93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak (a továbbiakban együtt: út),

b) az út műtárgyai és tartozékai[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: közlekedési építmények] építésére, forgalomba helyezésére és megszüntetésére.

2. § E rendelet alkalmazásában

2/A. §1 Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.

3. § Az építéshez, a forgalomba helyezéshez és a megszüntetéshez – a 4. §-ban foglalt kivételekkel – a közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) engedélye szükséges.

4. § (1) Ha a munkálatok során közműátépítés nem szükséges és a beavatkozás az út közúthálózatba sorolását nem változtatja meg, nincs szükség a hatóság engedélyére a meglévő út területén végzett következő munkák esetében

a) kül- és belterületen

b) külterületen

c) belterületen

(1a)6

(2) A közlekedési hatósági engedély mellőzése a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb engedélyek beszerzésének szükségességét nem érinti, és nem mentesít a munkavégzés szabályszerűségéért való felelősség alól.

4/A. §7 (1) A közúti közlekedésről szóló törvény 29. § (16) bekezdésében meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek esetében a bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő

a) természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhely és telephely címét, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási számát.

(2) A bejelentés mellékleteként csatolni szükséges

a) egyszerűsített tervdokumentációt (helyszínrajz, minta keresztszelvény, önálló gyalogút és út esetén hossz-szelvény, tervezői nyilatkozat, műszaki leírás, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, és az ingatlanügyi hatóság által előzetes nyilvántartásba vett, érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz tervezet),

b) tervezői nyilatkozatot, amely tartalmazza az útügyi műszaki előírásoktól való esetleges eltérés és annak természeti adottságokból fakadó indoklását,

c) országos közúthoz történő csatlakozás, annak a területén való építés esetén útügyi műszaki előírásoktól való eltérés esetén a felmentést,

d) útkezelők és közműkezelők hozzájárulását,

e) kezelői lehatárolási tervet vagy azzal egyenértékű lehatárolásra vonatkozó nyilatkozatot.

(3) Az építtető a bejelentéshez kötött építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal köteles bejelenteni a hatóságnak.

(4) Amennyiben a közúti közlekedésről szóló törvény 29. § (16) bekezdése szerinti bejelentés tudomásul vételét követő 30 napon belül a bejelentett tevékenység végzését nem kezdték meg, akkor a (3) bekezdés szerint kell eljárni.

4/B. §8 A végleges határozatot közölni kell a bányafelügyelettel, ha az engedélyezett építési tevékenység során 500 m3-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki.

5. § (1)9 A 6. § szerinti eljárásokban érintett víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia-rendszerek, valamint az érintett nyomvonalas hírközlési építmények és vasútvonal üzemeltetői (a továbbiakban együtt: közműszolgáltatók) nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt. A kérelemben meg kell jelölni a külön jogszabály szerinti közműegyeztető rendszerben elektronikusan hitelesített közműszolgáltatói nyilatkozat azonosító számát. Amennyiben egy engedélyezés iránti kérelemhez több közműszolgáltatói kérelem tartozik, akkor az összes kérelem azonosító számát meg kell jelölni. A kérelem csak akkor teljesíthető, ha a közműegyeztető rendszerben a kérelemhez tartozóan valamennyi érintett közműszolgáltató nyilatkozata rendelkezésre áll. A közműszolgáltatók nyilatkozatukban közlik a tulajdonukban vagy kezelésükben lévő közmű rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételeket.

(1a)10 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 6. § c) pontja szerinti eljárásokban érintett közműszolgáltatók nyilatkozatát az építtetőnek nem kell beszereznie az ideiglenes forgalomba helyezési engedély meghosszabbítása, illetve ideiglenes forgalomba helyezési engedély alapján a végleges forgalomba helyezési engedély iránti kérelem benyújtásakor.

(2) Az építtetőnek az érintett út területe összes tulajdonosának nyilatkozatát is be kell szereznie, ha a közforgalom elől el nem zárt magánút építésének, építési engedélytől való eltérésnek, a forgalom részére való átadásának, megszüntetésének engedélyezése iránti kérelmet nem a tulajdonos, több tulajdonos esetében nem az összes tulajdonos terjesztette elő.

(3)11 A közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút kezelőjének hozzájáruló nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedély iránti kérelem benyújtása előtt az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban.

(3a)12 Ha az útkezelő a nyilatkozat megadását arra való hivatkozással tagadja meg, hogy a tervezett úttal érintett ingatlan nem áll az engedélyezési eljárás idején a tulajdonában, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(4)13 Ha az útkezelő az építtető értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető köteles igazolni az (1)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozat iránti kérelemnek az átvételét.

(5)14 Az (1) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő kérelmet a hatóság visszautasíthatja.

6. § A hatósági engedélyek fajtái

a) az elvi építési engedély,

b) az építési engedély,

c) a forgalomba helyezési engedély,

d) a fennmaradási engedély,

e) a megszüntetési engedély,

f) a műtárgy kiviteli terv jóváhagyása,

g) az építési engedélytől való eltérési engedély.

h)15 munkaközi forgalomba helyezési engedély.

7. § (1) Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.

(2)16 A kérelemnek – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott, az egyes engedély iránti kérelmek mellékletét képező tervdokumentációk felsorolását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) az egyes közlekedési hatósági engedély iránti kérelmek esetében előírt mellékleteket,

b)17

(4) Az építtető a tervezett építési munkákról a hatósági engedélyezési eljárás megindításáig köteles tájékoztatni az út építése által érintett közösségi közlekedési szolgáltatókat.

8. § (1) Az építtető az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a gyorsforgalmi út, a települést elkerülő út, a határhidak, továbbá a legalább ötszáz méter hosszban új nyomvonalon tervezett és környezeti hatásvizsgálathoz kötött út esetében

a) útügyi műszaki,

b) ásványvagyon és földtani,

c) kulturális örökségvédelmi, valamint

d) településrendezésikövetelmények bármelyikének előzetes tisztázása céljából a hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a)18 az 1. melléklet 1. pontjának, továbbá az általános érvényű szakmai követelményeknek, műszaki szabályozásnak megfelelő – építészeti-műszaki tervező szakterületnek megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által kidolgozott – elvi engedélyezési tervdokumentációt, a szakági terveket, továbbá a szakhatósági állásfoglalást, illetve szakkérdés vizsgálatát igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, a szakkérdés vizsgálatához szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt;

b)19

c) az építtető és a leendő vagyonkezelő vagy tulajdonos aláírásával ellátott közös nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része lesz-e;

d) új országos közút esetében az útkategóriába sorolásra, azonosításra, továbbá az erre szolgáló számjel és betűjel megállapítására vonatkozó nyilatkozatot;

e)20

(2a)21 A kérelmezőnek igazolnia kell

a) azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, a műszaki előírásoknak és az általános érvényű szakmai követelményeknek,

b) kormányrendeletben meghatározott esetben azt, hogy az engedélyezési tervek közúti biztonsági auditja megtörtént és azt az építtető megismerte, arra vonatkozóan nyilatkozott.

(3)22

9. § (1)23 Az elvi építési engedélyről szóló határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell

a) a határozattal érintett közlekedési építmény megnevezését, a benyújtott terv azonosító adatait és a határozat tárgyának rövid leírását,

b) az engedély időbeli hatályát.

(2) Az elvi építési engedélyt közölni kell az építtetővel, az út leendő kezelőjével, országos közút esetében az útkategóriába sorolásra, azonosításra, valamint az arra szolgáló számjel és betűjel megállapítására vagy megváltoztatására vonatkozó jogszabály által megjelölt szervvel, továbbá a tervezővel.

(3) Az elvi építési engedély időbeli hatálya alatt más építtetőnek az engedélyben meghatározott területen elvi építési engedély vagy építési engedély nem adható ki.

10. § (1) Az építési engedélyt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni.

(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetében az egyes szakaszokra, műtárgyakra külön-külön is lehet engedélyt kérni, azonban a közlekedési építmény egészének elbírálásához szükséges adatokat ilyen esetben is szolgáltatni kell.

11. § (1)24 Az építtetőnek az építési engedély iránti kérelméhez mellékelnie kell

a) a megvalósítani kívánt építmény műszaki tartalmától függően az 1. melléklet 2–6. pontjának, továbbá az általános érvényű szakmai követelményeknek, műszaki szabályozásnak megfelelő – építészeti-műszaki tervező szakterületnek megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által kidolgozott – útépítési, vízépítési és műtárgyépítési, valamint forgalomtechnikai engedélyezési tervet; a szakági terveket, továbbá a szakhatósági állásfoglalást, illetve szakkérdés vizsgálatát igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, a szakkérdés vizsgálatához szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt,

b) kezelői lehatárolási terv hiányában az építtető és a leendő vagyonkezelő (tulajdonos) aláírásával ellátott közös nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része, vagy közforgalom elől el nem zárt magánút lesz-e,

c) új országos közút esetében az útkategóriába sorolásra, azonosításra, továbbá az erre szolgáló számjel és betűjel megállapítására vonatkozó külön jogszabály szerinti nyilatkozatot, amennyiben rendelkezésre áll.

(1a)25 Az építtetőnek igazolnia kell

a)26

b) környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak esetében az engedélyeztetés megtörtént,

c) azt, hogy az 5. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, vagy ezek hiányában a hozzájárulás (nyilatkozat) iránti kérelmet az érintettek dokumentáltan megismerték.

(1b)27 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/G. § (2) bekezdése szerinti esetben az építtetőnek az (1a) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell igazolnia.

(2) Az államhatáron átnyúló, az államhatárt metsző vagy érintő utakkal, illetve a határhidakkal kapcsolatos engedély iránti kérelem esetében mellékelni kell az építtető erre utaló nyilatkozatát.

(3)28

(4)29

13. § (1)31 Az építési engedélynek – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell

a) az engedélyezett közlekedési építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési terv azonosító adatait és az építési munka rövid leírását,

b) az engedélyezett közlekedési építmény kezelőjének, tulajdonosának megnevezését, illetve azt a szervezetet, amely várhatóan az út kezelője lesz,

c)32 az építés feltételeit, a közműszolgáltatók esetleges kikötéseit, az útkezelő nyilatkozatát,

d) az engedély időbeli hatályát,

e) az építtető kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját a hatóságnak jelentse be,

f) a műtárgy kiviteli terv jóváhagyására történő utalást.

(2) Az építési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

14. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásban hozott döntést kézbesítés útján kell közölni az építtetővel, a tervezővel, a közműszolgáltatókkal, valamint az útkezelővel (tulajdonossal), a terület igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosával, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használójával, a közösségi közlekedési szolgáltatóval és a közreműködő szakhatósággal.

(2) A közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott hatásterületen élő és az (1) bekezdésben nem említett ügyféllel az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés hirdetmény útján közölhető.

(3)33 Ha az építési engedély végrehajtható, a hatóság az engedélyezési terv záradékkal ellátott példányát az építtetőnek megküldi. A záradéknak tartalmaznia kell az építési engedély számát.

(4) Az építés csak végrehajtható, hatályos építési engedély, valamint záradékkal ellátott engedélyezési terv birtokában kezdhető meg.

15. §34 (1) A véglegessé vált építési engedély öt évig hatályos. Nem szűnik meg az építési engedély időbeli hatálya, ha az építést öt éven belül megkezdték és az építési tevékenységet folyamatosan végzik.

(2) A hatóság az építési engedély időbeli hatályát az (1) bekezdésben meghatározottnál rövidebb – de legalább egyévi – időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, továbbá a szakhatóságok előírásai indokolják.

(3)35 Az építési engedély időbeli hatályát a hatóság – az időbeli hatály lejárta előtt az építtető kérelmére – legfeljebb két alkalommal, alkalmanként három évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásának időpontjában a körülmények – ide nem értve a jogszabályok változását – nem változtak meg, vagy a változás az engedély tartalmát érdemben nem érinti. Amennyiben az építési engedély megadása és a meghosszabbítására való kérelem benyújtása közötti időben a jogszabályi környezet megváltozott, úgy az építési hatóság az engedély meghosszabbítását tartalmazó határozatban felhívja az építtető figyelmet arra, hogy a megváltozott jogszabályi előírásoknak a kivitelezés során köteles eleget tenni. Az építési engedély időbeli hatályának meghosszabbításához tervkorszerűségi felülvizsgálat vagy tervezői nyilatkozat kérhető.

16. § (1)36 Alagút, valamint négy méter szabad nyílást meghaladó híd építése csak jóváhagyott kiviteli terv alapján kezdhető meg. Alagút, valamint harminc méter szabad nyílást meghaladó híd építése esetén a műszakilag elkülöníthető munkafázisok kiviteli tervei külön-külön is jóváhagyhatók.

(2) A jóváhagyás iránti kérelmet az építtető nyújtja be.

(3) A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell az 1. melléklet 7. és 8. pontjában előírt tartalmú tervdokumentációt, továbbá, ha az építtető nem azonos az út- és hídkezelővel, úgy a kiviteli tervre vonatkozó út- és hídkezelői hozzájárulást is.

(4) A jóváhagyási eljárásban a hatóság azt vizsgálja, hogy a kiviteli tervdokumentáció az engedélyezési tervdokumentációnak megfelel-e.

17. § (1)37 A végleges építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezésére az építés engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a kérelemhez csatolni kell a módosítással érintett tervrészleteket és a 11. § (1) bekezdése szerinti mellékleteket, valamint az eltérés indokolását.

(2)38

18. § (1) E rendelet szerint engedélyköteles, elkészült közlekedési építmény a hatóság engedélyével helyezhető forgalomba. A kérelemnek a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell

a) a közlekedési építmény megnevezését,

b) az építési engedély számát és keltét,

c) a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezésének időpontját,

d) a forgalomba helyezés tervezett időpontját,

e)39 az aktualizált név- és címjegyzéket.

(2) Az államhatáron átnyúló, az államhatárt metsző vagy érintő utakkal, illetve a határhidakkal kapcsolatos engedély iránti kérelem esetében mellékelni kell az építtető nyilatkozatát arról, hogy a tervezett építmény az érintett szomszédos államokkal kötött nemzetközi szerződésekben, illetve az azt kihirdető jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelel.

(3) Forgalom alatti építés esetében a kérelmet a műszaki átadás-átvételt követő legkésőbb 60 napon belül kell benyújtani a hatósághoz. A kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a közlekedési építmények közforgalomban való további használata engedély nélküli használatnak minősül.

(4)40

(5) Az eljárás során a szakhatóságoknak arról kell nyilatkozniuk, hogy az építmény az állásfoglalásuknak megfelelően valósult-e meg és hozzájárulnak-e a forgalomba helyezéshez.

(6)41 Az építtető a forgalomba helyezés engedélyezése érdekében köteles igazolni

a) az elkészült közlekedési építmény jóváhagyott megvalósulási tervnek, továbbá az építési engedélynek megfelelő megépítését,

b) a műszaki átadás-átvétel megtörténtét,

c) az építési engedélyezési eljárásban részt vett, az 5. §-ban megjelölt közműszolgáltatók, útkezelők, a vagyonkezelő hozzájárulásának meglétét,

d) építési engedélyben foglalt erre irányuló előírás esetén annak igazolását, hogy elkészült az útkezelő által jóváhagyott kezelési és karbantartási kézikönyv.

(7) A forgalomba helyezés engedélyezése előtt az elkészült építményt a forgalom részére – a forgalom alatti építés kivételével – megnyitni nem szabad.

(8)42 A meglévő út új útpályával vagy új forgalmi sávval történő bővítése vagy egyéb, kapacitásbővítéssel nem járó, építési engedély alapján készült beavatkozás esetén, a műszaki átadás-átvétel lezárásától a forgalomba helyezésig, ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezéséig, az építési engedélyben megjelölt közútkezelő látja el a közútkezelői feladatokat.

19. § A hatóság abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

20. §43 A forgalomba helyezés engedélyezéséről szóló határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell

a) az engedélyezett építmény megnevezését, azonosításához szükséges adatokat, az építési engedély számát és keltét,

b) a közlekedési építmény vagyonkezelőjének, tulajdonosának és annak a szervezetnek a megnevezését, amely az út kezelője lesz,

c) az érintett közműszolgáltatók, valamint az út- és hídkezelők nyilatkozatait,

d) a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére, valamint

e) az építtető figyelmeztetését, hogy a hibák, hiányosságok megszüntetésére előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a forgalomba helyezési engedély hatályát veszti; ebben az esetben a hatóság a 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

21. § Az engedély szerint több megvalósulási szakaszban megvalósuló építmény esetében a forgalomba helyezési engedély az út meghatározott szakaszára és műtárgyára külön-külön is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható.

21/A. § (1) A meglévő út új útpályával vagy új forgalmi sávval bővítésekor, amennyiben

a) a bővítés hossza meghaladja a 200 métert, vagy

b) a végleges műszaki tartalomhoz nem tartozó út a munkaterületen kívüli területet is érint,

azt a kivitelezés időtartama alatt a rész műszaki átadás-átvételt követően, de a forgalomba helyezést, ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést megelőzően a hatóság az építtető kérelmére határozattal munkaközi forgalomba helyezi (a továbbiakban: munkaközi forgalomba helyezés), amennyiben azt forgalomszervezési érdekek indokolják, és az építmény vagy annak egy része a forgalombiztonsági követelményeknek megfelel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az építtető a rész műszaki átadás-átvételtől számított öt napon belül nyújthatja be.

(3) A hatóság a munkaközi forgalomba helyezés időtartamát a forgalmi igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határozza meg.

(4) A munkaközi forgalomba helyezési eljárás során az ügyintézési határidő 15 nap.

(5) A kérelemben – a forgalomtechnikai kezelő kivételével – meg kell jelölni a kezelő szervezetet.

(6) A forgalomtechnikai kezelő a forgalomtechnikai terv jóváhagyására jogosult szervezet. A munkaközi forgalomba helyezés feltételét képező forgalomtechnikai terv jóváhagyására – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az építési engedély szerinti közútkezelő jogosult.

22. § (1) Amennyiben forgalomszervezési érdekek indokolják, az építtető kérelmére a hatóság az építményt vagy annak egy részét meghatározott időtartamra az építési munka teljes befejezése előtt ideiglenesen forgalomba helyezheti, ha az építmény vagy annak egy része a rendeltetésszerű használatra alkalmas, a környezetvédelmi és forgalombiztonsági követelményeknek megfelel.

(2) A hatóság az ideiglenes forgalomba helyezés időtartamát a forgalmi igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határozza meg.

(3) A hatóság az építtető kérelmére a rész műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres befejezését követően megtartott helyszíni szemle során is engedélyezheti a közlekedési építmény vagy egy részének meghatározott időtartamra történő ideiglenes forgalomba helyezését, ha annak kezelését, üzemeltetését az építtető vagy a közút leendő kezelője nyilatkozatban vállalja.

(4)45 Ha a forgalomba helyezési eljárás során a hatóság úgy ítéli meg, hogy a végleges forgalomba helyezés feltételei nem állnak fenn, a szükséges intézkedések megtételére való kötelezés mellett a közlekedési építmény vagy az építmény egy részének meghatározott időtartamra – legfeljebb öt évre – történő ideiglenes forgalomba helyezését engedélyezheti az (1) bekezdés szerint, ha annak kezelését, üzemeltetését az építtető vagy a közút leendő kezelője nyilatkozatban vállalja.

(5)46 Az ideiglenes forgalomba helyezési engedély – hatályának lejárta előtt legkésőbb 60 nappal előterjesztett kérelemre – alkalmanként öt-öt évvel meghosszabbítható, ha az ideiglenesen forgalomba helyezett közlekedési építmény a rendeltetésszerű használatra alkalmas, a környezetvédelmi és a forgalombiztonsági követelmények teljesülnek.

(6) Ha az építtető az ideiglenes forgalomba helyezési engedély hatályán belül nem kezdeményezi annak meghosszabbítását, vagy a közlekedési építmények végleges forgalomba helyezését, az ideiglenes forgalomba helyezési engedély hatályát veszti, a közlekedési építmények közforgalomban való további használata engedély nélküli használatnak minősül.

23. § (1) Ha az engedélyhez kötött közlekedési építményt a hatóság engedélye nélkül a közforgalom számára megnyitották, a hatóság az építtetőt a forgalomba helyezési engedély iránti kérelem benyújtására kötelezi.

(2) Ha az utat a közforgalom számára engedély nélkül megnyitották, a hatóság az erről történt tudomásszerzéstől számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény tényleges használatbavételétől számított két éven belül intézkedhet a forgalomba helyezés iránt.

(3) Ha az engedély nélkül használatba vett úton a közlekedés forgalombiztonsági szempontból veszélyes, a hatóság az utat az építtető költségére és felelősségére lezárattatja.

24. § (1) Ha az engedélyhez kötött építési munkát

a) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el,

b) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték, de az építés még nem fejeződött be,fennmaradási engedélyt kell az építtetőnek a hatóságtól a közlekedési építményre kérnie.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített vagy kivitelezés alatt álló közlekedési építmény átalakítással vagy egyéb módon a műszaki és forgalombiztonsági, valamint a szakhatóságok által előírt feltételeknek megfelelővé tehető-e vagy sem. Amennyiben e feltételeknek a megépített, vagy kivitelezés alatt álló közlekedési építmény csak átalakítással, vagy egyéb módon felelne meg, úgy a hatóság – megfelelő határidő kitűzésével – kötelezi az építtetőt azok végrehajtására.

(3) Amennyiben az építtető nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírt kötelezettségének, a hatóság az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezi.

(4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési és a forgalomba helyezési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna.

(5) A fennmaradási engedély abban az esetben adható meg, ha az építtető a (4) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelemhez csatolta és az engedély nélkül épített közlekedési építmény – átalakítással vagy anélkül is – megfelel a műszaki, a forgalombiztonsági és a környezetvédelmi követelményeknek.

(6) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó forgalomba helyezési engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az engedély megadásával egy időben a hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is, azzal, hogy a közlekedési építmény építési munkáinak teljes befejezése után forgalomba helyezési eljárást kell lefolytatni.

(7) A fennmaradási engedély megadása során e rendeletnek az építési és forgalomba helyezési engedély megadására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

25. § Ha az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon épült közlekedési építmény fennmaradása nem engedélyezhető, vagy a kérelmező az előírt átalakítást a megadott határidőre nem végzi el, a hatóság az eredeti állapot helyreállítását rendelheti el az építtető költségére.

26. § A hatóság az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított két éven belül, legkésőbb azonban a tényleges használatbavételtől számított tíz éven belül intézkedhet a közlekedési építmény fennmaradása iránt.

27. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó közlekedési építmény megszüntetése iránti kérelmet a megszüntetés tervezett időpontja előtt legkésőbb 60 nappal kell a közlekedési hatósághoz benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a)47 a bontási tervet három példányban; továbbá a szakhatósági állásfoglalást vagy a szakkérdés vizsgálatát igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, a szakkérdés vizsgálatához szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt egy-egy példányban,

b)–d)48

(1a)49 A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy

a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és az általános érvényű szakmai követelményeknek,

b) az útkezelő és a vagyonkezelő a bontási tervhez hozzájárult.

(2)50

(3)51 Az építmény megszüntetéséről szóló határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon túlmenően – tartalmazza

a) a közlekedési építmény pontos megnevezését, helyét, a bontási terv azonosító adatait és a bontási munka rövid leírását,

b) a közlekedési építmény kezelőjének, tulajdonosának megnevezését,

c) a bontás feltételeit, a közműszolgáltatók esetleges kikötéseit,

d) az engedély időbeli hatályát,

e) a megszüntetett út területének ingatlan-nyilvántartási rendezési és a terület más célú hasznosítási kötelezettségére irányuló felhívást,

f) az építtető kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját a hatóságnak jelentse be.

(4) A megszüntetési engedély a bontással összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

(5) Az út megszüntetési eljárásban hozott döntés közlésére a 14. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az út megszüntetéséről szóló határozat időbeli hatályára a 15. §-ban foglaltak az irányadóak.

28. § A műszaki előírásokban foglaltakat az építtető, a tervező és a hatóság a műszaki fejlődés eredményeinek, valamint a közlekedésbiztonsági szempontok érvényre juttatása érdekében az e rendeletben foglalt eljárások során figyelembe veszi.

29. § Az elvi építési engedélyt, az építési engedélyt, valamint az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt időbeli hatályának tartama alatt az építtető átruházhatja, továbbá jogutódja is jogosult felhasználni, azonban köteles az átruházást vagy a jogutódlást – annak igazolása mellett – a hatóságnak írásban bejelenteni.

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(3)52 E rendeletnek az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet, valamint az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 117/2018. (VII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. §-ával módosított 5. § (1) és (4) bekezdésének és megállapított 5. § (5) bekezdésének rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését53 követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

31. §54 E rendeletnek a közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 15. §-át a Módr2. hatálybalépése55 előtt kiadott építési engedélyek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a meghosszabbítás időtartama összesen tíz évnél több nem lehet.

32. §56 E rendeletnek a közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 236/2020. (V. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) módosított 16. § (1) bekezdését a Módr3. hatálybalépésekor57 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 29. alpontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint a 31. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el