46/2003. (IV. 16.) OGY határozat az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programjáról1

1. kiemelt színterek: A család, az iskola, a segítő foglalkozásúak, valamint az egyházak és a civil szervezetek, a munkavédelem.

2. projekttípusok: Képzés, szükséglet- és erőforrás-felmérés, lelki egészségvédelmi akciók, megelőzési programok, kommunikációfejlesztés és hálózatépítés.

3. tartalom: A család felkészítése olyan értékek és normák közvetítésére, hogy a fiatalok képessé váljanak a konstruktív, tartalmas életstílus kialakítására.

Családok felkészítő programjainak kidolgozása, e programok végrehajtásának támogatása.

A családok funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások bővítése a lelki egészségvédelem szakembereinek közreműködésével.

Családsegítők fejlesztése, szakemberképzés.

Önsegítő és kölcsönösen segítő családok közösségeinek szervezése és azoknak lelki egészségvédelmi támogatás nyújtása, a családközösségek animátorainak szakmai felkészítése, közösségfejlesztés, civil kezdeményezések, önkéntes munka támogatása.

Az iskola felkészítése lelki egészségvédő szerepének betöltésére. Munkálkodás a kor igényeit nem automatikusan kiszolgáló iskolarendszer fejlesztésén, mely a gyermek mellett áll akkor is, ha sérült vagy kevésbé tehetséges.

Integrált mentális egészségfejlesztés legyen a közoktatásban.

Az egészséges életre való nevelésnek a közoktatás részévé kell válnia.

A felnőttképzésben az általános és szakmai célok és tartalmak között kapjon prioritást a lelki egészség megőrzése.

Az akkreditált lelki egészségfejlesztő posztgraduális képzéseknek minél nagyobb számú humán segítő szakembert kell elérniük, akik mindennapi életfeladatuk (tanítás, lelki gondozás, szociális munka, szomatikus orvoslás) természetes közegén keresztül kerülnek kapcsolatba – esetenként kizárólagosan – a veszélyeztetett emberekkel.

A pedagógusok és segítő foglalkozásúak számára lehetőséget kell biztosítani szupervízióra, esetmegbeszélő csoportokon való részvételre, kiégést megelőző tréningre, önsegítő hálózatok létrehozására.

A kirekesztés megelőzését, illetve felszámolását szolgáló lelki egészségvédelmi programok kidolgozása és elindítása.

A lelki egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek beépítése a pedagógusképzésbe.

Kortárs segítés szakmai protokolljának kidolgozása, kortárs segítői hálózat kiépítése, kortárs segítők felügyeleti rendszerének megszervezése.

Lelki egészségvédelmi szakemberek koordinálása, felügyeleti rendszerének megszervezése.

Közösségek felkészítése, az egyházi és civil szervezetek közösségi kapcsolatokat erősítő és szociális küldetésüket vállaló formáinak támogatása.

A munkavédelem feladatává kell tenni a munkahelyi mentális ártalmak megelőzését.

Öngyilkosság

Öngyilkossági kísérletek bejelentésének kötelezővé tétele.

Krízisellátó részlegek kialakítása pszichiátriai osztályokon.

Krízisintervenciós központok létesítése.

Öngyilkosság-megelőzési centrumok létesítése, sürgősségi, 24 órás krízisellátással.

A kísérleten átesettek kezelése és gondozása.

Egészségügyi dolgozók továbbképzése az öngyilkossági veszély korai észlelése vonatkozásában.

Sürgősségi telefonszolgálatok fejlesztése, koordinálása, a telefonszolgálatok munkatársainak szakmai felügyelete és segítése, hálózatépítés, a telefonszolgálatok működési feltételeinek javítása kortárs segítők kiképzése.

Mentális zavarok korszerű ellátása

A cél az optimális életminőség elérése.

A mentális egészségügy intézményrendszerének korszerűsítése, a pszichiátriai intézményrendszer közösségi pszichiátriai irányba történő átalakítása.

– A pszichiátriai gondozók decentralizálása.

– A gondozói munka ösztönzött finanszírozása.

– A gondozókban dolgozó szakemberek számának növelése.

– Rendszeres szakmai felügyelet biztosítása a gondozókban dolgozó szakemberek számára.

– Közösségi pszichiátriai szakgondozó, szociális munkás és munka-rehabilitációs szakemberképzés.

– Modellkísérlet támogatása.

– Csoportpraxis kialakítása pszichológiai szolgáltatásokkal.

– Pszichoterápiás ambulanciák fejlesztése, bővítése.

– Gyermek-pszichiátriai gondozók számának növelése, „ideggondozók” helyett „Egészségházak” többszakmás szakember-munkacsoportokkal.

– A kapcsolati pszichiátriai szolgálat működési feltételeinek biztosítása, a szolgálat elterjesztése országos szinten, hozzáférhetővé tétele az alapellátás, illetve a társszakmák számára.

Korai felismerés és beavatkozás

A pedagógus-képzés és továbbképzés, valamint az iskola-egészségügyben részt vevők (iskolaorvosok, védőnők) továbbképzésének összehangolása, kölcsönös elismertetése.

A pedagógusok felkészítése a diákok lelki egészségének megőrzésére.

Az alapellátásban dolgozók érzékenységét növelő programjainak megvalósítása.

– A pszichiátria tantárgy hatékony oktatása a háziorvos rezidens-képzésben.

– Akkreditált pszichiátriai továbbképzések szervezése az alapellátásban dolgozók részére.

Rendszeres szupervízió biztosítása az alapellátásban dolgozó szakemberek számára.

Alapellátáshoz kapcsolódó pszichológiai szolgáltatások szervezése.

Gyermekorvosok gyermekpszichiátriai képzése.

Korai kezelésbe vételi programok beindítása.

Rehabilitáció

A közösségi rehabilitáció fejlesztése szociális és egészségügyi intézményekre bontva.

A rehabilitációs programok minden csoport számára legyenek elérhetőek, a programok tartalmazzák a tevékenységek széles skáláját.

A rehabilitációs szolgáltatások elérhetővé tétele a helyi közösségekben.

Nappali klubok kialakítása munka-rehabilitációs programokkal, készségfejlesztéssel, egyéni szükségletekre alapozott gondozási tervvel.

Munka-rehabilitációs szakemberek képzése.

Rendszeres szupervízió biztosítása a rehabilitációban közreműködő szakemberek számára.

Védett lakhatási formák kidolgozása.

Krónikus nappali kórházak kialakítása, illetve fejlesztése orvosi kontrollt és szakmai segítséget igénylő betegek számára.

Gyermekpszichiátriai rehabilitációs tevékenység gyermekpszichiátriai szakmai ismeretekre támaszkodó speciális otthonokban, oktatási, gyermekvédelmi intézményekben.

Többszakmás szakember-munkacsoportok létrehozása a gyermekek érdekében

(bio-pszicho-szociális védőháló).

Munkaerőpiaccal való kommunikáció megszervezése, az átképzés elérhetővé tétele mentális zavarban szenvedők számára, félutas intézetek fejlesztése.

Média

Az egészség, mint érték épüljön be a köztudatba.

Az életminőség fontosságának hangsúlyozása kapjon teret a médiában.

A konstruktív, tartalmas életstílus értékként való felmutatása jelenjék meg a médiában, az ezzel ellentétes tartalmak megjelenése ritkuljon.

A lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek terjesztése.

Várható eredmények:A mentális zavarok előfordulásának csökkenése.A pedagógusok és segítő foglalkozásúak lelki egészségvédelmi szemlélete fejlődik, nő tudásuk, javulnak segítő készségeik.Öngyilkosságok számának, ezen belül a fiatalkorúak öngyilkossági arányának csökkenése.Depressziós betegek kezelési arányának javulása (legalább 30%-kal).Pszichiátriai betegek társadalmi visszailleszkedésének javulása.Mozgásszervi betegségek csökkentéseCél:A krónikus mozgásszervi betegek életminőségének javítása.– A mozgásszervi betegségek számbeli növekedésének lassítása.– Idült mozgásszervi betegek mozgáskészségének legmagasabb szinten való megőrzése.– Korszerű reumatológiai ellátás és oktatás megteremtése.– Mozgásszervi megelőzési szemlélet széles körű elterjesztése egészségneveléssel, betegtájékoztatással, szakmai továbbképzéssel.– Az iskolai testnevelésben elindult megelőzési programok (tartásjavító torna elterjesztése, mindennapi iskolai testmozgás) továbbvitele.Helyzetismertetés:A mozgásszervi megbetegedések három leggyakoribb kórképe az arthrosis (ízületi porckopás), a derékfájás és az osteoporosis (csontritkulás). Ezen kórképek kiemelkedő jelentőségét nemcsak növekvő gyakoriságuk, hanem következményeik, így a rokkantságra, életminőségre és a halálozásra gyakorolt hatásuk adja. Hazai felmérések szerint a gyulladásos és degeneratív ízületi- és gerincbetegségek következtében a betegek mintegy 60%-a mások segítségére szorul, 30%-ának a betegség miatt megromlik a családi élete, és kétharmaduk anyagi helyzete is válságba jut. Magyarországon a mozgásszervi betegségek a rokkantosítás okai között a második helyet foglalják el és a háziorvoshoz fordulás okainak 15–20%-át teszik ki. A mozgásszervi betegség következtében kialakult egyéni szenvedésen túlmenően a közvetlen és közvetett költségek hatalmas terhet rónak az egyénre, családjára és a társadalomra.Reprezentatív epidemiológiai tanulmányok alapján 50 éves kor felett a csontritkulás mintegy 900 ezer betegnél, a reumás ízületi gyulladás mintegy 100 ezer betegnél, az arthrosis pedig több mint 2 millió betegnél fordul elő hazánkban. A mozgásszervi betegségek okozzák a 60 éven felüliek krónikus betegségeinek felét. A derékfájás a második leggyakoribb oka a táppénznek. A hazai lakosság csontsűrűség értékei Európában a legalacsonyabb, a következményes csigolyatörések a legmagasabb értékek közé tartoznak. A csontritkulás okozta combnyaktörések utáni halálozás következtében hazánkban évente hozzávetőlegesen 2500–3000 beteget veszítünk el és ezen törésfajták gyógykezelése becslések szerint 1998-ban 15 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést.A fenti betegségek vonatkozásában a csontritkulás területén átfogó nemzeti program indult. Az 1995-ben elfogadott Nemzeti Osteoporosis Program keretében az elmúlt években országos osteoporosis centrumhálózat jött létre. A gerinc degeneratív betegségeinek megelőzésére 1995 óta működik országos, iskolai testnevelési program a Magyar Gerincgyógyászati Társaság aktív közreműködésével. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a mozgásszervi betegségek kiemelkedő súlyát felismerve a 2000–2010 közötti időszakot ,,A Csont és Ízület Évtizedének'' nyilvánította, mely mozgalomhoz hazánk elsőként csatlakozott. A mozgalom keretében a megelőzés, betegellátás, az oktatás és a kutatás területén a mozgásszervi kórképekkel való foglalkozás világszerte fokozott támogatásban részesül. A kérdés kiemelt kezelését indokolja az is, hogy 2010-re Európában a történelem során először lesznek többen a 60 éven felüliek, mint a 20 éven aluliak, amiből a mozgásszervi betegségek okozta költségek drámai emelkedése következik.Magyarországnak a jelen évtizedben a fejlett európai országokénál jóval nagyobb hátrányt kell behoznia a mozgásszervi betegségek vonatkozásában. A járóbeteg-rendszer és a háziorvosi hálózat fejlesztésre szorul, hogy a definitív ellátásra alkalmas legyen. A lemaradás egyik oka a reumatológia graduális képzésének hiánya egyetemeinken. A reumatológiai betegek jelentős része nem szakprofilú osztályokon kerül ellátásra, elsősorban a gyulladásos-immunológiai és a metabolikus csontbetegségek terén. Az osteoporosisban szenvedő betegek csak mintegy 20%-a kerül kórismézésre és kezelésre. Megbízható mozgásszervi adatbázisunk nincs, az ellátás nem egységes diagnosztikus és terápiás irányelvek alapján történik. Az Európában már általánossá vált molekuláris genetikai vizsgálatok és a biológiai terápia még egyáltalán nem kerülnek alkalmazásra a gyakorlatban. A lakosság mozgásszervi ismeretei alacsonyak, a betegmozgalmak ereje nem számottevő.Megvalósítás stratégiai irányai

Irányok

Feladatok

Célzott mozgásszervi szűrő és megelőzési programok

Az iskolai „normál” testnevelésben váljék általánossá a gerinc porckopásos betegségeinek elsődleges megelőzését szolgáló speciális tartásjavító torna rendszeres végzése. Az iskolás gyermekek gyógyításra szoruló gerincbetegségeinek és egyéb mozgásszervi betegségeinek hatékony szűrése, korai és hatásos kezelése (gyógytorna kezelést gyógytornásztól kapják). Tartáshiba és lúdtalp miatt ne kerüljenek a gyermekek gyógytestnevelésre: mivel a megelőzésnek általánosan kell megvalósulnia, ennek a normál iskolai testnevelésben kell történnie. A maximális csonttömeg kialakulását segíti a mindennapi iskolai testmozgás megvalósítása minden tanuló részére, valamint a széles körű életmódbeli felvilágosítás.

A fiatal felnőtt és középkorú népesség körében az ízületi gyulladások, az ízületi porckopás, valamint a csontritkulás korai szűrése és ellátása a reumatológia és az ortopédia keretében. A már elindult NKF mozgásszervi programok modellként való adaptálása.

A csuklótáji alkar, a csigolya és a combnyaktáji törések növekvő számának megállítása, lehetőség szerint csökkentése a leginkább veszélyeztetett népesség kiszűrésével és gondozásával. A célcsoport a 60 év feletti lakosság, különös tekintettel a közösségekben (szociális és idős otthonok, idősek klubjai stb.) élőkre. A különböző töréseken átesettek csontritkulás elleni kezelését és mozgásszervi rehabilitációjának módszertanát széles körben kell alkalmazni országszerte és bővíteni kell a jelenlegi intézményi rehabilitációs kapacitást.

A mozgásszervi betegségek okozta életminőség változás és a szociális terhek felmérése

A mozgásszervi betegek egyéni terheinek, a betegség okozta funkcionális kieséseknek és az életminőség változásának felmérése derékfájás, rheumatoid arthritis, ízületi kopás és csontritkulás, valamint gyermekkori mozgásszervi betegségek esetén.

Oktatási-továbbképzési, egészségnevelési feladatok

A reumatológia kötelező graduális oktatásának mielőbbi bevezetését a négy hazai általános orvosi karon. A folyamatos orvosi továbbképzésben oktatni kell a korszerű reumatológiai ismereteket. A szakorvosi hálózat számára a korszerű kommunikációs képzési csatornák (internet, távoktatási programok) felhasználásával továbbképzési programokat szervezünk. A szakorvosi továbbképzés mellett gondot fordítunk a különböző mozgásszervi programjaiban részt vevő mozgásszervi szakorvosok, gyógytornászok, háziorvosok, védőnők, ápolók és testnevelők továbbképzése.

Ellátás modellezése az alapellátásban

Az akut derékfájás és nyaki fájdalom szakszerű kezelésének modellezése az alapellátásban. Mozgásszervi megelőzési és gondozói program kidolgozása és adaptálása a háziorvosok körében.

Várható eredmények:– Az iskolai testnevelésben megvalósul a gerinc- és ízületvédelem, a helyes testtartás automatizálása, a gerinc helyes használatának tudatos szokása.– Az idült ízületi panaszokban szenvedő betegek súlyos fájdalomban töltött napjai csökkennek.– A napi aktivitásukban gátolt mozgásszervi betegek számaránya csökken.– A mozgásszervi betegek elsősorban szakprofilú osztályokon kerülnek ellátásra.– A járóbeteg rendszer és a háziorvosi hálózat mozgásszervi ellátásának javulása.– A reumatológia kötelező graduális oktatásának bevezetése a négy egyetemi orvoskaron.– A mozgásszervi megelőzést szolgáló szemlélet széles körű javulása a tömegkommunikáció segítségével.AIDS-megelőzésCél:Csökkenjen a Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) okozta új fertőzések száma és javuljon a diagnosztizált fertőzések aránya.– Az új HIV-fertőzések megelőzése, az alacsony fertőzési gyakoriság fenntartása mellett az AIDS-megbetegedés és halálozás 20, illetve 25%-os csökkentése.– Elsődleges megelőzési programok formáinak és tartalmi kereteinek kialakítása, a fiatalok számára kidolgozott programok beillesztése az iskolai egészségnevelési oktatásba, illetve drogmegelőzési programokba. Speciális megelőzési programok kidolgozása magas fertőzési kockázatot vállaló csoportok számára.– Pályázati rendszer kidolgozása és pályázati alap létrehozása a fenti programok támogatására.– A HIV-fertőzés felderítési hatékonyságának növelése, elsősorban a magas fertőzési kockázatú magatartásúak körében.Helyzetismertetés:A HIV/AIDS-megelőzés az Európai Unió egységes egészségügyi ajánlásait tartalmazó népegészségügyi programjának nevesített alprogramja. Ennek ajánlásait a magyarországi alprogram messzemenően figyelembe veszi.Jelentőségét járványügyi adatok, valamint az a tény, hogy a fertőzés terjedése teljes mértékben megelőzhető, indokolják. Az Egyesült Nemzetek Közös HIV/AIDS Programja, a UNAIDS becslése szerint ma a világon 40 millió ember él HIV/AIDS-szel, 2001-ben az új fertőzések becsült száma 5 millió volt és 3 millióan haltak meg a betegségben, a halottak összes száma 21,8 millió volt. A HIV/AIDS esetek több mint háromnegyede, az új fertőzések több mint nyolcvan százaléka a fejlődő országokban van, ahol a fertőzöttek több mint tíz százaléka, betegek és halottak mintegy negyede fertőzötten született csecsemő.Hazánkban az első HIV-fertőzéseket 1985-ben azonosították, azóta a diagnosztizált HIV-fertőzések száma 1006-ra emelkedett. Elsősorban a homoszexuális terjedés a jellemző, de az utóbbi években nőtt a heteroszexuális fertőzések aránya, a becsült fertőzések száma mintegy 3000-re tehető. 1986-ban diagnosztizálták az első AIDS-beteget, azóta a diagnózisok száma 411-re nőtt, és 242-en haltak meg AIDS-szövődményben. A hazai járvány jellemzői: a korábban homoszexuális terjedés mellett növekszik a heteroszexuális átvitel. 2001-ben a diagnosztizált új fertőzések 40%-a ezen utóbbi úton jött létre, nőtt a külföldi HIV-fertőzöttek száma, akik elsősorban a migráció következtében kerültek hazánkba, és ezek közül került ki a tavalyi évben diagnosztizált három HIV-pozitív intravénás kábítószer használó is.A HIV/AIDS járványügyi adatai hazánk kedvező helyzetét bizonyítják, azonban az a tény, hogy jelentős mértékben megváltozott a járványügyi környezetünk további erőfeszítéseket igényel. Az európai HIV-járvány alakulását jól jellemzi az a tény, hogy a Nyugat-európai országokban 1994-től 2000-ig az új HIV-fertőzések előfordulása (egymillió lakosra számolva) 64-ről 21-re csökkent, a Közép-európai régióban 2-ről 5-re (hazánkban 6,2-ről 8,5-re) emelkedett, ezzel szemben a Kelet-európai országokban 10-ről 300-ra nőtt. Ez utóbbi harmincszoros emelkedés magyarázata az, hogy a kilencvenes évek közepétől hatalmas HIV-járvány bontakozott ki, mely mára mintegy 1 millióra becsült HIV-fertőzést eredményezett Ukrajnában, Moldáviában, Fehér-Oroszországban és Oroszországban. A járvány ,,motorja'' elsősorban az intravénás kábítószer használat és kisebb részben a heteroszexuális terjedés, mely a prostitúcióhoz kapcsolódik. A dinamikára jellemző, hogy évente duplázódik a HIV-fertőzések száma.Magyarországon az elmúlt években csökkent a HIV/AIDS elsődleges megelőzési programok száma, különösen a magas fertőzési kockázatot vállaló közösségek körében. Csak nagyon hiányosan valósult meg a prostituáltak kötelező egészségügyi vizsgálata, ezen belül a HIV-tesztek elvégzése, és korlátozott számú vizsgálat történt az intravénás kábítószer használók körében. A HIV/AIDS-betegek ellátásában a jelentős változás történt, a kombinált gyógyszeres kezelés eredményeként jelentősen emelkedett a betegek életminősége, nőtt az életkilátásuk és a kezelés a korábbi fekvőbeteg ellátásról a járóbeteg ellátás irányába tolódott el. Ezek a tendenciák megfelelnek az Európai Uniós országokéival. Hazai sajátosság, hogy az újonnan diagnosztizált AIDS-betegek 2/3-ának korábban nem volt ismert a HIV-fertőzöttsége. A kezelési módszerek új problémákat vetettek fel, mint a kezelési együttműködés erősítése, a gyógyszer rezisztencia kialakulása, ennek mérése, nyomon követése. Nőtt a hajléktalan betegek száma, és ezzel párhuzamosan a szociális ellátás iránti igény. A jelenlegi kezelési eredmények igazolják, hogy a szociálisan nehéz helyzetű HIV/AIDS-betegek életkilátásai lényegesen rosszabbak a kombinált kezelés ellenére is. A Nemzeti AIDS Bizottság megszűnése a HIV/AIDS prevenciós programok szervezését nehezítette, finanszírozását tovább csökkentette.Megvalósítás stratégiai irányai

Irányok

Feladatok

Megelőzés

Az iskolákban az egészségnevelés részeként családi életre nevelési ismeretek oktatása, elősegítve a fiatalok értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drog elkerülő magatartás kialakítását.

Megelőzési programok a fokozott fertőzési kockázatot vállaló közösségek részére e közösségek civil szervezeteinek és egyes tagjainak aktív közreműködésével (meleg közösségek, prostituáltak, intravénás kábítószer használók).

A lakosság számára rendszeres tájékoztatás a HIV-fertőzés megelőzéséről, a megváltozott AIDS-betegségről, a betegség demisztifikálása és a fertőzöttekkel szembeni diszkrimináció, szegregáció csökkentése.

A HIV-fertőzöttek szerepének erősítése a megelőzési programokban.

A szociálisan sérülékeny HIV/AIDS-betegekről történő szociális gondoskodás kiépítése, illetve megerősítése.

A HIV fertőzés célzott szűrési programjai

Az önkéntes, információt követő beleegyező vizsgálatok számának növelése magas kockázatú csoportok tagjainak körében. Az anonim, tanácsadással egybekötött HIV-szűrővizsgálatok újbóli bevezetése.

A prostituáltak törvényileg szabályozott rendszeres kötelező egészségügyi vizsgálatainak végrehajtása és ellenőrzése.

Egészségügyi dolgozók munkaköri HIV expozíciója és a vírussal történt érintkezést követő megelőző kezelés.

Oktatás/továbbképzés

A HIV/AIDS-szel kapcsolatos ismeretek beépítésére az orvosképzésbe, a szakorvosképzésbe és a főiskolai képzésbe. Háziorvosok és házi gyermekorvosok, továbbá a HIV-pozitívakkal potenciális kapcsolatba kerülő orvosok, fogorvosok folyamatos továbbképzése.

Várható eredmények:A HIV-fertőzések számának stabilizálódása, a már HIV-fertőzött, de még nem diagnosztizált személyek számarányának csökkenése, az AIDS-betegek számának 20%-os csökkenése, a halálozások 25%-os csökkenése.Felelős, alacsony fertőzési kockázatú magatartásformák arányának növekedése a fiatalok körében és a magas kockázati csoportokban.A szexuális úton és vér útján történő fertőző betegségek számának stabilizálódása, illetve 30%-os csökkenése (pl. szifilisz, hepatitis C stb.).AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSEAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBENNépegészségügyi szűrővizsgálatokCél:A szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok segítségével 70 éves kor alatt 5–10%-kal mérséklődjön a daganatos betegségek okozta halálozás 2012-ig.– A 45–65 év közötti asszonyok 70%-a vegyen részt a kétévenként megismételt mammográfiás emlőszűrésen, ezáltal is 2012-ig 30%-kal csökkenjen az emlőrák okozta halálozás Magyarországon.– A méhnyakrák okozta halálozás 60%-kal csökkenjen a 25–65 év közötti asszonyok egyszeri negatív szűrővizsgálatát követően 3 évenként megismételt, citológiai vizsgálatot is alkalmazó, a céllakosság legalább 70%-ára kiterjedő nőgyógyászati méhnyakszűrése útján.– Az 45–65 év közötti nők és férfiak korosztálya részére a széklet vér laboratóriumi kimutatásán alapuló vastag- és végbélszűrés rendszerének megszervezése.Helyzetismertetés:A magyar népesség rossz egészségi állapota ismert. Ezen belül a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya is rendkívül kedvezőtlen, a szív és keringési rendszer eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25%-os gyakorisággal, ám viszonylagos fontosságát mutatja, hogy a potenciális 70 évből elvesztett életévek számát tekintve már meghaladja a keringési rendszer hasonló mutatóit (KSH 2001). Az elmúlt 25 évben a rosszindulatú daganatok miatt rokkantosított betegek aránya 100%-kal emelkedett, a rokkantosítási feltételek szigorítása ellenére.Legrosszabb a helyzet a férfiak tüdőrákja, a női vastag- és végbélrák, valamint mindkét nemnél az ajak- szájüregi rákok esetében, mivel ezen területeken mind a halálozás, mind az előfordulás listavezetői vagyunk. A férfi vastag- és végbélráknál ,,csak'' a 2. helyen állunk. A többi említett lokalizációnál valamivel jobb a helyzet, de itt sem tartozunk a sereghajtók közé.Továbbá kiemelkedően kedvezőtlen arányokat láthatunk gége-, hasnyálmirigy-, máj-, tüdő-, pajzsmirigy és férfi nyelőcsőráknál, illetve leukemiánál. A magyarországi halálozási adatok minden esetben a KSH jelentések és évkönyvek révén válnak nyilvánossá. Az 1999-es és 2000-es halálozási adatok összehasonlítása nyomán szokatlan jelenségre figyeltünk fel. Ez az egyetlen ,,évforduló'' évtizedek óta, amely az emelkedő halálozási irányvonalat megtöri. Bár a halálozási arányban bekövetkezett csökkenés mindössze 2%, eddig ilyet sem lehetett megfigyelni. A közelmúltban nyilvánosságra hozott 2001-es KSH halálozási adatok szerint ez az irányvonal 2001-ben is kisebb töréssel folytatódott.Az elmúlt évtizedek megoldatlan problémája volt a morbiditási adatok kérdése. A rákelőfordulás gyakoriságát a népességben csak becsülni tudtuk, hogy például az évi új daganatos megbetegedések fajtája és száma milyen és mennyi lehetett, amely több hibalehetőséget rejtett magában, s a valós eredményeket torzította. Az Országos Onkológiai Intézetben kialakított s évről-évre hitelesebben működő népességalapú Nemzeti Rákregiszter adataira egyre jobban tudunk támaszkodni, s a 2001-es előfordulási eredmények már nagyban hozzásegítenek bennünket a hazai daganathelyzet áttekintéséhez.Az elmúlt év folyamán mindkét nemnél, összesen 58 772 daganatot jelentettek be, ezek között – a nemzetközi morbiditási statisztikákkal ellentétben – viszonylag nagy számmal (6379) szerepelnek a bőr nem-festékes daganatai is. Ezt, valamint a kettős vagy többszörös daganatok előfordulásának lehetőségét is figyelembe véve – 2001-ben 51136 új daganatos beteget jelent. A Rákregiszterben a daganat/beteg arány 112/100-nak bizonyul. Feltétlenül szükséges a regiszter adatainak további ,,tisztítása'', azaz olyan program kidolgozása, amely rákregiszterből nyert megbetegedési adatok tovább finomítja.Megvalósítás stratégiai irányai

Irányok

Feladatok

Emlő-rákszűrések

A megkezdett emlőszűrés folytatása. A célzott és nem célzott lakosság további tájékoztatása (civil szervezetek igénybevétele), rendezvények szervezése annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe az emlőszűrést (cél: a lakosság 70%-a).

Még nagyobb hangsúlyt fordítani a minőségbiztosításra.

A meglévő emlőszűrő-állomások ellenőrzése szakmai, műszaki, kihasználtság szempontból.

Cervix-rákszűrés

A célzott lakosság tájékoztatása a szűrésen való részvétel fontosságáról. Felhasználni a civil szervezetek tapasztalatait és anyagait a méhnyakszűréssel kapcsolatban. A 25–65 év közötti női lakosság legalább 70%-a vegyen részt női méhnyak-rákszűrésen a nemzetközi standardok szerinti gyakoriságban. A nőgyógyászok, citopatológusok, civil szervezetek működése kerüljön összehangolásra a jobb hatásfok elérése érdekében.

A vastagbél-rákszűrés

Lefektetni azokat az alapokat, amelyek a vastagbél-rákszűréshez elengedhetetlenül szükségesek.

Várható eredmények:A lakosságszűrés bevezetésével– az emlődaganatok okozta halálozás 30%-kal csökken.– a méhnyakrák okozta halálozás 40–80%-kal csökken.– a vastagbél-, végbélrák okozta halálozás 20%-kal csökken.EllátásfejlesztésCél:Az egészségügyi ellátó rendszernek a népegészségügyi prioritások mentén történő céltudatos fejlesztése, mely eredményeit tekintve optimális hatásfokkal működik.– Az alapellátás tevékenységi körének bővítése, az életmód-tanácsadás bevezetése.– Az ellátás különböző szintjein dolgozó egészségügyi személyzet szemléletének, magatartásának befolyásolása a minél korábban befejezett ellátás érdekében.– Az ellátás különböző szintjein:= A szív- és érrendszeri betegségek megelőzési szemléletű ellátásának javítása.= Az onkológiai betegségek megelőzési szemléletű ellátásának javítása.= A mozgásszervi betegségek rehabilitációs rendszerének fejlesztése.Helyzetismertetés:A magyar egészségügyi hálózat nagy kapacitással rendelkezik és alapjában jól és szakszerűen tagolt rendszer. Ennek ellenére számos olyan betegségben halnak meg emberek idő előtt, amit meg lehetett volna gyógyítani, ha időben és megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel ellátott helyre került volna a beteg. Sok betegség van, aminek kialakulása nem független a beteg által korábban elszenvedett betegségektől és attól, hogy azokat miként sikerült gyógyítani, gondozni. Számos, egyéni szenvedést és a finanszírozó számára nagy anyagi terhet jelentő állapot (pl. gyakori művesekezelést igénylő veseelégtelenség) áll elő, amelynek jelentős hányada elkerülhető lett volna, ha a beteg vérnyomását és cukorbetegségét a megelőző években megfelelően kezelték volna.A halálozási adatokból és a kórházban megjelenő egészségügyi feladatokból ítélve az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere sajnálatosan kevéssé támogatja a betegségek minél korábban történő felismerését és gyógyítását. Ennek az egyik összetevője, hogy a finanszírozási rendszer a megelőzés és a korai felismerés helyett a már kialakult és súlyosabb betegségek ellátását támogatja, ezért az ellátás egy jelentős része a szükségesnél ,,később és feljebb'' történik. Másik nem elhanyagolható tényezője, hogy az egészségügyi személyzetből a szükségesnél kevesebben rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, illetve nem áll rendelkezésre térben és időben a szükséges műszer, tárgyi, technikai feltételrendszer. Nem elhanyagolható a korábbi orvosi gyakorlat, a régebbi orvosi technológiák során kialakult általános szemlélet, attitűd, magatartási formák, amelyek napjaink megbetegedési viszonyai és alkalmazott orvosi technológiái mellett már nem fogadhatóak el. Az itt felsorolt tényezők közül mindegyik természeténél fogva nagy tehetetlenséggel rendelkezik, s ebből kifolyólag igen lassan változtatható rendszerként viselkedik: évtizedes távlatokban várhatóak valódi eredmények, még akkor is, ha a fenti tényezők mindegyikét érintő, jól összehangolt, konzisztens változtatásról van szó.Megvalósítás stratégiai irányai

Feladatok

Szükséges akciók

Alapellátás

A háziorvosi rendszer helyzetelemzése az életmód-befolyásolás feladatai és a befejezett ellátásra törekvés szempontjából, a szociális és egészségügyi ellátási feladatok határterületi problémái vonatkozásában.

A háziorvosi rendszer helyzetelemzése a kockázati állapotok, a kiemelt népegészségügyi kockázatot jelentő betegségek (különös tekintettel a magas vérnyomásra) ellátására való felkészültség szempontjából.

A háziorvos lehetőségeinek áttekintése a korai felismerése szempontjából.

A kockázatfelmérésben és életmód-tanácsadásban részt vevő személyzet kiképzése, tevékenységük beillesztése szervezeti és finanszírozási szempontokból a háziorvosi praxisokba.

A háziorvosok és a szakorvosok közötti kommunikáció, együttműködés kritikus pontjai és a helyzet javításának szervezeti, finanszírozási módszerei.

Magatartás- és attitűd vizsgálat, befolyásolás

Helyzetfelmérés az alapellátásban, járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozók körében, attitűd vizsgálatok, ismeretterjesztés, vitafórumok kialakítása.

Keringési betegségek

Áttekintés az ellátás különböző szintjeinek feladatairól és feltételrendszeréről az infarktus, a szélütés, az érszűkület ellátásának vonatkozásában.

Betegút elemzések, kritikus pontok meghatározása általánosságban, valamint részletesen a hátrányos helyzetű területeken a technikai felszereltség, a szervezeti és finanszírozási feltételek, érdekeltségek vonatkozásában.

Az orvosi ismeretek és gyakorlat vizsgálata (esettanulmányokkal is).

Az egészségügyi ellátó rendszerben érvényesülnie kell a megelőzést szolgáló szemléletnek, illetve a gyógyítást és gondozást is célirányosan kell szervezni ahhoz, hogy a program sikeres legyen.

– Hipertóniaszűrés gondozás,

– ISZB másodlagos megelőzés feltételeinek felmérése és feltételeinek kialakítása az alapellátásban.

– Intervenciós kardiológiai központok és a Stroke centrumok országos hálózatának egységes szempontok szerinti fejlesztése, az infarktusos és szélütött betegek sürgősségi ellátásának szakmai irányelvek mentén történő teljes körű biztosítása.

Onkológiai betegségek

Áttekintés az ellátás különböző szintjeinek feladatairól és feltételrendszeréről a daganatos betegek ellátásának vonatkozásában.

Betegút elemzések, a hozzáférhetőség területi különbségeinek elemzése, a kritikus pontok meghatározása általánosan és a hátrányos helyzetű területeken a technikai felszereltség, a szervezeti és a finanszírozási feltételek, érdekeltségi rendszerek vonatkozásában.

Az orvosi ismeretek és gyakorlat vizsgálata (esettanulmányokkal is).

Rehabilitáció

Helyzetelemzés (komplex, kardiológiai és mozgásszervi rehabilitáció is).

A hálózat területi egyenlőtlenségeinek feltárása.

A szakemberhiány okai, szakember képzés.

A rehabilitáció feladatának lehetséges szervezeti beillesztési módjai a rendszerbe.

Várható eredmények:Az alapellátásban az orvos figyelme terjedjen ki a (panasszal vagy bármely más okból) odaforduló lakosok/betegek betegségi kockázatára is, és kapjanak szakszerű életvezetési, életmódbeli tanácsokat is.A keringési betegségek vonatkozásában javítani szeretnénk az ellátásának helyzetét, illetve az ezek következtében bekövetkező rokkantság és halálozás mutatóinak csökkentését vesszük célba.Az onkológiai betegségek vonatkozásában szeretnénk elérni, hogy a diagnosztika fejlesztésével minél korábban felismert daganatos elváltozások az ország minden területén egyenlő eséllyel kerüljenek illetékes szakorvos elé és (a terápiás lehetőségek bővítésével) kapjanak adekvát ellátást. Lényegesen javítani kívánjuk a szájüregi daganatok korai felismerésének lehetőségét. (Lásd Daganatos betegségek csökkentése alprogramban leírtak.)A rehabilitáció általános feltételrendszerének a javításával el kell érni, hogy öt-tíz éven belül minden arra alkalmas beteg hatékony rehabilitációban részesüljön.Az ellátórendszer egészében szeretnénk elérni, hogy az ellátás legkülönbözőbb helyein dolgozó személyzet pontosan értse szerepét a beteg állapotromlásának és a nehezebben gyógyítható állapotok kialakulásának megelőzésében, és annak elkerülését fontosnak tartsa. Néhány éven belül el kell érni, hogy a finanszírozás által közvetített érdekeltség ezt a szemléletet és aktivitást támogassa.Erőforrás-fejlesztésCél:Szakemberek, hatóságok, civil aktivisták és kutatók részére olyan infrastruktúra építése, illetve célirányú oktatás és továbbképzés szervezése, amely elősegíti a hatékony népegészségügyi tevékenységet minden lehetséges megvalósulási szinten.– Népegészségügyi szakemberek körében a munkahelyi internet hozzáférés érje el a 100%-ot.– A Népegészségügyi Program akciói során keletkezett népegészségügyi adatok nyilvánosság általi elérhetősége érje el a 100%-ot.– Népegészségügyben tevékenykedő nem egészségügyi diplomások legalább 80%-a essen át megfelelő szakirányú képzésen.– Népegészségügy forrásainak az évek során történő folyamatos bővítése.– Egészségi hatásvizsgálatok intézményi hátterének előteremtése.Helyzetismertetés:A Népegészségügyi Program végrehajtásának sikere megkívánja a legmegfelelőbb körülmények előteremtését. Az erőforrás fejlesztés alprogram fő célja és feladata, hogy biztosítsa a forrásokat, információt, tudásanyagot a programban részt vevő szervezetek, csoportok és a népegészségügyben aktívan tevékenykedők részére. Az alprogramnak meg kell terveznie és létre kell hozni azt az erőforrást, amely alkalmas arra, hogy hatékonyan kivitelezhető legyen a program. Vannak olyan kapacitások a magyar népegészségügyben, amelyek már jelenleg is rendelkezésre állnak, de az esetek egy jelentős részében fejlesztésekre van szükség. A fejlesztett erőforrásoknak alkalmasnak kell lennie, hogy fokozza a lakosság egészségi állapotára kifejtett pozitív hatását, amely maga után vonja a rendszer szoros kapcsolatát a közösséggel és környezettel, illetve a rendszer gyors problémamegoldó készségét. Az erőforrások fejlesztése magába foglalja a szervezeti struktúra megtervezését és létrehozását, a végrehajtó szervezetet szolgáló infrastruktúra megtervezését és felállítását, a szakmai alapokon nyugvó humánerőforrás fejlesztést, illetve a rendszerbe történő további forrásbevonás lehetőségének előteremtését.Megvalósítás stratégiai irányai

Feladatok

Szükséges akciók

Korábbi tanulmányok

Népegészségügyi területen működő intézményekről, szervezetekről, olyan

metaanalízise

összegfoglaló tanulmány készítése, amely figyelembe veszi az „Egészség Évtizedének Johan Béla Népegészségügyi Program” célkitűzéseit és felépítését, az EU normákat és követelményeket, az egészségfejlesztéshez szükséges jogszabály-alkotási és forrásbiztosítási feladatokat, illetve kitér a kapcsolatrendszerek elemzésére a korábban készült tanulmányok alapján.

S

Z

E

R

V

E

Z

E

T

I

F

E

J

L.

Szervezeti tervezés

Népegészségügyi program szervezeti, intézményrendszerének megtervezése, amely magába foglalja a szervezeti és intézményi feladatokat, felelősségeket, gazdákat, illetve az egymáshoz rendeltségi viszonyokat.

Megvalósítás

A fenti tervek alapján a népegészségügyi program szervezeti felépítésének megvalósításához szükséges lépések elvégzése.

Minőségbiztosítás

A megvalósult szervezeti struktúrában részt vevő intézetekben, intézményekben, önkormányzatokban, illetve civil szervezetekben olyan minőségbiztosítási rendszer kiépítése, mely garantálja a lakosság részére a népegészségügyi szolgáltatások széles körben elérhető magas színvonalát.

Tudás menedzsment

Népegészségügyi területen (rövid távon elsősorban ÁNTSZ, tanszékek) az internet hozzáférhetőség elterjesztése, mely folyamattal párhuzamosan képzési programokat kell szervezni az interneten történő tájékozódás mélyítésére.

I

N

F

R

A

S

T

R

U

K

T.

A népegészségügyi program részére egy portál létrehozása mind a népegészségügyi szakemberek, az érdeklődő szakma, mind az érdeklődő lakosság részére. Szintén ezen a felületen valósulhat meg a jövőben többek között a népegészségügyi szakemberek távoktatása, adatbázisok fejlesztése-karbantartása stb. A hatékony megjelenés érdekében az on-line megjelenést off-line megjelenéssel kombinálva népegészségügyi magazin megjelentetése.

Adatbázis fejlesztése

Olyan adatbázisok létrehozása, illetve a már meglevők fejlesztése, melyek képesek a

döntéshozatali szinteket támogatni a veszélyforrásokról, kockázatok mértékéről, illetve trendekről.

F

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

Adatgyűjtés fejlesztése

Az adatbázisok fejlesztésének egyik lényeges eleme az adatok gyűjtésének fejlesztése, amely az infrastruktúra fejlesztésén túl szervezeti fejlesztést is igényel.

Kommunikáció fejlesztés

Népegészségügyi területen aktívan tevékenykedő hatóságok, intézmények, civil szervezetek, illetve önkormányzatok közötti kölcsönös kommunikáció fejlesztése, amely magába foglalja a szakemberek könnyű hozzáférhetőségét is az érintett területeken, illetve elősegíti adott esetben a nemzetközi szakmai kapcsolattartást.

Szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése

Népegészségügyi szolgálatok, prevenciós szolgáltatások a lakosság mind szélesebb körében történő hozzáférésének biztosítása.

Civil kapcsolati rendszer fejlesztése

Civil szervezetekkel a kapcsolati rendszer mélyítése informális szervezeti struktúrában, mint a program végrehajtásának elengedhetetlen szerveivel. A kapcsolati rendszer fejlesztése során az egyik fő cél, hogy a civil szervezetek szolgáltassanak adatokat tevékenységükről, mert ez alapvetően segítheti a népegészségügy terén a magasabb döntéshozatali szinteket.

ÁNTSZ munkavállalóinak továbbképzése

ÁNTSZ munkavállalók számára szervezett folyamatos továbbképzésekben a népegészségügyi program célirányos megjelenítése.

H

U

M

Á

N

E

R

Ő

F

O

R

R

Á

S

Népegészségügyi menedzser képzés

Népegészségügyi területen aktívan tevékenykedők (legyen az ÁNTSZ munkavállaló, önkormányzati munkavállaló, érintett hatóságok munkavállalója vagy civil szervezet képviselője) körében a menedzsment szemlélet oktatása, amely a program projektszerű elemeinek megvalósítása során alapfeltétel.

Posztgraduális képzés

Népegészségügyi területen végzett PhD programok és a felvett hallgatók számának növelése, rezidens képzésekben a népegészségügyi program oktatása, illetve a népegészségügyi programban foglalt alprogramoknak megfelelő szakvizsgák tantervébe a program beépítése.

Tisztiorvos képzés akkreditált rendszerben történő megvalósítása.

Graduális képzés

Népegészségügyet érintő felsőoktatási intézményekben (orvostudományi karokon, egészségügyi főiskolai karokon, gyógyszerészeti karokon) a népegészségügyi

programhoz kötődő ismeretek strukturált átadása.

Továbbképzés, távoktatás, munkahelyi képzés

Népegészségügyi területen aktívan tevékenykedők (legyen az ÁNTSZ munkavállaló, önkormányzati munkavállaló, érintett hatóságok munkavállalója vagy civil szervezet képviselője) körében a népegészségügy szervezett oktatása a szervezeti szintnek megfelelő formában, ösztöndíjak, mentor programok bevezetése, illetve a munkahelyi lehetőségeknek megfelelően rotációk megszervezése.

F

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

Internet használatának készség szintű elsajátítása

Népegészségügyi területen aktívan tevékenykedők interneten történő jártasságának elterjesztése, illetve az internet felhasználási területeinek oktatása.

Teljesítmény monitorozás

A program megvalósulási fázisainak, illetve a szervezeti struktúra érettségi fokának megfelelően először intézményi szinten, majd fokozatosan az egyéni szinteken megjelenő teljesítmény monitorozás megvalósítása.

Pályázati monitorozás

Népegészségügyi programot érintő hazai és nemzetközi pályázatok folyamatos nyomon követése és lehetőség szerint a pályázati feltételek előteremtése, illetve magas színvonalú hazai és nemzetközi pályázatírásban jártas szakembergárda biztosítása.

F

O

R

R

Á

S

F

E

J

L.

Forrás tervezés

Népegészségügyi területekre szánt pénzügyi források szakmai, illetve a program céljait figyelembe vevő igényeken alapuló tervezése, illetve a rendelkezésre álló források elosztási módjának megtervezése.

Üzleti tőke együttműködés

Üzleti tőke semleges megjelenése a népegészségügyi programot érintő olyan területeken, ahol üzleti, illetve politikai érdekeket nem sértő módon történik.

PhD képzés

Népegészségügyi területen végzett PhD kutatások és az erre fordított források monitorozása és szakmai értékelése.

K

U

T

A

T

Á

S

F

E

J

L.

Alapkutatási pályázatok

Népegészségügyi alapkutatások és az erre fordított források rendszerezése.

Módszertani kutatások

Népegészségügyi módszertani kutatások indítása, illetve azok eredményei tükrében ajánlások megfogalmazása és modellkísérletek/projektek összeállítása.

Modell-programok

Módszertanilag alátámasztott modell-programok indítása a tervezett modellek alapján.

Egészséghatás vizsgálatok

Stratégiai döntések, népegészségügyi cselekvési programok társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve a jogszabályok várt hatásainak folyamatos mérése, mely stratégia első lépése az intézményi háttér megszervezése.

Eredményértékelések

Lezajlott projektek, programok egészségre kifejtett hatásainak mérése.

Várható eredmények:Az erőforrás alprogram céljainak megvalósítása esetén olyan EU-konform népegészségügyi infrastruktúra és emberi erőforrás kapacitás születik, amely a népegészségügy kihívásaira gyorsan és hatékonyan képes reagálni. Ezen tevékenységgel komoly támogatást képes nyújtani a döntéshozatali szinteknek, illetve az államigazgatás és gazdaság különböző szereplőinek, és a fejlesztések eredményeként megvalósulhat, hogy a népegészségügyi akciók kivitelezésében nem az ÁNTSZ játssza a főszerepet a jövőben, hanem a hangsúly a civil szervezetekre és az önkormányzatokra tevődik át úgy, hogy ezen szervezetek, önkormányzatok folyamatosan támaszkodhatnak az ÁNTSZ szakértelmére.Monitorozás – informatikaCél:Monitorozni a Program előrehaladását, követni a lakosság egészségi állapotának és meghatározó tényezőinek a Program végrehajtása nyomán bekövetkezett változásait.Helyzetismertetés:A Program megvalósulásának folyamatos monitorozása hatékonyan támogatja a Program irányítását, jelentősen hozzájárulva a Program sikerességéhez. A Program monitorozása során jelzett esetleges elmaradások és problémák korai felismerése lehetőséget nyújt a gyors és hatékony beavatkozásra. A monitorozás ugyanakkor képes biztosítani a szükséges információt az alprogramokban egyidejűleg zajló akciók végrehajtásának összehangolásához.Az eredményesség megállapításához elengedhetetlen a Program hatásának mérése is. A végrehajtott akciók hatását a lakosság életmódja és környezete egészségesebbé válásával, valamint egészségi állapotának javulásával mutathatjuk ki.A monitorozás feladata szükséges gyakorisággal felmérni a lakosság egészségét és annak főbb meghatározó tényezőit.A Programban szereplő indikátorok jelentős részéről – különös tekintettel az életmódra és egyes nem-fertőző megbetegedések gyakoriságára –, a hazai egészségmonitorozási rendszer jelenlegi adatgyűjtései nem szolgáltatnak elégséges információt. Az egészségmonitorozás hazai rendszerének korszerűsítése, fejlesztése nélkülözhetetlen a Program eredményességének megítéléséhez.A lakosság egészségi állapotáról az alábbi adatok nyújtanak információt: halálozási adatok, az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő lakosokra vonatkozó adatok, reprezentatív háziorvosi körzetekben, egyes lakossági csoportokra kiterjedő adatgyűjtések, valamint a teljes lakosság reprezentatív mintájának egészségfelméréséből származó adatok.Megvalósítás stratégiai irányai

Feladatok

Szükséges akciók

Programmonitorozás

A Program megvalósulásának nyomon követésére alkalmas módszer kialakítása, üzemeltetése, negyedévenkénti jelentés elkészítése a program vezetésének.

Az egészségmonitorozási rendszer fejlesztése

Az egészségmonitorozási rendszerben részt vevő intézmények tevékenységének összehangolása, és az Európai Unió egészséginformációs fejlesztéseivel történő összhang megteremtése érdekében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium irányításával olyan bizottság létrehozása, amely az egészségmonitorozási rendszer fejlesztését koordinálja, felügyeli.

Indikátor rendszer kialakítása, kiindulási egészségállapot meghatározása

Az egyes alprogramokban szereplő indikátor gyűjteményének összeállítása, elérhetőségük és mérhetőségük elemzése. A szükséges adatforrások azonosítása, hiányzó adatforrás esetén javaslat kidolgozása helyettesítő adatforrásra vagy kifejlesztendő adatgyűjtésre.

A magyar lakosság egészségi állapotát a Program indulásakor bemutató tanulmány elkészítése a kétévenkénti népegészségügyi jelentés részeként.

Az adatgyűjtések kiterjesztése

A Program eredményességének monitorozása érdekében rendszeres gyakorisággal végrehajtott országos reprezentatív kérdőíves lakossági egészségfelmérés.

Morbiditási adatok és ellátási gyakorlatra vonatkozó adatok folyamatos gyűjtéséhez országosan reprezentatív háziorvosi körzetekre épülő Háziorvosi Monitorozó Program beindítása.

Várható eredmények:Az alprogram végrehajtása biztosítja mind a Program megvalósulásának, mind a Program eredményességének monitorozását.Létrejön a lakosság egészségi állapota monitorozásának módszertani bázisa, valamint fejlődik intézményi háttere és irányítási rendszere.JOHAN BÉLA ÉLETMŰVE(1889–1983)Johan Béla 1889-ben született Pécsett, ahol édesapja tisztifőorvos volt. 1907-től Budapesten élt, orvosdoktori oklevelét 1912-ben a Budapesti Egyetem Orvosi Karán szerezte meg. Figyelme az első világháború alatt fellépő járványok hatására a bakteriológia felé fordult, közreműködött a hadseregnek gyártott kolera és hastífusz oltások készítésében. 1925-ben a törvénnyel megalapított Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) igazgatójává nevezték ki. Ezt követően Rockefeller-ösztöndíjasként az Egyesült Államokban és több európai országban tanulmányozta a központi közegészségügyi intézmények rendszerét. 1927-ben kezdte meg igazgatói munkáját.Felhívta a Kormány és a társadalom figyelmét a falvak súlyos egészségügyi helyzetére és a fennálló állapot javításának halaszthatatlan szükségességére. Meggyőződése volt, hogy elsősorban jól képzett egészségügyi személyzetről kell gondoskodni, ezért létrehozta az OKI 20 fiókállomását, beindította a fertőzőbeteg jelentési rendszer működését, megreformálta a tisztiorvos-képzést, és elindította a védőnők – a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat tagjainak – képzését.1935-ben belügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki, de ezután is minden nap bejárt az OKI-ba. Ez lehetővé tette, hogy a Minisztérium és az OKI tevékenysége egymással szoros összhangban legyen. 1936-ban a hatósági orvosi tevékenység egységes irányítására megvalósította a tisztiorvosi szolgálat, később a közegészségügyi (körorvosi és védőnői) szolgálat államosítását, megalkotta a szükséges jogszabályokat.Tudományos munkájának elismerését jelenti, hogy a Budapesti Egyetem Orvosi Karán 1919-ben egyetemi magántanári, 1927-ben nyilvános rendkívüli tanári címet kapott, a Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben levelező tagjává választotta. 1943-ban államtitkári feladatai mellett újból átvette az OKI főigazgatói teendőinek ellátását. 1944-ben, a német megszállás után állásától megfosztották, majd internálták.Sajnos, a háború után sem jutott méltó szerephez a közegészségügyben. A Phylaxiánál antibiotikum kutatással és a hazai penicillin termelés előkészítésével foglalkozott. 1945 után ugyanis az amerikai szakemberek vele vették fel a kapcsolatot és hozzá juttatták el azt a penicillintörzset, amely a hazai gyártás alapját képezte. E kapcsolata az 1950-es években gyanúsnak minősült, ezért Kistarcsára internálták, sőt megfosztották akadémiai levelező tagságától is.Később a Kőbányai Gyógyszergyárban helyezkedett el, ahol még 90 éves korában is dolgozott és a hazai B12-vitamin kutatásban és gyártásban szerzett igen jelentős érdemeket. Munkáját ,,Kiváló újító'', ,,Kiváló feltaláló'' és a ,,Vegyipar kiváló dolgozója'' címmel ismerték el. 1972-ben rehabilitálták, megkapta a ,,Munka Érdemrend arany fokozatát''.Egészségügyi koncepciója helyesnek és időtállónak bizonyult. Életét hazája nehéz körülményei között szentelte a nép egészsége védelmének.1989-ben, születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia visszaállította akadémiai tagságát. Az Országos Közegészségügyi Intézet felvette nevét, és felállították mellszobrát, tisztelettel fejet hajtva mindazon erőfeszítés előtt, amelyeket Johan Béla munkássága során a népegészségügy érdekében kifejtett. 1998-ban, az Országos Közegészségügyi Intézet átalakításakor Johan Béla nevét az Országos Epidemiológiai Központ vette fel. A Magyarországért Alapítvány kurátorai a beérkezett állampolgári ajánlásokat figyelembe véve kinyilvánították, hogy Johan Bélának a magyar közegészségügy megszervezéséért végzett kiemelkedő tevékenysége a Magyar Örökség részét képezi.Johan Béla nevét a Magyar Örökség díjazottainak Aranykönyve őrzi.

FüggelékAZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMJÁHOZEGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSAEgészséges ifjúság2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. 2003-ban családtervezési tanácsadás integrálása a Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) hálózatának munkájába.2. A nő, anya és 0–18 éves gyermek-egészségügyi ellátásban a megelőzés egységes elveinek, kompetenciaköreinek meghatározása, módszertanának fejlesztése.3. A védőnői szakfelügyeleti rendszer személyi, tárgyi és továbbképzési feltételeinek fejlesztése, egységes elveinek, kritériumrendszerének meghatározása, elfogadása, bevezetése.4. Meglévő iskolai egészségfejlesztési programok egységes szempontrendszer szerinti áttekintése, kataszter készítés, az adatok közzététele annak érdekében, hogy a közoktatás intézményrendszere szakmailag megalapozott döntéseket tudjon hozni az alkalmazni kívánt programok tekintetében. A fentiek alapján akkreditálási szempontok kidolgozása.5. Az egészségfejlesztő, ezen belül a biztonságos iskola (óvoda), helyi sajátosságokhoz illeszkedő működési standardjainak kidolgozása.6. Az adatok értékelésének fényében 2004-ben szükség lehet pályázat kiírására, melynek keretén belül olyan programok fejlesztésére hívjuk fel a terület szakértőit, amelyek a választékból hiányoznak, vagy szakmailag nem kielégítőek.7. Együttműködésre kész felsőoktatási intézmények azonosítása annak érdekében, hogy az egészségfejlesztési ismeretek szervesen beépüljenek a pedagógusok graduális képzésébe (a tanári mesterség blokk elemeként).8. A jogszabályi környezet olyan irányú átalakítása, hogy az ilyen tematikájú kurzusok teljesítése a képesítési követelmények részévé váljon.9. A szerepet vállaló felsőoktatási intézményekkel együttműködve kerül kialakításra a kurzusok tematikája, valamint kipróbálásra az elkészült tananyag.10. A meglévő és szakmailag megfelelőnek minősített tanár-továbbképzések rendszerén belül további 800 általános és középiskolai pedagógus részesül minimum 30 órás akkreditált továbbképzésben.11. A soron következő ,,Iskolás gyermekek egészségmagatartása'' adatfelvétel előkészítése, a kérdőív céloknak megfelelő kibővítése, részvétel a nemzetközi előkészítő tanácskozásokon.12. A nemzetközi és hazai szakirodalom alapján megfelelő eszközrendszer kidolgozása, melynek segítségével szükségletfelmérést lehet végezni a leszakadó rétegek prevenciós szükségleteivel kapcsolatban (RAR – Gyors Felmérés és Válasz Technika felhasználásával).13. A szükségletek ismeretében a meglévő egészségfejlesztési kínálat áttekintése, javaslatok megtétele a programok átdolgozására illetőleg új programok fejlesztésére.Idősek egészségi állapotának javítása2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Pályázat kiírása orvosi, ápolói, szociális munkás képzés és családorvosi szakvizsga képzés olyan tananyagának kidolgozására, amely tartalmazza az időskor sajátosságait (pl. élettan, gyógyszertan, gyógyászati segédeszköz alkalmazás, pszichiátria stb. területén) és elősegíti a geriatriai/gerontológiai szolgálat team munkában történő ellátását.2. Munkacsoportok a média munkatársai számára az időskorral kapcsolatos PR kérdésekről és lehetőségekről.3. Igényfelmérés arról, hogy hány család vagy egyedülálló számára lenne szükség átmeneti gondoskodásra, rehabilitációs lehetőségre.4. 10 megyében indult el – 1500 készülékkel – a jelzőrendszer szolgálat, ennek országos szintű továbbterjesztése.5. Továbbfejlesztve a házi ápolási rendszert, abba fokozatosan beépíteni a gyógytornász és ,,foglalkoztatás terapeuta'' részvételét, amely megkívánja a megfelelő számú szakember képzést.6. A nyugdíj már megindult emelése mellett természetbeni juttatás tervezését megkezdeni. Például településenként a szociális alapból fedezni a festést, nagytakarítást, ruhatisztítást stb. megadott kisvállalkozók bevonásával, akikkel az önkormányzat erre szerződést köt. Ennek megszervezését is egy szükséglet- és kínálatfelmérés kell megelőzze, valamint a megfelelő, a részvételi feltételeket és a lehetőségeket ismertető anyagok kiadása. Így a megvalósításra a következő bienniumban már sor kerülhet.7. Zöld számos telefonszolgálatot szervezni, ahol az idős ember jelezheti, hogy miben tudná és szeretné hasznosítani magát. Ennek lehetőségét média felhívásokban lehet ismertetni, s a felajánlott szolgálatok közvetítését is a médián keresztül lehet megszervezni (pl. ,,mit üzen a rádió'' formában).8. Fel kell mérni a várólisták alapján az idősek otthonaiban való elhelyezési igényt, valamint a diétára szorulók ellátottságának mértékét (ezt is az egészségügyi és a szociális alapellátás segítségével). Ennek alapján ki kell dolgozni egy olyan ösztönző rendszert, amely elősegíti az igényeknek megfelelő férőhelyek kialakítását, illetve házi ellátás színvonalas biztosítását.9. Pályázati lehetőséget biztosítani (pl. a pedagógusokhoz hasonlóan) egyedülálló idős emberek számára asztali számítógép, illetve internet hozzáférés céljából. A lehetőséget és a feltételeket a médiában meghirdetni.10. A már működő idősek egyetemének nagyobb publicitást biztosítani, s más oktatási formákat kidolgozni az OM bevonásával az idősek sajátos igényeinek figyelembevételével. Idősek számára ismeretterjesztő programok szervezése idősek klubjában, a televízióban, idősek otthonaiban.11. Biztonságos otthoni környezet körülményeinek megvalósítását, a legkevésbé költségigényes, EU komfort standardoknak megfelelő ,,idősre szabó eljárások'' modellszerű indítását a lakásokban: küszöb eltávolítása, fogódzók felszerelése, egy-két fal elbontása, zuhanyozó kialakítása stb.12. ,,Otthonápolási, laikus gondozási lánc'' fokozatos kiépítése.13. Megkezdjük a geriátriai kutatás fejlesztését, valamint geriátriai/gerontológiai modell centrumok kialakítását.Esélyegyenlőség az egészségért2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyének vizsgálata a társadalomból kirekesztett csoportok esetében, különös tekintettel a számukra elérhető alapvető egészségügyi ellátásra. A kutatás – figyelembe véve az ismert GDP, munkanélküliségi mutatókat – a következő megyékre, városokra terjed ki: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Budapest legszegényebb területei. Ugyanitt a roma népesség körében, reprezentatív mintán az egészségügyben tapasztalt diszkrimináció összefüggéseinek feltárása (esettanulmányok).2. Pályázat a telepeken, illetve telepszerű elrendezésben élőknek, a hajléktalanoknak az egészségügyi ellátásba történő bevonását célzó intézkedések, programok támogatására.3. Célzott szűrővizsgálatok az esélyegyenlőséget vizsgáló kutatás helyszínein (TBC, hepatitis, daganatos megbetegedések, gyermekgyógyászati megbetegedések stb.). Mobil szűrőállomások igénybevétele.4. Pályázat tájékoztató és oktatóprogramok megtervezésére és bevezetésére a társadalomból kirekesztett társadalmi csoportok részére a védőnői hálózat, a szociális munkások és az alapellátásban részt vevő orvosok és a romák intézményeinek (kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek, közösségi házak stb.) részvételével.5. Pályázat az orvosi és egyéb egészségügyi szakképzést (graduális és posztgraduális szinten) folytató intézmények képzési rendjébe illeszthető tréning jellegű oktatási modulok kialakítására, amelyek célul tűzik ki a másság, a fogyatékosság iránt való érzékenység javítását.6. Más antidiszkriminációs public relations (PR) kampányhoz kapcsolódóan, illetve önálló kezdeményezésként is kampányok indítása a diszkrimináció-mentes egészségügyi ellátás sokszintű népszerűsítése érdekében. (Népegészségügyi Program kommunikációs stratégiája, közmédiumok, szakmai anyagok.)7. A társadalomból kirekesztett lakosságot érintő, OEP által finanszírozott ellátások hatékonyabbá tétele8. A célokat szolgáló cselekvések hatékonyságkontrollját szolgáló elemző és monitoring eljárások kiválasztása és/vagy kidolgozása.9. Pályázat a halmozottan fogyatékos személyek orvosi ellátást célzó programok támogatására.Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. A meglévő tevékenységek feltérképezése egészségfejlesztés az élet színterein – adatbank.2. A különböző színterek képviselőinek közös tréningje régiónként, majd konszenzuson alapuló hosszú távú terv elkészítése, színterekre, feladatokra, intézményekre, civil partnerekre lebontva szorosan együttműködve a népegészségügyi program többi komponensének vezetőjével.3. A céloknak megfelelő pályázatok kiírása, elbírálása és finanszírozása.4. Szabályozási és jogszabály-alkotási alternatívák kidolgozása a települések döntéshozói számára az egészségbarát településtervezés és -politika érdekében, minta önkormányzati szabályzattár tervezése.5. A szükséges kutatás, monitorozás, értékelés módszereinek és indikátorainak meghatározása.6. A marketing stratégia egyeztetése a népegészségügyi program többi elemével.7. Megjelenés hazai és nemzetközi fórumokon.8. A program írott formában történő megjelentetése, illetve interneten való kereshetőségének biztosítása.AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD PROGRAMJAI,AZ EMBERI EGÉSZSÉG KOCKÁZATI TÉNYEZŐINEK CSÖKKENTÉSEA dohányzás visszaszorítása2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Dohányzásellenes koordinációs iroda felállítása.2. A hazai és más országokbeli kampányok elemzése, javaslattétel a készülő Országos Dohányzásellenes Kampány tartalmára, üzenetére, média-összetételére, költségvetésére, menedzselésére, nyomon követésére és ellenőrzésére.3. Országos Dohányzásellenes Kampány indítása.4. Telefonos zöld szám és internetes leszokást elősegítő program indítása.5. Dohányzásellenes oldalak kifejlesztése a népegészségügyi portálon.6. Leszokást elősegítő csomag összeállítása.7. Forródrót a dohányzással kapcsolatos szabályok, törvények megsértésének bejelentésére.8. Szakemberek közötti kommunikáció elősegítése a honlapon keresztül.9. Országos Dohányzásellenes Fórum újraindítása és működtetése.10. Füstszűrő újraindítása és működtetése.11. A dohányipar hazai tevékenysége monitorozásának elindítása és az eredmények kommunikációja.12. Rendszeres sajtótájékoztatók szervezése a témában.13. A területen dolgozó kulcsszereplők és dohányzásellenes tevékenységek elemzése.Az alkohol és drogmegelőzés2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Alkohológiai, illetve addiktológiai oktatástámogatás (kezdeményezően) orvosegyetemeken, pszichológusok, szociális munkások, pedagógusok képzőhelyein, illetve ezeknek az ismerteknek megjelenítése a posztgraduális szakemberképzésben.2. ,,Alkohol minimális intervenciós'' programok az alapellátásban, illetve a szomatikus szakellátás egyes ambuláns, illetve intézményes színterein, modell-, illetve demonstrációs programok, képzések, ellátásszervezés.3. Munkahelyi bázisú korai kezelésbevétel demonstrációs programjai (szervezeten belüli akciós rendszer, ellátásszervezés, monitorozás, eredményességi vizsgálatok).4. Alkoholfogyasztásra vonatkozó epidemiológiai adatok gyűjtése, csatlakozás felmérésekhez, országos reprezentatív mintán történő felmérés (rendszeresen ismétlődő felmérések bázisaként, illetve előtanulmányként.5. Alkoholisták, illetve drogbetegek családjaiban nevelkedő gyerekek megelőzési, korrekciós programjai (civil szervezetek és egyházi szervezetek segítségével), modellprogramok6. Alacsonyküszöbű tanácsadó, illetve egészségpszichológiai beavatkozási technikákat alkalmazó terápiás járóbetegek és outreach szolgálatok (TÁMASZ gondozókban és egyházi ellátóhelyek, szolgáltató központok keretében).7. Gyógyult alkoholbetegek civil szervezeteinek és az alkohol- és drogterületeken működő önsegítő csoportoknak segítése, fejlesztése.8. Innovatív kezelési technikák drog- és alkoholbetegek korai ambuláns és intézményes kezelésében (családterápia, hipnózis, kognitív-, magatartási technikák, NLP stb.).9. Intenzív (fekvőbeteg-, illetve járóbeteg-ellátási keretben, illetve nappali szanatórium formájában alkalmazott) ellátási modellek változásra erősen motivált alkohol- és drogbetegek kezelésére.10. Újságírók képzése, speciális műsorok támogatása, kommunikációs hallgatók aktiválása, az egyes akciós programelvek médiamarketingje, kapcsolattartás a médiaszakemberekkel.11. Szakanyagok, szakkönyvek kiadása, támogatása, részben az egyes program elemekhez kapcsolódó módon.Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálata reprezentatív lakossági mintán együttműködve az FVM, MÉTE-vel.2. Élelmezés- és táplálkozáspolitika véglegesítése, elfogadása, bevezetése az EVSZ-Euro irányelveivel harmonizálva együttműködve az FVM, OM, MEH, MÉTE-vel.3. Táplálkozási Ajánlások új kiadásának megjelentetése nagy példányszámban.4. Harmadik-negyedik osztályos általános iskolai tanulók egészséges táplálkozásra oktatása dietetikusok által. Ötödik osztályos tanulók táplálkozási oktatásának folytatása.5. ,,Zöldség-, főzelék- és gyümölcsfogyasztás háromszor naponta'' országos akció bevezetése az FVM-mel és OM-mel együttműködve.6. Zöld piramis akció indítása.7. Élelmezésvezetők továbbképzése (egészséges táplálkozás, élelmiszerbiztonság).8. Táplálkozási tanácsadás bevezetése a családtervezési egészségnevelésbe.9. Szakmai konzultáció az élelmiszeripar szakértőivel a kedvezőbb struktúrájú és összetételű élelmiszerek kifejlesztés, gyártás érdekében FVM, GKM közreműködésével; valamint több táplálkozási információt tartalmazó élelmiszer címke bevezetése érdekében.10. A kis közösségekben az egészséges táplálkozást oktatók oktatásában részt vesznek dietetikusok, vöröskeresztes aktivisták, családsegítő szakemberek, védőnők.11. Együttműködés kialakítása a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégiummal a 6 hónapig kizárólagos szoptatás és a megfelelő elválasztás alapelveinek elterjesztése érdekében, valamint az 1–3 éves korú gyermekek egészséges táplálkozásának megvalósítása céljából.12. Közétkeztetés étrendjeinek vizsgálata és szükség esetén új étrend felajánlása.13. A gyermekétkeztetésben részt vevők számának növelése.14. Programtervezet kidolgozása az iskolai büfék egészséges választékának bevezetése érdekében.15. Az élelmiszer adatbank bővítése és nyilvánossá tétele, emellett az élelmiszer intolerancia és táplálkozási allergia adatbank bővítésére is szükség van.16. Élelmiszer-biztonsági politika kidolgozása, széles körű ismertetése, elfogadtatása.17. A lakosság széles körű élelmiszer-biztonsági (élelmiszer-higiéniai) felvilágosítása a háztartásban előforduló ételmérgezések nagy gyakoriságának csökkentése végett, módszertani útmutatók, ellenőrzési intézkedések, protokollok kidolgozása.18. A HACCP rendszerek bevezetésének elősegítése és hatékony ellenőrzése. 2003-tól évente kétszer az ÁNTSZ által az egész országra kiterjedően, egy időben végrehajtott akcióellenőrzés.Aktív testmozgás elterjesztése2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Testedzésben gazdagabb világnapok (Egészségügy szereplői, ÁNTSZ, helyi döntéshozók, helyi média és a lakosság a helyi szakemberek mellett).2. A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás legjobban bevált módszereinek további támogatása többtárcás pályázat útján a 2003/2004-es tanévben; az egészségfejlesztő hatékonyság kritériumainak kidolgozása széles körű együttműködésben; valamint a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás finanszírozásának beépítése a 2004. évi költségvetésbe.3. Adj Magadra! A családi egészséges életmód karmesterek, a NŐK számára sportklubok alakítása a már meglévő, országosan szétszórt 20 Gyalogló- és Futóklub mintájára.4. Munkahelyeken választható akciók: ,,Menjünk lépcsőn lift helyett!'' – ,,Mozogj egér nélkül is!'' – ,,Munkahelyi sportpéntek'' – ,,Öltönyös és kosztümös Torna'' – ,,Mozgó percek és mozgó testek''.5. ,,Egészség a legerősebb fegyver'' HM projekt.6. Országos gyalogló 40 percek meghatározott napokon, elsősorban az idősödő lakosság számára.7. Médiastratégia együttesen az Egészség Évtizede népegészségügyi program alprogramjaival.8. Képzés, továbbképzés az egészségfejlesztésről, de különösen a rendszeres testedzés alapismereteiről, fontosságáról pedagógusoknak, az egészségügy egészségfejlesztőinek.Közegészségügyi és járványügyi biztonság2003–2004-ben megvalósítandó akciók:Feladat 1.1.1. Megszervezendő a sugárszennyezettség, kémiai szennyezettség, biológiai tényezőkkel történt fertőzés mérésére, diagnosztizálására, veszélyazonosítására szolgáló laboratóriumi háttér. Ennek infrastrukturális része PHARE támogatásból rendelkezésre áll, részben az OKK-ban és az OEK-ban, részben a regionális intézetekben;1.2. Fel kell szerelni, illetve ki kell alakítani egy mobil egységet (3 db speciálisan átalakított, illetve berendezett gépjármű);1.3. A közegészségügyi biztonság megerősítésével kapcsolatos feladatok:1.3.1. ügyeleti rendszer, riasztási lánc megszervezése, képzése;1.3.2. ÁNTSZ szerkezetének korszerűsítése (OTH, illetőleg városi intézetek megerősítése, megyei intézetek és országos központok racionális működtetése);1.3.3. képzési követelmények megfogalmazása a kémiai biztonság, a munkaegészségügy, a környezet-egészségügy, a sugáregészségügy, az élelmiszerbiztonság, járványügyi biztonság területén – szakképzés, továbbképzés, speciális képzések;1.3.4. egészségügyi ellátási rendszer minőségi kontrolljának kialakítása;1.3.5. hatékony hatósági ellenőrzés módszertanának kidolgozása (élelmiszerbiztonság, környezet-egészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság) – akciószerű, egyidejűleg az egész ország területén végrehajtott cél-felügyeleti tevékenység tematikájának kidolgozása.1.4. Képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok:1.4.1. az iskolarendszerű munkahigiénés szakképzés megkezdése (PHARE támogatással biztosított);1.4.2. élelmiszerbiztonsági felügyelőképzés megalapozása (program kidolgozás, jegyzetek megírása);1.4.3. környezet-egészségügyi felügyelőképzés;1.4.4. sugár-egészségügyi felügyelőképzés;1.4.5. járványügyi felügyelőképzés és infekciókontroll szakember képzés;1.4.6. (a kémiai biztonsági felügyelőképzés 2002-ben befejeződött.)Feladat 2.A sugár- és kémiai biztonsággal kapcsolatban:2.1. a politika kidolgozása, széles körű ismertetése, elfogadtatása;2.2. a kémiai biztonsági nemzeti profil korszerűsítése, a nemzeti kémiai biztonsági akcióprogram kidolgozása – figyelemmel az IFCS (Intergovernmental Forum on Chemical Safety) ajánlásaira – , és végrehajtásának megindítása;2.3. meg kell teremteni az illegálisan országba jutó és lefoglalt, betiltott veszélyes anyagok és sugárforrások gyors helyszíni azonosítása és szükség szerinti intézkedések megtétele feltételét jelentő speciális mintavételi egységet;2.4. gondoskodni kell, hogy a sugár- és kémiai biztonsági mobil egységek személyzete és a társhatóságok érintett szakemberei megismerjék a sugárvédelemmel és kémiai biztonsággal kapcsolatos eljárások speciális követelményeit.Feladat 3.A járványügyi biztonsággal kapcsolatban:3.1. politika kidolgozása, széles körű ismertetése, elfogadtatása;3.2. a járványügyi gyorsreagálást biztosító felügyeleti rendszert kiszolgáló laboratóriumi és informatikai háttér fejlesztése, új ismeretek és módszerek széles körű bevezetése, elfogadtatása;3.3. közép- és hosszú távú védőoltási stratégia kidolgozása;3.4. az új, illetve veszélyes fertőző betegségek modern laboratóriumi diagnosztikájának fejlesztése a megfelelő biztonsági laboratóriumi és referencia laboratóriumi háttérrel együtt;3.5. a kórházi fertőzésekre vonatkozó új adatgyűjtési rendszer beindítása;3.6. a Directly Observed Treatment (DOT) bevezetése 5 megyében.Feladat 4.Munkaegészségügyi felkészülés:4.1. jogszabály-tervezet kidolgozása a foglalkozási megbetegedések teljes körű bejelentéséhez;4.2. a munkaegészségügyi országprofil kidolgozása;4.3. a Munkavédelem Országos Programjában (MOP) a munkaegészségügy feladataként megjelölt részek végrehajtása.Feladat 5.A környezet-egészségügyi biztonsággal kapcsolatban:5.1. politika kidolgozása, széles körű ismertetése, elfogadtatása;5.2. az ipari létesítmények veszélyességének és környezet-egészségügyi kockázatának gyors értékelésére szolgáló módszertani útmutató elkészítése és kiadása,5.3. akciószerű felügyelet környezet-egészségügyi havária-tervek ellenőrzésére, évente kétszer.Feladat 6.Az ÁNTSZ informatikai fejlesztésével kapcsolatban:6.1. be kell indítani az ÁNTSZ központi és területi intézeteit átfogó olyan információs rendszert és infrastruktúrát, amely biztosítja az ÁNTSZ gyors reagáló képességét annak minden szintjén (országos, regionális, megyei, városi) és a közegészségügy minden kulcsterületén, és olyan strukturált és valid adatbázisokat tartalmaz, amely lehetővé teszi a gyors veszélyelemzést és tájékoztatást;6.2. ki kell alakítani a kémiai, élelmiszer-, járványügyi-, sugárbiztonság, munkavédelem, környezet-egészségügy területén a felügyeleti munka koordinációjának megerősítését támogató adatbázisokat, amelyek révén a Szolgálat ellenőrző, hatályérvényesítő képessége is javul;6.4. ki kell építeni a közegészségügyi biztonság intézményesülésében érintett társhatóságokkal a naprakész és gyors információ áramlást szolgáló kapcsolatrendszereket;6.5. működésbe kell hozni a Kémiai Biztonsági Információs Rendszert (KBIR).Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Talajszennyezettség vizsgálatának alapszakaszában városonként két kiválasztott célterület vizsgálata.2. A hazai hulladéklerakók felmérése és környezetszennyező hatásainak vizsgálata.3. Azbesztszigetelést tartalmazó épületek helyszíni mintavételezése és azbeszttípusának megállapítása; az azbesztet tartalmazó épületek helyiségeiben légtéri háttérmérések; az épületek azbesztbontása során szivárgás- és tisztasági hatásfokmérések.4. Évenként 1200 dioxin és dioxin toxicitású vegyület meghatározása.5. Lakossági tájékoztatás a humán alkalmazkodás elősegítésére.6. Rendszeres adatközlés kialakítása a gyógyító intézményekkel az extrém időjárási helyzetekkel kapcsolatos a sürgősségi betegellátás tervezésének elősegítésére.7. Felhívás a parlagfű mentesítésre: a PARLAGFŰ-MENTESÍTŐ HÉT (június utolsó hete) évenkénti megszervezése.8. A földtulajdonosok, bérlők buzdítása felhívások, szóróanyagok, ismeretterjesztő előadások keretében a folyamatos gyommentesítésre ÁNTSZ megyei parlagfű koordinátorok közreműködésével.9. Gyors és gyakori információtovábbítás, a pollenhelyzet aktuális és várható alakulásának előrejelzése és ennek közzététele az írott és elektronikus médiában a meteorológiai jelentés részeként.10. Orvosok, önkormányzatok és társhatóságok rendszeres tájékoztatási formáinak bővítése a parlagfű szezonban.11. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának fejlesztése további pollencsapdákkal, a telepítés szakmai feltételeként a fogadókész állomásokon a későbbi személyzet oktatása, szakmai továbbképzése.12. Az allergiás betegforgalmi adatok rendszeres értékelése.13. A természetes fürdők mikrobiológiai szennyezettségét befolyásoló tényezők vizsgálata: csapadékbemosódás, vízi madarak szennyező hatásának vizsgálata.14. Az ásvány- és gyógyvizek használatával kapcsolatos higiénés- és minőségbiztosítási fejlesztés.15. Metodikai fejlesztések a víruskimutatás és a protozoológiai módszerek terén.16. Kékalgák allergizáló, bőrirritáló hatásának vizsgálata vízvirágzás idején fürdőzőknél.17. Természetes és medencés fürdővizekben Cryptosporidium és Giardia protozoonok vizsgálata.18. Folyamatos tájékoztatás kialakítása a lakosság részére a rekreációs vizek mikrobiológiai minőségéről.19. Országos adatgyűjtés a környezetbe kerülő elektromágneses berendezésekről.20. Modellezési és validálási eljárások kidolgozása.21. Adatbázis feltöltésének elkezdése.22. Magyarország radontérképének elkészítéséhez szükséges legmegfelelőbb módszer kidolgozása.23. Az adatgyűjtésbe bevonható szervezetek, személyek megkeresése.24. A lakóterek radon aktivitás-koncentrációjának reprezentatív felméréséhez szükséges adatlap megszerkesztése.25. Megfelelő mérési módszer kidolgozása.26. A kidolgozott módszerek és eszközök tesztelése érdekében egy szűk terület reprezentatív felmérése.27. Pályázati rendszer kidolgozása, és a pályázati alapok feltöltése a helyi környezet-egészségügyi akciótervek kidolgozásának biztosítására, minisztériumok közötti többoldalú megállapodás keretében (KvVM, BM, ESZCSM, FVM).AZ ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK, MEGBETEGEDÉSEK, FOGYATÉKOSSÁG MEGELŐZÉSEKoszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Epidemiológiai adatok nyerése magasvérnyomás, vérzsír eltérések, elhízás, csökkent glükóz tolerancia, illetve cukorbetegség terén.2. Minden orvos-beteg találkozás során kerüljön felismerésre a magasvérnyomás, a dohányzás és az elhízás.3. A háziorvosi rendelőkben szív- és érrendszeri kockázati táblázat használatba vétele.4. Halmozott kockázatú betegek további kivizsgálásának megszervezése stroke- vagy cardiovascularis ambulanciákon (Doppler-vizsgálat, TCD-vizsgálat).5. Nyilvántartások fejlesztése, kiterjesztése.6. Beteg klub hálózat felállítása, illetve a meglevőek támogatása.7. Egynapos rendezvények (pl. Szívünk Napja, Hypertonia Nap) népszerűsítése, illetve országos kiterjesztése.8. A témát érintő informatív hírlevél szerkesztése és eljuttatása a média számára.9. Orvostovábbképzések és konferenciasorozatok szervezése az érintett témákban (magasvérnyomás, elhízás, cukorbetegség).10. Szűrési és megelőzési stratégiák speciális kidolgozása lakossági célcsoportok számára, támaszkodva már meglévő adatbázisokra.11. Az agyikatasztrófa-ellátás egységes feltételrendszerének országos megvalósítása, a betegutak szabványosítása.12. Mentőautókra, tömegközlekedési eszközökre ismertető plakátok elhelyezése, melyeken a szívroham, az agyi katasztrófa tünetei és a mentőszolgálat telefonjával.13. Felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek gyermek- és serdülőkori megelőzése.14. Vérnyomásmérési lehetőség (pl. automata mérők elhelyezése) a gyógyszertárakban, bevásárlóközpontokban, bankokban, közhivatalokban.15. Fejlesztési terv készítése az intervenciós kardiológiai központok és az intervenciós keringési neurológia feltételeinek megteremtéséről.Daganatos megbetegedések visszaszorítása2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Egységes koncepció kidolgozása és szakmai anyagok fejlesztése az alapellátás onkológiai tevékenységének támogatására.2. Az onkológiai tevékenység adatszolgáltatási rendszerének fejlesztése.3. Egységes graduális és posztgraduális képzés tematikájának kidolgozása.4. Megyei Onkológiai Centrumok kialakítása.A lelki egészség megerősítése2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Egységes epidemiológiai vizsgálatok megszervezése és elindítása.2. Az egészséges életmódra nevelés beépítése a különböző tantárgyakba (biológia, kémia, történelem, testnevelés, etika stb.). A lelki egészségvédelmi alapismeretekkel rendelkező pedagógusok (jelenleg 1000 tanár) körének bővítése.3. Civil szervezetek, egyházak és működő szakmai közösségek hálózat- és kommunikáció-fejlesztése, a lelki egészségért tevékenykedők regiszterének létrehozása.4. Öngyilkossági kísérletek bejelentésének kötelezővé tétele.5. Krízisellátó részlegek működési feltételeinek kidolgozása.6. Krízisintervenciós protokollok részletesebb kidolgozása, szervezeti rendszerének stabilizálása, finanszírozási kritériumainak egységesebbé tétele.7. Egészségügyi dolgozók és az érdeklődő pedagógusok továbbképzésének megszervezése az öngyilkossági veszély korai észlelése vonatkozásában.8. Tanárok önsegítő csoportjainak kialakítása és képzése és támogatása.9. Sürgősségi telefonszolgálatok működési feltételeinek hosszú távú biztosítása.10. A pszichiátriai intézményrendszer közösségi pszichiátriai irányba történő átalakításának kidolgozása.11. A közösségi pszichiátriai ellátás kidolgozása gyermekpszichiátria vonatkozásában is.12. A kapcsolati pszichiátriai szolgálat működési feltételeinek megteremtése országos szinten.13. Pszichoterápiás ambulanciák fejlesztése, bővítése.14. Gyermek-pszichiátriai gondozók számának növelése, ambuláns ellátórendszer fejlesztése.15. Az alapellátásban dolgozók érzékenyítő programjainak megvalósításaa) A pszichiátria tantárgy hatékony oktatásának bevezetése a háziorvos rezidens-képzésben.b) Akkreditált pszichiátriai továbbképzések szervezése az alapellátásban dolgozók (háziorvosok, gyermek-háziorvosok, védőnők, diplomás nővérek, szociális munkások) számára.c) Akkreditált pszichiátriai továbbképzések szervezése az üzemorvosi hálózat, a katonaorvosi hálózat, az iskolaorvosi hálózat, a szociális munkások számára.d) Csoportpraxis kialakítása pszichológiai szolgáltatásokkal.16. A közösségi rehabilitáció fejlesztésének kidolgozása.17. Munkarehabilitációs programok protokolljának kidolgozása. A Megyei Rehabilitációs Bizottságok funkciójának átgondolása, kiteljesítése, normarendszerének, munkamódjának átdolgozása.18. Megelőzési projektek kidolgozása (két fő színtér: a család és az iskola)a) Családok felkészítő programjainak kidolgozása.b) Családsegítők fejlesztése, szakemberképzés.c) Az egészséges életre való nevelés beépítése a pedagógusképzésbe.d) Lelki egészségvédelmi ismeretek beépítése a pedagógusképzésbe.e) Akkreditált pedagógus-továbbképzések az egészségfejlesztés és lelki egészségvédelmi ismeretek vonatkozásában. Az ajánlott képzések listájának összeállítása.19. Szociális és pedagógiai háttérintézmények fejlesztése.20. Gyermekkórházakban konzultatív gyermekpszichiátria megvalósítása.Mozgásszervi betegségek csökkentése2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Célzott mozgásszervi szűrő, megelőzési és rehabilitációs programok elindítása, a szükséges hálózat és infrastruktúra kiépítése mindhárom lakossági célcsoportban.2. A mozgásszervi betegségek okozta életminőség-romlás felmérése.3. Mozgásszervi oktatás, továbbképzés, betegfelvilágosítás szervezése.4. A mozgásszervi betegek ellátásának modellezése az alapellátásban.5. Mozgásszervi regiszter megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése és korlátozott kiterjedésű modellje.6. A gerinctorna oktatására kiképzett és jogosított testnevelési tanszéki oktatókat igénybe véve a testneveléssel foglalkozó pedagógusok oktatásának folytatása, valamint az alkalmazás megvalósulási módjának ellenőrzése, segítése.7. A gyermekkori mozgásszervi, elsősorban gerinc-betegségek hatékony, költségkímélő, dokumentálható szűrési protokolljának és modelljének kidolgozása.AIDS-megelőzés2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Elsődleges megelőzési programok kidolgozása elemi és középiskolák számára. Egészségnevelői és pedagógus- továbbképzések. Iskolai modell program bevezetése.2. Megelőzési programok a fokozott fertőzési kockázatot vállaló közösségek részére. Eme közösségek civil szervezeteinek és egyes tagjainak program végrehajtásába történő bevonása (meleg közösségek, prostituáltak, injekciós kábítószer használók).3. A nagyközönség számára évente médiakampány a HIV-fertőzés megelőzéséről, a megváltozott AIDS-betegségről, a betegség demisztifikálása, és a fertőzöttekkel szembeni diszkrimináció, szegregáció csökkentése.4. A prostituáltak törvényileg szabályozott rendszeres egészségügyi vizsgálatainak, benne a HIV-tesztet is, végrehajtásának megerősítése.5. A HIV/AIDS-járvány monitorozásának kiterjesztése intravénás kábítószer használók körében.6. Az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat munkájának támogatása, aktivitásának kiterjesztése, AIDS telefonos tanácsadó működtetése, internet honlap kialakítása.7. Háziorvosok és házi gyermekorvosok, továbbá a HIV-fertőzöttekkel potenciális kapcsolatba kerülő orvosok, fogorvosok továbbképzésének megszervezése, öt tanfolyam tartása.8. A szociálisan súlyosan hátrányos helyzetű HIV-fertőzöttek szociális gondoskodás rendszerének kidolgozása.AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBENNépegészségügyi szűrővizsgálatok2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. A végleges informatikai szoftver bevezetése, beüzemeltetése, amely átfogja mind a három szűrési módozatot (várhatóan 2003. januártól).2. Véglegesíteni az OEP-pel, az adatvédelmi országgyűlési biztossal a TAJ számmal kapcsolatos fenntartásokat a jobb betegút-követés és a minőségbiztosítás megfelelő szinten történő biztosítása érdekében. Szükség esetén jogszabály módosítása.3. A méhnyak- és a vastagbélrák lakossági szűrésének megszervezése – technikai, szakmai bázisának létrehozása.4. A 25–65 év közötti nők sejtvizsgálattal egybekötött nőgyógyászati-onkológiai szűrésének beindítása.5. Az emlőrákszűrés első ciklusának értékelése, az elméleti és a gyakorlati konzekvenciák levonása, a megfelelő döntések meghozatala és a második kétéves ciklusra való felkészülés.6. A lakosságszűrés szakemberigényének garantálása, mindenekelőtt a citológiai előszűrő szakasszisztensek intézmények képzésének visszaállítása és a patológiai diagnosztikai háttérkapacitás biztosítása.Ellátásfejlesztés2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. A betegutak említett torzulásának dokumentálása szakmánként, intézménytípusonként konkretizált módon és statisztikai, informatikai, szociológiai, társadalom-orvostani stb. elemzésekkel alátámasztva – kiemelten a szív- és érrendszeri betegségek, daganatok, veseelégtelenség esetében.2. Komplex egészségügyi-szociológiai vizsgálat a különböző ellátási szinteken dolgozók helyzetének, szemléletének, magatartásának feltárására, a helyzet elemzése abból a szempontból, hogy a beavatkozási pontokat jól ki lehessen jelölni.3. Meg kell találni (vagy ki kell képezni) a rendszeren belül azokat a szereplőket, akikre az ellátórendszeren belüli megelőzési feladatok telepíthetők.4. Képzés elindítása a háziorvos melletti kockázat elemzéssel, tanácsadással foglalkozó személyzet kialakítására.5. Az ellátási szintek közötti kommunikációs problémák feltárása és szervezeti, finanszírozási megoldási javaslatok kidolgozása.6. Különböző szakmai szinteknek szóló tájékoztató anyagok készítése és megfelelő terítése.7. Kommunikációt és koordinációt elősegítő vitafórumok.8. Konszenzus kialakítása a hálózatfejlesztési irányelvek, kapacitásszabályozás, befogadás feltételrendszere, a fejlesztési erőforrások allokációs algoritmusára.9. Az egészség/betegségtudat feltérképezése a beteg egészségügyön belüli mozgásával összefüggésben.Erőforrásfejlesztés2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. Átfogó tanulmány készítése a népegészségügy jelen szervezeti felépítéséről és lehetséges fejlesztési irányairól.2. Népegészségügy területén dolgozók internet hozzáférésének bővítése pályáztatásos formában.3. Népegészségügyi portál indítása.4. Civil konzorcium létrehozása.5. Népegészségügyi távoktatási infrastruktúra megtervezése és megvalósítása.6. Népegészségügyi távoktatási modulok megtervezése.7. Népegészségügyi menedzser képzés módszertani programjának elkészítése.8. Népegészségügyben végzett PhD kutatások országos felmérése és jelentési rendszer kidolgozása.9. Népegészségügyi szakemberek internet jártasságának fejlesztése távoktatáson keresztül.10. Népegészségügyi Program pályázati monitor rendszerének felállítása és az érintettek számára hozzáférhetővé tétele.11. Népegészségügyben témában indítandó PhD programok központi tervezése.12. Népegészségügyi kutatások forrásainak (ESZCSM, OM) rendszerezése.Monitorozás – informatika2003–2004-ben megvalósítandó akciók:1. A programmonitorozás költségvetésének elkészítése éves bontásban.2. Az évente készülő jelentés keretében a program előrehaladásának és eredményeinek bemutatása.3. Az egészségügyi és szociális indikátor rendszer definícióinak, szerkezetének elkészítése kézikönyv és internetes alkalmazás formájában.NÉHÁNY FONTOS DEMOGRÁFIAI ADATMAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTLAGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSAA születéskor várható átlagos élettartam I.FérfiakForrások:* KSH 2001. évi adatok.** Statistics in Focus: Population & Social Condotion (Theme 3-17/2002);First Results of the demographic data collection for 2001 in Europe.A születéskor várható átlagos élettartam II.NőkForrások:* KSH 2001. évi adatok.** Statistics in Focus: Population & Social Condotion (Theme 3-17/2002);First Results of the demographic data collection for 2001 in Europe.Csecsemőhalálozás(1000 élve születettre jutó)Források:* KSH 2001. évi adatok.** Statistics in Focus: Population & Social Condotion (Theme 3-17/2002);First Results of the demographic data collection for 2001 in Europe1998. évi adat.A keringési rendszer betegségei okozta standardizált halálozási arány I.(100 000 lakosra; 0–64 éves korcsoport)FérfiakForrások:* KSH 2001. évi adatok.** Statistics in Focus: Population & Social Condotion (Theme 3-17/2002);First Results of the demographic data collection for 2001 in Europe1998. évi adat.A keringési rendszer betegségei okozta standardizált halálozási arány II.(100 000 lakosra; 0–64 éves korcsoport)NőkForrások:* KSH 2001. évi adatok.** Statistics in Focus: Population & Social Condotion (Theme 3-17/2002);First Results of the demographic data collection for 2001 in Europe1998. évi adat.A daganatos betegségek okozta standardizált halálozási arány I.(100 000 lakosra; 0–64 éves korcsoport)FérfiakForrások:* KSH 2001. évi adatok.** Statistics in Focus: Population & Social Condotion (Theme 3-17/2002);First Results of the demographic data collection for 2001 in Europe1998. évi adat.A daganatos betegségek okozta standardizált halálozási arány II.(100 000 lakosra; 0–64 éves korcsoport)NőkForrások:* KSH 2001. évi adatok.** Statistics in Focus: Population & Social Condotion (Theme 3-17/2002);First Results of the demographic data collection for 2001 in Europe1998. évi adat.

1 A határozatot az Országgyűlés a 2003. április 7-i ülésnapján fogadta el. A 4/2006. (II. 8.) OGY határozat 1. pontja szerint ahol a határozat „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját” említi, ott a továbbiakban „Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja” értendő.2 A melléklet címe a 4/2006. (II. 8.) OGY határozat 1. pontja szerint módosított szöveg.