HU
174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról
Table of Provisions (23)
Statutory Text (23 Articles)
1. § (1)1 A közigazgatási alapvizsgára, illetve az ügykezelői alapvizsgára kötelezett kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint a (4)–(6) bekezdésben meghatározott személyek (a továbbiakban: vizsgázók) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesznek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.
(2)2 A közigazgatási szerv (a továbbiakban: munkáltató) a vizsgázóval egyetértésben határozza meg, hogy a vizsgázónak a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 118. § (3) bekezdésében és 122. § (2) bekezdésében, illetve a 210. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül mikor kell a közigazgatási, illetve az ügykezelői alapvizsgát letennie.
(3)3 A központi közigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél (a továbbiakban: NKE), egyéb esetben a munkáltató székhelye, illetve működési területe szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál tesz vizsgát.
(4) A foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, a polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a helyi önkormányzati képviselő és a kisebbségi helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: önkormányzati képviselő) e rendelet 18. §-ában foglalt feltételek megléte esetén tehet közigazgatási alapvizsgát.
(5)4 A honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonai jogviszonyban állók az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKE-nél tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.
(6)5 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKE-nél tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát azzal, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az NKE megállapodást köt az érintettek adatainak védelméről, így különösen arról, hogy melyek azok az adatok, amelyek nem kerülnek az NKE-nek az e rendeletben meghatározott adatkezelésébe és ezért nem kerülnek az országos közigazgatási alapvizsga nyilvántartásba (a továbbiakban: közigazgatási alapvizsga nyilvántartás) sem.
(7) A vizsgakötelezettséget és teljesítésének határidejét a kinevezési okmányon fel kell tüntetni.
(8) A közigazgatási alapvizsga vizsgaszabályzatát az 1. melléklet, az ügykezelői alapvizsga vizsgaszabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.
2. §6 A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga rendszer felügyeletét a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ (a továbbiakban: személyügyi központ) vezetője látja el. E jogkörében eljárva különösen
a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által a vizsga lebonyolításához biztosított feltételeket, a vizsgáztatás színvonalát,
b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,
c) vizsgálja és ellenőrzi a vizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, minőségügyi, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását, valamint
d)7 a kormányzati személyzetpolitikáért való összhang megteremtése érdekében hivatalos adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási alapvizsga nyilvántartásból,
e) jóváhagyja a minőségirányítás eljárásait.
3. § (1) A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga működtetésével kapcsolatos feladatokat az NKE látja el.
(2)9 Az NKE-nek a közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladatai különösen
a)10 kifejleszti, valamint szükség szerint – különösen amennyiben a jogszabályi változások indokolják – aktualizálja a közigazgatási alapvizsga és az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét, országosan egységes oktatási programját, tananyagát és a követelményrendszeren alapuló írásbeli vizsgakérdéseit;
b) kifejleszti a vizsgára felkészítő konzultáción való közreműködéshez előírt oktatói felkészítő programot;
c)11 elvégzi a közigazgatási alapvizsgára és az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatos adatgyűjtési, feldolgozási feladatokat;
d)12 vezeti a közigazgatási alapvizsga és az ügykezelői alapvizsga nyilvántartását;
e)13 fejleszti és működteti a központi oktatás-informatikai rendszert;
f)14 kidolgozza és működteti a közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó minőségirányítási rendszert;
g)15 tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák és az ügykezelői alapvizsgák tapasztalatairól;
h)16 kezeli a munkáltatói regisztrációkat;
i)17 a központi oktatás-informatikai rendszer működtetéshez technikai támogatást nyújt;
j)18 módszertani felkészítést szervez a vizsgaszervezők és vizsgabiztosok részére;
k)19 az eredményesen vizsgázók részére minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott bizonyítványt állít ki;
l)20 a kiállított bizonyítványokról a Kttv. 183. § (2) bekezdésben meghatározott tartalommal elektronikus nyilvántartást vezet, továbbá gondoskodik az elektronikus nyilvántartás archiválásáról.
(3) Az NKE-nek az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának, valamint a követelményrendszerén alapuló vizsgatételeinek a kifejlesztése és szükség szerinti – különösen a jogszabályi változásokra figyelemmel történő – aktualizálása.
3/A. § (1)21 A közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó módszertani, minőségbiztosítási feladatokat az NKE látja el.
(2)22
(3)23 A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal az alapvizsgára vonatkozó minőségügyi követelményeket minőségirányítási folyamatleírásban határozza meg. A minőségirányítás eljárásait az NKE adja ki. Az alapvizsga minőségirányítási eljárása előírja
a) képzésszervezés folyamatát;
b) a képzés megvalósítás folyamatát;
c) a vizsgáztatás folyamatát;
d) az értékelési folyamatokat, résztvevői, oktatói elégedettség mérését;
e) a képzésszervezésben és vizsgáztatásban közreműködők módszertani felkészítését;
f) az alapvizsga felkészítés és vizsgáztatás megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását;
g) a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását;
h) a panaszkezelési eljárásokat;
i) nem megfelelőség kezelését;
j) dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését.
(4) Az alapvizsga rendszerének felülvizsgálatát a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárásban meghatározott időszakonkénti ellenőrzés biztosítja.
(5)24 Az éves ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel az NKE készíti el. A helyszíni ellenőrzés a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárása alapján folytatható le.
(6)25 A helyszíni ellenőrzést az NKE által megbízott és felkészített minőségügyi auditor végezheti.
(7) A helyszíni ellenőrzés lefolytatását és dokumentálását az ellenőrzést végző minőségügyi auditor végzi.
(8) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a minőségügyi auditor eltérést tapasztal a minőségirányítási eljárásban meghatározott követelményektől, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg. Nem megfelelőség esetén az erre vonatkozó eljárást kell alkalmazni.
(9)26 Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el. Az NKE az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését a személyügyi központ vezetőjének megküldi jóváhagyásra.
4. § (1) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) biztosítja a közigazgatási vizsgarendszer egységes működését.
(2) A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – az írásbeli vizsgakérdéseinek jóváhagyása.
(3) A KTK-nak az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – vizsgatételeinek a jóváhagyása.
5. § (1)28 Közigazgatási alapvizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát az NKE, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szervez (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező).
(2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. E feladatai keretében a vizsgaszervező különösen a következőket látja el
a) meghirdeti az alapvizsgák vizsgaidőpontjait;
b) fogadja a vizsgákra történő jelentkezéseket;
c) felkészítő konzultációkat szervez;
d) biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket;
e) megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket;
f) a vizsgákról jegyzőkönyvet vezet;
g)29
h)30 a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít, melyet az NKE rendelkezésére bocsát tárgyévet követő év február 1-ig az összefoglaló-értékelő beszámoló elkészítéséhez.
(3)31 A fővárosi, valamint a megyei kormányhivatal, mint adatfeldolgozó közreműködik az NKE által vezetett közigazgatási alapvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.
(4) A vizsgaszervező vezetője felelős a közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga jogszabályokban, szabályzatokban foglaltak szerinti lebonyolításáért.
6. § (1) A Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni
a) a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, valamint
b)32 az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét.
(2)33 A központi oktatás-informatikai rendszerben és a vizsgaszervező hivatalos honlapján közzé kell tenni
a) a közigazgatási alapvizsga tananyagát
b) az ügykezelői alapvizsga tananyagát.
(3)34
II. Fejezet
A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA
7. § (1)35 A közigazgatási alapvizsga tárgykörei
a) alkotmányos és jogi alapismeretek,
b) közigazgatási alapismeretek,
c) európai uniós alapismeretek,
d) gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek,
e) információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek,
f) közigazgatási szervezetek működése, valamint
g) nemzetpolitika.
(2) A vizsgázónak a közigazgatási alapvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.
8. § (1) A közigazgatási alapvizsga írásbeli vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A közigazgatási alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(2) A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, számítógépen történik.
(3) A feladatsor megoldására negyvenöt perc áll a vizsgázó rendelkezésre. A vizsga akkor eredményes, ha azon a vizsgázó a megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerzett.
(4)36 Eredményes vizsga esetén az NKE a vizsgázó számára – a vizsgajegyzőkönyv alapján – „megfelelt” minősítésű bizonyítványt állít ki, legkésőbb a vizsgát követő munkanapon. A bizonyítványt a vizsgázó és a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül töltheti le. A vizsgaszervező – erre kijelölt vagy felhatalmazott személy útján – a kinyomtatott bizonyítványt a vizsgázó kérésére záradékkal látja el az irattárban (személyi anyagban) való elhelyezés előtt. A hitelesítési záradéknak tartalmaznia kell a vizsgaszervező bélyegző lenyomatát, a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú bizonyítvány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített okirattal megegyezik.
(5)37
(6) A vizsgáról – az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.
(7) Ha a vizsgázó a vizsgán „nem megfelelt” minősítést kap, ismétlővizsgát tehet.
(8) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette.
(8a)38 A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás.
(9) A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.
(10) A halasztott és ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.
9. § (1) A közigazgatási alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.
(3) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(4)39 Vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, és az NKE által felkészített, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozójának a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.
10. § (1)41 E rendelet alkalmazásában fogyatékossággal élő vizsgázó a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.
(2)42 A fogyatékossággal élő vizsgázóra e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)43 A fogyatékossággal élő vizsgázó a fogyatékosság fajtájától és súlyosságától függően egyszerűsített vizsgát tesz. Az egyszerűsített vizsga letételének a lehetőségét a vizsgaszervezők kötelesek biztosítani.
(4) A munkáltató a jelentkezés jóváhagyásakor köteles a vizsgaszervezőtől kérni az egyszerűsített vizsgát.
(5)44 A fogyatékossággal élő vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az egyszerűsített vizsgán, amennyiben a fogyatékosság jellege ezt indokolja, biztosítani kell a vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt és döntését írásban közli a munkáltatóval, aki a döntéséről tájékoztatja a fogyatékossággal élő vizsgázót. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, amelyet a fogyatékossággal élő vizsgázó orvosi igazolással támaszt alá. A felváltás nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított közigazgatási alapvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítése alóli felmentéshez.
(6) A vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltása esetén az egyszerűsített vizsga keretében a vizsgabiztos az elektronikus rendszer által véletlenszerűen generált feladatsort, a vizsgaszervező vezetője által kijelölt két tanú jelenlétében felolvassa és a vizsgázó által válaszként megadott megoldást megjelöli. A két tanú a vizsgajegyzőkönyvet hitelesíti.
(7) Az egyszerűsített vizsga eredménye megfelel az e rendeletben foglalt eljárásrend szerint tett alapvizsga eredményének.
11. §45 (1)46 Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki
a) jogi képzési területen, valamint az államtudományi képzési területen belül az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti felsőoktatás, vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett,
b) 2012. szeptember 1-jét követően
(2) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében sikeres záróvizsgát tesz.
12. § (1)47 A közigazgatási alapvizsga díja a mindenkori illetményalappal megegyező összeg, melyet a munkáltatónak a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. A közigazgatási alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő konzultáción és a vizsgán való egyszeri részvételt.
(2)48 A közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a az informatikai rendszer fenntartásához és működtetéséhez és a minőségirányítási rendszer működtetéséhez és fenntartásához, 10%-a a tananyag fejlesztéséhez, hatályosításához szükséges költségeket tartalmazza.
(3)49 A vizsgaszervező a (2) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgán ténylegesen megjelent vizsgázók számának alapul vételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKE-nek, melyet az NKE elkülönítetten kezel.
(4) A közigazgatási alapvizsga díja a munkáltatót terheli.
(5) A közigazgatási alapvizsga díját a munkáltató a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével fizeti meg, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján.
(6)50 Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Kttv. 118. § (3) bekezdésében, illetve a Kttv. 122. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig.
(7) Az ismétlővizsga díja a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a, amelyet a vizsgázó munkáltatója térít meg a vizsgaszervező számára. Az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra.
(8) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra.
(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.
13. § (1)51 Az NKE működteti a központi oktatás-informatikai rendszert, amelynek segítségével a vizsgaszervező számára biztosítja a közigazgatási alapvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges feltételeket.
(2)52 A központi oktatás-informatikai rendszerbe a vizsgázó és a munkáltató regisztrál. A vizsgázó regisztrációja során rögzített személyes adatainak, valamint a munkáltató által rögzített adatoknak a jogszerű kezelését az NKE biztosítja.
(3)53 A vizsga során egyedileg generált, a vizsgázó által kitöltött feladatlapokat a 17. §-ban meghatározott jogorvoslati határidő lejártáig őrzik a nyilvántartásban.
(4) A közigazgatási alapvizsga nyilvántartás kizárólag a vizsgajegyzőkönyvekben foglalt adatokat tartalmazza.
(5)54 A közigazgatási alapvizsga nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az NKE vezetője felelős. Az NKE vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kizárólag a közigazgatási alapvizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv és vizsgabizonyítvány előállítására használhatóak fel.
14. § (1) Közigazgatási alapvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a vizsgaszervező határozza meg. A vizsgaszervezőnek a költségvetési évre szóló továbbképzési és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével kell meghirdetnie a közigazgatási alapvizsgákat és a felkészítő konzultációkat. Közigazgatási alapvizsgát és felkészítő konzultációt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.
(2) A vizsgaszervező köteles közzétenni az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően 60 naptári nappal. A vizsgaszervező köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgázó által megjelölt első vizsgaidőpontra való jelentkezéstől számított 90 naptári napon belül.
(3) A vizsgaszervező indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a vizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját.
(4) A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére a 8. § (9) bekezdése, valamint a 12. § (8) és (9) bekezdése szerint módosítható.
15. § (1)55 A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül regisztrál és jelentkezik. Regisztrációjához és a vizsgára való jelentkezéséhez munkáltatójának előzetesen regisztrálnia szükséges a központi oktatás-informatikai rendszeren.
(2)56 A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai rendszerben való regisztrációja során ki kell kijelölnie a munkáltató képviseletében a közigazgatási alapvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket. A regisztrációs folyamat végén a rögzített adatok hitelesítése érdekében a munkáltató írásban tájékoztatja az NKE-t a regisztráció megtörténtéről. Az NKE az írásos tájékoztatás beérkezését követően 3 munkanapon belül aktiválja a munkáltatót a rendszerben.
(3) A vizsgázó regisztrációja során
a) rögzíti
b) kiválasztja a munkáltató intézményét.
(4)57 A vizsgázó az illetékes vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőpontokra a központi oktatás-informatikai rendszeren jelentkezik be. A vizsgajelentkezés során jeleznie kell a felkészítő konzultáción való részvétel szándékát.
(5)58
(6) A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó
a) vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint
b) a felkészítő konzultáción való részvételéhez.
(7) Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulást megadja, ezzel azt is igazolja, hogy a vizsgázó a közigazgatási alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulását nem adja meg, a vizsgázó jelentkezését érvénytelen jelentkezésnek kell tekinteni.
(8)59 A központi oktatás-informatikai rendszer a jelentkezésekről, azok befogadásáról, továbbá elutasításáról azonnal automatikus értesítést küld a vizsgázó, valamint a munkáltató részére.
(9)60 A meghirdetett vizsgaidőpontokra történő jelentkezés határideje a központi oktatás-informatikai rendszeren meghirdetett vizsganap előtt 5 munkanappal zárul le (jelentkezési határidő).
(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgaidőpontra történő bejelentkezés a jelentkezési határidő előtt lezárul abban az esetben, ha a vizsgára bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport maximális létszámát.
(11) Amennyiben a vizsgaidőpontra a jelentkezési határidő lejártáig bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport minimális létszámát, de nem éri el a vizsgacsoport maximális létszámát, úgy a vizsgaszervező határidőn túli jelentkezéseket is elfogadhat. A határidőn túli jelentkezést legkésőbb a vizsgát megelőző munkanap 12 óráig (pótjelentkezési határidő) lehet tenni.
(12) A végleges jelentkezési határidőt követően (pótjelentkezés lejárta után) már nem lehet jelentkezni a vizsgára.
(13)61
(14)62 Egy vizsgacsoportba legalább 5 főt és legfeljebb 25 főt lehet beosztani. A vizsgaszervező dönti el, hogy ha a vizsgaidőpontra 5 főnél kevesebb vizsgázó jelentkezik, megtartja-e a vizsgát.
(15) Indokolt esetben a vizsgaszervező – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz a közigazgatási alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a közigazgatási alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.
16. § (1)63 A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés önállóan történik, amelyhez – a vizsgázó választásától függően és munkáltatója hozzájárulásával – igénybe vehető felkészítő konzultáció. A vizsgázó első alkalommal a felkészítő konzultáció kezdő napját megelőző öt munkanapig díjmentesen elhalaszthatja a felkészítő konzultációt, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Amennyiben a vizsgázó jelezte a részvételi igényét a felkészítő konzultáción és azon nem jelenik meg, úgy nem jogosult felkészítő konzultáción egy másik időpontban részt venni.
(2) Ha a munkáltató a 15. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult.
(3)64 Felkészítő konzultációt kizárólag a vizsgaszervezők szervezhetnek az NKE által kifejlesztett országosan egységes oktatási program alapján.
(4)65 A felkészítő konzultációkon oktatásra jogosultak körét – a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslataira figyelemmel – a KTK határozza meg.
(5) Abban az esetben, ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.
17. § (1)66 A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a vizsga eredményének közzétételét követő öt munkanapon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére. A vizsgaszervező a vizsgázó feladatsor megtekintésre irányuló kérelmét haladéktalanul továbbítja az NKE-hez, amely három munkanapon belül megküldi a kijavított feladatsort a vizsgaszervezőnek.
(2) A közigazgatási alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt 15 naptári napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be.
18. § (1) A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő önkéntes jelentkezés alapján, saját költségére tehet közigazgatási alapvizsgát – polgármesteri tisztségének, illetve önkormányzati képviselői megbízatása megszűnéséig – a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél, ha felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 1 év közigazgatási gyakorlat után, ha középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 2 év közigazgatási gyakorlat után.
(3) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő jelentkezéséhez a munkáltatónak nem kell hozzájárulnia, de a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a vizsgázónak igazolnia kell.
(4)67 A (2) bekezdés alkalmazásában közigazgatási gyakorlat szempontjából a Kttv. 6. § 16. pontja az irányadó, illetve közigazgatási gyakorlatnak minősül a polgármesteri jogviszonyban, valamint az önkormányzati képviselői megbízatásban töltött idő is.
III. Fejezet
AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA
19. § (1)68 Az ügykezelői alapvizsga tárgykörei
a) a közigazgatás felépítése és működése,
b) a közszolgálati jogviszony,
c) a közigazgatási hatósági eljárás szabályai,
d) a közigazgatás informatikai támogatása,
e) ügyvitel, ügykezelés,
f) adatvédelmi és titkos ügykezelési ismeretek.
(2) A vizsgázónak a gyakorlati és szóbeli részvizsgán a vizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.
20. § (1) Az ügykezelői alapvizsga gyakorlati (írásbeli) és szóbeli részből áll (részvizsga). Az ügykezelői alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(2) A vizsgázó háromtagú vizsgáztató bizottság előtt tesz ügykezelői alapvizsgát.
(3) A gyakorlati írásbeli és a szóbeli részvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy munkanapon belül teljesíthető legyen olyan módon, hogy a vizsgázó a gyakorlati részvizsgát követően – annak eredményessége esetén – kezdheti meg a szóbeli részvizsgát.
(4)69 Ha a vizsgázó 2010. április 1-jét követően titkos ügykezelői vizsgát tett és az arról szóló bizonyítvány másolatát a vizsga napján a vizsgabizottság részére bemutatja, a gyakorlati és a szóbeli részvizsgán mentesül a titkos ügykezelési és a minősített adatok kezelése témakörből történő számonkérés alól. A titkos ügykezelői vizsga sorszámát a vizsgabiztos a jegyzőkönyvbe felvezeti.
(5) A vizsgáztató bizottság a gyakorlati és szóbeli részvizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg.
(6) Ha a vizsgázó a vizsgán az egyik részvizsgából elégtelen osztályzatot kap, vizsgája eredménytelennek minősül és ezért ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsga esetén mind a gyakorlati mind pedig a szóbeli részvizsgát meg kell ismételnie a vizsgázónak.
(7) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy a vizsgáztató bizottság a vizsgáját felfüggesztette.
(8) Az ügykezelő – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.
(9) Amennyiben az ügykezelő vizsgája eredményes, de a minősítésen javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgára való jelentkezésre a 24. § szabályai megfelelően alkalmazandóak.
(10) Az ismétlő-, a javító- és a halasztott vizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.
21. § (1) A vizsgáztató bizottság a vizsgaszervezőnél működik.
(2)70 A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgáztató bizottság részére.
(3)71 A vizsgaszervező a vizsgáztató bizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 15 munkanapig megküldi az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a vizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére.
(4) A vizsgáztató bizottság felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák és szakmai konzultációk szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.
(5) A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet
a)72 a vizsgázó Ptk. szerinti hozzátartozója,
b) aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá
c) akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el.Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.
(6) Az ügykezelői alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgaelnök feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgaelnök vagy a vizsgáztató bizottság ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(7) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgaelnök figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a vizsga felfüggesztésének a jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgáztató bizottság a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit a (6) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.
(8) A vizsgáztató bizottságnak a vizsga felfüggesztésével kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a vizsga felfüggesztése ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(9) A vizsgáról – a 2. melléklet 2. függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.
(10)73 A vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre a Ptk. szerinti hozzátartozójának a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.
(11)74 Az NKE az eredményesen vizsgázók részére minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott bizonyítványt állít ki. Az elektronikus formában kiállított bizonyítványt a vizsgaszervező elektronikus úton bocsátja a vizsgázó rendelkezésére legkésőbb a vizsgát követő munkanapon. A bizonyítványt a vizsgázó és a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül töltheti le.
22. § (1)75 Az ügykezelői alapvizsga díja a mindenkori illetményalap 70%-a, amelyet a munkáltatónak a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján. Az ügykezelői alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való egyszeri részvételt.
(2) Az ügykezelői alapvizsga díja a munkáltatót terheli.
(3)76 Az ügykezelői alapvizsga díjának 12,5%-a a tananyag fejlesztéséhez szükséges költségeket tartalmazza, melyet a vizsgaszervező elkülönítetten köteles kezelni.
(4)77 A vizsgaszervező a (3) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgán ténylegesen megjelent vizsgázók számának alapulvételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKE-nek, melyet az NKE elkülönítetten kezel.
(5) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a köztisztviselői illetményalap 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra.
(6) A (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ügykezelő első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra az ügykezelő önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.
(7)78 Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Ktv. 68. § (1) bekezdésben meghatározott időpontig. Az ismétlővizsga, valamint a javítóvizsga díja a köztisztviselői illetményalap 10%-a, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervező számára. A javítóvizsga és az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja az ügykezelőre.
(8) Az (5)–(7) bekezdések esetén a vizsgaszervező dönt – a vizsgázó kérését figyelembe véve – az újabb vizsgaidőpontról.
23. §79 A vizsgákat és vizsgára felkészítő konzultációkat az év folyamán bármikor lehet szervezni, a felmerült igényeknek megfelelően. A vizsgaidőszakon belül a felkészítő tanfolyam és a vizsga időpontjait a vizsgázók számának figyelembevételével a vizsgaszervező állapítja meg. Ügykezelői alapvizsgát és felkészítő tanfolyamot általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.
24. §80 (1) A 15. §-ban meghatározott közigazgatási alapvizsgára vonatkozó jelentkezési szabályok megfelelően alkalmazandók az ügykezelői alapvizsga esetében is.
(2) A vizsgaszervező indokolt esetben – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz az ügykezelői alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha az ügykezelői alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.
25. §81 A közigazgatási alapvizsga tekintetében a fogyatékossággal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok (10. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik.
26. §82 A közigazgatási alapvizsga tekintetében a közigazgatási alapvizsgára való felkészülés szabályait (16. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsgára való felkészülés tekintetében is, azzal, hogy a vizsgázók az NKE honlapján férnek hozzá a tananyagokhoz.
26/A. §83 A közigazgatási alapvizsgára vonatkozó adatvédelmi és adatkezelési szabályok – a 13. § (3) bekezdésének kivételével – megfelelően alkalmazandók az ügykezelői alapvizsga esetében is.
27. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a jogorvoslatra vonatkozó szabályok (17. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is.
IV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)84
(3)85
(4)86
(5)–(8)87
(9)88
29. §89 Az eredményes közigazgatási vagy ügykezelői alapvizsgáról az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését90 megelőzően kiállított, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a vizsgaszervező kérelemre hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval.
JEGYZŐKÖNYVa közigazgatási alapvizsgáról
Szám
(Magyarország címere többszínnyomással)
BIZONYÍTVÁNY
Családi és utónév
Születési hely, idő
Anyja születési családi és utóneve
........................................................... (vizsgaszervező neve) ..........................................................., mint vizsgaszervező előtt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján megfelelt minősítéssel
KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGÁT
tett.
Kelt: ..........................................................., ........................... év ........................................................... hó ............. nap
...........................................................
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviselőjénekfokozott biztonságú elektronikus aláírása
JEGYZŐKÖNYVaz ügykezelői alapvizsgáról
.............…………………………….......
vizsgáztató bizottság elnöke
Szám
(Magyarország címere többszínnyomással)
BIZONYÍTVÁNY
Családi és utónév
Születési hely, idő
Anyja születési család és utóneve
........................................................... (vizsgaszervező neve) ..........................................................., mint vizsgaszervező előtt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján ........................................................... minősítéssel
ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGÁT
tett.
Kelt: ..........................................................., ........................... év ........................................................... hó ............. nap
...........................................................
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviselőjénekfokozott biztonságú elektronikus aláírása
A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZIGAZGATÁSI, VALAMINT AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGÁRA VONATKOZÓAN