4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól

1. § (1) Az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben, valamint e rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész). Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a.

(2) Az állami kezességvállalással biztosított hitelt házastársak, élettársak, valamint gyermeket nevelő egyedülálló személyek vehetik igénybe, ha

a)1 a hitelkérelem benyújtásakor a házastársak vagy az élettársak egyike sem töltötte be a 35. életévét, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy nem töltötte be a 35. életévét,

b) megfelelnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2)–(4) bekezdésében, valamint 12. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott feltételeknek,

c) a házastársak vagy az élettársak legalább egyike, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy az R. 1. §-a (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott támogatott személy,

d)2 a kölcsönszerződésben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kezességvállalás feltételeinek ellenőrzése érdekében, a kezességvállalással érintett állomány meghatározása céljából, továbbá a kezesség beváltása esetén a mellékletben meghatározott személyes adataikat és a hitelre vonatkozó adatokat a hitelintézet továbbítsa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Államkincstár részére, ahol az adatokat az kezességvállalással nyújtott kölcsön teljes visszafizetéséig kezelik.

(3) Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a házastársak vagy az élettársak a kölcsön adósai legyenek és a hitelcél szerinti ingatlanban közös tulajdonjogot szerezzenek, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy a kölcsön adósa legyen és a hitelcél szerinti ingatlanban tulajdonjogot szerezzen. A hitelcél szerinti ingatlanban kizárólag a házastársak, vagy az élettársak, vagy a gyermeket nevelő egyedülálló személy, valamint gyermekeik szerezhetnek tulajdonjogot.

(4) A gyermek fogalmánál az R. szerinti meghatározást kell figyelembe venni.

(5) A hitelcél szerinti ingatlan vételára, új lakás építése vagy vásárlása esetén pedig a telekár nélkül számított általános forgalmi adót tartalmazó építési költsége vagy vételára (a továbbiakban együtt: az ingatlan vételára) nem haladhatja meg

a) Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió forintot, új lakás esetén a 15 millió forintot,

b) más településeken használt lakás esetén a 8 millió forintot, új lakás esetén a 12 millió forintot.

(6)3 A kölcsön felvételénél a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adós(ok) mellett adóstárs az adós(ok) a Polgári Törvénykönyv szerint meghatározott közeli hozzátartozója lehet.

(7) Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált és nincs élettársa.

(8) Az egyedülálló személy, illetve az élettársi kapcsolatban élők e családi állapotuk fennállásáról írásban nyilatkoznak a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek.

(9) Az állami kezességvállalás (2)–(8) bekezdésben meghatározott igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet – a hiteligénylő által benyújtott dokumentumok és nyilatkozatok alapján – köteles ellenőrizni. Az R.-ben foglalt feltételekre történő hivatkozások esetén az ellenőrzésnél az R.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.

2. § (1) Az állami készfizető kezességvállalás további feltétele, hogy

a)4 a nyújtott kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a hitelcél szerinti ingatlan vételárának, új lakás vásárlása vagy építése esetén pedig a telekárral együtt számított általános forgalmi adót tartalmazó vételárának vagy építési költségének 70%-át,

b)5 a nyújtott kölcsön fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti ingatlan hitelbiztosítéki értékét a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletnek megfelelően készített és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzat alapján határozták meg,

c) az adós(ok), illetve adóstársak hitelképessége jövedelmi helyzetüket is figyelembe véve a kölcsön teljes összegére vonatkozóan – a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – fennáll,

d)6

e)7 a kölcsönt forintban nyújtják és a törlesztése is csak forintban történhet, árfolyamkockázatot a kölcsönt igénybe vevő nem visel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha a hitelintézet egy jelzálog-hitelintézet útján – a jelzálog-hitelintézet jóváhagyott értékmegállapítási szabályzata alapján – határozza meg az ingatlan hitelbiztosítéki értékét.

(3) Lakásépítéshez és új lakás vásárlásához nyújtott kölcsön esetén a garantált hitelrész összegének meghatározásánál figyelembe vehető a hitelcél szerinti, fedezetül szolgáló ingatlan várható hitelbiztosítéki értéke.

(4) A hitelintézet a kölcsönszerződésben rögzíti a garantált hitelrész összegét és annak arányát a teljes kölcsönösszegen belül.

(5) A garantált hitelrész összegét a fedezetül szolgáló, hitelcél szerinti ingatlan hitelbírálatkor megállapított hitelbiztosítéki értéke alapján kell meghatározni. Az ingatlan hitelbiztosítéki értékének futamidő alatt történő változása nem érinti a garantált hitelrész összegét.

3. § (1)8 Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a kölcsön teljes hiteldíjmutatójának mértéke kisebb, mint a kölcsönt nyújtó hitelintézet által állami kezességvállalás nélkül, forintban, kamattámogatás szempontjából azonos feltételekkel nyújtott lakáskölcsön teljes hiteldíjmutatója. Amennyiben a kölcsön támogatott és nem támogatott kölcsönrészekből áll, az egyes kölcsönrészekre vonatkozó teljes hiteldíjmutatónak kisebbnek kell lennie, mint a hitelintézet által az adott kölcsönrésszel azonos feltételekkel, de állami kezességvállalás nélkül nyújtott lakáskölcsön teljes hiteldíjmutatója.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott teljes hiteldíj mutató a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet alapján számított, a hitelintézet nyilvános tájékoztatójában meghatározott teljes hiteldíj mutatót jelenti.

4. §9

5. § (1) Az állami kezességvállalás időtartama a garantált hitelrész első folyósítási napjától a felvett kölcsön és járulékai visszafizetéséig, illetve az állami kezesség beváltásáig áll fenn.

(2) A kölcsön törlesztése során a 2. § (4) bekezdése szerinti arány megtartása mellett csökken a garantált hitelrész összege.

(3)10 A hitelintézet a negyedévet követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a garantált hitelrészek negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. A hitelintézet az első adatszolgáltatási kötelezettség előtt értesítést küld a Magyar Államkincstárnak, ahol adatszolgáltatóként a nyilvántartásba felvételre kerül és azonosítót kap. A Magyar Államkincstár a jelentkező hitelintézeteknek az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül megküldi az adatszolgáltatás részletes eljárási szabályait tartalmazó, honlapján közzétett információk elérhetőségéről szóló tájékoztatást.

A kezességvállalási díj

6. §11 (1) A hitelfelvevő az állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat köteles fizetni, amit kérésére a hitelintézet meghitelez. A garantált hitelrész folyósított hányadára számított kezességvállalási díj összegét a hitelintézet – a garantált hitelrész folyósítási napját követő hónap 5. napjáig – átutalja a központi költségvetés részére a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01034004 Különleges bevételek számlára.

(2) Amennyiben a hitelfelvevő nem kéri a kezességvállalási díj meghitelezését, egy összegben megfizetheti a díj összegét a hitelintézet részére. A hitelintézet e hitelek esetében is az (1) bekezdésben meghatározott időpontban utalja át a kezességvállalási díj összegét a központi költségvetés részére.

(3) A díj mértéke a garantált hitelrész – kezességvállalási díj nélkül számított – összegének 2%-a.

(4)12

(5) A kezességvállalási díj hitelintézet által történő meghitelezése esetén a díj összege növeli az állami kezességvállalással biztosított garantált hitelrész összegét, illetve mértékét.

A kezesség érvényesítése

7. § (1) Az adós nem teljesítése esetén a hitelintézet a hitel felmondását megelőzően belső szabályai szerint felszólítja az adóst a tartozás rendezésére.

(2)13 Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet a hitelszerződés lejáratát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 naptári napon belül érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A hitelintézet az állami kezesség beváltását az adóhatóságnál kezdeményezheti a melléklet szerinti igénylőlap felhasználásával a 10032000-01907027 NAV Állami kezesség beváltás folyósítási számla ellenében.

(3) Deviza alapú hitelek esetében az állami kezességvállalással érintett követelés forint ellenértékét a devizában meghatározott követelésnek a kezességvállalás érvényesítésének napján érvényes, a hitelintézet által alkalmazott deviza-eladási árfolyam alapján kell meghatározni.

(4)14 Az állami kezesség beváltásánál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a hitelintézet eljárása a kölcsönnyújtásnál nem felelt meg e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(5)15 A beváltott kezesség – figyelemmel a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-ának (4) bekezdésére – a hitelfelvevő állammal szembeni kötelezettségévé válik.

(6)16 Az érvényesített kezességekről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Magyar Államkincstárt félévente tájékoztatja.

Záró rendelkezések

8. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. február 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 6. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott hitelkérelmekre kell alkalmazni.

Igénylőlap az állami kezesség beváltásához...................................................hitelintézet megnevezéseI. Az adós(ok) adatai

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 121. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el

Az állami kezesség feltételei