246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Biztonsági övezet kijelölése kötelező

a)2 150 kW névleges termikus teljesítménynél nagyobbra méretezett atomreaktort tartalmazó nukleáris létesítmény,

b) 1014 Bq összaktivitásnál nagyobbra méretezett radioaktívhulladék-tároló, valamint

c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolójaesetében.

(2) A biztonsági övezet kijelölésével biztosítani kell a lakosságnak a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló normál üzemállapotban történő üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelmét, ezen létesítmények védelmét a környezetükben végzendő emberi tevékenységgel szemben, továbbá ezen létesítmények biztonságos üzemeltethetőségének megalapozásánál figyelembe vett körülmények tartós fennmaradását.

(3)3 Tervezett radioaktívhulladék-tároló létesítmény telephelyének földtani kutatási területére vagy annak egy részére kutatási védőidom jelölhető ki. A kutatási védőidom biztosítja a telephely földtani környezetének és a földtani gát épségének megóvását.

4. § (1) A biztonsági övezet határára a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló tervezője a létesítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot az 5. §-ban, valamint a 7. § (1) bekezdésben rögzített kritériumok, továbbá az alább felsorolt szempontok figyelembevételével

a) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló típusa, jellemzői,

b) telephely-jellemzők, továbbá

c) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető emberi tevékenységek hatása.

(1a)4 A kutatási védőidom kiterjedésére a telephelyvizsgálat vagy a telepítés tervezője a fázisonkénti telephelykutatási vagy a telepítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot a 7. § (1a) bekezdésében rögzített kritériumok figyelembevételével.

(2)5 A biztonsági övezet határát, a kutatási védőidom kiterjedését,, valamint a 7. § (8) bekezdése szerinti tevékenységekre vonatkozó követelményeket az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: biztonsági övezetet kijelölő szerv) jelöli ki és határozza meg az (1) és (1a) bekezdés szerinti kérelemnek megfelelő engedély kiadásával egyidejűleg kiadott külön határozatában.

(3) A biztonsági övezetet kijelölő szerv a (2) bekezdés szerinti határozatról – a határozat egyidejű megküldésével – haladéktalanul értesíti az Atv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságokat. A tilalmak és korlátozások elrendelését a biztonsági övezetet kijelölő szerv is kezdeményezheti.

(4) A biztonsági övezetet kijelölő szerv – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a határozatról az érintett települési önkormányzatokat is értesíti.

5. § (1) A védőtávolság és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete, valamint a védőtávolság és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete nem lehet átfedésben.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nukleáris létesítményhez tartozó villamos átalakító és kapcsoló berendezések, valamint villamos vezetékek biztonsági övezete és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete átfedésben lehet.

(3) Nukleáris létesítmények biztonsági övezete átfedésben lehet.

(4) A biztonsági övezet földfelszíni távolsága a nukleáris létesítmény legkülső technológiai védelmet jelentő fal síkjától számítva

a) atomerőmű esetében legalább ötszáz méter,

b) kutatóreaktor esetében legalább száz méter,

c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetében legalább ötszáz méter.

(5) A biztonsági övezet minimális földfelszíni távolsága radioaktívhulladék-tároló esetében a jogszabályban meghatározott ellenőrzött terület határától számított legalább száz méter.

(6) A biztonsági övezet határán a folyamatosan ott tartózkodó személyt a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló szabályszerű működése során a környezetbe kibocsátott vagy kikerülő radioaktív anyagok sugárzása révén nem érheti nagyobb sugárterhelés 100 μSv/év-nél.

(7)6 Egyes nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók esetén a biztonsági övezet kiterjedhet a felszín alatti nukleáris létesítménnyel vagy radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény legmélyebb pontjáig, amelynek síkbeli kiterjedése megegyezik a biztonsági övezet felszíni kiterjedésének vetületével.

6. § (1)7 A biztonsági övezetet kijelölő szerv a már létesítési, üzembehelyezési vagy üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a kijelölt biztonsági övezetet vagy a biztonsági övezet kijelölésének szükségességét felülvizsgálhatja, továbbá a biztonsági övezet kijelölésének megtörténtét megvizsgálhatja. A biztonsági övezet határára a biztonsági övezetet kijelölő szerv felhívása alapján és megadott határidőben a nukleáris létesítmény engedélyese, radioaktívhulladék-tároló esetében a radioaktívhulladék-tároló engedélyese tesz javaslatot. A javaslat a biztonsági övezetet kijelölő szervet nem köti.

(2) A felülvizsgálat eredményeként

a) a kijelölt biztonsági övezet határa módosítható;

b) biztonsági övezet jelölhető ki vagy a kijelölés megszüntethető; vagy

c) ha a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a kijelölésre nem került sor, a biztonsági övezetet ki kell jelölni.

(3)8 Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonságos üzemeltethetőségének, leállított állapotban tartásának vagy a leszerelése elvégezhetőségének megalapozásakor figyelembe vett körülmények meglétét – a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló jogszabály szerinti – Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat (a továbbiakban: IBF) keretében felül kell vizsgálni. A körülmények megváltozása esetén a biztonsági övezetet kijelölő szerv a biztonsági övezet határát módosíthatja, és kezdeményezheti a korábban elrendelt tilalmak és korlátozások megváltoztatását.

(4) A biztonsági övezetet kijelölő szerven kívül biztonsági övezet felülvizsgálatát kezdeményezheti a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló engedélyese is. A (3) bekezdésben meghatározott körülmények megváltozása esetén a létesítési engedélyezési eljárásban, valamint az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban részt vett ügyfelek a felülvizsgálatot az IBF keretén kívül is kezdeményezhetik.

(5)9

(6) A biztonsági övezet felülvizsgálatára egyebekben a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

7. § (1) A biztonsági övezetben tilos

a)10 a nukleáris Atv. 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmények kivételével az emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló építmény, így különösen lakó-, üdülőtelep, gyermek- és egészségügyi létesítmény, sportpálya, játszótér, gyakorló- vagy lőtér, tábor, camping, vásártér, irodaépület, kulturális célú épület létesítése,

b) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető robbantás, veszélyes vagy nagy energia felszabadulását lehetővé tévő anyagok tárolása és szállítása, és olyan emberi tevékenységek végzése, amelyek a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát kedvezőtlenül befolyásolják, és

c) a korlátozások meghatározásánál figyelembe vett környezeti körülmények, így különösen a domborzat, a vízrajz, az úthálózat kedvezőtlen megváltoztatása.

(1a)11 A kutatási védőidom területén tilos olyan tevékenységet végezni, amelyek a tervezett radioaktívhulladék-tároló biztonságát kedvezőtlenül befolyásolják vagy a földtani gát épségét veszélyeztetik.

(2)12 Létesítmények, építmények és tevékenységek engedélyezésekor az arra hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) és (1a) bekezdés, valamint az Atv. 34. § (2) bekezdése szerinti tilalmakat és korlátozásokat érvényesíti.

(3)13 A (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások a biztonsági övezetet érintő további nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálata és értékelése, jellemzőinek és alkalmasságának megállapítása, létesítése, előkészítése, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységek megvalósításának esetére nem vonatkoznak.

(4)14 A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemszerű működéséhez és védelméhez szükséges beruházások esetében a (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások alól az engedélyező hatóság – a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint (amennyiben az eltér az engedélyező hatóságtól) a tilalmat, korlátozást elrendelő hatóság álláspontjának kikérése mellett – eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja.

(5)15 A biztonsági övezetben, a kutatási védőidom területén, és az új nukleáris létesítmény tervezett telephelyétől számított 500 méteres körzetben tervezett létesítmény, építmény beruházója, valamint engedélyköteles tevékenység kezdeményezője elemzi a létesítménynek, építménynek, valamint a tevékenységnek a meglévő, továbbá a tervezett nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. Az elemzés eredményét tartalmazó dokumentumot a hatáskörrel rendelkező hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez kell mellékelni.

(6) A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló 30 km-es körzetében mindazon veszélyes létesítmények és tevékenységek engedélyezése esetén, amelyek tekintetében jogszabály védőtávolság kijelölését írja elő, az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás megindításáról tájékoztatja a biztonsági övezetet kijelölő szervet, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesét.

(7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti eljárásban a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyese ügyfélnek minősül.

(8)16 A nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyese köteles a biztonsági övezetében – ideértve az engedélyestől eltérő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában álló ingatlant (a továbbiakban: idegen ingatlan) is – végzett tevékenységekről tájékozódni, és azok biztonságra gyakorolt hatásait értékelni. Az idegen ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanán végzett tevékenységekről az engedélyesnek tájékoztatást adni.

8. §17 A létesítési, üzembehelyezési és üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyesének rendelkeznie kell a nukleáris létesítmény, illetve a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetébe tartozó ingatlan tulajdoni vagy vagyonkezelői jogával, kivéve, ha

a) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése vagy megtartása vagy vagyonkezelői jogának megszerzése az engedélyes számára jogszabályi rendelkezésből következően nem lehetséges, vagy

b)18 az ingatlan tulajdon- vagy vagyonkezelői jogát más nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesére ruházza át,

c)19 az állami tulajdonban álló, erdő művelési ágú vagy erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló ingatlan más szerv vagyonkezelésében áll, és a vagyonkezelési szerződés az üzemelő nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese számára biztosítja a jogszabályban vagy egyedi hatósági határozatában előírt szakmai feladatainak teljesítését, vagy

d)20 az ingatlan az átviteli vagy elosztó hálózat részeként a hálózati engedélyes tulajdonában áll vagy abba kerül.

8/A. §21 (1)22 Az Atv. 4. § (2) bekezdése szerinti alapelv figyelembevételével, a biztonsági övezetben és a kutatási védőidom területén csak olyan tevékenység végezhető, amely nem veszélyezteti az üzemelő vagy tervezett nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló biztonságát.

(2)23 A biztonsági övezetet kijelölő szerv köteles a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetében és a kutatási védőidom területén végzett tevékenységeket ellenőrizni, és a biztonság veszélyeztetése esetén a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesénél, illetve a tulajdonosnál intézkedést elrendelni vagy kezdeményezni az arra jogosult szervnél.

(3)24 A biztonsági övezetében és a kutatási védőidom területén a biztonsági övezetet kijelölő szerv engedélyéhez kötött tevékenység engedélyezési eljárásában a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesét ügyféli jogok illetik meg.

(4)25 A biztonsági övezetében és a kutatási védőidommal érintett ingatlan tulajdonosa a biztonsági övezetet kijelölő szerv engedélyéhez nem kötött tevékenység végzése előtt köteles a tevékenységnek a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonságára gyakorolt hatását értékelni, és annak eredményéről a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesét, valamint a biztonsági övezetet kijelölő szervet tájékoztatni. A biztonság veszélyeztetése esetén a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyese köteles a tulajdonosnál azonnal intézkedést kezdeményezni, és erről a biztonsági övezetet kijelölő szervet tájékoztatni.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

10. § (1)26 A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Kr.) hatálybalépését27 követő 120 napon belül az atomerőmű biztonsági övezetének 6. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatát le kell folytatni, és a 4. § (3) és (4) bekezdése szerinti intézkedéseket meg kell tenni.

(2)28 A biztonsági övezet határának kijelölése vagy felülvizsgálata eredményeként érintett ingatlanok tulajdonjogának adásvétellel vagy kisajátítás kezdeményezésével történő megszerzésére vagy az érintett ingatlanok vagyonkezelői jogának megszerzésére a kijelölés vagy felülvizsgálat során kiadott határozat véglegessé válásától számított 2 év áll rendelkezésre.

(2a)29 A biztonsági övezetbe tartozó ingatlanok az állam javára szóló elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy szolgalmi jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt állnak. Az elidegenítési és terhelési tilalom törlésével és az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére a biztonsági övezetet kijelölő szerv jogosult.

(3) Amennyiben az atomerőmű és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolójának biztonsági övezete átfedésben van, a közös biztonsági övezetbe tartozó ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával – a 8. § a) pontjában foglaltakra is figyelemmel – a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója engedélyesének kell rendelkeznie, kivéve, ha az atomerőmű engedélyese az ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával e rendelet hatálybalépésekor már rendelkezik.

(4)30 A Mód. Kr. hatálybalépésekor31 üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a Mód. Kr.-rel megállapított 7. § (8) bekezdése szerinti követelményeket a biztonsági övezetet kijelölő szerv a Mód. Kr. hatálybalépését követő 120 napon belül meghatározza.

11–13. §32

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § j) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. §1 E rendelet hatálya kiterjed az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 7. pontjában meghatározott nukleáris létesítmény (a továbbiakban: nukleáris létesítmény) és az Atv. 2. § 16. pontjában meghatározott radioaktívhulladék-tároló (a továbbiakban: radioaktívhulladék-tároló) engedélyesére, valamint a biztonsági övezettel vagy kutatási védőidommal érintett ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére és használójára, továbbá a biztonsági övezeten vagy kutatási védőidomon belül folytatott tevékenységek végzőjére.