Magyar Közlöny 2021/43
Statutory Text (1 Articles)
MAGYAR KÖZLÖNY 43. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A
2021. március 17., szerda
Tartalomjegyzék
130/2021. (III. 17.) Korm. rendelet A Záhony közúti határátkelőhely fejlesztését célzó beruházással
összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint
a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról 1812
4/2021. (III. 17.) NVTNM rendelet A Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami
tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető
tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek
kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról 1814
10/2021. (III. 17.) AM rendelet A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe
sorolt központi kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló
32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosításáról 1815
8/2021. (III. 17.) BM rendelet A körözési célú mintabiztosításhoz és mintavételhez, a biometrikus
adatok körözési célú rögzítéséhez, valamint a körözési célú biometrikus
adatok nyilvántartásaihoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról 1822
12/2021. (III. 17.) EMMI rendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok
kezeléséről és felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet
módosításáról 1832
9/2021. (III. 17.) AB határozat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése
„annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek
a negyedik életévét betölti” fordulata alaptörvény-ellenességének
megállapításáról és megsemmisítéséről, az Alaptörvény XVI. cikk
(1) bekezdésén alapuló, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség
megállapításáról, és az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből
fakadó alkotmányos követelmény megállapításáról 1869
Köf.5036/2020/4. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata 1923
9/2021. (III. 17.) OGY határozat Witzmann Mihály országgyűlési képviselő mentelmi ügyében 1929
1128/2021. (III. 17.) Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi
Maradványelszámolási Alapból, a Gazdaságvédelmi programok
előirányzatból történő, valamint fejezeten belüli és fejezetek közötti
előirányzat-átcsoportosításról 1929
1129/2021. (III. 17.) Korm. határozat A Magyar Falu Program – óvodai sport alprogram keretében
megvalósuló egyes beruházások megvalósításához szükséges fedezet
biztosításáról 1937
1812 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
III. Kormányrendeletek
A Kormány 130/2021. (III. 17.) Korm. rendelete
a Záhony közúti határátkelőhely fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint a beruházás kiemelten
közérdekű beruházássá nyilvánításáról
A Kormány
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a 12. § (5) bekezdés a), d) és f ) pontjában,
a 4. § a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Záhony közigazgatási területén
elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Záhony belterület 19/2, 27/2, 27/3, 35, 630/2, 630/3, 630/4, 630/6,
635/1, 636, 640, 642/2, 642/3, 645, 650, 651 és az ingatlan-nyilvántartás szerinti Záhony külterület 036/2, 037, 039/2,
083/2, 096/2, 094 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés
véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló, a Záhony közúti határátkelőhely fejlesztését
célzó beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási
hatósági ügyeket.
(2) A Kormány a Beruházást kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja. A kiemelten közérdekű beruházás helyszíne
az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok területe.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági
ügyeket, amelyek
a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,
valamint
b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, az (1) bekezdés szerinti létesítmények megközelítését, működését és
városképi illeszkedését segítő közterület- és zöldfelület-rendezési, útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési,
valamint az azokkal összefüggő munkákkal kapcsolatosak.
2. §
A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó
kormánymegbízottként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
3. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály
rövidebbet nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint
a természetvédelmi eljárások kivételével – tizenöt nap.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési
határidő – ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi
szakhatóság eljárása kivételével – nyolc nap.
4. §
A Beruházással összefüggésben
a) az építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,
b) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és
d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
5. § (1) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség
védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi
hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1813
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt
kell készíteni.
6. §
Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon – az egyedileg védett műemlék kivételével – bontási tevékenység
bontási engedély nélkül végezhető azzal, hogy a tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni.
7. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. §
E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 130/2021. (III. 17.) Korm. rendelethez
A Beruházással összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított
közigazgatási hatósági ügyek
1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,
2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és bejelentési eljárások, valamint régészeti feltárásokkal kapcsolatos
eljárások,
3. környezetvédelmi hatósági eljárások,
4. természetvédelmi hatósági eljárások,
5. útügyi hatósági eljárások,
6. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárások,
7. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,
8. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,
9. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,
10. földmérési hatósági eljárások,
11. hírközlési hatósági eljárások,
12. bányahatósági engedélyezési eljárások,
13. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó katasztrófavédelmi
engedélyezési eljárások,
14. tűzvédelmi hatósági eljárások,
15. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,
16. közegészségügyi hatósági eljárások,
17. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos engedélyezési
eljárások,
18. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések
engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,
19. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,
20. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,
21. területrendezési hatósági eljárások,
22. azok az 1–21. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, melyek a Beruházás
megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához közvetlenül szükségesek,
23. az 1–22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.
1814 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 4/2021. (III. 17.) NVTNM rendelete
a Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése
érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi
jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló
1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 144. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben
eljárva a következőket rendelem el
1. §
Az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet
(a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. §
Hatályát veszti a Rendelet 1. melléklet X. pontjában foglalt táblázat 4. sora.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Mager Andrea s. k.,
nemzeti vagyon kezeléséért felelős
tárca nélküli miniszter
1. melléklet a 4/2021. (III. 17.) NVTNM rendelethez
A Rendelet 1. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat a következő 35. sorral egészül ki
(A B C
Tulajdonosi joggyakorlás
Állami tulajdonban álló gazdasági társaság neve Cégjegyzékszám
időtartamának vége)
Magyar Házak Közhasznú Nonprofit
35. 06-09-014103 2022. december 31.
Korlátolt Felelősségű Társaság
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1815
Az agrárminiszter 10/2021. (III. 17.) AM rendelete
a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok
felhasználásáról szóló 32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosításáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról
szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 30. alpontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés
2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el
1. §
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok
felhasználásáról szóló 32/2015. (VI. 19.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 4. §-sal egészül ki
„4. § E rendeletnek a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű
előirányzatok felhasználásáról szóló 32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosításáról szóló 10/2021. (III. 17.)
AM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.”
2. §
Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
3. §
Az R. 1. §-ában a „2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény” szövegrész helyébe a „2021. évi
központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény” szöveg lép.
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Nagy István s. k.,
agrárminiszter
1. melléklet a 10/2021. (III. 17.) AM rendelethez 1. melléklet a …/2021. (……) AM rendelethez
1816
„1. melléklet a 32/2015. (VI. 19.) FM rendelethez
„1. melléklet a 32/2015. (VI. 19.) FM rendelethez
XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2021. évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve
XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2021. évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve
A B C D E F G H I J K L M N O
Európai uniós
forrásból
finan-
Támogatás Vissza-
Lebo- szírozott
Áht. Alcím- Jogcím- Kifizetésben biztosítá- Támogatási Rendelkezésre fizetés
1 Címnév Jogcímnév Előirányzat célja Biztosíték Kezelő szerv nyolító költség-
azonosító név csop. név részesülők köre sának előleg bocsátás módja határ-
szerv vetési támo-
módja ideje
gatás közre-
működő
szervezete
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos
2
kiadások
1. Az államnak a Nemzeti
Földalapról szóló 2010. évi
LXXXVII. törvényben
(a továbbiakban: Nfatv.) foglalt
termőföld elővásárlási jogának
gyakorlásához kapcsolódó
kiadások finanszírozása.
1. tulajdonjog-
2. Az Nfatv. alapján az állam változást
részére ellenérték fejében eredményező
felajánlott termőföldek megvétele 1. szerződés okirat
Nemzeti
kiadásainak finanszírozása. 2. közigazgatási 2. közigazgatási
Földügyi
hatósági döntés hatósági
3 278323 Termőföld vásárlás – – – – Központ – –
3. Az állam részére ingyenesen 3. bírósági döntés
(a továbbiak-
felajánlott termőföldek állami döntés 3. bírósági
ban: NFK)
tulajdonba vételével felmerülő szerinti jogosult döntés
tehermentesítési kiadások alapján egy
finanszírozása. összegben vagy
részletekben
4. A birtokösszevonási célú
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
termőföldcserék államot terhelő
értékkülönbözetének elszámolása.
5. A kisajátítással kapcsolatos
termőföldvásárlások
finanszírozása.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
6. A mező- és erdőgazdasági
földek forgalmáról szóló 2013. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban
Földforgalmi törvény) alapján
a sikertelen árverések
következtében a Nemzeti
Földalapba kerülő földrészletek
ellenértékének megfizetése.
7. Az állam jogszabályon alapuló
termőföld-visszavásárlási jogának
gyakorlásához kapcsolódó
kiadások finanszírozása.
8. A Földforgalmi törvény
67/A. §-a szerinti – a Magyar Állam
vételi jogához kapcsolódó –
kiadások finanszírozása.
9. A Földforgalmi törvény 34. §
(4) bekezdése alapján az állam
tulajdonába és a Nemzeti
Földalapba kerülő ingatlanok
kapcsán az örökösöket megillető
kártalanítások finanszírozása.
Az állam által megkötött 1. életjáradéki
1. életjáradékra
életjáradéki szerződésekben az szerződés
jogosult
4 278390 Életjáradék termőföldért állam terhére vállalt fizetési – – 2. megálla- – – NFK – –
2. Magyar
kötelezettségek kiadásainak podás alapján
Államkincstár
finanszírozása. részletekben
Az állam tulajdonában és az NFK
tulajdonosi joggyakorlásában lévő
ingatlan vagyonelemek
hasznosításával kapcsolatos
kifizetések biztosítása, így
különösen a Nemzeti Földalapba
tartozó: megbízási
a szolgáltatás
1. földrészletek rekultivációs, szerződés
Ingatlanok fenntartásával járó teljesítését végző
5 296124 művelésiág-helyreállítási – – alapján – – NFK – –
kiadások szerződéses
munkálatainak finanszírozása, teljesítés-
partner
2. hasznosítatlan kivett utak arányosan
főközlekedési utakhoz történő
csatlakozásának biztonságos
kialakítása, valamint a kapcsolódó
területek elvárható szintű
megközelíthetőségének
biztosítása,
1817
1818
3. kivett árkok, csatornák és
töltések biztonságos
működésének kialakítása és
fenntartása, a természeti károk és
katasztrófák megelőzésének
finanszírozása,
4. földrészletek művelésben
tartásának elősegítése,
a kommunális hulladékkal, építési
törmelékkel és veszélyes
hulladékkal történt
szennyezettség megszüntetése,
valamint a környezetvédelmi és
talajvédelmi feladatok ellátása, és
5. hasznosítatlan földrészleten
található és az ingatlan vagy
a szomszédos ingatlan(ok) rendes
használatát akadályozó, kárt
okozó vagy annak veszélyével
fenyegető növények eltávolítása
érdekében szükséges és
kármegelőzési célokat szolgáló
munkálatok finanszírozása.
A vagyongazdálkodás egyéb
6
kiadásai
1. Az állami tulajdonú 1. az F oszlop 1. az F oszlop
ingatlanvagyon felmérése 1. pontjában 1. pontjában
1.1. A földvagyon auditálásához foglalt célok foglalt célok
kötődően felmerülő munkák tekintetében tekintetében
– természetbeni és ingatlan- a szolgáltatás megbízási
nyilvántartási állapot, jogi és teljesítését végző szerződés
hasznosítási helyzet felmérése, szerződéses alapján
tanúsítvánnyal való partner teljesítés-
dokumentálása – költségeinek arányosan
Állami tulajdonú finanszírozása, így különösen: 2. az F oszlop
ingatlanvagyon 1.1.1. az Nfatv.-ben előírt Nemzeti 2. pontjában 2. az F oszlop
7 303557 – – – – NFK – –
felmérése és jogi Földalap vagyonnyilvántartás foglalt célok 2. pontjában
rendezése fejlesztése, tekintetében foglalt célok
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
1.1.2. az érintett földrészletek 2.1. a jogszabály tekintetében
tanúsítványainak feldolgozása, vagy a Kormány 2.1. a jog-
1.1.3. az adatok vagyon- és egyedi döntése szabály vagy
szerződés-nyilvántartással való által a Kormány
összevetése, meghatározott egyedi döntése
1.1.4. a termőföld-hasznosítási 2.2. a szolgáltatás által meg-
szerződések felülvizsgálata és teljesítését végző határozottak
szükség szerinti módosítása, szerződéses szerint
partner
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
1.1.4.1. a földhasználat tárgyát 2.2. megbízási
képező földrészletek egyeztetése, szerződés
1.1.4.2. a kapcsolódó pénzügyi alapján
kötelezettségek teljesítésének teljesítés-
visszamenőleges ellenőrzése, arányosan
1.1.5. a Nemzeti Földalapba
tartozó földrészletek erdészeti
adatainak feldolgozása és vagyon-
nyilvántartásba való beillesztése,
1.1.6. az adatok vagyon-
nyilvántartási rendszerbe történő
betöltésének ellenőrzése,
felülvizsgálata és auditálása, és
1.1.7. az ingatlan-nyilvántartásban
helytelenül nyilvántartott Nemzeti
Földalapba tartozó földrészletek
feltárása és összesítése.
2. Az állami tulajdonú
ingatlanvagyon jogi rendezése
2.1. Az ismert, illetve a felmérés
következtében feltárt, jogilag
rendezetlen állami tulajdonban
lévő földrészletek jogi rendezése,
a jogszerűtlen, illetve a
valóságnak nem megfelelő
állapotok tisztázása és rendezése
az érintett földrészletek minél
szélesebb körű, birtokpolitikai
elveknek megfelelő hasznosítása
érdekében.
2.2. Az állami földterületek
elbirtoklásának megakadályozása,
helytelenül hasznosított,
rendezetlen jogi helyzetű
ingatlanok megfelelő
hasznosításának jogi előkészítése.
2.3. A jogszabály vagy a Kormány
egyedi döntése alapján a
korábbitól eltérő módon
hasznosítandó állami területek
kapcsán felmerülő, az új
hasznosítási mód biztosítását
szolgáló kártalanítási és egyéb
fizetési kötelezettségek teljesítése.
2.4. A honvédelmi célra
feleslegessé nyilvánított és az
Nfatv. 16/A. § (1) bekezdésében
1819
1820
foglaltak szerint átvett területek
tényleges művelési ága
megállapításával összefüggésben
felmerült feladatok finanszírozása.
A Nemzeti Földalapot érintő peres 1. bírósági
ügyek bírósági elmarasztalásai, az elismert, jogos döntés
Bírósági döntésből valamint peres eljárással érintett követeléssel 2. egyezségi
8 334684 – – – – NFK – –
eredő kiadások ügyben kötött egyezség rendelkező okirat
kiadásainak finanszírozása. partner alapján egy
összegben
1. Az NFK tulajdonosi 1. az F oszlop 1. az F oszlop
joggyakorlásához kapcsolódó és 1. pontjában 1. pontjában
más előirányzati jogcímhez nem foglalt célok foglalt célok
kapcsolható kifizetések tekintetében tekintetében
biztosítása, így különösen: 1.1. a szolgáltatás 1.1. szerződés
1.1. a vagyonnyilvántartás és teljesítését végző alapján
– a gazdálkodás szükségleteit szerződéses teljesítés-
kielégítő ingatlan – földhasználati partner arányosan
és földműves nyilvántartási 1.2. helyi 1.2. közigaz-
adatok, valamint a digitális térképi önkormányzat gatási hatósági
állomány időszakos frissítésének 1.3. jogszabály döntés alapján
finanszírozása, által meg- egy összegben
1.2. a Nemzeti Földalapba tartozó határozott 1.3. jogszabály
földvagyonhoz kapcsolódó partner alapján egy
hatósági határozatok alapján 1.4. közigaz- összegben
fizetendő bírságok és egyéb gatási hatóság
kiadások finanszírozása, 1.5. Nemzeti 2. az F oszlop
Egyéb 1.3. a Nemzeti Földalappal Adó- és 2. pontjában
9 296146 vagyonkezelési kapcsolatos bevételek után Vámhivatal – – foglalt célok – – NFK – –
kiadások fizetendő általános forgalmi adó tekintetében
megfizetése, és 2. az F oszlop megbízási
1.4. a termelőszövetkezeti 2. pontjában szerződés
földhasználati jog alatt álló foglalt célok alapján
földrészletek tulajdonjogának tekintetében teljesítés-
rendezéséről és egyes földügyi a szolgáltatás arányosan
tárgyú törvények módosításáról teljesítését végző
szóló 2020. évi XL. törvény alapján szerződéses 3. az F oszlop
az állam tulajdonába kerülő partner 3. pontjában
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
földrészleteken lévő épületek, foglalt célok
építmények, agrotechnikai 3. az F oszlop tekintetében
létesítmények értéke 3. pontjában 3.1. közigaz-
megtérítéséhez kapcsolódó egyéb foglalt célok gatási hatóság
kiadások finanszírozása. tekintetében döntése
3.1. közigaz- 3.2. bíróság
2. Azon kifizetések finanszírozása, gatási hatóság döntése
melyek az NFK tulajdonosi 3.2. bíróság
joggyakorlási tevékenysége során
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
az egyes ügyletek előkészítésére, 3.3. pernyertes 3.3. jogszabály
lebonyolítására irányulnak, és ellenérdekű fél alapján
azok a rábízott vagyon egyes egy összegben
meghatározott vagyonelemeihez, vagy
vagyonelemcsoportjaihoz részletekben
köthetők, így különösen,
de nem kizárólagosan
2.1. az NFK által foglalkoztatott
tanácsadók, szakértők, jogi
képviselők megbízási díjai és
2.2. a vagyonértékelések,
értékbecslések kiadásai.
3. Az NFK-t terhelő perviteli, illetve
egyéb kapcsolódó szakértői
eljárások díjainak finanszírozása.
1. A lejáró szerződéses használati
jogviszonyok kapcsán az NFK és
jogelődei által kiadott tulajdonosi
hozzájárulások alapján az államot
terhelő megtérítési kötelezettség
finanszírozása.
1. szerződéses
2. A termelőszövetkezeti 1. szerződés
partner
Értéknövelő földhasználati jog alatt álló vagy
2. jogszabály
10 375273 beruházások földrészletek tulajdonjogának – – 2. jogszabály – – NFK – –
által
megtérítése rendezéséről és egyes földügyi alapján
meghatározott
tárgyú törvények módosításáról egy összegben
partner
szóló 2020. évi XL. törvény alapján
az állam tulajdonába kerülő
földrészleteken lévő épületek,
építmények, agrotechnikai
létesítmények értéke
megtérítésének finanszírozása.
Az év közben felmerülő, előre előirányzat-
11 296191 Fejezeti tartalék nem látható kiadások – – – átcsoporto- – – – – –
finanszírozása. sítással
”
1821
1822 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
A belügyminiszter 8/2021. (III. 17.) BM rendelete
a körözési célú mintabiztosításhoz és mintavételhez, a biometrikus adatok körözési célú rögzítéséhez,
valamint a körözési célú biometrikus adatok nyilvántartásaihoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. §
(2) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.)
Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 24. és 25. §, valamint a 11. és 12. melléklet tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak
bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben
eljárva
a következőket rendelem el
1. Értelmező rendelkezések
1. §
E rendelet alkalmazásában
1. DNS-marker: az a hely, lókusz a DNS-molekulán, amely az egyénekre vagy egyedekre vonatkozó genetikai
információkat tartalmazza,
2. DNS-minta rögzítése: a DNS-profil meghatározására feltételezhetően alkalmas körözési célú mintabiztosítás,
3. DNS-mintavétel: a DNS-profil meghatározására alkalmas DNS-mintának a körözési nyilvántartási rendszerről
és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban
Körtv.) alapján az eltűnés miatt körözött személy esetén a vele egy háztartásban élők kizárása érdekében
történő levétele, vér szerinti hozzátartozójától való levétele, valamint az ismeretlen holttestből vagy
holttestrészből történő biztosítása,
4. eseti DNS-profil: az eltűnés, a holttest megtalálásának helyszínén vagy az eltűnt személy kizárólagos
használatú személyes tárgyáról rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-marker tulajdonságok
(allélok) összessége,
5. Intézet: a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó
szervekről szóló kormányrendeletben DNS-vizsgálatra kijelölt szerv,
6. körözési célú minta: a körözést elrendelő szerv által rögzített és az Intézet részére átadott vagy az Intézet által
rögzített biológiai anyag, anyagmaradvány, az ismeretlen holttestből vagy holttestrészből biztosított minta,
valamint az élő személyektől levett összehasonlító minta,
7. körözési célú mintabiztosítás: a biológiai anyagmaradványoknak az eltűnt személy kizárólagos használatú
személyes tárgyáról történő, Intézet általi felkutatása, az anyagmaradvány DNS-elemzésre feltételezhetően
alkalmas részének biztosítása, valamint a DNS-elemzéshez történő mintabiztosítás,
8. körözési célú minta szemléje: a biológiai anyagmaradványoknak az eltűnt személy kizárólagos használatú
személyes tárgyáról történő, Intézet általi felkutatása és a DNS-elemzéshez történő mintabiztosítás,
9. laboratóriumi tevékenység: a DNS-profilok meghatározása során a tárgyakon hagyott nyomok felkutatásakor
és megtalálásakor, valamint igazságügyi bizonyítékok előhívásakor, elemzésekor és értelmezésekor
a laboratóriumban végzett bármilyen tevékenység szakértői vélemény elkészítése céljából,
10. laboratóriumi tevékenység eredménye: a laboratóriumi tevékenység bármilyen analitikai eredménye és ahhoz
közvetlenül kapcsolódó értelmezése,
11. személyi DNS-profil: a körözési eljárás során ismert személyazonosságú személytől származó mintából
meghatározott DNS-marker tulajdonságok (allélok) összessége,
12. ujj- és tenyérnyomat rögzítése: az ujj- és tenyérnyomtöredéknek a körözési eljárás során az eltűnt személy
kizárólagos használatú személyes tárgyáról való rögzítése,
13. ujj- és tenyérnyomatvétel: az ujj- és tenyérnyomatnak az eltűnés miatt körözött személy esetében
az egy háztartásban élők kizárása érdekében történő felvétele, valamint az ismeretlen holttestről vagy
holttestrészről való felvétele.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1823
2. Az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány
rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének körözési
eljáráshoz kapcsolódó technikai szabályai
2. § (1) Eltűnés miatti körözés, illetve ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész azonosítása érdekében elrendelt
körözés esetén a körözést elrendelő szerv hajtja végre
a) az ujj- és tenyérnyomat és a DNS-minta rögzítését, valamint
b) az ujj- és tenyérnyomatvételt és a DNS-mintavételt.
(2) A körözést elrendelő szerv a mintavételt megelőzően – a mintavétel módjának megválasztása érdekében – egyeztet
az ismeretlen holttest vagy holttestrész DNS-profiljának meghatározására jogosult szervvel.
3. § (1) A körözési eljáráshoz kapcsolódó ujj- és tenyérnyomatvételt
a) élő személy esetén az 1. mellékletben,
b) ismeretlen holttest vagy holttestrész esetén a 2. mellékletben
meghatározott módon kell elvégezni.
(2) A körözési eljáráshoz kapcsolódó DNS-mintavételt
a) eltűnés miatti körözés esetén a 3. mellékletben,
b) ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés esetén
a 4. mellékletben
meghatározott tartalmú mintavételi egységcsomaggal, az ott meghatározott módon kell elvégezni.
(3) Az ujj- és tenyérnyomatvétel és a DNS-mintavétel során eljáró szerv kódját, valamint az eljárás adatainak a kódjait
a körözést elrendelő szerv tölti ki.
4. § (1) A DNS-minta rögzítését a szakértői nyilvántartó szerv által előzetesen jóváhagyott eszközzel és módon kell
elvégezni. A szakértői nyilvántartó szerv a jóváhagyott eszközöket és módszereket a honlapján közzéteszi.
(2) Az ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-minta rögzítését, illetve az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-minta
levételét követően a körözési célú biometrikus adatok nyilvántartásba vételét kezdeményező szerv, illetve
a szakértői nyilvántartó szerv a kölcsönös adatszolgáltatást az 5. melléklet szerinti tartalommal teljesíti.
5. §
A körözést elrendelő szerv a Körtv. 14/C. alcíme szerinti körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás részére
az adatközlést – az ujj- és tenyérnyomat levételétől számított nyolc munkanapon belül – a 6. és 7. melléklet szerinti
adattartalommal kitöltött, belső azonosító kóddal ellátott ujjnyomatlap és tenyérnyomatlap, valamint az ujjnyomról,
illetve a tenyérnyomról egyéb képalkotó eljárással rögzített, azonosításra alkalmas felvétel megküldésével teljesíti
a) élő személy esetén az 1. mellékletben,
b) ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész esetén a 2. mellékletben
meghatározott módon.
6. §
A körözést elrendelő szerv a Körtv. 14/D. alcíme szerinti körözési célú DNS-profil-nyilvántartás részére az adatközlést
– a DNS-mintavételtől számított nyolc munkanapon belül – a mintavételi egységcsomag, valamint a kitöltött
és belső azonosító kóddal ellátott jegyzőkönyv, illetve a DNS-profil szakértői nyilvántartó szerv részére történő
megküldésével teljesíti
a) eltűnés miatti körözés esetén a 3. mellékletben,
b) ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés esetén
a 4. mellékletben
meghatározott módon.
3. A DNS-profil meghatározásának szakmai követelményei
7. §
Eseti DNS-profil-meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe
igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább kettő olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel,
akiknek igazságügyi szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
8. § (1) A vizsgálandó tárgyat, mintát és az abból létrehozott származékokat óvni kell a jogosulatlan hozzáféréstől, fizikai
megsemmisüléstől és a vizsgálhatóságot negatívan befolyásoló külső környezeti hatásoktól.
1824 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
(2) Az Intézetnek a következő tevékenységeket egymástól elkülönített helyiségben kell végeznie
a) a biológiai anyagmaradványok kezelése és tárolása,
b) körözési célú minta szemléje és a körözési célú mintabiztosítás,
c) DNS kinyerése és mennyiségi meghatározása,
d) a polimorf DNS-lókuszok láncreakcióval történő sokszorosítása (a továbbiakban: PCR-sokszorosítás), valamint
a sokszorosított termékek kezelése és tárolása, valamint
e) a kiértékelési, a véleményezési és az adminisztrációs feladatok ellátása.
(3) Az Intézetnek rendelkeznie kell a laboratóriumi vizsgálatok PCR-sokszorosítás előtti és PCR-sokszorosítás
utáni munkafolyamatait egymástól egyértelműen elkülönítő, a laboratóriumi rendszerbe pozitív és negatív
légnyomáskülönbséggel illeszkedő, lokális légelszívással ellátott helyiségekkel.
(4) Az Intézet a körözési célú minta szemléjét kizárólag erre a célra kialakított, a felülszennyezés kizárását biztosító,
a laboratóriumi rendszerbe illeszkedő, pozitív légnyomáskülönbséggel és lokális légelszívással rendelkező,
elsötétíthető helyiségben végezheti.
9. § (1) Az Intézet a vizsgálati anyagokat, valamint származékaikat a hitelességláncolat sértetlenségének biztosítása
érdekében egyedileg beazonosíthatóan köteles megjelölni, egymástól elkülönítve csomagolni és tárolni.
(2) Az Intézetnek rendelkeznie kell legalább három, legalább 100 liternyi, +4 °C-ra hűthető és legalább három, legalább
50 liternyi, –20 °C-ra mélyhűthető, valamint legalább 400 liternyi, –70 °C-ra mélyhűthető mintatároló-kapacitással,
amelyeknek a szünetmentes üzemeltetése biztosított.
(3) Az Intézet a mintákat, valamint a laboratóriumi tevékenység alatt létrejött félkész és kész vizsgálati anyagokat úgy
köteles tárolni, hogy azokhoz jogosulatlan személy ne férhessen hozzá.
10. § (1) Az Intézetnek rendelkeznie kell saját szabályzattal, amely tartalmazza
a) a körözési célú mintabiztosításra,
b) a vizsgálati anyagok kezelésére, megőrzésére,
c) az alkalmazott, szakmailag megfelelő vizsgálati módszerek részletes leírására,
d) az alkalmazott eszközök és berendezések megfelelő üzemelésének ellenőrzésére,
e) a vizsgálati eredmények értékelésére, értelmezésére, valamint
f) a szakértői vélemények elkészítésére, kibocsátására, tárolására
vonatkozó részletes szakmai előírásokat.
(2) Az Intézet a vizsgálati dokumentációját úgy köteles elkészíteni, hogy a laboratóriumi tevékenység és a laboratóriumi
tevékenység eredményének valamennyi eleme visszakereshető és ellenőrizhető legyen.
(3) Az Intézet – ha az eszköz vagy a berendezés jellege nem zárja ki – a laboratóriumi tevékenységét kalibrált,
hitelesített, igazságügyi alkalmazásra validált eszközzel és berendezéssel végzi.
(4) Az Intézet köteles biztosítani az analitikai és az informatikai rendszer folyamatos és szünetmentes elektromos
ellátását.
11. §
Az eseti DNS-profil meghatározását végző Intézet köteles évente dokumentáltan és sikeresen részt venni az eseti
és a személyi DNS-profilok meghatározására vonatkozó, szaktudást és felkészültséget bizonyító, a Forenzikus
Tudományos Intézetek Európai Hálózata által meghatározott nemzetközi szervezet által szervezett külső jártassági
kontrollteszten (a továbbiakban: külső jártassági kontrollteszt).
4. A DNS-profil meghatározásának módszertani követelményei
12. § (1) A körözési célú minta szemléjét az Intézet legalább kettő alkalmazottja végzi, akik közül az egyik az igazságügyi
szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetika szakterületre bejegyzett olyan szakértő, akinek igazságügyi szakértői
kamarai tagsága nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
(2) A minta körözési célú szemléjéről, a körözési célú mintabiztosításról és a vizsgálatokról az Intézet munkatervet
készít, amelyet írásban rögzít. A munkatervtől való eltérés esetén az eltérés tényét és okát dokumentálni szükséges.
A dokumentációban fel kell tüntetni, hogy az eltérés kihatással van-e a DNS-profil megállapítására.
(3) A körözési célú minta szemléjéről és a mintabiztosításról az Intézet digitális fotó- vagy videódokumentációt készít.
(4) Az Intézet a körözési célú minta szemléjéről – a vizsgálati dokumentáció mellékleteként kezelendő – jegyzőkönyvet
készít, amely tartalmazza
a) a körözési célú minta szemléjének időpontját,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1825
b) a körözési célú minta szemléje vezetőjének és résztvevőinek nevét,
c) a körözési célú minta szemléjének vizsgálati tervét, röviden bemutatva az ügy szakértői szempontból
releváns körülményeit, a vizsgálat célját és annak megvalósítási tervét,
d) a szemlével érintett körözési célú minták jelölését, leírását és szakértői jellemzését,
e) a körözési célú minta szemléje során a mintákban bekövetkező változások dokumentálását,
f) a nyomkutatás eredményét,
g) a DNS-elemzésre biztosított körözési célú minták jelölését, leírását és szakértői jellemzését, valamint
a mintabiztosítás módját és
h) a körözési célú mintán elvégzendő laboratóriumi tevékenységek rövid jelölését.
13. § (1) A körözési célú minta szemléjét végző személyek védőöltözetet viselnek, amely egyszer használatos laboratóriumi
köpenyből, gumikesztyűből, szájmaszkból, hajsapkából, szükség esetén védőszemüvegből áll.
(2) Minden körözési célú minta a többitől elkülönítve, kizárólag egyesével szemlézhető. A különböző személyektől
vagy a körözési eljárás során foganatosított különböző eljárási cselekmények során biztosított minták és tárgyak
szemléjét térben vagy időben el kell különíteni. Térben vagy időben külön kezelendők az alacsony és a magas
DNS-tartalmú biológiai minták is.
(3) Minden körözési célú minta szemléje után a vizsgálati helyszín érintett felületén, valamint minden mintabiztosítás
után a használt eszközökön hatékony DNS-mentesítő tisztítást kell végezni.
(4) Az Intézet a biztosított körözési célú mintákat egyesével, az esetleges mintacsere és mintaszennyezés
lehetőségének kizárásával, anonimizált azonosítóval ellátva tárolja.
(5) A csomagbontás során figyelemmel kell lenni a csomagolás hitelesítésére, a bontás során a hitelesítést nem lehet
megsérteni. Ha az eredeti csomagolóanyag kerül visszazárásra, a zárás oldalát hitelesíteni kell úgy, hogy a zárást
végző aláírásával igazolja azt, és dátummal, intézeti bélyegzővel látja el.
14. § (1) A DNS-profil meghatározásához a mintának legfeljebb a fele használható fel, kivéve, ha a minta fele nem elégséges
a sikeres vizsgálat elvégzéséhez. Ha a vizsgálat elvégzéséhez a minta több mint fele szükséges volt, azt a vizsgálati
dokumentációban külön jelezni kell.
(2) Az eseti DNS-profil meghatározására szolgáló minta típusát, szöveti eredetét lehetőség szerint meg kell határozni.
(3) A körözési célú mintából kinyert DNS emberi eredetű összetevőjének mennyiségi meghatározását a minta
jellegének meghatározása és a további vizsgálatok eredményes kivitelezése érdekében el kell végezni. Ha erre
a vizsgálat jellege vagy sürgőssége miatt nincs lehetőség, akkor a koncentrációmeghatározás elmaradásának okát
rögzíteni kell.
(4) A DNS-profil meghatározása során külső jártassági kontrollteszt szerinti vizsgáló és analizáló berendezések,
szoftverek, eljárások és vegyszercsomagok alkalmazandóak.
(5) Minden vizsgálandó mintacsoporthoz ismert DNS-profilú biológiai mintát, valamint DNS-t nem tartalmazó mintát
kell rendelni, amelyeket a teljes laboratóriumi munkafolyamat során együtt kell kezelni a körözési célú mintákkal.
A mérési eredménnyel járó vizsgálatokhoz az egyéb mérési kontrollok is társítandóak.
(6) A körözési célú mintákból történő DNS kinyeréséhez a vizsgálati sikeresség érdekében alternatív eljárások
alkalmazásának lehetőségét is szükséges biztosítani.
(7) Az Intézet az alacsony kópiaszámú minták vizsgálatát a normál kópiaszámú minták vizsgálatától térben vagy időben
elkülönülten végzi.
15. § (1) A DNS-profil meghatározásakor a 9. mellékletben megjelölt DNS-markereket kell meghatározni. Ha az adott
minta vizsgálata során a megfelelő bizonyítóerő elérése érdekében a 8. melléklet szerinti markereken túl további
DNS-markerek vizsgálata is indokolt, meg kell kísérelni a 9. mellékletben meghatározott DNS-markerek vizsgálatát is.
(2) Ha a szakértői kirendelésben foglalt szakkérdés a 8. és 9. mellékletben megjelölt DNS-markerek segítségével nem
válaszolható meg, más DNS-marker is vizsgálható.
(3) Ha a DNS-elemzés indokolt, és az első analízis DNS-profilt nem eredményez – feltéve, hogy a körözési célú minta
mennyisége lehetővé teszi –, a DNS-elemzést meg kell ismételni. Az ismételt analízis során előnyben kell részesíteni
az alternatív vizsgálati eljárásokat.
(4) Ha egy minta töredékes vagy kevert genetikai DNS-profilt eredményez, azt a vizsgálati dokumentációban
egyértelműen jelölni kell.
1826 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
(5) Ha a kiértékelés során a DNS-markeren rendkívül ritka, új allél vagy normálistól eltérő allélszám kerül kimutatásra,
illetve felmerül az alacsony kópiaszámból eredő tulajdonságvesztés lehetősége, azt ismételt vizsgálattal meg kell
erősíteni.
16. § (1) Vizsgálatra alkalmas DNS-t megfelelő mennyiségben tartalmazó biológiai minták azonos személyi eredete kizártnak
tekintendő, ha legalább kettő lókuszon vagy legalább kettő mitokondriális DNS-pozícióban eltérés észlelhető.
A csak egyetlen lókuszon vagy pozícióban megfigyelt eltérés esetén mérlegelni kell a mutáció, allélkiesés,
heteroplazmia, degradáció és más, genetikai vagy technológiai sajátosságokra visszavezethető okok lehetőségét.
(2) Ha az eseti DNS-profil és a személyi DNS-profil összevetése során megállapítást nyer, hogy a minták azonos
személyi eredete nem kizárt, a minta származásának bizonyítása érdekében a bizonyítóerő számításának
a valószínűségszámítás Bayes-elvén kell alapulnia.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt valószínűségi hányadost a 10. mellékletben megjelölt módon kell megállapítani.
(4) A haploid genomok vizsgálata során annak eredményét külön kell értékelni, és a genetikai statisztikai számítást
elvégezni.
(5) Több személytől származó kevert, valamint vizsgálatra alkalmas DNS-t minimális mennyiségben, alacsony
kópiaszámban tartalmazó biológiai minták elemzése során figyelembe kell venni az allélkiesés vagy allélbeesés
lehetőségét.
17. § (1) A körözési célú DNS-profil-nyilvántartásbavétel céljából elsődlegesen a 8. mellékletben megjelölt DNS-markerek
meghatározására irányuló vizsgálatot kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a DNS-profil akkor alkalmas személyazonosításra, illetve felel meg a nyilvántartásba
vétel céljára, ha a DNS-profil a 9. mellékletben megjelölt DNS-markerek közül legalább tizenötöt vagy annál többet
tartalmaz.
18. § (1) Személyi DNS-profil meghatározása során a 7–17. §-ban foglalt rendelkezéseket a (2) bekezdésben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Személyi DNS-profil-meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe
igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább egy olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel,
akiknek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
19. §
Az Intézet laboratóriumi tevékenységet akkor végezhet, ha e tevékenységét nemzeti akkreditáló testület az MSZ
ISO/IEC 17025 szabványnak megfelelően akkreditálta.
5. A szakértői nyilvántartó szerv és az Intézet közötti együttműködés
20. §
A szakértői nyilvántartó szerv és az Intézet az együttműködés rendjének meghatározására – így különösen
az adatközlés technikai részletei, a kapcsolattartás és a kommunikáció módja, valamint a felmerülő kérdések
rendezésének módja tekintetében – együttműködési megállapodást köthet.
6. A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása technikai vezetésével
összefüggő szabályok
21. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv a körözést elrendelő szerv közvetlen megkeresésével adategyeztetést kezdeményez
a) akkor, ha a körözést elrendelő szerv a Körtv. 14/C. vagy 14/D. alcíme szerinti nyilvántartás részére adatközlést
teljesít, és az abban közölt adattartalommal kapcsolatban az adategyeztetés szükségessége felmerül, vagy
b) a várt adatközlés hiánya miatt.
(2) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a Körtv. 14/C. vagy 14/D. alcíme szerinti nyilvántartás részére történő ismételt
adatközlés vagy annak hiánya alapján megállapítja, hogy az (1) bekezdés alapján kezdeményezett adategyeztetés
harminc napon belül nem eredményezte az érintett tételek vonatkozásában a megfelelő adatközlési kötelezettség
teljesítését, illetve az érintett szerv a megküldött ujj- és tenyérnyomat, illetve szájnyálkahártya-törlet
vonatkozásában egyéb kezelési kérelemmel nem élt, az érintett tételeket visszaküldi a mintavételt végző vagy arra
köteles szerv részére.
(3) Ha a szakértői nyilvántartó szerv nyilvántartásbavételi tevékenysége során megállapítja, hogy az ujj- és
tenyérnyomat, illetve a szájnyálkahártya-törlet nyilvántartásba vételre alkalmatlan, ennek tényét a megfelelő
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1827
hibajavító intézkedésekre történő felhívással egyidejűleg közli a körözést elrendelő és mintavételt végző szerv
részére, annak közvetlen megkeresésével.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adategyeztetést és tényközlést lehetőség szerint elektronikus úton, egyedi
informatikai alkalmazás igénybevételével kell teljesíteni.
7. Záró rendelkezések
22. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
23. §
A 4. § (2) bekezdését, az 5. és 6. §-t, valamint az 5. és 6. alcímet – a Körtv. 31. § (6) bekezdésére figyelemmel –
a) az ismeretlen holttestek, holttestrészek ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának nyilvántartása,
b) az eltűnt személyek ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának nyilvántartása, illetve
c) az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozói DNS-profiljainak nyilvántartása
létrehozásához szükséges informatikai fejlesztések megvalósításától kell alkalmazni.
24. §
Az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány
rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól;
a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről; továbbá a nyilvántartás technikai
vezetésének részletes szabályairól szóló 12/2016. (V. 4.) BM rendelet [a továbbiakban: 12/2016. (V. 4.) BM rendelet]
a) 6. melléklete a 11. melléklet,
b) 7. melléklete a 12. melléklet
szerint módosul.
25. §
A 12/2016. (V. 4.) BM rendelet
a) 20. § (2) bekezdésében a „12-t” szövegrész helyébe a „tizenötöt” szöveg,
b) 22. §-ában az „MSZ ISO/IEC 17025:2005” szövegrész helyébe az „MSZ ISO/IEC 17025” szöveg,
c) 5. melléklet 3. pont e) alpontjában és 5. melléklet 9. pontjában a „nedvességeltávolító” szövegrész helyébe
a „páramegkötő” szöveg,
d) 5. melléklet 8. pontjában a „négyszer” szövegrész helyébe az „ötször” szöveg,
e) 5. melléklet 11. pontjában az „A kitöltött adatlapot” szövegrész helyébe az „Az egyedi vonalkódmatricával
ellátott adatlapot” szöveg
lép.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
1. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
Az ujj- és tenyérnyomatvétel technikai szabályai élő személy esetében
1. Az ujjnyomatot ujjnyomatfestékes eljárással vagy a szakértői nyilvántartó szerv által jóváhagyott digitális
nyomatfelvételi berendezéssel kell felvenni.
2. Az ujj- és tenyérnyomat felvétele előtt az ujj-, illetve tenyérnyomatvétellel érintett személy kezeit szappannal, meleg
vízzel meg kell mosni, és szárazra kell törölni.
3. A festékes eljárással készített ujjnyomatlap és tenyérnyomatlap anyaga legalább 80 g/m2 minőségű papír.
4. Az ujjnyomatlapot és a tenyérnyomatlapot kettő példányban, tollal, nyomtatott betűkkel vagy gépírással,
olvashatóan kell kiállítani, és az ujj-, illetve tenyérnyomatvétellel érintett személynek, valamint az ujj- és
tenyérnyomatot felvevő személynek alá kell írnia.
5. Az ujjnyomatlapot és a tenyérnyomatlapot belső azonosító kóddal kell ellátni.
6. Az ujjnyomatok felvételét az ujjaknak a befestékezett lemezre történő ráforgatásával, majd az ujjak körömszéltől
körömszélig történő átforgatásával kell elvégezni.
1828 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
7. A rá- és az átforgatást a jobb hüvelykujjal kezdve, – sorban haladva – a bal kisujjal befejezve kell végrehajtani.
8. Az együttes nyomatok rovatba a hüvelykujjakat egyenként, a többi ujjakat együttesen, átforgatás nélkül kell
a papírra helyezni.
9. Ha valamelyik ujjról nem lehet nyomatot venni (hiányzik, csonkolt stb.), annak okát fel kell tüntetni a megfelelő
rovatban.
10. A bal és jobb kéz tenyérnyomatát külön lapra kell felvenni.
11. A tenyérnyomat felvételét hengerrel kell végrehajtani úgy, hogy a bőrfodorszál-rajzolatok, valamint a tenyér minden
része – így a hüvelykujjpárna, a kisujjpárna, a csukló feletti rész, az ujjak alatti rész, valamint a tenyér közepe is – jól
látható legyen.
12. A digitális nyomatfelvételi berendezéssel rögzített ujj- és tenyérnyomat a berendezés használati utasításában
leírtaknak megfelelően készül.
2. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
Az ujj- és tenyérnyomatvétel részletes technikai szabályai ismeretlen holttest vagy holttestrész
azonosítása érdekében elrendelt körözés esetén
1. Az ujj- és tenyérnyomat levételére a holttest állapotának megfelelő krimináltechnikai módszert kell alkalmazni.
A módszer helyes megválasztásáért és a levétel szakszerűségéért a levételt végrehajtó személy felel.
Ha a körülmények indokolttá teszik, különleges szakismerettel rendelkező személyt kell igénybe venni.
2. Az ujj- és tenyérnyomatok levételénél a bőrfelület állapotától függően kell az ujj- és tenyérnyomat felvételét
elvégezni az alábbiak szerint
2.1. friss, ép holttest esetén, függetlenül attól, hogy beállt-e a hullamerevség: az ujj-, illetve tenyérnyomatot
az 1. melléklet megfelelő alkalmazásával kell rögzíteni,
2.2. vízi holttestek esetén, ha az ujj-, illetve tenyérnyomat festékezéssel nem rögzíthető az ujjnyomatlapra,
és a bőr nem válik le a kézről, akkor az ujjak végeinek forró vízbe mártásával, meleg vizes vagy glicerines
feltöltésével kell a bőrt kisimítani, azzal, hogy ha a hámréteg kesztyűszerűen leválik a kézről, ezt követően
kerülhet sor a nyomatolásra,
2.3. részleges vagy teljes mumifikálódás, illetve szélsőségesen dehidratálódott test esetén az ujjbegyek
feltöltésénél használandó folyadékok segítségével rehidratálni kell az ujjakat és a tenyeret, a feltöltést
a 2.2. pontban meghatározott módon kell végrehajtani,
2.4. ha valamelyik ujjról nem lehet nyomatot venni, így különösen hiányzik vagy csonkolt, annak okát fel kell
tüntetni a megfelelő rovatban.
3. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
A DNS-mintavétel részletes technikai szabályai eltűnés miatt elrendelt körözés során
1. A DNS-mintavételt akkor lehet megkezdeni, ha a mintavétellel érintett személy a mintavételt megelőző húsz
percben nem fogyasztott sem ételt, sem italt, illetve nem dohányzott.
2. A DNS-minta biztosítására a nyilvántartásbavételi kötelezettség alá eső terhelteken kívüli egyéb személyektől
történő mintavételhez rendszeresített, egyedi vonalkóddal ellátott, „FEHÉR” színű egységcsomag (a továbbiakban
fehér színű csomag) használható.
3. A fehér színű csomag kinyitása után ellenőrizni kell az alábbiak hiánytalan meglétét
3.1. egy darab használati útmutató,
3.2. egy darab, mintavételi jegyzőkönyvként szolgáló adatlap,
3.3. egy darab vonalkóddal ellátott, szájnyálkahártya-törlet biztosítására alkalmas eszköz, zárt nejlontasakban,
3.4. négy darab vonalkódos matrica az eszköz nejlontasakján,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1829
3.5. egy darab páramegkötő tasak,
3.6. egy pár egyszer használatos kesztyű,
3.7. egy darab piros színű öntapadós zárócímke.
4. Az adatlap felső részén lévő mezőbe a mintavevő eszköz nejlontasakján található vonalkódmatricák közül egyet fel
kell ragasztani.
5. Az adatlapon tollal, nyomtatott betűvel vagy gépírással, olvashatóan fel kell tüntetni
5.1. a mintavétellel érintett személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, nemét, születési helyét és
idejét,
5.2. a mintavétellel érintett személy anyja születési családi és utónevét,
5.3. a mintavétellel érintett személy személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, előző
állampolgárságát, lakóhelyét,
5.4. az eljárás megnevezését,
5.5. az érintett eljárási státuszát,
5.6. az eljáró hatóság megnevezését és kódját,
5.7. a mintavétel alapjául szolgáló eljárás iktatószámát,
5.8. a mintavétel helyét és időpontját év, hónap és nap megjelölésével,
5.9. az erre szolgáló kipontozott helyen – az adatlapon található „egyéb” vagy „hozzátartozó” kategóriák
bármelyikének bejelölése esetén – a pontosító információt.
6. Az adatlapot a mintavételt végzőnek és a mintavétellel érintett személynek alá kell írnia.
7. A mintavételt végző személy a fehér színű csomagban található egyszer használatos kesztyűt a mintavétel teljes
tartama alatt köteles viselni.
8. A szájnyálkahártya-törlet biztosítására szolgáló eszköz mintavevő papír felületével az érintett szájüregének
oldalfalát határozott mozdulatokkal ötször ki kell törölni.
9. A mintavevő eszközt a csúszófedelének lezárását követően az eredeti csomagolására szolgáló nejlontasakba vissza
kell helyezni, mellé téve a páramegkötő tasakot.
10. Ha a mintavevő eszköz szájnyálkahártya-törlet biztosítására szolgáló felülete a mintavétel során az érintett
szájüregén kívül más felülettel is érintkezett, a mintavételt meg kell szakítani, és a mintát új fehér színű csomag
felhasználásával kell biztosítani.
11. Az egyedi vonalkódmatricával ellátott, kitöltött adatlapot, a szájnyálkahártya-törletet és páramegkötő tasakot
tartalmazó nejlontasakot legalább kettő további, a későbbiekben felhasználható vonalkóddal vissza kell helyezni
a fehér színű csomagba, majd azt – a fehér színű csomag fülének öntapadós zárófelülete és a piros színű öntapadós
zárócímke segítségével – a mintavétellel érintett személy jelenlétében le kell zárni.
12. A mintavétel befejezését követően az összegyűjtött hulladékot és az egyszer használatos kesztyűt
a veszélyeshulladék-tárolóba kell dobni.
13. A DNS-mintát a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv részére kell megküldeni.
4. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
A DNS-mintavétel részletes technikai szabályai ismeretlen személyazonosságú holttest vagy
holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés esetén
1. Az ismeretlen holttest vagy holttestrész kapcsán felmerülő szakkérdések minél teljesebb körű megválaszolhatósága
érdekében a DNS-mintavételi megoldás kiválasztása során tekintettel kell lenni az egyes biológiai szövettípusok
külső tényezőktől függő, várható vizsgálati sikerességre.
2. A DNS-mintavételt a szakértői nyilvántartó szerv által előzetesen jóváhagyott eszközzel és módon kell végezni.
A szakértői nyilvántartó szerv a jóváhagyott eszközöket és módszereket a honlapján közzéteszi.
3. A DNS-mintavételi módszer helyes megválasztásáért és a levétel szakszerűségéért a levételt végrehajtó személy
felel. A DNS-minta további bomlásának megelőzése érdekében szükséges tárolás biztosításáról – a DNS-minta
Intézet általi átvételéig – az eljáró szerv gondoskodik.
4. A DNS-mintát a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv részére kell megküldeni.
1830 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
5. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
Adattartalom a körözési célú biometrikus adatok nyilvántartásához kapcsolódó adatszolgáltatáshoz
1. A körözést elrendelő hatóság által közölt adatok
1.1. az adatközléssel érintett nyilvántartás megjelölése (daktiloszkópiai vagy DNS-profil-nyilvántartás),
1.2. a nyilvántartásba vételt kezdeményező hatóság megnevezése,
1.3. a körözési eljárás iktatószáma,
1.4. a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kód,
1.5. a beküldött minta megnevezése (minta, nyom, nyomat),
1.6. belső azonosító kód.
2. A szakértői nyilvántartó szerv által közölt adatok
2.1. szakrendszeri azonosító kód,
2.2. a nyilvántartásba vétel eredményessége,
2.3. adategyeztetési igény a nyilvántartás technikai vezetésével összefüggésben.
6. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
Az ujjnyomatlap adattartalma
1. Az eljáró hatóság megnevezése,
2. az eljáró hatóság ügyszáma,
3. az ujjnyomatvétellel érintett személy
3.1. viselt neve,
3.2. születési neve,
3.3. anyja neve,
3.4. születési helye és ideje,
3.5. neme,
3.6. állampolgársága, személyi azonosítója,
3.7. lakcíme,
4. az ujjnyomatvételt foganatosító neve, aláírása,
5. az ujjnyomatvétel időpontja,
6. átforgatott ujjnyomatok, így a jobb kéz és a bal kéz
6.1. hüvelykujja nyomata,
6.2. mutatóujja nyomata,
6.3. középujja nyomata,
6.4. gyűrűsujja nyomata,
6.5. kisujja nyomata,
7. bal kéz együttes nyomata,
8. jobb kéz együttes nyomata.
7. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
A tenyérnyomatlap adattartalma
1. Az eljáró hatóság megnevezése,
2. az eljáró hatóság ügyszáma,
3. szakrendszeri (AFIS) azonosító,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1831
4. a tenyérnyomatvétellel érintett személy,
4.1. neve,
4.2. születési neve,
5. ujjnyomat-azonosító,
6. tenyérnyomat,
7. tenyérél nyomata,
8. azonos kéz mutatóujjnyomata,
9. tenyérnyomatvételt foganatosító neve, aláírása,
10. tenyérnyomatvétel időpontja.
8. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
A DNS-profil meghatározása során elsődlegesen meghatározandó DNS-markerek
1. D3S1358
2. FGA
3. D8S1179
4. HUMTH01
5. VWA
6. D18S51
7. D21S11
8. D2S1338
9. D19S433
10. D16S539
11. AMEL
12. D1S1656
13. D2S441
14. D10S1248
15. D12S391
16. D22S1045
17. D5S818
18. D13S317
19. D7S820
20. TPOX
21. CSF1PO
22. SE33
9. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
A megfelelő bizonyító erő elérése érdekében alkalmazható további DNS-markerek
1. Penta D
2. Penta E
1832 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
10. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
A valószínűségi hányados számításának módja
Valószínűség (megfigyelt DNS-profilok, azt feltételezve, hogy a származás fennáll)
VH =
Valószínűség (megfigyelt DNS-profilok, azt feltételezve, hogy a származás nem áll fenn)
11. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
A 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 6. melléklete a következő 17–22. ponttal egészül ki
„17. D5S818
18. D13S317
19. D7S820
20. TPOX
21. CSF1PO
22. SE33”
12. melléklet a 8/2021. (III. 17.) BM rendelethez
1. A 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 7. melléklet 1. és 2. pontja helyébe a következő pontok lépnek
„1. Penta D
2. Penta E”
2. Hatályát veszti a 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 7. melléklet 3–6. pontja.
Az emberi erőforrások minisztere 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelete
a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló
58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet módosításáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 19. alpontjában
és I. pont 41. alpont j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel
egyetértésben – a következőket rendelem el
1. §
A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló
58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„4. § Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében
a) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:7 mező 3–5. pontja, F:13 mező 1–2. és 5. pontja, F:15 mező 1. pontja, 16–19.,
21., 23. sora és a 3. mellékletben foglalt táblázat F:6 mező 6–7. és 13–15. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági
rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
b) az 1. mellékletben foglalt táblázat 21. sora alapján az SA.50768. (2018/N). számú bizottsági határozat szerinti
támogatás,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1833
c) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:7 mező 2. és 5. pontja, 16., 18., 21., 29., 31., 34. sora, F:34 mező 1–5., 8.,
14–15. pontja és a 3. mellékletben foglalt táblázat 5. és 8. sora alapján az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti
csekély összegű (de minimis) támogatás,
d) az 1. mellékletben foglalt táblázat 16. és 29. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti
képzési támogatás,
e) az 1. mellékletben foglalt táblázat 29., 31. sora és a 3. mellékletben foglalt táblázat 8. sora alapján
a 651/2014/EU bizottsági rendelet 33. cikke szerinti, a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás,
f ) az 1. mellékletben foglalt táblázat 29., 31. sora és a 3. mellékletben foglalt táblázat 8. sora alapján
a 651/2014/EU bizottsági rendelet 34. cikke szerinti, a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás,
g) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:38 mező 1. pontja alapján a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti
támogatás,
h) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:38 mező 1. pontja alapján a 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti
támogatás,
i) a 3. mellékletben foglalt táblázat 9. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti,
sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás,
j) az 1. mellékletben foglalt táblázat 7., 13., 17., 18. és 21. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 54. cikke
szerinti audiovizuális alkotásokra nyújtott támogatási programok szerinti támogatás
nyújtható.”
2. §
A Rendelet 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
„13/A. § E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és
felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelettel
(a továbbiakban: R.) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni
kell.”
3. §
A Rendelet 14. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(E rendelet)
„d) 4. § a), d)–f ), i) és j) pontja, valamint 3–5/C. alcíme a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU
bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 31., 33., 34., 53., 54. és 55. cikke ”
(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)
4. §
A Rendelet
a) 1. § a) pontjában a „fejezetében” szövegrész helyébe az „és a Gazdaságvédelmi Alap fejezetében” szöveg,
b) 3. §-ában az „1. melléklet” szövegrész helyébe az „1. és a 3. melléklet” szöveg, az „1. és 2. mellékletben”
szövegrész helyébe az „1–3. mellékletben” szöveg,
c) 5. § (10) bekezdés a) pontjában a „2020.” szövegrész helyébe a „2021.” szöveg,
d) 14. § a) pontjában az „az Európai Unió” szövegrész helyébe a „4. § c) pontja és 5. §-a, valamint 2. alcíme
az Európai Unió” szöveg,
e) 14. § b) pontjában az „az Európai Unió” szövegrész helyébe a „4. § h) pontja, 5. §-a és 6. § (6) bekezdése,
valamint 7. alcíme az Európai Unió” szöveg,
f) 14. § c) pontjában az „az Európai Unió” szövegrész helyébe a „4. § g) pontja és 5. §-a, valamint 6. alcíme
az Európai Unió” szöveg,
g) 14. § f ) pontjában az „az SA.50768 (2018/N).” szövegrész helyébe a „4. § b) pontja és 5. §-a az SA.50768
(2018/N).” szöveg
lép.
5. §
Hatályát veszti a Rendelet 13/B. §-a és 13/C. §-a.
6. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A Rendelet a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
1834 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
7. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
8. §
E rendelet
a) 1. §-a és 4. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352.,
2013.12.24., 1. o.),
b) 1. §-a és 4. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági
érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való
alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.),
c) 1. §-a és 4. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános
gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás
ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i
2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.),
d) 1. §-a és 3. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső
piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet
(HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 31., 33., 34., 53., 54. és 55. cikke,
e) 1. §-a és 4. §-a az SA.50768 (2018/N). számú, Magyarország filmszakmai támogatási programja tárgyában
hozott európai bizottsági határozat
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Dr. Kásler Miklós s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelethez
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
„1. melléklet az 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelethez
1. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet fejezeti kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
„1. melléklet az 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelethez
A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet fejezeti kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
A B C D E F G H I J K L M N O
Európai uniós
forrásból
Támogatás finanszírozott
Jogcím- Rendelkezésre
Áht- Alcím Jogcím- biztosítá- Támogatási Visszafizetés Lebonyolító költségvetési
1. Cím név csoport Előirányzat célja Kifizetésben részesülők köre bocsátás Biztosíték Kezelő szerv
azonosító név név sának előleg határideje szerv támogatás
név módja
módja közre-
működő
szervezete
2. 005412 20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3. 005708 2 Normatív finanszírozás
4. 244234 3 Köznevelési célú 1. Az előirányzat biztosít forrást a nevelési- 1., 3.: nemzetiségi 1–3.: kérelem 1–3.: előleg 1–3.: – 1–3.: felhatalmazó – 1–3.: igénybe –
humánszolgáltatás és oktatási intézményben, pedagógiai önkormányzat, egyházi jogi alapján biztosítható egyösszegű nyilatkozat vehető
működési támogatás szakszolgálati intézményben pedagógus- személy, vallási egyesület és a 4.: – 4.: – kifizetéssel 4.: – 4.: –
munkakörben, a nevelő-oktató munkát nemzeti köznevelésről szóló részletekben
közvetlenül segítő munkakörben 2011. évi CXC. törvény történő
foglalkoztatottak után a központi (a továbbiakban: Nkt.) kifizetéssel
költségvetésről szóló törvényben 2. § (3) bekezdés b) pont
4.: egyéb
megállapított átlagbér alapú bd) alpontja szerinti fenntartó
bankforgalmi
támogatáshoz. 2.: nemzetiségi önkormányzat, terhelési
2. Az előirányzat forrást biztosít bevett egyház értesítők szerint
a nemzetiségi önkormányzat vagy
4.: Magyar Államkincstár
az egyházi jogi személy által fenntartott
(a továbbiakban: Kincstár)
nevelési-oktatási intézményre és
pedagógiai szakszolgálati intézményre
tekintettel a nemzetiségi önkormányzat
és a bevett egyház részére a központi
költségvetésről szóló törvényben
megállapított működési támogatáshoz.
3. Az előirányzat forrást biztosít a gyermek-,
tanulói étkeztetéshez az óvodai, óvoda-
bölcsődei, általános iskolai, középfokú
iskolai, kollégiumi étkeztetés
támogatására a költségvetési törvényben
meghatározottak szerint.
4. A fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelésével összefüggően felmerülő
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
5. 343328 4 Hit- és 1. Az előirányzat az Nkt. 35. §-a és 35/A. §-a 1.: bevett egyház, belső 1.: kérelem 1.: előleg 1.: egyösszegű – – – 1.: igénybe –
erkölcstanoktatás és szerinti, az állami fenntartású iskolában egyházi jogi személy alapján biztosítható kifizetéssel vehető
tankönyvtámogatás biztosított hit- és erkölcstanoktatáshoz 2.: Kincstár 2.: – 2.: – részletekben 2.: –
szükséges államilag garantált történő
finanszírozáshoz nyújt fedezetet. kifizetéssel
2. A fejezeti kezelésű előirányzatok
2.: egyéb
kezelésével összefüggően felmerülő
bankforgalmi
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
terhelési
értesítők szerint
6. 198619 4 Köznevelési feladatok
támogatása
1835
1836
7. 386362 4 Köznevelés speciális 1. Az előirányzat a köznevelési szerződések 1.: egyházi jogi személy, 1–9.: kérelem 1–9.: előleg 1–9.: 2.: a 1–4., 6–9.: felhatalmazó – 2–5., 9.: –
feladatainak alapján az egyházi jogi személyek, vallási nemzetiségi önkormányzat, alapján biztosítható egyösszegű kötelezett- nyilatkozat igénybe
támogatása egyesületek, a nemzetiségi vallási egyesületek és magán pályázati 10.: – kifizetéssel ségvállalási 5.: nem határon túli vehető
önkormányzatok és egyéb nem állami köznevelési intézmények úton részletekben dokumen- államháztartáson 1., 6–8., 10.: –
szervezetek által fenntartott köznevelési fenntartói történő tumban (a továbbiakban: Áh) kívüli
Korm.
intézményeket megillető 2.: gazdasági társaság, civil kifizetéssel meghatá- szervezet: felhatalmazó
támogatásokra, valamint azok határozat rozottak
szervezet, közalapítvány, 10.: egyéb: nyilatkozat
igénylésének és feltételeinek alapján szerint
költségvetési szerv, helyi bankforgalmi 10.: –
megállapításával, továbbá folyósításával önkormányzat, nemzetiségi támogatói 1., 3–10.: –
terhelési
és a felhasználás ellenőrzésével önkormányzat, nemzetiségi okirattal,
értesítők szerint
kapcsolatos kiadásokra nyújt fedezetet. pedagógiai intézetek, támogatási
2. Az előirányzat forrást biztosít köznevelési és felsőoktatási szerződéssel
2.1. a tanulmányi és tehetséggondozó intézmények, 10.: –
versenyek támogatására, továbbá intézményfenntartók, egyházi
biztosítja a köznevelés, köznevelés- jogi személy, magánszemély
fejlesztési tevékenységekhez (amennyiben a pályázó az
kapcsolódó kutatási és elnyert támogatás összegéből
tájékoztatási feladatok, valamint ösztöndíjra fordítható összeget
a köznevelés, köznevelés- is igényel), külföldi szervezet,
fejlesztést érintő egyes nemzetközi nemzetiségi önkormányzati,
feladatok finanszírozásának egyházi és magán köznevelési
forrását, a diagnosztikus mérés, intézmények, valamint
mérés-értékelés szakmai fenntartóik
fejlesztését is; 3.: civil szervezet,
2.2. az egyes nemzetközi oktatási közalapítvány, társadalmi
kötelezettségekkel járó szervezet, központi
kifizetésekre; költségvetési szerv, egyházi
jogi személy, gazdasági
2.3. a köznevelés-fejlesztési stratégia
társaság, egyesülés,
megvalósítása keretében
köznevelési és felsőoktatási
a környezettudatos nevelés
intézmény, nemzetiségi
programjaira, a köznevelés-
önkormányzat
fejlesztési stratégiához kapcsolódó
egyéb feladatok megvalósítására, 4.: civil szervezet,
a hazai és nemzetközi versenyeken, közalapítvány, társadalmi
diákolimpiákon való részvétellel és szervezet, központi
felkészüléssel kapcsolatos költségvetési szerv, köztestület,
feladatokra, a hazai és nemzetközi egyházi jogi személy,
versenyek szervezésére; gazdasági társaság, egyesülés,
helyi önkormányzat, helyi
2.4. a kétoldalú egyezményekben
önkormányzati költségvetési
meghatározott nemzetiségi
szerv, nemzetiségi
oktatási feladatok támogatásaként
önkormányzat, egyéni
az óvónők, tanítók és tanárok
vállalkozónak nem minősülő
nyelvi módszertani
természetes személy,
továbbképzésére; anyaországi
köznevelési és felsőoktatási
anyanyelvi programokra az iskolás
intézmény, határon túli
korosztálynak; vendégtanárok
szervezet, határon túli egyház,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
fogadására; anyaországi
határon túli, létesítő okiratuk
tankönyvek behozatalára;
szerint előadó-művészeti
kiküldetéssel kapcsolatos
szervezetek, határon túli
költségekre, továbbá a kétoldalú
kulturális szervezetek, határon
oktatási csereprogramok,
túli intézmények, határon túli
nyelvoktatás fejlesztését célzó
egyesületek, határon túli
együttműködések a közoktatási
természetes személy, külföldi
tapasztalatcseréket lehetővé tevő
személy, külföldi szervezet
nemzetközi konferenciák,
rendezvények, találkozók 5.: civil szervezet,
támogatására, a nemzetközi közalapítvány, központi
oktatási képzési módszertani költségvetési szerv, köztestület,
tapasztalatok cseréjének egyház, vallásfelekezet, belső
elősegítésére, anyanyelvi egyházi jogi személy, helyi
vendégtanár programok önkormányzat, helyi
támogatására; önkormányzati költségvetési
szerv, társulás, egyéni
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
2.5. az Útravaló ösztöndíjprogram vállalkozónak nem minősülő
Út a tudományhoz alprogramja természetes személy, egyéni
részeként a természettudományok vállalkozó, gazdasági társaság,
iránt érdeklődő diákok határon túli természetes
tehetséggondozására – a program személy, határon túli egyesület,
során a kutatócsoportot vezető határon túli szervezet, határon
tanár, valamint a diák is túli intézmény, külföldi
ösztöndíjban részesülhet –; természetes személy, külföldi
nonprofit szervezet, határon
2.6. a pedagógiai szakszolgálati
túli egyházi intézmények,
tevékenységekre, a sajátos nevelési
határon túli és magyarországi
igényű, a beilleszkedési, tanulási,
köz- és felsőoktatási
magatartási zavarral küzdő,
intézmények, gazdasági
valamint a tartós gyógykezelés
társaság, egyéni vállalkozó
alatt álló gyermekek, tanulók
köznevelési ellátásához kapcsolódó 6.: köztestület
szakmai feladatok megvalósítására, 7.: fejezet irányítása alá tartozó
továbbá a – tankerületi, megyei, költségvetési szerv
valamint országos szinten 8.: nevelési-oktatási
megvalósításra kerülő – konzultatív intézmények, köznevelési
szakmai tanácskozások, fórumok intézmények, köznevelési
megtartására is; intézményfenntartó
2.7. oktatásért felelős miniszter ágazati 9.: helyi önkormányzat, helyi
irányítási jog- és feladatkörébe önkormányzat által fenntartott
tartozó feladatok ellátása nevelési-oktatási intézmény,
érdekében a szükséges gazdasági társaság, egyházi
elemzések, programfejlesztések, jogi személy, vallási egyesület,
tanügyi, köznevelés-igazgatási költségvetési szerv,
koncepciók, szakmai közalapítvány, alapítvány,
dokumentumok kidolgozásának egyesület
támogatására, két tanítási nyelvű,
10.: Kincstár
nemzetiségi, sajátos nevelési
igényű tanulók irányelveinek,
egyéb kerettanterveknek a
kidolgozására, nevelési-oktatási
programok kifejlesztésének
támogatására, a környezeti
neveléssel, egészségneveléssel
kapcsolatos programok
támogatására, valamint a fenti
feladatokkal kapcsolatos
reprezentációs kiadásokra;
2.8. az Arany János Programok
támogatására;
2.9. az Országos Diák Tanács
támogatására;
2.10. a tanév rendje rendelet szerinti
témahetek megvalósítására;
2.11. az Ökoiskolával és Zöldóvodával
kapcsolatos feladatok ellátására;
2.12. az óvodai digitális fejlesztések
megvalósítására
2.13. a köznevelési szakmai
feladatellátáshoz kapcsolódó és
nélkülözhetetlen infrastrukturális
fejlesztések költségeire (beruházás
előkészítés, beruházás lezárás,
azonnali beavatkozás helyreállítás,
működőképesség fenntartása
céljából).
1837
1838
3. Az előirányzat forrást biztosít az egyházi
jogi személyek, nemzetiségi
önkormányzatok, valamint az állami
intézményfenntartók alatt működő
intézményekben új hangszerek
vásárlásához, hangszerek cseréjéhez,
továbbá a Mindennapos Éneklés
Program, és a Kodály Program
feladatainak ellátásában vállalt hazai és
nemzetközi programok, valamint
az ezekkel összefüggő kiadásokhoz
történő hozzájáruláshoz.
4. Az előirányzat forrást biztosít
a Mindennapos Éneklés Program
feladatainak (Éneklő Ifjúság,
koncertlátogatások, mentorálási
kórusprogram) ellátásához, valamint
a szellemi kulturális örökség
megőrzéséről szóló Kormányközi
Bizottság tagjaként vállalt feladatok
támogatása és az ezekkel összefüggő
kiadásokhoz történő hozzájáruláshoz.
5. A fejezeti kezelésű előirányzat a határon
túli magyarság identitásának
erősítéséhez, a szülőföldön való
boldoguláshoz, valamint az alábbiakban
részletezett köznevelési feladatok,
programok ellátásához nyújt fedezetet
és biztosít hozzájárulást
5.1. a magyarországi és szülőföldi
pedagógus-továbbképzések,
nyári akadémiák támogatása;
5.2. a határon túli magyar köznevelés
szakmai szervezeteinek és
intézményrendszerének
módszertani központok,
pedagógus szövetségek,
egyesületek működésének,
fejlesztésének, programjainak
támogatása;
5.3. a határon túli magyar tankönyvírás
elősegítése, fejlesztése,
a tankönyves műhelyek
munkájának támogatása,
magyarországi tankönyvek
biztosítása;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
5.4. szülőföldi és magyarországi
tanulmányi versenyek, táborok,
szaktáborok, valamint a köznevelés
minőségi javítását célzó egyéb
programok támogatása;
5.5. a nyugati szórvány, a diaszpóra
anyanyelv- és identitás-
megőrzésére, -fejlesztésére
vonatkozó projektek, így
a pedagógusok, oktatók
továbbképzésének, oktatási
segédanyagok és tankönyvek
készítésének, mobilitási programok
támogatása;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
5.6. a magyarországi köznevelésben
sajátos nevelési igényűként részt
vevő határon túli diákok
ösztöndíjának biztosítása;
5.7. az Emberi Erőforrások
Minisztériuma és jogelőd
minisztériumai, valamint
a szomszédos államok között
megkötött nemzetközi kétoldalú
munkatervek alapján ellátandó
közneveléssel összefüggő
feladatok megvalósítása;
5.8. a tehetséggondozás, valamint
a tanórán kívüli, identitást erősítő
oktatási programok támogatása;
5.9. a szomszédos államokban
élő magyar kisebbséggel
kapcsolatos kutatásokat folytató
magyarországi és határon túli
szervezetek programjainak
támogatása;
5.10. a szórványban folyó oktatási
tevékenység támogatása;
5.11. a határon túli magyar szakmai
szervezetekkel való kapcsolattartás,
tanácskozások, konferenciák,
a Külhoni Magyar Oktatási Tanács,
a Külhoni Magyar Közoktatási
Bizottság, a Külhoni Magyar
Tankönyv- és Taneszköz Bizottság
működtetésének biztosítása;
5.12. határon túli vonatkozású egyéb
magyarországi és határon túli
programok, rendezvények
támogatása;
5.13. határon túli magyar köznevelés
infrastruktúrájának fejlesztése.
6. Az előirányzat az Nkt. 63/H. §
(1) bekezdés a) pontja szerint
támogatást nyújt a Nemzeti Pedagógus
Kar mint köztestület működéséhez és
feladatainak megvalósításához,
így az etikai kódex megalkotásával,
az Nkt. 4. § 15. pontjában szabályozott
közösségi szolgálat megszervezésének
ellenőrzésével, valamint az ezzel
kapcsolatos tanácsadó, információs
tevékenység működtetésével
kapcsolatos feladataihoz, biztosítva
a szakmai partneri együttműködés
kereteit az ágazat és a pedagógus
társadalom között, elősegítve
a köznevelési rendszer szakmai
egységét.
7. A központi adatszolgáltatáshoz,
a diákigazolvány online igényléséhez,
a Köznevelési Regisztrációs És
Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA),
valamint az ezek működtetésével
összefüggő kiadásokhoz történő
hozzájárulás.
1839
1840
8. Nem önkormányzati fenntartású
köznevelési intézmények működési
kiadásainak biztosítása.
9. Az Nkt. 7. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti nevelési-oktatási intézmény
felújítási, valamint beruházási
feladatainak támogatása.
10. A fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelésével összefüggően felmerülő
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
8. 343617 11 Kis létszámú hit- és Az előirányzat terhére a kislétszámú bevett egyház, belső egyházi kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –
erkölcstanoktatás (8 fő alatti) csoportokban szervezhető hit- és jogi személy alapján biztosítható kifizetéssel
kiegészítő erkölcstanoktatáshoz nyújtható támogatás. részletekben
támogatása történő
kifizetéssel
9. 381106 15 Ingyenes A köznevelési rendszerben valamennyi nonprofit szervezet, fejezeti kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –
tankönyvellátás nappali rendszerben tanuló, valamint irányítása alá tartozó alapján biztosítható kifizetéssel
támogatása a szakképzésben tanulók számára költségvetési szerv részletekben
térítésmentes tankönyvellátás biztosítása, történő
beleértve a nappali rendszerű nemzetiségi kifizetéssel
iskolai nevelés-oktatásban részt vevő
tanulók ingyenes nemzetiségi
tankönyvekkel való ellátását is.
10. 386373 16 Oktatási 1. Az előirányzat felhasználásának célja 1–2.: alapítvány kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –
társadalmi az autizmus spektrumzavarral 3.: szövetség, civil szervezet, alapján biztosítható kifizetéssel
szervezetek diagnosztizált gyermekek, fiatalok és egyesület, költségvetési szerv, pályázati részletekben
támogatása felnőttek, valamint családjaik egyéni nonprofit szervezet úton történő
szükségletek szerinti támogatása, kifizetéssel
valamint az őket támogató
ellátórendszer fejlesztése.
2. Az Autizmus Alapítvány az autista és
autisztikus gyermekek és serdülők
speciális habilitációs és rehabilitációs
kezeléséhez, fejlesztéséhez, neveléséhez,
oktatásához és munkára való
felkészítéséhez nyújt támogatást
közvetlenül az Alapítvány Módszertani
Központjának intézményei útján.
3. Az előirányzat nyújt fedezetet
a köznevelési szakterület országos
tevékenységi körű oktatási, nevelési
egyesületei, szövetségei működésének
pályázati rendszerű támogatására,
a szervezetek kérelem alapján történő
működési költség támogatására,
a köznevelési szakterülethez kapcsolódó
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
feladatok megoldásához szakértői és
háttérdokumentumok, tanulmányok,
kutatások, a nevelési-oktatási programok
népszerűsítését célzó szakmai feladatok
finanszírozására.
Az előirányzatból támogatás nyújtható
azoknak az országos, regionális
pedagógus szakmai, diák és szülői
szervezeteknek, szövetségeknek,
amelyek tevékenységükben szorosan
kapcsolódnak a köznevelési
szakterülethez, részt vesznek a miniszter
ágazatirányítási tevékenységében,
az országos és regionális tervek
előkészítésében, a nevelési-oktatási
programok népszerűsítését célzó
szakmai feladatok végrehajtásában.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
11. 222947 8 Nemzetközi kapcsolatok
programjai
12. 384584 1 Nemzetközi és Nemzetközi, európai uniós tagságból eredő közalapítvány, civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –
Európai Uniós oktatási és egyéb programok koordinálása, költségvetési szerv, gazdasági alapján biztosítható kifizetéssel
oktatási és egyéb beleértve az EU oktatási szakpolitikáihoz társaság, külföldi személy, részletekben
programok kapcsolódó feladatok végrehajtását, külföldi szervezet, jogszabály történő
a szakmai projektek koordinálását, alapján jogi személynek kifizetéssel
az idegennyelv-oktatás fejlesztését célzó minősülő egyéb szervezet, köz-
feladatokat (pl. Európai Nyelvi Díj), és felsőoktatási intézmény
az Emberi Erőforrások Minisztériuma
(a továbbiakban: EMMI) támogatásával
benyújtott pályázatok nemzeti önrészének
biztosítását és az Európa a Polgárokért
Program megvalósítását.
13. 270190 2 Határon túli és 1. Az előirányzat képezi az előadó- 1.: határon túli, létesítő okiratuk 1–5.: 1–5.: előleg 1–5.: – 1–5.: felhatalmazó – 1–2.: –
nemzetközi kulturális művészeti szervezetek támogatásáról és szerint előadó-művészeti kérelem biztosítható egyösszegű nyilatkozat igénybe
feladatok támogatása sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló szervezetek, határon túli alapján 6.: – kifizetéssel 6.: – vehető
2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: kulturális szervezetek, határon pályázati részletekben 3–6.: –
Emtv.) alapján meghirdetendő, a határon túli intézmények, határon túli úton történő
túli előadó-művészeti szervezetek egyesületek, gazdasági kifizetéssel
6.: –
(színházak és táncegyüttesek) szakmai társaság
6.: egyéb
programmegvalósításának támogatási 2.: civil szervezet, bankforgalmi
keretösszegét. közalapítvány, költségvetési terhelési
2. Az előirányzat képezi a kulturális szerv, köztestület, gazdasági értesítők
nemzetpolitikai célok megvalósítását társaság, helyi önkormányzat, szerint
az egységes Kárpát-medencei kulturális nemzetiségi önkormányzat,
tér kialakításának érdekében, egyéni vállalkozó, egyéni cég,
hozzájárulva a Kárpát-medencei magyar egyéni vállalkozónak nem
identitás erősítéséhez. minősülő természetes személy,
3. A kétoldalú kulturális munkatervekből határon túli szervezet,
adódó programok, feladatok jogszabály alapján jogi
finanszírozása. személynek minősülő egyéb
4. Az előirányzat fedezetet nyújt szervezet, egyházi jogi személy,
a nemzetközi kulturális szerződésekből határon túli egyház, határon
fakadó feladatok ellátására, a nemzetközi túli, létesítő okiratuk szerint
kulturális megjelenések megvalósítására, előadó-művészeti szervezetek,
valamint a nemzetközi kulturális határon túli kulturális
egyezményekben vállalt kötelezettségek szervezetek, határon túli
teljesítésére. Az előirányzat forrást intézmények, határon túli
biztosít a két- és többoldalú kulturális egyesületek, határon túli
szakdiplomáciai feladatok természetes személy, külföldi
megvalósítására, azon belül is személy, külföldi szervezet
a delegációk küldésével és fogadásával
3.: költségvetési szerv,
kapcsolatos kiadásokra. Részben
köztestület, civil szervezet,
a nemzetközi egyezményekben vállalt
közalapítvány, egyházi jogi
kötelezettségek teljesítésére, részben
személy, gazdasági társaság,
az egyezményekben nem szereplő, de
egyéni vállalkozó, egyéni cég,
a korábbi években megkezdett és
egyéni vállalkozónak nem
jó tapasztalatokkal rendelkező
minősülő természetes személy,
programok folytatására is fedezetet
jogszabály alapján jogi
nyújt, ezzel is erősítve a magyar kultúra
személynek minősülő egyéb
sokszínűségének bemutatását külföldön.
szervezet
5. Az előirányzat biztosítja a tagállamként
való működés teljesítéséhez és az uniós 4.: költségvetési szerv,
döntéshozatalban való részvételhez köztestület, civil szervezet,
kapcsolódó költségek fedezetét. közalapítvány, egyházi jogi
A felhasználás célja az EU kulturális személy, gazdasági társaság,
együttműködéseiben való részvétel egyéni vállalkozó, egyéni cég,
keretében az európai jelentőségű, egyéni vállalkozónak nem
nemzetközi együttműködésben létrejövő minősülő természetes személy,
kulturális programok megvalósítását jogszabály alapján jogi
támogató Kreatív Európa programban személynek minősülő egyéb
való hazai részvétel biztosítása. szervezet
1841
1842
A program hazai végrehajtásának 5.: gazdasági társaság
koordinálása 2014-től a Kreatív Európa
6.: Kincstár
Nonprofit Kft. feladata, amelyhez
az előirányzat – az akkori Magyar
Nemzeti Filmalap Zrt.-vel, azóta Nemzeti
Filmintézettel kötött együttműködési
megállapodás alapján – támogatást
biztosít.
6. A fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelésével összefüggően felmerülő
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
14. 256078 11 Kulturális szervezetek és
feladatok támogatása
15. 386451 3 Emlékparkok, 1. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti 1.: gazdasági társaság kérelem előleg részletekben – felhatalmazó nyilatkozat – – –
emlékpontok Emlékpark Nonprofit Kft. fenntartásában 2.: helyi önkormányzati alapján biztosítható történő
támogatása levő Emlékpark megújítására, költségvetési szerv kifizetéssel
működtetésére és egyéb szakmai egyösszegű
programjaira szolgál a támogatás. kifizetéssel
2. Az előirányzat a hódmezővásárhelyi
Tornyai János Múzeum által
működtetett Emlékpont kiállítóhely
működtetésére és szakmai feladatainak
ellátására szolgál.
16. 386462 5 Közgyűjteményi, 1. Az előirányzat célja a több szempontból 1.: civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű – 1–5., 7., 10–12.: felhatalmazó – 1–4., 8., –
közművelődési kiemelt jelentőségű fesztiválok közalapítvány, központi alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat 10–11.
szakmai feladatok finanszírozásának támogatása. költségvetési szerv, köztestület, pályázati részletekben 6.: – igénybe
E forrásból az országos jelentőségű helyi önkormányzat, helyi úton történő vehető
8–9.: Áh-n kívüli szervezet
nemzetközi, vidéki, valamint önkormányzati költségvetési kifizetéssel 5–7., 9., 12.: –
esetében felhatalmazó
a kiemelkedő színvonalú közösségi szerv, gazdasági társaság,
nyilatkozat
jellegű kistelepülési fesztiválok nemzetiségi önkormányzat,
részesülhetnek támogatásban. határon túli intézmény, egyéni
2. Az előirányzat biztosítja a modellértékű vállalkozó, egyéni cég, egyéni
múzeumi kezdeményezések, valamint vállalkozónak nem minősülő
egyéb múzeumi értékmentő feladatok természetes személy, határon
támogatását. túli személy, határon túli
3. Az előirányzat biztosítja a könyvtári és szervezet, külföldi személy,
levéltári értékmentő feladatok külföldi szervezet, jogszabály
támogatását, valamint a törvényi alapján jogi személynek
determináció által kötelezően minősülő egyéb szervezet,
támogatandó feladatok ellátását és a egyházi jogi személy, határon
kulturális értékek hozzáférhetőségének túli egyház
elősegítését. 2.: központi költségvetési szerv,
4. Az előirányzat nyújt fedezetet köztestület, helyi
a közösségi és társadalmi részvétel önkormányzat, helyi
fejlesztésével, a hagyományos közösségi önkormányzati költségvetési
kulturális értékek gondozásával, szerv, gazdasági társaság,
az egész életre kiterjedő tanulással és egyházi jogi személy, civil
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
amatőr művészetekkel, valamint szervezet, közalapítvány,
a tehetséggondozással és a kulturális közgyűjtemény, könyvtár,
társadalmi, kulturális alapú muzeális intézmény, határon
gazdaságfejlesztés támogatásával túli kulturális szervezetek,
kapcsolatos feladatok ellátására, ezen határon túli intézmények,
belül kiemelten a közművelődési határon túli egyesületek,
közfeladatok ellátására kötött határon túli gazdasági
közszolgáltatási szerződésben rögzített társaságok, határon túli
feladatok megvalósítására, továbbá természetes személy, külföldi
a Sikeres Magyarországért program személy, külföldi szervezet,
részeként a 2005. és 2006. évi 20 éves határon túli egyház, jogszabály
futamidejű Közkincs Hitelprogramban alapján jogi személynek
támogatott kedvezményezettek éves minősülő egyéb szervezet,
kamat- és tőketörlesztés támogatására, alapítvány
valamint a nép- és világzenei
3.: központi költségvetési szerv,
exportiroda működésének
köztestület, helyi
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
támogatására, a Fonó Budai Zeneház önkormányzat, helyi
működésének és szakmai programjainak önkormányzati költségvetési
támogatására, az „Alkotóházak szerv, gazdasági társaság,
éjszakája” és a „Kultúrházak éjjel-nappal” egyházi jogi személy, civil
rendezvénysorozatok támogatására és szervezet, közalapítvány,
szakmai kiadványok megjelentetésére. közgyűjtemény, könyvtár,
A művészeti, közművelődési és muzeális intézmény, határon
közgyűjteményi szakterület túli kulturális szervezetek,
együttműködése mellett, más ágazatok határon túli intézmények,
bevonásával történő közös célok határon túli egyesületek,
megvalósítása a helyben elérhető határon túli gazdasági
kulturális értékek hozzáférhetőségének társaságok, határon túli
kiszélesítése érdekében. természetes személy, külföldi
5. Az előirányzat nyújt fedezetet személy, külföldi szervezet,
a Székesfehérvári Gárdonyi Géza határon túli egyház, jogszabály
Művelődési Ház és Könyvtár épületének alapján jogi személynek
felújítására, a felújítás előkészítésére. minősülő egyéb szervezet,
6. Az előirányzat célja az óvodai és alapítvány
a kulturális intézményrendszer 4.: civil szervezet,
együttműködésének erősítése, továbbá közalapítvány, központi
elősegítése annak, hogy a kulturális költségvetési szerv, köztestület,
tartalmak minél sokrétűbben épüljenek gazdasági társaság, helyi
be az óvodák helyi pedagógiai önkormányzat, helyi
programjába, és ebből adódóan az önkormányzati költségvetési
óvodák egyre tudatosabban vegyék szerv, nemzetiségi
igénybe a kulturális intézmények önkormányzat, határon túli
nevelést segítő programjait. intézmény, egyéni vállalkozó,
7. Az előirányzat célja a Makovecz Imre egyéni cég, egyéni
bástyája projekttel összefüggő, vállalkozónak nem minősülő
a piliscsabai Iosephinum területén természetes személy, határon
tervezett kutatóliget II. ütemének és túli személy, határon túli
a központi energiaellátó épület szervezet, külföldi személy,
megvalósításának előkészítése külföldi szervezet, jogszabály
érdekében szakértői tanulmányok alapján jogi személynek
készítése, helyszínvizsgálat lefolytatása, minősülő egyéb szervezet,
tervezési program elkészítése, egyházi jogi személy, határon
megvalósíthatósági tanulmány túli egyház
készítése, fenntartási és üzemeltetési
5.: helyi önkormányzat, helyi
modell kidolgozása, településrendezési
önkormányzati költségvetési
eszközök elkészítése, engedélyezési terv
szerv
készítése, engedélyeztetés lefolytatása,
valamint kivitelezési terv elkészítése 6.: az Nkt. 7. § (1) bekezdés
a Makovecz Imre Bástyája projekt a) pontjában meghatározott,
keretében a piliscsabai Iosephinum belföldi székhelyű óvodák,
területén megvalósuló beruházásokkal fenntartótól függetlenül
összefüggő további intézkedésekről 7.: alapítvány, közalapítvány
szóló 1816/2019. (XII. 30.) 8.: civil szervezet,
Korm. határozat 4–5. pontja szerint. közalapítvány, központi
8. Az előirányzat a muzeális költségvetési szerv, köztestület,
intézményekről, a nyilvános könyvtári helyi önkormányzat, helyi
ellátásról és a közművelődésről szóló önkormányzati költségvetési
1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: szerv, gazdasági társaság,
1997. évi CXL. törvény) 94. § nemzetiségi önkormányzat,
(4) bekezdésben előírt feladatok határon túli intézmény, egyéni
megvalósítására, a kulturális vállalkozó, egyéni cég, egyéni
(közművelődési és közgyűjteményi) vállalkozónak nem minősülő
szakemberek továbbképzésének, természetes személy, határon
szervezett képzésének és túli személy, határon túli
dokumentumvásárlásának támogatására szervezet, külföldi személy,
szolgál. külföldi szervezet, jogszabály
9. A Közgyűjteményi Digitalizálási alapján jogi személynek
Stratégia megvalósítása érdekében minősülő egyéb szervezet,
2018–2021. évek között szükséges egyházi jogi személy, határon
intézkedésekről szóló 1175/2018. (III. 28.) túli egyház
1843
1844
Korm. határozattal elfogadott akciótervi 9.: költségvetési szerv,
szintű feladatok végrehajtása. gazdasági társaság,
A Stratégiában megjelölt aggregátor Médiaszolgáltatás-támogató és
intézmények szolgáltatás-, gyűjtemény- Vagyonkezelő Alap (MTVA)
és aggregációfejlesztésével összefüggő
10.: civil szervezet,
tevékenységek támogatása.
közalapítvány, költségvetési
A Közgyűjteményi Digitalizálási
szerv, köztestület, gazdasági
Stratégia népszerűsítését célzó
társaság, helyi önkormányzat,
marketing tevékenység, valamint
nemzetiségi önkormányzat,
a Közgyűjteményi Digitalizálási
egyéni vállalkozó, egyéni cég,
Kézikönyv megvalósítása.
egyéni vállalkozónak nem
A Nemzeti Adattár Projekt I. fázisának
minősülő természetes személy,
megvalósítása érdekében az aggregátor
határon túli személy, határon
intézmények közös mintaprojektje.
túli szervezet, külföldi személy,
10. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok
külföldi szervezet, jogszabály
és kényszermunkások emlékéve
alapján jogi személynek
keretében megvalósuló feladatok teljes
minősülő egyéb szervezet,
körű ellátása.
egyházi jogi személy, határon
11. Az előirányzat támogatást biztosít az
túli egyház
1956-os forradalom és szabadságharc
emlékéve keretében megvalósuló 11.: civil szervezet,
programok megvalósítására. közalapítvány, központi
12. Az előirányzat biztosítja az őstörténeti költségvetési szerv, köztestület,
kutatások rehabilitációjával foglalkozó gazdasági társaság, helyi
László Gyula Intézet alapításához és önkormányzat, helyi
működéséhez szükséges forrást, önkormányzati költségvetési
valamint a Magyarságkutató Intézet szerv, nemzetiségi
mint jogutód által ellátandó feladatok önkormányzat, egyéni
finanszírozását. vállalkozó, egyéni cég, egyéni
vállalkozónak nem minősülő
természetes személy, határon
túli személy, határon túli
szervezet, külföldi személy,
külföldi szervezet, jogszabály
alapján jogi személynek
minősülő egyéb szervezet,
egyházi jogi személy, határon
túli egyház
12.: költségvetési szerv,
gazdasági társaság
17. 368839 6 Csoóri Sándor Alap A szellemi és anyagi népművészeti örökség költségvetési szerv, civil kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat Emberi Erőforrás – –
megőrzését célzó, a népi kultúra szervezet, gazdasági társaság, alapján biztosítható kifizetéssel Támogatáskezelő
közösségeket teremtő műfajainak egyéni cég, határon túli pályázati részletekben
(különösen néptánc, népdal, népzene, szervezet, jogszabály alapján úton történő
népmese), a teljes népművészeti mozgalom jogi személynek minősülő kifizetéssel
szervezeteinek támogatása egyéb szervezet, határon túli
Magyarországon, a Kárpát-medencében és természetes személy, határon
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
a szórványban. túli intézmény, határon túli civil
és egyházi szervezet, külföldi
személy, külföldi szervezet,
határon túli köznevelési
intézmények, egyéni
vállalkozó, helyi önkormányzat,
nemzetiségi önkormányzat,
közalapítvány, köztestület,
egyéni vállalkozónak nem
minősülő természetes személy,
egyházi jogi személy, határon
túli egyház
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
18. 295268 7 Kulturális 1. Előadó-művészeti, alkotóművészeti 1.: alapítványok, kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – 1., 4., 10., 12.: –
társadalmi, civil és közgyűjteményi célú kulturális közalapítványok, határon túli alapján biztosítható kifizetéssel igénybe
nonprofit szervezetek alapítványok alapító okiratban szervezet, külföldi szervezet, pályázati részletekben vehető
támogatása meghatározott feladatainak és központi költségvetési szerv úton történő 2–3., 5–9.,
működésének támogatása. 2–3.: alapítvány kifizetéssel 11.: –
Kulturális, közösségi alapú társadalom-
4.: civil szervezet, határon túli
és gazdaságfejlesztő munkát végző
szervezet, külföldi szervezet,
alapítványok, továbbá a kulturális,
helyi önkormányzat,
közösségi alapú társadalom- és
nemzetiségi önkormányzat
gazdaságfejlesztő munkát végző
szervezetek, intézmények számára 5.: egyesület
szakmai-módszertani fejlesztő 6–8.: civil szervezet
szolgáltatásokat biztosító alapítványok 9.: gazdasági társaság
támogatása; a népművészeti és amatőr
művészeti alapítványok támogatása. 10.: civil szervezet,
2. A tematikus múzeum besorolással közalapítvány, központi
rendelkező Trianon Múzeum költségvetési szerv, köztestület,
működésének és programjainak gazdasági társaság, helyi
támogatása. önkormányzat, helyi
3. Az előirányzat nyújt fedezetet önkormányzati költségvetési
a Kárpát-medencei Művészeti Tematikus szerv, nemzetiségi
Népfőiskola szakmai programjainak és önkormányzat, egyéni
működési költségeinek biztosítására, vállalkozó, egyéni cég, egyéni
ingatlanvásárlás és -felújítás vállalkozónak nem minősülő
támogatására. természetes személy, határon
4. Az előirányzat szolgál az országos túli személy, határon túli
hatókörű népfőiskolai szervezetek, szervezet, külföldi személy,
művészeti, közművelődési, külföldi szervezet, jogszabály
közgyűjteményi és az örökségvédelmi alapján jogi személynek
feladatot végző civil és nonprofit minősülő egyéb szervezet,
szervezetek, testületek, bizottságok egyházi jogi személy, határon
támogatására, a feladataik ellátásához túli egyház
szükséges működési feltételek 11.: központi költségvetési
biztosítására, a szükséges tárgyi szerv, helyi önkormányzat,
eszközök, berendezések beszerzésére, helyi önkormányzati
valamint a programjaik költségvetési szerv, gazdasági
megvalósulásának elősegítésére. társaság
5. A más fenntartóval nem rendelkező 12.: civil szervezet,
Területi Művelődési Intézmények közalapítvány, költségvetési
Egyesülete (a továbbiakban: TEMI) és szerv, köztestület, egyházi jogi
60 tagintézményének működési és személy, határon túli egyház,
feladatfinanszírozást szolgáló gazdasági társaság, helyi
támogatása a TEMI-n keresztül: önkormányzat, egyéni
hozzájárulás az ország különböző vállalkozó, egyéni cég, határon
településein működő közművelődési túli szervezet, magánszemély
intézmények, könyvtárak, művészeti
együttesek kulturális, közösségi alapú
társadalom- és gazdaságfejlesztő
programjaihoz, lakossági
szolgáltatásnyújtásához, települési
közművelődési feladatok ellátásához és
az intézményekben működő alkotó
közösségek, művészeti csoportok, körök,
klubok fenntartásához és
működtetéséhez. Az 1997. évi
CXL. törvény 91. § (1) bekezdés
c) pontjában előírt hozzájárulás.
6. Az előirányzat hozzájárul a Magyar
Írószövetség működésének
támogatásához, irodalmi estek,
műsorok, irodalmi találkozók
megrendezéséhez, a magyar
szépirodalom és az olvasás
népszerűsítéséhez, a magyar irodalom
1845
1846
és a magyar írótársadalom
szolgálatához, továbbá a kultúráért
felelős miniszter felelősségi körébe utalt,
a Kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.)
Korm. rendelet 99. § (2) bekezdés
d) pontja szerinti, a nemzetközi
kulturális szervezetekben való magyar
részvétellel kapcsolatos közfeladatok
ellátásához.
7. Az előirányzat célja a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulat
(a továbbiakban: TIT) mint a közösségi
művelődés területén elismert
ismeretterjesztő, felnőttképzést folytató,
tudományos ismeretterjesztő
folyóiratokat kiadó, intézményfenntartó
szervezet és tagszervezetei működési
költségeihez, az 1997. évi CXL. törvény
91. § (1) bekezdés c) pontjában előírt
hozzájárulás.
8. A támogatás egyrészt a főiskola napi
működési költségéhez, másrészt a
Kárpát-medencei népfőiskolai
programok finanszírozásához járul
hozzá.
9. Az előirányzat célja az 1997. évi
CXL. törvény 84–85. §-ában
meghatározott területi közművelődési
szakmai szolgáltatás megszervezése és
működési feltételeinek biztosítása
érdekében kötött közszolgáltatási
szerződés keretében a Nemzeti
Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú
Kft. közfeladat-ellátásának támogatása,
valamint ingatlanvásárlás és -felújítás
támogatása.
10. Az előirányzat támogatást biztosít
10.1. egy központi első világháborús
emlékmű létrehozásának
előkészítéséhez és létrehozásához;
10.2. első világháborús emlékművek
helyreállításához;
10.3. világháborús, vagy az első
világháborúhoz kapcsolódó
gyűjtemények, műkincsek
megvásárlásához;
10.4. a magyar nemzet első
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
világháborús részvételét, szerepét
és tragédiáit bemutató hazai és
nemzetközi első világháborús
kiállítás megszervezéséhez és
a kapcsolódó fejlesztések
(beruházások) megvalósításához;
10.5. első világháborús honlap
fejlesztéséhez;
10.6. oktatási és képzési
programelemek
(pedagógusképzés,
diákvetélkedők stb.)
megvalósításához kapcsolódó
innovatív fejlesztésekhez,
kutatásokhoz;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
10.7. tudományos művek
megjelentetéséhez, tudományos
és kulturális rendezvények,
művészeti tevékenységek
megvalósításához, valamint játék-
és dokumentumfilmek
forgatókönyveinek
megalkotásához;
10.8. a program- és pályázati iroda
működtetéséhez.
11. Az előirányzat támogatást biztosít
a Vörösmarty Mihály Emlékkiállítás
létrehozására.
12. Az Arany János-emlékév programjainak
megvalósításához szükséges
feladatokról szóló 1066/2017. (II. 9.)
Korm. határozat alapján létrehozott
Emlékbizottság által jóváhagyott cél- és
feladatrendszer szerinti programok
megvalósítása és az Emlékbizottság
működésének támogatása.
19. 358973 8 Makovecz Imre Alap Az előirányzat célja a Makovecz Imre civil szervezet, közalapítvány, kérelem előleg egyösszegű – Áh-n kívüli szervezet esetén: – – –
életművének gondozásáról szóló központi költségvetési szerv, alapján biztosítható kifizetéssel felhatalmazó nyilatkozat
2022/2015. (XII. 29.) Korm. határozattal helyi önkormányzat, helyi részletekben
a Makovecz Imre életművét képező tervek önkormányzati költségvetési történő
megvalósítása és épületek felújítása szerv, gazdasági társaság, kifizetéssel
érdekében létrehozott Makovecz Imre Alap határon túli intézmény, egyéni
(MIA) forrásainak terhére megszülető egyedi vállalkozó, egyéni cég, egyéni
döntésekből eredő építések és felújítások vállalkozónak nem minősülő
finanszírozásának biztosítása. természetes személy, határon
túli személy, határon túli
szervezet, egyházi jogi személy
20. 256245 13 Művészeti tevékenységek
21. 386473 1 Művészeti 1. Az előirányzat célja a Magyar Rádió 1.: gazdasági társaság kérelem előleg egyösszegű – 1–9.: felhatalmazó 4.: Emberi Erőforrás 2–3., 7–9.: –
tevékenységek és művészeti együttesek szakmai 2–3.: civil szervezet, alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat Támogatáskezelő igénybe
egyéb feladatok működésének biztosítása, támogatása, közalapítvány, költségvetési pályázati részletekben 10.: – 1–3., 5–10.: – vehető,
támogatása továbbá eszközállományának szerv, köztestület, gazdasági úton történő 1., 4., 6., 10.: –
korszerűsítése. A tevékenységhez társaság, helyi önkormányzat, kifizetéssel
tartozó hangversenyszervezés, kortárs nemzetiségi önkormányzat,
magyar zeneművek bemutatása, egyéni vállalkozó, jogi
hangfelvételek készítése, kortárs magyar személyiségű társaság, egyéni
zeneművészet és egyéb szakmai cég, egyéni vállalkozónak nem
programok támogatására szolgál. minősülő természetes személy,
2. Az előirányzat az előadó-művészeti határon túli személy, határon
tevékenységek ellátására, előadó- túli szervezet, külföldi személy,
művészi produkciók tervezésére és külföldi szervezet, jogszabály
kivitelezésére, infrastruktúra alapján jogi személynek
kialakítására, korszerű felszerelések, minősülő egyéb szervezet,
tárgyi eszközök beszerzésére szolgál, egyházi jogi személy, határon
valamint előadó-művészethez túli egyház
kapcsolódó egyéb szakmai
4.: civil szervezet,
tevékenységhez, továbbá a mindenkori
közalapítvány, költségvetési
magyar kulturális életet meghatározó
szerv, köztestület, egyesület,
hazai és nemzetközi viszonylatban
alapítvány, gazdasági társaság,
emblematikus jelentőségű
helyi önkormányzat,
személyiségek kiemelkedő kulturális
nemzetiségi önkormányzat,
tevékenységével összefüggő kiadások
egyéni vállalkozó, egyéni cég,
fedezetére biztosít támogatást.
egyéni vállalkozónak nem
3. Az előirányzat az alkotóművészeti
minősülő természetes személy,
tevékenységek ellátására, művészi
határon túli szervezet, külföldi
alkotások tervezésére és kivitelezésére,
személy, külföldi szervezet,
művészeti kiadványok (album, könyv,
jogszabály alapján jogi
tanulmány) megjelentetésére,
személynek minősülő egyéb
1847
1848
infrastruktúra kialakítására, korszerű szervezet, egyházi jogi személy,
felszerelések, tárgyi eszközök határon túli egyház
beszerzésére szolgál, valamint 5.: gazdasági társaság, helyi
alkotóművészethez kapcsolódó egyéb önkormányzati költségvetési
szakmai tevékenységhez, továbbá szerv, civil szervezet,
a mindenkori magyar kulturális életet közalapítvány, költségvetési
meghatározó hazai és nemzetközi szerv, köztestület, helyi
viszonylatban emblematikus önkormányzat, nemzetiségi
jelentőségű alkotásokkal, épületekkel önkormányzat, egyéni
összefüggő kiadások fedezetére vállalkozó, egyéni cég, egyéni
(felújítás, áthelyezés, létesítés) biztosít vállalkozónak nem minősülő
támogatást. természetes személy, határon
4. Hazai és határon túli előadó-művészeti túli személy, határon túli
szervezetek támogatása az alábbiak szervezet, külföldi személy,
szerint: külföldi szervezet, jogszabály
4.1. az Emtv. alapján nemzeti előadó- alapján jogi személynek
művészeti szervezetnek vagy minősülő egyéb szervezet,
kiemelt előadó-művészeti egyházi jogi személy, határon
szervezetnek nem minősülő túli egyház
színházak, balett- és táncegyüttesek,
6.: gazdasági társaság, civil
zenekarok és énekkarok szakmai
szervezet
programmegvalósításának és
működésének támogatása pályázat 7.: civil szervezet, alapítvány,
útján: egyesület, központi
4.1.1. Minősítéssel nem rendelkező költségvetési szerv, gazdasági
színházak és táncegyüttesek társaság, helyi önkormányzat,
támogatása helyi önkormányzati
4.1.2. Minősítéssel nem rendelkező költségvetési szerv,
nemzetiségi önkormányzat,
zenekarok és énekkarok
egyéni vállalkozó, egyéni cég,
támogatása
egyéni vállalkozónak nem
4.2. az Emtv. alapján kiemelt művészeti
minősülő természetes személy,
célok megvalósításának
határon túli intézmény,
támogatása pályázat útján
határon túli személy, határon
4.2.1. Kiemelt művészeti célok – túli szervezet, jogszabály
színház, táncegyüttes alapján jogi személynek nem
támogatása minősülő egyéb szervezet
4.2.2. Kiemelt művészeti célok –
8.: költségvetési szerv,
zenekarok, énekkarok
gazdasági társaság, egyéni
támogatása
vállalkozó, egyéni cég
4.3. Az előirányzat hozzájárulást
biztosít egyes színházi és 9.: civil szervezet,
táncművészeti közalapítvány, központi
tevékenységet folytató költségvetési szerv, helyi
előadó-művészeti önkormányzat, helyi
szervezetek létesítő okirat önkormányzati költségvetési
szerinti tevékenységének szerv, gazdasági társaság,
megvalósításához. határon túli intézmény, egyéni
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
5. A 100 Tagú Cigányzenekar vállalkozó, egyéni cég, egyéni
működésének és programjainak vállalkozónak nem minősülő
támogatása. természetes személy, határon
6. Az előirányzat célja az igényes túli személy, határon túli
magyarországi előadó-művészet, szervezet
a színház-, tánc- és zeneművészet 10.: civil szervezet,
művelésének és fejlesztésének közalapítvány, központi
támogatása, a színház-, tánc- és költségvetési szerv, helyi
zeneművészet sokszínűségének és önkormányzat, helyi
értékeinek gyarapítása, a hazai előadó- önkormányzati költségvetési
művészet nemzetközi jelenlétének szerv, gazdasági társaság,
elősegítése, a határon túli magyar határon túli intézmény, egyéni
kultúra ápolása, a hazai nemzetiségek vállalkozó, egyéni cég, egyéni
művészeti életének támogatása, vállalkozónak nem minősülő
az előadó-művészeti intézményrendszer természetes személy, határon
fejlesztése. túli személy, határon túli
szervezet
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
7. Az előirányzat terhére finanszírozható
a nagyközönség számára közvetlenül
hozzáférhetővé tett zenei hagyományok
életben tartása és közkinccsé tétele,
valamint a fiatal nemzedékek hazájuk
iránti elhivatottságának növelése
a Magyarország Alaptörvényében
felvázolt jövőképnek megfelelően.
8. Az előirányzat a magyar filmszakmai
támogatási rendszerrel kapcsolatos
egyes feladatok megosztásáról szóló
1203/2011. (VI. 21.) Korm. határozat
alapján a Filmalap és az EMMI között
létrejött keretmegállapodásban
rögzített feladat megvalósítására, rövid
dokumentumfilmek, portréfilmek,
animációs filmek és rövidfilmek
gyártásának, filmgyártás-
előkészítésének és
filmtervfejlesztésének
támogatására szolgál.
Az előirányzat biztosítja többek között
az „art” besorolású mozik működésének
támogatását, valamint az „art”
minősítésű filmalkotások
forgalmazásának támogatását
a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
17. §-a alapján; a hazai és nemzetközi
filmfesztiválok megvalósításának
támogatását; a filmszakmai szervezetek
alapító okiratban meghatározott
feladatainak, szakmai tevékenységének
és működésének támogatását, valamint
a filmalkotások akadálymentesítésének
támogatását a vakok, a gyengénlátók,
valamint a siketek oktatáshoz,
művelődéshez történő minél szélesebb
körű hozzáférésének elősegítése
érdekében.
9. A 2015. évi Milánói Világkiállítással
kapcsolatos magyarországi és külföldi
rendezvényszervezés, kulturális,
tudományos, szakmai programok
lebonyolítása, a programok
végrehajtásához szükséges bemutatók
teljes körű megszervezése, logisztika,
utazásszervezés, cateringszolgáltatások
és gasztronómiai események teljes körű
lebonyolítása, éttermi rész kialakítása és
működtetése, marketing és
PR kommunikáció,
projektmenedzsment, arculattervezés és
-kivitelezés, honlaptervezés és
-kivitelezés, honlap-
tartalommenedzsment, social media
menedzsment, kampányok szervezése,
hirdetések kezelése, reklámanyagok
készítése, partnertalálkozók szervezése,
médiamenedzsment, tájékoztató és
sajtóanyagok írása és kivitelezése,
művészi alkotások tervezése és
kivitelezése, a szükséges speciális
infrastruktúra, tárgyi eszközök
biztosítása.
1849
1850
10. Az előirányzat forrást biztosít a Magyar
Rádió Hangarchívuma elhelyezésére és
működtetésére alkalmas helyszín
kialakításának és a Hangarchívum
átköltöztetésének előkészítésére.
22. 386384 9 Közkönyvtári 1. Az előirányzat támogatást nyújt 1.: egyesület (bejegyzett közös 1–3.: 1., 3.: előleg 1–2.: – 1., 3.: felhatalmazó – – –
jogdíjak és művészeti a közkönyvtári kölcsönzési jogdíjak jogkezelő szervezet), központi kérelem biztosítható részletekben nyilatkozat
nyugdíjsegélyek kifizetéséhez és ennek költségeihez. költségvetési szerv alapján 2., 4.: – történő 2., 4.: –
támogatása 2. Művészeti nyugdíjsegélyek kifizetése 2.: központi költségvetési szerv 4.: – kifizetéssel
a társadalombiztosítási alapkezelő
3.: központi költségvetési szerv, 3.: egyösszegű
szerven keresztül.
helyi önkormányzat, helyi vagy
3. Kulturális fejlesztések és beruházások
önkormányzati költségvetési részeletekben
előkészítésének, valamint
szerv, nemzetiségi történő
megvalósításának támogatása.
önkormányzat egyházi jogi kifizetéssel
4. A fejezeti kezelésű előirányzatok
személy, civil szervezet, 4.: egyéb
kezelésével összefüggően felmerülő
gazdasági társaság bankforgalmi
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
4.: Kincstár terhelési
értesítők
szerint
23. 343339 11 A Budapesti A Budapesti Tavaszi Fesztivál és gazdasági társaság kérelem előleg részletekben – felhatalmazó nyilatkozat – – –
Tavaszi Fesztivál és a a Budapesti Őszi Fesztivál (Café Budapest) alapján biztosítható történő
Budapesti Őszi megrendezésének támogatása. kifizetéssel
Fesztivál
megrendezésének
támogatása
24. 379406 15 Lázár Ervin 1. Az előirányzat célja a gyermek- és 1–2.: civil szervezet, alapítvány, kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat − igénybe –
Program ifjúsági korosztály előadóművészetekre egyesület, központi alapján biztosítható kifizetéssel vehető
fogékony nézővé nevelésének költségvetési szerv, gazdasági pályázati részletekben
előmozdítása, a nemzeti identitás társaság, helyi önkormányzat, úton történő
erősítése, valamint annak biztosítása, helyi önkormányzati kifizetéssel
hogy minden, az 1–8. évfolyamon tanuló költségvetési szerv,
általános iskolai diák számára nemzetiségi önkormányzat,
megteremtődjön a tanévenként egyéni vállalkozó, egyéni cég,
egyszeri ingyenes színházi, tánc- és egyéni vállalkozónak nem
cirkuszi előadások, komolyzenei minősülő természetes személy,
hangversenyek, valamint az őshonos határon túli intézmény,
állatok bemutatóhelyei látogatásának határon túli személy, határon
lehetősége – függetlenül a gyermek túli szervezet, jogszabály
lakóhelyétől és családja anyagi alapján jogi személynek nem
helyzetétől. minősülő egyéb szervezet
2. Az előirányzat célja a sportlétesítmények
és a nemzeti kultúra összekapcsolása
a magyar történelmi és irodalmi
örökséget bemutató nagyprodukciók
létrehozása érdekében a nemzeti
identitás erősítése, a művészet
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
minden magyar állampolgár részére
egyenlő feltételek mellett történő
hozzáférhetővé tétele.
25. 266190 19 Szociális célú
humánszolgáltatások
26. 244201 1 Szociális célú nem 1. Az előirányzat az egyházi és 1.: civil szervezet, 1.: kérelem 1.: előleg 1.: – 1.: felhatalmazó nyilatkozat – 1.: igénybe –
állami más nem állami fenntartású közalapítvány, egyházi jogi alapján nem részletekben 2.: – vehető
humánszolgáltatások szociális, gyermekjóléti és személy, gazdasági társaság, 2.: – biztosítható történő 2.: –
támogatása gyermekvédelmi intézmények egyesülés, egyes jogi 2.: – kifizetéssel
működési kiadásainak támogatására személyek vállalata, 2.: egyéb
szolgál. A támogatás igénylésének, leányvállalat, nemzetiségi bankforgalmi
folyósításának, elszámolásának és önkormányzat, nemzetiségi terhelési
ellenőrzésének rendjét az egyházi önkormányzati költségvetési értesítők
és nem állami fenntartású szociális, szerv, társulás, egyéni szerint
gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozó, egyéni cég,
szolgáltatók, intézmények és jogszabály alapján jogi
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
hálózatok állami támogatásáról szóló személynek minősülő egyéb
489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet szervezet
határozza meg. 2.: Kincstár
2. A fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelésével összefüggően felmerülő
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
27. 385606 2 Egyéb szociális, 1. A pályázati úton 3 éves befogadásra 1–2.: civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat 1.: Nemzeti 1.: – –
gyermekjóléti és került utcai szociálismunka-szolgálatok, közalapítvány, költségvetési alapján biztosítható kifizetéssel Szociálpolitikai 2–3.
gyermekvédelmi alacsonyküszöbű szolgálatok, szerv, köztestület, egyházi jogi pályázati részletekben Intézet igénybe
szolgáltatások sajátos a krízisellátás pályázati úton történő személy, gazdasági társaság, úton történő (a továbbiakban: vehető
finanszírozása támogatása. A finanszírozás keretét egyesülés, egyes jogi kifizetéssel NSZI)
a támogató szolgáltatás és a közösségi személyek vállalata, 2–3.: –
ellátások finanszírozásának rendjéről leányvállalat, helyi
szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet önkormányzat, nemzetiségi
szabályozza. önkormányzat, társulás, egyéni
2. Az előirányzat egyes szociális, vállalkozó, egyéni cég,
gyermekjóléti és gyermekvédelmi jogszabály alapján jogi
feladatok egyedi támogatási személynek minősülő egyéb
forráskeretét biztosítja. szervezet
3. A jogszabályban meghatározott 3.: civil szervezet,
hajléktalanellátó intézmények közalapítvány, költségvetési
kiegészítő feladatainak pályázat útján szerv, köztestület, egyházi jogi
történő támogatása: intézmények személy, szövetkezet,
felújítási kiadásaihoz való hozzájárulás, lakásszövetkezet, európai
szolgáltatások fejlesztése, kiegészítő szövetkezet, helyi
programok költségeihez, valamint önkormányzat, nemzetiségi
téli krízisidőszak megnövekedett önkormányzat, társulás,
feladatainak ellátásához támogatás jogszabály alapján jogi
nyújtása, továbbá a lebonyolítási díj személynek minősülő egyéb
fedezete. Működési költség és szervezet, gazdasági társaság
támogatás biztosítása a hajléktalanság
problémájának leküzdését szolgáló,
a hajléktalanellátást kiegészítő
programok kivitelezéséhez, speciális
hajléktalanfeladatok, továbbá
a hajléktalan embereket ellátó
intézményrendszerrel kapcsolatos
feladatok ellátásához.
28. 346473 8 Szociális 1. Az előirányzat a közalkalmazottak 1.: civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű – 1., 2.: felhatalmazó – 1., 2.: igénybe –
humánszolgáltatók, jogállásáról szóló 1992. évi közalapítvány, egyházi jogi alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat vehető
köztestületi szociális XXXIII. törvénynek a szociális, személy, gazdasági társaság, részletekben
intézmények részére valamint a gyermekjóléti és egyesülés, egyes jogi történő
biztosított szociális- gyermekvédelmi ágazatban történő személyek vállalata, kifizetéssel
és gyermekvédelmi végrehajtásáról szóló leányvállalat, nemzetiségi
ágazati pótlék, és 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet önkormányzat, nemzetiségi
egyéb ágazati [a továbbiakban: 257/2000. (XII. 26.) önkormányzati költségvetési
bérrendezéssel Korm. rendelet] alapján pótlékok és szerv, társulás, egyéni
összefüggő annak szociális hozzájárulási vállalkozó, egyéni cég,
támogatások adójához biztosít fedezetet. jogszabály alapján jogi
Az előirányzat a 257/2000. (XII. 26.) személynek minősülő egyéb
Korm. rendelet alapján elrendelt, szervezet, központi
a szociális, gyermekjóléti és költségvetési szerv, köztestületi
gyermekvédelmi intézményeket költségvetési szerv
fenntartó központi, köztestületi 2.: civil szervezet,
költségvetési szervezetek közalapítvány, egyházi jogi
részére előírt pótlékok és annak személy, gazdasági társaság,
szociális hozzájárulási adójához egyesülés, egyes jogi
biztosít fedezetet. személyek vállalata,
2. Az előirányzat a szociális, leányvállalat, nemzetiségi
gyermekjóléti és gyermekvédelmi önkormányzat, nemzetiségi
intézményeket fenntartó nem állami, önkormányzati költségvetési
nem önkormányzati szervezetek szerv, társulás, egyéni
részére a minimálbér és garantált vállalkozó, egyéni cég,
1851
1852
bérminimum emeléséhez jogszabály alapján jogi
kapcsolódó kompenzációhoz személynek minősülő egyéb
biztosított támogatások elszámolási szervezet
feladataira szolgál.
29. 385595 12 Egyes szociális, 1. Az előirányzat a szociális ágazat területét 1.: civil szervezet, kérelem előleg egyösszegű 1., 3., 5.: a 1., 3–6.: felhatalmazó – 3–6.: igénybe –
gyermekvédelmi, előmozdító rendezvények, közalapítvány, költségvetési alapján biztosítható kifizetéssel kötelezett- nyilatkozat vehető
gyermekjóléti és sajtótermékek, tájékoztatási szerv, köztestület, egyházi jogi pályázati részletekben ségvállalási 2.: – 1., 2.: –
fogyatékos személyek tevékenységek, programok, személy, gazdasági társaság, úton történő dokumen-
esélyegyenlőségét szolgáltatások, projektek, korszerű egyesülés, helyi önkormányzat, kifizetéssel tumban
elősegítő ágazati felszerelések, eszközök beszerzését, nemzetiségi önkormányzat, meghatá-
szakmai programok továbbá szociális ágazati szakmai egyéni vállalkozó, egyéni cég, rozottak
támogatása feladatok támogatását finanszírozza. egyéni vállalkozónak nem szerint
2. Az előirányzat a személygépkocsi- minősülő természetes személy, 2., 4., 6.: –
szerzési és -átalakítási, egyéb határon túli személy, határon
járműszerzési támogatás nyújtására túli szervezet, jogszabály
szolgál, mely a közlekedésükben alapján jogi személynek
akadályozott és egyéb fogyatékossággal minősülő egyéb szervezet,
élő személyek közlekedését, azáltal társulás
társadalmi reintegrációjukat segíti elő. 2.: egyéni vállalkozónak nem
A támogatásokra való jogosultságot minősülő természetes személy,
a súlyos mozgáskorlátozott személyek gazdasági társaság, egyéni
közlekedési kedvezményeiről szóló vállalkozó
102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet
3.: civil szervezet, helyi
határozza meg, míg a támogatásban
önkormányzati költségvetési
részesíthetők száma évente kerül
szerv, költségvetési szerv,
megállapításra. Postai szolgáltatási díj
gazdasági társaság, egyházi
biztosítása.
jogi személy, jogszabály
3. A megváltozott munkaképességű
alapján jogi személynek nem
emberek munkaerőpiaci integrációját
minősülő egyéb szervezet,
elősegítő programok támogatása,
egyéni vállalkozó, egyéni cég,
a megváltozott munkaképességű
központi költségvetési szerv,
emberek munkahelyeinek létrehozását és
egyesülés, jogszabály alapján
megőrzését célzó támogatás nyújtása,
jogi személynek minősülő
a társadalom és a munkáltatók
egyéb szervezet, társulás
érzékenyítésének, védett munkahelyeken
előállított javak piacra jutásának 4.: civil szervezet, központi
támogatása. költségvetési szerv, egyházi
Kutatások, adatgyűjtések, szakmai jogi személy, helyi
programok egyedi támogatása. önkormányzat, helyi
4. Gyermekvédelmi szakellátási önkormányzati költségvetési
intézmények, nevelőszülői hálózatok, szerv, határon túli szervezet,
javítóintézetek fejlesztése, egyes gazdasági társaság
módszertani feladatok ellátása, 5.: civil szervezet,
fejlesztéseket megalapozó felmérések közalapítvány, költségvetési
készítése, a különleges és speciális szerv, köztestület, egyházi jogi
gyermekotthonok, területi személy, gazdasági társaság,
gyermekvédelmi szakszolgálatok, egyesülés, egyes jogi
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
javítóintézetek, valamint gyermekjóléti személyek vállalata,
és gyermekvédelmi szolgáltatást végző leányvállalat, helyi
szervezetek innovatív programjainak önkormányzat, nemzetiségi
támogatása, valamint önkormányzatok, önkormányzat, társulás, egyéni
civil szervezetek, egyházi és szakmai vállalkozó, egyéni cég,
szervezetek szakmafejlesztési céljainak jogszabály alapján jogi
támogatása, szakmai kiadványok kiadása, személynek minősülő egyéb
terjesztése, gyermekvédelmi, szervezet
gyermekjóléti szakmai feladatok 6.: civil szervezet, költségvetési
támogatása. szerv, gazdasági társaság,
5. Falu- és tanyagondnoki szolgálatok közalapítvány, köztestület,
működését szakmailag fejlesztő és egyházi jogi személy,
koordináló nonprofit szervezetek egyesülés, helyi önkormányzat,
támogatása. A szolgáltatás területi helyi önkormányzati
működését felügyelő, fejlesztő szervezeti költségvetési szerv,
hálózat működésének támogatása. nemzetiségi önkormányzat,
A szociális igazgatásról és szociális egyéni vállalkozó, egyéni cég,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben egyéni vállalkozónak nem
előírt egyházi módszertani feladatok minősülő természetes személy,
ellátásához támogatás biztosítása. határon túli személy, határon
A szociális; gyermekjóléti és túli szervezet, jogszabály
gyermekvédelmi szolgáltatások és alapján jogi személynek
innovatív fejlesztések működési és minősülő egyéb szervezet,
beruházási tárgyú támogatása, valamint társulás, egyéb állami
szociális gyermekjóléti és gazdálkodó szerv, külföldi
gyermekvédelmi szolgáltatási/fejlesztési szervezet
tevékenységhez kapcsolódó szakmai
fejlesztési, egyedi tevékenységhez
kapcsolódó szakmai fejlesztési, egyedi
tevékenységek végzése, programok,
pályázati programok, képzések, szakértői
díjak, kiadványok, rendezvények,
szervezetek támogatása.
6. A fogyatékossággal élő személyek
jogairól szóló ENSZ Egyezmény, valamint
az Országos Fogyatékosságügyi Program
végrehajtása keretében az érintettek
önálló életvitelét segítő programok,
a fogyatékos személyek érdekében
végzett hiánypótló szolgáltatások
költségvetési támogatása, önálló
életvitelt segítő kutyák kiképzésének
támogatása, szülősegítő szakmai
programok támogatása, fogyatékos
személyt nevelő családok otthonában
szakszerű felügyeletet biztosító
szolgáltatás támogatása,
gépjárműbeszerzés támogatása,
fogyatékossággal élő személyek részére
jelnyelvi tolmácsszolgáltatást jogszabály
alapján nyújtó szervezetek támogatása,
elemi látásrehabilitáció szolgáltatást
nyújtó szervezetek teljesítményalapú
támogatása; fogyatékos személyeket
ellátó otthonok kiegészítő támogatása,
fogyatékossággal élők országos,
regionális és helyi szervezeteinek és
szakmai programjainak támogatása,
pályázati lebonyolítási költségek
finanszírozása, kérelem alapján
fogyatékosságügyi feladatok, szakmai
vagy beruházási, felújítási programok,
projektek támogatása.
30. 059811 13 Gyermekvédelmi Az előirányzat a gyermekek védelméről és egyéni vállalkozónak nem kérelem előleg részletekben – felhatalmazó nyilatkozat – igénybe –
Lakás Alap a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi minősülő természetes személy, alapján biztosítható történő vehető
XXXI. törvény alapján a nevelésbe vételből központi költségvetési szerv, kifizetéssel
a nagykorúvá válással kikerült fiatal gazdasági társaság
felnőttek számára megállapított
otthonteremtési támogatással kapcsolatos
bevételeket és kiadásokat, valamint a
postaköltséget tartalmazza.
31. 265967 15 Fejlesztő Szociális intézményi jogviszonya alapján civil szervezet, gazdasági pályázati előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat NSZI – –
foglalkoztatás ellátásban vagy szolgáltatásban részesülő társaság, helyi önkormányzati úton biztosítható kifizetéssel
támogatása személyek munkarehabilitációs célú költségvetési szerv, egyházi részletekben
fejlesztő foglalkoztatása támogatás jogi személy történő
biztosításával. kifizetéssel
1853
1854
32. 295313 16 Egyes szociális és 1. Az előirányzat célja 1.: civil szervezet kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – 1.: – –
fogyatékossággal − az Értelmi Fogyatékossággal Élők és 2.: civil szervezet, alapján biztosítható kifizetéssel 2.: igénybe
élők társadalmi Segítőik Országos Érdekvédelmi közalapítvány, egyházi jogi részletekben vehető
szervezeteinek Szövetsége és tagszervezetei, személy, bevett egyház és történő
támogatása − a Siketek és Nagyothallók Országos belső egyházi jogi személye kifizetéssel
Szövetsége és tagszervezetei,
− a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek
Országos Szövetsége és
tagszervezetei,
− a Magyar Vakok és Gyengénlátók
Országos Szövetsége és
tagszervezetei,
− a Magyar Szervátültetettek Országos
Sport, Kulturális és Érdekvédelmi
Szövetsége és tagszervezetei,
− az Autisták Országos Szövetsége és
tagszervezetei,
− a Siketvakok Országos Egyesülete,
− az Értelmi Sérülteket Szolgáló
Társadalmi Szervezetek és
Alapítványok Országos Szövetsége és
tagszervezetei
működésének, valamint a célcsoport
érdekében végzett szakmai programjaik
támogatása.
Az előirányzat célja továbbá
− a Dévény Anna Alapítvány,
− a Kézenfogva Alapítvány,
− a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum,
− az Afázia Egyesület és
− a Démoszthenész Beszédhibások és
Segítőik Országos Érdekvédelmi
Egyesülete
működésének és szakmai programjainak
támogatása.
2. Karitatív tevékenységeket végző
szervezetek, egyházi szeretetszolgálatok
kiemelt programjainak, speciális,
innovatív szociális szolgáltatások
fejlesztésének támogatása.
Különösen adománygyűjtés,
segítségnyújtás, segélycsomag-készítés,
ruha- és élelmiszerosztás, étkeztetés,
katasztrófahelyzetben krízisellátás és
-helyreállítás, börtönmisszió, jogi
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
tanácsadás, speciális és innovatív
programok, projektek működtetése.
A szervezetek támogatása kiterjed
a szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ellátórendszer
működtetésére, fejlesztésére.
33. 003056 22 Egészségügyi ágazati
előirányzatok
34. 386706 1 Egészségügyi 1. Az előirányzat felhasználásának célja a 1., 3.: központi költségvetési 1–20.: 1–20.: előleg 1–20.: 9–10., 17.: a 1., 3., 5., 7–8., 14., 21.: – – 5–9., 11., –
ellátási és fejlesztési határon túli magyarok egészségügyi szerv (egészségbiztosítási alap kérelem biztosítható egyösszegű kötelezett- 2., 6., 10., 12., 15., 18.: 13–14., 16.
feladatok ellátásának támogatása az előirányzatainak kezelő szerve) alapján 21.: – kifizetéssel ségvállalási felhatalmazó nyilatkozat igénybe
egészségbiztosítási alap 2.: egészségügyi köztestületek pályázati részletekben dokumen- vehető
4., 11.,13., 16–17.: Áh-n
előirányzatainak kezelő szerve úton történő tumban 1–4., 10.,
4.: központi költségvetési szerv, kívül: felhatalmazó
közreműködésében. kifizetéssel meghatá- 12., 15.,
helyi önkormányzat, helyi 21.: – nyilatkozat
rozottak 17–21.: –
önkormányzati költségvetési
szerint
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
2. 2011. június 1-től ismét kötelező szerv, egészségügyi 21.: egyéb: 1–8., 11–16., 9., 19–20.: Áh-n kívüli nem
a kamarai tagság az egészségügyben, köztestület, civil szervezet, bankforgalmi 18–21.: – egyházi jogi személy
amely szerint egészségügyi közalapítvány, egyházi jogi terhelési kedvezményezett esetén.
tevékenységet főszabály szerint csak személy, gazdasági társaság, értesítők felhatalmazó nyilatkozat
az végezhet, aki tagja az adott társulás, egyéni vállalkozó, szerint
tevékenység végzésének feltételeként határon túli szervezet, határon
előírt szakképesítés szerinti kamarának túli civil szervezet, határon túli
(Magyar Orvosi Kamara, Magyar egyesület, határon túli egyház
Gyógyszerészi Kamara, Magyar 5.: központi költségvetési szerv
Egészségügyi Szakdolgozói Kamara). 6.: gazdasági társaság, központi
A kamarák közfeladat-ellátása bővült költségvetési szerv, helyi
a tagokkal szembeni, etikai vétség önkormányzat, helyi
tárgyában lefolytatandó eljárásokkal. önkormányzati költségvetési
Ezáltal működési költség igényük is szerv, civil szervezet, társulás
megemelkedik, amihez az EMMI hozzá
7–8.: központi költségvetési
kíván járulni. A három kamara
szerv, helyi önkormányzat,
támogatása a rendelkezésre álló
helyi önkormányzati
keretösszegből tagságarányosan
költségvetési szerv
történik, az adott kamara által
lefolytatandó etikai eljárások becsült 9.: egyházi jogi személy, civil
arányszámainak egyidejű szervezet
figyelembevétele mellett. 10.: központi költségvetési
3. Az egészségügyről szóló 1997. évi szerv, egyházi jogi személy,
CLIV. törvény 207. § (2) bekezdése egyházi felsőoktatási
értelmében a donor jogosult intézmény
az adományozással kapcsolatos 11.: központi költségvetési
jövedelem kiesésének, valamint az szerv, helyi önkormányzat,
adományozásról szóló nyilatkozat helyi önkormányzati
megtételével és az utazással költségvetési szerv, egyházi
összefüggésben ténylegesen felmerült, jogi személy
igazolt – társadalombiztosítási 12.: Alapítvány
jogviszonya alapján nem fedezett –
költségeinek megtérítésére. A forrás 13.: civil szervezet,
felhasználása az egészségbiztosítási alap közalapítvány, központi
előirányzatainak kezelő szervén költségvetési szerv, helyi
keresztül történik. önkormányzat, helyi
önkormányzati költségvetési
4. Az előirányzat terhére kerül biztosításra szerv, gazdasági társaság,
az egészségpolitikai területen jelentkező egyházi jogi személy, társulás,
évközi kiemelt szakmai feladatok egyéni vállalkozó, jogszabály
támogatása. alapján jogi személynek
5. Az előirányzat terhére kerül biztosításra minősülő egyéb szervezet
a Családbarát Szülészet Pályázati 14.: közforgalmú
Program forrása. gyógyszertárat működtető
6. Az egészségügy prevenciós vállalkozás
kapacitásainak megerősítéseként 15.: egyéni vállalkozónak nem
létrejövő Egészségfejlesztési Irodákban minősülő természetes személy
(a továbbiakban: EFI) cél és ez által
feladat az egészséget szolgáló egyéni 16.: központi költségvetési
magatartásminták kialakítása, valamint szerv, gazdasági társaság,
fenntartása. Az EFI tudományos önkormányzati egészségügyi
bizonyítékokkal alátámasztott hatékony szolgáltató, civil szervezet
intervenciókat alkalmazva, 17.: központi költségvetési
állapotfelméréssel, egészségfejlesztő és szerv, civil szervezet, egyházi
életmódváltó programok jogi személy, gazdasági
megvalósításával személyes tanácsadási társaság
rendszeren keresztül támogatja 18–20.: egyházi jogi személy
klienseit. Az előirányzat felhasználásának
21.: Kincstár
célja a nem központi fenntartású EFI-k
működésének támogatása.
1855
1856
7. Az előirányzat felhasználásának célja
a HCV-fertőzés szempontjából magas
kockázatú munkakörben dolgozó,
foglalkozásuknál fogva HCV-
expozíciónak kitett egészségügyi
dolgozók térítésmentes szűrése és
a kiszűrtek számára ingyenes hatékony
kezelés biztosítása.
8. Az új nemzeti program célja
a daganatok kialakulásáért felelős gének
vizsgálata és azonosítása, a rájuk ható
kombinált, precíziós kezelések
kifejlesztése. Ezen túlmenően olyan új
genomikai panelek kialakítása, amelyek
hatékonyan alkalmazhatók a daganatok
korai diagnózisára, a terápiás kezelés
hatékonyságának nyomon követésére.
9. Az előirányzat felhasználásának célja
az egyházi fenntartású egészségügyi
intézmények kiegészítő támogatása
az egyházak hitéleti és közcélú
tevékenységének anyagi feltételeiről
szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. §
(2) bekezdése alapján.
10. Az előirányzat forrást biztosít az in vitro
fertilizációs tevékenység támogatásának
kibővítéséhez, valamint ezzel
összefüggésben a művi
megtermékenyítés állami fenntartású
intézményrendszerének
megerősítéséhez szükséges források
biztosításáról szóló 1600/2017. (VIII. 31.)
Korm. határozat végrehajtásával
összefüggő feladatokra.
11. Az előirányzat felhasználásának célja
a nővérek lakhatási körülményeinek
javítása, nővérszálló fejlesztése.
12. Az előirányzat biztosítja a Közép- és
Kelet-európai Onkológiai Akadémia
Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány)
létrehozásához szükséges alapító okirat
szerinti pénzbeli vagyon rendelés,
valamint az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény 151/A. §-ában
meghatározott alapítványi célok
megvalósításához, valamint
az Alapítvány működésével összefüggő
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
feladatok ellátása érdekében szükséges
források fedezetét.
13. A kábítószer-probléma kezelése
érdekében készített Nemzeti
Drogellenes Stratégia céljainak
megvalósítása, a droghasználat
megelőzése univerzális, célzott és
javallott prevenciós programok
támogatása különböző színtereken
(család, iskola, gyermekvédelmi
intézményrendszer, internet, büntető-
igazságszolgáltatás, munkahely)
komplex és a helyi közösségi résztvevők
együttműködésén alapuló programok
által. A Kábítószerügyi Egyeztető
Fórumok – helyi szintű szakmai
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
konzultációs munkacsoportok –
működésének támogatása a helyi
stratégiák elkészítése, megvalósításának
biztosítása érdekében.
A szenvedélybetegek felépülési
folyamatának támogatása,
az ellátórendszer (egészségügyi és
szociális) kiegészítő működési
támogatása és a különböző szakmai
fejlesztési igények megvalósulásának
biztosítása által.
14. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer-
és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás
általános szabályairól szóló 2006. évi
XCVIII. törvény 41. §-a, valamint a
járóbeteg-ellátás keretében rendelt
gyógyszerek, gyógyászati
segédeszközök és gyógyfürdőellátások
árához nyújtott támogatások
elszámolásáról és folyósításáról szóló
134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet
6/C. §-a és 6/D. §-a alapján működési
célú támogatásra jogosult kisforgalmú
gyógyszertárat működtető vállalkozások
támogatása, valamint – figyelemmel
arra, hogy az adózás rendjéről szóló
2017. évi CL. törvény értelmében
a költségvetési támogatási igények
fedezetét a jogosultság keletkezési
évének december 31-ét követő 5. év
végéig biztosítani kell – a Nemzeti Adó-
és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV)
utólagosan benyújtott igénylések
alapján a jogosultak számára nyújtandó
működési célú támogatás fedezetének
biztosítása. Az utólagosan jelentkező
jogosultsági igények változó, előre nem
tervezhető jellege miatt ezen igénylések
teljesítésének rendje a NAV, az Országos
Gyógyszerészeti és Élelmezés-
egészségügyi Intézet és az EMMI között
fennálló Együttműködési
Megállapodásban kerül rendezésre.
15. Az előirányzat biztosítja a közforgalmú
gyógyszertárakban a gyógyszerészi
tulajdonarány növelésének
elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.)
Korm. rendelettel bevezetett Patika
Hitelprogram fedezetét.
16. Az államilag támogatott szakorvos
képzéshez kapcsolódó támogatások
biztosítása
16.1. az egészségügyi felsőfokú
szakirányú szakképzési rendszerről
szóló 122/2009. (VI. 12.)
Korm. rendelet alapján a
szakorvosjelölt munkáltatójának,
valamint a képzést koordináló
egyetemeknek folyósítandó,
a képzésben részvétellel, valamint
a foglalkoztatással összefüggő
támogatás fedezete,
1857
1858
16.2. az egészségügyi felsőfokú
szakirányú szakképzési rendszerről,
a Rezidens Támogatási Program
ösztöndíjairól, valamint a fiatal
szakorvosok támogatásáról szóló
162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet
alapján a szakképzést koordináló
egyetemek részére a képzéssel
összefüggésben biztosítandó
támogatások fedezete.
17. Az előirányzat felhasználásának célja
a Magyarországi Református Egyház
Bethesda Gyermekkórháza és a Budai
Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztése,
a kórházi infrastruktúra javítása,
családbarát környezet kialakítása és
az egészségügyi ellátások fejlesztése.
18. Az előirányzat felhasználásának célja
a Betegápoló Irgalmasrend egyes
projektjeinek támogatása, így
különösen
18.1. a Betegápoló Irgalmasrend
Budai Irgalmasrendi Kórház
Budapest, Frankel Leó út 54. alatti
székhelyű telephelye komplex
felújítása,
18.2. a Betegápoló Irgalmasrend
Budai Irgalmasrendi Kórház Vác,
Március 15. tér 7–9. (2943/4 hrsz.)
alatti telephelye bővítése és
felújítása,
18.3. a Betegápoló Irgalmasrend Pécs,
Irgalmasok utcája 1. (17458/1 hrsz.)
alatti Pécsi Háza épületének
energiahatékonysági célú felújítása,
18.4. A Betegápoló Irgalmasrend által
Hajós városban alapítandó szociális
létesítmény kialakításához és az erre
rendelkezésre bocsátott Hajós, Jókai
Mór u. 4. (884/4 hrsz.) alatti ingatlan
felújítása.
19. Az előirányzat a Budapesti Szent Ferenc
Kórház fejlesztéséről, valamint az ehhez
szükséges források biztosításáról szóló
1781/2017. (XI. 7.) Korm. határozat
alapján forrást biztosít a Budapesti Szent
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
Ferenc Kórház komplex kardiológiai
rehabilitációs szakkórházzá alakítása
érdekében.
20. Az előirányzat a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetsége Szeretetkórház
fejlesztéséről, valamint az ehhez
szükséges források biztosításáról szóló
2119/2017. (XII. 28.) Korm. határozatban
foglaltak szerint támogatást biztosít
a Magyarországi Zsidó Hitközségek
Szövetsége Szeretetkórházában
III. progresszivitású szinten geriátriai
ellátásokat és hospice ellátást nyújtó
gyógyintézmény kialakításához.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
21. A fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelésével összefüggően felmerülő
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
35. 343684 24 Egészségügyi Az előirányzat felhasználásának célja központi költségvetési szerv, kérelem előleg egyösszegű a kötelezett- Áh-n kívül: felhatalmazó – igénybe –
intézmények a XX. EMMI fejezet 10. cím 2. alcíméhez gazdasági társaság (a XX. EMMI alapján biztosítható kifizetéssel ségvállalási nyilatkozat vehető
fejlesztése és sorolt, az Állami Egészségügyi Ellátó fejezet 10. cím 2. alcíméhez pályázati részletekben dokumen-
rendkívüli Központ középirányítói jogkörébe tartozó sorolt, az Állami Egészségügyi úton történő tumban
támogatása egészségügyi intézmények, valamint Ellátó Központ középirányítói kifizetéssel meghatá-
rábízott vagyona részét képező jogkörébe tartozó rozottak
részesedéssel működő gazdasági társaság egészségügyi intézmények és a szerint
használatában lévő ingatlanok/épületek, rábízott vagyon részét képező
elhasználódott tárgyi eszközök – gépek, részesedéssel működő
berendezések, orvosi műszerek, technikai gazdasági társaság)
eszközök, energetikai, épületgépészeti,
informatikai berendezések – eredeti
állagának helyreállítása, felújítása,
korszerűsítése, valamint egyéb rendkívüli
fenntartói támogatás, tulajdonosi
hozzájárulás biztosítása, valamint
a fenntartható működést célzó szakmai,
gazdasági és strukturális intézkedések
támogatása.
36. 368628 28 Nemzeti Az előirányzat felhasználásának célja központi költségvetési szerv, kérelem előleg egyösszegű – Áh-n kívüli felhatalmazó – igénybe –
Népegészségügyi a Nemzeti Népegészségügyi Stratégiához helyi önkormányzat, helyi alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat vehető
Stratégiával kapcsolódó egészségügyi ágazati önkormányzati költségvetési pályázati részletekben
összefüggő feladatok szakpolitikai program 2017. és 2018. évre szerv, egészségügyi úton történő
vonatkozó intézkedései I. üteméről szóló köztestület, civil szervezet, kifizetéssel
1234/2017. (IV. 28.) Korm. határozatban közalapítvány, egyházi jogi
megfogalmazott, a Nemzeti személy, gazdasági társaság,
Népegészségügyi Stratégiához kapcsolódó társulás, egyéni vállalkozó,
egészségügyi ágazati szakpolitikai program sportszövetség, szövetség;
intézkedéseinek megvalósítása, az alábbi határon túli szervezet; határon
programok mentén: túli civil szervezet; határon túli
1. „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” egyesület; határon túli egyház;
program, egészségügyi szolgáltató
2. szervezett, célzott népegészségügyi
vastag- és végbélszűrés országos
kiterjesztéséhez kapcsolódó kiegészítő
program,
3. keringési betegségek megelőzését célzó
komplex program, és
4. a fenti népegészségügyi intézkedéseket
támogató kommunikációs kampány.
Az előirányzat felhasználásának célja
továbbá az egészségügyi ágazat
szakmapolitikai szempontból indokolt
egyéb népegészségügyi céljainak
támogatása, mint
1) a főbb betegségek, sérülések, halálokok
megelőzése, gyakoriságának
csökkentése,
2) a dohányzás visszaszorítása,
3) az alkohol- és drogprevenció,
4) az egészséges életmód népszerűsítése,
a kapcsolódó programok támogatása,
5) az egészséges táplálkozási szokások
elterjesztése és az élelmiszerbiztonság
fejlesztése,
6) az aktív testmozgás elterjesztése,
7) a közegészségügyi és járványügyi
biztonság fokozása,
1859
1860
8) az egészséges fizikai környezet
kialakítása,
9) a szűrővizsgálatok népszerűsítése,
feltételei biztosítása, valamint
10) a betegségek korai és gyors
diagnosztizálását segítő termékek és
eszközök beszerzése, működtetése,
vonatkozó beruházások végrehajtása.
37. 295302 32 Egészségügyi 1. A Magyar Vöröskereszt munkájának 1–2., 4–5., 8–9., 11.: egyesület kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – – –
társadalmi, civil és támogatása a szervezet kiemelt központi 3., 7., 12.: alapítvány alapján biztosítható kifizetéssel
non-profit és koordinációs feladatainak ellátására részletekben
6.: civil szervezet, közalapítvány
szervezetek működési és működtetésére, nemzetközi történő
támogatása kapcsolattartásra, megyei és fővárosi 10.: egyházi jogi személy
kifizetéssel
szervezetek által végzett feladatok
ellátására, működtetésére szolgál
az alábbiak szerint
1.1. képzési tevékenységek;
1.2. a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt
hálózatának fejlesztése,
programjainak támogatása
(országos találkozó, országos
HIV/AIDS prevenciós verseny
megrendezése, ifjúsági önkéntesek
oktatása);
1.3. nemzetközi tevékenység,
együttműködés a brüsszeli Európai
Unió Irodával;
1.4. nemzetközi keresőszolgálat
működtetése, kapcsolattartás
45 külföldi társszervezettel;
1.5. véradásszervezés az Országos
Vérellátó Szolgálattal kötött
Együttműködési Megállapodás
alapján;
1.6. elsősegélynyújtási programban
részvétel (közúti járművezető
jelöltek vizsgáztatása, Országos
Elsősegélynyújtó Verseny
megrendezése, az elsősegélynyújtás
Világnap megszervezése,
lebonyolítása stb.);
1.7. szociális programok szervezése
(különösen családvédelmi
programok, kirándulások, táborok,
„Együtt a jövőért” program);
1.8. katasztrófasegélyezés (hazai és
külföldi országok özön- és árvíz,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
valamint a hazai belvíz okozta
katasztrófák károsultjainak
megsegítése).
A szervezet tevékenységét a Magyar
Vöröskeresztről szóló 1993. évi
XL. törvényben meghatározott,
az alapszabályukban vállalt feladatok,
valamint a „Stratégia 2010–2020”
célkitűzései határozzák meg.
2. Az előirányzat célja a Magyar Rákellenes
Liga tevékenységének támogatása, ami
a széles körű felvilágosításra és
a személyes tanácsadásra irányul, ezzel
segítve a rákbetegeket a gyógyulásban,
valamint az egészséges embereket a rák
megelőzésében, továbbá ami
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
elkötelezett civilek bevonásával
hirdeti az egészség fontosságát,
a nehezen megközelíthető régiókba
szűrőbuszokat indít, valamint
betegklubokat szervez
a rákkal küzdők számára, továbbá
akkreditált továbbképzéseket
szervez.
3. A Transzplantációs Alapítvány
támogatásának célja aktív
ismeretterjesztő tevékenység
végzésének elősegítése a társadalom,
a betegek, valamint az egészségügyi
dolgozók körében.
4. A Magyar Orvostársaságok és
Egyesületek Szövetsége
(a továbbiakban: MOTESZ) az orvosok és
fogorvosok szakmai és tudományos
egyesületei és társaságai, valamint
az azokhoz közvetlenül kapcsolódó
természet- és társadalomtudományi
társaságok és egyesületek társulásán
alapuló szövetség.
A támogatás terhére a MOTESZ vállalja
a vezető testületek, szakmai
bizottságok működtetését.
5. Az előirányzat biztosítja a balatoni
sürgősségi vízimentés tárgyévi
működésének fenntarthatóságát.
6. Az előirányzat terhére kerül
biztosításra az egészségpolitikai
területen jelentkező évközi kiemelt
szakmai feladatok támogatása.
7. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány
támogatásának célja a „Belevalók”
oktatási program működtetése,
valamint az alapítvány egyéb
tevékenységeinek ellátása.
8. Az előirányzat a Magyar ILCO
Szövetség Kaposvár támogatásán
keresztül hozzájárulást biztosít
8.1. sztómával élők érdekvédelmének
ellátásához, utóápolásuk
megszervezéséhez,
egészségvédelmi
továbbképzéséhez,
rehabilitációjuk
elősegítéséhez;
8.2. sztómás fiatalok számára nyári
üdültetés biztosításához;
8.3. tanácsadó szolgálat fenntartásához,
az önkéntesek képzéséhez;
8.4. nemzetközi kongresszusokon való
részvételhez, konferencia
szervezéséhez;
8.5. az „ILCO Hírmondó”
megjelentetéséhez;
8.6. sorstársi beteglátogatás
szervezéséhez.
9. Az előirányzat forrást biztosít
a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat
által fenntartott gyermekkori daganatos
betegségek kiindulására, kiterjedésre és
szövettani típusára, prognosztikai
1861
1862
faktoraira, a kezelés módjára és
eredményességére, valamint
a beteg további sorsára, késői
utánkövetésére vonatkozó adatokat
összegző Országos Gyermektumor
Regiszter működtetéséhez.
10. Az előirányzat forrást biztosít a speciális
egészségügyi problémákkal sújtott
egyének és családjaik pszichoszociális
gondozását és rehabilitációját végző
Katolikus Szeretetszolgálat Lelki
Rehabilitációs Otthona
alapfeladatainak ellátásához
kapcsolódó működési kiadások
részbeni támogatásához.
11. Az előirányzat felhasználásának célja
a Rákbetegek Országos Szervezete
tárgyévi működésének támogatása
az alábbi szakmai feladatok mentén
11.1. a magyarországi rákbetegek
érdekeinek országos képviselete,
érdekérvényesítése;
11.2. a rákbetegek hazai egyesületeinek,
klubjainak összefogása és
meghatározott témakörökben
közvetlen segítése;
11.3. a rákbetegséggel, a rákbetegek
életével kapcsolatos széles körű
szemléletformálás;
11.4. a rákbetegek kellő mértékű,
humánus és szakszerű
tájékoztatása, jogaik
megismertetése, érdekképviselete;
11.5. segítő szolgáltatások biztosítása.
12. Az előirányzat célja a „Gézengúz
Alapítvány a Születési Károsultakért”
alapítvány által a születési károsultakért
vállalt közfeladat ellátásának
költségeihez való hozzájárulás.
38. 264178 28 Gazdasági társaságok által 1. Az előirányzat hozzájárulást biztosít 1.: gazdasági társaság 1.: kérelem 1.: előleg 1.: egyösszegű 1.: a 1.: felhatalmazó nyilatkozat – – –
ellátott feladatok támogatása az EMMI tulajdonosi joggyakorlása 2.: Kincstár alapján biztosítható kifizetéssel kötelezett- 2.: –
alatt álló, valamint a magyar állam 2.: – 2.: – részletekben ségvállalási
részvételével működő, ezen történő dokumen-
túlmenően egyéb közszolgáltatási kifizetéssel tumban
szerződéssel rendelkező gazdasági meghatá-
2.: egyéb
társaságok általános (működési, rozottak
bankforgalmi
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
felhalmozási) költségeinek szerint
terhelési
finanszírozásához és 2.: –
értesítők
az általuk ellátott szakmai feladatok
szerint
megvalósulásához.
2. A fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelésével összefüggően felmerülő
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
39. 343451 48 Kincstári díj A fejezeti kezelésű előirányzatok Kincstár – – egyéb: – – – – –
kezelésével összefüggően felmerülő bankforgalmi
kincstári díjak, jutalékok biztosítása. terhelési
értesítők szerint
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
40. 359462 49 Peres ügyek Az előirányzat felhasználásának célja költségvetési szerv, gazdasági kérelem előleg egyösszegű – felhatalmazó nyilatkozat – igénybe –
az egészségügyi ágazatnál folyamatban lévő társaság alapján biztosítható kifizetéssel vehető
peres eljárások éves kalkulált járulékos részletekben
költségei – kártérítési és cafetéria tárgyú történő
peres eljárások kifizetéseinek biztosítása kifizetéssel
(beleértve az Állami Egészségügyi Ellátó
Központnál lévőket is).
41. 296435 51 Fejezeti általános tartalék A fejezet ágazati felügyelete alá tartozó, államháztartáson belüli és – – egyösszegű – – – – –
év közben felmerülő feladatok, likviditási kívüli szervezetek kifizetéssel
problémák megoldása. A Kormány egyedi részletekben
határozatával biztosított többletek történő
felhasználása. kifizetéssel
”
1863
2. melléklet a 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelethez
1864
„2. melléklet az 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelethez
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetbe tartozó központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
A B C D E F G H I J K L M N O
Európai uniós
Támogatás
Jogcímcsoport Kifizetésben Támogatási Rendelkezésre Visszafizetés Lebonyolító forrásból finanszírozott
1. Áht-azonosító Cím név Alcím név Jogcímnév Előirányzat célja biztosításának Biztosíték Kezelő szerv
név részesülők köre előleg bocsátás módja határideje szerv költségvetési támogatás
módja
közreműködő szervezete
2. 359306 21 Központi kezelésű előirányzatok
A gyógyszertárak tulajdonosi szerkezete
tekintetében új, a többségi gyógyszerészi
egyéni
tulajdon elősegítését támogató
vállalkozó,
szabályozás szerint a gyógyszertári
egyéni
tulajdonhányad értékesítése esetén egyösszegű
cég, egyéni egészségbiztosítási
3 Gyógyszertári tulajdoni elővásárlási joga van a törvényben kifizetéssel
vállalkozónak alap
3. 343628 hányad állami elővásárlása és meghatározott gyógyszerészeknek – – részletekben – – – –
nem minősülő előirányzatainak
értékesítése és az államnak. Az előirányzat történő
természetes kezelő szerve
felhasználásának célja lehetővé tenni, kifizetéssel
személy,
hogy az állam indokolt esetben élni
gazdasági
tudjon elővásárlási jogával, ha azt
társaság
a rangsorban előtte álló gyógyszerészek
nem tennék meg.
”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
3. melléklet a 12/2021. (III. 17.) EMMI rendelethez
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
3. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez
„3. melléklet az 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelethez
„3. melléklet az 58/2015. (XII.30.) EMMI rendelethez
A XLVII. GazdaságvédelmiAAlap fejezetben az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és azok feladatterve
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezetben az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és azok feladatterve
A B C D E F G H I J K L M N O
Európai uniós
forrásból
finanszí-
Jogcím- Támogatás rozott
Áht- Kifizetésben részesülők Támogatási Rendelkezésre Visszafizetés Kezelő Lebonyolító
1. Cím név Alcím név csoport Jogcímnév Előirányzat célja biztosításának Biztosíték költségvetési
azonosító köre előleg bocsátás módja határideje szerv szerv
név módja támogatás
közre-
működő
szervezete
2. 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3. 387695 8 Gazdaságvédelmet szolgáló emberi
erőforrások fejezeti kezelésű
előirányzatok
4. 352051 1 Egészséges Budapest Az előirányzat célja a fővárosi és Pest központi költségvetési kérelem alapján; előleg egyösszegű a kötelezettség- Áh-n kívül: – igénybe vehető –
Program megyei egészségügyi alap- és szakellátások szerv, civil szervezet, Korm. határozat biztosítható kifizetéssel vállalási felhatalmazó
fejlesztése, az érintett intézmények egyházi jogi személy, alapján dokumen- nyilatkozat
részletekben
infrastrukturális megújítása, gazdasági társaság, helyi támogatási tumban
történő kifizetéssel
a betegbiztonság és betegelégedettség önkormányzat, helyi szerződéssel, meghatáro-
növelése, a lakosság ellátási színvonalának önkormányzati támogatói zottak szerint
emelése, a szolgáltatásokhoz való költségvetési szerv, okirattal
hozzáférés megkönnyítése, valamint társulás, egészségügyi
kiemelten a sürgősségi esetek hatékonyabb köztestület,
ellátása érdekében, a szakellátási közalapítvány, egyéni
feladatokat a legmagasabb ellátási szinten vállalkozó
és folyamatosan nyújtani képes központok
kialakítása, továbbá a fejlesztésekhez
kapcsolódó eszközbeszerzési és tervezési
feladatok biztosítása.
5. 379395 2 2019-2027 közötti idegen 1. Az előirányzat forrást biztosít az idegen 1.: közalapítvány, fejezet 1.: kérelem 1.: előleg 1.: egyösszegű – 1.: felhatalmazó – – –
nyelvi stratégia nyelvi programmal összefüggő feladatok irányítása alá tartozó alapján biztosítható kifizetéssel nyilatkozat
megvalósítása (pályáztatás lebonyolítása, központi költségvetési szerv,
2.: – 2.: – részletekben 2.: –
koordinációs és informatikai feladatok határon túli természetes
történő kifizetéssel
elvégzése, és a kedvezményezettek személy, határon túli
egyesület, határon túli 2.: egyéb
ösztöndíjként történő támogatása,
szervezet, határon túli bankforgalmi
biztosításuk finanszírozása, külföldi
intézmény, külföldi terhelési értesítők
nyelviskolák, oktatási intézmények
személy, külföldi szerint
támogatása) ellátására.
2. A fejezeti kezelésű előirányzatok szervezet, határon túli
kezelésével összefüggően felmerülő egyházi intézmények,
kincstári díjak, jutalékok biztosítása. határon túli és
magyarországi köz- és
felsőoktatási
intézmények
2.: Kincstár
6. 386484 4 Kulturális beruházások és 1. Az előirányzat célja az Árpád-ház 1.: központi 1–20., 22.: 1–20., 22.: előleg 1–20., 22.: 1–9., 11–22.: – 1–10.; 12–20; 22.: – – –
fejlesztések támogatása Program első üteme keretében, költségvetési szerv, kérelem alapján biztosítható egyösszegű 10.: igen felhatalmazó
2018–2023 között megvalósuló egyházi jogi személy pályázati úton 21.: – kifizetéssel nyilatkozat
2025. március 3.
tudományos-szakmai alprogramok 2., 15., 22.: helyi részletekben 11. Áh-n kívüli
Korm. határozat
végrehajtásának támogatása önkormányzat, helyi történő kifizetéssel szervezet esetén
alapján
[az Árpád-ház Program első üteme önkormányzati felhatalmazó
támogatási 21.: egyéb
keretében, 2018–2023 között megvalósuló költségvetési szerv nyilatkozat
szerződéssel, bankforgalmi
tudományos-szakmai alprogramok
3.: alapítvány támogatói terhelési értesítők 21.: –
részletes végrehajtási tervéről, az ehhez
4., 13–14.: helyi okirattal szerint
szükséges források biztosításáról,
valamint az Árpádok történelmi művét önkormányzat 21.: –
1865
bemutató, Székesfehérváron
megvalósuló hazai kiállítás
3. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez
1866
előkészítésének folytatásáról szóló 5.: helyi önkormányzat,
1109/2018. (III. 19.) Korm. határozat központi költségvetési
alapján]. szerv, gazdasági
2. A székesfehérvári Szent István Király társaság
Múzeum épülete rekonstrukciós programja 6.: központi
megvalósításának támogatása. költségvetési szerv,
3. Az előirányzat biztosítja a Zebegényben gazdasági társaság
található, helyi védettségű Millenniumi 7., 16.: gazdasági
Pavilon helyreállításának, felújításának és társaság
kulturális, közösségi térré történő
8.: civil szervezet
átalakításának, fejlesztésének, valamint
mindezek előkészítésének forrását. 9–11.: központi
költségvetési szerv,
4. Az előirányzatról valósul meg a Debrecen
gazdasági társaság
2030 koncepció kulturális beruházásainak,
a debreceni Csokonai Színház teljes körű 12.: központi
felújítása és a Latinovits Színház költségvetési szerv,
befejezésének támogatása. gazdasági társaság, civil
szervezet, közalapítvány,
5. Az előirányzat célja Makovecz Imre
helyi önkormányzati
életműve gondozásával összefüggésben
költségvetési szerv
a Makó Városi Termál- és Gyógyfürdő
(Hagymatikum) fejlesztésének 17–18.: közalapítvány
támogatása is. 19.: nonprofit gazdasági
6. Az előirányzatról valósul meg a Magyar társaság
Állami Operaház és Erkel Színház 20.: helyi önkormányzat,
műhelyháza és próbacentruma alapítvány, központi
létrehozását célzó beruházásról és a költségvetési szerv,
Magyar Állami Operaház korszerűsítésének gazdasági társaság, civil
előkészítéséről szóló 1555/2015. (VIII. 7.) szervezet
Korm. határozat szerint a Magyar Állami 21.: Kincstár
Operaház és Erkel Színház műhelyháza és
próbacentruma létrehozásával kapcsolatos
szervezési, tervezési, felújítási, műszaki és
egyéb beruházási célú feladatok
támogatása.
7. Az előirányzat célja a Budapesti Music
Center stagione (befogadó) rendszerben
működő, társulat nélküli operaházának
megvalósítása.
8. Az előirányzat biztosított forrást
a TIT Budapesti Planetárium épületének
felújításához, a felújítás előkészítéséhez.
9. Az előirányzat a Városliget megújításáról
és fejlesztéséről szóló 2013. évi
CCXLII. törvényben megfogalmazottak
érdekében forrást biztosít továbbá a Liget
Budapest projekt előkészítésére és
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
megvalósítására, valamint a projekt során
felmerülő szervezési, műszaki és egyéb
szakmai feladatok végrehajtására.
10. A Fővárosi Nagycirkusz elhelyezését és
kialakítását célzó beruházás előkészítésével
és megvalósításával összefüggő feladatok
támogatása.
11. A Budai Vigadó felújítása érdekében
szükséges források biztosításáról szóló
1406/2015. (VI. 19.) Korm. határozat szerinti
felújítással kapcsolatos szervezési, tervezési,
felújítási, műszaki és egyéb beruházási célú
feladatok támogatása.
3. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
12. Az előirányzat a lakiteleki Népfőiskola
Alapítvány közművelődési szakmai
szolgáltatást ellátó gazdasági társasága,
a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.
épületének megvalósításához szükséges
forrás biztosítására is szolgál.
13. Az előirányzat célja a Szolnoki Szigligeti
Színház épületének felújításához, a felújítás
előkészítéséhez szükséges forrás
biztosítása.
14. Az előirányzat célja a kecskeméti Katona
József Színház, valamint a Ruszt József
Stúdiószínház komplex felújítása
(korszerűsítése, átalakítása, bővítése),
továbbá a kapcsolódó fejlesztések
(környezetrendezés, közparkoló-építés)
megvalósítása.
15. Az előirányzat a hódmezővásárhelyi
Németh László Városi Könyvtár új
épületének megvalósítására,
a tudásközpont létrehozására, továbbá
a beruházás előkészítésére biztosít forrást.
16. Az előirányzat a K–12 Mesterszalon
kialakítására és működésére biztosít forrást.
17. Az előirányzat a Kertész Imre Intézet
kialakítására és felújítására biztosít forrást.
18. Az előirányzat a Terror Háza Múzeum
felújításának előkészítésére biztosít forrást a
Beruházás Előkészítési Alap
felhasználásával kapcsolatos döntési
hatáskörökről szóló 222/2017. (VIII. 11.)
Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés a)–e),
g)–h), valamint k)–o) pontja szerinti
előkészítési fázisaira.
19. Az előirányzat célja a József Attila Színház
épületének felújítását célzó beruházás
előkészítésének és megvalósításának
támogatása.
20. Az előirányzat célja a kiemelt társadalmi
igény részét képező, az egyes vidéki
térségekben megvalósuló kiemelt kulturális
fejlesztések előkészítésének és
megvalósításának támogatása, amelyek
gazdagítják a vidék kulturális és turisztikai
ellátottságát és programkínálatát.
21. A fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelésével összefüggően felmerülő
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
22. Az előirányzat a hódmezővásárhelyi
Bethlen Gábor Református Gimnázium,
valamint a Németh László Általános Iskola
és Gimnázium felújításának és bővítésének
támogatása érdekében biztosít forrást.
7. 387740 5 Egyes társadalompolitikai
célok
1867
3. melléklet a …./2021. (… . …) EMMI rendelethez
1868
8. 264923 4 Megváltozott 1. A megváltozott munkaképességű 1.: civil szervezet, 1.: pályázati úton 1.: előleg 1.: részletekben – 1.: felhatalmazó 1.: – –
munkaképességű emberek foglalkoztatásának és gazdasági társaság, 2.: – biztosítható történő kifizetéssel nyilatkozat Budapest
munkavállalók a foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyházi jogi személy, 2.: – 2.: egyéb: 2.: – Főváros
foglalkoztatásának fejlesztésének megvalósítása jogszabály alapján jogi bankforgalmi Kormány
támogatása a megváltozott munkaképességű személynek nem terhelési értesítők hivatala
munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók minősülő egyéb szerint 2.: –
akkreditációjáról, valamint a megváltozott szervezet, egyéni
munkaképességű munkavállalók vállalkozó, egyéni cég
foglalkoztatásához nyújtható költségvetési 2.: Kincstár
támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.)
Korm. rendelet szerint nyújtott támogatás
biztosításával.
2. A fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelésével összefüggően felmerülő
kincstári díjak, jutalékok biztosítása.
9. 374373 6 Köznevelési intézmények Az Nkt. 7. § (1) bekezdés a)–k) pontjában helyi önkormányzat, kérelem alapján előleg egyösszegű – felhatalmazó – – –
felújítása, beruházása felsorolt köznevelési intézmények felújítási, helyi önkormányzat által pályázati úton biztosítható kifizetéssel nyilatkozat
valamint beruházási feladatainak fenntartott nevelési- részletekben
támogatása. oktatási intézmény, történő kifizetéssel
fejezet irányítása alá
tartozó költségvetési
szerv, közalapítvány,
alapítvány, egyesület,
egyházi jogi személy,
egyházi jogi személy
által fenntartott
nevelési-oktatási
intézmény, nemzetiségi
önkormányzatok,
nemzetiségi
önkormányzat által
fenntartott nevelési-
oktatási intézmény
”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1869
VII. Az Alkotmánybíróság döntései
Az Alkotmánybíróság 9/2021. (III. 17.) AB határozata
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése „annak az évnek
az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti” fordulata
alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, az Alaptörvény XVI. cikk
(1) bekezdésén alapuló, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról, és
az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény megállapításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálata tárgyában – dr. Dienes-Oehm
Egon, dr. Handó Tünde, dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária alkotmánybírók
különvéleményével – meghozta a következő
határozatot
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §
(2) bekezdésének „annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti”
fordulata alaptörvény-ellenes, ezért azt 2021. június 30-i hatállyal megsemmisíti.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése a megsemmisítést követően
a következő szöveggel marad hatályban
„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő
napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig
benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, a Kormány rendeletében kijelölt
szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól,
ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni,
csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.”
2. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy az állam Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén
alapuló intézményvédelmi kötelezettségéből fakadó, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll
fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem teremtette meg annak garanciáit, hogy az óvoda javaslata alapján vagy
más, alkalmas módon abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek
iskolaérettségi vizsgálatát követően a gyermek iskolakezdésének egy nevelési évvel történő elhalasztása,
ha a szülő a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (2) bekezdése szerinti kérelem
előterjesztését elmulasztja, vagy a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő.
Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen
eleget.
3. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből
fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem teremtette meg
annak eljárásjogi garanciáit, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2a) bekezdése,
illetőleg 45. § (6b) bekezdése szerinti eljárásokban az eljárást lezáró és a kérelemről érdemben döntő
jogerős döntés a nevelési év, illetőleg a tanév kezdetét megelőzően akkor is minden esetben megszülessen,
ha a szülő a felmentést engedélyező szerv döntésével szemben közigazgatási pert kezdeményez.
Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen
eleget.
4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből fakadó
alkotmányos követelmény, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése és
45. § (5) bekezdése szerinti, a jogszabályoknak megfelelően előterjesztett kérelem elbírálása során a szülő
nyilatkozata és a szülő által a kérelem mellékleteként becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül;
a felmentést engedélyező szerv a kérelmet akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy a kérelem elutasítása
szolgálja a gyermek legjobb érdekét.
1870 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
5. Az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. § (9a) bekezdése, 8. §
(2a) bekezdése, 21. § (9) bekezdése, 27. § (5) bekezdése, 44/B–44/C. §-ai, 45. § (2) bekezdése, 45. §
(6)–(6f ) bekezdései, valamint 84. § (9b) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
6. Az Alkotmánybíróság a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés
tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény
egésze, 32. §-a és 33. §-a, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 6a. pontja, 8. §
(2b)–(2c) bekezdései, 9. § (9a) bekezdése, 23. § (9) bekezdése, 25. § (6) bekezdése, 35/B. § (3) bekezdése,
45. § (8) és (9) bekezdései, 67. § (1) és (8) bekezdései, 68. § (1) bekezdése, 70. § (2) bekezdés j) pontja, 80. §
(3) bekezdése, 83. § (3) bekezdése, 90. § (1) bekezdése, 93/A–93/F. §-ai, 94. § (4g) és (4h) bekezdései, 99/J. §-a,
valamint 99/K. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt
visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben.
Indokolás
I.
[1] 1. Ötvenhat országgyűlési képviselő (levelezési cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 1–3.) az Alaptörvény 24. cikk
(2) bekezdés e) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. §
(1) bekezdése alapján indítványozta a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti
köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi
LXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) alaptörvény-ellenességének a megállapítását és visszamenőlegesen,
a hatálybalépés napjára történő megsemmisítését. Az indítványozók kezdeményezték továbbá mulasztásban
megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását amiatt, hogy az Országgyűlés nem tett eleget a 9/2019.
(III. 22.) AB határozatban foglalt alkotmánybírósági felhívásnak. Harmadsorban az indítványozók azt kérték, hogy
amennyiben az Alkotmánybíróság nem ad helyt a Módtv. egészének megsemmisítésére vonatkozó kérelemnek,
úgy az egyes, megjelölt szakaszok tekintetében mondja ki azok megsemmisítését, illetve hatálybalépésének
tilalmát. Az indítvány szerint a Módtv. egésze, illetőleg egyes rendelkezései sértik a B) cikk (1) bekezdését, a C) cikk
(2) bekezdését, a VI. cikk (3) bekezdését, a IX. cikk (1) bekezdését, a XI. cikk (1) bekezdését, a XV. cikk (2) bekezdését,
a XVI. cikk (1), (2) és (3) bekezdéseit, továbbá az Alaptörvény XXIV. cikke, illetőleg XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti
tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdését, az alábbiak szerint.
[2] 1.1. Az indítványozók álláspontja szerint a Módtv. egészével kapcsolatban megállapítható, hogy a rendelkezései
nem felelnek meg a jogállamiság követelményének, mert sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó kellő
felkészülési idő, a normavilágosság, valamint a jogbiztonság követelményét.
[3] Az indítványozók a kellő felkészülési idő követelményének sérelmét több okból is megvalósulni látják. Egyrészről
– bár a Módtv. többlépcsős hatálybaléptetési rendelkezéseket tartalmaz – általános hatályba léptetési időpontként
a törvény kihirdetését (2019. július 18.) követő nyolcadik napot (2019. július 26. napját) jelöli meg, számos
rendelkezése már 2019. szeptember 1-jén, a Módtv. hatálybalépését alig egy hónappal követő tanév kezdetén
hatályba lépett. Tovább nehezíti a törvény rendelkezéseinek a megismerését és alkalmazását az indítvány szerint,
hogy az érdemi rendelkezések végrehajtási rendeletben jelennek csak meg egy későbbi időpontban.
[4] Különösen problematikusnak látják ezt az indítványozók amiatt, hogy a Módtv. alapvetően változtatja
meg az óvodába járási kötelezettséget, az iskolaérettség megállapításának szabályait, az iskolalétesítés és
iskolafenntartás szabályait, amely kérdések érintik a fenntartói jogokat és kötelezettségeket, a szülői jogokat és
kötelezettségeket, valamint a gyermek, illetve a tanuló személyiségének fejlesztésével összefüggő feladatokat is.
A normavilágosság követelménye az indítványozók szerint amiatt sérül, hogy a Módtv. számos olyan rendelkezést
tartalmaz, amelynek szövege nem felel meg a mindennapi élet átlagos fogalomhasználatának, és ebből
következően értelmezése tág jogalkalmazói mérlegelésre ad lehetőséget. A megfogalmazások az indítványozók
véleménye szerint több helyen oly mértékben homályosak, hogy az már alaptörvény-ellenességet eredményez.
A jogbiztonság követelményének sérelmét pedig az indítványozók azért vélik megvalósulni, mert az érintett
jogterületek áttekinthetetlenné, alkalmazhatatlanná váltak. A törvényi szintről alacsonyabb szintű szabályozásra
váltás ugyanis álláspontjuk szerint azzal az eredménnyel jár, hogy a „kétszintű” jogalkotás miatt a jogalkalmazás és
a jogértelmezés nehezebbé válik.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1871
[5] 1.2. Az indítványozók úgy vélik, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
módosításával bevezetett új rendelkezések célja, hogy az állam elsődleges szerepet kapjon a gyermek nevelése
szempontjából kiemelkedően fontos kérdésekben, ami sérti a szülői jogokat, valamint a gyermek megfelelő
fejlődéshez való jogát is. Az indítvány szerint nem vitatható ugyanis, hogy a gyermek megfelelő fejlődésének
biztosítása körében az államot terhelik kötelezettségek, azonban a felelősség elsődlegesen a szülőé. Ez következik
az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 26. cikk 3. pontjából, valamint a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban,
1989. november 20-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény) 3. cikk 1. pontjából, 5. cikkéből,
valamint a 9. cikk 1. és 2. pontjaiból is. A szülők és az állam közötti feladatmegosztást a Gyermekjogi Egyezmény
18. cikke egyértelműsíti. Az indítványozók meglátása szerint elképzelhető, hogy egyes hátrányos vagy halmozottan
hátrányos helyzetű családok esetén az intézményes fejlesztés szélesebb lehetőséget biztosíthat a gyermek
viselkedésének fejlesztésére és szocializációjára, mint a szülői otthon, azonban semmiképp sem igazolt az,
hogy a nem hátrányos helyzetű családok gyermekei esetén is erre a következtetésre lehet jutni. A szabályozás
tehát fordított logikát képvisel, hiszen a szülő alaptörvényi jogaiból kiindulva nem azt kellene igazolnia, hogy
ő alkalmas a gyermeke megfelelő nevelésére, hanem azon esetekben lenne indokolt és indokolható a szülői jogok
korlátozása, ahol ténylegesen igazolt, hogy a szülő a gyermek jogaival és érdekeivel ellentétes módon eljárva nem
tudja biztosítani részére a megfelelő nevelést és társadalmi beilleszkedést. Mindezen szempontokra figyelemmel
az indítványozók a Módtv. egésze Alaptörvény XVI. cikkébe ütközését is állítják.
[6] 1.3. Az egyes szakaszok alaptörvény-ellenességét az indítványozók az alábbi indokolás alapján állítják.
[7] 1.3.1. Az Nkt. 84. § (9b) bekezdésének (amelyet a Módtv. 1. §-a állapított meg), valamint az indítványban
megsemmisíteni nem kért, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. §
(2a) bekezdésének az alaptörvény-ellenessége az indítvány szerint a jogállamiság B) cikk (1) bekezdésében foglalt
követelményeinek és a hátrányos megkülönböztetés XV. cikk (2) bekezdésében meghatározott tilalmának sérelme
miatt áll fent. A köznevelési intézmény és a fenntartó között a foglalkoztatás kérdéseiben ugyanis érdekellentét
alakul ki, ami jogbizonytalanságot eredményez. Az indítványozók szerint a rendelkezés sérti a kellő felkészülési
idő követelményét is, azonban erre vonatkozóan az indítvány érvelést nem tartalmaz. A rendelkezés továbbá
indokolatlanul tesz különbséget a fenntartók és ennek eredményeképpen a szabályozási körből kimaradt
intézményekben foglalkoztattak között, nem zárható ki ugyanis, hogy oly módon zárnak be önkormányzati, állami,
nemzetiségi önkormányzati köznevelési intézményt, hogy annak munkáltatói tartozásai vannak, mely tartozásokat
a Bérgarancia Alap nem fedez. A támadott rendelkezéssel megvalósított hátrányos megkülönböztetés egyúttal
a XII. cikk (1) bekezdését is érinti, mivel fenntartótól függően eltérővé válik a munka ellenértékéhez való hozzájutás
garanciája.
[8] 1.3.2. Az Nkt.-nak az intézményvezetők felelősségével kapcsolatos 3. § (9a) bekezdése (amelyet a Módtv. 5. §-a
állapított meg) az indítvány szerint sérti a jogállamiság B) cikk (1) bekezdésében foglalt követelményét,
a bevezetéséhez szükséges kellő felkészülési idő hiánya, a normavilágosság követelményének sérelme, valamint
a visszaható hatályú szabályozás miatt. A támadott rendelkezés az indítvány szerint sérti továbbá a IX. cikk
(1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot is.
Az indítványozók problémásnak tartják, hogy a rendelkezéshez nem kapcsolódik átmeneti rendelkezés, így
alkalmazni lehet akkor is, ha a módosító törvénnyel megállapított előírásokat az intézmény vezetője a hatályba
léptetés időpontja előtt szegte meg. A törvényszöveg továbbá (megítélésük szerint) oly mértékben általánosságban
fogalmaz, amely önkényes értelmezésre ad lehetőséget. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét azért látják
megvalósulni, mert a rendelkezésből az eljárás feltételei és menete nem állapíthatóak meg. Az indítvány szerint
a támadott rendelkezés ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával is, hiszen a tájékoztató tevékenység
korlátozása azt jelenti, hogy az intézmény vezetőjének meg kell szabnia minden foglalkoztatottra kiterjedően,
mit mondhat a gyermekeknek. Ez nemcsak a tanórákra, hanem a szünetekre, szabadfoglalkozásokra is irányadó,
ellehetetlenítve az intézményi pedagógiai tevékenységet.
[9] 1.3.3. Az Nkt. 4. § (6a) pontjával összefüggésben [megállapította: a Módtv. 6. § (1) bekezdése] az indítványozók
a B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő felkészülési idő és a normavilágosság követelményeinek megszegését
sérelmezik. A fejlesztő pedagógiai ellátás új fogalom, amelynek megismeréséhez és a pedagógiai programok
megfelelő kialakításához szükség lenne a kellő idő biztosítására. A normavilágosság követelményét sérti
álláspontjuk szerint az is, hogy ezt a fogalmat csak a kötelező foglalkozásokra értelmezi a törvényszöveg, holott
az iskolában működhet ilyen foglalkozás nem kötelező jelleggel is. Álláspontjuk szerint a foglalkozást tartalma
szerint kell megítélni, nem pedig a szervezés jellege alapján.
[10] 1.3.4. Az indítványozók a beadvány hangsúlyos elemeként az Nkt.-nak a kötelező óvodai foglalkozás alóli felmentés
lehetőségének öt éves korról négy éves korra való leszállításával kapcsolatos 8. § (2) bekezdése, valamint a 8. §
1872 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
(2a)–(2c) bekezdése alaptörvény-ellenességét állítják [Módtv. 7. § (1) és (2) bekezdése]. Álláspontjuk szerint
a hivatkozott jogszabályhelyek ellentétesek a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság követelményével, mert
nem felelnek meg a kellő felkészülési idő, valamint a normavilágosság követelményének, sértik a szülő XVI. cikk
(2) bekezdésében foglalt nevelés megválasztásához fűződő jogát, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogot is.
Álláspontjuk szerint az új eljárás kidolgozása átgondolatlan, és sok gyakorlati problémát vet fel.
[11] A támadott rendelkezés az indítvány szerint sérti a normavilágosság követelményét, hiszen az esetleges kérelem
elbírálásánál a gyermek jogos érdekét kell szem előtt tartani, amely tág értelmezésre nyújt lehetőséget. Hasonló
módon a gyermek sajátos helyzete igen sokféleképpen értelmezhető. Magát az eljárást is a tisztességes eljáráshoz
való jogot sértőnek tartják, hiszen az egyházi és magánintézményekben a fenntartó dönt a szülői kérelemről,
holott a gyermek még felvételre sem került az adott intézménybe. A fenntartó elsőfokú döntése elleni jogorvoslat
álláspontjuk szerint nem biztosított. A legvitatottabb kérdés azonban az indítvány szerint az, hogy milyen mértékig
korlátozhatja az állam a szülők neveléshez való jogát, vagyis hol húzódik a szülői felelősség határa, és hol kezdődik
az állam felelőssége. Az indítványozók ennek meghatározásához iránymutatásként a XVI. cikk mellett felhívták
az Alkotmánybíróság figyelmét a Gyermekjogi Egyezmény és az Alapjogi Charta vonatkozó rendelkezéseire,
hivatkoztak továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlatára is. Lényeges változásnak tartják, hogy az óvodától és
a lakóhelytől a törvény rendelkezései alapján megállapíthatatlan távolságra, egy, a későbbiek során a Kormány által
kijelölt felmentést engedélyező szervhez kerül át az óvodába járással összefüggő szülői kérelem elbírálása.
[12] Nem tisztázott továbbá, hogy a Kormány rendeletében kijelölt szerv milyen eljárás alapján fog dönteni, és
az óvodavezető és a védőnő véleményének hiányában hogyan fogja ellenőrizni a kérelemben szereplő indokokat.
Az új szabályozás korlátozza továbbá a kérelem benyújtásának lehetőségét, figyelmen kívül hagyva azt az esetet,
amikor az óvodába járás megkezdése után keletkezik olyan körülmény, amely indokolná az óvodába járás alóli
felmentést. Az indítványozók meglátása szerint ezenkívül a támadott rendelkezések korlátozzák a felmentést
engedélyező szerv bizonyítási eljárását is, mivel meghatározzák, hogy szakértőként csak az óvodavezető, illetve
a védőnő rendelhető ki. E szabályozás nem veszi figyelembe, hogy olyan gyermekről kell szakértői véleményt adni,
aki még nem jár óvodába, így az óvodavezetőnek nem lehet ismerete az adott gyermekről. Nem rendelhető ki még
a családvédelem, illetve a gyermekvédelem munkatársa sem. Az indítvány szerint a tisztességes (bírósági) eljáráshoz
való jog sérelmét jelenti az a (2a) bekezdés második mondatában található rendelkezés, ami tiltja a bíróságnak
a felmentést engedélyező szerv döntése megváltoztatását, indokolatlanul elhúzva ezzel az eljárást. Végezetül
az indítványozók meglátása szerint az Nkt. 8. § (2) bekezdése azokat a feltételeket változtatta meg, amelyekre
az Alkotmánybíróság a 3046/2013. (II. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) a szülői jogok korlátozásával
kapcsolatos arányossági követelményét alapította. A cél nem változott, a szülői jogok azonban további korlátozást
szenvedtek el, a felmentés lehetősége pedig szűkült. A szabályozás nem biztosítja a szülő részére a döntés
primátusát.
[13] 1.3.5. Az Nkt.-nak az alternatív kerettanterv szabályaira vonatkozó 9. § (9a) bekezdésével és az Nkt. 99/K. §-ával
összefüggésben [Módtv. 8. § és 30. § (2) bekezdése] az indítványozók a B) cikk (1) bekezdése szerinti felkészülési
idő követelménye, a visszaható hatályú jogalkotás tilalma és a normavilágosság követelménye, valamint
a XV. cikkben foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma sérelmét állították. A támadott rendelkezések
gyökeresen változtatják meg az alternatív iskolák helyzetét, amelyek arra kaptak felhatalmazást, hogy az általuk
elkészített iskolai kerettantervben meghatározzák az iskolában oktatott tananyagot és követelményeket,
valamint az állami vizsgákra történő felkészítést. Az új rendelkezések alapján szükség lehet az eddig alkalmazott
kerettanterv teljes átdolgozására. Erre a feladatra az Nkt. 99/K. §-a egy évet biztosít, súlyos jogkövetkezményekkel
összekapcsolva a határidő elmulasztását. A hivatkozott jogszabályhelyek lehetetlenné teszik, hogy az alternatív
iskolák sajátos pedagógiai módszereikkel oktassanak, megszüntetve ezzel alternatíviskola-jellegüket.
Az indítványozók beadványukban rámutattak, a normavilágosság követelménye azáltal sérül, hogy a tantárgyak
két félévre bontásának követelménye nincs összhangban az Nkt. 5. § (5) bekezdésében leírtakkal, amely
szerint a kerettantervek tartalmazzák az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két
évfolyamra vonatkozó követelményeit. Az általános szabályok nem követelik meg a tananyag két félévre történő
bontását, az alternatív iskolákra vonatkozó szabályok tehát diszkriminatívak az általános szabályokhoz képest.
A tananyag tartalmának, ezen belül két félévre való lebontásának, illetőleg a kerettanterv tantárgyi struktúrájától
legfeljebb 30 százalékban történő eltérésének követelménye nincs összhangban a kerettantervek kiadásának
és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteivel. Az Nkt. 99/K. § (2) bekezdése
alapján ráadásul a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedélyezési eljárásban is alkalmazni
kell az Nkt. 9. § (9a) bekezdésében foglaltakat, amit az indítványozók részben a visszaható hatály tilalmaként,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1873
részben a kellő felkészülési idő követelménye sérelmeként értékelnek, hiszen a kérelem benyújtásakor a fenntartó
még nem ismerhette az új követelményrendszert.
[14] 1.3.6. Az indítvány az Nkt.-nak a megszűnő oktatási intézményekbe járó tanulók elhelyezésével kapcsolatos
21. § (9) bekezdésével összefüggésben [Módtv. 9. § (2) bekezdése] a XI. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt
művelődéshez való jog, a B) cikk (1) bekezdése szerinti visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma és a kellő
felkészülési idő követelménye sérelmének a megállapítását kéri. Problémásnak tartja, hogy a módosítás csak abban
az esetben kötelezi a köznevelési feladatot ellátó hatóságot a nevelési-oktatási intézmény kijelölésére, amennyiben
a nyilvántartásból való törlésre a hatóság intézkedése alapján került sor súlyos, vagy az országos pedagógiai-
szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt. Ez a megoldás az indítványozók szerint azzal
a következménnyel járhat, hogy ellátatlanul maradnak olyan gyermekek, akik az óvodai nevelésben való kötelező
részvételt teljesítik, illetve akik tankötelesek. A köznevelésről szóló törvényben előírt feladatok végrehajtásában
ugyanis nem állami, nem önkormányzati intézmények is részt vehetnek. A rendelkezés a visszamenőleges hatályú
szabályozás tilalmába is ütközik az indítványozók szerint, hiszen azt a folyamatban lévő eljárásokban is érvényesíteni
kell, továbbá sérti a kellő felkészülési idő követelményét is, mert a változásra sem a hatóság, sem az intézmények,
sem pedig az érintett gyermek és szülei nem készülhettek fel.
[15] 1.3.7. Az Nkt. 23. § (9) bekezdése (Módtv. 10. §) az indítványozók álláspontja szerint amiatt sérti a B) cikk
(1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményét és a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos
megkülönböztetés tilalmát, mert a támadott rendelkezés különbséget tesz az intézményfenntartók között
az oktatás nemzetiségi jellege, illetőleg a lakosságszám alapján, a „tanulók előre tervezhető létszáma” kritérium
pedig önkényes értelmezésre ad lehetőséget.
[16] 1.3.8. Az indítvány szerint az Nkt. 25. § (6) bekezdése [Módtv. 11. § (1) bekezdése] is sérti a B) cikk (1) bekezdése
szerinti normavilágosság követelményét. Az Nkt. alapján nem állapítható meg ugyanis, hogy mit kell szociális
szolgáltatáson érteni és milyen munkakör az iskolai szociális segítő. Ez a szabályozás azért is okoz problémát
és értelmezési nehézséget, mivel nem állapítható a hivatkozott jogszabályhely kapcsolata az Nkt. 59. §
(3) bekezdésében meghatározott intézményi kártérítési felelősségi szabályokkal.
[17] 1.3.9. Az Nkt. 27. § (5) bekezdése (Módtv. 12. §) az indítványozók meglátása szerint sérti a B) cikk (1) bekezdése
szerinti kellő felkészülési idő követelményét. A támadott rendelkezés újrafogalmazza a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknak szervezett foglalkozásokat, bevezetve a fejlesztő pedagógiai ellátást,
hozzárendelve e foglalkozásokhoz a fejlesztő pedagógus alkalmazását. E rendelkezés végrehajtásához azonban
nem áll rendelkezésre kellő idő, hiszen már a 2019. évben induló tanév során is az új rendelkezések szerint kellett
megszervezni ezeket a foglalkozásokat, méghozzá fejlesztő pedagógus bevonásával. Álláspontjuk szerint ezzel
az intézkedéssel a jogalkotó nem tett maradéktalanul eleget a 9/2019. (III. 22.) AB határozatban foglaltaknak.
[18] 1.3.10. Az Nkt. 35/B. § (3) bekezdése (Módtv. 13. §) a fakultatív hitoktatásban, illetőleg a hit- és erkölcstanoktatásban
közreműködők foglalkoztatásának szabályait érinti az egyházi jogi személyek, illetőleg a bevett egyházak körében.
A hivatkozott jogszabályhely tekintetében az indítványozók ugyancsak a B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő
felkészülési idő hiányát sérelmezik, mert meglátásuk szerint a tanév megkezdéséig nem áll rendelkezésre kellő idő
a szükséges igazolások beszerzésére.
[19] 1.3.11. Az indítványozók véleménye szerint az Nkt. 26/A. alcímében (44/B. § és 44/C. §) foglaltak (Módtv. 16. §)
sértik a VI. cikk (3) bekezdése szerinti információs önrendelkezéshez való jogot, mivel olyan adatkezeléshez adnak
felhatalmazást, amelyek tekintetében nem érvényesülnek az információs önrendelkezési joggal kapcsolatos
előírások. A hivatkozott rendelkezésekből nem állapítható meg ugyanis, hogy a Magyar Diáksport Szövetség,
valamint a Tempus Közalapítvány milyen módon és célból kezeli a törvényben szereplő – részben szenzitív –
adatokat. Az indítvány szerint a törvényi szabályozás nem tartalmaz semmilyen garanciális elemet, nem határozza
meg az adatkezelés valóságos célját és értelmét.
[20] 1.3.12. Az Nkt. – tankötelezettség kezdetével kapcsolatos – 45. § (2) bekezdésével összefüggésben [Módtv. 17. §
(1) bekezdése] az indítványozók megvalósulni látták a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság követelményének
sérelmét a kellő felkészülési idő hiánya miatt. Álláspontjuk szerint a rendelkezés következtében sérül továbbá
a gyermek XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt megfelelő fejlődéshez való joga, a szülők XVI. cikk (2) bekezdése
szerinti neveléshez fűződő joga, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog, az alábbiak szerint.
[21] A hivatkozott rendelkezés értelmében 2020. január 1. napjától már nem az óvoda vezetője, illetve meghatározott
esetben a szakértői bizottság dönt a tankötelezettségről, hanem a törvény erejénél fogva meghatározott
időpontban beáll a tankötelezettség azzal, hogy kivételesen a felmentést engedélyező szerv, az Oktatási Hivatal
hozzájárulhat e kötelezettség kezdetének „eltolásához”. Ezzel összefüggésben megszűnik a települési önkormányzat
1874 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
jegyzőjének és a köznevelési feladatot ellátó hatóságnak a nyilvántartási kötelezettsége, így a kötelező felvételi
feladatokat ellátó óvoda, illetve általános iskola értesítésének kötelezettsége.
[22] 2020. január 1. napjától az óvodai neveléssel és tankötelezettséggel összefüggő adatokat az Oktatási Hivatalnak
küldi meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv. A változás érinti az adott korba lépő gyermekeket és
szülőket, az óvodavezetőket, az Oktatási Hivatalt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerveket, valamint
az általános iskolákat. A rendelkezésre álló idő alatt kell átszervezni a teljes nyilvántartási és értesítési rendszert,
az ehhez biztosított időszak az új rendelkezések megismeréséhez, a feladatok átadásához azonban nem biztosít
kellő felkészülési időt.
[23] A változás döntően a szülőket érinti, hiszen a korábbi gyakorlat alapján az óvodavezetővel történő egyeztetés
eredményeképpen lehetőségük nyílt arra, hogy a gyermekük a hetedik életévében váljon tankötelessé. Kivételesen
ugyan, de lehetőség volt arra is, hogy a szakértői bizottság javaslata alapján a tankötelezettség kezdő időpontja
a nyolcadik életévre tolódjon. Ez utóbbi lehetőség teljes egészében megszűnt, míg a tankötelezettség idejének
a hetedik életévre történő halasztása átkerült a felmentést engedélyező szerv döntési jogkörébe. Ebből következően
a gyermek megfelelő fejlődésének a megítélése immáron nem pedagógiai szakmai kérdés, hanem egyszerű hatósági
ügy. Ráadásul a szülői kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő merev, nem léphető túl akkor sem, ha
az óvodai nevelés idejének meghosszabbítására később bekövetkezett ok miatt lenne szükség. Az indítvány szerint
nem egyértelmű továbbá az sem, hogy a felmentést engedélyező szerv milyen információk alapján fog döntést hozni
a kérelemről, hogyan ellenőrzi annak hitelességét. Az indítványozók meglátása szerint a tisztességes eljáráshoz való
jog sérül azáltal is, hogy a kifogásolt rendelkezés szűkíti a felmentést engedélyező szerv bizonyítási lehetőségeit,
korlátozva a szakértő kirendelésének eseteit. Sem az óvodavezető, sem a gyermekorvos nem hallgatható meg
annak eldöntéséhez, hogy a gyermek iskolaérett-e, vagy sem. Az indítványozók aggályként fogalmazták meg,
hogy az átmeneti rendelkezések hiányának következményeként a 2020-ban hatodik életévüket betöltött gyerekek
egy részét az óvodai „középsős” csoportból egyenesen az iskolapadba kényszeríti a jogszabály. Ezek a gyerekek
a szabályozás értelmében nem fejezhetik ezért be az óvodai nevelési tervüket sem, mintegy „átugorva” az iskolára
felkészítő utolsó évet. Álláspontjuk szerint a törvény indokolásával ellentétben a gyermek érdekeit nem az szolgálja,
ha minél előbb megkezdi az iskolai tanulmányait, hanem az, ha iskolaéretten kezdi meg azt.
[24] 1.3.13. Az Nkt. 45. § (6)–(6f ) bekezdése, valamint 99/J. §-a [Módtv. 17. § (3) és (4) bekezdései, valamint 30. §
(1) bekezdése] megszüntetik a magántanulói jogviszonyt, és helyébe az egyéni munkarendben történő tanulás
lép. A rendelkezések hatálybalépésének ideje 2019. szeptember 1. napja, a Módtv. azonban nem jelöli meg
a döntésre jogosult szervet, illetve az eljárásának menetét és következményeit sem. Az Nkt. korábban hatályos 45. §
(5)–(6) bekezdései az iskola igazgatójának a mérlegelési jogkörébe adták annak eldöntését, hogy a tanulmányok
magántanulóként történő teljesítését engedélyezi-e. Az Nkt. 45. § (5) bekezdése e megoldással szakít, és
a köznevelés rendszerén kívülre viszi a magántanulói intézmény helyébe lépő egyéni munkarend engedélyezését.
[25] Problémásnak látják az indítványozók ezenkívül azt is, hogy a felmentést engedélyező szervnek csupán bizonyítási
lehetősége van, kötelezettsége nincs. Az eljárás elhúzódásához vezet továbbá, hogy a felmentést engedélyező
szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg. Az indítványozók álláspontja szerint a szülőt a gyermek nevelése
terén megillető elsőbbség akkor érvényesül, ha a döntés joga őt illeti meg azzal, hogy számára a megfelelő
szakértelemmel rendelkező személyek segítséget nyújtanak. Arra szükség van, hogy a gyermek legfőbb érdekével
ellentétes döntés korrigálásához biztosítva legyen az állami beavatkozás lehetősége, ez azonban nem előzheti
meg a szülői döntést. A hivatkozott jogszabályhelyben foglalt rendelkezések az indítványozók álláspontja szerint
a fenti okokból nem felelnek meg a B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő felkészülési idő, valamint a normavilágosság
követelményének, sértik továbbá a gyermek XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt megfelelő fejlődéshez való jogát,
a szülők XVI. cikk (2) bekezdése szerinti neveléshez fűződő jogát és a tisztességes eljáráshoz való jogot is.
[26] 1.3.14. Az indítvány szerint az Nkt. 45. § (8) és (9) bekezdései [Módtv. 17. § (5) bekezdése] sem felelnek meg a B) cikk
(1) bekezdése szerinti kellő felkészülési idő, valamint a normavilágosság követelményének, sértik továbbá a VI. cikk
(3) bekezdése szerinti információs önrendelkezéshez való jogot. A támadott rendelkezések 2020. január 1. napjától
alapvetően megváltoztatják a köznevelés rendszerében tárolt adatok gyűjtésének, kezelésének és továbbításának
rendjét. A gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző, illetve a köznevelési feladatokat ellátó hatóság helyébe lép
– a törvényszöveg szerint – a hivatal, illetőleg a felmentést engedélyező szerv. A rendelkezések az indítványozók
álláspontja szerint nehezen értelmezhetőek, az eljárás kidolgozatlan.
[27] 1.3.15. Az indítványozók szerint a vezetői megbízatás gyakorlatát megváltoztató, és 2019. szeptember 1. napján
hatályba lépett Nkt. 67. § (1) és (8) bekezdése, az Nkt. 68. § (1) bekezdése, a 70. § (1) bekezdés j) pontja, az Nkt. 83. §
(4) bekezdése [Módtv. 22. §, 33. § (1) bekezdés d)–g) pontjai] sértik a B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő felkészülési
idő és a normavilágosság követelményét, a visszamenőleges hatályú jogalkotás, valamint a XV. cikk (2) bekezdésében
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1875
foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a VI. cikk (3) bekezdésében foglalt információs önrendelkezéshez való
jogot, továbbá a IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek okait a következőkben látják.
A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet megjelenéséig nem lehet megállapítani, hogy mely feltételek
szükségesek az intézményvezetői megbízáshoz. Intézményvezetői megbízások benyújtására azonban az év
során bármikor sor kerülhet, a már benyújtott és el nem bírált pályázatok mögül ezért eltűnik a jogi szabályozás.
Aggályosnak tartják továbbá, hogy a pályázati eljárással kapcsolatosan kialakult szakmai vélemény megismerésére
a jövőben nem lesz lehetőség, illetve azt, hogy a korábban hatályos rendelkezésből kiemelték azt a kötelezettséget,
miszerint a tankerületi központ által fenntartott intézmények vezetőinek a megbízása előtt le kellett folytatni
a véleményezési eljárást.
[28] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozók tévesen jelölték meg az Nkt. 70. § (1) bekezdés
j) pontját, valamint az Nkt. 83. § (4) bekezdését, ezen jogszabályhelyeket a Módtv. ugyanis nem változtatta meg.
Az indítványozók által megjelölt Módtv. 33. § (1) bekezdés f ) és g) pontjai az Nkt. 70. § (2) bekezdés j) pontját,
valamint az Nkt. 83. § (3) bekezdés e) pontját érintették, az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben
az elemében tartalma szerint bírálta el, és az indítványozók által megjelölt Módtv. rendelkezésekhez kapcsolódó
Nkt.-szakaszokat vonta vizsgálata körébe.
[29] 1.3.16. Az Nkt. 80. § (3) bekezdése (Módtv. 23. §) az indítvány szerint a B) cikk (1) bekezdése szerinti normavilágosság
követelményébe ütközik azáltal, hogy nem egyértelmű, milyen nyilvántartást jelöl az „Onytv.”, ezt a rövidítést
ugyanis az Nkt. nem tartalmazza.
[30] 1.3.17. Az Nkt. – Magyarország területén külföldi nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló –
90. § (1) bekezdésével összefüggésben (Módtv. 26. §) az indítványozók ugyancsak a B) cikk (1) bekezdése
szerinti normavilágosság követelményének sérelmét állítják, álláspontjuk szerint nem derül ki ugyanis
a Módtv. rendelkezéseiből, hogy mely szerv milyen eljárás keretében jogosult megállapítani az Alaptörvényben
foglaltakkal való összeütközést.
[31] 1.3.18. Az Nkt. 94. § (4g) és (4h) bekezdései [Módtv. 28. § (3) és (6) bekezdései] tekintetében az indítványozók úgy
látják, hogy azok nincsenek összhangban az Alkotmánybíróságnak a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban foglalt, és
a 10/2019. (III. 23.) AB határozatban megerősített iránymutatásával, ezért a jogállamiság B) cikk (1) bekezdése
szerinti követelményébe ütköznek.
[32] 1.3.19. Az Nkt. – tankönyvellátással összefüggő – 51/A. alcíme vonatkozásában (Nkt. 93/A–93/F. §, Módtv. 27. §)
a XV. cikk (2) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint a B) cikk (1) bekezdése szerinti
jogállamiság követelményének sérelmét vélik megvalósulni, az utóbbit a kellő felkészülési idő és a normavilágosság
követelmények sérelme miatt, az alábbiak szerint. Az Nkt. 93/A. §-a számos olyan kérdésről nem rendelkezik,
amelyek a korábbi szabályozásban megtalálhatóak voltak. Az Nkt. 93/B. §-a döntő módon megváltoztatta
a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban résztvevő jogosultak körét. A könyvkiadást folytató jogi személy részvételi
jogosultságának korlátozása megvalósítja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mert a korábban hatályban
volt szabályozással ellentétben már könyvkiadást folytató jogi személyek csak abban az esetben vehetnek részt
az eljárásban, ha az oktatásért felelős miniszter nyilvános felhívása alapján erre lehetőségük nyílik. Az Nkt. 93/C. §-a
a tankönyvjegyzék vezetéséről és összetételéről rendelkezik, miközben elmarad annak elrendelése, hogy
a tankönyvekről jegyzéket kell készíteni. Ugyanakkor a támadott rendelkezés a hátrányos megkülönböztetés
tilalmába is ütközik, mivel rendelkezései szerint nincs szükség a tankönyvjegyzékre történő felvételre, ha bevett
egyház vagy annak belső egyházi jogi személye az oktatásért felelős miniszter által közzétett nyilvános felhívásra
készít tankönyvet.
[33] A normavilágosság követelményébe ütközik az indítvány szerint az Nkt. 93/D. § (3) bekezdése, mivel annak
a kijelölt testületnek ad feladatot, amelynek létrehozásáról a tankönyvellátással kapcsolatos új rendelkezések
nem intézkednek. A 93/E. § (3) bekezdés a) pontja – hasonlóan a b) és c) pontokhoz – a normavilágosság
követelményét sérti. Az indítványozók meglátása szerint követhetetlen és számonkérhetetlen elvárást fogalmaz
meg a támadott jogszabályi rendelkezés, nem mérhető ugyanis a tankönyvellátás leggazdaságosabb megvalósítása.
A normavilágosság követelményét sérti továbbá az Nkt. 93/F. §-a is, mert a rendelkezés okafogyottá válik,
ha a tankönyvért nem kell ellenszolgáltatást nyújtani.
[34] 1.3.20. A Módtv. 32. és 33. §-ával összefüggésben az indítványozók a B) cikk (1) bekezdése szerinti normavilágosság
követelményének sérelmét állítják. Ezen jogszabályhelyek véleményük szerint olyan érdemi rendelkezéseket
tartalmaznak, amelyeknek meg kellett volna jelenniük a Módtv. fő szövegében annak érdekében, hogy érdemi
megvitatásuk megtörténhessen a parlamenti vita szakaszában.
[35] Összességében az indítványozók meggyőződése szerint az oktatási rendszer ilyen módon történő átalakítása nem
az ország érdekeit szolgálja. A közoktatás rendszerében korábban érvényesülő feladatmegosztás elve álláspontjuk
1876 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
szerint megdőlni látszik, és a rendelkezések alapvetően ellentétesek az Alaptörvény C) cikkében megfogalmazott
elvekkel is.
[36] 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során – szakmai álláspontjának kifejtése céljából – megkereste az emberi
erőforrások miniszterét. Az Alkotmánybíróság megkeresésére nem a miniszter, hanem a köznevelésért felelős
államtitkár válaszolt.
[37] Az illetékes államtitkár az indítvánnyal összefüggésben – általánosságban – az alábbi állásfoglalást adta
az indítvány elsődlegesen politikai célokat szolgál, tulajdonképpen jogalkotásra hívva fel az Alkotmánybíróságot
azáltal, hogy az állami beavatkozás határának kijelölésére szólítja fel. Az indítványozók számos esetben köznevelési-
szakmai megfontolásokra hivatkoznak alkotmányjogi érvelés helyett, továbbá beadványuk számos szakmai, jogi
tévedést tartalmaz. Az állásfoglalás szerint a túlterjeszkedés tilalma miatt a teljes Módtv. megsemmisítésének
lehetősége nem áll fent, mivel a törvény számos rendelkezéséhez nem fűztek indokolást a képviselők.
[38] A felkészülési idő hiányával kapcsolatban az államtitkár rögzíti, hogy a jogalkotó valamennyi rendelkezés
tekintetében külön-külön mérlegelte a kellő felkészülési idő mértékét, erre is tekintettel állapította meg
differenciáltan a hatálybalépés időpontját 2019. július 26. napja és 2021. szeptember 1. napja között. A legrövidebb
felkészülési idővel, 2019. július 26. napján azon rendelkezések léptek hatályba, amelyek túlnyomó része már
a következő tanév során alkalmazandó. A hatályba lépett rendelkezések megismerésére a jogalkotó kellő időt,
másfél hónapot biztosított, alkalmazásuk pedig nem igényelt olyan előkészületeket, amelyek ez idő alatt ne lettek
volna teljesíthetők. Az államtitkár álláspontja szerint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban
Jat.) szabályainak a végrehajtási szabályok is maradéktalanul megfelelnek.
[39] Az indítványozók normavilágossággal kapcsolatos kifogásai tekintetében az államtitkár jelezte, hogy a korábbi
túlszabályozottsággal való szándékolt törvényhozói szakítás a deregulációs törekvésekbe illeszkedik. A jogbiztonság
követelményével kapcsolatban megfogalmazott indítványozói kifogásokkal összefüggésben az állásfoglalás rögzíti,
hogy nincs olyan általános tilalom, amely alapján egy korábban törvényi szinten szabályozott kérdést tilos lenne
alacsonyabb szintű jogszabályban rendezni. A Módtv. szabályozása kapcsán a szabályozás szintjét érintő kifogások
nem megalapozottak, mivel az alapvető jogokat, azok korlátozását továbbra is törvényi szint mondja ki, a rendeleti
szintű felhatalmazás a részletszabályok kimunkálására vonatkozik.
[40] Az állásfoglalás a szülői jogokkal összefüggésben rögzíti, hogy a két jog egymásra tekintettel értelmezhető,
hiszen a szülői jogok is végső soron a gyermek elsődleges érdekét kell, hogy szolgálják. A szülői jogok nem
értelmezhetők a szülői kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával. Az államtitkári válasz hangsúlyozza, hogy
az óvodáztatási, iskoláztatási kötelezettség nem jár a gyermekek családi környezetből való kiragadásával,
szülőktől való elválasztásával. Megjegyzi, hogy mind az óvodáztatási, mind a tankötelezettség későbbi életkorban
való teljesítéséhez kapcsolódóan egyébként a jogszabályok garanciaként meghatározzák a döntéshozatalhoz
kapcsolódó hatásköröket, az eljárás rendjét és a jogorvoslat lehetőségét. A szülői jogosultságok nem korlátlanok,
a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga korlátozza azokat. A tankötelezettség előírása már a Ratio
Educationis óta vitathatatlanul a gyermek érdekében történő állami fellépés elfogadott intézkedésének minősül.
A szülőnek a nevelés megválasztásával kapcsolatos joga tehát nem egyenlő azzal, hogy ezáltal a gyermek egyáltalán
ne vegyen részt intézményes nevelésben, oktatásban. Az államtitkár megerősíti, hogy a szülőknek a gyermekük
taníttatására – a gyermek testi, lelki és szellemi fejlődése biztosítására – vonatkozó alkotmányos kötelezettsége
a gyermeknek az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében rögzített alapvető alkotmányos jogai védelmét szolgálja.
[41] Az államtitkár azt is kiemeli, hogy a taníttatás kötelezettsége eleve a neveléshez való jog immanens alaptörvényi
korlátját jelenti: a szülő eldöntheti, milyen taníttatásban részesíti tanköteles kiskorú gyermekét, de nem választhatja
azt, hogy egyáltalán nem taníttatja őt, ez ugyanis ellentétes lenne az Alaptörvényben írtakkal. Annak biztosítása,
hogy a tanköteles gyermek részt vegyen a tanítási órákon és az egyéb, az iskola által szervezett kötelező
foglalkozásokon, a szülő kötelessége és felelőssége is. Ha a szülő – felróhatóságtól függetlenül – nem akarja, vagy
nem képes elérni, hogy gyermeke teljesítse a tankötelezettségét, a gyermek védelmében állami beavatkozásnak is
helye van.
[42] Az államtitkárnak az egyes támadott jogszabályi rendelkezésekhez az indítvánnyal összefüggésben fűzött
álláspontját az Alkotmánybíróság az egyes rendelkezések alkotmányosságának vizsgálatánál ismerteti.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1877
II.
[43] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezései
„B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”
„C) cikk (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve
kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”
„VI. cikk (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez.”
„IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”
„XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező
alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki
számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti
anyagi támogatásával biztosítja.”
„XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,
fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési
vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
„XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz
való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti
nevelést.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük
taníttatását.”
„XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és
ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”
„XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és
kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű
határidőn belül bírálja el.”
„XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más
közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
[44] 2. A Módtv. indítvánnyal érintett rendelkezései
„1. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
(2a) Az (1) bekezdésben rögzített, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos
magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalók körébe tartoznak a megszűnt magán nevelési-
oktatási intézmény munkavállalói is, a nevelési-oktatási intézmény fenntartójára törvény rendelkezése alapján
átszállt, a munkavállalók elmaradt munkabérét érintő kötelezettségekkel összefüggésben.”
„32. § (1) Az Nkt.
1. 4. § 21. pontjában a »tíz óra« szövegrész helyébe a »tizennégy óra« szöveg,
2. 5. § (4) bekezdésében a »Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat)« szövegrész helyébe a »Nat«,
3. 8. §
a) (1) bekezdésében a »tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény« szövegrész helyébe a »tankötelezettség
kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-
oktatásra készíti fel«,
b) (3) bekezdésében a »gyermekek fejlesztő, valamint« szövegrész helyébe a »gyermekek fejlesztő pedagógiai
ellátását, valamint«,
4. 20. § (9) bekezdésében az »az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével« szövegrész helyébe
az »a szakértői bizottsági feladatok kivételével«,
5. 21. §
a) (2) bekezdésében az »alapítását« szövegrész helyébe a »nyilvántartásba vételét«, a »nyilvántartásba vétel céljából
be kell jelenteni« szövegrész helyébe a »kell kérelmezni«, a »bejelentést« szövegrész helyébe a »kérelmet«,
1878 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
b) (3) bekezdés e) pontjában az »alapfeladatának« szövegrész helyébe a »feladatellátási helyenként
az alapfeladatának«,
c) (3) bekezdés f ) pontjában a »gyermek, tanulólétszámot« szövegrész helyébe a »gyermek-, vagy tanulólétszámot
alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban«,
d) (4a) bekezdésében a »bejelentés« szövegrész helyébe a »kérelem«,
6. 27. § (13) bekezdésében az »– az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport
egyesület« szövegrész helyébe az »– az iskolával az iskolai sportköri tevékenység ellátására, sporttevékenység
szervezésére kötött megállapodás alapján – a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet«, valamint a »hetente
legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható« szövegrész helyébe a »hetente legalább kétszer negyvenöt percet
kell biztosítani«,
7. 29. § (1) bekezdésében az »alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában egy-három fős foglalkozás tartható
– az előképző kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három
órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti
négy foglalkozás biztosított, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított, heti másfél órában« szövegrész helyébe
az »alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a tehetséggondozás érdekében egy-három fős foglalkozás
tartható«,
8. 41. §
a) (7) bekezdés d) pontjában a »születési helye és ideje« szövegrész helyébe a »születési helye és ideje,
társadalombiztosítási azonosító jele«, valamint a »veszélyeztetettségének feltárása« szövegrész helyébe
a »veszélyeztetettségének megelőzése, feltárása«,
b) (8) bekezdés a) pontjában az »egymás között,« szövegrész helyébe az »egymás között, továbbá
gyermekpszichiátriai diagnózisának adatai a pedagógiai szakszolgálat és az egészségügyi szakellátó között,«,
9. 47. § (8) bekezdésében a »fejlesztő foglalkoztatásra« szövegrész helyébe a »fejlesztő pedagógiai ellátásra«,
a »fejlesztő foglalkoztatás« szövegrész helyébe a »fejlesztő pedagógiai ellátás«,
10. 55. § (1) bekezdésében a »továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.« szövegrész helyébe a »továbbá sajátos
helyzete ezt indokolttá teszi. Ha a kérelem az összes tanórai foglalkozás alóli felmentésre irányul, akkor a 45. §
(6) bekezdése szerinti eljárást kell lefolytatni.«,
11. 56/A. §-ában a »fejlesztő foglalkoztatásban« szövegrész helyébe a »fejlesztő pedagógiai ellátásban«,
12. 57. § (7) bekezdésében az »érettségi bizonyítványokról és« szövegrész helyébe az »érettségi bizonyítványokról
az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet V. alcímében
meghatározottak szerint, valamint«,
13. 61. § (4d) bekezdésében az »az 82. § (9)–(12) bekezdését kell alkalmazni« szövegrész helyébe az »a 82. §
(9) bekezdését kell alkalmazni«,
14. 62. §
a) (2) bekezdésében az »az első minősítés előtt kötelező« szövegrész helyébe az »a Pedagógus II. fokozat
megszerzésére irányuló első minősítés előtt kötelező«,
b) (3) bekezdésében a »Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár)« szövegrész helyébe a »Kutatótanár«,
c) (6) bekezdésében a »legfeljebb heti két-két óra« szövegrész helyébe a »heti két-két óra«, valamint a »legfeljebb
heti egy óra« szövegrész helyébe a »heti egy óra«,
15. 63. §
a) (3) bekezdésében a »szabadidő-szervező munkakörökben« szövegrész helyébe a »szabadidő-szervező és
pedagógiai asszisztens munkakörökben«,
b) (3a) bekezdés e) pontjában az »az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a« szövegrész helyébe
az »a (3b) bekezdés szerinti közreműködő intézmény«, továbbá a »lakcímtípust vagy a kézbesítési címet« szövegrész
helyébe a »címét«,
c) (3b) bekezdésében a »jogosult részére« szövegrész helyébe a »jogosult részére a közreműködő intézménybe«,
16. 64. § (2) bekezdésében a »jubileumi jutalomra« szövegrész helyébe a »jubileumi jutalomra, valamint
a célfeladatra, céljuttatásra«,
17. 65. §
a) (9) bekezdés b) pontjában a »pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel« szövegrész helyébe a »pedagógus
szakképzettséggel, óvónői szakképesítéssel«,
b) (10) bekezdésében a »gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő« szövegrész helyébe a »gyermek- és ifjúságvédelmi
felügyelő, pedagógiai felügyelő«,
18. 70. § (4) bekezdésében a »4. § 18. pontjában« szövegrész helyébe a »4. § 20. pontjában«,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1879
19. 74. § (4) bekezdésében
a) a »köznevelési intézmény és a szakképzési centrum« szövegrész helyébe a »köznevelési intézmény, a szakképzési
centrum és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény«,
b) a »tankerületi központot és a szakképzési centrumot« szövegrész helyébe a »tankerületi központot, a szakképzési
centrumot és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézményt«,
c) a »tankerületi központ vagy a szakképzési centrum« szövegrész helyébe a »tankerületi központ, a szakképzési
centrum vagy a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény«,
d) a »tankerületi központ, valamint a szakképzési centrum« szövegrész helyébe a »tankerületi központ, a szakképzési
centrum és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény«,
20. 76. §-ában a »valamint a szakképzési centrum fenntartója« szövegrész helyébe az »a szakképzési centrum
fenntartója és a köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény«,
21. 78. § (8) bekezdésében a »háromévenként« szövegrész helyébe a »kétévenként«,
22. 87. § (3) bekezdésében az »intézményre« szövegrész helyébe az »intézményre, kivéve a rendészeti és katonai
szakképző intézményeket«,
23. 89. § (3) bekezdésében az »a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben« szövegrészek helyébe
az »az 51/A. alcímben«,
24. 90. § (9) bekezdésében a »menedékesek, valamint az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és
15/A. §-ában meghatározott tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére gyermekei részére« szövegrész helyébe
a »menedékesek gyermekei, valamint az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és 15/A. §-ában
meghatározott tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére«,
25. 94. § (2) bekezdés b) pontjában a »j) és l)« szövegrész helyébe a »j), l) és u)«,
26. 96. § (3e) bekezdésében a »kormányrendeletben« szövegrész helyébe az »a kormányzati igazgatásról szóló
törvényben«,
27. 98. § (16) bekezdésében a »2019/2020. tanév« szövegrész helyébe a »2024/2025. tanév«,
28. 6. melléklet címében az »időkerete« szövegrész helyébe az »időkeretének felső határa«
szöveg lép.
(2) Az Nkt.
a) 20. § (8) bekezdésében a »67. § (6)–(7) bekezdésében« szövegrész helyébe a »67. § (7) bekezdésében«,
b) 27. § (7) bekezdésében a »magántanulóként« szövegrészek helyébe az »egyéni munkarend keretében«,
c) 41. §
ca) (4) bekezdés e) pont ea) alpontjában az »a magántanulói jogállással« szövegrész helyébe az »az egyéni
munkarenddel«,
cb) (7) bekezdés a) pontjában a »magántanulói jogállása« szövegrész helyébe az »egyéni munkarendje«,
d) 50. § (1) bekezdésében az »a magántanulót« szövegrész helyébe az »az egyéni munkarenddel rendelkezőt«,
e) 55. § (2) bekezdésében az »A magántanulót« szövegrész helyébe az »Az egyéni munkarenddel rendelkezőt«,
az »a magántanulókra« szövegrész helyébe az »az egyéni munkarenddel rendelkezőkre«,
f ) 62. § (4) bekezdésében az »az oktatásért felelős miniszter« szövegrész helyébe az »a hivatal«,
g) 91. §
ga) (1) bekezdésében a »magántanulóként« szövegrész helyébe az »egyéni munkarend alapján«,
gb) (3) bekezdésében a »magántanulóként« szövegrész helyébe az »egyéni munkarenddel rendelkezőként«,
h) 94. § (4) bekezdés m) pontjában a »pedagógus-ösztöndíj alapítását« szövegrész helyébe a »pedagógus-ösztöndíj
igénybevételének feltételeit«,
i) 8. mellékletében az »osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői« szövegrész helyébe az »osztályfőnöki,
kollégiumban csoportvezetői, alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői«
szöveg lép.
(3) Az Nkt. 96. § (6) bekezdésében a »készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai
oktatáshoz« szövegrész helyébe a »sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához«, valamint a »digitális
ismerethordozók« szövegrész helyébe az »eszközök és digitális ismerethordozók« szöveg lép.
(4) Az Nkt. 80. § (1) bekezdésében a »szövegértési és a matematikai eszköztudás« szövegrész helyébe
a »szövegértési, a matematikai és a természettudományos eszköztudás« szöveg lép.
33. § (1) Hatályát veszti az Nkt.
a) 38. § (7) bekezdésében a », valamint a 39. § (4) bekezdését« szövegrész,
b) 57. § (7) bekezdésében az »– a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint –« szövegrész,
c) 60. § (9) bekezdés d) pontja és (10) bekezdése,
1880 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
d) 67. § (8) bekezdésében az », a vezetési programmal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak
által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye« szövegrész,
e) 68. § (1) bekezdésében az »– az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó
véleményének kikérésével –« szövegrész,
f ) 70. § (2) bekezdés j) pontja,
g) 83. § (3) bekezdés e) pontja,
h) 90. § (9) bekezdésében az »– az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével –«
szövegrész,
i) 90. § (11) bekezdés a) pont ac) alpontja,
j) 94. § (1) bekezdés h) pontjában az »a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak a nem a tankerületi központ által
fenntartott intézmények működési engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel
kapcsolatos szakmai szabályokat,« szövegrész,
k) 94. § (1) bekezdés l) pontjában az », illetve a 82. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint
az országos szakértői névjegyzékbe, az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel részletes
eljárási« szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Nkt.
a) 31. § (2) bekezdés d) pontjában az »és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában« szövegrész,
b) 36. § (4) bekezdés e) pontjában az »és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában« szövegrész,
c) 67. §
ca) (1a) bekezdése,
cb) (4)–(6) bekezdése,
d) 98. § (18) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az Nkt. 45. § (4) és (10) bekezdése.
(4) Hatályát veszti az Nkt. 93/F. § (1) bekezdés b) pontja, (3)–(5) bekezdése.”
[45] 3. Az Nkt. az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései
„3. § (9a) Ha – az óvoda kivételével – állami szerv vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott nevelési-oktatási
intézményben olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor, amely a köznevelési
jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak megsértését
eredményezheti, amennyiben e törvény szerinti más jogi eszköz
a) nem vezetett eredményre vagy
b) nem áll rendelkezésre,
az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott egyetértését mérlegelési
jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja.”
„4. § 6a. fejlesztő pedagógiai ellátás: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló
tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás,”
„8. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év
kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig
benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig,
amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést
engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei,
sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő
rendelhető ki.
(2a) A (2) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül
lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.
(2b) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik
a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra
történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.
(2c) A (2a) bekezdés szerint indult perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja,
az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló
tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
(2d) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül
bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1881
(2e) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti
ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.”
„9. § (9a) A (9) bekezdés alkalmazása során az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel
a következő szempontoknak
a) a Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni
a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével,
b) a Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás
biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el
az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.”
„21. § (9) Ha a köznevelési intézményt a (8) bekezdés g) pontja alapján törli a nyilvántartásból a köznevelési
feladatokat ellátó hatóság, akkor a nyilvántartásból való törlésről hozott határozatában kijelöli azt a nevelési-
oktatási intézményt, amely a törölt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanköteles tanulók felvételét
nem tagadhatja meg. Nem tanköteles tanuló esetében csak az érintett kérelmére kell kötelező felvételt biztosító
intézményt kijelölni. Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben
a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból
való törléséről szóló végleges határozatot a köznevelési feladatokat ellátó hatóság megküldi a területileg illetékes
tankerületi központnak, szakképző iskola esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek, települési
önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A jogutóddal megszűnő intézmény
iratállományát a jogutód intézménynek kell átadni. A jogutód nélkül megszűnő intézmény esetén a fenntartó,
a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén az intézmény székhelye szerint illetékes köznevelési feladatokat
ellátó hatóság számára kell átadni az iratállományt.”
„23. § (9) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási
intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, a maximális létszám befogadására alkalmas
óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy
iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és
tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, vagy újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében felmenő rendszerben,
fokozatosan megteremti. Ha nemzetiségi nevelés-oktatás esetén, valamint az ötezer főt meg nem haladó
lakosságszámú településen, a nevelést-oktatást igénybevevő gyermekek, tanulók előre tervezhető létszáma nem
éri el az átlag osztály- vagy csoportlétszámot, akkor a maximális létszám befogadására alkalmas osztályteremre,
csoportszobára vonatkozó feltétel helyett elegendő, ha az intézmény az átlaglétszám befogadására alkalmas
helyiséggel rendelkezik.”
„25. § (6) A nevelési-oktatási intézményben nyújtott szociális szolgáltatás során eljáró óvodai és iskolai szociális
segítő a gyermekkel, tanulóval közvetlenül foglalkozik, az egyéni szociális szolgáltatások megvalósításának ideje
alatt a gyermek, tanuló felügyeletéről maga gondoskodik.”
„27. § (5) Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és
az osztályok engedélyezett heti időkeret-különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű
tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá
az első- negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító
egy-három fős foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára
szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka
szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő
pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra
biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.”
„35/B. § (3) Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott, fakultatív hitoktatásban, illetve a bevett egyház és azok
belső egyházi jogi személyei által foglalkoztatott, hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személynek a 32. §
(1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételeknek kell megfelelnie. A bevett egyház és azok belső egyházi jogi
személyei által polgári jogi jogviszony keretében foglalkoztatott hit- és erkölcstanoktatónak meg kell felelnie a 66. §
(1) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek, amely tényt a polgári jogi jogviszony létesítésekor az érintett személy
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”
„26/A. A tanulói edzettség mérésével és a külföldi tanulmányúttal kapcsolatosan kezelt adatok
44/B. § (1) A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus
értékelő rendszert, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók egészségi
állapotának nyomon követése céljából a Magyar Diáksport Szövetség működteti.
1882 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
(2) A NETFIT – mérési azonosító alkalmazásával – a tanuló következő személyes adatait tartalmazza
a) mérési azonosító,
b) születési év és hónap,
c) nem,
d) decimális életkor,
e) sajátos nevelési igényre vonatkozó adat,
f ) évfolyam,
g) az iskola feladatellátási helye,
h) a fizikai fittségi mérés eredményei.
(3) A nyilvántartás adatai az első adatfelvételtől számított tíz évig kezelhetők.
(4) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – mérésben érintett tanulónként, mérési
azonosító alkalmazásával – rögzíti és feltölti a NETFIT-be. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeit a tanuló
és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával megismerheti.
44/C. § (1) A központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányút
finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány informatikai alapú
nyilvántartást vezet (a továbbiakban: tanulmányutak nyilvántartása).
(2) A tanulmányutak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza
a) a tanuló nevét,
b) a tanuló oktatási azonosító számát,
c) a tanuló anyja születési nevét,
d) a tanuló születési helyét és idejét,
e) a tanuló állampolgárságát,
f ) a tanuló nemét,
g) a tanuló nevelési-oktatási intézményének nevét, oktatási azonosító számát,
h) a tanuló tanulói jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
i) a tanulónevelés-oktatásának helyét,
j) a tanuló évfolyamát,
k) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,
l) kiskorú tanuló esetén a külföldi tanulmányúthoz történő szülői hozzájárulási nyilatkozatot,
m) a tanuló nyelvi szintjét igazoló iskolai ajánlást,
n) a választott külföldi fogadó intézmény, gazdálkodó szervezet nevét,
o) az utasbiztosítás szerződésszámát,
p) a támogatói szerződés számát,
q) egyéni pályázat esetén a tanuló fizetési számlaszámát.
r) a tanuló sajátos nevelési igényére vonatkozó adatokat.
(3) A (2) bekezdés a)–f ) pontjában meghatározott adatokat a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból
megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus
Közalapítvány a KIR részére továbbítja.
(4) A külföldi tanulmányútra irányuló egyéni pályázat esetén a (2) bekezdés a)–b) és g)–r) pontjában szereplő
adatokat a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, csoportos pályázat esetén a (2) bekezdés a)–b) és g)–p) és
r) pontjában szereplő adatokat a nevelési-oktatási intézmény szolgáltatja a Tempus Közalapítvány számára.
(5) A nyilvántartás adatai az adatfelvételtől a tanulói jogviszony megszűnéséig kezelhetők.”
„45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé
válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést
engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő
kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban
szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem
benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét
javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget
korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora
előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)–(6f ) bekezdésében
foglaltakat.”
„45. § (6) A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend
keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1883
a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén
a gyermekvédelmi gyámot. Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról.
(6a) Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó
vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést
engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
(6b) A (2) és (6) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon
belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.
(6c) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik
a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra
történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.
(6d) A perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben
a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács
elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
(6e) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül
bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.
(6f ) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti
ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.”
„45. § (8) A hivatal gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról,
a nyilvántartásból adatot közöl a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák, iskolák fenntartói számára.
A felmentést engedélyező szerv hivatalból, valamint a hivatal jelzése alapján elrendeli és felügyeli az óvodába járási
kötelezettség és a tankötelezettség teljesítését.”
„80. § (3) Az országos méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum
alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény
mérése, értékelése céljából az országos mérés, értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével
kapcsolatos adatok feldolgozhatók, és e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal
részére. A hivatal az átadott adatokat az Onytv. szerint, az annak 1. melléklet VI. alcímében meghatározott
informatikai rendszerben kezeli.”
„90. § (1) Magyarország területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, akkor adhat ki külföldi
bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa
kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen
elismerik, és az elismerést hitelt érdemlően bizonyították, feltéve, hogy az intézmény működése nem ellentétes
az Alaptörvényben foglaltakkal. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal
az eltéréssel, hogy az elismerést az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezetnek kell kiadnia. A külföldi nevelési-
oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter – az intézmény fenntartójának kérelme alapján – nyilvántartásba
veszi és engedélyezi a működését. Ha az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezet csak már működő intézmény
számára ad ki elismerést, a nemzetközi óvoda, iskola számára ideiglenes működési engedély adható, amelynek
feltétele az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezet által az akkreditációs eljárás megindításáról szóló igazolás
kiállítása.”
„51/A. A tankönyvellátás
93/A. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a Magyarország területén működő iskolákban, ide nem értve az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján
a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja alapján folyó oktatást megvalósító iskolákban,
b) a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködőkre, természetes és jogi
személyekre.
(2) A tankönyvellátás állami feladat. A tankönyvellátás rendszerének működtetéséért az oktatásért felelős miniszter
felelős.
(3) Az oktatásért felelős miniszter az iskolában alkalmazott tankönyvek
a) tankönyvvé nyilvánításával és a tankönyvjegyzékre történő felvételével kapcsolatos feladatait a hivatal által,
b) fejlesztésével és kiadásával kapcsolatos feladatokat az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv
működtetésével,
1884 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
c) előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Kormány
rendeletében kijelölt, az állam százszázalékos tulajdonában álló, nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban
könyvtárellátó) közreműködésével
látja el.
93/B. § (1) A könyv, a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a munkatankönyv, a munkafüzet,
a feladatgyűjtemény, a digitális tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó,
feladathordozó – az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott eljárásban – tankönyvvé nyilvánítható.
(2) A tankönyvvé nyilvánításról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről a hivatal, a szakképzési tankönyvek
tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter dönt. A szakképesítésért felelős miniszter ezt a jogát az irányítása
alatt álló államigazgatási szervre vagy a miniszterrel kötött megállapodás alapján a hivatalra átruházhatja.
(3) Tankönyvvé nyilvánítási kérelmet
a) közismereti tankönyv vonatkozásában
aa) az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv,
ab) a 93/D. § (2) bekezdése szerinti nyilvános felhívás alapján az oktatásért felelős miniszter által kiválasztott könyv
esetén a könyvkiadást folytató jogi személy,
ac) bevett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye,
b) szakképzési tankönyv vonatkozásában
ba) könyvkiadást folytató jogi személy,
bb) bevett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye
nyújthat be.
(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.
(5) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú
döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
93/C. § (1) A tankönyvjegyzéket a hivatal vezeti. A hivatal
a) a 93/B. § (3) bekezdésben meghatározottak kérelme, vagy
b) a szakképesítésért felelős miniszter döntése
alapján veszi fel a tankönyvet a tankönyvjegyzékre. Ha az eljárásban szakértői vélemény beszerzése szükséges, akkor
az a Kormány rendeletében kijelölt testülettől kérhető.
(2) A digitális tananyag a tankönyvjegyzékre tartós tankönyvként nem vehető fel.
(3) A tankönyvjegyzék
a) bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott kerettantervi tantárgyanként,
b) szakképzési tankönyv esetén szakképzési kerettantervi tantárgyanként, modulonként, témakörönként
legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szótár, a szöveggyűjtemény, a feladatgyűjtemény, az atlasz,
a kislexikon, a munkafüzet, a digitális tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó,
feladathordozó és az idegen nyelvi tankönyvek tekintetében, továbbá akkor, ha bevett egyház, vagy annak belső
egyházi jogi személye az oktatásért felelős miniszter által közzétett nyilvános felhívására készít tankönyvet.
93/D. § (1) Az oktatásért felelős miniszter által, a közismereti tankönyvekre és az oktatásért felelős miniszter mint
szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképzésekre vonatkozó szakképzési tankönyvekre
kiterjedően elkészített tankönyvfejlesztési terv végrehajtásában az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős
szerv közreműködik, ennek keretében
a) elkészíti az új fejlesztésű tankönyvek engedélyezett szerkesztett elektronikus kiadványát, és
b) kiadói feladatokat lát el.
(2) Nyilvános felhívást tehet közzé
a) az oktatásért felelős miniszter a Kormány által rendeletben kijelölt testület véleményének kikérésével közismereti
tankönyv fejlesztésére, nemzetiségi nevelést-oktatást érintő közismereti tankönyv esetén az Országos Nemzetiségi
Tanács egyetértésével,
b) a szakképesítésért felelős miniszter szakképzési tankönyv fejlesztésére.
(3) Az oktatásért felelős miniszter által közzétett nyilvános felhívás eredményeképpen elkészített, és a Kormány által
kijelölt testület véleményének kikérését követően kiválasztott könyvekre vonatkozóan – kérelemre, az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó
tartalmi és formai követelmények teljesülése esetén – a hivatal lefolytatja a tankönyvvé nyilvánítási eljárást.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1885
93/E. § (1) Az iskola az iskolai tankönyvrendelés keretében a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a szakképzési
kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek
közül választhat.
(2) A tankönyvek országos megrendelését, beszerzését és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezését,
a tankönyvek vételárának beszedését az állam a könyvtárellátó útján látja el. A könyvtárellátó végzi el az állami
tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott tankönyvek engedélyezett sokszorosítását, valamint
e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatokat.
(3) A könyvtárellátó
a) a tankönyvellátás során úgy köteles eljárni, hogy azzal országos szinten a tankönyvellátás leggazdaságosabb
megvalósítását biztosítsa,
b) biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a tankönyvjegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron
(a továbbiakban: iskolai terjesztési ár) jusson hozzá a tankönyvhöz azzal, hogy az iskolai terjesztési ár tartalmazza
az általános forgalmi adó összegét is,
c) gondoskodik arról, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az iskola tanulói részére az egész tanév során
megvásárolhatók legyenek.
(4) A könyvtárellátónak nem lehet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója az a személy, aki
a) más tankönyvkiadással, -terjesztéssel foglalkozó természetes személy, vagy jogi személy vezetője, munkavállalója,
valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
b) az a) pontban meghatározott szervezetben tagsági jogokat megtestesítő vagyoni joggal rendelkezik, vagy részt
vesz az ügyvezetésében, felügyelő bizottságában.
(5) Az iskola a tankönyveket – jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában – a könyvtárellátó
felületén keresztül rendeli meg. A könyvtárellátó számára az iskola a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, alábbi
személyes adatokat adja át
a) a tanuló neve,
b) a tanuló oktatási azonosító száma,
c) a tanuló törvényes képviselőjének neve,
d) a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló lakcíme,
e) a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója,
f ) a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése,
g) a tanuló részére az iskolai tankönyvellátás keretében megrendelt, megvásárolt tankönyvek címe,
h) a tanuló nemzetiségének megjelölése, amennyiben a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség
iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott nyilatkozattal vesz részt a nemzetiségi
nevelés-oktatásban.
(6) Az iskola átadja a könyvtárellátónak a tankönyvek tanulóra, évfolyamra, tantárgyra lebontott címlistáját.
(7) Az (5) és (6) bekezdés alapján átadott személyes adatokat a könyvtárellátó kizárólag a tankönyvjegyzékben
meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítása céljából kezeli.
93/F. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni
a) a térítésmentes tankönyvek, valamint
b) a (4) bekezdésben meghatározott tankönyvek
iskolai beszerzéséhez (a továbbiakban: ingyenes iskolai tankönyvellátás) biztosított állami támogatás
(a továbbiakban: tankönyvtámogatás) fedezetét.
(2) A tankönyvtámogatás felhasználható
a) a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés
teljesítésére, valamint
b) ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet,
készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő nevelés-oktatáshoz a pedagógiai programban foglaltak
megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális
ismerethordozók beszerzésére, a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével.
(3) A tankönyvtámogatás összegét – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint –
az iskola fenntartója útján kell eljuttatni az iskolához.
(4) Az ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon, továbbá az (1) bekezdés b) pontja
tekintetében az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés,
napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve
1886 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő
minden olyan tanuló részére, aki
a) tartósan beteg,
b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,
több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
d) nagykorú, és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,
e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
f ) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A nevelőszülőnél,
gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett tanuló után nem vehető
igénybe a normatív kedvezmény.
(5) A normatív kedvezményre való jogosultság szempontjából az érintett személyt a családok támogatásáról szóló
1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezete alapján kell tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes
családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak – kivéve, ha az iskoláztatási
támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg – minősíteni.”
„94. § (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy […]
g) az intézményvezetői megbízás iskolai végzettséggel, szakképzettséggel kapcsolatos és egyéb részletes feltételeit,
a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket,
a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó
részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit,
a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó illetményt,
az illetményeltérítés alapjául szolgáló kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszert, valamint
az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék,
az intézmény vezetői részére járó további pótlék, a munkavégzés sajátos körülményeire tekintettel az e törvényben
meghatározottaknál magasabb mértékű pótlék, keresetkiegészítés és a jutalom megállapításának részletes
szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint a minősítési-, megújítási
díj mértékét, befizetésének szabályait, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő számítása szempontjából
egyes intézménytípusokban alapul veendő egy tanóra, foglalkozás időtartamát, a kollégiumi nevelőtanár által
a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében ellátható, az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő
tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletébe tartozó egyes feladatokat, a nevelési-oktatási intézményekben
elrendelhető rendkívüli munkavégzés, ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet
alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét,
a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek
minősülő helyettesítést, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait, a pedagógusok munkaideje
beosztásának szabályait, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, valamint a gazdasági,
ügyviteli, műszaki, kisegítő és más, nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak besorolásához szükséges
követelményeket, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő
önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait, […]
rendeletben állapítsa meg.”
„94. § (4h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéni munkarenddel kapcsolatosan eljáró, felmentést
engedélyező szervet rendeletben jelölje ki.”
„99/J. § E törvénynek a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés
tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvénnyel
megállapított
a) 45. § (5) bekezdésének hatálybalépését megelőző napon magántanulói jogviszonyban álló tanuló magántanulói
jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását a Kormány által kijelölt hatóság a hatálybalépéstől
számított egy éven belül felülvizsgálja,
b) 62. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.”
„99/K. § (1) A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény hatálybalépését követő
1 éven belül a 9. § (10) bekezdése szerinti hálózat, szervezet, illetve fenntartó köteles felülvizsgálni a kerettantervet
annak érdekében, hogy az megfeleljen a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1887
köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi
LXX. törvénnyel módosított 9. § (9a) bekezdésében foglaltaknak, és a kerettanterv módosításának jóváhagyását
kérelmezni. Ennek elmulasztása esetén a működési engedélyt vissza kell vonni.
(2) A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvénnyel módosított 9. §
(9a) bekezdésében foglaltakat a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés
tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. évi LXX. törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. Ha az e bekezdésben
foglaltak alapján a kerettanterv vagy a működési engedély iránti kérelem módosítása szükséges, akkor az ügy
ügyintézési határideje 45 nappal meghosszabbodik.”
III.
[46] 1. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján az Alkotmánybíróság „a Kormány, az országgyűlési
képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére
felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját”. Az Alkotmánybíróság ezért mindenekelőtt
megállapította, hogy az ötvenhat országgyűlési képviselő által benyújtott indítványt az Alaptörvény idézett
rendelkezésének megfelelően, az eljárás kezdeményezésére jogosultak terjesztették elő.
[47] Az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja és
az Abtv. 24. § (1) bekezdése alapozza meg.
[48] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 24. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő indítványt – egyéb
feltételek megléte mellett – abban az esetben fogadja be, amennyiben az határozott kérelmet tartalmaz.
[49] 2.1. A kérelem megjelöli azt az alaptörvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét
az indítvány elbírálására, és amely az indítványozók indítványozói jogosultságát megalapozza [Alaptörvény
24. cikk (2) bekezdés e) pont]. Tartalmazza továbbá az indítvány az eljárás megindításának indokait, megjelöli
az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályt, illetve annak egyes rendelkezéseit és az Alaptörvény megsértett
rendelkezéseit.
[50] 2.2. Az indítvány a határozott kérelem követelményének azonban csak részben tesz eleget. Az Abtv. 52. §
(1b) bekezdés e) pontjának megfelelően a kérelem akkor határozott, ha tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető
indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény
megjelölt rendelkezésével.
[51] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Módtv. egészének megsemmisítésére vonatkozó indítványi elem nem
felel meg a határozott kérelem követelményének, ugyanis csupán általánosságban, konkrét rendelkezésekhez
köthető, alkotmányjogilag értékelhető indokolás nélkül állítja a felkészülési idő, a normavilágosság, a jogbiztonság
és a szülői jogok sérelmét.
[52] Az indítvány ugyancsak nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást az Nkt. 4. § 6a. pontjával,
8. § (2b)–(2c) bekezdéseivel, 23. § (9) bekezdésével, 25. § (6) bekezdésével, 35/B. § (3) bekezdésével, 45. §
(8)–(9) bekezdéseivel, 67. § (1) és (8) bekezdésével, 68. § (1) bekezdésével, 70. § (2) bekezdés j) pontjával, 80. §
(3) bekezdésével, 83. § (3) bekezdésével, 90. § (1) bekezdésével, 93/A–93/F. §-aival, 94. § (4g) és (4h) bekezdéseivel,
a 99/J. §-ával, valamint a Módtv. 32. és 33. §-aival összefüggésben. Az Alkotmánybíróság éppen ezért ezen indítványi
elemek vizsgálatát az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
[53] 2.3. Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy az Nkt. 67. § (1) bekezdésével összefüggésben az indítványozók
az alaptörvény-ellenességet egyebek között azért állították, mert „mindaddig, ameddig az érintett kormányrendelet
meg nem jelenik”, nem lehet megállapítani, hogy mely feltételek szükségesek az intézményvezetői megbízáshoz.
Az indítványozók állításával ellentétben azonban az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
szóló 196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet 13. §-a 2019. szeptember 1-jei hatállyal rendelkezett az intézményvezetői
kinevezés feltételéről, mely már az indítvány benyújtásakor is hatályban volt.
[54] 3. Az indítványozók az Nkt. 9. § (9a) bekezdésével, valamint 99/K. §-ával összefüggésben három dolgot sérelmeztek.
Egyrészt a kellő felkészülési idő hiányát, a jogszabályban biztosított egyéves határidő ugyanis meglátásuk
szerint az alternatív iskolák esetében nem elegendő a kerettanterv elkészítésére. Másrészt diszkriminatívnak
találják, hogy a tananyag két félévre bontását a jogalkotó csak az alternatív iskolák esetében követeli meg,
harmadrészt pedig álláspontjuk szerint a visszaható hatály tilalmába ütközik azon rendelkezés, hogy az Nkt. 9. §
1888 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
(9a) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A gyakorlatban az indítvány szerint ez azzal
a következménnyel járhat, hogy egyes iskolák 2019. szeptember 1. napján nem kezdhetik meg a működésüket.
2019. szeptember 18. napján érkezett beadványukban azonban ilyen intézményt nem jelöltek meg.
[55] Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével
összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel többek között
az Nkt. számos rendelkezését is módosította. A módosítás következtében az Nkt. 9. § (9a) bekezdése, valamint
99/K. §-a is jelentősen megváltozott 2020. január 1-jei hatállyal, az új rendelkezésből az egyéves határidő, valamint
a tanterv két félévre bontásának kötelezettsége is kikerült.
[56] Az Abtv. 64. § e) pontja értelmében az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítványt, ha annak érdemi vizsgálata
során megállapítja – a 25–27. §-ban foglalt eljárások kivételével – a vizsgált jogszabály hatályvesztését. Az Nkt. 9. §
(9a) bekezdésének, valamint 99/K. §-ának az indítványozók által sérelmezett tartalma a fentiek szerint hatályban már
nem lévő jogszabályi rendelkezés, így annak az Alkotmánybíróság általi vizsgálata absztrakt utólagos normakontroll
keretében már nem lehetséges, ezért az Alkotmánybíróság ezen indítványi elemet visszautasította {hasonlóan
3326/2020. (VIII. 5.) AB végzés, Indokolás [24]}.
[57] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az Abtv. 41. § (3) bekezdése értelmében
az Alkotmánybíróság hatásköre kivételesen hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának
vizsgálatára is kiterjedhet, ha az konkrét ügyben még alkalmazandó. Az absztrakt utólagos normakontroll-
eljárásban már nem vizsgálható jogszabályi rendelkezés alkalmazása kapcsán felmerülő alkotmányossági kérdések,
alapjogsérelmek tehát az egyedi érintettség igazolása mellett az Abtv. 26. §-a és 27. §-a szerinti eljárásokban
kezdeményezhetők. Hasonlóan, az egyedi ügyben történt alkalmazás esetén az Abtv. 25. §-a szerinti bírói
kezdeményezés lehetősége is rendelkezésre áll abban az esetben, ha a már hatályon kívül helyezett jogszabályi
rendelkezések alkalmazása révén konkrét – az Alaptörvényben biztosított – jog sérelme merül fel.
[58] 4. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az indítványozóknak jogalkotói mulasztással előidézett
alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére nincs jogosultságuk.
Az Abtv. 46. § (1) és (2) bekezdése a jogalkotói mulasztás megállapítását az Alkotmánybíróság által hatáskörei
gyakorlása során hivatalból alkalmazható egyik lehetséges jogkövetkezményként szabályozza, így annak
indítványozására az indítványozók nem jogosultak {az utólagos normakontroll-eljárásra: 3330/2017. (XII. 8.)
AB végzés, Indokolás [20]}. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor [figyelemmel részben az indítvánnyal támadott
rendelkezésekre, a 9/2019. (III. 22.) AB határozat rendelkező részére, a Módtv. indokolására, valamint az államtitkár
válaszára] jelen ügyben az indítványozók által állított okból nem látta indokát ezen jogkövetkezmény hivatalbóli
alkalmazásának.
IV.
[59] Az indítvány részben megalapozott.
[60] Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalmi vizsgálatát megelőzően elsőként áttekintette az Alaptörvény B) cikk
(1) bekezdésével kapcsolatos korábbi, jelen indítvány elbírálása szempontjából releváns gyakorlatát.
[61] Az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata szerint a jogállamiságból és az annak részét képező
jogbiztonság követelményéből fakadó elv a kellő felkészülési idő biztosítása, amelynek értelmében a jogszabály
hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a címzettek számára a jogszabály
alkalmazására való felkészülésre. E követelményt megismétli a Jat. 2. § (3) bekezdése is.
[62] A kellő felkészülési idő Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő lényegi eleme, hogy a jogszabályi
rendelkezéseknek mindazok a címzettjei, akik részére a jogszabály új, illetve többletkötelezettséget ír elő – legyenek
akár a jogszabály végrehajtásáért felelős (jogalkalmazó) szervek, akár az önkéntes jogkövetés szempontjából
érintett egyéb személyek és szervek –, a kötelezettségeiket potenciálisan teljesíteni tudják, és akaratuk ellenére
ne kövessenek el kötelezettségszegést, ne valósítsanak meg jogellenes magatartást. Mind a jogalkalmazásnak,
mind pedig a jogkövető magatartásnak feltétele a jogszabály megismerése, ebből a szempontból tehát a szabály
alkalmazására való felkészülés és a jogszabály megismerése a cél-eszköz viszonyban áll egymással {6/2013. (III. 1.)
AB határozat, Indokolás [233]–[236]; 24/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}. A jogszabály alkalmazására való
felkészüléshez szükséges kellő idő megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének
és döntésének függvénye, mellyel összefüggésben alaptörvény-ellenesség csak a jogszabály alkalmazására való
felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1889
hiánya esetén állapítható meg {3209/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [51]}. Az Alkotmánybíróság hatásköre
ennek megfelelően a felkészülési idő követelményével összefüggésben nem terjedhet ki annak vizsgálatára, hogy
egy konkrét jogszabály esetében pontosan mennyi idő szükséges a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez,
az ugyanis nem alkotmányjogi kérdés; az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó
felkészülési idő követelményével összefüggésben csak azt értékelheti, ha a felkészülési idő elmarad, vagy annyira
kirívóan rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük
ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni {24/2019.
(VII. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}.
[63] Ugyancsak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma.
Az Alkotmánybíróság a visszaható hatályú jogalkotásra vonatkozó gyakorlatát a 10/2018. (VII. 18.) AB határozatban
a következőképpen foglalta össze: „Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogbiztonság megköveteli, hogy
a jogrendszer egésze, annak részterületei, valamint egyes szabályai világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve
kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek, továbbá a jogalkalmazás során felismerhető
normatartalmat hordozzanak {9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 65–66; 38/2012. (XI. 14.) AB határozat,
Indokolás [84]}. A jogbiztonság teremti meg a lehetőséget a jogalanyoknak arra, hogy magatartásukat ténylegesen
a jog előírásaihoz tudják igazítani {3208/2013. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [58]}.
A jogi normák előreláthatóságának és kiszámítható működésének követelménye felöleli a visszamenőleges hatályú
jogi szabályozás korlátozott és kivételes lehetőségét. Vagyis jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat
meg jogkövetkezményeket: nem rögzíthet kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
Az Alkotmánybíróság szerint valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha
a hatálybalépés visszamenőlegesen történt, hanem akkor is, ha a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett
rendelkezés alapján – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell {57/1994.
(XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 324–325; 16/2014. (V. 22.) AB határozat, Indokolás [32]}. Ez utóbbi esetben
a szabály a hatályba lépését megelőző eseményhez, tényhez fűz új, a korábban hatályos szabályhoz képest eltérő
jogkövetkezményt, aminek következtében felmerülhet a visszaható hatály sérelme. Visszaható hatályról beszélünk
továbbá akkor is, ha az új szabály a hatályba lépését megelőzően keletkezett, annak időpontjában fennálló tényállás
jogkövetkezményét a régitől eltérően határozza meg.” (Indokolás [49]–[51])
V.
[64] 1. Az Alaptörvény nagy hangsúlyt helyez a család intézményének védelmére. Már a Nemzeti Hitvallás is hitet tesz
a család értéke mellett („[v]alljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk
alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet”), míg az L) cikk rögzíti a család védelmét, a gyermekvállalás
támogatását. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény szerint a család Magyarország legfontosabb
nemzeti erőforrása, olyan önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. A család, és a családban történő
nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest, továbbá harmonikusan működő családok nélkül
nincs jól működő társadalom. Az Alaptörvény XVI. cikke a gyermekek védelmének alkotmányos alapja. A XVI. cikk
(1) bekezdése a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és
gondoskodáshoz való jogát deklarálja, a (2) bekezdés biztosítja a szülők számára a jogot a gyermeküknek adandó
nevelés megválasztására, míg a (3) bekezdés értelmében a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni,
mely kötelezettség magában foglalja a gyermekük taníttatását is.
[65] Az Alaptörvény normaszöveg-javaslatához fűzött alkotmányozói indokolás szerint a megfelelő testi, szellemi és
erkölcsi fejlődéshez szükséges „védelemre és gondoskodásra a gyermek mindenkivel szemben igényt tarthat.
Ennek megfelelően a gyermek szülei, családja, az állam és a társadalom valamennyi tagja is köteles a gyermek jogait
tiszteletben tartani, és a társadalom fennmaradásának zálogaként biztosítani számára a megfelelő fejlődéséhez
szükséges feltételeket. A magánszférában a gondoskodás és védelem joga és kötelezettsége elsődlegesen
a szülőket (vagy a gyermek más törvényes képviselőit) illeti, illetve terheli. Ezzel összefüggésben a Javaslat a szülők
jogaként határozza meg a gyermeküknek adandó nevelés megválasztását és egyben kötelezettségükké teszi
a kiskorú gyermekükről való gondoskodást, ideértve a tanköteles gyermekük taníttatását is.”
[66] Az Alaptörvény XVI. cikk (1), (2) és (3) bekezdései egymással összefüggő egységet alkotnak, melynek
középpontjában a gyermek legjobb érdeke áll, a XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően. Minden gyermeknek
joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, melynek
biztosítása a XVI. cikk (2) bekezdése értelmében elsődlegesen a szülők kötelezettsége. A szülők neveléshez való
1890 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
joga két irányból is korlátozott: egyfelől a gyermeküknek adandó nevelés megválasztása során a szülők nem
élveznek korlátlan szabadságot, és a nevelés keretében kizárólag olyan döntések meghozatalát védi és támogatja
az Alaptörvény, amely a gyermek legjobb érdekével összhangban áll, azaz a XVI. cikk (2) bekezdése szerinti szülői
jogosultságok tartalmi korlátja a gyermek XVI. cikk (1) bekezdése szerinti legjobb érdeke. Másfelől pedig a szülők
neveléshez való jogának korlátja a XVI. cikk (3) bekezdése szerinti gondoskodási kötelezettség, mely magában
foglalja a gyermek taníttatásának kötelezettségét is. A szülők nevelési jogának tartalmát az Alkotmánybíróság
a 995/B/1990. AB határozatban akként határozta meg, hogy „a szülők maguk döntenek arról, hogy hagyományaik,
családi szokásaik, társadalmi helyzetük, vallási és erkölcsi meggyőződésük, anyagi lehetőségeik szerint miként
választják meg a gyermek nevelését, oktatását biztosító intézményt, módszert, eszközöket. Ebbe külső hatalom,
a családon kívülálló személy nem avatkozhat be.” (ABH 1993, 515, 527)
[67] Miközben tehát az Alaptörvény maga is rögzíti a szülők neveléshez való jogát, egyben azt is elismeri, hogy
a gyermek nevelésének nem csupán egyetlen helyes módja létezik, hanem a több, adott esetben egyaránt helyes
nevelési módszer közül kell a szülőnek a gyermekére tekintettel választania. Ezen választási szabadság általános és
abszolút korlátja ugyanakkor a gyermek taníttatásának kötelezettsége, mely vonatkozásban az Alaptörvény nem
biztosítja a szülők számára a választás lehetőségét a tanköteles, azaz a törvényben meghatározott életkort elért és
iskolaérett gyermekek esetében. A tankötelezettség teljesítésének módja tekintetében azonban a szülők neveléshez
való joga ugyancsak érvényesül: így különösen (a jogszabályi kereteken belül) megválaszthatják a gyermekük
számára legjobbnak tartott oktatási intézményt, választhatnak az etika és a hit- és erkölcstan oktatása között, vagy
akár egyéni munkarendet kérelmezhetnek gyermekük számára.
[68] Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése értelmében Magyarország külön intézkedésekkel védi egyebek között
a gyermekeket is, akik (a nőkhöz, idősekhez és fogyatékossággal élőkhöz hasonlóan) különleges gondoskodásra
szorulnak és külön védelmet igényelnek. A részben a XV. cikk (5) bekezdésén, részben a XVI. cikk (1) bekezdésén
alapuló állami intézményvédelmi kötelezettség ugyanakkor csak másodlagos a szülő elsődleges kötelezettségéhez
képest. Az állam feladata egyfelől a megfelelő intézményrendszer kialakítása és működtetése (ideértve a bölcsődei,
óvodai, iskolai intézményeket éppúgy, mint a megfelelő egészségügyi ellátórendszert), másfelől a szülők gyermek
legjobb érdekének megfelelő nevelési döntéseinek meghozatalához szükséges szakmai támogatás biztosítása
(például a pedagógiai szakszolgálatok szakértői vizsgálatai és más hasonló intézmények révén), harmadfelől pedig
annak biztosítása, hogy amennyiben a szülő egyedi esetekben elmulasztja a neveléshez való jogának gyakorlását,
vagy azt nyilvánvalóan nem az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti korlátokra tekintettel gyakorolja,
a szülő helyébe lépve megtegye azokat az egyedi ügyekben szükséges intézkedéseket, melyek nélkülözhetetlenek
ahhoz, hogy a gyermek legjobb érdeke megfelelően érvényesüljön.
[69] Mindezekkel összhangban az Alkotmánybíróság arra is utal, hogy az Alaptörvény normaszöveg-javaslatának
indokolása maga is kifejezetten elismeri a gyermek nevelése során a szülő jogainak elsődlegességét. A 995/B/1990.
AB határozat mindezt akként rögzítette, hogy „ha a gyermeknek nincs vagy a szülői kötelességeket nem teljesítő
szülője van, akkor helyettük az államnak kell helytállnia. Ez ad a jogalkotó államnak lehetőséget a törvényes
beavatkozásra, és kötelezi az államot közvetlen helytállásra.” (ABH 1993, 515, 528) Mindez tehát azt jelenti, hogy
az állam szerepe a gyermek nevelésére vonatkozó döntések meghozatalában csupán másodlagos jellegű: egyrészt
a XV. cikk (5) bekezdése alapján köteles a szülőket segíteni a gyermek nevelése során, másrészt köteles a gyermek
neveléséhez szükséges megfelelő intézményrendszert és ellátórendszert működtetni (melyek közül maga
az Alaptörvény nevesíti a kötelező általános iskolai oktatást), harmadrészt pedig az állam fellépése konkrét, egyedi
esetekben csak a szülők gyermek érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes döntéseinek korrekciójára, illetőleg a gyermek
nevelése szempontjából elengedhetetlenül fontos, a szülő részéről elmaradó döntések pótlására szorítkozhat.
[70] 2. A szubszidiaritás elve értelmében az állam az egyén személyes autonómiájába tartozó kérdésekben a döntés
lehetőségét nem vonhatja el az egyéntől. A gyermeknevelés feladata és felelőssége tehát elsődlegesen a szülőket
terheli, az állam feladata pedig a szubszidiaritás elvének megfelelően részben a szülők támogatása-segítése,
részben pedig a szülők nevelési tevékenységének korrekciója azokban az egyedi esetekben, ha az a gyermek
legjobb érdekével ellentétes eredményre vezet. Miközben a szubszidiaritás elve (és az Alaptörvény egyes, idézett
rendelkezései) nem csupán felhatalmazzák, hanem kifejezetten kötelezik is az államot arra, hogy segítse a szülőket
a gyermekük nevelése során, ezen állami szerepvállalás sem generálisan, sem pedig egyedi esetekben nem veheti
át a szülőktől a nevelés jogát és felelősségét akkor, ha a szülők azt egyébként a gyermek legjobb érdekének
megfelelően, az Alaptörvénnyel összhangban gyakorolják.
[71] 3. Az Alkotmánybíróság korábban már több döntésében is hangsúlyozta, hogy „[a] szülőnek a nevelés
megválasztásához való joga [az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése szerint a szülőknek joguk van megválasztani
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1891
a gyermeküknek adandó nevelést] – összefüggésben az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésével (gondolat,
lelkiismeret és vallás szabadsága) – azt jelenti, hogy a szülők gyermekeikről saját világnézetüknek és lelkiismereti
meggyőződésüknek megfelelően gondoskodhatnak, tehát »[e]lsősorban a szülők (gondviselők) jogosultak arra,
hogy döntsenek a gyermekeik testi és szellemi fejlődésével kapcsolatos kérdésekben. A szülők választhatnak
egészségügyi szolgáltatót, oktatási intézményt, ők dönthetnek arról, hogy milyen világnézeti nevelésben
részesüljenek gyermekeik. Az egyes egészségügyi ellátások, a lehetséges alternatívák között is a szülők döntenek.«
[39/2007. (VI. 20.) AB határozat, ABH 2007, 464, 481]” (Abh., Indokolás [59]) Ugyanakkor „nem értelmezhető a szülő
(2) bekezdésben biztosított nevelés megválasztásához való joga elvonatkoztatva az őt terhelő kötelezettségtől, sem
pedig a gyermek jogaitól” (Abh., Indokolás [43]).
[72] Az államnak a gyermek jogai védelme érdekében intézményvédelmi kötelezettsége áll fenn: „Az állam szerepe
a gyermekek védelmében és a róluk való gondoskodásban az, hogy meghatározza a gyermekek alapvető jogai
érvényesítésének garanciáit, létrehozza és működtesse a gyermekek védelmét biztosító intézményrendszer.”
[114/2010. (VI. 30.) AB határozat, ABH 2010, 579, 582] Ezen intézményvédelmi szerep ugyanakkor a gyermek
jogai tekintetében csak kiegészítő jellegű: „a családi védelmet mint belső jogviszonyt kiegészíti (de adott
esetben pótolja is) az – objektív intézményvédelmi kötelezettségből fakadó – állami (és a társadalmi) védelem.”
(Abh., Indokolás [56])
[73] Mindezeket az Alkotmánybíróság a 14/2014. (V. 13.) AB határozatban akként összegezte, hogy az Alaptörvény
XVI. cikk (1) bekezdésében biztosított alapjog, a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga speciális
szerkezetű és többpólusú: jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család (a szülők), másodlagosan
pedig – kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel – az állam. Az államnak – ebben a szerepkörében –
a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát aktív, tevőleges, támogató (nem pusztán passzív)
magatartással kell érvényre juttatnia (Indokolás [33]).
[74] 4. Az Alkotmánybíróság a gyermek legjobb érdekével, illetőleg a szülők neveléshez való jogával, valamint az állami
szerepvállalás terjedelmével kapcsolatosan utal a német irányadó bírósági és alkotmánybírósági gyakorlatra is.
A szülők neveléshez való jogához (Erziehungsrecht) kapcsolódik az állam nevelési feladata (Erziehungsauftrag),
mely utóbbi elsősorban a nevelési jog gyakorlása feletti őrködéssel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket
takarja (BVerwG 6 B 65.07). A német szövetségi alkotmánybíróság, a Bundesverfassungsgericht korábban
(a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatához hasonlóan) azt is elismerte, hogy a tankötelezettség intézménye
a szülők nevelési jogának korlátját képezi (1 BvR 1358/09). Az irányadó német alkotmánybírósági gyakorlat
szerint a Grundgesetz 6. cikk (2) bekezdéséből fakadóan a gyermek gondozása és nevelése a szülők természetes
joga, azaz akik a gyermeknek életet adtak, természetszerűleg készek és kötelesek arra, hogy a gyermek ellátásáért
és neveléséért felelősséget vállaljanak (BVerfGE 24, 150). Ezen szülői jogok ugyanakkor ún. „szolgáló emberi
jogok”, amelyek a szülőt illetik ugyan meg, azonban azokat a szülők a gyermek érdekében kötelesek gyakorolni
(BVerfGE 61, 372). Ennek megfelelően a német alkotmánybírósági gyakorlatból következően a szülői jogok
elsősorban nem a szülő személyiségének szabad kibontakozását szolgálják, hanem a gyermek kibontakozásának
garanciájaként érvényesülnek. A bajor szövetségi alkotmánybíróság a bajor alkotmány 129. cikk (1) bekezdése
alapján pedig úgy foglalt állást, hogy bár a német szülők számára alanyi jogon biztosított az óvodai férőhely
a gyermekük számára, azonban a szülők neveléshez való jogának elsőbbsége kizárja, hogy az állam
óvodakötelezettséget vezessen be (BayVerfGHE 29, 191, 210). Az óvoda ugyanis nem kötelezettség, hanem a szülők
nevelési kötelezettségeit támogató intézményrendszernek minősül (1 BvR 178/97).
[75] Az irányadó német alkotmánybírósági gyakorlat szerint amikor valamely, a gyermek nevelésével kapcsolatos állami
beavatkozás alkotmányosságáról kell dönteni, minden esetben a gyermek legjobb érdekét és az arányosság elvét
kell szem előtt tartani, a jogalkotó pedig csak akkor avatkozhat be a szülő nevelési jogába általános tilalmakkal,
amennyiben az egyedi intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek (BVerfGE 7, 320). Mindez azt jelenti, hogy
az általános iskolai nevelést megelőzően az államnak csak akkor kell beavatkoznia, amennyiben a szülő nevelési
jogának gyakorlása konkrét, egyedi esetekben a gyermek legjobb érdekével ellentétes eredményre vezet. Ennek
megfelelően a német szövetségi alkotmánybírósági gyakorlat is irányadónak tartja a szülő neveléshez jogával való
összefüggésben a szubszidiaritás elvét (1 BvR 205/58).
[76] 5. Az Alkotmánybíróság végezetül azt is megjegyzi, hogy az Alaptörvény XVI. cikkének korábban említett
értelmezése az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, Magyarországot is kötelező Gyermekjogi Egyezmény
rendelkezéseivel is teljes mértékben összhangban áll. A Gyermekjogi Egyezmény 18. cikk (1) bekezdése értelmében
„[a] felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg, adott esetben
a gyermek törvényes képviselőire hárul. Ezeket cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló
1892 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
érdekének kell vezetnie.” A 18. cikk (2) bekezdése pedig kifejezetten az állami szerepvállalás másodlagosságát
hangsúlyozza akkor, amikor azt rögzíti, hogy „a részes államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek és
a gyermek törvényes képviselőinek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához,
és gondoskodnak gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról”. Az Egyezmény
18. cikke [a szülők kötelességeit és jogait tartalmazó 5. cikkel, valamint az állam kötelezettségeit tartalmazó
3. cikk (2) bekezdésével és 27. cikkével együttesen] egyértelműen előírja, hogy a szülőké az elsődleges felelősség
a gyermek legjobb érdekének biztosításában, az államnak pedig megfelelő lépéseket kell tennie a szülők
kötelességteljesítésükben való támogatása érdekében. Az állam ugyanakkor csak abban az esetben veheti át a szülő
szerepét a gyermek jogainak és szükségleteinek biztosítása érdekében, ha a szülő nem képes eleget tenni ezen
felelősségének.
VI.
[77] Az Alkotmánybíróság elsőként az Nkt. 8. § (2) bekezdésével, valamint 8. § (2a)–(2c) bekezdésével kapcsolatos
indítványi elemet vizsgálta meg.
[78] 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, majd azzal összhangban az Nkt. 2015. augusztus 31. napjáig
hatályos rendelkezése hároméves kortól lehetővé tette az óvodai részvételt azzal, hogy abban az évben, amelyben
a gyermek az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órányi kötelező részvételt írt elő.
[79] Az Nkt. 2015. szeptember 1. napjától kezdődően az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség korhatárát
leszállította, napi négy órányi kötelező óvodai foglalkozáson való részvételt írva elő a harmadik életévet betöltött
gyermekek számára is azzal, hogy a jegyző a szülők kérelmére – az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével –
annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, felmentést
adhatott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek
kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt indokolta.
[80] A kötelező óvodai korhatár leszállítására, valamint a kötelező óvodai nevelés alóli felmentésre vonatkozó,
2015. szeptember 1. napjától hatályos szabályokat a jogalkotó a Módtv. elfogadásával két lépcsőben módosította.
[81] Az Nkt. 2019. július 26. napjától hatályos rendelkezése [a Módtv. 7. § (1) bekezdése] a korábbi szabályozást
annyiban változtatta meg, hogy a felmentés engedélyezésének korhatárát egy évvel leszállította, és annak az évnek
az augusztus 31. napjáig tette immáron lehetővé, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti.
[82] Az Nkt. 2020. január 1. napjától hatályos 8. § (2) bekezdése [a Módtv. 7. § (2) bekezdése] (a felmentés
engedélyezésének korhatárát változatlanul hagyva) a felmentés engedélyezésére vonatkozó eljárásrendet
változtatta meg, oly módon, hogy a szülő a tárgyév május 25. napjáig jogosult csak a kérelem benyújtására,
a felmentés engedélyezéséről szóló döntést pedig a jegyző, illetőleg a fenntartó helyett a Kormány rendeletében
kijelölt szerv hozza meg, az eljárásban szakértőként pedig csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.
Ugyancsak a Módtv. 7. § (2) bekezdése rögzítette a felmentés engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási perre
vonatkozó, 2020. január 1. napjától hatályos szabályokat [Nkt. 8. § (2a)–(2f ) bekezdések]. Az Alkotmánybíróság
megállapítja, hogy az indítványozók alkotmányjogilag értékelhető indokolást kizárólag a Módtv. 7. §
(2) bekezdésével összefüggésben terjesztettek elő, ennek megfelelően az Alkotmánybíróság jelen eljárásban
kizárólag ezen rendelkezések [azaz az Nkt. 2020. január 1. napjától hatályos rendelkezései] alkotmányossági
vizsgálatát végezhette el.
[83] Az indítvány az Nkt. rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét három okból állítja. Egyfelől az indítványozók úgy
ítélték meg, hogy a felmentést engedélyező szerv eljárásrendjének kialakítására a törvény elfogadása és vonatkozó
rendelkezésének hatálybalépése (2020. január 1. napja) közötti időszak elégtelen, ezáltal sérül az Alaptörvény
B) cikk (1) bekezdése szerinti kellő felkészülési idő követelménye. Másfelől az indítványozók álláspontja szerint
az óvodai nevelés alóli felmentés lehetőségére vonatkozó korhatár leszállítása sérti a szülők Alaptörvény XVI. cikke
szerinti neveléshez való jogát. Ezzel összefüggésben kérdésként fogalmazták meg, hol húzódik a szülői és az állami
felelősség közötti határ. Harmadfelől pedig a felmentési kérelem elbírálására vonatkozó rendelkezések az indítvány
szerint ellentétesek az Alaptörvény XVI. cikkével, illetőleg a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági
eljáráshoz való joggal.
[84] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként az indítványozók Alaptörvény XVI. cikkének sérelmével kapcsolatos érveit
vizsgálta meg.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1893
[85] Az indítvány alapján az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gyermekek
védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelme érdekében a kötelező óvodai nevelésben való részvétel
korhatárának felmentés nélküli leszállítására irányadó szabályozás a szülők neveléshez való jogának az Alaptörvény
I. cikk (3) bekezdésével összhangban álló, szükséges és arányos korlátozásának minősíthető-e.
[86] Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az Alaptörvény XVI. cikk (3) bekezdése a szülői kötelezettségek között nevesíti
a gyermek taníttatásáról való gondoskodást, azonban nem tartalmaz semmilyen előírást az óvodai nevelésre
vonatkozóan. A kötelező óvodai nevelésre, illetőleg az ez alóli felmentések és kivételek rendszerére vonatkozó
szabályozás ennek megfelelően teljes egészében törvényi alapokon nyugszik. Mindez önmagában is megerősíti
{a jelen határozat V. részében (Indokolás [64] és köv.) tett megállapításokkal, így különösen a szubszidiaritás
elvével összhangban}, hogy a tankötelezettség kezdetét megelőzően az államnak legfeljebb arra lehet joga, hogy
kivételesen és kizárólag a gyermek legjobb érdekének biztosítása érdekében korlátozza a szülő neveléshez való
jogát akkor, ha a szülő döntése és a gyermek legjobb érdeke egymással ellentétben állnak.
[87] 2.1. Ahogyan arra az Abh. is rámutatott, az óvodai nevelés „általánosságban indokolt elsősorban a szocializáció,
a majdani iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez”
(Indokolás [43]). A Módtv. indokolása is rögzíti, hogy „[t]ársadalmi érdek és cél, hogy a 3., illetve 6. életév betöltésével
a gyermekek minél nagyobb része kezdje meg az óvodai nevelésben illetve az iskolai oktatásban való részvételét.
Különösen fontos ez az óvodában, mely fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra
készít fel.” Tekintettel arra, hogy az óvodai nevelés intézménye hangsúlyosan az iskolai tanulmányok előkészítését,
a közösségi beilleszkedést szolgálja, ezért az az intézkedés, mely annak előmozdítását szolgálja, hogy valamennyi
gyermek az iskolai tanulmányainak megkezdése előtt részt vegyen óvodai nevelésben, alkotmányjogi értelemben
szükséges eszköz a szülők gyermeküknek adandó nevelés megválasztásához való jogának korlátozásához.
[88] 2.2. A korlátozás arányosságának vizsgálatakor (az Abh. megállapításaival egyezően) fokozottan figyelembe kell
venni azt a körülményt, hogy az Alaptörvény és a jogrendszer egésze rendkívül hangsúlyos szerepet biztosít
a családnak. Ha a szülő elsődleges élethivatásának tekinti a gyermek nevelését, és szeretné, hogy a gyermek
fejlődésének első időszakában teljes egészében a családban nevelkedjék, az erre vonatkozó joga csak erős
alkotmányjogi indokkal korlátozható.
[89] Az állami beavatkozás jogalapja a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő alkotmányos jogának
érvényesítése, ez pedig kizárólag az ő konkrét személyes viszonyaiban, az őt egyénileg és személyesen érintő
kérdésekben (és nem pedig általános jelleggel) fordulhat elő. Az általános jogszabályi rendelkezéseknek
ezért mindig lehetőséget kell biztosítaniuk az egyéni szempontok érvényesítésére, azaz az egyedi, a gyermek
legjobb érdekét érvényre juttató döntések meghozatalára, mely alól csak az olyan nyilvánvalóan kivételes
esetek jelenthetnek kivételt, mint az iskolai nevelés-oktatásra felkészítő utolsó óvodai év. Az állami beavatkozás
arányosságának megítélésénél a gyermek személye, illetve egyéni körülményeinek figyelembevétele az alapvető
jogok és az Alaptörvény értékrendszerének érvényesítéséhez nélkülözhetetlen.
[90] A fentiekkel teljes összhangban az esetleges felmentés fontosságát az államtitkári válasz is hangsúlyozza. Rögzíti,
hogy „minden gyermek esetében – akár hátrányos helyzetűnek minősül, akár nem – a szabályozásnak egységesen
kell biztosítania az óvodáztatási kötelezettség teljesítésének a gyermek érdekét szolgáló betartását, az esetleges
mentesítés lehetővé tételét”.
[91] Az óvodai nevelés alkotmányos kereteit illetően egyértelmű jogi állásfoglalást teremtett az Abh., zsinórmértékül
szolgálva jelen módosítás szükségességének és arányosságának vizsgálatánál is. Hangsúlyozta, hogy a Gyermekjogi
Egyezmény 18. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettség ENSZ-beli értelmezése szerint „a felelősség a gyermek
neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban, de nem kizárólagosan a szülőkre hárul, ezért az állam is, és
a társadalom is együttes felelősséget visel” (Abh., Indokolás [44])
[92] Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga speciális
szerkezetű és többpólusú: jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család (a szülők), másodlagosan
pedig – kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel – az állam. Az Alaptörvény L) cikk (2) bekezdése és
XV. cikk (5) bekezdése alapján az államnak a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát aktív, tevőleges,
támogató (nem pusztán passzív) magatartással kell érvényre juttatnia {14/2014. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [33]}.
[93] Az Alkotmánybíróság az óvodai nevelés szükségességének (azaz a szülő neveléshez való joga korlátozása
arányosságának) vizsgálata során az Abh.-ban e tekintetében lefektetett elveket követve megerősíti, hogy
„[a] gyermek Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt jogai érvényesülése érdekében, testi és szellemi
fejlődésének biztosításával, hangsúlyosan az iskolai tanulmányok előkészítését, a közösségi beilleszkedést szolgálja.
Habár ez egy-egy szülő gyermeke nevelésének megválasztásához való jogát korlátozhatja – így a közösségi
nevelést egészében elutasító nevelési elveket valló, az óvodai nevelés kezdetét korainak tartó, vagy olyan szülő
1894 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
esetében, aki az adott nevelési intézmények helyett más keretek között képzelné el a gyermeke szocializálását –,
a vázolt és az Óvodai nevelés országos alapprogramjában részletesen kifejtett célok elérése azonban szükségessé
teszi az óvodai nevelést.” (Abh., Indokolás [40]) Az Alkotmánybíróság itt jegyzi meg, hogy az alapprogram szerint
az óvodai nevelés alapelveit meghatározó olyan sarokkövek, mint a szeretetteljes gondoskodás és különleges
védelem, a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítése, mind olyan feladatok, amelyek családi
környezetben biztosíthatók a legteljesebben, e körben az óvoda a szülők mellett csak kiegészítő szerepet kaphat.
[94] Az óvodai nevelés utolsó évére vonatkozóan tehát az állam (az Abh. megállapításaival összhangban) jogosult
(de még ekkor sem köteles) olyan, a kötelező óvodai nevelés alól kivételt (felmentést) nem engedélyező
szabályozást alkotni, mely valamennyi gyermek számára kötelezővé teszi az óvodai nevelésben történő részvételt;
az iskolai tanulmányokra való felkészülés biztosítását az Alkotmánybíróság olyan kivételes indokként ismerte
el, mely még a felmentés lehetőségének teljes kizárása esetében is a szülők neveléshez való jogának arányos
korlátozásának minősült.
[95] Az Abh. az Nkt. korábban hatályos szabályozása arányosságának vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy
„[a]z Nkt. korábban hatályos rendelkezése, bár a hároméves korhatárt főszabállyá teszi, alkalmazása alól kivételt
enged: a szülő kérésére az ötödik életév betöltéséig széles körben lehetőséget ad a felmentésre. […] A napi négy
órás foglalkozás általánosságban indokolt elsősorban a szocializáció, a majdani iskolai követelményekhez való
alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez. A szülő gyermekkel való foglalkozását,
nevelési elveit nem gátolja, nem sérti, ellenkezőleg, kiegészíti a közösségben történő nevelés. Amennyiben pedig
a gyermek különös érdeke, a családi körülmények indokolják, mód van a felmentésre.” (Abh., Indokolás [42]–[43])
[96] Az Abh. a korábbi szabályozás arányosságát tehát két okból látta biztosítottnak. Egyrészt különös jelentőséget
tulajdonított az iskolai nevelést megelőző, iskolára előkészítő évnek, amelyet a gyermekek megfelelő szocializációja
céljából mindenképpen célszerű óvodai környezetben eltölteni. Ezt a megközelítést a Módtv. indokolása, illetőleg
maga az Nkt. 8. § (1) bekezdése is kifejezetten megerősíti, amikor azt rögzíti, hogy az óvodai nevelés „különösen
az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készít fel”. Másrészt az iskola-előkészítő évet megelőzően széles körű
felmentési lehetőséget látott biztosítottnak azon gyermekek számára, akiknek legjobb érdekét bármely okból
a családban történő nevelés szolgálja.
[97] Jelen esetben a szabályozás ugyanakkor további egy évvel terjesztette ki a kötelező óvodai nevelés intézményét,
kizárva a felmentés lehetőségét még azokban az esetekben is, amikor a gyermek családi körülményei,
képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete ezt bármilyen okból indokolná. Az Nkt. 8. § (2) bekezdésének ezen
módosítása az óvodai nevelés utolsó előtti évét a szabályozás (a felmentés engedélyezése) szempontjából az utolsó
évvel tette azonossá, miközben maga a Módtv. indokolása és az Nkt. 8. § (1) bekezdése is kifejezetten azt rögzíti,
hogy az általános iskolai tanulmányokra való felkészülés szempontjából az utolsó év tekinthető különösen
fontosnak. A Módtv. indokolása ennek megfelelően semmilyen érvet nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen
szakmai szempontok alapján határozott úgy a jogalkotó, hogy szükséges az óvodai nevelés alóli felmentésre
vonatkozó életkori korlát leszállítása. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben arra is utal, hogy az utolsó óvodai
nevelési évre vonatkozó felmentési lehetőség kizárása már eddig is példa nélküli kivételnek minősült a magyar
oktatási rendszerben: az Nkt. 45. § (5) bekezdése ugyanis a tanuló egyéni adottságára és sajátos helyzetére
tekintettel az általános iskolai oktatás teljes időszakában lehetővé teszi az egyéni munkarend engedélyezését, és
ezáltal a felmentést a rendszeres intézménylátogatás alól.
[98] Az Alkotmánybíróság rámutat: az Nkt. 8. § (2) bekezdése szerinti felmentés minden esetben a gyermek jogos
érdekének szem előtt tartásával, az óvodavezető, illetőleg a védőnő bevonásával megszülető, kizárólag szakmai
szempontokat (a gyermek egyéni érdekeit, képességeit és körülményeit) figyelembe vevő döntés, melynek
meghozatala során a hatóságoknak abból a vélelemből kell kiindulniuk, hogy a szülő által kért felmentés szolgálja
a gyermek legjobb érdekét, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően. Ennek megfelelően a felmentés
engedélyezésére vonatkozó életkori korlát leszállítása éppen azon gyermekeket, illetőleg szüleiket zárta el az óvodai
nevelés alóli felmentés lehetőségétől, ahol a felmentés a gyermek körülményeire és képességeire tekintettel
indokolt volt.
[99] Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára az Alkotmánybíróság megkeresésére
kifejtette: „a szülői jogosultságok nem korlátlanok, a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga korlátozza azokat
[…]. A szülőnek a nevelés megválasztásával kapcsolatos joga tehát nem egyenlő azzal, hogy ezáltal a gyermek
egyáltalán ne vegyen részt intézményes nevelésben, oktatásban.” Maga az államtitkár is utal az Abh.-ra, mely szerint
az Alaptörvény XVI. cikke „az állam számára azt írja elő, hogy – valamennyi jogággal összefüggésben – az egyes
jogintézmények szabályozása során tartsa szem előtt a gyermek érdekeit, e tevékenységén keresztül segítse elő
a megfelelő fejlődésüket, az ehhez szükséges alapvető feltételeket biztosítsa” (Indokolás [27]). Az államtitkár utalt
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1895
továbbá az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendeletre (a továbbiakban
Korm. rendelet), ami alapelvként fogalmazza meg, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és
kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.
[100] A támadott jogszabályhely vonatkozásában az új szabályozás arányossága már nem igazolható a fenti indokokkal,
a felmentés ugyanis már csak három- és négyéves kor között kérhető. A támadott rendelkezés nem támogatja
tehát azt a családmodellt, amelyben a gyermek nevelését elsődlegesnek tartják, és egyik szülő a gyermekkel való
foglalkozást – akár hivatásának – választja. Miközben kétségtelen tény, hogy az érintett gyermekek egy tekintélyes
hányadát illetően társadalmi szempontból kiemelkedően fontos a korai óvodakezdés, elsősorban az esetleges
problémák korai felismerése, másrészt a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében, ugyanakkor
azonban a jogalkotónak biztosítania kell a lehetőséget arra is, hogy kivételes esetekben, amikor a gyermek és
a család kellő gondossággal megvizsgált legjobb érdeke azt kívánja, a gyermek az óvodai nevelés utolsó évéig
családi nevelésben részesüljön. Ezekben az esetekben a megfelelő családi nevelést követően ez a minimális
közösségben töltött idő is kellően felkészíti a gyermeket az iskolai életre. Azáltal azonban, hogy a jogalkotó
mérlegelést nem tűrően kizárta a felmentés lehetőségét a negyedik életévüket betöltött gyermekek óvodai
nevelésével összefüggésben, a szabályozással egyrészt figyelmen kívül hagyta az egyes gyermekek egyedi
életkörülményeit, sajátosságait, másrészt általános jelleggel fogalmazta meg azt az Alaptörvényből egyébként
nem csupán le nem vezethető, hanem a XVI. cikk (2) bekezdésével kifejezetten ellentétes elvárást, hogy valamennyi
gyermek esetében (egyéni képességeitől, személyes és családi körülményeitől függetlenül) kizárólag az óvodai
nevelés szolgálhatja a gyermek legjobb érdekét már a gyermek négyéves korától kezdődően.
[101] Az Alkotmánybíróság kiemeli: az Nkt. korábban hatályos 8. § (2) bekezdése nem arra biztosított a szülők számára
jogot, hogy gyermeküket minden esetben felmentsék a kötelező óvodai nevelés alól a gyermek ötéves koráig,
hanem csupán arra, hogy a gyermek kötelező óvodai nevelés alóli felmentését kezdeményezzék, és a felmentés
megadására kizárólag azokban az esetekben került sor, ahol a szülővel egyetértve az óvodavezető, illetőleg
a védőnő ezt a gyermek egyedi körülményeire és képességeire tekintettel szakmailag indokoltnak tartotta.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy a felmentés lehetőségére vonatkozó életkori korlát leszállítása valójában
éppen azon gyermekeket és szüleiket érintette hátrányosan, akik esetében a gyermeket, illetőleg a gyermek
egyedi körülményeit ismerő szakemberek úgy ítélték meg, hogy a gyermek számára kifejezetten előnyt jelent
az óvodai nevelés alóli felmentés lehetősége, hiszen a többi gyermek számára az óvodai nevelésben való részvétel
kötelezettsége korábban is változatlanul fennállt.
[102] A jogalkotó ugyanakkor semmilyen módon nem indokolta meg, hogy ha a gyermek nevelése elsősorban a család
joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek csak be (lásd
az Óvodai nevelés országos alapprogramját, melyre az államtitkár is kifejezetten hivatkozott), egyes esetekben
pedig a gyermek számára kifejezetten előnyös lehet a kötelező óvodai nevelés alóli felmentés, akkor a gyermekeket,
illetőleg az ő nevelésükről elsősorban gondoskodni köteles szüleiket a jogalkotó miért zárja el a gyermek számára
adott egyedi esetben szakmailag is előnyös felmentés lehetőségének kezdeményezésétől. Különösen igaz ez azért,
mert maga az Abh. is kifejezetten a „széles körű felmentési lehetőségre tekintettel” ítélte a korábbi szabályozást
arányosnak (Indokolás [45]). Az Nkt. 8. § (2) bekezdése ráadásul az érintett gyermekek vonatkozásában nem
egyszerűen csak szűkítette, hanem teljes mértékben kizárta a felmentés lehetőségét.
[103] Az Nkt. korábban hatályos rendelkezései is az óvodai nevelés főszabályából indultak ki, és ahhoz képest mintegy
kivételként tették lehetővé az óvodai nevelés alóli felmentés engedélyezését. Ezen kivételszabály megszüntetése
a negyedik életévüket betöltött, de az ötödik életévüket még be nem töltött gyermekek vonatkozásában azt
a megdönthetetlen vélelmet állítja fel, hogy valamennyi gyermek számára, függetlenül a családi körülményeitől,
sajátos helyzetétől, egyéni adottságaitól, kizárólag az óvodai nevelés biztosítja a megfelelő nevelést, mely
megközelítés kifejezetten ellentétes az Alaptörvény általános értékrendjével és különösen a XVI. cikk
(2) bekezdésével, miszerint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának biztosítására elsődlegesen
a család (a szülők) kötelesek, az állam pedig csak másodlagos, kiegészítő szerepet játszik – mely alól kivételt csak
az olyan egyértelműen meghatározott célok képeznek, mint például az iskolai tanulmányokra történő felkészítés
az óvodai nevelés utolsó évében. Márpedig a szülők neveléshez való jogának az óvodai neveléssel összefüggő
állami korlátozása kizárólag abban az esetben fogadható el, ha az egyfelől az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének
megfelelően összhangban áll a gyermek legjobb érdekével, másfelől pedig csak azon esetekre korlátozódik, amikor
vagy valamilyen feltétlenül érvényesítendő, kiemelten fontos cél (mint például az általános iskolai tanulmányokra
felkészítő utolsó óvodai év), vagy pedig a szülő azon, a gyermek nevelésére vonatkozó döntésének korrekcióját
szolgálja, mely nyilvánvalóan nem szolgálja a gyermek legjobb érdekét.
1896 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
[104] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése
szerint nem igazolható a szülők neveléshez való jogának azon korlátozása, mely további egy évvel leszállítja
a kötelező óvodai nevelés alól adható felmentés korhatárát anélkül, hogy egyfelől megjelölné azt az alapvető
jogot vagy alkotmányos értéket, melynek védelmét szolgálja a rendelkezés, másfelől pedig biztosítaná annak
lehetőségét, hogy konkrét egyedi ügyekben az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyermek
legjobb érdekének alapulvételével születhessen döntés a kötelező óvodai nevelésben való részvétel kérdésében
a negyedik életévüket már betöltött, ám ötödik életévüket még be nem töltött gyermekek esetében. Valamely
Alaptörvényben biztosított jog alapvető jog vagy alkotmányos érték hiányában történő korlátozása pedig nem
teljesíti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti követelményeket, ekként az alaptörvény-ellenes.
[105] 2.3. A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Nkt. 8. § (2) bekezdésének „annak az évnek
az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti,” fordulata alaptörvény-ellenes, ezért
azt a rendelkező részben foglaltak szerint, 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság
hangsúlyozza: az Alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le olyan jogalkotási kötelezettség, mely
alapján az óvodai nevelés utolsó évében (az ötödik életévüket betöltött gyermekek esetében) a felmentés
engedélyezésének lehetősége nélkül kötelezővé kellene tenni az óvodai nevelésben való részvételt, ennek
megfelelően az Nkt. 8. § (2) bekezdése az „annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik
életévét betölti,” fordulat megsemmisítését követően összhangban áll az Alaptörvénnyel. Ugyanakkor azonban
az Alkotmánybíróság az Abh.-ban azt is megállapította, hogy az Nkt. korábban hatályos 8. § (2) bekezdése sem
volt ellentétes az Alaptörvénnyel, mert a jogalkotó oly módon tette kötelezővé az óvodai nevelés utolsó évében
való részvételt valamennyi gyermek számára, hogy ezzel egyidejűleg az óvodai nevelés megelőző időszakára
vonatkozóan biztosította a széles körű felmentés lehetőségét.
[106] Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozza továbbá, hogy az Nkt. 8. § (2) bekezdése „annak az évnek
az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti,” fordulatának megsemmisítésével
továbbra is érvényesül az óvodai részvétel kötelezettségének főszabálya, ekként a rendelkező rész szerinti
megsemmisítés kizárólag a főszabály alól adható kivételek körét érinti, és nem változtat az óvodai nevelésben
való részvétel általános kötelezettségén. A pro futuro megsemmisítésre tekintettel pedig az Alkotmánybíróság
a jogalkotó számára kellő időt biztosít annak mérlegelésére, hogy a kötelező óvodai nevelés főszabálya mellett ki
kívánja-e zárni az óvodai nevelés utolsó évében a kötelező óvodai nevelés alóli felmentés lehetőségét, lényegében
a korábban hatályos szabályozásnak megfelelően, vagy pedig az Nkt. hatályban maradó 8. § (2) bekezdésének
megfelelően az óvodai nevelés teljes időszaka alatt lehetővé teszi az egyedi felmentés engedélyezését azokban
a kivételes esetekben, amikor a gyermek családi körülményei és sajátos helyzete ezt indokolják. Ezen két,
az Alaptörvénnyel egyaránt összhangban álló megoldás közötti választás lehetősége a jogalkotó (és nem pedig
az Alkotmánybíróság) feladata, ugyanakkor az óvodai nevelés alóli felmentés engedélyezésére (az Alaptörvényből
következően és az Nkt. hatályban maradó rendelkezéseivel összhangban) továbbra is kizárólag a gyermek egészségi
állapotára, családi körülményeire, képességeire, sajátos helyzetére, azaz a gyermek legjobb érdekére tekintettel
kerülhet sor, mint amilyen például valamely egészségügyi vagy fejlődési probléma fennállása, vagy éppen külföldről
történő hazaköltözés esetén a megfelelő magyarnyelv-tudás hiánya. Azokban az esetekben pedig, ahol a szülő nem
kezdeményezi az óvodai nevelés alóli felmentést, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, teljeskörűen érvényesül
az óvodáztatási kötelezettség főszabálya.
[107] 3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítványozók kellő felkészülési idő követelményének sérelmét állító
érvét vizsgálta meg. A jelen határozat IV. részében (Indokolás [59] és köv.) az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével
összefüggésben rögzített elvi tételek alapulvételével az Alkotmánybíróság megállapítja: a Módtv. kihirdetésére
2019. július 18. napján került sor, a vizsgált rendelkezések pedig 2020. január 1. napján léptek hatályba. Figyelemmel
arra, hogy a megváltozott eljárásrend kereteit a Módtv. már az alkalmazást megelőzően több mint 5 hónappal
meghatározta, az alkalmazásra vonatkozó részletszabályok pedig 2020. január 1. napját megelőzően ugyancsak
megalkotásra kerültek, ezért sem a felkészülési idő hiánya, sem pedig annak kirívó rövidsége nem állapítható meg.
Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált rendelkezések az indítványban foglalt okból nyilvánvalóan nem ellentétesek
az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti felkészülési idő követelményével.
[108] 4. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítvány vonatkozó részének a felmentési eljárás engedélyezésére
vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárást érintő elemét vizsgálta meg. A szabályozás az indítványozók szerint
egyaránt sérti a XVI. cikket, illetőleg a XXVIII. cikk (1) bekezdését, az alábbiak szerint. Az új szabályozás korlátozza
a kérelem benyújtásának lehetőségét (figyelmen kívül hagyva azt az esetet, amikor az óvodába járás megkezdése
után keletkezik olyan körülmény, amely indokolná a felmentést), továbbá korlátozásra kerül a bizonyítási eljárás is,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1897
amikor meghatározásra kerül, hogy szakértőként csak az óvodavezető, illetve a védőnő rendelhető ki. Az indítvány
kiemeli, hogy olyan gyermekről kell szakértői véleményt adni, aki még nem jár óvodába, így az óvodavezetőnek
nem is lehet ismerete az adott gyermekről, ugyanakkor sem a családvédelem, sem pedig a gyermekvédelem
munkatársai, sem pedig például a háziorvos nem rendelhetőek ki szakértőként.
[109] Az államtitkár válasza az indítványozók érvelésének egyetlen elemére reagál: amennyiben az óvodával jogviszonyba
került gyermek esetében merül fel olyan ok, amely megakadályozza vagy lehetetlenné teszi az óvodába járását,
akkor az óvodából való távolmaradás igazolására kerülhet sor, a nevelési-oktatási intézmények működéséről
és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban
EMMI rendelet) rendelkezéseinek megfelelően.
[110] 4.1. Az EMMI rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell
szabályozni a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat.
Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy bár az Nkt. rendelkezése időben is korlátozza
a szülői kérelem benyújtásának lehetőségét, az EMMI rendelet ugyanakkor az államtitkár válaszának megfelelően
valóban biztosítja annak lehetőségét, hogy a gyermek átmenetileg ne vegyen részt óvodai nevelésben akkor,
ha utóbb merül fel olyan körülmény, mely egyébként a gyermek óvodai nevelés alóli felmentését is indokolhatja.
Az Alkotmánybíróság az indítványhoz kötöttség elvének megfelelően ugyanakkor jelen eljárásának keretei között
kizárólag az Nkt. (és nem pedig más jogszabályok, így például az EMMI rendelet) alkotmányossági vizsgálatát
végezheti el. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy az óvodalátogatás elmulasztásának
esetére alkalmazandó utólagos igazolás intézményére tekintettel önmagában nem alaptörvény-ellenes az Nkt. 8. §
(2) bekezdésének azon eleme, mely szerint a szülő a tárgyév május 25. napjáig nyújthatja be a felmentési kérelmét.
[111] 4.2. Az Alkotmánybíróságnak azt is meg kellett vizsgálnia, hogy a szakértők körére vonatkozó szabályozás, illetőleg
a felmentést engedélyező szerv döntése bírósági megváltoztatására vonatkozó tilalom korlátozza-e az Alaptörvény
XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti
hatékony bírói jogvédelmet, és egyúttal sérti-e a szülők és a gyermek Alaptörvény XVI. cikke szerinti jogait.
[112] 4.2.1. Az indítvány szakértők körére vonatkozó eleme a kötött bizonyítási rendszer kérdésével függ össze.
Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint „a jogalkotót széles körű mérlegelés illeti meg a bizonyítási
rendszer kialakítása során, amelynek végső soron összességében kell megfelelnie a tisztességes eljárás alaptörvényi
követelményének. Nem csak a bizonyításra vonatkozó jogszabálynak, de azok tényleges alkalmazásának is
összhangban kell állni a tisztességes eljáráshoz való joggal. Mivel az Alaptörvény nem tartalmaz olyan előírást,
amely bizonytalan esetben a szabad bizonyítás eljárási alapelvének megfelelő cselekmények végzésére
kötelezné az eljáró hatóságokat és bíróságokat, mindenkor az adott eljárásra vonatkozó szabályok mondják meg
az elvégezhető bizonyítási cselekmények, a befogadható bizonyítékok körét.” {3174/2014. (VI. 18.) AB határozat,
Indokolás [14]} Az Alkotmánybíróság korábban már azt is megállapította, hogy a jogalkotó nagy fokú szabadságot
élvez a bizonyítási rendszer, a konkrét bizonyítási szabályok kialakítása során {3104/2014. (IV. 11.) AB végzés,
Indokolás [17]–[19]}. A jogalkotó által megalkotott bizonyítási rendszer akkor válik az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1) bekezdésével ellentétessé, ha sérti a hatékony bírói jogvédelem elvét mint a tisztességes bírósági eljáráshoz való
jog egyik részjogosítványát {5/2020. (I. 29.) AB határozat, Indokolás [51]}.
[113] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. § (1) bekezdése
alapján, ha a felmentést engedélyező szerv döntéshozatalához nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok,
a hatóság bizonyítást folytat le. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felmentést engedélyező szerv a szülő által
a kérelemmel egyidejűleg becsatolt melléklet és nyilatkozat értékelésével köteles meghozni a döntését, bizonyítás
lefolytatására (szakértő kirendelésére) pedig akkor kerülhet sor, ha a szülő által becsatolt adatok nem elegendőek
a megalapozott döntés meghozatalához (a kérelem elbírálásához). Abban az esetben tehát, ha a felmentést
engedélyező szerv úgy ítéli meg, hogy a felmentési kérelem az Ákr. 41. § (1) bekezdése szerinti sommás eljárásban
nem bírálható el, a hatóság a tényállástisztázási kötelezettsége körében köteles az óvodavezető, illetőleg a védőnő
szakértőként történő kirendelésére, tekintettel arra, hogy az óvodai nevelés alóli felmentés engedélyezése minden
esetben különleges ismereteket igénylő szakkérdés.
[114] Az Alkotmánybíróság azt is megjegyzi, hogy az indítványozók állításával ellentétben a felmentési eljárásban olyan
gyermek felmentése is kezdeményezhető, aki korábban már részt vett óvodai nevelésben, ekként ilyen esetekben
az óvodavezető is alkalmas lehet annak a kérdésnek a megítélésére, hogy az óvodai nevelés alóli felmentés
a gyermek egyéni körülményei alapján indokolt lehet-e. Óvodai nevelésben korábban részt nem vett gyermek
esetében az óvodavezető szakértőként történő kirendelését pedig az Nkt. 8. § (2) bekezdése sem teszi kötelezővé,
ilyen esetekben a felmentést engedélyező szervnek az Nkt. 8. § (2) bekezdésében ugyancsak nevesített védőnőt
kell szakértőként kirendelnie. Ennek megfelelően megállapítható, hogy vagy az óvodavezető, vagy pedig a védőnő
1898 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
(illetőleg adott esetben akár mindkettő) a gyermek személyes ismerete alapján tud állást foglalni a felmentés
engedélyezhetőségének kérdésében. Mindezen szempontokra tekintettel nem alaptörvény-ellenes az Nkt. 8. §
(2) bekezdésének azon fordulata, mely a bizonyítás módját akként korlátozza, hogy „[h]a az eljárásban szakértőt kell
meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki”.
[115] 4.2.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően az Nkt. 8. § (2) bekezdésének azon elemét vizsgálta meg, mely szerint
a szülő kérelmére a Kormány rendeletében kijelölt, felmentést engedélyező szerv felmentheti a gyermeket
az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja.
Az Alkotmánybíróság ismételten utal arra, hogy az Alaptörvény XVI. cikke alapján a gyermek védelemhez
és gondoskodáshoz való joga olyan speciális alapjog, melynek kötelezettje elsődlegesen a család (a szülő),
másodlagosan pedig (kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel) az állam {14/2014. (V. 13.) AB határozat,
Indokolás [33]}. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja is azt rögzíti, hogy a gyermek nevelése elsősorban
a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák csak kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet
töltenek be. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az óvodai nevelés utolsó éve kivételével (amely, ahogyan arra
a Módtv. indokolása is utal, „az iskolai nevelés-oktatásra készít fel”), az óvodai nevelésben történő részvételt az állam
csak abban az esetben írhatja elő kötelező jelleggel a szülő akaratával szemben, ha igazolható, hogy a gyermek
mindenek felett álló érdeke a gyermek családi körülményeire és sajátos helyzetére tekintettel az, hogy óvodai
nevelésben vegyen részt, mert csak így biztosítható a gyermek megfelelő felkészülése az iskolai nevelés-oktatásra.
[116] Az Abtv. 46. § (3) bekezdése felhatalmazza az Alkotmánybíróságot, hogy hatáskörei gyakorlása során folytatott
eljárásában határozattal megállapítsa azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő és az Alaptörvény
rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált jogszabály alkalmazásának
meg kell felelnie. Abban az esetben, ha a vizsgált jogszabálynak van (egy vagy több) olyan értelmezése, amely
az Alaptörvénnyel összhangban áll, az Alkotmánybíróságnak a hatályos jog kíméletének elvéből kiindulva nem kell
megsemmisítenie a támadott jogszabályi rendelkezést, ugyanakkor az Abtv. 46. § (3) bekezdésének megfelelően
biztosítania kell, hogy a norma alkalmazása minden esetben az Alaptörvénnyel összhangban álló eredményre
vezessen.
[117] Az Nkt. 8. § (2) bekezdésének nyelvtani értelmezése önmagában nem írja elő, hogy a gyermek óvodai nevelésben
való részvétele tekintetében (az óvodai nevelés utolsó éve kivételével) a döntés meghozatala elsődlegesen
a szülők lehetősége és felelőssége, melyet az állam csak abban az esetben korlátozhat, ha a szülők döntése
ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével, hanem adott esetben úgy is értelmezhető lenne, hogy
a felmentés engedélyezése kérdésében a szülő kérelmének benyújtását követően a felmentést engedélyező
szerv teljes szabadságot élvez, a szülő szerepe pedig pusztán az eljárás megindításának jogára korlátozódik.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor visszautal a jelen határozat V. részében (Indokolás [64] és köv.) tett
megállapításaira, mely alapján azonban a szülők neveléshez való jogának elsődlegessége és a szülők ezen joguk
gyakorlásával kapcsolatos döntése az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése alapján mindaddig nem kérdőjelezhető
meg, amíg az összhangban áll a gyermek Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján alkotmányosan védett
mindenek felett álló érdekével. Ennek megfelelően az állam feladata a felmentés engedélyezése tekintetében
nem a szülő döntési jogának átvétele, hanem a szülő döntésének szükség esetén történő korrekciója a gyermek
mindenek felett álló érdekére tekintettel azokban az esetekben, amikor a szülő gyermek nevelésével kapcsolatos
döntése a gyermek legjobb érdekével ellentétes eredményre vezetne.
[118] Mindez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő a jogszabályoknak
megfelelően terjeszti elő az óvodai nevelés alóli felmentési kérelmét, és ahhoz adott esetben a saját nyilatkozata
mellett további, a gyermek képességeire, családi körülményeire, sajátos helyzetére vonatkozó dokumentációt is
előterjeszt, úgy sem a szülő nyilatkozatát, sem pedig az esetleges mellékleteket a felmentést engedélyező szerv
nem hagyhatja figyelmen kívül, hanem a kérelem értékelését elsődlegesen ezek alapján kell elvégeznie. Ennek
megfelelően szakértő kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a szülő nyilatkozata, valamint az azt adott esetben
alátámasztó dokumentáció valamely okból nem elegendő a megalapozott döntés meghozatalához (a kérelem
elbírálásához), a jogszerűen előterjesztett felmentési kérelmet pedig a gyermek neveléséért mögöttesen
felelős állam nevében eljáró felmentést engedélyező szerv abban az esetben utasíthatja el, ha egyértelműen
megállapítható, hogy a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő akaratával szemben valójában
a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét, mely kérdés megítélése nem jog-, hanem
szakkérdés. Az állam feladata ugyanis az óvodai nevelés alóli felmentés engedélyezése során nem lehet az,
hogy a szülő helyébe lépve kizárólagosan döntsön a gyermek legjobb érdeke felől olyan nevelési kérdésekben,
melyekben az Alaptörvény maga biztosítja a döntés szabadságát a szülő számára. Az Alaptörvény XVI. cikk
(1) és (2) bekezdésével összhangban, az állam intézményvédelmi kötelezettségéből is következően az államnak azt
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1899
és csak azt kell biztosítania, hogy a gyermek óvodai nevelésben való részvételével kapcsolatosan a szülő akarata ne
vezethessen a gyermek érdekével ellentétes eredményre.
[119] Az Alkotmánybíróság éppen ezért az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos
követelményként állapítja meg, hogy az Nkt. 8. § (2) bekezdése szerinti, jogszabályoknak megfelelően előterjesztett
kérelem elbírálása során a szülő nyilatkozata és adott esetben a szülő által a kérelem mellékleteként becsatolt
dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül; a felmentést engedélyező szerv pedig a kérelmet akkor utasíthatja el,
ha megállapítható, hogy a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő akaratával szemben valójában
a kérelem elutasítása és a gyermek óvodai nevelésben való kötelező részvétele szolgálja a gyermek legjobb
érdekét. Az alkotmányos követelmény előírásával biztosítható, hogy a támadott rendelkezés az indítványban
szereplő okból egyetlen esetben se vezessen az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti, a gyermeket megillető
jogosultságokkal, valamint a XVI. cikk (2) bekezdése szerinti szülői jogosultságokkal ellentétes eredményre, hiszen
a felmentést engedélyező szervnek a gyermek legjobb érdekét mint szakkérdést megvizsgált indokolt határozatban
kell számot adnia arról, hogy adott esetben a felmentési kérelemnek a gyermek jogos érdekében szem előtt
tartásával, a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülők kifejezett kérelme ellenére miért nem ad helyt.
[120] Mindezen szempontokra, így különösen az alkotmányos követelmény előírására és a hatályos jog kíméletének
elvére figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítvány ezen elemét nem találta megalapozottnak.
VII.
[121] Az indítványozók a felkészülési idő követelménye, a gyermek megfelelő fejlődéshez való joga, a szülők neveléshez
való joga, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme miatt kérték megsemmisíteni az Nkt.-nak
a tankötelezettség kezdetére vonatkozó 45. § (2) bekezdését.
[122] 1. Az Alkotmánybíróság az indítványi elem vizsgálata során elsőként ezúttal is az érintett jogszabályi környezetet
tekintette át.
[123] A 2020. január 1. napját megelőző szabályozás szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig
a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé vált. Az a gyermek, akinek esetében azt
a szakértői bizottság javasolta, további egy nevelési évig az óvodában részesült nevelésben, és ezt követően vált
csak tankötelessé. Az Nkt. korábban hatályos 45. § (4) bekezdése szerint a tankötelezettségről a) az óvodavezető,
b) ha a gyermek nem járt óvodába, iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, illetve c) az óvoda,
az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
döntött. Mindez azt jelentette, hogy a korábban hatályos szabályozás alapján, ha a szülő és az óvodavezető között
véleménykülönbség volt abban a kérdésben, hogy a gyermek iskolaérett-e, minden esetben szakértői bizottság
bevonására került sor, azaz a szakértői bizottság feladata valójában annak a kérdésnek az eldöntése volt, hogy
a szülő helyesen ítélte-e meg úgy, hogy a gyermeke még nem iskolaérett. Azáltal pedig, hogy az iskolaérettséggel
kapcsolatos eljárás nem formalizált közigazgatási hatósági eljárás volt, a gyermek legjobb érdekének maradéktalan
figyelembevételével az óvodavezető közvetlenül is jelezhette a szülő számára, ha úgy ítélte meg, hogy a gyermek
még nem iskolaérett. Ez egyben azt is jelentette, hogy a szülő az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése szerinti jogának
a gyermek legjobb érdeke alapulvételével történő gyakorlásához minden esetben megkapta a gyermeket ismerő
óvodai intézmény szakmai támogatását is.
[124] Az Nkt. 2020. január 1. napjától hatályos rendelkezése a fenti szabályozást több elemében megváltoztatta. Egyfelől,
abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek a hatodik életévét betölti, automatikusan iskolaéretté
válik, kivéve, ha a szülő január 1. és január 15. napja között kérelmezi a felmentést engedélyező szervnél (az Oktatási
Hivatalnál), hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vegyen részt. Másfelől, a felmentés
engedélyezésének kérdése az Ákr. szerint lefolytatandó, kérelemre induló közigazgatási hatósági eljárássá vált, mely
eljárásban az óvoda immáron közvetlenül nem vesz részt. Ugyancsak említést érdemel, hogy a szülő a korábban
hatályos rendelkezések alapján külön is kezdeményezhette az iskolaérettségi vizsgálatot, így ha kívánta, a nevelési
tanácsadó bevonásával az állami szakemberek véleményére is támaszkodhatott az iskolaérettség megállapítása
tekintetében, még mielőtt a konkrét beiskolázás ideje elérkezett volna. Ezeket a jogi lehetőségeket azonban
a jogalkotó az új szabályozás bevezetésével egy időben indokolás nélkül megszüntette.
[125] A minisztériumi állásfoglalás szerint az óvodaköteles, tanköteles gyermekek nyilvántartását ellátó állami szerv
megváltoztatását indokoló jogalkotói cél annak biztosítása volt, hogy minden gyermek és minden tanköteles tanuló
időben megkapja a számára szükséges fejlesztést.
1900 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
[126] Az államtitkári válasz szerint a jogalkotó is célul tűzte ki, hogy a gyermekek iskolaéretten kezdjék meg
tanulmányaikat. Rögzíti, hogy az EMMI rendelet módosítása garanciális jelleggel kimondja, hogy a tankötelezettség
megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába
lépéshez szükséges szintet (21. §).
[127] 2. Az Alkotmánybíróság az Nkt. 45. § (2) bekezdésével összefüggésben elsőként az Alaptörvény XVI. cikk
(1) bekezdésének sérelmével kapcsolatos indítványi elemet vizsgálta meg. Ezzel összefüggésben
az Alkotmánybíróság mindenekelőtt visszautal a jelen határozat V. részében (Indokolás [64] és köv.)
az Alaptörvénnyel, illetőleg az Alkotmánybíróság gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló megállapításaira, melyeket
az Nkt. 45. § (2) bekezdésének vizsgálata során is irányadónak tekint.
[128] Az Alaptörvény XVI. cikk (3) bekezdése értelmében „[a] szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni.
E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.” Az Nkt. 45. § (2) bekezdése az Alaptörvény XVI. cikk
(3) bekezdése alapján meghatározza azt az életkort, amelytől kezdődően a szülőket terheli a gyermekük
taníttatásának kötelezettsége. Az Nkt. 45. § (2) bekezdésének első fordulata a tankötelezettség Alaptörvény által
is nevesített jogintézményének kezdetét határozza meg, amikor kimondja, hogy „[a] gyermek abban az évben,
amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév
első tanítási napján kezdődik.”
[129] Tekintettel arra, hogy a tanév hagyományosan országosan egységesen szeptember elején kezdődik,
a tankötelezettség életkor alapján történő meghatározása szükségképpen azt is jelenti, hogy a tankötelessé
váló gyermekek között születési dátumuk alapján jelentős, akár 364 napos eltérés is lehet, mely a gyermekek
fejlettségében („iskolaérettségében”) is megmutatkozik, a tényleges fejlődésbeli különbség pedig a koraszülött
gyermekek esetében még ennél is számottevően nagyobb lehet. Éppen ezért teszi maga az Nkt. is lehetővé, hogy
a gyermek a tankötelezettség főszabályához képest adott esetben további egy nevelési évig óvodai nevelésben
vegyen részt.
[130] A tankötelezettség megkezdése alóli felmentés szerepe ennek megfelelően éppen az, hogy biztosítható legyen,
hogy a gyermek pontosan abban a tanévben kezdje meg általános iskolai tanulmányait, amikor az ahhoz szükséges
életkort és az iskolaérettséget is eléri. A felmentés lehetőségének egy nevelési évre történő biztosítása éppen
ezért önmagában nem kedvezményszabály, hanem egy olyan kiegyenlítő rendelkezés, mely orvosolja a tanév
országosan egységes kezdési időpontjából és a gyermekek eltérő születési időpontjából következően kialakuló
egyenlőtlenségeket, és melynek létjogosultsága éppen ezért megkérdőjelezhetetlen.
[131] Az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése alapján elsődlegesen a szülők joga és egyben kötelezettsége annak
megítélése, hogy a gyermekük iskolaérettnek tekinthető-e, és ezáltal megkezdheti-e általános iskolai tanulmányait.
A szülők ezen jogukat ugyanakkor kizárólag az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a gyermek
legjobb érdekének figyelembevételével gyakorolhatják. Az állam mögöttes felelőssége pedig azt jelenti, hogy
azokban az esetekben, amikor a szülő bármely okból nem megfelelően ítéli meg a gyermeke iskolaérettségét,
az állam által kiépített intézményrendszernek képesnek kell lennie arra, hogy indokolt esetben a szülő döntését
korrigálja, ideértve nem csupán azokat az eseteket, amikor a szülő úgy ítéli meg, hogy a gyermeke még életkora
ellenére nem iskolaérett, hanem azokat az eseteket is, amikor a szülő ugyan meg van győződve gyermeke
iskolaérettségéről, ám tévesen méri fel gyermeke legjobb érdekét (vagy akár csak bármely okból elmulasztja
az iskolaérettség kérdésében a nyilatkozattételt).
[132] 3. A fentiekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság ismételten hangsúlyozza, hogy a gyermek védelemhez
és gondoskodáshoz való joga speciális szerkezetű és többpólusú: jogosultja a gyermek, míg kötelezettje
elsődlegesen a család (a szülők), másodlagosan pedig – kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel –
az állam {14/2014. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [33]}. Az Alaptörvény XVI. cikke alapján a gyermek megfelelő
fejlődésének biztosítása körében tehát az államot is terhelik kötelezettségek, azonban a felelősség elsődlegesen
a szülőt érinti. Az Alaptörvény ezen rendelkezése összhangban van az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 26. cikk
3. pontjával is, miszerint a szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermeküknek adandó nevelés megválasztásában.
A szülők és az állam közötti feladatmegosztást teszi egyértelművé a Gyermekjogi Egyezmény 5. cikke is, amely
szerint az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a szülőknek azt a felelősségét, jogát és kötelességét,
hogy a gyermeknek az Egyezményben elismert jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelően,
iránymutatást és tanácsokat adjanak. Alapvetően a szülők feladata (joga és kötelessége) tehát a gyermeket
veszélyeztető körülmények elhárítása, az államnak ott kell aktívan tevékenykednie, „védőhálót húznia”, ahol az egyes
családok nem tudnak vagy nem akarnak bizonyos gondoskodást biztosítani.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1901
[133] A szülők és az állam gyermekkel kapcsolatos kötelezettségeiben tehát közös, hogy annak abszolút korlátja
a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának feltétlen érvényre juttatása, mely az állam esetében
azonban egyaránt vonatkozik az egyes gyermekekkel kapcsolatos egyedi döntések meghozatalára, valamint
a gyermekek nevelését és oktatását érintő jogszabályi környezet megalkotására.
[134] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban egy ombudsmani indítvány nyomán már vizsgálta a tankötelezettség
megállapítására vonatkozó szabályozás alkotmányosságát, és kimondta, hogy a gyermek XVI. cikk (1) bekezdéséből
közvetlenül fakadó joga, hogy akkor kezdhesse meg az iskolai tanulmányait, amikor az iskolaérettséget elérte.
Rögzítette, hogy „[a] tankötelezettség beálltának a feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges
fejlettséget, vagyis képes legyen megfelelni az iskolai követelményeknek. Ez nem csupán biológiai, hanem
pszichikai érettséget is jelent, amelynek legfontosabb összetevője a szociális érettség: kialakul a gyermek
feladattudata, munkaérettsége, az akaratlagos fegyelmen alapuló bevésés, emlékezés. […] Mindezt a gyermekkel
rendszeres kontaktust tartó szakképzett óvónő, ennek hiányában az iskolaérettségi vizsgálatot végző,
pedagógusból és pszichológusból álló csoport állapítja meg.” (Abh., Indokolás [47])
[135] Összegezve tehát, az iskolaérettség kapcsán a gyermeket megilleti az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből
fakadó alkotmányos jog, hogy iskolai tanulmányait iskolaéretté válását követően kezdje meg. Az Abh. értelmében
az iskolaérettség mint szakkérdés megállapítása elsősorban a szülő joga. A gyermek védelemhez és
gondoskodáshoz való jogának része azonban, hogy amennyiben a szülő tévedne az iskolaérettség tényét illetően,
a gyermek egyéni fejlődésének vizsgálata során az őt egyedileg és közvetlenül ismerő szakemberek a szülőnek
a gyermek iskolaérettségre vonatkozó nyilatkozatát – a gyermek érdekében – felülmérlegeljék.
[136] 4. Az iskolaérettség kérdése tehát (ahogyan azt az Abh. is megállapította) egyedi, és esetenként szakmai
mérlegelést is szükségessé tevő kérdés, nem pedig egy életkorhoz köthető, automatikusan bekövetkező
képesség. Megállapításának objektív feltételrendszerét az Alaptörvény XVI. cikkével összhangban a Korm. rendelet
VI. pontja határozza meg. A hivatkozott jogszabályhely hosszas felsorolásban rögzíti azokat a minimális
fizikai követelményeket, pszichés és szociális készséget, amelyek együttes fennállása esetén állapítható meg
egy gyermek iskolaérettsége. Ez az időpont a gyermekek eltérő fejlődési üteme miatt egyénenként változik.
A gyermek iskolaérettségének vizsgálata során értékelni kell (a teljesség igénye nélkül) az alábbi szempontokat
megkezdődik-e a gyermek fogváltása; mozgása összerendezettebb-e, képes-e harmonikus finommozgásra;
képes-e mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani; fejlett a téri észlelése;
megjelenik-e a tanulás alapját képező szándékos figyelem, és fokozatosan növekszik-e a figyelem tartalma és
terjedelme; kialakulóban van-e az elemi fogalmi gondolkodása; érthetően és folyamatosan kommunikál-e;
tisztán ejti-e a magán- és mássalhangzókat; rendelkezik-e elemi ismeretekkel önmagáról és környezetéről; tud-e
szabályokhoz alkalmazkodni. Ezen feltételek egyfelől olyanok, amelyeket a gyermekét jól ismerő szülő is nagy
valószínűséggel meg tud ítélni, másfelől pedig olyanok, amelyek megítélése a gyermek személyes ismerete nélkül
nem lehetséges. Az Alkotmánybíróság megkeresésére a köznevelésért felelős államtitkár kiemelte: álláspontja
szerint egyetlen gyermek sem kényszerül iskolapadba, ha nem éri el az ehhez szükséges fejlettséget. A válasz szerint
az EMMI rendelet 21. §-a garanciális jelleggel kimondja, hogy a tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy
a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.
[137] Az Nkt. 45. § (2) bekezdése azokra az esetekre, amikor a szülő határidőben benyújtja a kérelmet a felmentést
engedélyező szervhez, kellő, adott esetben bírósági eljárás keretében is érvényesíthető és kikényszeríthető
garanciát tartalmaz annak érdekében, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően, az államtitkári
válasszal és az EMMI rendelettel összhangban az iskolaérettség kérdésében, és ezáltal a gyermek általános iskolai
tanulmányainak megkezdése kérdésében, a gyermek legjobb érdekének megfelelő döntés szülessen. A szabályozás
lehetővé teszi, hogy a szülő a kérelem mellékleteként bármely, általa fontosnak tartott dokumentációt,
így különösen az óvoda véleményét vagy éppen egészségügyi dokumentációt, becsatolhasson, melyet a felmentést
engedélyező szervnek az Ákr. előírásainak megfelelően teljeskörűen értékelnie kell, és az értékelés eredményéről
a hatóságnak indokolt határozatában számot kell adnia (ideértve azon eseteket is, amikor a dokumentáció valamely
elemét nem ítéli relevánsnak a gyermek iskolaérettségének megítéléséhez). A szabályozás ugyancsak biztosítja,
hogy azokban az indokolt esetekben, amikor a szülő által becsatolt dokumentáció nem elegendő a kérelem sommás
eljárásban történő elbírálásához, a felmentést engedélyező szerv szakértői bizottságot rendeljen ki. Végezetül
pedig, az Nkt. 45. § (6b)–(6f ) bekezdése azt is megfelelően biztosítják, hogy amennyiben a felmentést engedélyező
szerv a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a döntést a szülő közigazgatási perben vitassa. Mindezen
szempontokra figyelemmel a megváltozott szabályozás összességében megfelelően biztosítja az Alaptörvény
XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyermek legjobb érdekének érvényesülését azokban az esetekben,
1902 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
amikor a szülő az Nkt. 45. § (2) bekezdésének megfelelően kezdeményezi a felmentést engedélyező szerv eljárását.
Az Alkotmánybíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Nkt. 45. § (2) bekezdése az indítványozók által
állított okból sem az Alaptörvény XVI. cikkét, sem pedig a XXVIII. cikk (1) bekezdését nem sérti.
[138] 5. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is észlelte, hogy az Nkt. 45. § (2) bekezdése szerinti eljárás és az arra
vonatkozó garanciarendszer kizárólag azokban az esetekben érvényesülhet, ha a szülő az iskolakezdés évében
január 15. napjáig benyújtja a kérelmét a felmentést engedélyező szervhez, és a kérelem érdemi elbírálásra
alkalmas. Azokban az esetekben, ha a szülő bármely okból a kérelem megfelelő benyújtását elmulasztja (akár
a határidő elmulasztása miatt, akár a kérelem nagy fokú, az elbírálást lehetetlenné tevő hiányossága miatt, akár
pedig azért, mert tévesen ítéli meg a gyermeke iskolaérettségének kérdését), a gyermek automatikusan, pusztán
az életkoránál fogva megkezdi általános iskolai tanulmányait. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság arra is
utal, hogy már önmagában a kérelem (az Oktatási Hivatal mint felmentést engedélyező szerv honlapján elérhetővé
tett adatlap) kitöltése és benyújtása is alapvető nehézséget jelenthet azon szülők számára, akik esetében nem áll
rendelkezésre megfelelő számítógép, internet-hozzáférés és nyomtatási vagy ügyfélkapu-hozzáférési lehetőség.
Az Alkotmánybíróság e körben azt sem hagyhatja továbbá figyelmen kívül, hogy a jogalkotó az EMMI rendelet azon
rendelkezéseit is hatályon kívül helyezte, amelyek a szülők (és az óvoda) azon jogát rögzítették, hogy iskolaérettségi
vizsgálat céljából közvetlenül a szakértői bizottsághoz forduljanak, és így a szakértői bizottság véleményének
ismeretében dönthessenek arról, hogy a felmentést engedélyező szerv eljárását kezdeményezik-e.
[139] Az Alkotmánybíróság emlékeztet: az államot az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével összefüggésben, a gyermek
legjobb érdekének érvényesítése érdekében intézményvédelmi kötelezettség is terheli, mely kötelezettség {a jelen
határozat V. részében (Indokolás [64] és köv.) tett megállapításoknak megfelelően} csak másodlagos a szülő
elsődleges kötelezettségével szemben. Ezen másodlagos kötelezettség érvényesítése azonban éppen azokban
az esetekben válik fokozottan szükségessé, amikor a szülő a gyermek nevelésével kapcsolatos kötelezettségeit nem
vagy nem a gyermek legjobb érdekének megfelelően gyakorolja.
[140] A Módtv. indokolása szerint az Nkt. vonatkozó rendelkezésének módosítására azért került sor, mert „[a] gyermek
érdekét az szolgálja, hogy a megfelelő óvodai felkészítést követően minél előbb megkezdhesse iskolai tanulmányait
és nagyobb eséllyel sajátítsa el az egyes pedagógiai szakaszok végére elvárt ismereteket, képességeket,
kompetenciákat. Az új szabályozás szülői kérésre az indokolt esetekben biztosítja az iskola megkezdésének
legfeljebb egy évvel történő elhalasztását és az erről való döntés jogát állami szervhez telepíti.” A gyermek legjobb
érdekét azonban a Módtv. indokolásával szemben még azokban az esetekben sem az szolgálja, hogy minél előbb
megkezdje általános iskolai tanulmányait, amikor a szülő nem vagy nem megfelelően gyakorolja az Alaptörvény
XVI. cikk (2) bekezdéséből fakadó kötelezettségeit. Ellenkezőleg, éppen ezekben az esetekben különösen fontos,
hogy az állami intézményrendszer az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően biztosítsa a gyermek
legjobb érdekének érvényesülését, és csak abban az esetben kezdhesse meg a gyermek az általános iskolai
tanulmányait, ha valóban iskolaérettnek minősül.
[141] Azáltal, hogy az Nkt. 45. § (2) bekezdése azt a főszabályt rögzíti, hogy „[a] gyermek abban az évben, amelynek
augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik”, az iskolai tanulmányokra való érettség
kérdését a jogalkotó szakkérdés helyett a gyermek születési időpontjához köthető ténykérdéssé minősítette át
minden olyan esetben, ahol a szülő nem nyújtja be szabályszerűen (vagy egyáltalán nem nyújtja be) a felmentési
kérelmet a felmentést engedélyező szervhez január 1. és január 15. napja között. Márpedig az Alaptörvény XVI. cikk
(1) bekezdése alapján a gyermeket nem kötelezettségként terheli, hogy hatéves korában megkezdje az általános
iskolai tanulmányait, hanem éppen ellenkezőleg, az a jog illeti meg, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg,
amikor iskolaérettnek tekinthető. Ennek értékelését a megváltozott szabályozás (szemben az Nkt. korábban hatályos
rendelkezéseivel) immáron nem biztosítja.
[142] Az Nkt. 2020. január 1. napját megelőzően hatályos 45. § (4) bekezdése kellő garanciát tartalmazott arra
az esetre, hogy az állam szükség esetén akkor is korrigálja a gyermek legjobb érdekének szem előtt tartásával
a szülő döntését, ha a tankötelezettség kezdetének elhalasztásáról a szülő bármely okból nem nyilatkozott.
A rendelkezés értelmében ugyanis a tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője; b) ha a gyermek nem járt
óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság; c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő
kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság döntött. Ez egyben azt is jelentette,
hogy az Nkt. 2020. január 1. napját megelőzően hatályos rendelkezései egyértelműen biztosították, hogy csak
a tankötelezettséghez szükséges életkort elért, és egyben iskolaérettnek tekinthető gyermekek kezdhessék meg
általános iskolai tanulmányaikat, azáltal, hogy az Oktatási Hivatal nyilvántartásában is szereplő mintegy 2915 óvoda
vezetője a gyermek személyes ismerete és képességei alapján ítélhette meg, hogy a gyermek iskolaérettnek
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1903
tekinthető-e vagy sem. Az Nkt. az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései ugyanakkor ilyen, az óvoda
szerepével összemérhető garanciát kizárólag azokban az esetekben tartalmaznak, amikor a szülő az Nkt. 45. §
(2) bekezdésének megfelelően, határidőben kezdeményezi a felmentést engedélyező szerv eljárását.
[143] Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján ugyanakkor az állam azon gyermekek esetében is köteles biztosítani
a nem megfelelő szülői döntések korrekcióját, mely gyermekek esetében a szülő (a gyermeke iskolaérettségének
téves megítélése miatt, vagy éppen a határidő elmulasztása miatt) nem kezdeményezi a felmentést engedélyező
szerv eljárását, jóllehet a gyermek Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti legjobb érdekét az adott esetben
az általános iskolai tanulmányok megkezdésének elhalasztása szolgálná.
[144] Ahogyan az Alkotmánybíróság már többször is utalt rá, az államot mögöttes felelősség terheli a tekintetben,
hogy megfelelő eljárásrend kialakításával minden esetben biztosítsa annak lehetőségét, hogy amennyiben
a szülő a gyermek legjobb érdekével ellentétes döntést hoz (vagy adott esetben elmulasztja a szükséges döntés
meghozatalát), úgy az állami intézményrendszer gondoskodjon a gyermek legjobb érdekének figyelembevételéről,
mely az iskolaérettség kérdésében és az általános iskolai tanulmányok megkezdése kérdésében is fokozottan
igaz. Azáltal azonban, hogy az Nkt. 2020. január 1. napjától kezdődően hatályos 45. § (2) bekezdése kizárólag
azokban az esetekben teszi lehetővé a gyermek iskolaérettségének vizsgálatát, amikor a szülő azt kezdeményezi,
az eljárásban a gyermeket közvetlenül és személyesen ismerő óvodák egyáltalán nem vesznek részt, a szülő pedig
kizárólag abban az esetben kérheti a pedagógiai szakszolgálat állásfoglalását a gyermek iskolaérettségének
kérdésében, ha a vizsgálat tárgya a gyermek sajátos nevelési igénye, a hatályos szabályozás ezen alapvető állami
intézményvédelmi kötelezettségnek immáron nem képes eleget tenni akkor, amikor a szülő nem kezdeményezi
a felmentést engedélyező szerv eljárását.
[145] Az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján „[h]a az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában
a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető
szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére”. Az Abtv. 46. § (2) bekezdés c) pontja
értelmében a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető
lényeges tartalma hiányos.
[146] Miközben tehát nem alaptörvény-ellenes az Nkt. 45. § (2) bekezdése szerinti, a felmentést engedélyező szerv
eljárásának kezdeményezésére és az eljárásra vonatkozó szabályozás azokban az esetekben, amikor a szülő
határidőben, elbírálásra alkalmas formában és tartalommal benyújtja a kérelmét a felmentést engedélyező
szervhez, addig a szabályozás semmilyen intézményes garanciát nem biztosít azon gyermekek legjobb érdekének
érvényesítésére, akiknek a szülei bármely okból nem kezdeményezik a felmentést engedélyező szerv eljárását,
függetlenül attól, hogy ezen gyermekek egyébként iskolaérettek-e vagy sem.
[147] Az Alkotmánybíróság éppen ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén
alapuló intézményvédelmi kötelezettségből fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt,
hogy a jogalkotó nem teremtette meg annak garanciáit, hogy az óvoda javaslata alapján vagy más, alkalmas
módon abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek iskolaérettségi vizsgálatát
követően a gyermek iskolakezdésének egy nevelési évvel történő elhalasztása, ha a szülő az Nkt. 45. § (2) bekezdése
szerinti kérelem előterjesztését elmulasztja, vagy a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő. Az Alkotmánybíróság
felhívja ezért az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen eleget.
[148] 6. Az Alkotmánybíróság végezetül az indítványozók kellő felkészülési idő követelményének sérelmét állító
érvét vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróság ezúttal is visszautal a jelen határozat IV. részében (Indokolás [59]
és köv.) az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben tett megállapításaira, melyre tekintettel arra
a következtetésre jutott, hogy a Módtv. kihirdetésére 2019. július 18. napján került sor, a vizsgált rendelkezések
pedig 2020. január 1. napján (több mint 5 hónappal később) léptek hatályba, ami egyben azt is jelenti, hogy jelen
esetben a Módtv. támadott rendelkezésével összefüggésben sem a felkészülési idő hiánya, sem pedig annak kirívó
rövidsége nem állapítható meg. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált rendelkezések az indítványban foglalt okból nem
ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti felkészülési idő követelményével.
1904 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
VIII.
[149] Az Alkotmánybíróság következő lépésként az Nkt. egyéni munkarendet bevezető 45. § (6) bekezdése, valamint
99/J. §-a alkotmányossági vizsgálatát végezte el. Az indítványozók a kellő felkészülési idő, a normavilágosság
követelménye, a gyermek megfelelő fejlődéshez való joga, a szülők neveléshez való joga, valamint a tisztességes
eljáráshoz való jog vélt sérelme okán kérték a hivatkozott jogszabályhelyek megsemmisítését.
[150] 1. Az Alkotmánybíróság elsőként a támadott rendelkezéssel érintett jogszabályi környezetet tekintette át.
[151] Az Nkt. korábban hatályos 45. § (5) bekezdése értelmében a szülő kérelmére magántanulóként volt teljesíthető
a tankötelezettség, ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából
nem volt hátrányos. Az Nkt. korábban hatályos 45. § (6) bekezdése rendelkezett arról, hogy ebben a kérdésben
az iskola igazgatója volt jogosult dönteni a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kötelező
kikérése után.
[152] Az Nkt. 2019. szeptember 1. napjától hatályos rendelkezései a magántanulói státusz helyett az egyéni munkarend
intézményét vezették be a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre, arra az esetre, ha a tanuló egyéni
adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése
szempontjából előnyös. Az Nkt. 45. § (6) bekezdése szerint immáron az iskolaigazgató helyett a felmentést
engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében eleget tehet-e.
Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot,
az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.
[153] Az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet 10. §-a pedig
az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításával az Oktatási Hivatalt jelölte ki az egyéni
munkarend engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátására 2019. szeptember 1. napjától kezdődően.
[154] A törvény indokolása a módosulással kapcsolatban rögzíti, hogy „[a] Javaslat megszünteti a magántanulói jogállást,
helyébe az engedélyező szerv által engedélyezett egyéni munkarendet lépteti. Eszerint az engedély akkor adható
meg, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak
eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös.”
[155] Az államtitkári állásfoglalás hangsúlyozza, az EMMI rendelet 75. §-ának új szabályozását a korábban hatályos
normaszöveggel egybevetve megállapítható, hogy a magántanulói jogviszony és az egyéni munkarend szakmai
tartalma lényegében ugyanaz (egyéni felkészülés, a szülő feladatai, az órák látogatásának lehetősége, a magatartás
és szorgalom értékelésének elmaradása stb.). Kifejti továbbá, hogy az Oktatási Hivatal az Ákr. szerinti hatósági
eljárást folytatja le, ennek keretében tényállástisztázási kötelezettség terheli, a tanuló releváns körülményeit köteles
pontosan feltárni, továbbá a hatóság dönti el, hogy a bizonyítás keretében ehhez milyen dokumentumokat kér be.
A hatóság mérlegelésétől függ az is, hogy az adott esetben szükségesnek látja-e a személyes találkozást a tanulóval,
illetve megkeresi-e a gyermekvédelmi és a gyámügyi szerveket.
[156] 2. Az Alkotmánybíróság jelen határozat indokolásának V. részében (Indokolás [64] és köv.) már összegezte
a XVI. cikkel kapcsolatos megközelítését, amit jelen pontban is irányadónak tekint, és rögzíti, hogy egy, az érintett
a gyermekek és családok életét jelentős mértékben érintő módosítást akkor tekinthet az Alaptörvénnyel
összhangban állónak, amennyiben az a gyermekek legjobb érdekét szolgálja. A XVI. cikk (1) bekezdéséből fakadó,
a gyermekeket megillető alkotmányos jog továbbá, hogy az általános, valamennyi diákra kötelezően alkalmazandó
szabályok mellett az oktatásban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyes, speciális élethelyzetben lévő, vagy
az elvárttól eltérő ütemben fejlődő diákok személyes körülményei előtérbe kerülhessenek, és – amennyiben
ez indokolt, meghatározott ideig – akár a tanórákon kívül sajátítsák el a tananyagot. Ezen jog garantálója pedig
ebben az esetben is a szülő, akinek a XVI. cikk (2) bekezdése alapján joga és kötelessége, hogy a gyermekének
leginkább megfelelő nevelést válassza. Erre az egyéni munkarend – szakmai tartalmát tekintve – megfelelően
lehetőséget biztosít.
[157] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a gyermekek legjobb érdeke akkor érvényesülhet a legteljesebben,
ha egyéni ügyükben, a személyes élethelyzetükre vonatkozó döntések elsősorban a szüleik, másodsorban pedig
az őket és egyéni szükségleteiket legjobban ismerő személyek (jelen esetben mindenekelőtt az iskolaigazgató)
véleményét figyelembe véve születnek meg.
[158] Az egyéni munkarendről való döntést a támadott rendelkezés közigazgatási hatósági döntéssé alakítva
az iskolaigazgatótól az Oktatási Hivatalhoz telepíti át. A döntés meghozatala ezzel szükségképpen a gyermektől
fizikailag távolra kerül, amely egyben azt is jelenti, hogy a döntéshozók lényegesen kevésbé látnak rá a gyermek
szükségleteire, és a döntés meghozatalára jogosult Oktatási Hivatal sem a gyermeket, sem az oktatási intézmény
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1905
körülményeit nem ismeri közvetlenül. Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy önmagában egy ügy közigazgatási
hatósági üggyé nyilvánítása nem vetheti fel az alaptörvény-ellenesség kérdését. Az Ákr. hatálya alá tartozó eljárások
ugyanis az ügyfelet, valamint az eljárás résztvevőit is védő többletgarancia-rendszert tartalmaznak. Ezen garanciák
egy része az Ákr.-ből (jogszerűség, szakszerűség, hatékonyság elve, ügyfélre vonatkozó alapelvek stb.), másik része
magából az Alaptörvényből fakad (jogorvoslathoz való jog, részrehajlás nélküli, tisztességes, észszerű határidőn
belüli ügyintézés elve stb.).
[159] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés annak nyelvtani értelmezése szerint azonban
akként is értelmezhető, hogy az nem veszi a lehető legteljesebben figyelembe azt, hogy a szülő, a nevelési-oktatási
intézményben a gyermekkel foglalkozó pedagógusok, valamint az iskolaigazgató ismerik a legjobban a gyermeket,
hiszen a tanulói jogviszony fennállása alatt mindvégig közvetlen kapcsolatban állnak vele, és lehetőségük van arra,
hogy a gyermeket érintő valamennyi körülmény figyelembevételével, a gyermek jövője szempontjából megfelelő
döntést javasolják.
[160] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a hatósági döntést alátámasztó biztosítékok jelen esetben csak akkor
tudnak hatékonyan érvényesülni, vagyis akkor tudnak valóban többletgaranciát nyújtani egy tanuló számára,
ha a felmentést engedélyező szerv magát a döntést az eset összes körülményeit mérlegelve, a gyermeket és
az ő egyéni helyzetét ismerő személyek véleményét figyelembe véve (és nem pedig csupán egy kérelem formai
elbírálásával) hozza meg. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a gyermekeket érintő eljárások során a fő cél
a gyermek egyéni, személyes körülményeinek a lehető legteljesebb figyelembevétele, melynek keretében
az Oktatási Hivatal mint felmentést engedélyező szerv Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a gyermek legjobb
érdekének megfelelő döntés meghozatala. Az állam {jelen határozat indokolásának V. részében (Indokolás [64]
és köv.) is ismertetett} intézményvédelmi kötelezettségéből fakadóan pedig a felmentést engedélyező szervet
ez a kötelezettség abban az esetben is terheli, ha a szülő nem jár el kellő gondossággal az egyéni munkarend
engedélyezése iránti kérelem és mellékleteinek benyújtása során.
[161] Miként arra az államtitkár is utalt az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válaszában, az engedélyező hatóság
az Nkt. 45. § (5) bekezdése szerinti feltételek fennálltát vizsgálja a tanulónál, azaz az egyéni adottságot, a sajátos
helyzetet, illetve azt, hogy a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából
a felmentés engedélyezése előnyös-e, mely feltételek vizsgálatának csak az egyik, azonban nem egyetlen eleme
a kérelem és mellékleteinek értékelése.
[162] Az Alkotmánybíróság a szabályozás alkotmányosságának megítélése tekintetében visszautal a jelen határozat
indokolásának V. és VI. részében (Indokolás [64] és köv., Indokolás [77] és köv.) (az Alaptörvény XVI. cikkével és
az óvodai nevelés alóli felmentéssel összefüggésben tett) megállapításaira. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény
XVI. cikke alapján a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga olyan speciális alapjog, melynek
kötelezettje elsődlegesen a család (a szülő), és csak másodlagosan az állam {14/2014. (V. 13.) AB határozat,
Indokolás [33]}, miközben az Nkt. vonatkozó rendelkezése ebben az esetben is értelmezhető akként, hogy
a felmentés engedélyezése kérdésében a szülő kérelmének benyújtását követően a felmentést engedélyező
szerv teljes szabadságot élvez, a szülő szerepe pedig pusztán az eljárás megindításának jogára korlátozódik.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor visszautal a jelen határozat indokolásának V. részében (Indokolás [64] és köv.)
tett megállapításaira, mely alapján azonban a szülők neveléshez való jogának elsődlegessége és a szülők
ezen joguk gyakorlásával kapcsolatos döntése az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése alapján mindaddig nem
kérdőjelezhető meg, amíg az összhangban áll a gyermek mindenek felett álló érdekével. Az állam intézményvédelmi
kötelezettségéből fakadóan ugyanakkor az eljárás keretei között a felmentést engedélyező szervnek azokra
az esetekre is tekintettel kell lennie, amikor a szülő Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése szerinti jogának gyakorlása
a gyermek XVI. cikk (1) bekezdése szerinti legjobb érdekével ellentétes eredményre vezetne.
[163] Mindez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő a jogszabályoknak
megfelelően terjeszti elő a kérelmét, és ahhoz adott esetben a saját nyilatkozata mellett további, a gyermek
képességeire, családi körülményeire, sajátos helyzetére vonatkozó dokumentációt is előterjeszt, úgy sem a szülő
nyilatkozatát, sem pedig az esetleges mellékleteket a felmentést engedélyező szerv nem hagyhatja figyelmen
kívül, hanem döntését ezek alapulvételével kell meghoznia. Abban az esetben pedig, amennyiben a felmentést
engedélyező szerv a kérelem és annak mellékletei alapján nem rendelkezik valamennyi, a kérelem érdemi
elbírálásához szükséges információval, az Nkt. 45. § (6) bekezdése szerinti megkeresések (ideértve különösen
az iskolaigazgató megkeresését) nem mellőzhetőek.
[164] Éppen ezért a felmentést engedélyező szerv abban az esetben utasíthatja el a szülő egyéni munkarend iránti
kérelmét, ha igazolható, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke a gyermek egyéni adottsága, sajátos helyzete,
fejlődése és tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése érdekében a szülő kérelmével szemben valójában
1906 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
éppen az, hogy tanulmányait ne egyéni munkarend keretében, hanem iskolába járással folytassa. Amennyiben
pedig mindez a szülő által benyújtott kérelemből és mellékleteiből nem állapítható meg, a felmentést engedélyező
szervnek a kérelem elbírálását megelőzően be kell szereznie az Nkt. 45. § (6) bekezdése szerinti szervek, illetőleg
intézmények álláspontját.
[165] Az Alkotmánybíróság ezért ebben az esetben is az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos
követelményként állapítja meg, hogy az Nkt. 45. § (5) bekezdése szerinti, jogszabályoknak megfelelően
előterjesztett kérelem elbírálása során a szülő nyilatkozata és adott esetben a szülő által a kérelem mellékleteként
becsatolt dokumentáció nem hagyható figyelmen kívül; a felmentést engedélyező szerv pedig a kérelmet akkor
utasíthatja el, ha megállapítható, hogy a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő akaratával szemben
valójában a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az alkotmányos követelmény
előírásával biztosítható, hogy a támadott rendelkezés az indítványban szereplő okból egyetlen esetben se vezessen
az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti, a gyermeket megillető jogosultságokkal, valamint a XVI. cikk
(2) bekezdése szerinti szülői jogosultságokkal ellentétes eredményre, hiszen a felmentést engedélyező szervnek
a gyermek legjobb érdekét mint szakkérdést megvizsgált indokolt határozatban kell számot adnia arról, hogy
adott esetben a felmentési kérelemnek a gyermek jogos érdekében szem előtt tartásával, a gyermek neveléséért
elsődlegesen felelős szülők kifejezett kérelme ellenére miért nem ad helyt.
[166] Mindezen szempontokra, így különösen az alkotmányos követelmény előírására és a hatályos jog kíméletének
elvére figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítvány ezen elemét nem találta megalapozottnak.
[167] 3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítványozók kellő felkészülési idő követelményének sérelmét
állító érvét vizsgálta meg, mellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság visszautal a jelen határozat
indokolásának IV. részében (Indokolás [59] és köv.) az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével kapcsolatban tett
megállapításaira. A Módtv. kihirdetésére 2019. július 18. napján került sor, az Nkt. vonatkozó rendelkezései pedig
2019. szeptember 1. napján léptek hatályba. A hatálybalépést megelőzően a vonatkozó rendelkezésekhez
kapcsolódó végrehajtási rendelet is megalkotásra került [az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek
módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet]. Az Nkt. vonatkozó
rendelkezéseit 2019. szeptember 1. napjától kell alkalmazni, míg az Nkt. 99/J. § a) pontja értelmében
a 2019. szeptember 1. napját megelőző napon magántanulói jogviszonyban álló tanulók magántanulói
jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását a Kormány által kijelölt hatóság a hatálybalépéstől
számított egy éven belül vizsgálja felül. Mindez azt jelenti, hogy sem a jövőben benyújtandó egyéni munkarend
iránti kérelmek, sem pedig a már korábban elbírált magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések
vonatkozásában nem állapítható meg sem a felkészülési idő hiánya, sem pedig annak kirívó rövidsége.
Mindez pedig egyben azt is jelenti, hogy a vizsgált rendelkezések az indítványban foglalt okból nyilvánvalóan
nem ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti felkészülési idő követelményével, ezért
az Alkotmánybíróság az indítványt ebben az elemében elutasította.
IX.
[168] 1. Az indítványozók mind az Nkt. 8. § (2a)–(2c) bekezdésével, mind pedig az Nkt. 45. § (6b)–(6f ) bekezdésével
összefüggésben azt állították, hogy azáltal, hogy a bíróság nem változtathatja meg a felmentést engedélyező szerv
döntését, az eljárás elhúzódása miatt kevés esélye marad annak, hogy a nevelési év kezdő időpontjára az eljárások
lezáruljanak, ekként a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek.
[169] 1.1. Az Nkt. 8. § (2a)–(2c) bekezdése értelmében a felmentést engedélyező szerv döntése ellen a közigazgatási
pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A perben tárgyalás tartására csak
akkor nem kerül sor, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. A perben
főszabály szerint egyesbíró, az ügy különös bonyolultsága esetén pedig három hivatásos bíróból álló tanács
jár el. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg. Az indítvány formálisan a 8. §
(2a)–(2c) bekezdését támadja, azonban indokolást csak a 8. § (2a) bekezdésének alaptörvény-ellenességére
vonatkozóan tartalmaz, az Alkotmánybíróság éppen ezért kizárólag ezen rendelkezés alkotmányossági vizsgálatát
végezte el.
[170] 1.2. Az Nkt. 45. § (6b)–(6f ) bekezdése értelmében (az Nkt. 8. §-ával egyezően) a felmentést engedélyező szerv
döntésével szemben közigazgatási per megindításának van helye, a döntés közlésétől számított tizenöt napon
belül. A bíróság a keresetlevelet a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1907
bírálja el, főszabály szerint egyesbíróként eljárva (az ügy különös bonyolultsága esetén három hivatásos bíróból álló
tanácsban). Az eljárásban csak abban az esetben mellőzhető a tárgyalás, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását,
és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. A felmentést engedélyező szerv döntését ugyanakkor a bíróság ebben
az esetben sem változtathatja meg.
[171] 2. Mind az Nkt. 8. § (2a) bekezdése, mind pedig az Nkt. 45. § (6b) bekezdése szerint a bíróság felülvizsgálati
eljárása során a felmentést engedélyező szerv határozatát kasszációs jogkörben hatályon kívül helyezheti.
Az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményével mint
a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egyik részjogosítványával mind
a kasszáció, mind pedig a reformáció összhangban lehet {a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben hasonlóan
3297/2019. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [27]}. Az Alkotmánybíróság ebben a körben pedig arra is utal, hogy
a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 97. § (4) bekezdése értelmében
a bíróság döntésének nem csupán a rendelkező része, hanem az indokolása is kötelezi a hatóságot a megismételt
eljárásban, ha a bíróság a közigazgatási cselekményt hatályon kívül helyezi. Mindez egyben azt is jelenti, hogy
önmagában az a szabályozás, amely valamely eljárás esetében a közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző
bíróság számára nem teszi lehetővé a határozat megváltoztatását, azonban biztosítja a teljes körű tartalmi
felülvizsgálat lehetőségét, nem ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével.
[172] Az Alaptörvény XVI. cikke ugyanakkor a gyermek érdekeinek védelmét is előírja, melynek valamennyi,
a gyermekeket közvetlenül érintő közigazgatási és peres eljárásban maradéktalanul érvényesülnie kell {a XVI. cikk
és a XXVIII. cikk (1) bekezdése kapcsolatára lásd 3375/2018. (XII. 5.) AB határozat, különösen Indokolás [58]}.
Az Alkotmánybíróság rámutat: egy, a bíróság útmutatásainak megfelelően megismételt eljárás megfelel
a XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó processzuális követelményeknek, ugyanakkor azonban az eljárás
megismétlése szükségképpen annak elhúzódását jelenti, nem csupán a felmentést engedélyező szerv megismételt
eljárására tekintettel, hanem azért is, mert ezt követően a megszülető határozattal szemben újabb jogorvoslatnak
lehet helye, a felmentésről szóló jogerős döntés megszületéséig pedig a gyermek annak ellenére is köteles
az óvodai nevelésben részt venni [az Nkt. 8. § (2) bekezdése szerinti eljárás esetében], tankötelezettségét iskolába
járással teljesíteni [az Nkt. 45. § (5) bekezdése szerinti eljárás esetében], továbbá tankötelezettségét megkezdeni
[az Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján], hogy adott esetben a gyermek érdekét a szülő kérelmének megfelelően
a kérelem pozitív elbírálása szolgálná, és a kérelem jogerős elbírálására eljárási okokból nem kerülhet sor.
[173] Az Alkotmánybíróság e körben külön is kiemeli, hogy a kérelem benyújtására az Nkt. 8. § (2) bekezdésének
megfelelően május 25. napjáig, az Nkt. 45. § (5) bekezdésének megfelelően pedig június 15. napjáig van lehetőség.
A felmentést engedélyező szerv a döntését az Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti teljes eljárásban eltérő
jogszabályi rendelkezés hiányában hatvan nap alatt hozhatja meg, a szülő pedig a döntés közlésétől számított
15 napon belül indíthatja meg az általa sérelmesnek tartott döntéssel szembeni közigazgatási pert. Az Nkt. 8. §
(2d) bekezdése, illetőleg 45. § (6e) bekezdése alapján a bíróság a keresetlevelet annak bírósághoz történő
érkezésétől számított 45 napon belül bírálja el, azzal, hogy az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések a perben
nem alkalmazhatóak. Mindez azt jelenti, hogy már a jogalkotó által az egyes eljárási szakaszokra előírt határidők
maradéktalan betartása esetén is kérdéses, hogy a jogerős bírói döntés megszületik-e az óvodai nevelési év,
illetőleg a tanév kezdetéig, az pedig teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a felmentésről szóló döntés hatályon
kívül helyezése és a felmentést engedélyező szerv megismételt eljárása esetén a felmentésről szóló jogerős döntés
az óvodai nevelési év, illetőleg a tanév kezdetéig még abban az esetben sem születik meg, ha a megismételt
eljárásban a szülő és a gyermek számára egyébként kedvező döntés születik.
[174] Márpedig a gyermek legjobb érdeke minimálisan azt a követelményt támasztja a jogalkotással és jogalkalmazással
szemben is, hogy az óvodai felmentésről, a tankötelezettség megkezdéséről, illetőleg az egyéni munkarend
engedélyezéséről szóló jogerős döntés az óvodai nevelési év, illetőleg a tanév kezdetét megelőzően minden
esetben rendelkezésre álljon. Különösen igaz ez akkor, ha a felmentést engedélyező szervet az Ákr. rendelkezéseiből
fakadóan már eleve terheli a tényállás teljes körű tisztázásának kötelezettsége, sommás eljárás lefolytatására
pedig legfeljebb abban az esetben van lehetőség, ha a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmének szakértő
bevonása nélkül helyt ad (mely esetben ugyanakkor a szülő nem is fog élni a bírósághoz fordulás lehetőségével, és
ekként megismételt eljárásra sem kerülhet sor).
[175] Az Nkt. 8. § (2a) bekezdése, illetőleg 45. § (6b) bekezdése értelmében a felmentést engedélyező szerv döntését
a bíróság nem változtathatja meg. A Kp. 90. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság a jogsértő közigazgatási
cselekményt csak akkor változtathatja meg, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott,
a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető, és a megváltoztatást egyfokú közigazgatási
1908 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény esetén (kivételekkel) a törvény lehetővé teszi. A 90. §
(2) bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha az ügy természete azt
megengedi, és a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv – azonos jogi vagy tényhelyzet alapján – a bíróság
jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett. Mindez azt jelenti, hogy az Nkt. 8. § (2a) bekezdésének, illetőleg 45. §
(6b) bekezdésének „A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.” fordulatának
esetleges megsemmisítése sem eredményezné azt, hogy a bíróság megváltoztathatná a felmentést engedélyező
szerv döntését, azaz a megsemmisítés eredményeként a bíróság kasszációs jogköre nem alakulna át reformatórius
jogkörré. A megsemmisítés csupán azzal az eredménnyel járna, hogy a Kp. 90. § (2) bekezdésének megfelelően
csak az esetleges megismételt eljárásban, és ekkor is kizárólag az ott rögzített feltételek teljesülése esetén válna
lehetségessé a felmentést engedélyező szerv döntésének bíróság általi megváltoztatása.
[176] Az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján „[h]a az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában
a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető
szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére”. Az Abtv. 46. § (2) bekezdés c) pontja
értelmében a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető
lényeges tartalma hiányos. Az Nkt. 8. § (2a) bekezdésével, illetőleg 45. § (6b) bekezdésével összefüggésben nem
alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely a bíróság számára kizárólag kasszációs jogkört biztosít, amennyiben
a jogalkotó megteremti azokat az eljárásjogi garanciákat, amelyek biztosítják, hogy még kasszációs jogkör
esetén is az óvodai nevelési év, illetőleg tanév kezdetét megelőzően az eljárások minden esetben jogerősen
lezáruljanak. Az alaptörvény-ellenességet ekként nem az Nkt. 8. § (2a) bekezdése, illetőleg 45. § (6b) bekezdése,
hanem kifejezetten az ezen rendelkezésekhez kapcsolódó szabályozási hiátus okozza, és csak ennek pótlásával,
azaz jogalkotással tehető a vizsgált szabályozás alaptörvény-konformmá {hasonlóan például: 7/2020. (V. 13.)
AB határozat, Indokolás [38]}.
[177] Az Alkotmánybíróság éppen ezért az indítványt ebben az elemében elutasította, és ugyanakkor hivatalból eljárva
megállapította, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-
ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem teremtette meg annak eljárásjogi garanciáit, hogy az Nkt. 8. §
(2a) bekezdése, illetőleg 45. § (6b) bekezdése szerinti eljárásokban az eljárást lezáró és a kérelemről érdemben
döntő jogerős döntés a tanév (nevelési év) kezdetét megelőzően abban az esetben is minden esetben
megszülessen, ha a szülő a felmentést engedélyező szerv döntésével szemben közigazgatási pert kezdeményez.
Az Alkotmánybíróság felhívja ezért az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen
eleget.
X.
[178] 1. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy összhangban áll-e az Alaptörvénnyel az Nkt. 84. §
(9b) bekezdése. Az indítványozók a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény B) cikk
(1) bekezdése szerinti jogbiztonság, valamint a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés
tilalmának sérelme miatt vélték megvalósulni. Tekintettel arra, hogy az indítvány a jogbiztonság sérelmével
összefüggésben alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem tartalmazott, továbbá a Btv. 2. § (2a) bekezdésének
megsemmisítését az indítványozók egyébként sem kezdeményezték, az Alkotmánybíróság az indítványhoz
kötöttség elvének megfelelően kizárólag az Nkt. 84. § (9b) bekezdése Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálta
a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben.
[179] 2. Az Nkt. 84. § (9b) bekezdése szerint „[a] magán köznevelési intézmény munkaviszonyból eredő olyan
kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként felel. Ha a magán
köznevelési intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a munkaviszonyból származó, a munkavállalók elmaradt
munkabérét és egyéb, munkáltatóval szemben fennálló követeléseit érintő jogok és kötelezettségek a megszűnés
időpontjában a fenntartóra átszállnak.”
[180] Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pontja szerint köznevelési intézményt a) az állam, valamint b) az Nkt. keretei között
ba) a nemzetiségi önkormányzat, bb) az egyházi jogi személy, bc) a vallási egyesület vagy bd) más személy vagy
szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint –
megszerezte. Azt, hogy mi minősül magán köznevelési intézménynek, az Nkt. 4. § 16. pontja értelmezi, amely szerint
magán köznevelési intézmény a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában meghatározott személy által, tehát
vallási egyesület, valamint más személy vagy szervezet által fenntartott köznevelési intézmény.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1909
[181] Az indítványozók a kérelmüket az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésére alapították, amely az abban említett
tulajdonságok alapján történő különbségtételt tiltja. A Nkt. által teremtett differenciálás azonban nem köthető
egyetlen, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerinti tulajdonsághoz sem. Ebből következően a támadott
jogszabályi rendelkezés alkotmányosságát nem az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése, hanem (1) bekezdésébe
foglalt általános jogegyenlőségi szabály alapján kell megítélni {lásd 6/2018. (VI. 27.) AB határozat, Indokolás [37];
30/2017. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [49]; 32/2015. (XI. 19.) AB határozat, Indokolás [79]}.
[182] 3. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése alapján valamely megkülönböztetés alaptörvény-ellenessége akkor
állapítható meg, ha a jogszabály alkotmányos indok nélkül tesz különbséget a szabályozás szempontjából
egymással összehasonlítható helyzetben lévő – homogén csoportba tartozó – jogalanyok között {lásd: 42/2012.
(XII. 20.) AB határozat, Indokolás [28]; az újabb gyakorlatból például: 3002/2019. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [39]}.
Alkotmányjogi szempontból a különbségtétel akkor nem fogadható el, ha a megkülönböztetésnek nincs tárgyilagos
mérlegelés szerint észszerű indoka, vagyis az önkényes {lásd pl. 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [54];
43/2012. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [41]; 14/2014. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [32]; 32/2015. (XI. 19.)
AB határozat, Indokolás [80]}. Hangsúlyozandó e körben, hogy a megkülönböztetés tilalma a személyekre általában,
így a jogi személyekre is vonatkozik {lásd pl. 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [166]}.
[183] Az Nkt. támadott rendelkezése az indítványozók szerint azért alaptörvény-ellenes, mert a magán köznevelési
intézmények munkaviszonyból eredő kötelezettségei vonatkozásában rögzíti a fenntartó kezeskénti helytállási
kötelezettségét, ilyen rendelkezést azonban azon köznevelési intézmények vonatkozásában, amelyek fenntartója
az állam, nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy, nem ír elő. Az indítvány szerint nem zárható ki, hogy
oly módon zárnak be önkormányzati, állami, nemzetiségi önkormányzati vagy egyházi köznevelési intézményt,
hogy annak munkáltatói tartozásai vannak, ezáltal pedig az érintett munkavállalók nem juthatnak hozzá
a díjazásukhoz, márpedig a köznevelési intézmények a szabályozás szempontjából egymással összehasonlítható
helyzetben vannak, homogén csoportot képeznek.
[184] Az Alkotmánybíróság rámutat: a Btv. 1. § (1) bekezdése értelmében bérgarancia-eljárásra a felszámolás vagy
kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek esetében kerülhet sor. A Bérgarancia Alap azon
gazdálkodó szervezetek esetében biztosítja a munkabérek kifizetését, melyekre állami garanciavállalás nem
érvényesül. Az Nkt. támadott rendelkezéseiből következően a Bérgarancia Alap nem tartozik helytállásért az állam,
a nemzetiségi önkormányzat, illetőleg az egyházi jogi személy mint fenntartó által működtetett köznevelési
intézmények munkabér-kifizetéséért.
[185] A köznevelési intézmények a szabályozás szempontjából homogén csoportot képeznek, és így egymással
összehasonlítható helyzetben vannak. A szabályozás ugyanakkor csak látszólag tesz különbséget a magán
köznevelési intézmények, illetőleg a magán köznevelési intézménynek nem minősülő intézmények fenntartói
között, valójában azonban éppen azt célozza, hogy valamennyi köznevelési intézmény alkalmazottjának
bérkifizetését (jogállásától függetlenül) azonos értékű garanciák biztosítsák. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi
CLXXIX. törvény 25. § (7) bekezdése értelmében, ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a fenntartói jogot
a székhely szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal köteles gyakorolni, azaz a fenntartói jogot közvetlenül
az állam gyakorolja. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében pedig az egyházi
jogi személyek (bevett egyház, bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház) jogutód nélküli megszűnése
esetén a vagyon a hitelezők követelésének kielégítése után az állam tulajdonába kerül, és közcélú tevékenységre
kell fordítani. Mindez azt jelenti, hogy végső esetben az állam áll helyt az állam, a nemzetiségi önkormányzat
és az egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmények alkalmazottainak béréért, míg a magán
köznevelési intézmények esetében éppen a Btv. 2. § (2a) bekezdése teremti meg annak biztosítékát, hogy minden
olyan köznevelési intézmény alkalmazottjának bérkifizetése biztosított legyen a fenntartó megszűnése esetére,
amely esetében külön jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a munkabér kifizetéséért végső soron maga az állam
tartozik felelősséggel. A szabályozás ekként az indítvány állításával szemben nem megkülönbözteti, hanem éppen
a hasonló értékű garanciarendszer megteremtésével egymással azonos helyzetbe hozza az egyes köznevelési
intézmények alkalmazottait. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy az Nkt. támadott
rendelkezése nem ellentétes a XV. cikk (1) bekezdésével.
1910 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
XI.
[186] 1. Az indítványozók az Nkt.-nak az intézményvezetők felelősségével kapcsolatos 3. § (9a) bekezdésének
megsemmisítését a B) cikk (1) bekezdésében foglalt felkészülési idő hiánya, a normavilágosság követelménye,
a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, a IX. cikk szerinti véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a tisztességes
eljáráshoz való jog sérelme miatt kérték.
[187] Az indítvány pusztán állítja a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a felkészülési idő követelményének
sérelmét, alkotmányjogilag értékelhető indokolást azonban nem tartalmaz ezen alaptörvényi rendelkezésekkel
összefüggésben, ezért azt az Alkotmánybíróság jelen eljárásában nem vizsgálhatta. Az Alaptörvény
XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joggal összefüggésben pedig az indítvány csupán idézi
az Alkotmánybíróság 24/2015. (VII. 7.) AB határozatát, ám sem a jogorvoslathoz való jog sérelmét nem állítja, sem
pedig indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Nkt. 3. § (9a) bekezdése miért ellentétes az Alaptörvény
XXVIII. cikk (7) bekezdésével.
[188] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az Nkt. 3. § (9a) bekezdése sérti-e az Alaptörvény B) cikk
(1) bekezdéséből fakadó visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát.
[189] Az indítványozók e körben arra hivatkoztak, hogy átmeneti rendelkezés hiányában az előírás a hatályba léptetés
előtti időpontokban megtörtént cselekményekre is alkalmazható, továbbá az intézményvezető megbízatása akár
a megbízatását megelőzően történt esetek miatt is megszüntethető.
[190] A támadott jogszabályi rendelkezés szerint „[h]a – az óvoda kivételével – állami szerv vagy felsőoktatási intézmény
által fenntartott nevelési-oktatási intézményben olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására
kerül sor, amely a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt
jogainak megsértését eredményezheti, amennyiben e törvény szerinti más jogi eszköz a) nem vezetett eredményre
vagy b) nem áll rendelkezésre, az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott
egyetértését mérlegelési jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja”.
[191] A támadott jogszabályi rendelkezés nem lépett visszamenőlegesen hatályba, ezért csak az vethető fel, hogy
a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokban idéz elő változást. Az Alkotmánybíróság a visszaható hatály
tilalmába ütközést esetről esetre vizsgálja. Jelen esetben a visszaható hatályú jogalkotás tilalma körében volt
vizsgálandó az Nkt. támadott rendelkezése kapcsán az, hogy e rendelkezés a hatálybalépését megelőzően
elkövetett cselekményekhez – átmeneti szabályok nélkül – kapcsolhat-e további hátrányos jogkövetkezményt.
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelmények értelmében nyilvánvalóan nem vonható ugyanis
felelősségre egy intézményvezető olyan cselekményekért, amelyek a rendelkezés hatálybalépése előtt történtek.
[192] Az Alkotmánybíróság vizsgálata során figyelemmel volt a Jat. a szabályozási átmenetről szóló rendelkezésére.
A Jat. 15. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi rendelkezéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –
a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre
kell alkalmazni. A Jat. tehát egyértelműen állást foglal abban a kérdésben, hogy amennyiben egy rendelkezés
alkalmazására nem alkottak külön szabályt, akkor az abban foglaltakat nem lehet a korábban keletkezett tényekre
és jogviszonyokra alkalmazni. Jelen ügyre vetítve ez azt jelenti, hogy a köznevelési intézmények vezetői törvény
kifejezett rendelkezése hiányában nem vonhatók felelősségre a támadott jogszabályi rendelkezés hatályba lépését
megelőzően történt eseményekért.
[193] E megközelítést alkalmazva semmisítette meg a jogállamiság sérelme miatt az Alkotmánybíróság a szolgálati
járandóság szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket a 23/2013. (IX. 25.) AB határozatában. Az Alkotmánybíróság
megállapította: „A jogalkotó tehát azon az alapon nem vezethet be egy később megállapított ellátás
igénybevételének korlátozását eredményező szabályt, hogy a jogosult korábban jogsértő magatartást tanúsított.
Erre csak úgy van lehetőség – a nem biztosítási jogviszonyon alapuló ellátás esetén – ha az ellátás megállapításakor
a jogosult ismeri a számára megállapított juttatás folyósításának – ideértve a szüneteltetést is – szabályait. […]
Ezt a követelményt figyelmen kívül hagyó szabályozás ellentétes a jogállamiság elvével.” (Indokolás [118])
[194] 3. Az Alkotmánybíróság azt is megjegyzi továbbá, hogy a vezetői megbízatás visszavonására a közalkalmazotti
jogviszonyról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályai is megfelelően irányadóak.
A Kjt. 23. § (5) bekezdésének megfelelően a vezetői megbízás visszavonását a munkáltatói jogkör gyakorlójának
a közalkalmazott kérelmére indokolnia kell, és az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie, vita
esetén pedig a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania, mely adott
esetben munkaügyi per tárgya is lehet.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1911
[195] Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során „[a] jogszabályok szövegét elsősorban azok
céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban
a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását
kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek
és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” Az Nkt. 3. § (9a) bekezdésének az indítványozók
általi azon értelmezése, miszerint egy vezetői megbízatás visszavonására olyan cselekmények esetén is sor kerülhet,
amelyek megtörténtekor az érintett nem állt a köznevelési intézménnyel jogviszonyban, vagy ha állt is, nem volt
vezetői megbízatása, illetőleg őt az adott cselekményért semminemű felelősség nem terhelte, nyilvánvalóan nincs
összefüggésben az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésével.
[196] 4. Az indítványozók a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességét a véleménynyilvánítás szabadságának
sérelmére tekintettel is állították.
[197] A köznevelésért felelős államtitkár az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válaszában hangsúlyozta, hogy
a rendelkezés nem általánosságban tiltja a tájékoztatási tevékenységet, hanem arra az esetre helyez kilátásba
szankciót, ha a megvalósult tájékoztatás köznevelési szabályt súlyosan sért, és más eszköz alkalmazása nem vezetett
eredményre, vagy nem állt rendelkezésre. Álláspontja szerint a szabályozás összhangban áll a véleménynyilvánítás
szabadságával, amelynek korlátja a gyermek egészséges fejlődéshez való joga.
[198] 4.1. Az indítvány alapján az Alkotmánybíróságnak elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy az indítványozók
magatartására vonatkozik-e az Alaptörvény IX. cikkének védelme; amennyiben igen, akkor pedig van-e olyan
versengő érdek, amely az alapjog korlátozását igazolja.
[199] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése értelmében „[m]indenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”.
Az Alaptörvény a véleménynyilvánítás szabadságát, azaz valamilyen gondolat megfogalmazását és másokkal való
megosztását megjelenési formájára tekintet nélkül védi. Ebből következően nem csupán a hétköznapi értelemben
vett szólás tartozik az alkotmányos védelem körébe, hanem minden olyan magatartás (jelkép használata,
mozdulat stb.), amely információs tartalommal bír. Egy nevelési-oktatási intézményben folytatott tájékoztató-
tevékenység a tanulók számára nyilvánvalóan értékelhető információs tartalommal bírhat, így ez a magatartás
az Alaptörvény IX. cikkének védelmi körébe vonható.
[200] 4.2. Ezt követően az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy a véleménynyilvánítási szabadsággal szemben felhozható-e
olyan indok, amely ebben az esetben az alapjog korlátozását alkotmányosan igazolhatja.
[201] A támadott rendelkezésben az Nkt. közvetetten a XVI. cikk (1) bekezdése intézményvédelmi oldalának szerez
érvényt akkor, amikor a tanulók egészséges fejlődéséhez való alkotmányos jogainak védelme érdekében
a köznevelési szabályokat súlyosan sértő tájékoztatás esetében lehetővé teszi az intézményvezető megbízatásának
visszavonását, abban az esetben, ha más jogi eszköz nem vezetett eredményre, vagy nem állt rendelkezésre.
A gyermeki jogok érvényre juttatása legitim cél alapjog korlátozásához. Az Alaptörvényből ugyanis nem
következik, hogy ne lehetne korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát olyan esetekben, amikor a gyermekek
Alaptörvényben foglalt jogai a köznevelési szabályos súlyos fokú megsértése esetén sérülnek.
[202] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a szabályozás szükségességét a gyermeki jogok védelme, a gyermekek
befolyástól mentes, objektív tájékoztatásának szükségessége megfelelően indokolja. A korlátozás nem tekinthető
aránytalannak sem, mert a törvény kizárólag a köznevelési szabályok súlyos megsértése révén a gyermekek
Alaptörvényben biztosított jogainak sérelme esetén és csak legutolsó eszközként, akkor eredményezheti
az intézményvezető felmentését, ha más jogi eszköz nem vezetett eredményre, vagy nem állt rendelkezésre.
[203] 5. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítvány ezen elemét is elutasította.
XII.
[204] 1. Az indítványozók beadványukban kérték az Nkt. 21. § (9) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását
és megsemmisítését is. Álláspontjuk szerint a megszűnő oktatási intézménybe járó tanulók elhelyezésével
kapcsolatos rendelkezés sérti a művelődéshez való jogot és a jogállamiság követelményét is, utóbbit a felkészülési
idő hiánya, valamint a visszamenőleges jogalkotás okán.
[205] Tekintettel arra, hogy az indítvány pusztán állítja a felkészülési idő követelményének sérelmét, ezt azonban
alkotmányjogilag értékelhető indokolással nem hozza összefüggésbe a támadott jogszabályhellyel, továbbá arra
sem tér ki, hogy a szabályozás miért ütközik a visszaható hatály tilalmába, illetőleg a jogállamiság követelményébe,
1912 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
az Alkotmánybíróság jelen indítványi elemet kizárólag a művelődéshez való jog állított sérelmére tekintettel
tudta vizsgálni. Az Alaptörvény XI. cikk (1) bekezdése értelmében minden magyar állampolgárnak joga van
a művelődéshez, míg a (2) bekezdés jelen indítvány elbírálása szempontjából releváns eleme szerint Magyarország
ezt a jogot ingyenes és kötelező alapfokú oktatással biztosítja.
[206] 2. Az Alkotmánybíróság ezt követően az érintett rendelkezés szabályozási környezetét vizsgálta meg.
2012 szeptemberét megelőzően köznevelési intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén nem volt hatályban
kijelölő határozatról rendelkező előírás, a szülők a jogszabály alapján kötelező felvételt biztosító intézményhez
fordulhattak gyermekük elhelyezése érdekében. Az Nkt. 2012. szeptember 1-jei hatálybalépésével azonban már
a köznevelési intézmény bármely okból történő megszűnése esetére kötelezettségként írta elő a köznevelési
feladatokat ellátó hatóság számára, hogy jelölje ki azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt
intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A Módtv.-vel hatályba
léptetett szabály azonban ezt a kötelezettséget immáron csak arra az esetre írja elő a köznevelési feladatokat ellátó
hatóság számára, ha a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai
jogszabálysértés miatt rendeli el a nyilvántartásból való törlést. Az indítványozók szerint ez a megoldás azzal
a következménnyel járhat, hogy ellátatlanul maradnak olyan gyermekek, akik az óvodai nevelésben való kötelező
részvételt teljesítik, illetve akik tankötelesek.
[207] Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett megvizsgálnia, hogy az Nkt. megfelelően biztosítja-e valamennyi
óvodaköteles gyermek, valamint tanköteles diák más intézményben történő elhelyezését abban az esetben,
ha az általuk látogatott intézmény jogutód nélkül szűnik meg, hiszen csak ebben az esetben merülhet fel
az Alaptörvény XI. cikke sérelmének lehetősége.
[208] A jogalkotó a szabályozás módosításához az alábbi indokolást fűzte. „A nyilvántartásból való törlés ellen
fellebbezni lehet, ám már a törléssel – és nem a megszűnés végleges kimondásával – egyidejűleg kell kijelölni azt
a másik intézményt, amelynek a tanulókat fogadnia kell. Indokolatlan, hogy azokban az esetekben is legyen ilyen
kötelezettsége a kormányhivataloknak, amikor a fenntartó saját döntése alapján szűnik meg az intézmény, amelyet
a véleményezési jogok alapján a szülők kellő időben megismernek. A Javaslat szerint az intézmény kijelölésre csak
akkor kerül sor, amikor a kormányhivatal dönt a törlésről súlyos és ismétlődő jogszabálysértés miatt, továbbá csak
a tanköteles tanulók vonatkozásában, a nem tanköteles tanulók számára történő intézménykijelölésre pedig nem
minden esetben, hanem csak akkor kerülne sor, amennyiben ezt a már nem tanköteles tanuló kérelmezi.”
[209] Ahogy arra az államtitkár által jegyzett válasz is rámutat, az Nkt. a támadott jogszabályhelyen kívül, a 30. fejezetben
is foglalkozik az óvodai felvétel, valamint a tanulói jogviszony kezdetével. Az Nkt. 49. § (3) bekezdése szerint
az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye a körzetében található, az Nkt. 50. § (6) bekezdése pedig rögzíti, hogy az általános iskola köteles
felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. Mindezek alapján
a nem állami fenntartású megszűnt intézmények tanulóinak is biztosítva van a lehetőség tanulmányaikat a körzetes
intézményben folytatni. Ahogy az állásfoglalás is megjegyzi, az sem kizárt, hogy minderre ne a kötelező felvételt
biztosító intézményben kerüljön sor, ez azonban független attól, hogy a kötelező felvételt biztosító intézmény
az Nkt. vonatkozó rendelkezései alapján vagy a kijelölés alapján nyeri el ezen minőséget. Az előző évek tapasztalatai
alapján az Nkt. 2019. július 26. napján hatályba lépett 21. § (9) bekezdése – a hatóság adminisztratív terheinek
csökkentése mellett – abban az esetben hivatott a tanköteles gyermeket nevelő családok életét megkönnyíteni,
amikor a köznevelési intézmény megszűnésének következményeire nincs módjuk megfelelően felkészülni. A nem
tanköteles fiatalok pedig az indokolás szerint kérelemmel fordulhatnak a köznevelési feladatot ellátó hatósághoz
a köznevelési intézmény kijelölése iránt.
[210] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a támadott rendelkezéssel
összefüggésben a művelődéshez való jog sérelme nem merül fel, mivel a tanköteles, illetve óvodaköteles
gyermekek intézménylátogatása az Nkt. alapján megfelelően biztosított, az óvodaköteles, illetve tanköteles
gyermekek egyetlen esetben sem maradnak oktatás nélkül. Az Nkt. 21. § (9) bekezdése vonatkozásában
alaptörvény-ellenesség ezért nem állapítható meg, így az Alkotmánybíróság az indítványi elemet elutasította.
XIII.
[211] Az indítványozók az Nkt. 27. § (5) bekezdését a kellő felkészülési idő követelményének sérelme miatt kérték
megsemmisíteni, mely rendelkezés 2019. július 26. napján lépett hatályba. Meglátásuk szerint a rendelkezésben
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1913
megjelelő új fogalom – a fejlesztő pedagógiai ellátás – okán elkerülhetetlen a nevelési-oktatási intézmények
pedagógiai programjának átdolgozása, ehhez azonban álláspontjuk szerint az intézményeknek nem áll
rendelkezésére kellő idő. Az indítvány szerint gondot jelenthet továbbá a készségfejlesztéshez szükséges fejlesztő
pedagógusok alkalmazása.
[212] 1. A 9/2019. (III. 22.) AB határozatban az Alkotmánybíróság az Nkt. 56. § (1) bekezdése „sajátos nevelési igényű”
szövegrésze, valamint a 97. § (1a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítványt elutasította, azonban hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban
megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az Nkt.-ban vagy más jogszabályban nem alakított
ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozóan az egyéni
szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményszabályokat, amelyek a közoktatás
során maradéktalanul biztosítják ezen gyermekek, tanulók – Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti – védelmét.
[213] Az Nkt. 27. § (5) bekezdése ezt követően kiegészült azzal a követelménnyel, miszerint „[a] beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló
tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű
pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi”.
[214] A Módtv. indokolása szerint – összefüggésben a 9/2019. (III. 22.) AB határozattal – a támadott rendelkezés
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztő pedagógiai ellátására
vonatkozó szabályozásban egyértelművé teszi, hogy milyen keret terhére és kiknek a számára kell megszervezni
a fejlesztéseket.
[215] Az államtitkári válasz kifejti, a 9/2019. (III. 22.) AB határozatban foglalt felhívásra az Nkt. és a vonatkozó végrehajtási
rendeletek együttesen adják a választ. Az Nkt. bevezeti, valamint definiálja a fejlesztő pedagógiai ellátás fogalmát.
Kimondja, hogy két alapvető tartalmi eleme a tantárgyi felzárkóztatás és a készségfejlesztés. Ez megalapozza azt,
hogy az ellátás közös ügy, a tantárgyi felzárkóztatást segítő reguláris pedagógusé és a speciális tudású fejlesztő
pedagógusé, aki a készségfejlesztés feladatát látja el. Rendeleti szintű végrehajtási szabályok rendelkeznek azonban
például a vizsgáknál biztosított kedvezmények kiterjesztéséről, egyéni fejlesztési terv készítésének kötelezettségéről
(az EMMI rendelet), a szóbeli érettségi vizsga meghosszabbításának lehetőségéről vagy a nyelvvizsga-
egyenértékűségről [az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet].
A válasz rögzíti továbbá, hogy a módosítás a tantárgyi felzárkóztatást, illetve a készségfejlesztést végző
pedagógusok szakképzettségére vonatkozó előírással egészítette ki a szabályozást, ami nem igényli a pedagógiai
program átdolgozását.
[216] 2. Az Alkotmánybíróság az indítványnak megfelelően a támadott rendelkezés alkotmányosságát a felkészülési
idő Alaptörvényben megállapított követelménye tükrében vizsgálta. A kellő felkészülési idő követelményével
összefüggésben az Alkotmánybíróság utal a jelen határozat indokolásának IV. részében (Indokolás [59] és köv.) tett
összefoglaló megállapításokra, melyek alapulvételével az Nkt. 27. § (5) bekezdése állított alaptörvény-ellenessége
tekintetében az alábbi következtetésekre jutott.
[217] Jelen esetben a jogalkalmazóknak a támadott rendelkezés hatálybalépése (2019. július 26.) és kötelező
alkalmazása (2019. szeptember 2.) között több mint egy hónap állt rendelkezésre arra, hogy a Módtv.-vel
bevezetett új fogalmat, a fejlesztő pedagógiai ellátást pedagógiai programjukba illesszék, és szükség esetén
fejlesztő pedagógusokat alkalmazzanak. Ezen időtartam (még ha adott esetben okozhatott is nehézséget
a megfelelő képesítéssel rendelkező, kellő számú fejlesztő pedagógus alkalmazása) alkotmányjogi értelemben
semmi esetre sem tekinthető olyan kirívóan rövid időnek, ami a B) cikk (1) bekezdése sérelmét felvetné, különös
tekintettel arra a tényre, hogy a vizsgált szabályozás ezen eleme részben éppen az Alkotmánybíróság által
megállapított mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség orvoslását célozta. Ráadásul a fentebb
ismertetett 9/2019. (III. 22.) AB határozatból következően a támadott rendelkezésnek a tanév kezdetén történő
alkalmazása mindenképpen az érintett beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók érdekében
állt, a rendelkezés későbbi időpontban történő hatálybalépése ugyanis ezen tanulók fejlesztését akadályozta
volna. Mivel pedig sem az indítványozók, sem pedig az államtitkár nem állapított meg olyan, az új rendelkezés
alkalmazását akadályozó rendkívüli nehézséget, amely az érintett tanulók fejlesztése megkezdésének elhalasztását
igazolná, az Alkotmánybíróság az Nkt. támadott 27. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.
1914 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
XIV.
[218] 1. Az indítványozók az információs önrendelkezési jog vélt sérelme miatt kérték az Nkt. 44/B. és 44/C. §-ának
megsemmisítését, mely az Nkt. „A tanulói edzettség mérésével és a külföldi tanulmányúttal kapcsolatosan kezelt
adatok” alcímét képezi. Az indítványozók szerint nem meghatározott az adatkezelés célja és értelme, továbbá
a módja sem egyértelmű. Tudomásuk szerint nem került sor továbbá előzetes konzultációra a jogszabály-
előkészítési eljárás keretei között.
[219] Tekintettel arra, hogy az indítványozók nem tértek ki arra, hogy az előzetes konzultáció esetleges elmaradása
miképpen érinti a tanulók információs önrendelkezéshez való jogát, az Alkotmánybíróság alapjogi összefüggés
hiányában ezen indítványi elemet nem vizsgálta. Az Alkotmánybíróság vizsgálata az indítványhoz kötöttség elvéből
következően kizárólag arra terjedhetett ki, hogy az Nkt. Módtv.-vel beiktatott 44/B. és 44/C. §-a azok értelmét és
célját tekintve összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel, az információs önrendelkezési jog tükrében.
[220] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként ezúttal is a támadott jogszabályi környezetet tekintette át.
[221] 2.1. Az Nkt. 44/B. §-a rögzíti, hogy a Magyar Diáksport Szövetség (a továbbiakban: MDSZ) a tanulók egészségi
állapotának nyomon követése céljából működteti a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait
tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszert, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet
(a továbbiakban: NETFIT). A rendszer az Nkt. 44/B. § (2) bekezdésében felsorolt személyes adatokat anonim
módon, mérési azonosító alkalmazásával tartalmazza, és azok az első feltöltéstől számított tíz évig kezelhetők.
Az eredményeket a mérést végző pedagógus tölti fel a rendszerbe, amelyeket a tanuló és a szülő a mérési azonosító
felhasználásával ismerhet meg.
[222] Az EMMI rendelet 81. §-a már 2014. november 4. napjától meghatározza a tanulók fizikai fittségi mérésének
rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. A hivatkozott jogszabályhely szerint az iskola testnevelés
tantárgyat tanító pedagógusa az országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett
eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a fizikai
fittség mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége
megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése
a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus
– a mérésben érintett tanulónként – rögzíti, és feltölti a NETFIT rendszerbe, amely egy informatikai alapú
diagnosztikus értékelő rendszer. A rendszer automatikusan kiértékeli az eredményeket. A kijelölt pedagógusok
az adatokat elemzik és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából
szükséges intézkedéseket. A fizikai fittségi mérés eredményeit az iskolának a tanuló mérési azonosítójának
alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe, amelyben a tanulót érintő eredményekről a tanuló és a szülő
a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával kap tájékoztatást.
[223] Az EMMI rendelet 81. §-a 2019. szeptember 1. napjától az Nkt. 44/B. §-ának beiktatásával pontosításra került.
Míg a 2019. szeptember 1. napja előtt hatályos rendelkezés az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusát
kötelezte a mérési adatok rögzítésére valamennyi nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanuló
esetében, az új szabályozás pontosan meghatározza azt is, hogy ki felel az adatok rögzítéséért és elemzéséért
a gyógytestnevelésben, strukturált mozgásfejlődésben részt vevő tanulók, valamint sajátos nevelési igényű tanuló
esetében.
[224] A fentiek alapján megállapítható, hogy az MDSZ által kidolgozott NETFIT rendszer keretében a köznevelési
intézmények már több mint 5 éve rögzítik a tanulók fittségére vonatkozó adatokat anonim módon. A mérések és
az adatok rögzítésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és
a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.
[225] 2.2. Az Nkt. 44/C. §-a nyelvi környezetben történő nyelvtanulás nyomon követésére a Tempus Közalapítványt
hatalmazza fel, és egyúttal megteremti a tevékenység ellátásához szükséges adatkezelési feljogosítást, valamint
a köznevelési intézménytől érkező, illetve oda irányuló adattovábbítás jogalapját. A támadott rendelkezés taxatív
felsorolásban rögzíti a kezelt adatok körét; a tanulmányutak nyilvántartása tartalmazza a tanuló nevét, oktatási
azonosító számát, anyja születési nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nemét, a tanuló nevelési-
oktatási intézményének nevét, oktatási azonosító számát, a tanuló tanulói jogviszonyát megalapozó köznevelési
alapfeladatot, a tanuló nevelés-oktatásának helyét, évfolyamát, azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely
országban vett részt külföldi tanulmányúton, kiskorú tanuló esetén a külföldi tanulmányúthoz történő szülői
hozzájárulási nyilatkozatot, a tanuló nyelvi szintjét igazoló iskolai ajánlást, a választott külföldi fogadó intézmény,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1915
gazdálkodó szervezet nevét, az utasbiztosítás szerződésszámát, a támogatói szerződés számát, egyéni pályázat
esetén a tanuló fizetési számlaszámát, valamint a tanuló sajátos nevelési igényére vonatkozó adatokat.
[226] 3. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint „[m]indenkinek joga van személyes adatai védelméhez,
valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. A személyes adatok védelméhez, valamint
a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog tartalmát az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) bontja ki. Az Infotv.
személyes adatok védelmével kapcsolatban megfogalmazott célja, hogy a természetes személyek magánszféráját
az adatkezelők tiszteletben tartsák. Az adatvédelem az élő természetes személlyel összefüggésbe hozható adatokra
tejed ki. Az Infotv. 3. §-a szerint személyes adat nem pusztán maga az adat, hanem az abból levonható, az érintettre
vonatkozó következtetés is. Az Infotv. rendelkezései összhangban állnak az Alkotmánybíróság által kimunkált
elvi alapokkal. A 11/2014. (IV. 4.) AB határozat rögzíti, hogy „[a] magánélet védelmének része a személyes adatok
védelméhez való jog, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése tartalmaz, és amelyet az Alkotmánybíróság
15/1991. (IV. 13.) AB határozattól kezdve »információs önrendelkezési jogként« fogott fel [ABH 1991, 40, 44–57].
A »személyes adat« minden esetben az ember magán- és családi életéről szóló információ; így a jog lehetővé
teszi az ember számára, hogy magán- és személyes életéről szóló információkkal kizárólag maga rendelkezzék
amiből következik, hogy korlátozása az alapjog-korlátozás feltételei szerint megengedett. Az önrendelkezés akkor
lehetséges, ha minden ember maga dönti el, hogy saját magáról – magánéletéről (ami a saját élete) és családi
életéről – milyen ismeretet oszt meg és kivel.” (Indokolás [55])
[227] Az Infotv. 4. § (1)–(3) bekezdése szerint „[s]zemélyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból,
jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg
kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell
lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen,
a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel
helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai
feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.”
[228] Adatvédelem tehát egy természetes személlyel összefüggésbe hozható bármiféle ismeretre kiterjedhet, azzal, hogy
a természetes személy és az adat között szükségképpen fennáll egy kapcsolat, amely az azonosítást lehetővé teszi.
A személyes adat az adatkezelés során addig őrzi meg ezt a minőségét, amíg az adat és az alany közötti kapcsolat
helyreállítható. A kapcsolat pedig csak akkor állítható helyre, ha az adatkezelő rendelkezik a helyreállításhoz
szükséges technikai eszközökkel.
[229] A minisztériumi állásfoglalás kifejti, hogy az Infotv. a mögöttes joganyagot képező Általános Adatvédelmi
Rendelet [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek
a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint
a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, a továbbiakban: GDPR] rendelkezéseivel összhangban lehetővé
teszi a személyes adatok kezelésének törvényben történő elrendelését [Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pont].
Az Nkt. szövege megfelel az Infotv. és a GDPR előírásainak, kijelölve az adatkezelő személyét és a kezelendő
adatok körét, az adatkezelés célját. Az adatkezelőt terhelik a további adatvédelmet, adatrendelkezést stb. biztosító,
GDPR-ból és az Infotv.-ből eredő végrehajtási feladatok. Az Infotv. 5. § (5) bekezdése szerint pedig „[h]a a kötelező
adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát törvény, helyi önkormányzat rendelete vagy
az Európai Unió kötelező jogi aktusa nem határozza meg, az adatkezelő az adatkezelés megkezdésétől legalább
háromévente felülvizsgálja, hogy az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó
által kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e. Ezen felülvizsgálat
körülményeit és eredményét az adatkezelő dokumentálja, e dokumentációt a felülvizsgálat elvégzését követő tíz
évig megőrzi és azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kérésére
a Hatóság rendelkezésére bocsátja”. Az államtitkári válasz kitér arra is, hogy előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat
lefolytatására a törvény előkészítése során sor került, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatósággal (a továbbiakban: NAIH) is több ízben egyeztettek.
[230] 3.1. A 44/B. §-sal összefüggésben a Módtv. indokolása megállapítja: „A Javaslat rendezi a tanulók fizikai fittség
mérésével kapcsolatosan keletkező adatok anonim módon történő kezelésének rendjét.” Az indítvánnyal támadott
jogszabályi rendelkezés ugyanis előírja, hogy az eredményeket a mérésben érintett tanulónként, mérési azonosító
alkalmazásával rögzítsék. A 44/B. § (2) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz a tanulók rögzített személyes
adatairól, amelyek a következők: mérési azonosító, születési év és hónap, nem, decimális életkor, sajátos nevelési
1916 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
igényre vonatkozó adat, évfolyam, az iskola feladatellátási helye, valamint a fizikai fittségi mérés eredményei.
A tanulók neve nem szerepel a rögzített adatok között. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság arra a megállapításra
jutott, hogy a támadott rendelkezés a célhoz kötött adatkezelés követelményeinek megfelel, kizárólag a tanulók
egészségi állapotának nyomon követése céljából kezeli az ehhez elengedhetetlenül szükséges, az Nkt.-ban rögzített
adatokat, a szükséges ideig. Az Nkt. tehát kijelöli az adatkezelő személyét, a kezelendő adatok körét, az adatkezelés
célját, ahhoz csak a feltétlenül szükséges mennyiségű adatot kezel összhangban az Infotv. rendelkezéseivel,
valamint a GDPR előírásaival. Az Alkotmánybíróság kiemeli, a kezelendő adatok között a tanulók neve nem
szerepel, a rendszerben egy mérési azonosítóval szerepelnek, amely kizárólag a rögzítő tanár és a szülő előtt ismert,
így az adataik – különös tekintettel a magas egyedszámra és az igen hasonló paraméterekre – nem hozhatók
összefüggésbe a személyükkel, a szabályozás adatvédelmi megfelelőségét pedig a NAIH is megerősítette.
[231] 3.2. Az Nkt. 44/C. §-ával összefüggésben az Alkotmánybíróság hasonló következtetésre jutott. Megállapítható,
hogy a támadott rendelkezés a célhoz kötött adatkezelés követelményeinek megfelel, és az Nkt. vonatkozó
rendelkezésének értelmében a Tempus Közalapítvány kizárólag a külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása
és a felhasználás ellenőrzése céljából kezeli az ehhez elengedhetetlenül szükséges, az Nkt.-ban rögzített adatokat,
a szükséges ideig. Az Nkt. tehát kijelöli az adatkezelő személyét, a kezelendő adatok körét, az adatkezelés célját,
ahhoz csak a feltétlenül szükséges mennyiségű adatot kezel összhangban az Infotv. rendelkezéseivel, valamint
a GDPR előírásaival.
[232] 4. Mivel tehát a támadott rendelkezésekkel összefüggésben a tanulók információs önrendelkezési jogának
sérelme az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem merült fel, az indítványozóknak az Nkt. 44/B. és 44/C. §-ának
megsemmisítésére vonatkozó petitumait elutasította.
XV.
[233] A határozatot az Abtv. 44. § (1) bekezdésének első mondata alapján közzé kell tenni a Magyar Közlönyben.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes dr. Dienes-Oehm Egon
alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott
dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó dr. Juhász Imre
alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1917
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott
dr. Salamon László dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k., Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott az aláírásban akadályozott
dr. Szabó Marcel dr. Szalay Péter
előadó alkotmánybíró helyett alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: II/1437/2019.
Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró különvéleménye
[234] Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1–4. pontjával és az azokhoz tartozó indokolással.
[235] Különvéleményem kiindulópontja az, hogy az Abh. már megvizsgálta az iskolaérettséggel, illetőleg az azt elősegítő
és szolgáló „óvodakötelezettséggel” kapcsolatosan azokat a kérdéseket, amelyek alapjogi összefüggésűek, és
az Abh.-val akkor és most is egyetértettem, illetőleg egyetértek.
[236] Álláspontom szerint az új törvényi szabályozással módosított szóban forgó rendelkezések változásai az Abh.
meghozatala óta szerzett tapasztalatokon nyugvó köznevelési ágazati jellegű kérdések, amelyek az Alaptörvény
XVI. cikk (1) és (2) bekezdéseiből levezethető szülői jogok sérelmét nem vetik fel, az alaptörvény-ellenesség szintjét
sem érik el. Következésképpen a határozat rendelkező része 1. pontjában alkalmazott megsemmisítést, valamint
az annak 2. és 3. rendelkező részi pontjában foglalt mulasztással előidézett alkotmány-ellenességet nem tudom
elfogadni, a rendelkező rész 4. pontjában szereplő alkotmányos követelményt pedig szükségtelennek tartom.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
dr. Dienes-Oehm Egon
alkotmánybíró helyett
Dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleménye
[237] A rendelkező rész 4. pontjában foglalt alkotmányos követelmény megállapítását nem támogatom. Véleményem
szerint az alkotmányos követelmény ebben a megfogalmazásban önmagában félreértelmezhető [mintha a gyermek
iskolaérettsége tárgyában a végső döntést meghozni jogosult (szak)hatóságra nézve az eljárását kezdeményező
szülői kérelemből egyfajta tartalmi, nem pusztán eljárási jellegű kötelezettség is keletkezne], a hozzá kapcsolódó
indokolás pedig – az Abh.-ra történő hivatkozás mellett – félreértelmezi a kérdéskör kapcsán az Alaptörvény
XVI. cikk (2) bekezdésében foglalt szülői jogokat.
[238] Álláspontom szerint az iskolakezdés (iskolaérettség) időpontjával, illetve a vitás esetekben lefolytatandó
szakhatósági eljárással kapcsolatos szabályozás kapcsán a XVI. cikk (1) bekezdésében rögzített gyermeki
jogoknak, a gyermek legjobb érdekének, nem pedig a (2) bekezdésében foglalt – a gyermeknek adandó nevelés
megválasztásával összefüggő – szülői jogoknak van szerepe.
1918 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
[239] A szülőknek az Alaptörvény alapján joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A XVI. cikk
ezt rögzítő (2) bekezdése nagy fokú döntési szabadságot biztosít a szülők számára az általános nevelési irány
megválasztását illetően, többek között, hogy gyermekük milyen típusú iskolai és – amennyiben az legalább részben
kötelező – óvodai nevelésben részesüljön (önkormányzati vagy magán/egyházi fenntartású intézmény; világi vagy
egyházi jellegű nevelés; hagyományos vagy alternatív módszereket alkalmazó intézmény; tudományos, művészeti,
zenei, nyelvi, sport stb. irányultságú képzés stb.).
[240] Ez a szabadság azonban nem terjed ki arra, hogy a szülők a gyermekük iskolaérettségének megállapítása kapcsán
olyan (valódi) döntési pozícióban legyenek, amely a saját, szükségképpen nem feltétlenül elfogulatlan és tárgyilagos
szubjektív álláspontjuk feltétlen érvényesülését eredményezi. Ilyen – alaptörvényi szinten is rögzített – döntési
jogosultság a XVI. cikk (2) bekezdéséből nézetem szerint nem vezethető le. A döntés indokolása ennek ellenére
az Abh.-ra hivatkozással több helyen is abból az alapállásból indul ki, mintha ezekben a kérdésekben a szülőknek
a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztésén túlmenő, valamiféle tényleges döntési
jogosultsága származna az Alaptörvényből. Véleményem szerint ez téves megközelítés; és meggyőződésem, hogy
ilyesfajta jogosultságra maga az Abh. sem utalt.
[241] A fent említett álláspontot a döntés indokolása elsődlegesen az Abh. egyik, szövegszerűen is idézett mondatára
alapítja {„[a]z iskolaérettség, mint szakkérdés eldöntése elsősorban, de nem kizárólagosan a szülő joga”
(Abh., Indokolás [54])}. Ez a mondat ugyan valóban megjelenik az Abh. szövegében, ugyanakkor fontosnak
tartom rögzíteni, hogy az Abh. kapcsolódó indokolási részei véleményem szerint egyáltalán nem az iskolaérettség
tekintetében fennálló szülői döntési jogosultság levezethetőségét hivatottak alátámasztani. Ezzel éppen
ellentétesen, az Abh. Indokolásának [46]–[56] bekezdései – az akkor az ombudsman által támadott szabályozás
alaptörvény-ellenessége elutasításának körében – éppen azt fejtik ki, hogy a szülő iskolaérettséggel kapcsolatos
álláspontját (és az általa előterjesztett dokumentumokat, egyéb bizonyításokat) a hatóságnak ugyan be kell vonnia
a vizsgálata körébe, de magának a gyermek iskolaérettségnek a mikénti megítélése mint szakkérdés eldöntése,
a szakhatóság feladata; ez pedig nem sérti az Alaptörvényt.
[242] A hatályos szabályzás koncepciója (megdönthető) törvényi vélelmekre épül, amik szerint: i) a gyermek legjobb
érdekét az szolgálja, ha az iskola megkezdése előtt az erre való felkészítés érdekében bizonyos időt közösségben
(óvodában) tölt; ii) a gyermekek hatéves korukban iskolaérettek; és iii) az szolgálja a gyermekek legjobb érdekét,
ha az iskolai tanulmányok során megszerezhető ismereteket közösségben, intézményi, nem pedig otthoni
környezetben (magántanulóként) sajátítják el. Az adott gyermeket kétségtelenül legjobban ismerő szülő abban
hozhat döntést, hogy kezdeményezi-e a gyermeke esetében e vélelmek valamelyikének a megdöntését; ha azonban
igen, arról már – mivel szakkérdés – nem ő dönt.
[243] Indokolt esetben tehát a szülő azt kezdeményezheti, hogy a gyermek az „óvodakötelezettség” vagy az iskolába
való „bejárás” kötelezettsége alól mentesüljön; vagy éppenséggel az iskolát a törvényben előírt életkornál későbbi
időpontban kezdje meg. Ezekben a kérdésekben azonban nem a szülő, hanem az arra hatáskörrel rendelkező
szakhatóság van (és volt korábban is) valódi döntési helyzetben; az eljárás pedig kizárólag a gyermek XVI. cikk
(1) bekezdéséből levezethető legjobb érdekét, nem pedig a (2) bekezdésében írt szülői jogok érvényesülését
hivatott szolgálni. A szabályozási koncepció alapján mind az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli mentesítés,
mind az „évhalasztás”, mind pedig az otthontanulás kérdésében – a hatósági eljárás lefolytatását követően
meghozott, bíróság által felülvizsgálható döntésével – (szak)hatóság dönt; a szülő pedig ezen eljárások
kezdeményezésére jogosult. Nézetem szerint a szülők ezen joga is a gyermek legjobb érdekéből vezethető le; ennél
szélesebb körű jogosultság pedig az iskolaérettség megállapításával kapcsolatban a szülő számára az Alaptörvény
XVI. cikkének egyetlen rendelkezéséből sem következik, a (2) bekezdésében foglaltakból pedig különösen nem.
[244] A kifejtettek okán nem értek tehát egyet a döntés indokolásának az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdésének
értelmezését túlságosan kiterjesztő megállapításaival különösképpen pedig a „[a]z iskolaérettség, mint szakkérdés
eldöntése elsősorban, de nem kizárólagosan a szülő joga” mondat szerepeltetésével. Ezek, az alkotmányos
követelmény szövegének szóhasználatával „kiegészülve”, álláspontom szerint nem zárják ki olyan értelmezés
lehetőségét, amelynek értelmében a szülőknek az Alaptörvény erejénél fogva valamiféle jogosultságuk keletkezne
arra, hogy az iskolaérettség kérdésében a szakhatóság az álláspontjuknak megfelelő döntést legyen köteles
meghozni. Ez véleményem szerint egy olyan alkotmányos követelmény megállapítását jelentené, amely téves
Alaptörvény-értelmezést rögzít. Amennyiben pedig az Alkotmánybíróság által most megállapított követelmény
szövegét úgy értelmezzük, mint amely a hatóság „gondos” eljárására nézve állít mércét, úgy az nézetem szerint
felesleges. Az, hogy az eljárás megindítása esetén a hatóság vizsgálatának a szülő által a gyermek iskolaérettségével
(annak hiányával) összefüggésben előadott érvekre, bizonyítékokra, orvosi és szakértői dokumentációra stb.
is ki kell terjednie, nem csak a vizsgált normából, de – amint arra több helyen maga a döntés indokolása is
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1919
utal {lásd: Indokolás VI/4.2.1. pont (Indokolás [112] és köv.); VII/4. pont (Indokolás [136] és köv.); VIII/2. pont
(Indokolás [156] és köv.); IX/2. pont (Indokolás [171] és köv.)} – a tényállás teljes körű tisztázására vonatkozó
kötelezettségre és az ehhez kapcsolódó eljárási garanciákra vonatkozó előírásokon keresztül az Ákr.-ből is
következik. A szülőknek az iskolaérettséggel kapcsolatos eljárásban indokolt és jogilag is védett szerepének
szempontjait lényegében már az Abh. indokolásának [51]–[55] bekezdései is tartalmazzák (jóllehet, ezek
a szempontok akkor még nem a jelenlegi, hanem korábban hatályos törvényi szabályozással összefüggésben
kerültek rögzítésre).
[245] Mindezekre tekintettel a rendelkező rész 4. pontjában foglalt alkotmányos követelmény megállapítását nem
támogatom.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
dr. Salamon László
alkotmánybíró helyett
Dr. Szívós Mária alkotmánybíró különvéleménye
[246] Nem értek egyet a többségi határozat rendelkező részének 1–4. pontjaival, ezért az Abtv. 66. § (2) bekezdésében
biztosított jogköröm alapján a következő különvéleményt csatolom a határozathoz.
[247] 1. A többségi határozat rendelkező részének első pontja az Nkt. 8. § (2) bekezdésének az óvodáskorú gyermekek
óvodai nevelés alóli felmentésének életkori korlátjára vonatkozó szövegrészét semmisíti meg.
[248] Ahogy arra a többségi határozat is hivatkozik, az Alkotmánybíróság korábban az Abh.-ban az alapvető jogok
biztosának indítványa alapján már vizsgálta az Nkt. 8. § (2) bekezdését, és nem találta alaptörvény-ellenesnek.
Az Abh.-ban vizsgált rendelkezés azonban módosításra került. A módosítás folytán immár a gyermeknek csak 4 éves
koráig kérhető felmentés a 3 éves kortól egyébként kötelező óvodai nevelés alól, szemben a korábbi 5 éves kort
engedő szabályozással.
[249] A többségi határozat az Abh.-t veszi vizsgálata alapjául, így az arányosság vizsgálata körében az Abh.-ban tett
megállapítások alapján jut arra a következtetésre, hogy míg a korábbi szabályozás megfelelt az arányosság
követelményének, a jelenleg hatályos, támadott rendelkezés nem.
[250] Az Abh. a korábbi szabályozást arra tekintettel tartotta arányosnak az elérni kívánt céllal, mert a hároméves
korhatárt ugyan főszabállyá tette, azonban ötéves korig lehetőséget adott a felmentésre az óvodai nevelés alól.
Az Abh. a korábbi szabályozás arányosságát tehát két okból látta biztosítottnak. Egyrészt különös jelentőséget
tulajdonított az iskolai nevelést megelőző, iskolára előkészítő évnek, amelyet a gyermekek megfelelő szocializációja
céljából mindenképpen célszerű óvodai környezetben eltölteni. Másrészt az iskola-előkészítő évet megelőzően
széles körű felmentési lehetőséget látott biztosítottnak azon gyermekek számára, akiknek legjobb érdekét bármely
okból a családban történő nevelés szolgálja.
[251] A módosítás folytán azonban a kötelező óvodai nevelést a jogalkotó még egy évvel kiterjesztette, amivel
a felmentési lehetőségeket is szűkítette, hiszen csak a 4 éves kor eléréséig kérhető a felmentés, így a szabályozás
arányossága – a többségi határozat szerint – az Abh.-ban írtakkal már nem igazolható.
[252] A problémát abban látom, hogy a mozaikos megsemmisítéssel teljesen kikerül az életkori korlát, ami egyes
gyerekeknél azt eredményezheti – értelemszerűen a hatóság felmentést engedő határozata esetén –, hogy ezek
az óvodai nevelés alól felmentett gyerekek teljesen kikerülnek az óvodai nevelésből, még az utolsó, a jogalkotó
szándéka szerint az iskolára előkészítő évben sem fognak óvodába járni.
[253] A Korm. rendelet 1. számú mellékletében a következőkben határozza meg az óvodai nevelés pedagógiai alapelveit.
Ennek megfelelően a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem
illeti meg; a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként
hátránycsökkentő szerepet töltenek be; az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának
elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon,
hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.
1920 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
[254] Az alapelvekből is következik, hogy az óvodának alapvető feladata – azon túl, hogy a gyermek a saját életkori
csoportjában jól érezze magát –, hogy segítse a gyermek testi és szellemi fejlődését, továbbá elősegítse az iskolai
követelményekhez való alkalmazkodást, valamint a gyermekek között fennálló bármely hátrányok kiküszöbölését.
(Szomorú tény, de vannak gyerekek, akik az óvodában látnak először színes ceruzákat.) Az óvodában ennek
érdekében számos olyan lehetőséghez jut a gyermek, melyhez abban az esetben, ha kizárólag otthon nevelkedik,
nem. Hiszen a leggondosabb szülő sem feltétlenül észleli vagy ismeri fel esetlegesen, hogy gyermeke bármely
okból, akár azért, mert beilleszkedési nehézséggel küzd, akár azért, mert figyelemzavaros, esetleg beszédében
mutatkoznak problémák, fejlesztésre szorul, míg az óvoda erre is alkalmas. Sőt a „problémák” felismerésén túl
a megoldásban is segítséget nyújt, képességfejlesztő pedagógusok, csoportok közreműködésével, logopédus vagy
más szakemberek bevonásával. A többségi határozat folytán az életkori korlát megsemmisítésével lehetnek olyan
gyerekek, akik teljesen kimaradnak az óvodai nevelésből, és ennek folytán megtörténhet, hogy nem jutnak ahhoz
a fejlesztéshez, ami akár az iskolakezdésig nemhogy javítható, de meg is szüntethető.
[255] A fentieknek megfelelően álláspontom szerint a megsemmisítéssel az állam intézményvédelmi kötelezettsége és
a szülők gyermek nevelésének megválasztásához fűződő Alaptörvényben biztosított joga, valamint különösen
a gyermek mindenek felett álló érdeke közötti egyensúly felbomlik. A megsemmisítés folytán tehát lehetnek, és
bizonyosan lesznek is olyan gyerekek, akik nem kerülnek óvodába, így a jogalkotó által célzott és meggyőződésem
szerint a gyermek érdekét is legjobban szolgáló (különösen a hasonló korú gyermekek társaságában realizálódó)
szocializáció elmarad.
[256] 2. Ugyancsak nem tudom támogatni a rendelkező rész 2. pontjában szereplő jogalkotói mulasztás megállapítását.
A többségi határozat az állam intézményvédelmi kötelezettségéből vezeti le a jogszabályi garanciák hiányát
a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermekekre vonatkozóan, két esetkört meghatározva; egyik, amikor is a szülő
az iskolakezdés elhalasztására vonatkozó kérelem előterjesztését elmulasztja, a másik pedig amikor a szülő
a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő. A határozat szerint ilyen esetben a jogalkotónak lehetővé kell tennie,
hogy az óvoda javaslata alapján vagy más, alkalmas módon elhalasztható legyen a nyilvánvalóan nem iskolaérett
gyermek iskolaérettségi vizsgálatát követően a gyermek iskolakezdése.
[257] Maga a többségi határozat is számos ponton hangsúlyozza a szülők Alaptörvényből is fakadó, elsődleges szerepét
a gyermekek jogaival összefüggésben, melyhez képest az állam – objektív intézményvédelmi kötelezettségből
fakadó – szerepe csak kiegészítő jellegű. A szubszidiaritás elvének megfelelően az állam a döntés lehetőségét
nem vonhatja el az egyéntől. A gyermekek nevelésére vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy az állam feladata a szülők
támogatása, de a gyermeknevelés elsősorban szülői feladat. A többségi határozattal megállapított mulasztás célja
és következménye ehhez a kiegészítő funkcióhoz képest az, hogy a szülőnek az – egyébként az indokolásban
is többször hangsúlyozott – elsődleges szerepét mégis az állam vegye át. A mulasztás megfogalmazása tehát
ellentmond a többségi határozat túlnyomó részében hangsúlyozott (szinte piedesztálra emelt) szülői jogok
elsődleges szerepének, és az állam – a szülői jogokhoz képest egyébként – másodlagos szerepét tekinti mérvadónak
abban az esetben, ha a szülő nem vagy nem kellő gondossággal eljárva nyújtja be az iskolakezdés elhalasztására
vonatkozó kérelmet. Vagyis a többségi határozat abból indul ki, hogy a szülő esetlegesen téved gyermeke
iskolaérettségét illetően, azt rosszul méri fel, ezért nem kéri a tankötelezettség elhalasztását; vagy elmulasztja a kellő
gondosságot a tankötelezettség halasztására vonatkozó kérelem kitöltésekor.
[258] Mindegyik megállapítást aggályosnak tartom. Az iskolaérettségre vonatkozó döntés meghozatalakor a szülő
számos szempontot kell hogy figyelembe vegyen, hiszen az iskolaérettség sok tényező függvénye. Ilyen
lehet például az érzelmi, értelmi érettség, a monotóniatűrés, a beszédértés, illetőleg beszédfejlettség vagy
az alkalmazkodóképesség. Azt gondolom, hogy a szülő az, aki a gyermekét legjobban ismeri, és ugyan nem
objektíven, de képes megítélni, hogy bírja-e majd a gyermek az iskolába járással együtt járó kötöttségeket.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem kell a szülőnek tisztában lennie a Korm. rendelet 1. mellékletének VI., „A fejlődés
jellemzői az óvodáskor végére” alcím alatt felsorolt, általam már hivatkozott kritériumokkal, a halasztás iránti
kérelem benyújtásához elegendő, ha bármely, általa fontosnak tartott okot, tényt megjelöl. Erre vonatkozóan
egyébként az Oktatási Hivatal honlapján közérthető tájékoztatót is talál, lásd https://www.oktatas.hu/kozneveles/
tankotelezettseg/tankotelezettseg_halasztasa.
[259] Vitásnak tartom ebből következően azt is, hogy a szülő ne boldogulna, vagy ne kaphatna segítséget a halasztási
kérelem kitöltéséhez. Az online kitöltés esetén például a rendszerbe van építve a segítség: így a rendszer rögtön
jelzi, ha a szülő valamely kötelezően kitöltendő mezőt elfelejtett volna kitölteni. Ezen felül a halasztási kérelmek
kitöltésére és benyújtására vonatkozóan számos segítő szándékú írás lelhető fel az interneten is, például
https://eduline.hu/kozoktatas/20210104_tankotelezettseg_halasztasa_kerelmek.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1921
[260] Megjegyzem, az iskolakezdés elhalasztására vonatkozó kérelem offline kitöltésében is segítséget kaphat
a szülő, amennyiben számítógép vagy nyomtató, vagy egyik sem áll rendelkezésére, hiszen akár az óvoda, akár
a településen levő kulturális intézmények, könyvtár, művelődési ház vagy akár a családsegítő szolgálat ebben
segítséget nyújthatnak számára.
[261] Meglehet, a „rontott” kérelmekről nincsenek statisztikai adatok, azonban az Oktatási Hivatal tájékoztatása
szerint a 2021. január 15-i határidőig 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz, február elsejéig
11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyekben a kérelmek 97%-át az Oktatási Hivatal elfogadta.
Lásd https://eduline.hu/kozoktatas/20210203_iskolahalasztas.
[262] A fennmaradó kérelmeket az Oktatási Hivatal 1%-ban elutasította, és 2% volt azoknak a kérelmeknek az aránya,
amelyek esetében „egyéb” (például a határidő lejárta miatt visszautasító) döntés született. Lásd https://eduline.hu/
kozoktatas/20210208_iskolaerettsegi_visszajelzesek.
[263] A már lezárt ügyek körülbelül 3%-át kitevő elenyésző szám arra enged következtetni, hogy a szülők meg tudtak
birkózni a kérelem kitöltésének és benyújtásának nehézségeivel. Amennyiben pedig az Oktatási Hivatal döntésével
nem értenek egyet, lehetőségük van jogorvoslatra. (Szintén az eduline.hu oldalon szerepel a 2020-as évre
vonatkozó adat: 2020-ban közel 11 000 kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz, melynek 89%-át el is fogadták.
Összesen 22 olyan eset volt, amikor is a szülők bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy a gyermekük még egy
évet az óvodában tölthessen.)
[264] A fentieknek megfelelően a mulasztás megállapítását nem tartom indokoltnak.
[265] 3. Az indítványozók az Nkt. 8. § (2a) bekezdését, valamint az Nkt. 45. § (6b) bekezdését azért tartották ellentétesnek
a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal, mert e rendelkezések kizárják, hogy a bíróság a felmentést
engedélyező szerv döntését megváltoztassa, kizárólag arra van mód, hogy kasszációs jogkörben hatályon kívül
helyezze a hatósági határozatot. Így viszont – az indítványozók szerint – az eljárás elhúzódása miatt kevés esélye
marad annak, hogy a nevelési év kezdő időpontjára az eljárások lezáruljanak, ekként a támadott rendelkezések
alaptörvény-ellenesek. A többségi határozat e rendelkezésekkel összefüggésben is mulasztásban megnyilvánuló
alaptörvény-ellenességet állapít meg, az eljárási garanciák vélt hiányára hivatkozással, amivel nem értek egyet.
[266] Álláspontom szerint miután a bíróság határozatának indokolásában irányt mutat a hatóságnak a határozata ismételt
meghozatalához, nem evidens, hogy a felmentés tárgyában hozott újabb közigazgatási határozat meghozatala
sok időt venne igénybe; illetőleg önmagában az, hogy esetleg elhúzódhat az eljárás, – ellenkező bírósági
gyakorlat hiányában – nem igazolja a mulasztás megállapítását. Mind az Nkt. 8. § (2a)–(2e) bekezdése, mind a 45. §
(6b)–(6f ) bekezdése szoros határidőket határoznak meg a bíróság számára. A hatályos szabályozásnak megfelelően
a bíróság – a hatályon kívül helyező – határozata indokolásában meghatározza azokat a szempontokat, melyeket
az egyébként szigorú eljárási határidőkhöz kötött felmentést engedélyező szervnek a megismételt eljárás során
figyelembe kell vennie; ami maga is az eljárás gyors befejezése irányába hat.
[267] 4. A többségi határozat rendelkező része 4. pontjában alkotmányos követelményt is megfogalmaz az Nkt. 8. §
(2) bekezdésével (óvodai nevelés alóli felmentés iránti kérelem) és 45. § (5) bekezdésével (egyéni munkarendre
vonatkozó kérelem) összefüggésben, eszerint a jogszabályoknak megfelelően előterjesztett kérelem csak akkor
utasítható el, ha megállapítható, hogy a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét.
[268] Az alkotmányos követelmény megállapításával sem értek egyet: egyrészt meggyőződésem, hogy a felmentést
engedélyező szerv az alkotmányos követelmény nélkül is kellő körültekintéssel, a gyermek érdekét mérlegelve jár el,
illetőleg – a rá irányadó jogszabályi rendelkezésekben megfogalmazott kötelezettségeiből is kifolyólag – kell hogy
eljárjon. Erre kötelezi egyébként az Nkt. 8. § (2) bekezdésében foglalt „a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva”
szövegrész is, ami lényegét tekintve éppen a gyermek mindenek felett álló érdekének megfeleltethető.
[269] Másrészt – bírósági gyakorlat hiányában – nem látom kellően igazolva azt, hogy a felmentést engedélyező szerv
ne venné figyelembe a szülői nyilatkozatot és a szülő által csatolt dokumentumokat.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
1922 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
[270] A különvélemény 2., 3. és 4. pontjához csatlakozom.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
alkotmánybíró helyett
[271] A különvélemény 1., 2. és 3. pontjához csatlakozom.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
[272] A különvélemény 1., 3. és 4. pontjához csatlakozom.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Imre
alkotmánybíró helyett
[273] A különvéleményhez csatlakozom.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1923
VIII. A Kúria határozatai
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5036/2020/4. számú határozata
Az ügy száma: Köf.5036/2020/4.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Kiss Árpád bíró, Dr. Patyi András bíró,
Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Fővárosi Törvényszék
Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata (1033 Budapest, Fő tér 3.)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
– megállapítja, hogy Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Képviselő-testületének
az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 10/2014. (II. 28.)
önkormányzati rendeletének 5. § 15. pontja más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezést megsemmisíti;
– megállapítja, hogy Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Képviselő-testületének
az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 10/2014. (II. 28.)
önkormányzati rendeletének 2020. október 30. napjáig hatályos 7. § 29. pontja más jogszabályba ütközött;
– elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
– elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon
belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó) előtt folyó per felperese 2018. évben vásárolta meg
a jelenleg tulajdonában álló társasházi földszinti lakóingatlant, amelyhez az épület fennállásáig tartó földhasználati
jogot szerzett a lakás előtt lévő 20 m2-es földrészletre (előkert). A társasházi épület építési vonala azonban nem
vízszintes, hanem törtvonal, ezt követi az épület síkja, a felperesi lakás ennél a törésnél helyezkedik el. A lakás
földszinti részének a vízszintes épületsíkhoz történő kiigazítása, beépítése – a szomszédos földszinti lakásokhoz
hasonlóan – már a felperesi tulajdonlást megelőzően megtörtént. A földhasználati joggal biztosított területen
túlmenően a felperes kb. 15 m2-t használ még előkertként az ingatlannal határos a Budapest Főváros III. Kerület
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló közterületből.
[2] A perbeli ingatlan korábbi tulajdonosának kérelmére az Önkormányzat 2019. június 30-ig tartó közterület-
használati hozzájárulást adott díjfizetés ellenében a magántulajdonú ingatlanhoz kerítéssel hozzákerített
15 m2 területre. 2019 júliusában a felperes is hasonló tartalmú kérelmet terjesztett elő Budapest Főváros III. Kerület
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek
használatáról és rendjéről szóló 10/2014. (II. 28.) önkormányzata rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 5. § 15. pontja
alapján, amelyet az Önkormányzat elsőfokú hatóságként eljáró szerve elutasított. A felperes fellebbezése folytán
eljárt Önkormányzat Képviselő-testülete az elutasító döntést helybenhagyta az Ör. 7. § 29. pontjára hivatkozással.
Az elutasító határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, melyben kérte annak megsemmisítését, vitatva
az Ör. hivatkozott jogszabályhelyeinek alkalmazását, valamint indítványozta, hogy a bíróság forduljon a Kúria
Önkormányzati Tanácsához (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) a határozatban hivatkozott önkormányzati
rendelkezések jogszabályba ütközésének megállapítása iránt.
1924 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
A bírói indítvány és az önkormányzat védirata
[3] Az indítványozó az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta az Önkormányzati Tanács eljárását,
az Ör. 5. § 15. pontja, illetve 7. § 29. pontja más jogszabályba ütközésének és e rendelkezéseknek a perbeli ügyben
való alkalmazási tilalma megállapítását.
[4] Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 5. § 15. pontja, illetve 7. § 29. pontja sérti az Alaptörvény XV. cikk
(1) bekezdésében meghatározott törvény előtti egyenlőség követelményét, az egyenlő bánásmódról és
az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) hátrányos
megkülönböztetést tiltó 8. és 9. §-át, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
(a továbbiakban: Ákr.) 2. § (2) bekezdés b) pontját, amely szerint a hatóság a hatásköre gyakorlása során a törvény
előtti egyenlőséget és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés
és részrehajlás nélkül jár el, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
2. § (1) bekezdésében megfogalmazott normavilágosság elvét és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott
visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát.
[5] Az indítványozó nem vitatva az Önkormányzat közterület-használat tárgykörben megillető rendelet alkotási
jogát, kifejtette azon érvelését, hogy az Ör. 5. § 15. pontjában meghatározott időpont mint szűkítő feltétel,
valamint az Ör. 7. § 29. pontjában szabályozott kötelező elutasítás, észszerű indok és meghatározhatatlan
jogalkotói cél nélküli hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a közterület-használati hozzájárulás elbírálása
során a 2015. január 1-jét követően ingatlanszerzők egy csoportjával szemben, mely a gyakorlatban egyenlőtlen
állampolgári helyzetet, rendezetlen településképi állapotot teremt. A szabályozásból ugyanis az következik,
hogy azok a tulajdonosok, akik 2015. január 1-jét megelőzően vagy öröklés útján szereztek ingatlant, továbbra
is használhatják díjfizetés ellenében a közterületet, és a használat iránti kérelmet az általános szabály [Ör. 4. §
(4) bekezdés] szerint terjeszthetnek elő.
[6] Az indítványozó szerint az Ör. 5. § 15. pontja és az Ör. 7. § 29. pontja által meghatározott időpont (2015. január 1.)
okszerűsége, e körben a szabályozási cél, nem értelmezhető. Ellentmondó, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően
már biztosított, tehát elbírált és megadott közterületi hozzájárulás esetén zárja ki a változatlan feltétellel rendelkező
tulajdonost a hozzájárulás egyedi mérlegelésen alapuló elbírálásából, a hozzájárulás megadhatóságából,
ugyanakkor ilyen tartalmú kérelem előterjesztésére az Ör. 5. § 15. pontja alapján kötelezi. Ennek a korlátozásnak
a célja, időbelisége – szemben több más, az Ör. 7. §-ában megfogalmazott, a közterületi-hozzájárulás megadásának
kizárására vonatkozó céllal – nem világos, és ezt az Ör. módosításához becsatolt előterjesztésből sem lehetett
megállapítani.
[7] Az indítványozó álláspontja az, hogy az Ör. azzal, hogy a közterület használatát a hatálybalépését (2017. június 1.)
megelőző időre a jogszabály erejénél fogva lényegében jogellenessé nyilvánítja, és ezzel olyan tulajdonosok is
érintettek, akik 2015. január 1-je után, de még 2017. június 1-je előtt szerezték az ingatlant, sérti a visszamenőleges
hatályú jogalkotás tilalmát [Jat. 2. § (2) bekezdés].
[8] Az indítványozó előadta azt is, hogy az Ör. 4. § (4) bekezdése szerint a közterület rendeltetéstől eltérő használatához
(közterület-használat) közterület-használati hozzájárulás kell. Az Ör. 5. § 15. pontja – az általános szabályból
kiemelve – a 2015. január 1-jét megelőzően a magántulajdonhoz hozzákerített közterület használatára irányuló
kérelemre külön is előírja a kérelem benyújtásának kötelezését. E rendelkezésben az időpont megjelölése ugyancsak
sérti az egyenlő bánásmód követelményét (Ebktv. 8–9. §), valamint a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát
[Jat. 2. § (2) bekezdés]. A szabályozás miután hatását tekintve nem kiszámítható, és címzettjei számára előre nem
látható következményekkel jár, e jogszabályhelyek alkalmazásával sérül a jogbiztonság követelménye is.
[9] Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. §
(1) bekezdése szerint alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzatot felhívta az indítványra
vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[10] Az Önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.
Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása
[11] Az indítvány megalapozott.
[12] Az Önkormányzati Tanács a bírói kezdeményezés alapján az indítvány keretei között járt el, az Ör. indítványban jelölt
rendelkezéseit vizsgálta.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1925
I.
[13] Az indítvánnyal érintett rendeleti szabályok az alábbiak
[14] Az Ör. 5. § 15. pontja szerint: „közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni különösen: […]
15. a magántulajdonú ingatlanhoz 2015. január 1-jét megelőzően hozzákerített közterületrész használatához.”
[15] Az Ör. 2020. október 30. napjáig hatályos 7. § 29. pontja alapján: „nem adható közterület-használati hozzájárulás
[…] 29. az öröklés jogcímen történő tulajdonjogszerzés kivételével az ingatlan új tulajdonosa részére, amennyiben
a magántulajdonú ingatlanhoz 2015. január 1-jét megelőzően hozzákerített közterületrész használatához
az ingatlan korábbi tulajdonosa közterület-használati hozzájárulást kapott.”
[16] E jogszabályi rendelkezések 2017. június 1-jétől hatályosak, az Ör. 25/2017. (V. 26.) számú önkormányzati rendelettel
(1. §-a és 3. §-a) történt módosítása folytán.
II.
[17] Az indítványozó az Ör. támadott rendelkezéseinek több jogszabályba ütközését észlelte, mely jogszabályok közül
az Önkormányzati Tanács elsőként azt vizsgálta meg, hogy az Ör. 5. § 15. pontja és a 2020. október 30. napjáig
hatályos 7. § 29. pontja mennyiben felel meg a Jat. 2. § (1) bekezdésében írt normavilágosság követelményének.
[18] A Jat. 2. § (1) bekezdése értelmében „a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási
tartalommal kell rendelkeznie”.
[19] A Jat. idézett rendelkezése a jogállamiság meghatározó alkotóelemének tekintett jogbiztonság részeként
megkövetelt normavilágosság elvét fejezi ki, és mint ilyen, az Alkotmánybíróság egyértelmű gyakorlatában is
többször megerősítést nyert. A világos, érthető és mindenki számára értelmezhető normatartalommal kapcsolatban
az Alkotmánybíróság számos határozatot hozott. Ezek szerint a jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály
szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon {először 11/1992. (III. 5.)
AB határozat, legutóbb megerősítve: 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [116]}.
[20] Az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben is, hogy a jogállamiságnak [Alaptörvény B) cikk
(1) bekezdés] nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. „A jogbiztonság az állam – és elsősorban a jogalkotó –
kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, és
egyértelműek legyenek. Működésüket tekintve kiszámíthatónak és előreláthatónak kell lenniük a norma címzettjei
számára. A jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények
működésének kiszámíthatóságát is”. {az Alaptörvény hatálybalépését követően először: 31/2012. (VI. 29.)
AB határozat, Indokolás [25]; további megerősítése: 3024/2019. (II. 4.) AB határozat, Indokolás [41], 17/2019. (V. 30.)
AB határozat, Indokolás [68]}
[21] A Jat. hatályát megjelölő rendelkezés [1. § (1) bekezdés a) pont] értelmében az önkormányzati jogalkotók számára
törvényi előírássá vált a jogállamiság, jogbiztonság alkotmányos elvéből levezetett normavilágosság korábban
alkotmányos követelménye (Köf.5015/2012/6. számú határozat).
[22] Az Önkormányzati Tanács gyakorlata szerint törvénysértő – a Jat. 2. § (1) bekezdésébe foglalt világos, érthető
és megfelelően értelmezhető normatartalom követelményébe ütközik – az önkormányzati rendeleten belüli
kollúzió, ha jogértelmezéssel az ellentmondást nem lehet kiküszöbölni, vagy akkor, ha az ellentmondásban
álló rendelkezések valamelyike egyben magasabb jogszabályba is ütközik (Köf.5017/2013/3. számú határozat).
Sérti a normavilágosság követelményét, ha az önkormányzati rendelet rendelkezései pontatlanok, egymással
ellentmondóak, és hatálytalan jogszabályi rendelkezésekre utalnak (Köf.5.031/2020. számú határozat [33]).
[23] Jelen esetben a vizsgált önkormányzati rendelkezések alapján nem állapítható meg pontosan, hogy
magántulajdonú ingatlanrészhez hozzákerített közterületrész használatához mely esetekben szükséges közterület-
használati hozzájárulást beszerezni: logikailag ellentétes szabályozást tartalmazott a 2015. január 1-jét megelőzően
hozzákerített közterületrészeket érintően az Ör. 5. § 15. pontjában előírt kötelezettség és az Ör. 2020. október
30. napjáig hatályos 7. § 29. pontjában előírt tilalom. A közterületi hozzájárulás beszerzésére történő kötelezés
külön előírása az Ör. 5. § 15. pontjában, majd a hozzájárulás megadhatóságának kizárása 7. § 29. pontjában
a norma címzettjei számára egyértelmű szabályozási tartalommal nem bír, továbbá nem világos az Ör. vizsgált
rendelkezéseiben megjelölt időpont – 2015. január 1. – okszerűsége sem.
[24] Az Önkormányzati Tanács a vizsgált önkormányzati rendelkezésekben található kollíziókat jogértelmezéssel
is megpróbálta feloldani az Alaptörvény 28. cikkében foglalt bírói jogértelmezésre irányadó szabályt is szem
előtt tartva, amely értelmében „[a] bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok
céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban
1926 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását
kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan
észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” Az Alaptörvény e rendelkezése tehát
előírja, hogy a bíróságoknak elsősorban a jogszabályok célja szerinti (objektív teleologikus) jogértelmezést és
az alkotmánykonform értelmezést kell alapul venniük.
[25] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény e cikke kapcsán hangsúlyozta, hogy „az adott ügyben alkalmazandó
jogszabályoknak pusztán a nyelvtani értelmezése nem felel meg az indokolt bírói döntéssel szemben támasztott
alkotmányos követelményeknek. Ennek oka, hogy az Alaptörvény 28. cikke azt a kötelezettséget rója a bíróságokra,
hogy a jogszabályokat azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük. A bírói jogalkalmazás
folyamatában a jogszabályok értelmezése egy olyan komplex indokolást igényel, amely a szintaktikai mellett
a teleologikus és a rendszertani értelmezés szempontjait is felismeri, értékeli és egymásra tekintettel ütközteti.
A jogértelmezés ezen bíró által érvényesített, komplex folyamatában az irányadó jogi normákat a rendszertani
értelmezés keretében nemcsak egymásra tekintettel, hanem a jogalkotó céljára és az Alaptörvényre figyelemmel is
értékelni kell a konkrét ügyben” {3179/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [81]}.
[26] Az Alaptörvény 28. cikke egyszerre határoz meg kötelezettséget a bíróságok számára a jogértelmezési művelet
során, mindazonáltal a jogalkotót is köti a jogalkotás során, hisz egy jogi norma megalkotásával a jogalkotó mindig
egy kitűzött célt kíván elérni, e cél elérése végett alkotja meg a jogszabályt. Jelen esetben e jogalkotói cél nem
jelenik meg a vizsgált önkormányzati rendelkezésekben megjelölt időpont – 2015. január 1. – vonatkozásában,
az sem az objektív (Alaptörvény 28. cikkében megjelölt feltételezés „a józan észnek és a közjónak megfelelő,
erkölcsös és gazdaságos cél”), sem pedig a szubjektív (a konkrét jogalkotó konkrét célja) teleologikus értelmezés
alapján nem állapítható meg.
[27] Az Önkormányzati Tanács egyetért az indítványozó azon érvelésével, hogy az Önkormányzat által a magántulajdonú
ingatlanok vonatkozásában bevezetett korlátozásnak sem a célja, sem az időbelisége – szemben az Ör. 7. §-ában
felsorolt egyéb, a közterületi hozzájárulás megadását kizáró esetekben – nem világos. A szabályozásból nem tűnik
ki, hogy az Önkormányzat változatlan feltételek mellett milyen okból zárja ki az ingatlan új tulajdonosát a közterületi
hozzájárulás iránti kérelem egyedi mérlegelésen alapuló elbírálásából, miért tiltja a hozzájárulás megadhatóságát,
ha a tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát jogügylettel szerezte meg, és a korábbi tulajdonos a 2015. január 1-jét
megelőzően hozzákerített közterületrész használatához már rendelkezett közterületi hozzájárulással. Teleologikus
értelmezés alapján sem állapítható meg, hogy a korlátozás bevezetésére miért éppen a használatba vett
közterületrész lekerítésének Ör.-ben előírt időpontjához kapcsolódóan került sor.
[28] Mindezek alapján az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az Ör. 5. § 15. pontja, illetve
a 2020. október 30. napjáig hatályos 7. § 29. pontja a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt normavilágosság
követelményének nem felelnek meg. Jelen ügyben nyilvánvaló, hogy jogszabály-értelmezéssel a szabályozással
kapcsolatos ellentmondás nem oldható fel, a jogalkotói cél nem határozható meg a vizsgált önkormányzati
rendelkezésekben található időpont vonatkozásában, ezért az Önkormányzati Tanács az Ör. 5. § 15. pontját
a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. Az Önkormányzati Tanács megállapította továbbá
a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja alapján, hogy az Ör. 2020. október 30. napjáig hatályos 7. § 29. pontja más
jogszabályba ütközött.
III.
[29] Az Önkormányzati Tanács az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései jogszabályba ütközésének megállapítását
követően az indítványban hivatkozott további jogszabályba-ütközések kapcsán már csak a következőket jegyzi meg.
[30] Az Önkormányzati Tanács az önkormányzati rendelkezések visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába [Jat. 2. §
(2) bekezdés] ütközésének vizsgálata során is az alkotmánybírósági értelmezést követi.
[31] A Jat. 2. § (2) bekezdése alapján jogszabály – így az önkormányzati rendelet is – a hatálybalépését megelőző
időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy
korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
[32] Az Alkotmánybíróság az 1/2016. (I. 29.) AB határozatában áttekintette a visszaható hatállyal kapcsolatban konkrét
ügyekben kialakított korábbi gyakorlatát, és a vizsgált esetek alapján megállapította, hogy „a tilalom egyfelől nem
abszolút, másfelől, mivel az Alkotmánybíróság által vizsgált jogviszonyok szükségképpen különböznek egymástól
– közjogi vagy magánjogi, folyamatban levő vagy már teljesedésbe ment vagy rövid-, hosszú távúak esetleg
tartósak stb. – ezért az Alkotmánybíróság esetről esetre vizsgálja meg, hogy megvalósul-e a jogbiztonság sérelme.”
{8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [55]–[56]}.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1927
[33] Az Önkormányzati Tanács az indítvánnyal támadott önkormányzati rendelkezések vizsgálata során nem észlelt
visszaható hatályú jogalkotást. Jelen jogviszonyban nincs szó jog elvonásáról vagy korlátozásáról, mert a közterület
rendeltetésétől eltérő engedély nélküli használatára senkinek sincs alanyi joga, annak biztosítása a települési
önkormányzatok mérlegelési hatáskörébe tartozik. Továbbá az Ör. támadott rendelkezései a hozzákerített
közterületrész használatát visszamenőlegesen nem nyilvánítják jogellenessé, és utólagos díjfizetési kötelezettséget
sem írnak elő azon tulajdonosok felé, akik 2015. január 1. után, de még 2017. június 1. előtt szerezték meg
az ingatlan tulajdonjogát. Mindössze arról rendelkeznek, hogy az önkormányzat a jövőben nem kívánja a korábbi
szabályozásnak megfelelően a közterület magántulajdonú ingatlanhoz történő hozzákerítésével megvalósuló eltérő
célú használatot biztosítani.
[34] Az Önkormányzati Tanács az egyenlő bánásmód követelményével és annak érvényesülésével összefüggésben
mindössze rámutat, hogy az Ebktv. a jelen ügyben felmerült problémára nem alkalmazható. Az indítványozó előtt
folyó perben olyan önkormányzati tulajdonú területről van szó, amelyre egykor az önkormányzat közterület-
használati engedélyt adott, azaz egyes jogalanyokat pozitív diszkriminációban részesített. Az Ebktv. azonban
védett tulajdonságok felmutatását kéri, és csak a hátrányos megkülönböztetést tiltja, ezért az Ebktv. 8–9. §-ának
megsértése fogalmailag is kizárt.
[35] Az Önkormányzati Tanács a normakontroll eljárásban a helyi norma más jogszabályba ütközésének megállapítására
irányuló indítványt az alaptörvényi összefüggéseket is értékelve vizsgálja. Ugyanakkor a helyi norma más
jogszabály közbejötte nélküli, közvetlenül Alaptörvénybe ütközését állító indítványt (jelen esetben indítványrészt)
az Önkormányzati Tanácsnak nincs hatásköre vizsgálni, figyelemmel az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdésére, valamint
25. cikk (2) bekezdésére. Az indítványozó jelen ügyben az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése megsértésével
összefüggésben megsértett jogszabályként az Ákr. 2. § (2) bekezdés b) pontjára úgy hivatkozott, hogy azzal
kapcsolatos érdemi álláspontját nem fejtette ki, ami nem tette lehetővé e jogszabálysértés érdemi vizsgálatát.
IV.
[36] A megsemmisített önkormányzati rendelkezés az Önkormányzati Tanács határozatának a hivatalos lapban
való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható [Kp. 146. § (3) bekezdés].
Az Önkormányzati Tanács a hatályvesztés időpontját a Kp. 146. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása
esetén ettől eltérően is meghatározhatja, a jelen ügyben azonban sem a jogbiztonság, sem az önkormányzati
rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme a hatályvesztés eltérő időpontjának
megállapítását nem indokolta.
[37] A Kp. 147. § (1) bekezdése értelmében, ha az önkormányzati rendelet rendelkezésének megsemmisítésére, illetve
más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a megsemmisített rendelkezés
nem alkalmazható az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi,
a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. Ezen általános alkalmazási
tilalom mellőzését az Önkormányzati Tanács elrendelheti, ha azt a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet
hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja, de jelen esetben ilyen körülmények nem álltak
fenn.
A döntés elvi tartalma
[38] Az Alaptörvény 28. cikke – többek között – előírja a bíróságok számára, hogy a jogértelmezés során vegyék figyelembe
a jogszabály célját. Az Alaptörvény 28. cikke ezáltal azt is feltételezi, hogy a jogalkotás – így az önkormányzati rendelet
megalkotása – során követelmény, hogy a jogalkotói cél a jogszabályokból mindenki számára érthető és értelmezhető
módon kiderüljön.
Záró rész
[39] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a más
jogszabályba ütközés jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése
alapján állapította meg.
1928 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
[40] A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététele
a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[41] A Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban
a feleket teljes költségmentesség illeti meg, és saját költségeiket maguk viselik.
[42] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2021. február 23.
Dr. Balogh Zsolt s. k., a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k., előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s. k., bíró,
Dr. Patyi András s. k., bíró, Dr. Varga Zs. András s. k., bíró
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1929
IX. Határozatok Tára
Az Országgyűlés 9/2021. (III. 17.) OGY határozata
Witzmann Mihály országgyűlési képviselő mentelmi ügyében*
Az Országgyűlés Witzmann Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Siófoki Járásbíróság 4.Bpk.384/2020/6.
számú átiratával érintett ügyben nem függeszti fel.
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Szabó Sándor s. k., Dr. Szűcs Lajos s. k.,
az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője
* A határozatot az Országgyűlés a 2021. március 16-i ülésnapján fogadta el.
A Kormány 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozata
a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Központi Maradványelszámolási Alapból,
a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból történő, valamint fejezeten belüli és fejezetek közötti
előirányzat-átcsoportosításról
A Kormány
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 21. § (1) bekezdésében és 33. §
(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 3 640 821 050 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el
elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2021. évi központi
költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda
fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok cím, 4. Központi tartalékok alcím, 1. Rendkívüli kormányzati
intézkedések jogcímcsoport terhére, az 1. melléklet szerint;
Az átcsoportosítás tekintetében
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal
Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
belügyminiszter
külgazdasági és külügyminiszter
emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2021. december 31.
2. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva összesen 7 529 595 873 forint egyszeri
átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 1. Központi kezelésű
előirányzatok cím, 1. Központi tartalékok alcím, 1. Gazdaságvédelmi programok jogcímcsoport terhére,
a 2. melléklet szerint;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal
1930 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
3. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 2 403 694 000 forint egyszeri átcsoportosítását
rendeli el, a 3. melléklet szerint;
Felelős: pénzügyminiszter
igazságügyi miniszter
külgazdasági és külügyminiszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős
tárca nélküli miniszter
emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal
4. az Áht. 33. § (2) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet 153. §-ában biztosított jogkörében eljárva 19 210 358 098 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el
a Kvtv. 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 43. Központi Maradványelszámolási
Alap cím terhére, a 4. melléklet szerint.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
XI. Miniszterelnökség
XIV. Belügyminisztérium
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA
Költségvetési év: 2021.
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XI. Miniszterelnökség
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
385562 16 Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása
K3 Dologi kiadások 199 900
K5 Egyéb működési célú kiadások 399 800 100
XIV. Belügyminisztérium
001711 12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
K3 Dologi kiadások 64 669 000
K6 Beruházások 577 331 000
K7 Felújítások 290 000 000
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
004118 2 Külképviseletek igazgatása
K1 Személyi juttatások 10 000 000
K3 Dologi kiadások 40 000 000
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
346617 15 Magyarságkutató Intézet
K1 Személyi juttatások 187 200 000
K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 29 000 000
K3 Dologi kiadások 1 000 000 000
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
23 Sporttevékenység támogatása
386395 4 Versenysport és szakmai feladatok támogatása
K5 Egyéb működési célú kiadások 1 042 100 000
343451 48 Kincstári díj
K3 Dologi kiadások 521 050
XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda
21 Központi kezelésű előirányzatok
4 Központi tartalékok
297102 1 Rendkívüli kormányzati intézkedések
K5 Egyéb működési célú kiadások -3 640 821 050
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XI. Miniszterelnökség
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
385562 16 Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása 400 000 000
XIV. Belügyminisztérium
001711 12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 932 000 000
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
004118 2 Külképviseletek igazgatása 50 000 000
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
346617 15 Magyarságkutató Intézet 1 216 200 000
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
23 Sporttevékenység támogatása
386395 4 Versenysport és szakmai feladatok támogatása 1 042 100 000
343451 48 Kincstári díj 521 050
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év
időarányos
teljesítésarányos
Magyar Államkincstár 1 példány
egyéb: azonnal 3 640 821 050 3 640 821 050
1931
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.
2. melléklet az 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz
1932
XI. Miniszterelnökség
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA
Költségvetési év: 2021.
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XI. Miniszterelnökség
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági
348617 57
társaságok részére
K3 Dologi kiadások 1 861 058
K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 3 722 116 000
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
334484 18 Klebelsberg Központ
K6 Beruházások 2 127 905 200
XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások
2 Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások
1 Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások
329639 1 Ingatlan beruházások, ingatlan és egyéb eszközök vásárlása
K6 Beruházások 537 713 615
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
1 Központi kezelésű előirányzatok
1 Központi tartalékok
385484 1 Gazdaságvédelmi programok
K5 Egyéb működési célú kiadások -7 529 595 873
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok
387806 5 Fővárosi fejlesztések
K3 Dologi kiadások 570 000
K5 Egyéb működési célú kiadások 1 139 430 000
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XI. Miniszterelnökség
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági
348617 57 3 723 977 058
társaságok részére
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
334484 18 Klebelsberg Központ 2 127 905 200
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok
387806 5 Fővárosi fejlesztések 1 140 000 000
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év
időarányos
teljesítésarányos
Magyar Államkincstár 1 példány
egyéb: azonnal 7 529 595 873 7 529 595 873
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.
3. melléklet az 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
X. Igazságügyi Minisztérium
XI. Miniszterelnökség
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA
Költségvetési év: 2021.
forintban
Állam- Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
KIADÁSOK
háztartási szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
egyedi csop. szám szám csop. név évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név Kiemelt előirányzat áthúzódó
hatása
X. Igazságügyi Minisztérium
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
001052 2 IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása
K5 Egyéb működési célú kiadások 20 000 000
XI. Miniszterelnökség
294502 1 Miniszterelnökség igazgatása
K1 Személyi juttatások 75 900 000
K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 15 180 000
K3 Dologi kiadások 540 000 000
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
296668 2 Fejezeti általános tartalék
K5 Egyéb működési célú kiadások -20 000 000
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
005214 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása
K1 Személyi juttatások 56 000 000
K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 6 138 000
338139 19 Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
K1 Személyi juttatások 190 476 000
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
13 Művészeti tevékenységek
386473 1 Művészeti tevékenységek és egyéb feladatok támogatása
K1 Személyi juttatások -190 476 000
23 Sporttevékenység támogatása
386395 4 Versenysport és szakmai feladatok támogatása
K5 Egyéb működési célú kiadások -50 138 000
386406 6 Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése
K5 Egyéb működési célú kiadások -12 000 000
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
368840 2 Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok
K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások -631 080 000
7 Gazdaságvédelmet szolgáló külügyi fejezeti kezelésű előirányzatok
386162 2 Regionális határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programok
K5 Egyéb működési célú kiadások 1 500 000 000
247423 3 Kötött segélyhitelezés
K5 Egyéb működési célú kiadások -1 500 000 000
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Államház-
tartási BEVÉTEL
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
A módosítást elrendelő
egyedi szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő
jogszabály/határozat száma
azonosító csop. szám szám csop. név évre
szám név Kiemelt előirányzat áthúzódó
hatása
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
1933
1934
forintban
Államház-
tartási Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
egyedi szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
azonosító csop. szám szám csop. név évre jogszabály/határozat száma
szám név Kiemelt előirányzat áthúzódó
hatása
X. Igazságügyi Minisztérium
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
001052 2 IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása 20 000 000
XI. Miniszterelnökség
294502 1 Miniszterelnökség igazgatása 631 080 000
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
296668 2 Fejezeti általános tartalék -20 000 000
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
005214 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása 62 138 000
338139 19 Emberi Erőforrás Támogatáskezelő 190 476 000
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
13 Művészeti tevékenységek
386473 1 Művészeti tevékenységek és egyéb feladatok támogatása -190 476 000
23 Sporttevékenység támogatása
386395 4 Versenysport és szakmai feladatok támogatása -50 138 000
386406 6 Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése -12 000 000
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
368840 2 Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok -631 080 000
7 Gazdaságvédelmet szolgáló külügyi fejezeti kezelésű előirányzatok
386162 2 Regionális határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programok 1 500 000 000
247423 3 Kötött segélyhitelezés -1 500 000 000
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
időarányos
teljesítésarányos
Magyar Államkincstár 1 példány
egyéb: azonnal 2 403 694 000 2 403 694 000
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
4. melléklet az 1128/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
XI. Miniszterelnökség
XII. Agrárminisztérium
XIII. Honvédelmi Minisztérium
XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA
Költségvetési év: 2021.
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XI. Miniszterelnökség
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
385551 15 Kulturális örökségvédelmi, világörökségi törvényből adódó és nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok
K3 Dologi kiadások 40 000
K5 Egyéb működési célú kiadások 75 000 000
K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 5 000 000
XII. Agrárminisztérium
004240 1 Agrárminisztérium igazgatása
K3 Dologi kiadások 25 450 800
006606 12 Országos Meteorológiai Szolgálat
K6 Beruházások 95 675 959
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
265978 7 Nemzeti agrárkár-enyhítés
K5 Egyéb működési célú kiadások 3 138 044 925
XIII. Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium
198279 2 Egyéb HM szervezetek
K3 Dologi kiadások 815 320 242
K6 Beruházások 3 388 347 941
K7 Felújítások 3 546 235 261
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
220459 25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához
K3 Dologi kiadások 821 954 378
K6 Beruházások 2 021 021 899
K7 Felújítások 810 093 232
XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
302691 32 Közlekedési ágazati programok
K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 120 065 481
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
004118 2 Külképviseletek igazgatása
K1 Személyi juttatások 1 500 000
K6 Beruházások 121 600 000
K7 Felújítások 238 000 000
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok
Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű
376217 6
sportesemények támogatása
K3 Dologi kiadások 1 992 508
K5 Egyéb működési célú kiadások 3 985 015 472
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai
374873 43 Központi Maradványelszámolási Alap
K5 Egyéb működési célú kiadások -19 210 358 098
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
1935
1936
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
Államház- szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő
tartási egyedi csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre jogszabály/határozat száma
azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XI. Miniszterelnökség
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
385551 15 Kulturális örökségvédelmi, világörökségi törvényből adódó és nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok 80 040 000
XII. Agrárminisztérium
004240 1 Agrárminisztérium igazgatása 25 450 800
006606 12 Országos Meteorológiai Szolgálat 95 675 959
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
265978 7 Nemzeti agrárkár-enyhítés 3 138 044 925
XIII. Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium
198279 2 Egyéb HM szervezetek 7 749 903 444
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
220459 25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 3 653 069 509
XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
302691 32 Közlekedési ágazati programok 120 065 481
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
004118 2 Külképviseletek igazgatása 361 100 000
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok
Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű
376217 6 3 987 007 980
sportesemények támogatása
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
időarányos
teljesítésarányos
Magyar Államkincstár 1 példány
egyéb: azonnal 19 210 358 098 19 210 358 098
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám 1937
A Kormány 1129/2021. (III. 17.) Korm. határozata
a Magyar Falu Program – óvodai sport alprogram keretében megvalósuló egyes beruházások
megvalósításához szükséges fedezet biztosításáról
A Kormány a Magyar Falu Program keretében megvalósuló egyes programelemekkel összefüggő intézkedések végrehajtásához
szükséges feladatokról szóló 1646/2019. (XI. 19.) Korm. határozatban, valamint a Magyar Falu Program – óvodai sport alprogram
keretében megvalósuló egyes beruházások megvalósításához szükséges fedezet biztosításáról szóló 1976/2020. (XII. 22.)
Korm. határozat [a továbbiakban: 1976/2020. (XII. 22.) Korm. határozat] 3. és 5. pontjában foglaltak végrehajtása érdekében
1. egyetért a Magyar Falu Program óvodai sport alprogram keretében az Irány a pálya program folytatásával,
és az annak keretében 29 településen előkészített óvodai sportpálya-beruházás programszerű kormányzati
magasépítési beruházásként történő megvalósításával;
2. az 1. pont szerinti beruházások megvalósítása érdekében a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettségek
felső korlátjáról szóló 1776/2018. (XII. 21.) Korm. határozat 1. pontja szerinti kötelezettségvállalási keret terhére
a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettség összegét 817 671 198 forintban határozza meg;
3. a 2. pont szerinti összeg finanszírozása érdekében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
(a továbbiakban: Áht.) 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 817 671 198 forint egyszeri
átcsoportosítását rendeli el, az 1. melléklet szerint;
Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: azonnal
4. az 1976/2020. (XII. 22.) Korm. határozat 2. pontja szerinti összeg finanszírozása érdekében az Áht. 33. §
(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 592 158 065 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el,
a 2. melléklet szerint;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: azonnal
5. az 1976/2020. (XII. 22.) Korm. határozat 4. pontja szerinti összeg finanszírozása érdekében az Áht. 33. §
(2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 62 493 906 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el, a 2. melléklet
szerint.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: azonnal
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 1129/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz
1938
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA
Költségvetési év: 2021.
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő
A módosítást elrendelő jogszabály/
Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre
határozat száma
egyedi azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
3 Gazdaságvédelmi Alap - Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások
2 Programszerű magasépítési beruházások
391462 10 Magyar Falu Program - óvodai sport alprogram - Irány a pálya program megvalósítása
K6 Beruházások 817 671 198
379528 5 Beruházási tartalék
K6 Beruházások -817 671 198
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő
A módosítást elrendelő jogszabály/
Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre
határozat száma
egyedi azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő
A módosítást elrendelő jogszabály/
Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre
határozat száma
egyedi azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év
időarányos
teljesítésarányos
Magyar Államkincstár 1 példány
egyéb: azonnal 817 671 198 817 671 198
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
2. melléklet az 1129/2021. (III. 17.) Korm. határozathoz
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA
Költségvetési év: 2021.
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- KIADÁSOK A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő
A módosítást elrendelő jogszabály/
Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre határozat száma
egyedi azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok
376273 1 Magyar Falu Program
K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások -654 651 971
3 Gazdaságvédelmi Alap - Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások
2 Programszerű magasépítési beruházások
391462 10 Magyar Falu Program - óvodai sport alprogram - Irány a pálya program megvalósítása
K6 Beruházások 592 158 065
379517 4 A Beruházási Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó egyéb kiadások
K6 Beruházások 62 493 906
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- BEVÉTEL A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő jogszabály/
Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre határozat száma
egyedi azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- TÁMOGATÁS A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő A módosítást elrendelő jogszabály/
Államháztartási csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre határozat száma
egyedi azonosító szám név neve áthúzódó
hatása
XLVII. Gazdaságvédelmi Alap
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok
376273 1 Magyar Falu Program -654 651 971
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év
időarányos
teljesítésarányos
Magyar Államkincstár 1 példány
egyéb: azonnal 654 651 971 654 651 971
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.
1939
1940 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 43. szám
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu
honlapon érhető el.