389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) az állami felsőoktatási intézményekre,

b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint

c) a magán felsőoktatási intézményekre

[az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmények] terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti nem állami felsőoktatási intézmények e rendeletben szabályozott eljárás szerint részesülnek költségvetési támogatásban, amelynek feltétele a velük a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése keretei között megkötött éves finanszírozási megállapodás.

(4) Az 5. § és 6. § a hitéleti képzés tekintetében nem alkalmazható.

2. § (1) Az e rendelet alapján megállapított támogatás (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában, a kiegészítő támogatást ide nem értve: alaptámogatás) az Nftv. 84. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátását szolgálja.

(2) A felsőoktatási intézménynek az alaptámogatásból kell szabályzatukban meghatározottak szerint elkülöníteni az államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató külföldi résztanulmányaihoz biztosítható ösztöndíj forrását.

3. § (1) Az alaptámogatás intézményi összegét

a) az 1. melléklet alapján a felsőoktatási intézmény által szakra, felsőoktatási szakképzésre, illetve doktori képzésre (a továbbiakban együtt: szakonként) megállapított alaptámogatással megegyező magyar állami (rész)ösztöndíj összege, és

b) a (2)–(7) bekezdésben rögzített rend és a 7. §-ban foglaltak szerint figyelembe vehető intézményi hallgatói létszám (a továbbiakban: jogosult hallgatói létszám) alapján kell meghatározni.

(2) Az alaptámogatás esetében a jogosult hallgatói létszámot az alábbi három félév statisztikai létszáma adja: a költségvetési évet megelőző év október 15-i, a költségvetési év március 15-i, és a költségvetési év október 15-i statisztikai létszáma.

(3) Az intézményi alaptámogatást a három félévre meghatározott jogosult hallgatói létszámnak és a megfelelő félévben hozzájuk tartozó éves, szakonként megállapított alaptámogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok a következők

a) a költségvetési évet megelőző év október 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 1/10, amely a költségvetési év januári hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik,

b) a költségvetési év március 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 5/10, amely a tavaszi félév 5 hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik, és

c) a költségvetési év október 15-i statisztikai létszámának figyelembevétele esetén 4/10, amely az őszi félév 4 hónapjában tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkozik.

(4) A jogosult hallgatói létszámban az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat kell figyelembe venni.

(5) Nem számítanak be a jogosult hallgatói létszámba azok a hallgatók, akik a felsőoktatási információs rendszer nyilvántartása szerint az adott statisztikai időpontban vagy időpontokban nem felelnek meg a 7. §-ban meghatározott feltételeknek.

(6) A jogosult hallgatói létszám meghatározása során munkarendtől függetlenül mind a teljes idejű képzésben, mind a részidős képzésben vagy távoktatásban tanuló hallgató egy jogosult hallgatónak számít. Párhuzamos képzésben részt vevő jogosult hallgatót mindegyik intézményben vagy egy intézményben mindegyik képzésén figyelembe kell venni.

(7) A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az alaptámogatás felére jogosult az intézmény.

4. § (1) A magyar állami (rész)ösztöndíj összege az 1. melléklet keretei között a felsőoktatási intézmény által az Nftv. 48/C. § (2) bekezdése szerinti a hallgatóra vetítve megállapított szakos költség.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti költség intézményi megállapítására nem került sor az adott félévben, akkor a szak alaptámogatásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti költségkeret alsó értékét kell figyelembe venni.

5. § Az alaptámogatás képzési területenkénti összege a 3. §-ban megállapított képzési területenkénti intézményi alaptámogatás

a) 110%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata a diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert, a végzettség szintjének megfelelő, a tárgyévet megelőző második évi elhelyezkedési, továbbtanulási adatok képzési területenkénti országos átlagát (a továbbiakban: országos elhelyezkedési adat) legalább az országos elhelyezkedési adathoz felhasznált felső és alsó érték különbségének több mint negyedével meghaladja,

b) 100%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata az országos elhelyezkedési adattól az országos elhelyezkedési adathoz felhasznált felső és alsó érték különbségének legfeljebb negyedével tér el,

c) 90%-a, ha az intézményben képzési területenként végbizonyítványt szerzettek elhelyezkedési adata az országos elhelyezkedési adatnak az országos átlaghoz felhasznált felső és alsó érték különbségnek több mint negyedével alatta marad.

6. § A diplomás pályakövetési rendszer adminisztratív adatbázis alapján nyert intézményi képzési területenkénti elhelyezkedési adatok hiányában, a felsőoktatási szakképzésben és a doktori képzésben az alaptámogatás összege megegyezik a 3. § szerint szakonként megállapított alaptámogatás 100%-ával.

7. § (1) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során – az Nftv. 47. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével – figyelembe kell venni a

a) teljes idejű és részidős felsőoktatási szakképzésben,

b) teljes idejű és részidős alap-, osztatlan és mesterképzésben,

c) teljes és részidejű doktori képzésben

magyar állami (rész)ösztöndíjas költségviselési formában hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókat.

(2) E rendelet alkalmazásában az alaptámogatás számítása során – az Nftv. 47. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott támogatási idő figyelembevételével – figyelembe kell venni az államilag támogatott hallgatót.

8. § (1) Az adott felsőoktatási intézményt évente 150 ezer forint/fő kiegészítő támogatás illeti meg fogyatékossággal élő hallgatói jogosult létszáma után.

(2) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatás esetében a jogosult létszámba költségviselési formától és munkarendtől függetlenül az összes fogyatékossággal élő hallgatót be kell számítani.

(3) A fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatást a 3. § (2) bekezdése szerinti három félévre meghatározott létszámnak és a kiegészítő támogatásnak a súlyozott szorzatösszege adja. A súlyozásnál a szorzószámok megegyeznek a 3. § (3) bekezdésében az alaptámogatásnál ismertetett szorzószámokkal.

(4) A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel.

9. § (1) A felsőoktatási intézmények az alap- és kiegészítő támogatásra a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók alapján válnak jogosulttá. A jogosult hallgatói létszámra és a mutatókra vonatkozó adatokat a felsőoktatási információs rendszerből kell kinyerni.

(2) Az alap- és a kiegészítő támogatás folyósítása a teljes költségvetési év 12 hónapjára elosztva történik.

9/A. § Az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény a részére az e rendelet alapján megállapított és előleg formájában rendelkezésre bocsátott alap- és kiegészítő támogatás összegével – a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatok és az azokról készített összesítő alkalmazása nélkül – a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és az e rendeletben foglalt egyéb mutatók tényértékei alapján számol el a finanszírozási megállapodásban meghatározott tartalommal és határidőben.

9/B. § (1) A felsőoktatási intézményt a (2)–(5) bekezdés szerint terheli visszafizetési kötelezettség, ha doktorandusza az Nftv. 48/T. §-ában meghatározott oklevélszerzési kötelezettségének (a továbbiakban: oklevélszerzési kötelezettség) nem tett eleget.

(2) Nem terheli a felsőoktatási intézményt visszafizetési kötelezettség, ha az adott évi sikerességi arány eléri vagy meghaladja az adott évi célarányt.

(3) A tárgyévi sikerességi arány a tárgyévet megelőző hatodik évben (a továbbiakban: bázisév) a felsőoktatási intézménnyel doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatók száma (a továbbiakban: bázisévi kohorsz) közül a tárgyévben vagy azt megelőzően oklevélszerzési kötelezettséget teljesítő hallgatók számának a bázisévi kohorszhoz viszonyított, százalékban kifejezett arányos része.

(4) Az adott évre vonatkozó célarány a bázisévet megelőző három év átlagos sikerességi arányának a százszázalékos elméleti maximum sikerességi aránya és a bázisévet megelőző három év átlagos sikerességi aránya közötti különbség ötven százalékával növelt értéke. E bekezdés alkalmazásában az átlagos sikerességi arány alatt az egyes évekre a (3) bekezdés szerint meghatározott sikerességi arányok számtani középértéke értendő.

(5) A felsőoktatási intézmény visszafizeti a (3) bekezdés szerinti összes doktorandusz után folyósított teljes támogatási normatívának és az adott évi célarány és az adott évi sikerességi arány százalékban kifejezett különbségének szorzatát, ha az adott évi célarány magasabb, mint az adott évi sikerességi arány.

10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján 20 órakor lép hatályba.

(2) A 12. § 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

11. § E rendelet alapján első alkalommal a 2017/2018. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.

12. §3 E rendeletnek a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet által megállapított 1. mellékletében meghatározott költségkeretek alapján első alkalommal a 2019/2020. tanévre vonatkozóan kell a költségvetési támogatást megállapítani.

13. §4 E rendeletnek a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításával összefüggő végrehajtási rendelkezésekről szóló 175/2025. (VI. 30.) Korm. rendelettel megállapított 9/B. §-át első alkalommal a doktori képzésüket a 2026. szeptember 1-jét követően hallgatói jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében kell alkalmazni.

5K05089M.docx A B C D E 1 Képzési terület/Doktori tudományterület Költségkeretek (ezer Ft/fő/év) 2 FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS felsőoktatási szakképzés -tól -ig 3 ÖSSZES KÉPZÉSI TERÜLET (kivéve hitéleti) 4 összes képzési terület szakja (kivéve hitéleti szakok) 140 400 5 HITÉLETI 6 hitéleti képzési terület szakjai 270 7 ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉS alapképzés mesterképzés -tól -ig -tól -ig 8 AGRÁR 9 agrár képzési terület szakjai 350 650 610 1000 10 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY 11 bölcsészettudomány képzési terület szakjai (kivéve: pszichológia szak) 230 600 450 750 12 pszichológia szak 450 600 650 800 13 GAZDASÁGTUDOMÁNYOK 14 gazdaságtudományok képzési terület szakjai (kivéve: alkalmazott közgazdaságtan, közgazdálkodás és közpolitika, közgazdasági elemző, sportközgazdász) 300 700 500 800 15 alkalmazott közgazdaságtan, közgazdálkodás és közpolitika, közgazdasági elemző, sportközgazdász 350 500 450 700 16 INFORMATIKA 17 informatika képzési terület szakjai 360 650 650 1000 18 JOGI 19 jogi képzési terület szakjai 240 400 450 650 20 MŰSZAKI 21 műszaki képzési terület szakjai 350 650 610 1000 22 MŰVÉSZET 23 művészet képzési terület szakjai 600 1600 700 1900 24 MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS 25 művészetközvetítés képzési terület szakjai 550 700 – – 26 ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY 27 orvos- és egészségtudomány képzési terület szakjai 500 600 600 800 28 PEDAGÓGUSKÉPZÉS 29 pedagógusképzés képzési terület szakjai kivéve: gyógypedagógia, konduktor, tanár szakok) 230 400 – – 30 gyógypedagógia, konduktor szakok 500 550 650 750 31 tanár szakok – – 600 800 32 SPORTTUDOMÁNY 33 sporttudomány képzési terület szakjai 350 450 610 800 34 TÁRSADALOMTUDOMÁNY 35 társadalomtudomány képzési terület szakjai (kivéve: szociális munka, szociálpedagógia, szociálpolitika szakok) 300 600 450 800 36 szociális munka, szociálpedagógia, szociálpolitika szakok 300 450 600 800 37 TERMÉSZETTUDOMÁNY 38 természettudomány képzési terület szakjai 350 1000 610 1400 39 HITÉLETI 40 hitéleti képzési terület szakjai (hitéleti tanár szakokkal együtt) 315 700 41 OSZTATLAN KÉPZÉS osztatlan képzés -tól -ig 42 AGRÁR 43 állatorvosi szak 2000 3000 44 agrármérnöki, erdőmérnöki szakok 450 600 45 GAZDASÁGTUDOMÁNYOK 46 gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak 350 800 47 JOGI 48 jogász szak 300 700 49 MŰSZAKI 50 építészmérnöki szak 650 800 51 MŰVÉSZET 52 művészet képzési terület szakjai 1000 1900 53 ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY 54 általános orvos szak, fogorvos szak 1900 2700 55 gyógyszerész szak 1500 1600 56 PEDAGÓGUSKÉPZÉS 57 tanár szakok 600 1000 58 HITÉLETI 59 hitéleti képzési terület szakjai 800 60 DOKTORI KÉPZÉS doktori képzés -tól -ig 61 Agrártudományok, műszaki tudományok, művészetek (művészetközvetítéssel), orvostudományok (egészségtudományokkal), természettudományok (informatikai tudományokkal, sporttudományokkal) 975 62 Bölcsészettudományok (pedagógusképzési tudományokkal), társadalomtudományok (gazdaságtudományokkal, jogi tudományokkal), hittudományok 650 63 KOOPERATÍV DOKTORI KÉPZÉS kooperatív doktori képzés -tól -ig 64 Agrártudományok, műszaki tudományok, művészetek (művészetközvetítéssel), orvostudományok (egészségtudományokkal), természettudományok (informatikai tudományokkal, sporttudományokkal) 1200 65 Bölcsészettudományok (pedagógusképzési tudományokkal), társadalomtudományok (gazdaságtudományokkal, jogi tudományokkal), hittudományok 700

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el