271/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról

2. § E rendelet alkalmazásában

a)2 fedezeti összeghatár: a vagyoni biztosíték [5. § (1) bek.] értékének legkisebb mértéke, amivel a vasúti társaságnak rendelkeznie kell;

b) férőhely-kilométer: az egyes vasúti járművek (szerelvények) hatósági férőhelyének és hasznos kilométerének szorzata, több vasúti jármű közlekedtetése esetén az előzőek szerint járművenként számított értékek összege;

c) hatósági férőhely: a vasúti járművel – a megengedhető terhelés alapján – a forgalmi engedélye szerint szállítható személyek számaként bejegyzett férőhely (az utazószemélyzet leszámításával);

d) vasúti baleset: a vasúti közlekedés során bekövetkező – a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő – személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény;

e) veszélyes áru: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF), B Függelék I. Mellékletét képező, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) által ilyenként meghatározott áru.

Kárfedezeti képesség

3. § (1)3 A vasúti társaság e rendeletben előírt kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a vasúti társaság a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képes legyen a vasúti balesettel összefüggésben a felelősségi körébe tartozóan az utasoknak és a harmadik személyeknek – különösen a személyek életében, testi épségében és egészségében, a poggyászban, a vasúti pályában, a vasúti pálya tartozékaiban, a vasúti üzemi létesítményben, a vasúti járműben, a szállított áruban, a postaküldeményekben, valamint a környezetben – általa e minőségében, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által okozott károk megtérítésére és sérelemdíj megfizetésére.

(2) A vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységhez szükséges megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkezik, amennyiben a 4. § szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben – az 5. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 6. § rendelkezéseinek megfelelő – egy vagy több vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

A fedezeti összeghatár

4. § (1) A vasúti társaságra irányadó fedezeti összeghatárt az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani

a) a nagyobb gyakorisággal (1–3 évente) előforduló vasúti balesetek (a továbbiakban: általános vasúti balesetek), valamint

b) a nagyon ritkán előforduló, de a lehetséges legnagyobb kárral járó vasúti balesetek (a továbbiakban: katasztrófa-balesetek)

vonatkozásában.

(2)4 Ha a vasúti társaság kizárólag működési engedélyhez kötött vasúti közlekedési tevékenységet végez, akkor a fedezeti összeghatárt az általános vasúti balesetek vonatkozásában működési engedélyenként, míg a katasztrófa-balesetek vonatkozásában a legnagyobb fedezeti összeghatárral járó működési engedély értékének alapulvételével kell megállapítani.

(2a)5 Ha a vasúti társaság működési engedélyhez kötött és bejelentésköteles vasúti közlekedési tevékenységet is vagy csak kizárólag bejelentésköteles vasúti közlekedési tevékenységet végez, akkor a fedezeti összeghatárt az általános vasúti balesetek vonatkozásában vasúti közlekedési tevékenységenként, míg a katasztrófa-balesetek vonatkozásában a legnagyobb fedezeti összeghatárral járó vasúti közlekedési tevékenység értékének alapulvételével kell megállapítani.

(3)6 A működési engedély iránti kérelemhez és a bejelentéshez mellékelni kell az adott vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozóan a 2–5. melléklet szerinti adattartalmú, a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített kockázatértékelési adatlapot.

(4)7 A vasúti igazgatási szerv a katasztrófa-balesetekre vonatkozó fedezeti összeghatárok kiszámításához alkalmazandó módszertan hatályos változatát a honlapján folyamatosan közzéteszi. A vasúti igazgatási szerv a módszertan módosítását legalább 90 nappal érvénybe lépése előtt teszi közzé.

A vagyoni biztosíték

5. § (1) Vagyoni biztosíték lehet

a)8 garanciaszerződés,

b)9 Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítás).

(2) Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.

6. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha

a)10 a vagyoni biztosíték a 3. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kárigény és sérelemdíj iránti igény kielégítésére felhasználható,

b)11 vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó országos működési engedély esetében a vagyoni biztosíték területi hatálya valamennyi, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területére, egyéb vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedély vagy bejelentés esetében a működési engedélyben vagy a tudomásul vett bejelentésben meghatározott működési területre terjed ki,

c)12 rendelkezik arról, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a hitelintézet vagy a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja, továbbá

d)13 biztosítás esetén a biztosító az esetlegesen előírt önrésztől függetlenül a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti és minden sérelemdíjat megfizet.

(2) A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek legalább a tárgyévet követő év végéig kell szólnia.

(3)14 A garanciaszerződés és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben a Magyar Nemzeti Bank által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni.

(4)15 Ha a vagyoni biztosíték mértéke a felhasználás következtében a fedezeti összeghatár alá csökkent, a vasúti társaság – amennyiben a vasúti balesettel érintett vasúti közlekedési tevékenységét tovább folytatja – a vagyoni biztosíték legalább a fedezeti összeghatár mértékéig történő emeléséről haladéktalanul, de legkésőbb a csökkenéstől számított harminc napon belül gondoskodik, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet elektronikus úton haladéktalanul értesíti.

7. § (1)16 A garanciaszerződésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a vasúti társaság felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának és a személyiségi jog megsértésének jogalapját és összegét

a) a vasúti társaság írásbeli elismerő nyilatkozatával, vagy

b) a bíróság végrehajtható határozatával

igazolja.

(2)17 A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a garanciaszerződés hatályát a működési engedélye visszavonása esetén azt követően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta

a)18 valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt és sérelemdíj iránti igényt kielégített, valamint

b)19 az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények és sérelemdíj iránti igények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.

(3)20 Ha a vasúti közlekedési tevékenységét bejelentés alapján végző vasúti társaság a bejelentéshez kötött tevékenységével felhagy és ezt a vasúti igazgatási szerv részére bejelentette vagy a vasúti közlekedési tevékenység folytatását a vasúti igazgatási szerv megtiltotta, a garanciaszerződés hatályát csak azt követően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szervnél igazolta a következőket

a) valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt és sérelemdíj iránti igényt kielégített, valamint

b) az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények és sérelemdíj iránti igények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.

A kárfedezeti képesség igazolása, adatszolgáltatás

8. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását

a)21 a biztosítási szerződés általános és különös szerződési feltételeket tartalmazó része közjegyző által hitelesített másolat példányban, a biztosítási kötvény és a biztosítási díjjal rendezett időszakról (ideértve a díjhalasztást is) a biztosító által kiállított igazolás eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolat példánya, vagy

b)22 a garanciaszerződés eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya

tanúsítja.

(2)23 Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza

a) a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám),

b) a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit,

c) a szerződő biztosított teljes nevét, székhelyét és elérhetőségeit,

d) a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot,

e) a biztosítási eseményt,

f) a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát,

g) az önrész formáját és mértékét,

h) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,

i) a kárrendezés, valamint a kártérítés és a sérelemdíj kifizetésének módját,

j) a szerződés keltét,

k) a kötvényfeltételeket,

l) a biztosított vasúti tevékenység megnevezését, valamint

m) a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a biztosítási kötvény e rendelet előírásainak mindenben megfelel.

(3)24 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását tanúsító iratokat a vasúti társaság másolatban is benyújthatja, ha a benyújtással egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a benyújtott másolat az eredetivel mindenben megegyezik.

Záró és átmeneti rendelkezések

10. § Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell.

11. §26 Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság 2008. július 1. napjáig az általános vasúti balesetek, 2009. július 1. napjáig a katasztrófa-balesetek vonatkozásában köteles a kárfedezeti képességének meglétét az e rendelet által előírt módon igazolni a vasúti igazgatási szerv részére. A vasúti társaság e kötelezettségének teljesítéséig köteles a kárfedezeti képességét legalább a működési engedélye iránti kérelmében vagy a vasúti igazgatási szerv részére későbbi időpontban igazolt szinten fenntartani. A vasúti igazgatási szerv a 4. § (4) bekezdésében meghatározott számítási módszertant 2008. december 31. napjáig készíti el.

11/A. §27 Az egyes vasúti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor28 működési engedéllyel, illetve tudomásul vett bejelentéssel rendelkező vasúti társaság a Módr. hatálybalépésétől számított 120 napon belül igazolja, hogy a Módr. szerinti kárfedezeti képességgel rendelkezik. Azon vasúti társaságok esetében, amelyek e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt, illetve – a bejelentéssel rendelkező vasúti társaságok esetén – a tevékenység folytatását felfüggeszti a kötelezettség teljesítéséig. Ha a vasúti társaság kizárólag a kárfedezeti képesség Módr. szerinti igazolásához szükséges dokumentumokat nyújtja be a vasúti igazgatási szerv részére, a vasúti igazgatási szerv eljárása díjmentes.

12. §29 Ez a rendelet – a Vtv.-vel együtt – az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikkének való megfelelést szolgálja.

de legalább 100 millió forint,

ahol az

S = Az EGT-államok területén vagy az adott elővárosi vasúti pályahálózaton, az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben az utasoknak és a harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,

s = Az EGT-államok területén vagy az adott elővárosi vasúti pályahálózaton megvalósuló, a tárgyévet követő évre tervezett összes utaskilométer.

A = Az EGT-államok területén vagy az adott elővárosi vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,

A1 = Az EGT-államok területén vagy az adott elővárosi vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára veszélyes áru továbbítása esetén,

a1 = A tárgyévet követő évben az EGT-államok területén vagy az adott elővárosi vasúti pályahálózaton várhatóan megvalósuló veszélyes áru továbbítás összes árutonna-kilométer teljesítménye,

A2 = Az EGT-államok területén vagy az adott elővárosi vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára nem veszélyes áru továbbítása esetén,

a2 = A tárgyévet követő évben az EGT-államok területén vagy az adott elővárosi vasúti pályahálózaton várhatóan megvalósuló nem veszélyes áru továbbítás összes árutonna-kilométer teljesítménye.

P = Az adott országos vagy elővárosi vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben a harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,

P1 = Az adott országos vagy elővárosi vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben a harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára a teljes nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat építési hosszára számítva,

p1 = A vasúti társaság által működtetett teljes nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat építési hossza kilométerben a tárgyévet követő évben,

P2 = Az adott országos vagy elővárosi vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben a harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára a teljes nyílt hozzáférés alól mentesített vasúti pályahálózat építési hosszára számítva,

p2 = A vasúti társaság által működtetett teljes nyílt hozzáféréstől mentesített vasúti pályahálózat építési hossza kilométerben a tárgyévet követő évben.

de legalább 10 millió forint, függővasúton végzett tevékenység esetén legalább 3 millió forint,

ahol az

ST = Az iparvágányon, a térségi, keskeny nyomtávolságú vasút vagy múzeumvasút által működtetett pályahálózaton, függővasúton, vagy a saját célú vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben az utasoknak és harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,

st = A tárgyévet követő évben tervezett összes utaskilométer teljesítmény.

de legalább 50 millió forint,

ahol az

SH = A helyi vagy városi vasúti pályahálózaton az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben az utasoknak és harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,

sh = A tárgyévet követő évben tervezett összes férőhely-kilométer teljesítmény.

de legalább 20 millió forint, függővasúton végzett tevékenység esetén legalább 3 millió forint,

ahol az

AT = Az iparvágányon, a térségi, helyi, városi, a keskeny nyomtávolságú vasút által működtetett pályahálózaton, függővasúton vagy a saját célú vasúti pályahálózat területén az általános és a környezetszennyezés felelősség körében a tárgyévet követő évben harmadik személyeknek vasúti balesetben okozott károk és bekövetkezett személyi károk fedezeti összeghatára,

at = A tárgyévet követő évben tervezett összes árutonna-kilométer teljesítmény.

Országos, elővárosi, helyi, városi, térségi személyszállítási működési engedélyhez a kizárólag az iparvágányon vagy saját célú pályahálózaton végzett személyközlekedtetéshez, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által és függővasúton végzett személyszállításhoz32A. Személyszállítási vagy személyközlekedtetési tevékenység minőségben harmadik személynek okozott vasúti baleseti károk és bekövetkezett személyi károk

Országos, elővárosi, térségi, helyi és városi árutovábbítási engedélyhez, valamint a kizárólag az iparvágányon, saját célú pályahálózaton végzett áruszállításhoz vagy keskeny nyomtávolságú vasút által és függővasúton végzett áruszállításhoz, illetve árufuvarozáshoz34A. Árutovábbítási tevékenység minőségben harmadik személyeknek okozott vasúti baleseti károk és személyi károk

Vontatási szolgáltatás nyújtására jogosító országos, elővárosi, térségi, helyi és városi működési engedélyhez, valamint kizárólag az iparvágányon, saját célú pályahálózaton végzett vontatáshoz36A. Vontatási tevékenység minőségben harmadik személyeknek okozott vasúti baleseti károk és bekövetkezett személyi károk

Pályahálózat működtetéshezA. Pályahálózat-működtetői minőségben harmadik személynek okozott vasúti baleseti károk és bekövetkezett személyi károk

A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el

Általános rendelkezések

1. §1 E rendelet meghatározza Magyarország területén vasúti közlekedési tevékenységet végző, továbbá a Magyarországon bejegyzett vagy – bejelentés esetén – nyilvántartásba vett vasúti társaság (a továbbiakban: vasúti társaság) által a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére és sérelemdíj megfizetésére való alkalmasságával kapcsolatosan teljesítendő követelményeket, és a teljesítés igazolásának módját.