313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § (1)2 A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos ellenőrzés lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban: katasztrófavédelmi hatóság) helyi és területi szerve – a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben meghatározott feladatkörében – önállóan jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve illetékességi területén kívül is önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzés helye szerint illetékes területi szervének értesítése mellett.

(2)3

(3)4

(4)5

(5)6 A katasztrófavédelmi hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét idézheti a székhelyére.

(6)7 A katasztrófavédelmi hatósági eljárás, illetve döntések tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként a katasztrófavédelem központi szerve jogosult eljárni.

3. § (1) A kiszolgáló szervezet a veszélyes áru légi szállítása során a külföldről érkező veszélyes áru repülőtérre érkezésének tényét köteles a katasztrófavédelmi hatóság központi szervének honlapján keresztül, vagy a katasztrófavédelmi hatóság illetékes területi szervének ügyeletére az érkezést követő három órán belül írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában – az 1. melléklet szerinti adattartalommal – bejelenteni.

(2) A veszélyes áru légi úton történő továbbítását a kiszolgáló szervezet vagy a feladó a továbbítás megkezdésének tervezett időpontját legalább három órával megelőzően, amennyiben a veszélyes áru életmentést szolgál, egy órával megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles bejelenteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettnek a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást a továbbítás megkezdésének bejelentett időpontjától számított legkésőbb egy órán belül, az (1) bekezdés szerinti módon jeleznie kell a katasztrófavédelmi hatóság részére.

(4) Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik

a) azon veszélyesáru-továbbításra, amelyet a Technológiai Utasításban szereplő korlátozott vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentesség alapján végeznek,

b) a nukleáris anyagok légi úton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció minősített adatokat tartalmaz, valamint

c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására.

4. § (1) Veszélyes áru nemzetközi és belföldi légi szállításával kapcsolatos ellenőrzés során a katasztrófavédelmi hatóság a 18. Függelék, valamint a Technológiai Utasítás rendelkezéseinek betartását ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés indokolatlanul nem gátolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére.

(3)8

5. § A kiszolgáló szervezet, valamint az ellenőrzött köteles biztosítani az ellenőrök részére a repülőtér létesítményeibe, valamint a veszélyes áru légi szállításával összefüggő valamely tevékenység végzésével érintett telephelyre, és a légi jármű kivételével a szállító járműbe történő belépést és ott tartózkodást.

6. § A katasztrófavédelmi hatóság helyi vagy területi szerve a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) elrendeli a szállított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, visszatartását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vizsgálat vagy javítás elvégzésére kötelezi,

b) kötelezi a szabálytalanságért, mulasztásért felelőst a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozása, illetve a veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, valamint

c) bírságot szab ki.

7. § (1) A bírságot, a bírság fizetésére kötelezhetőek közül a szabálytalanságért, mulasztásért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a szabálytalanság, mulasztás elkövetésében való felelősségük közrehatásának arányában fizetik meg.

(2) Az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot a 2. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni. A 2. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolása a bírság kiszabása során nem módosítható. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kell besorolni az 1. § 1. pontjában meghatározott három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriának megfelelően.

(3) A (2) bekezdés szerint besorolt szabálytalanságok tekintetében kiszabásra kerülő tényleges bírság összegét, az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi arány figyelembevételével a 2. mellékletben meghatározott bírság-alapösszegeket alapul véve, a 3. melléklet szerinti számítással kell megállapítani. A tényleges bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.

(4) Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében, ugyanazon ügyfél esetében több szabálytalanságot állapít meg, a katasztrófavédelmi hatóság a részére megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki, melynek összege legfeljebb 20 000 000 forint lehet.

(5) A 6. § a) és b) pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk az intézkedést kiváltó szabálytalanságért felelős résztvevőket terhelik. Több felelős esetén a többletköltségek és a kárviselés megosztására, az (1) bekezdés bírságmegosztásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(6)9

8. § (1)10 A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül a határozatban megjelölt, a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell befizetni.

(2) A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – ha annak lebonyolításához a katasztrófavédelmi hatóság részéről a technikai feltételek fennállnak – bankkártyával is meg lehet fizetni.

(3) Ha a helyszínen a bírságnak bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a katasztrófavédelmi hatóság eljáró tagja az (1) bekezdés szerinti bírság fizetési számlára történő készpénzbefizetést szolgáló készpénz-átutalási megbízással (a továbbiakban: csekkszelvény) együtt adja át a bírságot kiszabó határozat egy példányát a szabályszegőnek, vagy a jelen lévő képviselőjének. Az átadott csekkszelvény tartalmazza az ügyazonosítót, a számlatulajdonos megnevezését, nemzetközi fizetési számlaszámát, nemzetközi banki azonosító kódját, valamint a kiszabott bírság összegét.

(4) Ha a bírság, vagy a pénzkövetelés-biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, a katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát átadja az ügyfélnek, vagy az ügyfél képviselőjének.

8/A. §11 (1)12 A kiszabott bírság megfizetésére az eljárt katasztrófavédelmi hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(3) A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.

(4) A hatóság meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról.

(5) Az eljárás során az ügyfelet az eljáró hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra.

9. § (1) A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a 2. melléklet I. kockázati kategória 3. pontjában foglalt, valamint minden veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó szabálytalanság esetében.

(2) A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a Terrorelhárítási Központot a 2. melléklet I. kockázati kategória 1–4. és 11. pontjában foglalt, valamint minden terrorveszélyeztetett járatra vonatkozó szabálytalanság esetében.

(3) A katasztrófavédelmi hatóság központi szerve a szabálytalanságokról és a kiszabott bírságokról minden tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot.

10. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

11. §13 E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 66/2021. (II. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatálybalépését14 követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján lefolytatott hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

ADATLAPtartalmi követelményei

Az egyes szabálytalanságokért kiszabásra kerülő tényleges bírság összegét az alábbi számítással kell megállapítani

B=T*a*b*c*d

ahol

B: A szabálytalanságért kiszabásra kerülő tényleges bírságösszeg.

T: A bírság megállapításának alapjául szolgáló, a 2. mellékletben meghatározott alapösszeg.

a: A felelősségi arány %-ban meghatározott értéke százzal osztva.

b: A veszélyes áruhoz rendelt csomagolási csoport, illetve annak hiányában a veszélyes áru osztálya vagy alosztálya szerint, továbbá a szállításból kizárt anyagok szállítása esetén alkalmazandó szorzótényező, melynek értéke

b1: I. csomagolási csoport, valamint az 1 osztály, a 7 osztály, a 2.1, 2.3; 5.2; 6.2 alosztályok és a 4.1 alosztály önreaktív anyagai, továbbá a szállításból kizárt anyagok szállítása esetén: 1,6

b2: II. csomagolási csoport, valamint a 2.2 alosztály anyagai: 1,2

b3: III. csomagolási csoport: 1,0

c: A szállításra alkalmazható mentességek függvényében alkalmazandó szorzótényező, melynek értéke

c1: korlátozott mennyiségben vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruval kapcsolatban feltárt szabálytalanság esetén: 0,8

c2: nem korlátozott mennyiségben vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruval kapcsolatban feltárt szabálytalanság esetén, 100 kg (liter) feladott veszélyes áru mennyiségig: 1,0

c3: nem korlátozott mennyiségben vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruval kapcsolatban feltárt szabálytalanság esetén, 100 kg (liter) feladott veszélyes áru mennyiség felett: 1,5

d: A jogsértő magatartás ismétlődésétől függő szorzótényező, melynek értéke

d1: ha a katasztrófavédelmi hatóság ugyanazon ügyféllel szemben a veszélyes áruk légi szállításával kapcsolatos rendelkezések megsértése miatt két éven belül jogkövetkezményt nem állapított meg: 1,0

d2: ha a katasztrófavédelmi hatóság ugyanazon ügyféllel szemben két éven belül legfeljebb két alkalommal tárt fel a veszélyes áruk légi szállításával kapcsolatos olyan szabálytalanságot, amely miatt jogkövetkezményt állapított meg: 1,25

d3: ha a katasztrófavédelmi hatóság ugyanazon ügyféllel szemben két éven belül több mint két alkalommal tárt fel a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos olyan szabálytalanságot, amely miatt jogkövetkezményt állapított meg: 1,5

Ahol a szabálytalanság jellegét tekintve az a és b szorzótényezők a fenti szempontok szerint nem értelmezhetőek, ott mindkét tényező értéke: 1,0

A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el