8/2003. (VIII. 14.) MeHVM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a)1 az Információs Hivatalra, (a továbbiakban: szolgálatok)

b) a szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársai (a továbbiakban együttesen: alkalmazottak) által folytatott minden szervezett tevékenységre.

(2) Az Mvt. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a főigazgató és az állományilletékes parancsnok;

b) állományilletékes parancsnok: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről szóló 1/1997. (II. 26.) TNM rendelet 62. §-ában meghatározott személy;

c) szolgálati elöljáró: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ának d) pontjában meghatározott személy;

d) munkabiztonsági hatóság: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter), a főigazgató, a munkabiztonsági főfelügyelő és a munkabiztonsági felügyelő;

e) szervezett tevékenység: az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés és szolgálati feladat ellátása;

f) szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) baleset: az Mvt. 87. §-ának 3. pontjában meghatározott olyan baleset, amely az alkalmazottakat szervezett tevékenység során vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől, időpontjától, valamint a sérült közrehatásának mértékétől.Ilyen balesetnek minősül továbbá az a baleset is, amely az alkalmazottat szolgálatba vagy munkába rendelés esetén a rendelkező parancs vételétől számított időtől a szolgálatteljesítési (munka) helyére történő megérkezéséig, illetve onnan lakóhelyére vagy tartózkodási helyére menet közben éri;

g) kötött szolgálatteljesítési (munka) hely: az a meghatározott méretű (alapterületű) kijelölt hely (terület), amelyet az alkalmazott kizárólag szolgálati elöljárója vagy az adott munkavégzést közvetlenül irányító személy engedélyével, illetve leváltását követően hagyhat el;

h) veszélyes haditechnikai eszköz: a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt olyan haditechnikai eszköz, amely használatakor az alkalmazott egészsége, testi épsége – megfelelő védelem hiányában – súlyos károsító hatásnak lehet kitéve;

i) veszélyes speciális munkaeszköz: a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés során használt saját gyártású olyan technikai eszköz, amely használatakor az alkalmazott egészsége, testi épsége – megfelelő védelem hiányában – súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

A munkavédelem szervezete

3. § (1) A miniszter a szolgálatokat érintő munkavédelmi ágazati feladatait a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, erre kijelölt személy (a továbbiakban: munkabiztonsági főfelügyelő) útján gyakorolja.

(2) A munkabiztonsági főfelügyelő ellenőrzi a szolgálatok munkabiztonsági tevékenységét, és ellátja a szolgálatok munkabiztonsági felügyelőinek szakmai irányítását.

(3) A munkabiztonsági főfelügyelő jogosult – a szabálysértési eljárást kivéve – az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételére.

4. § (1) A főigazgatók feladata az irányításuk alá tartozó szolgálatoknál az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek a biztosítása. E feladatukat munkabiztonsági felügyelők útján látják el.

(2) A munkabiztonsági felügyelő tervezi, szervezi és ellenőrzi a szolgálat munkavédelmi tevékenységét és végzi a munkabiztonsági megbízottak szakmai irányítását.

(3) A munkabiztonsági felügyelő munkavédelmi ügyekben a főigazgató nevében jogosult eljárni. Jogállását, hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni, beosztását az állománytáblában kell rögzíteni.

(4) A szolgálatoknál alkalmazandó munkabiztonsági felügyelők legkisebb kötelező létszámát, a munkavédelmi szakképesítési követelményeket és a munkavégzés napi időtartamát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1) A főigazgató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit az irányítása alá tartozó szolgálatra vonatkozóan Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MvSz) határozza meg. Az MvSz kötelező tartalmi elemeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A főigazgató évente köteles értékelni az általa irányított szolgálatnál a munkavédelem helyzetét és a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait, valamint meghatározni az ezekkel kapcsolatos feladatokat. A szolgálat munkavédelmi helyzetéről, illetve a munkavédelmi ellenőrzés eredményéről készített összefoglaló jelentést a munkabiztonsági főfelügyelő útján a miniszter részére fel kell terjeszteni.

6. § (1) A szolgálatok szervezeti egységeinek munkabiztonsági hatósági ügyeiben – a szolgálat egészét kivéve – első fokon a munkabiztonsági felügyelők járnak el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a főigazgatók bírálják el.

(3) A szolgálat egészét érintő munkabiztonsági hatósági ügyekben első fokon a munkabiztonsági főfelügyelő jár el.

(4) A munkabiztonsági főfelügyelő határozata ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a miniszter bírálja el.

7. § A szolgálatok tevékenységük szerint, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete 1. pontjában foglaltak alapján, a II. munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak.

A munkavédelemmel összefüggő követelményekés eljárási rend

[Az Mvt. 18. §-ának (3) bekezdéséhez]

8. § Veszélyes haditechnikai eszközt és veszélyes speciális munkaeszközt rendszeresíteni, üzembe helyezni vagy használatba venni csak abban az esetben lehet, ha az eszköz kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és ezt a körülményt a gyártó, importáló vagy beszerző szervezet, ennek hiányában az üzemeltető szolgálat megfelelőség (minőség) tanúsítás során igazolja vagy igazoltatja.

(Az Mvt. 23. §-ához)

9. § A rendszeresített veszélyes haditechnikai eszközök és veszélyes speciális munkaeszközök biztonságos műszaki állapotának megőrzése érdekében az eszközök biztonsági felülvizsgálatát a megfelelőségi (minőségi) tanúsítványukban, műszaki leírásukban, illetve az üzemeltetésükre vonatkozó külön szabályzatban meghatározott időszakonként – de legalább 5 évenként – el kell végezni. A vizsgálatot az eszköz jellege szerint megfelelő, akkreditált vagy más, jogszabály által erre feljogosított személy vagy intézmény megbízásával, illetve az üzemeltető szolgálat bevonásával kell elvégezni.

(Az Mvt. 27. §-ához)

10. § A kötött szolgálatteljesítési (munka) helyeken azoknak az alkalmazottaknak a részére, akik mozgásterükben a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés érdekében korlátozottak – amennyiben az adott feladat- vagy munkakör jellemző sajátosságai lehetővé teszik – 2 óra időtartamot meghaladó munka után, az étkezési időn kívül, 10 perc munkaközi szünetet vagy a végzett tevékenység jellegétől eltérő, más mozgással járó, a monoton munkavégzést megszakító egyéb tevékenységet kell biztosítani.

(Az Mvt. 32. §-ához)

11. § Azokon a szolgálatteljesítési (munka) helyeken, ahol a veszélyforrás hatásait egyéni védőeszköz használatával vagy egyéb módon kiküszöbölni nem lehet, szervezési intézkedésekkel kell biztosítani az alkalmazottak egészségét károsító hatások (zaj-, rezgés-, por- és vegyi ártalom, sugárzás stb.) minimálisra történő csökkentését.

(Az Mvt. 37. §-ához)

12. § A kijáratok, vészkijáratok, kijelölt menekülési utak kijelölésénél a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának szempontjain túl figyelembe kell venni az objektumok, épületek és létesítmények őrzési, biztonsági feltételeit is.

[Az Mvt. 42. §-ának d) pontjához]

13. § Amennyiben a szolgálat hivatásos állományú tagjának szolgálatteljesítése során az egészségét, biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, jelentéstételi kötelezettség mellett, szolgálati elöljárója utasítása szerint szüntetheti be szolgálati feladata végrehajtását és hagyhatja el szolgálatteljesítési helyét.

[Az Mvt. 51. §-ának (2) bekezdéséhez]

14. § (1) A szolgálat hivatásos állományú tagja munkavédelmi szempontból veszélyesnek minősülő helyen – a szolgálat belső normáiban meghatározott esetekben – szolgálati feladatot egyedül is elláthat.

(2) Amennyiben a szolgálati elöljáró a végrehajtandó szolgálati feladat olyan várható veszélyéről szerez tudomást, amely a hivatásos állományú tag életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti, a veszélyeztetés megszüntetése és a feladat végrehajtása érdekében köteles gondoskodni a megfelelő létszám biztosításáról.

(Az Mvt. 57. §-ához)

15. § (1) A szolgálatoknál – a munkabiztonsági hatósági tevékenység kivételével – a munkabiztonsági feladatok ellátásának segítésére munkabiztonsági megbízotta(ka)t lehet kijelölni.

(2) A munkabiztonsági megbízottnak a feladata ellátásához szükséges munkabiztonsági alapismereti képzésben kell részesülnie.

(3) A munkabiztonsági megbízottat kijelölése esetén megbízólevéllel kell ellátni, amelyben szakirányú feladatait is meg kell határozni.

(4) A munkabiztonsági megbízottak létszámával és kijelölésével kapcsolatos szabályokat az MvSz-ben kell előírni.

(Az Mvt. 58. §-ához)

16. § A főigazgatók a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendeletben foglaltak szerint kötelesek biztosítani foglalkozás-egészségügyi szolgálat működését.

[Az Mvt. 60. §-a (1) bekezdésének e) pontjához]

17. § A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét és a vizsgáztatás szabályait az MvSz-ben kell meghatározni.

[Az Mvt. 63. §-ának (1) bekezdéséhez]

18. § A szolgálat hivatásos állományú tagja szolgálatteljesítése során életének, egészségének és a testi épségének veszélyeztetése esetén is köteles szolgálati elöljárója utasításait végrehajtani, szolgálati feladatát ellátni, kivéve ha azzal nyilvánvalóan bűncselekményt követne el.

[Az Mvt. 64. §-ának (4) bekezdéséhez]

19. § A szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) balesetek kivizsgálásánál a rendelet 3. számú melléklete szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

(Az Mvt. 69. §-ához)

20. § A külföldi kiküldetés, szolgálati út, illetve külszolgálat során elszenvedett szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) baleset bejelentési kötelezettségét a külföldi kiküldetésre, szolgálati útra, illetve külszolgálatra vonatkozó belső jelentéstételi, értesítési szabályok alkalmazásával és a belső biztonsági rendelkezések figyelembevételével kell teljesíteni.

(Az Mvt. 81. §-ához)

21. § (1) A szolgálatok vonatkozásában a munkavédelmi tevékenység felügyeletét a 2. § d) pontjában meghatározott munkabiztonsági hatóság látja el.

(2) A munkabiztonsági hatóság végzi az Mvt. 81. §-ának (3) bekezdése szerinti felügyeleti ellenőrzést, hatáskörében gyakorolja az Mvt. 81. §-ában meghatározott jogosultságokat.

(Az Mvt. 82. §-ához)

22. § (1) A szolgálatok vonatkozásában munkavédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(2) Felügyeleti jogkör keretében a munkabiztonsági hatóság jogosult és köteles az alkalmazottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető személy vagy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró ellen fegyelmi eljárást kezdeményezni.

(Az Mvt. 84. §-ához)

23. § (1) A munkabiztonsági felügyelő jogosult

a) illetékességi területén valamennyi szolgálatteljesítési (munka) helyen külön engedély nélkül ellenőrzést tartani;

b) a szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) baleseteket – az állományilletékes parancsnok ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni;

c) az állományilletékes parancsnokot felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatteljesítés és munkavégzés követelményeinek teljesítésére;

d) az állományilletékes parancsnokot a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni;

e) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat súlyosan megszegő alkalmazott esetében a kifogásolt szolgálatteljesítést vagy munkavégzést leállítani;

f) az egészséget, testi épséget közvetlenül fenyegető veszély esetén – annak elhárításáig – a veszélyes tevékenység, illetőleg a szolgálatteljesítési (munka) hely, illetve munkaeszköz működésének, használatának ideiglenes felfüggesztését elrendelni;

g) elrendelni az Mvt. 23. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatot;

h) a szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) baleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték;

i) a munkaeszközök és egyéni védőeszközök működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik az Mvt. 18. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott okirattal.

(2) A munkabiztonsági felügyelő elrendelheti az (1) bekezdés e), f) és i) pontjaiban foglaltak esetén határozatának azonnali végrehajtását.

(3) A munkabiztonsági felügyelő e rendelet előírásaival nem ellentétes jogszabályi rendelkezés által meghatározott esetekben köteles együttműködni – a titokvédelmi szabályok betartásával – más hatósággal és a munkabiztonsági főfelügyelővel.

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A munkavédelmi tevékenység ellátásának e rendelet szerinti feltételeit a szolgálatoknál 2004. december 31-ig fokozatosan kell kialakítani.

(3) A szolgálatok a rendelet hatálybalépésétől számított 180 napon belül kötelesek az MvSz-t kiadni.

(4) Ahol jogszabály munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget említ, azon az e rendelet szerinti munkabiztonsági hatóságot kell érteni.

Munkabaleseti jegyzőkönyv

Fejléc

Munkabaleseti nyilvántartás sorszáma: Év Hó Sorszám MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV Területi kód: 1 2 A MUNKÁLTATÓ neve: A létszám kategória szerinti besorolása: 3 9 Címe: E-mail címe: Irányítószáma: Telefon(fax-)száma: — Törzsszám: Szakágazat: Gazdálkodási forma: Terület: 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 A SÉRÜLT neve: (és előző, leánykori neve) Anyja neve: TAJ-száma: 21 22 23 — 24 25 26 — 27 28 29 Születési helye: Neme; Születési év, hó, nap; Állampolgársága Lakóhelye (lakáscíme): 30 31 32 33 34 35 36 37 Irányítószáma: 19 A sérült foglalkozásának jellege: 38 Munkaköre: alkalmazott 39 40 41 42 9 A foglalkoztatásának jellege: 43 1 A munkaidő mértéke: 44 A sérülés mértéke: 45 A BALESET időpontja: A baleset helyszíne: (postai cím) Irányítószáma: 20 46 47 48 49 50 51 52 53 A baleset körülményeinek meghatározása: 54 A BALESET ELŐZMÉNYE ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA: A baleset leírása a második oldalon folytatható! A BALESET HELYSZÍNVÁZLATA

A munkavégzés helye Munkahelyi környezet 0 Nem meghatározott 1 Állandó (szokásos) munkahely 55 56 57 58 59 60 2 Változó munkavégzési hely 9 Egyéb munkavégzési hely Munkafolyamat:* 61-62 A sérült konkrét fizikai tevékenysége:* 63-67 A munkabalesethez kapcsolható munkaeszköz:* 68-74 A balesetet kiváltó esemény:* 75-76 A sérüléssel összefüggésben lévő anyag:* 77-79 A baleseti sérülés (károsodás) külső oka:* 80-81 Személyi tényező 82-83 A munkaképtelenség időtartama: 84 Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei: 85 86 87 88 A védő- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága 1 Alkalmas, rendeltetésszerűen használták 5 Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták Védőburkolat 89 2 Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták 6 Alkalmatlan, nem használták Biztonsági berendezés 90 3 Alkalmas, nem használták 7 Szükséges, de nem volt Jelzőberendezés 91 4 Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták 8 Nem szükséges Egyéni védőeszköz 92 Munkáltatói INTÉZKEDÉS a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében 93 A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, ILLETVE VÉLEMÉNYE 94 95 EGYÉB ÉSZREVÉTELEK MEGJEGYZÉSEK A munkavédelmi képviselő aláírása Az állományilletékes PARANCSNOK Az adatszolgáltatás jellege: 96 Neve: Aláírása: 1 Új 2 Módosítás (kiegészítés) 3 Törlés Kelt: 20 év hó nap Felügyelői észrevétel, intézkedés

A *-gal jelölt sorokban a balest leírásán túl egy-egy szóval a megfelelő fogalmakat kell beírni!

Záradék

A munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kitöltési útmutatója

Írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel kell kitölteni a jegyzőkönyv valamennyi szöveges választ igénylő rovatát. Nem kell kitölteni az 56–83., 85–88. és a 93–95. kódnégyzeteket.

Terület kód: (1–2. kódnégyzet)

Annak a területnek az alábbi kódszámát kell beírni, ahol a munkabaleset bekövetkezett.

Területi kódok

01 Budapest

02 Baranya megye

03 Bács-Kiskun megye

04 Békés megye

05 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

06 Csongrád megye

07 Fejér megye

08 Győr-Moson-Sopron megye

09 Hajdú-Bihar megye

10 Heves megye

11 Komárom-Esztergom megye

12 Nógrád megye

13 Pest megye

14 Somogy megye

15 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

16 Jász-Nagykun-Szolnok megye

17 Tolna megye

18 Vas megye

19 Veszprém megye

20 Zala megye

21 Külföld

A munkáltató statisztikai számjele: (4–20. kódnégyzet)

A nemzetbiztonsági szolgálat adószámát kell beírni.

Társadalombiztosítási azonosító jel: (21–29. kódnégyzet)

A sérült TAJ-számát kell beírni.

Születési hely, a sérült neme, születési év, hó, nap: (30–36. kódnégyzet)

Ha a sérült születési helye Magyarország államhatárán kívüli területre esik, akkor annak az országnak a nevét kell feltüntetni a jegyzőkönyvben, ahol a születési okmányt kiállították.

A sérült nemének megjelölésekor a (30) kódnégyzetben férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es kódszámot kell alkalmazni.

A hónap és nap kódnégyzetekbe (33–36.) egytagú vagy egykarakterű szám esetén 0-t kell a szám elé beírni. [Pl. 1954. augusztus 03-án született magyar állampolgárságú férfi esetén a (30–36.) kódnégyzeteket a következő módon kell kitölteni: 1 19 54 08 03]

A sérült állampolgársága: (37. kódnégyzet)

Meg kell jelölni a sérült állampolgárságát az alábbi kódszámokkal

0 Magyar állampolgár

9 Egyéb (pl. kettős állampolgárság)

A sérült lakóhelye: (lakáscíme)

Itt a személyi igazolványba vagy más, személyazonosításra alkalmas okmányba bejegyzett és postai irányítószámmal ellátott lakóhelyet (annak a lakásnak a címét, amelybe a sérült be van jelentve) kell feltüntetni.

A munkaidő mértéke: (44. kódnégyzet)

A sérültet teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatták-e.

1 Teljes munkaidő

2 Részmunkaidő

A sérülés mértéke: (45. kódnégyzet)

A nem súlyos, de 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset, valamint a súlyos munkabaleset súlyosságának mértékét jelölő kódszámot kell beírni.

0 Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama meghaladja a 1–3 napot;

1 Nem súlyos munkabaleset a munkaképtelenség időtartama meghaladja a 3 napot;

2 Nem súlyos csonkulással járó munkabaleset;

3 Súlyos csonkulásos munkabaleset;

4 Halálos munkabaleset (sérült, magzat, újszülöttje);

5 Önálló életvezetést gátló maradandó károsodás;

6 Valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztésével, illetve jelentős mértékű károsodásával járó munkabaleset;

7 Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérüléssel, károsodással járó munkabaleset;

8 A beszélő képesség elvesztésével, feltűnő torzulással, bénulással, elmezavarral járó munkabaleset.

A baleset időpontja: (46–53. kódnégyzet)

A (46–47.) kódnégyzetbe az év utolsó 2 számát (pl. 2003. esetében 03-at), a (48–49.) kódnégyzetbe a baleset hónapját (pl. május hó esetén 05-öt), az (50–51.) kódnégyzetbe a munkabaleset napját (pl. harmadikán: 03-at) kell beírni. Az 52–53. kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének időpontját 24 órás időszámítás szerint kell kódolni (pl. ha a munkabaleset délután 4 és 5 óra között következett be, akkor 16-ot, ha hajnali 4 és 5 óra között történt, 04-et kell írni).

A baleset helyszíne és irányítószáma

A baleset helyszínét postai cím, irányítószám megjelölésével akkor kell csak beírni, ha a baleset helyszíne nem egyezik meg a ,,munkáltató címe'' rovatban megjelölt címzéssel (pl. a munkáltató címe Budapest XXV. ker. Kecskevirág u. 42., de a munkabaleset a VIII. kerületi építés-kivitelezési munkahelyen történt, akkor ebbe a rovatba az építés-kivitelezési munkahely pontos címét kell bejelölni: Bp. VIII. ker., Népszínház u. 33., irányítószám: 1081).

A baleset körülményeinek meghatározása: (54. kódnégyzet)

Meg kell jelölni, hogy a munkabalesetet a sérült milyen fő tevékenység közben szenvedte el.

1 Munkavégzés közben;

2 Nem munkavégzés közben, de kiegészítő tevékenység során (pl. anyag-, szerszámvételezés közben stb.);

3 Nem munkavégzés közben, de nem kiegészítő tevékenység során (pl. tisztálkodás, étkezés, verekedés);

4 Telephelyen kívüli munkaterület(ek) megközelítése közben – a munkakezdést követően – a munkáltató saját engedéllyel használt járművével. A telephelyen kívüli munkaterület(ek)ről a telephely megközelítése közben a munkáltató saját vagy általa bérelt, a munkavállaló saját, engedéllyel használt járművével.

A baleset előzményei és részletes leírása

Ebben a rovatban a lehető legpontosabban le kell írni a munkabaleset tényleges lefolyását (hogyan történt maga a munkabaleset), tömören és egyértelműen rögzíteni kell a munkabalesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, tevékenységet, Pontosan meg kell jelölni

– a munkahelyi környezetet (pl. asztalos műhely, 2-es raktár);

– azt a munkafolyamatot, fő tevékenységet, amelyben a sérült a baleset időpontjában részt vett (pl. raktározás);

– a sérült konkrét fizikai tevékenységét (pl. gépjármű emelőgép kezelése);

– azt a munkaeszközt (anyagi tényezőt) amellyel a munkabalesetet szenvedett a baleset pillanatában tevékenységet végzett, érintkezésbe került (pl. esztergagép botlásveszélyes járófelület);

– a balesetet kiváltó eseményt (különleges) amely a balesetet kiváltotta (pl. robbanás, munkaeszköz anyag törése);

– a sérüléssel összefüggésben lévő anyagot (pl. járműbaleset esetén a járművezető hastáji sérülést szenved a kormánykeréktől, akkor a kormánykerék anyagát – műanyag);

– a sérülés, károsodás külső okát (pl. villamos áram hatása, mérgező anyag szervezetbe jutása belégzéssel stb.);

– a baleset bekövetkezésében szerepet játszó személyi tényezőt, pl. a sérült szakképzetlensége, kioktatásának hiánya, gyógyszer, kábítószer hatása, egyéb abnormális élettani hatás, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, szabályszegő, utasításellenes magatartás, tevékenység stb.).

A baleset leírása külön lapon folytatható! A kitöltésnél külön figyelemmel kell lenni a következőkre

A baleset előzményeinek és részletes leírásán túl a *-gal jelölt – 56–83. kódnégyzetekhez tartozó – sorokban, egy-egy szóval a megfelelő fogalmat kell beírni.

A baleset helyszínvázlata

Ha szükséges, a jegyzőkönyv e részén rögzíthető a munkabaleset helyszíne.

A munkaképtelenség időtartama: (84. kódnégyzet)

Abban az esetben, ha a jegyzőkönyv elkészítési határidejéig a munkaképtelenség időtartama ismertté válik, akkor a 84. kódnégyzetbe a munkaképtelenség miatt kieső napok számát az alábbiakban megadott kódszámokkal be kell beírni. (Pl. 5 napos munkaképtelenség esetében a 01-et, 15 napos munkaképtelenség esetén 03-at kell beírni).

Abban az esetben, ha a munkaképtelenség időtartama nem állapítható meg, a 84. kódszámhoz tartozó első kódnégyzetébe ,,A'' betűjelzést kell beírni. Ilyen munkabaleset esetében a munkaképtelenség megszűnését követően módosító jellegű jegyzőkönyvet kell készíteni. A módosító jegyzőkönyvet kizárólagosan az alábbi rovatok tekintetében kell kitölteni

– a munkabaleseti nyilvántartás sorszáma

– a munkáltató neve

– a sérült neve, anyja neve, születési hely, ideje

– a munkabaleset időpontja

– a munkaképtelenség időtartama az alábbiakban megadott kódszámokkal és a 96-os kódnégyzetbe ,,2'' kódszámot kell beírni.

Kódszám

A munkaképtelenség időtartama

1 4–6 nap;

2 7–13 nap;

3 14–20 nap;

4 minimum 21 nap, de kevesebb, mint 1 hónap;

5 minimum 1 hónap, de kevesebb, mint 3 hónap;

6 minimum 3 hónap, de kevesebb, mint 6 hónap;

7 meghaladja a 6 hónapot.

Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei

A munkabaleset során megsérült testrészt és sérülés fajtáját kell szövegesen beírni.

Fő csoportok

– Fejsérülések (felületi sérülés, nyílt seb, koponya-arccsonttörés, fejízület sérülés, agyideg sérülés, szemgödörsérülés, agyrázkódás, traumás amputáció, skalpolás, fül leszakadás);

– Nyaksérülések;

– Hátcsigolyák sérülései;

– Mellkas, mellkasi szervek, medence, medencei szervek (törzs) sérülései;

– Felső végtagok sérülése (váll és felkar, könyök, alkar, kéz, ujj, csukló, többszörös sérülések);

– Több testtájra kiterjedő sérülések (égés-fagyás, mérgezés, toxikus hatás, maródás);

– Egyéb károsodás (sugárhatás, hőség, fény hőguta napszúrás –, természetes testnyíláson behatoló idegentest hatása – szem, fül, légző és emésztő traktus, nemi húgyúti szervekben stb. – külső okok – villámlás, áramütés, vízbe fulladás stb., egyéb).

A védő és jelzőberendezések, egyéb védőeszközök alkalmassága: (89–92. kódnégyzet)

A vizsgálata alapján a munkaeszköz védőburkolatával, biztonsági, jelzőberendezésével, az egyéni védőeszközzel kapcsolatos megállapításokat kell a munkáltatónak az 1–8. kódszámok valamelyikével megjelölni.

Munkáltatói intézkedés a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében

Itt kell választ adnia arra, hogy szükséges-e intézkedés, ha igen, akkor milyen intézkedésekkel kerülhető el a hasonló baleset. Ha szükséges az intézkedést, akkor meg kell határozni annak jellegét, tartalmát (abban az esetben is, ha már a baleset után azonnal megtörtént). Az intézkedést a munkahelyre, munkaeszközre, szervezési feladatra konkretizálva, egyértelműen és pontosan meg kell határozni. (pl. a sérültet oktatni kell arról, hogy munka közben ne hordjon gyűrűt, a lépcsőházi elkopott lépcsőfokokat csúszásmentesíteni kell.

Az intézkedés lehet műszaki jellegű (pl. technológia megváltoztatása, munkaeszköz átalakítása, biztonsági berendezés felszerelése), szervezési, szabályozási jellegű (pl. munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, a munkáltató belső szabályozásának megváltoztatása, egyéni védőeszköz juttatása) és oktatással kapcsolatos.

A munkavédelemi képviselő részvétele, illetve véleménye, egyéb észrevételek, megjegyzések

Ebben a két rovatban lehetőség van arra, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a munkabalesettel kapcsolatos lényegesnek tartott tény, körülmény, vélemény rögzítésre kerüljön.

Felügyelői észrevétel, intézkedés

Az adott munkabaleset vizsgálatával, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos észrevételek, intézkedések feljegyzésére e rovatban van lehetőség. Telefonon történt egyeztetés esetén célszerű a tárgyalás tárgyát, időpontját, a tárgyalófél nevét e rovatban rögzíteni.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Mvt. 17. §-ának (7) bekezdésében és 86. §-ában foglalt rendelkezésekre – a következőket rendelem el

Általános rendelkezések