398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról

1. § (1) E rendelet hatálya a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó (a továbbiakban: mikrogazdálkodó) könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére terjed ki.

(2) A mikrogazdálkodó a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: mikrogazdálkodói beszámoló) készítése és az azt alátámasztó könyvvezetés során az Szt. előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

1/A. §1 E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 9. § (6) bekezdésével összhangban mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti egyéb szervezetre.

2. § (1) A mikrogazdálkodó könyvvezetési kötelezettségét a (2) bekezdés szerinti főkönyvi nyilvántartások és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások segítségével, a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven teljesíti.

(2) A mikrogazdálkodó mentesül az Szt. 161. §-a szerinti számlarend-készítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a 3. melléklet szerinti számlatükör szerint vezeti. A főkönyvi könyvelés során a 3. melléklet szerinti számlatükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A 3. melléklet szerinti számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem lehet eltérni. Nem minősül eltérésnek a 3. melléklet szerinti főkönyvi számlák továbbrészletezése.

3. § (1) A mikrogazdálkodói beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az Szt. számviteli alapelveit a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell érvényesíteni.

(2) A mikrogazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló tekintetében az Szt. megbízható és valós összképre vonatkozó követelményének e rendeletben foglaltak betartásával tesz eleget.

(3) A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít.

(4) Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Az előzőektől eltérően az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.

4. § (1) A mikrogazdálkodói beszámoló az 1. melléklet szerinti mérlegből és a 2. melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést a mikrogazdálkodói beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni.

(2) A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegét és eredménykimutatását az 1–2. mellékletben meghatározott szerkezetben, sorrendben és az előírt tagolásban kell összeállítani, attól eltérni nem lehet.

(3) A mikrogazdálkodói beszámoló 1. melléklet szerinti mérlegén fel kell tüntetni

a) az Szt. 3. § (6) bekezdés 1. pontja szerinti mérlegkészítés időpontját,

b) a könyvviteli szolgáltatást végzőre vonatkozó, az Szt. 88. § (9) bekezdése szerinti adatokat, ha a mikrogazdálkodói beszámolót az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő személy készítette, ilyen személy hiányában ennek tényét,

c) a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó, az Szt. 89. § (6) bekezdése szerinti információkat, ilyen ügylet hiányában ennek tényét,

d)2 az Szt. 80. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök (a továbbiakban: kis értékű eszközök) egy összegű értékcsökkenési leírásánál alkalmazott értékhatárt, ha az kisebb, mint az Szt. 80. § (2) bekezdésében meghatározott érték,

e) ha a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét,

f) a 13. § szerinti mikrogazdálkodónál a 13. § szerinti eljárások alkalmazásának tényét.

(4)3 A mikrogazdálkodó a (3) bekezdés d)–f) pontja szerint rögzített választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.

5. § (1)4 A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során az Szt. előírásait a (2)–(12) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ellenőrzés megállapítása minden esetben az Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti nem jelentős összegű hibának minősül, az Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pontja szerinti jelentős összegű hiba nem állapítható meg.

(3)5 Az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontjától eltérően nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 200 ezer forintnál, akkor a 200 ezer forintot.

(4) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerinti karbantartásnak minősül az a tevékenység is, amely a (3) bekezdésben meghatározott értékhatár alapján nem minősül felújításnak, illetve nem minősül az Szt. 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti beruházásnak.

(5)6 Az Szt. 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerinti behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 200 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés is.

(6) Az Szt. 25. § (2) bekezdése szerinti alapítás-átszervezés aktivált értéke, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki.

(7) Az Szt. 25. § (8) bekezdése szerinti üzleti vagy cégérték, az Szt. 45. § (3) bekezdése szerinti negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki.

(8) Jövőbeni költségekre az Szt. 41. § (2) bekezdése szerinti céltartalék nem képezhető.

(9)7 Az Szt. 3. § (4) bekezdés 11. és 12. pontja szerinti szerződés elszámolási egységére és a hozzá kapcsolódó, az Szt. 28. § (3a) bekezdése, 32. § (8) bekezdése, 44. § (7) bekezdése, 72. § (4a) bekezdése szerinti elszámolásokra vonatkozó előírások nem alkalmazhatóak.

(10)8 A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásakor, beváltásakor az eladási, beváltási árban lévő kamatot az Szt. 84. § (5) bekezdés a) pontjától eltérően nem kell külön, kapott kamatként kimutatni.

(11) A kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat – a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel – a mikrogazdálkodói beszámolóban nem kell külön bemutatni.

(12)9

6. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként – az Szt. előírásaitól eltérően – a mérlegben kizárólag a (2)–(4) bekezdés szerinti időbeli elhatárolásokat szabad kimutatni.

(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra – illetve az ezt megelőző időszakokra – vonatkoznak (számolandók el bevételként), és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja.

(3) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.

(3a)10 Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni – a (2) bekezdés szerinti kamatbevételek kivételével – az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.

(4) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az Szt. 33. § (1) bekezdése szerinti átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot.

(5) Passzív időbeli elhatárolásként – az Szt. előírásaitól eltérően – a mérlegben kizárólag a (6)–(8) bekezdés szerinti időbeli elhatárolásokat szabad kimutatni.

(6) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot – illetve az ezt megelőző időszakokat – terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja.

(7) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek bevételként elszámolásra. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.

(7a)11 Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni – a (2) bekezdés szerinti kamatráfordítások kivételével – az olyan, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva merülnek fel. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.

(8)12 A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az Szt. 45. § (1) bekezdése szerinti tételt, ha annak egyéb bevételként vagy pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja.

7. § (1)13 Az Szt. 47. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tételeket nem lehet a bekerülési érték részeként kimutatni, azokat költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni.

(2) Az Szt. 47. § (9) bekezdése szerinti különbözet összege minden esetben a bekerülési értéket nem jelentősen módosító különbözetnek minősül.

(3) A beszerzés ellenértékének valutában történő kiegyenlítése esetén a termék, a szolgáltatás értékének meghatározásához az Szt. 48. § (7) és (8) bekezdésétől eltérően az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni.

(4) Az Szt. 50. § (3) bekezdésétől eltérően a hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke a vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező kamatot is magában foglalja.

(5) A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni.

8. § (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékének értékcsökkenését az Szt. alapján a (2)–(8) bekezdésben, illetve a 9. §-ban foglalt eltérésekkel kell elszámolni.

(2) Az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást is) napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt.

(3) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg.

(4) A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható.

(5) A tárgyi eszközöknél – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni.

(6) Az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál hasznos élettartamként 3 évet kell alkalmazni, kivéve ha szerződés vagy más dokumentum alapján ettől eltérő hasznosítási idő bizonyítható. Ebben az esetben a szerződés, vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkalmazni.

(7)14 A kis értékű eszközök értékcsökkenését – a (8) bekezdés kivételével – egy összegben kell elszámolni.

(8)15 A mikrogazdálkodó – a (7) bekezdéstől eltérően – a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során az Szt. 80. § (2) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb értékhatárt is választhat. Ebben az esetben azonos értékhatárt kell alkalmazni minden kis értékű eszköz terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása során.

9. § (1) Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha

a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, vagy

b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken.

(2) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél az (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket.

10. § (1) Az eszközök értékvesztését az Szt. alapján a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell elszámolni.

(2) Értékvesztést kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke.

(3)16 Értékvesztést kell elszámolni a 200 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, valamint az 5. § (5) bekezdése szerinti, behajthatatlanná nem minősített, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában

a) több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,

b) több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,

c) több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében.

(4) Az értékvesztés elszámolását követő években – az üzleti év végi értékeléskor – a (2) bekezdés szerint elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket.

11. § (1) Az Szt. 57. § (3) bekezdése szerinti értékhelyesbítés, értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki.

(2) A valós értéken történő értékelés szabályai nem alkalmazhatóak.

(3)17 Az Szt. 60. § (2) bekezdésétől eltérően a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelés – ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is –, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség – ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is – forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem lehet átszámítani.

(4)18 A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség Szt. 60. § (1) bekezdése szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. § (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható.

(5)19 Az Szt.-től eltérően azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték Magyarország hivatalos pénznemétől eltérő pénznemben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja.

(6) A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel. Abban az esetben, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni.

(7) Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a vásárolt készletek mérlegértékét az Szt. előírásai szerint meghatározott leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár alapján, a saját termelésű készletek mérlegértékét az Szt. előírásai szerint meghatározott leltári mennyiség és a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata szerint kalkulált értéken kell meghatározni.

(8) Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos szabályokat készlet nyilvántartási szabályzatba köteles foglalni. A készlet nyilvántartási szabályzat kialakításánál az Szt. készletekkel kapcsolatos előírásait kell figyelembe vennie.

12. §21 (1) A mikrogazdálkodó átalakulása, egyesülése, szétválása során az Szt. előírásait kell alkalmazni a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A mikrogazdálkodó átalakulása, szétválása során a jogelőd gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani.

(3) Olyan beolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, a beolvasztó (jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani.

(4) Olyan összeolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, és ha

a) az összeolvadók (jogelődök) mindegyike mikrogazdálkodó, akkor a jogelőd gazdasági társaságok beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani,

b) az összeolvadók (jogelődök) legalább egyike nem mikrogazdálkodó, akkor az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani.

(5) Ha a jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani.

13. § A betéti társaságként, közkereseti társaságként vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodónak a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során

a) a 9. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, valamint az Szt. 53. § (1) bekezdés a) pontját,

b) a 10. §-t és az Szt. értékvesztésre vonatkozó szabályait és

c) – az Szt. 41. § (7) bekezdése kivételével – az Szt. céltartalékképzésre vonatkozó szabályait

nem kötelező alkalmaznia.

14. § (1) A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával

a) az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként elszámolva ki kell vezetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania,

b) a 6. § szerint elszámolandó időbeli elhatárolások kivételével az időbeli elhatárolásokat fel kell oldania,

c) – ha a 13. § c) pont szerinti céltartalékképzést nem alkalmazza – az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot meg kell szüntetnie,

d)22 az Szt. 41. § (2)–(5) bekezdése szerinti céltartalékot meg kell szüntetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania,

e) az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát ki kell vezetnie,

f) a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetnie,

g)23

h)24 az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb bevételként elszámolva ki kell vezetnie.

(2) A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az állományba vételkor meghatározott módon, az Szt. szabályai szerint kell elszámolni.

(3)25 A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő, az Szt. 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítást az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, az első üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja.

(4)26 A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot a bizonylatok megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni.

15. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

16. § (1) A mikrogazdálkodó az e rendelet szerinti mikrogazdálkodói beszámoló készítését elsőként a 2013-ban kezdődő üzleti évi beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez választhatja.

(2) Az olyan mikrogazdálkodónak, aki a 2012. üzleti évben az Szt. 2012. december 31-én hatályos 9. § (6) bekezdése szerinti sajátos módon készíti el egyszerűsített éves beszámolóját, a 2013. üzleti évben e rendelet 14. §-át nem kell alkalmaznia, ha a 2013. üzleti évre a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választja.

17. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK irányelvnek a mikrogazdálkodó egységek tekintetében történő módosításáról szóló 2012/6/EU irányelvének való megfelelést szolgálja.

18. §27 A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 67. §-ával megállapított 4. § (3) bekezdés d) pontját, (4) bekezdését, 68. §-ával megállapított 5. § (3), (12) bekezdését, 69. §-ával megállapított 6. § (3a), (7a) bekezdését, 70. §-ával megállapított 10. § (3) bekezdését, 71. §-ával megállapított 11. § (4) és (5) bekezdését, 72. §-ával megállapított 12. §-át, 73. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés d) pontját, (3) bekezdését, 76. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdését, 8. § (7) bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 75. §-ával megállapított 3. mellékletét először a 2014. évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra is alkalmazhatók.

19. §28 (1) A 2014. december 31-én hatályos 5. § (9) bekezdést először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

20. §29 (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 97. §-ával megállapított 6. § (8) bekezdését, 98. §-ával megállapított 1–3. mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 99. §-ával hatályon kívül helyezett 5. § (12) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

21. §30 (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 95. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés h) pontját; 97. § 1. pontjával megállapított 7. § (1) bekezdését; 97. § 2. pontjával megállapított 10. § (3) bekezdését; 98. §-ával megállapított 3. számú mellékletét először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 95. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés h) pontját; 97. § 1. pontjával megállapított 7. § (1) bekezdését; 97. § 2. pontjával megállapított 10. § (3) bekezdését; 98. §-ával megállapított 3. számú mellékletét a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 99. §-ával hatályon kívül helyezett 5. § (10) bekezdést és 14. § (1) bekezdés g) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

22. §31 A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 1/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

23. §32 E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet módosításáról szóló 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (3) bekezdés d) pontját, 5. § (3) és (5) bekezdését, 8. § (8) bekezdését, 10. § (3) bekezdését, valamint 1. és 3. mellékletét először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

24. §33 (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.)Korm. rendelettel megállapított 5. § (9) bekezdését először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 5. § (9) bekezdését a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

9K10340N_1 ezer forintban Megnevezés Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Adózott eredmény E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN

Kelt: ………………

Vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírása

A mikrogazdálkodói beszámoló eredménykimutatása

ezer forintban

Kelt: ...............................

Vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírása

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el