HU
429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
Table of Provisions (25)
Statutory Text (25 Articles)
1. § (1) Minden képviselő-testület hivatalában legalább egy, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával.
(2) Az anyakönyvi feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételeket az 1. melléklet tartalmazza.
(3)1
2. §2 (1) A házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentési időpontjának az alábbi időpontok közül a legkésőbbit kell tekinteni
a) amikor az anyakönyvvezetőnél a bejelentést megtették,
b) ha a házasságkötési vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot a hivatásos konzuli tisztviselőnél jelentették be, amikor a hivatásos konzuli tisztviselő által megküldött jegyzőkönyv és annak mellékletei az illetékes anyakönyvvezetőhöz megérkeztek,
c) amikor az anyakönyvi szervnek a külföldi okiratok elfogadhatóságáról szóló nyilatkozata az anyakönyvvezetőhöz megérkezett.
(1a)3 Az egyik házasuló elektronikus szándékbejelentése esetén a másik házasuló elektronikus vagy személyes bejelentésének időpontját kell a szándékbejelentés időpontjának tekinteni.
(2) A születést az 5. melléklet szerinti adattartalommal kell bejelenteni.
(3) A házasságkötést megelőző eljárás során a 6. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3a)4 A házassági szándékot elektronikus úton a 6a. mellékletben meghatározott adattartalommal kell bejelenteni.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás során a 7. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A haláleset bejelentéséről a 8. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.
3. § Hivatalból kell elvégezni az anyakönyvezést megkeresésre, más szerv értesítése alapján vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetét a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv – ha arról hivatalos tudomást szerez – hivatalból is anyakönyvezheti.
4. § (1)5 Az anyakönyvezés a magyar helyesírás szabályai szerint történik. A földrajzi nevek bejegyzése során csak a 44 betűs magyar ábécé betűit lehet használni. A személynevek bejegyzése – a nemzetiségi névviselés kivételével – a 44 betűs magyar ábécé betűivel és az ä betű használatával teljesíthető.
(2) Az adatokat az anyakönyvi esemény időpontjának megfelelően kell bejegyezni az anyakönyvbe.
(3)6 Az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat összehasonlítja, az összehasonlítás eredménye alapján a téves vagy jogsértő bejegyzésből fakadó eltéréseket – hivatalból vagy az összehasonlítást elvégző más szerv megkeresésére – a téves vagy jogsértő bejegyzés adatmódosításával vagy adattörléssel megszünteti, továbbá illetékesség hiányában az eltérésről értesíti a nyilvántartó anyakönyvvezetőt.
(4)7 Az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait összehasonlítja, az összehasonlítás eredménye alapján az adateltérések megszüntetése iránt hivatalból intézkedik.
(5)8 A (3) és (4) bekezdés szerinti, névviselést érintő adateltérés esetén az anyakönyvvezető vagy anyakönyvi szerv az anyakönyvi esemény alanyát haladéktalanul értesíti az adategyeztetés szükségességéről, valamint a névviselés rendezésére rendelkezésre álló jogi lehetőségekről. Az érintett az értesítéstől számított tizenöt napon belül írásban vagy személyesen kérelmet terjeszthet elő a névviselésének rendezése érdekében. A kérelem határidőben történő benyújtása esetén az adateltérés megszüntetéséről és a névviselést érintő adatváltozás bejegyzéséről az anyakönyvvezető egyidejűleg köteles intézkedni.
4/A. §9 Amennyiben az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai közötti eltérést az anyakönyvvezetőtől vagy az anyakönyvi szervtől eltérő hatóság észleli az eljárása során, erről a hatóság a nyilvántartó anyakönyvvezetőt is haladéktalanul értesíti. A nyilvántartó anyakönyvvezető a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül intézkedik a 4. § (5) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárás lefolytatása iránt.
5. § (1) Az anyakönyvbe az anyakönyvi esemény helyeként a település hivatalos közigazgatási elnevezését kell bejegyezni. Ha az igazgatási kerület száma ismert, azt a Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél minden esetben fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az esetben, ha az az esemény időpontjában létezett. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetén a területnek a lakcímnyilvántartásban használt megnevezését kell feltüntetni.
(2) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni.
(3) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában nem, de azt megelőzően vagy azt követően Magyarország területéhez tartozott és volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az adott országban az anyakönyvi esemény időpontjában alkalmazott hivatalos elnevezés feltüntetésével kell anyakönyvezni.
(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév anyakönyvezésekor – ha az iratokból megállapítható – az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét, illetve a helység kerületének megjelölését is fel kell tüntetni az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel. Az ország nevét minden esetben hivatalos magyar elnevezésével kell bejegyezni.
(6)10 Az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit a származási hely bejegyzésére is megfelelően alkalmazni kell.
6. § (1) A tévesen holtnak nyilvánított vagy a halál tényének téves megállapításával érintett személy családi állapotát, ha volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt újabb házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített – a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni. A tévesen holtnak nyilvánított vagy a halál tényének téves megállapításával érintett személy volt házastársának vagy bejegyzett élettársának a tévesen megállapított haláleset időpontja és az új házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte közötti időszakban fennálló családi állapotát – a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni.
(2) Az érvénytelen házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőző állapot szerint kell bejegyezni a házasságkötéskor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor és a haláleset anyakönyvezésekor annak a személynek a családi állapotát, akinek korábbi házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a bíróság érvénytelennek nyilvánította.
8. § A családi név korrekcióját az anyakönyvvezető a 2. mellékletben rendszeresített adattartalmú kérelem vagy nyilatkozat alapján jegyzi be.
9. § (1) Az anyakönyvi eljárás befejezése után az anyakönyvi alapiratot az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni. Az iratkezelés szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(2)12 Az anyakönyvi alapiratot – az elektronikus alapirat kivételével – az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető őrzi.
(3) A hazai anyakönyvezési tevékenység tekintetében a nyilvántartó anyakönyvvezető Budapest Főváros Kormányhivatala.
(4) A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervek a hazai anyakönyvezés alapiratait félévente egy alkalommal küldik meg Budapest Főváros Kormányhivatala részére.
9/A. §13 (1)14 A születést anyakönyvező anyakönyvvezető végzi a törvényes képviselő nyilatkozata szerint az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiállított anyakönyvi kivonat és hatósági igazolványok egészségügyi szolgáltatónál vagy anyakönyvvezetőnél személyesen a törvényes képviselőnek történő átadását.
(2)15
(3) A születést anyakönyvező anyakönyvvezető a jogszabályban meghatározott, hivatalból kiállított hatósági igazolványt a jogszabályban meghatározott címzettnek továbbítja.
9/B. §16 Az elektronikus úton előterjesztett házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem esetén az adatváltozás automatikus döntéshozatali eljárásban történő bejegyzésének feltétele, hogy
a) az adatváltozással érintett házassági esemény szerepel az elektronikus anyakönyvben, és
b) a papíralapú anyakönyvi bejegyzés rögzítését, illetve a házassági anyakönyvi bejegyzést az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszere (a továbbiakban: EAK rendszer) – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) megfelelő – házassági névviselési formákat kezelő funkciójának alkalmazásával teljesítették.
10. § (1) A születés bejelentésének tartalmaznia kell legalább a gyermek
a) születési helyét,
b) születési idejét,
c)17 születési családi és utónevét, ezek hiányában születési családi vagy utónevét, azonos születési nemű ikergyermekek esetén legalább a születési utónevét,
d)18 születési nemét,
e) anyja születési családi és utónevét.
(2) A haláleset bejelentésének – ideértve a bíróságnak a holtnak nyilvánításról vagy a halál tényének megállapításáról szóló értesítését – tartalmaznia kell legalább
a) a holtnak nyilvánítás kivételével a haláleset helyét,
b) a haláleset idejét,
c) az elhalt személy születési helyét,
d) az elhalt személy születési idejét,
e) az elhalt személy születési családi és utónevét.
(3)19 Ha a gyermek születését azért nem lehet anyakönyvezni, mert sem születési családi, sem utóneve nem ismert, az anyakönyvvezető haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot. Az anyakönyvvezető a gyámhatóság határozata alapján jegyzi be az anyakönyvbe a gyermek születésével összefüggő adatokat.
(4) Ha a haláleset bejelentésével összefüggésben a (2) bekezdés c)–e) pontjában foglalt adatok nem válnak ismertté, a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályait kell alkalmazni.
(5) Ha a haláleset pontos éve, hónapja és napja nem volt megállapítható, az anyakönyvben és az anyakönyvi okiraton a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő vagy egyébként megállapított időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni.
(6) Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén, ha a halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg, az anyakönyvvezető a családi állapotra vonatkozó adatot nem jegyzi be.
11. § (1) A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell bejegyezni, ha az a magyar névviselés szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a magyar névviselés szabályainak, a szülők, vagy nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett nyilatkozata alapján kell a magyar névviselés szabályainak megfelelő családi nevet bejegyezni, kivéve, ha a nemzetközi magánjogról szóló előírások alapján a születés anyakönyvezésekor a névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni.
(2)20 Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgár házastárs a Ptk.-ban felsorolt házassági névviselési formák közül választhat, kivéve, ha a nemzetközi magánjogról szóló előírások alapján a házassági névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni. A külföldi házastárs házassági nevét a rendelkezésre álló egyéb külföldi okirat alapján lehet a hazai anyakönyvbe bejegyezni. Ennek hiányában házassági névként – a külföldi házastársnak, illetve eltérő nyilatkozat hiányában a magyar állampolgár házastársnak – a születési nevet kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.
(3)21 A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv törli az adatokat az anyakönyvből,
a) ha az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár, vagy
b) ha a hazai anyakönyvezést követően a magyar állampolgárságot keletkeztető, leszármazáson alapuló családi kapcsolat megdőlt.
(4)22 A Magyarország területén található külképviseleten kötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezése során az anyakönyvi esemény helyeként a település hivatalos közigazgatási elnevezésén túl a külképviselet hivatalos magyar megnevezését is be kell jegyezni.
(5)23 Az anyakönyvbe az anyakönyvi esemény helyeként a nyilvántartásba vétel helye szerinti település és ország hivatalos elnevezését kell bejegyezni, amennyiben a külföldi okirat kizárólag földrajzi koordinátákat tartalmaz.
(6)24 A hazai anyakönyvezési eljárásban a születés, házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, valamint a haláleset anyakönyvezéséhez az angol, német vagy francia nyelven kiállított anyakönyvi kivonathoz nem szükséges fordítás, ha az anyakönyvi okiratot elektronikai eszközzel személyesítették meg, és az anyakönyvi okirat megjegyzést vagy záradékot nem tartalmaz.
(7)25 Az At. 14. § (3) bekezdése szerinti elháríthatatlan akadály különösen akkor áll fenn, ha
a) a diplomáciai felülhitelesítés beszerzése – a konzuli tisztviselő állásfoglalása szerint – lehetetlen vagy bizonytalanul hosszú időt vesz igénybe, vagy
b) a diplomáciai felülhitelesítés beszerzése miatt a kérelmezőt súlyos joghátrány érhetné.
12. § (1) Anyakönyvi kivonat kiállítására csak a nyilvántartó szerv által rendszeresített, központilag előállított anyakönyvi kivonat-nyomtatvány, annak aláírására a nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz használható.
(2)26 Anyakönyvi kivonat kizárólag az EAK rendszeren keresztül, a nyilvántartó szerv, valamint a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával állítható ki. A kiállított anyakönyvi kivonaton javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet.
(3) Az anyakönyvi kivonatok megrendelésének, átvételének, bevételezésének, érvénytelenítésének és selejtezésének szabályait a 4. melléklet tartalmazza.
(4)27 Anyakönyvi kivonat kiállítására az At. 4. § (7) bekezdése alapján jogosult szervek – az ügyfél kérelmére – az EAK rendszer alkalmazásával az anyakönyvi kivonat mellékleteként kiállítják az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.
(5)28 Az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány kizárólag a 2014. július 1. után kiállított anyakönyvi kivonathoz kérelmezhető.
(6)29 Az anyakönyvi kivonat kiállítására jogosult szerv a bemutatott anyakönyvi kivonat adattartalmát összehasonlítja az ügyfél elektronikus anyakönyvbe bejegyzett adataival. Az anyakönyvi kivonat adattartalmát érintő adatváltozás megállapítása esetén a bemutatott anyakönyvi kivonathoz az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány nem állítható ki.
(7)30 Az elektronikusan igényelt anyakönyvi kivonathoz – külföldön történő felhasználás esetén – az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány egyidejűleg legfeljebb két eltérő nyelven kérelmezhető.
13. § (1) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzését követően születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, valamint haláleset anyakönyvezésekor hivatalból kiadja az anyakönyvi kivonatot.
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (3) bekezdése, 4. § (3a) bekezdése, illetve 5. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó hazai anyakönyvezési eljárásban anyakönyvi kivonatot csak erre irányuló kérelem esetén kell kiadni.
(3) Ha az anyakönyvi kivonattal igazolandó anyakönyvi eseménnyel érintett személynek az At. 46. § (1) bekezdése szerinti neve szerepel az anyakönyvben, az anyakönyvi kivonaton feltüntetett rovatok megnevezését kérelemre az anyakönyvi kivonat az érintett nemzetiségi nyelven is tartalmazza.
14. §31 Az anyakönyvi hatósági bizonyítványt és a névváltozási hatósági bizonyítványt kizárólag elektronikai eszközök felhasználásával lehet kiállítani és kinyomtatni. A kiállított hatósági bizonyítványon javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet.
15. § Az anyakönyvi szerv az ügyfélnek a nála vagy az anyakönyvvezetőnél előterjesztett kérelmére a külpolitikáért felelős miniszter útján – ha azt a fogadó ország jogszabályai lehetővé teszik – külföldről beszerzi a külföldi anyakönyvi okiratot.
16. § (1) Az anyakönyvi eljárásban az adatok bejegyzése, módosítása, törlése, az anyakönyvi okiratok kiállítása, az értesítések, az adatszolgáltatás és a jogszabályban meghatározott egyéb feladatok elvégzése az EAK rendszer alkalmazásával történik.
(2) Egy személyhez csak egy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító rendelhető.
(3) Ha egy személynek több egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója képződött, az egynél többet az ahhoz tartozó eseménnyel vagy eseményekkel együtt az elektronikus anyakönyvből törölni kell. A törölt eseményeket a nem törölt elektronikus anyakönyvi azonosító felhasználásával haladéktalanul újra rögzíteni kell.
17. § (1) Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultságot a nyilvántartó szerv biztosítja.
(2)32 Az EAK rendszer működtetéséhez szükséges, településenként legalább egy darab számítógépet, az anyakönyvi kivonat kiállításához és a felhasználói kártya használatához szükséges számítástechnikai eszközöket és feltételeket a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 341/2024. (XI. 14.)Korm. rendeletben meghatározottak szerint biztosítja.
(3)33 Az EAK rendszerhez történő hozzáférési jogosultság megszűnik a közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésével vagy a hozzáférési jogosultság visszavonásával.
18. § (1) A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását a munkáltató írásban igényli a nyilvántartó szerv által rendszeresített igénylőlapon.
(2) A hozzáférési jogosultság első alkalommal történő igénylése esetén az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult települési anyakönyvvezető részére felhasználói kártyát kell kiállítani.
(3) A jogosult a felhasználói kártya használatát más személynek nem engedheti át, az annak használatához szükséges kódokat más személynek nem hozhatja tudomására. Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén az anyakönyvi szerv intézkedik az EAK rendszer használatához szükséges jogosultság módosításával kapcsolatban.
(4) A jogosult a kártya gyártás- vagy gyártmányhibáját, elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, a használathoz szükséges kódok elvesztését, illetéktelen birtokába kerülését és a kártyán szereplő adatok megváltozását haladéktalanul köteles bejelenteni az igénylésre jogosult munkáltatónak. Az előbbi tényekről, körülményekről az igénylő haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezést követő munkanapon írásban köteles tájékoztatni az igénylés továbbítására jogosult szervet a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében. A felhasználói kártyát öt napon belül pótolni kell.
(5)34 A jogosult a felhasználói kártyát a jogosultság megszűnése vagy új kártya kibocsátása esetén leadja a jogosultságot igénylő munkáltatónak, aki az átvételt írásban igazolja, majd a felhasználói kártyát az anyakönyvi szerv útján megküldi a nyilvántartó szervnek a bevonás és érvénytelenítés technikai műveletei és az esetleges selejtezés végrehajtása érdekében. A felhasználói kártya érvénytelenítése, majd újrainicializálása után a kártya újra kiadható.
19. § (1) Az anyakönyvi értesítés tartalmazza az adattovábbítás iránti kérelemmel érintett adatokat, vagy az anyakönyvi eseménnyel érintett személy természetes személyazonosító adatait és az anyakönyvi esemény típusát, időpontját és helyét.
(2) Anyakönyvi értesítést az At. alapján az adat kezelésére jogosult szerv vagy személy számára kell kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte.
(3) A nem közvetlen hozzáféréssel teljesített adatszolgáltatást az EAK rendszerből kell elvégezni.
(4) A nyilvántartó szervhez az At. 81–81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv az adattovábbítás iránti igényét elektronikus úton nyújthatja be.
(5) Ha az At. 81–81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv anyakönyvi kivonat kiállítását kéri, és jogszabály nem írja elő az anyakönyvi kivonat kötelező bizonyítási eszközként való használatát, az adattovábbítást anyakönyvi kivonat kiállítása helyett az igényelt adatok közlésével kell teljesíteni.
21. § Az anyakönyvvezető a gyámhivatalt érintő anyakönyvi eseményekről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül értesítést állít ki, és megküldi az illetékes gyámhivatalnak.
22. §36 Az anyakönyvvezető – a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek kivételével – az anyakönyvi kivonatot, valamint a törvényben meghatározott adattartalmú értesítést nemzetközi szerződésben meghatározott időtartamon, ennek hiányában harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának, vagy – ha a külföldi személy állampolgársága szerinti államnak Magyarországon nincs külképviselete – a külpolitikáért felelős miniszternek küldi meg.
23. § (1) A papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzésekből az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatokat a papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos anyakönyvi jogszabályoknak megfelelően kell az elektronikus anyakönyvben rögzíteni.
(2) A papíralapú anyakönyvből az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítéskor a papíralapú anyakönyvi bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „Az elektronikus anyakönyvben rögzítve.” szöveggel le kell zárni. A bejegyzés lezárását a bejegyzés dátumával és a bejegyző aláírásával kell ellátni. A bejegyzés lezárását a betűrendes névmutatóban is fel kell tüntetni.
(3) A papíralapú anyakönyvben szereplő alapbejegyzést az ahhoz tartozó utólagos bejegyzésekkel együtt kell rögzíteni. Ha az alapbejegyzést újbóli anyakönyvezés eredményeként rögzítették, elsőként az eredeti és azt követően az újból anyakönyvezett bejegyzés adattartalmát is rögzíteni kell.
24. § (1) Ha a papíralapú anyakönyvben szereplő bejegyzést törölni kell, és az anyakönyvi bejegyzés törlése következtében új anyakönyvi bejegyzés teljesítése nem szükséges, vagy azt más szervnek kell teljesítenie, az anyakönyvvezető a bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „A bejegyzést törlöm. A bejegyzést az elektronikus anyakönyvben nem rögzítettem.” szöveggel, valamint a törlés dátumával és aláírásával zárja le.
(2) Nem kell bejegyezni a papíralapú anyakönyvi bejegyzésben szereplő téves, helyesbített vagy kijavított adatot.
(3) Ha az alapiratok alapján megállapítható, hogy a papíralapú anyakönyvben hibás adat szerepel, az anyakönyvvezető már az alapiratoknak megfelelő helyes adatot rögzíti az elektronikus anyakönyvben.
(4) Ha a papíralapú anyakönyv ismeretlen holttesttel összefüggő adatokat tartalmaz, az elhalt személyazonosságának ismertté válásakor az anyakönyvvezető az ismeretlen holttestre vonatkozó bejegyzést az (1) bekezdés szerint lezárja. Az elektronikus anyakönyvbe az anyakönyvvezető csak az elhalt személyazonosító adatait és a halálesettel kapcsolatos adatokat jegyzi be.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetben az anyakönyvvezető a törlés, illetve a javítás okáról feljegyzést készít, és azt az alapiratok között helyezi el, valamint a bejegyzés lezárását feltünteti a betűrendes névmutatóban.
25. § (1) Ha az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, vagy volt hivatalos magyar megnevezése, a település nevét az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos szabályok szerint kell bejegyezni.
(2) A törvény alapján nem viselhető vagy be nem jegyezhető adatok nem jegyezhetőek be az elektronikus anyakönyvbe.
(3) A papíralapú anyakönyvben szereplő kétes vagy vitás állampolgárságot ismeretlen állampolgárságként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.
(4) Ha az anyakönyvi bejegyzésből a külföldi állampolgárság nem állapítható meg, a papíralapú anyakönyvbe külföldi illetőségűként bejegyzett személyt ismeretlen állampolgárságú személyként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.
(5) Ha a papíralapú anyakönyvbe történő bejegyzéskor a személy állampolgársága ismeretlen volt, de a bejegyzés utólagos bejegyzésként tartalmazza a bejegyzéskor fennálló, később ismertté vált állampolgárságát, az elektronikus anyakönyvbe csak az ismertté vált, igazolt külföldi állampolgárságot kell bejegyezni.
(6) Az elektronikus anyakönyvben a papíralapú anyakönyvben rövidítésként feltüntetett adatokat azok teljes szövegével kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.
26. § (1) A papíralapú születési anyakönyvbe bejegyzett, 1947. június 1-je előtt tett apai elismerő nyilatkozat alapján az apa adatait akkor kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, ha az apai elismerő nyilatkozatot az apa 1947. június 1-jét követően nyilatkozattal megerősítette.
(2) Ha a gyermek anyja 1947. június 1-je előtt kötött utólagos házasságot, a férjet a házasságkötés alapján akkor lehet a gyermek apjaként a papíralapú bejegyzés elektronikus rendszerbe történő bejegyzésekor bejegyezni, ha
a) a férj a gyermeket magáénak elismerte, és az elismerést az anyakönyvbe bejegyezték,
b) a férj a gyermeket anyakönyvvezető, gyámhivatal, bíróság, közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal a magáénak elismerte, de a nyilatkozatot az anyakönyvbe nem jegyezték fel, vagy
c) jogerős bírósági határozat megállapította, hogy az utólagos házasságkötés folytán a férjet kell a gyermek apjának tekinteni.
27. § (1) Ha az 1953. január 1-jét megelőzően keletkezett házassági anyakönyvi bejegyzés a feleség házassági nevét nem tartalmazza, az elektronikus anyakönyvbe a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának első fordulata szerinti házassági nevet kell bejegyezni.
(2) Ha az 1953. január 1-jét megelőzően keletkezett születési anyakönyvi bejegyzés a gyermek születési családi nevét nem tartalmazza, a gyermek születési családi neveként a gyermeket megillető születési családi nevet kell bejegyezni.
(3) Örökbefogadást tartalmazó anyakönyvi bejegyzés esetén az 1953. január 1-jét megelőzően létrejött örökbefogadás és a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alapján létrejött örökbefogadások tény szerinti anyakönyvezése esetén az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) és bg) alpontjában foglalt adatokhoz a vér szerinti szülők adatait kell bejegyezni.
28. § (1) Ha jogszabály az anyakönyvvezetőre vagy az anyakönyvi szervre vonatkozóan mást nem állapít meg, az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv öt napon belül vagy az első diplomáciai postával tesz eleget a továbbítási és tájékoztatási kötelezettségeinek.
(2) Ha jogszabály az anyakönyvi igazgatási feladatok végrehajtásával összefüggésben a konzuli tisztviselőre vonatkozóan mást nem állapít meg, a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával tesz eleget a továbbítási és tájékoztatási kötelezettségeinek.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az anyakönyvvezető az anyakönyvi igazgatási feladatokkal összefüggő kérelem átvétele során a kérelmet, valamint a jegyzőkönyv felvétele során a jegyzőkönyvet rögzíti az EAK rendszerbe.
(4) Az Ápt. 4. §-ában, 5. §-ában, 5/A. §-ában, 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott eljárásokban előterjesztett hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmeket a hatáskörrel rendelkező hazai anyakönyvi szerv rögzíti az EAK rendszerbe.
29. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 30. § (1) és (3) bekezdése 2018. február 1. napján lép hatályba.
30. §37 E rendelet 12. § (4)–(7) bekezdése az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A házasságkötést megelőző eljárás során felvett jegyzőkönyv tartalma
A) A házasságkötési szándék bejelentésének adattartalma
1. A szervet megjelölő azonosító.
2. A szándékbejelentés egyedi azonosítója.
3. A házasulók
3.1. At. 69/B. § a) és b) pontja, valamint g) és h) pontja szerinti adatai,
3.2. lakóhelye, tartózkodási helye,
3.3. menekült vagy oltalmazott jogállása.
4. A bemutatott okiratok tekintetében
4.1. a személyazonosság, illetve állampolgárság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
4.2. a külföldi anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése,
4.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány okmányazonosítója,
4.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,
4.5. a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje.
5. A házasságkötés tervezett időpontja.
6. A házasságkötés tervezett helyszíne.
7. Közeli halállal fenyegető állapot ténye, a megállapításra szolgáló orvosi igazolás ténye vagy ennek hiányában az állapot megállapításának körülményei.
8. Nemzetiségi nyelven történő házasságkötés ténye.
9. A házasulók nyilatkozatai
9.1. a házasságkötést követően viselni kívánt házassági névről,
9.2. a születendő közös gyermek családi nevéről,
9.3. nem magyar állampolgárság esetén arról, hogy házasságkötésnek a személyes jog szerint nincs akadálya,
9.4.46
10.47
11. A házasulók házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli megkötése iránti kérelme és nyilatkozatai.
12. A házasulók 30 napos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelme és indokolása.
13. A házasulók többnyelvű formanyomtatvány iránti kérelme a példányszám és a nyelv (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén) megjelölésével.
14. A házasságkötési szándék bejelentésénél közreműködő tolmács családi és utóneve, lakóhelye, tartózkodási helye, személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje.
15. A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni, és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.
16. A menyasszony aláírása.
17. A vőlegény aláírása.
18. A tolmács aláírása.
19. A bejelentés időpontja.
20. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető neve és aláírása.
B) A házasságkötésnél közreműködők adatai
1. A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető, illetve polgármester családi és utóneve, aláírása.
2. A tanúk és a tolmács
2.1. családi és utóneve,
2.2. lakóhelye, tartózkodási helye,
2.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
2.4. aláírása.
3. Keltezés.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás
A) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésének adattartalma
1. A szervet megjelölő azonosító.
2. A szándékbejelentés egyedi azonosítója.
3. A felek
3.1. At. 69/B. § a) és b) pontja, valamint g) és h) pontja szerinti adatai,
3.2. lakóhelye, tartózkodási helye,
3.3. menekült vagy oltalmazott jogállása.
4. A bemutatott okiratok tekintetében
4.1. a személyazonosság, illetve állampolgárság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
4.2. a külföldi anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése,
4.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány okmányazonosítója,
4.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,
4.5. a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, felmentés érvényességi ideje.
5. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontja.
6. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett helyszíne.
7. A felek bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli létesítése iránti kérelme és nyilatkozatai.
8. Közeli halállal fenyegető állapot ténye, a megállapításra szolgáló orvosi igazolás ténye vagy ennek hiányában az állapot megállapításának körülményei.
9. Nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének ténye.
10. A nem magyar állampolgár fél/felek nyilatkozata arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs akadálya, vagy a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a házasságkötésének a személyes joga szerint nem lenne akadálya.
11. A felek többnyelvű formanyomtatvány iránti kérelme a példányszám és a nyelv (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén) megjelölésével.
12. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének bejelentésekor közreműködő tolmács családi és utóneve, lakóhelye, tartózkodási helye, személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje.
13. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése akadályai elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a felek nyilatkozata arról, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni, és legjobb tudomásuk szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi akadálya nincs.
14. A felek aláírása.
15. A tolmács aláírása.
16. A bejelentés időpontja.
17. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető neve és aláírása.
B) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködők adatai
1. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködő anyakönyvvezető, illetve polgármester családi és utóneve, aláírása
2. A tanúk és a tolmács
2.1. családi és utóneve,
2.2. lakóhelye, tartózkodási helye,
2.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
2.4. aláírása.
3. Keltezés.
A Kormány az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94 § (2) bekezdésében,a 30. § tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjábankapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el