative.

5. States Parties shall take all appropriate legal and administrative measures to ensure that all persons involved in the

adoption of a child act in conformity with applicable international legal instruments.

Article 4

1. Each State Party shall take such measures as may be necessary to establish its jurisdiction over the offences referred to

in article 3, paragraph 1, when the offences are committed in its territory or on board a ship or aircraft registered in that

State.

2. Each State Party may take such measures as may be necessary to establish its jurisdiction over the offences referred to

in article 3, paragraph 1, in the following cases

(a) When the alleged offender is a national of that State or a person who has his habitual residence in its territory;

(b) When the victim is a national of that State.

3. Each State Party shall also take such measures as may be necessary to establish its jurisdiction over the

above-mentioned offences when the alleged offender is present in its territory and it does not extradite him or her to

another State Party on the ground that the offence has been committed by one of its nationals.

4. This Protocol does not exclude any criminal jurisdiction exercised in accordance with internal law.

Article 5

1. The offences referred to in article 3, paragraph 1, shall be deemed to be included as extraditable offences in any

extradition treaty existing between States Parties and shall be included as extraditable offences in every extradition

treaty subsequently concluded between them, in accordance with the conditions set forth in those treaties.

2. If a State Party that makes extradition conditional on the existence of a treaty receives a request for extradition from

another State Party with which it has no extradition treaty, it may consider this Protocol as a legal basis for extradition

in respect of such offences. Extradition shall be subject to the conditions provided by the law of the requested State.

3. States Parties that do not make extradition conditional on the existence of a treaty shall recognize such offences as

extraditable offences between themselves subject to the conditions provided by the law of the requested State.

4. Such offences shall be treated, for the purpose of extradition between States Parties, as if they had been committed

not only in the place in which they occurred but also in the territories of the States required to establish their

jurisdiction in accordance with article 4.

5. If an extradition request is made with respect to an offence described in article 3, paragraph 1, and if the requested

State Party does not or will not extradite on the basis of the nationality of the offender, that State shall take suitable

measures to submit the case to its competent authorities for the purpose of prosecution.

Article 6

1. States Parties shall afford one another the greatest measure of assistance in connection with investigations or criminal

or extradition proceedings brought in respect of the offences set forth in article 3, paragraph 1, including assistance in

obtaining evidence at their disposal necessary for the proceedings.

2. States Parties shall carry out their obligations under paragraph 1 of the present article in conformity with any treaties

or other arrangements on mutual legal assistance that may exist between them. In the absence of such treaties or

arrangements, States Parties shall afford one another assistance in accordance with their domestic law.

Article 7

States Parties shall, subject to the provisions of their national law

(a) Take measures to provide for the seizure and confiscation, as appropriate, of

(i) Goods such as materials, assets and other instrumentalities used to commit or facilitate offences under the

present protocol;

(ii) Proceeds derived from such offences;

(b) Execute requests from another State Party for seizure or confiscation of goods or proceeds referred to in

subparagraph (a) (i);

(c) Take measures aimed at closing, on a temporary or definitive basis, premises used to commit such offences.

49496 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Article 8

1. States Parties shall adopt appropriate measures to protect the rights and interests of child victims of the practices

prohibited under the present Protocol at all stages of the criminal justice process, in particular by

(a) Recognizing the vulnerability of child victims and adapting procedures to recognize their special needs, including

their special needs as witnesses;

(b) Informing child victims of their rights, their role and the scope, timing and progress of the proceedings and of the

disposition of their cases;

(c) Allowing the views, needs and concerns of child victims to be presented and considered in proceedings where

their personal interests are affected, in a manner consistent with the procedural rules of national law;

(d) Providing appropriate support services to child victims throughout the legal process;

(e) Protecting, as appropriate, the privacy and identity of child victims and taking measures in accordance with

national law to avoid the inappropriate dissemination of information that could lead to the identification of child

victims;

(f) Providing, in appropriate cases, for the safety of child victims, as well as that of their families and witnesses on their

behalf, from intimidation and retaliation;

(g) Avoiding unnecessary delay in the disposition of cases and the execution of orders or decrees granting

compensation to child victims.

2. States Parties shall ensure that uncertainty as to the actual age of the victim shall not prevent the initiation of criminal

investigations, including investigations aimed at establishing the age of the victim.

3. States Parties shall ensure that, in the treatment by the criminal justice system of children who are victims of the

offences described in the present Protocol, the best interest of the child shall be a primary consideration.

4. States Parties shall take measures to ensure appropriate training, in particular legal and psychological training, for the

persons who work with victims of the offences prohibited under the present Protocol.

5. States Parties shall, in appropriate cases, adopt measures in order to protect the safety and integrity of those persons

and/or organizations involved in the prevention and/or protection and rehabilitation of victims of such offences.

6. Nothing in the present article shall be construed as prejudicial to or inconsistent with the rights of the accused to a fair

and impartial trial.

Article 9

1. States Parties shall adopt or strengthen, implement and disseminate laws, administrative measures, social policies and

programmes to prevent the offences referred to in the present Protocol. Particular attention shall be given to protect

children who are especially vulnerable to these practices.

2. States Parties shall promote awareness in the public at large, including children, through information by all

appropriate means, education and training, about the preventive measures and harmful effects of the offences

referred to in the present Protocol. In fulfilling their obligations under this article, States Parties shall encourage the

participation of the community and, in particular, children and child victims, in such information and education and

training programmes, including at the international level.

3. States Parties shall take all feasible measures with the aim of ensuring all appropriate assistance to victims of such

offences, including their full social reintegration and their full physical and psychological recovery.

4. States Parties shall ensure that all child victims of the offences described in the present Protocol have access to

adequate procedures to seek, without discrimination, compensation for damages from those legally responsible.

5. States Parties shall take appropriate measures aimed at effectively prohibiting the production and dissemination of

material advertising the offences described in the present Protocol.

Article 10

1. States Parties shall take all necessary steps to strengthen international cooperation by multilateral, regional and

bilateral arrangements for the prevention, detection, investigation, prosecution and punishment of those responsible

for acts involving the sale of children, child prostitution, child pornography and child sex tourism. States Parties shall

also promote international cooperation and coordination between their authorities, national and international

non-governmental organizations and international organizations.

2. States Parties shall promote international cooperation to assist child victims in their physical and psychological

recovery, social reintegration and repatriation.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49497

3. States Parties shall promote the strengthening of international cooperation in order to address the root causes, such as

poverty and underdevelopment, contributing to the vulnerability of children to the sale of children, child prostitution,

child pornography and child sex tourism.

4. States Parties in a position to do so shall provide financial, technical or other assistance through existing multilateral,

regional, bilateral or other programmes.

Article 11

Nothing in the present Protocol shall affect any provisions that are more conducive to the realization of the rights of

the child and that may be contained in

(a) The law of a State Party;

(b) International law in force for that State.

Article 12

1. Each State Party shall submit, within two years following the entry into force of the Protocol for that State Party,

a report to the Committee on the Rights of the Child providing comprehensive information on the measures it has

taken to implement the provisions of the Protocol.

2. Following the submission of the comprehensive report, each State Party shall include in the reports they submit to the

Committee on the Rights of the Child, in accordance with article 44 of the Convention, any further information with

respect to the implementation of the Protocol. Other States Parties to the Protocol shall submit a report every five

years.

3. The Committee on the Rights of the Child may request from States Parties further information relevant to the

implementation of this Protocol.

Article 13

1. The present Protocol is open for signature by any State that is a party to the Convention or has signed it.

2. The present Protocol is subject to ratification and is open to accession by any State that is a party to the Convention or

has signed it. Instruments of ratification or accession shall be deposited with the Secretary-General of the United

Nations.

Article 14

1. The present Protocol shall enter into force three months after the deposit of the tenth instrument of ratification or

accession.

2. For each State ratifying the present Protocol or acceding to it after its entry into force, the present Protocol shall enter

into force one month after the date of the deposit of its own instrument of ratification or accession.

Article 15

1. Any State Party may denounce the present Protocol at any time by written notification to the Secretary-General of the

United Nations, who shall thereafter inform the other States Parties to the Convention and all States that have signed

the Convention. The denunciation shall take effect one year after the date of receipt of the notification by the

Secretary-General of the United Nations.

2. Such a denunciation shall not have the effect of releasing the State Party from its obligations under this Protocol in

regard to any offence that occurs prior to the date on which the denunciation becomes effective. Nor shall such

a denunciation prejudice in any way the continued consideration of any matter that is already under consideration by

the Committee prior to the date on which the denunciation becomes effective.

Article 16

1. Any State Party may propose an amendment and file it with the Secretary-General of the United Nations. The

Secretary-General shall thereupon communicate the proposed amendment to States Parties, with a request that they

indicate whether they favour a conference of States Parties for the purpose of considering and voting upon the

proposals. In the event that, within four months from the date of such communication, at least one third of the States

Parties favour such a conference, the Secretary-General shall convene the conference under the auspices of the United

Nations. Any amendment adopted by a majority of States Parties present and voting at the conference shall be

submitted to the General Assembly for approval.

49498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. An amendment adopted in accordance with paragraph 1 of the present article shall enter into force when it has been

approved by the General Assembly of the United Nations and accepted by a two-thirds majority of States Parties.

3. When an amendment enters into force, it shall be binding on those States Parties that have accepted it, other States

Parties still being bound by the provisions of the present Protocol and any earlier amendments that they have

accepted.

Article 17

1. The present Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic,

shall be deposited in the archives of the United Nations.

2. The Secretary-General of the United Nations shall transmit certified copies of the present Protocol to all States Parties

to the Convention and all States that have signed the Convention.

A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól

szóló egyezményhez fûzött Fakultatív Jegyzõkönyv

A jelen Jegyzõkönyv részes államai,

Tekintetbe véve, hogy a Gyermek jogairól szóló egyezmény céljainak még jobb elérése, és rendelkezéseinek,

különösen az 1., 11., 21., 32., 33., 34., 35. és 36. cikkek végrehajtása érdekében alkalmas lenne a részes államok által

vállalandó intézkedéseket kiterjeszteni annak érdekében, hogy biztosítsák a gyermek megvédését a gyermekek

eladásától, a gyermekprostitúciótól és gyermekpornográfiától,

Tekintetbe véve azt is, hogy a Gyermek jogairól szóló egyezmény elismeri a gyermeknek azt a jogát, hogy védelemben

részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthetõ semmiféle kockázattal járó, iskoláztatását

veszélyeztetõ, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlõdésére ártalmas munkára,

Komolyan aggódva a jelentõs és növekvõ mértékû nemzetközi gyermekkereskedelem miatt, amelynek célja

a gyermekek eladása, a gyermekprostitúció és a gyermekpornográfia,

Mélységesen aggódva a szexturizmus széles körben elterjedt és folytatódó gyakorlata miatt –amellyel kapcsolatban

a gyermekek különösen sérülékenyek –, mivel közvetlenül elõsegíti a gyermekek eladását, a gyermekprostitúciót és

gyermekpornográfiát,

Felismerve, hogy számos különösen sérülékeny csoport, beleértve a leánygyermekeket is, a szexuális kizsákmányolás

nagyobb kockázatának van kitéve, továbbá hogy a leánygyermekek a szexuálisan kizsákmányoltak között aránytalan

mértékben találhatók meg,

Aggódva a gyermekpornográfiának az interneten és más fejlesztés alatt álló technológiákon keresztül történõ

növekvõ elérhetõsége miatt, és emlékeztetve az interneten megjelenõ Gyermekpornográfia Elleni Nemzetközi

Konferenciára (Bécs, 1999) és különösen annak következtetésére, amely a gyermekpornográfia elõállításának,

terjesztésének, exportálásának, továbbításának, importálásának, szándékos birtoklásának és reklámozásának

világszerte bûncselekménnyé történõ minõsítésére szólított fel, és hangsúlyozta a Kormányok és az internetipar

közötti szorosabb együttmûködés és partneri viszony fontosságát,

Abban bízva, hogy a gyermekek eladásának, a gyermekprostitúciónak és gyermekpornográfiának a felszámolását

megkönnyíti egy olyan holisztikus megközelítés elfogadása, amely figyelembe veszi a járulékos tényezõket, így

az alulfejlettséget, a szegénységet, a gazdasági egyenlõtlenségeket, az egyenlõtlen társadalmi struktúrákat,

a diszfunkcionális családokat, az oktatás hiányát, a város és vidék közötti migrációt, a nemi alapú diszkriminációt,

a felelõtlen felnõtt szexuális viselkedést, a káros tradicionális gyakorlatokat, a fegyveres konfliktusokat és

a gyermekcsempészetet,

Abban bízva, hogy szükséges a közvélemény figyelmének felkeltése a gyermekek eladása, a gyermekprostitúció és

a gyermekpornográfia iránti fogyasztói kereslet csökkentése érdekében, valamint bízva a valamennyi szereplõ közötti

globális partnerség megerõsítésében és a nemzeti szintû végrehajtás javításában,

Rámutatva a gyermekek védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi dokumentumok elõírásaira, beleértve a hágai

egyezményt a Gyermekek védelmérõl és az országok közötti örökbefogadásban történõ együttmûködésrõl, a hágai

egyezményt a Gyermekrablás polgári jogi vonatkozásairól, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. számú

egyezményét a Gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolásáért tett azonnali intézkedésekrõl,

Bátorítva a Gyermek jogairól szóló egyezmény széles körû támogatottságától, amely jelzi a gyermek jogai elõsegítése

és védelme iránti küzdelem melletti széles körû elkötelezettséget,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49499

Felismerve a Gyermekek eladása, a gyermekprostitúció és a gyermekpornográfia megelõzésére irányuló

akcióprogram, és az 1996-os stockholmi Gyermekek kereskedelmi szexuális kizsákmányolása elleni konferencia

nyilatkozatának és akciótervének, valamint a vonatkozó nemzetközi testületek releváns döntései és ajánlásai

végrehajtásának fontosságát,

Megfelelõen tekintetbe véve valamennyi nép hagyományainak és kulturális értékeinek fontosságát a gyermek

védelme és harmonikus fejlõdése szempontjából,

Az alábbiakban állapodtak meg

1. cikk

A részes államok a jelen Jegyzõkönyv elõírásainak megfelelõen megtiltják a gyermekek eladását,

a gyermekprostitúciót és a gyermekpornográfiát.

2. cikk

A jelen Jegyzõkönyv értelmében

(a) Gyermekek eladásának minõsül minden olyan cselekmény vagy tranzakció, amelynek során egy gyermeket egy

személy vagy személyek csoportja átad egy másik személynek vagy személyek csoportjának díjazás vagy más

ellenszolgáltatás fejében;

(b) Gyermekprostitúciónak minõsül a gyermek szexuális tevékenységekben történõ felhasználása, díjazás vagy más

ellenszolgáltatás fejében;

(c) Gyermekpornográfiának minõsül a gyermek valós vagy szimulált, kifejezett szexuális cselekményben való

részvételének bármilyen módon történõ bemutatása, vagy a gyermek nemi szerveinek bármilyen bemutatása

alapvetõen szexuális célok érdekében.

3. cikk

1. Valamennyi részes állam biztosítja, hogy legalább az alábbi cselekményekre és tevékenységekre teljes mértékben

kiterjed büntetõjoga, akár hazai vagy transznacionális szinten, akár egyéni vagy szervezett alapon követik el ezeket

a jogsértéseket

(a) A gyermekek eladásának 2. cikkbeli meghatározásával összefüggésben

(i) A gyermek bármilyen módon történõ felajánlása, eljuttatása vagy elfogadása abból a célból, hogy

(a) a gyermeket szexuálisan kizsákmányolják;

(b) a gyermek szerveit haszonszerzés céljából átadják;

(c) a gyermeket kényszermunkára alkalmazzák;

(ii) Közvetítõként a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás megadására való nem megfelelõ rábírás,

az örökbefogadásra vonatkozó nemzetközi jogi dokumentumok megsértésével;

(b) A gyermek felajánlása, megszerzése, kerítése vagy nyújtása gyermekprostitúció céljára a 2. cikkben

meghatározottaknak megfelelõen; és

(c) A 2. cikkben meghatározott gyermekpornográfia elõállítása, elosztása, terjesztése, importálása, exportálása,

felajánlása, eladása vagy a fenti célokból történõ birtoklása.

2. A részes államok hazai jogától függõen ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a fentiek közül bármelyik tett elkövetését

megkísérlik, valamint a fenti cselekményekben való bûnpártolásra és bûnrészességre.

3. Valamennyi részes állam olyan megfelelõ büntetéssel büntetni rendeli ezeket a bûncselekményeket, amely

büntetések figyelembe veszik azok súlyos természetét.

4. Hazai joga elõírásainak megfelelõen minden részes állam intézkedéseket tesz, amennyiben szükséges, hogy

megalapozza a jogi személyek felelõsségét az e cikk 1. bekezdésében foglalt jogsértések vonatkozásában. A részes

állam jogi alapelveitõl függõen a jogi személyek felelõssége lehet büntetõjogi, polgári vagy államigazgatási jellegû.

5. A részes államok minden megfelelõ jogi és igazgatási intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy

minden, a gyermek örökbefogadásában részt vevõ személy az alkalmazandó nemzetközi jogi dokumentumokkal

összhangban cselekedjen.

4. cikk

1. Minden részes állam megtesz minden szükséges intézkedést joghatóságának megalapozására a 3. cikk

1. bekezdésében foglalt jogsértések vonatkozásában, ha a jogsértést saját területén, vagy egy, az adott államban

lajstromozott hajó vagy légiközlekedési eszköz fedélzetén követik el.

49500 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. Minden részes állam megtesz minden szükséges intézkedést joghatóságának megalapozására a 3 cikk

1. bekezdésében foglalt jogsértések vonatkozásában a következõ esetekben

(a) Ha a feltételezett elkövetõ az adott állam állampolgára vagy a területén rendszeres tartózkodási hellyel rendelkezõ

személy;

(b) Ha az áldozat az adott állam állampolgára.

3. Minden részes állam megteszi a szükséges intézkedéseket a fent említett jogsértések vonatkozásában

joghatóságának megalapozására akkor is, ha a feltételezett elkövetõ a területén tartózkodik, és nem adja ki más részes

államnak azon az alapon, hogy a jogsértést saját állampolgára követte el.

4. Jelen Jegyzõkönyv nem zár ki egyetlen, a belsõ jognak megfelelõen gyakorolt büntetõjogi joghatóságot sem.

5. cikk

1. A 3. cikk 1. bekezdésében foglalt jogsértéseket úgy kell értelmezni, hogy azokat a részes államok között meglévõ

minden kiadatási egyezmény tartalmazza, mint kiadatás alapjául szolgáló jogsértést, és ezeket kiadatás alapjául

szolgáló jogsértésként tartalmaznia kell a közöttük továbbiakban kötött kiadatási egyezményeknek is, az ezekben

az egyezményekben megállapított feltételeknek megfelelõen.

2. Ha egy részes állam, amely a kiadatást egyezmény meglététõl teszi függõvé, kiadatási kérelmet kap egy másik részes

államtól, amellyel nincs kiadatási egyezménye, jelen Jegyzõkönyvet az ilyen jogsértések vonatkozásában a kiadatás

jogalapjának tekintheti. A kiadatás azon állam jogában megállapított feltételek függvénye, amelytõl a kiadatást kérik.

3. Azok a részes államok, amelyek a kiadatást nem teszik kiadatási egyezmény meglététõl függõvé, ezeket

a jogsértéseket egymás között kiadatás alapjául szolgálónak ismerik el, azon állam jogában megállapított feltételek

függvényében, amelytõl a kiadatást kérik.

4. Ezen jogsértéseket a részes államok közötti kiadatások szempontjából úgy kell tekinteni, mintha nemcsak azon

a helyen követték volna el õket, ahol bekövetkeztek, hanem azoknak az államoknak a területén is, amelyek a 4. cikknek

megfelelõen kötelesek megalapozni joghatóságukat.

5. Abban az esetben, ha a kiadatást a 3. cikk 1. bekezdésében leírt jogsértés vonatkozásában kérelmezik, és a kérelmezett

részes állam nem adja ki vagy nem fogja kiadni az elkövetõt annak állampolgársága alapján, ezen állam megteszi

a megfelelõ intézkedéseket annak érdekében, hogy illetékes hatóságainak átadja az ügyet eljárás lefolytatása céljából.

6. cikk

1. A részes államok megadják egymásnak a legnagyobb mértékû segítséget a 3. cikk 1. bekezdésében meghatározott

jogsértésekkel kapcsolatban lefolytatott vizsgálatok, vagy büntetõ vagy kiadatási eljárások vonatkozásában, beleértve

az eljárásokhoz szükséges, rendelkezésükre álló bizonyítékok megszerzéséhez nyújtott segítséget.

2. A részes államok a jelen cikk 1. bekezdésében foglalt kötelezettségeiket a közöttük fennálló kölcsönös

jogsegélyszerzõdésekkel vagy más megállapodásokkal összhangban teljesítik. Amennyiben nincsenek közöttük ilyen

szerzõdések vagy megállapodások, akkor a részes államok belsõ joguknak megfelelõen nyújtanak segítséget

egymásnak.

7. cikk

A részes államok hazai joguk rendelkezései alapján

(a) Intézkedéseket tesznek az alábbiak megfelelõ lefoglalásának és elkobzásának lehetõvé tételére

(i) Javak, úgymint anyagok, vagyontárgyak és más eszközök, amelyeket a jelen Jegyzõkönyvben foglalt

jogsértések elkövetésére vagy elkövetésének megkönnyítésére használtak;

(ii) Az ilyen jogsértésekbõl származó vagyoni elõnyök;

(b) Teljesítik a részes államoknak az (i) alpontban foglalt javak vagy vagyoni elõnyök lefoglalására vagy elkobzására

irányuló megkereséseit;

(c) Intézkedéseket tesznek az ilyen jogsértések elkövetéséhez használt ingatlanok ideiglenes vagy végleges zár alá

vételére.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49501

8. cikk

1. A részes államok megfelelõ intézkedéseket fogadnak el a jelen Jegyzõkönyv által tiltott cselekmények

gyermekáldozatai jogainak és érdekeinek megvédése érdekében, a büntetõeljárás minden szakaszában, különösen

azáltal, hogy

(a) Felismerik a gyermekáldozatok sérülékenységét, és az eljárásokat alkalmassá teszik különleges szükségleteik

felismerésére, beleértve tanúkénti különleges igényeiket;

(b) Tájékoztatják a gyermekáldozatokat jogaikról, szerepükrõl és az eljárások terjedelmérõl, ütemezésérõl és

haladásáról, valamint az ügyeikkel kapcsolatos intézkedésekrõl;

(c) Lehetõvé teszik, hogy a gyermekáldozatok nézetei, szükségletei és szempontjai megjelenjenek a személyes

érdekeiket érintõ eljárásokban, és azokat figyelembe vegyék, a hazai jog elõírásainak megfelelõ módon;

(d) Megfelelõ segélyszolgálatról gondoskodnak a gyermekáldozatok számára a jogi eljárás során;

(e) Megfelelõ módon megvédik a gyermekáldozatok magánéletét és személyazonosságát, és a hazai joggal

összhangban intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az információk helytelen terjesztését,

amely a gyermekáldozatok azonosításához vezethetne;

(f) Gondoskodnak megfelelõ esetekben a gyermekáldozatok, valamint családtagjaik és tanúik biztonságáról

a megfélemlítésekkel és megtorlásokkal szemben;

(g) Elkerülik az indokolatlan késedelmeket az ügyek elõkészítése, valamint a gyermekáldozatoknak kártalanítást

nyújtó utasítások és rendeletek végrehajtása során.

2. A részes államok biztosítják, hogy az áldozat tényleges életkorával kapcsolatos bizonytalanság ne akadályozza meg

a büntetõjogi nyomozás megindítását, beleértve az áldozat korának megállapítására irányuló vizsgálatokat is.

3. A részes államok biztosítják, hogy büntetõ igazságszolgáltatási rendszerben a jelen Jegyzõkönyvben foglalt

jogsértések áldozataival való foglalkozás során a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit tekintik elsõdleges

fontosságúnak.

4. A részes államok intézkedéseket tesznek a megfelelõ képzés, különösen a jogi és pszichológiai képzés biztosítása

érdekében azon személyek részére, akik a jelen Jegyzõkönyv által tiltott jogsértések áldozataival foglalkoznak.

5. A részes államok megfelelõ esetben intézkedéseket fogadnak el azon személyek és/vagy szervezetek biztonságának

és sértetlenségének biztosítása érdekében, amelyek az ilyen jellegû jogsértések megelõzése és/vagy áldozatainak

védelme és rehabilitációja érdekében mûködnek.

6. Egyetlen, a jelen cikkben szereplõ rendelkezés sem értelmezhetõ a vádlott tisztességes és pártatlan tárgyaláshoz

fûzõdõ jogával ellentétesen vagy hátrányára.

9. cikk

1. A részes államok elfogadnak vagy megerõsítenek, végrehajtanak és terjesztenek jogszabályokat, közigazgatási

intézkedéseket, szociális politikákat és programokat a jelen Jegyzõkönyvben foglalt jogsértések megelõzése

érdekében. Különös figyelmet szentelnek az ilyen gyakorlat szempontjából különösen sérülékeny gyermekek

védelmének.

2. A részes államok minden alkalmas eszközzel, értve ez alatt az oktatáson és a továbbképzésen keresztül nyújtott

információt, elõsegítik a közvélemény egészében, beleértve a gyermekeket is, a megelõzõ intézkedések és a jelen

Jegyzõkönyvben foglalt jogsértések káros hatásainak tudatosítását. A jelen cikkben foglalt kötelezettségeik teljesítése

során a részes államok bátorítják a közösség, különösen a gyermekek és a gyermekáldozatok részvételét az ilyen

információs, oktatási és képzési programokban, beleértve a nemzetközi szintet is.

3. A részes államok minden lehetséges intézkedést megtesznek az ilyen jellegû jogsértések áldozatai számára minden

alkalmas segítségnyújtás biztosítása érdekében, beleértve a teljes társadalmi visszailleszkedésüket, valamint teljes

testi és lelki felépülésüket.

4. A részes államok biztosítják a jelen Jegyzõkönyvben foglalt jogsértések minden gyermekáldozatának

megkülönböztetés nélküli hozzáférését a jogilag felelõs személyektõl történõ kártalanítás követelésére szolgáló

eljárásokhoz.

5. A részes államok megfelelõ intézkedéseket tesznek a jelen Jegyzõkönyvben szereplõ jogsértéseket hirdetõ anyagok

elõállításának és terjesztésének betiltása érdekében.

49502 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

10. cikk

1. A részes államok többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodásokon keresztül minden szükséges lépést

megtesznek a nemzetközi együttmûködés megerõsítésére a gyermekek eladása, a gyermekprostitúció,

a gyermekpornográfia és a gyermekszexturizmus elkövetéséért felelõsök felderítése, kivizsgálása, büntetõeljárás

lefolytatása és az elkövetõk megbüntetése, valamint ezen cselekmények elkövetésének megelõzése érdekében.

A részes államok továbbá elõsegítik a hatóságaik, a hazai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek és a nemzetközi

szervezetek közötti nemzetközi együttmûködést és koordinációt.

2. A részes államok elõsegítik a nemzetközi együttmûködést a gyermekáldozatok testi és lelki felépülésének, társadalmi

visszailleszkedésének és hazatérésének támogatásában.

3. A részes államok elõsegítik a nemzetközi együttmûködés megerõsítését, a kiváltó okok, így a szegénység és

az elmaradottság kezelése érdekében, amelyek hozzájárulnak a gyermekek eladással, prostitúcióval, pornográfiával és

gyermekszexturizmussal kapcsolatos sérülékenységéhez.

4. Azon részes államok, amelyek képesek erre, pénzügyi, szakmai vagy más segítséget nyújtanak a meglévõ többoldalú,

regionális, kétoldalú vagy más programokon keresztül.

11. cikk

A jelen Jegyzõkönyvben foglalt egyetlen rendelkezés sem érint egyetlen olyan rendelkezést sem, amely

hatékonyabban biztosítja a gyermek jogainak megvalósítását, és amely

(a) a részes állam jogában; vagy

(b) a részes államra nézve hatályos nemzetközi jogban található.

12. cikk

1. Minden részes állam, a Jegyzõkönyvnek az adott részes államra nézve történõ hatálybalépését követõ két éven belül

jelentést nyújt be a Gyermek Jogainak Bizottsága számára, átfogó információt nyújtva a Jegyzõkönyv

rendelkezéseinek végrehajtása érdekében tett intézkedésekrõl.

2. Az átfogó jelentés benyújtását követõen valamennyi részes állam belefoglal a Gyermek Jogainak Bizottsága számára

az Egyezmény 44. cikkével összhangban benyújtott jelentésbe minden további, a Jegyzõkönyv végrehajtásával

kapcsolatos információt. A Jegyzõkönyv más részes államai minden öt évben nyújtanak be jelentést.

3. A Gyermek Jogainak Bizottsága a részes államoktól további információkat kérhet a jelen Jegyzõkönyv végrehajtására

vonatkozóan.

13. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyv minden állam részére nyitva áll aláírásra, amely az Egyezmény részese, vagy azt aláírta.

2. A jelen Jegyzõkönyv megerõsítésre szorul, illetve bármely állam számára nyitva áll csatlakozásra. A megerõsítõ, illetve

csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek fõtitkáránál kell letétbe helyezni.

14. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyv a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követõ három hónap elteltével

lép hatályba.

2. Minden olyan államot illetõen, mely a jelen Jegyzõkönyvet a hatálybalépése utáni idõpontban erõsíti meg vagy

csatlakozik ahhoz, a jelen Jegyzõkönyv az adott állam megerõsítõ vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésétõl

számított egy hónap elteltével lép hatályba.

15. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyvet bármely részes állam felmondhatja az Egyesült Nemzetek fõtitkárához intézett írásbeli

közléssel, aki értesíti az Egyezmény többi részes államát, és minden államot, amely az Egyezményt aláírta. A felmondás

az arról szóló közlésnek az Egyesült Nemzetek fõtitkára által való átvételét követõ egy év elteltével lép hatályba.

2. Ezen felmondás nem mentesíti a részes államot a jelen Jegyzõkönyvben foglalt kötelezettségei alól, melyek

a felmondás hatálybalépése elõtt bekövetkezõ bármely jogsértéssel függenek össze. A felmondás továbbá nem érinti

azon kérdések folyamatos figyelemmel kísérését, melyekkel a Bizottság már a felmondás hatálybalépését megelõzõ

idõpontban foglalkozott.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49503

16. cikk

1. Bármely részes állam módosítást javasolhat, és azt megküldheti az Egyesült Nemzetek fõtitkárának. A fõtitkár ezután

a módosító javaslatot eljuttatja a részes államoknak azzal a kéréssel, hogy közöljék, kívánják-e a részes államok

értekezletének összehívását a javaslatok megtárgyalása és szavazásra bocsátása céljából. Amennyiben az értesítéstõl

számított négy hónapon belül az államok legalább egyharmada támogatja az értekezlet összehívását, a fõtitkár

az Egyesült Nemzetek égisze alatt összehívja az értekezletet. Az értekezleten jelen lévõ és szavazó részes államok

többsége által elfogadott minden módosítást jóváhagyásra a Közgyûlés elé kell terjeszteni.

2. A jelen cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelõen elfogadott módosítás akkor lép hatályba, ha azt az Egyesült

Nemzetek Közgyûlése jóváhagyta és a részes államok kétharmados többsége elfogadta.

3. A hatályba lépett módosítás az azt elfogadó részes államokat kötelezi, a többi részes államot továbbra is a jelen

Jegyzõkönyv rendelkezései, valamint az általuk korábban elfogadott módosítások kötelezik.

17. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyvet, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvû szövege egyaránt hiteles,

az Egyesült Nemzetek levéltárában kell letétbe helyezni.

2. Az Egyesült Nemzetek fõtitkára a jelen Jegyzõkönyv hiteles másolatait megküldi az Egyezmény részes államainak és

az Egyezményt aláíró államoknak.”

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) E törvény 2–3. §-a a Jegyzõkönyv 14. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.

(3) A Jegyzõkönyv, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak

ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az igazságügyért felelõs miniszter, a rendészetért felelõs

miniszter, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik.

Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

2009. évi CLXII. törvény

a fogyasztónak nyújtott hitelrõl*

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény rendelkezéseit a fogyasztónak nyújtott hitelre kell alkalmazni.

(2) Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit

a) olyan bérletre vagy haszonbérletre, amely a bérleti vagy haszonbérlet tárgyát képezõ dologra a fogyasztó

számára vételi kötelezettséget nem keletkeztet, vagy a hitelezõ számára vételi kötelezettség elõírására vonatkozó

jogosultságot nem biztosít,

b) a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre, ha az annak alapján nyújtott kölcsönt egy hónapon belül vissza kell

fizetni,

c) olyan hitelre, amellyel kapcsolatban a fogyasztó hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni,

d) olyan munkáltatói hitelre, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhetõ, és amellyel kapcsolatban

a munkavállalónak hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékû

teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni,

e) a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek

szabályairól szóló 2007. évi CXXXVII. törvényben meghatározott befektetési hitelre,

f) olyan hitelre, amelyet bíróság hoz létre,

g) olyan hitelre, amely fennálló tartozás kamat- és egyéb ellenszolgáltatás-mentes átütemezésére vonatkozik,

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.

49504 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

h) olyan törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közérdeket

szolgáló hitelre, amelyet korlátozott körben nyújtanak, és amely kamatmentes, vagy amelyre vonatkozó

hitelkamat a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb, vagy a piacon szokásos mértékû hitelkamat mellett

a piacon szokásos feltételeknél a fogyasztó számára kedvezõbb; ideértve a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó

állami készfizetõ kezességrõl szóló 2009. évi IV. törvényben meghatározott áthidaló kölcsönt, valamint a külön

jogszabály szerint nyújtott hallgatói hitelt.

(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a fogyasztónak nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol e törvény hitelt

említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztõrészletet említ, ott a lízingdíjat kell érteni.

2. § (1) A fizetési számlához kapcsolódó olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy

a hitelezõ felszólítására kell visszafizetni a 4. § (2) bekezdésének d), f) és g) pontját, a 4. § (3) bekezdését, a 6. §

(3) bekezdésének 6., 9–14., 16–19. és 21. pontját, a 6. § (4)–(7) bekezdését, a 7. § (1) bekezdését, a 8. §-t, a 11–13. §-t,

a 16. § (1) bekezdésének 6. és 9–24. pontját, a 17. §-t, a 18. §-t, a 20. §-t, a 21. §-t, a 23. §-t , a 24. § (1)–(4), (6) és

(7) bekezdését és a 25. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A hiteltúllépés esetén a 4–25. §-t nem kell alkalmazni.

(3) A jelzáloghitelre és a pénzügyi lízingre a 4. § (1)–(2) bekezdését, a 6. §-t, a 7. § (1) bekezdését, a 8–10. §-t, a 16. §

(1) bekezdésének 9., 11., 19., 20. pontját és (4) bekezdését, a 17. § (1) bekezdését, a 19–22. §-t, a 24. §-t és a 26. §-t nem

kell alkalmazni.

Értelmezõ rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. elõtörlesztés: a hitelszerzõdés alapján fennálló tartozás teljesítési idõ elõtt történõ teljes vagy részleges teljesítése,

2. fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerzõdés: olyan hitelszerzõdés, amellyel a hitelezõ a fogyasztó fizetési

számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát a fogyasztó rendelkezésére,

3. fogyasztó: az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy,

4. fogyasztó által fizetendõ teljes összeg: a hitel teljes összege és a hitel teljes díja,

5. hitelezõ: olyan jogalany, aki vagy amely önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében hitelt nyújt,

6. hitelkamat: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott

pénzösszeg,

7. hitelközvetítõ: olyan – a hitelezõtõl eltérõ – jogalany, aki önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége keretében,

ellenszolgáltatás ellenében, ideértve bármilyen díjat, jutalékot vagy költséget

a) a fogyasztónak hitelt ajánl, vagy

b) a hitelszerzõdés megkötése érdekében a fogyasztónak segítséget nyújt, vagy

c) a hitelezõ nevében a fogyasztóval hitelszerzõdést köt,

8. hitel: a hitelszerzõdés alapján nyújtott szolgáltatás,

9. hitelszerzõdés: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvényben meghatározott hitelszerzõdés és kölcsönszerzõdés, ide

nem értve az olyan szerzõdést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos

mennyiségben történõ értékesítése ellenében a fogyasztó részletfizetést teljesít,

10. hitel teljes díja: a hitelezõ által ismert minden olyan – a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint

figyelembe veendõ – ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerzõdés kapcsán megfizet,

11. hitel teljes összege: a hitelnek a hitelszerzõdésben meghatározott teljes összege vagy felsõ összeghatára,

12. hiteltúllépés: fizetési számlához kapcsolódó olyan hitel, amelyet a hitelezõ a hitelkeret-szerzõdés szerinti összegét

meghaladó összegben, vagy ilyen szerzõdés hiányában bocsát a fogyasztó rendelkezésére,

13. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított

jelzálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel,

14. kamatperiódus: a hitelszerzõdésben meghatározott olyan idõszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelezõ nem

jogosult egyoldalúan megváltoztatni,

15. kapcsolt hitelszerzõdés: olyan hitelszerzõdés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy – a hitelnyújtástól

eltérõ – szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha

a) a hitelt maga a termék értékesítõje vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy

b) harmadik személy nyújtja, és a hitelszerzõdés elõkészítése vagy megkötése során a termék értékesítõjét, illetve

a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közremûködõként, vagy a hitelszerzõdésben az adott terméket vagy

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49505

a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerzõdés kapcsolódik, kifejezetten

nevesítették,

16. pénzügyi lízing: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban

Hpt.) ilyenként meghatározott fogalom,

17. referencia-kamatláb: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

18. rögzített hitelkamat: a hitelszerzõdésben annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerzõdés teljes futamidejére

vonatkozó egy, vagy a futamidõ részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat;

a hitelkamat kizárólag arra az idõszakra tekinthetõ rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerzõdésben

a százalékos mértéke meghatározásra került,

19. tartós adathordozó: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

20. teljes hiteldíj mutató: a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve,

21. változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minõsül rögzített hitelkamatnak.

A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció

4. § (1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltûnõen, a rövidítés

feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni.

(2) Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen

más ellenszolgáltatásra – ideértve a díjat, jutalékot, költséget – vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi

kommunikációban egyértelmûen, tömören és feltûnõen, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következõ

adatokat is

a) a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettõ),

b) a hitel teljes díja, ideértve annak részét képezõ díjat, jutalékot, költséget és adót,

c) a hitel teljes összege,

d) a hitel futamideje,

e) a teljes hiteldíj mutató,

f) termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel

esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint

g) a fogyasztó által fizetendõ teljes összeg és a törlesztõrészletek összege.

(3) Ha a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerzõdés megkötéséhez

vagy a hitelezõ ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás

ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó járulékos

szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelmûen, tömören és feltûnõen,

a teljes hiteldíj mutatóval együtt.

(4) A hitelközvetítõ a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban köteles feltüntetni, hogy kinek a képviseletében

jár el.

A hitelszerzõdést megelõzõ tájékoztatás

5. § A teljes hiteldíj mutató számítása érdekében a hitelezõ megbízásából eljáró hitelközvetítõ köteles a hitelezõt

tájékoztatni a fogyasztó által a részére fizetendõ díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl.

6. § (1) A hitelezõ és adott esetben a hitelközvetítõ azt megelõzõen, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerzõdés vagy ajánlat

kötné, kellõ idõben köteles papíron vagy más tartós adathordozón – a fogyasztó által megadott információk

alapján – a (3) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni a fogyasztót a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel.

(2) A hitelezõ és a hitelközvetítõ a (3) bekezdés szerinti adatokat a különbözõ hitelszerzõdésekre vonatkozó ajánlatok

összehasonlítása alapján történõ, a hitelszerzõdés megkötése tekintetében megalapozott fogyasztói döntéshozatal

érdekében nyújtja.

(3) A hitelezõ és a hitelközvetítõ – az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével – a következõ adatokról

tájékoztatja a fogyasztót

1. a hitel típusáról,

2. a hitelezõ nevérõl (cégnevérõl) és levelezési címérõl,

3. a hitelközvetítõ nevérõl (cégnevérõl) és levelezési címérõl,

49506 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

4. a hitel teljes összegérõl és lehívásának feltételeirõl,

5. a hitel futamidejérõl,

6. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel

esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezésérõl és készpénzáráról,

7. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeirõl, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatlábról, valamint

a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeirõl és eljárási szabályairól,

8. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével,

9. a fogyasztó által fizetendõ teljes összegrõl,

10. a fogyasztó által fizetendõ törlesztõrészletek összegérõl, a törlesztõrészletek számáról, és a törlesztés

gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztõrészleteknek a különbözõ hitelkamatú tartozásra történõ elszámolásának

sorrendjérõl,

11. a fizetési számlához vagy készpénz-helyettesítõ fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról,

költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítõ fizetési

eszköz fenntartása nem kötelezõ,

12. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról – ideértve díjat, jutalékot és

költséget –, és módosításuk feltételeirõl,

13. adott esetben a közjegyzõi díjról,

14. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerzõdés megkötéséhez

vagy a hitelezõ ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges,

15. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségrõl, amely a szerzõdésben vállalt kötelezettség

nem teljesítésébõl származik,

16. a fizetés elmulasztásának következményeirõl,

17. a szükséges biztosítékok meghatározásáról,

18. az elállási jogról, illetve annak hiányáról,

19. az elõtörlesztéshez való jogról, és annak 24. § szerinti esetleges költségeirõl,

20. a 14. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségérõl,

21. a 10. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségrõl, valamint

22. a megadott adatok érvényességének esetleges idõbeli korlátozásáról.

(4) Ha a (3) bekezdés 7. pontja szerinti egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat

módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat

tekintetében meg kell adni.

(5) Ha a (3) bekezdés 8. és 9. pontja vonatkozásában a fogyasztó a hitelezõt és a hitelközvetítõt tájékoztatja az általa

elõnyben részesített hitel jellemzõirõl, a hitelezõ és a hitelközvetítõ a teljes hiteldíj mutató és a fogyasztó által

fizetendõ teljes összeg tekintetében ezeket veszi figyelembe.

(6) Ha a hitelszerzõdés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérõ hitelkamatokat vagy eltérõ

hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, jutalékot és költséget – jelentenek, a hitelezõ és

a hitelközvetítõ ennek lehetõségét köteles jelezni.

(7) Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem

a hitelszerzõdésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott idõszakokban és feltételek szerint

tõkeképzésre fordítják, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során a hitelezõ és a hitelközvetítõ köteles egyértelmûen

és tömören tájékoztatni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének

visszafizetését, kivéve, ha a szerzõdésben a felek errõl megállapodtak.

(8) Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén a hitelezõ és a hitelközvetítõ – a 2. melléklet szerinti

formanyomtatvány kitöltésével – az alábbiakról tájékoztatja a fogyasztót

a) a (3) bekezdés 1–5. pontjában, 7. pontjában, 8. pontjában, 15. pontjában, 20. pontjában és 22. pontjában

foglaltakról,

b) a hitel felmondásának feltételeirõl és módjáról,

c) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelezõ felszólítására

kell visszafizetni arról, hogy a hitelezõ bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni,

valamint

d) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül

vagy a hitelezõ felszólítására kell visszafizetni a szerzõdés megkötését követõen felmerülõ hitelkamaton kívüli

minden egyéb ellenszolgáltatásról – ideértve díjat, jutalékot és költséget –, és ezek módosításának feltételeirõl.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49507

7. § (1) A hitelezõ és a hitelközvetítõ a 6. §-ban meghatározott adatokon kívül kizárólag az 1. melléklet szerinti

formanyomtatványtól elkülönítetten adhat tájékoztatást.

(2) A hitelközvetítõ a 6. § (3) bekezdése, illetve a 12. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tájékoztatással egyidejûleg

köteles feltüntetni, hogy a fogyasztó érdekében, vagy egy vagy több hitelezõ képviseletében jár el.

(3) A hitelközvetítõ a hitelszerzõdés megkötését megelõzõen köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztót

tájékoztatni a részére fizetendõ díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségrõl.

8. § Ha a hitelszerzõdés megkötése a fogyasztó kérése alapján a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati

szolgáltatási szerzõdésekrõl szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) szerinti olyan távközlõ eszköz útján

történik, amely a 6. § és a 7. § (2)–(3) bekezdése szerinti elõzetes tájékoztatást nem teszi lehetõvé, így különösen, ha

az a Tétv. 4. §-ának (3) bekezdése szerint telefonon történik, a hitelezõ és a hitelközvetítõ a hitelszerzõdés megkötését

követõen haladéktalanul köteles a 6. § és 7. § (2)–(3) bekezdése szerinti tájékoztatást megadni.

9. § Ha a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerzõdés megkötése a fogyasztó kérése alapján a Tétv. szerinti olyan

távközlõ eszköz útján történik, amely a 6. § (8) bekezdése és a 7. § (2)–(3) bekezdése szerinti elõzetes tájékoztatást nem

teszi lehetõvé, így különösen ha az a Tétv. 4. §-ának (4) bekezdése szerint telefonon történik, a hitelezõ és

a hitelközvetítõ a hitelszerzõdés megkötését követõen haladéktalanul köteles a 6. § (8) bekezdése és 7. §

(2)–(3) bekezdése szerinti tájékoztatást megadni.

10. § (1) A fogyasztó kérésére a hitelszerzõdés tervezetének egy példányát (mintaszerzõdés) díj-, költség- és egyéb fizetési

kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha a hitelezõ a fogyasztóval nem kíván szerzõdést kötni.

11. § (1) A hitelezõ és a hitelközvetítõ a 6. §, illetve a 12. § b) pontja szerinti tájékoztatása során köteles a fogyasztónak

felvilágosítást adni annak érdekében, hogy a fogyasztó felmérje, hogy a hitel igényeinek és pénzügyi

teljesítõképességének megfelel-e.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kiterjed a hitel fõ jellemzõire, a hitel fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt

hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, ideértve a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és

a biztosítékok érvényesítésére vonatkozó tájékoztatást.

(3) A hitelezõ és a hitelközvetítõ e § szerinti felvilágosítási kötelezettségének egyértelmûen és tömören tesz eleget.

(4) A fogyasztó a hitelszerzõdést megelõzõ tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja

annak átvételét és azt, hogy az e § szerinti felvilágosítást megkapta.

12. § (1) A hitelezõ és adott esetben a hitelközvetítõ jelzáloghitel igénylése esetén azt megelõzõen, hogy a fogyasztót

bármilyen hitelszerzõdés vagy ajánlat kötné, kellõ idõben köteles papíron vagy más tartós adathordozón – a fogyasztó

által megadott információk alapján – az alábbi tájékoztatást nyújtani a fogyasztónak

a) általános tájékoztatás a hitelezõ által kínált jelzáloghitelrõl a 3. melléklet I. pontjában meghatározott tartalommal,

b) személyre szóló tájékoztatást a 3. melléklet II. pontjában meghatározott formanyomtatvány kitöltésével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást a fogyasztó által meghatározott hitelcélhoz igazodva

(konkrét hitelösszegre és futamidõre) a hitelbírálat elvégzését megelõzõen kell átadni.

(3) A jelzáloghitelt igénylõ fogyasztót tájékoztatni kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatókkal kapcsolatos

kérdésekben illetékes szervezetrõl a név és telefonszám megadásával.

13. § (1) A jelzáloghitel-szerzõdés tervezetének (mintaszerzõdés) egy példányát a fogyasztó részére díj-, költség- vagy egyéb

fizetési kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha a hitelezõ a fogyasztóval nem kíván szerzõdést kötni.

A hitelképesség vizsgálata

14. § (1) A hitelezõ a fogyasztó hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli. A hitelképesség

vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

(2) Ha e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérõen nem rendelkezik, az információk a fogyasztó által

nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak.

49508 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) Ha a felek a hitelszerzõdés megkötését követõen a hitel teljes összegének növelésében állapodnak meg,

a hitelszerzõdés módosítását megelõzõen a hitelezõ köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési

kötelezettségmentesen ismételten értékelni.

(4) Ha a hitelezõ a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerzõdést kötni,

a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történõ adatátadás eredményérõl és

a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzõirõl haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási

kötelezettség teljesítését törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.

A hitelszerzõdés formai és tartalmi követelményei

15. § A hitelszerzõdés egy példányát a fogyasztónak át kell adni.

16. § (1) A hitelszerzõdés – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyértelmûen és tömören tartalmazza

1. a hitel típusát,

2. a szerzõdõ felek nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),

3. a hitelközvetítõ nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),

4. a hitel futamidejét,

5. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit,

6. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel

esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát,

7. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat

módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait,

8. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerzõdés megkötésének idõpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál

figyelembe vett valamennyi feltételével,

9. a fogyasztó által fizetendõ teljes összeget,

10. a fogyasztó által fizetendõ törlesztõrészletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen

a törlesztõrészleteknek a különbözõ hitelkamatú tartozásra történõ elszámolásának sorrendjét,

11. határozott idõtartamra vonatkozó tõketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról

törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerzõdés

fennállása alatt jogosult megkapni,

12. ha a fogyasztó a tõke törlesztésétõl elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli

minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, költséget, jutalékot –, ennek gyakoriságát, feltételeit és

összegét,

13. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat,

költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelezõ,

14. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, jutalékot és költséget – és módosításuk

feltételeit,

15. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerzõdésben vállalt kötelezettség

nem teljesítésébõl származik,

16. a fizetés elmulasztásának következményeit,

17. adott esetben a közjegyzõi díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget,

18. adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását,

19. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon idõszakot, amely alatt az elállási jog fennáll,

az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, ideértve a 21. § (4) és

(5) bekezdését,

20. a 22. § szerinti jogosultság fennállását és gyakorlásának feltételeit,

21. az elõtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az elõtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok

számítási módját,

22. a hitelszerzõdésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit,

23. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerzõdésbõl eredõ jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetõség,

amelynek a hitelezõ aláveti magát, valamint

24. a felügyeleti hatóság nevét és székhelyét.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49509

(2) Ha az (1) bekezdés 7. pontja szerinti egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat

módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat

tekintetében meg kell adni.

(3) Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem

a hitelszerzõdésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott idõszakokban és feltételek szerint

tõkeképzésre fordítják, a hitelszerzõdésbe a hitelezõ köteles egyértelmûen és tömören belefoglalni, hogy a részletek

megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerzõdésben

a felek errõl megállapodtak.

(4) Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerzõdés egyértelmûen és tömören tartalmazza

a) az (1) bekezdés 1–5. pontjában, 7. pontjában és 8. pontjában foglaltakat,

b) a hitel teljes díját a hitelszerzõdés megkötésének idõpontjára vonatkoztatva,

c) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelezõ felszólítására

kell visszafizetni, a hitelezõ jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni,

d) az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint

e) a hitelkeret szerzõdés megkötését követõen felmerülõ, a hitelkamaton kívüli minden egyéb

ellenszolgáltatást – ideértve a díjat, jutalékot, költséget –, és ezek módosításának feltételeit.

(5) Semmis az a szerzõdés, amelyik nem tartalmazza az e §-ban meghatározott tartalmi elemeket. A szerzõdés

semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

17. § (1) A hitelszerzõdés fennállása alatt a hitelezõnek a fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában

kivonatot a fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania.

(2) Jelzáloghitel esetén a hitelezõ évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a fogyasztónak

a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen.

(3) A törlesztési táblázat a törlesztõrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes

törlesztések tõke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét – ideértve díjat,

jutalékot, költséget – elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli

minden egyéb ellenszolgáltatás – ideértve díjat, jutalékot, költséget – a hitelszerzõdésben meghatározottak szerint

változhat, a törlesztési táblázatban egyértelmûen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok

a változás idõpontjáig érvényesek.

A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

18. § (1) Hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás – ideértve díjat, jutalékot és

költséget – módosítása esetén a hitelezõ a módosítás hatálybalépését megelõzõen köteles tájékoztatni a fogyasztót

papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényérõl, a hitelkamat vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb

ellenszolgáltatás új mértékérõl, a módosítást követõen fizetendõ törlesztõrészletek várható összegérõl, és ha ennek

kapcsán a törlesztõrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényérõl.

(2) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek az (1) bekezdéstõl eltérõen a hitelszerzõdésben

megállapodhatnak arról, hogy a hitelezõ a fogyasztót rendszeresen honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló

helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról.

Fizetési számlához kapcsolódó hitelre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

19. § (1) A hitelezõ a fogyasztót a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén köteles rendszeresen papíron vagy más

tartós adathordozón a (3) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 24. §-ának

(2) bekezdése szerinti utólagos tájékoztatás formájában történik, amelynek gyakoriságáról a felek a fizetési számlához

kapcsolódó hitelkeret szerzõdésben állapodnak meg.

(3) A hitelezõ a következõ adatokról tájékoztatja a fogyasztót

a) arról az idõtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik,

b) a hitel lehívásának összegérõl és a lehívás idõpontjáról,

c) a tájékoztatást megelõzõ legutóbbi tájékoztatás idõpontjáról és ezen idõpontban fennálló, a fizetési számlához

kapcsolódó hitelegyenlegrõl,

49510 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

d) a tájékoztatás idõpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegrõl,

e) a teljesített törlesztés összegérõl és a teljesítés idõpontjáról,

f) a hitelkamatról,

g) a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról – ideértve díjat, jutalékot, költséget –, valamint

h) a törlesztés minimális összegérõl, ilyen kikötés esetén.

(4) Hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás – ideértve díjat, jutalékot és

költséget – a fogyasztó számára kedvezõtlen módosítása esetén a hitelezõ a módosítás hatálybalépését megelõzõen

köteles tájékoztatni a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényérõl, a fizetési kötelezettség

új mértékérõl, a módosítást követõen fizetendõ törlesztõrészletek összegérõl, és ha ennek kapcsán a törlesztõrészletek

száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényérõl.

(5) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek az (1) bekezdéstõl eltérõen a hitelszerzõdésben

megállapodhatnak arról, hogy a hitelezõ a fogyasztót rendszeresen honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló

helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról.

Határozatlan idejû hitelszerzõdés

20. § (1) A fogyasztó a határozatlan idejû hitelszerzõdést bármikor felmondhatja a szerzõdésben meghatározott felmondási

idõvel. Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, egy hónapnál hosszabb felmondási idõ kikötése semmis.

(2) Ha a határozatlan idejû hitelszerzõdés a hitelezõ rendes felmondási jogát lehetõvé teszi, a hitelezõ a határozatlan idejû

hitelszerzõdést rendes felmondással papíron vagy más tartós adathordozón, legalább két hónapos felmondási idõvel

felmondhatja.

(3) A határozatlan idejû hitelszerzõdésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a hitelezõ jogosult a fogyasztó lehívási

jogát – a hitelezõn kívül álló, a szerzõdésben meghatározott indok esetén – letiltani.

(4) A (3) bekezdés szerinti letiltás esetén a hitelezõ a letiltást megelõzõen, de legkésõbb a letiltást követõen papíron vagy

más tartós adathordozón haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztót a letiltás tényérõl és annak okairól.

(5) A hitelezõt nem terheli a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését

jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.

Elállási jog

21. § (1) A fogyasztó a hitelszerzõdéstõl a szerzõdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat,

ha a hitel folyósítására még nem került sor. A fogyasztó a szerzõdéskötés napjától számított tizennégy napon belül

díjmentesen felmondhatja a hitelszerzõdést, ha a hitelt már folyósították.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a 8. § alapján a szerzõdéskötést követõen kapja kézhez, elállási

(felmondási) jogát az (1) bekezdésben meghatározott idõponttól eltérõen a tájékoztatás kézhezvételétõl számított

tizennégy napig gyakorolhatja.

(3) Az elállási (felmondási) jogot határidõben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó

nyilatkozatát az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott határidõ lejártáig – a 16. § (1) bekezdés 19. pontjának

megfelelõen – postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a hitelezõnek elküldi.

(4) A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követõen haladéktalanul, de legkésõbb

harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának idõpontjától a visszafizetés idõpontjáig

felszámítható, a szerzõdés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezõnek visszafizetni.

(5) A fogyasztó elállása esetén a hitelezõ a (4) bekezdés szerinti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet

az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód.

(6) A fogyasztó elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerzõdést is

felbontja, amely a hitelezõ által vagy egy harmadik fél és a hitelezõ elõzetes megállapodása alapján a harmadik fél által

nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

Kapcsolt hitelszerzõdés

22. § (1) A fogyasztó – az Európai Unió kötelezõ jogi aktusának átültetése céljából elfogadott – jogszabályi rendelkezésen

alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerzõdés

tekintetében a kapcsolt hitelszerzõdést is felbontja.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49511

(2) A 3. § 15. pont b) alpontja szerinti kapcsolt hitelszerzõdés esetén, ha

a) az értékesítõ, illetve a szolgáltatás nyújtója a fogyasztóval kötött szerzõdés teljesítésével késedelembe esik, vagy

a szerzõdés hibás teljesítése a termék rendeltetésszerû használatát, illetve a szolgáltatás rendeltetésszerû

igénybevételét lehetetlenné teszi, és

b) a fogyasztó késedelembõl, illetve hibás teljesítésbõl eredõ követeléseinek az értékesítõ, illetve a szolgáltatás

nyújtója nem tett határidõben eleget,

a fogyasztó a hitelszerzõdés alapján esedékessé váló törlesztést az igénye kielégítéséig visszatarthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott visszatartási idõszakra nem számítható fel hitelkamat és a hitelkamaton kívüli

ellenszolgáltatás, ideértve a díjat, jutalékot és költséget .

(4) A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekrõl a fogyasztó papíron vagy más tartós adathordozón

tájékoztatja a hitelezõt. A visszatartási jog a tájékoztatást követõen illeti meg a fogyasztót.

(5) A 3. § 15. pont b) alpontja szerinti kapcsolt hitelszerzõdés esetén a hitelezõ és az értékesítõ, illetve a szolgáltatás

nyújtója elõzetesen megállapodik a késedelembõl, illetve hibás teljesítésbõl eredõ, határidõben nem rendezett

fogyasztói követelésekkel kapcsolatos tájékoztatásról, és a hitelezõnek a törlesztés visszatartása miatt kiesõ

kamatbevételének megtérítésérõl.

Elõtörlesztés

23. § (1) A fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes elõtörlesztésével.

(2) Elõtörlesztés esetén a hitelezõ csökkenti a hitel teljes díját az elõtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerzõdés

eredeti lejárata szerint fennmaradó idõtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb

ellenszolgáltatással.

24. § (1) A hitelezõ jogosult az elõtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt

költségeinek megtérítésére, ha az elõtörlesztés olyan idõszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségek mértéke nem haladhatja meg az elõtörlesztett összeg egy százalékát, ha

az elõtörlesztés idõpontja és a hitel hitelszerzõdés szerinti lejáratának idõpontja közötti idõtartam meghaladja az egy

évet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott költségek mértéke nem haladhatja meg az elõtörlesztett összeg fél százalékát, ha

az elõtörlesztés idõpontja és a hitel hitelszerzõdés szerinti lejáratának idõpontja közötti idõtartam nem haladja meg

az egy évet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségek nem haladhatják meg az elõtörlesztés idõpontja és a hitel hitelszerzõdés szerinti

lejáratának idõpontja közötti idõtartamra fizetendõ hitelkamat összegét az elõtörlesztés idõpontjában érvényes

feltételek figyelembevételével.

(5) Nem illeti meg a hitelezõt az (1) bekezdés szerinti költségtérítés a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerzõdés

esetén.

(6) Nem illeti meg a hitelezõt az (1) bekezdés szerinti költségtérítés, ha az elõtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött

biztosítási szerzõdés alapján történt.

(7) Nem illeti meg a hitelezõt az (1) bekezdés szerinti költségtérítés, ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó

által teljesített elõtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot.

25. § (1) Jelzáloghitel elõtörlesztése esetén a hitelezõ jogosult az elõtörlesztés miatt keletkezõ költségeinek megtérítésére.

Az érvényesített költségek mértéke – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – nem haladhatja meg

az elõtörlesztett összeg 2 százalékát.

(2) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerzõdés esetén – ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott

kölcsönszerzõdést is – a hitelezõ jogosult az elõtörlesztéssel kapcsolatos, az (1) bekezdésben meghatározott mértéket

meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az elõtörlesztés olyan idõszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített,

vagy változó kamatú és az elõtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke

ebben az esetben nem haladhatja meg az elõtörlesztett összeg 2,5 százalékát.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott költségen felül a hitelezõ az elõtörlesztés során semmilyen további

fizetési kötelezettséget nem írhat elõ.

(4) Nem illeti meg a hitelezõt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés, ha az elõtörlesztés visszafizetési

biztosítékként kötött biztosítási szerzõdés alapján történt.

49512 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(5) Nem illeti meg a hitelezõt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés a fogyasztó teljes elõtörlesztése

(végtörlesztés) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelõzõ tizenkét

hónap alatt elõtörlesztést nem teljesített.

Hiteltúllépés

26. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti fizetési számla nyitására vonatkozó

keretszerzõdés megkötése során a felek megállapodhatnak abban, hogy a fogyasztó jogosult a hiteltúllépésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás esetén a hitelezõ a fogyasztót köteles rendszeresen papíron vagy más tartós

adathordozón a 6. § (3) bekezdésének 7. pontjában foglaltakról tájékoztatni.

(3) Ha a hiteltúllépés idõtartama az egy hónapot meghaladja, a hitelezõ haladéktalanul köteles a fogyasztót papíron vagy

más tartós adathordozón tájékoztatni a (4) bekezdésben foglaltakról.

(4) A hitelezõ a következõ adatokról tájékoztatja a fogyasztót

a) a hiteltúllépés tényérõl,

b) a hiteltúllépés összegérõl,

c) a hitelkamatról, és

d) a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségrõl, amely a hiteltúllépés egy hónapot meghaladó

voltából származik.

Eljárás a fogyasztónak nyújtott hitelre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

27. § (1) E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyelete ellenõrzi, és – ide nem értve a szerzõdés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és

megszûnésének, továbbá a szerzõdésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását, valamint a (2) bekezdésben

meghatározott kivétellel – eljár e rendelkezések megsértése esetén.

(2) E törvénynek és a végrehajtására kiadott jogszabálynak a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így

különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni

tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott

szabályok szerint.

Egyéb rendelkezések

28. § (1) Ha a hitelezõ a fogyasztóval szembeni követelését harmadik személyre ruházza át, a fogyasztó az eredeti hitelezõvel

szembeni követelése tekintetében a harmadik személy ellen jogosult keresetet benyújtani.

(2) Ha a hitelezõ a fogyasztóval szembeni követelését harmadik személyre ruházza át, nem köteles errõl tájékoztatni

a fogyasztót, ha a harmadik személlyel kötött megállapodás alapján a fogyasztó felé a követelés átruházását követõen

is hitelezõként jár el.

29. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogairól érvényesen nem mondhat le.

(2) Ha a hitelszerzõdés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország

jogának a felek által a szerzõdésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik

ország joga az említett államnak a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetõ jogszabálya eltérést

nem engedõ rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát

kell a szerzõdésre alkalmazni.

Záró rendelkezések

30. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a teljes hiteldíj mutató meghatározására, számítására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat;

b) a hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait.

31. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény 1–3. §-a, 20–25. §-a és 35. §-a 2010. március 1-jén lép hatályba.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49513

(3) E törvény 4–19. §-a, 26–30. §-a, 34. §-a és 36–38. §-a 2010. június 11-én lép hatályba.

(4) 2010. március 1-jén hatályát veszti

a) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 214. §-a és

214/A. §-a,

b) a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 7. §-ának (8) bekezdése.

(5) 2010. június 11-én hatályát veszti

a) a Hpt. 212. §-át megelõzõ alcíme, 212–213. §-a, 214/B–214/C. §-a, 2. melléklete III. címének 5. pontja és 13. pontja,

6. melléklete I. címének 6. pontja,

b) a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ának o)–p) pontja, 6. §-át megelõzõ fejezetcím, 7. §-a,

7/A. §-a, 57. § (1) bekezdésének a) pontja.

(6) A (4)–(5) bekezdés és a 33–37. § 2010. december 31-én hatályát veszti. Ez a bekezdés 2011. január 1-jén hatályát veszti.

32. § (1) E törvény rendelkezései – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a 2010. június 11-ét követõen

kötött szerzõdésekre alkalmazandóak.

(2) E törvény 20. §-a (3)–(5) bekezdésének, 21–25. §-ának és 35. §-ának rendelkezései kizárólag a 2010. március 1-jét

követõen kötött szerzõdésekre alkalmazandóak.

(3) 2010. június 11-én már megkötött határozatlan idejû hitelszerzõdés esetén a hitelezõ köteles a 18. §-ban, a 19. §-ban és

a 26. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségeknek eleget tenni.

(4) 2010. március 1-jén már megkötött határozatlan idejû hitelszerzõdésre a 20. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott

rendelkezéseket alkalmazni kell.

(5) E törvény 33. §-át a hatálybalépését követõen elõterjesztett végrehajtási kérelmek alapján indult végrehajtási

eljárásokban lehet alkalmazni.

33. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 181. §-t követõen a következõ 181/A. §-sal egészül ki

„181/A. § (1) Jogi személy végrehajtást kérõ által lakás kiürítése iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a 147. §

(3) és (4) bekezdés szerinti lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy kötelezett kérelmére

a végrehajtó a lakóingatlan önkéntes kiürítésére – a végrehajtható okiratban – megállapított határidõt 90 nappal

meghosszabbítja, ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot nem szabtak ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a kötelezett a végrehajtható okirat kézhezvételét követõ 15 napon belül

terjesztheti elõ.

(3) A határidõ meghosszabbításáról szóló jegyzõkönyvet a végrehajtó a feleknek kézbesíti.”

34. § (1) A Hpt. 2. §-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki

[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

„h) a 130/A–130/D. §, a 130/H–130/O. §, a 2. melléklet V. fejezete és a 3. melléklet II. fejezetének 1.1–1.3 pontja

kivételével kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelezõre,”

(2) A Hpt. 6/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására a 199. §, a 201–211. § és a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi

CLXII. törvény rendelkezései megfelelõen alkalmazandóak.”

(3) A Hpt. 32/G. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„32/G. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy

a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon átnyúló szolgáltatást végez,

a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekrõl, így különösen

a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekrõl,

b) az üzletszabályzat követelményérõl, valamint

c) egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának különös szabályairól.”

(4) A Hpt. 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére csak az igazgatóság jelen lévõ tagjainak több

mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján – az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat

szerint – a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen kizárólag fogyasztónak nyújtott hitelt nyújthat,

amelyekrõl elkülönített nyilvántartást vezet. Fióktelep formájában mûködõ hitelintézet esetében a belsõ hitelnek

minõsülõ fogyasztónak nyújtott hitel esetén a vezetõ állású személyek egyhangú döntése szükséges. A hitelintézet

49514 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

igazgatósága, illetve a fióktelep vezetõ állású személyei által hozott döntésnek tartalmaznia kell a kamat és a törlesztés

feltételeit is.”

(5) A Hpt. 130/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) Az adatkérési igényben megjelölt, – a 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában

meghatározott – nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-bõl a referenciaadat-szolgáltató részére

egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 3. §

(1) bekezdésének b)–c) és e)–f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerzõdés, vagy a kereskedelmi

kölcsön nyújtására irányuló szerzõdés, vagy a Bszt.-ben meghatározott befektetési hitel nyújtására, illetõleg a Tpt.-ben

meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzõdés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy

a 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.”

(6) A Hpt. 130/A. §-a a következõ (10)–(12) bekezdéssel egészül ki

„(10) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás megkülönböztetésmentesen köteles biztosítani a KHR-hez történõ

csatlakozás lehetõségét a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelezõ számára, valamint az Európai Unió másik

tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelezõ (a továbbiakban: más tagállambeli hitelezõ) számára, ha

Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez.

(11) Más tagállambeli hitelezõ részére kizárólag a határon átnyúló tevékenysége vonatkozásában, a KHR-t kezelõ

pénzügyi vállalkozás a KHR-ben kezelt adatot csak akkor továbbíthat, ha

a) ezt a más tagállambeli hitelezõ a KHR-hez történõ csatlakozásról szóló írásbeli nyilatkozattal kérelmezi,

b) a csatlakozási nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozástól igényelt

adatokat kizárólag az e törvényben meghatározottaknak megfelelõen használja fel és

c) írásban nyilatkozik arról, hogy mind az ügyfél, mind a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás tekintetében

az e törvényben a referenciaadat-szolgáltatóra meghatározott szabályoknak megfelelõen jár el és teljesíti

a tájékoztatási, adatátadási és egyéb kötelezettségeket.

(12) Más tagállambeli hitelezõ KHR részére teljesítendõ adatátadási kötelezettsége a határon átnyúló szolgáltatást

igénybevevõ nyilvántartottnak a határon átnyúló szolgáltatással összefüggõ a 3. sz. mellékletben meghatározott

adataira terjed ki.”

(7) A Hpt. 130/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek

a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és

e)–f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdésben, kereskedelmi kölcsönszerzõdésben,

valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdésben vállalt fizetési kötelezettségének oly

módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés

idõpontjában érvényes legkisebb összegû havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem

folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.”

(8) A Hpt. 130/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„130/D. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes

személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki a 3. § (1) bekezdésének

b)–c) és e)–f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés, a kereskedelmi kölcsönszerzõdés,

valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdés megkötésének kezdeményezése során

valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.”

(9) A Hpt. 209. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„209. § A hitel- és a kölcsönszerzõdés általános szerzõdési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia

kell legalább

a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,

c) a kamatszámítás módját,

d) az egyéb díjakat és költségeket,

e) a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségeket,

f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetõségekre való figyelemfelhívással együtt.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49515

(10) A Hpt. 214/D. §-át megelõzõ alcím és 214/D. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép

„Tájékoztatás egyes betétszerzõdések tekintetében

214/D. § A kereskedelmi kommunikációban – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott

esetekben – fel kell tüntetni a betét egységesített betéti kamatláb mutatóját. E mutató számítására és feltüntetése

módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály határozza meg.”

(11) A Hpt. 235. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

„c) az egységesített betéti kamatláb mutató számítására és közzétételére,”

[vonatkozó részletes szabályokat.]

(12) A Hpt. 2. számú melléklete I. címe 10.4. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Nem minõsül pénzkölcsön nyújtásának]

„b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által

e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy elõleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi

intézmény által kötött ilyen ügyleteket,”

(13) A Hpt. 2. melléklete V. címének 3–4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

„3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)–c), illetve e)–f) pontjában foglalt tevékenységek legalább

egyikét végzõ pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással,

illetõleg készfizetõ kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt

tevékenységet végzõ hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzést végzõ

hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelõ, elszámolóházi tevékenységet végzõ

szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és

biztosító. Referenciaadat-szolgáltató a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelezõ, valamint a határon átnyúló szolgáltatást

végzõ más tagállambeli hitelezõ, ha a KHR-hez csatlakozott.

4. Vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet és az egyéni

vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót. Vállalkozásnak minõsül a referenciaadat-szolgáltató, ha

kereskedelmi kölcsönt nyújt.”

(14) A Hpt. 3. melléklete II. címe 1.2. pontjának felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép

„1.2. a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–f) pontjában meghatározott szolgáltatásra, kereskedelmi kölcsönre, valamint

a hallgatói hitelre vonatkozó szerzõdési adatok:”

(15) A Hpt. 3. melléklete II. címe 1.3. pontjának felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép

„1.3. a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–f) pontjában foglalt szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés, a kereskedelmi

kölcsönszerzõdésre, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdés kezdeményezésére

vonatkozó adatok:”

35. § A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„7. § A jelzálog-hitelintézet jogosult az elõtörlesztés miatt keletkezõ költségeinek megtérítésére. Fogyasztónak

nyújtott hitel esetében az elõtörlesztésre a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezéseit

kell alkalmazni.”

36. § (1) A Tétv. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás helyett a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi

CLXII. törvény 6. §-ban és 7. §-ban elõírt tájékoztatást kell megadni, ha fogyasztónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.”

(2) A Tétv. 3. §-a következõ (8)–(9) bekezdéssel egészül ki

„(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás helyett a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi

CLXII. törvény 6. § (8) bekezdésében elõírt tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret

nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követõ ügyletek, illetve az azonos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idõbeli

kapcsolatban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétõl eltérõen, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között

kerülnek végrehajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizárólag az elsõ ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni.

Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegû mûvelet teljesítésére, az ezt követõ ügyletet

vagy mûveletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsõ mûveletének kell tekinteni, és arra

az (1)–(7) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni kell.”

49516 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) A Tétv. 4. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki

„(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább

a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. §-a (3) bekezdésének 4–7. pontjában, 9. pontjában és

6. §-a (4) bekezdésében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a teljes hiteldíj mutatót egy reprezantatív példával

tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén

legalább a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. §-a (3) bekezdésének 4., 7. és 8. pontja,

továbbá 6. § (8) bekezdésének c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fogyasztó a fizetési számlához kapcsolódó

hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri.”

(4) A Tétv. a 8. §-át követõen a következõ 8/A. §-sal egészül ki

„8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglaltak

szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzõdéstõl történõ elállásra kerül sor.”

37. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 4. §-a

a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik

„(2) A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelezõ felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló

2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.”

(2) A Psztv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását]

„a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló

2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,”

(3) A Psztv. 9. §-ának (1) bekezdése a következõ q) ponttal egészül ki és az (1) bekezdés jelenlegi q) pontjának jelölése

r) pontra változik

[A Felügyelet honlapján közzéteszi]

„q) azon – az Európai Unió kötelezõ jogi aktusának átültetése céljából elfogadott – jogszabályi rendelkezések

felsorolását, amelyek alapján a fogyasztó a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerzõdéstõl

elállhat,”

38. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja

a) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és

a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl (1. § 2. § (1)–(2) bekezdése, 3–11. §, 14–16. §, 17. § (1) és

(3) bekezdése, 18–24. §, 26–32. §, 34. §, 36–38. § továbbá az 1. és 2. melléklet,

b) a Bizottság 2001/193/EK ajánlása (2001. március 1.) a fogyasztóknak a lakáshitel szerzõdések megkötését

megelõzõen nyújtandó tájékoztatásról (a 12. § és a 3. melléklet).

Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

1. melléklet a 2009. évi CLXII. törvényhez

Általános tájékoztató a hitelszerzõdés megkötését megelõzõen

1. Hitelezõ/hitelközvetítõ adatai

a hitelezõ neve (cégneve) ... [név]

levelezési címe ... [a fogyasztó által használandó cím]

telefonszáma* ...

e-mail címe* ...

telefaxszáma ...

internet címe* ...

adott esetben a hitelközvetítõ neve (cégneve) ... [név]

levelezési címe ... [a fogyasztó által használandó cím]

telefonszáma* ...

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49517

e-mail címe* ...

telefaxszáma* ...

internet címe* ...

* jelölt mezõk kitöltése nem kötelezõ

Az „adott esetben” kifejezés szerepeltetése esetén a hitelezõnek kizárólag akkor kell kitöltenie az adott mezõt

az adat tekintetében, ha az a hitelre vonatkoztatható, ha nem, a sort törölni szükséges.

A [...]-ban található szöveg helyébe a vonatkozó adatokat szükséges beírni.

2. A hitel lényeges jellemzõinek ismertetése

a hitel típusa ...

a hitel teljes összege ...

a hitelszerzõdésben szereplõ hitel összege vagy

a lehívható összeg felsõ határa

a hitel lehívásának feltételei ...

a hitel rendelkezésre bocsátásának módja és idõpontja

a hitel futamideje ...

a törlesztõrészletek és elszámolásuk módja Önnek az alábbi fizetéseket kell teljesítenie

... [a törlesztõrészletek összege, a törlesztõrészletek száma,

a törlesztés gyakorisága]

A hitelkamatok és minden egyéb

ellenszolgáltatás – ideértve a díjat, jutalékot és

költséget – fizetésének módja

...

a fizetendõ teljes összeg ... [a hitel teljes összege és a hitel teljes díja]

a tõke, valamint a hitelkamatok és minden egyéb

ellenszolgáltatás, ideértve a díjat, jutalékot és költséget

adott esetben a termék értékesítéséhez vagy ...

a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés

formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy

szolgáltatás megnevezése és készpénzára

adott esetben a szükséges biztosítékok ... [a szükséges biztosíték típusa]

a hitelszerzõdéshez szükséges biztosítékok jellemzõje

adott esetben ...

a törlesztõ-részletek megfizetése nem eredményezi

haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését

3. A hitellel kapcsolatos ellenszolgáltatás

hitelkamat vagy hitelkamatok ...%

... [rögzített vagy változó hitelkamat; utóbbi esetén

a kiinduló referencia-kamatláb mértéke; az egyes

hitelkamatok idõtartamai]

teljes hiteldíj mutató (THM) ...%

a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves ... [a reprezentatív példa valamennyi feltétele]

százalékában kifejezve; a THM a különbözõ ajánlatok

összehasonlítását segíti

hitelszerzõdés megkötéséhez szükséges igen/nem [ha igen, annak típusa] ...

– biztosítási vagy igen/nem [ha igen, annak típusa] ...

– egyéb járulékos szolgáltatási szerzõdés fennállása ha

a hitelezõ e szolgáltatások ellenszolgáltatását nem

ismeri, azok a THM-ben nem szerepelnek

hitelkamaton kívüli minden ellenszolgáltatás, ideértve ...

a díjat, jutalékot, költséget

adott esetben egy vagy több fizetési számla szükséges ...

a hitelszerzõdés megkötéséhez

adott esetben a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközhöz ...

kapcsolódó valamennyi jutalék, díj, költség vagy egyéb

fizetési kötelezettség

adott esetben a hitelkamaton kívüli minden egyéb ...

ellenszolgáltatás, ideértve a díjat, jutalékot, költséget

49518 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

adott esetben a hitelkamaton kívüli minden egyéb ...

ellenszolgáltatás – ideértve a díjat, jutalékot,

költséget – módosításának feltételei

adott esetben közjegyzõi díj ...

késedelmi kamat, vagy egyéb olyan fizetési A törlesztõrészletek megfizetésének elmulasztása miatt

kötelezettség, amely a szerzõdésben vállalt Önnek a következõ fizetési kötelezettsége keletkezik: ...

kötelezettség nem teljesítésébõl származik a törlesztés [az alkalmazandó hitelkamat, valamint a késedelmi

elmulasztása Önre nézve komoly következményekkel kamat]

járhat (pl.: zálogtárgy végrehajtása) és megnehezíthetik

a hitelhez jutást

4. Egyéb jogi tájékoztatás

elállási jog fennállása igen/nem

Önnek joga van a hitelszerzõdéstõl 14 napon belül

elállni

elõtörlesztés ...

Ön bármikor jogosult a hitel részleges vagy teljes

elõtörlesztésére

adott esetben az elõtörlesztés esetleges költségei ... [az elõtörlesztéssel kapcsolatos költségek megtérítését

az elõtörlesztés esetén a hitelezõ Öntõl a következõ a 24. § rendelkezései szerint kell meghatározni]

költségek megtérítésére jogosult

a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás ...

a hitelezõnek haladéktalanul és díjmentesen

tájékoztatnia kell Önt a hitelreferencia-szolgáltatás

igénybevétele során történõ adatátadás eredményérõl,

ha a hitelezõ a hitelreferencia-szolgáltatás

igénybevétele alapján Önnel nem kíván szerzõdést

kötni. Nem terheli e kötelezettség a hitelezõt, ha

a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy

az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül

alkalmazandó jogi aktusa kizárja

hitelszerzõdés tervezetének egy példányához való jog ...

Önnek joga van ahhoz, hogy a hitelezõ

a hitelszerzõdés-tervezetének egy példányát díj-,

költség- és egyéb fizetési kötelezettség mentesen

rendelkezésére bocsássa

nem terheli e kötelezettség a hitelezõt, ha a hitelezõ

Önnel nem kíván szerzõdést kötni

adott esetben ezen tájékoztatás érvényességének Ez a tájékoztatás ...-tól ...-ig érvényes.

idõbeli korlátozása

5. Adott esetben a távértékesítés keretében kötött hitelszerzõdések esetén nyújtandó kiegészítõ tájékoztatás

a hitelezõ a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállambeli ... [név]

képviselõjének neve (cégneve)

levelezési címe ... [a fogyasztó által használandó cím]

telefonszáma* ...

e-mail címe* ...

telefaxszáma* ...

internet címe* ...

a hitelezõ cégjegyzékszáma vagy bírósági ... [cégjegyzékszám vagy bírósági nyilvántartásba vételi

nyilvántartásba vételi száma szám]

a hitelezõ tevékenységét engedélyezõ felügyelõ ...

hatóság

az elállási jog gyakorlása ... [az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeirõl,

módjáról és jogkövetkezményeirõl; továbbá arról a címrõl

(elektronikus levelezési címrõl, telefaxszámról), amelyre

a fogyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát

küldenie kell]

a szerzõdés létrejöttét megelõzõ idõszakban a hitelezõ ...

által alkalmazandó jog

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49519

jogválasztás, továbbá kizárólagos hatáskör, illetékesség ... [vonatkozó szerzõdési rendelkezés meghatározása]

kikötése

nyelvhasználat ... [az elõzetes tájékoztatás nyelvérõl, a szerzõdéskötés

nyelvérõl, továbbá a szerzõdés hatálya alatt a fogyasztóval

való kapcsolattartás – a fogyasztóval egyetértésben

megállapított – nyelv]

szerzõdésbõl eredõ jogviták peren kívüli rendezésére ...

rendelkezésre álló olyan lehetõség, amelynek a hitelezõ

aláveti magát

2. melléklet a 2009. évi CLXII. törvényhez

Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerzõdési tájékoztató

1. Hitelezõ/hitelközvetítõ adatai

a hitelezõ neve (cégneve) ... [név]

levelezési címe ... [a fogyasztó által használandó cím]

telefonszáma* ...

e-mail címe* ...

telefaxszáma ...

internet címe* ...

adott esetben a hitelközvetítõ neve (cégneve) ... [név]

levelezési címe ... [a fogyasztó által használandó cím]

telefonszáma* ...

e-mail címe* ...

telefaxszáma* ...

internet címe* ...

* jelölt mezõk kitöltése nem kötelezõ

Az „adott esetben” kifejezés szerepeltetése esetén a hitelezõnek kizárólag akkor kell kitöltenie az adott mezõt

az adat tekintetében, ha az a hitelre vonatkoztatható, ha nem, a sort törölni szükséges.

A [...]-ban található szöveg helyébe a vonatkozó adatokat szükséges beírni.

2. A hitel lényeges jellemzõinek ismertetése

a hitel típusa ...

a hitel teljes összege ...

a hitelszerzõdésben szereplõ hitel összege vagy

a lehívható összeg felsõ határa

a hitel lehívásának feltételei a hitel rendelkezésre ...

bocsátásának módja és idõpontja

a hitel futamideje ...

adott esetben Önt a hitelezõ bármikor felszólíthatja ...

a hitel teljes összegének visszafizetésére

3. A hitellel kapcsolatos ellenszolgáltatás

hitelkamat vagy hitelkamatok ...%

... [rögzített vagy változó hitelkamat; utóbbi esetén

a kiinduló referencia-kamatláb mértéke; az egyes

hitelkamatok idõtartamai]

teljes hiteldíj mutató (THM) ...%

a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves ... [a reprezentatív példa valamennyi feltétele]

százalékában kifejezve; a THM a különbözõ ajánlatok

összehasonlítását segíti

adott esetben a hitelkamaton kívüli minden egyéb ... [A hitelkamaton kívüli minden egyéb, a szerzõdés

ellenszolgáltatás, ideértve a díjat, jutalékot, költséget, és megkötésétõl fizetendõ ellenszolgáltatás.]

azok módosításának feltételei

49520 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

késedelmi kamat, vagy egyéb olyan fizetési A törlesztõrészletek megfizetésének elmulasztása miatt

kötelezettség, amely a szerzõdésben vállalt Önnek a következõ fizetési kötelezettsége keletkezik: ...

kötelezettség nem teljesítésébõl származik [az alkalmazandó hitelkamat, valamint a késedelmi

kamat]

4. Egyéb jogi tájékoztatás

hitelszerzõdés felmondása ... [a felmondási jog gyakorlásának feltételei, módja]

a 14. § (4) bekezdés szerinti tájékoztatás ...

a hitelezõnek haladéktalanul és díjmentesen

tájékoztatnia kell Önt a hitelreferencia-szolgáltatás

igénybevétele során történõ adatátadás eredményérõl,

ha a hitelezõ a hitelreferencia-szolgáltatás

igénybevétele alapján Önnel nem kíván szerzõdést

kötni. Nem terheli e kötelezettség a hitelezõt, ha

a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy

az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül

alkalmazandó jogi aktusa kizárja

adott esetben ezen tájékoztatás érvényességének Ez a tájékoztatás ...-tól ...-ig érvényes.

idõbeli korlátozása

5. Adott esetben a távértékesítés keretében kötött hitelszerzõdések esetén nyújtandó kiegészítõ tájékoztatás

a hitelezõnek a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállambeli ... [név]

képviselõjének neve (cégneve)

címe ... [a fogyasztó által használandó cím]

telefonszáma* ...

e-mail címe* ...

telefaxszáma* ...

internet címe* ...

a hitelezõ cégjegyzékszáma vagy bírósági ... [cégjegyzékszám vagy bírósági nyilvántartásba vételi

nyilvántartásba vételi száma szám]

a hitelezõ tevékenységét engedélyezõ felügyelõ ...

hatóság

az elállási jog gyakorlása ... [az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeirõl,

módjáról és jogkövetkezményeirõl; továbbá arról a címrõl

(elektronikus levelezési címrõl, telefaxszámról), amelyre

a fogyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát

küldenie kell]

a szerzõdés létrejöttét megelõzõ idõszakban a hitelezõ ...

által alkalmazandó jog

jogválasztás, továbbá kizárólagos hatáskör, illetékesség ... [vonatkozó szerzõdési rendelkezés meghatározása]

kikötése

nyelvhasználat ... [az elõzetes tájékoztatás nyelvérõl, a szerzõdéskötés

nyelvérõl, továbbá a szerzõdés hatálya alatt a fogyasztóval

való kapcsolattartás – a fogyasztóval egyetértésben

megállapított – nyelv]

szerzõdésbõl eredõ jogviták peren kívüli rendezésére ...

rendelkezésre álló olyan lehetõség, amelynek a hitelezõ

aláveti magát

3. melléklet a 2009. évi CLXII. törvényhez

I. Általános tájékoztatás a jelzáloghitelekrõl

1. A hitelezõvel kapcsolatos adatok

1.1. a hitelezõ neve (cégneve) és címe (székhelye),

1.2. amennyiben van, a hitelközvetítõ neve (cégneve) és címe (székhelye).

2. A jelzáloghitellel kapcsolatos adatok

2.1. felhasználási célok, amelyre a hitel fordítható,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49521

2.2. a jelzáloghitel biztosítékai,

2.3. a hitelezõ által kínált jelzáloghitelek típusai, a rögzített és a változó kamatozású hitelek közötti különbségek rövid

ismertetésével beleértve a fogyasztót érintõ hatásokat,

2.4. a kamatozás típusai: rögzített, változó és ezek kombinációi,

2.5. egy tipikus jelzáloghitel fogyasztót terhelõ költsége,

2.6. a jelzáloghitelhez kapcsolódó költségek listája, például: adminisztratív, biztosítási, jogi és közvetítõi költségek,

2.7. a hitelezõ által kínált törlesztési lehetõségek, beleértve a törlesztõrészletek számát, összegét és a törlesztés

gyakoriságát,

2.8. az elõtörlesztés lehetõsége és annak feltételei,

2.9. szükséges-e a fedezetül szolgáló ingatlan értékelése, ha igen, ki végzi el,

2.10. a lakáshitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményre és egyéb állami támogatásra vonatkozó általános

tájékoztatás, illetve tájékoztatás arról, hogy hol lehet további felvilágosítást kapni,

2.11. adott esetben a hitelbírálat idõtartama.

II. Személyes tájékoztatás a jelzáloghitelrõl

Megnevezés Leírás

Bevezetõ szöveg „Jelen tájékoztató nem minõsül jogilag kötelezõ érvényû ajánlatnak.

A tájékoztatóban szereplõ adatokat a hitelezõ jóhiszemûen nyújtja és azon

ajánlatát tükrözik, amelyet a rendelkezésre álló információk alapján

a jelenlegi piaci feltételek mellett tenne. Az adatok a piaci feltételek

változása esetén megváltozhatnak.

A tájékoztató nem kötelezi a hitelezõt a hitel jóváhagyására.”

1. Hitelezõ

2. A termék leírása A termék rövid, érthetõ bemutatása

Egyértelmûvé kell tenni, hogy ingatlanon alapított jelzálogjogról, vagy más

általánosan alkalmazott biztosítékról van-e szó.

Egyértelmûvé kell tenni, hogy a kínált hitelnél a tõketartozás megfizetése

csak a futamidõ végén egy összegben esedékes, vagy a hitel futamideje

alatt kamatot és tõkét is törleszt a fogyasztó.

Egyértelmûvé kell tenni, hogy a hitel feltételei függnek-e attól, hogy

a fogyasztó mekkora önerõvel rendelkezik (pl. a lakás értékének arányában

kifejezve).

Egyértelmûen jelezni kell, hogy a hitelfeltételek függenek-e harmadik fél

által vállalt kezességtõl.

3. Kamat (feltüntetve a kamat Változó kamat esetén annak bemutatása, hogy milyen esetben változhat.

típusát és a rögzített kamatperiódus Van-e kedvezményes kamatozású idõszak és ehhez milyen feltételek,

idõtartamát) bírságok kapcsolódnak elõtörlesztés esetén.

Van-e felsõ és alsó határa a kamatlábnak.

Változó kamatláb esetén indexált kamatlábról van-e szó, és ha igen,

az indexálás részletei.

4. Teljes hiteldíj mutató

5. A hitel összege és devizaneme

6. A futamidõ

7. A törlesztések száma és

gyakorisága

8. Állandó (annuitásos) törlesztés

esetén az egyes törlesztõrészletek

összege

9. Csak kamattörlesztéses, Türelmi idõ biztosítása esetén fel kell tüntetni

befektetéssel kombinált hitelek a) az egyes kamatfizetések összegét és gyakoriságát (lásd 7. pont),

esetén b) a tõketörlesztéshez igénybe vett befektetésbe történõ fizetések összege

és gyakorisága (lásd 7. pont)

Fel kell hívni a fogyasztó figyelmét, ha elõfordulhat, hogy a befektetésbe

befizetett összeg nem fedezi a kölcsön összegét.

Egyértelmûvé kell tenni, hogy az ajánlat függ-e attól, hogy a fogyasztó

elfogadja-e a befektetési formát.

49522 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

10. Egyéb egyszeri költségek Azon egyszeri költségek felsorolása, amelyeket az fogyasztónak meg kell

fizetnie a jelzáloghitel felvételéhez.

Ha az egyszeri költségek a hitelezõk közvetett vagy közvetlen ellenõrzése

alá tartoznak, meg kell adni a költségek becsült összegét.

Fel kell tüntetni, hogy a költség kifizetése függ-e a hitelbírálat

eredményétõl.

Egyszeri költségek pl.: ügyintézési költségek, jogi díjak, közjegyzõi díj,

értékbecslés díja.

Jelezni kell, ha az ajánlat függ attól, hogy a hitelhez kapcsolódó

szolgáltatásokat a fogyasztó a hitelezõn keresztül veszi-e igénybe.

11. Egyéb rendszeres költségek E költségek pl.

(amelyeket a 8. pont nem tartalmaz) – hitelfedezeti biztosítás díja,

– tûzkár elleni biztosítás díja,

– ingatlan és ingóság biztosításának díja.

Jelezni kell, ha az ajánlat függ attól, hogy a kölcsönhöz kapcsolódó

szolgáltatásokat a fogyasztó a hitelezõn keresztül veszi-e igénybe.

12. Elõtörlesztés A hitelezõnek jeleznie kell

– az elõtörlesztés lehetõségét és feltételeit,

– az elõtörlesztéssel kapcsolatos díjakat.

Ha nem lehet ebben a szakaszban meghatározni a díjat, jelezni kell, hogy

a fogyasztónak meg kell fizetnie a hitelezõ lejárat elõtti visszafizetéssel járó

költségeit.

13. Belsõ panaszkezelés A kapcsolattartó neve, címe és telefonszáma

14. Törlesztési táblázat A hitelezõnek biztosítania kell egy szemléltetõ, összefoglaló törlesztési

táblázatot, amely legalább a következõket tartalmazza

– a havi vagy negyedéves törlesztõrészleteket (az adott esetben) az elsõ

évre vonatkozóan,

– az éves törlesztéseket a kölcsön teljes futamideje alatt.

A táblázatban fel kell tüntetni a következõ adatokat

– visszafizetett tõke összege,

– a kamat összege,

– a fennmaradó tõke összege,

– az egyes törlesztõrészletek összege,

– a tõke és a kamatok összege.

Egyértelmûen fel kell tüntetni, hogy a táblázat szemléltetés céljából készült,

továbbá fel kell hívni a figyelmet arra, ha az ajánlott hitel kamata változó.

15. Fizetési számla Egyértelmûen fel kell tüntetni, hogy kötelezõ-e a fogyasztónak a hitelezõnél

számlát vezetnie, illetõleg a jövedelmét a hitelezõnél vezetett számlára

utaltatnia.

2009. évi CLXIII. törvény

a tisztességes eljárás védelmérõl, valamint az ezzel összefüggõ tör vénymódosításokról*

Az Országgyûlés

kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus jogállam értékei, a közélet tisztasága és a közérdek következetes

érvényre juttatása iránt;

megerõsítve – ezen értékek megvalósítása érdekében – a korrupció elleni küzdelem fontosságát;

tekintettel a Magyar Köztársaságnak a korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi

kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra;

kinyilvánítva elkötelezettségét a foglalkoztatottak védelmére a közérdeksérelem veszélyét vagy megvalósulását

feltáró bejelentések miatt a magánszférában és a közszférában egyaránt;

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49523

a korrupció elleni küzdelem átfogó stratégiája részeként;

a következõ törvényt alkotja

I. FEJEZET

ELJÁRÁS A TISZTESSÉGES ELJÁRÁS KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN

Az eljárás alapja

1. § (1) A tisztességes eljárás követelménye alapján az eljáró személy, illetve döntéshozó testület a jogszabályban

meghatározott eljárása során elõítélet-mentesen és elfogulatlanul, a mérlegelési jog gyakorlása során az eljárás

résztvevõinek jogos érdekeit, ésszerûen méltányolható körülményeit is szem elõtt tartva, az elõírt határidõn belül

köteles eljárni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben döntést hozó szervnek a döntés elõkészítésért felelõs vezetõje vagy

képviselõje köteles írásos emlékeztetõt készíteni és vezetõjét tájékoztatni a hatáskörébe tartozó ügyben, arra fel nem

jogosított személy által tanúsított, a döntés tartalmi befolyásolására irányuló tevékenységrõl. Az emlékeztetõben meg

kell jelölni, hogy a befolyásolási kísérlet kinek a részérõl, mely döntéssel kapcsolatban és milyen érdek elõmozdítása

céljából történt. A döntést hozó szerv a honlapján 3 munkanapon belül nyilvánosságra hozza az emlékeztetõt, kivéve,

ha annak tartalma államtitkot vagy szolgálati titkot képez.

(3) Ezt a törvényt kell alkalmazni a tisztességes eljárás követelményének

a) a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény hatálya alá tartozó támogatások

odaítélésére és felhasználásának ellenõrzésére irányuló eljárás,

b) a közigazgatási szerv vagy közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jogszabály alapján jogosult hatóság

eljárása,

c) a közbeszerzési eljárás, továbbá

d) az állami vagyonról szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény hatálya alá tartozó vagyon

hasznosításával és elidegenítésével kapcsolatos döntéshozatali eljárás

során történt megsértésének kivizsgálására.

(4) E törvény alkalmazásában

a) foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági

szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony,

a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos, illetve szerzõdéses állományú tagjának szolgálati

jogviszonya és a bedolgozói jogviszony, valamint a felek között legalább egy éve fennálló megbízási jogviszony,

ha a felek a szerzõdésben a felmondási jog korlátozásában állapodtak meg és az érintett személy bevétele ezen

idõszak alatt kizárólag e megrendelõtõl származik;

b) munkavállaló: az a) pontban foglaltak szerinti jogviszonyban álló természetes személy;

c) munkáltató: a b) pont szerinti munkavállalót az a) pont szerinti jogviszonyban foglalkoztató természetes személy,

jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság;

d) a jövedelmi viszonyok jelentõs megromlása: ha a bejelentõ munkavállaló a foglalkoztatási jogviszonyából származó

jövedelembõl már nem részesül, vagy a munkáltató intézkedése folytán a munkabére csökken;

e) jelentõs elõny: a 25 millió forintot meghaladó mértékû elõny, ide értve azt az esetet is, ha ugyanazon személlyel,

szervvel szemben tett több cselekményre vonatkozó bejelentésben vagy bejelentésekben valószínûsített érték

együttesen meghaladja ezt az összeget.

2. § (1) E törvény alkalmazásában a tisztességes eljárás követelményének sérelmét jelenti annak a személynek, döntéshozó

testületnek vagy hatóságnak a magatartása, tevékenysége, aki, illetve amely feladatának ellátása, hatáskörének

gyakorlása során

a) a teljes körû tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ide értve a közérdekû és a közérdekbõl nyilvános

adatok nyilvánosságára, közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségeket is,

b) a mérlegelési vagy méltányossági jogkörével visszaél,

c) az ügyfél vagy más jogát vagy jogos érdekét a közérdek vagy az ellenérdekû ügyfél jogának vagy jogos érdekének

védelméhez szükséges mértéket meghaladóan korlátozza,

d) hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, vagy az egyenlõ bánásmód követelményét másként megsérti, vagy

e) eljárási cselekményt jogszabálysértõen végez vagy mulaszt el,

49524 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

ha ez a magatartás egyidejûleg az ügyfél vagy harmadik személy javára olyan elõny szerzését célozza vagy

eredményezi, amelyhez e magatartás hiányában nem juthatott volna, ide értve azt is, ha az ügyfél vagy harmadik

személy e magatartással másnak okozott hátrány miatt kerül elõnyös helyzetbe.

(2) Elõnyön bármely dolgot, vagyoni értékû jogot, követelést, kedvezményt is érteni kell, függetlenül attól, hogy

a számvitelrõl szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén azt is, ha az elõny élvezõje valamely

jogszabályból vagy szerzõdésbõl eredõ kötelezettség, vagy az ésszerû gazdálkodás szabályai szerint szükséges

ráfordítás alól mentesül.

(3) A tisztességes eljárás követelményének sérelme megvalósul azzal is, ha az (1) bekezdésben foglalt magatartásra azért

kerülhetett sor, mert az arra köteles személy nem tett eleget felügyeleti vagy ellenõrzési kötelezettségének, illetõleg

ha az arra köteles személy azért nem tudott eleget tenni a felügyeleti vagy ellenõrzési kötelezettségének, mert

e kötelezettséget a szervezeten belül nem, vagy nem pontosan határozták meg.

A tisztességes eljárás követelménye megsértésének vizsgálatára irányuló eljárás

3. § A tisztességes eljárás követelménye megsértésének vizsgálatára irányuló eljárás (a továbbiakban: vizsgálati eljárás)

során – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

szóló törvénynek

a) az eljárási alapelvekre,

b) a nyelvhasználatra,

c) az ügyfélre,

d) a jogutódlásra,

e) az adatkezelésre,

f) a joghatóságra és a hatáskörre,

g) a kapcsolattartás általános szabályaira,

h) az elsõfokú eljárásban

ha) az eljárás megindítására,

hb) az ideiglenes biztosítási intézkedésre, az ügyintézési határidõre,

hc) a jegyzõkönyvre és a hivatalos feljegyzésre,

hd) az adatok zárt kezelésére,

he) a képviseletre,

hf) a kizárásra,

hg) az idézésre és az értesítésre,

hh) a tényállás tisztázására,

hi) az ügyfél nyilatkozatára és az adatszolgáltatási kötelezettségre,

hj) az iratra,

hk) a tanúzásra,

hl) a szemlére,

hm) a szakértõre,

hn) a tolmácsra,

ho) az eljárás akadályozásának következményeire,

hp) a tárgyalásra,

hq) a határidõ számítására,

hr) az igazolási kérelemre,

hs) az eljárás irataiba való betekintésre és a bizonyítékok ismertetésére,

i) a vizsgálati eljárás körében a hatósági ellenõrzésre,

j) a hatóság döntéseire,

k) a jogorvoslatra és a döntés-felülvizsgálatra,

l) a végrehajtásra, valamint

m) az eljárási költségre és annak viselésére

vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy újrafelvételnek nincs helye.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49525

Hatáskör és illetékesség

4. § A vizsgálati eljárásban hatóságként a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt

szerv (a továbbiakban: Hivatal) – az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel – jár el.

A vizsgálati eljárás megindítása

5. § (1) A vizsgálati eljárás hivatalból indul. A vizsgálati eljárásban a Hivatal eljárhat minden olyan ügyben, amelyben

rendelkezésére álló tények és adatok értékelése alapján a tisztességes eljárás követelményének sérelmét valószínûsíti.

(2) A vizsgálati eljárás a Hivatalnak a tisztességes eljárás követelményének megsértésérõl való tudomásszerzésétõl

számított egy éven belül, de legkésõbb a jogsértés bekövetkezését követõ öt éven belül indítható meg. Ha

a tisztességes eljárás követelményét sértõ magatartás folyamatos, a határidõ a magatartás abbahagyásakor kezdõdik.

Ha a tisztességes eljárás követelményét sértõ magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot

nem szüntetnek meg, a határidõ mindaddig nem kezdõdik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az e bekezdés

szerinti határidõkbe a vizsgált cselekmény miatt indult büntetõeljárás idõtartama nem számít bele.

(3) A Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a sajtó és a tömegtájékoztatás közleményeit, valamint az Állami

Számvevõszék jelentéseit, és ha a hatáskörét érintõ körülményre utaló adatot észlel, a (3)–(6) bekezdés szerint jár el.

(4) A Hivatal a tudomására jutott tények, adatok értékelése alapján, a tisztességes eljárás követelményét sértõ

magatartással biztosított vagy lehetõvé tett elõny feltételezett mértékét is mérlegelve dönti el, hogy a vizsgálati

eljárást megindítja, vagy azt mellõzi. Ha az elõny jelentõs mértékû, a Hivatal a vizsgálati eljárást megindítja.

(5) Ha a Hivatal bejelentés alapján jár el, a vizsgálati eljárás megindításáról a bejelentéstõl számított nyolc munkanapon

belül dönt. Ha a tudomására jutott tények, adatok alapján az elért, vagy elérni kívánt elõny jelentõs mértéke

valószínûsíthetõ, de a rendelkezésre álló tények és adatok alapján a vizsgálati eljárás megindításának

szükségességérõl más okból nem lehet egyértelmûen állást foglalni, a Hivatal elnöke intézkedik az eljárás

megindításáról szóló döntéshez szükséges adatok további tizenöt munkanapon belüli beszerzésérõl.

(6) A Hivatal nem indít vizsgálati eljárást, ha

a) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

b) a bejelentésben foglalt ügyben már döntést hozott, és a bejelentés a korábbi eljárásban még nem értékelt tényt

nem tartalmaz,

c) a tisztességes eljárás követelményének sérelme nem valószínûsíthetõ.

(7) A Hivatal mellõzheti az olyan bejelentés vizsgálatát, amelynek bejelentõje ismeretlen, kivéve, ha a bejelentés

a tisztességes eljárás követelményét sértõ magatartás megvalósítására bizonyítékot tartalmaz.

(8) A vizsgálati eljárás a Hivatal erre vonatkozó döntésével indul meg. A vizsgálati eljárás megindításáról a bejelentõt is

értesíteni kell.

Más eljárás kezdeményezése, feljelentés

6. § (1) Ha a Hivatal folyamatban lévõ közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálati eljárást indított, az e törvényben

meghatározott feladatköre alapján a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként részt vesz.

(2) Ha a tudomására jutott tények, adatok, bizonyítékok értékelése alapján, vagy a vizsgálati eljárás során olyan

magatartást tár fel, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Hivatal a hatáskörrel rendelkezõ illetékes

szervnél eljárást kezdeményez. Az élet, egészség, testi épség közvetlen veszélyeztetésére utaló adat esetén

a kezdeményezést haladéktalanul meg kell tenni.

(3) A Hivatal kezdeményezi a tisztességes eljárás követelményét megsértõ személy, valamint a felügyeleti vagy

ellenõrzési kötelezettségének, illetõleg az ilyen kötelezettség pontos meghatározására vonatkozó kötelezettségének

eleget nem tévõ személy felelõsségre vonását az arra hatáskörrel rendelkezõ illetékes szervnél.

(4) A hatáskörrel rendelkezõ illetékes szerv az eljárást köteles lefolytatni és annak eredményérõl a Hivatalt tájékoztatni.

Fegyelmi vétségre utaló körülmény észlelése esetén a Hivatal fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör

gyakorlójánál, aki köteles a fegyelmi eljárást megindítani és annak eredményérõl a Hivatalt tájékoztatni. A fegyelmi

eljárás lefolytatásának és a jogkövetkezmény megállapításának nem akadálya, ha a kötelezettségszegéstõl három év

már eltelt, feltéve, hogy öt év még nem telt el.

49526 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(5) Bûncselekmény gyanújára utaló adatról való tudomásszerzés esetén a Hivatal haladéktalanul feljelentést tesz

a hatáskörrel rendelkezõ, illetékes nyomozó hatóságnál, vagy az ügyésznél, és köteles elõsegíteni a büntetõeljárás

sikerét.

(6) Ha a Hivatal által is vizsgált cselekmény miatt az ügyész vádat emelt, e cselekmény tekintetében a Hivatal a vizsgálati

eljárását felfüggeszti a büntetõeljárás jogerõs befejezéséig. A Hivatal a bíróságnak az e cselekmény miatt hozott

jogerõs határozatában megállapított tényálláshoz kötve van.

(7) Más szerv eljárásának kezdeményezése nem akadálya annak, hogy a tisztességes eljárás követelményének sérelme

miatt a Hivatal maga is eljárjon, kivéve a (4) és az (5) bekezdésben foglalt esetet.

(8) A Hivatal a (2) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésérõl, a feljelentés megtételérõl, valamint a vizsgálati eljárása

felfüggesztésérõl a bejelentõt értesíti.

7. § (1) A Hivatal – ha a döntést bíróság nem vizsgálta felül – a döntést hozó szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást

kezdeményezhet azon jogorvoslattal meg nem támadható, az 1. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban

hozott érdemi döntéssel szemben, amelynek tárgyában vizsgálati eljárást folytat.

(2) A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv a benyújtástól számított huszonkét munkanapon belül, a testületi

formában mûködõ felügyeleti szerv a legközelebbi ülésén határoz, és határozatát a meghozatalától számított nyolc

munkanapon belül a Hivatallal köteles közölni.

(3) Ha a felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, illetve azt határidõben

nem folytatja le, a Hivatal az errõl szóló határozat kézbesítésétõl, illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidõ

elteltétõl számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok

szerint kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezésben a Hivatal – a tudomására jutástól számított 30 napon belül, de

legkésõbb a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 180 napon belül – a határozat végrehajtásának

felfüggesztését is indítványozhatja.

(5) Ha a szervnek az érintett tevékenységi körben felügyeleti szerve nincs, a Hivatal a tudomására jutástól számított

harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kérheti

a határozat bírósági felülvizsgálatát. A Hivatal a keresetlevélben – a határozat jogerõre emelkedésétõl számított

180 napon belül – a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.

Az ügyfél és a bejelentõ

8. § (1) A vizsgálati eljárásban az ügyféli jogállás külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minõsül az, akivel szemben a tisztességes

eljárás követelményét sértõ magatartás miatt indult meg a vizsgálati eljárás, illetve akinek ügyében a tisztességes

eljárás követelményének a sérelme megvalósult.

(2) A bejelentõt – akkor is, ha nem minõsül ügyfélnek – minden eljárási cselekményrõl értesíteni kell és minden döntést

vele is közölni kell.

(3) A Hivatal a bejelentõ személyére vonatkozó adatokat köteles titokban tartani. Azokat csak akkor teheti más számára

megismerhetõvé, ha ehhez a bejelentõ kifejezetten hozzájárult.

9. § (1) Ha a hivatalból indult vizsgálati eljárás során vagy azt megelõzõen a jogi személy ügyfél jogutódlással megszûnik,

jogutódját az eljárásba akkor kell bevonni, ha az eljárás adatai alapján a jogutódlás folytán a tisztességes eljárás

követelményét sértõ magatartásból fakadóan elõnyösebb helyzetbe került.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak más

személy vagy szervezet is részese volt, a vizsgáló az érintett személyt vagy szervezetet az eljárásba ügyfélként bevonja.

A tényállás tisztázása

10. § (1) A Hivatal a vizsgálati eljárása során annak megállapítására, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók,

felvilágosítást kérhet, bárkitõl okiratok és adatok rendelkezésre bocsátását kérheti. A felvilágosítás megadása és

az adatszolgáltatás nem tagadható meg akkor sem, ha az adat üzleti titoknak, banktitoknak, értékpapírtitoknak,

pénztártitoknak, biztosítási titoknak minõsül. A vizsgálati eljárás szempontjából lényeges államtitkot és szolgálati

titkot a Hivatal az e törvényben szabályozott vizsgálati eljárásában megismerheti. A vizsgáló és a Hivatal elnöke által

megismert titok megtartására az államtitkokról és a szolgálati titokról szóló törvényi rendelkezések irányadók.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49527

(2) A Hivatal felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához szükséges adatokat, ideértve a természetes

személyazonosító adatait. Az ügyfél nem köteles a saját, vagy a vizsgálat tárgyát képezõ eljárásra vonatkozó törvény

szerinti hozzátartozója jogsértését beismerõ nyilatkozatot tenni.

(3) A Hivatal – az érintett hozzájárulása vagy kifejezett kérelme hiányában, a különleges adatok kivételével – a vizsgált

magatartással összefüggésben jogosult kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevõjének természetes

személyazonosító adatait és a vizsgálati eljárás e törvényben meghatározott céljával kapcsolatos, a személyes adatok

védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott feltételeknek

megfelelõen megismert személyes adatait, amelyek felhasználása az eljárás eredményes lefolytatásához szükségesek.

Ha a bizonyítási eszköz az eljárás e törvényben meghatározott céljával össze nem függõ személyes adatot is tartalmaz,

és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a Hivatal az ilyen

adatot haladéktalanul felismerhetetlenné teszi.

(4) A Hivatal az ügyfél és az eljárás más résztvevõjének a (3) és a (4) bekezdésben megjelölt személyes adatait

a tisztességes eljárás követelményeit sértõ magatartás bizonyítása céljából kezelheti. Az adatkezelés határideje

az eljárás jogerõs befejezésétõl számított két év; ha a Hivatal döntése ellen jogorvoslati eljárás indult, e határidõt

a bíróság jogerõs határozatának jogerõre emelkedésétõl kell számítani.

(5) A vizsgálati eljárásban lefolytatott szemle során a szemlét végzõ személy eljárási jogosultságát az e célból kiállított

megbízólevéllel igazolja.

(6) Ha a szemlét végzõ személy a lefoglalt iratot vagy adathordozót – a használat és az elidegenítés jogának

megtiltásával – a birtokosának õrizetében hagyja, az iratokat vagy az adathordozót megõrzésre alkalmas módon vagy

külön helyiségben lezárja és lepecsételi.

(7) Az ügyvéd és a közjegyzõ kivételével a tanú meghallgatható az ügyfélnek a vizsgálati eljárás szempontjából jelentõs

védett adatának minõsülõ tényrõl akkor is, ha nem kapott felmentést a titoktartás alól.

(8) Az eljárás lefolytatására kijelölt személy az eljárását kizáró okként köteles bejelenteni a Hivatal elnökének, ha olyan

ügyben jelölték ki az eljárásra, amelyben saját maga vagy közeli hozzátartozója az ügyben érintett gazdasági

társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik; gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy

szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkezõ olyan szervezeti egysége, amelyben vezetõ

tisztségviselõ, az alapítvány kezelõ szervének, szervezetének tagja, tisztségviselõje, a társadalmi szervezet, az egyház

vagy a szakszervezet ügyintézõ vagy képviseleti szervének tagja.

Az eljárási bírság

11. § (1) A vizsgálati eljárásban kiszabott eljárási bírság legkisebb összege természetes személy esetében ötvenezer forint,

legmagasabb összege ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében a bírság

legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.

(2) Ha a megbírságolt a bírság alapjául szolgáló magatartással felhagy, a Hivatal a bírságot elengedheti vagy mérsékelheti.

A vizsgáló jelentése

12. § (1) A vizsgálati eljárásban a tényállás tisztázását követõen az eljárást lefolytató személy (a továbbiakban: vizsgáló)

jelentést készít, amelyet a Hivatal elnöke elé terjeszt.

(2) A jelentés tartalmazza a következõ adatokat

a) a vizsgálati eljárás tárgyának megjelölését,

b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,

c) a vizsgáló indítványát

ca) a vizsgálati eljárás további eljárási cselekményeire, illetve – szükség esetén – az ideiglenes intézkedés

elrendelésére, más szerv, hatóság eljárásának kezdeményezésére, feljelentés tételére,

cb) a tisztességes eljárás megsértésének megállapítására vagy ennek mellõzésére,

cc) az alkalmazandó jogkövetkezmény típusára és mértékére.

(3) A vizsgáló a jelentésben javaslatot tehet az eljárás megszüntetésére és annak határozattal való megállapítására is,

hogy a vizsgálati eljárás eredményeként a vizsgálati eljárás elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, vagy

a vizsgálati eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a tisztességes eljárás követelményének

a megsértése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

49528 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

A Hivatal döntései

13. § (1) A Hivatal elnöke a vizsgálati eljárás során feltárt tényállás és a bizonyítékok mérlegelése alapján

a) ha a vizsgált magatartás, tevékenység a 2. §-ban meghatározott valamely tényállást megvalósította, e tényt

határozatában megállapítja, és

aa) elrendeli a tisztességes eljárás követelményeit sértõ állapot megszüntetését,

ab) megtiltja a tisztességes eljárás követelményeit sértõ magatartás további folytatását, továbbá

ac) az e törvényben meghatározott joghátrányokat alkalmazza;

b) az eljárást megszünteti és a határozatában megállapítja, hogy a vizsgálati eljárás elrendelésére okot adó

feltételezett körülmények nem állnak fenn, vagy a vizsgálati eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem

állapítható meg a tisztességes eljárás követelményeinek megsértése, és a vizsgálati eljárás folytatásától sem

várható eredmény; vagy

c) végzésben úgy rendelkezhet, hogy az iratokat a vizsgálónak visszaadja, ha megállapítja, hogy a tényállás teljes

körû tisztázásához további vizsgálatra van szükség, illetve a vizsgálati eljárás kiterjesztése, vagy új ügyfél eljárásba

vonása indokolt, ebben az esetben legfeljebb 44 munkanapos határidõt állapíthat meg a vizsgáló részére.

(2) A döntést a bejelentõvel is közölni kell.

14. § (1) A tisztességes eljárás követelményét sértõ magatartással elért elõnyt az állam javára meg kell fizetnie annak

a személynek vagy szervezetnek, akinek a javára a tisztességes eljárás követelményét sértõ magatartás elõny szerzését

eredményezte, feltéve, hogy e személy, vagy e szervezet vezetõje, alkalmazottja vagy tagja e magatartásról és az ebbõl

származó elõnyrõl tudott, illetve errõl e személyek bármelyikének kellõ gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett

volna.

(2) A Hivatal a tisztességes eljárás követelményét sértõ magatartásból elért elõny visszafizetésérõl határozatban

rendelkezik. A Hivatal a határozatban közérdekvédelmi bírságot állapít meg azzal a személlyel vagy szervezettel

szemben, akinek a javára a tisztességes eljárás követelményét sértõ magatartás elõny szerzését célozta vagy

eredményezte. A közérdekvédelmi bírság mértéke

a) az elõny összegének felétõl – ha az elért vagy elérni kívánt elõny a 25 millió forintot nem haladja meg – az elért

vagy elérni kívánt elõny összegéig,

b) az elõny összegének felétõl – ha az elért vagy elérni kívánt elõny a 25 millió forintot meghaladja – az elért vagy

elérni kívánt elõny kétszereséig

terjedhet.

(3) A közérdekvédelmi bírság összegét az eset összes lényeges körülményeire – a tisztességes eljárás követelményének

megsértésével biztosított vagy biztosítani kívánt elõny tényére vagy mértékére, a tisztességes eljárás követelményét

sértõ magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni. A bírság összegét emelõ tényezõként kell

értékelni, ha a magatartás a környezet, az élelmiszerbiztonság, a közegészségügyi ellátás veszélyeztetését, vagy

a fogyasztók, üzletfelek érdekeinek sérelmét is okozta.

(4) Az elõny mértékének meghatározásához az elért jövedelmet, vagy vagyonnövekedést kell figyelembe venni. Az elérni

kívánt jövedelem esetében becslés útján az elõnyt olyan mértékben kell megállapítani, mintha a szervezet jövedelem-

vagy vagyonnövekedést ért volna el.

(5) A Hivatal a pert indít azzal a felügyeletre vagy ellenõrzésre kötelezett személlyel szemben, aki a tisztességes eljárás

követelményét sértõ magatartásról és az ebbõl származó vagy várható elõnyrõl tudott, vagy kellõ gondosság

tanúsítása esetén tudnia kellett volna.

(6) Ha a bíróság megállapítja, hogy a felügyeletre vagy ellenõrzésre kötelezett személy a tisztességes eljárás

követelményét sértõ magatartásról és az ebbõl származó vagy várható elõnyrõl tudott, vagy kellõ gondosság

tanúsítása esetén tudnia kellett volna, az alperesnek legalább egy évre, de legfeljebb három évre megtiltja a vezetõ

tisztségviselõ foglalkozás gyakorlását.

(7) A Hivatal, ha a felügyeletre vagy ellenõrzésre kötelezett személy a tisztességes eljárás követelményét sértõ

magatartásról és az ebbõl származó vagy várható elõnyrõl tudott, köteles a vezetõ tisztségviselõ foglalkozás

gyakorlásának megtiltása iránt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet benyújtani a bírósághoz. A bíróság az ideiglenes

intézkedés iránti kérelemrõl 30 napon belül dönt, a határidõ elmulasztása esetén az ideiglenes intézkedés iránti

kérelmet elutasítottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Hivatal fellebbezhet a Pp. 156. § (6) bekezdés alapján.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49529

(8) Az (5) bekezdés szerinti peres eljárásban

a) az ítélõtábla székhelye szerinti megyei bíróság – az ítélõtábla illetékességi területén – jár el,

b) a bíróság soron kívül jár el.

Bírság az alaptalan bejelentés esetén

15. § (1) Ha a Hivatal a vizsgálati eljárása során kétséget kizáróan megállapítja, hogy a bejelentés alaptalan, és errõl a bejelentõ

tudott, vagy a tõle elvárható körültekintés alapján tudnia kellett volna (a továbbiakban: rosszhiszemû bejelentõ),

a bejelentõ természetes személyt legalább ötvenezer, legfeljebb háromszázezer forint, a bejelentõ szervezetet

legalább kétszázezer, legfeljebb egymillió forint összegû rendbírsággal sújthatja. A Hivatal az alaptalan bejelentésben

foglalt adatokat a megalapozatlanság megállapításáról szóló döntése jogerõre emelkedése idõpontjában törli.

(2) A Hivatal a bejelentõt a bejelentés megtételekor tájékoztatja az alaptalan bejelentés megtételének

jogkövetkezményeirõl. Ha a bejelentõ a tájékoztatás alapján nyomban feltárja bejelentése alaptalanságát, vele

szemben nem lehet az (1) bekezdés szerint bírságot kiszabni, és a Hivatal a bejelentésben foglalt és a vizsgálat során

keletkezett adatokat haladéktalanul törli.

(3) Ha a Hivatal a rosszhiszemû bejelentõt az (1) bekezdés szerint bírsággal sújtja, az alaptalan bejelentéssel érintett

természetes személyt, szervezetet annak kérelmére – a 8. § (3) bekezdésétõl eltérõen – a Hivatal tájékoztatja

a rosszhiszemû bejelentõ nevérõl.

(4) A rendbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a bejelentéssel valószínûsíteni szándékozott sérelem

súlyát és az indokolatlan eljárással az ügyfélnek okozott sérelmet, valamint tekintettel kell lenni a rendbírsággal sújtott

személy (szervezet) vagyoni, jövedelmi viszonyaira is.

A bejelentõ díjazása

16. § (1) Ha a Hivatal a tisztességes eljárás követelményének megsértése miatt bírságot szabott ki, a Hivatal elnöke a bejelentõt

díjazásban részesíti, amelynek összege a megállapított bírság 10%-a.

(2) A díjban nem részesülhet a rosszhiszemû bejelentõ, az a személy, akit a bejelentésben foglalt magatartással

összefüggésben jogszabály alapján feljelentési kötelezettség terhel, aki részt vett a tisztességes eljárás

követelményének a megsértésében, továbbá az sem, aki a korábban tett nyilatkozatában a tisztességes eljárás

követelményét sértõ magatartás, illetve tevékenység felderítése szempontjából fontos tényt vagy körülményt

elhallgatott, illetõleg valótlan adatot közölt.

(3) Nincs helye a díj kifizetésének, ha

a) a Hivatal a bejelentés idõpontja elõtt a bejelentésben közölt információval már rendelkezett,

b) a bejelentés olyan közigazgatási hatósági ügyre vonatkozik, amelyben a bejelentõ ügyfélként vett részt, de nem

élt a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetõséggel, vagy jogorvoslati kérelmében a tisztességes eljárás

követelményét sértõ magatartásra nem hivatkozott.

(4) A díjjal összefüggõ közterhek megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettségét a Hivatal teljesíti.

(5) Ha a Hivatal megállapítja, hogy olyan ok merült fel, amely a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak szerint a díjfizetést

kizárja, a bejelentõt a díj visszafizetésére kötelezi.

(6) A díj nem követelhetõ vissza azon a címen, hogy a bíróság a Hivatal bírságot kiszabó határozatát megsemmisítette,

kivéve, ha a bíróság megállapította, hogy a bejelentés rosszhiszemû volt.

A döntés nyilvánosságra hozatala

17. § (1) A Hivatal a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatát a jogerõre emelkedést követõen az ügyfél nevének, illetve

elnevezésének feltüntetésével, de a határozatban szereplõ természetes személyek többi személyes adatának

felismerhetetlenné tételét követõen a honlapján közzéteszi. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték,

a közzétételre a bíróság határozatát követõen kerülhet sor.

(2) A Hivatal a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatát a határozatban szereplõ természetes személyek személyes

adatainak felismerhetetlenné tételét követõen, akkor teszi közzé, ha azt az ügyfél kifejezetten kéri. A közérdekbõl

nyilvános adatokat nem lehet törölni. A határozat közzétételének nem akadálya az, ha a határozat bírósági

felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a közzététel során jelezni kell. Ha a Hivatal határozatának közzétételére

került sor, az eljárást befejezõ határozatot is nyilvánosságra kell hozni.

49530 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) A Hivatal a vele történt közlését követõen haladéktalanul nyilvánosságra hozza a honlapján a Hivatal határozatának

felülvizsgálatáról szóló jogerõs bírósági határozatot. A nyilvánosságra hozatal során az (1) és a (2) bekezdés szerinti

korlátokkal kell a személyes adatok megismerhetõségérõl gondoskodni.

II. FEJEZET

A HIVATAL FELADATAI A KORRUPCIÓ MEGELÕZÉSE ÉRDEKÉBEN

18. § (1) A Hivatal elemzi a korrupcióval összefüggõ társadalmi és gazdasági folyamatokat, és a korrupció elleni kormányzati

politika hatékonyságát. A Hivatal e feladataival összefüggésben rendszeresen elemzi különösen azokat

a döntéshozatali folyamatokat, amelyek korrupciós kockázatot jelentenek, és javaslatot tesz a kockázatok

csökkentésére.

(2) A Hivatal – az érintett szakmai és társadalmi szervezetek és szakértõk bevonásával elõkészített – középtávú, legalább

ötéves ciklusokra tervezett korrupcióellenes stratégia kialakítására tesz javaslatot a Kormány részére.

(3) A Hivatal a Kormány által elfogadott stratégia végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokra tekintettel

javaslatot dolgoz ki

a) a stratégia végrehajtása érdekében az érintett szervezetek munkájának összehangolására;

b) az e célra rendelkezésre álló források elosztására és felhasználására.

(4) A Hivatal által feltárt korrupciós kockázatok csökkentésére tett javaslatokat, valamint a korrupcióellenes stratégiát

– figyelembe véve más szervezetek javaslatait és tapasztalatait is – az igazságügyért felelõs miniszter terjeszti

a Kormány elé. Az igazságügyért felelõs miniszter gondoskodik a korrupcióellenes kormányzati feladatok

koordinációjáról is.

19. § (1) A Hivatal az e törvény alapján lefolytatott vizsgálatával összefüggõ tapasztalatai alapján

a) felhívja a figyelmet a vizsgált szervezetek körében feltárt fontosabb kockázatokra,

b) elemzi a már létezõ integritási, illetve belsõ, közérdekû bejelentési rendszerek erõsségeit és gyengeségeit,

c) ajánlásokat fogalmaz meg a szervezeti integritás irányítási rendszerek erõsítése érdekében és a tekintetben, hogy

milyen ellenõrzési, felügyeleti eszközök bevezetésére vagy javítására van szükség a kockázatok kezelése

érdekében.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben megfogalmazott ajánlásainak címzettje szükség szerint az érintett szerv, illetõleg

a kockázatokkal érintett szervezetek csoportja.

III. FEJEZET

A KÖZÉRDEK SÉRELMÉRE VONATKOZÓ BEJELENTÉS ÉS A BEJELENTÕ

VÉDELMÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A bejelentõ védelme

20. § (1) Ha a munkavállalónak tudomása van arról, vagy kellõ alappal feltételezi, hogy a munkáltatónál a munkáltató

magatartása, vagy a munkáltató mûködési körébe tartozó okok következtében a közérdek bármilyen sérelme

következett vagy következhet be, bejelentéssel (a továbbiakban: közérdekvédelmi bejelentés) fordulhat

a munkáltatóhoz, továbbá a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult munkáltatói szervhez, vagy ha

a munkáltatónál e bejelentésekre eljárásrendet alakítottak ki, az eljárásrendben meghatározott szervhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv köteles a közérdekvédelmi bejelentésrõl jegyzõkönyvet felvenni, ennek egy

példányát a bejelentõnek átadni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv köteles a közérdekvédelmi bejelentésben foglaltakat kivizsgálni, kivéve, ha

azok nyilvánvalóan megalapozatlanok.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a bejelentõ személyes adatait az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és

gondoskodik arról, hogy más a zártan kezelt adatokat ne ismerhesse meg. E szerv a bejelentõ személyére vonatkozó

adatokat csak akkor teheti más számára megismerhetõvé, ha ehhez a bejelentõ kifejezetten hozzájárult.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közérdekvédelmi bejelentést elutasítja, vagy azokat a munkavállaló

véleménye szerint nem vizsgálta ki teljes körûen, a munkavállaló a Hivatalhoz fordulhat.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49531

21. § (1) A munkavállaló a 20. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – választása szerint – a munkáltató helyett

a közérdekvédelmi bejelentést közvetlenül a Hivatalnál, illetve a bejelentés tárgya szerinti ügy kivizsgálására

hatáskörrel rendelkezõ hatóságnál is megteheti.

(2) Ha a munkavállaló Hivatalnál tett közérdekvédelmi bejelentése a munkáltató magatartása, vagy a munkáltató

mûködési körébe tartozó okok következtében a tisztességes eljárás követelményét sértõ magatartásra vonatkozik,

a Hivatal az 5. § vagy a 6. § szerint jár el.

(3) Ha a munkavállaló Hivatalnál tett közérdekvédelmi bejelentése a munkáltató magatartása, vagy a munkáltató

mûködési körébe tartozó okok következtében

a) az élet, az egészség vagy a testi épség közvetlen veszélyeztetésére,

b) a munkáltató vagy más munkavállaló által elkövetett bûncselekményre vagy

c) a környezet súlyos veszélyeztetésére

vonatkozik, de a tisztességes eljárás sérelmének megvalósulására nem tartalmaz adatot, és ezért a Hivatal vizsgálati

jogkörrel sem rendelkezik, a Hivatal a hatáskörrel rendelkezõ illetékes szervnél eljárást kezdeményez, vagy a külön

törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén ügyészi intézkedésre tesz javaslatot, szabálysértésre vagy

bûncselekményre utaló adat esetén feljelentést tesz.

(4) A munkavállaló közérdekvédelmi bejelentése nem érinti a munkavállaló külön törvény alapján fennálló feljelentési

vagy intézkedési kötelezettségét.

(5) A bejelentõvel szemben a bejelentés tartalma alapján titoksértés miatt joghátrányt nem lehet alkalmazni, kivéve, ha

a bejelentés rosszhiszemû volt.

22. § (1) A munkavállalót a 20. § (1) bekezdésében meghatározott szervnél, vagy a Hivatalnál, illetõleg a más hatóságnál tett

közérdekvédelmi bejelentés miatt sem közvetlen, sem közvetett hátrány nem érheti, különösen a következõ

területeken

a) a foglalkoztatási jogviszony teljesítése során, a foglalkoztatási jogviszonyból származó jogok gyakorlásával és

kötelességek teljesítésével összefüggésben;

b) a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggõ képzésekkel összefüggésben;

c) a munkafeltételek, a teljesítménykövetelmények megállapítása és biztosítása tekintetében;

d) a foglalkoztatási jogviszony alapján járó munkabér, továbbá valamennyi juttatás megállapításában és

biztosításában;

e) a minõsítés és az elõmeneteli rendszer biztosítása tekintetében;

f) a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben alkalmazható hátrányos jogkövetkezményekkel járó munkáltatói

intézkedések, a fegyelmi és a kártérítési felelõsség érvényesítése tekintetében;

g) a foglalkoztatási jogviszony módosítására irányuló munkáltatói ajánlat tekintetében;

h) a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan, valamint a megszüntetéssel összefüggõ

munkáltatói nyilatkozatok tekintetében.

(2) Jogvita esetén a munkavállalónak kell igazolnia, hogy a közérdekvédelmi bejelentést megtette, és a munkáltatónak

kell bizonyítania, hogy intézkedése nincs összefüggésben a közérdekvédelmi bejelentéssel, illetve a bejelentés

rosszhiszemû voltát.

23. § (1) A munkavállaló kérelmére a Hivatal védelmet nyújt a munkavállalónak, ha a közérdekvédelmi bejelentéssel

összefüggésben a munkáltató vagy más részérõl hátrány érte, vagy az eset körülményei alapján fennáll a veszélye

annak, hogy hátrány éri. Ennek körében a Hivatal a munkavállalónak jogi tanácsadást nyújt, szükség esetén jogi

képviseletet és anyagi támogatást biztosít. A munkavállaló kérelmére a munkavállaló személyes adatait a Hivatal

zártan kezeli.

(2) A munkavállaló kérelmére a Hivatal a munkavállaló részére – ügyvédi megbízás útján – a közérdekvédelmi bejelentés

miatt a munkáltató által okozott hátrányra alapított jogvita esetén jogi képviseletet, továbbá anyagi hátránnyal járó

munkáltatói intézkedés esetén pénzbeli támogatást biztosít. A jogi képviselet költségét a Hivatal megelõlegezi. Ha

a bíróság az ügyvéd díjának viselésére a munkáltatót kötelezte, a megelõlegezett díjat a munkáltató köteles az állam

javára megfizetni, az ítélet erre vonatkozó rendelkezése szerint.

(3) Ha a munkavállaló a védelme érdekében a Hivatal eljárását kezdeményezte, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság eljárása

nem kezdeményezhetõ.

49532 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

24. § (1) Kérelmére azt a munkavállalót, akinek a jövedelmi viszonyai a közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggõ munkáltatói

intézkedés miatt jelentõsen megromlottak, a Hivatal támogatásban részesítheti. A támogatás mértéke legfeljebb

a közérdekvédelmi bejelentés idõpontjában érvényes munkabér és a munkáltatói intézkedés folytán csökkent

munkabér különbözete, de legalább annak 50%-a, vagy ha munkabérben már nem részesül, a kiesett munkabér

75%-a. A támogatás feltétele, hogy a munkavállaló jogvitát kezdeményezzen a munkáltatói intézkedéssel és az abból

eredõ jövedelemcsökkenéssel összefüggésben. A támogatás a jogvitát elbíráló bírósági döntés jogerõre

emelkedésének idõpontjáig folyósítható.

(2) A támogatásról és annak mértékérõl mérlegelési jogkörében a Hivatal dönt. A kérelem elbírálása és a támogatás

feltételeinek meghatározása során figyelembe kell venni a munkavállaló jövedelmi helyzetét, jövedelmi viszonyai

megromlásának okait és körülményeit, így különösen azt, ha a jövedelmi viszonyainak megromlása a munkavállaló és

a vele együtt élõ, tartásra szoruló, valamint a munkavállalótól rendszeres tartásban részesülõ további közeli

hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Mérlegelése során figyelembe veszi továbbá a bejelentés és

a munkáltatói intézkedés közötti összefüggés valószínûségét.

(3) A támogatás mértékét és feltételeit a Hivatal elnöke határozatban állapítja meg.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerint nyújtott támogatás a munkáltató kártérítési felelõsségét nem érinti. A bíróság

a kártérítés és járulékai összegébõl az anyagi támogatásnak megfelelõ összeg állam javára történõ megfizetésére

kötelezi a munkáltatót.

25. § Ha a bejelentést tevõ munkavállalót, vagy a polgári jog szerinti közeli hozzátartozóját a közérdekvédelmi bejelentéssel

összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezet, személy részérõl érte hátrány, vagy az eset körülményei alapján

fennáll a veszélye annak, hogy hátrány éri, a munkavállaló, illetve a közeli hozzátartozója részére a Hivatal a 23. és 24. §

szerint védelmet nyújt, azzal, hogy

a) munkavállalón a közeli hozzátartozót is érteni kell,

b) jogvita esetén a hátrányt okozó szervezetnek, személynek kell bizonyítania, hogy az intézkedése nincs

összefüggésben a közérdekvédelmi bejelentéssel.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybaléptetõ és átmeneti rendelkezések

26. § Ez a törvény 2010. április 1-jén lép hatályba.

27. § Az e törvényben meghatározott joghátrány alkalmazására csak olyan cselekmény miatt kerülhet sor, amelyet

e törvény hatálybalépését követõen követtek el, vagy az a törvény hatálybalépését követõen fejezõdött be. A törvény

hatálybalépését megelõzõen elkövetett (befejezett) cselekmények esetében a Hivatal nem folytat vizsgálati eljárást,

azonban a tudomására jutott információk alapján szükség esetén feljelentést tehet, illetõleg más szerv eljárását

kezdeményezheti, továbbá a bejelentõt védelemben részesítheti e törvény szabályai szerint.

28. § (1) Az e törvény alapján kiszabott és megfizetett bírság a központi költségvetést illeti meg.

(2) A meg nem fizetett bírság, eljárási költségek és késedelmi pótlékok adók módjára behajtandó köztartozásnak

minõsülnek.

Módosító rendelkezések

29. § (1) A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 56. §-a a következõ (2) bekezdéssel

egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik

„(2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bûncselekményt foglalkozásának felhasználásával,

szándékosan követi el.”

(2) A Btk. 77/B. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Vagyonelkobzást kell elrendelni arra]

„e) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni elõny tárgya volt.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49533

(3) A Btk. 251. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetõleg tagja,

aki a mûködésével kapcsolatban jogtalan elõnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen elõnyt, illetve

annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan elõny kérõjével vagy elfogadójával egyetért, bûntettet követ el, és három

évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”

(4) A Btk. 254. § helyébe a következõ rendelkezés lép

„254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy

reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan elõnyt, hogy a kötelességét megszegje, bûntettet követ el, és három

évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) A büntetés bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a jogtalan elõnyt költségvetési szerv, gazdálkodó

szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.”

(5) A Btk. 255. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy

a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan elõnyt ad, bûntettet követ el, és öt évig

terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”

(6) A Btk. 255/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Az a hivatalos személy, aki e minõségében hitelt érdemlõ tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett

vesztegetést (Btk. 250–255. §) követtek el, és errõl a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bûntettet követ

el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.”

(7) A Btk. 258/F. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép

„Vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban”

(8) A Btk. 258/F. § helyébe a következõ rendelkezés lép

„258/F. § Az a hivatalos személy, aki e minõségében hitelt érdemlõ tudomást szerez arról, hogy nemzetközi

kapcsolatban még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 258/B–258/D. §) követtek el, és errõl a hatóságnak, mihelyt

teheti, nem tesz feljelentést, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy

pénzbüntetéssel büntetendõ.”

(9) A Btk. a következõ 258/G. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki

„Értelmezõ rendelkezés

258/G. § E cím alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi

személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.”

30. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép

„(2) A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Ha

a közigazgatási szerv által hozott határozattal elbírált ügyben a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására

külön törvényben kijelölt vizsgálati eljárást indított, a perben beavatkozóként részt vehet.”

(2) A Pp. 332. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(5) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekû ügyfél vagy a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására

külön törvényben kijelölt szerv ügyfélként szerepelt, a bíróság értesíti õt a beavatkozás lehetõségérõl.”

(3) A Pp. 335/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„335/B. § (1) A közigazgatási perekben az azonos hatáskörû bíróságok elõtt folyamatban lévõ perek egyesítésének is

helye van. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörû bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésrõl

korábban határozott.

(2) Az azonos hatáskörû bíróságok elõtt folyamatban lévõ pereket egyesíteni kell, ha a közigazgatási szerv által hozott

határozattal elbírált ügyben a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv is

eljárt, és a közigazgatási szerv, valamint a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben

kijelölt szerv által elbírált ügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata folyamatban van.”

31. § A Tpvt. a következõ 79/A. és 79/B. §-sal egészül ki

„79/A. § (1) Díjra jogosult az a természetes személy, aki nélkülözhetetlennek minõsülõ írásos bizonyítékot szolgáltatott

a Gazdasági Versenyhivatal részére a 11. §-ba vagy az EK-Szerzõdés 81. cikkébe ütközõ olyan versenytársak közötti

megállapodással vagy összehangolt magatartással elkövetett jogsértés megállapításához, amely közvetlenül vagy

49534 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

közvetve vételi vagy eladási árak rögzítésére, a piac felosztására – beleértve a versenytárgyalási összejátszást is –, vagy

termelési, eladási kvóták meghatározására irányult.

(2) Nélkülözhetetlen bizonyítéknak minõsül az olyan információ is, amely alapján a bíróság olyan, a 65/A. § szerinti

vizsgálati cselekményt engedélyez, melynek során a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bizonyíték

birtokába jut. A szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minõsül, ha olyan más bizonyítékkal

helyettesíthetõ, amelyhez utóbb jutott a Gazdasági Versenyhivatal.

(3) Az e §-ban meghatározott díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de

legfeljebb ötvenmillió forint. Több, különbözõ természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minõsülõ

bizonyíték után külön-külön jár a díj. Egy természetes személy csak egyszeri díjra jogosult.

(4) Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a törvényes képviselõje, amelynek nevében a 78/A. § szerinti, bírság

mellõzése vagy csökkentése iránti kérelmet nyújtottak be.

(5) Nem jár díj a bûncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. Ha a büntetõeljárás vagy

a szabálysértési eljárás a díj kifizetése elõtt megindul, a díj kifizetését a büntetõeljárás jogerõs befejezéséig fel kell

függeszteni. Ha a bûncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének jogerõs megállapítására a díj kifizetése után kerül

sor, a jutalmat vissza kell fizetni a Gazdasági Versenyhivatal számára.

(6) A díj több személy részére való kifizetésének nincs helye, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy

az érintett bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor.

Ilyen esetben egyszeri jutalmat kell a jogosultak között egyenlõ arányban felosztani.

(7) Nem követelhetõ a díj visszafizetése arra tekintettel, hogy a bíróság a kiszabott bírságot csökkentette vagy hatályon

kívül helyezte, vagy úgy változtatta meg az eljáró versenytanács határozatát, melynek következtében a szolgáltatott

bizonyíték nélkülözhetetlensége megszûnik, kivéve mindegyik esetben, ha a határozat megváltoztatására

az informátor által szolgáltatott bizonyítéknak a szolgáltató magatartására visszavezethetõ jogellenességére

tekintettel került sor.

79/B. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles biztosítani azt, hogy azok a személyek, akik feltételezésük szerint

a 79/A. § (1) bekezdése alá esõ irattal rendelkeznek, személyazonosságuk feltárása nélkül tudakozódhassanak az irat

feltehetõ minõsítésérõl. A tudakozódó személyt figyelmeztetni kell arra, hogy a vele közölt elõzetes minõsítés nem

köti a Gazdasági Versenyhivatalt, továbbá tájékoztatni kell a díjra vonatkozó szabályokról.

(2) A feltehetõen a 79/A. § (1) bekezdésében említett iratot szolgáltató személyt tájékoztatni kell a 79/A. § szerinti

díjazás szabályairól. Az iratot szolgáltató személy díjigényét legkésõbb a tájékoztatástól számított öt napon belül

köteles közölni a Gazdasági Versenyhivatallal. A díjat igénylõt figyelmeztetni kell arra, hogy a törvény tanúként való

meghallgatását is lehetõvé teszi, illetve arra, hogy kérelmezheti személyazonosító adatainak zárt kezelését. E kérelem

teljesítése nem tagadható meg, de a kérelmezõt figyelmeztetni kell arra, hogy személyazonosító adatainak zárt

kezelése kihatással lehet a szolgáltatott irat bizonyító erejére.

(3) Ha a vizsgáló, vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott irat

alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés bizonyítására, errõl meghallgatás keretében tájékoztatja az iratot

szolgáltató személyt, illetve kérelmére az irat visszautasításáról külön végzést hoz. A meghallgatás jegyzõkönyve,

illetve a külön végzés nem betekinthetõ iratnak minõsül.

(4) A díj kifizetésérõl az eljáró versenytanács a (2) bekezdés szerinti igényt elõterjesztõ személyek vonatkozásában

külön végzést hoz, legkésõbb az eljárást befejezõ határozatának meghozatalát követõ harminc napon belül. A végzés

ellen az érintett személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet.

(5) A díj a (4) bekezdés szerinti végzés jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon belül esedékes. A kifizetésrõl

a Gazdasági Versenyhivatal bírságbevételi számlája terhére kell intézkedni.

(6) Ha a jutalmat vissza kell fizetni, ennek az eljáró versenytanács e tárgyban, legkésõbb a visszafizetést megalapozó

határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon belül hozott külön végzése alapján van helye. A végzés

ellen az érintett személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet. A visszafizetendõ díj adók módjára behajtandó

köztartozásnak minõsül.”

Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49535

III. Kormányrendeletek

A Kormány 351/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

a Vát és Porpác települések közigazgatási területén meg valósuló repülõtér-fejlesztéssel összefüggõ

közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl

szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés

b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el

1. § (1) A Kormány kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a Vát közigazgatási területén lévõ külterületi 0125/4, 0130/1, 0130/2, 017/12, 017/13, 017/5, 017/4, 036/1, 036/2, 018,

038/3, 038/4, 038/5, 038/6, 038/19, 038/18, 038/11, 038/9, 055/2, 0123/1, 0125/5, 0125/6, 0125/7, 0124, 0123/3, 0123/2,

0118/1, 0113, 0114, 0115, 038/10, 0131/1, 0131/2, 038/17, 038/15, 038/14, 038/13, 038/12, 054, 059, 055/1, 055/2,

038/21, 037, 048, 0123/4, 0123/5, 038/20, 020/10, 038/9, 060, 061/16, 0118/1, továbbá a Porpác közigazgatási területén

lévõ külterületi 0100, 0101, 0102, 0103, 0104, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0106, 0107, 0108, 0109, 011, 0110, 0111, 0112,

0113, 0114, 0115, 0116, 0117, 02/10, 02/6, 02/7, 02/8, 02/9, 03/1, 03/2, 04, 060, 07/2, 07/4, 07/5, 070/14, 070/15, 070/17,

070/18, 070/19, 070/2, 070/20, 070/21, 070/22, 07/23, 070/3, 070/5, 070/6, 070/9, 070/10, 070/11, 070/12, 070/13, 076,

077, 078/1, 078/2, 078/3, 078/4, 078/5, 078/6, 078/7, 082, 084/2, 084/1, 085, 088, 090/1, 090/2, 090/3, 090/4, 090/5, 091,

092, 093, 094, 095/2, 095/3 095/4, 095/5, 096, 097, 099, 02/2, 02/3 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú

földrészleteken megvalósuló nagyberuházással függenek össze.

(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként az 1. mellékletben

meghatározott hatóságokat jelöli ki.

(3) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben

szakhatóság közremûködését rendeli el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró

szakhatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

1. melléklet a 351/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez 49536

A kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárások és az eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkezõ

hatóságok

A beruházás megvalósításával kapcsolatos

Beruházás Beruházás azonosítója Elsõ fokon eljáró hatóság Másodfokon eljáró hatóság

hatósági engedélyezési eljárások

1. Kiemelt nagyberuházásként A Vát közigazgatási területén lévõ építésügyi hatósági Nyugat-dunántúli Regionális építésügyért felelõs miniszter

a Vát és Porpác térségében külterületi 0125/4, 0130/1, engedélyezési eljárások Államigazgatási Hivatal

2. megvalósuló nemzetközi, 0130/2, 017/12, 017/13, 017/5, környezetvédelmi hatósági Nyugat-dunántúli Országos Környezetvédelmi,

interkontinentális, légiszállítási 017/4, 036/1, 036/2, 018, 038/3, engedélyezési eljárások Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

repülõtér és a hozzá kapcsolódó 038/4, 038/5, 038/6, 038/19, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség

egyéb építmények, 038/18, 038/11, 038/9, 055/2, Felügyelõség

3. létesítmények. 0123/1, 0125/5, 0125/6, 0125/7, útügyi hatósági engedélyezési a) Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság

0124, 0123/3, 0123/2, 0118/1, eljárások: Kiemelt Ügyek Igazgatósága Központi Hivatala

0113, 0114, 0115, 038/10, 0131/1, a) gyorsforgalmi utak és a 30 b) Nemzeti Közlekedési Hatóság

0131/2, 038/17, 038/15, 038/14, méter szabad nyílást meghaladó Nyugat-dunántúli Regionális

038/13, 038/12, 054, 059, 055/1, hidak esetében Igazgatósága

055/2, 038/21, 037, 048, 0123/4, b) az egyéb országos közutak és

0123/5, 038/20, 020/10, 038/9, közforgalom elõl el nem zárt

060, 061/16, 0118/1, továbbá magánutak esetében

a Porpác közigazgatási területén

4. vízjogi engedélyezési eljárások Nyugat-dunántúli Országos Környezetvédelmi,

lévõ külterületi 0100, 0101, 0102,

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

0103, 0104, 0105/1, 0105/2,

Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség

0105/3, 0106, 0107, 0108, 0109,

Felügyelõség

011, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114,

5. villamosenergia-ipari építésügyi Magyar Kereskedelmi Magyar Kereskedelmi

0115, 0116, 0117, 02/10, 02/6,

hatósági engedélyezési eljárások Engedélyezési Hivatal Engedélyezési Hivatal központi

02/7, 02/8, 02/9, 03/1, 03/2, 04,

Gyõri Mérésügyi és Mûszaki szerve

060, 07/2, 07/4, 07/5, 070/14,

Biztonsági Hatóság

070/15, 070/17, 070/18, 070/19,

6. 070/2, 070/20, 070/21, 070/22, földvédelmi hatósági eljárások Vas Megyei Földhivatal földügyért felelõs miniszter

7. 07/23, 070/3, 070/5, 070/6, 070/9, ingatlan-nyilvántartási hatósági Vát közigazgatási területe Vas Megyei Földhivatal

070/10, 070/11, 070/12, 070/13, eljárások tekintetében a Szombathelyi

076, 077, 078/1, 078/2, 078/3, Körzeti Földhivatal,

078/4, 078/5, 078/6, 078/7, 082, Porpác közigazgatási területe

084/2, 084/1, 085, 088, 090/1, tekintetében a Sárvári Körzeti

090/2, 090/3, 090/4, 090/5, 091, Földhivatal

8. 092, 093, 094, 095/2, 095/3 095/4, földmérési hatósági eljárások Vát közigazgatási területe Vas Megyei Földhivatal

095/5, 096, 097, 099, 02/2, 02/3 tekintetében a Szombathelyi

ingatlan-nyilvántartási helyrajzi Körzeti Földhivatal,

számú földrészletek. Porpác közigazgatási területe

tekintetében a Sárvári Körzeti

Földhivatal

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

A beruházás megvalósításával kapcsolatos

Beruházás Beruházás azonosítója Elsõ fokon eljáró hatóság Másodfokon eljáró hatóság

hatósági engedélyezési eljárások

9. erdõvédelmi hatósági Vas Megyei Mezõgazdasági Mezõgazdasági Szakigazgatási

engedélyezési eljárások Szakigazgatási Hivatal Hivatal Központ

10. hírközlési hatósági engedélyezési Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Hírközlési Hatóság

eljárások Hivatala Tanácsának elnöke

11. bányahatósági engedélyezési Magyar Bányászati és Földtani Magyar Bányászati és Földtani

eljárások Hivatal Veszprémi Hivatal

Bányakapitányság

12. talajvédelmi hatósági Vas Megyei Mezõgazdasági Mezõgazdasági Szakigazgatási

engedélyezési eljárások Szakigazgatási Hivatal Hivatal Központ

13. kulturális örökségvédelmi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

hatósági engedélyezési eljárások Nyugat-dunántúli Iroda központi szerve

14. vasúti hatósági engedélyezési Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság

eljárások Kiemelt Ügyek Igazgatósága Központi Hivatala

15. beépített tûzjelzõ, tûzoltó Országos Katasztrófavédelmi Országos Katasztrófavédelmi

berendezések létesítési és Fõigazgatóság Repülõtéri Fõigazgatóság

használatbavételi ügyeivel Katasztrófavédelmi Igazgatósága

kapcsolatos eljárások

16. tûzvédelmi hatósági ügyekben Országos Katasztrófavédelmi katasztrófák elleni védekezésért

eltérési engedélyezési eljárások Fõigazgatóság felelõs miniszter

17. a jogszabályokban rögzített Országos Katasztrófavédelmi Országos Katasztrófavédelmi

tûzvédelmi hatósági Fõigazgatóság Repülõtéri Fõigazgatóság

egyeztetésekkel kapcsolatos Katasztrófavédelmi Igazgatósága

hatósági eljárások

18. azon beépített tûzoltó Országos Katasztrófavédelmi katasztrófák elleni védekezésért

berendezések létesítési és Fõigazgatóság felelõs miniszter

használatbavételi ügyeivel

kapcsolatos eljárások, amelyek

tervezése, kivitelezése

jogszabályban, nemzeti

szabványban teljes körûen nem

szabályozott

19. zajgátló övezet kijelölése Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság

Légiközlekedési Igazgatóság Központi Hivatala

20. repülõtér létesítésére irányuló Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság

hatósági eljárások Légiközlekedési Igazgatóság Központi Hivatala

49537

2. melléklet a 351/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez 49538

A kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban közremûködõ szakhatóságok

Szakhatósági közremûködés tárgyköre Elsõ fokon eljáró szakhatóság Másodfokon eljáró szakhatóság

1. építésügy Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal építésügyért felelõs miniszter

2. környezetvédelem, tájvédelem, természetvédelem, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi

vízügy és Vízügyi Felügyelõség és Vízügyi Fõfelügyelõség

3. közlekedés

a) gyorsforgalmi utak, és 30 méter szabad nyílást Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

meghaladó közúti hidak esetében Igazgatósága

b) az egyéb országos közutak, helyi közutak és Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli

közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetében Regionális Igazgatósága

c) vasút Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek

Igazgatósága

d) légi közlekedés Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési

Igazgatóság

4. földtan és bányászat Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Bányakapitányság

5. rendészet (rendõrség)

a) gyorsforgalmi utak esetén Országos Rendõr-fõkapitányság rendészetért felelõs miniszter

b) az egyéb országos közutak, a helyi közutak és Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság Országos Rendõr-fõkapitányság

a közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetén

6. tûzvédelem Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Repülõtéri Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság

Katasztrófavédelmi Igazgatósága

7. honvédelem Honvéd Vezérkar fõnöke honvédelemért felelõs miniszter

8. katasztrófavédelem Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság

9. ingatlan-nyilvántartás Vát közigazgatási területe tekintetében a Szombathelyi Vas Megyei Földhivatal

Körzeti Földhivatal,

Porpác közigazgatási területe tekintetében a Sárvári

Körzeti Földhivatal

10. földmûvelésügy

a) termõföldvédelem Vas Megyei Földhivatal földügyért felelõs miniszter

b) talajvédelem Vas Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

c) erdõvédelem Vas Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

11. kulturális örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve

Nyugat-dunántúli Iroda

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Szakhatósági közremûködés tárgyköre Elsõ fokon eljáró szakhatóság Másodfokon eljáró szakhatóság

12. egészségügy Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Nyugat-dunántúli Regionális Intézete Országos Tisztifõorvosi Hivatala

13. hírközlés Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke

14. mûszaki biztonság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Gyõri Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi

Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság szerve

15. nagyfeszültségû elektromos vezeték, nyomástartó Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Gyõri Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi

berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, éghetõ Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatóság szerve

folyadékok és olvadék tartályai

16. területrendezési elõírásokkal való összhang Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszter

Hivatal állami fõépítésze

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

17. településrendezési elõírásokkal való összhang Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal építésügyért felelõs miniszter

49539

49540 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

A Kormány 352/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

a megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési

támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (6) bekezdés a) pontjának

2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva

a következõ rendeletet alkotja

1. § A megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló

177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki

[E rendelet alkalmazásában]

„p) gazdasági tevékenység: olyan tevékenység, amelynek folytatása ellenérték elérésére irányul, vagy azt

eredményezi.”

2. § Az R. 4. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2)–(7) bekezdés számozása

(3)–(8) bekezdésre változik

„(2) A bértámogatás mérlegelési jogkörben állapítható meg. A bértámogatás az alaptanúsítvánnyal rendelkezõ,

legalább 20 fõt foglalkoztató munkáltató esetében az olyan megváltozott munkaképességû munkavállalók

foglalkoztatásához nyújtható, akiket a munkáltató az Flt. 41/A. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott kötelezõ

foglalkoztatási szinten felül foglalkoztat.”

3. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A bértámogatás mértéke a munkabér és járulékai együttes összegének

a) a 2. § (1) bekezdés e) pontjának ea) és ek) alpontjaiban meghatározott munkavállaló esetén legfeljebb 40 százaléka;

b) a 2. § (1) bekezdés e) pontjának eb)–ed), valamint ej) alpontjaiban meghatározott munkavállaló esetén legfeljebb

60 százaléka;

c) a 2. § (1) bekezdés e) pontjának ee)–ei) alpontjaiban meghatározott munkavállaló esetén – a d) pontban

meghatározott kivétellel – legfeljebb 75 százaléka;

d) a 2. § (1) bekezdés e) pontjának ee)–ei) alpontjaiban meghatározott munkavállaló esetén legfeljebb 100 százaléka,

ha az akkreditált munkáltató közhasznú szervezetként bejegyzett egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság,

és az általa végzett, a létesítõ okiratában közhasznú tevékenységként bejegyzett tevékenység nem minõsül gazdasági

tevékenységnek, továbbá a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására közhasznú tevékenységként

bejegyzett nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor.”

4. § (1) Az R. 8. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott költségekhez nyújtott támogatás legfeljebb 36 hónapra folyósítható, és nem

haladhatja meg a külön jogszabály szerint elszámolható költségek 100 százalékát. A támogatás elszámolásának

módját a külön jogszabályban meghatározott keretek között a támogatási szerzõdésben kell meghatározni oly

módon, hogy az nem korlátozhatja a külön jogszabályban meghatározott és igazoltan felmerülõ költségek

elszámolhatóságát.”

(2) Az R. 8. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki

„(7) A költségkompenzációs támogatás nyújtására kötött hatósági keretszerzõdés a lejáratát követõen legfeljebb

2010. december 31-ig meghosszabbítható, ha a munkáltató a jogszabályban elõírt kötelezettségeket a támogatás

jogszabályi feltételeinek megváltozására tekintettel is vállalja.”

5. § (1) Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(6) Támogatásként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80 százaléka téríthetõ meg. A támogatás

elszámolásának módját a külön jogszabályban meghatározott keretek között a támogatási szerzõdésben kell

meghatározni oly módon, hogy az nem korlátozhatja a külön jogszabályban meghatározott és igazoltan felmerülõ

költségek elszámolhatóságát.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49541

(2) Az R. 9. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(7) A rehabilitációs költségtámogatásra kötött keretszerzõdés a lejáratát követõen 2010. december 31-ig

meghosszabbítható, ha a munkáltató a jogszabályban elõírt kötelezettségeket a támogatás jogszabályi feltételeinek

megváltozására tekintettel is vállalja.”

6. § Az R. 12. §-a a következõ (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása

(5) bekezdésre változik

„(3) A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal látja el

a) a költségkompenzációs támogatásra, valamint a rehabilitációs költségtámogatásra kiírt pályázatok, továbbá

az e támogatásokra vonatkozó éves támogatási kérelmek elbírálásával összefüggõ döntés- elõkészítõ feladatokat,

valamint

b) az a) pontban meghatározott támogatások havi számfejtésével és folyósításával kapcsolatos feladatokat.

(5) A költségkompenzációs támogatásban, valamint a rehabilitációs költségtámogatásban részesülõ munkáltatókat

külön jogszabályban meghatározott szerveken kívül – a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal kötött éves

megállapodás szerint – a Magyar Államkincstár ellenõrzi.”

7. § Az R. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minõsül új kérelemnek, ha a munkáltató a bértámogatásra

vonatkozó hatósági szerzõdésben meghatározott folyósítási idõ lejártát követõen, legfeljebb a hatósági szerzõdés

lejártát közvetlenül megelõzõen támogatással érintett munkavállalói létszám foglalkoztatásához, az azokra biztosított

támogatási mértéket nem meghaladóan új bértámogatás iránti kérelmet nyújt be.”

8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1. §-a, 3. §-a, 4–6. §-a, valamint e § (5) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 2. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 7. §-ban foglaltakat arra a munkáltatóra is alkalmazni kell, amellyel a bértámogatásra kötött hatósági szerzõdés

2009. szeptember 1-jétõl e rendelet hatálybalépése közötti idõszakban járt le.

(5) A megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá

az akkreditált munkáltatók ellenõrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 13/A. §-a hatályát veszti.

(6) Ez a rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

A Kormány 353/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõségrõl szóló

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a munkavédelemrõl szóló

1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. §

(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva

a következõ rendeletet alkotja

1. § Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõségrõl szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban

R.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) Az OMMF önállóan mûködõ és gazdálkodó közhatalmi központi költségvetési szerv.”

49542 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. § (1) Az R. 2. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és ezzel egyidejûleg a § a következõ (8) bekezdéssel

egészül ki

„(5) Az OMMF munkavédelmi tevékenységének ellátását az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Intézet (a továbbiakban: OMFI) segíti. Az OMFI felett a miniszter gyakorolja – a középirányító szervre át nem ruházott –

irányítási jogokat. Az OMFI középirányító szerve – a (8) bekezdésben felsorolt jogok tekintetében – az OMMF. Az OMFI

ellátja az alapító okiratában és külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi

és a munkavédelmi kutatással összefüggõ feladatokat.

(6) Az OMFI önállóan mûködõ közszolgáltató költségvetési szerv.”

„(8) Az OMMF-nek, mint az OMFI középirányító szervének irányító jogai a következõk

a) a Kormány vagy irányító szerv által megállapított költségvetési keretszámoknak az OMMF és OMFI közötti

megosztása;

b) a költségvetés végrehajtásában az OMFI tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá

a jóváhagyott költségvetési keretek, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén

intézkedés kezdeményezése az irányító szervnél;

c) javaslattétel, illetve közremûködés az irányító szerv hatáskörébe utalt elõirányzat-módosítási, -átcsoportosítási,

-zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében;

d) közremûködés az OMFI tevékenységérõl, és költségvetési kerete végrehajtásáról, a részére meghatározott

teljesítménykövetelmények teljesítésérõl szóló beszámolóinak az értékelésében, felülvizsgálatában;

e) javaslattétel, illetve közremûködés az OMFI pénzmaradványának, elõirányzat-maradványának megállapítása,

illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradvány felhasználási

céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát is;

f) közremûködés az OMFI kezelésében lévõ államháztartással összefüggõ közérdekû és közérdekbõl nyilvános adatok

kötelezõ közzététele, illetve erre irányuló igényre történõ szolgáltatása végrehajtásának irányításában.”

3. § Az R. 4. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az OMMF]

„f) a munkavédelmi bírság Mvt. 80. § (2) bekezdése szerinti felhasználásával kapcsolatosan ellátja a munkavédelmi

jellegû bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabályban

számára megállapított feladatokat;”

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

A Kormány 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

a munkabiztonsági szakértõi tevékenységrõl

A Kormány a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja

1. § A munkabiztonsági szakértõi tevékenység folytatását az 1. számú mellékletben felsorolt szakterületeken az Országos

Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: OMMF), valamint a Magyar Mérnöki Kamara

(a továbbiakban: MMK) területi mérnöki kamarái (a továbbiakban együtt: engedélyezõ szerv) engedélyezi.

2. § (1) A kérelmezõ az engedély iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamaránál (a továbbiakban

területi mérnöki kamara) nyújtja be

a) az 1. számú melléklet 1–22. pontjában foglalt szakterületeken, valamint

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49543

b) az 1. számú melléklet 23–25. pontjában foglalt szakterületeken kizárólag akkor, ha a kérelmezõ a felsõoktatási

alapképzés mûszaki, természettudományi vagy agrár szakán szerzett végzettséggel rendelkezik.

(2) A kérelmezõ, amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában nem említett felsõfokú végzettséggel rendelkezik,

az engedély iránti kérelmét az OMMF-hez nyújtja be az 1. számú melléklet 23–25. pontjában foglalt szakterületeken.

3. § (1) Az engedély iránti kérelmet

a) a 2. § (1) bekezdésében foglaltak esetén a 3. számú melléklet,

b) a 2. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a 2. számú melléklet

szerinti adattartalommal, az engedélyezõ szerv által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus ûrlapon kell

benyújtani.

(2) A kérelmezõnek a választott szakterületen felsõfokú végzettséggel és felsõfokú munkavédelmi (munkabiztonsági)

szakképzettséggel, és legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a szakirányú felsõfokú végzettséget igazoló oklevél (bizonyítvány) másolatát, külföldi felsõoktatási intézmény

által kiállított oklevél esetén annak magyar fordítását, valamint a honosításáról szóló iratot,

b) a szakmai gyakorlat részletes leírását,

c) a szakmai gyakorlatot, így különösen a foglalkoztatási jogviszony vagy vállalkozói tevékenység igazolását,

továbbá

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(4) Amennyiben a kérelmezõ a felsõfokú végzettségével kapcsolatos adatokat nem igazolja, az engedélyezõ szerv

megkereséssel fordul az adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz.

4. § A szakértõi engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedélyezõ szerv a szakértõi tevékenység gyakorlásával összefüggõ hatósági ellenõrzés során megállapítja,

hogy az engedély kiadásának feltételei az engedély kiadásának idõpontjában nem álltak fenn, illetve a szakértõi

tevékenység gyakorlása során nem állnak fenn,

b) a szakértõ a tevékenységét az engedélyében foglaltaktól eltérõen vagy az e rendeletben elõírt rendelkezések

megsértésével folytatja, és a jogsértést az engedélyezõ szerv felszólítására sem szünteti meg.

5. § (1) Az engedélyezõ szerv a munkabiztonsági szakértõi tevékenység végzésére jogosult személyekrõl nyilvántartást vezet,

amely tartalmazza a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló

törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározott adatokon túlmenõen az engedély kiadásának napját,

a szakértõi tevékenység szüneteltetésének tényét és idõtartamát, valamint a kérelmezõ hozzájárulása esetén

a kérelmezõ kérelemben megadott egyéb személyes és a végzettségére vonatkozó adatait.

(2) Az engedélyezõ szerv – a kérelmezõ hozzájárulása alapján – közzéteszi a szolgáltatóknak a Szolgtv.-ben

meghatározott adatain túl a szolgáltatás szüneteltetésének tényét és idõtartamát.

(3) A munkabiztonsági szakértõ köteles a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást az engedélyezõ szervnek

haladéktalanul bejelenteni.

6. § A szakértõ az engedélyezõ szervnél kérheti szakértõi tevékenységének szüneteltetését a kezdõnap és az idõtartam

megjelölésével. Visszamenõleges szüneteltetésnek nincs helye.

7. § Az engedélyezõ szerv a munkabiztonsági szakértõt a nyilvántartásból törli, ha

a) a szakértõi tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja,

b) a törlést a munkabiztonsági szakértõ kéri,

c) a szakértõ elhunyt.

8. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit – a (4) bekezdés kivételével – a hatálybalépését követõen

indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM

rendelet alapján kiadott, az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napon hatályos szakértõi engedély az abban

meghatározott idõpontig hatályos. Az engedély hatályának leteltét követõen a munkabiztonsági szakértõi

49544 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

tevékenység folytatására csak új engedély alapján kerülhet sor. Az engedélyezõ szerv a korábban hatályos engedély

lejártával a munkabiztonsági szakértõt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – törli a nyilvántartásból.

(3) Az a munkabiztonsági szakértõ, aki az 1. számú melléklet 1–22. pontjában foglalt szakterületeken 2009. december 31.

napján az OMMF nyilvántartásában szerepel, és nem rendelkezik a 2. § (1) bekezdésében meghatározott

végzettséggel, engedélyének lejártával ezen szakterületnek megfelelõ újabb engedély iránti kérelmet terjeszthet elõ

a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamaránál, ha az igazságügyért felelõs miniszter 2006. január 1-jét

megelõzõen az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe külön jogszabály alapján az 1. számú melléklet 1–22. pontjában

foglalt szakterületeknek megfelelõ igazságügyi szakértõi szakterületek valamelyikére felvette.

(4) Az e rendelet hatálybalépése elõtt a szakértõi engedély meghosszabbítása iránt benyújtott és el nem bírált kérelmet

e rendelet rendelkezései szerint kell elbírálni azzal, hogy az engedély a korábbi engedély lejártát követõ naptól

kezdõdõ hatállyal adható ki.

(5) Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi

irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

1. számú melléklet a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Munkabiztonsági szakértõi szakterületek

1. Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága

2. Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága

3. Bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága

4. Egészségügyi tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága

5. Emelõgép technológiája és eszközeinek biztonsága

6. Energia elõállítás, szállítás, tárolás technológiája és eszközeinek biztonsága

7. Építõipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága

8. Erdõgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága

9. Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága

10. Fûtés, szellõzés technológiája és eszközeinek biztonsága

11. Hírközlés és elektronika technológiája és eszközeinek biztonsága

12. Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága

13. Ipari alpintechnika technológiája és eszközeinek biztonsága

14. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága

15. Munkahelyi zaj és rezgés elleni védelem

16. Mûvészeti tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága

17. Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága

18. Sport- és nem mûvészeti célú szórakoztatási tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága

19. Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága

20. Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága

21. Világítástechnika

22. Vízgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága

23. Beruházásszervezés

24. Üzem- és munkaszervezés

25. Munkavédelem gazdasági elemzése

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49545

2. számú melléklet a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A munkabiztonsági szakértõi tevékenység gyakorlására való jogosultság megállapítására vonatkozó

kérelem minimális tartalma az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség hatáskörébe

tartozó engedélyezési eljárásokban

1. A kérelmezõ adatai

a) neve és születési neve;

b) születési helye és ideje;

c) anyja neve;

d) lakcíme és postai címe, ha az nem azonos a lakcímével;

e) telefonszáma;

g) e-mail címe.

2. Annak a szakterületnek, szakágazatnak a megjelölése és kódja, amelyre a kérelmezõ a munkabiztonsági szakértõi

tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását kéri.

3. A névjegyzékbe történõ felvételre irányuló kifejezett kérelem.

4. Iskolai végzettségre vonatkozó adatok

a) oklevél száma, kelte;

b) oklevél kiállításának helye;

c) oklevelet kiállító iskola megnevezése;

d) szak, kar megnevezése.

5. Szakképzettség megnevezése.

6. A kérelem benyújtásakor fennálló munkaviszony esetén

a) a munkáltató adatai

aa) neve;

ab) címe;

ac) telefonszáma;

b) munkahelyi tevékenység és beosztás.

7. Nyelvismeretre vonatkozó adatok.

8. A kérelmezõ hozzájárulása, illetve a hozzájárulás megtagadása arra vonatkozóan, hogy a kérelemben megadott

személyes és végzettségre vonatkozó adatokat az OMMF nyilvántartásba vegye, illetve az szolgáltatási tevékenység

megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatait (név, lakcím,

az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megnevezése) az OMMF honlapján közzétegye.

9. A kérelem benyújtásának kelte, a kérelmezõ aláírása.

3. számú melléklet a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A munkabiztonsági szakértõi tevékenység gyakorlására való jogosultság megállapítására vonatkozó

kérelem minimális tartalma a területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokban

1. A kérelmezõ adatai

a) neve és születési neve;

b) születési helye és ideje;

c) anyja neve;

d) kamarai tagsági nyilvántartási száma;

e) lakcíme és postai címe, ha az nem azonos a lakcímével;

f) telefonszáma;

g) e-mail címe.

2. A kérelmezõ végzettségére vonatkozó adatok

a) végzettség megnevezése;

b) fõiskolai oklevelei, azok megszerzésének éve;

c) egyetemi oklevelei, azok megszerzésének éve,

49546 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

d) a fõiskolai, illetve egyetemi oklevél megszerzését követõ szakmai tanulmányok, illetve vizsgák;

e) tudományos fokozat.

3. Annak a szakterületnek, szakágazatnak a megjelölése és kódja, amelyre a kérelmezõ a munkabiztonsági szakértõi

tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását kéri.

4. A névjegyzékbe történõ felvételre irányuló kifejezett kérelem.

5. A kérelmezõnek a kért szakterületeken meglévõ gyakorlati ideje.

6. A szakértõi tevékenységhez szükséges szakirányú gyakorlatot és annak idõtartamát igazoló referenciamunkák

felsorolása a kért szakterületek szerint csoportosítva, továbbá a gyakorlatot igazoló felelõs, mérnöki kamarai tag neve,

kamarai száma, a vonatkozó jogosultsági kódja és aláírása.

7. A kérelem benyújtásakor fennálló fõállású munkaviszonyra vonatkozó adatok

a) munkaadó megnevezése;

b) munkavégzés ideje (tól-ig);

c) munkahelyi tevékenység és beosztás.

8. A kérelem benyújtásakor fennálló fõállású munka melletti tevékenységekre vonatkozó adatok

a) a megbízó megnevezése;

b) a tevékenység végzésének ideje (év);

c) végzett tevékenység.

9. A kérelmezõ hozzájárulása, illetve a hozzájárulás megtagadása arra vonatkozóan, hogy az a kérelemben megadott

személyes és végzettségre vonatkozó adatokat a mérnöki kamara nyilvántartásba vegye, illetve az szolgáltatási

tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatait (név,

lakcím, az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megnevezése) a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétegye.

10. A kérelem benyújtásának kelte, a kérelmezõ aláírása.

A Kormány 355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történõ engedélymentes

foglalkoztatásának szabályairól

A Kormány a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (3) és (4) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítõ, valamint

a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végzõ harmadik országbeli

állampolgárra, továbbá az õt foglalkoztatóra.

(2) E rendelet hatálya a 3. § alkalmazásában kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt

létesítõ, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végzõ

menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású

személyre és az õt foglalkoztatóra is.

2. § (1) A harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében

történõ foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre

1. nemzetközi szerzõdés ilyen tartalmú rendelkezése esetén;

2. a külföldi székhellyel rendelkezõ gazdasági társaság – nemzetközi szerzõdés által meghatározott – fiók és

képviselet vezetõjeként történõ munkavégzéséhez;

3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldõ állam

által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történõ munkavégzéséhez, valamint az államok közt

fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli

hozzátartozójának munkavégzéséhez;

4. a Magyar Köztársaság területén nemzetközi szerzõdés alapján mûködõ nemzetközi kormányközi szervezet

illetõleg a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert, a Magyar Köztársaság területén mûködõ

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49547

szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történõ, valamint

ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;

5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minõsülõ közös szervet létrehozó szerzõdésben

részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös

szervnél történõ munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak

közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;

6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerzõdés alapján történõ – alkalmanként harminc

napos idõtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és

jótállási tevékenység elvégzéséhez;

7. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló

szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi

szerzõdés teljesítése érdekében munkavégzéshez;

8. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerõ-kölcsönzési tevékenységet folytató

vállalkozás mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerõ-

kölcsönzés keretében történõ munkavégzéséhez;

9. külföldi részesedéssel rendelkezõ gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõjeként, valamint felügyelõ bizottsági

tagjaként történõ munkavégzéshez;

10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat,

illetõleg az ösztöndíj keretében történõ – munkavégzéshez;

11. külföldi felsõoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi

diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történõ foglalkoztatásához;

12. Magyar Köztársaság területén mûködõ szakiskolával, középiskolával, alapfokú mûvészetoktatási intézménnyel,

felsõoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek

a jogviszony fennállása alatt történõ munkavégzéséhez;

13. alap-, közép- és felsõfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történõ olyan oktatási tevékenységhez,

amelyre – az oktatásért felelõs miniszter igazolása szerint – az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt

nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor;

14. Magyar Köztársaság területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végzõ,

az egyházi szolgálatot élethivatásszerûen folytató tevékenységéhez;

15. a Magyar Köztársaság területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését

kérõnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történõ munkavégzéséhez;

16. naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy mûvészeti

tevékenységéhez;

17. kutató olyan tevékenységéhez, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint –

a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik;

18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevõ

harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához;

19. magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála elõtt legalább

egy évig Magyar Köztársaság területén együtt élt;

20. a külön jogszabály alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezõ harmadik országbeli állampolgár

mezõgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez;

21. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint,

akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez;

22. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edzõ

sporttevékenységre való felkészítõ tevékenységéhez;

23. az Észak-Atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban

kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás

I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres

ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére

a részes államok közt fennálló viszonosság alapján;

24. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban

Harmtv.) meghatározott családegyesítõ személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes

49548 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

tartózkodási engedéllyel rendelkezõ és legalább egy éve jogszerûen a Magyar Köztársaság területén tartózkodó

családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítõ engedély nélkül foglalkoztatható;

25. menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérõ nélküli

kiskorú esetén szülõjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából

kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség

alá esõ tevékenységét meghaladó munkavégzésére.

(3) Az (1) bekezdés 3. és 5. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külügyminiszter

nyilatkozata az irányadó.

(4) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.

3. § (1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni

a) a 2. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja kivételével annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását,

akinek Magyar Köztársaság területén történõ foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség

engedélyre, valamint

b) a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett

jogállású személy foglalkoztatását.

(2) A foglalkoztatás kezdõ idõpontját legkésõbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszûnését

az azt követõ napon kell bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza

a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát,

a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató

statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszûnt.

(4) A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.

(5) A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képezõ foglalkoztatási jogviszony létesítésérõl és megszûnésérõl szóló

dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszûnését követõ három évig megõrizni, és az ellenõrzés

során bemutatni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, illetõleg annak igazolása nem feltétele

a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetõleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.

4. § E rendelet alkalmazásában

a) harmadik országbeli állampolgár: a Harmtv.-ben meghatározott harmadik országbeli állampolgár;

b) foglalkoztató

ba) aki részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez,

bb) aki külföldi székhelyû vállalkozással kötött megállapodást, és a megállapodás teljesítése érdekében

a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése

érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén munkát;

c) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik

országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha

a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására

ca) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító

képzés) során, továbbá

cb) a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi székhelyû munkáltatóval

fennálló jogviszonya alapján

kerül sor;

d) harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel

rendelkezõ, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb

jogalany;

e) közeli hozzátartozó: a harmadik országbeli állampolgár házastársa, gyermeke – ideértve az örökbe fogadott,

a mostoha- és a nevelt gyermeket is;

f) hivatásos sportoló: a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységet végzõ személy;

g) edzõ: a sportról szóló törvényben meghatározott tevékenységet végzõ személy;

h) sporttevékenység: a sportról szóló törvényben meghatározott tevékenység.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49549

5. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ez a rendelet

a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelvnek, valamint

b) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából

való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-ei 2005/71/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkezõ személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerõ szabad áramlásával összefüggõ átmeneti szabályokról

szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad

mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy foglalkoztatását.”

(4) E § (3) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.

(5) E rendelet 2. § (1) bekezdésének 20. pontja 2010. március 31-én hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. április 1-jén

hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

A Kormány 356/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

a válság következtében munkahelyüket elvesztõ személyek foglalkoztatásának elõsegítését célzó

támogatásról

A Kormány foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (4) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja

1. § (1) A regionális munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) – felhívás alapján – támogatást nyújt

a munkaadó részére, ha olyan személy teljes munkaidõben történõ foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében,

aki álláskeresési járadékban részesül, és az álláskeresési járadék folyósítási ideje a munkaszerzõdés megkötését

közvetlenül megelõzõ idõponthoz képest legalább 180 nap múlva jár le.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nem nyújtható a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény

106. §-a, 150. § (1) bekezdése, valamint 193/C. § a) pontja szerinti foglalkoztatáshoz.

(3) A támogatás igénybevételével egyidejûleg ugyanazon munkavállaló foglalkoztatásához – a helyközi utazás

támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása, valamint a külön törvény szerint igénybe vehetõ START

(START PLUSZ, START EXTRA) kártyával rendelkezõ személy foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény

kivételével – más támogatás nem vehetõ igénybe.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott támogatás mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló munkába lépésekor hatályos

kötelezõ legkisebb munkabér és járulékainak 60 százalékát. Ha az álláskeresõnek az álláskeresési járadék alapját

képezõ járulékalapja az álláskeresõvé válást közvetlenül megelõzõen alacsonyabb volt mint a kötelezõ legkisebb

munkabér, a támogatás mértékét azzal arányosan kell megállapítani.

(2) A támogatás az álláskeresési járadék folyósítási idejébõl még hátralévõ idõtartammal megegyezõ idõtartamra

állapítható meg.

3. § (1) E rendelet alapján pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatás (a továbbiakban: átmeneti támogatás)

nyújtható, amelyre az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami

támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet

(a továbbiakban: R.) 23/A. §-a és 23/D. §-a, valamint e rendelet szabályai az irányadók.

49550 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(2) A munkaadónak átmeneti támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma munkaadónként nem

haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelõ forintösszeget, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra.

(3) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(4) Egy munkaadónak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegû

támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelõ forintösszeget.

(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható csekély összegû támogatással.

(6) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen

jellegû kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra

vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

(7) Átmeneti támogatás nem nyújtható

a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet

végzõ vállalkozásnak;

b) az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés I. Mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges

termelésével foglalkozó vállalkozásnak;

c) az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés I. Mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek feldolgozásában

és forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak

ca) amennyiben a támogatás összege az elsõdleges termelõktõl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által

forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

cb) amennyiben a támogatás az elsõdleges termelõknek történõ teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, amennyiben

a támogatás mértéke az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódik, illetve értékesítési hálózat

kialakításához és mûködtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülõ egyéb folyó

kiadásokhoz kapcsolódik;

e) amennyiben az átmeneti támogatás az importáruk helyett hazai áru használatától függ.

(8) Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minõsült nehéz helyzetben

lévõ vállalkozásnak.

(9) A támogatás nyújtását megelõzõen a vállalkozás írásban tájékoztatja a támogatást nyújtót az átmeneti támogatás,

illetve csekély összegû támogatás formájában 2008. január 1-jét követõen neki odaítélt támogatásokról, és a még el

nem bírált támogatási kérelmeirõl.

(10) A támogatást nyújtó kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy pénzügyi válság kapcsán

nyújtandó átmeneti támogatásban részesült, és egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között

odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegû támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg

az ötszázezer eurónak megfelelõ forintösszeget.

(11) A kedvezményezett köteles az átmeneti támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követõ 10. évig

megõrizni, és a támogatást nyújtó felhívása esetén azokat bemutatni.

4. § (1) Az 1. §-ban meghatározott támogatás iránti kérelmet az álláskeresõ foglalkoztatásának megkezdését megelõzõen kell

benyújtani.

(2) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, illetõleg a kifizetett támogatást – a kötelezettségszegés arányában

részben vagy egészben – vissza kell fizetni, ha a munkaadó a vállalt foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.

Mentesül a munkaadó a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal

a próbaidõ alatt, a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszûnése, vagy a munkavállaló rendes

felmondása következtében szûnt meg, illetõleg a munkaadó által elrendelt állásidõ mértéke a foglalkoztatási

kötelezettség idõtartama alatt nem éri el a 20 munkanapot.

(3) A munkaügyi központ a munkaadó által benyújtott igénylés alapján a támogatást havonta utólag folyósítja.

5. § E rendelet alkalmazásában

a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati

jogviszony, bírói szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazottak szolgálati

jogviszonya, valamint fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerzõdéses állományú tagjának szolgálati

jogviszonya;

b) teljes munkaidõ: a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 117/B. §-ában

meghatározott idõtartamok;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49551

c) állami támogatás: az Európai Unió mûködésérõl szóló Szerzõdés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás

és az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való

alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegû

(de minimis) támogatás;

d) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa,

százalékos formában kifejezve;

e) támogatástartalom: az R. 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke;

f) nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: az R. 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás,

g) mezõgazdasági termék: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások

bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet

(általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214/3 2008. 08. 09. 3–47. o) 2. cikk 22. pontjában meghatározott

fogalom,

h) mezõgazdasági termék feldolgozása: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 23. pontjában

meghatározott fogalom,

i) mezõgazdasági termékforgalomba hozatala: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 24. pontjában

meghatározott fogalom,

j) diszkont kamatláb: az R. 1. § 36. pontjában meghatározott fogalom,

k) referencia alapkamatláb: az R. 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom.

6. § Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. E rendelet alapján támogatási döntés 2010. december 31-ig hozható.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

A Kormány 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekrõl

A Kormány a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 53. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el

1. § E rendelet hatálya a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 43. §

(1)–(2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál létrejövõ üzemi tanács, és üzemi megbízott (a továbbiakban

együtt: üzemi tanács) megválasztásának, a választási eredmények összesítésének és felhasználásának egyes

kérdéseire, valamint a társadalmi párbeszédért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) ezzel kapcsolatos

feladataira terjed ki.

2. § Az üzemi tanács megválasztásához felhasznált szavazólap tartalmazza

a) a munkáltató megnevezését;

b) a jelöltek nevét ábécé sorrendben;

c) a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet nevét, továbbá, ha a szakszervezet

ágazati szakszervezet, illetve országos szakszervezeti szövetség tagja, ezen szervezet(ek) megjelölését;

d) a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a „nem szakszervezeti jelölt” megnevezés

feltüntetését;

e) az Mt. alapján a munkáltatónál megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint arra való utalást, hogy

érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg.

49552 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

3. § (1) A munkáltatónál mûködõ választási bizottság az üzemi tanácsi választásról jelentést készít. Ha munkáltatónál

az Mt. 43. § (3) bekezdése alapján több üzemi tanácsot választottak, minden üzemi tanács megválasztásáról külön

jelentést kell készíteni.

(2) A jelentés tartalmazza

a) a választás helyét és idõpontját;

b) a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát;

c) a telephely, részleg megjelölését;

d) az üzemi tanácsnak az Mt. 45. § (1) bekezdés alapján megválasztható tagjainak számát vagy annak megjelölését,

hogy üzemi megbízott választása történt;

e) a választásra jogosultak számát;

f) a választáson részt vettek számát;

g) az összes érvényes szavazat számát, ezen belül a szakszervezetek jelöltjeire leadott összes érvényes szavazat

számát, szakszervezetenkénti bontásban, megjelölve azt az ágazati szakszervezetet is, amelynek a szakszervezet

esetlegesen tagja, valamint a nem szakszervezet által állított jelöltekre leadott összes érvényes szavazat számát.

4. § (1) A munkáltatónál mûködõ választási bizottság a jelentést megküldi

a) a miniszternek és a

b) az üzemi tanácsi választáson jelöltet állító szakszervezet munkahelyi szervének.

(2) A jelentést a miniszternek elektronikus úton kell megküldeni.

(3) Az adatszolgáltatás – az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényben foglaltak alapján – a miniszter honlapján

a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer keretében mûködõ üzemi tanács elektronikus adatgyûjtõ rendszeren

keresztül történik.

(4) A jelentésre kötelezett az adatszolgáltatás érdekében – a munkáltató 3. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt adatai

közlésével – a minisztertõl elektronikus úton az internetes felület használatára jogosító kódot kér. A miniszter

a 8 számjegybõl álló, véletlenszerûen generált belépési azonosító kódot három munkanapon belül elektronikus úton

küldi meg.

5. § A jelentést a munkáltatónál tartott következõ érvényes üzemi tanácsi választás eredményének jogerõs

megállapításáig az üzemi tanács köteles megõrizni. Ha az üzemi tanács e kötelezettségének – különösen megszûnése

esetén – nem tud eleget tenni, a jelentés megõrzésére a munkáltató köteles.

6. § (1) A miniszter

a) szakszervezet, szakszervezeti szövetség kérelmére elvégzi a rá vonatkozó adatok országos összesítését,

b) az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság megkeresésére az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintû

szociális párbeszéd egyes kérdéseirõl szóló törvény szerint az érdekképviselet egyes jogosultságainak

gyakorlásához szükséges pontszám meghatározása, az érdekképviselet ágazati reprezentativitás feltételeinek,

illetve a kollektív szerzõdés kiterjesztéséhez szükséges, ágazatisággal összefüggõ feltételnek való megfelelés

megállapítására irányuló eljárás céljából ágazati – alágazati, szakágazati – összesítést végez.

(2) A miniszter a szavazatösszesítés érdekében a beküldött jelentések alapján megállapítja az üzemi tanácsi választások

érvényes, a (3) bekezdés szerint számított redukált szavazatainak összesített számát, valamint – a 7. § (1) bekezdés

szerint – a választáson részt vettek arányát.

(3) A redukált szavazatok számát az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintû szociális párbeszéd egyes

kérdéseirõl szóló 2009. évi LXXIV. törvény 26. § 10. pontja szerint kell megállapítani. A számításban a kérelem, illetve

megkeresés beérkezésének idõpontját megelõzõ három teljes naptári évben tartott üzemi tanácsi választásról szóló

jelentés adatait kell figyelembe venni. Ha ugyanazon munkáltatónál, telephelyen vagy részlegnél tartott választásról

a számbavételi idõszak alatt több jelentés érkezett be, a számításban a késõbbi jelentést kell figyelembe venni. Ha

az Mt. 49. § (3)–(4) bekezdése alapján közös jelöltállításra került sor, a szavazatok számát egyenlõen kell megosztani

a jelölõk között.

7. § (1) A választáson részt vettek arányát az ágazatban – alágazatban, szakágazatban – legalább tizenöt fõt foglalkoztató

munkáltatóknál alkalmazásban állók összlétszámához képest kell megállapítani. A számítást úgy kell elvégezni, hogy

a 6. § (3) bekezdés alapján figyelembe vett jelentések szerint a választáson részt vettek ágazati – alágazati,

szakágazati – összlétszámát el kell osztani a megelõzõ három teljes naptári évben az ágazatban – alágazatban,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49553

szakágazatban – a tizenöt fõnél többet foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazásban állók évi átlagos állományi

létszámával és meg kell szorozni százzal. Az alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámára nézve a Központi

Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatot kell figyelembe venni. Amennyiben az adatkérés idõpontjában az azt

megelõzõ naptári évre vonatkozó adat még nem áll rendelkezésre, a számítási idõszaknak az adatkérés idõpontját

megelõzõ második, harmadik és negyedik teljes naptári évet kell tekinteni azzal, hogy a 2010. évet megelõzõ év adata

nem vehetõ figyelembe.

(2) Az ágazati – alágazati, szakágazati – összesítésnél több, különbözõ ágazatba besorolt munkáltatónál képviselettel

rendelkezõ szakszervezet jelöltjeire leadott szavazatok közül csak azok vehetõk figyelembe, amelyeket az adott

ágazatba – alágazatba, szakágazatba – besorolt munkáltatónál történt üzemi tanácsi választási jelentés tartalmaz.

8. § (1) A közölt adatok csak a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célból, valamint azonosításra alkalmatlan módon,

statisztikai célból használhatók fel.

(2) A beérkezett jelentéseket a beérkezésüktõl számított harmadik év utolsó napjával meg kell semmisíteni.

9. § E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

A Kormány 358/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.3. konstrukció „Út a munka világába”

keretében nyújtható támogatásokról

A Kormány a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (5) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a Szociális és Munkaügyi Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium),

b) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalra,

c) a regionális munkaügyi központokra (a továbbiakban: munkaügyi központ), valamint

d) arra a természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra aki, vagy amely

a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.3. konstrukció keretében megvalósításra kerülõ kiemelt

projektben (a továbbiakban: Program) vesz részt.

2. § (1) A Programba olyan álláskeresõként nyilvántartott személy vonható be, aki

a) a Programba bevonás idõpontjában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

(a továbbiakban: Szoctv.) alapján rendelkezésre állási támogatásra jogosult, vagy

b) a Programba bevonást megelõzõ egy éven belül a Szoctv. alapján rendelkezésre állási támogatásra volt jogosult

feltéve, hogy nyílt munkaerõpiacon történõ elhelyezkedésére csak akkor van lehetõség, ha foglalkoztathatóságának

javítására az e rendelet szerinti támogatásban részesül.

(2) A Programba nem vonható be az a személy,

a) aki a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretébõl, valamint képzési keretébõl

támogatásban részesül,

b) akinek a munkaügyi központ által folyósított és jogerõs határozattal visszakövetelt támogatással összefüggõ

fizetési kötelezettsége áll fenn,

c) aki másik munkaügyi központ által lefolytatott programban vesz részt,

49554 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

d) akivel összefüggésben a munkaügyi központ által korábban indított bármely programot, illetõleg

programszakaszt érintõen a nyomonkövetés nem zárult le,

e) aki a 2004–2006. évi Humánerõforrás Fejlesztési Operatív Program 1. 1 munkanélküliség megelõzése és kezelése

intézkedés, vagy a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált

programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért” keretében szakképesítést vagy munkakör betöltéséhez

szükséges képesítést szerzett, és munkagyakorlat szerzési támogatásban részesült, és a támogatás megszûnését

követõen két évnél kevesebb idõ telt el.

f) akinek a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága az együttmûködési kötelezettség megszegése miatt

szûnt meg.

3. § (1) A Program alapján a következõ támogatások nyújthatók

a) képzések elõsegítését célzó támogatások

aa) a teljes képzési díj megtérítése,

ab) a képzéshez kapcsolódó költségek – szállás, élelmezés, helyi, illetõleg helyközi utazás költségének –

megtérítése,

ac) a képzés idõtartama alatti keresetpótló juttatás és járulékai megtérítése,

ad) hozzájárulás a képzés idõtartama alatt igénybe vett gyermekfelügyelet költségeihez,

ae) hozzájárulás a képzés idõtartama alatt a hozzátartozó ápolásával, gondozásával felmerült költségekhez;

b) elhelyezkedést segítõ támogatások

ba) bértámogatás,

bb) munkakipróbálás, munkatapasztalat-szerzés és munkagyakorlat-szerzés (a továbbiakban együtt

munkatapasztalat-szerzés) céljából nyújtható bérköltség-támogatás,

bc) a munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazási költségekhez nyújtott támogatás,

bd) a munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása;

c) önfoglalkoztatás támogatása;

d) munkaerõpiaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások

da) a szolgáltatás díjának megtérítése,

db) a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó utazási költségekhez nyújtott támogatás,

dc) a szolgáltatáshoz igénybevétele alatti keresetpótló juttatás és járulékai megtérítése,

dd) hozzájárulás a szolgáltatás idõtartama alatt igénybe vett gyermekfelügyelet költségeihez,

de) hozzájárulás a szolgáltatás idõtartama alatt a hozzátartozó ápolásával, gondozásával felmerült

költségekhez;

e) a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségének megtérítése;

f) a képzéssel kapcsolatos alkalmassági vizsgálat költségének megtérítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásokra megfelelõen alkalmazni kell a Társadalmi Megújulás Operatív Program

1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért”, valamint

a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességû emberek

rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm.

rendelet 4–10. §-aiban foglaltakat.

4. § (1) A Programot a Minisztérium koordinálásával kedvezményezettként a munkaügyi központ hajtja végre. A Program

keretében – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyújtott támogatással kapcsolatos ügyekben a munkaügyi

központ – a Program célcsoportjába tartozó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ennek hiányában szálláshelye

szerint illetékes – kirendeltsége jár el.

(2) A Program keretében, e rendeletben meghatározott támogatás nyújtásával kapcsolatos mérlegelésre, a támogatások

visszakövetelésére, a munkaügyi központnak a támogatások odaítélésével, és visszakövetelésével kapcsolatos

eljárására megfelelõen alkalmazni kell a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi

IV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébõl nyújtott

támogatásokra vonatkozó szabályait.

(3) Az e rendelet által szabályozott támogatások nyújtása során az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének

(1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.)

Korm. rendelet szabályait alkalmazni kell.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49555

(4) A Program keretében támogatás a – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Minisztérium, mint a Munkaerõpiaci Alap

kezelõje és a munkaügyi központok között létrejött – támogatási szerzõdésekkel összhangban nyújthatók.

(5) A 3. § b) pont ba) alpontjában meghatározott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikke

alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló 2008.

augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) alapján nyújthatók.

(6) A 3. § b) pont bb)–bd) alpontjaiban meghatározott támogatások a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis

támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély

összegû (de minimis) támogatásoknak minõsülnek.

(7) A Programok keretében meghatározott csoportos személyszállítás támogatásával kapcsolatos ügyekben

a munkaügyi központ munkaadó székhelye szerint illetékes kirendeltsége jár el.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) E rendelet

a) az EK Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal

összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi

rendelet) (HL L 214/3 2008. 08. 09. 3–47. o.),

b) a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i

1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12. 28., 5–10. o) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

A Kormány 359/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált

programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív

Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességû emberek

rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló

132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (5) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja

1. § A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos

helyzetûek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció

„Megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható

támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép

„(2) A 3. § b) pontjának bb) alpontja, valamint az (1) bekezdés alkalmazásában munkatapasztalat-szerzés

a) a munkavállaló munkabírásának, illetõleg – képzettségének, képességeinek, esetleges korábbi szakmai

tapasztalatainak figyelembevételével – a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre való

alkalmasságának felmérésére szolgáló foglalkoztatás;

b) az elsõ alkalommal munkába álló személyek számára nyitva álló foglalkoztatási lehetõség;

c) a programban résztvevõ személy korábbi munkakörétõl eltérõ új munkakörben, vagy a korábbihoz hasonló, de

magasabb képzettségi fokot igénylõ másik munkakörben történõ foglalkoztatása.”

2. § Az R. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„Ha a 3. § e)–f) pontjai szerinti vizsgálatot a munkaadó, illetve a képzõ intézmény kezdeményezi, a munkaügyi központ

a vizsgálat költségeit közvetlenül a vizsgálatot végzõ szervnek téríti meg.”

49556 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

3. § Az R. 11. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) Az 1.1.1. Programba nem vonható be a 2. § (4) bekezdésében meghatározott személy.”

4. § (1) Az R. 12. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki

[Az 1.1.1. Program keretében a következõ támogatások nyújthatók:]

„h) a munkahelyi adaptációt elõsegítõ támogatás.”

(2) Az R. 12. § (2) bekezdése kiegészül a következõ c) ponttal

[Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott támogatásokra a 4–10. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelõen

alkalmazni kell azzal, hogy]

„c) az 5. §-ban meghatározott bértámogatás nem nyújtható olyan személy foglalkoztatásához, aki nem minõsül

a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébõl nyújtott foglalkoztatást bõvítõ támogatás szempontjából, külön

jogszabályban meghatározott megváltozott munkaképességû személynek.”

5. § Az R. 13. §-a a következõ (6)–(7) bekezdésekkel egészül ki

„(6) A támogatás nyújtására az R. szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatás nyújtásának nem

feltétele az akkreditációs tanúsítvány megléte.

(7) A támogatás akkor nyújtható, ha a munkaadó által munkaviszony keretében foglalkoztatott megváltozott

munkaképességû munkavállaló foglalkoztatására a munkavállaló meglévõ képességeinek megfelelõ,

a munkaképesség változás mértékét figyelembe vevõ munkakörben kerül sor.”

6. § Az R. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„14. § A rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ bértámogatás a megváltozott munkaképességû munkavállalót

foglalkoztató munkáltató részére nyújtható. A támogatás nyújtására az R. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

a támogatás nyújtásának nem feltétele

a) az akkreditációs tanúsítvány megléte, valamint

b) az Flt. 41/A. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatási kötelezettség teljesítése, ha a támogatást

a munkáltató a kérelem benyújtásának idõpontjában vele munkaviszonyban álló, rehabilitációs járadékban részesülõ

személy foglalkoztatásához veszi igénybe.”

7. § Az R. a következõ 16. §-sal egészül ki

„16. § (1) Támogatás nyújtható a legalább 6 hónap idõtartamú foglalkoztatási kötelezettséget vállaló munkáltató

részére

a) a termelõ, szolgáltató létesítmények – a megváltozott munkaképességû munkavállaló foglalkoztatásával

összefüggõ – átalakításához ideértve az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és

az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti

akadálymentesítést,

b) a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések

beszerzéséhez, átalakításához,

c) a megváltozott munkaképességû munkavállaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök

korszerûsítéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra az Flt. és végrehajtási szabályainak a rehabilitációs célú

foglalkoztatás támogatására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a (3)–(6) bekezdésben foglaltak

figyelembevételével.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás keretében elszámolhatók

a) a megváltozott munkaképességû munkavállaló által használt berendezések beszerzésének, továbbá

átalakításának, valamint

b) a munkavégzéséhez szükséges vagy azt segítõ speciális technológiai eszközök és szoftverek beszerzésének és

alkalmazásának, továbbá

c) a munkavállaló által használt helyiségek átalakításának

költségei.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek közül csak azok a költségek számolhatók el, amelyek a megváltozott

munkaképességû személy foglalkoztatásából adódóan azon költségeken felül keletkeznek, amelyek akkor

merülnének fel, ha a munkáltató nem megváltozott munkaképességû személyt foglalkoztatna.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49557

(5) A támogatás vissza nem térítendõ formában nyújtható, legfeljebb az elismerhetõ költségek 100 százalékáig.

A támogatás mértéke foglalkoztatott munkavállalónként nem haladhatja meg a 2 millió forintot. Egy pályázó részére

legfeljebb 50 millió forint támogatás nyújtható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatással létrehozott vagyontárgyat a munkáltató a támogatási

szerzõdésben foglalt kötelezettségei fennállásáig köteles megõrizni. Ezen idõpontig a vagyontárgy csak a támogatási

döntést hozó elõzetes jóváhagyásával, és a foglalkoztatási, illetve egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával,

idegeníthetõ el, adható bérbe, vagy terhelhetõ meg.”

8. § (1) Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Az 1.1.2. Programot, valamint az 1.1.1. Programot (a továbbiakban: Programok) a Minisztérium koordinálásával

kedvezményezettként a munkaügyi központ hajtja végre. A Programok keretében nyújtott támogatással kapcsolatos

ügyekben – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkaügyi központ a Program célcsoportjába tartozó

személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ennek hiányában szálláshelye szerint illetékes kirendeltsége jár el.”

(2) Az R. 17. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(5) Az 5. §-ban, a 12. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a 13–14. §-ban meghatározott támogatások az Európai

Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal

összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban

800/2008/EK bizottsági rendelet) alapján nyújthatók.

(6) A 6. §-ban, a 7. § (1)–(3) bekezdésében, valamint a 16. §-ban meghatározott támogatások a Szerzõdés 87. és

88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági

rendelet szerinti csekély összegû (de minimis) támogatásoknak minõsülnek.”

(3) Az R. 17. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki

„(7) A Programok keretében meghatározott csoportos személyszállítás támogatásával kapcsolatos ügyekben

a munkaügyi központ munkaadó székhelye szerint illetékes kirendeltsége jár el.”

9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(2) A 4. § és a 7. § 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Nem lép hatályba az R. 12. § (1) bekezdés h) pontja és 16. §-a.

(4) Az R. e rendelettel megállapított 11. § (3) bekezdését csak az e rendelet hatálybalépését követõen a Programokba

bevonásra kerülõ személyek esetében kell alkalmazni.

(5) Az R.

a) 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „bb)–bd)” szövegrész helyébe a „ba)–bd)” szöveg,

b) 13. § (1) bekezdésében a „(2)–(5)” szövegrész helyébe a „(2)–(6)” szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R.

a) 12. § (2) bekezdés b) pontja,

b) 18. § (2) bekezdése,

c) 3. § b) pontjának bb) alpontjában a „munkakipróbálás,” és az „és munkagyakorlat-szerzés (a továbbiakban együtt

munkatapasztalat-szerzés)” szöveg,

d) 17. § (5) bekezdésében a „ ,valamint a 16. §-ban” szöveg.

(7) E rendelet 2010. szeptember 2-án hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

49558 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

A Kormány 360/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló

2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes

szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdésében és a kötelezõ

egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány

35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli

1. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (1) bekezdés f)–h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

(E rendelet alkalmazásában többletkapacitás az)

„f) a szolgáltató szempontjából többletteljesítménnyel befogadásra javasolt, az 1. számú melléklet szerinti eszköz,

illetve a szolgáltató szempontjából többletteljesítménnyel befogadásra javasolt, vagy a progresszivitás magasabb

szintjét jelentõ, 1. számú melléklet szerinti eszköz cseréje,

g) a finanszírozási rendszerbe már befogadott, de adott szolgáltatónál az érvényes finanszírozási szerzõdése alapján

nem finanszírozott, külön jogszabályban meghatározott tételes elszámolás alá esõ egyszer használatos eszköz, illetve

gyógyszer,

h) a finanszírozási rendszerbe már befogadott, de adott szolgáltatónál az érvényes finanszírozási szerzõdése alapján

nem finanszírozott nagyértékû, még országosan el nem terjedt beavatkozás,”

(amely a Tv. alapján lekötött kapacitásához képest a magasabb összegû elszámolás és teljesítménynövekedés

finanszírozása miatt többletforrás-igénnyel jár.)

(2) A Vhr. 1. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása

(5) bekezdésre változik

„(4) Az adott szolgáltatónál már befogadott, külön jogszabály szerint finanszírozható CT, MRI berendezés cseréje nem

minõsül többletkapacitásnak.”

2. § (1) A Vhr. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A Tv. 4. § (2) bekezdése szerinti, a kapacitásfelosztás módosítására készített javaslatot az Országos

Egészségbiztosítási Pénztár központi szerve (a továbbiakban: OEP) elektronikus és nyomtatott formában küldi meg

az illetékes Regionális Egészségügyi Tanácsoknak (a továbbiakban: RET), illetve az ÁNTSZ RET székhelye szerint

illetékes regionális intézetének. Az OEP a javaslatához mellékeli az egyes szolgáltatók külön jogszabály szerinti

teljesítményvolumenére vonatkozó kihasználtsági mutatókat.”

(2) A Vhr. 3. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a § kiegészül a következõ (6) bekezdéssel, és

ezzel egyidejûleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik

„(5) Ha az ÁNTSZ az éves kapacitásfelosztás-módosítási eljárása során él a Tv. 4. § (7) bekezdése szerint biztosított,

a szakmacsoportok közötti 10%-os átcsoportosítási lehetõséggel, a kapacitásfelosztás módosításáról hozott döntését

követõen az átcsoportosítások irányát és mértékét szakmacsoportonként a honlapján közzéteszi.

(6) A Tv. 4. § (8) bekezdése alkalmazásában mindenkori kiindulási alapként a Tv. 3. számú mellékletében

meghatározott kapacitás-mennyiséget kell figyelembe venni. A Tv. 4. § (8) bekezdésében foglaltakat azon

járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában lehet alkalmazni, amelyek 10 000 lakosra

jutó kapacitása az OEP-nél rendelkezésre álló, az adott évet megelõzõ finanszírozási év adatai alapján az országos

átlagnál alacsonyabb. Amennyiben a Tv. 4. § (8) bekezdése alkalmazásra kerül, az ÁNTSZ döntésében foglaltakat

a Tv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartáson át kell vezetni.”

3. § A Vhr. 4. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) A Tv. 4. §-a szerinti döntés során elõnyben kell részesíteni azt az egészségügyi szolgáltatót, amelynek a kapacitásra

a 12. § (1) bekezdése szerinti fejlesztések megvalósítása céljából vállalt struktúra-átalakítás teljesítéséhez van

szüksége.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49559

4. § A Vhr. 6. §-a a következõ (4)–(7) bekezdéssel egészül ki

„(4) Az intenzív ellátás ellátási területe az adott egészségügyi szolgáltató számára az aktív fekvõbeteg-szakellátásban

megállapított legnagyobb területet lefedõ ellátási területtel egyezik meg.

(5) Az ellátási területet a szakmai szervezeti egység vonatkozásában is meg lehet állapítani.

(6) Az egynapos ellátáshoz tartozó ellátási terület

a) amennyiben az egynapos ellátást nyújtó szolgáltató azonos szakmában aktív fekvõbeteg-szakellátást is nyújt,

akkor az azonos szakma szerinti fekvõbeteg-szakellátás ellátási területével,

b) amennyiben az egynapos ellátást nyújtó szolgáltató azonos szakmában csak járóbeteg-szakellátást nyújt, akkor

az azonos szakma szerinti járóbeteg-szakellátás ellátási területével

egyezik meg, azzal, hogy az ellátási terület megállapításánál az egynapos sebészeti és kúraszerûen végezhetõ

ellátások szakmai feltételeirõl szóló rendelet szerinti elérési szabályokat figyelembe kell venni. Az a) és b) pont alá nem

tartozó egynapos ellátáshoz tartozó ellátási területet az általános szabályok szerint kell meghatározni.

(7) Az ellátási terület megállapításának eljárásában az egészségügyi államigazgatási szerv döntésének fellebbezéssel

meg nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerõ, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be

fellebbezést, és a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.”

5. § A Vhr. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„8. § (1) A Tv. 7. §-a alapján kezdeményezett átcsoportosítási kérelemhez csatolni kell

a) a Tv. 7. § (4) bekezdése szerinti esetet kivéve az egészségügyi szolgáltató fenntartójának, valamint az egészségügyi

ellátási kötelezettség körében kötött megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerzõdés esetén a feladatot átadó

helyi önkormányzatnak az egyetértését igazoló dokumentumot,

b) az átcsoportosítás részletes szakmai indokolását,

c) az egészségügyi szolgáltató és fenntartója nyilatkozatát az átcsoportosítás fenntarthatóságáról,

d) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy biztosítani tudja az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához

szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló rendelet által elõírt személyi és tárgyi feltételeket az átcsoportosítással

érintett szakmák tekintetében,

e) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az átcsoportosítással létrejövõ állapot nem ütközik

az egészségügyi szolgáltató pályázatban vállalt kötelezettségeibe, és megfelel a Tv. 4/A. § (3)–(6) bekezdésében

meghatározott feltételeknek.

(2) Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvõbeteg-szakellátási kapacitás krónikus

fekvõbeteg-szakellátási kapacitássá történõ átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. § és a 2. számú melléklet

figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó kapacitással nyújtható szolgáltatások szakmacsoport és

szakma szerinti besorolását.

(3) Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvõbeteg-szakellátási kapacitás vagy

járóbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátás keretében végezhetõ egynapos ellátási kapacitássá történõ

átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely, a külön jogszabály szerinti egynapos

beavatkozások elvégzésére fordítják az átcsoportosított kapacitást, továbbá a kérelmezõnek nyilatkoznia kell arról,

hogy vállalja az egynapos ellátás végzésére irányadó külön jogszabály szerinti feltételek teljesítését. Az átcsoportosítás

engedélyezése során az ÁNTSZ helyszíni szemlét tart.

(4) Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvõbeteg-szakellátási kapacitás

járóbeteg-szakellátási kapacitássá történõ átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. §, a 2. és 3. számú melléklet,

valamint a Tv. 3. számú mellékletének figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó szakmacsoportot

vagy szakmacsoportokat, illetve azon vagy azokon belül a szakmákat.

(5) Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvõbeteg-szakellátási kapacitás krónikus

nappali kórházi ellátási kapacitássá történõ átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely

rehabilitációs osztály keretében kívánják mûködtetni a nappali kórházi ellátást.

(6) Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvõbeteg-szakellátási kapacitás intézeti

hospice ellátási kapacitássá történõ átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. § és a 2. számú melléklet

figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó kapacitás szakmacsoport és szakma szerinti besorolását.

(7) A Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás esetén az átcsoportosítandó kapacitás nem haladhatja meg

az adott szakma kapacitásának 20%-át. Az átcsoportosítással létrejövõ kapacitásnövekmény egy adott szakmában

legfeljebb 30%-ot érhet el. Amennyiben az átcsoportosítással új szakma kerül kialakításra, az új szakmára

49560 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

meghatározott ellátási terület figyelembevételével a 10 ezer fõre jutó kapacitás nem haladhatja meg az adott

szakmára vonatkozó országos átlagot.

(8) A Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás az egészségügyi szolgáltatóra irányadó, külön jogszabály szerinti

teljesítményvolumen változása nélkül kezdeményezhetõ. Ugyanazon szakmára vonatkozóan a szolgáltató újabb

átcsoportosítást az elõzõ átcsoportosítástól számított egy éven belül nem kezdeményezhet.

(9) A Tv. 7. § (7) bekezdése szerinti eljárás során az egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerzõdéses

jogviszonyban álló Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: REP) a megkereséstõl számított huszonkét

munkanapon belül küldi meg a 8/A. § szerint megállapítható kapacitásmennyiséget is tartalmazó véleményét

az ÁNTSZ-nek a szolgáltató átcsoportosítási kérelme szerinti kapacitással érintett ellátási területe szerint illetékes

regionális intézete részére. A Tv. 7. § (4) bekezdése szerinti, több régiót érintõ esetben annak a szolgáltatónak

a székhelye az irányadó, amelynek kapacitásaiból az átcsoportosítást kezdeményezik, azzal, hogy a döntéshez be kell

szerezni az ÁNTSZ azon regionális intézeteinek véleményét, amelyekhez tartozó régiókat az átcsoportosítás érinti.

(10) A (9) bekezdés szerinti regionális intézet az átcsoportosítás tárgyában hozott döntéséhez véleményt kér

az illetékes szakmai kollégiumtól, amennyiben az átcsoportosítással új szakma jönne létre.

(11) Amennyiben a Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás a 12. § (1) bekezdése szerinti fejlesztés

megvalósításához kapcsolódik, a (9) bekezdés szerinti regionális intézet – az átcsoportosítás feltételeinek fennállása

esetén – az átcsoportosításhoz elõzetesen hozzájárulhat. Az elõzetes hozzájárulásban – a kérelem alapján – meg kell

határozni az átcsoportosítás végrehajtásának idõpontját. Ebben az esetben a Tv. 7. § (7) bekezdésében foglaltakat

azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (9) bekezdés szerinti regionális intézet 45 munkanapon belül, az elõzetes

hozzájárulásában foglaltakat is figyelembe véve dönt.

(12) Nem minõsül a Tv. 7. §-a szerinti átcsoportosításnak, ha a 12–13. § szerinti, kapacitáscsökkentést is tartalmazó

döntés egyébként átcsoportosítással jár.

(13) A Tv. 7. § (4) bekezdésében foglaltakat a szolgáltató telephelyei közötti, a Tv. 7. § (1)–(3) bekezdése szerinti

kapacitásátcsoportosítás esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a döntéshez be kell szerezni az ÁNTSZ azon regionális

intézeteinek véleményét, amelyekhez tartozó régiókat az átcsoportosítás érinti.”

6. § A Vhr. a következõ 8/A. §-sal egészül ki

„8/A. § (1) A Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti átcsoportosítás esetén

a) egy aktív fekvõbeteg-szakellátási ágy helyébe egy krónikus fekvõbeteg-szakellátási ágy,

b) egy aktív fekvõbeteg-szakellátási ágy helyébe legfeljebb heti 6 járóbeteg-szakellátási szolgáltatási óra,

c) egy aktív fekvõbeteg-szakellátási ágy, valamint heti egy járóbeteg-szakellátási szolgáltatási óra helyébe egynapos

ellátásra az átcsoportosított, adott szakma aktív fekvõbeteg-, illetve járóbeteg-szakellátási kapacitására jutó havi

átlagos teljesítmény egyenértékének megfelelõ mennyiségû szolgáltatási egység,

d) hét krónikus ellátási, illetve rehabilitációs fekvõbeteg-szakellátási ágy helyébe öt, illetve hat ápolási

fekvõbeteg-szakellátási ágy helyébe három, a külön jogszabály szerinti szorzóval finanszírozott intézeti hospice ágy

állapítható meg, azzal, hogy amennyiben intézeti hospice-re a d) pont szerinti kapacitás-mennyiséget meghaladóan

csoportosítanak át, az az ott meghatározottak arányában történhet.

(2) Ha a Tv. 7. § (1) bekezdése alapján krónikus nappali kórházi ellátásra csoportosítanak át, az átcsoportosítandó

krónikus, illetve rehabilitációs ágyszámot a nappali kórházi ellátás szakmai háttérosztályának tényleges ágyszámához

arányosítva kell meghatározni, azzal, hogy

a) az átcsoportosított kapacitással megegyezõ krónikus szorzójú rehabilitációs osztály keretében mûködtetni kívánt,

külön jogszabály szerint finanszírozott nappali kórházi ellátás kialakításához a szakmai osztály ágyszámának

függvényében tíz ágyanként öt krónikus ellátási, illetve rehabilitációs fekvõbeteg-szakellátási ágy,

b) az átcsoportosított kapacitásnál magasabb krónikus szorzójú rehabilitációs osztály keretében mûködtetni kívánt,

külön jogszabály szerint finanszírozott nappali kórházi ellátás kialakításához a szakmai osztály ágyszámának

függvényében tíz ágyanként hat krónikus ellátási, illetve rehabilitációs fekvõbeteg-szakellátási ágy

átcsoportosítása szükséges.”

7. § A Vhr. 10. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre

változik

„(2) A 3. számú melléklet határozza meg azon szakmák körét, amelyekre a járóbeteg-szakellátásban külön jogszabály

szerint finanszírozási szerzõdés köthetõ.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49561

8. § (1) A Vhr. 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelõ többletkapacitás-befogadási igény merül fel, az elõzetes

befogadásra a kérelmet a támogatásra kiírt pályázat határidejének letelte elõtt legalább 75 nappal kell benyújtani

a kérelmezett többletkapacitás mûködtetési helye szerint illetékes RET-hez és az egészségügyi miniszterhez.

A kérelem részét képezi a befogadásra javasolt egészségügyi szolgáltatások finanszírozására – a pályázat

megvalósítását követõen, a pályázatban elõírt fenntartási idõszak egészére – vonatkozó pénzügyi hatásvizsgálat,

amelynek tartalmaznia kell a kérelmezett befogadással összefüggõ egyéb finanszírozási és kapacitás-módosítási

feltételeket is.”

(2) A Vhr. 12. § (15) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(15) Amennyiben az elõzetes többletkapacitás-befogadási eljárás keretében hozott döntés a befogadás fedezetéül

a régió rendelkezésére álló járóbeteg-szakellátási kapacitásokat jelölte meg, ez a befogadás a Tv. 4. § (8) bekezdése

szerinti kapacitásmennyiség régióra esõ részének terhére történhet.”

9. § A Vhr. a következõ 12/A. §-sal egészül ki

„12/A. § (1) A Tv. 11. § (2) bekezdése szerinti, éven túli kötelezettségvállalást eredményezõ, elõzetes

többletkapacitás-befogadásra a 12. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egészségügyi

miniszter és a pénzügyminiszter – a Kormány ügyrendjétõl eltérõ eljárásban – elõterjesztést nyújt be a Kormányhoz

az elõzetes többletkapacitás-befogadások jóváhagyása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elõterjesztésben több elõzetes többletkapacitás-befogadás jóváhagyása is kérhetõ.”

10. § A Vhr. a 15. §-t követõen a következõ 15/A. §-sal és azt megelõzõ alcímmel egészül ki

„Egyszerûsített többletkapacitás-befogadási eljárás

15/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti többletkapacitás a 13–15. §-ban foglaltaktól eltérõen az e §

szerinti eljárás során is befogadásra kerülhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti többletkapacitás befogadására vonatkozó, szakmai indoklással ellátott kérelmet

az egészségügyi szolgáltatók minden év március 20-áig nyújthatják be a TBB részére. A kérelemhez mellékelni kell

a) a fenntartó nyilatkozatát a befogadási kérelem támogatásáról,

b) az érintett szakterület szerinti szakmai kollégium véleményét,

c) az egészségügyi szolgáltatónak mûködési engedélyt kiadó ÁNTSZ nyilatkozatát az ellátás nyújtásához szükséges

feltételek fennállásáról,

d) a befogadás szükségességének részletes szakmai indoklását,

e) a befogadás fenntarthatóságát alátámasztó pénzügyi hatásvizsgálatot, megjelölve a szolgáltatás éves felvállalt

mennyiségét, és a szükséges teljesítményvolument.

(3) A TBB a beérkezett kérelmek alapján minden év április 30-ig javaslatot tesz az egészségügyi miniszternek

az (1) bekezdés szerinti többletkapacitás befogadására.

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat tartalmazza

a) a többletkapacitás-befogadásra javasolt egészségügyi szolgáltatókat,

b) a befogadásra javasolt többletkapacitás mértékét,

c) a többletkapacitás-befogadás forrásigényét,

d) a finanszírozás javasolt kezdési idõpontját.

(5) Az egészségügyi miniszter a javaslatról annak beérkezésétõl számított 30 napon belül, az éves pénzügyi kihatások

és a rendelkezésre álló források figyelembevételével dönt. Amennyiben a befogadási javaslat alapján a befogadásra

elõirányzott forrás mértékének túllépése szükséges, a 15. § (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(6) Az OEP fõigazgatója a befogadott többletkapacitásokról közleményt ad ki, amelyet a Magyar Közlöny

mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzé kell tenni. A közlemény egészségügyi szolgáltatónként

tartalmazza a befogadott többletkapacitás megjelölését, mértékét, valamint a finanszírozási szerzõdés megkötésének

tervezett idõpontját és idõtartamát.

(7) A befogadott többletkapacitásra a finanszírozási szerzõdéskötési jogosultság hatályát veszti, ha a szolgáltató

a közlemény közzétételét vagy a közleményben meghatározott befogadási idõpontot követõen egy éven belül nem

kezdeményezi annak megkötését.”

11. § (1) A Vhr. 1. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. melléklete szerinti melléklet lép.

(2) A Vhr. az e rendelet 2. melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

49562 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

12. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6/C. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(6) Ha a finanszírozási szerzõdés az (5) bekezdés szerint, vagy az egészségügyi szolgáltató megszûnik, az új

megállapodás, illetve szerzõdés megkötése során figyelembe kell venni az Ebtv. 34. § (2) bekezdésének rendelkezését,

és ha a megszüntetett egészségügyi szolgáltató az Ámr. szerinti nettó finanszírozási körbe tartozott, a megszüntetõ

okirat tartalmára vonatkozó rendelkezést. A megállapodásban, illetve a szerzõdésben rendelkezni kell az átvállalt

feladatot ellátó szolgáltatóval kötött finanszírozási szerzõdés megszûnése esetén a teljesítménydíj utalásának az Ebtv.

34. § (2) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel meghatározott rendjérõl.”

13. § A Kr. 27/A. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

(A 27. § szerinti TVK-t módosítani kell:)

„h) az Eftv. 2. § (3) bekezdése szerinti megállapodás, illetve szerzõdéskötés esetén,”

14. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) A (6) bekezdés 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a

a) Vhr.

aa) 2. § (1) és (2) bekezdése,

ab) 2. § (3) bekezdésében a „ , (4) és (5)” és a „területileg” szövegrész,

ac) 12. § (5) bekezdése,

b) Kr. 6/C. § (4) bekezdése.

(4) A Vhr.

a) 4. § (3) bekezdésében az „az OEP-nél rendelkezésre álló” szövegrész helyébe az „a lekötött kapacitással

és a szolgáltatói teljesítményekkel összefüggõ, az OEP-nél rendelkezésre álló” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében a „Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: REP)” szövegrész helyébe a „REP”

szöveg,

c) 13. § (1) bekezdésében a „valamint a 14–15. § alapján” szövegrész helyébe a „valamint – a 15/A. §-ban foglaltakra

is figyelemmel – a 14–15. § alapján” szöveg,

d) 14. § (6) bekezdésében a „befogadási bizottság (a továbbiakban: Bizottság)” szövegrész helyébe

a „többletkapacitás-befogadási bizottság (a továbbiakban: TBB)” szöveg,

e) 15. § (2)–(9), (11) és (12) bekezdésében a „Bizottság” szövegrész helyébe a „TBB” szöveg,

f) 15. § (13) bekezdésében az „idõpontját” szövegrész helyébe a „tervezett idõpontját” szöveg

lép.

(5) A Vhr. 2. számú melléklete

a) az „általános szülészet-nõgyógyászat” sort követõen az „in vitro fertilizáció (IVF) – *sze*” sorral,

b) az „AIDS ellátás és gondozás – *sze*” sort követõen a „trópusi betegségek ellátása” sorral

egészül ki.

(6) A Vhr. 3. számú melléklete a „foglalkozás-egészségügyi szakellátás” sort követõen a „foglalkozás-egészségügyi

orvosszakértõi tevékenység” sorral egészül ki.

(7) Ez a rendelet 2010. július 2-án a hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49563

1. melléklet a 360/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez

„1. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Többletkapacitásnak minõsülõ eszközök listája

EMKI

Eszközök megnevezése

fõcsoport

06 Komplex diagnosztikai berendezések fõcsoporton belül

0655 Urodinamiás berendezések

51 Nukleáris képalkotó berendezések fõcsoporton belül

5101 Mágneses magrezonancia készülékek (MRI, fMRI)

55 Röntgen diagnosztikai berendezések

5534 Mammográfiás készülékek

5583 DSA (Digitális Szubtrakciós Angiográfia)

5585 Csontsûrûségmérõk (RTG)

5591 Komputer-tomográf készülékek – CT, MSCT

57 Nukleárdiagnosztika készülékei fõcsoporton belül

5790 Pozitron emissziós tomográfok (PET-CT, SPECT)

58 Nukleárterápia készülékei

5815 Lineáris gyorsító

5810 Sztereotaxiás eszköz

5813 Gamma-kés

”

2. melléklet a 360/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez

„3. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Finanszírozási szerzõdéssel leköthetõ járóbeteg-szakellátási kapacitások

Az egészségbiztosító az alábbi szakmákra/szaktevékenységekre köthet finanszírozási szerzõdést

Belgyógyászat (és társszakmák)

általános belgyógyászat

angiológia, phlebológia, lymphológia

haematológia

endokrinológia, anyagcsere és diabetológia

endokrinológia – *sze*

diabetológia – *sze*

gasztroenterológia

nefrológia

geriátriai

allergológia és klinikai immunológia

belgyógyászati kardiológia

belgyógyászati tüdõgyógyászat (pulmonológia)

Sebészet (és társszakmák)

általános sebészet

esztétikai plasztikai sebészet

tüdõ- és mellkassebészet

érsebészet

idegsebészet – *sze*

szívsebészet – *sze*

csecsemõ- és gyermekszívsebészet

proktológia

49564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Traumatológia

általános traumatológia

plasztikai és égési sebészet

kézsebészet

arc- és állcsont-szájsebészet

Szülészet-nõgyógyászat

általános szülészet-nõgyógyászat

terhesgondozás (orvosi)

Csecsemõ és gyermekgyógyászat

általános csecsemõ- és gyermekgyógyászat

neonatológia

csecsemõ- és gyermekkardiológia

gyermek-tüdõgyógyászat

gyermek-gasztroenterológia

gyermeksebészet – *sze*

gyermeknõgyógyászat – *sze*

gyermekszemészet

csecsemõ és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat

gyermekradiológia

gyermekneurológia

gyermek- és ifjúságpszichiátria

fejlõdésneurológia

Fül-orr-gégegyógyászat

általános fül-orr-gégegyógyászat

audiológia

foniátria

otoneurológia

Szemészet

általános szemészet

Bõrgyógyászat és nemibeteg-ellátás

általános bõr- és nemibeteg-ellátás

bõrgyógyászat

bõrgyógyászati allergológia

nemibeteg-gondozás

Neurológia

általános neurológia

fejfájás szakrendelés – *sze*

neurológiai rehabilitáció

EEG és EMG diagnosztika – *sze*

Ortopédia

ortopédia

gerincsebészet

Urológia

urológia

andrológia

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49565

urodinamia

neuro-urológia

Onkológia és sugárterápia

klinikai onkológia

sugárterápia,, onkoradiológia

onkológiai gondozás

Fogászati ellátás

fogászati ellátás (szakellátás)

dento-alveoláris sebészet

fogszabályozás

parodontológia

gyermekfogászat

fogászati röntgen

Reumatológia

reumatológia és fizioterápia

reumatológia

fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)

menopauza és oszteoporozis rendelés – *sze*

Aneszteziológiai és intenzív betegellátás

aneszteziológia

fájdalomterápia – *sze*

Infektológia

fertõzõbeteg-ellátás,, infektológia

AIDS ellátás és gondozás – *sze*

Pszichiátria

pszichiátria

addiktológia

alkohológia

drogbetegellátás

egyéb szenvedélybetegségek ellátása (például játékszenvedély)

pszichiátriai rehabilitáció

pszichoterápia (szakorvosi képesítéssel)

pszichiátriai gondozás

addiktológiai gondozás

alkohológiai gondozás

Tüdõgyógyászat

tüdõgyógyászat

pulmonológiai allergológia és immunológia

pulmonológiai és légzésrehabilitáció

tüdõgondozás

Rehabilitáció

mozgásszervi rehabilitáció

belgyógyászati rehabilitáció

gasztroenterológiai rehabilitáció

nõgyógyászati rehabilitáció

49566 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Foglalkozás-orvostan

foglalkozás-egészségügyi szakellátás

Kardiológia

általános kardiológia

kardiológiai rehabilitáció

echokardiográfiai diagnosztika

EKG és Holterdiagnosztika

Laboratóriumi diagnosztika

általános laboratóriumi diagnosztika

általános kémiai laboratóriumi diagnosztika

haematológia és immunológia diagnosztika

mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika

biokémiai laboratóriumi diagnosztika

immunogenetikai laboratóriumi diagnosztika

genetikai laboratóriumi diagnosztika

izotóp laboratóriumi diagnosztika

immunológiai laboratóriumi diagnosztika

Képalkotó diagnosztika,, képalkotó eljárásokkal vezérelt invazív diagnosztika és terápiás intervenció

általános röntgendiagnosztika

mammográfiás szûrés és diagnosztika

angiográfiás diagnosztika

intervenciós radiológia

neuroradiológia

CT

MRI

ultrahang-diagnosztika

ultrahang terápia

echokardiográfia

nõgyógyászati ultrahang-diagnosztika – *sze*

gasztroenterológiai UH diagnosztika – *sze*

Patológia

általános kórbonctan és kórszövettan

szövettan, kórszövettan

cytológia, cytopatológia

aspirációs cytológia

tüdõ és/vagy pajzsmirigy aspirációs cytológia – *sze*

immunhisztológia

neuropatológia – *sze*

molekuláris patológia

Speciális diagnosztika

lézerdiagnosztika

thermographia

Fizioterápia

általános fizioterápia-gyógytorna

hydroterápia

gyógytorna

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49567

gyógymasszázs

fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)

Transzfuziológia és szövetbanki tevékenység

transzfuziológia

Nukleáris medicina

izotópdiagnosztika és terápia

radioizotópos terápia

izotópdiagnosztika

Klinikai genetika

klinikai genetika

genetikai tanácsadás

Pszichológiai tevékenység

általános pszichológia

klinikai szakpszichológia

gyermekpszichológia

pszichoterápia

szexológia

Pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák

logopédia

gyógypedagógia (és annak szakágai)

konduktori tevékenység

Igazságügyi orvostan/Egészségbiztosítás

egészségbiztosítási orvosszakértés

*sze*: külön jogszabály szerinti szakosodott egység

”

A Kormány 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete

a körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség vizsgálatáról

A Kormány a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének a) és g) pontjában,

és a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány

35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el.

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelnyújtó Magyar Köztársaság területén hitel és pénzkölcsön nyújtási

tevékenysége keretében természetes személlyel kötött szerzõdéseire.

(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes személynek nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol

e rendelet hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztõrészletet említ, ott lízingdíjat kell érteni, kivéve, ha e rendelet

ettõl eltérõen rendelkezik.

49568 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a természetes személy fizetési nehézsége és késedelme miatt a meglévõ hitelei módosítására, átütemezésére,

amennyiben ezáltal a hiteltartozás fennálló összege nem növekszik és az új hitel nem tartozik

aa) a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában kezelt kategóriába, ha az eredeti hitel euró alapú hitel vagy euróhitel,

ab) a 4. § (2) bekezdésében kezelt kategóriákba, ha az eredeti hitel forinthitel;

b) a már fennálló hitellel rendelkezõ természetes személy fizetõképességének biztosítása érdekében ugyanazon

hitelnyújtónál történõ új hitel nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetõképesség helyreállításával

indokolt mértékig eredményez;

c) kézizálog fedezetû kölcsön nyújtására;

d) értékpapír vagy betét fedezete mellett nyújtott kölcsönre, valamint

e) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésû elõirányzatai kezelésérõl és

támogatásainak lebonyolításáról 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet 66. §-a szerinti Széchenyi Kártya konstrukcióra.

(4) E rendelet hatálya – a 6. § kivételével – nem terjed ki az olyan ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott

hitelre, amelynél a szerzõdés alapján fennálló hitel tõkeösszege folyamatosan növekszik, és a hitel visszafizetésének

esedékessége a természetes személy halálát, illetõleg a fedezetként szolgáló ingatlan életvitelszerû használatának

felhagyását vagy értékesítését követõen áll be.

(5) E rendelet 6. §-át nem kell alkalmazni az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú kölcsönökre.

(6) E rendelet hatálya – a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott belsõ szabályzati korlátok alkalmazásának

kivételével – nem terjed ki a hatálybalépésekor fennálló hitelek más hitelnyújtónál történõ kiváltására, ha

a) ezáltal a hiteltartozás kiváltáskor fennálló összege – devizahitel esetén a hitel eredeti devizanemében

meghatározott összeg – nem növekszik, és

b) az új hitel nem tartozik

ba) a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában kezelt kategóriába, ha az eredeti hitel euró alapú hitel vagy euróhitel,

bb) a 4. § (2) bekezdésében kezelt kategóriákba, ha az eredeti hitel forinthitel.

Értelmezõ rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. csoport: a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.)

meghatározott fogalom;

2. devizahitel

a) forinttól eltérõ pénznemben folyósított hitel,

b) devizában nyilvántartott, de forintban folyósított hitel;

3. gépjármû piaci értéke: új gépjármû esetén a gépjármû bruttó vételára, használt gépjármû esetén a nemzetközi

kereskedelmi jármûadatbázissal rendelkezõ, Európában és Magyarországon is a teljes gépjármûszegmens által

használt és elfogadott gépjármû értékelõ rendszer felhasználásával számított eladási érték;

4. hitel: a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön;

5. hitelnyújtó: a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény;

6. hitelezhetõségi limit: a hitelnyújtó belsõ szabályzata alapján forintban meghatározott maximális havi

hiteltörlesztési képességet kifejezõ összeg;

7. ingatlan forgalmi értéke: a termõföldnek nem minõsülõ ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására

vonatkozó módszertani elvekrõl szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontjában és

a termõföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveirõl szóló 54/1997. (VIII. 1.) FM rendelet 3. §

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés szerint

meghatározott érték;

8. kitettség: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

9. pénzforgalmi intézmény: az a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, aki engedéllyel rendelkezik

a pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódóan hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenység végzésére;

10. pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy

az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkezõ és ott

jogszerûen tevékenységet végzõ, a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzügyi

intézményt is;

11. pénzügyi lízing: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49569

A körültekintõ lakossági hitelezés általános követelményei

3. § (1) A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével, a természetes személy

hitelképességét, illetve hitelezhetõségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia.

(2) A hitelképesség, illetve hitelezhetõség vizsgálatának a 4. § (1) bekezdésének alapján elkészített belsõ szabályzat

szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján

meghatározott hitelezhetõségi limiten kell alapulnia.

(3) A hitelnyújtó gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által

a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hitelnyújtóval – ideértve annak

közvetítõivel is – kapcsolatba kerülõ hiteligénylõ természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelõzõen

kézhez kapják.

4. § (1) A hitelnyújtó a belsõ szabályzatában rögzíti

a) a hitelezhetõségi vizsgálat alanyi körét, amely a természetes személyre vagy a természetes személy háztartására

terjedhet ki, utóbbi esetben a háztartás fogalmának meghatározását is;

b) az egyes hiteltípusoknál a hitelezhetõségi limit kiszámítása szempontjából figyelembe vehetõ jövedelmi

tételeket és azok igazolásának módját;

c) a hitelnyújtó által megkívánt igazolások meghatározását, illetve a nyilatkozat tartalmát a természetes személy

más hitelnyújtóval szemben fennálló egyéb hiteleirõl;

d) a természetes személy meglévõ hitelei beszámításának technikáját a hitelezhetõségi limit kiszámításakor;

e) a hitelezhetõségi limit kiszámításának módszerét az egyes hiteltípusoknál.

(2) A devizahitel havi törlesztõrészlete folyósításkor nem lehet magasabb

a) euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a hitelezhetõségi limit 80%-ánál;

b) más devizahiteleknél a hitelezhetõségi limit 60%-ánál.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a természetes személy dokumentálhatóan a hitel

devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel rendelkezik, amennyiben a természetes személy ezen jövedelme

eléri legalább a természetes személy összes devizában fennálló hitele törlesztõrészleteinek összegét.

(4) Az egy csoportba tartozó hitelnyújtóknál az (1) bekezdésben meghatározott belsõ szabályzatok tartalmát egységes

elvek alapján kell megállapítani.

(5) A hitelnyújtónak figyelembe kell venni a hitelezhetõségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert

hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

(6) A hitelnyújtó köteles a hitelezés körében a hitelnyújtótól elvárható körültekintéssel eljárni annak érdekében, hogy

a természetes személy pénzügyi helyzetét feltárja, ideértve minden olyan hitelinformációs rendszer lekérdezést,

amelyhez csatlakozott vagy amelynek tagja.

5. § (1) Lakás-elõtakarékossági szerzõdéssel vagy életbiztosítási szerzõdéssel kombinált lakáscélú hitel esetén a kapcsolódó

befizetési kötelezettséget figyelembe kell venni a hitelezhetõségi limit meghatározásánál, mint törlesztõrészlet

növelõ tényezõt.

(2) Lakás-elõtakarékossági szerzõdéssel kombinált lakáscélú hitel esetén nem vehetõ figyelembe a hitel összegének

meghatározásánál a lakás-takarékpénztári hitel.

(3) Életbiztosítási szerzõdéssel kombinált lakáscélú hitel esetén a hitel összegének meghatározásánál csak a tõkegarantált

összeg és a hozamgarancia, az eléréses életbiztosítás esetén csak a biztosítási összeg vehetõ figyelembe.

(4) Ha a hitelnyújtó egy kedvezményes idõtartamra alacsonyabb kamatot és díjakat számít fel vagy a tõketörlesztés

megkezdésére haladékot nyújt, a kedvezményes idõtartam lejárta utáni legmagasabb törlesztõrészletet kell

figyelembe venni a hitelezhetõségi limitnek való megfelelés vizsgálatánál.

Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok

6. § (1) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem

haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át. Építés alatt lévõ létesítményre

nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendõ.

(2) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a kitettség

vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át.

49570 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, a (2) bekezdéstõl eltérõ pénznemben meghatározott

devizahitelek kitettségének vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi

lízingnél 50%-át.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott arányok számításánál figyelembe kell venni az ingatlan-nyilvántartásba már

bejegyzett jelzáloggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét.

(5) Ha a hitelnyújtó ugyanannak a természetes személynek ugyanazon ingatlanára többféle pénznemben nyújt hitelt,

akkor az (1)–(3) bekezdésben meghatározott limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre.

A gépjármûvásárláshoz nyújtott hitelekre vonatkozó szabályok

7. § (1) Gépjármûvásárláshoz nyújtott forinthitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármû piaci

értékének 75%-át, pénzügyi lízing esetén 80%-át.

(2) Gépjármûvásárláshoz nyújtott euró alapú hitel és euróhitel esetén a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg

a gépjármû piaci értékének 60%-át, pénzügyi lízing esetén 65%-át.

(3) Gépjármûvásárláshoz nyújtott a (2) bekezdéstõl eltérõ pénznemben meghatározott devizahitel esetén a kitettség

vállaláskori értéke nem haladhatja meg a gépjármû piaci értékének 45%-át, pénzügyi lízing esetén 50%-át.

(4) Ha a hitelnyújtó ugyanannak a természetes személynek ugyanazon gépjármûre többféle pénznemben nyújt

gépjármûvásárláshoz hitelt, akkor az (1)–(3) bekezdésben meghatározott limitek közül az alacsonyabbat kell

alkalmazni a teljes kitettségre.

(5) A gépjármûvásárláshoz nyújtott hitelek szerzõdéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap.

Átmeneti és záró rendelkezések

8. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 3–5. §-a 2010. június 11-én lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésüket követõen kötött szerzõdésekre kell alkalmazni.

9. § A hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés

d) pontjában a „hetven” szövegrész helyébe a „hetvenöt” szöveg lép.

10. § E rendelet 9. §-a 2010. március 2-án hatályát veszti. E § 2010. március 3-án hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49571

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Az egészségügyi miniszter 54/2009. (XII. 30.) EüM rendelete

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében foglalt

felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és

b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el

1. § E rendeletet kell alkalmazni

a) az Egészségbiztosítási Felügyeletnek,

b) az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak,

c) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak,

d) az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban

Ket.) 94. §-a hatálya alá tartozó hatósági ellenõrzésére.

2. § Ha a hatósági ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a következõ jogszabályhelyeket olyan módon sértették meg,

hogy a jogsértés az életet, a testi épséget közvetlenül veszélyezteti, és a veszélyeztetõ állapot más alkalmas eszközzel

nem hárítható el, a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell eljárni a következõ jogkövetkezmények

alkalmazásakor

a) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 6. §-a, 7. §-a, 77. §-a, 78. § (1) bekezdése, 131–133. §-a, valamint

a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 20. §-a megsértése esetén

az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 11. § (2) bekezdés a) és c)–e) pontja

szerinti jogkövetkezmény,

b) az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 4. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdése,

az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülõ vizsgálati készítmények klinikai

vizsgálata, valamint az emberen történõ alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök

klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban

R.) 28. § (4) bekezdése, továbbá a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenõrzésérõl szóló 9/2001.

(III. 30.) EüM–FVM együttes rendelet 3. § (1) és (3) bekezdése megsértése esetén az R. 29. §-a vagy a Gytv. 20. §

(3) bekezdés a)–c) és e) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti jogkövetkezmény,

c) az orvostechnikai eszközökrõl szóló 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet 3. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 5. §

(1) bekezdése, 6. §-a, 8. §-a, 10. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése megsértése esetén a rendelet 15. § (1) és

(2) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény,

d) az orvostechnikai eszközökrõl szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdése,

12. § (1) bekezdése, 13. §-a, 15. § (2) és (3) bekezdése, 17. § (1) bekezdése, 21. §-a megsértése esetén a rendelet

22. és 23. §-a szerinti jogkövetkezmény,

e) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökrõl szóló 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet 3. § (1) bekezdése, 4. §

(1) bekezdése, 5. §-a, 7. § (1) és (5) bekezdése, 11. §-a megsértése esetén a rendelet 12. és 13. §-a szerinti

jogkövetkezmény,

f) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló

1997. évi LXXX. törvény 44. § (1) és (5) bekezdése megsértése esetén a törvény 44/A. § (7)–(9) bekezdése szerinti

jogkövetkezmény.

3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. § d) pontja 2010. március 21-én lép hatályba.

49572 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) E rendelet rendelkezéseit a felügyeleti eljárás során az e rendelet hatálybalépése elõtt meghozott döntésekre is

alkalmazni kell.

(4) A 2. § c) pontja 2010. március 21-én hatályát veszti. E bekezdés 2010. március 22-én hatályát veszti.

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter

Az egészségügyi miniszter 55/2009. (XII. 30.) EüM rendelete

az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testületének és felügyelõ testületének

mûködésérõl, valamint a szerv vezetõje teljesítményének értékelésérõl

Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés ge) és va)–vc) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján,

az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott

feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el

1. § (1) E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv)

terjed ki.

(2) Az e rendeletben használt fogalmak tekintetében a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló

2008. évi CV. törvényben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.),

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) valamint az egészségügyrõl

szóló 1997. évi CLIV. törvényben (a továbbiakban: Eütv.) meghatározottak az irányadóak.

A költségvetési szerv vezetõ testülete

2. § (1) Amennyiben az irányító szerv a költségvetési szerv vezetését vezetõ testületre bízza, a vezetõ testület tagjainak

kiválasztása és megbízása során a Kjt. szabályait kell figyelembe venni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy

– a költségvetési szerv által ellátott tevékenységektõl függõen – az Eütv. 156/H. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott

feladatokért viselt szakmai felelõsség és szakmai irányítás biztosított legyen.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a vezetõ testületi tag kiválasztása és megbízása során az irányító szerv a külön

jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek való megfelelést vizsgálja.

(3) A vezetõ testület feladatát képezi a költségvetési szerv szakmai követelményeknek megfelelõ, folyamatos és

gazdaságilag hatékony mûködtetése. E feladatának a vezetõ testület a szakmai önállósága alapján a hatályos

jogszabályok, a szervezeti és mûködési szabályzat, illetve az irányító szerv irányítói jogkörében hozott döntései alapján

tesz eleget.

(4) A vezetõ testület jogosult a költségvetési szerv irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések

meghozatalára, amelyek jogszabály alapján nem tartoznak más szerv hatáskörébe, így hatáskörébe tartozik

különösen

a) a költségvetési szerv szakmai osztályai vezetõinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása;

b) a szakmai osztályok vezetõi munkaköri leírásának meghatározása;

c) a szervezeti és mûködési szabályzatban kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása;

d) a költségvetési szerv tevékenysége elleni panasz kivizsgálása, és a szükséges intézkedések meghozatala;

e) a költségvetési szerv által nyújtott tevékenységtõl függõen az orvosi, intézeti gyógyszerészi és ápolási

tevékenység felügyelete és e tevékenységek összehangolása;

f) a költségvetési szerv mûködésével összefüggõ gazdasági, pénzügyi, mûszaki és intézményüzemeltetési

feladatok irányítása.

(5) Azon vezetõ testületi döntések körét, melyekhez a felügyelõ testület egyetértése szükséges, a költségvetési szerv

alapító okirata, illetve szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg.

3. § (1) A vezetõ testület tagja feladatai ellátása során a jogszabályoknak, a költségvetési szerv mûködésére vonatkozó

szabályoknak és az irányító szervtõl kapott utasításnak megfelelõen jár el. A vezetõ testület tagja az irányító szervtõl

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49573

írásban kapott utasítással való egyet nem értését és annak indokát írásban köteles eljuttatni az irányító szervhez, mely

esetben mentesül az Áht. 89. § (4) bekezdésében foglalt felelõsség alól.

(2) A vezetõ testületi tagságnak az Eütv.156/I. § (8) bekezdés a)–d) pontjában és (9) bekezdésében foglaltak alapján

történõ megszûnésekor a tag a folyamatban lévõ ügyeit és a birtokában lévõ írásos dokumentumokat köteles a vezetõ

testület kijelölt tagjának átadni.

4. § (1) A vezetõ testület tagjai közül – az irányító szervvel egyetértésben – igazgatót választ az alábbi feladatok

végrehajtására

a) az alapító okiratban, illetve a szervezeti és mûködési szabályzatban személyére vonatkozóan meghatározott

feladatok ellátása;

b) az irányító szerv és a vezetõ testület együttmûködésének koordinálása,

c) az irányító szerv utasításainak végrehajtásáról való gondoskodás, az utasítással esetlegesen ellentétes vezetõ

testületi döntésrõl az irányító szerv tájékoztatása;

d) a vezetõ testület üléseinek – a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerinti – összehívása;

e) a vezetõ testület üléseinek vezetése, a jegyzõkönyv vezetésérõl és a döntések írásbeli dokumentálásáról való

gondoskodás;

f) a vezetõ testület döntéseinek elõkészítése érdekében szükséges koordinációs feladatok ellátása;

g) a vezetõ testület döntései végrehajtásának ellenõrzése.

(2) A vezetõ testület tagjai közül – az irányító szervvel egyetértésben – igazgatóhelyettest választ.

5. § (1) A vezetõ testület tagja a döntések meghozatalakor egy szavazatra jogosult.

(2) A vezetõ testület határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, de legalább 3 fõ jelen van. A vezetõ

testület határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlõség esetén az igazgató szavazata dönt.

(3) A vezetõ testület döntéseit írásba kell foglalni, és azokat – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a döntés

meghozatalát követõ legalább 6 évig meg kell õrizni.

(4) A vezetõ testület ülésére a felügyelõ testület tagjait írásban kell meghívni, azon a felügyelõ testület tagjai tanácskozási

joggal vehetnek részt.

(5) A felügyelõ testület írásban benyújtott kifogásaira vagy javaslataira a vezetõ testület – a felügyelõ testület által

meghatározott határidõn, de legfeljebb 30 napon belül – írásban válaszol, a kifogás vagy javaslat elutasítása esetén

pedig annak indokát is köteles megjelölni.

6. § (1) A költségvetési szervet a vezetõ testület tagjai a jogszabályokban, az alapító okiratban, valamint a szervezeti és

mûködési szabályzatban foglaltak szerint képviselik.

(2) A vezetõ testület az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a költségvetési szerv alkalmazottait képviseleti joggal

ruházhatja fel.

A költségvetési szerv felügyelõ testülete

7. § A költségvetési szerv felügyelõ testületének létszámát az alapító okirat 3–7 fõben határozhatja meg.

8. § (1) A felügyelõ testület – ha a költségvetési szerv alapító okirata eltérõen nem rendelkezik – tagjai sorából választ elnököt,

szükség esetén elnökhelyettest.

(2) A felügyelõ testület ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – hívja össze.

(3) A felügyelõ testület határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát

a jelenlévõk egyszerû szótöbbségével hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. Ha a tag nem ért

egyet a testületi döntéssel, úgy azt az ülésrõl felvett jegyzõkönyvben, vagy a tag által benyújtott iratban kell rögzíteni.

(4) A felügyelõ testület az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az irányító szerv hagy jóvá. A felügyelõ testület

ügyrendje rendelkezhet úgy, hogy ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlõ eszköz

közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell

állapítani.

(5) Ha a felügyelõ testület tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki

az ülését összehívja, az irányító szerv a testület rendeltetésszerû mûködésének helyreállítása érdekében

haladéktalanul intézkedik.

49574 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

9. § (1) A felügyelõ testület a vezetõ testület tagjaitól – a költségvetési szerv mûködésével összefüggõ – bármely ügyben

felvilágosítást kérhet, amelyet a tag a felügyelõ testület által megjelölt határidõn, de legfeljebb 15 napon belül belül

köteles megadni. A felügyelõ testület a költségvetési szerv könyveit és iratait – ha szükséges, szakértõk bevonásával –

megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményét és esetleges kifogásait vagy javaslatait a felügyelõ testület írásban bocsátja

a vezetõ testület rendelkezésére.

(2) Ha – a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a felügyelõ testület a vezetõ testület valamely döntését vagy

intézkedését írásban kifogásolja, és a vezetõ testület a kifogást nem fogadja el, a kifogásolt döntést vagy intézkedést

nem vonja vissza, vagy a felügyelõ testület a kifogása elutasítása tekintetében a vezetõ testület által adott indoklást

nem fogadta el, a felügyelõ testület az irányító szervet a kifogásolt döntésrõl vagy intézkedésrõl – a kifogás alapjául

szolgáló tényekkel együttesen – írásban tájékoztatja.

(3) Ha a felügyelõ testület megállapítja, vagy egyébként tudomást szerez arról, hogy a költségvetési szerv mûködése nem

felel meg a jogszabályokban, illetve az alapító okiratban, az irányadó szabályzatokban foglaltaknak, vagy olyan tényt

észlel, amely a vezetõ testület tagjaira vonatkozó szabályoknak a vezetõ testület tagjai általi megszegésére utal, illetve

az Eütv. 156/F. §-ában foglaltakat tapasztalja, úgy errõl haladéktalanul köteles írásban értesíteni az irányító szervet.

A költségvetési szerv vezetõje teljesítményének értékelése

10. § (1) A költségvetési szerv vezetõje, illetve vezetõi (a továbbiakban együtt: vezetõ) teljesítményének értékelésére,

prémiumfeladatának meghatározására, prémiumának megállapítására és kifizetésére külön jogszabály eltérõ

rendelkezése hiányában a (2)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kerülhet sor.

(2) A költségvetési szerv vezetõje számára az irányító szerv évente, legkésõbb március 31-ig – március 1-je utáni, de

legkésõbben szeptember 30-áig történõ magasabb vezetõi kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstõl

számított 30 harminc napon belül – írásba foglaltan prémiumfeladatot tûzhet ki.

(3) Az irányító szerv a prémiumfeladat kitûzését megelõzõen vizsgálja, hogy érkezett-e a költségvetési szervtõl bejelentés

a kötelezettségvállalás, az adatszolgáltatás teljes vagy részbeni elmaradása, az ellenõrzési jelentésekben elõírt

intézkedések elmulasztása miatt, és a vizsgálat eredményének függvényében dönt a prémiumfeladat kitûzésérõl.

(4) Prémiumfeladatként a vezetõ munkakörével kapcsolatos, elõre meghatározott többletfeladat teljesítése, illetve

teljesítmény elérése határozható meg. A prémiumfeladat kitûzésében elõ kell írni a prémiumra való jogosultság

feltételeként, hogy a kifizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az Eütv. 156/F. §-a alapján lefolytatott vizsgálat

eredményeként a vezetõvel szemben felelõsség megállapítására vétkes kötelezettségszegése hiányában nem kerül

sor.

(5) A prémiumfeladat kitûzésében rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidõrõl. Az értékelési határidõ nem

lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél.

(6) A prémiumfeladat kitûzésében meg kell határozni, hogy részteljesítésre kerülhet-e sor, részteljesítés esetén a vezetõ

jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegû prémiumra, valamint a részteljesítés esetén járó prémium összegét.

Több prémiumfeladat kitûzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot.

A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell.

(7) A prémiumfeladat kitûzésében rendelkezni kell arról, hogy ha a (3) bekezdésben meghatározottak valamelyike

a prémiumfeladat kitûzését követõen következik be, a prémiumfeladatot kitûzõ dönt arról, hogy a vezetõ jogosult-e

prémiumra, valamint – amennyiben jogosult – arról, hogy a prémium részben vagy egészben kerüljön kifizetésre.

(8) A prémium – ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is – mértéke naptári évenként nem haladhatja meg

a vezetõ tárgyévi személyi alapbérének negyven százalékát.

(9) A prémiumot a teljesítés értékelését követõen, legkésõbb a tárgyévet követõ évben a március havi munkabérrel

együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelõleg fizethetõ, ha a feladat teljesítése megkezdõdött, de végrehajtása még

folyamatban van, és a feladat részbeni teljesítésérõl a vezetõ beszámolt. Ha a vezetõ munkaviszonya a prémiumfeladat

teljesítése elõtt megszûnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos

mértékû prémiumot legkésõbb a munkaviszony megszûnésekor kell kifizetni.

A gyógyintézetek mûködési rendjérõl, illetve szakmai vezetõ testületérõl szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM

rendelet módosítása

11. § (1) A gyógyintézetek mûködési rendjérõl, illetve szakmai vezetõ testületérõl szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet

(a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49575

„1. § E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézetekre (a továbbiakban: gyógyintézet)

terjed ki. E rendeletet a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény

(a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek tekintetében

az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 156/H–156/J. §-ában, továbbá az egészségügyi

közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testületének és felügyelõ testületének mûködésérõl, valamint a szerv

vezetõje teljesítményének értékelésérõl szóló külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) Az R. a következõ 10/A. §-sal egészül ki

„10/A. § A Kt. hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek vezetése tekintetében az Eütv.

156/H–156/J. §-ában, valamint az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testületének és felügyelõ

testületének mûködésérõl, valamint a szerv vezetõje teljesítményének értékelésérõl szóló külön jogszabályban foglalt

rendelkezések irányadóak.

(3) Az R. 11. § (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki

„Azon, a Kt. hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató szerveknél, amelyek vezetését a külön jogszabály szerinti

vezetõ testület látja el, szakmai vezetõ testület nem mûködik.”

A gyógyintézetek vezetõjének és vezetõhelyetteseinek képesítési követelményeirõl, valamint a vezetõi

megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM

rendelet módosítása

12. § A gyógyintézetek vezetõjének és vezetõhelyetteseinek képesítési követelményeirõl, valamint a vezetõi megbízás

betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet a következõ

4/B. §-sal egészül ki

„4/B. § A 4. §-ban meghatározott képesítések, valamint a 4/A. §-ban hivatkozott vezetõi gyakorlat megléte alól

a gyógyintézet vezetõ testületének tagjai esetében felmentés nem adható.”

13. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R. 11. § (2) bekezdés d) pontja és 12. § (3) bekezdés e) pontja.

(3) A 11. §, a 12. § és a (2) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E bekezdés az e rendelet

hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter

Az egészségügyi miniszter 56/2009. (XII. 30.) EüM rendelete

a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak mûködési,

szolgálati és nyilvántartási rendjérõl szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosításáról

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános

szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdés a), d), f) és g) pontjában, továbbá az emberi alkalmazásra kerülõ

gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (5) bekezdés

o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm.

rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem

1. § (1) A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási

rendjérõl szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép

[E rendelet alkalmazásában]

„c) officina: a gyógyszertár – ide nem értve a kézigyógyszertárat – betegforgalom bonyolítására, a gyógyszer és

a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiadására szolgáló helyisége;”

49576 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(2) Az R. 2. § (1) bekezdés e)–f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[E rendelet alkalmazásában]

„e) laboratórium: a gyógyszeranyagok vizsgálatára, valamint magisztrális gyógyszerek készítésére, ellenõrzésére

szolgáló helyiség;

f) tanácsadó: gyógyszerészi gondozási szaktevékenység folytatására szolgáló helyiség vagy helyiségrészlet,”

(3) Az R. 2. § (1) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki

[E rendelet alkalmazásában]

„n) gyógyszerészi gondozás: a Gyftv. 3. § y) pontja szerinti tevékenység.”

(4) Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) Az építészeti fogalmak tekintetében – ha e jogszabály eltérõ meghatározást nem tartalmaz – az épített

környezetrõl szóló külön jogszabályokban foglalt értelmezõ rendelkezéseket kell alkalmazni.”

2. § Az R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) A közforgalmú gyógyszertár mûködtetõjének a gyógyszertárban szaktevékenységet folytató személyek részére

tevékenységükhöz munkaruhát vagy az utcai ruházat felett viselt védõruhát kell biztosítania. A gyógyszertár szakmai

vezetõjének gondoskodnia kell arról, hogy a munka- vagy védõruhát a munkavállalók munkaidejük tartama alatt

viseljék.”

3. § (1) Az R. 4. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A közforgalmú gyógyszertárnak szélfogóval vagy légzsilippel vagy légfüggönnyel ellátott akadálymentes

betegforgalmi és ettõl elkülönített gazdasági bejárattal kell rendelkeznie. A betegforgalmi bejáratot úgy kell

kialakítani, hogy az közútról vagy közterületrõl megközelíthetõ legyen. A bejáratnál vagy annak közelében

jelzõcsengõt vagy kaputelefont és kiadó ablakot kell kialakítani, az officinának vagy a kiadó ablaknak a beteg számára

ügyeleti és készenléti szolgálatra kötelezés esetén is megközelíthetõnek kell lennie.

(2) Ügyeleti vagy készenléti idõben a gyógyszer kiszolgáltatás kiadó ablakon keresztül is történhet.”

(2) Az R. 4. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) A közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejáratánál jól látható helyen és jól olvasható módon jelezni kell

a szolgálati rendet, elérhetõséget, valamint a legközelebbi folyamatosan nyitva tartó, vagy készenléti, ügyeleti

szolgálatot teljesítõ közforgalmú gyógyszertár nevét, címét, telefonszámát, valamint az ügyelet, készenlét kezdõ és

befejezõ idõpontját.

(5) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata zárt belsõ térbe nyílik, a szélfogó, a légzsilip,

illetve a légfüggöny elhagyható.”

4. § Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A szaktevékenység ellátásához szükséges helyiségek és azoknak a hasznos alapterületbõl számított alapterülete

a) officina: minimum 20 m2;

b) laboratórium: minimum 12 m2;

c) raktár minimum: 10 m2.”

5. § (1) Az R. 6. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) Az officinában jól látható helyen ki kell függeszteni a gyógyszertár mûködési engedélyét, vagy a mûködési

engedély engedélyezõ hatóság által kiadott, a (6) bekezdés szerinti adattartalmú kivonatát, a felügyeleti szervek

elérhetõségeit és a 21. §-ban meghatározott, magisztrális gyógyszerkészítési feladatok ellátására irányuló

megállapodás egy példányát.

(3) Gyógyszerészi gondozási tevékenység az officinában akkor végezhetõ, ha az officina alapterülete legalább 25 m2.”

(2) Az R. 6. §-a a következõ (6)–(9) bekezdéssel egészül ki

„(6) A mûködési engedély kivonata az alábbi adatokat tartalmazza

a) a gyógyszertár elnevezését, címét,

b) a gyógyszertár mûködtetõjét, mûködtetõjének székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát,

c) a gyógyszertár vezetõjének nevét,

d) a gyógyszertár szolgálati rendjét,

e) a gyógyszertár forgalmazási körét.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49577

(7) Az officinában a gyógyszereket úgy kell elhelyezni, hogy azok a betegek számára közvetlenül ne legyenek

hozzáférhetõek.

(8) A gyógyszertárban termékbemutató nem tartható, felvilágosító, tanácsadó tevékenységet kizárólag

a gyógyszertár alkalmazásában álló szakszemélyzet folytathat.

(9) Az officinában jól látható és könnyen hozzáférhetõ helyen a betegnek a gyógyszertár szolgáltatásaival kapcsolatos

írásbeli észrevételei, panaszai közléséhez szükséges eszközöket biztosítani kell.”

6. § Az R. 11. § (2) bekezdés j)–k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl közforgalmú gyógyszertárban biztosítani kell:]

„j) internetes kapcsolatot, e-mail elérhetõséget, valamint

k) a közgyógyellátási jogosultság ellenõrzéséhez szükséges technikai kapcsolatot.”

7. § Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A fiókgyógyszertár létesítése és mûködtetése során a 4. §-ban, a 6. §-ban, valamint a 11. § (2) bekezdés a), f), i) és

k) pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

a) a fiókgyógyszertár bejáratánál fel kell tüntetni az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét, címét és elérhetõségét,

továbbá szolgálati rendjét,

b) a fiókgyógyszertárnak nem kell elkülönített gazdasági bejárattal rendelkeznie.”

8. § Az R. 14. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A közforgalmú és fiókgyógyszertár szolgálati rendjét – ideértve a készenlét és ügyelet formáját és idõtartamát is –

a létesítés feltételeire is tekintettel a gyógyszertár mûködtetõjének javaslata alapján az ÁNTSZ a gyógyszertár

mûködési engedélyében határozza meg. A nyitvatartási idõ lehet osztott vagy osztatlan.”

9. § Az R. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„15. § (1) A készenléti és ügyeleti hely és idõ meghatározásakor az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény

(a továbbiakban: Eütv.) 7. § (3) bekezdése szerinti folyamatos betegellátás biztosításán túl az orvosi ügyelet helyét,

idejét és a közforgalmú gyógyszertár, a 23. § (2) bekezdés ac) alpontja szerinti alapfeladatot ellátó intézeti

gyógyszertár, valamint a közforgalmú gyógyszertárhoz kapcsolódó fiókgyógyszertár elérhetõségét kell figyelembe

venni.

(2) Készenléti és ügyeleti idõ teljesítésére valamennyi mûködési engedéllyel rendelkezõ közforgalmú gyógyszertár és

a 23. § (2) bekezdés ac) alpontja szerinti alapfeladatot ellátó intézeti gyógyszertár kötelezhetõ.

(3) Ha azt a járványügyi helyzet indokolja, az ÁNTSZ a fiókgyógyszertár részére is elrendelheti készenléti vagy ügyeleti

idõ teljesítését.

(4) Ügyelet esetén az e feladat ellátására kijelölt közforgalmú gyógyszertár, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást

végzõ intézeti gyógyszertár, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a fiókgyógyszertár mûködtetõje

a nyitvatartási idõn túl – ideértve a heti pihenõnapot vagy munkaszüneti napot is – gyógyszerész jelenléte mellett

biztosítja a folyamatos betegellátást.

(5) Készenléti idõ teljesítése esetén a készenlétre kijelölt közforgalmú gyógyszertárnak, a közvetlen lakossági

gyógyszerellátást végzõ intézeti gyógyszertárnak, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben

a fiókgyógyszertárnak a nyitvatartási idõn túl – ideértve a heti pihenõnapot, illetve munkaszüneti napot is – legfeljebb

30 perces várakozási idõn belül a betegforgalom rendelkezésére kell állnia. A készenlétet ellátó gyógyszerész

elérhetõségét a 4. § (4) bekezdése szerint tünteti fel.

(6) Az ügyeletre/készenlétre kijelölt gyógyszertár ügyeleti/készenléti ideje a mûködési engedélyében megállapított

nyitva tartási idejének végén kezdõdik. Ettõl eltérõ késõbbi idõpontot az ÁNTSZ a településen mûködõ más

gyógyszertárak nyitva tartási idejére figyelemmel megállapíthat.”

10. § (1) Az R. 17. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A gyógyszerek minõségi kifogásaival összefüggésben hozott rendelkezésekrõl a közforgalmú gyógyszertár

az általa ellátott kézigyógyszertárat haladéktalanul értesíti, és az értesítés megtörténtét a 18. § (1) bekezdés i) pontja

szerinti nyilvántartásban rögzíti.”

49578 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(2) Az R. 17. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki

„(4) A gyógyszertár mûködtetõje a gyógyszertár elektronikus levelezési címét a mûködés megkezdésekor

a gyógyszertárak szakmai felügyeletét ellátó egészségügyi államigazgatási szervnek és a gyógyszerészeti

államigazgatási szervnek bejelenti.

(5) Az a gyógyszertár, amely internetes gyógyszerkereskedelmet végez, honlapjának címét e tevékenység

megkezdésekor közli a gyógyszertárak szakmai felügyeletét ellátó egészségügyi államigazgatási szervvel.”

11. § (1) Az R. 18. § (1) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki

[A közforgalmú gyógyszertárakban az ÁNTSz által hitelesített]

„k) „Hõmérséklet ellenõrzési napló””

[vezetése kötelezõ.]

(2) Az R. 18. § (8) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A „Sterilezési napló” a gyógyszertárban végzett sterilezõ eljárások nyilvántartására szolgál. A „Sterilezési napló”

tartalmazza:]

„c) a sterilezett anyag, eszköz megnevezését,

d) a sterilezett anyag gyártási vagy vizsgálati számát,

e) a sterilezett anyag mennyiségét, a sterilezett eszköz darabszámát,”

(3) Az R. 18. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A „Belsõ minõségellenõrzési napló” a gyógyszertári szakmai munka ellenõrzésére szolgáló nyilvántartás, mely

tartalmazza:]

„a) az ellenõrzött szakszemély nevét,”

(4) Az R. 18. §-a a következõ (13) bekezdéssel egészül ki

„(13) A „Hõmérséklet ellenõrzési napló” a hideg vagy hûvös helyen, továbbá a mélyhûtõben tartandó

gyógyszerkészítmények eltartását biztosító hûtõszekrények és/vagy helyiségek hõmérsékletének ellenõrzésére

szolgáló nyilvántartás, amely tartalmazza

a) a hûtõszekrény vagy helyiség elnevezését, azonosítóját,

b) a hõmérsékleti referenciatartományt,

c) az ellenõrzés idõpontját,

d) a leolvasott hõmérsékletet, valamint

e) az ellenõrzést végzõ aláírását.”

12. § Az R. a 21. §-t követõen a következõ 21/A §-sal egészül ki

„21/A. § A gyógyszertár mûködtetõjének biztosítania kell az Eütv. 13. § (6) bekezdésében foglaltakat.”

13. § (1) A R. 22. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A fekvõbeteg-gyógyintézetben a gyógyító-megelõzõ tevékenység folytatása során – a kötelezõ

egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól

szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelõen

– biztosítani kell, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszert, kötszert,

gyógyászati anyagot és ideiglenes gyógyászati segédeszközt igénybe vehesse.

(2) A fekvõbeteg-gyógyintézet az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat – ideértve azokat a feladatokat is,

amelyeket az intézmény közremûködõ bevonásával biztosít – intézeti gyógyszertár útján látja el.”

(2) A R. 22. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) Ha a fekvõbeteg-gyógyintézetnek több bejegyzett telephelye is van, minden 300 ágy feletti telephelyén a 23. §

(2) bekezdés aa) alpontja szerinti feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a 24. § (2) bekezdése

és a 25. § (4) bekezdése figyelembevételével kell biztosítani.”

14. § Az R. 23. § (2) bekezdés aa) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az intézeti gyógyszertár által ellátható alap- és szakfeladatok a következõk

alapfeladatok:]

„aa) külön jogszabály szerint forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek beszerzése, eltartása, raktározása,

ellenõrzése, a kórházi fekvõ- és járóbeteg-ellátó osztályok, részlegek, valamint az azokkal funkcionális kapcsolatban

álló részlegek (a továbbiakban együtt: osztály) részére történõ kiszolgáltatása, szakmai információ nyújtása,”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49579

15. § Az R. 24. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A 22. § (3) bekezdése szerinti szerzõdés esetén is – a gyógyszerek eltartására és tárolására vonatkozó elõírások

betartása mellett – biztosítani kell egy gyógyszerész és egy szakasszisztens foglalkoztatását.”

16. § Az R. 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A 23. § (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti feladatot ellátó intézeti gyógyszertárban az 1. számú

mellékletében foglalt felszereléseket és eszközöket az ellátott feladat figyelembevételével, továbbá a maró anyagok,

savak tárolására alkalmas szekrényt vagy fülkét kell biztosítani.”

17. § Az R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Az intézeti gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése – így különösen a beszerzés

megtervezése –, tárolása, elosztása, ellenõrzése, a gyógyszerek készítése és vizsgálati készítmények klinikai

vizsgálatban való részvételének biztosítása, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai tanácsadás, tájékoztatás

biztosítása az intézeti gyógyszertár, illetve az intézeti gyógyszerész feladata. Az intézeti gyógyszerellátást úgy kell

megszervezni, hogy a szakszerûség, a betegbiztonság, a folyamatosság és a gazdaságosság általános szempontjai

együttesen érvényesüljenek. Az intézeti gyógyszertárnak a tevékenység végzésére megfelelõ informatikai rendszert

és internetes kapcsolatot, valamint elektronikus levelezési címet kell biztosítania.”

18. § Az R. 29. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) Intézeti gyógyszertár gyógyszert más egészségügyi intézmény és egynapos sebészeti ellátást nyújtó

egészségügyi szolgáltató részére a gyógyszerek készítésére, minõségére vonatkozó elõírások megtartásával adhat át.”

19. § Az R. 31. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az osztályon történõ gyógyszertárolás során biztosítani kell]

„ab) a magisztrális gyógyszereknek a Gyógyszerkönyvben, a Szabványos Vényminták gyûjteményében, illetve

az egyedi elõiratban meghatározott,”

[tárolását;]

20. § Az R. 36. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) A közvetlen lakossági gyógyszerellátási tevékenység helyén biztosítani kell a Gyftv. 55. § (2) bekezdése szerinti

tájékoztatáshoz szükséges rendszert, valamint a közgyógyellátási jogosultság ellenõrzéséhez szükséges technikai

kapcsolatot.”

21. § Az R. a 36. §-t követõen a következõ címmel és 36/A. §-sal egészül ki

„Gyógyszerészi gondozás

36/A. § (1) A gyógyszerészi gondozási tevékenység körébe tartozik – ide nem értve a Gytv. 24. § (2) bekezdésében

foglaltakat és az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról, valamint a társadalombiztosítási

támogatással rendelhetõ gyógyszerekrõl és a támogatás összegérõl szóló rendeletben elõírt, a gyógyszerek

expediálásához kapcsolódó adminisztratív kontrollt – a vényköteles gyógyszerek és a vény nélkül beszerezhetõ

gyógyszerek és egyéb termékek kiszolgáltatásához kapcsolódva, illetve a betegeknek nyújtott egyéb gyógyszertári

szolgáltatások részeként

a) a gyógyszertárat orvosi diagnózis nélkül felkeresõ beteg esetében

aa) szakszerû segítség nyújtása a tünetek értékelésében és szükség esetén a beteg orvoshoz irányítása,

ab) a tünetek megszüntetésére irányuló terápia ajánlása, beleértve az orvosi beavatkozás nélkül alkalmazható

módszereket és a vény nélkül beszerezhetõ gyógyszereket,

ac) a vény nélküli gyógyszerek és egyéb termékek alkalmazásához szükséges információk nyújtása, beleértve

a gyógyszerelési problémák felismerését lehetõvé tevõ ismereteket, az ezek jelentkezése esetén szükséges teendõket,

valamint a terápia felfüggesztésének vagy abbahagyásának eseteit is;

b) a gyógyszertárat orvosi rendelvénnyel felkeresõ beteg esetében

ba) a gyógyszer-expediáláshoz és a vény validálásához kapcsolódóan a fennálló gyógyszerelési problémák feltárása

és megoldása, különös tekintettel egyes speciális betegségekre és állapotokra (például csecsemõ- és kisgyermekkor,

terhesség, szoptatás, geriátria, máj- és vesebetegség, gyógyszerallergia),

49580 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

bb) a biztonságos, költségtakarékos és folyamatos generikus gyógyszerhasználat elõsegítése a beteg korábbi

gyógyszerelésének felmérésével, gyógyszerelési problémáinak feltárásával és megoldásával,

bc) az együttmûködõ készség javítására irányuló tanácsok adása,

bd) tájékoztatás a kockázati tényezõkrõl és tanácsadás az egészségtudatos magatartás folytatására, az egyes

betegségek és szövõdményeik kialakulásának megelõzésére;

c) a betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás, mely a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott

betegség és kockázati tényezõi korai felismerésére, a betegség késõi komplikációinak vagy visszatérésének

megelõzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul és – a beteg kezelõ orvosával

együttmûködésben – magában foglalja a kockázati tényezõk felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz

irányítását, valamint a beteg oktatását és együttmûködõ készségének kialakítását, továbbá a beteg

gyógyszerhasználatának irányítását.

(2) Gyógyszerészi gondozás a (7) bekezdés szerint közzétett szakmai protokollokban foglaltak szerint közforgalmú és

fiókgyógyszertárban, valamint intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzõ egységében

végezhetõ.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott gyógyszerészi gondozási tevékenységet az a gyógyszerész végezheti,

aki a külön jogszabály szerinti folyamatos továbbképzés keretében az erre irányuló programot elvégezte.

(4) A gyógyszerészi gondozási tevékenység a gyógyszertár mûködtetõjének és személyi jogos gyógyszerészének,

illetve intézeti fõgyógyszerészének a területileg illetékes regionális tisztifõgyógyszerészhez intézett együttes elõzetes

bejelentése alapján folytatható.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a gyógyszerészi gondozásban résztvevõ gyógyszerészek

nevét, továbbá a gyógyszertár mûködtetõjének és személyi jogos gyógyszerészének, illetve intézeti

fõgyógyszerészének nyilatkozatát a jogszabályban és a közzétett szakmai protokollokban elõírt tárgyi feltételek

meglétérõl, továbbá arról, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket folyamatosan biztosítja.

(6) Amennyiben a személyi és tárgyi feltételek körében változás áll be, azt a gyógyszertár mûködtetõje és a személyi

jogos gyógyszerész haladéktalanul köteles jelenteni az illetékes regionális tisztifõgyógyszerésznek.

(7) A gyógyszerészi gondozással kapcsolatos szakmai protokollokat a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai

Kollégium készíti elõ és terjeszti fel közzétételre a külön jogszabályban foglaltak alapján. A Kollégium ezen protokollok

elõkészítésébe bevonja a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és

a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének képviselõit, valamint az érintett orvosi szakmai kollégiumokat.”

22. § Az R. 1. számú melléklete e rendelet Melléklete szerint módosul.

23. § Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet

21/A. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) Automatából csak gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek adhatók ki.”

24. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

(2) Az R. e rendelet 21. §-ával megállapított 36/A. § (3) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor már mûködõ gyógyszertárak és a honlapot mûködtetõ gyógyszertárak az R.

e rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított 17. § (4)–(5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségüket

az e rendelet hatálybalépését követõ 15 napon belül teljesítik.

(4) Az R. e rendelet 15. §-ával megállapított 24. § (2) bekezdésében foglaltaknak legkésõbb 2011. január 1-jétõl kell

megfelelni.

(5) Az R.

a) 2. § (1) bekezdés m) pontjában a „2005. évi XCV. törvény” szövegrész helyébe a „2005. évi XCV. törvény

(a továbbiakban: Gytv.) szöveg lép,

b) 34. § (2) bekezdésében az „az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök

reklámozásáról és ismertetésérõl szóló 11/2007. (III. 6.) EüM rendelet” szövegrész helyébe az „az emberi

felhasználásra kerülõ gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetõi tevékenységet

végzõ személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal

szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet” szöveg

lép.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49581

(6) Az R. 2. § (1) bekezdés d) pontja, 3. § (4)–(5) bekezdése, 5. § (3) bekezdése, 7. §-a, 13. § (4) bekezdése, 17. §

(1) bekezdése, 18. § (1) bekezdés g) pontja, (9) bekezdése és (10) bekezdés b) pontja, valamint 1. számú mellékletének

8. e) és 9. pontja hatályát veszti.

(7) Ez a rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter

Melléklet az 56/2009. (XII. 30.) EüM rendelethez

1. Az R. 1. számú melléklete 1. pont g)–h) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Bevizsgálás eszközei]

„g) Szeszfokoló (60–100 fok mérési tartományú)

h) Hõmérõ (belsõskálás 0,1 c beosztású és helyiséghõmérséklet ellenõrzésére alkalmas)”

2. Az R. 1. számú melléklete 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

„2. Mérés eszközei – hitelesített mérlegek

a) méréstartomány: 0–15 kg, leolvasási pontosság: 10 g

b) méréstartomány: 0–2000 g, leolvasási pontosság: 0,1 g

c) méréstartomány: 0–200 g, leolvasási pontosság: 0,01 g, külön az aszeptikus gyógyszerkészítéshez is.”

3. Az R. 1. számú melléklete 4. pont b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a pont a következõ

d) alponttal egészül ki

[Aszeptikus gyógyszerkészítés eszközei]

„b) Hõlégsterilizátor (eszközsterilezéshez)”

[c) Porfirizátor]

„d) egyszerhasználatos steril gumikesztyû”

4. Az R. 1. számú melléklete 5. pont f) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Oldatok, illetve folyékony gyógyszerformák készítésének eszközei]

„f) Fõzõedény”

5. Az R. 1. számú melléklete 7. pontja a következõ d) alponttal egészül ki

[Kúpok készítésének eszközei]

„d) kúprúdosztó tábla (citdivid)”

Az egészségügyi miniszter 57/2009. (XII. 30.) EüM rendelete

az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások során

fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj kezelésérõl és nyilvántartásáról

Az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi

XCV. törvény 32. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006.

(VII. 28.) Korm rendelet 1. § b) pontjában megállapított feladatkörben eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – az egészségügyi

miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következõket rendelem el

1. § (1) Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) hatáskörébe tartozó engedélyezési és egyéb eljárásokért

az eljárás lefolytatását, illetve az engedély kiadását kérelmezõ az igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj)

a (2) bekezdésben foglaltak szerinti fizeti be.

(2) A díjat az OGYI 10032000-01492695 számú elszámolási számlájára történõ átutalással kell megfizetni.

49582 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások során

fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 32/2005. (VIII. 11.) EüM rendelet 1. § (1)–(3) bekezdése, 2–4. §-a

és melléklete.

(3) A (2) bekezdés 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelete

a növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba

hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek

módosításáról

A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi

LII. törvény 30. § (2) bekezdés a)–i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva –

a következõket rendelem el

1. § (1) A növényfajták állami elismerésérõl szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet [a továbbiakban: 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet]

3. § 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

(E rendelet alkalmazásában)

„8. UPOV: az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október

23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény (International Convention for the Protection of New

Varieties of Plants),”

(2) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A fajtajelölt állami elismerés iránti bejelentését az MgSzH Központ által rendszeresített és honlapján közzétett

F 401 Bejelentés fajta állami elismerésére/megújítására címû nyomtatványon egy példányban kell benyújtani az

MgSzH Központjához.”

(3) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(7) A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot az utolsó vizsgálati év kezdetéig kell bejelenteni az MgSzH

Központja részére az MgSzH Központja által rendszeresített és honlapján közzétett F 402 Fajtanév bejelentése címû

nyomtatványon.”

(4) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) Az MgSzH Központja a bejelentéseket a beérkezéstõl számított 10 munkanapon belül szakmai és alaki

szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a bejelentésre szolgáló nyomtatvány hiánytalanul tartalmazza a 4. §

(2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakat és a bejelentõ csatolta a szükséges mellékleteket. Az MgSzH Központja

a bejelentés nyilvántartásba vételét közli a bejelentõvel.”

(5) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) A vizsgálati kérelemhez a bejelentõnek – amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem

nyújtotta be – a CPVO, vagy az UPOV szerinti, vagy a nemzeti technikai kérdõívet egy példányban kell benyújtania.”

(6) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 15. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelõzõen az MgSzH Központjához kell

benyújtani.

(5) Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat megszüntetéséig hatályos.”

(7) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Az MgSzH Központja a bejelentõ részére oklevelet állít ki az állami elismerésrõl. Az MgSzH Központja

a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi azoknak a fajtáknak a jegyzékét,

amelyek

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49583

a) állami elismerésben részesültek,

b) állami elismerését elutasították,

c) állami elismerését meghosszabbították,

d) állami elismerését visszavonták.”

(8) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 30. §-a a következõ w) ponttal egészül ki

(Ez a rendelet a következõ irányelveknek való megfelelést szolgálja:)

„w) a Bizottság 2009/97/EK irányelve (2009. augusztus 3.) a 2002/53/EK és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének

alkalmazásában egyes mezõgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó

jellemezõk és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló

2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvek módosításáról.”

(9) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 8. számú mellékletének 1. és 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

„1. A Fajtaminõsítõ Bizottság a következõ szekciókból áll

a) szántóföldi növények szekció,

b) zöldség, gyógy- és dísznövény szekció,

c) szõlõ, gyümölcs szekció,

d) erdészeti szekció.

2. A Fajtaminõsítõ Bizottság ülésén a titkárt szakirányú helyettese helyettesítheti. A Fajtaminõsítõ Bizottság tagja

az ülésen nem helyettesíthetõ.”

(10) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 10. számú melléklete és 11. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete

és 2. melléklete lép.

2. § (1) Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 110/2003. (X. 21.) FVM

rendelet] 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) Az erdészeti csemetekert létesítését az MgSzH engedélyezi. Az engedély a visszavonásig hatályos.”

(2) A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 17. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(6) Az MgSzH az engedély kiadásáról vagy visszavonásáról értesíti az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanácsot.”

(3) A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 20. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A szaporítóanyagok nyilvántartását az MgSzH Központja által rendszeresített és honlapján közzétett 7. számú

melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon vagy ennek megfelelõ adattartalmú elektronikus adathordozón kell

vezetni. Az elektronikus adathordozón vezetett nyilvántartásról egy lenyomatot át kell adni térítésmentesen az

MgSzH részére az ellenõrzéskor, illetve a szemlén.

(3) Az MgSzH Központja által rendszeresített és honlapján közzétett, a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú szállítói

alapanyag és ültetési anyag származási bizonylatok megfelelõ példányait az MgSzH-nak meg kell küldeni.”

(4) A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 5. számú mellékletének 1.5.3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

„1.5.3. A törzskönyvbõl való törlésrõl az MgSzH dönt és arról értesíti az erdõ kezelõjét, valamint védett természeti

területen az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség területi felügyelõségeit.”

3. § (1) A szántóföldi növényfajok vetõmagvainak elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

[a továbbiakban: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet] 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) Az MgSzH a bejelentést követõ 20 munkanapon belül, illetve a pótbejelentést követõ 10 munkanapon belül

értesíti a vetõmag-elõállítót, ha valamilyen okból a vetésbejelentést nem fogadja el.”

(2) A 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(5) A fémzárolást a fémzároltatónak – a 39/A. §-ban és a 39/B. §-ban foglaltak kivételével – az MgSzH-nak a fémzárolás

helye szerint illetékes területi szervénél kell írásban kezdeményeznie.”

4. § (1) A zöldség szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

[a továbbiakban: 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet] 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(5) Amennyiben elit, certifikált vagy standard minõsítésû vetõmag tekintetében az Európai Unióban hiány lép fel,

a forgalmazó elõzetes hozzájárulásával és a termékpálya szerinti terméktanács egyetértésével – az Európai Bizottság

felhatalmazása esetén – az MgSzH Központjának engedélyével olyan vetõmag is forgalmazható, amely a 3. és 4. számú

mellékletben elõírt minõségi követelményeknek nem felel meg, vagy az 1. számú mellékletben felsorolt fajok

esetében nem szerepel sem a Nemzeti Fajtajegyzékben, sem a Közösségi Fajtajegyzékben. Az engedmény csak az

adott tételre és meghatározott idõtartamra vonatkozhat, az adott fajta vetõmagjának egyes kategóriái esetében

49584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

a megfelelõ kategóriára elõírt hatósági vagy szállítói címkét kell használni. A Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi

Fajtajegyzékben nem szereplõ fajták esetében a címke barna színû. A címkén minden esetben fel kell tüntetni, hogy

a vetõmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.”

(2) Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) Az engedélyezés iránti kérelmet a tevékenység megkezdése elõtt, az MgSzH Központja által erre rendszeresített és

honlapján közzétett ûrlapon írásban kell az MgSzH Központjához benyújtani.”

(3) Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 31. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(11) Az engedélyes dughagyma- és fiókhagyma-termesztõk a területükben bekövetkezõ változásokat tárgyév április

30-ig jelenthetik be az MgSzH Központja által rendszeresített és honlapján közzétett, a 10. számú melléklet szerinti

adattartalmú bejelentõlapon.”

(4) Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) Belföldi laboratórium a részére szóló megbízás kiadását az MgSzH Központjától kérheti az erre rendszeresített és

az MgSzH Központjának honlapján közzétett nyomtatványon.”

5. § (1) A gyümölcs szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet

[a továbbiakban: 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet] 1. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

(1. § Az e rendeletben foglaltakat:)

„c) a gyümölcs szaporítóanyag elõállításának és forgalomba hozatalának ellenõrzését, valamint növény-

egészségügyi ellenõrzését végzõ Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára és területi szerveire

(a továbbiakban együtt: MgSzH)”

(kell alkalmazni.)

(2) A 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Forgalomba hozni csak az MgSzH által a vonatkozó jogszabályok szerint növényegészségügyi szempontból

ellenõrzött gyümölcs szaporítóanyagot szabad.”

(3) A 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) Az MgSzH a törzsültetvény létesítésének engedélyezésérõl, vagy annak elutasításáról határozatot hoz.”

(4) A 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(7) Az MgSzH a törzsültetvények minõsítõ szemléjérõl jegyzõkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell

a törzsültetvény elfogadott kategóriáját, valamint a szaporítóanyag szedésének és forgalomba hozatalának az

engedélyezhetõségét.”

(5) A 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Központi törzsültetvény létesítésére szûrõ faiskolában elõállított, az MgSzH által fémzárolt és mentesnek

minõsített, hatóságilag ellenõrzött, illetve a károsítóktól mentes, minõségi származási igazolvánnyal ellátott ültetési

anyag használható fel. Külföldrõl behozott gyümölcs szaporítóanyag csak a vírustesztelések után használható fel,

kivéve, ha a behozott anyag vírusmentességét az MgSzH a bemutatott bizonylatok alapján igazolja.”

6. § A szõlõ szaporítóanyagok elõállításáról, minõsítésérõl és forgalomba hozataláról szóló 87/2006. (XII. 28.) FVM rendelet

16. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

(A nagykereskedelmi forgalmazó köteles:)

„b) az értékesített tételekrõl az MgSzH Központja által rendszeresített és honlapján közzétett, 5. számú melléklet

szerinti adattartalmú származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát

pedig az MgSzH Központjának rendszeresen megküldeni.”

7. § (1) A dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet [a továbbiakban

45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet] 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az MgSzH Központja által rendszeresített és az MgSzH Központ

Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság honlapján közzétett, a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú

formanyomtatvány alapján írásban kell benyújtani a növénytermesztési hatósághoz.”

(2) A 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A növénytermesztési hatóság a bejegyzett dísznövény szaporítóanyag forgalmazók minõsítését és ellenõrzését az

adott évi tevékenységnek megfelelõ ütemezésben és gyakorisággal, az MgSzH Központja által rendszeresített és az

MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság honlapján közzétett, a 4. számú melléklet szerinti

adattartalmú bejelentés alapján az évente közölt adatok figyelembevételével végzi.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49585

(3) A 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) A termeltetési szerzõdést kötõ forgalmazónak a termeltetésrõl nyilvántartást kell vezetnie, valamint a tevékenység

megkezdése elõtt legalább 30 nappal be kell jelentenie a növénytermesztési hatóság számára az ellenõrzéshez

szükséges adatokat az 5. számú melléklet szerinti tartalommal az MgSzH Központja által rendszeresített és az MgSzH

Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság honlapján közzétett nyomtatványon.”

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését

követõ 8. napon hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 4. §-a (2) bekezdésének e)–h) pontja, 13. §-ának (4) bekezdése, 27. §-ának

(1) bekezdésében a „rendszeresen” szövegrész, valamint 2. és 3. számú melléklete,

b) az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 32. §-ának (5) bekezdése, a 33. §-ának (6) bekezdésében a „rendszeresen”

szövegrész,

c) a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 18. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 18. §-ának (8) bekezdése.

(3) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendeletnek e rendelet 1. és 2. mellékletével módosított 10. és 11. számú melléklete szerinti

vizsgálati követelményeket a 2010. január 1-je elõtt megkezdett vizsgálatok esetében csak a bejelentõ

hozzájárulásával lehet alkalmazni.

(4) A 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

a) 4. §-a (2) bekezdésének i) pontjában a „milyen néven” szövegrész helyébe a „hogy milyen néven”,

b) 5. §-ának (5) bekezdésében a „h) és i) pontjaiban” szövegrész helyébe az „i) pontjában”,

c) 9. §-ának (7) bekezdésében a „Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)”

szövegrész helyébe a „földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter)”,

d) 12. §-ának (1) bekezdésében az „A vizsgálati módszertant az MgSzH Központja megfelelõ formában közzéteszi.”

szövegrész helyébe az „A vizsgálati módszertant az MgSzH Központjának honlapján közzé kell tenni.”,

e) 13. §-ának (3) bekezdésében az „Az MgSzH Központja a vizsgálatokat megszünteti, egyidejûleg a bejelentés

érvényét veszti, ha” szövegrész helyébe az „Az MgSzH Központja a vizsgálatokat megszünteti és a bejelentést

elutasítja, ha”,

f) 20. §-a (1) bekezdésében az „Az MgSzH Központja az állami elismerés visszavonását kezdeményezi

a Fajtaminõsítõ Bizottságnál, ha” szövegrész helyébe az „Az MgSzH Központja az állami elismerés visszavonását

kezdeményezi, ha”,

g) 21. §-ának (1) bekezdésében a „minisztérium” szövegrészek helyébe a „miniszter”,

h) 8. számú melléklete 10. pontjának c) alpontjában a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „22 munkanapon belül”

szövegrész lép.

(5) A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet

a) 1. § (3) bekezdés d) pontjában az „Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézetre (a továbbiakban: minõsítõ

intézet)” szövegrész helyébe a „Mezõgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központjára és területi szerveire

(a továbbiakban: MgSzH)”,

b) 2. §-ának 19–20. pontjaiban és 25. pontjában, 4. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-a

(2) bekezdésének c) pontjában, 7. §-a (3) bekezdésének b)–d) pontjaiban, 7. §-a (4) bekezdésének

b)–c) pontjaiban, 7. §-a (5) bekezdésének b)–d) pontjaiban, 8. §-a (5) bekezdésének bevezetõ szövegében és

c) pontjában, 8. §-ának (6)–(7) bekezdésében, 9. §-ának (4) bekezdésében, 10. §-ának (1) bekezdésében, 11. §-ának

(6)–(9) bekezdésében, 12. §-ának (3) és (5) bekezdésében, 14. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 15. §-ának (7) és

(10) bekezdésében, 16. §-ának (5) bekezdésében, 17. § (4)–(5) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében,

19. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 20. § (4)–(5) bekezdésében, 21. §-ának (3) és (7) bekezdésében, 22. §-ának

(1)–(3) bekezdésében, 23. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 24. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és

(3) bekezdésében, 25. §-ának (1) bekezdésében, 26. §-ában, 27. §-ának (3) bekezdésében, továbbá 3. számú

mellékletének 3.1. és 4. pontjaiban, 4. számú mellékletének 5.4., 8.1.3.–8.1.4., 8.1.7. és 8.3.3.1. pontjaiban, 5. számú

mellékletének 1.2.1.1.–1.2.1.3., 1.2.2.1.–1.2.2.2., 1.2.4.3.–1.2.4.4., 1.3.1., 2.1.3., 2.3.3.1., 2.5.1.–2.5.2., 2.6.1.–2.6.2.,

3.3.1., 3.3.3.–3.3.4., 3.5.1.–3.5.2. és 3.6.1.–3.6.2. pontjaiban az „a minõsítõ intézet” szövegrész helyébe az „az

MgSzH”,

c) 6. §-ának (1) bekezdésében, 9. §-ának (3) bekezdésében, 11. §-ának (3) bekezdésében, 12. §-ának

(3) bekezdésében, 15. §-ának (4) bekezdésében, 16. §-ának (3) bekezdésében, 17. §-ának (7) bekezdésében,

19. §-ának (4) bekezdésében, 20. § (6) bekezdésének b)–c) pontjaiban, 21. §-ának (2) bekezdésében, továbbá

49586 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

3. számú mellékletének 1.2. pontjában, 4. számú mellékletének 1.8. pontjában, valamint 5. számú mellékletének

1.4.8., 2.3.1.1., 2.6.1. és 3.3.1. pontjaiban az „a minõsítõ intézetnek” szövegrész helyébe az „az MgSzH-nak”,

d) 9. §-ának (1) bekezdésében, valamint 15. §-ának (1)–(3) bekezdésében az „a minõsítõ intézetnél” szövegrész

helyébe az „az MgSzH-nál”,

e) 17. §-ának (3) bekezdésében az „a minõsítõ intézethez” szövegrész helyébe az „az MgSzH-hoz”,

f) 19. §-ának (5) bekezdésében az „A szállítói származási bizonylatnak – a 7. számú melléklet szerint az alap

származási igazolványon a 14. § (4) bekezdése szerint feltüntetett adatokon felül – tartalmaznia kell:” szövegrész

helyébe az „A szállítói származási bizonylatnak – az MgSzH Központja által rendszeresített és honlapján közzétett

7. számú melléklet szerint az alap származási igazolványon a 14. § (4) bekezdése szerint feltüntetett adatokon

felül – tartalmaznia kell:”,

g) 22. §-ának (2)–(3) bekezdésében az „a minõsítõ intézettõl” szövegrész helyébe az „az MgSzH-tól”,

h) 22. §-ának (2) és (3) bekezdésében az „a minõsítõ intézet illetékes fõfelügyelõje” szövegrész helyébe az

„az MgSzH”,

i) 4. számú mellékletének 8.1.8. pontjában és az 5. számú mellékletének 2.3.1.1. pontjában az „a minõsítõ intézettel”

szövegrész helyébe az „az MgSzH-val”,

j) 5. számú mellékletének 1.1.2.4.2. pontjában az „Az ilyen fakitermelést az illetékes erdõfelügyelõséggel egyeztetni

kell.” szövegrész helyébe az „Az ilyen fakitermelést az MgSzH-nak az erdõterület fekvése szerint illetékes területi

szervével egyeztetni kell.”,

k) 5. számú mellékletének 1.1.2.5.2. pontjában az „A fakitermelést az illetékes erdõfelügyelõséggel egyeztetni kell.”

szövegrész helyébe az „A fakitermelést az MgSzH-nak az erdõterület fekvése szerint illetékes területi szervével

egyeztetni kell.”

szövegrész lép.

(6) Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

a) 1. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az „Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézetre (a továbbiakban: minõsítõ

intézet)” szövegrész helyébe a „Mezõgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központjára és területi szerveire

(a továbbiakban együtt: MgSzH)”,

b) 18. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 38. §-ának (4) bekezdésében az „a minõsítõ intézet” szövegrész helyébe az

„az MgSzH”,

c) 23. §-ának (7) bekezdésében a „hét napon belül” szövegrész helyébe az ”öt munkanapon belül”,

d) 31. §-ának (10) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „22 munkanapon belül”

szövegrész lép.

(7) A 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet

a) 2. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 3. § 5., 8., 30–31. és 37. pontjában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 6. §-ának

(1) bekezdésében, 7. §-ának (1)–(2), (4) és (8) bekezdésében, 9. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 10. §-ának

(4) bekezdésében, 11. §-ának (2), (6)–(7), (9) és (11) bekezdésében, 12. §-ának (2) és (6) bekezdésében, 16. §-ának

(1), (5) és (7) bekezdés a) pontjában, 17. §-ának (3) bekezdésében, 18. §-ának (1), (3), (4), (6), (7) és

(9) bekezdésében, 19. §-ának (8)–(9), (11) és (13) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 21. §-ának

(1) bekezdésében, 22. §-ának (5) bekezdésében, 23. §-ában, 24. §-ának (1), (3) és (8) bekezdésében, 25. §-ának

(2) bekezdésében, 26. §-a (3) bekezdésének felvezetõ szövegében és e) pontjában, illetve (5)–(8) bekezdésében,

27. § (2), (3) és (11) bekezdésében, 28. §-ának (1), (4), (6)–(8) és (10) bekezdésében, 29. §-ának

(2)–(4) bekezdésében, 30. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 31. és 32. §-ában az „a minõsítõ intézet” szövegrész

helyébe az „az MgSzH”,

b) 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 3. §-ának 33.2. és 33.3 pontjaiban, 8. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 10. §-ának

(4) bekezdésében, 16. §-ának (1) bekezdésében, 18. §-a (3) bekezdésének e) pontjában és (6) bekezdésének

c) pontjában, 20. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, 26. §-a (3) bekezdésének f) pontjában az „a Szolgálat”

szövegrész helyébe az „az MgSzH”,

c) 4. §-ának (5) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, 16. §-ának (3) bekezdésében, 18. § (5) bekezdésében,

26. §-a (4) bekezdésének b) pontjában az „a minõsítõ intézetnek” szövegrész helyébe az „az MgSzH-nak”,

d) 6. §-a (8) bekezdésének c) pontjában az „az intézet” szövegrész helyébe az „az MgSzH”,

e) 7. §-ának (5) bekezdésében az „a minõsítõ intézeti példányát” szövegrész helyébe az „az MgSzH példányát”,

f) 10. §-ának (2) bekezdésében a „Szolgálatnak” szövegrész helyébe az „MgSzH-nak”,

g) 11. §-ának (12) bekezdésében, valamint 12. §-ának (2) bekezdésében az „a minõsítõ intézethez” szövegrész

helyébe az „az MgSzH-hoz”,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49587

h) 12. §-ának (3) bekezdésében az „A terület alkalmasságának elbírálására elõzetes termõhelyi szemlét kell kérni

a minõsítõ intézettõl és Szolgálattól.” szövegrész helyébe az „A terület alkalmasságának elbírálására elõzetes

termõhelyi szemlét kell kérni az MgSzH-tól.”,

i) 12. §-ának (8) bekezdésében, 28. § (6) bekezdésében az „a minõsítõ intézetet” szövegrész helyébe az „az MgSzH-t”

j) 27. § (1) bekezdésében az „a minõsítõ intézetnél” szövegrész helyébe az „az MgSzH-nál”;

k) 27. § (2) bekezdésében az „a Szolgálatot” szövegrész helyébe az „az MgSzH-t”;

l) 2. § (1) bekezdésében az „A Szolgálat, illetve a minõsítõ intézet” szövegrész helyébe az „Az MgSzH”

szövegrész lép.

(8) A növényi genetikai anyagok megõrzésérõl és felhasználásáról szóló 95/2003. (VII. 14.) FVM rendelet

a) 7. §-ának (3) bekezdésében az „az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (a továbbiakban: minõsítõ intézet)”

szövegrész helyébe az „a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban. MgSzH Központ)”,

b) 7. §-ának (3) bekezdésében a „Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)”

szövegrész helyébe a „földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter)”,

c) 7. §-ának (4)–(5) bekezdésében, 11. §-ának (2) bekezdésében és 12. §-ának (1) bekezdésében az „a minõsítõ

intézet” szövegrész helyébe az „az MgSzH Központ”,

d) 8. §-ának (3) bekezdésében és 11. §-ának (3) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter”,

e) 12. §-ának (1) bekezdésében a „Tápiószelei Agrobotanikai Intézet (a továbbiakban: TABI)” szövegrész helyébe az

„MgSzH Központ Agrobotanikai Központja (a továbbiakban: Agrobotanikai Központ)”,

f) 12. §-ának (2) bekezdésében az „a TABI” szövegrész helyébe az „az Agrobotanikai Központ”

szövegrész lép.

9. § Ez a rendelet a 2002/53/EK és a 2002/55/EK tanácsi irányelvek 7. cikkének alkalmazásában egyes mezõgazdasági

növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzõk és a vizsgálat minimumfeltételei

vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghozataláról szóló 2003/90/EK irányelv és a 2003/91/EK irányelv

módosításáról szóló, 2009. augusztus 3-i 2009/97/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Gráf József s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelethez

„10. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

I. Rész

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára

Tudományos név Közhasználatú név CPVO-jegyzõkönyv

Pisum sativum L. Takarmányborsó 2003.11.6-i TP 7/1

Vicia faba L. Lóbab 2004.3.25-i TP Broadbean/1

Brassica napus L. Káposztarepce 2004.3.25-i TP 36/1

Helianthus annuus L. Napraforgó 2002.10.31-i TP 81/1

Linum usitatissimum L. Rostlen/olajlen 2007.3.21-i TP 57/1

Avena nuda L. Csupasz zab 2003.11.6-i TP 20/1

Avena sativa L. (továbbá A. byzantina Zab és bizánci zab 2003.11.6-i TP 20/1

K. Koch)

Hordeum vulgare L. Árpa 2003.11.6-i TP 19/2

Oryza sativa L. Rizs 2004.11.18-i TP 16/1

Secale cereale L. Rozs 2002.10.31-i TP 58/1

xTriticosecale Wittm. ex A. Camus A Triticum nemzetség valamely 2007.1.22-i TP 121/2

fajának és a Secale nemzetség

valamely fajának keresztezésébõl

származó hibridek

Triticum aestivum L. Búza 2008.6.23-i TP 3/4

Triticum durum Desf. Durumbúza 2003.11.6-i TP 120/2

49588 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Tudományos név Közhasználatú név CPVO-jegyzõkönyv

Zea mays L. Kukorica 2001.11.15-i TP 2/2

Solanum tuberosum L. Burgonya 2005.12.1-i TP 23/2

II. Rész

Az UPOV vizsgálati irányelvei a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára

Tudományos név Közhasználatú név UPOV-irányelv

Beta vulgaris L. Takarmányrépa 1994.11.4-i TG/150/3

Agrostis canina L. Eb tippan 1990.10.12-i TG/30/6

Agrostis gigantea Roth. Óriás tippan 1990.10.12-i TG/30/6

Agrostis stolonifera L. Tarackos tippan 1990.10.12-i TG/30/6

Agrostis capillaris L. Cérnatippan 1990.10.12-i TG/30/6

Bromus catharticus Vahl Prérifû 2001.4.4-i TG/180/3

Bromus sitchensis Trin. Alaszkai rozsnok 2001.4.4-i TG/180/3

Dactylis glomerata L. Csomós ebír 2002.4.17-i TG/31/8

Festuca arundinacea Schreber Nádképû csenkesz 2002.4.17-i TG/39/8

Festuca filiformis Pourr. Fonalas csenkesz 2006.4.5-i TG/67/5

Festuca ovina L. Juh csenkesz 2006.4.5-i TG/67/5

Festuca pratensis Huds. Réti csenkesz 2002.4.17-i TG/39/8

Festuca rubra L. Vörös csenkesz 2006.4.5-i TG/67/5

Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina Keménylevelû csenkesz 2006.4.5. TG/67/5

Festuca heterophylla Lam. Felemáslevelû csenkesz 2006.4. 5-i TG/67/5

Festuca pseudovina Hack. Ex Wiesb. Veresnadrág csenkesz 2006.4. 5-i TG/67/5

Festuca brevipila R. Tracey Finomlevelû csenkesz 2006.4. 5-i TG/67/5

Lolium multiflorum Lam. Olasz perje 2006.4.5-i TG/4/8

Lolium perenne L. Angol perje 2006.4.5-i TG/4/8

Lolium x boucheanum Kunth Hibrid perje 2006.4.5-i TG/4/8

Phleum bertolonii DC. Gumós komócsin 1984.11.7-i TG/34/6

Phleum pratense L. Réti komócsin 1984.11.7-i TG/34/6

Poa pratensis L. Réti perje 1990.10.12-i TG/33/6

Lupinus albus L. Fehérvirágú csillagfürt 2004.3.31-i TG/66/4

Lupinus angustifolius L. Kékvirágú csillagfürt 2004.3.31-i TG/66/4

Lupinus luteus L. Sárgavirágú csillagfürt 2004.3.31-i TG/66/4

Medicago sativa L. Lucerna 2005.4.6-i TG/6/5

Medicago x varia T. Martyn Tarkavirágú lucerna 2005.4.6-i TG/6/5

Trifolium pratense L. Vöröshere 2001.4.4-i TG/5/7

Trifolium repens L. Fehérhere 2003.4.9-i TG/38/7

Vicia sativa L. Tavaszi bükköny 1988.10.21-i TG/32/6

Brassica napus L. var. napobrassica Karórépa 2001.4.4-i TG/89/6

(L.) Rchb.

Raphanus sativus L. var. oleiformis Takarmányretek 2001.4.4-i TG/178/3

Pers.

Arachis hypogea L. Földimogyoró 1985.11.13-i TG/93/3

Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Réparepce 2002.4.17-i TG/185/3

Briggs

Carthamus tinctorius L. Pórsáfrány 1990.10.12-i TG/134/3

Gossypium spp. Gyapot 2001.4.4-i TG/88/6

Papaver somniferum L. Mák 1999.3.24-i TG/166/3

Sinapis alba L. Fehér mustár 2001.4.4-i TG/179/3

Glycine max (L.) Merrill Szójabab 1998.4.1-i TG/80/6

Sorghum bicolor (L.) Moench Cirok 1989.10.6-i TG/122/3

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49589

III. Rész

Az I. és a II. részben nem szereplõ növényfajoknak a nemzeti DUS-vizsgálati irányelvnek kell megfelelniük.”

2. melléklet a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelethez

„11. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

I. Rész

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

Tudományos név Közhasználatú név CPVO-jegyzõkönyv

Allium cepa L. (Cepa csoport) Vöröshagyma 2009.4.1-i TP 46/2

Allium cepa L. (Aggregatum csoport) Salottahagyma 2009.4.1-i TP 46/2

Allium porrum L. Póréhagyma 2009.4.1-i TP 85/2

Allium sativum L. Fokhagyma 2004.3.25-i TP 162/1

Allium schoenoprasum L. Metélõhagyma 2009.4.1-i TP 198/1

Apium graveolens L. Zeller 2008.3.13-i TP 82/1

Apium graveolens L. Gumós zeller 2008.3.13-i TP 74/1

Asparagus officinalis L. Spárga 2002.3.27-i TP 130/1

Beta vulgaris L. Cékla, beleértve a cheltenham 2009.4.1-i TP 60/1

répát is

Brassica oleracea L. Karfiol 2001.11.15-i TP 45/1

Brassica oleracea L. Brokkoli, vagy Calabrese brokkoli 2007.3.21-i TP 151/2

Brassica oleracea L. Kelbimbó 2005.12.1-i TP 54/2

Brassica oleracea L. Karalábé 2004.3.25-i TP 65/1

Brassica oleracea L. Kelkáposzta, fejes káposzta és vörös 2005.12.1-i TP 48/2

káposzta

Brassica rapa L. Kínai kel 2008.3.13-i TP 105/1

Capsicum annuum L. Chili vagy paprika 2007.3.21-i TP 76/2

Cichorium endivia L. Fodroslevelû és széleslevelû endívia 2005.12.1-i TP 118/2

Cichorium intybus L. Ipari cikória 2005.12.1-i TP 172/2

Cichorium intybus L. Cikóriasaláta 2005.3.25-i TP 173/1

Citrullus lanatus (Thumb.) Matsum. et Görögdinnye 2007.3.21-i TP 142/1

Nakai

Cucumis melo L. Sárgadinnye 2007.3.21-i TP 104/2

Cucumis sativus L. Salátauborka és fürtös uborka 2008.3.13-i TP61/2

Cucurbita pepo L. Fõzõtök 2004.3.25-i TP 119/1

Cynara scolymus L. Articsóka és kardi 2004.3.25-i TP 184/1

Daucus carota L. Sárgarépa és takarmány sárgarépa 2008.3.13-i TP 49/3

Foeniculum vulgare Mill. Édeskömény 2004.3.25-i TP 183/1

Lactuca sativa L. Fejes saláta 2009.4.1-i TP 13/4

Lycopersicon esculentum Mill. Paradicsom 2007.3.21-i TP 44/3

Petroselinum crispum (Mill.) Nyman Petrezselyem 2007.3.21-i TP 136/1

ex A. W. Hill

Phaseolus coccineus L. Tûzbab 2007.3.21-i TP 9/1

Phaseolus vulgaris L. Zöldbab (bokorbab és futóbab) 2009.4.1-i TP 12/3

Pisum sativum L. (partim) Kifejtõborsó, velõborsó és 2003.11.6-i TP 7/1

cukorborsó

Raphanus sativus L. Retek 2002.3.27-i TP 64/1

Solanum melongena L. Padlizsán vagy tojásgyümölcs 2008.3.13-i TP 117/1

Spinacia oleracea L. Paraj 2008.3.13-i TP 55/2

Valerianella locusta (L.) Laterr. Galambbegysaláta 2007.3.21-i TP 75/2

Vicia faba L. (partim) Lóbab 2004.3.25-i TP Broadbean/1

Zea mays L. (partim) Csemegekukorica és pattogatni való 2001.11.15-i TP 2/2

kukorica

49590 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

II. Rész

Az UPOV vizsgálati irányelvei a zöldségfajok DUS vizsgálatára

Tudományos név Közhasználatú név UPOV-irányelv

Allium fistulosum L. Téli sarjadékhagyma 1998.4.1-i TG/161/3

Beta vulgaris L. Mángold 2004.3.31-i TG/106/4

Brassica oleracea L. Leveles kel 2004.3.31-i TG/90/6

Brassica rapa L. Tarlórépa 2001.4.4-i TG/37/10

Cichorium intybus L. Leveles cikória vagy olaszcikória 1996.10.18-i TG/154/3

Cucurbita maxima Duchesne Sütõtök 2007.3.28-i TG/155/4

Rev.+2009.04.01.

Raphanus sativus L. Fekete retek 1999.3.24-i TG/63/6

Rheum rhabarbarum L. Rebarbara 1999.3.24-i TG/62/6

Scorzonera hispanica L. Feketegyökér 1988.10.21-i TG/116/3

III. Rész

Az I. és II. részben nem szereplõ növényfajoknak a nemzeti DUS-vizsgálati irányelvnek kell megfelelniük.”

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 82/2009. (XII. 30.) IRM rendelete

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásáról

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §

j) és n) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el

1. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban

Ket.) 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések

körérõl, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl,

felhasználásának rendjérõl és az ellenõrzésben történõ közremûködés feltételeirõl szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm.

rendelet 2. § (1) bekezdésében, 3. §-ában, 4. §-ában, 5. §-ában, 6. §-ában, 7. §-ában és 8. §-ában foglalt

jogszabálysértések és jogkövetkezmények tekintetében van helye.

2. § A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának

a) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi

CXXXIII. törvény 11. § (2)–(4) bekezdésében,

b) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletérõl szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet

9. § (4) bekezdésében,

c) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 4. §

(5) bekezdésében,

d) a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 5. § b) és c) pontjában,

e) az atomenergia alkalmazásával összefüggõ rendõrségi feladatokról szóló 47/1997. (VIII. 26.) BM rendelet 5. §

(4) bekezdésében, valamint 10. § (3) bekezdésében,

f) a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló

12/2007. (III. 13.) IRM rendelet 13. § (1) és (2) bekezdésében

foglalt jogszabálysértések és jogkövetkezmények tekintetében van helye.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49591

3. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletet a felügyeleti eljárás során az e rendelet hatálybalépése elõtt meghozott döntésekre is alkalmazni kell.

Dr. Forgács Imre s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 83/2009. (XII. 30.) IRM rendelete

az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésérõl, az abból történõ adatszolgáltatás

szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó rendeletek módosításáról

Az egyes közjegyzõi nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § d) és e) pontjaiban, valamint a közjegyzõkrõl szóló

1991. XLI. törvény 183. § d)–f) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és

hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 16., 17. és 21. §

tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában foglalt

feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben, a következõket rendelem el

Értelmezõ rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) felhasználó: az a közjegyzõ és közjegyzõ-helyettes (a továbbiakban együtt: közjegyzõ), aki az egyes közjegyzõi

nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) szerinti Élettársi Nyilatkozatok

Nyilvántartásába (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) adatot bejegyez, továbbá az a közjegyzõ vagy a Magyar

Országos Közjegyzõi Kamara (a továbbiakban: országos kamara) tagja vagy alkalmazottja, aki az élettársi

nyilvántartásból adatot igényel;

b) üzemzavar: az élettársi nyilvántartás tartós vagy átmeneti meghibásodása vagy ezt eredményezõ egyéb technikai

problémája, ami a szolgáltatásainak igénybevételét korlátozza vagy lehetetlenné teszi;

c) üzemszerû karbantartás: az élettársi nyilvántartás tervszerû és rendkívüli esetekben végzett, elõzetes tájékoztatás

alapján, elõre meghatározott idõtartamig tartó karbantartása, ami alatt az élettársi nyilvántartás szolgáltatásai

nem érhetõk el.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése

2. § Az élettársi nyilvántartásban az adatok bejegyzésére, tárolására, törlésére és az élettársi nyilvántartásból történõ

adatigénylések teljesítésére szolgáló, valamint a Kjnp. 36/G. § (4) bekezdésében meghatározott adatok

vonatkozásában naplót készítõ informatikai alkalmazást (a továbbiakban: informatikai alkalmazás) – folyamatos

rendelkezésre állással – az országos kamara e rendelet szerint mûködteti.

3. § Az informatikai alkalmazás létrehozásának, mûködésének és fejlesztésének költségeit az országos kamara viseli.

4. § Az országos kamara az informatikai alkalmazás mûködtetésének technikai feltételeit biztosító üzemeltetésével

összefüggõ feladatok ellátására szerzõdést köthet.

5. § (1) A közjegyzõ köteles az irodájának megnyitásától kezdve az élettársi nyilvántartásba való bejegyzést és

a nyilvántartásból való adatigénylést lehetõvé tévõ elektronikus adatkapcsolat kialakításának feltételeit irodájában

biztosítani.

(2) Az országos kamara a közjegyzõ számára az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez az informatikai

alkalmazást, valamint az adatok megõrzését és törlését biztosítja, továbbá az informatikai alkalmazás használatához

szükséges ismereteket elérhetõvé teszi.

49592 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) A közjegyzõ az informatikai alkalmazás élettársi nyilvántartásba történõ bejegyzésre és az abból történõ

adatigénylésre szolgáló mûveleteinek elvégzéséhez a közjegyzõi törvény szerinti, az országos kamara által

a közjegyzõk részére rendszeresített minõsített elektronikus aláírását használja.

6. § (1) Az élettársi nyilvántartásba történõ bejegyzés és az abból történõ adatigénylés céljára az informatikai alkalmazás

rendelkezésre állását évente legalább 95,5%-ban kell biztosítani akként, hogy az informatikai alkalmazás

a felhasználók számára munkanapokon legalább 8 órától 18 óráig elérhetõ legyen, az üzemszerû karbantartást pedig

ezen idõszakon kívül kell elvégezni .

(2) Az informatikai alkalmazás üzemszerû karbantartási idejérõl az informatikai alkalmazás mûködtetõje az élettársi

nyilvántartás rendszerfelületén elõzetesen, legalább 72 órával annak kezdetét megelõzõen és a karbantartási ideje

alatt tájékoztatást ad.

(3) Az elõre nem látható üzemzavarról a (2) bekezdésben foglaltak megfelelõ alkalmazásával kell tájékoztatást adni.

(4) Ha az élettársi nyilvántartásba történõ adatrögzítés idõpontjában az informatikai alkalmazás nem elérhetõ a közjegyzõ

számára, a nyilvántartásba történõ bejegyzést az újbóli rendelkezésre álláskor haladéktalanul, de legkésõbb

a rendelkezésre állás következõ napján 12 óráig teljesíteni kell.

7. § A közjegyzõ az élettárs értesítési címének megállapítása érdekében kiadott, a Kjnp. 36/F. § (5) bekezdése szerinti

elektronikus adatigénylési megkeresésében az élettársi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárás ügyszámát

feltünteti.

8. § (1) Az élettársi nyilvántartás törvényben meghatározott adatainak bejegyzését a közjegyzõ az országos kamara által

rendelkezésre bocsátott informatikai alkalmazás használatával végzi. Az informatikai alkalmazás helyes mûködéséért

az országos kamara, a bejegyzett adatok helyességéért a közjegyzõ felel.

(2) A közjegyzõ a felelõsségi körében gondoskodik az élettársi nyilvántartásba továbbított adatok helyességérõl,

idõszerûségérõl, valamint utólag értesíti az országos kamarát a késõbb felfedett adathiba tényérõl és a rendelkezésre

álló helyes adatról.

(3) Az élettársi nyilvántartásba adat bejegyzése az erre szolgáló elektronikus adatlap kitöltésével történik.

9. § Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy

a) ha a bejegyzésre szolgáló elektronikus adatlap tartalmazza a törvényben rögzített valamennyi adatot, akkor

azokat az élettársi nyilvántartásban automatikusan rögzítse,

b) hiányosan kitöltött adatlap alapján ne rögzítsen adatot az élettársi nyilvántartásban; errõl a hiányosság

megjelölésével hibaüzenetet küldjön a közjegyzõ részére,

c) az adat rögzítését követõen annak megtörténtérõl és tartalmáról szóló rendszerüzenet felhasználói felületen

történõ megjelenítésével értesítse a közjegyzõt,

d) a kérelmezõk Kjnp. 36/E. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a kérelmezõk összes

korábban bejegyzett adatai mellett rögzítse,

e) a Kjnp. 36/E. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatot a kérelmezõk egymással fennálló élettársi kapcsolatáról

szóló adatai mellett rögzítse.

10. § A közjegyzõ az élettársi nyilvántartásból történõ adatigényléssel állapítja meg

a) az élettársi nyilvántartás tartalmáról szóló tanúsítvány kiállításához szükséges adatokat,

b) azt, hogy – attól függõen, hogy a kérelmezõkre vonatkozó adat szerepel-e már az élettársi nyilvántartásban –

fennállnak-e az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat élettársi nyilvántartásba történõ bejegyzésének

feltételei.

11. § (1) Az élettársi nyilvántartásból történõ adatigénylés az erre szolgáló elektronikus adatlapnak az érintett személy

Kjnp. 36/E. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt adataival való kitöltésével történik.

(2) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy

a) az adatigénylést ne teljesítse, ha az adatlap nem tartalmazza legalább az érintett személy családi és utónevét,

valamint – a születési családi és utónév kivételével – egy további természetes személyazonosító adatát; errõl

a hiányosság megjelölésével hibaüzenetet küldjön a lekérdezõ részére,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49593

b) ha az adatigénylés során kitöltött adatokkal részben egyezõen az érintett személy adatai szerepelnek az élettársi

nyilvántartásban, errõl az adatok (ideértve az élettársnak az érintett személlyel fennálló vagy fennállt élettársi

kapcsolatával összefüggésben nyilvántartott adatait is) képernyõn való megjelenítésével értesítse az

adatigénylõt,

c) ha az érintett személy a lekérdezés során kitöltött adatokkal nem szerepel az élettársi nyilvántartásban,

az adatigénylést ezen eredmény közlésével teljesítse,

d) tegye lehetõvé az adatszolgáltatásban szereplõ adatok szerkesztésre alkalmas formátumban történõ exportálását

és nyomtatását.

12. § (1) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása által

közölt,

a) az élettársi nyilvántartásban szereplõ személyek adataiban bekövetkezett változásra és

b) a Kjnp. 36/E. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt tényre

vonatkozó adatokat automatikusan átvezesse az élettársi nyilvántartásban.

(2) Az országos kamara az (1) bekezdésben foglalt adatokat online adatigénylés útján szerzi be a polgárok személyi

adatainak és lakcímének nyilvántartását vezetõ szervtõl. Az országos kamara és a polgárok személyi adatainak

és lakcímének nyilvántartását vezetõ szerv együttmûködési megállapodásban rögzíti a rendszeres adatigénylés

teljesítésének rendjét és technikai szabályait.

13. § Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy

a) az élettársi kapcsolatra vonatkozó adatokat az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének

idõpontjától számított 100 év elteltével automatikusan törölje az élettársi nyilvántartásból, továbbá

b) az informatikai alkalmazás részét képezõ naplóban tárolt adatokat azok keletkezésétõl számított 100 év elteltével

automatikusan törölje.

Az élettársi nyilvántartásból történõ adatszolgáltatás

14. § Az országos kamara az élettársi nyilvántartásból történõ adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat az élettársi

nyilvántartásból történõ adatigényléssel állapítja meg.

15. § (1) Ha az élettársi nyilvántartásban szereplõ személy adataira irányul az adatszolgáltatás, az annak teljesítéséhez

szükséges adatigénylés az erre szolgáló elektronikus adatlapnak az érintett személy Kjnp. 36/E. § (4) bekezdés

a) pontjában foglalt adataival való kitöltésével történik.

(2) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy

a) az (1) bekezdés szerinti adatlap kitöltõjének nevét és az adatigénylés idõpontját az élettársi nyilvántartásban

automatikusan rögzítse,

b) ha az élettársi nyilvántartásban szereplõ személy adataira irányul az adatszolgáltatás, az adatigénylést ne

teljesítse, ha az adatlap nem tartalmazza legalább az érintett személy családi és utónevét, valamint – a születési

családi és utónév kivételével – egy további természetes személyazonosító adatát; errõl a hiányosság

megjelölésével hibaüzenetet küldjön a lekérdezõ részére,

c) ha az adatigénylés során kitöltött adatokkal részben egyezõen az érintett személy adatai szerepelnek az élettársi

nyilvántartásban, errõl az adatok (ideértve az élettársnak az érintett személlyel fennálló vagy fennállt élettársi

kapcsolatával összefüggésben nyilvántartott adatait is, amennyiben az adatszolgáltatás iránti megkeresés erre

is irányult) felhasználói felületen történõ megjelenítésével értesítse a lekérdezõt,

d) ha az adatigénylés során kitöltött adatokkal nem szerepel az élettársi nyilvántartásban bejegyzett személy, ennek

közlésével teljesítse az adatigénylést,

e) tegye lehetõvé az igényelt adatok szerkesztésre alkalmas formátumban történõ exportálását és nyomtatását.

16. § (1) Az országos kamara által végzett, az élettársi nyilvántartásból történõ adatszolgáltatás ellenértéke – a (2) és

a (3) bekezdésben foglalt kivétellel –

a) élettársi kapcsolatonként,

b) ha pedig valamely személynek az élettársi nyilvántartásban rögzített adatainak szolgáltatására irányul, úgy

személyenként

2000 Ft (a továbbiakban: adatszolgáltatási díj).

49594 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(2) A büntetõügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az apaság vélelme

fennállásának megállapítása érdekében eljáró anyakönyvvezetõ, valamint a közjegyzõ tevékenységének szakmai

felügyeletét ellátó szerv számára – jogszabályban meghatározott feladataik teljesítésével összefüggésben – az

élettársi nyilvántartásból történõ adatszolgáltatás díjmentes.

17. § (1) Az adatszolgáltatási díjat az országos kamara részére – az annak kezelésére és nyilvántartására elkülönített –

10918001-00000007-15030161 számú fizetési számlájára kell megfizetni.

(2) Az adatszolgáltatási díj megfizetését az adatigénylés iránti kérelem és megkeresés elõterjesztésekor kell igazolni.

A adatszolgáltatási díj megfizetésérõl szóló igazolást a kérelemhez, megkereséshez mellékelni kell.

Záró rendelkezések

18. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 16. §, a 17. § és a 21. § a rendelet a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba.

19. § (1) A közjegyzõi ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: KÜSZ) 1. § (1) bekezdése

a következõ h) ponttal egészül ki

[A rendelet hatálya a közjegyzõ hatáskörébe tartozó]

„h) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos eljárás”

[során a közjegyzõk ügyvitelére terjed ki.]

(2) Hatályát veszti a KÜSZ 1. § (1) bekezdés f) pontjában az „és” szövegrész.

20. § A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 27. § (8) bekezdésében

a „Ktv. 122. §-a” szövegrész helyébe a „Ktv. 122. §-a és az egyes közjegyzõi nemperes eljárásokról szóló 2008. évi

XLV. törvény 36/F. § (3) bekezdése” szöveg lép.

21. § (1) A közjegyzõi díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (továbbiakban: R.) 22. §-a a következõ (2) bekezdéssel

egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik.

„(2) Az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozatnak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (továbbiakban

élettársi nyilvántartás) történõ bejegyzésére irányuló eljárás esetén a munkadíjnak megfelelõ összegû költségátalányt

kell fizetni.”

(2) Az R. 29. §-a a következõ e) ponttal egészül ki

[A közjegyzõt a hagyatéki és az egyéb nemperes eljárás lefolyatásáért]

„e) az élettársi kapcsolat fennállásáról vagy fenn nem állásáról szóló nyilatkozatnak az élettársi nyilvántartásba történõ

bejegyzésére irányuló eljárás esetén bejegyzésenként a 12. § (2) bekezdés d) pontjában egy órára megállapított

munkadíjnak megfelelõ összegû munkadíj illeti meg, helyszíni eljárás esetén pedig a 13. § rendelkezéseit is

megfelelõen alkalmazni kell.”

22. § (1) A 19. § és a 20. § a rendelet hatálybalépését követõ napon a hatályát veszti.

(2) A 21. § e rendelet kihirdetését követõ negyvenhatodik napon a hatályát veszti.

(3) Ez a § a rendelet kihirdetését követõ negyvenhetedik napon a hatályát veszti.

Dr. Forgács Imre s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49595

Az igazságügyi és rendészeti miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

84/2009. (XII. 30.) IRM–MeHVM együttes rendelete

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért,

a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendõ igazgatási

szolgáltatási díjról szóló 16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendelet módosításáról

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontjában kapott

felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §

p) pontjában, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 1. §

(1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006.

(VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben, a következõket

rendeljük el

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel

céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2007. (III. 13.)

IRM–MeHVM együttes rendelet (a továbbiakban R.) melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

2. § Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A díjfizetési kötelezettség – adatszolgáltatási eljárás esetében ideértve a fellebbezés díját is – az adatszolgáltatásra

illetékes szerv pénztárába készpénzben történõ befizetéssel vagy az általa megjelölt költségvetési elszámolási számla,

elõirányzat-felhasználási keretszámla (a továbbiakban együtt: bankszámla) javára történõ átutalási megbízással,

illetõleg készpénz-átutalási megbízással való megfizetéssel teljesíthetõ. A díjat a szolgáltatás teljesítésétõl számított

15 napon belül, illetõleg a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni. A melléklet 6. pontja szerinti adatszolgáltatás

díjának megfizetésére vonatkozó szabályokat a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara (a továbbiakban: országos

kamara) és a nyilvántartást vezetõ szerv közötti együttmûködési megállapodás rögzíti.”

3. § Az R. 4. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép

„(6) Az elektronikus kapcsolattartás keretében teljesített adatszolgáltatásért fizetendõ díj a díjtétel és – kivéve ahol

e rendelet melléklete eltérõen rendelkezik – a tételszám szorzata.”

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba.

(2) E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Forgács Imre s. k., Dr. Molnár Csaba s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

Melléklet a 84/2009. (XII. 30.) IRM–MeHVM együttes rendelethez

A 16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendelet melléklete a következõ 6. ponttal egészül ki

[Díjalkalmazási szabályok]

„6. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) szereplõ személyeknek

a közjegyzõi nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt adataiban

bekövetkezett változásoknak és a (4) bekezdés d) pontjában foglalt adatainak átvezetése céljából történõ

adatszolgáltatás esetén az országos kamara által fizetendõ díj az élettársi nyilvántartásban szereplõ személyre

vonatkozó, az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésével egyidejûleg kezdeményezett

adatigénylések száma és a díjtétel szorzata; a díjtétel mértéke 350 Ft/tétel.”

49596 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 85/2009. (XII. 30.) IRM rendelete

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi és rendészeti

miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történõ végrehajtásáról szóló

10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet módosításáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. §-a (4) bekezdésének a)–b) és d) valamint f) pontjában kapott

felhatalmazás alapján – a Kjt. 85. § (4) bekezdésének d) pontja alapján a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl

szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró foglalkoztatáspolitikáért felelõs

miniszterrel és a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott

feladatkörében eljáró államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat-

és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következõket rendelem el

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) az igazságügyi és rendészeti

miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történõ végrehajtásáról szóló 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet

(a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„1. § A rendelet hatálya az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szervekre

a) a Rendõrség szerveire,

b) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a büntetés-végrehajtási intézetekre és intézményekre

(a továbbiakban: büntetés-végrehajtási szerv),

c) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára (a továbbiakban: RSZVSZ),

d) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal befogadó állomására (a továbbiakban: BÁHBÁ),

e) a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetre (a továbbiakban: BSZKI),

f) az IRM Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központra (a továbbiakban: IRM NOPVK),

valamint az e szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra terjed ki.”

2. § Az R. 4. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Magasabb vezetõ:]

„e) a BSZKI-nál: a fõigazgató, fõigazgató-helyettes, a fõszerkesztõ, a fõszerkesztõ-helyettes,”

3. § Az R. 4. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Vezetõ:]

„f) az IRM NOPVK-nál: az osztályvezetõ-helyettes.”

4. § Az R. 4. § (4) bekezdésének ab) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Vezetõi megbízás keretében látja el a vezetõi feladatokat:]

„ab) BSZKI-nál: a fõigazgató-helyettes, a fõszerkesztõ, a fõszerkesztõ-helyettes,”

5. § Az R. 4. § (4) bekezdésének bb) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[a vezetõk közül:]

„bb) IRM NOPVK-nál: az osztályvezetõ-helyettes”

6. § Az R. 4. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(5) A magasabb vezetõi, vezetõi (a továbbiakban együtt: vezetõi) kinevezés, vagy megbízás feltétele a szakirányú

felsõfokú végzettség és szakképzettség és legalább öt év szakmai gyakorlat. A BSZKI-nál a fõigazgatói és

az igazságügyi szakértõi feladatokat ellátó szervezeti egységek élére történõ vezetõi kinevezés, vagy megbízás esetén

szakmai gyakorlatként a BSZKI tevékenységi körének megfelelõ szakterületen eltöltött legalább öt éves igazságügyi

szakértõi gyakorlat.”

7. § (1) Az R. 1. mellékletének I/A) része helyébe e rendelet 1. melléklet A) része lép.

(2) Az R. 3. mellékletének A) része helyébe e rendelet 2. melléklet A) része lép.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49597

8. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R. 4. § (1) bekezdésének c), és f) pontja, 4. § (2) bekezdésének c) pontja, a 4. § (3) bekezdés

b) pontjának bd) alpontja, 4. § (4) bekezdése a) pontjának ac) és ad) alpontja.

(3) E rendelet 2010. január 2-án hatályát veszti.

Dr. Forgács Imre s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

1. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) IRM rendelethez

„A) A Rendõrség szerveinél, az RSZVSZ-nél, a BÁHBÁ-nál, az IRM NOPVK-nál a közalkalmazottak által

ellátható egyes beosztások, munkakörök megnevezése, fizetési osztálya, valamint a vezetõi pótlék

mértéke

Fizetési osztályok Vezetõi

Munkakör megnevezése

A B C D E F G H I J pótlék

Magasabb vezetõi beosztások

Igazgató (Rend.) * * * * *

Igazgatóhelyettes (Rend.) * * * * * 250%

Fõosztályvezetõ (Rend.) * * * * *

Fõosztályvezetõ-helyettes (Rend.) * * * * * 225%

Igazgató (BÁHBÁ) * * * * *

Vezetõi beosztások

Osztályvezetõ (Rend.) * * * * *

Osztályvezetõ-helyettes (Rend.) * * * * * 150%

Osztályvezetõ-helyettes (IRM NOPVK) * * * * * 150%

Gazdasági osztályvezetõ (BÁHBÁ) * * * * *

Ügyintézõi munkakörök

Állatorvos * * *

Anyagkönyvelõ * * *

Bér- és társadalombiztosítási ügyintézõ * * * * * *

Csoportvezetõ * * * * *

Elõadó * * *

Energetikus * * *

Fõelõadó * * * * *

Fõenergetikus * *

Fõkönyvelõ * * * * *

Fõmérnök * * * *

Fõpénztáros * * * * *

Fõrevizor * * * * *

Gondnokságvezetõ * * * * *

Jogtanácsos *

Kiemelt fõelõadó * * * * *

Könyvelõ * * * * *

Mérnök (a szakterületre utaló * * * *

megnevezéssel)

Mûszaki ellenõr * * * * *

Pénzügyi ügyintézõ * * *

Pénztáros * * *

Revizor * * * * *

Oktatásszervezõ * * * *

Segédhivatal-vezetõ * * *

Sokszorosító- és leíróiroda-vezetõ * * *

Statisztikai ügyintézõ * * *

49598 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Fizetési osztályok Vezetõi

Munkakör megnevezése

A B C D E F G H I J pótlék

Számfejtõ * * *

Számítástechnikai programozó * * *

Számítástechnikai szervezõ * * * *

Számítógép-hálózat üzemeltetõ * *

Számviteli ügyintézõ * * *

Személyzeti-munkaügyi fõelõadó * * * * *

Szociális munkás * * * *

Szoftverfejlesztõ, informatikus * * * *

Tréner * * * *

Ügyviteli munkakörök

A Rendõrség szerveinél, az RSZVSZ-nél, az IRM NOPVK-nál

az ügyviteli munkakörök nem kötelezettek pályáztatásra

Adatrögzítõ * * *

Anyagnyilvántartó * * *

Gyors- és gépíró * * *

Hírforgalmazó * * *

Nyilvántartó *

Operátor * * *

Segédelõadó * * *

Személyzeti-munkaügyi nyilvántartó * * *

Terminálkezelõ * * *

Titkárnõ * * *

Több munkafolyamatot ellátó ügyviteli * * *

alkalmazott

Ügykezelésvezetõ * * *

Ügykezelõ * * *

Fizikai munkakörök

A Rendõrség szerveinél, az IRM NOPVK-nál, a BÁHBÁ-nál

a fizikai munkakörök nem kötelezettek pályáztatásra

Autófényezõ * * *

Autószerelõ * * *

Autóvillamossági-szerelõ * * *

Asztalos * * *

Állatgondozó *

Beosztott szakács * * *

Beszerzõ * * *

Betanított munkás *

Burkoló * * *

Büfés * * *

Büfévezetõ * * *

Cukrász * * *

Csomagolási szakmunkás * * *

Eligazító *

Erõmûkezelõ * * *

Esztergályos * * *

Éjjeliõr *

Étteremvezetõ * * *

Fegyveres biztonsági õr * * * *

Felszolgáló * * *

Festõ-mázoló * * *

Fényképész * * * *

Fodrász * * *

Fûtésszerelõ * * *

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49599

Fizetési osztályok Vezetõi

Munkakör megnevezése

A B C D E F G H I J pótlék

Garázsmester * * *

Gazdaasszony * * *

Gazdaságvezetõ (fõkertész) * * *

Gépjármûvezetõ * * *

Gépkezelõ * * *

Gondnok * * * *

Helikopter-fõszerelõ * * *

Helikopterszerelõ *

Híradástechnikai szerelõ * *

Indító * * * *

Kapus, portás *

Karosszéria-lakatos * * *

Kazánfûtõ * * *

Kárpitos * * *

Kertész * * *

Készültségi ügyeletes * * *

Kézbesítõ *

Kocsimosó *

Konyhalány, mosogató *

Konyhamészáros * * *

Konyhafõnök, konyhavezetõ * * *

Kõmûves * * *

Laboráns *

Lakatos * * *

Liftkezelõ *

Mosodavezetõ * * *

Mûhelyvezetõ * * *

Mûszerész * * *

Önálló szakács * * *

Raktárkezelõ * * *

Raktáros * * *

Raktárvezetõ * * * * *

Részlegvezetõ * * *

Részlegvezetõ szakács * * *

Segédmunkás *

Sokszorosító * *

Szabó * * *

Szállítómunkás *

Szobalány *

Takarító *

Technikus * * *

Telefonközpont-kezelõ *

Úszómester *

Vezetõtechnikus * * *

Villanyszerelõ * * *

Vízijármû-szerelõ * * *

Vízvezeték-szerelõ * * *

49600 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) IRM rendelethez

„A) A BSZKI-nál közalkalmazottak által ellátható egyes beosztások,, munkakörök megnevezése, fizetési

osztálya,, valamint a vezetõi pótlék mértéke

Fizetési osztályok Vezetõi

Munkakör megnevezése

A B C D E F G H I J pótlék

Magasabb vezetõi beosztások

Fõigazgató * * *

Fõigazgató-helyettes * * * 250%

Fõszerkesztõ * * * * * 250%

Fõszerkesztõ-helyettes * * * * * 200%

Vezetõi beosztások

Osztályvezetõ * * * * * 200%

Osztályvezetõ-helyettes * * * * * 150%

Ügyintézõi munkakörök

Pályáztatásra kötelezett

Bér- és társadalombiztosítási ügyintézõ * * * * * *

Csoportvezetõ * * * * * *

Daktiloszkópus elõadó * *

Elõadó * * *

Fõelõadó * * * * *

Könyvelõ * * * * *

Olvasószerkesztõ * * * * *

Pénzügyi ügyintézõ * * *

Pénztáros * * *

Segédhivatal-vezetõ * * *

Számfejtõ * * *

Számítástechnikai programozó * * *

Számítógép-hálózat üzemeltetõ * *

Számviteli ügyintézõ * * *

Személyzeti-munkaügyi fõelõadó * * * * *

Szerkesztõ * * * * *

Szoftverfejlesztõ, informatikus * * * *

Tördelõ és képszerkesztõ * *

Tördelõ szerkesztõ * * * *

Pályáztatásra nem kötelezett

Szakértõ * * * * * *

Ügyviteli munkakörök

Adatrögzítõ * * *

Gyors- és gépíró * * *

Operátor * * *

Titkárnõ * * *

Több munkafolyamatot ellátó ügyviteli * * *

alkalmazott

Ügykezelõ * * *

Fizikai munkakörök

Asszisztens * * *

Szakasszisztens * * *

Erõmûkezelõ * * *

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49601

Fizetési osztályok Vezetõi

Munkakör megnevezése

A B C D E F G H I J pótlék

Fényképész * * * *

Gépjármûvezetõ * * *

Gépkezelõ * * *

Kazánfûtõ * * *

Kiemelt fõelõadó * * * * *

Takarító *

Technikus * * *

Vezetõtechnikus * * *

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 86/2009. (XII. 30.) IRM rendelete

a fegyveres biztonsági õrség Mûködési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló

27/1998. (VI. 10.) BM rendelet módosításáról

A fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, – a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek

végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi

miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 177/2007.

(VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító

tárca nélküli miniszterrel egyetértésben – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.)

Korm. rendelet 1. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el

1. § (1) A fegyveres biztonsági õrség Mûködési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet

(a továbbiakban: R.) Mellékletének 4. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) Az õrség szervezeti felépítése – a 4/A. §-ra figyelemmel –

a) elsõ fokú õrség esetében

aa) õrségparancsnok,

ab) õrparancsnokok (õrségparancsnok-helyettes) váltásonként,

ac) felvezetõk (õrparancsnok-helyettes) váltásonként,

ad) õr, járõr (és/vagy készültségi csoport),

ae) biztonságtechnikai elõadó;

b) másodfokú õrség esetében

ba) õrségparancsnok,

bb) õrparancsnokok (õrségparancsnok-helyettes) váltásonként,

bc) õr, járõr (és/vagy készültségi csoport),

bd) készültségi ügyeletes,

be) biztonságtechnikai elõadó;

c) harmadfokú õrség esetében

ca) õrségparancsnok,

cb) õr, járõr (és/vagy készültségi csoport),

cc) készültségi ügyeletes,

cd) biztonságtechnikai elõadó.”

2. § Az R. Melléklete a következõ 4/A. §-sal egészül ki

„4/A. § A rendõrség által mûködtetett õrségeknél a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott õrparancsnok és

felvezetõ beosztások létrehozatala és mûködtetése abban az esetben nem kötelezõ, ha a 23–26. §-ban

az õrparancsnok, valamint a felvezetõ részére meghatározott feladatok az õrség irányítására jogosult személy útján

elláthatók.”

49602 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

3. § Az R. Mellékletének 6. §-a a következõ l) ponttal egészül ki

[Az õrség irányításával kapcsolatos feladatok:]

„l) az õrség irányítására jogosult személyt megilletõ jogosítványok gyakorlása.”

4. § Az R. Melléklete a 6. §-t követõen a következõ 6/A. §-sal egészül ki

„6/A. § E rendelet rendelkezései nem érintik a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei

õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbõ. törvény) 4. § (1) bekezdésében meghatározott

hatósági feladatokkal kapcsolatos jogosítványok gyakorlását.”

5. § Az R. Mellékletének 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A felvezetõ – ha az õrségnél az õrparancsnoki beosztást létrehozták – az õrparancsnoknak van közvetlen

alárendelve, feladatát az õrparancsnok határozza meg. A felvezetõ elöljárója a parancsnoksága alatt szolgálatba

vezényelt állománynak. Felelõs az alárendelt õrök felvezetéséért és idõben történõ leváltásukért, az õrhelyek

szabályos átadás-átvételéért.”

6. § Az R. Mellékletének 27. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A felállított õr – amennyiben az õrségnél az õrparancsnoki, illetve a felvezetõi beosztást létrehozták –

az õrparancsnoknak és a felvezetõnek van közvetlen alárendelve.”

7. § Az R. Mellékletének 33. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) A szolgálati igazolványt az Fbõ. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eredményes szakmai vizsga alapján

a vizsgáztatásban részt vevõ – más szerv által végzett vizsgáztatás esetén az õrséget fenntartó szerv székhelye szerint

illetékes – megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányságtól az õrséget fenntartó szerv igényli a rendõrség által

rendszeresített igénylõlapon. Az igénylõlapot két példányban kell kitölteni és a rendõrségre eljuttatni.”

8. § Az R. Mellékletének 61. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki

[Az õrséget ellenõrizni jogosult:]

„c) az õrség irányítására jogosult személy.”

9. § Az R. Mellékletének 70. § (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki

[Az õrségparancsnok szolgálati helyiségében kell tárolni:]

„j) az õrparancsnok okmányait, ha az õrségnél az õrparancsnoki beosztást nem hozták létre.”

10. § Az R. Melléklete a következõ X. fejezettel és 77. §-sal egészül ki

„X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. § E Szabályzat alkalmazásában az õrség irányítására jogosult személy a kötelezett, illetve az õrséget mûködtetõ

szervezet vezetõje és a helyettesítésére, illetve a nevében utasítás kiadására jogosult személy, továbbá az Fbõ. törvény

1. § (6) bekezdésében meghatározott szerveknél a hivatásos állomány ügyeleti szolgálatot ellátó, valamint azt irányító

tagja.”

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

(2) Az R. Mellékletének 8. § f) pontjában az „az õrségek szolgálati korlátozását, illetve” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

Melléklete 9. § g) pontjában az „az õrök” szövegrész helyébe az „a fegyveres biztonsági õrség tagjának

(a továbbiakban: õr)” szöveg, Melléklete 13. § a) pontjának 2. francia bekezdésében az „elöljárótól utasítást kapott vagy

az ellenõrizte” szövegrész helyébe az „elöljárótól, illetve az õrség irányítására jogosult személytõl utasítást kapott, vagy

azok ellenõrizték” szöveg, Mellékletének 14. § (2) bekezdésében a „rendelet másként” szövegrész helyébe a „rendelet

vagy más jogszabály másként” szöveg, Mellékletének 14. § (3) bekezdésében a „szerv, elöljáró” szövegrész helyébe

a „szerv, az elöljáró, illetve az õrség irányítására jogosult személy” szöveg, Mellékletének 14. § (4) bekezdésében

a „felvezetõ adhat” szövegrész helyébe a „felvezetõ, illetve az õrség irányítására jogosult személy adhat” szöveg,

Mellékletének 15. § (1) bekezdésében az „elöljárója utasításainak” szövegrész helyébe az „elöljárója, illetve az õrség

irányítására jogosult személy utasításainak” szöveg, Mellékletének 16. § (1) bekezdésében az „elöljáró utasításait”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49603

szövegrész helyébe az „elöljáró, illetve az õrség irányítására jogosult személy utasításait” szöveg, Melléklete 19. §

(1) bekezdés i) pontjában a „vezetõinek, segíti” szövegrész helyébe a „vezetõinek, illetve az õrség irányítására jogosult

személyeknek, segíti” szöveg, Mellékletének 20. § (1) bekezdésében a „vezetõnek van” szövegrész helyébe

a „vezetõnek, illetve az õrség irányítására jogosult beosztottjának van” szöveg, Mellékletének 22. §-ában

az „õrségparancsnok utasításai” szövegrész helyébe az „õrségparancsnok, illetve az õrség irányítására jogosult

személy utasításai” szöveg, Mellékletének 23. § (1) bekezdésében a „van alárendelve” szövegrész helyébe a „van

közvetlen alárendelve” szöveg, Mellékletének 24. §-ában az „elöljárókat, valamint” szövegrész helyébe az „elöljárókat,

az õrség irányítására jogosult személyeket, valamint” szöveg, Melléklete 26. § (2) bekezdés g) pontjában

az „õrparancsnoknak” szövegrész helyébe az „elöljárójának” szöveg, Melléklete 26. § (2) bekezdésének h) pontjában

az „õrparancsnok” szövegrész helyébe az „elöljárója, illetve az õrség irányítására jogosult személy” szöveg,

Mellékletének 27. § (4) bekezdésében a „felvezetõ és” szövegrész helyébe a „felvezetõ, illetve” szöveg, Melléklete 27. §

(5) bekezdés d) pontjában az „õrparancsnok vagy a felvezetõ, valamint” szövegrész helyébe az „õrparancsnok,

a felvezetõ, az õrség irányítására jogosult személy, valamint” szöveg, Melléklete 27. § (5) bekezdésének f) pontjában

az „õrparancsnokát vagy felvezetõjét” szövegrész helyébe az „elöljáróját” szöveg, Mellékletének 28. §

(2) bekezdésében a „váltás, illetõleg elöljáró” szövegrész helyébe a „váltás, elöljáró, illetve az õrség irányítására

jogosult személy” szöveg, Mellékletének 28. § (3) bekezdésében az „elöljárók és” szövegrész helyébe az „elöljáró,

illetve az õrség irányítására jogosult személy, valamint” szöveg, Mellékletének 30. § (2) bekezdésében

az „õrparancsnok” szövegrész helyébe az „elöljáró, illetve az õrség irányítására jogosult személy” szöveg,

Mellékletének 31. § (1) bekezdésében a „van alárendelve” szövegrész helyébe a „van közvetlen alárendelve” szöveg,

Mellékletének 33. § (1) bekezdésében az „a (Fbõ.)” szövegrész helyébe az „az Fbõ.” szöveg, Mellékletének 35. §

(2) bekezdésében „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kincstári elõirányzat-felhasználási keret számlájára –

amelynek száma: 10023002–01451014 –” szövegrész helyébe az „a Rendõrség kincstári elõirányzat-felhasználási keret

számlájára – amelynek száma: 10023002–01451715 –” szöveg és a „rendõr-fõkapitányság útján” szövegrész helyébe

a „rendõr-fõkapitányságnak” szöveg, Mellékletének 38. § (1) bekezdésében az „õrparancsnok (felvezetõ)” szövegrész

helyébe az „elöljáró, illetve az õrség irányítására jogosult személy” szöveg, Mellékletének 44. § (2) bekezdésében

az „õrparancsnokkal” szövegrész helyébe az „elöljáróval, illetve az õrség irányítására jogosult személlyel” szöveg,

Mellékletének 44. § (6) bekezdésében az „õrparancsnok” szövegrész helyébe az „elöljáró, illetve az õrség irányítására

jogosult személy” szöveg, Mellékletének 52. § (2) bekezdésében az „õrségparancsnok utasítása” szövegrész helyébe

az „õrségparancsnok, illetve az õrség irányítására jogosult személy” szöveg, valamint Melléklete 69. § (2) bekezdés

felvezetõ szövegében a „körlete a” szövegrész helyébe a „körlete – az õrség szervezeti felépítésétõl függõen – a”

szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az R. Melléklete 5. §-ának elsõ mondata, Mellékletének 7. §-a, Melléklete 8. § a), b) pontja és g) pontjának

5–7. francia bekezdése, Melléklete 9. § a), d) pontja, f) pontjának 1. francia bekezdése és h)–j) pontja, Melléklete 10. §

c) pontjának 1., 5., 8. és 10. francia bekezdése, c) pontjának 6. francia bekezdésében a „tevékenységét,” szövegrész és

d) pontja, Melléklete 15. § (2) bekezdésében a „belsõ” szövegrész, Mellékletének 17. §-a, Mellékletének 18. §

(2) bekezdése, Mellékletének 28. § (4) bekezdése, Melléklete 29. § (2) bekezdésének elsõ mondata, Mellékletének 33. §

(2) bekezdése, Mellékletének 35. § (1) bekezdésében az „a 33. § (2) bekezdésében meghatározott szerv részére”

szövegrész, Mellékletének 35. § (3) és (4) bekezdése, Melléklete 43. §-t megelõzõ alcímében az „alkalmazása”

szövegrész, valamint Mellékletének 17/a) számú függeléke.

Dr. Forgács Imre s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

49604 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2009. (XII. 30.) KvVM rendelete

az egyes környezetvédelmi és vízügyi elõirányzatok felhasználásának és ellenõrzésének

szabályairól szóló 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás

mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ának 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

– a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott

feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el

1. § Az egyes környezetvédelmi és vízügyi elõirányzatok felhasználásának és ellenõrzésének szabályairól szóló 4/2008.

(II. 14.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép

„1. § E rendelet hatálya a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetben meghatározott környezetvédelmi

és vízügyi elõirányzatok közül a

a) Hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatok,

b) Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában,

c) Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai valamint

d) Környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések támogatása

elõirányzatokra (a továbbiakban együtt: Kövi) terjed ki.”

2. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) Az 1. § a), b) és d) pontjában megjelölt elõirányzatra rendelkezésre álló források felhasználásáról a miniszter

– a (3) bekezdésben meghatározott módon vagy pályázati felhívás nélkül, szakmai programok alapján – dönt.”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

Szabó Imre s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelete

a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának

részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés

a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el

1. § (1) A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól

szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A rendelet alkalmazásában:]

„12. jelentkezési lap: a bizonylati albumban szereplõ nyomtatvány vagy elektronikus ûrlap, amely a tanuló képzéséhez

és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza,”

(2) Az R. 2. §-ának 17. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A rendelet alkalmazásában:]

„17. közúti közlekedési szakember: a közúti közlekedésrõl szóló törvényben meghatározott, engedéllyel rendelkezõ

személy,”

(3) Az R. 2. §-ának 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A rendelet alkalmazásában:]

„19. névjegyzék: a közúti közlekedésrõl szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkezõ szakoktatóról,

iskolavezetõrõl és jármûvezetõi vizsgabiztosról a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás,”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49605

(4) Az R. 2. §-ának 24. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A rendelet alkalmazásában:]

„24. szakoktató: a közúti közlekedésrõl szóló törvényben meghatározott, a közúti jármûvezetõ képzésben oktatóként

részt vevõ személy,”

(5) Az R. 2. §-ának 25. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A rendelet alkalmazásában:]

„25. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése és továbbképzése,”

(6) Az R. 2. §-ának 30. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A rendelet alkalmazásában:]

„30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplõ nyomtatvány vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési

gyakorlat tantárgyból történõ oktatásának bizonylata,”

(7) Az R. 2. §-ának 32–33. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A rendelet alkalmazásában:]

„32. vizsgabiztos: a közúti közlekedésrõl szóló törvényben meghatározott, a közúti jármûvezetõk vizsgáztatását végzõ

személy, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásában tanúsító szervezetként közremûködõ személy,

33. vizsgajegyzõkönyv: a közlekedési hatóság által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely

tartalmazza a vizsgázók adatait és vizsgaeredményeit,”

(8) Az R. 2. §-ának 35. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A rendelet alkalmazásában:]

„35. vizsgarendezõ: a vizsgabiztos munkájának elõsegítése céljából a közlekedési hatóság által kijelölt személy,”

(9) Az R. 2. §-a a következõ 38. ponttal egészül ki

[A rendelet alkalmazásában:]

„38. tanterv: a képzõ szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai

dokumentum, az oktatandó tartalom kiválasztásának, elrendezésének, egymásra épülésének, feldolgozásának

koncepciója, amely az egyes képzési fajtákra és tantárgyakra bontva magában foglalja az oktatás céljait, az oktatandó

ismeretanyagot és azok megszerzésének legcélravezetõbb módszereit, eszközeit,”

(10) Az R. 2. §-a a következõ 39. ponttal egészül ki

[A rendelet alkalmazásában:]

„39. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek elméleti és gyakorlati oktatása”

(11) Az R. 2. §-a a következõ 40. ponttal egészül ki

[A rendelet alkalmazásában:]

„40. képzés: a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyamon történõ oktatása,”

2. § (1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Képzés a regionális igazgatóság engedélye alapján tartható az „A”, „A korl.”, „B”, „C”, „D”, „M”, „T”, „K”, „Trolibusz”

kategóriákban, valamint az „A1”, „C1”, „D1” alkategóriákban, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” (a továbbiakban,

sorrendben: a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E”) kombinált kategóriákban. Az engedélyezési eljárás során

a kérelmezõ az érdekei képviseletére felkérheti azt a szakmai érdek-képviseleti szervet, amelynek tagja.”

(2) Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(3) A képzési engedély meghatározott kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára adható.”

(3) Az R. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(6) A képzést vagy vizsgáztatást érintõ jogszabályok és az NKH Központi Hivatala vezetõjének e rendelet alapján

kiadott rendelkezéseinek változásairól a regionális igazgatóság tájékoztatást ad.”

3. § Az R. 5. §-a következõ (4) bekezdéssel egészül ki

„(4) A képzés során a képzõ szerv köteles a tanulók számára a képzésnek megfelelõ tansegédletet biztosítani.”

4. § (1) Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A vezetési gyakorlat tantárgyat szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a regionális

igazgatóság által érvényesített, a tanuló nevére kiállított vezetési karton jogosít.”

(2) Az R. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) Az oktatójármû-igazolás a 6. számú mellékletben elõírt megvizsgálást követõen adható ki. Az igazolás idõbeli

hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de ez két évnél nem lehet hosszabb idõtartamú.”

49606 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

5. § (1) Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A közúti jármûvezetõk vizsgáztatását a regionális igazgatóság végzi. A vizsgát szervezheti a regionális igazgatóság

vagy az általa megbízott képzõ szerv. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában

– a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a regionális igazgatóság vizsgabiztosa tanúsító szervezetként mûködik

közre.”

(2) Az R. 8. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ

(5)–(6) bekezdéssel egészül ki

„(3) A vizsgán a vizsgabiztos tanúsító szervezetként nem mûködhet közre, ha

a) a vizsgázó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],

b) ha a képzõ szervvel – amely a vizsgázót a vizsgára jelentette vagy felkészítette – munkaviszonyban, vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a képzõ szerv tisztségviselõje, felügyelõbizottságának tagja,

vagy a képzõ szervben tulajdonrésszel rendelkezik,

c) ha a vizsgázó teljesítményének objektív megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(4) A regionális igazgatóság gondoskodik vizsgabiztos részvételérõl, ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján a kijelölt

vizsgabiztos a vizsgán nem vehet részt (kizárás). A kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni

a regionális igazgatóság vezetõje részére.

(5) A vizsga érvénytelen, ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére mûködött közre.

(6) A vizsgabiztos a vizsga során meggyõzõdik arról, hogy a vizsgázó a 7. számú mellékletben meghatározott

ismereteket elsajátította-e.”

6. § Az R. 11. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki]

„a) automatikusan mûködtetett tengelykapcsolóval, illetõleg sebességváltóval felszerelt gépjármû vezetésére

korlátozott vezetõi engedélyét hagyományosan mûködtetett erõátvitelû gépjármû vezetésére terjeszti ki, vagy”

7. § Az R. 12. § -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Az elméleti vizsga számítógép igénybevételével vagy írásban tehetõ le. Az, aki a magyar nyelvet nem kellõen érti,

illetve az egészségi állapotából következõen írásra vagy olvasásra igazoltan képtelen, és erre a regionális

igazgatóságtól, kérelemre engedélyt kapott – tolmács (jeltolmács) közremûködésével – szóban vizsgázhat.”

8. § Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A jármûkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán egy vizsgázó, valamint – a jármûben kialakított ülõhelyek számának

megfelelõen – a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenõrzõ személy(ek) és a vizsgabiztos-jelölt

foglalhatnak helyet. A „D” kategóriájú és „D1” alkategóriájú jármûvön több vizsgázó és több vizsgabiztos-jelölt is

helyet foglalhat.”

9. § Az R. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(5) A vezetõi engedély kiadásának feltételéül a külön jogszabályban meghatározott vizsgáztatási elõírásoknak

az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. számú

mellékletben elõírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott.

A vizsgáztatási elõírások teljesítését a vizsgázó kérelmére a regionális igazgatóság, a 9. számú mellékletben

meghatározott tartalmú hatósági bizonyítvány (továbbiakban: vizsgaigazolás) kiállításával igazolja. A vizsgaigazolást

elektronikus úton továbbítani kell az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.”

10. § (1) Az R. 16. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az NKH Központi Hivatala vezetõje]

„a) meghatározza az egyes kategóriákhoz, illetõleg tantárgyakhoz elõírt tanterveket, az alkalmazható

tansegédleteket, képzési programokat, a szaktanfolyami képzés esetében meghatározza az egyes tantárgyak

hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések körét;”

(2) Az R. 16. §-ának d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az NKH Központi Hivatala vezetõje ]

„d) meghatározza azt a szakoktató képzés keretében teljesítendõ követelményszintet, és annak számonkérési

módját, amelynek alapján a szakoktató jelölt ideiglenesen szakoktatói engedélyt kaphat;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49607

e) meghatározza a szakoktatói és az iskolavezetõi felsõfokú szaktanfolyami képzés tartalmát, a felvételi vizsga és

a képesítõ vizsga tartalmát, a továbbképzés tekintetében a képzés és vizsgáztatás tartalmát és módszereit;”

(3) Az R. 16. §-ának i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az NKH Központi Hivatala vezetõje]

„i) meghatározza a vizsgabiztosi felsõfokú szaktanfolyami képzés tartalmát, a felvételi vizsga és a képesítõ vizsga

tartalmát, valamint továbbképzésük tartalmát, módszereit és feltételeit”

(4) Az R. 16. § -a következõ j) és k) ponttal egészül ki

[Az NKH Központi Hivatala vezetõje]

„j) meghatározza a vezetési kartont helyettesítõ, a vezetési gyakorlat oktatása során elektronikusan rögzített adatok

körét;

k) a jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek biztonságos és hatékony tevékenységre való felkészítésének

javítása, illetõleg a korszerû tantervek, módszerek, követelmények meghatározása, valamint ezek összehangolása

céljából a 16. számú melléklet szerint szakértõi testületet hozhat létre, amely részt vesz az NKH Központi Hivatala

vezetõje által meghatározott eljárási rendnek megfelelõen az a), e), i) és j) pontban meghatározott feladatok

teljesítésében.”

11. § (1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Közúti jármûvezetõ képzést csak közúti jármûvezetõi szakoktatói engedéllyel rendelkezõ, névjegyzékbe vett

személy (a továbbiakban: szakoktató) végezhet. A (4) bekezdés b) pontja alapján ideiglenesen szakoktatói

névjegyzékbe vett szakoktató kizárólag szakoktatói névjegyzékbe vett szakoktató jelenlétében oktathat.”

(2) Az R. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) A regionális igazgatóság szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel

a) azt a szakoktatói vagy a 3. számú melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkezõ jelentkezõt,

aki az engedélyezés idõpontjában megfelel az (5) bekezdésben és a 18. § (3) bekezdésének b) és c) pontjaiban

meghatározott feltételeknek;

b) legfeljebb egyévi idõtartamra jármûvezetési gyakorlat oktatására ideiglenesen azt a jelentkezõt, aki szakoktatói

tanfolyam hallgatója és igazolja, hogy teljesítette a 16. § d) pontjának rendelkezései alapján meghatározott

követelményszintet, továbbá megfelel az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

A névjegyzékbe felvett szakoktatónak a regionális igazgatóság szakoktatói igazolványt ad ki.”

(3) Az R. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(5) A szakoktatói engedély kiadásának további feltételei

a) a jelentkezõ nem áll a szakoktatói névjegyzékbõl való törlés hatálya alatt,

b) a közúti jármûvezetõi vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggõ vizsgák díjairól szóló

miniszteri rendeletben megállapított eljárási díjat befizette.”

12. § Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(2) A szakoktatók továbbképzése az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága engedélye alapján végezhetõ.”

13. § Az R. 23. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A szakoktató oktatás közben köteles magánál tartani]

„a) a vezetõi engedélyét, a névjegyzékbe vételt tanúsító szakoktatói igazolványát,”

14. § Az R. 25. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki

[Elméleti vizsgabiztosi felvételi vizsgára jelentkezhet az, aki]

„d) legalább középiskolai érettségivel rendelkezik.”

15. § Az R. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép

„27. § (1) Az NKH Központi Hivatala kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi

névjegyzékbe veszi fel azt,

a) aki a rendeletben meghatározott vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik,

b) aki az engedélyezési eljárás díját befizette,

c) aki nem áll a vizsgabiztosi névjegyzékbõl való törlés hatálya alatt,

49608 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

d) aki érvényes vezetõi engedéllyel rendelkezik és egyetlen jármû-kategóriára vonatkozóan sem áll jármûvezetéstõl

eltiltás hatálya alatt,

e) akire nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetõi engedélyét csak utánképzés elvégzését követõen

kaphatja vissza, illetve tarthatja meg,

f) akit a közlekedési hatóság a vizsgáztatási tevékenység végzésére vonatkozó elõírások súlyos megszegése miatt

jogerõs határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelõzõ 2 éven belül nem marasztalt el.

(2) A nyilvántartásba vett vizsgabiztos részére a közlekedési hatóság vizsgabiztosi igazolványt ad ki.

(3) A vizsgabiztosnak évente az NKH Központi Hivatala által szervezett szakirányú továbbképzésen részt kell vennie.

(4) A továbbképzés követelményeinek teljesítésérõl az NKH Központi Hivatala igazolást ad.”

16. § Az R. 29. §-sa helyébe a következõ rendelkezés lép

„29. § (1) Közúti jármûvezetõ képzés csak az iskolavezetõi névjegyzékbe felvett iskolavezetõ irányításával folytatható.

(2) A regionális igazgatóság iskolavezetõi tevékenységét engedélyezi és ez alapján névjegyzékbe veszi fel azt

az iskolavezetõi végzettséggel rendelkezõt, aki

a) érvényes vezetõi engedéllyel rendelkezik,

b) a közúti jármûvezetõi vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggõ vizsgák díjairól szóló

miniszteri rendeletben megállapított eljárási díjat befizette.

(3) A névjegyzékbe vett iskolavezetõ részére a regionális igazgatóság iskolavezetõi igazolványt ad ki.”

17. § Az R. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép.

„(2) Az iskolavezetõk továbbképzése az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága engedélye alapján végezhetõ.”

18. § (1) Az R. 33. §-át megelõzõ alcím és a 33. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„Közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzése és vizsgáztatása

33. § (1) A közúti közlekedési szakemberek képzése az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága engedélye alapján

szaktanfolyamon végezhetõ.”

(2) Az R. 33. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A (2) bekezdés a) pontja szerinti jó hírnév követelményének nem felel meg az a szaktanfolyami képzõ szerv, amelyben

a szaktanfolyami képzésért felelõs személy]

„c) irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képzõ szerv – a b) pontban

foglaltak miatt – két éven belül elvesztette;”

(3) Az R. 33. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képzõ szerv felel meg,

amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához elõírt személyi és tárgyi feltételek megléte.

(5) Szaktanfolyamra, illetõleg szakképesítõ vizsgára az jelentkezhet, aki az NKH Központi Hivatala vezetõje

e rendeletben foglalt jogosultsága alapján meghatározott feltételeknek megfelel.

(6) A vizsgát az NKH Központi Hivatala vagy az általa megbízott képzõ szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti.

A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követõ vizsgán a Szakmai Vizsgabizottságnak az NKH Központi

Hivatala által kijelölt vizsgabiztosai vizsgáztatják. A Szakmai Vizsgabizottság tagjául a vizsgára közremûködõként

olyan személy nevezhetõ, aki

a) felsõfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) részt vett az elõírt szakmai képzésen, továbbképzésen, ismeri a vizsgáztatás rendjét,

c) a kinevezés elõtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetõi tevékenységi engedélye hatályát

nem szüntették meg,”

19. § Az R. 33/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A képzõ szerv részére az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam

megtartását az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága a rendeletben foglaltak alapján engedélyezi.”

20. § (1) Az R. 6. számú melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

(2) Az R. 8. számú melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

(3) Az R. 12. számú melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49609

(4) Az R. 13. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

(5) Az R. az e rendelet 5. melléklete szerinti 15. számú melléklettel egészül ki.

21. § (1) Ez a rendelet – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R. 4. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ának (7) bekezdése, 17. §-ának (2)–(3) bekezdése, 18. § (3) bekezdése

a) pontjának ab) alpontja, 25. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 25. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 31. §-a

(1) bekezdésének c) pontja, 33. §-a (3) bekezdése a) pontja, 34. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a (3) bekezdésének

c) pontja, 38. §-a és 10. számú melléklete.

(3) Az R. 24. §-át megelõzõ az „A vizsgabiztosok” alcím helyébe „A közúti jármûvezetõi vizsgabiztosok” alcím lép.

(4) A 10. § (4) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.

(5) Az 1. § (9) bekezdése, és az e rendelet 3. mellékletének az R. 12. számú melléklete 1. pontjának b) alpontját megállapító

rendelkezése 2011. január 1-jén lép hatályba.

(6) Ez a rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 85/ 2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez

A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának

részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 6. számú mellékletének módosítása

(1) Az R. 6. számú melléklet I. fejezet 1. pontjának 5. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

„5. Hatály”

(2) Az R. 6. számú melléklet II. fejezet 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[AZ OKTATÓJÁRMÛVEK MINÕSÍTÕ VIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE]

„1. Az oktatójármûvek minõsítõ vizsgálata

A külön jogszabályban foglaltak betartásával a közúti jármûvezetõ-képzésben a vezetési gyakorlat tantárgy oktatására

használt „B”, „C”, „D”, „T” kategóriás, a „C1”, „D1” alkategóriás, valamint a „B+E”, „C1+E”, „C+E”, „D1+E”, „D+E” kombinált

kategóriás oktatójármû jármûvekhez tartozó oktatójármû-igazolás kiadásához szükséges minõsítõ vizsgálatot

a regionális igazgatóság végzi.

Az oktatójármûvek minõsítõ vizsgálatát az üzemben tartó kérelmére a képzést engedélyezõ regionális igazgatóság

végzi el. Kivételt képez ez alól a „T” kategóriás oktatójármû (jármûszerelvény) amelynek az oktatójármû minõsítõ

vizsgálatát az a regionális igazgatóság is elvégezheti, ahol az átalakítást végezték.

A „C1”, „D1” alkategóriás, „C”, „D” kategóriás, „C1+E”, „C+E”, „D1+E” és „D+E” kombinált kategóriás oktatójármûvet

a jármûmûszaki vizsgabiztos indokolt esetben (pl. rendeletben meghatározott sebesség elérésére való alkalmasság)

a képzésfelügyelõvel együtt minõsíti. A minõsítõ vizsgálat részét képezõ közúti vizsgálatot a képzésfelügyelõ egyedül

is végezheti.

A szakoktató lakóhely változása, valamint az oktatójármû tulajdonosának változása esetén, továbbá abban az esetben,

ha az oktatójármûvel egy másik regionális igazgatóság illetékességi területén is oktatni kívánnak,

az oktatójármû-igazolás a korábban bejegyzett idõpontig hatályos. Abban az esetben, ha a szakoktató folyamatosan

több regionális igazgatóság illetékességi területén végez oktatási tevékenységet, az oktatójármû minõsítõ vizsgálatát

bármely regionális igazgatóság elvégezheti.

A vizsgálat költségeit – amelyet a kérelmezõ visel – a közúti jármûvek forgalomba helyezésével és forgalomban

tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenõrzésével, továbbá a gépjármûfenntartó tevékenységgel

kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet alapján kell meghatározni és

befizetni.”

49610 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez

A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának

részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 8. számú mellékletének módosítása

Az R. 8. számú melléklet 5.4. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép

„5.4. A vizsgán meg nem jelenés

A vizsgára kiírt idõpontban meg nem jelenõ, vagy az engedélyezettnél többet késõ vizsgázó újabb vizsgadíj befizetése

nélkül csak az esetben tehet újabb vizsgát, ha távolmaradását

– legkésõbb a vizsga napját megelõzõ 5. napon a regionális igazgatóságnak személyesen vagy írásban bejelenti, vagy

– ha a mulasztás önhibáján kívül következett be és ennek tényét igazolja.”

3. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez

A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának

részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 12. számú mellékletének módosítása

(1) Az R. 12. számú melléklet 1. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az alapképesítés megszerzésére vonatkozó elõírások]

„1. Az alapképesítést

a) a vizsgakötelezettség teljesítésével lehet megszerezni,

b) a vizsga letételéhez az elõzetes szaktanfolyami részvétel kötelezõ.”

(2) Az R. 12. számú melléklet 5.3 pontjának b)–d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Jármûvezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán vagy korszerû szimulátor berendezésen]

„b) vészfékezéssel történõ megállás eltérõ tapadású felületen,

c) kanyartechnika,

d) szûk folyosón való áthaladás,”

(3) Az R. 12. számú melléklet 9.1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A vizsgák szervezésében közremûködõ képzõ szervekre vonatkozó rendelkezések]

„9.1. Az alapképesítés megszerzéséhez szükséges, az NKH Központi Hivatala által szervezett elméleti és gyakorlati

vizsgára történõ jelentkezésnek feltétele a megelõzõ szaktanfolyamon történõ részvétel. A vizsgát az a továbbképzési

engedéllyel rendelkezõ képzõ szerv is szervezheti, amely rendelkezik a következõ feltételekkel

a) az elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális létesítmények,

b) a vizsgákhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására alkalmas személy,

c) a gyakorlati vizsgák lebonyolítására alkalmas, az 5.4. pontban meghatározott jármû,

d) a gyakorlati vizsgán közremûködõ oktató, aki az adott jármû-kategóriában hatályos gépjármûvezetõi engedéllyel

és a 17. §-ban meghatározott, a jármûvezetési gyakorlat oktatására jogosító hatályos szakoktatói képesítéssel

rendelkezik,

e) az 5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés.”

4. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez

A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának

részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 13. számú mellékletének módosítása

(1) A R. 13. számú melléklet 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A továbbképzési képesítés megszerzésére vonatkozó elõírások]

„1. A gépkocsivezetõnek az alapképesítéséhez igazodó szakmai továbbképzési szaktanfolyamon kell részt vennie.

A szaktanfolyam idõtartama 35 óra, amely 7 órás tanfolyami részekre is felbontható.

A szaktanfolyam elvégzése után vizsgát kell tenni. Aki a szaktanfolyam megkezdésétõl számított egy éven belül nem

tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és a vizsgát meg kell ismételnie.”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49611

(2) Az R. 13. számú melléklet 5. pontjának b)–d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Ismeretkövetelmények a gyakorlati tantárgyhoz]

„b) vészfékezéssel történõ megállás eltérõ tapadású felületen,

c) kanyartechnika,

d) szûk folyosón való áthaladás,”

5. melléklet a 85/2009. (XII. 30.) KHEM rendelethez

„15. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

Közlekedési Szakértõi Testület

(1) A Közlekedési Szakértõi Testület (továbbiakban: Testület) az e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott

feladatok tekintetében a közlekedési hatóság szakmai tanácsadó, véleményezõ, döntés-elõkészítõ testülete.

A Testület szakértõi eljárásával közremûködik a közlekedési hatóság tevékenységében.

(2) A Testület szakértõi eljárása során minõsít és javaslatot tesz

a) a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésével kapcsolatban az alkalmazható képzési

programok,

b) a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésével kapcsolatban az egyes képzésekhez

használható tansegédletek,

c) a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásával kapcsolatban a vizsgafeladatok,

vizsgakérdések, kérdésbankok

meghatározására. A Testület a lefolytatott szakértõi eljárás eredményét a közlekedési hatóság elnökével írásban közli.

(3) A Testület a (2) bekezdésben meghatározott szakértõi eljárásán kívül javaslatot tesz

a) a közlekedési hatóság részére a közúti jármûvezetõ és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és

vizsgáztatásának fejlesztésére évente egyszer,

b) az egyes képzések tanterveire, azok módosítására,

c) a képzés és vizsgáztatás során alkalmazható, alkalmazandó technológiákra, azok mûszaki követelményeire,

d) a közlekedési hatóság elnöke által hozzájuk intézett szakmai kérdések megoldására.

(4) A Testület elnökbõl és 4 tagból áll. A Testület elnökét és tagjait a közlekedési hatóság elnöke kéri fel. A Testület tagjai

függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatóak. A Testület elnökének és tagjainak névsorát – beleértve a változásokat

is – a közlekedési hatóság hivatalos honlapján közzéteszi.

(5) A felkérés öt évre szól. A felkérés több alkalommal is megismételhetõ.

(6) A felkérés megszûnik

a) az érintett halálával,

b) az érintett lemondásával,

c) az érintett felmentésével,

d) a felkérésben megjelölt határidõ elteltével.

(7) A Testület tagja felmenthetõ, ha önhibájából egymást követõ négy alkalommal a Testület ülésén való megjelenési

kötelezettségének nem tud eleget tenni. A Testület tagjának felmentésérõl – a Testület elnökének javaslatára –

a közlekedési hatóság elnöke dönt. A Testület tagja a felkérésrõl bármikor, a közlekedési hatóság elnökéhez címzett

nyilatkozattal lemondhat.

(8) A Testület ügyrendjét maga határozza meg, amelyet a közlekedési hatóság elnöke hagy jóvá. Az ügyrendet a hatóság

hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(9) A Testület döntéseit, javaslatait írásba foglalja. A javaslatot meg kell indokolni, és mellékelni kell a kisebbségi

véleményt is.”

49612 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 33/2009. (XII. 30.) NFGM rendelete

a Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program,

valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program egyes prioritásainak végrehajtásában

közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló 9/2008. (VII. 25.) NFGM rendelet módosításáról

A 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból

származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 21. §

(3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl

szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és

hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel

egyetértésben, a következõket rendelem el

1. § A Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, valamint a Közép-

Magyarországi Operatív Program egyes prioritásainak végrehajtásában közremûködõ szervezetek kijelölésérõl szóló

9/2008. (VII. 25.) NFGM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki

[A Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: TÁMOP) megvalósítása során az ESZA Európai Szociális Alap

Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ESZA Kht.) látja el

a közremûködõ szervezeti feladatokat]

„e) a romák lakhatását elõsegítõ komplex telep-programmal összefüggésben a 3. prioritás keretében meghirdetésre

kerülõ 3.3.7 és a 6. prioritás keretében meghirdetésre kerülõ 6.1.2 konstrukciók”

(végrehajtása területén.)

2. § Az R. 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A TÁMOP megvalósítása során az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelõ Igazgatósága (a továbbiakban

OKM TI) látja el a közremûködõ szervezeti feladatokat]

„a) a minõségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek címû 3. prioritás, az (1) bekezdés e) pontjában

meghatározott konstrukció kivételével”

(végrehajtása területén.)

3. § Az R. 1. § (3) bekezdése a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A TÁMOP megvalósítása során a Strukturális Alapok Programiroda (a továbbiakban: STRAPI) látja el a közremûködõ

szervezeti feladatokat]

„a) az egészségmegõrzés és egészségügyi humánerõforrás-fejlesztés címû 6. prioritás, az (1) bekezdés e) pontjában

meghatározott konstrukció kivételével; valamint”

(végrehajtása területén.)

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

(2) Az R. 1. §-ában az „ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú

Társaság (a továbbiakban: ESZA Kht.)” szövegrész helyébe az „ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt

Felelõsségû Társaság (a továbbiakban: ESZA Nonprofit Kft.)” szövegrész lép.

(3) Az R. 2. § a) pontjában, valamint 3. § a) pontjában az „ESZA Kht.” szövegrész helyébe az „ESZA Nonprofit Kft.”

szövegrész lép.

Varga István s. k.,

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49613

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 34/2009. (XII. 30.) NFGM rendelete

a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív

Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes

szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás

mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2009. évi

költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 51. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter

feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró

pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el

1. § A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és

a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.)

MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-a a következõ f) ponttal egészül ki

[A 4. § (1) bekezdésében megjelölt jogcímek alapján a következõ típusú támogatás nyújtható:]

„f) a 4. § (1) bekezdés a)–s) pontja alapján pénzügyi válság kapcsán átmeneti támogatás (a továbbiakban: átmeneti

támogatás) nyújtható, amelyre a Korm. rendelet 23/A. és 23/C. §-a, valamint a 15/A.–15/B. §-okban foglaltak

az irányadók.”

2. § (1) Az R. 12. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

(Nem nyújtható támogatás)

„j) a 2. § 15. pontja szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozásoknak;”

(2) Az R. 12. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

(Nem nyújtható támogatás)

„p) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja

megvalósítani, amely a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha

a pályázó, vagy ipari parkban mûködõ pályázó esetében az ipari park az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan

esetében a bérleti szerzõdés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény

üzemeltetésének lehetõségét legalább a külön rendeletben elõírt üzemeltetési kötelezettség idejére;”

3. § Az R. 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

(A támogatott projektek megkezdése idõpontjának az alábbi idõpontok minõsülnek)

„b) gép, berendezés, anyag, eszköz, termék, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetében az elsõ

beszerzendõ gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;”

4. § Az R. a 15. §-t követõen a következõ alcímmel, valamint 15/A–15/B. §-sal egészül ki

„Az átmeneti támogatásokra vonatkozó szabályok

15/A. § (1) Az átmeneti támogatásként a 17. § (3) bekezdésben meghatározott idõpontig nyújtott összes támogatás

támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelõ forintösszeget,

figyelemmel a (3)–(5) bekezdésekben foglaltakra.

(2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt, a jelen § hatálya alá tartozó, és csekély

összegû támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelõ

forintösszeget.

(4) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható csekély összegû

támogatással.

(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha

az ilyen jellegû kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra

vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

15/B. § (1) Átmeneti támogatás nem nyújtható

a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet

végzõ vállalkozásnak;

49614 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

b) az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés I. Mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek elsõdleges

termelésével foglalkozó vállalkozásoknak;

c) az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés I. Mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek feldolgozásában és

forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak

ca) amennyiben a támogatás összege az elsõdleges termelõktõl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által

forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

cb) amennyiben a támogatás az elsõdleges termelõknek történõ teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen amikor

a támogatás mértéke az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódik; illetve értékesítési hálózat kialakításához

és mûködtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülõ egyéb folyó kiadásokhoz kapcsolódik;

e) amennyiben az átmeneti támogatás az importáruk helyett hazai áru használatától függ.

(2) Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minõsült nehéz

helyzetben lévõ vállalkozásnak.

(3) A támogatás nyújtását megelõzõen a vállalkozás írásban tájékoztatja a támogatást nyújtót a 15/A. § alapján, illetve

csekély összegû támogatás formájában 2008. január 1-jét követõen neki odaítélt támogatásokról és a még el nem

bírált támogatási kérelmeirõl.

(4) A támogatást nyújtó kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy pénzügyi válság kapcsán

nyújtandó átmeneti támogatásban részesült, és egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között

odaítélt, a 15/A. § hatálya alá tartozó és csekély összegû támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja

meg az ötszázezer eurónak megfelelõ forintösszeget.

(5) A kedvezményezett köteles az átmeneti támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követõ 10. évig

megõrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén azokat bemutatni.”

5. § Az R. 17. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) E rendelet alapján támogatási döntést átmeneti támogatások tekintetében 2010. december 31-ig lehet hozni.”

6. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

(2) Az R. 11. § (7) bekezdésében az „(üzembe helyezés idõpontjától)” szövegrész hatályát veszti.

Varga István s. k.,

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

A pénzügyminiszter 46/2009. (XII. 30.) PM rendelete

a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó elõirányzatok

felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjérõl

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (4) bekezdésének a)–b), d), g) és o)–p) pontjaiban kapott felhatalmazás

alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott

feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el

I. BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár),

b) a kincstári ügyfelekre,

c) a kincstári kártyák kibocsátására pályázat útján kiválasztott hitelintézetre (a továbbiakban: a kincstári kártyákat

kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató),

d) az 50–56. §-ok tekintetében mindazokra, akik feladatfinanszírozási körbe tartozó elõirányzatból részesülnek,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49615

e) a 12. §, az 58–59. §-ok és a 66–68. §-ok tekintetében a helyi önkormányzatokra, a jogi személyiségû társulásokra,

a többcélú kistérségi társulásokra, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatokra és az irányításuk alá

tartozó költségvetési szervekre,

f) a 61. § vonatkozásában a vagyonkezelõ szervezetekre.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) a Kincstár Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság): a Kincstár Szervezeti és Mûködési

Szabályzatában meghatározott feladatainak ellátására régiónként és Budapesten szervezett egységek; a kincstári

ügyfél vonatkozásában – a 23. § (10) bekezdésében meghatározottak kivételével – Igazgatóság alatt az ügyfél

számláját vezetõ Igazgatóságot kell érteni,

b) beváltóhely: a Magyar Posta Zrt. postahelyei,

c) elfogadóhely: mindazon hely – hitelintézet, beváltóhely, kereskedõi és szolgáltatói elfogadóhely, bankjegykiadó

automata (ATM) –, ahol a kincstári kártya pénzügyi funkciója alapján rendeltetésszerûen használható,

d) kincstári kártya: a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet és a Kincstár logójával ellátott, a kártyafedezeti számla

tulajdonosának és a kártyabirtokos nevének feltüntetésével megszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy

négyjegyû titkos kód (PIN-kód) tartozik és amellyel birtokosa fizetési, készpénz-felvételi és készpénz-befizetési

mûveleteket kezdeményezhet,

e) kártyabirtokos: az a természetes személy, akit a kártyafedezeti számlatulajdonos a kincstári kártya használatára

feljogosított,

f) kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban

Áht.) 18/C. §-ának (6), (16)–(18) bekezdésében meghatározottak, a kincstári körbe tartozók a letéti kezelés

tekintetében, továbbá az Országgyûlés vagy a Kormány egyedi döntése alapján létrehozott, kincstári

számlavezetésre kötelezett jogi személyek,

g) kincstári ügyfél: a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, elõirányzat, elkülönített állami pénzalap,

társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, vagy pénzforgalmi számlatulajdonosnak minõsülõ más szervezet, amely

számára jogszabály alapján a Kincstár számlát vezet,

h) központosított bevétel: az az elõirányzat, amelynek teljesült összegét a beszedésért felelõs költségvetési szerv

köteles nemzetgazdasági számlára utalni,

i) zárt elõirányzatok: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphetõ elõirányzatok.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht., az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009.

(XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), valamint a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB

rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) szabályai az irányadók.

II. A KINCSTÁRI SZÁMLAVEZETÉS SZABÁLYAI, A SZOLGÁLTATÁSOK DÍJAI

A kincstári számlák

3. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek részére a 4–6. §-okban, a 8–10. §-okban, az Ámr. 172. §-ában,

179. §-ának (8) bekezdésében és 199. §-ában megjelölt számlákat vezeti.

(2) A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó kincstári ügyfelek részére

a) a pénzforgalmi számlát,

b) fedezetigazolásnak megfelelõ összegû pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére fedezetbiztosítási számlát,

c) a kincstári kártyával történõ kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére kincstári kártyafedezeti

számlát,

d) a devizaeszközeik kezelésére devizaszámlát,

e) az átmenetileg szabad pénzeszközeikbõl állampapírok vásárlásának lebonyolítására értékpapírszámlát, illetve

értékpapír letéti számlát,

f) az Áht. 18/C. §-a (17) bekezdésében említett társaságok elõtársasága részére törzstõke elkülönítési számlát,

g) külön jogszabályban meghatározott pénzügyi fedezet és pénzügyi biztosíték elkülönített kezelésére

fedezetkezelõi számlát

vezethet.

49616 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok részére a 26–30. §-ban meghatározott elõírások szerint

biztosítja a kincstári kártya igénybevételét.

(4) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos a kincstári kártya használatához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról

a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A

számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyákat kibocsátó pénzforgalmi

szolgáltató útján vezettetheti vissza pénzforgalmi számlája javára. Pénzforgalmi számlatulajdonos számára a Kincstár

elnökének engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethetõ.

(5) A Kincstár jogosult a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 80–81. §-a szerint átutalási végzés alapján

zárolt számlát nyitni és arra az adós ügyfél számlájáról elkülöníteni a végzésben feltüntetett követelés összegét. A

számla felett a kincstári ügyfelek nem rendelkezhetnek. A számla megszüntetésérõl a végzésben feltüntetett

követelés átutalását követõen a Kincstár intézkedik.

A központi költségvetési szervek irányító szervének számlái

4. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szervek – a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével – irányító szerve

részére

a) fejezeti elõirányzat-felhasználási keret elosztási számlát,

b) fejezeti maradványelszámolási számlát,

c) fejezeti befizetési számlát,

d) fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

e) fejezeti célelszámolási forintszámlát,

f) fejezeti fedezetbiztosítási számlát,

g) fejezeti központi beruházások elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

h) fejezeti feladatfinanszírozási elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

i) fejezeti devizaszámlát,

j) fejezeti letéti számlát,

k) európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló fejezeti kezelésû

elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

l) európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számlát,

m) egyéb nemzetközi támogatási programok közösségi forrás pénzforgalmi forintszámlát,

n) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi

folyószámlát,

o) EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámlát,

p) fedezetkezelõi számlát

vezethet.

(2) Az (1) bekezdés a)–k) pontjában megjelölt fejezeti számlák megnyitásának és megszüntetésének engedélyezésére

a Pénzügyminisztérium jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás

e számlákról nem folytatható.

(4) A Kincstár a központi költségvetési szervek részére az Ámr.-ben meghatározott módon megállapított

elõirányzat-felhasználási kereteket az (1) bekezdés a) pontja szerinti számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv

elõirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fejezeti maradványelszámolási számlán kell kezelni a fejezetet és költségvetési

szerveit meg nem illetõ maradványokat, valamint az elõirányzat-maradvány átadás-átvételeket. A számlán jóváírt

bevételek központi költségvetés javára történõ átvezetésérõl a fejezetet irányító szerv az elõirányzat-maradvány

Pénzügyminisztérium által történt jóváhagyását követõen köteles intézkedni. A számlának év végén nem lehet

egyenlege.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fejezeti befizetési számlára kell a költségvetési szervnek teljesítenie a külön

jogszabályokban meghatározott bevételeket terhelõ kötelezettségeit. A számla egyenlege év végén átvezetésre kerül

a központi költségvetés javára.

(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámla a feladatfinanszírozási körbe

nem tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok fejezeten belüli és kívüli felhasználására szolgál.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49617

(8) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti fejezeti célelszámolási forintszámla a pénzben beérkezett segélyek, adományok és

hozzájárulások elkülönített kezelésére szolgál. Célelszámolási forintszámla csak abban az esetben nyitható, ha az

adományozó a külön számlán történõ kezelést kikötötte. Egy fejezet részére több célelszámolási forintszámla is

vezethetõ.

(9) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejezeti fedezetbiztosítási számla a kötelezettet terhelõ, a fedezetigazolásnak

megfelelõ összegû pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére szolgál. A fejezet részére több fedezetbiztosítási

számla is vezethetõ. A számlára fedezet az elõirányzat-felhasználási keretszámla és a célelszámolási számla terhére

különíthetõ el. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott elõírásoknak megfelelõen

teljesíthetõ.

(10) Az (1) bekezdés g)–h) pontja szerinti fejezeti számlák a feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésû

elõirányzatokkal összefüggõ pénzforgalom lebonyolítására szolgálnak.

(11) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti fejezeti devizaszámla külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának

lebonyolítására szolgál.

(12) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti letéti számla az Ámr. 179. §-ában foglaltak szerinti letéti pénzeszközök kezelésére

szolgál.

(13) Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, illetve ágazatonként az

(1) bekezdés k) pontja szerinti fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámlából egy-egy nyitható. A számlákra

vonatkozó egyéb elõírásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.

(14) Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására az (1) bekezdés l) pontja szerinti pénzforgalmi

lebonyolítási számlából programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként egy-egy

nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb elõírásokat külön kormányrendelet szabályozza.

(15) Az (1) bekezdés m) pontjában megjelölt számla közösségi forrásból átutalt, még fel nem használt pénzeszközök

állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítására szolgál.

(16) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök lebonyolítására operatív programonként,

pénzügyi eszközönként, valamint az ezekhez kapcsolódó kezességvállalás kezelésére egy-egy (1) bekezdés n) pontja

szerinti pénzforgalmi számla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb elõírásokról külön jogszabályok rendelkeznek.

(17) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámla a pénzügyminiszter engedélyével

nyitható a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében nyújtott

támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére.

(18) A fedezetkezelõi számla a szerzõdéses kapcsolatban álló felek (építtetõ, fõvállalkozó kivitelezõ) között létrejött

szerzõdésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelésére

szolgál. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott elõírásoknak megfelelõen teljesíthetõ.

Az irányító szerv részére több fedezetkezelõi számla is vezethetõ.

A költségvetési szervek számlái

5. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére – a társadalombiztosítási költségvetési szervek

kivételével –,

a) elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

b) köztartozás zárolt fedezeti számlát,

c) fedezetbiztosítási számlát,

d) célelszámolási forintszámlát,

e) központi beruházások elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

f) feladatfinanszírozási elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

g) kincstári kártyafedezeti számlát,

h) devizaszámlát,

i) a költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

j) európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számlát,

k) európai uniós programok célelszámolási forintszámlát,

l) NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számlát,

m) céltartalék számlát,

n) Európai Mezõgazdasági Garancia Alap, illetve Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap pénzforgalmi

megelõlegezési számlát,

49618 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

o) cukorilleték pénzforgalmi megelõlegezési számlát,

p) a felsõoktatási intézmények részére saját bevételek célelszámolási számlát,

q) MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számlát,

r) ORFK objektív felelõsségen alapuló közigazgatási bírság bevétel célelszámolási számlát,

s) PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számlát,

t) EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámlát,

u) MTA kutatóhálózat saját bevételek célelszámolási számlát,

v) központosított bevételek beszedése célelszámolási számlát,

w) európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás számlát,

x) fedezetkezelõi számlát

vezethet.

(2) A Kincstár az önállóan mûködõ és gazdálkodó központi költségvetési szerv

a) jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége részére,

b) országos területi hálózattal rendelkezõ vagy feladatellátásában elkülönült, kötelezettségvállalási joggal

felruházott szervezeti egysége részére a pénzügyminiszter engedélyével, valamint

c) az Országgyûlés Hivatalában mûködõ képviselõcsoportok részére, az 1990. évi LVI. törvény 5. §-ában

megállapított mûködési keret tekintetében

elõirányzat-felhasználási keretszámlát és kincstári kártyafedezeti számlát vezethet.

(3) Az (1) bekezdés a), c)–x) pontjában és a (2) bekezdésben megjelölt számlák megnyitásának, törzsadatai

módosításának, illetve megszüntetésének Kincstárnál történõ kezdeményezése az irányító szerv feladata. Az

(1) bekezdés b) pontjában megjelölt számla megnyitásáról a Kincstár hivatalból intézkedik. Az (1) bekezdés

i) pontjában foglalt számla megnyitását és vezetését a pénzügyminiszter engedélyezi.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti elõirányzat-felhasználási keretszámla a központi költségvetési szerv

gazdálkodásának lebonyolítására szolgál. A számla megnyitásáról, illetve megszüntetésérõl a költségvetési szerv

létrehozásának, illetve megszüntetésének idõpontja szerinti határnappal kell intézkedni.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti köztartozás zárolt fedezeti számla az Áht. 102. § (4) bekezdésében meghatározott

zárolt összegek kezelésére szolgál. A számla felett a központi költségvetési szerv közvetlenül nem rendelkezhet.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fedezetbiztosítási számla a 4. § (9) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére

szolgál. A költségvetési szerv részére több fedezetbiztosítási számla is vezethetõ.

(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti célelszámolási forintszámla a 4. § (8) bekezdésben foglalt pénzeszközök elkülönített

számlán történõ kezelésére szolgál, a hozzájárulások tekintetében a pénzügyminiszter engedélyével nyitható.

A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethetõ.

(8) Az (1) bekezdés e)–f), h) és j) pontjában megjelölt számlák a 4. § (10)–(11) és (14) bekezdésében foglalt pénzeszközök

kezelésére szolgálnak az ott meghatározott szabályok szerint.

(9) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történõ kifizetések pénzügyi

fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. A pénzügyi fedezet biztosításáról

a kártyafedezeti számlatulajdonos a Kincstárban vezetett elõirányzat-felhasználási keretszámlája vagy letéti számlája

terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet

a kincstári kártyákat kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató útján lehet visszavezetni a kártyafedezeti számlához

kapcsolódó megfelelõ kincstári számla javára. A kártyafedezeti számlatulajdonos a visszavezetést a Kincstártól kéri

írásban. A költségvetési szerv számára a pénzügyminiszter engedélyével indokolt esetben több azonos típusú

kártyafedezeti számla is vezethetõ.

(10) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti letéti számla a 4. § (12) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál.

A költségvetési szerv számára több letéti számla is nyitható. Letéti számlához VIP kártyafedezeti számla nem

kapcsolódhat.

(11) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti európai uniós programok célelszámolási forintszámla a pénzügyminiszter

engedélyével nyitható. A számla az Európai Uniótól (a továbbiakban: EU) kapott támogatások felhasználásának

elkülönített kezelésére szolgál. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethetõ.

(12) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla e program magyarországi

megvalósítása pénzforgalmának lebonyolítására szolgál.

(13) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti céltartalék számla a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére az irányító

szerv által a megvalósítási, illetve teljesítmény tervekben jóváhagyott felújítási, beszerzési, illetve vagyongazdálkodási

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49619

feladatok megvalósítását célzó összegek elkülönített kezelésére szolgál. A számlán lévõ összeg az

elõirányzat-maradvány elszámolása során kötelezettségvállalásként kimutatható, ha az elõirányzat rendelkezésre áll.

(14) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti Európai Mezõgazdasági Garancia Alap pénzforgalmi megelõlegezési számla az EU

Európai Mezõgazdasági Garancia Alapjához kapcsolódó költségvetésen kívül kezelt támogatások, az Európai

Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap pénzforgalmi megelõlegezési számla az EU Európai Mezõgazdasági

Vidékfejlesztési Alapjához kapcsolódó támogatások – ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot –

megelõlegezésére, az akkreditált intézmény részére nyitható. A számla egyenlege év végén – a zárást megelõzõ utolsó

tranzakcióként – automatikusan visszavezetésre kerül a Kincstár Európai Mezõgazdasági Garancia Alap, illetve Európai

Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap megelõlegezési számla javára.

(15) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti cukorilleték pénzforgalmi megelõlegezési számla az EU részére történõ cukorilleték

fizetési kötelezettség megelõlegezésére nyitható.

(16) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti felsõoktatási intézmények saját bevételek célelszámolási számla a felsõoktatási

intézmények saját bevételébõl származó pénzforgalmának kezelésére nyitható.

(17) Az (1) bekezdés q) pontja szerinti MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla a kárenyhítõ juttatással

kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet részére nyitható. A számlára vonatkozó egyéb elõírásokat külön jogszabály

szabályozza.

(18) Az (1) bekezdés r) pontja szerinti ORFK objektív felelõsségen alapuló közigazgatási bírság bevétel számla az Országos

Rendõr-fõkapitánysághoz befolyt objektív felelõsségen alapuló közigazgatási bírság bevétel elszámolására szolgál.

(19) Az (1) bekezdés s) pontja szerinti PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számla a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeletéhez befolyt felügyeleti bírságok elkülönített kezelésére szolgál. A számláról teljesíthetõ kifizetések

jogcímeirõl külön jogszabály rendelkezik.

(20) Az (1) bekezdés t) pontja szerinti EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámla a pénzügyminiszter engedélyével

nyitható a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében nyújtott

támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla

is vezethetõ.

(21) Az (1) bekezdés u) pontja szerinti MTA kutatóhálózat saját bevételek célelszámolási számla az MTA kutatóhálózatába

tartozó szervezetek saját bevételébõl származó pénzforgalmának kezelésére nyitható.

(22) Az (1) bekezdés v) pontja szerinti központosított bevételek beszedése célelszámolási számla a költségvetési

törvényben nevesített, költségvetési szerv által beszedett központosított bevételek kezelésére nyitható.

A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethetõ.

(23) Az (1) bekezdés w) pontja szerinti európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás

számla az EU által az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból, illetve az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési

Alapból nyújtott támogatások céljára átutalt közösségi források fogadására szolgál. A költségvetési szerv számára

több közösségi forrás számla is vezethetõ.

(24) Az (1) bekezdés x) pontja szerinti fedezetkezelõi számla a szerzõdéses kapcsolatban álló felek (építtetõ, fõvállalkozó

kivitelezõ) között létrejött szerzõdésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak

elkülönített kezelésére szolgál. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott elõírásoknak

megfelelõen teljesíthetõ. A költségvetési szerv részére több fedezetkezelõi számla is vezethetõ.

6. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének munkáltatói támogatásával kapcsolatos

pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél vagy a Kincstárnál Lakásépítés és- vásárlás munkáltatói támogatása

elnevezésû számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges.

(2) A számla javára, illetve terhére kell elszámolni a költségvetési szerv által a számla javára kezdeményezett átutalásokkal,

a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökbõl a költségvetési szervet terhelõ kezelési költségek

elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesztésével, kamat- és biztosítási díj fizetésével, a dolgozót terhelõ kezelési

költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel

kapcsolatos mûveleteket.

(3) A költségvetési szerv a számlára a kölcsönfolyósítás idõpontjához és nagyságához igazodóan – figyelembe véve

a várható befizetéseket is – átutalást kezdeményezhet.

(4) A számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a költségvetési szerv

az éves beszámoló szöveges részében ad számot.

(5) A Kincstár által vezetett lakástámogatási számlára vonatkozó üzleti feltételeket minden év január 31-ig

a Pénzügyminisztérium tájékoztatóban teszi közzé.

49620 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

7. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az Áht. 18/C. § (10) bekezdése szerinti engedély birtokában devizabetét

számlát belföldön mûködõ hitelintézetnél, külföldön mûködõ szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén

nyithat.

(2) A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek a belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájukról történt

felhasználásukról forintban a Kincstár által e célra rendszeresített bizonylaton kötelesek adatot szolgáltatni a Kincstár

részére, a számla terhére történõ kifizetést követõ három munkanapon belül. Az adatszolgáltatásban

a devizaszámláról teljesített kiadás összegével a megjelölt bevételi és kiadási jogcímek teljesítési adatait a Kincstár

azonos összegben megemeli.

Az elkülönített állami pénzalapok számlái

8. § (1) Az elkülönített állami pénzalap kezelõje az elkülönített állami pénzalap pénzügyi gazdálkodását a Kincstárban

vezetett központi és területi elõirányzat-felhasználási keretszámlán bonyolítja. A Munkaerõpiaci Alap az európai uniós

források bevonásával, elõfinanszírozás keretében megvalósuló programokkal kapcsolatos pénzügyi gazdálkodását is

ezen elõirányzat-felhasználási keretszámlákon bonyolítja.

(2) Az elkülönített állami pénzalap kezelõje az európai uniós források bevonásával elõlegfinanszírozás keretében

megvalósuló programok pénzügyi gazdálkodását európai uniós programok központi és területi célelszámolási

forintszámlán bonyolítja.

(3) Az elkülönített állami pénzalap számlájának megnyitásáról, törzsadatainak módosításáról, illetve megszüntetésérõl az

elkülönített állami pénzalap felett rendelkezõ miniszter – az elkülönített állami pénzalap létesítésének, mûködési és

lebonyolítási rendje változásának, illetve megszüntetésének idõpontja szerinti határnappal – a pénzügyminiszter

egyetértésével gondoskodik.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak számlái

9. § (1) A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap részére

a) elszámolási számlát,

b) célelszámolási számlát,

c) ellátási számlát,

d) technikai számlát,

e) megelõlegezési számlát,

f) kincstári kártyafedezeti számlát,

g) elõirányzat-felhasználási keret elosztási számlát

vezethet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti elszámolási számlára kerülnek átutalásra az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivataltól

(a továbbiakban: APEH) naponta átutalt bevételek, innen kerül visszautalásra a jogosulatlan bevétel az APEH részére.

Erre a számlára kell átvezetni év végén az (1) bekezdés b)–c) pontjában megjelölt számlák egyenlegét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti célelszámolási számla a sajátos bevételek és kiadások teljesítésére szolgál.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátási számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetésében

részletezett kiadások, egyéb bevételek, valamint nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott

ellátások teljesítésének kimutatására szolgál.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti technikai számla

a) az Egészségbiztosítási Alapnál az év végi számlazárások lebonyolítására, valamint a nem az Egészségbiztosítási

Alapból finanszírozott társadalombiztosítási ellátások adott év december 31-ei kincstári pénzforgalom szerinti

aktívumának kimutatására szolgál,

b) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz visszaérkezett nyugellátások, a korengedményes nyugdíjak tárgyévet követõ évekre

befizetett forrásainak technikai kezelésére, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintõ egyes

ellátások, és azok fedezeteinek elszámolására szolgál. A korengedményes nyugdíjak számláján kell kimutatni

a tárgyévet követõ idõszakra folyósítandó ellátások fedezetére szolgáló befizetéseket, melyek az Alap

nyilvántartásában passzív pénzügyi elszámolásként szerepelnek.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti megelõlegezési számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak napi likviditását

biztosító hitelek felvételére, törlesztésére szolgál.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49621

(7) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kincstári kártyafedezeti számla az ellátási számlához kapcsolódó kiadások

teljesítésére szolgáló számla, amelyhez kizárólag intézményi típusú kártya igényelhetõ.

(8) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti elõirányzat-felhasználási keret elosztási számla a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjaiból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), az Országos Nyugdíjbiztosítási

Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és igazgatási szerveik mûködési költségei fedezetének átvezetésére szolgál.

(9) A számlavezetéssel és adatszolgáltatással kell biztosítani a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásainak és

bevételeinek teljes körû információs rendszerét.

(10) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számláinak megnyitásáról, törzsadatainak módosításáról, illetve

megszüntetésérõl az OEP és az ONYF gondoskodik.

A társadalombiztosítási költségvetési szervek számlái

10. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF – mint irányító szerv – részére

a) elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

b) köztartozás zárolt fedezeti számlát,

c) kincstári kártyafedezeti számlát,

d) fedezetbiztosítási számlát,

e) devizaszámlát,

f) feladatfinanszírozási elõirányzat-felhasználási keretszámlát,

g) fedezetkezelõi számlát

vezethet.

(2) Az (1) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt számlákra az 5. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) A társadalombiztosítási költségvetési szerv számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetésérõl – a költségvetési

szerv létesítésének, mûködési rendje változásának, illetve megszüntetésének idõpontja szerinti határnappal – az

érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik.

(4) A társadalombiztosítási költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének és vásárlásának támogatásával kapcsolatos

pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél vagy a Kincstárnál a 6. §-ban foglaltak szerint számlát vezethet.

A kincstári körbe tartozók számlavezetése

11. § (1) A kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek részére számla megnyitását, megszüntetését és a számla-törzsadatainak

módosítását a 4–5. §-ban és a 8–10. §-ban megjelölt szervnek a Kincstártól kell kérnie.

(2) A Kincstár ügyfelének a kérelmet forintszámla esetében a Kincstár honlapjáról letölthetõ 1. számú melléklet szerinti

számlatulajdonosi besorolásnak megfelelõ nyomtatványon kell benyújtania. Devizaszámla nyitása, az adatok

módosítása a Kincstárhoz levél formájában benyújtott kérelemmel, adatközléssel történik. A Kincstár a kincstári körön

kívüli forintszámla tulajdonosokkal és a devizaszámla tulajdonosokkal számlaszerzõdést köt.

(3) Bizalmas számlák csak jogszabályi felhatalmazás alapján, meghatározott célra, az arra jogosult szervezetek részére

nyithatók. A bizalmas számlák kezelésének elõírásait a Kincstár belsõ szabályzataiban kell rögzíteni.

(4) Letéti számla nyitása esetén – amennyiben az engedélyköteles – a kérelemhez csatolni kell a Pénzügyminisztérium

engedélyét.

(5) Célelszámolási forintszámla nyitási kérelemben a fejezetet irányító szervnek nyilatkoznia kell arról, hogy segélyek,

adományok vagy hozzájárulások kezelésére történik a számlanyitás. Hozzájárulás kezelése esetén a kérelemhez

csatolni kell a Pénzügyminisztérium engedélyét.

(6) A számla megnyitásáról, megszüntetésérõl, a számlatörzsadatokban bekövetkezõ változásokról a Kincstár írásban

tájékoztatni köteles a számla megnyitására, megszüntetésére külön jogszabályban felhatalmazott szervet,

a számlatulajdonost, a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB), valamint a pénzforgalmi számlatulajdonosok

esetén a cégbíróságot.

(7) Számla nyitása, megszüntetése, az intézményi adatok változtatása a törzskönyvi, vagy cégbírósági bejegyzéshez,

módosításhoz, törléshez szükséges valamennyi okirat benyújtását követõen hajtható végre. A számla megszüntetése

a számla terhére kiadott érvényes felhatalmazó levél rendelkezésre állása esetén nem lehetséges.

Elõirányzat-felhasználási keretszámla, illetve pénzforgalom bonyolítására szolgáló számla megszüntetése – kincstári

körbe tartozók esetében a kártyafedezeti számlák kivételével – a kincstári ügyfél más jogcímen nyitott számláinak

49622 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

megszüntetése után történhet. Számlamegszüntetés elõtt az értékpapír számlaállomány megszüntetésérõl is

gondoskodni kell.

A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számlavezetése

12. § (1) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számlanyitására, megszüntetésére, a számla törzsadatainak

módosítására a 11. § (2), (6)–(7) bekezdésében foglalt elõírásokat kell alkalmazni.

(2) A kérelmet – a közalapítványok kivételével – a Kincstár honlapjáról letölthetõ 2. számú melléklet szerinti pénzforgalmi

számlatulajdonosok – közalapítványok kivételével – törzsadatainak bejelentése elnevezésû nyomtatványon

nyújthatják be a Kincstárba. Közalapítványok számlanyitása, megszüntetése és törzsadatainak módosítása esetében

az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványt kell megküldeni a Kincstárba. Helyi önkormányzati családtámogatási

folyószámla esetén a 3. számú melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani a Kincstárba.

(3) Azon nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben központi költségvetési szerv többségi irányítást biztosító

befolyással rendelkezik, kérelmüket a számlavezetõ Igazgatósághoz nyújthatják be.

(4) A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosokkal – kivéve a kincstári körbe tartozó szervekkel a letéti kezelés

tekintetében – számlaszerzõdést köt, melyben a felek az Áht.-ban meghatározottakon túlmenõ – de azzal

összhangban lévõ – feltételekben állapodhatnak meg.

(5) A Kincstár az általa vezetett devizaszámlákra vonatkozóan a számlatulajdonossal számlaszerzõdést köt.

A számla feletti rendelkezési jogosultság

13. § (1) A számlatulajdonos szervezet vezetõjének bejelentési és rendelkezési jogosultságának igazolása a vezetõ kinevezési,

megbízási okiratával, nem törzskönyvi alanyok esetében társasági szerzõdéssel, a vezetõ aláírásának igazolása

közjegyzõ által aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy cégbejegyzési (változás-bejegyzési) eljárás során

ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintával történik. A Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági

Szolgálatok költségvetési szervei esetében a Kincstár elfogadja a fejezetet irányító szerv vezetõjének aláírását az

aláírás-bejelentõ okmányon, a számlatulajdonos szervezet vezetõjének bejelentési és rendelkezési jogosultságának

igazolására.

(2) A számlák feletti rendelkezési jogot két jogosult együttesen gyakorolja a fizetési megbízások aláírásával és

a bejelentett bélyegzõlenyomatainak használatával. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

(a továbbiakban: Gt.) hatálya alá tartozó pénzforgalmi számlatulajdonosok számla feletti rendelkezési jogosultságára

a Gt.-ben, illetve a társasági szerzõdésben foglaltak az irányadók, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és

a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben foglalt, a cégjegyzésre irányadó szabályok szerint.

A számlatulajdonos azonosítása érdekében a bejelentett bélyegzõlenyomatokon legalább a számlatulajdonos

nevének vagy neve rövidítésének kell szerepelni.

(3) A rendelkezési jogosultság összegszerû, valamint a bejelentett személyek aláírási sorrendjének meghatározására és

a bejelentett bélyegzõlenyomatok rendelkezésre jogosulthoz történõ hozzárendelésére nincs lehetõség, arról

a kincstári ügyfelek belsõ szabályzatai rendelkeznek. A feladatfinanszírozási körbe tartozó elõirányzatok esetében az

elõirányzat-módosítással nem járó felhasználás során a feladatfinanszírozási elõirányzat-felhasználási keretszámla,

valamint a beruházási elõirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezés az 54. § (1) bekezdése szerinti

okmányban meghatározottak szerint történik.

(4) A számla feletti rendelkezés jogát aláírás helyett elektronikus kódolás alkalmazásával gyakorlók esetében a fizetési

megbízások elektronikus kettõs aláírói azok az aláírási joggal rendelkezõk lehetnek, akik a Kincstár által elõírt formában

bejelentésre kerültek.

(5) A kincstári kártyafedezeti számla felett a rendelkezés jogát a kincstári kártya használatára feljogosított

kártyabirtokosok gyakorolják.

(6) A számla felett rendelkezésre jogosult a Kincstárnál bejelentett módon aláírva, írásban, 2 példányban köteles

bejelenteni a 4. számú melléklet szerinti formában a készpénzfelvételre feljogosítottak nevét, azonosító adatait,

amelynek elfogadását és érvénybelépését az Igazgatóság visszaigazolja.

(7) Amennyiben számla nyitásakor a számla felett rendelkezni jogosult személyeket bejelenteni jogosultak azonosítását

szolgáló megfelelõ dokumentumok még nem állnak rendelkezésre, azonban a pénzforgalom lebonyolítása indokolt,

a Kincstár elnöke valamennyi körülményt mérlegelve jogosult dönteni a bejelentés elfogadásáról. Az így befogadott

aláírás-bejelentés a megfelelõ dokumentumok benyújtásáig, de legfeljebb 30 naptári napig marad érvényben.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49623

Fedezetigazolás és bankgarancia igénybevétele

14. § (1) A Kincstár fedezetigazolást a fedezetbiztosítási számlára elkülönített pénzügyi fedezetrõl ad ki. A kincstári ügyfélnek

a fedezetigazolási igénybejelentését megelõzõen intézkednie kell a fedezetbiztosítási számla megnyitásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a feladatfinanszírozás esetén szükséges fedezetigazolások kiadása

során. A Kincstár ebben az esetben az 51. § szerinti okmány, valamint a feladatfinanszírozást kiszolgáló informatikai

rendszer adatbázisa alapján ad ki fedezetigazolást.

(3) A kincstári számlatulajdonos bankgarancia kedvezményezettje lehet. A garancia igénybevétele esetén a lehívó levelet

a számlavezetõ Igazgatóságnál bejelentett módon kell aláírni. Az Igazgatóság a lehívó levélen igazolja az aláírások

hitelességét, és továbbítja azt a fizetésre kötelezett hitelintézethez.

A Kincstár által nyújtott szolgáltatások díja

15. § (1) A Kincstár a pénzforgalmi számlatulajdonosok 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti forintszámláival és a kincstári

körbe tartozók (3) bekezdésben nem említett forintszámláival összefüggõ szolgáltatások után e rendelet 5. számú

mellékletében meghatározott díjakat számol fel.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott díjak a Kincstár bevételét képezik, mellyel a Kincstár jogosult megterhelni

a számlatulajdonos számláját.

(3) Mentesek a díjfizetés alól

a) az Ámr. 170. §-ának (3) bekezdése szerinti nemzetgazdasági számlák,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a 9. § alapján vezetett számlák,

c) a 4. § (1) bekezdés a)–c), j), l) és n)–o) pontja, valamint az 5. § (1) bekezdés g), i)–l), n)–o) és t) pontja szerinti számlák,

d) az Ámr. 172. §-a szerinti pénzforgalmi lebonyolítási számlák,

e) az Ámr. 173. §-a szerinti családtámogatási folyószámlák,

f) az Ámr. 199. §-a szerinti fedezetkezelõi számlák.

(4) Mentesek a díjfizetés alól a következõ tranzakciók

a) a számlatulajdonos saját számlái közötti átutalások/átvezetések,

b) a kincstári költségvetéssel rendelkezõ költségvetési szerv vagy a jogi személyiségû szervezetei egysége részére

történõ elõirányzat-felhasználási keret átadása,

c) a költségvetési szervek elõirányzat-felhasználási keretének átvezetése és visszavezetése az

elõirányzat-felhasználási keret elosztási számla és a költségvetési szerv elõirányzat-felhasználási keretszámlája

között,

d) a Munkaerõpiaci Alap

da) Passzív kiadások cím,

db) Költségvetési befizetés cím,

dc) Mûködési célú kifizetések cím – az OFA-nak pénzeszközátadás, és Tranzakciós díj alcímek kivételével –,

dd) Foglalkoztathatóság EU-s társfinanszírozása alcím,

de) TÁMOP 1.1 Munkaerõpiaci szolgáltatások és támogatások,

df) TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönzõ normatív támogatások,

dg) Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 1.,

dh) Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 2.,

di) Likviditási célú hitel törlesztése

kiadási elõirányzatai terhére teljesített átutalások.

(5) A Kincstár a tárgyidõszakban felszámított díjakról számlakivonatban tájékoztatja a számlatulajdonost.

(6) A Kincstár a deviza-számla vezetés, illetve a forint- és devizaszámlákon bonyolított devizamûveletek kapcsán az MNB

által felszámított/továbbterhelt díjakat, jutalékokat – eltérõ jogszabályi rendelkezés hiányában – a hirdetményében

közzétett mértékben, illetve összegben a számlatulajdonosra terheli.

A rendelkezésre állási díj

16. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozók részére, a feladatfinanszírozási körbe vont elõirányzatok kivételével az 5. számú

mellékletben meghatározott mértékû rendelkezésre állási díjat számol fel, ha

49624 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

a) a kötelezettségvállalás bejelentésére kötelezett költségvetési szerv a kifizetésrõl a bejelentett idõpontnál késõbb

intézkedik, illetve a kifizetésre a bejelentett kötelezettségvállalásra történõ hivatkozás nélkül kerül sor,

b) a fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére történõ kiadások kötelezettségvállalásaival összhangban benyújtott

elõirányzat-finanszírozási terv szerinti fejezetre összesített kiadása eltér a vonatkozó idõszakban teljesített

tényleges kifizetések összegétõl.

(2) A Kincstár a feladatfinanszírozási körbe vont elõirányzatoknál az 55. § (2) bekezdésében meghatározott mértékû

rendelkezésre állási díjat számol fel.

A felszámított díjak, jutalékok, valamint a rendelkezésre állási díj elszámolása

17. § (1) A díjak, jutalékok – melyekrõl a Kincstár számlát bocsát ki –, továbbá a rendelkezésre állási díj elszámolására havonta

kerül sor a kincstári ügyfél számláján, a tárgyhónapot követõ hónap elsõ munkanapján történõ terheléssel.

(2) A Kincstárat megilletõ díjak és jutalékok, valamint a rendelkezésre állási díj elszámolására – amennyiben a szükséges

fedezet nem áll rendelkezésre – költségvetési szerv kincstári körbe tartozó jogutóddal történõ megszûnése esetén

a jogutód, költségvetési szerv jogutód nélküli megszûnése esetén a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében

jogutód szervezet számlájának terhére kerül sor.

III. A KINCSTÁRI PÉNZFORGALMI RENDSZER

A kincstári tranzakciós kódok és az államháztartási egyedi azonosító számok alkalmazása

18. § (1) A kincstári körbe tartozó ügyfelek a pénzforgalmi mûveletek kezdeményezésekor, valamint e rendeletben

meghatározott esetekben – a kincstári tranzakciós kód (a továbbiakban: KTK) és az államháztartási egyedi azonosító

(a továbbiakban: ÁHT azonosító) használat körébe vont számlákra – KTK-t és ÁHT azonosítót kötelesek alkalmazni.

(2) A KTK közlése alól mentességet élvezõ számlák körét a 6. számú melléklet tartalmazza. A mentesség nem vonatkozik

a 19. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségre.

(3) A KTK a kiemelt elõirányzatok és jogcímek, illetve a pénzügyi mûveletek azonosítására szolgál. A használandó KTK-kat

a Kincstár tájékoztatóban állapítja meg.

(4) A KTK feltüntetése nélküli vagy nem létezõ KTK-t tartalmazó fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti. A KTK

feltüntetése nélküli vagy nem létezõ KTK feltüntetésével érkezõ bevétel nem azonosított bevételként jóváírásra kerül.

A Kincstár és a kincstári körbe tartozó ügyfelek teljesítési adatai közötti folyamatos egyezõség biztosítása érdekében

a nem azonosított bevételek, valamint a tárgyévi függõ, átfutó, kiegyenlítõ kiadások és bevételek megfelelõ kiemelt

elõirányzatokra történõ rendezésérõl a kincstári körbe tartozó ügyfelek folyamatosan gondoskodni kötelesek

a Kincstárhoz benyújtott átutalási megbízás kiegészítõ szelvény használatával.

(5) A KTK-k közül az egyes kiadási jogcímek visszafizetési kódjai térítményezés, nem azonosított bevételek átvezetése,

jogcímek közötti helyesbítés esetén alkalmazhatók.

19. § (1) A KTK-t a Kincstárban rendszeresített pénzforgalmi bizonylatokon a Kincstár tájékoztatójában foglaltak szerint kell

feltüntetni.

(2) Amennyiben a kincstári körbe tartozó ügyfél az átutalási megbízás jogosultja, a jogosultnak a teljesítést megelõzõen

a bevételhez (jóváíráshoz) kapcsolódó KTK-t közölni kell az átutalóval.

(3) A Kincstárban vezetett forintszámla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások esetében nem kell feltüntetni

a KTK-t. A devizaátutalási megbízások elektronikus úton való benyújtása a Kincstárba a vonatkozó megállapodásban

foglaltak szerint történik. A megbízások feldolgozását követõen a Kincstár a megbízás adattartalmát további

ügyintézésre megküldi az MNB részére. Az MNB terhelési értesítése alapján a Kincstár az ellenértékkel – központi

költségvetési szerv esetén külön megállapodás hiányában tárgyévi függõ, átfutó, kiegyenlítõ kiadásként – megterheli

a kincstári ügyfél számláját.

20. § (1) A Kincstár tárgyévi függõ, átfutó, kiegyenlítõ kiadásként terheli a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél számláját

azokban az esetekben, ha a Kincstár a számla terhelését nem a kincstári körbe tartozó ügyfél közvetlen megbízása

alapján hajtja végre. Ezek az esetek a következõk

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49625

a) a postai pénzforgalmi megbízások után a posta által felszámított és a Kincstár által megelõlegezett díjak

utóterhelése, ha a megfelelõ kiemelt elõirányzaton nem áll rendelkezésre szükséges szabad keret,

b) a kincstári kártyával teljesített kiadások utóterhelése,

c) a jogerõs bírósági, közigazgatási hatósági határozaton alapuló hatósági átutalás és átutalási végzés, a bírósági

végrehajtónak a követelés lefoglalására irányuló intézkedésének teljesítése, valamint a felhatalmazó levélen

alapuló beszedés és a határidõs beszedés elõirányzati fedezet hiányában történõ teljesítése,

d) a Kincstárban vezetett forintszámla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások 19. § (3) bekezdés szerinti

terhelése,

e) a Kincstár által a forintszámla-vezetéssel kapcsolatban nyújtott szolgáltatások díjának, valamint a rendelkezésre

állási díjnak az utóterhelése, ha a megfelelõ kiemelt elõirányzaton nem áll rendelkezésre a szükséges szabad keret.

(2) A terhelést követõen a kincstári ügyfélnek átutalási megbízás kiegészítõ szelvény benyújtásával kell kezdeményezni

a megfelelõ kiemelt kiadási elõirányzatra történõ rendezést. A rendezésnél figyelemmel kell lenni a benyújtott

kötelezettségvállalásban feltüntetett határidõre.

21. § (1) Az ÁHT azonosító biztosítja az államháztartási információs rendszerekben a különbözõ nyilvántartások közötti adat- és

információáramlást, valamint a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettségének

teljesítését. Az ÁHT azonosítóval történõ ellátására vonatkozó szabályokat külön miniszteri rendelet szabályozza.

(2) A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére történõ kiadások, vagy azok javára

érkezõ bevételek, valamint a központi kezelésû elõirányzatok terhére történõ kiadások teljesítése során – amennyiben

az több jogcímet és/vagy ÁHT azonosítót érint – az ÁHT azonosítót a 22. §-ban foglaltak szerint kell feltüntetni. Ezen

elõirányzatok terhére indított olyan fizetési megbízásnál, amely kizárólag egy ÁHT azonosítót és egy KTK-t érint, az

átutalási megbízáson kell az ÁHT azonosítót szerepeltetni a Kincstár által közzétettek szerint.

(3) Az ÁHT azonosító megjelölése nélkül vagy nem létezõ ÁHT azonosító megjelölésével benyújtott forint átutalási

megbízásokat az Igazgatóság nem teljesíti. Az ÁHT azonosító nélküli, vagy nem létezõ ÁHT azonosító megjelölésével

érkezõ bevétel jóváírásra kerül a Kincstár által adott technikai ÁHT azonosítón. A számla felett rendelkezõnek

a 22. §-ban meghatározott formában gondoskodnia kell ezeknek a bevételeknek a megfelelõ ÁHT azonosítóra

rendezésérõl.

Átutalási megbízás kiegészítõ szelvény használata

22. § (1) A költségvetés végrehajtása során a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek fõkönyvi nyilvántartása és a kincstári

pénzforgalomból nyert adatok közötti eltérések kiküszöbölése érdekében a KTK és ÁHT azonosító használatára

kötelezett számlák számlatulajdonosai a 7. számú melléklet szerinti átutalási megbízás kiegészítõ szelvényt kötelesek

alkalmazni a (4)–(14) bekezdésekben foglalt esetekben, továbbá ha a (11)–(14) bekezdésekben foglalt eseteken kívül

egyéb – a kiadásokat és a bevételeket azonos összeggel érintõ – pénzforgalom nélküli rendezésre kerül sor, amely

a kincstári szervezetek nyilvántartása és az ügyfelek fõkönyvi nyilvántartási adatai közötti eltéréseket megszünteti.

(2) A (4)–(9) bekezdés szerinti esetben a kiegészítõ szelvényt a fizetési megbízás bizonylatával együtt kell benyújtani az

Igazgatósághoz, illetve feladatfinanszírozási körbe tartozó elõirányzat esetén a Kincstárhoz. Az elektronikus úton

benyújtott fizetési megbízásokat KTK-k szerint szét kell bontani. A fizetési megbízáson jelölni kell, hogy a fizetési

megbízásokhoz kiegészítõ szelvény kapcsolódik. A (10)–(13) bekezdés esetében az átutalási megbízás kiegészítõ

szelvényt önmagában kell benyújtani.

(3) A kiegészítõ szelvényen minden esetben ki kell tölteni a számlatulajdonos nevét, számlaszámát, valamint a dátumot és

az aláírást. A többi adatot e rendeletben szabályozott esetekben kell kitölteni. A kiegészítõ szelvény jogosult

számlához kapcsolódó adatait a fejezeti kezelésû elõirányzatok, illetve számlák javára történõ fizetéskor minden

esetben ki kell tölteni.

(4) Abban az esetben, ha a fizetési megbízáson szereplõ fizetendõ összeg kifizetése több jogcím terhére történik, akkor

a kiegészítõ szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni az egyes jogcímek KTK-it, a hozzá tartozó

összegek megjelölésével, valamint az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie

a fizetési megbízáson szereplõ összeggel.

(5) Ha a kifizetés a kincstári körbe tartozó kincstári ügyféllel szembeni tartozás beszámításával történik, a kiegészítõ

szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcím KTK-ját a hozzá tartozó bruttó kiadás

összegével, a bevételi jogcím KTK-ját a hozzá tartozó összeggel, valamint a kiadási és bevételi jogcímeknél szereplõ

összegek különbségét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplõ összeggel.

49626 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(6) Feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésû elõirányzat terhére több jogcímen és/vagy ÁHT azonosítót

érintõen történõ kifizetés esetén a fizetési megbízáshoz minden esetben mellékelni kell a kiegészítõ szelvényt,

amelyen a (3) bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítõ szelvény átutaló számlájára vonatkozó rovataiban fel kell

tüntetni az egyes jogcímek ÁHT azonosítóját, azon belül a fizetések KTK és összegek szerinti bontását, az egyes

jogcímek szerint részletezett adatok összegét, melynek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplõ összeggel.

Amennyiben a jogosult feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésû elõirányzat, a kiegészítõ szelvényen

a jogosult számlára vonatkozó részletezõ adatokat ki kell tölteni.

(7) Feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésû elõirányzat terhére történõ kifizetéskor a fizetési megbízáshoz

mellékelt kiegészítõ szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcímek KTK-ját

a hozzátartozó összegekkel és a feladat indításakor a Kincstár által adott feladat/részfeladat/szerzõdés azonosító

számot is. Az azonosító számokat egy jogcímen történõ kifizetés esetén az átutalási megbízás közleményrovatában

kell feltüntetni. A beruházási létesítményeket, illetve szakmai résztevékenységeket meghatározó létesítménysor

azonosító számokat minden esetben az átutalási megbízás közleményrovatában kell szerepeltetni.

(8) Az Ámr. 235. §-a szerint kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettség alá tartozó kiadási elõirányzatok terhére

történõ kifizetéskor a fizetési megbízáshoz mellékelni kell a kiegészítõ szelvényt, amelyen a (3) bekezdésben

foglaltakon felül fel kell tüntetni

a) a kötelezettségvállalás bejelentésekor a Kincstár által adott hivatkozási számot,

b) a kiadási elõirányzathoz tartozó KTK-t,

c) fejezeti kezelésû elõirányzat esetében az ÁHT azonosítót,

d) a fizetési megbízás összegét, valamint

e) annak jelölését, ha az adott kötelezettségvállalásra vonatkozó utolsó kifizetés történik.

(9) Több központi kezelésû elõirányzat terhére történõ kifizetés esetén a (3) bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítõ

szelvényen fel kell tüntetni a kiegészítõ szelvény megfelelõ (az átutaló számlájára vonatkozó) rovataiban a jogcímek

ÁHT azonosítóját a jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson

szereplõ összeggel.

(10) A 20. § (2) bekezdés szerinti esetekben a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a tárgyévi függõ, átfutó,

kiegyenlítõ kiadások visszatérülése kódon megfelelõ összeggel a rendezendõ összeget és a megfelelõ kiemelt kiadási

elõirányzatok KTK-it a hozzájuk tartozó megfelelõ összegekkel.

(11) Hitelintézetnél vezetett devizaszámláról, valamint a Kincstárban vezetett devizaszámláról feladatfinanszírozási körbe

nem tartozó elõirányzat terhére történt kifizetésrõl a tranzakciót követõ három munkanapon belül, terhelésként és

jóváírásként azonos összeggel a megfelelõ kiemelt elõirányzatot megjelölve a kiegészítõ szelvényen kell tájékoztatni

az Igazgatóságot. A szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni a megfelelõ kiadási és bevételi KTK-t

a hozzá kapcsolódó összegekkel együtt. A rendezésnél figyelemmel kell lenni a benyújtott kötelezettségvállalásban

feltüntetett határidõre.

(12) Pénzforgalom nélküli, kiadási vagy bevételi elõirányzatok között történõ helyesbítések esetében a kiegészítõ

szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a téves kiadási vagy bevételi elõirányzat visszafizetési

(stornó) KTK-ját, a tévesen kifizetett vagy jóváírt összeg megjelölésével, és a helyes kiadási és bevételi elõirányzat

KTK-ját a megfelelõ összeggel. A rendezések a támogatási elõirányzathoz kapcsolódó KTK-kat nem érinthetik.

(13) Nem azonosított bevételek megfelelõ kiemelt elõirányzatra történõ átvezetése esetében a kiegészítõ szelvényen

a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a nem azonosított bevétel visszafizetési KTK-t a hozzá kapcsolódó,

helyesbíteni kívánt összeggel és a megfelelõ bevételi KTK-t a hozzá kapcsolódó összeggel.

(14) Az átutalási megbízás kiegészítõ szelvényén KTK és – az e rendeletben elõírt esetekben – ÁHT azonosító feltüntetése

nélküli vagy nem létezõ KTK vagy ÁHT azonosító feltüntetésével benyújtott bizonylatot az Igazgatóság nem teljesíti,

illetve nem vezeti át a nyilvántartásában.

(15) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási elõirányzat-felhasználási keretszámla terhére hó közben gyógyító-megelõzõ

ellátás összevont jogcímen teljesített kiadási tételekrõl minden hónap végéig be kell nyújtani az önálló kiegészítõ

szelvényt, amely a jogcímenkénti további bontást tartalmazza. Hó végén a gyógyító-megelõzõ ellátás összevont

jogcímre meghatározott kincstári tranzakcióknak egyenlege nem lehet, kivéve a jogszabály által biztosított,

elõrehozott kifizetések tárgyidõszakig vissza nem törlesztett összegét.

(16) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási elõirányzat-felhasználási keretszámla terhére hó közben gyógyszertámogatás

jogcímcsoporton jogcímenként a jogcímre meghatározott KTK-n kell a kiadást teljesíteni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49627

IV. A KINCSTÁRI FIZETÉSI RENDSZER

Fizetési módok

23. § (1) A Kincstárban alkalmazható fizetési módok a következõk

a) átutalás

aa) egyszerû átutalás,

ab) csoportos átutalás,

ac) hatósági átutalás és átutalási végzés;

b) beszedés

ba) felhatalmazó levélen alapuló beszedés,

bb) határidõs beszedés;

c) készpénz-helyettesítõ eszközzel (kincstári kártya) történõ fizetés;

d) készpénzfizetés

da) készpénz befizetése pénztárban számlára,

db) postai készpénz átutalási megbízással teljesített befizetés elszámolása számlára,

dc) készpénz kifizetése pénztárban számláról,

dd) megbízás teljesítése postai kifizetési utalvánnyal számláról.

(2) A Kincstár az egyszerû átutalások keretében a kincstári ügyfelek részére a Valósidejû Bruttó Elszámolási Rendszeren

(a továbbiakban: VIBER) érkezõ jóváírásokat is fogadja. A nagy értékû sürgõs bankközi elszámolást igénylõ fizetési

megbízásokat, a kincstári ügyféllel kötött külön megállapodásban foglalt eljárás és feltételek alapján a Kincstár

automatikus azonos napi elszámolással teljesíti, amennyiben a fedezet teljes egészében rendelkezésre áll.

Részteljesítés, értéknapon történõ utalás a VIBER-en nem végezhetõ.

(3) Az Ámr. 235. §-a szerint kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettség alá tartozó kiadási elõirányzatok terhére

elektronikus úton teljesítésre kerülõ kifizetést (átutalást) a Kincstár a „Megbízások vonali úton történõ benyújtására”

tárgyú megállapodásban foglaltak alapján a „II. file szerkezet” struktúrájában és kizárólag vonali úti forgalmazásban

fogadja be. Ugyancsak ebben a formában, egyedi elektronikus tranzakcióként kell benyújtani a 25. § (2) bekezdés

szerinti, elõzetes bejelentési kötelezettség alá esõ, engedélyezett megbízásokat, amennyiben az átutalást nem papír

alapon kezdeményezik.

(4) A csoportos átutalási megbízásokat a kincstári ügyfeleknek a fizetési módra kötött megállapodásban rögzített módon

és formában kell benyújtani.

(5) A Kincstár a hatósági átutalást és az átutalási végzést

a) a kincstári körbe tartozókkal szemben a saját gazdálkodásukkal összefüggésben az elõirányzat-felhasználási

keretszámla, a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásával összefüggésben pedig a fejezeti kezelésû

elõirányzat-felhasználási keretszámla,

b) a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosokkal szemben a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló folyószámla

terhére teljesít.

(6) A felhatalmazó levélen alapuló beszedés esetében az Igazgatósághoz az MNB rendelet szerinti felhatalmazó levelet

kell benyújtani. Amennyiben az abban megjelölt terhelendõ számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett –

tartalmaznia kell a kiadási KTK-t vagy ÁHT azonosítót. A Kincstár a felhatalmazó levelet kizárólag okirat csatolás nélkül

(az okirat csatolása tehát törlendõ), valamint a „További feltételek” b)–c) pontjainak törlésével fogadja be. Ha

a felhatalmazó levéllel érintett kedvezményezett számla devizaszámla, akkor IBAN szám és kapcsolódó BIC kód

megjelölése is szükséges, ellenkezõ esetben a beszedési megbízás nem teljesíthetõ.

(7) Határidõs beszedés esetében – amennyiben a terhelendõ vagy a jóváírandó számla KTK vagy ÁHT azonosító

használatára kötelezett – az Igazgatósághoz be kell nyújtani a kötelezett és a jogosult közötti megállapodást. A

megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadási, illetve bevételi KTK-t vagy ÁHT azonosítót. A határidõs beszedés

adattartalma megegyezik az MNB rendeletben található formanyomtatvány adattartalmával.

(8) A Kincstárnál számlával rendelkezõ kötelezett a határidõs beszedési megbízás teljesítése ellen legkésõbb a kifogás

közlésére nyitva álló határidõ utolsó napját megelõzõ munkanap a Kincstár által közzétett hirdetményben

meghatározott záró idõpontjáig a 8. számú melléklet szerinti nyomtatvány két példányának benyújtásával részben

vagy egészben kifogást tehet az Igazgatóságnál.

49628 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(9) Azoknak a kincstári ügyfeleknek, amelyek a kiadások teljesítésére, illetve bevételeik befizetésére részben kincstári

kártyát használnak, rögzíteniük kell belsõ szabályzataikban a kártya alkalmazásával összefüggõ, a jogszabályokban,

a bankkártya szerzõdésben és a Kincstár által kiadott tájékoztatóban foglalt követelményeket, belsõ elõírásokat.

(10) A kincstári ügyfelek bármely Igazgatóság pénztáránál teljesíthetnek forintbefizetést a Kincstárnál vezetett saját

számlájukra az erre a célra rendszeresített befizetési szelvénnyel, amennyiben a kincstári ügyfél beazonosítható,

a befizetésre meghatározott számla a számlavezetõ rendszer törzsadataiban szerepel és arra a befizetés befogadható.

Valuta befizetését a Kincstár pénztárai a kijelölt Igazgatóságokon, meghatározott valutanemekben fogadják a Kincstár

által hirdetményben közzétett feltételeknek megfelelõen.

(11) A Kincstárban rendszeresített pénzforgalmi bizonylatok jegyzékét a 9. számú melléklet tartalmazza.

(12) A hatósági átutalást és átutalási végzést – ha az érvényesíteni kívánt közigazgatási döntés ellen a kötelezett

számlatulajdonos bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 110. § (1) bekezdése alapján és a keresetlevélben a végrehajtás

felfüggesztését kérte – a Kincstár nem teljesíti, feltéve, hogy errõl a kötelezett számlatulajdonos a keresetlevél egy

eredeti példányával, még a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését megelõzõen értesítette. A Kincstár

a hatósági átutalás és átutalási végzés összegét a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásáig zárolja.

(13) A Kincstár devizafizetési megbízások befogadásakor és teljesítésekor a az általa közzétett hirdetményben, illetve

a kapcsolódó szerzõdésekben meghatározottak szerint jár el.

24. § (1) Az Ámr. 151. §-ának (2) bekezdése szerinti kedvezményezettekre vonatkozó köztartozás-vizsgálathoz az elõirányzatok

terhére benyújtott forint átutalási megbízások közlemény rovatának elsõ sorában a Kincstár által kiadott

tájékoztatóban meghatározott jelölést kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízás csak papíron vagy elektronikus formában, csatolt fájlként (floppys file-szerkezet)

nyújtható be, csoportos megbízásként nem.

A fizetési megbízások teljesítési határideje

25. § (1) A Kincstár az Igazgatóságon közzétett hirdetményben határozza meg a munkanapon belül azt a kezdõ és záró

idõpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat befogadja, ezen belül azt az idõpontot, ameddig a befogadott,

illetve a beérkezett megbízások teljesítésébõl reá háruló feladatokat a tárgynapon teljesíti.

(2) A feladatfinanszírozási körbe tartozó és az Ámr. 137–154. §-ának hatálya alá tartozó elõirányzatok kivételével a fejezeti

kezelésû elõirányzatokból, a költségvetési szervek elõirányzataiból és a pénzforgalmi számlatulajdonosoktól kincstári

ügyfélkörön kívülre irányuló 500 millió forintot elérõ, de a 2 milliárd forintot meg nem haladó átutalásról a terhelés

idõpontját megelõzõ 3. munkanapig, a 2 milliárd forintot meghaladó átutalásról a terhelés idõpontját megelõzõ

5. munkanapig a 10. számú melléklet szerinti nyomtatványon köteles a számlatulajdonos a Kincstárat külön felhívás

nélkül elektronikus úton értesíteni. A Kincstár elnöke az államháztartás likviditásának megõrzése érdekében

egyeztetést kezdeményezhet a kifizetés idõpontjáról a számla tulajdonosával. A Kincstár az egyeztetett idõpontban

a szabályszerû fizetési megbízásokat köteles teljesíteni.

(3) A feladatfinanszírozási körbe tartozó és eltérõ megállapodás hiányában az Ámr. 137–154. §-ának hatálya alá tartozó,

pályázat útján nyújtott támogatások esetében a Kincstár az elõírásoknak megfelelõen benyújtott fizetési megbízást

a szükséges fedezet rendelkezésre állása esetén a kifizetés kezdeményezését követõ 10 munkanapon belül teljesíti. A

hiánypótlások idõtartamával a teljesítési határidõ meghosszabbodhat.

(4) A Kincstár a jogszabályi elõírások alapján a kincstári körbe tartozók által benyújtott – a felhasználható

elõirányzat-felhasználási keret összegét befolyásoló, az elõirányzatokat, valamint azok teljesítési adatait módosító és

a kötelezettségvállalásokra vonatkozó adatokat tartalmazó – bizonylatokat a nyilvántartásában olyan módon köteles

átvezetni, hogy a számlatulajdonos legkésõbb a benyújtást követõ második munkanapon már annak

figyelembevételével rendelkezhessen a számlája felett.

(5) A Kincstár a benyújtott fizetési megbízásokat – a 23. § (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – érkezteti és személyes

benyújtás esetén az ügyfél kérésére az átvételt – a benyújtó által elõzetesen elkészített átvételi elismervényen –

igazolja.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49629

A kincstári kártya típusai

26. § (1) A kincstári ügyfelek a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe

a) intézményi kártyát, amely a készlet- és kis értékû tárgyi eszközök beszerzésére, a nem rendszeres kisösszegû

szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és készpénz felvételére-befizetésére szolgáló forint alapú, kizárólag

belföldön használható elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz;

b) VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, költségvetési szervek, illetve a kincstári

pénzforgalmi számlatulajdonosok vezetõ beosztású, valamint a szerv vezetõje által kártyahasználatra

feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló,

külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz.

(2) Mindkét típusú kincstári kártyával teljesíthetõ készpénz befizetés belföldön beváltóhelyeken, a kincstári kártyákat

kibocsátó hitelintézet meghatározott bankjegykiadó automatáinál és bankfiókjaiban.

(3) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számára a VIP ezüst vagy arany kártya igénybevételét szerzõdésben

meghatározott külön feltételekhez kötheti a Kincstár.

A kincstári kártyarendszer alkalmazásában közremûködõk kötelezettségei

27. § A kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet

a) a Kincstár közremûködésével bankkártyaszerzõdést köt a kártyafedezeti számlatulajdonossal,

b) a kártyafedezeti számlatulajdonos által a kincstári kártya használatára feljogosított kártyabirtokosok

rendelkezésére bocsátja a kincstári kártyát és a PIN-kódot,

c) biztosítja a kártyák használatát, és gondoskodik a kártyával végzett tranzakciók elszámolásáról a kártyatársaság

elõírásainak megfelelõen,

d) a kártyafedezeti számlatulajdonos eltérõ utasítása hiányában automatikusan legyártja a lejárt kártyák cseréjéhez

szükséges megújított kártyákat,

e) a kincstári kártyákkal végzett mûveletek összegét átutalja az elfogadóhelyek számára,

f) a kincstári kártyával végzett mûveletekrõl és a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelõ kincstári számlára

történõ visszavezetésekrõl tételes tükörszámla kivonatot ad a kártyafedezeti számlatulajdonos részére, amely

a kártyafedezeti számlatulajdonosnál kizárólag egyeztetési és analitikus nyilvántartási célokat szolgál, valamint

a reklamációs ügyek alapját képezi,

g) biztosítja a kártyafedezeti számlatulajdonosoknak a kincstári kártyával végzett mûveletekkel összefüggõ

reklamációi ügyintézését,

h) a kincstári kártyával végzett mûveletekrõl és a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelõ kincstári számlára

történõ visszavezetésekrõl minden banki napon tájékoztatja a Kincstárt,

i) a Kincstáron keresztül fogadja a kártyafedezeti számlatulajdonosok részérõl a keret-visszavezetésre irányuló

rendelkezéseket,

j) a kincstári VIP kártyákra biztosítást nyújt,

k) biztosítja a beváltóhelyeken a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet meghatározott bankjegykiadó

automatáinál és bankfiókjaiban a kártyabirtokos által befizetett készpénz fogadását, feldolgozását és

elszámolását.

28. § A Kincstár

a) a kincstári kártyafedezeti számlákra történõ keretátvezetésekrõl minden banki napon tájékoztatja a kincstári

kártyákat kibocsátó hitelintézetet,

b) a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet adatszolgáltatása alapján

ba) a követeléseket a kártyafedezeti számlán rendelkezésre álló keret erejéig kiegyenlíti,

bb) jogosult a költségvetési szerv kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelõ kincstári számláját, valamint

a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos pénzforgalmi számláját megterhelni (utóterhelés), amennyiben

a kártyafedezeti számlán esetlegesen kerettúllépés következik be,

bc) végrehajtja a kártyafedezeti számláról kezdeményezett visszavezetést a kártyafedezeti számlához

kapcsolódó megfelelõ kincstári számlára,

49630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

bd) jóváírja a kártyafedezeti számlatulajdonos kártyafedezeti számlájához kapcsolódó megfelelõ kincstári

számlán a kártyabirtokos által a beváltóhelyeken, a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet meghatározott

bankjegykiadó automatáinál és bankfiókjaiban befizetett készpénz összegét,

c) a kincstári kártyafedezeti számla forgalmáról számlánként összesített számlakivonatot ad a kártyafedezeti

számlatulajdonosok részére minden olyan napról, amelyen a számlán forgalom volt. A számlakivonat

a számlatulajdonosok számára könyvelési bizonylatként szolgál.

29. § A kártyafedezeti számlatulajdonos köteles

a) gondoskodni arról, hogy a kártyabirtokos a kincstári kártyát a bankkártya-szerzõdésben foglalt szabályoknak

megfelelõen használja, és a kincstári kártya õrzésérõl a szerzõdésben rögzített szabályok szerint gondoskodjon,

b) a kártyafedezeti számlára idõben elkülöníteni a kártyahasználathoz szükséges fedezetet és biztosítani, hogy

a kártyabirtokos a kártyát a kártyafedezeti számla mindenkori aktuális egyenlege, illetve az általa meghatározott

összeg erejéig vegye igénybe,

c) a kincstári kártyaforgalomban keletkezett tranzakciókról a kártyabirtokost elszámoltatni,

d) kezdeményezni a kártya azonnali bevonását a kártyabirtokos munkaviszonyában bekövetkezett változás esetén,

e) a jogosulatlan mûveletekkel történõ kincstári kártyaterhelések esetén eljárni a kincstári kártyákat kibocsátó

hitelintézetnél,

f) elõírni, hogy a kártyabirtokosnak bejelentési kötelezettsége áll fenn a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet és

a kártyafedezeti számlatulajdonos felé, ha észlelte, hogy a kincstári kártya vagy a használatához szükséges egyéb

eszköz adatai kitudódtak és azokkal jogosulatlan harmadik személy visszaélhet.

A kártyaforgalom elszámolása

30. § (1) A kincstári kártyával végzett mûveletek összegét a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet egyenlíti ki az

elfogadóhelyek számára.

(2) A kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet értesítése alapján a Kincstár a mûveletek és a mûveleti díjak összegével

megterheli a kártyafedezeti számlatulajdonos kártyafedezeti számláját, illetve a befizetés összegét jóváírja

a kártyafedezeti számlához kapcsolódó kincstári számlán. A letéti számlához kapcsolt kártyafedezeti számlán

megjelenõ díjak elszámolásáról a kártyafedezeti számlatulajdonosnak belsõ szabályzatban kell rendelkeznie.

(3) A kártyafedezeti számlatulajdonos szerzõdésszegése esetén a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézetnél a Kincstár

kezdeményezheti a kincstári kártyák letiltását.

Az elõirányzatok készpénzben történõ felhasználása

31. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába

a) egyes személyi juttatások, az azokkal együtt fizetendõ társadalombiztosítási ellátások nettó összegének

kifizetésére,

b) a készlet- és kis értékû, valamint az irányító szerv szabályozása szerint egyéb tárgyi eszköz beszerzésekre,

a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, továbbá egyes kisösszegû szolgáltatási kiadások készpénzben történõ

teljesítésére a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is

figyelemmel,

c) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendõ

összegére.

(2) Nem igényelhetõ készpénz

a) azokra az illetmény kifizetésekre, amelyek esetében a vonatkozó törvény a fizetési számlára való utalást, illetve

a postai úton történõ kifizetést teszi kötelezõvé, továbbá

b) a munkavállalót megilletõ egyéb juttatásokra, a belsõ szabályzatban kisösszegûnek minõsített kifizetések

kivételével.

(3) A felvett készpénzellátmánnyal el kell elszámolni.

(4) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem

használhatja fel, azt naponta készpénzben be kell fizetni a számlára. A befizetés abban az esetben sem teljesíthetõ

készpénzkímélõ módon – a befizetési és a készpénzfelvételi bizonylatok egyidejû benyújtásával –, ha egyidejûleg

a befizetett összegnek megfelelõ összegû készpénzfelvételre kerül sor. A napi befizetéstõl el lehet tekinteni, amíg

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49631

a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 forintot és ezen összeg készpénzben történõ tartására

a pénzkezelési szabályzat lehetõséget ad.

(5) A fejezetet irányító szerv vezetõje a (4) bekezdésben rögzített értékhatárt felemelheti, ha költségvetési szerv megtette

a szükséges intézkedéseket a készpénzforgalom csökkentésére.

Készpénzfelvétel bejelentése

32. § (1) Készpénzfelvételi igényeiket a kincstári ügyfelek

a) vidéki Igazgatóságokon történõ, 500 ezer forintot el nem érõ összegû készpénzfelvétel esetén egy munkanappal,

az azt elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfelvétel esetén két munkanappal,

b) a budapesti Igazgatóságon történõ 1 millió forintot el nem érõ összegû készpénzfelvétel esetén egy

munkanappal, az azt elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfelvétel esetén két munkanappal,

c) valuta felvételi igényüket a kijelölt Igazgatóságokon két munkanappal

a készpénzfelvételt megelõzõen kötelesek írásban bejelenteni az Igazgatóság részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettséget, valamint annak esetleges módosítását a 11. számú

melléklet szerinti nyomtatványon kell teljesíteni.

(3) A 11. számú melléklet szerinti nyomtatványon készpénzfelvételre jogosultként csak olyan személyek jelölhetõk ki,

akiket a kincstári ügyfél készpénzfelvételre jogosultként elõzõleg bejelentett az Igazgatóság részére.

(4) Az Igazgatóság a készpénzfelvételi igény bejelentés (módosítás) elfogadását vagy visszautasítását írásban,

a bejelentés befogadásának napján visszaigazolja.

(5) Amennyiben a készpénz felvételére az esedékesség idõpontjában nem került sor, a bejelentés érvényét veszti.

(6) Ha a kincstári ügyfél az elõzetes bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidõre nem tesz

eleget, az Igazgatóság – a (7) bekezdés szerinti kivétellel – nem teljesíti a készpénzkifizetést.

(7) A kifizetést kivételesen és rendkívüli sürgõsséggel, indokolt esetben az esedékesség napján az Igazgatóság

engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott elõzetes bejelentés nélkül, a kincstári ügyfél írásban benyújtott,

a Kincstárnál bejelentett módon aláírt kérelme alapján. A 11. számú melléklet szerinti nyomtatványt ebben az esetben

is be kell nyújtani az Igazgatóság részére, valamint az esedékesség napján elõzetesen telefonon vagy telefax útján

jelezni kell az igényt az Igazgatóság felé.

(8) A Kincstár az Igazgatóságokon közzétett hirdetményben határozza meg a forint és valuta készpénzfelvétellel

kapcsolatos részletes szabályokat, így elsõsorban a bejelentési bizonylat munkanapon belüli benyújtásának

határidejét, elfogadásának feltételeit, a benyújtás és visszaigazolás módját, valamint az állampapír forgalmazással

összefüggõ készpénzfelvétel, illetve annak bejelentésére vonatkozó szabályokat.

V. AZ ELÕIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSSAL, VALAMINT A FINANSZÍROZÁSI TERVEKKEL KAPCSOLATOS

SZABÁLYOK

Az elõirányzatok módosításának, átcsoportosításának bejelentése

33. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési törvényben jóváhagyott elõirányzatai közötti, az Ámr. 61. §-a

szerinti átcsoportosításokról az arra jogosultnak a 12. számú melléklet szerinti adatlapon kell értesítenie a Kincstárt.

(2) Az Ámr. 62. §-ának (11) bekezdésében, valamint a 71. §-ának (3)–(5) bekezdésében nevesített intézkedésekre

vonatkozó adatszolgáltatásokat a 13. számú mellékletben meghatározott formában, két példányban a Kincstár részére

kell benyújtani. A Kincstár az elõirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának

visszaküldésével igazolja vissza a benyújtó részére.

(3) Az Ámr. 71. §-ának (6) bekezdésében elõírt saját hatáskörû elõirányzat-módosításokra, átcsoportosításokra vonatkozó

adatszolgáltatásokat a költségvetési szerveknek a 14. számú mellékletben meghatározott formában kell benyújtani az

Igazgatóság részére. A Kincstár az elõirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését a számlakivonatban igazolja

vissza a benyújtó részére.

(4) Az elkülönített állami pénzalapok elõirányzatai módosítására, átcsoportosítására vonatkozó adatszolgáltatást

a 15. számú mellékletben meghatározott formában kell benyújtania az alapkezelõnek a Kincstár részére. A Kincstár az

elõirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja

vissza a benyújtó részére.

49632 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elõirányzat-módosítására vonatkozó adatszolgáltatást a 16. számú

mellékletben meghatározott formában kell benyújtania az irányító szervnek

a) a hatáskörében engedélyezett elõirányzat-módosításkor közvetlenül,

b) a pénzügyminiszter egyetértése/engedélyezése esetén a Pénzügyminisztérium útján

a Kincstár részére. A Kincstár az elõirányzat-módosítás átvezetését visszaigazolja a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjának kezelõje részére. A saját hatáskörû elõirányzat-módosítás bejelentésekor a (3) bekezdésben foglaltak szerint

kell eljárni.

A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésû elõirányzatok finanszírozási és befizetési

kötelezettségeinek teljesítési rendje

34. § (1) Ha az irányító szerv az Ámr. 180. §-a szerint automatikusan megállapított elõirányzat felhasználási kereten (e §

alkalmazásában a továbbiakban: keret) korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a Kincstár elnöke

által tárgyévre kiadott naptári rendben meghatározott idõpontban közli a Kincstárral. Korrekciót csak

a kedvezményezett költségvetési szerv számított éves keretének 8%-át, de az idõarányosan még esedékes

elõirányzat-felhasználási keret összegét meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet

kezdeményezni. Az irányító szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.

(2) Az idõarányos havi ütemezéstõl az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (elõrehozást) fejezet összesenben

a Kincstár engedélyezhet. Az elõrehozás idõarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár

a rendelkezésére álló adatok alapján – a fejezetet irányító szerv kérelmét is figyelembe véve – ettõl eltérõ módon

rendelkezik.

(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok közül a feladatfinanszírozási körbe nem tartozó, a fejezethez vagy más fejezethez

tartozó költségvetési szerv részére elõirányzat-átcsoportosítással átadott elõirányzatok finanszírozása a módosítást

követõen az Ámr.-ben a központi költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint történik. A Kormány

határozatában megjelölt fejezeti kezelésû elõirányzatok esetén az irányító szerv rendelkezése szerinti ütemezésben

történik az elõirányzatok finanszírozása. A finanszírozáshoz be kell nyújtani a Kincstár részére a 17–19. számú

mellékletek szerinti okmányt.

(4) A Kincstár a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott, a havi keretnyitáshoz kapcsolódó adatszolgáltatások határidõit

tartalmazó naptári rend (a továbbiakban: Naptári rend) szerinti idõpontokban a 20. számú mellékletben

meghatározott formátumban tájékoztatja az irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére

megnyitandó havi elõirányzat-felhasználási keretek összegérõl. Az irányító szerv minden esetben a Naptári rend

szerinti idõpontokban köteles a megfelelõ rovatok kitöltésével tájékoztatni a Kincstárt az egyes költségvetési szervek

közötti korrekciós igényérõl.

(5) A (2) bekezdés szerinti elõrehozást a 17–18. számú mellékletben meghatározott formátumú adatlapokon

– a 17. számú melléklet esetében az elõrehozás indokait tartalmazó, a 19. számú melléklet szerinti adatlappal

kiegészített kérelem csatolásával – kell kérnie az irányító szervnek a Kincstártól. Az elõrehozást a következõ havi

keretnyitások kiszámítása során idõarányosan veszi figyelembe a Kincstár. Az idõarányos havi ütemezéstõl eltérõen

folyósítandó, illetve visszatérítendõ elõirányzat-felhasználási keret elõrehozás visszapótlása az adatlapon rögzített

havi részletezésben történik. A Kincstár az adatlapok beérkezését követõ 5 munkanapon belül az adatlap egy

példányának megküldésével tájékoztatja az irányító szervet az elõrehozás nyilvántartásba vételérõl vagy az

elõrehozás elutasításáról és annak indokairól.

(6) A (3) bekezdés szerinti kormányhatározatban meghatározott elõirányzatok finanszírozásának ütemezését az

(5) bekezdésben foglalt adatlapokon kell az irányító szervnek kérnie a Kincstártól. A teljesítményarányos

finanszírozáshoz nem kapcsolódik idõarányos vagy attól eltérõ visszapótlási kötelezettség. A Kincstár az adatlapok

beérkezését követõ 5 munkanapon belül az adatlap egy példányának megküldésével tájékoztatja az irányító szervet

az ütemezés nyilvántartásba vételérõl.

35. § (1) Az Ámr. 182. § (1) bekezdés szerinti elõirányzat-finanszírozási tervet – a jóváhagyott költségvetési törvény alapján – az

e rendelet 21. számú mellékletében meghatározott formában az irányító szervnek tárgyév január 10-ig, majd ezt

követõen havonta a tárgyhónapot megelõzõ hó 20. napjáig elektronikus úton kell benyújtania a Kincstárhoz. A január

hónapra vonatkozó tervet valamennyi fejezeti kezelésû elõirányzatra vonatkozóan – jóváhagyott költségvetési

törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelõzõ év

december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49633

(2) A Kincstár az elõirányzat-finanszírozási terv feldolgozásáról, visszautasításáról, függõben tartásáról az internetes

adattovábbítás egységes rendszerén keresztül, a státusz megjelölésével visszaigazolást küld a fejezet részére. Az

elõirányzat-finanszírozási terv kötelezõen benyújtandó a költségvetési törvényben meghatározott eredeti

elõirányzatokra, minden évközi elõirányzat-módosításhoz kapcsolódóan – kivéve, ha az elõirányzat-módosítás

kiemelt elõirányzatok közötti átcsoportosításra vonatkozik – a módosítás jellegének megfelelõ elõjellel ellátva,

továbbá a bejelentett elõirányzat-finanszírozási terv szerinti kifizetési ütem módosítása esetén.

(3) Az Ámr. 181. §-a szerinti teljesítésarányos támogatási elõirányzat-finanszírozási tervet – a végleges kincstári

költségvetés alapján – az e rendelet 22. számú mellékletében meghatározott formában az irányító szervnek tárgyév

január 10-ig, majd ezt követõen havonta a tárgyhónapot megelõzõ hó 20. napjáig kell benyújtania a Kincstárhoz. A

január hónapra vonatkozó tervet – végleges kincstári költségvetés hiányában az elõzetes kincstári költségvetés

alapján – a tárgyévet megelõzõ év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.

(4) A kifizetési ütem az elõirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül az irányító szerv

kérelmére a Kincstár által módosításra kerül. Az erre vonatkozó kérelmet a kiadás várható teljesítésének idõpontját

megelõzõ 10. napig kell benyújtani. Ettõl eltérni csak rendkívüli esetben lehet.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kérelem szerinti támogatás lekérés módosítás keret-elõrehozásnak minõsül, melyet

részletes indoklás alapján a Kincstár elnöke engedélyezhet. Nem kell engedélyeztetni a támogatás lekérés

módosítását az EU támogatásával megvalósuló programok elõirányzatainál.

(6) A Kincstár a zárlati mûveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott

elõirányzat-felhasználási keretet jóváírja az elõirányzat címzettjének megfelelõ számláján.

(7) Az elõirányzat-módosítás nélkül túlléphetõ törvényi sorok esetében az ütemezést csak a megtervezett (módosított)

elõirányzat mértékéig kell benyújtani. A túllépés engedélyezett összegét a Kincstár automatikusan beépíti

a nyilvántartott elõirányzat-finanszírozási tervbe. Az ütemezésrõl – támogatási keret megnyitása, illetve visszautalása

tekintetében – a fejezet ad tájékoztatást a 23. számú melléklet szerint.

36. § A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – köteles

minden hónap 27-ig a megfelelõ nemzetgazdasági számlára átutalni.

Elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ kiadási elõirányzatok felhasználásának szabályai

37. § A költségvetési törvényben meghatározott, elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthetõ

elõirányzatokon – az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével – az

elõirányzatot meghaladó kifizetések teljesítése esetén a Kincstár az elõirányzat-felhasználási keretet megemeli

a 23. számú melléklet alapján.

38. § (1) Az éves költségvetési törvényben meghatározott, a központi költségvetésnél és a társadalombiztosítási költségvetési

szerveknél elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphetõ kiadási elõirányzaton a túllépésekor – a központi

kezelésû elõirányzatok kivételével – a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelõzõen be kell nyújtania

a Pénzügyminisztériumhoz a 23. számú melléklet szerinti adatlapot, továbbá az eredeti elõirányzatot meghaladó

támogatási igényt megalapozó indokokat és számításokat. A továbbiakban akkor kell ismételten adatot szolgáltatni,

ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be.

(2) A Pénzügyminisztérium a benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerûségét megvizsgálja. Megfelelõen

igazolt igény esetén öt munkanapon belül az adatlap megküldésével jelzi a Kincstár részére a támogatás folyósítás

tudomásul vételét vagy engedélyezését. A jóváhagyott terv alapján a Kincstár rendelkezik a támogatás folyósításáról.

Hiányos vagy nem tárgyszerû adatközlés esetén felhívja az érintett fejezetet irányító szervet, illetve a finanszírozási

terv benyújtóját a hiány pótlására. Az engedélyezett és megnyitott támogatási keret fel nem használt részének

visszautalását a fejezetet irányító szerv a 23. számú melléklet szerinti adatlapon jelzi a Kincstár felé.

(3) Az elkülönített állami pénzalapok éves költségvetési törvényben meghatározott, elõirányzat-módosítási

kötelezettség nélkül teljesülõ elõirányzataira a túllépés esetén havi aktualizált finanszírozási tervet kell

a Pénzügyminisztériumhoz benyújtani.

49634 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Likviditás- és fedezetvizsgálat

39. § (1) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítését megelõzõen likviditási és kiemelt elõirányzatonkénti fedezetvizsgálatot

végez.

(2) A likviditási vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv terhelendõ számláján van-e elegendõ fedezet

a megbízás teljesítéséhez.

(3) A kiemelt elõirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv megfelelõ kiadási

elõirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt

elõirányzat terhére vállalt, bejelentett kötelezettségvállalások, valamint az elõirányzat-zárolások összege csökkenti az

elõirányzati szabad keretet.

Az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási és befizetési rendje

40. § (1) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok kiadásait – a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel – az

alapok bevételei és elõzõ évi maradványa együttes összegéig teljesítheti. Az alapok fedezeti vizsgálatára a 39. §-ban

foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az elkülönített állami pénzalapnak a számára elõírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik –

az alapok elõirányzat-felhasználási tervében havonta az éves elõirányzat 1/12-ével kell figyelembe vennie.

(3) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását az alapok elõirányzat-felhasználási terve

alapján – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a tárgyhó 10-ig bocsátja rendelkezésre.

41. § (1) Az Áht. 101. § (3) bekezdése szerinti elõirányzat-felhasználási terveket a Kincstárhoz kell benyújtani.

(2) Az elõirányzat-felhasználási tervek az alapok pénzforgalomban tervezhetõ bevételeit, kiadásait, az alapok

likviditásának változását – a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét – tartalmazzák.

(3) Az elkülönített állami pénzalapok elõirányzat-felhasználási terveit a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

42. § (1) A negyedéves, havi bontású finanszírozási tervet a Munkaerõpiaci Alapnál a 24. számú, a Központi Nukleáris Pénzügyi

Alapnál a 25. számú, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapnál a 26. számú, a Kutatási és

Technológiai Innovációs Alapnál a 27. számú, a Szülõföld Alapnál a 28. számú, a Nemzeti Kulturális Alapnál a 29. számú

mellékletben meghatározott formában és tartalommal elektronikus úton és két kinyomtatott példányban,

a tárgynegyedévet megelõzõ hónap 25. napjáig a Kincstár részére kell megküldeni, amelyet az jóváhagyásra

a Pénzügyminisztériumnak továbbít. A jóváhagyott tervet a Kincstár az elkülönített állami pénzalapok kezelõi részére

visszaigazolja.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok kezelõi a pénzforgalmukban tervezhetõ bevételekrõl, kiadásokról és várható

egyenlegük alakulásáról elektronikus úton adatot szolgáltatnak a Kincstárnak a tárgyhót követõ hónap 5. napjáig

a 30. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal.

43. § Az APEH adatokat szolgáltat a Munkaerõpiaci Alap kezelõje, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelõje,

a Nemzeti Kulturális Alap kezelõje, továbbá a Kincstár részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás

esedékességének hónapját követõ hónap 15. napjáig, adathiány esetén a negyedévet követõ hónap 15. napjáig,

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezõen a kötelezettségek és

befizetések/visszafizetések összegérõl, a tárgyévben és a megelõzõ idõszakban keletkezett tartozások és

túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként a tárgyhónapot követõ hó 15-ig,

c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körû

éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezõen – a kötelezettségek és

befizetések/visszafizetések összegérõl, a tárgyévben és a megelõzõ idõszakban keletkezett tartozások és

túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások

jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések

összegérõl alaponként a tárgyévet követõ év május 5-ig,

d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegérõl, az elsõ negyedévre vonatkozóan május 20-ig,

a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követõ hó 15-ig, a negyedik negyedévre

vonatkozóan a tárgyévet követõ május 15-ig.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49635

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak finanszírozási és elszámolási rendje

44. § (1) Az APEH által vezetett, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számláin járulék és külön adó, valamint

a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén

kimutatott összegeket a számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási

számlájára.

(2) Az APEH-hoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegbõl az Egészségbiztosítási Alapot és a Nyugdíjbiztosítási

Alapot megilletõ részt az APEH havonta a tárgyhót követõ hó 15-éig, a december havi késedelmi pótlékot december

31-ig átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számláira.

(3) Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezmény-biztosítási járulék címén az APEH elkülönített számláiról a Kincstár

naponta átvezeti az egyenleget az OEP, illetve az ONYF Elszámolási számláira.

(4) A jogerõs fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételének összegét a Kincstár

az APEH e célból vezetett számlájáról naponta átvezeti az OEP Elszámolási számlájára.

(5) Az APEH adatokat szolgáltat elektronikusan is az ONYF, az OEP, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az

Egészségügyi Minisztérium, az Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Pénzügyminisztérium és a Kincstár

részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás

esedékességének hónapját követõ hónap 15. napjáig,

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezõen a kötelezettségek és

befizetések/visszafizetések összegérõl, a tárgyévben és a megelõzõ idõszakban keletkezett tartozások és

túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként a tárgyhónapot követõ hó 15-ig,

c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körû

éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezõen – a kötelezettségek és

befizetések/visszafizetések összegérõl, a tárgyévben és a megelõzõ idõszakban keletkezett tartozások és

túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások

jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések

összegérõl alaponként a tárgyévet követõ év május 5-ig,

d) negyedévente a járulék és egyéb társadalombiztosítási követelések értékvesztésének összegérõl, az elsõ

negyedévre vonatkozóan május 20-ig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követõ

hó 15-ig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követõ május 15-ig.

(6) Az APEH negyedévente a tárgynegyedévet követõ hó utolsó munkanapjáig adatot szolgáltat a Pénzügyminisztérium

és az ONYF részére a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról.

(7) Az (5)–(6) bekezdés szerint szolgáltatott adatok valódiságáért az APEH tartozik felelõsséggel.

(8) Az ONYF és az OEP az (1) bekezdés szerinti járulék címén részére átutalt bevételeket – a (9) bekezdésben megjelölt

járulékbevételek kivételével – havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplõ járulék befizetésekhez

tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztja. Az így elszámolt összegeket az éves

járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.

(9) A Kincstár a költségvetési évben az APEH számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával

rendelkezõ biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulással teljesített

járulékokból a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az Egészségbiztosítási Alapot és a Munkaerõpiaci Alapot megilletõ bevételek

összegérõl havonta, a tárgyhót követõ hó 10-ig elektronikusan adatot szolgáltat az alapok kezelõi részére.

(10) Az Egészségbiztosítási Alapot terhelõ kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t,

a Hadigondozottak Közalapítványát terhelõ, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelõlegezett ellátásokat és ezek

postaköltségeinek összegét havonta, a teljesítésrõl szóló számlát helyettesítõ hivatalos értesítés alapján a tárgyhó

utolsó elõtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó elõtti kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még

a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.

(11) A központi költségvetést terhelõ,

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatásokat és ezek

postaköltségeit, valamint a pénzbeli kárpótlások összegét havonta, a teljesítésrõl szóló számlát helyettesítõ

hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó elõtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó kincstári napig

kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön,

49636 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

b) az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait a finanszírozási terv alapján havonta

a tárgyhó utolsó elõtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap

számláján jóváírásra kerüljön.

(12) Az Egészségbiztosítási Alapból a GYED-ben részesülõk utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen történõ pénzeszköz

átadást az éves elõirányzat havi idõarányos mértékének megfelelõen, a tárgyhó 15-ig kell teljesíteni.

45. § (1) Az Áht. 101. §-ának (1) bekezdése, valamint a költségvetési törvény szerinti finanszírozási terveket

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi készítik el.

(2) A finanszírozási tervek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak pénzforgalomban tervezhetõ bevételeit, kiadásait,

és azok likviditásának változását – a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét – tartalmazzák. Az

ellátások elõirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által

indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(3) Amennyiben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervében szereplõ gyógyító-megelõzõ ellátás,

gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege

meghaladja az idõarányos szintet, a Kincstár a finanszírozási tervet tartalmilag és formailag elbírálja, véleményezi és

a Pénzügyminisztérium részére jóváhagyás céljából megküldi. A finanszírozási tervhez mellékelni kell az OEP részletes

indokolását.

(4) A Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján elõirányzat-felhasználási keretet nyit, illetve a megnyitott

keretekrõl tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõit.

(5) Ha a zárt elõirányzatok finanszírozási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelõzõ hó utolsó munkanapjáig nem

kerül sor, a Kincstár – az elõirányzat-felhasználás folyamatosságának biztosítása érdekében – az idõarányosan még

rendelkezésre álló elõirányzatból egy hónapra számított mértékû elõzetes keretet nyit.

(6) A 44. § (10) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetés terhére történõ támogatások megtérítésérõl – a folyósító

szerv elszámolása alapján – a Kincstár rendelkezik, a Pénzügyminisztérium részére történõ utólagos tájékoztatási

kötelezettség mellett.

46. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem az Alapot terhelõ ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások

tényleges felhasználás szerinti igénybevétele ütemezését tartalmazó éves finanszírozási tervet a 31. számú

mellékletben meghatározott formában – elektronikus módon, valamint két kinyomtatott példányban – tájékoztató

információként a Kincstárhoz kell benyújtani a megelõzõ év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét az

Alap által megküldött számlát helyettesítõ okmányok alapján a hónap utolsó elõtti banki napján utalja a jogosult

részére.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ központi költségvetési hozzájárulások

igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves finanszírozási tervet a 32. számú mellékletben meghatározott

formában – elektronikus módon, valamint két kinyomtatott példányban – jóváhagyásra a Pénzügyminisztériumba kell

benyújtani a megelõzõ év december 25. napjáig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulások megtérítését

– a korkedvezmény-biztosítási járulék címen átvett pénzeszköz kivételével – a jóváhagyott tervben meghatározott

idõpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére. A korkedvezmény-biztosítási járulék címen

átvett pénzeszköz megtérítését a Kincstár a mindenkori költségvetési törvény vonatkozó elõírásai szerint számított

összegben és idõpontban teljesíti.

(3) Az éves finanszírozási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe

vett támogatás túlteljesülése, vagy a képzõdött maradvány elszámolása, illetve jogszabályon alapuló évközi

intézkedés esetén a havi finanszírozási terv benyújtásával egyidejûleg módosítható.

(4) Az ONYF-nek és az OEP-nek

a) a költségvetési törvényben meghatározott hitel igénybevételére vonatkozó, valamint a 45. § (3) bekezdésében

meghatározott havi részletezettségû finanszírozási tervet a 33. számú mellékletben meghatározott formában és

tartalommal jóváhagyásra,

b) a bevételek és kiadások tárgyhónapon belüli ütemezésére, az elõirányzatok kiemelt elõirányzatonkénti

bontására, valamint az egyéb forrásból finanszírozott ellátások éves ütemezésére vonatkozó tájékoztatót, háttér

adatszolgáltatást a 31. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal

a Kincstár részére, elektronikus formában, valamint két kinyomtatott példányban, a tárgyidõszakot megelõzõ hónap

25. napjáig kell megküldenie.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49637

(5) A Kincstár a terv alaki és tartalmi ellenõrzése után

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tervét a Kincstár elnöke által kiadott utasításban meghatározott eljárási rend szerint

jóváhagyó aláírásával ellátva visszaigazolja,

b) az Egészségbiztosítási Alap tervét

ba) amennyiben a zárt elõirányzatok tárgyhavi tervezett összegei a havi idõarányos elõirányzatot nem haladják

meg, a tárgyhónapot megelõzõ utolsó kincstári napon gondoskodik az elõirányzat-felhasználási keretek

megnyitásáról és jóváhagyó aláírásával ellátva visszaigazolja,

bb) amennyiben bármely zárt elõirányzat tárgyhavi elõirányzata meghaladja a havi idõarányos elõirányzatot, és

a tárgyhónap végéig a tervezett halmozott elõirányzat az éves elõirányzat idõarányos mértékét,

a finanszírozási tervet a pénzügyi folyamatokat bemutató és értékelõ levél kíséretében

a Pénzügyminisztériumnak jóváhagyásra megküldi.

(6) A Pénzügyminisztérium által engedélyezett terv alapján a Kincstár gondoskodik az elõirányzat-felhasználási keretek

megnyitásáról és azt visszaigazolja az alapok kezelõi részére. Amennyiben a (10) bekezdés szerinti módosításra sor

kerül, a visszaigazolás a korrigált adatlapon történik.

(7) Az idõarányos elõirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figyelembe venni. A

gyógyító-megelõzõ ellátások kiadásai jogcímcsoportnál a túllépés mértékének kiszámításánál a gyógyító-megelõzõ

ellátás céltartalék elõirányzatot, a gyógyszertámogatás jogcímcsoportnál a gyógyszertámogatás céltartalék

elõirányzatot nem kell figyelembe venni.

(8) Amennyiben a zárt elõirányzatoknál az érvényes finanszírozási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az alap

kezelõjének a módosítással érintett elõirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania a Pénzügy-

minisztériumnak jóváhagyásra.

(9) A tárgyév elsõ hónapjára jóváhagyott finanszírozási tervet a dokumentáció jogszabály szerinti szerkezeti, formai

módosítása esetén hitelesítésre a Kincstár részére ismételten be kell nyújtani.

(10) Amennyiben a Pénzügyminisztérium a zárt elõirányzatok tárgyhavi kereteit az elõzõ idõszakban képzõdött

elõirányzat-maradvány beszámításával hagyja jóvá és a likviditási terv nem így került benyújtásra, a 31. és 33. számú

mellékletek szerinti adatlapokat a döntésnek megfelelõen korrigálni kell. A korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelõje soron kívül végrehajtja és az adatlapokat megküldi.

47. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételbõl a tényleges napi

hitelszükséglet jóváírásával teljesíti.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi

alapjait terhelõ külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár a KESZ hitelszámlák

törlesztésére automatikusan leemeli.

48. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthetõ elõirányzatai

terhére teljesülõ kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az

Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó

igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphetõ elõirányzatok esetében

a központi számlához kapcsolódó elõirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelõzõen elõirányzati fedezetvizsgálat nem történik.

(3) A nem túlléphetõ aktuális elõirányzatot a Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján vezeti.

(4) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy

munkanappal megelõzõen kell a Kincstárnak átadni.

A likviditás menedzselés hatékonyságának növelése

49. § (1) A likviditás menedzselés hatékonyságának növelése érdekében az APEH minden hétfõn délig az adott hétre

vonatkozó napi bontású prognózist készít a Kincstár által igényelt jogcím szerinti részletezésben a kiutalásokról

– beleértve az adó-visszatérítéseket is – melyet megküld a Kincstár elnökének. A Vám- és Pézügyõrség a hó elején

dekádonkénti prognózist készít, melyet megküld a Kincstár részére. Az MNV Zrt. a Pénzügyminisztérium által részére

közvetlenül megküldött írásbeli utasítás szerint köteles eljárni mindennemû kincstári adatszolgáltatás teljesítése

érdekében.

49638 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(2) A kincstári körbe tartozók devizában történõ kifizetéseinek elõrejelzése céljából az irányító szerv, valamint az

alapkezelõ szerv a Kincstár részére egy évre elõre, havi bontásban adatszolgáltatást teljesít az irányítása alá tartozó

költségvetési szervek, fejezeti kezelésû elõirányzatok, központi kezelésû elõirányzatok, illetve általa kezelt alap

elõirányzatai terhére devizában történõ várható kifizetésekrõl. Az adatszolgáltatást fejezeti szintre összesítve kell

teljesíteni és minden hónap 25-ig aktualizálni. Az irányító szerv és az alapkezelõ az 500 millió forintot meghaladó

devizában teljesítendõ kiadásokat köteles egyedileg is bejelenteni a Kincstár részére, egy évre elõre, havi bontásban,

amelyet havonta minden hónap 25-ig aktualizálni kell. Az adatszolgáltatást a Kincstár honlapján közzétett formában,

elektronikus úton kell teljesíteni.

VI. A FELADATFINANSZÍROZÁSI KÖRBE TARTOZÓ ELÕIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE

50. § (1) Az Ámr. 108. §-ának (1) bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználása e fejezet rendelkezései

szerint történik.

(2) A feladatfinanszírozási körbe tartozó elõirányzat felhasználásának megkezdése elõtt az elõirányzat felett rendelkezni

jogosult meghatározza az elõirányzat által finanszírozott feladat (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: feladat)

a) célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a megvalósítás során folyamatosan mérhetõ és

ellenõrizhetõ legyen,

b) megvalósítási idõtartamát, határidejét,

c) bekerülési költségét, pénzügyi forrásösszetételét éves ütemezésben,

d) a végrehajtásról készítendõ idõközi, illetve befejezéskori szakmai értékelés módját, valamint annak tartalmi és

formai követelményeit.

(3) Az elõirányzat éves költségvetésének jóváhagyását követõen a fejezetet irányító szerv vezetõje gondoskodik

a finanszírozás alapját képezõ Finanszírozási Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) e rendelet 34. számú

melléklete szerinti tartalommal történõ elkészítésérõl, továbbá jóváhagyásáról és az 51. § (1) bekezdés

a)–b) pontjában meghatározott határidõ szerint a Kincstárhoz való benyújtásáról.

(4) Több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló feladat

esetén megállapodásban kell rögzíteni annak fõfelelõsét, az egyes finanszírozó szervezetek által biztosított források

rendelkezésre bocsátásának idõpontját, az ellenõrzés módját.

(5) A feladatok – a megvalósítás céljának, ütemének megfelelõen – részfeladatokra bonthatók.

A feladatfinanszírozás okmánya

51. § (1) A feladat finanszírozásának megkezdéséhez

a) a feladatokra, illetve az ahhoz tartozó valamennyi részfeladatra Alapokmányt kell benyújtani a Kincstárhoz

elektronikus úton folyamatosan, de legkésõbb a feladat, részfeladat jóváhagyását követõ harminc naptári napon

belül,

b) tárgyévi finanszírozási igény esetén legkésõbb november 15-ig kell az Alapokmányt benyújtani a Kincstárhoz.

(2) Több évet átfogó feladat esetében a finanszírozás okmányait évente be kell nyújtani a Kincstárnak – az e rendelet

52. §-ának (6) bekezdésében foglaltak kivételével –, beleértve azt az esetet is, amikor a feladat finanszírozásához már

nem áll rendelkezésre eredeti elõirányzat.

A feladatfinanszírozási körbe tartozó elõirányzatok felhasználásának eljárási szabályai

52. § (1) A Kincstár a hozzá elektronikus úton megküldött Alapokmányokat megvizsgálja és azokat részfeladat azonosítóval

ellátva elektronikus úton visszaigazolja (visszaküldi) a fejezetnek, amely gondoskodik a feladat, részfeladat

megvalósítójának értesítésérõl. A Kincstár az Alapokmányokat a költségvetési törvényben meghatározott cél(ok)nak

és elõirányzat(ok)nak való megfelelés, a rendelkezésre álló elõirányzatok, források, az okirat kitöltésének

teljeskörûsége, valamint a szakmai döntéshozó által szükség szerint megállapított egyéb szempont szerint vizsgálja.

(2) A Kincstár az Alapokmányok befogadásával és annak azonosítóval ellátott visszaigazolásával egyidejûleg

a) nyilvántartásba veszi a teljes bekerülési költséget (kiadást), annak éves elõirányzatát, forrásösszetételét,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49639

b) végrehajtja a megvalósításhoz szükséges tárgyévi egyösszegû elõirányzat-átcsoportosítást – ideértve

a jogszabályi rendelkezés alapján nyújtható elõlegeket is – és annak kötelezettségvállalásként történõ lekötését

az Alapokmányokban foglalt teljes elõirányzatra vonatkozóan.

(3) A több évre ütemezett és a központi költségvetési elõirányzaton kívül egyéb forrás igénybevételével megvalósuló

feladatok, részfeladatok esetében a Kincstár a visszaigazolásával csak a tárgyévre vonatkozó központi költségvetési

elõirányzat terhére és a megfelelõ számlákra befizetett és elõirányzatosított egyéb források erejéig rendelkezik

a kifizetésrõl.

(4) A jóváhagyott feladat, részfeladat megvalósítása érdekében kötött, szerzõdéssel alátámasztott, a Kincstárnak

Alapokmányon bejelentett és a Kincstár által visszaigazolt feladat tárgyévi költségvetési elõirányzata a fejezetnél vagy

intézménynél kötelezettségvállalással lekötött elõirányzatnak minõsül, amelynek terhére az igazolt teljesítményekre

az esedékességkor a Kincstár teljesíti a kifizetéseket.

(5) A Kincstár elõirányzat-maradványokat év végén elõirányzat-módosítással egyidejûleg forrásonként visszavezeti az

Alapokmányban meghatározott fejezeti kezelésû elõirányzatra és a végrehajtott elõirányzat-módosításról az irányító

szervet és az érintett költségvetési szervet értesíti.

(6) Az irányító szerv a Kincstár által megküldött értesítõ alapján – feladat, részfeladat azonosítóval jelölt – a 14. számú

melléklet szerinti adatlapon a finanszírozási okmányok módosítása nélkül rendelkezhet az elõirányzatok

visszavezetésérõl, ha azok szerzõdéssel lekötöttek. Az így visszavezetett elõirányzat-maradványokhoz kapcsolódó, az

európai uniós – és a tárgyévet megelõzõen a devizaszámlára beérkezett – források felhasználására az Alapokmány

módosítása nélkül, az érintett elõirányzat-maradványok tárgyévi megnyitásával kerülhet sor. Az Alapokmány

elõirányzati összegének vagy a pénzügyi forrás összetételének változása esetén az Alapokmányt ismételten be kell

nyújtani. Minden egyéb módosítást levélben, vagy az e célra biztosított elektronikus rendszeren keresztül lehet

kezdeményezni. Ez az eljárás alkalmazható a fejezetet irányító szerv rendelkezési jogában fenntartott fejezeti kezelésû

elõirányzatok maradványa terhére lekötött elõirányzatokra is.

53. § (1) A feladat, részfeladat megvalósítása történhet

a) a fejezetet irányító szervnél, ha a feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésû elõirányzat feletti

rendelkezési jogot magának fenntartja, vagy ha a részfeladatot megvalósító költségvetési szerv részére

elõirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és utalványozási jogot biztosít,

b) kincstári költségvetéssel rendelkezõ költségvetési szervnél (a továbbiakban: elsõdleges elszámolást készítõ

költségvetési szerv), ha a fejezet a rendelkezési jogot – fejezeti hatáskörben – elõirányzat-módosítással átengedi

a költségvetési szerv számára,

c) a költségvetési szervnél, ha a lakásépítés és lakástámogatási elõirányzat a költségvetési szerv éves

költségvetésében szerepel.

(2) A fejezetet irányító szerv a feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésû elõirányzat meghatározott része felett

a rendelkezési jogot egy-egy részfeladatra Alapokmányban adhatja át. A nem az adott fejezet irányítása alá tartozó

költségvetési szerv által megvalósítandó részfeladat Alapokmányát az elõirányzatot átadó és átvevõ fejezetet irányító

szerv vezetõje vagy annak megbízottja együtt írja alá. Az utalványozási jog részfeladatot megvalósító

államháztartáson kívüli szervezetnek – az európai uniós támogatások kivételével – nem adható át. Ez alól – egyedi

elbírálás alapján – a pénzügyminiszter adhat felmentést.

(3) Amennyiben a rendelkezési jog átadása az Alapokmányban foglaltak szerint elõirányzat-módosítással történik,

a Kincstár a fejezeti kezelésû elõirányzatról az elsõdleges elszámolást készítõ költségvetési szerv javára a támogatással

fedezett kiadási elõirányzat-átcsoportosítást, továbbá a pénzeszközátadás keretében átadott maradvány, illetve

egyéb forrás terhére megvalósuló kifizetéssel összefüggõ kiadási és bevételi elõirányzat módosítást az Alapokmány

befogadásával egyidejûleg hajtja végre.

(4) Az elsõdleges elszámolást készítõ költségvetési szerv a (3) bekezdésben foglaltak szerint végrehajtott

elõirányzat-módosítást saját költségvetésében a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre. A

számlakivonat alapján elszámolja a támogatást, illetve a pénzeszközátadást jóváírásként, valamint a teljes kifizetett

összeget a megfelelõ kiemelt elõirányzaton pénzügyi teljesítésként. A fejezeti kezelésû elõirányzattal rendelkezõ

fejezet a támogatással fedezett elõirányzat-változást fõkönyvi nyilvántartásában a Kincstár által visszaigazolt

Alapokmány alapján hajtja végre.

(5) Az a költségvetési szerv, amely nem saját irányító szervétõl kap elõirányzatot, köteles a Kincstártól kapott értesítõ

másolatának megküldésével tájékoztatni saját irányító szervét. A Kincstár a költségvetési szerv irányító szervének

havonta kimutatást küld az átcsoportosított elõirányzatokról.

49640 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(6) Ha az elsõdleges elszámolást készítõ költségvetési szerv kiadási és bevételi elõirányzata nem tartalmazza a feladat,

részfeladat finanszírozásához igénybe vett egyéb intézményi saját forrás fedezetét, a szükséges elõirányzat-módosítás

fejezeti hatáskörben engedélyezhetõ.

(7) A Kincstár az egyes részfeladatokon teljesített tranzakciókról KTK-kénti bontásban havonta értesítõt küld az

elõirányzat eredeti jogosultjának.

A feladatfinanszírozás pénzügyi lebonyolítása, ellenõrzése

54. § (1) A jóváhagyott elõirányzatok felhasználása az Alapokmány alapján a fejezet vagy az elsõdleges elszámolást készítõ

költségvetési szerv részére nyitott

a) az Ámr. 108. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatok esetében a beruházási elõirányzat-felhasználási

keretszámláról (a továbbiakban: BEFK),

b) az Ámr. 108. §-a (1) bekezdésének b)–c) és e)–g) pontjaiban foglalt feladatok esetén a feladatfinanszírozási

elõirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: FEFK) történik az Alapokmányban utalványozásra

kijelölt kezdeményezése alapján a Kincstárnál. A FEFK, BEFK számlára a számlatulajdonos közvetlenül csak

jóváírást kezdeményezhet.

(2) Az Ámr. 108. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feladatok pénzügyi lebonyolítási szabályait külön

kormányrendelet tartalmazza.

(3) A költségvetési támogatás FEFK, BEFK számlán történõ jóváírása a kifizetések elrendelésével egyidejûleg történik

a Kincstárban.

(4) Ha a költségvetési elõirányzaton kívül a feladat, részfeladat finanszírozásához más forrás igénybevétele is társul,

a feladat, részfeladat megvalósítója a pénzügyi teljesítést megelõzõen köteles az egyéb forrást a megfelelõ számlára

átutalni.

(5) Amennyiben

a) a kiegészítõ forrás része a feladat, részfeladat központi költségvetésben elszámolandó teljes elõirányzatának,

akkor azt a FEFK, BEFK számlára kell irányítani,

b) az egyéb forrás a költségvetési elõirányzat központi költségvetésben elszámolásra nem kerülõ kiegészítésére

szolgál, azt a technikai számlaként mûködõ fejezeti lebonyolítási számlára kell utalni.

(6) A Kincstár a kifizetéseket az Alapokmányban meghatározott egyéb forrásoknak a FEFK, BEFK vagy a fejezeti

lebonyolítási számlán történõ rendelkezésre állása esetén teljesíti.

(7) A Kincstár eltekinthet a kiegészítõ forrás kincstári számlára történõ befizetésétõl, ha az Alapokmány erre lehetõséget

biztosít, vagy a kiegyenlítendõ számla kiegészítõ forrást terhelõ részének kifizetését bankszámlakivonattal igazolják.

55. § (1) A 34. számú melléklet szerinti kötelezettségvállalás-bejelentési adatlapot (a továbbiakban: Szerzõdésbejelentés)

kitöltve, a kötelezettségvállalás létrejöttét követõ nyolc munkanapon belül, de legkésõbb a kötelezettségvállalás

dátumát követõ hónap ötödik munkanapjáig

a) a kincstári körbe nem tartozó feladatot, részfeladatot megvalósító szervezeteknek – amennyiben közvetlenül

jogosultak a Szerzõdésbejelentés beküldésére – papíralapon három példányban,

b) minden más esetben elektronikus úton

kell megküldeni a Kincstár részére.

(2) A beküldési határidõt követõen beérkezett Szerzõdésbejelentések vonatkozásában kifizetés legkorábban csak

a benyújtást követõ hónapban vagy soron kívül teljesíthetõ. Soron kívüli átutalási megbízást írásbeli kérelem alapján

teljesít a Kincstár, a kérelemben megjelölt kifizetési igény egy ezrelékének megfelelõ összegû rendelkezésre állási díj

megfizetése ellenében.

(3) A Szerzõdésbejelentés alapját képezõ kötelezettségvállalás dokumentumait egy példányban, papíralapon kell

eljuttatni legkésõbb az elsõ átutalási megbízással egyidejûleg a Kincstárhoz, hivatkozva a visszaigazolt

Szerzõdésbejelentés kincstári azonosító számára.

(4) A visszaigazolt Szerzõdésbejelentéseknek a feladatot, részfeladatot megvalósító szervezetek részére történõ

eljuttatásáról a fejezet gondoskodik.

(5) A Kincstár a Szerzõdésbejelentéseket – ha azok tartalmukat és összegszerûségüket tekintve megfelelnek az

Alapokmányban foglaltaknak – vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi. A Szerzõdésbejelentésekhez

kapcsolódó nem magyar nyelven megkötött szerzõdéseket a Kincstár kizárólag a benyújtott szerzõdés azon

szakaszainak magyar nyelvû fordításával együtt fogadja be, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerzõdés alapján

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49641

megvalósítandó feladat mûszaki, szakmai és pénzügyi jellemzõinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és

a megvalósítási határidõnek a tételes meghatározását.

(6) A Kincstár a kifizetéseket a Kincstárhoz bejelentett módon aláírt fizetési megbízások alapján teljesíti. A fizetési

megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve mûszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat

kell csatolni.

(7) A lakástámogatási kiemelt elõirányzat felhasználását kezdeményezõ átutalás mellékleteként csatolni kell a benyújtó

szerv lakásépítés- és vásárlás munkáltatói támogatása számlája utolsó – tizenöt napnál nem régebbi – banki

kivonatának hitelesített másolatát, valamint a keletkezett új kötelezettséget tartalmazó dokumentumot az igénylést

alátámasztó kimutatással együtt.

(8) Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására – a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében – a teljesítést

követõ években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható idõpontjától függetlenül

a kivitelezõi teljesítés igazolását követõ tíz naptári napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni az (5) bekezdés

szerinti ellenõrzés megvalósítása és a beruházás pénzügyi elõirányzata terhére történõ nyilvántartásba vétele céljából.

(9) A részfeladatok pénzügyi elõirányzata terhére elõleg nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha külön jogszabály lehetõvé

teszi. Az elõleg kifizethetõségét az Alapokmányban jogszabályra történõ hivatkozással jelezni kell. Jogszabály eltérõ

rendelkezése hiányában elõleget csak azon Szerzõdésbejelentések esetén lehet folyósítani, amelyeknél a kifizetés

kedvezményezettje költségvetési szerv és a kiadásokra fedezettel, elõirányzattal nem rendelkezik az éves

költségvetésében. Az eltérést engedélyezõ jogszabályt az Alapokmányban fel kell tüntetni.

(10) A Kormány által elfogadott fizetés-átütemezéssel érintett feladatok esetében a döntés tartalmazza az ezzel járó

pénzügyi többlet finanszírozásának feltételeit.

(11) Amennyiben a teljesítési záradékkal ellátott számlával, számlát helyettesítõ bizonylattal igazolt teljesítmény az

Alapokmánnyal, az elõjegyzett szerzõdésekkel összhangban van, a Kincstár az átutalási megbízást

a kötelezettségvállalásként elõjegyzett támogatási elõirányzat-felhasználási keret, maradvány vagy egyéb forrás,

illetve a központi költségvetési elõirányzaton kívül a beérkezett kiegészítõ forrás terhére teljesíti, közvetlenül

a számlát, számlát helyettesítõ bizonylatot kiállító jogosult számlája javára történõ átutalással. Kifizetés függõ, átfutó

és kiegyenlítõ kiadások jogcímen nem kezdeményezhetõ. Mûködési költségek, vagy beruházás közvetett járulékos

költségei elszámolása esetében, ha a számlák száma az öt darabot meghaladja, és számlánként a számla bruttó értéke

nem éri el a 200 000 forintot, a teljesítmény záradékolt számlaösszesítõvel is igazolható.

(12) Ha az 53. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti megvalósító a benyújtott számlát – egyedi mérlegelése alapján – a saját

intézményi vagy valamelyik feladatfinanszírozáson kívüli fejezeti kezelésû elõirányzat-felhasználási keretszámláról

kifizette, a kifizetés bankszámla kivonattal történõ igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követõ hat hónapon belül,

de legkésõbb a tárgyév végéig – EU támogatásból és a hozzá kapcsolódó társfinanszírozásból történõ finanszírozás

esetén az elszámolásra rendelkezésre álló idõszakon belül – kell kezdeményeznie az érintett feladat, részfeladat

pénzügyi kerete terhére és a megfelelõ számlája javára történõ visszatérítést.

(13) Ha a megvalósító nem tartozik a (12) bekezdés hatálya alá, és a kivitelezõ által benyújtott számlát a saját forrásából,

vagy más – költségvetési vagy azon kívüli – forrásból kifizette, a visszatérítést a kifizetés bankszámla kivonattal történõ

igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követõ egy éven belül – EU támogatásból és a hozzá kapcsolódó

társfinanszírozásból történõ finanszírozás esetén az elszámolásra rendelkezésre álló idõszakon belül – kell

kezdeményeznie az érintett feladat, részfeladat pénzügyi kerete terhére és a megfelelõ számlája javára.

(14) Amennyiben kincstári költségvetéssel nem rendelkezõ központi költségvetési szerv kap részfeladat megvalósítására

rendelkezési jogosultságot, az általa teljesített kifizetések megtérítésérõl az elsõdleges elszámolást végzõ

költségvetési szervnek kell gondoskodnia.

(15) A Kincstár a feladatok, részfeladatok megvalósítását elõzetesen a pénzügyi lebonyolítás keretében ellenõrzi. A Kincstár

jogosult a megvalósításban közremûködõ szervektõl, személyektõl az ellenõrzés során felvilágosítást kérni,

a lebonyolítással kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá a szükséges okmányokról hitelesített másolatot vagy

kivonatot kérni.

(16) Az Alapokmányban meghatározott cél megvalósításának veszélyeztetése esetén a Kincstár csak

a kötelezettségvállalásra jogosult külön rendelkezésének megfelelõen fogad be további szerzõdéseket és rendelkezik

annak pénzügyi teljesítésérõl.

(17) A Kincstár az átutalási megbízásokat

a) nem teljesítheti, ha a megvalósítónak lejárt esedékességû köztartozása van,

49642 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

b) nem teljesítheti, ha az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-ban elõírt

együttes adóigazolást az átutalásról rendelkezõ nem mellékelte, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban

való nyilvántartását nyilatkozat formájában nem igazolta,

c) részben teljesítheti, ha a kiadott együttes adóigazoláson köztartozás mutatkozik, mely esetekben a tartozásnak

megfelelõ összeggel csökkentett kifizetés teljesíthetõ.

Beszámolás, a feladat lezárása

56. § (1) A feladatok lebonyolításáról beszámolót kell készíteni.

(2) A költségvetési évhez kapcsolódóan a fejezetet irányító szerv a feladatfinanszírozási körébe tartozó elõirányzatainak

teljesülésérõl az éves zárszámadás keretében köteles teljes körû beszámolót készíteni. Ehhez a Kincstár biztosítja az

elõirányzat-módosítással átcsoportosított elõirányzatok pénzügyi teljesítési adatait is. A beszámolóban a pénzügyi

teljesítés adatain túl a szakmai célok és a nevesített feladatok megvalósulását is értékelni kell.

(3) Az elsõdleges elszámolást készítõ költségvetési szervnek a költségvetési év végén a részére az

elõirányzat-átcsoportosítással átadott, feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésû

elõirányzat-felhasználásáról és a megvalósított célról szöveges értékelést kell készítenie, és azt megküldenie

a fejezetet irányító szerv vezetõjének.

(4) A fejezetet irányító szerv a feladathoz tartozó valamennyi részfeladat lezárását követõ 30 napon belül köteles

értesíteni a Kincstárt. A feladat lezárását követõen a fel nem használt elõirányzat önrevízió keretében az

elõirányzat-maradvány elszámolása során befizetésre kerül.

(5) A feladat, részfeladat megvalósítója köteles az egyes részfeladat befejezésérõl 30 napon belül a fejezetet irányító

szervet és a Kincstárt egyidejûleg értesíteni. A fejezetet irányító szerv a részfeladat lezárásáról

a) abban az esetben, ha a részfeladat jóváhagyott pénzügyi elõirányzatának felhasználása nem történt meg teljes

összegében, akkor a 34. számú melléklet szerinti záróokmány benyújtásával,

b) egyéb esetben levélben

értesíti a Kincstárt.

(6) A részfeladat akkor tekintendõ befejezettnek, ha a részfeladat megvalósítása során keletkezett összes fizetési

kötelezettség ellenértékét a FEFK, BEFK számla terhére elszámolták.

VII. NYILVÁNTARTÁSI, ADATSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYOK

Adminisztratív nyilvántartások

57. § (1) A költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok, a központi és

a fejezeti kezelésû elõirányzatok és kezelõi, továbbá az államháztartás alrendszereinek költségvetésébõl

támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetek adminisztratív (azonosító) jellegû adatairól

a pénzügyminiszter nyilvántartásokat vezet.

(2) A költségvetési szerveket, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat, a központi

és a fejezeti kezelésû elõirányzatokat és kezelõit – a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat,

valamint a többcélú kistérségi társulásokat és költségvetési szerveiket kivéve – a pénzügyminiszter rendeletében

meghatározott módon államháztartási egyedi azonosító számmal kell ellátni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartások az államháztartás költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását, az ehhez

kapcsolódó követelések és tartozások folyamatos regisztrálását szolgálják.

Kincstári adatszolgáltatás a megbízások teljesítésérõl és a költségvetés végrehajtásáról

58. § (1) Az Igazgatóság valamennyi számlatulajdonost a számlán történt terhelésrõl, illetve jóváírásról írásban vagy

elektronikus formában összevont és tételes számlakivonattal értesíti. Minden olyan kincstári (banki) munkanapról

számlakivonatot kell készíteni és azt a számlatulajdonos részére továbbítani, amelyen a számlán pénzforgalmi vagy

pénzforgalom nélküli tranzakció történt. Az összevont számlakivonat tartalmazza a könyvelési nap dátumát, a számla

tárgynapi nyitóegyenlegét, a számlán az összevont terhelt forgalmat, az összevont jóváírt forgalmat,

a záróegyenleget, a forgalmi tételek darabszámát, valamint a kivonatsorszámot. A tételes számlakivonat a terhelési és

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49643

jóváírási tételeket darabonkénti részletezésben tartalmazza. A számlakivonat – beleértve a pénzforgalom nélküli

tranzakciók adatait is – számviteli bizonylatnak minõsül.

(2) A Kincstár a visszautasított megbízásokról, valamint a pénzforgalommal nem járó tételekrõl, a saját hatáskörû és

a feladatfinanszírozással kapcsolatos elõirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról, a nyilvántartásba vett

kötelezettségvállalásokról, a halmozott tartozik és követel forgalomról kiemelt elõirányzatonként, és a kiadási

elõirányzatok szabad kereteirõl is tájékoztatja ügyfeleit a számlakivonatban.

(3) Az Ámr. 218. §-ában elõírt egyeztetés során a Kincstár részére benyújtott, a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó

pénzforgalommal nem járó rendezési tételekrõl, valamint ennek eredményeként a korrigált tárgyévet megelõzõ évi

halmozott tartozik, követel forgalomról kiemelt elõirányzatonként, és a tárgyévet megelõzõ évi kiadási elõirányzatok

korrigált szabad kereteirõl számlakivonatban tájékoztatja ügyfeleit a Kincstár.

(4) A Kincstár honlapján havonta, számlánként külön-külön tájékoztatja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az

elkülönített állami pénzalapok kezelõit a számla tárgyhavi összes kiadási és összes bevételi forgalmáról a 35. számú

mellékletben meghatározott formában.

(5) Az Ámr. 202. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget a Kincstár a 36–37. számú melléklet, az

elkülönített állami pénzalapokra vonatkozóan pedig a 38–43. számú melléklet szerinti tartalommal és formában

készíti el.

(6) Az Ámr. 204. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjainak kezelõi a 44–45. számú melléklet szerinti tartalommal és formában teljesítik. Amennyiben az

elszámolások közötti idõbeli különbséget is figyelembe véve az eltérések tartósan és jelentõs mértékben fennállnak,

a Kincstár kezdeményezésére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelõje soron kívül köteles az adatokat

felülvizsgálni és tájékoztatni az irányító szervet, a Pénzügyminisztériumot és a Kincstárat a rendezés módjáról és

idõpontjáról.

(7) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi és halmozott pénzforgalmi adatainak teljesítésérõl – a KTK

csoportok költségvetési jogcímek szerinti alkalmas tagolásával – napi rendszerességgel, elektronikus formában

tájékoztatja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõit. A Pénzügyminisztérium részére az adatszolgáltatást

a Kincstár – összefoglaló gyorsjelentés keretében – naponta, elektronikus formában teljesíti.

(8) A Kincstár a területfejlesztési tanácsok pénzforgalmi számláiról havonta tájékoztatást ad a területfejlesztésért felelõs

minisztérium és a Pénzügyminisztérium számára.

Adatszolgáltatás az elemi költségvetés alrendszerek szerinti összesítéséhez, az idõszaki költségvetési

jelentéshez

59. § (1) A központi költségvetési szerv irányító szerve, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi és az irányításuk alá

tartozó költségvetési szervek intézményi, illetve a fejezeti kezelésû elõirányzatok elemi költségvetését az

„A) Intézményi költségvetés” megnevezésû nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében

meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével

készítik el és elektronikus úton is benyújtják.

(2) A központi kezelésû elõirányzat kezelõje az elõirányzat elemi költségvetését a Pénzügyminisztérium által

meghatározott ûrlapok kitöltésével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi az általuk kezelt alap költségvetését a „D) Társadalombiztosítás

pénzügyi alapjainak ellátási költségvetése”, az alapok költségvetését, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjainak kezelõi és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését együttesen tartalmazó

konszolidált költségvetését a „G) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése (alaponként)”,

továbbá a két alap konszolidált költségvetését – a halmozódások kiszûrésével – a „H) Társadalombiztosítás pénzügyi

alapjainak konszolidált költségvetése” megnevezésû nyomtatványgarnitúrák Pénzügyminisztérium által

meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével

készítik el és elektronikus úton is benyújtják.

(4) Az elkülönített állami pénzalap kezelõje az alap költségvetését az „E) Elkülönített állami pénzalap költségvetése”

megnevezésû nyomtatványgarnitúra Pénzügyminisztérium által meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve

a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(5) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat költségvetését – beleértve a körjegyzõségen kívüli önkormányzati

hivatal elemi költségvetését és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetését is –

a „B) Önkormányzati költségvetés” megnevezésû nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében

49644 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével

készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(6) A helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testületének, valamint a helyi

önkormányzatok társulásainak irányítása alá tartozó önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv – kivéve

a körjegyzõségen kívüli önkormányzati hivatal –, továbbá a jogi személyiségû társulások és a területfejlesztési

tanácsok költségvetését a „C) Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésû nyomtatványgarnitúra

e rendelet 46. számú mellékletében meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott

számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(7) A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete a többcélú kistérségi társulás költségvetését – beleértve

a munkaszervezet elemi költségvetését is – az „I) Többcélú Kistérségi Társulási Költségvetés” megnevezésû

nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt

szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(8) A jogi személyiségû társulás, valamint ezen társulás és az intézményi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerv

elemi költségvetése a társulási megállapodásban meghatározott, amennyiben errõl a társulási megállapodásban nem

rendelkeztek a társulásban megvalósuló feladat ellátását végzõ költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat

költségvetésébe épül be, ezen önkormányzat pénzügyi körzet kódja szerint.

(9) A megyei önkormányzati hivatalok, a polgármesteri hivatalok elemi költségvetésüket, adatszolgáltatásukat – amely

magába foglalja a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak adatait is – az önkormányzat

törzsszáma alatt teljesítik.

(10) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetését – beleértve irányítása alá tartozó költségvetési szerv elemi

költségvetését is – a „J) Országos kisebbségi önkormányzati és intézményi költségvetés” megnevezésû

nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt

szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(11) A nyomtatványgarnitúrák, illetve a számítástechnikai programok és az adatközlés módjának közreadásáról

a Pénzügyminisztérium, illetve kijelölt szerve legkésõbb január 31-ig.

(12) A nyomtatványgarnitúrákat és a költségvetési szervek részletes költségvetési elõirányzatainak összeállítására szolgáló

tájékoztatót a Pénzügyminisztérium honlapján teszi közzé.

(13) Az Ámr. 205. §-ának (1)–(2) bekezdésben foglalt idõközi költségvetési jelentés szerkezete megegyezik az e rendelet

46. számú mellékletében foglalt 80. számú Önkormányzati költségvetési jelentés ûrlap szerkezetével.

Adatszolgáltatás az elõirányzatok felhasználásához kapcsolódóan

60. § (1) A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek elõirányzatai és a fejezeti kezelésû elõirányzatok várható

alakulásáról az irányító szerv a Pénzügyminisztériumnak adatot szolgáltat a 47. számú melléklet szerinti tartalommal

minden hónap 8. napjáig.

(2) Az Áht. 12/C. §-ának (3)–(4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a fejezetet irányító szerv kötelezettségvállalásonként

és összesítve elektronikus úton teljesíti, melynek módját a Kincstár tájékoztatóban teszi közzé.

A vagyonkezelõ szervezet adatszolgáltatása

61. § A vagyonkezelõ szervezet az állami vagyon kezelésével kapcsolatos valamennyi számlájának pénzforgalmáról havi

jelentést nyújt be a tárgyhót követõ hónap 10. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz. Az adatszolgáltatás részletes

tartalmát a pénzügyminiszter tájékoztatóban állapítja meg.

Adatszolgáltatás az Európai Mezõgazdasági Garancia Alap és az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési

Alap felhasználásához kapcsolódóan

62. § Az MVH az általa kezelt Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból, illetve Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési

Alapból és nemzeti forrásokból finanszírozott támogatások és intézkedések pénzforgalmi adatairól –

a pénzügyminiszterrel közösen megállapított tartalommal – havi jelentést szolgáltat a Pénzügyminisztériumnak

a tárgyhónapot követõ hónap 25. napjáig. Az MVH a jelentést egyidejûleg köteles megküldeni a Földmûvelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium részére is.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49645

Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról

63. § Az Ámr. 234. §-a szerinti adatszolgáltatást a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az általa elismert, lejárt

tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta, az e rendelet 48. számú melléklete szerinti

formában és adattartalommal, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelõen a tárgyhó utolsó munkanapjáig a Kincstár és

a fejezetet irányító szerv részére teljesíti.

A kötelezettségvállalás bejelentési rendje

64. § (1) Az Ámr. 235. §-a szerinti bejelentést az e rendelet 49. számú mellékletében meghatározott formában, elektronikus

úton, a kötelezettségvállalást követõ öt munkanapon belül kell eljuttatni a Kincstárhoz.

(2) A bejelentõ azonosítása a Kincstár által kiadott hozzáférési jogosultság alapján történik.

(3) Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a költségvetési szerv vagy az irányító szerv a 50. számú,

illetve az 51. számú melléklet szerinti formában köteles azt bejelenteni a Kincstár részére. A változást legkésõbb

a kifizetést megelõzõ 10. napig be kell jelenteni.

(4) A Kincstár a kiemelt elõirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja,

visszaigazolja, a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelõ kiemelt kiadási

elõirányzaton az elõirányzati szabad keretbõl a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll

rendelkezésre a megfelelõ kiemelt elõirányzati szabad keret, a Kincstár errõl a Pénzügyminisztériumot, az irányító

szervet és a költségvetési szervet tájékoztatja.

(5) Az Ámr. 235. §-a szerinti elõirányzatok terhére történõ kiadások teljesítésekor – a Hozzájárulás a lakossági

energiaköltségekhez elõirányzat kivételével – a Kincstár megvizsgálja az elõzetes bejelentés meglétét, amennyiben

a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta, a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését – a bejelentés pótlásáig –

megtagadja.

(6) A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekrõl a kötelezettségvállaló

költségvetési szerveket a számlakivonat keretében értesíti, továbbá havonta adatszolgáltatást teljesít – a Polgári

Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével – a honlapján

a Pénzügyminisztérium, a kötelezettségvállaló költségvetési szerv és az irányító szerve részére.

Adatszolgáltatás a központi költségvetési szervek személyi juttatásai és járulékai nettó finanszírozásához

65. § (1) A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek – a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári

Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével – személyi juttatásai és járulékai nettó finanszírozásához szükséges

információkhoz az Ámr. 180. §-ának (8) bekezdésben meghatározott módon adatot szolgáltatnak minden hónap 16-ig

a Kincstár részére. Az adatszolgáltatást a Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek esetében

a központosított illetményszámfejtõ hely végzi.

(2) Az adatközlés költségvetési szerv hibájából történõ elmulasztása esetén a Kincstár az elõirányzat-felhasználási keret

megnyitást felfüggeszti, az elõirányzat-felhasználási keretszámla terhére benyújtott fizetési megbízásokat – az

adatszolgáltatás pótlásáig – nem teljesíti.

Adatszolgáltatás a biztosított foglalkoztatottakról

66. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó,

a központosított illetményszámfejtés rendszerét igénylõ helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás és az

irányításuk alá tartozó költségvetési szerv esetén az Igazgatóság teljesíti a biztosítottak bejelentését

a (3)–(7) bekezdésben elõírt adatszolgáltatás alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltató és kifizetõ a biztosítás kezdetére, szünetelésére és megszûnésére vonatkozó

adatokat a Kincstár által rendelkezésre bocsátott programmal, elektronikus úton, illetve ezen lehetõségek hiányában

az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti az Igazgatóság felé. Saját program alkalmazása esetén az

adatszolgáltatást a Kincstár által megadott adatszerkezetben kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet az elektronikus adatszolgáltatás mellékleteként fax útján aláírással és pecséttel

ellátott összevont kísérõjegyzéket küld az általa bejelentett adatokról.

49646 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(4) Az Igazgatóság felé az adatszolgáltatást

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony elsõ napját megelõzõen,

b) a jogviszony megszûnést, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszûnését követõen folyósított

ellátás kezdõ és befejezõ idõpontját a megszûnés, a kezdés, illetve a befejezés napján, továbbá

c) ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, a megállapítás napján

kell teljesíteni.

(5) Ha a bejelentett biztosítási jogviszonyban változás következik be, vagy a jogviszony nem jön létre, akkor az

adatváltozásra, illetve törlésre vonatkozó adatközlést a tudomásra jutás napján kell teljesíteni.

(6) Az adatszolgáltatás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésével járó jogkövetkezmények a munkáltatót, kifizetõt

terhelik. Ezzel összefüggésben az adatszolgáltató megtéríti a Kincstárnak azt az összeget, amelyet az adóhatóság

mulasztási bírságként kiszabott, és a Kincstár megfizetett.

(7) Az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bejelentést az Art. 16. §-ának (7) bekezdése hatálya alá tartozó

költségvetési szervek az Art. 16. §-a (4) bekezdésének a)–b) pontjában elõírt határidõre teljesítik az elsõfokú állami

adóhatóságnak.

A központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó költségvetési szerveknek az adózás rendjérõl

szóló törvényben meghatározott bevallása és adatszolgáltatása

67. § Az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettséget a tárgyhónapot követõ hónap 20-ig

a) a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, a központosított illetményszámfejtés rendszerét

alkalmazó költségvetési szervek esetén az Igazgatóság összevont technikai adószámon teljesíti.

b) a Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek bevallási kötelezettségét a költségvetési

szerv saját adószámán – a Kincstár elnöke és az intézmény vezetõje között létrejött, ettõl eltérõ tartalmú külön

megállapodás hiányában – a Kincstár teljesíti.

Adómegállapítás a központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó költségvetési szerveknél

68. § A munkáltatói adómegállapítás személyi jövedelemadó törvényben meghatározott feltételeinek megfelelõ

magánszemély jövedelemadóját – ha adókötelezettségének nem önállóan, vagy egyszerûsített bevallás választásával

kíván eleget tenni – az adóévet követõ év január 31. napjáig tett, munkáltatói adómegállapítást kérõ nyilatkozata

alapján a központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 2. §-ának hatálya alá tartozó

szervek május 20. napjáig állapítják meg.

Adatszolgáltatás a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ kiadásokról és bevételekrõl

69. § (1) A különféle nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ kiadásokról és forrásokról az 52. számú melléklet szerinti, illetve

a nemzetközi pénzügyi intézmények által megkívánt formában és tartalommal a hitel- vagy segélyprogramban

érintett minisztériumoknak, illetve más költségvetési szerveknek – beleértve azok elõkészítését is – adatszolgáltatást

kell teljesíteni és megküldeni a Pénzügyminisztérium, valamint a KPSZE vagy az illetékes fejezeti Végrehajtó Egység

részére.

(2) Az adatszolgáltatást a tárgyév eredeti elõirányzatairól január 20-ig, a teljesítésrõl a tárgyévet követõ év február 28-ig

kell teljesíteni.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. § Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a kincstári rendszer mûködésével

kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjérõl szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet.

71. § (1) A költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény azon szervezeti egysége, regionális központja, centruma,

mely 2009. december 31-én részjogkörû költségvetési egységként elõirányzat-felhasználási keretszámlával, illetve

kártyafedezeti számlával rendelkezett, 2010. június 30-ig jogosult e számlák fenntartására.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49647

(2) Amennyiben a felsõoktatási intézmény 2010. május 31-ig igazolja a Kincstár felé, hogy kezdeményezte az

(1) bekezdésben megjelölt szervezeti egysége, regionális központja, centruma legkésõbb 2011. január 1-jével jogi

személyiségû szervezeti egységként történõ mûködtetéséhez a felsõoktatási intézmény alapító okiratának

a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdése szerinti módosítását, a számlák

fenntartására 2010. december 31-ig jogosult.

(3) Az (1) bekezdésbe nem tartozó önállóan mûködõ és gazdálkodó központi költségvetési szerv az e rendelet

hatálybalépését megelõzõen részjogkörû költségvetési egységként mûködõ, az (1) bekezdésben megjelölt

számlákkal rendelkezõ szervezeti egysége részére a számlák fenntartását vagy megszüntetését az irányító szerv útján

kezdeményezheti 2010. február 28-ig.

72. § (1) A korábban nem feladatfinanszírozási körbe vont fejezeti kezelésû elõirányzatok maradványait – amennyiben az

elõirányzat a tárgyévben feladatfinanszírozási körbe tartozik – a tárgyévi elõirányzattal azonos szabályok szerint kell

felhasználni.

(2) A pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé

a) a nemzetgazdasági számlák – ideértve az önkormányzati visszafizetések teljesítésére szolgáló számlákat is –,

b) az elõirányzat-felhasználási keretszámlák,

c) a maradvány- és letéti számlák,

d) a pénzforgalmi számlák,

e) a 61. § szerinti adatszolgáltatás,

f) az 57. § (2) bekezdésében meghatározott államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazásának,

g) az adatszolgáltatásra jogosultak bejelentésének, aláírásának

rendjét.

(3) A Kincstár elnöke tájékoztatóban teszi közzé

a) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használatával és

alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat,

b) a 24. § (1) bekezdése szerinti jelölés képzésének szabályait,

c) a 18. § (3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése alapján a Kincstárnál használt KTK-kat, valamint a Kincstárban

rendszeresített pénzforgalmi bizonylatokon történõ feltüntetésük szabályait,

d) a 60. § szerinti adatszolgáltatás módját,

e) a Kincstár az Ámr.-ben és e rendeletben meghatározott feladatainak ellátásáért felelõs szervezeti egységeinek

megnevezését és elérhetõségi adatait.

Dr. Oszkó Péter s. k.,

pénzügyminiszter

49648 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

1. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Pénzforgalmi Főosztály ( Irányító szerv )

INTÉZMÉNY- ÉS SZÁMLA TÖRZSADATOK BEJELENTÉSE*

A bejelentés oka: számla nyitása, megszüntetése, adatmódosítás ( a kívánt szöveg aláhúzandó ! )

Azonosító száma ( törzsszám ): Szakágazat Szektor Fejezet Terület Érvénybe lépés kelte**

A szervezet megnevezése

Adószáma

Egységes statisztikai számjele

A szervezet székhelye és címe

A szervezet államháztartási egyedi

azonosítója ( ÁHT-I )

Nem önálló intézmény esetén az

irányító szerv ÁHT-I-je

Számlaszáma

Számla megnevezése

Fejezeti számla költségviselő ÁHT-T

azonosítója

Fejezeti számla költségviselő

számlájának száma

Számlavezető állampénztári iroda

(ÁPI) neve

Intézményi kártyafedezeti számla

Kártyafedezeti számla

VIP kártyafedezeti számla

Pótlólagos eredeti kivonat

jogosultja (név, cím) a

…..….……..……………….sz.

jogszabályhely szerint:***

Adatmódosítás bejelentése

A változással érintett adat

Régi adat Újonnan bejelentett adat

megnevezése

Számla megszüntetése

Számla megszüntetése esetén a

kincstári jogutód számla száma

Kincstári jogutód megnevezése

Jogutód költségviselő számlájának

száma

Számla jogutód nélküli

megszüntetése esetén a kincstári

költségviselő számla száma

Hitelintézeti jogutód számla esetén

annak száma és a számlatulajdonos

neve, valamint rendelkezés az

utolsó díjszámla terheléséről

* Számlanyitás és megszüntetés esetén minden egyes számláról,

az intézmény adatainak változásakor csak az EFK számláról kell törzsadatbejelentő lapot kiállítani!

** Visszamenőleges dátummal nem lehetséges! Legkorábbi dátuma a Kincstár feldolgozását követő első naptári nap!

***Jogszabályi felhatalmazás esetén kell kitölteni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49649

Az átvezetéssel kapcsolatos teendők

Ha az intézmény számláit a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Iroda

vezeti, van-e fiókbérleteigen - nem* száma:………..

A Pénzügyminisztérium engedélyének száma** ……………………

PM aláírása: …………………………………………..

Az intézmény megszűnt, kérjük a kincstári nyilvántartásból való törlését***

Esetleges egyéb közlendők

NYILATKOZAT:****

1. Előirányzat-felhasználási keretszámla nyitásakor

– költségvetési szerv a személyi juttatások után fizetendő

közterhek tekintetében önálló adóalany Igen - Nem*

ha nem: az adóbevallást készítő költségvetési szerv

–ÁHT azonosítója, megnevezése:………………………………………………………………

–Adószáma:……………………………….

2. Előirányzat-felhasználási keretszámla megszüntetésekor

– költségvetési szerv a számla megszüntetését megelő-zően

közteher befizetési kötelezettségét rendezi Igen - Nem*

ha nem: az adóbevallást készítő költségvetési szerv

–ÁHT azonosítója, megnevezése:………………………………………………………………

–Adószáma:……………………………….

–Számlaszáma:……………………………………………

Dátum

IRÁNYÍTÓ SZERV/KÖZALAPÍTVÁNY

cégszerű aláírása

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Törzskönyvi nyilvántartó engedélyező szervezete

Iktatószám

Ügyintéző

Dátum

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Pénzforgalmi Főosztálya

* A kívánt szöveg aláhúzandó!

** Szükséges esetekben kitöltendő!

*** Törlés kérése esetén aláhúzandó!

**** Nyilatkozattétel kötelező EFK szla nyitás és megszüntetés esetén

49650 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

Az „Intézmény- és számla törzsadatok bejelentése” elnevezésű űrlaphoz

Az adatlapot az irányító szerv, közalapítványok esetében számlanyitáskor és a szervezet

megszüntetésekor az alapítói jogokat gyakorló szervezet, egyébként a közalapítvány

képviseletére jogosult küldi meg a Kincstár illetékes szakmai főosztályára. Számla nyitása,

megszüntetése, intézményi adatok változtatása a törzskönyvi bejegyzéshez/törléshez

szükséges valamennyi okirat benyújtását követően hajtható végre.

Számla nyitása

Az adatlapot minden egyes számláról külön be kell nyújtani.

1. A fejrovat azonosító adatai (törzsszám, szakágazat, szektor, fejezet, terület)

- törzsszám: a törzskönyvi nyilvántartás által kiadott számjel;

- szakágazat: a KSH szakágazati osztályozását alapul véve kell feltüntetni;

- szektor: a Pénzügyminisztérium által minden évben kiadott Költségvetés

kitöltési útmutatóban meghatározottak szerinti szektorszámot kell

feltüntetni;

- fejezet: a mindenkori költségvetési törvény 1. sz. melléklete szerinti fejezeti

rendnek megfelelően kell megadni a fejezetszámot;

- terület: a székhely szerinti megyekódot kell feltüntetni.

2. Érvénybe lépés kelte: A számlanyitás kért időpontja, amely azonban az

adminisztráció időigénye miatt nem lesz korábbi, mint a Kincstár rendszerbeli

feldolgozását követő első naptári nap. Visszamenőleges dátum nem lehet.

3. A szervezet megnevezése: A törzskönyvi nyilvántartás által bejegyzett teljes név.

4. Adószáma: Az APEH által kiadott adóazonosító szám.

5. Egységes statisztikai számjele: A KSH által kiadott számjel.

6. A szervezet székhelye és címe: A törzskönyvi nyilvántartásban szereplő székhely

és cím.

7. A szervezet államháztartási egyedi azonosítója (ÁHT-I): A Pénzügyminisztérium

által kiadott államháztartási egyedi azonosítót (ÁHT-I) kell feltüntetni.

8. Nem önálló intézmény esetén az irányító szerv ÁHT-I-je: Kincstári

költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében, a kincstári költségvetéssel

rendelkező irányító költségvetési szerv Pénzügyminisztérium által kiadott

államháztartási egyedi azonosítóját (ÁHT-I) kell feltüntetni.

9. Számlaszáma: Első fejezeti/intézményi előirányzat-felhasználási keretszámla (EFK)

nyitásakor a Kincstár tölti ki. Már létező számlához nyitandó számlák esetén a

számla A és B mezőjét (első és második nyolc karakter) kell beírni.

10. A számla megnevezése: a vonatkozó rendelet megfelelő §-a szerint.

11. Fejezeti számla költségviselő ÁHT-T azonosítója: Azon ÁHT-T-nek a

feltüntetésére szolgál, melyen a Kincstár - a fejezet igénye alapján - terhelheti az

általa felszámított díjtételeket. Kitöltése nem kötelező.

12. Fejezeti számla költségviselő számlájának száma: Azon fejezeti EFK számla

száma, amelyen a Kincstár - a fejezet igénye alapján - terhelheti az általa

felszámított díjtételeket Ha ebben a sorban nincs adat, a Kincstár a

rendszerdefiníció szerinti számlát automatikusan terheli.

13. Számlavezető Állampénztári Iroda neve: A Kincstár tölti ki.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49651

14. Kártyafedezeti számla

a. Intézményi kártyafedezeti számla: Azon számla A és B mezőjét kell beírni,

amelyhez kapcsolódóan a számla nyitását kérik. EFK, ellátási, vagy letéti

számlához nyitható.

b. VIP kártyafedezeti számla: Azon számla A és B mezőjét kell beírni,

amelyhez kapcsolódóan a számla nyitását kérik. EFK és ellátási számlához

nyitható.

15. Pótlólagos eredeti kivonat jogosultja: Az intézmény nevének és címének

megadása szükséges a pótlólagos eredeti kivonatot előíró jogszabályhely

feltüntetésével.

További számla nyitásakor, amennyiben az intézmény valamely adatában időközben

változás történt (s azt az intézmény nem jelentette), azt a számlanyitással egyidejűleg az

„Adatmódosítás bejelentése” sorokban fel lehet tüntetni, nem szükséges külön adatlapon

benyújtani. Az adatmódosítások valamennyi számlán átvezetésre kerülnek.

Adatmódosítás bejelentése

Az adatlap „számlaszáma” sorában az EFK számlát kell feltüntetni, a módosítás az

intézmény minden Kincstárban vezetett számlája vonatkozásában megtörténik. Az

„Adatmódosítás bejelentése” sorokban a régi és az új adat egyidejű feltüntetésén kívül a

nyitás alkalmával kért összes adatot ki kell tölteni a kincstári nyilvántartással egyezően.

Az „Érvénybe lépés kelte” rovatban azt az időpontot kell feltüntetni, amikortól az

adatmódosítások átvezetését kérik, azonban az adminisztráció időigénye miatt ez

semmiképpen nem lesz korábbi, mint a Kincstár feldolgozását követő első naptári nap.

Számla megszüntetése

Az adatlapot minden egyes számláról külön be kell nyújtani.

Számla megszüntetése csak egyenleg és díjtartozás nélküli számla, valamint

rendezett státuszú (visszavont) felhatalmazó levél esetén lehetséges. EFK számla,

illetve pénzforgalom bonyolítására szolgáló számla megszüntetése a kincstári ügyfél

más jogcímen nyitott számláinak (azonos „A” és „B” mező) megszüntetése után

történhet! Számlamegszüntetés előtt az értékpapír számlaállomány megszüntetéséről is

gondoskodni kell. Megszüntetés kérésekor a nyitás alkalmával kért összes adatot a kincstári

nyilvántartással egyezően kell kitölteni. Az „Érvénybe lépés kelte” rovatban azt az

időpontot kell feltüntetni, amikortól a számla megszüntetését kérik, azonban az

adminisztráció időigénye miatt ez semmiképpen nem lesz korábbi, mint a Kincstár

feldolgozását követő első naptári nap.

Számla megszüntetése esetén a kincstári jogutód számlaszáma: Akkor kell

kitölteni, ha a jogutód kincstári ügyfél.

Kincstári jogutód megnevezése: A jogutódként megjelölt szervezet neve.

Jogutód költségviselő számlájának száma: A jogutódként megjelölt költségvetési

szerv költségviselő számlájának száma.

Számla jogutód nélküli megszüntetése esetén a kincstári költségviselő számla

száma: a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód szervezet (pl. alapító)

költségviselő számlaszáma.

Hitelintézeti jogutód számla esetén annak száma és a számlatulajdonos neve, valamint

rendelkezés az utolsó díjszámla terhelésérĘl: Akkor kell kitölteni, ha a jogutód nem

kincstári ügyfél.

49652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Amennyiben az intézmény valamely adatában időközben változás történt, azt a

számlamegszüntetéssel egyidejűleg az „Adatmódosítás bejelentése” sorokban fel lehet

tüntetni, nem szükséges külön adatlapon benyújtani. Az adatmódosítások a

megszüntetésre nem kerülő számlákon átvezetésre kerülnek.

Rendelkező rész, aláírások

Átvezetéssel kapcsolatos teendők

Számla megszüntetése esetén, amennyiben a számlának egyenlege van, rendelkezni kell

az egyenleg átvezetéséről -ÁHT-T és/vagy KTK megjelöléssel- a jogutód számlára.

Pénzügyminisztérium (PM) engedélyének száma és a PM aláírása

Amennyiben a jogszabály szerint a számla megnyitása vagy megszüntetése PM

engedélyhez kötött, akkor szükséges a PM cégszerű aláírása és pecsétje.

Az intézmény megszűnt, kérjük a kincstári nyilvántartásból való törlését

A szöveg aláhúzandó, amennyiben az intézmény jogutóddal, vagy jogutód nélkül

megszűnik úgy, hogy valamennyi számlája megszüntetésre kerül.

Esetleges egyéb közlendők

Nyilatkozat: EFK számla nyitása és megszüntetése esetén kitöltése kötelező.

Törzskönyvi nyilvántartó aláírása: EFK számla nyitásakor és megszüntetésekor, valamint

ha a költségvetési szerv adataiban (cím, név, adószám stb.) változás történik, kötelező a

törzskönyvi nyilvántartó cégszerű aláírása és pecsétje.

Irányító szerv cégszerű aláírása: Az irányító szerv cégszerű aláírásának és pecsétjének

helye (közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szervezet, illetve a

közalapítvány képviseletére jogosultak).

Magyar Államkincstár engedélyező szervezete: A szakmai főosztály cégszerű

aláírásának és pecsétjének helye.

Magyar Államkincstár Pénzforgalmi Főosztály: A tényleges számlanyitást,

megszüntetést, valamint adatmódosítást végrehajtó szervezet cégszerű aláírásának és

pecsétjének helye.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49653

2. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Magyar Államkincstár

Pénzforgalmi számlatulajdonosok - közalapítványok kivételével - törzsadatainak bejelentése

A bejelentés oka: számla nyitása, megszüntetése, adatmódosítás ( a kívánt szöveg aláhúzandó ! )

Számla nyitása, adatmódosítás,számla megszüntetése

Sorszám Megnevezés Adatok

1. A szervezet megnevezése

2. A szervezet rövid neve

3. A szervezet székhelye és címe

4. Nyilvántartási szám a bejegyzésrĘl

5. Adószáma

6. Egységes statisztikai számjele

7. TEÁOR száma

8. Terület (megye)

9. A szervezet alapítója

A szervezet többségi tulajdonosa a

10.

tulajdoni hányad megjelölésével

Hitelintézetnél vezetett számlái

11.

(számlaszám és hitelintézet)

lakásépítési

deviza

pénzügyminiszter által engedélyezett

hitelintézeti számla

12. Kincstári számlaszáma

13. Számla megnevezése

14. Érvénybe lépés kelte*

15. KöltségviselĘ számla száma**

16. SzámlavezetĘ Állampénztári Iroda neve

Számla megszüntetése

Sorszám Megnevezés Adatok

Számla megszüntetése esetén a kincstári

17.

jogutód számlaszáma

18. Kincstári jogutód megnevezése

Számla kincstári jogutód nélküli

megszüntetése esetén a költségviselĘ

19. számla száma, és a hitelintézeti jogutód neve

és számlaszáma, ill.rendelkezés az utolsó

díjszámla terhelésrĘl

Adatmódosítás bejelentése

Sorszám Megnevezés Régi adat Újonnan bejelentett adat

* VisszamenĘleges dátummal nem lehetséges. Legkorábbi dátuma a Pénzforgalmi FĘosztály feldolgozását követĘ elsĘ naptári nap lehet!

**Ha eltér a 12. sorban nevesített számla számától.

49654 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Az átvezetéssel kapcsolatos teendĘk

Ha a szervezet számláit a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Iroda

vezeti

Van-e fiókbérlete: igen - nem*

száma: ………………………..

A szervezet megszĦnt, kérjük a kincstári nyilvántartásból való törlését**

Esetleges egyéb közlendĘk

Dátum

SZÁMLATULAJDONOS MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

cégszerĦ aláírása SzámlavezetĘ Állampénztári Irodája

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

engedélyezĘ szervezete

Iktatószám

ÜgyintézĘ

Dátum

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Pénzforgalmi FĘosztálya

* A kívánt szöveg aláhúzandó!

** Törlés kérése esetén aláhúzandó!

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49655

Kitöltési útmutató

A „Pénzforgalmi számlatulajdonosok – közalapítványok kivételével – törzsadatainak

bejelentése” elnevezésű űrlaphoz

Az adatlapot minden esetben a Számlatulajdonos küldi meg a Kincstár illetékes

Állampénztári Irodája részére. Számla nyitása, megszüntetése, intézményi adatok

változtatása a cégbírósági bejegyzéshez/törléshez szükséges valamennyi okirat

benyújtását követően hajtható végre.

I. Számla nyitása

Az adatlapot minden egyes számláról külön be kell nyújtani.

1. A szervezet megnevezése: A cégbíróság által bejegyzett teljes név. Új alapítású

kht/nonprofit gazdasági társaság (továbbiakban szervezet) esetében, amennyiben

a szervezet a cégbíróságon még nem került bejegyzésre, a szervezet nevét

„bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal kell ellátni. A cégbejegyzés megtörténte után a

„bejegyzés alatt” toldat új módosítási törzsadatlap benyújtásával töröltethető a

kincstári nyilvántartásból, a cégbejegyzési végzés hiteles másolatának egyidejű

benyújtásával.

2. A szervezet rövid neve: A szervezet által használt rövidített név.

3. A szervezet székhelye és címe: A cégbejegyzésen szereplő székhely és cím. Ha

egy szervezet. különböző telephelyekkel rendelkezik, a telepi számlák nyitásakor a

telephely címét (és nem a központét) kell beírni. Egyúttal a 2. oldalon lévő

„Esetleges egyéb közlendők” rovatban jelezni kell, hogy telepi számlát nyitnak.

4. Nyilvántartási szám a bejegyzésről: A cégbejegyzésen szereplő nyilvántartási

szám. Amennyiben a szervezet még nem került bejegyzésre, a rovat üresen

hagyható.

5. Adószáma: Az APEH által kiadott adóazonosító szám.

6. Egységes statisztikai számjele: A KSH által kiadott számjel.

7. TEÁOR száma: Több is felsorolható, de csak a főtevékenység kerül felvételre, ezért

azt aláhúzással meg kell jelölni.

8. Terület (megye): A szervezet székhelye szerinti megye.

9. A szervezet alapítója: Az alapító megjelölése (neve).

10. A szervezet többségi tulajdonosa/a tulajdoni hányad megjelölésével: Az

aktuális éves költségvetési törvény fejezetrendje alapján a tulajdonosi jogokat

gyakorló fejezet megnevezése.

11. Hitelintézetnél vezetett számlái (számlaszám és hitelintézet): Lakásépítési és

devizaszámla, valamint a pénzügyminiszter által engedélyezett hitelintézeti számla

esetében töltendő ki.

12. Kincstári számlaszáma: Törzstőke elkülönítési számla és pénzforgalmi számla

nyitásakor a Kincstár tölti ki. Már létező pénzforgalmi számlához nyitandó alszámla,

kártyafedezeti számla, fedezetbiztosítási számla nyitásakor a pénzforgalmi számla A

és B mezőjét (első és második nyolc karakter) kell beírni. Amennyiben a szervezet

több pénzforgalmi számlát (alszámlát) igényel, ezt írásban indokolni szükséges és

az indoklást a Kincstár Fejezeti Főosztálya részére kell megküldeni.

13. Számla megnevezése

o Törzstőke elkülönítési számla: új alapítású szervezet esetében az alapítói

vagyon fogadása és a befizetés cégbíróság felé történő igazolhatósága

céljából nyitandó számla.

49656 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

o Pénzforgalmi számla: bejegyzés alatti, illetve már bejegyzett szervezet

esetében a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló számla. Alszámla

nyitásakor az alszámla elnevezésében meg kell jelennie a tevékenységhez

kötődő megkülönböztetésnek.

o Intézményi kártyafedezeti számla: az Intézményi Kincstári kártyával

történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló

számla. Csak pénzforgalmi számlához nyitható.

o VIP kártyafedezeti számla: a VIP Arany és Ezüst Kincstári kártyával történő

kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló számla.

Csak pénzforgalmi számlához nyitható.

o VIP számlához kapcsolódóan nyitandó fedezetbiztosítási számla: VIP

kártyánként meghatározott összegű biztosíték elkülönítésére szolgál.

Megnyitását a VIP kártyafedezeti számla nyitásával egyidejűleg kell

kezdeményezni.

o Fedezetbiztosítási számla: a kötelezettet terhelő pénzügyi biztosítékok

elkülönített kezelésére szolgál.

14. Érvénybe lépés kelte: A számlanyitás kért időpontja, amely azonban az

adminisztráció időigénye miatt nem lesz korábbi, mint a Kincstár rendszerbeli

feldolgozását követő első naptári nap. Visszamenőleges dátum nem kérhető.

15. Költségviselő számla száma: A számlán kerülnek terhelésre a Kincstár által a

forintszámla vezetéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak,

jutalékok. Csak akkor kell kitölteni, ha eltér a 12. sorban megjelölt számla számától.

16. Számlavezető Állampénztári Iroda neve: Az Állampénztári Iroda tölti ki.

További számla nyitásakor, amennyiben a szervezet valamely adatában időközben változás

történt (s azt a szervezet nem jelentette), azt a számlanyitással egyidejűleg az

„Adatmódosítás bejelentése” sorokban fel lehet tüntetni, nem szükséges külön adatlapon

benyújtani. Az adatmódosítások valamennyi számlán átvezetésre kerülnek.

II. Számla megszüntetése

Az adatlapot minden egyes számláról külön be kell nyújtani.

Számla megszüntetése csak egyenleg és díjtartozás nélküli számla, valamint

rendezett státuszú (visszavont) felhatalmazó levél esetén lehetséges. Pénzforgalom

bonyolítására szolgáló számla megszüntetése a kincstári ügyfél más jogcímen

nyitott számláinak (azonos „A” és „B” mező) megszüntetése után történhet!

Számlamegszüntetés előtt az értékpapír számlaállomány megszüntetéséről is

gondoskodni kell. Megszüntetés kérésekor a nyitás alkalmával kért összes adatot a kincstári

nyilvántartással egyezően kell kitölteni. Az „Érvénybe lépés kelte” rovatban azt az

időpontot kell feltüntetni, amikortól a számla megszüntetését kérik, azonban az

adminisztráció időigénye miatt ez semmiképpen nem lesz korábbi, mint a Kincstár

feldolgozását követő első naptári nap.

17. Számla megszüntetése esetén a kincstári jogutód számlaszáma: Akkor kell

kitölteni, ha a jogutód kincstári ügyfél.

18. Kincstári jogutód megnevezése: A jogutódként megjelölt szervezet neve.

19. Számla kincstári jogutód nélküli megszüntetése esetén a költségviselő számla

száma, és a hitelintézeti jogutód neve és számlaszáma, illetve rendelkezés az

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49657

utolsó díjszámla terheléséről: Akkor kell kitölteni, ha a jogutód nem kincstári

ügyfél.

Amennyiben a szervezet valamely adatában időközben változás történt, azt a

számlamegszüntetéssel egyidejűleg az „Adatmódosítás bejelentése” sorokban fel lehet

tüntetni, nem szükséges külön adatlapon benyújtani. Az adatmódosítások a

megszüntetésre nem kerülő számlákon átvezetésre kerülnek.

III. Adatmódosítás bejelentése

Az adatlapot elég a pénzforgalmi számlára benyújtani, az adatmódosítások valamennyi

számlán átvezetésre kerülnek.

Az 1-15. sorokban a Kincstár nyilvántartásában szereplő adatokat kell feltüntetni. Az

„Érvénybe lépés kelte” rovatban azt az időpontot kell feltüntetni, amikortól az

adatmódosítások átvezetését kérik. A módosítandó adatokat az „Adatmódosítás

bejelentése” sorokban a sorszám és a megnevezés feltüntetésével, valamint a régi és az új

adat megadásával kell jelezni.

Rendelkező rész, aláírások

Átvezetéssel kapcsolatos teendők

Számla megszüntetése esetén, amennyiben a számlának egyenlege van, rendelkezni kell

az egyenleg átvezetéséről a jogutód számlára.

A szervezet megszűnt, kérjük a kincstári nyilvántartásból való törlését

A szöveg aláhúzandó, amennyiben a szervezet felszámolásra kerül, vagy egy másik

szervezetbe beolvad úgy, hogy valamennyi számlája megszüntetésre kerül.

Esetleges egyéb közlendők

Itt kell jelezni, ha a megnyitandó számla telepi számla és megadni a központ nevét és

címét.

Itt lehet nyilatkozni, például bírósági végzésről, felszámolás megindításáról.

Számlatulajdonos cégszerű aláírása

A társasági szerződésben foglaltak szerint, az aláírási címpéldánnyal egyezően kell a

szervezet illetékes képviselőjének/képviselőinek aláírni. Telepi számla nyitásakor a központ

aláírási címpéldánnyal rendelkező, a cég képviseletét ellátó vezetőjének/vezetőinek kell

aláírnia a nyomtatványt.

A számlavezető Állampénztári Iroda aláírása: az iroda cégszerű aláírásának és

pecsétjének a helye.

Magyar Államkincstár engedélyező szervezete: A szakmai főosztály cégszerű

aláírásának és pecsétjének helye.

Magyar Államkincstár Pénzforgalmi Főosztály: A tényleges számlanyitást,

megszüntetést, valamint adatmódosítást végrehajtó szervezet cégszerű aláírásának és

pecsétjének helye.

49658 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

3. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Magyar Államkincstár

Önkormányzati pénzforgalmi számlatulajdonosok törzsadatainak bejelentése

A bejelentés oka: számla nyitása, megszüntetése, adatmódosítás ( a kívánt szöveg aláhúzandó ! )

Számla nyitása, adatmódosítás,számla megszüntetése

Sorszám Megnevezés Adatok

1. A szervezet megnevezése

2. A szervezet rövid neve

3. A szervezet székhelye és címe

4. Törzskönyvi nyilvántartási száma (PIR)

5. A szervezet ÁHTI-je

6. Adószáma

7. Egységes statisztikai számjele

8. TEÁOR száma

9. Terület (székhely szerinti megye)

10. A jegyzĘ/körjegyzĘ neve

SzámlavezetĘ Állampénztári Iroda

11.

neve(1)

12. Kincstári számlaszáma(2)

13. Számla megnevezése(3): Önkormányzati családtámogatási folyószámla

Intézményi kártyafedezeti számla

14. Érvénybe lépés kelte(4)

Adatmódosítás bejelentése

Sorszám Megnevezés Régi adat Újonnan bejelentett adat

(1) Az adott régión belül a kincstári Regionális Igazgatóság Állampénztári Iroda 9. sorral azonos megyében lévĘ számlavezetĘ helye, Budapest

és Pest megyei önkormányzatok esetében: "32-es" ÁPI.

(2) A Kincstár tölti ki.

(3) A megfelelĘ X-szel jelölendĘ.

(4) VisszamenĘleges dátummal nem lehetséges. Legkorábbi dátuma a Pénzforgalmi FĘosztály feldolgozását követĘ elsĘ naptári nap lehet!

Az 1-10. sorok adatait a törzskönyvi nyilvántartásból ellenĘrizni kell.

A 4-7. sorokba a polgármesteri hivatallal rendelkezĘ önkormányzatok esetén a polgármesteri hivatalok adatait kell beírni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49659

Ha a szervezet számláit a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Iroda

vezeti

Van-e fiókbérlete: igen - nem*

száma: ………………………..

A szervezet megszĦnt, kérjük a kincstári nyilvántartásból való törlését**

Esetleges egyéb közlendĘk

Dátum

SZÁMLATULAJDONOS MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

cégszerĦ aláírása EngedélyezĘ Családtámogatási Irodája

(aláírás és bélyegzĘ)

Iktatószám

ÜgyintézĘ

Dátum

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Pénzforgalmi FĘosztálya

* A kívánt szöveg aláhúzandó!

** Törlés kérése esetén aláhúzandó!

49660 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

4. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

A számlatulajdonos neve

.................................................................................................

............................................................................... Igazgatósága Címe/székhelye: ......................................................................

..................................................................................................

A Magyar Államkincstár pénztárában készpénzfelvételre jogosultak bejelentése

Számlaszám: - -

Értesítjük, hogy az Önöknél vezetett számlánkról az alábbiak jogosultak készpénzt felvenni.

Sor- Személyazonosságot

Név Születési név Anyja születési neve

szám igazoló

okmány száma

1.

2.

3.

4.

5.

6.

A bejelentés visszavonásig érvényes. Tudomásul vesszük, hogy a változások bejelentésének elmulasztásából vagy

késedelméből eredő hátrányos következményekért minden felelősség a számlatulajdonost terheli.

Dátum: ............................, ........... év ......................................... hó ............. nap.

....................................................................................

aláírás a Kincstárnál bejelentett módon

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49661

5. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

A Kincstár által a forintszámla vezetéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért

felszámított díjak, jutalékok

Terhelési forgalom

1. Forintban végrehajtott műveletek

Bankközi forintátutalás Giro-n keresztül

- Papír alapú (beleértve az inkasszót is) 0,7 ezrelék, min. 300 Ft

- Elektronikus 0,5 ezrelék, min. 250 Ft

Csoportos átutalás (a csoportba tartozó tételek után) 0,5 ezrelék, min. 30 Ft/tétel

VIBER-en történő átutalás 5 ezrelék, min.10 000 Ft

max. 100 000 Ft

Belső (Kincstár által vezetett számlára történő) átutalás

- Papír alapú (beleértve az inkasszót is) 0,5 ezrelék, min. 100 Ft

- Elektronikus 0,4 ezrelék, min. 50 Ft

- Csoportos átutalás (a csoportba tartozó tételek után) 0,3 ezrelék, min. 10 Ft/tétel

Készpénzfelvétel 2 ezrelék, min. 350 Ft

Postai kifizetési utalvány*

- Papír alapú 0,7 ezrelék, min. 300 Ft/tétel

- Elektronikus 0,3 ezrelék, min. 10 Ft/tétel

2. Devizában végrehajtott műveletek*

Deviza-átutalások 0,4 ezrelék, min. 50 Ft

3. Különdíjak

- Számlavezetési díj 2 000 Ft/számla/hó

- Fiókbérleti díj 500 Ft/hó/ügyfél

- Fedezetigazolás, ill. egyéb igazolás kiadása 1 000 Ft/db

- Pótlólag kért számlakivonat 300 Ft/db

- Előzetesen bejelentett készpénzigény felvételének elmulasztása 2 ezrelék, min. 350 Ft

- Rendelkezésre állási díj

- Előzetesen bejelentett kötelezettségvállalás időben későbbi vagy a teljesítés 1 ezrelék /nap, max.50

elmaradása 162.§ (5) eFt/nap

- Előzetesen bejelentett kiadástól eltérő teljesítés 162/A.§ (5) 1 ezrelék/dekád max.500

eFt/dekád a különbözet után

Jóváírási forgalom jutalékmentes

* A Kincstár által felszámított díj a külső szolgáltatók által áthárított díjon felül kerül terhelésre.

49662 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

6. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

A kincstári tranzakciós kódok közlése alól mentességet élvező

számlák köre

- A nemzetgazdasági számlák (kivéve a fiatalok életkezdési támogatásának

folyósítására szolgáló számlák)

- Jogszabályi felhatalmazás alapján meghatározott célra, arra jogosult szervezetek

részére nyitott bizalmas számlák

- Nyugdíjfolyósító Igazgatóság technikai számlái (visszaérkezett ellátások számlái

kivételével)

- Feladatfinanszírozás lebonyolítási számlák

- A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számlái

- A kincstári ügyfelek letéti számlái

- EU forrásból finanszírozott programok pénzforgalmi lebonyolítási számla

- EMGA Garancia részleg pénzforgalmi lebonyolítási számlák

- EMGA pénzforgalmi megelőlegezési számla

- NATO Biztonsági Beruházási Program lebonyolítási számla

- Cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számla

- EMVA pénzforgalmi megelőlegezési számlák

- EMVA pénzforgalmi lebonyolítási számlák

- MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számlák

- EHA megelőlegezési számla

- EHA pénzforgalmi lebonyolítási számla

- Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök

lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi folyószámla

- Egyéb nemzetközi támogatási programok közösségi forrás pénzforgalmi forintszámla

Bizonylat kódja: P F 1 - K

Átutalási megbízás kiegészítő szelvény

Bizonylat sorszáma

Magyar Államkincstár

Költségvetési szerv neve Kifizetési bizonylat száma

Költségvetési szerv számlaszáma (1-24 pozició)

- -

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kötelezettségvállalás Feladat

hivatkozási száma: / 20 . év azonosító

Az átutaló számlára vonatkozó részletezés Az jogosult számlára vonatkozó részletezés

KTK ÁHT(T) azonosító Tételes elszámolás összege Kötelezett. váll. KTK ÁHT(T) azonosító Tételes elszámolás összege

7. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

alszám záró

Összesen: Összesen

................................................. 20 . . . P.H. -------------------------------------------------------

aláírás (a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon)

49663

49664 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

az Átutalási megbízás kiegészítő szelvény elnevezésű űrlaphoz

FEJROVATOK

Bizonylat kódja: PF1-K (előrenyomtatott).

Bizonylat sorszáma: A Kincstárhoz benyújtott átutalási megbízás kiegészítő szelvények éven

belüli folyamatos sorszámozására szolgál.

Kifizetési bizonylat száma: Amennyiben az átutalási megbízás kiegészítő szelvény fizetési

megbízással együtt kerül benyújtásra, ebben a rovatban a fizetési megbízás (átutalási megbízás,

készpénzfelvételi utalvány, postai feladójegyzék) sorszámát kell feltüntetni. Ha a kiegészítő

szelvényt önmagában nyújtják be, ebben a rovatban az első kockában X-et kell feltüntetni.

Költségvetési szerv neve: A költségvetési szerv fizetési megbízáson használt neve,

a nemzetgazdasági előirányzat esetében a megfelelő nemzetgazdasági számla neve.

Költségvetési szerv számlaszáma: Az érintett számla számának feltüntetésére szolgál

(1-24 pozíció).

Kötelezettségvállalás hivatkozási száma: A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a

kötelezettségvállalás bejelentési kötelezettség alá tartozó kiadások előirányzatát terhelő,

– előzetes bejelentést követő – kiadás teljesítésekor a Kincstár által adott hivatkozási számot kell

feltüntetni a rovatban.

Feladat azonosító: A feladatfinanszírozási körbe bevont előirányzatok terhére történő

kifizetéskor fel kell tüntetni a Kincstár által a feladat indításakor megadott azonosító

(feladat/részfeladat) számot. A feladat azonosító első 12 pozíciója a feladat/részfeladat

azonosító szám, a 13-14. pozíciója a rovatszám, az utolsó hat pozíciója a szerződés szám (gyűjtős

tétel esetén 000).

AZ ÁTUTALÓ SZÁMLÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETEZÉS

KTK: A hatályos kincstári tranzakciós kódok jegyzékében szereplő, az adott számlatípusnál

alkalmazható gazdasági műveletekhez kapcsolódó kincstári tranzakciós kódok feltüntetésére

szolgál.

ÁHT(T) azonosító: Az államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.)

PM rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott azonosító szám. A rovatban csak a fejezeti

kezelésű – feladatfinanszírozásba be nem vont – előirányzatok, és a nemzetgazdasági

előirányzatok terhére benyújtott fizetési megbízások, valamint ezen előirányzatok rendezése

esetén kell feltüntetni az érintett előirányzat államháztartási egyedi azonosító számát.

A költségvetési szerv intézményi államháztartási egyedi azonosító számát feltüntetni ebben a

rovatban nem lehet.

Tételes elszámolás összege: Az egyes KTK-khoz, ÁHT(T)-khez tartozó összegek feltüntetésére

szolgál a rovat. A rovatban az összeget jobbra igazítva kell feltüntetni. A rovatban előjeleket

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49665

nem szabad feltüntetni. A rovat összesen sorában pénzforgalmi bizonylattal együtt történő

benyújtás esetében a kifizetéssel megegyező összegnek, egyéb rendezések esetében 0-nak kell

szerepelnie, amely összeget az egyes KTK-khoz, ÁHT(T)-khez kapcsolódó tételeknek szám-

szakilag ki kell adniuk.

Kötelezettségvállalás alszám: A rovatban az adott kifizetéshez kapcsolódó, a kötelezettség-

vállalás bejelentésére szolgáló KT-01 jelű nyomtatványon feltüntetett megfelelő alszámot kell

feltüntetni.

Kötelezettségvállalás záró: A rovatot abban az esetben kell kitölteni, ha kötelezettségvállalás

bejelentés alá tartozó kifizetés teljesítése során az előzetesen bejelentett egy alszám(ok)hoz

kapcsolódó várható kifizetés összegére már további kifizetés nem történik a későbbiekhez.

Ebben az esetben a rovatba X-et kell feltüntetni.

A JOGOSULT SZÁMLÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETEZÉS

Az átutalási megbízás kiegészítő szelvény e rovatait a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz

kapcsolódó számlák esetében, amennyiben az több jogcímet és/vagy ÁHT-t érint, ki kell tölteni.

Egyéb esetben csak akkor kell kitölteni, ha a jogosult számláján több KTK-ra kell jóváírni az

utalást.

A rovatok adattartama megegyezik az átutaló számlára vonatkozó részletező táblázat megfelelő

rovataival.

A tételes elszámolás összege oszlop összesen sorában lévő adatnak számszakilag meg kell

egyeznie az egyes ÁHT(T)-khez kapcsolódó adatok összegével, valamint az átutaló számlára

vonatkozó részletezést tartalmazó táblázat összesen sorában feltüntetett adattal.

A kincstári körbe tartozó ügyfélnek előzetes információkérés útján gondoskodnia kell a jogosult

nemzetgazdasági vagy fejezeti kezelésű – feladatfinanszírozásba be nem vont – előirányzat –

amennyiben az több jogcímet és/vagy ÁHT-t érint – ÁHT(T)-jének feltüntetéséről, ennek

hiányában a Kincstár az átutalást nem teljesíti.

ZÁRÓ ROVATOK

Dátum: A kiegészítő szelvény benyújtásának dátuma.

Pecsét: A Kincstárnál bejelentett bélyegző lenyomatának feltüntetésére szolgál.

Aláírás: Az adott számla felett rendelkezési jogot gyakorló, Kincstárnál bejelentett módon

történő aláírásának feltüntetésére szolgál. Kincstári kártyával teljesített kiadások megfelelő

kiemelt előirányzatra történő rendezésére az előirányzat-felhasználási keretszámla felett

rendelkezők jogosultak.

Megjegyzés: Az államháztartási egyedi azonosító szám (ÁHT-azonosító) utáni zárójeles (T)

betűjel a törvényi előirányzati sorra való megkülönböztető utalást jelöli a Kincstár

nyilvántartásában.

49666 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

8. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

PF.2K

...................................................... Igazgatóság .............................................., 20...................................

Kifogás határidős beszedési megbízás ellen

A beszedési megbízás adatai

A benyújtó neve és székhelye: ............................................................................................................................................................

A benyújtó számlaszáma: ....................................................................................................................................................................

A fizetésre kötelezett neve és székhelye: ............................................................................................................................................

(folytatás) Összeg (forintra kerekítve) Ft

A fizetésre kötelezett számlaszáma: ....................................................................................................................................................

A kifogásolási határidő utolsó napja: ....................................................... Bizonylatszám: .................................................................

A fenti számla terhére benyújtott határidős beszerzési megbízást az alábbi indok alapján

csak ................................. Ft erejéig A nem kívánt

fogadjuk el. szöveg törlendő

nem fogadjuk el.

Indokolás

Az Igazgatóság részére Aláírás

fenntartott hely! rendben

...........................................................

a fizetésre kötelezett aláírása

(a Kincstárnál bejelentett módon)

Figyelmeztetés A kifogásolónak (fizetésre kötelezettnek) a nyomtatvány minden rovatát pontosan ki kell töltenie.

Hiányosan kitöltött vagy késve érkező kifogást a Kincstár nem vesz figyelembe és a határidős beszedési megbízást

teljesíti.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49667

Kitöltési útmutató a PF.2K számú „Kifogás határidős beszedési megbízás ellen”

elnevezésű űrlaphoz

1. A határidős beszedési megbízás kifogásolása esetén a kincstári ügyfél a PF.2K számú „Kifogás határidős

beszedési megbízás ellen” elnevezésű űrlapon nyújthatja be kifogását a kifogásolási határidőt megelőző

munkanap záró időpontjáig.

2. Az űrlapot két példányban egybefüggően kell az Igazgatóságához benyújtani.

3. Az űrlap adatai

- Igazgatóság: A fizetésre kötelezett számláját vezető Igazgatóság megnevezése.

- Kitöltés helye, dátuma: A kifogás kiállításának helye és dátuma.

- A benyújtó neve és székhelye: A határidős fizetési megbízást benyújtó neve és székhelye.

- A benyújtó számlaszáma: A határidős fizetési megbízást benyújtó számlaszáma.

- A fizetésre kötelezett neve és székhelye: A határidős fizetésre kötelezett neve és székhelye.

- Összeg: A kifogásolt határidős fizetési megbízáson feltüntetett összeg forintra kerekítve.

- A fizetésre kötelezett számlaszáma: A kifogásolt határidős fizetési megbízáson fizetésre kötelezett kincstári

számlaszáma.

- A kifogásolási határidő utolsó napja: A kifogásolási határidőt megelőző munkanap.

- Bizonylatszám: A kifogásolt határidős fizetési megbízáson feltüntetett bizonylatszám.

- Részben vagy egészben történő kifogás: A nem kívánt rész áthúzandó. Részbeni kifogás esetén az

elfogadott összeget fel kell tüntetni.

- Indokolás: A részbeni kifogás vagy visszautasítás indokolása a benyújtó tájékoztatását szolgálja. Kitöltése

nem kötelező!

- Igazgatóság részére fenntartott hely: A kincstári ügyfeleknek üresen kell hagyni.

- Aláírás: A fizetésre kötelezett aláírása a Kincstárnál bejelentett módon.

49668 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

9. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

A Kincstárban rendszeresített pénzforgalmi bizonylatok jegyzéke

A Kincstár Igazgatóságától igényelhető, nyomdailag előállított bizonylatok

- Készpénzfelvételi utalvány

- Kifogás határidős beszedési megbízás ellen

A Kincstár honlapjáról nyomtatható bizonylatok

- Befizetési szelvény

- Fedezetigazolás

- Deviza-átutalási megbízás

- Készpénzfelvételre jogosultak bejelentési bizonylata

- Készpénzfelvételi igény-bejelentési bizonylat

- Valutafelvételi igény-bejelentési bizonylat

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49669

10. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Magyar Államkincstár

Átutalást előzetesen bejelentő lap

Bizonylat sorszáma

ƑƑƑƑ

Számlatulajdonos neve: ................................................................................................................

Számlaszáma: ƑƑƑƑƑƑƑƑ ƑƑƑƑƑƑƑƑ ƑƑƑƑƑƑƑƑ

A megbízás összege forintban: ……………………………………………………………….

A megbízás devizaneme és összege: ƑƑƑ…………………………………………………….

Esedékesség időpontja: ƑƑƑƑ ƑƑ ƑƑ

Törvényi sor azonosító száma: ƑƑƑƑƑƑ neve: ............................................................................

Utalás jogcíme: ƑƑƑ KTK ...........................................................................................................

Kötelezettségvállalás hivatkozási száma: ƑƑƑƑ /20 ƑƑ. év

Jogosult neve: ...............................................................................................................................

Számlaszáma: ……………………………………………………………………………….

Az átutalási megbízás benyújtásának módja: papíron elektronikus úton: floppys külső azonosító száma

Egyeztetésre jogosult neve: ..........................................................................................................

Telefonszáma: ........................................................... E-mail címe: ...................................................................

Dátum: ......................................... ƑƑƑƑ év ............................ hó ƑƑ nap.

.........................................................

Kincstárnál rendelkezésre jogosult neve

---------------------------------------------------------------------------

A Kincstár tölti ki

Átutalás átütemezésének időpontja: ƑƑƑƑ év ............................ hó ƑƑ nap.

Átütemezést engedélyezte: ..........................................................................................................

49670 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

az „Átutalást előzetesen bejelentő lap” elnevezésű űrlaphoz

Az űrlap használatára a 7. § (1) bekezdésében szereplő átutalások előzetes bejelentéséhez van szükség. Az

adatszolgáltatást külön felhívás nélkül, elektronikus úton a nagyosszeguallamkincstar.gov.hu e-mail címre kell

teljesíteni.

Űrlap adatai

1. Bizonylat sorszáma: a Kincstárhoz benyújtott átutalást előzetesen bejelentő lapok számlatulajdonos általi

éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál.

2. Számlatulajdonos neve: az átutalást bejelentő fejezet, intézmény nevének feltüntetésére szolgál.

3. Számlaszám: az átutalást bejelentő intézményi, fejezeti kezelésű számlaszáma (1-24 pozíció)

4. A megbízás összege forintban: Az átutalási megbízáson feltüntetetett összeg, vagy a devizaátutalási

megbízáshoz kapcsolódó forint összeg (várható számla terhelés).

4/a. A megbízás devizaneme és összege: az a devizanem (ISO-kód jelöléssel), amelyben a megbízás összegét

meghatározták és a hozzátartozó összeg az adott devizában. Csak abban az estben kell kitölteni, ha deviza-

átutaláshoz kapcsolódik a bejelentés.

5. Esedékesség időpontja: a terhelés tervezett időpontja (deviza átutalás esetében - értéknaptól függetlenül -

ez a megbízás MNB-be történő továbbításának napja, alapesetben a Kincstárba történő benyújtást követő

nap).

6. Törvényi sor azonosítója, neve: az államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.)

PM rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott azonosító szám (csak fejezeti kezelésű előirányzat

terhére történő átutalásnál kell kitölteni) és a törvényi sor nevének feltüntetésére szolgál.

7. Utalás jogcíme/KTK: A hatályos kincstári tranzakciós kódok jegyzékében szereplő, a számlatípusnál

alkalmazható pénzügyi műveletek azonosítására szolgáló kincstári tranzakciós kód (továbbiakban KTK).

Deviza átutalás esetében az utalás jogcímeként a tényleges felhasználást mutató kiadási KTK-t kell

megjelölni annak ellenére, hogy a terhelés 410 „Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások” KTK-n történik

és utólag, önálló kiegészítő szelvényen kell rendezni a megfelelő kiadási KTK-ra.

8. Kötelezettségvállalás hivatkozási száma: A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv által - az államháztartás

működési rendjéről szóló Korm. rendeletben előírt - bejelentett kötelezettségvállalás, Kincstár részéről

visszaigazolt hivatkozási számát kell feltüntetni.

A kötelezettségvállalás bejelentés alól mentesített törvényi sorok, előirányzatok esetében üresen kell

hagyni.

9. Jogosult neve: az átutalás jogosultjának megnevezésére szolgál.

10. Számlaszám: a jogosult számlaszáma.

11. Az átutalási megbízás benyújtásának módja: aláhúzással kell jelölni, hogy az átutalási megbízás

papíralapon vagy elektronikus úton kerül benyújtásra. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a 3 jegyű „floppys

külső azonosító számát” is.

12. Az egyeztetésre jogosult neve, telefonszáma, e-mail címe: az átutalás átütemezésére jogosult nevének,

telefonszámának, e-mail címének feltüntetésére szolgál.

13. Dátum: az átutalást előzetesen bejelentő lap benyújtásának időpontja. (Az 500 millió forintot elérő, de a 2

milliárd forintot meg nem haladó átutalás esetén a tervezett terhelést megelőző 3. munkanap. A 2 milliárd

forintot meghaladó átutalás esetén a tervezett terhelést megelőző 5. munkanap.)

14. Bejelentő: Az átutalást kérő Kincstárnál rendelkezésre jogosult nevének feltüntetésére szolgál.

Nem minősül államháztartáson kívülre irányuló átutalásnak a pénzforgalmi lebonyolítási számlára utalás. Itt a

7. § (1) bekezdésben foglaltakat a pénzforgalmi lebonyolítási számláról történő átutalás esetén kell alkalmazni.

Az átutalás átütemezésének időpontját a Kincstár tölti ki az átutalás átütemezésére jogosult vezetővel történt

egyeztetést követően. Az átütemezést a Kincstár elektronikus úton visszaigazolja. Egyeztetést nem igénylő

esetekben visszaigazolásra nem kerül sor, az átutalás - az egyébként szükséges feltételek fennállása esetén - az

átutalási megbízás alapján teljesítésre kerül.

Az átutalás bárminemű meghiúsulása esetén a bejelentést meg kell ismételni.

A 7. § (1) bekezdésben nevesített összeghatár feletti átutalás előzetes bejelentésének elmaradása esetén az

átutalást a Kincstár nem teljesíti.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49671

11. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Magyar Államkincstár Ikt. sz.: .........................

.................. ......…….Regionális Igazgatósága részére

Készpénzfelvételi igény-bejelentési bizonylat

Új bejelentés / A(z) ...................... ikt. számú bejelentés módosítása. (megfelelő szövegrész aláhúzandó)

Intézmény neve, székhelye: ................................................................................................................................

........................................................................................ Tel.: .......................... Fax: ................................

Intézmény számlaszáma: - -

Készpénzfelvételi utalvány száma: ..................................................

Igényelt készpénz összege: .................................... Ft, azaz ........................................................................... ...Ft

Címletjegyzék: 20.000 Ft ........... db ........................ Ft 100 Ft ........... db ...................... Ft

10.000 Ft ........... db ........................ Ft 50 Ft ........... db ...................... Ft

5.000 Ft ........... db ........................ Ft 20 Ft ........... db ...................... Ft

2.000 Ft ........... db ........................ Ft 10 Ft ........... db ...................... Ft

1.000 Ft ........... db ........................ Ft 5 Ft ........... db ...................... Ft

500 Ft ........... db ........................ Ft

200 Ft........... db ........................ Ft

Készpénzfelvétel jogcíme / KTK: ........................................................

A készpénzfelvétel esedékességének időpontja: .............…. év ............……. hó ................ nap

Készpénzfelvételre jogosult személyek

„A” Név: ............................................................ „B” Név: .................................................................

Születési név: ............................. Születési név: ............................…..

Anyja születési neve: ..............................… Anyja születési neve: ................................……

Személyazonosságot igazoló Személyazonosságot igazoló

okmány száma: ......................................... okmány száma: ...............................................

Felhatalmazzuk a Kincstár ………………………Regionális Igazgatóságát, hogy a készpénz kifizetését jelen Készpénzfelvételi igény-

bejelentési bizonylat figyelembe vételével teljesítse.

Dátum: ……………..….., .......... év .............. hó ......... nap

..........................................................................................

aláírás a Kincstárnál bejelentett módon

Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága tölti ki! Azonosítószám: ..........................

A fenti készpénzfelvételi igény bejelentését elfogadom/visszautasítom. (megfelelő szövegrész aláhúzandó)

A visszautasítás indoka:...........................................................................................................................…......

Dátum: ……………..….., .......... év .............. hó ......... nap

..........................................................................................

Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága

49672

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELėIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA*

a Kormány hatáskörében

Költségvetési év: ...........

Millió forintban, egy tizedessel /

ezer forintban

KIADÁSOK A módosítás jogcíme

Állam- Feje- Cím- Al- Jog- Jog- Elő- Ki- Feje- Cím- Al- Jog- Jog- Elő- Módo- A módo- A mó-

háztar- zet- szám cím- cím- cím- ir.- emelt zet- név cím- cím- cím- ir.- sítás sítás dosí

tási szám szám csop.- szám cso- előir.- név név csop.- név csop.- Kiemelt előirányzat neve (+/-) követke- tást

egyedi szám port- szám név név ző évre elren-

azono- szám áthúzódó delő

sító hatása jogsza-

bály/

hatá-

rozat

száma

12. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő évi költségvetésbe beépülő (A nem kívánt törlendő!)

BEVÉTELEK A módosítás jogcíme

Állam- Feje- Cím- Al- Jog- Jog- Elő- Ki- Feje- Cím- Al- Jog- Jog- Elő- Módo- A módo- A mó-

háztar- zet- szám cím- cím- cím- ir.- emelt zet- név cím- cím- cím- ir.- sítás sítás dosí

tási szám szám csop.- szám cso- előir.- név név csop.- név csop.- Kiemelt előirányzat neve (+/-) követke- tást

egyedi szám port- szám név név ző évre elren-

azono- szám áthúzódó delő

sító hatása jogsza-

bály/

hatá-

rozat

száma

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő évi költségvetésbe beépülő (A nem kívánt törlendő!)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme

Állam- Feje- Cím- Al- Jog- Jog- Elő- Ki- Feje- Cím- Al- Jog- Jog- Elő- Módo- A módo- A mó-

háztar- zet- szám cím- cím- cím- ir.- emelt zet- név cím- cím- cím- ir.- sítás sítás dosí

tási szám szám csop.- szám cso- előir.- név név csop.- név csop.- Kiemelt előirányzat neve (+/-) követke- tást

egyedi szám port- szám név név ző évre elren-

azono- szám áthúzódó delő

sító hatása jogsza-

bály/

hatá-

rozat

száma

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő évi költségvetésbe beépülő (A nem kívánt törlendő!)

Foglalkoztatottak létszáma (fő) -

időszakra

Foglalkoztatottak létszáma (fő) -

időszakra

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő évi költségvetésbe beépülő (A nem kívánt törlendő!)

A támogatás folyósítása/zárolása I. II. III. IV.

Az adatlap 5 példányban töltendő ki (módosítás +/-) Összesen negyedév negyedév negyedév negyedév

Fejezet 1 példány

Állami Számvevőszék 1 példány időarányos

Kincstár 1 példány teljesítményarányos

Pénzügyminisztérium 2 példány egyéb: ............. azonnal

* Az összetartozó elĘirányzat-változásokat (+/-) egymást követĘen kell szerepeltetni.

49673

49674

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA x/ EG-03F

Magyar Államkincstár a ....................................................... hatáskörében Bizonylat sorszáma

Költségvetési év: 20..........

Fejezet száma: Összes oldal

Fejezet neve: oldalszám

Készítette ill. felvilágosítást nyújt (név,telefon)

A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma

Tétel- Költségvetési szerv/ előrányzat Költségvetési előirányzat azonosítója A módosítás jogcíme Előirányzatmódosítás (+) módosítás esetén

szám megnevezése cím alcím jogcím összege ezer Ft-ban K/B/T Teljesi-

jogcím előir. kiem Időará- tésará- a forrás ÁHT

ÁHT azonosítója előjel

csop. csop. ei. nyos nyos azonosítója

+/-

13. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Fejezet cégszerű aláírása PM részéről engedélyezte Magyar Államkincstár ügyintéző K:kiadási előir.

p.h. Aláírás: p.h. részéről p.h. ellenőrizte B:bevételi előir.

Dátum: 20 év hó nap Dátum: 20 év hó nap Dátum: 20 év hó nap rögzítette T:támogatás előir.

Iktatószám Iktatószám Iktatószám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49675

Kitöltési útmutató

az EG-03F számú "Adatlap a költségvetési

előirányzatok módosítására" elnevezésű űrlaphoz

Az irányító szerv az Országgyűlés és a Kormány hatáskörében végrehajtott módosítás végrehajtását

szolgáló előirányzat-módosításról, valamint az irányító szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-

módosításról az EG-03F számú, "Adatlap a költségvetési előirányzatok módosítására" elnevezésű űrlapon -

minden egyes módosításról külön-külön - tájékoztatja a Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: Kincstár) a

módosítást követő 5 munkanapon belül.

Az Önkormányzati Minisztérium (továbbiakban: ÖM) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok "helyi

önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai" előirányzataiban a külön jogszabályokban kapott

felhatalmazás alapján végrehajtott módosításokról ugyancsak az EG-03F számú adatlapon tájékoztatja a

Kincstárt.

Az űrlapot két példányban kell benyújtania az irányító szervnek (vagy az ÖM-nek) a Kincstár részére. A

Kincstár az előirányzat-módosítás kincstári nyilvántartásban történő átvezetését követően az adatlap egy

példányának visszaküldésével visszaigazolja a módosítást.

Az űrlap adatai

- A bizonylat sorszáma: A fejezet (vagy az ÖM) által a fenti hatáskörű módosításokról a Kincstárhoz

benyújtott űrlapok éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál.

- Összes oldal: Amennyiben az előirányzat-módosítás feltüntetésére az adott oldalon lévő sorok száma

nem elegendő (több költségvetési szervet érint a módosítás), az ahhoz kapcsolódó összes oldal száma.

- Fejezet száma: A tárgyévi költségvetési törvénynek megfelelő fejezetrend szerinti sorszám.

- Fejezet neve: Az irányító szerv (vagy az ÖM) nevének feltüntetésére szolgál.

- Tételszám: A tételszám oszlopában az összetartozó előirányzat-módosításokat ugyanazzal a sorszámmal

kell ellátni.

- Költségvetési szerv, előirányzat államháztartási egyedi azonosító száma: Az államháztartási egyedi

azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.) PM rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott

azonosító szám.

- Költségvetési szerv, előirányzat megnevezése: A költségvetési szerv vagy az előirányzat nevének

feltüntetésére szolgál.

- Költségvetési előirányzat azonosítója: A rovatokban a tárgyévi költségvetési törvény szerkezetének

megfelelő sorszámokat kell feltüntetni.

- Módosítás jogcíme: A kincstári körbe tartozók költségvetési előirányzatai tervezésének, módosításának és

várható teljesítésének adatszolgáltatási és nyilvántartási rendjéről szóló PM tájékoztatóban meghatározott

megfelelő előirányzati kódszámot kell feltüntetni a rovatban.

- A módosítás előjele: Az előirányzat növekedése esetén + jelet, az előirányzat csökkenése esetén - jelet kell

a rovatban feltüntetni.

- A módosítás összege: A módosítás összegét ezer forintban kell feltüntetni.

- A K/B/T oszlopban kell feltüntetni, hogy kiadásra, bevételre vagy támogatásra vonatkozik a módosítás.

- Időarányos: Bármely bevételi, valamint az Előző évi előirányzat maradvány kiemelt előirányzatok

módosítása esetén az „Időarányos” oszlopban kell jelölni, ha az adatlapon szereplő előirányzati összeg

időarányos finanszírozású (működési) kiadási előirányzathoz kapcsolódik. A jelölést kizárólag a költségvetési

szervek előirányzatait érintő módosítás esetén kell alkalmazni!

- Teljesítésarányos: Bármely bevételi, valamint az Előző évi előirányzat maradvány kiemelt előirányzatok

módosítása esetén a „Teljesítésarányos” oszlopban kell jelölni, ha az adatlapon szereplő előirányzati összeg

teljesítésarányos finanszírozású (felhalmozási) kiadási előirányzathoz kapcsolódik. A jelölést kizárólag a

költségvetési szervek előirányzatait érintő módosítás esetén kell alkalmazni!

Egy előirányzati sorhoz csak egy jelölés (vagy időarányos vagy teljesítésarányos) alkalmazható!

- (+) módosítás esetén a forrás ÁHT azonosítója: Előirányzat-növekedés esetén fel kell tüntetni az

előirányzat forrásának államháztartási azonosító számát is. Más esetben ezt a rovatot nem kell kitölteni.

- Dátum, aláírás, iktatószám: Az előirányzat-módosításról történő adatszolgáltatás dátumát, a cégszerű

aláírást, a fejezet (vagy az ÖM) pecsétjét és iktatószámát kell feltüntetni.

49676 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

14. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

EG-03I

Magyar Államkincstár

Intézményi előirányzatok módosítása

Költségvetési szerv neve: Bizonylat sorszáma

címe: Korrigált bizonylat sorsz

Államháztartási egyedi azonosítószám

Számlaszám (1-16 pozíció)

Előirányzat módosítás jogcíme

Sor- Kiemelt előirányzat

KTK 1-

szám megnevezése Összege ezer Ft-ban

2.p. +/-

01 Előző évi működési célú előirányzat-maradvány átadása 10

02 Személyi juttatások 11

03 Munkaadókat terhelő járulékok 12

04 Dologi és egyéb folyó kiadások (kamatkiadások nélkül) 13

05 Ellátottak pénzbeli juttatásai 14

06 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15

07 Kamatkiadás 16

08 Támogatás értékű működési kiadások 17

09 Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány átadása 20

10 Intézményi beruházási kiadások 21

11 Felújítás 22

12 Egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások 23

13 Központi beruházási kiadások 24

14 Lakástámogatás 25

15 Lakásépítés 26

16 Központi beruházások (13+14+15)

17 Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások 27

18 Támogatás értékű felhalmozási kiadások 28

19 Kölcsönök nyújtása és törlesztése 29

Törvény szerinti kiadások

20

(01+02+03+04+05+06+07+08+09+10+11+12+16+17+18+19)

21 Adó és adójellegű bevételek 30

22 Működési bevételek 31

23 Kamatbevétel 32

24 Támogatás értékű működési bevételek 33

25 Előző évi működési célú előirányzat-maradvány átvétel 34

26 Egyéb működési célú pénzeszköz átvétel, bevételek 35

27 Támogatás értékű felhalmozási bevételek 36

28 Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány átvétel 37

29 Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz átvétel, bevételek 38

30 Kölcsönök igénybevétele és visszatérülése 54

31 Törvény szerinti bevételek (21+22+23+24+25+26+27+28+29+30)

32 Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege (20-31)

33 Előző évi előirányzat maradvány, pénzmaradvány igénybevétele 39

34 Időarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok bevétel vagy maravány forrása

Teljesítésarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok bevétel vagy maravány

35

forrása

p.h.

............................... 20..... .............................. ___________________________________

aláírás (a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49677

Kitöltési útmutató

az EG-03I számú „Intézményi előirányzatok módosítása” elnevezésű

űrlaphoz

A költségvetési szerv a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításról az EG-03I számú,

„Intézményi előirányzatok módosítása” elnevezésű űrlapon - minden egyes módosításról, ide nem értve az

időarányos és teljesítésarányos finanszírozású (működési és felhalmozási) kiadási előirányzatok között, a

forrást biztosító támogatási előirányzatok összegét megváltoztató előirányzat-átcsoportosítást, külön-külön -

tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a módosítást követő 5 munkanapon belül.

Az űrlapot 1 példányban kell benyújtania a költségvetési szervnek a Kincstár Területi Igazgatóság (a

továbbiakban: Igazgatóság) részére. Az Igazgatóság az előirányzat-módosítás kincstári nyilvántartásban

történő átvezetését követően a napi számlakivonatban visszaigazolja a költségvetési szerv részére a

módosítást.

Az űrlap adatai

- A bizonylat sorszáma: Az intézmény által az Igazgatósághoz benyújtott űrlapok éven belüli folyamatos

sorszámozására szolgál.

- A korrigált bizonylat sorsz: Hivatkozás az intézmény által az Igazgatósághoz - tárgyévben korábban -

tévesen (átvett előirányzat-maradvány, vállalkozási tartalék, előirányzat-maradvány vagy többletbevétel

terhére) benyújtott előirányzat-módosítást tartalmazó bizonylat sorszámára. Ha a benyújtott bizonylaton

csak negatív előjelű adatok szerepelnek és nem került kitöltésre a korrigált bizonylat sorsz. mező a Kincstár

visszautasítja a bizonylat feldolgozását.

- Költségvetési szerv neve, címe: a módosítást benyújtó költségvetési szerv nevének, címének

feltüntetésére szolgál.

- Költségvetési előirányzat államháztartási egyedi azonosítója: Az államháztartási egyedi azonosító szám

alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.) PM rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott azonosító szám.

- Előirányzat-felhasználási keretszámla száma a számlaszám 1-16 pozícióját tartalmazza.

- Az előirányzat-módosítási jogcíme: a 4/2009. (III.20.) PM tájékoztatója a kincstári körbe tartozók

költségvetési előirányzata tervezésének, módosításának és várható teljesítésének adatszolgáltatási és

nyilvántartási rendjéről előírása szerinti kódszámot kell feltüntetni a rovatban.

- Az előirányzat-módosítás előjele, összege: A módosítás összegét ezer forintban kell feltüntetni a

módosítással érintett megfelelő kiemelt előirányzati sorban a megfelelő előjellel.

- Dátum, aláírás: Az előirányzat-módosításról történő adatszolgáltatás dátumát, a Kincstárnál bejelentett

aláíró aláírását és a költségvetési szerv pecsétjét kell feltüntetni.

Az adatlap kitöltésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy

A) Az előirányzat-maradvány, valamint a vállalkozási tartalék igénybevétele jogcímkóddal (x1959999,

x1969999) történő módosítás esetében a törvény szerinti kiadások soron a módosítás összege az Előző évi

előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele sor összegével egyezik meg.

- a kiadások között - a Támogatás értékű működési kiadások és a Támogatás értékű felhalmozási kiadások

sor kivételével - minden sorba kerülhet adat;

- a bevételek között egyetlen soron sem szerepelhet adat;

- az Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele sor kötelezően kitöltendő.

- a 34. és/vagy 35. sorok kitöltésével minden esetben jelölni kell, hogy az igénybe vett előirányzat

maradvány, illetve vállalkozási tartalék, időarányosan finanszírozott (működési) kiadás vagy

teljesítésarányosan finanszírozott (felhalmozási) kiadás forrása,

34. sor = időarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok, általánosan az 1-től 9.+19. sorok együttes

összege

35. sor = teljesítésarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok, általánosan a 10-től 18. sorok együttes

összege.

B) Többletbevétel terhére (x1949999 jogcímkóddal) történő módosítás esetében a törvény szerinti kiadások

soron a módosítás összege a törvény szerinti bevételek soron szereplő összeggel egyezik meg.

- a kiadások között az Előző évi működési célú előirányzat-maradvány átadása és az Előző évi

felhalmozási célú előirányzat-maradvány átadása;

- a bevételek között az Előző évi működési célú előirányzat-maradvány átvétel és az Előző évi felhalmozási

célú előirányzat-maradvány átvétel;

- az Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele

sorokon adat nem szerepelhet;

49678 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

- a 34. és/vagy 35. sorok kitöltésével minden esetben jelölni kell, hogy a bevétel időarányosan

finanszírozott (működési) kiadás vagy teljesítésarányosan finanszírozott (felhalmozási) kiadás forrása,

34. sor = időarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok, általánosan az 1-től 9.+19. sorok együttes

összege

35. sor = teljesítésarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok, általánosan a 10-től 18. sorok

együttes összege.

C) Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás (x1939999 jogcímkóddal történő módosítás) esetében a

törvény szerinti kiadások soron és/vagy a törvény szerinti bevételek soron csak nulla összeg szerepelhet.

- a kiadások között az Előző évi működési célú előirányzat-maradvány átadása, az Előző évi felhalmozási

célú előirányzat-maradvány átadása, a Központi beruházási kiadások, a Lakástámogatás, a

Lakásépítés és a Központi beruházások;

- a bevételek között az Előző évi működési célú előirányzat-maradvány átvétel és az Előző évi felhalmozási

célú előirányzat-maradvány átvétel;

- az Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele

sorokon adat nem szerepelhet;

- az átcsoportosítással az időarányos és teljesítésarányos finanszírozású (működési és felhalmozási)

kiadási előirányzatok között, a forrást biztosító támogatási előirányzat összege nem változtatható!

Az időarányosan finanszírozott (működési) kiadási előirányzatok és a teljesítésarányosan finanszírozott

(felhalmozási) kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás esetén a 34. és 35. sorok kitöltése kötelező

34. sor = időarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok, általánosan az 1-től 9.+19. sorok együttes

összege

35. sor = teljesítésarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok, általánosan a 10-től 18. sorok együttes

összege.

D) Az átvett előirányzat-maradvány forrás terhére (x1979999 jogcímkóddal) történő módosítás esetében a

törvény szerinti kiadások soron a módosítás összege a törvény szerinti bevételek soron szereplő összeggel

egyezik meg.

- a kiadások között a Támogatás értékű működési kiadások és a Támogatás értékű felhalmozási kiadások

sorokon adat nem szerepelhet;

- a bevételek között csak az Előző évi működési célú előirányzat-maradvány átvétel és/vagy az Előző évi

felhalmozási célú előirányzat-maradvány átvétel sorokon szerepelhet adat;

- az Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele soron adat nem szerepelhet;

- a 34. és/vagy 35. sorok kitöltésével minden esetben jelölni kell, hogy az átvett előirányzat maradvány,

időarányosan finanszírozott (működési) kiadás vagy teljesítésarányosan finanszírozott (felhalmozási)

kiadás forrása,

34. sor = időarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok, általánosan az 1-től 9.+19. sorok együttes

összege

35. sor = teljesítésarányosan finanszírozott kiadási előirányzatok, általánosan a 10-től 18. sorok együttes

összege.

E) Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet 60. § (6) bekezdése alapján a munkaadókat

terhelő járulékok előirányzata - a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő

módosítások kivételével - csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves

fizetési kötelezettségének - ideértve a korábban keletkezett, illetve tárgyévre átütemezett köztartozásokat

is - eleget tud tenni, és erről - az előirányzat-módosítás benyújtásával egyidejűleg - a Kincstárnak

nyilatkozik. A nyilatkozatot a Kincstár előirányzat-nyilvántartással foglalkozó szervezeti egységéhez kell

eljuttatni.

G) Az államháztartás működési rendjéről szóló Korm. rendelet alapján az időarányos és a teljesítésarányos

finanszírozású kiadási előirányzatok között, a forrást biztosító támogatási előirányzatok összegét

megváltoztató előirányzat-átcsoportosítás az irányító szerv hatáskörében hajtható végre.

Ettől eltérő módon benyújtott módosítást a Kincstár visszautasítja.

Központi beruházáshoz és feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó előirányzat-módosítást tartalmazó

bizonylat más előirányzat-módosítást nem tartalmazhat. A feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó

előirányzat-módosításról az űrlap benyújtása előtt a Fejezeti Főosztályt írásban értesíteni kell.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49679

15. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Elkülönített állami pénzalapok előirányzat-módosítása

EG-03A.

Elkülönített állami pénzalap neve: Bizonylat sorszáma

Államháztartási egyedi azonosítószám

Számlaszám (1-16 pozíció)

Előirányzat-módosítás jogcíme

Kiemelt előirányzat/jogcím megnevezése Rovat- +/-

összege ezer Ft-ban

kód

Alapkezelő cégszerű aláírása: Iktatószám Magyar Államkincstár részéről

Alapkezelő: Kincstár ügyintéző

ellenőrizte

P.H. rögzítette

Dátum: 20..... év ....................... hó ....... Dátum: 20..... év ............ hó .....

nap nap

49680 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató az EG-03A számú „Elkülönített állami pénzalapok előirányzat-

módosítása” elnevezésű űrlaphoz

Az elkülönített állami pénzalappal rendelkezni jogosult és a felhasználásért felelős a

végrehajtott előirányzat-módosításról az EG-03A számú, „Elkülönített állami pénzalapok

előirányzat-módosítása” elnevezésű űrlapon - minden egyes módosításról külön-külön -

tájékoztatja a Magyar Államkincstárat (a továbbiakban: Kincstár) a módosítást követő 5

munkanapon belül.

Az űrlapot 2 példányban kell benyújtani a Kincstár részére. A Kincstár az előirányzat-

módosítás kincstári nyilvántartásban történő átvezetését követően az adatlap 1

példányának visszaküldésével visszaigazolja a módosítást.

Az űrlap adatai

- A bizonylat sorszáma: A benyújtott űrlapok éven belüli folyamatos sorszámozására

szolgál.

- Az elkülönített állami pénzalap neve: Megegyezik az elkülönített állami pénzalap

átutalási megbízáson használt nevével.

- Az elkülönített állami pénzalap államháztartási egyedi azonosító száma: Az

államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.) PM rendelet

alapján a pénzügyminiszter által adott azonosító szám.

- Számlaszám: Az elkülönített állami pénzalap számlaszámának 1-16 pozíciója.

- Kiemelt előirányzat/jogcím megnevezése: Az elkülönített állami pénzalap költségvetési

törvényben meghatározott kiemelt előirányzatai, ezek részletezése esetén a kiemelt

előirányzaton belüli jogcímek pontos megnevezése.

- Rovatkód: Az elkülönített állami pénzalapok kiemelt előirányzatai, jogcímei

azonosítására szolgáló két számjegyű kód, amely az alapokkal közösen került kialakításra.

- Az előirányzat-módosítás jogcíme: A kincstári körbe tartozók költségvetési előirányzatai

módosításának nyilvántartási rendjéről szóló 4/2009.(III.20.) PM tájékoztató előírása szerinti

kódszámot kell feltüntetni a rovatban.

- Az előirányzat-módosítás előjele, összege: A módosítás összegét - a megfelelő előjellel -

ezer forintban kell feltüntetni a módosítással érintett megfelelő kiemelt előirányzati

sorban.

- Dátum, aláírás: Az előirányzat-módosításról történő adatszolgáltatás dátumát, az aláíró

cégszerű aláírását és pecsétjét kell feltüntetni.

Az adatlap kitöltésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy végrehajtott előirányzat-

módosítás esetében a módosítás egyenlege vagy 0 (előirányzatok közötti átcsoportosítás),

vagy a kiadási és bevételi oldal változása ugyanolyan összegű lehet (pl. többletbevétel,

maradvány terhére történő módosítás). Ellenkező esetben a Kincstár csak kivételesen

(aktuális költségvetési törvénymódosítás, kormány hatáskörű előirányzat módosítás) vezeti

át az előirányzat-módosítást a nyilvántartásában.

Magyar Államkincstár

Adatlap a költségvetési előirányzatok módosítására a……………..hatáskörében

Költségvetési év: 20……

EG-03FT

Fejezet száma: Bizonylat sorszáma

Fejezet neve

Készítette, illetve felvilágosítást nyújt (név,telefon): Összes oldal

A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma: oldalszám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

adatok ezer Ft-ban

Költségvetési szerv/előirányzat Költségvetési előirányzat azonosítója Ellőirányzat-módosítás

(+)módosítás

Tétel- KTK

jogcím előir. kiem. Módosítás jogcíme esetén a forrás ÁHT

szám ÁHT azonosítója megnevezése cím alcím jogcím 1-2 poz. előjele +/- összege K/B/T

csop. csop. előir. azonosítója

ezer Ft-ban

16. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Fejezet cégszerű aláírása: Irányító szerv részéről engedélyezte: PM részéről egyetértett / engedélyezte: Magyar Államkincstár részéről: Ügyintéző

P.H. P.H. P.H. P.H.

Ellenőrizte

Dátum:20…év….…hó…nap Dátum:20…év….…hó…nap Dátum:20…év….…hó…nap Dátum:20…év….…hó…nap

Iktatószám: Iktatószám: Iktatószám: Iktatószám: Rögzítette

49681

49682 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató az EG-03FT számú „Adatlap a költségvetési előirányzatok módosítására”

elnevezésű űrlaphoz

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai irányító szerve, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörében

végrehajtott módosítás végrehajtását szolgáló előirányzat-módosításról, valamint az alapkezelő irányító

szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításról az EG-03FT számú, „Adatlap a költségvetési

előirányzatok módosítására” elnevezésű űrlapon minden egyes módosításról tájékoztatja a Magyar

Államkincstárt (a továbbiakban: Kincstár) a módosítást követő 5 munkanapon belül.

A külön jogszabályokban kapott felhatalmazás alapján az alap irányítását ellátó miniszter a

pénzügyminiszter egyetértésével végrehajtott előirányzat-átcsoportosításokról ugyancsak az EG-03FT számú

adatlapon tájékoztatja a Kincstárt.

Az űrlapot két példányban kell benyújtania az irányító szervnek – a saját hatáskörben engedélyezett

előirányzat-módosításkor közvetlenül, a pénzügyminiszter egyetértése/engedélyezése esetén a

Pénzügyminisztérium útján - a Kincstár részére. A Kincstár az előirányzat-módosítás kincstári

nyilvántartásban történő átvezetését követően az adatlap egy példányának visszaküldésével visszaigazolja a

módosítást.

Az űrlap adatai

- A bizonylat sorszáma: A fejezet által a fenti hatáskörű módosításokról a Kincstárhoz benyújtott

űrlapok éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál.

- Összes oldal: Amennyiben az előirányzat-módosítás feltüntetésére az adott oldalon lévő sorok

száma nem elegendő (több költségvetési szervet érint a módosítás), az ahhoz kapcsolódó összes

oldal száma.

- Fejezet száma: A tárgyévi költségvetési törvénynek megfelelő fejezetrend szerinti sorszám.

- Fejezet neve: Az Alap nevének feltüntetésére szolgál.

- Tételszám: A tételszám oszlopában az összetartozó előirányzat-módosításokat ugyanazzal a

sorszámmal kell ellátni.

- Költségvetési szerv, előirányzat államháztartási egyedi azonosító száma: Az államháztartási egyedi

azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.) PM rendelet alapján a pénzügyminiszter által

adott azonosító szám.

- Költségvetési szerv, előirányzat megnevezése: A költségvetési szerv és/vagy az előirányzat nevének

feltüntetésére szolgál.

- Költségvetési előirányzat azonosítója: a rovatokban a tárgyévi költségvetési törvény szerkezetének

megfelelő sorszámokat kell feltüntetni.

- KTK 1-2 pozíciója: a rovatot a működési szektor előirányzatainak módosításakor kell kitölteni.

- Módosítás jogcíme: A kincstári körbe tartozók költségvetési előirányzatai tervezésének,

módosításának és várható teljesítésének adatszolgáltatási és nyilvántartási rendjéről szóló PM

tájékoztatóban meghatározott megfelelő előirányzati kódszámot kell feltüntetni a rovatban.

- A módosítás előjele: Az előirányzat-növekedés esetén + jelet, az előirányzat-csökkenése esetén –

jelet kell a rovatban feltüntetni.

- A módosítás összege: A módosítás összegét ezer forintban kell feltüntetni.

- A K/B oszlopban kell feltüntetni, hogy kiadásra, bevételre vagy támogatásra vonatkozik a módosítás.

- (+) módosítás esetén a forrás ÁHT azonosítója: Előirányzat-növekedés esetén fel kell tüntetni az

előirányzat forrásának államháztartási azonosító számát is. Más esetben ezt a rovatot nem kell

kitölteni.

- Aláírás, dátum, iktatószám: Az előirányzat-módosításról történő adatszolgáltatás dátumát,

iktatószámát, a cégszerű aláírást és a bélyegző lenyomatát kell feltüntetni. Az űrlap alján található

rovatok biztosítják a benyújtás, az engedélyezés, egyetértés és a visszaigazolás dokumentálását.

EG-02A

Előirányzati felhasználási keret (támogatás) előrehozása

időarányos havi visszapótlással Bizonylat sorszáma

Magyar Államkincstár Összes oldal

Oldalszám

Fejezet száma

neve

adatok ezer Ft-ban

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Tétel- Költségvetési szerv/előirányzat Előirányzat-felhasználási Utalás kért időp. Előrehozás Utalás kért ideje

szám Áht megnevezése keretszámla száma még ki nem utalt összege hó nap

azonosítója előir. felh. keret

17. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Fejezet cégszerű aláírása Magyar Államkincstár részéről engedélyezte Magyar Államkincstár részéről

Ügyintéző

p.h. p.h. Ellenőrízte

Dátum: Dátum: Aláírás: Dátum: Rögzítette

20.... év .....hó...... nap 20.... év .....hó...... nap 20.... év .....hó...... nap

Iktatószám: Iktatószám: Iktatószám

49683

49684 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

az EG-02A számú "Előirányzat-felhasználási keret (támogatás) előrehozása" elnevezésű űrlapokhoz

1. A Fejezet minden a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által engedélyezett, az időarányos havi ütemezéstől

eltérően folyósítandó előirányzat-felhasználási keret eltérést az EG-02-es jelű nyomtatvány kitöltésével adja meg a Kincstár

részére.

Az EG-02 űrlapon kell kezdeményezni az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt

összes korrekciót, így például

- előrehozást és annak visszapótlását rendkívüli finanszírozási feladatok miatt,

- bevételek nem ütemes teljesülése miatti előirányzat-felhasználási keret korrekciókat,

- évközi előirányzat-módosításokból adódó, az időarányostól eltérő finanszírozási igényt,

- költségvetési szerv nem teljes éves működéséből adódó keret eltéréseket.

Az "A" változatot kell kitölteni abban az esetben, ha a Kincstár által engedélyezett előrehozás visszapótlása a hátralévő

hónapokban időarányosan történik, vagy ha a Korm. határozatban meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére évközi

előirányzat-módosítással azonnali egyösszegű keretnyitásra kerül sor.

2. Az eljárás menete

Az űrlapot két példányban kitöltve az eltérés indokolását tartalmazó kérelem és a 8/c. számú mellékletet képező adatlap egy-

egy példányával együtt a Fejezet megküldi a Kincstárhoz engedélyezésre.

A Kincstár a nyomtatvány alsó részében középen található igazoló rész kitöltésével engedélyezi az időarányostól eltérő

folyósítást és intézkedik a finanszírozás lebonyolítása végett. A Kincstár a beérkezést követő 5 munkanapon belül a táblázat jobb

alsó sarkában található igazoló részt kitöltve visszaküldi az űrlap egy példányát a Fejezet részére, vagy tájékoztatja az előrehozás

elutasításáról és annak indokairól.

3. Az űrlap adatai

- Bizonylat sorszáma: A Fejezet által a Kincstárhoz benyújtott űrlapok éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál.

- Összes oldal: Amennyiben az előrehozások feltüntetésére a lapon található sorok száma nem elegendő, a lapok számát kell

feltüntetni.

- Oldalszám: Amennyiben az előrehozások feltüntetésére a lapon található sorok száma nem elegendő, az adott lap sorszámát

kell feltüntetni a lapon.

- Fejezet száma, neve: A Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetéséről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési

törvény) található fejezetszám és megnevezés.

- Tételszám: A három pozíció az engedélyezett eltéréssel érintett kincstári ügyfelek sorszámozására szolgál.

- Költségvetési szerv államháztartási egyedi azonosítója: Az államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997.

(II. 7.) PM rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott azonosító szám.

- Költségvetési szerv megnevezése: A 32 pozícióban a kincstári költségvetéssel rendelkező (önálló vagy részben önállóan

gazdálkodó) számlatulajdonos nevét tartalmazza.

- Előirányzat-felhasználási keret számla száma: 24 pozícióban a kincstári ügyfél előirányzat-felhasználási keret számlájának

számát tartalmazza.

- Utalás kért időpontjában még ki nem utalt éves előirányzat-felhasználási keret: Az éves (módosított) előirányzat-felhasználási

keretből az engedélyezett előrehozás folyósításának kért időpontjáig még ki nem utalt összeg feltüntetésére szolgál az oszlop.

- Előrehozás összege: Az engedélyezett előrehozás összegét kincstári ügyfelenként egymás alatt ezer forintban kell megadni.

- Utalás kért időpontja: Az engedélyezett előrehozás folyósításának kért időpontját (hónap, nap) 2-2 arab szám beírásával kell

kitölteni.

- Előrehozás összesen: Az előrehozni kívánt összeget tartalmazza összesenben.

Fejezet száma

4. Igazoló rész

- Igazolás a Kincstár részéről: A nyomtatvány jobb alsó sarkában elhelyezett igazolások rögzítésére kialakított rovatban a

illetékes munkatársa aláírásával hitelesíti a táblázatban foglaltakat és elhelyezi a Kincstár pecsétjét. Az ellenőrizte és rögzítette

rovatok szerepeltetése az adatfeldolgozás munkamenetéhez kapcsolódnak.

- Igazolás a Fejezet részéről: A nyomtatvány bal alsó sarka a Fejezet cégszerű aláírására és az adatközléshez kapcsolódó

információk megadására szolgál.

- Az időarányostól eltérő folyósítást a Kincstár részéről engedélyezte: az űrlap alsó részének közepén található igazoló rész a

Kincstár engedélyezésre illetékes vezetőjének aláírására, a Kincstár pecsétjének elhelyezésére szolgál.

5. Iktatószám: A Fejezet és a Kincstár iktatószámát tartalmazza.

EG-02B

Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyosítandó előirányzat-felhasználási keret ütemezése

Magyar Államkincstár

Fejezet száma: Bizonylat sorszáma

neve: Összes oldal

Oldalszám

adatok ezer Ft-ban

Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyosítandó előirányzat-felhasználási keret eltérés kiutalásának ütemezése havi bontásban az eltérés

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Sor- Költségvetési szerv Előirányzat-felhasználási jellegének megfelelő előjel (előrehozás +, visszavonás -) feltüntetésével

szám megnevezése ÁHT azonosító keretszámla száma

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

18. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Fejezet cégszerű aláírása Magyar Államkincstár részéről engedélyezte: Magyar Államkincstár Ügyintéző

részéről

p.h. p.h. Ellenőrízte

Dátum: Dátum: Aláírás: Dátum

20.... év .....hó...... nap 20.... év .....hó...... nap 20.... év .....hó...... nap Rögzítette

Iktatószám: Iktatószám: Iktatószám

49685

49686 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

az EG-02B számú "Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előirányzat-felhasználási keret

ütemezése" elnevezésű űrlapokhoz

1. A Fejezet minden a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár által engedélyezett, az időarányos havi ütemezéstől

eltérően folyósítandó előirányzat-felhasználási keret eltérést az EG-02-es jelű nyomtatvány kitöltésével adja meg a Kincstár

részére.

Az EG-02 űrlapon kell kezdeményezni az összes korrekciót, így például

- előrehozást és annak visszapótlását rendkívüli finanszírozási feladatok miatt,

- bevételek nem ütemes teljesülése miatti előirányzat-felhasználási keret korrekciókat,

- évközi előirányzat-módosításokból adódó, az időarányostól eltérő finanszírozási igényt,

- költségvetési szerv nem teljes éves működéséből adódó kereteltéréseket.

Amennyiben az előrehozás vagy a visszapótlás ütemezése időtartamban vagy/és összegben időarányostól eltérő, a "B"

űrlapot kell kitölteni.

A havi időarányos támogatási keret megállapítása (EG-01 bizonylat elkészítése) és a támogatási keret megnyitása közötti

időszakban következő havi visszapótlásra már nem fogadható be EG-02B bizonylat.

2. Az eljárás menete

Az űrlapot két példányban kitöltve az eltérés indokolását tartalmazó kérelem egy példányával együtt a Fejezet megküldi a

Kincstárhoz engedélyezésre.

A Kincstár a nyomtatvány alsó részében középen található igazoló rész kitöltésével engedélyezi az időarányostól eltérő

folyósítást és intézkedik a finanszírozás lebonyolítása végett. A Kincstár a beérkezést követő 5 munkanapon belül a táblázat

jobb alsó sarkában található igazoló részt kitöltve visszaküldi az űrlap egy példányát a Fejezet részére vagy tájékoztatja az

előrehozás elutasításáról és annak indokairól.

3. Az űrlap adatai

- Bizonylat sorszáma: A Fejezet által a Kincstárhoz benyújtott űrlapok éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál.

- Összes oldal: Amennyiben az előrehozások feltüntetésére a lapon található sorok száma nem elegendő, a lapok számát

kell feltüntetni.

- Oldalszám: Amennyiben az előrehozások feltüntetésére a lapon található sorok száma nem elegendő, az adott lap

sorszámát kell feltüntetni a lapon.

- Fejezet száma, neve: A Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetéséről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési

törvény) található fejezetszám és megnevezés.

- Sorszám: A három pozíció az engedélyezett eltéréssel érintett kincstári ügyfelek sorszámozására szolgál.

- Költségvetési szerv megnevezése: A 32 pozícióban a kincstári költségvetéssel rendelkező (önálló vagy részben önállóan

gazdálkodó) számlatulajdonos nevét tartalmazza.

- Államháztartási egyedi azonosító szám: Az államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.) PM

rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott azonosító szám.

- Előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 24 pozícióban a kincstári ügyfél előirányzat-felhasználási keretszámlájának

számát tartalmazza.

- Az űrlapon a 12 hónapnak megfelelő oszlopba az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előirányzat-

felhasználási keret eltérés kiutalásának és visszapótlásának ütemezését havi bontásban az eltérés jellegének megfelelő

(előrehozásnál +, visszapótlásnál -) előjel feltüntetésével ezer Ft-ban kell beírni. Az időarányostól eltérő előhozások és

visszapótlások összegének soronként 0-ra kell zárnia, kivéve a Korm. határozatban meghatározott fejezeti kezelésű

előirányzatok terhére évközi előirányzat-módosítást követő finanszírozást.

4. Igazoló rész

- Igazolás a Kincstár részéről: a nyomtatvány jobb alsó sarkában elhelyezett igazolások rögzítésére kialakított rovatban a

Kincstár illetékes munkatársa aláírásával hitelesíti a táblázatban foglaltakat, és elhelyezi a Kincstár pecsétjét. Az ellenőrizte és

rögzítette rovatok szerepeltetése az adatfeldolgozás munkamenetéhez kapcsolódnak.

- Igazolás a Fejezet részéről: A nyomtatvány bal alsó sarka a Fejezet cégszerű aláírására és az adatközléshez kapcsolódó

információk megadására szolgál.

- Az időarányostól eltérő folyósítást a Kincstár részéről engedélyezte: Az űrlap alsó részének közepén található igazoló rész

a Kincstár engedélyezésre illetékes vezetőjének aláírására, a Kincstár pecsétjének elhelyezésére szolgál.

5. Iktatószám: A Fejezet és a Kincstár iktatószámát tartalmazza.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49687

19. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Költségvetési szerv megnevezése: ........ …………………………………………….............................

ÁHT azonosítója: ………...............................................................................................................…

ADATLAP

a keret-előrehozási kérelem indokolásához

Keret-előrehozási igény összege: .............................. E Ft

Rövid indokolás

..........................................................................................................................................................

..........................................................................................................................................................

I. Rendelkezésre álló likvid fedezet összesen: .............................. E Ft

ebből

- előirányzat-felhasználási keretszámla záró egyenlege az .............................. E Ft

igénylés időpontjában (..... hó ..... nap)

- keret-előrehozás kért időpontjáig várható

= saját bevétel .............................. E Ft

= támogatási keretnyitás .............................. E Ft

II. A rendelkezésre álló forrást terhelő fizetési kötelezettségek .............................. E Ft

összesen

ebből

- személyi juttatás .............................. E Ft

- munkaadókat terhelő járulékok .............................. E Ft

- egyéb befizetési kötelezettségek (bevételek utáni,

központosított bevételek stb.) .............................................. .............................. E Ft

- intézmény üzemeltetés, fenntartás rendszeres kiadásai .............................. E Ft

(közüzemi számlák stb.)

- felhalmozási kiadások .............................. E Ft

- egyéb fizetési kötelezettség........................................................... .............................. E Ft

III. Szabadkeret (+), forráshiány (-) (I-II.): .............................. E Ft

IV. A keret-előrehozást követően a folyamatos működést, .............................. E Ft

feladatellátást biztosító források

- havi támogatási keret (figyelembe véve a visszapótlás .............................. E Ft

összegét, illetve a támogatási előirányzat-módosítást)

- várható havi átlagos bevétel .............................. E Ft

Bevétel összesen: .............................. E Ft

Várható havi átlagos kiadás: .............................. E Ft

Fedezethiány esetén a felügyeleti szerv intézkedése, garanciája: ..........................................................

.............................................................................................................................................................................................

..............................

fejezet aláírása

49688 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

a keret-előrehozási kérelem indokolásához elnevezésű adatlaphoz

A központi költségvetési szervek átmeneti likviditási gondjai megoldására az időarányostól eltérő támogatási

keret-előrehozási igényt nyújthatnak be a Magyar Államkincstárhoz az EG-02/A adatlapon, melyhez minden

esetben csatolni kell az indokolást tartalmazó adatlapot.

- Fejrész: a keret-előrehozást igénylő költségvetési szerv megnevezésére, valamint az intézményt azonosító

ÁHT feltüntetésére szolgál.

- Keret-előrehozási igény összege: a likviditási gondok megoldásához szükséges támogatási keret összegét

kell tartalmaznia.

- Rövid indokolás: a keret-előrehozás céljának rövid ismertetésére szolgál. Az indokolást bővebben a kísérő

levél tartalmazhatja.

- I. Rendelkezésre álló likvid fedezet összesen: a költségvetési szerv keret-előrehozási igényének

felmerülése (benyújtása) időpontjában rendelkezésre álló előirányzat-felhasználási keret számla egyenlegének és

a keret-előrehozás kért időpontjáig várható, a keret számlára befolyó bevételeinek, illetve jóváírandó - az igényelt

keret-előrehozás nélküli - támogatási keret együttes összege kimutatására szolgál. Az összegnek meg kell

egyeznie az alatta felsorolt részletezés együttes összegével.

- II. A rendelkezésre álló forrást terhelő fizetési kötelezettségek összesen: a keret-előrehozási igény

felmerülése (benyújtása) időpontjától a következő havi támogatási keret jóváírásáig teljesítendő összes fizetési

kötelezettség kimutatására szolgál. Az összegnek meg kell egyeznie az alatta felsorolt részletezés együttes

összegével.

- III. Szabadkeret (+), forráshiány (-) (I-II.): az I. Rendelkezésre álló likvid fedezet összesen és a II. A

rendelkezésre álló forrást terhelő fizetési kötelezettségek összesen sorok különbözeteként kell megállapítani.

- IV. A keret-előrehozást követően a folyamatos működést, feladatellátást biztosító források: a keret-

előrehozási igény teljesítését követő időszak összes várható bevétele (támogatással együtt) és kiadása egy

hónapra vetített átlagának kimutatására szolgál. A havi támogatási keret kimutatásánál figyelembe kell venni a

várható támogatási előirányzat növekedést vagy csökkenést, valamint a már engedélyezett és az igényelt keret-

előrehozás visszapótlását.

- Fedezethiány esetén a felügyeleti szerv intézkedése, garanciája: amennyiben a várható havi átlagos

kiadás nagyobb mint a várható összes bevétel, a felügyeleti szervnek nyilatkoznia kell, hogy milyen módon

biztosítja a költségvetési szerv adósságmentes működését.

- Fejezet aláírása: a felügyeleti szervnek kell az adatlapot cégszerű aláírásával ellátnia. Amennyiben a

felügyeleti szerv szükségesnek tartja az igényt benyújtó költségvetési szerv aláírását is kérheti, de ebben az

esetben is szükséges a fejezet aláírása.

Magyar Államkincstár

Tervezett havi előirányzat-felhasználási keret utalása

20......... év ......................................... hó

EG01.

Lapszám

Fejezet: Fejezet száma, megnevezése

Fejezet által engedélyezett előirányzat-

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

felhasználási keret

korrekció kiutalandó

Sor- Költségvetési szerv Előirányzat-felhasználási Időarányos Köztartozá-

szám megnevezése keretszámla száma előirányzat- sok miatti

felhasználási keret zárolt keret előjel összege ezer Ft-ban összege ezer Ft-ban

összege ezer Ft-ban ezer Ft-ban (+/-)

20. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

köztartozások miatti

zárolások nélkül

1 2 3 4 5 6 7 8 = 4-5+/-7

IGAZOLÓ RÉSZ Iktatószám: Fejezet cégszerű aláírása: Iktatószám

Magyar Államkincstár részéről Ügyintéző: Ügyintéző

P. H. P. H.

Telefon: Telefon

Dátum: 20..... ........................................... Dátum: 20..... ............................................

49689

49690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

21. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Bizonylat kódja E F T 0 1

Bizonylat sorszáma

ElĘirányzat finanszírozási terv

eredeti elĘirányzat, évközi módosított elĘirányzat, kifizetési ütem módosítása,

kifizetési ütem részletezése

20…. év

Fejezet száma: Fejezet neve

Költségvetési elĘirányzat cím alcím jogcímcsop jogcím

ÁHT-T azonosítója: Címbesorolása

Megnevezése

Számlaszáma

adatok: ezer Ft-ban

elĘj elĘj elĘj elĘj

Sor- el

Kiadás el

Bevétel el

Maradvány el

Támogatás

Ütemezés idĘszaka

szám

elĘirányzata

1. 2. 3. 4.=6+8+10 5. 6. 7. 8. 9. 10.

1. Éves elĘirányzat

2. Közvetlen felhasználás

3. ElĘir.módosítás (EG03F)

4. I. negyedév

5. Közvetlen felhasználás

6. ElĘir.módosítás (EG03F)

7. II. negyedév

8. Közvetlen felhasználás

9. ElĘir.módosítás (EG03F)

10. III. negyedév

11. Közvetlen felhasználás

12. ElĘir.módosítás (EG03F)

13. Közvetlen felhasználás

14. Közvetlen felhasználás

15. ElĘir.módosítás (EG03F)

Tárgy évet követĘ kifizetés miatt

16.

maradvány összeg

17. Közvetlen felhasználás

18. ElĘir.módosítás (EG03F)

19. …………………..hónap

20. 1. Dekád 1-10.

21. 2. Dekád 11-20.

22. 3. Dekád 21-hóvégéig

23. EG03F

24. ……………………hónap

25. Közvetlen felhasználás

26. EG03F

27. ……………………hónap

28. Közvetlen felhasználás

29. EG03F

Fejezet cégszerĦ aláírása Kincstár részérĘl engedélyezte: Magyar Államkincstár részérĘl

Aláírás: ÜgyintézĘ

P.H.

P.H. ÜgyintézĘ: P.H. EllenĘrizte

Dátum: Telefon: Dátum: Dátum: Rögzítette

20….. év …………hó ……nap 20….év …………hó ….nap 20….. év ……………hó …….nap

Iktatószám: Iktatószám: Iktatószám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49691

Kitöltési útmutató

az EFT01 számú „Előirányzat finanszírozási terv” elnevezésű űrlaphoz

1. A feladatfinanszírozás és központi kezelésű előirányzatok körébe nem tartozó fejezeti

kezelésű előirányzatok terhére a fejezetet irányító szerv (a továbbiakban: fejezet) jogi és

természetes személyek javára – előirányzat módosítás nélkül – közvetlenül kifizetésre

kerülő előirányzatokhoz kapcsolódó támogatást előirányzat finanszírozási terv (EFT01

számú nyomtatvány) útján veheti igénybe.

A tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség

nélkül teljesülő kiadási előirányzatok esetében az előirányzatot meghaladó támogatás

összege EG-05 számú adatlap használatával vehető igénybe az adatlap kitöltési

útmutatójában foglaltak szerint.

2. Az éves finanszírozási tervet a fejezetnek tárgyév január 10. napjáig, majd ezt követően

havonta a tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig, az év első hónapjára vonatkozó tervet

dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 22-ig kell elektronikus

úton beküldeni a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár). Az elektronikus

adatküldéshez biztosított Excel tábla a Kincstár e-adat rendszeréből tölthető le. Az év első

hónapjára benyújtandó finanszírozási terv a költségvetési törvényjavaslat szerinti

előirányzat január havi ütemezését tartalmazza (csak a hónapra vonatkozó részt kell

kitölteni).

A finanszírozási terv tartalmazza az éves kiadási előirányzatot és annak forrásait (bevétel,

maradvány, támogatás), illetve ezek negyedéves és havi bontásait, valamint a tárgyhónap

dekádonkénti bontását.

A dekádonként 100 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó kiadási ütemet (4. oszlop

20-22. sor) kötelezettségenként részletezni, indokolni kell.

A benyújtott finanszírozási terv üteme tárgyhónapon belül csak a kincstár engedélyével

változtatható, részletes indoklás alapján. (Benyújtás időpontja a Kincstárba érkezés

dátuma.) A kérelmet és a módosító adatlapot legkésőbb a kiadás várható teljesítésének

időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani a Kincstárhoz. Ettől eltérni csak rendkívüli

esetben (pl. árvíz) lehet.

A Kincstár a finanszírozási terv az internetes adattovábbítás egységes rendszerén

keresztül, a státusz megjelölésével visszaigazolást küld.

A Kincstár a finanszírozási tervben foglalt támogatási keretet dekádonként a dekád első

munkanapján utalja a fejezetek fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára

vagy alszámlájára.

A támogatással fedezett fejezeti kezelésű előirányzat központi költségvetési szervnél

történő felhasználása csak előirányzat módosítás útján vehető igénybe az EG-03F és

előrehozás esetén az EG-02 számú adatlapok használatával az említett űrlapok kitöltési

útmutatóiban foglaltak szerint.

3. Az űrlap adatai

Ÿ Bizonylat sorszáma: a fejezet által a Kincstárhoz benyújtott űrlapok éven belüli

folyamatos sorszámozására szolgál.

Ÿ Eredeti előirányzat, évközi módosított előirányzat, kifizetési ütem módosítása,

kifizetési ütem részletezése: a bizonylat benyújtásakor a megfelelő szövegrész

aláhúzandó.

49692 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

ƒ Eredeti előirányzat: a tárgyévi költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzat

ütemezése.

ƒ Évközi módosított előirányzat: év közben EG-03F adatlapon benyújtott

előirányzat módosításhoz kapcsolódó finanszírozás ütemezése.

ƒ Kifizetési ütem módosítása: ha a módosítás

ƒ adott hónapon belül dekádok közötti: a módosítandó dekádok soraiban

+/- előjellel kell feltüntetni a változást. A módosítás a hónapra összesített

kifizetés összegét nem érintheti (19. sor összege nulla);

ƒ bejelentett hónapok közötti: a tárgyhavi érintett dekád sorában és a

következő két hónap valamelyikében (vagy mindkettőben) +/- előjellel

kell a módosítás összegét feltüntetni. Amennyiben a módosított

hónapok nem azonos negyedévbe tartoznak a megfelelő

negyedéveknél is jelölni kell a változásokat a megfelelő előjellel;

ƒ csak negyedévek közötti: a még be nem jelentett hónapokra vonatkozó

módosításokat csak az érintett negyedévek megfelelő soraiban kell +/-

előjellel feltüntetni.

ƒ Kifizetési ütem részletezése: a kifizetési ütem havi, illetve dekádos bontása (19-

29. sorok). Az aktuális előirányzat finanszírozási terv (eredeti előirányzat +/-

évközi módosított előirányzat +/- kifizetési ütem módosítása halmozott adata)

szerinti tárgyhónap és az azt követő két hónap adata.

Ÿ Költségvetési év: tárgyév, amelyre a finanszírozási terv vonatkozik.

Ÿ Fejezet száma, neve: a Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetéséről szóló

törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) található fejezet szám és

megnevezés.

Ÿ Költségvetési előirányzat államháztartási egyedi azonosítója, megnevezése: az

államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II.7.) PM

rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott azonosító szám, illetve a fejezeti

kezelésű előirányzat megnevezése.

Ÿ Címbesorolás: a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott azonosító

számokat kell feltüntetni.

Ÿ Számlaszám: a fejezeti kezelésű előirányzat (ÁHT-T) számlához rendelése szerinti 24

pozíciós előirányzat-felhasználási keretszámla vagy alszámla számát tartalmazza.

Ÿ Ütemezés időszaka: az éves előirányzat felhasználásának ütemezését tartalmazza

forrásonként (bevétel, maradvány, támogatás) negyedéves és havi bontásban,

figyelembe véve a tárgyévet követő évre áthúzódó kifizetések összegét is.

A havi bontás a tárgyhónap és az azt követő két hónap adatait tartalmazza.

A dekádonkénti bontás a tárgyhavi előirányzat felhasználás dekádonkénti

ütemezését tartalmazza.

A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról történő közvetlen

felhasználás mellett fel kell tüntetni az előirányzat átcsoportosítás útján központi

költségvetési szervnél, illetve fejezetek közötti megállapodás alapján más fejezetnél

megvalósuló felhasználás ütemezését is.

Ÿ Közvetlen felhasználás: a fejezeti kezelésű előirányzat jogi és természetes

személyek javára – előirányzat módosítás nélkül – közvetlen kifizetéssel történő

igénybevétele.

Ÿ Előirányzat módosítás (EG-03F): a fejezeti kezelésű előirányzat bármely központi

költségvetési szervnél illetve fejezetek közötti megállapodás alapján más fejezetnél

előirányzat módosítás útján történő igénybevétele.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49693

Ÿ Kiadás: a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott kiadási előirányzat (ill.

aktuális előirányzat) felhasználását tartalmazza az ütemezési időszakoknak

megfelelő bontásban.

Ÿ Bevétel: a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott bevételi előirányzat (ill.

aktuális előirányzat) teljesülése szerint ütemezett bevétel, amely az adott időszak

kiadásainak forrásául szolgál.

Ÿ Maradvány: előző évi előirányzat maradvány összege, amely az adott időszak

kiadásainak forrásául szolgál.

Ÿ Támogatás: az éves támogatási összeg igénylése a megadott ütemezés szerint. Az

igényelt támogatás az adott időszak kiadásainak forrásául szolgál.

Az adatlap kitöltésénél az alábbi egyezőségekre kell figyelmet fordítani

4. oszlop megfelelő sorai =6+8+10 oszlopok ugyanazon sorainak összegével

1. sor = 2+3 sorok = 4+7+10+13+16 sorok

2. sor = 5+8+11+14+17 sorok

3. sor = 6+9+12+15+18 sorok

4. sor (I. negyedév) = 19 (január)+24 (február)+27 (március)sorok

19. sor = 20+21+22+23 sorok

A hónap dekádra bontásakor az adott sorokban szerepeltetett ütemnek egyeznie

kell a korábban, ugyanazon hónapra bejelentett ütemmel (pl. 19 sor összege = az

előző hónapban bejelentett -ugyanazon hónapra vonatkozó- 24. sor összegével)

4. Az űrlap alján található rovatok a fejezet cégszerű aláírására és az adatközléshez

kapcsolódó információk megadására, valamint a finanszírozási terv jogszabály által

lehetővé tett módosítása esetén a Kincstár engedélyének feltüntetésére és a

visszaigazolásra szolgálnak.

49694

EG-02T

Teljesítésarányos támogatási előirányzat finanszírozási terv

Bizonylat sorszáma

Magyar Államkincstár Összes oldal

Oldalszám

Fejezet száma

neve

adatok ezer Ft-ban

Tétel- Költségvetési szerv/előirányzat Előirányzat-felhasználási Utalás kért időp. Igényelt Utalás kért ideje

szám Áht megnevezése keretszámla száma még ki nem utalt támogatás hó nap

azonosítója előir. felh. keret összege

22. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Fejezet cégszerű aláírása Magyar Államkincstár részéről

Ügyintéző

p.h. Ellenőrízte

Dátum: Dátum: Rögzítette

20.... év .....hó...... nap 20.... év .....hó...... nap

Iktatószám: Iktatószám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49695

Kitöltési útmutató

az EG-02T számú "Teljesítésarányos támogatási előirányzat finanszírozási

terv" elnevezésű űrlapokhoz

1. A Fejezet a teljesítésarányos finanszírozás körébe tartozó kiadási előirányzat

teljesítéséhez folyósítandó előirányzat-felhasználási keretigénylésről az EG-02T jelű

nyomtatvány megküldésével tájékoztatja a Kincstárat.

2. Az eljárás menete

A Fejezet az űrlapot két példányban kitöltve megküldi a Kincstárhoz.

A Kincstár intézkedik a finanszírozásról. A beérkezést követő 5 munkanapon belül a

táblázat jobb alsó sarkában található igazoló részt kitöltve visszaküldi az űrlap egy

példányát a Fejezet részére.

3. Az űrlap adatai

- Bizonylat sorszáma: A Fejezet által a Kincstárhoz benyújtott űrlapok éven belüli

folyamatos sorszámozására szolgál.

- Összes oldal: Amennyiben a támogatási keret igény feltüntetésére a lapon található

sorok száma nem elegendő, a lapok számát kell feltüntetni.

- Oldalszám: Amennyiben a támogatási keret igény feltüntetésére a lapon található

sorok száma nem elegendő, az adott lap sorszámát kell feltüntetni a lapon.

- Fejezet száma, neve: A Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetéséről szóló

törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) található fejezetszám és

megnevezés.

- Tételszám: A három pozíció az érintett kincstári ügyfelek sorszámozására szolgál.

- Költségvetési szerv államháztartási egyedi azonosítója: Az államháztartási egyedi

azonosító szám alkalmazásáról szóló 3/1997. (II. 7.) PM rendelet alapján a

pénzügyminiszter által adott azonosító szám.

- Költségvetési szerv megnevezése: A 32 pozícióban a kincstári költségvetésben

teljesítésarányos finanszírozású kiadási előirányzattal rendelkező számlatulajdonos

nevét tartalmazza.

- Előirányzat-felhasználási keret számla száma: 24 pozícióban a kincstári ügyfél

előirányzat-felhasználási keret számlájának számát tartalmazza.

- Utalás kért időpontjában még ki nem utalt éves előirányzat-felhasználási keret: Az

éves (módosított) teljesítésarányos előirányzat-felhasználási keretből a folyósítás kért

időpontjáig még ki nem utalt összeg feltüntetésére szolgál az oszlop.

- Igényelt támogatás összege: Az igényelt teljesítésarányos támogatás összegét

kincstári ügyfelenként egymás alatt ezer forintban kell megadni.

49696 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

- Utalás kért időpontja: Az igényelt támogatás folyósításának kért időpontját (hónap,

nap) 2-2 arab szám beírásával kell kitölteni.

4. Igazoló rész

- Igazolás a Fejezet részéről: A nyomtatvány bal alsó sarka a Fejezet cégszerű

aláírására és az adatközléshez kapcsolódó információk megadására szolgál.

- Igazolás a Kincstár részéről: A nyomtatvány jobb alsó sarkában elhelyezett

igazolások rögzítésére kialakított rovatban az illetékes munkatárs aláírásával hitelesíti a

táblázatban foglaltakat és elhelyezi a Kincstár pecsétjét. Az ellenőrizte és rögzítette

rovatok szerepeltetése az adatfeldolgozás munkamenetéhez kapcsolódnak.

5. Iktatószám: A Fejezet és a Kincstár iktatószámát tartalmazza.

2

EG-05

Magyar Államkincstár Előirányzat módosítás nélküli keret növelés engedélyezése Bizonylat sorszáma

Fejezet száma: Összes oldal

Fejezet neve: oldalszám

Előirányzat-felhasználási keretszámla (alszámla) száma (1-24): adatok ezer Ft-ban

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Tárgyévi címbesorolás Eddig engedélyezett Engedélyezett keretnövelés Keret növelés Rendelkezésre bocsá-

Sor- Költségvetési Eredeti Eddig engedélyezett keretnövelésből,

előirányzat ÁHT feje- cím alcím jogcím előir. kiem keretnövelés igénybe nem vett és visszautalt felhasználása összesen tott keret együttes

szám jog- előirányzat

azonosítója támogatás összege Összege

zet csop. cím csop. ei. összege hónap dekád (5-6+9) összege (4+10)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

23. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Összesen

Fejezet cégszerű aláírása PM részéről engedélyezte/ tudomásul vette: Magyar Államkincstár

Aláírás: Aláírás: Rögzítette

p.h. Ügyintéző: p.h. p.h. Ellenőrizte

Dátum: Dátum: Dátum: Dátum

20..... év ..... hó ..... nap telefon: 20..... év ..... hó ..... nap 20..... év ..... hó ..... nap 20..... év ..... hó ..... nap

Iktatószám: Iktatószám: Iktatószám

49697

49698 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

az EG-05 számú, „Előirányzat-módosítás nélküli keretnövelés” elnevezésű űrlaphoz

1. Az éves költségvetési törvényben meghatározott, a központi költségvetésnél és a

társadalombiztosítási költségvetési szerveknél előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül

teljesülő kiadási előirányzatai túllépésekor - a központi előirányzatok kivételével - a fejezet

irányító szervnek EG-05 adatlapot kell benyújtania.

2. Az eljárás menete

Az űrlapot három példányban kitöltve az eltérés indokolását tartalmazó kérelem két

példányával együtt a Fejezet megküldi a Pénzügyminisztérium fejezet szerint illetékes

Főosztályához – a jogszabályi előírásokkal összhangban – engedélyezésre/tudomásul

vételre.

A Pénzügyminisztérium a nyomtatvány alsó részében középen található igazoló rész

kitöltésével és a megfelelő szöveg aláhúzásával engedélyezi, illetve tudomásul veszi az

időarányostól eltérő folyósítást, ezt követően a nyomtatvány két példányát és a kérelem

egy példányát továbbítja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére a

finanszírozás lebonyolítása végett. A Kincstár a beérkezést követő 5 munkanapon belül a

táblázat jobb alsó sarkában található igazoló részt kitöltve visszaküldi az űrlap egy

példányát a Fejezet részére, a másik példány a Kincstárnál marad.

3. Az űrlap adatai

- A bizonylat sorszáma: A fejezet által a Kincstárhoz benyújtott űrlapok éven belüli

folyamatos sorszámozására szolgál.

- Összes oldal: Amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzatok feltüntetésére a lapon

található sorok száma nem elegendő, a lapok számát kell feltüntetni.

- Oldalszám: Amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzatok feltüntetésére a lapon

található sorok száma nem elegendő, az adott lap sorszámát kell feltüntetni a lapon.

- Fejezet száma, neve: A Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetéséről szóló törvényben

(a továbbiakban: költségvetési törvény) található fejezetszám és megnevezés.

- Előirányzat-felhasználási keretszámla (alszámla) száma (1-24): A 24 pozíciós előirányzat-

felhasználási keretszámla (intézményi vagy fejezeti) számát kell feltüntetni. A számlára

történik a támogatási keret nyitása.

- Sorszám: A fejezeti kezelésű előirányzatok sorszámozására szolgál. Az utolsó tétel a

megelőző sorok összegezésére szolgál.

- Költségvetési előirányzat államháztartási egyedi azonosítója: Az államháztartási egyedi

azonosító szám alkalmazásáról szóló PM rendelet alapján a pénzügyminiszter által adott

azonosító szám.

- Tárgyévi címbesorolás: A tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott azonosító

számokat kell feltüntetni.

- Eredeti előirányzat az adott évi költségben jóváhagyott összeg.

- Eddig engedélyezett keretnövelés összege az eredeti előirányzatot meghaladó

jóváhagyott növelések halmozott összege. Csak fejezeti kezelésű előirányzat

keretnövelésénél kell kitölteni.

- Eddig engedélyezett keretnövelésből, igénybe nem vett és visszautalt támogatás

összege: Az eddig engedélyezett és rendelkezésre bocsátott keretnövelés összegéből a

Kincstárban vezetett fejezeti elosztási számlára visszautalt támogatási keret összege.

- Engedélyezett keretnövelés felhasználása: Az engedélyezett támogatási keret

felhasználásának ütemezését kell a hónap és azon belül a dekád (1, 2, 3) megadásával

feltüntetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49699

24. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

MPA-FIN-01

Magyar Államkincstár

E

M

A MunkaerĘpiaci Alap tervezett likviditása

20... év .... negyedév

(millió forint)

Hónapok Bevétel Kiadás Egyenleg

I.

II.

III.

I. negyedév együtt

IV.

V.

VI.

II. negyedév együtt

VII.

VIII.

IX.

III. negyedév együtt

X.

XI.

XII.

IV. negyedév együtt

Budapest, 20…………

Benyújtó: Jóváhagyó

AlapkezelĘ Pénzügyminisztérium

Magyar Államkincstár

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

Bevétel Kiadás Egyenleg

... havi teljesítés

... havi teljesítés /

finansz. terv (%)

49700

MPA FIN - 02

E

Magyar Államkincstár M

MunkaerĘpiaci Alap finanszírozási terve

Bevételek 20... év .... negyedév

(millió forint)

Egészségbiztosítási-

TÁMOP Szakképzési és Bérgarancia Követelés

és munkaerĘpiaci Területi egyéb Központi Rehabilitációs Szakképzési

Tervezett idĘszak intézkedések felnĘttképzési támogatás elengedés Összesen

járulék MPA-t bevétel egyéb bevétel hozzájárulás hozzájárulás

bevételei egyéb bevétel törlesztése bevétele

megilletĘ rész

Tárgy negyedév elsĘ

1

hónapjában tervezett bevételek

Tárgy negyedév második

2

hónapjában tervezett bevételek

Tárgy negyedév harmadik

3

hónapjában tervezett bevételek

Tárgy negyedévben tervezett

4

bevételek együtt

ElĘzĘ negyedév/ negyedévekben

5

tervezett bevétel

ElĘzĘ negyedév/ negyedévekben

6

tényleges bevétel

7 Éves elĘirányzat

Bevétel a tárgynegyedév végéig /

8

éves elĘirányzat (%)

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

9 ... havi teljesítés

… havi teljesítés és

10

finanszírozási terv aránya (%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Magyar Államkincs Pénzügyminisztérium részérĘl

engedélyezte

PH PH

20… év … hó… nap 20…. év …. hó… 20… év … hó… nap

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

MPA-FIN - 03

E

Magyar Államkincstár M

MunkaerĘpiaci Alap finanszírozási terve

Kiadások 20... év .... negyedév Oldal: 2/1

(millió forint)

Aktív támogatások Szakképzési és felnĘttképzési támogatások Passzív kiadások

TÁMOP 1.2

TÁMOP 1.1 Rehabilitációs célú

Foglalkoztatási Foglalkoztathatóság Foglalkoztatást Társadalmi Szakképzési és Bérgarancia

Tervezett idĘszak Összesen

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

MunkaerĘpiaci Járulékkedvezmény Alkalmazkodóképesség EU-s Alkalmazkodóképesség munkahelyteremtĘ Álláskeresési Nyugdíjbiztosítási

és képzési EU-s ösztönzĘ párbeszéd társfinanszírozása 1.

felnĘttképzési célú kifizetések

szolgáltatások megtérítés EU-s társfinanszírozása 2. támogatás támogatások Alapnak átadás

támogatások társfinanszírozása normatív programok kifizetések

és támogatások

támogatások

Tárgy negyedév elsĘ

1 hónapjában tervezett

kiadások

Tárgy negyedév második

2 hónapjában tervezett

kiadások

Tárgy negyedév

3 harmadik hónapjában

tervezett kiadások

Tárgy negyedévben

4

tervezett kiadások együtt

ElĘzĘ negyedév/

5 negyedévekben tervezett

kiadás

ElĘzĘ negyedév/

6 negyedévekben

tényleges kiadás

7 Éves elĘirányzat

Kiadás a tárgynegyedév

8 végéig / éves elĘirányzat

(%)

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

9 ... havi teljesítés

… havi teljesítés és

10 finanszírozási terv aránya

(%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl Magyar Államkincstár részérĘl

engedélyezte

PH PH PH

20…. év …. hó… .nap 20…. év …. hó…. nap 20…. év …. hó…. nap

49701

MPA- FIN - 03 49702

E

Magyar Államkincstár M

MunkaerĘpiaci Alap finanszírozási terve

Kiadások 20... év .... negyedév Oldal: 2/2

(millió forint)

MĦködtetési célú kifizetések

Pénzeszköz

Áthozat: Az Országos Közcélú átadás szociális Követelés

ÁFSZ-nek ÁFSZ OMMF-nek NSZFI-nek

Tervezett idĘszak 2/1 oldal alapkezelĘnek ÁFSZ fejlesztési Foglalkoztatási munkavégzés intézményi elengedés Mindösszesen

átadott központosított pénzeszköz pénzeszköz Tranzakciós díj

összesen: átadott program Közalapítványnak járuléka foglalkoztatás kiadása

pénzeszköz kerete átadás átadás

pénzeszköz pénzeszköz átadás támogatására

Tárgy negyedév elsĘ

1 hónapjában tervezett

kiadások

Tárgy negyedév második

2 hónapjában tervezett

kiadások

Tárgy negyedév

3 harmadik hónapjában

tervezett kiadások

Tárgy negyedévben

4

tervezett kiadások együtt

ElĘzĘ negyedév/

5 negyedévekben tervezett

kiadás

ElĘzĘ negyedév/

6 negyedévekben

tényleges kiadás

7 Éves elĘirányzat

Kiadás a tárgynegyedév

8 végéig/ éves elĘirányzat

(%)

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

9 ... havi teljesítés

… havi teljesítés és

10 finanszírozási terv aránya

(%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl Magyar Államkincstár részérĘl

engedélyezte

PH PH PH

20…. év …. hó… .nap 20…. év …. hó…. nap 20…. év …. hó…. nap

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49703

25. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Magyar Államkincstár KNPA-FIN-01

E

M

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap tervezett likviditása

20...év ..... negyedév

(millió forint)

Hónapok Bevétel Kiadás Egyenleg

I.

II.

III.

I. negyedév együtt

IV.

V.

VI.

II. negyedév együtt

VII.

VIII.

IX.

III. negyedév együtt

X.

XI.

XII.

IV. negyedév együtt

Budapest, 20… …… …

Benyújtó: Jóváhagyó

AlapkezelĘ Pénzügyminisztérium

Magyar Államkincstár

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

Bevétel Kiadás Egyenleg

... havi teljesítés

... havi telj. / finansz.

terv (%)

KNPA- FIN - 02 49704

Magyar Államkincstár E

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozási terve M

Bevételek 20...év ..... negyedév

(millió forint)

Radioaktív hulladékok Költségvetési

Megnevezés Paksi AtomerĘmĦ RT befizetései Egyéb bevételek Összesen

végleges, eseti elhelyezése támogatás

Tárgy negyedévelsĘ hónapjában

1

tervezett bevételek

Tárgy negyedévmásodik hónapjában

2

tervezett bevételek

Tárgy negyedévharmadik hónapjában

3

tervezett bevételek

Tárgy negyedévben tervezett bevételek

4

együtt

ElĘzĘ negyedév/ negyedévekben

5

tervezett bevétel

ElĘzĘ negyedév/ negyedévekben

6

tényleges bevétel

7 Éves elĘirányzat

Bevétel a tárgy negyedév végéig /

8

éves elĘirányzat (%)

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

... havi teljesítés

9

... havi teljesítés és finanszírozási terv

10 aránya (%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl Magyar Államkincstár részérĘl

engedélyezte

PH PH PH

20….év….hó….nap 20….év….hó….nap 20….év….hó….nap

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

KNPA-FIN - 03

Magyar Államkincstár

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozási terve E

Kiadások 20...év ..... negyedév M

(millió forint)

Nukleáris Hulladéktárolók és

Nagy aktivitású Kiégett Kazetták Társadalmi ell.és

Püspökszilágyi Bátaapáti NRHT létesítmények az RHK Kht. AlapkezelĘnek

Megnevezés hulladéktároló Átmeneti Tárolójának inf. társulások Összesen

RHFT beruházásai beruházása leszerelésének üzemeltetési mĦködési célra

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

telephely kiválasztás bĘvítése, felújítása támogatása

elĘkészítése kiadásai

Tárgy negyedév elsĘ hónapjában

1

tervezett kiadások

Tárgy negyedév második

2

hónapjában tervezett kiadások

Tárgy negyedév harmadik

3

hónapjában tervezett kiadások

Tárgy negyedévben tervezett

4

kiadások együtt

ElĘzĘ negyedév/ negyedévekben

5

tervezett kiadás

ElĘzĘ negyedév/ negyedévekben

6

tényleges kiadás

7 Éves elĘirányzat

Kiadás a tárgy negyedév végéig /

8

éves elĘirányzat (%)

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

... havi teljesítés

9

... havi teljesítés és finanszírozási

10 terv aránya (%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl Magyar Államkincstár részérĘl

engedélyezte

PH PH PH

20….év….hó….nap 20….év….hó….nap 20….év….hó….nap

49705

49706

Magyar Államkincstár WA-FIN

E

M

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap finanszírozási terve

20…. év .... negyedév

(adatok ezer Ft-ban)

Bevétel Kiadás

Káreseménnyel

Tervezett idĘszak Költségvetési Egyenleg

Rendszeres befizetés összefüggĘ MĦködési kiadások

támogatás

kártalanítás

26. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

1 Tárgy negyedév elsĘ hónapja

Tárgy negyedév második

2

hónapja

Tárgy negyedév harmadik

3

hónapja

4 Tárgy negyedév összesen

ElĘzĘ negyedév/ negyedévek

5

tervadata

ElĘzĘ negyedév/ negyedévek

6

teljesítése

7 Éves elĘirányzat

ElĘirányzat felhasználás %-ban

8

(4+6 / 7*100)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl engedélyezte: Magyar Államkincstár részérĘl

PH PH PH

20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49707

27. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Magyar Államkincstár

KTIA-FIN-01

E

M

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tervezett likviditása

20... év .... negyedév

(millió forint)

Költségvetési

Hónapok Bevétel Kiadás Egyenleg

támogatás

I.

II.

III.

I. negyedév együtt

IV.

V.

VI.

II. negyedév együtt

VII.

VIII.

IX.

III. negyedév együtt

X.

XI.

XII.

IV. negyedév együtt

Éves elĘirányzat

Budapest, 20…………

Benyújtó: Jóváhagyó

AlapkezelĘ Pénzügyminisztérium

Magyar Államkincstár

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

Bevétel Kiadás Egyenleg

… havi teljesítés

... havi telj. /

finansz. terv (%)

49708

KTIA-FIN-02

E

Magyar Államkincstár M

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozási terve

Bevételek

20….év ….negyedév

(millió forint)

Visszterhes

Költségvetési

Tervezett idĘszak Innovációs járulék támogatások Egyéb bevétel Bevétel összesen

támogatás

törlesztései

1 Tárgy negyedév elsĘ hónapja

2 Tárgy negyedév második hónapja

3 Tárgy negyedév harmadik hónapja

4 Tárgy negyedév összesen

5 ElĘzĘ negyedév/ negyedévek tervadata

6 ElĘzĘ negyedév/ negyedévek teljesítése

7 Éves elĘirányzat

ElĘirányzat felhasználás %-ban (4+6 /

8

7*100)

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

9 ... havi teljesítés

... havi teljesítés és finanszírozási terv

10

aránya (%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl Magyar Államkincstár részérĘl

engedélyezte

PH PH PH

20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Magyar Államkincstár KTIA-FIN-03

E

M

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozási terve

Kiadások

20….év …. negyedév

(millió forint)

Európai

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

EgyüttmĦködĘ

Nemzetközi Tud. és techn. Nemzeti Tudomány-és Új fejlesztési

Hazai AlapkezelĘnek Államok Terve

együttmĦködésben attasék Kutatásnyilv. Techn.T. tervekre való Kiadás

Tervezett idĘszak innováció átadott (PECS)

megvalósuló innováció munkájának Rendszer T.munkájának felkészülés, összesen

támogatása pénzeszköz programban

támogatása támogatása támogatása támogatása értékelés

való részvétel

támogatása

1 Tárgy negyedév elsĘ hónapja

Tárgy negyedévmásodik

2

hónapja

Tárgy negyedévharmadik

3

hónapja

4 Tárgy negyedév összesen

ElĘzĘ negyedév/ negyedévek

5

tervadata

ElĘzĘ negyedév/ negyedévek

6

teljesítése

7 Éves elĘirányzat

ElĘirányzat felhasználás %-ban

8

(4+6 / 7*100)

.... havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

9 ... havi teljesítés

... havi teljesítés és

10 finanszírozási terv aránya

(%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl Magyar Államkincstár részérĘl

engedélyezte

PH PH PH

20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap

49709

49710

Magyar Államkincstár SZA-FIN

E

M

SzülĘföld Alap finanszírozási terve

20…. év .... negyedév

(millió forint)

Bevétel Kiadás

Költségvetési támogatás

Szakképzési Szakképzési egyéb

Önkéntes

Tervezett idĘszak hozzájárulás bevétel SzülĘföld Bevétel összesen AlapkezelĘ Kiadás összesen Egyenleg

befizetések, Egyéb bevétel Egyéb támogatások Egyéb kiadás

Rendszeres SzülĘföld Alapot Alapot megilletĘ mĦködési költségei

adományok Eseti támogatás

támogatás megilletĘ része része

28. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

1 Tárgy negyedév elsĘ hónapja

Tárgy negyedév második

2

hónapja

Tárgy negyedév harmadik

3

hónapja

4 Tárgy negyedév összesen

ElĘzĘ negyedév/ negyedévek

5

tervadata

ElĘzĘ negyedév/ negyedévek

6

teljesítése

7 Éves elĘirányzat

ElĘirányzat felhasználás %-

8

ban (4+6 / 7*100)

.….. havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

….. havi teljesítés

9

….. havi teljesítés és

10 finanszírozási terv aránya (%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl engedélyezte: Magyar Államkincstár részérĘl

PH PH PH

20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Magyar Államkincstár

NKA-FIN

E

M

Nemzeti Kulturális Alap

20…. év .... negyedév

(millió forint)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Bevételek Kiadások

Egyéb bevételek Pályázatok támogatása

Évfordulók,

Játékadó Nemzeti és

Központi Term. és jogi Összes hazai Nemzetközi MĦvészeti KultúrateremtĘ, Összes

Tervezett idĘszak NKA-t egyetemes Kulturával Szakmai MĦködési Egyenleg

költségvetési személyek, Különféle bevétel fesztiválok és fesztiválok, alkotások új Épített közvetítĘ, kiadás

megilletĘ értékek kapcsolatos díjazáshoz Nemzetközi kiadások

elĘirányzatokból gazdasági egyéb Összesen: rendezvények, rendezvények irányzatai, új örökség, valamint egyéni

létrehozása, tudományos való tagdíjak

része átvett társaságok bevételek valamint és azokon kulturális építĘmĦvészet és közösségi

pénzeszközök befizetései megĘrzése, kutatások hozzájárulás

azokon való való részvétel kezdeményezések tevékenységek

terjesztése

részvétel

29. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Tárgy negyedév elsĘ

1

hónapja

Tárgy negyedév második

2

hónapja

Tárgy negyedév harmadik

3

hónapja

4 Tárgy negyedév összesen

ElĘzĘ negyedév/

5

negyedévek tervadata

ElĘzĘ negyedév/

6

negyedévek teljesítése

7 Éves elĘirányzat

ElĘirányzat felhasználás %-

8

ban (4+6 / 7*100)

.….. havi teljesítés (Magyar Államkincstár tölti ki!)

….. havi teljesítés

9

….. havi teljesítés és

10 finanszírozási terv aránya (%)

AlapkezelĘ cégszerĦ aláírása: Pénzügyminisztérium részérĘl engedélyezte: Magyar Államkincstár részérĘl

PH PH PH

20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap 20….év ….hó….nap

49711

49712 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató az Elkülönített állami pénzalapok finanszírozási terveihez

FIN; FIN-01; FIN-02; FIN-3 jelű űrlapokhoz

1. Általános tudnivalók

- A finanszírozási terv adatlapjainak fejlécében az aktuális negyedévet kell feltüntetni.

- Az adatlapokon az E és M jelölések az eredeti, illetve a módosított terv közül az aktuális terv

meghatározását szolgálják, a megfelelő jel aláhúzásával.

- Az adatlapokat milliós nagyságrendben, egy tizedes pontossággal, a kerekítés szabályainak

figyelembevételével kell kitölteni. Kivétel a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap,

melynek űrlapját ezer forintos nagyságrendben egy tizedes pontossággal kell kitölteni.

- A negyedéves terveket a Magyar Államkincstárba (a továbbiakban: Kincstár) kell benyújtani

tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig, a tervmódosítást tárgyhó 15-ig.

- Tervmódosítás esetén visszamenőleges, a megelőző időszak tervadatainak módosítására nincs

lehetőség.

- A jóváhagyott/érvényes terv egy példányát a Kincstár a havi teljesítési adatokkal kiegészítve havonta

visszaigazolja.

2. Az adatlapok adatai

MPA- FIN-01; KNPA- FIN-01 és a KTIA- FIN-01. Tervezett likviditás

Negyedéves, havi bontású tervezett bevétel, kiadás és egyenleg részletezettségű tervtáblák.

Az aktuális negyedév hónapjaira vonatkozó soroknak meg kell egyeznie a FIN-2; FIN-3. adatlapokon az

adott hónapokra tervezett bevétel, illetve kiadás összesen adataival.

MPA- FIN-02-03; KNPA- FIN-02-03 és a KTIA- FIN-02-03. Tervezett bevételek, kiadások

Az Alapok összes bevétele, összes kiadása részletezettségű tervtáblák

Az adatlapok 1.,2.,3. és 4. sorában a költségvetési törvényben jóváhagyott jogcímeknek a

tárgynegyedév hónapjaira és a negyedév egészére a tervezett bevételi, kiadási adatait kell feltüntetni.

Az 5. sorban az előző negyedév/negyedévekre tervezett bevételi/kiadási adatait kell feltüntetni. Első

negyedévben üresen marad.

A 6. sort a Kincstár tölti ki. Az előző negyedév/negyedévek tényleges bevételi/kiadási adatait

szerepelteti.

A 7. sorban a költségvetési törvény szerinti, illetve az érvényes módosított előirányzatokat kell

feltüntetni.

A 8. sort a Kincstár tölti ki. Az ,,előirányzat felhasználás %-ban” viszonyszám kiszámításához a

tárgynegyedévre tervezett és az előző időszakra vonatkozó tényadatok együttes összegét kell az éves

előirányzathoz viszonyítani.

NKA-FIN; SZA-FIN és WA-FIN. Tervezett bevételek és kiadások.

Az Alapok összes bevétele, kiadása és ezek egyenlege részletezettségű tervtáblák.

Az adatlapok 1.,2.,3. és 4. sorában a költségvetési törvényben jóváhagyott jogcímeknek a

tárgynegyedév hónapjaira és a negyedév egészére a tervezett bevételi, kiadási adatait kell feltüntetni.

Az 5. sorban az előző negyedév/negyedévekre tervezett bevételi/kiadási adatait kell feltüntetni. Első

negyedévben üresen marad.

A 6. sort a Kincstár tölti ki. Az előző negyedév/negyedévek tényleges bevételi/kiadási adatait

szerepelteti.

A 7. sorban a költségvetési törvény szerinti, illetve az érvényes módosított előirányzatokat kell

feltüntetni.

A 8. sort a Kincstár tölti ki. Az ,,előirányzat felhasználás %-ban” viszonyszám kiszámításához a

tárgynegyedévre tervezett és az előző időszakra vonatkozó tényadatok együttes összegét kell az éves

előirányzathoz viszonyítani.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49713

30. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

ELKA-E

Sorszám

Magyar Államkincstár

Elkülönített állami pénzalapok

…………………………………...Alap

éves likviditási terve

……év

(millió forint)

Költségvetési Költségvetési

Hónapok bevétel kiadás Egyenleg

összesen összesen

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

december

I-XII hó összesen

20….. évi elĘirányzat

Eltérés az éves

elĘirányzattól

Dátum: 20…...év ......hó…...nap

49714 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

az Elkülönített állami pénzalapok éves likviditási tervének ELKA-E jelű

űrlapjához

1. Általános tudnivalók

- Az adatlapot minden Elkülönített állami pénzalapnak havonta ki kell tölteni, és a Kincstárnak minden hónap

5-ig elektronikus úton (e-mail) megküldeni.

- Az adatlapot milliós nagyságrendben, egy tizedes pontossággal kell kitölteni. Kivétel a Wesselényi Miklós Ár-

és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, melynek ezer forintos nagyságrendben egy tizedes pontossággal kell

kitölteni az adatlapot.

- A likviditási terv adatlapjának fejlécében az aktuális évet kell feltüntetni.

- Az adatlapot folyamatos sorszámmal kell ellátni.

2. Az adatlap adatai

Az éves likviditási terv az Alapok várható pénzforgalmi bevételeinek és kiadásainak, e kettő egyenlegének éves

ütemezését tartalmazza havi bontásban.

Az adatlapot minden hónapban az év egészére vonatkozóan kell kitölteni.

Az adatlapban havonta „ún. gördülő tervezéssel” a tárgyhónapot megelőző időszakra vonatkozóan a

tényleges, pénzforgalomban megvalósult adatokat kell szerepeltetni.

Az „éves előirányzat” sorban a mindenkor érvényes (módosításokkal korrigált) éves előirányzatot kell

szerepeltetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49715

31. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

E. A. - Ht 1.

Magyar Államkincstár Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Bevételek

... év … hó

(millió forint)

Egészségbiztosítási tevékenységgel

Naptári

kapcsolatos egyéb bevételek

Nem az Alapot

napok Központi ebbĘl: E. Alap

Járulék Egészségügyi Vagyongazd. MĦködési célú terhelĘ Bevételek

költségvetési gyógyszergyártói bevételei

bevételek hozzájárulás kapcs.bev. bevételek ellátások összesen

hozzájárulások Összesen és forgalmazói összesen

megtérítése

bef.és egyéb gy.

forg. kapcs. bev.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Tárgyhó

öszesen

Budapest, … Benyújtó

49716

E. A. - Ht 2.

Magyar Államkincstár

Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Kiadások

... év … hó

(millió forint)

Nem az Alapot

Természetbeni ellátások terhelĘ ellátások

Egészségbizt MĦködésre E. Alap kiadásai

Naptári Vagyongazd. Kiadások

Pénzbeli ellátások GyógyfürdĘ .egyéb fordított kiadásai

napok Gyógyító- Gyógyszer Gyógyászati Utazási Nemzetközi kiadásai összesen

és egyéb Anyatej kiadásai kiadások összesen közgyógy

megelĘzĘ támogatás segédeszkö költség egyezményi egyéb

gyógyászati ellátás ellátás

ellátás összesen z támogatás térítés kiadások

ellátás tám.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Tárgyhó

öszesen

Budapest, …

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

E. A. - Ht 3.

Magyar Államkincstár

Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Egészségbiztosítási ellátások kiadásainak túlléphetĘ elĘirányzatai

... év … hó

(millió forint)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Tárgyévben MegelĘzĘ hónap Éves ei.

MegelĘzĘ hónap tárgyhó végéig végéig teljesített Éves ei. teljesítési

Tárgyhavi

Megnevezés Éves elĘirányzat végéig megnyitott megnyitott kiadás + tárgyhóra maradványa maradványa

tervezett kiadás

/*tervezett kiadás / tervezett igéybevehetĘ ei. /túllépés /túllépés

kiadás (MÁK tölti ki) (MÁK tölti ki)

1 2 3 4 5 6=1-4 7=1-5

Pénzbeli ellátások összesen

ebbĘl:Terhességi-gyermekágyi

segély

Táppénz

Betegséggel kapcsolatos segélyek

Kártérítési járadék

Baleseti járadék

Gyermekgondozási díj

Természetbeni ellátások

GyógyfürdĘ és egyéb gyógyászati

ellátás támogatása

Anyatej-ellátás

Utazási költségtérítés

Nemzetközi egyezménybĘl eredĘ és

külföldön történĘ ellátások kiadásai

49717

49718

Egészségbiztosítás egyéb

kiadásai

ebbĘl:KifizetĘhelyeket megilletĘ

költségtérítés

Postaköltség

Egyéb kiadások

Orvosspecifikus vények

Gyógyszergyártók

ellentételezése, elszámolási

különbözet rendezése

GYED-ben részesülĘk után

ny.járulék pe. átadás az NY.

Alapnak

Nem az Alapot terhelĘ kiadások

Közgyógyellátás kiadásai

* Az eredeti elĘirányzatot meghaladó összeg esetén

Budapest, …

Benyújtó

Magyar Államkincstár

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

E. A. - Ht 4.

Magyar Államkincstár

Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Összevont szakellátás alábontása

... év ...hó

(millió forint)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Összevont szakellátás

EbbĘl

Megnevezés

Speciális

Összesen Aktív Krónikus

Járóbeteg- finanszírozású

fekvĘbeteg- fekvĘbeteg- Extrafinanszírozás

szakellátás fekvĘbeteg

szakellátás szakellátás

ellátás

1 MegelĘzĘ hónap végéig tervezett kiadás

2 Tárgyhóra tervezett kiadás

3 Tárgyévben a tárgyhó végéig tervezett kiadás / 3 = 1 + 2 /

4 ElĘzĘ hónap végéig elszámolt tényleges kiadás (MÁK tölti ki)

5 Éves elĘirányzat

6 Kiadás a tárgyhó végéig/éves elĘirányzat % (MÁK tölti ki)

Budapest, … Benyújtó: ___________________

49719

49720

NY.A.-Ht.1.

Magyar Államkincstár

A Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási terve

Bevételek

… év ... hó

(millió forint)

Központi költségvetési

Nem az Alapot terhelĘ ellátások megtérítése

hozzájárulások Nyugdíjbiztosítási

Járulékbevételek Ny. Alap

Naptári Korkedvezmény - tevékenységgel Vagyongazd. kapcs. MĦködési célú Bevételek

és Központi bevételei Krízishelyzetbe

napok biztosítási járulék kapcs. egyéb bevételek bevételek Egészségbiztosítási Közp. összesen

hozzájárulások költségvetési összesen került személyek Egyéb

címén átvett bevételek Alapból KöltségvetésbĘl

hozzájárulás támogatása

pénzeszköz

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Tárgyhó össz.

Budapest, … Benyújtó: ______________________

ONYF

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

NY.A.-Ht.2.

Magyar Államkincstár

A Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási terve

Kiadások

… év ... hó

(millió forint)

Nem az Alapot terhelĘ ellátások kiadásai

Vagyongazd. kapcs. MĦködési célú Ny. Alap kiadásai

Naptári napok Nyugellátások Egyéb kiadások Kiadások összesen

kiadások kiadások összesen Egészségbiztosítási Krízishelyzetbe került

Közp. KöltségvetésbĘl Egyéb

Alapból személyek támogatása

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Tárgyhó össz.

Budapest, … Benyújtó: ______________________

ONYF

49721

49722

Magyar Államkincstár NY.A.-Ht.3

A Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási terve

Egyéb forrásból finanszírozott ellátások

kiadásainak megtérítése

… év

(millió forint)

Hadigondozottak

Munkáltatói befizetésbĘl MNV Zrt. által finanszírozott

Megtérítés idĘpontja Közalapítványa által Összesen

korengedményes nyugdíj

termĘföld életjáradék vagyoni életjáradék finanszírozott járadék

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

I-XII. hó összesen

20… évi elĘirányzat

Eltérés az elĘirányzattól

Budapest, … Benyújtó: ____________________

ONYF

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

NY.A.-Ht.4.

Magyar Államkincstár

A Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási terve

Költségvetési forrásból finanszírozott ellátások

kiadásainak megtérítése

... év

(millió forint)

Jövedelempótló és jövedelemkiegészítĘ szociális támogatások

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Bányászok 1947-es Párizsi Ellátások

Polit. rehab. és

Megvált. m.kép. Egészség- koreng. nyugdíja MezĘgazd. Házastársi Egyéb Pénzbeli Békeszerz. összesen

Megtérítés idĘpontja Rokk. járadék más nyugdíj-

járadéka károsod. járadék szénjárandóság járadék pótlék támogatások kárpótlás eredĘ

kiegészítések

és keresetkieg. kárpótlás

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

I-XII. hó összesen

20... évi elĘirányzat

Elt.az elĘirányzattól

Budapest, … Benyújtó: ____________________

ONYF

49723

49724

NY.A.-Ht.5.

Magyar Államkincstár

A Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási terve

Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések alábontása

… év ... hó

(millió forint)

Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések

EbbĘl

Egyes Szépkorúak

Megtérítés Kiváló és Egyes, tartós

Összesen Tudományos mĦvészeti jubileumi

idĘpontja Politikai Nemzeti Egyes érdemes idĘtartamú Polgármesterek

Kitüntetésekhez, fokozattal Nemzeti tevékenységet juttatása

rehabilitáltak helytállásért nyugdíjjogi mĦvészek, szabadság nyugdíja és

címekhez kötött rendelkezĘk gondozotti folytatók

nyugdíj pótlékok

elnevezésĦ hátrányok népmĦvészet elvonást közszolgálati

nyugdíj ellátások öregségi

kiegészítése pótlék enyhítése mesterei elszenv. részére járadéka

kiegészítése korhatár elĘtti

járadéka járó juttatás

nyugdíja

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Összesen

Budapest, … Benyújtó: ____________________

ONYF

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

E FIN-04.

Magyar Államkincstár Bizonylat sorszáma

Az Egészségbiztosítási Alap éves finanszírozási terve

Központi költségvetési hozzájárulások és a közgyógyellátás megtérítése

... év január-december között

(millió forint)

Egészségügyi

Terhesség

feladatok Központi

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

megszakítással

ellátásával költségvetésbĘl Közgyógyellátás

Megtérítés idĘpontja kapcsolatos Összesen

kapcsolatos járulék címen megtérítése

költségvetési

központi ktgv. átvett pénzeszköz

térítés

hozzájárulás

32. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

január 8.

február 10.

március 10.

április 9.

május 10.

június 10.

július 9.

augusztus 10.

szeptember 10.

október 8.

november 10.

december 10.

I.-XII. hó összesen

20… évi elĘirányzat

Eltérés az elĘirányzattól

Budapest, ...

Benyújtó: Jóváhagyó

OEP Pénzügyminisztérium Magyar Államkincstár

49725

49726

Magyar Államkincstár NY FIN-04.

Bizonylat sorszáma

A Nyugdíjbiztosítási Alap éves finanszírozási terve

Központi költségvetési hozzájárulások

... év január-december között

(millió forint)

GYES-ben, GYET-ben Magánnyugdíjpénztárba Központi

Folyósított

és rehab. járadékban tagdíjfizetés miatti költségvetésben Pénzbeli kárpótlás

Megtérítés idĘpontja ellátások utáni Összesen

részesülĘk utáni ktsgv. járulék-kiesés pótlására tervezett pénzeszköz- folyósítási költségei

térítés

térítés költségvetési támogatás átadás

január 8.

február 10.

március 10.

április 9.

május 10.

június 10.

július 9.

augusztus 10.

szeptember 10.

október 8.

november 10.

december 10.

december 29.

december 31.

I-XII. hó összesen

20… évi elĘirányzat

Eltérés az elĘirányzattól

Budapest, …

Benyújtó: Jóváhagyó

ONYF Pénzügyminisztérium Magyar Államkincstár

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

E FIN-01.

Magyar Államkincstár

Az Egészségbiztosítási Alap likviditásának tervezése

a finanszírozási terv hónapjában

… év … hónap

(millió forint)

Betét állomány

Alapot terhelĘ Betét állomány (+) Nem az Alapot terhelĘ

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(+)

Naptári napok

Hitel állomány (-) Hitel állomány (-)

Bevétel Kiadás Napi likviditás (+/-) Bevétel Kiadás Napi likviditás (+/-)

(MÁK tölti ki) (MÁK tölti ki)

tárgyhót

megelĘzĘ hóvégi

egyenleg

33. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

49727

49728

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Összesen

Budapest, …

Benyújtó: ________________________ __________________________

Magyar Államkincstár

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Magyar Államkincstár E FIN-02.

Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Bevételek

... év …hó

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(millió forint)

Egészségbiztosítási

tevékenységgel kapcsolatos egyéb

bevételek

Nem az Alapot

Központi ebbĘl: E. Alap

Egészségügyi Vagyongazd. MĦködési célú terhelĘ Bevételek

Megnevezés Járulék bevételek költségvetési gyógyszergyártói bevételei

hozzájárulás kapcs.bev. bevételek ellátások összesen

hozzájárulások Összesen és forgalmazói összesen

megtérítése

bef.és egyéb gy.

forg. kapcs. bev.

MegelĘzĘ hónap végéig tervezett

1

elĘirányzat

2 Tárgyhavi tervezett bevétel

Tárgyévben a tárgyhó végéig

3

tervezett elĘirányzat / 3 = 2 + 1 /

4 Havi elĘirányzat

5 IdĘarányos elĘirányzat

Eltérés a havi elĘirányzattól

6

/6=2-4/

Eltérés azidĘarányos

7 elĘirányzattól

/7=3-5/

8 Éves elĘirányzat

Budapest, …

Benyújtó

49729

49730

Magyar Államkincstár E FIN-03.

Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Kiadások

... év ...hó

(millió forint)

Vagyongazdál- Nem az Alapot

Természetbeni Egészségbiztosítá MĦködésre E. Alap kiadásai Kiadások

Megnevezés Pénzbeli ellátások kodásra fordított terhelĘ ellátások

ellátások s egyéb kiadásai fordított kiadások összesen összesen

kiadások kiadásai

MegelĘzĘ hónap végéig

1

jóváhagyott elĘirányzat

Tárgyhavi tervezett / igényelt

2

elĘirányzat

Tárgyévben a tárgyhó végéig

3

tervezett elĘirányzat / 3 = 2 + 1 /

4 Havi elĘirányzat

5 IdĘarányos elĘirányzat

Eltérés a havi elĘirányzattól

6

/6=2-4/

Eltérés az idĘarányos

7 elĘirányzattól

/7=3-5/

8 Éves elĘirányzat

Budapest, …

Benyújtó

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

E FIN-03/A

Magyar Államkincstár

Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Túl nem léphetĘ kiadási elĘirányzatok

Gyógyszertámogatások kiadásai

...év ...hó

(millió forint)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Méltányossági Gyógyszer

Gyógyszertámogatás Speciális beszerzésĦ Zárt elĘirányzatok Gyógyszertámogatás Gyógyszertámogatás

Megnevezés gyógyszertámogatás finanszírozási

kiadásai gyógyszerkiadás együtt céltartalék összesen

kiadása elĘleg

1 MegelĘzĘ hónap végéig jóváhagyott elĘirányzat

MegelĘzĘ hónap végéig várható felhasználás

2

(OEP tölti ki)

3 Tárgyhavi igényelt elĘirányzat

Tárgyévben a tárgyhó végéig tervezett elĘirányzat /

4

4=1+3/

MegelĘzĘ hónap végéig várható maradvány (OEP

5

tölti ki)

ElĘzĘ hónap végén rendelkezésre álló maradvány

6

(MÁK tölti ki)

7 Tárgyhóra megnyitott elĘirányzat (MÁK tölti ki)

Tárgyévben a tárgyhó végéig megnyitott

8

elĘirányzat (MÁK tölti ki)

9 Havi elĘirányzat

10 IdĘarányos elĘirányzat

Eltérés a havi elĘirányzattól

11

/11 = 3 - 9 /

Eltérés az idĘarányos elĘirányzattól

12

/ 12 =4 - 10 /

13 Éves elĘirányzat

Budapest, …

Benyújtó: Jóváhagyó

Pénzügyminisztérium Magyar Államkincstár

49731

49732

E FIN-03/B

Magyar Államkincstár

Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Túl nem léphetĘ kiadási elĘirányzatok

Gyógyászati segédeszköz támogatások kiadásai

...év ...hó

(millió forint)

Gyógyászati

Egyéb gyógyászati

Gyse kölcsönzés segédeszköz

Megnevezés Kötszertámogatás segédeszköz

támogatása támogatás

támogatás

összesen

1 MegelĘzĘ hónap végéig jóváhagyott elĘirányzat

2 MegelĘzĘ hónap végéig várható felhasználás (OEP tölti ki)

3 Tárgyhavi igényelt elĘirányzat

Tárgyévben a tárgyhó végéig tervezett elĘirányzat / 4 = 1 +

4

3/

5 MegelĘzĘ hónap végéig várható maradvány (OEP tölti ki)

ElĘzĘ hónap végén rendelkezésre álló maradvány (MÁK

6

tölti ki)

7 Tárgyhóra megnyitott elĘirányzat (MÁK tölti ki)

Tárgyévben a tárgyhó végéig megnyitott elĘirányzat (MÁK

8

tölti ki)

9 Havi elĘirányzat

10 IdĘarányos elĘirányzat

Eltérés a havi elĘirányzattól

11

/11 = 3 - 9 /

Eltérés az idĘarányos elĘirányzattól

12

/ 12 =4 - 10 /

13 Éves elĘirányzat

Budapest, …

Benyújtó: Jóváhagyó

Pénzügyminisztérium Magyar Államkincstár

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

E FIN-03/C

Magyar Államkincstár

Az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási terve

Túl nem léphetĘ kiadási elĘirányzatok

Gyógyító-megelĘzĘ ellátás kiadásai

... év ...hó

(millió forint)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

VédĘnĘi szolg, Gyógyító-

Gondozó- Betegszállítás Zárt Gyógyító-

Háziorvosi, anya-,gyermek Fogászati Otthoni MĦködési CélelĘirányzato Laboratóriumi Összevont megelĘzĘ

Megnevezés intézeti és orvosi rend. MĦvesekezelés Mentés elĘirányzatok megelĘzĘ

h.ügyeleti ellátás és ellátás szakápolás költségelĘleg k ellátás szakellátás ellátás

gondozás halottszállítás együtt ellátás összesen

ifjúságvédelem céltartalék

MegelĘzĘ hónap végéig

1

jóváhagyott elĘirányzat

2 Tárgyhavi igényelt elĘirányzat

Tárgyévben a tárgyhó végéig

3

tervezett elĘirányzat / 3 = 1 + 2 /

ElĘzĘ hónap végén rendelkezésre

4

álló maradvány (MÁK tölti ki)

Tárgyhóra megnyitott elĘirányzat

5

(MÁK tölti ki)

Tárgyévben a tárgyhó végéig

6

megnyitott elĘirányzat(MÁK tölti ki)

7 Havi elĘirányzat

8 IdĘarányos elĘirányzat

Eltérés a havi elĘirányzattól

9

/9=2-7/

Eltérés az idĘarányos

10 elĘirányzattól

/ 10 = 3 - 8 /

11 Éves elĘirányzat

Budapest, …

Benyújtó: Jóváhagyó: __________________ __________________

Pénzügyminisztérium Magyar Államkincstár

49733

49734

NY FIN-01.

Magyar Államkincstár

A Nyugdíjbiztosítási Alap likviditásának tervezése

a finanszírozási terv hónapjában

… év … hónap

(millió forint)

Alapot terhelĘ Betét állomány (+) Nem az Alapot terhelĘ Betét állomány

Naptári napok Hitel állomány (-) Hitel állomány (-)

Bevétel Kiadás Napi likviditás (+/-) Bevétel Kiadás Napi likviditás (+/-)

(MÁK tölti ki) (MÁK tölti ki)

tárgyhót megelĘzĘ

hóvégi egyenleg

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

20

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Összesen

Budapest, …

Benyújtó: ________________________ __________________________

ONYF Magyar Államkincstár

49735

49736

NY FIN-02.

Magyar Államkincstár

A Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási terve

Bevételek

… év … hó

(millió forint)

Központi költségvetési

Járulékbevételek és hozzájárulások

hozzájárulások Nyugdíjbiztosítási Nem az

MĦködési Ny. Alap

Korkedvezmény -

tevékenységgel Vagyongazd. Alapot terhelĘ Bevételek

Megnevezés EbbĘl: GYED-ben Központi célú bevételei

biztosítási járulék kapcs. egyéb kapcs. bevételek ellátások összesen

Összesen részesülĘk utáni ny.jár. költségvetési bevételek összesen

címén átvett bevételek megtérítése

címen E.Alaptól átvett pe. hozzájárulás

pénzeszköz

ElĘzĘ hónap végéig

1

visszaigazolt elĘirányzat

2 Tárgyhavi tervezett bevétel

Tárgyévben a tárgyhó végéig

3 tervezett elĘirányzat

/3 = 2 + 1/

4 Havi elĘirányzat

5 IdĘarányos elĘirányzat

Eltérés a havi

6 elĘirányzattól

/6 = 2 - 4/

Eltérés az idĘarányos

7 elĘirányzattól

/7 = 3 - 5/

8 Éves elĘirányzat

Budapest, …

Benyújtó: _____________________ Jóváhagyó: ________________________

ONYF Magyar Államkincstár

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

NY FIN-03.

Magyar Államkincstár

A Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási terve

Kiadások

… év … hó

(millió forint)

Nem az

Ny. Alap Alapot

Egyéb Vagyongazd. MĦködési célú Kiadások

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Megnevezés Nyugellátások kiadásai terhelĘ

kiadások kapcs. kiadások kiadások összesen

összesen ellátások

kiadásai

ElĘzĘ hónap végéig

1

visszaigazolt elĘirányzat

2 Tárgyhavi tervezett kiadás

Tárgyévben a tárgyhó végéig

3 tervezett elĘirányzat

/3 = 2 + 1/

4 Havi elĘirányzat

5 IdĘarányos elĘirányzat

Eltérés a havi

6 elĘirányzattól

/6 = 2 - 4/

Eltérés az idĘarányos

7 elĘirányzattól

/7 = 3 - 5/

8 Éves elĘirányzat

Budapest, …

Benyújtó: Jóváhagyó

ONYF Magyar Államkincstár

49737

49738 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervéhez

E FIN 01-04. és E.A.-Ht.1-4. számú űrlapokhoz

1. Általános tudnivalók

- Az adatlapokat az év első 11 hónapjában, egész számokban, milliós

nagyságrendben kell kitölteni. December hónapra vonatkozóan a

tervdokumentációt egy tizedes pontossággal, a kerekítés szabályainak figyelembe

vételével kell kitölteni.

- A finanszírozási terv adatlapjainak fejlécében az aktuális hónap kerül megjelölésre.

- Az E FIN jelölésű adatlapok ún. főtáblák bevételek, kiadások és a likviditás

tervezésére szolgálnak. A főtáblák kerülnek jóváhagyásra.

- Az E.A.-Ht. jelölésű adatlapok ún. háttér táblák a bevételek és a kiadások

finanszírozási napokra történő bontását, a túlléphető és előrehozott kiadási

előirányzatok jogcím szerinti részletezését és egyéb a döntést elősegítő háttér-

információkat tartalmaznak.

- A terv egy példányát a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) aláírásával

visszaigazolja az Egészségbiztosítási Alap részére.

- A terv hóközi módosítását a módosult főtáblákra és az érintett háttértáblákra

vonatkozóan jóváhagyásra a PM szakfőosztályára kell megküldeni.

2. Az adatlapok adatai

E FIN-01. Egészségbiztosítási Alap likviditásának tervezése a finanszírozási terv

hónapjában

A napi bontásban készült bevételi (E.A.-Ht.1.) és kiadási (E.A.-Ht.2.) táblázatok napi

összesen sorainak e tábla bevételi-kiadási adataival kell megegyezniük.

A "Napi likviditás (+/-)” a "Bevétel"-ek és a "Kiadás"-ok különbözete. Ha az eredmény

negatív hitel igénybevétel, ha pozitív visszatörlesztés történik. Az adatlapot a

"tárgyhót megelőző hóvégi egyenleg" halmozott tényadatával, valamint az ebből

számított napi hitel/betét állományi adatokkal, a visszaigazolás alkalmával a

Kincstár egészíti ki. A betétállomány (+), a hitelállomány (-) előjel alkalmazásával

kerül kitöltésre.

E FIN-02. Bevételek

Az 1. sor "Megelőző hónap végéig tervezett előirányzat", a tárgyhónapot megelőző

hónapig tervezett összegeket tartalmazza (január hóban üresen marad).

A 2. sor "Tárgyhavi tervezett bevétel" az aktuális hónap bevételét tartalmazza

jogcímenként. Ez az összeg meg kell hogy egyezzen az E.A.-Ht.1. finanszírozási

naponkénti bontásban készült bevételi táblázat tárgyhó összesen sorával.

A 3. a "Tárgyévben a tárgyhó végéig tervezett előirányzat" sorba a megelőző hónap

végéig jóváhagyott és a tárgyhavi tervezett sor együttes összege kerül.

A következő hónapban ez a halmozott összeg kerül a megelőző hónap végéig

tervezett előirányzat 1. sorbába.

A 4. sor "Havi előirányzat" számított adat, a költségvetésben szereplő bevételek éves

előirányzatának 1/12-e.

Az 5. "Időarányos előirányzat" sor számított adat (aktuális hóx1/12).

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49739

A 6-7. sor a havi, illetve az időarányos előirányzattól való eltérést mutatja.

A 8. sor "Éves előirányzat" a költségvetésben szereplő éves bevétel.

A "központi költségvetési hozzájárulások" című oszlop tartalmazza az E FIN-04.

adatlap havonkénti összegét a közgyógyellátás megtérítése jogcím kivételével.

A "Nem az Alapot terhelő ellátások megtérítése" oszlopba kell tervezni a

közgyógyellátás központi és önkormányzati megtérítéseinek együttes összegét.

E FIN-03. Kiadások

A tervezett kiadásokat összefoglaló adatlap.

A táblázat sorainak kitöltése azonos az EFIN-02 Bevételek adatlapnál leírtakkal.

A "Pénzbeli ellátások" oszlopában tervezett összegnek meg kell egyezni az E.A.-Ht.3.

háttér tábla összesen sorával.

E FIN-03/A Gyógyszertámogatások kiadásai

Nem túlléphető előirányzatok, jóváhagyásra kerülő adatlap.

Az 1. sor "Megelőző hónap végéig jóváhagyott/megnyitott előirányzat", a

tárgyhónapot megelőző hónap finanszírozási tervében szereplő Kincstár által

kitöltött 8. sor adatait tartalmazza (január hóban üresen marad).

A 2. sor "Megelőző hónap végéig várható felhasználás" az OEP tárgyhónapot

megelőző hónap kiadásaira vonatkozó prognózisát tartalmazza.

A 3. sorban "Tárgyhavi igényelt előirányzat" az aktuális hónap tervezett előirányzati

keret szükségletét tartalmazza.

A 4. sorban "Tárgyévben a tárgyhó végéig tervezett előirányzat" a megelőző hónap

végéig megnyitott és a tárgyhavi tervezett kiadás sor együttes összegét kell

kimutatni.

Az 5. sorban „Megelőző hónap végéig várható maradvány” az OEP prognózisát

tartalmazza a tárgyhónapot megelőző hónap végéig várható kiadásainak alakulása

alapján.

A 6., 7., 8. sort a terv visszaigazolásakor a Kincstár tölti ki.

A 9. sor "Havi előirányzat" a költségvetésben szereplő kiadások éves előirányzatának

1/12-e.

A 10. "Időarányos előirányzat" sor számított adat (aktuális hóx1/12).

A 11-12. sor a tárgyhavi, illetve az időarányos előirányzattól való eltérést mutatja.

A 13. sor "Éves előirányzat" a költségvetés szerinti, illetve a módosított éves

előirányzat.

E FIN-03/B Gyógyászati segédeszköz támogatások kiadásai

Nem túlléphető előirányzatok, jóváhagyásra kerülő adatlap.

E FIN-03/C Gyógyító-megelőző ellátások kiadásai

Nem túlléphető előirányzatok, jóváhagyásra kerülő adatlap.

E FIN-04. Központi költségvetési hozzájárulások és a közgyógyellátás megtérítése

A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételének éves finanszírozási tervét a

megtérítés időpontjainak megjelölésével tárgyévet megelőző hó 25-éig a

Pénzügyminisztériumba kell benyújtani jóváhagyásra.

A tervet az év során módosítani kell, ha azt jogszabályi változás indokolja, vagy a

megtérítés tartósan eltér a tényleges kiadástól. Év közbeni módosítás esetén az

adatlapot folyamatos sorszámmal kell ellátni.

49740 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

E.A.-Ht.1. Bevételek

A háttértábla az E FIN-02. bevételek elnevezésű főtábla tárgyhavi tervezett

bevételek sorának finanszírozási napokra történő bontását tartalmazza.

E.A.-Ht.2. Kiadások

A háttértábla a tervezett havi kiadások finanszírozási napokra történő bontását

tartalmazza.

A.-Ht.3. Egészségbiztosítási ellátások kiadásainak túlléphető előirányzatai

Az "Éves előirányzat" 1. oszlopban a költségvetésben szereplő éves kiadási

előirányzatot kell szerepeltetni.

A 2. oszlop "Megelőző hónap végéig megnyitott*/tervezett kiadás" a tárgyhónapot

megelőző hónap finanszírozási terveiben szereplő megnyitott előirányzati

kereteket tartalmazza (január hóban üresen marad). A Kincstár a túlléphető kiadási

előirányzatok esetében havonta a tervezett előirányzati kereteket nyitja meg, de

csak az éves előirányzat mértékéig.

A 3. oszlop tartalmazza a tárgyhóra tervezett kiadást.

A 4. oszlop a második és a harmadik oszlop összege.

Éves előirányzatot meghaladó tervezés esetén a 2. és 4. oszlopban tervezett kiadás

halmozott összegét kell szerepeltetni.

Az 5. és 7. oszlopokat a terv visszaigazolásakor a Kincstár tölti ki.

A 6. oszlop a tervezett és az éves előirányzat különbségét tartalmazza.

E.A.-Ht.4. Összevont szakellátás alábontása

A háttértábla az összevont szakellátás finanszírozásáról tartalmaz további

információkat.

Kitöltési útmutató az NY FIN 01-04. és NY.A.-Ht.1-5. számú űrlapokhoz

1. Általános tudnivalók

- Az adatlapokat az év első 11 hónapjában, egész számokban milliós

nagyságrendben kell kitölteni az NY FIN-04, NY.A.-Ht.4. adatlapok kivételével.

December hónapra vonatkozóan a tervdokumentációt egy tizedes pontossággal, a

kerekítés szabályainak figyelembevételével kell kitölteni.

- A finanszírozási terv adatlapjainak fejlécében az aktuális hónap kerül

megjelölésre.

- Az NY FIN jelölésű adatlapok az ún. főtáblák, a bevételek, a kiadások és a

likviditás tervezésére szolgálnak. A főtáblák kerülnek jóváhagyásra.

- Az NY.A.-Ht. jelölésű adatlapok az ún. háttér táblák a bevételek és kiadások

finanszírozási napokra történő bontását, az egyéb és a költségvetési forrásból

finanszírozott ellátások megtérítésének havi ütemezését tartalmazzák.

- A terv egy példányát a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)

aláírásával visszaigazolja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

- A terv hóközi módosítását a módosult főtáblákra és az érintett háttértáblákra

vonatkozóan jóváhagyásra a PM szakfőosztályára kell megküldeni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49741

2. Az adatlapok adatai

NY FIN-01. Nyugdíjbiztosítási Alap likviditásának tervezése a finanszírozási terv

hónapjában

A napi bontásban készült bevételi (NY.A.-Ht.1.) és kiadási (NY.A.-Ht.2.) táblázatok

napi összesen sorainak e tábla bevételi-kiadási adataival kell megegyezniük. A „Napi

likviditás (+/-)” a „Bevétel”-ek és a „Kiadás”-ok különbözete. Ha az eredmény negatív

hitel igénybevétel, ha pozitív visszatörlesztés történik. Az adatlapot „tárgyhót

megelőző hóvégi egyenleg” halmozott tényadatával, valamint az ebből számított

napi hitel/betét állományi adatokkal a visszaigazolás alkalmával a Kincstár egészíti

ki. A betétállomány (+), a hitelállomány (-) előjel alkalmazásával kerül kitöltésre.

NY FIN-02. Bevételek

Az 1. sor „Előző hónap végéig visszaigazolt előirányzat” a tárgyhónapot megelőző

hónapig a Kincstár által visszaigazolt összegeket tartalmazza (január hóban üresen

marad).

A 2. sor „Tárgyhavi tervezett bevétel” az aktuális hónap várható bevételét

tartalmazza. Ez az összeg meg kell egyezzen a napi bontásban készült bevételi

háttértáblázat (NY.A.-Ht.1.) tárgyhó összesen sorával.

A 3. a „Tárgyévben a tárgyhó végéig tervezett előirányzat” sorba a megelőző hónap

végéig jóváhagyott és a tárgyhavi tervezett sor együttes összege kerül.

A 4. sor „Havi előirányzat” számított adatsor. A költségvetésben szereplő bevételek

éves előirányzatának 1/12-ét kell kimutatni a „központi költségvetési

hozzájárulások” oszlop kivételével. Ennél az adatnál a megtérítés ütemezésének

költségvetési törvény szerinti előírása figyelembevételével kitöltött NY FIN 04.

adatlap aktuális havi megtérítése alapján kell meghatározni a havi előirányzatot.

Az 5. „Időarányos előirányzat” sor is számított adat. A havi előirányzat szorozva a

hónapok számával. A „központi költségvetési hozzájárulások” jogcím időarányos

előirányzatának meghatározásánál az előzőek szerint számított megtérítést kell

figyelembe venni.

A 6-7. sor a havi, illetve az időarányos előirányzattól való eltérést mutatja.

A 8. sor „Éves előirányzat” a költségvetésben szereplő éves bevétel.

A „központi költségvetési hozzájárulások” oszlop az NY FIN 04. adatlap aktuális havi

jóváhagyott összegét tartalmazza az ellátások utáni költségtérítés kivételével.

A „működési célú bevételek” oszlopnak a saját bevétel mellett tartalmaznia kell az

NY FIN-04. adatlap aktuális havi jóváhagyott „Ellátások utáni költségtérítés”

összegét is.

A „Nem az Alapot terhelő ellátások megtérítése” oszlopban kell feltüntetni az

Egészségbiztosítási Alappal történő elszámolás bevételét, a költségvetési és egyéb

forrásból finanszírozott ellátások megtérítésének (NY.A.-Ht.3., 4. adatlap) aktuális

havi összesen sorából számított együttes összeget.

NY FIN-03. Kiadások

Az 1. sor „Előző hónap végéig visszaigazolt előirányzat”, a tárgyhónapot megelőző

hónapig jóváhagyott előirányzatot tartalmazza (január hóban üresen marad).

A 2. sor „Tárgyhavi tervezett kiadás” az aktuális hónap tervezett kiadásait

tartalmazza. Ez az összeg meg kell egyezzen az NYA.-Ht.2. finanszírozási naponkénti

49742 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

bontásban készült kiadási táblázat tárgyhó összesen adatával.

A 3. sorba „Tárgyévben a tárgyhó végéig tervezett előirányzat” a megelőző hónap

végéig jóváhagyott és a tárgyhavi tervezett kiadás sor együttes összege kerül.

A 4. sor „Havi előirányzat” számított adatsor. A költségvetésben szereplő kiadások

éves előirányzatának 1/12-e.

Az 5. „Időarányos előirányzat” sor is számított adat. A havi előirányzat szorozva a

hónapok számával

A 6-7. sor a havi, illetve az időarányos előirányzattól való eltérést mutatja.

A 8. sor „Éves előirányzat” a költségvetésben szereplő éves kiadás.

A „Nem az Alapot terhelő ellátások kiadásai” oszlopában kell megtervezni az

Egészségbiztosítási Alapot terhelő, a költségvetési és az egyéb forrásból

finanszírozott ellátási kiadások várható összegét.

NY FIN-04. Központi költségvetési hozzájárulások

A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételének éves finanszírozási tervét a

megtérítés időpontjainak megjelölésével a tárgyévet megelőző hó 25-ig kell

benyújtani pénzügyminiszteri jóváhagyásra. A megtérítések összegét a támogatás

utalásának költségvetési törvény szerinti előírása alapján kell meghatározni.

A tervet az év során módosítani kell, ha azt jogszabályi változás indokolja.

Módosításkor a bizonylatot folyamatos sorszámmal kell ellátni.

NY.A.-Ht.1. Bevételek

A háttértábla az NY FIN-02 bevételek elnevezésű főtábla tárgyhavi bevételek

sorának finanszírozási napokra történő bontását tartalmazza.

NY.A.-Ht.2. Kiadások

A háttértábla az NY FIN-03 kiadások elnevezésű főtábla tárgyhavi kiadások sorának

finanszírozási napokra történő bontását tartalmazza.

NY.A.-Ht.3. Egyéb forrásból finanszírozott ellátások kiadásainak megtérítése

A háttértábla az Egyéb forrásból finanszírozott ellátások megtérítésének

forrásonkénti havi várható ütemezését tartalmazza.

NY.A.-Ht.4. Költségvetési forrásból finanszírozott ellátások kiadásainak megtérítése

A költségvetési forrásból finanszírozott ellátások éves várható elszámolásának

ütemezését tartalmazza havi bontásban, melyet a január havi tervdokumentációval

együtt kell benyújtani. A tervet az év során folyamatosan módosítani szükséges a

pénzügyi folyamatok alakulásának megfelelően. Az elszámolt időszakra

vonatkozóan a tényleges térítés összegét kell a táblában szerepeltetni.

NY.A.-Ht.5. Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések alábontása

A háttértábla a költségvetési forrásból finanszírozott, politikai rehabilitációs és más

nyugdíj-kiegészítések jogcímcsoportra vonatkozóan tartalmaz további információt.

A részletezés a vonatkozó jogszabályok alapján megállapított ellátások összegét

tartalmazza havi bontásban. Az elszámolt időszakra vonatkozóan havonta, az

ellátások tényleges megtérítésének összegét kell szerepeltetni a háttértáblában.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49743

34. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

FINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY

(központi beruházásra, lakásépítésre, lakástámogatásra, feladatfinanszírozásra)

49744 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49745

Kitöltési útmutató

a „Finanszírozási Alapokmány”-hoz

A Finanszírozási Alapokmányt az Ámr. 108. § (1) bekezdés a)-c), valamint e) és g) pont hatálya alá tartozó

fejezeti kezelésű előirányzatokra kell kitölteni.

A Finanszírozási Alapokmány Kincstárhoz történő benyújtása elektronikus formában történik a

www.allamkincstar.gov.hu (e-adat menüikon) weboldalon keresztül.

Az elektronikus beküldéshez kapcsolódó megjegyzések

Általános információk

Elektronikus úton való beküldéshez a fejezet számára a Kincstár Informatika egy „belépési nevet” és

„jelszót” regisztrál a http://eadat.allamkincstar.gov.hu (ftp file forgalommal kétirányú) szerveren a megbízott

beküldő személyek számára. A GYIK (gyakori kérdésekre adott válaszok) több helyen is hozzáférhetők.

Az Alapokmány mentése kizárólag az „ELLENŐRZÉS + MENTÉS” gombbal generálhat elektronikusan jól

beküldhető file nevet, amelyet nem szabad átnevezni. A hibák megelőzése érdekében a Kincstár honlapján,

vagy az e-adat-ról elérhető legfrissebb, legnagyobb verzió (ver…..xls) számú üres Excel file töltendő le!

A Kincstár iktatószámmal ellátott Alapokmány befogadását, vagy elutasítását igazolja vissza.

Az elektronikusan beérkezett alapokmányokat a Kincstár alapvető hiányosságok, logikai-számszaki hibák

esetén, még feldolgozás előtt, egyszerűsített hibaüzenettel visszaküldi!

Módosító, záró és tárgyévi első okmány esetén kötelező a már visszaigazolt Alapokmány szám megadása

is, mert az üresen hagyott cellát a Kincstár hibaként, vagy új okmányként kezeli!

A még kitöltetlen cellák is hibát okoznak! Elsőként jelölni kell, hogy „Módosított” vagy „Új, vagy tárgyévi

első” vagy „Záró” okmányról van szó, majd a kitöltést a sárga és rózsaszín cellákban a hibaüzenetek

megszűnéséig folytatni kell!

- A sárga cellák kitöltése kötelező!

- A rózsaszín cellákból kötelező választani, vagy a kitöltés tartalmától válhatnak kötelezően kitöltendő

cellává (sárga színre vált).

- A zöld cellákba lehetséges további adatok beírása, melyek feltételesen kötelezőek (esetleg adatok

máshova történő beírása után sárga színre váltanak)!

- A piros cellák, szövegek hibaüzenetek.

- A szürke háttérben található cellákba ne írjon!

Az Alapokmány kitöltési útmutatója

Az Alapokmányon „Feladat” (F), illetve „Központi beruházás” (B) esetén a megfelelő rovatba „X”-et kell

beírni.

Az okmányon történt változtatásokat, módosításokat jelezni szükséges. A részfeladat/beruházás lezárását

követően - e rendelet 55. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembe vételével - Záróokmányt kell

benyújtani.

Az Alapokmány száma rovatba feladatfinanszírozás esetén a feladat- és részfeladat számot, központi

beruházás esetén a beruházási azonosítót két részre - öt plusz négy karakterre - bontva kell beírni.

Feladatfinanszírozás esetében kötelező a feladat azonosító szám kitöltése.

1.1. pont A szakmai program megvalósítását célzó részfeladat/beruházás meghatározását tartalmazza.

Továbbá kötelező kitölteni a törvénysor ÁHT-T azonosítóját; a költségvetési cím, alcím és jogcím szerinti

besorolást. A mennyiben Pályázatos rendszerű közösségi, vagy nemzeti támogatásból valósul meg a projekt

akkor az az adott rubrikában X-szel kell jelölni.

1.2. pont A költségvetési törvénnyel összhangban töltendő ki. Az okmány sorszámát – az azonos napon

elkészített és beküldött okmányokat kell növekvő sorszámmal ellátni – meg kell adni annak érdekében, hogy

a feldolgozás sorrendje biztosított legyen (egyidejű beküldés esetén nagyon fontos).

2.1. pont Az adott részfeladat/beruházás megnevezését kell beírni.

2.2. pont Az Alapokmány módosítása esetén röviden ismertetni kell a módosítás indokát.

2.3. pont Amennyiben a Fejezet a rendelkezési jogot előirányzat-módosítással átengedi a részfeladat

közvetlen megvalósítója, a saját, illetve más fejezet intézménye (az elsődleges elszámolás készítője) részére,

abban az esetben a kockába „X” betűt kell beírni. Ha a fejezet magának tartja fenn az előirányzat feletti

49746 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

rendelkezési jogosultságot vagy a költségvetési szervnek előirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és

utalványozási jogosultságot biztosít, a kockát üresen kell hagyni.

Az EU azonosítót kötelező kitölteni a Phare, a Schengen Alap, a TENT-T és egyéb uniós források esetén.

3.1. pont Az elsődleges elszámolási hely rovatba annak a költségvetési szervnek a nevét és intézményi

ÁHT-I azonosítóját kell beírni, amelyik a költségvetési előirányzatból közvetlenül részesül.

3.2. pont Az önálló, részben önálló, a részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv vagy a kincstári körön

kívüli szervezet nevét, adószámát és bejegyzett székhelyének postai címét kell rögzíteni, amelynek a nevére a

számlát kiállítják. A megvalósulás helyének országkódját is válassza ki. Kincstári körön kívüli megvalósító

esetén az intézményi ÁHT-I rovatot nem kell kitölteni.

Kötelező jelölni az adóalanyiságot. Ha a megvalósító nem rendelkezik sem magyar, sem külföldi adószámmal,

sem adóazonosító jellel a magyar adószám cellába írjon be 11 db 1-est. Ügyeljen az adószámok beírási

helyére, adószám hiányában a Kincstár az engedélyokirat befogadását visszautasítja. Pályázatos jellegű

okmány esetén kötelező megadni a KSH gazdálkodási forma kódot.

Minősítési kód

1. Belföldi természetes személy (magánszemély, max. 250 eFt éves nettó árbevétellel rendelkező

mezőgazdasági őstermelő)

2. Mikrovállalkozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 2 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó

árbevétel vagy mérlegfőösszeg)

3. Kisvállalkozás (50 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 10 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó

árbevétel vagy mérlegfőösszeg)

4. Középvállalkozás (250 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű

nettó árbevétel vagy max. 43 millió eurónak megfelelő forintösszegű mérlegfőösszeg)

5. Az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás

6. Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. Önkormányzat)

7. Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, Kht.)

3.3. pont Ha a megvalósító nem azonos a szakmai feladatot megbízás alapján ellátó lebonyolítójával, akkor

az Alapokmány ezen pontjában rögzíteni szükséges a lebonyolítással megbízott szervezet nevét, adószámát

és címét. Ez esetben a vállalkozási szerződéseket a megvalósító nevében a lebonyolító kötheti.

Minősítési kód: a 3.1. ponthoz hasonlóan töltendő ki.

4.1. pont A szervezet megnevezését és/vagy a szervezet nevében eljáró és aláírásra meghatalmazott

személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítésigazolásra jogosult személy az, aki a részfeladat megvalósításával

kapcsolatos, a kivitelezői számlában szereplő munka elvégzésének megtörténtét igazolja.

4.2. pont A szervezet megnevezését és/vagy a szervezet nevében eljáró utalványozási joggal rendelkező,

aláírásra felhatalmazott személyek nevét kell beírni e rendelet 53. § (2) bekezdésében foglaltaknak

megfelelően. Amennyiben az utalványozási jogot a pénzügyminiszter engedélyével államháztartáson kívüli

szervezetnek adják át, a pénzügyminiszter engedélyét az első okmány benyújtásakor csatolni kell.

5.1. pont Itt kell rögzíteni a részfeladat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet bontását. A

függőleges oszlopok az egymást követő években a részfeladatra fordítható összegeket, a vízszintes sorok

azok forrásnemenkénti részletezettségét tartalmazzák. Az előző évek ráfordítása oszlopban a ténylegesen

kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítás oszlopban az aktuális előirányzatokat, a következő évek ráfordításai

oszlopban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni.

Az egyes sorok fogalmi meghatározása

Az első sor tartalmazza a részfeladat teljes ráfordításának összegét. A tárgyévet megelőző évek ráfordításai

oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi előirányzat oszlopban a kifizetni tervezett

előirányzatokat, a következő évek ráfordításai oszlopokban a következő évek tervezett ráfordításait kell

szerepeltetni.

Támogatás sor: tartalmazza a teljes bekerülési költség költségvetési támogatásból megvalósuló részét.

Fejezeti egyéb bevétel sor: a költségvetési törvényben tervezett tárgyévi fejezeti bevétel és a költségvetést

érintő fejezeti többletbevétel összegét kell beírni.

Fejezeti maradvány sor: az előző évek fejezeti (támogatási és bevételi) maradványát tartalmazza.

Intézményi maradvány sor: az előző évek intézményi maradványát kell feltüntetni, melyhez kapcsolódóan

az előirányzat-módosítást intézményi hatáskörben kell végrehajtani.

Intézményi bevétel sor: itt kell rögzíteni az intézmény tárgyévi saját bevételét. Amennyiben az intézmény

előirányzat-felhasználási keretszámlájára folyik be, az intézménynek 006/005 KTK-val át kell utalni a fedezetet

a feladatfinanszírozási számlájára.

Körön kívüli megvalósítók saját forrása sor tartalmazza a törvényi sor előirányzatát nem növelő, a külső köri

megvalósító által a lebonyolítási számlára beutalt saját forrás hozzájárulást.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49747

Az ezt követő sorok tartalmazzák az uniós támogatások összegét, a tényhelyzethez igazodóan külön

megnevezve a PHARE, a Schengen Alap, az Átmeneti támogatás, a TEN-T és a fentiekben nem nevesített

egyéb a fejezetnél előirányzatosítandó forrásokat (csak fejezeteknél előirányzatosított (ÁHT-T forrás lehet).

5.2. pont Amennyiben a részfeladat több forrásból valósul meg, a források igénybevételi sorrendjét vagy a

kifizetésenkénti forrásmegosztás százalékos arányát lehet meghatározni.

Amennyiben a források igénybevételi sorrendjét vagy a kifizetésenkénti forrásmegosztás százalékos

arányát a jóváhagyó nem határozza meg, arra az átutalási megbízásokon kell hivatkozni.

6.1. pont Ide kell beírni az adott fejezeti kezelésű előirányzatról biztosított kiadási és bevételi

előirányzatokat előirányzati csoportonként és kiemelt jogcímenként. Ennek egyezni kell az 5.1. pont soraiban,

a tárgyévi előirányzat oszlopban feltüntetett ÁHT-T-n előirányzatosított források együttes összegével.

6.2. pont Itt szerepelnek előirányzat módosítással nem járó részfeladat esetén a tárgyévi

finanszírozható költségek (a felhasználás összetételét a fejezet írja elő), illetve előirányzat módosítással járó

részfeladat esetén csak az ÁHT-T-n nem előirányzatosított források összegei jogcímenkénti bontásban

(dologi, bér stb.). A finanszírozható költségeket - új részfeladat jóváhagyásakor - a Fejezet illetve a jóváhagyó

szerv a hagyományos (az előbb felsorolt) rovati megbontás mellett, tételes létesítményjegyzék, vagy

részletes szakmai előírás alapján tovább részletezheti.

7. pont Amennyiben az engedélyező a feladat megvalósítása érdekében az előleg folyósításáról intézkedik,

a kockába „X” betűt kell beírni, és a jogszabályra való hivatkozás kitöltése kötelező. Ha előleg nem

folyósítható a kockát üresen kell hagyni. Költségvetési szerv részére - jogszabály eltérő rendelkezése

hiányában - előleg nem folyósítható.

8. pontba A részfeladat kezdésének és befejezésének tervezett határidejét, valamint a befejezést követő

pénzügyi elszámolás végső határidejét (az elszámolás és az átutalási megbízás Kincstárhoz való

beérkezésének végső határideje) kell beírni (év, hónap, nap).

9. pont A Kincstári Monitoring Rendszer hatálya alá tartozó törvényi sor esetén „X” betű rögzítése kötelező.

Az engedélyokirat aláírója - a jogosultsági kód birtokosa - az a kötelezettségvállaló személy lehet, akit a

jóváhagyó az előirányzat felett rendelkező személyként a fejezeti eljárási rendben megjelölt. Az ellenjegyző a

Fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet.

Amennyiben az előirányzatot más fejezetnek átadják, akkor az átadó fejezetnek kell elektronikus utón az

Alapokmányt a Kincstár részére beküldeni. A Kincstár által befogadott és visszaigazolt Finanszírozási

Alapokmányt elektronikusan megküldi az átvevő fejezet részére.

49748 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

FINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY ISPA FORRÁSBÓL / KOHÉZIÓS ALAPBÓL

SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEKRE

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49749

49750 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

a „Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból/Kohéziós Alapból származó

támogatással megvalósuló projektekre” elnevezésű okmányhoz

A Finanszírozási Alapokmányt az Ámr. 108. § (1) bekezdés d) pontjában megnevezett Kohéziós Alap (2004.

április 30-ig: ISPA támogatással megvalósuló programok) fejezeti kezelésű előirányzatokra kell kitölteni.

A Finanszírozási alapokmány Kincstárhoz történő benyújtása elektronikus formában történik a

www.allamkincstar.gov.hu (e-adat menüikon) weboldalon keresztül. Az elektronikus beküldéshez

kapcsolódó megjegyzéseka Finanszírozási Alapokmány kitöltési útmutatójában megtalálhatóak (előző

útmutató).

Az Alapokmány kitöltési útmutatója

Az Alapokmány fejrésze alatti sorokban kell jelölni a beküldés célját (módosítás, új vagy tárgyévi első,

zárás) és a projekt azonosítószámát (új projekt bejelentése esetén a projektazonosító számát a Kincstár adja

meg).

1. pont: A projekt megnevezését és törvényi címrendet kell rögzíteni. A törvényi sor ÁHT azonosítója

rovatba a PM által a törvényi sorra vonatkozóan megadott ÁHT-T azonosító számot kell beírni. Az okmány

sorszámát meg kell adni annak érdekében, hogy a feldolgozás sorrendje biztosított legyen (egyidejű

beküldés esetén nagyon fontos).

2. pont: A Fejezet itt rendelkezik - figyelembe véve e rendelet 53. § (2) bekezdésében foglaltakat - azokról

a személyekről, akik a kötelezettségvállalásra jogosultak, vagyis az Alapokmány aláírására jogosultságot

kapnak.

3. pont: Az adott szakmai feladat rövid ismertetése.

A tárgyévet követő évek tervezési pénzneme: választhat, hogy a tárgyévet követő évek adatait euróban

(8. pont táblázata), vagy forintban (10. pont táblázata) adja meg. A választás szerint kitöltött adatok

automatikusan átemelődnek a másik táblázatba a kitöltő által első lépésként megadott árfolyamon (árfolyam

200-350 Ft/EUR között választható). A számított adatokban történő változtatás esetén a táblázat közötti

kapcsolat megfordul. Az EU azonosító kitöltése kötelező!

4. pont: Az intézmény, vagy a fejezet „kvázi” államháztartási azonosító (ÁHT-I) számának megadása

kötelező.

5. pont: A projekt megvalósítója a szakmai feladat kivitelezése érdekében az illetékes döntéshozó által

meghatározott intézmény vagy egyéb gazdálkodó szervezet. Több megvalósító tevékenységének

összehangolása esetén e pontban tüntetendők fel a pénzügyi elszámolások koordinálásáért felelős gesztor

adatai.

Az alkalmazott megyekódok

1. Budapest

2. Baranya megye

3. Bács-Kiskun megye

4. Békés megye

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

6. Csongrád megye

7. Fejér megye

8. Győr-Moson-Sopron megye

9. Hajdú-Bihar megye

10. Heves megye

11. Komárom-Esztergom megye

12. Nógrád megye

13. Pest megye

14. Somogy megye

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

16. Jász-Nagykun-Szolnok megye

17. Tolna megye

18. Vas megye

19. Veszprém megye

20. Zala megye

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49751

Minősítési kódok

1. Belföldi természetes személy (magánszemély, max. 250 eFt éves nettó árbevétellel rendelkező

mezőgazdasági őstermelő)

2. Mikrovállalkozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 2 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó

árbevétel vagy mérlegfőösszeg)

3. Kisvállalkozás (50 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 10 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó

árbevétel vagy mérlegfőösszeg)

4. Középvállalkozás (250 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű

nettó árbevétel vagy max. 43 millió eurónak megfelelő forintösszegű mérlegfőösszeg)

5. Az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás

6. Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. Önkormányzat)

7. Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, Kht.)

Az intézmény, vagy a fejezet „kvázi” államháztartási azonosító számát meg kell adni. Kincstári körön kívüli

szervezet (vállalkozás, önkormányzat stb.) esetén üres cella!

6. pont: Ha a megvalósító a feladat szakmai, illetve pénzügyi kivitelezése, összehangolt megvalósítása

érdekében az építési-műszaki munkák lebonyolításában megbízás alapján közreműködő szervezet

tevékenységét veszi igénybe, annak adatait e pontban kell feltüntetnie. A lebonyolítási szerződést a

Kincstárhoz postai úton kell eljuttatni.

7. pont: Teljesítésigazolóként a szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró, szakmailag felelős

személyek neveit kell rögzíteni, akik a részfeladat elvégzésének leigazolására jogosultak, s az igazolás

tartalmáért felelősséggel tartoznak.

7.1. pont: Utalványozásra jogosultként a megvalósító szervezet nevében eljáró, a pénzügyi fedezet

rendelkezésre állásáról nyilatkozni jogosult személyek nevét kell beírni.

8. pont (táblázat): Itt kell rögzíteni a részfeladat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet bontását. A

függőleges oszlopok az egymást követő években a részfeladatra fordítható összegeket, a vízszintes sorok

azok forrásnemenkénti részletezettségét tartalmazzák. Ez előző évek ráfordítása oszlopban a ténylegesen

kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítás oszlopban az aktuális előirányzatokat, a következő évek ráfordításai

oszlopban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni.

A 8. tábla és 10. tábla összhangját biztosítani kell. A tárgyévi és a korábbi évek adatait be kell rögzíteni

mindkettő táblázatba (eurós, illetve forintos adatok), melyekből a program átlagárfolyamot számol (10.

táblázat alján látható). Amennyiben ezen átlagárfolyam nem esik a 200-350 Ft/EUR közötti tartományba,

akkor a kitöltés hibás (a megadott intervallumot a Kincstár folyamatosan karbantartja).

A következő évekre vonatkozó adatok kitöltése előtt az árfolyam választandó (lásd 3. pontban leírtakat),

amely árfolyammal az egyik táblázatban megadott adatok átemelődnek a másikba.

Záró okmány esetén az érintett forrásoknál a kifizetési tényadatokat kell megadni. Záróokmányban már

KA(ISPA) megelőlegezési soron adat nem szerepelhet, azaz záróokmányt csak a megelőlegezett források

rendezését követően lehet benyújtani. A megelőlegezett források visszatérülésének árfolyamváltozásból

származó veszteségét az „Árfolyamveszteség” sorába kell megadni.

EU támogatás: A projektre jóváhagyott uniós támogatás összege.

KA (ISPA) megelőlegezési: EU forrás hiánya esetén költségvetési támogatásból, maradványból tárgyévre

tervezhető előirányzat. Záró alapokmány esetén kötelező elszámolni, és az árfolyamveszteséget külön

megadni.

Költségvetés támogatás: Az adott év(ek)ben a fejezet által jóváhagyott költségvetési támogatás tény,

illetve tervezett összege.

Költségvetési támogatás maradvány: Az előző év(ek) költségvetési támogatásainak fel nem használt

maradvány forrása a lebonyolító fejezettől.

Fejezeti bevétel: A Kohéziós Alap (KA) társfinanszírozási forrásaként a szakmai program megvalósítója

vagy egyéb hazai pénztulajdonos által az érintett fejezet KA előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalt,

pénzügyi fedezet tartozik ebbe a kategóriába.

Fejezeti bevétel maradvány: a tárgyévben a KA előirányzat-felhasználási keretszámlájára beutalt, s a

tárgyév december 31. napjáig ténylegesen fel nem használt pénzügyi fedezet a tárgyévet követő évben

bevétel maradványként veendő figyelembe.

Saját forrás, hitel: Önkormányzatok, közreműködők saját, vagy hitelfelvételből származó forrása. Nem

ÁHT-T-s (kék színnel jelölve), a fejezet szempontjából nem előirányzatosított forrás.

EU által el nem ismert külső: EU által el nem ismert kiadások körön kívüli forrásból fedezett összege. Nem

ÁHT-T-s (kék színnel jelölve), a fejezet szempontjából nem előirányzatosított forrás.

EU által el nem ismert ktgv.: EU által el nem ismert kiadások költségvetésből (költségvetési támogatás,

támogatási maradvány, fejezeti bevétel, bevételi maradvány) biztosított összeg.

49752 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

ÁFA megelőlegezés: Jogszabályi felhatalmazás alapján tervezhető. Nem ÁHT-T-s (kék színnel jelölve az

elektronikus okmányban), a fejezet szempontjából nem előirányzatosított forrás.

Árfolyamveszteség: Uniós források megelőlegezésének visszatérítésekor az árfolyamváltozásokból adódó

veszteség. Záró alapokmány esetén kötelező cella.

8.1 pont: A pénzügyi megállapodásban jóváhagyott, ennek alapján a támogatási szerződésben

meghatározott %-os arányokat kell megadni.

8.2 pont: A teljes ÁFA (100%) forrásainak kódszámát a szakmai program uniós tárgyalásainak

eredményével összhangban kell e sorban szerepeltetni %-os bontásban!

9. pont: (táblázat) a megvalósítás tárgyévi ütemének kiemelt kiadási-előirányzatonkénti és bevételi

jogcímenkénti bontását kell részletezni.

- A 9. tábla adatainak csak a 10. (forintos) tábla adataival kell összhangban lenni.

- A fej ezetnél előirányzatosított jogcímekkel azonosan kell kitölteni.

- A elektronikus okmány hibafüggvények csak a beírt adatok és jelölők szokásos összefüggéseit vizsgálják,

számolják és hibát okoznak a még hiányzó adatok is. Lehet ettől eltérően jó és hibás alapokmány a beküldést

követő további kincstári ellenőrzések alapján.

10. pont: A 8-as pontban leírtaknak megfelelően kell kitölteni.

10.1 pont: Az Alapokmány mellékleteként benyújtható, a kincstári finanszírozás során az ellenőrzés

hatékonyságát támogató három lehetséges csatlakozó dokumentum közül ténylegesen csatolt bizonylat a Ƒ-

be tett X jelzés feltüntetésével. A kincstári feldolgozás érdekében itt összevont, egyszerűsített tárgyévi

adatok is megadhatók, melyek a kifizetésekkel beazonosíthatók kell, hogy legyenek.

11. pont: Előleg vehető igénybe, ha ezt az adott szakmai programra is vonatkozó hazai jogszabály vagy

hatályos nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

12. pont: A projekt megkezdésének dátuma építési tevékenységgel együtt járó feladat esetén az építési

naplóba történő első bejegyzés, beszerzések esetén az első gép-műszer megrendelés időpontjával - illetve a

kettő közül a korábbi időpont figyelembevételével - határozható meg. Egyéb szakmai feladat esetén a

megvalósítás érdekében megkötött első szerződés időpontja az irányadó. A projekt befejezésének határideje

az építési napló lezárásának időpontjával, építési-kivitelezési munkával együtt nem járó feladatok esetében a

feladat megvalósítása érdekében kötött szerződésekben szereplő határidők közül a legkésőbbi időpontjával

azonos. A pénzügyi elszámolás időpontja - az esetleges peres eljárás kivételével - az utolsó fizetési

kötelezettség teljesítésének dátuma.

13. pont: A Kincstári Monitoring Rendszer alá rendelt törvényi sorok esetében „X” betű rögzítése kötelező.

Az Alapokmányok terhére kifizetés addig nem teljesíthető, amíg a döntéshozók, előirányzat-kezelők a

beküldendő mellékletben meghatározott adatokat a Kincstárhoz el nem juttatták.

14. pont: A kifizetés dokumentumai között sorolandók fel azon dokumentumok, amelyek a rendeletben

előírtakon felül a jóváhagyó kifizetés feltételéhez előír.

Az Alapokmány Jóváhagyója a fejezet felügyeletét ellátó személy vagy annak meghatalmazottja. A

Kötelezettségvállaló személy az, akit a fejezeti gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási

szabályokat összefoglaló miniszteri utasításban vagy szabályzatban megjelölnek. Az Ellenjegyző a fejezet

utalványozási rendjében rögzített személy lehet.

Az Alapokmányt, illetve módosításait a fejezet által szabályozottak szerint kell az arra jogosultaknak

benyújtani.

Az Alapokmány újbóli benyújtására csak e rendelet 52. § (6) bekezdésében foglalt változások esetén van

szükség, egyéb esetekben elégséges a módosításokat a Kincstár Támogatásokat Közvetítő Főosztályára

küldött hivatalos levélben jelezni.

A Kincstár által nyilvántartásba vett és visszaigazolt Alapokmányt a benyújtó köteles a megvalósító részére

eljuttatni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49753

SZERZŐDÉSBEJELENTÉS

49754 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

a Szerződésbejelentéshez

A Szerződésbejelentés elnevezésű formanyomtatványt az előirányzat-átadással megvalósuló szakmai

programok (feladatfinanszírozási részfeladatok, központi beruházások, Kohéziós Alapok) esetében a

megvalósító intézmények nyújtják be a Magyar Államkincstárhoz (1054 Budapest, Hold u. 4.). Nem

előirányzat-átadásos részfeladat/központi beruházás esetében a külső (azaz államháztartáson kívüli)

megvalósítók (beruházók) az illetékes Költségvetési Fejezet útján nyújthatják be a kitöltött

formanyomtatványokat. A Szerződésbejelentések beküldésére/benyújtására minden esetben a Kincstárnál

előzetesen bejelentett személyek jogosultak. A Szerződésbejelentést, illetve annak esetleges módosítását a

szerződéskötést, kötelezettségvállalást követő 8 munkanapon belül, de legkésőbb a szerződéskötést követő

hónap 5. munkanapjáig kell megtenni a Kincstárhoz [lásd e rendelet 55. § (1) bekezdését]. Amennyiben a

Szerződésbejelentés megtétele után annak alapvető feltételeiben változás, módosulás áll be (pl.

összegváltozás, a kötelezettségvállalás tárgya, tartalma változása stb.), úgy a bejelentés módosítását be kell

nyújtani a szerződésszámra való hivatkozással a formanyomtatványon, a fenti módon a Kincstárhoz,

feltüntetve abban a bekövetkezett változásokat (lásd a magyarázatot a kitöltési rovatokhoz).

A Szerződésbejelentés formanyomtatvány tetején a projekt jellegének megfelelően kiválasztva X-el kell

megjelölni a „Kohéziós alap (volt ISPA)”, „Feladat”(klasszikus programfinanszírozás), vagy „Központi

beruházás” kockát. Itt kell kötelezően X-szel jelölni, amennyiben a szerződéses kivitelezési tevékenység

kapcsolódik a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározott építtetői fedezetkezelési kifizetési

rendhez! A Szerződésbejelentés sorszámát – az azonos napon elkészített és beküldött okmányokat kell

növekvő sorszámmal ellátni – meg kell adni annak érdekében, hogy a feldolgozás sorrendje biztosított

legyen (egyidejű beküldés esetén nagyon fontos). „Megvalósító, szerződő fejezet/intézmény” mezőbe a

Finanszírozási Alapokmány 3.2. pontjában feltüntetett Megvalósító/beruházó nevét, pontos címét (postai

irányítószámmal), bankszámlaszámát.

Az államháztartási egyedi (intézményi) azonosítószámát (ÁHT-I) kell a megfelelő rovatba beírni.

Államháztartási körön kívüli megvalósító esetén az ÁHT-I rovatba az előirányzattal rendelkező fejezet „kvázi”

ÁHT-I azonosítóját kell szerepeltetni.

A „Szerződés-kötelezettségvállalás tárgya, megnevezése, tartalma” mezőbe a bejelentendő

szerződés-kötelezettségvállalás tárgyát, elnevezését (az elvégzendő munka, illetve a kötelezettségvállalás

összefoglaló adatait) kell beírni.

A „Szerződés kelte” rovatba a szerződés aláírásának, megkötésének dátumát, a „Szerződés száma”

rovatba pedig annak számát (nyilvántartási számát, iktatószámát) kell beírni.

A „Kezdés dátuma” rovatba a szerződés szerinti kötelezettségvállalás, illetve munka kezdési határidejét

(ezen belül építéssel járó munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés időpontját, hazai vagy

import gépműszer beszerzés esetén az első megrendelés feladásának, illetve visszaigazolásának dátumát)

kell feltüntetni. A „Befejezés dátuma” rovatba a szerződés-kötelezettségvállalás megszűnése dátumát,

illetve a szerződés szerinti munka befejezésének tervezett határidejét (azt a dátumot, amikor a

beruházás/részfeladat pénzügyi elszámolása, illetve üzembe helyezése teljes körűen megtörténik) kell beírni.

Az „Előadó” rovatba a megvalósító intézmény vagy fejezet azon munkatársának nevét és telefonszámát

kell beírni, aki szükség esetén érdemben tud felvilágosítással szolgálni a szerződés-bejelentéssel kapcsolatos

kérdések megválaszolásában. Az ezt követő rovatba az államháztartási egyedi (törvényi) azonosítószámot

(ÁHT-T) kell beírni, amelynek egyeznie kell a vonatkozó Alapokmányban feltüntetett ÁHT-T számmal.

A „Módosítások indoklása” sorba a már bejelentésre került szerződés, kötelezettségvállalás módosítása,

változása esetén, fel kell tüntetni a módosítás okát, indokát.

A „Feladat/részfeladat, beruházás azonosító száma” sorba a Finanszírozási Alapokmánynak a Magyar

Államkincstár részéről történt visszaigazolásában szereplő feladat/részfeladat, illetve beruházás azonosító

számát kell megjelölni.

A „Létesítményjegyzék, résztevékenység(munka) azonosító” sorba a Finanszírozási Alapokmányhoz

esetlegesen csatolt létesítménysoros megbontás kapcsán annak a létesítménysornak a megjelölése

szükséges, amelyhez a bejelentendő szerződés, kötelezettségvállalás kapcsolódik.

A formanyomtatvány vastag vonallal bekeretezett része (A-tól K pontig) kitöltésének leírása

A „Teljes, többéves bruttó összege (Ft)” sorba a szerződés, kötelezettségvállalás teljes kivitelezési

időtartama alatt tervezett, az áfa-t is tartalmazó pénzügyi ellenérték összegét kell feltüntetni. (A pont)

A „Tárgyévet megelőző évek összevont bruttó kifizetése (Ft)” sorban a bejelentett szerződés,

kötelezettségvállalás terhére a tárgyévet megelőző kivitelezési időszak kifizetéseinek halmozott összegét kell

beírni (ÁFA-val együtt számított) bruttó értékben. (B pont)

A „Teljes összegből tárgyévi bruttó összeg (Ft)” sorban a szerződés, kötelezettségvállalás alapján

meghatározott pénzügyi vonzat tárgyévi ütemét kell szerepeltetni, bruttó összegben. (C pont)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49755

A „Teljes összegből tárgyévi külső forrás nélküli (Ft)” sorban a szerződésnek, kötelezettségvállalásnak

az államháztartáson kívüli szervezetek pénzügyi hozzájárulása nélkül számított tárgyévi forint összegét kell

szerepeltetni, bruttó értékben. (D pont)

A „Teljesből a tárgyévet követő év bruttó összege (Ft)” sorba a szerződés, kötelezettségvállalás szerinti

teljes vállalási összegből a tárgyévet követő évre ütemezett összeget kell beírni, bruttó értékben. (E pont)

A „Tárgyévet követő második év bruttó összege (Ft)” sorba a szerződés, kötelezettségvállalás szerinti

teljes vállalási összegből a tárgyévet követő második évre ütemezett összeget kell beírni, bruttó értékben. (F

pont)

A „Tárgyévet követő harmadik évtől bruttó összevontan (Ft)” sorba a szerződés, kötelezettségvállalás

teljes vállalási összegéből a kivitelezés harmadik évétől még hátralévő időszakban várható kifizetések

összegét kell beírni halmozottan, bruttó értékben. (G pont)

A „Máshol, más forrásból kifizetett többéves összeg (Ft)”sorban értelemszerűen az egyéb forrásból

származó, kifizetett többéves összeget kell feltüntetni. (H pont)

A „Tárgyévi bruttó összeg módosítása (C pont) (Ft)” sor alatti rész (I, J és K pontok) kitöltése (csak a

Szerződésbejelentés módosítása esetén)

(I pont) A „Visszaigazolt összeg” szerepeltetésére szolgáló adatmezőt a Kincstár által korábban

visszaigazolt Szerződésbejelentés C pontja alapján, kell kitölteni.

(J pont) Az „Emelés (+)/ Csökkenés (-)” sorba a szerződés, kötelezettségvállalás módosítása esetén a

vállalási összeg emelését, vagy csökkenését meghatározó értéket kell beírni, bruttó értékben.

(K pont) A „Módosított összeg” sorba a „Visszaigazolt összeg” és az „Emelés (+)/Csökkenés (-)”

sorokba írt összeg eredményeként számított forintértéket kell feltüntetni.

A „Szerződés(bejelentés) folyószáma” mező első kockájában az ún. rovatszámot kell feltüntetni, a

következő besorolási lehetőségek kiválasztásával

1 = építés, épületgépészet

2 = belföldi gépvásárlás

3 = import gépbeszerzés

4 = egyéb, tervezés, immateriális javak

5 = fogyóeszköz/első készlet

6 = gyűjtős tétel

8 = munkáltatói lakástámogatás

9 = üzemgazdasági beruházás

A mező második, harmadik és negyedik karaktere az adott rovatszámon belüli folyamatos sorszám

jelölésére szolgál. Ezt a sorszámot a nyilvántartásba vételkor a Kincstár adja, és a Szerződésbejelentésre

történő későbbi hivatkozások során (pl. az átutalási megbízások benyújtásakor) ezt a sorszámot mindig fel

kell tüntetni a Feladat/részfeladat, beruházási azonosítószám után a közlemény rovatban.

Ún. gyűjtős tételként kell szerepeltetni azon kötelezettségvállalásokat, amelyek nem előzetes és tételes

szerződéskötésen alapulnak, hanem pl. ún. szabadkézi vásárláshoz vagy egyéb, kisösszegű egyedi

kötelezettségvállaláshoz kapcsolódnak, továbbá eljárási, hatósági díjak, kisajátítási díjak stb.. Közbeszerzés

útján történő beszerzések, visszaigazolt megrendelések nem kerülhetnek a gyűjtős tételek közé. A gyüjtős

tételekbe való besorolást a Kincstárral előzetesen egyeztetni kell.

A „Kincstár iktatószáma” mezőt, a „Magyar Államkincstár visszaigazolása, vagy az

informatikai(hiba)üzenete” sort, valamint a, „Dátum” és „Referens” mezőket a Kincstár Támogatásokat

Közvetítő Főosztály Feladatfinanszírozási Osztálya tölti ki és írja alá. Ide a bejelentést tevő (adatlapot

kitöltő) semmit nem írhat és a Kincstárból visszaérkezett pl. hibás dokumnetumokban már ne

dolgozzon tovább!

Az „Ügyfél iktatószám” benyújtó szerv általi dokumentum nyilvántartási számot, bizonylat sorszámot kell

szerepeltetni.

A formanyomtatványon be kell gépelni a beküldésre jogosult személy/személyek nevét, akik a Kincstárnál

bejelentettek. A „Dátum” rovatban a Szerződésbejelentés formanyomtatvány kiállításának időpontját kell

szerepeltetnie a benyújtónak.

A formanyomtatvány jobb oldalán a „Vállalkozó, szolgáltató, kivitelező neve, címe” mezőbe a

szerződés szerinti vállalkozó, szolgáltató nevét, pontos címét (postai irányítószámmal), bankszámlaszámát és

adószámát kell beírni.

A „Kötelezettségvállalás tárgyévi kiadási ütemezése, (külső forrás nélkül Ft)” sor alatti rovatban a

költségvetési „Jogcímkódot” (kiadási kötelezettségvállalási rovat megjelöléseként a KTK, a kiadási kincstári

tranzakciós kód (pl. központi beruházás-24) első két számjegyét kell beírni.

A „Dátum” rovatban a tervezett kifizetés dátumát - a szerződésben foglalt, a pénzügyi ütemezéssel

összhangban -, év-hó-nap megjelölését kell feltüntetni, valamint a kifizetés „Összegét” kell beírni. A

megadott dátumok szerinti kifizetések az adott összeg erejéig teljesíthető a jelölt dátum napjától számítva (a

megadott dátum előtti kifizetés nem teljesíthető). Az előző ütemben fel nem használt összeg a következő

ütemhez automatikusan hozzáadódik (göngyölődik) és annyival több összeg folyósítása kezdeményezhető.

49756 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

A sorokban az államháztartáson kívüli szervezetek (megvalósítók) pénzügyi hozzájárulása, vagyis az ún. külső

forrás nélküli éves pénzügyi ütemet kell a kiadási rovatok között megbontani. Az ütemek forintösszegének a

Szerződésbejelentés, illetve annak módosítása esetén is meg kell egyeznie a „Teljes összegből tárgyévi

külső forrás nélkül (D pont)” sorban szereplő forintösszeggel.

A szerződéses kötelezettségvállalás fogalmát a tárgyévi Költségvetési törvény és az Ámr. szerint kell

alkalmazni.

A Szerződésbejelentésnek, illetve azok módosításának elektronikus úton való megküldése esetén a

bejelentést alátámasztó csatolandó dokumentumokat (mellékleteket) legkésőbb az ahhoz kapcsolódó első

átutalási megbízásig be kell nyújtani a Kincstárhoz! Az utalás teljesítésére e rendelet 55. § (2) szerinti

szabályok vonatkoznak.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49757

35. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

PJ-01

Kincstári ügyfél .................. évi ....................................... havi forgalmi adatai

Áht azonosító

Kincstári ügyfél neve

címe

Számlaszám 1-16. pozíciója

Számla megnevezése Nyitó egyenleg Terhelés Jóváírás Záró egyenleg

megnyitott számlák

(előirányzat-felhasználási, letéti

célelszámolási stb.)

49758 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

36. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Magyar Államkincstár Készült

Lapszám

Kiadások és bevételek előirányzatának és teljesítésének alakulása (PJ02)

Időszak

Intézmény

neve

címe

Intézmény azonosító

Számlaszám

(Ft-ban)

Eredeti Aktuális

Sor- Tárgyhavi Halmozot Index

Megnevezés előirány- előirány-

szám forgalom t %-ban

zat zat

forgalom

Rendszeres személyi juttatások 01.

Nem rendszeres személyi juttatások 02.

Külső személyi juttatások 03.

Személyi juttatások (01+02+03) 04.

Társadalombiztosítási járulék 05.

Munkaadói járulék 06.

Munkaadókat terhelő járulék (05+06) 07.

Dologi kiadások 08.

Egyéb folyó kiadások (kamatkiadások nélkül) 09.

Dologi és egyéb folyó kiadások (08+09) 10.

Ellátottak pénzbeli juttatásai 11.

Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson 12.

kívülre

Társadalom- és szociálpolitikai juttatások és egyéb 13.

társadalombiztosítási ellátások

Működési célú pénzeszközátadás 14.

államháztartáson kívülre (12+13)

Támogatás értékű működési kiadás 15.

társadalombiztosítási alapoknak és kezelőinek

Támogatás értékű működési kiadás elkülönített 16.

állami alapoknak

Tám. ért. műk. kiad. kp-i kv. szervnek, fej. kez. ei.-nak, 17.

Uniós lebony.szlára

Tám. ért. műk. kiad. h. önkorm-nak, többc. kistérs. 18.

társ-nak, h-i és orsz. kisebbs. önkorm-nak

Garancia és kezességvállalásból származó kifizetés 19.

államháztartáson belülre

Támogatás értékű működési kiadás 20.

(15+16+17+18+19)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49759

Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21.

(11+14+20)

Előző évi működési célú előirányzat-maradvány 22.

átadása

Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány 23.

átadása

Előző évi előirányzat-maradvány átadása 24.

(22+23)

Kamatkiadás 25.

Intézményi beruházási kiadások 26.

Felújítás 27.

Központi beruházás 28.

Lakástámogatás 29.

Lakásépítés 30.

Központi beruházások (28+29+30) 31.

Felhalmozási célú pénzeszközátadás 32.

államháztartáson kívülre

Intézményi egyéb felhalmozási kiadás 33.

Felhalmozási célú pénzeszközátadás 34.

államháztartáson kívülre (32+33)

Támogatás értékű felhalmozási kiadás tb alapoknak 35.

és kezelőinek

Támogatás értékű felhalmozási kiadás elkülönített 36.

állami alapoknak

Tám. ért. felh. kiad. kp-i kv. szervnek, fej. kez. ei.-nak, 37.

Uniós lebony. szlára

Tám. ért. felh. kiad. h. önkorm-nak, többc. kistérs. 38.

társ-nak, h-i és orsz. kisebbs. önkorm-nak

Támogatás értékű felhalmozási kiadás 39.

(35+36+37+38)

Egyéb beruházások és fejlesztési támogatások 40.

Egyéb felhalmozási kiadások (34+39+40) 41.

Kölcsönök nyújtása és törlesztése 42.

Hiteltörlesztés 43.

Kölcsönök nyújtása és törlesztése, hiteltörlesztés 44.

(42+43)

Törvény szerinti kiadások 45.

(04+07+10+21+24+25+26+27+31+41+44)

Működési bevétel 46.

Kamatbevétel 47.

Költségvetési kiegészítések, visszatérülések 48.

Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson 49.

kívülről

Működési célú pénzeszközátvétel az Európai Uniótól 50.

49760 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Működési célú pénzeszközátvétel az Európai Unió 51.

szervezeteitől, közvetlen intézményi megállapodás

alapján

Működési célú pénzeszközátvétel külföldről 52.

Működési célú pénzeszközátvétel, bevételek 53.

államháztartáson kívülről (48+49+50+51+52)

Támogatás értékű működési bevételek tb. alapoktól 54.

és kezelőitől

Támogatás értékű működési bevételek elkülönített 55.

állami alapoktól

Tám. értékű műk. bevétel kp-i kv. szervtől, fej. kez. 56.

ei-ból, Uniós lebony-i szláról

Tám. ért. műk. bev. h-i önkorm-tól, többc. kistérs. 57.

társ-tói,

h-i és orsz. kisebbs-i önkorm-tól

Garancia és kezességvállalásból származó 58.

megtérülések államháztartáson belülről

Támogatásértékű működési bevételek 59.

(54+55+56+57+58)

Működési célú pénzeszközátvétel, bevételek 60.

(53+59)

Előző évi működési célú előirányzat-maradvány 61.

átvétel

Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány 62.

átvétel

Előző évi előirányzat-maradvány átvétel (61+62) 63.

Felhalmozási és tőke jellegű bevétel 64.

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel 65.

államháztartáson kívülről

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel az Európai 66.

Uniótól

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel az Európai Unió 67.

szervezeteitől, közvetlen intézményi megállapodás

alapján

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel külföldről 68.

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel, bevételek 69.

államháztartáson kívülről (64+65+66+67+68)

Támogatás értékű felhalmozási bevételek tb 70.

alapoktól és kezelőitől

Támogatás értékű felhalmozási bevételek 71.

elkülönített állami alapoktól

Tám. értékű felh. bevétel kp-i kv. szervtől, fej. kez. ei- 72.

ból, Uniós lebony-i szláról

Tám. ért. felh. bev. h-i önkorm-tól, többc., kistérs. 73.

társ-tól,

h-i és orsz. kisebbs. önkorm-tól

Támogatásértékű felhalmozási bevételek 74.

(70+71+72+73)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49761

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel, bevételek 75.

(69+74)

Kölcsönök igénybevétele és visszatérülése 76.

Hitelfelvétel 77.

Kölcsönök igénybevétele és visszatérülése, 78.

hitelfelvétel (76+77)

Adók és adójellegű bevételek 79.

Törvény szerinti bevételek 80.

(46+47+60+63+75+78+79)

Törvény szerinti kiadások és bevételek 81.

egyenlege (45-80)

Költségvetési támogatás (számított előirányzat, 82.

keretnyitás)

Ebből köztartozás miatt zárolt támogatás 83.

Keretátadás-átvétel (fő és alintézmény) 84.

Keretátadás-átvétel (saját számla) 85.

Nem azonosítható bevétel 86.

Előző évi előirányzat-maradvány, 87.

pénzmaradvány igénybevétele

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások 88.

Bérfizetéshez kapcsolódó átfutó kiadások 89.

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek 90.

Hatósági jellegű jogkörhöz kapcsolódó átfutó 91.

bevételek

Nyitóegyenleg és korrekciói 92.

Előző évi függő, átfutó és kiegy. bev-k rendezése 93.

Előző évi maradvány felfüggesztett kifizetéséhez 94.

kapcsolódó befizetés

Előző évi hatósági jellegű jogkörhöz kapcsolódó 95.

bevételek rendezése

Előző évi függő, átfutó és kiegy. kiad-k rendezése 96.

Előző évi házipénztár záró p.k. tárgyévi felh. 97.

Előző évi deviza záró állomány tárgyévi felh. 98.

Államháztartáson belülről kapott továbbadási 99.

(lebonyolítási) célú működési kiadás

Államháztartáson belülről kapott továbbadási 100.

(lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

Államháztartáson kívülről kapott továbbadási 101.

(lebonyolítási) célú működési kiadás

Államháztartáson kívülről kapott továbbadási 102.

(lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

Továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevétel 103.

államháztartáson belülről

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási 104.

bevétel államháztartáson belülről

Továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevétel 105.

államháztartáson kívülről

49762 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási 106.

bevétel államháztartáson kívülről

Rövid lejáratú értékpapír vásárlás 107.

Rövid lejáratú értékpapír beváltás 108.

Keretátvezetés devizaszámlára 109.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49763

37. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

A Magyar Államkincstár adatszolgáltatása a kincstári költségvetések

végrehajtásáról

- Kincstári ügyfél részére

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) havonta tájékoztatást ad a kincstári

költségvetéssel rendelkező ügyfelek részére a költségvetésük végrehajtásáról a „Havi jelentés”

elnevezésű adatlapon. Az adatlap tartalmazza az ügyfél aktuális (módosított) előirányzatának,

tárgyhavi forgalmának, halmozott forgalmának összegét, valamint a teljesítés százalékát.

- Irányító szerv részére

A Kincstár havonta a valamennyi kincstári költségvetéssel rendelkező ügyfélről készült Havi

jelentés adatlap és egy Havi jelentés adatlapon készített összesítő adatlap megküldésével

tájékoztatást ad az irányító szervek részére az irányításuk alá tartozó kincstári költségvetéssel

rendelkező ügyfelek költségvetésének végrehajtásáról.

- Pénzügyminisztérium részére

A Kincstár az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 17.) Korm. rendelet

202. §-ában előírt adatszolgáltatást teljesít a Pénzügyminisztérium részére.

Ezen túlmenően a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés alapján a Kincstár egyéb

eseti és rendszeres adatszolgáltatást nyújthat a Pénzügyminisztériummal egyeztetett

formában és tartalommal.

49764 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

38. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR AJ03

Havi jelentés a Munkaerőpiaci Alap bevételi és kiadási előirányzatának és teljesítésének alakulásáról

Aktuális előirányzatokkal

Dátum: E Ft

Bevételek Előirányzat Teljesítés Telj.%

TÁMOP intézkedések bevételei

Egyéb bevétel

Területi egyéb bevétel

Központi egyéb bevétel

Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel

Rehabilitációs hozzájárulás

Szakképzési hozzájárulás

Bérgarancia támogatás törlesztése

Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék

MPA-t megillető hányada

Követelés elengedés bevétele (technikai)

Pénzmaradvány igénybevétel

BE NEM AZONOSÍTOTT BEVÉTEL

Képzési Alaprész befizetőre nem azonosított bevétel

Költségvetési bevétel

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Bevételi forgalom összesen

Nyitóegyenleg

Előirányzat-felhasználási keret átvétel

Kiadások

Aktív támogatások

Foglalkoztatási és képzési támogatások

Foglalkoztathatóság EU-s társfinanszírozása

Közmunka céljára pénzeszköz átadás

TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és

támogatások

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49765

TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív

támogatások

Társadalmi párbeszéd programok

Járulékkedvezmény megtérítés

Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 1.

Szakképzési és felnőttképzési támogatások

Szakképzési és felnőttképzési célú kifizetések

Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 2.

Rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatás

Passzív kiadások

Álláskeresési támogatások

Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás

Bérgarancia kifizetések

Működtetési célú kifizetések

Alapkezelőnek átadott pénzeszköz

ÁFSZ-nek átadott pénzeszköz

ÁFSZ fejlesztési program

ÁFSZ központosított kerete

OMMF-nek pénzeszközátadás

NSZFI-nek pénzeszközátadás

OFA-nak pénzeszközátadás

Tranzakciós díj

Költségvetési befizetés

Közcélú munkavégzés járuléka

Pénzeszköz átadás szociális intézményi

foglalkoztatás támogatására

Követelés elengedés kiadása (technikai)

Költségvetési kiadás

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Kiadási forgalom összesen

Záróegyenleg

Előirányzat-felhasználási keret átadás

49766 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

39. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR AJ03

Havi jelentés a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételi és kiadási előirányzatának és

teljesítésének alakulásáról

Aktuális előirányzatokkal

Dátum: E Ft

Bevételek Előirányzat Teljesítés Telj.%

Nukleáris létesítmények befizetése

Paksi Atomerőmű Rt.

Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése

Költségvetési támogatás

Egyéb bevétel

Pénzmaradvány igénybevétel

BE NEM AZONOSÍTOTT BEVÉTEL

Költségvetési bevétel

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Bevételi forgalom összesen

Nyitóegyenleg

Kiadások

Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének

előkészítése

Kis és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének

előkészítése

Püspökszilágyi RHFT beruházásai

Nagy aktivitású hulladéktároló telephely kiválasztás

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése

Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése

Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése

Hulladéktárolók és az RHK Kht. üzemeltetési kiadásai

Társadalmi ellenőrzési és információs társulások támogatása

Alapkezelőnek működési célra

Költségvetési kiadás

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Kiadási forgalom összesen

Záróegyenleg

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49767

40. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR AJ03

Havi jelentés a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap bevételi és

kiadási előirányzatának és teljesítésének alakulásáról

Aktuális előirányzatokkal

Dátum: E Ft

Bevételek Előirányzat Teljesítés Telj.%

Rendszeres befizetés

Költségvetési támogatás

Egyéb bevétel

BE NEM AZONOSÍTOTT BEVÉTEL

Előirányzat maradvány igénybevétel

Költségvetési bevétel

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Bevételi forgalom összesen

Nyitóegyenleg

Kiadások

Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése

Működési kiadások

Költségvetési kiadás

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Kiadási forgalom összesen

Záróegyenleg

49768 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

41. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR AJ03

Havi jelentés a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap bevételi és kiadási

előirányzatának és teljesítésének alakulásáról

Aktuális előirányzatokkal

Dátum: E Ft

Bevételek Előirányzat Teljesítés Telj. %

Innovációs járulék

Költségvetési támogatás

Visszterhes támogatások törlesztései

Egyéb bevétel

Pénzmaradvány igénybevétel

BE NEM AZONOSÍTOTT BEVÉTEL

Költségvetési bevétel

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Bevételi forgalom összesen

Nyitóegyenleg

Kiadások

Hazai innováció támogatása

Nemzetközi együttműködésben

megvalósuló

innováció támogatása

Tudományos és technológiai attasék

munkájának

támogatása

Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer

támogatása

Tudomány- és Technológiapolitikai

Tanácsadó

Testület munkájának támogatása

Alapkezelőnek átadott pénzeszköz

Új fejlesztési tervekre való felkészülés,

értékelés

Európai Szén- és Acélipari Kutatási Alap

magyar

hozzájárulása

Költségvetési kiadás

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Kiadási forgalom összesen

Záróegyenleg

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49769

42. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR AJ03

Havi jelentés a Szülőföld Alap bevételi és kiadási előirányzatának és

teljesítésének alakulásáról

Aktuális előirányzatokkal

Dátum: E Ft

Bevételek Előirányzat Teljesítés Telj. %

Önkéntes befizetések, adományok

Költségvetési támogatás

Adomány-kiegészítés

Egyéb bevétel

Pénzmaradvány igénybevétel

BE NEM AZONOSÍTOTT BEVÉTEL

Költségvetési bevétel

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Bevételi forgalom összesen

Nyitóegyenleg

Kiadások

Alapból nyújtott támogatás

Egyéb támogatások

Alapkezelő működési költségei

Egyéb kiadás

Költségvetési kiadás

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Kiadási forgalom összesen

Záróegyenleg

49770 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

43. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR AJ03

Havi jelentés a Nemzeti Kulturális Alap bevételi és kiadási előirányzatának

és teljesítésének alakulásáról

Aktuális előirányzatokkal

Dátum: E Ft

Bevételek Előirányzat Teljesítés Telj. %

Kulturális járulék

Egyéb bevételek

Átvett pénzeszközök

Jogi személyek, jogi személyiség nélküli

gazdasági társaságok és természetes

személyek befizetései

Különféle egyéb bevétel

Pénzmaradvány igénybevétel

BE NEM AZONOSÍTOTT BEVÉTEL

Költségvetési bevétel

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel

Bevételi forgalom összesen

Nyitóegyenleg

Kiadások

Nemzeti és egyetemes értékek

létrehozásának, megőrzésének,

terjesztésének támogatása

Évfordulók, hazai fesztiválok,

rendezvények és

azokon való részvétel támogatása

Nemzetközi fesztiválok, rendezvények és

azokon való részvétel támogatása

Művészeti alkotások új irányzatai, új

kulturális kezdeményezések támogatása

Kultúrával kapcsolatos tudományos

kutatások támogatása

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49771

Épített örökség, építőművészet

támogatása

Kultúrateremtő-, közvetítő, valamint

egyéni és közösségi tevékenységek

támogatása

Szakmai díjazáshoz való hozzájárulás

Nemzetközi tagdíjak

Működési kiadások

Költségvetési kiadás

Tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Előző évi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás

Kiadási forgalom összesen

Záróegyenleg

49772 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

44. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

ADATSZOLGÁLTATÁS

a Nyugdíjbiztosítási Alap kincstári és könyvviteli adatainak eltérésérĘl

….…... év ………..…….. hó

(adatok ezer Ft-ban)

ElĘirányzat Teljesítés

Sorsz. Jogcím Kincstár

Kincstár adatai Ny. Alap adatai eltérés Ny. Alap adatai eltérés

adatai

BEVÉTELEK

1. Nyugdíjbiztosítási járulék bevétel

2. Magánnyugdíjpénztárak átutalásai

3. Megállapodás alapján fizetĘk járulékai

4. Közteherjegy után befolyt járulék

5. Rendvédelmi szervek és a MH kedv. nyugell. kiadásaihoz hozzájárulás

6. MPA általi megtérítések

7. Korkedvezmény-biztosítási járulék

8. GYED-ben rész. utáni nyugdíjbizt. járulék címen az E. Alaptól átvett pe.

9. Késedelmi pótlék, bírság

10. Járulékbevételek és hozzájárulások összesen (1-9.)

11. GYES, GYET-ben és rehab.járadékban részes. utáni kp. kv-i. térítítés

12. Magánny.pénztári tagdíjfizetés miatti járulék-kiesés pótlására kv-i tám.

13. Központi költségvetésben tervezett pénzeszköz-átadás

14. Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átvett pénzeszköz

15. Központi költségvetési hozzájárulások összesen (11-14.)

16. Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek

17. NYB. költségvetési szervek befizetése

18. MĦködési elĘirányzat-maradvány átvétele

19. NYB. tevékenység egyéb bevételei összesen (16-18.)

20. Vagyongazdálkodás bevétele

21. MĦködési célú bevételek

22. NY. ALAP BEVÉTELEI ÖSSZESEN

KIADÁSOK

23. Nyugellátások

24. Felmerülési helyre el nem számolt nyugellátások (hóközi)

25. Nyugellátások összesen (23-24.)

26. Postaköltség

27. Egyéb ellátási kiadások

28. Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai összesen (26-27.)

29. Vagyongazdálkodás kiadása

30. MĦködésre fordított kiadások

31. NY. ALAP KIADÁSAI ÖSSZESEN

32. NY. ALAP EGYENLEGE (bevétel-kiadás)

Nem az alapból finanszírozott ellátások

Bevételek

33. Jövedelempótló és jövedelemkiegészítĘ szociális támogatás

34. Krízishelyzetbe került személyek támogatásának bevétele

35. Pénzbeli kárpótlás

36. Az 1947-es Párizsi BékeszerzĘdésbĘl eredĘ kárpótlás

37. MNV Zrt.által finaszírozott termĘföld életjáradék

38. MNV Zrt. által finanszírozott vagyoni életjáradék

39. Hadigondozottak Közalapítványa által finanszírozott ellátás

40. Munk. befiz.-bĘl koreng. nyugdíj tárgyévi bevétel

41. E. Alapból finanszírozott ellátások megtérítései

42. Nem az alapból fin. ellátások megtérítései összesen (33-41.)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49773

ElĘirányzat Teljesítés

Sorsz. Jogcím Kincstár

Kincstár adatai Ny. Alap adatai eltérés Ny. Alap adatai eltérés

adatai

Kiadások

43. Jövedelempótló és jövedelemkiegészítĘ szociális támogatás

44. Krízishelyzetbe került személyek támogatásának kiadása

45. Pénzbeli kárpótlás

46. Az 1947-es Párizsi BékeszerzĘdésbĘl eredĘ kárpótlás

47. MNV Zrt.által finaszírozott termĘföld életjáradék

48. MNV Zrt. által finanszírozott vagyoni életjáradék

49. Hadigondozottak Közalapítványa által finanszírozott ellátás

50. Munkáltatói befizetésbĘl korengedményes nyugdíj tárgyévi kiadás

51. E. Alapból finanszírozott ellátások

52. Nem az alapból fin. ellátások kiadásai összesen (43-51.)

53. Nem az alapból fin. ellátások tárgyévi egyenlege (42-52)

54. Nem az alapot terhelĘ ellátások elĘzĘ évi elszámolásai (bevétel-kiadás)

55. Munk. befiz.-bĘl koreng. nyugdíj következĘ évi forrás változása

Egyéb és passzív-aktív pénzügyi elszámolások

56. Ellátási szektor nem azonosított bevétele

57. Ellátási szektor egyéb és passzív-aktív pénzügyi elszámolásai

58. MĦködési szektor nem azonosított bevételei

59. MĦködési szektor passzív-aktív pénzügyi elszámolásai

60. Egyéb elszámolások összesen (56-59.)

61. NY.ALAP SZÁMLÁINAK PÉNZFORGALMI EGYENLEGE (32+53+54+55+60.)

62. NY.ALAP TÁRGYÉVI HITELÁLLOMÁNYA

63. NEM TB. ELLÁTÁSOK TÁRGYÉVI HITELÁLLOMÁNYA

64. Ellátási szektor pénztárainak hó végi záró - éves nyitó állománya

65. Ny. Alap kincstári számláinak hó végi záró - éves nyitó állománya

66. MĦködési szektor pénztárainak hó végi záró - éves nyitó állománya

67. Pénzforgalom egyeztetése (61+62+63-64-65-66.)

…………..………., ……….. év …….……….................. hó …….......... nap

P.H.

................................................

cégszerĦ aláírás

49774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

45. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

ADATSZOLGÁLTATÁS

az Egészségbiztosítási Alap kincstári és könyvviteli adatainak eltérésérĘl

….…... év ………..…….. hó

(adatok ezer Ft-ban)

ElĘirányzat Teljesítés

Sorsz. Jogcím Kincstár

Kincstár adatai E. Alap adatai eltérés E. Alap adatai eltérés

adatai

BEVÉTELEK

1. Egészségbiztosítási járulék bevétel

2. Megállapodás alapján fizetĘk járulékai

3. Munkáltatói táppénz hozzájárulás

4. Közteherjegy után befolyt járulék

5. MPA általi megtérítések

6. Egészségügyi hozzájárulás

7. Késedelmi pótlék, bírság

8. Járulékbevételek és hozzájárulások összesen (1-7.)

9. Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés

10. Eü.feladatok ellátásával kapcsolatos közp. kv.-i hozzájárulás

11. Központi költségvetésbĘl járulék címen átvett pénzeszköz

12. Központi költségvetési hozzájárulások összesen (9-11.)

13. Terhességmegszakítás egyéni térítési díja

14. Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések

15. Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek

16. SzerzĘdések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések

17. Folyamatos gyógyszerellátást bizt. gy.gyártói és forgalmazói befiz.

18. Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései összesen (16-17.)

19. EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

20. Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

21. Nemzetközi egyezménybĘl eredĘ ell. megtér. összesen (19-20.)

22. Gyógyszer, GYSE támogatással kapcs. ellenĘrzésbĘl er. visszafiz.

23. Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése

24. Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése összesen (22-23.)

25. Egészségügyi finanszírozás váltással kapcsolatos bevételek

26. EB. költségvetési szervek befizetése

27. MĦködési elĘirányzat-maradvány átvétele

28. EB. tevékenység egyéb bevételei összesen (13-15.+18+21+24-27.)

29. Vagyongazdálkodás bevétele

30. MĦködési célú bevételek

31. E. ALAP BEVÉTELEI ÖSSZESEN

KIADÁSOK

32. Terhességi-gyermekágyi segély

33. Táppénz

34. Külföldi gyógykezelés

35. Egyszeri segély

36. Kártérítési járadék

37. Baleseti járadék

38. Gyermekgondozási díj

39. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összesen (32-38.)

40. Gyógyító-megelĘzĘ ellátás jogcímre el nem számolt kiadása

41. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

42. VédĘnĘi szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem

43. Fogászati ellátás

44. Gondozóintézeti gondozás

45. Betegszállítás és orvosi rendelvényĦ halottszállítás

46. MĦvesekezelés

47. Otthoni szakápolás

48. MĦködési költségelĘleg

49. CélelĘirányzatok

50. Mentés

51. Laboratóriumi ellátás

52. Összevont szakellátás

53. Gyógyító-megelĘzĘ ellátás céltartalék

54. Gyógyító-megelĘzĘ ellátás összesen (40-53.)

55. GyógyfürdĘ és egyéb gyógyászati ellátás támogatása

56. Anyatej-ellátás

57. Gyógyszertámogatás kiadásai

58. Speciális beszerzésĦ gyógyszerkiadás

59. Gyógyszertámogatás céltartalék

60. Méltányossági gyógyszertámogatás kiadása

61. Gyógyszertámogatás összesen (57-60.)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49775

ElĘirányzat Teljesítés

Sorsz. Jogcím Kincstár

Kincstár adatai E. Alap adatai eltérés E. Alap adatai eltérés

adatai

62. Kötszertámogatás

63. Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása

64. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás

65. Gyógyászati segédeszköz támogatás összesen (62-64.)

66. Utazási költségtérítés

67. EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

68. Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások

69. Külföldi sürgĘsségi gyógykezelés

70. Nemzetközi egyezménybĘl eredĘ ell. kiadásai összesen (67-69.)

71. Természetbeni ellátások összesen (54-56.+61+65+66+70)

72. KifizetĘhelyeket megilletĘ költségtérítés

73. Postaköltség

74. Egyéb kiadások

75. Orvosspecifikus vények

76. Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási kül. rendezése

77. GYED-ben rész. utáni ny.bizt. jár. címen az Ny.Alapnak átadott pe.

78. Egészségbiztosítás egyéb kiadásai összesen (72-77.)

79. Vagyongazdálkodás kiadása

80. MĦködésre fordított kiadások

81. E. ALAP KIADÁSAI ÖSSZESEN

82. E. ALAP EGYENLEGE (bevétel-kiadás)

Nem az alapból finanszírozott ellátások

Bevételek

83. Közgyógyellátás megtérítése

84. Szervadományozással kapcsolatos kiadások megtérítése

85. IRM BÁH által finanszírozott eü. ellátások kiadásainak megtérítése

86. Határon túli magyarok mo-i egészségügyi ellátásának támogatása

87. Új típusú H1N1v influenza elleni immunizálás megtérítése

88. Közgyógyellátás helyi önkormányzati megtérítése

89. Hadigondozotti közgyógyellátás megtérítése

90. Nem az alapból fin. ellátások megtérítései összesen (83-89.)

Kiadások

91. Közgyógyellátás

92. Szervadományozással kapcsolatos kiadások

93. IRM BÁH által finanszírozott eü. ellátások kiadásai

94. Határon túli magyarok mo-i egészségügyi ellátása

95. Új típusú H1N1v influenza elleni immunizálás kiadásai

96. Helyi önkormányzatok által fin. közgyógyellátás kiadása

97. Hadigondozotti közgyógyellátás kiadása

98. Nem az alapból fin. ellátások kiadásai összesen (91-97.)

99. Nem az alapból fin. ellátások tárgyévi egyenlege (90-98)

100. Nem az alapot terhelĘ ellátások elĘzĘ évi elszámolásai (bev.-kiad.)

Egyéb és a passzív-aktív pénzügyi elszámolások

101. Ellátási szektor nem azonosított bevétele

102. Ellátási elĘlegek kiadása

103. Ellátási szektor egyéb és passzív-aktív pénzügyi elszámolásai

104. MĦködés nem azonosított bevételei

105. MĦködés passzív-aktív pénzügyi elszámolásai

106. Egyéb elszámolások összesen (101-102+103+104+105.)

107. E. ALAP SZÁMLÁINAK PÉNZFORGALMI EGYENLEGE (82+99+100+106.)

108. E. ALAP TÁRGYÉVI HITELÁLLOMÁNYA

109. NEM TB. ELLÁTÁSOK TÁRGYÉVI HITELÁLLOMÁNYA

110. Ellátási szektor pénztárainak hó végi záró - éves nyitó állománya

111. E. Alap kincstári számláinak hó végi záró - éves nyitó állománya

112. MĦködési szektor pénztárainak hó végi záró - éves nyitó állomány

113. Pénzforgalom egyeztetése (107+108+109-110-111-112.)

…………..………., ……….. év …….……….................. hó …….......... nap

P.H.

................................................

cégszerĦ aláírás

49776 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató a Nyugdíjbiztosítási,

illetve az Egészségbiztosítási Alap

kincstári és könyvviteli adatainak eltérését bemutató mellékleteihez

Az adatszolgáltatás az Alap éves költségvetésének végrehajtása, az Alap által folyósított,

nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátási kiadások és bevételek kincstári

és könyvviteli elszámolásának összehasonlítására, az eltérések kimutatására szolgál.

Az adatszolgáltatásban a kiemelt költségvetési bevételi és kiadási előirányzati jogcímek

adatait, valamint a megtérítendő ellátások teljesítését

- a Kincstár az előirányzat-nyilvántartása, valamint az Alap kincstári számláin bonyolódó

pénzforgalom KTK szerinti elszámolása és a célszámlák bevételi és kiadási forgalma

alapján;

- az Alap az előirányzati és teljesítési adatait a főkönyvi nyilvántartásokban rögzítettek

szerint, az Ámr. 204. § (1) bekezdésben előírt adatszolgáltatással egyezően kell kitölteni.

Az Egyéb és passzív-aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni az ellátási és a

működési szektor Nem azonosított bevételeinek hó végi, megfelelő jogcímre még el nem

számolt állományát, a kiemelt költségvetési jogcímekhez nem sorolható (pl. visszaérkezett

ellátások, készpénzfelvétel ellátásra) bevételek és kiadások különbözetét. Itt kell kimutatni

a tb. ellátásokra biztosított előlegek tárgyévi kiadásait és megtérüléseit, valamint az egyéb

függő-, átfutó- és kiegyenlítő bevételek és kiadások tárgyévi állományváltozását. A

jogcímcsoport soraiban kimutatott adat negatív, amennyiben a kiadások nagyobbak, mint

a bevételek.

A Nyugdíjbiztosítási Alapnál az 55. sorban kell részletezni a korengedményes nyugdíjjal

kapcsolatban a munkáltatói forrásállomány változását, mely összevontan tartalmazza a

munkáltatók által a következő évek kifizetéseinek fedezeteként befizetett tárgyévi

bevételt, valamint a tárgyévre vonatkozóan előző években korengedményes nyugdíj

jogcímen befizetett összeg technikai számlára történő átvezetését.

Az Alapok tárgyévi hitelállománya és a Nem tb- ellátások tárgyévi hitelállománya sorokban

az ellátások folyamatos teljesítése érdekében igénybe vett tárgyévi hitelfelvétel és

törlesztés különbözetét kell kimutatni. (Az összeg pozitív, ha a tárgyidőszakban igénybe

vett hitelállomány nagyobb, mint a hiteltörlesztések összege.)

Az adatlap 64-66, illetve 110-112 sorai a pénzforgalom egyeztetésére szolgálnak. Itt kell

bemutatni a kincstári számlák, valamint a pénztárak hó végi záró és éves nyitó

állományának különbözetét.

A Pénzforgalom egyeztetése sorban kimutatott adat helyes kitöltés esetén nullát

eredményez. (Pénzforgalom egyeztetése = az Alap számláinak pénzforgalmi egyenlege +

hitelállományok - pénzeszköz-változások).

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49777

46. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

A fejezet megnevezése, székhelye: Az irányító szerv

................................................................... ...................................................................

................................................................... ...................................................................

................................................................... ...................................................................

számjel

PIR-törzsszám szektor fejezet cím/alcím szakágazat

A költségvetési szerv megnevezése, székhelye

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

20.... évi

A) INTÉZMÉNYI

KÖLTSÉGVETÉS

............................................................................., ..........év..............................................hó.............................nap

....................................................................................... ..........................................................................

a szerv gazdasági vezetĘje a szerv vezetĘje

Készítette, ill. felvilágosítást nyújt: Az irányító szerv részérĘl ellenĘrizte

.........................................................................( név) .............................................................................(név)

....................................................................(telefon) .......................................................................(telefon)

49778 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

TARTALOMJEGYZÉK AZ "A" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ

A) ĥrlapok Jelzés

száma megnevezése

02 Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok

elĘirányzata és teljesítése

03 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése

04 Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás

és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése

05 Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlásának

elĘirányzata és teljesítése

06 Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

07 MĦködési bevételek elĘirányzata és teljesítése

08 Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek elĘirányzata és teljesítése

09 Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések

elĘirányzata és teljesítése

10 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

21 Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

22 Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek

teljesítésének részletezése)

34 Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma

és keresetbe tartozó személyi juttatásai

35 Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai

36 Tajékoztató adatok a költségvetési engedélyezett létszámkeret

funkciócsoportonkénti megoszlásáról

37 Mutatószámok

70 Kutatás-fejlesztés kiadásai és egyes bevételei társadalmi-gazdasági célok szerint

98 Központi költségvetési jelentés

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49779

A megye megnevezése, székhelye

...................................................................

...................................................................

...................................................................

számjel

PIR-törzsszám szektor megye településtípus szakágazat

A költségvetési szerv megnevezése, székhelye

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

20... évi

B) ÖNKORMÁNYZATI

KÖLTSÉGVETÉS

............................................................................., ..........év..............................................hó.............................nap

....................................................................................... .........................................................................

a szerv gazdasági vezetĘje a szerv vezetĘje

Készítette, ill. felvilágosítást nyújt

.........................................................................( név)

....................................................................(telefon)

49780 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

TARTALOMJEGYZÉK A "B" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ

B) ĥrlapok Jelzés

száma megnevezése

02 Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok

elĘirányzata és teljesítése

03 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése

04 Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás

és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése

05 Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlásának

elĘirányzata és teljesítése

06 Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

07 MĦködési bevételek elĘirányzata és teljesítése

08 Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek elĘirányzata és teljesítése

09 Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések

elĘirányzata és teljesítése

10 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

12 Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése

16 Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése

17 Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és

bevételeinek alakulása

21 Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

22 Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek

teljesítésének részletezése)

25 A helyi önkormányzat adósságot keletkeztetĘ Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves

kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felsĘ határa

26 Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei

tevékenységenként

34 Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma

és keresetbe tartozó személyi juttatásai

35 Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai

36 Tajékoztató adatok a költségvetési engedélyezett létszámkeret

funkciócsoportonkénti megoszlásáról

37 Mutatószámok

43 A mĦködési és felhalmozási célú bevételek és kiadások 2010-2011-2012. évi

alakulását külön bemutató mérleg

80 Önkormányzati költségvetési jelentés

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49781

A megye megnevezése, székhelye: Az irányító szerv

................................................................... ...................................................................

................................................................... ...................................................................

................................................................... ...................................................................

számjel

PIR-törzsszám szektor megye településtípus szakágazat

A költségvetési szerv megnevezése, székhelye

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

20... évi

C) ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYI

KÖLTSÉGVETÉS

............................................................................., ..........év..............................................hó.............................nap

....................................................................................... ..........................................................................

a szerv gazdasági vezetĘje a szerv vezetĘje

Készítette, ill. felvilágosítást nyújt: Az irányító szerv részérĘl ellenĘrizte

.........................................................................( név) .............................................................................(név)

....................................................................(telefon) .......................................................................(telefon)

49782 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

TARTALOMJEGYZÉK A "C" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ

C) ĥrlapok Jelzés

száma megnevezése

02 Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok

elĘirányzata és teljesítése

03 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése

04 Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás

és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése

05 Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlásának

elĘirányzata és teljesítése

06 Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

07 MĦködési bevételek elĘirányzata és teljesítése

08 Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek elĘirányzata és teljesítése

09 Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések

elĘirányzata és teljesítése

10 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

21 Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

22 Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek

teljesítésének részletezése)

34 Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma

és keresetbe tartozó személyi juttatásai

35 Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai

36 Tajékoztató adatok a költségvetési engedélyezett létszámkeret

funkciócsoportonkénti megoszlásáról

37 Mutatószámok

80 Önkormányzati költségvetési jelentés

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49783

A megye megnevezése, székhelye

...................................................................

...................................................................

...................................................................

számjel

PIR-törzsszám szektor megye településtípus szakágazat

A költségvetési szerv megnevezése, székhelye

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

20... évi

I) TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSI

KÖLTSÉGVETÉS

............................................................................., ..........év..............................................hó.............................nap

....................................................................................... .........................................................................

a szerv gazdasági vezetĘje a szerv vezetĘje

Készítette, ill. felvilágosítást nyújt

.........................................................................( név)

....................................................................(telefon)

49784 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

TARTALOMJEGYZÉK AZ "I" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ

I) ĥrlapok Jelzés

száma megnevezése

02 Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok elĘirányzata és teljesítése

03 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése

04 Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás

és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése

05 Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlásának

elĘirányzata és teljesítése

06 Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

07 MĦködési bevételek elĘirányzata és teljesítése

08 Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek elĘirányzata és teljesítése

09 Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések

elĘirányzata és teljesítése

10 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

11 Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése

21 Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

22 Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek

teljesítésének részletezése)

34 Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma

és keresetbe tartozó személyi juttatásai

35 Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai

36 Tajékoztató adatok a költségvetési engedélyezett létszámkeret

funkciócsoportonkénti megoszlásáról

37 Mutatószámok

80 Önkormányzati költségvetési jelentés

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49785

A megye megnevezése, székhelye

...................................................................

...................................................................

...................................................................

számjel

PIR-törzsszám szektor megye településtípus szakágazat

A költségvetési szerv megnevezése, székhelye

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

20... évi

J) ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI

ÉS INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS

............................................................................., ..........év..............................................hó.............................nap

....................................................................................... .........................................................................

a szerv gazdasági vezetĘje a szerv vezetĘje

Készítette, ill. felvilágosítást nyújt

.........................................................................( név)

....................................................................(telefon)

49786 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

TARTALOMJEGYZÉK A "J" ĥRLAPGARNITÚRÁHOZ

J) ĥrlapok Jelzés

száma megnevezése

02 Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok

elĘirányzata és teljesítése

03 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elĘirányzata és teljesítése

04 Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás

és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése

05 Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlásának

elĘirányzata és teljesítése

06 Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

07 MĦködési bevételek elĘirányzata és teljesítése

08 Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek elĘirányzata és teljesítése

09 Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések

elĘirányzata és teljesítése

10 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve továbbadási

(lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

21 Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

22 Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek

teljesítésének részletezése)

34 Költségvetési szerveknél teljes- és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma

és keresetbe tartozó személyi juttatásai

35 Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai

37 Mutatószámok

80 Önkormányzati költségvetési jelentés

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49787

lapszám

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 2

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Alapilletmények 01

Illetménykiegészítések 02

Nyelvpótlék 03

Egyéb kötelezĘ illetménypótlékok 04

Egyéb feltételtĘl függĘ pótlékok és juttatások 05

Egyéb juttatás 06

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása

07

összesen (01+...+06)

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása 08

Rendszeres személyi juttatások (07+08) 09

Jutalom (normatív) 10

Jutalom (teljesítményhez kötött) 11

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat 12

Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások 13

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó

14

juttatásai összesen (10+....+13)

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai 15

Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (14+15) 16

Keresetkiegészítés fedezete 17 ---------------- ----------------

Végkielégítés 18

Jubileumi jutalom 19

Napidíj 20

Biztosítási díjak 21

Egyéb sajátos juttatások 22

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak sajátos juttatásai (18+...+22) 23

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak sajátos juttatásai 24

Foglalkoztatottak sajátos juttatásai (23+24) 25

Ruházati költségtérítés, hozzájárulás 26

Üdülési hozzájárulás 27

Közlekedési költségtérítés 28

Étkezési hozzájárulás 29

Egyéb költségtérítés és hozzájárulás 30

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó

31

költségtérítései összesen (26+...+30)

49788 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelĘ járulékok

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 2

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései 32

Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások összesen

33

(31+32)

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak szociális jellegĦ juttatásai 34

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak szociális jellegĦ juttatásai 35

Szociális jellegĦ juttatások (34+35) 36

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai 37

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai 38

Különféle nem rendszeres juttatások összesen (37+38) 39

Teljes munkaidĘben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai

40

(14+23+31+34+37)

RészmunkaidĘben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai

41

(15+24+32+35+38)

Nem rendszeres személyi juttatások (17+40+41) 42

Állományba nem tartozók juttatásai 43

Tartalékos állományúak juttatásai 44

Katonai és rendvédelmi tanintézeti hallgatók juttatásai 45

Egyéb sajátos juttatások 46

Fegyveres erĘk, testületi és rendvédelmi szervek állományába nem

47

tartozók juttatásai (44+...+46)

KülsĘ személyi juttatások (43+47) 48

Személyi juttatások összesen (09+42+48) 49

Társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási és

50

munkaerĘ-piaci járulék)

Korkedvezmény-biztosítási járulék 51

Egészségügyi hozzájárulás 52

Táppénz hozzájárulás 53

Munkaadókat terhelĘ járulékok államháztartáson kívülre 54

Munkaadókat terhelĘ egyéb járulékok 55

Munkaadókat terhelĘ járulékok (50+...+55) 56

Cafetéria rendszer keretében adott juttatások (tájékoztató adat) 57

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49789

lapszám

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 3

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Élelmiszer beszerzés 01

Gyógyszerbeszerzés 02

Vegyszerbeszerzés 03

Irodaszer, nyomtatvány beszerzése 04

Könyv beszerzése 05

Folyóirat beszerzése 06

Egyéb információhordozó beszerzése 07

TüzelĘanyagok beszerzése 08

Hajtó- és kenĘanyagok beszerzése 09

Szakmai anyagok beszerzése 10

KisértékĦ tárgyi eszközök, szellemi termékek beszerzése 11

Munkaruha, védĘruha, formaruha, egyenruha beszerzése 12

Egyéb anyagbeszerzés 13

Készletbeszerzés (01+…+13) 14

Nem adatátviteli célú távközlési díjak 15

Adatátviteli célú távközlési díjak 16

Egyéb kommunikációs szolgáltatások 17

Kommunikációs szolgáltatások (15+16+17) 18

Vásárolt élelmezés 19

Bérleti és lízing díjak 20

ebbĘl: - PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetés 21

- központi költségvetési szervek kincstári ingatlanhoz kapcsolódó

22

bérleti díja

Szállítási szolgáltatás díja 23

Gázenergia-szolgáltatás díja 24

Villamosenergia-szolgáltatás díja 25

TávhĘ- és melegvíz-szolgáltatás díja 26

Víz- és csatornadíjak 27

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai 28

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások 29

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre 30

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson kívülre 31

Pénzügyi szolgáltatások kiadásai 32

Szolgáltatási kiadások (19+20+23+…+32) 33

49790 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 3

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Vásárolt közszolgáltatások 34

Vásárolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója 35

Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó befizetése 36

Fordított általános forgalmi adó miatti befizetés 37

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adó

38

befizetése (05. Ħrlapon szereplĘk nélkül)

Általános forgalmi adó összesen (35+...+38) 39

Belföldi kiküldetés 40

Külföldi kiküldetés 41

Reprezentáció 42

Reklám és propagandakiadások 43

Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások (40+…+43) 44

Szellemi tevékenység teljesítéséhez kapcsolódó kifizetés 45

Egyéb dologi kiadások 46

Dologi kiadások (14+18+33+34+39+44+45+46) 47

ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése (irányító szervi nélkül) 48

Vállalkozási maradvány utáni befizetés 49

Irányító szerv javára teljesített egyéb befizetés 50

Eredeti elĘirányzatot meghaladó bevétel utáni befizetés 51 ---------------

Bevételek meghatározott köre utáni befizetés 52

Befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség 53

Egyéb befizetési kötelezettség 54

Különféle költségvetési befizetések (48+…+54) 55

Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó 56

Nemzetközi tagsági díjak 57

Rehabilitációs hozzájárulás 58

Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegĦ befizetések 59

Díjak, egyéb befizetések 60

Adók, díjak, egyéb befizetések (56+...+60) 61

MĦködési célú kamatkiadások államháztartáson belülre 62

Felhalmozási célú kamatkiadások államháztartáson belülre 63

MĦködési célú kamatkiadások államháztartáson kívülre 64

Felhalmozási célú kamatkiadások államháztartáson kívülre 65

Kamatkiadások összesen (62+…+65) 66

Realizált árfolyamveszteségek 67

Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai 68

Egyéb folyó kiadások (55+61+66+67+68) 69

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (47+69) 70

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49791

Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb

támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított mĦködési támogatás 01

Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított felhalmozási támogatás 02

Támogatások folyósítása összesen (01+02) 03

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás központi költségvetési szervnek 04

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak hazai programokra 05

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak EU-s programokra

06

és azok hazai társfinanszírozására

Az 05. és 06. sorba nem tartozó támogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ

07

elĘirányzatnak

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek 08

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak 09

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési

10

szerveiknek

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak 11

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak 12

TámogatásértékĦ mĦködési kiadások (04+...+12) 13

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson

14

belülre

TámogatásértékĦ mĦködési kiadások összesen (13+14) 15

TámogatásértékĦ beruházási kiadás központi költségvetési szervnek 16

TámogatásértékĦ beruházási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak hazai

17

programokra

TámogatásértékĦ beruházási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak EU-s

18

programokra és azok hazai társfinanszírozására

A 17. és 18. sorba nem tartozó támogatásértékĦ beruházási kiadás fejezeti kezelésĦ

19

elĘirányzatnak

TámogatásértékĦ beruházási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek 20

TámogatásértékĦ beruházási kiadás elkülönített állami pénzalapnak 21

TámogatásértékĦ beruházási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési

22

szerveiknek

TámogatásértékĦ beruházási kiadás többcélú kistérségi társulásnak 23

TámogatásértékĦ beruházási kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak 24

TámogatásértékĦ beruházási kiadások (16+...+24) 25

TámogatásértékĦ felújítási kiadás központi költségvetési szervnek 26

TámogatásértékĦ felújítási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak hazai programokra 27

TámogatásértékĦ felújítási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak EU-s programokra

28

és azok hazai társfinanszírozására

A 27. és 28. sorba nem tartozó támogatásértékĦ felújítási kiadás fejezeti kezelésĦ

29

elĘirányzatnak

TámogatásértékĦ felújítási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek 30

TámogatásértékĦ felújítási kiadás elkülönített állami pénzalapnak 31

TámogatásértékĦ felújítási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési

32

szerveiknek

TámogatásértékĦ felújítási kiadás többcélú kistérségi társulásnak 33

TámogatásértékĦ felújítási kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak 34

TámogatásértékĦ felújítási kiadások (26+...+34) 35

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadások (25+35) 36

49792 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb

támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés

37

államháztartáson belülre

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadások összesen (36+37) 38

TámogatásértékĦ kiadás összesen (15+38) 39

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás központi

40

költségvetési szervnek

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás fejezeti

41

kezelésĦ elĘirányzatnak

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás

42

társadalombiztosítási alapnak

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elkülönített

43

állami pénzalapnak

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás helyi

44

önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás többcélú

45

kistérségi társulásnak

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás országos

46

kisebbségi önkormányzatoknak

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás

47

összesen (40+…+46)

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás központi

48

költségvetési szervnek

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás fejezeti

49

kezelésĦ elĘirányzatnak

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás

50

társadalombiztosítási alapnak

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elkülönített

51

állami pénzalapnak

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás helyi

52

önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás többcélú

53

kistérségi társulásnak

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás országos

54

kisebbségi önkormányzatoknak

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás

55

összesen (48+…+54)

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása összesen (47+55) 56

Államháztartáson belüli támogatások és támogatás jellegĦ kiadások összesen

57

(03+39+56)

MĦködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek 58

MĦködési célú pénzeszközátadás egyházaknak 59

MĦködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak 60

MĦködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak 61

MĦködési célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének 62

MĦködési célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek 63

MĦködési célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek 64

MĦködési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (58+…+64) 65

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson

66

kívülre

MĦködési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen (65+66) 67

Beruházási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek 68

Beruházási célú pénzeszközátadás egyházaknak 69

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49793

Támogatás, támogatásértékĦ kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb

támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Beruházási célú pénzeszközátadás háztartásoknak 70

Beruházási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak 71

Beruházási célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének 72

Beruházási célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek 73

Beruházási célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek 74

Beruházási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (68+…+74) 75

Felújítási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek 76

Felújítási célú pénzeszközátadás egyházaknak 77

Felújítási célú pénzeszközátadás háztartásoknak 78

Felújítási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak 79

Felújítási célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének 80

Felújítási célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek 81

Felújítási célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek 82

Felújítási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (76+…+82) 83

Lakásért fizetett pénzbeli térítés 84

Lakáshoz jutás pénzbeli támogatása végleges jelleggel 85

Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (75+83+84+85) 86

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés

87

államháztartáson kívülre

Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen

88

(86+87)

Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen (67+88) 89

Családi támogatások 90

Központi költségvetésbĘl folyósított egyéb ellátások 91

Önkormányzatok által folyósított ellátások 92

Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások 93

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás 90+...+93) 94

Állami gondozásban lévĘk pénzbeli juttatásai 95

Középfokú oktatásban részt vevĘk pénzbeli juttatásai 96

FelsĘfokú oktatásban részt vevĘk pénzbeli juttatásai 97

FelnĘttoktatásban részt vevĘk pénzbeli juttatásai 98

Ellátottak egyéb pénzbeli juttatása 99

Ellátottak pénzbeli juttatásai (95+...+99) 100

49794 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlásának

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 5

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Ingatlanok felújítása 01

Gépek, berendezések és felszerelések felújítása 02

JármĦvek felújítása 03

Tenyészállatok felújítása 04

Felújítás elĘzetesen felszámított általános forgalmi adója 05

Felújítás összesen (01+...+05) 06

Immateriális javak vásárlása 07

Ingatlanok vásárlása, létesítése (föld kivételével) 08

Földterület vásárlás 09

Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése 10

JármĦvek vásárlása, létesítése 11

Tenyészállatok vásárlása 12

Intézményi beruházási kiadások (07+...+12) 13

Immateriális javak vásárlása 14

Ingatlanok vásárlása, létesítése (föld nélkül) 15

Földterület vásárlása 16

Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése 17

JármĦvek vásárlása, létesítése 18

Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak 19

Felhalmozási célú egyéb pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 20

Központi beruházási kiadások (14+…+20) 21

Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak 22

Lakástámogatás (=22) 23

Ingatlanok vásárlása, létesítése 24

Lakásépítés (=24) 25

Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásai 26

Intézményi beruházások általános forgalmi adója 27

Központi beruházási kiadások általános forgalmi adója 28

Lakásépítés általános forgalmi adója 29

Állami készletek, tartalékok általános forgalmi adója 30

Beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés 31

Beruházások általános forgalmi adója (27+..+31) 32

Felhalmozási kiadások összesen (13+21+23+25+26+32) 33

Befektetési célú részesedések vásárlása 34

Felhalmozási kiadások és befektetési célú részesedések vásárlása

35

összesen (33+34)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49795

lapszám

Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve

továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

szerv megnevezése

0 6

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása központi költségvetési szervnek 01 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása helyi önkormányzati költségvetési szervnek 02 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása többcélú kistérségi társulásnak 03 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása országos kisebbségi önkormányzatoknak 04 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása fejezeten/önkormányzaton belül 05 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása társadalombiztosítási alapoknak és

06 ------------------ ------------------

kezelõinek

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása elkülönített állami pénzalapoknak 07 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (01+...+07) 08

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása központi költségvetési szervnek 09 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása helyi önkormányzati költségvetési

10 ------------------ ------------------

szervnek

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása többcélú kistérségi társulásnak 11 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása országos kisebbségi

12 ------------------ ------------------

önkormányzatoknak

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása fejezeten/önkormányzaton belül 13 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása társadalombiztosítási alapoknak és

14 ------------------ ------------------

kezelõinek

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása elkülönített állami pénzalapoknak 15 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre

16

(09+...+15)

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (08+16) 17

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása állami nem pénzügyi vállalkozásoknak 18 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása pénzügyi vállalkozásoknak 19 ------------------ ------------------

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási

20 ------------------ ------------------

kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási

21 ------------------ ------------------

kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási

22 ------------------ ------------------

kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásnak (20+21)

MĦködési célú, a 20. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati

23 ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

MĦködési célú, a 21. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása nem

24 ------------------ ------------------

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásoknak (22+23+24) 25 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak 26 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása non-profit szervezeteknek 27 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása külföldre 28 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre

29

(18+19+25+26+27+28)

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása állami nem pénzügyi vállalkozásoknak 30 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása pénzügyi vállalkozásoknak 31 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási

32 ------------------ ------------------

kölcsönök nyújtása önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatási

33 ------------------ ------------------

kölcsönök nyújtása nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti

34 ------------------ ------------------

támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásnak (32+33)

49796 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve

továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

szerv megnevezése

0 6

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Felhalmozási célú, a 32. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása önkormányzati

35 ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Felhalmozási célú, a 33. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök nyújtása nem

36 ------------------ ------------------

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása egyéb vállalkozásoknak

37 ------------------ ------------------

(34+35+36)

Felhalmozási célú ideiglenes támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak (lakáshoz

38 ------------------ ------------------

jutás támogatása)

Egyéb felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása háztartásoknak 39 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása non-profit szervezeteknek 40 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása külföldre 41 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre

42

(30+31+37+..+41)

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (29+42) 43

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése központi költségvetési szervnek 44 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése helyi önkormányzati költségvetési

45 ------------------ ------------------

szervnek

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése többcélú kistérségi társulásnak 46 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése országos kisebbségi

47 ------------------ ------------------

önkormányzatoknak

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése fejezeten/önkormányzaton belül 48 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése társadalombiztosítási alapoknak és

49 ------------------ ------------------

kezelõinek

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése elkülönített állami pénzalapoknak 50 ------------------ ------------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre

51

(44+...+50)

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése központi költségvetési szervnek 52 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése helyi önkormányzati költségvetési

53 ------------------ ------------------

szervnek

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése többcélú kistérségi társulásnak 54 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése országos kisebbségi

55 ------------------ ------------------

önkormányzatoknak

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése fejezeten/önkormányzaton belül 56 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése társadalombiztosítási alapoknak és

57 ------------------ ------------------

kezelõinek

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése elkülönített állami pénzalapoknak 58 ------------------ ------------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre

59

(52+...+58)

Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (51+59) 60

Támogatási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése összesen (17+43+60) 61

Tervezett költségvetési és vállalkozási maradvány 62 ------------------

Céltartalékok 63 ------------------

Fejezeti egyensúlyi tartalék 64 ------------------

Kockázati tartalék 65 ------------------

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások 66 ------------------

Pénzforgalom nélküli kiadások (62+…+66) 67

Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) pénzügyi vállalkozásoknak 68

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49797

lapszám

Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve

továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

szerv megnevezése

0 6

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) egyéb belföldi hitelezĘnek 69

Rövid lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) pénzügyi vállalkozásnak 70

Likviditási célú hitel törlesztése pénzügyi vállalkozásnak 71 ------------------ ------------------

Rövid lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) egyéb belföldi hitelezĘnek 72

Hiteltörlesztés államháztartáson kívülre (68+…+72) 73

Likviditási célú hitel törlesztése központi költségvetésnek 74

MĦködési célú hitel visszafizetése elkülönített állami pénzalapoknak 75

Hiteltörlesztés államháztartáson belülre (74+75) 76

Belföldi hitelek törlesztése (73+76) 77

Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása 78 ------------------ ------------------

Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása 79 ------------------ ------------------

Befektetési célú kárpótlási jegyek vásárlása 80

Befektetési célú belföldi államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása 81

Befektetési célú egyéb belföldi pénzügyi befektetések váráslása 82

Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása 83

Belföldi értékpapírok kiadásai (78+..+83) 84

Belföldi finanszírozás kiadásai (77+84) 85

Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása 86 ------------------ ------------------

Befektetési célú külföldi államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása 87

Befektetési célú egyéb külföldi pénzügyi befektetések vásárlása 88

Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása 89

Hiteltörlesztés nemzetközi fejlesztési szervezeteknek 90

Hiteltörlesztés más kormányoknak 91

Hiteltörlesztés külföldi pénzintézeteknek 92

Hiteltörlesztés egyéb külföldi hitelezĘnek 93

Külföldi finanszírozás kiadásai (86+…+93) 94

Finanszírozási kiadás összesen (85+94) 95

Központi költségvetési szervtĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 96 ------------------ ------------------

Fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 97 ------------------ ------------------

Társadalombiztosítási alaptól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 98 ------------------ ------------------

Elkülönített állami pénzalaptól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 99 ------------------ ------------------

49798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása,

pénzforgalom nélküli kiadások, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ, illetve

továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése)

szerv megnevezése

0 6

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl kapott továbbadási (lebonyolítási)

100 ------------------ ------------------

célú mĦködési kiadás

Többcélú kistérségi társulástól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 101 ------------------ ------------------

Országos kisebbségi önkormányzatoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési

102 ------------------ ------------------

kiadás

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás összesen (96+…+102) 103

Központi költségvetési szervtĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási

104 ------------------ ------------------

kiadás

Fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási

105 ------------------ ------------------

kiadás

Társadalombiztosítási alaptól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 106 ------------------ ------------------

Elkülönített állami pénzalaptól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 107 ------------------ ------------------

Helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitĘl kapott továbbadási (lebonyolítási)

108 ------------------ ------------------

célú felhalmozási kiadás

Többcélú kistérségi társulástól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 109 ------------------ ------------------

Országos kisebbségi önkormányzatoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú

110 ------------------ ------------------

felhalmozási kiadás

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás összesen (104+...+110) 111

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen

112

(103+111)

Vállalkozásoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 113 ------------------ ------------------

Háztartásoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 114 ------------------ ------------------

Non-profit szervezetektĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 115 ------------------ ------------------

KülföldtĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 116 ------------------ ------------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás összesen (113+...+116) 117

Vállalkozásoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 118 ------------------ ------------------

Háztartásoktól kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 119 ------------------ ------------------

Non-profit szervezetektĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 120 ------------------ ------------------

KülföldtĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 121 ------------------ ------------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás összesen (118+...+121) 122

Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen

123

(117+122)

FüggĘ kiadások 124 ------------------ ------------------

Átfutó kiadások 125 ------------------ ------------------

KiegyenlítĘ kiadások 126 ------------------ ------------------

FüggĘ, átfutó, kiegyenlítĘ kiadások (124+...+126) 127

Összesen (61+67+95+112+123+127) 128

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49799

MĦködési bevételek

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 7

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat ürlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

TeljesítésbĘl

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés háztartások

szám

befizetése

elĘirányzat

1 2 3 4 5 6

Igazgatási szolgáltatási díj 01

Felügyeleti jellegĦ tevékenység díja 02

Bírság bevétele 03

Hatósági jogkörhöz köthetĘ mĦködési bevétel (01+...+03) 04

Áru- és készletértékesítés ellenértéke 05

Szolgáltatások ellenértéke 06

Egyéb sajátos bevétel 07

Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások értéke 08

Bérleti és lízingdíj bevételek 09

Intézményi ellátási díjak 10

Alkalmazottak térítése 11

Kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz bevétele 12

Alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése 13

Egyéb saját bevétel (05+…+13) 14

MĦködési kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés 15

Beruházási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés 16

Felújítási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés 17

Kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ja 18

Fordított ÁFA miatti bevétel 19

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak ÁFÁ-ja 20

ÁFA-bevételek, -visszatérülések (15+...+20) 21

MĦködési célú kamatbevételek államháztartáson belülrĘl 22

Felhalmozási célú kamatbevételek államháztartáson belülrĘl 23

MĦködési célú kamatbevételek államháztartáson kívülrĘl 24

Felhalmozási célú kamatbevételek államháztartáson kívülrĘl 25

Realizált árfolyamnyereség bevétele 26

Hozam- és kamatbevételek összesen (22+...+26) 27

MĦködési célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl 28

MĦködési célú pénzeszközátvétel egyházaktól 29

MĦködési célú pénzeszközátvétel háztartásoktól 30

MĦködési célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól 31

MĦködési célú pénzeszközátvétel az Európai Unió költségvetésébĘl 32

MĦködési célú pénzeszközátvétel kormányoktól és nemzetközi szervezetektĘl 33

MĦködési célú pénzeszközátvétel egyéb külföldi forrásból 34

MĦködési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl (28+…+34) 35

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések

36

államháztartáson kívülrĘl

MĦködési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl összesen

37

(35+36)

INTÉZMÉNYI MĥKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (04+14+21+27+37) 38

49800 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 8

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Immateriális javak értékesítése 01

Ingatlanok értékesítése (termĘföld kivételével) 02

TermĘföld értékesítése 03

Gépek, berendezések és felszerelések értékesítése 04

JármĦvek értékesítése 05

Tenyészállatok értékesítése 06

Egyéb felhalmozási bevételek 07

Állami készletek, tartalékok értékesítése 08

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (01+...+08) 09

Osztalék- és hozambevétel 10

ebbĘl: önk-i többségi tulajdonú vállalkozástól kapott osztalék 11

nem önk-i többségi tulajdonú vállalkozástól kapott osztalék 12

Tartós részesedések értékesítése 13

Pénzügyi befektetések bevételei (10+13) 14

Beruházási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl 15

Beruházási célú pénzeszközátvétel egyházaktól 16

Beruházási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól 17

Beruházási célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól 18

Beruházási célú pénzeszközátvétel Európai Unió költségvetésébĘl 19

Beruházási célú pénzeszközátvétel kormányoktól és nemzetközi szervezetektĘl 20

Beruházási célú pénzeszközátvétel egyéb külföldi forrásból 21

Beruházási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl (15+…+21) 22

Felújítási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl 23

Felújítási célú pénzeszközátvétel egyházaktól 24

Felújítási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól 25

Felújítási célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól 26

Felújítási célú pénzeszközátvétel az Európai Unió költségvetésébĘl 27

Felújítási célú pénzeszközátvétel kormányoktól és nemzetközi szervezetektĘl 28

Felújítási célú pénzeszközátvétel egyéb külföldi forrásból 29

Felújítási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl (23+…+29) 30

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49801

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 8

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl (22+30) 31

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések

32

államháztartáson kívülrĘl

Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl

33

összesen (31+32)

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek (09+14+33) 34

49802 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 9

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

MĦködési költségvetés támogatása 01

Intézményi felhalmozási kiadások támogatása 02

Kormányzati felhalmozási kiadások támogatása 03

Fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok támogatása 04

Irányító szervtĘl kapott támogatás (01+...+04) 05

Önkormányzatok költségvetési támogatása 06

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel központi költségvetési szervtĘl 07

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól hazai

08

programokra

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól EU-s

09

programokra és azok hazai társfinanszírozására

A 08. és 09. sorba nem tartozó támogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti

10

kezelésĦ elĘirányzattól

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel társadalombiztosítási alaptól 11

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól 12

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési

13

szerveiktĘl

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel többcélú kistérségi társulástól 14

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól 15

TámogatásértékĦ mĦködési bevételek (07+…+15) 16

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések

17

államháztartáson belülrĘl

TámogatásértékĦ mĦködési bevételek összesen (16+17) 18

TámogatásértékĦ beruházási bevétel központi költségvetési szervtĘl 19

TámogatásértékĦ beruházási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól hazai

20

programokra

TámogatásértékĦ beruházási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól EU-s

21

programokra és azok hazai társfinanszírozására

A 20. és 21. sorba nem tartozó támogatásértékĦ beruházási bevétel fejezeti

22

kezelésĦ elĘirányzattól

TámogatásértékĦ beruházási bevétel társadalombiztosítási alaptól 23

TámogatásértékĦ beruházási bevétel elkülönített állami pénzalaptól 24

TámogatásértékĦ beruházási bevétel helyi önkormányzatoktól és

25

költségvetési szerveiktĘl

TámogatásértékĦ beruházási bevétel többcélú kistérségi társulástól 26

TámogatásértékĦ beruházási bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól 27

TámogatásértékĦ beruházási bevételek (19+…+27) 28

TámogatásértékĦ felújítási bevétel központi költségvetési szervtĘl 29

TámogatásértékĦ felújítási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól hazai

30

programokra

TámogatásértékĦ felújítási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól EU-s

31

programokra és azok hazai társfinanszírozására

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49803

Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 9

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

A 30. és 31. sorba nem tartozó támogatásértékĦ felújítási bevétel fejezeti

32

kezelésĦ elĘirányzattól

TámogatásértékĦ felújítási bevétel társadalombiztosítási alaptól 33

TámogatásértékĦ felújítási bevétel elkülönített állami pénzalaptól 34

TámogatásértékĦ felújítási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési

35

szerveiktĘl

TámogatásértékĦ felújítási bevétel többcélú kistérségi társulástól 36

TámogatásértékĦ felújítási bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól 37

TámogatásértékĦ felújítási bevételek (29+…+37) 38

TámogatásértékĦ felhalmozási bevételek (28+38) 39

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések

40

államháztartáson belülrĘl

TámogatásértékĦ felhalmozási bevételek összesen (39+40) 41

TámogatásértékĦ bevételek összesen (18+41) 42

ElĘzĘ évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések 43

ElĘzĘ évi egyéb költségvetési kiegészítések, visszatérülések 44

ElĘzĘ évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések összesen (43+44) 45

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

46

központi költségvetési szervtĘl

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

47

fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

48

társadalombiztosítási alaptól

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

49

elkülönített állami pénzalaptól

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel helyi

50

önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

51

többcélú kistérségi társulástól

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

52

országos kisebbségi önkormányzatoktól

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

53

összesen (46+…+52)

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

54

központi költségvetési szervtĘl

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

55

fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

56

társadalombiztosítási alaptól

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

57

elkülönített állami pénzalaptól

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

58

helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

59

többcélú kistérségi társulástól

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

60

országos kisebbségi önkormányzatoktól

49804 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések

elĘirányzata és teljesítése

szerv megnevezése

0 9

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány

61

átvétel összesen (54+…+60)

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen

62

(53+61)

Támogatások, támogatásértékĦ bevételek, kiegészítések összesen

63

(05+06+42+45+62)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49805

lapszám

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ,

illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

szerv megnevezése

1 0

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése központi költségvetési

01 ----------------- -----------------

szervtĘl

MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése helyi önkormányzati

02 ----------------- -----------------

költségvetési szervtĘl

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése többcélú kistérségi

03 ----------------- -----------------

társulástól

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése országos kisebbségi

04 ----------------- -----------------

önkormányzatoktól

MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése fejezeten/önkormányzaton

05 ----------------- -----------------

belül

MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése társadalombiztosítási

06 ----------------- -----------------

alapoktól és kezelĘitĘl

MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése elkülönített állami

07 ----------------- -----------------

pénzalapoktól

MĦködési célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson

08

belülrĘl (01+...+07)

Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése központi költségvetési

09 ----------------- -----------------

szervtĘl

Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése helyi önkormányzati

10 ----------------- -----------------

költségvetési szervtĘl

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése többcélú kistérségi

11 ----------------- -----------------

társulástól

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése országos kisebbségi

12 ----------------- -----------------

önkormányzatoktól

Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése fejezeten/önkormányzaton

13 ----------------- -----------------

belül

Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése társadalombiztosítási

14 ----------------- -----------------

alapoktól és kezelĘitĘl

Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése elkülönített állami

15 ----------------- -----------------

pénzalapoktól

Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson

16

belülrĘl (09+...+15)

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrĘl (08+16) 17

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése állami nem pénzügyi

18 ----------------- -----------------

vállalkozásoktól

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése pénzügyi vállalkozásoktól 19 ----------------- -----------------

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti

támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségi tulajdonú egyéb 20 ----------------- -----------------

vállalkozástól

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti

támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségi tulajdonú 21 ----------------- -----------------

egyéb vállalkozástól

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti

22 ----------------- -----------------

támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozástól (20+21)

MĦködési célú, a 20. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése

23 ----------------- -----------------

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

MĦködési célú, a 21. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése

24 ----------------- -----------------

nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb

25 ----------------- -----------------

vállalkozásoktól (22+23+24)

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése háztartásoktól 26 ----------------- -----------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése non-profit szervezetektĘl 27 ----------------- -----------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése külföldrĘl 28 ----------------- -----------------

MĦködési célú támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson

29

kívülrĘl (18+19+25+...+28)

49806 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ,

illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

szerv megnevezése

1 0

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése állami nem pénzügyi

30 ----------------- -----------------

vállalkozásoktól

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése pénzügyi

31 ----------------- -----------------

vállalkozásoktól

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti

támogatási kölcsönök visszatérülése önkormányzati többségi tulajdonú egyéb 32 ----------------- -----------------

vállalkozástól

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti

támogatási kölcsönök visszatérülése nem önkormányzati többségi tulajdonú 33 ----------------- -----------------

egyéb vállalkozástól

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti

34 ----------------- -----------------

támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb vállalkozástól (32+33)

Felhalmozási célú, a 32. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök

35 ----------------- -----------------

visszatérülése önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

Felhalmozási célú, a 33. sorba nem tartozó támogatási kölcsönök

36 ----------------- -----------------

visszatérülése nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése egyéb

37 ----------------- -----------------

vállalkozástól (34+35+36)

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése háztartásoktól 38 ----------------- -----------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése non-profit

39 ----------------- -----------------

szervezetektĘl

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése külföldrĘl 40 ----------------- -----------------

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson

41

kívülrĘl (30+31+37+...+40)

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (29+41) 42

MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele központi költségvetési szervtĘl 43 ----------------- -----------------

MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele helyi önkormányzati

44 ----------------- -----------------

költségvetési szervtĘl

MĦködési célú támogatási kölcsönök igénybevétele többcélú kistérségi

45 ----------------- -----------------

társulástól

MĦködési célú támogatási kölcsönök igénybevétele országos kisebbségi

46 ----------------- -----------------

önkormányzatoktól

MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele fejezeten/önkormányzaton

47 ----------------- -----------------

belül

MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele társadalombiztosítási

48 ----------------- -----------------

alapoktól és kezelĘitĘl

MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele elkülönített állami

49 ----------------- -----------------

pénzalapoktól

MĦködési célú támogatási kölcsön igénybevétele államháztartáson

50

belülrĘl (43+...+49)

Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele központi költségvetési

51 ----------------- -----------------

szervtĘl

Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele helyi önkormányzati

52 ----------------- -----------------

költségvetési szervtĘl

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök igénybevétele többcélú kistérségi

53 ----------------- -----------------

társulástól

Felhalmozási célú támogatási kölcsönök igénybevétele országos kisebbségi

54 ----------------- -----------------

önkormányzatoktól

Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele fejezeten/önkormányzaton

55 ----------------- -----------------

belül

Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele társadalombiztosítási

56 ----------------- -----------------

alapoktól és kezelĘitĘl

Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele elkülönített állami

57 ----------------- -----------------

pénzalapoktól

Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele államháztartáson

58

belülrĘl (51+...+57)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49807

lapszám

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ,

illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

szerv megnevezése

1 0

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrĘl (50+58) 59

Támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele összesen

60

(17+42+59)

ElĘzĘ évek elĘirányzat-maradványának, pénzmaradványának mĦködési célú

61

igénybevétele

ElĘzĘ évek elĘirányzat-maradványának, pénzmaradványának felhalmozási célú

62

igénybevétele

ElĘzĘ évek vállalkozási maradványának mĦködési célú igénybevétele 63

ElĘzĘ évek vállalkozási maradványának felhalmozási célú igénybevétele 64

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások 65 -----------------

Pénzforgalom nélküli bevételek (61+…+65) 66

Rövid lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozásoktól 67

Likviditási célú hitel felvétele pénzügyi vállalkozástól 68 ----------------- -----------------

Rövid lejáratú hitelfelvétel egyéb belföldi forrásból 69

Hosszú lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozásoktól 70

Hosszú lejáratú hitelfelvétel egyéb belföldi forrásból 71

Hitelfelvétel államháztartáson kívülrĘl (67+…+71) 72

Likviditási célú hitel felvétele központi költségvetéstĘl 73

Hitelfelvétel más alaptól 74

Hitelfelvétel államháztartáson belülrĘl (73+74) 75

Belföldi hitelek felvétele (72+75) 76

Forgatási célú belföldi értékpapírok értékesítése 77 ----------------- -----------------

Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása 78 ----------------- -----------------

Befektetési célú kárpótlási jegyek értékesítése 79

Befektetési célú belföldi államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése 80

Befektetési célú egyéb belföldi pénzügyi befektetések bevételei 81

Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása 82

Belföldi értékpapírok bevételei (77+…+82) 83

Belföldi hitelmĦveletek bevételei (76+83) 84

Forgatási célú külföldi értékpapírok értékesítése 85 ----------------- -----------------

Befektetési célú külföldi államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése 86

Befektetési célú egyéb külföldi pénzügyi befektetések bevételei 87

Befektetési célú külföldi értékpapírok kibocsátása 88

Hitelfelvétel nemzetközi fejlesztési szervezetektĘl 89

Hitelfelvétel kormányoktól 90

Hitelfelvétel külföldi pénzintézettĘl 91

Hitelfelvétel egyéb külföldi hitelezĘtĘl 92

49808 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ,

illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

szerv megnevezése

1 0

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Külföldi finanszírozás bevételei (85+…+92) 93

Finanszírozási bevételek összesen (84+93) 94

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel központi költségvetési

95 ----------------- -----------------

szervtĘl

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ

96 ----------------- -----------------

elĘirányzattól

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel társadalombiztosítási alaptól 97 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel elkülönített állami

98 ----------------- -----------------

pénzalaptól

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és

99 ----------------- -----------------

költségvetési szerveitĘl

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel többcélú kistérségi

100 ----------------- -----------------

társulástól

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel országos kisebbségi

101 ----------------- -----------------

önkormányzatoktól

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel összesen (95+...+101) 102 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel központi költségvetési

103 ----------------- -----------------

szervtĘl

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ

104 ----------------- -----------------

elĘirányzattól

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel társadalombiztosítási

105 ----------------- -----------------

alaptól

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel elkülönített állami

106 ----------------- -----------------

pénzalaptól

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól

107 ----------------- -----------------

és költségvetési szerveitĘl

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel többcélú kistérségi

108 ----------------- -----------------

társulástól

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel országos kisebbségi

109 ----------------- -----------------

önkormányzatoktól

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel összesen

110 ----------------- -----------------

(103+...+109)

Továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel államháztartáson belülrĘl

111 ----------------- -----------------

összesen (102+110)

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel vállalkozásoktól 112 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel háztartásoktól 113 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel non-profit szervezetektĘl 114 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel külföldrĘl 115 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel összesen (112+...+115) 116 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel vállalkozásoktól 117 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel háztartásoktól 118 ----------------- -----------------

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49809

lapszám

Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele,

pénzforgalom nélküli bevételek, függĘ, átfutó, kiegyenlítĘ,

illetve továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek elĘirányzata és teljesítése

(Támogatási célú kölcsönök visszatérülésének és igénybevételének részletezése)

szerv megnevezése

1 0

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel non-profit szervezetektĘl 119 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel külföldrĘl 120 ----------------- -----------------

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel összesen

121 ----------------- -----------------

(117+...+120)

Továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel államháztartáson kívĦlrĘl

122 ----------------- -----------------

összesen (116+121)

FüggĘ bevételek 123 ----------------- -----------------

Átfutó bevételek 124 ----------------- -----------------

KiegyenlítĘ bevételek 125 ----------------- -----------------

FüggĘ, átfutó, kiegyenlítĘ bevételek (123+...+125) 126

Összesen (60+66+94+111+122+126) 127

49810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Többcélú kistérségi társulások bevételeinek részletezése

szerv megnevezése

1 2 5 3 1 1

PIR-törzsszám szektor megy település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

e

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Vadászati jog értékesítésébĘl származó bevétel 01

Vagyoni értékĦ jog értékesítésébĘl származó bevétel 02

Vagyon bérbeadásából származó bevétel 03

Vagyon üzemeltetésébĘl, koncesszióból származó bevétel 04

Egyéb sajátos bevételek 05

Sajátos bevételek összesen (01 +…+ 05) 06

Normatív hozzájárulások 07

Központosított elĘirányzatok 08

Pedagógiai szakszolgálat 09

Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása 10

Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása 11

A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása 12

A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak

13

támogatása

A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak

14

támogatása

A többcélú kistérségi társulások gyermekek átmeneti gondozási

15

feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak

16

támogatása

A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes

17

közmĦvelĘdési feladatainak támogatása

A többcélú kistérségi társulások belsĘ ellenĘrzési feladatainak

18

támogatása

Többcélú kistérségi társulások támogatása (11+ … +18) 19

Normatív kötött felhasználású támogatások összesen (09 + 10 + 19) 20

Fejlesztési feladatok támogatása 21

A leghátrányosabb helyzetĦ kistérségek felzárkóztatásának támogatása 22

Egyéb központi támogatások 23

Kistérségi társulás bevételei összesen (06+ 07 +08 + 20 + 21 + 22+

24

23)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49811

Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése

szerv megnevezése

1 2

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Rendszeres szociális segély az Szt. 37/B.§ (1) bek. b-c) pontok szerint 01

Rendszeres szociális segély az Szt. 37/B.§ (1) bek. d) pont szerint 02

Rendszeres szociális segély egészségkárosodott személyek részére Szt. 37/B. §

03

(1) bek. a) pont

Önkormányzat által folyósított ellátás keresĘ tevékenység mellett Szt. 37/E. § (1)

04

bek.

Rendelkezésre állási támogatás Szt. 37.§ (1) bek. 05

Közcélú munka Szt. 36.§ 06

Idõskorúak járadéka Szt. 32/B.§ (1) bek. 07

Lakásfenntartási támogatás (normatív) Szt. 38. § (1) bek. a) pont 08

Adósságkezelési szolgáltatásban részesülĘknek kifizetett lakásfenntartási

09

támogatás Szt. 38. § (1) bek. (b) pont

Lakásfenntartási támogatás (helyi megállapítás) Szt. 38.§ (1) bek. c) pont 10

Adósságcsökkentési támogatás Szt. 55/A. § 1. bek. b) pont 11

Ápolási díj (normatív) Szt. 41.§ (1) bek. 43/A. § (1) és (4) bek. 12

Ápolási díj (helyi megállapítás) Szt.43/B. § 13

Átmeneti segély Szt. 45.§ 14

Temetési segély Szt. 46.§ 15

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülĘk pénzbeli támogatása

16

Gyvt. 20/A.§

KiegészítĘ gyermekvédelmi támogatás és a kiegészítĘ gyermekvédelmi

17

támogatás pótléka Gyvt. 20/B.§

Óvodáztatási támogatás Gyvt. 20/C. § 18

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (helyi megállapítás) Gyvt. 21.§ 19

Egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított juttatás 20

Rászorultságtól függõ pénzbeli szociális, gyermekvédelmi ellátások

összesen (01+...+20) 21

Természetben nyújtott lakásfenntartási támogatás Szt. 47.§ (1) bek. b) pont 22

Természetben nyújtott rendszeres szociális segély Szt. 47.§ (1) bek. a) pont 23

Adósságkezelési szolgáltatás keretében gáz-vagy áram fogyasztást mérĘ

24

készülék biztosítása Szt. 55/A. § (3) bek.

Átmeneti segély Szt. 47.§ (1) bek. c) pont 25

Temetési segély Szt. 47.§ (1) bek. d) pont 26

Köztemetés Szt. 48.§ 27

49812 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése

szerv megnevezése

1 2

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor-

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Közgyógyellátás Szt. 49.§ 28

Rászorultságtól függõ normatív kedvezmények Gyvt. 148.§ (5) bek., Közokt. tv.

29

10.§ (4) bek., Tpr.tv. 8.§ (4) bek.

Étkeztetés Szt. 62.§ 30

Házi segítségnyújtás Szt. 63.§ 31

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyvt. 18. § (5) bek. 32

Természetben nyújtott óvodáztatási támogatás Gyvt. 20/C.§ (4) bek. 33

Természetben nyújtott szociális ellátások összesen (22+…+33) 34

Önkormányzatok által folyósított szociális, gyermekvédelmi

35

ellátások összesen (21+34)

Önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi

36

elĘírások alapján) adott pénzügyi ellátás

Önkormányzat által saját hatáskörben (nem szociális és gyermekvédelmi

37

elĘírások alapján) adott természetbeni ellátás

Önkormányzatok által folyósított ellátások összesen (35+36+37) 38

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49813

lapszám

Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése

szerv megnevezése

1 6

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor- TeljesítésbĘl

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés háztartások

befizetése

elĘirányzat

1 2 3 4 5 6

Illetékek 01

Építményadó 02

Telekadó 03

Vállalkozók kommunális adója 04

Magánszemélyek kommunális adója 05

ebbĘl: felhalmozási célú 06

Idegenforgalmi adó tartózkodás után 07

Idegenforgalmi adó épület után 08

IparĦzési adó állandó jelleggel végzett iparĦzési tevékenység után 09

IparĦzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparĦzési tevékenység után (napi

10

átalány)

Helyi adók összesen (02+…+05+07+...+10) 11

Pótlékok, bírságok 12

Személyi jövedelemadó helyben maradó része és a megyei

13 -----------------

önkormányzatok részesedése

Jövedelemkülönbség mérséklése (+,-) 14 -----------------

GépjármĦadó 15

Luxusadó 16

TermĘföld bérbeadásából származó jövedelemadó 17

Átengedett egyéb központi adók 18 -----------------

Átengedett központi adók (13+...+18) 19

Környezetvédelmi bírság 20

Természetvédelmi bírság 21

MĦemlékvédelmi bírság 22

Építésügyi bírság 23

Talajterhelési díj 24

Egyéb sajátos bevételek 25

Önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei

26

(01+11-06+12+19+....+25)

Önkormányzati lakások értékesítése 27 -----------------

Önkormányzati lakótelek értékesítés 28 -----------------

Privatizációból származó bevétel 29 -----------------

VállalatértékesítésbĘl származó bevétel 30 -----------------

Vadászati jog értékesítésébĘl származó bevétel 31 -----------------

Egyéb vagyoni értékĦ jog értékesítésébĘl származó bevétel 32 -----------------

Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevétel 33 -----------------

Egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetésébĘl, koncesszióból származó

34 -----------------

bevétel

Vagyonkezelésbe adásból származó bevétel 35 -----------------

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tĘke bevételei (06+27+...+35) 36

49814 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése

szerv megnevezése

1 6

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor- TeljesítésbĘl

Megnevezés Eredeti Módosított

szám Teljesítés háztartások

befizetése

elĘirányzat

1 2 3 4 5 6

Normatív hozzájárulás

37 -----------------

- lakosságszámhoz kötött

- feladatmutatóhoz kötött 38 -----------------

Normatív hozzájárulások (37+38) 39 -----------------

Központosított elĘirányzatok 40 -----------------

Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévĘ települési önkormányzatok

41 ----------------- -----------------

támogatása

Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi

önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes

42 ----------------- -----------------

kamattámogatására, az adósságrendezés alatt mĦködési célra igényelhetĘ

támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára

MĦködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása 43 ----------------- -----------------

A helyi önkormányzatok mĦködĘképességének megĘrzését szolgáló

44 -----------------

kiegészítĘ támogatások (41+...+43)

Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott elĘadó-mĦvészeti

45 -----------------

szervezetek támogatása

KiegészítĘ támogatás egyes közoktatási feladatokhoz 46 -----------------

Egyes szociális feladatok támogatása 47 -----------------

A helyi önkormányzati hivatásos tĦzoltóságok támogatása 48

Normatív kötött felhasználású támogatások (46+...+48) 49 -----------------

Címzett támogatás 50 -----------------

Céltámogatás 51 -----------------

A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása 52

Vis maior tartalék 53 ----------------- -----------------

Budapest 4-es metrovonal építésének támogatása 54 -----------------

A leghátrányosabb helyzetĦ kistérségek felzárkóztatásának támogatása 55

Egyéb központi támogatás 56 ----------------- -----------------

Önkormányzat költségvetési támogatása

57

(39+40+44+45+49+...+56)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49815

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása

szerv megnevezése

1 7

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Rendszeres személyi juttatások 01

Nem rendszeres személyi juttatások 02

KülsĘ személyi juttatások 03

Személyi juttatások (01+02+03) 04

Munkaadókat terhelĘ járulékok 05

Dologi kiadások 06

Egyéb folyó kiadások 07

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (06+07) 08

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás 09

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás 10

MĦködési kiadás államháztartáson belül (04+05+08+09+10) 11

MĦködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 12

Társadalom- és szociálpolitikai juttatások 13

Ellátottak pénzbeli juttatásai 14

MĦködési kiadás államháztartáson kívülre (12+13+14) 15

MĦködési költségvetés kiadásai (11+15) 16

Felújítás 17

Beruházási kiadások és pénzügyi befektetések 18

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás 19

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 20

Felhalmozási költségvetés kiadásai (17+18+19+20) 21

Kölcsönök kiadásai 22

Pénzforgalmi kiadások összesen (16+21+22) 23

Pénzforgalom nélküli kiadások 24

Költségvetési kiadások (23+24) 25

Forgatási célú hitelek és értékpapírok kiadásai 26

Befektetési célú hitelek és értékpapírok kiadásai 27

Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás 28

Költségvetési aktív pénzügyi elszámolások 29

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai összesen

30

(25+26+27+28+29)

Intézményi mĦködési bevételek 31

Normatív állami hozzájárulás 32

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatása 33

49816 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása

szerv megnevezése

1 7

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Egyéb állami támogatás, hozzájárulás 34

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei 35

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel 36

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel 37

Államháztartáson kívülrĘl átvett mĦködési pénzeszköz bevétel 38

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek 39

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel 40

Államháztartáson kívülrĘl átvett felhalmozási pénzeszközök bevételei 41

Kölcsönök bevételei 42

Pénzforgalmi bevételek összesen (31+…+42) 43

Pénzforgalom nélküli bevételek 44

Költségvetési bevételek (43+44) 45

Forgatási célú hitelek és értékpapírok bevételei 46

Befektetési célú hitelek és értékpapírok bevételei 47

Továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel 48

Költségvetési passzív pénzügyi elszámolások 49

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok bevételei összesen

50

(45+46+47+48+49)

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Rendszeres személyi juttatások 02/09 01

Nem rendszeres személyi juttatások 02/42 02

KülsĘ személyi juttatások 02/48 03

Személyi juttatások összesen (01+02+03) (02/49) 04

Munkaadókat terhelĘ járulékok 02/56 05

Dologi kiadások ÁFÁ-val 03/47 06

Egyéb folyó kiadások 03/69 07

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás központi költségvetési

08 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervnek 04/04

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ

09 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

elĘirányzatnak hazai programokra 04/05

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ

elĘirányzatnak EU-s programokra és azok hazai 10 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társfinanszírozására 04/06

A 09. és 10. sorba nem tartozó támogatásértékĦ mĦködési

11 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak 04/07

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás társadalombiztosítási

12 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

alapok kezelĘinek 04/08

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás elkülönített állami

13 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

pénzalapnak 04/09

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás helyi

14 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek 04/10

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás többcélú kistérségi

15 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társulásnak 04/11

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás országos kisebbségi

16 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoknak 04/12

49817

49818

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás (08+…+16) 04/13 17

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó

18

kifizetés államháztartáson belülre 04/14

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás összesen (17+18)

19

04/15

TámogatásértékĦ beruházási kiadás központi költségvetési

20 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervnek 04/16

TámogatásértékĦ beruházási kiadás fejezeti kezelésĦ

21 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

elĘirányzatnak hazai programokra 04/17

TámogatásértékĦ beruházási kiadás fejezeti kezelésĦ

elĘirányzatnak EU-s programokra és azok hazai 22 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társfinanszírozására 04/18

A 21. és 22. sorba nem tartozó támogatásértékĦ

23 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

beruházási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak 04/19

TámogatásértékĦ beruházási kiadás társadalombiztosítási

24 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

alapok kezelĘinek 04/20

TámogatásértékĦ beruházási kiadás elkülönített állami

25 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

pénzalapnak 04/21

TámogatásértékĦ beruházási kiadás helyi

26 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek 04/22

TámogatásértékĦ beruházási kiadás többcélú kistérségi

27 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társulásnak 04/23

TámogatásértékĦ beruházási kiadás országos kisebbségi

28 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoknak 04/24

TámogatásértékĦ beruházási kiadások (20+…+28)

29

04/25

TámogatásértékĦ felújítási kiadás központi költségvetési

30 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervnek 04/26

TámogatásértékĦ felújítási kiadás fejezeti kezelésĦ

31 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

elĘirányzatnak hazai programokra 04/27

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

TámogatásértékĦ felújítási kiadás fejezeti kezelésĦ

elĘirányzatnak EU-s programokra és azok hazai 32 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társfinanszírozására 04/28

A 31. és 32. sorba nem tartozó támogatásértékĦ felújítási

33 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak 04/29

TámogatásértékĦ felújítási kiadás társadalombiztosítási

34 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

alapok kezelĘinek 04/30

TámogatásértékĦ felújítási kiadás elkülönített állami

35 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

pénzalapnak 04/31

TámogatásértékĦ felújítási kiadás helyi

36 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek 04/32

TámogatásértékĦ felújítási kiadás többcélú kistérségi

37 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társulásnak 04/33

TámogatásértékĦ felújítási kiadás országos kisebbségi

38 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoknak 04/34

TámogatásértékĦ felújítási kiadások (30+…+38) 04/35 39

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadások (29+39) 04/36 40

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból

41

származó kifizetés államháztartáson belülre 04/37

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadások összesen

42

(40+41) 04/38

TámogatásértékĦ kiadás összesen (19+42) 04/39 43

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás központi költségvetési szervnek 44

04/40

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak 45

04/41

49819

49820

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás társadalombiztosítási alapnak 46

04/42

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás elkülönített állami pénzalapnak 47

04/43

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás helyi önkormányzatoknak és 48

költségvetési szerveiknek 04/44

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás többcélú kistérségi társulásnak 49

04/45

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás országos kisebbségi 50

önkormányzatoknak 04/46

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

51

pénzmaradvány átadás összesen (44+…+50) 04/47

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás központi költségvetési szervnek 52

04/48

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak 53

04/49

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás társadalombiztosítási alapnak 54

04/50

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás elkülönített állami pénzalapnak 55

04/51

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás helyi önkormányzatoknak és 56

költségvetési szerveiknek 04/52

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás többcélú kistérségi társulásnak 57

04/53

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átadás országos kisebbségi 58

önkormányzatoknak 04/54

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

59

pénzmaradvány átadás összesen (52+…+58) 04/55

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány

60

átadása összesen (51+59) 04/56

MĦködési célú pénzeszközátadás non-profit

61 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervezeteknek 04/58

MĦködési célú pénzeszközátadás egyházaknak 04/59 62 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

MĦködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak 04/60 63 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

MĦködési célú pénzeszközátadás pénzügyi

64 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoknak

MĦködési célú pénzeszközátadás nem pénzügyi

65 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoknak

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati 66 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati 67 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb 68 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásnak (66+67)

49821

49822

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

MĦködési célú, az 66. sorban nem szerepeltetett,

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak 69 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nyújtott támogatások összege

MĦködési célú, az 67. sorban nem szerepeltetett, nem

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak 70 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nyújtott támogatások összege

MĦködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak

71 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

(64+65+68+69+70) 04/61

MĦködési célú pénzeszközátadás az Európai Unió

72 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

költségvetésének 04/62

MĦködési célú pénzeszközátadás kormányoknak és

73 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nemzetközi szervezeteknek 04/63

MĦködési célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek 04/64 74 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

MĦködési célú pénzeszközátadások államháztartáson

75

kívülre (61+62+63+71+…+74) 04/65

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó

76

kifizetés államháztartáson kívülre 04/66

MĦködési célú pénzeszközátadások államháztartáson

77

kívülre összesen (75+76) 04/67

Beruházási célú pénzeszközátadás non-profit

78 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervezeteknek 04/68

Beruházási célú pénzeszközátadás egyházaknak 04/69 79 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Beruházási célú egyéb pénzeszközátadás háztartásoknak

80 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

04/70

Beruházási célú pénzeszközátadás pénzügyi

81 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoknak

Beruházási célú pénzeszközátadás nem pénzügyi

82 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoknak

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Beruházási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati 83 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Beruházási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati 84 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Beruházási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb 85 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásnak (83+84)

Beruházási célú, a 83. sorban nem szerepeltetett,

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak 86 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nyújtott támogatások összege

Beruházási célú, a 84. sorban nem szerepeltetett, nem

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak 87 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nyújtott támogatások összege

Beruházási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak

88 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

(81+82+85+86+87) 04/71

Beruházási célú pénzeszközátadás az Európai Unió

89 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

költségvetésének 04/72

Beruházási célú pénzeszköz átadás kormányoknak és

90 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nemzetközi szervezeteknek 04/73

Beruházási célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek

91 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

04/74

Beruházási célú pénzeszközátadások államháztartáson

92 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

kívülre (78+79+87+…+91) 04/75

Felújítási célú pénzeszközátadás non-profit

93 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervezeteknek 04/76

Felújítási célú pénzeszközátadás egyházaknak 04/77 94 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

49823

49824

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Felújítási célú egyéb pénzeszközátadás háztartásoknak

95 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

04/78

Felújítási célú pénzeszközátadás pénzügyi

96 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoknak

Felújítási célú pénzeszközátadás nem pénzügyi

97 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoknak

Felújítási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati 98 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Felújítási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati 99 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak

Felújítási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1)

bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb 100 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásnak (98+99)

Felújítási célú, a 98. sorban nem szerepeltetett,

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak 101 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nyújtott támogatások összege

Felújítási célú, a 99. sorban nem szerepeltetett, nem

önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak 102 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nyújtott támogatások összege

Felújítási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak

103 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

(96+97+100+101+102) 04/79

Felújítási célú pénzeszközátadás az Európai Unió

104 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

költségvetésének 04/80

Felújítási célú pénzeszköz átadás kormányoknak és

105 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nemzetközi szervezeteknek 04/81

Felújítási célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek 04/82 106 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Felújítási célú pénzeszközátadások államháztartáson

107 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

kívülre (93+94+102+…+106) 04/83

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Lakásért fizetett pénzbeli térítés 04/84 108 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Lakáshoz jutás pénzbeli támogatása végleges jelleggel

109 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

04/85

Felhalmozási célú pénzeszközátadások

110

államháztartáson kívülre (92+107+108+109) 04/86

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból

111

származó kifizetés államháztartáson kívülre 04/87

Felhalmozási célú pénzeszközátadások

112

államháztartáson kívülre összesen (110+111) 04/88

Államháztartáson kívüli pénzeszközátadások összesen

113

(77+112) 04/89

Támogatások folyósítása összesen 04/03 114

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb jutattás, támogatás

115

04/94

Ellátottak pénzbeli juttatásai 04/100 116

Felújítás 05/01+02+03+04 117

Felújítás elĘzetesen felszámított általános forgalmi adója

118

05/05

Intézményi beruházási kiadások 05/13 119

Központi beruházások és felhalmozási célú

120

pénzeszközátadások kiadásai 05/21+23+25+26

Beruházások ÁFÁ-ja 05/32 121

Befektetési célú részesedések vásárlása 05/34 122

Támogatási kölcsönök nyújtása és törlesztése

123

államháztartáson belülre 06/17+60

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre

124

06/43

49825

49826

lapszám

Kiadások tevékenységenként

(mĦködési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások részletezése)

szerv megnevezése

2 1

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor-

Kiadások megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Támogatási kölcsönök nyújtása és törlesztése

125

összesen (123+124) 06/61

Pénzforgalmi kiadások

126

(04+...+07+43+60+113+…+122+125)

Pénzforgalom nélküli kiadások 06/67 127

Költségvetési kiadások (126+127) 128

Befektetési célú finanszírozás kiadásai

129

06/68+69+70+72+75+80+..+83+87+…+94

Kiadások összesen (128+129) 130

Intézményüzemeltetéshez kapcsolódó létszám (fĘ)

költségvetési engedélyezett létszámkeret 131

átlagos statisztikai állományi létszám 132

Szakmai tevékenységet ellátók létszáma (fĘ)

költségvetési engedélyezett létszámkeret 133

átlagos statisztikai állományi létszám 134

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése)

szerv megnevezése

2 2

PIR-törzsszám szektor fejezet cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

/megy település-típus

ezer forintban

Sor-

Bevételek megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Hatósági jogkörhöz köthetĘ mĦködési bevétel 07/04 01

Egyéb saját bevétel 07/14 02

MĦködési kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés 07/15 03

Beruházási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés 07/16 04

Felújítási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés 07/17 05

Kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ja 07/18 06

Fordított ÁFA miatti bevétel 07/19 07

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak ÁFÁ-ja 07/20 08

Hozam- és kamatbevételek 07/27 09

Önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei 16/26 10

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel központi költségvetési

11 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervtĘl 09/07

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ

12 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

elĘirányzattól hazai programokra 09/08

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ

elĘirányzattól EU-s programokra és azok hazai 13 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társfinanszírozására 09/09

A 12. és 13. sorba nem tartozó támogatásértékĦ mĦködési

14 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól 09/10

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel társadalombiztosítási

15 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

alaptól 09/11

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel elkülönített állami

16 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

pénzalaptól 09/12

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól

17 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

és költségvetési szerveiktĘl 09/13

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel többcélú kistérségi

18 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társulástól 09/14

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel országos kisebbségi

19 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoktól 09/15

TámogatásértékĦ mĦködési bevételek (11+…+19) 09/16 20

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó

21

megtérülések államháztartáson belülrĘl 09/17

TámogatásértékĦ mĦködési bevételek összesen (20+21)

22

09/18

49827

lapszám

49828

Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése)

szerv megnevezése

2 2

PIR-törzsszám szektor fejezet cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

/megy település-típus

ezer forintban

Sor-

Bevételek megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

TámogatásértékĦ beruházási bevétel központi költségvetési

23 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervtĘl 09/19

TámogatásértékĦ beruházási bevétel fejezeti kezelésĦ

24 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

elĘirányzattól hazai programokra 09/20

TámogatásértékĦ beruházási bevétel fejezeti kezelésĦ

elĘirányzattól EU-s programokra és azok hazai 25 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társfinanszírozására 09/21

A 24. és 25. sorba nem tartozó támogatásértékĦ beruházási

26 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól 09/22

TámogatásértékĦ beruházási bevétel társadalombiztosítási

27 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

alaptól 09/23

TámogatásértékĦ beruházási célú bevétel elkülönített állami

28 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

pénzalaptól 09/24

TámogatásértékĦ beruházási célú bevétel helyi

29 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl 09/25

TámogatásértékĦ beruházási célú bevétel többcélú kistérségi

30 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társulástól 09/26

TámogatásértékĦ beruházási célú bevétel országos

31 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

kisebbségi önkormányzatoktól 09/27

TámogatásértékĦ beruházási bevételek (23+…+31) 09/28 32 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

TámogatásértékĦ felújítási bevétel központi költségvetési

33 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervtĘl 09/29

TámogatásértékĦ felújítási bevétel fejezeti kezelésĦ

34 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

elĘirányzattól hazai programokra 09/30

TámogatásértékĦ felújítási bevétel fejezeti kezelésĦ

elĘirányzattól EU-s programokra és azok hazai 35 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társfinanszírozására 09/31

A 34. és 35. sorba nem tartozó támogatásértékĦ felújítási

36 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól 09/32

TámogatásértékĦ felújítási célú bevétel társadalombiztosítási

37 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

alaptól 09/33

TámogatásértékĦ felújítási célú bevétel elkülönített állami

38 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

pénzalaptól 09/34

TámogatásértékĦ felújítási célú bevétel helyi

39 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl 09/35

TámogatásértékĦ felújítási célú bevétel többcélú kistérségi

40 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

társulástól 09/36

TámogatásértékĦ felújítási célú bevétel országos kisebbségi

41 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

önkormányzatoktól 09/37

TámogatásértékĦ felújítási bevételek (33+…+41) 09/38 42 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése)

szerv megnevezése

2 2

PIR-törzsszám szektor fejezet cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

/megy település-típus

ezer forintban

Sor-

Bevételek megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

TámogatásértékĦ felhalmozási bevételek (32+42) 09/39 43

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból

44

származó megtérülések államháztartáson belülrĘl 09/40

TámogatásértékĦ felhalmozási bevételek összesen

45

(43+44) 09/41

TámogatásértékĦ bevételek összesen (22+45) 9/42 46

ElĘzĘ évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések

47

összesen 09/45

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

48

pénzmaradvány átvétel központi költségvetési szervtĘl 09/46

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

49

pénzmaradvány átvétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól 09/47

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

50

pénzmaradvány átvétel társadalombiztosítási alaptól 09/48

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

51

pénzmaradvány átvétel elkülönített állami pénzalaptól 09/49

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átvétel helyi önkormányzatoktól és 52

költségvetési szerveiktĘl 09/50

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

53

pénzmaradvány átvétel többcélú kistérségi társulástól 09/51

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átvétel országos kisebbségi 54

önkormányzatoktól 09/52

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány,

55

pénzmaradvány átvétel összesen (48+…+54) 09/53

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

56

pénzmaradvány átvétel központi költségvetési szervtĘl 09/54

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

57

pénzmaradvány átvétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól 09/55

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

58

pénzmaradvány átvétel társadalombiztosítási alaptól 09/56

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

59

pénzmaradvány átvétel elkülönített állami pénzalaptól 09/57

49829

lapszám

49830

Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése)

szerv megnevezése

2 2

PIR-törzsszám szektor fejezet cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

/megy település-típus

ezer forintban

Sor-

Bevételek megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átvétel helyi önkormányzatoktól és 60

költségvetési szerveiktĘl 09/58

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

61

pénzmaradvány átvétel többcélú kistérségi társulástól 09/59

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

pénzmaradvány átvétel országos kisebbségi 62

önkormányzatoktól 09/60

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány,

63

pénzmaradvány átvétel összesen (56+…+62) 09/61

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

64

összesen (55+63) 09/62

MĦködési célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl

65 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

07/28

MĦködési célra kapott juttatások egyházaktól 07/29 66 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel háztartásoktól 07/30 67 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól 68 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel nem pénzügyi

69 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoktól

MĦködési célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi

70 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

tulajdonú egyéb vállalkozástól

MĦködési célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati

71 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú egyéb vállalkozástól

MĦködési célú pénzeszközátvétel a 70. és 71. sorokba nem

72 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

tartozó egyéb vállalkozástól

MĦködési célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól

73 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

(68+...+72) 07/31

MĦködési célra kapott juttatások az Európai Unió

74 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

költségvetésébĘl 07/32

MĦködési célra kapott juttatások kormányoktól és nemzetközi

75 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervezetektĘl 07/33

MĦködési célra kapott juttatások egyéb külföldi forrásból

76 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

07/34

MĦködési célú pénzeszközátvételek államháztartáson

77

kívülrĘl (65+66+67+73+…+76) 07/35

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó

78

megtérülések államháztartáson kívülrĘl 07/36

MĦködési célú pénzeszközátvételek államháztartáson

79

kívülrĘl összesen (77+78) 07/37

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése)

szerv megnevezése

2 2

PIR-törzsszám szektor fejezet cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

/megy település-típus

ezer forintban

Sor-

Bevételek megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Beruházási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl

80 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

08/15

Beruházási célú pénzeszközátvétel egyházaktól 08/16 81 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Beruházási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól 08/17 82 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Beruházási célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól 83 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Beruházási célú pénzeszközátvétel nem pénzügyi

84 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoktól

Beruházási célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi

85 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

tulajdonú vállalkozástól

Beruházási célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati

86 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú vállalkozástól

Beruházási célú pénzeszközátvétel a 85. és 86. sorokba nem

87 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

tartozó egyéb vállalkozástól

Beruházási célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól

88 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

(83+...+87) 08/18

Beruházási célú pénzeszközátvétel az Európai Unió

89 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

költségvetésébĘl 08/19

Beruházási célú pénzeszközátvétel kormányoktól és

90 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

nemzetközi szervezetektĘl 08/20

Beruházási célú pénzeszközátvétel egyéb külföldi forrásból

91 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

08/21

Beruházási célú pénzeszközátvételek államháztartáson

92 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

kívülrĘl (80+81+82+88+…+91) 08/22

Felújítási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl

93 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

08/23

Felújítási célra kapott juttatások egyházaktól 08/24 94 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Felújítási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól 08/25 95 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Felújítási célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól 96 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Felújítási célú pénzeszközátvétel nem pénzügyi

97 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

vállalkozásoktól

Felújítási célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi

98 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

tulajdonú vállalkozástól

Felújítási célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati

99 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

többségi tulajdonú vállalkozástól

Felújítási célú pénzeszközátvétel a 98. és 99. sorokba nem

100 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

tartozó egyéb vállalkozástól

Felújítási célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól

101 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

(96+...+100) 08/26

49831

lapszám

49832

Bevételek tevékenységenként

(mĦködési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek teljesítésének részletezése)

szerv megnevezése

2 2

PIR-törzsszám szektor fejezet cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

/megy település-típus

ezer forintban

Sor-

Bevételek megnevezése

szám

| | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º | | | º

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Felújítási célra kapott juttatások az Európai Unió

102 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

költségvetésébĘl 08/27

Felújítási célra kapott juttatások kormányoktól és nemzetközi

103 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

szervezetektĘl 08/28

Felújítási célra kapott juttatások egyéb külföldi forrásból 08/29 104 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

Felújítási célú pénzeszközátvételek államháztartáson

105 ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------ ------------------

kívülrĘl (93+94+95+101+…+104) 08/30

Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson

106

kívülrĘl (92+105) 08/31

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból

107

származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl 08/32

Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson

108

kívülrĘl összesen (106+107) 08/33

Államháztartáson kívüli pénzeszközátvételek összesen

109

(79+108) 07/37+08/33

Irányító szervtĘl kapott támogatás 09/05 110

Önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások költségvetési

111

támogatása 09/06 vagy 11/24-06

Önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások sajátos

112

felhalmozási és tĘke bevételei 16/36 vagy 11/06

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 08/09 113

Pénzügyi befektetések bevételei 08/14 114

Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

115

államháztartáson belülrĘl 10/17+59

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson

116

kívülrĘl 10/42

Támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele

117

összesen (115+116) 10/60

Pénzforgalmi bevételek

118

(01+…10+46+47+64+109+…+114+117)

Pénzforgalom nélküli bevételek 10/66 119

Költségvetési bevételek (118+119) 120

Befektetési célú finanszírozás bevételei

121

10/67+69+…+71+74+79+…+82+86+…+92

Bevételek összesen (120+121) 122

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49833

lapszám

A helyi önkormányzat adósságot keletkeztetĘ Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalásának

(hitelképességének) felsĘ határa

szerv megnevezése

2 5

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

ezer forintban

Sor- Eredeti Módosított

Megnevezés Teljesítés

szám

elĘirányzat

1 2 3 4 5

Illetékek 01

Helyi adók 02

GépjármĦadó 03

Kamatbevételek 04

Bírság 05

Osztalék bevételek 06

Vagyon bérbeadásából, haszonbérbeadásából, üzemeltetésébĘl, koncessziós

07

díjából származó bevétel

Egyéb sajátos bevételek 08

Saját bevételek (01+…+08) 09

VíziközmĦ-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi

10

hozzájárulások beszedésébĘl származó bevétel

ElĘzĘ év(ek)ben keletkezett tárgyévet terhelĘ fizetési kötelezettség

11

(12+…+20)

- Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre 12

- Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése 13

- Rövid lejáratú hitelek visszafizetése 14

- Külföldi finanszírozás kiadásai 15

- Kötvénykibocsátásból származó fizetési kötelezettség 16

- Lízingdíj 17

- Garancia és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettség 18

- Váltótartozások 19

- Szállítókkal szembeni tartozások 20

Kamatfizetési kötelezettség a 12 -20 sorok után 21

Felújítási, felhalmozási célú kötelezettségvállalás a 7. sorban szereplĘ

22

vagyontárggyal kapcsolatban

Rövid lejáratú kötelezettségek (11+21+22) 23

A helyi önkormányzat adósságot keletkeztetĘ éves

24

kötelezettségvállalásának felsĘ határa [(09-23) x 0,7]+10

Tárgyévben keletkezett tárgyévet terhelĘ fizetési kötelezettség

25

(26+…+34)

- Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre 26

- Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése 27

- Rövid lejáratú hitelek visszafizetése 28

- Külföldi finanszírozás kiadásai 29

- Kötvénykibocsátásból származó fizetési kötelezettség 30

- Lízingdíj 31

- Garancia és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettség 32

- Váltótartozások 33

- Szállítókkal szembeni tartozások 34

Kamatfizetési kötelezettség a 26 - 34 sorok után 35

Felújítási, felhalmozási célú kötelezettségvállalás a 7. sorban szereplĘ

36

vagyontárggyal kapcsolatban

Hitelképesség vizsgálatánál figyelembe vett tárgyévi kötelezettség

37

(25+35+36)

Hitelképességi megfelelés (37. sor/24.sor %-a) 38

49834

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként

szerv megnevezése

2 6

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor-

Megnevezés

szám

| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Személyi juttatások 17/04 01

Munkaadókat terhelĘ járulékok 17/05 02

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 17/08 03

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás 17/09 04

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás 17/19 05

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás

06

17/10

MĦködési kiadás államháztartáson kívülre 17/15 07

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson

08

kívülre 17/20

Felújítás 17/17 09

Beruházási kiadások és pénzügyi befektetések 17/18 10

Kölcsönök kiadásai 17/22 11

Pénzforgalom nélküli kiadások 17/24 12

Forgatási célú hitelek és értékpapírok kiadásai 17/26 13

Befektetési célú hitelek és értékpapírok kiadásai 17/27 14

Kiadások összesen (01+...+14) 15

Intézményi mĦködési bevételek 17/31 16

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok sajátos

17

mĦködési bevételei 17/35

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel 17/36 18

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Települési és területi kisebbségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként

szerv megnevezése

2 6

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor-

Megnevezés

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

szám

| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel 17/40 19

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel

20

17/37

Államháztartáson kívülrĘl átvett mĦködési pénzeszközök

21

bevétel 17/38

Államháztartáson kívülrĘl átvett felhalmozási

22

pénzeszközök bevételei 17/41

Felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételek 17/39 23

Támogatások, hozzájárulások 17/32+33+34 24

Kölcsönök bevételei 17/42 25

Pénzforgalom nélküli bevételek 17/44 26

Forgatási célú hitelek és értékpapírok bevételei 17/46 27

Befektetési célú hitelek és értékpapírok bevételei 17/47 28

Bevételek összesen (16+...+28) 29

49835

49836

lapszám

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

3 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

szerv megnevezése

megye település-típus

ezer forintban

Egyéb Egyéb felté- Rendszeres Munkavég-

Kódszám Megnevezés Sor- Alap- Illetmény- Nyelv- kötelezĘ teltĘl függĘ személyi zéshez Létszám

Egyéb juttatás 13. havi juttatás

(kulcsszám) (besorolási osztály és fizetési fokozat) szám illetmények kiegészítések pótlék illetmény- pótlékok és juttatások kapcsolódó fĘ

pótlékok juttatások összesen juttatások

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

I. TELJES MUNKAIDėBEN FOGLALKOZTATOTTAK

000010 országgyĦlési képviselĘ 01

000020 köztársasági elnök 02

000021 alkotmánybíró 03

000022 LegfelsĘbb Bíróság elnöke 04

000023 legfĘbb ügyész 05

000024 országgyĦlési biztos 06

000025 országgyĦlési biztos általános helyettese 07

000026 az Állami SzámvevĘszék elnöke 08

000027 az Állami SzámvevĘszék elnökhelyettese 09

000028 egyéb választott tisztségviselĘ (vezetĘ) 10

000029 egyéb választott tisztségviselĘ (nem vezetĘ) 11

000030 polgármester, fĘpolgármester 12

000032 helyi önkormányzati képviselĘ-testület tagja 13

000033 megyei közgyĦlés tagja 14

000040 alpolgármester, fĘpolgármester-helyettes 15

000042 megyei közgyĦlés elnöke 16

000043 megyei közgyĦlés alelnöke 17

VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELėK ÖSSZESEN: (01+...+17) 18

100030 számvevĘ igazgató 19

100040 számvevĘ igazgató-helyettes 20

100050 számvevĘ fĘtanácsos 21

101060 - 101080 I. besorolási osztály összesen 22

102010 - 102170,

II. besorolási osztály összesen 23

105140, 105160

103010-103060 III. besorolási osztály összesen 24

ÁLLAMI SZÁMVEVėSZÉK ÖSSZESEN: (19+...+24) 25

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

3 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

szerv megnevezése

megye település-típus

ezer forintban

Egyéb Egyéb felté- Rendszeres Munkavég-

Kódszám Megnevezés Sor- Alap- Illetmény- Nyelv- kötelezĘ teltĘl függĘ személyi zéshez Létszám

Egyéb juttatás 13. havi juttatás

(kulcsszám) (besorolási osztály és fizetési fokozat) szám illetmények kiegészítések pótlék illetmény- pótlékok és juttatások kapcsolódó fĘ

pótlékok juttatások összesen juttatások

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

100020 Gazdasági Versenyhivatal elnöke 26

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

100030 Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese 27

100340 Versenytanács tagja 28

100040 vizsgáló irodavezetĘ 29

100050 vizsgáló vezetĘ fĘtanácsos 30

100060 vizsgáló fĘtanácsos 31

101010 - 101170 I. besorolási osztály összesen 32

102010 - 102170,

II. besorolási osztály összesen 33

105140, 105160

103010 - 103060 III. besorolási osztály összesen 34

GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ÖSSZESEN: (26+…+34) 35

110010 miniszterelnök 36

110020 miniszter 37

110030 államtitkár 38

110330 államtitkárnak minĘsülĘ vezetĘ 39

110040 szakállamtitkár 40

110340 szakállamtitkárnak minĘsülĘ vezetĘ 41

110050 fĘosztályvezetĘ 42

110060 fĘosztályvezetĘ-helyettes 43

110070 osztályvezetĘ 44

110080 ügykezelĘ osztályvezetĘ 45

1-2. pozíció: 11 I. besorolási osztály összesen 46

1-2. pozíció: 11

3-4. pozíció: 18, 19, ebbĘl: tanácsadók 47

60, 70, 80

1-2. pozíció: 11 II. besorolási osztály összesen 48

1-2. pozíció: 11 III. besorolási osztály összesen 49

120330 államtitkárnak minĘsülĘ vezetĘ 50

49837

49838

lapszám

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

3 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

szerv megnevezése

megye település-típus

ezer forintban

Egyéb Egyéb felté- Rendszeres Munkavég-

Kódszám Megnevezés Sor- Alap- Illetmény- Nyelv- kötelezĘ teltĘl függĘ személyi zéshez Létszám

Egyéb juttatás 13. havi juttatás

(kulcsszám) (besorolási osztály és fizetési fokozat) szám illetmények kiegészítések pótlék illetmény- pótlékok és juttatások kapcsolódó fĘ

pótlékok juttatások összesen juttatások

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

120340 szakállamtitkárnak minĘsülĘ vezetĘ 51

120050 fĘosztályvezetĘ 52

120060 fĘosztályvezetĘ-helyettes 53

120070 osztályvezetĘ 54

120080 ügykezelĘ osztályvezetĘ 55

1-2. pozíció: 12 I. besorolási osztály összesen 56

1-2. pozíció: 12

ebbĘl: tanácsadók 57

3-4. pozíció: 80

1-2. pozíció: 12 II. besorolási osztály összesen 58

1-2. pozíció: 12 III. besorolási osztály összesen 59

130050 fĘosztályvezetĘ 60

130060 fĘosztályvezetĘ-helyettes 61

130070 osztályvezetĘ 62

130080 ügykezelĘ osztályvezetĘ 63

1-2. pozíció: 13 I. besorolási osztály összesen 64

1-2. pozíció: 13

ebbĘl: tanácsadók 65

3-4. pozíció: 80

1-2. pozíció: 13 II. besorolási osztály összesen 66

1-2. pozíció: 13 III. besorolási osztály összesen 67

KÖZPONTI SZERVEK KÖZTISZTVISELėI ÖSSZESEN

68

(36+…+46+48…+56+58+…+64+66+67)

140030 fĘjegyzĘ 69

140040 jegyzĘ 70

140050 aljegyzĘ 71

140060 fĘosztályvezetĘ-helyettes 72

140070 osztályvezetĘ 73

140080 ügykezelĘ osztályvezetĘ 74

1-2. pozíció: 14 I. besorolási osztály összesen 75

1-2. pozíció: 14

ebbĘl: tanácsadók 76

3-4. pozíció: 18,19,80

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

3 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

szerv megnevezése

megye település-típus

ezer forintban

Egyéb Egyéb felté- Rendszeres Munkavég-

Kódszám Megnevezés Sor- Alap- Illetmény- Nyelv- kötelezĘ teltĘl függĘ személyi zéshez Létszám

Egyéb juttatás 13. havi juttatás

(kulcsszám) (besorolási osztály és fizetési fokozat) szám illetmények kiegészítések pótlék illetmény- pótlékok és juttatások kapcsolódó fĘ

pótlékok juttatások összesen juttatások

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

1-2. pozíció: 14 II. besorolási osztály összesen 77

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

1-2. pozíció: 14 III. besorolási osztály összesen 78

150040 körjegyzĘ 79

150050 aljegyzĘ 80

150060 fĘosztályvezetĘ-helyettes 81

150070 osztályvezetĘ 82

150080 ügykezelĘ osztályvezetĘ 83

1-2. pozíció: 15 I. besorolási osztály összesen 84

1-2. pozíció: 15

ebbĘl: tanácsadók 85

3-4. pozíció: 80

1-2. pozíció: 15 II. besorolási osztály összesen 86

1-2. pozíció: 15 III. besorolási osztály összesen 87

ÖNKORMÁNYZATI KÖZTISZTVISELėK ÖSSZESEN

88

(69+...+75+77+…+84+86+87)

31 igazgató (fĘigazgató) 89

31 igazgatóhelyettes (fĘigazgató-helyettes) 90

32 fĘosztályvezetĘ 91

32 fĘosztályvezetĘ-helyettes 92

32 osztályvezetĘ 93

32 más vezetĘ beosztás 94

33 fĘtanácsos 95

34 fĘmunkatárs 96

35 tanácsos 97

36 munkatárs 98

301010 - 301140 "A" fizetési osztály összesen 99

302010 - 302140 "B" fizetési osztály összesen 100

303010 - 303140 "C" fizetési osztály összesen 101

304010 - 304140 "D" fizetési osztály öszzesen 102

305010 - 305140 "E" fizetési osztály összesen 103

306010 - 306140 "F" fizetési osztály összesen 104

49839

49840

lapszám

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

3 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

szerv megnevezése

megye település-típus

ezer forintban

Egyéb Egyéb felté- Rendszeres Munkavég-

Kódszám Megnevezés Sor- Alap- Illetmény- Nyelv- kötelezĘ teltĘl függĘ személyi zéshez Létszám

Egyéb juttatás 13. havi juttatás

(kulcsszám) (besorolási osztály és fizetési fokozat) szám illetmények kiegészítések pótlék illetmény- pótlékok és juttatások kapcsolódó fĘ

pótlékok juttatások összesen juttatások

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

307010 - 307140 "G" fizetési osztály összesen 105

308010 - 308140 "H" fizetési osztály összesen 106

309010 - 309140 "I" fizetési osztály összesen 107

300010 - 300140 "J" fizetési osztály összesen 108

300211 - 300450 kutató, felsĘoktatásban oktató 109

KÖZALKALMAZOTTAK ÖSSZESEN: (89+...+109) 110

210010 - 210100

LegfelsĘbb Bíróság bírája, LegfĘbb Ügyészség ügyésze 111

220010 - 220100

211010 - 211100

ítélĘtábla bírája, fellebbviteli fĘügyészség ügyésze 112

221010 - 221100

212010 - 212100

megyei bírósági bíró, megyei fĘügyészség ügyésze 113

222010 - 222100

213010 - 213100

helyi bírósági bíró, helyi ügyészség ügyésze 114

223010 - 213100

214010 - 214040

titkár 115

224010 - 224040

215010 - 215040

fogalmazó 116

225010 - 225040

216010 - 216140

226010 - 226140 tisztviselĘ felsĘfokú végzettséggel 117

236010 - 236140

217010 - 217140

227010 - 227140 tisztviselĘ és írnok középfokú végzettséggel 118

237010 - 237140

219000, 229000,

fizikai alkalmazott 119

239000

BÍRÁK, ÜGYÉSZEK, IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK ÖSSZESEN

120

(111+...+119)

4271603 - 4871603 országos parancsnok 121

4272503 - 4872603 országos parancsnok-helyettes 122

4273501 - 4873507 fĘosztályvezetĘ 123

4274501 - 4874507 fĘosztályvezetĘ-helyettes 124

4275401 - 4875507 osztályvezetĘ 125

4281501 - 4881507 fĘosztályvezetĘnek minĘsülĘ vezetĘ 126

4282501 - 4882507 fĘosztályvezetĘ-helyettesnek minĘsülĘ vezetĘ 127

4283401 - 4883507 osztályvezetĘnek minĘsülĘ vezetĘ 128

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

3 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

szerv megnevezése

megye település-típus

ezer forintban

Egyéb Egyéb felté- Rendszeres Munkavég-

Kódszám Megnevezés Sor- Alap- Illetmény- Nyelv- kötelezĘ teltĘl függĘ személyi zéshez Létszám

Egyéb juttatás 13. havi juttatás

(kulcsszám) (besorolási osztály és fizetési fokozat) szám illetmények kiegészítések pótlék illetmény- pótlékok és juttatások kapcsolódó fĘ

pótlékok juttatások összesen juttatások

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

3-4. pozíció: 01-20 I. besorolási osztály összesen 129

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

3-4. pozíció: 51-67 II. besorolási osztály összesen 130

RENDVÉDELMI SZERVEK ÖSSZESEN: (121+...+130) 131

Tábornokok, tisztek 132

Zászlósok, tiszthelyettesek 133

Diplomáciai szolgálatot teljesítĘk 134

SzerzĘdéses sorkatonák 135

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEI ÖSSZESEN: (132+...+135) 136

810010, 810020,

vezetĘ 137 --------- --------- --------- --------- ---------

810110, 810120

810360, 810370,

felsĘfokú végzettségĦ 138 --------- --------- --------- --------- ---------

810380

810310, 810320,

810330, 810340,

középfokú végzettségĦ 139 --------- --------- --------- --------- ---------

810350, 810410,

810420

800510, 800530,

fizikai alkalmazott 140 --------- --------- --------- --------- ---------

800550, 800570

810510, 810530,

fizikai alkalmazott 141 --------- --------- --------- --------- ---------

810550, 810570

820510, 820530,

fizikai alkalmazott 142 --------- --------- --------- --------- ---------

820550, 820570

830510, 830530,

fizikai alkalmazott 143 --------- --------- --------- --------- ---------

830550, 830570

888888 közhasznú és közmunkát végzĘ 144 --------- --------- --------- --------- ---------

Munka Törvénykönyve vezetĘkre vonatkozó

800001 145 --------- --------- --------- --------- ---------

rendelkezései alapján foglalkoztatott vezetĘ

KÖZPONTI SZERVEK EGYÉB BÉRRENDSZER ÖSSZESEN: (137+…+145) 146

a költségvetési szerveknél foglalkoztatott egyéb

870010 - 870120 147 --------- --------- --------- --------- ---------

munkavállaló (vezetĘ)

a költségvetési szerveknél foglalkoztatott egyéb

870310 - 870420 148 --------- --------- --------- --------- ---------

munkavállaló (nem vezetĘ)

a költségvetési szerveknél foglalkoztatott egyéb

870510 - 870570 149 --------- --------- --------- --------- ---------

munkavállaló (fizikai alkalmazott)

840510, 840530,

fizikai alkalmazott 150 --------- --------- --------- --------- ---------

840550, 840570

49841

49842

lapszám

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidĘben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

3 4

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

szerv megnevezése

megye település-típus

ezer forintban

Egyéb Egyéb felté- Rendszeres Munkavég-

Kódszám Megnevezés Sor- Alap- Illetmény- Nyelv- kötelezĘ teltĘl függĘ személyi zéshez Létszám

Egyéb juttatás 13. havi juttatás

(kulcsszám) (besorolási osztály és fizetési fokozat) szám illetmények kiegészítések pótlék illetmény- pótlékok és juttatások kapcsolódó fĘ

pótlékok juttatások összesen juttatások

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

850510, 850530,

fizikai alkalmazott 151 --------- --------- --------- --------- ---------

850550, 850570

888888 közhasznú és közmunkát végzĘ 152 --------- --------- --------- --------- ---------

Munka Törvénykönyve vezetĘkre vonatkozó

800001 153 --------- --------- --------- --------- ---------

rendelkezései alapján foglalkoztatott vezetĘ

ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK EGYÉB BÉRRENDSZER

154

ÖSSZESEN: (147+…+153)

EGYÉB BÉRRENDSZER ÖSSZESEN: (146+154) 155

I. TELJES MUNKAIDėBEN FOGLALKOZTATOTTAK

156

ÖSSZESEN: (18+25+35+68+88+110+120+131+136+155)

II. RÉSZMUNKAIDėBEN FOGLALKOZTATOTTAK

köztisztviselĘk összesen 157 --------- --------- --------- --------- ---------

közalkalmazottak összesen 158 --------- --------- --------- --------- ---------

bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak összesen 159 --------- --------- --------- --------- ---------

fegyveres erĘk, rendvédelmi szervek hivatásos

160 --------- --------- --------- --------- ---------

állományába tartozók összesen

egyéb bérrendszer összesen 161 --------- --------- --------- --------- ---------

II. RÉSZMUNKAIDėBEN FOGLALKOZTATOTTAK

162

ÖSSZESEN: (157+…+161)

I.+II. MINDÖSSZESEN: (156+162) 163

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai

3 5

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

szerv megnevezése

ezer forintban

Fegyveres erĘk és

Sor- Teljes munkaidĘben RészmunkaidĘben Állományba nem rendvédelmi szervek

Megnevezés Összesen

szám foglalkoztatottak foglalkoztatottak tartozók állományába nem

tartozók

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

1 2 3 4 5 6 7

Rendszeres személyi juttatások 01 ----------------- -----------------

Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások 02 ----------------- -----------------

Keresetkiegészítés fedezete 03 ----------------- -----------------

Foglalkoztatottak sajátos juttatásai 04 ----------------- -----------------

Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások 05 ----------------- -----------------

Szociális jellegĦ juttatások 06 ----------------- -----------------

Állományba tartozók különféle nem rendszeres juttatásai 07 ----------------- -----------------

Nem rendszeres juttatások összesen (02+......+07) 08

KülsĘ személyi juttatások 09 ----------------- -----------------

Személyi juttatások össszesen (01+08+09) 10

Nyitólétszám (fĘ) 11

Munkajogi nyitólétszám (fĘ) 12 ----------------- -----------------

Költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely) fĘ 13

Zárólétszám (fĘ) 14

Munkajogi zárólétszám (fĘ) 15

Üres álláshelyek száma január 1-jén 16 ----------------- ----------------- ----------------- -----------------

Tartósan üres álláshelyek száma 17 ----------------- ----------------- ----------------- -----------------

Átlagos statisztikai állományi létszám (fĘ) 18

ebbĘl

Tartalékos állományúak 19 ----------------- ----------------- -----------------

Katonai és rendvédelmi tanintézetek hallgatói 20 ----------------- ----------------- -----------------

Egyéb foglalkoztatottak 21 ----------------- ----------------- -----------------

49843

49844 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Tájékoztató adatok a költségvetési engedélyezett létszámkeret funkciócsoportonkénti megoszlásáról

szerv megnevezése

3 6

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye település-típus

VezetĘi létszám Nem vezetĘi létszám

Funkció- Sor- Létszám

Funkciók középfokú felsĘfokú alapfokú középfokú felsĘfokú

csoportok szám Összesen Összesen összesen

végzettséggel végzettséggel

a) csoport 01

I. funkció-

b) csoport 02

csoport

Összesen (01+02) 03

Humánpolitikai 04

Gazdálkodási-költségvetési 05

Jogi 06

Nemzetközi 07

II. funkció- EllenĘrzési 08

csoport Koordinációs 09

Informatikai 10

Kommunikációs 11

Egyéb(…) 12

Összesen (04+…+12) 13

Adminisztratív-titkársági (15+16+17) 14

- I. csoport feladatait segítĘ 15

- II. csoport feladatait segítĘ 16

- III. csoport feladatait segítĘ 17

Protokolláris 18

Kézbesítési 19

III. funkció-

Szállítási 20

csoport

Jóléti 21

Üzemeltetési 22

Rendészeti 23

Raktározási 24

Egyéb(…) 25

Összesen (14+18+…+25) 26

Mindösszesen (03+13+26) 27

ebbĘl 28 ---------- ---------- ---------- ---------- ---------- ---------- ---------- ----------

KöztisztviselĘk (30+…+32) 29

I. funkció csoport 30

II. funkció csoport 31

III. funkció csoport 32

Közalkalmazottak (34+…+36) 33

I. funkció csoport 34

II. funkció csoport 35

III. funkció csoport 36

Rendvédelmi szervek hivatásos állományú

37

tagjai (38+…+40)

I. funkció csoport 38

II. funkció csoport 39

III. funkció csoport 40

Magyar Honvédség hivatásos állományú

41

katonái (42+…+44)

I. funkció csoport 42

II. funkció csoport 43

III. funkció csoport 44

Bírák, ügyészek (46+…+48) 45

I. funkció csoport 46

II. funkció csoport 47

III. funkció csoport 48

Igazságügyi, ügyészségi alkalmazottak

49

(50+…+52)

I. funkció csoport 50

II. funkció csoport 51

III. funkció csoport 52

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók

53

(54+…+56)

I. funkció csoport 54

II. funkció csoport 55

III. funkció csoport 56

Megbízási szerzĘdés alapján foglalkoztatottak

57

(58+…+60)

I. funkció csoport 58

II. funkció csoport 59

III. funkció csoport 60

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49845

lapszám

Mutatószámok

…..........................................……….

szerv megnevezése

3 7

PIR-törzsszám szektor fejezet/ cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

megye településtípus

Mutatószámok típusai

01 Kapacitásmutató

02 Feladatmutató

03 Teljesítménymutató

Szakfeladat száma és

04 Eredményességi mutató

megnevezése

Nyitó Záró Átlag

Típus Megnevezés Egység

állománya

1 2 3 4 5 6 7

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

49846 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

lapszám

A mĦködési és felhalmozási célú bevételek és kiadások

2010-2011-2012. évi alakulását külön bemutató mérleg

szerv megnevezése

4 3

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor-

Megnevezés 2010. évre 2011. évre 2012. évre

szám

1 2 3 4 5

I. MĦködési bevételek és kiadások

Intézményi mĦködési bevételek (levonva a beruházási és felújítási áfa

visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja, 01

mĦködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl)

Önkormányzatok sajátos mĦködési bevételei 02

Önkormányzatok költségvetési támogatása és átengedett személyi

03

jövedelemadó bevétele

MĦködésĦ célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl 04

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel 05

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési bevétel 06

MĦködési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 07

Rövid lejáratú hitel 08

Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása 09

MĦködési célú elĘzĘ évi pénzmaradvány igénybevétele 10

MĦködési célú bevételek összesen (01+....+10) 11

Személyi juttatások 12

Munkaadókat terhelĘ járulékok 13

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi

14

eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés és kamatkifizetés)

MĦködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, egyéb támogatás 15

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás 16

Továbbadási (lebonyolítási) célú mĦködési kiadás 17

Ellátottak pénzbeli juttatása 18

MĦködési célú kölcsönök nyújtása és törlesztése 19

Rövid lejáratú hitel visszafizetése 20

Rövid lejáratú hitel kamata 21

Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása 22

Tartalékok 23

MĦködési célú kiadások összesen (12+....+23) 24

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49847

lapszám

A mĦködési és felhalmozási célú bevételek és kiadások

2010-2011-2012. évi alakulását külön bemutató mérleg

szerv megnevezése

4 3

PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat Ħrlap év idĘszak

ezer forintban

Sor-

Megnevezés 2010. évre 2011. évre 2012. évre

szám

1 2 3 4 5

II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások

Önkormányzatok felhalmozási és tĘke jellegĦ bevételei (levonva a

25

felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl)

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tĘke bevételei 26

Fejlesztési célú támogatások 27

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl 28

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel 29

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel 30

Beruházási és felújítási áfa visszatérülése 31

Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja 32

Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 33

Hosszú lejáratú hitel 34

Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása 35

Felhalmozási célú elĘzĘ évi pénzmaradvány igénybevétele 36

Felhalmozási célú bevételek összesen (25+....+36) 37

Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt) 38

Felújítási kiadások (áfa-val együtt) 39

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés 40

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 41

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás 42

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás 43

Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése 44

Hosszú lejáratú hitel visszafizetése 45

Hosszú lejáratú hitel kamata 46

Hosszú lejáratú értékpapírok beváltása 47

Tartalékok 48

Felhalmozási célú kiadások összesen (38+....+48) 49

Önkormányzat bevételei összesen (11+37) 50

Önkormányzat kiadásai összesen (24+49) 51

49848

lapszám

Kutatás-fejlesztés kiadásai és egyes bevételei társadalmi-gazdasági célok szerint

szerv megnevezése

7 0

PIR-törzsszám szektor fejezet/me cím/alcím/ szakágazat Ħrlap év idĘszak

gye település-típus

ezer forintban

Kutatási

szakfeladatok

összesen Összesen (=3.

Kiadások, bevételek megnevezése Sor- (automatikus sor a oszlop)

(Ħrlap sor/oszlop hivatkozásokkal) szám 21-22. Ħrlapról

összeadva)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Személyi juttatások 21/04 -bĘl 01

Munkaadókat terhelĘ járulékok 21/05 -bĘl 02

Dologi kiadások 21/06 -ból 03

Egyéb folyó kiadások 21/07 -bĘl 04

Támogatás-értékĦ mĦködési kiadás összesen 21/17 -bĘl 05

Támogatás-értékĦ felhalmozási kiadások 21/25 -bĘl 06

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása

07

21/27 -bĘl

MĦködési célú pénzeszköz-átadás államháztartáson kívülre

08

21/41 -bĘl

Felhalmozási célú pénzeszköz-átadás államháztartáson kívülre

09

21/59 -bĘl

Beruházások és felújítások 21/64+65+66+67 -bĘl 10

Egyéb kiadások 21/42+61+62+63+68+73 -bĘl 11

Támogatási kölcsönök nyújtása és törlesztése összesen 21/71 -

12

bĘl

Költségvetési kiadások összesen 21/74 -bĘl (1+…+12) 13

Egyéb saját bevétel 22/02 -bĘl 14

Felügyeleti szervtĘl kapott támogatás 22/54 -bĘl 15

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49849

oldal

Önkormányzati költségvetési jelentés

szektor megye településtípus PIR-törzsszám év szerv, elĘirányzat megnevezése

8 0

Államháztartási szakágazat adatközlĘ adatközlés idĘpontja adatközlés sorszáma idĘszak Ħrlap

egyedi azonosító

ezer forintban

Megnevezés

Eredeti Módosított

Sor- TeljesítésbĘl háztartások

Teljesítés

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással szám befizetése

elĘirányzat

1 2 3 4 5 6

Rendszeres személyi juttatás (511) (=02/09) 01 -----------------

Nem rendszeres személyi juttatás (512-517) (=02/42) 02 -----------------

KülsĘ személyi juttatások (52) (=02/48) 03 -----------------

Személyi juttatások (51-52) (=02/49) (01+02+03) 04 -----------------

Társadalombiztosítási járulék, korkedvezmény-biztosítási járulék, táppénz-hozzájárulás (531, 534, 535, 536, 537, 538)

05 -----------------

(=02/50+51+53+54+55)

Egészségügyi hozzájárulás (533) (=02/52) 06 -----------------

Dologi kiadások ÁFA nélkül (54-56, kivéve 561) (=03/47-03/39) 07 -----------------

Dologi kiadások ÁFÁ-ja (561) (=03/39) 08 -----------------

Különféle költségvetési befizetések (ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése nélkül) (57112-57119, 57122-57129) (=03/55-03/48) 09 -----------------

ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése (57111, 57121) (=03/48) 10 -----------------

Egyéb folyó kiadások (kivéve kamatkiadások, követelés elengedés, tartozásátvállalás és különféle költségvetési befizetések) (57,

11 -----------------

kivéve 571, 573, 575) (=03/61+03/67)

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/04) 12 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak hazai programokra (373-ból) (=04/05) 13 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (373-ból)

14 -----------------

(=04/06)

A 13. és 14. sorba nem tartozó támogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (373-ból) (=04/07) 15 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (373-ból) (=04/08) 16 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/09) 17 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek (373-ból) (=04/10) 18 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (373-ból) (=04/11) 19 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (373-ból) (=04/12) 20 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadások (373) (=4/13) (12+...+20) 21 -----------------

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (37611, 37621) (=04/14) 22 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési kiadások összesen (=4/15) (21+22) 23 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás központi költségvetési szervnek (372-bĘl) (=04/40) 24 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (372-bĘl) (=04/41) 25 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás társadalombiztosítási alapnak (372-bĘl) (=04/42) 26 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elkülönített állami pénzalapnak (372-bĘl) (=04/43) 27 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek (372-bĘl)

28 -----------------

(=04/44)

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás többcélú kistérségi társulásnak (372-bĘl) (=04/45) 29 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (372-bĘl) (=04/46) 30 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás összesen (372-

(24+…+30) 31 -----------------

bĘl) (=04/47)

MĦködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (381-bĘl) (=04/58) 32 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás egyházaknak (381-bĘl) (=04/59) 33

MĦködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (381-bĘl) (=04/60) 34 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/61-ból) 35 -----------------

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb

36 -----------------

vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/61-ból)

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb

37 -----------------

vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/61-ból)

MĦködési célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb

(36+37) 38 -----------------

vállalkozásoknak (381-bĘl)

MĦködési célú, a 36. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/61-

39 -----------------

ból)

MĦködési célú, a 37. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (381-bĘl)

40 -----------------

(=04/61-ból)

MĦködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/61) (35+38+…+40) 41 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének (381-bĘl) (=04/62) 42 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek (381-bĘl) (=04/63) 43 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek (381-bĘl) (=04/64) 44 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (381) (=04/65) (32+33+34+41+...+44) 45 -----------------

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (38611, 38621) (=04/66) 46 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen (=04/67) (45+46) 47 -----------------

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (581-587) (=04/94) 48 -----------------

Ellátottak pénzbeli juttatásai (588) (=04/100) 49 -----------------

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások (594) (=06/66) 50 -----------------

Egyéb pénzforgalom nélküli kiadások (591-592) (=06/62+…+65) 51 -----------------

Egyéb mĦködési célú támogatások, kiadások (23+31+47+...+51-50) 52 -----------------

MĦködési célú kamatkiadások (573) (=03/62+64) 53 -----------------

Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai (575) (=03/68) 54 -----------------

MĦködési kiadások összesen (04+…+11+52+53+54) 55 -----------------

Felújítás (124,126,1314,1316,1324,1326,144,146,181) (=05/06) 56 -----------------

Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (113,115,123,125,1313,1315,1323,1325,143,145) (=05/13) 57 -----------------

Beruházások ÁFÁ-ja (182-bĘl, 183) (=05/27+31) 58 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (374-bĘl) (=04/16+26) 59 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak hazai programokra (374-bĘl) (=04/17+27) 60 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (374-bĘl)

61 -----------------

(=04/18+28)

A 60. és 61. sorba nem tartozó támogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (374-bĘl) (=04/19+29) 62 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (374-bĘl) (=04/20+30) 63 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (374-bĘl) (=04/21+31) 64 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek (374-bĘl) (=04/22+32) 65 -----------------

49850 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

oldal

Önkormányzati költségvetési jelentés

szektor megye településtípus PIR-törzsszám év szerv, elĘirányzat megnevezése

8 0

Államháztartási szakágazat adatközlĘ adatközlés idĘpontja adatközlés sorszáma idĘszak Ħrlap

egyedi azonosító

ezer forintban

Megnevezés

Eredeti Módosított

Sor- TeljesítésbĘl háztartások

Teljesítés

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással szám befizetése

elĘirányzat

1 2 3 4 5 6

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (374-bĘl) (=04/23+33) 66 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (374-bĘl) (=04/24+34) 67 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadások (374) (=04/36) (59+…+67) 68 -----------------

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (37612, 37622) (=04/37) 69 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadások összesen (=04/38) ( 68 +69) 70 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás központi költségvetési szervnek (372-bĘl) (=04/48) 71 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (372-bĘl) (=04/49) 72 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás társadalombiztosítási alapnak (372-bĘl) (=04/50) 73 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elkülönített állami pénzalapnak (372-bĘl) (=04/51) 74 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveiknek (372-

75 -----------------

bĘl) (=04/52)

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás többcélú kistérségi társulásnak (372-bĘl) (=04/53) 76 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (372-bĘl) (=04/54) 77 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás összesen (372-bĘl) (=04/55) (71+…+77) 78 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (382-bĘl) (=04/68+76) 79 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyházaknak (382-bĘl) (=04/69+77) 80

Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (382-bĘl) (=04/70+78) 81 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/71-bĘl+79-bĘl) 82 -----------------

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb

83 -----------------

vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/71-bĘl+79-bĘl)

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú

84 -----------------

egyéb vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/71-bĘl+79-bĘl)

Felhalmozási célú, a Római SzerzĘdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás

(83+84) 85 -----------------

egyéb vállalkozásoknak (382-bĘl)

Felhalmozási célú, a 83. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/71-

86 -----------------

bĘl+79-bĘl)

Felhalmozási célú, a 84. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (382-bĘl)

87 -----------------

(=04/71-bĘl+79-bĘl)

Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/71+79) (82+85+…+87) 88 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének (382-bĘl) (=04/72+80) 89 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek (382-bĘl) (=04/73+81) 90 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek (382-bĘl) (=04/74+82) 91 -----------------

Lakásért fizetett pénzbeli térítés (382-bĘl) (=04/84) 92 -----------------

Lakáshoz jutás pénzbeli támogatása végleges jelleggel (382-bĘl) (=04/85) 93 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (382) (=04/86) (7 9 + 80+ 81+88+…+ 9 3) 94 -----------------

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (38612, 38622) (=04/87) 95 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen (=04/88) (94+95) 96 -----------------

Felhalmozási célú kamatkiadások (573) (=03/63+65) 97 -----------------

Felhalmozási kiadások összesen (56+57+58+70+7 8 +96+97) 98 -----------------

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (191-192-bĘl, 271-272-bĘl) (=06/17) 99 -----------------

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (193-194-bĘl, 273-274-bĘl) (=06/43) 100 -----------------

Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (435-436-ból, 456-457-bĘl) (=06/60) 101 -----------------

Befektetési célú részesedések vásárlása (171) (=05/34) 102 -----------------

Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás (371) (=04/03) 103 -----------------

Költségvetési kiadások (50+55+98+…+103) 104

Hatósági jogkörhöz köthetĘ mĦködési bevétel (911) (=07/04) 105

Egyéb saját bevétel (912, 913, 914) (=07/14) 106

ÁFA bevételek, visszatérülések (919) (=07/21) 107 -----------------

MĦködési célú hozam- és kamatbevételek (916, 917) (=07/22+24+26) 108 -----------------

GépjármĦadó (923-ból) (=16/15) 109

Luxusadó (923-ból) (=16/16) 110

Helyi adók (922-bĘl) (=16/11) 111

ebbĘl: Építményadó (922-bĘl) (=16/02) 112

Telekadó (922-bĘl) (=16/03) 113

Vállalkozók kommunális adója (922-bĘl) (=16/04) 114

Magánszemélyek kommunális adója (922-bĘl) (=16/05) 115

ebbĘl: felhalmozási célú (922-bĘl) (=16/06) 116

Idegenforgalmi adó tartózkodás után (922-bĘl) (=16/07) 117

Idegenforgalmi adó épület után (922-bĘl) (=16/08) 118

IparĦzési adó állandó jelleggel végzett iparĦzési tevékenység után (922-bĘl) (=16/09) 119

IparĦzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparĦzési tevékenység után (922-bĘl) (=16/10) 120

Illetékek (921) (=16/01) 121

Személyi jövedelemadó (923-ból) (=16/13+14) 122

TermĘföld bérbeadásából származó jövedelemadó (923-ból) (=16/17) 123

Átengedett egyéb központi adók (923-ból) (=16/18) 124

Talajterhelési díj (926) (=16/24) 125

Helyi adókhoz kapcsolódó pótlékok, bírságok, önkormányzatokat megilletĘ bírságok és egyéb sajátos bevételek (922-bĘl, 924,

126

929) (=16/12+20+...+23+25) [vagy 11/05]

ElĘzĘ évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések összesen (461, 462) (=09/45) 127 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel központi költségvetési szervtĘl (464-bĘl) (=09/07) 128 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól hazai programokra (464-bĘl) (=09/08) 129 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (464-bĘl)

130 -----------------

(=09/09)

A 129. és 130. sorba nem tartozó támogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (464-bĘl) (=09/10) 131 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel társadalombiztosítási alaptól (464-bĘl) (=09/11) 132 -----------------

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49851

oldal

Önkormányzati költségvetési jelentés

szektor megye településtípus PIR-törzsszám év szerv, elĘirányzat megnevezése

8 0

Államháztartási szakágazat adatközlĘ adatközlés idĘpontja adatközlés sorszáma idĘszak Ħrlap

egyedi azonosító

ezer forintban

Megnevezés

Eredeti Módosított

Sor- TeljesítésbĘl háztartások

Teljesítés

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással szám befizetése

elĘirányzat

1 2 3 4 5 6

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (464-bĘl) (=09/12) 133 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl (464-bĘl) (=09/13) 134 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel többcélú kistérségi társulástól (464-bĘl) (=09/14) 135 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (464-bĘl) (=09/15) 136 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevételek (464) (=09/16) (128+…+136) 137 -----------------

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülrĘl (46611, 46621) (=09/17) 138 -----------------

TámogatásértékĦ mĦködési bevételek összesen (=09/18) (137+138) 139 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel központi költségvetési szervtĘl (463-ból) (=09/46) 140 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (463-ból) (=09/47) 141 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel társadalombiztosítási alaptól (463-ból) (=09/48) 142 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel elkülönített állami pénzalaptól (463-ból) (=09/49) 143 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl (463-ból)

144 -----------------

(=09/50)

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel többcélú kistérségi társulástól (463-ból) (=09/51) 145 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (463-ból) (=09/52) 146 -----------------

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (463-ból) (=09/53) (140+…+146) 147 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl (471-bĘl) (=07/28) 148 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel egyházaktól (471-bĘl) (=07/29) 149 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel háztartásoktól (471-bĘl) (=07/30) 150 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól (471-bĘl) (=07/31-bĘl) 151 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól (471-bĘl) (=07/31-bĘl) 152 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól (471-bĘl) (=07/31-bĘl) 153 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel a 152. és 153. sorokba nem tartozó egyéb vállalkozástól (471-bĘl) (=07/31-bĘl) 154 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól (471-bĘl) (=07/31) (151+…+154) 155 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel az Európai Unió költségvetésébĘl (471-bĘl) (=07/32) 156 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel kormányoktól és nemzetközi szervezetektĘl (471-bĘl) (=07/33) 157 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel egyéb külföldi forrásból (471-bĘl) (=07/34) 158 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl (471) (=07/35) (148+149+150+155+…+158) 159 -----------------

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl (47611, 47621) (=07/36) 160 -----------------

MĦködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrĘl (=07/37) (159+160) 161 -----------------

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások (=10/65) 162 -----------------

MĦködési bevételek összesen (105+…+111+121+…+127-116+139+147+161) 163

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (931) (=08/09) 164 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtĘl (465-bĘl) (=09/19+29) 165 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól hazai programokra (465-bĘl) (=09/20+30) 166 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (465-bĘl)

167 -----------------

(=09/21+31)

A 166. és 167. sorba nem tartozó támogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (465-bĘl) (=09/22+32) 168 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alaptól (465-bĘl) (=09/23+33) 169 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (465-bĘl) (=09/24+34) 170 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl (465-bĘl) (=09/25+35) 171 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (465-bĘl) (=09/26+36) 172 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (465-bĘl) (=09/27+37) 173 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevételek (465) (=09/28+38) (165+…+173) 174 -----------------

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülrĘl (46612, 46622) (=09/40) 175 -----------------

TámogatásértékĦ felhalmozási bevételek összesen (=09/41) (174+175) 176 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel központi költségvetési szervtĘl (463-ból) (=09/54) 177 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (463-ból) (=09/55) 178 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel társadalombiztosítási alaptól (463-ból) (=09/56) 179 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel elkülönített állami pénzalaptól (463-ból) (=09/57) 180 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl (463-ból)

181 -----------------

(=09/58)

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel többcélú kistérségi társulástól (463-ból) (=09/59) 182 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (463-ból) (=09/60) 183 -----------------

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (463-ból) (=09/61) (177+…+183) 184 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektĘl (472-bĘl) (=08/15+23) 185 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel egyházaktól (472-bĘl) (=08/16+24) 186 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól (472-bĘl) (=08/17+25) 187 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól (472-bĘl) (=08/18-ból+26-ból) 188 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól (472-bĘl) (=08/18-ból+26-ból) 189 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól (472-bĘl) (=08/18-ból+26-ból) 190 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a 189. és 190. sorokba nem tartozó egyéb vállalkozástól (472-bĘl) (=08/18-ból+26-ból) 191 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól (472-bĘl) (=08/18+26) (1 88 +…+191) 192 -----------------

Felhalmozási célra kapott juttatások az Európai Unió költségvetésébĘl (472-bĘl) (=08/19+27) 193 -----------------

Felhalmozási célra kapott juttatások kormányoktól és nemzetközi szervezetektĘl (472-bĘl) (=08/20+28) 194 -----------------

Felhalmozási célra kapott juttatások egyéb külföldi forrásból (472-bĘl) (=08/21+29) 195 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl (472) (=08/31) (185+186+187+192+…+195) 196 -----------------

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl (47612, 47622) (=08/32) 197 -----------------

Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl összesen (=08/33) (196+197) 198 -----------------

Önkormányzati lakások, egyéb helyiségek értékesítése, cseréje (932-bĘl) (=16/27+28) 199 -----------------

Privatizációból származó bevételek (932-bĘl) (=16/29) 200 -----------------

49852 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

oldal

Önkormányzati költségvetési jelentés

szektor megye településtípus PIR-törzsszám év szerv, elĘirányzat megnevezése

8 0

Államháztartási szakágazat adatközlĘ adatközlés idĘpontja adatközlés sorszáma idĘszak Ħrlap

egyedi azonosító

ezer forintban

Megnevezés

Eredeti Módosított

Sor- TeljesítésbĘl háztartások

Teljesítés

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással szám befizetése

elĘirányzat

1 2 3 4 5 6

VállalatértékesítésbĘl származó bevételek (932-bĘl) (=16/30) 201 -----------------

Vagyoni értékĦ jog értékesítésébĘl, egyéb vagyonhasznosításból származó bevétel (932-bĘl) (=16/31+32+33) [vagy 11/1+2+3] 202 -----------------

Felhalmozási célú kamatbevételek (916, 917) (=07/23+25) 203 -----------------

Felhalmozási bevételek összesen (116+164+176+184+198+...+203) 204 -----------------

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrĘl (191-192-bĘl, 271-272-bĘl) (=10/17) 205 -----------------

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (193-194-bĘl, 273-274-bĘl) (=10/42) 206 -----------------

Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrĘl (435-436-ból, 456-457-bĘl) (=10/59) 207 -----------------

Osztalékok, üzemeltetési és koncessziós díjak (933-ból, 935) (=08/10+16/34+16/35) [vagy 11/4] 208 -----------------

Tartós részesedések értékesítése (171, 933-ból) (=08/13) 209 -----------------

Saját bevételek és átengedett pénzeszközök (163+204+…+209) 210

Önkormányzat költségvetési támogatása (942-947) (=09/06=16/57) [vagy 11/7+8+20+21+22+23] 211 -----------------

Irányító szervtĘl kapott támogatás (941) (=09/05) 212 -----------------

Költségvetési bevételek (162+210+211+212) 213

Költségvetési kiadások és bevételek egyenlege (104-213) 214

Költségvetési hiány ha 214>0 215 -----------------

Költségvetési többlet ha 214<0 216 -----------------

ElĘzĘ évek elĘirányzat-maradványának, pénzmaradványának és elĘzĘ évek vállalkozási maradványának igénybevétele (10/61+...+64) 217 -----------------

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány és elĘzĘ évi vállalkozási eredmény igénybevétele utáni hiány vagy többlet (ha 215+217>0

218 -----------------

vagy 215+217<0)

Rövid lejáratú hitelek törlesztése (451-454-bĘl) (=06/70+72+75) 219 -----------------

Likvid hitelek törlesztése (=06/71) 220

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (431-432-bĘl) (=06/68+69) 221 -----------------

Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása (455-bĘl) (=06/79) 222 -----------------

Forgatási célú értékpapírok vásárlása (291, 292, 293-ból, 294-bĘl, 295-bĘl) (=06/78+86) 223 -----------------

Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása (434-bĘl) (=06/83) 224 -----------------

Befektetési célú értékpapírok vásárlása (172-bĘl, 173, 174-bĘl) (=06/80+81+82+87+88) 225 -----------------

Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása (434-bĘl) (=06/89) 226 -----------------

Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/90+...+93) 227 -----------------

Egyéb finanszírozás kiadásai (39) (=06/127) 228 -----------------

Finanszírozási kiadások (219+…+2 28 ) 229

Rövid lejáratú hitelek felvétele (451-454-bĘl) (=10/67+69+74) 230 -----------------

Likvid hitelek felvétele (=10/68) 231 -----------------

Hosszú lejáratú hitelek felvétele (431-432-bĘl) (=10/70+71) 232 -----------------

Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása (455-bĘl) (=10/78) 233 -----------------

Forgatási célú értékpapírok értékesítése (291, 292, 293-ból, 294-bĘl, 295-bĘl) (=10/77+85) 234 -----------------

Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (434-bĘl) (=10/82) 235 -----------------

Befektetési célú értékpapírok értékesítése (933-ból) (=10/79+80+81+86+87) 236 -----------------

Befektetési célú külföldi értékpapírok kibocsátása (434-bĘl) (=10/88) 237 -----------------

Hitelfelvétel külföldrĘl (433) (=10/89+...+92) 238 -----------------

Egyéb finanszírozás bevételei (48) (=10/126) 239 -----------------

Finanszírozási bevételek (230+…+239) 240

Tárgyévi kiadások (104+229) 241

Tárgyévi bevételek (213+217+240) 242

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3971, 3972) (=06/112) 243 -----------------

Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3973, 3974) (=06/123) 244 -----------------

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4871, 4872) (=10/111) 245 -----------------

Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4873, 4874) (=10/122) 246 -----------------

Pénzkészlet (pénztárak, betétkönyvek, költségvetési bankszámlák) változása (31-32)

247 -----------------

(210+211+212+50+51-104-229+240-243-244+245+246)

Pénzkészlet január 1-jén (=24/05) 248 -----------------

Pénzkészlet a tárgyidĘszak végén (31-32) (=24/12) (247+248) 249 -----------------

Foglalkoztatottak létszáma (fĘ) - idĘszakra 250 -----------------

Munkajogi létszám a tárgyidĘszak végén 251 -----------------

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49853

9 8

szerv, elĘirányzat megnevezése Ħrlap oldal

Központi költségvetési jelentés

szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító

Államháztartási adatközlés

szakágazat adatközlĘ adatközlés idĘpontja év idĘszak

egyedi azonosító sorszáma

ezer forintban

Megnevezés Sor- Eredeti Módosított

Teljesítés

szám

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással elĘirányzat

1 2 3 4 5

Személyi juttatások (51-52) (=02/49) 01

Társadalombiztosítási járulék, korkedvezmény-biztosítási járulék, táppénz-hozzájárulás (531, 534, 535, 536, 537,

02

538) (=02/50+51+53+54+55)

Egészségügyi hozzájárulás (533) (=02/52) 03

Dologi kiadások ÁFÁ nélkül (54-56, kivéve 561) (=03/47-03/39) 04

Dologi kiadások ÁFÁ-ja (561) (=03/39) 05

Különféle költségvetési befizetések (ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése nélkül) (57112-57119) (=03/55-03/48) 06

ElĘzĘ évi maradvány visszafizetése (57111, 57121) (=03/48) 07

Egyéb folyó kiadások (kivéve kamatkiadások, követelés elengedés, tartozásátvállalás, és különféle költségvetési

08

befizetések) (57, kivéve 57111, 57121, 573, 575) (=03/61+03/67)

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/04) 09

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak hazai programokra (373-ból) (=04/05) 10

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak EU-s programokra és azok hazai

11

társfinanszírozására (373-ból) (=04/06)

A 10. és 11. sorba nem tartozó támogatásértékĦ mĦködési kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak (373-ból) (=04/07) 12

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (373-ból) (=04/08) 13

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/09) 14

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (373-ból) (=04/10) 15

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (373-ból) (=04/11) 16

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (373-ból) (=04/12) 17

TámogatásértékĦ mĦködési kiadások (373) (=04/13) (09+...+17) 18

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (37611, 37621) (=04/14) 19

TámogatásértékĦ mĦködési kiadás összesen (=04/15) (18+19) 20

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (372-bĘl) (=04/47) 21

MĦködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek, egyházaknak (381-bĘl) (=04/58+04/59) 22

MĦködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (381-bĘl) (=04/60) 23

MĦködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (381-bĘl) (=04/61) 24

MĦködési célú pénzeszközátadás Európai Unió költségvetésének (381-bĘl) (=04/62) 25

MĦködési célú pénzeszközátadás külföldre (381-bĘl) (=04/63+04/64) 26

MĦködési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (381)

(22+...+26) 27

(=04/65)

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (38611, 38621) (04/66) 28

MĦködési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

(27+28) 29

összesen (=04/67)

Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (581-587) (=04/94) 30

Ellátottak pénzbeli juttatásai (588) (=04/100) 31

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások (594) (=06/66) 32

Egyéb pénzforgalom nélküli kiadások (591-592) (=06/62+…+65) 33

Egyéb mĦködési célú támogatások, kiadások (20+21+29+30+31+33) 34

MĦködési célú kamatkiadások (573) (=03/62+03/64) 35

Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai (575) (=03/68) 36

MĦködési kiadások összesen (01+…+08+34+35+36) 37

Felújítás (124,126,1314,1316,1324,1326,144,146,181) (=05/06) 38

Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (113,115,123,125,1313,1315,1323,1325,143,145) (=05/13) 39

Beruházások ÁFÁ-ja (182-bĘl, 183) (=05/27+31) 40

Központi beruházási kiadások (151-158-ból, 18-ból) (=05/21+28) 41

Lakástámogatás (383) (=05/23) 42

Lakásépítés (153-ból, 154-bĘl) (=05/25+29) 43

Központi beruházások (41+42+43) 44

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (374-bĘl) (=04/16+04/26) 45

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak hazai programokra (374-bĘl) (=04/17+04/27) 46

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak EU-s programokra és azok hazai

47

társfinanszírozására (374-ból) (=04/18+04/28)

A 46. és 47. sorba nem tartozó támogatásértékĦ felhalmozási kiadás fejezeti kezelésĦ elĘirányzatnak

48

(374-ból) (=04/19+04/29)

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelĘinek (374-bĘl) (=04/20+04/30) 49

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (374-bĘl) (=04/21+04/31) 50

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (374-bĘl) (=04/22+04/32) 51

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (374-bĘl) (=04/23+04/33) 52

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (374-bĘl) (=04/24+04/34) 53

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadások (374) (=04/36) (45+...+53) 54

49854 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

9 8

szerv, elĘirányzat megnevezése Ħrlap oldal

Központi költségvetési jelentés

szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító

Államháztartási adatközlés

szakágazat adatközlĘ adatközlés idĘpontja év idĘszak

egyedi azonosító sorszáma

ezer forintban

Megnevezés Sor- Eredeti Módosított

Teljesítés

szám

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással elĘirányzat

1 2 3 4 5

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (37612, 37622)

55

(=04/37)

TámogatásértékĦ felhalmozási kiadások összesen (=04/38) (54+55) 56

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (372-bĘl) (=04/55) 57

Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek, egyházaknak (382-bĘl) (=04/68+04/76+04/69+04/77) 58

Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (382-bĘl) (=04/70+04/78) 59

Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (382-bĘl) (=04/71+04/79) 60

Felhalmozási célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének (382-bĘl) (=04/72+04/80) 61

Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (382-bĘl) (=04/73+04/81+04/74+04/82) 62

Lakásért fizetett pénzbeli térítés (382-bĘl) (=04/84) 63

Lakáshoz jutás pénzbeli támogatása végleges jelleggel (382-bĘl) (=04/85) 64

Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

(58+…+64) 65

(=04/86)

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (38612, 38622)

66

(=04/87)

Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre

(65+66) 67

összesen (=04/88)

Felhalmozási célú kamatkiadások (573) (=03/63+03/65) 68

Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (159,183) (=05/26+05/30) 69

Egyéb felhalmozási kiadások (56+67+68+69) 70

Felhalmozási kiadások összesen (38+39+40+44+57+70) 71

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (191-192-bĘl,271-272-bĘl) (=06/17) 72

Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (193-194-bĘl,273-274-bĘl) (=06/43) 73

Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (435-436-ból,456-457-bĘl) (=06/60) 74

Befektetési célú részesedések vásárlása (171) (=05/34) 75

Törvény szerinti kiadások (32+37+71+...+75) 76

Hatósági jogkörhöz köthetĘ mĦködési bevétel (911) (=07/04) 77

Egyéb saját bevétel (912, 913, 914) (=07/14) 78

ÁFA bevételek, visszatérülések (919) (=07/21) 79

MĦködési célú hozam- és kamatbevételek (916, 917) (=07/22+07/24+07/26) 80

ElĘzĘ évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461, 462) (=09/45) 81

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel központi költségvetési szervtĘl (464-bĘl) (=09/07) 82

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól hazai programokra (464-bĘl) (=09/08) 83

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól EU-s programokra és azok hazai

84

társfinanszírozására (464-bĘl) (=09/09)

A 83. és 84. sorba nem tartozó támogatásértékĦ mĦködési bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól (464-bĘl) (=09/10) 85

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel társadalombiztosítási alapból (464-bĘl) (=09/11) 86

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (464-bĘl) (=09/12) 87

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl (464-bĘl) (=09/13) 88

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel többcélú kistérségi társulástól (464-bĘl) (=09/14) 89

TámogatásértékĦ mĦködési bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (464-bĘl) (=09/15) 90

TámogatásértékĦ mĦködési bevételek (464) (=09/16) (82+…+90) 91

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések államháztartáson belülrĘl (46611, 46621)

92

(=09/17)

TámogatásértékĦ mĦködési bevételek összesen (=09/18) (91+92) 93

ElĘzĘ évi mĦködési célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (463-ból) (=09/53) 94

MĦködési célú átvett pénzeszközök non-profit szervezetektĘl, egyházaktól (471-bĘl) (=07/28+07/29) 95

MĦködési célú átvett pénzeszközök háztartásoktól (471-bĘl) (=07/30) 96

MĦködési célú átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (471-bĘl) (=07/31) 97

MĦködési célú átvett pénzeszközök az Európai Unió költségvetésébĘl (471-bĘl) (=07/32) 98

MĦködési célú átvett pénzeszközök külföldrĘl (471-bĘl) (=07/33+07/34) 99

MĦködési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl (471)

(95+…+99) 100

(=07/35)

MĦködési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl (47611, 47621)

101

(=07/36)

MĦködési célú pénzeszköz-átvétel államháztartáson kívülrĘl

(100+101) 102

összesen (=07/37)

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások (=10/65) 103

MĦködési bevételek összesen (77+…+81+93+94+102) 104

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (=08/09) 105

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtĘl (465-bĘl) (=09/19+09/29) 106

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól hazai programokra (465-bĘl) (=09/20+09/30) 107

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49855

9 8

szerv, elĘirányzat megnevezése Ħrlap oldal

Központi költségvetési jelentés

szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító

Államháztartási adatközlés

szakágazat adatközlĘ adatközlés idĘpontja év idĘszak

egyedi azonosító sorszáma

ezer forintban

Megnevezés Sor- Eredeti Módosított

Teljesítés

szám

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással elĘirányzat

1 2 3 4 5

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól EU-s programokra és azok hazai

108

társfinanszírozására (465-bĘl) (=09/21+09/31)

A 107. és 108. sorba nem tartozó támogatásértékĦ felhalmozási bevétel fejezeti kezelésĦ elĘirányzattól

109

(465-bĘl) (=09/22+09/32)

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (465-bĘl) (=09/23+09/33) 110

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (465-bĘl) (=09/24+09/34) 111

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktĘl (465-bĘl) (=09/25+09/35) 112

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (465-bĘl) (=09/26+09/36) 113

TámogatásértékĦ felhalmozási bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (465-bĘl) (=09/27+09/37) 114

TámogatásértékĦ felhalmozási bevételek (465) (=09/28+09/38) (106+…+114) 115

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülrĘl (46612, 46622)

116

(=09/40)

TámogatásértékĦ felhalmozási bevételek összesen (=09/41) (115+116) 117

ElĘzĘ évi felhalmozási célú elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (463-ból) (=09/61) 118

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök non-profit szervezetektĘl, egyházaktól (472-bĘl) (=08/15+08/23+08/16+08/24) 119

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök háztartásoktól (472-bĘl) (=08/17+08/25) 120

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (472-bĘl) (=08/18+08/26) 121

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök az Európai Unió költségvetésébĘl (472-bĘl) (08/19+08/27) 122

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök külföldrĘl (472-bĘl) (=08/20+08/28+08/21+08/29) 123

Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl

(119+…+123) 124

(472) (=08/31)

Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülrĘl (47612, 47622)

125

(=08/32)

Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülrĘl

(124+125) 126

összesen (=08/33)

Felhalmozási célú kamatbevételek (916, 917) (=07/23+07/25) 127

Felhalmozási bevételek összesen (105+117+118+126+127) 128

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrĘl (191-192-bĘl,271-272-bĘl) (=10/17) 129

Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrĘl (193-194-bĘl,273-274-bĘl) (=10/42) 130

Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrĘl (435-436-ból,456-457-bĘl) (=10/59) 131

Osztalékok, üzemeltetési és koncessziós díjak (933-ból, 935) (=08/10+16/34+16/35) [vagy 11/04] 132

Tartós részesedések értékesítése (171, 933-ból) (=08/13) 133

Saját bevételek és átengedett pénzeszközök (104+128+129+…+133) 134

Törvény szerinti bevételek (103+104+128+129+…+133) 135

Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege (76-135) 136

MĦködési költségvetés támogatása (941-bĘl) (=09/01) 137

Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (941-bĘl) (=09/02) 138

Kormányzati felhalmozási kiadások támogatása (941-bĘl) (=09/03) 139

Fejezeti kezelésĦ elĘirányzatok támogatása (941-bĘl) (=09/04) 140

Költségvetési támogatás (=09/05) (137+...+140) 141

Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással) (136-141) 142

Kiadásból: mĦködésbĘl felhalmozás keresztfinanszírozása 143

Kiadásból: felhalmozásból mĦködés keresztfinanszírozása 144

MĦködési költségvetés elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (98) (=10/61) 145

Intézményi felhalmozási kiadások elĘirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/62-bĘl) 146

Központi felhalmozási kiadások elĘirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/62-bĘl) 147

Fejezeti kezelésĦ (speciális) elĘirányzatok elĘirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/62-bĘl) 148

ElĘzĘ évek vállalkozási maradványának mĦködési célú igénybevétele (=10/63) 149

ElĘzĘ évek vállalkozási maradványának felhalmozási célú igénybevétele (=10/64) 150

ElĘzĘ évi elĘirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele

(145+...+150) 151

(=10/61+…+10/64)

Rövid lejáratú hitelek törlesztése (451-454-bĘl) (=06/70+06/72+06/75) 152

Likvid hitelek törlesztése (=06/71) 153

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (431-432-bĘl) (=06/68+06/69) 154

Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása (455-bĘl) (=06/79) 155

Forgatási célú értékpapírok vásárlása (291,292,293-ból,294-bĘl,295-bĘl) (=06/78+06/86) 156

Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása (434-bĘl) (=06/83) 157

Befektetési célú értékpapírok vásárlása (172-bĘl,173,174-bĘl) (=06/80+06/81+06/82+06/87+06/88) 158

Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása (434-bĘl) (=06/89) 159

Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/90+...+06/93) 160

Egyéb finanszírozás kiadásai (39) (=06/127) 161

Finanszírozási kiadások (152+...+161) 162

49856 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

9 8

szerv, elĘirányzat megnevezése Ħrlap oldal

Központi költségvetési jelentés

szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító

Államháztartási adatközlés

szakágazat adatközlĘ adatközlés idĘpontja év idĘszak

egyedi azonosító sorszáma

ezer forintban

Megnevezés Sor- Eredeti Módosított

Teljesítés

szám

a fĘkönyvi számlákra való hivatkozással elĘirányzat

1 2 3 4 5

Rövid lejáratú hitelek felvétele (451-454-bĘl) (=10/67+10/69+10/74) 163

Likvid hitelek felvétele (=10/68) 164

Hosszú lejáratú hitelek felvétele (431-432-bĘl) (=10/70+10/71) 165

Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása (455-bĘl) (=10/78) 166

Forgatási célú értékpapírok értékesítése (291, 292, 293-ból, 294-bĘl, 295-bĘl) (=10/77+10/85) 167

Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (434-bĘl) (=10/82) 168

Befektetési célú értékpapírok értékesítése (933-ból) (=10/79+10/80+10/81+10/86+10/87) 169

Befektetési célú külföldi értékpapírok kibocsátása (434-bĘl) (=10/88) 170

Hitelfelvétel külföldrĘl (433) (=10/89+…+10/92) 171

Egyéb finanszírozás bevételei (48) (=10/126) 172

Finanszírozási bevételek (163+…+172) 173

Finanszírozás összesen (151-162+173-177-178+179+180)=142 174

Tárgyévi kiadások (76+162) 175

Tárgyévi bevételek (135+151+173) 176

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3971, 3972) (=06/112) 177

Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3973, 3974) (=06/123) 178

Államháztartáson belülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4871, 4872) (=10/111) 179

Államháztartáson kívülrĘl kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4873, 4874) (=10/122) 180

Foglalkoztatottak létszáma (fĘ) - idĘszakra 181

Munkajogi létszám a tárgyidĘszak végén 182

20.... évi várható kiadások és bevételek alakulása

Fejezet neve

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

millió forintban, egy tizedessel

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Éves

Megnevezés

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December összesen

Kiadás

1051 szektor

1091 szektor

47. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Ebből: központi beruházások

Uniós előirányzatok

Egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok

Folyó bevétel

1051 szektor

1091 szektor

Ebből: uniós előirányzatok

Támogatás

1051 szektor

1091 szektor

Előző évi maradvány

1051 szektor

1091 szektor

49857

49858

Bizonylat kódja: A T - 0 1

Adatszolgáltatás

a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv által Bizonylat sorszáma

Magyar Államkincstár elismert tartozásállományról

Oldalszám: 1

Költségvetési szerv neve: Összes oldal: 1

Költségvetési szerv számlaszáma (1-16. pozíció): -

Fejezet: Cím/alcím: Év: 20 Hó: Államháztartási egyedi azonosító

Eredeti éves költségvetés kiadási előirányzata millió Ft-ban

48. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Eredeti éves költségvetés kiadási előirányzat 3,5%-a millió Ft-ban

Sor- Tartozásállomány megnevezése Tartozásállomány millió forintban

szám 30 nap alatti 30-60 nap közötti 60 napon túli Átütemezett Összesen

1. Állammal szembeni tartozások

2. TB alapokkal szembeni tartozás

3. Egyéb tartozásállomány

4. Összesen

Vevőállomány tárgyhó 25-én: millió Ft

Pénzkészlet tárgyhó 25-én: millió Ft

P.H.

Dátum: ----------------------------------------------------------

aláírás a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49859

49. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Kiadási kötelezettségvállalás bejelentése

Magyar Államkincstár Bizonylat kódja K T - 0 1

Bizonylat sorszáma

Összes oldal

Oldalszám

Költségvetési szerv neve

Költségvetési szerv számlaszáma (1-24 pozíció)

- -

Előzetes kötelezettségvállalás száma: Kötelezettségvállalás tárgya

Szerződés száma

Kelte

Előadó

Telefon: Összege: Ft

Társadalmi szerv jelölése

Társadalmi szervezet megnevezése

Várható teljesítés Előirányzati fedezet

Tárgyévi

Alszám ÁHT azonosító KTK Határidő Összege Ft-ban előirányzat Maradvány

Összesen

P. H.

.............................………....... 200 ..............................................

aláírás

(a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon)

49860 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

a KT-01 számú „Kiadási kötelezettségvállalás bejelentése” elnevezésű űrlaphoz

Az űrlapot az Igazgatóság részére 1 példányban kell benyújtania annak a költségvetési szervnek, amelynek a

kiadási előirányzatára vonatkozik a kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalás bejelentést az Igazgatóság az

elfogadást követően visszaigazolja.

Az űrlap adatai

A fejrész adatai

- A bizonylat sorszáma: A költségvetési szerv a kötelezettségvállalásról az Igazgatósághoz benyújtott űrlapok

éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál.

- Összes oldal: Az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó összes oldal száma.

- Oldalszám: Az összes oldalból az adott lap sorszáma.

- Költségvetési szerv neve: A költségvetési szerv nevének feltüntetésére szolgál.

- Költségvetési szerv számlaszáma: 1-24 pozíciós pénzforgalmi jelölőszám.

- Előzetes kötelezettségvállalás száma: A közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat

kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra nyilvántartási száma.

- Szerződés száma: A megkötött szerződés száma, központosított beszerzés esetén a keretszerződés száma.

- Kelte: Az előzetes kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének dátuma vagy a szállítóval kötött szerződés

kelte.

- Előadó: A központi költségvetési szerv ügyintézője.

- Telefon: Az ügyintéző telefonszáma.

- Kötelezettségvállalás tárgya: A kötelezettségvállalás tárgya rövid leírása.

- Összege: A szerződés szerinti teljes összeg forintban.

- Társadalmi szerv jelölése: Ha a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó kifizetés társadalmi szerv részére történik,

ebben a mezőben T-vel kell jelölni, egyéb esetben üresen kell hagyni.

- Társadalmi szervezet megnevezése: Ha a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó kifizetés társadalmi szerv

részére történik, akkor itt kell feltüntetni a társadalmi szerv nevét, egyéb esetben üresen kell hagyni. Amennyiben

a társadalmi szerv jelölése és a társadalmi szerv megnevezése mezők nem egységesen (mindkettő üres,

mindkettő kitöltött) kerültek kitöltésre, a kötelezettségvállalás visszautasításra kerül.

A tételsorok adatai

Itt kell meghatározni, hogy melyik kiemelt előirányzat(ok)ra, milyen teljesítési határidő(k)re, milyen forint

értékben várható(k) a teljesítés(ek).

- Alszám: Folyamatos sorszám

- ÁHT azonosító: Csak fejezeti kezelésű előirányzatoknál kell kitölteni.

- KTK: Kincstári tranzakciós kód, fejezeti kezelésű előirányzatoknál minden előirányzatra vonatkozó KTK

szepelhet, intézményi előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásoknál csak 131; 152, 210; 220; 232, 233

lehet az értéke.

- Várható teljesítés

= határideje: A megfelelő KTK-hoz tartozó (rész)teljesítés pontos időpontja, ha később kerül kifizetésre,

rendelkezésre állási díj kerül felszámolásra a 162.§ (5) szerint (korábbi kifizetés nem lehetséges).

= Összege Ft-ban: A megfelelő KTK-hoz tartozó (rész)teljesítés összege.

- Előirányzati fedezet

= Tárgyévi előirányzat: X-el kell jelölni, amennyiben a tárgyévi (benyújtás éve) költségvetés terhére

tárgyéven túli kifizetés történik.

= Maradvány: M-el kell jelölni, amennyiben a kifizetés forrása előző évek maradványa, függetlenül attól,

hogy tárgyévi, vagy tárgyéven túli kifizetés történik.

- A tételsorok összegének meg kell egyeznie a szerződés összegével.

Dátum, aláírás: A kötelezettségvállalás bejelentésének dátumát, az Igazgatóságnál bejelentett aláíró aláírását

és a központi költségvetési szerv pecsétjét kell feltüntetni.

Kiadási kötelezettségvállalás bejelentés módosítása

Bizonylat kódja K T - 0 2

Bizonylat sorszáma

Összes oldal

Költségvetési szerv neve Oldalszám

Költségvetési szerv számlaszáma (1-24 pozíció)

-

Előzetes kötelezettségvállalás/szerződés módosított száma: Kötelezettségvállalás kincstári hivatkozási száma /20 év

Kötelezettségvállalás módosított tárgya: Ft

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kötelezettségvállalás eredeti összege

Kötelezettségvállalás módosított Ft

összege

Társadalmi szerv jelölése

Társadalmi szervezet megnevezésének módosítása, felvétele

50. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Várható teljesítés

Eredeti kötelezettségvállalás Módosított kötelezettségvállalás

Előirányzati fedezet

Alszám ÁHT azonosító KTK Határidő Összege Ft-ban Előirányzati fedezet Határidő Összege Ft-ban

Tárgyévi Tárgyévi

előirányzat Maradvány előirányzat Maradvány

P.H.

………......................................... 200 ...................................................................................................................

aláírás (a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon)

49861

49862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

a KT-02 számú "Kiadási kötelezettségvállalás bejelentés módosítása" elnevezésű

űrlaphoz

Az űrlapot 1 példányban kell benyújtania a költségvetési szervnek az Igazgatóság részére.

A kötelezettségvállalás bejelentés módosítást az Igazgatóság az elfogadást követően

visszaigazolja.

Az űrlap adatai

A fejrész adatai

- A bizonylat sorszáma: A költségvetési szerv a kötelezettségvállalás módosításról az

Igazgatóság részére benyújtott űrlapok éven belüli folyamatos sorszámozására szolgál.

- Összes oldal: Az adott kötelezettségvállalás módosításhoz kapcsolódó összes oldal

száma

- Oldalszám: Az összes oldalból az adott lap sorszáma.

- Költségvetési szerv neve: A központi költségvetési szerv nevének feltüntetésére szolgál.

- Költségvetési szerv számlaszáma: 1-24 pozíciós pénzforgalmi jelölőszám.

- Előzetes kötelezettségvállalás/szerződés módosított száma: Az adott kincstári

hivatkozási számon bejelentett előzetes kötelezettségvállalás számának vagy szerződés

számának módosítása.

- Kötelezettségvállalás módosított tárgya: Az adott kincstári hivatkozási számon

bejelentett előzetes kötelezettségvállalás tárgyának vagy szerződés tárgyának

módosítása.

- A kötelezettségvállalás kincstári hivatkozási száma: Az Igazgatóság által adott és

visszaigazolt nyilvántartási szám.

- A kötelezettségvállalás eredeti összege: Az adott kincstári hivatkozási számon az

előzetesen bejelentett kötelezettségvállalás teljes összege forintban.

- A kötelezettségvállalás módosított összege: A módosított kötelezettségvállalás teljes

összeg forintban.

- Társadalmi szerv jelölése: Ha az eredetileg benyújtott kötelezettségvállalás társadalmi

szervezetre vonatkozó adataiban változás (társadalmi szervezetre való hivatkozás törlése,

társadalmi szervezetre való hivatkozás felvétele, társadalmi szervezet nevének

megváltoztatása) szükséges, akkor ebben a mezőben T-vel kell jelölni.

- Társadalmi szervezet megnevezésének módosítása, felvétele: A mezőt akkor kell

kitölteni, ha az eredetileg benyújtott kötelezettségvállaláson nem történt meg a

társadalmi szervezetre való hivatkozás, illetve a társadalmi szervezet neve tévesen került

megadásra. Az eredeti kötelezettségvállaláson az itt megadott társadalmi szerv

megnevezés fog megjelenni.

Ha a Társadalmi szerv jelölése mező kitöltésre került, és ebben a mezőben nem szerepel

megnevezés, akkor az eredeti kötelezettségvállason szereplő, tévesen megadott

társadalmi szervre hivatkozás, törlésre kerül.

Amennyiben a társadalmi szervezetekre vonatkozóan egyik mező sem kerül kitöltésre az

eredeti kötelezettségvállaláson a benyújtáskor megadott adatok élnek továbbra is.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49863

A tételsorok adatai

Itt kell meghatározni, hogy mely kiemelt előirányzat(ok)ra, milyen teljesítési határidő(k)re,

milyen forint értékben, mely évi előirányzati fedezet terhére várható(k) a teljesítés(ek).

Azokra az alszámokra kell kitölteni, ahol bármelyik adatban (KTK, határidő, összeg,

előirányzati fedezet) változás történt.

- Alszám: Az eredeti kötelezettségvállaláson szereplő megfelelő alszám.

- ÁHT azonosító: Csak fejezeti kezelésű előirányzatoknál kell kitölteni.

- KTK: Kincstári Tranzakciós Kód, fejezeti kezelésű előirányzatoknál minden előirányzatra

vonatkozó KTK szerepelhet, intézményi előirányzatokhoz kapcsolódó

kötelezettségvállalásoknál csak 131; 152, 210; 220; 232, 233 lehet az értéke.

- Várható teljesítés

= Eredeti határideje: A megfelelő alszámhoz tartozó (rész)teljesítés előzetesen

bejelentett ideje

= Eredeti összege Ft-ban: A megfelelő alszámhoz tartozó (rész)teljesítés előzetesen

bejelentett összege.

= Eredeti előirányzati fedezet

= Tárgyévi előirányzat: A megfelelő alszámhoz tartozó előzetesen bejelentett

jelölés (X-el kell jelölni, amennyiben a tárgyévi (benyújtás éve) költségvetés

terhére tárgyéven túli kifizetés történik).

= Maradvány: A megfelelő alszámhoz tartozó előzetesen bejelentett jelölés (M-el

kell jelölni, amennyiben a kifizetés fedezete előző évek maradványa).

= Módosított határideje: A megfelelő alszámhoz tartozó (rész)teljesítés módosított

legkorábbi időpontja.

= Módosított összege Ft-ban: A megfelelő alszámhoz tartozó (rész)teljesítés módosított

összege.

= Módosított előirányzati fedezet

= Tárgyévi előirányzat: A megfelelő alszámhoz tartozó (rész)teljesítés módosított

jelölése (X-el kell jelölni, amennyiben a tárgyévi (benyújtás éve) költségvetés

terhére tárgyéven túli kifizetés történik).

= Maradvány: A megfelelő alszámhoz tartozó (rész)teljesítés módosított jelölése (M-

el kell jelölni, amennyiben a kifizetés fedezete előző évek maradványa)

- Összesen: A tételsorok megfelelő Ft adatainak összege. Az eredeti és módosított összesen

adatok különbségének meg kell egyeznie a fejrészben szereplő teljes eredeti és teljes

módosított összegek különbségével.

Dátum, aláírás: A kötelezettségvállalás bejelentésének dátumát, az Igazgatóságnál

bejelentett aláíró aláírását és a központi költségvetési szerv pecsétjét kell feltüntetni.

49864 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

Kitöltési útmutató

a KT-03 számú „Kötelezettségvállalás hivatkozás módosítása” elnevezésű űrlaphoz

Az űrlapot a Kincstár Területi Igazgatósága részére egy példányban kell benyújtania, a központi

költségvetési szervnek az alábbi esetekben

A költségvetési szerv korábbi kiadás teljesítésekor

- nem tudott hivatkozni a bejelentett kötelezettségvállalásra devizában történő utaláskor,

kincstári kártya, vagy csoportos fizetési mód alkalmazásakor,

- nem hivatkozott a bejelentett kötelezettségvállalásra,

- tévesen jelölte a kötelezettségvállalás hivatkozási számát, illetve alszámát,

- tévesen lezárta a kötelezettségvállalást,

- nem zárta le a kötelezettségvállalást az utolsó vonatkozó kifizetéskor.

A hivatkozás módosítás elfogadását, vagy elutasítását a Területi Igazgatóság visszaigazolja.

Az űrlap adatai

A fejrész adatai

- Bizonylat sorszáma: A központi költségvetési szerv által a kötelezettségvállalás hivatkozás

módosításáról a Területi Igazgatósághoz benyújtott űrlapok tárgyéven belüli folyamatos

sorszámozására szolgál.

- Költségvetési szerv neve: A központi költségvetési szerv nevének feltüntetésére szolgál.

- Költségvetési szerv számlaszáma: 1-24 pozíciós pénzforgalmi jelölőszám.

- Kötelezettségvállalás hivatkozási száma: A módosítandó kötelezettségvállalás -Kincstár által, a

korábbiakban, benyújtás után visszaigazolt- hivatkozási száma.

A tételsorok adatai

- KTK: Az a kincstári tranzakciós kód, amely a kötelezettségvállaláshoz (alszám mélységben)

kapcsolódik (csak kiadási KTK lehet, visszatérülés, sztornó KTK nem lehet).

- ÁHT(T) azonosító: Az az államháztartási azonosító, amely a kötelezettségvállaláshoz (alszám

mélységben) kapcsolódik. Csak fejezeti kezelésű előirányzatok esetében kell kitölteni.

- (+/-) Módosítás összege: A kötelezettségvállalás hivatkozás módosításához kapcsolódó összeg

előjelhelyes feltüntetésére szolgál. Csökkentéskor „-„ növeléskor „+”. Amennyiben csökkentés

esetében a korábbiakban nem volt olyan összegű hivatkozás amely visszavonható, illetve

növelés estében nem áll rendelkezésre felhasználható előirányzati szabad keret a módosítás

visszautasításra kerül.

- Alszám: A Kincstárhoz bejelentett kötelezettségvállalás azon alszámát kell feltüntetni,

amelyhez a módosítás kapcsolódik. Módosító bizonylat csak a tárgynapnál korábbi dátumú

alszámot érinthet.

- Zárás: Ha a korábbiakban az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan az utolsó kifizetés

kezdeményezésekor nem történt meg a hivatkozás a kötelezettségvállalás lezárására, akkor, itt

„X” jelölést kell alkalmazni. A „(+/-) Módosítás összege” mezőt ebben az esetben nem kell

kitölteni.

- Nyitás: Ha a korábbiakban az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan kifizetés

kezdeményezésekor tévesen hivatkozás történt a kötelezettségvállalás lezárására, akkor itt „X”

jelölést kell alkalmazni. A „(+/-) Módosítás összege” mezőt ebben az esetben nem kell kitölteni.

- Megjegyzés: A költségvetési szerv saját, beazonosítást segítő információi, max. 96 pozícióban.

A Kincstár ez alapján nem ellenőriz semmit, csak megjeleníti.

Dátum, aláírás: A kötelezettségvállalás hivatkozás módosítása bejelentésének dátumát, a

Kincstárnál bejelentett aláíró aláírását és a központi költségvetési szerv pecsétjét kell feltüntetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49865

51. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

Kötelezettségvállalás hivatkozás módosítása

Bizonylat kódja: K T - 0 3

Bizonylat sorszáma

Költségvetési szerv neve

Költségvetési szerv számlaszáma (1-24 pozició)

- -

Kötezettségvállalás

hivatkozási száma: / 20 . év

A kötelezettségvállalásra vonatkozó részletezés

Ssz. KTK ÁHT(T) azonosító (+/-) Módosítás összege Alszám Zárás Nyitás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Megjegyzés: (max. 96 karakter)

20 . . . P.H.

.................................................

………………………………………………

aláírás (a Magyar Államkincstárnál bejelentett módon)

49866

Adatszolgáltatás a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadásokról és bevételekről

A költségvetési fejezet száma, megnevezése: kincstári azonosító száma

Az intézmény száma, megnevezése

A TB alap megnevezése

A Nemzetközi Szerződésben szereplő program megnevezése és száma

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra, előkészítésére előirányzott összeg célja

Év

millió forintban, egy tizedessel

Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés (tényadatok)

Megnevezés Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás

Műkö- Felhal- Műkö- Felhal- Műkö- Felhal- Műkö- Felhal- Műkö- Felhal- Műkö- Felhal-

dési mozási dési mozási dési mozási dési mozási dési mozási dési mozási

1/ EU segély

a) EU forrás (ISPA, SAPARD, PHARE)

b) hitel (EIB, EBRD, Világbank stb.)

52. számú melléklet a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelethez

c) hazai költségvetési forrás

ebből

- központi költségvetési támogatás

- ebből: a tárgyévi fejezeti kezelésű

előirányzatból átcsoportosított

- saját forrás

2/ Egyéb segély

a) segély

b) hitel

c) hazai költségvetési forrás

ebből

- központi költségvetési támogatás

- saját forrás

3/ Nemzetközi hitel

a) segély

b) hitel

c) hazai költségvetési forrás

ebből

- központi költségvetési támogatás

- saját forrás

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49867

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter,

valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter 2/2009. (XII. 30.) PTNM–IRM együttes rendelete

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai

vétségek parancsnoki nyomozásáról szóló 7/2003. (VI. 27.) MeHVM–IM együttes rendelet

módosításáról

A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet

1. §-ának a) pontjában, illetve az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet

1. §-ának h) pontjában foglalt feladatköreinkben eljárva a következõket rendeljük el

1. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai vétségek parancsnoki

nyomozásáról szóló 7/2003. (VI. 27.) MeHVM–IM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-ának (4) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép

„(4) Ismeretlen elkövetõ esetén a nyomozás lefolytatására az elkövetés helye szerint illetékes katonai ügyész jelöli ki

az eljáró parancsnokot. Az ismertté vált terhelt ügyének iratait – a katonai ügyész egyidejû értesítése mellett – további

intézkedés végett a terhelt állomány szerint illetékes parancsnokához kell áttenni. Ha az elkövetõ kiléte

a nyomozásban nem volt megállapítható, a nyomozást a katonai ügyész által az eljárásra kijelölt parancsnok függeszti

fel. [Be. 188. § (1) bekezdés c) pontja].

2. § A Rendelet 11. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:]

„n) a panasz elbírálása, illetve annak elbírálás végett történõ felterjesztése [Be. 195. § (4) bekezdés];”

3. § A Rendelet 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) A nyomozás során hozott határozat elleni, illetve a tett intézkedés vagy annak elmulasztása miatt bejelentett

panaszt – amennyiben annak három napon belül nem ad helyt – a parancsnok a nyomozás során keletkezett iratokkal,

valamint a panasszal kapcsolatos nyilatkozatával együtt elbírálás végett haladéktalanul megküldi a katonai

ügyésznek.”

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Budapest, 2009. november 23.

Juhász Gábor s. k., Dr. Draskovics Tibor s. k.,

polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító igazságügyi és rendészeti miniszter

tárca nélküli miniszter

A szociális és munkaügyi miniszter 36/2009. (XII. 30.) SZMM rendelete

a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás

megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet módosításáról

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (6) bekezdés b) pontjának

2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl 170/2006. (VII. 28.) Korm.

rendelet 1. § a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el

1. § (1) A megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának

részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép

49868 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

„(4) A védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása összegének megállapítását a 3 évre szóló hatósági

keretszerzõdés érvényességi ideje alatt évente kell kérelmezni. A kérelmet a szociális és munkaügyi miniszter bírálja el.

A támogatást – a folyósítás részletes feltételeit tartalmazó, az SZMM-mel megkötött hatósági keretszerzõdésben,

valamint az éves támogatási szerzõdésben foglaltak szerint – havonta, utólag kell folyósítani. A 2010. január 1-jén

hatósági keretszerzõdéssel rendelkezõ támogatott részére, 2010. február hónapban – a 2009. év november hónapjára

kiutalt támogatási összeg háromszorosának vagy a 2009 évben megítélt támogatási összeg 3/12 részének mértékéig –

kérelmére egyszeri elõleg folyósítható.”

2. § Az R. 4. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(6) A rehabilitációs költségtámogatás összegének megállapítását a védett szervezeti szerzõdés érvényességi ideje

alatt évente kell kérelmezni. A kérelmet a szociális és munkaügyi miniszter bírálja el. A támogatást – a folyósítás

részletes feltételeit tartalmazó, az SZMM-mel megkötött védett szervezeti szerzõdésben, valamint az éves támogatási

szerzõdésben foglaltak szerint – havonta, utólag kell folyósítani. A 2010. január 1-jén védett szervezeti szerzõdéssel

rendelkezõ támogatott részére, 2010. február hónapban – a 2009. év november hónapjára kiutalt támogatási összeg

háromszorosának mértékéig vagy a 2009. évben megítélt támogatási összeg 3/12 része mértékéig – kérelmére

egyszeri elõleg folyósítható.”

3. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Herczog László s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

A szociális és munkaügyi miniszter 37/2009. (XII. 30.) SZMM rendelete

a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló

8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet módosításáról

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt

felhatalmazás alapján, és a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §

a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el

1. § A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet

(a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon – az Flt. 7. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján kiadott

kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – engedély alapján foglalkoztatható.”

2. § Az R. 3. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(5) Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely

foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör (FEOR-kód) keretében és milyen

idõtartamban foglalkoztatható.”

3. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki

[Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – a 3. § (1)–(4) bekezdéseiben, valamint a 4. § (1) bekezdésének

a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni]

„d) ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására az engedély érvényességi idõtartamának lejártát

követõen ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben kerül sor,”

(2) Az R. 6. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – a 3. § (1)–(4) bekezdéseiben, valamint a 4. § (1) bekezdésének

a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni]

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49869

„f) felsõfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közmûvelõdési intézmények által

meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgár a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó

oktatási, tudományos vagy mûvészeti munkavégzéséhez,”

(3) Az R. 6. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – a 3. § (1)–(4) bekezdéseiben, valamint a 4. § (1) bekezdésének

a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni]

„h) a külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózódás jogával rendelkezõ személlyel, a menekültként,

oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személlyel

legalább egy éve Magyarországon együtt élõ házastársa munkavégzéséhez, továbbá az elõbb felsorolt olyan

személyek özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála elõtt Magyarországon legalább

egy évig együtt élt,”

(4) Az R. 6. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – a 3. § (1)–(4) bekezdéseiben, valamint a 4. § (1) bekezdésének

a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni]

„i) külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerzõdés alapján történõ – alkalmanként harminc napos idõtartamon

belül a tizenöt munkanapot meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység

elvégzéséhez,”

(5) Az R. 6. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – a 3. § (1)–(4) bekezdéseiben, valamint a 4. § (1) bekezdésének

a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni]

„l) külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi

állományába nem tartozó, a küldõ állam delegált tagjának nem minõsülõ harmadik országbeli állampolgár

munkavégzéséhez,”

4. § Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Csoportos keretengedély (a továbbiakban: keretengedély) iránti kérelem nyújtható be, ha a foglalkoztató által

külföldi vállalkozással [17. § g) pont] kötött magánjogi szerzõdés teljesítése érdekében több harmadik országbeli

állampolgár foglalkoztatása szükséges.”

5. § Az R. 8/A. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép

„(1) Csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható be, ha több harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása

olyan magánjogi szerzõdés teljesítése érdekében szükséges, amelyben a nem EGT tagállamban székhellyel

rendelkezõ külföldi vállalkozás”

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedély iránti kérelemben meg kell jelölni a magánjogi szerzõdés

teljesítésének idõtartamát, a foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgárok állampolgárságát, továbbá

tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatni kívánt személyek számát. A 8. § (6) bekezdésében foglaltaktól

eltérõen a keretengedély kiadásának nem feltétele, hogy a külföldi vállalkozás és az alkalmazni kívánt harmadik

országbeli állampolgár személyes joga azonos legyen.”

6. § (1) Az R. 17. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[E rendelet alkalmazásában]

„a) harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló

törvényben meghatározott személyek;”

(2) Az R. 17. § b) pontja bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép

[E rendelet alkalmazásában]

„b) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik ország

állampolgára által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli

állampolgár foglalkoztatására”

[meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során,

továbbá

a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya

alapján

kerül sor;]

49870 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

(3) Az R. 17. § f) pontjának fa) és fc) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[E rendelet alkalmazásában

külföldi érdekeltségû vállalkozás:]

„fa) Magyarország területén alapított olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], amely többségi külföldi

tulajdonban áll, vagy amely felett harmadik ország állampolgára vagy külföldi vállalkozás többségi vagy közvetlen

irányítást biztosító befolyással rendelkezik,”

„fc) harmadik országbeli állampolgár által, Magyarországon alapított – külön jogszabályban meghatározott – önálló

vállalkozás, egyéni cég (ideértve az egészségügyi és szociális vállalkozást is.”

(4) Az R. 17. § g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[E rendelet alkalmazásában]

„g) külföldi vállalkozás: olyan külföldi munkáltató [17. § i) pont], aki vállalkozási tevékenységet folytat, és az Európai

Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes államban céggel rendelkezik, illetve a gazdasági

nyilvántartásban szerepel;”

(5) Az R. 17. § i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép

[E rendelet alkalmazásában]

„i) külföldi munkáltató: az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes államban székhellyel

rendelkezõ olyan foglalkoztató, aki a harmadik országbeli állampolgárt munkaviszonyban vagy olyan jogviszonyban

foglalkoztatja, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint a harmadik ország állampolgára alkalmazásban

állónak minõsül;”

7. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R.

a) 2/A. § (3) bekezdése,

b) 7. §-a,

c) 12. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 17. § l) és n) pontja.

(3) Az R.

a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 5/A. § (5) bekezdés c) pontjában a „7. §-ának (6) bekezdése” szövegrész helyébe

a „7. § (5) bekezdésének a)–b) pontjai” szöveg,,

b) 5. § (2) bekezdés b) pontjában, 5/A. § (6) bekezdés a) pontjában, a „munkabiztonsági” szövegrész helyébe

a „munkavédelmi” szöveg, valamint

c) 11. § (3) bekezdésében az „1–6.” szövegrész helyébe az „1–7.” szöveg

lép.

(4) Az R.

a) 3. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, és (3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés c)–i) pontjában és (4) bekezdésében,

5. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének c), d), f) pontjában, 5/A. § (5) bekezdés a), d) és e) pontjában,

(6) bekezdésének a) és c) pontjában, (9) bekezdésének a–b) pontjában, 6. § (1) bekezdés c), j), n) pontjában,

(2) bekezdésében, 8. § (5) és (6) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 9/A. §-ában, 10. § (1) bekezdésében, 12. §

(1) bekezdés b) pontjában, 14. § (2), (4) és (5) bekezdésében, 17. § c) pont ca)–cb) alpontjaiban, h) és j) pontjában

a „külföldi” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgár” szöveg,.

b) 2/A. § (1), (2), (4) bekezdésében, 5. § (2) bekezdés h) pontjában, 8. § (4) bekezdésében, 16. §-ában a „külföldiek”

szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdés b) és f) pontjában, 12. § (1) bekezdés a) pontjában, 14. § (4) bekezdésében a „külföldinek”

szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárnak” szöveg,

d) 6. § (1) bekezdés g) pontjában a „külföldivel” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárral” szöveg,

e) 6. § (4) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés b) pontjában, 14. § (5) bekezdésében, 17. § c) pont cb) alpontjában,

d) pontjában a „külföldit” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárt” szöveg,

f) 16. §-ában a „külföldiekkel” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárokkal” szöveg

lép.

(5) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Herczog László s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49871

IX. Határozatok Tára

A Kormány 1230/2009. (XII. 30.) Korm. határozata

egyes kormányhatározatok módosításáról, illetve hatályon kívül helyezésérõl

1. A válságkezelõ program végrehajtásának összehangolásáért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól szóló

1051/2009. (IV. 17.) Korm. határozat hatályát veszti.

2. A jelentõs értékû közbeszerzések megindításának egyes kérdéseirõl szóló 1132/2009. (VIII. 7.) Korm. határozat

2. pontjában az „a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási szakállamtitkára,” szövegrész helyébe az „a Miniszterelnöki

Hivatalt vezetõ miniszter által kijelölt egy további személy,” szöveg lép.

3. A helyközi közösségi közlekedési rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok összehangolásáért felelõs

kormánybiztos kinevezésérõl szóló 1123/2009. (VII. 23.) Korm. határozat 6. pontjában az „a válságkezelõ program

végrehajtásának összehangolásáért felelõs kormánybiztos” szövegrész helyébe az „a Miniszterelnöki Kabinetirodát

vezetõ államtitkár” szöveg lép.

4. Ez a határozat 2010. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1231/2009. (XII. 30.) Korm. határozata

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között

1998. október 1-jén létrejött Megállapodás kiegészítésérõl szóló megállapodásra adott

felhatalmazásról

1. A Kormány felhatalmazást ad az oktatási és kulturális miniszternek, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya nevében

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével a következõ megállapodást megkösse

„MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között

az 1998. október 1-jén létrejött Megállapodás kiegészítésérõl

1. A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

(a továbbiakban: MAZSIHISZ) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi

CXXIV. törvény 3. § (3) bekezdésének megfelelõen megvizsgálta a MAZSIHISZ-nek a nem természetben visszaigényelt

ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítására vonatkozó kérését, és megállapította, hogy

az 1058/1999. (V. 28.) Korm. határozatban közzétett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó

Hitközségek Szövetsége között 1998. október 1-jén létrejött Megállapodásban megállapított járadék összege nem

elégséges ahhoz, hogy a MAZSIHISZ az általa már hosszabb ideje ténylegesen megvalósított, a magyarországi

zsidóság érdekében kifejtett tevékenységét a korábbi szinten fenn tudja tartani.

2. Mindezek figyelembevételével, annak érdekében, hogy a MAZSIHISZ tevékenységének szûkítésére ne

kényszerüljön, és biztosíthatóvá váljanak a MAZSIHISZ-t megilletõ, más egyházakkal azonos jogok és az azok

gyakorlását lehetõvé tevõ feltételek, a Kormány és a MAZSIHISZ a nem természetben visszaigényelt ingatlanok alapján

járó járadék kiegészítésében állapodnak meg. A járadék kiegészítésének összegét 2011. évtõl – kölcsönösen

elfogadott szempontok és értékelés alapján – kettõszázmillió forintban állapítják meg. A járadék kiegészítését, amely

hitéleti és közszolgálati célokra egyaránt felhasználható, az 1058/1999. (V. 28.) Korm. határozatban közzétett

49872 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

megállapodásban megállapított járadékkal együtt, azzal azonos feltételekkel és valorizációval kell a MAZSIHISZ

számára folyósítani.

3. A MAZSIHISZ a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvényen alapuló,

annak 2. § (5) bekezdése alapján rendezendõ ingatlanigényeiért járó kártalanítást a járadéknak az 1058/1999. (V. 28.)

Korm. határozatban közzétett megállapodás szerinti, továbbá a járadék kiegészítésének a jelen megállapodás szerinti

folyósításával kielégítettnek tekinti.”

2. A Kormány felhívja a feladatkörrel rendelkezõ minisztereket, hogy az 1. pont szerinti megállapodásban foglaltak

végrehajtásáról annak aláírását követõen gondoskodjanak.

3. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

A Kormány 1232/2009. (XII. 30.) Korm. határozata

a nemzetbiztonsági védelem alá esõ szervek és létesítmények körérõl

A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 77. § (2) bekezdés d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján a következõ határozatot hozza

1. A központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos állami szervek (intézmények) és

létesítmények

1.1. Országház, Országgyûlés Irodaháza, Országgyûlés Hivatala,

1.2. Köztársasági Elnök Hivatala,

1.3. a köztársasági elnök, az országgyûlés elnöke, valamint a miniszterelnök rezidenciája,

1.4. Alkotmánybíróság,

1.5. Állami Számvevõszék,

1.6. Országgyûlési Biztosok Hivatala,

1.7. Legfelsõbb Bíróság, ítélõtáblák, megyei bíróságok, Fõvárosi Bíróság, helyi bíróságok, valamint a munkaügyi

bíróságok,

1.8. Országos Igazságszolgáltatási Tanács, Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala,

1.9. Legfõbb Ügyészség, fellebbviteli fõügyészségek, fõügyészségek, helyi ügyészségek, Katonai Fõügyészség,

Katonai Fellebbviteli Ügyészségek, területi katonai ügyészségek,

1.10. Magyar Nemzeti Bank,

1.11. Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok,

1.12. Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális mûködését biztosító szervek és létesítmények,

1.13. katonai vezetési létesítmények, valamint a Magyar Honvédség szervei és létesítményei,

1.14. nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei,

1.15. a Rendõrség szervei,

1.16. a Vám- és Pénzügyõrség szervei,

1.17. büntetés-végrehajtási szervek,

1.18. Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata,

1.19. Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ,

1.20. Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fõvárosi Tûzoltó

Parancsnokság, Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság,

1.21. Magyar Köztársaság külképviseletei, valamint külföldön mûködõ katonai szervei,

1.22. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal,

1.23. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49873

1.24. a fõvárosi, a megyei jogú városi és a fõvárosi kerületi önkormányzatok képviselõ-testületeinek hivatalai,

valamint a megyei önkormányzati hivatalok,

1.25. az Országos Területfejlesztési Tanács, a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok,

a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács titkársági feladatokat ellátó szervei,

1.26. regionális államigazgatási hivatalok és kirendeltségeik,

1.27. fõvárosi és megyei védelmi bizottságok,

1.28. az Országos Választási Bizottság üléseinek helyszíne, valamint a választási eljárásról szóló törvényben

meghatározott választások lebonyolításakor kialakított Választási Központ,

1.29. Magyar Államkincstár,

1.30. Kormányzati Ellenõrzési Hivatal,

1.31. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal,

1.32. Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete,

1.33. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség,

1.34. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség,

1.35. Közbeszerzések Tanácsa,

1.36. Nemzeti Hírközlési Hatóság,

1.37. Nemzeti Közlekedési Hatóság,

1.38. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság,

1.39. Gazdasági Versenyhivatal,

1.40. Központi Statisztikai Hivatal,

1.41. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,

1.42. az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában közremûködõ szervezetek,

1.43. Magyar Energia Hivatal,

1.44. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal,

1.45. Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal,

1.46. Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal,

1.47. nukleáris anyagot kezelõ, feldolgozó tudományos intézetek,

1.48. Országos Atomenergia Hivatal,

1.49. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,

1.50. Országos Mentõszolgálat,

1.51. Országos Egészségbiztosítási Pénztár,

1.52. Oktatási Hivatal,

1.53. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,

1.54. igazságügyi szakértõi intézmények,

1.55. Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság,

1.56. Rendõrtiszti Fõiskola, a rendészeti szakközépiskolák,

1.57. Kormány vendégházai,

1.58. állami ünnepségeknek helyszínt biztosító objektumok.

2. A központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos gazdálkodó szervek és létesítményeik

2.1. Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.

2.2. Paksi Atomerõmû Zrt., valamint egyéb nukleáris anyagot kezelõ, feldolgozó cégek, Radioaktív Hulladékot

Kezelõ Közhasznú Nonprofit Kft. és annak püspökszilágyi hulladéktárolója, valamint a Kiégett Kazetták

Átmeneti Tárolóját kezelõ telephelyei,

2.3. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.,

2.4. Magyar Villamos Mûvek Zrt.,

2.5. Pro-M Zrt.,

2.6. Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség,

2.7. CD Hungary Zrt.,

2.8. MALÉV Zrt.,

2.9. Budapest Airport Zrt.,

2.10. Hungarocontroll Zrt.,

2.11. nemzetközi kereskedelmi repülõterek,

2.12. KOPINT-DATORG Infokommunikációs Zrt.,

49874 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

2.13. Fégarmy Fegyvergyártó Kft.,

2.14. MFS 2000 Magyar Lõszergyártó Zrt.,

2.15. HM CURRUS Gödöllõi Harcjármûtechnikai Zrt.,

2.16. HM ARMCOM Kommunikációtechnikai Zrt.,

2.17. HM ARZENÁL Elektromechanikai Zrt.,

2.18. HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Zrt.,

2.19. Dunai Repülõgépgyár Zrt.,

2.20. MÁV Zrt., MÁV Központi Csoport, MÁV Start Zrt., MÁV Trakció Zrt., MÁV Pályavasút Zrt., MÁV azon

háttérintézményei, telephelyei, szállítmányozási útvonalai, amelyek védelme nemzetbiztonsági szempontból

indokolt,

2.21. Magyar Távirati Iroda Zrt.,

2.22. Magyar Rádió Zrt.,

2.23. Magyar Televízió Zrt.,

2.24. Duna Televízió Zrt.,

2.25. Magyar Posta Zrt.,

2.26. Magyar Telekom Nyrt., Antenna Hungária Zrt., valamint az egyéb egyetemes szolgáltatásra kijelölt

elektronikus hírközlési szolgáltatók,

2.27. mobil távközlési szolgáltatók,

2.28. Távközlési Innovációs Laboratórium Fejlesztési és Szolgáltató Kft.,

2.29. Államadósság Kezelõ Központ Zrt.,

2.30. Pénzjegynyomda Zrt.

2.31. Budapesti Értéktõzsde Zrt.,

2.32. Szerencsejáték Zrt.,

2.33. Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,

2.34. Magyar Export Import Bank Zrt.,

2.35. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.,

2.36. Földhitel és Jelzálogbank Nyrt.,

2.37. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.,

2.38. Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.,

2.39. Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.,

2.40. Fõvárosi Vízmûvek Zrt., regionális vízmû társaságok,

2.41. Fõvárosi Csatornázási Mûvek Zrt.,

2.42. Budapesti Elektromos Mûvek Nyrt., regionális áramszolgáltató társaságok,

2.43. Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt.,

2.44. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt.,

2.45. PTA CERT-Hungary,

2.46. Omninvest Kft.,

2.47. iparbiztonsági ellenõrzést követõen a NATO beszállítók a projekt idejére,

2.48. állami protokoll által megjelölt szállodák.

3. A nemzetbiztonsági védelmet ellátó nemzetbiztonsági szolgálatok – feladatkörük szerint – az 1. pontban felsorolt,

az Nbtv. 74. § b) pontja szerint állami szervnek minõsülõ szervekkel az Nbtv. 28. § (2) bekezdése alapján

az együttmûködés részletes szabályairól és a védendõ létesítmények körének részletes meghatározásáról

megállapodást kötnek.

4. A nemzetbiztonsági védelmet ellátó nemzetbiztonsági szolgálatok – feladatkörük szerint – az 1. pontban felsorolt, de

az Nbtv. 74. § b) pontja szerint állami szervnek nem minõsülõ más szervekkel, valamint a 2. pontban foglalt gazdálkodó

szervekkel az Nbtv. 28. § (3) bekezdése alapján az együttmûködés részletes szabályainak és a védendõ létesítmények

körének részletes meghatározása érdekében megállapodás megkötését kezdeményezik. A megkeresett szervek

a megállapodás megkötésére irányuló kezdeményezést elutasíthatják.

5. Ez a határozat 2010. január 1-jén lép hatályba.

6. Hatályát veszti a nemzetbiztonsági védelem alá esõ szervek és létesítmények körérõl szóló 3002/2004. Korm.

határozat, valamint a nemzetbiztonsági védelem alá esõ szervek és létesítmények körérõl szóló 3002/2004. Korm.

határozat módosításáról szóló 3012/2006. Korm, határozat, a nemzetbiztonsági védelem alá esõ szervek és

létesítmények körérõl szóló 3002/2004. Korm. határozat módosításáról szóló 3011/2008. Korm. határozat és

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám 49875

a nemzetbiztonsági védelem alá esõ szervek és létesítmények körérõl szóló 3002/2004. Korm. határozat módosításáról

szóló 3032/2008. Korm. határozat.

7. E határozat hatálybalépése nem érinti a jelen határozatban foglalt szervekkel, illetve létesítményekkel korábban

megkötött együttmûködési megállapodások hatályát.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

A miniszterelnök 118/2009. (XII. 30.) ME határozata

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fõigazgatója és fõigazgató-helyettese megbízatásának

megszûnésérõl

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározott

hatáskörömben eljárva megállapítom, hogy

Varga Csabának, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fõigazgatójának, valamint

Erdõs Mihálynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fõigazgató-helyettesének

e megbízatása 2009. december 30-i hatállyal megszûnik.

A miniszterelnök helyett

Kiss Péter s. k.,

a társadalompolitika összehangolásáért felelõs

tárca nélküli miniszter

49876 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 196. szám

A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti.

A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József, a szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba.

A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3.

A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu

honlapon érhetõ el. Felelõs kiadó: dr. Tordai Csaba.

A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.

Need to analyze how this provision applies to your matter?

Cross-reference this statute against case law, commentaries, and related legislative provisions inside Legislator AI.

Open in Legislator →