219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre és a küszöbérték alatti üzemre.

3. §10 A rendelet hatálya a következetesen és hatékonyan működő magas szintű védelem érdekében kiterjed a veszélyes anyagokkal, keverékekkel és készítményekkel (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag) kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és azok emberre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozására.

4. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, az ellenük való védekezés engedélyezési és felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése,

c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, a biztonsági irányítási rendszer,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás,

e) a belső védelmi tervezés, a külső védelmi tervezés, a tervek végrehajtási feltételeinek megléte,

f)11 a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos településrendezési tervezés,

g)12 a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása, valamint

h)13 a belső védelmi terv és a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatása.

(2) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

(3)14 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. Fejezet eljárásaiban – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: iparbiztonsági hatóság) jár el.

(4)15

5. § (1)16

(2)17

(3)18 Az 1. § 3. pont a) alpontja szerinti létesítmények esetén az eljárás lefolytatására az üzemeltető székhelye szerint illetékes iparbiztonsági hatóság jogosult.

(4)19

(5)20 Ha az iparbiztonsági hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, az üzemeltetőt nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása.

5/A. §21 (1) A 4. §-ban meghatározott engedélyezési és felügyeleti tevékenységek esetében a hatósági eljárások és hatósági ellenőrzések során az iparbiztonsági hatóság a katasztrófavédelemről szóló törvény szerint elektronikusan tartja a kapcsolatot.

(2) Az iparbiztonsági hatóság előtt folytatandó engedélyezési és felülvizsgálati eljárásokban a kérelem mellékletei – amennyiben azok mérete ezt indokolja, és hitelességük megállapítható – elektronikus adathordozón is benyújthatók. A támogatott adathordozók listáját az iparbiztonsági hatóság a honlapján közzéteszi.

II. Fejezet

A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A BIZTONSÁGI RENDSZER

6. § A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik.

7. § (1)22 Az üzemeltető a 2. mellékletben szereplő üzemazonosítási adatlapokat az iparbiztonsági hatóságnak

a)23 tervezés alatt álló veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében az építési engedélyezéshez kapcsolódó iparbiztonsági engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg,

b)24 olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében, amely a veszélyes tevékenység megkezdése előtt építési engedélyezés kapcsán iparbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett, a veszélyes tevékenység megkezdésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűlegküldi meg.

(2)25

8. § (1)26 A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít, és az abban foglaltak szerint köteles működni.

(2) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és annak hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.

(3) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tehet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.

(4) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.

(5)27

9. §28 Az iparbiztonsági hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata, illetve a hatósági ellenőrzésen tapasztaltak alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. Az iparbiztonsági hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. Az iparbiztonsági hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.

10. § (1)29 Az üzemeltető a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg iparbiztonsági engedély iránti kérelmet terjeszt elő.

(2)30 Az iparbiztonsági engedély iránti kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl az alábbiakat is tartalmaznia kell

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,

b)31 a biztonsági jelentést vagy a biztonsági elemzést készítő szakértő nevét, címét, kapcsolattartóját, annak elérhetőségét és aláírását,

c)32 a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását, és

d)33 a veszélyes ipari védelmi ügyintéző nevét, címét, elérhetőségét és aláírását.

(2a)34 Ha az üzemeltető által benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak az iparbiztonsági hatósághoz történő beérkezésétől számított húsz napon belül az iparbiztonsági hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetőt.

(2b)35 Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a (2a) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásnak, vagy a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

(3)36 Az iparbiztonsági engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az ügyben eljáró személy igazolja képviseleti jogosultságát vagy meghatalmazását, valamint azt, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.

(3a)37 Ha az üzemeltető cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az iparbiztonsági hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(3b)38 Az engedélyezési, felülvizsgálati eljárásokban és a hatósági ellenőrzések során a hatóság részére általános és csoportos meghatalmazás is benyújtható a képviseleti jogosultság megjelölésével, annak igazolása céljából. Az általános, a hatóság előtti minden eljárásra kiterjedő meghatalmazás legfeljebb 5 évig érvényes, melyet az érvényességi idő kezdetekor elegendő benyújtani a hatóság részére.

(4)39

11. § (1)40 A biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatát mind az iparbiztonsági hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.

(2) A biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben olyan változások történtek, amelynek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van,

b)41 a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, veszélyes anyagokkal kapcsolatos események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére,

c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak,

d)42 veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetén.

(2a)43 Az üzemeltető haladéktalanul tájékoztatja az iparbiztonsági hatóságot a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője nevének, székhelyének, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem címének, az üzemeltetésért felelős személy – amennyiben különbözik az üzemeltetőtől – nevének vagy beosztásának megváltozásáról.

(3)44 A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés elfogadásától számított öt éven belül, azt követően ötévente végrehajtandó (a továbbiakban: soros), vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető az iparbiztonsági hatóságnak soros felülvizsgálat, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, az iparbiztonsági hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében az iparbiztonsági hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen az iparbiztonsági hatóság döntése szerint a biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést, biztonsági elemzést az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi az iparbiztonsági hatóságnak.

(4)45 Amennyiben a felülvizsgálat során eleve jelentős tartalmi módosításról van szó, és az üzemeltető emiatt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést, biztonsági elemzést nyújt be, úgy a (3) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet nem kötelező benyújtani.

12. § (1)46 Az iparbiztonsági hatóság a veszélyesség megítélését – a védendő adatokat is tartalmazó – biztonsági jelentés, biztonsági elemzés alapján végzi el. A biztonsági jelentés, biztonsági elemzés védendő adatokat nem tartalmazó változatát az iparbiztonsági hatóság nyilvánosságra hozza.

(2)47 Az iparbiztonsági hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést nyilvános betekintés céljából megküldi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek is.

13. § (1)48 Az iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés valóságtartalmát a 7. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján ellenőrzi.

(1a)49 A hatósági ellenőrzés eszközei különösen

a) az adatszolgáltatás, az iratbemutatás és az egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, valamint

b) a helyszíni ellenőrzés.

(2)50 Ha a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott elfogadható szintet, akkor az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje az iparbiztonsági hatóság által elfogadott mértékben csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalmát, és az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.

(3)51 Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor az iparbiztonsági hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a kockázat mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról, megszüntetéséről vagy az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.

(4)52 Az iparbiztonsági hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a 7. melléklet 1.6.2. pontjában meghatározottak teljesülését a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által a társadalmi kockázat számításába be nem számított gazdálkodó szervezeteknél és az ipari parkok esetében.

(5)53 A belső védelmi terv gyakorlatot az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve bevonásával helyszíni szemlével ellenőrzi és értékeli. Ha a gyakorlatot nem megfeleltnek értékelik, az iparbiztonsági hatóság határidő megjelölésével a belső védelmi terv gyakorlat ismételt végrehajtására kötelezi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjét.

(6)54 Az üzemeltető naprakész nyilvántartást vezet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. Az iparbiztonsági hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi.

(7)55 A veszélyes anyagokról készített, a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást az iparbiztonsági hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell tartani.

14. §56 (1)57 Az iparbiztonsági hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább háromévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre, azon belül az üzemeltető által hozott intézkedésekre, jelentésekre és egyéb nyomon követési dokumentumokra is kiterjedően ellenőrzi (a továbbiakban: időszakos hatósági ellenőrzés).

(2) Az előre meghatározott ellenőrző vizsgálati program szerinti időszakos hatósági ellenőrzés esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl különös figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben végzett tevékenységekkel kapcsolatban a súlyos balesetek megelőzése, valamint a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében megfelelő erőket és eszközöket biztosít, valamint megfelelő intézkedéseket tesz, mind a telephelyen, mind azon kívül;

b) a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a belső védelmi tervben foglalt adatok és információk megfelelnek az üzemi körülményeknek.

(3)58 Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény körülményeinek kivizsgálása érdekében a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül hatósági ellenőrzést tart.

(4)59 A hatósági ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére az iparbiztonsági hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja az iparbiztonsági hatóságot.

(5)60 A hatósági ellenőrzés során feltárt súlyos hiányosság esetén a hatósági ellenőrzést követő hat hónapon belül az iparbiztonsági hatóság utólagos hatósági ellenőrzést tart.

15. §61 (1)62 A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján az iparbiztonsági hatóság a dominóhatás veszélyének kizárására vagy bekövetkezési valószínűségének csökkentésére szolgáló műszaki megoldások, védelmi tervek és az irányítási rendszer összehangolása érdekében az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi.

(2)63 Ha az iparbiztonsági hatóság olyan információkkal rendelkezik a dominóhatást befolyásoló tényezőkről, amelyek nem állnak az érintett üzem üzemeltetőjének rendelkezésére, azokat 30 napon belül az üzemeltető rendelkezésére bocsátja.

16. § (1)64 A belső védelmi terv, a súlyos káresemény elhárítási terv vizsgálata során az iparbiztonsági hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek.

(2)65 Amennyiben a biztonság növelése indokolja, az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőt a 19. §-ban meghatározott belső védelmi terv, vagy a 35. §-ban meghatározott súlyos káresemény elhárítási terv kiegészítésére kötelezi, vagy a 23. §-ban meghatározott külső védelmi terv esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek.

16/A. §66 A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet készít, amelyben szerepel

a) a terv területi hatálya,

b) a releváns biztonsági kérdések általános értékelése,

c) a hatósági ellenőrzés alá vont veszélyes anyagokkal foglakozó üzemek, valamint a dominóhatásban érintett és azon üzemek köre, amelyekben külső kockázatok vagy veszélyforrások fokozhatják a súlyos baleset kockázatát vagy következményeit,

d)67 a hatósági ellenőrzések elvei és módszerei, beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és események kivizsgálása érdekében lefolytatott és a társhatóságokkal közösen végzett ellenőrzéseket.

17. § (1) Az üzemeltető köteles bejelenteni az iparbiztonsági hatóságnak

a) a veszélyes tevékenység ismételt folytatását,

b) a működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem, a tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás vagy a védekezés belső (létesítményi) rendszerének a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatását,

c) a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedését vagy csökkenését,

d) a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának vagy felhasználási folyamatának jelentős változását,

e) az üzem besorolásának megváltozását.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában a veszélyes anyag mennyiségének jelentős változását jelenti különösen

a) a fejlesztés, korszerűsítés eredményeként a technológiai folyamatok, az alkalmazott berendezés módosulásának hatására a korábban felhasznált veszélyes anyag változása,

b)69 a veszélyes anyag felhasználási folyamatának olyan változása, amelynek eredményeként az azonosított baleseti eseménysorok megváltoznak, és veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény, súlyos baleset bekövetkezésével kell számolni.

(3) Az iparbiztonsági hatóság az (1) bekezdés b)–e) pontjában foglalt esetekben az e jogszabályban meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményez, amelyről a bejelentés megtételétől számított 8 napon belül – az eljárás lefolytatásához szükséges hiányzó feltételek pótlására irányuló felhívást is tartalmazó – értesítést küld az üzemeltetőnek.

(4) Az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőnek az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bejelentése alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatását mellőzheti, ha

a) az üzemeltető a tevékenységét változatlan feltételek mellett ismételten folytatni kívánja, és

b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítása a 30 napot nem haladja meg, és

c) az ideiglenes leállás indokaként megjelölteket az iparbiztonsági hatóság csekély jelentőségűnek ítéli meg.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítása szükséges, akkor annak az iparbiztonsági hatóság általi elfogadásáig a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhető meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.

(6) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a veszélyességi övezet határai nem változnak, illetve a biztonsági kockázat kedvező irányba változik – így különösen a technológiai eljárás korszerűsítésével az eljárás biztonságosabbá válik, a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége jelentősen csökken –, úgy az iparbiztonsági hatóság a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítását 40 napon belül jóváhagyja.

III. Fejezet

A VÉDELMI TERVEK, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

19. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 8. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.

(2)70 Az üzemeltető megteremti a belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket, önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a biztonsági elemzésben, biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhetően, a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

(3) Az üzemeltető a belső védelmi terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem munkavállalói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak.

(4)71 A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén dolgozó személlyel – beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is – megismerteti, és annak alkalmazására a munkavállalókat évente, dokumentáltan felkészíti.

20. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor.

(2)72 Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát a biztonsági jelentés elfogadásától számított három éven belül, azt követően háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.

(2a)73 Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát a biztonsági elemzés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.

(3)74 A belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető az iparbiztonsági hatóságnak soros felülvizsgálat esetében, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, az iparbiztonsági hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében az iparbiztonsági hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen az iparbiztonsági hatóság döntése szerint a belső védelmi tervet módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső védelmi tervet az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi az iparbiztonsági hatóságnak.

(4)75 Amennyiben a felülvizsgálat során eleve jelentős tartalmi módosításról van szó, és az üzemeltető emiatt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső védelmi tervet nyújt be, úgy a (3) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet nem kötelező benyújtani.

(5)76

(6)77 Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A gyakorlatok tervezése során figyelembe kell venni az évszakokhoz, napszakokhoz kapcsolódó üzemeltetési körülményeket, üzemállapotokat. A gyakorlatok időpontját ennek megfelelően, az iparbiztonsági hatósággal egyeztetve kell kijelölni. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról az iparbiztonsági hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti. Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet az iparbiztonsági hatóság részére a gyakorlat végrehajtását követő 30 napon belül megküld.

(6a)78 Az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról szóló üzemeltetői értesítés beérkezését követő öt napon belül tájékoztatja az abban foglaltakról.

(7)79 Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

20/A. §80 (1) Az iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fővárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésével vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentős változtatásával kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.

(2)81 A biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nyilvános, és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba jogszabályban meghatározottaknak megfelelően bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendő adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentésnek vagy biztonsági elemzésnek a védendő adatot nem, de a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges 10. melléklet 1.1. és 1.2. pontja szerinti adatokat tartalmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre.

21. § (1)82 A Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti iparbiztonsági engedély iránti kérelem esetén az iparbiztonsági hatóság az üzemeltető által benyújtott, védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést, annak kézhezvételét követő 5 munkanapon belül küldi meg a polgármesternek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének. A polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.

(2)83 A biztonsági jelentést hirdetményi közzététel útján 21 napig – a magyar építészetről szóló törvény szerinti kiemelt beruházás esetén 15 napig – hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt az érintett nyilvánosság azokhoz észrevételeket tehet.

(3)84 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telepítési helye szerint illetékes vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentős változtatásával érintett település polgármestere a biztonsági jelentés közzétételének lezárását követő 5 napon belül köteles közmeghallgatást tartani.

(4)85 A polgármester a közmeghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, az iparbiztonsági hatóságot, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, valamint a 23. § (2) bekezdésében felsorolt hatóságokat és az érintett – részvételi szándékukat előzetesen bejelentő – társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is.

(5)86 A polgármester a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt az iparbiztonsági hatóság, valamint az üzemeltető részére a hirdetményi közzététel lezárását követően haladéktalanul megküldi.

(6)87 A közmeghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyet a közmeghallgatást követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül az iparbiztonsági hatóságnak megküld. Az iparbiztonsági hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.

(7)88 A polgármester biztosítja, hogy az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentés védendő adatokat nem tartalmazó változata kérésre dokumentált formában a nyilvánosság számára megismerhető legyen.

(8)89 A közmeghallgatás a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján is megtartható.

(9)90 Ha a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a közmeghallgatásra az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján kerül sor, a polgármester a települési önkormányzat honlapján közzéteszi mindazon információkat – így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel.

(10)91 A polgármester a közmeghallgatás eredményessége érdekében a (9) bekezdésben foglaltakon kívül más alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tevő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.

(11)92 A polgármester – szükség szerint az érintett egyéb szervek, illetve az üzemeltető bevonásával – a (9) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a települési önkormányzat honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a polgármester írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet.

22. § (1)93 A Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti iparbiztonsági engedély iránti kérelem esetében az iparbiztonsági hatóság az üzemeltető által benyújtott védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági elemzést a kézhezvételt követő 10 napon belül megküldi a polgármesternek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének.

(2)94 A polgármester a biztonsági elemzésről hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően. A 21. § rendelkezései a biztonsági elemzés hirdetményi közzétételére és a közmeghallgatásra, valamint a biztonsági elemzés megtekintésének biztosítására megfelelően alkalmazandóak.

(3)95 A Kat. 33. § (1) bekezdése alá nem eső engedélykérelem esetében nem kell közmeghallgatást tartani, de a polgármester a biztonsági jelentéshez, biztonsági elemzéshez tett észrevételeket a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi az iparbiztonsági hatóságnak. Az iparbiztonsági hatóság az észrevételeket a döntésének meghozatalakor mérlegeli.

22/A. §96 (1)97 Az iparbiztonsági hatóság a Kat. 25. § (1a) bekezdése szerinti végleges határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereivel, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervével, az üzem telephelye szerint illetékes környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatósággal, a fővárosban a főpolgármesterrel, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes helyi, területi védelmi bizottság elnökével közli.

(2)98 Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követően a veszélyes tevékenységet végzőkről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekről tájékoztatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes vármegyei (budapesti) rendőr-főkapitányságot, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, az egészségügyi államigazgatási szervet, a környezetvédelmi hatóságot, valamint az állami mentőszolgálatot.

23. §99 (1) A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésének elfogadása napját követő 180 napon belül a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, végleges és jóváhagyott külső védelmi terv készül.

(2) A külső védelmi terv tervezetét a biztonsági jelentés elfogadása napját követő hatvan napon belül az üzemeltető, a mentőszolgálat, a rendőrség, az illetékes iparbiztonsági, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, valamint népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevonásával kell elkészíteni.

(3) A polgármester a külső védelmi terv tervezetéről huszonegy napra hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 7. pontjában felsoroltaknak megfelelően, amely idő alatt az érintett nyilvánosság ahhoz észrevételeket tehet. A polgármester a külső védelmi terv tervezetével kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi.

(4)100 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve – a polgármester közreműködésével – a (3) bekezdés szerinti észrevételek alapján átdolgozza a külső védelmi terv tervezetét, amelyet az iparbiztonsági hatóság részére megküld, a tervezetnek a 7. melléklet 4. pontja figyelembevételével történő vizsgálata céljából.

(5)101 Az iparbiztonsági hatóság a (4) bekezdés szerint megvizsgált külső védelmi terv tervezetére vonatkozó véleményét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének és a polgármesternek 15 napon belül megküldi.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a polgármesterrel együttműködésben elkészíti a külső védelmi tervet, amelyet hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerv vezetője hagy jóvá. A jóváhagyott külső védelmi tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve megküldi a polgármester és a (2) bekezdésben felsorolt szervezetek számára.

(7) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem veszélyeztető hatásai érhetik.

(8)102 A külső védelmi tervet

a) felső küszöbértékű üzemek esetében legalább háromévente az új vagy a módosított biztonsági jelentés,

b) alsó küszöbértékű üzemek esetében legalább négyévente az új vagy a módosított biztonsági elemzés,

c) küszöbérték alatti üzemek esetében az új vagy módosított súlyos káresemény elhárítási terv

hatóság által történő elfogadását követően az (1)–(6) bekezdésben részletezett eljárással felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(9) A külső védelmi terv jelentős módosítása esetén új külső védelmi tervet kell kidolgozni. A külső védelmi terv jelentős módosításának tekintendő, ha a meglévő külső védelmi tervben szerepeltetett adatokhoz képest

a) a feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet új vagy a lehetséges következmények esetében jelentősen eltérő mennyiségű veszélyes anyag okozza,

b) a halálos vagy személyi sérüléseket okozó feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei által veszélyeztetett terület mérete jelentősen változik,

c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó vagy a küszöbérték alatti üzem környezetében a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett területen a következő jelentős változások történtek

(10) A külső védelmi tervben végrehajtott nem jelentős módosítást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvet az iparbiztonsági hatóságnak egyetértés céljából haladéktalanul meg kell küldeni.

(11) A külső védelmi terv jelentős módosítása esetén az (1)–(6) bekezdés szerint kell eljárni.

(12) A Kat. 32. § (1) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően, amennyiben az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által érintett településre külső védelmi terv készítése szükséges, az iparbiztonsági hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervét. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, 60 napon belül az (1)–(6) bekezdésben foglaltak, valamint a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül.

(13) A Kat. 40. § (5) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően, a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett üzem vonatkozásában, amennyiben az adott településre külső védelmi terv készítése szükséges, az iparbiztonsági hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervét és egyidejűleg megküldi részükre a védendő adatokat nem tartalmazó súlyos káresemény elhárítási tervet. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, hatvan napon belül az (1)–(6) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával, valamint a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül.

24. § (1)103 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve – az illetékes polgármesterrel együttműködve – a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.

(2)104 A polgármester és az érintett szervezetek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy esemény bekövetkezésekor a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítják.

(3)105 Az (1) bekezdés szerinti gyakorlaton az iparbiztonsági hatóság is részt vehet, a gyakorlat időpontjáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve értesíti.

25. §106 (1)107 Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett település polgármesterének és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével tájékoztató kiadványt készít. A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés és amennyiben készült, a külső védelmi terv alapján, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a biztonsági elemzés és amennyiben készült, a külső védelmi terv alapján, közérthető formában, a 10. mellékletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni.

(2)108 A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a kiadvány nyomtatott formában és elektronikus úton történő nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. Ebben tájékoztatja a veszélyeztetett területen élő lakosságot, a közintézményeket és a szomszédos veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről, eseményekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.

(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.

26. §109 Az iparbiztonsági hatóság döntése alapján nem készül külső védelmi terv a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tekintetében, ha a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás.

27. §110 Az iparbiztonsági hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, és a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított dokumentumok nem a valóságot tartalmazzák, az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt, és felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére.

28. § (1)111 Az iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján – annak feltételek nélküli elfogadását követően – külön döntésben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait.

(2)112 Az iparbiztonsági hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet településrendezési tervben való feltüntetését. Az iparbiztonsági hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a vármegyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró vármegyei közgyűlés elnökét. A polgármester a tájékoztatást követően haladéktalanul értesíti az iparbiztonsági hatóságot a veszélyességi övezet településrendezési tervben történő feltüntetésének várható időpontjáról.

(3)113 A polgármester a veszélyességi övezet 28. § (1) bekezdése szerinti kijelölését követően, függetlenül annak településrendezési tervben történő feltüntetésétől a veszélyességi övezet határán belüli területen történő esetleges fejlesztések során figyelembe veszi a veszélyességi övezet határait, és a fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt kezdeményezi a 29. § (1) bekezdése szerinti bizottság létrehozását.

(4)114 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását, törlését követően az iparbiztonsági hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy az iparbiztonsági hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.

29. § (1)115 A veszélyességi övezetben a 7. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázatban szereplő fejlesztések esetében az engedélyezési eljárás során az állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére az iparbiztonsági hatóság bizottságot hoz létre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi és vízügyi, valamint népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a bányafelügyelet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, továbbá a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztő képviselője a bizottság ülésén részt vehet.

(2)116

(3)117 A bizottság a 7. melléklet 2. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg állásfoglalását a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.

(4)118 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bizottsági állásfoglalást követően a tervezett fejlesztésről az érintett nyilvánosság véleményt nyilváníthasson. Ennek érdekében a polgármesternek a fejlesztéshez kapcsolódó dokumentációkat, terveket a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően hirdetményi közzététel útján 21 napig hozzáférhetővé kell tenni és ezen idő alatt azokra az érintett nyilvánosság észrevételeket tehet.

(5)119 A polgármester és az iparbiztonsági hatóság biztosítja, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos döntés meghozatalakor a bizottsági állásfoglalást és az érintett nyilvánosság észrevételeit a tervezett fejlesztés kialakításakor kellő mértékben figyelembe vegyék. A polgármester a fejlesztéssel kapcsolatos döntésről tájékoztatja az iparbiztonsági hatóságot.

30. § (1)120 Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, eseményről, annak bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 24 órán belül a 12. mellékletben szereplő adattartalommal – lehetőség szerint az iparbiztonsági hatóság honlapján elérhető adatlap felhasználásával – írásbeli adatszolgáltatást nyújt az iparbiztonsági hatóság részére.

(2)121 Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető.

(3)122 Az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás kézhezvételét követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos eseményről, súlyos balesetről – annak egy másolati példánya megküldésével – tájékoztatja a veszélyeztetett település polgármesterét és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét.

(4)123 Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, esemény – műszaki, szervezeti és irányítási rendszerrel kapcsolatos – körülményeit kivizsgálja, és annak eredményéről az iparbiztonsági hatóságot a kivizsgálás lezárását követő tizenöt napon belül tájékoztatja. Az iparbiztonsági hatóság a tájékoztatást megküldi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének.

31. § (1)124 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető – a 30. §-ban meghatározott kötelezettségén túlmenően – részletes jelentést küld az iparbiztonsági hatóság részére, ha a baleset a 11. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. A részletes jelentés tartalmi követelményeit a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével határozza meg, amiről a területi szervei útján tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert.

(2)125

(3)126 Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára kiegészítő jelentést küld, amennyiben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására.

(4)127 Az üzemeltető tájékoztatást küld az iparbiztonsági hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik.

(5)128 Az iparbiztonsági hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények csökkentésére tett intézkedésekről tájékoztatja a veszélyeztetett település polgármesterét és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét.

(6)129 Az iparbiztonsági hatóság a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények mérséklésére tett intézkedésekről tájékoztatja az érintett személyeket.

31/A. §130 Ha valamely üzemeltető úgy ítéli meg, hogy a veszélyes anyagok vagy keverékek valamelyike a besorolása ellenére nem hordozza magában a súlyos baleset veszélyét, annak egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságainak értékeléséhez a 13. melléklet szerinti információkat megküldi az iparbiztonsági hatóság részére.

32. § (1)132 Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről és a küszöbérték alatti üzemekről, valamint a 30. és 31. §-ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet, amelyet a BM OKF részére havonta, tárgyhó 5. napjáig megküld. A BM OKF a nyilvántartásban szereplő adatokról – az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével – tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét.

(2)133 A BM OKF az olyan veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről és eseményekről, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és következményeik csökkentése szempontjából műszakilag különösen fontosak – függetlenül a 11. mellékletben meghatározott feltételek teljesülésétől, valamint a 31. § (1) bekezdése alapján kapott információkról (beleértve olyan testületek nevét és címét is, amelyek más európai uniós tagállam illetékes hatóságai számára tudnak lényeges tájékoztatást adni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről) –, haladéktalanul, de legkésőbb a baleset időpontját követő egy éven belül tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás végleges befejezését követően kell megküldeni.

(3)134 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából először 2019. szeptember 30-ig majd azt követően négyévente a BM OKF nemzeti jelentést készít, amelyet az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően továbbít az Európai Unió illetékes szervének.

(4)135 A BM OKF, nemzeti illetékes hatóságként együttműködik az Európai Bizottsággal a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos nemzeti feladatok hatékony ellátása érdekében, amelybe bevonja az érintett feleket is.

(5)136 A BM OKF az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően a 31/A. § szerint az üzemeltető által megküldött információkat, azok megalapozottsága esetén továbbítja az Európai Bizottság részére.

IV. Fejezet

A KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

33. § (1)137 A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a 2. melléklet szerinti üzemazonosítási adatlapokat az üzemazonosításra vonatkozó kérelme mellékleteként nyújtja be az iparbiztonsági hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott – a küszöbérték alatti üzemre vonatkoztatott – adatokat, valamint a kérelemhez csatolni kell a 10. § (3) bekezdésében meghatározott iratokat.

(2)138 Az (1) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok valóságtartalmát az iparbiztonsági hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet.

(3)139 Az iparbiztonsági hatóság az (1)–(2) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye és a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján – a Kat. 40. § (2) bekezdésére tekintettel – a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére vonatkozó döntés meghozatalánál a 34. § (1)–(4) bekezdésében foglalt kritériumokat veszi figyelembe.

(4)140 Az iparbiztonsági hatóság – ha nem kötelezi az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére – az üzemazonosítási adatlapok és az (1)–(2) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján dönt az üzemazonosítási eljárás lezárásáról és az iparbiztonsági engedély megadásáról.

(5)141

34. § (1)142 Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos káresemény elhárítási terv készítését kell előírni

a)143 az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte;

b)144 az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte;

c)145 veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

d)146 nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

(2)147 Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek

a) a küszöbérték alatti üzem határától számítva

b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.

(2a)149 A (2) bekezdés alkalmazásában a (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti kritériumot nem kell figyelembe venni olyan csővezetékek esetében, ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy a küszöbérték alatti üzem a csővezetékkel technológiai kapcsolatban van.

(3)150 Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó esetben súlyos káresemény elhárítási terv készítését nem kell előírni, ha az üzemeltető a 33. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy

a) emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és

b)151 a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a 7. melléklet 1.7. pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

(4) A kérelemhez csatolt (3) bekezdés szerinti dokumentációban az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai érinthetnek. Az értékelés során valamennyi veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény legnagyobb veszélyeztető hatást okozó eseményét kell bemutatni. A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti.

35. § (1)152 A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára az iparbiztonsági hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges iparbiztonsági engedély iránti kérelme mellékleteként az iparbiztonsági hatóság részére.

(1a)153 Az iparbiztonsági engedély iránti kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a súlyos káresemény elhárítási tervet készítő szakértő nevét, címét, aláírását, elérhetőségét.

(1b)154

(1c)155 Ha a cégjegyzék tartalmazza az üzemeltető cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, az iparbiztonsági hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(1d)156 Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.

(2) A súlyos káresemény elhárítási tervben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és részletes elemzése alapján az üzemeltető

a) meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, módját és károsító hatásait, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit,

b) bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét, meghatározza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket.

(3) Az üzemeltető biztosítja, hogy a veszélyhelyzeti feladatok álljanak arányban a feltárt veszélyeztetéssel, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.

(4) Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

(5) Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a küszöbérték alatti üzem munkavállalói véleményt nyilváníthassanak.

(6)157 A súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, az üzem területén dolgozó személlyel – beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is – megismerteti, és annak alkalmazására a munkavállalókat évente, dokumentáltan felkészíti.

(7)158 Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy esemény bekövetkezése esetén a súlyos káresemény elhárítási tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

(8)159

(9)160

36. § (1) A súlyos káresemény elhárítási terv szerves része a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer bemutatása.

(2) Az üzemeltető az irányítási rendszert beépíti a küszöbérték alatti üzem általános vezetési rendszerébe.

(3) Az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.

37. § (1) A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott veszélyeztetés szintjének minősítése a veszélyes tevékenység azonosítását követő bejelentésben és a súlyos káresemény elhárítási tervben szereplő adatok elemzése és értékelése alapján történik. A minősítés alapja a küszöbérték alatti üzem által okozott balesetek lehetséges következményeinek elemzése, a súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott megelőző és következmények csökkentésére irányuló tevékenységek vizsgálata.

(2)161 A vizsgálat során az iparbiztonsági hatóság értékeli, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a súlyos káresemény elhárítási tervben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek.

(3) A súlyos káresemény elhárítási terv hatósági vizsgálatának részletes szempontjait a 7. melléklet 5. pontja tartalmazza.

(4)162 Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett veszélyeztetés szintje meghaladja a 7. melléklet 5. pontjában meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a veszélyeztetés szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a súlyos káresemény elhárítási terv tartalmát és az ebben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.

(5)163 Az üzemeltető a biztonságos működés bizonyítására a 3. melléklet 1.6. pontjának megfelelő részletes kockázatértékelést végezhet, és azt a súlyos káresemény elhárítási terv részeként benyújthatja az iparbiztonsági hatóság részére. Ekkor a küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés iparbiztonsági hatóság általi minősítésére és értékelésére a 7. melléklet 1. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(6)164 Amennyiben a veszélyeztetés szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor az iparbiztonsági hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a veszélyeztetés mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról, megszüntetéséről vagy az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.

38. §165 (1)166 A súlyos káresemény elhárítási terv soros, soron kívüli felülvizsgálatára a 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a soros felülvizsgálatot 7 évente kell elvégezni.

(2)167 A 33. § (4) bekezdése szerinti engedélyt háromévenként felül kell vizsgálni, melynek érdekében az iparbiztonsági hatóság üzemazonosítási eljárást folytat le.

39. §168 (1)169 Az iparbiztonsági hatóság a súlyos káresemény elhárítási terv valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti.

(2)170 Az iparbiztonsági hatóság a küszöbérték alatti üzemeket legalább ötévente egyszer az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi.

40. § (1)171 Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A gyakorlatok tervezése során figyelembe kell venni az évszakokhoz, napszakokhoz kapcsolódó üzemeltetési körülményeket, üzemállapotokat. A gyakorlatok időpontját ennek megfelelően, az iparbiztonsági hatósággal egyeztetve kell kijelölni.

(1a)172 Az 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítmények üzemeltetője az üzemeltetése alatt álló 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítményei esetében évente folytat le olyan egységes, összevont gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja, vagy az 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítményei esetében külön-külön évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.

(2) Az üzemeltető a gyakorlatok szervezése során biztosítja, hogy tervben szereplő védekezésben részt vevő erők feladataikat legalább évente egyszer gyakorolják.

(3)173 Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról az iparbiztonsági hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti.

(4)174 Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a gyakorlat elvégzését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, melyet az iparbiztonsági hatóság részére haladéktalanul tájékoztatás céljából megküld.

(5)175 A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatot háromévente legalább egy alkalommal az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve bevonásával, helyszíni szemlével ellenőrzi és értékeli. Ha a gyakorlatot nem megfeleltnek értékelik, az iparbiztonsági hatóság határidő megjelölésével a súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlat ismételt végrehajtására kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét.

(6)176 Az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról szóló üzemeltetői értesítés beérkezését követő öt napon belül tájékoztatja az abban foglaltakról.

V. Fejezet

AZ IPARBIZTONSÁGI HATÓSÁG IPAR-FELÜGYELETI FELADATAI177

44. § (1)180 Az iparbiztonsági hatóság a rendelkezésére álló információk alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságokat bevonja azon védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába, amelyek célja a lakosságot, környezetet és az anyagi javakat érintő veszélyeztető hatások megelőzése és mérséklése.

(2)181 A társhatóságok feladat és hatáskörük alapján a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják az iparbiztonsági hatóságot.

(3)182 Az iparbiztonsági hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult. Közös ellenőrzések lefolytatására a társhatóságok is tehetnek javaslatot.

(4)183 Az iparbiztonsági hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemeknél tartandó belső védelmi terv gyakorlatokra és súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatokra meghívhatja a társhatóságok területileg illetékes szerveit annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél, valamint a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett küszöbérték alatti üzemeknél a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi beavatkozás és a környezetet érő károsító hatás elleni védekezés hatékonyabb legyen.

(5)184 Az iparbiztonsági hatóság a Kat. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan koordinálja a társhatóságok hatósági ellenőrzéseit, ennek keretében a társhatóságok részére hatósági ellenőrzés foganatosítására vonatkozó javaslatot tesz, több társhatóság bevonásával együttes ellenőrzéseket szervez.

(6)185 A társhatóságok a Kat. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemek tekintetében külön jogszabályban rögzített feladat- és hatáskörük szerint önálló engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet végeznek, melyek eredményéről az iparbiztonsági hatóságot tájékoztatják.

45. §186 (1)187 Az iparbiztonsági hatóság a honlapján keresztül a nyilvánosság részére az alábbiakról ad tájékoztatást

a) az üzem neve,

b) az üzemeltető székhelye,

c) az üzem telephelyének címe,

d) az üzem e rendelet szerinti besorolása,

e)188

f)189 lakossági tájékoztató kiadványok,

g) az utolsó időszakos hatósági ellenőrzés dátuma,

h) a 16/A. § szerinti ellenőrzési terv,

i)190 a veszélyes anyagokkal kapcsolatos események, súlyos balesetek megelőzése érdekében tett javaslatok, ajánlások.

(2)191 A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti információk nyilvános hozzáférhetőségét korlátozhatja vagy kizárhatja, amennyiben a nyilvános hozzáférhetőség Magyarország nemzetközi kapcsolatait, illetve közbiztonsági- vagy honvédelmi érdekét sérti.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

47. §192 (1) Az egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról szóló 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését193 követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek vagy biztonsági jelentésnek a Módr. előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek legkésőbb 2021. december 31-ig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. § szerinti felülvizsgálatkor kerül sor.

(2) Küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a súlyos káresemény elhárítási tervet a következő, 38. § szerinti felülvizsgálat során módosítja.

47/A. §194 Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

48. §195 Ez a rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénnyel együtt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat B és C oszlop).

2. E melléklet a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. A 2. táblázat az egyes nevesített veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg.

3. Az 1. táblázat A oszlopában felsorolt veszélyességi osztályokba sorolható veszélyes anyagokra az 1. táblázat B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak.

4. Ha egy veszélyes anyag az 1. táblázatba tartozik és azt a 2. táblázat is tartalmazza, arra a 2. táblázat B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak.

1. táblázat: A veszélyes anyagok veszélyességi osztályai

2. táblázat: Nevesített veszélyes anyagok

Megjegyzések az 1. melléklethez

1. Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történik.

Olyan anyagok és keverékek esetében, ideértve a hulladékokat is, amelyeket nem az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell veszélyes anyagként vagy keverékként osztályozni, de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, az 1. táblázat A oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.

2. A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy üzemre vonatkoznak.

Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül.

3. Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy keverék maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő összegzési szabályt kell alkalmazni

a) az üzem felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg

q1/QF1+q2/QF2+q3/QF3+q4/QF4+q5/QF5+...>=1

qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

QFx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat C oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség;

b) az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg

q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1

qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség;

c) az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg

q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25

qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

3.1. Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni

a) a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1–H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

b) a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1–P8. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

c) a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

3.2. Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy meghaladja a felső küszöbértékét.

3.3. Ha a veszélyes anyag egyidejűleg egészségi veszéllyel, fizikai veszéllyel, vagy környezeti veszéllyel is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több esetben is számolni kell.

3.4. A jelen rendelet hatálya alá tartozik mindazon veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely esetében a 3.1. pont a), b) vagy c) alpontja szerinti összegzési érték bármelyike nagyobb vagy egyenlő 1, a küszöbérték alatti üzemek esetében nagyobb vagy egyenlő 0,25.

4. Ha százalékos összetétel vagy más leírás nincs megadva, a keverékeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, feltéve, hogy koncentrációjuk az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben vagy annak a műszaki fejlődéshez való legutóbbi hozzáigazításában a jellemzőik alapján meghatározott határokon belül marad.

5. Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg ténylegesen, vagy valószínűsíthetően jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat.

6. Több besorolást is lehetővé tevő tulajdonságokkal rendelkező veszélyes anyag esetében egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget kell figyelembe venni. A 3. megjegyzésben előírt összegzési szabály alkalmazásában azonban mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget vagy a 3. a), 3. b) és 3. c) megjegyzésben a kérdéses besoroláshoz tartozó egyes kategóriacsoportokat kell alkalmazni.

7. Az orális expozíciós útvonal tekintetében a 3. akut toxicitási kategóriába tartozó (H 301) veszélyes anyagok és keverékek a H2. AKUT TOXICITÁS veszélyességi osztályba tartoznak azokban az esetekben, amikor sem az akut belégzéses toxicitási besorolást, sem a bőrön keresztüli akut toxicitási besorolást nem lehet meghatározni, például meggyőző, belégzéses és bőrön keresztüli toxicitásra vonatkozó adatok hiányában.

8. A robbanóanyagok veszélyességi osztálya robbanóképes árucikkeket tartalmaz (lásd az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.1. pontját). Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége ismert, akkor ezen rendelet alkalmazásában ezt a mennyiséget kell figyelembe venni. Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége nem ismert, akkor ezen rendelet alkalmazásában az egész árucikket robbanóképesnek kell tekinteni.

9. Az anyagok és keverékek robbanóképes jellemzőit csak akkor szükséges kísérleti úton vizsgálni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve (továbbiakban: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve) 6. függelékének 3. része szerinti szűrés azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék robbanóképes jellemzőkkel rendelkezhet.

10. Ha az 1.4. alosztályba tartozó robbanóanyagokat kicsomagolnak vagy átcsomagolnak, azokat a P1a. szakaszba tartozónak kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha a veszélyről bizonyítást nyer, hogy az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban továbbra is megfelel az 1.4. alosztály kritériumainak.

11.1. A tűzveszélyes aeroszolok osztályozása az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek (az aeroszoladagolókról szóló irányelvnek) megfelelően történik. A 75/324/EGK irányelv szerinti „fokozottan tűzveszélyes” és „tűzveszélyes” aeroszolok az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az 1., illetve a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes aeroszoloknak felelnek meg.

11.2. A P3.b veszélyességi osztályba tartoznak azok a tűzveszélyes aeroszolok, amelyek esetében az aeroszoladagoló nem tartalmaz sem az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázt, sem az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékot.

12. Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.6.4.5. pontja szerint a 35 °C feletti lobbanáspontú folyadékokat nem kell a 3. kategóriába besorolni, ha az ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 32. szakaszának III. részében leírt L.2. – Tartós éghetőségi vizsgálat negatív eredményt ad. Ez azonban nem érvényes szélsőséges körülmények között, például magas hőmérséklet vagy nagy nyomás esetén, így az ilyen folyadékok is ide tartoznak.

13. Ammónium-nitrát (5000 / 10 000): önfenntartó bomlásra képes műtrágyák

Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú vegyületekre, összetett műtrágyákra (ammónium-nitrátot foszfátokkal és/vagy kálisókkal együtt tartalmazó vegyületekre, összetett műtrágyákra) kell alkalmazni, amelyek az ENSZ teknővizsgálata szerint (lásd: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, III. rész, 38.2. pont) képesek önfenntartó lebomlásra, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom

a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek teljes éghető/szerves anyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy olyan anyagokkal együtt van jelen, amelyek megfelelnek a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III-2. mellékletében foglalt követelményeknek,

b) 15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül).

14. Ammónium-nitrát (1250 / 5000): műtrágya minőségű

Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát-alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom

a) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket,

b) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékei esetében,

c) 28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében).

15. Ammónium-nitrát (350 / 2500): technikai minőségű

Ez alkalmazandó

a) ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammónium- nitrátból származó nitrogéntartalom

aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot,

ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot.

b) vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.

16. Ammónium-nitrát (10 / 50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak

Ez a következőkre alkalmazandó

a) a gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint az ammónium-nitrátra és az ammónium-nitrát- készítményekre, a tiszta ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és a 14. és a 15. megjegyzésben említett ammónium- nitrát-alapú összetett/komlpex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra vagy biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajuttattak a gyártóhoz, az ideiglenes tárolóhoz vagy az újrafeldolgozó üzemhez, mert már nem felelnek meg a 14. és 15. megjegyzés előírásainak,

b) a 13. megjegyzés a) pontjában és a 14. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek,

c) a lejárt szavatosságú 1., 2. és 3. „ammónium-nitrát” nevesített veszélyes anyagokra.

17. Kálium-nitrát (5000 / 10 000)

Olyan kálium-nitrát alapú, szemcsés vagy granulált műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

18. Kálium-nitrát (1250 / 5000)

Olyan kálium-nitrát alapú, kristályos műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

19. Feljavított biogáz

A 2. táblázat 18. sorába sorolható az olyan a földgázzal – a metántartalom tekintetében is – egyenértékű minőséget biztosító szabványokkal összhangban feljavított biogáz, amely legfeljebb 1% oxigént tartalmaz.

20. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok

A poliklór-dibenzo-furánok és a poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével kell meghatározni

21. Azokat a 2. táblázat 42–48. sora szerinti nevesített veszélyes anyagokat, amelyek a P5.a tűzveszélyes folyadék vagy a P5.b tűzveszélyes folyadék kategóriába is tartoznak egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséggel kell figyelembe venni.

22. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor figyelembe vehető továbbá a veszélyes anyagok üzemeltető által dokumentált módon működtetett, naplózott, visszakereshető, elektronikus nyilvántartása.

23. Az anyagok besorolásánál az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletében szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni.

24. A nem ismert veszélyességű, akár hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbmennyiség tartozik.

25. A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag.”

Üzemazonosítási adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményei

A. Veszélyes anyagok és tevékenység azonosítása

B. Veszélyes üzemek adatai

MELLÉKLET

Az adatlaphoz mellékelni szükséges méretarányos, aránymértékkel/méretskálával ellátott térképet az üzem környezetéről, és helyszínrajzot az üzemről, ahol meg kell jelölni a veszélyes anyagok elhelyezkedését és mennyiségét, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeket a rendeltetésük megadásával.

Az iparbiztonsági hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények,módszerek és kritériumok232

Az F–N görbe x-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F–N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10–9 1/év legyen.

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10–5xN–2) 1/év, ahol N>=1.

A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10–3xN–2) 1/év, és F>=(10–5xN–2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>=(10–3xN–2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, az iparbiztonsági hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről akkor küld jelentést az iparbiztonsági hatóságnak, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:288

A Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)–h), k) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 49. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 53. § b) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 50–52. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK