65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól

1. § (1)1 E rendelet előírásait a palackozásra és élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülő természetes ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz, valamint a dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz előállítására és forgalomba hozatalára kell alkalmazni.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni

a) azokra a vizekre, amelyek a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint gyógyvíznek minősülnek,

b) azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket a vízkivételi helynél palackozás nélkül fogyasztanak vagy a fenti rendelet szerinti gyógyfürdőkben, klíma-gyógyintézetekben gyógyító célra használnak.

c)2

2. § E rendelet alkalmazásában

a) természetes ásványvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, a 3. § szerint hivatalosan elismert víz, amely1. védett, felszín alatti vízadó rétegből – egy vagy több természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból – származik,2. eredendően szennyeződésmentes,3.3 ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, és egyértelműen megkülönböztethető az ivóvíztől,4. összetétele és hőmérséklete közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van,5. az 1. számú mellékletben felsorolt összetevőinek mennyisége palackozáskor nem haladja meg az ott megengedett határértékeket,6. mikrobiológiai szempontból megfelel az 5. § előírásainak;

b) forrásvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt víz, amely megfelel a 10. § előírásainak;

c) ivóvíz: emberi fogyasztásra szánt víz, amely megfelel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak,

d) szikvíz: olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet szifonfejes palackban hoznak forgalomba;

e)4 dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz: emberi fogyasztásra szánt víz, amelyet természetes ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz– dúsításával,– ízesítésével, vagy– dúsításával és ízesítésévelállítanak elő.

f)5

Természetes ásványvíz

3. § (1) Magyarországon természetes ásványvíz megnevezéssel csak hivatalosan elismert víz hozható forgalomba.

(2)6 A víz természetes ásványvízként való elismerését kérelemre a Budapest Főváros Kormányhivatala végzi.

(3)7 Az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) hivatalosan elismert természetes ásványvíz Magyarországon a Budapest Főváros Kormányhivatala elismerése nélkül forgalomba hozható.

(4) Az elismerés feltételei

a) a víz – az e rendelet szerint esetlegesen engedélyezett kezelés után – kémiai és mikrobiológiai jellemzői alapján megfelel az 1. számú mellékletben és az 5. §-ban foglalt követelményeknek,

b) a víz jellemző tulajdonságait a 2. számú melléklet szerint megállapították, és azok megfelelnek a 2. §-ban foglaltaknak.

(5) Az elismerés iránti kérelemhez csatolni kell a 3. számú melléklet szerinti engedélyeket és dokumentumokat.

(6)8 A harmadik országban kinyert természetes ásványvizet a Budapest Főváros Kormányhivatala akkor ismeri el, ha a kérelmező benyújtotta a harmadik országban hatáskörrel rendelkező hatóság igazolását arról, hogy a természetes ásványvíz megfelel a (4) bekezdésben előírt követelményeknek, és a harmadik ország rendszeresen ellenőrzi a 6. §-ban foglalt előírások betartását.

(7)9 A (6) bekezdés szerinti elismerés öt évre szól. Az elismerést a Budapest Főváros Kormányhivatala az elismerési eljárás megismétlése nélkül kérelemre további öt évre meghosszabbítja, amennyiben a kérelmező az elismerési idő lejárta előtt a (6) bekezdés szerinti igazolást ismételten beszerzi és benyújtja.

(8)10 A természetes ásványvíz elismerését, illetve az elismerés visszavonását a természetes ásványvíz nevének, a forrás, illetve a kút nevének (jelének), a vízkivételi hely nevének és az országos kútkataszteri számának megjelölésével a Budapest Főváros Kormányhivatala az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(9)11 A Budapest Főváros Kormányhivatala az elismerésről, illetve az elismerés visszavonásáról 15 napon belül tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az elismerés megadásáról vagy visszavonásáról. A tagállamokban elismert természetes ásványvizek listája az Európai Unió Hivatalos Lapjában kerül közzétételre.

4. § (1) A természetes ásványvíz kizárólag a következő kezelési eljárásoknak vethető alá

a) a nem stabil elemeknek, a vas- és kénvegyületeknek szűréssel vagy ülepítéssel (dekantálással) történő kiválasztása, amelyet esetlegesen előzetesen oxigénnel való telítéssel lehet elősegíteni, feltéve, hogy a kezelés nem változtatja meg a víz összetételét, jellegzetes tulajdonságait meghatározó összetevőit,

b) a vas-, mangán- és kénvegyületek, valamint az arzén kiválasztása a természetes ásványvizekből ózonnal dúsított levegőt felhasználó kezelési eljárással,

c) az a) és a b) pontokban meghatározott alkotóelemektől eltérő, egyéb nemkívánatos alkotóelemek kiválasztása,

d) a szabad szén-dioxid, kizárólag fizikai módon történő teljes vagy részleges eltávolítása.

(2)12 A természetes ásványvizek ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelését előzetesen, kérelemre az előállítás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) engedélyezi. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság megvizsgálja, hogy

a)13 az ilyen kezelés alkalmazását a víz összetétele (vas-, mangán-, kén- és arzéntartalom vonatkozásában) indokolja,

b)14 az üzemeltető minden szükséges lépést megtesz annak garantálására, hogy a kezelés hatásos és biztonságos legyen, és hozzájárul a kezelés élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság általi vizsgálatához.

(3) A természetes ásványvizek ózonnal dúsított levegőt alkalmazó kezelése a következő feltételek fennállta esetén lehetséges

a) a természetes ásványvizek fizikai-kémiai összetétele lényeges összetevőit tekintve a kezelés hatására nem módosulhat,

b) a kezelést megelőzően a természetes ásványvíznek meg kell felelnie az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglalt mikrobiológiai követelményeknek,

c) a kezelés után a vízben maradt anyagok mennyisége nem lehet több, mint amennyit a 4. számú melléklet megenged, illetve a kezelés nem eredményezheti olyan anyagok képződését, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre.

(4)15 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezelést a vármegyei kormányhivatal engedélyezi, ha

a) a kezelés alkalmazását a víz összetétele indokolja, és

b)16 az üzemeltető garantálja a kezelés hatásosságát és biztonságát, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a vármegyei kormányhivatal a kezelést folyamatosan ellenőrizze.

(5)17 A vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezelést a Bizottság hozzájárulása alapján engedélyezi. Az alkalmazni kívánt kezelés leírását a minisztérium továbbítja a Bizottság felé.

(6) A kezelést megelőzően a természetes ásványvíznek meg kell felelnie az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott mikrobiológiai követelményeknek. A kezelés nem változtathatja meg a víz összetételét, jellegzetes tulajdonságait meghatározó összetevőit, és nem eredményezheti olyan anyagok képződését, amelyek az emberi egészségre veszélyt jelenthetnek.

(7) A természetes ásványvízhez csak szén-dioxid hozzáadása engedélyezett a következő módszerekkel

a) a kezelés során esetleg eltávozott szén-dioxidnak legfeljebb a kinyerés helyén mért szintig történő pótlása ugyanazon vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával,

b) a vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával úgy, hogy az esetleges szűrés és palackozás után a szén-dioxid tartalom több mint a vízkivételi helyen volt,

c) nem a vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával.

(8) Tilos bármilyen fertőtlenítési kezelés alkalmazása, vagy bakteriosztatikus anyagok hozzáadása, illetve bármely olyan kezelési eljárás, amely várhatóan megváltoztathatja a természetes ásványvíz életképes mikrobáinak telepszámát.

(9) A természetes ásványvizek és forrásvizek üdítőitalok készítéséhez is felhasználhatóak.

5. § (1) A vízkivételi helynél a természetes ásványvíz visszanyerhető összes telepszámát csak az eredeti mikroflóra tagjai okozhatják, ezért a vízkivételi helyet megfelelően védeni kell mindenféle szennyeződéssel szemben. Az összes telepszámot a 3. számú melléklet II. fejezetének 3.3. pontjában megadott körülmények között kell meghatározni.

(2) A palackozást követően az összes telepszám nem lehet több mint 100/milliliter 20–22 °C-on, 72 órán belül, agar-agar vagy agar-zselatin keverék táptalajon vizsgálva, és 20/milliliter 37 °C-on, 24 órán belül, agar-agar táptalajon vizsgálva. Az összes telepszámot a palackozást követő 12 órán belül kell mérni, és a tárolási idő alatt a vizet 4 °C ±1 °C-on kell tartani.

(3) A vízkivételi helynél az összes telepszám nem haladhatja meg a 20/milliliter értéket 20–22 °C-on, 72 órán belül vizsgálva, illetve az 5/milliliter értéket 37 °C-on, 24 órán belül vizsgálva. Ezek az értékek irányszámok, nem legnagyobb megengedett koncentrációk.

(4) A vízkivételi helynél és a forgalomba hozatal során a természetes ásványvíz nem tartalmazhat

a) parazitákat és kórokozó mikroorganizmusokat,

b) Escherichia coli-t és egyéb coliformokat, valamint Enterococcus-t egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem,

c) Spórás szulfit-redukáló anaerobokat egyik vizsgált 50 ml-es mintában sem (beleértve a Clostridium perfringens fajt is),

d) Pseudomonas aeruginosa-t egyik vizsgált 250 ml-es mintában sem.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak és a 6. §-ban meghatározott kinyerési követelményekre is figyelemmel a forgalmazás során

a) a természetes ásványvíz összes visszanyerhető telepszáma csak annyi lehet, mint ami a vízkivételi helynél meglevő baktérium-tartalom normál növekedéséből következik,

b) a természetes ásványvíznek nem lehet az ásványvíz jellegétől eltérő érzékszervi hibája.

6. § (1) Természetes ásványvizet csak a vízkivételi hely környezetében szabad palackozni. A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggő zárt rendszert kell alkotnia.

(2) A víz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell beépíteni, hogy elkerülhető legyen a víz bármiféle szennyeződésének a lehetősége, és megőrizhetők legyenek a víznek tulajdonított azon tulajdonságok és jellegzetességek, melyekkel a víz a vízkivételi helynél rendelkezik. Ennek érdekében

a) a vízkivételi helyet védeni kell a szennyeződéstől, illetve annak veszélyétől,

b) a kitermeléshez szükséges berendezéseket, csöveket és tárolókat a víznek megfelelő anyagból és úgy kell elkészíteni, illetve beépíteni, hogy elkerülhető legyen a víz bármiféle kémiai, fiziko-kémiai vagy mikrobiológiai jellemzőinek a megváltozása,

c) a kitermelés körülményeinek, különös tekintettel a mosó és palackozó üzemre, meg kell felelnie a higiéniai követelményeknek; elsősorban a tárolóedényeket kell oly módon kezelni és legyártani, hogy elkerülhetők legyenek a természetes ásványvíz mikrobiológiai és kémiai jellemzőit befolyásoló kedvezőtlen hatások,

d) tilos a természetes ásványvíz szállítása a végső fogyasztónak történő forgalmazásra engedélyezett palackokon kívül más edényekben.

(3) Ha a kitermelés során kiderül, hogy a természetes ásványvíz szennyezett, és már nem rendelkezik az előírt mikrobiológiai jellemzőkkel, akkor a víz palackozását haladéktalanul fel kell függeszteni mindaddig, amíg meg nem szüntetik a szennyezés okát, és a víz ismét meg nem felel az előírásoknak.

(4) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak rendszeresen ellenőrizniük kell, hogy

a) a természetes ásványvíz – az engedélyezett kezelés után – kémiai és mikrobiológiai jellemzői alapján megfelel az 1. számú mellékletben és az 5. §-ban foglalt követelményeknek,

b) a víz kinyerése során betartják-e a (2)–(3) bekezdés előírásait.

(5) A természetes ásványvizek csomagolásához használt palackokat úgy kell lezárni, hogy megakadályozzák a víz esetleges hamisítását vagy szennyeződését.

7. § (1) A forgalomba hozatal során a ,,természetes ásványvíz'' megnevezést kell használni.

(2) Szén-dioxid hozzáadását jelölésként fel kell tüntetni a következők szerint

a) ,,természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz'' megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés a) pontjában foglalt kezelési módszer esetén,

b) ,,természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva'' megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt kezelési módszer esetén,

c) ,,szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz'' megnevezés használata a 4. § (7) bekezdés c) pontjában foglalt kezelési módszer esetén.

(3) A szén-dioxidot természetes módon, külön hozzáadás nélkül tartalmazó ásványvíz esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti megnevezést kell használni.

(4) A 4. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti eljárással kezelt természetes ásványvizek megnevezésének tartalmaznia kell a következő megfelelő kiegészítéseket is: ,,teljesen szénsav-mentesített'' vagy ,,részben szénsav-mentesített''.

(5) Palackozott természetes ásványvíz esetén jelölésként az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl alkalmazni kell a következő kötelező információkat is

a) a víz összes oldott ásványianyag-tartalma, valamint a jellemző összetevők mennyisége,

b) a víznyerő hely és a forrás/kút neve,

c) a 4. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti kezelési eljárásról szóló információt a következők szerint:– ,,vastalanítva'';– ,,ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, engedélyezett oxidációs eljárással kezelt'',– ,,engedélyezett (az eljárás megnevezése) eljárással kezelt''.

(6) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél jelölésként az ,,1,5 mg/l értéknél több fluoridot tartalmaz: csecsemők és 7 évesnél fiatalabb gyermekek általi rendszeres fogyasztásra nem alkalmas'' feliratnak kell szerepelnie.

(7) A (6) bekezdésben előírt jelölést jól olvasható betűkkel, a termék kereskedelmi nevének közvetlen közelében kell feltüntetni.

(8) Az 1,5 mg/l értéket meghaladó fluorid-koncentrációjú természetes ásványvizeknél jelölésként a tényleges fluorid-tartalmat is fel kell tüntetni.

(9) A természetes ásványvíz kereskedelmi elnevezésében feltüntethető a víznyerő hely földrajzi neve, feltéve, hogy a forrás, illetve kút, amelyből a természetes ásványvízet kitermelik, az elnevezésben jelzett helyen van, és nem félrevezető a forrás, illetve kút helyét illetően.

(10) Tilos az ugyanazon forrásból származó természetes ásványvizet egynél több kereskedelmi név alatt forgalomba hozni.

(11) Ha a természetes ásványvíz forgalomba hozatalára szolgáló palackok jelölése vagy feliratai olyan kereskedelmi elnevezést tartalmaznak, amely nem egyezik meg a forrás, illetve kút vagy a kitermelés helyének a nevével, akkor ezen hely vagy a forrás, illetve kút nevét a kereskedelmi elnevezés betűinél legalább másfélszer magasabb és szélesebb betűkkel kell feltüntetni.

(12) A (11) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes ásványvizekkel kapcsolatos reklámban használt kereskedelmi elnevezés esetében is.

8. § (1) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, illetve egyéb emblémák vagy más jelölések használata, amelyek a természetes ásványvíz esetében olyan jellegzetes tulajdonságot sugallnak, amellyel a víz nem rendelkezik, különös tekintettel a víz eredetére, a kitermelési engedély megadásának a dátumára, az elemzések eredményére, vagy bármely más hasonló, az eredetiséget garantáló utalásokra.

(2) Tilos minden olyan állítás, amely a természetes ásványvíznek az emberi megbetegedésekkel kapcsolatosan preventív, kezelési jellegű vagy gyógyító tulajdonságokat tulajdonít.

(3) Az 5. számú mellékletben felsorolt állításokat akkor lehet feltüntetni, ha a természetes ásványvíz megfelel az ott meghatározott követelményeknek.

(4) Megengedett az ,,elősegíti az emésztést'', ,,segítheti a máj- és epefunkciókat'', vagy a hasonló állítások használata. Egyéb állítások is használhatóak, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel és a 3. számú melléklet II. fejezetének 4. pontja szerint bizonyítottak.

(5)18 A csomagoláson, címkén, valamint a reklámokban a csecsemőtápszer készítésére való alkalmasságra utaló szavak, jelzők és szimbólumok akkor használhatóak, ha a palackozott természetes ásványvízen szerepel a „Csecsemőtápszer készítésére alkalmas” megjelölés.

9. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a valamely tagállamban jogszerűen forgalmazható természetes ásványvíz forgalmazását Magyarországon átmenetileg korlátozhatja vagy felfüggesztheti, ha a természetes ásványvíz nem felel meg e rendelet előírásainak vagy veszélyezteti az emberi egészséget. Erről az élelmiszer-ellenőrző hatóság haladéktalanul tájékoztatja a minisztériumot, amely értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a döntés indokainak megadásával.

(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt összetevőket meghatározó hivatalos vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a 6. számú mellékletben meghatározott követelményeknek.

Forrásvíz

10. § A forrásvíznek meg kell felelnie

a) a 6. § (1)–(3) bekezdésében foglalt palackozási előírásoknak,

b) az 5. §-ban foglalt mikrobiológiai követelményeknek,

c) a 7. § (5) bekezdésének b) és c) pontjaiban, (9)–(12) bekezdéseiben foglalt követelményeknek,

d) a 4. § kezelési eljárásra vonatkozó előírásainak,

e) az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak.

Ivóvíz

11. § (1) Ivóvízként kizárólag az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő víz palackozható.

(2)19

(3) Palackozott ivóvíz esetén jelölésként

a) fel kell tüntetni az „ivóvíz” vagy „szikvíz” megnevezést.

b)20

(4)21 Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más jelölések használata, amelyek alapján az ivóvíz a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel összetéveszthető, különös tekintettel az „ásványvíz” vagy „forrásvíz” megnevezésre.

Dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz22

12. §23 (1) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz készítéséhez alapanyagként felhasznált természetes ásványvizet, forrásvizet, illetve ivóvizet csak az adott vízre vonatkozó kezelési eljárásokkal szabad kezelni.

(2) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz minőségére és mikrobiológiai állapotára az alapanyagaként felhasznált vízre vonatkozó előírások érvényesek.

(3) A dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz jelölésének tartalmaznia kell

a) az alapanyagaként felhasznált víznek megfelelően a „természetes ásványvíz/forrásvíz/ivóvíz alapú ital” megnevezést,

b) a dúsító-, illetve ízesítőanyagot, valamint a dúsításra, illetve ízesítésre való utalást,

c) a szén-dioxid-tartalomra való utalást, valamint

d) a természetes ásványvíz felhasználásával készült dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz esetén a 7. § (5)–(8) bekezdésében, a forrásvíz felhasználásával készült dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz esetén a 7. § (5) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakat.

(4) Tilos jelölésként, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más jelölések használata, amelyek alapján a dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz összetéveszthető a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz és az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról szóló 97/1999. (XI. 18.) FVM–EüM–GM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti.

(2) Az R. határérték előírásainak megfelelő természetes ásványvizek 2005. december 31-ig, a flourid és a nikkel határértékei esetén pedig 2007. december 31-ig palackozhatóak és forgalmazhatóak.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt legyártott, az R. előírásainak megfelelő csomagolóanyagok 2005. december 31-ig használhatók fel. A rendelet hatálybalépését megelőzően csomagolt és jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.

Az Európai Unió jogának való megfelelés25

15. §26 Ez a rendelet

a) a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról szóló, 2003. május 16-i 2003/40/EK bizottsági irányelvnek,

b) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló, 2009. június 18-i 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

16. §27 E rendelet 8. § (5) bekezdése és 5. számú melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

* A Bórra vonatkozó közösségi határérték meghatározására 2006. január 1-jéig kerül sor.

A természetes ásványvíz jellemző tulajdonságainak megállapítása

1. A víznek azokat a tulajdonságait, amelyek kedvező hatást gyakorolnak az egészségre,

a)

1. geológiai és hidrogeológiai,

2. fizikai, kémiai és fiziko-kémiai,

3. mikrobiológiai,

4. szükség esetén farmakológiai, fiziológiai és klinikai szempontok alapján;

b) a 3. számú melléklet II. részében felsorolt kritériumok szerint;

c) a hatáskörrel rendelkező hatóságok által jóváhagyott tudományos módszerekkel kell megállapítani.

Az a) pont 4. alpontjában meghatározott vizsgálatokat nem kötelező elvégezni abban az esetben, ha a víz rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján természetes ásványvízként ismerték el e rendelet hatálybalépése előtt. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, amikor a kérdéses víz – mind a vízkivételi helyen, mind pedig a palackozást követően – kilogrammonként legalább 1.000 mg összes oldott szilárdanyagot vagy legalább 250 mg szabad szén-dioxidot tartalmaz.

2. A természetes ásványvíz összetételének, hőmérsékletének és egyéb lényeges jellemzőinek a természetes ingadozás határain belül állandónak kell lenniük, és azokra nem lehetnek befolyással az áramlási sebesség esetleges változásai.

A természetes ásványvíznek az 5. § (1) bekezdése szerinti, nem kórokozó élő telepszáma azt az elfogadható határok között állandó összes telepszámot jelenti, amelyet a vízkivételi helynél és bármiféle kezelést megelőzően vizsgáltak, és amelynek a víz elismerése során meghatározott minőségét és mennyiségét rendszeresen ellenőrzik.

---------------

Kezelési maradékanyag Felső határérték31 (mg/l)

---------------

Oldott ózon 50

Bromát 3

Bromoform 1

Az 1. számú mellékletben szereplő összetevők vizsgálatára alkalmazott módszerek teljesítmény-jellemzői

Az 1. számú mellékletben szereplő összetevők vizsgálatára alkalmazott módszerek teljesítményjellemzői(1)

(1) Az 1. számú mellékletben felsorolt összetevők koncentrációjának a mérésére szolgáló analitikai módszereknek alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy legalább a megadott specifikus pontossággal, precizitással, kimutatási határral mérjék a parametrikus értékkel megegyező koncentrációkat. Az alkalmazott analitikai módszer érzékenységétől függetlenül az eredményeket legalább ugyanolyan tizedes pontossággal kell megadni, mint az 1. számú mellékletben szereplő értékek.

(2) A pontosság szisztematikus hiba, a nagyszámú ismételt mérések átlagértéke és a pontos érték közötti különbség.

(3) A precízió véletlenszerű vagy statisztikus hiba és általában egy minta eredményeinek (egy tételen belül és a tételek között) az átlagtól való standard eltérését fejezik ki. A megengedett precízió, kétszeres relatív standard eltéréssel egyenlő.

(4) Kimutatási határ

– háromszor a relatív standard eltérés egy „tétel” – a paraméter alacsony koncentrációját tartalmazó – természetes mintán belül, vagy

– ötször a relatív standard eltérés egy „tétel” eredeti mintán belül.

(5) A módszernek lehetővé kell tennie az összes cián meghatározását, annak minden formájában.

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el

Általános rendelkezések