Hivatalos Értesítő 2022/3

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 3. szám

A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E

2022. január 21., péntek

Tartalomjegyzék

I. Utasítások

1/2022. (I. 21.) MNB utasítás A Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2020. (VI. 11.) MNB utasítás módosításáról 316

1/2022. (I. 21.) BM utasítás A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat

ellátó szervek hivatásos állományának és rendvédelmi igazgatási

alkalmazottainak 2022. évi választható béren kívüli juttatásairól

és bankszámla-hozzájárulásáról 317

1/2022. (I. 21.) ITM utasítás Az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületeibe történő

be- és kilépés, a benntartózkodás és a parkolás rendjéről 318

1/2022. (I. 21.) NVI utasítás A szavazási levélcsomag személyes átvételére rendelkezésre álló időszak

megállapításáról 331

II. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közlemények

5/2022. (I. 21.) KKM közlemény A Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt

személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi

LXXII. törvény 2. §-a, 3. §-a, 1. melléklete és 2. melléklete hatálybalépéséről 332

6/2022. (I. 21.) KKM közlemény A Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási

egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXIII. törvény 2. §-a, 3. §-a,

1. melléklete és 2. melléklete hatálybalépéséről 332

7/2022. (I. 21.) KKM közlemény A Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között

a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös

elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi

CIX. törvény 2. §-a, 3. §-a, 6. §-a és 1. melléklete hatálybalépéséről 333

IV. Alapító okiratok

A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Alapító okirata

a módosításokkal egységes szerkezetben 334

316 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

I. Utasítások

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 1/2022. (I. 21.) MNB utasítása

a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (VI. 11.) MNB utasítás

módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés g) pontjában biztosított jogkörömnél fogva – figyelemmel

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 12. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra – a Magyar Nemzeti Bank

szervezeti felépítéséről és működési rendjének szabályairól a következő utasítást adom ki

1. §

A Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (VI. 11.) MNB utasítás – a Magyar

Nemzeti Bank igazgatósága 283/2021. (12. 29.) számú határozata alapján – az 1. melléklet szerint módosul.

2. §

Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Virág Barnabás s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

1. melléklet az 1/2022. (I. 21.) MNB utasításhoz

1. Az SZMSZ II/A. A BANK SZERVEZETI EGYSÉGEI rész 4.1.1.4. pontja a következő 4.1.1.4.1. alponttal egészül ki

„4.1.1.4.1. Készpénzforgalmazási operációs osztály”

2. Az SZMSZ II/B. A BANK SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATKÖRE rész 3. cím 3.3.2.2. alcím 1. pontja helyébe

a következő rendelkezés lép

(Pénztárfelügyeleti főosztály)

„1. ellátja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakkal, magánnyugdíjpénztárakkal és a foglalkoztatói

nyugdíjszolgáltató intézményekkel, valamint ezen intézmények szolgáltatóival kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési

(vizsgálati) feladatokat, továbbá részt vesz a páneurópai egyéni nyugdíjtermék felügyeletéhez kapcsolódó feladatok

elvégzésében;”

3. Az SZMSZ II/B. A BANK SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATKÖRE rész 4. cím 4.1.1.1. alcíme a következő 18. ponttal

egészül ki

(Pénzkibocsátási stratégiai főosztály)

„18. elkészíti a Bank készpénzes Üzleti Feltételeit és a Hirdetményt, gondoskodva a jegybanki üzletpolitika és

az üzleti feltételek összhangjának megteremtéséről.”

4. Az SZMSZ II/B. A BANK SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATKÖRE rész 4. cím 4.1.1.4. alcíme helyébe a következő

rendelkezés lép

„4.1.1.4. Készpénzellátási főosztály

1. ellátja a jegybanki operatív készpénzlogisztikai tevékenységeket, a bankjegyek és érmék forgalmazását,

feldolgozását;

2. a visszaáramlott bankjegyekből kiszűri a hamisgyanús, illetve nem forgalomképes fizetőeszközöket, gondoskodik

a nem forgalomképes bankjegyek feldolgozási folyamatban történő megsemmisítéséről;

3. visszajelzést ad az ügyfelek felé a jegybankon kívüli feldolgozást érintő, a vonatkozó Üzleti Feltételektől eltérő

pénzkezelési rendellenességekről;

4. a bankjegyek pénzgyártótól történő átvételét követően minőség-ellenőrzést végez, annak eredményéről értesíti

a Pénzkibocsátási stratégiai főosztályt;

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 317

5. gondoskodik az éves készpénzleltár megszervezéséről és végrehajtásáról;

6. üzletmenet-folytonossági terveket dolgoz ki a készpénzellátásban fellépő különböző kockázatok kezelésére,

irányítja a jegybank ezekben való részvételét;

7. ellátja a szervezeti egység költséggazdai, számviteli és belső gazdálkodási feladatait;

8. működteti a jegybank lakossági pénztárát.

A főosztály keretein belül a következő osztály működik

4.1.1.4.1. Készpénzforgalmazási operációs osztály

1. a Bank vonatkozó Üzleti feltételei által adott keretek között a jegybank számlatulajdonos és egyéb ügyfelei

számára készpénzes tranzakciókat végez;

2. átveszi, készletezi a legyártott bankjegyeket, érméket;

3. ellátja a jegybanki pénzkészlet-kihelyezéssel kapcsolatos feladatokat, végzi a kihelyezett készletek helyszíni

ellenőrzését;

4. nyilvántartja az emlékpénzeket és a jegybankon kívül tárolt pénz- és nemesfémkészleteket, végzi az ezekkel

kapcsolatos elszámolási feladatokat;

5. gondoskodik a szabályoknak megfelelő készletszintek biztosításáról, kezeli a jegybank logisztikai és stratégiai

készpénzkészleteit, ide nem értve az emlékpénzeket;

6. a Bankbiztonsági igazgatósággal együttműködve intézi a jegybanki készpénzszállításokat;

7. felelős a szervezeti egység és ügyfelei által használt rendszerek felhasználói támogatási feladatainak ellátásáért,

fejlesztési igényeinek megfogalmazásáért;

8. az emlékpénzekhez kapcsolódóan végzi a forgalmi célú emlékpénzek forgalomba hozatalát, illetve a gyűjtői

emlékpénzek értékesítését és a kapcsolódó elszámolási feladatokat;

9. gondoskodik a jegybanki célú nemesfémkészletek tárolásáról és azok nyilvántartásáról.”

5. Az SZMSZ I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I.1.3. pontjában az „1013 Budapest, Krisztina körút 39.” szövegrész helyébe

az „1122 Budapest, Krisztina körút 6.” szöveg lép.

A belügyminiszter 1/2022. (I. 21.) BM utasítása

a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának

és rendvédelmi igazgatási alkalmazottainak 2022. évi választható béren kívüli juttatásairól

és bankszámla-hozzájárulásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörben eljárva – figyelemmel

a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 163. §

(4) bekezdésére, 176. § (1) és (6) bekezdésére, 289/E. § (3) bekezdésére, 289/G. § (1) bekezdésére – a 2022. évre vonatkozóan

a személyi juttatás terhére teljesítendő egyes kifizetésekkel kapcsolatban az alábbi utasítást adom ki

1. Az utasítás hatálya

1. §

Ezen utasítás hatálya a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre

(a továbbiakban: rendvédelmi szerv) és az azokkal hivatásos szolgálati jogviszonyban, valamint rendvédelmi

igazgatási szolgálati jogviszonyban állókra terjed ki.

2. Választható béren kívüli juttatások

2. §

A választható béren kívüli juttatások (a továbbiakban: cafetéria-juttatások) éves összege a 2022. évben bruttó

200 000 forint/fő.

3. §

A cafetéria-juttatások köre: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében

meghatározott juttatások.

318 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

4. §

A cafetéria-juttatásokra vonatkozó választás Cafetéria Nyilatkozattal történik, amelynek érvényessége a 2022. évre

szól.

3. Bankszámla-hozzájárulás

5. § (1) A hivatásos állomány tagja, valamint a rendvédelmi igazgatási alkalmazott az illetményének fizetési számlára

történő átutalása esetén évi bruttó 4000 forint összegű bankszámla-hozzájárulásra jogosult, amelyet a munkáltató

legkésőbb a 2022. november havi illetmény kifizetésével egyidejűleg köteles megfizetni.

(2) A hivatásos szolgálati jogviszony vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony megszűnése esetén

– az (1) bekezdéstől eltérően – a bankszámla-hozzájárulás időarányos összegét legkésőbb a jogviszony

megszűnésekor köteles a rendvédelmi szerv teljesíteni.

(3) Az időarányos összeg megállapításakor a bankszámla-hozzájárulás alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszony

minden megkezdett hónapjának egészét bankszámla-hozzájárulásra jogosító időtartamként kell figyelembe venni.

4. Záró rendelkezések

6. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Ezen utasítás rendelkezéseit 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

7. §

A rendvédelmi szerv vezetője a jelen utasítás végrehajtására az utasítás közzétételét követő 8 napon belül belső

szabályzatot ad ki.

8. §

A rendvédelmi szerv vezetője az utasítás közzétételét követő 15 napon belül gondoskodik az irányítása alatt álló

rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a cafetéria-juttatások mértékének és

a választható juttatások körének, valamint a bankszámla-hozzájárulás mértékének – az alkalmazandó jogszabályok

keretei között történő – meghatározására.

9. §

Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának

és rendvédelmi igazgatási alkalmazottainak 2021. évi választható béren kívüli juttatásairól és bankszámla-

hozzájárulásáról szóló 1/2021. (II. 10.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2022. (I. 21.) ITM utasítása

az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületeibe történő be- és kilépés, a benntartózkodás

és a parkolás rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást

adom ki

1. Általános és értelmező rendelkezések

1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ITM vagy minisztérium)

elhelyezésére szolgáló, az 1. mellékletben felsorolt ingatlanokra (a továbbiakban: épület), azok helyiségeire,

a minisztérium szervezeti egységeire, valamint azon személyekre, akik az épületekbe a 3. § (1) bekezdése szerinti

belépőkártya vagy igazolvány valamelyikével beléphetnek, továbbá az épületekhez tartozó parkolóhelyekre és

az azokat igénybe vevő személyekre.

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 319

(2) A minisztérium 1055 Budapest, Szemere utca 6. szám, 1054 Budapest, Alkotmány utca 6–8. szám, valamint

1055 Budapest, Honvéd utca 13–15. szám alatt található épületei a védett személyek és a kijelölt létesítmények

védelméről szóló kormányrendelet szerint létesítménybiztosítási intézkedés céljából kijelölt létesítmények körébe

tartoznak, az épületben a be- és kiléptetési, ellenőrzési és létesítményvédelmi feladatokat a Készenléti Rendőrség

kijelölt állománya (a továbbiakban: őrség) végzi. A minisztérium további épületeiben a be- és kiléptetési,

az őrzésvédelmi feladatokat a biztonsági szolgálat látja el.

(3) Ezen utasítás rendelkezéseit az országos rendőrfőkapitány az ITM létesítménybiztosítási intézkedés céljából kijelölt

létesítményei őrzésvédelmi, beléptetési rendjéről szóló utasításával, valamint a Közbeszerzési és Ellátási

Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) főigazgatója által kiadott, a KEF üzemeltetésében lévő épületek

őrzés-védelméről, valamint az ahhoz kapcsolódó egyes kérdésekről szóló egységes szabályzattal összhangban kell

alkalmazni.

(4) Ezen utasításban foglaltak betartásának ellenőrzését a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár

az Igazgatási és Biztonsági Főosztály (a továbbiakban: IBF) útján végzi.

2. §

Ezen utasítás alkalmazásában

a) állandó belépőkártya: a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban állók,

valamint munkavégzésre kirendeltek (a továbbiakban: minisztériumi munkatársak) számára, illetve más

személyek részére egyéb indokolt körülmény folytán kiadott – névvel és sorszámmal ellátott, elektronikus

jeladóval felszerelt (migrált) plasztikkártya, amely visszavonásig az épületekbe történő be- és kilépésre

jogosít;

b) állandó parkolási engedély: szolgálati (hivatali) gépjárművek, továbbá a minisztériumi munkatársak

gépjárműveinek folyamatos parkolását biztosító, rendszámhoz kötött, határozatlan időre kiadott parkolási

jogosultság;

c) csomag: az érintett személy által fogott vagy viselt, testére rögzített vagy általa birtokolt, kézitáskánál

nagyobb méretű táska, bőrönd, doboz vagy szokatlan formájú, jellegű vagy különösen nagy méretű tárgy;

d) csoportos beléptetés: névjegyzék alapján vagy névre szóló meghívó felmutatásával, személyazonosításra

alkalmas igazolvány (személyi igazolvány, szolgálati igazolvány, vezetői engedély, útlevél, újságírói,

szerkesztői igazolvány) ellenőrzése melletti beléptetés;

e) egyszerűsített regisztráció: a belépni szándékozó személy nevének, a be- és kilépés időpontjának

dokumentálása;

f) eseti behajtási engedély: a minisztériumi munkatársak gépjárműveinek, továbbá a minisztériumi vendégek

ideiglenes parkolását biztosító, határozott időre kiadott parkolási jogosultság, amely időtartam lejártával

a jogosultság visszavonás nélkül hatályát veszti;

g) ideiglenes belépőkártya: a minisztériumi munkatársak részére az állandó belépőkártya kiadásáig, valamint

indokolt esetben a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére kiadott – sorszámmal ellátott –

elektronikus jeladóval felszerelt (migrált) plasztikkártya, amely az épületekbe történő be- és kilépésre jogosít;

h) kísérő személy: a fogadó szervezeti egység kijelölt munkatársa, aki a minisztérium épületeiben állandó vagy

ideiglenes belépési kártyával nem rendelkező személyek (vendégek) épületen belüli közlekedését,

ott-tartózkodását biztosítja;

i) regisztráció: a beléptetést megelőzően a belépni szándékozó személy személyazonosításra alkalmas

igazolványában (személyi igazolvány, szolgálati igazolvány, vezetői engedély, útlevél, újságírói, szerkesztői

igazolvány) szereplő adatainak dokumentálása, amely alapján a vendég belépőkártya kiadható;

j) rendkívüli esemény: a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat

1. melléklet 20. pontja szerinti esemény, így különösen az épület elleni támadás, természeti katasztrófa

(villámcsapás, ár- és belvíz, földrengés), bombariadó, tűz, robbanás, tartós áramszünet, fegyverhasználat,

hivatalos személy elleni erőszak, véletlen lövés, gyanús csomag vagy tárgy találása, illetéktelen behatolás,

az épület közvetlen közelében kialakuló demonstráció, felsővezető erre irányuló jelzése;

k) vendég belépőkártya: a minisztérium egy meghatározott épületébe, egyszeri belépésre jogosító – sorszámmal

ellátott – elektronikus jeladóval felszerelt (migrált) plasztikkártya, amely a belépni szándékozó személy

személyazonosságának dokumentálását (regisztráció) követően kerül kiadásra.

320 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

2. A be- és kilépés közös szabályai

3. § (1) A minisztérium épületeibe

a) állandó belépőkártyával,

b) ideiglenes belépőkártyával,

c) vendég belépőkártyával vagy

d) ezen utasításban meghatározott egyéb módon

lehet belépni.

(2) A belépési pontokon elhelyezett kártyaolvasót be- és kilépésnél kötelező használni az 5. §-ban meghatározott

kivétellel.

(3) Az állandó vagy ideiglenes belépőkártyát a kártyaolvasóhoz kell tartani 2–5 másodpercig, ahol a zöld fény jelzi

az áthaladás lehetőségét, és egyben rögzíti a belépőkártya be- és kilépési adatait.

(4) A vendégkártyát a kártyaolvasóhoz kell tartani 2–5 másodpercig, ahol a zöld fény jelzi az áthaladás lehetőségét, és

egyben rögzíti a vendégkártya belépési adatait. A vendégkártyával rendelkező személy távozásának időpontját

a beléptető rendszer a vendég belépőkártya leadásával (elektronikus gyűjtőládába helyezéssel) rögzíti.

4. § (1) Az állandó vagy ideiglenes belépőkártyával nem rendelkező személyek beléptetése az őrség vagy a biztonsági

szolgálat feladata.

(2) Az állandó vagy ideiglenes belépőkártyával nem rendelkező személyeket – ezen utasítás eltérő rendelkezése

hiányában – csak fogadókészség esetén lehet beléptetni, vagy részükre vendég belépőkártyát kiadni.

A minisztérium épületeibe csak olyan személy léphet be, akinek fogadását a fogadó fél vagy a szervezeti egység

az őrség vagy a biztonsági szolgálat részére visszaigazolja.

(3) A vendég belépőkártya kiadása során a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében

történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

szóló, 2016. április 27-i 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés

c) pontjában foglalt jogalap alapján elektronikusan, az informatikai berendezés meghibásodása esetén papír alapon

írásban szükséges rögzíteni

a) a belépni szándékozó személy nevét,

b) a belépni szándékozó személy személyazonosítására alkalmas arcképes igazolványának számát és típusát,

c) a fogadó szervezeti egység vagy fogadó fél nevét,

d) a kiadott kártya azonosító számát,

e) a belépés és kilépés időpontját.

(4) Az állandó vagy ideiglenes belépőkártyával nem rendelkező személyek épületen belüli mozgásáért a fogadó fél

vagy szervezeti egység felelős, aki vagy amely köteles gondoskodni a megfelelő kíséretről.

(5) A fogadó fél vagy szervezeti egység köteles gondoskodni arról, hogy a minisztérium épületeibe belépő személy

megismerje a be- és kilépés, valamint a benntartózkodás rendjére vonatkozó szabályokat.

5. § (1) A minisztérium épületeibe történő be- és kilépésre személyazonosítására alkalmas arcképes igazolvány vagy

szolgálati igazolvány felmutatása nélkül jogosult

a) a köztársasági elnök,

b) a miniszterelnök,

c) az Országgyűlés elnöke,

d) az Országgyűlés alelnökei,

e) az Alkotmánybíróság elnöke,

f) a Kúria elnöke,

g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

h) az Állami Számvevőszék elnöke,

i) a miniszterek,

j) az ITM államtitkárai, közigazgatási államtitkára,

k) az őrség szolgálati elöljárói,

l) előzetes egyeztetés alapján a külföldi delegációk tagjai,

m) az a)–j) pontban felsorolt személyekkel együtt érkező kíséret tagja.

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 321

(2) A minisztérium épületeibe történő be- és kilépésre személyazonosítására alkalmas arcképes igazolvány vagy

szolgálati igazolvány felmutatása mellett, regisztráció, illetve egyszerűsített regisztráció nélkül jogosult

a) a Legfőbb Ügyész,

b) az Alkotmánybíróság tagjai,

c) az önálló szabályozó szerv elnöke,

d) az autonóm államigazgatási szerv elnöke,

e) az ITM-en kívüli minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárai, közigazgatási

államtitkárai,

f) a helyettes államtitkárok,

g) a Készenléti Rendőrség épületben szolgálatot teljesítő állománya, valamint az őrség ellenőrzésére jogosult

tagjai,

h) az a)–f ) pontban felsorolt személyekkel együtt érkező kíséret tagja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek előzetes fogadókészség hiányában is beléphetnek

a minisztérium épületébe. Az érkezésről az őrség vagy a biztonsági szolgálat haladéktalanul tájékoztatja az érintett

szervezeti egység vezetőjét, az érkező személy a fogadó személy megérkezéséig a 2. mellékletben kijelölt

helyiségben várakozik, kíséretéről az őrség vagy a biztonsági szolgálat gondoskodik. A belépésről tájékoztatni kell

az IBF vezetőjét.

(4) A fogadó szervezeti egység vezetője az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek fogadásakor, valamint

hivatalos külföldi delegációk érkezésekor – az 5. § (1) bekezdés k) pontja, illetve az 5. § (2) bekezdés g) pontja

alapján belépő személy kivételével – felkészített kíséretet köteles biztosítani.

(5) Országgyűlési, valamint önkormányzati képviselő belépési szándékáról – fogadókészség hiányában – a Miniszteri

Kabinetet, a Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztályt, valamint az IBF vezetőjét haladéktalanul értesíteni szükséges.

6. § (1) A sajtó részére szervezett vagy nyilvános eseményekre érkező újságírók és forgatócsoportok beléptetése előzetesen

leadott névjegyzék alapján, a rendező szervezeti egység vezetője által kijelölt személy (sajtóreferens) jelenlétében

történhet.

(2) Az (1) bekezdés körébe nem tartozó esetekben a sajtó munkatársai az újságírói vagy szerkesztőségi igazolvány

felmutatásával kizárólag a fogadó szervezeti egység vezetőjének engedélyével léphetnek be az épületbe.

(3) A minisztérium épületeiben tartandó tervezett programra, rendezvényre érkezők a csoportos beléptetés

szabályainak megfelelően, egyszerűsített regisztrációval léphetnek be az épületbe. Az érkező személyek

fogadásáért, valamint be- és kiléptetésük előkészítéséért a fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott személyek csoportos beléptetésére vonatkozó engedélyéről a fogadó

szervezeti egység vezetője köteles tájékoztatni az IBF vezetőjét, legkésőbb a rendezvény kezdő időpontja előtt

24 (huszonnégy) órával, a 3. melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével.

7. § (1) A fenti rendelkezések alapján a minisztérium épületeibe belépésre feljogosított, ideiglenes és állandó

belépőkártyával rendelkező személyek tájékoztatást kapnak arról, hogy az IBF

a) a beléptetés során rögzített adataikat a vonatkozó jogszabályokkal összhangban az adat keletkezésétől

számított hat hónap elteltét követően, a hónap utolsó napjáig,

b) az a) pontban meghatározott adatok körébe nem tartozó egyéb, a beléptetéssel összefüggésben létrejött és

rögzített adatokat a jogviszony megszűnését követő 5 évig

kezeli.

(2) A vendég belépőkártyával rendelkezők esetén a beléptetéssel összefüggésben rögzített adatokat az IBF az érintett

kilépését követő 30. nap elteltéig kezeli.

(3) A szükséges adatkezelési tájékoztatást, valamint ezen utasítás hatályos szövegét a belépési pontoknál

megismerésre alkalmas módon el kell helyezni.

8. §

A javítási, karbantartási, takarítási, szolgáltatási, szállítási, illetve vendéglátási feladatot vagy egyéb munkát végző

szervek dolgozói a megrendelő – vagy az általa megbízott személy – kíséretével, előzetesen leadott névjegyzék

alapján, vendégkártya kiadását követően léphetnek be.

322 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

9. §

A minisztérium épületeibe nem léphet be

a) személyazonosságát hitelt érdemlő módon igazolni nem tudó,

b) ittas vagy bódult állapotban lévő, valamint

c) szülői felügyelet alatt nem álló, 14. életévét be nem töltött

személy.

10. § (1) Nem engedélyezhető a minisztérium épületeibe

a) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényben, illetve a végrehajtására kiadott jogszabályban fegyverként

meghatározott eszköz,

b) a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló jogszabályban meghatározott eszköz, valamint

c) az őrség vagy a biztonsági szolgálat által az élet kioltására, személyi sérülés okozására vagy

a vagyonbiztonság veszélyeztetésére alkalmas eszközként azonosított dolog

bevitele.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

a) az őrség, a biztonsági szolgálat, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, a Magyar

Honvédség állományába tartozó, szolgálatot teljesítő, továbbá

b) az épületben munkavégzés céljából jogszerűen tartózkodó

személyek által e célból, a munkavégzés során jogszerűen birtokolható eszközök esetén.

11. §

A minisztérium épületeiben tiltott tevékenységek különösen a következők

a) engedély nélküli fénykép, videó vagy hangfelvétel készítése;

b) demonstrációs eszközök behozatala;

c) élő állat behozatala, kivéve a vakvezető kutya, a mozgáskorlátozott személyt segítő kutya, a személyi segítő

kutya, a terápiás kutya (a továbbiakban együtt: segítő kutya), valamint a rendőrségi kutya behozatala

(a segítő kutya esetében a használatra való alkalmasságot bizonyító tanúsítványt belépéskor be kell mutatni);

d) ittas vagy bódult állapotban történő bent tartózkodás;

e) indokolatlan mértékű zajkeltés, a minisztériumi munkát zavaró egyéb tevékenység;

f) folyosók és egyéb közös használatú területek nem rendeltetésszerű használata, különösen a járófelületeken

történő ülés, fekvés.

12. §

Ha a belépni szándékozó személy a 10. vagy 11. §-ban felsorolt magatartásoknak az erre való felszólítást követően

sem tesz eleget, úgy a belépését meg kell tagadni, bent tartózkodása esetén gondoskodni kell az épületből való

kikíséréséről, indokolt esetben rendőri intézkedés kezdeményezéséről, amelyről az IBF haladéktalan értesítése

szükséges.

13. §

A rendkívüli esemény miatt történő belépést, az épületekben való tartózkodás ideje alatt tapasztalt rendkívüli

eseményt az őrség, valamint a biztonsági szolgálat a szolgálati naplóban köteles rögzíteni, és arról haladéktalanul

tájékoztatja az IBF vezetőjét.

3. A be- és kilépés különös szabályai

14. § (1) A minisztérium 1055 Budapest, Szemere utca 6. szám alatt található épülete bejáratát (a továbbiakban: Szemere

utcai bejárat) kizárólag

a) a miniszter;

b) az ITM államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok;

c) a Miniszteri Kabinet munkatársai;

d) a Parlamenti és Stratégiai Államtitkárság munkatársai kizárólag a földszinti átjáró útján a hátsó lépcsőházak

használatával;

e) a Közigazgatási Államtitkárság munkatársai kizárólag a földszinti átjáró útján a hátsó lépcsőházak

használatával;

f) a Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkári Kabinet munkatársai kizárólag a földszinti átjáró

útján a hátsó lépcsőházak használatával;

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 323

g) az a)–c) pontban felsoroltak kíséretében lévő személyek;

h) az előzetes egyeztetés alapján az állami vezetőhöz vagy állami vezetői rendezvényre, illetve a Miniszteri

Kabinet munkatársaihoz érkező vendégek

vehetik igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek részére a Szemere utcai bejárat használatát kérelemre

a Miniszteri Kabinet engedélyezheti.

15. §

A minisztérium székhelyén, azaz az 1011 Budapest, Fő utca 44–50. szám alatti épületben működő külső kamerás

megfigyelőrendszer által rögzített képfelvétel felhasználás hiányában legkésőbb a rögzítéstől számított 14 naptári

nap elteltével kerül megsemmisítésre.

4. A belépőkártyák kiadása, nyilvántartása és visszavonása

16. §

Az újonnan belépő minisztériumi munkatársak állandó és ideiglenes belépőkártyáinak igénylését a szervezeti

egység vezetője kezdeményezi az IBF-nek megküldött belépőlapon.

17. §

A minisztériumi munkatársak állandó belépőkártyáinak biztosításáról a KEF intézkedik.

18. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött álláshelyet, illetve munkakört betöltő személyek kizárólag a kitöltött

nemzetbiztonsági kérdőív leadása, illetve lezárása után kaphatnak ideiglenes vagy állandó belépőkártyát.

(2) A belépőkártyát használó személy – a vendég belépőkártya használatának kivételével – a kártya 4. melléklet szerinti

átadás-átvételi jegyzőkönyv mellett történő átvételével kifejezetten tudomásul veszi, hogy

a) a belépőkártya át nem ruházható, más személyt beléptetni vele nem lehet,

b) a minisztérium épületeibe történő be- és kilépéskor a kártyahasználat kötelező, amely kötelezettség

a minisztériumi munkatársak munkajogi kötelezettsége körébe tartozik,

c) személyes adatai a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján felhasználásra kerülnek,

d) a kártyahasználat adatai – a munkaidőre vonatkozó munkáltatói rendelkezések betartásának ellenőrzése

céljából – a munkáltató képviselője által – ezen utasításban meghatározott időtartamig – letöltésre

kerülhetnek, valamint, hogy

e) a be- és kilépés, továbbá a benntartózkodás szabályait megismerte.

19. § (1) Az állandó és az ideiglenes belépőkártyák kiadása, érvényesítése, nyilvántartása és visszavonása az IBF feladata.

(2) Az állandó, illetve az ideiglenes belépőkártyával rendelkező személyt a részére átadott belépőkártya tekintetében

– a (3)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint – elszámolási és visszaszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) Az állandó, illetve az ideiglenes belépőkártya elvesztéséről, megsemmisüléséről vagy megrongálódásáról

a minisztériumi munkatárs a közvetlen vezetőjét és az IBF-et, a megbízási szerződéssel foglalkoztatott, valamint

egyéb indokolt körülmény folytán belépőkártyával rendelkező más személy az IBF-et haladéktalanul értesíteni

köteles.

(4) Az IBF a (3) bekezdésben foglalt értesítést követően intézkedik a belépőkártya letiltásáról és annak pótlásáról.

(5) Az állandó, illetve az ideiglenes belépőkártya elvesztése, megsemmisülése vagy megrongálódása esetén a kártya

használóját térítési kötelezettség terheli, amely alól a KEF vezetője mentességet engedélyezhet.

(6) A minisztérium személyi állományából távozó minisztériumi munkatárs az utolsó munkanapján, a minisztériummal

szembeni elszámolási kötelezettsége során köteles az állandó vagy ideiglenes belépőkártyáját az IBF-en leadni.

Az utolsó munkanap alatt az utoljára ténylegesen munkában töltött napot kell érteni.

(7) Rendkívüli esetekben (elhalálozás, tűzeset, természeti katasztrófa stb.) az állandó, illetve az ideiglenes belépőkártya

leadása nem szükséges, amelyről az IBF javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(8) Az IBF vezetője naptári évenként legalább egy alkalommal intézkedik valamennyi állandó, illetve ideiglenes

belépőkártyához tartozó belépési jogosultság felülvizsgálata iránt.

20. §

Az őrség és a biztonsági szolgálat szúrópróbaszerűen, illetve kérésre vagy meghatározott céllal jogosult ellenőrizni

a személyazonosításra alkalmas arcképes igazolvány egyeztetésével a belépőkártyák használatának jogosságát.

324 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

21. § (1) A beléptető rendszer meghibásodása esetén az őrség és a biztonsági szolgálat az épületbe be- és kilépő személyek

nevét, a be- és kilépés időpontját, valamint a személyazonosításra alkalmas arcképes igazolvány számát és típusát

az erre szolgáló naplóban feltünteti.

(2) A beléptető rendszer meghibásodásáról az őrség, illetve a biztonsági szolgálat az IBF vezetőjét haladéktalanul

értesíteni köteles.

5. Az épületben tartózkodás szabályai

22. § (1) Az épületekben

a) a minisztérium politikai és szakmai felsővezetői és önálló szervezeti egységeinek vezetői, a Miniszteri Kabinet,

a Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztály, valamint az államtitkári kabinetek és titkárságok, illetve

a közigazgatási államtitkári és a helyettes államtitkári titkárságok munkatársai bármikor, időkorlátozás nélkül,

b) a további minisztériumi munkatársak munkanapon 06.00 órától 20.00 óráig

jogosultak tartózkodni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaidőn túli, pihenő- és munkaszüneti napokon történő

benntartózkodást az érintett szervezeti egység vezetője az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével

engedélyezi, amelyet legkésőbb a munkavégzést megelőző munkanapon elektronikusan köteles megküldeni

az IBF részére.

(3) Az ügyeleti napokon a szervezeti egységek által kijelölt ügyeletes munkatársakról a Koordinációs Főosztály

tájékoztatása alapján az IBF összesítő táblázatot állít össze, amely megküldésre kerül az őrség, illetve a biztonsági

szolgálat részére. Az ügyeleti napokon az ügyeletes munkatárs munkaidőn túli benntartózkodásáról

benntartózkodási engedélyt nem kell kitölteni.

(4) Ügyfeleket

a) a minisztériumi épületek hivatali helyiségeiben kizárólag munkanapokon, hivatali munkaidőben vagy

b) a kijelölt ügyfélszolgálati irodán a megjelölt ügyfélfogadási időben

lehet fogadni.

(5) A vendég, az ügyfél, valamint halaszthatatlan esetben a minisztériumi munkatárs hozzátartozója kizárólag

a fogadó fél minisztérium épületében való tartózkodásáig maradhat az épületben.

23. § (1) Az irodahelyiségek kulcsait az ott dolgozó minisztériumi munkatársak az őrségtől vagy a biztonsági szolgálattól

vehetik fel, illetve távozás előtt ott adják le. A kulcsok felvételét és leadását az erre rendszeresített munkanaplóban

a jogosult munkatárs rögzíteni köteles.

(2) A kulcsokat a biztonsági szolgálat a kulcsszekrényben köteles tárolni.

(3) Más személynek az irodahelyiség kulcsát csak a hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetőjének írásbeli

engedélyével lehet kiadni.

(4) Azokat a helyiségeket, amelyekben az ott dolgozó minisztériumi munkatárs nem tartózkodik, zárva kell tartani.

(5) Az irodahelyiségek kulcsainak elvesztése, megsemmisülése vagy megrongálódása esetén a kulcs felvevőjét térítési

kötelezettség terheli, amely alól a KEF vezetője mentességet engedélyezhet.

(6) Az (1)–(4) bekezdést nem kell alkalmazni az 1134 Budapest, Váci út 45. szám, valamint az 1138 Budapest,

Váci út 188. szám alatti telephelyek esetén.

(7) A kulcsfelvétellel kapcsolatban kezelt adatok a kulcsfelvétel napja szerinti hónap utolsó napjától számított

6 hónapig kerülnek megőrzésre.

6. Csomag- és áruszállítás, küldemény be- és kivitele

24. § (1) A minisztériumi munkatársak – a 10. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával – csak az egyéni felszerelési, valamint

a hivatali munkájukhoz szükséges tárgyak minisztériumi épületekbe történő be- és kivitelére jogosultak.

(2) Csomagot az épületbe be- és onnan kivinni – az Állami Futárszolgálat beosztottai, továbbá a minisztériumból

hivatalos kiküldetésbe indulók kivételével – csak az érintett szervezeti egység vezetője által kiadott engedéllyel

lehet. A csomag be-, illetve kiviteli engedélyéről a szervezeti egység vezetője írásban köteles tájékoztatni az IBF-et.

(3) A minisztérium épületeiből elszámolási kötelezettséggel terhelt eszközöket – a személyes használatra kiadott

eszközök kivételével – csak a (2) bekezdésben megjelölt engedéllyel lehet elszállítani.

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 325

25. §

Javítási, felújítási, karbantartási munkák során felhasználandó, e folyamatok során keletkező anyagok, javításra

kerülő elszámolási kötelezettséggel terhelt eszközök, továbbá megrendelt eszközök és áruk be- és elszállítása

a megrendelő szervezeti egység képviselőjének, illetve az IBF és a KEF gondnokának jelenlétében, felügyeletével

vagy együttes írásos engedélyével történhet.

26. §

Levél- vagy csomagküldemények érkezésekor az őrség vagy a biztonsági szolgálat értesíti a címzett minisztériumi

munkatársat. Munkaidő alatt minden esetben az értesített címzett köteles a levél- vagy csomagküldemény

átvételéről gondoskodni. A munkaidőn kívül érkezett hivatalos vagy nem hivatalos küldemények nem kerülnek

átvételre.

27. §

Országgyűlési, valamint önkormányzati képviselő által előzetesen be nem jelentett, átadni kívánt csomagról

a Miniszteri Kabinetet, a Miniszteri Kabinet Titkársági Főosztályt, illetve az IBF vezetőjét haladéktalanul értesíteni

szükséges.

7. Közlekedőterek, mellékhelyiségek használata

28. § (1) A minisztérium épületeinek közlekedőterein (folyosó, lépcsőház) a rendeltetésszerűen elhelyezett berendezési

tárgyakon kívül más egyéb berendezési tárgy vagy csomag nem helyezhető el és nem tárolható.

(2) A minisztériumi épületek emeletein rendelkezésre álló teakonyhákat, mosdókat rendeltetésszerűen kell használni.

(3) A minisztérium épületein belül tilos a dohányzás.

8. A minisztérium épületeinek nyitási és zárási rendje

29. §

A minisztériumi épületek személyforgalom lebonyolítására szolgáló főbejáratai munkanapokon, hétfőtől

csütörtökig 06.00 órától 20.00 óráig, pénteken 06.00 órától 16.30 óráig tartanak nyitva. Ezektől eltérő időpontban

az őrség vagy a biztonsági szolgálat nyitja és zárja a főbejáratot.

9. A minisztériumi épületekhez tartozó parkolóhelyek használatának rendje

30. § (1) A minisztériumi épületekhez tartozó parkolóhelyeken kizárólag állandó parkolási vagy eseti behajtási engedéllyel

rendelkező gépjármű parkolhat.

(2) Állandó parkolási engedéllyel a minisztérium politikai és szakmai felsővezetői vagy egyéb vezetőinek szolgálati

(hivatali) gépjárművei rendelkeznek, amely engedélyeket a Honvéd–Szemere utcai épületnél a közigazgatási

államtitkár, a minisztérium elhelyezésére szolgáló további épületeknél a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes

államtitkár állítja ki, továbbá gondoskodik az engedély bevonásáról a jogosultság visszavonása esetén.

(3) További állandó parkolási engedélyt az erre irányuló – a minisztériumi munkatárs közvetlen vezetője által

jóváhagyott – írásbeli kérelem alapján a Honvéd–Szemere utcai épületnél a közigazgatási államtitkár, a minisztérium

elhelyezésére szolgáló további épületeknél a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár – a szabad

parkolóhelyek erejéig, az igénylés leadásának sorrendjében – hagyja jóvá.

(4) Eseti behajtási engedély az IBF részére a behajtást megelőzően legkésőbb 12 órával korábban írásban,

elektronikusan megküldött igény alapján adható ki abban az esetben, amennyiben az a szolgálati célú, állandó

parkolásra vonatkozó kérelmek maradéktalan teljesítését nem veszélyezteti. Az eseti behajtási engedélyre irányuló

igény megküldése során az érkező személy nevét, a gépjármű forgalmi rendszámát, illetve az épületbe való belépés

célját szükséges feltüntetni.

(5) Az állandó parkolási és eseti behajtási engedélyek naprakész nyilvántartása az IBF feladata.

(6) A minisztérium politikai és szakmai felsővezetőihez, továbbá a szervezeti egységekhez érkező vendégek parkolási

igényét – a szabad helyek ellenőrzése érdekében – az IBF-fel előzetesen egyeztetni szükséges.

31. §

A parkolóhelyek igénybevételére kiadott elektronikus eszközökkel az erre feljogosított személy elszámolási

kötelezettséggel tartozik.

32. § (1) Minden parkolási engedéllyel rendelkező gépjármű az engedélyben meghatározott felirattal, rendszámmal vagy

sorszámmal megjelölt parkolóhelyet veheti igénybe. Tilos a nem megfelelő helyre történő parkolás.

326 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

(2) A gépjárművel minden esetben úgy kell megállni és leparkolni, hogy az ne akadályozza a szomszédos

parkolóhelyek, valamint a közlekedő útvonalak használatát. A közlekedő útvonalakon megállni még időlegesen

sem lehet.

(3) Motorkerékpárok, kerékpárok engedély nélkül parkolhatnak a kijelölt helyeken.

(4) A be-, illetve kihajtás vagy a parkolás során más járműben, a parkoló részét képező tárgyi dologban, illetve

az épületben okozott kárért a gépjárművezető kártérítési felelősséggel tartozik.

(5) A minisztérium területére áruszállítási, szervizelési munkákra érkező gépjárművek számára korlátozott a parkolás.

Az áruszállító, szervizelő gépjármű a többi parkoló, továbbá a közlekedő útvonalak használatát nem akadályozva

– ideértve a rakodási műveleteket is – veheti igénybe a részére kijelölt területet.

33. §

A minisztériumi épületekhez tartozó parkolók, parkolóhelyek igénybevétele során a közúti közlekedés szabályairól

szóló miniszteri rendelet (KRESZ) által meghatározott szabályok érvényesek.

10. Záró rendelkezések

34. §

Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

35. §

Hatályát veszti

a) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium területére gépjárművel történő behajtásról és a parkolás rendjéről szóló

3/2013. (IV. 11.) NFM KÁT utasítás,

b) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épületeiben betartandó be- és kiléptetés, az ott-tartózkodás rendjéről,

valamint a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 4/2013. (IV. 11.) NFM KÁT utasítás.

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 327

1. melléklet az 1/2022. (I. 21.) ITM utasításhoz

A minisztérium elhelyezésére szolgáló épületek címei

1. 1011 Budapest, Fő utca 44–50.

2. 1016 Budapest, Mészáros utca 58/b

3. 1055 Budapest, Szemere utca 6.

4. 1134 Budapest, Váci út 45.

5. 1103 Budapest, Kőér utca 2/A

6. 1055 Budapest, Honvéd utca 13–15.

7. 1066 Budapest, Teréz körút 38.

8. 1027 Budapest, Csalogány utca 9–11.

9. 1185 Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Fenntartási Centrum, 216. épület (J-K) szárny I. emelet

10. 1138 Budapest, Váci út 188.

11. 2220 Vecsés, Lincoln út 1.

12. 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79.

13. 1088 Budapest, József körút 6.

14. 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 2.

15. 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.

16. 1134 Budapest, Róbert Károly körút 70–74.

17. 1036 Budapest, Lajos u. 48.

2. melléklet az 1/2022. (I. 21.) ITM utasításhoz

Várakozásra kijelölt helyiségek

1. 1011 Budapest, Fő utca 44–50. – „A” épület 701. számú tárgyaló

2. 1055 Budapest, Szemere utca 6. – 29. számú tárgyaló

3. 1134 Budapest, Váci út 45. – „E” épület 636. számú tárgyaló

4. 1055 Budapest, Honvéd utca 13–15. – 102. számú tárgyaló

5. 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. – fszt. 2. számú tárgyaló

328 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

3. melléklet az 1/2022. (I. 21.) ITM utasításhoz

SZERVEZETI EGYSÉG NEVE

Iktatószám

FELJEGYZÉS

IGAZGATÁSI ÉS BIZTONSÁGI FŐOSZTÁLY RÉSZÉRE

Tárgy: Tájékoztatás rendezvény szervezéséről

Tájékoztatom, hogy a(z) ………………………………………… Titkárság/Kabinet/Főosztály rendezvényt szervez.

A rendezvény szervezéséért felelős személy

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefonszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail-cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A rendezvény helyszíne

Innovációs és Technológiai Minisztérium

…………………… szám alatti épülete

……… terem

A rendezvény tárgya (célja)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A rendezvény időpontja és előrelátható időtartama

……… (év) ……… (hónap) ……… (nap); ……… órától ……… óráig

A rendezvényen részt vevő meghívottak létszáma

Meghívottak neve: ……………… (Név szerinti felsorolás szükséges!)

Eseti gépkocsibehajtási igény a meghívottak részéről

Gépkocsi forgalmi rendszáma, típusa: ……………… (Felsorolás szükséges!)

Kérem a tájékoztatás szíves elfogadását.

Budapest, ……… (év) ……… (hónap) ……… (nap)

<<Aláíró neve>>

<<Aláíró beosztása>>

Készítette

Egyetértek

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 329

4. melléklet az 1/2022. (I. 21.) ITM utasításhoz

NYILATKOZAT

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Születési hely, idő: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szervezeti egység: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. Az arcfénykép-nyilvántartáshoz és a beléptető rendszer működéséhez szükséges felhatalmazás

és az elektronikus belépőkártya átvétele

Az ITM elektronikus belépőkártya száma: ………………….

Jelen nyilatkozat aláírásával kifejezetten tudomásul veszem, hogy

– a belépőkártya át nem ruházható, más személyt beléptetni vele nem lehet,

– a minisztérium épületeibe történő be- és kilépéskor a kártyahasználat kötelező, amely kötelezettség a munkajogi

kötelezettségeim körébe tartozik,

– a kártyahasználat adatai – a munkaidőre vonatkozó munkáltatói rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából

– a munkáltató képviselője által – ezen utasításban meghatározott időtartamig – letöltésre kerülhetnek,

– a belépőkártya megsemmisülését, elvesztését, megrongálódását közvetlen vezetőmnek, valamint az Igazgatási

és Biztonsági Főosztálynak (a továbbiakban: IBF) írásban haladéktalanul bejelentem,

– a fentiek megvalósulásakor – felróható magatartásom esetén – kártérítési felelősséggel tartozom,

– a jogviszony vagy a kártyahasználati jogosultság megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon

a belépőkártyát leadom.

II. Az irodahelyiséghez tartozó kulcs átvétele és leadása

Tudomásul veszem, hogy

– az irodahelyiséghez tartozó kulcs elvesztését írásban haladéktalanul bejelentem az IBF-nek,

– a fentiek megvalósulásakor – felróható magatartásom esetén – kártérítési felelősséggel tartozom.

III. Egyéb

Nyilatkozom, hogy a fent nevezett sorszámú belépőkártyát átvettem, a használatára vonatkozó szabályokat

megismertem, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületeibe történő be- és kilépés,

a benntartózkodás és a parkolás rendjéről szóló hatályos utasításban foglaltakat tudomásul vettem.

Jelen nyilatkozat aláírásával egyidejűleg tájékoztatom, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium

(a továbbiakban: ITM) az elkészített arcfényképet a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján (a megfelelő rész

aláhúzandó)

– az ITM irodaházi beléptető rendszerébe illesztés céljából nyilvántartásba veszi, és mint adatot kezeli,

– személyügyi nyilvántartás céljára használja,

– új belépőkártya kiadására használja,

– meglevő belépőkártya cseréjére használja.

Budapest, ……… (év) ……… (hónap) ……… (nap)

<<Aláíró neve>>

<<Aláíró beosztása>>

330 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

5. melléklet az 1/2022. (I. 21.) ITM utasításhoz

SZERVEZETI EGYSÉG NEVE

Iktatószám

BENNTARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY

IGAZGATÁSI ÉS BIZTONSÁGI FŐOSZTÁLY RÉSZÉRE

Tárgy: benntartózkodás engedélyezése

Engedélyező szervezeti egység megnevezése: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Benntartózkodó(k) neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Benntartózkodás indoka: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Benntartózkodás helye: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Benntartózkodás időtartama: ……… (év) ……… (hó) ……… (nap); ……… órától ……… óráig

Budapest, ……… (év) ……… (hónap) ……… (nap)

<<Aláíró neve>>

<<Aláíró beosztása>>

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 331

A Nemzeti Választási Iroda elnökének 1/2022. (I. 21.) NVI utasítása

a szavazási levélcsomag személyes átvételére rendelkezésre álló időszak megállapításáról

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 277. § (2) és (3) bekezdése alapján – figyelemmel a jogalkotásról szóló

2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 71. §

(1) bekezdésére – a következő utasítást adom ki

1. § (1) A 2022. április 3. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választáson és országos népszavazáson a szavazási

levélcsomag személyes átvételére a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)

277. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti településeken – a szavazás napját megelőzően – rendelkezésre álló

időszak 2022. március 19. és április 2. között munkanapokon 9.00 órától 16.00 óráig tart.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Ve. 277. § (2) bekezdés c) pontja szerinti külképviseleteken a szavazási levélcsomag

személyes átvételére – a szavazás napját megelőzően – rendelkezésre álló időszak 2022. március 19. és április 2.

között munkanapokon 8.00 órától 16.30 óráig tart.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szavazási levélcsomag személyes átvételére – a szavazás napját megelőzően –

rendelkezésre álló időszak az Ungvári, a Beregszászi, a Kolozsvári, a Csíkszeredai és a Szabadkai Külképviseleti

Választási Irodában 2022. március 19. és április 2. között mindennap 6.00 órától 22.00 óráig tart.

2. §

Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, és 2022. április 3-án hatályát veszti.

Dr. Nagy Attila s. k.,

elnök

332 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

II. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közlemények

A külgazdasági és külügyminiszter 5/2022. (I. 21.) KKM közleménye

a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló

egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXII. törvény 2. §-a, 3. §-a, 1. melléklete és 2. melléklete

hatálybalépéséről

A 2021. évi LXXII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2021. június 15-i, 113. számában kihirdetett, a Magyarország és

a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény (a továbbiakban

Egyezmény) 21. cikk (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik az Egyezmény hatálybalépéséről

„A jelen Egyezmény a diplomáciai úton érkezett azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételétől számított harmincadik

(30.) napon lép hatályba, amelyben a Felek a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások

lezárulásáról értesítik egymást.”

Az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges feltétel teljesülésének napja: 2022. január 4.

Az Egyezmény hatálybalépésének naptári napja: 2022. február 3.

A fentiekre tekintettel, összhangban a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek

átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapítom,

hogy a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény,

valamint az annak kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXII. törvény 2. §-a, 3. §-a, 1. melléklete és 2. melléklete

2022. február 3-án, azaz kettőezerhuszonkettő február harmadikán lép hatályba.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

A külgazdasági és külügyminiszter 6/2022. (I. 21.) KKM közleménye

a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló

2021. évi LXXIII. törvény 2. §-a, 3. §-a, 1. melléklete és 2. melléklete hatálybalépéséről

A 2021. évi LXXIII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2021. június 15-i, 113. számában kihirdetett, Magyarország és

a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 31. cikk (1) bekezdése

az alábbiak szerint rendelkezik az Egyezmény hatálybalépéséről

„A jelen Egyezmény a diplomáciai úton érkezett azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételétől számított harmincadik

(30.) napon lép hatályba, amelyben a Felek a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások

lezárulásáról értesítik egymást.”

Az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges feltétel teljesülésének napja: 2022. január 4.

Az Egyezmény hatálybalépésének naptári napja: 2022. február 3.

A fentiekre tekintettel, összhangban a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény

kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXIII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyarország és a Tádzsik

Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény, valamint az annak kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXIII. törvény

2. §-a, 3. §-a, 1. melléklete és 2. melléklete 2022. február 3-án, azaz kettőezerhuszonkettő február harmadikán lép

hatályba.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 333

A külgazdasági és külügyminiszter 7/2022. (I. 21.) KKM közleménye

a Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a végzettséget és tudományos fokozatokat

tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi CIX. törvény

2. §-a, 3. §-a, 6. §-a és 1. melléklete hatálybalépéséről

A 2021. évi CIX. törvénnyel a Magyar Közlöny 2021. október 27-i, 196. számában kihirdetett, a Magyarország

Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok

kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 17. cikk (1) bekezdése az alábbiak szerint

rendelkezik az Egyezmény hatálybalépéséről

„A jelen Egyezmény a hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások befejezéséről szóló, diplomáciai úton

történő utolsó értesítés kézhezvételétől számított 30. napon lép hatályba.”

Az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges feltétel teljesülésének napja: 2021. december 22.

Az Egyezmény hatálybalépésének naptári napja: 2022. január 21.

A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a Magyar Köztársaságban és Ukrajnában folytatott

tanulmányokat és végzettséget tanúsító okiratok, valamint tudományos fokozatok egyenértékűségének kölcsönös

elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 14/1999. (II. 5.) Korm. rendelet hatályvesztésének napja

2022. január 21.

A fentiekre tekintettel, összhangban a Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között

a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény

kihirdetéséről szóló 2021. évi CIX. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyarország Kormánya és

Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös

elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi CIX. törvény 2. §-a, 3. §-a, 6. §-a és 1. melléklete

2022. január 21-én, azaz kettőezerhuszonkettő január huszonegyedikén lép hatályba.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

334 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

IV. Alapító okiratok

A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Alapító okirata

a módosításokkal egységes szerkezetben

(a módosítások vastagon, dőlten szedve)

Magyarország Kormánya a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-ának (3) bekezdése alapján, a Fővárosi

Bíróságon 1990. november 28-án, 777. számon nyilvántartásba vett Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs

Központ (1071 Budapest, Damjanich u. 9. IV/3.) vagyonának felajánlását elfogadva, közfeladat folyamatos biztosítása céljából

– határozatlan időre – közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) hozott létre, amely a Magyar Auschwitz Alapítvány

– Holocaust Dokumentációs Központ jogutódja, azzal, hogy a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ

alapítói a Közalapítvány tekintetében az alapítói jogokat nem gyakorolják. Az Alapító az Alapító Okiratot a hatályos

jogszabályoknak, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.),

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi

LXV. törvényben (a továbbiakban: Áht. mód.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Civil tv.) megfelelően módosítja, és egységes

szerkezetbe foglalja.

A Közalapítvány feladatának tekinti a náci koncentrációs táborokban faji, vallási, etnikai és más politikai okokból elpusztított

magyar állampolgárok emlékének megőrzését, és a holokauszttal kapcsolatos dokumentáció gyűjtését.

I. A KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA (A TOVÁBBIAKBAN: ALAPÍTÓ).

Az alapító okiratban a Kormány megbízza a Miniszterelnökséget vezető minisztert a Közalapítvánnyal kapcsolatos

alapítói jogok gyakorlásával, tekintettel a Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos

időszerű intézkedésekről szóló 1159/2010. (VII. 30.) Korm. határozat által előírt felülvizsgálati eljárás megállapításai

alapján szükséges intézkedésekről szóló 1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozat 9.9.2. pontjában foglaltakra.

1. A Közalapítvány jogállása: közhasznú, jogi személy.

2. A Közalapítvány működésének időtartama: határozatlan időtartam.

3. A Közalapítvány hatóköre: országos.

II. A KÖZALAPÍTVÁNY NEVE

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány.

Angol elnevezése: Holocaust Documentation Center and Memorial Collection Public Foundation.

Rövidített név: HOLOCAUST Közalapítvány.

III. A KÖZALAPÍTVÁNY SZÉKHELYE

1094 Budapest, Páva u. 39.

IV. A KÖZALAPÍTVÁNY CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

A közalapítványi célok

Az 1938–1945. között vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat,

a deportálások, a náci koncentrációs táborok működésének és áldozatainak elsődlegesen magyar vonatkozású

dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos és ismeretterjesztő irodalmát, és az e témakörhöz tartozó művészeti

alkotásokat tartalmazó gyűjtemény létrehozása. E körbe tartozik az üldöztetés ellen fellépő embermentő

szervezetek és személyiségek emlékanyaga is.

A gyűjtési munka csak másolatban terjed ki a köziratokra.

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 335

További cél a hazai vészkorszak történetére irányuló tudományos kutatás, ismeretterjesztés, a pedagógiai

tevékenység segítése, figyelemmel arra, hogy április 16-a a holokauszt áldozatainak emléknapja, illetve január 27-e,

a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja.

A Közalapítvány által – közhasznú céljainak elérése érdekében – folytatott tevékenységek

– a gyűjtemény és a központi adatbank létrehozása és folyamatos fejlesztése;

– a tudományos forrásfeltárás és kutatás megszervezése és folyamatos ellátása;

– a kutatási eredmények folyamatos publikálása;

– tudományos konferenciák, tanácskozások szervezése;

– ismeretterjesztés, közoktatás és közművelődés támogatása;

– tudományos szaktanácsadás;

– az embermentő intézmények és személyek felkutatása és elismerésük kezdeményezése;

– ünnepségek, megemlékezések, találkozók szervezése, emlékművek létesítésének kezdeményezése;

– állandó és időszakos kiállítások rendezése;

– kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása;

– külföldi intézményekkel való együttműködés szervezése;

– felnőtt- és egyéb oktatás.

V. A KÖZALAPÍTVÁNY JELLEGE

1. A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, illetve egyéb, vagyoni értékű felajánlással bárki

csatlakozhat, akinek adományát a Közalapítvány elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a kuratórium dönt.

Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem vagy csak részben

illeszkedik a Közalapítvány alapító okiratában rögzített célokhoz.

2. A Közalapítvány a Civil tv. 2. § 20. pontjában foglaltaknak megfelelő közhasznú tevékenységet folytat, amely

az alábbi törvények szerint állami feladatok ellátására irányul

– A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

(a továbbiakban: Kult. tv.) 73. § (1) bekezdése szerint a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek,

a közművelődési tevékenységek támogatása közcél, és a (2) bekezdés szerint a közművelődés feltételeinek

biztosítása az állam feladata. Ezen állami feladat ellátása érdekében a törvény 48. §-a értelmében a Közalapítvány

közérdekű muzeális gyűjteményként és kiállítóhelyként működik.

– A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglalt állami feladatok ellátásához a Közalapítvány

működése során segítséget nyújt. E törvény 2. § (1) bekezdése értelmében az Alaptörvényben foglalt ingyenes és

kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog

biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga

befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. A törvény 2. § (3) bekezdése szerint köznevelési intézményt

bármely jogi személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak

szerint – megszerezte.

3. A Közalapítvány a fenti közhasznú tevékenységek keretében, figyelemmel az alapító okirat VII. fejezetében

foglaltakra is

a) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak, illetve alapcéljainak megvalósítása

érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

b) csak olyan módon vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú)

tevékenységének ellátását és működésének fenntartását [Civil tv. 17. § (4) bekezdése];

c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú

tevékenységére fordítja.

A Közalapítvány közhasznú tevékenységével hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek

kielégítéséhez, szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára

is hozzáférhetőek.

4. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi

támogatást nem nyújt, sem közvetlenül, sem közvetett módon, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi

önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat és nem támogathat.

5. A Közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető, a közalapítvány

alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki [Áht. mód. 1. § (2) bekezdés b) pontja].

336 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

VI. A KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓI VAGYONA

1. A Közalapítvány vagyonának részévé válik a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ

zárómérleg szerinti vagyona, melynek összege 167 164 000 Ft (azaz százhatvanhétmillió-százhatvannégyezer forint).

A zárómérleg elkészítéséről a jogelőd alapítvány a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles

gondoskodni, és azt a Közalapítvány – Alapító által előterjesztett – nyilvántartásba vételi kérelmével egyidejűleg

a bíróság részére megküldi. A zárómérleg az alapító okirat elválaszthatatlan részét képezi. A zárómérleg mellett

külön kimutatást kell készíteni a jogelőd alapítvány esetleges kötelezettségeiről, amellyel egyidejűleg igazolnia kell

azt is, hogy a zárómérleg fordulónapján köztartozása nem áll fenn. A zárómérleg elkészültét követően a jogelőd

alapítvány kötelezettséget nem vállalhat. A Közalapítvány nyilvántartásba vételéről szóló bírósági végzés jogerőre

emelkedését követően a fent megjelölt vagyon a Közalapítvány céljaira felhasználható.

2. Az Alapító az alapító okiratban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében 10 000 000 Ft (azaz tízmillió

forint) készpénzt bocsát a Közalapítvány rendelkezésére, melyet a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételére

irányuló kérelem benyújtása előtt a Közalapítvány javára nyitott kincstári számlán helyez el.

VII. A KÖZALAPÍTVÁNY VAGYONA ÉS ANNAK FELHASZNÁLÁSA

1. A közalapítványi vagyon felhasználásáról az alapító okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat

rendelkezései szerint a kuratórium dönt.

A Közalapítvány vagyona két részből áll

a) törzsvagyon;

b) célvagyon.

A törzsvagyon részét képezi az alapítói vagyon részeként megjelölt, az Alapító által rendelkezésre bocsátott

összegből elkülönített 5 000 000 Ft, valamint – annak megszerzését követően – a Közalapítvány székhelyeként

megjelölt ingatlan haszonélvezeti joga. A törzsvagyont a kuratórium nem használhatja fel szabadon, csak

a törzsvagyon hozadékával rendelkezhet. A Közalapítvány székhelyeként megjelölt ingatlan haszonélvezeti joga

tekintetében irányadóak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek

Szövetsége (1075 Budapest, Síp u. 12.) és a Budapesti Zsidó Hitközség (1075 Budapest, Síp u. 12.) között

2000. október 30-án megkötött megállapodás rendelkezései is.

A célvagyon a Közalapítvány törzsvagyonon felüli vagyonrésze, valamint a törzsvagyon hozadékai. A Közalapítvány

célvagyona részévé válnak a későbbiekben a Közalapítványhoz csatlakozó bel- és külföldi természetes és jogi

személyek feltétel nélküli, valamint a feltételekhez kötött pénzbeli és dologi adományai, amennyiben ezeket

a Közalapítvány kuratóriuma elfogadja, illetve a Közalapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó

bevétele.

A célvagyon a közalapítványi célok megvalósítását és működési költségeinek biztosítását szolgálja, azt a kuratórium

– az alapító okirat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat keretei között – szabadon felhasználhatja.

2. A Közalapítvány éves költségvetési terv alapján gazdálkodik, mely a várható bevételeket és kiadásokat oly módon

tartalmazza, hogy azok egymással egyensúlyban legyenek.

3. A Közalapítvány a működésére biztosított költségvetési támogatáson kívül, gazdasági-vállalkozási tevékenységéből

származó bevételeinek legfeljebb 10%-át fordíthatja további működési kiadásokra.

4. A Közalapítvány, annak gazdálkodásáért, a vagyonkezelésért felelős személyt, valamint a támogatót, illetve

e személyek Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. és 2. pontjai szerinti hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti, kivéve

azon szolgáltatásokat, amelyek a célokkal összhangban bárki által igénybe vehetők.

5. A kuratórium a Közalapítvány vagyonának a közalapítványi célok megvalósítására irányuló javaslatokat nyilvános

pályázati rendszer keretében is gyűjtheti. Ebben az esetben az alapító okiratban rögzített célok szellemében

összegszerűen is dönt a támogatások odaítéléséről, azok mértékéről és formájáról.

A kuratórium a támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásban részesített

pályázat jellegétől függően megállapítandó, konkrét határidő megjelölésével, tételes elszámolás megküldését

írja elő a támogatásban részesített pályázóknak.

A kuratórium gondoskodik a pályázati feltételek meghirdetése teljes körű nyilvánosságának biztosításáról.

6. A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdasági-vállalkozási

tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel és

az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 337

7. A konvertibilis devizában, valutában történő befizetések valutapénztárban helyezendők el, illetve forint

bankszámlára befizetendők.

8. A Közalapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységet – figyelemmel az V/3. pont a) és b) alpontjában foglaltakra is –

kizárólag korlátolt felelősséggel végezhet, és legfeljebb éves bevételének 20%-át fektetheti be.

9. A Közalapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységét az alábbi körben fejti ki

TEÁOR ’08 47.61 Könyv-kiskereskedelem

47.62 Újság-, papíráru kiskereskedelem

68.20 Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

90.02 Előadó művészeti kiegészítő tevékenység

90.04 Művészeti létesítmények működtetése

10. Az Alapító vállalja, hogy a központi költségvetés tervezésekor figyelemmel lesz a Közalapítvány céljaira, és mindent

megtesz annak érdekében, hogy azok megvalósításának forrása rendelkezésre álljon.

11. Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelőzte az adott

vagyonelem szakértővel történt értékbecslése, ide nem értve a Közalapítvány székhelyeként működő ingatlan

haszonélvezeti jogát, amely forgalomképtelen.

12. A Közalapítvány bevételi forrásai

a) az Alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési

költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

d) a Közalapítvány eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

f) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

13. A Közalapítvány az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban.

A Közalapítvány a közalapítványi vagyonnal való gazdálkodás körében az államháztartás alrendszereitől kapott vagy

megítélt támogatások (címzett és céltámogatások, valamint egyéb közalapítványi cél szerinti juttatások)

felhasználásáról oly módon köteles gondoskodni, hogy biztosítani kell ezen – harmadik személyek által elnyerhető –

támogatások megvalósítására irányuló, pályázati úton, illetve nyilvános felhívás útján történő felhasználását.

Az ilyen támogatások – szakmai célokra irányuló – pályázaton kívüli elnyerésére csak a kuratórium által elfogadott

szabályzatokban előzetesen meghatározott esetekben és rögzített elvek figyelembevételével kerülhet sor.

A Közalapítvány a közalapítványi vagyonnal való gazdálkodás körében az államháztartás alrendszereitől kapott vagy

megítélt támogatások felhasználását a döntést követően köteles a támogatást elnyerő személlyel és más

szervezettel szerződésben rögzíteni, és a szerződésben foglaltak végrehajtását szervei útján folyamatosan

ellenőrizni.

14. A Kuratórium az Áht. mód. 1. § (2) bekezdés e) pontja szerint a Közalapítvány működéséről az Alapítónak évente

beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. Az Alapító felé minden év

június 30. napjáig teljesített beszámolási kötelezettsége keretében a Kuratórium részletes szakmai beszámolót

készít a megelőző év pénzügyi tervének és a munkatervének teljesítéséről. Az Alapító a beszámoló elfogadását

megelőzően hiánypótlási felhívásban további adatokat kérhet a közalapítvány működésével, szakmai

tevékenységével, a megelőző év gazdálkodásával, a közhasznú tevékenységgel összefüggésben.

15. A Közalapítvány az Áht. mód. 1. § (2) bekezdés c) pontja értelmében pályázat kiírása nélkül évente a vagyona

5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat

az alapító okiratban foglalt célokra.

Meghívásos pályázat kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és

a pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét.

16. A Közalapítvány a támogatásban részesítettekkel a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és

bizonylatait, az ellenőrzés módját és a szerződésszegés következményeit tartalmazó szerződést köteles kötni.

17. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással

(Ptk. 8:2. §) rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány

által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben

részesedést nem szerezhet [Áht. mód. 1. § (2) bekezdés a) pontja].

338 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

VIII. A KÖZALAPÍTVÁNY SZERVEZETE

A) A kuratórium

1. A Közalapítvány ügyvezető szerve a nyolctagú kuratórium. A kuratórium tagjait és elnökét az Alapító jelöli ki.

2. A kuratóriumot oly módon kell létrehozni, hogy a kuratóriumban az Alapító, az Alapító képviselője sem közvetlenül,

sem közvetve nem gyakorolhat meghatározó befolyást a Közalapítvány vagyonának felhasználására.

3. A Kuratórium tagjai tevékenységükért – amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem

veszélyezteti – tiszteletdíjban részesülnek, az alábbiak szerint

a) kuratórium elnöke: bruttó 300 000 forint havonta,

b) kuratórium tagja: bruttó 100 000 forint havonta.

A Kuratórium a jelen pontban meghatározottnál alacsonyabb összegű tiszteletdíjat is megállapíthat. A Kuratórium

tagja tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.

A kuratóriumi tagoknak a tisztség ellátásával kapcsolatban felmerült szükséges és igazolt költségeit a Közalapítvány

számla ellenében megtéríti.

4. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa

[Ptk. 8:1. § (1) bek. 1–2. pont] a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül

előnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem

pénzbeli szolgáltatás [Civil tv. 38. § (1)–(2) bekezdése].

5. A kuratóriumi tagok megbízatása három év határozott időtartamra szól. A kuratórium tagjainak névsora

a következő

A kuratórium tagjai

– Bodnár Dániel

– Chaillet Giusti del Giardino Zsuzsanna

– Dr. Feldmájer Péter

– Dr. Gecsényi Lajos

– Dr. Grósz Andor

– Dr. Zima András Károly

– Sessler György

– Szalay-Bobrovniczky Vince

A kuratórium elnöke: Dr. Grósz Andor.

6. A kuratóriumi tagság megszűnik a tag

a) lemondásával;

b) halálával;

c) a Közalapítvány megszűnésével;

d) a kijelölésnek az Áht. mód. 5. §-a alapján történő visszavonásával;

e) kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

f) a határozott idő lejártával; továbbá

g) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.)

3. § (3) bekezdés c) pontja szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése esetén, a 9. §

(2) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva.

A kuratóriumi tag lemondását köteles az Alapítóval írásban közölni.

A kuratóriumi tag megbízatásának megszűnése – a megbízatásnak az a) és f ) pont szerinti okból bekövetkező

megszűnését követően – az új tag megbízatásának bírósági nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedésével

egyidejűleg, de legkésőbb a megbízatás megszűnését követő 60. napon lép hatályba.

7. A kuratórium döntési jogosítványait ülések keretében gyakorolja, amelyeket szükség szerint, de évente legalább

két alkalommal össze kell hívni.

A kuratórium ülését az elnök írásban hívja össze, az ülést megelőzően legalább 5 munkanappal, a napirend

megjelölésével és a napirend írásos előterjesztései egyidejű megküldésével. Két kuratóriumi tag írásos kérésére,

annak az elnök által történő kézhezvételétől számított 30 napon belül az ülést össze kell hívni.

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 339

A kuratórium üléseit az elnök vezeti. Az elnök tartós akadályoztatása esetén vagy kérésére, távollétében

a kuratórium saját tagjai közül levezető elnököt választ, aki csak olyan érdektelen kuratóriumi tag lehet, akinek

jogait vagy jogos érdekeit az adott ügyek nem érintik (levezető elnök).

8. A kuratóriumi tag az ülésen az azonosításra alkalmas, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes

kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszköz (pl. mobiltelefon, képi- és hangmegjelenítésre is képes,

internet alapú eszközök, skype, videokonferencia) igénybevételével is részt vehet, amely során jognyilatkozatot

az elektronikus hírközlő eszköz útján is tehet, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához

szükséges adatokat tartalmaznia kell. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével résztvevő kuratóriumi

tag érvényes részvételét az ülésen egyebekben az alapító okiratban és az SZMSZ-ben foglaltak szerint kell

biztosítani (pl. napirend és előterjesztések közlése; jegyzőkönyvvezetés).

9. A kuratóriumi ülés akkor határozatképes, ha azon a kuratórium tagjainak többsége jelen van.

A határozatképtelenség miatt elhalasztott vagy félbeszakadt kuratóriumi ülést – az eredeti napirenddel, illetve

a határozatképtelenség miatt meg nem tárgyalt napirenddel – legfeljebb 15 napon belül kell megtartani, amelyről

a kuratóriumi tagokat a meghívóban előzetesen tájékoztatni kell. A határozatképtelenség miatt fentiek szerint

megismételt ülés az eredeti napirendi pontok tekintetében is csak akkor határozatképes, ha a kuratórium tagjainak

többsége jelen van.

10. A kuratórium ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az ilyen határozathozatalt a kuratórium elnöke a határozat

tervezetének a kuratóriumi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A kuratóriumi tagok számára

a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék

a kuratórium elnöke részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor

eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a kuratórium elnöke részére, amennyi szavazati jogot

képviselő kuratóriumi tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely kuratóriumi tag az ülés megtartását kívánja, akkor a kuratórium elnöke köteles összehívni a kuratórium

ülését. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 8 napon belül – ha valamennyi kuratóriumi tag

szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 8 napon belül –

a kuratóriumi elnök megállapítja a szavazás eredményét, amelyet közöl a kuratóriumi tagokkal. A határozathozatal

napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat

beérkezésének napja. Az ülés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és

Működési Szabályzat tartalmazza.

11. A kuratórium ülései nyilvánosak. Zárt ülés csak a jelen lévő kuratóriumi tagok 2/3-ának szavazata mellett rendelhető

el akkor, ha a kuratórium a Közalapítvány üzleti titokkörébe tartozó kérdésben határoz. Az üzleti titkot kizárólag

a Közalapítvány által folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ,

megoldás vagy adat képezheti, amelynek titokban maradásához a Közalapítványnak méltányolható érdeke fűződik,

és amelynek titokban tartása érdekében a kuratórium a szükséges intézkedéseket megtette. Nem sorolhatóak

az üzleti titok körébe az olyan tények, információk, megoldások vagy adatok, melyek

a) jogszabályi előírás vagy jelen alapító okirat rendelkezései folytán nyilvánosak;

b) a Közalapítvány cél szerinti juttatásaival összefüggésben keletkeztek.

A kuratórium jelen lévő tagjainak 2/3-a indítványára bármely döntést titkos szavazással kell meghozni. A kuratórium

a zárt ülésen, valamint a titkos szavazással hozott döntéseket is köteles nyilvánosságra hozni.

12. Eseti meghívottakként tanácskozási joggal vehetnek részt a kuratórium ülései vonatkozó napirendi pontjainak

megvitatásán azok a személyek, akiket az adott napirendi pont érint.

13. A kuratórium határozatait – a 14. pontban meghatározott kivételekkel – egyszerű szótöbbséggel hozza,

szavazategyenlőség esetén az elnök (levezető elnök) szavazata dönt.

14. A jelen levő kuratóriumi tagok 2/3-ának támogató szavazata szükséges

a) a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzat megállapításához,

elfogadásához és módosításához;

b) az éves költségvetési terv megállapításához, elfogadásához és módosításához;

c) a Civil tv. szerinti éves beszámoló elfogadásához;

d) a közhasznúsági melléklet elfogadásához;

e) a VII. 14. és a VIII. 20. pont szerinti, az Alapítóhoz benyújtandó beszámolóhoz;

f) csatlakozás esetén a vagyon elfogadásához;

g) a kuratórium éves munkatervének elfogadásához.

Az a)–g) alpontban meghatározott ügyekkel kapcsolatos döntést a kuratórium a felügyelőbizottság véleményének

ismeretében hozhatja meg.

340 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

15. A kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

– a kuratórium ülésének időpontját, helyét, az ülésen megjelent kuratóriumi tagok nevét, az ülés napirendjét;

– a hozott határozat évente elölről kezdődő sorszámát, törve az ülés időpontjával;

– a határozat hatályát és tartalmát;

– a határozat támogatóinak és ellenzőinek számarányát (nyílt szavazás esetén személyét is).

A jegyzőkönyv elkészítéséről és a hozott határozatok írásba foglalásáról az elnök (levezető elnök) gondoskodik.

A Közalapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánossága

tekintetében hozott döntéseket a jegyzőkönyvnek szó szerint kell tartalmaznia, és azokról a nyilvánosságot az írott

sajtó útján, valamint a székhelyén faliújságra történő kifüggesztéssel (hirdetményi úton) tájékoztatni kell.

A jegyzőkönyvet az elnök (levezető elnök) és két, hitelesítőként megválasztott kuratóriumi tag írja alá.

A jegyzőkönyveket, amelyek nem selejtezhető iratok, a Közalapítvány egyéb irataitól elkülönítetten, évente külön

összefűzve kell megőrizni.

16. A kuratórium döntéseiről az érintetteket közvetlenül és – tértivevényes postai küldeménnyel – írásban,

a nyilvánossággal pedig az írott sajtó útján és a székhelyén faliújságra történő kifüggesztéssel (hirdetményi úton)

tájékoztatja.

A Közalapítvány alapító okirat szerinti tevékenységének és az éves gazdálkodásának legfontosabb adatait, valamint

éves beszámolóját egy országos napilap útján teszi közzé. A beszámoló, a közhasznúsági melléklet és jogszabály

által kötelezően előírt egyéb iratok letétbe helyezéséről és közzétételéről a Közalapítvány a mindenkor hatályos

jogszabályok szerint tesz eleget azzal, hogy a beszámolót, valamint a közhasznúsági mellékletet a Közalapítvány

saját honlapján is köteles közzétenni.

A Közalapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit az Oktatási és Kulturális

Közlönyben, valamint egy országos napilapban hozza nyilvánosságra. E sajtótermékekben kell a pályázati kiírásokat

is közzétenni.

17. A Közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba előre jelzett és egyeztetett időpontban

a Közalapítvány tisztségviselőjének és alkalmazottjának jelenlétében – a Közalapítvány székhelyén – bárki

betekinthet.

18. A kuratórium hatáskörében

a) elfogadja a Közalapítvány Szervezeti és Működési, valamint Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatát, illetve

a működéshez szükséges egyéb szabályzatokat (pénzkezelési stb.);

b) elfogadja saját ügyrendjét;

c) elfogadja a Közalapítvány éves költségvetési tervét;

d) elfogadja a Közalapítvány Civil tv. szerinti éves beszámolóját;

e) elfogadja a közhasznúsági mellékletet;

f) a VII. 14. pontban foglaltak szerint évente köteles beszámolni az Alapítónak a Közalapítvány működéséről;

g) elfogadja (vagy visszautasítja) a Közalapítványhoz való csatlakozást, a pénzbeli vagy természetbeni, illetve

bármely más eszközökkel vagy módon történő támogatást, megállapodik mindezek feltételeiről;

h) gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a kuratórium döntésének tartalma, időpontja és

hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható

(határozatok könyve);

i) rendelkezik a Közalapítvány vagyonáról, dönt a befolyt pénzeszközök felhasználásáról, pályázatot bocsát ki

és bírál el;

j) gyakorolja az igazgató feletti egyéb munkáltatói jogokat, összhangban a D) pont 1. alpontjában

foglaltakkal;

k) az igazgatóval együttműködve meghatározza a Közalapítvány befektetéseinek összetételét, lejáratát;

l) az igazgatóval együttműködve gondoskodik a Közalapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevétele

módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról;

m) az igazgatóval együttműködve szervezi és bonyolítja a Közalapítvány befektetési ügyleteit;

n) a Közalapítvány céljainak érdekében – jelen alapító okiratnak megfelelően – intézeteket és múzeumot,

ezeken belül oktatási központot, dokumentációs központot, kutatási központot, szakmai szervezeteket,

munkacsoportot hozhat létre, illetve működtethet;

o) folyamatosan ellenőrzi a tulajdonában lévő vagyon összetételét, a működéssel kapcsolatos feladatok

végrehajtását;

p) megvitatja és dönt a felügyelőbizottság által előterjesztett kérdésekben;

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 341

q) a Közalapítvány működéséhez szükséges ügyintéző, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs,

könyvvezetési, szervezési feladatok ellátására létrehozza a Közalapítványi titkárságot;

r) elfogadja a Közalapítvány emblémáját (logóját);

s) minden olyan ügy, amelyet jogszabály, jelen alapító okirat, vagy a Közalapítvány Szervezeti és Működési

Szabályzata a kuratórium hatáskörébe utal.

19. A közhasznú jogállású szervezet köteles kettős könyvvitelt vezetni. A Közalapítvány köteles a kuratórium által

elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik

hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni [Civil tv. 30. § (1) bekezdés].

20. A Civil tv. szerinti számviteli beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet

[Civil tv. 29. § (2) bekezdése]. A Civil tv. szerinti beszámolóra a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt, valamint

az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet is alkalmazni kell.

21. A kuratórium minden évben a tárgyévi számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadását követően

haladéktalanul, de legkésőbb június 30-áig köteles az Alapítónak írásban beszámolni a Közalapítvány előző évi

működéséről, továbbá vagyoni helyzetének és gazdálkodásának legfontosabb adatairól. Ha a Közalapítvány

gazdálkodása a rendeltetésszerű működést veszélyeztetné, az Alapító részletes gazdálkodási terv bemutatását

kérheti, abba betekinthet.

22. A Közalapítvány éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, valamint abból saját költségére másolatot

készíthet. A közhasznúsági melléklet nyilvánosságra hozatalára az éves beszámoló nyilvánosságra hozatalára

vonatkozó szabályok az irányadók.

23. Társadalmi és nemzetközi elismertségének érdekében a kuratórium támaszkodik a hazai és külföldi, világi és egyházi

személyekből álló – az Alapító által a kuratóriummal történt előzetes egyeztetés alapján felkért – Védnöki Testület

véleményére, állásfoglalására.

24. A kuratórium elnöke a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül köteles

indítványozni a Kult. tv. 48. §-ában meghatározott közérdekű muzeális gyűjtemény és kiállítóhely működtetésére

irányuló engedély kiadását.

B) A közalapítványi titkárság

1. A Közalapítvány munkáját ügyintéző, titkársági, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési

teendőket ellátó közalapítványi titkárság (a továbbiakban: titkárság) segíti. A titkárság jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezeti egység.

2. A titkárság tevékenységét a kuratórium által elfogadott éves munkaterv alapján, az igazgató vezetésével végzi.

3. A titkárság

a) biztosítja a Közalapítvány alapvető működéséhez szükséges feladatok ellátását;

b) tervezi, gazdálkodik és elszámol a kuratórium által jóváhagyott működési költséggel;

c) intézi a Közalapítvány keretében koordinált programok pénzügyeit;

d) az igazgató felügyelete és irányítása alatt gondoskodik a kuratórium döntéseinek végrehajtásáról,

a Közalapítvány folyamatos működésének biztosításáról;

e) előkészíti a Közalapítvány harmadik személlyel történő szerződéskötéseit, valamint biztosítja a megkötött

szerződésekben foglaltak végrehajtását;

f) vezeti a vagyonkezelésbe átadott-átvett szabad közalapítványi eszközök nyilvántartását;

g) ellátja a Közalapítvány működése során felmerülő – hatáskörébe tartozó – egyéb teendőket;

h) működésére vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

C) Múzeum

1. A Közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében székhelyén Holokauszt Emlékközpont, mint múzeumi szervezeti

egység (továbbiakban: Múzeum) működik.

2. A Múzeum költségvetését – a közalapítvány költségvetésének keretei között az éves költségvetési tervében

elfogadottak szerint – a Kuratórium állapítja meg.

3. A Múzeum egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgató megbízatása és feladatai az alapító okirat

„D) Az igazgató” pontjában meghatározott rendelkezései, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatban

meghatározottak az irányadóak.

342 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

4. Az igazgató feladata – a kuratórium döntéseihez igazodva – különösen a Múzeum működésének és tudományos

tevékenységének irányítása, a munkaszervezetének meghatározása, a munkáltatói jogok gyakorlása, továbbá belső

szabályzatainak megalkotása.

D) Az igazgató

1. Az Alapító a Közalapítvány céljai megvalósítása érdekében igazgatót nevez ki, aki a működéssel kapcsolatos

folyamatos ügyviteli feladatokat ellátja, vezeti a titkárságot, a múzeumot, továbbá ezeken belül szakmai szervezeti

egységeket és munkacsoportokat hozhat létre és működtethet, amelyeknek feladatairól, működésük elveiről

a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik.

Az igazgató feladatait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény vezető állású munkavállalóra vonatkozó

rendelkezései alapján létesített munkaviszony keretében látja el.

Az igazgató felett a munkaviszony létesítésével, a munkaszerződés módosításával és a munkaviszony

megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogkört az Alapító gyakorolja.

Az igazgató megbízatása legfeljebb 3 évre szól.

2. Az igazgató hatáskörébe tartozik különösen

a) közreműködés a Közalapítvány Befektetési és Vagyonkezelési Szabályzatának módosítása, illetve a Szervezeti

és Működési Szabályzat, valamint a működéshez szükséges egyéb szabályzatok (pénzkezelési stb.)

kidolgozásában;

b) a Közalapítvány éves munkatervének kidolgozása, az ennek megvalósításával kapcsolatos feladatok

meghatározása és azok teljesítésének irányítása;

c) a titkárság és a múzeum vezetése, munkáltatói jogkör gyakorlása a Közalapítvány munkavállalói

tekintetében;

d) az éves költségvetési terv összeállítása, illetve ennek a kuratórium elé terjesztése;

e) az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet összeállítása, illetve ennek a kuratórium elé

terjesztése;

f) a Közalapítványhoz csatlakozni kívánók személyének a kuratórium elé terjesztése;

g) igazgatóhelyettes(ek) és munkaszervezetek vezetésére csoportvezetők kinevezése;

h) minden olyan ügy, amelyet a Kuratórium az igazgató hatáskörébe utal.

3. Az igazgató a kuratóriumi ülések tanácskozási jogú, állandó résztvevője.

4. A Közalapítvány igazgatója tölti be a kuratórium titkári tisztét.

5. Nem lehet a Közalapítvány igazgatója vagy munkatársa az a személy, aki

a) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval;

b) a kuratórium elnöke vagy tagja;

c) a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja;

d) a Közalapítvány könyvvizsgálója;

e) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem

pénzbeli szolgáltatásokat;

f) az a)–e) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

E) A felügyelőbizottság

1. A Közalapítvány gazdálkodásának, működésének ellenőrzéséről három tagú felügyelőbizottság gondoskodik.

A felügyelőbizottság elnökét és tagjait három év határozott időtartamra az Alapító jelöli ki.

A felügyelőbizottság tagjai tiszteletdíjban részesülnek, az alábbiak szerint

– felügyelőbizottság elnöke: bruttó 300 000 forint havonta

– felügyelőbizottság tagja: bruttó 75 000 forint havonta

A felügyelőbizottság a jelen pontban meghatározottnál alacsonyabb tiszteletdíjat is megállapíthat.

A felügyelőbizottság tagja tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.

A felügyelőbizottság tagjának a tisztség ellátásával kapcsolatban felmerült szükséges és igazolt költségeit

a Közalapítvány számla ellenében megtéríti.

2. A felügyelőbizottság tagjai

– Dr. Locsmándi Béla

– Dr. Róna Tamás

– Dr. Szatmári Péter

A felügyelőbizottság elnöke: Dr. Locsmándi Béla

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 343

3. A felügyelőbizottsági tagság megszűnik

a) a határozott idő lejártával;

b) a tag lemondásával;

c) a tag halálával;

d) ha az Alapító a kijelölést visszavonja;

e) a Közalapítvány megszűnése esetén;

f) kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

g) a Vnytv. 3. § (3) bekezdés c) pontja szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése esetén,

a 9. § (2) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva.

4. A felügyelőbizottság

a) jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási

tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja, vagy ha erre az Alapító vagy a kuratórium felkéri;

b) jogosult a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy

felvilágosítást kérni;

c) jogosult a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálni;

d) köteles a Közalapítvány működését és gazdálkodását az ügyek teljes körére nézve átfogóan ellenőrizni;

e) az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység

összhangját;

f) véleményezi az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet;

g) a Közalapítvány működésével összefüggő tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egy

alkalommal írásban beszámol az Alapítónak.

5. A felügyelőbizottság feladatának végrehajtása során kialakított véleményét írásban közli a kuratóriummal.

6. A felügyelőbizottság tagjai a Közalapítvány kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

7. A felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább évente két ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze írásban,

a napirend megjelölésével legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt. Kivételes esetben az ülés haladéktalanul is

összehívható.

A felügyelőbizottság rendkívüli ülésének összehívását bármely tag kezdeményezheti, amelynek az elnök a kérelem

kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

8. A felügyelőbizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A felügyelőbizottság

határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Működésének egyéb szabályait a felügyelőbizottság ügyrendje

tartalmazza, amelyet a felügyelőbizottság maga állapít meg.

9. A felügyelőbizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez

tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő

esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése

az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

10. A kuratóriumot a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni.

E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

Ha a kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg,

a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget, valamint

az Alapítót.

11. Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a kuratórium elnöke vagy tagja;

b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem

pénzbeli szolgáltatásokat;

d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója;

e) a Közalapítvány könyvvizsgálója.

344 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

F) A könyvvizsgáló

1. A Közalapítvány könyvelési, gazdálkodási feladatainak ellenőrzését – a Közalapítvány nyilvántartásba vételét

követően – pályáztatás útján felkért, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló könyvvizsgáló végezheti.

2. A könyvvizsgáló

a) köteles félévenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves működés vizsgálatának

eredményéről a kuratóriumnak a vizsgálatot követően jelentést készíteni;

b) feladatai ellátása során a könyvvizsgáló (különösen)

– jogosult felülvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerződéseit, bankszámláját,

– jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól,

– ellátja a kuratórium által meghatározott feladatokat.

3. A könyvvizsgáló ellenjegyzése és a felügyelőbizottság véleménye nélkül a kuratórium a Közalapítvány éves

beszámolójának elfogadásáról érvényesen nem hozhat határozatot.

4. Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója olyan személy, aki

a) a kuratórium elnöke vagy tagja;

b) a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja;

c) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

d) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül;

e) az a)–d) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója;

f) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Alapítóval.

IX. A KÖZALAPÍTVÁNY KÉPVISELETE

A Közalapítványt harmadik személyek és a hatóságok előtt a kuratórium elnöke képviseli. Képviseleti joga önálló és

teljes körű. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa erre kijelölt kuratóriumi tag helyettesíti

(a továbbiakban: az elnököt helyettesítő tag). Ebben az esetben az elnököt helyettesítő kuratóriumi tagot teljes

körűen megilleti az elnök jogköre. Az elnököt helyettesítő tagnak, a helyettesítés időtartama alatt megtett

intézkedéseiről az elnök és a kuratórium felé beszámolási kötelezettsége van.

A kuratórium a Közalapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog

gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét, aki ezen jogát a kuratórium írásbeli nyilatkozatában meghatározott,

képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja [Ptk. 3:30. § (3) bekezdése].

X. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

1. A Közalapítvány megszűntét követő három évig nem lehet más szervezet vezető tisztségviselője az a személy,

aki olyan szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és

vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást

helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette

vagy törölte.

2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen írásban

tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

3. A Vnytv. rendelkezéseinek megfelelően ötévenként vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek elmulasztása esetén

megbízatásuk a törvény erejénél fogva megszűnik.

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám 345

XI. A KÖZALAPÍTVÁNY MEGSZŰNÉSE

1. A Közalapítvány megszűnik,

a) ha az alapító okiratban meghatározott cél maradéktalanul megvalósult, és a bíróság a Közalapítványt

a nyilvántartásból törli;

b) amennyiben céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabályváltozás folytán a bíróságnak

a bejegyzést meg kellene tagadnia, és az ügyész keresete alapján a bíróság azt megszünteti;

c) amennyiben a kuratórium tevékenységével annak célját veszélyezteti és az Alapító – a bíróság felhívása

ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki, feltéve, hogy

a bíróság azt megszünteti;

d) ha működésének törvényessége másképp nem biztosítható, és az ügyész kérelmére a bíróság kötelezi

a kuratóriumot, hogy a Közalapítvány jogszabálynak megfelelő működését a bíróság által kitűzött határidőre

állítsa helyre, amelynek eredménytelen eltelte után a bíróság a Közalapítványt megszünteti;

e) ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg

más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, valamint ha a céljainak megvalósítása lehetetlenné

vált és az Alapító kéri annak megszüntetését a bíróságtól.

2. A Közalapítvány megszűnése esetén az Alapító köteles a megszűnt közalapítvány vagyonát – a hitelezők kielégítése

után – a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A Közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okiratot a bírósági nyilvántartásba vételt

követően a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

2. A Közalapítvány – céljai megvalósítása érdekében – együttműködik a hazai és nemzetközi, hasonló közfeladatot

ellátó állami, társadalmi szervezetekkel és kutató műhelyekkel.

3. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére a civil szervezetek gazdálkodása,

az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben, valamint

a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadók.

4. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Közalapítvány tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos

jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2021. december 7.

Dr. Gulyás Gergely s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

346 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2022. évi 3. szám

A Hivatalos Értesítőt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.

A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.

A Hivatalos Értesítő hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.