90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a felszíni vizekre;

b) a felszín alatti vizekre és földtani közegre;

c) a vadon élő madarak védelméről szóló a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre;

d) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló a Tanács 92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre;

e) a védett és fokozottan védett fajokra;

f) a Natura 2000 területekre;

g) az országos jelentőségű védett természeti területekre.

Általános rendelkezések

2. § (1) A környezetveszélyeztetés megszüntetése érdekében környezetkárosodást megelőző intézkedéseket, a környezetkárosodás megszüntetése érdekében helyreállítási intézkedéseket kell tenni. A helyreállítási intézkedés keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni.

(2) A környezethasználó környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást megelőző intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket.

(3) A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A kármentesítés szabályait külön jogszabály tartalmazza.1

(4) Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető.

(5) A kárelhárítás során biztosítani kell, hogy

a) a környezetkárosodás ne tevődjön át más környezeti elemre,

b) a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon,

c) ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosodást.

(6)2 A környezethasználó a környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosodás helyéről, jellegéről és mértékéről

a) – amennyiben az az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet érinti – a területi vízügyi hatóságot (a továbbiakban: vízügyi hatóság) és a területi vízügyi igazgatóságot (a továbbiakban: VIZIG),

b)3 – amennyiben az az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elemet érinti – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) és a Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: NPI)

haladéktalanul köteles tájékoztatni.

3. § (1)4 Amennyiben a környezetkárosodás határon túlról terjed át, illetve a környezethasználó személye ismeretlen, vagy a környezethasználó környezetkárosodást megelőző intézkedést nem tesz, kárelhárítást nem végez, illetve azokat nem vagy nem megfelelően végzi, akkor az e rendelet szerinti környezetkárosodást megelőző intézkedések megtétele és a kárelhárítás elvégzése – figyelemmel a 17. § (1) bekezdésére –,

a)5 az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében, valamint azoknál a vizeknél és vízilétesítményeknél, amelyek az 1. § f) és g) pontja szerinti területeken vannak, a vízügyi hatóság megbízása alapján a VIZIG,

b)6 az a) pont kivételével az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében a környezetvédelmi hatóság megbízása alapján a NPI

feladata.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a környezethasználót értesíteni kell.

(3)7 Amennyiben a környezethasználó személye ismert, azonban önmaga nem képes a környezetkárosodást megelőző intézkedések megtételére, a kárelhárítás elvégzésére, az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezeti elem esetében a VIZIG szakmai irányítása mellett, az (1) bekezdés b) pontja szerinti környezeti elem esetében az NPI szakmai irányítása mellett köteles részt venni a kárelhárításban.

(4) Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásveszélyes vagy veszélyes vegyi, biológiai, illetőleg radiológiai körülmények között kell folytatni, azt – részben, illetve egészben – az erre hatáskörrel rendelkező szervezetek hajtják végre.

4. §8 (1) A környezethasználó, illetve a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint a vízügyi szervek a kárelhárítás feladatainak végrehajtását elsősorban saját erőforrásaikkal látják el.

(2) Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erőforrás nem elegendő, a környezethasználó

a) az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében – a VIZIG-nél, a VIZIG és a vízügyi hatóság vezetője az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) főigazgatójánál kezdeményezi más vízügyi szervek erőforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét,

b)9 az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében – az NPI-nél, az NPI az országos környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezi más környezetvédelmi szervek erőforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét,

(3) Amennyiben a kárelhárítás több környezeti elemet érint, a kárelhárítást az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni.

(4)10 A VIZIG-ek kárelhárítási tevékenységét az OVF útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter irányítja. Az NPI kárelhárítási tevékenységét az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság útján a környezetvédelemért felelős miniszter irányítja.

(5)11 A kárelhárítás során teljesítendő mintavételeket és méréseket – elsődlegesen államigazgatási vagy központi költségvetési szerv által működtetett – akkreditált mintavételi szerv és laboratórium által kell biztosítani.

A feladatok megoszlása

5. §12 A kárelhárításra való felkészülésben a környezethasználó és a vízügyi igazgatási, valamint a környezetvédelmi szervek feladataikat önállóan és e rendeletben meghatározott együttműködéssel hajtják végre.

Kárelhárítási tervek

6. § (1) A kárelhárítást – amennyiben rendelkezésre áll – üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani.

(2)13 A kárelhárítási területi tervek készítésére

a) az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elem esetében a VIZIG,

b) 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében az NPIköteles.

(2a)14 A (2) bekezdés a) pontja szerinti kárelhárítási területi terveket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel összhangban kell kidolgozni.

(3) Üzemi terv készítésére e rendelet 2. számú melléklete szerinti tevékenység végzője köteles.

(4)15 A környezetvédelmi hatóság vagy a vízvédelmi hatóság határozata alapján a 2. számú melléklet szerinti tevékenység végzőjén kívül üzemi tervet az a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) is köteles készíteni, amely által alkalmazott, a környezetet veszélyeztető technológia ezt indokolja.

(5)16 A területi és az üzemi tervet a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

(6)17 Az üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásba a VIZIG ügyfélként kerül bevonásra.

Az üzemi tervek tartalma, elkészítéseés elhelyezése

7. § (1) Az üzemi terveknek e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat kell tartalmazniuk.

(2)18 Az üzemi terveket elektronikus úton kell megküldeni a jóváhagyást végző környezetvédelmi hatóságnak, továbbá a működési terület szerinti VIZIG-nek és NPI-nek.

(3)19 Az e rendelet szerinti üzemi tervet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő vagy tervező készíti el.

Az üzemi tervek karbantartása, felülvizsgálata és módosítása

8. § (1) Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról – ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia.

(2)20 A változásokról a környezetvédelmi hatóságot 30 napon belül értesíteni kell. A környezetvédelmi hatóság a változásról haladéktalanul értesíti

a) a vízügyi hatóságot és a VIZIG-et, ha a jóváhagyott terv az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet érinti,

b) az NPI-t, ha a jóváhagyott terv az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elemet érinti.

9. § (1) A terveket a terv készítésére kötelezettnek – a változások átvezetésétől függetlenül – ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia.

(2)21 Ha a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél az alkalmazott technológia, illetve tevékenység módosulása nem jelentős és az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat nem szükséges, úgy a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a környezetvédelmi hatóságot erről kell tájékoztatni. A környezetvédelmi hatóság a változásról haladéktalanul értesíti

a) a vízügyi hatóságot és a VIZIG-et, ha a jóváhagyott terv az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet érinti,

b) az NPI-t, ha a jóváhagyott terv az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elemet érinti.

10. § (1) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó, tervkészítésre kötelezett gazdálkodó szervezet vízhasználat gyakorlásával vagy vízilétesítmény üzemeltetésével egyben vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenységet is végez, a tervekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a Vgtv.-ben meghatározott vízügyi felügyeleti ellenőrzés során is vizsgálni kell.

(2)22 Ha az ellenőrzés eredménye alapján az állapítható meg, hogy a gazdálkodó szervezet a tervek elkészítésével, rendszeres karbantartásával vagy módosításával kapcsolatos feladatait (ideértve a terv tartalmi teljességét is) nem teljesítette, a vízvédelmi hatóság a gazdálkodó szervezetet e rendelet szerinti terv benyújtására vagy kiegészítésére kötelezi.

A kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása

11. § (1) A kárelhárításhoz szükséges anyagokat és eszközöket a kárelhárítási tervek alapján kell meghatározni.

(2)23 A területi kárelhárítási tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartásáról – a 3. § (1) bekezdésében meghatározott feladat-megosztás alapján – a VIZIG vagy a NPI gondoskodik.

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI SZERVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

Az adatok nyilvántartása

12. §24 (1)25 A környezetvédelmi hatóság és a természetvédelmi hatóság köteles az illetékességi területén a 7. § szerinti üzemi tervekből származó adatokat nyilvántartani, továbbá azokat a lehetséges szennyező-forrásokat felmérni és nyilvántartani, amelyek rendkívüli mértékben veszélyeztethetik a térségben a környezeti elemek eredeti állapotát.

(2)26 A kárelhárítás egységes adatnyilvántartását a környezetvédelmi hatóság kezeli, és az adatok hozzáférhetőségét a vízügyi hatóság, a VIZIG és az NPI, valamint a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek számára biztosítja.

(3)27 Az országos környezetvédelmi hatóság a területi környezetvédelmi hatóság, a területi természetvédelmi hatóság és a területi vízvédelmi hatóságok által szolgáltatott adatok alapján országos nyilvántartást vezet.

(4)28

Kárelhárítási gyakorlatok

13. §29 (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti feladatmegosztás alapján a VIZIG és az NPI – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – évente köteles megszervezni és lebonyolítani, az együttműködő szervezetek bevonásával, a kárelhárítási gyakorlatokat a beosztott munkatársak részére felkészítés és továbbképzés céljából.

(2)30 A gyakorlat megtartása – az OVF főigazgatója, illetve az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság vezetőjének jóváhagyásával – mellőzhető, ha az adott évben a VIZIG, illetve az NPI III. fokú kárelhárítási készültségben volt.

A környezetkárosodás észlelése

14. § A környezetkárosodás észlelése céljából

a)31 a vizeket és a földtani közeget érintő rendkívüli szennyezések felderítése érdekében a VIZIG figyelőhálózatot, és mérő-megfigyelő rendszert működtet;

b) külön jogszabály alapján a NPI a természetvédelmi őrszolgálatban megfigyelést végez;

c) a külön jogszabály alapján működő erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer alapján az erdészeti hatóság megfigyelést végez.

A környezetkárosodás felderítése

15. §32 (1) A környezetkárosodás felderítésére bejelentésre vagy hivatalból kerülhet sor.

(2)33 A környezetkárosodás felderítése a vízügyi hatóság, a környezetvédelmi hatóság, a VIZIG és az NPI feladata.

(3)34 A környezetvédelmi hatóságnál, a vízügyi hatóságnál és a VIZIG-en állandó ügyeletet kell tartani. A környezetkárosodással kapcsolatos bejelentésről a (2) bekezdés szerinti szervek egymást azonnal értesítik.

(4)35 A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az OVF-en folyamatosan működő Központi Ügyeletet tart fenn, amely fogadja országos szinten a felszíni és felszín alatti vizekkel, a vízkárelhárítással és a vízgazdálkodással összefüggő bejelentéseket, és azokat továbbítja a VIZIG-hez, a vízügyi hatósághoz és a környezetvédelmi hatósághoz.

(5)36 A bejelentés alapján az 1. § a) és b) pont szerinti környezeti elem esetében a VIZIG haladéktalanul köteles az NPI, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatala és a vízügyi hatóság bevonásával az esetet a helyszínen kivizsgálni. A bejelentés alapján az 1. § c)–g) pontja esetében a NPI haladéktalanul köteles a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatala és a környezetvédelmi hatóság bevonásával az esetet a helyszínen kivizsgálni.

(6)37 A kivizsgálásba a halgazdálkodásról és a hal védeleméről szóló külön jogszabályok szerinti tiltott halfogási eszközök és módszerek következtében fellépő halpusztulás esetén halgazdálkodási hatáskörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatalt, valamint az erdőket érintő környezetveszélyeztetés és környezetkárosodás esetén az erdészeti hatáskörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatalt is be kell vonni.

A környezetkárosodás minősítése

16. §38 (1)39 A környezetkárosodás minősítése

a)40 az 1. § a)–b) pontja szerinti környezeti elem esetében a vízügyi hatóság feladata – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a VIZIG, az NPI és az erdészeti hatáskörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal bevonásával,

b)41 az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala feladata – a vízügyi hatóság, a VIZIG, az NPI és az erdészeti hatáskörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal bevonásával.

(2)42 A környezetkárosodás minősítéséhez

a) a VIZIG az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem,

b) az NPI az 1. § c)–g) pontja szerinti faj, élőhely, terület,

c)43 a fővárosi és vármegyei kormányhivatal közegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal a környezet-egészségügy,

d)44 a vármegyei kormányhivatal erdészeti feladatkörében eljáró járási hivatala az erdők

érintettsége szerint szolgáltat információt.

(3)45 A minősítés során meg kell állapítani, hogy a környezetveszélyeztetés milyen mértékben veszélyezteti a vizeket és a földtani közeget, a vízi környezetet, a vízhasználatokat és a vízi-létesítményeket, az élővilágot és élőhelyeket. A beavatkozás szükségességéről a VIZIG, az NPI, a vármegyei kormányhivatal erdészeti feladatkörében eljáró járási hivatala és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal közegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala javaslata alapján, valamint ezek hiányában az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében a vízügyi hatóság, az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében a környezetvédelmi hatóság dönt.

(4) A minősítés alapján a VIZIG és az NPI együttműködve kialakítja a védekezés lehetséges módozatait és egyidejűleg tájékoztatja

a) az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében a vízügyi hatóságot,

b)46 az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében a környezetvédelmi hatóságot.

A kárelhárítás végrehajtásának műveleti irányítása

17. § (1)47 A környezetkárosodás elhárításának műveleti irányítása

a) az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében és azoknál a vizeknél és vízilétesítményeknél, amelyek az 1. § f) és g) pontja szerinti területeken vannak, de a VIZIG vagyonkezelésében állnak, a VIZIG,

b) az a) pontban foglaltak kivételével az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében az NPI feladata.

(2)48

(3) Az eltávolított hulladék biztonságos elhelyezése a műveleti kárelhárítást végző szerv feladata.

A kárelhárítás készültségi fokozatai

18. § (1) A kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban kell ellátni.

(2) A kárelhárítás készültségi fokozatai

a) I. fokú készültség: a környezetkárosodás felderítése;

b) II. fokú készültség: a műveleti végrehajtást megelőző intézkedések megtétele;

c) III. fokú készültség: a kárelhárítás műveleti végrehajtása.

A készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése

19. §49 (1) A kárelhárítás érdekében, az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében, és azoknál a vizeknél és vízilétesítményeknél, amelyek az 1. § f) és g) pontja szerinti területeken vannak, de a VIZIG vagyonkezelésében állnak, a VIZIG rendeli el a vízügyi hatóság és NPI bevonásával

a)50 az I. fokú készültséget, ha a VIZIG, az NPI és a vízügyi hatóság rendkívüli környezetkárosodásról szerzett tudomást, és helyszíni kárfelmérést kell tartani,

b)51 a II. fokú készültséget, ha helyszíni kárfelmérés alapján a műveleti irányítást közvetlenül megelőző intézkedések (így különösen mintavétel, elemzés, értékelés) válhatnak szükségessé,

c)52 a III. fokú készültséget, ha helyszíni kárfelmérés vagy a minták elemzésének eredménye alapján azonnali beavatkozásra (így különösen a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére, eltávolítására, a partok, vízkivételek megvédésére) van szükség.

(2)53 A kárelhárítás érdekében, az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem esetében – az (1) bekezdés kivételével – az NPI rendeli el a környezetvédelmi hatóság és a VIZIG bevonásával

a)54 az I. fokú készültséget, ha a VIZIG, az NPI és a környezetvédelmi hatóság rendkívüli környezetkárosodásról szerzett tudomást, és helyszíni kárfelmérést kell tartani,

b)55 a II. fokú készültséget, ha helyszíni kárfelmérés alapján a műveleti irányítást közvetlenül megelőző intézkedések (így különösen mintavétel, elemzés, értékelés) válhatnak szükségessé,

c)56 a III. fokú készültséget, ha helyszíni kárfelmérés vagy a minták elemzésének eredménye alapján azonnali beavatkozásra (így különösen a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére, eltávolítására, a partok, vízkivételek megvédésére) van szükség.

(3)57 A készültség fokozatait a VIZIG, illetve az NPI megszünteti, ha az azt kiváltó ok megszűnt, és annak közvetlen ismétlődésétől nem kell tartani. A vízvizsgálati eredményekről, valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyes tevékenységéhez kapcsolódó káresemények esetén az okok megszűnéséről a vízügyi hatóság azonnal tájékoztatja a VIZIG-et.

A környezetkárosodást megelőző intézkedés és a kárelhárítás kiadásainak viselése

20. §58 Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végző költségvetési szervek felmerülő kiadásaikat maguk fedezik, de a környezetkárosodást megelőző intézkedés, illetve a kárelhárítás befejezése után a költségeknek a környezethasználóra való áthárításáról

a) az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem vonatkozásában felmerült költségek esetében a vízvédelmi hatóság,

b) az 1. § c)–g) pontja szerinti környezeti elem vonatkozásában felmerült költségek esetében a környezetvédelmi hatóság

intézkedik.

Záró és átmeneti rendelkezések

21. § (1)60 Ez a rendelet 2007. április 30-án lép hatályba.

(2) E rendelet a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvének (2004. április 21.) való megfelelést szolgálja.

(3)61 E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított

a) 6. § (4)–(5) bekezdését, 8. § (2) bekezdését, 9. § (2) bekezdését, 12. § (1)–(3) bekezdését, 15. § (3) és (4) bekezdését, 16. § (1) bekezdését, 16. § (2) bekezdés a) pontját, valamint 17. § (2) bekezdését a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor62 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) 3. § (1) bekezdés a) és b) pontját a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

22. §63 E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 7. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Iparág, illetve tevékenység

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-ának (a továbbiakban: Kvt.) v) pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának a) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 18. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el

A rendelet hatálya