28/2017. (XII. 27.) IM rendelet a jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető támogatások iránti kérelem tartalmára és a támogatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokról

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatások iránti kérelem benyújtására rendszeresített, e rendelet szerinti adattartalmú nyomtatványokat díjmentesen, kitölthető és letölthető formában közzéteszi a honlapján.

3. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) szerinti támogatások iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján kiutasított külföldi fél esetében alkalmazandó nyomtatvány adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A nyomtatványt úgy kell kialakítani, hogy azon elegendő hely álljon rendelkezésre a nyilatkozatok megtételéhez és azon az aláírások és a bélyegzőlenyomat helyét is ki kell alakítani.

(2) Ha a nyomtatványban nincs elegendő hely a szükséges nyilatkozatok megtételéhez, vagy a nyomtatvány rovatainak száma nem elegendő, a fél a nyomtatvány szerinti tartalommal pótlapot csatolhat a nyomtatványhoz. Erre a nyomtatvány közlemény rovatában utalni kell.

5. § A nyomtatványt a fél tölti ki és írja alá büntetőjogi felelőssége mellett. Ha a fél nem jogosult személyes eljárásra, a nyomtatványt törvényes képviselője írja alá.

6. § (1)1 A nyomtatványon minden, a kérelem előterjesztésekor fennálló munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelemről és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóságról, munkanélküli-ellátásról (a továbbiakban együtt: jövedelem) nyilatkozni kell.

(2)2 A kérelem előterjesztésekor fennálló jövedelem igazolásakor a rendszeres havi nettó (adó, adóelőleg, társadalombiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, egyéb járulékok levonása után fennmaradó) jövedelemről kell nyilatkozni.

7. § (1) A félnek a nyomtatvány személyi és jövedelmi adatokra vonatkozó részét mind magára, mind a vele közös háztartásban élő személyekre vonatkozóan ki kell töltenie.

(2) A féllel közös háztartásban élő nagykorú, cselekvőképes vagy e körben cselekvőképességében nem korlátozott személynek – kivéve, ha a jogvitában vagy a bírósági, hatósági eljárásban ellenérdekű fél – a nyomtatvány rá vonatkozó részét alá kell írnia. Ha az aláírásnak akadálya van, ennek okát a nyomtatvány közlemény rovatában fel kell tüntetni.

8. § (1) A vállalkozónak a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről, melyet igazolnia kell. Havi jövedelemként az éves adózott jövedelem tizenketted részét kell feltüntetni a nyomtatványon. Ez a rendelkezés nem mentesíti a felet a 6. § szerinti egyéb jövedelmének igazolása alól.

(2) Ha a mezőgazdasági őstermelő fél a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, ennek tényét jeleznie kell a nyomtatvány megfelelő rovatában. Ebben az esetben a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett jövedelem tizenketted részét kell – külön igazolás csatolása nélkül – a nyomtatványon havi nettó jövedelemként feltüntetni.

9. § (1) A félnek minden vagyonáról – így különösen: készpénz, pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelés, értékpapír, ingó vagyontárgy, követelés, vagyoni értékű jog – nyilatkoznia kell, kivéve a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint az olyan összegű készpénzt vagy pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelést, amely a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint mentes a végrehajtás alól.

(2) Szokásos életszükségleti és berendezési tárgynak kell tekinteni a gépjármű kivételével különösen azt az ingóságot, amely a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint mentes a végrehajtás alól.

10. § A félnek a nyomtatvány közlemény rovatában nyilatkoznia kell arról, ha

a) a Jst. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike fennáll,

b) a feltüntetett vagyontárgy a fél és a vele közös háztartásban élő személyek nyomtatványban feltüntetett jövedelmének megszerzéséhez nélkülözhetetlen,

c) korábban engedélyezett támogatásból eredő, lejárt határidejű, de meg nem fizetett tartozása van az állam felé, és a Jst. 10. § (3) bekezdése alapján kéri újabb támogatás engedélyezését amiatt, mert jövedelmi, vagyoni helyzetének megromlása nem teszi lehetővé a korábbi tartozás megfizetését,

d) a Jst. 3. § (1) bekezdésének i) pontja alá tartozó fél korábban átmeneti vagy tartós nevelés alatt állt,

e)3 büntetőeljárásban egyéb érdekelt, és a pártfogó ügyvédi képviseletre milyen igényének érvényesítése céljából van szüksége.

11. § (1)4 Ha az elismerést vagy végrehajtást kérő fél

a) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 44/2001/EK tanácsi rendelet) 50. cikke alapján,

b) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) 50. cikke alapján,

c) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 4/2009/EK tanácsi rendelet) 47. cikk (2)–(3) bekezdése alapján,

d) a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény 17. cikk b) pontja alapján vagy

e) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (a továbbiakban: (EU) 2019/1111 rendelet) 74. cikke alapján

csak arra tekintettel kéri támogatás engedélyezését, hogy az elismerést vagy végrehajtást megelőző, másik tagállam hatósága előtti eljárásban költségkedvezményben vagy illetékmentességben részesült, e ténynek a nyomtatvány vonatkozó részén történő megjelölése mellett csupán a nyomtatvány személyi adatokra vonatkozó részét kell kitöltenie.

(2)5 Az (1) bekezdés szerinti kérelemben az elismerés és végrehajtás alapjául szolgáló határozatot a 44/2001/EK tanácsi rendelet V. Melléklete, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet I., II., III. vagy IV. Melléklete, a 4/2009/EK tanácsi rendelet I., II., III. vagy IV. Melléklete vagy az (EU) 2019/1111 rendelet II., III., IV., V., VI., VIII. vagy IX. Melléklete szerint igazolni kell.

(3) A félnek az (1) bekezdés szerint kell eljárnia, ha a per során már részesült támogatásban és ennek további engedélyezését kéri a végrehajtási vagy a rendkívüli jogorvoslati eljárásra. A félnek jövedelmi és vagyoni helyzetét ebben az esetben is igazolnia kell, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy a korábbi nyomtatványon feltüntetett adatok közül melyekben következett be változás.

12. §6 Ha a végrehajtást kérő vagy rendkívüli jogorvoslati eljárást kezdeményező fél a per során már részesült támogatásban és ennek további engedélyezését kéri a végrehajtási vagy a rendkívüli jogorvoslati eljárásra, a nyomtatványon meg kell jelölnie a támogatás engedélyezése ügyében jogi segítségnyújtó szolgálatként eljárt fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi hivatal) és a támogatást engedélyező határozat számát.

13. § A bíróság által költségmentességben részesített vagy tárgyi költségmentes ügyben – ideértve a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikke szerinti ügyeket is – érintett félnek, a Jst. 15. § c) és d) pontja, valamint 19. § (3) bekezdése alapján rászorultnak tekintendő félnek a nyomtatvány jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó részét nem kell kitöltenie, de a nyomtatványon jeleznie kell ennek tényét.

14. § (1) Ha a felperes fél a keresetlevelét már benyújtotta bírósághoz, ezt kérelmében igazolnia kell.

(2) A felperesnek nem kell igazolnia az (1) bekezdésben meghatározott körülményt, ha a fél határon átnyúló tartási ügyében a központi hatóság a per megindítása előtt keresi meg a jogi segítségnyújtó szolgálatot támogatás engedélyezése érdekében.

15. § Ha a magánvádló már feljelentést tett, ezt kérelmében igazolnia kell. Ha a fél még nem tett feljelentést, a kérelemben meg kell jelölnie az eljárás lefolytatásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megnevezését, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt, ha ismert a feljelenteni kívánt személy, annak nevét és lakó- vagy tartózkodási helyét. A bírósági ügyszám ismertté válásával pedig azt be kell jelentenie a területi hivatalhoz.

16. § (1) Ha a bűncselekmény sértettje ugyanazon bűncselekménnyel összefüggésben kéri újabb támogatás engedélyezését, az első kérelme előterjesztésétől számított hat hónapon belül előterjesztett újabb kérelmében a nyomtatvány személyes adatokra, jövedelmi és vagyoni viszonyokra vonatkozó részét nem kell ismételten kitöltenie.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni, ha a sértett azon bűncselekménnyel összefüggésben kíván pótmagánvádlóként fellépni, amelyben korábban már támogatásban részesült.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a félnek kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a korábban megjelölt adataiban milyen változás következett be, és a jövedelmi, vagyoni helyzetét igazolnia kell.

17. § (1) A jogi segítőnél a támogatást engedélyező határozatban a jogi szolgáltatás igénybevételének megkezdésére megállapított határidőben megjelent fél a szolgáltatás igénybevétele előtt köteles a jogi segítő számára átadni a véglegessé vált támogatást engedélyező határozatnak a teljesítés igazolására szolgáló, e célra rendszeresített, 3. melléklet szerinti adattartalmú nyomtatvánnyal (a továbbiakban: teljesítésigazolás) ellátott példányát, és személyazonosító okmánnyal igazolni magát.

(2) Ha az engedélyezett támogatás szerződés készítésére irányul, ez a jogi szolgáltatás – a Jst. 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott eset kivételével – akkor vehető igénybe, ha valamennyi szerződő fél rendelkezik a támogatást engedélyező határozat kiadmányával és azokat az (1) bekezdés szerint átadták ugyanannak a jogi segítőnek.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az engedélyezett támogatás olyan szerződés készítésére irányul, amely lakás vagy építési telek családi otthonteremtési kedvezménnyel történő vásárlásához szükséges, akkor a jogi szolgáltatás igénybevételéhez elegendő, ha a vevő fél rendelkezik a támogatást engedélyező határozat kiadmányával, és adja azt át a jogi segítőnek.

(4) Ha a jogi segítő előtt a támogatásban részesült fél meghatalmazottja vagy törvényes képviselője jelenik meg, személyét az (1) bekezdés szerint igazolnia kell, és a meghatalmazást tartalmazó okiratot is át kell adnia a jogi segítőnek.

18. § (1) Nem vállalhatja el a jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtását, ha a fél annak érdekében a Jst. 42. §-ában meghatározott határidő lejártát követően keresi fel.

(2) A jogi segítőnek meg kell tagadnia a szolgáltatás teljesítését vagy a teljesítés folytatását, ha az iratok áttanulmányozása, a fél nyilatkozata vagy egyéb körülmény alapján megállapítja, hogy a fél nem a támogatást engedélyező határozatban megjelölt ügyben kéri a jogi szolgáltatást vagy a határozatban meghatározottól eltérő szolgáltatást kíván igénybe venni.

(3) Ha a jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtását a Jst. 70. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból megtagadja, ezt – a megtagadás okának megjelölésével – haladéktalanul be kell jelentenie a támogatást engedélyező területi hivatalnak. E bejelentési kötelezettség az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben nem terheli a jogi segítőt.

19. § (1) A jogi segítő a jogi szolgáltatás megkezdését követően az ügy elvállalása hónapjának megjelölésével haladéktalanul értesítést küld a miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: központi hivatal) arról, hogy a jogi segítségnyújtás keretébe tartozó ügyet vállalt el.

(2) Ha a jogi szolgáltatás szerződés készítésére irányult, a jogi segítőnek azt a szerződő felek számától függetlenül egy ügyként kell bejelentenie a központi hivatalnak.

20. § (1) A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az általa aláírt és bélyegzőjének lenyomatával ellátott, valamint a fél által is aláírt teljesítésigazolás megküldésével igazolja a támogatást engedélyező területi hivatalnak azt, hogy a jogi szolgáltatás nyújtását elvégezte.

(2) Ha a jogi szolgáltatás szerződés készítésére irányult, a teljesítést minden, a jogi segítő részére átadott támogatást engedélyező határozaton igazolni kell. Ebben az esetben a teljesítésigazolás közlemény rovatában – a támogatást engedélyező határozat számára történő utalással – meg kell jelölni azt, hogy a jogi szolgáltatás nyújtásáról a másik szerződő fél ügyében is megtörtént a teljesítés igazolása.

21. § (1) A támogatás utólagos engedélyezése mellett nyújtott jogi szolgáltatás igénybevétele előtt a fél köteles a jogi segítőnek nyilatkozni arról, hogy az ügyben más jogi segítő közreműködését nem vette igénybe.

(2) A teljesítés igazolása a támogatás utólagos engedélyezése esetén a teljesítésigazolás tartalmának megfelelő nyilatkozat területi hivatalnak történő megküldésével történik.

(3) A jogi segítőnek a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatában kifejezetten jeleznie kell, ha a jogi szolgáltatást a támogatás utólagos engedélyezése mellett az ügy sürgőssége miatt nyújtotta és e körülményt igazolnia kell.

22. § (1) A pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele érdekében a fél meghatalmazását az e célra rendszeresített, 4. mellékletben meghatározott adattartalmú meghatalmazás nyomtatványon (a továbbiakban: meghatalmazás) adhatja meg.

(2) A fél a 17. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a meghatalmazás két példányát adja át a pártfogó ügyvéd részére.

(3) A meghatalmazást a félnek és a meghatalmazott pártfogó ügyvédnek, illetve a jogi segítő szervezet nevében eljáró ügyvédnek vagy a kirendelt ügyvédnek (a továbbiakban együtt: pártfogó ügyvédnek) alá kell írnia, valamint a pártfogó ügyvédnek bélyegzője lenyomatával is el kell látnia, valamint tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát és a megbízás terjedelmét.

23. § (1) Ha a pártfogó ügyvédi képviseletre a fél a felkeresett pártfogó ügyvédnek meghatalmazást adott, ugyanezen ügyben másik párfogó ügyvéd meghatalmazására akkor jogosult, ha

a) a párfogó ügyvéd a fél képviseletét a Jst. 70. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontjában foglalt körülményre hivatkozással felmondja, vagy

b) a fél képviseletének pártfogó ügyvéd által történő ellátása az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (6) bekezdésében meghatározott valamely okból nem lehetséges.

(2) A fél a pártfogó ügyvéd felmondását tartalmazó irat másolatának csatolásával vagy az egyéb körülmény fennállásának valószínűsítésével kérheti másik pártfogó ügyvéd meghatalmazásának engedélyezését.

(3) A területi hivatal – szükség esetén a bejelentett adatoknak a pártfogó ügyvéddel vagy az illetékes ügyvédi kamarával rövid úton történő egyeztetését követően – a fél részére ismételten kiadja a támogatást engedélyező határozat egy kiadmányát és a meghatalmazás nyomtatvány három példányát.

24. § Ha a fél a 23. § (1) bekezdésében nem szereplő okból kéri másik pártfogó ügyvéd meghatalmazásának engedélyezését, a kérelme csak akkor teljesíthető, ha a pártfogó ügyvédi képviselet ellátásának elháríthatatlan akadálya van.

25. § Büntetőeljárásban a pártfogó ügyvéd a felet a nyomozó hatóság és az ügyészség előtt is képviselheti.

26. § Ha a fél a támogatás engedélyezésével arra szerzett jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viselje, a területi hivatal a jogi segítő díjigényének ellenőrzését követően a központi hivatalt keresi meg a jogi segítői díj kifizetése érdekében.

27. § (1) Ha a jogi szolgáltatás díjáról kiállított számla ellenőrzése alapján a jogi segítői díj kifizetése, illetve a díj visszatérítésére irányuló követelés előírása teljesíthető, a területi hivatal – a számla és az annak kiállítására alapul szolgáló dokumentumon felül – hetente egy alkalommal megküldi a kifizetendő összegek listáját a központi hivatalnak, amely – ügyenkénti bontásban – legalább a következő adatokat tartalmazza

a) a kifizetendő összeget,

b) a jogi segítő nevét,

c) a számla sorszámát,

d) a jogi segítő fizetési számlájának számát,

e) a támogatás engedélyezése iránti eljárás ügyszámát.

(2) Ha a fél a jogi segítő díjának visszatérítésére köteles, a kifizetendő összegek listája az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza

a) a visszatérítésre köteles fél nevét,

b) a visszatérítendő összeget,

c) a teljesítési határidőt.

(3) A központi hivatal a kifizetendő összegek listáján szereplő összeget a jogi segítő részére a lista kézhezvételét követően, a jogi segítő által kiállított számlán szereplő teljesítési határidőn belül a „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat terhére utalja át. Ha a lista kézhezvételekor a számlán szereplő teljesítési határidőből tizenöt napnál kevesebb van hátra, akkor az átutalásról a központi hivatal legkésőbb a lista kézhezvételétől számított tizenöt napon belül gondoskodik.

28. § (1) A visszatérítésre kötelezést követően engedélyezett halasztásról és részletfizetési kedvezményről a területi hivatal a döntés egy példányának megküldésével értesíti a központi hivatalt, egyúttal a változásokat bejegyzi a támogatások nyilvántartásába.

(2) Az (1) bekezdés szerint jár el a területi hivatal akkor is, ha a támogatás visszatérítésére köteles fél személyében jogutódlás folytán történő változásról határozott.

29. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

30. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

31. § Ez a rendelet

a) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek,

b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelvnek,

d)7 a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el