HU
Magyar Közlöny 2012/157
Statutory Text (1 Articles)
MAGYAR KÖZLÖNY 157. szám
MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA
2012. november 27., kedd
Tartalomjegyzék
2012. évi CLXX. törvény A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák
Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ
közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon
átnyúló végrehajtásának elõsegítésérõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl,
valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elõsegítõ európai
uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges
módosításáról 26268
2012. évi CLXXI. törvény A Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között
a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ mûködtetésérõl szóló
Megállapodás kihirdetésérõl 26283
2012. évi CLXXII. törvény A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar
Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
módosításáról 26289
2012. évi CLXXIII. törvény A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának
kihirdetésérõl 26295
2012. évi CLXXIV. törvény A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának
kihirdetésérõl 26296
2012. évi CLXXV. törvény A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosításáról 26297
2012. évi CLXXVI. törvény A szakmaközi szervezetekrõl és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseirõl
szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról 26341
2012. évi CLXXVII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi
CLXXXVIII. törvény módosításáról 26342
24/2012. (XI. 27.) MNB A jegybanki alapkamat mértékérõl 26343
rendelet
25/2012. (XI. 27.) PSZÁF A befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási
rendelet tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást, árutõzsdei szolgáltatást végzõk
adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet
módosításáról 26343
58/2012. (XI. 27.) BM A komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekrõl 26463
rendelet
26268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
II. Törvények
2012. évi CLXX. törvény
a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között
a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértések miatt alkalmazott
jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elõsegítésérõl szóló Megállapodás
kihirdetésérõl, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elõsegítõ európai uniós
és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról*
1. § Az Országgyûlés felhatalmazást ad a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák
Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértések miatt alkalmazott
jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elõsegítésérõl szóló Megállapodás (a továbbiakban
Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel hirdeti ki.
3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ
„Agreement
between
the Republic of Bulgaria, the Republic of Croatia, Hungary and the Republic of Austria
on Facilitating Cross-border Enforcement of Road Safety Related Traffic Offences
The Republic of Bulgaria, the Republic of Croatia, Hungary and the Republic of Austria
(hereinafter: Contracting Parties);
Recalling the cooperation between their competent Ministries in the framework of the Salzburg Forum;
Recognizing the importance of international cooperation in the area of strengthening road safety with the objective of
reducing fatalities, injuries and material damage;
Keeping in mind the particular difficulties encountered in the enforcement of road safety related traffic offences
committed with a vehicle registered in a State other than the State of the offence;
Recalling the high number of victims of road traffic related accidents;
And pursuant to these common aims and interests in generating enhanced mechanisms for effective cooperation
between competent agencies responsible for enforcing road safety related traffic offences which is a key priority for
Salzburg Forum states;
Taking into account the international treaties in the field of cooperation in law enforcement, as well as the EU acquis;
Fully respecting privacy and the protection of personal data in cross-border information exchange;
Fully respecting and enforcing the fundamental rights and principles recognised by Article 6 of the Treaty on the
European Union and reflected in the Charter of Fundamental Rights of the European Union, in particular Chapter
VI thereof;
Without prejudice to the instruments of the European Union on mutual legal assistance in criminal matters;
With regard to the provisions of the Directive 2011/82/EU of the European Parliament and of the Council of 25 October
2011 facilitating the cross-border exchange of information on road-safety related traffic offences, in particular recital
(8) of its preamble, as regards the automated search of the data of the holder or owner of a vehicle involved in a road
safety related traffic offence;
Have agreed as follows
* A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26269
Article 1
Scope and General Provisions
(1) The Contracting Parties shall cooperate in the cross-border enforcement of the following traffic offences
a) road safety related traffic offences as set forth in Article 2 of the Directive 2011/82/EU of the European Parliament
and of the Council of 25 October 2011facilitating the cross-border exchange of information on road-safety related
traffic offences (hereinafter „the Directive”)1, and
b) offences related to non-cooperation of the holder, owner or otherwise identified person suspected of having
committed the road safety related traffic offence with the competent authorities of the State of the offence in the
investigation of road safety related traffic offences as set forth in sub-paragraph a) if foreseen by the national law
of the State of the offence.
(2) The cooperation in the cross-border enforcement under this Agreement shall include cross-border investigation of
traffic offences and cross-border execution of a decision requiring a financial penalty related to a traffic offence to be
paid.
(3) The Contracting Parties shall cooperate in the cross-border enforcement of traffic offences as referred to in paragraph
(1), regardless of their administrative or criminal nature under the national law of the Contracting Parties. Cooperation
shall also be afforded in connection with proceedings as referred to in paragraph (1) which relate to traffic offences for
which a legal person may be held liable in the State of the offence.
Article 2
Definitions
For the purpose of this Agreement, the following definitions shall apply
a) „State of the offence” shall mean the Contracting Party where the traffic offence has been committed.
b) „State of registration” shall mean the Contracting Party where the vehicle which the traffic offence has been
committed with is registered.
c) „State of residence” shall mean the Contracting Party where the holder or owner of the vehicle, the driver or the
otherwise identified person suspected of having committed the road safety related traffic offence has his/her
registered residence or, in the case of a legal person, where it has its registered seat.
d) „Issuing State” shall mean the Contracting Party in which a decision within the meaning of this Agreement was
delivered.
e) „Executing State” shall mean the Contracting Party to which a decision within the meaning of this Agreement has
been transmitted for the purpose of execution.
f) „Decision” shall mean a final and enforceable decision issued by a competent authority of a Contracting Party,
requiring a financial penalty related to a traffic offence to be paid whereby judicial review is available in
accordance with the national law.
g) „Cross-border investigation of traffic offences” shall mean the procedure to identify the holder or the driver of the
vehicle.
h) „Cross-border execution” shall mean the procedure of enforcing a decision in a State other than the State of the
offence.
i) „Financial penalty” shall mean the obligation to pay a sum of money imposed by a decision, in accordance with
the national law of the respective Contracting Party.
j) „Driver” means a person who was driving a vehicle at the time the road safety related traffic offence as defined by
Article 1 paragraph (1) a) of this Agreement was committed with this vehicle.
1
Official Journal of the European Union L 288 of 5.11.2011, p. 1.
26270 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Article 3
Information Letter
(1) For the purpose of informing the holder or the owner of the vehicle or the otherwise identified person suspected of
having committed the road safety related traffic offence, in accordance with Article 5 of the Directive, the Contracting
Parties shall use either a form according to their national law or the template of the information letter laid down in
Annex II of the Directive.
(2) In compliance with their national law, the Contracting Parties may shorten the period of 60 days laid down in the
template of the information letter in Annex II of the Directive offered for completing and returning the information
letter.
Article 4
Identification of the Driver
(1) In cases where the national law of the State of the offence requires the identification of the driver and the driver could
not be identified by the use of the form or information letter as referred to in Article 3 paragraph (1), upon request of
the State of the offence, the State of registration or the State of residence shall,
a) question the persons set forth in Article 3 paragraph (1) in order to establish the identity and the residence of the
driver, and
b) communicate its findings to the State of the offence.
(2) For the purpose of cooperation under paragraph 1 the national contact point of the State of the offence shall send an
electronically structured request to the national contact point of the State of registration or the State of residence
using a secure interoperable electronic system.
(3) Details of the administrative and technical arrangements for the procedure and the request shall be set forth in the
implementing agreement as referred to in Article 8.
(4) For the purpose of cooperation under this Article, each Contracting Party shall designate a national contact point. The
powers of the national contact point shall be governed by the national law of the respective Contracting Party.
Article 5
Sending and Service of Documents
(1) Each Contracting Party shall send documents falling within the scope of this Agreement to persons who reside on the
territory of another Contracting Party directly by post.
(2) Where there is reason to believe that the addressee does not understand the language in which the document is
drawn up, the document, or at least the important passages thereof, must be translated into (one of) the language(s) of
the Contracting Party in the territory of which the person is staying. If the authority by which the document was issued
knows that the addressee understands only some other language, the document, or at least the important passages
thereof, must be translated into that other language.
(3) Documents referred to in paragraph (1) may be sent via the designated national contact point of the requested
Contracting Party only if
a) the address of the person for whom the document is intended is unknown or uncertain; or
b) the relevant procedural law of the requesting Contracting Party requires proof of service of the document on the
addressee, other than the proof that can be obtained by post; or
c) it has not been possible to serve the document by post; or
d) the requesting Contracting Party has justified reasons for considering that dispatch by post will be ineffective or
inappropriate.
(4) In the case of paragraph (3) sub-paragraph a), the national contact point of the State of registration or the national
contact point of the State of residence shall establish upon an electronically structured request received via a secure
interoperable electronic system from the national contact point of the State of the offence, the address of the person
for whom the document is intended.
(5) In the cases of paragraph (3) sub-paragraphs b) to d) and if the documents to be sent and serviced are available in
electronic version, the national contact point of the State of the offence shall send documents with an electronically
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26271
structured request to the national contact point of the State of registration or the national contact point of the State of
residence using a secure interoperable electronic system.
(6) In the cases of paragraph (3), the national contact point of the requested Contracting Party shall inform the national
contact point of the requesting Contracting Party of the result of the sending and service of documents, as well as of
the name and address of the competent authority responsible for delivering the document.
(7) Details of the administrative and technical arrangements for the procedure and the request shall be set forth in the
implementing agreement as referred to in Article 8.
(8) For the purpose of cooperation under this Article, each Contracting Party shall designate a national contact point. The
powers of the national contact point shall be governed by the national law of the respective Contracting Party.
Article 6
Cross-border Execution of Decisions
(1) The Contracting Parties shall cooperate in the cross-border execution of decisions as defined in Article
2 sub-paragraph f). For this purpose, they shall follow the procedures of the Council Framework Decision
214/2005/JHA of 24 February 2005 on the application of the principle of mutual recognition to financial penalties2
(hereinafter: „the Framework Decision”), unless this Agreement, in accordance with Article 18 of the Framework
Decision, provides otherwise.
(2) For the purpose of this Agreement, the issuing State shall transmit the decision in the form of an electronically
structured certificate [hereinafter: „certificate”].
(3) The executing State shall recognise a certificate transmitted by the issuing State without any further formality being
required and shall forthwith take the necessary measures for its execution.
(4) The executing State may refuse the execution in the following cases
a) the data set out in the certificate is incomplete; or
b) the enforceability of the decision has lapsed under the national law of the executing State; or
c) the financial penalty stipulated by the decision does not exceed 50 Euros or the equivalent thereof in another
currency.
(5) The transmission of the execution shall take place by submission of the certificate from the national contact point of
the issuing State to the national contact point of the executing State using a secure interoperable electronic system.
(6) Upon request of the executing State, the issuing State shall provide
a) the text of the decision, and/or
b) additional information which the executing State deems necessary for the execution of the decision.
(7) Details of the administrative and technical arrangements for the procedure and the certificate shall be set forth in the
implementing agreement as referred to in Article 8.
(8) The issuing State shall inform the executing State on any decision or measure that affect the data set out in the
certificate.
(9) Money obtained from the execution of the decision shall accrue to the executing State, unless the issuing State and the
executing State agree otherwise.
(10) For the purpose of cooperation under this Article, each Contracting Party shall designate a national contact point. The
powers of the national contact point shall be governed by the national law of the respective Contracting Party.
Article 7
Data protection
(1) The Contracting Parties shall take the measures necessary to ensure that the relevant provisions of the respective
legislation of the European Union on the protection of personal data processed in the framework of police and judicial
cooperation in criminal matters are applied.
2
Official Journal of the European Union L 76 of 22.3.2005. p. 16.
26272 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(2) The personal data processed under this Agreement shall not be used for purposes other than those of the request
under this Agreement. The Contracting Parties shall comply with the obligations on the conditions of use and of
temporary storage of the personal data. The Contracting Parties shall ensure that a time limit for the storage
of personal data is established and shall ensure the deletion of the personal data if it is not further necessary or the time
limit has passed.
(3) The Contracting Parties shall ensure that the data subjects are entitled to have access to their processed data, as well as
to their rectification, erasure and blocking, to compensation and to judicial redress.
Article 8
Implementing agreement and Users’ Guide
(1) On the basis and within the scope of this Agreement, the Governments of the Contracting Parties shall conclude an
agreement for its implementation.
(2) With regard to the practical aspects of the cooperation and proper implementation under this Agreement, the
Contracting Parties may prepare a legally non-binding Users’ Guide.
Article 9
Evaluation of implementation and development of the Agreement
At the request of any Contracting Party, a joint working group consisting of representatives of the Contracting Parties
shall evaluate the implementation of the Agreement and shall identify any need for supplements or amendments.
Article 10
Costs
The Contracting Parties shall not claim from each other costs resulting from the implementation and application of this
Agreement.
Article 11
Relations to other international obligations
The provisions of this Agreement shall not affect the obligations of the Contracting Parties under other bilateral or
multilateral international agreements. This Agreement shall not affect the current or future obligations of the
Contracting Parties arising from their membership in the European Union.
Article 12
Dispute Settlement
In the event of any dispute regarding this Agreement, the Contracting Parties shall consult each other in order to
facilitate its resolution.
Article 13
Depositary
The Government of Hungary shall act as the Depositary of this Agreement.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26273
Article 14
Accession
(1) This Agreement shall be open for accession by Member States of the European Union, the European Economic Area
and by Switzerland.
(2) The instrument of accession shall be deposited with the Depositary, which shall notify the other Contracting Parties of
the deposit of the instrument of accession.
(3) The Agreement shall enter into force for any acceding State ninety days after the deposit of its instrument of accession.
Article 15
Final provisions
(1) This Agreement shall enter into force ninety days after the deposit of the second instrument of ratification, acceptance
or approval between the Contracting Parties which have ratified, accepted or approved it. For the other Contracting
Parties, this Agreement shall enter into force ninety days after the deposit of their instrument of ratification,
acceptance or approval.
(2) Any Contracting Party shall, at the time of the deposit of the instrument of ratification, acceptance or approval, or
within 30 days thereafter, notify the depositary of the designated national contact point(s) under Article 4 paragraph
(4), Article 5 paragraph (8) and Article 6 paragraph (10), and the national law on „the offence related to
non-cooperation” under Article 1 paragraph (1) sub-paragraph b).
(3) Notwithstanding the procedures set forth in paragraph (1), for the Republic of Croatia this Agreement shall enter into
force after her accession to the European Union.
(4) This Agreement shall be concluded for an indefinite period of time. Any Contracting Party may withdraw from this
Agreement by written notification to the Depositary, which shall immediately notify the other Contracting Parties. The
withdrawal shall take effect, in respect of the withdrawing Contracting Party, six months after the date of the deposit of
the instrument of withdrawal with the Depositary.
(5) This Agreement shall be applied between two Contracting Parties only in the case of traffic offences which were
committed after the entry into force of the Agreement for these two respective Contracting Parties.
Done in Mátraháza, on 11 October 2012 in a single original copy in the English language.
(Signatures)
Megállapodás
a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti
közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények
határon átnyúló végrehajtásának elõsegítésérõl
A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek)
Emlékeztetve a Salzburg Fórum keretében az illetékes minisztériumaik közötti együttmûködésre;
Felismerve a közlekedésbiztonság megerõsítése terén a nemzetközi együttmûködés jelentõségét, a halálos, személyi
sérüléssel és anyagi kárral járó balesetek számának csökkentése érdekében;
Tudatában azoknak a nehézségeknek, amelyek hátráltatják az olyan jármûvel elkövetett, közlekedésbiztonságot
veszélyeztetõ közlekedési jogsértések jogkövetkezményeinek végrehajtását, amely a jogsértés helye szerinti államtól
eltérõ államban van regisztrálva;
Emlékeztetve a közlekedési balesetek áldozatainak magas számára;
Támogatva a közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértések végrehajtásáért felelõs szervek közötti
hatékonyabb együttmûködési mechanizmusok kidolgozására irányuló célokat és érdekeket, amelyek a Salzburg
Fórum tagállamainak fõ prioritásai közé tartoznak;
Figyelembe véve a rendészeti együttmûködésre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, valamint az európai uniós
joganyagot;
26274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Teljes mértékben tiszteletben tartva a magánélet és a személyes adatok védelmét a határon átnyúló információcsere
során;
Teljes mértékben tiszteletben tartva és érvényesítve az Európai Unióról szóló Szerzõdés 6. Cikke által elismert és az
Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak VI. fejezetében is megjelenített alapvetõ jogokat és elveket;
Tiszteletben tartva a kölcsönös bûnügyi jogsegéllyel kapcsolatos európai uniós jogi eszközöket;
Tekintettel a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon
átnyúló cseréjének elõsegítésérõl szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,
különösen preambulumának (8) bekezdésére, a közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértésben
érintett gépjármû üzembentartója vagy tulajdonosa adatainak automatikus keresése vonatkozásában;
Az alábbiakban állapodtak meg
1. Cikk
Hatály és általános rendelkezések
(1) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek az alábbi közlekedési jogsértések jogkövetkezményeinek határon átnyúló
végrehajtásában
a) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon
átnyúló cseréjének elõsegítésérõl szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
(a továbbiakban: „az Irányelv”) 2. Cikkében felsorolt, közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési
jogsértések3, és
b) a közlekedési jogsértés elkövetésében érintett jármû üzembentartója, tulajdonosa vagy a közlekedésbiztonságot
veszélyeztetõ közlekedési jogsértés elkövetésével gyanúsított, egyébként azonosított személy részérõl az
a) pontban felsorolt közlekedési jogsértések kapcsán az illetékes hatóságokkal történõ együttmûködés
megtagadása esetén a gépjármûvezetõ személyazonosságának megállapítására irányuló vizsgálat során, ha az
a jogsértés helye szerinti állam nemzeti joga szerint jogsértésnek minõsül.
(2) A jelen Megállapodás szerinti együttmûködés magában foglalja a közlekedési jogsértések határon átnyúló vizsgálatát
és az olyan határozatok határon átnyúló végrehajtását, amelyek egy közlekedési jogsértés elkövetése miatt
pénzbírság megfizetését írják elõ.
(3) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek az (1) bekezdésben említett közlekedési jogsértések jogkövetkezményeinek
határon átnyúló végrehajtásában, tekintet nélkül arra, hogy azok a Szerzõdõ Felek nemzeti joga szerint közigazgatási
vagy büntetõjogi jogsértésnek minõsülnek. Szintén együttmûködést kell nyújtani az (1) bekezdésben említett olyan
eljárások tekintetében, amelyek olyan közlekedési jogsértés miatt indultak, ami miatt az elkövetés helye szerinti
államban jogi személy vonható felelõsségre.
2. Cikk
Fogalommeghatározások
Ezen Megállapodás alkalmazásában a következõ fogalommeghatározások érvényesek
a) „Jogsértés helye szerinti állam” alatt az a Szerzõdõ Fél értendõ, amelynek területén a közlekedési jogsértést
elkövették.
b) „Nyilvántartás helye szerinti állam” alatt az a Szerzõdõ Fél értendõ, amelynek területén nyilvántartásba vették azt
a gépjármûvet, amellyel a közlekedési jogsértést elkövették.
c) „Lakhely szerinti állam” alatt az a Szerzõdõ Fél értendõ, melynek területén a gépjármû üzembentartója vagy
tulajdonosa, a gépjármûvezetõ vagy a közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértés elkövetésével
gyanúsított, egyébként azonosított személy bejelentett lakóhellyel rendelkezik, vagy jogi személy esetében, ahol
annak a nyilvántartásba vett székhelye van.
d) „Kibocsátó állam” alatt az a Szerzõdõ Fél értendõ, ahol a jelen Megállapodás szerinti határozatot meghozták.
e) „Végrehajtó állam” alatt az a Szerzõdõ Fél értendõ, amelynek a jelen Megállapodás szerinti határozatot
végrehajtás céljából továbbították.
3
Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 288 2011. 11. 05., 1. oldal
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26275
f) „Határozat” alatt az egyik Szerzõdõ Fél illetékes hatósága által hozott jogerõs és végrehajtható határozat értendõ,
amely közlekedési jogsértés elkövetése miatt pénzbírság megfizetését rendeli el és amely tekintetében
biztosított a bírói felülvizsgálat lehetõsége a nemzeti joggal összhangban.
g) „Közlekedési jogsértések határon átnyúló vizsgálata” alatt azon eljárás értendõ, amely a gépjármû
üzembentartója vagy a gépjármûvezetõ személyazonosságának megállapítására irányul.
h) „Határon átnyúló végrehajtás” alatt azon eljárás értendõ, amely egy határozatnak a jogsértés helye szerinti
államtól eltérõ államban történõ végrehajtására irányul.
i) „Pénzbírság” alatt az érintett Szerzõdõ Fél nemzeti joga szerint hozott határozat által elrendelt pénzösszeg
megfizetésére irányuló kötelezettség értendõ.
j) „Gépjármûvezetõ” alatt az a személy értendõ, aki azt a gépjármûvet vezette a közlekedési jogsértés
elkövetésekor, amellyel a jelen Megállapodás 1. Cikk (1) bekezdésében meghatározott közlekedési jogsértést
elkövették.
3. Cikk
Tájékoztató levél
(1) Az üzembentartó vagy a tulajdonos, vagy a közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértés elkövetésével
gyanúsított, egyébként azonosított személy tájékoztatása céljából, az Irányelv 5. Cikkével összhangban, a Szerzõdõ
Felek vagy a nemzeti joguknak megfelelõ formanyomtatványt, vagy az Irányelv II. melléklete szerinti tájékoztató
levél-mintát használják.
(2) A nemzeti jognak megfelelõen a Szerzõdõ Feleknek lehetõségük van lerövidíteni az Irányelv II. melléklete szerinti
tájékoztató levél-mintában meghatározott, a tájékoztató levél kitöltésére és visszaküldésére vonatkozó 60 napos
határidõt.
4. Cikk
A gépjármûvezetõ személyazonosságának megállapítása
(1) Azokban az esetekben, amikor a jogsértés helye szerinti állam nemzeti joga elõírja a gépjármûvezetõ
személyazonosságának a megállapítását és a gépjármûvezetõt nem lehetett azonosítani a formanyomtatvány vagy
a tájékoztató levél segítségével a 3. Cikk (1) bekezdésben foglaltak szerint, a jogsértés helye szerinti állam
megkeresésére a nyilvántartás helye szerinti állam vagy a lakhely szerinti állam
a) meghallgatja a 3. Cikk (1) bekezdésben írott személyeket annak érdekében, hogy megállapítsa a gépjármûvezetõ
személyazonosságát és lakhelyét, és
b) tájékoztatja a jogsértés helye szerinti államot ennek eredményérõl.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttmûködés céljából a jogsértés helye szerinti állam nemzeti kapcsolattartó pontja
elektronikusan strukturált megkeresést küld a nyilvántartás helye szerinti állam vagy a lakhely szerinti állam nemzeti
kapcsolattartó pontjának, egy biztonságos interoperábilis elektronikus rendszeren keresztül.
(3) Az eljárás és a megkeresés adminisztratív és technikai menetének részleteit a 8. Cikk szerinti végrehajtási
megállapodás határozza meg.
(4) Az e Cikk szerinti együttmûködés céljából minden Szerzõdõ Fél kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó pontot. A nemzeti
kapcsolattartó pont jogkörét az adott Szerzõdõ Fél nemzeti joga szabályozza.
5. Cikk
Iratok megküldése és kézbesítése
(1) Minden szerzõdõ fél a jelen megállapodás hatálya alá esõ iratokat egy másik szerzõdõ fél területén lakhellyel rendelkezõ
személy részére közvetlenül, postai úton küldi meg.
(2) Ha okkal feltételezhetõ, hogy a címzett nem érti azt a nyelvet, amelyen az irat íródott, az iratot, vagy legalább annak
érdemi részét le kell fordítani azon Szerzõdõ Fél hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelvei egyikére, amelynek
a területén a személy tartózkodik. Ha az iratot kibocsátó hatóság tudomással bír arról, hogy a címzett csak valamely
más nyelvet ért, az iratot, vagy legalább annak érdemi részét erre a nyelvre kell lefordítani.
26276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(3) Az (1) bekezdés szerinti iratokat a megkeresett Szerzõdõ Fél kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontján keresztül csak
abban az esetben lehet megküldeni, ha
a) azon személy címe, akinek az iratot szánták, ismeretlen vagy bizonytalan, vagy
b) a megkeresõ Szerzõdõ Fél vonatkozó eljárási jogszabálya a postai úton megszerezhetõ kézbesítési bizonyítékon
kívül más bizonyítékot követel meg az irat címzettnek való kézbesítésérõl, vagy
c) a postai úton való kézbesítés nem volt lehetséges, vagy
d) a megkeresõ Szerzõdõ Fél alapos okkal vélheti úgy, hogy a postai úton való kézbesítés nem lenne hatékony vagy
megfelelõ.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyilvántartás helye szerinti állam vagy a lakhely szerinti állam nemzeti
kapcsolattartó pontja a jogsértés helye szerinti állam nemzeti kapcsolattartó pontjától egy biztonságos interoperábilis
elektronikus rendszeren keresztül kapott, elektronikusan strukturált megkeresést követõen megállapítja annak
a személynek a címét, akinek az iratot szánták.
(5) A (3) bekezdés b)–d) pontjaiban foglalt esetekben, valamint ha a megküldendõ és kézbesítendõ iratok elektronikus
formában is rendelkezésre állnak, a jogsértés helye szerinti állam nemzeti kapcsolattartó pontja az iratokat egy
elektronikusan strukturált megkereséssel küldi meg a nyilvántartás helye szerinti állam vagy a lakhely szerinti állam
nemzeti kapcsolattartó pontjának, egy biztonságos interoperábilis elektronikus rendszeren keresztül.
(6) A (3) bekezdés szerinti esetekben a megkeresett Szerzõdõ Fél nemzeti kapcsolattartó pontja tájékoztatja a megkeresõ
Szerzõdõ Fél nemzeti kapcsolattartó pontját az iratok megküldésének és kézbesítésének eredményérõl, valamint
a kézbesítésért felelõs illetékes hatóság nevérõl és címérõl.
(7) Az eljárás és a megkeresés adminisztratív és technikai menetének részleteit a 8. Cikk szerinti végrehajtási
megállapodás határozza meg.
(8) A jelen Cikk szerinti együttmûködés céljából minden Szerzõdõ Fél kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó pontot.
A nemzeti kapcsolattartó pont jogkörét az adott Szerzõdõ Fél nemzeti joga szabályozza.
6. Cikk
A határozatok határon átnyúló végrehajtása
(1) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek a 2. Cikk f) pontja szerinti határozatok határon átnyúló végrehajtásában. Ennek
céljából a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február 24-i 214/2005/IB
tanácsi kerethatározatban4 (a továbbiakban: „Kerethatározat”) meghatározott eljárást követik, kivéve, ha a jelen
Megállapodás – a Kerethatározat 18. Cikkének megfelelõen – másképpen nem rendelkezik.
(2) Jelen Megállapodás végrehajtása céljából a kibocsátó állam a határozatot elektronikusan strukturált tanúsítvány
formájában küldi meg (a továbbiakban: tanúsítvány).
(3) A végrehajtó állam minden további feltétel nélkül elismeri a kibocsátó állam által megküldött tanúsítványt és
haladéktalanul megtesz minden szükséges intézkedést a végrehajtására.
(4) A végrehajtó állam az alábbi esetekben utasíthatja vissza a végrehajtást
a) a tanúsítvány adattartalma hiányos,
b) a végrehajtó állam nemzeti joga szerint a határozat végrehajthatósága elévült,
c) a határozattal kirótt pénzbírság nem haladja meg az 50 eurót vagy az annak megfelelõ összeget más
pénznemben.
(5) A végrehajtás átadása a tanúsítványnak a kibocsátó állam nemzeti kapcsolattartó pontja által a végrehajtó állam
nemzeti kapcsolattartó pontja számára egy biztonságos interoperábilis elektronikus rendszeren keresztül való
megküldésével valósul meg.
(6) A végrehajtó állam kérésére a kibocsátó állam megküldi
a) a határozat szövegét, és/vagy
b) további információkat, melyeket a végrehajtó állam szükségesnek tart a határozat végrehajtásához.
(7) Az eljárás adminisztratív és technikai menetének részleteit a 8. Cikk szerinti végrehajtási megállapodás határozza meg.
4
Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 76, 2005. 03. 22., 16. o.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26277
(8) A kibocsátó állam tájékoztatja a végrehajtó államot a tanúsítványban szereplõ adatokat érintõ minden határozatról
vagy intézkedésrõl.
(9) A határozat végrehajtásából származó pénz a végrehajtó államot illeti, kivéve, ha errõl a kibocsátó és a végrehajtó
állam máshogy állapodik meg.
(10) A jelen Cikk szerinti együttmûködés céljából minden Szerzõdõ Fél kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó pontot.
A nemzeti kapcsolattartó pont jogkörét az adott Szerzõdõ Fél nemzeti joga szabályozza.
7. Cikk
Adatvédelem
(1) A Szerzõdõ Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a büntetõügyekben
folytatott rendõrségi és igazságügyi együttmûködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérõl szóló
európai uniós jogi aktusok rendelkezései alkalmazásra kerüljenek.
(2) A jelen Megállapodás alapján kezelt személyes adatok nem használhatók fel a jelen Megállapodásban meghatározott
megkeresés céljain kívül más célokra. A Szerzõdõ Felek betartják a személyes adatok felhasználására és ideiglenes
tárolására vonatkozó kötelezettségeket. A Szerzõdõ Felek biztosítják, hogy a személyes adatok tárolására határidõ
kerüljön meghatározásra, illetve a személyes adatok törlésre kerüljenek, ha a tárolásukra már nincs szükség, vagy
a határidõ lejárt.
(3) A Szerzõdõ Felek biztosítják, hogy az adatalanyok hozzáférhessenek a róluk kezelt adatokhoz, illetve joguk legyen
azokat helyesbíttetni, töröltetni vagy zároltatni, valamint jogosultak legyenek kártérítésre és jogorvoslatra.
8. Cikk
Végrehajtási megállapodás és felhasználói útmutató
(1) A Szerzõdõ Felek Kormányai a jelen Megállapodás alapján és hatályán belül végrehajtási megállapodást kötnek.
(2) A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás szerinti együttmûködés gyakorlati szempontjaira és megfelelõ alkalmazására
tekintettel egy jogi kötõerõvel nem rendelkezõ felhasználói útmutatót készíthetnek.
9. Cikk
A Megállapodás alkalmazásának értékelése és továbbfejlesztése
Bármely Szerzõdõ Fél kérésére egy, a Szerzõdõ Felek képviselõibõl álló közös munkacsoport értékeli a jelen
Megállapodás alkalmazását és megállapítja a szükséges kiegészítéseket vagy módosításokat.
10. Cikk
Költségek
A Szerzõdõ Felek nem követelnek egymástól semmilyen, a Megállapodás végrehajtásából és alkalmazásából származó
költséget.
11. Cikk
Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerzõdõ Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi
megállapodásainak alapján fennálló kötelezettségeit. A jelen Megállapodás nem érinti azokat a jelenlegi vagy jövõbeli
kötelezettségeket, amelyek a Szerzõdõ Felek Európai uniós tagságából fakadnak.
12. Cikk
A viták rendezése
A jelen Megállapodással kapcsolatban felmerülõ bármely vita esetén a Szerzõdõ Felek egyeztetnek egymással
a megoldás megkönnyítése érdekében.
26278 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
13. Cikk
Letéteményes
Jelen Megállapodás letéteményeseként Magyarország Kormánya jár el.
14. Cikk
Csatlakozás
(1) Jelen Megállapodás az Európai Unió tagállamai és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes
államok és Svájc számára áll nyitva a csatlakozásra.
(2) A csatlakozási okmányt a letéteményesnél kell letétbe helyezni, aki a csatlakozási okmány letétbe helyezésérõl értesíti
a többi Szerzõdõ Felet.
(3) Csatlakozó államok vonatkozásában a Megállapodás a csatlakozási okmány letétbe helyezésének napját követõen
kilencven nappal lép hatályba.
15. Cikk
Záró rendelkezések
(1) A jelen Megállapodás a második megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követõen kilencven
nappal lép hatályba azon Szerzõdõ Felek között, akik azt megerõsítették, elfogadták, vagy jóváhagyták. A többi
Szerzõdõ Fél vonatkozásában a jelen Megállapodás a saját megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratuk letétbe
helyezését követõen kilencven nappal lép hatályba.
(2) A Szerzõdõ Felek a megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor, vagy az azt követõ 30 napon
belül értesítik a Letéteményest a 4. Cikk (4) bekezdés, 5. Cikk (8) bekezdés és 6. Cikk (10) bekezdés szerint kijelölt
nemzeti kapcsolattartó pontjukról vagy pontjaikról, valamint az 1. Cikk (1) bekezdés (b) pontja szerinti „együtt nem
mûködéssel kapcsolatos jogsértésre” vonatkozó nemzeti jogukról.
(3) Az (1) bekezdésben rögzített eljárásokat nem érintve, a Horvát Köztársaság vonatkozásában a jelen Megállapodás
a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozását követõen lép hatályba.
(4) A jelen Megállapodás határozatlan idõre jön létre. Bármelyik Szerzõdõ Fél felmondhatja a Megállapodást
a letéteményesnek címzett írásbeli értesítéssel, aki errõl haladéktalanul értesíti a többi Szerzõdõ Felet. A felmondás
a felmondó Szerzõdõ Fél vonatkozásában azt a napot követõ hatodik hónap elteltével válik hatályossá, amelyen
a felmondásról szóló értesítést a letéteményesnek eljuttatta.
(5) A jelen Megállapodást két Szerzõdõ Fél között csak azoknak a közlekedési jogsértéseknek az esetében lehet
alkalmazni, amelyeket a Megállapodás e két Szerzõdõ Fél vonatkozásában történt hatálybalépése után követtek el.
Készült Mátraházán, 2012. október 11. napján, egy eredeti példányban, angol nyelven.
(Aláírások)”
4. § A Megállapodáshoz Magyarország az alábbi Nyilatkozatot teszi
„Hungary declares that this Agreement shall not be applied by Hungary in proceedings launched for such offences that are
qualified as criminal offences in Hungarian law.
Magyarország kijelenti, hogy nem alkalmazza e Megállapodást olyan jogsértések miatt indult eljárásokban, amelyek
a magyar jog szerint bûncselekménynek minõsülnek.”
5. § (1) A Megállapodás 4. és 6. Cikke szerinti együttmûködésre irányuló külföldi megkeresések fogadásakor a kijelölt magyar
nemzeti kapcsolattartó pont hivatalból vizsgálja, hogy a közlekedési jogsértés a megkeresõ Szerzõdõ Fél által
megjelöltek, valamint a magyar jog szerint bûncselekménynek, szabálysértésnek vagy közigazgatási
szabályszegésnek minõsül-e. Ha a megkeresés alapján a jogi minõsítés nem állapítható meg egyértelmûen, a kijelölt
magyar nemzeti kapcsolattartó pont ennek tisztázása érdekében haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a megkeresõ
Szerzõdõ Fél kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontjával.
(2) A Megállapodás 4. és 6. Cikke szerinti együttmûködésre irányuló külföldi megkeresést a kijelölt magyar nemzeti
kapcsolattartó pont a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26279
együttmûködésrõl szóló törvény szerinti együttmûködés lehetõségérõl való tájékoztatás egyidejû megküldésével
visszautasítja, ha az (1) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy a közlekedési jogsértés a magyar jog szerint
bûncselekménynek minõsül.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy a közlekedési jogsértés a megkeresõ Szerzõdõ Fél joga szerint
büntetendõ és a magyar jog szerint szabálysértésnek minõsül, a Megállapodás 4. cikke szerinti együttmûködésre
irányuló külföldi megkeresést a kijelölt magyar nemzeti kapcsolattartó pont a megkeresés teljesítése érdekében
a szabálysértési jogsegélyrõl szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szabsjogstv.) 3. § (4) bekezdés a)
pontjában meghatározott központi hatóságnak továbbítja.
(4) Ha az (1) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy a közlekedési jogsértés akár a megkeresõ Szerzõdõ Fél joga, akár
a magyar jog szerint közigazgatási szabályszegésnek minõsül, vagy a magyar jog szerint nem minõsül jogsértésnek,
a Megállapodás 4. Cikke szerinti együttmûködésre irányuló külföldi megkeresést a kijelölt magyar nemzeti
kapcsolattartó pont a megkeresés teljesítése érdekében a Rendõrségnek továbbítja, amely a megkeresés teljesítése
során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(a továbbiakban Ket.) alapján jár el.
(5) A Megállapodás 5. Cikke szerinti együttmûködésre irányuló külföldi megkeresést a kijelölt magyar nemzeti
kapcsolattartó pont teljesíti.
(6) Ha az (1) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy a közlekedési jogsértés a megkeresõ Szerzõdõ Fél joga szerint
büntetendõ és a magyar jog szerint szabálysértésnek minõsül, a Megállapodás 6. Cikke szerinti együttmûködésre
irányuló külföldi megkeresést a kijelölt magyar nemzeti kapcsolattartó pont a végrehajtás érdekében a Szabsjogstv.
3. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott központi hatóságnak továbbítja.
(7) Ha az (1) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy a közlekedési jogsértés akár a megkeresõ Szerzõdõ Fél joga, akár
a magyar jog szerint közigazgatási szabályszegésnek minõsül, vagy a magyar jog szerint nem minõsül jogsértésnek,
a Megállapodás 6. cikke szerinti együttmûködésre irányuló külföldi megkeresést a kijelölt magyar nemzeti
kapcsolattartó pont a végrehajtás érdekében a Ket. 138. § (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságnak továbbítja, amely
a végrehajtás során a Ket. rendelkezéseinek alkalmazásával jár el.
(8) A Megállapodás hatálya alá tartozó, Magyarországon elkövetett közlekedési jogsértés miatt közigazgatási hatósági
vagy szabálysértési eljárást folytató magyar hatóság a Megállapodás 4. Cikke, 5. Cikk (3)–(5) bekezdése és 6. Cikke
szerinti együttmûködésre irányuló megkeresését a kijelölt magyar nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül küldi
meg.
6. § (1) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21/A. §-át követõen a következõ alcímmel
egészül ki
„Az Európai Unió más tagállamában nyilvántartott gépjármûvel elkövetett közlekedési szabályszegések
esetén alkalmazandó eltérõ rendelkezések
21/B. § (1) Ha a 20. § (1) bekezdés ka) és kb) alpontjába, kc) alpontjának a fényjelzõ készülék piros fényjelzésére
vonatkozó szabályába vagy kd), kg) és kh) alpontjába ütközõ magatartást az Európai Uniónak a közúti
közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének
elõsegítésérõl szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv)
átültetõ más európai uniós tagállamban (a továbbiakban e § alkalmazásában: más tagállam) bejegyzett gépjármûvel
követték el, a 20. § (11) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hatóság az érintett jármû tulajdonosa, üzemben
tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármû
teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és idõpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek
a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármû nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti
gépjármû-nyilvántartási adatállományában.
(2) Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelzõ készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy
e) és f) pontjába ütközõ magatartást más tagállamban bejegyzett gépjármûvel követték el, a 21. § (4) bekezdése
szerint kijelölt hatóság az érintett jármû tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából
a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármû teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés
napjának és idõpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet
el a gépjármû nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármû-nyilvántartási adatállományában.
(3) A 20. § és a 21. § alkalmazása során a jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával, a gépjármû
nyilvántartásba vétele szerinti állam valamely hivatalos nyelvén tájékoztatni kell az üzembentartót az elkövetett
szabályszegésrõl, az érintett gépjármû adatairól, a szabályszegés miatt megállapított pénzbírság összegérõl,
26280 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
a befizetési határidõrõl, az e törvény szerinti kimentési okokról és azok igazolásának módjáról és határidejérõl, az eljáró
hatóság megnevezésérõl és címérõl, valamint a jogorvoslat lehetõségérõl vagy annak hiányáról.“
(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdése a következõ o) ponttal egészül ki
(Felhatalmazást kap)
„o) a közlekedésrendészetért felelõs miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésben említett formanyomtatványt”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki
(Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló
cseréjének elõsegítésérõl szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk a)–d) és
g) pontja, 4. és 5. cikke és II. Melléklete.”
7. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) III. fejezete a következõ
alcímmel egészül ki
„Automatizált keresés a 2011/82/EU irányelv alapján
27/B. § A nyilvántartó szerv mint nemzeti kapcsolattartó pont a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ
közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elõsegítésérõl szóló 2011. október
25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültetõ európai uniós tagállam
nemzeti kapcsolattartó pontja részére, a gépjármû teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának, és
idõpontjának, valamint a jogsértésnek a megjelölését tartalmazó adatigénylés alapján a 9. § (1) bekezdésében,
továbbá a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontban meghatározott adatokhoz elektronikus úton történõ automatizált
hozzáférést biztosít.
27/C. § (1) A nyilvántartó szerv, mint nemzeti kapcsolattartó pont a Magyarország területén elkövetett közlekedési
jogsértésben érintett gépjármû tulajdonosa vagy üzembentartója adatainak megállapítása céljából a (2) bekezdésben
meghatározott elrendelõ hatóságoknak a gépjármû teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és
idõpontjának és a jogsértésnek a megjelölését tartalmazó adatigénylése alapján az Európai Gépjármû és Vezetõi
Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján
történõ automatizált keresést végez a gépjármû nyilvántartásba vétele szerinti, az Irányelvet átültetõ más európai
uniós tagállam gépjármû-nyilvántartási adatállományában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti automatizált keresést rendelhet el
a) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggõ közlekedésrendészeti szabálysértési eljárások
lefolytatása céljából az e szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,
b) a bûncselekmények felderítése és a büntetõeljárás lefolytatása céljából a nyomozó hatóság, az ügyészség és
a bíróság, valamint
c) a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 20. és 21. §-ában meghatározott közigazgatási bírságot kiszabó
hatóság.
(3) A nyilvántartó az automatizált keresés eredményérõl az elrendelõ hatóságot haladéktalanul értesíti.”
(2) A Kknyt.
a) 32. § (5) bekezdésében és a 32/A. § (2) bekezdésében a „27/A. §-a alapján” szövegrész helyébe a „27/A–27/C. §-a
alapján” szöveg,
b) 32. § (5) bekezdés b) pontjában a „27/A. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „27/A. § (3) bekezdésében és
a 27/C. § (2) bekezdésében” szöveg
lép.
(3) A Kknyt. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép
„43. § (1) E törvény
a) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, mûködtetésérõl és használatáról
szóló, 2007/533/IB tanácsi határozat 36., 38–39. és 45–49. Cikkének,
b) 19. § (1) bekezdés i) pontja, 27/A. §-a, 32. § (5)–(8) bekezdése és a 32/A. §-a
ba) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bûnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló
együttmûködés megerõsítésérõl szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatnak,
bb) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bûnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló
együttmûködés megerõsítésérõl szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i,
2008/616/IB tanácsi határozatnak,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26281
bc) az egyrészrõl az Európai Unió, másrészrõl Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon
átnyúló bûnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmûködés megerõsítésérõl szóló 2008/615/IB
tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bûnözés elleni küzdelemre irányuló,
határokon átnyúló együttmûködés megerõsítésérõl szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló,
2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai
Unió nevében történõ aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló,
2009. szeptember 21-i, 2009/1023/IB tanácsi határozatnak, továbbá
c) 27/B–27/C. §-a, 32. § (5)–(8) bekezdése és 32/A. §-a a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési
jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elõsegítésérõl szóló, 2011. október 25-i,
2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. és 7. Cikkének, valamint I. Mellékletének
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) a jármûvek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkezõ tagállami szolgálatoknak a Schengeni
Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáférésérõl szóló, 2006. december 20-i, 1986/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá
b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, mûködtetésérõl és használatáról
szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31–34. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
8. § (1) A Szabsjogstv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(3) A 2008/615/IB tanácsi határozaton, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozaton alapuló automatizált keresés
elrendelése esetén az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a 3. § (4) bekezdés
c) pontja szerinti központi hatóság biztosítja az (1) bekezdésben meghatározott adatokhoz elektronikus úton történõ
hozzáférést. E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell,
amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB
tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló
megállapodás megkötését és alkalmazását.”
(2) A Szabsjogstv. 19. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) A 3. § (4) bekezdés c) pontja szerinti központi hatóság a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési
jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elõsegítésérõl szóló 2011. október 25-i
2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetõ más európai uniós tagállam nemzeti kapcsolattartó
pontja részére a külön jogszabályban meghatározott adatokhoz elektronikus úton történõ automatizált hozzáférést
biztosít.”
(3) A Szabsjogstv. 26. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem elõterjesztését megelõzõen, a kérelem elõterjesztéséhez szükséges
adatok megállapítása érdekében, vagy a szabálysértési eljárás saját hatáskörben történõ lefolytatása céljából
a közlekedésrendészeti ügyben eljáró szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a gépjármû, valamint annak
tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési
jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elõsegítésérõl szóló 2011. október 25-i
2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetõ más európai uniós tagállam
gépjármûadat-nyilvántartásaiban automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a 3. § (4) bekezdés
c) pontja szerinti központi hatóság biztosítja, és a keresés eredményérõl haladéktalanul tájékoztatja az elrendelõ
szabálysértési hatóságot, valamint a bíróságot.”
(4) A Szabsjogstv. 27. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Nemzetközi szerzõdés alapján a külföldi határozat végrehajtása átvehetõ, ha a megkeresés a határozat lényegi
elemeit tartalmazó, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány tanúsítvány alkalmazásával történt.
A 29. § (1) bekezdés d) pontja ebben az esetben nem alkalmazható.”
(5) A Szabsjogstv. 29. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép
(A külföldi határozat végrehajtásának átvételét meg kell tagadni, ha)
„e) nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezésének hiányában a külföldi határozatban meghatározott összeg
a határozat meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon
átszámítva nem haladja meg a 70 eurót.”
26282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(6) A Szabsjogsjtv. 29. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A 27. § (4) bekezdés alapján átvett határozat végrehajtása megtagadható, ha a formanyomtatvány tanúsítvány
hiányos. A központi hatóság ez esetben a külföldi határozat megküldését vagy egyéb kiegészítõ információk
megadását is kérheti.”
(7) A Szabsjogstv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(3) A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell
végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás
törvényességét nem vizsgálhatja. Ha a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását
kizárták, a pénzbírság adók módjára történõ behajtásáról kell intézkedni.”
(8) A Szabsjogstv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(1) Nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezésének hiányában az azonos típusú közúti közlekedési szabályok
megsértése esetén a külföldön kiszabott pénzbírság összege a Magyarországon kiszabható pénzbírság legmagasabb
összegét meghaladja, a végrehajtás a magyar jogszabályok szerint kiszabható legmagasabb összegre terjed ki.”
(9) A Szabsjogstv. 34. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép
(A határozat végrehajtása átadásának további feltétele, hogy)
„b) nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezésének hiányában a pénzbírság összege a határozat meghozatala napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett napi hivatalos devizaárfolyamon átszámítva meghaladja a 70 eurót.”
(10) A Szabsjogstv. 35. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Nemzetközi szerzõdés alapján a végrehajtás átadására irányuló megkeresés a határozat lényegi elemeit
tartalmazó, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány tanúsítvány a központi hatóságnak való
megküldésével valósul meg. Ebben az esetben a határozatot csak akkor kell megküldeni, ha azt a végrehajtást átvevõ
külföldi hatóság kéri.”
(11) A Szabsjogstv. 40. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg a 27. §
(4) bekezdése szerinti nemzetközi szerzõdés alapján használandó formanyomtatvány tanúsítványt és annak kitöltési
szabályait.”
(12) A Szabsjogstv. 42. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki
„(5) E törvény 19. § (4) és 26. § (4) bekezdése a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértésekre
vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elõsegítésérõl szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 4. és 7. Cikkeinek való megfelelést szolgálja.”
9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Megállapodás szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot rendeletben kijelölje.
10. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, az 5. § és a 8. § (4)–(11) bekezdése a Megállapodás 15. Cikk (1) bekezdésében meghatározott idõpontban
lép hatályba.
(3) A 6. §, a 7. § és a 8. § (2), (3) és (12) bekezdése 2013. április 1-jén lép hatályba.
(4) A 2. §, a 3. §, az 5. §, a 8. § (4)–(11) bekezdése és a Megállapodás hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével
állapítja meg.
11. § E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a közlekedésrendészetért felelõs miniszter gondoskodik.
12. § A 6. §, a 7. § és a 8. § (2), (3) és (12) bekezdése a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetõ közlekedési jogsértésekre
vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elõsegítésérõl szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26283
2012. évi CLXXI. törvény
a Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között
a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ mûködtetésérõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl*
1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között
a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ mûködtetésérõl szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás)
kötelezõ hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvû szövege a következõ
„AGREEMENT
between the Government of Hungary and the Government of the Republic of Croatia
on the operation of the Danube Law Enforcement Coordination Centre
The Government of Hungary and the Government of the Republic of Croatia (hereinafter referred to as “the
Contracting Parties”),
Aiming at improving the security of the Danube region,
In order to coordinate the performance of water policing, border policing, alien policing, customs administration and
disaster management tasks,
Aiming at combating crimes on waterways more effectively by their coordinate actions,
Desiring to achieve synergy between coordination centres operating in countries along the Danube,
Have agreed as follows
Article 1
Establishment of the Centre
(1) In order to enhance Danube-related police, water policing, border policing, alien policing, customs administration and
disaster management cooperation between the Contracting Parties, the Hungarian Contracting Party shall establish
the Danube Law Enforcement Cooperation Centre (hereinafter referred to as “the Centre”) in Hungary, in the territory
of the municipality of Mohács. The Centre shall be located in the premises of the Water Border Crossing Point Mohács.
(2) The Centre shall be open nonstop, every day of the week from 0.00 to 24.00.
(3) The Centre shall be marked with a board in the official languages of the Contracting Parties and with the flags and the
national coats-of-arms of the Contracting Parties.
Article 2
Tasks of the Centre
The tasks of the Centre shall be to promote and enhance cooperation between the Contracting Parties, in particular
through
a) promoting cross-border police cooperation based on bilateral international police cooperation treaties and
bilateral international treaties on readmission of persons on the common state border in force between the
Contracting Parties;
b) supporting the maintenance of public order and security and prevention of cross-border crime and illegal
migration;
c) cooperating with other centres for police cooperation and exchange of information.
* A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el.
26284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Article 3
Competent authorities
(1) In the Centre the officers of the following competent authorities may perform duties
a) on behalf of Hungary: the Police, National Directorate General for Disaster Management of the Ministry of Interior,
National Tax and Customs Administration;
b) on behalf of the Republic of Croatia: Ministry of the Interior, General Police Directorate with its internal
organisational units and police administrations, Customs Administration of the Ministry of Finance, National
Protection and Rescue Directorate.
(2) The Contracting Parties shall inform each other immediately through diplomatic channels on the changes in the
names or competencies of the authorities referred to in paragraph 1 of this Article.
Article 4
Scope of cooperation
(1) The officers performing duties at the Centre shall not be competent to take independent action, but shall merely
supply information and perform their duties exclusively based on the instructions given to them by the seconding
Contracting Party.
(2) The officers performing duties at the Centre shall cooperate primarily by providing support and advice and within the
scope of their competence they shall
a) exchange information in the extent and under the terms defined by the international treaties in force on
cooperation in police, customs administration and disaster management matters concluded between the
Contracting Parties;
b) support the execution of water policing, border policing, alien policing, customs administration and disaster
management controls, as well as speed up information flow between these authorities;
c) cooperate in exchange and analysis of information related to border checks, as well as in speeding up and
coordinating border traffic;
d) cooperate in the exchange and analysis of information on the prevention and suppression of cross-border crime;
e) support joint actions against illegal migration and accompanying crimes;
f) upon request, assist in solving issues arising from the implementation of readmission agreements in force
concluded between the Contracting Parties;
g) support the monitoring of the traffic of persons, vehicles and goods on the Danube;
h) coordinate the police, search and rescue operations on the Danube;
i) prepare comprehensive analyses and assessments;
j) organise seminars, trainings and expert meetings in the Centre;
k) develop and maintain cooperation with coordination centres and contact points operating in countries along the
Danube;
l) cooperate with other centres for police cooperation and exchange of information.
Article 5
The rights and obligations of the officers
(1) The officers performing duties at the Centre shall be authorised, in compliance with their national laws, to directly send
requests to the competent authorities of the other Contracting Party and to directly respond to the received requests,
notwithstanding the information exchange via the national central authorities.
(2) The officers shall be solely under the direction and disciplinary power of their national authorities.
(3) In the territory of Hungary the officers of non-Hungarian competent authorities shall be entitled to wear uniform, carry
their service weapons and equipment during the performance of their duties arising from this Agreement as well as
upon entering and exiting the country. Service weapon may only be used solely for legitimate defence.
Article 6
Legal status of the officers
As regards the labour law status, criminal liability and civil liability of the officers performing duties at the Centre, the
provisions of bilateral international treaties in force between the Contracting Parties shall apply.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26285
Article 7
Costs
(1) The Hungarian Contracting Party shall provide, free of charge, the other Contracting Party with the premises necessary
to perform duties at the Centre, and cover the operating costs, with the exception of costs of the use of
telecommunications.
(2) The Hungarian Contracting Party shall facilitate the installation and operation of telecommunication devices and data
processing devices provided by the other Contracting Party as well as the establishment of the necessary connections,
also with local networks.
(3) Devices and other movables brought to and installed at the Centre by the other Contracting Party shall remain its
property. No customs duty or other fiscal charges shall be levied on the importation of equipment and devices
necessary to perform duty.
Article 8
Operation of the Centre
Prior to the start of the Centre’s operation, the competent authorities referred to in Article 3, paragraph (1) of this
Agreement delegating officers to the Centre shall adopt the rules of procedure.
Article 9
Relation to other international obligations
The provisions of this Agreement shall not affect the obligations undertaken by the Contracting Parties based on other
bilateral or multilateral international treaties by which they are bound. This Agreement does not affect the obligations
of the Contracting Parties arising from their membership in international organisations, and from their membership in
the European Union.
Article 10
Settlement of disputes
Any dispute related to the interpretation or application of this Agreement shall be settled through negotiations
between the competent authorities referred to in Article 3, paragraph (1) of this Agreement. If the dispute cannot be
settled in this way, the dispute shall be resolved through diplomatic channels.
Article 11
Accession
(1) After the date of entry into force of this Agreement in accordance with its Article 12 paragraph (1), this Agreement shall
be open for accession by other interested states along the Danube. From the date of accession, the rules of procedure
adopted in accordance with Article 8 of this Agreement shall become binding on the acceding State.
(2) The instrument of accession shall be deposited with the Government of Hungary which shall in the case of accession of
the States referred to in paragraph (1) of this Article be the Depositary of this Agreement and shall exercise depositary
functions. For any acceding State, this Agreement shall enter into force thirty days after the date of the deposit of its
instruments of accession.
(3) When depositing its instrument of accession any acceding State shall notify the Depositary on its competent
authorities pursuant to Article 3 paragraph (1) of this Agreement.
Article 12
Final provisions
(1) This Agreement shall enter into force on the thirtieth day from the date of receipt of the last written notification,
through diplomatic channels, by which the Contracting Parties inform each other that all legal requirements specified
in their national legislation for its entry into force have been fulfilled.
(2) This Agreement shall be concluded for an indefinite period of time. Either Contracting Party may withdraw from this
Agreement by giving written notification to the other Contracting Party or, in case of Article 11, to the Depositary. Any
such withdrawal shall take effect six (6) months from the date of receipt of the notification of withdrawal by the other
Contracting Party or by the Depositary.
26286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Done at Mátraháza, on 11 October 2012, in two originals, each in the Hungarian, Croatian and English languages,
all texts being equally authentic. In case of differences in the interpretation of this Agreement, the English text shall
prevail.
(Signatures)
MEGÁLLAPODÁS
Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között
a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ mûködtetésérõl
Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek),
azzal a céllal, hogy növeljék a Duna régió biztonságát,
a vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának
koordinálása érdekében,
azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel hatékonyabban lépjenek fel a vízi úton megvalósuló bûnözés
ellen,
attól a szándéktól vezérelve, hogy szinergiát teremtsenek a Duna menti országokban mûködõ koordinációs
központok között,
az alábbiakban állapodtak meg
1. cikk
A Központ létesítése
(1) A Szerzõdõ Felek közötti, Dunához kapcsolódó rendõri, vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti,
vámhatósági és katasztrófavédelmi együttmûködés elõsegítése érdekében a magyar Szerzõdõ Fél Magyarországon,
Mohács település területén Dunai Rendészeti Koordinációs Központot (a továbbiakban: Központ) létesít. A Központ
a Mohács Vízi Határátkelõhely épületében kerül elhelyezésre.
(2) A Központ folyamatosan, a hét minden napján 0–24 óráig mûködik.
(3) A Központot a Szerzõdõ Felek hivatalos nyelvein írt táblával, a Szerzõdõ Felek zászlóival és címereivel kell megjelölni.
2. cikk
A Központ feladata
A Központ feladata a Szerzõdõ Felek közötti együttmûködés elõsegítése és fejlesztése, különösen
a) a Szerzõdõ Felek közötti, hatályos kétoldalú rendõri együttmûködési nemzetközi szerzõdések és a személyek
államhatáron történõ visszafogadásáról szóló nemzetközi szerzõdések alapján a határon átnyúló rendõrségi
együttmûködés elõsegítése;
b) a közrend és a közbiztonság fenntartásának, valamint a határon átnyúló bûnözés és az illegális migráció
megelõzésének támogatása;
c) a rendõri együttmûködés és információcsere céljából létrejött más központokkal való együttmûködés.
3. cikk
Illetékes hatóságok
(1) A Központban az alábbi illetékes hatóságok tisztviselõi teljesíthetnek szolgálatot
a) Magyarország részérõl: rendõrség, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Nemzeti
Adó- és Vámhivatal;
b) a Horvát Köztársaság részérõl: Belügyminisztérium, Rendõr-igazgatóság a belsõ szervezeti egységeivel és
a rendõrkapitányságokkal, Vámhivatal, Állami Katasztrófavédelemi Igazgatóság.
(2) A Szerzõdõ Felek diplomáciai csatornákon keresztül haladéktalanul tájékoztatják egymást a jelen cikk
(1) bekezdésében említett hatóságok elnevezésében vagy hatáskörében bekövetkezett változásokról.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26287
4. cikk
Együttmûködési területek
(1) A Központban szolgálatot teljesítõ tisztviselõk önálló intézkedés megtételére nem jogosultak, csak információt
szolgáltatnak, és feladatukat kizárólag a küldõ Szerzõdõ Fél által adott utasítások alapján végzik.
(2) A Központban szolgálatot teljesítõ tisztviselõk elsõsorban támogatás és tanács adása útján mûködnek együtt, és
a saját hatáskörükön belül eljárva
a) a rendõri, vámhatósági és katasztrófavédelmi együttmûködés tárgyában a Szerzõdõ Felek között létrejött,
hatályos nemzetközi szerzõdésekben meghatározott terjedelemben és feltételek szerint információt cserélnek;
b) támogatják a vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi ellenõrzések
végrehajtását, gyorsítják ezen hatóságok között az információáramlást;
c) együttmûködnek a határforgalom ellenõrzését érintõ információk kicserélésében, azok elemzésében,
a határforgalom gyorsításában és összehangolásában;
d) együttmûködnek a határon átnyúló bûnözés megelõzésével és visszaszorításával kapcsolatos információk
kicserélésében és elemzésében;
e) támogatják az illegális migráció és az azt kísérõ jogellenes cselekmények elleni közös fellépést;
f) megkeresésre segítséget nyújtanak a Szerzõdõ Felek között létrejött hatályos visszafogadási megállapodások
végrehajtása során felmerült problémák megoldásában;
g) támogatják a dunai személy-, jármû- és áruforgalom nyomon követését;
h) összehangolják a Dunán megvalósuló rendészeti, keresési és mentési mûveleteket;
i) átfogó elemzéseket, értékeléseket készítenek;
j) a Központban képzéseket, tréningeket és szakmai találkozókat szerveznek;
k) együttmûködést alakítanak ki és tartanak fenn a Duna menti országokban mûködõ koordinációs központokkal
és kontaktpontokkal;
l) együttmûködnek a rendõri együttmûködés és információcsere céljából létrejött más központokkal.
5. cikk
A tisztviselõk jogai és kötelezettségei
(1) A Központban szolgálatot teljesítõ tisztviselõk a nemzeti jogszabályaikkal összhangban jogosultak a másik Szerzõdõ
Fél együttmûködõ hatóságát közvetlenül megkeresni és a kapott megkereséseket közvetlenül megválaszolni, nem
érintve a nemzeti központi hatóságok közötti információcserét.
(2) A tisztviselõk kizárólag a nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.
(3) A nem magyarországi illetékes hatóságok tisztviselõi Magyarország területén a jelen Megállapodásból származó
feladatok teljesítése, továbbá az országba történõ be- és kiutazás során jogosultak egyenruhát, szolgálati fegyvert
és felszerelést viselni. A szolgálati fegyvert csak jogos védelmi helyzetben használhatják.
6. cikk
A tisztviselõk jogi státusza
A Központban szolgálatot teljesítõ tisztviselõk munkajogi státuszára, büntetõjogi felelõsségére és kártérítési
felelõsségére a Szerzõdõ Felek közötti hatályos kétoldalú nemzetközi szerzõdések rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. cikk
Költségek
(1) A magyar Szerzõdõ Fél térítésmentesen a másik Szerzõdõ Fél rendelkezésére bocsátja a Központban történõ
szolgálatteljesítéshez szükséges helyiséget, és a távközlési használati díjak kivételével viseli a mûködési költségeket.
(2) A magyar Szerzõdõ Fél lehetõvé teszi a másik Szerzõdõ Fél által biztosított távközlési berendezések és adatfeldolgozó
eszközök üzembe helyezését és mûködtetését, valamint a szükséges – a helyi hálózatokkal történõ – összeköttetések
kiépítését.
(3) A másik Szerzõdõ Fél által a Központba vitt és üzembe helyezett eszközök és más ingóságok a saját tulajdonában
maradnak. A szolgálatteljesítéshez szükséges felszerelések és eszközök behozatalára vám és egyéb közteher nem
kerül kivetésre.
26288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
8. cikk
A Központ mûködése
A Központ mûködésének megkezdése elõtt a jelen Megállapodás 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott,
a Központba tisztviselõt delegáló illetékes hatóságok mûködési szabályzatot fogadnak el.
9. cikk
Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerzõdõ Feleket kötelezõ, más két- vagy többoldalú nemzetközi
szerzõdésekben szereplõ kötelezettségvállalásait. A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket,
amelyek a Szerzõdõ Felek nemzetközi szervezetekben való tagságából, valamint európai uniós tagságukból fakadnak.
10. cikk
A viták rendezése
A jelen Megállapodás értelmezésébõl vagy alkalmazásából eredõ vitákat a jelen Megállapodás 3. cikk
(1) bekezdésében meghatározott illetékes hatóságok közötti tárgyalások útján kell rendezni. Amennyiben a vitát ily
módon nem lehet megoldani, a vitát diplomáciai úton kell rendezni.
11. cikk
Csatlakozás
(1) A jelen Megállapodás a 12. cikkének (1) bekezdése szerinti hatályba lépése napjától csatlakozásra nyitva áll más Duna
menti érdekelt országok elõtt. A csatlakozás napjától a jelen Megállapodás 8. cikke alapján elfogadott mûködési
szabályzat a csatlakozó állam számára kötelezõvé válik.
(2) A csatlakozási okmányt Magyarország Kormányánál kell letétbe helyezni, amely a jelen cikk (1) bekezdésében
hivatkozott államok csatlakozása esetén a jelen Megállapodás letéteményese lesz, és ellátja a letéteményesi
funkciókat. A jelen Megállapodás a csatlakozó állam vonatkozásában a csatlakozási okmánya letétbe helyezését
követõ harmincadik napon lép hatályba.
(3) A csatlakozó állam a csatlakozási okmánya letétbe helyezésével egyidejûleg értesíti a letéteményest a jelen
Megállapodás 3. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságairól.
12. cikk
Záró rendelkezések
(1) A jelen Megállapodás azon késõbbi, diplomáciai csatornán keresztül megküldött írásbeli értesítés kézhezvételének
napjától számított harmincadik napon lép hatályba, amelyben a Szerzõdõ Felek tájékoztatják egymást arról, hogy
a nemzeti jogszabályaik által meghatározott, a hatálybalépéshez szükséges valamennyi jogi követelménynek eleget
tettek.
(2) A jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. Bármely Szerzõdõ Fél felmondhatja a jelen Megállapodást a másik
Szerzõdõ Félnek, vagy a 11. cikk esetén a letéteményesnek megküldött írásbeli értesítéssel. A felmondás a
felmondásról szóló értesítésnek a másik Szerzõdõ Fél vagy a letéteményes általi kézhezvételétõl számított hat hónap
elteltével válik hatályossá.
Készült Mátraházán, 2012. év október hónap 11. napján, két eredeti példányban, magyar, horvát és angol nyelven,
valamennyi szöveg egyaránt hiteles. A jelen Megállapodás értelmezésével kapcsolatos eltérések esetén az angol
nyelvû szöveg az irányadó.
(Aláírások)”
4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) A 2. § és 3. § a Megállapodás 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26289
(3) A Megállapodás, valamint a 2. § és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter – annak
ismertté válását követõen – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a rendészetért felelõs miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2012. évi CLXXII. törvény
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról
szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról*
1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló
1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(2) Az Eximbankban és a Mehib Rt.-ben az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi
(részvényesi) jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult.”
2. § (1) Az Etv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és az 1. § a következõ (5a) bekezdéssel egészül ki
„(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói
ügyletekre, exportcélú befektetésekre, nemzetközi segélyügyletekre, valamint a magyar befektetõk külföldi
befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.
(5a) E törvény alkalmazásában
a) beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más
devizabelföldi gazdálkodó szervezet által megkötött olyan szerzõdés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi
gazdálkodó szervezet által devizakülföldi gazdálkodó szervezettel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára
irányuló szerzõdésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatás-nyújtás,
b) exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását elõsegítõ befektetése,
amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel
növekedése.”
(2) Az Etv. 1. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki
„(7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 69/B–69/E. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
3. § Az Etv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú
befektetésekhez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetõk külföldi befektetéseihez, valamint
az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött
jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi
a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
c) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy
bizományosként történõ kereskedelmi tevékenység;
d) a Bszt. 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi
eszköz tekintetében;
* A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 12-i ülésnapján fogadta el.
26290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
e) hitel referencia szolgáltatás;
f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából
ga) betétek gyûjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltõl és
a Mehib Rt.-tõl;
gb) kötvények kibocsátása.”
4. § (1) Az Etv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi
segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetõk külföldi befektetéseihez
és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végzõ belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás
belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történõ utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan
jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekbõl eredõ deviza-árfolyamkockázatot
elkülönülten is biztosíthatja.”
(2) Az Etv. 3. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép
(E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-piacképesnek minõsülnek
b) azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idõ a két évet nem éri el, amennyiben)
„ba) az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány
készfizetõ kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló kormányrendeletben
piacképes kockázatúként meghatározott országban van és”
5. § Az Etv. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép
„4. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem
gyakorolhatja. Az Eximbank a Mehib Rt. részére, a Mehib Rt. pedig az Eximbank részére, az e törvényben
meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásnak, vagy
biztosítási tevékenységnek nem minõsülõ, a TEÁOR’08 besorolása szerinti következõ tevékenységeket végezheti
üzletszerûen
a) építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés (TEÁOR’08: 81),
b) adminisztratív, kiegészítõ egyéb üzleti szolgáltatás (TEÁOR’08: 82),
c) információ-technológiai szolgáltatás (TEÁOR’08: 62),
d) jogi, számviteli, adószakértõi tevékenység (TEÁOR’08: 69) és
e) egyéb emberierõforrás-ellátás, -gazdálkodás (TEÁOR’08: 78.30).
(2) E § alkalmazásában TEÁOR’08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU
tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének
létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó
EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel
létrehozott NACE Rev.2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 2012. január 1-jén hatályos magyar nyelvû
változata.”
6. § Az Etv. I. Fejezete a következõ 4/A. §-sal egészül ki
„4/A. § A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban
székhellyel rendelkezõ pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság
– külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve – többségi részesedéssel rendelkezik, az Eximbank részére
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye és magyarországi fióktelep
létesítése nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.”
7. § (1) Az Etv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(1) Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizetõ kezesként felel az Eximbank által
a) forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétekbõl és igénybe vett
hitelekbõl, felvett kölcsönökbõl, forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott
kötvényekbõl,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26291
b) kormányrendeletben elõírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából,
c) a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségébõl
eredõ fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
(2) Az Etv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(3) Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehib Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési
kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.”
(3) Az Etv. 6. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított vagy viszontbiztosított
hitel- és kölcsönszerzõdésekre is alkalmazni kell.”
(4) Az Etv. 6. §-a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki
„(7) E § alkalmazásában pótlási költség
a) hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy
deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidõs szerzõdés tárgyának névértékét;
b) rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidõs szerzõdés tárgyának névértéke meghaladja
a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát).
(8) Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami
kezesség az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn.”
8. § Az Etv. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép
„7. § (1) A Magyarország központi költségvetésérõl szóló törvényben meg kell határozni
a) a forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétek és igénybe vett hitelek,
felvett kölcsönök és forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvények
– devizában történõ forrásbevonás esetén a szerzõdéskötés vagy a kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti
Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított – állománya és a deviza- és
kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felsõ határát,
b) az Eximbank által az állam készfizetõ kezessége mellett vállalható garanciák állományának felsõ határát,
c) a Mehib Rt. által az állam készfizetõ kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból
eredõ kötelezettségek állományának felsõ határát,
d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés
forrásául szolgáló összeg elõirányzatát,
e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott
támogatások elõirányzatát.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét a Magyarország
központi költségvetésérõl szóló törvényben elkülönített elõirányzatokban kell jóváhagyni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint számított állományok együttes összege az év egyetlen
napján sem haladhatja meg a Magyarország központi költségvetésérõl szóló törvényben felsõ határként
meghatározott összeget.
(4) Hitelminõsítõ által minõsített, devizában megvalósuló kötvénykibocsátási program esetén, a programban
meghatározott kibocsátási idõszak lezárultáig a (3) bekezdés szerinti állományok együttes összegének
meghatározásakor – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérõen – a kötvénykibocsátási program teljes
keretösszegét kell állományként figyelembe venni, a program alapján történt elsõ kötvénykibocsátás idõpontjában
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegben.
(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg
a Magyarország központi költségvetésérõl szóló törvényben felsõ határként meghatározott összegeket.”
9. § Az Etv. 14. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki
„(3) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 62. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”
10. § Az Etv. a következõ 18. §-sal egészül ki
„18. § (1) A Hpt. 44. § (1) bekezdésében és a Bit. 83. §-ában meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges
az Eximbank és a Mehib Rt. vezetõ állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez.
26292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(2) A Hpt. 44. és 68. §-ától, valamint a Bit. 83. és 91. §-ától eltérõen az Eximbank vagy a Mehib Rt. vezetõ állású
személyének választható meg vagy nevezhetõ ki az a személy, aki
a) büntetlen elõéletû,
b) rendelkezik legalább tizennyolc hónap – banki, biztosítási területen vagy a vállalati gazdálkodás vagy
a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett – vezetõi gyakorlattal,
c) rendelkezik szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel,
d) nem rendelkezik vagy rendelkezett minõsített befolyással, illetve nem vezetõ állású személy vagy nem volt az egy
olyan biztosítónál, biztosításközvetítõnél vagy olyan pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél,
da) amely esetében a fizetõképtelenséget kizárólag a biztosító, a biztosításközvetítõ, a pénzügyi intézmény vagy
a pénzforgalmi intézmény felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes
felelõsségét e helyzet kialakulásáért jogerõs bírósági vagy hatósási határozat megállapította, vagy
db) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelõsségét e helyzet kialakulásáért jogerõs bírósági vagy
hatósági határozat megállapította,
e) nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)
felügyeleti hatáskörét megalapozó törvények vagy azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok elõírásait, és
emiatt vele szemben a Felügyelet nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt jogerõs határozatában a legmagasabb
összegû bírságot vagy a bíróság nem állapította meg 5 évnél nem régebben kelt jogerõs határozatában felelõsségét
e jogszabályok megsértése miatt,
f) nem tevékenykedik más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó
intézménynél, biztosítónál könyvvizsgálóként,
g) nem tölt be olyan tisztséget, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szakirányú felsõfokú iskolai végzettségûnek minõsül, aki
a) felsõfokú közgazdász szakképzettséget,
b) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget vagy
c) könyvvizsgálói képesítést
szerzett.
(4) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában büntetlen elõéletû az a személy, aki a büntetlen elõéletét a Büntetõ
Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott
bûncselekmények, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a mentõ
körülmény elhallgatása, a bûnpártolás, a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott
bûncselekmények, a terrorcselekmény, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a légi jármû, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése, a visszaélés robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel, a visszaélés lõfegyverrel vagy lõszerrel, a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással,
illetõleg kettõs felhasználású termékkel, a bûnszervezetben részvétel, a visszaélés atomenergia alkalmazásával,
a visszaélés nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel, az önbíráskodás, a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott
bûncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bûncselekmények
tekintetében a bûnügyi nyilvántartási rendszerrõl, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bûnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló törvény alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal igazolta.
(5) Akivel szemben
a) a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bûncselekmény miatt az ügyész
vádat emelt, vagy
b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bûncselekmény miatt, amely
a magyar jog szerint büntetendõ,
a büntetõeljárás jogerõs befejezéséig vezetõ állású személyként nem foglalkoztatható, vagy az ilyen feladatok általa
történ õ ellátását fel kell függeszteni.
(6) Vezetõ állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank, illetve a Mehib Rt. a kinevezéstõl számított
2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vezetõ állású személy
szakmai önéletrajzát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy
azok hiteles másolatát.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26293
(7) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy nem felel meg
az e törvényben meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok
gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok
gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja, vagy felmenti.”
11. § Az Etv. III. Fejezete a 18. §-t követõen a következõ alcímmel egészül ki
„Képviselet, munkaviszony
19. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. szervezeti (munkavállalói) képviselõje a (2) bekezdésben foglalt kivétellel mind
az Eximbank, mind pedig a Mehib Rt. képviseletében akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve
Mehib Rt. egymással szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek.
(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti (munkavállalói) képviselõje,
vagy ugyanazon jogi képviselõ nem járhat el egyidejûleg mind a két társaság nevében.
(3) Az Eximbank munkavállalója által a Mehib Rt.-nél és a Mehib Rt. munkavállalója által az Eximbanknál létesített
munkaviszony nem minõsül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetõ magatartásnak.”
12. § Az Etv. 20. §-a a következõ (1) és (2) bekezdéssel egészül ki
„(1) Az Eximbank szavatoló tõkéjének kiszámítása során járulékos tõkeelemnek minõsül minden olyan hitel és kötvény,
amely kielégíti az alábbi feltételeket
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevõ hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség
nélkül hozzáférhetõ, továbbá az igénybe vevõ hitelintézet mérlegében szerepel,
b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve – ha a lejárat nincs meghatározva –
a hitel csak a szerzõdésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel, és
c) a hitel esetében tõketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerzõdésben kikötött felmondási idõ elõtt nem lehetséges.
(2) A Hpt. 5. számú melléklet 24. pontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.”
13. § Az Etv. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép
„24. § A Hpt. 51. §-ában és a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §
(2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki – a Hpt. 51. § (2) bekezdésében és a Ptk. 81. §
(3) bekezdésében foglaltakon túlmenõen – a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelõs
miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib Rt. részére továbbított
adatokra sem.”
14. § Az Etv. V. Fejezete helyébe a következõ fejezet lép
„V. FEJEZET
A MEHIB RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
25. § (1) A Mehib Rt. állam készfizetõ kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a viszontbiztosítókról szóló
2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) A Bit. 157. § (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a Mehib Rt. biztosítási tevékenységével kapcsolatban
nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a miniszter által vezetett minisztériummal és az államháztartásért
felelõs miniszter által vezetett minisztériummal szemben.
(3) A Mehib Rt. kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az államháztartásért felelõs miniszter
elõzetes hozzájárulásával vehet fel.
(4) A (2) bekezdésben és a Bit. 157. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a Mehib Rt. által végzett
biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási és a Ptk. 81. § (2) bekezdésében foglalt
titoktartási kötelezettség az Eximbankkal szemben sem.
(5) A Mehib Rt. vezetõ állású személyeire az Eximbankkal megkötendõ szerzõdések esetében a Bit. 116. §
(1) bekezdésnek döntéshozatalban való részvételt tiltó rendelkezése nem alkalmazandó.”
15. § Az Etv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Mehib Rt. által az állam készfizetõ kezessége mellett vállalható
biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint ezen biztosítások és viszontbiztosítások
feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történõ besorolását rendeletben
határozza meg.
26294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere, az állam készfizetõ
kezességével végzett deviza- és kamatcsere ügyletei pótlási- és kamatköltségei és az Eximbank által az állam készfizetõ
kezessége mellett vállalható garanciák feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza.”
16. § Az Etv. a következõ 26/D. §-sal és 26/E. §-sal egészül ki
„26/D. § E törvénynek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi
XX. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 7. § (3) bekezdésével
megállapított 6. § (6) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépését megelõzõen a Mehib Rt. által állami kezességvállalás
mellett biztosított hitelekre és kölcsönökre is alkalmazni kell.
26/E. § Az Eximbank által devizában bevont források a Módtv.3. hatályba lépésének napján fennálló állományát
e törvénynek a Módtv.3. 8. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazása során
a Módtv.3. hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell
forintra átszámítani.”
17. § Az Etv. 1. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt”
szövegrész helyébe az „a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt
(a továbbiakban: Hpt.)” szöveg lép.
18. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 5. §-a a következõ
(8) bekezdéssel egészül ki
„(8) Az MFB Zrt. javára vagy érdekében fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami
kezesség – az államháztartásért felelõs miniszter külön hozzájárulása nélkül – az alapjogviszony változásához igazodva
áll fenn, feltéve, ha a változás nem érinti a fennálló kezességvállalással biztosított alapjogviszonynak az állami
kezességvállalásra vonatkozó jogszabályokban vagy kormányhatározatban rögzített feltételeit.”
(2) Az MFBtv. „Az MFB Zrt. prudens mûködésére vonatkozó szabályok” alcíme a következõ 9/A. §-sal egészül ki
„9/A. § A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban
székhellyel rendelkezõ pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság
– külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve – többségi részesedéssel rendelkezik, az MFB Zrt. részére
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye és magyarországi fióktelep
létesítése nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt."
(3) Az MFBtv. 11. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)”
szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg lép.”
19. § Hatályát veszti az Etv. 26/A. §-a és 26/B. §-a.
20. § Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26295
2012. évi CLXXIII. törvény
a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetésérõl*
(Az 1985. évi 20. törvényerejû rendelettel kihirdetett Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának 2012. március 9-én
kelt módosítása Magyarország vonatkozásában 2012. június 27-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.)
1. § Az Országgyûlés a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányát módosító, a Társaság Kormányzótanácsa 256. számú
határozatát (a továbbiakban: Módosítás) e törvénnyel kihirdeti.
2. § A Módosítás hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ
„Amendment of the Articles of Agreement of the International Finance Corporation on the Increase of Basic
Votes
The Governments on whose behalf the present Agreement is signed agree as follows
(A) Increase in Basic Votes and Amendment of the Articles of Agreement of the Corporation
1. Article IV, Section 3(a) of the Articles of Agreement of the Corporation shall be amended to read as follows
Section 3. Voting
„(a) The voting power of each member shall be equal to the sum of its basic votes and share votes.
(i) The basic votes of each member shall be the number of votes that results from the equal distribution among all
members of 5.55 percent of the aggregate sum of the voting power of all the members, provided that there shall be no
fractional basic votes.
(ii) The share votes of each member shall be the number of votes that results from the allocation of one vote for each
share of stock held.””
„A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának Módosítása az alapszavazatok számának emelésével
kapcsolatban
A kormányok, amelyek nevében a jelen alapokmányt aláírták, a következõkben állapodnak meg
(A) Az alapszavazatok számának megemelése és a Társaság alapokmányának módosítása
1. A Társaság alapokmányának IV. cikk, 3. szakasz a) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép
3. szakasz. Szavazás
„a) Minden tag az alapszavazatainak és a részvények után járó szavazatainak összegével egyenlõ számú szavazattal
rendelkezik.
(i) Minden tag annyi alapszavazattal rendelkezik, amennyi az összes tag összesített szavazatainak 5,55%-át a tagok
között egyenlõ részben elosztva rá jut, azzal, hogy törtszámú szavazat nem keletkezhet.
(ii) A tagok részvények után járó szavazatainak száma a részvényeik számával egyezik meg.””
3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelõs miniszter
gondoskodik.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el.
26296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
2012. évi CLXXIV. törvény
a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetésérõl*
(Az 1982. évi 15. törvényerejû rendelettel kihirdetett Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának
2009. január 30-án kelt módosítása Magyarország vonatkozásában 2012. június 27-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.)
1. § Az Országgyûlés a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányát módosító, a Bank Kormányzótanácsa
596. számú határozatát (a továbbiakban: Módosítás) e törvénnyel kihirdeti.
2. § A Módosítás hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ
„Amendment of the Articles of Agreement of the International Bank for Reconstruction and Development
Board of Governors Resolution No. 596, Part A
(A) Increase in Basic Votes. The Board of Governors hereby resolves that
1. Article V, Section 3(a) of the Articles of Agreement of the Bank shall be amended to read as follows
Section 3. Voting
„(a) The voting power of each member shall be equal to the sum of its basic votes and share votes.
(i) The basic votes of each member shall be the number of votes that results from the equal distribution among all
members of 5.55 percent of the aggregate sum of the voting power of all the members, provided that there shall be no
fractional basic votes.
(ii) The share votes of each member shall be the number of votes that results from the allocation of one vote for each
share of stock held.””
„A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának Módosítása
A Kormányzótanács 596. számú határozatának A része
(A) Az alapszavazatok számának megemelése. A Kormányzótanács a következõképpen határoz
1. A Bank alapokmányának V. cikk, 3. szakasz a) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép
3. szakasz. Szavazás
„a) Minden tag az alapszavazatainak és a részvények után járó szavazatainak összegével egyenlõ számú szavazattal
rendelkezik.
(i) Minden tag annyi alapszavazattal rendelkezik, amennyi az összes tag összesített szavazatainak 5,55%-át a tagok
között egyenlõ részben elosztva rá jut, azzal, hogy törtszámú szavazat nem keletkezhet.
(ii) A tagok részvények után járó szavazatainak száma a részvényeik számával egyezik meg.””
3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelõs miniszter
gondoskodik.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26297
2012. évi CLXXV. törvény
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról*
1. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 4. §-a a következõ
(2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A NAV állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat is ellátó szerve a NAV középfokú adó- és vámszerve. Ahol
e törvény középfokú adóztatási szervet, illetve középfokú vámszervet említ, azon – eltérõ rendelkezés hiányában –
a NAV középfokú adó- és vámszervét is érteni kell.”
2. § A NAV tv. 12. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki
„(6) A Kormány rendeletében a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek intézkedései, illetve az
általuk hozott elsõfokú döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálására – meghatározott
ügycsoportokban – kijelölhet más középfokú adóztatási szervet, illetve középfokú vámszervet.”
3. § A NAV tv. 13. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(7) A NAV a bûnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
(a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bûncselekmények megelõzését, felderítését és nyomozását, valamint
nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és
megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági
szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott belsõ bûnmegelõzési és
bûnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elõsegítése
érdekében.”
4. § A NAV tv. 15. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) Az (1) bekezdés a)–d) pontjaiba tartozó személyek a továbbiakban együtt foglalkoztatottak.”
5. § A NAV tv. a következõ alcímekkel és a következõ 16/B. §–16/L. §-sal egészül ki
„A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok
Az egyoldalú jognyilatkozat, a nyilatkozat, a megállapodás, a feltétel, a tájékoztatás
16/B. § (1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban,
illetve a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.
(2) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – e törvény, vagy a Kttv., illetve Hszt. eltérõ
rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.
(3) A jogról lemondó vagy abból engedõ jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztõen értelmezni.
(4) Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(5) A nyilatkozat tekintetében a 16/E–16/G. § és 16/L. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.
(6) Nem minõsül a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos
jognyilatkozatnak a feladatok végrehajtására vonatkozó utasítás, parancs vagy intézkedés.
16/C. § (1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszûnését jövõbeli, bizonytalan eseménytõl
(feltétel) is függõvé tehetik. Nem köthetõ ki olyan feltétel, amelynek alapján a kormányzati szolgálati jogviszony,
hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ hátrányára módosulna, vagy
annak megszûnését eredményezné.
(2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel semmis. A megállapodást ilyen esetben úgy kell
elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.
(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függõben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely
a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél,
ha azt vétkesen maga okozta.
* A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el.
26298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
16/D. § (1) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály valamely fél
számára tájékoztatási kötelezettséget ír elõ, azt olyan idõben és módon kell megtenni, hogy az lehetõvé tegye a jog
gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.
(2) Amennyiben a munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó
szabály alapján vagy egyéb okból a személyi állomány egészének vagy egy részének szóló (általános) tájékoztatást ad,
a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve
az elektronikus közlést is) közzéteszik.
A képviselet
16/E. § (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(2) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a kinevezés, illetve a hivatásos állományba való felvétel
elfogadásával, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításával, a kormányzati szolgálati jogviszony,
hivatásos szolgálati jogviszony megszûnésével, megszüntetésével, megállapodás megkötésével, módosításával,
megszüntetésével, és a munkavégzéssel összefüggõ jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.
(3) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselõje útján is tehet,
illetve a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem esõ munkáltatói jognyilatkozatot képviselõje útján is átvehet. Az
erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy – határozott idõre szóló
meghatalmazás esetén – a határozott idõ elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemû harmadik
személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve
az ügykezelõ képviseletében a vele együtt élõ közeli hozzátartozója vagy élettársa, amennyiben a (2) bekezdésben
meghatározott körbe nem esõ jognyilatkozat megtételében vagy a munkáltatói jognyilatkozat átvételében az érintett
akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.
(5) A munkáltatónak a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ személyesen tett jognyilatkozatát kell
figyelembe vennie, ha az érintett és a (3)–(4) bekezdésben említett képviselõ jognyilatkozatai eltérnek.
(6) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ – kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelmûen korlátozott – nem
hivatkozhat arra, hogy képviselõje jogkörét túllépve járt el.
(7) A fegyelmi eljárás, illetve a kártérítési eljárás során igénybe vehetõ képviselõ személyére a 33/S. § elõírásai az
irányadók.
Az alaki kötöttség
16/F. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt érintõ minden lényeges, továbbá
e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. szerint írásbeliséghez kötött jognyilatkozatot és megállapodást írásba kell
foglalni. A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba
kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelezõ.
(2) Amennyiben a jognyilatkozatot, megállapodást írásba kellett foglalni, úgy a jognyilatkozatot módosítani vagy
visszavonni, illetve a megállapodást módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.
(3) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodásnak a teljesítés szempontjából lényeges
adatait. A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltató köteles
gondoskodni.
(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. eltérõen nem
rendelkezik – semmis. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyezõ
akaratából teljesedésbe ment, és az nem jár a közérdek sérelmével.
(5) A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben meghatározott
esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról – és ha az az elévülési idõnél rövidebb –,
annak határidejérõl a kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt, az ügykezelõt kioktatni. A határidõrõl való kioktatás
elmulasztása esetén 6 hónap elteltével az igény nem érvényesíthetõ.
A jognyilatkozat közlése
16/G. § (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthetõ közöltnek, ha azt a jognyilatkozat címzettjének vagy a 16/E. §
(3)–(4) bekezdés szerint átvételre jogosult képviselõnek átadják. A közlés a megtagadás, illetve akadályozás napjával
akkor is hatályos, ha a jognyilatkozat címzettje vagy az átvételre jogosult képviselõje az átvételt megtagadja vagy
szándékosan megakadályozza. Errõl jegyzõkönyvet kell felvenni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26299
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített
jognyilatkozatot
a) ha a postai küldemény címzettje [a jognyilatkozat címzettje vagy a 16/E. § (3)–(4) bekezdés szerinti képviselõje]
a küldemény átvételét megtagadta, vagy
b) a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére feljogosított
meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta, vagy
c) ha az a) pont szerinti címzett, vagy a b) pont szerinti meghatalmazott a kézbesítés idõpontjában nem tartózkodik
a címben megjelölt helyen, és az a) pont szerinti címzett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója vagy élettársa
– kivéve, ha a címzett e hozzátartozókat a küldemények átvételébõl kizárta – a küldemény átvételét megtagadta,
a küldemény átvételének megtagadása napján közöltnek kell tekinteni.
(3) Közöltnek kell tekinteni a jognyilatkozatot
a) ha a (2) bekezdés a) pont szerinti címzett által bejelentett elérhetõségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége
vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet miatt a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály
szerinti értesítés elhelyezésének napját követõ ötödik munkanapon.
(4) Ha a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére jogosult, de
a (2) bekezdésbe nem tartozó személy tagadta meg az átvételt, a jognyilatkozatot nem lehet közöltnek tekinteni.
(5) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye,
a (2)–(3) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejûleg,
a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstõl számított 15 napon, de legkésõbb a vélelem beálltától
számított 6 hónapon belül terjeszthetõ elõ kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben
a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén
a bírósági eljárás kezdeményezésére elõírt határidõt megtartottnak kell tekinteni.
(6) Vita esetén a jognyilatkozatot tevõ felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerûen megtörtént.
(7) Azokat a munkáltatói intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét vagy egy részét érintõen
szervezetirányítási jogkörben kerülnek kiadásra, akkor is közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és
a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.
A semmisség, a megtámadhatóság és azok jogkövetkezménye
16/H. § (1) Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály
megkerülésével jött létre.
(2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell
megítélni.
(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más
jogkövetkezményt fûz. A semmisségre az érdekelt határidõ nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság
hivatalból észleli.
16/I. § (1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben
tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves
feltevésben volt. Jogi kérdésben való tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges
volt és a NAV-nak az adott szakterülettel munkakörénél fogva foglalkozó, jogi végzettségû kormánytisztviselõje,
pénzügyõre a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.
(2) Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy
kényszerítéssel vették rá.
(3) A megállapodást az támadhatja meg, aki tévedésben, téves feltevésben volt, illetve akit a jognyilatkozat
megtételére jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel vettek rá.
(4) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétõl, vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén
a kényszerhelyzet megszûnésétõl kezdõdik. A megtámadási határidõre az elévülés szabályai megfelelõen irányadók
azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(5) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott határidõn belül írásban kell a másik
féllel közölni.
(6) A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétõl számított 15 napon belül nem válaszol, vagy azt
nem fogadja el.
(7) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
26300 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
16/J. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell
tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött
jogviszonyt – ha e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. eltérõen nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul,
azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid idõn
belül nem hárítják el.
(2) A munkáltató köteles a kormánytisztviselõnek, pénzügyõrnek, ügykezelõnek annyi idõre járó illetményt
megfizetni, amennyi a munkáltató részérõl történõ felmentés esetén járna, továbbá megfelelõen alkalmazni kell
a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés, illetve a hivatásos állományba vétel a munkáltató oldalán felmerült okból
érvénytelen, és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.
(3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette az arra irányadó jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha
a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem
származnak.
(5) A kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat
érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 34/X. §-ban foglalt
rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
(6) A megállapodás érvénytelenségébõl származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelõsség
szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény elévülése
16/K. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény – ha törvény
eltérõen nem rendelkezik – 3 év alatt évül el.
(2) A bûncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetõség elévülési ideje
ennél hosszabb, ennek megfelelõ idõ alatt évül el.
(3) A kártérítés – e törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(4) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdõdik. Az igény elévülését hivatalból kell
figyelembe venni.
(5) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni
nem lehet.
(6) Ha a jogosult az igényét menthetõ okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszûnésétõl számított 6 hónapon
belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idõ már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(7) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság elõtti érvényesítése, a külön törvény
szerinti közvetítõ vagy békéltetõ igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történõ módosítása, az
egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetve az
elévülés megszakítását elõidézõ eljárás jogerõs befejezése után az elévülési idõ újra kezdõdik. Ha az elévülést
megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják
meg.
A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határidõ és idõtartam számítása
16/L. § (1) A határidõ számítására a (2)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek
megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidõt ír elõ.
(2) Napon – ha a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály eltérõen
nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.
(3) A határidõ számítása a határidõ megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követõ napon kezdõdik.
(4) A hetekben megállapított határidõ azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdõ napnak megfelel.
Hónapokban vagy években megállapított határidõ lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdõ napnak
megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(5) A határidõ az utolsó napjának végén jár le. A határidõ az általános munkarend szerinti következõ munkanap végén
jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenõnap vagy munkaszüneti nap.
(6) A határidõt – e törvény eltérõ rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának
végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen idõpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
(7) A határidõ elmulasztása akkor menthetõ ki, ha a határidõt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.
(8) A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidõnek nem minõsülõ idõtartam számítására
a (4)–(7) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen idõtartam számításánál a naptár az irányadó.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26301
6. § A NAV tv. 17. §-a a következõ (3)–(5) bekezdéssel egészül ki
„(3) A Hszt. 93. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendelkezés azon pénzügyõr tekintetében
alkalmazandó, akit az állásából felfüggesztettek.
(4) A Hszt. 194. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szolgálati panasznak azokban az esetekben
sincs helye, amelyekben e törvény azt kizárja.
(5) A Hszt. 195. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak a Hszt. 142. § (1) bekezdésére és 159. §
(2) bekezdésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.”
7. § (1) A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése kötelezõ a felvétel
napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy fõtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam
elvégzése is kötelezõ a felvétel napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyõr az alapfokú, illetve a középfokú
szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idõ alatt nem kezdte meg, vagy
önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszûnik.”
(2) A NAV tv. 17/A. §–a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket, végzettségeket, amelyeket az alap-
és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékûnek kell tekinteni.”
8. § A NAV tv. 17/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép
„17/C. § (1) Amennyiben a pénzügyõr egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján munkaköre ellátására
alkalmatlanná vált, a munkáltató köteles a pénzügyõr részére az állapotának, képzettségének, végzettségének
megfelelõ másik, elsõsorban hivatásos munkakört, betölthetõ hivatásos munkakör hiányában nem hivatásos
munkakört felajánlani. Amennyiben a munkáltatónál nincs megfelelõ betöltetlen munkakör, úgy számára – a szerv
vezetõjének hozzájárulásával – a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának, képzettségének, végzettségének
megfelelõ másik munkakör. A pénzügyõrt a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján akkor lehet felmenteni egészségi,
pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén, ha
a) az állapotának megfelelõ betöltetlen munkakör a munkáltatónál, illetve a NAV más szervénél nincs, és rendelkezési
állományba sem helyezhetõ,
b) a felajánlott másik, állapotának megfelelõ munkakört a pénzügyõr nem fogadta el, vagy
c) megváltozott munkaképességû személyek ellátására jogosultságot szerzett.
(2) A pénzügyõr a részére felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított
5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott
munkakört elutasította volna.
(3) Amennyiben a pénzügyõr a részére felajánlott nem hivatásos munkakört elfogadja, hivatásos szolgálati
jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul.”
9. § A NAV tv. 17/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép
„17/D. § (1) A pénzügyõr a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása mellett a NAV bármely
szervéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhetõ.
(2) A pénzügyõr 3 évenként összesen 6 hónapra beleegyezése nélkül vezényelhetõ. A 6 hónapot meghaladó
idõtartamú vezényléshez, valamint a vezénylés idõtartamának befejezésétõl számított 6 hónapon belüli újabb
vezényléséhez a pénzügyõr beleegyezése szükséges.
(3) Ha a pénzügyõrnek a 6 hónapon túli vezényléséhez vagy a vezénylést követõ 6 hónapon belüli újabb
vezényléséhez a beleegyezõ nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követõen 6 hónapon
belül más szolgálati helyre beleegyezése nélkül nem vezényelhetõ.”
10. § A NAV tv. 17/G. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép
„17/G. § (1) Nincs helye szolgálati panasznak/panasznak a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó,
a jogviszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel, a minõsítés és a teljesítményértékelés
megállapításaival, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással szemben, a megállapodás
eredménytelen megtámadása miatt, továbbá a fegyelmi ügyben hozott határozattal, a pénzügyõr kártérítési
felelõsségét megállapító határozattal, a kártérítési ügyben önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési
26302 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel, a fizetési felszólítással, illetve a 34/E. §-on alapuló állásból
felfüggesztést elrendelõ határozattal szemben.
(2) Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelõsség tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az
azon alapuló intézkedés ellen.”
11. § A NAV tv. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(1) Kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor a Kttv.-ben meghatározott feltételeken túl a kijelölt miniszter által
rendeletben meghatározott pszichikai alkalmasságra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell az ott
meghatározott munkakörök tekintetében.”
12. § A NAV tv. a következõ alcímekkel és 18/B–18/D. §-sal egészül ki
„A kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítása
18/B. § (1) A kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt módosítani csak a munkáltató és az érintett közös
megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és az annak elfogadására, a hivatásos
szolgálati jogviszony módosítására a hivatásos állományba való felvételre és az annak elfogadására vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell az érintett beleegyezése
a) a fizetési fokozatban történõ elõresorolásakor, illetményének e törvény szerinti megállapításakor,
b) az érintett elõmeneteléhez elõírt vizsgakötelezettség törvény szerinti megállapításakor,
c) a kormánytisztviselõ, ügykezelõ munkavégzési helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor,
d) más munkakörbe helyezéskor, kivéve, ha a nem hivatásos munkakörbe helyezés a pénzügyõr hivatásos szolgálati
jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakulásával járna,
e) az érintettnek a NAV más szervéhez, valamint a kormánytisztviselõ, ügykezelõ más szervezeti egységhez történõ
áthelyezéséhez, kormánytisztviselõ és ügykezelõ tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén
belüli megváltoztatása mellett, amennyiben az érintett a minõsítése alapján a vele szemben – az általa betöltött
munkakör alapján – támasztott követelményeknek nem felel meg,
f) a NAV-on belüli átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén a jogviszony változatlanul hagyása és
a kormánytisztviselõ, az ügykezelõ tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli
megváltoztatása mellett,
g) törvényben meghatározott esetekben.
(3) A pénzügyõr a szolgálat érdekében azonos, vagy a képzettségének és végzettségének megfelelõ más munkakör
ellátására beleegyezése nélkül áthelyezhetõ a NAV más szervéhez. A kinevezés módosításától számított öt éven belül
– a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – e rendelkezés alkalmazásának nincs helye.
(4) A (2) bekezdés c) és e)–f) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselõ, az ügykezelõ kinevezését abban az
esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely és a lakóhely között
– tömegközlekedési eszközzel – történõ oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve tíz éven aluli gyermeket
nevelõ kormánytisztviselõ, ügykezelõ esetében a másfél órát nem haladja meg.
(5) A (2) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az
esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai
végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.
(6) A (2) bekezdés c)–f) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az érintettre
nézve – különösen besorolására, egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel
nem jár.
(7) A (2) bekezdés c)–f) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott okból történõ kinevezés módosításról, illetve
hivatásos szolgálati jogviszony módosításról szóló okirat közlésétõl számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott
kérelmére az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszony módosítását megelõzõen betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul
venni a felmentési idõre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének
meghatározásakor.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26303
(8) A (6)–(7) bekezdés vezetõre nem alkalmazható.
Kiküldetés
18/C. § (1) A munkáltató a szervezetszerû mûködési területén kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselõt,
pénzügyõrt, ügykezelõt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy az érintett a kiküldetés idõtartama alatt is a munkáltató
irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.
(2) Amennyiben a munkáltató szervezetszerû mûködési területe a fõváros vagy annak egyes kerületei, illetve Pest megye
területére terjed ki, kiküldetésnek – az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén – az
minõsül, ha a kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt, az ügykezelõt a munkáltató a közép-magyarországi régió közigazgatási
határain kívüli munkavégzésre kötelezi.
(3) Amennyiben a munkáltató szervezetszerû mûködési területe az ország egész területére kiterjed, továbbá az
informatikai intézet és a humánerõforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet esetében, kiküldetésnek – az
(1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén – az minõsül, ha a kormánytisztviselõt,
a pénzügyõrt, az ügykezelõt a munkáltató a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési hely szerinti régió közigazgatási
határain kívüli munkavégzésre kötelezi.
(4) A kiküldetésben lévõ kormánytisztviselõnek, pénzügyõrnek, ügykezelõnek az élelmezésével kapcsolatos
többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár.
(5) A napidíj mértéke az illetményalap egy munkanapra esõ összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható,
ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt
a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
(6) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni és annak összegét tíz forintra
felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idõ a négy órát nem éri el.
A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idõ a nyolc órát nem éri el.
(7) Amennyiben a kiküldetés idõtartama alatt az érintett számára térítésmentes étkezés biztosított, napidíj nem, vagy
csak a térítésmentesen biztosított étkezés figyelembevételével jár.
(8) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenõen a munkáltató köteles a kormánytisztviselõnek, a pénzügyõrnek, az
ügykezelõnek megfizetni a kiküldetés során felmerülõ szükséges és igazolt többletköltségeit.
(9) A NAV humánerõforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint
a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel, amennyiben arra az érintett
munkáltatójának szervezetszerû mûködési területén kívül, illetve a (2)–(3) bekezdés szerinti régió közigazgatási
határain kívül kerül sor, kiküldetésnek minõsül.
(10) Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetést teljesítõ pénzügyõrre a Kttv. 259. §
(1) bekezdés 3. pont c) alpontja alapján kibocsátott kormányrendeletet megfelelõen kell alkalmazni.
Átirányítás
18/D. § (1) Nem minõsül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának, ha a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, az ügykezelõ – a munkáltató hatékony mûködéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen –
a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása, parancsa alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti
munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, ideértve azt is, ha a munkáltatói utasítás, parancs
alapján tartósan távol lévõ kormánytisztviselõt, pénzügyõrt, ügykezelõt helyettesít, illetve részben vagy egészben
többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el (átirányítás).
(2) Átirányítás esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az érintettet helyettesítési díj illeti meg, kivéve, ha az
(1) bekezdésben meghatározott feladatot eredeti munkaköre helyett látja el.
(3) Amennyiben az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással vezetõi munkakört lát el, az átirányítás idejére az
átirányítás szerinti vezetõi munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél.
(4) A helyettesítési díj mértéke idõarányosan a helyettesítõ kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ illetményének
10–50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a NAV foglalkoztatási
szabályzatában meghatározottak figyelembevételével. A helyettesítési díj a helyettesítés elsõ napjától jár.
(5) Nem jár helyettesítési díj, ha
a) a helyettesítés a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ munkaköri kötelezettsége,
b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért
van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés idõtartama a harminc
napot meghaladja.”
26304 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
13. § A NAV tv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(3) A NAV középfokú adó- és vámszervénél az illetménykiegészítés mértéke a 4. számú mellékletnek a központi
szervekre irányadó mértékével azonos, a NAV középfokú adó- és vámszervének felügyelete alatt mûködõ alsó fokú
adóztatási szervnél és alsó fokú vámszervnél az illetménykiegészítés mértéke a 4. számú mellékletnek a középfokú
szervekre irányadó mértékével azonos.”
14. § A NAV tv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(7) A NAV középfokú adó- és vámszervénél a vezetõi pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a központi szervekre
irányadó mértékével azonos, a NAV középfokú adó- és vámszervének felügyelete alatt mûködõ alsó fokú adóztatási
szervnél és alsó fokú vámszervnél a vezetõi pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a középfokú szervekre irányadó
mértékével azonos.”
15. § A NAV tv. 26. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A személyi illetményben részesülõk illetményét évente – január 31-ig – felül kell vizsgálni.”
16. § A NAV tv. 26/B. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a § a következõ
(4)–(8) bekezdéssel egészül ki
„(3) Veszélyességi pótlékra jogosult az a pénzügyõr, aki olyan munkakört tölt be, amelynek ellátásával kapcsolatos
szolgálati tevékenység – a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl – életveszéllyel is járhat, és amely alapján
olyan feladatokat lát el, amelyet életet, testi épséget, szabadságot jelentõs mértékben veszélyeztetõ helyzetben
folyamatosan kell végezni, illetve olyan állandó készenléti helyzetben, amelyben a bekövetkezõ feladat végrehajtására
azonnali, felkészülési idõ nélkül való beavatkozást kell biztosítani. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a.
(4) Gépjármûvezetõi pótlékra az jogosult, aki a NAV jelzésével és megkülönböztetõ jelzéssel ellátott gépjármûvet
rendszeresen, legalább havonta négy alkalommal vezet, és rendelkezik a megkülönböztetõ jelzés használatához
szükséges pályaalkalmassági vizsgával. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti pótlékra jogosító munkaköröket a NAV elnöke határozza meg.
(6) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a napi munkaidõn túl teljesített készenlét esetén a készenlét
idõtartamára készenléti pótlékra jogosult. A készenléti pótlék mértéke teljesített óránként az illetményalap 0,25%-a.
(7) A készenlét idõtartama alatt munkavégzéssel töltött idõtartamra az érintett nem jogosult a (6) bekezdés szerinti
díjazásra, ezen idõtartamra a túlmunkára vonatkozó rendelkezések szerint jogosult ellentételezésre.
(8) Az osztályvezetõ kivételével a vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõt, pénzügyõrt készenlét teljesítése
esetén nem illeti meg szabadidõ, illetve díjazás.”
17. § A NAV tv. a következõ 30. §-sal egészül ki
„30. § Az illetmény-megállapítás rendjével kapcsolatos részletszabályokat a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.”
18. § A NAV tv. 31/A. §-át megelõzõen a következõ alcím címmel egészül ki
„Szakmai címek”
19. § A NAV tv. 31/B. §-át megelõzõ alcím címe helyébe a következõ cím lép
„Címzetes címek”
20. § A NAV tv. a következõ alcímekkel és 32/A–32/Z. §-sal egészül ki
„Költségtérítések és egyéb juttatások
32/A. § (1) Meg kell téríteni azokat a költségeket, amelyek
a) a kormányzati szolgálati jogviszonyból, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyból fakadó feladat ellátásával
kapcsolatban,
b) a munkaszüneti és a pihenõnapról történõ visszarendeléssel összefüggõen,
c) a pénzügyõr szolgálati érdekbõl történõ áthelyezésével vagy vezénylésével kapcsolatosan, valamint az átköltözés
folytán
indokoltan merültek fel.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26305
(2) A pénzügyõr nem jogosult az (1) bekezdés c) pontja alapján költségtérítésre, ha a NAV olyan szervéhez kerül
vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a településen van, mint annak a NAV szervnek a székhelye, amelytõl
vezényelték.
(3) Az (1) bekezdés alapján a kormánytisztviselõt, pénzügyõrt, ügykezelõt megilletõ költségtérítések fajtáit, mértékét,
a költségtérítés feltételeit, elszámolásának rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.
32/B. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ részére visszatérítendõ, illetve vissza nem térítendõ
szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet különösen
a) lakhatási támogatás,
b) lakásépítési és -vásárlási támogatás,
c) szociális támogatás,
d) illetményelõleg,
e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés
szabályait a NAV elnöke állapítja meg.
32/C. § (1) Ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettõl igényelt
állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által
meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizetõ kezességet vállal. A kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, az ügykezelõ az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerzõdésben kötelezettséget vállaló –
hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(2) Az állam készfizetõ kezességet az (1) bekezdésben foglalt esetben annál vállalhat, aki
a) kormánytisztviselõként, ügykezelõként határozatlan idõre létesített kormányzati szolgálati jogviszonyt,
b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje
meghaladta a három évet,
c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti, illetve akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati jogviszonyának
megszüntetése,
d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy
e) nem áll – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetõeljárás
hatálya alatt, és
f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös
háztartásban élõ házas- vagy élettárs – az igénylés idõpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel
törlesztésére nem kötelezett.
(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló
kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony fennállását a munkáltató igazolja.
(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltételt az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés
f) pontjában foglalt feltétel teljesülésérõl az érintett a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a munkáltatójának köteles bejelenteni a hitelszerzõdés
megkötését követõ 5 munkanapon belül
a) a hitelszerzõdést kötõ pénzintézet nevét, székhelyét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának idõpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az érintett haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatóját.
(6) Amennyiben az érintett
a) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 42. § (8) bekezdése, 60. § (1) bekezdés c), i) pontja, (2) bekezdés
a), c) pontja, 63. § (2) bekezdés a)–b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,
b) hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § a)–b), f)–g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján – ez esetben az
egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszûnés kivételével –, b) pontja, az 59. § (1) bekezdés b) pontja,
illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján
szûnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri
kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének
2%-a.
(7) A munkáltató a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszûnése
esetén errõl 8 napon belül értesíti az érintett által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
26306 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a kormánytisztviselõvel, a pénzügyõrrel, az ügykezelõvel
a (6) bekezdés szerint megfizetendõ kezességvállalási díj összegét, melyet az érintett a hitelintézeti értesítés
kézhezvételétõl számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére köteles megfizetni.
(9) Ha az érintett a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet errõl, valamint az
érintett adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(10) A hitelintézet a negyedévet követõ hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a kormánytisztviselõnek,
a pénzügyõrnek, az ügykezelõnek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén
fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyûjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra
alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizetõ kezességvállalás alapján a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ
helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülõ – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés
szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ elmulasztotta,
akkor az érintett ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minõsülnek, amelyet az állami
adóhatóság adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredõ helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.
32/D. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ az adott feladat kiemelkedõ teljesítéséért, illetve
feladatainak hosszabb idõn át történõ eredményes végzéséért a következõ elismerésekben részesíthetõ
a) pénzjutalommal járó dicséret,
b) pénz- és tárgyjutalom,
c) fizetési fokozatban eltöltendõ várakozási idõnek egy évvel történõ csökkentése,
d) besorolási, illetve fizetési fokozatban egy fokozattal történõ elõresorolás,
e) rendfokozatban történõ soron kívüli elõléptetés,
f) Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseirõl szóló törvénnyel alapított
kitüntetés, illetve a törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított kitüntetõ cím, díj, oklevél, plakett vagy más
elismerés.
(2) A Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a Kttv.-ben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és
korlátozásokkal a pénzügyõrök is részt vehetnek, és a kormánytisztviselõkkel azonos feltételek szerint a célfeladat
eredményes végrehajtásáért céljuttatásra lehetnek jogosultak.
32/E. § (1) Az elhunyt kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ temetési költségeihez a NAV az alábbiak szerint
járulhat hozzá
a) ha az érintettet a NAV saját halottjává, illetve a kormánytisztviselõt, az ügykezelõt a közszolgálat halottjává,
a pénzügyõrt hõsi halottá, a szolgálat halottjává nyilvánították, a temetésének költségeit részben vagy egészben
a NAV viseli,
b) az a) pontba nem tartozó esetben az elhunyt kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ temetésének költségeit,
illetve annak egy részét a hozzátartozó kérelmére, méltányosságból a NAV átvállalhatja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a NAV nyugállományú kormánytisztviselõi, pénzügyõrei és ügykezelõi tekintetében
is alkalmazni kell.
(3) A temetési költségekhez való hozzájárulás megállapításának és kifizetésének eljárási rendjét a foglalkoztatási
szabályzat állapítja meg.
Rendkívüli munkaidõ, túlmunka
32/F. § (1) Rendkívüli munkaidõ
a) a munkaidõ-beosztástól eltérõ munkaidõ,
b) a munkaidõkereten felüli munkaidõ, továbbá
c) a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstõl a munkavégzés befejezéséig – ha az
érintettnek több helyen kell munkát végeznie, az elsõ helyre érkezéstõl az utolsó helyen történõ munkavégzés
befejezéséig – terjedõ idõtartam.
(2) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ rendkívüli esetben, valamint a pénzügyõr a szolgálat érdekében
kötelezhetõ arra, hogy a munkaidõ-beosztáson felüli, vagy munkaidõ-kereten felüli munkaidõben munkát végezzen
(túlmunka).
(3) Nem minõsül túlmunkának, ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ az engedélyezett távollét idejét
a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
(4) A túlmunkát a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A túlmunka elrendelésének, nyilvántartásának és
elszámolásának rendjét a NAV elnöke határozza meg.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26307
(5) Teljes napi munkaidõ esetén naptári évenként háromszáz óra túlmunka rendelhetõ el. Az elrendelhetõ túlmunka
mértékét a NAV elnöke a NAV alaptevékenysége zavartalanságának biztosítása érdekében a kormánytisztviselõk, az
ügykezelõk tekintetében legfeljebb 20%-kal, a pénzügyõrök tekintetében pedig legfeljebb 50%-kal növelheti.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos
szolgálati jogviszony
a) év közben kezdõdött,
b) határozott idõre, illetve
c) részmunkaidõre jött létre.
(7) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható, ha a túlmunka elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár,
az egészséget vagy a környezetet fenyegetõ közvetlen és súlyos veszély megelõzése, elhárítása, illetve
következményeinek felszámolása érdekében szükséges.
(8) A túlmunka elrendelése nem veszélyeztetheti a kormánytisztviselõ, ügykezelõ testi épségét, egészségét, illetve
nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
(9) A NAV-nál ügyelet elrendelésére nem kerülhet sor. Ez a rendelkezés nem érinti a NAV-nál szervezett ügyeleti
szolgálat ellátását, amely rendes munkaidõnek minõsül.
32/G. § (1) A túlmunka teljesítéséért a kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt, az ügykezelõt
a) évi 150 óráig terjedõ túlmunka teljesítéséért szabadidõ,
b) évi 150 órát meghaladó túlmunkáért – az érintettnek a túlmunka teljesítésekori illetményének a teljesített túlmunka
idejére járó arányos összegének megfelelõ – díjazás
illeti meg. A NAV elnöke a 150 órát meg nem haladó túlmunka teljesítésének díjazását is engedélyezheti, ha
a szabadidõ kiadása a NAV alaptevékenységének ellátását veszélyeztetné.
(2) A kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt, az ügykezelõt a túlmunka teljesítése esetén annak idõtartamával azonos
mértékû, a heti pihenõnapon és a munkaszüneti napon teljesített túlmunka esetén a munkaidõ idõtartama
kétszeresének megfelelõ mértékû szabadidõ, illetve díjazás illeti meg.
(3) Nem jogosult a túlmunka teljesítése esetén szabadidõre, illetve díjazásra
a) az osztályvezetõ kivételével a vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõ, pénzügyõr,
b) a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a NAV-on belüli szakmai értekezleten, konferencián történt
részvétel, illetve a rendezvényre történõ oda- és visszautazás, valamint az egészségügyi és ruházati ellátásával
kapcsolatos oda- és visszautazás idõtartamára.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szabadidõt a túlmunka teljesítését követõen legkésõbb
60 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a 60 nap elteltétõl számított 30 napon belül meg kell váltani.
A megváltás az érintettnek a túlmunka teljesítésekori illetményének a szabadidõre járó arányos összege.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a túlmunka elvégzésért járó díjazást legkésõbb
a tárgyhónapot követõ második hónapban kell kifizetni.
Készenlét
32/H. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ rendkívüli esetben, valamint a pénzügyõr a szolgálat
érdekében a beosztás szerinti munkaidején, illetve szolgálatteljesítési idején felül is köteles meghatározott ideig
a munkavégzésre rendelkezésre állni. A készenlét alatt a tartózkodási helyét az érintett határozza meg oly módon,
hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni (készenlét).
(2) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a készenlét tartama alatt köteles munkára képes állapotát
megõrizni.
(3) A készenlétet a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és
elszámolásának rendjét a NAV elnöke határozza meg.
(4) A készenlét idõtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra elõre közölni kell. Ettõl a munkáltató
– különösen indokolt esetben – eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire
figyelemmel kell lenni.
(5) A készenlét havi idõtartama csak az érintett beleegyezése esetén haladhatja meg a százhatvannyolc órát, amelyet
munkaidõkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
(6) Amennyiben az elrendelést megelõzõ százhatvannyolc órás idõszakban az érintett a heti pihenõnapján készenlétet
teljesített, a készenlét a heti pihenõnap (heti pihenõidõ) idõtartama alatt csak az érintett hozzájárulásával
rendelhetõ el.
(7) A készenlét ellentételezésére a 26/B. § (6)–(8) bekezdése az irányadó.
26308 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
A szabadság
32/I. § A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ alap-, pót-, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá
gyermek születése esetén járó munkaidõ-kedvezményre jogosult, emellett a kormánytisztviselõ és az ügykezelõ
betegszabadságra, a pénzügyõr egészségügyi szabadságra jogosult.
32/J. § (1) A kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt és az ügykezelõt minden naptári évben a munkában töltött idõ alapján
szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító idõnek minõsül
a) a munkaidõ-beosztás alapján történõ munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idõtartama,
b) a szabadság idõtartama,
c) a szülési szabadság idõtartama,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság [32/U. §; 32/V. § (1) bekezdés a) pont] elsõ
6 hónapja,
e) a hozzátartozó ápolása miatt kapott, 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság idõtartama,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó idõtartama,
g) a keresõképtelenség idõtartama, egészségügyi szabadság idõtartama,
h) a külön jogszabály szerint emberi reprodukciós eljárással összefüggõ, egészségügyi intézményben történõ kezelés
idõtartama,
i) önkéntes, illetve létesítményi tûzoltói szolgálat ellátásának idõtartama,
j) hozzátartozó halálakor 2 munkanap,
k) kötelezõ orvosi vizsgálat idõtartama,
l) a véradáshoz szükséges idõtartam, legalább négy óra,
m) a szoptató anya részére biztosított következõ idõtartam: a szoptatás elsõ 6 hónapjában naponta kétszer egy,
ikergyermek esetén naponta kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermek esetén naponta két
óra,
n) a 32/Z. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésben, valamint a 33. §-ban foglaltak szerint a képzésben való
részvételhez szükséges idõ,
o) bíróság vagy hatóság felhívására vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges idõtartam,
p) ha e törvény, illetve a Kttv. vagy a Hszt. munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása
nélkül írja elõ, annak idõtartama,
q) a munkaszüneti nap miatt kiesett idõ,
r) a külön méltánylást érdemlõ személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét idõtartama,
s) az állásból való felfüggesztés idõtartama, amennyiben a fegyelmi eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)–f) pontjában,
a büntetõeljárást a 34/E. § (2) bekezdésben meghatározott okból szüntették meg, illetve felmentéssel zárult.
Alap- és pótszabadság
32/K. § (1) A NAV személyi állománya alapszabadságának mértéke évente 25 munkanap.
(2) Az I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselõ, illetve pénzügyõr esetében a pótszabadság mértéke évente
a) fogalmazó besorolásnál 3 munkanap,
b) tanácsos besorolásnál 5 munkanap,
c) vezetõ-tanácsos besorolásnál 7 munkanap,
d) fõtanácsos besorolásnál 9 munkanap,
e) vezetõ-fõtanácsos besorolásnál 11 munkanap.
(3) A II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselõ, illetve pénzügyõr esetében a pótszabadság mértéke évente
a) elõadó besorolásnál 5 munkanap,
b) fõelõadó besorolásnál 8 munkanap,
c) fõmunkatárs besorolásnál 10 munkanap.
(4) Ügykezelõ és munkavállaló esetében a pótszabadság mértéke évente
a) 2–10 éves jogviszony esetén 2 munkanap,
b) 11–20 éves jogviszonytól 3 munkanap,
c) 21–30 éves jogviszonytól 4 munkanap,
d) 30 éves jogviszony felett 5 munkanap.
(5) Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság a kormánytisztviselõnek,
illetve a pénzügyõrnek abban az évben jár elõször, amelyben a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott besorolást
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26309
eléri; az ügykezelõnek, illetve a munkavállalónak pedig abban az évben jár elõször, amelyben a (4) bekezdésben
meghatározott idõtartamú jogviszonyt betölti.
(6) Vezetõk esetében a pótszabadság mértéke évente
a) osztályvezetõ, alsó fokú szerv fõosztályvezetõ-helyettese 12 munkanap,
b) igazgatóhelyettes, középfokú és központi szerv fõosztályvezetõ-helyettese, alsó fokú szerv fõosztályvezetõje
13 munkanap,
c) igazgató, fõigazgató-helyettes, középfokú és központi szerv fõosztályvezetõje 14 munkanap,
d) fõigazgató, szakfõigazgató 15 munkanap,
e) elnök, elnökhelyettes 16 munkanap.
32/L. § (1) A kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt, az ügykezelõt a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után 2 munkanap,
b) két gyermeke után 4 munkanap,
c) kettõnél több gyermeke után összesen 7 munkanap
pótszabadság illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nõ.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket elõször a születésének évében, utoljára pedig
abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülõ fogalmára a Kttv. értelmezõ rendelkezéseit kell
alkalmazni.
32/M. § (1) A nagyfrekvenciás, illetve ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó, illetve mérgezésnek, valamint
biológiai anyag feldolgozása közben fertõzés veszélyének kitett munkahelyen dolgozó kormánytisztviselõt,
pénzügyõrt, ügykezelõt, amennyiben naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett
munkakörülmények között illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertõzés veszélyének
kitett munkakörülmények között végzi, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) A rehabilitációs szakértõi szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékû egészségkárosodás esetén
a kormánytisztviselõnek, a pénzügyõrnek, az ügykezelõnek évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
A szabadság kiadása, megváltása
32/N. § (1) A szabadság engedélyezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezetõ jogosult.
(2) A kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony elsõ három hónapját kivéve az alap- és
pótszabadság együttes idõtartamának legalább 25%-át, de legalább 10 napot a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az
ügykezelõ által megjelölt idõben és idõtartamban kell kiadni úgy, hogy az a munkáltató mûködõképességét ne
veszélyeztesse.
(3) A szabadságot kettõnél több részletben csak a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ kérésére lehet kiadni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vezetõ az általa meghatározott szabadság kezdõ napját legalább 60 nappal elõbb köteles
közölni a kormánytisztviselõvel, a pénzügyõrrel, illetve az ügykezelõvel. Ennek meghatározása során figyelemmel kell
lennie arra, hogy a szabadság kiadása a munkáltató mûködõképességét ne veszélyeztesse.
(5) Indokolt esetben – figyelemmel a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményeire is – a (4) bekezdésben
meghatározott idõtartamnál rövidebb idõvel is közölhetõ a szabadság kezdõ napja az érintettel.
(6) Az (1) bekezdés szerinti vezetõ elõre nem látható, kivételesen fontos ok, körülmény miatt a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, az ügykezelõ
a) részére a (4) bekezdés szerint meghatározott szabadság kiadásának közölt idõpontját módosíthatja,
b) a már megkezdett szabadságát megszakíthatja.
(7) A kormánytisztviselõnek, a pénzügyõrnek, az ügykezelõnek a kiadás idõpontjának módosításával vagy a szabadság
megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság
megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyrõl a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint
a munkával töltött idõ a szabadságba nem számít be.
32/O. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezetõ a szabadságot
a) a kormánytisztviselõk, a pénzügyõrök, az ügykezelõk vonatkozásában szolgálati érdek esetén legkésõbb a tárgyévet
követõ év március 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt,
b) a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ betegsége vagy a személyét érintõ más elháríthatatlan akadály
esetén az akadályoztatás megszûnésétõl számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt,
26310 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
c) ha a kormánytisztviselõi jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony október 1-jén vagy azt követõen
kezdõdött, az esedékességet követõ év március 31-ig adhatja ki.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minõsül különösen
a) ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható a munkáltató alapfeladatainak folyamatos ellátása,
b) ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható az elõre nem tervezhetõ, rendkívüli feladatok határidõre történõ
ellátása,
c) a NAVmûködési körében fellépõ veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).
(4) A tárgyévet követõ hónap végéig a 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezetõ megállapítja a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, az ügykezelõ tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki
nem adott szabadságot a következõ évben járó szabadság mértékéhez kell hozzászámítani.
(5) A 16/K. §-ban foglaltaktól eltérõen
a) a szabadság kiadására vonatkozó igény a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony
fennállása alatt nem évül el;
b) a szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszony megszûnésének napján kezdõdik.
32/P. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidõ-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
(2) A heti kettõnél több pihenõnapot biztosító munkaidõ-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét
minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ két pihenõnapját,
valamint a munkaszüneti napot.
(3) Annak a kormánytisztviselõnek, pénzügyõrnek, ügykezelõnek, akinek a munkaidõ-beosztása nem biztosít
hetenként két pihenõnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári idõszakra (hétre) mentesüljön
a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.
32/Q. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ részére, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve
a hivatásos szolgálati jogviszonya év közben kezdõdött vagy szûnt meg, a szabadság arányos része jár.
(2) A fél napot elérõ töredéknap egész munkanapnak számít.
(3) Ha a szabadság mértékét érintõ változásra év közben kerül sor, akkor a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az
ügykezelõ számára a szabadság arányos része jár.
32/R. § (1) A szabadságot – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – megváltani nem lehet.
(2) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszûnésekor, ha a munkáltató az
arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
(3) Pénzügyõr más fegyveres szervhez történõ végleges áthelyezése esetén a ki nem adott szabadság megváltása
tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszûnt volna.
(4) Belsõ áthelyezés esetén a (2) és a (7) bekezdés nem alkalmazható. Az érintett részére a ki nem adott szabadságot
annál a szervnél kell kiadni, amelyhez az érintettet áthelyezték.
(5) A NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés idõtartama alatt a pénzügyõr részére a vezénylés helye szerinti
szervnél kell kiadni a szabadságot.
(6) A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság megszûnését követõen, ha
a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott illetmény nélküli
szabadság elsõ 6 hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet
váltani.
(7) Ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszonya megszûnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött idõre
megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni.
(8) Nem követelhetõ vissza a túlfizetés, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony
a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ nyugdíjasnak minõsülése, vagy halála miatt szûnt meg.
(9) Ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több
szabadságban részesült, akkor a következõ évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.
Szülési szabadság
32/S. § (1) Az anya egybefüggõ huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult.
(2) A szülési szabadság annak a nõnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.
(3) A szülési szabadságot – eltérõ megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható
idõpontja elé essen.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26311
(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben
gondozzák, a szülést követõ egy év elteltéig a gyermeknek az intézetbõl történt elbocsátása után is igénybe lehet
venni.
(5) A szülési szabadság idõtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában
töltött idõnek kell tekinteni.
(6) A szülési szabadság megszûnik
a) a gyermek halva születése esetén, a szülést követõ 6. hét elteltével,
b) ha a gyermek meghal, a halált követõ tizenötödik napon,
c) ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek
elhelyezését követõ napon,
azzal, hogy a szülési szabadság idõtartama a szülést követõen 6 hétnél a b)–c) pont szerinti esetekben sem lehet
rövidebb.
Gyermek születése esetén járó munkaidõ-kedvezmény
32/T. § (1) Gyermeke születése esetén 5 munkanap, ikergyermek születése esetén 7 munkanap
munkaidõ-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésõbb a születést követõ második hónap végéig kérésének
megfelelõ idõpontban kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy
meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülõi felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát
kell érteni.
(4) A munkaidõ-kedvezmény tartamára járó illetmény kifizetése – a központi költségvetés terhére – kormányrendelet
alapján történik.
Illetmény nélküli szabadság
32/U. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ – a gyermek gondozása céljából – a gyermek harmadik
életéve betöltéséig illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelõ idõpontban kell kiadni.
(2) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ nem jogosult az (1) bekezdés, illetve a 32/V. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra a 32/S. § (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben mindaddig, amíg
a gyermek ideiglenes hatállyal másnál, illetve máshol van elhelyezve, illetve amíg átmeneti vagy tartós nevelésben
van, továbbá amíg – 30 napot meghaladóan – bentlakásos szociális intézményben van.
32/V. § (1) A kormánytisztviselõnek, a pénzügyõrnek, az ügykezelõnek – a 32/U. §-ban foglaltakon túl – kérelmére
illetmény nélküli szabadság jár
a) gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek legfeljebb tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási
segély folyósításának idõtartama alatt,
b) hozzátartozója tartós – elõreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de
legfeljebb két évre,
c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés idõtartamára,
d) a külszolgálat idõtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelõorvosa
igazolja.
(3) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ kérelmére a NAV elnöke – mérlegelési jogkörében eljárva –
illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen
a) nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén, ha az a munkáltató érdekével nem esik egybe,
b) magánerõbõl saját lakás építése esetén egy vagy több részletben, de legfeljebb összesen 1 évig,
c) külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés idõtartamára.
32/W. § (1) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelenteni.
(2) Az illetmény nélküli szabadság a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ által megjelölt idõpontban, de
legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétõl számított harmincadik napon szûnik
meg.
26312 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(3) Az (1) és (2) bekezdés határidõre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 32/V. § (1) bekezdése c) pontja
szerinti illetmény nélküli szabadságra.
A munka- és pihenõidõ nyilvántartása
32/X. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani
a) a rendes és rendkívüli munkaidõ,
b) a készenlét,
c) a szabadság, valamint
d) az egyéb munkaidõ-kedvezmények
idõtartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidõ, valamint
a készenlét kezdõ és befejezõ idõpontjának is.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – az írásban közölt
munkaidõ-beosztás hónap végén történõ igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethetõ.
Teljesítményértékelés, minõsítés
32/Y. § (1) A kormánytisztviselõ és a pénzügyõr munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési
jogkörében eljárva évente egyszer, a tárgyév végéig írásban értékeli (teljesítményértékelés).
(2) A kormánytisztviselõt és a pénzügyõrt – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelõzõ öt év kivételével –
legalább ötévente, valamint minden magasabb besorolási fokozatba sorolása elõtt a szakmai teljesítmények, az azt
befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése alapján – kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé
felelt meg, illetve nem felelt meg fokozatba – minõsíteni kell, továbbá a kormánytisztviselõt, illetve a pénzügyõrt
írásbeli kérelmére akkor is minõsíteni kell, ha az utolsó minõsítése óta két év már eltelt és az érintett már legalább egy
éve a minõsítõ irányítása alatt dolgozott. A minõsítés kötelezõ elemeit a 11. számú melléklet tartalmazza, de a minõsítõ
az adott munkakörhöz kapcsolódó követelményekhez igazodó további szempontokat is értékelhet a minõsítés során.
(3) A minõsítés során figyelembe kell venni a legutolsó minõsítés óta készült teljesítményértékeléseket, azok együttes
eredményétõl eltérni csak indokolt esetben lehet. Minõsíteni az elsõ teljesítményértékeléstõl számított egy évet
követõen lehet, kivéve, ha a minõsítésre magasabb besorolási fokozatba sorolás miatt, illetve a (4) bekezdésben
elõírtak miatt van szükség.
(4) A kormánytisztviselõt és a pénzügyõrt soron kívül minõsíteni kell, ha teljesítményértékelése alapján az állapítható
meg, hogy feladatait nem, vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.
(5) A minõsítés – az érintett közvetlen vezetõjének javaslata alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.
(6) A minõsítésben csak kellõen alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minõsített
alkalmasságának megítélését írásban indokolni kell.
(7) A kormánytisztviselõ és a pénzügyõr kérésére lehetõvé kell tenni, hogy az adott szervnél mûködõ érdekképviseleti
szerv tisztségviselõje a minõsítésben foglalt megállapításokra a minõsítési lapon észrevételeit rögzíthesse.
(8) A minõsítettel a minõsítést ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A megismerés és a minõsítés egy
példánya átvételének tényét a kormánytisztviselõ, illetve a pénzügyõr a minõsítésen aláírásával igazolja.
(9) A minõsítés alapján szakértõi, illetve vezetõi utánpótlás adatbázisba helyezhetõ a kormánytisztviselõ.
(10) A teljesítményértékelés, minõsítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértõ
megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselõ, illetve a pénzügyõr bírósághoz fordulhat.
A kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ képzése, továbbképzése
32/Z. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ jogosult az elõmenetelhez elõírt, illetve köteles
a központilag vagy munkáltató által elõírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben (a továbbiakban együtt
továbbképzés) részt venni.
(2) A továbbképzést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a NAV humánerõforrás-fejlesztési feladatokat ellátó
intézete biztosítja.
(3) Az érintett számára elõírt továbbképzés és az ezzel összefüggõ beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése
miatt kiesõ munkaidõre járó illetményét a munkáltató köteles megtéríteni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26313
(4) A kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt, az ügykezelõt megtérítési kötelezettség terheli a jogszabályban elõírt
továbbképzés, illetve munkáltató által elõírt (5) bekezdés szerinti továbbképzés munkáltató által megtérített költségei
tekintetében, ha
a) a továbbképzést önhibájából elmulasztja, illetve az elõírt követelményeket nem teljesíti, vagy
aa) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés
a) pontja, 118. § (5) bekezdése, 122. § (2) bekezdése, 210. § (1) bekezdése, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése
alapján,
ab) hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § b), f)–g) pontja, 56. § (2) bekezdés b) pontja vagy az 59. §
(1) bekezdésének b) és f) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján
a továbbképzés befejezésétõl számított 2 éven belül, vagy a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszony NAV-val történt létesítésétõl számított 6 éven belül megszûnik. A 4 évet meghaladó NAV-val
fennálló jogviszony esetén a költségeknek a le nem töltött évekre esõ hányadát kell megfizetni.
(5) A (4) bekezdés alapján a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ köteles megtéríteni a munkáltató által elõírt
a) nyelvi képzés, valamint
b) nem a NAV állományába tartozó oktató igénybevételével biztosított képzés
költségeit.
(6) A (4) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja
a) a NAV által szervezett nyelvi továbbképzés esetén a képzésnek a NAV humánerõforrás-fejlesztési feladatokat ellátó
intézete által az érintettel megkötött felnõttképzési szerzõdésben megállapított költségei,
b) egyéb esetben az az összeg, amelyet a NAV a továbbképzésért megfizetett.”
21. § A NAV tv. 33. §-át megelõzõ alcím és a 33. § helyébe a következõ rendelkezés lép
„33. § (1) Ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ saját elhatározása alapján képzésben vesz részt és ez
érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával. A munkáltató engedélye alapján az érintett
a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesül a tanulmányok folytatásához szükséges idõre a munkavégzési
kötelezettsége alól, amelynek idõtartamára illetményre nem jogosult. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés
idõtartama illetmény nélküli távollétnek minõsül. A munkáltató és az érintett megállapodása alapján a tanulmányok
folytatását azzal a feltétellel is engedélyezheti a munkáltató, hogy az érintett a tanulmányi célú mentesítés
idõtartamát köteles ledolgozni. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés idõtartamára az érintett illetményre
jogosult.
(2) A mentesítés mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelezõ iskolai foglalkozás és
szakmai gyakorlat idõtartamáról szóló igazolásnak megfelelõen állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon az érintettnek több
vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva négy munkanapra köteles az
érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott
számonkérés minõsül.
(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanapra köteles az érintettet
mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.
(5) A munkáltató az érintettet – kérésének megfelelõen, a tanulmányi év folyamán – köteles a (3)–(4) bekezdés szerint
mentesíteni munkavégzési kötelezettsége alól.”
22. § A NAV tv. 33/A. §-át megelõzõ alcím és a 33/A. § helyébe a következõ alcím és a következõ rendelkezés lép, egyúttal
a következõ alcímekkel és 33/B–33/Z. §-sal egészül ki
„Tanulmányi szerzõdés
33/A. § (1) A tanulmányi szerzõdésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt,
a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti
tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos idõn – de legfeljebb öt
éven – keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát lemondással nem
szünteti meg. A tanulmányi szerzõdést írásba kell foglalni.
(2) Nem köthetõ tanulmányi szerzõdés
a) jogszabály vagy a foglalkoztatási szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá,
b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt, az ügykezelõt.
26314 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(3) A tanulmányi szerzõdésben meg kell határozni a munkáltatót terhelõ támogatás formáját és mértékét,
a tanulmányok befejezése után a munkáltatónál kötelezõen kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos
szolgálati jogviszonyban eltöltendõ idõ tartamát, továbbá a támogatásban részesülõnek a munkáltatót terhelõ
támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó (7) és (10) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettségét.
(4) A munkáltatónál jogviszonyban töltendõ idõ tartamába – a tanulmányi szerzõdés ellenkezõ kikötése hiányában –
nem számít be az az idõtartam, amelyre az érintettet szabadság nem illeti meg.
(5) A munkáltató személyében bekövetkezõ változás esetén a tanulmányi szerzõdésbõl származó jogok és
kötelezettségek az átvevõ munkáltatóra átszállnak.
(6) Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerzõdésszegést követ el,
a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ mentesül a szerzõdésbõl folyó kötelezettségei alól, és
a szerzõdésszegésbõl eredõ esetleges kárát érvényesítheti.
(7) Amennyiben a támogatásban részesülõ a tanulmányi szerzõdésbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit nem
teljesíti, nem lép a szerzõdés szerinti idõpontban a munkáltatónál munkába, illetve a meghatározott idõtartamot nem
tölti le vagy egyéb lényeges szerzõdésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak
megfelelõ összeg megtérítését.
(8) Amennyiben a támogatásban részesülõ a szerzõdésben kikötött idõtartamnak csak egy részét nem tölti le,
megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
(9) A tanulmányi szerzõdést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be,
amely a tanulmányi szerzõdésbõl eredõ kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése
aránytalan sérelemmel járna.
(10) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ lemondása esetén a munkáltató az általa nyújtott támogatást
visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az
ügykezelõ a szerzõdésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A támogatás nem követelhetõ vissza,
amennyiben a támogatásban részesülõ jogviszonyát a munkáltató felmentéssel megszünteti.
Összeférhetetlenség
33/B. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a NAV adott központi, középfokú, illetve alsó fokú
szervénél
a) nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával az adott szerven belül irányítási (felügyeleti),
szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba, ellenõrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne;
b) nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben
a hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással
bíró tisztséget (munkakört) lát el.
(2) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan
magatartást, amely hivatalához, illetve a hivatásos szolgálathoz méltatlan, vagy amely a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét
veszélyeztetné.
(3) A kormánytisztviselõ, az ügykezelõ pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyûlési,
az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem
vállalhat, a pénzügyõr tekintetében a Hszt. 18. § (2) bekezdés az irányadó.
(4) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon
túl – helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselõ annál az önkormányzatnál, amely a NAV õt alkalmazó
szerve illetékességi területén mûködik.
(5) Amennyiben a munkáltató szervezetszerû mûködési területe az ország egész területére kiterjed,
a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ annál az önkormányzatnál nem lehet – törvényben meghatározott
egyéb megbízatásokon túl – helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselõ, amely a munkavégzési,
illetve szolgálatteljesítési helye szerinti régió közigazgatási határain belül van.
(6) Az informatikai intézet és a humánerõforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet esetében a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, az ügykezelõ annál az önkormányzatnál nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon
túl – helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselõ, amely a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési
helye szerinti régió közigazgatási határain belül van.
(7) A pénzügyõr a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.
33/C. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. §
(1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése] – tudományos, oktatói,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26315
mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység, továbbá a közérdekû önkéntes
tevékenység kivételével –, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési, képviseleti
tevékenységet, valamint mezõgazdasági õstermelõi tevékenységet csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának elõzetes
engedélyével létesíthet, illetve folytathat.
(2) Vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõ, pénzügyõr, illetve ügykezelõ – tudományos, oktatói, mûvészeti,
lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdés]
– a (3) bekezdés kivételével – nem létesíthet.
(3) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ – ideértve a vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõt,
pénzügyõrt, illetve ügykezelõt is – a NAV elnökének elõzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezetõ
tisztségviselõ, illetve felügyelõ bizottsági tag lehet, feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi
többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító
részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke
– a tõkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi
oltalom alá esõ szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelõzõen a munkáltatói
jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi
oltalom alá esõ szellemi tevékenység, továbbá közérdekû önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony
kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának elõzetes engedélye alapján létesíthetõ, ha a munkavégzés idõtartama
részben azonos a kormánytisztviselõ, az ügykezelõ beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyõr esetében
a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történõ rendszeres munkavégzés idejével.
(6) Az (1)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a felmentési idõ során
a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesített kormánytisztviselõvel,
pénzügyõrrel, illetve ügykezelõvel szemben.
33/D. § (1) A 33/C. § alkalmazása során nem engedélyezhetõ a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ
részére a 33/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony létesítése, illetve tevékenység folytatása, ha
a) az a 33/B. § (2) bekezdésébe ütközik,
b) az a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve azokkal ellentétes vagy azok
végrehajtását veszélyezteti, akadályozza,
c) a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhetõ nyilvántartások felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre
vonatkozik, amelyben a NAV mint hatóság jár el,
d) a végzendõ tevékenység harmadik személyrõl információ gyûjtésére irányul,
e) a tevékenység folytán a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ, illetve a tevékenységet biztosító szervezet
a NAV-val kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási viszonyba,
f) a tevékenység a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ munkaköri kötelességébõl fakadó feladata,
szolgálati feladata,
g) az engedélyezni kért tevékenység folytatása a kormánytisztviselõ, az ügykezelõ beosztás szerinti munkaidejébe,
illetve a pénzügyõr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történõ rendszeres munkavégzés idejébe
esik, ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet,
h) az a kormánytisztviselõ, az ügykezelõ kormányzati szolgálati jogviszonyából, illetve a pénzügyõr hivatásos
szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével járó kötelezettségei, feladatai, szolgálati feladatai maradéktalan
ellátását veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati
jogviszonyból eredõ kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha az engedélyezni
kért jogviszony, illetve tevékenysége miatt a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ a munkaköre
szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelõen ellátni, vagy ha emiatt egyes
feladatok, szolgálati feladatok ellátásával – pénzügyõrök esetén ideértve a túlmunkát és a készenlétet is –
rendszeresen nem lehet megbízni.
33/E. § (1) A 33/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony létesítésére, módosítására, illetve tevékenység
folytatására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyõr esetében szolgálati úton kell benyújtani a 33/C. § szerinti
26316 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
engedélyezõhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthetõ, arra irányuló
tevékenység nem folytatható.
(2) A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül dönt.
(3) Az engedélyezésrõl, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító döntést indokolni kell.
Az engedélyezés határozott vagy határozatlan idõtartamra történhet.
(4) Az engedélyhez kötött jogviszony megszûnését vagy lényeges, utóbb bekövetkezõ változását a 33/C. § szerinti
engedélyezõhöz írásban, pénzügyõr esetében szolgálati úton haladéktalanul be kell jelenteni.
(5) A kérelem kötelezõ minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iratok kezelésének
szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata határozza meg.
33/F. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának
haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel,
illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának, hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen
helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt,
illetve az ügykezelõt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója
– a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ bejelentésének hiánya ellenére – tudomást szerez arról, hogy
a kormánytisztviselõvel, a pénzügyõrrel, az ügykezelõvel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, ugyancsak köteles
felszólítani az érintettet az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr,
illetve az ügykezelõ az összeférhetetlenséget a felszólítás közlésétõl számított 30 napon belül nem szüntette meg,
kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya megszûnik.
(2) Ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül
megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.
(3) Ha a 33/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenség a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos
szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör
gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselõnek, pénzügyõrnek, illetve ügykezelõnek szûnik meg
a kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya.
Fegyelmi felelõsség
A fegyelmi felelõsség általános szabályai
33/G. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ, ha kormányzati
szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából eredõ kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi
vétséget elkövetõ kormánytisztviselõt, pénzügyõrt, ügykezelõt fegyelmi eljárás keretében felelõsségre kell vonni.
(2) A fegyelmi vétséget elkövetõ kormánytisztviselõvel, ügykezelõvel szemben fegyelmi büntetés, pénzügyõrrel
szemben fenyítés (a továbbiakban: fegyelmi büntetés) alkalmazható.
(3) A fegyelmi vétséget elkövetõvel szemben kiszabható fegyelmi büntetések
a) megrovás;
b) a besorolásban való elõmeneteli rendszerben a várakozási idõ legfeljebb 2 évvel való meghosszabbítása;
c) kizárólag pénzügyõr esetében a soron következõ rendfokozatba való elõléptetés várakozási idejének 6 hónaptól
2 évig terjedõ meghosszabbítása;
d) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre;
e) személyi illetménnyel rendelkezõ esetében a személyi illetmény visszavonása;
f) kizárólag pénzügyõr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történõ visszavetés;
g) címtõl való megfosztás;
h) vezetõi munkakörbõl nem vezetõi munkakörbe helyezés;
i) kizárólag kormánytisztviselõ, illetve ügykezelõ esetében hivatalvesztés;
j) kizárólag pénzügyõr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése;
k) kizárólag pénzügyõr esetében lefokozás.
(4) Nem vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ esetén a (3) bekezdés g) pont szerinti
fegyelmi büntetés mellett
a) ha a címtõl való megfosztás a 31/B. § szerinti címet érinti, a d) pont szerinti fegyelmi büntetés, illetve
b) személyi illetménnyel rendelkezõ esetében az e) pont szerinti fegyelmi büntetés
is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de az i)–k) pont szerinti fegyelmi büntetés
kiszabása nem indokolt.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26317
(5) Vezetõ esetén a (3) bekezdés h) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett a g) pont szerinti fegyelmi büntetés is
kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de az i)–k) pont szerinti fegyelmi büntetés
kiszabása nem indokolt.
(6) A lefokozás következménye a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése is.
(7) A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét
a) a visszavetett fokozatban
aa) a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetve
ab) ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerõre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt volt, az aa) pontnak
megfelelõen, az eltérítés nélkül kell megállapítani;
b) a 2 év letelte után a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.
(8) A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 20. §-a szerinti besorolás alapján
– a 21. §-ra figyelemmel – kell megállapítani.
(9) Amennyiben a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan, a fegyelmi vétség megállapítása mellett
a fegyelmi büntetés mellõzhetõ [33/Q. § (1) bekezdés, 33/Y. § (3) bekezdés b) pont, 34/A. § (4) bekezdés] az eljárás
valamennyi szakaszában.
33/H. § (1) A kormánytisztviselõvel, a pénzügyõrrel, az ügykezelõvel szemben nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha
a fegyelmi vétséget felettese, szolgálati elöljárója utasítására, parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott
utasítás, parancs teljesítésével fegyelmi vétséget követ el, és azt a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 69. §
(2) bekezdésében elõírtak mellõzésével végrehajtotta, a felelõsségét meg kell állapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, az ügykezelõ
a) kóros elmeállapotban,
b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
c) tévedésbõl,
d) jogos védelmi helyzetben,
e) végszükségben
követte el. Az a)–e) pont szerinti kizáró okok értelmezésére a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló törvény rendelkezéseit
kell megfelelõen alkalmazni.
33/I. § (1) A fegyelmi büntetés hatálya az az idõtartam, amely alatt a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az
ügykezelõ a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.
(2) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi határozat
jogerõre emelkedésétõl a fegyelmi büntetés végrehajtásáig továbbá az a)–f) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi
büntetést a fegyelmi határozat jogerõre emelkedése elõtt végrehajtották [34/D. § (2), illetve (4) bekezdés],
a végrehajtástól az a)–f) pont szerinti ideig
a) a 33/G. § (3) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idõ meghosszabbításának ideje
alatt;
b) a 33/G. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés idõtartamának elteltéig;
c) a 33/G. § (3) bekezdés d)–e) és g)–h) pontjában meghatározott büntetésnél 2 évig;
d) a 33/G. § (4)–(5) bekezdésben meghatározott büntetésnél 2 évig;
e) a 33/G. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig;
f) a 33/G. § (3) bekezdés j)–k) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig.
(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szûnt meg, a volt kormánytisztviselõ, ügykezelõ
államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.
(4) Ha a hivatásos szolgálati jogviszony lefokozás vagy hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése alapján szûnt
meg, a volt pénzügyõrrel nem létesíthetõ hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt.-ben meghatározott ideig, illetve a volt
pénzügyõr államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.
33/J. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója – ha e törvény másként nem rendelkezik – a munkáltatói jogkör gyakorlója.
Amennyiben a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, a fegyelmi eljárás megindításáról,
illetve – az eljárás során keletkezett iratok megküldésével – a befejezésérõl a fegyelmi jogkör gyakorlója tájékoztatja
a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(2) A fegyelmi jogkör gyakorlása – a 33/K. § (1)–(4) bekezdésében és a 33/M. §-ban foglalt kivétellel – vezetõi
munkakört betöltõ kormánytisztviselõre, pénzügyõrre írásban átruházható. Az átruházott fegyelmi jogkör nem
ruházható tovább.
26318 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában és az érdemi döntés meghozatala
során a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetése alatt álló fegyelmi tanács jár el.
(4) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a munkáltatói jogkör gyakorlója, de a fegyelmi vétség elkövetõjét a fegyelmi eljárás
megindítását követõen a NAV szervei között áthelyezik, az adott ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója továbbra is az
a személy, aki a fegyelmi eljárás megindításának idõpontjában a munkáltatói jogkör gyakorlója volt.
(5) A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyõr felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója
gyakorolja a fegyelmi jogkört, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt,
a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki – újabb fegyelmi tanács
felállítása nélkül – 15 napon belül dönt az ügyben, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik
szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül a NAV elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki – újabb fegyelmi
tanács felállítása nélkül – a felterjesztéstõl számított 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is az eredeti
munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a NAV elnöke dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi
büntetés indokolt.
(6) A rendelkezési állományba tartozó pénzügyõrrel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója
a) ha a pénzügyõr a szolgálatát a kijelölt miniszter irányítása alatt álló más szervnél teljesíti
aa) és a kijelölt miniszter kinevezési és munkáltatói hatáskörébe tartozik, a kijelölt miniszter;
ab) egyéb esetben a NAV elnöke;
b) ha a rendelkezési állományba helyezés a Hszt. 44. § (1) bekezdés b)–c), e)–g) vagy j) pontja alapján történt, a NAV
elnöke;
c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó
szakirányon szolgálatot teljesítõ oktatói állomány tekintetében a NAV elnöke;
d) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó
szakirány nappali tagozatán tanulmányokat folytató kettõs jogállású hallgatók tekintetében a Vám- és Pénzügyõri
Tanszék tanszékvezetõje, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi
büntetést szabhatja ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi
jogkör gyakorlója a NAV elnöke. Ilyen esetben a fegyelmi ügyet 8 napon belül fel kell terjeszteni a NAV elnökéhez, aki –
újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is a NAV elnöke dönt az
ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.
(7) Ha a fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg, a fegyelmi jogkör gyakorlója az, akinek a fegyelmi
jogköre valamennyi elkövetõre kiterjed. A fegyelmi jogkör gyakorlója ilyen esetben a 33/L. § (1)–(2) bekezdésének
megfelelõ alkalmazásával jár el.
33/K. § (1) A 33/J. §-tól eltérõen tábornok esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV elnöke, de a vezetése alatt álló
fegyelmi tanács rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi
büntetést nem szabhat ki.
(2) Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás
fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács javaslatot tesz a kijelölt miniszternek.
(3) A (2) bekezdés szerinti javaslat alapján a kijelölt miniszter tesz javaslatot a Köztársasági Elnöknek rendfokozatban
visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására.
(4) Ha a kijelölt miniszter szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem indokolt, az ügyet visszaküldi az (1) bekezdés
szerinti fegyelmi tanács vezetõjének az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon
belül maga dönt az ügyben.
(5) Fõtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás
fegyelmi büntetés kiszabására – a 33/J. § alapján eljáró vagy a 33/L. § (1) bekezdése esetén a fõigazgató vezetésével
eljáró fegyelmi tanács javaslatára – a NAV elnöke jogosult. Ha a NAV elnöke szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés
sem indokolt, az ügyet visszaküldi a fegyelmi tanács vezetõjének az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács
felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.
33/L. § (1) A fõigazgató a Fõigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú szervek állományába tartozó
bármely kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ fegyelmi ügyében magához vonhatja a fegyelmi jogkör
gyakorlását, amennyiben az nem ütközik a 33/J. § (7) bekezdés, illetve a 33/K. § (1) bekezdés elõírásaiba.
(2) A NAV elnöke a NAV állományába tartozó bármely kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ fegyelmi ügyében
magához vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26319
33/M. § Ha a 33/J–33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti
valamely összeférhetetlenségi ok, a felettes szerv vezetõje a felettes szerv állományába tartozó, vezetõi munkakört
betöltõ kormánytisztviselõt, pénzügyõrt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként; ha az összeférhetetlenségi ok a NAV
elnökével szemben áll fenn, a kijelölt miniszter a minisztérium állományába tartozó, vezetõi munkakört betöltõ
kormánytisztviselõt jelöli ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként.
33/N. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggõ költségeket mindenki maga elõlegezi, de – a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel – a NAV viseli.
(2) Amennyiben a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ fegyelmi felelõsségét jogerõsen megállapították
[ideértve a 33/Y. § (3) bekezdés b) pont és a 34/A. § (4) bekezdés szerinti esetet is], õ viseli az általa indítványozott
eljárási cselekmények, illetve a részérõl igénybe vett jogi képviselõ költségeit.
(3) A költségviselésrõl a fegyelmi határozatban (ideértve a 34/B. § szerinti megszüntetõ határozatot is) rendelkezni kell.
Az eljárás alá vont a költségeinek a megtérítésére az eljárással kapcsolatban felmerült és számlával igazolt
költségigény elõterjesztése alapján tarthat igényt. A költségigény elõterjesztésére az eljárás alá vont személyt
a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítésben fel kell hívni azzal, hogy a költségigény a fegyelmi tárgyaláson terjeszthetõ
elõ, illetve a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a megszüntetõ határozat meghozatala elõtt kell a felhívást
kibocsátani. Az eljárás alá vont részére a fegyelmi határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül kell
megtéríteni az igazolt költségeket.
(4) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagja (tagjai) tekintetében személycsere válik
szükségessé, a fegyelmi jogkör gyakorlójának e törvény szabályainak megfelelõ alkalmazásával kell az új személyeket
kijelölnie.
(5) A fegyelmi eljárás során hozott döntéseket írásba kell foglalni, de azokról – kivéve az ügyet lezáró érdemi döntést,
megszüntetõ határozatot (fegyelmi határozat) – nem kell alakszerû határozatot hozni; ezek ellen külön panasznak,
egyéb jogorvoslatnak nincs helye.
33/O. § (1) Indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményére
a) a vizsgálóbiztos kijelölésére [33/T. § (1) bekezdés], a vizsgálóbiztos felettes szerv állományából való kijelölésére
[a 33/T. § (5) bekezdés], a vizsgálóbiztos személye elleni kifogás elbírálására [33/V. § (4) bekezdés] vonatkozó határidõ
egy alkalommal 3–3 munkanappal,
b) a vizsgálat lefolytatására [33/V. § (1) bekezdés] vonatkozó határidõ – a körülményektõl függõen egy vagy több
alkalommal – legfeljebb összesen 45 nappal,
c) a vizsgálóbiztosi jelentés megküldésére [a 33/Y. § (2) bekezdés], az elsõ tárgyalás tartására [a 34. § (1) bekezdés]
vonatkozó határidõ egy alkalommal 8–8 nappal meghosszabbítható.
A meghosszabbításról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt, a 33/V. § (1) bekezdés és a 33/Y. § (2) bekezdése szerinti
esetekben a vizsgálóbiztos javaslatára.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidõ hosszabbítás, illetve hosszabbítások idejét úgy kell meghatározni, hogy
– figyelemmel az (1) bekezdés a) pont harmadik fordulata szerinti esetleges határidõ hosszabbításra is – a 33/Y. §
(1) bekezdés szerinti 60 napos határidõt a vizsgálat idõtartama ne haladja meg.
(3) Amennyiben az eljárás alá vont 8 napot meghaladó távolléte miatt meghallgatása – vagy a vizsgálóbiztos által
szükségesnek tartott ismételt meghallgatása – nem lehetséges, úgy a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi
eljárást – a vizsgálóbiztos javaslatára – az akadály megszûnéséig fel kell függesztenie.
(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi
eljárást felfüggesztheti
a) ha szakértõi vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig;
b) ha az eljárás alá vont külföldön tartózkodik, a 33/P. § (4) bekezdésben meghatározott idõpontig;
c) ha a kötelezettségszegés miatt büntetõ- vagy szabálysértési eljárás indult – legfeljebb az eljárás jogerõs
befejezéséig;
d) ha a cselekmény elbírálása olyan elõzetes kérdéstõl függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság
hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.
Ha a felfüggesztés indoka megszûnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul
elrendeli az eljárás folytatását.
(5) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában a fegyelmi eljárást felfüggesztheti
a) az akadályoztatás okának megszûnéséig, ha az eljárás alá vont tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud
részt venni a tárgyaláson,
26320 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
b) a szakvélemény elkészítéséig, ha a fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából szakértõt vesz igénybe, vagy
a vizsgálat során elkészített szakvélemény kiegészítését vagy más szakértõ igénybevételét tartja indokoltnak;
c) a (4) bekezdés b)–d) pont szerinti ok miatt és ideig.
Ha a felfüggesztés indoka megszûnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.
(6) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló idõtartamba.
Fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi eljárás megindítása nélkül alkalmazható fegyelmi büntetés
33/P. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén – ide nem értve a méltatlanság, illetve
a bizalomvesztés miatti felmentést, valamint a hivatásetikai elvek megsértését – a fegyelmi jogkör gyakorlója –
a 33/Q. § szerinti esetet kivéve – köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha
a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt.
(2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntetõ- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejezõdött be, hogy
megállapították volna a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ felelõsségét, a 3 hónapos határidõt az eljárás
jogerõs befejezésérõl való NAV általi tudomásszerzést követõ naptól, a 3 éves határidõt az eljárás jogerõs befejezésétõl
kell számítani.
(3) A 3 éves határidõ kezdõ napja
a) a kötelezettségszegõ magatartás elkövetésének napja;
b) ha a fegyelemi vétséget valamely kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor
a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidõ eltelt;
c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes
állapot megszûnik.
(4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén – amennyiben a külföldi munkavégzési helyen, illetve
szolgálatteljesítési helyen fegyelmi felelõsségre vonásra nincs lehetõség – a határidõket a belföldre történõ
visszaérkezés után a munkáltatónál történõ jelentkezés, illetve ennek elmulasztása esetén a jelentkezés elmulasztása
megállapításának idõpontjától kell számítani.
33/Q. § (1) A fegyelmi vétséget elkövetõ személyes meghallgatása alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója – amennyiben
a tényállás megítélése egyszerû és a kötelezettségszegést az érintett a meghallgatásakor elismeri – fegyelmi eljárás
megindítása, illetve vizsgálóbiztos kijelölése nélkül (egyszerûsített eljárásban) megrovás fegyelmi büntetést is
kiszabhat, illetve – a fegyelmi vétség megállapítása mellett – a fegyelmi büntetést mellõzheti is, ha a legenyhébb
fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést 8 napon belül határozatba kell foglalni. A határozat fegyelmi ügyben hozott
határozatnak minõsül, függetlenül attól, hogy a fegyelmi eljárás nem került a 33/R. §-nak megfelelõen megindításra.
(3) Amennyiben az érintett a személyes meghallgatásakor a kötelezettségszegést nem ismeri el, illetve az
egyszerûsített eljárást nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója a meghallgatás befejezésével megindítja
a fegyelmi eljárást, amit a 33/R. § megfelelõ alkalmazásával a meghallgatásról felvett jegyzõkönyvbe foglal.
33/R. § A kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt, az ügykezelõt – a 33/Q. § (1) bekezdés szerinti esetet kivéve – a fegyelmi
eljárás megindításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója írásban értesíti. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell, hogy az
érintettet mely kötelezettségszegéssel gyanúsítják. A fegyelmi eljárás az értesítés kiadmányozásának napját követõ
naptól indul.
Képviselet
33/S. § (1) A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a fegyelmi eljárás megindításától jogi képviselõt vehet
igénybe. A jogi képviselõ mellett vagy helyett a kormánytisztviselõ, az ügykezelõ kérelmére a Magyar
Kormánytisztviselõi Kar képviselõjének (a továbbiakban: MKK képviselõ), illetve a pénzügyõr kérelmére a Magyar
Rendvédelmi Kar NAV Tagozata képviselõjének (a továbbiakban: MRK képviselõ) a részvételét, képviseleti jogának
gyakorlását lehetõvé kell tenni a fegyelmi eljárás során. A jogi képviselõ mellett vagy helyett – ha MKK, illetve MRK
képviselõ nem jár el az ügyben – a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ kérelmére a NAV-nál mûködõ
munkavállalói érdek-képviseleti szervnek a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetõvé kell tenni a fegyelmi
eljárás során.
(2) A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitûzni, hogy azon – a jogi képviselõ
személyének bejelentését követõen – jogi képviselõje, illetve – a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ ilyen
irányú kérését követõen – az MKK, az MRK, vagy a NAV-nál mûködõ munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselõje is
jelen lehessen.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26321
(3) Nem lehet képviselõ, akit az ügyben tanúként vagy szakértõként hallgatnak meg, nem lehet jogi képviselõ
a NAV-nál alkalmazásban álló személy, nem lehet az (1) bekezdésben említett egyéb képviselõ a fegyelmi eljárás alá
vont felettese.
A vizsgálat, a póteljárás, a tárgyalás nélkül alkalmazható fegyelmi büntetés
33/T. § (1) A vizsgálat a fegyelmi eljárás elsõ szakasza, amelynek lefolytatására a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás
megindításától számított 3 munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki. A vizsgálóbiztos személye a fegyelmi
eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának idõpontjában betöltött munkaköréhez (vezetõi
munkakör, illetve nem vezetõi munkakör) és besorolásához, nem vezetõi munkakört betöltõ pénzügyõr esetében
emellett – ha a vizsgálóbiztos pénzügyõr – a fegyelmi eljárás megindításának idõpontja szerinti rendfokozatához
igazodik.
(2) Vizsgálóbiztosként
a) a fegyelmi eljárás alá vont nem vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõvel legalább azonos besorolású
kormánytisztviselõ, pénzügyõr, illetve
b) a fegyelmi eljárás alá vont nem vezetõi munkakört betöltõ pénzügyõrrel legalább azonos besorolású
kormánytisztviselõ, illetve legalább azonos besorolású és rendfokozatú pénzügyõr, vagy
c) vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõ, pénzügyõr
jelölhetõ ki.
(3) Az (1)–(2) bekezdés munkakörre, besorolásra és rendfokozatra vonatkozó rendelkezése nem vonatkozik azokra
a – vizsgálóbiztosnak kijelölt – személyekre, akiknek munkakörükbõl eredõ feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.
(4) Nem vezetõi munkakört betöltõ ügykezelõ esetében kormánytisztviselõ, illetve pénzügyõr jelölhetõ ki
vizsgálóbiztosként.
(5) Vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ esetén a NAV adott szervének a fegyelmi
eljárás alá vont személlyel legalább azonos vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõi, pénzügyõrei közül kell
kijelölni a vizsgálóbiztost. Ilyen személy hiányában a felettes szerv vezetõje a fegyelmi eljárás elrendelésétõl számított
6 munkanapon belül a felettes szerv állományába tartozó kormánytisztviselõk, pénzügyõrök közül legalább
fõosztályvezetõ-helyettesi munkakört betöltõ vezetõt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül az
eljárás alá vont vezetõ vezetõi munkakörének szintjétõl.
(6) Az (5) bekezdéstõl eltérõen igazgató esetében a fõigazgató a Fõigazgatóság legalább fõosztályvezetõ-helyettesi
munkakört betöltõ kormánytisztviselõjét, pénzügyõrét jelöli ki vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el a fõigazgató, ha
a Fõigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú szerv vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõje,
pénzügyõre, ügykezelõje tekintetében a 33/L. § (1) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül
az eljárás alá vont vezetõ vezetõi munkakörének szintjétõl; nem vezetõi munkakört betöltõ fegyelmi eljárás alá vont
személynél pedig a (2)–(4) bekezdést kell megfelelõen alkalmazni.
(7) Az (5) bekezdéstõl eltérõen fõigazgató esetében a NAV elnöke a Központi Hivatal legalább
fõosztályvezetõ-helyettesi munkakört betöltõ kormánytisztviselõjét, pénzügyõrét jelöli ki vizsgálóbiztosnak.
Ugyanígy jár el a NAV elnöke, ha – a Központi Hivatalon kívül – a NAV központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének
vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõje, pénzügyõre, ügykezelõje tekintetében a 33/L. § (2) bekezdés alapján
magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezetõ vezetõi munkakörének szintjétõl; nem
vezetõi munkakört betöltõ fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a (2)–(4) bekezdést kell megfelelõen alkalmazni.
(8) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 33/Z. § (9) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott
összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(9) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár.
33/U. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselõt, pénzügyõrt, ügykezelõt
a) legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig, illetve ha az eljárás alá vont és – ha a fegyelmi eljárás tárgyalási
szakaszában képviselõvel járt el – képviselõje a tárgyaláson nem jelent meg, a fegyelmi határozat közléséig (16/G. §),
b) azokban az esetekben, amelyekben a törvény szerint nem a fegyelmi tanács hozza meg az érdemi döntést,
legfeljebb a fegyelmi határozat közléséig
az állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege
a munkahelytõl való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése,
a lefokozás fegyelmi büntetéssel – az errõl szóló határozat végrehajtásáig – a felfüggesztés együtt jár; errõl a fegyelmi
határozatban rendelkezni kell.
(2) Haladéktalanul meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
26322 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(3) Ha a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni,
illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok megszûnéséig nem lehet a kormánytisztviselõt, a pénzügyõrt,
az ügykezelõt az állásából felfüggeszteni.
(4) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani.
(5) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül ki kell fizetni, kivéve
a hivatalvesztést, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését, a lefokozást kimondó határozat esetét.
A visszatartott összeget a visszatartás idõpontjától számított Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti
kamatával növelten kell visszafizetni, ha az eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott okból
szüntették meg.
(6) A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését, a lefokozást
kimondó fegyelmi határozat közlésétõl kezdve, annak végrehajtásáig.
(7) Aki az állásából felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, vezetõi, szolgálati
elöljárói/felettesi jogait nem gyakorolhatja, szolgálati igazolványát, emellett a pénzügyõr a szolgálati jelvényét és
fegyverét beszolgáltatni köteles, továbbá a munkavégzési helyére, szolgálatteljesítési helyére csak a munkáltatói
jogkör gyakorlójának elõzetes engedélyével léphet be.
33/V. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétõl számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni, a tényállást
tisztázni.
(2) A tényállás tisztázása keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentõséggel bíró bizonyítékokat. Az eljárás
alá vont javára és terhére szóló körülményeket egyaránt fel kell deríteni.
(3) A vizsgálat során a vizsgálóbiztos köteles az eljárás alá vont személyt meghallgatni. Az eljárás alá vont
a nyilatkozattételt megtagadhatja.
(4) A meghallgatás kezdetén nyilatkoztatni kell az eljárás alá vont személyt, hogy a vizsgálóbiztos személyét
elfogadja-e. Ha az eljárás alá vont a vizsgálóbiztos személyét nem fogadja el, kifogásait a fegyelmi jogkör gyakorlója
– vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésére feljogosított vezetõ – az arra vonatkozó indokok közlése mellett
elutasítja, vagy új vizsgálóbiztost jelöl ki. A kifogást 3 munkanapon belül kell elbírálni.
(5) Ha a vizsgálóbiztos személyét az eljárás alá vont elfogadta (vagy a kifogása elutasításra került), a meghallgatás
kezdetén az eljárás alá vont személyt ki kell oktatni a jogaira – beleértve a képviselõ igénybevételére vonatkozó
jogosultságot is, függetlenül a 33/W. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatástól –, továbbá figyelmeztetni kell a hamis vád
jogkövetkezményeire is. Amennyiben az eljárás alá vont személyt a vizsgálóbiztos több alkalommal is meghallgatja,
elégséges az elsõ meghallgatáskor a kioktatási kötelezettségnek eleget tenni.
(6) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat egyéb bizonyítékot szerezhet be,
szakértõt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Bizonyítékként felhasználható más hatósági,
illetve bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték is.
(7) Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, a vizsgálóbiztos – az egyes fegyelmi ügyekben tartott meghallgatásokat
követõen – a szembesítés érdekében közös meghallgatást is tarthat. Ha kettõnél több eljárás alá vont személyt kell
szembesíteni, az az eljárás alá vont, akit még nem szembesítettek valamennyi eljárás alá vont személlyel, nem lehet
jelen a más eljárás alá vont személyek szembesítésén.
33/W. § (1) A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt, a tanút, a szakértõt a meghallgatása idejérõl értesíti. Az eljárás
alá vont személyt az elsõ meghallgatásáról szóló értesítésben tájékoztatni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás során
a 33/S. §-nak megfelelõ képviselõt vehet igénybe.
(2) Ha a tanú, a (3) bekezdés szerinti személy, illetve a szakértõ meghallgatásának idõpontja nem azonos a vizsgálat alá
vont meghallgatásának idõpontjával, a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt azzal értesíti az eljárási
cselekményrõl, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. A vizsgálóbiztos ugyanígy jár el
a szemle idõpontjáról és helyérõl való értesítés során is.
(3) A NAV állományába nem tartozó olyan személy, akitõl a fegyelmi vétségre vonatkozó, bizonyítékként értékelhetõ
információ várható, a meghallgatása végett – a fegyelmi jogkör gyakorlója által kiadott értesítés alapján – a hivatali
helyiségbe való megjelenésre felkérhetõ, vagy az általa javasolt, elõzetesen egyeztetett idõpontban és helyen
felkereshetõ. A NAV állományába nem tartozó személy nem köteles rendelkezésre állni és nyilatkozatot tenni. Ha
azonban rendelkezésre áll és nyilatkozik, terheli az igazmondási kötelezettség és a hamis tanúzás jogkövetkezménye.
Az ilyen személy meghallgatása esetén is megfelelõen alkalmazni kell a (7)–(10) bekezdés és a 33/X. § (1) és
(3) bekezdés rendelkezéseit.
(4) A vizsgálóbiztos az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárási cselekményekrõl a képviselõt azzal értesíti, hogy távolléte az
eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26323
(5) Ha a körülmények indokolják, az eljárás alá vont személyt a meghallgatásáról – az elsõ meghallgatása kivételével –
a vizsgálóbiztos telefonon is értesítheti, azonban ha az eljárás alá vont nem jelenik meg, újabb meghallgatást kell
kitûzni. Ha a körülmények indokolják, a NAV állományába tartozó tanú, továbbá a szakértõ a meghallgatásáról, illetve
a (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás alá vont személy a tanú, illetve a szakértõ meghallgatásáról, a szemle
megtartásáról telefonon is értesíthetõ. A telefonon történt értesítésrõl minden esetben feljegyzést kell felvenni.
(6) A NAV állományába tartozó tanú köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni.
Megtagadhatja a tanúvallomást, ha az eljárás alá vont a hozzátartozója, vagy ha a vallomásával saját magát vagy
hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésével vádolná.
(7) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A NAV állományába tartozó tanú
azonosítása során csak a nevét, a munkáltatója megnevezését, a munkakörét, a munkahelyi azonosító számát, továbbá
pénzügyõr esetén a rendfokozatát kell rögzíteni. A NAV állományába nem tartozó személy esetében a természetes
személyazonosító adatait és a lakcímét kell rögzíteni.
(8) A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az eljárás alá vont személlyel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú
esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzõkönyvben rögzíteni kell. A tanút
figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.
(9) A fegyelmi eljárás során a tanú kérésére a tanú személyi adatait – az iratok között elkülönítve – zártan kell kezelni.
E jogosultságára már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút. A személyi adatok zárt
kezelését a vizsgálóbiztos írásban rendeli el. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétõl kezdve a fegyelmi
eljárás alá vont és képviselõje a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a tanú
személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.
(10) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont és képviselõje, továbbá az eljárás egyéb résztvevõje, ha
elrendelték a tanú személyi adatainak zárt kezelését.
33/X. § (1) Az eljárás alá vont, a tanú, a szakértõ meghallgatásáról, továbbá a szemlérõl jegyzõkönyvet kell felvenni,
valamint jegyzõkönyvet kell felvenni, ha az eljárás alá vont valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg.
(2) A vizsgálat idõtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képezõ eredeti
kötelezettségszegés mellett – az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggõ – egyéb kötelezettségszegésre is
kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni az eljárás alá vont személlyel. Ebben az
esetben az (1) és a (3)–(4) bekezdés, valamint a 33/V. § (2) bekezdés, a 33/V. § (3) és (6)–(7) bekezdés, a 33/W. § és
a 33/Y. § (6) bekezdés megfelelõen alkalmazandó.
(3) A vizsgálat során az eljárás alá vont személlyel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos
megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy védekezését elõterjeszthesse,
a megállapításokra és a bizonyítékokra, illetve az eljárással összefüggésben észrevételt tehessen, illetve bizonyítási
indítvánnyal élhessen. Lehetõvé kell tenni, hogy a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont és képviselõje a fegyelmi
ügy irataiba [beleértve a 33/V. § (7) bekezdés szerinti közös meghallgatás teljes jegyzõkönyvét is] betekinthessen,
azokról másolatot kérhessen.
(4) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha az eljárás alá vont – a szabályszerûen közölt értesítés ellenére –
nem jelenik meg a (3) bekezdés, illetve a 33/V. § (3) és (6)–(7) bekezdés szerinti eljárási cselekményen.
33/Y. § (1) A vizsgálatot – a 33/O. § (3)–(4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve – a vizsgálóbiztos kijelölésétõl számított
60 napon belül be kell fejezni.
(2) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követõen jelentésben foglalja össze az ügy tényállását, a bizonyítékokat,
a tett megállapításokat, illetve a levont következtetéseit, az eljárás alá vont és képviselõje bizonyítási indítványával
kapcsolatban tett intézkedéseit, illetve észrevételeivel kapcsolatos véleményét, továbbá az ügy lezárására vonatkozó
javaslatát. A vizsgálóbiztos az ügy összes iratát és a jelentését a vizsgálat befejezésétõl számított 8 napon belül köteles
megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának.
(3) Amennyiben az eljárás alá vont a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismerte és lemondott a tárgyalásról,
továbbá a tényállás megítélése egyszerû, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos elõterjesztésétõl számított
8 napon belül meghozott határozattal, tárgyalás nélkül
a) a 33/G. § (3) bekezdés a)–h) pontjai, illetve a 33/G. § (4) bekezdés vagy a 33/G. § (5) bekezdés szerinti fegyelmi
büntetést is kiszabhat, illetve
b) a fegyelmi vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés kiszabását mellõzheti, ha a legenyhébb fegyelmi
büntetés is indokolatlan.
26324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a 33/J. § (5) bekezdés, 33/J. § (6) bekezdés d) pontja, illetve a 33/K. §-a alapján
az adott fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetésével eljáró fegyelmi tanács sem szabhatná ki. Ilyen
esetben a fegyelmi tanács tagjait ki kell jelölni és a tárgyalásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(5) Ha a tényállás nincs kellõen felderítve, vagy a vizsgálat során olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy
érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos elõterjesztésétõl számított
8 napon belül póteljárást rendel el. A póteljárás elrendelésérõl az eljárás alá vont személyt és képviselõjét értesíteni
kell. A póteljárás elrendelésének nem akadálya, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi tanács tagjait már kijelölte.
A vizsgálóbiztos által lefolytatandó póteljárás tartama nem haladhatja meg a 10 napot. A vizsgálóbiztos a póteljárás
során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el és a póteljárás befejezését követõ 3 munkanapon belül
a póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítõ jelentését köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának.
Az e bekezdés szerinti határidõk nem hosszabbíthatók meg.
(6) A vizsgálat során még át nem adott iratokat, továbbá a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbiztosi jelentést, illetve az
(5) bekezdés szerinti kiegészítõ jelentést a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt közölni kell az eljárás alá vont
személlyel és képviselõjével. Nem lehet közölni az eljárás alá vont személlyel és képviselõjével a vizsgálóbiztosi
jelentésnek, illetve a kiegészítõ jelentésnek az ügy lezárására vonatkozó vizsgálóbiztosi javaslatot tartalmazó részét.
A tárgyalás, az eljárás megszüntetése, a fegyelmi tanács hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetés
33/Z. § (1) A tárgyalás a fegyelmi eljárás második szakasza, amely során – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – az
ügy érdemérõl háromtagú fegyelmi tanács határoz.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója.
(3) A fegyelmi tanács elnöke – a 33/Y. § (3) bekezdés szerinti esetet kivéve – a vizsgálóbiztos elõterjesztésétõl számított
3 munkanapon belül írásban kijelöli a tanács tagjait.
(4) A fegyelmi tanács tagjainak személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának
idõpontjában betöltött munkaköréhez (vezetõi munkakör, illetve nem vezetõi munkakör) és besorolásához, nem
vezetõi munkakört betöltõ pénzügyõr esetében emellett – ha a fegyelmi tanács tagja pénzügyõr – a fegyelmi eljárás
megindításának idõpontja szerinti rendfokozatához igazodik.
(5) Nem vezetõi munkakört betöltõ eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. §
(2)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(6) Vezetõi munkakört betöltõ eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. §
(5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(7) A (6) bekezdéstõl eltérõen igazgató esetében a fõigazgató a Fõigazgatóság legalább fõosztályvezetõi munkakört
betöltõ kormánytisztviselõjét, pénzügyõrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának. Legalább fõosztályvezetõ-helyettesi
munkakört betöltõ kormánytisztviselõjét, pénzügyõrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának a fõigazgató, ha
a Fõigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú szerv vezetõi munkakört betöltõ kormánytisztviselõje,
pénzügyõre, ügykezelõje tekintetében a 33/L. § (1) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül
az eljárás alá vont vezetõ vezetõi munkakörének szintjétõl; nem vezetõi munkakört betöltõ fegyelmi eljárás alá vont
személynél pedig a 33/T. § (2)–(4) bekezdést kell megfelelõen alkalmazni.
(8) A (6) bekezdéstõl eltérõen fõigazgató esetében a NAV elnöke a Központi Hivatal legalább fõosztályvezetõi
munkakört betöltõ kormánytisztviselõjét, pénzügyõrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjaként. Legalább
fõosztályvezetõ-helyettesi munkakört betöltõ kormánytisztviselõjét, pénzügyõrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának
a NAV elnöke, ha – a Központi Hivatalon kívül – a NAV központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének vezetõi
munkakört betöltõ kormánytisztviselõje, pénzügyõre, ügykezelõje tekintetében a 33/L. § (2) bekezdés alapján
magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezetõ vezetõi munkakörének szintjétõl; nem
vezetõi munkakört betöltõ fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a 33/T. § (2)–(4) bekezdést kell megfelelõen
alkalmazni.
(9) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzõkönyvvezetõként
összeférhetetlenség miatt nem vehet részt
a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója,
b) az eljárás alá vont kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ hozzátartozója,
c) akit a vizsgálat során, mint tanút vagy szakértõt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges, valamint
d) akitõl egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
(10) Ha a 33/J–33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a (9) bekezdés szerinti valamely
összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör 33/M. § szerint kijelölt gyakorlója.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26325
23. § (1) A NAV tv. 34. §-át megelõzõ alcím és a 34–34/E. § helyébe, a következõ alcímek és rendelkezések lépnek
„34. § (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétõl számított 10 napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról – beleértve
a 34/A. § (1) bekezdés szerinti zárt ülést is – jegyzõkönyvet kell vezetni.
(2) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitûzni, hogy arról az eljárás alá vont, illetve képviselõje az értesítést és
a 33/Y. § (6) bekezdés szerinti iratokat a tárgyalás elõtt legalább 3 munkanappal korábban megkapja.
(3) A tárgyaláson a NAV-ot az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. Az eljárás alá vont jogi képviselõt is igénybe vehet, illetve
kérelmére a NAV-nál mûködõ munkavállalói érdek-képviseleti szerv, illetve az MKK, MRK képviselõjének a részvételét,
illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetõvé kell tenni. A képviselõ személyére vonatkozó korlátozás tekintetében
a 33/S. § (3) bekezdést alkalmazni kell.
(4) Ha az eljárás alá vont vagy képviselõje a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben
elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vont személyt vagy képviselõjét szabályszerûen értesítették. Az eljárás akkor
is lefolytatható, ha az eljárás alá vont vagy képviselõje elõzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt
venni.
(5) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértõt vehet
igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Az eljárási cselekményekrõl készült iratokat az eljárás alá vont
személlyel és képviselõjével közölni kell.
(6) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, újabb tárgyalást/tárgyalásokat kell tartani.
34/A. § (1) A fegyelmi tanács – kivéve, ha a fegyelmi eljárás felfüggesztésre került – az elsõ tárgyalástól számított
legkésõbb 30 napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. Nem hoz érdemi döntést a fegyelmi tanács a zárt ülésén
a 34/C. § (1) bekezdés szerinti esetben.
(2) A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövetõ
vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése elõtt tanúsított
magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.
(3) A 33/G. § (4) bekezdés, illetve a 33/G. § (5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi
büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelemi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés
szabható ki.
(4) A fegyelmi vétséget megállapító határozatot kell hozni, de nem kell a határozatban fegyelmi büntetést kiszabni, ha
a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.
(5) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselõje elõtt – rövid indokolással –
kihirdeti. A fegyelmi tanács a kihirdetést követõ 8 napon belül a döntést megindokolt határozatba foglalja.
A határozatot és a tárgyalási jegyzõkönyvet – kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt –, az eljárás alá vont
személlyel és képviselõjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselõt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási
szakaszában, a határozat bíróság elõtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselõvel való közlés
idõpontjától kell számítani.
34/B. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
a) annak tartama alatt az eljárás alá vont kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya
megszûnt;
b) a fegyelmi eljárás megindítására – figyelemmel a 33/P. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakra – a 33/P. §
(1)–(2) bekezdésben meghatározott határidõ után került sor;
c) a cselekmény nem fegyelmi vétség;
d) az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;
e) a fegyelmi vétséget nem az eljárás alá vont követte el;
f) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták;
g) a 33/H. § szerinti felelõsségre vonást kizáró ok áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a teljes fegyelmi eljárás során a fegyelmi jogkör gyakorlója, az
(1) bekezdés b)–g) pont szerinti esetekben a fegyelmi tanács eljárást megszüntetõ határozatot hoz.
34/C. § (1) Ha a fegyelmi tanács zárt ülésen szótöbbséggel olyan fegyelmi büntetést tart indokoltnak, melynek
kiszabására a törvény szerint nem jogosult, érdemi döntés helyett a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetésre
vonatkozó, a 34/A. § (2)–(3) bekezdés figyelembevételével kialakított javaslat elõterjesztésérõl dönt.
(2) A fegyelmi tanács a tárgyaláson az eljárás alá vont személyt, illetve képviselõjét – rövid indoklással – arról
tájékoztatja, hogy mivel a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést tart indokoltnak, ezért az ügy iratait
döntéshozatalra a (3) bekezdés szerinti, hatáskörrel rendelkezõ vezetõnek (illetve a kijelölt miniszternek) küldi meg.
26326 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(3) A fegyelmi tanács a javaslatát 8 napon belül – indokolással ellátva – írásba foglalja, és a fegyelmi eljárás során addig
keletkezett iratokkal együtt megküldi a 33/J. § (5) bekezdés, vagy a 33/J. § (6) bekezdés d) pont, vagy a 33/K. §
(5) bekezdés szerinti vezetõnek. A 33/K. § (2) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi tanács javaslatát a NAV elnöke küldi
meg a kijelölt miniszternek. A fegyelmi tanács a javaslatot és a tárgyalási jegyzõkönyvet – kivéve a jegyzõkönyvnek
a zárt ülésen elhangzottakról szóló részét és a javaslatnak a fegyelmi büntetésre vonatkozó indítványát –, az eljárás alá
vont személlyel és képviselõjével is közli. Amennyiben az eljárás alá vont és a képviselõje a tárgyaláson nem volt jelen,
a fegyelmi tanács az iratok megküldése mellett a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást is megadja.
(4) A hatáskörrel rendelkezõ vezetõ a 33/J. § (5) bekezdésnek, illetve a 33/J. § (6) bekezdés d) pontnak, a 33/K. §
(5) bekezdésnek megfelelõen, a kijelölt miniszter a 33/K. § (3)–(4) bekezdésnek megfelelõen jár el.
(5) A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV elnöke, a jelen § (4) bekezdése
szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezetõ kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselõje részére.
A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az
ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetõjének is.
(6) Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésnek megfelelõen, illetve a NAV elnöke a 33/K. § (5) bekezdésének
megfelelõen az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb
tárgyalást tart, és a 34/A–34/B. § megfelelõ alkalmazásával érdemi döntést hoz az ügyben, de a törvény szerint
a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést ez esetben sem szabhat ki.
A fegyelmi büntetés végrehajtása
34/D. § (1) A fegyelmi határozat jogerõs, ha
a) azt keresettel nem támadták meg, a kereset elõterjesztésére nyitva álló határidõ lejártát követõ napon,
b) a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával, vagy ha a per szünetelés folytán szûnt meg, a per megszûnésének
napjával,
c) a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül jogerõsen elutasította, vagy a pert jogerõsen megszüntette,
vagy jogerõs ítéletet hozott, a bíróság határozatának a jogerõre emelkedése napjával.
A jogerõs határozatot – a (2)–(5) bekezdés szerinti eltérésekkel – a jogerõre emelkedésrõl való, NAV általi
tudomásszerzést követõ 15 napon belül végre kell hajtani.
(2) A fegyelmi határozat a jogerõre emelkedéséig – a (4)–(5) bekezdés kivételével – nem végrehajtható. Ha azonban
a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a határozat jogerõre emelkedése elõtt a kormányzati szolgálati
jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a 33/G. § (3) bekezdés b)–h) pontjában,
illetve 33/G. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott jogerõsen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása elõtt vagy
annak végrehajtása közben megszûnik, a büntetést vagy annak hátralévõ idõtartamát államigazgatási szervnél, illetve
fegyveres szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a büntetés
végrehajthatóságától számított 3 éven belül ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt, illetve hivatásos szolgálati
jogviszonyt létesít.
(4) A hivatalvesztés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a lefokozás fegyelmi büntetést a fegyelmi
határozatnak az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselõvel járt el, a képviselõvel való szabályszerû közlést
követõ 15 napon belül végre kell hajtani.
(5) A 33/N. § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség, illetve a 33/U. § (5) bekezdés szerinti, a visszatartott összeg
kifizetésére vonatkozó kötelezettség szempontjából a fegyelmi határozatot az eljárás alá vont személlyel, illetve ha
képviselõvel járt el, a képviselõvel való szabályszerû közlés napjával kell jogerõsnek tekinteni.
Eljárás a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függõ
bûncselekmény esetén
34/E. § (1) Amennyiben a kormánytisztviselõvel, a pénzügyõrrel, az ügykezelõvel szemben a kormányzati szolgálati
jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredõ kötelezettségeivel össze nem függõ bûncselekmény miatt
büntetõeljárás indul, a munkáltatói jogkör gyakorlója – fegyelmi eljárás megindítása nélkül – az érintettet az állásából
az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésrõl határozatban rendelkezik.
Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(2) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani.
A visszatartott illetményt a visszatartás idõpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni,
ha a büntetõeljárás jogerõsen felmentéssel, illetve a büntetõeljárás bármely szakaszában megszüntetéssel zárul.
A kifizetést a jogerõs felmentést, illetve a büntetõeljárás jogerõs megszüntetését tartalmazó irat NAV általi
tudomásszerzését követõ 15 napon belül kell teljesíteni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26327
(3) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az a bûncselekmény, amely miatt az érintett ellen
a büntetõeljárás indult, a NAV tekintélyét, mûködésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy
a büntetõeljárás miatt az érintettnek a munkahelytõl való távoltartása indokolt.
(4) Amennyiben az érintett a bûncselekmény elkövetését a büntetõeljárás során beismerte vagy tetten érték, és
megfelelõ bizonyítékok állnak rendelkezésre, a kormánytisztviselõ, az ügykezelõ Kttv. 64. § (1) bekezdés szerinti
méltatlanná válását, a pénzügyõr Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti hivatásos szolgálatra
alkalmatlanná válását a büntetõeljárás jogerõs befejezése elõtt is meg lehet állapítani.”
(2) A NAV tv. a következõ alcímekkel és 34/F–34/Y. §-sal egészül ki
„Kártérítési felelõsség
A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ és a munkavállaló kártérítési felelõssége
34/F. § (1) Ha a foglalkoztatott nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati
szolgálati jogviszonyából, a hivatásos szolgálati jogviszonyából, illetve a munkaviszonyából eredõ kötelezettség
megszegésével okozott kárért kártérítési felelõsséggel tartozik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést
a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3) A kártérítés mértéke – a (4)–(6) bekezdés kivételével – nem haladhatja meg a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az
ügykezelõ egyhavi illetményét, illetve a munkavállaló egyhavi távolléti díjának összegét, vagy a tartósan külföldön
foglalkoztatott kormánytisztviselõ, pénzügyõr, illetve ügykezelõ egyhavi ellátmányát.
(4) A károkozó kormánytisztviselõ, pénzügyõr, illetve ügykezelõ háromhavi illetménye (ellátmánya) erejéig felel, ha
a) a NAV gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenõrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével
okozta a kárt, vagy
d) a kár olyan – jogszabályba ütközõ – utasítás, parancs, teljesítésébõl keletkezett, amelynek következményeire az
utasított elõzõleg a figyelmet felhívta.
(5) A károkozó munkavállaló a (4) bekezdés a)–b) pont szerinti esetben háromhavi távolléti díjának (ellátmányának)
összege erejéig felel.
(6) Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.
(7) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején a károkozó által nem volt elõre látható
vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési
kötelezettségének nem tett eleget.
(8) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan jogszabálysértõ utasítás, parancs,
rendelkezés kormánytisztviselõ, pénzügyõr, illetve ügykezelõ általi teljesítésébõl keletkezett, amelynek
következményeire az utasított az utasítást, parancsot, rendelkezést adó figyelmét – a Kttv. 78. § (4) bekezdésében,
illetve a Hszt. 69. § (2) bekezdésében meghatározott módon – elõzõleg felhívta. Ilyen esetben a bekövetkezõ kárért az
utasítást, parancsot, rendelkezést kiadó felel.
(9) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár munkaviszonyra vonatkozó szabályba
ütközõ utasítás munkavállaló általi teljesítésébõl keletkezett.
34/G. § (1) A foglalkoztatott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy
elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan õrizetben tart,
kizárólagosan használ vagy kezel, illetve a bekövetkezett kár mértékéig felel az ilyen dolgok megrongálódása folytán
keletkezett kárért.
(2) A foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelõsség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy
elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolog több személy részére megõrzés céljából történõ átadásánál
a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevõnek alá kell írnia. Ilyenkor az érintett meghatalmazhatja az átvevõt,
hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.
(3) A pénztárost, a pénzkezelõt vagy értékkezelõt a (2) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli
a felelõsség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(4) Mentesül a foglalkoztatott a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ, vagy
a munkáltató a biztonságos õrzés feltételeit nem biztosította.
(5) Ha a megõrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a foglalkoztatott mentesül a felelõsség
alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
26328 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét
a munkáltatónak kell bizonyítania.
34/H. § (1) Leltárhiány a raktárkezelésre szabályszerûen átadott és átvett vagyontárgyban (tárgyi eszköz és készlet,
a továbbiakban: raktári leltárkészlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és
a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A raktári leltárkészletek azon körét, amelyek után természetes
mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felsõ
határát a NAV elnöke határozza meg. Egy leltári idõszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó
veszteség változó mértékben is megállapítható.
(2) Az a kormánytisztviselõ, pénzügyõr, illetve ügykezelõ, akinek a munkaköri leírásában rögzített munkaköri feladatai
közé tartozik a részére szabályszerûen átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelése, illetve az a munkavállaló, aki
a munkáltatóval kötött leltárfelelõsségi megállapodás alapján köteles a részére szabályszerûen átadott és átvett
raktári leltárkészlet raktárkezelésére, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.
(3) A leltárhiány miatt való felelõsséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha
a) a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, illetve az ügykezelõ munkaköri leírása tartalmazza a leltárhiányért való felelõsség
megnevezését és mértékét;
b) a munkavállaló esetében a leltáridõszakra vonatkozó leltárfelelõsségi megállapodást kötöttek a felek;
c) a raktári leltárkészlet szabályszerû átadása és átvétele megtörtént;
d) a leltárhiányt a NAV által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintõ
leltárfelvétel során állapítják meg.
(4) A leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okiratok alapján felelõs személy/ek, valamint a raktári leltárkészletet kezelõ
más személy/ek a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.
(5) Ha a leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelõs személy olyan munkakörben, illetve olyan
munkahelyen dolgozik, ahol az átvett raktári leltárkészletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért
felel.
(6) Leltározásnál az érintett személy, illetve akadályoztatása esetén képviselõje jelenlétének a lehetõségét biztosítani
kell. Ha az érintett a képviseletérõl nem gondoskodik, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója e feladat ellátására
szakmailag alkalmas, pártatlan képviselõt köteles kijelölni.
(7) Az érintett, illetve akadályoztatása esetén képviselõje a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással
kapcsolatban észrevételt tehet.
34/I. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, úgy azt vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg,
közrehatásuk arányában viselik. A kárt a foglalkoztatottak egyenlõ arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás
arányát nem lehet megállapítani.
(2) A megõrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén – ide nem értve a 34/H. § szerinti leltárhiányt –
a foglalkoztatottak illetményük arányában felelnek.
(3) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.
34/J. § (1) A kárért felelõs a munkáltató vagyoni és nem vagyoni kárát köteles megtéríteni. Kártérítés címén a károkozó
körülmény folytán a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni elõnyt, továbbá azt
a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a munkáltatót ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez
vagy kiküszöböléséhez szükséges.
(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
(3) A vagyoni kár összegének meghatározásánál
a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást – ideértve az üzemviteli költséget is – és a kijavítás ellenére még
fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;
b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás idõpontjában érvényes
fogyasztói árat kell – az avulásra is tekintettel – figyelembe venni.
34/K. § (1) A kártérítési jogkör gyakorlója – a 34/V. § (1) bekezdés kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója.
(2) A kártérítési felelõsség megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy
a) az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések (16/K. §) az irányadók,
b) nem alkalmazhatók a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyére vonatkozó rendelkezések (33/J–33/L. §), ide nem
értve az összeférhetetlensége esetére vonatkozó rendelkezéseket (33/M. §),
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26329
c) ha a kár összegének megállapítására
ca) szakértõ igénybevételével kerül sor, illetve
cb) ha a 34/J. § (3) bekezdés a) pontja alapján kerül sor
és a szakértõ eljárásának vagy a megrongált dolog kijavításának az idõtartama a vizsgálóbiztos (meghosszabbított)
vizsgálati határidejét meghaladja, a vizsgálóbiztosnak a vizsgálatot a kár összegének megállapítását követõ 8 napon
belül kell befejeznie;
d) nem alkalmazhatók a fegyelmi eljárásnak az egyszerûsített eljárásra, a fegyelmi tanácsra és a tárgyalás tartására,
a póteljárásra vonatkozó rendelkezései.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos elõterjesztésétõl számított 30 napon belül határozattal érdemben
dönt a kártérítési ügyben, vagy – ha a feltételei fennállnak – a kártérítési eljárást megszüntetõ határozatot hoz.
(4) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás további tisztázását tartja indokoltnak, úgy kártérítési póteljárást
rendel el, amirõl a vizsgálóbiztost és a károkozót értesíti. A vizsgálóbiztos a kártérítési póteljárás során a vizsgálatra
vonatkozó szabályok szerint jár el, és az annak befejezését követõ 3 munkanapon belül a kártérítési póteljárás során
keletkezett iratokat és a kiegészítõ jelentését köteles megküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának és
a károkozónak. Kártérítési póteljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidõ 30 nappal
meghosszabbodik.
(5) A leltárhiányért fennálló felelõsség megállapítására a (2) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy
a felelõsséget a leltárfelvétel befejezését követõ 60 napon belül el kell bírálni. Büntetõeljárás esetén e határidõ
a nyomozóhatóság, illetve a bíróság jogerõs határozatáról való, NAV általi tudomásszerzést követõ nappal kezdõdik.
A határidõ eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelõst kártérítésre nem lehet
kötelezni.
(6) A (2)–(5) bekezdéstõl eltérõen, ha a foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati
jogviszonya, munkaviszonya megszûnik vagy megszüntetésre kerül, a munkáltató a kártérítési felelõsség
megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat. A leltárhiányért fennálló felelõsség megállapítása
érdekében ilyenkor az (5) bekezdésben meghatározott határidõn belül lehet bírósághoz fordulni.
(7) A (2)–(4) bekezdéstõl eltérõen, ha a tényállás megítélése egyszerû, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör
gyakorlója, vagy az általa felhatalmazott vezetõ értesíti a kártérítési eljárás megindításáról a károkozót. Ilyen esetben
az értesítésben – az adott károkozás meghatározása és a kártérítés összegének közlése mellett – a károkozót fizetésre
kell felszólítani. Amennyiben a károkozó az értesítés közlésétõl (16/G. §) számított 8 munkanapon belül a kártérítési
felelõsségét, annak mértékét és a kártérítés összegét írásban elismeri, az ügyben nem kell vizsgálóbiztost kijelölni és
nem kell határozatot hozni, továbbá ilyen esetben – amennyiben a (10) bekezdés szerinti tájékoztatás szabályszerûen
megtörtént – a kártérítési ügy bírósági felülvizsgálata kizárt.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti esetben a károkozó az értesítésben meghatározott határidõig nem teljesít, a károkozó
(7) bekezdés szerinti nyilatkozata egyúttal a 28/D. § (2) bekezdés szerinti, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja
szerinti hozzájárulásnak minõsül, és a munkáltató az értesítésben megjelölt határidõtõl számított, a Ptk. szerinti
kamattal növelt követelését – a 28/D. § (2) bekezdésben, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
módon – a károkozó illetményébõl, munkabérébõl levonhatja. Amennyiben a károkozó kormányzati szolgálati
jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya a követelés teljes megtérítése elõtt megszûnik vagy
megszüntetésre kerül, a munkáltató a (7) bekezdés szerinti fizetési felszólítás és a károkozó (7) bekezdés szerinti
nyilatkozata alapján bírósági végrehajtást kezdeményezhet.
(9) Ha a károkozó a (7) bekezdés szerinti értesítésre nem nyilatkozik, vagy a kártérítési felelõsségét, annak mértékét
illetve a kártérítés összegét az írásbeli nyilatkozatában nem ismeri el, a kártérítési eljárást – az annak megindulásáról
szóló újabb értesítés nélkül – az általános szabályok szerint kell lefolytatni.
(10) A (7) bekezdés szerinti értesítésben a károkozót a (7)–(9) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni kell.
(11) A károkozó a (7) bekezdés szerinti esetben is kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától, illetve a 34/M. § szerinti
esetben a NAV elnökétõl a 34/L. § szerinti méltányosság gyakorlását, fizetési könnyítés engedélyezését. Ilyen esetben
a kérelem elbírálására a 34/L. § (5)–(7) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni.
(12) Nem alkalmazható a (7)–(11) bekezdés, ha a kárt többen együttesen okozták, vagy ha a kártérítési felelõsség
leltárhiány alapján áll fenn.
34/L. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban kérelemre a foglalkoztatottat
rendkívüli méltánylást érdemlõ körülmények alapján a kártérítés alól részben vagy egészben mentesítheti
(méltányosság). Ennek során különösen a károkozó cselekménnyel összefüggõ feladatvégrehajtás sürgõsségét,
26330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
valamint egyéb sajátos körülményeit, a kérelmezõ jövedelmi, vagyoni helyzetét, valamint egyéb körülményeit,
a jogsértés súlyát, a károkozás mértékét, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.
(2) Méltánylást érdemlõ személyi körülményekre tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító
határozatban kérelemre a kártérítés levonását elhalaszthatja, illetve részletfizetést engedélyezhet (fizetési könnyítés).
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kérelem elõterjesztésének lehetõségére a vizsgálóbiztos a vizsgálat során köteles
felhívni a foglalkoztatott figyelmét.
(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés ellen az érintett közvetlenül bírósághoz fordulhat;
a döntés bírósági felülvizsgálatát a kártérítési felelõsségét megállapító határozat elleni keresetében kérheti.
(5) Az érintett a körülményeiben bekövetkezett lényeges változásra tekintettel – a kártérítés összegének
megfizetéséig – utólag is elõterjesztheti az (1)–(2) bekezdés szerinti kérelmet. A kérelem tárgyában a munkáltatói
jogkör gyakorlója 15 napon belül önálló határozattal dönt, kivéve, ha a foglalkoztatott a kártérítést megállapító
határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, és a bíróság az ügyben még nem hozott jogerõs döntést. Ilyen esetben
a kérelmet a jogerõs bírósági döntésnek a munkáltatói jogkör gyakorlójához történt kézbesítéstõl számított 15 napon
belül kell elbírálni.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti kérelem elbírálásához a tényállás kiegészítése szükséges, az elbírálásra rendelkezésre
álló határidõ legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A kérelem elõterjesztésétõl a döntés közléséig a kérelmezõ
fizetési kötelezettsége, illetve a munkáltató 28/D. § szerinti illetménybõl való levonási joga szünetel.
(7) A foglalkoztatott az (5) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés felülvizsgálata iránt közvetlenül
bírósághoz fordulhat.
34/M. § A foglalkoztatott kártérítési felelõsségének megállapítására, illetve – a 34/L. §-tól eltérõen – a kártérítés alóli
mentesítésre, továbbá fizetési könnyítés engedélyezésére egymillió forintot meghaladó kár esetén a NAV elnöke
jogosult. Egyebekben a 34/L. § rendelkezései az irányadók.
A munkáltató kártérítési felelõssége
34/N. § (1) A munkáltató a foglalkoztatottnak a kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos szolgálati
jogviszonyával, munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében
felel.
(2) Mentesül a munkáltató a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a kárt az ellenõrzési körén kívül esõ olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható,
hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy
b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Ha a foglalkoztatott a tevékenységét rendeltetésszerûen a munkavégzési helyén, illetve a szolgálatteljesítési
helyén kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát ellenõrzési körön belül esõnek kell tekinteni.
(4) Nem kell megtéríteni
a) azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt elõre
látható,
b) a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elõ, vagy amely abból származott, hogy
a károsult a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(5) A foglalkoztatottnak kell bizonyítania, hogy a károkozás a kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos
szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.
(6) A kár megtérítésére a 34/J. § (1)–(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.
(7) Kormánytisztviselõ, ügykezelõ kirendelése, kormányzati érdekbõl történõ kirendelése vagy határozott idejû
áthelyezése esetén a munkáltatók felelõssége egyetemleges.
34/O. § (1) A munkáltatót a 34/N. § szerint terheli a felelõsség a foglalkoztatott munkahelyre bevitt tárgyaiban,
dolgaiban bekövetkezett károkért.
(2) A munkáltató elõírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megõrzõben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését.
A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetõk be.
E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.
34/P. § (1) Kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, munkaviszony körében az elmaradt
jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt, munkabért, valamint azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét
kell figyelembe venni, amelyekre a károsult a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony,
munkaviszony alapján az illetményén, munkabérén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését
megelõzõen rendszeresen igénybe vette.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26331
(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyon, hivatásos szolgálati jogviszonyon, munkaviszonyon kívül elmaradt
jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerûen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.
(3) Meg kell téríteni a dologi kárt, továbbá azt a kárt is, amelyet a foglalkoztatott a sérelembõl eredõ jelentõs
fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el, valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát,
továbbá a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.
(4) Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak,
továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.
(5) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes
fogyasztói ár alapján kell meghatározni.
(6) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése
nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.
(7) A munkáltató köteles megtéríteni a foglalkoztatott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült
kárát is.
(8) Amennyiben a foglalkoztatott meghal, az eltartott hozzátartozó a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenõen olyan
összegû tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhetõ
illetményét, munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem elõtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
34/Q. § A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni
a) az elmaradt illetményre esõ mindazon járulékot, amely a társadalombiztosítási szabályok szerint – mint jövedelmet
pótló kártérítés (keresetpótló járadék) – nem képez járulékalapot,
b) a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást;
c) amit a foglalkoztatott megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna;
d) amihez a foglalkoztatott (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott;
e) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.
34/R. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha
a kártérítés a károsult vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését
hivatott szolgálni.
(2) Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegû általános
kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként
is megállapítható.
34/S. § (1) Amennyiben a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be,
a megállapított kártérítés módosítását kérheti a károsult, a munkáltató, vagy felelõsségbiztosítás alapján nyújtott
kártérítés esetén a biztosító.
(2) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló illetményváltozás – az f) pont esetében munkabérváltozás –
mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni
a) az illetmény-összetevõk mértékét befolyásoló jogszabályváltozás nyomán a munkáltatónál a károsulttal azonos
besorolású (valamint pénzügyõr tekintetében azonos rendfokozatú) kormánytisztviselõt, pénzügyõrt, ügykezelõt
megilletõ illetmény-változás mértékét,
b) a rendszeres illetménypótlékra való jogosultságot érintõ jogszabályváltozás, illetve NAV szabályzat változása
nyomán a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltõ kormánytisztviselõt, pénzügyõrt megilletõ
illetménypótlék változás mértékét,
c) a károsulttal azonos besorolású (valamint pénzügyõr tekintetében azonos rendfokozatú) kormánytisztviselõt,
pénzügyõrt a törvény szerinti elõmenetel alapján megilletõ illetményváltozás mértékét,
d) a munkáltatónál az ügykezelõk tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves illetményváltozás mértékét,
amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor ügykezelõ besorolású volt,
e) a munkáltatónál személyi illetményben részesülõk tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves
illetményváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor személyi illetményben részesült,
f) a munkáltatónál a munkavállalók tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabérváltozás mértékét,
amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor munkaviszonyban állt.
(3) A munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a foglalkoztatottól, illetve közeli hozzátartozójától,
hozzátartozójától a munkavégzésbõl származó jövedelmérõl, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.
(4) A (2) bekezdés szerinti változásokról a munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti.
34/T. § (1) A munkáltató – kormánytisztviselõ, ügykezelõ kirendelése, kormányzati érdekbõl történõ kirendelése,
határozott idejû áthelyezése az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett – a károkozásról való tudomásszerzéstõl
26332 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye elõterjesztésére. A munkáltató a kárigény
bejelentésére 15 napon belül – indokai közlése mellett – írásban nyilatkozik. Munkáltatók egyetemleges felelõssége
esetén, ha a károsult a kárigényét nem ahhoz a munkáltatóhoz terjeszti elõ, akinél a kár bekövetkezett, a kárigényre
30 napon belül kell nyilatkozni.
(2) Pénzügyõr vezénylése esetén a vezénylés idõtartama alatt bekövetkezett kár esetében az (1) bekezdés szerinti
felhívást és nyilatkozatot az a szerv teszi meg, illetve a kárigényt ahhoz a szervhez kell benyújtani, amelynél a kár
keletkezett.
(3) Munkáltatók egyetemleges felelõssége esetén a munkáltatók haladéktalanul tájékoztatják egymást a károkozásról,
annak mértékérõl, körülményeirõl és a kártérítési igénnyel kapcsolatos álláspontjukról.
34/U. § (1) Az elévülés (16/K. §) szempontjából önállónak kell tekinteni
a) az illetmény és a táppénz,
b) az illetmény, illetve a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint
c) az illetmény, illetve a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,
rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás
különbözetének megtérítése iránti igényt. E bekezdés alkalmazásában az illetmény alatt a munkavállalók tekintetében
az elmaradt jövedelmet kell érteni.
(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérõ idõpontban esedékes újabb elkülönülõ kárigény
származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdõdõen,
külön-külön kell számítani.
(3) Az elévülési idõ az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a) a táppénz, illetve a betegség idejére járó távolléti díj elsõ fizetésének napjától,
b) attól az idõponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás elsõ
ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,
c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás folyósításának
idõpontjától kezdõdik.
(4) Járadékigény hat hónapnál régebbi idõre visszamenõleg csak akkor érvényesíthetõ, ha a jogosultat a követelés
érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetve a munkáltató a 34/T. §-ban meghatározott kötelezettségét
elmulasztotta. Három évnél régebbi idõre visszamenõleg járadékigény nem érvényesíthetõ.
A kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ és a munkavállaló kártérítési felelõsségének, illetve
a munkáltató kártérítési felelõsségének közös szabályai
34/V. § (1) A NAV elnöke bármely foglalkoztatott kártérítési felelõsségét érintõ ügyében, illetve bármely munkáltatói
kártérítési felelõsség tárgyát érintõ ügyben magához vonhatja a kártérítési jogkör gyakorlását.
(2) A munkavállalóra az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelõsségére vonatkozó XIII. fejezetét és a munkavállaló
kártérítési felelõsségére vonatkozó XIV. fejezetét – a (3) bekezdés kivételével – nem kell alkalmazni.
(3) A munkavállalóval kötött leltárfelelõsségi megállapodásra az Mt. 184. §-át – a csoportos leltárfelelõsségi
megállapodásra vonatkozó rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.
(4) A foglalkoztatottak kártérítési felelõsségével, illetve a munkáltató kártérítési felelõsségével kapcsolatos eljárások,
az ahhoz kapcsolódó méltányossági és fizetési könnyítési eljárások részletes szabályait a NAV elnöke állapítja meg.
A bírósági eljárás
34/W. § (1) A kormánytisztviselõ, az ügykezelõ a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének
érvényesítése érdekében, ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a (4) bekezdés a)–i) pontjaiban és (6) bekezdésben
meghatározott esetek kivételével az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési idõn belül – közvetlenül bírósághoz
fordulhat.
(2) A pénzügyõr a hivatásos szolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése érdekében a (4) bekezdés
a)–i) pontjaiban, az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott esetekben közvetlenül, a (4) bekezdés j)–k) pontjaiban
meghatározott esetekben az ott meghatározott döntést követõen bírósághoz fordulhat.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, az ügykezelõ bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény vagy a Kttv., illetve a Hszt. megengedi.
(4) A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésrõl szóló irat közlésétõl számított 30 napon belül lehet
a bírósághoz benyújtani
a) a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésével;
b) a kinevezés, a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításával;
c) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26333
d) a minõsítés és a teljesítményértékelés megállapításaival;
e) a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyben, kivéve, ha azt e törvény kizárja;
f) a fegyelmi felelõsséget megállapító határozattal;
g) a kártérítési felelõsséget megállapító határozattal;
h) a kártérítési felelõsséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési
könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel;
i) a 34/E. §-on alapuló állásból való felfüggesztéssel
kapcsolatos ügyekben, továbbá
j) ha a pénzügyõr szolgálati panaszát, illetve az elsõfokú határozat elleni fellebbezését elutasították;
k) ha a pénzügyõr ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott
határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál.
(5) A munkáltatói kártérítési felelõsség tárgyában a pénzügyõr kártérítési igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az
azon alapuló intézkedés ellen, illetve a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény érvényesítése érdekében
a pénzügyõr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési idõn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
(6) Megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától
[16/I. § (6) bekezdés] számított 30 napon belül lehet elõterjeszteni.
(7) A munkavállaló a határozat közlésétõl számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz
a) a kártérítési felelõsséget megállapító határozattal, illetve
b) a kártérítési felelõsséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési
könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel
szemben.
(8) A kormánytisztviselõnek, a pénzügyõrnek, az ügykezelõnek, a munkavállalónak a pert akkor is a munkáltató ellen
kell megindítania, ha a keresettel megtámadott döntést nem a munkáltatói jogkör gyakorlója hozta.
(9) A keresetlevél beadására megállapított határidõt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett
keresetlevelet legkésõbb a határidõ utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított
határidõt elmulasztja, igazolással élhet.
(10) A (4) bekezdés b)–k) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerõs döntéséig nem
hajtható végre, ide nem értve a 34/D. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a (4)–(5) bekezdése szerinti esetet, továbbá ide
nem értve a (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megtámadott teljesítményértékelésen alapuló, 25. § szerinti
eltérítést. Ha a teljesítményértékelés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerõs ítélet alapján az
állapítható meg, hogy az eltérítésre nem kerülhetett volna sor, a különbözetet az eltérítés idõpontjától számítva a Ptk.
szerinti kamattal növelt összegben 15 napon belül ki kell fizetni.
(11) A (7) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a sérelmezett határozat a bíróság jogerõs döntéséig nem hajtható
végre.
(12) Az érdekképviseleti szerv, valamint a munkáltató az e törvénybõl, vagy a Kttv.-bõl, illetve a Hszt.-bõl származó
igényét – a munkáltató esetében kivéve, ha e törvény, vagy a Kttv. illetve a Hszt. eltérõen rendelkezik – bíróság elõtt
érvényesítheti.
34/X. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ kormányzati
szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a kormánytisztviselõ,
a pénzügyõr, az ügykezelõ abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történõ továbbfoglalkoztatását, ha
a) a megszüntetés a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményébe [Kttv. 10. § (1) bekezdés, Hszt. 5. §], illetve
felmentési védelembe (Kttv. 70–71. §, Hszt. 58. § és 58/A. §) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési
korlátozásokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket [Kttv. 57. § (4) bekezdés és 63. § (4) bekezdés, illetve e törvény 17/C. §
(1) bekezdés], vagy
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselõ kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati
jogviszonyát a Kttv. 201. § (1) bekezdésébe, illetve a Hszt. 34/B. § (1) bekezdésébe ütközõ módon szüntette meg, vagy
c) a fegyelmi felelõsség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés, hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy
d) a jogviszony megszüntetése az egyenlõ bánásmód követelményébe ütközött, vagy
e) a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ a jogviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetését vagy
erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
26334 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellõzi a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ eredeti munkakörbe
történõ visszahelyezését, feltéve, ha az érintett továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ilyennek
minõsül különösen, ha
a) a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ munkaköre megszûnt,
b) a munkakörét betöltötték,
c) a munkáltatónál létszámcsökkentés van folyamatban az ítélet jogerõssé válásakor,
d) a munkáltatónál nincs üres álláshely.
(3) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben elõírtnál rövidebb
felmentési idõt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a kormányzati szolgálati
jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ elmaradt
illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát
is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan
megtérült vagy kellõ gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellõ gondosság elmulasztásának különösen azt kell
tekinteni, ha az érintett az állami foglalkoztatási szervvel nem mûködik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony
létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás
elõsegítésérõl szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel – megfelelõ munkahelyet elutasítja, továbbá maga
nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellõ gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb
járandóságok, illetve az érintett felmerült kárának a megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes
körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(5) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony az (1) bekezdésben foglalt módon történõ
jogellenes megszüntetése esetén a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ az eredeti munkakörébe való
visszahelyezést nem kéri vagy a bíróság mellõzi az érintett eredeti munkakörbe történõ visszahelyezését,
a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerõre
emelkedésének napján szûnik meg. Ekkor – a (4) bekezdésben foglaltakon felül – a bíróság a munkáltatót az eset
összes körülményének, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével,
a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelõ
összeg megfizetésére kötelezi.
(6) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon
szüntették meg jogellenesen, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony – a (3) bekezdés
kivételével – a megszüntetésrõl szóló jognyilatkozat szerinti idõpontban megszûnik, de az érintett részére – az eset
összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján – legalább
két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelõ átalánykártérítést kell fizetni.
(7) A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az
ügykezelõ mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének (kárenyhítés).
(8) E § rendelkezéseit a munkavállalóra is megfelelõen alkalmazni kell.
Értelmezõ rendelkezések
34/Y. § (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok
alkalmazásában
a) állományilletékes parancsnok: az elnök, az informatikai feladatokat ellátó intézet, a humánerõforrás-fejlesztési
feladatokat ellátó intézet, a bûnügyi fõigazgatóság, a középfokú vámszervek fõigazgatója, és a regionális bûnügyi
igazgatóság, valamint az alsó fokú vámszervek igazgatója;
b) áthelyezés: a (2) bekezdés b) pontja szerinti külsõ áthelyezés;
c) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ;
d) pályakezdõ: az a kormánytisztviselõ, pénzügyõr, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének
megszerzését követõen egy éven belül elsõ foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt,
hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít;
e) pénzügyi nyomozó
ea) az a pénzügyõr, aki a NAV bûnmegelõzési, bûnüldözési, bûnfelderítési és nyomozati feladatait látja el,
eb) a NAV állományában lévõ azon személy, aki az ea) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselõként látja el;
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26335
f) munkavégzési hely/szolgálatteljesítési hely: a munkáltató székhelye, illetve azon telephelye (kihelyezett szervezeti
egység, ügyfélkapcsolati hely/ügyfélszolgálat, kirendeltség), ahol az érintett munkáját szokásosan végzi, ha pedig
a munkáját szokásosan a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi, ahol közvetlen vezetõje felé beszámolási
kötelezettségét teljesíti;
g) a munkáltató szervezetszerû mûködési területe: az a földrajzilag körülhatárolt területrész, ahol az adott NAV szerv
a hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabály alapján a hatáskörébe utalt feladatokat jogosult, illetve köteles
ellátni, és ahol a szerv állományába tartozó kormánytisztviselõ, pénzügyõr, ügykezelõ a munkaköri kötelezettségét
köteles ellátni;
h) munkáltató: a NAV-nak az a központi, középfokú, illetve alsófokú szerve, amelynek állományába
a kormánytisztviselõ, a pénzügyõr, az ügykezelõ, munkavállaló tartozik;
i) szervezeti egység: a szerv azon szervezeti eleme, amelyet osztályvezetõ (ideértve az osztályt vezetõ
fõosztályvezetõ-helyettest is), illetve fõosztályvezetõ vezet, valamint a kirendeltség.
(2) E törvény alkalmazásában
a) belsõ áthelyezés: a NAV szervei közötti áthelyezés; a belsõ áthelyezés nem eredményezi a kormányzati szolgálati
jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszûnését;
b) külsõ áthelyezés: a kormánytisztviselõk, ügykezelõk tekintetében a közigazgatási szervek közötti áthelyezés,
a hivatásos állományúak tekintetében a NAV elnöke és az érintett miniszter megállapodása alapján a NAV és más
fegyveres szerv között történõ áthelyezés, továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba,
közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés.
(3) A belsõ áthelyezés esetén követendõ eljárás rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.
(4) Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a NAV elnöke gyakorolja.
(5) Ahol a Hszt.
a) országos parancsnokságot említ, azon a NAV tekintetében a NAV Központi Hivatalát;
b) szervezeti egységet említ, azon a NAV tekintetében a központi szerveket, a középfokú szerveket és az alsó fokú
szerveket;
c) beosztási illetményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletményt;
d) alapilletményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletmény és rendfokozati illetmény együttes
összegét
kell érteni.
(6) A 31. § (2)–(3) bekezdés alkalmazásában kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idõ alatt a Kttv. 150. §
(3) bekezdése alapján, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idõ alatt a Hszt. szolgálati idõ számítására
vonatkozó rendelkezései alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött idõt kell érteni.
(7) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót, hozzátartozó alatt a Ptk.
szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.
(8) Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres pótlékok, valamint
– pénzügyõr esetén – a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni
a) az érvénytelenség jogkövetkezményeire,
b) a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására,
c) az átirányításra,
d) a jubileumi jutalom mértékére,
e) a túlmunkára,
f) a tanulmányi célú mentesítésre,
g) a fegyelmi és a kártérítési felelõsségre,
h) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függõ bûncselekménnyel
kapcsolatos eljárás keretében való állásból való felfüggesztésre
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.”
24. § A NAV tv. 36. § (1) bekezdés e)–g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép
(A pénzügyõr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)
„e) a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok
megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelni az ellenõrzés tárgyát képezõ áru hivatalos helyre történõ azonnali
beszállítását, amennyiben az ellenõrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenõrzés helyszínén
a feltételek nem adottak, illetve az ellenõrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti.
26336 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés
elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését,
f) bûncselekmény gyanúja esetén halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és
a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére; amennyiben
az intézkedõ pénzügyõr pénzügyi nyomozó, a rá vonatkozó szabályok szerint jár el. A NAV nyomozó hatósága
hatáskörébe tartozó bûncselekmény gyanúja esetén ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levõ
pénzügyõrre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levõ pénzügyõr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levõ
pénzügyõrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének idõpontjában a szolgálaton
kívül lévõ pénzügyõr intézkedésre alkalmas állapotban van,
g) bûncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek õrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele,
illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából elfogni és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz
elõállítani. Az elõállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az
idõtartamot a NAV elõállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetõje, illetve az elõállítást
foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezetõ egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja.
Az elõállítottat szóban vagy írásban az elõállítás okáról tájékoztatni kell, és az elõállítás idõtartamáról részére igazolást
kell kiállítani,”
25. § (1) A NAV tv. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép
(A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bûnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve
az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:)
„b) a bûncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a c) pontban
meghatározott ideig,”
(2) A NAV tv. 72. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép
(A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bûnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve
az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:)
„e) a szervezett bûnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bûnözõi csoportban résztvevõ vagy azzal
együttmûködõ személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit az érintett
személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követõ húsz évig,”
(3) A NAV tv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép
„(2) A NAV adott nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének (bûnügyi fõigazgatóság, bûnügyi fõigazgatóság
középfokú szerve) vezetõje az (1) bekezdés b)–h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében – ha bûnüldözési
célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges – az érintett
tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jogának gyakorlását – írásban, a bírósági jogorvoslat,
továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetõségére vonatkozó tájékoztatást
is tartalmazó indokolással ellátva – megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellõzhetõ, ha az a NAV
bûnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellõzése esetén
a megtagadás okaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
19. §-ában foglalt rendelkezés mellett e §-ra kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása
nem érinti a büntetõeljárásban résztvevõknek a büntetõeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását.”
26. § A NAV tv. 77. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép
„77. § (1) A NAV nyomozó hatósága az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott
nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére bûnüldözési célból személyes és bûnüldözési adatokat
továbbíthat vagy vehet át az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerzõdés alapján az ott
meghatározott adatkörben és idõtartamban.
(2) A NAV nyomozó hatósága által kezelt személyes és bûnüldözési adat harmadik ország, valamint az (1) bekezdésben
nem említett nemzetközi szervezet részére bûnüldözési célból nemzetközi szerzõdés alapján az ott meghatározott
adatkörben és idõtartamban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország átvevõ hatósága vagy az
átvevõ nemzetközi szerv feladata bûncselekmények megelõzése, nyomozása, felderítése, büntetõeljárás lefolytatása
vagy büntetõjogi szankciók végrehajtása.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26337
(3) Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen
továbbítottak, errõl a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.
(4) A nemzetközi bûnügyi együttmûködés keretében végzett adatátadásokról az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.”
27. § A NAV tv. 81. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„c) a NAV állományába tartozó kormánytisztviselõk, pénzügyõrök tekintetében a képesítésre vonatkozó részletes
szabályokat.”
28. § A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki
[Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„h) azokat a képzettségeket, végzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel
egyenértékûnek kell tekinteni.”
29. § A NAV tv. a következõ 98/H–98/K. §-sal egészül ki
„98/H. § A 2012. december 31-én a NAV állományába tartozó, hivatásos munkakört betöltõ, tiszti vagy fõtiszti
állománycsoportba tartozó pénzügyõr a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. A nem
hivatásos munkakört betöltõ, tiszti vagy fõtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyõrnek a középfokú
szaktanfolyamot hivatásos munkakörbe helyezésétõl számított 3 éven belül kell elvégeznie. Amennyiben a pénzügyõr
a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idõ alatt nem kezdte
meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszûnik.
98/I. § Annak a kormánytisztviselõnek, akinek az illetményét a 23. § (3) bekezdésének, illetve a 24. § (7) bekezdésének
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény
(a továbbiakban: NAV Mód. III. tv.) 13. §–14. §-ával történõ módosítása érinti, illetménye – a 25. § alapján végrehajtott
illetményeltérítés kivételével – a 23. § (3) bekezdésben, illetve a 24. § (7) bekezdésben meghatározott alsó fokú
adóztatási szerv állományában nem lehet kevesebb, mint a 2012. december 31-én hatályos illetménye.
98/J. § (1) Ha a 2012. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselõ,
pénzügyõr, illetve ügykezelõ a NAV Mód. III. tv. 22. §-ával módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján
2013. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot
köteles 2013. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet
elõterjeszteni. Egyebekben – a (2) bekezdésre is figyelemmel – a 33/F. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidõ helyett az összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés egyúttal
tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is.
98/K. § (1) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévõ fegyelmi eljárásra a 2012. december 31-én
alkalmazandó rendelkezések az irányadók.
(2) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelõzõen elkövetett fegyelmi vétség miatt a NAV Mód. III. tv. hatálybalépését
követõen megindult fegyelmi eljárás során – a fegyelmi büntetések, fenyítések kivételével – a NAV törvénynek a NAV
Mód. III. tv. – 22. §–23. §–ával megállapított, a fegyelmi felelõsségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fegyelmi
büntetések, fenyítések tekintetében a fegyelmi vétség elkövetésekor alkalmazandó rendelkezések az irányadók,
ideértve a fegyelmi büntetés, fenyítés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is.
(3) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelõzõen kiszabott fegyelmi büntetés, fenyítés hatálya a fegyelmi büntetés,
fenyítés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti idõtartamig tart.
(4) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépése elõtt bekövetkezett károsodás esetén a kártérítési felelõsségre a kár
bekövetkezésének idõpontjában alkalmazandó rendelkezések az irányadók.”
30. § A NAV tv. a következõ alcímmel és 98/L. §-sal egészül ki
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
98/L. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsül.”
31. § A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
26338 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
32. § (1) A NAV tv. 4. § (1) bekezdésében a „valamint a közép- és alsó fokú adóztatási szervek” szövegrész helyébe az „,a közép-
és alsó fokú adóztatási szervek, valamint a (2a) bekezdés szerinti szerv” szöveg, a (2) bekezdésében a „valamint
a közép- és alsó fokú vámszervek” szövegrész helyébe az „,a közép- és alsó fokú vámszervek, valamint a (2a) bekezdés
szerinti szerv” szöveg lép.
(2) A NAV tv. 12. § (2) bekezdésében a „felettes szerve az elnök” szövegrész helyébe a „felettes szerve – a (6) bekezdésben
foglalt eltéréssel – az elnök” szöveg lép.
(3) NAV tv. 13. § (4) bekezdés i) pontjában a „végelszámolásban” szövegrész helyébe a „végelszámolásban,
a kényszertörlési eljárásban”, az (5) bekezdés d) pontjában a „vámokmányok” szövegrész helyébe a „vámokmányok,
illetve a vámeljárások” szöveg lép.
(4) A NAV tv. 15. § (1) bekezdés b) pontjában a „szolgálati viszonyban” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati
jogviszonyban” szöveg, a 17/B. §-ában a „szolgálati viszonyát” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonyát”
szöveg lép.
(5) A NAV tv. 17. § (1) bekezdésében az „A NAV hivatásos állományú tagjaira a Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), m), és s) pontja,”
szövegrész helyébe az „E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), j), m) s) és v) pontja,” szöveg, a „4. §
(4)–(5) bekezdése,” szövegrész helyébe a „4. § (4)–(5) bekezdése, 7–13. §-a,” szöveg, a „40. § (1) bekezdése és
a (2) bekezdés elsõ mondata, 45. §-a, 46. § (2) bekezdés a)–b) pontja, 47. §-a,” szövegrész helyébe a „40. §-a, 44. §
(1) bekezdés i) pontja, 45–47/A. §-a,” szöveg, a „49. § (2)–(3) bekezdése,” szövegrész helyébe a „49. § (1)–(3) bekezdése,
50. §-a, 56. § (5) bekezdése, 62. §-a,” szöveg, a „73. §-a,” szövegrész helyébe a „73. §-a, 74. §-a,” szöveg, a „90. §-a,
99–103. §-a,” szövegrész helyébe a „87–92. §-a, 95–103. §-a,” szöveg, a „110. §-a, 111. § (3) bekezdése, 116/A. §-a, 118. §
(2)–(3) bekezdése, 123. § (1) bekezdés g) pontja, 125. § (3) bekezdése, 126. § (4) bekezdése, 129. § (1) bekezdése,”
szövegrész helyébe az „a 107. §-a a beosztásból való felfüggesztés tekintetében, illetve a 107. § (1) bekezdés utolsó
mondata, 110–111. §-a, 113–115/A. §-a, 116/A–116/C. §-a, 118. § (1)–(3) bekezdése, (5) bekezdés a) pontja és
(6) bekezdése, 119-178. §-a,” szöveg, a „210/A. §-a,” szövegrész helyébe a „196–197. §-a, 210–210/A. §-a,” szöveg, az „az
1., 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei” szövegrész helyébe a „az 1., 2., 4., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei” szöveg lép.
(6) A NAV tv. 17. § (2) bekezdésében a „kizárólag pénzügyõr tölthet be” szövegrész helyébe a „kizárólag pénzügyõr tölthet
be (hivatásos munkakör)” szöveg, a „pénzügyõr nem foglalkoztatható” szövegrész helyébe a „pénzügyõr kizárólag
egyedi elnöki engedély alapján, kivételesen indokolt esetben foglalkoztatható” szöveg, a „szolgálati viszonyát és
elõmenetelét” szövegrész helyébe a „, hivatásos szolgálati jogviszonyát és elõmenetelét” szöveg lép.
(7) A NAV tv. 17/A. § (2) bekezdésében a „kiváló eredménnyel” szövegrész helyébe a „kitûnõ minõsítésû diplomával”
szöveg lép.
(8) A NAV tv. 18. §-ában az „A NAV kormánytisztviselõi és ügykezelõi tekintetében a Kttv. 45. § (1) bekezdése,” szövegrész
helyébe az „E törvény alkalmazása során a Kttv. 14–25. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a,” szöveg,
a „84–87. §-a, 101. § (1)–(5) bekezdése, 116–117. §-a,” szövegrész helyébe a „80–82. §-a, 84–87. §-a, 96–98. §-a,
100–108. §-a, 110–117. §-a,” szöveg, a „190. §-a,” szövegrész helyébe a „152. § (1)–(2) bekezdése, 153. §-a, 154. §
(1) bekezdése, 155–175. §-a, 190. §-a, 192–194. §-a,” szöveg, az „5. pontja, 6. pont b) és d) alpontja, 7. pontja,”
szövegrész helyébe a „4. és 5. pontja, 6. pont a)–b) és d) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja,” szöveg lép.
(9) A NAV tv. 18/A. § (2) bekezdésében, a 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, a (3a) bekezdésében
a „kormánytisztviselõi jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony” szöveg, a 20. § (5) és
(7) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdés a)–d) pontjában, a (3) bekezdés b)–d) pontjában a „kormánytisztviselõi
jogviszonyban” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyban” szöveg, a 82. § f) pontjában az
„a kormánytisztviselõi jogviszony” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselõként kormányzati szolgálati jogviszony”
szöveg lép.
(10) A NAV tv. 18/A. § (4) bekezdésében a „pszichológus kezelheti” szövegrész helyébe a „pszichológus, valamint a vizsgálat
lefolytatásában részt vevõ asszisztens kezelheti” szöveg lép.
(11) A NAV tv. 20. § (5) bekezdésében az „oklevelet szerzett” szövegrész helyébe az „oklevelet szerzett, valamint azt aki
egyébként jeles minõsítésû oklevéllel rendelkezik” szöveg lép.
(12) A NAV tv. 20/D. § (3) bekezdésében az „és az illetménykiegészítés” szövegrész helyébe a „, az illetménykiegészítés és
a pénzügyõrök esetén a rendfokozati illetmény” szöveg lép.
(13) A NAV tv. 25. § (1) bekezdésében a „teljesítményértékelése alapján” szövegrész helyébe a „teljesítményértékelése,
illetve az ügykezelõ szakmai munkájának értékelése alapján” szöveg, a (2) bekezdésében az „átsorolására kerül sor”
szövegrész helyébe az „átsorolására, illetve belsõ áthelyezésére kerül sor” szöveg lép.
(14) A NAV tv. 26/B. § (2) bekezdés elsõ mondatában az „illetménypótlékra” szövegrész helyébe az „egészségügyi pótlékra”
szöveg lép.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26339
(15) A NAV tv. 31/B. § (3) bekezdésében a „a címzetes fõmunkatársi címmel a fõmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési
fokozatába kerül” szövegrész helyébe a „a címzetes fõmunkatársi címmel a fõmunkatárs besorolási fokozat 14-es
fizetési fokozatába, a pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltõ a fõmunkatárs besorolási fokozat 15-ös fizetési
fokozatába kerül” szöveg lép.
(16) A NAV tv. 53. § (2) bekezdésében a „kormánytisztviselõi jogviszony, illetve munkajogviszony” szövegrész helyébe
a „kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony” szöveg, a 60. § (3) bekezdésében
a „szolgálati jogviszonya” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonya” szöveg, a „kormánytisztviselõi
jogviszonya” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonya” szöveg lép.
(17) A NAV tv. 6. számú mellékletében foglalt táblázat A oszlop 8. sorában az „Igazgató-helyettes” szövegrész helyébe az
„Igazgatóhelyettes” szöveg lép.
33. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
34. § A 32. § (16) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsül.
35. § Hatályát veszti a NAV tv.
1. 13. § (4) bekezdés f) pontja,
2. 13. § (4) bekezdés h) pontjából a „az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban
meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fõvárosi, megyei,
megyei jogú városi önkormányzatokat megilletõ hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá
a” szövegrész,
3. 17/E. §-a,
4. 17/F. §-a,
5. 17/H. § (2) és (4) bekezdése,
6. 18. § utolsó mondata,
7. 23. § (2) bekezdésében a „vonatkozó” szövegrész,
8. 26/B. § (2) bekezdés harmadik mondata,
9. 31. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „(alapilletménynek, illetménykiegészítésnek és rendszeres
pótlék/oknak)” szövegrész,
10. 71. § (4) bekezdés második mondata,
11. 81. § (2) bekezdés f) pontja,
12. 82. § f) pontjában a „, beosztásokat” szövegrész,
13. 82/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi)
feltételeket” szövegrész,
14. 82/A. § (1) bekezdés b) pontja,
15. 6/A. számú melléklete.
36. § Hatályát veszti a szabálysértésekrõl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló
2012. évi II. törvény 28. § (1) bekezdésében az „és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szövegrész.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
26340 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
1. melléklet a 2012. évi CLXXV. törvényhez
„7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása
A B C D E
1 A jogkör gyakorlója
Sorszám A hatáskör területe Munkáltatói jogkör megnevezése a kijelölt
2 NAV elnöke
miniszter
3 1. Hivatásos Hivatásos állományba vétel
4 szolgálati tábornokra vonatkozó javaslat elõterjesztése X
jogviszonnyal a Köztársasági Elnökhöz
5 kapcsolatos fõtiszt, tiszt esetében X
intézkedések
6 Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése
7 tábornokra vonatkozó javaslat elõterjesztése X
a Köztársasági Elnökhöz
8 fõtiszt, tiszt esetében X
9 Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése
10 tábornok esetében X X
11 fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
12 Hivatásos állományba visszavétel
13 tábornokra vonatkozó javaslat elõterjesztése X
a Köztársasági Elnökhöz
14 fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
15 2. Rendfokozatot Elsõ tiszti kinevezés X
16 érintõ Magasabb rendfokozatba történõ kinevezés, elõléptetés
17 döntések tábornoki kinevezés elõterjesztése a Köztársasági X
Elnökhöz
18 ezredesi elõléptetés X
19 fõtiszt, tiszt soron kívüli elõléptetése X X
20 3. Hivatásos Tábornok más fegyveres szervhez történõ X
szolgálati áthelyezése
21 jogviszonnyal Fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres X
kapcsolatos szervhez történõ áthelyezése
egyéb
döntések
22 4. Fegyelmi Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése,
hatáskörök illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása, arra vonatkozó javaslat
elõterjesztése
23 tábornokra vonatkozó javaslat elõterjesztése X
a Köztársasági Elnökhöz
24 fõtiszt, tiszt esetében kiszabása X
25 Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása
26 tábornok esetében A NAV
elnöke,
illetve
az általa
vezetett
fegyelmi
tanács
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26341
27 5. Vezényléssel Külszolgálatra történõ vezénylés
28 kapcsolatos tábornok esetében X
29 intézkedések fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
30 Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történõ vezénylés
31 tábornok esetében X
32 fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
33 Vezénylés más szervhez X X
34 Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történõ vezénylés
35 tábornok esetében X
36 fõtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
37 6. Egyéb Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása X
38 döntések Tábornok illetménynélküli szabadságának X X
engedélyezése
39 Elhunytak minõsítése
40 hõsi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás X
41 fegyveres szerv halottjává nyilvánítás X
42 Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztetõ Fórummal X
történõ egyeztetés
”
2012. évi CLXXVI. törvény
a szakmaközi szervezetekrõl és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseirõl szóló
2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról*
1. § A szakmaközi szervezetekrõl és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseirõl szóló 2012. évi CXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Szakmaközi tv.) a következõ 18/A. §-sal egészül ki
„18/A. § (1) Mezõgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény 11. §-ában meghatározott
tilalom megsértése, ha a versenytörvény 11. §-a szerinti megállapodásból eredõen a gazdasági verseny torzítása,
korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket
nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétõl a megállapodás által érintett piac szereplõje nincs elzárva, továbbá
az Európai Unió Mûködésérõl szóló Szerzõdés 101. cikkének alkalmazására nem került sor.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentesülési feltételek fennállását a miniszter állapítja meg.
(3) A versenytörvény 11. §-ában szereplõ tilalom mezõgazdasági termék vonatkozásában történõ megsértésének
vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatalnak a miniszter (2) bekezdés szerinti állásfoglalását be kell szerezni, és
az abban foglaltak alapján kell eljárnia. A miniszternek az állásfoglalását a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésének
beérkezésétõl számított hatvan napon belül kell kiadnia, amely idõtartamra a Gazdasági Versenyhivatal az eljárását
felfüggeszti.
(4) Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti a 11. §-ba ütközõ olyan megállapodás vagy az Európai Unió
Mûködésérõl szóló Szerzõdés 101. cikkébe ütközõ olyan versenytársak közötti megállapodás vagy összehangolt
magatartás esetén, ahol azt mezõgazdasági termék vonatkozásában követték el. Ez esetben az eljáró versenytanács
határidõ tûzésével felszólítja a megállapodásban vagy összehangolt magatartásban résztvevõ feleket, hogy
magatartásukat hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. A határidõ eredménytelen elteltét követõen
az eljáró versenytanács bírságot szab ki.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el.
26342 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
2. § A Szakmaközi tv. a következõ 21/A. §-sal egészül ki
„21/A. § E törvénynek a szakmaközi szervezetekrõl és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseirõl szóló 2012. évi
CXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított
rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni
kell.”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés alelnöke
2012. évi CLXXVII. törvény
Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló
2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról*
1. § A Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 44. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép
„44. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felsõ határ 1 200 000,0 millió
forint.
(2) Az Etv. 7 § (1) bekezdés b) pontja szerinti felsõ határ 80 000,0 millió forint.
(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felsõ határ 500 000,0 millió forint.”
2. § Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26343
IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei,
valamint az önálló szabályozó szerv vezetõjének
rendeletei
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 24/2012. (XI. 27.) MNB rendelete
a jegybanki alapkamat mértékérõl
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar
Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következõket rendelem el
1. § A jegybanki alapkamat mértéke 6,00%.
2. § (1) Ez a rendelet 2012. november 28-án lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékérõl szóló 23/2012. (X. 30.) MNB rendelet.
Simor András s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 25/2012. (XI. 27.) PSZÁF rendelete
a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ
szolgáltatást, árutõzsdei szolgáltatást végzõk adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló
9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet módosításáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás
alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el
1. § (1) A befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítõ szolgáltatást, árutõzsdei
szolgáltatást végzõk adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet (a továbbiakban
Rendelet) 2. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép
„(1) Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelõ
tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és
a Felügyelet részére megküldeni.”
(2) A Rendelet 2. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép
„(3) A központi értéktári tevékenységet folytató szervezet köteles a Felügyelet részére a központi
értékpapír-nyilvántartás adatait – az értékpapír azonosítójának (ISIN kódjának), típusának, fajtájának, formájának,
egyéb jellemzõinek, valamint a kibocsátó adatainak megnevezésével – a Felügyelet által elõírt módon, elektronikus
formában naponta megküldeni.”
(3) A Rendelet 3. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép
„(1) Az adatszolgáltató az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott
elektronikus formában, a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírással
ellátva teljesíti.”
26344 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
(4) A Rendelet 3. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép
„(3) Az adatszolgáltató a Felügyelet kérésére az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és
a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás
esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig bármikor köteles a Felügyelet számára rendelkezésre
bocsátani.”
(5) A Rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép
[Az adatszolgáltató]
„e) az éves auditált jelentést a közgyûlést követõ 15. munkanapig, de legkésõbb június 15-ig,”
[köteles a Felügyelet részére megküldeni.]
(6) A Rendelet 4. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontjának helyébe a következõ rendelkezés lép
[az adatszolgáltató törzsadatairól szóló jelentést]
„hb) a tárgyév június 30-i állapotot tükrözõ jelentést a második negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel
egyidejûleg, negyedéves gyakoriságú jelentésként, a tárgynegyedévet követõ hónap 20. munkanapjáig,”
[köteles a Felügyelet részére megküldeni.]
(7) A Rendelet 4. § (1) bekezdés h) pont hd) alpontjának helyébe a következõ rendelkezés lép
[az adatszolgáltató törzsadatairól szóló jelentést]
„hd) az idõközi változások miatti törzsadatjelentést – eltérõ jogszabályi rendelkezés hiányában – a változást követõ
15 munkanapon belül,”
[köteles a Felügyelet részére megküldeni.]
2. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
3. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Szász Károly s. k.,
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26345
1. melléklet a 25/2012. (XI. 27.) PSZÁF rendelethez
„1. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez
( )
ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT
Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság
A/ Egyedi táblák
30B Pénzfedezettségi jelentés (a deviza egységében) BV, BVF N
30C Értékpapír fedezettség részletezése (darab) BV, BVF, HB, HBF N
30DA Saját számlás értékpapír-állományok a hónap végén
BV, BVF H, NÉ
HB, HBF H
30DB Saját számlás pozíciók piaci értéke a hónap végén BV, BVF H, NÉ
HBF H
30K Tőzsdén kívüli azonnali értékpapírügyletek adatai BV, BVF, HB, HBF HE
31A Felügyeleti mérleg – Eszközök BV H, NÉ, É
BVF H, NÉ
31B Felügyeleti mérleg – Források BV H, NÉ, É
BVF H, NÉ
31C Tájékoztató adatok (1) BV H, NÉ
31D1 Tájékoztató adatok (2) BV, BVF H, NÉ
HB, HBF H
31D2 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken BV, BVF H, NÉ
HB, HBF H
31D3 Tájékoztató adatok (4) BV, BVF, HB, HBF Z
32A Eredménykimutatás BV H, NÉ, É
BVF H, NÉ
32B Eredményadatok részletezése BV H, NÉ, É
BVF H, NÉ
33HSZLA Számlavezetők HB NÉ
33SZLA Számlavezetők BV NÉ
33LEZ A negyedév során lezárt pozíciók adatai BV, HB NÉ
33NYIPO Nyitott pozíciók adatai a negyedév végén BV, HB NÉ
33KP Az ügyfelek kockázati profiljának kategóriái BV, HB NÉ
34A Értékpapír kölcsönzés BV H, NÉ
34B Értékpapír repó BV H, NÉ
35A Havi forgalmazási jelentés – szabályozott piaci kereskedési adatai BV, BVF H, NÉ
HB, HBF H
35B Havi forgalmazási adatok – szabályozott piacon kívüli kereskedési adatai BV, BVF H, NÉ
HB, HBF H
35C Havi kereskedési adatok partnerek, illetve megbízók szerint BV, BVF H, NÉ
HB, HBF H
37A Portfólió elemzés – minősítés BV, BVC NÉ
37B1 Értékvesztés és értékvesztés visszaírása BV NÉ
37B2 Céltartalék változása BV NÉ
37C Pénzmosás megelőzésével és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok BV, BVF, AT NÉ
37FA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. BV, BVF, AT NÉ
37FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II. BV, BVF, AT NÉ
38I1 Teljesített jegyzési garanciák BV, HB Z
38I2 Hozamra és tőkemegóvásra tett garancia teljesítése BV, HB Z
38J4 Pénzügyi instrumentum számviteli átsorolása BV Z
39AC Tőzsdei megbízásra végrehajtott áruügyletek fedezettsége BV, BVF, AT H, NÉ
HB, HBF H
39AD Tőzsdei saját számlás áruügyletek BV, BVF, AT H, NÉ
HB, HBF H
39AE Ügyfél- és saját eszközök hely szerinti kimutatása AT H, NÉ, PEE
39AF Árutőzsdei szolgáltatók havi forgalma AT H, NÉ
39KC Elszámolóház - Ügyfél- és saját tulajdonú értékpapír-állomány EL H
KELERER KELER értékpapír számla EL N
KELERPE KELER pénzszámla egyenleg (a deviza egységében) EL N
KELERA2 KELER Bruttó kereskedési állomány EL N
B/ Konszolidált táblák
31KA Összevont felügyeleti mérleg – Eszközök BVC NÉ
31KB Összevont felügyeleti mérleg – Források BVC NÉ
31KC Összevonás jellemzői BVC NÉ
31KD Összevonásba nem került szoros kapcsolatok jellemzői BVC NÉ
32KA Összevont eredménykimutatás BVC NÉ
C/ MiFID TREM tábla
MiFID MiFID tranzakciós jelentés BV, BVF, HB, HBF, AK, AT Z
D/ Törzsadat jelentés
KTATE1 Intézményi alapadatok BV É, V
KTATE2 Vezető állású személy adatai BV É, V
KTATE3 Könyvvizsgáló adatai BV É, V
KTATE4 Kiszervezés BV É, V
KTATE5 Tulajdonos adatai BV FÉ, É, V
KTAFTE1 Intézményi alapadatok BVF É, V
KTAFTE2 Bejelentés és engedélyköteles tisztségviselő BVF É, V
KTAFTE3 Tulajdonos adatai BVF FÉ, É, V
E/ Felügyeleti díjra vonatkozó táblák
BVAD Befektetési vállalkozás felügyeleti alapdíj számítása BV É
BVVDN Befektetési vállalkozás felügyeleti változó díj számítása BV NÉ
BVFAD Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti alapdíj számítása BVF É
BVFVDN Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti változó díj számítása BVF NÉ
ASZAD Árutőzsdei szolgáltató felügyeleti alapdíj számítása AT É
F/ Az éves jelentéssel egyidejűleg elektronikusan megküldendő szöveges állományok
Rövid név Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság
merleg Éves beszámoló – mérleg BV, BVF É
erkim Éves beszámoló – eredménykimutatás BV, BVF É
cashflow Éves beszámoló – cash-flow BV, BVF É
kiegmell Éves beszámoló – kiegészítő melléklet BV, BVF É
konyvzar Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés BV, BVF É
kozgyhat Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv BV, BVF É
erfeloszt Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat BV, BVF É
uzljel Üzleti jelentés BV, BVF É
Az összefoglaló táblában előforduló rövidítések
Befektetési vállalkozás BV
Befektetési vállalkozás által konszolidált csoport BVC
Külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe BVF
Befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézet HB
Adatszolgáltató Külföldi hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező
fióktelepe HBF
Befektetési alapkezelő AK
Árutőzsdei szolgáltató AT
Elszámolóház EL
Napi N
Heti HE
Havi H
Negyedéves NÉ
Gyakoriság Féléves FÉ
Éves É
PSZÁF egyedi elrendelése szerint (pl. előkészített jelentés) PEE
Esetenként küldendő jelentés Z
Változás esetén (pl. KTA táblák) V
26346
30B
PÉNZFEDEZETTSÉGI JELENTÉS (A DEVIZA EGYSÉGÉBEN)
Összesen Egyéb
HUF EUR GBP USD Mód
(forintban) (forintban)
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3 4 5 6 7
a b c d e f z
001 30B1 Ügyfelek követelései
002 30B11 Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege
003 30B12 Ügyfelek ügyfélszámlára át nem vezetett követelései
004 30B121 Ügyfélszámlával rendelkező ügyfelek követelései
005 30B122 Ügyfélszámlával nem rendelkező ügyfelek követelései
006 30B2 Pénzeszközök
007 30B21 Pénztár és pénzforgalmi számlák
008 30B211 Pénztárak
009 30B2111 Saját pénzeszköz
010 30B2112 Megbízói pénzeszköz
011 30B212 Elszámolóházaknál lévő pénzeszköz
012 30B2121 KELER Zrt-nél vezetett számlák értéke összesen
013 30B21211 Saját pénzeszköz
014 30B21212 Megbízói pénzeszköz
015 30B2122 Más - elismert - elszámolóháznál lévő pénzeszköz
016 30B21221 Saját pénzeszköz
017 30B21222 Megbízói pénzeszköz
Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi
018 30B213
engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla
019 30B2131 Saját pénzeszköz
020 30B2132 Megbízói pénzeszköz
021 30B22 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél lévő pénzeszközök
022 30B221 Saját pénzeszköz
023 30B222 Megbízói pénzeszköz
024 30B23 Más befektetési szolgáltató(k)nál lévő pénzeszköz
025 30B231 Saját pénzeszköz
026 30B232 Megbízói pénzeszköz
027 30B24 Közvetítőnél lévő megbízói pénzeszköz
028 30B25 Úton lévő pénzeszköz
029 30B251 Saját pénzeszköz
030 30B252 Megbízói pénzeszköz
031 30B261 Saját pénzeszközök összesen
032 30B262 Ügyfélkövetelések pénzfedezete
033 30B31 Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)
034 30B32 Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke
035 30B4 Elszámolóház(ak)nál lévő garancia alapok
036 30B5 Elsődleges fedezettség
037 30B6 Másodlagos fedezettség
038 30B7 Harmadlagos fedezettség
039 30B8 Negyedleges fedezettség
040 30B91 Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
30C
ÉRTÉKPAPÍR-FEDEZETTSÉG RÉSZLETEZÉSE (DARAB)
Értékpapírok Bruttó Nettó Értékpapírok
Értékpapír Saját értéktár Saját értéktár Egyéb külső Egyéb külső Szállítás alatt Szállítás alatt Saját állomány Bruttó Ügyfél értékpapír
ISIN kód E761 megbízói E761 saját összesen ügyfélkövetelés ügyfélkövetelés (m- egyenlege Mód
megnevezése megbízói saját helyen megbízói helyen saját megbízói saját fizikai készlet ügyféltartozás fedezete (k-m)
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés (c+d+e+f+g+h+i+j) fizikai készlet n) összesen (p-l)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
a b c d e f g h i j k l m n o p q z
001 30C0 Értékpapírok összesen
002 30C10001
004
005 30C19999
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
26347
26348 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
30DA
SAJÁT SZÁMLÁS ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNYOK A HÓNAP VÉGÉN
Nagyságrend: forint
Bekerülési érték Piaci érték Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3
a b z
001 30DA1 Értékpapírok összesen
002 30DA11 Állampapírok
003 30DA111 Magyarország által kibocsátott állampapír
004 30DA1111 Államkötvény
005 30DA1112 Kincstárjegy
006 30DA1113 Az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
007 30DA1114 Egyéb
008 30DA112 Más EGT-állam által kibocsátott állampapír
009 30DA1121 Államkötvény
010 30DA1122 Kincstárjegy
Az Európai Központi Bank, vagy az EGT más államának jegybankja által
011 30DA1123
kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
012 30DA1124 Egyéb
013 30DA113 Nem EGT-állam által kibocsátott állampapír
014 30DA1131 Államkötvény
015 30DA1132 Kincstárjegy
016 30DA1133 Egyéb
017 30DA12 Kötvények
018 30DA121 Hazai kibocsátású kötvények
019 30DA1211 Vállalati kötvény
020 30DA1212 Hitelintézeti kötvény
021 30DA1213 Önkormányzati kötvény
022 30DA1214 Jelzáloglevél
023 30DA122 Külföldi kibocsátású kötvények
024 30DA13 Részvények
025 30DA131 Szabályozott piacra bevezetett részvények
026 30DA1311 Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények
027 30DA1312 Más szabályozott piacra bevezetett részvények
028 30DA132 Szabályozott piacra be nem vezetett részvények
029 30DA14 Befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír
030 30DA141 Hazai kibocsátású befektetési jegyek
031 30DA14101 Likviditási alap
032 30DA14102 Pénzpiaci alap
033 30DA14103 Rövid kötvényalap
034 30DA14104 Hosszú kötvényalap
035 30DA14105 Szabad futamidejű kötvényalap
036 30DA14106 Kötvénytúlsúlyos vegyes alap
037 30DA14107 Kiegyensúlyozott vegyes alap
038 30DA14108 Dinamikus vegyes alap
039 30DA14109 Részvényalap
040 30DA14110 Árupiaci alap
041 30DA14111 Abszolút hozamú alap
042 30DA14112 Tőkevédett alap
043 30DA14113 Származtatott alap
044 30DA14114 Közvetlen ingatlanokba fektető alap
045 30DA14115 Közvetett ingatlanokba fektető alap
046 30DA142 Külföldi kibocsátású befektetési jegyek
047 30DA14201 Likviditási alap
048 30DA14202 Pénzpiaci alap
049 30DA14203 Rövid kötvényalap
050 30DA14204 Hosszú kötvényalap
051 30DA14205 Szabad futamidejű kötvényalap
052 30DA14206 Kötvénytúlsúlyos vegyes alap
053 30DA14207 Kiegyensúlyozott vegyes alap
054 30DA14208 Dinamikus vegyes alap
055 30DA14209 Részvényalap
056 30DA14210 Árupiaci alap
057 30DA14211 Abszolút hozamú alap
058 30DA14212 Tőkevédett alap
059 30DA14213 Származtatott alap
060 30DA14214 Közvetlen ingatlanokba fektető alap
061 30DA14215 Közvetett ingatlanokba fektető alap
062 30DA15 Egyéb értékpapírok
Jelmagyarázat
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26349
30DB
SAJÁT SZÁMLÁS POZÍCIÓK PIACI ÉRTÉKE A HÓNAP VÉGÉN
Nagyságrend: forint
Piaci érték
Mód
(pótlási költség)
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2
a z
001 30DB1 Származtatott ügyletek nyitott pozíciói összesen
002 30DB11 Határidős ügyletek
003 30DB111 Deviza
004 30DB112 Részvény
005 30DB113 Állampapír
006 30DB114 Egyéb értékpapír
007 30DB115 Kamat
008 30DB116 Index
009 30DB117 Egyéb
010 30DB12 Opciós ügyletek
011 30DB121 Deviza
012 30DB122 Részvény
013 30DB123 Állampapír
014 30DB124 Egyéb értékpapír
015 30DB125 Kamat
016 30DB126 Index
017 30DB127 Egyéb
018 30DB13 Csereügyletek
019 30DB131 Kamat
020 30DB132 Deviza
021 30DB133 Currency
022 30DB134 Egyéb
023 30DB14 Egyéb származtatott ügyletek
024 30DB141 Deviza
025 30DB142 Részvény
026 30DB143 Állampapír
027 30DB144 Egyéb értékpapír
028 30DB145 Kamat
029 30DB146 Index
030 30DB147 Egyéb
26350
30K
TŐZSDÉN KÍVÜLI AZONNALI ÉRTÉKPAPÍRÜGYLETEK ADATAI
Nagyságrend: forint
Értékpapír Tranzakció
Értékpapír típusa ISIN kód Mennyiség Átlagár Minimum ár Maximum ár Ügylet összértéke Mód
megnevezése iránya
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
a b c d e f g h i z
001 30K0001
... ...
30K9999
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26351
31A
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS - FELÜGYELETI MÉRLEG - Eszközök
Nagyságrend: forint
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
001 31A0 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
002 31A1 FORGÓESZKÖZÖK
003 31A11 PÉNZESZKÖZÖK
004 31A111 Pénztár, csekkek
005 31A112 Tőzsdeforgalmi számla
006 31A113 Elszámolási betétszámla
007 31A114 Megbízásra végzett bef. szolg-hoz kapcs. ügyfélpénz letéti számlán
008 31A12 ÉRTÉKPAPÍROK
009 31A121 Kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
010 31A1211 Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más fióktelepe
011 31A1212
által kibocsátottak
012 31A122 Lejáratig tartani szándékozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
013 31A1221 Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más fióktelepe
014 31A1222
által kibocsátottak
Kereskedési célú, tulajdonosi részesedést jelentő befektetések,
015 31A123
visszavásárolt saját részvény
016 31A1231 Kapcsolt vállalkozásban lévők
017 31A1232 Visszavásárolt saját részvény
018 31A124 Kereskedési célú egyéb értékpapírok
019 31A1241 Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más fióktelepe
020 31A1242
által kibocsátottak
021 31A125 Lejáratig tartani szándékozott egyéb értékpapírok
022 31A1251 Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más fióktelepe
023 31A1252
által kibocsátottak
024 31A126 Értékpapírok értékelési különbözete
025 31A13 KÖVETELÉSEK
026 31A131 Tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
027 31A1311 EU tőzsdén kötött ügylet elszámolásából
028 31A13111 Hazai tőzsdén kötött ügylet elszámolásából
029 31A132 Elszámolóháztól és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől
030 31A1321 Elszámolóháztól
031 31A13211 EU elszámolóháztól
032 31A132111 Hazai elszámolóháztól
033 31A1322 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől
034 31A13221 EU elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől
035 31A132211 Hazai elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől
Kereskedési célúnak minősített keletkeztetett kölcsön- és más
036 31A133
követelések
037 31A1331 Vevőkövetelések
038 31A13311 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
039 31A13312
fióktelepétől
040 31A1332 Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból
041 31A13321 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
042 31A13322
fióktelepétől
043 31A1333 Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
044 31A13331 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
045 31A13332
fióktelepétől
046 31A1334 Váltókövetelések
047 31A13341 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
048 31A13342
fióktelepétől
049 31A1335 Kölcsönök és egyéb követelések
050 31A13351 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
051 31A13352
fióktelepétől
Kereskedési célúnak nem minősített keletkeztetett kölcsön- és más
052 31A134
követelések
053 31A1341 Vevőkövetelések
054 31A13411 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
055 31A13412
fióktelepétől
056 31A1342 Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból
057 31A13421 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
058 31A13422
fióktelepétől
059 31A1343 Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
060 31A13431 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
061 31A13432
fióktelepétől
062 31A1344 Váltókövetelések
063 31A13441 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
064 31A13442
fióktelepétől
26352 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
065 31A1345 Kölcsönök és egyéb követelések
066 31A13451 Ügyleti letétek, biztosítékok és árkülönbözetek összege
067 31A135 Kereskedési céllal vásárolt vagy engedményezett követelések
068 31A1351 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
069 31A1352
fióktelepétől
070 31A136 Értékesíthető, vásárolt vagy engedményezett követelések
071 31A1361 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
072 31A1362
fióktelepétől
073 31A137 Portfóliókezelésbe adott pénzügyi eszközök
074 31A1371 Kapcsolt vállalkozáshoz
075 31A1372 Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásához
076 31A138 Követelések értékelési különbözete
077 31A139 Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
078 31A14 KÉSZLETEK
079 31A141 Követelés ellenében kapott eladási célú vagyontárgyak
080 31A142 Egyéb készletek
081 31A2 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
082 31A21 BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
083 31A211 Részesedések
084 31A2111 Kapcsolt vállalkozásban
085 31A212 Lejáratig tartani szándékozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
086 31A2121 Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más fióktelepe
087 31A2122
által kibocsátottak
088 31A213 Értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
089 31A2131 Kapcsolt vállalkozás által kibocsátottak
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más fióktelepe
090 31A2132
által kibocsátottak
Kereskedési célúnak nem minősített keletkeztetett kölcsön- és más
091 31A214
követelések
092 31A2141 Kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönök
093 31A2142 Kapcsolt vállalkozással szembeni más követelések
094 31A215 Hosszú lejáratú bankbetétek
095 31A2151 Kapcsolt vállalkozásnál
096 31A216 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
097 31A217 Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
098 31A22 IMMATERIÁLIS JAVAK
099 31A221 Vagyoni értékű jogok
100 31A222 Szoftver termékek
101 31A223 Egyéb immateriális javak
102 31A224 Immateriális javakra adott előlegek
103 31A225 Immateriális javak értékhelyesbítése
104 31A23 TÁRGYI ESZKÖZÖK
105 31A231 Ingatlanok
106 31A232 Műszaki berendezések, gépek, járművek
107 31A233 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
108 31A234 Beruházások, beruházásokra adott előlegek
109 31A235 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
110 31A3 AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
111 31A31 Bevételek aktív időbeli elhatárolása
112 31A32 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
113 31A33 Halasztott ráfordítások
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26353
31B
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS - FELÜGYELETI MÉRLEG - Források
Nagyságrend: forint
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
001 31B0 FORRÁSOK ÖSSZESEN
002 31B1 KÖTELEZETTSÉGEK
003 31B11 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
004 31B111 Kötelezettségek tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
005 31B1111 EU tőzsdén kötött ügylet elszámolásából
006 31B11111 Hazai tőzsdén kötött ügylet elszámolásából
Elszámolóházzal és elszámolóházi tevékenységet végző
007 31B112
szervezet felé
008 31B1121 Elszámolóház felé
009 31B11211 EU elszámolóház felé
010 31B112111 Hazai elszámolóház felé
011 31B1122 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felé
012 31B11221 EU elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felé
013 31B112211 Hazai elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felé
014 31B113 Kapcsolt vállalkozással szemben
015 31B1131 Hitelekből, kölcsönökből
016 31B1132 Vevőktől kapott előlegből, áruszállításból és szolgáltatásból
017 31B1133 Ügyfélügyletekből
018 31B1134 Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
019 31B1135 Váltótartozásokból
020 31B1136 Kapott letétek és árkülönbözetek
021 31B1137 Egyéb
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásával vagy annak más
022 31B114
fióktelepével szemben
023 31B1141 Hitelekből, kölcsönökből
024 31B1142 Vevőktől kapott előlegből, áruszállításból és szolgáltatásból
025 31B1143 Ügyfélügyletekből
026 31B1144 Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
027 31B1145 Váltótartozásokból
028 31B1146 Kapott letétek és árkülönbözetek
029 31B1147 Egyéb
030 31B115 Egyéb személyekkel, gazdálkodókkal szemben
031 31B1151 Hitelekből, kölcsönökből
032 31B1152 Vevőktől kapott előlegből, áruszállításból és szolgáltatásból
033 31B1153 Ügyfélügyletekből
034 31B1154 Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
035 31B1155 Váltótartozásokból
036 31B1156 Kapott letétek és árkülönbözetek
037 31B1157 Egyéb
038 31B116 Kötelezettségek értékelési különbözete
039 31B117 Származékos ügyletek negatív értékeklési különbözete
040 31B12 HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
041 31B121 Kapcsolt vállalkozás felé
042 31B1211 Kapott kölcsönből
043 31B1212 Kötvénykibocsátásból
044 31B1213 Beruházási és fejlesztési kölcsönből
045 31B1214 Egyéb ügyletből
046 31B122 Egyéb személyekkel, gazdálkodókkal szemben
047 31B1221 Kapott kölcsönből
048 31B1222 Kötvénykibocsátásból
049 31B1223 Beruházási és fejlesztési kölcsönből
050 31B1224 Egyéb ügyletből
051 31B13 HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
052 31B131 Kapcsolt vállalkozás felé
053 31B2 PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
054 31B21 Bevételek passzív időbeli elhatárolása
055 31B22 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
056 31B23 Halasztott bevételek
057 31B3 CÉLTARTALÉKOK
058 31B31 Céltartalék a várható kötelezettségekre
059 31B311 Határidős, opciós és swap ügyletek miatt
060 31B312 Jegyzési garanciavállalás miatt
Hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozó – Bszt. szerinti –
061 31B313
ígéret miatt
062 31B314 Egyéb
063 31B32 Céltartalék jövőbeni költségekre
064 31B33 Egyéb céltartalék
065 31B331 Értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalék
066 31B332 Nyitott pozíció veszteségre képzett céltartalék
Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének fedezetére
067 31B333
képzett céltartalék (Sztv.41.§ (4) bek.)
068 31B4 SAJÁT TŐKE
069 31B41 Jegyzett tőke
070 31B4111 Kapcsolt vállalkozások által jegyzett
071 31B4112 Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások által jegyzett
26354 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
072 31B4113 Egyéb vállalkozások, egyéb szervezetek által jegyzett
073 31B4114 Magánszemélyek által jegyzett
074 31B412 Visszavásárolt saját részvény névértéken
075 31B413 Dotációs tőke
076 31B42 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
077 31B43 Tőketartalék
078 31B431 Ázsióból
079 31B432 Egyéb tőketartalék
080 31B44 Eredménytartalék (+,-)
081 31B45 Lekötött tartalék
082 31B46 Értékelési tartalék
083 31B461 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
084 31B462 Valós értékelés értékelési tartaléka
085 31B47 Általános tartalék
086 31B48 Mérleg szerinti eredmény /év közben eredmény/ (+,-)
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26355
31C
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (1.)
Nagyságrend: forint
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
001 31C11 MINŐSÍTETT BEFOLYÁST JELENTŐ PIBB-RÉSZESEDÉSEK
002 31C111 Hitelintézetben
003 31C112 Pénzügyi vállalkozásban
004 31C113 Biztosító intézetben
005 31C114 Befektetési vállalkozásban
006 31C12 MINŐSÍTETT BEFOLYÁST NEM JELENTŐ PIBB-RÉSZESEDÉSEK
007 31C121 Hitelintézetben
008 31C122 Pénzügyi vállalkozásban
009 31C123 Biztosító intézetben
010 31C124 Befektetési vállalkozásban
011 31C13 EGYÉB RÉSZESEDÉSEK
012 31C131 Tőzsdében
013 31C132 Elszámolóházban
014 31C133 Befektetési alapkezelőben
015 31C134 Árutőzsdei szolgáltatóban
016 31C135 Járulékos vállalkozásban
017 31C136 Egyéb vállalkozásban
018 31C14 ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK
019 31C141 Megbízásra végzett befektetési szolgáltatás utáni díj
020 31C142 Megbízásra végzett befektetési szolgáltatás utáni kötelezettségek tartozik egyenlege
021 31C1421 Halasztott fizetésekből
022 31C143 Befektetési hitelek
023 31C144 Ügyfelekkel szembeni egyéb követelések
024 31C15 PER ALÁ VONT KÖVETELÉSEK TELJES ÉRTÉKE
025 31C151 Peresített összeg a követelésekből
026 31C1511 Peresített összegből pénzügyileg rendezett
027 31C16 INGATLANOK KÖNYV SZERINTI ÉRTÉKE
028 31C161 Tevékenységhez közvetlenül szükséges
029 31C162 Befektetési célú
030 31C17 ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK
031 31C171 Megbízásra végzett tevékenységből az ügyfelet megillető pénz
032 31C172 Ügyfelekkel szembeni egyéb kötelezettségek
033 31C18 Három hónapon belül lejáró kötelezettségek
034 31C19 Halmozott adófizetési kötelezettség (számított érték)
035 31C191 Adófizetési kötelezettség és fizetett adóelőleg különbözete
036 31C20 Átlagos állományi létszám (fő)
037 31C21 Közvetítők száma (db)
038 31C211 Függő ügynök (db)
039 31C212 Befektetési vállalkozás (db)
Jelmagyarázat
Tilos
26356 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
31D1
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (2.)
Nagyságrend: forint
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
001 31D101 IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA NÉVÉRTÉKEN
002 31D10111 Nyomdai úton előállított
003 31D10112 Dematerializált
004 31D102 IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA PIACI ÉRTÉKEN
005 31D10211 Nyomdai úton előállított
006 31D10212 Dematerializált
007 31D1031 KÖLCSÖNADOTT ÉRTÉKPAPÍROK KÖNYV SZERINTI ÉRTÉKEN
008 31D10311 Saját értékpapírok
009 31D10312 Ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok
010 31D10313 Kölcsönadott értékpapírok után értékpapír formájában kapott óvadék
011 31D1032 KÖLCSÖNVETT ÉRTÉKPAPÍROK SZERZŐDÉS SZERINTI ÉRTÉKEN
012 31D10321 Saját értékpapírok
013 31D10322 Ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok
014 31D1041 Ügyfelek száma
015 31D10411 ebből: aktív ügyfelek száma
016 31D1042 Vezetett ügyfél értékpapírszámlák száma (db)
017 31D10421 ebből: NYESZ (db)
018 31D10422 TBSZ (db)
019 31D1043 Vezetett ügyfél pénzszámlák száma (db)
020 31D1051 Portfoliókezelési szerződések keretében kezelt portfoliók száma (db)
021 31D1052 Portfoliókezelt vagyon átvételkori piaci értéken
022 31D10521 Pénztári portfolió
023 31D10522 Biztosítói portfolió
024 31D10523 Egyéni portfolió
025 31D1053 Portfoliókezelt vagyon aktuális piaci értéken
026 31D10531 Pénztári portfolió
027 31D10532 Biztosítói portfolió
028 31D10533 Egyéni portfolió
029 31D1061 NYESZ-számlákon nyilvántartott értékpapír-állomány aktuális piaci értéken
030 31D1062 TBSZ-számlákon nyilvántartott értékpapír-állomány aktuális piaci értéken
Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült (illetve továbbított) megbízások száma
031 31D107
összesen - prompt ügyletek (db)
032 31D1071 1 millió Ft alatti összegű teljesült megbízások száma (db)
033 31D1072 1-10 millió Ft közötti összegű teljesült megbízások száma (db)
034 31D1073 10-100 millió Ft közötti összegű teljesült megbízások száma (db)
035 31D1074 100 millió Ft feletti összegű teljesült megbízások száma (db)
Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült (illetve továbbított) megbízások száma
036 31D108
összesen - származtatott ügyletek (db)
037 31D1081 1 millió Ft alatti összegű teljesült megbízások száma (db)
038 31D1082 1-10 millió Ft közötti összegű teljesült megbízások száma (db)
039 31D1083 10-100 millió Ft közötti összegű teljesült megbízások száma (db)
040 31D1084 100 millió Ft feletti összegű teljesült megbízások száma (db)
Tárgyhóban szabályozott piacon kívül teljesült (illetve továbbított) megbízások
041 31D109
száma összesen - prompt ügyletek (db)
042 31D1091 1 millió Ft alatti összegű teljesült megbízások száma (db)
043 31D1092 1-10 millió Ft közötti összegű teljesült megbízások száma (db)
044 31D1093 10-100 millió Ft közötti összegű teljesült megbízások száma (db)
045 31D1094 100 millió Ft feletti összegű teljesült megbízások száma (db)
Tárgyhóban szabályozott piacon kívül teljesült (illetve továbbított) megbízások
046 31D110
száma összesen - származtatott ügyletek (db)
047 31D1101 1 millió Ft alatti összegű teljesült megbízások száma (db)
048 31D1102 1-10 millió Ft közötti összegű teljesült megbízások száma (db)
049 31D1103 10-100 millió Ft közötti összegű teljesült megbízások száma (db)
050 31D1104 100 millió Ft feletti összegű teljesült megbízások száma (db)
051 31D111 Váltóval végzett tevékenység (= 31D1111+31D1112-31D1114)
052 31D1111 Saját váltók értéke
053 31D1112 Idegen váltók értéke
054 31D1113 Óvadék teljes értéke
055 31D1114 Óvadék beszámítható értéke
056 31D112 Internalizálás a tárgyhóban
057 31D1121 Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényekre
058 31D1122 Egyéb szabályozott piacra bevezetett részvényekre
059 31D113 Rendszeres internalizálás a tárgyhóban
060 31D1131 Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényekre
061 31D1132 Egyéb szabályozott piacra bevezetett részvényekre
Jelmagyarázat
Tilos
31D2
IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA PIACI ÉRTÉKEN
Nagyságrend: forint
Forintban denominált Devizában denominált
Devizabelföldi Devizakülföldi Devizabelföldi Devizakülföldi
Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés lakossági szakmai elfogadható lakossági szakmai elfogadható lakossági szakmai elfogadható lakossági szakmai elfogadható
ügyfél ügyfél partner ügyfél ügyfél partner ügyfél ügyfél partner ügyfél ügyfél partner
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
a b c d e f g h i j k l m z
001 31D21 IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA PIACI ÉRTÉKEN
002 31D211 Állampapírok
003 31D2111 Magyarország által kibocsátott állampapír
004 31D21111 Államkötvény
005 31D21112 Kincstárjegy
Az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő
006 31D21113
értékpapír
007 31D21114 Egyéb
008 31D2112 Más EGT-állam által kibocsátott állampapír
009 31D21121 Államkötvény
010 31D21122 Kincstárjegy
Az Európai Központi Bank, vagy az EGT más államának
011 31D21123 jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
értékpapír
012 31D21124 Egyéb
013 31D2113 Nem EGT-állam által kibocsátott állampapír
014 31D21131 Államkötvény
015 31D21132 Kincstárjegy
016 31D21133 Egyéb
017 31D212 Kötvények
018 31D2121 Vállalati kötvény
019 31D2122 Hitelintézeti kötvény
020 31D2123 Önkormányzati kötvény
021 31D2124 Jelzáloglevél
022 31D2125 Nem hazai kibocsátású kötvények
023 31D213 Részvények
024 31D2131 Szabályozott piacra bevezetett részvények
025 31D21311 Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények
026 31D21312 Más szabályozott piacra bevezetett részvények
027 31D2132 Szabályozott piacra be nem vezetett részvények
028 31D214 Befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír
029 31D2141 Hazai kibocsátású befektetési jegyek
030 31D214101 Likviditási alap
031 31D214102 Pénzpiaci alap
032 31D214103 Rövid kötvényalap
033 31D214104 Hosszú kötvényalap
034 31D214105 Szabad futamidejű kötvényalap
035 31D214106 Kötvénytúlsúlyos vegyes alap
036 31D214107 Kiegyensúlyozott vegyes alap
037 31D214108 Dinamikus vegyes alap
038 31D214109 Részvényalap
039 31D214110 Árupiaci alap
040 31D214111 Abszolút hozamú alap
041 31D214112 Tőkevédett alap
042 31D214113 Származtatott alap
043 31D214114 Közvetlen ingatlanokba fektető alap
044 31D214115 Közvetett ingatlanokba fektető alap
045 31D2142 Külföldi kibocsátású befektetési jegyek
046 31D214201 Likviditási alap
047 31D214202 Pénzpiaci alap
048 31D214203 Rövid kötvényalap
049 31D214204 Hosszú kötvényalap
050 31D214205 Szabad futamidejű kötvényalap
051 31D214206 Kötvénytúlsúlyos vegyes alap
052 31D214207 Kiegyensúlyozott vegyes alap
053 31D214208 Dinamikus vegyes alap
054 31D214209 Részvényalap
055 31D214210 Árupiaci alap
056 31D214211 Abszolút hozamú alap
057 31D214212 Tőkevédett alap
058 31D214213 Származtatott alap
059 31D214214 Közvetlen ingatlanokba fektető alap
060 31D214215 Közvetett ingatlanokba fektető alap
061 31D215 Egyéb értékpapírok
Jelmagyarázat
Tilos
26357
26358 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
31D3
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (4.)
Alapkezelő
ISIN kód Alap megnevezése Mód
megnevezése
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3 4
a b c z
001 31D301 Likviditási alap
002 31D301001
…
31D301999
003 31D302 Pénzpiaci alap
004 31D302001
…
31D302999
005 31D303 Rövid kötvényalap
006 31D303001
…
31D303999
007 31D304 Hosszú kötvényalap
008 31D304001
…
31D304999
009 31D305 Szabad futamidejű kötvényalap
010 31D305001
...
31D305999
011 31D306 Kötvénytúlsúlyos vegyes alap
012 31D306001
…
31D306999
013 31D307 Kiegyensúlyozott vegyes alap
014 31D307001
…
31D307999
015 31D308 Dinamikus vegyes alap
016 31D308001
…
31D308999
017 31D309 Részvényalap
018 31D309001
…
31D309999
019 31D310 Árupiaci alap
020 31D310001
…
31D310999
021 31D311 Abszolút hozamú alap
022 31D311001
…
31D311999
023 31D312 Tőkevédett alap
024 31D312001
…
31D312999
025 31D313 Származtatott alap
026 31D313001
…
31D313999
027 31D314 Egyéb, be nem sorolt értékpapíralapok
028 31D314001
…
31D314999
029 31D315 Közvetlen ingatlanokba fektető alap
030 31D315001
…
31D315999
031 31D316 Közvetett ingatlanokba fektető alap
032 31D316001
…
31D316999
033 31D317 Private equity és venture capital alapok
034 31D317001
…
31D317999
035 31D318 Hedge fund-ok és fund of hedge fund-ok
036 31D318001
…
31D318999
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26359
32A
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS - EREDMÉNYKIMUTATÁS
Nagyságrend: forint
Halmozott Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
001 32A1 SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
002 32A11 ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG
003 32A111
EREDMÉNYE (+/-)
004 32A1111 Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
005 32A11111 Bizományosi tevékenység bevételei
006 32A111111 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
007 32A111112
fióktelepétől
008 32A11112 Kereskedelmi tevékenység bevételei
009 32A111121 Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kamat bevételek
010 32A1111211 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
011 32A1111212
fióktelepétől
012 32A111122 Kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei összesen
013 32A1111221 Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamnyeresége
014 32A11112211 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
015 32A11112212
fióktelepétől
016 32A1111222 Saját számlás határidős ügyletek árfolyamnyeresége
017 32A11112221 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
018 32A11112222
fióktelepétől
019 32A1111223 Egyéb kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei
020 32A11112231 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
021 32A11112232
fióktelepétől
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység
022 32A11113
bevételei
023 32A111131 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
024 32A111132
fióktelepétől
Letétkezelési, letéti őrzési, portfolió kezelési tevékenység
025 32A11114
bevételei
026 32A111141 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
027 32A111142
fióktelepétől
028 32A11115 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
029 32A111151 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
030 32A111152
fióktelepétől
Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeiből értékelési
031 32A11116
különbözet
032 32A1112 Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
033 32A11121 Bizományosi tevékenység ráfordításai
034 32A111211 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
035 32A111212
fióktelepe felé
036 32A11122 Kereskedelmi tevékenység ráfordításai
037 32A111221 Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamvesztesége
038 32A1112211 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
039 32A1112212
fióktelepe felé
040 32A111222 Saját számlás határidős ügyletek árfolyamvesztesége
041 32A1112221 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
042 32A1112222
fióktelepe felé
043 32A111223 Kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai
044 32A1112231 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
045 32A1112232
fióktelepe felé
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység
046 32A11123
ráfordításai
047 32A111231 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
048 32A111232
fióktelepe felé
Letétkezelési, letéti őrzési, portfólió kezelési tevékenység
049 32A11124
ráfordításai
050 32A111241 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
051 32A111242
fióktelepe felé
052 32A11125 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
053 32A111251 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
054 32A111252
fióktelepe felé
Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaiból
055 32A11126
értékelési különbözet
056 32A112 EGYÉB BEVÉTELEK
057 32A1121 Kapcsolt vállalkozástól
26360 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Halmozott Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
058 32A1122
fióktelepétől
059 32A1123 Egyéb bevételekből visszaírt értékvesztés
NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG
060 32A113
BEVÉTELEI
061 32A1131 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
062 32A1132
fióktelepétől
063 32A114 AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE
064 32A115 ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
065 32A116 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
066 32A1161 Bérköltség
067 32A1162 Személyi jellegű egyéb kifizetések
068 32A1163 Bérjárulékok
069 32A117 ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
070 32A118 EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
071 32A1181 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
072 32A1182
fióktelepe felé
073 32A1183 Egyéb ráfordításokból értékvesztés
NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG
074 32A119
RÁFORDÍTÁSAI
075 32A1191 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
076 32A1192
fióktelepe felé
077 32A12 PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
NEM FORGALMAZÁSI PÉNZÜGYI MŰVELETEK
078 32A121
BEVÉTELEI
079 32A1211 Kapott (járó) osztalék és részesedés
080 32A12111 Kapcsolt vállalkozástól
081 32A1212 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
082 32A12121 Kapcsolt vállalkozástól
Befektetett eszköznek minősülő, hitelviszonyt megtestesítő
083 32A1213
értékpapírok értékesítésének árfolyamnyeresége
084 32A12131 Kapcsolt vállalkozás által kibocsátott
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
085 32A12132
fióktelepe által kibocsátott
086 32A1214 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
087 32A12141 Kapcsolt vállalkozástól
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozásától vagy annak más
088 32A12142
fióktelepétől
089 32A1215 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Pénzügyi műveletek egyéb bevételeiből értékelési
090 32A12151
különbözet
NEM FORGALMAZÁSI PÉNZÜGYI MŰVELETEK
091 32A122
RÁFORDÍTÁSAI
092 32A1221 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
093 32A12211 Kapcsolt vállalkozás által kibocsátott
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
094 32A12212
fióktelepe által kibocsátott
095 32A1222 Fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű kifizetések
096 32A12221 Kapcsolt vállalkozás felé
Fióktelep külföldi székhelyű vállalkozása vagy annak más
097 32A12222
fióktelepe felé
098 32A1223 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
099 32A1224 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiból értékelési
100 32A12241
különbözet
101 32A2 RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
102 32A21 Rendkívüli bevételek
103 32A22 Rendkívüli ráfordítások
104 32A3 ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
105 32A4 Adófizetési kötelezettség (év közben fizetett adóelőleg)
106 32A5 ADÓZOTT EREDMÉNY
107 32A6 EREDMÉNY (év végén Mérleg szerinti eredmény)
108 32A61 Általános tartalék felhasználás (+)
109 32A62 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
110 32A63 Jóváhagyott osztalék és részesedés
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26361
32B
EREDMÉNYADATOK részletezése
Nagyságrend: forint
Halmozott Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
001 32B1 BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
002 32B11 Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
003 32B111 Bizományosi tevékenység bevételei
004 32B1111 felszámított bizományi díjak
005 32B1112 egyéb jutalék bevételek
006 32B112 Kereskedelmi tevékenység bevételei
eladási árban érvényesített kamatbevétel vételárban elismert
007 32B1121
kamatráfordítással csökkentett értéke
008 32B1122 eladás árfolyamnyeresége
009 32B1123 felértékelési nyereség, értékvesztés visszaírása
010 32B1124 kamat- és osztalékbevétel
011 32B1125 kereskedelmi tevékenység kamatjellegű bevételei
012 32B11251 óvadéki repo ügyletekből kapott kamat
013 32B11252 kapott értékpapír kölcsönzési díj
014 32B11253 egyéb
015 32B1126 határidős, opciós és swap ügyletekből várható, elszámolható bevételek
határidős, opciós és swap ügyletekből várható, elszámolható
016 32B11261
kamatbevétel
017 32B112611 fedezeti ügyletekből
018 32B112612 nem fedezeti ügyletekből
határidős, opciós és swap ügyletekből várható, elszámolható
019 32B11262
árfolyamnyereség
020 32B112621 fedezeti ügyletekből
021 32B112622 nem fedezeti ügyletekből
022 32B11271 árfolyamveszteségre képzett céltartalék felhasználása
023 32B11272 nyitott pozíció veszteségére képzett céltartalék felhasználása
forgatási célú értékpapírok közül kölcsönbeadott értékpapír szerződés
024 32B1128 szerinti értéke és kivezetett könyv szerinti értéke közötti nyereség jellegű
különbözet
025 32B1129 kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei
026 32B113 Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei
027 32B114 Letétkezelési, letéti őrzési, portfolió kezelési tevékenység bevételei
028 32B1141 letéti őrzés bevétele
029 32B1142 letétkezelés bevétele
030 32B1143 portfolió kezelés bevétele
031 32B115 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
032 32B1151 értékpapírszámla vezetés díjai és jutalékai
033 32B1152 ügyfélszámla vezetés díjai és jutalékai
034 32B1153 befektetési tanácsadás díjai és jutalékai
035 32B1154 befektetési hitelnyújtás díjai és jutalékai
036 32B1155 jegyzési garanciavállalás díjai és jutalékai
vállalatok felvásárlásával, átalakulásával kapcs. tevékenység,
037 32B1156
tanácsadás díjai és jutalékai
038 32B1157 ügynöki tevékenységgel kapcsolatos díjak és jutalékok
039 32B1158 egyéb befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak és jutalékok
040 32B11581 másodlagos értékpapír kibocsátása miatt kapott konverziós díj
041 32B11582 másodlagos értékpapír bevonása miatt kapott konverziós díj
042 32B11583 egyéb
043 32B1159 Bkr. 7.§ (2) bek. e) pont szerinti értékvesztés visszaírása
044 32B12 Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
045 32B121 Bizományosi tevékenység ráfordításai
046 32B1211 közvetítői (ügynök) díjak
047 32B1212 bizományosi tevékenység egyéb ráfordításai
26362 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Halmozott Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
048 32B122 Kereskedelmi tevékenység ráfordításai
049 32B1221 eladás árfolyamvesztesége
050 32B1222 leértékelés miatti értékvesztés
051 32B1223 kereskedelmi tevékenység kamatjellegű ráfordításai
052 32B12231 óvadéki repo ügyletekből fizetett kamat
053 32B12232 fizetett értékpapír kölcsönzési díj
054 32B12233 egyéb
055 32B1224 határidős, opciós ügyletekből várható, elszámolható ráfordítások
056 32B12241 határidős, opciós ügyletekből várható, elszámolható árfolyamveszteség
057 32B122411 fedezeti ügyletekből
058 32B122412 nem fedezeti ügyletekből
határidős, opciós és swap ügyletekből várható, elszámolható
059 32B12242
kamatráfordítás
060 32B122421 fedezeti ügyletekből
061 32B122422 nem fedezeti ügyletekből
062 32B1225 céltartalék képzése árfolyamveszteségre
063 32B1226 céltartalék képzése nyitott pozíció veszteségére
forgatási célú értékpapírok közül kölcsönbeadott értékpapír szerződés
064 32B1227 szerinti értéke és kivezetett könyv szerinti értéke közötti veszteség
jellegű különbözet
065 32B1228 kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai
066 32B123 Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai
067 32B124 Letétkezelési, letéti őrzési, portfolió kezelési tevékenység ráfordításai
068 32B1241 letéti őrzés ráfordítása
069 32B1242 letétkezelés ráfordítása
070 32B1243 portfolió kezelés ráfordítása
071 32B125 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
072 32B1251 értékpapírszámla vezetés ráfordítása
073 32B1252 ügyfélszámla vezetés ráfordítása
074 32B1253 befektetési tanácsadás ráfordítása
075 32B1254 befektetési hitelnyújtás ráfordítása
076 32B1255 jegyzési garanciavállalás ráfordításai
077 32B1256 vállalatok felvásárlásával átalakulásával kapcs. tevékenység ráfordítása
078 32B1257 ügynöki tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások
079 32B1258 egyéb befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordítások
080 32B12581 másodlagos értékpapír kibocsátása miatt fizetett konverziós díj
081 32B12582 másodlagos értékpapír bevonása miatt fizetett konverziós díj
082 32B12583 egyéb
083 32B1259 Bkr. 7.§ (2) bek. e) pont szerinti értékvesztés
Nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek bevételeiből másodlagos
086 32B21
értékpapír kibocsátása miatti kötelezettségtöbblet
Nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek ráfordításaiból másodlagos
087 32B22
értékpapír kibocsátása miatti követeléstöbblet
Nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek bevételeiből másodlagos
088 32B31
értékpapír bevonása miatti kötelezettségtöbblet
Nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek ráfordításaiból másodlagos
089 32B32
értékpapír bevonása miatti követeléstöbblet
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26363
33HSZLA
Számlavezetők
nagyságrend: forint
Értékpapírszámla
Számlavezető A számlavezető
egyenlege (Ft)
partnerkockázati Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés azonosító intézmény besorolása
megnevezése országa Saját Megbízói
kódja típusa
1 2 3 4 5 6 7 8
a b c d e f g z
001 33HSZLA001 Számlavezető
…
33HSZLA999 Számlavezető
26364 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
33SZLA
Számlavezetők
Nagyságrend: forint
Számlavezető Pénzszámla Értékpapír számla
Számlavezető
Számlavezető Számlavezető Számlavezető intézmény egyenlege (Ft) egyenlege (Ft)
intézmény Mód
megnevezése azonosító kódja országa partnerkockázati
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés típusa
besorolása Saját Megbízói Saját Megbízói
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
a b c d e f g h i z
001 33SZLA001 Számlavezető
... ...
33SZLA999 Számlavezető
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26365
33LEZ
A negyedév során lezárt pozíciók adatai
Nagyságrend: forint
Az ügyfél szempontjából A pozíció
Ügyfél
Ügyfél Ügyfél A mögöttes Kötéskori elvi a lezárt pozíció bruttó nyitásakor A pozíció nyitása
kockázati Mód
kód minősítése termék típusa főösszeg elhelyezett utáni befizetések
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés profilja nyeresége vesztesége letét
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
a b c d e f g h i z
001 33LEZ000001 Lezárt pozíció
... ...
33LEZ999999 Lezárt pozíció
Jelmagyarázat
Tilos
33NYIPO 26366
Nyitott pozíciók adatai a negyedév végén
Nagyságrend: forint
Az ügyfél
Letét Tőkeáttétel Elvi Rendelkezésre Tőkeáttétel
Ügyfél A mögöttes A pozíció A pozíció szempontjából a nyitott
Ügyfél Ügyfél Ügylet Kötéskori elvi összege a mértéke a főösszeg a álló fedezet mértéke a
kockázati termék nyitásának jellege pozíció nem realizált Mód
kód minősítése megnevezése főösszeg pozíció pozíció negyedév piaci értéke a negyedév
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés profilja típusa napja (H/R)
nyitásakor nyitásakor végén negyedév végén végén
nyeresége vesztesége
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
a b c d e f g h i j k l m n o z
001 33NYIPO000001 Nyitott pozíció
... ...
33NYIPO999999 Nyitott pozíció
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26367
33KP
Az ügyfelek kockázati profiljának kategóriái
A kockázati profil kategóriájának Kategóriához
Mód
megnevezése rendelt fokozat
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3
a b z
001 33KP01 Kockázati profil
... ...
33KP99 Kockázati profil
Jelmagyarázat
Tilos
26368 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
34A
ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS
Nagyságrend: forint
Ügyletben szereplő
Ügyletben szereplő
értékpapírok Fizetett kölcsönzési díj Kapott kölcsönzési díj
értékpapírok szerződés Mód
árfolyamértéke a összege összege
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés szerinti értéke
szerződés lejártakor
1 2 3 4 5
a b c d z
34A1 Saját értékpapírok
001 34A111 Értékpapír kölcsön adása
002 34A1111 MNB
003 34A1112 Elismert elszámolóház
004 34A1113 Hitelintézetek
005 34A1114 Befektetési vállalkozások
006 34A1115 Befektetési alapkezelő
007 34A1116 Biztosítók
008 34A1117 Pénztárak
009 34A1118 Ügyfelek
010 34A1119 Egyéb
011 34A121 Értékpapír kölcsön vétele
012 34A1211 MNB
013 34A1212 Elismert elszámolóház
014 34A1213 Hitelintézetek
015 34A1214 Befektetési vállalkozások
016 34A1215 Befektetési alapkezelő
017 34A1216 Biztosítók
018 34A1217 Pénztárak
019 34A1218 Ügyfelek
020 34A1219 Egyéb
021 34A2 Ügyfél értékpapírok
022 34A211 Értékpapír kölcsön adása
023 34A2111 MNB
024 34A2112 Elismert elszámolóház
025 34A2113 Hitelintézetek
026 34A2114 Befektetési vállalkozások
027 34A2115 Befektetési alapkezelő
028 34A2116 Biztosítók
029 34A2117 Pénztárak
030 34A2118 Ügyfelek
031 34A2119 Egyéb
032 34A221 Értékpapír kölcsön vétele
033 34A2211 MNB
034 34A2212 Elismert elszámolóház
035 34A2213 Hitelintézetek
036 34A2214 Befektetési vállalkozások
037 34A2215 Befektetési alapkezelő
038 34A2216 Biztosítók
039 34A2217 Pénztárak
040 34A2218 Ügyfelek
041 34A2219 Egyéb
Jelmagyarázat
Tilos
34B
ÉRTÉKPAPÍR REPÓ
Nagyságrend: forint
Ügyletben szereplő értékpapírok
Ügyletben szereplő értékpapírok Ügyletben szereplő értékpapírok
szerződés szerinti visszavásárlási Mód
szerződés szerinti eladási értéke tárgynapi árfolyamértéke
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés értéke
1 2 3 4
a b c z
001 34B1 Repó ügyletek
002 34B11 Óvadéki
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
003 34B12 Szállításos
004 34B13 Sajátos szállításos
005 34B2 Fordított repó ügyletek
006 34B21 Óvadéki
007 34B22 Szállításos
008 34B23 Sajátos szállításos
26369
35A
HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS - SZABÁLYOZOTT PIACI KERESKEDÉS ADATAI
26370
Nagyságrend: forint
Devizabelföldi Devizakülföldi
Saját számlás forgalom lakossági ügyfél szakmai ügyfél elfogadható partner lakossági ügyfél szakmai ügyfél elfogadható partner Továbbított megbízás Forgalom összesen
Mód
megbízása alapján végrehajtott forgalom megbízása alapján végrehajtott forgalom
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa az
001 35A1 Értékpapírok összes prompt forgalma
002 35A11 Budapesti Értékdőzsdén
Internetes ajánlatbeviteli rendszeren
003 35A111
keresztül
004 35A1111 Részvények összesen
005 35A11111 Részvények
006 35A11112 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb)
007 35A1112 Állampapírok összesen
008 35A11121 Államkötvény
009 35A11122 Kincstárjegy
010 35A1113 Egyéb kötvények összesen
011 35A11131 Hitelintézeti kötvény
012 35A11132 Vállalati kötvény
013 35A11133 Jelzáloglevelek
014 35A1114 Certifikátok
015 35A1115 Egyéb értékpapír összesen
016 35A11151 Befektetési jegy
017 35A111511 Ingatlanalap
018 35A111512 Egyéb alap
019 35A11152 Kárpótlási jegy
020 35A11153 Egyéb (35A1115-ből)
Nem internetes ajánlatbeviteli rendszeren
021 35A112
keresztül
022 35A1121 Részvények összesen
023 35A11211 Részvények
024 35A11212 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb)
025 35A1122 Állampapírok összesen
026 35A11221 Államkötvény
027 35A11222 Kincstárjegy
028 35A1123 Egyéb kötvények összesen
029 35A11231 Hitelintézeti kötvény
030 35A11232 Vállalati kötvény
031 35A11233 Jelzáloglevelek
032 35A1124 Certifikátok
033 35A1125 Egyéb értékpapír összesen
034 35A11251 Befektetési jegy
035 35A112511 Ingatlanalap
036 35A112512 Egyéb alap
037 35A11252 Kárpótlási jegy
038 35A11253 Egyéb (35A1125-ből)
039 35A12 Egyéb elismert tőzsdén
040 35A121 Részvények összesen
041 35A1211 Részvények
042 35A1212 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb)
043 35A122 Állampapírok összesen
044 35A1221 Államkötvény
045 35A1222 Kincstárjegy
046 35A123 Egyéb kötvények összesen
047 35A1231 Hitelintézeti kötvény
048 35A1232 Vállalati kötvény
049 35A1233 Jelzáloglevelek
050 35A124 Certifikátok
051 35A125 Egyéb értékpapír összesen
052 35A1251 Befektetési jegy
053 35A1252 Egyéb (35A125-ből)
054 35A13 MTF-en
055 35A131 Részvények összesen
056 35A1311 Részvények
057 35A1312 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb)
058 35A132 Állampapírok összesen
059 35A1321 Államkötvény
060 35A1322 Kincstárjegy
061 35A133 Egyéb kötvények összesen
062 35A1331 Hitelintézeti kötvény
063 35A1332 Vállalati kötvény
064 35A1333 Jelzáloglevelek
065 35A134 Certifikátok
066 35A135 Egyéb értékpapír összesen
067 35A1351 Befektetési jegy
068 35A1352 Egyéb
069 35A14 35A13-ból a BETa piacon
070 35A141 Részvények összesen
071 35A1411 Részvények
072 35A1412 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Devizabelföldi Devizakülföldi
Saját számlás forgalom lakossági ügyfél szakmai ügyfél elfogadható partner lakossági ügyfél szakmai ügyfél elfogadható partner Továbbított megbízás Forgalom összesen
Mód
megbízása alapján végrehajtott forgalom megbízása alapján végrehajtott forgalom
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa az
073 35A142 Állampapírok összesen
074 35A1421 Államkötvény
075 35A1422 Kincstárjegy
076 35A143 Egyéb kötvények összesen
077 35A1431 Hitelintézeti kötvény
078 35A1432 Vállalati kötvény
079 35A1433 Jelzáloglevelek
080 35A144 Certifikátok
081 35A145 Egyéb értékpapír összesen
082 35A1451 Befektetési jegy
083 35A1452 Egyéb
Származtatott ügyletek kötéskori értéke
084 35A2
összesen
085 35A21 Budapesti Értékdőzsdén
Internetes ajánlatbeviteli rendszeren
086 35A211
keresztül
087 35A2111 Határidős ügyletek
088 35A21111 Deviza
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
089 35A21112 Kamat
090 35A21113 Részvény
091 35A21114 Index
092 35A21115 Áru
093 35A21116 Egyéb
094 35A2112 Opciós ügyletek
095 35A21121 Deviza
096 35A21122 Kamat
097 35A21123 Részvény
098 35A21124 Index
099 35A21125 Áru
100 35A21126 Egyéb
Nem internetes ajánlatbeviteli rendszeren
101 35A212
keresztül
102 35A2121 Határidős ügyletek
103 35A21211 Deviza
104 35A21212 Kamat
105 35A21213 Részvény
106 35A21214 Index
107 35A21215 Áru
108 35A21216 Egyéb
109 35A2122 Opciós ügyletek
110 35A21221 Deviza
111 35A21222 Kamat
112 35A21223 Részvény
113 35A21224 Index
114 35A21225 Áru
115 35A21226 Egyéb
116 35A22 Egyéb elismert tőzsdén
117 35A221 Határidős ügyletek
118 35A2211 Deviza
119 35A2212 Kamat
120 35A2213 Részvény
121 35A2214 Index
122 35A2215 Áru
123 35A2216 Egyéb
124 35A222 Opciós ügyletek
125 35A2221 Deviza
126 35A2222 Kamat
127 35A2223 Részvény
128 35A2224 Index
129 35A2225 Áru
130 35A2226 Egyéb
131 35A23 MTF-en
132 35A231 Határidős ügyletek
133 35A2311 Deviza
134 35A2312 Kamat
135 35A2313 Részvény
136 35A2314 Index
137 35A2315 Áru
138 35A2316 Egyéb
139 35A232 Opciós ügyletek
140 35A2321 Deviza
141 35A2322 Kamat
142 35A2323 Részvény
143 35A2324 Index
144 35A2325 Áru
145 35A2326 Egyéb
146 35A24 35A23-ból a BETa piacon
147 35A241 Határidős ügyletek
26371
Devizabelföldi Devizakülföldi
26372
Saját számlás forgalom lakossági ügyfél szakmai ügyfél elfogadható partner lakossági ügyfél szakmai ügyfél elfogadható partner Továbbított megbízás Forgalom összesen
Mód
megbízása alapján végrehajtott forgalom megbízása alapján végrehajtott forgalom
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa az
148 35A2411 Deviza
149 35A2412 Kamat
150 35A2413 Részvény
151 35A2414 Index
152 35A2415 Áru
153 35A2416 Egyéb
154 35A242 Opciós ügyletek
155 35A2421 Deviza
156 35A2422 Kamat
157 35A2423 Részvény
158 35A2424 Index
159 35A2425 Áru
160 35A2426 Egyéb
35A1-ből a robot trader segítségével
161 35A251
lebonyolított forgalom
35A2-ből a robot trader segítségével
162 35A252
lebonyolított forgalom
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
35B
HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS - SZABÁLYOZOTT PIACON KÍVÜLI KERESKEDÉS ADATAI
Nagyságrend: forint
Devizabelföldi Devizakülföldi
Saját számlás forgalom lakossági ügyfél szakmai ügyfél elfogadható partner lakossági ügyfél szakmai ügyfél elfogadható partner Továbbított megbízás Forgalom összesen
Mód
megbízása alapján végrehajtott forgalom megbízása alapján végrehajtott forgalom
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
forint deviza összese forint deviza összese forint deviza összese forint deviza összese forint deviza összese forint deviza összese forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összese
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa az
001 35B1 Értékpapírok összes prompt forgalma
002 35B11 Részvények összesen
003 35B111 Részvények
004 35B112 Másodlagos értékpapírok (ADR, GDR stb)
005 35B12 Állampapírok összesen
006 35B121 Államkötvény
007 35B122 Kincstárjegy
008 35B13 Egyéb kötvények összesen
009 35B131 Hitelintézeti kötvény
010 35B132 Vállalati kötvény
011 35B133 Jelzáloglevelek
012 35B14 Certifikátok
013 35B15 Egyéb értékpapír összesen
014 35B151 Befektetési jegy
015 35B152 Kárpótlási jegy
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
016 35B153 Egyéb
Pénzpiaci eszközök összes prompt
017 35B2
forgalma
Származtatott ügyletek kötéskori értéke
018 35B3
összesen
019 35B31 Határidős ügyletek
020 35B311 Deviza
021 35B312 Részvény
022 35B313 Állampapír
023 35B314 Egyéb értékpapír
024 35B315 Kamat
025 35B316 Index
026 35B317 Egyéb
027 35B32 Opciós ügyletek
028 35B321 Deviza
029 35B322 Részvény
030 35B323 Állampapír
031 35B324 Egyéb értékpapír
032 35B325 Kamat
033 35B326 Index
034 35B327 Egyéb
035 35B33 Csereügyletek
036 35B331 Kamat
037 35B332 Deviza
038 35B333 Currency
039 35B334 Egyéb
040 35B34 Egyéb származtatott ügyletek
041 35B341 Deviza
042 35B342 Részvény
043 35B343 Állampapír
044 35B344 Egyéb értékpapír
045 35B345 Kamat
046 35B346 Index
047 35B347 Egyéb
Jelmagyarázat
Tilos
26373
26374
35C
Havi kereskedési adatok partnerek, illetve megbízók szerint
forint
Értékpapírok prompt forgalma Származtatott ügyletek forgalma
Mód
tőzsdei tőzsdén kívüli tőzsdei tőzsdén kívüli
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3 4 5
a b c d z
001 35C1 Saját számlás forgalom
002 35C11 devizabelföldi partnerrel
003 35C12 devizakülföldi partnerrel
004 35C2 Bizományosi forgalom
005 35C21 devizabelföldi részére
006 35C22 devizakülföldi részére
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
37A
PORTFOLIÓ ELEMZÉS- MINŐSÍTÉS
Nagyságrend: forint
Összesen – Összesen –
Külön figyelendő – Külön figyelendő – Átlag alatti – Átlag alatti – Kétes – Kétes – Rossz – Rossz –
Problémamentes könyvszerinti érték (nettó) bruttó könyvszerinti/nyilvántartási érték Mód
könyv szerinti érték (nettó) bruttó könyv szerinti /nyilvántartási érték könyv szerinti érték (nettó) bruttó könyv szerinti/nyilvántartási érték könyv szerinti érték (nettó) bruttó könyv szerinti /nyilvántartási érték könyv szerinti érték (nettó) bruttó könyv szerinti/nyilvántartási érték
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés (a+b+d+f+h) (a+c+e+g+i)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
a b c d e f g h i j k z
001 37A1 Minősítendő mérlegtételek összesen
002 37A11 Követelések
003 37A111 Befektetési hitel
004 37A112 Halasztott pénzügyi teljesítés
005 37A113 Egyéb halasztott fizetés
006 37A114 Értékpapír-kölcsön
007 37A1151 Óvadéki repo
008 37A1152 Sajátos szállításos repó
Befektetési szolgáltatásból adódó egyéb
009 37A116
követelés
Követelések ellenében átvett
010 37A12
– készletként kimutatott – vagyontárgyak
Minősítendő mérlegen kívüli tételek
011 37A2
összesen
012 37A21 Jegyzési garanciavállalás
Hozamra és a tőke megóvására vonatkozó
013 37A22
garancia
Minősítendő mérleg- és mérlegen kívüli
014 37A3
tételek összesen
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
26375
37B1
ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA
26376
Nagyságrend: forint
Visszaírás –
Visszaírás – Értékvesztés változása összesen Értékvesztés záró állománya
Értékvesztés nyitó állománya Értékvesztés képzése az adott évi bevételek növelésével El nem számolt értékvesztés Mód
az adott évi ráfordítások csökkentésével (b-c-d) (a+e)
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés (előző évek képzése miatt)
1 2 3 4 5 6 7 8
a b c d e f g z
001 37B11 Minősítendő mérlegtételek összesen
002 37B111 Követelések
003 37B1111 Befektetési hitel
004 37B1112 Halasztott pénzügyi teljesítés
005 37B1113 Egyéb halasztott fizetés
006 37B1114 Értékpapír-kölcsön
007 37B11151 óvadéki repo
008 37B11152 Sajátos szállításos repó
Befektetési szolgáltatásból adódó egyéb
009 37B1116
követelés
Követelések ellenében átvett
010 37B112
– készletként kimutatott – vagyontárgyak
A nem minősített eszközökre a számviteli
011 37B12
szabályok szerint elszámolt értékvesztés
012 37B121 Befektetett eszközök
013 37B1211 Tartós részesedések
Tartós hitelviszonyt megtestesítő
014 37B1212
értékpapírok
015 37B1213 Tartósan adott kölcsönök
016 37B1214 Hosszú lejáratú bankbetétek
017 37B122 Forgóeszközök
018 37B1221 A nem minősített készletek
019 37B1222 A nem minősített követelések
020 37B1223 Értékpapírok
Bevételek aktív időbeli elhatárolásából
021 37B123
követelés jellegű tételek
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
37B2
CÉLTARTALÉK VÁLTOZÁSA
Nagyságrend: forint
Céltartalék változása Záró állomány
Nyitó állomány Képzés Felhasználás Felszabadítás Meg nem képzett céltartalék Mód
(b-c-d) (a+e)
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3 4 5 6 7 8
a b c d e f g z
001 37B21 Céltartalék a várható kötelezettségekre
002 37B211 Határidős, opciós és swap ügyletek miatt
003 37B212 Jegyzési garanciavállalás miatt
Hozamra és a tőke megóvására vonatkozó
004 37B213
garancia
005 37B214 Értékpapírok
006 37B215 Egyéb
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
007 37B22 Céltartalék jövőbeni költségekre
008 37B23 Egyéb céltartalék összesen
Értékpapír árfolyamveszteségére képzett
009 37B231
céltartalék
Nyitott pozíció veszteségére képzett
010 37B232
céltartalék
Devizahitel nem realizált
011 37B233 árfolyamveszteségének fedezetére képzett
céltartalék (Szmt.41.§ (4) bek.)
012 37B24 MINDÖSSZESEN
Jelmagyarázat
Tilos
26377
37C 26378
Pénzmosás megelőzésével és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok
Nagyságrend: forint
Halmozott (naptári év elejétől
Tárgy negyedév kumulált)
Darabszám Összeg Darabszám Összeg Mód.
1 2 3 4 5
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés a b c d z
1 37C1 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél
2 37C11 ebből: ügyfélkövetelés
3 37C12 ebből: ügyfél-kötelezettség
4 37C2 Összes ügyfél-átvilágítás
5 37C21 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
6 37C22 Fokozott ügyfél-átvilágítás
7 37C221 Ebből: kiemelt közszereplő (PEP) ügyfél átvilágítása
8 37C23 Normál ügyfél-átvilágítás
9 37C31 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás
Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó
10 37C32 összegű tranzakció miatti átvilágítás
Több, egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-
hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti
11 37C33 átvilágítás
Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos
12 37C34 kétség felmerülése miatti átvilágítás
13 37C35 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele
14 37C36 Közvetítők által végzett átvilágítás
15 37C41 Saját bejelentések
16 37C42 Bejelentésekből devizában lebonyolított ügyletek
17 37C431 Bejelentésekből:1. legnagyobb összegű bejelentés
18 37C432 2. legnagyobb összegű bejelentés
19 37C433 3. legnagyobb összegű bejelentés
20 37C434 4. legnagyobb összegű bejelentés
21 37C435 5. legnagyobb összegű bejelentés
Bejelentésekből: közvetítők által végzett tranzakciók
22 37C44 bejelentése
23 37C5 Bejelentésekből: 24/48 órára felfüggesztett tranzakció
24 37C6 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések
25 37C7 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés
26 37C8 Terrorista lista alapján zárolt követelések
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
37FA
Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.
Panaszügyek száma a panasz elsődleges témája szerint
Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
Összesen
Ügynök
Árfolyam
Elszámolás
Egyéb okok
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Pénzügyi visszaélés
Megbízás teljesítése
Egyéb ügyviteli hibák
Szolgáltatás minősége
Kamat, hozam mértéke
Elektronikus szolgáltatás
Tájékoztatási hiányosság
Nyilvántartási hiányosság
Jogosulatlan tevékenység
Jutalék, költség, díj mértéke
Egyoldalú szerződésmódosítás
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
a b c d e f g h i j k l m n o p z
TÁRGYIDŐSZAKBAN NYILVÁNTARTÁSBA VETT PANASZÜGYEK SZÁMA
001 37FA1
ÖSSZESEN
002 37FA11 Befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos
003 37FA111 Megbízás felvétele és továbbítása
004 37FA112 Megbízás végrehajtása az ügyfél javára
005 37FA113 Sajátszámlás kereskedés
006 37FA114 Portfóliókezelés
007 37FA115 Befektetési tanácsadás
008 37FA116 Jegyzési garanciavállalás
009 37FA117 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység
010 37FA12 Kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos
Pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, az ehhez kapcsolódó
011 37FA121
ügyfélszámla vezetése
Letétkezelés, értékpapírszámla vezetése, értékpapír nyilvántartása, az
012 37FA122
ügyfélszámla vezetése
013 37FA123 Befektetési hitel nyújtása
014 37FA124 Egyéb kiegészítő szolgáltatás
015 37FA13 Árutőzsdei szolgáltatás
016 37FA14 Egyéb tevékenységgel kapcsolatos
017 37FA141 Ebből: értékpapír-kölcsönzés
018 37FA2 PERESÍTETT PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK
019 37FA21 Folyamatban lévő peresített panaszügyek száma az időszak végén
020 37FA22 Tárgyidőszakban a panaszos javára lezárt peresített panaszügyek száma
021 37FA221 Részben megalapozott panaszügy
022 37FA222 Megalapozott panaszügy
023 37FA23 Tárgyidőszakban az intézmény javára lezárt peresített panaszügyek száma
024 37FA231 Részben megalapozott panaszügy
025 37FA232 Elutasított panaszügy
Jelmagyarázat
Tilos
26379
26380 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
37FB
Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
Adat Mód
PSZÁF
Sorszám Megnevezés 1 2
kód
a z
001 37FB1 TÁRGYIDŐSZAKBAN LEZÁRT PANASZÜGYEK SZÁMA ÖSSZESEN
002 37FB11 Szolgáltatási ágak szerint
003 37FB111 Befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos
004 37FB1111 Megbízás felvétele és továbbítása
005 37FB1112 Megbízás végrehajtása az ügyfél javára
006 37FB1113 Sajátszámlás kereskedés
007 37FB1114 Portfóliókezelés
008 37FB1115 Befektetési tanácsadás
009 37FB1116 Jegyzési garanciavállalás
010 37FB1117 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység
011 37FB112 Kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos
Pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, az ehhez
012 37FB1121
kapcsolódó ügyfélszámla vezetése
Letétkezelés, értékpapírszámla vezetése, értékpapír
013 37FB1122
nyilvántartása, az ügyfélszámla vezetése
014 37FB1123 Befektetési hitel nyújtása
015 37FB1124 Egyéb kiegészítő szolgáltatás
016 37FB113 Árutőzsdei szolgáltatás
017 37FB114 Egyéb tevékenységgel kapcsolatos
018 37FB1141 Ebből: értékpapír-kölcsönzés
019 37FB12 A panasz típusa szerint
020 37FB1201 Árfolyam
021 37FB1202 Egyoldalú szerződésmódosítás
022 37FB1203 Elektronikus szolgáltatás
023 37FB1204 Elszámolás
024 37FB1205 Jogosulatlan tevékenység
025 37FB1206 Jutalék, költség, díj mértéke
026 37FB1207 Kamat, hozam mértéke
027 37FB1208 Megbízás teljesítése
028 37FB1209 Nyilvántartási hiányosság
029 37FB1210 Pénzügyi visszaélés
030 37FB1211 Szolgáltatás minősége
031 37FB1212 Tájékoztatási hiányosság
032 37FB1213 Ügynök
033 37FB1214 Egyéb ügyviteli hibák
034 37FB1215 Egyéb okok
035 37FB13 Panaszkezelés időtartama szerint
036 37FB131 A jogszabályban meghatározott határidőn belül
037 37FB132 A jogszabályban meghatározott határidőn túl
038 37FB14 Panaszügyek megalapozottsága szerint
039 37FB141 Elutasított panaszügy
040 37FB142 Részben megalapozott panaszügy
041 37FB143 Megalapozott panaszügy
042 37FB2 FOLYAMATBAN LÉVŐ PANASZÜGYEK SZÁMA AZ IDŐSZAK
VÉGÉN
043 37FB21 Összesen
044 37FB2101 Panasztípusok: Árfolyam
045 37FB2102 Egyoldalú szerződésmódosítás
046 37FB2103 Elektronikus szolgáltatás
047 37FB2104 Elszámolás
048 37FB2105 Jogosulatlan tevékenység
049 37FB2106 Jutalék, költség, díj mértéke
050 37FB2107 Kamat, hozam mértéke
051 37FB2108 Megbízás teljesítése
052 37FB2109 Nyilvántartási hiányosság
053 37FB2110 Pénzügyi visszaélés
054 37FB2111 Szolgáltatás minősége
055 37FB2112 Tájékoztatási hiányosság
056 37FB2113 Ügynök
057 37FB2114 Egyéb ügyviteli hibák
058 37FB2115 Egyéb okok
059 37FB3 EGYÉB TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó
060 37FB31
személyek száma (fő)
061 37FB32 Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege (Ft)
37FB331 Lakossági befektetők száma az időszak végén (fő)
062 37FB3311 Ebből: Aktív lakossági befektetők száma az időszak végén (fő)
063 37FB332 Lakossági ügyfelek részére vezetett értékpapírszámlák száma (db)
064 37FB333 Lakossági ügyfelek részére vezetett pénzszámlák száma (db)
065 37FB341 Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma
Pénzügyi békéltető testületi eljárásban az intézmény által tett alávetési
066 37FB342
nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban
Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések
067 37FB343
száma a tárgyidőszakban
Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a
068 37FB344
panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban
Jelmagyarázat
Tilos
38I1
TELJESÍTETT JEGYZÉSI GARANCIÁK
Nagyságrend: forint
Értékpapír
Jegyzési garancia Jegyzési garancia
Kibocsátó Jegyzési garancia-vállalási
Kibocsátó Értékpapír Értékpapír vállalási pénzügyi Teljesített
azonosítója ISIN-kód garanciavállalás szerződésben Mód
megnevezése megnevezése darabszáma kötelezettség teljesítésének garancia értéke
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés (törzsszáma) időpontja rögzített
összege dátuma
árfolyama
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 9
a b c d e f g h i j z
001 38I11 Összesen
002 38I11001
... ...
38I11999
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Jelmagyarázat
Tilos
26381
26382
38I2
HOZAMRA ÉS TŐKEMEGÓVÁSRA TETT GARANCIA TELJESÍTÉSE
Nagyságrend: forint
Garancia- Garancia-
Befektetési Teljesítéshez
vállalásból fakadó Portfólió vállalásból fakadó
Portfolió Garanciavállalás Portfolió induló Teljesítés vállalkozás által igénybe vett Garantőr bank
kötelezettség teljesítéskori kötelezettség Mód
azonosítója időpontja értéke időpontja teljesített garancia bankgarancia azonosítója
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés szerződés- értéke teljesítéskori
értéke értéke
kötéskori értéke értéke
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 9
a b c d e f g h i j z
003 38I21 Összesen
004 38I21001
... ...
38I21999
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
38J4
PÉNZÜGYI INSTRUMENTUM SZÁMVITELI ÁTSOROLÁSA
Nagyságrend: forint
Az átsorolt pénzügyi Az átsorolt pénzügyi
Az átsorolt pénzügyi Az átsorolt pénzügyi A lejáratig tartott
instrumentum(ok) eredeti instrumentum(ok)
instrumentum(ok) instrumentum(ok) csoportból értékesített Az átsorolás (értékesítés)
számviteli értékelési átsorolás utáni számviteli Mód
átsorolás előtti könyv átsorolás utáni könyv pénzügyi eszköz könyv lényegességi kódja (I, N)
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés csoportkódja (KE, EE, LE, értékelési csoportkódja
szerinti értéke szerinti értéke szerinti értéke
GK, KK, EK) (KE, EE, LE, GK, KK, EK)
1 2 3 4 5 6 7
a b c d e f z
001 38J41 Összesen
002 38J41001
... ...
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
38J41999
Jelmagyarázat
Tilos
26383
26384
39AC
TŐZSDEI MEGBÍZÁSRA VÉGREHAJTOTT ÁRUÜGYLETEK FEDEZETTSÉGE
Nagyságrend: forint
Termék típusa
Meglévő hosszú Meglévő rövid
Termék (azonnali, Szerződés
Termék lejárata nyitott pozíciók nyitott pozíciók Piaci érték Alapletét Változó letét Mód
megnevezése határidős, szerinti érték
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés száma (db) száma (db)
opciós)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
a b c d e f g h i z
001 39AC1 Összesen
002 39AC101
... ...
39AC199
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
39AD
TŐZSDEI SAJÁT SZÁMLÁS ÁRUÜGYLETEK
Nagyságrend: forint
Termék típusa
Meglévő hosszú Meglévő rövid
Termék (azonnali, Szerződés
Termék lejárata nyitott pozíciók nyitott pozíciók Piaci érték Alapletét Változó letét Mód
megnevezése határidős, szerinti érték
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés száma (db) száma (db)
opciós)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
a b c d e f g h i z
001 39AD1 Összesen
002 39AD101
... ...
39AD199
Jelmagyarázat
Tilos
26385
26386
39AE
ÜGYFÉL- ÉS SAJÁT ESZKÖZÖK HELY SZERINTI KIMUTATÁSA
Nagyságrend: forint
Hitelintézeti pénzforgalmi számlák KELER Saját Külső letéti
Pénztárban Összesen Mód
pozitív egyenlegei letétben értéktárban helyen
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3 4 5 6 7
a b c d e f z
001 39AE1 Összes eszköz
002 39AE11 Megbízók eszközei
003 39AE111 Megbízók pénze
004 39AE112 Megbízók értékpapírjai
005 39AE1121 Megbízók állampapírjai
006 39AE1122 Megbízók egyéb tőzsdei értékpapírjai
007 39AE1123 Megbízók egyéb értékpapírjai
008 39AE12 Saját eszközök
009 39AE121 Saját pénzeszközök
010 39AE122 Saját értékpapírok
011 39AE1221 Saját szabad állampapírok
Saját áruügylethez kapcsolódóan KELER Zrt.
012 39AE1222
kedvezményezettségével zárolt állampapírok
013 39AE1223 Saját, egyéb okból zárolt állampapírok
014 39AE1224 Saját szabad nem állampapír tőzsdei értékpapírok
015 39AE1225 Saját zárolt nem állampapír tőzsdei értékpapírok
Saját szabad nem állampapír tőzsdén kívüli
016 39AE1226
értékpapírok
Saját zárolt nem állampapír tőzsdén kívüli
017 39AE1227
értékpapírok
018 39AE2 Saját tőke
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
39AF
ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK HAVI FORGALMA
Nagyságrend: forint
Saját számlára és Saját számláról és
Megbízás alapján Megbízás alapján Saját számlára és Saját számláról és
Saját számlás Saját számlás Saját számlás Saját számlás Megbízás alapján Megbízás alapján megbízás alapján megbízás alapján
teljesített teljesített megbízás alapján megbízás alapján
Terméknév vételek eladások vételek kötési eladások kötési teljesített vételek teljesített vételek kötött vételi kötött eladási Mód
eladások eladások kötési kötött vételi ügyletek kötött eladási ügyletek
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés kontraktusszáma kontraktusszáma értéken értéken kontraktusszáma kötési értéken ügyletek kötési ügyletek kötési
kontraktusszáma értéken kontraktusszáma kontraktusszáma
értéke értéke
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
a b c d e f g h i j k l m z
001 39AF1 Forgalom összesen
002 39AF2 Azonnali ügyletek összesen
003 39AF2001
... ...
39AF2999
004 39AF3 Határidős ügyletek összesen
005 39AF3001
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
... ...
39AF3999
006 39AF4 Opciós ügyletek összesen
007 39AF41 Vételi opciós ügyletek összesen
008 39AF41001
... ...
39AF41999
009 39AF42 Eladási opciós ügyletek
010 39AF42001
... ...
39AF42999
Jelmagyarázat
Tilos
26387
26388
39KC
ELSZÁMOLÓHÁZ - Ügyfél- és saját tulajdonú értékpapír-állomány
Ügyfél
Elismert Egyéb Értékpapírok
Értékpapír Mennyiségi Szállítás Ügyfél- értékpapír-
ISIN kód KELER-nél elszámolóháznál külső összesen Saját állomány Mód
megnevezése egység alatt követelés fedezete
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés (értéktárnál) helyen (d+e+f+g)
(h-j)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
a b c d e f g h i j k z
001 39KC0 Értékpapírok összesen
015 39KC10001
... ...
39KC19999
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
KELERER
KELER értékpapír számla
Szolgáltató
ISIN kód E761 megbízói E761 saját Mód
azonosítója
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3 4 5
a b c d z
001 KELERER00001
... ...
KELERER99999
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
26389
26390
KELERPE
KELER pénzszámla egyenleg (a deviza egységében)
Szolgáltató Számlatípus Összesen Egyéb
HUF EUR GBP USD Mód
törzsszáma kódja (forintban) (forintban)
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés
1 2 3 4 5 6 7 8 9
a b c d e f g h z
001 KELERPE00001
…
KELERPE99999
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
001
Sorszám
...
PSZÁF kód
KELERA299999
KELERA200001
...
Megnevezés
a
1
T. nap
2
b
OTC típus
c
3
OTC forrás
4
d
Visszaadás dátuma
e
5
Határidő típusa
f
6
Vevő
7
g
Eladó
8
h
Ép. kód
i
Ép. sorozat
Ép. jelleg
Névérték
Árfolyam
Vételár
Határidő árfolyam
Kamat %1
Kamat %2
Eredeti név
KELERA2
Eredeti vételár
Eredeti kamat%2
Eladó ép. típusa
Eladó ép. alszámla
Vevő ép. típusa
KELER Bruttó kereskedési állomány
Vevő alszámla
Vevő pénzforgalmi jelzőszám
Vevő pénzforgalmi jelzőszám
Vevő pénzforgalmi jelzőszám
Eladó pénzforgalmi jelzőszám
Eladó pénzforgalmi jelzőszám
Eladó pénzforgalmi jelzőszám
Vevő GIRO szám
Vevő hivatkozási szám
Eladó GIRO szám
Eladó hivatkozási szám
Értékesítési nap
Vevő eredeti GIRO
Vevő eredeti hivatkozási szám
Eladó eredeti GIRO
Eladó eredeti hivatkozási szám
ISIN
Ép. darab
Árfolyam
OTC -értékesítési nap
Mód
j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap az
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43
Nagyságrend: forint
26391 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
26392 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
31KA
ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG - Eszközök
Nagyságrend: forint
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
001 31KA0 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
002 31KA1 FORGÓESZKÖZÖK
003 31KA11 PÉNZESZKÖZÖK
004 31KA111 Pénztár, csekkek
005 31KA112 Tőzsdeforgalmi számla
006 31KA113 Elszámolási betétszámla
007 31KA114 Megbízásra végzett bef. szolg-hoz kapcs. ügyfélpénz letéti számlán
008 31KA12 ÉRTÉKPAPÍROK
009 31KA121 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Szoros kapcsolatban lévő személyek által kibocsátott hitelviszonyt
010 31KA1211
megtestesítő értékpapírok
Tulajdonosi részesedést jelentő befektetések, visszavásárolt saját
011 31KA122
részvény
Szoros kapcsolatban lévő személyekben lévő tulajdonosi részesedést
012 31KA1221
jelentő befektetések
013 31KA1222 Visszavásárolt saját részvény
014 31KA123 Egyéb értékpapírok
015 31KA1231 Szoros kapcsolatban lévő személyek által kibocsátott egyéb papírok
016 31KA124 Értékelési különbözet
017 31KA13 KÖVETELÉSEK
018 31KA131 Tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
Elszámolóházzal és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel
019 31KA132
szembeni követelések
020 31KA1321 Elszámolóházzal szembeni követelések
021 31KA1322 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelések
022 31KA133 Szoros kapcsolatban lévő személyekkel szembeni követelések
023 31KA1331 Vevőkövetelések
024 31KA1332 Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból
025 31KA1333 Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
026 31KA1334 Váltókövetelések
027 31KA1335 Kölcsönök és egyéb követelések
028 31KA1336 Portfóliókezelésbe adott pénzügyi eszközök
029 31KA134 Követelések egyéb személyekkel szemben
030 31KA1341 Vevőkövetelések
031 31KA1342 Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból
032 31KA1343 Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
033 31KA1344 Váltókövetelések
034 31KA1345 Kölcsönök és egyéb követelések
035 31KA1346 Portfóliókezelésbe adott pénzügyi eszközök
036 31KA135 Követelések értékelési különbözete
037 31KA136 Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
Szoros kapcsolatban lévő személyekkel kötött származékos ügyletek
038 31KA1361
pozitív értékelési különbözete
039 31KA137 Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés
040 31KA14 KÉSZLETEK
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26393
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
041 31KA141 Követelés ellenében kapott eladási célú vagyontárgyak
042 31KA142 Egyéb készletek
043 31KA2 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
044 31KA21 BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
045 31KA211 Részesedések
046 31KA2111 Szoros kapcsolatban lévő vállalkozásokban
047 31KA212 Hitelviszonyt megtestesitő értékpapírok
048 31KA2121 Szoros kapcsolatban lévő személyek által kibocsátottak
049 31KA213 Adott kölcsönök
050 31KA2131 Szoros kapcsolatban lévő személyeknek adott tartós kölcsönök
051 31KA214 Bankbetétek
Szoros kapcsolatban lévő hitelintézetnél elhelyezett hosszú lejáratú
052 31KA2141
bankbetétek
053 31KA215 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
054 31KA216 Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
055 31KA217 Tőkekonszolidációs különbözet
056 31KA2171 Leányvállalatokból
057 31KA2172 Társult vállalkozásokból
058 31KA22 IMMATERIÁLIS JAVAK
059 31KA221 Vagyoni értékű jogok
060 31KA222 Szoftver termékek
061 31KA223 Egyéb immateriális javak
062 31KA224 Immateriális javakra adott előlegek
063 31KA225 Immateriális javak értékhelyesbítése
064 31KA23 TÁRGYI ESZKÖZÖK
065 31KA231 Ingatlanok
066 31KA232 Műszaki berendezések, gépek, járművek
067 31KA233 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
068 31KA234 Beruházások, beruházásokra adott előlegek
069 31KA235 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
070 31KA3 AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
071 31KA31 Bevételek aktív időbeli elhatárolása
072 31KA32 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
073 31KA33 Halasztott ráfordítások
Jelmagyarázat
Tilos
26394 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
31KB
ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG - Források
Nagyságrend: forint
Forint Deviza Összesen Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 4
a b c z
001 31KB0 FORRÁSOK ÖSSZESEN
002 31KB1 KÖTELEZETTSÉGEK
003 31KB11 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
004 31KB111 Kötelezettségek tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
005 31KB112 Elszámolóházzal és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felé
006 31KB1121 Elszámolóház felé
007 31KB1122 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felé
008 31KB113 Szoros kapcsolatban lévő személyek felé
009 31KB1131 Kapott hitelekből, kölcsönökből
010 31KB1132 Vevőtől kapott előlegekből, áruszállításból és szolgáltatásból
011 31KB1133 Ügyfélügyletekből
012 31KB1134 Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
013 31KB1135 Váltótartozásokból
014 31KB1136 Kapott letétek és árkülönbözetek miatt
015 31KB1137 Egyebekből
016 31KB1138 Kötelezettségek értékelési különbözetéből
017 31KB1139 Származékos ügyletek negatív értékelési különbözetéből
018 31KB114 Egyéb személyekkel szembeni kötelezettségek
019 31KB1141 Kapott hitelekből, kölcsönökből
020 31KB1142 Vevőtől kapott előlegekből, áruszállításból és szolgáltatásból
021 31KB1143 Ügyfélügyletekből
022 31KB1144 Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
023 31KB1145 Váltótartozásokból
024 31KB1146 Kapott letétek és árkülönbözetek miatt
025 31KB1147 Egyebekből
026 31KB1148 Kötelezettségek értékelési különbözetéből
027 31KB1149 Származékos ügyletek negatív értékelési különbözetéből
028 31KB115 Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó tartozás
029 31KB12 HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
030 31KB121 Szoros kapcsolatban lévő személyek felé
031 31KB1211 Kapott kölcsönökből
032 31KB1212 Kötvénykibocsátásból
033 31KB1213 Beruházási és fejlesztési kölcsönből
034 31KB1214 Egyéb ügyletből
035 31KB122 Egyéb személyek felé
036 31KB1221 Kapott kölcsönökből
037 31KB1222 Kötvénykibocsátásból
038 31KB1223 Beruházási és fejlesztési kölcsönből
039 31KB1224 Egyéb ügyletből
040 31KB13 HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
041 31KB131 Szoros kapcsolatban lévő személyek felé
042 31KB14 TŐKEKONSZOLIDÁCIÓS KÜLÖNBÖZET
043 31KB2 PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
044 31KB21 Bevételek passzív időbeli elhatárolása
045 31KB22 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
046 31KB23 Halasztott bevételek
047 31KB3 CÉLTARTALÉKOK
048 31KB31 Céltartalék a várható kötelezettségekre
049 31KB311 Határidős, opciós és swap ügyletek miatt
050 31KB312 Jegyzési garanciavállalás miatt
051 31KB313 Hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozó – Bszt.szerinti – ígéret miatt
052 31KB314 Egyéb
053 31KB32 Céltartalék jövőbeni költségekre
054 31KB33 Egyéb céltartalék
055 31KB331 Értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalék
056 31KB332 Nyitott pozíció veszteségre képzett céltartalék
Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének fedezetére képzett céltartalék
057 31KB333
(Szmt.41.§ (4) bek.)
058 31KB4 SAJÁT TŐKE
059 31KB41 Jegyzett tőke
060 31KB4111 Szoros kapcsolatban lévő jogi személy által jegyzett
061 31KB4112 Szoros kapcsolatban lévő természetes személy által jegyzett
062 31KB4113 Egyéb jogi személy által jegyzett
063 31KB4114 Egyéb természetes személy által jegyzett
064 31KB412 Visszavásárolt saját tulajdoni részesedés névértékben
065 31KB413 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
066 31KB421 Tőketartalék
067 31KB422 Eredménytartalék (+/-)
068 31KB423 Lekötött tartalék
069 31KB424 Értékelési tartalék
070 31KB4241 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
071 31KB4242 Valós értékelés értékelési tartaléka
072 31KB425 Általános tartalék
073 31KB43 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY [ÉV KÖZBENI EREDMÉNY](+/-)
074 31KB44 LEÁNYVÁLLALATI SAJÁT-TŐKE VÁLTOZÁS (+/-)
075 31KB45 KONSZOLIDÁCIÓ MIATTI VÁLTOZÁSOK (+/-)
076 31KB451 Adósságkonszolidálás különbözetéből (+/-)
077 31KB452 Közbenső eredmény különbözetéből (+/-)
078 31KB46 KÜLSŐ TAGOK (MÁS TULAJDONOSOK) RÉSZESEDÉSE
Jelmagyarázat
Tilos
31KC
ÖSSZEVONÁS JELLEMZŐI
Nagyságrend: forint
Bevont típusa Bevonás Konszolidáció Bevont Bevont Bevont
Bevont Bevont Konszolidáció módszere
(H; Pv; Bv; Jv; jogcíme (1; 2; módszerének jogcíme mérleg- saját szavatoló Mód
neve azonosítója (T; R; S)
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Ph) 3; 4; 5) (F; K; M; J) főösszege tőkéje tőkéje
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
a b c d e f g h i z
Összevonásra került
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
001 31KC01
gazdálkodó
... ...
Összevonásra került
31KC99
gazdálkodó
Jelmagyarázat
Tilos
26395
26396
31KD
ÖSSZEVONÁSBA NEM KERÜLT SZOROS KAPCSOLATOK JELLEMZŐI
Fölérendelt szoros kapcsolat Nem fölérendelt szoros
Személy neve Személy azonosítója jellege (T; M; V; O; F; Ö; A; kapcsolat jellege (T; M; V; O; F; Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés R) Ö; A; R;)
1 2 3 4 5
a b c d z
001 31KD101 Szoros kapcsolatban lévő jogi személy
... ...
31KD199 Szoros kapcsolatban lévő jogi személy
002 31KD201 Szoros kapcsolatban lévő természetes személy
... ...
31KD299 Szoros kapcsolatban lévő természetes személy
003 31KD301 Szoros kapcsolatban lévő egyéb gazdálkodó
... ...
31KD399 Szoros kapcsolatban lévő egyéb gazdálkodó
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26397
32KA
ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS
Nagyságrend: forint
Tárgyfélév Halmozott Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3
a b z
001 32KA1 SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
002 32KA11 ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
003 32KA111
(+/-)
004 32KA1111 Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
005 32KA11111 Bizományos tevékenység bevételei
006 32KA111111 Szoros kapcsolatban lévő személytől
007 32KA11112 Kereskedelmi tevékenység bevételei
008 32KA111121 Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kamat bevételek
009 32KA1111211 Szoros kapcsolatban lévő személytől
010 32KA111122 Kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei összesen
011 32KA1111221 Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamnyeresége
012 32KA11112211 Szoros kapcsolatban lévő személytől
013 32KA1111222 Saját számlás határidős ügyletek árfolyamnyeresége
014 32KA11112221 Szoros kapcsolatban lévő személytől
015 32KA1111223 Egyéb kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei
016 32KA11113 Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei
017 32KA111131 Szoros kapcsolatban lévő személytől
018 32KA11114 Letétkezelési, letéti őrzési, portfolió kezelési tevékenység bevételei
019 32KA111141 Szoros kapcsolatban lévő személytől
020 32KA11115 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
021 32KA111151 Szoros kapcsolatban lévő személytől
Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeiből értékelési
022 32KA11116
különbözet
023 32KA1112 Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
024 32KA11121 Bizományos tevékenység ráfordításai
025 32KA111211 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
026 32KA11122 Kereskedelmi tevékenység ráfordításai
027 32KA111221 Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamvesztesége
028 32KA1112211 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
029 32KA111222 Saját számlás határidős ügyletek árfolyamvesztesége
030 32KA1112221 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
031 32KA111223 Kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai
032 32KA1112231 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
033 32KA11123 Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai
034 32KA111231 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
035 32KA11124 Letétkezelési, letéti őrzési, portfolió kezelési tevékenység ráfordításai
036 32KA111241 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
037 32KA11125 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
038 32KA111251 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaiból értékelési
039 32KA11126
különbözet
040 32KA112 EGYÉB BEVÉTELEK
041 32KA1121 Szoros kapcsolatban lévő személytől
042 32KA1122 Egyéb bevételekből visszaírt értékvesztés
NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG
043 32KA113
BEVÉTELEI
044 32KA1131 Szoros kapcsolatban lévő személytől
045 32KA114 AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE
046 32KA115 ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
047 32KA116 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
048 32KA1161 Bérköltség
049 32KA1162 Személyi jellegű egyéb kifizetések
050 32KA1163 Bérjárulékok
051 32KA117 ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
26398 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Tárgyfélév Halmozott Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3
a b z
052 32KA118 EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
053 32KA1181 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
054 32KA1182 Egyéb ráfordításokból értékvesztés
NEM BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG
055 32KA119
RÁFORDÍTÁSAI
056 32KA12 PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
057 32KA121 NEM FORGALMAZÁSI PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
058 32KA1211 Kapott (járó) osztalék és részesedés
059 32KA12111 Szoros kapcsolatban lévő személytől
060 32KA1212 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
061 32KA12121 Szoros kapcsolatban lévő személytől
Befektetett eszköznek minősülő, hitelviszonyt megtestesítő
062 32KA1213
értékpapírok értékesítésének árfolyamnyeresége
063 32KA12131 Szoros kapcsolatban lévő személy által kibocsátott
064 32KA1214 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
065 32KA12141 Szoros kapcsolatban lévő személytől
066 32KA1215 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
067 32KA12151 Pénzügyi műveletek egyéb bevételeiből értékelési különbözet
068 32KA122 NEM FORGALMAZÁSI PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
069 32KA1221 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
070 32KA12211 Szoros kapcsolatban lévő személy által kibocsátott
071 32KA1222 Fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű kifizetések
072 32KA12221 Szoros kapcsolatban lévő személy felé
073 32KA1223 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
074 32KA1224 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
075 32KA12241 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiból értékelési különbözet
076 32KA2 RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
077 32KA21 Rendkívüli bevételek
078 32KA22 Rendkívüli ráfordítások
079 32KA3 ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
080 32KA4 Adófizetési kötelezettség (év közben fizetett adóelőleg)
081 32KA5 ADÓZOTT EREDMÉNY
082 32KA6 EREDMÉNY (év végén Mérleg szerinti eredmény)
083 32KA61 Általános tartalék felhasználás (+)
084 32KA62 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
085 32KA63 Jóváhagyott osztalék és részesedés
Jelmagyarázat
Tilos
MIFID
MIFID tranzakciós jelentés
1 karakteres A strike price. Csak
A kereskedési hely A származékos piac 1 karakteres Expiry/
Put/Call azonosító opciós termék Az alapeszköz
A bejelentő cég A kereskedés A kereskedés Vétel/Eladás Kereskedési Az eszköz azonosítója, ahol az adott által adott kód egyedileg azonosító a Delivery/ Eszközkód- Az alapeszköz Az eszköz A lejárat A származtatott
opciók esetében. esetén értelmezett. azonosításának Eladás/Vétel
azonosítása napja időpontja jelzése szerep azonosítása származékos papírra társítva az alaptermék származékos Promt típus azonosítása típusa napja ügylet típusa
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Futures esetében Futures esetében kódtípusa
kereskednek valamely jellemzőjével papír típusára date
kötelezően "F" kötelezően zérus
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s
001 MIFID00001
... ...
MIFID99999
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
26399
26400
Az ügylet A helyszín A jelentést A jelentést benyújtó A jelentés A kötés A komplex
A mennyiség A helyszín A törlés Az elszámolás Elszámolás Partner kód Ügyfél kód
Kötési ár Árszorzó Egységár Árjelzés Mennyiség Partner hivatkozási Ügyfél azonosító kód benyújtó azonosító kódjának készítés azonosító derivatíva Mód
jelzése azonosítása jelzése napja devizaneme típusa típusa
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés száma típusa azonosítása típusa napja száma jellemzői
20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41
t u v w x y aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao z
001 MIFID00001
... ...
MIFID99999
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26401
KTATE1
Intézményi alapadatok
Nagyságrend: forint
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
001 KTATE101 Intézmény neve
002 KTATE102 Intézmény régi neve
003 KTATE103 Rövid név
004 KTATE104 Cégforma
005 KTATE105 Adószám
006 KTATE106 Intézmény jogi státusza
007 KTATE107 Székhely
008 KTATE1071 Irányítószám
009 KTATE1072 Város
010 KTATE1073 Utca, házszám, emelet, ajtó
011 KTATE1074 Ország
012 KTATE108 Levelezési cím
013 KTATE1081 Irányítószám
014 KTATE1082 Város
015 KTATE1083 Utca, házszám, emelet, ajtó
016 KTATE1084 Ország
017 KTATE109 Telefon
018 KTATE110 Telefax
019 KTATE111 E-mail
020 KTATE112 Weblap
021 KTATE113 Cégjegyzékszám
022 KTATE114 Cégbírósági bejegyzés kelte (éééé.hh.nn)
023 KTATE1151 Alapítás időpontja (éééé.hh.nn)
024 KTATE1152 Jogi státusz változás időpontja (éééé.hh.nn)
025 KTATE116 Jegyzett tőke összesen
026 KTATE1161 ebből: jegyzett tőke pénzbeni
027 KTATE1171 Befektetési vállalkozás tevékenységének kezdete (éééé.hh.nn)
028 KTATE1172 Befektetési vállalkozás tevékenységének vége (éééé.hh.nn)
029 KTATE118 Internetes megbízás
030 KTATE1191 KELER kód
031 KTATE1192 KELER kód 2
032 KTATE120 BEVA tagság kezdete (éééé.hh.nn)
033 KTATE121 Hivatalos levelek címzettjének neve
034 KTATE122 Beosztás/hivatali rangja
035 KTATE123 A felügyeleti adatszolgáltatásért felelős személy
036 KTATE1231 Neve
037 KTATE1232 Telefonszáma
038 KTATE1233 E-mail-címe
039 KTATE124 PSZÁF kapcsolattartásért felelős személy
040 KTATE1241 Neve
041 KTATE1242 Telefonszáma
042 KTATE1243 E-mail-címe
043 KTATE125 Fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó
044 KTATE1251 Neve
045 KTATE1252 Telefonszáma
046 KTATE1253 E-mail-címe
Jelmagyarázat
Tilos
26402 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
KTATE2
Vezető állású személyek adatai
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
001 KTATE20101 Tisztségviselők
002 KTATE201010 Bejelentés oka
003 KTATE2010101 Tisztségviselő neve
004 KTATE2010102 Születési név
005 KTATE2010103 Anyja neve
006 KTATE2010104 Születési helye
007 KTATE2010105 Születés ideje (éééé.hh.nn)
008 KTATE2010109 Állampolgársága
009 KTATE2010110 Lakcím
010 KTATE20101101 Irányítószám
011 KTATE20101102 Város
012 KTATE20101103 Utca, házszám, emelet, ajtó
013 KTATE20101104 Ország
014 KTATE2010111 Tisztség megnevezése
015 KTATE20101121 Tisztség betöltésének kezdete (éééé.hh.nn)
016 KTATE20101122 Tisztség betöltésének vége (éééé.hh.nn)
017 KTATE20101123 Újraválasztás dátuma (éééé.hh.nn)
018 KTATE2010113 Vezető beosztásnak minősülő tisztség
019 KTATE2010114 Első számú vezető
020 KTATE2010115 Cégjegyzési joggal rendelkezik
021 KTATE2010116 Tisztség betöltésének alapja
022 KTATE2010117 Az intézmény alkalmazottja
...... ......
023 KTATE20199 Tisztségviselők
024 KTATE201990 Bejelentés oka
025 KTATE2019901 Tisztségviselő neve
026 KTATE2019902 Születési név
027 KTATE2019903 Anyja neve
028 KTATE2019904 Születési helye
029 KTATE2019905 Születés ideje (éééé.hh.nn)
030 KTATE2019909 Állampolgársága
031 KTATE2019910 Lakcím
032 KTATE20199101 Irányítószám
033 KTATE20199102 Város
034 KTATE20199103 Utca, házszám, emelet, ajtó
035 KTATE20199104 Ország
036 KTATE2019911 Tisztség megnevezése
037 KTATE20199121 Tisztség betöltésének kezdete (éééé.hh.nn)
038 KTATE20199122 Tisztség betöltésének vége (éééé.hh.nn)
039 KTATE20199123 Újraválasztás dátuma (éééé.hh.nn)
040 KTATE2019913 Vezető beosztásnak minősülő tisztség
041 KTATE2019914 Első számú vezető
042 KTATE2019915 Cégjegyzési joggal rendelkezik
043 KTATE2019916 Tisztség betöltésének alapja
044 KTATE2019917 Az intézmény alkalmazottja
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26403
KTATE3
Könyvvizsgáló adatai
Adat Mód
Sorszám PSZáF kód Megnevezés 1 2
a b
001 KTATE301 Könyvvizsgáló társaság neve
002 KTATE3021 Megbízás kezdete (éééé.hh.nn)
003 KTATE3022 Megbízás vége (éééé.hh.nn)
004 KTATE303 Adószáma
005 KTATE304 Székhely
006 KTATE3041 Irányítószám
007 KTATE3042 Város
008 KTATE3043 Utca, házszám, emelet, ajtó
009 KTATE3044 Ország
010 KTATE305 Telefon
011 KTATE306 Telefax
012 KTATE307 E-mail
013 KTATE308 Weblap
014 KTATE309 Kamarai tagság száma
015 KTATE310 Kamarai státusz
Pénzügyi intézményi, vagy befektetési vállalkozási
016 KTATE311
minősítést igazoló azonosító
017 KTATE3121 Kamarai tagság kezdete (éééé.hh.nn)
018 KTATE3122 Kamarai tagság vége (éééé.hh.nn)
019 KTATE321 Könyvvizsgáló személy neve
020 KTATE3221 Megbízás kezdete (éééé.hh.nn)
021 KTATE3222 Megbízás vége (éééé.hh.nn)
022 KTATE323 Kamarai tagság száma
023 KTATE324 Kamarai státusz
Pénzügyi intézményi, vagy befektetési vállalkozási
024 KTATE325
minősítést igazoló azonosító
025 KTATE3261 Kamarai tagság kezdete (éééé.hh.nn)
026 KTATE3262 Kamarai tagság vége (éééé.hh.nn)
027 KTATE331 Helyettes könyvvizsgáló személy neve
028 KTATE3321 Megbízás kezdete (éééé.hh.nn)
029 KTATE3322 Megbízás vége (éééé.hh.nn)
030 KTATE333 Kamarai tagság száma
031 KTATE334 Kamarai státusz
Pénzügyi intézményi, vagy befektetési vállalkozási
032 KTATE335
minősítést igazoló azonosító
033 KTATE3361 Kamarai tagság kezdete (éééé.hh.nn)
034 KTATE3362 Kamarai tagság vége (éééé.hh.nn)
Jelmagyarázat
Tilos
26404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
KTATE4
Kiszervezés adatai
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
001 KTATE4101 Kiszervezett tevékenységet végző intézmény
002 KTATE410101 Neve
003 KTATE410102 Adószám
004 KTATE410103 Székhely
005 KTATE4101031 Irányítószám
006 KTATE4101032 Város
007 KTATE4101033 Utca, házszám, emelet, ajtó
008 KTATE4101034 Ország
009 KTATE410104 Telefon
010 KTATE410105 Telefax
011 KTATE410106 E-mail
012 KTATE410107 Weblap
013 KTATE410108 Kiszervezett tevékenység
014 KTATE4101091 Kiszervezés kezdete (éééé.hh.nn)
015 KTATE4101092 Kiszervezés vége (éééé.hh.nn)
...... ......
016 KTATE4199 Kiszervezett tevékenységet végző intézmény
017 KTATE419901 Neve
018 KTATE419902 Adószám
019 KTATE419903 Székhely
020 KTATE4199031 Irányítószám
021 KTATE4199032 Város
022 KTATE4199033 Utca, házszám, emelet, ajtó
023 KTATE4199034 Ország
024 KTATE419904 Telefon
025 KTATE419905 Telefax
026 KTATE419906 E-mail
027 KTATE419907 Weblap
028 KTATE419908 Kiszervezett tevékenység
029 KTATE4199091 Kiszervezés kezdete (éééé.hh.nn)
030 KTATE4199092 Kiszervezés vége (éééé.hh.nn)
031 KTATE4201 Kiszervezett tevékenységet végző személy
032 KTATE420101 Neve
033 KTATE420102 Kiszervezett tevékenység
034 KTATE4201031 Kiszervezés kezdete (éééé.hh.nn)
035 KTATE4201032 Kiszervezés vége (éééé.hh.nn)
...... ......
036 KTATE4299 Kiszervezett tevékenységet végző személy
037 KTATE429901 Neve
038 KTATE429902 Kiszervezett tevékenység
039 KTATE4299031 Kiszervezés kezdete (éééé.hh.nn)
040 KTATE4299032 Kiszervezés vége (éééé.hh.nn)
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26405
KTATE5
Tulajdonos adatai
Nagyságrend: forint
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
001 KTATE5101 Tulajdonos adatai (ha a tulajdonos természetes személy)
002 KTATE510101 Tulajdonos neve
003 KTATE510102 Születési név
004 KTATE510103 Születési helye
005 KTATE510104 Születési ideje (éééé.hh.nn)
006 KTATE510105 Anyja neve
007 KTATE510106 Lakcím
008 KTATE5101061 Irányítószám
009 KTATE5101062 Város
010 KTATE5101063 Utca, házszám
011 KTATE5101064 Ország
012 KTATE5101071 Tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma (éééé.hh.nn)
013 KTATE5101072 Tulajdoni rész (%)
014 KTATE5101073 Tulajdoni rész (Ft)
015 KTATE5101074 Értékpapír neve
016 KTATE5101075 Értékpapír ISIN-kódja
017 KTATE5101076 Értékpapír mennyisége
018 KTATE5101077 Szavazati jog (%)
019 KTATE5101078 Tulajdonlás típusa
020 KTATE5101081 Tulajdonváltozás időpontja (szerződés kelte - éééé.hh.nn)
021 KTATE51010811 Tulajdonváltozás típusa (vétel vagy eladás)
022 KTATE5101082 Tulajdoni rész (%)
023 KTATE5101083 Tulajdoni rész (Ft)
024 KTATE5101084 Értékpapír neve
025 KTATE5101085 Értékpapír ISIN-kódja
026 KTATE5101086 Értékpapír mennyisége
027 KTATE5101087 Szavazati jog (%)
028 KTATE5101088 Tulajdonlás típusa
029 KTATE5101091 Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozás azonosító adatai
030 KTATE51010911 Név
031 KTATE51010912 Székhely
032 KTATE510109121 Irányítószám
033 KTATE510109122 Város
034 KTATE510109123 Utca, házszám
035 KTATE510109124 Ország
036 KTATE51010913 Adószám
...... ......
037 KTATE5199 Tulajdonos adatai (ha a tulajdonos természetes személy)
038 KTATE519901 Tulajdonos neve
039 KTATE519902 Születési név
040 KTATE519903 Születési helye
041 KTATE519904 Születési ideje (éééé.hh.nn)
042 KTATE519905 Anyja neve
043 KTATE519906 Lakcím
044 KTATE5199061 Irányítószám
045 KTATE5199062 Város
046 KTATE5199063 Utca, házszám
047 KTATE5199064 Ország
048 KTATE5199071 Tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma (éééé.hh.nn)
049 KTATE5199072 Tulajdoni rész (%)
050 KTATE5199073 Tulajdoni rész (Ft)
051 KTATE5199074 Értékpapír neve
052 KTATE5199075 Értékpapír ISIN-kódja
053 KTATE5199076 Értékpapír mennyisége
054 KTATE5199077 Szavazati jog (%)
055 KTATE5199078 Tulajdonlás típusa
056 KTATE5199081 Tulajdonváltozás időpontja (szerződés kelte - éééé.hh.nn)
26406 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
057 KTATE51990811 Tulajdonváltozás típusa (vétel vagy eladás)
058 KTATE5199082 Tulajdoni rész (%)
059 KTATE5199083 Tulajdoni rész (Ft)
060 KTATE5199084 Értékpapír neve
061 KTATE5199085 Értékpapír ISIN-kódja
062 KTATE5199086 Értékpapír mennyisége
063 KTATE5199087 Szavazati jog (%)
064 KTATE5199088 Tulajdonlás típusa
065 KTATE5199091 Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozás azonosító adatai
066 KTATE51990911 Név
067 KTATE51990912 Székhely
068 KTATE519909121 Irányítószám
069 KTATE519909122 Város
070 KTATE519909123 Utca, házszám
071 KTATE519909124 Ország
072 KTATE51990913 Adószám
Tulajdonos adatai (ha a tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiség
073 KTATE5201
nélküli gazdasági társaság)
074 KTATE520101 Tulajdonos neve
075 KTATE520102 Adószáma
076 KTATE520103 Székhely
077 KTATE5201031 Irányítószám
078 KTATE5201032 Város
079 KTATE5201033 Utca, házszám
080 KTATE5201034 Ország
081 KTATE5201041 Tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma (éééé.hh.nn)
082 KTATE5201042 Tulajdoni rész (%)
083 KTATE5201043 Tulajdoni rész (Ft)
084 KTATE5201044 Értékpapír neve
085 KTATE5201045 Értékpapír ISIN-kódja
086 KTATE5201046 Értékpapír mennyisége
087 KTATE5201047 Szavazati jog (%)
088 KTATE5201048 Tulajdonlás típusa
089 KTATE5201051 Tulajdonváltozás időpontja (szerződés kelte - éééé.hh.nn)
090 KTATE52010511 Tulajdonváltozás típusa ( vétel vagy eladás)
091 KTATE5201052 Tulajdoni rész (%)
092 KTATE5201053 Tulajdoni rész (Ft)
093 KTATE5201054 Értékpapír neve
094 KTATE5201055 Értékpapír ISIN-kódja
095 KTATE5201056 Értékpapír mennyisége
096 KTATE5201057 Szavazati jog (%)
097 KTATE5201058 Tulajdonlás típusa
098 KTATE5201061 Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozás azonosító adatai
099 KTATE52010611 Név
100 KTATE52010612 Székhely
101 KTATE520106121 Irányítószám
102 KTATE520106122 Város
103 KTATE520106123 Utca, házszám
104 KTATE520106124 Ország
105 KTATE52010613 Adószám
...... ......
Tulajdonos adatai (ha a tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiség
106 KTATE5299
nélküli gazdasági társaság)
107 KTATE529901 Tulajdonos neve
108 KTATE529902 Adószáma
109 KTATE529903 Székhely
110 KTATE5299031 Irányítószám
111 KTATE5299032 Város
112 KTATE5299033 Utca, házszám
113 KTATE5299034 Ország
114 KTATE5299041 Tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma (éééé.hh.nn)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26407
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
115 KTATE5299042 Tulajdoni rész (%)
116 KTATE5299043 Tulajdoni rész (Ft)
117 KTATE5299044 Értékpapír neve
118 KTATE5299045 Értékpapír ISIN-kódja
119 KTATE5299046 Értékpapír mennyisége
120 KTATE5299047 Szavazati jog (%)
121 KTATE5299048 Tulajdonlás típusa
122 KTATE5299051 Tulajdonváltozás időpontja (szerződés kelte - éééé.hh.nn)
123 KTATE52990511 Tulajdonváltozás típusa ( vétel vagy eladás)
124 KTATE5299052 Tulajdoni rész (%)
125 KTATE5299053 Tulajdoni rész (Ft)
126 KTATE5299054 Értékpapír neve
127 KTATE5299055 Értékpapír ISIN-kódja
128 KTATE5299056 Értékpapír mennyisége
129 KTATE5299057 Szavazati jog (%)
130 KTATE5299058 Tulajdonlás típusa
131 KTATE5299061 Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozás azonosító adatai
132 KTATE52990611 Név
133 KTATE52990612 Székhely
134 KTATE529906121 Irányítószám
135 KTATE529906122 Város
136 KTATE529906123 Utca, házszám
137 KTATE529906124 Ország
138 KTATE52990613 Adószám
Jelmagyarázat
Tilos
26408 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
KTAFTE1
Intézményi alapadatok
Nagyságrend: forint
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
001 KTAFTE101 Intézmény neve
002 KTAFTE102 Intézmény régi neve
003 KTAFTE103 Rövid név
004 KTAFTE104 Cégforma
005 KTAFTE105 Adószám
006 KTAFTE106 Intézmény jogi státusza
007 KTAFTE107 Székhely
008 KTAFTE1071 Irányítószám
009 KTAFTE1072 Város
010 KTAFTE1073 Utca, házszám, emelet, ajtó
011 KTAFTE1074 Ország
012 KTAFTE108 Levelezési cím
013 KTAFTE1081 Irányítószám
014 KTAFTE1082 Város
015 KTAFTE1083 Utca, házszám, emelet, ajtó
016 KTAFTE1084 Ország
017 KTAFTE109 Telefon
018 KTAFTE110 Telefax
019 KTAFTE111 E-mail
020 KTAFTE112 Weblap
021 KTAFTE1131 Alapítás időpontja (éééé.hh.nn)
022 KTAFTE1132 Jogi státusz változás időpontja (éééé.hh.nn)
023 KTAFTE114 Jegyzett/Dotációs tőke összesen
024 KTAFTE1141 Jegyzett/Dotációs tőke pénzbeni
025 KTAFTE1151 Befektetési szolgáltatás kezdete (éééé.hh.nn)
026 KTAFTE1152 Befektetési szolgáltatás vége (éééé.hh.nn)
027 KTAFTE116 Hivatalos levelek címzettjének neve
028 KTAFTE117 Beosztás/hivatali rangja
029 KTAFTE118 Intézmény típus
030 KTAFTE119 A felügyeleti jelentésért felelős személy
031 KTAFTE1191 Neve
032 KTAFTE1192 Telefonszáma
033 KTAFTE1193 E-mail-címe
034 KTAFTE120 PSZÁF kapcsolattartásért felelős személy
035 KTAFTE1201 Neve
036 KTAFTE1202 Telefonszáma
037 KTAFTE1203 E-mail-címe
038 KTAFTE121 Fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó
039 KTAFTE1211 Neve
040 KTAFTE1212 Telefonszáma
041 KTAFTE1213 E-mail-címe
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26409
KTAFTE2
Vezető állású személy adatai
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
001 KTAFTE20201 Tisztségviselők
002 KTAFTE202010 Bejelentés oka
003 KTAFTE2020101 Tisztségviselő neve
004 KTAFTE2020102 Születési név
005 KTAFTE2020103 Anyja neve
006 KTAFTE2020104 Születési helye
007 KTAFTE2020105 Születés ideje (éééé.hh.nn)
008 KTAFTE2020106 Állampolgársága
009 KTAFTE2020107 Lakcím
010 KTAFTE20201071 Irányítószám
011 KTAFTE20201072 Város
012 KTAFTE20201073 Utca, házszám, emelet, ajtó
013 KTAFTE20201074 Ország
014 KTAFTE2020108 Tisztség megnevezése
015 KTAFTE20201091 Tisztség betöltésének kezdete (éééé.hh.nn)
016 KTAFTE20201092 Tisztség betöltésének vége (éééé.hh.nn)
017 KTAFTE20201093 Újraválasztás dátuma (éééé.hh.nn)
018 KTAFTE2020110 Vezető beosztásnak minősülő tisztség
019 KTAFTE2020111 Első számú vezető
020 KTAFTE2020112 Az intézmény alkalmazottja
...... ......
021 KTAFTE20299 Tisztségviselők
022 KTAFTE202990 Bejelentés oka
023 KTAFTE2029901 Tisztségviselő neve
024 KTAFTE2029902 Születési név
025 KTAFTE2029903 Anyja neve
026 KTAFTE2029904 Születési helye
027 KTAFTE2029905 Születés ideje (éééé.hh.nn)
028 KTAFTE2029906 Állampolgársága
029 KTAFTE2029907 Lakcím
030 KTAFTE20299071 Irányítószám
031 KTAFTE20299072 Város
032 KTAFTE20299073 Utca, házszám, emelet, ajtó
033 KTAFTE20299074 Ország
034 KTAFTE2029908 Tisztség megnevezése
035 KTAFTE20299091 Tisztség betöltésének kezdete (éééé.hh.nn)
036 KTAFTE20299092 Tisztség betöltésének vége (éééé.hh.nn)
037 KTAFTE20299093 Újraválasztás dátuma (éééé.hh.nn)
038 KTAFTE2029910 Vezető beosztásnak minősülő tisztség
039 KTAFTE2029911 Első számú vezető
040 KTAFTE2029912 Az intézmény alkalmazottja
Jelmagyarázat
Tilos
26410 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
KTAFTE3
Tulajdonos adatai
Nagyságrend: forint
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
001 KTAFTE3101 Tulajdonos adatai (ha a tulajdonos természetes személy)
002 KTAFTE310101 Tulajdonos neve
003 KTAFTE310102 Születési név
004 KTAFTE310103 Születési helye
005 KTAFTE310104 Születési ideje (éééé.hh.nn)
006 KTAFTE310105 Anyja neve
007 KTAFTE310106 Lakcím
008 KTAFTE3101061 Irányítószám
009 KTAFTE3101062 Város
010 KTAFTE3101063 Utca, házszám
011 KTAFTE3101064 Ország
012 KTAFTE3101071 Tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma (éééé.hh.nn)
013 KTAFTE3101072 Tulajdoni rész (%)
014 KTAFTE3101073 Tulajdoni rész (Ft)
015 KTAFTE3101074 Értékpapír neve
016 KTAFTE3101075 Értékpapír ISIN-kódja
017 KTAFTE3101076 Értékpapír mennyisége
018 KTAFTE3101077 Szavazati jog (%)
019 KTAFTE3101078 Tulajdonlás típusa
020 KTAFTE3101081 Tulajdonváltozás időpontja (szerződés kelte - éééé.hh.nn)
021 KTAFTE31010811 Tulajdonváltozás típusa (vétel vagy eladás)
022 KTAFTE3101082 Tulajdoni rész (%)
023 KTAFTE3101083 Tulajdoni rész (Ft)
024 KTAFTE3101084 Értékpapír neve
025 KTAFTE3101085 Értékpapír ISIN-kódja
026 KTAFTE3101086 Értékpapír mennyisége
027 KTAFTE3101087 Szavazati jog (%)
028 KTAFTE3101088 Tulajdonlás típusa
029 KTAFTE3101091 Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozás azonosító adatai
030 KTAFTE31010911 Név
031 KTAFTE31010912 Székhely
032 KTAFTE310109121 Irányítószám
033 KTAFTE310109122 Város
034 KTAFTE310109123 Utca, házszám
035 KTAFTE310109124 Ország
036 KTAFTE31010913 Adószám
...... ......
037 KTAFTE3199 Tulajdonos adatai (ha a tulajdonos természetes személy)
038 KTAFTE319901 Tulajdonos neve
039 KTAFTE319902 Születési név
040 KTAFTE319903 Születési helye
041 KTAFTE319904 Születési ideje (éééé.hh.nn)
042 KTAFTE319905 Anyja neve
043 KTAFTE319906 Lakcím
044 KTAFTE3199061 Irányítószám
045 KTAFTE3199062 Város
046 KTAFTE3199063 Utca, házszám
047 KTAFTE3199064 Ország
048 KTAFTE3199071 Tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma (éééé.hh.nn)
049 KTAFTE3199072 Tulajdoni rész (%)
050 KTAFTE3199073 Tulajdoni rész (Ft)
051 KTAFTE3199074 Értékpapír neve
052 KTAFTE3199075 Értékpapír ISIN-kódja
053 KTAFTE3199076 Értékpapír mennyisége
054 KTAFTE3199077 Szavazati jog (%)
055 KTAFTE3199078 Tulajdonlás típusa
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26411
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
056 KTAFTE3199081 Tulajdonváltozás időpontja (szerződés kelte - éééé.hh.nn)
057 KTAFTE31990811 Tulajdonváltozás típusa (vétel vagy eladás)
058 KTAFTE3199082 Tulajdoni rész (%)
059 KTAFTE3199083 Tulajdoni rész (Ft)
060 KTAFTE3199084 Értékpapír neve
061 KTAFTE3199085 Értékpapír ISIN-kódja
062 KTAFTE3199086 Értékpapír mennyisége
063 KTAFTE3199087 Szavazati jog (%)
064 KTAFTE3199088 Tulajdonlás típusa
065 KTAFTE3199091 Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozás azonosító adatai
066 KTAFTE31990911 Név
067 KTAFTE31990912 Székhely
068 KTAFTE319909121 Irányítószám
069 KTAFTE319909122 Város
070 KTAFTE319909123 Utca, házszám
071 KTAFTE319909124 Ország
072 KTAFTE31990913 Adószám
Tulajdonos adatai (ha a tulajdonos jogi személy vagy jogi
073 KTAFTE3201
személyiség nélküli gazdasági társaság)
074 KTAFTE320101 Tulajdonos neve
075 KTAFTE320102 Adószáma
076 KTAFTE320103 Székhely
077 KTAFTE3201031 Irányítószám
078 KTAFTE3201032 Város
079 KTAFTE3201033 Utca, házszám
080 KTAFTE3201034 Ország
081 KTAFTE3201041 Tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma (éééé.hh.nn)
082 KTAFTE3201042 Tulajdoni rész (%)
083 KTAFTE3201043 Tulajdoni rész (Ft)
084 KTAFTE3201044 Értékpapír neve
085 KTAFTE3201045 Értékpapír ISIN-kódja
086 KTAFTE3201046 Értékpapír mennyisége
087 KTAFTE3201047 Szavazati jog (%)
088 KTAFTE3201048 Tulajdonlás típusa
089 KTAFTE3201051 Tulajdonváltozás időpontja (szerződés kelte - éééé.hh.nn)
090 KTAFTE32010511 Tulajdonváltozás típusa ( vétel vagy eladás)
091 KTAFTE3201052 Tulajdoni rész (%)
092 KTAFTE3201053 Tulajdoni rész (Ft)
093 KTAFTE3201054 Értékpapír neve
094 KTAFTE3201055 Értékpapír ISIN-kódja
095 KTAFTE3201056 Értékpapír mennyisége
096 KTAFTE3201057 Szavazati jog (%)
097 KTAFTE3201058 Tulajdonlás típusa
098 KTAFTE3201061 Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozás azonosító adatai
099 KTAFTE32010611 Név
100 KTAFTE32010612 Székhely
101 KTAFTE320106121 Irányítószám
102 KTAFTE320106122 Város
103 KTAFTE320106123 Utca, házszám
104 KTAFTE320106124 Ország
105 KTAFTE32010613 Adószám
...... ......
Tulajdonos adatai (ha a tulajdonos jogi személy vagy jogi
106 KTAFTE3299
személyiség nélküli gazdasági társaság)
107 KTAFTE329901 Tulajdonos neve
108 KTAFTE329902 Adószáma
109 KTAFTE329903 Székhely
110 KTAFTE3299031 Irányítószám
111 KTAFTE3299032 Város
26412 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Adat Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a z
112 KTAFTE3299033 Utca, házszám
113 KTAFTE3299034 Ország
114 KTAFTE3299041 Tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma (éééé.hh.nn)
115 KTAFTE3299042 Tulajdoni rész (%)
116 KTAFTE3299043 Tulajdoni rész (Ft)
117 KTAFTE3299044 Értékpapír neve
118 KTAFTE3299045 Értékpapír ISIN-kódja
119 KTAFTE3299046 Értékpapír mennyisége
120 KTAFTE3299047 Szavazati jog (%)
121 KTAFTE3299048 Tulajdonlás típusa
122 KTAFTE3299051 Tulajdonváltozás időpontja (szerződés kelte - éééé.hh.nn)
123 KTAFTE32990511 Tulajdonváltozás típusa ( vétel vagy eladás)
124 KTAFTE3299052 Tulajdoni rész (%)
125 KTAFTE3299053 Tulajdoni rész (Ft)
126 KTAFTE3299054 Értékpapír neve
127 KTAFTE3299055 Értékpapír ISIN-kódja
128 KTAFTE3299056 Értékpapír mennyisége
129 KTAFTE3299057 Szavazati jog (%)
130 KTAFTE3299058 Tulajdonlás típusa
131 KTAFTE3299061 Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozás azonosító adatai
132 KTAFTE32990611 Név
133 KTAFTE32990612 Székhely
134 KTAFTE329906121 Irányítószám
135 KTAFTE329906122 Város
136 KTAFTE329906123 Utca, házszám
137 KTAFTE329906124 Ország
138 KTAFTE32990613 Adószám
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26413
BVAD
Befektetési vállalkozás felügyeleti alapdíj számítása
Nagyságrend: ezer forint
Érték Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
001 BVAD1 Előírt alapdíj
002 BVAD2 Megfizetett alapdíj
Jelmagyarázat
Tilos
26414 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
BVVDN
Befektetési vállalkozás felügyeleti változó díj számítása
Nagyságrend: ezer forint
Érték Mód.
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
Tárgynegyedévi
változó díj
001 BVVDN01 Tárgynegyedévi működés napjainak száma (nap)
002 BVVDN021 Tárgynegyedévi változó díj alapja - tőkekövetelmény
003 BVVDN022 Tárgynegyedévi változó díj alapja - kezelt portfolió piaci értéke
004 BVVDN03 Tárgynegyedévre számított változó díj összesen
005 BVVDN031 Tárgynegyedévre számított változó díj - tőkekövetelmény után
006 BVVDN032 Tárgynegyedévre számítottt változó díj - kezelt portfólió piaci értéke után
Tárgynegyedévi változó díj fizetési kötelezettség összesen
007 BVVDN04
(BVVDN03 - BVVDN11)
Előző évi változó díjra
vonatkozó adatok
(csak a II.
negyedévben töltendő)
008 BVVDN05 Előző évi működés napjainak száma (nap)
009 BVVDN061 Előző évi változó díj alapja - tőkekövetelmény után
010 BVVDN062 Előző évi változó díj alapja - kezelt portfolió piaci értéke után
011 BVVDN07 Előző évre számított változó díj (BVVDN071+BVVDN072)
012 BVVDN071 Előző évre számított változó díj - tőkekövetelmény után
013 BVVDN072 Előző évre számított változó díj - kezelt portfolió piaci értéke után
014 BVVDN08 Előző évre számított és negyedévente bevallott változó díj
Előző évre számított változó díj korrekciója
015 BVVDN09
(BVVDN08 - BVVDN07)
Előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díj
016 BVVDN10
(BVVDN101 + BVVDN102)
Előző évben a korábbi év(ek)re vonatkozóan befizetett felügyeleti változó díj
017 BVVDN101
(korábbi évekre vonatkozó korrekció)
Előző évben kizárólag az előző évre vonatkozóan felügyeleti változó díjként
018 BVVDN102
pénzügyileg rendezett összeg (korábbi évekre vonatkozó korrekció nélkül)
Előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összesen
019 BVVDN11
(túlfizetés + / hiány -) (BVVDN102 - BVVDN07)
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26415
BVFAD
Más EGT-állambeli befektetési vállakozás fióktelepe felügyeleti alapdíj számítása
Nagyságrend: ezer forint
Érték Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
001 BVFAD1 Előírt alapdíj
002 BVFAD2 Megfizetett alapdíj
Jelmagyarázat
Tilos
26416 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
BVFVDN
Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti változó díj számítása
Nagyságrend: ezer forint
Érték Mód.
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
Tárgynegyedévi
változó díj
001 BVFVDN01 Tárgynegyedévi működés napjainak száma (nap)
002 BVFVDN021 Tárgynegyedévi változó díj alapja
003 BVFVDN022 Tárgynegyedévi változó díj alapja - kezelt portfolió piaci értéke
004 BVFVDN03 Tárgynegyedévre számított változó díj összesen
005 BVFVDN031 Tárgynegyedévre számított változó díj - mérlegfőösszeg után
006 BVFVDN032 Tárgynegyedévre számítottt változó díj - kezelt portfólió piaci értéke után
Tárgynegyedévi változó díj fizetési kötelezettség összesen
007 BVFVDN04
(BVFVDN03 - BVFVDN11)
Előző évi változó díjra
vonatkozó adatok
(csak a II.
negyedévben töltendő)
008 BVFVDN05 Előző évi működés napjainak száma (nap)
009 BVFVDN061 Előző évi változó díj alapja - mérlegfőösszeg - auditált adat
010 BVFVDN062 Előző évi változó díj alapja - kezelt portfolió piaci értéke
Előző évre számított változó díj - auditált adatok alapján
011 BVFVDN07
(BVFVDN071+BVFVDN072)
012 BVFVDN071 Előző évre számított változó díj - mérlegfőösszeg után - auditált adatok alapján
013 BVFVDN072 Előző évre számított változó díj - kezelt portfolió piaci értéke után
014 BVFVDN08 Előző évre számított és negyedévente bevallott változó díj
015 BVFVDN09 Előző évre számított változó díj korrekciója (BVFVDN08- BVFVDN07)
Előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díj
016 BVFVDN10
(BVFVDN101 + BVFVDN102)
Előző évben a korábbi év(ek)re vonatkozóan befizetett felügyeleti változó díj
017 BVFVDN101
(korábbi évekre vonatkozó korrekció)
Előző évben kizárólag az előző évre vonatkozóan felügyeleti változó díjként
018 BVFVDN102
pénzügyileg rendezett összeg (korábbi évekre vonatkozó korrekció nélkül)
Előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összesen
019 BVFVDN11
(túlfizetés + / hiány -) (BVFVDN102 - BVFVDN07)
Jelmagyarázat
Tilos
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26417
ASZAD
Árutőzsdei szolgáltató felügyeleti alapdíj számítása
Nagyságrend: ezer forint
Érték Mód
Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2
a b
001 ASZAD1 Előírt alapdíj
002 ASZAD2 Megfizetett alapdíj
Jelmagyarázat
Tilos
”
26418 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
2. melléklet a 25/2012. (XI. 27.) PSZÁF rendelethez
„2. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez
Kitöltési útmutató
I. Rész
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Kapcsolódó jogszabályok
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény;
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban
Hpt.);
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.);
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);
a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.);
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi
CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.);
a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.);
a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a
továbbiakban: Batv.);
a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és
nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a
kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Kkr.);
a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.);
a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk
nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet ;
a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló 169/2008. (VI. 28.)
Korm. rendelet;
a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Bhkr.);
az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról szóló
27/2007. (XII. 20.) PM rendelet;
az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (a továbbiakban: ÁÉKBV irányelv);
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26419
a Bizottság 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek
bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv
alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (a továbbiakban
Bizottság 1287/2006/EK rendelete).
2. Rövidítések
A kitöltési útmutatóban használt rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – a fenti jogszabályok
által meghatározott módon kell érteni.
BAMOSZ: Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége;
BÉT: Budapesti Értéktőzsde;
EGT állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok,
Norvégia, Liechtenstein, Izland);
EU: Európai Unió;
Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;
PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a befektetési
vállalkozások, és a biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) összefoglalóan.
3. Fogalmak
Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.
Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési
vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe
tartozó vállalkozás: olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság, amelyben a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági
tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója a Gt. 52. § (2)
bekezdésében szereplő minősített befolyást jelentő részesedéssel rendelkezik.
Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési
vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe
tartozó természetes személy: az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési
vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó
vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek
közeli hozzátartozója.
Alklíring tag: az a közvetett elszámolási jogosítvánnyal rendelkező személy, aki a Központi
Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (a továbbiakban: KELER Zrt.) tőzsdei elszámolási
szolgáltatásainak igénybevételére egy klíringtaggal szerződést kötött.
Árutőzsdei szolgáltatás: a Bszt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység.
Befektetési szolgáltatási tevékenység: a Bszt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység.
Értékpapírok fizikai készlete: az értékpapíroknak – mind a nyomtatott, mind a dematerializált
értékpapíroknak – a jelentés tárgynapjára vonatkozóan elszámolt, és az őrzési helyeken, továbbá az
elszámolóházi számlákon meglévő tényleges készlete.
Értékpapírok jogi készlete: az értékpapírok fizikai készletének azon értékpapírok állományával
korrigált készlete, amelyekre vonatkozó tulajdonjog a jelentés tárgynapján fennáll, de még nem
került a tulajdonos birtokába, illetve nem került ki birtokából. Az értékpapírok jogi készletének
meghatározásakor az értékpapírok fizikai készletét a tárgynapon elszámolás alatt lévő
állományváltozásokkal – eladásokkal és vételekkel – kell módosítani.
26420 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: pénzügyi eszköz elhelyezése a pénzügyi
eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül.
Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontjában meghatározott fogalom.
Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontjában meghatározott fogalom.
Halmozó részvény: a jegyzett és befizetett részvények közül azok az osztalékelsőbbségi részvények,
amelyek a nyereséges év(ek)ben a korábbi (esetleg) veszteséges év(ek)ben elmaradt hozamokra is
feljogosítanak.
Elfogadható partnernek minősülő ügyfél: a Bszt. 51. § (1) bekezdésben meghatározott fogalom.
Fióktelep: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 29. pontjában meghatározott fogalom.
Hitelintézet: amit a Hpt. annak minősít. (A jegybank nem minősül hitelintézetnek.)
Idegen tulajdonú értékpapír: az ügyfél tulajdonát képező értékpapír.
ISIN kód: elszámolóház által, a bejelentésre kötelezett értékpapírokra meghatározott egyedi
azonosító kód.
Kapcsolt vállalkozás: az Szmt 3. § (2) bekezdés 7. pontjában ilyenként meghatározott vállalkozás.
Kereskedési könyvi bizományi ügyletek fedezetére (biztosítékára) vonatkozó fedezeti szorzók
állampapírok esetében – ide nem értve az állampapír-alapok befektetési jegyeit – a szorzó értéke 0,9,
egyéb tőzsdei papíroknál – ideértve az állampapír-alapok befektetési jegyeit is – a szorzó értéke 0,8.
Kiegészítő szolgáltatás: a Bszt. 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység.
Klíringtag: közvetlen tőzsdei elszámolási jogosítvánnyal rendelkező jogi személy.
Közvetítő: a Bszt. 111. §-ában meghatározott fogalom.
Lakossági ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 41. pontjában meghatározott fogalom.
MiFID: (Markets in Financial Instruments Directive) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK,
és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv.
MiFID tábla: a MiFID 25. cikk (3) és (4) bekezdése által előírt tranzakciós jelentések.
Nyitva szállítás megbízás alapján teljesített ügyleteknél: amennyiben az ügyfél rendelkezési jogot
szerez a megbízás alapján teljesített ügyletből származó pénz-, illetve pénzügyi eszköz fölött, mielőtt
a befektetési vállalkozás felé rendezte volna az ügyletből ráháruló minden pénzügyi teljesítési, illetve
pénzügyi eszköz szállítására vonatkozó szerződés szerinti kötelezettségét.
Pénzügyi eszköz: a Bszt. 6. §-ában meghatározott fogalom.
Piaci árral rendelkező pénzügyi eszköz: minden olyan pénzügyi eszköz, amelyre a jelentési
időpontot megelőző egy naptári hónapban legalább öt, az adatszolgáltató által dokumentálható (de
nem feltétlenül az adatszolgáltató által lebonyolított) kötés történt, illetve legalább öt alkalommal
volt rá nyilvános vételi vagy eladási árajánlat.
Szoros kapcsolat: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 63. pontjában meghatározott fogalom.
Szabályozott piac: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott fogalom.
Szakmai ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 60. pontjában meghatározott fogalom.
Tőkeáttétel: a nyitott pozíció piaci értéke / rendelkezésre bocsátott fedezet, illetve alapletét piaci
értéke.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26421
Tőzsde: a Budapesti Értéktőzsde.
T nap: az ügyletkötés napja.
Ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 66. pontjában meghatározott fogalom.
Ügyfél azonosító: belföldi vállalkozások esetén a törzsszám (az adószám első nyolc számjegye),
belföldi természetes személyeknél a születési dátum, külföldi ügyfél esetében az adatszolgáltató által
alkalmazott azonosító (pl. SWIFT kód).
Ügyfélcsoport: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 68. pontjában meghatározott fogalom.
Ügyfelet, ügyfélcsoportot jelölő kódok
A - az adatszolgáltató Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata;
T - az adatszolgáltató anyavállalatnak nem minősülő, hitelintézetek esetében 10%-ot,
befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosa
(természetes személy, jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság);
K - az adatszolgáltató Szmt. 3. § (2) bekezdés 2-4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása;
V - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-
ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás (a jogi
személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság);
S - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-
ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy;
E - a fenti kategóriába nem tartozó személyek, szervezetek és vállalkozások.
Ügyleti fedezet: a megbízás alapján végrehajtott ügylet fedezetének az alábbi követelményeknek
kell eleget tennie
- A fedezeti célú pénz- és pénzügyi eszközt az adatszolgáltató nyilvántartásaiban az ügyfél többi
eszközétől elkülönítetten mutatja ki, és egyértelmű módon kapcsolja össze a fedezett ügylettel.
- Az ügyféllel kötött szerződés, valamint az ügyfél vagyoni helyzete biztosítja, hogy a fedezetbe vont
eszközök az ügyfél nemteljesítése esetén önállóan (tekintet nélkül a köztük lévő egyéb
szerződésekre) és korlátozás nélkül bevonhatóak az ügylet rendezésébe.
- Fedezeti célú pénzügyi eszközként csak piaci árral rendelkező pénzügyi eszközök vehetők
figyelembe.
- Az ügylet zárásáig (teljes körű rendezéséig, illetve az ügyletből származó esetleges veszteség
leírásáig) a fedezeti eszközöknél az ügyfél rendelkezési joga nem terjed ki a fedezet elvonására. E
feltétel nem jelenti azt, hogy az egyszer fedezetbe vont eszközök nem cserélhetők az ügyfél és a
befektetési szolgáltatást nyújtó közös döntéseként, de a fedezetbe vont eszközök mennyisége és
értéke minden üzleti napon elkülönítetten és egyértelműen legyen kimutatva.
- Más ügyletek biztosítékaként figyelembe vehetők az elszámolás napjáig, vagy az elszámolás napján
a megbízás elfogadásáig megkötött tőzsdei ügyletekből származó, a KELER Zrt. elszámolása alatt
lévő, ügyfél pénz- és pénzügyieszköz-követelések.
Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.
26422 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
4. Az adatszolgáltatás formai követelményei
Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell
teljesíteni.
A felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.
Az adatszolgáltató a feltöltött küldeményről a beérkezési időpontját, érkeztetési számát és a
küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.
A Felügyelet adatbefogadó rendszere a beküldött jelentés státuszáról – a feltöltött küldemény
jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított
24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén
„visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet
kap az adatszolgáltató.
Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton
megküldött felügyeleti jelentése az adatbefogadó rendszerben „feldolgozott” státuszt kapott.
Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni.
Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.
Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a
javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére
meg kell küldeni.
Ha az adatszolgáltató önellenőrzése, belső ellenőrzése vagy egyéb lefolytatott ellenőrzés során
kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott
jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A
feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan
időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.
Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felügyeletet ellátó
szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző
sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem
tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
Nem kell értéket beírni
- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az
ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós
értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.
A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.
A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje: egy forint, illetve az adott deviza egysége. Ez alól
kivételt jelentenek a felügyeleti díjra vonatkozó táblák, amelyeknél ezer forintban kell jelenteni az
adatokat.
A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően
beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26423
- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel
történik,
- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf
A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel
egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2013.
évre vonatkozóan: „20131231”.
Az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet file neve: xxxxxxxx_20131231_kiegmell
A melléklet típusa a Felügyelet felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid
megnevezését tartalmazza a következők szerint
Megnevezés Rövid név
Éves beszámoló – mérleg merleg
Éves beszámoló – eredménykimutatás erkim
Éves beszámoló – cash-flow cashflow
Éves beszámoló – kiegészítő melléklet kiegmell
Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés konyvzar
Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv kozgyhat
Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat erfeloszt
Üzleti jelentés uzljel
5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az
adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes
táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági
eseményekről kerüljön be adat.
A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével)
meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves
jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli
nyilvántartások alapján kell a Felügyelet részére megküldeni.
Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése az Szmt., valamint a
Bkr. szerinti előírásoknak megfelelően történik.
A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik
az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.
Az értékpapírok állományára vonatkozó jelentésekben az érvénytelen, valamint a lejárt
értékpapírokat nem kell szerepeltetni.
26424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
6. A táblák adatszolgáltatónként és gyakoriság szerint
6.1. Befektetési vállalkozás
Napi jelentés 30B, 30C,
Heti jelentés 30K
Havi jelentés 30DA, 30DB, 31A, 31B, 31C, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 34A, 34B, 35A,
35B, 35C, 39AC, 39AD
Negyedéves jelentés 30DA, 30DB, 31A, 31B, 31C, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 33SZLA, 33LEZ,
33NYIPO, 33KP, 34A, 34B, 35A, 35B, 35C, 37A, 37B1, 37B2, 37C,
37FA, 37FB, 39AC, 39AD, BVVDN
Éves auditált 31A, 31B, 32A, 32B
jelentés
Eseti jelentés MIFID, 31D3, 38I1, 38I2, 38J4
Törzsadatok KTATE1, KTATE2, KTATE3, KTATE4, KTATE5
Felügyeleti alapdíj BVAD
6.2. Befektetési vállalkozás által konszolidált csoport
Negyedéves jelentés 31KA, 31KB, 31KC, 31KD, 32KA, 37A
6.3. Külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe
Napi jelentés 30B, 30C
Heti jelentés 30K
Havi jelentés 30DA, 30DB, 31A, 31B, 31D1, 31D2, 32A,32B, 35A, 35B, 35C, 39AC,
39AD
Negyedéves jelentés 30DA, 30DB, 31A, 31B, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 35A, 35B, 35C, 37C,
37FA, 37FB, 39AC, 39AD, BVFVDN
Eseti jelentés MIFID, 31D3
Törzsadatok KTAFTE1, KTAFTE2, KTAFTE3
Felügyeleti alapdíj BVFAD
6.4. A Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő
szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézet, kivéve ha (a Bszt.-ben
meghatározott fogalom szerint) csak sajátszámlás kereskedést folytat, és azt is kizárólag a hitelezési
kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben (a
továbbiakban: Hkr.) definiált meghatározó piaci szereplőkkel
Napi jelentés 30C
Heti jelentés 30K
Havi jelentés 30DA, 31D1, 31D2, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD
Negyedéves jelentés 33HSZLA, 33LEZ, 33NYIPO, 33KP
Eseti jelentés MIFID, 31D3, 38I1, 38I2
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26425
6.5. Külföldi hitelintézet fióktelepe, ha a Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott befektetési
szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik a székhely
szerinti ország felügyeletétől
Napi jelentés 30C
Heti jelentés 30K
Havi jelentés 30DA, 30DB, 31D1, 31D2, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD
Eseti jelentés MIFID, 31D3
6.6. Befektetési alapkezelő
Eseti jelentés MIFID
6.7. Árutőzsdei szolgáltató
Havi jelentés 39AC, 39AD, 39AE, 39AF
Negyedéves 39AC, 39AD, 39AE, 39AF, 37C, 37FA, 37FB
Eseti jelentés MIFID,
Előkészített jelentés 39AE
Felügyeleti alapdíj ASZAD
6.8. Elszámolóház
Befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, hitelintézet formájában
működő elszámolóház
Napi jelentés KELERER, KELERPE, KELERA2
Havi jelentés 39KC
6.9. A Rendelet 2.§ (2) bekezdése alapján nem jelentendő táblák
Napi jelentés 30B, 30C
Heti jelentés 30K
Havi jelentés 30DA, 30DB, 31D2, 31D3, 34A, 34B, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD
Negyedéves jelentés 30DA, 30DB, 31D2, 31D3, 33HSZLA, 33LEZ, 33NYIPO, 33KP, 34A,
34B, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD
26426 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
II. Rész
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
A/ Egyedi táblák
30B PÉNZFEDEZETTSÉGI JELENTÉS
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató nyilvántartási rendszerében szereplő pénzeszközök tulajdonos és hely
szerinti megfeleltetésének teljes körű bemutatása.
A tábla kitöltése
A táblát tárgynapra kell kitölteni, a saját pénzeszközöket és az ügyfelet megillető pénzeszközöket
elkülönítetten, devizanemenként megbontva.
Az egyes devizákra vonatkozó adatok (2-5. oszlopok) az adott deviza egységében szerepelnek. Ahol
több deviza összesítéséről van szó (vagyis az 1. és a 6. oszlopban), az adatokat forintban kell
megadni.
A negatív számlaegyenlegeket − abszolút értéken − hitelként kell jelenteni (a 30B31 sorban).
A tábla sorai
30B1 Ügyfelek követelései
Az ügyfeleket tárgynapon megillető − mind az ügyfélszámlán lévő, mind az arra át nem
vezetett − pénzeszközök.
30B11 Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege
A tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeit tartalmazza. Az
összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem
nettósíthatóak, minden ügyfelet külön-külön kell számba venni.
Ha az adatszolgáltató az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az
ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását a számviteli politikában
meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.
30B2 Pénzeszközök
E táblában pénzeszköznek minősülnek a más szempontból (pl. számvitel, likviditás)
követelésnek tekintendő (pl. hitelintézetnek nem minősülő elszámolóháznál,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, más befektetési vállalkozásnál lévő)
tételek.
30B212 Elszámolóházaknál lévő pénzeszköz
A KELER Zrt.-nél és más, elismert elszámolóháznál lévő összes pénzeszköz. A
befektetési vállalkozás ügyfeleinek pénzeszközeit a „megbízói pénzeszköz” sorokon
kell jelenteni.
30B213 Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító
tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla
Az adatszolgáltató által hitelintézet(ek)nél, központi banknál vezetett számlák napi záró
egyenlegei közül a pozitív (és nulla) értékek összege. (A negatív egyenlegek – abszolút
értéken – számolt összegét a 30B31 sor tartalmazza.)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26427
30B22 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél lévő pénzeszközök
Elszámolóháznak nem minősülő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél
elhelyezett pénzeszközök.
30B23 Más befektetési szolgáltató(k)nál lévő pénzeszköz
Bármely más befektetési szolgáltatónál (így a klíringtagoknál) elhelyezett pénzeszközök.
30B24 Közvetítőnél lévő megbízói pénzeszköz
Az adatszolgáltató által igénybe vett közvetítőnél lévő megbízói pénzeszközök összege.
30B25 Úton lévő pénzeszköz
Az adatszolgáltató saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek az
adatszolgáltató különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen
hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett
számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla
között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely
nyilvántartásából kivezették, de a célszámlán még nem írták jóvá.
30B261 Saját pénzeszközök összesen
Az adatszolgáltató saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét kell összesítve szerepeltetni.
Az ügyféltől árfolyamnyereség címén levont adót – amíg az intézmény ténylegesen nem
fizeti meg – szintén a saját pénzeszközök között kell kimutatni.
30B262 Ügyfélkövetelések pénzfedezete
A „megbízói” pénzeszközök összesített értéke.
30B31 Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)
Hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett, bármilyen nemű hitelnek, valamint a
negatív számlaegyenlegeknek abszolút értéken vett összege.
30B32 Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke
A saját számlán lévő állampapírok azon a – valószínűsíthető – piaci értéken, amelyen
értékesíthetők.
30B4 Elszámolóház(ak)nál lévő garancia alapok
A garancia alapokra vonatkozó, KELER Zrt. által visszaigazolt összeget kell szerepeltetni.
30B5 Elsődleges fedezettség
Azon összeg, amivel az adatszolgáltató belső és külső letéti helyein (számláin) található
ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó
kötelezettséget.
30B6 Másodlagos fedezettség
A 30B5 sortól annyiban tér el, hogy az adatszolgáltató pénztárában lévő, hitelintézetnél,
központi banknál, elszámolóházaknál vezetett saját számlákon elhelyezett, valamint más
befektetési vállalkozásnál, elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetnél lévő saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (az
adatszolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi.
Ugyanakkor le kell vonni a 30B31 sorban feltüntetett összeget (a hitelből fedezett
ügyfélkövetelések kiszűrése érdekében).
26428 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
30B7 Harmadlagos fedezettség
Ebben a sorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek fedezettsége – a fentiekben
felsorolt pénzeszközök mellett – figyelembe veszi az adatszolgáltató saját számláján lévő
állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Kollektív Garancia Alapban fennálló
részesedéseket is. (Az utóbbi eszközök a kereskedési jog végleges visszavonása után saját
rendelkezésűvé válnak.)
30B8 Negyedleges fedezettség
Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három
fedezettségi kategóriában levont, a 30B31 kódnál feltüntetett hitelek összegét is.
30B91 Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege
Az adatszolgáltató – ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazó – ügyfélszámlák
tartozik egyenlegeinek összege. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett,
pénzfedezettségre vonatkozó számítást, csak tájékoztató jelleggel szerepel.
30C ÉRTÉKPAPÍR-FEDEZETTSÉG RÉSZLETEZÉSE (DARAB)
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató nyilvántartási rendszerében szereplő saját és ügyfél értékpapírok
tulajdonos és hely szerinti megfeleltetésének teljes körű bemutatása.
A tábla kitöltése
A saját tulajdonú papírokra és az ügyfelek papírjaira vonatkozó adatokat teljes körűen kell
szolgáltatni.
Az értékpapírokat akkortól kell jelenteni, amikor azok megjeleníthetők a „3”-„10” oszlopok
valamelyikében.
A táblában minden ISIN-kód csak egyszer szerepelhet.
A táblát darabszámmal kell kitölteni.
A befektetési jegyek esetében akkor kell az adatokat megadni, ha a vételek (illetve eladások)
darabszáma már ismert. (Adott esetben pl. a T+2-dik napon.)
A tábla oszlopai
3. és 4. oszlop Az E 761-es KELER kivonat alapján kell kitölteni.
7. és 8. oszlop Az egyéb külső helyen, illetve a KELER Zrt.-n kívüli elszámolóháznál lévő
értékpapírok, ideértve az óvadékként, biztosítékként más adatszolgáltatónál
elhelyezett értékpapírokat is.
9. és 10. oszlop Azok az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett
értékpapírok, amelyeket a rendeltetési helyen még nem írtak jóvá. Értékpapír
vásárlása esetén pozitív, eladása esetén negatív számot kell megadni.
12. oszlop A saját tulajdonban álló (a saját számlára kölcsön vett, illetve arról kölcsönadott
értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból
származó) értékpapírok állománya. A saját számlás és bizományi értékpapír-
kölcsönzési ügyleteknél az értékpapír-kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél
számlájáról az adatszolgáltató számlájára, vagy az adatszolgáltató számlájáról az
ügyfél számlájára, illetve az ügyfelek számlái között az értékpapírokat a Bkr. 10.
§ (1) és (2) bekezdéseinek előírásai alapján át kell vezetni, és az átvezetett
értékpapírok mennyiségét kell a megfelelő rovatokon feltüntetni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26429
13. oszlop Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó
kötelezettség (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó
állománymozgásokkal). Itt szerepeltetni kell azokat az értékpapírokat, amelyeket
az ügyfél kapott óvadékba, de nem kell szerepeltetni azt az állományt, amelyet az
ügyfél kölcsönadott egy harmadik félnek.
14. oszlop Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó
követelés (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal).
30DA SAJÁT SZÁMLÁS ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNYOK A HÓNAP VÉGÉN
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató saját számlás kereskedési könyvi állományának vizsgálata, a saját
kockázatra kötött azonnali ügyletek eredményességének megállapítása.
A tábla kitöltése
A táblában a saját számlán nyilvántartott értékpapírok fizikai készletét kell szerepeltetni
függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató saját számlás tevékenység végzésére jogosult-e. A külföldi
devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam az
adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott árfolyam, illetve ha ilyen nincs, akkor az
MNB által közzétett hivatalos árfolyam.
A befektetési alapok besorolása a BAMOSZ által használt kategóriákba történik, a 31D3 táblánál
leírtak szerint.
A tábla oszlopai
1. oszlop: A bekerüléskori könyv szerinti érték. Kamatozó értékpapírok esetében a nettó,
felhalmozott kamatot nem tartalmazó bekerülési érték.
2. oszlop: A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell
alkalmazni. Kamatozó értékpapírok esetében a nettó, felhalmozott kamatot nem
tartalmazó piaci érték.
30DB SAJÁT SZÁMLÁS POZÍCIÓK PIACI ÉRTÉKE A HÓNAP VÉGÉN
A tábla kitöltése
A saját kockázatra kötött származtatott ügyletek nyitott pozícióit tartalmazza a tábla.
1. oszlop: Piaci érték (pótlási költség): az egyes határidős és opciós ügyleteknek – a Kkr. 6. és 7. §-
ában előírt értékelési szabályok alapján megállapított – összesített piaci értéke. Csereügyletek piaci
értékét a Kkr. 17. § (8) és (9) bekezdése szerint kell meghatározni.
30DB133 Currency swap: A Bkr. 2.§ 29. pontja szerinti ügylet.
30K TŐZSDÉN KÍVÜLI AZONNALI ÉRTÉKPAPÍRÜGYLETEK ADATAI
A tábla célja
A tábla célja: portfóliók beárazásához értékpapírokra vonatkozó árinformációk biztosítása, az OTC-
ügyletekre vonatkozó adatok alapján.
26430 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
A tábla kitöltése
A táblát a vonatkozási héten megkötött, szabályozott piacon kívüli azonnali értékpapírügyletekre,
értékpapíronkénti részletezésben kell kitölteni. A devizában denominált, nem hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok árát és ügyletértékét a 30DA táblánál leírtak szerint kell forintra átváltani,
és forintban szerepeltetni. A hitelviszonyt megtestesítő (akár forintban, akár devizában denominált)
értékpapírok nettó (felhalmozott kamatok nélküli) árfolyamát a névérték százalékában kell
jelenteni az árakra vonatkozó mezőkben (6., 7. és 8. oszlopban). Példa: 92,68%-os nettó árfolyam
esetén 92,68 kerül a jelentésbe.
A MiFID TREM táblában már jelentett tranzakciókat is szerepeltetni kell.
Az elsődleges forgalmazást (pl. a befektetési jegyek forgalmazását, vagy az MNB-kötvény MNB-től
való vásárlását) nem szokták OTC ügyletnek tekinteni, így a rájuk vonatkozó adatokat nem kell
jelenteni a 30K táblában.
A tábla oszlopai
1. oszlop: Értékpapír típusa
B = Kötvény, kamatozó kincstárjegy, kincstári takarékjegy,
T = Diszkont kincstárjegy,
E = Részvény,
U = Befektetési jegy,
M = Jelzáloglevél,
X = Egyéb.
4. oszlop: Tranzakció iránya
Az adatszolgáltató szempontjából: B = vétel, S = eladás.
5. oszlop Mennyiség
A kötésben szereplő értékpapír mennyisége darabszámban.
6. oszlop Átlagár
Darabszámmal súlyozott átlagár (kötvényeknél: nettó árfolyam a névérték %-ában).
7. oszlop Minimum ár
A legalacsonyabb egyedi üzletkötés ára (kötvényeknél: nettó árfolyam a névérték %-
ában).
8. oszlop Maximum ár
A legmagasabb egyedi üzletkötés ára (kötvényeknél: nettó árfolyam a névérték %-
ában).
9. oszlop Ügylet összértéke
Az értékpapírügyletek összértéke. A kötvények esetében a nettó árfolyam alapján kell
megadni (összhangban a kért árfolyamadatokkal).
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26431
31A, 31B, 31C, 31D1, 31D2, 31D4, 32A ÉS 32B TÁBLÁK A MÉRLEG,
EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS MÉRLEGEN KÍVÜLI NYILVÁNTARTÁSOK ADATAIRÓL
Általánosságban
A felügyeleti jelentésben lévő mérleg, eredménykimutatás és mérlegen kívüli nyilvántartások
tartalmának, értékelésének stb. meg kell egyeznie az adatszolgáltatóra vonatkozó számviteli
kormányrendeletben, illetve a számviteli törvényben előírtakkal, de figyelembe kell venni a jelen
„Kitöltési Útmutató”-ban meghatározott felügyeleti elvárásokat is.
A mérleg minden sora forint (a), deviza (b) és összesen (c) mezőket tartalmaz. Az egyes sorokon a
külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a mérlegnél
előírt árfolyamon – forintra átszámított összegét kell a devizamezőben szerepeltetni.
A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv
állományi adataival. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítés elvégzésével
kell megtörténnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti
- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és
- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni ötödik munkanapig ismertté vált, a hónap utolsó
napjáig még le nem könyvelt, de a teljesített, tárgyhónapot érintő tételeket.
A számviteli és egyéb nyilvántartások részletezésének biztosítania kell, hogy abból a felügyeleti
jelentés által igényelt részletező adatok is megállapíthatók legyenek.
A havi főkönyv zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénzértékre szóló
követelések és kötelezettségek hó végi állományát – év közben is – az adatszolgáltatóra érvényes
számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.
Az éves jelentésekben a devizában fennálló állományok forintértékét az év végére vonatkozó
számviteli szabályok szerinti árfolyamon, átértékelés szerint kell szerepeltetni.
A főkönyvi adatokkal nem alátámasztható állományi adatok vonatkozási ideje a hónap utolsó
kereskedési napja.
31A FELÜGYELETI MÉRLEG - Eszközök
A táblában használt egyes kifejezések
„Kereskedési célú”, „kereskedési céllal vásárolt”, „portfóliókezelésbe adott”: az Szmt. 59/A. § (4)
bekezdés a) pontjába sorolt eszközökre alkalmazott jelzők.
„Értékesíthető”: az Szmt. 59/A. § (4) bekezdés b) pontjába sorolt eszközökre alkalmazott jelző.
„Lejáratig tartani szándékozott”: az Szmt. 59/A. § (4) bekezdés c) pontjába sorolt eszközökre
alkalmazott jelző.
„Kereskedési célúnak nem minősített”: az Szmt. 59/A. § (4) bekezdés d) pontjába sorolt eszközökre
alkalmazott jelző.
A tábla kitöltése
A tábla sorai
31A126 Értékpapírok értékelési különbözete
Az értékelési különbözeten feltüntetett pénzügyi eszközök (például: hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok, részesedések) értékeléskori valós értéke és törlesztésekkel
korrigált bekerülési értéke különbségét kell (kereskedési célú pénzügyi eszközök),
illetve lehet (értékesíthető pénzügyi eszközök) kimutatni.
26432 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
31A131 Tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg. Azok az
adatszolgáltatók, amelyek a tőzsdén kötött azonnali bizományi ügyleteikből adódóan
fennálló, még nem teljesített követeléseiket év közben a számviteli szabályok szerint a
főkönyvi – mérleg – számlákon is elszámolták, a hó végi záráskor, a bizományi
ügyletek kapcsán tőzsdei ügyletek elszámolásaiból fennálló követeléseiket stornó
tételként kötelesek kezelni, és a havi felügyeleti jelentésnek ebbe a sorába azt nem
állíthatják be.
31A1321 Elszámolóháztól és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől
A Bkr. 4. § (7) bekezdés szerinti követelések.
31A1322 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől
A Bkr. 4. § (6) bekezdés szerinti követelések.
31A1333 Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg.
31A13451 Ügyleti letétek, biztosítékok és árkülönbözetek összege
A határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok,
árkülönbözetek összege (amíg az ügylet le nem zárul).
31A139 Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
A valós értéken történő értékelésbe bevont, le nem zárt kereskedési- és fedezeti célú
származékos ügyletek várható eredménye.
31B FELÜGYELETI MÉRLEG - Források
A tábla kitöltése
A 31B tábla kitöltése alapvetően megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes
esetekben eltér attól. A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél az alábbiakban meghatározott
előírásokat kell alkalmazni és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.
A tábla sorai
31B1134 Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
A tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan
keletkezett kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amely akkor keletkezik, ha az
adatszolgáltató a tőzsdén kívül a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott
vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki az eladónak. Annak összegét az
ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívül kötött ügyletek
elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával
elszámolni.
31B1137, Egyéb
31B1147, Egyéb
31B1157 Egyéb
Ezeken a sorokon „a befizetett, de a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőke” − az
alapítókkal szembeni kötelezettség – értékét kell szerepeltetni. A tőkeemelésnek azt a
részét, amelyet a vállalkozás saját tőkén belüli tartalékából (tőke- vagy
eredménytartalékból) hajt végre, csak a cégbírósági bejegyzést követően − a vonatkozó
tartalékállomány csökkentésével egyidejűleg − lehet a jegyzett tőkében szerepeltetni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26433
31B116 Kötelezettségek értékelési különbözete
A pénzügyi kötelezettségek értékeléskori valós értékének és törlesztésekkel korrigált
bekerülési értékének különbsége.
31B31 Céltartalék a várható kötelezettségekre
A határidős, opciós és swap ügyletek, a jegyzési garanciavállalás, a Bszt. szerint a tőke
megóvására és a hozamra adott ígéret miatti, valamint az Szmt. miatt képzett egyéb
céltartalékok.
31B41 Jegyzett tőke
Az Szmt. által meghatározottak szerint, a jegyzett tőkének számító – a Cégbíróságon
bejegyzett – tőke összege.
31B412 Visszavásárolt saját részvény névértéken
A jegyzett tőke visszavásárolt része (a részesedés, részvény névértéke).
31B413 Dotációs tőke
Fióktelep külföldi, nem EU székhelyű vállalkozásától a fióktelep létesítéséhez és
működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad
rendelkezésére bocsátott tőke.
31B45 Lekötött tartalék
Az Szmt. 38. § szerint a tőketartalékból és az eredménytartalékból a lekötött tartalékba
átvezetett – immobil eszközök fedezetét képező – tőkeelemek.
31B461 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
Az Szmt. 58. § szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítések
összege.
31B462 Valós értékelés értékelési tartaléka
Az Szmt. 59/A.-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés elszámolt értékelési
különbözete.
31B48 Mérleg szerinti eredmény /év közben eredmény/ (+,-)
Az eredmény év közben az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek,
ráfordításoknak és költségeknek – egyenlege, amelyet a társasági adóelőleg befizetett
összegével csökkenteni kell.
Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott)
adófizetési kötelezettséggel csökkentett összeget kell figyelembe venni.
Az év végi végleges adat a közgyűlés által elfogadott éves beszámoló szerinti (auditált)
mérleg eredménye.
31C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (1.)
A tábla sorai
31C11 Minősített befolyást jelentő PIBB-részesedések
A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást jelentő befektetések, függetlenül
attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a
befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.
26434 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
31C12 Minősített befolyást nem jelentő PIBB-részesedések
A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást nem jelentő befektetések,
függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között
vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.
31C14 Ügyfelekkel szembeni követelések
A Bkr. 4. § (3) bekezdésben meghatározott ügyfelekkel szembeni követelések.
31C15 Per alá vont követelések teljes értéke
A mérlegben szereplő követelésállományból az ügyfelekkel szembeni követelések
azon része, amelyek bírósági per tárgyát képezik.
31C151 Peresített összeg a követelésekből
A mérlegben szereplő, per alá vont követelésekből a peresített összeg.
31C1511 Peresített összegből pénzügyileg rendezett
A peresített összegből az Szmt. 29. § (8) bekezdés szerint az egyéb követelések között
szereplő összeg.
31C17 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
A Bkr. 5. § (8) bekezdés szerinti tételek.
31C19 Halmozott adófizetési kötelezettség (számított érték)
Az év kezdetétől a tárgyhó végéig esedékes (halmozott) adófizetési kötelezettség
értékének (a társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével számított)
időarányos része.
31C191 Adófizetési kötelezettség és fizetett adóelőleg különbözete
Az év kezdetétől a tárgyhó végéig terjedő időszakra számított adófizetési kötelezettség
és a ténylegesen befizetett adóelőleg különbözete. A fizetendő adókülönbözetet előjel
nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az – időarányos –
adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni
követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.
31C20 Átlagos állományi létszám (fő)
Átlagos statisztikai állományi létszám. A KSH előírásai szerint teljesített havi
munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően kell kitölteni.
31C21, Közvetítők száma (db)
31C211, Függő ügynök (db)
31C212: Befektetési vállalkozás (db)
Ezt a három adatot a Bszt. 111. §-ának figyelembe vételével kell meghatározni.
31D1 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (2.)
A tábla célja
A tábla célja az idegen tulajdonú értékpapírok állományának, a kölcsönvett és kölcsönadott
értékpapírok állományának, illetve a vezetett ügyfélszámlák, portfóliókezelt szerződések,
megbízások felmérése, kockázatértékelési és statisztikai célból.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26435
A tábla kitöltése
A devizában denominált értékpapírok árát és ügyletértékét a 30DA táblánál írtak szerint kell forintra
átváltani és a táblában forintban szerepeltetni.
A tábla sorai
31D102 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken
A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell
alkalmazni. A 31D2 tábla tartalmazza a részletező adatokat.
31D10312 Ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok
A kölcsönadáskori nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.
31D1041 Ügyfelek száma
Azon – jogi és nem jogi – személyek száma, akik valamely befektetési szolgáltatásra
irányuló szerződéssel rendelkeznek az adatszolgáltatóval. Ha ugyanazon személy
több szerződéssel vagy portfolióval is rendelkezik az adatszolgáltatóval, akkor is
csak egyszer kell figyelembe venni.
Alapok és alapkezelők részére nyújtott szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás
alapkezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapokat, ha pedig portfoliókezeléshez
kapcsolódik, akkor az egyes alapkezelőket kell egy személynek tekinteni.
31D10411 Aktív ügyfelek száma
Aktív ügyfélnek minősül az az ügyfél, akinek ügyfélszámláján vagy
értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy aki az elmúlt egy évben valamilyen
befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vett.
31D1042 Vezetett ügyfél értékpapírszámlák száma (db)
A Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pont szerinti értékpapírszámlák száma.
31D1043 Vezetett ügyfél pénzszámlák száma (db)
A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma. Tekintettel a Tpt.
148. §-ára, a hitelintézetnek a bankszámlának nem minősülő ügyfélszámlák számát
kell megadnia.
31D1052 Portfóliókezelt vagyon átvételkori piaci értéken
A portfóliókezelési tevékenységet végző társaság által átvett vagy rendelkezése alá
került vagyon átvételkori piaci értéken. A bekövetkezett tőkeváltozásokat (az átadott
eszköz mennyiségi változásait) figyelembe kell venni az érték kiszámításánál.
31D1053 Portfóliókezelt vagyon aktuális piaci értéken
A portfóliókezelt vagyon, a hónap utolsó napjára meghatározott piaci értéken. Mind
a tőkeváltozásokat, mind pedig a hozamok hatásait tartalmazza az adat.
31D107, Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült (illetve továbbított) megbízások száma
illetve összesen - prompt ügyletek (db)
31D109 Tárgyhóban szabályozott piacon kívül teljesült (illetve továbbított) megbízások
száma összesen - prompt ügyletek (db)
Az ügyféltől felvett és továbbított megbízások, valamint az ügyfél javára végrehajtott
megbízások. Nem kell figyelembe venni azokat a megbízásokat, amelyek csupán az
ügyletek elszámolására vonatkoznak, vagyis amikor az ügyfél az adatszolgáltató
bevonása nélkül, közvetlenül kötötte az ügyletet a partnerével.
26436 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
31D112, Internalizálás a tárgyhóban
illetve
31D113 Rendszeres internalizálás a tárgyhóban
A 35B táblában jelentett forgalomból az internalizált, illetve rendszeres internalizálás
keretében teljesített megbízások értéke.
31D2 IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA PIACI ÉRTÉKEN
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató ügyfeleinél lévő értékpapírok értékpapír-típusonként és
ügyfélcsoportonként történő bemutatása a tőkepiaci tendenciák nyomon követése, elemzés és piaci
statisztika készítése céljából.
A tábla kitöltése
A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni. A
devizában denominált értékpapírok árát és ügyletértékét a 30DA táblánál írtak szerint kell forintra
átváltani.
Összefüggések: a 31D21 sor 1-6. oszlopig terjedő részösszege, a 7-12. oszlopig terjedő részösszege,
továbbá a 13. oszlopban szereplő adata egyenlő a 31D102 sor 1., 2., illetve 3. oszlopban szereplő
adatával.
A befektetési alapok besorolása a BAMOSZ által használt kategóriákba történik, a 31D3 táblánál
leírtak szerint.
31D3 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (4.)
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató által Magyarországon forgalmazott külföldi kibocsátású befektetési
jegyekről, azok befektetési politikájáról történő statisztika készítése.
A tábla kitöltése
A táblát az intézmény által forgalmazási szerződés alapján forgalmazott – felügyeleti határozattal
magyarországi forgalomba hozatalra engedélyezett, vagy az ÁÉKBV irányelv alapján forgalmazott –
külföldi kibocsátású befektetési jegyekről kell elkészíteni. Az egyes alapokat az általuk követett
befektetési politika alapján (a BAMOSZ által is alkalmazott) kategóriáknak megfelelően kell az
alábbi kategóriákba sorolni.
A tábla eseti jelentés, csak akkor kell kitölteni, ha az abban szereplő adatok megváltoztak.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26437
A befektetési alapok kategorizálása
A befektetési alapok kategóriái A besorolás kritériumai
Likviditási alapok A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje a 60 napot, az
eszközök átlagos hátralévő élettartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.
Pénzpiaci alapok A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje a 6 hónapot, az
eszközök átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.
Ebben a kategorizálásban a pénzpiaci alapok fogalma tágabb értelemben
használatos, tehát nem csak azokat a pénzpiaci alapokat tartalmazza,
amelyek a PSZÁF elnökének 10/2012. (X. 5.) számú, pénzpiaci alapokra
vonatkozó ajánlásában szerepelnek.
Rövid kötvényalapok A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év
közötti.
Hosszú kötvényalapok A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3
évet.
Szabad futamidejű kötvényalapok Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs
limithez.
Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a
alapok 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú,
árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a
befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget
jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.
Kiegyensúlyozott vegyes alapok A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem
részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci
típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési
jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek,
függetlenül az alap feltöltöttségétől.
Dinamikus vegyes alapok A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-
ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú,
árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a
befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget
jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.
Részvényalapok A portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot.
Árupiaci alapok Azon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek meg
(ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül).
Abszolút hozamú alapok Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam
elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam
meghaladását tekintik.
Tőkevédett alapok A Batv. 23. §-a szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve
garantáló alapok.
Származtatott alapok Azon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a fenti
alapok közé.
Közvetlen ingatlanokba fektető alapok Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával
valósítják meg.
Közvetett ingatlanokba fektető alapok Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett
módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb.) keresztül valósítják meg.
26438 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai
a) Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős
eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az
eszköz futamideje ilyenkor megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.
b) A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.
c) A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék kategóriájának megfelelően
kell figyelembe venni.
Ebben a táblában a BAMOSZ kategorizálásában nem szereplő alábbi kategóriákat is lehet
alkalmazni a befektetési alapok besorolásakor
a) Egyéb, be nem sorolt értékpapíralapok.
b) Private equity és venture capital alapok: A különböző befektetési politikát – pl. venture
capital, growth capital, mezzanine capital – követő kockázati tőkealapok és zártkörű
ingatlanalapok.
c) Hedge fund-ok és fund of hedge fund-ok: A kibocsátás joga szerint csak intézményi
befektetők, vagy egy adott limitet meghaladó befektetési összeggel rendelkező befektetők
számára elérhető alapok.
32A EREDMÉNYKIMUTATÁS
A tábla kitöltése
A bevételek, illetve a ráfordítások és költségek év elejétől halmozott adatait tartalmazza. Az
eredménykimutatás szerkezete és tartalma megegyezik a Bkr.-ben foglaltakkal.
A tábla az adatszolgáltatónak – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – főkönyvi,
illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség
tekintetében év közben eltér az éves beszámoló eredménykimutatásától.
A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha
azonban az adatszolgáltató jelentésében – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy
költség sor „követel”, illetve bevétel sor „tartozik” egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív
előjellel kell feltüntetni.
Az egyes eredménysorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.
Az adatszolgáltatóra vonatkozó jogszabályban előírt céltartalékokat az esedékesség időpontjában
(negyedév, mérleg fordulónapja stb.) meg kell képezni és el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló
elkészítésekor (az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően) a már megképzett
tartalékok összege is változhat.
A 32A4-32A63 sorokat csak az éves, auditált jelentésben kell kitölteni.
32A113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
A Bszt. 8. § (5) bekezdésben meghatározott tevékenységgel kapcsolatos bevételeket
tartalmazza.
32A119 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
A Bszt. 8. § (5) bekezdésben meghatározott tevékenységgel kapcsolatos ráfordításokat
tartalmazza.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26439
32B EREDMÉNYADATOK részletezése
A tábla célja
A tábla az adatszolgáltató befektetési szolgáltatási, valamint portfóliókezelési tevékenységből
származó bevételeinek, illetve ráfordításainak az év elejétől halmozott forgalmi adatainak
bemutatására szolgál.
A tábla kitöltése
A táblában az adatszolgáltató befektetési szolgáltatási, valamint portfóliókezelési tevékenységből
származó bevételeit, illetve ráfordításait és költségeit kell szerepeltetni, a részletező soroknak
megfelelő bontásban. Az ügynöki tevékenységet és a bizományosi tevékenységet a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény megbízásra vonatkozó szabályainak történő megfelelés
alapján kell megkülönböztetni.
A táblában használt fogalmak
Bizományosi tevékenység A Bszt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység,
Kereskedelmi tevékenység A Bszt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység,
Értékpapír forgalomba hozatal A Bszt. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tevékenység,
szervezési tevékenység
Letétkezelési, letéti őrzési, A Bszt 5. § (1) bekezdés d) pontja, illetve (2) bekezdés a) és b)
portfóliókezelési tevékenység pontja szerinti tevékenység.
33HSZLA SZÁMLAVEZETŐK
A tábla célja
A befektetők érdekeinek védelme, továbbá a harmadik fél letétkezelők kockázatainak időben történő
felismerése és megfelelő felügyeleti kezelése érdekében szükséges a táblában bekért információk
megismerése.
A tábla kitöltése
A hitelintézet harmadik személyeknél (e tábla tekintetében a továbbiakban: intézményeknél)
vezetett valamennyi befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó értékpapírszámláját
tartalmazza a jelentés.
A tábla oszlopai
1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját,
illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit elhelyezték.
2. oszlop: Számlavezető azonosító kódja: az intézmény ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint
meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].
3. oszlop: Számlavezető országa: annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint
meghatározott kétbetűs kódja, amelyikben a szolgáltató található.
4. oszlop: Számlavezető intézmény típusa: A lehetséges értékek: „K” = központi bank, „H” =
hitelintézet, „E” = elszámolóház, központi szerződő fél, „B” = befektetési vállalkozás, „X” = egyéb.
5. oszlop: A számlavezető partnerkockázati besorolása: A számlavezető partnerkockázati
besorolása alatt a hitelintézet által alkalmazott értékelő/minősítő rendszer alapján kapott értéket kell
szerepeltetni.
26440 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
6. és 7. oszlop: Értékpapírszámla egyenlege (Ft): Az értékpapír fizikai készletének piaci értékét
kell megadni. A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell
alkalmazni.
A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni, a 30DA táblánál leírtak
szerint.
33SZLA SZÁMLAVEZETŐK
A tábla célja: azonos a 33HSZLA táblánál leírt célokkal.
A tábla kitöltése
A befektetési vállalkozás harmadik személyeknél (e tábla tekintetében a továbbiakban
intézményeknél) vezetett valamennyi értékpapír- és pénzszámláját tartalmazza a jelentés.
A tábla oszlopai
1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját,
illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit és pénzeszközeit elhelyezték.
2-5. oszlop: Kitöltésük azonos a 33HSZLA táblánál leírtakkal.
6. és 7. oszlop: Pénzszámla egyenlege (Ft): A külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek
értékét a 30DA táblánál leírtak szerint kell forintra átszámolni.
8. és 9. oszlop: Értékpapír számla egyenlege (Ft): Az értékpapír fizikai készletének piaci értékét
kell megadni. A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell
alkalmazni.
A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni, a 30DA táblánál leírtak
szerint.
33LEZ, 33NYIPO, 33KP táblákhoz általánosságban
A táblákban csak a szabályozott piacon kívüli (OTC) kereskedés adatai szerepelnek.
A pozíció nyitásakor legalább tízszeres tőkeáttételű ügyfél ügyletekre kell az adatokat megadni,
amelyek felölelik mind az ügyfél javára végrehajtott, mind pedig a szolgáltató által más
szolgáltatóhoz továbbított ügyleti adatokat.
Nem kell jelenteni a portfoliókezelés keretében kötött ügyleteket, sem pedig a hitelintézetek ún.
Treasury „limittel rendelkező” ügyfeleinek ügyleti adatait. (A jelentés szempontjából limittel
rendelkező ügyfélnek minősülnek a hitelintézetek azon – jellemzően vállalati – ügyfelei, amelyek
egyedi elbírálás alapján előre megállapított és engedélyezett keretösszegen belül köthetnek FX
forward ügyleteket.)
A veszteségre vonatkozó adatokat is pozitív számmal kell jelenteni (tekintettel arra, hogy külön
oszlopban szerepelnek a nyereség-, illetve a veszteségadatok).
33LEZ - A NEGYEDÉV SORÁN LEZÁRT POZÍCIÓK ADATAI
Az adatokat ügyfelenként, a mögöttes termék típusára összesítve (nem pozíciónként) kell a
táblázatban jelenteni.
A tábla oszlopai
1. oszlop: Ügyfél kódja: az adatszolgáltató által az ügyfél azonosítására használt kód.
2. oszlop: Ügyfél minősítése: a Bszt. 47-51. §-aiban előírtak szerint.
A lehetséges értékek: „L” = lakossági ügyfél, „SZ” = szakmai ügyfél, „E” = elfogadható partner.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26441
3. oszlop: Ügyfél kockázati profilja: A Bszt. 44. és 45. §-ai alapján – az előzetes tájékozódási
kötelezettség keretén belül – kitöltött megfelelési, illetve alkalmassági teszt eredményeként az ügyfél
kockázati profilját jelző fokozat. Az intézmény egyedi értékelési rendszerében használt kategóriának
megfelelő fokozatot kell megadni (a 33KP táblában szereplő fokozatok közül). A lehetséges értékek
„1”, „2”, „3” stb.
4. oszlop: A mögöttes termék típusa
A lehetséges értékek: „F” = deviza, „E” = részvény, „B” = állampapír, „J” = kamat, „I” = index, „X”
= Egyéb.
6. és 7. oszlop: Az ügyfél szempontjából a lezárt pozíció bruttó nyeresége, illetve vesztesége: A
pozíció lezárásának napján érvényes aktuális árfolyamon kell a nyereség/veszteség adatokat
megadni.
8. oszlop: A pozíció nyitásakor elhelyezett letét: Az ügyfél által a pozíció nyitásához elhelyezett
letét összege.
9. oszlop: A pozíció nyitása utáni befizetések: a pozíció nyitva tartásához történt befizetések
összege.
33NYIPO - NYITOTT POZÍCIÓK
A tábla adatait ügyfelenként, és azon belül pozíciónként kell megadni. A pozíciók egymással
szemben nem nettósíthatók.
A tábla oszlopai
1-4. oszlop: Kitöltésük a 33LEZ tábla 1-4. oszlopánál leírtak szerint történik.
6. oszlop: A pozíció nyitásának napja: a dátumot „éééé.hh.nn” formátumban kell megadni.
8. oszlop: A pozíció jellege (H/R): A lehetséges értékek: „H” = hosszú, „R” = rövid.
10. és 15. oszlop: a tőkeáttétel mértékét egész számra kerekítve kell megadni.
12. oszlop: Rendelkezésre álló fedezet piaci értéke a negyedév végén: Kizárólag az adott pozíció
fedezetigényének megfelelő fedezetet kell szerepeltetni.
33KP - AZ ÜGYFELEK KOCKÁZATI PROFILJÁNAK KATEGÓRIÁI
A Bszt. 44. és 45. §-ai alapján – az előzetes tájékozódási kötelezettség keretén belül – kitöltött
megfelelési, illetve alkalmassági teszt kiértékelésekor az intézmény által alkalmazott értékelési
rendszer kategóriáit tartalmazza a tábla.
1. oszlop: A kockázati profil kategóriájának megnevezése: a megfelelési, illetve alkalmassági
teszt eredményének kiértékelésénél, az intézmény által alkalmazott elnevezés.
2. oszlop: Kategóriához rendelt fokozat: az 1. oszlopban szereplő kategóriához rendelt fokozat. A
lehetséges értékek: „1”, „2”, „3” stb., ahol 1 a legalacsonyabb kockázattűrési fokozatot jelöli, és a
nagyobb szám nagyobb kockázattűrő képességet tükröz.
34A ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató által lebonyolított értékpapír-kölcsönzési ügyletek statisztikai célú
elemzése.
A tábla kitöltése
A táblában a tárgyidőszak alatt lezárt értékpapír-kölcsönzési ügyleteket kell intézménytípusonként
összesítve feltüntetni. A tárgyidőszak végén fennálló ügyletek adatait nem kell jelenteni. A 2. oszlop
kitöltésénél a Kkr. 5-8. §-ában előírt értékelési szabályok az irányadók.
26442 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
34B ÉRTÉKPAPÍR REPÓ
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató által lebonyolított értékpapír repó ügyletek statisztikai célú elemzése.
A tábla kitöltése
A tárgyidőszak folyamán lezárt értékpapír repó ügyleteket kell intézménytípusonként összesítve
szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket mikor kötötték. A tárgyidőszak végén fennálló
ügyletek adatait itt nem kell jelenteni.
A 3. oszlop kitöltésénél a Kkr. 5-8. §-ában előírt értékelési szabályok az irányadók.
35A HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS - SZABÁLYOZOTT PIACI KERESKEDÉS
ADATAI
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató szabályozott piaci aktivitásának bemutatása, a forgalom vizsgálata
megbízásra végrehajtott vagy továbbított, illetve saját számlás ügyletek szerint megbontva.
A tábla kitöltése
A Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszközökre tőzsdén kötött, ügyfélmegbízásra végrehajtott
[Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pont] vagy továbbított [Bszt. 5. § (1) bekezdés a) pont], illetve a saját
számlás kereskedelmi tevékenység havi forgalmi adatait kell jelenteni, a táblázatban meghatározott
eszközbontásban.
A forgalom számbavételekor a kötés napja számít.
Mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni, és összegzett – nem nettósított –
árfolyamértéken, forintra átszámítva kimutatni. A forintra való átváltás a 30DA táblánál leírtak
szerint történik.
A forgalmi adatokat – a saját számlás és a megbízás alapján végrehajtott ügyletekre egyaránt –
minden adatszolgáltatónak magának kell jelentenie, függetlenül attól, hogy a tőzsdei kereskedéshez
kapcsolódó elszámolási szolgáltatásokat általános, illetve egyéni klíringtagként vagy alklíringtagként
veszi-e igénybe.
Az általános klíringtag csak a saját számlás, és a saját ügyfelei megbízása alapján teljesített (illetve
továbbított) forgalmat jelenti.
Amelyik ügyletben HUF szerepel (pl. EUR/HUF, USD/HUF vételi vagy eladási ügylet), azt a
forintügyletek közé kell besorolni.
35B HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS - SZABÁLYOZOTT PIACON KÍVÜLI
KERESKEDÉS ADATAI
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató szabályozott piacon kívüli aktivitásának bemutatása, a forgalom
vizsgálata megbízásra végrehajtott, illetve továbbított és saját számlás ügyletek szerint megbontva.
A tábla kitöltése
A táblát a 35A táblánál leírtak szerint kell kitölteni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26443
A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízásokat a szerződés függvényében vagy a saját számlás
forgalom, vagy a megbízás alapján végrehajtott forgalom oszlopban kell szerepeltetni.
A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízás a „szerződés függvényében” lehet saját számlás
forgalom (ha az ügyletről adás-vételi szerződés születik az intézmény és az ügyfele között), és lehet
megbízás alapján végrehajtott forgalom (ha az ügyletről megbízási szerződés születik az intézmény
és az ügyfele között, és az intézmény – mint internalizáló – saját számláról teljesíti a megbízást).
A táblában nem kell jelenteni a repót és a kölcsönügyleteket sem. (Azok valóságos tartalma ugyanis
más, mint a „normál” forgalmi ügyleteké.)
35B2 sor: Pénzpiaci eszközök összes prompt forgalma
Az értékpapírokon kívüli egyéb pénzpiaci eszközök prompt forgalmát kell jelenteni.
35B34 sor: Egyéb származtatott ügyletek
Itt kell jelenteni pl. a CFD-ügyleteket.
35C HAVI KERESKEDÉSI ADATOK PARTNEREK, ILLETVE MEGBÍZÓK SZERINT
A tábla kitöltése a 35A, illetve 35B tábláknál leírtak szerint történik.
A saját számlára lebonyolított forgalmat a partner szerint, míg a bizományosi ügyleteket a
megbízó szerint kell megbontani (devizabelföldi, illetve devizakülföldi kategóriára).
37A PORTFÓLIÓ ELEMZÉS - MINŐSÍTÉS
A tábla célja
A tábla célja – a követelések, a mérlegen kívüli kötelezettségek és a biztosítékok kapcsán – a
jövőben felmerülő várható veszteségek miatti céltartalékképzés és értékvesztés elszámolás
megfelelőségének bemutatása, a tételek minősítésének megfelelően.
A táblázatban használt fogalmak
Könyv szerinti érték (nettó): a bruttó könyv szerinti érték értékvesztéssel csökkentett értéke.
Bruttó könyv szerinti érték: követelés esetében a bekerülési érték még nem törlesztett összege,
készlet esetében a beszerzési érték.
Mérlegen kívüli tétel céltartalékkal csökkentett értéke: a mérlegen kívüli tétel nyilvántartás szerinti
értékének a megképzett céltartalékkal történő csökkenetésével megkapott „fiktív” érték.
A tábla kitöltése
A táblázat kitöltése a Bkr. 5. számú melléklete kategóriáinak megfelelően történik. Nem kell
szerepeltetni azokat az állományokat, amelyek a hivatkozott rendelet szerint nem tartoznak
minősítési kötelezettség alá.
Az egyes minősítési kategóriákban egyaránt fel kell tüntetni az állományok könyv szerinti értékét és
az állományok könyv szerinti bruttó értékét. A kettő hányadosának teljesítenie kell a Bkr. 5. számú
mellékletében előírt követelményeket.
A mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékét, valamint a
nyilvántartási értéket kell szerepeltetni.
Az elszámolt értékvesztést és az értékvesztés visszaírását a 37B1 táblában, a céltartalékképzést és a
megképzett céltartalék feloldását a 37B2 táblában kell szerepeltetni.
26444 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
37B1 ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA
A tábla célja
A tábla célja – a követelések és készletek, illetve a minősítési kötelezettség alá nem tartozó eszközök
vonatkozásában – a felmerülő várható veszteségek miatti értékvesztés elszámolása megfelelőségének
tételes bemutatása.
A tábla kitöltése
A táblát a Bkr. 5. számú melléklete, az Szmt. és a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelően kell
kitölteni.
A képzésre és visszaírásra vonatkozó oszlopok a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig
kumulált összegeket tartalmazzák.
Az értékvesztés visszaírásával kapcsolatban el kell különíteni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos
visszaírást (amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni), és
az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást (amely az egyéb bevételeket növeli).
37B11 és Minősítendő mérlegtételek összesen
részletező
sorai Itt csak azokat az értékvesztéseket lehet kimutatni, amelyekre a minősítés alkalmával
történik az értékvesztés elszámolása.
37B12 és A nem minősített eszközökre a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztés
részletező
sorai A minősítési kötelezettség alá nem tartozó tételekre a számviteli szabályok alapján
elszámolt értékvesztést kell elszámolni.
9. oszlop: a minősített tételek könyvvitelileg még nem rendezett értékvesztése, valamint a
könyvvizsgáló vagy a Felügyelet által feltárt, de még meg nem képzett értékvesztés.
37B2 CÉLTARTALÉK VÁLTOZÁSA
A tábla célja
A tábla célja a mérlegen kívüli kötelezettségekre, illetve a minősítési kötelezettség alá nem tartozó
függő, jövőbeni kötelezettségekre megképzett céltartalék elszámolás megfelelőségének tételes
bemutatása.
A tábla kitöltése
A táblát a részletező sorok szerinti bontásban a Bkr. 5. számú melléklete, az Szmt. és a Bkr.
vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
A tábla oszlopai
1. oszlop: tárgyév január 1-jén a céltartalékok állománya.
2., 3. és 4. oszlop: tárgyév január 1-jétől kumulált összegek.
6. oszlop: tárgyidőszak végén a céltartalék állománya.
7. oszlop: a minősített tételek könyvvitelileg még nem rendezett céltartalék-képzése, valamint a
könyvvizsgáló vagy a Felügyelet által feltárt, de még meg nem képzett céltartalék.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26445
37C PÉNZMOSÁSSAL ÉS TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS
ADATOK
A tábla célja
A tábla a Pmt. végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden befektetési vállalkozásnak és
árutőzsdei szolgáltatónak a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie, és képesnek
kell lennie a vonatkozó információk kimutatására. A táblában e szabályzat alapján lefolytatott
eljárások keretében összegyűlt információkról kell adatot szolgáltatni.
A hitelintézetek által végzett befektetési szolgáltatás esetén, az e tevékenységgel összefüggő
pénzmosással kapcsolatos adatszolgáltatást a hitelintézetekre vonatkozó adatszolgáltatási jelentés
keretében kell teljesíteni.
A táblában használt fogalom
Kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy.
A tábla kitöltése
A táblázatban az ügyfelekre – a természetes személyekre és egyéb (jogi személyiséggel rendelkező
és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre – vonatkozó adatokat
összesítve, a Pmt. előírásai szerint kell bemutatni.
A devizában lévő állományi adatok a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon,
illetve – az MNB által nem jegyzett deviza esetében – a számviteli szabályok szerint megállapított
devizaárfolyamon átszámítva szerepelnek.
Devizaügylet esetén az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos
devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint
megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.
A halmozott oszlopokban az adott ügyletek (szerződések) lebonyolításakor érvényes árfolyamokon
elszámolt összegeket nem kell külön átszámolni, hanem csak összeadni.
A tábla sorai
37C1 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél
A negyedév végén azon ügyfelek száma, amelyeknél a befektetési vállalkozásnak, illetve
árutőzsdei szolgáltatónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges
átvilágítási adat, vagy a Pmt. 8. §-ában előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges
tulajdonosról.
37C11 ebből: ügyfélkövetelés
A 37C1 sorból az ügyfél összes követelése a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei
szolgáltatóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható.
37C12 ebből: ügyfél-kötelezettség
A 37C1 sorból az ügyfél összes tartozása a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei
szolgáltatóval szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható.
37C2 Összes ügyfél-átvilágítás
Az összes, ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.
37C21 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
A Pmt. 12. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.
26446 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
37C22 Fokozott ügyfél-átvilágítás
A Pmt. 14. §-a alapján fokozott ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.
37C221 Ebből: kiemelt közszereplő (PEP) ügyfél átvilágítása
Azon átvilágítások száma, amelyeknél a szolgáltató megállapította, hogy a külföldi ügyfél
kiemelt közszereplőnek minősül a Pmt. 16. §-a alapján.
37C23 Normál ügyfél-átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akik ügyfél-átvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az
egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.
37C31 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akiket mint új ügyfelet, átvilágított a befektetési vállalkozás,
illetve árutőzsdei szolgáltató.
37C32 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti
átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a
befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató, mert hárommillió-hatszázezer
forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, és az ügyleti
megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak,
átvilágításukra korábban nem került sor.
37C33 Több, egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó
összegű tranzakció miatti átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több
egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege
meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot, és átvilágításukra korábban nem került
sor.
37C34 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti
átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akiket a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató már
korábban átvilágított, de kétség miatt új átvilágításra került sor.
37C35 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele
A más szolgáltató által végzett, és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások száma.
37C36 Közvetítők által végzett átvilágítás
A Bszt. 111. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott közvetítők által végzett
átvilágítások száma.
37C41 Saját bejelentések
A befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató által a pénzügyi információs egységként
működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések száma, illetve a
bejelentések teljes értéke forintban. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő
összeg, amelyet az ügyfél a befektetési vállalkozásnak, árutőzsdei szolgáltatónak átadott
vagy részére beérkezett.
37C42 Bejelentésekből devizában lebonyolított ügyletek
Azok az ügyletek, amelyeket a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató devizában
bonyolított le.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26447
37C431- Bejelentésekből: 1. legnagyobb összegű bejelentés…
37C435 Bejelentésekből: 5. legnagyobb összegű bejelentés
A 37C41 sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.
37C44 Bejelentésekből: közvetítők által végzett tranzakciók bejelentése
Azon bejelentések, amelyeknél a szolgáltató közvetítője útján végzett tevékenysége során
került sor bejelentésre.
37C5 Bejelentésekből: 24/48 órára felfüggesztett tranzakció
Azon bejelentések, amelyek során a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató
24 vagy 48 órás felfüggesztést alkalmazott.
37C6 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések
A bíróságok által pénzmosás miatt zárolt ügyfélkövetelések száma és összege.
37C7 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés
Azon bejelentések, amelyeket a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató a
terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett.
37C8 Terrorista lista alapján zárolt követelések
Azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a
befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató az ügyfél terrorista listán való
szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként
működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett. A Felügyelet honlapján
közzéteszi az aktuális terrorista listákat.
37FA FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK I. és
37FB FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK II.
A táblák célja: a nyilvántartásba vett, fogyasztóktól érkezett panaszbejelentések, és azok
feldolgozásának, kezelésének felmérése, fogyasztóvédelmi célból.
A táblák kitöltése
Az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a
panasznyilvántartó rendszerben rögzített azon panaszokat kell jelenteni, amelyek az
adatszolgáltatóhoz (akár ügyfélszolgálaton keresztül) írásban, illetve elektronikus úton érkeztek be,
vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Nem kell szerepeltetni azokat a szóbeli
panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a
fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja.
Az adatszolgáltatás teljesítésének alapját a Bszt. rendelkezései képezik.
Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a
besorolást elvégezni.
A táblákban használt fogalmak
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy.
Panasztípusok
Árfolyam
- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,
- az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,
- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy
pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,
26448 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
- árfolyamváltozás kifogásolása,
- minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.
Egyoldalú szerződésmódosítás
Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek
a módosítása.
Elektronikus szolgáltatás
Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére,
rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.
Elszámolás
Azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (pénztári
ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív-nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és
OTC adásvételi és portfólió-kezelési megbízások stb.) kapcsolatosan.
Jogosulatlan tevékenység
A Felügyelet engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos
panaszok.
Jutalék, költség, díj mértéke
A befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan, vagy egyéb címen felszámított
jutalék, költség, díj mértéke vagy új díj bevezetése miatti panasz.
Kamat, hozam mértéke
A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó kamat, illetve hozam mértékének kifogásolása.
Megbízás teljesítése
Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.
Nyilvántartási hiányosság
A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira,
valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány
elvesztése stb.) miatti panaszok.
Pénzügyi visszaélés
Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (például csalás,
pénzmosás) gyanúját veti fel.
Szolgáltatás minősége
Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető
ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.
Tájékoztatási hiányosság
- szerződéskötés előtt: Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az
adatszolgáltató hiányosan, tévesen vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta
az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy
bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti
döntéshozatalához.
- szerződéskötés után: Ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási
hiányosságra vonatkozik, pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással,
jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás.
Ügynök
Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.
Egyéb ügyviteli hibák
Postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.
Egyéb okok
Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26449
37FB FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK II.
A tábla kitöltésénél a peresített panaszügyeket is számításba kell venni.
A tábla sorai
37FB1 Tárgyidőszakban lezárt panaszügyek száma összesen: ezen összesített adat négy
különböző szempont (szolgáltatási ágak, panasz típusa, panaszkezelés időtartama, panaszügyek
megalapozottsága) szerinti megbontását tartalmazza a tábla első része.
37FB31 Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)
Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a
panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A
tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.
37FB3311 Aktív lakossági befektetők száma az időszak végén (fő)
Azon lakossági ügyfelek száma, akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg
szerepel, vagy akik az elmúlt negyedévben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési
tanácsadást) igénybe vettek.
37FB332 Lakossági ügyfelek részére vezetett értékpapírszámlák száma (db): A lakossági
ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.
37FB333 Lakossági ügyfelek részére vezetett pénzszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek
részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.
37FB341 Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma
A befektetési vállalkozást, mint panaszoltat érintő azon ügyek száma, amelyek kapcsán a Pénzügyi
Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a befektetési
vállalkozást.
37FB342 Pénzügyi békéltető testületi eljárásban az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok
száma a tárgyidőszakban
Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben igenlő
alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
37FB343 Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a
tárgyidőszakban
Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben a
Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát, ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az
eljárás mikor indult.
37FB344 Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között
létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban
A Pénzügyi Békéltető Testület elé került azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési
vállalkozás a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás
mikor indult.
26450 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
38I1 TELJESÍTETT JEGYZÉSI GARANCIÁK és
38I2 HOZAMRA ÉS TŐKEMEGÓVÁSRA TETT GARANCIA TELJESÍTÉSE
A táblák célja
A táblák célja az értékpapírjegyzéssel kapcsolatos, illetve a Bszt. 71. §-a alapján tett ígéret miatt a
portfóliókkal kapcsolatos, tárgynapon teljesített garanciák bemutatása.
Az adatszolgáltatás határideje: a garanciák teljesítését követő 2. munkanap 18 óra.
A táblák kitöltése
A táblákat a vonatkozás napján teljesített garanciákra kell kitölteni.
38J4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUM SZÁMVITELI ÁTSOROLÁSA
A tábla célja
A tábla célja az Szmt. 59/A. § (10)-(14) bekezdések szerinti átsorolásnak, illetve a lejáratig tartani
szándékozott eszközök értékesítésének részletes bemutatása.
Az adatszolgáltatás határideje
A táblát az átsorolást követő 2. munkanap 18 óráig kell teljesíteni.
A tábla kitöltése
A táblában az eszközt könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Az átsorolás utáni könyv szerinti
érték megállapításánál az Szmt. 59/A. § (13) bekezdésében írtakat kell figyelembe venni.
A tábla oszlopai
1. és a 3. oszlop: A lehetséges értékek: KE, EE, LE, GK, KK, EK, ahol
KE – kereskedési célú pénzügyi eszköz,
EE – értékesíthető pénzügyi eszköz,
LE – lejáratig tartott pénzügyi eszköz,
GK – gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések,
KK – kereskedési célú pénzügyi kötelezettség.
6. oszlop: A lehetséges értékek: I [ha az Szmt. 59/A. § (11) bekezdése értelmében jelentős], és N [ha
az Szmt. 59/A. § (11) bekezdése értelmében nem jelentős].
39AC TŐZSDEI MEGBÍZÁSRA VÉGREHAJTOTT ÁRUÜGYLETEK
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató tőzsdei megbízásra végrehajtott áruügyletei hó végi fedezettségének
bemutatása a kockázatok azonosítása céljából.
A tábla kitöltése
A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Zrt.
elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek), igazolható adatokkal kell kitölteni.
A táblában a „spread” kedvezményekkel csökkentett, a KELER Zrt. által igazolt alapletét-
kötelezettségek szerepelnek.
1. oszlop A tőzsdei áruügylet azonosító elnevezése a tőzsdeforgalmi visszaigazolás szerinti
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26451
jelöléssel. Az opciós ügyletnél az opció típusát is jelölni kell – vételi („B”) vagy
eladási („S”).
2. oszlop A tőzsdei ügylet lejárata a tőzsdeforgalmi visszaigazolás szerinti jelöléssel.
3. oszlop Azonnali: „A”, határidős: „F”, opciós: „O”.
4. oszlop Az adott termékre a tárgynapon, illetve azt megelőzően a tőzsdén vásárolt, a
tárgynapon még nem lejárt kontraktusok száma.
5. oszlop Az adott termékre a tárgynapon, illetve azt megelőzően a tőzsdén eladott (kiírt), a
tárgynapon még nem lejárt kontraktusok száma.
6. oszlop Szerződés szerinti (kötési) érték.
7. oszlop A tőzsde által tárgynapra megadott elszámoló ár alapján, a tárgyidőszak utolsó napján
meglévő összes nyitott kontraktus száma (4. és 5. oszlop különbsége), a kontraktus
mérete és a tárgyidőszak végi elszámoló árak szorzata. Opciós kontraktusok esetében a
mezőbe csak akkor kerül adat, ha a pozíció rövid (vagyis az 5. oszlop értéke nagyobb a
4. oszlop értékénél).
8. oszlop Itt nem kell szerepeltetni sem az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, sem a Kollektív
Garanciaalap összegét. A termékenként és lejáratonként bemutatott alapletét
megállapításakor a megbízónként és instrumentumonként meghatározott [a KELER
„egyszeres”, termék és lejárati „spread” kedvezmény nélkül, a KELER Zrt. által előírt
(határidős termékek esetében a maximális árváltozáshoz tartozó alapbiztosíték
Ft/kontraktusszorzó, illetve a kiírt opció után számított minimumfedezet
Ft/kontraktusszorzó)] letéti kötelezettségek abszolút értékének megbízókra összesített
értékét kell figyelembe venni.
Az alapletét összegző sorát (39AC1) a nem árutőzsdei szolgáltatók az alábontott sorok
összegzésével, az árutőzsdei szolgáltatók a „spread” kedvezményekkel csökkentett, a
KELER Zrt. által igazolt alapletét-kötelezettség beírásával töltik ki.
9. oszlop A 7. és 6. oszlop különbsége (9. oszlop = 7. - 6. oszlop), vagyis a változó letét a piaci
érték és a szerződés szerinti érték különbsége (nem pedig a KELER Zrt.
tőzsdekereskedelmi visszaigazolása szerinti árkülönbözet).
39AD ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK SAJÁT SZÁMLÁS TEVÉKENYSÉGE
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató tőzsdei sajátszámlás áruügyleteinek részletes bemutatása, a
kockázatok azonosítása céljából.
A tábla kitöltése
A 39AC táblánál leírtak szerint kell kitölteni.
39AE ÜGYFÉL - ÉS SAJÁT ESZKÖZÖK HELY SZERINTI KIMUTATÁSA
A tábla célja
A tábla célja az ügyfél és a saját eszközök elkülönített kezelésének bemutatása.
26452 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
A tábla kitöltése
A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Zrt.
elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek) igazolható adatokkal, a bizonylatok birtokba
kerülésének időpontjára kell kitölteni. (A jelentés tekintetében aznap változik egy KELER számla,
amikor a jelentés küldője a KELER Zrt. elektronikus vagy papíralapú bizonylatának birtokába kerül.)
A tábla oszlopai
1. oszlop A tárgynapon az árutőzsdei szolgáltató pénztárában lévő, az áruügyletekkel
kapcsolatos pénzeszközök.
2. oszlop A tárgynapon az árutőzsdei szolgáltató hitelintézeti pénzforgalmi számláin lévő, az
áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.
3. oszlop A KELER Zrt.-nél vezetett különböző számlák (megbízói és saját, alapletét- és
árkülönbözeti számlák, megbízói alszámlák) T+l napi egyenlegei (állampapírok esetén
befogadási értéken vett) összege.
4. oszlop Az árutőzsdei szolgáltató saját értéktárában elhelyezett (saját és ügyfél tulajdonú)
értékpapírok tényleges készlete.
5. oszlop A külső letétben elhelyezett értékpapírok értékét kell kimutatni a letéti igazolás
szerinti értéken.
A tábla sorai
39AE111 Megbízók pénze
A pozitív egyenleggel (pénzköveteléssel) rendelkező ügyfelek követeléseinek
összege. Ez az összeg nem csökkenthető a negatív egyenleggel
(pénzkötelezettséggel) rendelkező ügyfelek kötelezettségével.
39AE121 Saját pénzeszközök
A KELER pénzszámlák (ideértve az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, Kollektív
Garancia Alapot stb. is, de ide nem értve a vételár letéti számlát) összegéből le kell
vonni a megbízók pénzét (39E111), ide nem értve a vételár letéti számlák
megbízókat megillető összegeit.
39AE2 Saját tőke
Az árutőzsdei szolgáltatói tevékenységet nem kizárólagos tevékenységként végző
társaságok ebbe a sorba a törvény szerinti minimális saját tőkét írják be akkor, ha
saját tőkéjük meghaladja a tőkepiaci törvény szerinti minimális saját tőkét. Ha saját
tőkéjük nem éri el a tőkepiaci törvény szerinti minimális értéket, akkor saját tőkéjük
tényleges értékét kell feltüntetniük.
39AF ÁRUTŐZSDEI HAVI FORGALOM
A tábla célja
A tábla célja az árutőzsdei szolgáltatók által lebonyolított tőzsdei forgalom statisztikai célú
feldolgozása.
A tábla kitöltése
A sorokat a tárgyhónapban kötött valamennyi ügylet figyelembevételével, termékenkénti bontásban
kell jelenteni, a határidős és opciós ügyleteket lejárat szerint is részletezve. A saját számlás, a
megbízásra végrehajtott és az ezek összegzésével kapott összesen forgalmi adatokat – vétel és eladás
szerint megbontva – a kontraktusok száma szerint és kötéskori értéken is meg kell adni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26453
39KC ELSZÁMOLÓHÁZ - ÜGYFÉL- ÉS SAJÁT TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍR-
ÁLLOMÁNY
A tábla célja
A tábla célja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nyilvántartási rendszerében szereplő
saját értékpapíroknak, valamint a befektetési vállalkozásnak nem minősülő (azonban
értékpapírszámlával, illetve értékpapír-letéti számlával rendelkező) ügyfelei értékpapírra vonatkozó
követelései megfeleltetésének vizsgálata.
A tábla kitöltése
A táblát tulajdonos és hely szerinti bontásban kell teljes körűen elkészíteni. A ”fizikai készleteket”
kell jelenteni, a felsorolás értékpapír-fajtánként történik. A sorok kitöltésének általános szabályaira a
30C táblánál leírtak az irányadóak.
4. oszlop Valamennyi – KELER számlán, illetve saját értéktárban lévő – értékpapírt fel kell
tüntetni.
5. oszlop Az elismert elszámolóháznál, de nem a KELER Zrt.-nél elhelyezett értékpapírok
mennyiségét a letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.
6. oszlop A letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.
7. oszlop Az értéktárból vagy egyéb külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett
azon értékpapírokat kell feltüntetni, amelyeket rendeltetési helyükön még nem vettek
nyilvántartásba.
KELERPE KELER PÉNZSZÁMLA EGYENLEG (A DEVIZA EGYSÉGÉBEN)
Az egyes szolgáltatók pénzszámla egyenlegein kívül a jelentés tartalmazza a KELER Zrt. saját
állományát, valamint a KELER KSZF Zrt. állományát is.
A tábla oszlopai
2. oszlop Számlatípus kódja: a KELER Zrt. által a számlatípusok beazonosítására használt kód.
4. -7. oszlopok: az adott deviza egységében szerepelnek az adatok.
3. és 8. oszlop: az adatokat – az MNB középárfolyamán átszámítva – forintban kell megadni.
B/ Konszolidált táblák
A 31KA, 31KB, 31KC, 31KD, 32KA táblákhoz
Az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás az összevonás jellemzőiről, az összevont
mérleg és eredménykimutatás adatairól, az összevont szavatoló tőkéről, a fizetőképességi mutató
összevont számításának levezetéséről, valamint a kereskedési könyv összevont tőkekövetelménye
levezetéséről negyedévente készít jelentést.
31KA ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG – ESZKÖZÖK,
31KB ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG – FORRÁSOK és
32KA ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS
26454 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
A 31KA, 31KB és 32KA táblázatban használt fogalmak: „szoros kapcsolatban lévő személy”,
illetve „szoros kapcsolatban lévő vállalkozás” itt azokra a szoros kapcsolatban lévő személyekre,
illetve vállalkozásokra értendők, akik/amelyek nem szerepelnek az összevonásban.
A táblák kitöltése
Az összevont mérleget és eredménykimutatást a kitöltési útmutatónak az egyedi mérlegre, illetve
eredménykimutatásra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével, a Bkr. szabályai szerint kell
kitölteni.
31KC AZ ÖSSZEVONÁS JELLEMZŐI
A tábla célja
A tábla a konszolidáció módszerének, valamint a konszolidációba bevont intézmények adatainak
megadására szolgál.
A tábla oszlopai
2. oszlop Az adószám első nyolc számjegye.
3. oszlop H – hitelintézet,
Pv – pénzügyi vállalkozás,
Bv – befektetési vállalkozás,
Jv – járulékos vállalkozás,
Ph – pénzügyi holding.
4. oszlop 1 - az összevonásra a Tpt. 181/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor,
2 - az összevonásra a Tpt. 181/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján került sor,
3 - az összevonásra a Tpt. 181/B. § (4) bekezdése alapján került sor,
4 - az összevonásra a Tpt. 181/B. § (5) bekezdése alapján került sor,
5 - az összevonásra a Tpt. 181/B. § (6) bekezdése alapján került sor.
5. oszlop T - az Szmt. 122. § (2) bekezdése szerinti „teljes” konszolidáció,
R - a Tpt. 181/E. § (3) bekezdése szerinti „tőkerészesedés” konszolidáció.
S - a Tpt. 181/E. § (4) bekezdése szerinti „társult” konszolidáció.
6. oszlop F - a Tpt. 181/E. § (2) vagy (5) bekezdése alapján a Felügyelet határozta meg a
módszert,
K - a Kkr. 13. § (4) bekezdése alapján nettósítási módszert alkalmazhat,
M - a Tpt. 181/E. § (2) vagy (5) bekezdése alapján a Felügyelet határozta meg a
módszert és a Kkr. 13. § (4) bekezdése alapján nettósítási módszert alkalmazhat.
8. oszlop Ha a bevontnak nincs szavatolótőke-tartási kötelezettsége, akkor üresen kell hagyni ezt
a mezőt.
31KD ÖSSZEVONÁSBA NEM KERÜLT SZOROS KAPCSOLATOK JELLEMZŐI
A tábla célja
A tábla a konszolidáció módszerének, a konszolidációba bevont intézményekre vonatkozó adatok
megadására szolgál.
A táblában használt fogalmak
Fölérendelt szoros kapcsolat: az adatszolgáltatónak egy másik személy feletti ellenőrző befolyása.
Nem fölérendelt kapcsolat: az adatszolgáltatóra valamely személynek ellenőrző befolyása van.
A tábla kitöltése
2. oszlop A szoros kapcsolatban lévő adószámának első nyolc számjegye, belföldi természetes
személy adóazonosító jele, egyéb természetes személy és gazdálkodó esetében az
adatszolgáltatónál alkalmazott azonosítója.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26455
3. oszlop T - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti anyavállalat,
M - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti anyavállalat.
V - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti anyavállalat.
O - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontja szerinti anyavállalat.
F - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont a) alpontja szerinti befolyással
rendelkezik.
Ö - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont b) alpontja szerinti befolyással
rendelkezik.
A - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont c) alpontja szerinti befolyással
rendelkezik.
R - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont d) alpontja szerinti befolyással
rendelkezik.
4. oszlop T - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti anyavállalat,
M - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti anyavállalat,
V - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti anyavállalat,
O - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontja szerinti anyavállalat,
F - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont a) alpontja szerinti befolyással
rendelkezik,
Ö - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont b) alpontja szerinti befolyással
rendelkezik,
A - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont c) alpontja szerinti befolyással
rendelkezik,
R - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont d) alpontja szerinti befolyással
rendelkezik.
C/ MiFID TREM tábla
A tábla célja
A MiFID 25. cikkének rendelkezései szerint a befektetési vállalkozásoknak (ideértve a befektetési
szolgáltatási tevékenységet nyújtó hitelintézeteket és alapkezelőket is) jelentést kell küldeniük az
illetékes hatóságok részére a szabályozott piacokra bevezetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan
végrehajtott ügyleteikről a lehető leghamarabb, de mindenképpen a következő munkanap zárása
előtt. (A MiFID-ben előírt tranzakciós jelentési kötelezettség csak az EU-tagországok területén
működő szabályozott piacra vagy MTF-re bevezetett pénzügyi eszközökre terjed ki.) A
jelentésküldés módját és adattartalmát részletesen a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartásvezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése,
a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában
meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1287/2006/EK bizottsági
rendelet tartalmazza. A tranzakciós jelentések célja annak lehetővé tétele, hogy az illetékes
hatóságok ellenőrizni tudják a befektetési vállalkozások tevékenységét (legkedvezőbb végrehajtás,
bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció), ezáltal biztosítva a szolgáltatók becsületes,
tisztességes, hivatásszerű és a piac integritását elősegítő módon történő eljárását.
A tábla kitöltése
Egy ügylet akkor tartozik a MiFID hatálya alá, ha az ügylet tárgya szabályozott piacra vagy MTF-re
bevezetett pénzügyi eszköz.
Az ügyletet végrehajtó vállalkozásra akkor vonatkoznak a MiFID előírásai, ha az ügyletet végrehajtó
vállalkozás székhelye, illetve fióktelepe az EU-n belül van. Ebben az esetben az ügyletet végrehajtó
vállalkozásnak kell jelentenie a tranzakciót. Ha viszont az ügyletet végrehajtó nem tartozik a MiFID
26456 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
hatálya alá, akkor a tranzakciós jelentésre a végrehajtási láncolatban álló utolsó olyan befektetési
vállalkozás vagy fióktelep a kötelezett, amelynek székhelye még az Európai Unió területén van.
A MiFID tranzakciós jelentésben az ügyfél az, akinek javára az ügyletet végrehajtották, partnernek
pedig azt kell tekinteni, aki az ügylet végrehajtásában közreműködött.
A „partner”, az „ügyfél”, valamint a „kereskedési szerep” oszlopok néhány speciális esete
a) Az ügyfél megbízásából, a tőzsdetagsággal rendelkező befektetési vállalkozás által a
tőzsdén végrehajtott ügylet esetében a „partner” oszlop értéke a végrehajtás helyszíne oszlop
értékével egyezik meg. A kereskedési szerep oszlopban „A” jelzés szerepel, az ügyfél
oszlopban pedig a megbízást adó azonosítója.
b) Saját számlára, a tőzsdetagsággal rendelkező befektetési vállalkozás által a tőzsdén
végrehajtott ügylet esetében a partner oszlop értéke megegyezik a végrehajtás helyszíne
oszlop értékével; a kereskedés szerepéhez „P”, az ügyfél oszlopba pedig a saját 11 karakteres
BIC azonosító kerül.
c) Az ügyfél megbízásából, a tőzsdetagsággal nem rendelkező befektetési vállalkozás által
továbbított ügylet esetében a partner oszlopba az ügyletet ténylegesen végrehajtó befektetési
vállalkozás BIC kódját kell írni, ha az érintett befektetési vállalkozás nem esik a MiFID
TREM hatálya alá, de maga az ügylet igen. A kereskedés szerepéhez „A”-t kell írni, az ügyfél
oszlopba pedig a megbízást adó azonosítóját. Ha az ügyletet ténylegesen végrehajtó
befektetési vállalkozás is a MiFID TREM hatálya alá esik, akkor az ügyletet neki kell
jelentenie.
d) Saját számlára, a tőzsdetagsággal nem rendelkező befektetési vállalkozás által adott
megbízás esetében a partner oszlopba az ügyletet ténylegesen végrehajtó befektetési
vállalkozás BIC kódját kell írni, ha az érintett befektetési vállalkozás nem esik a MiFID
TREM hatálya alá, de maga az ügylet igen. A kereskedés szerepéhez „P”, míg az ügyfél
oszlopba a saját 11 karakteres BIC azonosító kerül. Ha az ügyletet ténylegesen végrehajtó
befektetési vállalkozás is a MiFID TREM hatálya alá esik, akkor az ügyletet neki kell
jelentenie.
A 12. és a 20. oszlop
A küszöbár kifejezést használja a BÉT (nevezik lehívási vagy érvényesítési árnak is). Küszöbár: az
opciós szerződésekben előre rögzített ár, amelyen a teljesítés történik lehívás esetén. A tőzsdén
szabványosított opciókkal kereskednek, a küszöbárak a piaci ártól felfelé és lefelé maximálisan
3000,- Ft-tal térhetnek el, 1000,- Ft-os ugrásokkal.
Oszlop megnevezése Leírás Kódolás Példa
1. A bejelentő cég Az ügyletet végrehajtó vállalkozás azonosítására ISO 9362 – SWIFT/Bank Identifier Code OTPVHUHBXXX
azonosítása szolgáló egyedi kód. (BIC)
(11 karakter)
2. A kereskedés napja Az ügylet végrehajtásának kereskedési napja. ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ- 2007-04-17
HH-NN
(10 karakter)
3. A kereskedés Az ügylet végrehajtásának időpontja az ügylet ISO 8601 Időformátum; ÓÓ:PP:MM 15:14:13+01
időpontja bejelentését fogadó illetékes hatóság helyi idejében ISO 8601 Időzóna;+/-ÓÓ
megadva, és az ügylet bejelentésének időzónája az (11 karakter)
egyetemes világidőhöz (Coordinated Universal Time –
UTC) viszonyított +/– órákban kifejezve.
4. Vétel/eladás jelzése Annak meghatározása, hogy a bejelentő befektetési B = Vétel B
vállalkozás – vagy ügyfélnek tett jelentés esetén az S = Eladás
ügyfél – szempontjából az ügylet vétel vagy eladás (1 karakter)
volt-e.
5. Kereskedési szerep Annak meghatározása, hogy a vállalkozás az ügyletet: P = Saját számla A
- saját számlájára (saját nevében vagy egy ügyfél A = Ügyfélszámla
nevében), (1 karakter)
- vagy egy ügyfél nevében és számlájára hajtja-e
végre.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26457
6. Az eszköz azonosítása Az ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz ISO 6166 – International Securities HU0000068952
azonosítására szolgáló egyedi kód, amelyről a Identification Number (ISIN)
bejelentést fogadó illetékes hatóság (ha van ilyen) (12 karakter)
határoz. vagy
Amennyiben az adott pénzügyi eszköz nem Helyi kód
rendelkezik egyedi azonosító kóddal, a jelentésnek (max. 40 karakter)
tartalmaznia kell az eszköz nevét vagy – származtatott
ügylet esetén – a szerződés jellemzőit. AII esetén üresen kell hagyni a mezőt!
7. Piac azonosító A kereskedési hely azonosítója, ahol az adott ISO 10383 – Market Identifier Code (MIC) XEUR
származékos papírral kereskednek (4 karakter) (EUREX
DEUTSCH
LAND)
8. Tőzsdei termék név 1-12 alfanumerikus karakter
9. Származékos papír 1 karakteres azonosító a származékos papír típusára O = Option O
típusa F = Futures
10. Put/Call azonosító 1 karakteres azonosító opciók esetében P = Put C
C = Call
F = Futures
11. Lejárat dátuma Expiry/Delivery/Prompt date ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ- 2007-04-17
HH-NN
(10 karakter)
12. Strike price Az opció vagy más pénzügyi eszköz kötési ára. Szám 5 tizedes jegyig, a tizedes vesszővel 3000,00000
jelölendő
(max. 19 karakter)
13. Eszközkódtípus Az eszköz bejelentéséhez használt kód típusa I = ISIN kód I
A=AII kód
L=Helyi kód
(1 karakter)
14. Az alapeszköz A származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköznek ISO 6166 – International Securities HU0000068952
azonosítása megfelelő értékpapírra, valamint a 2004/39/EK Identification Number (ISIN)
irányelv 4. cikk (1) bekezdés 18. pont c) alpontjában (12 karakter)
említett átruházható értékpapírra alkalmazandó
eszközazonosítás.
Ha az alapeszköznek nincs ISIN-kódja, akkor üres
mező.
15. Az alapeszköz Az alapeszköz bejelentéséhez használt kód típusa. I = ISIN kód I
azonosításának kódtípusa Ha az alapeszköznek nincs ISIN-kódja, akkor üres (1 karakter)
mező.
16. Az eszköz típusa Az ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz harmonizált CFI ISO 10962 kód E
besorolása. A leírásnak legalább azt jeleznie kell, hogy (6 karakter)
az eszköz egy, a pénzügyi eszközök besorolásának vagy
nemzetközileg elfogadott egységes standardja E = Equity
felsőszintű kategóriának egyikébe tartozik-e. B = Bond
D = Equity derivative
F = Bond derivative
G = Commodity Derivative
I = Index derivative
J = Interest rate derivative
X = Other
(1 karakter)
17. A lejárat napja A kötvény vagy az egyéb formájú értékpapírosított ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ- 2007-04-17
adósság lejáratának napja, vagy a származtatott ügylet HH-NN
lehívásának / lejáratának napja. (10 karakter)
18. A származtatott A származtatott ügylet harmonizált leírását egy, a O = Option W
ügylet típusa pénzügyi eszközök besorolásának nemzetközileg F = Futures
elfogadott egységes standardja felsőszintű S = Swap
kategóriának egyikével összhangban kell megadni. W = Warrant
Származtatott ügylet esetén a mező kitöltése kötelező, X = Other
míg prompt ügylet esetén üresen kell hagyni. (1 karakter)
19. Eladás/Vétel Annak jelzése, hogy az opció vagy más komplex P = Put P
származtatott pénzügyi eszköz eladás vagy vétel-e. C = Call
(1 karakter)
20. Kötési ár Az opció vagy más komplex származtatott pénzügyi Szám 5 tizedes jegyig, a tizedes vesszővel 3000,00000
eszköz kötési ára. jelölendő
(max. 19 karakter)
21. Árszorzó A kérdéses pénzügyi eszköz egy kereskedelmi Szám 5 tizedes jegyig, a tizedes vesszővel 100,00000
ügyletben említett egységeinek száma; például a jelölendő
származtatott ügyletek vagy értékpapírok egy (max. 19 karakter)
szerződés által képviselt száma.
Prompt ügylet esetén a mező értéke: 1.
Származtatott ügylet esetén: a pénzügyi eszköz
26458 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
terméklistában meghatározott 1 kontraktusában
szereplő alaptermék darabban kifejezett mennyisége.
A mező kitöltése kötelező.
22. Egységár Az értékpapíronkénti vagy származtatott ügyletenkénti Szám 5 tizedes jegyig 22500,00000
ár a jutalékon és (amennyiben releváns) a felhalmozott vagy vagy
kamaton kívül. Hitelviszonyt megtestesítő százalék 5 tizedes jegyig 225,00000
értékpapírok esetén a nettó ár százalékban, egyéb a tizedes vesszővel jelölendő
értékpapír ok esetén pénznemben fejezhető ki. (max. 19 karakter)
23. Árjelzés Az a pénznem, amelyben az árat kifejezik, illetve ISO 4217 – Pénznem kód HUF
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén: %. (3 karakter), vagy vagy
% = Százalék %
(1 karakter)
24. Mennyiség A pénzügyi eszközök egységeinek száma, a kötvények Szám 5 tizedes jegyig, a tizedes vesszővel 1500,00000
névértéke vagy az ügyletben részt vevő származtatott jelölendő
ügyletek száma. (max. 19 karakter)
25. A mennyiség jelzése Annak jelzése, hogy a mennyiség a pénzügyi eszközök I = pénzügyi eszközök egységeinek száma I
egységeinek száma, a kötvények névértéke vagy az B = kötvények névértéke
ügyletben részt vevő származtatott ügyletek száma-e. D = származtatott ügyletek száma
(1 karakter)
26. Partner Az ügyletben részt vevő partner azonosítása. Az ISO 9362 – SWIFT/Bank Identifier Code XBUD
azonosítás a következőkből áll: (BIC)
– ha a partner befektetési vállalkozás, a vállalkozás (11 karakter)
egyedi kódja, amelyet a bejelentést fogadó illetékes
hatóság (ha van ilyen) határoz meg;
– ha a partner szabályozott piac, MTF vagy központi ISO 10383 – Market Identifier Code (MIC)
partnerként eljáró jogalany, a piac, MTF vagy (4 karakter)
központi partnerként eljáró jogalany egyedi azonosító
kódja, amint azt – a Bizottság 1287/2006/EK rendelete
13. cikk (2) bekezdése szerint – a jogalany székhely Belső kód
szerinti tagállamának illetékes hatósága által közzétett (max. 40 karakter)
jegyzék rögzíti.
– ha a partner nem befektetési vállalkozás,
szabályozott piac, MTF vagy központi partnerként
fellépő jogalany, az ügyletet végrehajtó befektetési
vállalkozás „ügyfeleként” kell azonosítani.
27. A helyszín Az ügylet végrehajtására szolgáló helyszín ISO 9362 – SWIFT/Bank Identifier Code XBUD
azonosítása azonosítása. Az azonosítás a következőkből áll: (BIC) BETA
- ha a helyszín kereskedési helyszín: egyedi azonosító (11 karakter) HUNG
kódja, ISO 10383 – Market Identifier Code (MIC)
- egyébként: az "OTC"-kód. (4 karakter)
XOFF = Tőzsdén kívüli
(4 karakter)
XXXX = OTC derivatíva
(4 karakter)
28. Az ügylet A befektetési vállalkozás vagy a nevében bejelentő Alfanumerikus kód R045620070417
hivatkozási száma harmadik fél által megadott, az ügyletre vonatkozó (max. 40 karakter)
egyedi azonosító szám.
29. A törlés jelzése Annak jelzése, ha az ügyletet törölték, egyébként üres. C = Törlés C
(Egy, a tranzakciós jelentésben előzőekben már
megküldött ügylet törlésére szolgál.)
30. Ügyfél Az ügyfél azonosítása, akinek a javára az ügyletet ISO 9362 – SWIFT/Bank Identifier Code T05669123
végrehajtották. Saját számlára kötött ügylet esetén a (BIC)
saját BIC-azonosító. Belső kód
(max. 40 karakter)
31. Az elszámolás napja A 2. mezőhöz kapcsolódóan az ügylet elszámolásának ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ- 2007-04-20
napja. HH-NN
(10 karakter)
32. Elszámolás A tranzakció elszámolásának devizaneme. A mező ISO 4217 – Pénznem kód USD
devizaneme kitöltése kötelező. (3 karakter)
33. Partner kód típusa A 26. mezőhöz kapcsolódóan az ügyletben részt vevő B = BIC M
partner azonosító kódjának típusa. M = MIC
I = Belső kód
(1 karakter)
34. A helyszín azonosító A 27. mezőhöz kapcsolódóan az ügylet végrehajtására B = BIC (rendszeres internalizáló által M
kód típusa szolgáló helyszín azonosító kódjának típusa. működtetett rendszerben megkötött ügylet
esetén)
M = MIC (szabályozott piac vagy MTF
esetén)
O = Tőzsdén kívüli
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26459
X = OTC derivatív jelentés
(1 karakter)
35. Ügyfél kód típusa A 30. mezőhöz kapcsolódóan az ügyfél azonosító B = BIC I
kódjának típusa I = Belső kód
(1 karakter)
36. A jelentést benyújtó A tranzakciós jelentést benyújtó személy azonosítása Befektetési szolgáltató esetén: OTPVHUHBXXX
azonosítása ISO 9362 – SWIFT/ Bank Identifier Code
(BIC)
(11 karakter)
Szabályozott piac/MTF esetén
ISO 10383 – Market Identifier Code (MIC)
(4 karakter)
Befektetési szolgáltató nevében eljáró 3.
személy esetén
Belső kód
(max. 40 karakter)
37. A jelentést benyújtó A tranzakciós jelentést benyújtó személy azonosító B = BIC B
azonosító kódjának kódjának típusa M = MIC
típusa I = Belső kód
(1 karakter)
38. A jelentés készítés A tranzakciós jelentés elkészítésének/ lezárásának ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ- 2007-04-18
napja napja HH-NN
(10 karakter)
39. A kötés azonosító A szabályozott piac által generált egyedi tranzakció- numerikus kód 000022434679
száma azonosító. (12 karakter) A kötés sorszámát előnullázva
A BÉT-en kötött ügyletek esetében a kötés sorszámát kell megadni.
(BÉT által generált kötésszámát) kell megadni,
egyébként üresen marad a mező.
40. A komplex Itt kell megadni a komplex derivatíva azon jellemzőit, karakteres (max. 160 karakter)
derivatíva jellemzői amelyek a 14, 17-21 mezőkből nem olvashatók ki.
A Felügyelet felhívja az adatszolgáltatók figyelmét a MiFID TREM tábla pontos kitöltésére. Hibás
jelentés esetén a Felügyelet az adatszolgáltatás javítását hosszabb időtávra vonatkozóan is
megkövetelheti.
A MiFID tranzakciós jelentéssel kapcsolatos részletesebb információkat a Felügyelet a honlapján
közzéteszi.
D/ Törzsadat táblák
KTATE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
KTATE106 sor: Intézmény jogi státusza
A következő lehetőségek választhatóak: aktív, cégbírósági nyilvántartásba vétel alatt, felszámolás
alatt, végelszámolás alatt, átalakulás alatt/beolvadás, átalakulás alatt/összeolvadás, átalakulás
alatt/különválás, átalakulás alatt/kiválás, átalakult/beolvadt, átalakult/összeolvadt,
átalakult/különvált, átalakult/kivált, inaktív.
KTATE2 VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLY ADATAI
A Bszt. 4. § (2) bekezdés 71. pont a) és c) alpontjai alapján vezető állású személynek minősülő
tisztségviselőre vonatkozóan kell kitölteni.
A „Bejelentés oka” cellában a következők valamelyike szerepelhet: „új”, „újraválasztás”,
„megszűnés”, „megszűnés elhalálozás miatt”, „adatváltozás”, „adategyeztetés”.
Változás esetén nem csak a változásban érintett vezető állású személy adatait, hanem az intézmény
vezető állású személyeinek aktuális teljes listáját is szerepeltetni kell. Az utóbbiak esetében a
„Bejelentés oka” cellában az „adategyeztetés” kódot kell kiválasztani.
26460 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
KTATE3 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI
A könyvvizsgáló személyére vonatkozó adatok könyvvizsgáló társaság és természetes személy
megbízása esetén is kötelezően kitöltendőek.
KTATE4 KISZERVEZÉS ADATAI
Attól függően, hogy a kiszervezett tevékenységet természetes személy vagy intézmény végzi-e, a
megfelelő sorok értelemszerűen töltendők ki.
KTATE5 TULAJDONOS ADATAI
A befektetési vállalkozás tulajdonosára vonatkozó adatokat kell megadni, függetlenül attól, hogy
eredeti részesedésszerzésről vagy megváltozó (vétel vagy eladás) tulajdonlásról van-e szó.
Ha a tulajdonos magánszemély, akkor a KTATE51 kezdetű blokkot kell kitölteni, ha pedig jogi
személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akkor a KTATE52 kezdetű blokkot.
A blokkokon belül külön-külön szakaszban kell feltüntetni a közvetlen, illetve a közvetett
tulajdonrészeket.
A közvetett tulajdonrészre vonatkozóan a Tpt. 5. § (1) bekezdés 84. pontja szerint átszámított
végeredményt, a tulajdonlás típusa mezőbe pedig a „közvetett” szót kell beírni. A köztes vállalkozás
adatait – ha a tulajdonos magánszemély – pl. a KTATE5101091 - KTATE51010913 sorokban kell
megjeleníteni.
Az eseti jelentés célja, hogy – a tulajdonos adatain kívül – a tulajdonváltozásban érintett
tulajdonrésznek a tulajdonváltozás előtti állapotát, és magát a tulajdonváltozást rögzítse. Természetes
személy esetén pl. a KTATE5101 - KTATE5101064 sorok tartalmazzák a tulajdonos adatait, a
KTATE5101071- KTATE5101078 sorok rögzítik a tulajdonváltozás előtti állapotot, míg a
KTATE5101081- KTATE5101088 sorok írják le a tranzakció adatait.
A „tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma” sorba az az időpont kerül, amióta a
jelentendő tranzakció előtti állapot fennállt az adott tulajdonos esetében.
A „tulajdonváltozás típusa” sorba a „vétel”, illetve „eladás” megjelölés kerül, és ezenkívül meg kell
adni annak az üzleti partnernek a nevét is, akivel a tranzakciót lebonyolították. (Több partner esetén
mindegyiket fel kell sorolni.)
Eladás esetén az új tulajdonosról és a tulajdonáról egy új ismétlőblokkot kell kitölteni.
A tábla december 31-i állapotra vonatkozó beküldése egyúttal a Bszt. 123. § (1) bekezdés b) és (4)
bekezdés b) pontjában foglalt, Felügyelet felé történő bejelentési kötelezettség teljesítését is jelenti.
KTAFTE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
Kitöltése megegyezik a KTATE1 táblánál leírtakkal.
KTAFTE2 VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLY ADATAI
Kitöltése megegyezik a KTATE2 táblánál leírtakkal. A Bszt. 4. § (2) bekezdés 71. pontja alapján
vezető állású személynek minősülő tisztségviselőre vonatkozóan kell kitölteni.
KTAFTE3 TULAJDONOS ADATAI
Kitöltése megegyezik a KTATE5 táblánál leírtakkal.
A tábla december 31-i állapotra vonatkozó beküldése egyúttal a Bszt. 123. § (1) bekezdés b) és (4)
bekezdés b) pontjában foglalt, Felügyelet felé történő bejelentési kötelezettség teljesítését is jelenti.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26461
E/ Felügyeleti díjra vonatkozó táblák
BVAD - Befektetési vállalkozás felügyeleti alapdíj számítása
A tábla célja
A befektetési vállalkozás felügyeleti díjfizetési kötelezettségének kiszámítása, bevallása.
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 156. § rendelkezése alapján számított felügyeleti éves alapdíj összegét kell
szerepeltetni.
BVVDN- Befektetési vállalkozás felügyeleti változó díj számítása
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 157. § (1) bekezdése alapján számított felügyeleti változó díj negyedévre
vonatkozó összegét kell szerepeltetni.
A tábla sorai
BVVDN01: Teljes tárgynegyedévi működés esetén 90 nap jelentendő. (Minden negyedévet 90
naposnak kell tekinteni). Ha a befektetési vállalkozás tevékenységét negyedév közben kezdi meg,
akkor a működési napok száma: 90 nap mínusz a nem működési napok száma.
BVVDN021: a tőkekövetelmény negyedév végi záró értéke.
BVVDN022: a piaci értéken számított portfólió eszközértékének (ún. kezelt portfólió) napi átlaga a
tárgynegyedévben. (Napi értékek összege / működési napok száma.)
BVVDN03 = BVVDN031+ BVVDN032.
BVVDN031: a Bszt. 157. § (1) bekezdés a) pontja szerint kiszámított összeg negyedévre jutó része.
BVVDN032: a Bszt. 157. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiszámított összeg negyedévre jutó része.
BVVDN04 =BVVDN03- BVVDN11. (A tárgyév második negyedéve kivételével megegyezik a
BVVDN3 sorral.)
A tárgyévet követő év második negyedéves adatszolgáltatásában kell kitölteni a következő
sorokat
BVVDN05: Teljes évi működés esetén 360 nap jelentendő. Ha a befektetési vállalkozás
tevékenységét év közben kezdi meg, akkor a működési napok száma: 360 nap mínusz a nem
működési napok száma.
BVVDN062: a kezelt portfólió piaci értékének előző évre számított napi átlaga.
BVVDN07 = BVVDN071 + BVVDN072.
BVVDN071: a Bszt. 157. § (1) bekezdés a) pontja szerint.
BVVDN072: a Bszt. 157. § (1) bekezdés b) pontja szerint.
BVVDN08: a befektetési vállalkozás nyilvántartása alapján.
BVVDN09 = BVVDN08 – BVVDN07.
BVVDN10 = BVVDN101 + BVVDN102.
BVVDN102: Csak abban az esetben térhet el BVVDN08-tól, ha az előző évben a kiszámolt és a
ténylegesen befizetett összeg eltért egymástól.
BVVDN11 =BVVDN102 – BVVDN07 (túlfizetés +/ hiány -).
26462 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
BVFAD Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti alapdíj számítása
A tábla célja
A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe
felügyeleti díjfizetési kötelezettségének kiszámítása, bevallása.
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 156. § rendelkezése alapján számított felügyeleti éves alapdíj összegét kell
szerepeltetni.
BVFVDN - Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti változó díj
számítása
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 157. § (2) bekezdése alapján számított felügyeleti változó díj negyedévre
vonatkozó összegét kell szerepeltetni.
A táblázat sorai
BVFVDN01: Teljes tárgynegyedévi működés esetén 90 nap jelentendő. (Minden negyedévet 90
naposnak kell tekinteni.) Ha a fióktelep tevékenységét negyedév közben kezdi meg, akkor a
működési napok száma: 90 nap mínusz a nem működési napok száma.
BVFVDN021: a mérlegfőösszeg negyedév végi záró értéke.
BVFVDN022: a piaci értéken számított portfólió eszközértékének (ún. kezelt portfólió) napi átlaga a
tárgynegyedévben. (Napi értékek összege / működési napok száma.)
BVFVDN03 = BVFVDN031+ BVFVDN032.
BVFVDN031: a Bszt. 157. § (2) bekezdés a) pontja szerint kiszámított összeg negyedévre jutó része.
BVFVDN032: a Bszt. 157. § (2) bekezdés b) pontja szerint kiszámított összeg negyedévre jutó
része.
BVFVDN04: a negyedéves változó díj fizetési kötelezettség összege. (A második negyedév
kivételével megegyezik a BVFVDN03 sorral.) BVFVDN04= BVFVDN03-BVFVDN11.
A második negyedéves adatszolgáltatásban kell kitölteni a következő sorokat
BVFVDN05: Teljes évi működés esetén 360 nap jelentendő. Ha a fióktelep tevékenységét év közben
kezdi meg, akkor a működési napok száma: 360 nap mínusz a nem működési napok száma.
BVFVDN061: az auditált mérlegfőösszeg értéke.
BVFVDN062: a kezelt portfólió piaci értékének előző évre számított napi átlaga.
BVFVDN07 = BVFVDN071 + BVFVDN072.
BVFVDN071: a Bszt. 157. § (2) bekezdés a) pontja szerint.
BVFVDN072: a Bszt. 157. § (2) bekezdés b) pontja szerint.
BVFVDN08: a fióktelep nyilvántartása alapján.
BVFVDN09 = BVFVDN08 – BVFVDN07.
BVFVDN10 = BVFVDN101 + BVFVDN102.
BVFVDN102: Csak abban az esetben térhet el BVFVDN08-tól, ha az előző évben a kiszámolt és a
ténylegesen befizetett összeg eltért egymástól.
BVFVDN11 =BVFVDN102 – BVFVDN07 (túlfizetés +/ hiány -).
ASZAD - Árutőzsdei szolgáltató felügyeleti alapdíj számítása
A tábla célja
Az árutőzsdei szolgáltató felügyeleti díjfizetési kötelezettségnek kiszámítása, bevallása.
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 156. § rendelkezése alapján számított felügyeleti éves alapdíj összegét kell
szerepeltetni.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám 26463
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A belügyminiszter 58/2012. (XI. 27.) BM rendelete
a komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekrõl
A szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint
a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § b), d), g)–h), j)–l), n), q),
t)–v) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el
1. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó, és a belügyminiszter felügyelete alá tartozó szerv által irányított, komplex
szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézmények felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
2. § Az 1. mellékletben felsorolt intézmények a 2. melléklet szerint jogosultak komplex szakmai vizsga szervezésére.
3. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) A (4) bekezdés 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) Hatályát veszti az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai
vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet.
(4) Hatályát veszti az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló
szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 26/2008. (XI. 20.) IRM rendelet.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
26464 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
1. melléklet az 58/2012. (XI. 27.) BM rendelethez
A belügyminiszter irányítása alá tartozó, illetve a belügyminiszter felügyelete alá tartozó szerv által
irányított, komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézmények
A B C
Intézmény rövidített
1. Intézmény megnevezése Intézmény címe
neve
Adyligeti Rendészeti 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3.
2. ARSZKI
Szakközépiskola Postacím: 1286 Budapest, Pf. 9
BM Oktatási, Képzési és
3. Tudományszervezési BM OKTF 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3.
Főigazgatóság
Büntetés-végrehajtási Szervezet 1108 Budapest, Újhegyi út 9–11.
4. BvOK
Oktatási Központja Postacím: 1479 Budapest, Pf. 121
Építésügyi és Minőségellenőrző 1113 Budapest, Diószegi út 37.
5. ÉMI
Innovációs Nonprofit Kft. 1518 Budapest, Pf. 57
Katasztrófavédelmi Oktatási
6. KOK 1033 Budapest, Laktanya u. 33.
Központ
Körmendi Rendészeti 9901 Körmend, Alkotmány u. 5.
7. KRSZKI
Szakközépiskola Postacím: 9900 Körmend, Pf. 98
Miskolci Rendészeti 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78.
8. MRSZKI
Szakközépiskola Postacím: 3501 Miskolc, Pf. 82
1101 Budapest, Hungária krt. 9–11.
9. Nemzeti Közszolgálati Egyetem NKE
Postacím: 1581 Budapest, Pf. 15
Országos Rendőr-főkapitányság 2120 Dunakeszi, Repülőtéri u. 3.
10. ORFK DOK
Dunakeszi Oktatási Központ Postacím: 2120 Dunakeszi, Pf. 0155
Országos Rendőr-főkapitányság
1097 Budapest, Vágóhíd u. 11–13.
11. Rendészeti Szervek Kiképző ORFK RSZKK
Postacím: 1903 Budapest, Pf. 314
Központ
Szegedi Rendészeti
12. SZRSZKI 6728 Szeged, Bajai út 14.
Szakközépiskola
2. melléklet az 58/2012. (XI. 27.) BM rendelethez
Vizsgaszervezési kijelölések
A B C D E F G H I J K L M N
1. Sor- A szakképesítésnek a 150/2012. (VII. 6.) Korm.
Komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézmények
szám rendeletben szereplő adatai
2.
azonosító ORFK ORFK BM
megnevezés ARSZKI KRSZKI MRSZKI SZRSZKI NKE KOK BvOK ÉMI
szám DOK RSZKK OKTF
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
3. 1. 52 861 01 Biztonságszervező X X X X X X X X
4. 2. 52 861 02 Büntetés-végrehajtási felügyelő X X X
5. 31 861 01 Részszakképesítés
X X X
Büntetés-végrehajtási őr
6. 31 861 02 Részszakképesítés
Büntetés-végrehajtási X X X
segédfelügyelő
7. 53 861 02 Szakképesítés-ráépülés
X X X
Büntetés-végrehajtási főfelügyelő
8. 53 861 04 Szakképesítés-ráépülés
Büntetés-végrehajtási igazgatási X X X
főfelügyelő
9. 53 861 01 Szakképesítés-ráépülés
Büntetés-végrehajtási X X X
egészségügyi főfelügyelő
10. 53 861 03 Szakképesítés-ráépülés
Büntetés-végrehajtási gazdálkodási X X X
főfelügyelő
11. 3. 33 861 01 Elektronikus vagyonvédelmi
X X X X X
rendszerszerelő
12. 4. 62 582 01 Építési műszaki ellenőr X
13. 5. 62 521 01 Felvonóellenőr X X
14. 6. 52 861 03 Katasztrófavédelmi előadó X X
15. 53 861 06 Szakképesítés-ráépülés
X X
Katasztrófavédelmi főelőadó
16. 7. 52 861 04 Katasztrófavédelmi szakelőadó X X X
17. 53 861 07 Szakképesítés-ráépülés
X X X
Katasztrófavédelmi referens
18. 8. 32 853 02 Kéményseprő X
19. 9. 52 861 05 Közterület-felügyelő X X X X X X X X X
26465
26466
A B C D E F G H I J K L M N
1. Sor- A szakképesítésnek a 150/2012. (VII. 6.) Korm.
Komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézmények
szám rendeletben szereplő adatai
2.
azonosító ORFK ORFK BM
megnevezés ARSZKI KRSZKI MRSZKI SZRSZKI NKE KOK BvOK ÉMI
szám DOK RSZKK OKTF
20. 10. 52 861 06 Magánnyomozó X X X X X X X X X
21. 11. 33 861 03 Mechanikus vagyonvédelmi
X X X X X
szerelő
22. 12. 52 347 07 Migrációs ügyintéző X X X X X X X
23. 13. 62 521 02 Mozgólépcső ellenőr X X
24. 14. 62 861 01 Rendészeti szervező
(a szakmairány megjelölésével)
25. bűnügyi szervező X X X X X X X
26. közlekedési és közrendvédelmi
X X X X X X X
szervező
27. határrendészeti szervező X X X X X X X
28. katasztrófavédelmi szervező X X X
29. tűzvédelmi szervező X X X
30. iparbiztonsági szervező X X X
31. büntetés-végrehajtási szervező X X X
32. 15. 54 861 01 Rendőr tiszthelyettes
(a szakmairány megjelölésével)
33. bűnügyi rendőr X X X X X X
34. közlekedési rendőr X X X X X X
35. közrendvédelmi rendőr X X X X X X
36. határrendészeti rendőr X X X X X X
37. 51 861 03 Részszakképesítés
X X X X X X
Őr-járőrtárs
38. 51 861 01 Részszakképesítés
X X X X X X
Csapatszolgálati járőrtárs
39. 51 861 02 Részszakképesítés
X X X X X X
Járőr
40. 55 861 01 Szakképesítés-ráépülés
X X X X X X X
Baleseti helyszínelő
41. 55 861 02 Szakképesítés-ráépülés: X X X X X X X
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
A B C D E F G H I J K L M N
1. Sor- A szakképesítésnek a 150/2012. (VII. 6.) Korm.
Komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézmények
szám rendeletben szereplő adatai
2.
azonosító ORFK ORFK BM
megnevezés ARSZKI KRSZKI MRSZKI SZRSZKI NKE KOK BvOK ÉMI
szám DOK RSZKK OKTF
Bűnügyi technikus
42. 55 861 03 Szakképesítés-ráépülés
X X X X X X
Fő határrendész
43. 55 861 04 Szakképesítés-ráépülés
X X X X X X X
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
Körzeti megbízott
44. 55 861 05 Szakképesítés-ráépülés
X X X X X X X
Kutyavezető-rendőr
45. 55 861 06 Szakképesítés-ráépülés
X X X X X X X
Okmányvizsgáló
46. 55 861 07 Szakképesítés-ráépülés
X X X X X X X
Rendőr zászlós
47. 16. 32 861 01 Személy- és vagyonőr X X X X X X X X
48. 53 861 05 Szakképesítés-ráépülés
X X X X X X X
Fegyveres biztonsági őr
49. 33 861 02 Szakképesítés-ráépülés
X X
Kutyavezető-vagyonőr
50. 33 861 04 Szakképesítés-ráépülés
X X X X X X X
Testőr
51. 17. 52 853 01 Temetkezési szolgáltató X
52. 18. 52 861 08 Tűzoltó I. X X
53. 31 861 03 Részszakképesítés
X X
Tűzoltó II.
54. 53 861 08 Szakképesítés-ráépülés
X X
Tűzoltó szerparancsnok
55. 19. 52 861 09 Tűzoltósági referens X X
56. 20. 52 861 10 Tűzvédelmi előadó X X
57. 53 861 09 Szakképesítés-ráépülés
X X
Tűzvédelmi főelőadó
26467
26468 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 157. szám
A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium szerkeszti.
A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Biró Marcell,
a szerkesztésért felelõs: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva.
A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 2–4.
A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu
honlapon érhetõ el.
A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató.