Legislator Case Law & Legislation
mk-2062ff052d4c3f6e12323cf78a27a2f27d97caab HU

Magyar Közlöny 2021/43

1 Articles / Provisions · Hungary
Open official source Machine-readable Markdown (.md)

Statutory Text (1 Articles)

MK Magyar Közlöny 2021/43

MAGYAR KÖZLÖNY 43. szám

M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A

2021. március 17., szerda

Tartalomjegyzék

130/2021. (III. 17.) Korm. rendelet A Záhony közúti határátkelőhely fejlesztését célzó beruházással

összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági

szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint

a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról 1812

4/2021. (III. 17.) NVTNM rendelet A Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami

tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető

tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek

kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról 1814

10/2021. (III. 17.) AM rendelet A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe

sorolt központi kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló

32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosításáról 1815

8/2021. (III. 17.) BM rendelet A körözési célú mintabiztosításhoz és mintavételhez, a biometrikus

adatok körözési célú rögzítéséhez, valamint a körözési célú biometrikus

adatok nyilvántartásaihoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról 1822

12/2021. (III. 17.) EMMI rendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok

kezeléséről és felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet

módosításáról 1832

9/2021. (III. 17.) AB határozat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése

„annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek

a negyedik életévét betölti” fordulata alaptörvény-ellenességének

megállapításáról és megsemmisítéséről, az Alaptörvény XVI. cikk

(1) bekezdésén alapuló, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség

megállapításáról, és az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből

fakadó alkotmányos követelmény megállapításáról 1869

Köf.5036/2020/4. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata 1923

9/2021. (III. 17.) OGY határozat Witzmann Mihály országgyűlési képviselő mentelmi ügyében 1929

1128/2021. (III. 17.) Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi

Maradványelszámolási Alapból, a Gazdaságvédelmi programok

előirányzatból történő, valamint fejezeten belüli és fejezetek közötti

előirányzat-átcsoportosításról 1929

1129/2021. (III. 17.) Korm. határozat A Magyar Falu Program – óvodai sport alprogram keretében

megvalósuló egyes beruházások megvalósításához szükséges fedezet

biztosításáról 1937

1812 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

III. Kormányrendeletek

A Kormány 130/2021. (III. 17.) Korm. rendelete

a Záhony közúti határátkelőhely fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint a beruházás kiemelten

közérdekű beruházássá nyilvánításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló

2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a 12. § (5) bekezdés a), d) és f ) pontjában,

a 4. § a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket

rendeli el

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Záhony közigazgatási területén

elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Záhony belterület 19/2, 27/2, 27/3, 35, 630/2, 630/3, 630/4, 630/6,

635/1, 636, 640, 642/2, 642/3, 645, 650, 651 és az ingatlan-nyilvántartás szerinti Záhony külterület 036/2, 037, 039/2,

083/2, 096/2, 094 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés

véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló, a Záhony közúti határátkelőhely fejlesztését

célzó beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási

hatósági ügyeket.

(2) A Kormány a Beruházást kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja. A kiemelten közérdekű beruházás helyszíne

az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok területe.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági

ügyeket, amelyek

a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

valamint

b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, az (1) bekezdés szerinti létesítmények megközelítését, működését és

városképi illeszkedését segítő közterület- és zöldfelület-rendezési, útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési,

valamint az azokkal összefüggő munkákkal kapcsolatosak.

2. §

A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó

kormánymegbízottként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki.

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály

rövidebbet nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint

a természetvédelmi eljárások kivételével – tizenöt nap.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési

határidő – ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi

szakhatóság eljárása kivételével – nyolc nap.

4. §

A Beruházással összefüggésben

a) az építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,

b) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és

d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

5. § (1) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség

védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi

hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1813

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt

kell készíteni.

6. §

Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon – az egyedileg védett műemlék kivételével – bontási tevékenység

bontási engedély nélkül végezhető azzal, hogy a tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. §

E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 130/2021. (III. 17.) Korm. rendelethez

A Beruházással összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított

közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és bejelentési eljárások, valamint régészeti feltárásokkal kapcsolatos

eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági

engedélyezési eljárások,

7. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

8. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

9. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

10. földmérési hatósági eljárások,

11. hírközlési hatósági eljárások,

12. bányahatósági engedélyezési eljárások,

13. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó katasztrófavédelmi

engedélyezési eljárások,

14. tűzvédelmi hatósági eljárások,

15. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

16. közegészségügyi hatósági eljárások,

17. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos engedélyezési

eljárások,

18. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések

engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

19. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

20. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

21. területrendezési hatósági eljárások,

22. azok az 1–21. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, melyek a Beruházás

megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához közvetlenül szükségesek,

23. az 1–22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

1814 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

V. A Kormány tagjainak rendeletei

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 4/2021. (III. 17.) NVTNM rendelete

a Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése

érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi

jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló

1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány

tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 144. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben

eljárva a következőket rendelem el

1. §

Az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és

kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet

(a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. §

Hatályát veszti a Rendelet 1. melléklet X. pontjában foglalt táblázat 4. sora.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Mager Andrea s. k.,

nemzeti vagyon kezeléséért felelős

tárca nélküli miniszter

1. melléklet a 4/2021. (III. 17.) NVTNM rendelethez

A Rendelet 1. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat a következő 35. sorral egészül ki

(A B C

Tulajdonosi joggyakorlás

Állami tulajdonban álló gazdasági társaság neve Cégjegyzékszám

időtartamának vége)

Magyar Házak Közhasznú Nonprofit

35. 06-09-014103 2022. december 31.

Korlátolt Felelősségű Társaság

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1815

Az agrárminiszter 10/2021. (III. 17.) AM rendelete

a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok

felhasználásáról szóló 32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 30. alpontjában meghatározott

feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés

2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el

1. §

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok

felhasználásáról szóló 32/2015. (VI. 19.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 4. §-sal egészül ki

„4. § E rendeletnek a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű

előirányzatok felhasználásáról szóló 32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosításáról szóló 10/2021. (III. 17.)

AM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő

ügyekben is alkalmazni kell.”

2. §

Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

3. §

Az R. 1. §-ában a „2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény” szövegrész helyébe a „2021. évi

központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény” szöveg lép.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 10/2021. (III. 17.) AM rendelethez 1. melléklet a …/2021. (……) AM rendelethez

1816

„1. melléklet a 32/2015. (VI. 19.) FM rendelethez

„1. melléklet a 32/2015. (VI. 19.) FM rendelethez

XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2021. évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve

XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2021. évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve

A B C D E F G H I J K L M N O

Európai uniós

forrásból

finan-

Támogatás Vissza-

Lebo- szírozott

Áht. Alcím- Jogcím- Kifizetésben biztosítá- Támogatási Rendelkezésre fizetés

1 Címnév Jogcímnév Előirányzat célja Biztosíték Kezelő szerv nyolító költség-

azonosító név csop. név részesülők köre sának előleg bocsátás módja határ-

szerv vetési támo-

módja ideje

gatás közre-

működő

szervezete

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos

2

kiadások

1. Az államnak a Nemzeti

Földalapról szóló 2010. évi

LXXXVII. törvényben

(a továbbiakban: Nfatv.) foglalt

termőföld elővásárlási jogának

gyakorlásához kapcsolódó

kiadások finanszírozása.

1. tulajdonjog-

2. Az Nfatv. alapján az állam változást

részére ellenérték fejében eredményező

felajánlott termőföldek megvétele 1. szerződés okirat

Nemzeti

kiadásainak finanszírozása. 2. közigazgatási 2. közigazgatási

Földügyi

hatósági döntés hatósági

3 278323 Termőföld vásárlás – – – – Központ – –

3. Az állam részére ingyenesen 3. bírósági döntés

(a továbbiak-

felajánlott termőföldek állami döntés 3. bírósági

ban: NFK)

tulajdonba vételével felmerülő szerinti jogosult döntés

tehermentesítési kiadások alapján egy

finanszírozása. összegben vagy

részletekben

4. A birtokösszevonási célú

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

termőföldcserék államot terhelő

értékkülönbözetének elszámolása.

5. A kisajátítással kapcsolatos

termőföldvásárlások

finanszírozása.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

6. A mező- és erdőgazdasági

földek forgalmáról szóló 2013. évi

CXXII. törvény (a továbbiakban

Földforgalmi törvény) alapján

a sikertelen árverések

következtében a Nemzeti

Földalapba kerülő földrészletek

ellenértékének megfizetése.

7. Az állam jogszabályon alapuló

termőföld-visszavásárlási jogának

gyakorlásához kapcsolódó

kiadások finanszírozása.

8. A Földforgalmi törvény

67/A. §-a szerinti – a Magyar Állam

vételi jogához kapcsolódó –

kiadások finanszírozása.

9. A Földforgalmi törvény 34. §

(4) bekezdése alapján az állam

tulajdonába és a Nemzeti

Földalapba kerülő ingatlanok

kapcsán az örökösöket megillető

kártalanítások finanszírozása.

Az állam által megkötött 1. életjáradéki

1. életjáradékra

életjáradéki szerződésekben az szerződés

jogosult

4 278390 Életjáradék termőföldért állam terhére vállalt fizetési – – 2. megálla- – – NFK – –

2. Magyar

kötelezettségek kiadásainak podás alapján

Államkincstár

finanszírozása. részletekben

Az állam tulajdonában és az NFK

tulajdonosi joggyakorlásában lévő

ingatlan vagyonelemek

hasznosításával kapcsolatos

kifizetések biztosítása, így

különösen a Nemzeti Földalapba

tartozó: megbízási

a szolgáltatás

1. földrészletek rekultivációs, szerződés

Ingatlanok fenntartásával járó teljesítését végző

5 296124 művelésiág-helyreállítási – – alapján – – NFK – –

kiadások szerződéses

munkálatainak finanszírozása, teljesítés-

partner

2. hasznosítatlan kivett utak arányosan

főközlekedési utakhoz történő

csatlakozásának biztonságos

kialakítása, valamint a kapcsolódó

területek elvárható szintű

megközelíthetőségének

biztosítása,

1817

1818

3. kivett árkok, csatornák és

töltések biztonságos

működésének kialakítása és

fenntartása, a természeti károk és

katasztrófák megelőzésének

finanszírozása,

4. földrészletek művelésben

tartásának elősegítése,

a kommunális hulladékkal, építési

törmelékkel és veszélyes

hulladékkal történt

szennyezettség megszüntetése,

valamint a környezetvédelmi és

talajvédelmi feladatok ellátása, és

5. hasznosítatlan földrészleten

található és az ingatlan vagy

a szomszédos ingatlan(ok) rendes

használatát akadályozó, kárt

okozó vagy annak veszélyével

fenyegető növények eltávolítása

érdekében szükséges és

kármegelőzési célokat szolgáló

munkálatok finanszírozása.

A vagyongazdálkodás egyéb

6

kiadásai

1. Az állami tulajdonú 1. az F oszlop 1. az F oszlop

ingatlanvagyon felmérése 1. pontjában 1. pontjában

1.1. A földvagyon auditálásához foglalt célok foglalt célok

kötődően felmerülő munkák tekintetében tekintetében

– természetbeni és ingatlan- a szolgáltatás megbízási

nyilvántartási állapot, jogi és teljesítését végző szerződés

hasznosítási helyzet felmérése, szerződéses alapján

tanúsítvánnyal való partner teljesítés-

dokumentálása – költségeinek arányosan

Állami tulajdonú finanszírozása, így különösen: 2. az F oszlop

ingatlanvagyon 1.1.1. az Nfatv.-ben előírt Nemzeti 2. pontjában 2. az F oszlop

7 303557 – – – – NFK – –

felmérése és jogi Földalap vagyonnyilvántartás foglalt célok 2. pontjában

rendezése fejlesztése, tekintetében foglalt célok

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

1.1.2. az érintett földrészletek 2.1. a jogszabály tekintetében

tanúsítványainak feldolgozása, vagy a Kormány 2.1. a jog-

1.1.3. az adatok vagyon- és egyedi döntése szabály vagy

szerződés-nyilvántartással való által a Kormány

összevetése, meghatározott egyedi döntése

1.1.4. a termőföld-hasznosítási 2.2. a szolgáltatás által meg-

szerződések felülvizsgálata és teljesítését végző határozottak

szükség szerinti módosítása, szerződéses szerint

partner

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

1.1.4.1. a földhasználat tárgyát 2.2. megbízási

képező földrészletek egyeztetése, szerződés

1.1.4.2. a kapcsolódó pénzügyi alapján

kötelezettségek teljesítésének teljesítés-

visszamenőleges ellenőrzése, arányosan

1.1.5. a Nemzeti Földalapba

tartozó földrészletek erdészeti

adatainak feldolgozása és vagyon-

nyilvántartásba való beillesztése,

1.1.6. az adatok vagyon-

nyilvántartási rendszerbe történő

betöltésének ellenőrzése,

felülvizsgálata és auditálása, és

1.1.7. az ingatlan-nyilvántartásban

helytelenül nyilvántartott Nemzeti

Földalapba tartozó földrészletek

feltárása és összesítése.

2. Az állami tulajdonú

ingatlanvagyon jogi rendezése

2.1. Az ismert, illetve a felmérés

következtében feltárt, jogilag

rendezetlen állami tulajdonban

lévő földrészletek jogi rendezése,

a jogszerűtlen, illetve a

valóságnak nem megfelelő

állapotok tisztázása és rendezése

az érintett földrészletek minél

szélesebb körű, birtokpolitikai

elveknek megfelelő hasznosítása

érdekében.

2.2. Az állami földterületek

elbirtoklásának megakadályozása,

helytelenül hasznosított,

rendezetlen jogi helyzetű

ingatlanok megfelelő

hasznosításának jogi előkészítése.

2.3. A jogszabály vagy a Kormány

egyedi döntése alapján a

korábbitól eltérő módon

hasznosítandó állami területek

kapcsán felmerülő, az új

hasznosítási mód biztosítását

szolgáló kártalanítási és egyéb

fizetési kötelezettségek teljesítése.

2.4. A honvédelmi célra

feleslegessé nyilvánított és az

Nfatv. 16/A. § (1) bekezdésében

1819

1820

foglaltak szerint átvett területek

tényleges művelési ága

megállapításával összefüggésben

felmerült feladatok finanszírozása.

A Nemzeti Földalapot érintő peres 1. bírósági

ügyek bírósági elmarasztalásai, az elismert, jogos döntés

Bírósági döntésből valamint peres eljárással érintett követeléssel 2. egyezségi

8 334684 – – – – NFK – –

eredő kiadások ügyben kötött egyezség rendelkező okirat

kiadásainak finanszírozása. partner alapján egy

összegben

1. Az NFK tulajdonosi 1. az F oszlop 1. az F oszlop

joggyakorlásához kapcsolódó és 1. pontjában 1. pontjában

más előirányzati jogcímhez nem foglalt célok foglalt célok

kapcsolható kifizetések tekintetében tekintetében

biztosítása, így különösen: 1.1. a szolgáltatás 1.1. szerződés

1.1. a vagyonnyilvántartás és teljesítését végző alapján

– a gazdálkodás szükségleteit szerződéses teljesítés-

kielégítő ingatlan – földhasználati partner arányosan

és földműves nyilvántartási 1.2. helyi 1.2. közigaz-

adatok, valamint a digitális térképi önkormányzat gatási hatósági

állomány időszakos frissítésének 1.3. jogszabály döntés alapján

finanszírozása, által meg- egy összegben

1.2. a Nemzeti Földalapba tartozó határozott 1.3. jogszabály

földvagyonhoz kapcsolódó partner alapján egy

hatósági határozatok alapján 1.4. közigaz- összegben

fizetendő bírságok és egyéb gatási hatóság

kiadások finanszírozása, 1.5. Nemzeti 2. az F oszlop

Egyéb 1.3. a Nemzeti Földalappal Adó- és 2. pontjában

9 296146 vagyonkezelési kapcsolatos bevételek után Vámhivatal – – foglalt célok – – NFK – –

kiadások fizetendő általános forgalmi adó tekintetében

megfizetése, és 2. az F oszlop megbízási

1.4. a termelőszövetkezeti 2. pontjában szerződés

földhasználati jog alatt álló foglalt célok alapján

földrészletek tulajdonjogának tekintetében teljesítés-

rendezéséről és egyes földügyi a szolgáltatás arányosan

tárgyú törvények módosításáról teljesítését végző

szóló 2020. évi XL. törvény alapján szerződéses 3. az F oszlop

az állam tulajdonába kerülő partner 3. pontjában

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

földrészleteken lévő épületek, foglalt célok

építmények, agrotechnikai 3. az F oszlop tekintetében

létesítmények értéke 3. pontjában 3.1. közigaz-

megtérítéséhez kapcsolódó egyéb foglalt célok gatási hatóság

kiadások finanszírozása. tekintetében döntése

3.1. közigaz- 3.2. bíróság

2. Azon kifizetések finanszírozása, gatási hatóság döntése

melyek az NFK tulajdonosi 3.2. bíróság

joggyakorlási tevékenysége során

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

az egyes ügyletek előkészítésére, 3.3. pernyertes 3.3. jogszabály

lebonyolítására irányulnak, és ellenérdekű fél alapján

azok a rábízott vagyon egyes egy összegben

meghatározott vagyonelemeihez, vagy

vagyonelemcsoportjaihoz részletekben

köthetők, így különösen,

de nem kizárólagosan

2.1. az NFK által foglalkoztatott

tanácsadók, szakértők, jogi

képviselők megbízási díjai és

2.2. a vagyonértékelések,

értékbecslések kiadásai.

3. Az NFK-t terhelő perviteli, illetve

egyéb kapcsolódó szakértői

eljárások díjainak finanszírozása.

1. A lejáró szerződéses használati

jogviszonyok kapcsán az NFK és

jogelődei által kiadott tulajdonosi

hozzájárulások alapján az államot

terhelő megtérítési kötelezettség

finanszírozása.

1. szerződéses

2. A termelőszövetkezeti 1. szerződés

partner

Értéknövelő földhasználati jog alatt álló vagy

2. jogszabály

10 375273 beruházások földrészletek tulajdonjogának – – 2. jogszabály – – NFK – –

által

megtérítése rendezéséről és egyes földügyi alapján

meghatározott

tárgyú törvények módosításáról egy összegben

partner

szóló 2020. évi XL. törvény alapján

az állam tulajdonába kerülő

földrészleteken lévő épületek,

építmények, agrotechnikai

létesítmények értéke

megtérítésének finanszírozása.

Az év közben felmerülő, előre előirányzat-

11 296191 Fejezeti tartalék nem látható kiadások – – – átcsoporto- – – – – –

finanszírozása. sítással

”

1821

1822 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

A belügyminiszter 8/2021. (III. 17.) BM rendelete

a körözési célú mintabiztosításhoz és mintavételhez, a biometrikus adatok körözési célú rögzítéséhez,

valamint a körözési célú biometrikus adatok nyilvántartásaihoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. §

(2) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.)

Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 24. és 25. §, valamint a 11. és 12. melléklet tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak

bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus

adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak

feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben

eljárva

a következőket rendelem el

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában

1. DNS-marker: az a hely, lókusz a DNS-molekulán, amely az egyénekre vagy egyedekre vonatkozó genetikai

információkat tartalmazza,

2. DNS-minta rögzítése: a DNS-profil meghatározására feltételezhetően alkalmas körözési célú mintabiztosítás,

3. DNS-mintavétel: a DNS-profil meghatározására alkalmas DNS-mintának a körözési nyilvántartási rendszerről

és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban

Körtv.) alapján az eltűnés miatt körözött személy esetén a vele egy háztartásban élők kizárása érdekében

történő levétele, vér szerinti hozzátartozójától való levétele, valamint az ismeretlen holttestből vagy

holttestrészből történő biztosítása,

4. eseti DNS-profil: az eltűnés, a holttest megtalálásának helyszínén vagy az eltűnt személy kizárólagos

használatú személyes tárgyáról rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-marker tulajdonságok

(allélok) összessége,

5. Intézet: a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó

szervekről szóló kormányrendeletben DNS-vizsgálatra kijelölt szerv,

6. körözési célú minta: a körözést elrendelő szerv által rögzített és az Intézet részére átadott vagy az Intézet által

rögzített biológiai anyag, anyagmaradvány, az ismeretlen holttestből vagy holttestrészből biztosított minta,

valamint az élő személyektől levett összehasonlító minta,

7. körözési célú mintabiztosítás: a biológiai anyagmaradványoknak az eltűnt személy kizárólagos használatú

személyes tárgyáról történő, Intézet általi felkutatása, az anyagmaradvány DNS-elemzésre feltételezhetően

alkalmas részének biztosítása, valamint a DNS-elemzéshez történő mintabiztosítás,

8. körözési célú minta szemléje: a biológiai anyagmaradványoknak az eltűnt személy kizárólagos használatú

személyes tárgyáról történő, Intézet általi felkutatása és a DNS-elemzéshez történő mintabiztosítás,

9. laboratóriumi tevékenység: a DNS-profilok meghatározása során a tárgyakon hagyott nyomok felkutatásakor

és megtalálásakor, valamint igazságügyi bizonyítékok előhívásakor, elemzésekor és értelmezésekor

a laboratóriumban végzett bármilyen tevékenység szakértői vélemény elkészítése céljából,

10. laboratóriumi tevékenység eredménye: a laboratóriumi tevékenység bármilyen analitikai eredménye és ahhoz

közvetlenül kapcsolódó értelmezése,

11. személyi DNS-profil: a körözési eljárás során ismert személyazonosságú személytől származó mintából

meghatározott DNS-marker tulajdonságok (allélok) összessége,

12. ujj- és tenyérnyomat rögzítése: az ujj- és tenyérnyomtöredéknek a körözési eljárás során az eltűnt személy

kizárólagos használatú személyes tárgyáról való rögzítése,

13. ujj- és tenyérnyomatvétel: az ujj- és tenyérnyomatnak az eltűnés miatt körözött személy esetében

az egy háztartásban élők kizárása érdekében történő felvétele, valamint az ismeretlen holttestről vagy

holttestrészről való felvétele.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1823

2. Az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány

rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének körözési

eljáráshoz kapcsolódó technikai szabályai

2. § (1) Eltűnés miatti körözés, illetve ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész azonosítása érdekében elrendelt

körözés esetén a körözést elrendelő szerv hajtja végre

a) az ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta rögzítését, valamint

b) az ujj- és tenyérnyomatvételt és a DNS-mintavételt.

(2) A körözést elrendelő szerv a mintavételt megelőzően – a mintavétel módjának megválasztása érdekében – egyeztet

az ismeretlen holttest vagy holttestrész DNS-profiljának meghatározására jogosult szervvel.

3. § (1) A körözési eljáráshoz kapcsolódó ujj- és tenyérnyomatvételt

a) élő személy esetén az 1. mellékletben,

b) ismeretlen holttest vagy holttestrész esetén a 2. mellékletben

meghatározott módon kell elvégezni.

(2) A körözési eljáráshoz kapcsolódó DNS-mintavételt

a) eltűnés miatti körözés esetén a 3. mellékletben,

b) ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés esetén

a 4. mellékletben

meghatározott tartalmú mintavételi egységcsomaggal, az ott meghatározott módon kell elvégezni.

(3) Az ujj- és tenyérnyomatvétel és a DNS-mintavétel során eljáró szerv kódját, valamint az eljárás adatainak a kódjait

a körözést elrendelő szerv tölti ki.

4. § (1) A DNS-minta rögzítését a szakértői nyilvántartó szerv által előzetesen jóváhagyott eszközzel és módon kell

elvégezni. A szakértői nyilvántartó szerv a jóváhagyott eszközöket és módszereket a honlapján közzéteszi.

(2) Az ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-minta rögzítését, illetve az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-minta

levételét követően a körözési célú biometrikus adatok nyilvántartásba vételét kezdeményező szerv, illetve

a szakértői nyilvántartó szerv a kölcsönös adatszolgáltatást az 5. melléklet szerinti tartalommal teljesíti.

5. §

A körözést elrendelő szerv a Körtv. 14/C. alcíme szerinti körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás részére

az adatközlést – az ujj- és tenyérnyomat levételétől számított nyolc munkanapon belül – a 6. és 7. melléklet szerinti

adattartalommal kitöltött, belső azonosító kóddal ellátott ujjnyomatlap és tenyérnyomatlap, valamint az ujjnyomról,

illetve a tenyérnyomról egyéb képalkotó eljárással rögzített, azonosításra alkalmas felvétel megküldésével teljesíti

a) élő személy esetén az 1. mellékletben,

b) ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész esetén a 2. mellékletben

meghatározott módon.

6. §

A körözést elrendelő szerv a Körtv. 14/D. alcíme szerinti körözési célú DNS-profil-nyilvántartás részére az adatközlést

– a DNS-mintavételtől számított nyolc munkanapon belül – a mintavételi egységcsomag, valamint a kitöltött

és belső azonosító kóddal ellátott jegyzőkönyv, illetve a DNS-profil szakértői nyilvántartó szerv részére történő

megküldésével teljesíti

a) eltűnés miatti körözés esetén a 3. mellékletben,

b) ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés esetén

a 4. mellékletben

meghatározott módon.

3. A DNS-profil meghatározásának szakmai követelményei

7. §

Eseti DNS-profil-meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe

igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább kettő olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel,

akiknek igazságügyi szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.

8. § (1) A vizsgálandó tárgyat, mintát és az abból létrehozott származékokat óvni kell a jogosulatlan hozzáféréstől, fizikai

megsemmisüléstől és a vizsgálhatóságot negatívan befolyásoló külső környezeti hatásoktól.

1824 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

(2) Az Intézetnek a következő tevékenységeket egymástól elkülönített helyiségben kell végeznie

a) a biológiai anyagmaradványok kezelése és tárolása,

b) körözési célú minta szemléje és a körözési célú mintabiztosítás,

c) DNS kinyerése és mennyiségi meghatározása,

d) a polimorf DNS-lókuszok láncreakcióval történő sokszorosítása (a továbbiakban: PCR-sokszorosítás), valamint

a sokszorosított termékek kezelése és tárolása, valamint

e) a kiértékelési, a véleményezési és az adminisztrációs feladatok ellátása.

(3) Az Intézetnek rendelkeznie kell a laboratóriumi vizsgálatok PCR-sokszorosítás előtti és PCR-sokszorosítás

utáni munkafolyamatait egymástól egyértelműen elkülönítő, a laboratóriumi rendszerbe pozitív és negatív

légnyomáskülönbséggel illeszkedő, lokális légelszívással ellátott helyiségekkel.

(4) Az Intézet a körözési célú minta szemléjét kizárólag erre a célra kialakított, a felülszennyezés kizárását biztosító,

a laboratóriumi rendszerbe illeszkedő, pozitív légnyomáskülönbséggel és lokális légelszívással rendelkező,

elsötétíthető helyiségben végezheti.

9. § (1) Az Intézet a vizsgálati anyagokat, valamint származékaikat a hitelességláncolat sértetlenségének biztosítása

érdekében egyedileg beazonosíthatóan köteles megjelölni, egymástól elkülönítve csomagolni és tárolni.

(2) Az Intézetnek rendelkeznie kell legalább három, legalább 100 liternyi, +4 °C-ra hűthető és legalább három, legalább

50 liternyi, –20 °C-ra mélyhűthető, valamint legalább 400 liternyi, –70 °C-ra mélyhűthető mintatároló-kapacitással,

amelyeknek a szünetmentes üzemeltetése biztosított.

(3) Az Intézet a mintákat, valamint a laboratóriumi tevékenység alatt létrejött félkész és kész vizsgálati anyagokat úgy

köteles tárolni, hogy azokhoz jogosulatlan személy ne férhessen hozzá.

10. § (1) Az Intézetnek rendelkeznie kell saját szabályzattal, amely tartalmazza

a) a körözési célú mintabiztosításra,

b) a vizsgálati anyagok kezelésére, megőrzésére,

c) az alkalmazott, szakmailag megfelelő vizsgálati módszerek részletes leírására,

d) az alkalmazott eszközök és berendezések megfelelő üzemelésének ellenőrzésére,

e) a vizsgálati eredmények értékelésére, értelmezésére, valamint

f) a szakértői vélemények elkészítésére, kibocsátására, tárolására

vonatkozó részletes szakmai előírásokat.

(2) Az Intézet a vizsgálati dokumentációját úgy köteles elkészíteni, hogy a laboratóriumi tevékenység és a laboratóriumi

tevékenység eredményének valamennyi eleme visszakereshető és ellenőrizhető legyen.

(3) Az Intézet – ha az eszköz vagy a berendezés jellege nem zárja ki – a laboratóriumi tevékenységét kalibrált,

hitelesített, igazságügyi alkalmazásra validált eszközzel és berendezéssel végzi.

(4) Az Intézet köteles biztosítani az analitikai és az informatikai rendszer folyamatos és szünetmentes elektromos

ellátását.

11. §

Az eseti DNS-profil meghatározását végző Intézet köteles évente dokumentáltan és sikeresen részt venni az eseti

és a személyi DNS-profilok meghatározására vonatkozó, szaktudást és felkészültséget bizonyító, a Forenzikus

Tudományos Intézetek Európai Hálózata által meghatározott nemzetközi szervezet által szervezett külső jártassági

kontrollteszten (a továbbiakban: külső jártassági kontrollteszt).

4. A DNS-profil meghatározásának módszertani követelményei

12. § (1) A körözési célú minta szemléjét az Intézet legalább kettő alkalmazottja végzi, akik közül az egyik az igazságügyi

szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetika szakterületre bejegyzett olyan szakértő, akinek igazságügyi szakértői

kamarai tagsága nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.

(2) A minta körözési célú szemléjéről, a körözési célú mintabiztosításról és a vizsgálatokról az Intézet munkatervet

készít, amelyet írásban rögzít. A munkatervtől való eltérés esetén az eltérés tényét és okát dokumentálni szükséges.

A dokumentációban fel kell tüntetni, hogy az eltérés kihatással van-e a DNS-profil megállapítására.

(3) A körözési célú minta szemléjéről és a mintabiztosításról az Intézet digitális fotó- vagy videódokumentációt készít.

(4) Az Intézet a körözési célú minta szemléjéről – a vizsgálati dokumentáció mellékleteként kezelendő – jegyzőkönyvet

készít, amely tartalmazza

a) a körözési célú minta szemléjének időpontját,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1825

b) a körözési célú minta szemléje vezetőjének és résztvevőinek nevét,

c) a körözési célú minta szemléjének vizsgálati tervét, röviden bemutatva az ügy szakértői szempontból

releváns körülményeit, a vizsgálat célját és annak megvalósítási tervét,

d) a szemlével érintett körözési célú minták jelölését, leírását és szakértői jellemzését,

e) a körözési célú minta szemléje során a mintákban bekövetkező változások dokumentálását,

f) a nyomkutatás eredményét,

g) a DNS-elemzésre biztosított körözési célú minták jelölését, leírását és szakértői jellemzését, valamint

a mintabiztosítás módját és

h) a körözési célú mintán elvégzendő laboratóriumi tevékenységek rövid jelölését.

13. § (1) A körözési célú minta szemléjét végző személyek védőöltözetet viselnek, amely egyszer használatos laboratóriumi

köpenyből, gumikesztyűből, szájmaszkból, hajsapkából, szükség esetén védőszemüvegből áll.

(2) Minden körözési célú minta a többitől elkülönítve, kizárólag egyesével szemlézhető. A különböző személyektől

vagy a körözési eljárás során foganatosított különböző eljárási cselekmények során biztosított minták és tárgyak

szemléjét térben vagy időben el kell különíteni. Térben vagy időben külön kezelendők az alacsony és a magas

DNS-tartalmú biológiai minták is.

(3) Minden körözési célú minta szemléje után a vizsgálati helyszín érintett felületén, valamint minden mintabiztosítás

után a használt eszközökön hatékony DNS-mentesítő tisztítást kell végezni.

(4) Az Intézet a biztosított körözési célú mintákat egyesével, az esetleges mintacsere és mintaszennyezés

lehetőségének kizárásával, anonimizált azonosítóval ellátva tárolja.

(5) A csomagbontás során figyelemmel kell lenni a csomagolás hitelesítésére, a bontás során a hitelesítést nem lehet

megsérteni. Ha az eredeti csomagolóanyag kerül visszazárásra, a zárás oldalát hitelesíteni kell úgy, hogy a zárást

végző aláírásával igazolja azt, és dátummal, intézeti bélyegzővel látja el.

14. § (1) A DNS-profil meghatározásához a mintának legfeljebb a fele használható fel, kivéve, ha a minta fele nem elégséges

a sikeres vizsgálat elvégzéséhez. Ha a vizsgálat elvégzéséhez a minta több mint fele szükséges volt, azt a vizsgálati

dokumentációban külön jelezni kell.

(2) Az eseti DNS-profil meghatározására szolgáló minta típusát, szöveti eredetét lehetőség szerint meg kell határozni.

(3) A körözési célú mintából kinyert DNS emberi eredetű összetevőjének mennyiségi meghatározását a minta

jellegének meghatározása és a további vizsgálatok eredményes kivitelezése érdekében el kell végezni. Ha erre

a vizsgálat jellege vagy sürgőssége miatt nincs lehetőség, akkor a koncentrációmeghatározás elmaradásának okát

rögzíteni kell.

(4) A DNS-profil meghatározása során külső jártassági kontrollteszt szerinti vizsgáló és analizáló berendezések,

szoftverek, eljárások és vegyszercsomagok alkalmazandóak.

(5) Minden vizsgálandó mintacsoporthoz ismert DNS-profilú biológiai mintát, valamint DNS-t nem tartalmazó mintát

kell rendelni, amelyeket a teljes laboratóriumi munkafolyamat során együtt kell kezelni a körözési célú mintákkal.

A mérési eredménnyel járó vizsgálatokhoz az egyéb mérési kontrollok is társítandóak.

(6) A körözési célú mintákból történő DNS kinyeréséhez a vizsgálati sikeresség érdekében alternatív eljárások

alkalmazásának lehetőségét is szükséges biztosítani.

(7) Az Intézet az alacsony kópiaszámú minták vizsgálatát a normál kópiaszámú minták vizsgálatától térben vagy időben

elkülönülten végzi.

15. § (1) A DNS-profil meghatározásakor a 9. mellékletben megjelölt DNS-markereket kell meghatározni. Ha az adott

minta vizsgálata során a megfelelő bizonyítóerő elérése érdekében a 8. melléklet szerinti markereken túl további

DNS-markerek vizsgálata is indokolt, meg kell kísérelni a 9. mellékletben meghatározott DNS-markerek vizsgálatát is.

(2) Ha a szakértői kirendelésben foglalt szakkérdés a 8. és 9. mellékletben megjelölt DNS-markerek segítségével nem

válaszolható meg, más DNS-marker is vizsgálható.

(3) Ha a DNS-elemzés indokolt, és az első analízis DNS-profilt nem eredményez – feltéve, hogy a körözési célú minta

mennyisége lehetővé teszi –, a DNS-elemzést meg kell ismételni. Az ismételt analízis során előnyben kell részesíteni

az alternatív vizsgálati eljárásokat.

(4) Ha egy minta töredékes vagy kevert genetikai DNS-profilt eredményez, azt a vizsgálati dokumentációban

egyértelműen jelölni kell.

1826 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

(5) Ha a kiértékelés során a DNS-markeren rendkívül ritka, új allél vagy normálistól eltérő allélszám kerül kimutatásra,

illetve felmerül az alacsony kópiaszámból eredő tulajdonságvesztés lehetősége, azt ismételt vizsgálattal meg kell

erősíteni.

16. § (1) Vizsgálatra alkalmas DNS-t megfelelő mennyiségben tartalmazó biológiai minták azonos személyi eredete kizártnak

tekintendő, ha legalább kettő lókuszon vagy legalább kettő mitokondriális DNS-pozícióban eltérés észlelhető.

A csak egyetlen lókuszon vagy pozícióban megfigyelt eltérés esetén mérlegelni kell a mutáció, allélkiesés,

heteroplazmia, degradáció és más, genetikai vagy technológiai sajátosságokra visszavezethető okok lehetőségét.

(2) Ha az eseti DNS-profil és a személyi DNS-profil összevetése során megállapítást nyer, hogy a minták azonos

személyi eredete nem kizárt, a minta származásának bizonyítása érdekében a bizonyítóerő számításának

a valószínűségszámítás Bayes-elvén kell alapulnia.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt valószínűségi hányadost a 10. mellékletben megjelölt módon kell megállapítani.

(4) A haploid genomok vizsgálata során annak eredményét külön kell értékelni, és a genetikai statisztikai számítást

elvégezni.

(5) Több személytől származó kevert, valamint vizsgálatra alkalmas DNS-t minimális mennyiségben, alacsony

kópiaszámban tartalmazó biológiai minták elemzése során figyelembe kell venni az allélkiesés vagy allélbeesés

lehetőségét.

17. § (1) A körözési célú DNS-profil-nyilvántartásbavétel céljából elsődlegesen a 8. mellékletben megjelölt DNS-markerek

meghatározására irányuló vizsgálatot kell végezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a DNS-profil akkor alkalmas személyazonosításra, illetve felel meg a nyilvántartásba

vétel céljára, ha a DNS-profil a 9. mellékletben megjelölt DNS-markerek közül legalább tizenötöt vagy annál többet

tartalmaz.

18. § (1) Személyi DNS-profil meghatározása során a 7–17. §-ban foglalt rendelkezéseket a (2) bekezdésben meghatározott

eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Személyi DNS-profil-meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe

igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább egy olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel,

akiknek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.

19. §

Az Intézet laboratóriumi tevékenységet akkor végezhet, ha e tevékenységét nemzeti akkreditáló testület az MSZ

ISO/IEC 17025 szabványnak megfelelően akkreditálta.

5. A szakértői nyilvántartó szerv és az Intézet közötti együttműködés

20. §

A szakértői nyilvántartó szerv és az Intézet az együttműködés rendjének meghatározására – így különösen

az adatközlés technikai részletei, a kapcsolattartás és a kommunikáció módja, valamint a felmerülő kérdések

rendezésének módja tekintetében – együttműködési megállapodást köthet.

6. A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása technikai vezetésével

összefüggő szabályok

21. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv a körözést elrendelő szerv közvetlen megkeresésével adategyeztetést kezdeményez

a) akkor, ha a körözést elrendelő szerv a Körtv. 14/C. vagy 14/D. alcíme szerinti nyilvántartás részére adatközlést

teljesít, és az abban közölt adattartalommal kapcsolatban az adategyeztetés szükségessége felmerül, vagy

b) a várt adatközlés hiánya miatt.

(2) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a Körtv. 14/C. vagy 14/D. alcíme szerinti nyilvántartás részére történő ismételt

adatközlés vagy annak hiánya alapján megállapítja, hogy az (1) bekezdés alapján kezdeményezett adategyeztetés

harminc napon belül nem eredményezte az érintett tételek vonatkozásában a megfelelő adatközlési kötelezettség

teljesítését, illetve az érintett szerv a megküldött ujj- és tenyérnyomat, illetve szájnyálkahártya-törlet

vonatkozásában egyéb kezelési kérelemmel nem élt, az érintett tételeket visszaküldi a mintavételt végző vagy arra

köteles szerv részére.

(3) Ha a szakértői nyilvántartó szerv nyilvántartásbavételi tevékenysége során megállapítja, hogy az ujj- és

tenyérnyomat, illetve a szájnyálkahártya-törlet nyilvántartásba vételre alkalmatlan, ennek tényét a megfelelő

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1827

hibajavító intézkedésekre történő felhívással egyidejűleg közli a körözést elrendelő és mintavételt végző szerv

részére, annak közvetlen megkeresésével.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adategyeztetést és tényközlést lehetőség szerint elektronikus úton, egyedi

informatikai alkalmazás igénybevételével kell teljesíteni.

7. Záró rendelkezések

22. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

23. §

A 4. § (2) bekezdését, az 5. és 6. §-t, valamint az 5. és 6. alcímet – a Körtv. 31. § (6) bekezdésére figyelemmel –

a) az ismeretlen holttestek, holttestrészek ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának nyilvántartása,

b) az eltűnt személyek ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának nyilvántartása, illetve

c) az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozói DNS-profiljainak nyilvántartása

létrehozásához szükséges informatikai fejlesztések megvalósításától kell alkalmazni.

24. §

Az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány

rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól;

a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről; továbbá a nyilvántartás technikai

vezetésének részletes szabályairól szóló 12/2016. (V. 4.) BM rendelet [a továbbiakban: 12/2016. (V. 4.) BM rendelet]

a) 6. melléklete a 11. melléklet,

b) 7. melléklete a 12. melléklet

szerint módosul.

25. §

A 12/2016. (V. 4.) BM rendelet

a) 20. § (2) bekezdésében a „12-t” szövegrész helyébe a „tizenötöt” szöveg,

b) 22. §-ában az „MSZ ISO/IEC 17025:2005” szövegrész helyébe az „MSZ ISO/IEC 17025” szöveg,

c) 5. melléklet 3. pont e) alpontjában és 5. melléklet 9. pontjában a „nedvességeltávolító” szövegrész helyébe

a „páramegkötő” szöveg,

d) 5. melléklet 8. pontjában a „négyszer” szövegrész helyébe az „ötször” szöveg,

e) 5. melléklet 11. pontjában az „A kitöltött adatlapot” szövegrész helyébe az „Az egyedi vonalkódmatricával

ellátott adatlapot” szöveg

lép.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

Az ujj- és tenyérnyomatvétel technikai szabályai élő személy esetében

1. Az ujjnyomatot ujjnyomatfestékes eljárással vagy a szakértői nyilvántartó szerv által jóváhagyott digitális

nyomatfelvételi berendezéssel kell felvenni.

2. Az ujj- és tenyérnyomat felvétele előtt az ujj-, illetve tenyérnyomatvétellel érintett személy kezeit szappannal, meleg

vízzel meg kell mosni, és szárazra kell törölni.

3. A festékes eljárással készített ujjnyomatlap és tenyérnyomatlap anyaga legalább 80 g/m2 minőségű papír.

4. Az ujjnyomatlapot és a tenyérnyomatlapot kettő példányban, tollal, nyomtatott betűkkel vagy gépírással,

olvashatóan kell kiállítani, és az ujj-, illetve tenyérnyomatvétellel érintett személynek, valamint az ujj- és

tenyérnyomatot felvevő személynek alá kell írnia.

5. Az ujjnyomatlapot és a tenyérnyomatlapot belső azonosító kóddal kell ellátni.

6. Az ujjnyomatok felvételét az ujjaknak a befestékezett lemezre történő ráforgatásával, majd az ujjak körömszéltől

körömszélig történő átforgatásával kell elvégezni.

1828 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

7. A rá- és az átforgatást a jobb hüvelykujjal kezdve, – sorban haladva – a bal kisujjal befejezve kell végrehajtani.

8. Az együttes nyomatok rovatba a hüvelykujjakat egyenként, a többi ujjakat együttesen, átforgatás nélkül kell

a papírra helyezni.

9. Ha valamelyik ujjról nem lehet nyomatot venni (hiányzik, csonkolt stb.), annak okát fel kell tüntetni a megfelelő

rovatban.

10. A bal és jobb kéz tenyérnyomatát külön lapra kell felvenni.

11. A tenyérnyomat felvételét hengerrel kell végrehajtani úgy, hogy a bőrfodorszál-rajzolatok, valamint a tenyér minden

része – így a hüvelykujjpárna, a kisujjpárna, a csukló feletti rész, az ujjak alatti rész, valamint a tenyér közepe is – jól

látható legyen.

12. A digitális nyomatfelvételi berendezéssel rögzített ujj- és tenyérnyomat a berendezés használati utasításában

leírtaknak megfelelően készül.

2. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

Az ujj- és tenyérnyomatvétel részletes technikai szabályai ismeretlen holttest vagy holttestrész

azonosítása érdekében elrendelt körözés esetén

1. Az ujj- és tenyérnyomat levételére a holttest állapotának megfelelő krimináltechnikai módszert kell alkalmazni.

A módszer helyes megválasztásáért és a levétel szakszerűségéért a levételt végrehajtó személy felel.

Ha a körülmények indokolttá teszik, különleges szakismerettel rendelkező személyt kell igénybe venni.

2. Az ujj- és tenyérnyomatok levételénél a bőrfelület állapotától függően kell az ujj- és tenyérnyomat felvételét

elvégezni az alábbiak szerint

2.1. friss, ép holttest esetén, függetlenül attól, hogy beállt-e a hullamerevség: az ujj-, illetve tenyérnyomatot

az 1. melléklet megfelelő alkalmazásával kell rögzíteni,

2.2. vízi holttestek esetén, ha az ujj-, illetve tenyérnyomat festékezéssel nem rögzíthető az ujjnyomatlapra,

és a bőr nem válik le a kézről, akkor az ujjak végeinek forró vízbe mártásával, meleg vizes vagy glicerines

feltöltésével kell a bőrt kisimítani, azzal, hogy ha a hámréteg kesztyűszerűen leválik a kézről, ezt követően

kerülhet sor a nyomatolásra,

2.3. részleges vagy teljes mumifikálódás, illetve szélsőségesen dehidratálódott test esetén az ujjbegyek

feltöltésénél használandó folyadékok segítségével rehidratálni kell az ujjakat és a tenyeret, a feltöltést

a 2.2. pontban meghatározott módon kell végrehajtani,

2.4. ha valamelyik ujjról nem lehet nyomatot venni, így különösen hiányzik vagy csonkolt, annak okát fel kell

tüntetni a megfelelő rovatban.

3. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

A DNS-mintavétel részletes technikai szabályai eltűnés miatt elrendelt körözés során

1. A DNS-mintavételt akkor lehet megkezdeni, ha a mintavétellel érintett személy a mintavételt megelőző húsz

percben nem fogyasztott sem ételt, sem italt, illetve nem dohányzott.

2. A DNS-minta biztosítására a nyilvántartásbavételi kötelezettség alá eső terhelteken kívüli egyéb személyektől

történő mintavételhez rendszeresített, egyedi vonalkóddal ellátott, „FEHÉR” színű egységcsomag (a továbbiakban

fehér színű csomag) használható.

3. A fehér színű csomag kinyitása után ellenőrizni kell az alábbiak hiánytalan meglétét

3.1. egy darab használati útmutató,

3.2. egy darab, mintavételi jegyzőkönyvként szolgáló adatlap,

3.3. egy darab vonalkóddal ellátott, szájnyálkahártya-törlet biztosítására alkalmas eszköz, zárt nejlontasakban,

3.4. négy darab vonalkódos matrica az eszköz nejlontasakján,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1829

3.5. egy darab páramegkötő tasak,

3.6. egy pár egyszer használatos kesztyű,

3.7. egy darab piros színű öntapadós zárócímke.

4. Az adatlap felső részén lévő mezőbe a mintavevő eszköz nejlontasakján található vonalkódmatricák közül egyet fel

kell ragasztani.

5. Az adatlapon tollal, nyomtatott betűvel vagy gépírással, olvashatóan fel kell tüntetni

5.1. a mintavétellel érintett személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, nemét, születési helyét és

idejét,

5.2. a mintavétellel érintett személy anyja születési családi és utónevét,

5.3. a mintavétellel érintett személy személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, előző

állampolgárságát, lakóhelyét,

5.4. az eljárás megnevezését,

5.5. az érintett eljárási státuszát,

5.6. az eljáró hatóság megnevezését és kódját,

5.7. a mintavétel alapjául szolgáló eljárás iktatószámát,

5.8. a mintavétel helyét és időpontját év, hónap és nap megjelölésével,

5.9. az erre szolgáló kipontozott helyen – az adatlapon található „egyéb” vagy „hozzátartozó” kategóriák

bármelyikének bejelölése esetén – a pontosító információt.

6. Az adatlapot a mintavételt végzőnek és a mintavétellel érintett személynek alá kell írnia.

7. A mintavételt végző személy a fehér színű csomagban található egyszer használatos kesztyűt a mintavétel teljes

tartama alatt köteles viselni.

8. A szájnyálkahártya-törlet biztosítására szolgáló eszköz mintavevő papír felületével az érintett szájüregének

oldalfalát határozott mozdulatokkal ötször ki kell törölni.

9. A mintavevő eszközt a csúszófedelének lezárását követően az eredeti csomagolására szolgáló nejlontasakba vissza

kell helyezni, mellé téve a páramegkötő tasakot.

10. Ha a mintavevő eszköz szájnyálkahártya-törlet biztosítására szolgáló felülete a mintavétel során az érintett

szájüregén kívül más felülettel is érintkezett, a mintavételt meg kell szakítani, és a mintát új fehér színű csomag

felhasználásával kell biztosítani.

11. Az egyedi vonalkódmatricával ellátott, kitöltött adatlapot, a szájnyálkahártya-törletet és páramegkötő tasakot

tartalmazó nejlontasakot legalább kettő további, a későbbiekben felhasználható vonalkóddal vissza kell helyezni

a fehér színű csomagba, majd azt – a fehér színű csomag fülének öntapadós zárófelülete és a piros színű öntapadós

zárócímke segítségével – a mintavétellel érintett személy jelenlétében le kell zárni.

12. A mintavétel befejezését követően az összegyűjtött hulladékot és az egyszer használatos kesztyűt

a veszélyeshulladék-tárolóba kell dobni.

13. A DNS-mintát a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv részére kell megküldeni.

4. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

A DNS-mintavétel részletes technikai szabályai ismeretlen személyazonosságú holttest vagy

holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés esetén

1. Az ismeretlen holttest vagy holttestrész kapcsán felmerülő szakkérdések minél teljesebb körű megválaszolhatósága

érdekében a DNS-mintavételi megoldás kiválasztása során tekintettel kell lenni az egyes biológiai szövettípusok

külső tényezőktől függő, várható vizsgálati sikerességre.

2. A DNS-mintavételt a szakértői nyilvántartó szerv által előzetesen jóváhagyott eszközzel és módon kell végezni.

A szakértői nyilvántartó szerv a jóváhagyott eszközöket és módszereket a honlapján közzéteszi.

3. A DNS-mintavételi módszer helyes megválasztásáért és a levétel szakszerűségéért a levételt végrehajtó személy

felel. A DNS-minta további bomlásának megelőzése érdekében szükséges tárolás biztosításáról – a DNS-minta

Intézet általi átvételéig – az eljáró szerv gondoskodik.

4. A DNS-mintát a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv részére kell megküldeni.

1830 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

5. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

Adattartalom a körözési célú biometrikus adatok nyilvántartásához kapcsolódó adatszolgáltatáshoz

1. A körözést elrendelő hatóság által közölt adatok

1.1. az adatközléssel érintett nyilvántartás megjelölése (daktiloszkópiai vagy DNS-profil-nyilvántartás),

1.2. a nyilvántartásba vételt kezdeményező hatóság megnevezése,

1.3. a körözési eljárás iktatószáma,

1.4. a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kód,

1.5. a beküldött minta megnevezése (minta, nyom, nyomat),

1.6. belső azonosító kód.

2. A szakértői nyilvántartó szerv által közölt adatok

2.1. szakrendszeri azonosító kód,

2.2. a nyilvántartásba vétel eredményessége,

2.3. adategyeztetési igény a nyilvántartás technikai vezetésével összefüggésben.

6. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

Az ujjnyomatlap adattartalma

1. Az eljáró hatóság megnevezése,

2. az eljáró hatóság ügyszáma,

3. az ujjnyomatvétellel érintett személy

3.1. viselt neve,

3.2. születési neve,

3.3. anyja neve,

3.4. születési helye és ideje,

3.5. neme,

3.6. állampolgársága, személyi azonosítója,

3.7. lakcíme,

4. az ujjnyomatvételt foganatosító neve, aláírása,

5. az ujjnyomatvétel időpontja,

6. átforgatott ujjnyomatok, így a jobb kéz és a bal kéz

6.1. hüvelykujja nyomata,

6.2. mutatóujja nyomata,

6.3. középujja nyomata,

6.4. gyűrűsujja nyomata,

6.5. kisujja nyomata,

7. bal kéz együttes nyomata,

8. jobb kéz együttes nyomata.

7. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

A tenyérnyomatlap adattartalma

1. Az eljáró hatóság megnevezése,

2. az eljáró hatóság ügyszáma,

3. szakrendszeri (AFIS) azonosító,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1831

4. a tenyérnyomatvétellel érintett személy,

4.1. neve,

4.2. születési neve,

5. ujjnyomat-azonosító,

6. tenyérnyomat,

7. tenyérél nyomata,

8. azonos kéz mutatóujjnyomata,

9. tenyérnyomatvételt foganatosító neve, aláírása,

10. tenyérnyomatvétel időpontja.

8. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

A DNS-profil meghatározása során elsődlegesen meghatározandó DNS-markerek

1. D3S1358

2. FGA

3. D8S1179

4. HUMTH01

5. VWA

6. D18S51

7. D21S11

8. D2S1338

9. D19S433

10. D16S539

11. AMEL

12. D1S1656

13. D2S441

14. D10S1248

15. D12S391

16. D22S1045

17. D5S818

18. D13S317

19. D7S820

20. TPOX

21. CSF1PO

22. SE33

9. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

A megfelelő bizonyító erő elérése érdekében alkalmazható további DNS-markerek

1. Penta D

2. Penta E

1832 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

10. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

A valószínűségi hányados számításának módja

Valószínűség (megfigyelt DNS-profilok, azt feltételezve, hogy a származás fennáll)

VH =

Valószínűség (megfigyelt DNS-profilok, azt feltételezve, hogy a származás nem áll fenn)

11. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

A 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 6. melléklete a következő 17–22. ponttal egészül ki

„17. D5S818

18. D13S317

19. D7S820

20. TPOX

21. CSF1PO

22. SE33”

12. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez

1. A 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 7. melléklet 1. és 2. pontja helyébe a következő pontok lépnek

„1. Penta D

2. Penta E”

2. Hatályát veszti a 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 7. melléklet 3–6. pontja.

Az emberi erőforrások minisztere 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelete

a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló

58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 19. alpontjában

és I. pont 41. alpont j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló

94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel

egyetértésben – a következőket rendelem el

1. §

A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló

58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„4. § Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében

a) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:7 mező 3–5. pontja, F:13 mező 1–2. és 5. pontja, F:15 mező 1. pontja, 16–19.,

21., 23. sora és a 3. mellékletben foglalt táblázat F:6 mező 6–7. és 13–15. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági

rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

b) az 1. mellékletben foglalt táblázat 21. sora alapján az SA.50768. (2018/N). számú bizottsági határozat szerinti

támogatás,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1833

c) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:7 mező 2. és 5. pontja, 16., 18., 21., 29., 31., 34. sora, F:34 mező 1–5., 8.,

14–15. pontja és a 3. mellékletben foglalt táblázat 5. és 8. sora alapján az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti

csekély összegű (de minimis) támogatás,

d) az 1. mellékletben foglalt táblázat 16. és 29. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti

képzési támogatás,

e) az 1. mellékletben foglalt táblázat 29., 31. sora és a 3. mellékletben foglalt táblázat 8. sora alapján

a 651/2014/EU bizottsági rendelet 33. cikke szerinti, a megváltozott munkaképességű munkavállalók

foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás,

f ) az 1. mellékletben foglalt táblázat 29., 31. sora és a 3. mellékletben foglalt táblázat 8. sora alapján

a 651/2014/EU bizottsági rendelet 34. cikke szerinti, a megváltozott munkaképességű munkavállalók

foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás,

g) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:38 mező 1. pontja alapján a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti

támogatás,

h) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:38 mező 1. pontja alapján a 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti

támogatás,

i) a 3. mellékletben foglalt táblázat 9. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti,

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás,

j) az 1. mellékletben foglalt táblázat 7., 13., 17., 18. és 21. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 54. cikke

szerinti audiovizuális alkotásokra nyújtott támogatási programok szerinti támogatás

nyújtható.”

2. §

A Rendelet 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„13/A. § E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és

felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelettel

(a továbbiakban: R.) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni

kell.”

3. §

A Rendelet 14. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(E rendelet)

„d) 4. § a), d)–f ), i) és j) pontja, valamint 3–5/C. alcíme a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos

támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU

bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 31., 33., 34., 53., 54. és 55. cikke ”

(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)

4. §

A Rendelet

a) 1. § a) pontjában a „fejezetében” szövegrész helyébe az „és a Gazdaságvédelmi Alap fejezetében” szöveg,

b) 3. §-ában az „1. melléklet” szövegrész helyébe az „1. és a 3. melléklet” szöveg, az „1. és 2. mellékletben”

szövegrész helyébe az „1–3. mellékletben” szöveg,

c) 5. § (10) bekezdés a) pontjában a „2020.” szövegrész helyébe a „2021.” szöveg,

d) 14. § a) pontjában az „az Európai Unió” szövegrész helyébe a „4. § c) pontja és 5. §-a, valamint 2. alcíme

az Európai Unió” szöveg,

e) 14. § b) pontjában az „az Európai Unió” szövegrész helyébe a „4. § h) pontja, 5. §-a és 6. § (6) bekezdése,

valamint 7. alcíme az Európai Unió” szöveg,

f) 14. § c) pontjában az „az Európai Unió” szövegrész helyébe a „4. § g) pontja és 5. §-a, valamint 6. alcíme

az Európai Unió” szöveg,

g) 14. § f ) pontjában az „az SA.50768 (2018/N).” szövegrész helyébe a „4. § b) pontja és 5. §-a az SA.50768

(2018/N).” szöveg

lép.

5. §

Hatályát veszti a Rendelet 13/B. §-a és 13/C. §-a.

6. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A Rendelet a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

1834 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

8. §

E rendelet

a) 1. §-a és 4. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű

támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352.,

2013.12.24., 1. o.),

b) 1. §-a és 4. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági

érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való

alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.),

c) 1. §-a és 4. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános

gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás

ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i

2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.),

d) 1. §-a és 3. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső

piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet

(HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 31., 33., 34., 53., 54. és 55. cikke,

e) 1. §-a és 4. §-a az SA.50768 (2018/N). számú, Magyarország filmszakmai támogatási programja tárgyában

hozott európai bizottsági határozat

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Dr. Kásler Miklós s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelethez

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

„1. melléklet az 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelethez

1. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet fejezeti kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve

„1. melléklet az 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelethez

A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet fejezeti kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve

A B C D E F G H I J K L M N O

Európai uniós

forrásból

Támogatás finanszírozott

Jogcím- Rendelkezésre

Áht- Alcím Jogcím- biztosítá- Támogatási Visszafizetés Lebonyolító költségvetési

1. Cím név csoport Előirányzat célja Kifizetésben részesülők köre bocsátás Biztosíték Kezelő szerv

azonosító név név sának előleg határideje szerv támogatás

név módja

módja közre-

működő

szervezete

2. 005412 20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

3. 005708 2 Normatív finanszírozás

4. 244234 3 Köznevelési célú 1. Az előirányzat biztosít forrást a nevelési- 1., 3.: nemzetiségi 1–3.: kérelem 1–3.: előleg 1–3.: – 1–3.: felhatalmazó – 1–3.: igénybe –

humánszolgáltatás és oktatási intézményben, pedagógiai önkormányzat, egyházi jogi alapján biztosítható egyösszegű nyilatkozat vehető

működési támogatás szakszolgálati intézményben pedagógus- személy, vallási egyesület és a 4.: – 4.: – kifizetéssel 4.: – 4.: –

munkakörben, a nevelő-oktató munkát nemzeti köznevelésről szóló részletekben

közvetlenül segítő munkakörben 2011. évi CXC. törvény történő

foglalkoztatottak után a központi (a továbbiakban: Nkt.) kifizetéssel

költségvetésről szóló törvényben 2. § (3) bekezdés b) pont

4.: egyéb

megállapított átlagbér alapú bd) alpontja szerinti fenntartó

bankforgalmi

támogatáshoz. 2.: nemzetiségi önkormányzat, terhelési

2. Az előirányzat forrást biztosít bevett egyház értesítők szerint

a nemzetiségi önkormányzat vagy

4.: Magyar Államkincstár

az egyházi jogi személy által fenntartott

(a továbbiakban: Kincstár)

nevelési-oktatási intézményre és

pedagógiai szakszolgálati intézményre

tekintettel a nemzetiségi önkormányzat

és a bevett egyház részére a központi

költségvetésről szóló törvényben

megállapított működési támogatáshoz.

3. Az előirányzat forrást biztosít a gyermek-,

tanulói étkeztetéshez az óvodai, óvoda-

bölcsődei, általános iskolai, középfokú

iskolai, kollégiumi étkeztetés

támogatására a költségvetési törvényben

meghatározottak szerint.

4. A fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésével összefüggően felmerülő

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

5. 343328 4 Hit- és 1. Az előirányzat az Nkt. 35. §-a és 35/A. §-a 1.: bevett egyház, belső 1.: kérelem 1.: előleg 1.: egyösszegű – – – 1.: igénybe –

erkölcstanoktatás és szerinti, az állami fenntartású iskolában egyházi jogi személy alapján biztosítható kifizetéssel vehető

tankönyvtámogatás biztosított hit- és erkölcstanoktatáshoz 2.: Kincstár 2.: – 2.: – részletekben 2.: –

szükséges államilag garantált történő

finanszírozáshoz nyújt fedezetet. kifizetéssel

2. A fejezeti kezelésű előirányzatok

2.: egyéb

kezelésével összefüggően felmerülő

bankforgalmi

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

terhelési

értesítők szerint

6. 198619 4 Köznevelési feladatok

támogatása

1835

1836

7. 386362 4 Köznevelés speciális 1. Az előirányzat a köznevelési szerződések 1.: egyházi jogi személy, 1–9.: kérelem 1–9.: előleg 1–9.: 2.: a 1–4., 6–9.: felhatalmazó – 2–5., 9.: –

feladatainak alapján az egyházi jogi személyek, vallási nemzetiségi önkormányzat, alapján biztosítható egyösszegű kötelezett- nyilatkozat igénybe

támogatása egyesületek, a nemzetiségi vallási egyesületek és magán pályázati 10.: – kifizetéssel ségvállalási 5.: nem határon túli vehető

önkormányzatok és egyéb nem állami köznevelési intézmények úton részletekben dokumen- államháztartáson 1., 6–8., 10.: –

szervezetek által fenntartott köznevelési fenntartói történő tumban (a továbbiakban: Áh) kívüli

Korm.

intézményeket megillető 2.: gazdasági társaság, civil kifizetéssel meghatá- szervezet: felhatalmazó

támogatásokra, valamint azok határozat rozottak

szervezet, közalapítvány, 10.: egyéb: nyilatkozat

igénylésének és feltételeinek alapján szerint

költségvetési szerv, helyi bankforgalmi 10.: –

megállapításával, továbbá folyósításával önkormányzat, nemzetiségi támogatói 1., 3–10.: –

terhelési

és a felhasználás ellenőrzésével önkormányzat, nemzetiségi okirattal,

értesítők szerint

kapcsolatos kiadásokra nyújt fedezetet. pedagógiai intézetek, támogatási

2. Az előirányzat forrást biztosít köznevelési és felsőoktatási szerződéssel

2.1. a tanulmányi és tehetséggondozó intézmények, 10.: –

versenyek támogatására, továbbá intézményfenntartók, egyházi

biztosítja a köznevelés, köznevelés- jogi személy, magánszemély

fejlesztési tevékenységekhez (amennyiben a pályázó az

kapcsolódó kutatási és elnyert támogatás összegéből

tájékoztatási feladatok, valamint ösztöndíjra fordítható összeget

a köznevelés, köznevelés- is igényel), külföldi szervezet,

fejlesztést érintő egyes nemzetközi nemzetiségi önkormányzati,

feladatok finanszírozásának egyházi és magán köznevelési

forrását, a diagnosztikus mérés, intézmények, valamint

mérés-értékelés szakmai fenntartóik

fejlesztését is; 3.: civil szervezet,

2.2. az egyes nemzetközi oktatási közalapítvány, társadalmi

kötelezettségekkel járó szervezet, központi

kifizetésekre; költségvetési szerv, egyházi

jogi személy, gazdasági

2.3. a köznevelés-fejlesztési stratégia

társaság, egyesülés,

megvalósítása keretében

köznevelési és felsőoktatási

a környezettudatos nevelés

intézmény, nemzetiségi

programjaira, a köznevelés-

önkormányzat

fejlesztési stratégiához kapcsolódó

egyéb feladatok megvalósítására, 4.: civil szervezet,

a hazai és nemzetközi versenyeken, közalapítvány, társadalmi

diákolimpiákon való részvétellel és szervezet, központi

felkészüléssel kapcsolatos költségvetési szerv, köztestület,

feladatokra, a hazai és nemzetközi egyházi jogi személy,

versenyek szervezésére; gazdasági társaság, egyesülés,

helyi önkormányzat, helyi

2.4. a kétoldalú egyezményekben

önkormányzati költségvetési

meghatározott nemzetiségi

szerv, nemzetiségi

oktatási feladatok támogatásaként

önkormányzat, egyéni

az óvónők, tanítók és tanárok

vállalkozónak nem minősülő

nyelvi módszertani

természetes személy,

továbbképzésére; anyaországi

köznevelési és felsőoktatási

anyanyelvi programokra az iskolás

intézmény, határon túli

korosztálynak; vendégtanárok

szervezet, határon túli egyház,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

fogadására; anyaországi

határon túli, létesítő okiratuk

tankönyvek behozatalára;

szerint előadó-művészeti

kiküldetéssel kapcsolatos

szervezetek, határon túli

költségekre, továbbá a kétoldalú

kulturális szervezetek, határon

oktatási csereprogramok,

túli intézmények, határon túli

nyelvoktatás fejlesztését célzó

egyesületek, határon túli

együttműködések a közoktatási

természetes személy, külföldi

tapasztalatcseréket lehetővé tevő

személy, külföldi szervezet

nemzetközi konferenciák,

rendezvények, találkozók 5.: civil szervezet,

támogatására, a nemzetközi közalapítvány, központi

oktatási képzési módszertani költségvetési szerv, köztestület,

tapasztalatok cseréjének egyház, vallásfelekezet, belső

elősegítésére, anyanyelvi egyházi jogi személy, helyi

vendégtanár programok önkormányzat, helyi

támogatására; önkormányzati költségvetési

szerv, társulás, egyéni

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

2.5. az Útravaló ösztöndíjprogram vállalkozónak nem minősülő

Út a tudományhoz alprogramja természetes személy, egyéni

részeként a természettudományok vállalkozó, gazdasági társaság,

iránt érdeklődő diákok határon túli természetes

tehetséggondozására – a program személy, határon túli egyesület,

során a kutatócsoportot vezető határon túli szervezet, határon

tanár, valamint a diák is túli intézmény, külföldi

ösztöndíjban részesülhet –; természetes személy, külföldi

nonprofit szervezet, határon

2.6. a pedagógiai szakszolgálati

túli egyházi intézmények,

tevékenységekre, a sajátos nevelési

határon túli és magyarországi

igényű, a beilleszkedési, tanulási,

köz- és felsőoktatási

magatartási zavarral küzdő,

intézmények, gazdasági

valamint a tartós gyógykezelés

társaság, egyéni vállalkozó

alatt álló gyermekek, tanulók

köznevelési ellátásához kapcsolódó 6.: köztestület

szakmai feladatok megvalósítására, 7.: fejezet irányítása alá tartozó

továbbá a – tankerületi, megyei, költségvetési szerv

valamint országos szinten 8.: nevelési-oktatási

megvalósításra kerülő – konzultatív intézmények, köznevelési

szakmai tanácskozások, fórumok intézmények, köznevelési

megtartására is; intézményfenntartó

2.7. oktatásért felelős miniszter ágazati 9.: helyi önkormányzat, helyi

irányítási jog- és feladatkörébe önkormányzat által fenntartott

tartozó feladatok ellátása nevelési-oktatási intézmény,

érdekében a szükséges gazdasági társaság, egyházi

elemzések, programfejlesztések, jogi személy, vallási egyesület,

tanügyi, köznevelés-igazgatási költségvetési szerv,

koncepciók, szakmai közalapítvány, alapítvány,

dokumentumok kidolgozásának egyesület

támogatására, két tanítási nyelvű,

10.: Kincstár

nemzetiségi, sajátos nevelési

igényű tanulók irányelveinek,

egyéb kerettanterveknek a

kidolgozására, nevelési-oktatási

programok kifejlesztésének

támogatására, a környezeti

neveléssel, egészségneveléssel

kapcsolatos programok

támogatására, valamint a fenti

feladatokkal kapcsolatos

reprezentációs kiadásokra;

2.8. az Arany János Programok

támogatására;

2.9. az Országos Diák Tanács

támogatására;

2.10. a tanév rendje rendelet szerinti

témahetek megvalósítására;

2.11. az Ökoiskolával és Zöldóvodával

kapcsolatos feladatok ellátására;

2.12. az óvodai digitális fejlesztések

megvalósítására

2.13. a köznevelési szakmai

feladatellátáshoz kapcsolódó és

nélkülözhetetlen infrastrukturális

fejlesztések költségeire (beruházás

előkészítés, beruházás lezárás,

azonnali beavatkozás helyreállítás,

működőképesség fenntartása

céljából).

1837

1838

3. Az előirányzat forrást biztosít az egyházi

jogi személyek, nemzetiségi

önkormányzatok, valamint az állami

intézményfenntartók alatt működő

intézményekben új hangszerek

vásárlásához, hangszerek cseréjéhez,

továbbá a Mindennapos Éneklés

Program, és a Kodály Program

feladatainak ellátásában vállalt hazai és

nemzetközi programok, valamint

az ezekkel összefüggő kiadásokhoz

történő hozzájáruláshoz.

4. Az előirányzat forrást biztosít

a Mindennapos Éneklés Program

feladatainak (Éneklő Ifjúság,

koncertlátogatások, mentorálási

kórusprogram) ellátásához, valamint

a szellemi kulturális örökség

megőrzéséről szóló Kormányközi

Bizottság tagjaként vállalt feladatok

támogatása és az ezekkel összefüggő

kiadásokhoz történő hozzájáruláshoz.

5. A fejezeti kezelésű előirányzat a határon

túli magyarság identitásának

erősítéséhez, a szülőföldön való

boldoguláshoz, valamint az alábbiakban

részletezett köznevelési feladatok,

programok ellátásához nyújt fedezetet

és biztosít hozzájárulást

5.1. a magyarországi és szülőföldi

pedagógus-továbbképzések,

nyári akadémiák támogatása;

5.2. a határon túli magyar köznevelés

szakmai szervezeteinek és

intézményrendszerének

módszertani központok,

pedagógus szövetségek,

egyesületek működésének,

fejlesztésének, programjainak

támogatása;

5.3. a határon túli magyar tankönyvírás

elősegítése, fejlesztése,

a tankönyves műhelyek

munkájának támogatása,

magyarországi tankönyvek

biztosítása;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

5.4. szülőföldi és magyarországi

tanulmányi versenyek, táborok,

szaktáborok, valamint a köznevelés

minőségi javítását célzó egyéb

programok támogatása;

5.5. a nyugati szórvány, a diaszpóra

anyanyelv- és identitás-

megőrzésére, -fejlesztésére

vonatkozó projektek, így

a pedagógusok, oktatók

továbbképzésének, oktatási

segédanyagok és tankönyvek

készítésének, mobilitási programok

támogatása;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

5.6. a magyarországi köznevelésben

sajátos nevelési igényűként részt

vevő határon túli diákok

ösztöndíjának biztosítása;

5.7. az Emberi Erőforrások

Minisztériuma és jogelőd

minisztériumai, valamint

a szomszédos államok között

megkötött nemzetközi kétoldalú

munkatervek alapján ellátandó

közneveléssel összefüggő

feladatok megvalósítása;

5.8. a tehetséggondozás, valamint

a tanórán kívüli, identitást erősítő

oktatási programok támogatása;

5.9. a szomszédos államokban

élő magyar kisebbséggel

kapcsolatos kutatásokat folytató

magyarországi és határon túli

szervezetek programjainak

támogatása;

5.10. a szórványban folyó oktatási

tevékenység támogatása;

5.11. a határon túli magyar szakmai

szervezetekkel való kapcsolattartás,

tanácskozások, konferenciák,

a Külhoni Magyar Oktatási Tanács,

a Külhoni Magyar Közoktatási

Bizottság, a Külhoni Magyar

Tankönyv- és Taneszköz Bizottság

működtetésének biztosítása;

5.12. határon túli vonatkozású egyéb

magyarországi és határon túli

programok, rendezvények

támogatása;

5.13. határon túli magyar köznevelés

infrastruktúrájának fejlesztése.

6. Az előirányzat az Nkt. 63/H. §

(1) bekezdés a) pontja szerint

támogatást nyújt a Nemzeti Pedagógus

Kar mint köztestület működéséhez és

feladatainak megvalósításához,

így az etikai kódex megalkotásával,

az Nkt. 4. § 15. pontjában szabályozott

közösségi szolgálat megszervezésének

ellenőrzésével, valamint az ezzel

kapcsolatos tanácsadó, információs

tevékenység működtetésével

kapcsolatos feladataihoz, biztosítva

a szakmai partneri együttműködés

kereteit az ágazat és a pedagógus

társadalom között, elősegítve

a köznevelési rendszer szakmai

egységét.

7. A központi adatszolgáltatáshoz,

a diákigazolvány online igényléséhez,

a Köznevelési Regisztrációs És

Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA),

valamint az ezek működtetésével

összefüggő kiadásokhoz történő

hozzájárulás.

1839

1840

8. Nem önkormányzati fenntartású

köznevelési intézmények működési

kiadásainak biztosítása.

9. Az Nkt. 7. § (1) bekezdés a) pontja

szerinti nevelési-oktatási intézmény

felújítási, valamint beruházási

feladatainak támogatása.

10. A fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésével összefüggően felmerülő

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

8. 343617 11 Kis létszámú hit- és Az előirányzat terhére a kislétszámú bevett egyház, belső egyházi kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –

erkölcstanoktatás (8 fő alatti) csoportokban szervezhető hit- és jogi személy alapján biztosítható kifizetéssel

kiegészítő erkölcstanoktatáshoz nyújtható támogatás. részletekben

támogatása történő

kifizetéssel

9. 381106 15 Ingyenes A köznevelési rendszerben valamennyi nonprofit szervezet, fejezeti kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –

tankönyvellátás nappali rendszerben tanuló, valamint irányítása alá tartozó alapján biztosítható kifizetéssel

támogatása a szakképzésben tanulók számára költségvetési szerv részletekben

térítésmentes tankönyvellátás biztosítása, történő

beleértve a nappali rendszerű nemzetiségi kifizetéssel

iskolai nevelés-oktatásban részt vevő

tanulók ingyenes nemzetiségi

tankönyvekkel való ellátását is.

10. 386373 16 Oktatási 1. Az előirányzat felhasználásának célja 1–2.: alapítvány kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –

társadalmi az autizmus spektrumzavarral 3.: szövetség, civil szervezet, alapján biztosítható kifizetéssel

szervezetek diagnosztizált gyermekek, fiatalok és egyesület, költségvetési szerv, pályázati részletekben

támogatása felnőttek, valamint családjaik egyéni nonprofit szervezet úton történő

szükségletek szerinti támogatása, kifizetéssel

valamint az őket támogató

ellátórendszer fejlesztése.

2. Az Autizmus Alapítvány az autista és

autisztikus gyermekek és serdülők

speciális habilitációs és rehabilitációs

kezeléséhez, fejlesztéséhez, neveléséhez,

oktatásához és munkára való

felkészítéséhez nyújt támogatást

közvetlenül az Alapítvány Módszertani

Központjának intézményei útján.

3. Az előirányzat nyújt fedezetet

a köznevelési szakterület országos

tevékenységi körű oktatási, nevelési

egyesületei, szövetségei működésének

pályázati rendszerű támogatására,

a szervezetek kérelem alapján történő

működési költség támogatására,

a köznevelési szakterülethez kapcsolódó

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

feladatok megoldásához szakértői és

háttérdokumentumok, tanulmányok,

kutatások, a nevelési-oktatási programok

népszerűsítését célzó szakmai feladatok

finanszírozására.

Az előirányzatból támogatás nyújtható

azoknak az országos, regionális

pedagógus szakmai, diák és szülői

szervezeteknek, szövetségeknek,

amelyek tevékenységükben szorosan

kapcsolódnak a köznevelési

szakterülethez, részt vesznek a miniszter

ágazatirányítási tevékenységében,

az országos és regionális tervek

előkészítésében, a nevelési-oktatási

programok népszerűsítését célzó

szakmai feladatok végrehajtásában.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

11. 222947 8 Nemzetközi kapcsolatok

programjai

12. 384584 1 Nemzetközi és Nemzetközi, európai uniós tagságból eredő közalapítvány, civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –

Európai Uniós oktatási és egyéb programok koordinálása, költségvetési szerv, gazdasági alapján biztosítható kifizetéssel

oktatási és egyéb beleértve az EU oktatási szakpolitikáihoz társaság, külföldi személy, részletekben

programok kapcsolódó feladatok végrehajtását, külföldi szervezet, jogszabály történő

a szakmai projektek koordinálását, alapján jogi személynek kifizetéssel

az idegennyelv-oktatás fejlesztését célzó minősülő egyéb szervezet, köz-

feladatokat (pl. Európai Nyelvi Díj), és felsőoktatási intézmény

az Emberi Erőforrások Minisztériuma

(a továbbiakban: EMMI) támogatásával

benyújtott pályázatok nemzeti önrészének

biztosítását és az Európa a Polgárokért

Program megvalósítását.

13. 270190 2 Határon túli és 1. Az előirányzat képezi az előadó- 1.: határon túli, létesítő okiratuk 1–5.: 1–5.: előleg 1–5.: – 1–5.: felhatalmazó – 1–2.: –

nemzetközi kulturális művészeti szervezetek támogatásáról és szerint előadó-művészeti kérelem biztosítható egyösszegű nyilatkozat igénybe

feladatok támogatása sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló szervezetek, határon túli alapján 6.: – kifizetéssel 6.: – vehető

2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: kulturális szervezetek, határon pályázati részletekben 3–6.: –

Emtv.) alapján meghirdetendő, a határon túli intézmények, határon túli úton történő

túli előadó-művészeti szervezetek egyesületek, gazdasági kifizetéssel

6.: –

(színházak és táncegyüttesek) szakmai társaság

6.: egyéb

programmegvalósításának támogatási 2.: civil szervezet, bankforgalmi

keretösszegét. közalapítvány, költségvetési terhelési

2. Az előirányzat képezi a kulturális szerv, köztestület, gazdasági értesítők

nemzetpolitikai célok megvalósítását társaság, helyi önkormányzat, szerint

az egységes Kárpát-medencei kulturális nemzetiségi önkormányzat,

tér kialakításának érdekében, egyéni vállalkozó, egyéni cég,

hozzájárulva a Kárpát-medencei magyar egyéni vállalkozónak nem

identitás erősítéséhez. minősülő természetes személy,

3. A kétoldalú kulturális munkatervekből határon túli szervezet,

adódó programok, feladatok jogszabály alapján jogi

finanszírozása. személynek minősülő egyéb

4. Az előirányzat fedezetet nyújt szervezet, egyházi jogi személy,

a nemzetközi kulturális szerződésekből határon túli egyház, határon

fakadó feladatok ellátására, a nemzetközi túli, létesítő okiratuk szerint

kulturális megjelenések megvalósítására, előadó-művészeti szervezetek,

valamint a nemzetközi kulturális határon túli kulturális

egyezményekben vállalt kötelezettségek szervezetek, határon túli

teljesítésére. Az előirányzat forrást intézmények, határon túli

biztosít a két- és többoldalú kulturális egyesületek, határon túli

szakdiplomáciai feladatok természetes személy, külföldi

megvalósítására, azon belül is személy, külföldi szervezet

a delegációk küldésével és fogadásával

3.: költségvetési szerv,

kapcsolatos kiadásokra. Részben

köztestület, civil szervezet,

a nemzetközi egyezményekben vállalt

közalapítvány, egyházi jogi

kötelezettségek teljesítésére, részben

személy, gazdasági társaság,

az egyezményekben nem szereplő, de

egyéni vállalkozó, egyéni cég,

a korábbi években megkezdett és

egyéni vállalkozónak nem

jó tapasztalatokkal rendelkező

minősülő természetes személy,

programok folytatására is fedezetet

jogszabály alapján jogi

nyújt, ezzel is erősítve a magyar kultúra

személynek minősülő egyéb

sokszínűségének bemutatását külföldön.

szervezet

5. Az előirányzat biztosítja a tagállamként

való működés teljesítéséhez és az uniós 4.: költségvetési szerv,

döntéshozatalban való részvételhez köztestület, civil szervezet,

kapcsolódó költségek fedezetét. közalapítvány, egyházi jogi

A felhasználás célja az EU kulturális személy, gazdasági társaság,

együttműködéseiben való részvétel egyéni vállalkozó, egyéni cég,

keretében az európai jelentőségű, egyéni vállalkozónak nem

nemzetközi együttműködésben létrejövő minősülő természetes személy,

kulturális programok megvalósítását jogszabály alapján jogi

támogató Kreatív Európa programban személynek minősülő egyéb

való hazai részvétel biztosítása. szervezet

1841

1842

A program hazai végrehajtásának 5.: gazdasági társaság

koordinálása 2014-től a Kreatív Európa

6.: Kincstár

Nonprofit Kft. feladata, amelyhez

az előirányzat – az akkori Magyar

Nemzeti Filmalap Zrt.-vel, azóta Nemzeti

Filmintézettel kötött együttműködési

megállapodás alapján – támogatást

biztosít.

6. A fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésével összefüggően felmerülő

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

14. 256078 11 Kulturális szervezetek és

feladatok támogatása

15. 386451 3 Emlékparkok, 1. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti 1.: gazdasági társaság kérelem előleg részletekben – felhatalmazó nyilatkozat – – –

emlékpontok Emlékpark Nonprofit Kft. fenntartásában 2.: helyi önkormányzati alapján biztosítható történő

támogatása levő Emlékpark megújítására, költségvetési szerv kifizetéssel

működtetésére és egyéb szakmai egyösszegű

programjaira szolgál a támogatás. kifizetéssel

2. Az előirányzat a hódmezővásárhelyi

Tornyai János Múzeum által

működtetett Emlékpont kiállítóhely

működtetésére és szakmai feladatainak

ellátására szolgál.

16. 386462 5 Közgyűjteményi, 1. Az előirányzat célja a több szempontból 1.: civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű – 1–5., 7., 10–12.: felhatalmazó – 1–4., 8., –

közművelődési kiemelt jelentőségű fesztiválok közalapítvány, központi alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat 10–11.

szakmai feladatok finanszírozásának támogatása. költségvetési szerv, köztestület, pályázati részletekben 6.: – igénybe

E forrásból az országos jelentőségű helyi önkormányzat, helyi úton történő vehető

8–9.: Áh-n kívüli szervezet

nemzetközi, vidéki, valamint önkormányzati költségvetési kifizetéssel 5–7., 9., 12.: –

esetében felhatalmazó

a kiemelkedő színvonalú közösségi szerv, gazdasági társaság,

nyilatkozat

jellegű kistelepülési fesztiválok nemzetiségi önkormányzat,

részesülhetnek támogatásban. határon túli intézmény, egyéni

2. Az előirányzat biztosítja a modellértékű vállalkozó, egyéni cég, egyéni

múzeumi kezdeményezések, valamint vállalkozónak nem minősülő

egyéb múzeumi értékmentő feladatok természetes személy, határon

támogatását. túli személy, határon túli

3. Az előirányzat biztosítja a könyvtári és szervezet, külföldi személy,

levéltári értékmentő feladatok külföldi szervezet, jogszabály

támogatását, valamint a törvényi alapján jogi személynek

determináció által kötelezően minősülő egyéb szervezet,

támogatandó feladatok ellátását és a egyházi jogi személy, határon

kulturális értékek hozzáférhetőségének túli egyház

elősegítését. 2.: központi költségvetési szerv,

4. Az előirányzat nyújt fedezetet köztestület, helyi

a közösségi és társadalmi részvétel önkormányzat, helyi

fejlesztésével, a hagyományos közösségi önkormányzati költségvetési

kulturális értékek gondozásával, szerv, gazdasági társaság,

az egész életre kiterjedő tanulással és egyházi jogi személy, civil

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

amatőr művészetekkel, valamint szervezet, közalapítvány,

a tehetséggondozással és a kulturális közgyűjtemény, könyvtár,

társadalmi, kulturális alapú muzeális intézmény, határon

gazdaságfejlesztés támogatásával túli kulturális szervezetek,

kapcsolatos feladatok ellátására, ezen határon túli intézmények,

belül kiemelten a közművelődési határon túli egyesületek,

közfeladatok ellátására kötött határon túli gazdasági

közszolgáltatási szerződésben rögzített társaságok, határon túli

feladatok megvalósítására, továbbá természetes személy, külföldi

a Sikeres Magyarországért program személy, külföldi szervezet,

részeként a 2005. és 2006. évi 20 éves határon túli egyház, jogszabály

futamidejű Közkincs Hitelprogramban alapján jogi személynek

támogatott kedvezményezettek éves minősülő egyéb szervezet,

kamat- és tőketörlesztés támogatására, alapítvány

valamint a nép- és világzenei

3.: központi költségvetési szerv,

exportiroda működésének

köztestület, helyi

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

támogatására, a Fonó Budai Zeneház önkormányzat, helyi

működésének és szakmai programjainak önkormányzati költségvetési

támogatására, az „Alkotóházak szerv, gazdasági társaság,

éjszakája” és a „Kultúrházak éjjel-nappal” egyházi jogi személy, civil

rendezvénysorozatok támogatására és szervezet, közalapítvány,

szakmai kiadványok megjelentetésére. közgyűjtemény, könyvtár,

A művészeti, közművelődési és muzeális intézmény, határon

közgyűjteményi szakterület túli kulturális szervezetek,

együttműködése mellett, más ágazatok határon túli intézmények,

bevonásával történő közös célok határon túli egyesületek,

megvalósítása a helyben elérhető határon túli gazdasági

kulturális értékek hozzáférhetőségének társaságok, határon túli

kiszélesítése érdekében. természetes személy, külföldi

5. Az előirányzat nyújt fedezetet személy, külföldi szervezet,

a Székesfehérvári Gárdonyi Géza határon túli egyház, jogszabály

Művelődési Ház és Könyvtár épületének alapján jogi személynek

felújítására, a felújítás előkészítésére. minősülő egyéb szervezet,

6. Az előirányzat célja az óvodai és alapítvány

a kulturális intézményrendszer 4.: civil szervezet,

együttműködésének erősítése, továbbá közalapítvány, központi

elősegítése annak, hogy a kulturális költségvetési szerv, köztestület,

tartalmak minél sokrétűbben épüljenek gazdasági társaság, helyi

be az óvodák helyi pedagógiai önkormányzat, helyi

programjába, és ebből adódóan az önkormányzati költségvetési

óvodák egyre tudatosabban vegyék szerv, nemzetiségi

igénybe a kulturális intézmények önkormányzat, határon túli

nevelést segítő programjait. intézmény, egyéni vállalkozó,

7. Az előirányzat célja a Makovecz Imre egyéni cég, egyéni

bástyája projekttel összefüggő, vállalkozónak nem minősülő

a piliscsabai Iosephinum területén természetes személy, határon

tervezett kutatóliget II. ütemének és túli személy, határon túli

a központi energiaellátó épület szervezet, külföldi személy,

megvalósításának előkészítése külföldi szervezet, jogszabály

érdekében szakértői tanulmányok alapján jogi személynek

készítése, helyszínvizsgálat lefolytatása, minősülő egyéb szervezet,

tervezési program elkészítése, egyházi jogi személy, határon

megvalósíthatósági tanulmány túli egyház

készítése, fenntartási és üzemeltetési

5.: helyi önkormányzat, helyi

modell kidolgozása, településrendezési

önkormányzati költségvetési

eszközök elkészítése, engedélyezési terv

szerv

készítése, engedélyeztetés lefolytatása,

valamint kivitelezési terv elkészítése 6.: az Nkt. 7. § (1) bekezdés

a Makovecz Imre Bástyája projekt a) pontjában meghatározott,

keretében a piliscsabai Iosephinum belföldi székhelyű óvodák,

területén megvalósuló beruházásokkal fenntartótól függetlenül

összefüggő további intézkedésekről 7.: alapítvány, közalapítvány

szóló 1816/2019. (XII. 30.) 8.: civil szervezet,

Korm. határozat 4–5. pontja szerint. közalapítvány, központi

8. Az előirányzat a muzeális költségvetési szerv, köztestület,

intézményekről, a nyilvános könyvtári helyi önkormányzat, helyi

ellátásról és a közművelődésről szóló önkormányzati költségvetési

1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: szerv, gazdasági társaság,

1997. évi CXL. törvény) 94. § nemzetiségi önkormányzat,

(4) bekezdésben előírt feladatok határon túli intézmény, egyéni

megvalósítására, a kulturális vállalkozó, egyéni cég, egyéni

(közművelődési és közgyűjteményi) vállalkozónak nem minősülő

szakemberek továbbképzésének, természetes személy, határon

szervezett képzésének és túli személy, határon túli

dokumentumvásárlásának támogatására szervezet, külföldi személy,

szolgál. külföldi szervezet, jogszabály

9. A Közgyűjteményi Digitalizálási alapján jogi személynek

Stratégia megvalósítása érdekében minősülő egyéb szervezet,

2018–2021. évek között szükséges egyházi jogi személy, határon

intézkedésekről szóló 1175/2018. (III. 28.) túli egyház

1843

1844

Korm. határozattal elfogadott akciótervi 9.: költségvetési szerv,

szintű feladatok végrehajtása. gazdasági társaság,

A Stratégiában megjelölt aggregátor Médiaszolgáltatás-támogató és

intézmények szolgáltatás-, gyűjtemény- Vagyonkezelő Alap (MTVA)

és aggregációfejlesztésével összefüggő

10.: civil szervezet,

tevékenységek támogatása.

közalapítvány, költségvetési

A Közgyűjteményi Digitalizálási

szerv, köztestület, gazdasági

Stratégia népszerűsítését célzó

társaság, helyi önkormányzat,

marketing tevékenység, valamint

nemzetiségi önkormányzat,

a Közgyűjteményi Digitalizálási

egyéni vállalkozó, egyéni cég,

Kézikönyv megvalósítása.

egyéni vállalkozónak nem

A Nemzeti Adattár Projekt I. fázisának

minősülő természetes személy,

megvalósítása érdekében az aggregátor

határon túli személy, határon

intézmények közös mintaprojektje.

túli szervezet, külföldi személy,

10. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok

külföldi szervezet, jogszabály

és kényszermunkások emlékéve

alapján jogi személynek

keretében megvalósuló feladatok teljes

minősülő egyéb szervezet,

körű ellátása.

egyházi jogi személy, határon

11. Az előirányzat támogatást biztosít az

túli egyház

1956-os forradalom és szabadságharc

emlékéve keretében megvalósuló 11.: civil szervezet,

programok megvalósítására. közalapítvány, központi

12. Az előirányzat biztosítja az őstörténeti költségvetési szerv, köztestület,

kutatások rehabilitációjával foglalkozó gazdasági társaság, helyi

László Gyula Intézet alapításához és önkormányzat, helyi

működéséhez szükséges forrást, önkormányzati költségvetési

valamint a Magyarságkutató Intézet szerv, nemzetiségi

mint jogutód által ellátandó feladatok önkormányzat, egyéni

finanszírozását. vállalkozó, egyéni cég, egyéni

vállalkozónak nem minősülő

természetes személy, határon

túli személy, határon túli

szervezet, külföldi személy,

külföldi szervezet, jogszabály

alapján jogi személynek

minősülő egyéb szervezet,

egyházi jogi személy, határon

túli egyház

12.: költségvetési szerv,

gazdasági társaság

17. 368839 6 Csoóri Sándor Alap A szellemi és anyagi népművészeti örökség költségvetési szerv, civil kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat Emberi Erőforrás – –

megőrzését célzó, a népi kultúra szervezet, gazdasági társaság, alapján biztosítható kifizetéssel Támogatáskezelő

közösségeket teremtő műfajainak egyéni cég, határon túli pályázati részletekben

(különösen néptánc, népdal, népzene, szervezet, jogszabály alapján úton történő

népmese), a teljes népművészeti mozgalom jogi személynek minősülő kifizetéssel

szervezeteinek támogatása egyéb szervezet, határon túli

Magyarországon, a Kárpát-medencében és természetes személy, határon

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

a szórványban. túli intézmény, határon túli civil

és egyházi szervezet, külföldi

személy, külföldi szervezet,

határon túli köznevelési

intézmények, egyéni

vállalkozó, helyi önkormányzat,

nemzetiségi önkormányzat,

közalapítvány, köztestület,

egyéni vállalkozónak nem

minősülő természetes személy,

egyházi jogi személy, határon

túli egyház

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

18. 295268 7 Kulturális 1. Előadó-művészeti, alkotóművészeti 1.: alapítványok, kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – 1., 4., 10., 12.: –

társadalmi, civil és közgyűjteményi célú kulturális közalapítványok, határon túli alapján biztosítható kifizetéssel igénybe

nonprofit szervezetek alapítványok alapító okiratban szervezet, külföldi szervezet, pályázati részletekben vehető

támogatása meghatározott feladatainak és központi költségvetési szerv úton történő 2–3., 5–9.,

működésének támogatása. 2–3.: alapítvány kifizetéssel 11.: –

Kulturális, közösségi alapú társadalom-

4.: civil szervezet, határon túli

és gazdaságfejlesztő munkát végző

szervezet, külföldi szervezet,

alapítványok, továbbá a kulturális,

helyi önkormányzat,

közösségi alapú társadalom- és

nemzetiségi önkormányzat

gazdaságfejlesztő munkát végző

szervezetek, intézmények számára 5.: egyesület

szakmai-módszertani fejlesztő 6–8.: civil szervezet

szolgáltatásokat biztosító alapítványok 9.: gazdasági társaság

támogatása; a népművészeti és amatőr

művészeti alapítványok támogatása. 10.: civil szervezet,

2. A tematikus múzeum besorolással közalapítvány, központi

rendelkező Trianon Múzeum költségvetési szerv, köztestület,

működésének és programjainak gazdasági társaság, helyi

támogatása. önkormányzat, helyi

3. Az előirányzat nyújt fedezetet önkormányzati költségvetési

a Kárpát-medencei Művészeti Tematikus szerv, nemzetiségi

Népfőiskola szakmai programjainak és önkormányzat, egyéni

működési költségeinek biztosítására, vállalkozó, egyéni cég, egyéni

ingatlanvásárlás és -felújítás vállalkozónak nem minősülő

támogatására. természetes személy, határon

4. Az előirányzat szolgál az országos túli személy, határon túli

hatókörű népfőiskolai szervezetek, szervezet, külföldi személy,

művészeti, közművelődési, külföldi szervezet, jogszabály

közgyűjteményi és az örökségvédelmi alapján jogi személynek

feladatot végző civil és nonprofit minősülő egyéb szervezet,

szervezetek, testületek, bizottságok egyházi jogi személy, határon

támogatására, a feladataik ellátásához túli egyház

szükséges működési feltételek 11.: központi költségvetési

biztosítására, a szükséges tárgyi szerv, helyi önkormányzat,

eszközök, berendezések beszerzésére, helyi önkormányzati

valamint a programjaik költségvetési szerv, gazdasági

megvalósulásának elősegítésére. társaság

5. A más fenntartóval nem rendelkező 12.: civil szervezet,

Területi Művelődési Intézmények közalapítvány, költségvetési

Egyesülete (a továbbiakban: TEMI) és szerv, köztestület, egyházi jogi

60 tagintézményének működési és személy, határon túli egyház,

feladatfinanszírozást szolgáló gazdasági társaság, helyi

támogatása a TEMI-n keresztül: önkormányzat, egyéni

hozzájárulás az ország különböző vállalkozó, egyéni cég, határon

településein működő közművelődési túli szervezet, magánszemély

intézmények, könyvtárak, művészeti

együttesek kulturális, közösségi alapú

társadalom- és gazdaságfejlesztő

programjaihoz, lakossági

szolgáltatásnyújtásához, települési

közművelődési feladatok ellátásához és

az intézményekben működő alkotó

közösségek, művészeti csoportok, körök,

klubok fenntartásához és

működtetéséhez. Az 1997. évi

CXL. törvény 91. § (1) bekezdés

c) pontjában előírt hozzájárulás.

6. Az előirányzat hozzájárul a Magyar

Írószövetség működésének

támogatásához, irodalmi estek,

műsorok, irodalmi találkozók

megrendezéséhez, a magyar

szépirodalom és az olvasás

népszerűsítéséhez, a magyar irodalom

1845

1846

és a magyar írótársadalom

szolgálatához, továbbá a kultúráért

felelős miniszter felelősségi körébe utalt,

a Kormány tagjainak feladat- és

hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.)

Korm. rendelet 99. § (2) bekezdés

d) pontja szerinti, a nemzetközi

kulturális szervezetekben való magyar

részvétellel kapcsolatos közfeladatok

ellátásához.

7. Az előirányzat célja a Tudományos

Ismeretterjesztő Társulat

(a továbbiakban: TIT) mint a közösségi

művelődés területén elismert

ismeretterjesztő, felnőttképzést folytató,

tudományos ismeretterjesztő

folyóiratokat kiadó, intézményfenntartó

szervezet és tagszervezetei működési

költségeihez, az 1997. évi CXL. törvény

91. § (1) bekezdés c) pontjában előírt

hozzájárulás.

8. A támogatás egyrészt a főiskola napi

működési költségéhez, másrészt a

Kárpát-medencei népfőiskolai

programok finanszírozásához járul

hozzá.

9. Az előirányzat célja az 1997. évi

CXL. törvény 84–85. §-ában

meghatározott területi közművelődési

szakmai szolgáltatás megszervezése és

működési feltételeinek biztosítása

érdekében kötött közszolgáltatási

szerződés keretében a Nemzeti

Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú

Kft. közfeladat-ellátásának támogatása,

valamint ingatlanvásárlás és -felújítás

támogatása.

10. Az előirányzat támogatást biztosít

10.1. egy központi első világháborús

emlékmű létrehozásának

előkészítéséhez és létrehozásához;

10.2. első világháborús emlékművek

helyreállításához;

10.3. világháborús, vagy az első

világháborúhoz kapcsolódó

gyűjtemények, műkincsek

megvásárlásához;

10.4. a magyar nemzet első

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

világháborús részvételét, szerepét

és tragédiáit bemutató hazai és

nemzetközi első világháborús

kiállítás megszervezéséhez és

a kapcsolódó fejlesztések

(beruházások) megvalósításához;

10.5. első világháborús honlap

fejlesztéséhez;

10.6. oktatási és képzési

programelemek

(pedagógusképzés,

diákvetélkedők stb.)

megvalósításához kapcsolódó

innovatív fejlesztésekhez,

kutatásokhoz;

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

10.7. tudományos művek

megjelentetéséhez, tudományos

és kulturális rendezvények,

művészeti tevékenységek

megvalósításához, valamint játék-

és dokumentumfilmek

forgatókönyveinek

megalkotásához;

10.8. a program- és pályázati iroda

működtetéséhez.

11. Az előirányzat támogatást biztosít

a Vörösmarty Mihály Emlékkiállítás

létrehozására.

12. Az Arany János-emlékév programjainak

megvalósításához szükséges

feladatokról szóló 1066/2017. (II. 9.)

Korm. határozat alapján létrehozott

Emlékbizottság által jóváhagyott cél- és

feladatrendszer szerinti programok

megvalósítása és az Emlékbizottság

működésének támogatása.

19. 358973 8 Makovecz Imre Alap Az előirányzat célja a Makovecz Imre civil szervezet, közalapítvány, kérelem előleg egyösszegű – Áh-n kívüli szervezet esetén: – – –

életművének gondozásáról szóló központi költségvetési szerv, alapján biztosítható kifizetéssel felhatalmazó nyilatkozat

2022/2015. (XII. 29.) Korm. határozattal helyi önkormányzat, helyi részletekben

a Makovecz Imre életművét képező tervek önkormányzati költségvetési történő

megvalósítása és épületek felújítása szerv, gazdasági társaság, kifizetéssel

érdekében létrehozott Makovecz Imre Alap határon túli intézmény, egyéni

(MIA) forrásainak terhére megszülető egyedi vállalkozó, egyéni cég, egyéni

döntésekből eredő építések és felújítások vállalkozónak nem minősülő

finanszírozásának biztosítása. természetes személy, határon

túli személy, határon túli

szervezet, egyházi jogi személy

20. 256245 13 Művészeti tevékenységek

21. 386473 1 Művészeti 1. Az előirányzat célja a Magyar Rádió 1.: gazdasági társaság kérelem előleg egyösszegű – 1–9.: felhatalmazó 4.: Emberi Erőforrás 2–3., 7–9.: –

tevékenységek és művészeti együttesek szakmai 2–3.: civil szervezet, alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat Támogatáskezelő igénybe

egyéb feladatok működésének biztosítása, támogatása, közalapítvány, költségvetési pályázati részletekben 10.: – 1–3., 5–10.: – vehető,

támogatása továbbá eszközállományának szerv, köztestület, gazdasági úton történő 1., 4., 6., 10.: –

korszerűsítése. A tevékenységhez társaság, helyi önkormányzat, kifizetéssel

tartozó hangversenyszervezés, kortárs nemzetiségi önkormányzat,

magyar zeneművek bemutatása, egyéni vállalkozó, jogi

hangfelvételek készítése, kortárs magyar személyiségű társaság, egyéni

zeneművészet és egyéb szakmai cég, egyéni vállalkozónak nem

programok támogatására szolgál. minősülő természetes személy,

2. Az előirányzat az előadó-művészeti határon túli személy, határon

tevékenységek ellátására, előadó- túli szervezet, külföldi személy,

művészi produkciók tervezésére és külföldi szervezet, jogszabály

kivitelezésére, infrastruktúra alapján jogi személynek

kialakítására, korszerű felszerelések, minősülő egyéb szervezet,

tárgyi eszközök beszerzésére szolgál, egyházi jogi személy, határon

valamint előadó-művészethez túli egyház

kapcsolódó egyéb szakmai

4.: civil szervezet,

tevékenységhez, továbbá a mindenkori

közalapítvány, költségvetési

magyar kulturális életet meghatározó

szerv, köztestület, egyesület,

hazai és nemzetközi viszonylatban

alapítvány, gazdasági társaság,

emblematikus jelentőségű

helyi önkormányzat,

személyiségek kiemelkedő kulturális

nemzetiségi önkormányzat,

tevékenységével összefüggő kiadások

egyéni vállalkozó, egyéni cég,

fedezetére biztosít támogatást.

egyéni vállalkozónak nem

3. Az előirányzat az alkotóművészeti

minősülő természetes személy,

tevékenységek ellátására, művészi

határon túli szervezet, külföldi

alkotások tervezésére és kivitelezésére,

személy, külföldi szervezet,

művészeti kiadványok (album, könyv,

jogszabály alapján jogi

tanulmány) megjelentetésére,

személynek minősülő egyéb

1847

1848

infrastruktúra kialakítására, korszerű szervezet, egyházi jogi személy,

felszerelések, tárgyi eszközök határon túli egyház

beszerzésére szolgál, valamint 5.: gazdasági társaság, helyi

alkotóművészethez kapcsolódó egyéb önkormányzati költségvetési

szakmai tevékenységhez, továbbá szerv, civil szervezet,

a mindenkori magyar kulturális életet közalapítvány, költségvetési

meghatározó hazai és nemzetközi szerv, köztestület, helyi

viszonylatban emblematikus önkormányzat, nemzetiségi

jelentőségű alkotásokkal, épületekkel önkormányzat, egyéni

összefüggő kiadások fedezetére vállalkozó, egyéni cég, egyéni

(felújítás, áthelyezés, létesítés) biztosít vállalkozónak nem minősülő

támogatást. természetes személy, határon

4. Hazai és határon túli előadó-művészeti túli személy, határon túli

szervezetek támogatása az alábbiak szervezet, külföldi személy,

szerint: külföldi szervezet, jogszabály

4.1. az Emtv. alapján nemzeti előadó- alapján jogi személynek

művészeti szervezetnek vagy minősülő egyéb szervezet,

kiemelt előadó-művészeti egyházi jogi személy, határon

szervezetnek nem minősülő túli egyház

színházak, balett- és táncegyüttesek,

6.: gazdasági társaság, civil

zenekarok és énekkarok szakmai

szervezet

programmegvalósításának és

működésének támogatása pályázat 7.: civil szervezet, alapítvány,

útján: egyesület, központi

4.1.1. Minősítéssel nem rendelkező költségvetési szerv, gazdasági

színházak és táncegyüttesek társaság, helyi önkormányzat,

támogatása helyi önkormányzati

4.1.2. Minősítéssel nem rendelkező költségvetési szerv,

nemzetiségi önkormányzat,

zenekarok és énekkarok

egyéni vállalkozó, egyéni cég,

támogatása

egyéni vállalkozónak nem

4.2. az Emtv. alapján kiemelt művészeti

minősülő természetes személy,

célok megvalósításának

határon túli intézmény,

támogatása pályázat útján

határon túli személy, határon

4.2.1. Kiemelt művészeti célok – túli szervezet, jogszabály

színház, táncegyüttes alapján jogi személynek nem

támogatása minősülő egyéb szervezet

4.2.2. Kiemelt művészeti célok –

8.: költségvetési szerv,

zenekarok, énekkarok

gazdasági társaság, egyéni

támogatása

vállalkozó, egyéni cég

4.3. Az előirányzat hozzájárulást

biztosít egyes színházi és 9.: civil szervezet,

táncművészeti közalapítvány, központi

tevékenységet folytató költségvetési szerv, helyi

előadó-művészeti önkormányzat, helyi

szervezetek létesítő okirat önkormányzati költségvetési

szerinti tevékenységének szerv, gazdasági társaság,

megvalósításához. határon túli intézmény, egyéni

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

5. A 100 Tagú Cigányzenekar vállalkozó, egyéni cég, egyéni

működésének és programjainak vállalkozónak nem minősülő

támogatása. természetes személy, határon

6. Az előirányzat célja az igényes túli személy, határon túli

magyarországi előadó-művészet, szervezet

a színház-, tánc- és zeneművészet 10.: civil szervezet,

művelésének és fejlesztésének közalapítvány, központi

támogatása, a színház-, tánc- és költségvetési szerv, helyi

zeneművészet sokszínűségének és önkormányzat, helyi

értékeinek gyarapítása, a hazai előadó- önkormányzati költségvetési

művészet nemzetközi jelenlétének szerv, gazdasági társaság,

elősegítése, a határon túli magyar határon túli intézmény, egyéni

kultúra ápolása, a hazai nemzetiségek vállalkozó, egyéni cég, egyéni

művészeti életének támogatása, vállalkozónak nem minősülő

az előadó-művészeti intézményrendszer természetes személy, határon

fejlesztése. túli személy, határon túli

szervezet

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

7. Az előirányzat terhére finanszírozható

a nagyközönség számára közvetlenül

hozzáférhetővé tett zenei hagyományok

életben tartása és közkinccsé tétele,

valamint a fiatal nemzedékek hazájuk

iránti elhivatottságának növelése

a Magyarország Alaptörvényében

felvázolt jövőképnek megfelelően.

8. Az előirányzat a magyar filmszakmai

támogatási rendszerrel kapcsolatos

egyes feladatok megosztásáról szóló

1203/2011. (VI. 21.) Korm. határozat

alapján a Filmalap és az EMMI között

létrejött keretmegállapodásban

rögzített feladat megvalósítására, rövid

dokumentumfilmek, portréfilmek,

animációs filmek és rövidfilmek

gyártásának, filmgyártás-

előkészítésének és

filmtervfejlesztésének

támogatására szolgál.

Az előirányzat biztosítja többek között

az „art” besorolású mozik működésének

támogatását, valamint az „art”

minősítésű filmalkotások

forgalmazásának támogatását

a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

17. §-a alapján; a hazai és nemzetközi

filmfesztiválok megvalósításának

támogatását; a filmszakmai szervezetek

alapító okiratban meghatározott

feladatainak, szakmai tevékenységének

és működésének támogatását, valamint

a filmalkotások akadálymentesítésének

támogatását a vakok, a gyengénlátók,

valamint a siketek oktatáshoz,

művelődéshez történő minél szélesebb

körű hozzáférésének elősegítése

érdekében.

9. A 2015. évi Milánói Világkiállítással

kapcsolatos magyarországi és külföldi

rendezvényszervezés, kulturális,

tudományos, szakmai programok

lebonyolítása, a programok

végrehajtásához szükséges bemutatók

teljes körű megszervezése, logisztika,

utazásszervezés, cateringszolgáltatások

és gasztronómiai események teljes körű

lebonyolítása, éttermi rész kialakítása és

működtetése, marketing és

PR kommunikáció,

projektmenedzsment, arculattervezés és

-kivitelezés, honlaptervezés és

-kivitelezés, honlap-

tartalommenedzsment, social media

menedzsment, kampányok szervezése,

hirdetések kezelése, reklámanyagok

készítése, partnertalálkozók szervezése,

médiamenedzsment, tájékoztató és

sajtóanyagok írása és kivitelezése,

művészi alkotások tervezése és

kivitelezése, a szükséges speciális

infrastruktúra, tárgyi eszközök

biztosítása.

1849

1850

10. Az előirányzat forrást biztosít a Magyar

Rádió Hangarchívuma elhelyezésére és

működtetésére alkalmas helyszín

kialakításának és a Hangarchívum

átköltöztetésének előkészítésére.

22. 386384 9 Közkönyvtári 1. Az előirányzat támogatást nyújt 1.: egyesület (bejegyzett közös 1–3.: 1., 3.: előleg 1–2.: – 1., 3.: felhatalmazó – – –

jogdíjak és művészeti a közkönyvtári kölcsönzési jogdíjak jogkezelő szervezet), központi kérelem biztosítható részletekben nyilatkozat

nyugdíjsegélyek kifizetéséhez és ennek költségeihez. költségvetési szerv alapján 2., 4.: – történő 2., 4.: –

támogatása 2. Művészeti nyugdíjsegélyek kifizetése 2.: központi költségvetési szerv 4.: – kifizetéssel

a társadalombiztosítási alapkezelő

3.: központi költségvetési szerv, 3.: egyösszegű

szerven keresztül.

helyi önkormányzat, helyi vagy

3. Kulturális fejlesztések és beruházások

önkormányzati költségvetési részeletekben

előkészítésének, valamint

szerv, nemzetiségi történő

megvalósításának támogatása.

önkormányzat egyházi jogi kifizetéssel

4. A fejezeti kezelésű előirányzatok

személy, civil szervezet, 4.: egyéb

kezelésével összefüggően felmerülő

gazdasági társaság bankforgalmi

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

4.: Kincstár terhelési

értesítők

szerint

23. 343339 11 A Budapesti A Budapesti Tavaszi Fesztivál és gazdasági társaság kérelem előleg részletekben – felhatalmazó nyilatkozat – – –

Tavaszi Fesztivál és a a Budapesti Őszi Fesztivál (Café Budapest) alapján biztosítható történő

Budapesti Őszi megrendezésének támogatása. kifizetéssel

Fesztivál

megrendezésének

támogatása

24. 379406 15 Lázár Ervin 1. Az előirányzat célja a gyermek- és 1–2.: civil szervezet, alapítvány, kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat − igénybe –

Program ifjúsági korosztály előadóművészetekre egyesület, központi alapján biztosítható kifizetéssel vehető

fogékony nézővé nevelésének költségvetési szerv, gazdasági pályázati részletekben

előmozdítása, a nemzeti identitás társaság, helyi önkormányzat, úton történő

erősítése, valamint annak biztosítása, helyi önkormányzati kifizetéssel

hogy minden, az 1–8. évfolyamon tanuló költségvetési szerv,

általános iskolai diák számára nemzetiségi önkormányzat,

megteremtődjön a tanévenként egyéni vállalkozó, egyéni cég,

egyszeri ingyenes színházi, tánc- és egyéni vállalkozónak nem

cirkuszi előadások, komolyzenei minősülő természetes személy,

hangversenyek, valamint az őshonos határon túli intézmény,

állatok bemutatóhelyei látogatásának határon túli személy, határon

lehetősége – függetlenül a gyermek túli szervezet, jogszabály

lakóhelyétől és családja anyagi alapján jogi személynek nem

helyzetétől. minősülő egyéb szervezet

2. Az előirányzat célja a sportlétesítmények

és a nemzeti kultúra összekapcsolása

a magyar történelmi és irodalmi

örökséget bemutató nagyprodukciók

létrehozása érdekében a nemzeti

identitás erősítése, a művészet

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

minden magyar állampolgár részére

egyenlő feltételek mellett történő

hozzáférhetővé tétele.

25. 266190 19 Szociális célú

humánszolgáltatások

26. 244201 1 Szociális célú nem 1. Az előirányzat az egyházi és 1.: civil szervezet, 1.: kérelem 1.: előleg 1.: – 1.: felhatalmazó nyilatkozat – 1.: igénybe –

állami más nem állami fenntartású közalapítvány, egyházi jogi alapján nem részletekben 2.: – vehető

humánszolgáltatások szociális, gyermekjóléti és személy, gazdasági társaság, 2.: – biztosítható történő 2.: –

támogatása gyermekvédelmi intézmények egyesülés, egyes jogi 2.: – kifizetéssel

működési kiadásainak támogatására személyek vállalata, 2.: egyéb

szolgál. A támogatás igénylésének, leányvállalat, nemzetiségi bankforgalmi

folyósításának, elszámolásának és önkormányzat, nemzetiségi terhelési

ellenőrzésének rendjét az egyházi önkormányzati költségvetési értesítők

és nem állami fenntartású szociális, szerv, társulás, egyéni szerint

gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozó, egyéni cég,

szolgáltatók, intézmények és jogszabály alapján jogi

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

hálózatok állami támogatásáról szóló személynek minősülő egyéb

489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet szervezet

határozza meg. 2.: Kincstár

2. A fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésével összefüggően felmerülő

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

27. 385606 2 Egyéb szociális, 1. A pályázati úton 3 éves befogadásra 1–2.: civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat 1.: Nemzeti 1.: – –

gyermekjóléti és került utcai szociálismunka-szolgálatok, közalapítvány, költségvetési alapján biztosítható kifizetéssel Szociálpolitikai 2–3.

gyermekvédelmi alacsonyküszöbű szolgálatok, szerv, köztestület, egyházi jogi pályázati részletekben Intézet igénybe

szolgáltatások sajátos a krízisellátás pályázati úton történő személy, gazdasági társaság, úton történő (a továbbiakban: vehető

finanszírozása támogatása. A finanszírozás keretét egyesülés, egyes jogi kifizetéssel NSZI)

a támogató szolgáltatás és a közösségi személyek vállalata, 2–3.: –

ellátások finanszírozásának rendjéről leányvállalat, helyi

szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet önkormányzat, nemzetiségi

szabályozza. önkormányzat, társulás, egyéni

2. Az előirányzat egyes szociális, vállalkozó, egyéni cég,

gyermekjóléti és gyermekvédelmi jogszabály alapján jogi

feladatok egyedi támogatási személynek minősülő egyéb

forráskeretét biztosítja. szervezet

3. A jogszabályban meghatározott 3.: civil szervezet,

hajléktalanellátó intézmények közalapítvány, költségvetési

kiegészítő feladatainak pályázat útján szerv, köztestület, egyházi jogi

történő támogatása: intézmények személy, szövetkezet,

felújítási kiadásaihoz való hozzájárulás, lakásszövetkezet, európai

szolgáltatások fejlesztése, kiegészítő szövetkezet, helyi

programok költségeihez, valamint önkormányzat, nemzetiségi

téli krízisidőszak megnövekedett önkormányzat, társulás,

feladatainak ellátásához támogatás jogszabály alapján jogi

nyújtása, továbbá a lebonyolítási díj személynek minősülő egyéb

fedezete. Működési költség és szervezet, gazdasági társaság

támogatás biztosítása a hajléktalanság

problémájának leküzdését szolgáló,

a hajléktalanellátást kiegészítő

programok kivitelezéséhez, speciális

hajléktalanfeladatok, továbbá

a hajléktalan embereket ellátó

intézményrendszerrel kapcsolatos

feladatok ellátásához.

28. 346473 8 Szociális 1. Az előirányzat a közalkalmazottak 1.: civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű – 1., 2.: felhatalmazó – 1., 2.: igénybe –

humánszolgáltatók, jogállásáról szóló 1992. évi közalapítvány, egyházi jogi alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat vehető

köztestületi szociális XXXIII. törvénynek a szociális, személy, gazdasági társaság, részletekben

intézmények részére valamint a gyermekjóléti és egyesülés, egyes jogi történő

biztosított szociális- gyermekvédelmi ágazatban történő személyek vállalata, kifizetéssel

és gyermekvédelmi végrehajtásáról szóló leányvállalat, nemzetiségi

ágazati pótlék, és 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet önkormányzat, nemzetiségi

egyéb ágazati [a továbbiakban: 257/2000. (XII. 26.) önkormányzati költségvetési

bérrendezéssel Korm. rendelet] alapján pótlékok és szerv, társulás, egyéni

összefüggő annak szociális hozzájárulási vállalkozó, egyéni cég,

támogatások adójához biztosít fedezetet. jogszabály alapján jogi

Az előirányzat a 257/2000. (XII. 26.) személynek minősülő egyéb

Korm. rendelet alapján elrendelt, szervezet, központi

a szociális, gyermekjóléti és költségvetési szerv, köztestületi

gyermekvédelmi intézményeket költségvetési szerv

fenntartó központi, köztestületi 2.: civil szervezet,

költségvetési szervezetek közalapítvány, egyházi jogi

részére előírt pótlékok és annak személy, gazdasági társaság,

szociális hozzájárulási adójához egyesülés, egyes jogi

biztosít fedezetet. személyek vállalata,

2. Az előirányzat a szociális, leányvállalat, nemzetiségi

gyermekjóléti és gyermekvédelmi önkormányzat, nemzetiségi

intézményeket fenntartó nem állami, önkormányzati költségvetési

nem önkormányzati szervezetek szerv, társulás, egyéni

részére a minimálbér és garantált vállalkozó, egyéni cég,

1851

1852

bérminimum emeléséhez jogszabály alapján jogi

kapcsolódó kompenzációhoz személynek minősülő egyéb

biztosított támogatások elszámolási szervezet

feladataira szolgál.

29. 385595 12 Egyes szociális, 1. Az előirányzat a szociális ágazat területét 1.: civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű 1., 3., 5.: a 1., 3–6.: felhatalmazó – 3–6.: igénybe –

gyermekvédelmi, előmozdító rendezvények, közalapítvány, költségvetési alapján biztosítható kifizetéssel kötelezett- nyilatkozat vehető

gyermekjóléti és sajtótermékek, tájékoztatási szerv, köztestület, egyházi jogi pályázati részletekben ségvállalási 2.: – 1., 2.: –

fogyatékos személyek tevékenységek, programok, személy, gazdasági társaság, úton történő dokumen-

esélyegyenlőségét szolgáltatások, projektek, korszerű egyesülés, helyi önkormányzat, kifizetéssel tumban

elősegítő ágazati felszerelések, eszközök beszerzését, nemzetiségi önkormányzat, meghatá-

szakmai programok továbbá szociális ágazati szakmai egyéni vállalkozó, egyéni cég, rozottak

támogatása feladatok támogatását finanszírozza. egyéni vállalkozónak nem szerint

2. Az előirányzat a személygépkocsi- minősülő természetes személy, 2., 4., 6.: –

szerzési és -átalakítási, egyéb határon túli személy, határon

járműszerzési támogatás nyújtására túli szervezet, jogszabály

szolgál, mely a közlekedésükben alapján jogi személynek

akadályozott és egyéb fogyatékossággal minősülő egyéb szervezet,

élő személyek közlekedését, azáltal társulás

társadalmi reintegrációjukat segíti elő. 2.: egyéni vállalkozónak nem

A támogatásokra való jogosultságot minősülő természetes személy,

a súlyos mozgáskorlátozott személyek gazdasági társaság, egyéni

közlekedési kedvezményeiről szóló vállalkozó

102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

3.: civil szervezet, helyi

határozza meg, míg a támogatásban

önkormányzati költségvetési

részesíthetők száma évente kerül

szerv, költségvetési szerv,

megállapításra. Postai szolgáltatási díj

gazdasági társaság, egyházi

biztosítása.

jogi személy, jogszabály

3. A megváltozott munkaképességű

alapján jogi személynek nem

emberek munkaerőpiaci integrációját

minősülő egyéb szervezet,

elősegítő programok támogatása,

egyéni vállalkozó, egyéni cég,

a megváltozott munkaképességű

központi költségvetési szerv,

emberek munkahelyeinek létrehozását és

egyesülés, jogszabály alapján

megőrzését célzó támogatás nyújtása,

jogi személynek minősülő

a társadalom és a munkáltatók

egyéb szervezet, társulás

érzékenyítésének, védett munkahelyeken

előállított javak piacra jutásának 4.: civil szervezet, központi

támogatása. költségvetési szerv, egyházi

Kutatások, adatgyűjtések, szakmai jogi személy, helyi

programok egyedi támogatása. önkormányzat, helyi

4. Gyermekvédelmi szakellátási önkormányzati költségvetési

intézmények, nevelőszülői hálózatok, szerv, határon túli szervezet,

javítóintézetek fejlesztése, egyes gazdasági társaság

módszertani feladatok ellátása, 5.: civil szervezet,

fejlesztéseket megalapozó felmérések közalapítvány, költségvetési

készítése, a különleges és speciális szerv, köztestület, egyházi jogi

gyermekotthonok, területi személy, gazdasági társaság,

gyermekvédelmi szakszolgálatok, egyesülés, egyes jogi

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

javítóintézetek, valamint gyermekjóléti személyek vállalata,

és gyermekvédelmi szolgáltatást végző leányvállalat, helyi

szervezetek innovatív programjainak önkormányzat, nemzetiségi

támogatása, valamint önkormányzatok, önkormányzat, társulás, egyéni

civil szervezetek, egyházi és szakmai vállalkozó, egyéni cég,

szervezetek szakmafejlesztési céljainak jogszabály alapján jogi

támogatása, szakmai kiadványok kiadása, személynek minősülő egyéb

terjesztése, gyermekvédelmi, szervezet

gyermekjóléti szakmai feladatok 6.: civil szervezet, költségvetési

támogatása. szerv, gazdasági társaság,

5. Falu- és tanyagondnoki szolgálatok közalapítvány, köztestület,

működését szakmailag fejlesztő és egyházi jogi személy,

koordináló nonprofit szervezetek egyesülés, helyi önkormányzat,

támogatása. A szolgáltatás területi helyi önkormányzati

működését felügyelő, fejlesztő szervezeti költségvetési szerv,

hálózat működésének támogatása. nemzetiségi önkormányzat,

A szociális igazgatásról és szociális egyéni vállalkozó, egyéni cég,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben egyéni vállalkozónak nem

előírt egyházi módszertani feladatok minősülő természetes személy,

ellátásához támogatás biztosítása. határon túli személy, határon

A szociális; gyermekjóléti és túli szervezet, jogszabály

gyermekvédelmi szolgáltatások és alapján jogi személynek

innovatív fejlesztések működési és minősülő egyéb szervezet,

beruházási tárgyú támogatása, valamint társulás, egyéb állami

szociális gyermekjóléti és gazdálkodó szerv, külföldi

gyermekvédelmi szolgáltatási/fejlesztési szervezet

tevékenységhez kapcsolódó szakmai

fejlesztési, egyedi tevékenységhez

kapcsolódó szakmai fejlesztési, egyedi

tevékenységek végzése, programok,

pályázati programok, képzések, szakértői

díjak, kiadványok, rendezvények,

szervezetek támogatása.

6. A fogyatékossággal élő személyek

jogairól szóló ENSZ Egyezmény, valamint

az Országos Fogyatékosságügyi Program

végrehajtása keretében az érintettek

önálló életvitelét segítő programok,

a fogyatékos személyek érdekében

végzett hiánypótló szolgáltatások

költségvetési támogatása, önálló

életvitelt segítő kutyák kiképzésének

támogatása, szülősegítő szakmai

programok támogatása, fogyatékos

személyt nevelő családok otthonában

szakszerű felügyeletet biztosító

szolgáltatás támogatása,

gépjárműbeszerzés támogatása,

fogyatékossággal élő személyek részére

jelnyelvi tolmácsszolgáltatást jogszabály

alapján nyújtó szervezetek támogatása,

elemi látásrehabilitáció szolgáltatást

nyújtó szervezetek teljesítményalapú

támogatása; fogyatékos személyeket

ellátó otthonok kiegészítő támogatása,

fogyatékossággal élők országos,

regionális és helyi szervezeteinek és

szakmai programjainak támogatása,

pályázati lebonyolítási költségek

finanszírozása, kérelem alapján

fogyatékosságügyi feladatok, szakmai

vagy beruházási, felújítási programok,

projektek támogatása.

30. 059811 13 Gyermekvédelmi Az előirányzat a gyermekek védelméről és egyéni vállalkozónak nem kérelem előleg részletekben – felhatalmazó nyilatkozat – igénybe –

Lakás Alap a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi minősülő természetes személy, alapján biztosítható történő vehető

XXXI. törvény alapján a nevelésbe vételből központi költségvetési szerv, kifizetéssel

a nagykorúvá válással kikerült fiatal gazdasági társaság

felnőttek számára megállapított

otthonteremtési támogatással kapcsolatos

bevételeket és kiadásokat, valamint a

postaköltséget tartalmazza.

31. 265967 15 Fejlesztő Szociális intézményi jogviszonya alapján civil szervezet, gazdasági pályázati előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat NSZI – –

foglalkoztatás ellátásban vagy szolgáltatásban részesülő társaság, helyi önkormányzati úton biztosítható kifizetéssel

támogatása személyek munkarehabilitációs célú költségvetési szerv, egyházi részletekben

fejlesztő foglalkoztatása támogatás jogi személy történő

biztosításával. kifizetéssel

1853

1854

32. 295313 16 Egyes szociális és 1. Az előirányzat célja 1.: civil szervezet kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – 1.: – –

fogyatékossággal − az Értelmi Fogyatékossággal Élők és 2.: civil szervezet, alapján biztosítható kifizetéssel 2.: igénybe

élők társadalmi Segítőik Országos Érdekvédelmi közalapítvány, egyházi jogi részletekben vehető

szervezeteinek Szövetsége és tagszervezetei, személy, bevett egyház és történő

támogatása − a Siketek és Nagyothallók Országos belső egyházi jogi személye kifizetéssel

Szövetsége és tagszervezetei,

− a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek

Országos Szövetsége és

tagszervezetei,

− a Magyar Vakok és Gyengénlátók

Országos Szövetsége és

tagszervezetei,

− a Magyar Szervátültetettek Országos

Sport, Kulturális és Érdekvédelmi

Szövetsége és tagszervezetei,

− az Autisták Országos Szövetsége és

tagszervezetei,

− a Siketvakok Országos Egyesülete,

− az Értelmi Sérülteket Szolgáló

Társadalmi Szervezetek és

Alapítványok Országos Szövetsége és

tagszervezetei

működésének, valamint a célcsoport

érdekében végzett szakmai programjaik

támogatása.

Az előirányzat célja továbbá

− a Dévény Anna Alapítvány,

− a Kézenfogva Alapítvány,

− a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum,

− az Afázia Egyesület és

− a Démoszthenész Beszédhibások és

Segítőik Országos Érdekvédelmi

Egyesülete

működésének és szakmai programjainak

támogatása.

2. Karitatív tevékenységeket végző

szervezetek, egyházi szeretetszolgálatok

kiemelt programjainak, speciális,

innovatív szociális szolgáltatások

fejlesztésének támogatása.

Különösen adománygyűjtés,

segítségnyújtás, segélycsomag-készítés,

ruha- és élelmiszerosztás, étkeztetés,

katasztrófahelyzetben krízisellátás és

-helyreállítás, börtönmisszió, jogi

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

tanácsadás, speciális és innovatív

programok, projektek működtetése.

A szervezetek támogatása kiterjed

a szociális, gyermekjóléti és

gyermekvédelmi ellátórendszer

működtetésére, fejlesztésére.

33. 003056 22 Egészségügyi ágazati

előirányzatok

34. 386706 1 Egészségügyi 1. Az előirányzat felhasználásának célja a 1., 3.: központi költségvetési 1–20.: 1–20.: előleg 1–20.: 9–10., 17.: a 1., 3., 5., 7–8., 14., 21.: – – 5–9., 11., –

ellátási és fejlesztési határon túli magyarok egészségügyi szerv (egészségbiztosítási alap kérelem biztosítható egyösszegű kötelezett- 2., 6., 10., 12., 15., 18.: 13–14., 16.

feladatok ellátásának támogatása az előirányzatainak kezelő szerve) alapján 21.: – kifizetéssel ségvállalási felhatalmazó nyilatkozat igénybe

egészségbiztosítási alap 2.: egészségügyi köztestületek pályázati részletekben dokumen- vehető

4., 11.,13., 16–17.: Áh-n

előirányzatainak kezelő szerve úton történő tumban 1–4., 10.,

4.: központi költségvetési szerv, kívül: felhatalmazó

közreműködésében. kifizetéssel meghatá- 12., 15.,

helyi önkormányzat, helyi 21.: – nyilatkozat

rozottak 17–21.: –

önkormányzati költségvetési

szerint

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

2. 2011. június 1-től ismét kötelező szerv, egészségügyi 21.: egyéb: 1–8., 11–16., 9., 19–20.: Áh-n kívüli nem

a kamarai tagság az egészségügyben, köztestület, civil szervezet, bankforgalmi 18–21.: – egyházi jogi személy

amely szerint egészségügyi közalapítvány, egyházi jogi terhelési kedvezményezett esetén.

tevékenységet főszabály szerint csak személy, gazdasági társaság, értesítők felhatalmazó nyilatkozat

az végezhet, aki tagja az adott társulás, egyéni vállalkozó, szerint

tevékenység végzésének feltételeként határon túli szervezet, határon

előírt szakképesítés szerinti kamarának túli civil szervezet, határon túli

(Magyar Orvosi Kamara, Magyar egyesület, határon túli egyház

Gyógyszerészi Kamara, Magyar 5.: központi költségvetési szerv

Egészségügyi Szakdolgozói Kamara). 6.: gazdasági társaság, központi

A kamarák közfeladat-ellátása bővült költségvetési szerv, helyi

a tagokkal szembeni, etikai vétség önkormányzat, helyi

tárgyában lefolytatandó eljárásokkal. önkormányzati költségvetési

Ezáltal működési költség igényük is szerv, civil szervezet, társulás

megemelkedik, amihez az EMMI hozzá

7–8.: központi költségvetési

kíván járulni. A három kamara

szerv, helyi önkormányzat,

támogatása a rendelkezésre álló

helyi önkormányzati

keretösszegből tagságarányosan

költségvetési szerv

történik, az adott kamara által

lefolytatandó etikai eljárások becsült 9.: egyházi jogi személy, civil

arányszámainak egyidejű szervezet

figyelembevétele mellett. 10.: központi költségvetési

3. Az egészségügyről szóló 1997. évi szerv, egyházi jogi személy,

CLIV. törvény 207. § (2) bekezdése egyházi felsőoktatási

értelmében a donor jogosult intézmény

az adományozással kapcsolatos 11.: központi költségvetési

jövedelem kiesésének, valamint az szerv, helyi önkormányzat,

adományozásról szóló nyilatkozat helyi önkormányzati

megtételével és az utazással költségvetési szerv, egyházi

összefüggésben ténylegesen felmerült, jogi személy

igazolt – társadalombiztosítási 12.: Alapítvány

jogviszonya alapján nem fedezett –

költségeinek megtérítésére. A forrás 13.: civil szervezet,

felhasználása az egészségbiztosítási alap közalapítvány, központi

előirányzatainak kezelő szervén költségvetési szerv, helyi

keresztül történik. önkormányzat, helyi

önkormányzati költségvetési

4. Az előirányzat terhére kerül biztosításra szerv, gazdasági társaság,

az egészségpolitikai területen jelentkező egyházi jogi személy, társulás,

évközi kiemelt szakmai feladatok egyéni vállalkozó, jogszabály

támogatása. alapján jogi személynek

5. Az előirányzat terhére kerül biztosításra minősülő egyéb szervezet

a Családbarát Szülészet Pályázati 14.: közforgalmú

Program forrása. gyógyszertárat működtető

6. Az egészségügy prevenciós vállalkozás

kapacitásainak megerősítéseként 15.: egyéni vállalkozónak nem

létrejövő Egészségfejlesztési Irodákban minősülő természetes személy

(a továbbiakban: EFI) cél és ez által

feladat az egészséget szolgáló egyéni 16.: központi költségvetési

magatartásminták kialakítása, valamint szerv, gazdasági társaság,

fenntartása. Az EFI tudományos önkormányzati egészségügyi

bizonyítékokkal alátámasztott hatékony szolgáltató, civil szervezet

intervenciókat alkalmazva, 17.: központi költségvetési

állapotfelméréssel, egészségfejlesztő és szerv, civil szervezet, egyházi

életmódváltó programok jogi személy, gazdasági

megvalósításával személyes tanácsadási társaság

rendszeren keresztül támogatja 18–20.: egyházi jogi személy

klienseit. Az előirányzat felhasználásának

21.: Kincstár

célja a nem központi fenntartású EFI-k

működésének támogatása.

1855

1856

7. Az előirányzat felhasználásának célja

a HCV-fertőzés szempontjából magas

kockázatú munkakörben dolgozó,

foglalkozásuknál fogva HCV-

expozíciónak kitett egészségügyi

dolgozók térítésmentes szűrése és

a kiszűrtek számára ingyenes hatékony

kezelés biztosítása.

8. Az új nemzeti program célja

a daganatok kialakulásáért felelős gének

vizsgálata és azonosítása, a rájuk ható

kombinált, precíziós kezelések

kifejlesztése. Ezen túlmenően olyan új

genomikai panelek kialakítása, amelyek

hatékonyan alkalmazhatók a daganatok

korai diagnózisára, a terápiás kezelés

hatékonyságának nyomon követésére.

9. Az előirányzat felhasználásának célja

az egyházi fenntartású egészségügyi

intézmények kiegészítő támogatása

az egyházak hitéleti és közcélú

tevékenységének anyagi feltételeiről

szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. §

(2) bekezdése alapján.

10. Az előirányzat forrást biztosít az in vitro

fertilizációs tevékenység támogatásának

kibővítéséhez, valamint ezzel

összefüggésben a művi

megtermékenyítés állami fenntartású

intézményrendszerének

megerősítéséhez szükséges források

biztosításáról szóló 1600/2017. (VIII. 31.)

Korm. határozat végrehajtásával

összefüggő feladatokra.

11. Az előirányzat felhasználásának célja

a nővérek lakhatási körülményeinek

javítása, nővérszálló fejlesztése.

12. Az előirányzat biztosítja a Közép- és

Kelet-európai Onkológiai Akadémia

Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány)

létrehozásához szükséges alapító okirat

szerinti pénzbeli vagyon rendelés,

valamint az egészségügyről szóló

1997. évi CLIV. törvény 151/A. §-ában

meghatározott alapítványi célok

megvalósításához, valamint

az Alapítvány működésével összefüggő

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

feladatok ellátása érdekében szükséges

források fedezetét.

13. A kábítószer-probléma kezelése

érdekében készített Nemzeti

Drogellenes Stratégia céljainak

megvalósítása, a droghasználat

megelőzése univerzális, célzott és

javallott prevenciós programok

támogatása különböző színtereken

(család, iskola, gyermekvédelmi

intézményrendszer, internet, büntető-

igazságszolgáltatás, munkahely)

komplex és a helyi közösségi résztvevők

együttműködésén alapuló programok

által. A Kábítószerügyi Egyeztető

Fórumok – helyi szintű szakmai

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

konzultációs munkacsoportok –

működésének támogatása a helyi

stratégiák elkészítése, megvalósításának

biztosítása érdekében.

A szenvedélybetegek felépülési

folyamatának támogatása,

az ellátórendszer (egészségügyi és

szociális) kiegészítő működési

támogatása és a különböző szakmai

fejlesztési igények megvalósulásának

biztosítása által.

14. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer-

és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,

valamint a gyógyszerforgalmazás

általános szabályairól szóló 2006. évi

XCVIII. törvény 41. §-a, valamint a

járóbeteg-ellátás keretében rendelt

gyógyszerek, gyógyászati

segédeszközök és gyógyfürdőellátások

árához nyújtott támogatások

elszámolásáról és folyósításáról szóló

134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet

6/C. §-a és 6/D. §-a alapján működési

célú támogatásra jogosult kisforgalmú

gyógyszertárat működtető vállalkozások

támogatása, valamint – figyelemmel

arra, hogy az adózás rendjéről szóló

2017. évi CL. törvény értelmében

a költségvetési támogatási igények

fedezetét a jogosultság keletkezési

évének december 31-ét követő 5. év

végéig biztosítani kell – a Nemzeti Adó-

és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV)

utólagosan benyújtott igénylések

alapján a jogosultak számára nyújtandó

működési célú támogatás fedezetének

biztosítása. Az utólagosan jelentkező

jogosultsági igények változó, előre nem

tervezhető jellege miatt ezen igénylések

teljesítésének rendje a NAV, az Országos

Gyógyszerészeti és Élelmezés-

egészségügyi Intézet és az EMMI között

fennálló Együttműködési

Megállapodásban kerül rendezésre.

15. Az előirányzat biztosítja a közforgalmú

gyógyszertárakban a gyógyszerészi

tulajdonarány növelésének

elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.)

Korm. rendelettel bevezetett Patika

Hitelprogram fedezetét.

16. Az államilag támogatott szakorvos

képzéshez kapcsolódó támogatások

biztosítása

16.1. az egészségügyi felsőfokú

szakirányú szakképzési rendszerről

szóló 122/2009. (VI. 12.)

Korm. rendelet alapján a

szakorvosjelölt munkáltatójának,

valamint a képzést koordináló

egyetemeknek folyósítandó,

a képzésben részvétellel, valamint

a foglalkoztatással összefüggő

támogatás fedezete,

1857

1858

16.2. az egészségügyi felsőfokú

szakirányú szakképzési rendszerről,

a Rezidens Támogatási Program

ösztöndíjairól, valamint a fiatal

szakorvosok támogatásáról szóló

162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet

alapján a szakképzést koordináló

egyetemek részére a képzéssel

összefüggésben biztosítandó

támogatások fedezete.

17. Az előirányzat felhasználásának célja

a Magyarországi Református Egyház

Bethesda Gyermekkórháza és a Budai

Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztése,

a kórházi infrastruktúra javítása,

családbarát környezet kialakítása és

az egészségügyi ellátások fejlesztése.

18. Az előirányzat felhasználásának célja

a Betegápoló Irgalmasrend egyes

projektjeinek támogatása, így

különösen

18.1. a Betegápoló Irgalmasrend

Budai Irgalmasrendi Kórház

Budapest, Frankel Leó út 54. alatti

székhelyű telephelye komplex

felújítása,

18.2. a Betegápoló Irgalmasrend

Budai Irgalmasrendi Kórház Vác,

Március 15. tér 7–9. (2943/4 hrsz.)

alatti telephelye bővítése és

felújítása,

18.3. a Betegápoló Irgalmasrend Pécs,

Irgalmasok utcája 1. (17458/1 hrsz.)

alatti Pécsi Háza épületének

energiahatékonysági célú felújítása,

18.4. A Betegápoló Irgalmasrend által

Hajós városban alapítandó szociális

létesítmény kialakításához és az erre

rendelkezésre bocsátott Hajós, Jókai

Mór u. 4. (884/4 hrsz.) alatti ingatlan

felújítása.

19. Az előirányzat a Budapesti Szent Ferenc

Kórház fejlesztéséről, valamint az ehhez

szükséges források biztosításáról szóló

1781/2017. (XI. 7.) Korm. határozat

alapján forrást biztosít a Budapesti Szent

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

Ferenc Kórház komplex kardiológiai

rehabilitációs szakkórházzá alakítása

érdekében.

20. Az előirányzat a Magyarországi Zsidó

Hitközségek Szövetsége Szeretetkórház

fejlesztéséről, valamint az ehhez

szükséges források biztosításáról szóló

2119/2017. (XII. 28.) Korm. határozatban

foglaltak szerint támogatást biztosít

a Magyarországi Zsidó Hitközségek

Szövetsége Szeretetkórházában

III. progresszivitású szinten geriátriai

ellátásokat és hospice ellátást nyújtó

gyógyintézmény kialakításához.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

21. A fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésével összefüggően felmerülő

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

35. 343684 24 Egészségügyi Az előirányzat felhasználásának célja központi költségvetési szerv, kérelem előleg egyösszegű a kötelezett- Áh-n kívül: felhatalmazó – igénybe –

intézmények a XX. EMMI fejezet 10. cím 2. alcíméhez gazdasági társaság (a XX. EMMI alapján biztosítható kifizetéssel ségvállalási nyilatkozat vehető

fejlesztése és sorolt, az Állami Egészségügyi Ellátó fejezet 10. cím 2. alcíméhez pályázati részletekben dokumen-

rendkívüli Központ középirányítói jogkörébe tartozó sorolt, az Állami Egészségügyi úton történő tumban

támogatása egészségügyi intézmények, valamint Ellátó Központ középirányítói kifizetéssel meghatá-

rábízott vagyona részét képező jogkörébe tartozó rozottak

részesedéssel működő gazdasági társaság egészségügyi intézmények és a szerint

használatában lévő ingatlanok/épületek, rábízott vagyon részét képező

elhasználódott tárgyi eszközök – gépek, részesedéssel működő

berendezések, orvosi műszerek, technikai gazdasági társaság)

eszközök, energetikai, épületgépészeti,

informatikai berendezések – eredeti

állagának helyreállítása, felújítása,

korszerűsítése, valamint egyéb rendkívüli

fenntartói támogatás, tulajdonosi

hozzájárulás biztosítása, valamint

a fenntartható működést célzó szakmai,

gazdasági és strukturális intézkedések

támogatása.

36. 368628 28 Nemzeti Az előirányzat felhasználásának célja központi költségvetési szerv, kérelem előleg egyösszegű – Áh-n kívüli felhatalmazó – igénybe –

Népegészségügyi a Nemzeti Népegészségügyi Stratégiához helyi önkormányzat, helyi alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat vehető

Stratégiával kapcsolódó egészségügyi ágazati önkormányzati költségvetési pályázati részletekben

összefüggő feladatok szakpolitikai program 2017. és 2018. évre szerv, egészségügyi úton történő

vonatkozó intézkedései I. üteméről szóló köztestület, civil szervezet, kifizetéssel

1234/2017. (IV. 28.) Korm. határozatban közalapítvány, egyházi jogi

megfogalmazott, a Nemzeti személy, gazdasági társaság,

Népegészségügyi Stratégiához kapcsolódó társulás, egyéni vállalkozó,

egészségügyi ágazati szakpolitikai program sportszövetség, szövetség;

intézkedéseinek megvalósítása, az alábbi határon túli szervezet; határon

programok mentén: túli civil szervezet; határon túli

1. „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” egyesület; határon túli egyház;

program, egészségügyi szolgáltató

2. szervezett, célzott népegészségügyi

vastag- és végbélszűrés országos

kiterjesztéséhez kapcsolódó kiegészítő

program,

3. keringési betegségek megelőzését célzó

komplex program, és

4. a fenti népegészségügyi intézkedéseket

támogató kommunikációs kampány.

Az előirányzat felhasználásának célja

továbbá az egészségügyi ágazat

szakmapolitikai szempontból indokolt

egyéb népegészségügyi céljainak

támogatása, mint

1) a főbb betegségek, sérülések, halálokok

megelőzése, gyakoriságának

csökkentése,

2) a dohányzás visszaszorítása,

3) az alkohol- és drogprevenció,

4) az egészséges életmód népszerűsítése,

a kapcsolódó programok támogatása,

5) az egészséges táplálkozási szokások

elterjesztése és az élelmiszerbiztonság

fejlesztése,

6) az aktív testmozgás elterjesztése,

7) a közegészségügyi és járványügyi

biztonság fokozása,

1859

1860

8) az egészséges fizikai környezet

kialakítása,

9) a szűrővizsgálatok népszerűsítése,

feltételei biztosítása, valamint

10) a betegségek korai és gyors

diagnosztizálását segítő termékek és

eszközök beszerzése, működtetése,

vonatkozó beruházások végrehajtása.

37. 295302 32 Egészségügyi 1. A Magyar Vöröskereszt munkájának 1–2., 4–5., 8–9., 11.: egyesület kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –

társadalmi, civil és támogatása a szervezet kiemelt központi 3., 7., 12.: alapítvány alapján biztosítható kifizetéssel

non-profit és koordinációs feladatainak ellátására részletekben

6.: civil szervezet, közalapítvány

szervezetek működési és működtetésére, nemzetközi történő

támogatása kapcsolattartásra, megyei és fővárosi 10.: egyházi jogi személy

kifizetéssel

szervezetek által végzett feladatok

ellátására, működtetésére szolgál

az alábbiak szerint

1.1. képzési tevékenységek;

1.2. a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt

hálózatának fejlesztése,

programjainak támogatása

(országos találkozó, országos

HIV/AIDS prevenciós verseny

megrendezése, ifjúsági önkéntesek

oktatása);

1.3. nemzetközi tevékenység,

együttműködés a brüsszeli Európai

Unió Irodával;

1.4. nemzetközi keresőszolgálat

működtetése, kapcsolattartás

45 külföldi társszervezettel;

1.5. véradásszervezés az Országos

Vérellátó Szolgálattal kötött

Együttműködési Megállapodás

alapján;

1.6. elsősegélynyújtási programban

részvétel (közúti járművezető

jelöltek vizsgáztatása, Országos

Elsősegélynyújtó Verseny

megrendezése, az elsősegélynyújtás

Világnap megszervezése,

lebonyolítása stb.);

1.7. szociális programok szervezése

(különösen családvédelmi

programok, kirándulások, táborok,

„Együtt a jövőért” program);

1.8. katasztrófasegélyezés (hazai és

külföldi országok özön- és árvíz,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

valamint a hazai belvíz okozta

katasztrófák károsultjainak

megsegítése).

A szervezet tevékenységét a Magyar

Vöröskeresztről szóló 1993. évi

XL. törvényben meghatározott,

az alapszabályukban vállalt feladatok,

valamint a „Stratégia 2010–2020”

célkitűzései határozzák meg.

2. Az előirányzat célja a Magyar Rákellenes

Liga tevékenységének támogatása, ami

a széles körű felvilágosításra és

a személyes tanácsadásra irányul, ezzel

segítve a rákbetegeket a gyógyulásban,

valamint az egészséges embereket a rák

megelőzésében, továbbá ami

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

elkötelezett civilek bevonásával

hirdeti az egészség fontosságát,

a nehezen megközelíthető régiókba

szűrőbuszokat indít, valamint

betegklubokat szervez

a rákkal küzdők számára, továbbá

akkreditált továbbképzéseket

szervez.

3. A Transzplantációs Alapítvány

támogatásának célja aktív

ismeretterjesztő tevékenység

végzésének elősegítése a társadalom,

a betegek, valamint az egészségügyi

dolgozók körében.

4. A Magyar Orvostársaságok és

Egyesületek Szövetsége

(a továbbiakban: MOTESZ) az orvosok és

fogorvosok szakmai és tudományos

egyesületei és társaságai, valamint

az azokhoz közvetlenül kapcsolódó

természet- és társadalomtudományi

társaságok és egyesületek társulásán

alapuló szövetség.

A támogatás terhére a MOTESZ vállalja

a vezető testületek, szakmai

bizottságok működtetését.

5. Az előirányzat biztosítja a balatoni

sürgősségi vízimentés tárgyévi

működésének fenntarthatóságát.

6. Az előirányzat terhére kerül

biztosításra az egészségpolitikai

területen jelentkező évközi kiemelt

szakmai feladatok támogatása.

7. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány

támogatásának célja a „Belevalók”

oktatási program működtetése,

valamint az alapítvány egyéb

tevékenységeinek ellátása.

8. Az előirányzat a Magyar ILCO

Szövetség Kaposvár támogatásán

keresztül hozzájárulást biztosít

8.1. sztómával élők érdekvédelmének

ellátásához, utóápolásuk

megszervezéséhez,

egészségvédelmi

továbbképzéséhez,

rehabilitációjuk

elősegítéséhez;

8.2. sztómás fiatalok számára nyári

üdültetés biztosításához;

8.3. tanácsadó szolgálat fenntartásához,

az önkéntesek képzéséhez;

8.4. nemzetközi kongresszusokon való

részvételhez, konferencia

szervezéséhez;

8.5. az „ILCO Hírmondó”

megjelentetéséhez;

8.6. sorstársi beteglátogatás

szervezéséhez.

9. Az előirányzat forrást biztosít

a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat

által fenntartott gyermekkori daganatos

betegségek kiindulására, kiterjedésre és

szövettani típusára, prognosztikai

1861

1862

faktoraira, a kezelés módjára és

eredményességére, valamint

a beteg további sorsára, késői

utánkövetésére vonatkozó adatokat

összegző Országos Gyermektumor

Regiszter működtetéséhez.

10. Az előirányzat forrást biztosít a speciális

egészségügyi problémákkal sújtott

egyének és családjaik pszichoszociális

gondozását és rehabilitációját végző

Katolikus Szeretetszolgálat Lelki

Rehabilitációs Otthona

alapfeladatainak ellátásához

kapcsolódó működési kiadások

részbeni támogatásához.

11. Az előirányzat felhasználásának célja

a Rákbetegek Országos Szervezete

tárgyévi működésének támogatása

az alábbi szakmai feladatok mentén

11.1. a magyarországi rákbetegek

érdekeinek országos képviselete,

érdekérvényesítése;

11.2. a rákbetegek hazai egyesületeinek,

klubjainak összefogása és

meghatározott témakörökben

közvetlen segítése;

11.3. a rákbetegséggel, a rákbetegek

életével kapcsolatos széles körű

szemléletformálás;

11.4. a rákbetegek kellő mértékű,

humánus és szakszerű

tájékoztatása, jogaik

megismertetése, érdekképviselete;

11.5. segítő szolgáltatások biztosítása.

12. Az előirányzat célja a „Gézengúz

Alapítvány a Születési Károsultakért”

alapítvány által a születési károsultakért

vállalt közfeladat ellátásának

költségeihez való hozzájárulás.

38. 264178 28 Gazdasági társaságok által 1. Az előirányzat hozzájárulást biztosít 1.: gazdasági társaság 1.: kérelem 1.: előleg 1.: egyösszegű 1.: a 1.: felhatalmazó nyilatkozat – – –

ellátott feladatok támogatása az EMMI tulajdonosi joggyakorlása 2.: Kincstár alapján biztosítható kifizetéssel kötelezett- 2.: –

alatt álló, valamint a magyar állam 2.: – 2.: – részletekben ségvállalási

részvételével működő, ezen történő dokumen-

túlmenően egyéb közszolgáltatási kifizetéssel tumban

szerződéssel rendelkező gazdasági meghatá-

2.: egyéb

társaságok általános (működési, rozottak

bankforgalmi

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

felhalmozási) költségeinek szerint

terhelési

finanszírozásához és 2.: –

értesítők

az általuk ellátott szakmai feladatok

szerint

megvalósulásához.

2. A fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésével összefüggően felmerülő

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

39. 343451 48 Kincstári díj A fejezeti kezelésű előirányzatok Kincstár – – egyéb: – – – – –

kezelésével összefüggően felmerülő bankforgalmi

kincstári díjak, jutalékok biztosítása. terhelési

értesítők szerint

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

40. 359462 49 Peres ügyek Az előirányzat felhasználásának célja költségvetési szerv, gazdasági kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – igénybe –

az egészségügyi ágazatnál folyamatban lévő társaság alapján biztosítható kifizetéssel vehető

peres eljárások éves kalkulált járulékos részletekben

költségei – kártérítési és cafetéria tárgyú történő

peres eljárások kifizetéseinek biztosítása kifizetéssel

(beleértve az Állami Egészségügyi Ellátó

Központnál lévőket is).

41. 296435 51 Fejezeti általános tartalék A fejezet ágazati felügyelete alá tartozó, államháztartáson belüli és – – egyösszegű – – – – –

év közben felmerülő feladatok, likviditási kívüli szervezetek kifizetéssel

problémák megoldása. A Kormány egyedi részletekben

határozatával biztosított többletek történő

felhasználása. kifizetéssel

”

1863

2. melléklet a 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelethez

1864

„2. melléklet az 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelethez

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetbe tartozó központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve

A B C D E F G H I J K L M N O

Európai uniós

Támogatás

Jogcímcsoport Kifizetésben Támogatási Rendelkezésre Visszafizetés Lebonyolító forrásból finanszírozott

1. Áht-azonosító Cím név Alcím név Jogcímnév Előirányzat célja biztosításának Biztosíték Kezelő szerv

név részesülők köre előleg bocsátás módja határideje szerv költségvetési támogatás

módja

közreműködő szervezete

2. 359306 21 Központi kezelésű előirányzatok

A gyógyszertárak tulajdonosi szerkezete

tekintetében új, a többségi gyógyszerészi

egyéni

tulajdon elősegítését támogató

vállalkozó,

szabályozás szerint a gyógyszertári

egyéni

tulajdonhányad értékesítése esetén egyösszegű

cég, egyéni egészségbiztosítási

3 Gyógyszertári tulajdoni elővásárlási joga van a törvényben kifizetéssel

vállalkozónak alap

3. 343628 hányad állami elővásárlása és meghatározott gyógyszerészeknek – – részletekben – – – –

nem minősülő előirányzatainak

értékesítése és az államnak. Az előirányzat történő

természetes kezelő szerve

felhasználásának célja lehetővé tenni, kifizetéssel

személy,

hogy az állam indokolt esetben élni

gazdasági

tudjon elővásárlási jogával, ha azt

társaság

a rangsorban előtte álló gyógyszerészek

nem tennék meg.

”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

3. melléklet a 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelethez

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

3. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez

„3. melléklet az 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelethez

„3. melléklet az 58/2015. (XII.30.) EMMI rendelethez

A XLVII. GazdaságvédelmiAAlap fejezetben az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és azok feladatterve

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezetben az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és azok feladatterve

A B C D E F G H I J K L M N O

Európai uniós

forrásból

finanszí-

Jogcím- Támogatás rozott

Áht- Kifizetésben részesülők Támogatási Rendelkezésre Visszafizetés Kezelő Lebonyolító

1. Cím név Alcím név csoport Jogcímnév Előirányzat célja biztosításának Biztosíték költségvetési

azonosító köre előleg bocsátás módja határideje szerv szerv

név módja támogatás

közre-

működő

szervezete

2. 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

3. 387695 8 Gazdaságvédelmet szolgáló emberi

erőforrások fejezeti kezelésű

előirányzatok

4. 352051 1 Egészséges Budapest Az előirányzat célja a fővárosi és Pest központi költségvetési kérelem alapján; előleg egyösszegű a kötelezettség- Áh-n kívül: – igénybe vehető –

Program megyei egészségügyi alap- és szakellátások szerv, civil szervezet, Korm. határozat biztosítható kifizetéssel vállalási felhatalmazó

fejlesztése, az érintett intézmények egyházi jogi személy, alapján dokumen- nyilatkozat

részletekben

infrastrukturális megújítása, gazdasági társaság, helyi támogatási tumban

történő kifizetéssel

a betegbiztonság és betegelégedettség önkormányzat, helyi szerződéssel, meghatáro-

növelése, a lakosság ellátási színvonalának önkormányzati támogatói zottak szerint

emelése, a szolgáltatásokhoz való költségvetési szerv, okirattal

hozzáférés megkönnyítése, valamint társulás, egészségügyi

kiemelten a sürgősségi esetek hatékonyabb köztestület,

ellátása érdekében, a szakellátási közalapítvány, egyéni

feladatokat a legmagasabb ellátási szinten vállalkozó

és folyamatosan nyújtani képes központok

kialakítása, továbbá a fejlesztésekhez

kapcsolódó eszközbeszerzési és tervezési

feladatok biztosítása.

5. 379395 2 2019-2027 közötti idegen 1. Az előirányzat forrást biztosít az idegen 1.: közalapítvány, fejezet 1.: kérelem 1.: előleg 1.: egyösszegű – 1.: felhatalmazó – – –

nyelvi stratégia nyelvi programmal összefüggő feladatok irányítása alá tartozó alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat

megvalósítása (pályáztatás lebonyolítása, központi költségvetési szerv,

2.: – 2.: – részletekben 2.: –

koordinációs és informatikai feladatok határon túli természetes

történő kifizetéssel

elvégzése, és a kedvezményezettek személy, határon túli

egyesület, határon túli 2.: egyéb

ösztöndíjként történő támogatása,

szervezet, határon túli bankforgalmi

biztosításuk finanszírozása, külföldi

intézmény, külföldi terhelési értesítők

nyelviskolák, oktatási intézmények

személy, külföldi szerint

támogatása) ellátására.

2. A fejezeti kezelésű előirányzatok szervezet, határon túli

kezelésével összefüggően felmerülő egyházi intézmények,

kincstári díjak, jutalékok biztosítása. határon túli és

magyarországi köz- és

felsőoktatási

intézmények

2.: Kincstár

6. 386484 4 Kulturális beruházások és 1. Az előirányzat célja az Árpád-ház 1.: központi 1–20., 22.: 1–20., 22.: előleg 1–20., 22.: 1–9., 11–22.: – 1–10.; 12–20; 22.: – – –

fejlesztések támogatása Program első üteme keretében, költségvetési szerv, kérelem alapján biztosítható egyösszegű 10.: igen felhatalmazó

2018–2023 között megvalósuló egyházi jogi személy pályázati úton 21.: – kifizetéssel nyilatkozat

2025. március 3.

tudományos-szakmai alprogramok 2., 15., 22.: helyi részletekben 11. Áh-n kívüli

Korm. határozat

végrehajtásának támogatása önkormányzat, helyi történő kifizetéssel szervezet esetén

alapján

[az Árpád-ház Program első üteme önkormányzati felhatalmazó

támogatási 21.: egyéb

keretében, 2018–2023 között megvalósuló költségvetési szerv nyilatkozat

szerződéssel, bankforgalmi

tudományos-szakmai alprogramok

3.: alapítvány támogatói terhelési értesítők 21.: –

részletes végrehajtási tervéről, az ehhez

4., 13–14.: helyi okirattal szerint

szükséges források biztosításáról,

valamint az Árpádok történelmi művét önkormányzat 21.: –

1865

bemutató, Székesfehérváron

megvalósuló hazai kiállítás

3. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez

1866

előkészítésének folytatásáról szóló 5.: helyi önkormányzat,

1109/2018. (III. 19.) Korm. határozat központi költségvetési

alapján]. szerv, gazdasági

2. A székesfehérvári Szent István Király társaság

Múzeum épülete rekonstrukciós programja 6.: központi

megvalósításának támogatása. költségvetési szerv,

3. Az előirányzat biztosítja a Zebegényben gazdasági társaság

található, helyi védettségű Millenniumi 7., 16.: gazdasági

Pavilon helyreállításának, felújításának és társaság

kulturális, közösségi térré történő

8.: civil szervezet

átalakításának, fejlesztésének, valamint

mindezek előkészítésének forrását. 9–11.: központi

költségvetési szerv,

4. Az előirányzatról valósul meg a Debrecen

gazdasági társaság

2030 koncepció kulturális beruházásainak,

a debreceni Csokonai Színház teljes körű 12.: központi

felújítása és a Latinovits Színház költségvetési szerv,

befejezésének támogatása. gazdasági társaság, civil

szervezet, közalapítvány,

5. Az előirányzat célja Makovecz Imre

helyi önkormányzati

életműve gondozásával összefüggésben

költségvetési szerv

a Makó Városi Termál- és Gyógyfürdő

(Hagymatikum) fejlesztésének 17–18.: közalapítvány

támogatása is. 19.: nonprofit gazdasági

6. Az előirányzatról valósul meg a Magyar társaság

Állami Operaház és Erkel Színház 20.: helyi önkormányzat,

műhelyháza és próbacentruma alapítvány, központi

létrehozását célzó beruházásról és a költségvetési szerv,

Magyar Állami Operaház korszerűsítésének gazdasági társaság, civil

előkészítéséről szóló 1555/2015. (VIII. 7.) szervezet

Korm. határozat szerint a Magyar Állami 21.: Kincstár

Operaház és Erkel Színház műhelyháza és

próbacentruma létrehozásával kapcsolatos

szervezési, tervezési, felújítási, műszaki és

egyéb beruházási célú feladatok

támogatása.

7. Az előirányzat célja a Budapesti Music

Center stagione (befogadó) rendszerben

működő, társulat nélküli operaházának

megvalósítása.

8. Az előirányzat biztosított forrást

a TIT Budapesti Planetárium épületének

felújításához, a felújítás előkészítéséhez.

9. Az előirányzat a Városliget megújításáról

és fejlesztéséről szóló 2013. évi

CCXLII. törvényben megfogalmazottak

érdekében forrást biztosít továbbá a Liget

Budapest projekt előkészítésére és

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

megvalósítására, valamint a projekt során

felmerülő szervezési, műszaki és egyéb

szakmai feladatok végrehajtására.

10. A Fővárosi Nagycirkusz elhelyezését és

kialakítását célzó beruházás előkészítésével

és megvalósításával összefüggő feladatok

támogatása.

11. A Budai Vigadó felújítása érdekében

szükséges források biztosításáról szóló

1406/2015. (VI. 19.) Korm. határozat szerinti

felújítással kapcsolatos szervezési, tervezési,

felújítási, műszaki és egyéb beruházási célú

feladatok támogatása.

3. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

12. Az előirányzat a lakiteleki Népfőiskola

Alapítvány közművelődési szakmai

szolgáltatást ellátó gazdasági társasága,

a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.

épületének megvalósításához szükséges

forrás biztosítására is szolgál.

13. Az előirányzat célja a Szolnoki Szigligeti

Színház épületének felújításához, a felújítás

előkészítéséhez szükséges forrás

biztosítása.

14. Az előirányzat célja a kecskeméti Katona

József Színház, valamint a Ruszt József

Stúdiószínház komplex felújítása

(korszerűsítése, átalakítása, bővítése),

továbbá a kapcsolódó fejlesztések

(környezetrendezés, közparkoló-építés)

megvalósítása.

15. Az előirányzat a hódmezővásárhelyi

Németh László Városi Könyvtár új

épületének megvalósítására,

a tudásközpont létrehozására, továbbá

a beruházás előkészítésére biztosít forrást.

16. Az előirányzat a K–12 Mesterszalon

kialakítására és működésére biztosít forrást.

17. Az előirányzat a Kertész Imre Intézet

kialakítására és felújítására biztosít forrást.

18. Az előirányzat a Terror Háza Múzeum

felújításának előkészítésére biztosít forrást a

Beruházás Előkészítési Alap

felhasználásával kapcsolatos döntési

hatáskörökről szóló 222/2017. (VIII. 11.)

Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés a)–e),

g)–h), valamint k)–o) pontja szerinti

előkészítési fázisaira.

19. Az előirányzat célja a József Attila Színház

épületének felújítását célzó beruházás

előkészítésének és megvalósításának

támogatása.

20. Az előirányzat célja a kiemelt társadalmi

igény részét képező, az egyes vidéki

térségekben megvalósuló kiemelt kulturális

fejlesztések előkészítésének és

megvalósításának támogatása, amelyek

gazdagítják a vidék kulturális és turisztikai

ellátottságát és programkínálatát.

21. A fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésével összefüggően felmerülő

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

22. Az előirányzat a hódmezővásárhelyi

Bethlen Gábor Református Gimnázium,

valamint a Németh László Általános Iskola

és Gimnázium felújításának és bővítésének

támogatása érdekében biztosít forrást.

7. 387740 5 Egyes társadalompolitikai

célok

1867

3. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez

1868

8. 264923 4 Megváltozott 1. A megváltozott munkaképességű 1.: civil szervezet, 1.: pályázati úton 1.: előleg 1.: részletekben – 1.: felhatalmazó 1.: – –

munkaképességű emberek foglalkoztatásának és gazdasági társaság, 2.: – biztosítható történő kifizetéssel nyilatkozat Budapest

munkavállalók a foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyházi jogi személy, 2.: – 2.: egyéb: 2.: – Főváros

foglalkoztatásának fejlesztésének megvalósítása jogszabály alapján jogi bankforgalmi Kormány

támogatása a megváltozott munkaképességű személynek nem terhelési értesítők hivatala

munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók minősülő egyéb szerint 2.: –

akkreditációjáról, valamint a megváltozott szervezet, egyéni

munkaképességű munkavállalók vállalkozó, egyéni cég

foglalkoztatásához nyújtható költségvetési 2.: Kincstár

támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.)

Korm. rendelet szerint nyújtott támogatás

biztosításával.

2. A fejezeti kezelésű előirányzatok

kezelésével összefüggően felmerülő

kincstári díjak, jutalékok biztosítása.

9. 374373 6 Köznevelési intézmények Az Nkt. 7. § (1) bekezdés a)–k) pontjában helyi önkormányzat, kérelem alapján előleg egyösszegű – felhatalmazó – – –

felújítása, beruházása felsorolt köznevelési intézmények felújítási, helyi önkormányzat által pályázati úton biztosítható kifizetéssel nyilatkozat

valamint beruházási feladatainak fenntartott nevelési- részletekben

támogatása. oktatási intézmény, történő kifizetéssel

fejezet irányítása alá

tartozó költségvetési

szerv, közalapítvány,

alapítvány, egyesület,

egyházi jogi személy,

egyházi jogi személy

által fenntartott

nevelési-oktatási

intézmény, nemzetiségi

önkormányzatok,

nemzetiségi

önkormányzat által

fenntartott nevelési-

oktatási intézmény

”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1869

VII. Az Alkotmánybíróság döntései

Az Alkotmánybíróság 9/2021. (III. 17.) AB határozata

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése „annak az évnek

az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti” fordulata

alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, az Alaptörvény XVI. cikk

(1) bekezdésén alapuló, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról, és

az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény megállapításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálata tárgyában – dr. Dienes-Oehm

Egon, dr. Handó Tünde, dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária alkotmánybírók

különvéleményével – meghozta a következő

határozatot

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §

(2) bekezdésének „annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti”

fordulata alaptörvény-ellenes, ezért azt 2021. június 30-i hatállyal megsemmisíti.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése a megsemmisítést követően

a következő szöveggel marad hatályban

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő

napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig

benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, a Kormány rendeletében kijelölt

szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól,

ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni,

csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.”

2. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy az állam Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén

alapuló intézményvédelmi kötelezettségéből fakadó, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll

fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem teremtette meg annak garanciáit, hogy az óvoda javaslata alapján vagy

más, alkalmas módon abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek

iskolaérettségi vizsgálatát követően a gyermek iskolakezdésének egy nevelési évvel történő elhalasztása,

ha a szülő a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (2) bekezdése szerinti kérelem

előterjesztését elmulasztja, vagy a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő.

Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen

eleget.

3. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből

fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem teremtette meg

annak eljárásjogi garanciáit, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2a) bekezdése,

illetőleg 45. § (6b) bekezdése szerinti eljárásokban az eljárást lezáró és a kérelemről érdemben döntő

jogerős döntés a nevelési év, illetőleg a tanév kezdetét megelőzően akkor is minden esetben megszülessen,

ha a szülő a felmentést engedélyező szerv döntésével szemben közigazgatási pert kezdeményez.

Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen

eleget.

4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből fakadó

alkotmányos követelmény, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése és

45. § (5) bekezdése szerinti, a jogszabályoknak megfelelően előterjesztett kérelem elbírálása során a szülő

nyilatkozata és a szülő által a kérelem mellékleteként becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül;

a felmentést engedélyező szerv a kérelmet akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy a kérelem elutasítása

szolgálja a gyermek legjobb érdekét.

1870 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

5. Az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. § (9a) bekezdése, 8. §

(2a) bekezdése, 21. § (9) bekezdése, 27. § (5) bekezdése, 44/B–44/C. §-ai, 45. § (2) bekezdése, 45. §

(6)–(6f ) bekezdései, valamint 84. § (9b) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és

megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

6. Az Alkotmánybíróság a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés

tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény

egésze, 32. §-a és 33. §-a, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 6a. pontja, 8. §

(2b)–(2c) bekezdései, 9. § (9a) bekezdése, 23. § (9) bekezdése, 25. § (6) bekezdése, 35/B. § (3) bekezdése,

45. § (8) és (9) bekezdései, 67. § (1) és (8) bekezdései, 68. § (1) bekezdése, 70. § (2) bekezdés j) pontja, 80. §

(3) bekezdése, 83. § (3) bekezdése, 90. § (1) bekezdése, 93/A–93/F. §-ai, 94. § (4g) és (4h) bekezdései, 99/J. §-a,

valamint 99/K. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt

visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben.

Indokolás

I.

[1] 1. Ötvenhat országgyűlési képviselő (levelezési cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 1–3.) az Alaptörvény 24. cikk

(2) bekezdés e) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. §

(1) bekezdése alapján indítványozta a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti

köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi

LXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) alaptörvény-ellenességének a megállapítását és visszamenőlegesen,

a hatálybalépés napjára történő megsemmisítését. Az indítványozók kezdeményezték továbbá mulasztásban

megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását amiatt, hogy az Országgyűlés nem tett eleget a 9/2019.

(III. 22.) AB határozatban foglalt alkotmánybírósági felhívásnak. Harmadsorban az indítványozók azt kérték, hogy

amennyiben az Alkotmánybíróság nem ad helyt a Módtv. egészének megsemmisítésére vonatkozó kérelemnek,

úgy az egyes, megjelölt szakaszok tekintetében mondja ki azok megsemmisítését, illetve hatálybalépésének

tilalmát. Az indítvány szerint a Módtv. egésze, illetőleg egyes rendelkezései sértik a B) cikk (1) bekezdését, a C) cikk

(2) bekezdését, a VI. cikk (3) bekezdését, a IX. cikk (1) bekezdését, a XI. cikk (1) bekezdését, a XV. cikk (2) bekezdését,

a XVI. cikk (1), (2) és (3) bekezdéseit, továbbá az Alaptörvény XXIV. cikke, illetőleg XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti

tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdését, az alábbiak szerint.

[2] 1.1. Az indítványozók álláspontja szerint a Módtv. egészével kapcsolatban megállapítható, hogy a rendelkezései

nem felelnek meg a jogállamiság követelményének, mert sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó kellő

felkészülési idő, a normavilágosság, valamint a jogbiztonság követelményét.

[3] Az indítványozók a kellő felkészülési idő követelményének sérelmét több okból is megvalósulni látják. Egyrészről

– bár a Módtv. többlépcsős hatálybaléptetési rendelkezéseket tartalmaz – általános hatályba léptetési időpontként

a törvény kihirdetését (2019. július 18.) követő nyolcadik napot (2019. július 26. napját) jelöli meg, számos

rendelkezése már 2019. szeptember 1-jén, a Módtv. hatálybalépését alig egy hónappal követő tanév kezdetén

hatályba lépett. Tovább nehezíti a törvény rendelkezéseinek a megismerését és alkalmazását az indítvány szerint,

hogy az érdemi rendelkezések végrehajtási rendeletben jelennek csak meg egy későbbi időpontban.

[4] Különösen problematikusnak látják ezt az indítványozók amiatt, hogy a Módtv. alapvetően változtatja

meg az óvodába járási kötelezettséget, az iskolaérettség megállapításának szabályait, az iskolalétesítés és

iskolafenntartás szabályait, amely kérdések érintik a fenntartói jogokat és kötelezettségeket, a szülői jogokat és

kötelezettségeket, valamint a gyermek, illetve a tanuló személyiségének fejlesztésével összefüggő feladatokat is.

A normavilágosság követelménye az indítványozók szerint amiatt sérül, hogy a Módtv. számos olyan rendelkezést

tartalmaz, amelynek szövege nem felel meg a mindennapi élet átlagos fogalomhasználatának, és ebből

következően értelmezése tág jogalkalmazói mérlegelésre ad lehetőséget. A megfogalmazások az indítványozók

véleménye szerint több helyen oly mértékben homályosak, hogy az már alaptörvény-ellenességet eredményez.

A jogbiztonság követelményének sérelmét pedig az indítványozók azért vélik megvalósulni, mert az érintett

jogterületek áttekinthetetlenné, alkalmazhatatlanná váltak. A törvényi szintről alacsonyabb szintű szabályozásra

váltás ugyanis álláspontjuk szerint azzal az eredménnyel jár, hogy a „kétszintű” jogalkotás miatt a jogalkalmazás és

a jogértelmezés nehezebbé válik.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1871

[5] 1.2. Az indítványozók úgy vélik, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)

módosításával bevezetett új rendelkezések célja, hogy az állam elsődleges szerepet kapjon a gyermek nevelése

szempontjából kiemelkedően fontos kérdésekben, ami sérti a szülői jogokat, valamint a gyermek megfelelő

fejlődéshez való jogát is. Az indítvány szerint nem vitatható ugyanis, hogy a gyermek megfelelő fejlődésének

biztosítása körében az államot terhelik kötelezettségek, azonban a felelősség elsődlegesen a szülőé. Ez következik

az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 26. cikk 3. pontjából, valamint a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban,

1989. november 20-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény) 3. cikk 1. pontjából, 5. cikkéből,

valamint a 9. cikk 1. és 2. pontjaiból is. A szülők és az állam közötti feladatmegosztást a Gyermekjogi Egyezmény

18. cikke egyértelműsíti. Az indítványozók meglátása szerint elképzelhető, hogy egyes hátrányos vagy halmozottan

hátrányos helyzetű családok esetén az intézményes fejlesztés szélesebb lehetőséget biztosíthat a gyermek

viselkedésének fejlesztésére és szocializációjára, mint a szülői otthon, azonban semmiképp sem igazolt az,

hogy a nem hátrányos helyzetű családok gyermekei esetén is erre a következtetésre lehet jutni. A szabályozás

tehát fordított logikát képvisel, hiszen a szülő alaptörvényi jogaiból kiindulva nem azt kellene igazolnia, hogy

ő alkalmas a gyermeke megfelelő nevelésére, hanem azon esetekben lenne indokolt és indokolható a szülői jogok

korlátozása, ahol ténylegesen igazolt, hogy a szülő a gyermek jogaival és érdekeivel ellentétes módon eljárva nem

tudja biztosítani részére a megfelelő nevelést és társadalmi beilleszkedést. Mindezen szempontokra figyelemmel

az indítványozók a Módtv. egésze Alaptörvény XVI. cikkébe ütközését is állítják.

[6] 1.3. Az egyes szakaszok alaptörvény-ellenességét az indítványozók az alábbi indokolás alapján állítják.

[7] 1.3.1. Az Nkt. 84. § (9b) bekezdésének (amelyet a Módtv. 1. §-a állapított meg), valamint az indítványban

megsemmisíteni nem kért, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. §

(2a) bekezdésének az alaptörvény-ellenessége az indítvány szerint a jogállamiság B) cikk (1) bekezdésében foglalt

követelményeinek és a hátrányos megkülönböztetés XV. cikk (2) bekezdésében meghatározott tilalmának sérelme

miatt áll fent. A köznevelési intézmény és a fenntartó között a foglalkoztatás kérdéseiben ugyanis érdekellentét

alakul ki, ami jogbizonytalanságot eredményez. Az indítványozók szerint a rendelkezés sérti a kellő felkészülési

idő követelményét is, azonban erre vonatkozóan az indítvány érvelést nem tartalmaz. A rendelkezés továbbá

indokolatlanul tesz különbséget a fenntartók és ennek eredményeképpen a szabályozási körből kimaradt

intézményekben foglalkoztattak között, nem zárható ki ugyanis, hogy oly módon zárnak be önkormányzati, állami,

nemzetiségi önkormányzati köznevelési intézményt, hogy annak munkáltatói tartozásai vannak, mely tartozásokat

a Bérgarancia Alap nem fedez. A támadott rendelkezéssel megvalósított hátrányos megkülönböztetés egyúttal

a XII. cikk (1) bekezdését is érinti, mivel fenntartótól függően eltérővé válik a munka ellenértékéhez való hozzájutás

garanciája.

[8] 1.3.2. Az Nkt.-nak az intézményvezetők felelősségével kapcsolatos 3. § (9a) bekezdése (amelyet a Módtv. 5. §-a

állapított meg) az indítvány szerint sérti a jogállamiság B) cikk (1) bekezdésében foglalt követelményét,

a bevezetéséhez szükséges kellő felkészülési idő hiánya, a normavilágosság követelményének sérelme, valamint

a visszaható hatályú szabályozás miatt. A támadott rendelkezés az indítvány szerint sérti továbbá a IX. cikk

(1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot is.

Az indítványozók problémásnak tartják, hogy a rendelkezéshez nem kapcsolódik átmeneti rendelkezés, így

alkalmazni lehet akkor is, ha a módosító törvénnyel megállapított előírásokat az intézmény vezetője a hatályba

léptetés időpontja előtt szegte meg. A törvényszöveg továbbá (megítélésük szerint) oly mértékben általánosságban

fogalmaz, amely önkényes értelmezésre ad lehetőséget. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét azért látják

megvalósulni, mert a rendelkezésből az eljárás feltételei és menete nem állapíthatóak meg. Az indítvány szerint

a támadott rendelkezés ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával is, hiszen a tájékoztató tevékenység

korlátozása azt jelenti, hogy az intézmény vezetőjének meg kell szabnia minden foglalkoztatottra kiterjedően,

mit mondhat a gyermekeknek. Ez nemcsak a tanórákra, hanem a szünetekre, szabadfoglalkozásokra is irányadó,

ellehetetlenítve az intézményi pedagógiai tevékenységet.

[9] 1.3.3. Az Nkt. 4. § (6a) pontjával összefüggésben [megállapította: a Módtv. 6. § (1) bekezdése] az indítványozók

a B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő felkészülési idő és a normavilágosság követelményeinek megszegését

sérelmezik. A fejlesztő pedagógiai ellátás új fogalom, amelynek megismeréséhez és a pedagógiai programok

megfelelő kialakításához szükség lenne a kellő idő biztosítására. A normavilágosság követelményét sérti

álláspontjuk szerint az is, hogy ezt a fogalmat csak a kötelező foglalkozásokra értelmezi a törvényszöveg, holott

az iskolában működhet ilyen foglalkozás nem kötelező jelleggel is. Álláspontjuk szerint a foglalkozást tartalma

szerint kell megítélni, nem pedig a szervezés jellege alapján.

[10] 1.3.4. Az indítványozók a beadvány hangsúlyos elemeként az Nkt.-nak a kötelező óvodai foglalkozás alóli felmentés

lehetőségének öt éves korról négy éves korra való leszállításával kapcsolatos 8. § (2) bekezdése, valamint a 8. §

1872 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

(2a)–(2c) bekezdése alaptörvény-ellenességét állítják [Módtv. 7. § (1) és (2) bekezdése]. Álláspontjuk szerint

a hivatkozott jogszabályhelyek ellentétesek a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság követelményével, mert

nem felelnek meg a kellő felkészülési idő, valamint a normavilágosság követelményének, sértik a szülő XVI. cikk

(2) bekezdésében foglalt nevelés megválasztásához fűződő jogát, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogot is.

Álláspontjuk szerint az új eljárás kidolgozása átgondolatlan, és sok gyakorlati problémát vet fel.

[11] A támadott rendelkezés az indítvány szerint sérti a normavilágosság követelményét, hiszen az esetleges kérelem

elbírálásánál a gyermek jogos érdekét kell szem előtt tartani, amely tág értelmezésre nyújt lehetőséget. Hasonló

módon a gyermek sajátos helyzete igen sokféleképpen értelmezhető. Magát az eljárást is a tisztességes eljáráshoz

való jogot sértőnek tartják, hiszen az egyházi és magánintézményekben a fenntartó dönt a szülői kérelemről,

holott a gyermek még felvételre sem került az adott intézménybe. A fenntartó elsőfokú döntése elleni jogorvoslat

álláspontjuk szerint nem biztosított. A legvitatottabb kérdés azonban az indítvány szerint az, hogy milyen mértékig

korlátozhatja az állam a szülők neveléshez való jogát, vagyis hol húzódik a szülői felelősség határa, és hol kezdődik

az állam felelőssége. Az indítványozók ennek meghatározásához iránymutatásként a XVI. cikk mellett felhívták

az Alkotmánybíróság figyelmét a Gyermekjogi Egyezmény és az Alapjogi Charta vonatkozó rendelkezéseire,

hivatkoztak továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlatára is. Lényeges változásnak tartják, hogy az óvodától és

a lakóhelytől a törvény rendelkezései alapján megállapíthatatlan távolságra, egy, a későbbiek során a Kormány által

kijelölt felmentést engedélyező szervhez kerül át az óvodába járással összefüggő szülői kérelem elbírálása.

[12] Nem tisztázott továbbá, hogy a Kormány rendeletében kijelölt szerv milyen eljárás alapján fog dönteni, és

az óvodavezető és a védőnő véleményének hiányában hogyan fogja ellenőrizni a kérelemben szereplő indokokat.

Az új szabályozás korlátozza továbbá a kérelem benyújtásának lehetőségét, figyelmen kívül hagyva azt az esetet,

amikor az óvodába járás megkezdése után keletkezik olyan körülmény, amely indokolná az óvodába járás alóli

felmentést. Az indítványozók meglátása szerint ezenkívül a támadott rendelkezések korlátozzák a felmentést

engedélyező szerv bizonyítási eljárását is, mivel meghatározzák, hogy szakértőként csak az óvodavezető, illetve

a védőnő rendelhető ki. E szabályozás nem veszi figyelembe, hogy olyan gyermekről kell szakértői véleményt adni,

aki még nem jár óvodába, így az óvodavezetőnek nem lehet ismerete az adott gyermekről. Nem rendelhető ki még

a családvédelem, illetve a gyermekvédelem munkatársa sem. Az indítvány szerint a tisztességes (bírósági) eljáráshoz

való jog sérelmét jelenti az a (2a) bekezdés második mondatában található rendelkezés, ami tiltja a bíróságnak

a felmentést engedélyező szerv döntése megváltoztatását, indokolatlanul elhúzva ezzel az eljárást. Végezetül

az indítványozók meglátása szerint az Nkt. 8. § (2) bekezdése azokat a feltételeket változtatta meg, amelyekre

az Alkotmánybíróság a 3046/2013. (II. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) a szülői jogok korlátozásával

kapcsolatos arányossági követelményét alapította. A cél nem változott, a szülői jogok azonban további korlátozást

szenvedtek el, a felmentés lehetősége pedig szűkült. A szabályozás nem biztosítja a szülő részére a döntés

primátusát.

[13] 1.3.5. Az Nkt.-nak az alternatív kerettanterv szabályaira vonatkozó 9. § (9a) bekezdésével és az Nkt. 99/K. §-ával

összefüggésben [Módtv. 8. § és 30. § (2) bekezdése] az indítványozók a B) cikk (1) bekezdése szerinti felkészülési

idő követelménye, a visszaható hatályú jogalkotás tilalma és a normavilágosság követelménye, valamint

a XV. cikkben foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma sérelmét állították. A támadott rendelkezések

gyökeresen változtatják meg az alternatív iskolák helyzetét, amelyek arra kaptak felhatalmazást, hogy az általuk

elkészített iskolai kerettantervben meghatározzák az iskolában oktatott tananyagot és követelményeket,

valamint az állami vizsgákra történő felkészítést. Az új rendelkezések alapján szükség lehet az eddig alkalmazott

kerettanterv teljes átdolgozására. Erre a feladatra az Nkt. 99/K. §-a egy évet biztosít, súlyos jogkövetkezményekkel

összekapcsolva a határidő elmulasztását. A hivatkozott jogszabályhelyek lehetetlenné teszik, hogy az alternatív

iskolák sajátos pedagógiai módszereikkel oktassanak, megszüntetve ezzel alternatíviskola-jellegüket.

Az indítványozók beadványukban rámutattak, a normavilágosság követelménye azáltal sérül, hogy a tantárgyak

két félévre bontásának követelménye nincs összhangban az Nkt. 5. § (5) bekezdésében leírtakkal, amely

szerint a kerettantervek tartalmazzák az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két

évfolyamra vonatkozó követelményeit. Az általános szabályok nem követelik meg a tananyag két félévre történő

bontását, az alternatív iskolákra vonatkozó szabályok tehát diszkriminatívak az általános szabályokhoz képest.

A tananyag tartalmának, ezen belül két félévre való lebontásának, illetőleg a kerettanterv tantárgyi struktúrájától

legfeljebb 30 százalékban történő eltérésének követelménye nincs összhangban a kerettantervek kiadásának

és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteivel. Az Nkt. 99/K. § (2) bekezdése

alapján ráadásul a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedélyezési eljárásban is alkalmazni

kell az Nkt. 9. § (9a) bekezdésében foglaltakat, amit az indítványozók részben a visszaható hatály tilalmaként,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1873

részben a kellő felkészülési idő követelménye sérelmeként értékelnek, hiszen a kérelem benyújtásakor a fenntartó

még nem ismerhette az új követelményrendszert.

[14] 1.3.6. Az indítvány az Nkt.-nak a megszűnő oktatási intézményekbe járó tanulók elhelyezésével kapcsolatos

21. § (9) bekezdésével összefüggésben [Módtv. 9. § (2) bekezdése] a XI. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt

művelődéshez való jog, a B) cikk (1) bekezdése szerinti visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma és a kellő

felkészülési idő követelménye sérelmének a megállapítását kéri. Problémásnak tartja, hogy a módosítás csak abban

az esetben kötelezi a köznevelési feladatot ellátó hatóságot a nevelési-oktatási intézmény kijelölésére, amennyiben

a nyilvántartásból való törlésre a hatóság intézkedése alapján került sor súlyos, vagy az országos pedagógiai-

szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt. Ez a megoldás az indítványozók szerint azzal

a következménnyel járhat, hogy ellátatlanul maradnak olyan gyermekek, akik az óvodai nevelésben való kötelező

részvételt teljesítik, illetve akik tankötelesek. A köznevelésről szóló törvényben előírt feladatok végrehajtásában

ugyanis nem állami, nem önkormányzati intézmények is részt vehetnek. A rendelkezés a visszamenőleges hatályú

szabályozás tilalmába is ütközik az indítványozók szerint, hiszen azt a folyamatban lévő eljárásokban is érvényesíteni

kell, továbbá sérti a kellő felkészülési idő követelményét is, mert a változásra sem a hatóság, sem az intézmények,

sem pedig az érintett gyermek és szülei nem készülhettek fel.

[15] 1.3.7. Az Nkt. 23. § (9) bekezdése (Módtv. 10. §) az indítványozók álláspontja szerint amiatt sérti a B) cikk

(1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményét és a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos

megkülönböztetés tilalmát, mert a támadott rendelkezés különbséget tesz az intézményfenntartók között

az oktatás nemzetiségi jellege, illetőleg a lakosságszám alapján, a „tanulók előre tervezhető létszáma” kritérium

pedig önkényes értelmezésre ad lehetőséget.

[16] 1.3.8. Az indítvány szerint az Nkt. 25. § (6) bekezdése [Módtv. 11. § (1) bekezdése] is sérti a B) cikk (1) bekezdése

szerinti normavilágosság követelményét. Az Nkt. alapján nem állapítható meg ugyanis, hogy mit kell szociális

szolgáltatáson érteni és milyen munkakör az iskolai szociális segítő. Ez a szabályozás azért is okoz problémát

és értelmezési nehézséget, mivel nem állapítható a hivatkozott jogszabályhely kapcsolata az Nkt. 59. §

(3) bekezdésében meghatározott intézményi kártérítési felelősségi szabályokkal.

[17] 1.3.9. Az Nkt. 27. § (5) bekezdése (Módtv. 12. §) az indítványozók meglátása szerint sérti a B) cikk (1) bekezdése

szerinti kellő felkészülési idő követelményét. A támadott rendelkezés újrafogalmazza a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknak szervezett foglalkozásokat, bevezetve a fejlesztő pedagógiai ellátást,

hozzárendelve e foglalkozásokhoz a fejlesztő pedagógus alkalmazását. E rendelkezés végrehajtásához azonban

nem áll rendelkezésre kellő idő, hiszen már a 2019. évben induló tanév során is az új rendelkezések szerint kellett

megszervezni ezeket a foglalkozásokat, méghozzá fejlesztő pedagógus bevonásával. Álláspontjuk szerint ezzel

az intézkedéssel a jogalkotó nem tett maradéktalanul eleget a 9/2019. (III. 22.) AB határozatban foglaltaknak.

[18] 1.3.10. Az Nkt. 35/B. § (3) bekezdése (Módtv. 13. §) a fakultatív hitoktatásban, illetőleg a hit- és erkölcstanoktatásban

közreműködők foglalkoztatásának szabályait érinti az egyházi jogi személyek, illetőleg a bevett egyházak körében.

A hivatkozott jogszabályhely tekintetében az indítványozók ugyancsak a B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő

felkészülési idő hiányát sérelmezik, mert meglátásuk szerint a tanév megkezdéséig nem áll rendelkezésre kellő idő

a szükséges igazolások beszerzésére.

[19] 1.3.11. Az indítványozók véleménye szerint az Nkt. 26/A. alcímében (44/B. § és 44/C. §) foglaltak (Módtv. 16. §)

sértik a VI. cikk (3) bekezdése szerinti információs önrendelkezéshez való jogot, mivel olyan adatkezeléshez adnak

felhatalmazást, amelyek tekintetében nem érvényesülnek az információs önrendelkezési joggal kapcsolatos

előírások. A hivatkozott rendelkezésekből nem állapítható meg ugyanis, hogy a Magyar Diáksport Szövetség,

valamint a Tempus Közalapítvány milyen módon és célból kezeli a törvényben szereplő – részben szenzitív –

adatokat. Az indítvány szerint a törvényi szabályozás nem tartalmaz semmilyen garanciális elemet, nem határozza

meg az adatkezelés valóságos célját és értelmét.

[20] 1.3.12. Az Nkt. – tankötelezettség kezdetével kapcsolatos – 45. § (2) bekezdésével összefüggésben [Módtv. 17. §

(1) bekezdése] az indítványozók megvalósulni látták a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság követelményének

sérelmét a kellő felkészülési idő hiánya miatt. Álláspontjuk szerint a rendelkezés következtében sérül továbbá

a gyermek XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt megfelelő fejlődéshez való joga, a szülők XVI. cikk (2) bekezdése

szerinti neveléshez fűződő joga, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog, az alábbiak szerint.

[21] A hivatkozott rendelkezés értelmében 2020. január 1. napjától már nem az óvoda vezetője, illetve meghatározott

esetben a szakértői bizottság dönt a tankötelezettségről, hanem a törvény erejénél fogva meghatározott

időpontban beáll a tankötelezettség azzal, hogy kivételesen a felmentést engedélyező szerv, az Oktatási Hivatal

hozzájárulhat e kötelezettség kezdetének „eltolásához”. Ezzel összefüggésben megszűnik a települési önkormányzat

1874 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

jegyzőjének és a köznevelési feladatot ellátó hatóságnak a nyilvántartási kötelezettsége, így a kötelező felvételi

feladatokat ellátó óvoda, illetve általános iskola értesítésének kötelezettsége.

[22] 2020. január 1. napjától az óvodai neveléssel és tankötelezettséggel összefüggő adatokat az Oktatási Hivatalnak

küldi meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv. A változás érinti az adott korba lépő gyermekeket és

szülőket, az óvodavezetőket, az Oktatási Hivatalt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerveket, valamint

az általános iskolákat. A rendelkezésre álló idő alatt kell átszervezni a teljes nyilvántartási és értesítési rendszert,

az ehhez biztosított időszak az új rendelkezések megismeréséhez, a feladatok átadásához azonban nem biztosít

kellő felkészülési időt.

[23] A változás döntően a szülőket érinti, hiszen a korábbi gyakorlat alapján az óvodavezetővel történő egyeztetés

eredményeképpen lehetőségük nyílt arra, hogy a gyermekük a hetedik életévében váljon tankötelessé. Kivételesen

ugyan, de lehetőség volt arra is, hogy a szakértői bizottság javaslata alapján a tankötelezettség kezdő időpontja

a nyolcadik életévre tolódjon. Ez utóbbi lehetőség teljes egészében megszűnt, míg a tankötelezettség idejének

a hetedik életévre történő halasztása átkerült a felmentést engedélyező szerv döntési jogkörébe. Ebből következően

a gyermek megfelelő fejlődésének a megítélése immáron nem pedagógiai szakmai kérdés, hanem egyszerű hatósági

ügy. Ráadásul a szülői kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő merev, nem léphető túl akkor sem, ha

az óvodai nevelés idejének meghosszabbítására később bekövetkezett ok miatt lenne szükség. Az indítvány szerint

nem egyértelmű továbbá az sem, hogy a felmentést engedélyező szerv milyen információk alapján fog döntést hozni

a kérelemről, hogyan ellenőrzi annak hitelességét. Az indítványozók meglátása szerint a tisztességes eljáráshoz való

jog sérül azáltal is, hogy a kifogásolt rendelkezés szűkíti a felmentést engedélyező szerv bizonyítási lehetőségeit,

korlátozva a szakértő kirendelésének eseteit. Sem az óvodavezető, sem a gyermekorvos nem hallgatható meg

annak eldöntéséhez, hogy a gyermek iskolaérett-e, vagy sem. Az indítványozók aggályként fogalmazták meg,

hogy az átmeneti rendelkezések hiányának következményeként a 2020-ban hatodik életévüket betöltött gyerekek

egy részét az óvodai „középsős” csoportból egyenesen az iskolapadba kényszeríti a jogszabály. Ezek a gyerekek

a szabályozás értelmében nem fejezhetik ezért be az óvodai nevelési tervüket sem, mintegy „átugorva” az iskolára

felkészítő utolsó évet. Álláspontjuk szerint a törvény indokolásával ellentétben a gyermek érdekeit nem az szolgálja,

ha minél előbb megkezdi az iskolai tanulmányait, hanem az, ha iskolaéretten kezdi meg azt.

[24] 1.3.13. Az Nkt. 45. § (6)–(6f ) bekezdése, valamint 99/J. §-a [Módtv. 17. § (3) és (4) bekezdései, valamint 30. §

(1) bekezdése] megszüntetik a magántanulói jogviszonyt, és helyébe az egyéni munkarendben történő tanulás

lép. A rendelkezések hatálybalépésének ideje 2019. szeptember 1. napja, a Módtv. azonban nem jelöli meg

a döntésre jogosult szervet, illetve az eljárásának menetét és következményeit sem. Az Nkt. korábban hatályos 45. §

(5)–(6) bekezdései az iskola igazgatójának a mérlegelési jogkörébe adták annak eldöntését, hogy a tanulmányok

magántanulóként történő teljesítését engedélyezi-e. Az Nkt. 45. § (5) bekezdése e megoldással szakít, és

a köznevelés rendszerén kívülre viszi a magántanulói intézmény helyébe lépő egyéni munkarend engedélyezését.

[25] Problémásnak látják az indítványozók ezenkívül azt is, hogy a felmentést engedélyező szervnek csupán bizonyítási

lehetősége van, kötelezettsége nincs. Az eljárás elhúzódásához vezet továbbá, hogy a felmentést engedélyező

szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg. Az indítványozók álláspontja szerint a szülőt a gyermek nevelése

terén megillető elsőbbség akkor érvényesül, ha a döntés joga őt illeti meg azzal, hogy számára a megfelelő

szakértelemmel rendelkező személyek segítséget nyújtanak. Arra szükség van, hogy a gyermek legfőbb érdekével

ellentétes döntés korrigálásához biztosítva legyen az állami beavatkozás lehetősége, ez azonban nem előzheti

meg a szülői döntést. A hivatkozott jogszabályhelyben foglalt rendelkezések az indítványozók álláspontja szerint

a fenti okokból nem felelnek meg a B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő felkészülési idő, valamint a normavilágosság

követelményének, sértik továbbá a gyermek XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt megfelelő fejlődéshez való jogát,

a szülők XVI. cikk (2) bekezdése szerinti neveléshez fűződő jogát és a tisztességes eljáráshoz való jogot is.

[26] 1.3.14. Az indítvány szerint az Nkt. 45. § (8) és (9) bekezdései [Módtv. 17. § (5) bekezdése] sem felelnek meg a B) cikk

(1) bekezdése szerinti kellő felkészülési idő, valamint a normavilágosság követelményének, sértik továbbá a VI. cikk

(3) bekezdése szerinti információs önrendelkezéshez való jogot. A támadott rendelkezések 2020. január 1. napjától

alapvetően megváltoztatják a köznevelés rendszerében tárolt adatok gyűjtésének, kezelésének és továbbításának

rendjét. A gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző, illetve a köznevelési feladatokat ellátó hatóság helyébe lép

– a törvényszöveg szerint – a hivatal, illetőleg a felmentést engedélyező szerv. A rendelkezések az indítványozók

álláspontja szerint nehezen értelmezhetőek, az eljárás kidolgozatlan.

[27] 1.3.15. Az indítványozók szerint a vezetői megbízatás gyakorlatát megváltoztató, és 2019. szeptember 1. napján

hatályba lépett Nkt. 67. § (1) és (8) bekezdése, az Nkt. 68. § (1) bekezdése, a 70. § (1) bekezdés j) pontja, az Nkt. 83. §

(4) bekezdése [Módtv. 22. §, 33. § (1) bekezdés d)–g) pontjai] sértik a B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő felkészülési

idő és a normavilágosság követelményét, a visszamenőleges hatályú jogalkotás, valamint a XV. cikk (2) bekezdésében

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1875

foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a VI. cikk (3) bekezdésében foglalt információs önrendelkezéshez való

jogot, továbbá a IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek okait a következőkben látják.

A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet megjelenéséig nem lehet megállapítani, hogy mely feltételek

szükségesek az intézményvezetői megbízáshoz. Intézményvezetői megbízások benyújtására azonban az év

során bármikor sor kerülhet, a már benyújtott és el nem bírált pályázatok mögül ezért eltűnik a jogi szabályozás.

Aggályosnak tartják továbbá, hogy a pályázati eljárással kapcsolatosan kialakult szakmai vélemény megismerésére

a jövőben nem lesz lehetőség, illetve azt, hogy a korábban hatályos rendelkezésből kiemelték azt a kötelezettséget,

miszerint a tankerületi központ által fenntartott intézmények vezetőinek a megbízása előtt le kellett folytatni

a véleményezési eljárást.

[28] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozók tévesen jelölték meg az Nkt. 70. § (1) bekezdés

j) pontját, valamint az Nkt. 83. § (4) bekezdését, ezen jogszabályhelyeket a Módtv. ugyanis nem változtatta meg.

Az indítványozók által megjelölt Módtv. 33. § (1) bekezdés f ) és g) pontjai az Nkt. 70. § (2) bekezdés j) pontját,

valamint az Nkt. 83. § (3) bekezdés e) pontját érintették, az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben

az elemében tartalma szerint bírálta el, és az indítványozók által megjelölt Módtv. rendelkezésekhez kapcsolódó

Nkt.-szakaszokat vonta vizsgálata körébe.

[29] 1.3.16. Az Nkt. 80. § (3) bekezdése (Módtv. 23. §) az indítvány szerint a B) cikk (1) bekezdése szerinti normavilágosság

követelményébe ütközik azáltal, hogy nem egyértelmű, milyen nyilvántartást jelöl az „Onytv.”, ezt a rövidítést

ugyanis az Nkt. nem tartalmazza.

[30] 1.3.17. Az Nkt. – Magyarország területén külföldi nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló –

90. § (1) bekezdésével összefüggésben (Módtv. 26. §) az indítványozók ugyancsak a B) cikk (1) bekezdése

szerinti normavilágosság követelményének sérelmét állítják, álláspontjuk szerint nem derül ki ugyanis

a Módtv. rendelkezéseiből, hogy mely szerv milyen eljárás keretében jogosult megállapítani az Alaptörvényben

foglaltakkal való összeütközést.

[31] 1.3.18. Az Nkt. 94. § (4g) és (4h) bekezdései [Módtv. 28. § (3) és (6) bekezdései] tekintetében az indítványozók úgy

látják, hogy azok nincsenek összhangban az Alkotmánybíróságnak a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban foglalt, és

a 10/2019. (III. 23.) AB határozatban megerősített iránymutatásával, ezért a jogállamiság B) cikk (1) bekezdése

szerinti követelményébe ütköznek.

[32] 1.3.19. Az Nkt. – tankönyvellátással összefüggő – 51/A. alcíme vonatkozásában (Nkt. 93/A–93/F. §, Módtv. 27. §)

a XV. cikk (2) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint a B) cikk (1) bekezdése szerinti

jogállamiság követelményének sérelmét vélik megvalósulni, az utóbbit a kellő felkészülési idő és a normavilágosság

követelmények sérelme miatt, az alábbiak szerint. Az Nkt. 93/A. §-a számos olyan kérdésről nem rendelkezik,

amelyek a korábbi szabályozásban megtalálhatóak voltak. Az Nkt. 93/B. §-a döntő módon megváltoztatta

a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban résztvevő jogosultak körét. A könyvkiadást folytató jogi személy részvételi

jogosultságának korlátozása megvalósítja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mert a korábban hatályban

volt szabályozással ellentétben már könyvkiadást folytató jogi személyek csak abban az esetben vehetnek részt

az eljárásban, ha az oktatásért felelős miniszter nyilvános felhívása alapján erre lehetőségük nyílik. Az Nkt. 93/C. §-a

a tankönyvjegyzék vezetéséről és összetételéről rendelkezik, miközben elmarad annak elrendelése, hogy

a tankönyvekről jegyzéket kell készíteni. Ugyanakkor a támadott rendelkezés a hátrányos megkülönböztetés

tilalmába is ütközik, mivel rendelkezései szerint nincs szükség a tankönyvjegyzékre történő felvételre, ha bevett

egyház vagy annak belső egyházi jogi személye az oktatásért felelős miniszter által közzétett nyilvános felhívásra

készít tankönyvet.

[33] A normavilágosság követelményébe ütközik az indítvány szerint az Nkt. 93/D. § (3) bekezdése, mivel annak

a kijelölt testületnek ad feladatot, amelynek létrehozásáról a tankönyvellátással kapcsolatos új rendelkezések

nem intézkednek. A 93/E. § (3) bekezdés a) pontja – hasonlóan a b) és c) pontokhoz – a normavilágosság

követelményét sérti. Az indítványozók meglátása szerint követhetetlen és számonkérhetetlen elvárást fogalmaz

meg a támadott jogszabályi rendelkezés, nem mérhető ugyanis a tankönyvellátás leggazdaságosabb megvalósítása.

A normavilágosság követelményét sérti továbbá az Nkt. 93/F. §-a is, mert a rendelkezés okafogyottá válik,

ha a tankönyvért nem kell ellenszolgáltatást nyújtani.

[34] 1.3.20. A Módtv. 32. és 33. §-ával összefüggésben az indítványozók a B) cikk (1) bekezdése szerinti normavilágosság

követelményének sérelmét állítják. Ezen jogszabályhelyek véleményük szerint olyan érdemi rendelkezéseket

tartalmaznak, amelyeknek meg kellett volna jelenniük a Módtv. fő szövegében annak érdekében, hogy érdemi

megvitatásuk megtörténhessen a parlamenti vita szakaszában.

[35] Összességében az indítványozók meggyőződése szerint az oktatási rendszer ilyen módon történő átalakítása nem

az ország érdekeit szolgálja. A közoktatás rendszerében korábban érvényesülő feladatmegosztás elve álláspontjuk

1876 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

szerint megdőlni látszik, és a rendelkezések alapvetően ellentétesek az Alaptörvény C) cikkében megfogalmazott

elvekkel is.

[36] 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során – szakmai álláspontjának kifejtése céljából – megkereste az emberi

erőforrások miniszterét. Az Alkotmánybíróság megkeresésére nem a miniszter, hanem a köznevelésért felelős

államtitkár válaszolt.

[37] Az illetékes államtitkár az indítvánnyal összefüggésben – általánosságban – az alábbi állásfoglalást adta

az indítvány elsődlegesen politikai célokat szolgál, tulajdonképpen jogalkotásra hívva fel az Alkotmánybíróságot

azáltal, hogy az állami beavatkozás határának kijelölésére szólítja fel. Az indítványozók számos esetben köznevelési-

szakmai megfontolásokra hivatkoznak alkotmányjogi érvelés helyett, továbbá beadványuk számos szakmai, jogi

tévedést tartalmaz. Az állásfoglalás szerint a túlterjeszkedés tilalma miatt a teljes Módtv. megsemmisítésének

lehetősége nem áll fent, mivel a törvény számos rendelkezéséhez nem fűztek indokolást a képviselők.

[38] A felkészülési idő hiányával kapcsolatban az államtitkár rögzíti, hogy a jogalkotó valamennyi rendelkezés

tekintetében külön-külön mérlegelte a kellő felkészülési idő mértékét, erre is tekintettel állapította meg

differenciáltan a hatálybalépés időpontját 2019. július 26. napja és 2021. szeptember 1. napja között. A legrövidebb

felkészülési idővel, 2019. július 26. napján azon rendelkezések léptek hatályba, amelyek túlnyomó része már

a következő tanév során alkalmazandó. A hatályba lépett rendelkezések megismerésére a jogalkotó kellő időt,

másfél hónapot biztosított, alkalmazásuk pedig nem igényelt olyan előkészületeket, amelyek ez idő alatt ne lettek

volna teljesíthetők. Az államtitkár álláspontja szerint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban

Jat.) szabályainak a végrehajtási szabályok is maradéktalanul megfelelnek.

[39] Az indítványozók normavilágossággal kapcsolatos kifogásai tekintetében az államtitkár jelezte, hogy a korábbi

túlszabályozottsággal való szándékolt törvényhozói szakítás a deregulációs törekvésekbe illeszkedik. A jogbiztonság

követelményével kapcsolatban megfogalmazott indítványozói kifogásokkal összefüggésben az állásfoglalás rögzíti,

hogy nincs olyan általános tilalom, amely alapján egy korábban törvényi szinten szabályozott kérdést tilos lenne

alacsonyabb szintű jogszabályban rendezni. A Módtv. szabályozása kapcsán a szabályozás szintjét érintő kifogások

nem megalapozottak, mivel az alapvető jogokat, azok korlátozását továbbra is törvényi szint mondja ki, a rendeleti

szintű felhatalmazás a részletszabályok kimunkálására vonatkozik.

[40] Az állásfoglalás a szülői jogokkal összefüggésben rögzíti, hogy a két jog egymásra tekintettel értelmezhető,

hiszen a szülői jogok is végső soron a gyermek elsődleges érdekét kell, hogy szolgálják. A szülői jogok nem

értelmezhetők a szülői kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával. Az államtitkári válasz hangsúlyozza, hogy

az óvodáztatási, iskoláztatási kötelezettség nem jár a gyermekek családi környezetből való kiragadásával,

szülőktől való elválasztásával. Megjegyzi, hogy mind az óvodáztatási, mind a tankötelezettség későbbi életkorban

való teljesítéséhez kapcsolódóan egyébként a jogszabályok garanciaként meghatározzák a döntéshozatalhoz

kapcsolódó hatásköröket, az eljárás rendjét és a jogorvoslat lehetőségét. A szülői jogosultságok nem korlátlanok,

a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga korlátozza azokat. A tankötelezettség előírása már a Ratio

Educationis óta vitathatatlanul a gyermek érdekében történő állami fellépés elfogadott intézkedésének minősül.

A szülőnek a nevelés megválasztásával kapcsolatos joga tehát nem egyenlő azzal, hogy ezáltal a gyermek egyáltalán

ne vegyen részt intézményes nevelésben, oktatásban. Az államtitkár megerősíti, hogy a szülőknek a gyermekük

taníttatására – a gyermek testi, lelki és szellemi fejlődése biztosítására – vonatkozó alkotmányos kötelezettsége

a gyermeknek az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében rögzített alapvető alkotmányos jogai védelmét szolgálja.

[41] Az államtitkár azt is kiemeli, hogy a taníttatás kötelezettsége eleve a neveléshez való jog immanens alaptörvényi

korlátját jelenti: a szülő eldöntheti, milyen taníttatásban részesíti tanköteles kiskorú gyermekét, de nem választhatja

azt, hogy egyáltalán nem taníttatja őt, ez ugyanis ellentétes lenne az Alaptörvényben írtakkal. Annak biztosítása,

hogy a tanköteles gyermek részt vegyen a tanítási órákon és az egyéb, az iskola által szervezett kötelező

foglalkozásokon, a szülő kötelessége és felelőssége is. Ha a szülő – felróhatóságtól függetlenül – nem akarja, vagy

nem képes elérni, hogy gyermeke teljesítse a tankötelezettségét, a gyermek védelmében állami beavatkozásnak is

helye van.

[42] Az államtitkárnak az egyes támadott jogszabályi rendelkezésekhez az indítvánnyal összefüggésben fűzött

álláspontját az Alkotmánybíróság az egyes rendelkezések alkotmányosságának vizsgálatánál ismerteti.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1877

II.

[43] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezései

„B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”

„C) cikk (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve

kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

„VI. cikk (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és

terjesztéséhez.”

„IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”

„XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező

alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki

számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti

anyagi támogatásával biztosítja.”

„XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,

fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési

vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

„XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges

védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz

való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti

nevelést.

(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük

taníttatását.”

„XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és

ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”

„XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és

kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű

határidőn belül bírálja el.”

„XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más

közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”

[44] 2. A Módtv. indítvánnyal érintett rendelkezései

„1. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

(2a) Az (1) bekezdésben rögzített, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos

magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalók körébe tartoznak a megszűnt magán nevelési-

oktatási intézmény munkavállalói is, a nevelési-oktatási intézmény fenntartójára törvény rendelkezése alapján

átszállt, a munkavállalók elmaradt munkabérét érintő kötelezettségekkel összefüggésben.”

„32. § (1) Az Nkt.

1. 4. § 21. pontjában a »tíz óra« szövegrész helyébe a »tizennégy óra« szöveg,

2. 5. § (4) bekezdésében a »Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat)« szövegrész helyébe a »Nat«,

3. 8. §

a) (1) bekezdésében a »tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény« szövegrész helyébe a »tankötelezettség

kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-

oktatásra készíti fel«,

b) (3) bekezdésében a »gyermekek fejlesztő, valamint« szövegrész helyébe a »gyermekek fejlesztő pedagógiai

ellátását, valamint«,

4. 20. § (9) bekezdésében az »az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével« szövegrész helyébe

az »a szakértői bizottsági feladatok kivételével«,

5. 21. §

a) (2) bekezdésében az »alapítását« szövegrész helyébe a »nyilvántartásba vételét«, a »nyilvántartásba vétel céljából

be kell jelenteni« szövegrész helyébe a »kell kérelmezni«, a »bejelentést« szövegrész helyébe a »kérelmet«,

1878 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

b) (3) bekezdés e) pontjában az »alapfeladatának« szövegrész helyébe a »feladatellátási helyenként

az alapfeladatának«,

c) (3) bekezdés f ) pontjában a »gyermek, tanulólétszámot« szövegrész helyébe a »gyermek-, vagy tanulólétszámot

alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban«,

d) (4a) bekezdésében a »bejelentés« szövegrész helyébe a »kérelem«,

6. 27. § (13) bekezdésében az »– az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport

egyesület« szövegrész helyébe az »– az iskolával az iskolai sportköri tevékenység ellátására, sporttevékenység

szervezésére kötött megállapodás alapján – a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet«, valamint a »hetente

legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható« szövegrész helyébe a »hetente legalább kétszer negyvenöt percet

kell biztosítani«,

7. 29. § (1) bekezdésében az »alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában egy-három fős foglalkozás tartható

– az előképző kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három

órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti

négy foglalkozás biztosított, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított, heti másfél órában« szövegrész helyébe

az »alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a tehetséggondozás érdekében egy-három fős foglalkozás

tartható«,

8. 41. §

a) (7) bekezdés d) pontjában a »születési helye és ideje« szövegrész helyébe a »születési helye és ideje,

társadalombiztosítási azonosító jele«, valamint a »veszélyeztetettségének feltárása« szövegrész helyébe

a »veszélyeztetettségének megelőzése, feltárása«,

b) (8) bekezdés a) pontjában az »egymás között,« szövegrész helyébe az »egymás között, továbbá

gyermekpszichiátriai diagnózisának adatai a pedagógiai szakszolgálat és az egészségügyi szakellátó között,«,

9. 47. § (8) bekezdésében a »fejlesztő foglalkoztatásra« szövegrész helyébe a »fejlesztő pedagógiai ellátásra«,

a »fejlesztő foglalkoztatás« szövegrész helyébe a »fejlesztő pedagógiai ellátás«,

10. 55. § (1) bekezdésében a »továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.« szövegrész helyébe a »továbbá sajátos

helyzete ezt indokolttá teszi. Ha a kérelem az összes tanórai foglalkozás alóli felmentésre irányul, akkor a 45. §

(6) bekezdése szerinti eljárást kell lefolytatni.«,

11. 56/A. §-ában a »fejlesztő foglalkoztatásban« szövegrész helyébe a »fejlesztő pedagógiai ellátásban«,

12. 57. § (7) bekezdésében az »érettségi bizonyítványokról és« szövegrész helyébe az »érettségi bizonyítványokról

az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet V. alcímében

meghatározottak szerint, valamint«,

13. 61. § (4d) bekezdésében az »az 82. § (9)–(12) bekezdését kell alkalmazni« szövegrész helyébe az »a 82. §

(9) bekezdését kell alkalmazni«,

14. 62. §

a) (2) bekezdésében az »az első minősítés előtt kötelező« szövegrész helyébe az »a Pedagógus II. fokozat

megszerzésére irányuló első minősítés előtt kötelező«,

b) (3) bekezdésében a »Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár)« szövegrész helyébe a »Kutatótanár«,

c) (6) bekezdésében a »legfeljebb heti két-két óra« szövegrész helyébe a »heti két-két óra«, valamint a »legfeljebb

heti egy óra« szövegrész helyébe a »heti egy óra«,

15. 63. §

a) (3) bekezdésében a »szabadidő-szervező munkakörökben« szövegrész helyébe a »szabadidő-szervező és

pedagógiai asszisztens munkakörökben«,

b) (3a) bekezdés e) pontjában az »az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a« szövegrész helyébe

az »a (3b) bekezdés szerinti közreműködő intézmény«, továbbá a »lakcímtípust vagy a kézbesítési címet« szövegrész

helyébe a »címét«,

c) (3b) bekezdésében a »jogosult részére« szövegrész helyébe a »jogosult részére a közreműködő intézménybe«,

16. 64. § (2) bekezdésében a »jubileumi jutalomra« szövegrész helyébe a »jubileumi jutalomra, valamint

a célfeladatra, céljuttatásra«,

17. 65. §

a) (9) bekezdés b) pontjában a »pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel« szövegrész helyébe a »pedagógus

szakképzettséggel, óvónői szakképesítéssel«,

b) (10) bekezdésében a »gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő« szövegrész helyébe a »gyermek- és ifjúságvédelmi

felügyelő, pedagógiai felügyelő«,

18. 70. § (4) bekezdésében a »4. § 18. pontjában« szövegrész helyébe a »4. § 20. pontjában«,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1879

19. 74. § (4) bekezdésében

a) a »köznevelési intézmény és a szakképzési centrum« szövegrész helyébe a »köznevelési intézmény, a szakképzési

centrum és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény«,

b) a »tankerületi központot és a szakképzési centrumot« szövegrész helyébe a »tankerületi központot, a szakképzési

centrumot és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézményt«,

c) a »tankerületi központ vagy a szakképzési centrum« szövegrész helyébe a »tankerületi központ, a szakképzési

centrum vagy a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény«,

d) a »tankerületi központ, valamint a szakképzési centrum« szövegrész helyébe a »tankerületi központ, a szakképzési

centrum és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény«,

20. 76. §-ában a »valamint a szakképzési centrum fenntartója« szövegrész helyébe az »a szakképzési centrum

fenntartója és a köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény«,

21. 78. § (8) bekezdésében a »háromévenként« szövegrész helyébe a »kétévenként«,

22. 87. § (3) bekezdésében az »intézményre« szövegrész helyébe az »intézményre, kivéve a rendészeti és katonai

szakképző intézményeket«,

23. 89. § (3) bekezdésében az »a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben« szövegrészek helyébe

az »az 51/A. alcímben«,

24. 90. § (9) bekezdésében a »menedékesek, valamint az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és

15/A. §-ában meghatározott tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére gyermekei részére« szövegrész helyébe

a »menedékesek gyermekei, valamint az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és 15/A. §-ában

meghatározott tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére«,

25. 94. § (2) bekezdés b) pontjában a »j) és l)« szövegrész helyébe a »j), l) és u)«,

26. 96. § (3e) bekezdésében a »kormányrendeletben« szövegrész helyébe az »a kormányzati igazgatásról szóló

törvényben«,

27. 98. § (16) bekezdésében a »2019/2020. tanév« szövegrész helyébe a »2024/2025. tanév«,

28. 6. melléklet címében az »időkerete« szövegrész helyébe az »időkeretének felső határa«

szöveg lép.

(2) Az Nkt.

a) 20. § (8) bekezdésében a »67. § (6)–(7) bekezdésében« szövegrész helyébe a »67. § (7) bekezdésében«,

b) 27. § (7) bekezdésében a »magántanulóként« szövegrészek helyébe az »egyéni munkarend keretében«,

c) 41. §

ca) (4) bekezdés e) pont ea) alpontjában az »a magántanulói jogállással« szövegrész helyébe az »az egyéni

munkarenddel«,

cb) (7) bekezdés a) pontjában a »magántanulói jogállása« szövegrész helyébe az »egyéni munkarendje«,

d) 50. § (1) bekezdésében az »a magántanulót« szövegrész helyébe az »az egyéni munkarenddel rendelkezőt«,

e) 55. § (2) bekezdésében az »A magántanulót« szövegrész helyébe az »Az egyéni munkarenddel rendelkezőt«,

az »a magántanulókra« szövegrész helyébe az »az egyéni munkarenddel rendelkezőkre«,

f ) 62. § (4) bekezdésében az »az oktatásért felelős miniszter« szövegrész helyébe az »a hivatal«,

g) 91. §

ga) (1) bekezdésében a »magántanulóként« szövegrész helyébe az »egyéni munkarend alapján«,

gb) (3) bekezdésében a »magántanulóként« szövegrész helyébe az »egyéni munkarenddel rendelkezőként«,

h) 94. § (4) bekezdés m) pontjában a »pedagógus-ösztöndíj alapítását« szövegrész helyébe a »pedagógus-ösztöndíj

igénybevételének feltételeit«,

i) 8. mellékletében az »osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői« szövegrész helyébe az »osztályfőnöki,

kollégiumban csoportvezetői, alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői«

szöveg lép.

(3) Az Nkt. 96. § (6) bekezdésében a »készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai

oktatáshoz« szövegrész helyébe a »sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához«, valamint a »digitális

ismerethordozók« szövegrész helyébe az »eszközök és digitális ismerethordozók« szöveg lép.

(4) Az Nkt. 80. § (1) bekezdésében a »szövegértési és a matematikai eszköztudás« szövegrész helyébe

a »szövegértési, a matematikai és a természettudományos eszköztudás« szöveg lép.

33. § (1) Hatályát veszti az Nkt.

a) 38. § (7) bekezdésében a », valamint a 39. § (4) bekezdését« szövegrész,

b) 57. § (7) bekezdésében az »– a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint –« szövegrész,

c) 60. § (9) bekezdés d) pontja és (10) bekezdése,

1880 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

d) 67. § (8) bekezdésében az », a vezetési programmal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak

által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye« szövegrész,

e) 68. § (1) bekezdésében az »– az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó

véleményének kikérésével –« szövegrész,

f ) 70. § (2) bekezdés j) pontja,

g) 83. § (3) bekezdés e) pontja,

h) 90. § (9) bekezdésében az »– az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével –«

szövegrész,

i) 90. § (11) bekezdés a) pont ac) alpontja,

j) 94. § (1) bekezdés h) pontjában az »a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak a nem a tankerületi központ által

fenntartott intézmények működési engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel

kapcsolatos szakmai szabályokat,« szövegrész,

k) 94. § (1) bekezdés l) pontjában az », illetve a 82. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint

az országos szakértői névjegyzékbe, az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel részletes

eljárási« szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Nkt.

a) 31. § (2) bekezdés d) pontjában az »és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában« szövegrész,

b) 36. § (4) bekezdés e) pontjában az »és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában« szövegrész,

c) 67. §

ca) (1a) bekezdése,

cb) (4)–(6) bekezdése,

d) 98. § (18) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Nkt. 45. § (4) és (10) bekezdése.

(4) Hatályát veszti az Nkt. 93/F. § (1) bekezdés b) pontja, (3)–(5) bekezdése.”

[45] 3. Az Nkt. az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései

„3. § (9a) Ha – az óvoda kivételével – állami szerv vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott nevelési-oktatási

intézményben olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor, amely a köznevelési

jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak megsértését

eredményezheti, amennyiben e törvény szerinti más jogi eszköz

a) nem vezetett eredményre vagy

b) nem áll rendelkezésre,

az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott egyetértését mérlegelési

jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja.”

„4. § 6a. fejlesztő pedagógiai ellátás: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás,”

„8. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év

kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig

benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig,

amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést

engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei,

sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő

rendelhető ki.

(2a) A (2) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül

lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.

(2b) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik

a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra

történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.

(2c) A (2a) bekezdés szerint indult perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja,

az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló

tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(2d) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül

bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1881

(2e) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti

ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.”

„9. § (9a) A (9) bekezdés alkalmazása során az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel

a következő szempontoknak

a) a Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni

a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével,

b) a Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás

biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el

az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.”

„21. § (9) Ha a köznevelési intézményt a (8) bekezdés g) pontja alapján törli a nyilvántartásból a köznevelési

feladatokat ellátó hatóság, akkor a nyilvántartásból való törlésről hozott határozatában kijelöli azt a nevelési-

oktatási intézményt, amely a törölt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanköteles tanulók felvételét

nem tagadhatja meg. Nem tanköteles tanuló esetében csak az érintett kérelmére kell kötelező felvételt biztosító

intézményt kijelölni. Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben

a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból

való törléséről szóló végleges határozatot a köznevelési feladatokat ellátó hatóság megküldi a területileg illetékes

tankerületi központnak, szakképző iskola esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek, települési

önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A jogutóddal megszűnő intézmény

iratállományát a jogutód intézménynek kell átadni. A jogutód nélkül megszűnő intézmény esetén a fenntartó,

a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén az intézmény székhelye szerint illetékes köznevelési feladatokat

ellátó hatóság számára kell átadni az iratállományt.”

„23. § (9) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási

intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, a maximális létszám befogadására alkalmas

óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy

iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és

tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, vagy újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében felmenő rendszerben,

fokozatosan megteremti. Ha nemzetiségi nevelés-oktatás esetén, valamint az ötezer főt meg nem haladó

lakosságszámú településen, a nevelést-oktatást igénybevevő gyermekek, tanulók előre tervezhető létszáma nem

éri el az átlag osztály- vagy csoportlétszámot, akkor a maximális létszám befogadására alkalmas osztályteremre,

csoportszobára vonatkozó feltétel helyett elegendő, ha az intézmény az átlaglétszám befogadására alkalmas

helyiséggel rendelkezik.”

„25. § (6) A nevelési-oktatási intézményben nyújtott szociális szolgáltatás során eljáró óvodai és iskolai szociális

segítő a gyermekkel, tanulóval közvetlenül foglalkozik, az egyéni szociális szolgáltatások megvalósításának ideje

alatt a gyermek, tanuló felügyeletéről maga gondoskodik.”

„27. § (5) Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és

az osztályok engedélyezett heti időkeret-különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű

tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá

az első- negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító

egy-három fős foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára

szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka

szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő

pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra

biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.”

„35/B. § (3) Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott, fakultatív hitoktatásban, illetve a bevett egyház és azok

belső egyházi jogi személyei által foglalkoztatott, hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személynek a 32. §

(1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételeknek kell megfelelnie. A bevett egyház és azok belső egyházi jogi

személyei által polgári jogi jogviszony keretében foglalkoztatott hit- és erkölcstanoktatónak meg kell felelnie a 66. §

(1) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek, amely tényt a polgári jogi jogviszony létesítésekor az érintett személy

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”

„26/A. A tanulói edzettség mérésével és a külföldi tanulmányúttal kapcsolatosan kezelt adatok

44/B. § (1) A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus

értékelő rendszert, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók egészségi

állapotának nyomon követése céljából a Magyar Diáksport Szövetség működteti.

1882 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

(2) A NETFIT – mérési azonosító alkalmazásával – a tanuló következő személyes adatait tartalmazza

a) mérési azonosító,

b) születési év és hónap,

c) nem,

d) decimális életkor,

e) sajátos nevelési igényre vonatkozó adat,

f ) évfolyam,

g) az iskola feladatellátási helye,

h) a fizikai fittségi mérés eredményei.

(3) A nyilvántartás adatai az első adatfelvételtől számított tíz évig kezelhetők.

(4) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – mérésben érintett tanulónként, mérési

azonosító alkalmazásával – rögzíti és feltölti a NETFIT-be. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeit a tanuló

és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával megismerheti.

44/C. § (1) A központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányút

finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány informatikai alapú

nyilvántartást vezet (a továbbiakban: tanulmányutak nyilvántartása).

(2) A tanulmányutak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza

a) a tanuló nevét,

b) a tanuló oktatási azonosító számát,

c) a tanuló anyja születési nevét,

d) a tanuló születési helyét és idejét,

e) a tanuló állampolgárságát,

f ) a tanuló nemét,

g) a tanuló nevelési-oktatási intézményének nevét, oktatási azonosító számát,

h) a tanuló tanulói jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,

i) a tanulónevelés-oktatásának helyét,

j) a tanuló évfolyamát,

k) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,

l) kiskorú tanuló esetén a külföldi tanulmányúthoz történő szülői hozzájárulási nyilatkozatot,

m) a tanuló nyelvi szintjét igazoló iskolai ajánlást,

n) a választott külföldi fogadó intézmény, gazdálkodó szervezet nevét,

o) az utasbiztosítás szerződésszámát,

p) a támogatói szerződés számát,

q) egyéni pályázat esetén a tanuló fizetési számlaszámát.

r) a tanuló sajátos nevelési igényére vonatkozó adatokat.

(3) A (2) bekezdés a)–f ) pontjában meghatározott adatokat a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból

megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus

Közalapítvány a KIR részére továbbítja.

(4) A külföldi tanulmányútra irányuló egyéni pályázat esetén a (2) bekezdés a)–b) és g)–r) pontjában szereplő

adatokat a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, csoportos pályázat esetén a (2) bekezdés a)–b) és g)–p) és

r) pontjában szereplő adatokat a nevelési-oktatási intézmény szolgáltatja a Tempus Közalapítvány számára.

(5) A nyilvántartás adatai az adatfelvételtől a tanulói jogviszony megszűnéséig kezelhetők.”

„45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé

válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést

engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő

kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban

szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem

benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét

javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget

korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora

előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)–(6f ) bekezdésében

foglaltakat.”

„45. § (6) A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend

keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1883

a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén

a gyermekvédelmi gyámot. Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog

gyakorlásáról.

(6a) Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó

vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést

engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

(6b) A (2) és (6) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon

belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.

(6c) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik

a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra

történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.

(6d) A perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben

a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács

elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(6e) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül

bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

(6f ) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti

ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.”

„45. § (8) A hivatal gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról,

a nyilvántartásból adatot közöl a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák, iskolák fenntartói számára.

A felmentést engedélyező szerv hivatalból, valamint a hivatal jelzése alapján elrendeli és felügyeli az óvodába járási

kötelezettség és a tankötelezettség teljesítését.”

„80. § (3) Az országos méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum

alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény

mérése, értékelése céljából az országos mérés, értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével

kapcsolatos adatok feldolgozhatók, és e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal

részére. A hivatal az átadott adatokat az Onytv. szerint, az annak 1. melléklet VI. alcímében meghatározott

informatikai rendszerben kezeli.”

„90. § (1) Magyarország területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, akkor adhat ki külföldi

bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa

kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen

elismerik, és az elismerést hitelt érdemlően bizonyították, feltéve, hogy az intézmény működése nem ellentétes

az Alaptörvényben foglaltakkal. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal

az eltéréssel, hogy az elismerést az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezetnek kell kiadnia. A külföldi nevelési-

oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter – az intézmény fenntartójának kérelme alapján – nyilvántartásba

veszi és engedélyezi a működését. Ha az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezet csak már működő intézmény

számára ad ki elismerést, a nemzetközi óvoda, iskola számára ideiglenes működési engedély adható, amelynek

feltétele az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezet által az akkreditációs eljárás megindításáról szóló igazolás

kiállítása.”

„51/A. A tankönyvellátás

93/A. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a Magyarország területén működő iskolákban, ide nem értve az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján

a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja alapján folyó oktatást megvalósító iskolákban,

b) a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködőkre, természetes és jogi

személyekre.

(2) A tankönyvellátás állami feladat. A tankönyvellátás rendszerének működtetéséért az oktatásért felelős miniszter

felelős.

(3) Az oktatásért felelős miniszter az iskolában alkalmazott tankönyvek

a) tankönyvvé nyilvánításával és a tankönyvjegyzékre történő felvételével kapcsolatos feladatait a hivatal által,

b) fejlesztésével és kiadásával kapcsolatos feladatokat az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv

működtetésével,

1884 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

c) előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Kormány

rendeletében kijelölt, az állam százszázalékos tulajdonában álló, nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban

könyvtárellátó) közreműködésével

látja el.

93/B. § (1) A könyv, a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a munkatankönyv, a munkafüzet,

a feladatgyűjtemény, a digitális tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó,

feladathordozó – az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben

meghatározott eljárásban – tankönyvvé nyilvánítható.

(2) A tankönyvvé nyilvánításról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről a hivatal, a szakképzési tankönyvek

tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter dönt. A szakképesítésért felelős miniszter ezt a jogát az irányítása

alatt álló államigazgatási szervre vagy a miniszterrel kötött megállapodás alapján a hivatalra átruházhatja.

(3) Tankönyvvé nyilvánítási kérelmet

a) közismereti tankönyv vonatkozásában

aa) az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv,

ab) a 93/D. § (2) bekezdése szerinti nyilvános felhívás alapján az oktatásért felelős miniszter által kiválasztott könyv

esetén a könyvkiadást folytató jogi személy,

ac) bevett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye,

b) szakképzési tankönyv vonatkozásában

ba) könyvkiadást folytató jogi személy,

bb) bevett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye

nyújthat be.

(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.

(5) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú

döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

93/C. § (1) A tankönyvjegyzéket a hivatal vezeti. A hivatal

a) a 93/B. § (3) bekezdésben meghatározottak kérelme, vagy

b) a szakképesítésért felelős miniszter döntése

alapján veszi fel a tankönyvet a tankönyvjegyzékre. Ha az eljárásban szakértői vélemény beszerzése szükséges, akkor

az a Kormány rendeletében kijelölt testülettől kérhető.

(2) A digitális tananyag a tankönyvjegyzékre tartós tankönyvként nem vehető fel.

(3) A tankönyvjegyzék

a) bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott kerettantervi tantárgyanként,

b) szakképzési tankönyv esetén szakképzési kerettantervi tantárgyanként, modulonként, témakörönként

legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szótár, a szöveggyűjtemény, a feladatgyűjtemény, az atlasz,

a kislexikon, a munkafüzet, a digitális tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó,

feladathordozó és az idegen nyelvi tankönyvek tekintetében, továbbá akkor, ha bevett egyház, vagy annak belső

egyházi jogi személye az oktatásért felelős miniszter által közzétett nyilvános felhívására készít tankönyvet.

93/D. § (1) Az oktatásért felelős miniszter által, a közismereti tankönyvekre és az oktatásért felelős miniszter mint

szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképzésekre vonatkozó szakképzési tankönyvekre

kiterjedően elkészített tankönyvfejlesztési terv végrehajtásában az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős

szerv közreműködik, ennek keretében

a) elkészíti az új fejlesztésű tankönyvek engedélyezett szerkesztett elektronikus kiadványát, és

b) kiadói feladatokat lát el.

(2) Nyilvános felhívást tehet közzé

a) az oktatásért felelős miniszter a Kormány által rendeletben kijelölt testület véleményének kikérésével közismereti

tankönyv fejlesztésére, nemzetiségi nevelést-oktatást érintő közismereti tankönyv esetén az Országos Nemzetiségi

Tanács egyetértésével,

b) a szakképesítésért felelős miniszter szakképzési tankönyv fejlesztésére.

(3) Az oktatásért felelős miniszter által közzétett nyilvános felhívás eredményeképpen elkészített, és a Kormány által

kijelölt testület véleményének kikérését követően kiválasztott könyvekre vonatkozóan – kérelemre, az e törvény

felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó

tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén – a hivatal lefolytatja a tankönyvvé nyilvánítási eljárást.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1885

93/E. § (1) Az iskola az iskolai tankönyvrendelés keretében a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a szakképzési

kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek

közül választhat.

(2) A tankönyvek országos megrendelését, beszerzését és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezését,

a tankönyvek vételárának beszedését az állam a könyvtárellátó útján látja el. A könyvtárellátó végzi el az állami

tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott tankönyvek engedélyezett sokszorosítását, valamint

e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatokat.

(3) A könyvtárellátó

a) a tankönyvellátás során úgy köteles eljárni, hogy azzal országos szinten a tankönyvellátás leggazdaságosabb

megvalósítását biztosítsa,

b) biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a tankönyvjegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron

(a továbbiakban: iskolai terjesztési ár) jusson hozzá a tankönyvhöz azzal, hogy az iskolai terjesztési ár tartalmazza

az általános forgalmi adó összegét is,

c) gondoskodik arról, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az iskola tanulói részére az egész tanév során

megvásárolhatók legyenek.

(4) A könyvtárellátónak nem lehet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója az a személy, aki

a) más tankönyvkiadással, -terjesztéssel foglalkozó természetes személy, vagy jogi személy vezetője, munkavállalója,

valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b) az a) pontban meghatározott szervezetben tagsági jogokat megtestesítő vagyoni joggal rendelkezik, vagy részt

vesz az ügyvezetésében, felügyelő bizottságában.

(5) Az iskola a tankönyveket – jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában – a könyvtárellátó

felületén keresztül rendeli meg. A könyvtárellátó számára az iskola a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, alábbi

személyes adatokat adja át

a) a tanuló neve,

b) a tanuló oktatási azonosító száma,

c) a tanuló törvényes képviselőjének neve,

d) a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló lakcíme,

e) a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója,

f ) a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése,

g) a tanuló részére az iskolai tankönyvellátás keretében megrendelt, megvásárolt tankönyvek címe,

h) a tanuló nemzetiségének megjelölése, amennyiben a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség

iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott nyilatkozattal vesz részt a nemzetiségi

nevelés-oktatásban.

(6) Az iskola átadja a könyvtárellátónak a tankönyvek tanulóra, évfolyamra, tantárgyra lebontott címlistáját.

(7) Az (5) és (6) bekezdés alapján átadott személyes adatokat a könyvtárellátó kizárólag a tankönyvjegyzékben

meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítása céljából kezeli.

93/F. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni

a) a térítésmentes tankönyvek, valamint

b) a (4) bekezdésben meghatározott tankönyvek

iskolai beszerzéséhez (a továbbiakban: ingyenes iskolai tankönyvellátás) biztosított állami támogatás

(a továbbiakban: tankönyvtámogatás) fedezetét.

(2) A tankönyvtámogatás felhasználható

a) a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés

teljesítésére, valamint

b) ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet,

készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő nevelés-oktatáshoz a pedagógiai programban foglaltak

megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális

ismerethordozók beszerzésére, a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével.

(3) A tankönyvtámogatás összegét – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint –

az iskola fenntartója útján kell eljuttatni az iskolához.

(4) Az ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon, továbbá az (1) bekezdés b) pontja

tekintetében az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés,

napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve

1886 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő

minden olyan tanuló részére, aki

a) tartósan beteg,

b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,

több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb

pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

d) nagykorú, és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,

e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

f ) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A nevelőszülőnél,

gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett tanuló után nem vehető

igénybe a normatív kedvezmény.

(5) A normatív kedvezményre való jogosultság szempontjából az érintett személyt a családok támogatásáról szóló

1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezete alapján kell tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes

családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak – kivéve, ha az iskoláztatási

támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg – minősíteni.”

„94. § (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy […]

g) az intézményvezetői megbízás iskolai végzettséggel, szakképzettséggel kapcsolatos és egyéb részletes feltételeit,

a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket,

a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó

részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit,

a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó illetményt,

az illetményeltérítés alapjául szolgáló kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszert, valamint

az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék,

az intézmény vezetői részére járó további pótlék, a munkavégzés sajátos körülményeire tekintettel az e törvényben

meghatározottaknál magasabb mértékű pótlék, keresetkiegészítés és a jutalom megállapításának részletes

szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint a minősítési-, megújítási

díj mértékét, befizetésének szabályait, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő számítása szempontjából

egyes intézménytípusokban alapul veendő egy tanóra, foglalkozás időtartamát, a kollégiumi nevelőtanár által

a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében ellátható, az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő

tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletébe tartozó egyes feladatokat, a nevelési-oktatási intézményekben

elrendelhető rendkívüli munkavégzés, ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet

alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét,

a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek

minősülő helyettesítést, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait, a pedagógusok munkaideje

beosztásának szabályait, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, valamint a gazdasági,

ügyviteli, műszaki, kisegítő és más, nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak besorolásához szükséges

követelményeket, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő

önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait, […]

rendeletben állapítsa meg.”

„94. § (4h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéni munkarenddel kapcsolatosan eljáró, felmentést

engedélyező szervet rendeletben jelölje ki.”

„99/J. § E törvénynek a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés

tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvénnyel

megállapított

a) 45. § (5) bekezdésének hatálybalépését megelőző napon magántanulói jogviszonyban álló tanuló magántanulói

jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását a Kormány által kijelölt hatóság a hatálybalépéstől

számított egy éven belül felülvizsgálja,

b) 62. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.”

„99/K. § (1) A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény hatálybalépését követő

1 éven belül a 9. § (10) bekezdése szerinti hálózat, szervezet, illetve fenntartó köteles felülvizsgálni a kerettantervet

annak érdekében, hogy az megfeleljen a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1887

köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi

LXX. törvénnyel módosított 9. § (9a) bekezdésében foglaltaknak, és a kerettanterv módosításának jóváhagyását

kérelmezni. Ennek elmulasztása esetén a működési engedélyt vissza kell vonni.

(2) A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvénnyel módosított 9. §

(9a) bekezdésében foglaltakat a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés

tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény

hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. Ha az e bekezdésben

foglaltak alapján a kerettanterv vagy a működési engedély iránti kérelem módosítása szükséges, akkor az ügy

ügyintézési határideje 45 nappal meghosszabbodik.”

III.

[46] 1. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján az Alkotmánybíróság „a Kormány, az országgyűlési

képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére

felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját”. Az Alkotmánybíróság ezért mindenekelőtt

megállapította, hogy az ötvenhat országgyűlési képviselő által benyújtott indítványt az Alaptörvény idézett

rendelkezésének megfelelően, az eljárás kezdeményezésére jogosultak terjesztették elő.

[47] Az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja és

az Abtv. 24. § (1) bekezdése alapozza meg.

[48] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 24. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő indítványt – egyéb

feltételek megléte mellett – abban az esetben fogadja be, amennyiben az határozott kérelmet tartalmaz.

[49] 2.1. A kérelem megjelöli azt az alaptörvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét

az indítvány elbírálására, és amely az indítványozók indítványozói jogosultságát megalapozza [Alaptörvény

24. cikk (2) bekezdés e) pont]. Tartalmazza továbbá az indítvány az eljárás megindításának indokait, megjelöli

az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályt, illetve annak egyes rendelkezéseit és az Alaptörvény megsértett

rendelkezéseit.

[50] 2.2. Az indítvány a határozott kérelem követelményének azonban csak részben tesz eleget. Az Abtv. 52. §

(1b) bekezdés e) pontjának megfelelően a kérelem akkor határozott, ha tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető

indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény

megjelölt rendelkezésével.

[51] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Módtv. egészének megsemmisítésére vonatkozó indítványi elem nem

felel meg a határozott kérelem követelményének, ugyanis csupán általánosságban, konkrét rendelkezésekhez

köthető, alkotmányjogilag értékelhető indokolás nélkül állítja a felkészülési idő, a normavilágosság, a jogbiztonság

és a szülői jogok sérelmét.

[52] Az indítvány ugyancsak nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást az Nkt. 4. § 6a. pontjával,

8. § (2b)–(2c) bekezdéseivel, 23. § (9) bekezdésével, 25. § (6) bekezdésével, 35/B. § (3) bekezdésével, 45. §

(8)–(9) bekezdéseivel, 67. § (1) és (8) bekezdésével, 68. § (1) bekezdésével, 70. § (2) bekezdés j) pontjával, 80. §

(3) bekezdésével, 83. § (3) bekezdésével, 90. § (1) bekezdésével, 93/A–93/F. §-aival, 94. § (4g) és (4h) bekezdéseivel,

a 99/J. §-ával, valamint a Módtv. 32. és 33. §-aival összefüggésben. Az Alkotmánybíróság éppen ezért ezen indítványi

elemek vizsgálatát az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.

[53] 2.3. Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy az Nkt. 67. § (1) bekezdésével összefüggésben az indítványozók

az alaptörvény-ellenességet egyebek között azért állították, mert „mindaddig, ameddig az érintett kormányrendelet

meg nem jelenik”, nem lehet megállapítani, hogy mely feltételek szükségesek az intézményvezetői megbízáshoz.

Az indítványozók állításával ellentétben azonban az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

szóló 196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet 13. §-a 2019. szeptember 1-jei hatállyal rendelkezett az intézményvezetői

kinevezés feltételéről, mely már az indítvány benyújtásakor is hatályban volt.

[54] 3. Az indítványozók az Nkt. 9. § (9a) bekezdésével, valamint 99/K. §-ával összefüggésben három dolgot sérelmeztek.

Egyrészt a kellő felkészülési idő hiányát, a jogszabályban biztosított egyéves határidő ugyanis meglátásuk

szerint az alternatív iskolák esetében nem elegendő a kerettanterv elkészítésére. Másrészt diszkriminatívnak

találják, hogy a tananyag két félévre bontását a jogalkotó csak az alternatív iskolák esetében követeli meg,

harmadrészt pedig álláspontjuk szerint a visszaható hatály tilalmába ütközik azon rendelkezés, hogy az Nkt. 9. §

1888 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

(9a) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A gyakorlatban az indítvány szerint ez azzal

a következménnyel járhat, hogy egyes iskolák 2019. szeptember 1. napján nem kezdhetik meg a működésüket.

2019. szeptember 18. napján érkezett beadványukban azonban ilyen intézményt nem jelöltek meg.

[55] Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével

összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel többek között

az Nkt. számos rendelkezését is módosította. A módosítás következtében az Nkt. 9. § (9a) bekezdése, valamint

99/K. §-a is jelentősen megváltozott 2020. január 1-jei hatállyal, az új rendelkezésből az egyéves határidő, valamint

a tanterv két félévre bontásának kötelezettsége is kikerült.

[56] Az Abtv. 64. § e) pontja értelmében az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítványt, ha annak érdemi vizsgálata

során megállapítja – a 25–27. §-ban foglalt eljárások kivételével – a vizsgált jogszabály hatályvesztését. Az Nkt. 9. §

(9a) bekezdésének, valamint 99/K. §-ának az indítványozók által sérelmezett tartalma a fentiek szerint hatályban már

nem lévő jogszabályi rendelkezés, így annak az Alkotmánybíróság általi vizsgálata absztrakt utólagos normakontroll

keretében már nem lehetséges, ezért az Alkotmánybíróság ezen indítványi elemet visszautasította {hasonlóan

3326/2020. (VIII. 5.) AB végzés, Indokolás [24]}.

[57] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az Abtv. 41. § (3) bekezdése értelmében

az Alkotmánybíróság hatásköre kivételesen hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának

vizsgálatára is kiterjedhet, ha az konkrét ügyben még alkalmazandó. Az absztrakt utólagos normakontroll-

eljárásban már nem vizsgálható jogszabályi rendelkezés alkalmazása kapcsán felmerülő alkotmányossági kérdések,

alapjogsérelmek tehát az egyedi érintettség igazolása mellett az Abtv. 26. §-a és 27. §-a szerinti eljárásokban

kezdeményezhetők. Hasonlóan, az egyedi ügyben történt alkalmazás esetén az Abtv. 25. §-a szerinti bírói

kezdeményezés lehetősége is rendelkezésre áll abban az esetben, ha a már hatályon kívül helyezett jogszabályi

rendelkezések alkalmazása révén konkrét – az Alaptörvényben biztosított – jog sérelme merül fel.

[58] 4. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az indítványozóknak jogalkotói mulasztással előidézett

alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére nincs jogosultságuk.

Az Abtv. 46. § (1) és (2) bekezdése a jogalkotói mulasztás megállapítását az Alkotmánybíróság által hatáskörei

gyakorlása során hivatalból alkalmazható egyik lehetséges jogkövetkezményként szabályozza, így annak

indítványozására az indítványozók nem jogosultak {az utólagos normakontroll-eljárásra: 3330/2017. (XII. 8.)

AB végzés, Indokolás [20]}. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor [figyelemmel részben az indítvánnyal támadott

rendelkezésekre, a 9/2019. (III. 22.) AB határozat rendelkező részére, a Módtv. indokolására, valamint az államtitkár

válaszára] jelen ügyben az indítványozók által állított okból nem látta indokát ezen jogkövetkezmény hivatalbóli

alkalmazásának.

IV.

[59] Az indítvány részben megalapozott.

[60] Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalmi vizsgálatát megelőzően elsőként áttekintette az Alaptörvény B) cikk

(1) bekezdésével kapcsolatos korábbi, jelen indítvány elbírálása szempontjából releváns gyakorlatát.

[61] Az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata szerint a jogállamiságból és az annak részét képező

jogbiztonság követelményéből fakadó elv a kellő felkészülési idő biztosítása, amelynek értelmében a jogszabály

hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a címzettek számára a jogszabály

alkalmazására való felkészülésre. E követelményt megismétli a Jat. 2. § (3) bekezdése is.

[62] A kellő felkészülési idő Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő lényegi eleme, hogy a jogszabályi

rendelkezéseknek mindazok a címzettjei, akik részére a jogszabály új, illetve többletkötelezettséget ír elő – legyenek

akár a jogszabály végrehajtásáért felelős (jogalkalmazó) szervek, akár az önkéntes jogkövetés szempontjából

érintett egyéb személyek és szervek –, a kötelezettségeiket potenciálisan teljesíteni tudják, és akaratuk ellenére

ne kövessenek el kötelezettségszegést, ne valósítsanak meg jogellenes magatartást. Mind a jogalkalmazásnak,

mind pedig a jogkövető magatartásnak feltétele a jogszabály megismerése, ebből a szempontból tehát a szabály

alkalmazására való felkészülés és a jogszabály megismerése a cél-eszköz viszonyban áll egymással {6/2013. (III. 1.)

AB határozat, Indokolás [233]–[236]; 24/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}. A jogszabály alkalmazására való

felkészüléshez szükséges kellő idő megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének

és döntésének függvénye, mellyel összefüggésben alaptörvény-ellenesség csak a jogszabály alkalmazására való

felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1889

hiánya esetén állapítható meg {3209/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [51]}. Az Alkotmánybíróság hatásköre

ennek megfelelően a felkészülési idő követelményével összefüggésben nem terjedhet ki annak vizsgálatára, hogy

egy konkrét jogszabály esetében pontosan mennyi idő szükséges a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez,

az ugyanis nem alkotmányjogi kérdés; az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó

felkészülési idő követelményével összefüggésben csak azt értékelheti, ha a felkészülési idő elmarad, vagy annyira

kirívóan rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük

ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni {24/2019.

(VII. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}.

[63] Ugyancsak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma.

Az Alkotmánybíróság a visszaható hatályú jogalkotásra vonatkozó gyakorlatát a 10/2018. (VII. 18.) AB határozatban

a következőképpen foglalta össze: „Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogbiztonság megköveteli, hogy

a jogrendszer egésze, annak részterületei, valamint egyes szabályai világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve

kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek, továbbá a jogalkalmazás során felismerhető

normatartalmat hordozzanak {9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 65–66; 38/2012. (XI. 14.) AB határozat,

Indokolás [84]}. A jogbiztonság teremti meg a lehetőséget a jogalanyoknak arra, hogy magatartásukat ténylegesen

a jog előírásaihoz tudják igazítani {3208/2013. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [58]}.

A jogi normák előreláthatóságának és kiszámítható működésének követelménye felöleli a visszamenőleges hatályú

jogi szabályozás korlátozott és kivételes lehetőségét. Vagyis jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat

meg jogkövetkezményeket: nem rögzíthet kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

Az Alkotmánybíróság szerint valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha

a hatálybalépés visszamenőlegesen történt, hanem akkor is, ha a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett

rendelkezés alapján – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell {57/1994.

(XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 324–325; 16/2014. (V. 22.) AB határozat, Indokolás [32]}. Ez utóbbi esetben

a szabály a hatályba lépését megelőző eseményhez, tényhez fűz új, a korábban hatályos szabályhoz képest eltérő

jogkövetkezményt, aminek következtében felmerülhet a visszaható hatály sérelme. Visszaható hatályról beszélünk

továbbá akkor is, ha az új szabály a hatályba lépését megelőzően keletkezett, annak időpontjában fennálló tényállás

jogkövetkezményét a régitől eltérően határozza meg.” (Indokolás [49]–[51])

V.

[64] 1. Az Alaptörvény nagy hangsúlyt helyez a család intézményének védelmére. Már a Nemzeti Hitvallás is hitet tesz

a család értéke mellett („[v]alljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk

alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet”), míg az L) cikk rögzíti a család védelmét, a gyermekvállalás

támogatását. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény szerint a család Magyarország legfontosabb

nemzeti erőforrása, olyan önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. A család, és a családban történő

nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest, továbbá harmonikusan működő családok nélkül

nincs jól működő társadalom. Az Alaptörvény XVI. cikke a gyermekek védelmének alkotmányos alapja. A XVI. cikk

(1) bekezdése a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és

gondoskodáshoz való jogát deklarálja, a (2) bekezdés biztosítja a szülők számára a jogot a gyermeküknek adandó

nevelés megválasztására, míg a (3) bekezdés értelmében a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni,

mely kötelezettség magában foglalja a gyermekük taníttatását is.

[65] Az Alaptörvény normaszöveg-javaslatához fűzött alkotmányozói indokolás szerint a megfelelő testi, szellemi és

erkölcsi fejlődéshez szükséges „védelemre és gondoskodásra a gyermek mindenkivel szemben igényt tarthat.

Ennek megfelelően a gyermek szülei, családja, az állam és a társadalom valamennyi tagja is köteles a gyermek jogait

tiszteletben tartani, és a társadalom fennmaradásának zálogaként biztosítani számára a megfelelő fejlődéséhez

szükséges feltételeket. A magánszférában a gondoskodás és védelem joga és kötelezettsége elsődlegesen

a szülőket (vagy a gyermek más törvényes képviselőit) illeti, illetve terheli. Ezzel összefüggésben a Javaslat a szülők

jogaként határozza meg a gyermeküknek adandó nevelés megválasztását és egyben kötelezettségükké teszi

a kiskorú gyermekükről való gondoskodást, ideértve a tanköteles gyermekük taníttatását is.”

[66] Az Alaptörvény XVI. cikk (1), (2) és (3) bekezdései egymással összefüggő egységet alkotnak, melynek

középpontjában a gyermek legjobb érdeke áll, a XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően. Minden gyermeknek

joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, melynek

biztosítása a XVI. cikk (2) bekezdése értelmében elsődlegesen a szülők kötelezettsége. A szülők neveléshez való

1890 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

joga két irányból is korlátozott: egyfelől a gyermeküknek adandó nevelés megválasztása során a szülők nem

élveznek korlátlan szabadságot, és a nevelés keretében kizárólag olyan döntések meghozatalát védi és támogatja

az Alaptörvény, amely a gyermek legjobb érdekével összhangban áll, azaz a XVI. cikk (2) bekezdése szerinti szülői

jogosultságok tartalmi korlátja a gyermek XVI. cikk (1) bekezdése szerinti legjobb érdeke. Másfelől pedig a szülők

neveléshez való jogának korlátja a XVI. cikk (3) bekezdése szerinti gondoskodási kötelezettség, mely magában

foglalja a gyermek taníttatásának kötelezettségét is. A szülők nevelési jogának tartalmát az Alkotmánybíróság

a 995/B/1990. AB határozatban akként határozta meg, hogy „a szülők maguk döntenek arról, hogy hagyományaik,

családi szokásaik, társadalmi helyzetük, vallási és erkölcsi meggyőződésük, anyagi lehetőségeik szerint miként

választják meg a gyermek nevelését, oktatását biztosító intézményt, módszert, eszközöket. Ebbe külső hatalom,

a családon kívülálló személy nem avatkozhat be.” (ABH 1993, 515, 527)

[67] Miközben tehát az Alaptörvény maga is rögzíti a szülők neveléshez való jogát, egyben azt is elismeri, hogy

a gyermek nevelésének nem csupán egyetlen helyes módja létezik, hanem a több, adott esetben egyaránt helyes

nevelési módszer közül kell a szülőnek a gyermekére tekintettel választania. Ezen választási szabadság általános és

abszolút korlátja ugyanakkor a gyermek taníttatásának kötelezettsége, mely vonatkozásban az Alaptörvény nem

biztosítja a szülők számára a választás lehetőségét a tanköteles, azaz a törvényben meghatározott életkort elért és

iskolaérett gyermekek esetében. A tankötelezettség teljesítésének módja tekintetében azonban a szülők neveléshez

való joga ugyancsak érvényesül: így különösen (a jogszabályi kereteken belül) megválaszthatják a gyermekük

számára legjobbnak tartott oktatási intézményt, választhatnak az etika és a hit- és erkölcstan oktatása között, vagy

akár egyéni munkarendet kérelmezhetnek gyermekük számára.

[68] Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése értelmében Magyarország külön intézkedésekkel védi egyebek között

a gyermekeket is, akik (a nőkhöz, idősekhez és fogyatékossággal élőkhöz hasonlóan) különleges gondoskodásra

szorulnak és külön védelmet igényelnek. A részben a XV. cikk (5) bekezdésén, részben a XVI. cikk (1) bekezdésén

alapuló állami intézményvédelmi kötelezettség ugyanakkor csak másodlagos a szülő elsődleges kötelezettségéhez

képest. Az állam feladata egyfelől a megfelelő intézményrendszer kialakítása és működtetése (ideértve a bölcsődei,

óvodai, iskolai intézményeket éppúgy, mint a megfelelő egészségügyi ellátórendszert), másfelől a szülők gyermek

legjobb érdekének megfelelő nevelési döntéseinek meghozatalához szükséges szakmai támogatás biztosítása

(például a pedagógiai szakszolgálatok szakértői vizsgálatai és más hasonló intézmények révén), harmadfelől pedig

annak biztosítása, hogy amennyiben a szülő egyedi esetekben elmulasztja a neveléshez való jogának gyakorlását,

vagy azt nyilvánvalóan nem az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti korlátokra tekintettel gyakorolja,

a szülő helyébe lépve megtegye azokat az egyedi ügyekben szükséges intézkedéseket, melyek nélkülözhetetlenek

ahhoz, hogy a gyermek legjobb érdeke megfelelően érvényesüljön.

[69] Mindezekkel összhangban az Alkotmánybíróság arra is utal, hogy az Alaptörvény normaszöveg-javaslatának

indokolása maga is kifejezetten elismeri a gyermek nevelése során a szülő jogainak elsődlegességét. A 995/B/1990.

AB határozat mindezt akként rögzítette, hogy „ha a gyermeknek nincs vagy a szülői kötelességeket nem teljesítő

szülője van, akkor helyettük az államnak kell helytállnia. Ez ad a jogalkotó államnak lehetőséget a törvényes

beavatkozásra, és kötelezi az államot közvetlen helytállásra.” (ABH 1993, 515, 528) Mindez tehát azt jelenti, hogy

az állam szerepe a gyermek nevelésére vonatkozó döntések meghozatalában csupán másodlagos jellegű: egyrészt

a XV. cikk (5) bekezdése alapján köteles a szülőket segíteni a gyermek nevelése során, másrészt köteles a gyermek

neveléséhez szükséges megfelelő intézményrendszert és ellátórendszert működtetni (melyek közül maga

az Alaptörvény nevesíti a kötelező általános iskolai oktatást), harmadrészt pedig az állam fellépése konkrét, egyedi

esetekben csak a szülők gyermek érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes döntéseinek korrekciójára, illetőleg a gyermek

nevelése szempontjából elengedhetetlenül fontos, a szülő részéről elmaradó döntések pótlására szorítkozhat.

[70] 2. A szubszidiaritás elve értelmében az állam az egyén személyes autonómiájába tartozó kérdésekben a döntés

lehetőségét nem vonhatja el az egyéntől. A gyermeknevelés feladata és felelőssége tehát elsődlegesen a szülőket

terheli, az állam feladata pedig a szubszidiaritás elvének megfelelően részben a szülők támogatása-segítése,

részben pedig a szülők nevelési tevékenységének korrekciója azokban az egyedi esetekben, ha az a gyermek

legjobb érdekével ellentétes eredményre vezet. Miközben a szubszidiaritás elve (és az Alaptörvény egyes, idézett

rendelkezései) nem csupán felhatalmazzák, hanem kifejezetten kötelezik is az államot arra, hogy segítse a szülőket

a gyermekük nevelése során, ezen állami szerepvállalás sem generálisan, sem pedig egyedi esetekben nem veheti

át a szülőktől a nevelés jogát és felelősségét akkor, ha a szülők azt egyébként a gyermek legjobb érdekének

megfelelően, az Alaptörvénnyel összhangban gyakorolják.

[71] 3. Az Alkotmánybíróság korábban már több döntésében is hangsúlyozta, hogy „[a] szülőnek a nevelés

megválasztásához való joga [az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése szerint a szülőknek joguk van megválasztani

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1891

a gyermeküknek adandó nevelést] – összefüggésben az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésével (gondolat,

lelkiismeret és vallás szabadsága) – azt jelenti, hogy a szülők gyermekeikről saját világnézetüknek és lelkiismereti

meggyőződésüknek megfelelően gondoskodhatnak, tehát »[e]lsősorban a szülők (gondviselők) jogosultak arra,

hogy döntsenek a gyermekeik testi és szellemi fejlődésével kapcsolatos kérdésekben. A szülők választhatnak

egészségügyi szolgáltatót, oktatási intézményt, ők dönthetnek arról, hogy milyen világnézeti nevelésben

részesüljenek gyermekeik. Az egyes egészségügyi ellátások, a lehetséges alternatívák között is a szülők döntenek.«

[39/2007. (VI. 20.) AB határozat, ABH 2007, 464, 481]” (Abh., Indokolás [59]) Ugyanakkor „nem értelmezhető a szülő

(2) bekezdésben biztosított nevelés megválasztásához való joga elvonatkoztatva az őt terhelő kötelezettségtől, sem

pedig a gyermek jogaitól” (Abh., Indokolás [43]).

[72] Az államnak a gyermek jogai védelme érdekében intézményvédelmi kötelezettsége áll fenn: „Az állam szerepe

a gyermekek védelmében és a róluk való gondoskodásban az, hogy meghatározza a gyermekek alapvető jogai

érvényesítésének garanciáit, létrehozza és működtesse a gyermekek védelmét biztosító intézményrendszer.”

[114/2010. (VI. 30.) AB határozat, ABH 2010, 579, 582] Ezen intézményvédelmi szerep ugyanakkor a gyermek

jogai tekintetében csak kiegészítő jellegű: „a családi védelmet mint belső jogviszonyt kiegészíti (de adott

esetben pótolja is) az – objektív intézményvédelmi kötelezettségből fakadó – állami (és a társadalmi) védelem.”

(Abh., Indokolás [56])

[73] Mindezeket az Alkotmánybíróság a 14/2014. (V. 13.) AB határozatban akként összegezte, hogy az Alaptörvény

XVI. cikk (1) bekezdésében biztosított alapjog, a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga speciális

szerkezetű és többpólusú: jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család (a szülők), másodlagosan

pedig – kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel – az állam. Az államnak – ebben a szerepkörében –

a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát aktív, tevőleges, támogató (nem pusztán passzív)

magatartással kell érvényre juttatnia (Indokolás [33]).

[74] 4. Az Alkotmánybíróság a gyermek legjobb érdekével, illetőleg a szülők neveléshez való jogával, valamint az állami

szerepvállalás terjedelmével kapcsolatosan utal a német irányadó bírósági és alkotmánybírósági gyakorlatra is.

A szülők neveléshez való jogához (Erziehungsrecht) kapcsolódik az állam nevelési feladata (Erziehungsauftrag),

mely utóbbi elsősorban a nevelési jog gyakorlása feletti őrködéssel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket

takarja (BVerwG 6 B 65.07). A német szövetségi alkotmánybíróság, a Bundesverfassungsgericht korábban

(a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatához hasonlóan) azt is elismerte, hogy a tankötelezettség intézménye

a szülők nevelési jogának korlátját képezi (1 BvR 1358/09). Az irányadó német alkotmánybírósági gyakorlat

szerint a Grundgesetz 6. cikk (2) bekezdéséből fakadóan a gyermek gondozása és nevelése a szülők természetes

joga, azaz akik a gyermeknek életet adtak, természetszerűleg készek és kötelesek arra, hogy a gyermek ellátásáért

és neveléséért felelősséget vállaljanak (BVerfGE 24, 150). Ezen szülői jogok ugyanakkor ún. „szolgáló emberi

jogok”, amelyek a szülőt illetik ugyan meg, azonban azokat a szülők a gyermek érdekében kötelesek gyakorolni

(BVerfGE 61, 372). Ennek megfelelően a német alkotmánybírósági gyakorlatból következően a szülői jogok

elsősorban nem a szülő személyiségének szabad kibontakozását szolgálják, hanem a gyermek kibontakozásának

garanciájaként érvényesülnek. A bajor szövetségi alkotmánybíróság a bajor alkotmány 129. cikk (1) bekezdése

alapján pedig úgy foglalt állást, hogy bár a német szülők számára alanyi jogon biztosított az óvodai férőhely

a gyermekük számára, azonban a szülők neveléshez való jogának elsőbbsége kizárja, hogy az állam

óvodakötelezettséget vezessen be (BayVerfGHE 29, 191, 210). Az óvoda ugyanis nem kötelezettség, hanem a szülők

nevelési kötelezettségeit támogató intézményrendszernek minősül (1 BvR 178/97).

[75] Az irányadó német alkotmánybírósági gyakorlat szerint amikor valamely, a gyermek nevelésével kapcsolatos állami

beavatkozás alkotmányosságáról kell dönteni, minden esetben a gyermek legjobb érdekét és az arányosság elvét

kell szem előtt tartani, a jogalkotó pedig csak akkor avatkozhat be a szülő nevelési jogába általános tilalmakkal,

amennyiben az egyedi intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek (BVerfGE 7, 320). Mindez azt jelenti, hogy

az általános iskolai nevelést megelőzően az államnak csak akkor kell beavatkoznia, amennyiben a szülő nevelési

jogának gyakorlása konkrét, egyedi esetekben a gyermek legjobb érdekével ellentétes eredményre vezet. Ennek

megfelelően a német szövetségi alkotmánybírósági gyakorlat is irányadónak tartja a szülő neveléshez jogával való

összefüggésben a szubszidiaritás elvét (1 BvR 205/58).

[76] 5. Az Alkotmánybíróság végezetül azt is megjegyzi, hogy az Alaptörvény XVI. cikkének korábban említett

értelmezése az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, Magyarországot is kötelező Gyermekjogi Egyezmény

rendelkezéseivel is teljes mértékben összhangban áll. A Gyermekjogi Egyezmény 18. cikk (1) bekezdése értelmében

„[a] felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg, adott esetben

a gyermek törvényes képviselőire hárul. Ezeket cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló

1892 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

érdekének kell vezetnie.” A 18. cikk (2) bekezdése pedig kifejezetten az állami szerepvállalás másodlagosságát

hangsúlyozza akkor, amikor azt rögzíti, hogy „a részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek és

a gyermek törvényes képviselőinek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához,

és gondoskodnak gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról”. Az Egyezmény

18. cikke [a szülők kötelességeit és jogait tartalmazó 5. cikkel, valamint az állam kötelezettségeit tartalmazó

3. cikk (2) bekezdésével és 27. cikkével együttesen] egyértelműen előírja, hogy a szülőké az elsődleges felelősség

a gyermek legjobb érdekének biztosításában, az államnak pedig megfelelő lépéseket kell tennie a szülők

kötelességteljesítésükben való támogatása érdekében. Az állam ugyanakkor csak abban az esetben veheti át a szülő

szerepét a gyermek jogainak és szükségleteinek biztosítása érdekében, ha a szülő nem képes eleget tenni ezen

felelősségének.

VI.

[77] Az Alkotmánybíróság elsőként az Nkt. 8. § (2) bekezdésével, valamint 8. § (2a)–(2c) bekezdésével kapcsolatos

indítványi elemet vizsgálta meg.

[78] 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, majd azzal összhangban az Nkt. 2015. augusztus 31. napjáig

hatályos rendelkezése hároméves kortól lehetővé tette az óvodai részvételt azzal, hogy abban az évben, amelyben

a gyermek az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órányi kötelező részvételt írt elő.

[79] Az Nkt. 2015. szeptember 1. napjától kezdődően az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség korhatárát

leszállította, napi négy órányi kötelező óvodai foglalkozáson való részvételt írva elő a harmadik életévet betöltött

gyermekek számára is azzal, hogy a jegyző a szülők kérelmére – az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével –

annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, felmentést

adhatott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek

kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolta.

[80] A kötelező óvodai korhatár leszállítására, valamint a kötelező óvodai nevelés alóli felmentésre vonatkozó,

2015. szeptember 1. napjától hatályos szabályokat a jogalkotó a Módtv. elfogadásával két lépcsőben módosította.

[81] Az Nkt. 2019. július 26. napjától hatályos rendelkezése [a Módtv. 7. § (1) bekezdése] a korábbi szabályozást

annyiban változtatta meg, hogy a felmentés engedélyezésének korhatárát egy évvel leszállította, és annak az évnek

az augusztus 31. napjáig tette immáron lehetővé, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti.

[82] Az Nkt. 2020. január 1. napjától hatályos 8. § (2) bekezdése [a Módtv. 7. § (2) bekezdése] (a felmentés

engedélyezésének korhatárát változatlanul hagyva) a felmentés engedélyezésére vonatkozó eljárásrendet

változtatta meg, oly módon, hogy a szülő a tárgyév május 25. napjáig jogosult csak a kérelem benyújtására,

a felmentés engedélyezéséről szóló döntést pedig a jegyző, illetőleg a fenntartó helyett a Kormány rendeletében

kijelölt szerv hozza meg, az eljárásban szakértőként pedig csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.

Ugyancsak a Módtv. 7. § (2) bekezdése rögzítette a felmentés engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási perre

vonatkozó, 2020. január 1. napjától hatályos szabályokat [Nkt. 8. § (2a)–(2f ) bekezdések]. Az Alkotmánybíróság

megállapítja, hogy az indítványozók alkotmányjogilag értékelhető indokolást kizárólag a Módtv. 7. §

(2) bekezdésével összefüggésben terjesztettek elő, ennek megfelelően az Alkotmánybíróság jelen eljárásban

kizárólag ezen rendelkezések [azaz az Nkt. 2020. január 1. napjától hatályos rendelkezései] alkotmányossági

vizsgálatát végezhette el.

[83] Az indítvány az Nkt. rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét három okból állítja. Egyfelől az indítványozók úgy

ítélték meg, hogy a felmentést engedélyező szerv eljárásrendjének kialakítására a törvény elfogadása és vonatkozó

rendelkezésének hatálybalépése (2020. január 1. napja) közötti időszak elégtelen, ezáltal sérül az Alaptörvény

B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő felkészülési idő követelménye. Másfelől az indítványozók álláspontja szerint

az óvodai nevelés alóli felmentés lehetőségére vonatkozó korhatár leszállítása sérti a szülők Alaptörvény XVI. cikke

szerinti neveléshez való jogát. Ezzel összefüggésben kérdésként fogalmazták meg, hol húzódik a szülői és az állami

felelősség közötti határ. Harmadfelől pedig a felmentési kérelem elbírálására vonatkozó rendelkezések az indítvány

szerint ellentétesek az Alaptörvény XVI. cikkével, illetőleg a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági

eljáráshoz való joggal.

[84] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként az indítványozók Alaptörvény XVI. cikkének sérelmével kapcsolatos érveit

vizsgálta meg.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1893

[85] Az indítvány alapján az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gyermekek

védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelme érdekében a kötelező óvodai nevelésben való részvétel

korhatárának felmentés nélküli leszállítására irányadó szabályozás a szülők neveléshez való jogának az Alaptörvény

I. cikk (3) bekezdésével összhangban álló, szükséges és arányos korlátozásának minősíthető-e.

[86] Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az Alaptörvény XVI. cikk (3) bekezdése a szülői kötelezettségek között nevesíti

a gyermek taníttatásáról való gondoskodást, azonban nem tartalmaz semmilyen előírást az óvodai nevelésre

vonatkozóan. A kötelező óvodai nevelésre, illetőleg az ez alóli felmentések és kivételek rendszerére vonatkozó

szabályozás ennek megfelelően teljes egészében törvényi alapokon nyugszik. Mindez önmagában is megerősíti

{a jelen határozat V. részében (Indokolás [64] és köv.) tett megállapításokkal, így különösen a szubszidiaritás

elvével összhangban}, hogy a tankötelezettség kezdetét megelőzően az államnak legfeljebb arra lehet joga, hogy

kivételesen és kizárólag a gyermek legjobb érdekének biztosítása érdekében korlátozza a szülő neveléshez való

jogát akkor, ha a szülő döntése és a gyermek legjobb érdeke egymással ellentétben állnak.

[87] 2.1. Ahogyan arra az Abh. is rámutatott, az óvodai nevelés „általánosságban indokolt elsősorban a szocializáció,

a majdani iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez”

(Indokolás [43]). A Módtv. indokolása is rögzíti, hogy „[t]ársadalmi érdek és cél, hogy a 3., illetve 6. életév betöltésével

a gyermekek minél nagyobb része kezdje meg az óvodai nevelésben illetve az iskolai oktatásban való részvételét.

Különösen fontos ez az óvodában, mely fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra

készít fel.” Tekintettel arra, hogy az óvodai nevelés intézménye hangsúlyosan az iskolai tanulmányok előkészítését,

a közösségi beilleszkedést szolgálja, ezért az az intézkedés, mely annak előmozdítását szolgálja, hogy valamennyi

gyermek az iskolai tanulmányainak megkezdése előtt részt vegyen óvodai nevelésben, alkotmányjogi értelemben

szükséges eszköz a szülők gyermeküknek adandó nevelés megválasztásához való jogának korlátozásához.

[88] 2.2. A korlátozás arányosságának vizsgálatakor (az Abh. megállapításaival egyezően) fokozottan figyelembe kell

venni azt a körülményt, hogy az Alaptörvény és a jogrendszer egésze rendkívül hangsúlyos szerepet biztosít

a családnak. Ha a szülő elsődleges élethivatásának tekinti a gyermek nevelését, és szeretné, hogy a gyermek

fejlődésének első időszakában teljes egészében a családban nevelkedjék, az erre vonatkozó joga csak erős

alkotmányjogi indokkal korlátozható.

[89] Az állami beavatkozás jogalapja a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő alkotmányos jogának

érvényesítése, ez pedig kizárólag az ő konkrét személyes viszonyaiban, az őt egyénileg és személyesen érintő

kérdésekben (és nem pedig általános jelleggel) fordulhat elő. Az általános jogszabályi rendelkezéseknek

ezért mindig lehetőséget kell biztosítaniuk az egyéni szempontok érvényesítésére, azaz az egyedi, a gyermek

legjobb érdekét érvényre juttató döntések meghozatalára, mely alól csak az olyan nyilvánvalóan kivételes

esetek jelenthetnek kivételt, mint az iskolai nevelés-oktatásra felkészítő utolsó óvodai év. Az állami beavatkozás

arányosságának megítélésénél a gyermek személye, illetve egyéni körülményeinek figyelembevétele az alapvető

jogok és az Alaptörvény értékrendszerének érvényesítéséhez nélkülözhetetlen.

[90] A fentiekkel teljes összhangban az esetleges felmentés fontosságát az államtitkári válasz is hangsúlyozza. Rögzíti,

hogy „minden gyermek esetében – akár hátrányos helyzetűnek minősül, akár nem – a szabályozásnak egységesen

kell biztosítania az óvodáztatási kötelezettség teljesítésének a gyermek érdekét szolgáló betartását, az esetleges

mentesítés lehetővé tételét”.

[91] Az óvodai nevelés alkotmányos kereteit illetően egyértelmű jogi állásfoglalást teremtett az Abh., zsinórmértékül

szolgálva jelen módosítás szükségességének és arányosságának vizsgálatánál is. Hangsúlyozta, hogy a Gyermekjogi

Egyezmény 18. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettség ENSZ-beli értelmezése szerint „a felelősség a gyermek

neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban, de nem kizárólagosan a szülőkre hárul, ezért az állam is, és

a társadalom is együttes felelősséget visel” (Abh., Indokolás [44])

[92] Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga speciális

szerkezetű és többpólusú: jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család (a szülők), másodlagosan

pedig – kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel – az állam. Az Alaptörvény L) cikk (2) bekezdése és

XV. cikk (5) bekezdése alapján az államnak a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát aktív, tevőleges,

támogató (nem pusztán passzív) magatartással kell érvényre juttatnia {14/2014. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [33]}.

[93] Az Alkotmánybíróság az óvodai nevelés szükségességének (azaz a szülő neveléshez való joga korlátozása

arányosságának) vizsgálata során az Abh.-ban e tekintetében lefektetett elveket követve megerősíti, hogy

„[a] gyermek Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt jogai érvényesülése érdekében, testi és szellemi

fejlődésének biztosításával, hangsúlyosan az iskolai tanulmányok előkészítését, a közösségi beilleszkedést szolgálja.

Habár ez egy-egy szülő gyermeke nevelésének megválasztásához való jogát korlátozhatja – így a közösségi

nevelést egészében elutasító nevelési elveket valló, az óvodai nevelés kezdetét korainak tartó, vagy olyan szülő

1894 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

esetében, aki az adott nevelési intézmények helyett más keretek között képzelné el a gyermeke szocializálását –,

a vázolt és az Óvodai nevelés országos alapprogramjában részletesen kifejtett célok elérése azonban szükségessé

teszi az óvodai nevelést.” (Abh., Indokolás [40]) Az Alkotmánybíróság itt jegyzi meg, hogy az alapprogram szerint

az óvodai nevelés alapelveit meghatározó olyan sarokkövek, mint a szeretetteljes gondoskodás és különleges

védelem, a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítése, mind olyan feladatok, amelyek családi

környezetben biztosíthatók a legteljesebben, e körben az óvoda a szülők mellett csak kiegészítő szerepet kaphat.

[94] Az óvodai nevelés utolsó évére vonatkozóan tehát az állam (az Abh. megállapításaival összhangban) jogosult

(de még ekkor sem köteles) olyan, a kötelező óvodai nevelés alól kivételt (felmentést) nem engedélyező

szabályozást alkotni, mely valamennyi gyermek számára kötelezővé teszi az óvodai nevelésben történő részvételt;

az iskolai tanulmányokra való felkészülés biztosítását az Alkotmánybíróság olyan kivételes indokként ismerte

el, mely még a felmentés lehetőségének teljes kizárása esetében is a szülők neveléshez való jogának arányos

korlátozásának minősült.

[95] Az Abh. az Nkt. korábban hatályos szabályozása arányosságának vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy

„[a]z Nkt. korábban hatályos rendelkezése, bár a hároméves korhatárt főszabállyá teszi, alkalmazása alól kivételt

enged: a szülő kérésére az ötödik életév betöltéséig széles körben lehetőséget ad a felmentésre. […] A napi négy

órás foglalkozás általánosságban indokolt elsősorban a szocializáció, a majdani iskolai követelményekhez való

alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez. A szülő gyermekkel való foglalkozását,

nevelési elveit nem gátolja, nem sérti, ellenkezőleg, kiegészíti a közösségben történő nevelés. Amennyiben pedig

a gyermek különös érdeke, a családi körülmények indokolják, mód van a felmentésre.” (Abh., Indokolás [42]–[43])

[96] Az Abh. a korábbi szabályozás arányosságát tehát két okból látta biztosítottnak. Egyrészt különös jelentőséget

tulajdonított az iskolai nevelést megelőző, iskolára előkészítő évnek, amelyet a gyermekek megfelelő szocializációja

céljából mindenképpen célszerű óvodai környezetben eltölteni. Ezt a megközelítést a Módtv. indokolása, illetőleg

maga az Nkt. 8. § (1) bekezdése is kifejezetten megerősíti, amikor azt rögzíti, hogy az óvodai nevelés „különösen

az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készít fel”. Másrészt az iskola-előkészítő évet megelőzően széles körű

felmentési lehetőséget látott biztosítottnak azon gyermekek számára, akiknek legjobb érdekét bármely okból

a családban történő nevelés szolgálja.

[97] Jelen esetben a szabályozás ugyanakkor további egy évvel terjesztette ki a kötelező óvodai nevelés intézményét,

kizárva a felmentés lehetőségét még azokban az esetekben is, amikor a gyermek családi körülményei,

képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt bármilyen okból indokolná. Az Nkt. 8. § (2) bekezdésének ezen

módosítása az óvodai nevelés utolsó előtti évét a szabályozás (a felmentés engedélyezése) szempontjából az utolsó

évvel tette azonossá, miközben maga a Módtv. indokolása és az Nkt. 8. § (1) bekezdése is kifejezetten azt rögzíti,

hogy az általános iskolai tanulmányokra való felkészülés szempontjából az utolsó év tekinthető különösen

fontosnak. A Módtv. indokolása ennek megfelelően semmilyen érvet nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen

szakmai szempontok alapján határozott úgy a jogalkotó, hogy szükséges az óvodai nevelés alóli felmentésre

vonatkozó életkori korlát leszállítása. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben arra is utal, hogy az utolsó óvodai

nevelési évre vonatkozó felmentési lehetőség kizárása már eddig is példa nélküli kivételnek minősült a magyar

oktatási rendszerben: az Nkt. 45. § (5) bekezdése ugyanis a tanuló egyéni adottságára és sajátos helyzetére

tekintettel az általános iskolai oktatás teljes időszakában lehetővé teszi az egyéni munkarend engedélyezését, és

ezáltal a felmentést a rendszeres intézménylátogatás alól.

[98] Az Alkotmánybíróság rámutat: az Nkt. 8. § (2) bekezdése szerinti felmentés minden esetben a gyermek jogos

érdekének szem előtt tartásával, az óvodavezető, illetőleg a védőnő bevonásával megszülető, kizárólag szakmai

szempontokat (a gyermek egyéni érdekeit, képességeit és körülményeit) figyelembe vevő döntés, melynek

meghozatala során a hatóságoknak abból a vélelemből kell kiindulniuk, hogy a szülő által kért felmentés szolgálja

a gyermek legjobb érdekét, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően. Ennek megfelelően a felmentés

engedélyezésére vonatkozó életkori korlát leszállítása éppen azon gyermekeket, illetőleg szüleiket zárta el az óvodai

nevelés alóli felmentés lehetőségétől, ahol a felmentés a gyermek körülményeire és képességeire tekintettel

indokolt volt.

[99] Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára az Alkotmánybíróság megkeresésére

kifejtette: „a szülői jogosultságok nem korlátlanok, a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga korlátozza azokat

[…]. A szülőnek a nevelés megválasztásával kapcsolatos joga tehát nem egyenlő azzal, hogy ezáltal a gyermek

egyáltalán ne vegyen részt intézményes nevelésben, oktatásban.” Maga az államtitkár is utal az Abh.-ra, mely szerint

az Alaptörvény XVI. cikke „az állam számára azt írja elő, hogy – valamennyi jogággal összefüggésben – az egyes

jogintézmények szabályozása során tartsa szem előtt a gyermek érdekeit, e tevékenységén keresztül segítse elő

a megfelelő fejlődésüket, az ehhez szükséges alapvető feltételeket biztosítsa” (Indokolás [27]). Az államtitkár utalt

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1895

továbbá az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendeletre (a továbbiakban

Korm. rendelet), ami alapelvként fogalmazza meg, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és

kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.

[100] A támadott jogszabályhely vonatkozásában az új szabályozás arányossága már nem igazolható a fenti indokokkal,

a felmentés ugyanis már csak három- és négyéves kor között kérhető. A támadott rendelkezés nem támogatja

tehát azt a családmodellt, amelyben a gyermek nevelését elsődlegesnek tartják, és egyik szülő a gyermekkel való

foglalkozást – akár hivatásának – választja. Miközben kétségtelen tény, hogy az érintett gyermekek egy tekintélyes

hányadát illetően társadalmi szempontból kiemelkedően fontos a korai óvodakezdés, elsősorban az esetleges

problémák korai felismerése, másrészt a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében, ugyanakkor

azonban a jogalkotónak biztosítania kell a lehetőséget arra is, hogy kivételes esetekben, amikor a gyermek és

a család kellő gondossággal megvizsgált legjobb érdeke azt kívánja, a gyermek az óvodai nevelés utolsó évéig

családi nevelésben részesüljön. Ezekben az esetekben a megfelelő családi nevelést követően ez a minimális

közösségben töltött idő is kellően felkészíti a gyermeket az iskolai életre. Azáltal azonban, hogy a jogalkotó

mérlegelést nem tűrően kizárta a felmentés lehetőségét a negyedik életévüket betöltött gyermekek óvodai

nevelésével összefüggésben, a szabályozással egyrészt figyelmen kívül hagyta az egyes gyermekek egyedi

életkörülményeit, sajátosságait, másrészt általános jelleggel fogalmazta meg azt az Alaptörvényből egyébként

nem csupán le nem vezethető, hanem a XVI. cikk (2) bekezdésével kifejezetten ellentétes elvárást, hogy valamennyi

gyermek esetében (egyéni képességeitől, személyes és családi körülményeitől függetlenül) kizárólag az óvodai

nevelés szolgálhatja a gyermek legjobb érdekét már a gyermek négyéves korától kezdődően.

[101] Az Alkotmánybíróság kiemeli: az Nkt. korábban hatályos 8. § (2) bekezdése nem arra biztosított a szülők számára

jogot, hogy gyermeküket minden esetben felmentsék a kötelező óvodai nevelés alól a gyermek ötéves koráig,

hanem csupán arra, hogy a gyermek kötelező óvodai nevelés alóli felmentését kezdeményezzék, és a felmentés

megadására kizárólag azokban az esetekben került sor, ahol a szülővel egyetértve az óvodavezető, illetőleg

a védőnő ezt a gyermek egyedi körülményeire és képességeire tekintettel szakmailag indokoltnak tartotta.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a felmentés lehetőségére vonatkozó életkori korlát leszállítása valójában

éppen azon gyermekeket és szüleiket érintette hátrányosan, akik esetében a gyermeket, illetőleg a gyermek

egyedi körülményeit ismerő szakemberek úgy ítélték meg, hogy a gyermek számára kifejezetten előnyt jelent

az óvodai nevelés alóli felmentés lehetősége, hiszen a többi gyermek számára az óvodai nevelésben való részvétel

kötelezettsége korábban is változatlanul fennállt.

[102] A jogalkotó ugyanakkor semmilyen módon nem indokolta meg, hogy ha a gyermek nevelése elsősorban a család

joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek csak be (lásd

az Óvodai nevelés országos alapprogramját, melyre az államtitkár is kifejezetten hivatkozott), egyes esetekben

pedig a gyermek számára kifejezetten előnyös lehet a kötelező óvodai nevelés alóli felmentés, akkor a gyermekeket,

illetőleg az ő nevelésükről elsősorban gondoskodni köteles szüleiket a jogalkotó miért zárja el a gyermek számára

adott egyedi esetben szakmailag is előnyös felmentés lehetőségének kezdeményezésétől. Különösen igaz ez azért,

mert maga az Abh. is kifejezetten a „széles körű felmentési lehetőségre tekintettel” ítélte a korábbi szabályozást

arányosnak (Indokolás [45]). Az Nkt. 8. § (2) bekezdése ráadásul az érintett gyermekek vonatkozásában nem

egyszerűen csak szűkítette, hanem teljes mértékben kizárta a felmentés lehetőségét.

[103] Az Nkt. korábban hatályos rendelkezései is az óvodai nevelés főszabályából indultak ki, és ahhoz képest mintegy

kivételként tették lehetővé az óvodai nevelés alóli felmentés engedélyezését. Ezen kivételszabály megszüntetése

a negyedik életévüket betöltött, de az ötödik életévüket még be nem töltött gyermekek vonatkozásában azt

a megdönthetetlen vélelmet állítja fel, hogy valamennyi gyermek számára, függetlenül a családi körülményeitől,

sajátos helyzetétől, egyéni adottságaitól, kizárólag az óvodai nevelés biztosítja a megfelelő nevelést, mely

megközelítés kifejezetten ellentétes az Alaptörvény általános értékrendjével és különösen a XVI. cikk

(2) bekezdésével, miszerint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának biztosítására elsődlegesen

a család (a szülők) kötelesek, az állam pedig csak másodlagos, kiegészítő szerepet játszik – mely alól kivételt csak

az olyan egyértelműen meghatározott célok képeznek, mint például az iskolai tanulmányokra történő felkészítés

az óvodai nevelés utolsó évében. Márpedig a szülők neveléshez való jogának az óvodai neveléssel összefüggő

állami korlátozása kizárólag abban az esetben fogadható el, ha az egyfelől az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének

megfelelően összhangban áll a gyermek legjobb érdekével, másfelől pedig csak azon esetekre korlátozódik, amikor

vagy valamilyen feltétlenül érvényesítendő, kiemelten fontos cél (mint például az általános iskolai tanulmányokra

felkészítő utolsó óvodai év), vagy pedig a szülő azon, a gyermek nevelésére vonatkozó döntésének korrekcióját

szolgálja, mely nyilvánvalóan nem szolgálja a gyermek legjobb érdekét.

1896 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

[104] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése

szerint nem igazolható a szülők neveléshez való jogának azon korlátozása, mely további egy évvel leszállítja

a kötelező óvodai nevelés alól adható felmentés korhatárát anélkül, hogy egyfelől megjelölné azt az alapvető

jogot vagy alkotmányos értéket, melynek védelmét szolgálja a rendelkezés, másfelől pedig biztosítaná annak

lehetőségét, hogy konkrét egyedi ügyekben az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyermek

legjobb érdekének alapulvételével születhessen döntés a kötelező óvodai nevelésben való részvétel kérdésében

a negyedik életévüket már betöltött, ám ötödik életévüket még be nem töltött gyermekek esetében. Valamely

Alaptörvényben biztosított jog alapvető jog vagy alkotmányos érték hiányában történő korlátozása pedig nem

teljesíti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti követelményeket, ekként az alaptörvény-ellenes.

[105] 2.3. A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Nkt. 8. § (2) bekezdésének „annak az évnek

az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti,” fordulata alaptörvény-ellenes, ezért

azt a rendelkező részben foglaltak szerint, 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság

hangsúlyozza: az Alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le olyan jogalkotási kötelezettség, mely

alapján az óvodai nevelés utolsó évében (az ötödik életévüket betöltött gyermekek esetében) a felmentés

engedélyezésének lehetősége nélkül kötelezővé kellene tenni az óvodai nevelésben való részvételt, ennek

megfelelően az Nkt. 8. § (2) bekezdése az „annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik

életévét betölti,” fordulat megsemmisítését követően összhangban áll az Alaptörvénnyel. Ugyanakkor azonban

az Alkotmánybíróság az Abh.-ban azt is megállapította, hogy az Nkt. korábban hatályos 8. § (2) bekezdése sem

volt ellentétes az Alaptörvénnyel, mert a jogalkotó oly módon tette kötelezővé az óvodai nevelés utolsó évében

való részvételt valamennyi gyermek számára, hogy ezzel egyidejűleg az óvodai nevelés megelőző időszakára

vonatkozóan biztosította a széles körű felmentés lehetőségét.

[106] Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozza továbbá, hogy az Nkt. 8. § (2) bekezdése „annak az évnek

az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti,” fordulatának megsemmisítésével

továbbra is érvényesül az óvodai részvétel kötelezettségének főszabálya, ekként a rendelkező rész szerinti

megsemmisítés kizárólag a főszabály alól adható kivételek körét érinti, és nem változtat az óvodai nevelésben

való részvétel általános kötelezettségén. A pro futuro megsemmisítésre tekintettel pedig az Alkotmánybíróság

a jogalkotó számára kellő időt biztosít annak mérlegelésére, hogy a kötelező óvodai nevelés főszabálya mellett ki

kívánja-e zárni az óvodai nevelés utolsó évében a kötelező óvodai nevelés alóli felmentés lehetőségét, lényegében

a korábban hatályos szabályozásnak megfelelően, vagy pedig az Nkt. hatályban maradó 8. § (2) bekezdésének

megfelelően az óvodai nevelés teljes időszaka alatt lehetővé teszi az egyedi felmentés engedélyezését azokban

a kivételes esetekben, amikor a gyermek családi körülményei és sajátos helyzete ezt indokolják. Ezen két,

az Alaptörvénnyel egyaránt összhangban álló megoldás közötti választás lehetősége a jogalkotó (és nem pedig

az Alkotmánybíróság) feladata, ugyanakkor az óvodai nevelés alóli felmentés engedélyezésére (az Alaptörvényből

következően és az Nkt. hatályban maradó rendelkezéseivel összhangban) továbbra is kizárólag a gyermek egészségi

állapotára, családi körülményeire, képességeire, sajátos helyzetére, azaz a gyermek legjobb érdekére tekintettel

kerülhet sor, mint amilyen például valamely egészségügyi vagy fejlődési probléma fennállása, vagy éppen külföldről

történő hazaköltözés esetén a megfelelő magyarnyelv-tudás hiánya. Azokban az esetekben pedig, ahol a szülő nem

kezdeményezi az óvodai nevelés alóli felmentést, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, teljeskörűen érvényesül

az óvodáztatási kötelezettség főszabálya.

[107] 3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítványozók kellő felkészülési idő követelményének sérelmét állító

érvét vizsgálta meg. A jelen határozat IV. részében (Indokolás [59] és köv.) az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével

összefüggésben rögzített elvi tételek alapulvételével az Alkotmánybíróság megállapítja: a Módtv. kihirdetésére

2019. július 18. napján került sor, a vizsgált rendelkezések pedig 2020. január 1. napján léptek hatályba. Figyelemmel

arra, hogy a megváltozott eljárásrend kereteit a Módtv. már az alkalmazást megelőzően több mint 5 hónappal

meghatározta, az alkalmazásra vonatkozó részletszabályok pedig 2020. január 1. napját megelőzően ugyancsak

megalkotásra kerültek, ezért sem a felkészülési idő hiánya, sem pedig annak kirívó rövidsége nem állapítható meg.

Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált rendelkezések az indítványban foglalt okból nyilvánvalóan nem ellentétesek

az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti felkészülési idő követelményével.

[108] 4. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítvány vonatkozó részének a felmentési eljárás engedélyezésére

vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárást érintő elemét vizsgálta meg. A szabályozás az indítványozók szerint

egyaránt sérti a XVI. cikket, illetőleg a XXVIII. cikk (1) bekezdését, az alábbiak szerint. Az új szabályozás korlátozza

a kérelem benyújtásának lehetőségét (figyelmen kívül hagyva azt az esetet, amikor az óvodába járás megkezdése

után keletkezik olyan körülmény, amely indokolná a felmentést), továbbá korlátozásra kerül a bizonyítási eljárás is,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1897

amikor meghatározásra kerül, hogy szakértőként csak az óvodavezető, illetve a védőnő rendelhető ki. Az indítvány

kiemeli, hogy olyan gyermekről kell szakértői véleményt adni, aki még nem jár óvodába, így az óvodavezetőnek

nem is lehet ismerete az adott gyermekről, ugyanakkor sem a családvédelem, sem pedig a gyermekvédelem

munkatársai, sem pedig például a háziorvos nem rendelhetőek ki szakértőként.

[109] Az államtitkár válasza az indítványozók érvelésének egyetlen elemére reagál: amennyiben az óvodával jogviszonyba

került gyermek esetében merül fel olyan ok, amely megakadályozza vagy lehetetlenné teszi az óvodába járását,

akkor az óvodából való távolmaradás igazolására kerülhet sor, a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban

EMMI rendelet) rendelkezéseinek megfelelően.

[110] 4.1. Az EMMI rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell

szabályozni a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat.

Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy bár az Nkt. rendelkezése időben is korlátozza

a szülői kérelem benyújtásának lehetőségét, az EMMI rendelet ugyanakkor az államtitkár válaszának megfelelően

valóban biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyermek átmenetileg ne vegyen részt óvodai nevelésben akkor,

ha utóbb merül fel olyan körülmény, mely egyébként a gyermek óvodai nevelés alóli felmentését is indokolhatja.

Az Alkotmánybíróság az indítványhoz kötöttség elvének megfelelően ugyanakkor jelen eljárásának keretei között

kizárólag az Nkt. (és nem pedig más jogszabályok, így például az EMMI rendelet) alkotmányossági vizsgálatát

végezheti el. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy az óvodalátogatás elmulasztásának

esetére alkalmazandó utólagos igazolás intézményére tekintettel önmagában nem alaptörvény-ellenes az Nkt. 8. §

(2) bekezdésének azon eleme, mely szerint a szülő a tárgyév május 25. napjáig nyújthatja be a felmentési kérelmét.

[111] 4.2. Az Alkotmánybíróságnak azt is meg kellett vizsgálnia, hogy a szakértők körére vonatkozó szabályozás, illetőleg

a felmentést engedélyező szerv döntése bírósági megváltoztatására vonatkozó tilalom korlátozza-e az Alaptörvény

XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti

hatékony bírói jogvédelmet, és egyúttal sérti-e a szülők és a gyermek Alaptörvény XVI. cikke szerinti jogait.

[112] 4.2.1. Az indítvány szakértők körére vonatkozó eleme a kötött bizonyítási rendszer kérdésével függ össze.

Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint „a jogalkotót széles körű mérlegelés illeti meg a bizonyítási

rendszer kialakítása során, amelynek végső soron összességében kell megfelelnie a tisztességes eljárás alaptörvényi

követelményének. Nem csak a bizonyításra vonatkozó jogszabálynak, de azok tényleges alkalmazásának is

összhangban kell állni a tisztességes eljáráshoz való joggal. Mivel az Alaptörvény nem tartalmaz olyan előírást,

amely bizonytalan esetben a szabad bizonyítás eljárási alapelvének megfelelő cselekmények végzésére

kötelezné az eljáró hatóságokat és bíróságokat, mindenkor az adott eljárásra vonatkozó szabályok mondják meg

az elvégezhető bizonyítási cselekmények, a befogadható bizonyítékok körét.” {3174/2014. (VI. 18.) AB határozat,

Indokolás [14]} Az Alkotmánybíróság korábban már azt is megállapította, hogy a jogalkotó nagy fokú szabadságot

élvez a bizonyítási rendszer, a konkrét bizonyítási szabályok kialakítása során {3104/2014. (IV. 11.) AB végzés,

Indokolás [17]–[19]}. A jogalkotó által megalkotott bizonyítási rendszer akkor válik az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1) bekezdésével ellentétessé, ha sérti a hatékony bírói jogvédelem elvét mint a tisztességes bírósági eljáráshoz való

jog egyik részjogosítványát {5/2020. (I. 29.) AB határozat, Indokolás [51]}.

[113] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. § (1) bekezdése

alapján, ha a felmentést engedélyező szerv döntéshozatalához nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok,

a hatóság bizonyítást folytat le. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felmentést engedélyező szerv a szülő által

a kérelemmel egyidejűleg becsatolt melléklet és nyilatkozat értékelésével köteles meghozni a döntését, bizonyítás

lefolytatására (szakértő kirendelésére) pedig akkor kerülhet sor, ha a szülő által becsatolt adatok nem elegendőek

a megalapozott döntés meghozatalához (a kérelem elbírálásához). Abban az esetben tehát, ha a felmentést

engedélyező szerv úgy ítéli meg, hogy a felmentési kérelem az Ákr. 41. § (1) bekezdése szerinti sommás eljárásban

nem bírálható el, a hatóság a tényállástisztázási kötelezettsége körében köteles az óvodavezető, illetőleg a védőnő

szakértőként történő kirendelésére, tekintettel arra, hogy az óvodai nevelés alóli felmentés engedélyezése minden

esetben különleges ismereteket igénylő szakkérdés.

[114] Az Alkotmánybíróság azt is megjegyzi, hogy az indítványozók állításával ellentétben a felmentési eljárásban olyan

gyermek felmentése is kezdeményezhető, aki korábban már részt vett óvodai nevelésben, ekként ilyen esetekben

az óvodavezető is alkalmas lehet annak a kérdésnek a megítélésére, hogy az óvodai nevelés alóli felmentés

a gyermek egyéni körülményei alapján indokolt lehet-e. Óvodai nevelésben korábban részt nem vett gyermek

esetében az óvodavezető szakértőként történő kirendelését pedig az Nkt. 8. § (2) bekezdése sem teszi kötelezővé,

ilyen esetekben a felmentést engedélyező szervnek az Nkt. 8. § (2) bekezdésében ugyancsak nevesített védőnőt

kell szakértőként kirendelnie. Ennek megfelelően megállapítható, hogy vagy az óvodavezető, vagy pedig a védőnő

1898 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

(illetőleg adott esetben akár mindkettő) a gyermek személyes ismerete alapján tud állást foglalni a felmentés

engedélyezhetőségének kérdésében. Mindezen szempontokra tekintettel nem alaptörvény-ellenes az Nkt. 8. §

(2) bekezdésének azon fordulata, mely a bizonyítás módját akként korlátozza, hogy „[h]a az eljárásban szakértőt kell

meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki”.

[115] 4.2.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően az Nkt. 8. § (2) bekezdésének azon elemét vizsgálta meg, mely szerint

a szülő kérelmére a Kormány rendeletében kijelölt, felmentést engedélyező szerv felmentheti a gyermeket

az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja.

Az Alkotmánybíróság ismételten utal arra, hogy az Alaptörvény XVI. cikke alapján a gyermek védelemhez

és gondoskodáshoz való joga olyan speciális alapjog, melynek kötelezettje elsődlegesen a család (a szülő),

másodlagosan pedig (kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel) az állam {14/2014. (V. 13.) AB határozat,

Indokolás [33]}. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja is azt rögzíti, hogy a gyermek nevelése elsősorban

a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák csak kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet

töltenek be. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az óvodai nevelés utolsó éve kivételével (amely, ahogyan arra

a Módtv. indokolása is utal, „az iskolai nevelés-oktatásra készít fel”), az óvodai nevelésben történő részvételt az állam

csak abban az esetben írhatja elő kötelező jelleggel a szülő akaratával szemben, ha igazolható, hogy a gyermek

mindenek felett álló érdeke a gyermek családi körülményeire és sajátos helyzetére tekintettel az, hogy óvodai

nevelésben vegyen részt, mert csak így biztosítható a gyermek megfelelő felkészülése az iskolai nevelés-oktatásra.

[116] Az Abtv. 46. § (3) bekezdése felhatalmazza az Alkotmánybíróságot, hogy hatáskörei gyakorlása során folytatott

eljárásában határozattal megállapítsa azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő és az Alaptörvény

rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált jogszabály alkalmazásának

meg kell felelnie. Abban az esetben, ha a vizsgált jogszabálynak van (egy vagy több) olyan értelmezése, amely

az Alaptörvénnyel összhangban áll, az Alkotmánybíróságnak a hatályos jog kíméletének elvéből kiindulva nem kell

megsemmisítenie a támadott jogszabályi rendelkezést, ugyanakkor az Abtv. 46. § (3) bekezdésének megfelelően

biztosítania kell, hogy a norma alkalmazása minden esetben az Alaptörvénnyel összhangban álló eredményre

vezessen.

[117] Az Nkt. 8. § (2) bekezdésének nyelvtani értelmezése önmagában nem írja elő, hogy a gyermek óvodai nevelésben

való részvétele tekintetében (az óvodai nevelés utolsó éve kivételével) a döntés meghozatala elsődlegesen

a szülők lehetősége és felelőssége, melyet az állam csak abban az esetben korlátozhat, ha a szülők döntése

ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével, hanem adott esetben úgy is értelmezhető lenne, hogy

a felmentés engedélyezése kérdésében a szülő kérelmének benyújtását követően a felmentést engedélyező

szerv teljes szabadságot élvez, a szülő szerepe pedig pusztán az eljárás megindításának jogára korlátozódik.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor visszautal a jelen határozat V. részében (Indokolás [64] és köv.) tett

megállapításaira, mely alapján azonban a szülők neveléshez való jogának elsődlegessége és a szülők ezen joguk

gyakorlásával kapcsolatos döntése az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése alapján mindaddig nem kérdőjelezhető

meg, amíg az összhangban áll a gyermek Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján alkotmányosan védett

mindenek felett álló érdekével. Ennek megfelelően az állam feladata a felmentés engedélyezése tekintetében

nem a szülő döntési jogának átvétele, hanem a szülő döntésének szükség esetén történő korrekciója a gyermek

mindenek felett álló érdekére tekintettel azokban az esetekben, amikor a szülő gyermek nevelésével kapcsolatos

döntése a gyermek legjobb érdekével ellentétes eredményre vezetne.

[118] Mindez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő a jogszabályoknak

megfelelően terjeszti elő az óvodai nevelés alóli felmentési kérelmét, és ahhoz adott esetben a saját nyilatkozata

mellett további, a gyermek képességeire, családi körülményeire, sajátos helyzetére vonatkozó dokumentációt is

előterjeszt, úgy sem a szülő nyilatkozatát, sem pedig az esetleges mellékleteket a felmentést engedélyező szerv

nem hagyhatja figyelmen kívül, hanem a kérelem értékelését elsődlegesen ezek alapján kell elvégeznie. Ennek

megfelelően szakértő kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a szülő nyilatkozata, valamint az azt adott esetben

alátámasztó dokumentáció valamely okból nem elegendő a megalapozott döntés meghozatalához (a kérelem

elbírálásához), a jogszerűen előterjesztett felmentési kérelmet pedig a gyermek neveléséért mögöttesen

felelős állam nevében eljáró felmentést engedélyező szerv abban az esetben utasíthatja el, ha egyértelműen

megállapítható, hogy a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő akaratával szemben valójában

a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét, mely kérdés megítélése nem jog-, hanem

szakkérdés. Az állam feladata ugyanis az óvodai nevelés alóli felmentés engedélyezése során nem lehet az,

hogy a szülő helyébe lépve kizárólagosan döntsön a gyermek legjobb érdeke felől olyan nevelési kérdésekben,

melyekben az Alaptörvény maga biztosítja a döntés szabadságát a szülő számára. Az Alaptörvény XVI. cikk

(1) és (2) bekezdésével összhangban, az állam intézményvédelmi kötelezettségéből is következően az államnak azt

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1899

és csak azt kell biztosítania, hogy a gyermek óvodai nevelésben való részvételével kapcsolatosan a szülő akarata ne

vezethessen a gyermek érdekével ellentétes eredményre.

[119] Az Alkotmánybíróság éppen ezért az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos

követelményként állapítja meg, hogy az Nkt. 8. § (2) bekezdése szerinti, jogszabályoknak megfelelően előterjesztett

kérelem elbírálása során a szülő nyilatkozata és adott esetben a szülő által a kérelem mellékleteként becsatolt

dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül; a felmentést engedélyező szerv pedig a kérelmet akkor utasíthatja el,

ha megállapítható, hogy a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő akaratával szemben valójában

a kérelem elutasítása és a gyermek óvodai nevelésben való kötelező részvétele szolgálja a gyermek legjobb

érdekét. Az alkotmányos követelmény előírásával biztosítható, hogy a támadott rendelkezés az indítványban

szereplő okból egyetlen esetben se vezessen az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti, a gyermeket megillető

jogosultságokkal, valamint a XVI. cikk (2) bekezdése szerinti szülői jogosultságokkal ellentétes eredményre, hiszen

a felmentést engedélyező szervnek a gyermek legjobb érdekét mint szakkérdést megvizsgált indokolt határozatban

kell számot adnia arról, hogy adott esetben a felmentési kérelemnek a gyermek jogos érdekében szem előtt

tartásával, a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülők kifejezett kérelme ellenére miért nem ad helyt.

[120] Mindezen szempontokra, így különösen az alkotmányos követelmény előírására és a hatályos jog kíméletének

elvére figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítvány ezen elemét nem találta megalapozottnak.

VII.

[121] Az indítványozók a felkészülési idő követelménye, a gyermek megfelelő fejlődéshez való joga, a szülők neveléshez

való joga, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme miatt kérték megsemmisíteni az Nkt.-nak

a tankötelezettség kezdetére vonatkozó 45. § (2) bekezdését.

[122] 1. Az Alkotmánybíróság az indítványi elem vizsgálata során elsőként ezúttal is az érintett jogszabályi környezetet

tekintette át.

[123] A 2020. január 1. napját megelőző szabályozás szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig

a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé vált. Az a gyermek, akinek esetében azt

a szakértői bizottság javasolta, további egy nevelési évig az óvodában részesült nevelésben, és ezt követően vált

csak tankötelessé. Az Nkt. korábban hatályos 45. § (4) bekezdése szerint a tankötelezettségről a) az óvodavezető,

b) ha a gyermek nem járt óvodába, iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, illetve c) az óvoda,

az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság

döntött. Mindez azt jelentette, hogy a korábban hatályos szabályozás alapján, ha a szülő és az óvodavezető között

véleménykülönbség volt abban a kérdésben, hogy a gyermek iskolaérett-e, minden esetben szakértői bizottság

bevonására került sor, azaz a szakértői bizottság feladata valójában annak a kérdésnek az eldöntése volt, hogy

a szülő helyesen ítélte-e meg úgy, hogy a gyermeke még nem iskolaérett. Azáltal pedig, hogy az iskolaérettséggel

kapcsolatos eljárás nem formalizált közigazgatási hatósági eljárás volt, a gyermek legjobb érdekének maradéktalan

figyelembevételével az óvodavezető közvetlenül is jelezhette a szülő számára, ha úgy ítélte meg, hogy a gyermek

még nem iskolaérett. Ez egyben azt is jelentette, hogy a szülő az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése szerinti jogának

a gyermek legjobb érdeke alapulvételével történő gyakorlásához minden esetben megkapta a gyermeket ismerő

óvodai intézmény szakmai támogatását is.

[124] Az Nkt. 2020. január 1. napjától hatályos rendelkezése a fenti szabályozást több elemében megváltoztatta. Egyfelől,

abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek a hatodik életévét betölti, automatikusan iskolaéretté

válik, kivéve, ha a szülő január 1. és január 15. napja között kérelmezi a felmentést engedélyező szervnél (az Oktatási

Hivatalnál), hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vegyen részt. Másfelől, a felmentés

engedélyezésének kérdése az Ákr. szerint lefolytatandó, kérelemre induló közigazgatási hatósági eljárássá vált, mely

eljárásban az óvoda immáron közvetlenül nem vesz részt. Ugyancsak említést érdemel, hogy a szülő a korábban

hatályos rendelkezések alapján külön is kezdeményezhette az iskolaérettségi vizsgálatot, így ha kívánta, a nevelési

tanácsadó bevonásával az állami szakemberek véleményére is támaszkodhatott az iskolaérettség megállapítása

tekintetében, még mielőtt a konkrét beiskolázás ideje elérkezett volna. Ezeket a jogi lehetőségeket azonban

a jogalkotó az új szabályozás bevezetésével egy időben indokolás nélkül megszüntette.

[125] A minisztériumi állásfoglalás szerint az óvodaköteles, tanköteles gyermekek nyilvántartását ellátó állami szerv

megváltoztatását indokoló jogalkotói cél annak biztosítása volt, hogy minden gyermek és minden tanköteles tanuló

időben megkapja a számára szükséges fejlesztést.

1900 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

[126] Az államtitkári válasz szerint a jogalkotó is célul tűzte ki, hogy a gyermekek iskolaéretten kezdjék meg

tanulmányaikat. Rögzíti, hogy az EMMI rendelet módosítása garanciális jelleggel kimondja, hogy a tankötelezettség

megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába

lépéshez szükséges szintet (21. §).

[127] 2. Az Alkotmánybíróság az Nkt. 45. § (2) bekezdésével összefüggésben elsőként az Alaptörvény XVI. cikk

(1) bekezdésének sérelmével kapcsolatos indítványi elemet vizsgálta meg. Ezzel összefüggésben

az Alkotmánybíróság mindenekelőtt visszautal a jelen határozat V. részében (Indokolás [64] és köv.)

az Alaptörvénnyel, illetőleg az Alkotmánybíróság gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló megállapításaira, melyeket

az Nkt. 45. § (2) bekezdésének vizsgálata során is irányadónak tekint.

[128] Az Alaptörvény XVI. cikk (3) bekezdése értelmében „[a] szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni.

E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.” Az Nkt. 45. § (2) bekezdése az Alaptörvény XVI. cikk

(3) bekezdése alapján meghatározza azt az életkort, amelytől kezdődően a szülőket terheli a gyermekük

taníttatásának kötelezettsége. Az Nkt. 45. § (2) bekezdésének első fordulata a tankötelezettség Alaptörvény által

is nevesített jogintézményének kezdetét határozza meg, amikor kimondja, hogy „[a] gyermek abban az évben,

amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév

első tanítási napján kezdődik.”

[129] Tekintettel arra, hogy a tanév hagyományosan országosan egységesen szeptember elején kezdődik,

a tankötelezettség életkor alapján történő meghatározása szükségképpen azt is jelenti, hogy a tankötelessé

váló gyermekek között születési dátumuk alapján jelentős, akár 364 napos eltérés is lehet, mely a gyermekek

fejlettségében („iskolaérettségében”) is megmutatkozik, a tényleges fejlődésbeli különbség pedig a koraszülött

gyermekek esetében még ennél is számottevően nagyobb lehet. Éppen ezért teszi maga az Nkt. is lehetővé, hogy

a gyermek a tankötelezettség főszabályához képest adott esetben további egy nevelési évig óvodai nevelésben

vegyen részt.

[130] A tankötelezettség megkezdése alóli felmentés szerepe ennek megfelelően éppen az, hogy biztosítható legyen,

hogy a gyermek pontosan abban a tanévben kezdje meg általános iskolai tanulmányait, amikor az ahhoz szükséges

életkort és az iskolaérettséget is eléri. A felmentés lehetőségének egy nevelési évre történő biztosítása éppen

ezért önmagában nem kedvezményszabály, hanem egy olyan kiegyenlítő rendelkezés, mely orvosolja a tanév

országosan egységes kezdési időpontjából és a gyermekek eltérő születési időpontjából következően kialakuló

egyenlőtlenségeket, és melynek létjogosultsága éppen ezért megkérdőjelezhetetlen.

[131] Az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése alapján elsődlegesen a szülők joga és egyben kötelezettsége annak

megítélése, hogy a gyermekük iskolaérettnek tekinthető-e, és ezáltal megkezdheti-e általános iskolai tanulmányait.

A szülők ezen jogukat ugyanakkor kizárólag az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a gyermek

legjobb érdekének figyelembevételével gyakorolhatják. Az állam mögöttes felelőssége pedig azt jelenti, hogy

azokban az esetekben, amikor a szülő bármely okból nem megfelelően ítéli meg a gyermeke iskolaérettségét,

az állam által kiépített intézményrendszernek képesnek kell lennie arra, hogy indokolt esetben a szülő döntését

korrigálja, ideértve nem csupán azokat az eseteket, amikor a szülő úgy ítéli meg, hogy a gyermeke még életkora

ellenére nem iskolaérett, hanem azokat az eseteket is, amikor a szülő ugyan meg van győződve gyermeke

iskolaérettségéről, ám tévesen méri fel gyermeke legjobb érdekét (vagy akár csak bármely okból elmulasztja

az iskolaérettség kérdésében a nyilatkozattételt).

[132] 3. A fentiekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság ismételten hangsúlyozza, hogy a gyermek védelemhez

és gondoskodáshoz való joga speciális szerkezetű és többpólusú: jogosultja a gyermek, míg kötelezettje

elsődlegesen a család (a szülők), másodlagosan pedig – kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel –

az állam {14/2014. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [33]}. Az Alaptörvény XVI. cikke alapján a gyermek megfelelő

fejlődésének biztosítása körében tehát az államot is terhelik kötelezettségek, azonban a felelősség elsődlegesen

a szülőt érinti. Az Alaptörvény ezen rendelkezése összhangban van az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 26. cikk

3. pontjával is, miszerint a szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermeküknek adandó nevelés megválasztásában.

A szülők és az állam közötti feladatmegosztást teszi egyértelművé a Gyermekjogi Egyezmény 5. cikke is, amely

szerint az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a szülőknek azt a felelősségét, jogát és kötelességét,

hogy a gyermeknek az Egyezményben elismert jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelően,

iránymutatást és tanácsokat adjanak. Alapvetően a szülők feladata (joga és kötelessége) tehát a gyermeket

veszélyeztető körülmények elhárítása, az államnak ott kell aktívan tevékenykednie, „védőhálót húznia”, ahol az egyes

családok nem tudnak vagy nem akarnak bizonyos gondoskodást biztosítani.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1901

[133] A szülők és az állam gyermekkel kapcsolatos kötelezettségeiben tehát közös, hogy annak abszolút korlátja

a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának feltétlen érvényre juttatása, mely az állam esetében

azonban egyaránt vonatkozik az egyes gyermekekkel kapcsolatos egyedi döntések meghozatalára, valamint

a gyermekek nevelését és oktatását érintő jogszabályi környezet megalkotására.

[134] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban egy ombudsmani indítvány nyomán már vizsgálta a tankötelezettség

megállapítására vonatkozó szabályozás alkotmányosságát, és kimondta, hogy a gyermek XVI. cikk (1) bekezdéséből

közvetlenül fakadó joga, hogy akkor kezdhesse meg az iskolai tanulmányait, amikor az iskolaérettséget elérte.

Rögzítette, hogy „[a] tankötelezettség beálltának a feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges

fejlettséget, vagyis képes legyen megfelelni az iskolai követelményeknek. Ez nem csupán biológiai, hanem

pszichikai érettséget is jelent, amelynek legfontosabb összetevője a szociális érettség: kialakul a gyermek

feladattudata, munkaérettsége, az akaratlagos fegyelmen alapuló bevésés, emlékezés. […] Mindezt a gyermekkel

rendszeres kontaktust tartó szakképzett óvónő, ennek hiányában az iskolaérettségi vizsgálatot végző,

pedagógusból és pszichológusból álló csoport állapítja meg.” (Abh., Indokolás [47])

[135] Összegezve tehát, az iskolaérettség kapcsán a gyermeket megilleti az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből

fakadó alkotmányos jog, hogy iskolai tanulmányait iskolaéretté válását követően kezdje meg. Az Abh. értelmében

az iskolaérettség mint szakkérdés megállapítása elsősorban a szülő joga. A gyermek védelemhez és

gondoskodáshoz való jogának része azonban, hogy amennyiben a szülő tévedne az iskolaérettség tényét illetően,

a gyermek egyéni fejlődésének vizsgálata során az őt egyedileg és közvetlenül ismerő szakemberek a szülőnek

a gyermek iskolaérettségre vonatkozó nyilatkozatát – a gyermek érdekében – felülmérlegeljék.

[136] 4. Az iskolaérettség kérdése tehát (ahogyan azt az Abh. is megállapította) egyedi, és esetenként szakmai

mérlegelést is szükségessé tevő kérdés, nem pedig egy életkorhoz köthető, automatikusan bekövetkező

képesség. Megállapításának objektív feltételrendszerét az Alaptörvény XVI. cikkével összhangban a Korm. rendelet

VI. pontja határozza meg. A hivatkozott jogszabályhely hosszas felsorolásban rögzíti azokat a minimális

fizikai követelményeket, pszichés és szociális készséget, amelyek együttes fennállása esetén állapítható meg

egy gyermek iskolaérettsége. Ez az időpont a gyermekek eltérő fejlődési üteme miatt egyénenként változik.

A gyermek iskolaérettségének vizsgálata során értékelni kell (a teljesség igénye nélkül) az alábbi szempontokat

megkezdődik-e a gyermek fogváltása; mozgása összerendezettebb-e, képes-e harmonikus finommozgásra;

képes-e mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani; fejlett a téri észlelése;

megjelenik-e a tanulás alapját képező szándékos figyelem, és fokozatosan növekszik-e a figyelem tartalma és

terjedelme; kialakulóban van-e az elemi fogalmi gondolkodása; érthetően és folyamatosan kommunikál-e;

tisztán ejti-e a magán- és mássalhangzókat; rendelkezik-e elemi ismeretekkel önmagáról és környezetéről; tud-e

szabályokhoz alkalmazkodni. Ezen feltételek egyfelől olyanok, amelyeket a gyermekét jól ismerő szülő is nagy

valószínűséggel meg tud ítélni, másfelől pedig olyanok, amelyek megítélése a gyermek személyes ismerete nélkül

nem lehetséges. Az Alkotmánybíróság megkeresésére a köznevelésért felelős államtitkár kiemelte: álláspontja

szerint egyetlen gyermek sem kényszerül iskolapadba, ha nem éri el az ehhez szükséges fejlettséget. A válasz szerint

az EMMI rendelet 21. §-a garanciális jelleggel kimondja, hogy a tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy

a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.

[137] Az Nkt. 45. § (2) bekezdése azokra az esetekre, amikor a szülő határidőben benyújtja a kérelmet a felmentést

engedélyező szervhez, kellő, adott esetben bírósági eljárás keretében is érvényesíthető és kikényszeríthető

garanciát tartalmaz annak érdekében, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően, az államtitkári

válasszal és az EMMI rendelettel összhangban az iskolaérettség kérdésében, és ezáltal a gyermek általános iskolai

tanulmányainak megkezdése kérdésében, a gyermek legjobb érdekének megfelelő döntés szülessen. A szabályozás

lehetővé teszi, hogy a szülő a kérelem mellékleteként bármely, általa fontosnak tartott dokumentációt,

így különösen az óvoda véleményét vagy éppen egészségügyi dokumentációt, becsatolhasson, melyet a felmentést

engedélyező szervnek az Ákr. előírásainak megfelelően teljeskörűen értékelnie kell, és az értékelés eredményéről

a hatóságnak indokolt határozatában számot kell adnia (ideértve azon eseteket is, amikor a dokumentáció valamely

elemét nem ítéli relevánsnak a gyermek iskolaérettségének megítéléséhez). A szabályozás ugyancsak biztosítja,

hogy azokban az indokolt esetekben, amikor a szülő által becsatolt dokumentáció nem elegendő a kérelem sommás

eljárásban történő elbírálásához, a felmentést engedélyező szerv szakértői bizottságot rendeljen ki. Végezetül

pedig, az Nkt. 45. § (6b)–(6f ) bekezdése azt is megfelelően biztosítják, hogy amennyiben a felmentést engedélyező

szerv a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a döntést a szülő közigazgatási perben vitassa. Mindezen

szempontokra figyelemmel a megváltozott szabályozás összességében megfelelően biztosítja az Alaptörvény

XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyermek legjobb érdekének érvényesülését azokban az esetekben,

1902 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

amikor a szülő az Nkt. 45. § (2) bekezdésének megfelelően kezdeményezi a felmentést engedélyező szerv eljárását.

Az Alkotmánybíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Nkt. 45. § (2) bekezdése az indítványozók által

állított okból sem az Alaptörvény XVI. cikkét, sem pedig a XXVIII. cikk (1) bekezdését nem sérti.

[138] 5. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is észlelte, hogy az Nkt. 45. § (2) bekezdése szerinti eljárás és az arra

vonatkozó garanciarendszer kizárólag azokban az esetekben érvényesülhet, ha a szülő az iskolakezdés évében

január 15. napjáig benyújtja a kérelmét a felmentést engedélyező szervhez, és a kérelem érdemi elbírálásra

alkalmas. Azokban az esetekben, ha a szülő bármely okból a kérelem megfelelő benyújtását elmulasztja (akár

a határidő elmulasztása miatt, akár a kérelem nagy fokú, az elbírálást lehetetlenné tevő hiányossága miatt, akár

pedig azért, mert tévesen ítéli meg a gyermeke iskolaérettségének kérdését), a gyermek automatikusan, pusztán

az életkoránál fogva megkezdi általános iskolai tanulmányait. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság arra is

utal, hogy már önmagában a kérelem (az Oktatási Hivatal mint felmentést engedélyező szerv honlapján elérhetővé

tett adatlap) kitöltése és benyújtása is alapvető nehézséget jelenthet azon szülők számára, akik esetében nem áll

rendelkezésre megfelelő számítógép, internet-hozzáférés és nyomtatási vagy ügyfélkapu-hozzáférési lehetőség.

Az Alkotmánybíróság e körben azt sem hagyhatja továbbá figyelmen kívül, hogy a jogalkotó az EMMI rendelet azon

rendelkezéseit is hatályon kívül helyezte, amelyek a szülők (és az óvoda) azon jogát rögzítették, hogy iskolaérettségi

vizsgálat céljából közvetlenül a szakértői bizottsághoz forduljanak, és így a szakértői bizottság véleményének

ismeretében dönthessenek arról, hogy a felmentést engedélyező szerv eljárását kezdeményezik-e.

[139] Az Alkotmánybíróság emlékeztet: az államot az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével összefüggésben, a gyermek

legjobb érdekének érvényesítése érdekében intézményvédelmi kötelezettség is terheli, mely kötelezettség {a jelen

határozat V. részében (Indokolás [64] és köv.) tett megállapításoknak megfelelően} csak másodlagos a szülő

elsődleges kötelezettségével szemben. Ezen másodlagos kötelezettség érvényesítése azonban éppen azokban

az esetekben válik fokozottan szükségessé, amikor a szülő a gyermek nevelésével kapcsolatos kötelezettségeit nem

vagy nem a gyermek legjobb érdekének megfelelően gyakorolja.

[140] A Módtv. indokolása szerint az Nkt. vonatkozó rendelkezésének módosítására azért került sor, mert „[a] gyermek

érdekét az szolgálja, hogy a megfelelő óvodai felkészítést követően minél előbb megkezdhesse iskolai tanulmányait

és nagyobb eséllyel sajátítsa el az egyes pedagógiai szakaszok végére elvárt ismereteket, képességeket,

kompetenciákat. Az új szabályozás szülői kérésre az indokolt esetekben biztosítja az iskola megkezdésének

legfeljebb egy évvel történő elhalasztását és az erről való döntés jogát állami szervhez telepíti.” A gyermek legjobb

érdekét azonban a Módtv. indokolásával szemben még azokban az esetekben sem az szolgálja, hogy minél előbb

megkezdje általános iskolai tanulmányait, amikor a szülő nem vagy nem megfelelően gyakorolja az Alaptörvény

XVI. cikk (2) bekezdéséből fakadó kötelezettségeit. Ellenkezőleg, éppen ezekben az esetekben különösen fontos,

hogy az állami intézményrendszer az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően biztosítsa a gyermek

legjobb érdekének érvényesülését, és csak abban az esetben kezdhesse meg a gyermek az általános iskolai

tanulmányait, ha valóban iskolaérettnek minősül.

[141] Azáltal, hogy az Nkt. 45. § (2) bekezdése azt a főszabályt rögzíti, hogy „[a] gyermek abban az évben, amelynek

augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik”, az iskolai tanulmányokra való érettség

kérdését a jogalkotó szakkérdés helyett a gyermek születési időpontjához köthető ténykérdéssé minősítette át

minden olyan esetben, ahol a szülő nem nyújtja be szabályszerűen (vagy egyáltalán nem nyújtja be) a felmentési

kérelmet a felmentést engedélyező szervhez január 1. és január 15. napja között. Márpedig az Alaptörvény XVI. cikk

(1) bekezdése alapján a gyermeket nem kötelezettségként terheli, hogy hatéves korában megkezdje az általános

iskolai tanulmányait, hanem éppen ellenkezőleg, az a jog illeti meg, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg,

amikor iskolaérettnek tekinthető. Ennek értékelését a megváltozott szabályozás (szemben az Nkt. korábban hatályos

rendelkezéseivel) immáron nem biztosítja.

[142] Az Nkt. 2020. január 1. napját megelőzően hatályos 45. § (4) bekezdése kellő garanciát tartalmazott arra

az esetre, hogy az állam szükség esetén akkor is korrigálja a gyermek legjobb érdekének szem előtt tartásával

a szülő döntését, ha a tankötelezettség kezdetének elhalasztásáról a szülő bármely okból nem nyilatkozott.

A rendelkezés értelmében ugyanis a tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője; b) ha a gyermek nem járt

óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság; c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő

kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság döntött. Ez egyben azt is jelentette,

hogy az Nkt. 2020. január 1. napját megelőzően hatályos rendelkezései egyértelműen biztosították, hogy csak

a tankötelezettséghez szükséges életkort elért, és egyben iskolaérettnek tekinthető gyermekek kezdhessék meg

általános iskolai tanulmányaikat, azáltal, hogy az Oktatási Hivatal nyilvántartásában is szereplő mintegy 2915 óvoda

vezetője a gyermek személyes ismerete és képességei alapján ítélhette meg, hogy a gyermek iskolaérettnek

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1903

tekinthető-e vagy sem. Az Nkt. az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései ugyanakkor ilyen, az óvoda

szerepével összemérhető garanciát kizárólag azokban az esetekben tartalmaznak, amikor a szülő az Nkt. 45. §

(2) bekezdésének megfelelően, határidőben kezdeményezi a felmentést engedélyező szerv eljárását.

[143] Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján ugyanakkor az állam azon gyermekek esetében is köteles biztosítani

a nem megfelelő szülői döntések korrekcióját, mely gyermekek esetében a szülő (a gyermeke iskolaérettségének

téves megítélése miatt, vagy éppen a határidő elmulasztása miatt) nem kezdeményezi a felmentést engedélyező

szerv eljárását, jóllehet a gyermek Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti legjobb érdekét az adott esetben

az általános iskolai tanulmányok megkezdésének elhalasztása szolgálná.

[144] Ahogyan az Alkotmánybíróság már többször is utalt rá, az államot mögöttes felelősség terheli a tekintetben,

hogy megfelelő eljárásrend kialakításával minden esetben biztosítsa annak lehetőségét, hogy amennyiben

a szülő a gyermek legjobb érdekével ellentétes döntést hoz (vagy adott esetben elmulasztja a szükséges döntés

meghozatalát), úgy az állami intézményrendszer gondoskodjon a gyermek legjobb érdekének figyelembevételéről,

mely az iskolaérettség kérdésében és az általános iskolai tanulmányok megkezdése kérdésében is fokozottan

igaz. Azáltal azonban, hogy az Nkt. 2020. január 1. napjától kezdődően hatályos 45. § (2) bekezdése kizárólag

azokban az esetekben teszi lehetővé a gyermek iskolaérettségének vizsgálatát, amikor a szülő azt kezdeményezi,

az eljárásban a gyermeket közvetlenül és személyesen ismerő óvodák egyáltalán nem vesznek részt, a szülő pedig

kizárólag abban az esetben kérheti a pedagógiai szakszolgálat állásfoglalását a gyermek iskolaérettségének

kérdésében, ha a vizsgálat tárgya a gyermek sajátos nevelési igénye, a hatályos szabályozás ezen alapvető állami

intézményvédelmi kötelezettségnek immáron nem képes eleget tenni akkor, amikor a szülő nem kezdeményezi

a felmentést engedélyező szerv eljárását.

[145] Az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján „[h]a az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában

a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető

szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére”. Az Abtv. 46. § (2) bekezdés c) pontja

értelmében a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető

lényeges tartalma hiányos.

[146] Miközben tehát nem alaptörvény-ellenes az Nkt. 45. § (2) bekezdése szerinti, a felmentést engedélyező szerv

eljárásának kezdeményezésére és az eljárásra vonatkozó szabályozás azokban az esetekben, amikor a szülő

határidőben, elbírálásra alkalmas formában és tartalommal benyújtja a kérelmét a felmentést engedélyező

szervhez, addig a szabályozás semmilyen intézményes garanciát nem biztosít azon gyermekek legjobb érdekének

érvényesítésére, akiknek a szülei bármely okból nem kezdeményezik a felmentést engedélyező szerv eljárását,

függetlenül attól, hogy ezen gyermekek egyébként iskolaérettek-e vagy sem.

[147] Az Alkotmánybíróság éppen ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén

alapuló intézményvédelmi kötelezettségből fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt,

hogy a jogalkotó nem teremtette meg annak garanciáit, hogy az óvoda javaslata alapján vagy más, alkalmas

módon abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek iskolaérettségi vizsgálatát

követően a gyermek iskolakezdésének egy nevelési évvel történő elhalasztása, ha a szülő az Nkt. 45. § (2) bekezdése

szerinti kérelem előterjesztését elmulasztja, vagy a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő. Az Alkotmánybíróság

felhívja ezért az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen eleget.

[148] 6. Az Alkotmánybíróság végezetül az indítványozók kellő felkészülési idő követelményének sérelmét állító

érvét vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróság ezúttal is visszautal a jelen határozat IV. részében (Indokolás [59]

és köv.) az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben tett megállapításaira, melyre tekintettel arra

a következtetésre jutott, hogy a Módtv. kihirdetésére 2019. július 18. napján került sor, a vizsgált rendelkezések

pedig 2020. január 1. napján (több mint 5 hónappal később) léptek hatályba, ami egyben azt is jelenti, hogy jelen

esetben a Módtv. támadott rendelkezésével összefüggésben sem a felkészülési idő hiánya, sem pedig annak kirívó

rövidsége nem állapítható meg. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált rendelkezések az indítványban foglalt okból nem

ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti felkészülési idő követelményével.

1904 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

VIII.

[149] Az Alkotmánybíróság következő lépésként az Nkt. egyéni munkarendet bevezető 45. § (6) bekezdése, valamint

99/J. §-a alkotmányossági vizsgálatát végezte el. Az indítványozók a kellő felkészülési idő, a normavilágosság

követelménye, a gyermek megfelelő fejlődéshez való joga, a szülők neveléshez való joga, valamint a tisztességes

eljáráshoz való jog vélt sérelme okán kérték a hivatkozott jogszabályhelyek megsemmisítését.

[150] 1. Az Alkotmánybíróság elsőként a támadott rendelkezéssel érintett jogszabályi környezetet tekintette át.

[151] Az Nkt. korábban hatályos 45. § (5) bekezdése értelmében a szülő kérelmére magántanulóként volt teljesíthető

a tankötelezettség, ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából

nem volt hátrányos. Az Nkt. korábban hatályos 45. § (6) bekezdése rendelkezett arról, hogy ebben a kérdésben

az iskola igazgatója volt jogosult dönteni a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kötelező

kikérése után.

[152] Az Nkt. 2019. szeptember 1. napjától hatályos rendelkezései a magántanulói státusz helyett az egyéni munkarend

intézményét vezették be a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre, arra az esetre, ha a tanuló egyéni

adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése

szempontjából előnyös. Az Nkt. 45. § (6) bekezdése szerint immáron az iskolaigazgató helyett a felmentést

engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében eleget tehet-e.

Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot,

az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.

[153] Az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet 10. §-a pedig

az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításával az Oktatási Hivatalt jelölte ki az egyéni

munkarend engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátására 2019. szeptember 1. napjától kezdődően.

[154] A törvény indokolása a módosulással kapcsolatban rögzíti, hogy „[a] Javaslat megszünteti a magántanulói jogállást,

helyébe az engedélyező szerv által engedélyezett egyéni munkarendet lépteti. Eszerint az engedély akkor adható

meg, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak

eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös.”

[155] Az államtitkári állásfoglalás hangsúlyozza, az EMMI rendelet 75. §-ának új szabályozását a korábban hatályos

normaszöveggel egybevetve megállapítható, hogy a magántanulói jogviszony és az egyéni munkarend szakmai

tartalma lényegében ugyanaz (egyéni felkészülés, a szülő feladatai, az órák látogatásának lehetősége, a magatartás

és szorgalom értékelésének elmaradása stb.). Kifejti továbbá, hogy az Oktatási Hivatal az Ákr. szerinti hatósági

eljárást folytatja le, ennek keretében tényállástisztázási kötelezettség terheli, a tanuló releváns körülményeit köteles

pontosan feltárni, továbbá a hatóság dönti el, hogy a bizonyítás keretében ehhez milyen dokumentumokat kér be.

A hatóság mérlegelésétől függ az is, hogy az adott esetben szükségesnek látja-e a személyes találkozást a tanulóval,

illetve megkeresi-e a gyermekvédelmi és a gyámügyi szerveket.

[156] 2. Az Alkotmánybíróság jelen határozat indokolásának V. részében (Indokolás [64] és köv.) már összegezte

a XVI. cikkel kapcsolatos megközelítését, amit jelen pontban is irányadónak tekint, és rögzíti, hogy egy, az érintett

a gyermekek és családok életét jelentős mértékben érintő módosítást akkor tekinthet az Alaptörvénnyel

összhangban állónak, amennyiben az a gyermekek legjobb érdekét szolgálja. A XVI. cikk (1) bekezdéséből fakadó,

a gyermekeket megillető alkotmányos jog továbbá, hogy az általános, valamennyi diákra kötelezően alkalmazandó

szabályok mellett az oktatásban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyes, speciális élethelyzetben lévő, vagy

az elvárttól eltérő ütemben fejlődő diákok személyes körülményei előtérbe kerülhessenek, és – amennyiben

ez indokolt, meghatározott ideig – akár a tanórákon kívül sajátítsák el a tananyagot. Ezen jog garantálója pedig

ebben az esetben is a szülő, akinek a XVI. cikk (2) bekezdése alapján joga és kötelessége, hogy a gyermekének

leginkább megfelelő nevelést válassza. Erre az egyéni munkarend – szakmai tartalmát tekintve – megfelelően

lehetőséget biztosít.

[157] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a gyermekek legjobb érdeke akkor érvényesülhet a legteljesebben,

ha egyéni ügyükben, a személyes élethelyzetükre vonatkozó döntések elsősorban a szüleik, másodsorban pedig

az őket és egyéni szükségleteiket legjobban ismerő személyek (jelen esetben mindenekelőtt az iskolaigazgató)

véleményét figyelembe véve születnek meg.

[158] Az egyéni munkarendről való döntést a támadott rendelkezés közigazgatási hatósági döntéssé alakítva

az iskolaigazgatótól az Oktatási Hivatalhoz telepíti át. A döntés meghozatala ezzel szükségképpen a gyermektől

fizikailag távolra kerül, amely egyben azt is jelenti, hogy a döntéshozók lényegesen kevésbé látnak rá a gyermek

szükségleteire, és a döntés meghozatalára jogosult Oktatási Hivatal sem a gyermeket, sem az oktatási intézmény

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1905

körülményeit nem ismeri közvetlenül. Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy önmagában egy ügy közigazgatási

hatósági üggyé nyilvánítása nem vetheti fel az alaptörvény-ellenesség kérdését. Az Ákr. hatálya alá tartozó eljárások

ugyanis az ügyfelet, valamint az eljárás résztvevőit is védő többletgarancia-rendszert tartalmaznak. Ezen garanciák

egy része az Ákr.-ből (jogszerűség, szakszerűség, hatékonyság elve, ügyfélre vonatkozó alapelvek stb.), másik része

magából az Alaptörvényből fakad (jogorvoslathoz való jog, részrehajlás nélküli, tisztességes, észszerű határidőn

belüli ügyintézés elve stb.).

[159] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés annak nyelvtani értelmezése szerint azonban

akként is értelmezhető, hogy az nem veszi a lehető legteljesebben figyelembe azt, hogy a szülő, a nevelési-oktatási

intézményben a gyermekkel foglalkozó pedagógusok, valamint az iskolaigazgató ismerik a legjobban a gyermeket,

hiszen a tanulói jogviszony fennállása alatt mindvégig közvetlen kapcsolatban állnak vele, és lehetőségük van arra,

hogy a gyermeket érintő valamennyi körülmény figyelembevételével, a gyermek jövője szempontjából megfelelő

döntést javasolják.

[160] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a hatósági döntést alátámasztó biztosítékok jelen esetben csak akkor

tudnak hatékonyan érvényesülni, vagyis akkor tudnak valóban többletgaranciát nyújtani egy tanuló számára,

ha a felmentést engedélyező szerv magát a döntést az eset összes körülményeit mérlegelve, a gyermeket és

az ő egyéni helyzetét ismerő személyek véleményét figyelembe véve (és nem pedig csupán egy kérelem formai

elbírálásával) hozza meg. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a gyermekeket érintő eljárások során a fő cél

a gyermek egyéni, személyes körülményeinek a lehető legteljesebb figyelembevétele, melynek keretében

az Oktatási Hivatal mint felmentést engedélyező szerv Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a gyermek legjobb

érdekének megfelelő döntés meghozatala. Az állam {jelen határozat indokolásának V. részében (Indokolás [64]

és köv.) is ismertetett} intézményvédelmi kötelezettségéből fakadóan pedig a felmentést engedélyező szervet

ez a kötelezettség abban az esetben is terheli, ha a szülő nem jár el kellő gondossággal az egyéni munkarend

engedélyezése iránti kérelem és mellékleteinek benyújtása során.

[161] Miként arra az államtitkár is utalt az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válaszában, az engedélyező hatóság

az Nkt. 45. § (5) bekezdése szerinti feltételek fennálltát vizsgálja a tanulónál, azaz az egyéni adottságot, a sajátos

helyzetet, illetve azt, hogy a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából

a felmentés engedélyezése előnyös-e, mely feltételek vizsgálatának csak az egyik, azonban nem egyetlen eleme

a kérelem és mellékleteinek értékelése.

[162] Az Alkotmánybíróság a szabályozás alkotmányosságának megítélése tekintetében visszautal a jelen határozat

indokolásának V. és VI. részében (Indokolás [64] és köv., Indokolás [77] és köv.) (az Alaptörvény XVI. cikkével és

az óvodai nevelés alóli felmentéssel összefüggésben tett) megállapításaira. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény

XVI. cikke alapján a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga olyan speciális alapjog, melynek

kötelezettje elsődlegesen a család (a szülő), és csak másodlagosan az állam {14/2014. (V. 13.) AB határozat,

Indokolás [33]}, miközben az Nkt. vonatkozó rendelkezése ebben az esetben is értelmezhető akként, hogy

a felmentés engedélyezése kérdésében a szülő kérelmének benyújtását követően a felmentést engedélyező

szerv teljes szabadságot élvez, a szülő szerepe pedig pusztán az eljárás megindításának jogára korlátozódik.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor visszautal a jelen határozat indokolásának V. részében (Indokolás [64] és köv.)

tett megállapításaira, mely alapján azonban a szülők neveléshez való jogának elsődlegessége és a szülők

ezen joguk gyakorlásával kapcsolatos döntése az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése alapján mindaddig nem

kérdőjelezhető meg, amíg az összhangban áll a gyermek mindenek felett álló érdekével. Az állam intézményvédelmi

kötelezettségéből fakadóan ugyanakkor az eljárás keretei között a felmentést engedélyező szervnek azokra

az esetekre is tekintettel kell lennie, amikor a szülő Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése szerinti jogának gyakorlása

a gyermek XVI. cikk (1) bekezdése szerinti legjobb érdekével ellentétes eredményre vezetne.

[163] Mindez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő a jogszabályoknak

megfelelően terjeszti elő a kérelmét, és ahhoz adott esetben a saját nyilatkozata mellett további, a gyermek

képességeire, családi körülményeire, sajátos helyzetére vonatkozó dokumentációt is előterjeszt, úgy sem a szülő

nyilatkozatát, sem pedig az esetleges mellékleteket a felmentést engedélyező szerv nem hagyhatja figyelmen

kívül, hanem döntését ezek alapulvételével kell meghoznia. Abban az esetben pedig, amennyiben a felmentést

engedélyező szerv a kérelem és annak mellékletei alapján nem rendelkezik valamennyi, a kérelem érdemi

elbírálásához szükséges információval, az Nkt. 45. § (6) bekezdése szerinti megkeresések (ideértve különösen

az iskolaigazgató megkeresését) nem mellőzhetőek.

[164] Éppen ezért a felmentést engedélyező szerv abban az esetben utasíthatja el a szülő egyéni munkarend iránti

kérelmét, ha igazolható, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke a gyermek egyéni adottsága, sajátos helyzete,

fejlődése és tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése érdekében a szülő kérelmével szemben valójában

1906 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

éppen az, hogy tanulmányait ne egyéni munkarend keretében, hanem iskolába járással folytassa. Amennyiben

pedig mindez a szülő által benyújtott kérelemből és mellékleteiből nem állapítható meg, a felmentést engedélyező

szervnek a kérelem elbírálását megelőzően be kell szereznie az Nkt. 45. § (6) bekezdése szerinti szervek, illetőleg

intézmények álláspontját.

[165] Az Alkotmánybíróság ezért ebben az esetben is az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos

követelményként állapítja meg, hogy az Nkt. 45. § (5) bekezdése szerinti, jogszabályoknak megfelelően

előterjesztett kérelem elbírálása során a szülő nyilatkozata és adott esetben a szülő által a kérelem mellékleteként

becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül; a felmentést engedélyező szerv pedig a kérelmet akkor

utasíthatja el, ha megállapítható, hogy a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő akaratával szemben

valójában a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az alkotmányos követelmény

előírásával biztosítható, hogy a támadott rendelkezés az indítványban szereplő okból egyetlen esetben se vezessen

az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti, a gyermeket megillető jogosultságokkal, valamint a XVI. cikk

(2) bekezdése szerinti szülői jogosultságokkal ellentétes eredményre, hiszen a felmentést engedélyező szervnek

a gyermek legjobb érdekét mint szakkérdést megvizsgált indokolt határozatban kell számot adnia arról, hogy

adott esetben a felmentési kérelemnek a gyermek jogos érdekében szem előtt tartásával, a gyermek neveléséért

elsődlegesen felelős szülők kifejezett kérelme ellenére miért nem ad helyt.

[166] Mindezen szempontokra, így különösen az alkotmányos követelmény előírására és a hatályos jog kíméletének

elvére figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítvány ezen elemét nem találta megalapozottnak.

[167] 3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítványozók kellő felkészülési idő követelményének sérelmét

állító érvét vizsgálta meg, mellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság visszautal a jelen határozat

indokolásának IV. részében (Indokolás [59] és köv.) az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével kapcsolatban tett

megállapításaira. A Módtv. kihirdetésére 2019. július 18. napján került sor, az Nkt. vonatkozó rendelkezései pedig

2019. szeptember 1. napján léptek hatályba. A hatálybalépést megelőzően a vonatkozó rendelkezésekhez

kapcsolódó végrehajtási rendelet is megalkotásra került [az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek

módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet]. Az Nkt. vonatkozó

rendelkezéseit 2019. szeptember 1. napjától kell alkalmazni, míg az Nkt. 99/J. § a) pontja értelmében

a 2019. szeptember 1. napját megelőző napon magántanulói jogviszonyban álló tanulók magántanulói

jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását a Kormány által kijelölt hatóság a hatálybalépéstől

számított egy éven belül vizsgálja felül. Mindez azt jelenti, hogy sem a jövőben benyújtandó egyéni munkarend

iránti kérelmek, sem pedig a már korábban elbírált magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések

vonatkozásában nem állapítható meg sem a felkészülési idő hiánya, sem pedig annak kirívó rövidsége.

Mindez pedig egyben azt is jelenti, hogy a vizsgált rendelkezések az indítványban foglalt okból nyilvánvalóan

nem ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti felkészülési idő követelményével, ezért

az Alkotmánybíróság az indítványt ebben az elemében elutasította.

IX.

[168] 1. Az indítványozók mind az Nkt. 8. § (2a)–(2c) bekezdésével, mind pedig az Nkt. 45. § (6b)–(6f ) bekezdésével

összefüggésben azt állították, hogy azáltal, hogy a bíróság nem változtathatja meg a felmentést engedélyező szerv

döntését, az eljárás elhúzódása miatt kevés esélye marad annak, hogy a nevelési év kezdő időpontjára az eljárások

lezáruljanak, ekként a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek.

[169] 1.1. Az Nkt. 8. § (2a)–(2c) bekezdése értelmében a felmentést engedélyező szerv döntése ellen a közigazgatási

pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A perben tárgyalás tartására csak

akkor nem kerül sor, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. A perben

főszabály szerint egyesbíró, az ügy különös bonyolultsága esetén pedig három hivatásos bíróból álló tanács

jár el. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg. Az indítvány formálisan a 8. §

(2a)–(2c) bekezdését támadja, azonban indokolást csak a 8. § (2a) bekezdésének alaptörvény-ellenességére

vonatkozóan tartalmaz, az Alkotmánybíróság éppen ezért kizárólag ezen rendelkezés alkotmányossági vizsgálatát

végezte el.

[170] 1.2. Az Nkt. 45. § (6b)–(6f ) bekezdése értelmében (az Nkt. 8. §-ával egyezően) a felmentést engedélyező szerv

döntésével szemben közigazgatási per megindításának van helye, a döntés közlésétől számított tizenöt napon

belül. A bíróság a keresetlevelet a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1907

bírálja el, főszabály szerint egyesbíróként eljárva (az ügy különös bonyolultsága esetén három hivatásos bíróból álló

tanácsban). Az eljárásban csak abban az esetben mellőzhető a tárgyalás, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását,

és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. A felmentést engedélyező szerv döntését ugyanakkor a bíróság ebben

az esetben sem változtathatja meg.

[171] 2. Mind az Nkt. 8. § (2a) bekezdése, mind pedig az Nkt. 45. § (6b) bekezdése szerint a bíróság felülvizsgálati

eljárása során a felmentést engedélyező szerv határozatát kasszációs jogkörben hatályon kívül helyezheti.

Az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményével mint

a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egyik részjogosítványával mind

a kasszáció, mind pedig a reformáció összhangban lehet {a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben hasonlóan

3297/2019. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [27]}. Az Alkotmánybíróság ebben a körben pedig arra is utal, hogy

a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 97. § (4) bekezdése értelmében

a bíróság döntésének nem csupán a rendelkező része, hanem az indokolása is kötelezi a hatóságot a megismételt

eljárásban, ha a bíróság a közigazgatási cselekményt hatályon kívül helyezi. Mindez egyben azt is jelenti, hogy

önmagában az a szabályozás, amely valamely eljárás esetében a közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző

bíróság számára nem teszi lehetővé a határozat megváltoztatását, azonban biztosítja a teljes körű tartalmi

felülvizsgálat lehetőségét, nem ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével.

[172] Az Alaptörvény XVI. cikke ugyanakkor a gyermek érdekeinek védelmét is előírja, melynek valamennyi,

a gyermekeket közvetlenül érintő közigazgatási és peres eljárásban maradéktalanul érvényesülnie kell {a XVI. cikk

és a XXVIII. cikk (1) bekezdése kapcsolatára lásd 3375/2018. (XII. 5.) AB határozat, különösen Indokolás [58]}.

Az Alkotmánybíróság rámutat: egy, a bíróság útmutatásainak megfelelően megismételt eljárás megfelel

a XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó processzuális követelményeknek, ugyanakkor azonban az eljárás

megismétlése szükségképpen annak elhúzódását jelenti, nem csupán a felmentést engedélyező szerv megismételt

eljárására tekintettel, hanem azért is, mert ezt követően a megszülető határozattal szemben újabb jogorvoslatnak

lehet helye, a felmentésről szóló jogerős döntés megszületéséig pedig a gyermek annak ellenére is köteles

az óvodai nevelésben részt venni [az Nkt. 8. § (2) bekezdése szerinti eljárás esetében], tankötelezettségét iskolába

járással teljesíteni [az Nkt. 45. § (5) bekezdése szerinti eljárás esetében], továbbá tankötelezettségét megkezdeni

[az Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján], hogy adott esetben a gyermek érdekét a szülő kérelmének megfelelően

a kérelem pozitív elbírálása szolgálná, és a kérelem jogerős elbírálására eljárási okokból nem kerülhet sor.

[173] Az Alkotmánybíróság e körben külön is kiemeli, hogy a kérelem benyújtására az Nkt. 8. § (2) bekezdésének

megfelelően május 25. napjáig, az Nkt. 45. § (5) bekezdésének megfelelően pedig június 15. napjáig van lehetőség.

A felmentést engedélyező szerv a döntését az Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti teljes eljárásban eltérő

jogszabályi rendelkezés hiányában hatvan nap alatt hozhatja meg, a szülő pedig a döntés közlésétől számított

15 napon belül indíthatja meg az általa sérelmesnek tartott döntéssel szembeni közigazgatási pert. Az Nkt. 8. §

(2d) bekezdése, illetőleg 45. § (6e) bekezdése alapján a bíróság a keresetlevelet annak bírósághoz történő

érkezésétől számított 45 napon belül bírálja el, azzal, hogy az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések a perben

nem alkalmazhatóak. Mindez azt jelenti, hogy már a jogalkotó által az egyes eljárási szakaszokra előírt határidők

maradéktalan betartása esetén is kérdéses, hogy a jogerős bírói döntés megszületik-e az óvodai nevelési év,

illetőleg a tanév kezdetéig, az pedig teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a felmentésről szóló döntés hatályon

kívül helyezése és a felmentést engedélyező szerv megismételt eljárása esetén a felmentésről szóló jogerős döntés

az óvodai nevelési év, illetőleg a tanév kezdetéig még abban az esetben sem születik meg, ha a megismételt

eljárásban a szülő és a gyermek számára egyébként kedvező döntés születik.

[174] Márpedig a gyermek legjobb érdeke minimálisan azt a követelményt támasztja a jogalkotással és jogalkalmazással

szemben is, hogy az óvodai felmentésről, a tankötelezettség megkezdéséről, illetőleg az egyéni munkarend

engedélyezéséről szóló jogerős döntés az óvodai nevelési év, illetőleg a tanév kezdetét megelőzően minden

esetben rendelkezésre álljon. Különösen igaz ez akkor, ha a felmentést engedélyező szervet az Ákr. rendelkezéseiből

fakadóan már eleve terheli a tényállás teljes körű tisztázásának kötelezettsége, sommás eljárás lefolytatására

pedig legfeljebb abban az esetben van lehetőség, ha a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmének szakértő

bevonása nélkül helyt ad (mely esetben ugyanakkor a szülő nem is fog élni a bírósághoz fordulás lehetőségével, és

ekként megismételt eljárásra sem kerülhet sor).

[175] Az Nkt. 8. § (2a) bekezdése, illetőleg 45. § (6b) bekezdése értelmében a felmentést engedélyező szerv döntését

a bíróság nem változtathatja meg. A Kp. 90. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság a jogsértő közigazgatási

cselekményt csak akkor változtathatja meg, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott,

a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető, és a megváltoztatást egyfokú közigazgatási

1908 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény esetén (kivételekkel) a törvény lehetővé teszi. A 90. §

(2) bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha az ügy természete azt

megengedi, és a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv – azonos jogi vagy tényhelyzet alapján – a bíróság

jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett. Mindez azt jelenti, hogy az Nkt. 8. § (2a) bekezdésének, illetőleg 45. §

(6b) bekezdésének „A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.” fordulatának

esetleges megsemmisítése sem eredményezné azt, hogy a bíróság megváltoztathatná a felmentést engedélyező

szerv döntését, azaz a megsemmisítés eredményeként a bíróság kasszációs jogköre nem alakulna át reformatórius

jogkörré. A megsemmisítés csupán azzal az eredménnyel járna, hogy a Kp. 90. § (2) bekezdésének megfelelően

csak az esetleges megismételt eljárásban, és ekkor is kizárólag az ott rögzített feltételek teljesülése esetén válna

lehetségessé a felmentést engedélyező szerv döntésének bíróság általi megváltoztatása.

[176] Az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján „[h]a az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában

a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető

szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére”. Az Abtv. 46. § (2) bekezdés c) pontja

értelmében a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető

lényeges tartalma hiányos. Az Nkt. 8. § (2a) bekezdésével, illetőleg 45. § (6b) bekezdésével összefüggésben nem

alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely a bíróság számára kizárólag kasszációs jogkört biztosít, amennyiben

a jogalkotó megteremti azokat az eljárásjogi garanciákat, amelyek biztosítják, hogy még kasszációs jogkör

esetén is az óvodai nevelési év, illetőleg tanév kezdetét megelőzően az eljárások minden esetben jogerősen

lezáruljanak. Az alaptörvény-ellenességet ekként nem az Nkt. 8. § (2a) bekezdése, illetőleg 45. § (6b) bekezdése,

hanem kifejezetten az ezen rendelkezésekhez kapcsolódó szabályozási hiátus okozza, és csak ennek pótlásával,

azaz jogalkotással tehető a vizsgált szabályozás alaptörvény-konformmá {hasonlóan például: 7/2020. (V. 13.)

AB határozat, Indokolás [38]}.

[177] Az Alkotmánybíróság éppen ezért az indítványt ebben az elemében elutasította, és ugyanakkor hivatalból eljárva

megállapította, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-

ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem teremtette meg annak eljárásjogi garanciáit, hogy az Nkt. 8. §

(2a) bekezdése, illetőleg 45. § (6b) bekezdése szerinti eljárásokban az eljárást lezáró és a kérelemről érdemben

döntő jogerős döntés a tanév (nevelési év) kezdetét megelőzően abban az esetben is minden esetben

megszülessen, ha a szülő a felmentést engedélyező szerv döntésével szemben közigazgatási pert kezdeményez.

Az Alkotmánybíróság felhívja ezért az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen

eleget.

X.

[178] 1. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy összhangban áll-e az Alaptörvénnyel az Nkt. 84. §

(9b) bekezdése. Az indítványozók a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény B) cikk

(1) bekezdése szerinti jogbiztonság, valamint a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés

tilalmának sérelme miatt vélték megvalósulni. Tekintettel arra, hogy az indítvány a jogbiztonság sérelmével

összefüggésben alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem tartalmazott, továbbá a Btv. 2. § (2a) bekezdésének

megsemmisítését az indítványozók egyébként sem kezdeményezték, az Alkotmánybíróság az indítványhoz

kötöttség elvének megfelelően kizárólag az Nkt. 84. § (9b) bekezdése Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálta

a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben.

[179] 2. Az Nkt. 84. § (9b) bekezdése szerint „[a] magán köznevelési intézmény munkaviszonyból eredő olyan

kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként felel. Ha a magán

köznevelési intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a munkaviszonyból származó, a munkavállalók elmaradt

munkabérét és egyéb, munkáltatóval szemben fennálló követeléseit érintő jogok és kötelezettségek a megszűnés

időpontjában a fenntartóra átszállnak.”

[180] Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pontja szerint köznevelési intézményt a) az állam, valamint b) az Nkt. keretei között

ba) a nemzetiségi önkormányzat, bb) az egyházi jogi személy, bc) a vallási egyesület vagy bd) más személy vagy

szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint –

megszerezte. Azt, hogy mi minősül magán köznevelési intézménynek, az Nkt. 4. § 16. pontja értelmezi, amely szerint

magán köznevelési intézmény a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában meghatározott személy által, tehát

vallási egyesület, valamint más személy vagy szervezet által fenntartott köznevelési intézmény.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1909

[181] Az indítványozók a kérelmüket az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésére alapították, amely az abban említett

tulajdonságok alapján történő különbségtételt tiltja. A Nkt. által teremtett differenciálás azonban nem köthető

egyetlen, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerinti tulajdonsághoz sem. Ebből következően a támadott

jogszabályi rendelkezés alkotmányosságát nem az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése, hanem (1) bekezdésébe

foglalt általános jogegyenlőségi szabály alapján kell megítélni {lásd 6/2018. (VI. 27.) AB határozat, Indokolás [37];

30/2017. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [49]; 32/2015. (XI. 19.) AB határozat, Indokolás [79]}.

[182] 3. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése alapján valamely megkülönböztetés alaptörvény-ellenessége akkor

állapítható meg, ha a jogszabály alkotmányos indok nélkül tesz különbséget a szabályozás szempontjából

egymással összehasonlítható helyzetben lévő – homogén csoportba tartozó – jogalanyok között {lásd: 42/2012.

(XII. 20.) AB határozat, Indokolás [28]; az újabb gyakorlatból például: 3002/2019. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [39]}.

Alkotmányjogi szempontból a különbségtétel akkor nem fogadható el, ha a megkülönböztetésnek nincs tárgyilagos

mérlegelés szerint észszerű indoka, vagyis az önkényes {lásd pl. 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [54];

43/2012. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [41]; 14/2014. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [32]; 32/2015. (XI. 19.)

AB határozat, Indokolás [80]}. Hangsúlyozandó e körben, hogy a megkülönböztetés tilalma a személyekre általában,

így a jogi személyekre is vonatkozik {lásd pl. 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [166]}.

[183] Az Nkt. támadott rendelkezése az indítványozók szerint azért alaptörvény-ellenes, mert a magán köznevelési

intézmények munkaviszonyból eredő kötelezettségei vonatkozásában rögzíti a fenntartó kezeskénti helytállási

kötelezettségét, ilyen rendelkezést azonban azon köznevelési intézmények vonatkozásában, amelyek fenntartója

az állam, nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy, nem ír elő. Az indítvány szerint nem zárható ki, hogy

oly módon zárnak be önkormányzati, állami, nemzetiségi önkormányzati vagy egyházi köznevelési intézményt,

hogy annak munkáltatói tartozásai vannak, ezáltal pedig az érintett munkavállalók nem juthatnak hozzá

a díjazásukhoz, márpedig a köznevelési intézmények a szabályozás szempontjából egymással összehasonlítható

helyzetben vannak, homogén csoportot képeznek.

[184] Az Alkotmánybíróság rámutat: a Btv. 1. § (1) bekezdése értelmében bérgarancia-eljárásra a felszámolás vagy

kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek esetében kerülhet sor. A Bérgarancia Alap azon

gazdálkodó szervezetek esetében biztosítja a munkabérek kifizetését, melyekre állami garanciavállalás nem

érvényesül. Az Nkt. támadott rendelkezéseiből következően a Bérgarancia Alap nem tartozik helytállásért az állam,

a nemzetiségi önkormányzat, illetőleg az egyházi jogi személy mint fenntartó által működtetett köznevelési

intézmények munkabér-kifizetéséért.

[185] A köznevelési intézmények a szabályozás szempontjából homogén csoportot képeznek, és így egymással

összehasonlítható helyzetben vannak. A szabályozás ugyanakkor csak látszólag tesz különbséget a magán

köznevelési intézmények, illetőleg a magán köznevelési intézménynek nem minősülő intézmények fenntartói

között, valójában azonban éppen azt célozza, hogy valamennyi köznevelési intézmény alkalmazottjának

bérkifizetését (jogállásától függetlenül) azonos értékű garanciák biztosítsák. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi

CLXXIX. törvény 25. § (7) bekezdése értelmében, ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a fenntartói jogot

a székhely szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal köteles gyakorolni, azaz a fenntartói jogot közvetlenül

az állam gyakorolja. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és

vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében pedig az egyházi

jogi személyek (bevett egyház, bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház) jogutód nélküli megszűnése

esetén a vagyon a hitelezők követelésének kielégítése után az állam tulajdonába kerül, és közcélú tevékenységre

kell fordítani. Mindez azt jelenti, hogy végső esetben az állam áll helyt az állam, a nemzetiségi önkormányzat

és az egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmények alkalmazottainak béréért, míg a magán

köznevelési intézmények esetében éppen a Btv. 2. § (2a) bekezdése teremti meg annak biztosítékát, hogy minden

olyan köznevelési intézmény alkalmazottjának bérkifizetése biztosított legyen a fenntartó megszűnése esetére,

amely esetében külön jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a munkabér kifizetéséért végső soron maga az állam

tartozik felelősséggel. A szabályozás ekként az indítvány állításával szemben nem megkülönbözteti, hanem éppen

a hasonló értékű garanciarendszer megteremtésével egymással azonos helyzetbe hozza az egyes köznevelési

intézmények alkalmazottait. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy az Nkt. támadott

rendelkezése nem ellentétes a XV. cikk (1) bekezdésével.

1910 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

XI.

[186] 1. Az indítványozók az Nkt.-nak az intézményvezetők felelősségével kapcsolatos 3. § (9a) bekezdésének

megsemmisítését a B) cikk (1) bekezdésében foglalt felkészülési idő hiánya, a normavilágosság követelménye,

a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, a IX. cikk szerinti véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a tisztességes

eljáráshoz való jog sérelme miatt kérték.

[187] Az indítvány pusztán állítja a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a felkészülési idő követelményének

sérelmét, alkotmányjogilag értékelhető indokolást azonban nem tartalmaz ezen alaptörvényi rendelkezésekkel

összefüggésben, ezért azt az Alkotmánybíróság jelen eljárásában nem vizsgálhatta. Az Alaptörvény

XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joggal összefüggésben pedig az indítvány csupán idézi

az Alkotmánybíróság 24/2015. (VII. 7.) AB határozatát, ám sem a jogorvoslathoz való jog sérelmét nem állítja, sem

pedig indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Nkt. 3. § (9a) bekezdése miért ellentétes az Alaptörvény

XXVIII. cikk (7) bekezdésével.

[188] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az Nkt. 3. § (9a) bekezdése sérti-e az Alaptörvény B) cikk

(1) bekezdéséből fakadó visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát.

[189] Az indítványozók e körben arra hivatkoztak, hogy átmeneti rendelkezés hiányában az előírás a hatályba léptetés

előtti időpontokban megtörtént cselekményekre is alkalmazható, továbbá az intézményvezető megbízatása akár

a megbízatását megelőzően történt esetek miatt is megszüntethető.

[190] A támadott jogszabályi rendelkezés szerint „[h]a – az óvoda kivételével – állami szerv vagy felsőoktatási intézmény

által fenntartott nevelési-oktatási intézményben olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására

kerül sor, amely a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt

jogainak megsértését eredményezheti, amennyiben e törvény szerinti más jogi eszköz a) nem vezetett eredményre

vagy b) nem áll rendelkezésre, az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott

egyetértését mérlegelési jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja”.

[191] A támadott jogszabályi rendelkezés nem lépett visszamenőlegesen hatályba, ezért csak az vethető fel, hogy

a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokban idéz elő változást. Az Alkotmánybíróság a visszaható hatály

tilalmába ütközést esetről esetre vizsgálja. Jelen esetben a visszaható hatályú jogalkotás tilalma körében volt

vizsgálandó az Nkt. támadott rendelkezése kapcsán az, hogy e rendelkezés a hatálybalépését megelőzően

elkövetett cselekményekhez – átmeneti szabályok nélkül – kapcsolhat-e további hátrányos jogkövetkezményt.

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelmények értelmében nyilvánvalóan nem vonható ugyanis

felelősségre egy intézményvezető olyan cselekményekért, amelyek a rendelkezés hatálybalépése előtt történtek.

[192] Az Alkotmánybíróság vizsgálata során figyelemmel volt a Jat. a szabályozási átmenetről szóló rendelkezésére.

A Jat. 15. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi rendelkezéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –

a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre

kell alkalmazni. A Jat. tehát egyértelműen állást foglal abban a kérdésben, hogy amennyiben egy rendelkezés

alkalmazására nem alkottak külön szabályt, akkor az abban foglaltakat nem lehet a korábban keletkezett tényekre

és jogviszonyokra alkalmazni. Jelen ügyre vetítve ez azt jelenti, hogy a köznevelési intézmények vezetői törvény

kifejezett rendelkezése hiányában nem vonhatók felelősségre a támadott jogszabályi rendelkezés hatályba lépését

megelőzően történt eseményekért.

[193] E megközelítést alkalmazva semmisítette meg a jogállamiság sérelme miatt az Alkotmánybíróság a szolgálati

járandóság szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket a 23/2013. (IX. 25.) AB határozatában. Az Alkotmánybíróság

megállapította: „A jogalkotó tehát azon az alapon nem vezethet be egy később megállapított ellátás

igénybevételének korlátozását eredményező szabályt, hogy a jogosult korábban jogsértő magatartást tanúsított.

Erre csak úgy van lehetőség – a nem biztosítási jogviszonyon alapuló ellátás esetén – ha az ellátás megállapításakor

a jogosult ismeri a számára megállapított juttatás folyósításának – ideértve a szüneteltetést is – szabályait. […]

Ezt a követelményt figyelmen kívül hagyó szabályozás ellentétes a jogállamiság elvével.” (Indokolás [118])

[194] 3. Az Alkotmánybíróság azt is megjegyzi továbbá, hogy a vezetői megbízatás visszavonására a közalkalmazotti

jogviszonyról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályai is megfelelően irányadóak.

A Kjt. 23. § (5) bekezdésének megfelelően a vezetői megbízás visszavonását a munkáltatói jogkör gyakorlójának

a közalkalmazott kérelmére indokolnia kell, és az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie, vita

esetén pedig a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania, mely adott

esetben munkaügyi per tárgya is lehet.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1911

[195] Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során „[a] jogszabályok szövegét elsősorban azok

céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban

a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását

kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek

és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” Az Nkt. 3. § (9a) bekezdésének az indítványozók

általi azon értelmezése, miszerint egy vezetői megbízatás visszavonására olyan cselekmények esetén is sor kerülhet,

amelyek megtörténtekor az érintett nem állt a köznevelési intézménnyel jogviszonyban, vagy ha állt is, nem volt

vezetői megbízatása, illetőleg őt az adott cselekményért semminemű felelősség nem terhelte, nyilvánvalóan nincs

összefüggésben az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésével.

[196] 4. Az indítványozók a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességét a véleménynyilvánítás szabadságának

sérelmére tekintettel is állították.

[197] A köznevelésért felelős államtitkár az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válaszában hangsúlyozta, hogy

a rendelkezés nem általánosságban tiltja a tájékoztatási tevékenységet, hanem arra az esetre helyez kilátásba

szankciót, ha a megvalósult tájékoztatás köznevelési szabályt súlyosan sért, és más eszköz alkalmazása nem vezetett

eredményre, vagy nem állt rendelkezésre. Álláspontja szerint a szabályozás összhangban áll a véleménynyilvánítás

szabadságával, amelynek korlátja a gyermek egészséges fejlődéshez való joga.

[198] 4.1. Az indítvány alapján az Alkotmánybíróságnak elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy az indítványozók

magatartására vonatkozik-e az Alaptörvény IX. cikkének védelme; amennyiben igen, akkor pedig van-e olyan

versengő érdek, amely az alapjog korlátozását igazolja.

[199] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése értelmében „[m]indenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”.

Az Alaptörvény a véleménynyilvánítás szabadságát, azaz valamilyen gondolat megfogalmazását és másokkal való

megosztását megjelenési formájára tekintet nélkül védi. Ebből következően nem csupán a hétköznapi értelemben

vett szólás tartozik az alkotmányos védelem körébe, hanem minden olyan magatartás (jelkép használata,

mozdulat stb.), amely információs tartalommal bír. Egy nevelési-oktatási intézményben folytatott tájékoztató-

tevékenység a tanulók számára nyilvánvalóan értékelhető információs tartalommal bírhat, így ez a magatartás

az Alaptörvény IX. cikkének védelmi körébe vonható.

[200] 4.2. Ezt követően az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy a véleménynyilvánítási szabadsággal szemben felhozható-e

olyan indok, amely ebben az esetben az alapjog korlátozását alkotmányosan igazolhatja.

[201] A támadott rendelkezésben az Nkt. közvetetten a XVI. cikk (1) bekezdése intézményvédelmi oldalának szerez

érvényt akkor, amikor a tanulók egészséges fejlődéséhez való alkotmányos jogainak védelme érdekében

a köznevelési szabályokat súlyosan sértő tájékoztatás esetében lehetővé teszi az intézményvezető megbízatásának

visszavonását, abban az esetben, ha más jogi eszköz nem vezetett eredményre, vagy nem állt rendelkezésre.

A gyermeki jogok érvényre juttatása legitim cél alapjog korlátozásához. Az Alaptörvényből ugyanis nem

következik, hogy ne lehetne korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát olyan esetekben, amikor a gyermekek

Alaptörvényben foglalt jogai a köznevelési szabályos súlyos fokú megsértése esetén sérülnek.

[202] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a szabályozás szükségességét a gyermeki jogok védelme, a gyermekek

befolyástól mentes, objektív tájékoztatásának szükségessége megfelelően indokolja. A korlátozás nem tekinthető

aránytalannak sem, mert a törvény kizárólag a köznevelési szabályok súlyos megsértése révén a gyermekek

Alaptörvényben biztosított jogainak sérelme esetén és csak legutolsó eszközként, akkor eredményezheti

az intézményvezető felmentését, ha más jogi eszköz nem vezetett eredményre, vagy nem állt rendelkezésre.

[203] 5. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítvány ezen elemét is elutasította.

XII.

[204] 1. Az indítványozók beadványukban kérték az Nkt. 21. § (9) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását

és megsemmisítését is. Álláspontjuk szerint a megszűnő oktatási intézménybe járó tanulók elhelyezésével

kapcsolatos rendelkezés sérti a művelődéshez való jogot és a jogállamiság követelményét is, utóbbit a felkészülési

idő hiánya, valamint a visszamenőleges jogalkotás okán.

[205] Tekintettel arra, hogy az indítvány pusztán állítja a felkészülési idő követelményének sérelmét, ezt azonban

alkotmányjogilag értékelhető indokolással nem hozza összefüggésbe a támadott jogszabályhellyel, továbbá arra

sem tér ki, hogy a szabályozás miért ütközik a visszaható hatály tilalmába, illetőleg a jogállamiság követelményébe,

1912 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

az Alkotmánybíróság jelen indítványi elemet kizárólag a művelődéshez való jog állított sérelmére tekintettel

tudta vizsgálni. Az Alaptörvény XI. cikk (1) bekezdése értelmében minden magyar állampolgárnak joga van

a művelődéshez, míg a (2) bekezdés jelen indítvány elbírálása szempontjából releváns eleme szerint Magyarország

ezt a jogot ingyenes és kötelező alapfokú oktatással biztosítja.

[206] 2. Az Alkotmánybíróság ezt követően az érintett rendelkezés szabályozási környezetét vizsgálta meg.

2012 szeptemberét megelőzően köznevelési intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén nem volt hatályban

kijelölő határozatról rendelkező előírás, a szülők a jogszabály alapján kötelező felvételt biztosító intézményhez

fordulhattak gyermekük elhelyezése érdekében. Az Nkt. 2012. szeptember 1-jei hatálybalépésével azonban már

a köznevelési intézmény bármely okból történő megszűnése esetére kötelezettségként írta elő a köznevelési

feladatokat ellátó hatóság számára, hogy jelölje ki azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt

intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A Módtv.-vel hatályba

léptetett szabály azonban ezt a kötelezettséget immáron csak arra az esetre írja elő a köznevelési feladatokat ellátó

hatóság számára, ha a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai

jogszabálysértés miatt rendeli el a nyilvántartásból való törlést. Az indítványozók szerint ez a megoldás azzal

a következménnyel járhat, hogy ellátatlanul maradnak olyan gyermekek, akik az óvodai nevelésben való kötelező

részvételt teljesítik, illetve akik tankötelesek.

[207] Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett megvizsgálnia, hogy az Nkt. megfelelően biztosítja-e valamennyi

óvodaköteles gyermek, valamint tanköteles diák más intézményben történő elhelyezését abban az esetben,

ha az általuk látogatott intézmény jogutód nélkül szűnik meg, hiszen csak ebben az esetben merülhet fel

az Alaptörvény XI. cikke sérelmének lehetősége.

[208] A jogalkotó a szabályozás módosításához az alábbi indokolást fűzte. „A nyilvántartásból való törlés ellen

fellebbezni lehet, ám már a törléssel – és nem a megszűnés végleges kimondásával – egyidejűleg kell kijelölni azt

a másik intézményt, amelynek a tanulókat fogadnia kell. Indokolatlan, hogy azokban az esetekben is legyen ilyen

kötelezettsége a kormányhivataloknak, amikor a fenntartó saját döntése alapján szűnik meg az intézmény, amelyet

a véleményezési jogok alapján a szülők kellő időben megismernek. A Javaslat szerint az intézmény kijelölésre csak

akkor kerül sor, amikor a kormányhivatal dönt a törlésről súlyos és ismétlődő jogszabálysértés miatt, továbbá csak

a tanköteles tanulók vonatkozásában, a nem tanköteles tanulók számára történő intézménykijelölésre pedig nem

minden esetben, hanem csak akkor kerülne sor, amennyiben ezt a már nem tanköteles tanuló kérelmezi.”

[209] Ahogy arra az államtitkár által jegyzett válasz is rámutat, az Nkt. a támadott jogszabályhelyen kívül, a 30. fejezetben

is foglalkozik az óvodai felvétel, valamint a tanulói jogviszony kezdetével. Az Nkt. 49. § (3) bekezdése szerint

az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye a körzetében található, az Nkt. 50. § (6) bekezdése pedig rögzíti, hogy az általános iskola köteles

felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. Mindezek alapján

a nem állami fenntartású megszűnt intézmények tanulóinak is biztosítva van a lehetőség tanulmányaikat a körzetes

intézményben folytatni. Ahogy az állásfoglalás is megjegyzi, az sem kizárt, hogy minderre ne a kötelező felvételt

biztosító intézményben kerüljön sor, ez azonban független attól, hogy a kötelező felvételt biztosító intézmény

az Nkt. vonatkozó rendelkezései alapján vagy a kijelölés alapján nyeri el ezen minőséget. Az előző évek tapasztalatai

alapján az Nkt. 2019. július 26. napján hatályba lépett 21. § (9) bekezdése – a hatóság adminisztratív terheinek

csökkentése mellett – abban az esetben hivatott a tanköteles gyermeket nevelő családok életét megkönnyíteni,

amikor a köznevelési intézmény megszűnésének következményeire nincs módjuk megfelelően felkészülni. A nem

tanköteles fiatalok pedig az indokolás szerint kérelemmel fordulhatnak a köznevelési feladatot ellátó hatósághoz

a köznevelési intézmény kijelölése iránt.

[210] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a támadott rendelkezéssel

összefüggésben a művelődéshez való jog sérelme nem merül fel, mivel a tanköteles, illetve óvodaköteles

gyermekek intézménylátogatása az Nkt. alapján megfelelően biztosított, az óvodaköteles, illetve tanköteles

gyermekek egyetlen esetben sem maradnak oktatás nélkül. Az Nkt. 21. § (9) bekezdése vonatkozásában

alaptörvény-ellenesség ezért nem állapítható meg, így az Alkotmánybíróság az indítványi elemet elutasította.

XIII.

[211] Az indítványozók az Nkt. 27. § (5) bekezdését a kellő felkészülési idő követelményének sérelme miatt kérték

megsemmisíteni, mely rendelkezés 2019. július 26. napján lépett hatályba. Meglátásuk szerint a rendelkezésben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1913

megjelelő új fogalom – a fejlesztő pedagógiai ellátás – okán elkerülhetetlen a nevelési-oktatási intézmények

pedagógiai programjának átdolgozása, ehhez azonban álláspontjuk szerint az intézményeknek nem áll

rendelkezésére kellő idő. Az indítvány szerint gondot jelenthet továbbá a készségfejlesztéshez szükséges fejlesztő

pedagógusok alkalmazása.

[212] 1. A 9/2019. (III. 22.) AB határozatban az Alkotmánybíróság az Nkt. 56. § (1) bekezdése „sajátos nevelési igényű”

szövegrésze, valamint a 97. § (1a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére

irányuló indítványt elutasította, azonban hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban

megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az Nkt.-ban vagy más jogszabályban nem alakított

ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozóan az egyéni

szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményszabályokat, amelyek a közoktatás

során maradéktalanul biztosítják ezen gyermekek, tanulók – Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti – védelmét.

[213] Az Nkt. 27. § (5) bekezdése ezt követően kiegészült azzal a követelménnyel, miszerint „[a] beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló

tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű

pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi”.

[214] A Módtv. indokolása szerint – összefüggésben a 9/2019. (III. 22.) AB határozattal – a támadott rendelkezés

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztő pedagógiai ellátására

vonatkozó szabályozásban egyértelművé teszi, hogy milyen keret terhére és kiknek a számára kell megszervezni

a fejlesztéseket.

[215] Az államtitkári válasz kifejti, a 9/2019. (III. 22.) AB határozatban foglalt felhívásra az Nkt. és a vonatkozó végrehajtási

rendeletek együttesen adják a választ. Az Nkt. bevezeti, valamint definiálja a fejlesztő pedagógiai ellátás fogalmát.

Kimondja, hogy két alapvető tartalmi eleme a tantárgyi felzárkóztatás és a készségfejlesztés. Ez megalapozza azt,

hogy az ellátás közös ügy, a tantárgyi felzárkóztatást segítő reguláris pedagógusé és a speciális tudású fejlesztő

pedagógusé, aki a készségfejlesztés feladatát látja el. Rendeleti szintű végrehajtási szabályok rendelkeznek azonban

például a vizsgáknál biztosított kedvezmények kiterjesztéséről, egyéni fejlesztési terv készítésének kötelezettségéről

(az EMMI rendelet), a szóbeli érettségi vizsga meghosszabbításának lehetőségéről vagy a nyelvvizsga-

egyenértékűségről [az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet].

A válasz rögzíti továbbá, hogy a módosítás a tantárgyi felzárkóztatást, illetve a készségfejlesztést végző

pedagógusok szakképzettségére vonatkozó előírással egészítette ki a szabályozást, ami nem igényli a pedagógiai

program átdolgozását.

[216] 2. Az Alkotmánybíróság az indítványnak megfelelően a támadott rendelkezés alkotmányosságát a felkészülési

idő Alaptörvényben megállapított követelménye tükrében vizsgálta. A kellő felkészülési idő követelményével

összefüggésben az Alkotmánybíróság utal a jelen határozat indokolásának IV. részében (Indokolás [59] és köv.) tett

összefoglaló megállapításokra, melyek alapulvételével az Nkt. 27. § (5) bekezdése állított alaptörvény-ellenessége

tekintetében az alábbi következtetésekre jutott.

[217] Jelen esetben a jogalkalmazóknak a támadott rendelkezés hatálybalépése (2019. július 26.) és kötelező

alkalmazása (2019. szeptember 2.) között több mint egy hónap állt rendelkezésre arra, hogy a Módtv.-vel

bevezetett új fogalmat, a fejlesztő pedagógiai ellátást pedagógiai programjukba illesszék, és szükség esetén

fejlesztő pedagógusokat alkalmazzanak. Ezen időtartam (még ha adott esetben okozhatott is nehézséget

a megfelelő képesítéssel rendelkező, kellő számú fejlesztő pedagógus alkalmazása) alkotmányjogi értelemben

semmi esetre sem tekinthető olyan kirívóan rövid időnek, ami a B) cikk (1) bekezdése sérelmét felvetné, különös

tekintettel arra a tényre, hogy a vizsgált szabályozás ezen eleme részben éppen az Alkotmánybíróság által

megállapított mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség orvoslását célozta. Ráadásul a fentebb

ismertetett 9/2019. (III. 22.) AB határozatból következően a támadott rendelkezésnek a tanév kezdetén történő

alkalmazása mindenképpen az érintett beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók érdekében

állt, a rendelkezés későbbi időpontban történő hatálybalépése ugyanis ezen tanulók fejlesztését akadályozta

volna. Mivel pedig sem az indítványozók, sem pedig az államtitkár nem állapított meg olyan, az új rendelkezés

alkalmazását akadályozó rendkívüli nehézséget, amely az érintett tanulók fejlesztése megkezdésének elhalasztását

igazolná, az Alkotmánybíróság az Nkt. támadott 27. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és

megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.

1914 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

XIV.

[218] 1. Az indítványozók az információs önrendelkezési jog vélt sérelme miatt kérték az Nkt. 44/B. és 44/C. §-ának

megsemmisítését, mely az Nkt. „A tanulói edzettség mérésével és a külföldi tanulmányúttal kapcsolatosan kezelt

adatok” alcímét képezi. Az indítványozók szerint nem meghatározott az adatkezelés célja és értelme, továbbá

a módja sem egyértelmű. Tudomásuk szerint nem került sor továbbá előzetes konzultációra a jogszabály-

előkészítési eljárás keretei között.

[219] Tekintettel arra, hogy az indítványozók nem tértek ki arra, hogy az előzetes konzultáció esetleges elmaradása

miképpen érinti a tanulók információs önrendelkezéshez való jogát, az Alkotmánybíróság alapjogi összefüggés

hiányában ezen indítványi elemet nem vizsgálta. Az Alkotmánybíróság vizsgálata az indítványhoz kötöttség elvéből

következően kizárólag arra terjedhetett ki, hogy az Nkt. Módtv.-vel beiktatott 44/B. és 44/C. §-a azok értelmét és

célját tekintve összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel, az információs önrendelkezési jog tükrében.

[220] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként ezúttal is a támadott jogszabályi környezetet tekintette át.

[221] 2.1. Az Nkt. 44/B. §-a rögzíti, hogy a Magyar Diáksport Szövetség (a továbbiakban: MDSZ) a tanulók egészségi

állapotának nyomon követése céljából működteti a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait

tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszert, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet

(a továbbiakban: NETFIT). A rendszer az Nkt. 44/B. § (2) bekezdésében felsorolt személyes adatokat anonim

módon, mérési azonosító alkalmazásával tartalmazza, és azok az első feltöltéstől számított tíz évig kezelhetők.

Az eredményeket a mérést végző pedagógus tölti fel a rendszerbe, amelyeket a tanuló és a szülő a mérési azonosító

felhasználásával ismerhet meg.

[222] Az EMMI rendelet 81. §-a már 2014. november 4. napjától meghatározza a tanulók fizikai fittségi mérésének

rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. A hivatkozott jogszabályhely szerint az iskola testnevelés

tantárgyat tanító pedagógusa az országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett

eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a fizikai

fittség mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége

megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése

a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus

– a mérésben érintett tanulónként – rögzíti, és feltölti a NETFIT rendszerbe, amely egy informatikai alapú

diagnosztikus értékelő rendszer. A rendszer automatikusan kiértékeli az eredményeket. A kijelölt pedagógusok

az adatokat elemzik és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából

szükséges intézkedéseket. A fizikai fittségi mérés eredményeit az iskolának a tanuló mérési azonosítójának

alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe, amelyben a tanulót érintő eredményekről a tanuló és a szülő

a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával kap tájékoztatást.

[223] Az EMMI rendelet 81. §-a 2019. szeptember 1. napjától az Nkt. 44/B. §-ának beiktatásával pontosításra került.

Míg a 2019. szeptember 1. napja előtt hatályos rendelkezés az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusát

kötelezte a mérési adatok rögzítésére valamennyi nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanuló

esetében, az új szabályozás pontosan meghatározza azt is, hogy ki felel az adatok rögzítéséért és elemzéséért

a gyógytestnevelésben, strukturált mozgásfejlődésben részt vevő tanulók, valamint sajátos nevelési igényű tanuló

esetében.

[224] A fentiek alapján megállapítható, hogy az MDSZ által kidolgozott NETFIT rendszer keretében a köznevelési

intézmények már több mint 5 éve rögzítik a tanulók fittségére vonatkozó adatokat anonim módon. A mérések és

az adatok rögzítésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és

a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

[225] 2.2. Az Nkt. 44/C. §-a nyelvi környezetben történő nyelvtanulás nyomon követésére a Tempus Közalapítványt

hatalmazza fel, és egyúttal megteremti a tevékenység ellátásához szükséges adatkezelési feljogosítást, valamint

a köznevelési intézménytől érkező, illetve oda irányuló adattovábbítás jogalapját. A támadott rendelkezés taxatív

felsorolásban rögzíti a kezelt adatok körét; a tanulmányutak nyilvántartása tartalmazza a tanuló nevét, oktatási

azonosító számát, anyja születési nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nemét, a tanuló nevelési-

oktatási intézményének nevét, oktatási azonosító számát, a tanuló tanulói jogviszonyát megalapozó köznevelési

alapfeladatot, a tanuló nevelés-oktatásának helyét, évfolyamát, azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely

országban vett részt külföldi tanulmányúton, kiskorú tanuló esetén a külföldi tanulmányúthoz történő szülői

hozzájárulási nyilatkozatot, a tanuló nyelvi szintjét igazoló iskolai ajánlást, a választott külföldi fogadó intézmény,

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1915

gazdálkodó szervezet nevét, az utasbiztosítás szerződésszámát, a támogatói szerződés számát, egyéni pályázat

esetén a tanuló fizetési számlaszámát, valamint a tanuló sajátos nevelési igényére vonatkozó adatokat.

[226] 3. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint „[m]indenkinek joga van személyes adatai védelméhez,

valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. A személyes adatok védelméhez, valamint

a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog tartalmát az információs önrendelkezési

jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) bontja ki. Az Infotv.

személyes adatok védelmével kapcsolatban megfogalmazott célja, hogy a természetes személyek magánszféráját

az adatkezelők tiszteletben tartsák. Az adatvédelem az élő természetes személlyel összefüggésbe hozható adatokra

tejed ki. Az Infotv. 3. §-a szerint személyes adat nem pusztán maga az adat, hanem az abból levonható, az érintettre

vonatkozó következtetés is. Az Infotv. rendelkezései összhangban állnak az Alkotmánybíróság által kimunkált

elvi alapokkal. A 11/2014. (IV. 4.) AB határozat rögzíti, hogy „[a] magánélet védelmének része a személyes adatok

védelméhez való jog, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése tartalmaz, és amelyet az Alkotmánybíróság

15/1991. (IV. 13.) AB határozattól kezdve »információs önrendelkezési jogként« fogott fel [ABH 1991, 40, 44–57].

A »személyes adat« minden esetben az ember magán- és családi életéről szóló információ; így a jog lehetővé

teszi az ember számára, hogy magán- és személyes életéről szóló információkkal kizárólag maga rendelkezzék

amiből következik, hogy korlátozása az alapjog-korlátozás feltételei szerint megengedett. Az önrendelkezés akkor

lehetséges, ha minden ember maga dönti el, hogy saját magáról – magánéletéről (ami a saját élete) és családi

életéről – milyen ismeretet oszt meg és kivel.” (Indokolás [55])

[227] Az Infotv. 4. § (1)–(3) bekezdése szerint „[s]zemélyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból,

jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg

kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell

lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen,

a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel

helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai

feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.”

[228] Adatvédelem tehát egy természetes személlyel összefüggésbe hozható bármiféle ismeretre kiterjedhet, azzal, hogy

a természetes személy és az adat között szükségképpen fennáll egy kapcsolat, amely az azonosítást lehetővé teszi.

A személyes adat az adatkezelés során addig őrzi meg ezt a minőségét, amíg az adat és az alany közötti kapcsolat

helyreállítható. A kapcsolat pedig csak akkor állítható helyre, ha az adatkezelő rendelkezik a helyreállításhoz

szükséges technikai eszközökkel.

[229] A minisztériumi állásfoglalás kifejti, hogy az Infotv. a mögöttes joganyagot képező Általános Adatvédelmi

Rendelet [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek

a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint

a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, a továbbiakban: GDPR] rendelkezéseivel összhangban lehetővé

teszi a személyes adatok kezelésének törvényben történő elrendelését [Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pont].

Az Nkt. szövege megfelel az Infotv. és a GDPR előírásainak, kijelölve az adatkezelő személyét és a kezelendő

adatok körét, az adatkezelés célját. Az adatkezelőt terhelik a további adatvédelmet, adatrendelkezést stb. biztosító,

GDPR-ból és az Infotv.-ből eredő végrehajtási feladatok. Az Infotv. 5. § (5) bekezdése szerint pedig „[h]a a kötelező

adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát törvény, helyi önkormányzat rendelete vagy

az Európai Unió kötelező jogi aktusa nem határozza meg, az adatkezelő az adatkezelés megkezdésétől legalább

háromévente felülvizsgálja, hogy az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó

által kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e. Ezen felülvizsgálat

körülményeit és eredményét az adatkezelő dokumentálja, e dokumentációt a felülvizsgálat elvégzését követő tíz

évig megőrzi és azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kérésére

a Hatóság rendelkezésére bocsátja”. Az államtitkári válasz kitér arra is, hogy előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat

lefolytatására a törvény előkészítése során sor került, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatósággal (a továbbiakban: NAIH) is több ízben egyeztettek.

[230] 3.1. A 44/B. §-sal összefüggésben a Módtv. indokolása megállapítja: „A Javaslat rendezi a tanulók fizikai fittség

mérésével kapcsolatosan keletkező adatok anonim módon történő kezelésének rendjét.” Az indítvánnyal támadott

jogszabályi rendelkezés ugyanis előírja, hogy az eredményeket a mérésben érintett tanulónként, mérési azonosító

alkalmazásával rögzítsék. A 44/B. § (2) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz a tanulók rögzített személyes

adatairól, amelyek a következők: mérési azonosító, születési év és hónap, nem, decimális életkor, sajátos nevelési

1916 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

igényre vonatkozó adat, évfolyam, az iskola feladatellátási helye, valamint a fizikai fittségi mérés eredményei.

A tanulók neve nem szerepel a rögzített adatok között. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság arra a megállapításra

jutott, hogy a támadott rendelkezés a célhoz kötött adatkezelés követelményeinek megfelel, kizárólag a tanulók

egészségi állapotának nyomon követése céljából kezeli az ehhez elengedhetetlenül szükséges, az Nkt.-ban rögzített

adatokat, a szükséges ideig. Az Nkt. tehát kijelöli az adatkezelő személyét, a kezelendő adatok körét, az adatkezelés

célját, ahhoz csak a feltétlenül szükséges mennyiségű adatot kezel összhangban az Infotv. rendelkezéseivel,

valamint a GDPR előírásaival. Az Alkotmánybíróság kiemeli, a kezelendő adatok között a tanulók neve nem

szerepel, a rendszerben egy mérési azonosítóval szerepelnek, amely kizárólag a rögzítő tanár és a szülő előtt ismert,

így az adataik – különös tekintettel a magas egyedszámra és az igen hasonló paraméterekre – nem hozhatók

összefüggésbe a személyükkel, a szabályozás adatvédelmi megfelelőségét pedig a NAIH is megerősítette.

[231] 3.2. Az Nkt. 44/C. §-ával összefüggésben az Alkotmánybíróság hasonló következtetésre jutott. Megállapítható,

hogy a támadott rendelkezés a célhoz kötött adatkezelés követelményeinek megfelel, és az Nkt. vonatkozó

rendelkezésének értelmében a Tempus Közalapítvány kizárólag a külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása

és a felhasználás ellenőrzése céljából kezeli az ehhez elengedhetetlenül szükséges, az Nkt.-ban rögzített adatokat,

a szükséges ideig. Az Nkt. tehát kijelöli az adatkezelő személyét, a kezelendő adatok körét, az adatkezelés célját,

ahhoz csak a feltétlenül szükséges mennyiségű adatot kezel összhangban az Infotv. rendelkezéseivel, valamint

a GDPR előírásaival.

[232] 4. Mivel tehát a támadott rendelkezésekkel összefüggésben a tanulók információs önrendelkezési jogának

sérelme az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem merült fel, az indítványozóknak az Nkt. 44/B. és 44/C. §-ának

megsemmisítésére vonatkozó petitumait elutasította.

XV.

[233] A határozatot az Abtv. 44. § (1) bekezdésének első mondata alapján közzé kell tenni a Magyar Közlönyben.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott

dr. Czine Ágnes dr. Dienes-Oehm Egon

alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott

dr. Handó Tünde dr. Horváth Attila

alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott

dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó dr. Juhász Imre

alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott

dr. Juhász Miklós dr. Pokol Béla

alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1917

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott

dr. Salamon László dr. Schanda Balázs

alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett

Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott

dr. Szabó Marcel dr. Szalay Péter

előadó alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Szívós Mária

alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: II/1437/2019.

Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró különvéleménye

[234] Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1–4. pontjával és az azokhoz tartozó indokolással.

[235] Különvéleményem kiindulópontja az, hogy az Abh. már megvizsgálta az iskolaérettséggel, illetőleg az azt elősegítő

és szolgáló „óvodakötelezettséggel” kapcsolatosan azokat a kérdéseket, amelyek alapjogi összefüggésűek, és

az Abh.-val akkor és most is egyetértettem, illetőleg egyetértek.

[236] Álláspontom szerint az új törvényi szabályozással módosított szóban forgó rendelkezések változásai az Abh.

meghozatala óta szerzett tapasztalatokon nyugvó köznevelési ágazati jellegű kérdések, amelyek az Alaptörvény

XVI. cikk (1) és (2) bekezdéseiből levezethető szülői jogok sérelmét nem vetik fel, az alaptörvény-ellenesség szintjét

sem érik el. Következésképpen a határozat rendelkező része 1. pontjában alkalmazott megsemmisítést, valamint

az annak 2. és 3. rendelkező részi pontjában foglalt mulasztással előidézett alkotmány-ellenességet nem tudom

elfogadni, a rendelkező rész 4. pontjában szereplő alkotmányos követelményt pedig szükségtelennek tartom.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Dienes-Oehm Egon

alkotmánybíró helyett

Dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleménye

[237] A rendelkező rész 4. pontjában foglalt alkotmányos követelmény megállapítását nem támogatom. Véleményem

szerint az alkotmányos követelmény ebben a megfogalmazásban önmagában félreértelmezhető [mintha a gyermek

iskolaérettsége tárgyában a végső döntést meghozni jogosult (szak)hatóságra nézve az eljárását kezdeményező

szülői kérelemből egyfajta tartalmi, nem pusztán eljárási jellegű kötelezettség is keletkezne], a hozzá kapcsolódó

indokolás pedig – az Abh.-ra történő hivatkozás mellett – félreértelmezi a kérdéskör kapcsán az Alaptörvény

XVI. cikk (2) bekezdésében foglalt szülői jogokat.

[238] Álláspontom szerint az iskolakezdés (iskolaérettség) időpontjával, illetve a vitás esetekben lefolytatandó

szakhatósági eljárással kapcsolatos szabályozás kapcsán a XVI. cikk (1) bekezdésében rögzített gyermeki

jogoknak, a gyermek legjobb érdekének, nem pedig a (2) bekezdésében foglalt – a gyermeknek adandó nevelés

megválasztásával összefüggő – szülői jogoknak van szerepe.

1918 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

[239] A szülőknek az Alaptörvény alapján joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A XVI. cikk

ezt rögzítő (2) bekezdése nagy fokú döntési szabadságot biztosít a szülők számára az általános nevelési irány

megválasztását illetően, többek között, hogy gyermekük milyen típusú iskolai és – amennyiben az legalább részben

kötelező – óvodai nevelésben részesüljön (önkormányzati vagy magán/egyházi fenntartású intézmény; világi vagy

egyházi jellegű nevelés; hagyományos vagy alternatív módszereket alkalmazó intézmény; tudományos, művészeti,

zenei, nyelvi, sport stb. irányultságú képzés stb.).

[240] Ez a szabadság azonban nem terjed ki arra, hogy a szülők a gyermekük iskolaérettségének megállapítása kapcsán

olyan (valódi) döntési pozícióban legyenek, amely a saját, szükségképpen nem feltétlenül elfogulatlan és tárgyilagos

szubjektív álláspontjuk feltétlen érvényesülését eredményezi. Ilyen – alaptörvényi szinten is rögzített – döntési

jogosultság a XVI. cikk (2) bekezdéséből nézetem szerint nem vezethető le. A döntés indokolása ennek ellenére

az Abh.-ra hivatkozással több helyen is abból az alapállásból indul ki, mintha ezekben a kérdésekben a szülőknek

a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztésén túlmenő, valamiféle tényleges döntési

jogosultsága származna az Alaptörvényből. Véleményem szerint ez téves megközelítés; és meggyőződésem, hogy

ilyesfajta jogosultságra maga az Abh. sem utalt.

[241] A fent említett álláspontot a döntés indokolása elsődlegesen az Abh. egyik, szövegszerűen is idézett mondatára

alapítja {„[a]z iskolaérettség, mint szakkérdés eldöntése elsősorban, de nem kizárólagosan a szülő joga”

(Abh., Indokolás [54])}. Ez a mondat ugyan valóban megjelenik az Abh. szövegében, ugyanakkor fontosnak

tartom rögzíteni, hogy az Abh. kapcsolódó indokolási részei véleményem szerint egyáltalán nem az iskolaérettség

tekintetében fennálló szülői döntési jogosultság levezethetőségét hivatottak alátámasztani. Ezzel éppen

ellentétesen, az Abh. Indokolásának [46]–[56] bekezdései – az akkor az ombudsman által támadott szabályozás

alaptörvény-ellenessége elutasításának körében – éppen azt fejtik ki, hogy a szülő iskolaérettséggel kapcsolatos

álláspontját (és az általa előterjesztett dokumentumokat, egyéb bizonyításokat) a hatóságnak ugyan be kell vonnia

a vizsgálata körébe, de magának a gyermek iskolaérettségnek a mikénti megítélése mint szakkérdés eldöntése,

a szakhatóság feladata; ez pedig nem sérti az Alaptörvényt.

[242] A hatályos szabályzás koncepciója (megdönthető) törvényi vélelmekre épül, amik szerint: i) a gyermek legjobb

érdekét az szolgálja, ha az iskola megkezdése előtt az erre való felkészítés érdekében bizonyos időt közösségben

(óvodában) tölt; ii) a gyermekek hatéves korukban iskolaérettek; és iii) az szolgálja a gyermekek legjobb érdekét,

ha az iskolai tanulmányok során megszerezhető ismereteket közösségben, intézményi, nem pedig otthoni

környezetben (magántanulóként) sajátítják el. Az adott gyermeket kétségtelenül legjobban ismerő szülő abban

hozhat döntést, hogy kezdeményezi-e a gyermeke esetében e vélelmek valamelyikének a megdöntését; ha azonban

igen, arról már – mivel szakkérdés – nem ő dönt.

[243] Indokolt esetben tehát a szülő azt kezdeményezheti, hogy a gyermek az „óvodakötelezettség” vagy az iskolába

való „bejárás” kötelezettsége alól mentesüljön; vagy éppenséggel az iskolát a törvényben előírt életkornál későbbi

időpontban kezdje meg. Ezekben a kérdésekben azonban nem a szülő, hanem az arra hatáskörrel rendelkező

szakhatóság van (és volt korábban is) valódi döntési helyzetben; az eljárás pedig kizárólag a gyermek XVI. cikk

(1) bekezdéséből levezethető legjobb érdekét, nem pedig a (2) bekezdésében írt szülői jogok érvényesülését

hivatott szolgálni. A szabályozási koncepció alapján mind az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli mentesítés,

mind az „évhalasztás”, mind pedig az otthontanulás kérdésében – a hatósági eljárás lefolytatását követően

meghozott, bíróság által felülvizsgálható döntésével – (szak)hatóság dönt; a szülő pedig ezen eljárások

kezdeményezésére jogosult. Nézetem szerint a szülők ezen joga is a gyermek legjobb érdekéből vezethető le; ennél

szélesebb körű jogosultság pedig az iskolaérettség megállapításával kapcsolatban a szülő számára az Alaptörvény

XVI. cikkének egyetlen rendelkezéséből sem következik, a (2) bekezdésében foglaltakból pedig különösen nem.

[244] A kifejtettek okán nem értek tehát egyet a döntés indokolásának az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdésének

értelmezését túlságosan kiterjesztő megállapításaival különösképpen pedig a „[a]z iskolaérettség, mint szakkérdés

eldöntése elsősorban, de nem kizárólagosan a szülő joga” mondat szerepeltetésével. Ezek, az alkotmányos

követelmény szövegének szóhasználatával „kiegészülve”, álláspontom szerint nem zárják ki olyan értelmezés

lehetőségét, amelynek értelmében a szülőknek az Alaptörvény erejénél fogva valamiféle jogosultságuk keletkezne

arra, hogy az iskolaérettség kérdésében a szakhatóság az álláspontjuknak megfelelő döntést legyen köteles

meghozni. Ez véleményem szerint egy olyan alkotmányos követelmény megállapítását jelentené, amely téves

Alaptörvény-értelmezést rögzít. Amennyiben pedig az Alkotmánybíróság által most megállapított követelmény

szövegét úgy értelmezzük, mint amely a hatóság „gondos” eljárására nézve állít mércét, úgy az nézetem szerint

felesleges. Az, hogy az eljárás megindítása esetén a hatóság vizsgálatának a szülő által a gyermek iskolaérettségével

(annak hiányával) összefüggésben előadott érvekre, bizonyítékokra, orvosi és szakértői dokumentációra stb.

is ki kell terjednie, nem csak a vizsgált normából, de – amint arra több helyen maga a döntés indokolása is

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1919

utal {lásd: Indokolás VI/4.2.1. pont (Indokolás [112] és köv.); VII/4. pont (Indokolás [136] és köv.); VIII/2. pont

(Indokolás [156] és köv.); IX/2. pont (Indokolás [171] és köv.)} – a tényállás teljes körű tisztázására vonatkozó

kötelezettségre és az ehhez kapcsolódó eljárási garanciákra vonatkozó előírásokon keresztül az Ákr.-ből is

következik. A szülőknek az iskolaérettséggel kapcsolatos eljárásban indokolt és jogilag is védett szerepének

szempontjait lényegében már az Abh. indokolásának [51]–[55] bekezdései is tartalmazzák (jóllehet, ezek

a szempontok akkor még nem a jelenlegi, hanem korábban hatályos törvényi szabályozással összefüggésben

kerültek rögzítésre).

[245] Mindezekre tekintettel a rendelkező rész 4. pontjában foglalt alkotmányos követelmény megállapítását nem

támogatom.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Salamon László

alkotmánybíró helyett

Dr. Szívós Mária alkotmánybíró különvéleménye

[246] Nem értek egyet a többségi határozat rendelkező részének 1–4. pontjaival, ezért az Abtv. 66. § (2) bekezdésében

biztosított jogköröm alapján a következő különvéleményt csatolom a határozathoz.

[247] 1. A többségi határozat rendelkező részének első pontja az Nkt. 8. § (2) bekezdésének az óvodáskorú gyermekek

óvodai nevelés alóli felmentésének életkori korlátjára vonatkozó szövegrészét semmisíti meg.

[248] Ahogy arra a többségi határozat is hivatkozik, az Alkotmánybíróság korábban az Abh.-ban az alapvető jogok

biztosának indítványa alapján már vizsgálta az Nkt. 8. § (2) bekezdését, és nem találta alaptörvény-ellenesnek.

Az Abh.-ban vizsgált rendelkezés azonban módosításra került. A módosítás folytán immár a gyermeknek csak 4 éves

koráig kérhető felmentés a 3 éves kortól egyébként kötelező óvodai nevelés alól, szemben a korábbi 5 éves kort

engedő szabályozással.

[249] A többségi határozat az Abh.-t veszi vizsgálata alapjául, így az arányosság vizsgálata körében az Abh.-ban tett

megállapítások alapján jut arra a következtetésre, hogy míg a korábbi szabályozás megfelelt az arányosság

követelményének, a jelenleg hatályos, támadott rendelkezés nem.

[250] Az Abh. a korábbi szabályozást arra tekintettel tartotta arányosnak az elérni kívánt céllal, mert a hároméves

korhatárt ugyan főszabállyá tette, azonban ötéves korig lehetőséget adott a felmentésre az óvodai nevelés alól.

Az Abh. a korábbi szabályozás arányosságát tehát két okból látta biztosítottnak. Egyrészt különös jelentőséget

tulajdonított az iskolai nevelést megelőző, iskolára előkészítő évnek, amelyet a gyermekek megfelelő szocializációja

céljából mindenképpen célszerű óvodai környezetben eltölteni. Másrészt az iskola-előkészítő évet megelőzően

széles körű felmentési lehetőséget látott biztosítottnak azon gyermekek számára, akiknek legjobb érdekét bármely

okból a családban történő nevelés szolgálja.

[251] A módosítás folytán azonban a kötelező óvodai nevelést a jogalkotó még egy évvel kiterjesztette, amivel

a felmentési lehetőségeket is szűkítette, hiszen csak a 4 éves kor eléréséig kérhető a felmentés, így a szabályozás

arányossága – a többségi határozat szerint – az Abh.-ban írtakkal már nem igazolható.

[252] A problémát abban látom, hogy a mozaikos megsemmisítéssel teljesen kikerül az életkori korlát, ami egyes

gyerekeknél azt eredményezheti – értelemszerűen a hatóság felmentést engedő határozata esetén –, hogy ezek

az óvodai nevelés alól felmentett gyerekek teljesen kikerülnek az óvodai nevelésből, még az utolsó, a jogalkotó

szándéka szerint az iskolára előkészítő évben sem fognak óvodába járni.

[253] A Korm. rendelet 1. számú mellékletében a következőkben határozza meg az óvodai nevelés pedagógiai alapelveit.

Ennek megfelelően a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem

illeti meg; a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként

hátránycsökkentő szerepet töltenek be; az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának

elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon,

hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

1920 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

[254] Az alapelvekből is következik, hogy az óvodának alapvető feladata – azon túl, hogy a gyermek a saját életkori

csoportjában jól érezze magát –, hogy segítse a gyermek testi és szellemi fejlődését, továbbá elősegítse az iskolai

követelményekhez való alkalmazkodást, valamint a gyermekek között fennálló bármely hátrányok kiküszöbölését.

(Szomorú tény, de vannak gyerekek, akik az óvodában látnak először színes ceruzákat.) Az óvodában ennek

érdekében számos olyan lehetőséghez jut a gyermek, melyhez abban az esetben, ha kizárólag otthon nevelkedik,

nem. Hiszen a leggondosabb szülő sem feltétlenül észleli vagy ismeri fel esetlegesen, hogy gyermeke bármely

okból, akár azért, mert beilleszkedési nehézséggel küzd, akár azért, mert figyelemzavaros, esetleg beszédében

mutatkoznak problémák, fejlesztésre szorul, míg az óvoda erre is alkalmas. Sőt a „problémák” felismerésén túl

a megoldásban is segítséget nyújt, képességfejlesztő pedagógusok, csoportok közreműködésével, logopédus vagy

más szakemberek bevonásával. A többségi határozat folytán az életkori korlát megsemmisítésével lehetnek olyan

gyerekek, akik teljesen kimaradnak az óvodai nevelésből, és ennek folytán megtörténhet, hogy nem jutnak ahhoz

a fejlesztéshez, ami akár az iskolakezdésig nemhogy javítható, de meg is szüntethető.

[255] A fentieknek megfelelően álláspontom szerint a megsemmisítéssel az állam intézményvédelmi kötelezettsége és

a szülők gyermek nevelésének megválasztásához fűződő Alaptörvényben biztosított joga, valamint különösen

a gyermek mindenek felett álló érdeke közötti egyensúly felbomlik. A megsemmisítés folytán tehát lehetnek, és

bizonyosan lesznek is olyan gyerekek, akik nem kerülnek óvodába, így a jogalkotó által célzott és meggyőződésem

szerint a gyermek érdekét is legjobban szolgáló (különösen a hasonló korú gyermekek társaságában realizálódó)

szocializáció elmarad.

[256] 2. Ugyancsak nem tudom támogatni a rendelkező rész 2. pontjában szereplő jogalkotói mulasztás megállapítását.

A többségi határozat az állam intézményvédelmi kötelezettségéből vezeti le a jogszabályi garanciák hiányát

a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermekekre vonatkozóan, két esetkört meghatározva; egyik, amikor is a szülő

az iskolakezdés elhalasztására vonatkozó kérelem előterjesztését elmulasztja, a másik pedig amikor a szülő

a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő. A határozat szerint ilyen esetben a jogalkotónak lehetővé kell tennie,

hogy az óvoda javaslata alapján vagy más, alkalmas módon elhalasztható legyen a nyilvánvalóan nem iskolaérett

gyermek iskolaérettségi vizsgálatát követően a gyermek iskolakezdése.

[257] Maga a többségi határozat is számos ponton hangsúlyozza a szülők Alaptörvényből is fakadó, elsődleges szerepét

a gyermekek jogaival összefüggésben, melyhez képest az állam – objektív intézményvédelmi kötelezettségből

fakadó – szerepe csak kiegészítő jellegű. A szubszidiaritás elvének megfelelően az állam a döntés lehetőségét

nem vonhatja el az egyéntől. A gyermekek nevelésére vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy az állam feladata a szülők

támogatása, de a gyermeknevelés elsősorban szülői feladat. A többségi határozattal megállapított mulasztás célja

és következménye ehhez a kiegészítő funkcióhoz képest az, hogy a szülőnek az – egyébként az indokolásban

is többször hangsúlyozott – elsődleges szerepét mégis az állam vegye át. A mulasztás megfogalmazása tehát

ellentmond a többségi határozat túlnyomó részében hangsúlyozott (szinte piedesztálra emelt) szülői jogok

elsődleges szerepének, és az állam – a szülői jogokhoz képest egyébként – másodlagos szerepét tekinti mérvadónak

abban az esetben, ha a szülő nem vagy nem kellő gondossággal eljárva nyújtja be az iskolakezdés elhalasztására

vonatkozó kérelmet. Vagyis a többségi határozat abból indul ki, hogy a szülő esetlegesen téved gyermeke

iskolaérettségét illetően, azt rosszul méri fel, ezért nem kéri a tankötelezettség elhalasztását; vagy elmulasztja a kellő

gondosságot a tankötelezettség halasztására vonatkozó kérelem kitöltésekor.

[258] Mindegyik megállapítást aggályosnak tartom. Az iskolaérettségre vonatkozó döntés meghozatalakor a szülő

számos szempontot kell hogy figyelembe vegyen, hiszen az iskolaérettség sok tényező függvénye. Ilyen

lehet például az érzelmi, értelmi érettség, a monotóniatűrés, a beszédértés, illetőleg beszédfejlettség vagy

az alkalmazkodóképesség. Azt gondolom, hogy a szülő az, aki a gyermekét legjobban ismeri, és ugyan nem

objektíven, de képes megítélni, hogy bírja-e majd a gyermek az iskolába járással együtt járó kötöttségeket.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem kell a szülőnek tisztában lennie a Korm. rendelet 1. mellékletének VI., „A fejlődés

jellemzői az óvodáskor végére” alcím alatt felsorolt, általam már hivatkozott kritériumokkal, a halasztás iránti

kérelem benyújtásához elegendő, ha bármely, általa fontosnak tartott okot, tényt megjelöl. Erre vonatkozóan

egyébként az Oktatási Hivatal honlapján közérthető tájékoztatót is talál, lásd https://www.oktatas.hu/kozneveles/

tankotelezettseg/tankotelezettseg_halasztasa.

[259] Vitásnak tartom ebből következően azt is, hogy a szülő ne boldogulna, vagy ne kaphatna segítséget a halasztási

kérelem kitöltéséhez. Az online kitöltés esetén például a rendszerbe van építve a segítség: így a rendszer rögtön

jelzi, ha a szülő valamely kötelezően kitöltendő mezőt elfelejtett volna kitölteni. Ezen felül a halasztási kérelmek

kitöltésére és benyújtására vonatkozóan számos segítő szándékú írás lelhető fel az interneten is, például

https://eduline.hu/kozoktatas/20210104_tankotelezettseg_halasztasa_kerelmek.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1921

[260] Megjegyzem, az iskolakezdés elhalasztására vonatkozó kérelem offline kitöltésében is segítséget kaphat

a szülő, amennyiben számítógép vagy nyomtató, vagy egyik sem áll rendelkezésére, hiszen akár az óvoda, akár

a településen levő kulturális intézmények, könyvtár, művelődési ház vagy akár a családsegítő szolgálat ebben

segítséget nyújthatnak számára.

[261] Meglehet, a „rontott” kérelmekről nincsenek statisztikai adatok, azonban az Oktatási Hivatal tájékoztatása

szerint a 2021. január 15-i határidőig 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz, február elsejéig

11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyekben a kérelmek 97%-át az Oktatási Hivatal elfogadta.

Lásd https://eduline.hu/kozoktatas/20210203_iskolahalasztas.

[262] A fennmaradó kérelmeket az Oktatási Hivatal 1%-ban elutasította, és 2% volt azoknak a kérelmeknek az aránya,

amelyek esetében „egyéb” (például a határidő lejárta miatt visszautasító) döntés született. Lásd https://eduline.hu/

kozoktatas/20210208_iskolaerettsegi_visszajelzesek.

[263] A már lezárt ügyek körülbelül 3%-át kitevő elenyésző szám arra enged következtetni, hogy a szülők meg tudtak

birkózni a kérelem kitöltésének és benyújtásának nehézségeivel. Amennyiben pedig az Oktatási Hivatal döntésével

nem értenek egyet, lehetőségük van jogorvoslatra. (Szintén az eduline.hu oldalon szerepel a 2020-as évre

vonatkozó adat: 2020-ban közel 11 000 kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz, melynek 89%-át el is fogadták.

Összesen 22 olyan eset volt, amikor is a szülők bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy a gyermekük még egy

évet az óvodában tölthessen.)

[264] A fentieknek megfelelően a mulasztás megállapítását nem tartom indokoltnak.

[265] 3. Az indítványozók az Nkt. 8. § (2a) bekezdését, valamint az Nkt. 45. § (6b) bekezdését azért tartották ellentétesnek

a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal, mert e rendelkezések kizárják, hogy a bíróság a felmentést

engedélyező szerv döntését megváltoztassa, kizárólag arra van mód, hogy kasszációs jogkörben hatályon kívül

helyezze a hatósági határozatot. Így viszont – az indítványozók szerint – az eljárás elhúzódása miatt kevés esélye

marad annak, hogy a nevelési év kezdő időpontjára az eljárások lezáruljanak, ekként a támadott rendelkezések

alaptörvény-ellenesek. A többségi határozat e rendelkezésekkel összefüggésben is mulasztásban megnyilvánuló

alaptörvény-ellenességet állapít meg, az eljárási garanciák vélt hiányára hivatkozással, amivel nem értek egyet.

[266] Álláspontom szerint miután a bíróság határozatának indokolásában irányt mutat a hatóságnak a határozata ismételt

meghozatalához, nem evidens, hogy a felmentés tárgyában hozott újabb közigazgatási határozat meghozatala

sok időt venne igénybe; illetőleg önmagában az, hogy esetleg elhúzódhat az eljárás, – ellenkező bírósági

gyakorlat hiányában – nem igazolja a mulasztás megállapítását. Mind az Nkt. 8. § (2a)–(2e) bekezdése, mind a 45. §

(6b)–(6f ) bekezdése szoros határidőket határoznak meg a bíróság számára. A hatályos szabályozásnak megfelelően

a bíróság – a hatályon kívül helyező – határozata indokolásában meghatározza azokat a szempontokat, melyeket

az egyébként szigorú eljárási határidőkhöz kötött felmentést engedélyező szervnek a megismételt eljárás során

figyelembe kell vennie; ami maga is az eljárás gyors befejezése irányába hat.

[267] 4. A többségi határozat rendelkező része 4. pontjában alkotmányos követelményt is megfogalmaz az Nkt. 8. §

(2) bekezdésével (óvodai nevelés alóli felmentés iránti kérelem) és 45. § (5) bekezdésével (egyéni munkarendre

vonatkozó kérelem) összefüggésben, eszerint a jogszabályoknak megfelelően előterjesztett kérelem csak akkor

utasítható el, ha megállapítható, hogy a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét.

[268] Az alkotmányos követelmény megállapításával sem értek egyet: egyrészt meggyőződésem, hogy a felmentést

engedélyező szerv az alkotmányos követelmény nélkül is kellő körültekintéssel, a gyermek érdekét mérlegelve jár el,

illetőleg – a rá irányadó jogszabályi rendelkezésekben megfogalmazott kötelezettségeiből is kifolyólag – kell hogy

eljárjon. Erre kötelezi egyébként az Nkt. 8. § (2) bekezdésében foglalt „a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva”

szövegrész is, ami lényegét tekintve éppen a gyermek mindenek felett álló érdekének megfeleltethető.

[269] Másrészt – bírósági gyakorlat hiányában – nem látom kellően igazolva azt, hogy a felmentést engedélyező szerv

ne venné figyelembe a szülői nyilatkozatot és a szülő által csatolt dokumentumokat.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Szívós Mária

alkotmánybíró helyett

1922 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

[270] A különvélemény 2., 3. és 4. pontjához csatlakozom.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Handó Tünde

alkotmánybíró helyett

[271] A különvélemény 1., 2. és 3. pontjához csatlakozom.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Horváth Attila

alkotmánybíró helyett

[272] A különvélemény 1., 3. és 4. pontjához csatlakozom.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Juhász Imre

alkotmánybíró helyett

[273] A különvéleményhez csatlakozom.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

az aláírásban akadályozott

dr. Pokol Béla

alkotmánybíró helyett

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1923

VIII. A Kúria határozatai

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5036/2020/4. számú határozata

Az ügy száma: Köf.5036/2020/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Kiss Árpád bíró, Dr. Patyi András bíró,

Dr. Varga Zs. András bíró

Az indítványozó: Fővárosi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata (1033 Budapest, Fő tér 3.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

– megállapítja, hogy Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Képviselő-testületének

az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 10/2014. (II. 28.)

önkormányzati rendeletének 5. § 15. pontja más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezést megsemmisíti;

– megállapítja, hogy Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Képviselő-testületének

az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 10/2014. (II. 28.)

önkormányzati rendeletének 2020. október 30. napjáig hatályos 7. § 29. pontja más jogszabályba ütközött;

– elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;

– elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon

belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó) előtt folyó per felperese 2018. évben vásárolta meg

a jelenleg tulajdonában álló társasházi földszinti lakóingatlant, amelyhez az épület fennállásáig tartó földhasználati

jogot szerzett a lakás előtt lévő 20 m2-es földrészletre (előkert). A társasházi épület építési vonala azonban nem

vízszintes, hanem törtvonal, ezt követi az épület síkja, a felperesi lakás ennél a törésnél helyezkedik el. A lakás

földszinti részének a vízszintes épületsíkhoz történő kiigazítása, beépítése – a szomszédos földszinti lakásokhoz

hasonlóan – már a felperesi tulajdonlást megelőzően megtörtént. A földhasználati joggal biztosított területen

túlmenően a felperes kb. 15 m2-t használ még előkertként az ingatlannal határos a Budapest Főváros III. Kerület

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló közterületből.

[2] A perbeli ingatlan korábbi tulajdonosának kérelmére az Önkormányzat 2019. június 30-ig tartó közterület-

használati hozzájárulást adott díjfizetés ellenében a magántulajdonú ingatlanhoz kerítéssel hozzákerített

15 m2 területre. 2019 júliusában a felperes is hasonló tartalmú kérelmet terjesztett elő Budapest Főváros III. Kerület

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek

használatáról és rendjéről szóló 10/2014. (II. 28.) önkormányzata rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 5. § 15. pontja

alapján, amelyet az Önkormányzat elsőfokú hatóságként eljáró szerve elutasított. A felperes fellebbezése folytán

eljárt Önkormányzat Képviselő-testülete az elutasító döntést helybenhagyta az Ör. 7. § 29. pontjára hivatkozással.

Az elutasító határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, melyben kérte annak megsemmisítését, vitatva

az Ör. hivatkozott jogszabályhelyeinek alkalmazását, valamint indítványozta, hogy a bíróság forduljon a Kúria

Önkormányzati Tanácsához (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) a határozatban hivatkozott önkormányzati

rendelkezések jogszabályba ütközésének megállapítása iránt.

1924 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[3] Az indítványozó az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta az Önkormányzati Tanács eljárását,

az Ör. 5. § 15. pontja, illetve 7. § 29. pontja más jogszabályba ütközésének és e rendelkezéseknek a perbeli ügyben

való alkalmazási tilalma megállapítását.

[4] Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 5. § 15. pontja, illetve 7. § 29. pontja sérti az Alaptörvény XV. cikk

(1) bekezdésében meghatározott törvény előtti egyenlőség követelményét, az egyenlő bánásmódról és

az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) hátrányos

megkülönböztetést tiltó 8. és 9. §-át, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

(a továbbiakban: Ákr.) 2. § (2) bekezdés b) pontját, amely szerint a hatóság a hatásköre gyakorlása során a törvény

előtti egyenlőséget és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés

és részrehajlás nélkül jár el, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)

2. § (1) bekezdésében megfogalmazott normavilágosság elvét és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott

visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát.

[5] Az indítványozó nem vitatva az Önkormányzat közterület-használat tárgykörben megillető rendelet alkotási

jogát, kifejtette azon érvelését, hogy az Ör. 5. § 15. pontjában meghatározott időpont mint szűkítő feltétel,

valamint az Ör. 7. § 29. pontjában szabályozott kötelező elutasítás, észszerű indok és meghatározhatatlan

jogalkotói cél nélküli hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a közterület-használati hozzájárulás elbírálása

során a 2015. január 1-jét követően ingatlanszerzők egy csoportjával szemben, mely a gyakorlatban egyenlőtlen

állampolgári helyzetet, rendezetlen településképi állapotot teremt. A szabályozásból ugyanis az következik,

hogy azok a tulajdonosok, akik 2015. január 1-jét megelőzően vagy öröklés útján szereztek ingatlant, továbbra

is használhatják díjfizetés ellenében a közterületet, és a használat iránti kérelmet az általános szabály [Ör. 4. §

(4) bekezdés] szerint terjeszthetnek elő.

[6] Az indítványozó szerint az Ör. 5. § 15. pontja és az Ör. 7. § 29. pontja által meghatározott időpont (2015. január 1.)

okszerűsége, e körben a szabályozási cél, nem értelmezhető. Ellentmondó, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően

már biztosított, tehát elbírált és megadott közterületi hozzájárulás esetén zárja ki a változatlan feltétellel rendelkező

tulajdonost a hozzájárulás egyedi mérlegelésen alapuló elbírálásából, a hozzájárulás megadhatóságából,

ugyanakkor ilyen tartalmú kérelem előterjesztésére az Ör. 5. § 15. pontja alapján kötelezi. Ennek a korlátozásnak

a célja, időbelisége – szemben több más, az Ör. 7. §-ában megfogalmazott, a közterületi-hozzájárulás megadásának

kizárására vonatkozó céllal – nem világos, és ezt az Ör. módosításához becsatolt előterjesztésből sem lehetett

megállapítani.

[7] Az indítványozó álláspontja az, hogy az Ör. azzal, hogy a közterület használatát a hatálybalépését (2017. június 1.)

megelőző időre a jogszabály erejénél fogva lényegében jogellenessé nyilvánítja, és ezzel olyan tulajdonosok is

érintettek, akik 2015. január 1-je után, de még 2017. június 1-je előtt szerezték az ingatlant, sérti a visszamenőleges

hatályú jogalkotás tilalmát [Jat. 2. § (2) bekezdés].

[8] Az indítványozó előadta azt is, hogy az Ör. 4. § (4) bekezdése szerint a közterület rendeltetéstől eltérő használatához

(közterület-használat) közterület-használati hozzájárulás kell. Az Ör. 5. § 15. pontja – az általános szabályból

kiemelve – a 2015. január 1-jét megelőzően a magántulajdonhoz hozzákerített közterület használatára irányuló

kérelemre külön is előírja a kérelem benyújtásának kötelezését. E rendelkezésben az időpont megjelölése ugyancsak

sérti az egyenlő bánásmód követelményét (Ebktv. 8–9. §), valamint a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát

[Jat. 2. § (2) bekezdés]. A szabályozás miután hatását tekintve nem kiszámítható, és címzettjei számára előre nem

látható következményekkel jár, e jogszabályhelyek alkalmazásával sérül a jogbiztonság követelménye is.

[9] Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. §

(1) bekezdése szerint alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzatot felhívta az indítványra

vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[10] Az Önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása

[11] Az indítvány megalapozott.

[12] Az Önkormányzati Tanács a bírói kezdeményezés alapján az indítvány keretei között járt el, az Ör. indítványban jelölt

rendelkezéseit vizsgálta.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1925

I.

[13] Az indítvánnyal érintett rendeleti szabályok az alábbiak

[14] Az Ör. 5. § 15. pontja szerint: „közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni különösen: […]

15. a magántulajdonú ingatlanhoz 2015. január 1-jét megelőzően hozzákerített közterületrész használatához.”

[15] Az Ör. 2020. október 30. napjáig hatályos 7. § 29. pontja alapján: „nem adható közterület-használati hozzájárulás

[…] 29. az öröklés jogcímen történő tulajdonjogszerzés kivételével az ingatlan új tulajdonosa részére, amennyiben

a magántulajdonú ingatlanhoz 2015. január 1-jét megelőzően hozzákerített közterületrész használatához

az ingatlan korábbi tulajdonosa közterület-használati hozzájárulást kapott.”

[16] E jogszabályi rendelkezések 2017. június 1-jétől hatályosak, az Ör. 25/2017. (V. 26.) számú önkormányzati rendelettel

(1. §-a és 3. §-a) történt módosítása folytán.

II.

[17] Az indítványozó az Ör. támadott rendelkezéseinek több jogszabályba ütközését észlelte, mely jogszabályok közül

az Önkormányzati Tanács elsőként azt vizsgálta meg, hogy az Ör. 5. § 15. pontja és a 2020. október 30. napjáig

hatályos 7. § 29. pontja mennyiben felel meg a Jat. 2. § (1) bekezdésében írt normavilágosság követelményének.

[18] A Jat. 2. § (1) bekezdése értelmében „a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási

tartalommal kell rendelkeznie”.

[19] A Jat. idézett rendelkezése a jogállamiság meghatározó alkotóelemének tekintett jogbiztonság részeként

megkövetelt normavilágosság elvét fejezi ki, és mint ilyen, az Alkotmánybíróság egyértelmű gyakorlatában is

többször megerősítést nyert. A világos, érthető és mindenki számára értelmezhető normatartalommal kapcsolatban

az Alkotmánybíróság számos határozatot hozott. Ezek szerint a jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály

szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon {először 11/1992. (III. 5.)

AB határozat, legutóbb megerősítve: 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [116]}.

[20] Az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben is, hogy a jogállamiságnak [Alaptörvény B) cikk

(1) bekezdés] nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. „A jogbiztonság az állam – és elsősorban a jogalkotó –

kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, és

egyértelműek legyenek. Működésüket tekintve kiszámíthatónak és előreláthatónak kell lenniük a norma címzettjei

számára. A jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények

működésének kiszámíthatóságát is”. {az Alaptörvény hatálybalépését követően először: 31/2012. (VI. 29.)

AB határozat, Indokolás [25]; további megerősítése: 3024/2019. (II. 4.) AB határozat, Indokolás [41], 17/2019. (V. 30.)

AB határozat, Indokolás [68]}

[21] A Jat. hatályát megjelölő rendelkezés [1. § (1) bekezdés a) pont] értelmében az önkormányzati jogalkotók számára

törvényi előírássá vált a jogállamiság, jogbiztonság alkotmányos elvéből levezetett normavilágosság korábban

alkotmányos követelménye (Köf.5015/2012/6. számú határozat).

[22] Az Önkormányzati Tanács gyakorlata szerint törvénysértő – a Jat. 2. § (1) bekezdésébe foglalt világos, érthető

és megfelelően értelmezhető normatartalom követelményébe ütközik – az önkormányzati rendeleten belüli

kollúzió, ha jogértelmezéssel az ellentmondást nem lehet kiküszöbölni, vagy akkor, ha az ellentmondásban

álló rendelkezések valamelyike egyben magasabb jogszabályba is ütközik (Köf.5017/2013/3. számú határozat).

Sérti a normavilágosság követelményét, ha az önkormányzati rendelet rendelkezései pontatlanok, egymással

ellentmondóak, és hatálytalan jogszabályi rendelkezésekre utalnak (Köf.5.031/2020. számú határozat [33]).

[23] Jelen esetben a vizsgált önkormányzati rendelkezések alapján nem állapítható meg pontosan, hogy

magántulajdonú ingatlanrészhez hozzákerített közterületrész használatához mely esetekben szükséges közterület-

használati hozzájárulást beszerezni: logikailag ellentétes szabályozást tartalmazott a 2015. január 1-jét megelőzően

hozzákerített közterületrészeket érintően az Ör. 5. § 15. pontjában előírt kötelezettség és az Ör. 2020. október

30. napjáig hatályos 7. § 29. pontjában előírt tilalom. A közterületi hozzájárulás beszerzésére történő kötelezés

külön előírása az Ör. 5. § 15. pontjában, majd a hozzájárulás megadhatóságának kizárása 7. § 29. pontjában

a norma címzettjei számára egyértelmű szabályozási tartalommal nem bír, továbbá nem világos az Ör. vizsgált

rendelkezéseiben megjelölt időpont – 2015. január 1. – okszerűsége sem.

[24] Az Önkormányzati Tanács a vizsgált önkormányzati rendelkezésekben található kollíziókat jogértelmezéssel

is megpróbálta feloldani az Alaptörvény 28. cikkében foglalt bírói jogértelmezésre irányadó szabályt is szem

előtt tartva, amely értelmében „[a] bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok

céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban

1926 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását

kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan

észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” Az Alaptörvény e rendelkezése tehát

előírja, hogy a bíróságoknak elsősorban a jogszabályok célja szerinti (objektív teleologikus) jogértelmezést és

az alkotmánykonform értelmezést kell alapul venniük.

[25] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény e cikke kapcsán hangsúlyozta, hogy „az adott ügyben alkalmazandó

jogszabályoknak pusztán a nyelvtani értelmezése nem felel meg az indokolt bírói döntéssel szemben támasztott

alkotmányos követelményeknek. Ennek oka, hogy az Alaptörvény 28. cikke azt a kötelezettséget rója a bíróságokra,

hogy a jogszabályokat azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük. A bírói jogalkalmazás

folyamatában a jogszabályok értelmezése egy olyan komplex indokolást igényel, amely a szintaktikai mellett

a teleologikus és a rendszertani értelmezés szempontjait is felismeri, értékeli és egymásra tekintettel ütközteti.

A jogértelmezés ezen bíró által érvényesített, komplex folyamatában az irányadó jogi normákat a rendszertani

értelmezés keretében nemcsak egymásra tekintettel, hanem a jogalkotó céljára és az Alaptörvényre figyelemmel is

értékelni kell a konkrét ügyben” {3179/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [81]}.

[26] Az Alaptörvény 28. cikke egyszerre határoz meg kötelezettséget a bíróságok számára a jogértelmezési művelet

során, mindazonáltal a jogalkotót is köti a jogalkotás során, hisz egy jogi norma megalkotásával a jogalkotó mindig

egy kitűzött célt kíván elérni, e cél elérése végett alkotja meg a jogszabályt. Jelen esetben e jogalkotói cél nem

jelenik meg a vizsgált önkormányzati rendelkezésekben megjelölt időpont – 2015. január 1. – vonatkozásában,

az sem az objektív (Alaptörvény 28. cikkében megjelölt feltételezés „a józan észnek és a közjónak megfelelő,

erkölcsös és gazdaságos cél”), sem pedig a szubjektív (a konkrét jogalkotó konkrét célja) teleologikus értelmezés

alapján nem állapítható meg.

[27] Az Önkormányzati Tanács egyetért az indítványozó azon érvelésével, hogy az Önkormányzat által a magántulajdonú

ingatlanok vonatkozásában bevezetett korlátozásnak sem a célja, sem az időbelisége – szemben az Ör. 7. §-ában

felsorolt egyéb, a közterületi hozzájárulás megadását kizáró esetekben – nem világos. A szabályozásból nem tűnik

ki, hogy az Önkormányzat változatlan feltételek mellett milyen okból zárja ki az ingatlan új tulajdonosát a közterületi

hozzájárulás iránti kérelem egyedi mérlegelésen alapuló elbírálásából, miért tiltja a hozzájárulás megadhatóságát,

ha a tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát jogügylettel szerezte meg, és a korábbi tulajdonos a 2015. január 1-jét

megelőzően hozzákerített közterületrész használatához már rendelkezett közterületi hozzájárulással. Teleologikus

értelmezés alapján sem állapítható meg, hogy a korlátozás bevezetésére miért éppen a használatba vett

közterületrész lekerítésének Ör.-ben előírt időpontjához kapcsolódóan került sor.

[28] Mindezek alapján az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az Ör. 5. § 15. pontja, illetve

a 2020. október 30. napjáig hatályos 7. § 29. pontja a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt normavilágosság

követelményének nem felelnek meg. Jelen ügyben nyilvánvaló, hogy jogszabály-értelmezéssel a szabályozással

kapcsolatos ellentmondás nem oldható fel, a jogalkotói cél nem határozható meg a vizsgált önkormányzati

rendelkezésekben található időpont vonatkozásában, ezért az Önkormányzati Tanács az Ör. 5. § 15. pontját

a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. Az Önkormányzati Tanács megállapította továbbá

a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja alapján, hogy az Ör. 2020. október 30. napjáig hatályos 7. § 29. pontja más

jogszabályba ütközött.

III.

[29] Az Önkormányzati Tanács az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései jogszabályba ütközésének megállapítását

követően az indítványban hivatkozott további jogszabályba-ütközések kapcsán már csak a következőket jegyzi meg.

[30] Az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelkezések visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába [Jat. 2. §

(2) bekezdés] ütközésének vizsgálata során is az alkotmánybírósági értelmezést követi.

[31] A Jat. 2. § (2) bekezdése alapján jogszabály – így az önkormányzati rendelet is – a hatálybalépését megelőző

időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy

korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

[32] Az Alkotmánybíróság az 1/2016. (I. 29.) AB határozatában áttekintette a visszaható hatállyal kapcsolatban konkrét

ügyekben kialakított korábbi gyakorlatát, és a vizsgált esetek alapján megállapította, hogy „a tilalom egyfelől nem

abszolút, másfelől, mivel az Alkotmánybíróság által vizsgált jogviszonyok szükségképpen különböznek egymástól

– közjogi vagy magánjogi, folyamatban levő vagy már teljesedésbe ment vagy rövid-, hosszú távúak esetleg

tartósak stb. – ezért az Alkotmánybíróság esetről esetre vizsgálja meg, hogy megvalósul-e a jogbiztonság sérelme.”

{8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [55]–[56]}.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1927

[33] Az Önkormányzati Tanács az indítvánnyal támadott önkormányzati rendelkezések vizsgálata során nem észlelt

visszaható hatályú jogalkotást. Jelen jogviszonyban nincs szó jog elvonásáról vagy korlátozásáról, mert a közterület

rendeltetésétől eltérő engedély nélküli használatára senkinek sincs alanyi joga, annak biztosítása a települési

önkormányzatok mérlegelési hatáskörébe tartozik. Továbbá az Ör. támadott rendelkezései a hozzákerített

közterületrész használatát visszamenőlegesen nem nyilvánítják jogellenessé, és utólagos díjfizetési kötelezettséget

sem írnak elő azon tulajdonosok felé, akik 2015. január 1. után, de még 2017. június 1. előtt szerezték meg

az ingatlan tulajdonjogát. Mindössze arról rendelkeznek, hogy az önkormányzat a jövőben nem kívánja a korábbi

szabályozásnak megfelelően a közterület magántulajdonú ingatlanhoz történő hozzákerítésével megvalósuló eltérő

célú használatot biztosítani.

[34] Az Önkormányzati Tanács az egyenlő bánásmód követelményével és annak érvényesülésével összefüggésben

mindössze rámutat, hogy az Ebktv. a jelen ügyben felmerült problémára nem alkalmazható. Az indítványozó előtt

folyó perben olyan önkormányzati tulajdonú területről van szó, amelyre egykor az önkormányzat közterület-

használati engedélyt adott, azaz egyes jogalanyokat pozitív diszkriminációban részesített. Az Ebktv. azonban

védett tulajdonságok felmutatását kéri, és csak a hátrányos megkülönböztetést tiltja, ezért az Ebktv. 8–9. §-ának

megsértése fogalmailag is kizárt.

[35] Az Önkormányzati Tanács a normakontroll eljárásban a helyi norma más jogszabályba ütközésének megállapítására

irányuló indítványt az alaptörvényi összefüggéseket is értékelve vizsgálja. Ugyanakkor a helyi norma más

jogszabály közbejötte nélküli, közvetlenül Alaptörvénybe ütközését állító indítványt (jelen esetben indítványrészt)

az Önkormányzati Tanácsnak nincs hatásköre vizsgálni, figyelemmel az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdésére, valamint

25. cikk (2) bekezdésére. Az indítványozó jelen ügyben az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése megsértésével

összefüggésben megsértett jogszabályként az Ákr. 2. § (2) bekezdés b) pontjára úgy hivatkozott, hogy azzal

kapcsolatos érdemi álláspontját nem fejtette ki, ami nem tette lehetővé e jogszabálysértés érdemi vizsgálatát.

IV.

[36] A megsemmisített önkormányzati rendelkezés az Önkormányzati Tanács határozatának a hivatalos lapban

való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható [Kp. 146. § (3) bekezdés].

Az Önkormányzati Tanács a hatályvesztés időpontját a Kp. 146. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása

esetén ettől eltérően is meghatározhatja, a jelen ügyben azonban sem a jogbiztonság, sem az önkormányzati

rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme a hatályvesztés eltérő időpontjának

megállapítását nem indokolta.

[37] A Kp. 147. § (1) bekezdése értelmében, ha az önkormányzati rendelet rendelkezésének megsemmisítésére, illetve

más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített rendelkezés

nem alkalmazható az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi,

a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. Ezen általános alkalmazási

tilalom mellőzését az Önkormányzati Tanács elrendelheti, ha azt a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet

hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja, de jelen esetben ilyen körülmények nem álltak

fenn.

A döntés elvi tartalma

[38] Az Alaptörvény 28. cikke – többek között – előírja a bíróságok számára, hogy a jogértelmezés során vegyék figyelembe

a jogszabály célját. Az Alaptörvény 28. cikke ezáltal azt is feltételezi, hogy a jogalkotás – így az önkormányzati rendelet

megalkotása – során követelmény, hogy a jogalkotói cél a jogszabályokból mindenki számára érthető és értelmezhető

módon kiderüljön.

Záró rész

[39] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a más

jogszabályba ütközés jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése

alapján állapította meg.

1928 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

[40] A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététele

a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[41] A Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban

a feleket teljes költségmentesség illeti meg, és saját költségeiket maguk viselik.

[42] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2021. február 23.

Dr. Balogh Zsolt s. k., a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k., előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s. k., bíró,

Dr. Patyi András s. k., bíró, Dr. Varga Zs. András s. k., bíró

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1929

IX. Határozatok Tára

Az Országgyűlés 9/2021. (III. 17.) OGY határozata

Witzmann Mihály országgyűlési képviselő mentelmi ügyében*

Az Országgyűlés Witzmann Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Siófoki Járásbíróság 4.Bpk.384/2020/6.

számú átiratával érintett ügyben nem függeszti fel.

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Szabó Sándor s. k., Dr. Szűcs Lajos s. k.,

az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője

* A határozatot az Országgyűlés a 2021. március 16-i ülésnapján fogadta el.

A Kormány 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozata

a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi Maradványelszámolási Alapból,

a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból történő, valamint fejezeten belüli és fejezetek közötti

előirányzat-átcsoportosításról

A Kormány

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 21. § (1) bekezdésében és 33. §

(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 3 640 821 050 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el

elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2021. évi központi

költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda

fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok cím, 4. Központi tartalékok alcím, 1. Rendkívüli kormányzati

intézkedések jogcímcsoport terhére, az 1. melléklet szerint;

Az átcsoportosítás tekintetében

Felelős: pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

belügyminiszter

külgazdasági és külügyminiszter

emberi erőforrások minisztere

Határidő: 2021. december 31.

2. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva összesen 7 529 595 873 forint egyszeri

átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 1. Központi kezelésű

előirányzatok cím, 1. Központi tartalékok alcím, 1. Gazdaságvédelmi programok jogcímcsoport terhére,

a 2. melléklet szerint;

Felelős: pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

1930 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

3. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 2 403 694 000 forint egyszeri átcsoportosítását

rendeli el, a 3. melléklet szerint;

Felelős: pénzügyminiszter

igazságügyi miniszter

külgazdasági és külügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős

tárca nélküli miniszter

emberi erőforrások minisztere

Határidő: azonnal

4. az Áht. 33. § (2) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)

Korm. rendelet 153. §-ában biztosított jogkörében eljárva 19 210 358 098 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el

a Kvtv. 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 43. Központi Maradványelszámolási

Alap cím terhére, a 4. melléklet szerint.

Felelős: pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

XI. Miniszterelnökség

XIV. Belügyminisztérium

XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2021.

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

385562 16 Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása

K3 Dologi kiadások 199 900

K5 Egyéb működési célú kiadások 399 800 100

XIV. Belügyminisztérium

001711 12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

K3 Dologi kiadások 64 669 000

K6 Beruházások 577 331 000

K7 Felújítások 290 000 000

XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium

004118 2 Külképviseletek igazgatása

K1 Személyi juttatások 10 000 000

K3 Dologi kiadások 40 000 000

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

346617 15 Magyarságkutató Intézet

K1 Személyi juttatások 187 200 000

K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 29 000 000

K3 Dologi kiadások 1 000 000 000

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

23 Sporttevékenység támogatása

386395 4 Versenysport és szakmai feladatok támogatása

K5 Egyéb működési célú kiadások 1 042 100 000

343451 48 Kincstári díj

K3 Dologi kiadások 521 050

XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda

21 Központi kezelésű előirányzatok

4 Központi tartalékok

297102 1 Rendkívüli kormányzati intézkedések

K5 Egyéb működési célú kiadások -3 640 821 050

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

385562 16 Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása 400 000 000

XIV. Belügyminisztérium

001711 12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 932 000 000

XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium

004118 2 Külképviseletek igazgatása 50 000 000

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

346617 15 Magyarságkutató Intézet 1 216 200 000

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

23 Sporttevékenység támogatása

386395 4 Versenysport és szakmai feladatok támogatása 1 042 100 000

343451 48 Kincstári díj 521 050

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év

időarányos

teljesítésarányos

Magyar Államkincstár 1 példány

egyéb: azonnal 3 640 821 050 3 640 821 050

1931

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

2. melléklet az 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz

1932

XI. Miniszterelnökség

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2021.

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági

348617 57

társaságok részére

K3 Dologi kiadások 1 861 058

K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 3 722 116 000

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

334484 18 Klebelsberg Központ

K6 Beruházások 2 127 905 200

XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

1 Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások

2 Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások

1 Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások

329639 1 Ingatlan beruházások, ingatlan és egyéb eszközök vásárlása

K6 Beruházások 537 713 615

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

1 Központi kezelésű előirányzatok

1 Központi tartalékok

385484 1 Gazdaságvédelmi programok

K5 Egyéb működési célú kiadások -7 529 595 873

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok

387806 5 Fővárosi fejlesztések

K3 Dologi kiadások 570 000

K5 Egyéb működési célú kiadások 1 139 430 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági

348617 57 3 723 977 058

társaságok részére

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

334484 18 Klebelsberg Központ 2 127 905 200

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok

387806 5 Fővárosi fejlesztések 1 140 000 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év

időarányos

teljesítésarányos

Magyar Államkincstár 1 példány

egyéb: azonnal 7 529 595 873 7 529 595 873

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

3. melléklet az 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

X. Igazságügyi Minisztérium

XI. Miniszterelnökség

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2021.

forintban

Állam- Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

KIADÁSOK

háztartási szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

egyedi csop. szám szám csop. név évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név Kiemelt előirányzat áthúzódó

hatása

X. Igazságügyi Minisztérium

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

001052 2 IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása

K5 Egyéb működési célú kiadások 20 000 000

XI. Miniszterelnökség

294502 1 Miniszterelnökség igazgatása

K1 Személyi juttatások 75 900 000

K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 15 180 000

K3 Dologi kiadások 540 000 000

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

296668 2 Fejezeti általános tartalék

K5 Egyéb működési célú kiadások -20 000 000

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

005214 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása

K1 Személyi juttatások 56 000 000

K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 6 138 000

338139 19 Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

K1 Személyi juttatások 190 476 000

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

13 Művészeti tevékenységek

386473 1 Művészeti tevékenységek és egyéb feladatok támogatása

K1 Személyi juttatások -190 476 000

23 Sporttevékenység támogatása

386395 4 Versenysport és szakmai feladatok támogatása

K5 Egyéb működési célú kiadások -50 138 000

386406 6 Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése

K5 Egyéb működési célú kiadások -12 000 000

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

368840 2 Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok

K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások -631 080 000

7 Gazdaságvédelmet szolgáló külügyi fejezeti kezelésű előirányzatok

386162 2 Regionális határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programok

K5 Egyéb működési célú kiadások 1 500 000 000

247423 3 Kötött segélyhitelezés

K5 Egyéb működési célú kiadások -1 500 000 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Államház-

tartási BEVÉTEL

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

A módosítást elrendelő

egyedi szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

jogszabály/határozat száma

azonosító csop. szám szám csop. név évre

szám név Kiemelt előirányzat áthúzódó

hatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

1933

1934

forintban

Államház-

tartási Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

egyedi szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

azonosító csop. szám szám csop. név évre jogszabály/határozat száma

szám név Kiemelt előirányzat áthúzódó

hatása

X. Igazságügyi Minisztérium

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

001052 2 IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása 20 000 000

XI. Miniszterelnökség

294502 1 Miniszterelnökség igazgatása 631 080 000

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

296668 2 Fejezeti általános tartalék -20 000 000

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

005214 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása 62 138 000

338139 19 Emberi Erőforrás Támogatáskezelő 190 476 000

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

13 Művészeti tevékenységek

386473 1 Művészeti tevékenységek és egyéb feladatok támogatása -190 476 000

23 Sporttevékenység támogatása

386395 4 Versenysport és szakmai feladatok támogatása -50 138 000

386406 6 Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése -12 000 000

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

368840 2 Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok -631 080 000

7 Gazdaságvédelmet szolgáló külügyi fejezeti kezelésű előirányzatok

386162 2 Regionális határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programok 1 500 000 000

247423 3 Kötött segélyhitelezés -1 500 000 000

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

időarányos

teljesítésarányos

Magyar Államkincstár 1 példány

egyéb: azonnal 2 403 694 000 2 403 694 000

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

4. melléklet az 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

XI. Miniszterelnökség

XII. Agrárminisztérium

XIII. Honvédelmi Minisztérium

XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium

XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium

XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2021.

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

385551 15 Kulturális örökségvédelmi, világörökségi törvényből adódó és nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok

K3 Dologi kiadások 40 000

K5 Egyéb működési célú kiadások 75 000 000

K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 5 000 000

XII. Agrárminisztérium

004240 1 Agrárminisztérium igazgatása

K3 Dologi kiadások 25 450 800

006606 12 Országos Meteorológiai Szolgálat

K6 Beruházások 95 675 959

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

265978 7 Nemzeti agrárkár-enyhítés

K5 Egyéb működési célú kiadások 3 138 044 925

XIII. Honvédelmi Minisztérium

1 Honvédelmi Minisztérium

198279 2 Egyéb HM szervezetek

K3 Dologi kiadások 815 320 242

K6 Beruházások 3 388 347 941

K7 Felújítások 3 546 235 261

8 Fejezeti kezelésű előirányzatok

2 Ágazati célelőirányzatok

220459 25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához

K3 Dologi kiadások 821 954 378

K6 Beruházások 2 021 021 899

K7 Felújítások 810 093 232

XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

302691 32 Közlekedési ágazati programok

K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 120 065 481

XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium

004118 2 Külképviseletek igazgatása

K1 Személyi juttatások 1 500 000

K6 Beruházások 121 600 000

K7 Felújítások 238 000 000

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok

Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű

376217 6

sportesemények támogatása

K3 Dologi kiadások 1 992 508

K5 Egyéb működési célú kiadások 3 985 015 472

XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai

374873 43 Központi Maradványelszámolási Alap

K5 Egyéb működési célú kiadások -19 210 358 098

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

1935

1936

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő

tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma

azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XI. Miniszterelnökség

30 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Célelőirányzatok

385551 15 Kulturális örökségvédelmi, világörökségi törvényből adódó és nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok 80 040 000

XII. Agrárminisztérium

004240 1 Agrárminisztérium igazgatása 25 450 800

006606 12 Országos Meteorológiai Szolgálat 95 675 959

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

265978 7 Nemzeti agrárkár-enyhítés 3 138 044 925

XIII. Honvédelmi Minisztérium

1 Honvédelmi Minisztérium

198279 2 Egyéb HM szervezetek 7 749 903 444

8 Fejezeti kezelésű előirányzatok

2 Ágazati célelőirányzatok

220459 25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 3 653 069 509

XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

302691 32 Közlekedési ágazati programok 120 065 481

XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium

004118 2 Külképviseletek igazgatása 361 100 000

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok

Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű

376217 6 3 987 007 980

sportesemények támogatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

időarányos

teljesítésarányos

Magyar Államkincstár 1 példány

egyéb: azonnal 19 210 358 098 19 210 358 098

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1937

A Kormány 1129/2021. (III. 17.) Korm. határozata

a Magyar Falu Program – óvodai sport alprogram keretében megvalósuló egyes beruházások

megvalósításához szükséges fedezet biztosításáról

A Kormány a Magyar Falu Program keretében megvalósuló egyes programelemekkel összefüggő intézkedések végrehajtásához

szükséges feladatokról szóló 1646/2019. (XI. 19.) Korm. határozatban, valamint a Magyar Falu Program – óvodai sport alprogram

keretében megvalósuló egyes beruházások megvalósításához szükséges fedezet biztosításáról szóló 1976/2020. (XII. 22.)

Korm. határozat [a továbbiakban: 1976/2020. (XII. 22.) Korm. határozat] 3. és 5. pontjában foglaltak végrehajtása érdekében

1. egyetért a Magyar Falu Program óvodai sport alprogram keretében az Irány a pálya program folytatásával,

és az annak keretében 29 településen előkészített óvodai sportpálya-beruházás programszerű kormányzati

magasépítési beruházásként történő megvalósításával;

2. az 1. pont szerinti beruházások megvalósítása érdekében a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettségek

felső korlátjáról szóló 1776/2018. (XII. 21.) Korm. határozat 1. pontja szerinti kötelezettségvállalási keret terhére

a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettség összegét 817 671 198 forintban határozza meg;

3. a 2. pont szerinti összeg finanszírozása érdekében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

(a továbbiakban: Áht.) 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 817 671 198 forint egyszeri

átcsoportosítását rendeli el, az 1. melléklet szerint;

Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

4. az 1976/2020. (XII. 22.) Korm. határozat 2. pontja szerinti összeg finanszírozása érdekében az Áht. 33. §

(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 592 158 065 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el,

a 2. melléklet szerint;

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

5. az 1976/2020. (XII. 22.) Korm. határozat 4. pontja szerinti összeg finanszírozása érdekében az Áht. 33. §

(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 62 493 906 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el, a 2. melléklet

szerint.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter

nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: azonnal

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1129/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz

1938

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2021.

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

A módosítást elrendelő jogszabály/

Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

határozat száma

egyedi azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

3 Gazdaságvédelmi Alap - Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások

2 Programszerű magasépítési beruházások

391462 10 Magyar Falu Program - óvodai sport alprogram - Irány a pálya program megvalósítása

K6 Beruházások 817 671 198

379528 5 Beruházási tartalék

K6 Beruházások -817 671 198

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

A módosítást elrendelő jogszabály/

Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

határozat száma

egyedi azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

A módosítást elrendelő jogszabály/

Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

határozat száma

egyedi azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év

időarányos

teljesítésarányos

Magyar Államkincstár 1 példány

egyéb: azonnal 817 671 198 817 671 198

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

2. melléklet az 1129/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: 2021.

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

A módosítást elrendelő jogszabály/

Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre határozat száma

egyedi azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok

376273 1 Magyar Falu Program

K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások -654 651 971

3 Gazdaságvédelmi Alap - Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások

2 Programszerű magasépítési beruházások

391462 10 Magyar Falu Program - óvodai sport alprogram - Irány a pálya program megvalósítása

K6 Beruházások 592 158 065

379517 4 A Beruházási Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó egyéb kiadások

K6 Beruházások 62 493 906

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő jogszabály/

Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre határozat száma

egyedi azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

forintban

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő jogszabály/

Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre határozat száma

egyedi azonosító szám név neve áthúzódó

hatása

XLVII. Gazdaságvédelmi Alap

2 Fejezeti kezelésű előirányzatok

1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok

376273 1 Magyar Falu Program -654 651 971

Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év

időarányos

teljesítésarányos

Magyar Államkincstár 1 példány

egyéb: azonnal 654 651 971 654 651 971

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

1939

1940 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.

A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu

honlapon érhető el.

Need to analyze how this provision applies to your matter?

Cross-reference this statute against case law, commentaries, and related legislative provisions inside Legislator AI.

Open in Legislator →