18/2017. (XII. 15.) IM rendelet a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről

1. § Hatósági letétbe helyezésnek

a) teljesítés (a továbbiakban: teljesítési letét) vagy

b) zár alá vett dolog megőrzése (a továbbiakban: őrzési letét)

céljából van helye.

2. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági letét után őrzési díj vagy kezelési költség nem számítható fel.

3. § A hatóság a pénzbeli letétet más pénzeszközeitől elkülönítetten, letéti számlán kezeli.

4. § (1) A hatóság hivatalból

a) a zár alá vételt megszüntető döntésében dönt az őrzési letét vagy a helyébe lépett pénzösszeg, valamint

b) dönt a teljesítési letétből valamennyi, a letevőn kívüli jogosultnak való teljesítés után fennmaradó összeg (a továbbiakban: maradványösszeg)

kiutalásáról.

(2) A hatóság minden más esetben kérelemre dönt a letét kiutalásáról.

5. § (1) A maradványösszeg a letevőt illeti.

(2) Ha a jogosult a letétet vagy a maradványösszeget a megjelölt határnapon nem veszi át, vagy a jogosult kifejezetten így rendelkezik, azt a hatóság

a) pénz esetében a jogosult bankszámlájára utalja,

b) 100 000 forintot meg nem haladó értékű dolog esetében, valamint 100 000 forintot meg nem haladó pénzösszeg esetében, ha a jogosult nem rendelkezik bankszámlával, postai úton a részére továbbítja.

(3) A 100 000 forintot meg nem haladó pénzösszeget a jogosult a hatóságnál személyesen is átveheti.

(4) Ha a jogosult a letétet vagy a maradványösszeget a megjelölt határnapon nem veszi át, és az a (2) vagy (3) bekezdés alkalmazásával sem utalható ki a számára, a hatóság azt, pénz esetén a letéti számlán, más letét esetében az őrzési letét szabályai szerint kezeli azzal, hogy a kezelés költségei a jogosultat terhelik, továbbá a letét és a maradványösszeg a kezelés költségeinek fedezetét képezi. A hatósági kezelésben lévő pénznek nem minősülő dolog esetében a zár alá vett dolog értékesítésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(5) Ha a pénzbeli letét vagy a maradványösszeg kezelésének költségei elérik a letét vagy a maradványösszeg értékét, a hatóság a hatósági letétet megszünteti.

6. § (1) A hatóság a hatósági letétet megszünteti, ha a személyes átvételi lehetőség határnapjától számított ötéves elévülési határidőn belül a hatósági letétet a jogosult nem veszi át.

(2) Az elévülési határidő elteltét követően

a) a letétként kezelt pénz a hatóság bevételét képezi,

b) a védett kulturális javak körébe tartozó, letétként kezelt dolgok elhelyezéséről a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) intézkedik,

c) az okiratot a hatóság irattárában kell elhelyezni,

d) az egyéb dolgok értékesítéséről a hatóság gondoskodik a zár alá vett dolgok értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával.

7. § (1) Teljesítési letétként pénz helyezhető hatósági letétbe. A pénzt a hatóság letéti számlájára kell teljesíteni.

(2) A letétbe helyezés iránti kérelemben fel kell tüntetni

a) a letét rendeltetését és a letétbe helyezés okát,

b) – ha azzal rendelkezik – a letevő bankszámlaszámát,

c) annak a hatósági ügynek a számát, amelyben a letétbe helyezésre sor került.

(3) Ha a letevő a letét elfogadásán kívül annak kiutalását is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elő kell terjesztenie, és a kérelemben meg kell jelölnie a természetes személy jogosult családi és utónevét, lakcímét, a nem természetes személy jogosult megnevezését, székhelyét, valamint – ha ismert – a jogosult bankszámlaszámát.

(4) A letevő a kiutalási végzés közléséig rendelkezhet úgy is, hogy a teljesítési letét kiutalását követően fennmaradt maradványösszeget a hatóság az eljárás során felmerülő pénzfizetési vagy előlegezési kötelezettségébe beszámítsa.

(5) Ha a letevő hiánypótlási felhívás ellenére sem pótolja a letétbe helyezési kérelem hiányzó adatait, és azok a rendelkezésre álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a hatóság a pénzt a letevő részére kiutalja.

8. § (1) Ha a hatóság a letétet elfogadja, a befizetést igazoló feladóvevény csatolása esetén a kérelem beérkezését követő naptól számított, egyébként a pénz beérkezését követő naptól számított öt napon belül értesíti a letevőt. A letét megtagadásáról a hatóság végzést hoz.

(2) A letétbe helyezés a letétet elfogadó értesítés közlésével, a pénznek a hatóság letéti számlájára érkezése időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

(3) A letét megtagadása esetén, a hatóság haladéktalanul intézkedik az összegnek a letevő részére való kiutalásáról.

9. § (1) A letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a hatóság a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.

(2) A jogosult a teljesítési letét kiutalását az elévülési időn belül követelheti.

10. § A letétbe helyezett pénzt, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, ezt követően a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni.

11. § (1) A zár alá vett dolgot a hatóság őrzési letétbe helyezi.

(2) A hatóság a zár alá vett okmányt az ügyirathoz csatolja és ott kezeli.

12. § (1) Lefoglalás esetén, a hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a kötelezettségeire és jogaira figyelmezteti.

(2) Jármű lefoglalása esetén, a hatóság értesíti azt a hatóságot, amely a járművet nyilvántartja, illetve az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadta.

13. § A zár alá vett dolgot a hatóság vagy maga őrzi, kezeli vagy gondoskodik a dolognak az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő őrzéséről, kezeléséről.

14. § (1) A hatóság a zár alá vett dolgot a zár alá vételkor – ha azt a jellege lehetővé teszi – becsomagolja, és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a dolgokat külön-külön csomagolja.

(2) A hatóság a zár alá vett dolog csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést, környezetkárosodást vagy egyéb károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a zár alá vett dologhoz ne lehessen hozzáférni.

15. § A hatóság a zár alá vett vagy lefoglalt dolgokról elektronikus nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a dolog szám és fajta szerinti megjelölését és szabatos leírását, egyedi azonosítóját, az ügyszámot, valamint a zár alá vétel vagy lefoglalás megszüntetésének időpontját.

16. § (1) Zár alá vett dolgok előzetes értékesítése és értékesítése esetén, a hatóság legalább saját hirdető tábláján és honlapján a zár alá vett dolog kiadása iránti jogos igény bejelentésére vonatkozó felhívást jelentet meg, amely tartalmazza

a) a zár alá vett dolog egyedi azonosításához szükséges adatokat,

b) a zár alá vétel helyét és idejét,

c) a zár alá vett dolog megtekintésére és a jogos igény bejelentésére vonatkozó határnapot, valamint

d) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ha a zár alá vett dolog kiadása iránt senki sem jelent be jogos igényt, azt a hatóság értékesíti.

(2) Ha a felhívás eredménytelen, a hatóság a zár alá vett dolgot vételre ajánlja fel. Ebben az esetben a hatóság legalább saját hirdető tábláján és honlapján ajánlati felhívást jelentet meg, amely tartalmazza

a) az értékesítendő dolog megnevezését és mennyiségét,

b) az ajánlattételre nyitva álló határidőt, és

c) a feltételeket tartalmazó részletes tájékoztató és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét.

(3) A szerződést a szabályszerűen benyújtott ajánlatok közül a legnagyobb összegű ellenértékről szóló ajánlatot tevővel lehet megkötni.

(4) A hatóság a zár alá vett dolog helyébe lépett értéket a letéti számláján kezeli.

17. § (1) Élő állat zár alá vétele esetén a hatóság a tulajdonjogot igazoló vagy az állat azonosítására szolgáló vagy az állatról kiállított egyéb okmányt helyezi őrzési letétbe.

(2) Természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat- és növényfajok esetében az (1) bekezdésben említetteken túl a természetvédelmi hatósági engedélyt vagy bizonylatot is letétbe helyezi.

(3) A zár alá vett élő állat, illetve növény a hatósághoz nem szállítható be, annak elhelyezéséről a területileg illetékes állategészségügyi, illetve növényegészségügyi hatóság, a (2) bekezdésben foglalt esetben a külön jogszabály szerinti hatóság, illetve védett állat esetén a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság gondoskodik.

(4) Ha a zár alá vett, hazai természetvédelmi oltalom alatt álló növény- vagy állatfaj élő egyedének jogellenes tartása bizonyított és az egyed túlélése ily módon biztosítható, az egyed természetbe történő visszajuttatásáról a nemzeti park igazgatóság soron kívül intézkedik.

(5) Ha a zár alá vétel állatvédelmi vagy élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos jogszabály előírásának megszegése miatt következik be, az állat elhelyezéséről az eljáró hatóság gondoskodik.

(6) Nem értékesíthető az az állat, vagy növény, illetve ezek bármely része vagy származéka, amelynek eredete nem jogszerű, illetve tartása tiltott vagy engedélyhez kötött, vagy olyan feltételhez, mely nem vizsgálható az értékesítés során.

(7) Ha az idegenhonos inváziós, illetve a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó veszélyes állatfaj egyede, továbbá kísérleti vagy géntechnológiával módosított állat biztonságos elhelyezése nem biztosítható, annak életét humánus módon ki kell oltani.

(8) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó élő állat kivételével a zár alá vett élő állat díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható.

18. § (1) Az elektronikus úton rögzített adatot a hatóság adathordozóra történő rögzítés útján veszi zár alá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely lehetőséget biztosít az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzésére.

19. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény értelmében jogszerűen kizárólag hatósági engedély birtokában tartható eszközt, robbanó- és robbantóanyagot, valamint haditechnikai terméket a hatóság a rendőrség jelenlétében vehet zár alá, amelyet a rendőrség őriz.

20. § (1) Ha a zár alá vett dolog a kulturális javak körébe tartozik, a hatóság a dolog megvizsgálására a zár alá vételről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés megküldésével lehetőséget biztosít a kulturális javak hatóságának.

(2) A kulturális javak hatósága indokolt esetben a zár alá vett védett kulturális javak közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését is elrendelheti a letétbe helyezés időtartamára.

21. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3)1

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 140. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárvaa következőket rendelem el