98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

1. § (1)1 A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek az Egészséges Budapest Program keretében – a 2. mellékletben szereplő helyrajzi számú ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból telekalakítási eljárás véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon – megvalósuló beruházásokkal, valamint a kapcsolódó közúti infrastruktúra-fejlesztések (a továbbiakban együtt: Beruházások) megvalósításával függenek össze.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

b) a Beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkoznak.

1/A. §2 A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a 2. mellékletben foglalt táblázat 34., 37., 41., 42. és 46. sorában meghatározott beruházásokat. A kiemelten közérdekű beruházások helyszíne a 2. mellékletben foglalt táblázat 34., 37., 41., 42. és 46. sorában meghatározott ingatlanok területe.

2. § (1)3 A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben – a 2. mellékletben foglalt táblázat 13. sora szerinti beruházásokkal összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek kivételével – koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest közigazgatási területén megvalósuló beruházások esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt, a Pest vármegyében megvalósuló beruházások esetében a Pest Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelöli ki.

(2)4

(3)5

3. § (1)6

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – nyolc nap.

(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás kivételével – tizenöt nap.

4. § (1) A Beruházásokkal összefüggésben

a) – a (2) bekezdés kivételével – a központi építészeti-műszaki tervtanács véleményét be kell szerezni,

b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és

c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat 12. sora szerinti beruházással összefüggésben építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni.

(3)7 A 2. mellékletben foglalt táblázat 30. sora szerinti beruházásban a használatbavételi engedélyt épületenként is meg lehet kérni, feltéve, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A beruházásnak az adott épület rendeltetésszerű és biztonságos használatához közvetlenül nem szükséges elemei építési engedélynek való megfelelőségét az építésügyi hatóság a beruházás utolsó épületének használatbavételi engedélyezési eljárása során vizsgálja.

4/A. §8 (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 34. sorában meghatározott ingatlanon megvalósuló beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásoknál az építtető – az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján – indokolási kötelezettség nélkül dönthet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási forma alkalmazása mellett.

(2) A 2. melléklet 34. sora szerinti beruházás megvalósításának helyszíne és azok közvetlen környezete tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48. § (2) bekezdése szerinti, a fás szárú növények védelmére vonatkozó önkormányzati előírások helyett a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6–8. §-át kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása az ingatlan adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt, a kivágással érintett ingatlanok vagyonkezelője vagyonkezelésében álló, Budapest ugyanazon kerületében elhelyezkedő másik ingatlanon kell teljesíteni.

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat 34. sora szerinti építési beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 42. §-a szerint elhelyezendő személygépkocsik, kerékpártárolók számát az alábbi eltérésekkel kell meghatározni

a) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 200 m2 nettó alapterülete után,

b) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden megkezdett 20 betegágya után,

c) egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység esetén az iroda- vagy ellátóterület minden megkezdett 500 m2 alapterülete után.

(4) A 2. mellékletben foglalt táblázat 34. sora szerinti építési beruházás során a lapostetők esetében extenzív zöldtetőt nem kell kialakítani.

4/B. §9 (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 41. és 42. sorában megjelölt ingatlanokon megvalósuló beruházásra (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Beruházás) irányuló közbeszerzési eljárásoknál az építtető – a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján – indokolási kötelezettség nélkül dönthet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási forma alkalmazása mellett.

(1a)10 A 2. mellékletben foglalt táblázat 41. és 42. sorában szereplő ingatlanokra az eltérő településrendezési, építési és telekalakítási követelményeket a (2)–(9) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (2)–(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és

b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a (2)–(9) bekezdésben meghatározott sajátos településrendezési, építési és telekalakítási szabályokkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2)11 A Beruházás során érintett Budapest, belterület 36868 helyrajzi számú ingatlanokra, illetve a Budapest, belterület 36873 helyrajzi számú ingatlan tekintetében meghatározott sajátos beépítési szabályok

a) a telkek beépítési módja zártsorú,

b) a kialakítható telek legnagyobb területe 12 000 m2, a két telek összevonható,

c) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4 m2/m2,

d) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%.

(3)12 A Beruházás során érintett telkek teljes területe építési helynek minősül.

(4)13 A Budapest, belterület 36868 és 36873 helyrajzi számú telkek telekegyesítésének nem akadálya, ha az összevonásra kerülő telkek a településrendezési tervben eltérő építési övezetbe tartoznak. A telekegyesítés eredményeként létrejövő telekre az e rendelkezés hatálybalépésekor a Budapest, belterület 36868 helyrajzi számú telekre vonatkozó településrendezési terv szerinti szabályok, valamint a (2)–(11) bekezdésben foglalt előírások az irányadóak.

(5) A Beruházás területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetőek el

a) oktatási, kutatási és egészségipari, valamint ezekhez és a meglévő, kialakult funkciókhoz kapcsolódó, azt kiszolgáló és kiegészítő egyéb funkciók,

b) iroda, szolgáltatás, kiskereskedelem, vendéglátás funkciók,

c) a fő rendeltetést kiszolgáló raktározási funkciók.

(6) A Beruházás megvalósításának helyszíne és azok közvetlen környezete tekintetében a Kvt. 48. § (2) bekezdése szerinti, a fás szárú növények védelmére vonatkozó önkormányzati előírások helyett a magántulajdonban álló ingatlanokon lévő fás szárú növények vonatkozásában is az R. 6–8. §-át kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt, kivágással érintett ingatlan vagyonkezelője vagyonkezelésében álló, Budapest ugyanazon kerületében elhelyezkedő másik ingatlanon kell teljesíteni a használatbavételi engedély véglegessé válását követő két éven belül.

(7) A Beruházás során a Budapest, belterület 36868 helyrajzi számon megtartandó épület és a Budapest, belterület 36870 helyrajzi számon meglévő épület között a Budapest, Hőgyes Endre utca felől, azok műszaki állapotának megvédése érdekében maximum egy szint mélygarázs létesíthető.

(8)14 A Budapest, belterület 36868 és 36873 helyrajzi számú telken az építési beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az OTÉK 42. §-a szerint elhelyezendő személygépkocsik és kerékpártárolók számát a következő eltérésekkel kell meghatározni

a) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek, felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 300 m2 nettó alapterülete után,

b) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 200 m2 nettó alapterülete után,

c) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 200 m2 nettó alapterülete után,

d) nem kell személygépkocsi elhelyezését biztosítani kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítótere és vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztótere után,

e) új épület vagy meglévő épület bővítésének építési helyén a meglévő gépjárművárakozó-helyek megszüntethetők, azzal, hogy azok eltérő helyen történő biztosítása nem szükséges,

f) bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a parkolóférőhelyek számának meghatározásakor a teljes ellátandó rendeltetésre vonatkozó parkolóférőhelyek száma képezi az alapot, azzal, hogy a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget az a)–e) pontban meghatározott mértékben, az ütemezett megvalósítás összes ütemének és teljes megvalósításának végére kell biztosítani, és

g) egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 100 m2 alapterülete után, iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 500 m2 alapterülete után.

(8a)15 A Budapest, belterület 36868 és 36873 helyrajzi számú telken új épület létesítése, illetve épületbővítés esetén, a telken belül új parkoló mélygarázsban és felszínen is kialakítható.

(9)16 A Hőgyes Endre utca 5. szám alatti, védett homlokzattal rendelkező épület – homlokzati jellegzetességének minél teljesebb megőrzésével – átalakítható olyan módon, hogy az épület kapubejárója személy- és tehergépkocsi áthaladására alkalmas legyen.

(10) A Kormány a Beruházás során építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát a 3. melléklet szerint határozza meg.

(11) A Beruházás során a szükséges közműellátás a telkek egyesítése után is biztosítható több betáplálási ponton.

4/C. §17 (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 46. sorában megjelölt ingatlanon megvalósuló beruházásra (e § alkalmazásában a továbbiakban: Beruházás) irányuló közbeszerzési eljárásoknál az építtető – a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján – indokolási kötelezettség nélkül dönthet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási forma alkalmazása mellett.

(2) A Beruházás során érintett Budapest, belterület 36771/14 helyrajzi számú ingatlanra meghatározott sajátos beépítési szabályok

a) a beépítés maximális mértéke: 55%,

b) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 15%.

(3) A Beruházás során az érintett telek területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények is elhelyezhetők

a) kutatási és egészségipari, valamint ezekhez és a meglévő, kialakult funkciókhoz kapcsolódó, azt kiszolgáló és kiegészítő egyéb funkciók,

b) a fő rendeltetést kiszolgáló raktározási funkciók.

(4) A Beruházás során az érintett telek területén a tömbbelsőben elhelyezkedő épületegyüttes elbontható.

(5) A Beruházás során az érintett telek területén az egyes gyógyászati-oktatási egységek épületei zárt, fedett folyosóval felszínen vagy felszín felett összeköthetőek.

(6) A Beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az OTÉK 42. §-a szerint elhelyezendő személygépkocsik, kerékpártárolók számát az alábbi eltérésekkel kell meghatározni

a) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 200 m2 nettó alapterülete után,

b) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden megkezdett 20 betegágya után,

c) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 200 m2 nettó alapterülete után,

d) nem kell személygépkocsi elhelyezését biztosítani kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítótere és vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztótere után,

e) egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység esetén az iroda- vagy ellátóterület minden megkezdett 500 m2 alapterülete után,

f) új épület vagy meglévő épület bővítésének építési helyén a meglévő gépjárművárakozó-helyek megszüntethetők, azzal, hogy azok eltérő helyen történő biztosítása nem szükséges.

(6a)18 A Beruházással érintett ingatlan vonatkozásában személygépjármű-tárolás épületen kívül is megengedett.

(7) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a parkolóférőhelyek száma meghatározásának alapját a teljes ellátandó rendeltetés képezi, de csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell – a (6) bekezdésben meghatározott mértékben – biztosítani.

4/D. §19 (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 37. sora szerinti Budapest, IX. kerület, belterület 37414 és 37348/2 helyrajzi számú ingatlanokon megvalósuló beruházással (e § alkalmazásában a továbbiakban: Beruházás) érintett ingatlanokra a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2)–(4) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy a hatályos településrendezési terv, településkép védelméről szóló rendelet és a tervezett építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Beruházás során az OTÉK 42. §-a szerint elhelyezendő személygépkocsi és kerékpártárolók számát az alábbi eltérésekkel kell meghatározni

a) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett kizárólag oktatási és kutatási helyiségének nettó 50 m2 alapterülete után,

b) egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani a felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 150 m2 alapterülete után.

(3) A Beruházás ingatlanjaira meghatározott sajátos beépítési szabály

a) a telkek beépítési módja zártsorú,

b) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 100%,

c) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 5,5 m2/m2,

d) a parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3 m2/m2,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 4%,

f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 26 m,

g) a párkánymagasság megengedett legnagyobb mértéke a Tűzoltó utca és a Viola utca szakaszain 15 m és a Thaly Kálmán utcai szakaszon 21 m,

h) az új épületek építményrészei nem nyúlhatnak túl a megengedett legnagyobb párkánymagasság vonalától a telek irányába emelkedő ferde síkon és az e metszésvonal felett 7,0 méteres távolságban lévő vízszintes síkon, azzal, hogy a ferde sík hajlásszöge legfeljebb 45 fok, és több utcafronti homlokzattal rendelkező telek esetén az alacsonyabb vízszintes síkot csak a homlokzattól mért 10 méteres traktusban kell figyelembe venni, egyébként a legmagasabb érték az irányadó,

i) a meglévő szomszédos épületek párkánymagasságához nem kell csatlakozni,

j) az építési hely az érintett ingatlanok teljes területe,

k) a homlokzati elemeknek a Szentágothai János tér közterülete felé való kinyúlásának legnagyobb megengedett mértéke 2 m.

(4) A Beruházás során a szükséges közműellátás a telkek egyesítése után is biztosítható több betáplálási ponton.

(5) A Kormány a Beruházás során építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát a 3. melléklet szerint határozza meg.

4/E. §20 (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 72. sora szerinti, Budapest VIII. kerület, belterület 36262 helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló beruházással (e § alkalmazásában a továbbiakban: Beruházás) érintett ingatlanra a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy a hatályos településrendezési terv, településkép védelméről szóló rendelet és helyi építési szabályzat előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Beruházás ingatlanára meghatározott sajátos beépítési szabály

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%,

b) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%,

c) az épületmagasság megengedett legkisebb mértéke 2m

d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 25m.

4/F. §21 (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 75. sorában szereplő ingatlanra az eltérő településrendezési, építési és telekalakítási követelményeket a (2)–(6) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és

b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a (2)–(6) bekezdésben meghatározott sajátos településrendezési, építési és telekalakítási szabályokkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) A Beruházás során érintett Budapest, belterület 36774 helyrajzi számú ingatlanra meghatározott sajátos beépítési szabályok

a) a beépítés maximális mértéke terepszint alatt: 100%,

b) a beépítés maximális mértéke terepszint felett: 100%,

c) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 0%,

d) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 8,5 m2/m2.

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat 75. sora szerinti építési beruházással szomszédos épületek tűzfalain szabálytalanul elhelyezett nyílászárókat az építési engedélyezési eljárás során nem kell figyelembe venni.

(4) A 2. mellékletben foglalt táblázat 75. sora szerinti építési beruházás során a lapostetők esetében extenzív zöldtetőt nem kell kialakítani.

(5) A 2. mellékletben foglalt táblázat 75. sora szerinti építési beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az OTÉK 42. §-a szerint elhelyezendő személygépkocsik és kerékpártárolók számát a következő eltérésekkel kell meghatározni

a) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 150 m2 nettó alapterülete után,

b) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 betegágya után, és

c) egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység esetén az iroda- vagy ellátóterület minden megkezdett 200 m2 alapterülete után.

(6) A 2. mellékletben foglalt táblázat 75. sora szerinti építési beruházás során a Budapest, belterület 36774 helyrajzi számú ingatlan utcai homlokzata előtt a meglévő közterületi parkolók megszüntethetőek.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

7. §22 Az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 119/2018. (VII. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 2. mellékletet a Módr1. hatálybalépésekor23 folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

8. §24 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 143/2019. (VI. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 2. mellékletet a Módr2. hatálybalépésekor25 folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

9. §26 E rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 357/2020. (VII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 4. § (3) bekezdését a Módr3. hatálybalépésekor27 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

10. §28 E rendeletnek az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 521/2021. (IX. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított 1/A. §-át, 4/A–4/C. §-át, 2. mellékletében foglalt táblázat módosított 34., 35., 42. sorát és megállapított 72–84. sorát, valamint 3. mellékletét a Módr4. hatálybalépésekor29 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

11. §30 E rendeletnek az egyes felsőoktatási tárgyú és kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 617/2022. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 4/E. §-át a Módr5. hatálybalépésekor31 folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

12. §32 E rendeletnek az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 101/2024. (V. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.6.) megállapított 4/B. § (1a) és (8a) bekezdését és 4/F. §-át, valamint módosított 4/B. § (2)–(4), (8) és (9) bekezdését, továbbá 2. és 3. mellékletét a Módr.6. hatálybalépésekor33 folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

13. §34 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a fogyatékossággal élő személyeket érintő, az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 86/2025. (IV. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.7.) megállapított 3. mellékletét a Módr.7. hatálybalépésekor35 folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában,a 2. § (3) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,a 4. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjábankapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el