4/2018. (VI. 29.) PM rendelet a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez kötött eszközei alkalmazásának kérelmezésével és az alkalmazás végrehajtásával kapcsolatos szabályokról

1. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 52. §-ában meghatározott célból, a NAV tv. 59. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az e rendeletben foglaltak szerint kérelmezheti a bíróságtól.

2. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője

a) a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának szükségességéről,

b) gondoskodik a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását engedélyező végzés (a továbbiakban: engedélyező végzés) papír alapon történő megőrzéséről és digitalizálásáról,

c) ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga hajtja végre, megkeresi a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának végrehajtására jogosult szervet a végrehajtás iránt,

d) biztosítja a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során megszerzett adatok bizalmasságának megőrzéséhez szükséges feltételeket és gondoskodik az adatok határidőben történő törléséről.

3. § A NAV tv. 63. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tervezett kezdő időpontja előtt legkésőbb 5 nappal kell előterjeszteni.

4. § A NAV tv. 65. § (1) bekezdése szerinti esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője az elrendelést követően haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának végrehajtása iránt, és az elrendeléssel egyidejűleg előterjeszti az utólagos engedélyezés iránti kérelmet a bíróság részére.

5. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője – a 8. és 9. §-ban foglaltakra is figyelemmel – dönt arról, hogy az engedélyezett bírói engedélyhez kötött eszköz

a) alkalmazását az általa vezetett, titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv hajtja végre,

b) alkalmazásának végrehajtása érdekében a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv (a továbbiakban: közreműködő szerv) bevonása szükséges, vagy

c) alkalmazásának végrehajtáshoz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot (a továbbiakban: nemzetbiztonsági szolgálat) veszi igénybe.

6. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv vezetője gondoskodik a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának a végrehajtása érdekében alkalmazási tervet készít

a) titkos kutatás esetén, vagy

b) ha az alkalmazás jellege ezt indokolttá teszi, így különösen, ha a végrehajtás külső szerv vagy személy bevonásával, külső helyszínre történő behatolással jár.

(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazási terve tartalmazza

a) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának indokait, célját,

b) az eredményes végrehajtáshoz szükséges adatokat, a végrehajtás ütemezését,

c) a végrehajtás technikai eszköz útján történő rögzítésének szükségességét,

d) a lelepleződés esetén teendő intézkedéseket,

e) a beavatkozás eseteinek meghatározását,

f) az alkalmazás előrelátható költségeit,

g) a végrehajtásban közreműködő más szervek megjelölését, e szervek közreműködésének igénybevételére – így különösen a nemzetbiztonsági szolgálat igénybevételére irányuló megkeresésre (a továbbiakban: szolgálati jegy), a rendelkezésre álló kapacitásra – vonatkozó adatokat.

(4) Több bírói engedélyhez kötött eszköz egyidejű vagy összehangolt alkalmazása esetén egy alkalmazási terv is készíthető.

7. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának végrehajtásához közreműködő szerv bevonása szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője – a 9. § (5) bekezdése szerinti tartalommal, az engedélyező végzés másolati példányának egyidejű csatolásával – megkeresi a közreműködő szervet (a továbbiakban: megkeresés).

(2) A megkeresést két példányban kell elkészíteni, amelyek közül az egyik példány a titkos információgyűjtés iratanyagának részét képezi, a másik példányt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtésre feljogosított szervének vezetője megküldi a közreműködő szerv részére.

8. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője kizárólag a nemzetbiztonsági szolgálatot keresi meg a végrehajtás érdekében

a) küldemény titkos megismerése,

b) lehallgatás,

c) információs rendszer titkos megfigyelése

alkalmazása esetén.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője – a NAV tv. 52. § e) pontja szerinti célból folytatott titkos információgyűjtés kivételével – a hely titkos megfigyelésének végrehajtása és a titkos kutatás végrehajtásához szükséges technikai támogatás biztosítása érdekében elsősorban a nemzetbiztonsági szolgálatot keresi meg.

9. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának végrehajtása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza

a) a nemzetbiztonsági szolgálat által biztosított technikai eszközök (a továbbiakban: technikai eszköz) felhasználásának rendjét,

b) a biztosítandó technikai eszköz korlátozott rendelkezésre állása esetére irányadó eljárás rendjét,

c) mellékletként a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának végrehajtása iránti megkeresések aláírásának rendjét.

(2) Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának végrehajtásához nemzetbiztonsági szolgálatot vesz igénybe, a szolgálati jegyet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyező végzés elektronikus másolati példányának egyidejű csatolásával elektronikus úton terjeszti elő.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője a szolgálati jegyet az engedélyező végzés másolati példányának egyidejű csatolásával papír alapon küldi meg, ha a szolgálati jegy elektronikus úton történő megküldése

a) elháríthatatlan műszaki akadályba ütközik, vagy

b) a minősítés szintje miatt nem lehetséges.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti akadály elhárulását követően a szolgálati jegyet a (2) bekezdés szerinti elektronikus úton haladéktalanul meg kell küldeni.

(5) A szolgálati jegy tartalmazza

a) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját,

b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

c) az esemény leírását,

d) a végrehajtáshoz szükséges, azonosításra alkalmas egyéb adatokat,

e) a végrehajtás tervezett kezdő és befejező időpontját a hónap, a nap és az óra megjelölésével,

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve kapcsolattartójának nevét, elérhetőségét.

10. § Az 5. § b) és c) pontja szerinti esetben a végrehajtás további részleteinek meghatározása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve és a közreműködő szerv, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat – az engedélyező végzésben meghatározott keretek között – egyeztetéseket folytatnak.

11. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetéséről az engedélyező bíróságot – a (2) bekezdés szerinti tartalommal – tájékoztatja.

(2) A tájékoztatás tartalmazza

a) az engedélyező végzés iktatószámát,

b) a megszüntetéssel érintett, bírói engedélyhez kötött eszköz NAV tv. szerinti megjelölését,

c) az engedélyezett eszköz alkalmazása megszüntetésének okát és jogalapját, valamint

d) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának befejező időpontját hónapban, napban és órában meghatározva.

12. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének vezetője megvizsgálja, hogy az engedélyben szereplő személy – a NAV tv. 65/C. § (4) bekezdésére figyelemmel – a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényéről tájékoztatható-e, ennek érdekében szükség esetén megkeresi az alkalmazás végrehajtásával érintett szerveket, és álláspontjuk ismeretében dönt a tájékoztatásról.

(2) Az engedélyben szereplő személy tájékoztatása esetén a tájékoztatás kizárólag az alkalmazott, bírói engedélyhez kötött eszköz NAV tv. szerinti megnevezését és az érintettel szembeni alkalmazásának tényét tartalmazza.

13. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.

14. §1

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 1. melléklet F) pont 4. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,a 14. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 1. melléklet F) pont 4. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárvaa következőket rendelem el