32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1

a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról12004.05.04.

A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az ,,őshonos'' fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik.A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma is élő, eleven örökségünk.Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén, a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket. 1. Ennek szellemében a Magyar Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákatnemzeti kinccsé nyilvánítja. 2. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti. 3. A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít. 4. A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír. 5. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról – legalább 5 évente – a Kormány gondoskodik. 6. A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben – nevükben és képi megjelenésükben – Magyarország szimbólumai. 7. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathozSZARVASMARHA-FÉLÉKMagyar szürke szarvasmarhaMagyar tarka szarvasmarhaMagyar bivalyJUHFehér hortobágyi rackaFekete hortobágyi rackaGyimesi rackaCigájaCiktaKECSKEMagyar (parlagi) kecskeSERTÉSSzőke mangalicaFecskehasú mangalicaVörös mangalicaTYÚK-FÉLÉKFehér magyar tyúkSárga magyar tyúkKendermagos magyar tyúkFogolyszínű magyar tyúkErdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete, kendermagos)PULYKARézpulykaBronzpulykaLÚDFodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka)Simatollú magyar lúdKACSAMagyar kacsa (fehér, tarka)GYÖNGYTYÚKMagyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka, kékesszürke)NYÚLMagyar óriás nyúlLÓGidránLipicaiKisbéri félvérNóniuszShagya-arabFurioso-North StarHuculMagyar hidegvérűSZAMÁRMagyar (parlagi) szamárHALPontyok (attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty)Leső harcsaTok-félék (sima tok, sőregtok, vágótok, viza)Sebes pisztrángKUTYAKomondorKuvaszMudiPuliPumiMagyar agárRövidszőrű magyar vizslaDrótszőrű magyar vizslaErdélyi kopóGALAMBAlföldi buga galambAlföldi (kőrösi) keringőBácskai hosszúcsőrű keringőBajai keringőBudapesti bíbicBudapesti magasröptű csapos keringőBudapesti magasröptű keringőBudapesti rövidcsőrűBudapesti tollaslábú gólyásBudapesti tükrösCeglédi rövidcsőrű szívhátúCsepeli magasröptű hófehér keringőDebreceni pergőDél-Bácskai keringőEgri kék keringőHódmezővásárhelyi ernyőszemű keringőKecskeméti keringőKiskunfélegyházi keringőKiskunfélegyházi simafejű keringőKomáromi bukóMagasröptű magyar deresMagyar begyesMagyar csirkegalambMagyar díszpostaMagyar óriás galambMagyar szarkakeringőMakói magasszálló keringőMiskolci keringőMonori keringőSzegedi magasszállóSzékesfehérvári bukóSzolnoki bagdettaSzolnoki keringőSzováti kék

1 A határozatot az Országgyűlés a 2004. április 19-i ülésnapján fogadta el.