382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

1. § (1)1 A fővárosi és vármegyei kormányhivatal e rendelet szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2)2

2. § (1)3 A Kormány útügyi közlekedési hatóságként

a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

b)4 a (3) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt,

c)5 a (4) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

d)6

e)7

jelöli ki.

(2) Útügyi közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

során.

(3)10 Útügyi közlekedési hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el

során.

(4)15 Útügyi közlekedési hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el

során.

(5)18

(6)19

3. § A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 9. § (2) bekezdése szerint szükséges vélemény elkészítése során Budapest Főváros Kormányhivatala,

b)21 17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása során Budapest Főváros Kormányhivatala

jár el.

4. § (1)22 A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként (a továbbiakban: közúti gépjármű-közlekedési hatóság)

a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,

b) a (2a) bekezdésben foglalt ügyekben a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt,

c) a (3) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

d)23 a (4) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt

jelöli ki.

(2)24 Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el

során.

(2a)56 Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár jár el

a) a járműelőéleti nyilvántartás vezetése;

b)57

c) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer működtetése és fejlesztése;

d)58

e) a kockázatértékelő rendszer működtetése;

f)59 a vizsgálóállomások auditálását végző szervezet ellenőrzése,

g)60 a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus fuvarregisztrációs rendszer működtetése

során.

(3)61 Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

során.

(4)66 Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el

során.

(5) A miniszter gondoskodik az utánképzés foglalkozásvezetők képzésének évente egy alkalommal történő megszervezéséről, a képzés rendszerének – különös tekintettel a tantervekre, tantárgyakra, tantervi óraszámra, az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményekre, vizsgafeladatokra és vizsgahelyszínekre – kialakításáról és nyilvántartást vezet az utánképzés foglalkozásvezetőkről.

(6)78 A (2) bekezdés 34. pontja alapján a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése során a (2) bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatai ellátása során kormánytisztviselőként középfokú iskolai végzettségű személyt is alkalmazhat.

(7)79 A (2) bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a (2) bekezdés 36. pontjában meghatározott feladatával összefüggésben jogosult a Kkt. 20. § (1) bekezdésében és 33/A. § (1) bekezdésében foglaltak – közlekedési hatósági hatáskörbe utalt – ellenőrzésére, továbbá közúti és telephelyi ellenőrzést végezni országos illetékességgel, az ellenőrzés eredményeként jogosult a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.

(7a)80 A Kkt. 21/K. §-a szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által támogatott közúti ellenőrzés során a (4) bekezdésben kijelölt, a helyszíni intézkedés helye szerint illetékes közúti gépjármű-közlekedési hatóság a Kkt. 20. § (1) bekezdése és 33/A. § (1) bekezdése által a hatáskörébe utalt ellenőrzésre, és az ellenőrzés eredményeként a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására a jogsértés elkövetésének helyére tekintet nélkül jogosult.

(8)81 A 4. § (2a) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feladattal összefüggésben a másodfokú hatósági jogkört – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a miniszter gyakorolja.

(9)82 Közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

a) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint

c) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben

meghatározott éves piacfelügyeleti ellenőrzési terv összeállítása, a Bizottság, továbbá a Bizottság által létrehozott, végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum részére a piacfelügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint az Európai Unió más tagállamának piacfelügyeleti hatóságával történő információcsere lebonyolítása során.

(9a)83 Közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala látja el az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (5) bekezdésében meghatározott, a gumiabroncs-beszállítók által bejelentett adatok és információk nyilvántartását, kezelését és az ehhez tartozó felügyeleti és ellenőrzési feladatokat.

(9b)84 A (9) bekezdésben meghatározott éves piacfelügyeleti ellenőrzési tervet az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (4) bekezdésének megfelelően kell kialakítani.

(10) A Kormány a (4) bekezdésben kijelölt hatóságon kívül

a) a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a Kkt. 20. § (11) bekezdés g) pontjában kijelölt gazdasági társaságot,

b) a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot,

c) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot

jelöli ki.

(11) A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás üzemeltetésével, működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el a bírságolásra hatáskörrel rendelkező szervek adatszolgáltatása alapján.

(12)85 A (3) és (4) bekezdésben meghatározott közlekedési hatóság az általa folytatott eljárásokkal kapcsolatban a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott hatóság országos nyilvántartásához vagy szakmai irányítási feladataihoz szükséges adatszolgáltatásra köteles.

(13)86 A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatához kapcsolódó közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatokat a Kkt. 18. § (8) bekezdése alapján kijelölt szervezet végzi.

5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter

a) az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogszabályok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal – meghatározza a közúti gépjármű-közlekedési hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések követelményeit és módszereit, ideértve különösen az egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát,

b)87

c)88

d)89

5/A. §90 A pályaalkalmassági vizsgálatok Kkt. 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközpont által meghatározott módszertanát a miniszter hagyja jóvá.

5/B. §91 A Kormány muzeális minősítő szervezetként a Magyar Autóklubot jelöli ki. A muzeális jellegű járművekre vonatkozó szakmai szabályok kidolgozására, kiadására, valamint a muzeális járművek tekintetében a nyilvántartás vezetésére jogosult szervezetként, a muzeális minősítő rendszer működtetőjeként a Kormány a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet jelöli ki.

6. §92 (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a minisztert jelöli ki.

(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók vizsgáztatását végző vizsgabiztosokat a miniszter nevezi ki.

(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soronkívüli és záró, valamint – a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítását kivéve – az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Kormány elsőfokú hatóságként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot, másodfokú hatóságként – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert jelöli ki.

(4) A mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítása tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság a vasútbiztonsági hatóság részére tanúsító szervként jár el.

(5)93 A településfejlesztési terv és a településrendezési terv a vasúti pályahálózattal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai során a vasúti közlekedési hatóság jár el.

(6) A vasútszakmai oktatók névjegyzékét a vasúti közlekedési hatóság vezeti.

(7)94

(8)95 A vasúti közlekedési hatóság jár el az (EU) 2023/1695 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (2) bekezdés c) pontja, valamint 4. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti tagállami feladatok tekintetében.

(9)96 Az (EU) 2023/1695 bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikk (4) bekezdése szerinti tagállami feladatok tekintetében a miniszter jár el.

7. § (1) A Kormány vasúti igazgatási szervként a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységét jelöli ki.

(2) A vasúti igazgatási szerv döntését és végzését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(3) A vasúti igazgatási szerv e jogkörben való eljárása során nem utasítható.

(4) A vasúti igazgatási szerv független a vasúti társaságoktól, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől és a közszolgáltatási szerződések odaítélésében résztvevő illetékes hatóságtól.

8. § (1)97 Hajózási hatóságként a Kormány

a) a (2) és (3) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,

b) a (4) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

c) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében Magyarország konzuli tisztviselőjét

d) a (8) bekezdés szerinti ügyekben a Magyar Vitorlás Szövetséget

jelöli ki.

(2) Hajózási hatóságként a miniszter jár el

kapcsolatos ügyekben.

(3) A Vkt. 48/B. § (1) bekezdésében meghatározott folyami információs szolgáltatás működtetéséhez, ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat a miniszter látja el.

(4) Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el

kapcsolatos eljárásokban.

(5)120 Budapest Főváros Kormányhivatala a (4) bekezdés 2–3., 8. és 15–16. pontjában foglalt feladataival összefüggésben, a miniszter a (2) bekezdés 18. pontja alapján az általa kiadott tengerészeti munkaügyi bizonyítványokról közhiteles nyilvántartást vezet.

(6)121 Budapest Főváros Kormányhivatala a tengeri hajókkal kapcsolatos, a lobogó szerinti állam kötelezettségein alapuló hatósági feladatai operatív ellátásával összefüggésben – a vonatkozó nemzetközi minőségügyi szabványok szerinti és tanúsítvánnyal igazolt – hatékony minőségbiztosítási rendszert hoz létre és működtet.

(7)122

(8)123 A kizárólag edzésre és versenyzésre szolgáló vitorlás kishajók időközi üzemképességének megállapításával és tanúsításával kapcsolatos feladatokat a Magyar Vitorlás Szövetség látja el.

9. § (1) A Kormány légiközlekedési hatóságként a minisztert jelöli ki.

(2) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a légiközlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében

a) a légiutas-kísérők szakirányú földi kiképzése,

b) a légijármű bérbeadása,

c)124 a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet] hatálya alá nem tartozó légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartása, javítása,

d) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 20/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, valamint

e) a c) pont szerinti tevékenységet folytatók képzése.

(3) A légiközlekedési hatóság hatásköre kiterjed Magyarország területén

a) a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre,

b) a polgári légijárművekre,

c) az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre, valamint

d) a polgári célú légiközlekedés földi létesítményeire és a polgári léginavigációs földi berendezésekre.

(4) A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők

(5) A (4) bekezdés 7. pontjában megjelölt légiközlekedési akadálynak minősül minden olyan, a környezetéből kiemelkedő természeti objektum, építmény vagy mozgó tárgy, amely a légiközlekedés számára veszélyt jelenthet, ezért nyilvántartása és jelzéssel való ellátása indokolt.

(6) Ha

a) a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,

b) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló,

c) a repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló, valamint

d) a légijármű üzemben tartási feltételeinek vizsgálatára, ellenőrzésére, valamint a légijármű üzemben tartási engedély kiadására, időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló

eljárás során az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a légiközlekedési hatóság tizenöt napon belül bocsátja ki a hiánypótlási felhívást.

10. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 18. §-a szerinti felügyeleti szervként a Kormány a minisztert jelöli ki.

11. § (1)166 A Kormány az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) rendelkezéseibe ütköző, az Európai Unión belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] a végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra a minisztert jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóság feladata

a) az autóbuszos személyszállítási piacfelügyeleti eljárásokhoz kapcsolódó feladatok teljesítése,

b) az autóbuszos személyszállító szolgáltatók üzletszabályzatának jóváhagyása,

c) a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti végrehajtó szervként az autóbusszal utazók jogainak érvényesítése céljából a nemzeti végrehajtó szerv részére előírt feladatok teljesítése, ennek körében a meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása,

d) az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében kiszabható utasjogi felügyeleti bírság alkalmazása,

e)167 a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (3) bekezdése, valamint az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet, továbbá az (EU) 2017/2394 rendelet alapján a szolgáltatókhoz benyújtott és el nem intézett panaszok kivizsgálása és elbírálása.

12. § (1)168 A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány

a) a 2. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalát,

b)169 a 2. § (3) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt,

c)170 a 2. § (5) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a vármegyei kormányhivatalt,

d) 2. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalát

jelöli ki.

(2) A légiközlekedési építmények vonatkozásában, építésfelügyeleti hatóságként, továbbá a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban – az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – építésfelügyeleti hatóságként a miniszter jár el.

(3) A vasúti közlekedési építmények, valamint a vasútnak nem minősülő kötöttpályás közlekedési rendszerek építményeinek vonatkozásában építésfelügyeleti hatóságként a miniszter jár el.

(4) Építésfelügyeleti hatóságként az országos közforgalmú kikötők, valamint a vám- és határkikötők továbbá a nemzetközi személy- vagy áruforgalmat lebonyolító vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények tekintetében a miniszter jár el.

(5)171 Építésfelügyeleti hatóságként a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó víziközlekedési építmények vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(6)172

12/A. § A Kkt. 18. § (15) bekezdése szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki.

12/B. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 36. § (10) bekezdése szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki.

12/C. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/D. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki.

12/D. § Az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki a távoli pilóták vizsgáztatása tekintetében.

12/E. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 30/A. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti szervként a Kormány országos illetékességgel a minisztert jelöli ki.

13. § (1) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával, az e képzésekkel és vizsgáztatásokkal összefüggő iskolavezetői, szakoktatói és vizsgabiztosi tevékenységgel, továbbá a Kkt. 24/A. § (6) bekezdése szerint bejelentett műszaki vizsgabiztosi tevékenységgel és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatási tevékenység tekintetében a minisztert jelöli ki.

(2) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány

a) a Kkt. 16/A. §-a szerinti szakértői tevékenységgel,

b)178

c) a Kkt. 16/B. § (5) bekezdése szerinti auditori tevékenységgel

kapcsolatos szolgáltatási tevékenység tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

14. § A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a vasúti közlekedési hatóság jár el a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzése és időszakos oktatása és az ezzel összefüggő vizsgabiztosi tevékenység, továbbá a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 80/B. §-a szerinti szakértői tevékenység tekintetében.

15. § A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a miniszter jár el a következő tevékenységek tekintetében

a) a Vkt. 6/A. §-a szerinti szakértői tevékenység,

b) a révkalauzi tevékenység,

c) a Vkt.-ben előírt képesítési követelményekkel összefüggő képzési és vizsgáztatási tevékenységek,

d) tengerész munkaközvetítői tevékenység.

16. § (1)179 A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 15. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében erdészeti hatóságként az erdészeti hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2)180 A hatóság köteles vizsgálni eljárásában

a) az erdészeti magánút közforgalom számára való megnyitásának az erdőre gyakorolt hatását, és

b) azt, hogy az erdészeti magánút közforgalom számára való megnyitása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

17. § Az e rendeletben meghatározott, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó, kérelemre induló eljárások esetében a kérelem kormányablakban nem terjeszthető elő.

24. § (1)186 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzé kell tenni a szakhatósági állásfoglalást, amelyet az e rendelet szerinti olyan eljárásban hoztak, amelyben az eljáró vagy szakhatóságként közreműködő hatóság, szakhatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

(2) Az 1. melléklet 2. táblázat 5. pontjában, a 4. melléklet 1–8. táblázat 1. pontjaiban, valamint a 21. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetekben, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot.

24/A. § A közlekedési hatóság az engedélyezési eljárásában – az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott szempontok mellett – a 2. mellékletben foglalt táblázat szerinti feltételek esetén vizsgálja a táblázatban meghatározott szakkérdést.

25. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 27. § 2017. április 1-jén lép hatályba.

25/A. §188 E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 2. § (3) bekezdés 29. és 30. pontjának hatálybalépése189 előtt megkezdett és a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

25/B. §190 A közlekedési hatósági jogalkalmazással, valamint a közlekedési vizsgáztatással összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 410/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor még el nem bírált, a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzésével összefüggő hatósági ügyben előterjesztett fellebbezést a fellebbezés elbírálására a Módr. hatálybalépését191 megelőző napon hatáskörrel rendelkező hatóság bírálja el.

26. § (1)192 Ez a rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2)196

(3)197

(4) Ez a rendelet

a) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló, 1996. október 15-i 96/67/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c)198

d) a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének,

f) a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló, 2006. január 18-i 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g)199 a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b) pontjának, 6. cikk d)–e) pontjának, 7. cikkének, valamint 8. cikk (1) bekezdésének,

h) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról szóló 2009. február 16-i 2009/13/EK tanácsi irányelvnek,

i) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről szóló, 2013. november 20-i 2013/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

j) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. november 20-i 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

k) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

l)200 az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

m)201 a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

n)202 a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1187 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(5)203 A 8. § (4) bekezdés 34. pontja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A Kormányaz Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,az 1. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában,a 2. alcím, továbbá a 3. és a 15. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,a 3. § tekintetében a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. § (6) bekezdés d) pontjában,a 4. és 5. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 1. pontjában,a 6. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában,a 7–9. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § a) pontjában,a 10. alcím tekintetében az autópályák és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában,a 11. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § c) pontjában,a 12. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,a 14. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,a 16. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.1. alpontjábankapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el