3/2012. (II. 22.) AB határozat az Országos Választási Bizottság 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozatának vizsgálatáról

az Országos Választási Bizottság 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozatának vizsgálatáról2012.02.22.Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következőhatározatot:Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozatát helybenhagyja.Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.IndokolásI.A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek 2010. augusztus 9-én – a törvényes határidőn belül – kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak a 2009. augusztus 7-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az Országos Választási Bizottság – eljárási és működései szabályait tartalmazó – ügyrendjéről?”Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a beadványozók 2009. augusztus 7-én – a jelen eljárásban kifogással támadott OVB határozatban foglaltakkal azonos – aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az OVB-hez az 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az OVB a 362/2009. (IX. 3.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 126/2010. (VII. 8) AB számú határozatával a 362/2009. (IX. 3.) OVB határozatot megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította.Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában megállapította, hogy a testületnek benyújtott kifogás alapján az OVB-nek először arra kellett volna választ adnia, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja kizárja-e a népszavazás tartását az OVB által hitelesített kérdésben. Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy az Alkotmány említett rendelkezése alapján nem lehet népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó „személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről”.Az OVB hivatkozott az Alkotmánybíróság – fenti ügyszámú határozatában kifejtett – azon megállapítására is, hogy az Alkotmánybíróság a 25/2004. (VII. 7) AB határozatában már értelmezte az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontját. Az OVBh. indokolása szerint az Alkotmánybíróság érvelése alapján az OVB-által hitelesített kérdés alapján a választópolgároknak olyan, az Országgyűlés által megalkotandó törvény meghozataláról kellene állást foglalniuk, amely megváltoztatná az OVB eljárására vonatkozó jelenlegi szabályokat. A kérdésre adott válasz közvetlenül ugyan nem jelenti valamely szerv létrehozását, átalakítását, vagy megszüntetését, azonban a kérdésről tartott eredményes népszavazás az adott testület eljárási rendjére vonatkozó, a Ve.-ben, az Nsztv.-ben szabályozott hatályos jogi rend változtatását eredményezheti.Az OVB az Alkotmánybíróság 126/2010. (VII. 8.) AB határozatában foglaltakra hivatkozással megállapította, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, ezért az Nsztv. 10. § c) pontja alapján az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.A kifogástevők szerint az OVBh. jogszabálysértő. Álláspontjuk szerint a kérdésre egyértelmű igennel vagy nemmel lehet válaszolni, ezért a kérdés megfogalmazása is megfelel a törvényben foglalt követelményeknek. Úgy vélik továbbá, hogy nincs olyan jogszabály, amely alapján az OVB-re az alkotmánybírósági határozat tartalmi tekintetben kötelező lenne. Emellett az OVB hatáskörét – a Ve. 21. § (1) bekezdése szerint – csak a törvénynek alárendelten, nem pedig az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően gyakorolhatja. A kifogástevők az Alkotmánybíróság „kiterjesztő” értelmezését is kifogásolják, amit a nép közvetlen hatalomgyakorlásának korlátozásaként értelmeznek. Végül a kifogástevők arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy szerezze be a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szakvéleményét, mivel az OVB az egyértelműség követelményének való meg nem felelést bizonyítékkal nem támasztotta alá.II.Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg:1. Magyarország Alaptörvénye:„8. cikk (…)(3) Nem lehet országos népszavazást tartani (…)e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;”2. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései:„2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.”„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…)b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, (…)”3. A Ve. alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései:„118. § (1) A 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság hitelesítő határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele napján az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni.”„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.(…)(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”4. A hatályos Ve. rendelkezései:„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – a Kúriához címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.(2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.”„156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.(2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”III.A kifogás nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság hatásköre a következő törvényi rendelkezéseken alapul. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át úgy módosította, hogy 2012. január 1-jétől az OVB-nak az aláírásgyűjtő ív, illetve a népszavazásra feltett kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálása a Kúria hatáskörébe tartozik. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdésével beiktatott Ve. új 156. § (2) bekezdése szerint viszont az EtAmtv. hatálybalépését – 2012. január 1-jét – megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezéskor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.Az országos népszavazásnak a Ve. XIII. fejezetében megállapított szabályai közül a Ve. 130. §-ában meghatározott jogorvoslatra vonatkozó szabályozás annyiban változott, hogy az OVB hitelesítés tárgyában meghozott döntése elleni kifogást mely szervhez (az Alkotmánybírósághoz vagy a Kúriához) kell benyújtani. A Ve. 156. § (2) bekezdésében említett „hitelesítés” a Ve. 118. § (1) bekezdése szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítési záradékkal való ellátásával zárul vagy a jogorvoslati határidő elteltét követő napon, vagy a hitelesítő határozatot helybenhagyó határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján. Mindezek alapján azt, hogy a Ve.-nek melyik – az EtAmtv.-vel történt módosítás előtti vagy utáni – szabályát kell alkalmazni a jogorvoslati fórum meghatározása tekintetében, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének, illetve a népi kezdeményezés iránti kérdés hitelesítésére való benyújtásának időpontjától tette függővé a jogalkotó. Ezért az OVB-hez 2012. január 1-je előtt benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívek hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálása változatlanul az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.2. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jelen eljárásban jogorvoslati természetű [63/2002. (XII. 3) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]Az OVBh. meghozatalát követően a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló 2011. december 31-i törvény 31. cikk (3) bekezdése 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. Az Alkotmánybíróság az OVBh.-ban, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy az OVBh. Magyarország Alaptörvényének és az irányadó törvényeknek megfelel-e.Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése szerint nem lehet népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről. Az Alaptörvény idézett rendelkezése szerint ugyanúgy kizárt e tárgykörben a népszavazás tartása, mint az OVBh. meghozatalakor hatályban volt Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése szerint.3. Az OVB kifogással támadott határozatában megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán feltett kérdés nem felel meg a 126/2010. (VII. 8.), valamint a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatokban foglaltaknak.Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozatot az abban foglalt indokok, valamint a 126/2010. (VII. 8.) AB határozatban kifejtettek alapján helybenhagyta.Mivel az Alkotmánybíróság hatásköre a Ve. 130. §-a alapján jogorvoslati jellegű, ezért az Alkotmánybíróság határozata köti az OVB-t. Emiatt a kifogástevők azon érvelése, mely szerint az OVB-re nem kötelezőek a kifogással támadott határozatban hivatkozott alkotmánybírósági határozatok, nem helytálló.Nem megalapozott a kifogástevők azon érvelése sem, hogy az Alkotmánybíróság értelmezése „kiterjesztő”, amely a nép hatalomgyakorlását közvetlenül korlátozza.Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.Alkotmánybírósági ügyszám: VI/745/2012.