20/2017. (IV. 26.) FM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2017. évi igénybevételének feltételeiről

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § (1) Az e rendelet szerinti, vissza nem térítendő támogatás az alábbi célterületekre vehető igénybe

a) a tanyák, valamint a tanyás térség megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (a továbbiakban: 1. célterület),

b) a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok indításához és fejlesztéséhez (a továbbiakban: 2. célterület),

c) a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre (a továbbiakban: 3. célterület),

d) az országos zártkerti szociális mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramokhoz (a továbbiakban: 4. célterület),

e) a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramokhoz (a továbbiakban: 5. célterület).

(2) Az 1. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás

a) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése

b) a tanyasi életet és gazdálkodást segítő szolgáltatások

c) tanyasi közösségi tér kialakítása;

d) a tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges vízminőség vizsgálatok elvégzése;

e) a tanyán élő lakosokat célzó lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése;

f) szigetüzemű külterületi közvilágítás kialakítása tanyákra vezető bekötőutak kereszteződésénél és tanyasi buszmegállóban.

(3) A 2. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás

a) 0 Standard Termelési Értékkel (a továbbiakban: STÉ) rendelkező, azaz induló tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázati projekt esetében

b) 1–5999 STÉ-vel rendelkező tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázati projekt esetében

c) 6000 STÉ feletti tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázati projekt esetében

(4) A 3. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás

a) tanyai lakóépület felújítására, kivéve a villamosenergia, ivóvíz, valamint szennyvízkezelés és -elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztéseket,

b) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére.

(5) A 4. célterület keretében egyedi támogatási kérelem benyújtásával igényelhető támogatás zártkerti fekvésű földrészlet művelési célú revitalizációját szolgáló program megvalósítására, amely során közösségi termelés keretében igazoltan őshonos vagy tájfajta növény kerül ültetésre vagy telepítésre.

(6) Az 5. célterület keretében egyedi támogatási kérelem benyújtásával igényelhető támogatás a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által közzétett, az egyedi támogatási kérelem benyújtásáról szóló felhívásban (a továbbiakban: felhívás) meghatározott gazdaságfejlesztési célokra és területi lehatárolással.

(7) A (3) és a (6) bekezdésben meghatározott célokra nyújtott támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül.

3. § (1) Az 1. célterületre irányuló fejlesztés esetén támogatás igénybevételére jogosultak

a) a 2. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található olyan települési önkormányzatok, az alföldi tanyás térségben található önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek, amelyek tanyagondnoki szolgálatot működtetnek;

b) a 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben működő tanyagondnoki szolgálatokat összefogó civil szervezetek;

c) a 2. § (2) bekezdés b) pont ba), bb), bc), bd) és be) alpontjában meghatározott célokra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, az alföldi tanyás térségben található önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek, az alföldi tanyás térség településein székhellyel rendelkező és ott működő nonprofit szervezetek;

d) a 2. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontjában meghatározott célokra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, az alföldi tanyás térségben található önkormányzati társulások;

e) a 2. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, az alföldi tanyás térségben található önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek, valamint az alföldi tanyás térség településein székhellyel rendelkező és ott működő nonprofit szervezetek;

f) a 2. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, az alföldi tanyás térségben található önkormányzati konzorciumok, alföldi tanyás térségben található helyi önkormányzati társulások, az alföldi tanyás térségek megyei önkormányzatai, az alföldi tanyás térség településein székhellyel rendelkező és ott működő nonprofit szervezetek;

g) a 2. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, az alföldi tanyás térségben található önkormányzati konzorciumok, az alföldi tanyás térségben található helyi önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek, az alföldi tanyás térségben működő tanyagondnoki feladatokat ellátó, illetve tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek;

h) a 2. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok.

(2) A 2. célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a magánszemély, őstermelő vagy egyéni vállalkozó jogosult,

a)3 aki a tanyás települések valamelyikén 2017. január 1. előtti időponttól kezdve életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a saját, a házastársa, testvére, valamely egyeneságbeli rokona, vagy az őstermelők családi gazdasága valamely tagjának tulajdonában lévő, illetve a fejlesztés helyszínéül szolgáló tanyagazdaság részét képező tanyán mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó, a fejlesztés helyszínéül szolgáló tanyagazdaság részét képező tanyán mint tartózkodási helyén él;

b) akinek a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztés esetén az 2013., 2014. és 2015. évi összes bevételének, valamint a 2013., 2014. és 2015. évben nem önálló tevékenységből származó jövedelmének összegéből számított átlag legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott és a 2013., 2014. és 2015. évben a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a nettó nyolcmillió forintot.

(3)4 A 3. célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a magánszemély jogosult, aki a tanyás térségben található települések valamelyikén 2017. január 1. előtti időponttól kezdve életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a saját, a házastársa, testvére, valamely egyeneságbeli rokona, vagy az őstermelők családi gazdasága valamely tagjának tulajdonában lévő, illetve a fejlesztés helyszínéül szolgáló tanyagazdaság részét képező tanyán mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó, a fejlesztés helyszínéül szolgáló tanyagazdaság részét képező tanyán mint tartózkodási helyén él.

(4) A 2. és a 3. célterületre irányuló fejlesztés esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a fejlesztés tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapján ne szerepeljen végrehajtási jog bejegyzés.

(5) A 4. célterületre irányuló fejlesztés esetén egyedi támogatási kérelem benyújtására Magyarország területén lévő önkormányzat és önkormányzati konzorcium jogosult.

(6) A 4. célterület vonatkozásában

a) a biológiai alapot és a szaktudást – számviteli bizonylattal alátámasztva – olyan bejegyzett szervezettől kell beszerezni, amely őshonos vagy tájfajta növény megőrzésével vagy termesztésével, értékesítésével foglalkozik;

b) a támogatás eredményeként keletkező végtermékeket a végső kedvezményezettek nem értékesíthetik, azokat kizárólag saját felhasználásra hasznosíthatják.

(7) Az 5. célterületre irányuló fejlesztés esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtására jogosultak körét a felhívás határozza meg.

(8) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy

a) az 1–3. célterület esetében a pályázó legkésőbb a pályázat, a 4–5. célterület esetében az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tegyen vagy igazolja, hogy kérelmezte nyilvántartásba vételét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe,

b) a pályázó, valamint az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek,

c) a 2. és az 5. célterület esetében a pályázó, illetve az egyedi támogatási kérelmet benyújtó nyilatkozzon

4. § (1) Az 1–3. célterület esetében támogatás igénybevételére az a 3. § (1)–(4) és (8) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pályázó jogosult,

a) akinek az esetében a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valósak és hitelesek, valamint nyilatkozik arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) aki nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

c) akinek a saját forrás rendelkezésére áll,

d) aki megfelel az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött,

e) akinek nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

f) aki nyilatkozik arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,

g) aki a támogatási szerződés megkötésekor rendelkezik a támogatott tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel, amennyiben a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött,

h) aki a támogatási szerződés megkötésekor nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással – kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett és azt a vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja – vagy adók módjára behajtandó köztartozással,

i) akinek a támogatási szerződés megkötésekor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős döntéssel megállapított köztartozása,

j) aki a támogatási szerződés megkötésekor, természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, vagy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XXV. törvény) hatálya alá tartozó pályázó esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt,

k) aki a támogatás tárgyának, a támogatás összegének, a fejlesztés megvalósítási helyének, és időpontjának nyilvánosságra hozatalához hozzájárul,

l) aki az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CXII. törvény) alapján a pályázatában, valamint a támogatási szerződésben feltüntetett adatainak kezeléséhez, valamint adatainak monitoring tevékenységhez történő felhasználásához hozzájárul,

m) aki nyilatkozik arról, hogy a támogató által előírt biztosítékokat a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően rendelkezésre bocsátja,

n) aki – önkormányzati, helyi önkormányzati társulás, civil szervezet, vagy egyházi jogi személy esetében – nyilatkozik arról, hogy a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer által igényelt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, és

o) aki az a)–n) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik.

(2) A 2. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételének – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további feltétele, hogy

a) a pályázó megfeleljen a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában foglalt követelményeknek,

b) a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztés esetén a pályázó 2013., 2014. és 2015. évi összes bevételének, valamint a 2013., 2014. és 2015. évben nem önálló tevékenységből származó jövedelmének összegéből számított átlag legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott és a 2013., 2014. és 2015. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a nettó nyolcmillió forintot, és

c) ha az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Vidékfejlesztési Programból egyösszegű átalánytámogatásban részesül, akkor a Tanyafejlesztési Program keretében olyan fejlesztéseket valósíthat meg, amelyek nem szerepelnek a Vidékfejlesztési Program pályázatához csatolt üzleti tervben, és erről a pályázatában nyilatkozik.

(3) A 4–5. célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételére az a 3. § (5)–(8) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő ügyfél jogosult,

a) akinek az esetében a támogatási igényében foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valósak és hitelesek, valamint nyilatkozik arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) aki nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

c) akinek a saját forrás rendelkezésére áll,

d) aki megfelel az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött,

e) akinek nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

f) aki nyilatkozik arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,

g) aki a támogatási szerződés megkötésekor rendelkezik támogatott tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel, amennyiben a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött,

h) aki a támogatási szerződés megkötésekor nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással – kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett és azt a vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja – vagy adók módjára behajtandó köztartozással,

i) akinek a támogatási szerződés megkötésekor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős döntéssel megállapított köztartozása,

j) aki a támogatási szerződés megkötésekor, természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, vagy az 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó pályázó esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt,

k) aki a támogatás tárgyának, a támogatás összegének, a fejlesztés megvalósítási helyének, és időpontjának nyilvánosságra hozatalához hozzájárul,

l) aki a 2011. évi CXII. törvény alapján az egyedi támogatási kérelmében, valamint a támogatási szerződésben feltüntetett adatainak kezeléséhez, valamint adatainak monitoring tevékenységhez történő felhasználásához hozzájárul,

m) aki nyilatkozik arról, hogy a támogató által előírt biztosítékokat a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően rendelkezésre bocsátja, és

n) aki az a)–m) pontban foglaltakról az egyedi támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.

(4) Az 5. célterület keretében meghatározott fejlesztésre irányuló támogatásigénylés esetén a támogatás igénybevételének – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – további feltétele, hogy

a) a pályázó megfeleljen a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában foglalt követelményeknek,

b) ha a pályázó az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Vidékfejlesztési Programból egyösszegű átalánytámogatásban részesül, akkor a Tanyafejlesztési Program keretében olyan fejlesztéseket valósíthat meg, amelyek nem szerepelnek a Vidékfejlesztési Program pályázatához csatolt üzleti tervben, és erről a pályázatában nyilatkozik és

c) a pályázó megfelel a felhívásban foglalt egyéb feltételeknek.

5. § A 4. §-ban foglalt feltételek teljesítése esetén sem jogosult támogatás igénybevételére az a pályázó vagy egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél, aki a pályázat vagy az egyedi támogatási kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesült, és az elnyert támogatásról szóló szerződés rendelkezéseit, feltételeit megszegte, a szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet szerinti vis maior esetét.

6. § (1) A támogatás forrása Magyarország 2017. évi központi költségvetésről szóló 2016. évi XC. törvény 1. mellékletének XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Agrár célelőirányzatok alcím, 5. Tanyafejlesztési Program jogcímcsoport céljai részére megállapított keretösszeg.

(2) A 2. és 5. célterületre igénybe vehető támogatás összegét a pályázati felhívás kihirdetése hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni.

(3) Az 1–3. célterület egyes céljaira igénybe vehető támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg a pályázati felhívásban közzétett mértéket.

(4) A 4–5. célterület céljaira igénybe vehető támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg felhívásban közzétett mértéket.

(5) Az igényelhető támogatás mértéke

a) az 1. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – a 2. § (2) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjában meghatározott célok esetében legfeljebb 90%-a, a 2. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott cél esetében legfeljebb 100%-a,

b) a 2. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét betöltött pályázó esetében legfeljebb 75%-a, a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét be nem töltött pályázó esetében legfeljebb 90%-a, de mindösszesen legfeljebb a pályázó, illetve a pályázó és a vele egy és ugyanazon vállalkozás vagy vállalkozások részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretnek megfelelő forintösszeg,

c) a 3. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség – a támogatási keret lekötésének mértékétől vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától függően – legfeljebb 75%-a,

d) a 4. célterület esetében az összes jogosult, elszámolható költség legfeljebb 100%-a,

e) az 5. célterület esetében amennyiben az egyedi támogatási kérelmet benyújtó

(6) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a pályázónak vagy az egyedi támogatási kérelmet benyújtónak a támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs.

7. § (1) Az 1–3. célterület esetében

a)5 a célterületekre vonatkozóan külön pályázati felhívások készülnek, amelyeket a miniszter jóváhagyását követően, a minisztérium a kormányzati portálon és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet) a saját honlapján e rendelet hatálybalépését követő kilencven naptári napon belül tesz közzé,

b) a pályázatokat az elektronikus felületen kitöltött pályázati adatlapon a pályázati felhívásban megadott határidőig és módon – az abban előírt tartalommal és mellékletekkel – a Herman Ottó Intézethez egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani,

c) az 1. célterület kivételével egy tanya fejlesztésére csak egy pályázat nyújtható be,

d) egy pályázó a 2. és 3. célterület vonatkozásában kizárólag egy pályázatot nyújthat be, míg az 1. célterületen belül célonként egy pályázat nyújtható be, amelynek módját a hozzá kapcsolódó felhívás tartalmazza,

e) a Herman Ottó Intézet a formai szempontból hiányosan benyújtott pályázat esetén – a pályázati felhívásban meghatározott hiánypótoltatható mellékletek tekintetében – a pályázat beérkezését követő harminc naptári napon belül a hiányok megjelölésével, egy alkalommal, öt munkanap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a pályázót és egyben figyelmezteti, hogy ha a hiánypótlást a kitűzött határidőn belül nem vagy ismételten hiányosan nyújtja be, a pályázat elutasításra kerül.

(2) A 4. célterület esetében

a) felhívás készül, amelyet a miniszter a kormányzati portálon e rendelet hatálybalépését követő napon tesz közzé,

b) az egyedi támogatási kérelmet papíralapon egy eredeti példányban, postai úton, e rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül kell benyújtani a minisztériumhoz – a benyújtás napjának a postai bélyegző dátuma szerinti nap minősül,

c) egy településről önállóan vagy konzorciumi partnerként egy egyedi támogatási kérelem nyújtható be.

(3) Az 5. célterület esetében

a)6 felhívás készül, amelyet a miniszter a kormányzati portálon e rendelet hatálybalépését követő kilencven naptári napon belül tesz közzé,

b)7 az egyedi támogatási kérelmet papíralapon egy eredeti példányban, postai úton, e rendelet hatálybalépését követő százhúsz napon belül kell benyújtani a minisztériumhoz – a benyújtás napjának a postai bélyegző dátuma szerinti nap minősül.

8. § (1) A miniszter a pályázatokra, valamint az egyedi támogatási kérelmekre vonatkozó döntésének előkészítése érdekében véleményezési jogosultsággal rendelkező, szakértőkből álló Bíráló Bizottságot hoz létre. A Bíráló Bizottság tagjait a miniszter kéri fel. A Bíráló Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg.

(2) A pályázatok értékelését

a) az 1. célterület esetében az 1. mellékletben,

b) a 2. célterület keretében benyújtott, 0 STÉ-vel rendelkező, induló tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázat esetében a 2. mellékletben,

c) a 2. célterület keretében benyújtott, 1 STÉ feletti tanyagazdaság fejlesztésére irányuló pályázat esetében a 3. mellékletben,

d) a 3. célterület esetében a 4. mellékletbenmeghatározott pontozási rendszer szerint a Herman Ottó Intézet végzi, amely az értékelésről tájékoztatja a Bíráló Bizottságot,

e) a 4. célterület esetében az 5. mellékletben meghatározott pontozási rendszer szerint a miniszter végzi, aki az értékelésről tájékoztatja a Bíráló Bizottságot,

f) az 5. célterület esetében a felhívásban meghatározott pontozási rendszer szerint a miniszter végzi, aki az értékeléséről tájékoztatja a Bíráló Bizottságot.

(3) A Herman Ottó Intézet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11. § (9) bekezdésében foglaltak alapján a szükséges adatok beszerzése érdekében a pályázatok beérkezését követő tizenöt naptári napon belül a Kincstár részére továbbítja a pályázó alábbi adatait

a) a pályázó neve, születési neve,

b) a pályázó lakóhelye vagy székhelye,

c) a pályázó adószáma vagy adóazonosító jele,

d) a pályázó ügyfél-azonosítója, valamint

e) a pályázó által tett, az egy és ugyanazon vállalkozás minőségre és az alkalmazott üzleti évre vonatkozó nyilatkozat adatait.

(4) A Kincstár – a pályázó hozzájárulása alapján – a pályázó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére a Kincstár által működtetett mezőgazdasági csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszerében rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretről – a (3) bekezdés szerinti, hiánytalan adatok kézhezvételétől számított öt naptári napon belül – tájékoztatja a Herman Ottó Intézetet.

(5) A miniszter a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11. § (9) bekezdésében foglaltak alapján a szükséges adatok beszerzése érdekében a pályázatok beérkezését követő tizenöt naptári napon belül a Kincstár részére továbbítja az egyedi támogatási kérelmet benyújtó alábbi adatait

a) az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél neve, születési neve,

b) az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél lakóhelye vagy székhelye,

c) az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél adószáma vagy adóazonosító jele,

d) az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél-azonosítója, valamint

e) az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél által tett, az egy és ugyanazon vállalkozás minőségre és az alkalmazott üzleti évre vonatkozó nyilatkozat adatait.

(6) A Kincstár – az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfél hozzájárulása alapján – az egyedi támogatási kérelmet benyújtó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretről – az (5) bekezdés szerinti hiánytalan adatok kézhezvételétől számított öt naptári napon belül – tájékoztatja a minisztert.

(7) A Bíráló Bizottság – a Herman Ottó Intézet, illetve a miniszter (2) bekezdés szerinti értékelése alapján – a pályázatok, illetve az egyedi támogatási kérelmek között rangsort állít fel, és támogatási javaslatot tesz a miniszter részére.

(8) A támogatásra vonatkozó döntést a Bíráló Bizottság javaslata alapján és bevonásával a miniszter hozza meg, és az (1)–(3) célterületek esetében a döntéséről értesíti a Herman Ottó Intézetet.

(9)8 A pályázatokat, valamint az egyedi támogatási kérelmeket a benyújtási határidő utolsó napját követő kilencven naptári napon belül kell elbírálni. A támogatási döntés az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélésére is vonatkozhat. Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélése esetén – pályázati céltól függően – a pályázónak, illetve az egyedi támogatási kérelmet benyújtó ügyfélnek lehetősége van a pályázati tartalmat, valamint az egyedi támogatási kérelemben foglalt szakmai tartalmat az igényelt és az odaítélt támogatás különbségének összegével csökkenteni.

(10) A támogatási döntésről – annak meghozatalát követő tíz naptári napon belül – pályázat esetében a Herman Ottó Intézet, egyedi támogatási kérelem esetében a miniszter írásban értesíti az érintett ügyfeleket.

(11) A nyertes pályázók, valamint az egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyfelek névsorát, az elnyert támogatás összegét és célterületének megnevezését a miniszter a kormányzati portálon – az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézet a saját honlapján is – a döntést követő tíz naptári napon belül közzéteszi, és ezzel egyidejűleg értesítést küld a Kincstár részére az alábbi adattartalommal

a) a támogatásban részesülő ügyfél neve, születési neve,

b) a támogatásban részesülő ügyfél lakóhelye vagy székhelye,

c) a támogatásban részesülő ügyfél adószáma vagy adóazonosító jele,

d) a támogatásban részesülő ügyfél ügyfél-azonosítója,

e) a támogatási cél vagy célok megnevezése,

f) a támogatásban részesülő ügyfél részére támogatási célonként megítélt támogatás forintban és euróban meghatározott összege,

g) a támogatási döntésszám,

h) a támogatási döntés meghozatalának időpontja,

i) a támogatásban részesülő ügyfél nyilatkozata szerint kapott valamennyi, az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás euróban kifejezett összege.

9. § (1) A támogatási döntésről szóló értesítés pályázó által történő kézhezvételét követő harminc naptári napon belül a miniszter az 1–3. célterület esetében a nyertes pályázóval, a 4–5. célterület esetében az egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyféllel támogatási szerződést köt, amelyben meghatározza a támogatás igénybevételének és felhasználásának részletes feltételeit. A szerződéskötésre vonatkozó határidő a nyertes pályázó vagy a támogatásban részesülő ügyfél kérelme alapján egy alkalommal, legfeljebb harminc naptári nappal meghosszabbítható.

(2) A nyertes pályázó a pályázatban, az egyedi támogatási kérelmet benyújtó, támogatásban részesülő ügyfél az egyedi támogatási kérelmében foglaltak megvalósítására vonatkozó tartalmat a támogatási szerződés megkötését követően – pályázat esetében a Herman Ottó Intézet felé történő bejelentési kötelezettsége mellett – legfeljebb egy alkalommal, a miniszter előzetes jóváhagyásával módosíthatja. A módosításra vonatkozó bejelentést az azt kiváltó okról történő tudomásszerzéstől számított nyolc naptári napon belül lehet megtenni.

(3)9 A pályázati felhívásban előírt feltételeket és a pályázatnak, valamint az egyedi támogatási kérelemnek a támogatási döntés alapján elfogadott részét a támogatási szerződésben foglaltak szerinti megvalósítási határidőn belül, de legkésőbb 2020. december 31-ig kell teljesíteni.

10. § (1) Az 1–5. célterületek esetében a megítélt támogatás legfeljebb 75%-os mértékéig – a szerződésben rögzített feltételek szerint – támogatási előleg nyújtható.

(2) Az elnyert támogatás előleg feletti része csak az előleggel történő teljes, elfogadott elszámolás és a fejlesztés megvalósulását követően benyújtott elszámolás elfogadása után folyósítható.

(3) Ha a támogatásra jogosult ügyfél a támogatási előleg felhasználásával egyidejűleg a teljes támogatási tartalmat megvalósította, akkor lehetősége van a támogatási előleggel történő elszámolás során a teljes támogatási összeggel is egyidejűleg elszámolni.

(4) Előlegfizetés esetén az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézet előlegfizetési utasítást küld – a megkötött támogatási szerződés Herman Ottó Intézethez történő hiánytalan megérkezését követő nyolc naptári napon belül – a Kincstár és a minisztérium részére az alábbi adattartalommal

a) a nyertes pályázó neve, születési neve,

b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye,

c) a nyertes pályázó adószáma vagy adóazonosító jele,

d) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója,

e) a nyertes pályázóval kötött támogatási szerződés száma,

f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,

g) a nyertes pályázó részére támogatási célonként összesen megállapított támogatás forintban és euróban meghatározott összege, valamint

h) a megállapított támogatásból támogatási célonként kifizetendő előleg forintban és euróban meghatározott összege.

(5) A Kincstár – a 2007. évi XVII. törvény 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – az 1–3. célterület esetében a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított harminc naptári napon belül, de legkésőbb a forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik az előleg – nyertes pályázó Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett fizetési számlaszámára történő – átutalásáról.

(6) A 4–5. célterület esetében a miniszter – a 2007. évi XVII. törvény 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – a kifizetési utasítás kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül, de legkésőbb a forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik az előleg – támogatott támogatási szerződésében szereplő fizetési számlaszámára történő – átutalásáról.

11. § (1) Az 1–3. célterület esetében a támogatás tekintetében azon költségek számolhatók el, amelyek

a) a támogatott fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak, és a pályázat összeállításakor a pályázó azokat, mint költségelemeket szerepeltette a pályázati adatlapján, valamint azok összhangban vannak a számviteli törvénnyel;

b) a nyertes pályázónál ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető;

c) a fejlesztés előkészítésében és megvalósításában részt vevők, kizárólag a fejlesztés előkészítési és megvalósítási feladatait ellátók munkájához kapcsolódó, személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az ezen munka során igénybe vett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – keletkeztek;

d) e rendelet hatálybalépésének napjától a fejlesztés befejezésének a támogatási szerződésben foglalt időpontjáig keletkeztek.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alól kivételt képeznek – a megítélt támogatási összeg legfeljebb 10%-a erejéig – a fejlesztés előkészítésében részt vevők, kizárólag a fejlesztés előkészítési feladatait ellátók munkájához kapcsolódó, személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az ezen munka során igénybe vett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – e rendelet hatálybalépéséig keletkeztek.

(3) A 4–5. célterület esetében a támogatás tekintetében azon költségek számolhatók el, amelyek

a) a támogatott fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak és a támogatási szerződésben, valamint annak mellékletében szerepelnek, és összhangban vannak a számviteli törvénnyel;

b) a támogatásban részesülő szervezetnél ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető;

c) a 8. § (9) bekezdése szerinti csökkentés esetén a támogatási döntés közzétételének napjától a fejlesztés befejezésének a támogatási szerződésben foglalt időpontjáig keletkeztek.

12. § (1) A támogatásban részesült ügyfélnek a pénzügyi és szakmai elszámolást legkésőbb a fejlesztésnek a támogatási szerződésben foglalt befejezési időpontját követő tizenöt naptári napon belül kell benyújtania az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézethez, a 4–5. célterület esetében a minisztériumhoz. Az elszámoláshoz mellékelni kell a támogatásban részesült ügyfél saját nevére szóló, a támogatási összeg elszámolható kiadásra irányuló felhasználását, valamint pénzügyi teljesítését igazoló számviteli bizonylatainak és az azokhoz kapcsolódó mellékleteknek egy, az eredetivel mindenben megegyező másolati példányát, az azokhoz kapcsolódó – pályázat esetében a pályázati felhívásokban is közzétett – számlaösszesítő nyomtatványt és szakmai beszámolót, valamint fotódokumentációt. Az elszámoláshoz szükséges eredeti számlákat a támogatásban részesült ügyfélnek záradékolnia kell, amelynek tartalmaznia kell a szerződés számát, valamint külön a támogatási előleg terhére és külön a támogatási előlegen túl fennmaradó támogatás terhére – a támogatási intenzitás figyelembevételével – elszámolt összeget. Az elszámolás elmulasztása esetén – hiánypótlási felhívás kibocsátását követően – az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a támogatásban részesült ügyfélnek a támogatásból megvalósított fejlesztés kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs, akkor a támogatás alapjának kiszámítása a bruttó költségek alapján történik.

(3) Az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézet, egyedi támogatási kérelem esetében a miniszter a jogosultságot a támogatásban részesült ügyfél által benyújtott számlák, bizonylatok és dokumentumok alapján ellenőrzi – amennyiben szükséges, hiánypótlásra szólítja fel a pályázót – és dönt a kifizetésről, vagy ha a támogatásban részesült ügyfél a részére teljesített előleggel történő elszámolási kötelezettségének – a hiánypótlási felhívás ellenére – nem tett eleget, a miniszter dönt az intézkedésben való jogosulatlan részvételről.

(4) Az 1–3. célterület esetében a támogatás kifizetése jogosultságának megállapításakor a Herman Ottó Intézet a támogatási szerződésre hivatkozva – a döntéshozatalt követő nyolc naptári napon belül – értesítést küld az elfogadott elszámolásokról a Kincstár és a miniszter részére az alábbi adattartalommal

a) a nyertes pályázó neve, születési neve,

b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye,

c) a nyertes pályázó adószáma vagy adóazonosító jele,

d) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója,

e) a nyertes pályázóval kötött támogatási szerződés iktatószáma,

f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,

g) a nyertes pályázó részére támogatási célonként kifizetendő támogatás és az előlegként folyósított támogatás összege, valamint

h) az összesen megállapított támogatásból az elszámolások alapján jogos, kifizetendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege.

(5) A 2. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott célra irányuló fejlesztés támogatása esetén a támogatási szerződésbe bele kell foglalni a támogatás összegéről és annak mezőgazdasági csekély összegű jellegéről szóló tájékoztatást. A szerződésben utalni kell a mezőgazdasági csekély összegű rendelet címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a támogatás összegét támogatástartalomban (euróban) kifejezve.

(6) Az 1–3. célterület esetében a Kincstár, a 4–5. célterület esetében a miniszter – a 2007. évi XVII. törvény 60. §-ában foglaltakra is figyelemmel – legkésőbb a forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik a támogatásnak a támogatásban részesült ügyfél Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, támogatási szerződés esetében a támogatási szerződésben feltüntetett fizetési számlaszámára történő átutalásáról.

13. § (1) Az e rendelet szerinti intézkedésekkel összefüggő ellenőrzések lefolytatásáról az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézet, a 4–5. célterület esetében a miniszter gondoskodik. A Herman Ottó Intézet a támogatott pályázatoknak, a miniszter pedig a támogatott támogatási kérelmeknek a 10%-át 2018. december 31-ig a megvalósulás helyszínén köteles ellenőrizni.

(2) Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítása esetén – a visszafizetés elrendeléséről szóló határozat alapján – az 1–3. célterület esetében a Herman Ottó Intézet az alábbi adatok megküldésével tájékoztatja a Kincstárt

a) a támogatásban részesülő ügyfél neve, születési neve,

b) a támogatásban részesülő ügyfél lakóhelye vagy székhelye,

c) a támogatásban részesülő ügyfél ügyfél-azonosítója,

d) a támogatásban részesülő ügyfél adószáma vagy adóazonosító jele,

e) a jogosulatlan igénybevételről szóló határozat iktatószáma és kelte,

f) a támogatási cél vagy célok megnevezése,

g) a támogatásban részesülő ügyféltől támogatási célonként visszakövetelendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege,

h) a 2007. évi XVII. törvény 69. § (5) bekezdésének megfelelően számított kamat forintban meghatározott összege.

14. § (1) A csekély összegű támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11–11/A. §-ában foglaltak az irányadóak.

(2) A 2., valamint az 5. célterület keretében nyújtott támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül. A mezőgazdasági csekély összegű rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozás részére bármely három pénzügyi év időszakában Magyarországon a mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a 15 000 eurós keretösszegből a vállalkozás rendelkezésére álló szabad csekély összegű támogatási keret bruttó támogatástartalmának megfelelő forintösszeget, amelyet a mezőgazdasági csekély összegű rendelet 5. cikkében, illetve 3. cikk (3), (5)–(8) bekezdésében, valamint a halászati csekély összegű rendelet 5. cikkében, illetve 3. cikk (5)–(8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.

(3) A mezőgazdasági csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(4) Nem nyújtható mezőgazdasági csekély összegű támogatásként

a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

b) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás,

c) importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

15. § (1) A mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtása esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel a mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatások az általános csekély összegű rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységre vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az általános csekély összegű rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(2) A mezőgazdasági csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.

(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatások a halászati csekély összegű rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel a halászati csekély összegű rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelési tevékenység ne részesüljön a halászati csekély összegű rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(4) A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizniük, és a támogató ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.

(5) A csekély összegű támogatást nyújtó a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Kincstár által a 2007. évi XVII. törvény alapján vezetett mezőgazdasági csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere alapján ellenőrzi.

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

17. § A tervezet 2. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

18. §10 E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrártárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 39/2017. (VIII. 7.) FM rendelettel [a továbbiakban: 39/2017. (VIII. 7.) FM rendelet] megállapított 7. § (1) bekezdés a) pontját, 7. § (3) bekezdés a) és b) pontját, valamint 8. § (9) bekezdését a 39/2017. (VIII. 7.) FM rendelet hatálybalépésekor11 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

19. §12 E rendeletnek a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2018. (XI. 29.) AM rendelettel [a továbbiakban: 32/2018. (XI. 29.) AM rendelet] megállapított 9. § (3) bekezdését a 32/2018. (XI. 29.) AM rendelet hatálybalépésekor13 folyamatban lévő támogatások esetében is alkalmazni kell.

20. §14 E rendeletnek a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételét szabályozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 59/2019. (XII. 18.) AM rendelettel [a továbbiakban: 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet] megállapított 9. § (3) bekezdését az 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet hatálybalépésekor15 folyamatban lévő támogatások esetében is alkalmazni kell.

A B C D 1 Értékelési szempont Max. pont Értékelési szempontok kategóriák szerint Adható pont 2 A TANYA ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, A PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSA 3 Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kerül meghatározásra. (A kategóriák közül a legmagasabb pontszám kerül figyelembevételre.) 3 Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból. 3 4 Igen, fejlesztendő járásból. 2 5 Igen, kedvezményezett járásból. 1 6 Nem 0 7 Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településről nyújtották-e be a pályázatot? Meghatározása a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint történik. 1 Igen 1 Nem 0 8 A település 2016. január 1-jén érvényes lakosságszáma, ahonnan a pályázatot benyújtották. 3 < 1000 fő 3 9 1000–2000 fő 2 10 2001–5000 fő 1 11 > 5000 fő 0 12 A pályázó a Tanyafejlesztési Program bármely évi kiírása során is nyújtott már be pályázatot, melyet a pályázatkezelő a formai ellenőrzés és a jogosultsági szempontok vizsgálata után befogadott, azonban forráshiány miatt nem részesült pozitív támogatási döntésben? 1 Igen, nyújtott be és elutasításra került forráshiány miatt. 1 13 Nem nyújtott be, vagy nyújtott be és támogatásra is került. 0 14 A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? 5 A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye. 5 15 A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye. 0 16 A tanyán élő állandó lakosok száma. 3 > 5 fő 3 17 4–5 fő 2 18 2–3 fő 1 19 1 fő 0 20 A tanyán együtt élő családi generációk száma (nagyszülő, szülő, gyermek). 2 A tanyán legalább három családi generáció él együtt. 2 21 Kettő családi generáció él együtt. 1 22 Egy generáció él a tanyán. 0 23 A tanyán élő 18 évnél fiatalabbak száma. 4 > 2 fő 4 24 2 fő 2 25 1 fő 1 26 Rendelkezik-e mezőgazdasági vagy élelmiszeripari végzettséggel, melyet okirat másolattal igazol? 5 Igen, felsőfokú vagy középfokú végzettséggel. 5 27 Nem 0 28 Mekkora területen fog gazdálkodni? 2 < 2 ha 2 29 2–5 ha 1 30 > 5 ha 0 31 Milyen a tanya lakó-, gazdasági épületeinek állapota? 2 A lakóépület építés vagy felújítási éve 2000 vagy annál korábbi, vagy nem történt felújítás. 1 32 Lakóépület építési vagy felújítási éve 2000-nél későbbi. 0 33 Legalább egy gazdasági épület építési vagy felújítási éve 2000 vagy annál korábbi. 1 34 Valamennyi gazdasági épület felújításának vagy építésének éve 2000-nél későbbi, vagy nem rendelkezik gazdasági épülettel vagy nem történt felújítás. 0 35 Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? 3 Nincs se vezetékes, se egyedi villany. 1 36 Nincs vezetékes ivóvíz. 1 37 Nincs fúrt kút. 1 38 Milyen távolságban fekszik a tanya szilárd burkolatú úttól? 2 ≥ 3 km 2 39 < 3 km 0 40 Hány mezőgazdasági állatfaj beszerzését valósítja meg jelen projekt keretében, amelyek esetében a mezőgazdasági állatok száma fajonként eléri a legalább 0,25 állategységet? Abban az esetben jár pont, ha megnevezésre kerülnek a fajok! 4 ≥ 3 különböző mezőgazdasági állatfaj 4 41 2 különböző mezőgazdasági állatfaj 3 42 1 különböző mezőgazdasági állatfaj 2 43 Nem tervez mezőgazdasági állatot tartani. 0 44 Beállít valamilyen védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtát? Abban az esetben jár pont, amennyiben a beállított állatfaj száma eléri a 0,25 állategységet és a fajták felsorolásra kerülnek. 2 Igen 2 45 Nem 0 46 Folytat-e majd legeltető állattartást gyepterületen? Pályázatában fejtse ki ennek részleteit. 2 Igen 2 47 Nem 0 48 Hány mezőgazdasági növényfaj beszerzését valósítja meg jelen fejlesztés keretében? Szántóföldi kultúránál fajonként a minimális parcella méret: 0,25 ha termőfelület, zöldségnövényeknél 0,05 ha és ültetvénynél, gyümölcsösnél: 0,05 ha termőfelület. A pontozás a felsorolt növények alapján történik. 4 ≥ 4 különböző növényfajt termesztene. 4 49 2–3 különböző növényfajt termesztene. 3 50 1 növényfajt termesztene. 2 51 Nem foglalkozna növénytermesztéssel. 0 52 Jelen fejlesztés keretében beszerez-e tájfajta növényt? A pontozás a felsorolt tájfajta növények alapján történik. 2 Igen, 2 vagy annál több tájfajtát is termesztene. 2 53 Igen, 1 tájfajtát termesztene. 1 54 Nem 0 55 Hol értékesíti majd a tanyasi termékeket? Milyen felvásárló bázisra számít? Abban az esetben jár pont, amennyiben jelen fejlesztés keretében szerzi be az élő állatot, illetve a szaporítóanyagot. 4 Helyi piacon kívül közvetlen értékesít. 2 56 Helyi piacra termel, közvetlenül értékesít. 1 57 Kereskedőnek, felvásárlónak értékesít. 1 58 Foglalkozik majd a tanyagazdaságban mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásával vagy tanyasi turizmussal, vendéglátással? 2 Mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásával. 1 59 Tanyasi turizmussal, vendéglátással. 1 60 Nem foglalkozik. 0 61 A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 62 Milyen megpályázott támogatási célok vannak? Komplexitás megjelenése. 4 Legalább három támogatási célt jelöl meg. 4 63 Két támogatási célt jelöl meg. 2 64 Egy támogatási célt jelöl meg. 0 65 A fejlesztés részletes bemutatása: Megfelelő-e a tervezet tanyagazdaság beindítására? Reálisak-e az elképzelések? A bemutatás mennyire részletes? Ha a fejlesztés technológiai, kitér-e a technológia részletes bemutatására? A megvalósuló fejlesztés milyen mértékben szolgál gazdálkodási célokat? 5 A bemutatás részletes, ezek alapján a tervezet teljes mértékben megfelelőnek tűnik tanyagazdaság beindítására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására. 5 66 A bemutatás nem részletes, ezek alapján tervezet nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek tanyagazdaság beindítására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására. 1 67 3 A fejlesztés csak gazdálkodási célokat szolgál, nem tartalmaz lakóépület felújítást. 3 68 A fejlesztés gazdálkodási célok mellett lakóépület felújítást is szolgál. 1 69 A fenntartási időszakban az öntözés megoldott? 3 Igen 3 70 Nem 0 71 A fenntartási időszakban vállalja szerves trágya kijuttatását a tanyagazdasághoz tartozó termőföldre? 1 Igen 1 72 Nem 0 73 A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI, HATÁSAI 74 A fejlesztés várható eredményei: Több pozitív eredménye van-e a fejlesztésnek, vagy csak egy dolgot érint? Milyen mértékű a pénzügyi, piaci, gazdálkodási, foglalkoztatási és szolgáltatási eredménye? Ezekre részletesen kitér-e a pályázó, igyekszik-e ezeket számszerűsíteni? Valóban várható-e akkora eredmény, elmozdulás, mint amit megadtak? 5 A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, és ezeket igyekszik számszerűsíteni. 5 75 A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, de ezeket nem számszerűsíti. 3 76 A fejlesztésnek csak egy pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredményét jelöli. 1 77 A fejlesztésnek nincs pozitív pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye, vagy amit megadnak nem releváns. 0 78 A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre? Részletezi-e ezt a pályázó? 3 A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre, amelyet a pályázó részletesen bemutat. 3 79 A fejlesztésnek nincs releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre, vagy a felsoroltak nem megalapozottak, egyáltalán nem részletezettek. 0 80 A fejlesztés csökkenti a szezonalitás negatív hatásait (pl. melegágyás, állattartás, vendéglátás, feldolgozás stb.)? 2 Igen 2 81 Nem 0 82 A FEJLESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGA, KOCKÁZATA 83 Biztosított-e hosszú távon a fejlesztés fenntartása? Van-e erre piaci fedezet? Van-e a fejlesztésnek akár a kivitelezésben, akár a gazdálkodás fenntartásában kockázata? Ennek mekkora a valószínűsége és a mértéke? Ezek kezelésére felkészült-e a pályázó? 5 A fejlesztés hosszú távú fenntartása biztosított. Vannak előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatok, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. 5 84 A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. 2 85 A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, és ezek kezelésére a pályázó nem felkészült, nem tud rá hiteles alternatívát adni. 0 86 FORRÁSSZERKEZET 87 Saját forrás összetétele. Hitel nélkül képes-e fedezni? Ha nem, akkor az önrész mekkora része hitel? 3 A saját forrást teljes egészében hitel nélkül fedezi. 3 88 A saját forrás felét nem haladja meg a hitel mértéke. 2 89 A saját forrás felét meghaladja a hitel mértéke. 1 90 MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM 90

A B C D 1 Értékelési szempont Max. pont Értékelési szempontok kategóriák szerint Adható pont 2 A TANYA ÉS A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, BEMUTATÁSA 3 Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kerül meghatározásra. (A kategóriák közül a legmagasabb pontszám kerül figyelembevételre.) 3 Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból. 3 4 Igen, fejlesztendő járásból. 2 5 Igen, kedvezményezett járásból. 1 6 Nem 0 7 Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településről nyújtották-e be a pályázatot? Meghatározása a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint történik. 1 Igen 1 8 Nem 0 9 A település 2016. január 1-jén érvényes lakosságszáma, ahonnan a pályázatot benyújtották. 3 < 1000 fő 3 10 1000–2000 fő 2 11 2001–5000 fő 1 12 > 5000 fő 0 13 A pályázó a Tanyafejlesztési Program bármely évi kiírása során is nyújtott már be pályázatot, melyet a pályázatkezelő a formai ellenőrzés és a jogosultsági szempontok vizsgálata után befogadott, azonban forráshiány miatt nem részesült pozitív támogatási döntésben? 2 Igen, legalább két évben nyújtott be és minden esetben elutasításra is került forráshiány miatt. 2 14 Igen, egy évben nyújtott be és elutasításra került forráshiány miatt. 1 15 Nem nyújtott be egyik évre sem, vagy nyújtott be és támogatásra is került. 0 16 A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? 5 A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye. 5 17 A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye. 0 18 A tanyán élő állandó lakosok száma. 3 > 5 fő 3 19 4–5 fő 2 20 2–3 fő 1 21 1 fő 0 22 A tanyán együtt élő családi generációk száma (nagyszülő, szülő, gyermek). 2 A tanyán legalább három családi generáció él együtt. 2 23 A tanyán kettő családi generáció él együtt. 1 24 A tanyán élő 18 évnél fiatalabbak száma. 4 > 2fő 4 25 2 fő 2 26 1 fő 1 27 A tanyagazdaságban a tanyagazdán kívüli foglalkoztatottak száma. 2 Van, és főállású. 2 28 Van, de nem főállású. 1 29 Nincs 0 30 Mekkora területen gazdálkodik? 2 < 10 ha 2 31 10–20 ha 1 32 > 20 ha 0 33 Milyen a tanya lakó- és gazdasági épületeinek állapota? 2 A lakóépület építési vagy felújítási éve 2000 vagy annál korábbi, vagy nem történt felújítás. 1 34 Lakóépület építési éve vagy felújítási éve 2000-nél későbbi. 0 35 Legalább egy gazdasági épület építési vagy felújítási éve 2000 vagy annál korábbi. 1 36 Valamennyi gazdasági épület felújításának vagy építésének éve 2000-nél későbbi, vagy nem rendelkezik gazdasági épülettel. 0 37 Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? 4 Nincs se vezetékes, se egyedi villany. 2 38 Nincs vezetékes ivóvíz. 1 39 Nincs fúrt kút. 1 40 Milyen távolságban fekszik a tanya szilárd burkolatú úttól? 1 ≥ 3 km 1 41 < 3 km 0 42 Hány mezőgazdasági állatfaj tartásával foglalkozik, amelyek esetében a mezőgazdasági állatok száma fajonként eléri a 0,25 állategységet? A pontozás a felsorolt mezőgazdasági állatfajok alapján történik. 3 > 3 különböző mezőgazdasági állatfajt tart 3 43 2 különböző mezőgazdasági állatfajt tart 2 44 1 különböző mezőgazdasági állatfajt tart 1 45 Nem tart haszonállatot. 0 46 Tart-e valamilyen védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtát, amelyek száma fajtánként eléri a legalább 0,25 állategységet? Abban az esetben jár pont, ha megnevezésre kerülnek a fajták. 2 Igen 2 47 Nem 0 48 Önellátás mellett értékesít-e állatot? 1 Igen 1 49 Nem 0 50 Folytat legeltető állattartást gyepterületen? 1 Igen 1 51 Nem 0 52 Hány mezőgazdasági növényfaj beszerzését valósítja meg jelen fejlesztés keretében? Szántóföldi kultúránál fajonként a minimális parcella méret: 0,25 ha termőfelület, zöldségnövényeknél 0,05 ha és ültetvénynél, gyümölcsösnél: 0,05 ha termőfelület. A pontozás a felsorolt növények alapján történik. 4 ≥ 4 különböző növényfajt termesztene. 4 53 2–3 különböző növényfajt termesztene. 3 54 1 növényfajt termesztene. 2 55 Nem foglalkozna növénytermesztéssel. 0 56 Termeszt-e tájfajta növényt? Abban az esetben jár pont, ha megnevezésre kerülnek a tájfajták. 2 Igen 2 57 Nem 0 58 Ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytat a tanyán, melyet tanúsítvánnyal igazol. 5 Igen 5 59 Nem 0 60 Hol értékesíti a tanyai termékeket? 5 Helyi piacon kívüli közvetlen értékesítés 2 61 Helyi piacra termel, közvetlenül értékesít. 2 62 Felvásárlónak, kereskedőnek értékesít. 1 63 Rendelkezik-e védjegyes tanyai termékkel? Abban az esetben jár pont, ha megnevezésre kerül melyikkel. 2 Igen 2 64 Nem 0 65 A tanyagazdaság 2013., 2014. és 2015. évi nettó mezőgazdasági bevételének átlaga. 3 < 2 millió Ft 3 66 2–4 millió Ft 2 67 4–6 millió Ft 1 68 > 6 millió Ft 0 69 Tagja-e valamilyen gazdatársulatnak, szövetkezetnek, TÉSZ-nek, TCS-nek, melyet okirat másolatának benyújtásával igazol? 2 Igen 2 70 Nem 0 71 Rendelkezik-e szaktanácsadói szerződéssel, melyet a szerződés másolatának benyújtásával igazol? 1 Igen 1 72 Nem 0 73 Foglalkozik a tanyagazdaságban mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásával vagy tanyai turizmussal, vendéglátással? 2 Mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásával. 1 74 Tanyasi turizmussal, vendéglátással. 1 75 Nem foglalkozik. 0 76 A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 77 Komplexitás megjelenése a pályázatban. Mennyi megpályázott támogatási cél van? 5 Legalább három támogatási cél megjelölése. 5 78 Két támogatási cél megjelölése. 3 79 Egy támogatási cél megjelölése. 0 80 A fejlesztés részletes bemutatása: Megfelel-e a választott fejlesztés a probléma megoldására? A fejlesztés valóban hasznos-e? A bemutatás mennyire részletes? Ha a fejlesztés technológiai, kitér-e a technológia részletes bemutatására? A megvalósuló fejlesztés milyen mértékben szolgál gazdálkodási célokat? 3 A bemutatás részletes, ezek alapján a választott fejlesztés teljes mértékben megfelelőnek tűnik a probléma megoldására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására. 3 81 A bemutatás nem részletes, ezek alapján a választott fejlesztés nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek a probléma megoldására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására. 0 82 2 A fejlesztés csak gazdálkodási célokat szolgál, nem tartalmaz lakóépület felújítást. 2 83 A fejlesztés gazdálkodási célok mellett lakóépület felújítást is szolgál. 0 84 Vállalások a program keretében. Abban az esetben jár pont, amennyiben a pályázat keretében szerzi be vagy valósítja meg. 5 Védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta beállítását vállalja a pályázati projekt keretében. 1 85 Gyümölcs tájfajta ültetését vállalja. 1 86 Tájfajta növény termesztését vállalja. 1 87 Tanyasi termékére védjegy használatát vállalja, amelyet legkésőbb a beszámolóhoz benyújt. 2 88 A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI, HATÁSAI 89 A fejlesztés várható eredményei: Komplex-e a fejlesztés? Több pozitív eredménye van-e a fejlesztésnek, vagy csak egy dolgot érint? Milyen mértékű a pénzügyi, piaci, gazdálkodási, foglalkoztatási és szolgáltatási eredménye? Ezekre részletesen kitér-e a pályázó, igyekszik-e ezeket számszerűsíteni? Valóban várható-e akkora eredmény, elmozdulás, mint amit megadtak? 5 A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, és ezeket igyekszik számszerűsíteni. 5 90 A fejlesztésnek legalább kettő pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye van, de ezeket nem számszerűsíti. 3 91 A fejlesztésnek csak egy pozitív és releváns pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredményét jelöli. 1 92 A fejlesztésnek nincs pozitív pénzügyi, vagy piaci, vagy gazdálkodási, vagy foglalkoztatási, vagy szolgáltatási eredménye, vagy amit megadnak nem releváns. 0 93 A fejlesztésnek van-e releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre? Részletezi-e ezt a pályázó? 2 A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre, amelyet a pályázó részletesen bemutat. 2 94 A fejlesztésnek nincs releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre, vagy a felsoroltak nem megalapozottak, egyáltalán nem részletezettek. 0 95 A fejlesztés csökkenti a szezonalitás negatív hatásait (pl. melegágyás, állattartás, vendéglátás, feldolgozás stb). 2 Igen 2 96 Nem 0 97 A FEJLESZTÉS FENNTARTHATÓSÁGA, KOCKÁZATA 98 Biztosított-e hosszú távon a fejlesztés fenntartása? Van-e erre piaci fedezet? Van-e a fejlesztésnek akár a kivitelezésben, akár a gazdálkodás fenntartásában kockázata? Ennek mekkora a valószínűsége és a mértéke? Ezek kezelésére felkészült-e a pályázó? 5 A fejlesztés hosszú távú fenntartása biztosított. Vannak előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatok, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. 5 99 A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, de ezek kezelésére a pályázó felkészült, igyekszik rá alternatívát adni. 2 100 A fejlesztésnek magas fokú, nagy valószínűségű előre látható kivitelezési, gazdálkodás fenntartási kockázatai vannak, és ezek kezelésére a pályázó nem felkészült, nem tud rá hiteles alternatívát adni. 0 101 FORRÁSSZERKEZET 102 Mekkora a saját forrás mértéke? A kötelező minimum vagy több? 2 A saját forrás a kötelező minimumnál legalább 20%-kal nagyobb. 2 103 A saját forrás csak a kötelező minimum. 0 104 Saját forrás összetétele. Hitel nélkül képes-e fedezni? Ha nem, akkor az önrész mekkora része hitel? 2 A saját forrást teljes egészében hitel nélkül fedezi. 2 105 A saját forrás felét nem haladja meg a hitel mértéke. 1 106 A saját forrás felét meghaladja a hitel mértéke. 0 107 MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM 100

A B C D 1 Értékelési szempont Max. pont Értékelési szempontok kategóriák szerint Adható pont 2 A TANYÁN ÉLŐ LAKOSOK HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 3 A lakcímkártyán található dátum szerint a pályázó hány éve él a fejlesztendő tanyán? 3 > 10 év 3 4 3–10 év 1 5 < 3 év 0 6 Milyen a pályázó munkaerő piaci helyzete? (egyet választhat) 2 Munkanélküli, vagy gazdaságilag nem aktív személy. 2 7 Önfoglalkoztatott. 1 8 Állással rendelkező személy. 0 9 A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye? 5 A fejlesztendő tanya a pályázó lakóhelye. 5 10 A fejlesztendő tanya a pályázó tartózkodási helye. 0 11 A tanyán élő állandó lakosok száma. 3 > 4 fő 3 12 3–4 fő 2 13 1–2 fő 0 14 A tanyán együtt élő családi generációk száma (nagyszülő, szülő, gyermek). 3 A tanyán legalább három családi generáció él együtt. 3 15 A tanyán kettő családi generáció él együtt. 2 16 A tanyán egy családi generáció él együtt. 0 17 A tanyán élő 18 évnél fiatalabbak száma. 3 > 2 fő 3 18 2 fő 2 19 1 fő 1 20 A pályázó gyermekét/gyermekeit egyedül neveli? 1 Igen 1 21 Nem 0 22 A tanyán élő 60 év felettiek száma. 2 > 3 fő 2 23 1–3 fő 1 24 Nem él a tanyán 60 évnél idősebb. 0 25 Él-e a tanyán tartósan beteg, fogyatékkal élő, rokkant személy? A pont abban az esetben jár, amennyiben a pályázatában igazolja. 2 Igen 2 26 Nem 0 27 Együttműködik-e tanyagondnokokkal, családsegítőkkel? A pont abban az esetben jár, amennyiben a pályázatában igazolja. 2 Igen, tanyagondnokkal. 1 28 Igen, családsegítővel. 1 29 Nincs kapcsolata segítőkkel. 0 30 Mennyi a tanyán élők egy főre jutó havi nettó jövedelme? 2 < 40 000 Ft 2 31 40 000–80 000 Ft 1 32 > 80 000 Ft 0 33 A TANYA ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA, BEMUTATÁSA 34 Kedvezményezett járásból nyújtották-e be a pályázatot? (A kategóriák közül a legmagasabb pontszám kerül figyelembevételre.) 3 Igen, komplex programmal fejlesztendő járásból. 3 35 Igen, fejlesztendő járásból. 2 36 Igen, kedvezményezett járásból. 1 37 Nem 0 38 Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtott településről nyújtották-e be a pályázatot? 1 Igen 1 39 Nem 0 40 Milyen messze található a tanya a legközelebbi településtől? 3 > 6 km 3 41 3–6 km 2 42 1–3 km 1 43 < 1 km 0 44 Milyen messze található a tanya a legközelebbi szilárd burkolatú úttól? 2 < 1000 m 0 45 1000–3000 m 1 46 > 3000 m 2 47 Milyen a tanya meglévő infrastrukturális helyzete? (többet is megjelölhet) 5 Nincs se vezetékes, se egyedi villany. 2 48 Nincs vezetékes ivóvíz. 1 49 Nincs fúrt kút. 2 50 Az épület építésének éve. 4 1940 vagy azelőtti év 4 51 1941–1965 közötti év 3 52 1966–1980 közötti év 2 53 1981 vagy azutáni év 1 54 A fejlesztéssel érintett lakóépület falazata vályog vagy vert fal? 3 Igen 3 55 Nem 0 56 A fejlesztéssel érintett lakóépület nem rendelkezik alappal, a fejlesztés tartalmazza az alap kialakítását. 2 Igen 2 57 Nem 0 58 A tanyai lakóépület utolsó felújítási éve. 2 1990 vagy azelőtti években 2 59 1991–2000 közötti években 1 60 2001 vagy azutáni években 0 61 Van-e ácsolt tető az épületen? 1 Igen 1 62 Nem 0 63 A tető héjalása jelenleg. Fényképpel szükséges igazolni. 2 Azbeszt cement vagy pala 2 64 Nád vagy szalma 1 65 Cserép vagy egyéb 0 66 A lakóépület komfortfokozata 3 Komfort nélküli 3 67 Félkomfortos 2 68 Összkomfortos vagy komfortos 0 69 A lakóépület 1 lakóra jutó nettó alapterülete 2 < 10 m2 2 70 10–20 m2 1 71 > 20 0 72 A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 73 A fejlesztés részletes bemutatása: Megfelel-e a választott fejlesztés a probléma megoldására? A fejlesztés valóban hasznos-e? A bemutatás mennyire részletes? Ha a fejlesztés technológiai, kitér-e a technológia részletes bemutatására? Bevon-e a fejlesztésbe helyi vállalkozókat? 4 A bemutatás részletes, ezek alapján a választott fejlesztés teljes mértékben megfelelőnek tűnik a probléma megoldására, valamint technológiai, műszaki fejlesztés esetén kitér annak részletes bemutatására. 4 74 A bemutatás nem részletes, ezek alapján a választott fejlesztés nem tűnik teljes mértékben megfelelőnek a probléma megoldására, vagy technológiai, műszaki fejlesztés esetén nem tér ki annak részletes bemutatására. 0 75 2 A megvalósításba, kivitelezésbe, beszerzésbe helyi vállalkozókat is bevon. 2 76 A megvalósításba, kivitelezésbe, beszerzésbe helyi vállalkozókat nem von be. 0 77 A FEJLESZTÉS HATÁSAI 78 A fejlesztésnek van-e releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre? Részletezi-e ezt a pályázó? 2 A fejlesztésnek van releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre, amelyet a pályázó részletesen bemutat. 2 79 A fejlesztésnek nincs releváns, közvetlen pozitív hatása a környezetre vagy a természetre, vagy a felsoroltak nem megalapozottak, egyáltalán nem részletezettek. 0 80 Saját forrás összetétele. Hitel nélkül képes-e fedezni? Ha nem, akkor az önrész mekkora része hitel? 1 A saját forrást teljes egészében hitel nélkül fedezi. 1 81 A saját forrás tartalmaz hitelt. 0 82 MAXIMÁLISAN ELÉRHETŐ PONTSZÁM 70

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el