225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet a magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a magyar víziutakra érkező, illetve ott tartózkodó nem magyar lobogó alatt közlekedő tengeri nagyhajóra, annak üzemben tartójára, parancsnokára és személyzetére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a halászhajókra, a hadihajókra, a haditengerészeti segédhajókra, a fából épült kezdetleges szerkezetű hajókra, a nem kereskedelmi célú szolgálati hajókra és a kedvtelési célú úszólétesítményekre.

Nemzetközi egyezmények alkalmazása

2. § (1) Az e rendeletben foglaltak a 3. § 1. pontjában felsorolt nemzetközi egyezmények alapján lefolytatandó eljárásokat nem érintik.

(2) Az 500 tonna bruttó űrtartalom alatti hajók esetében a megfelelő nemzetközi egyezményekben meghatározott, e hajókra előírt követelményeket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha ezek a követelmények az 500 tonna bruttó űrtartalom alatti hajókra nem alkalmazhatók, meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy a hajó a biztonságra, az egészségre vagy a környezetre veszélyt ne jelentsen.

(3) Olyan állam lobogóját viselő hajó ellenőrzésekor, amely nem részese valamelyik nemzetközi egyezménynek, sem a hajóval, sem annak személyzetével szemben nem alkalmazható kedvezőbb eljárás, mint e rendeletben, illetve a megfelelő nemzetközi egyezményben meghatározott, az egyezményben részes állam lobogóját viselő hajóval, illetve személyzetével szemben alkalmazandó eljárás.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

Ellenőrzési eljárás

4. §4

5. § (1) Az ellenőrző hatóság évente a megelőző három év statisztikai adatokkal alátámasztott forgalma alapján az egy évre számított átlagos forgalom 25%-ának megfelelő számú hajót köteles ellenőrizni.

(2) Azt a hajót, amelyen nem kell kiterjesztett ellenőrzést végrehajtani a hatóság akkor ellenőrzi, ha ellenőrzési esedékességi tényezője 50-nél több és legalább egy hónap telt el a MOU-ban részes állam kikötőjében végrehajtott utolsó ellenőrzése óta.

(3) A (2) bekezdésen túl ellenőrzésre azt a hajót kell kiválasztani, melynek

a) ellenőrzése az 1. számú melléklet I. részében meghatározottak szerint esedékes, illetve

b) esedékességi tényezője magasabb.

(4) Az ellenőrző hatóság nem ellenőrzi azokat a hajókat, amelyeket az Európai Közösségek bármely tagállamában a belépést megelőző hat hónapon belül ellenőriztek, amennyiben

a) a hajón nem észlelhető az 1. számú mellékletben foglalt kiemelt ellenőrzést indokoló hiányosság, továbbá

b) az előző ellenőrzést követően hiányosságokról jelentés nem érkezett az ellenőrző hatósághoz, és

c) nem áll fenn alapos ok az ellenőrzésre, valamint

d) a hajó nem esik a (2) bekezdésben meghatározott jellemzők szerinti hajók körébe.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható az egyezményekben kifejezetten előírt üzemeltetési ellenőrzésekre.

Az ellenőrzés

6. § (1) Az ellenőrzés során az ellenőr

a) megvizsgálja a 2. számú mellékletben felsorolt bizonyítványokat és okmányokat;

b) meggyőződik a hajó általános állapotának megfelelőségéről, beleértve a hajó gépterét, a lakótereket, a hírközlési hatósággal együttműködve a vészhelyzetben való kapcsolattartás lehetőségét, továbbá a kikötői országos tisztiorvosokkal5 együttműködve az egészségügyi körülményeket is.

(2) Az ellenőr a 2. számú mellékletben felsoroltakon kívül megvizsgálhat minden olyan bizonyítványt és dokumentumot, amelyet a 3. § 1. pontjában felsorolt bármelyik egyezmény alapján a hajó fedélzetén kell tartani.

(3) Minden olyan esetben, amikor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzést követően alapos okkal feltehető, hogy a hajó, annak felszerelése vagy személyzete nem felel meg a 3. § 1. pontjában felsorolt valamelyik egyezmény vonatkozó előírásainak, az üzemeltetésre vonatkozó előírásoknak való megfelelőségre is kiterjedő részletes ellenőrzést kell tartani.

(4) Alapos ok különösen

a) az olajnaplót nem vezetik megfelelően;

b) a bizonyítványok és egyéb okmányok vizsgálatakor azokban pontatlanságok derülnek ki;

c) arra utaló körülmények, hogy a személyzet képesítése nem felel meg a külön jogszabályban6 a minimális képesítési szintre megállapított követelményeknek;

d) bizonyíték arra, hogy a rakománnyal kapcsolatos és egyéb műveleteket nem végzik biztonságosan (vagy az IMO iránymutatásoknak megfelelően), például a rakománytartályok semleges-gáz fővezetékében az oxigéntartalom magasabb az előírt maximális szintnél;

e) az olajszállító tartályhajó parancsnoka elmulasztja az olajkibocsátást megfigyelő és vezérlő rendszerről az utolsó ballasztban megtett úton készült jelentést bemutatni;

f) a naprakész állapotú riadóterv hiánya, vagy ha a személyzet nem ismeri teendőit tűz keletkezése, vagy a hajó elhagyására utasító parancs esetén;

g) téves vészjelzés leadása, melyet nem követ megfelelő visszavonási eljárás;

h) az egyezmények által megkövetelt berendezések vagy intézkedési tervek hiánya;

i) egészségtelen állapotok a hajón;

j) az ellenőr általános benyomásából és megfigyeléseiből származó bizonyíték arra, hogy a hajótesten súlyos károsodás vagy súlyos szerkezeti romlás észlelhető, amelyek veszélyeztetik a hajó szerkezeti biztonságát, illetve víz- és időjárás-állóságát;

k) információ vagy bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a parancsnok vagy a személyzet nem ismeri kielégítően a hajózás biztonságával és a környezet szennyezésének megakadályozásával kapcsolatos műveleteket, vagy ezeket nem hajtja végre.

(5) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni

a) a biztonságos létszám biztosításának alapelveire [A481 (XII.) IMO határozat] és a minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmányt, továbbá a biztonságos személyzeti létszám biztosítása alapelveinek alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó mellékleteire;

b) a veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti szabályzata (IMDG) rendelkezéseire;

c) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ,,Hajófedélzeti munkakörülmények ellenőrzése'' tárgyában kiadott irányelveire;

d) a Párizsi Memorandumnak a hajók ellenőrzési rendjének rendjére vonatkozó útmutatójáról szóló 1. mellékletére.

(6)7 Az egészségügyi körülményeknek az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vizsgálata nem érinti az országos tisztifőorvos külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogosultságát.

Egyes hajók kiterjesztett ellenőrzése

7. § (1) A 4. számú melléklet ,,A'' részében meghatározott kategóriába tartozó hajón kiterjesztett ellenőrzést kell tartani, amennyiben a MOU-ban részes államban végzett utolsó ellenőrzése óta több mint 12 hónap telt el.

(2) Amennyiben a hajó ellenőrzésre történő kiválasztására a 6. § (1), illetve (2) bekezdésében meghatározottak szerint került sor, a hajót kiterjesztett ellenőrzésnek kell alávetni. A hajót két kiterjesztett ellenőrzés közötti időszakban az 5. § szerinti ellenőrzésnek lehet alávetni.

(3)8 Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel szerinti ellenőrzésre esedékes hajó parancsnoka, illetve üzemben tartója köteles hajójának Magyarország területi vizeire történő feltételezett érkezési időpontját megelőző három nappal korábban a 4. számú melléklet ,,B'' részében meghatározott tájékoztatást az ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az ellenőrző hatóság kiterjesztett ellenőrzést végez a 7-es vagy annál magasabb ellenőrzési esedékességi tényezőjű és a (3) bekezdés rendelkezése szerinti körbe tartozó hajókon, amennyiben a hajó előző kiterjesztett ellenőrzése óta 12 hónapnál hosszabb időszak telt el.

(5) A kiterjesztett ellenőrzést a 4. számú melléklet ,,C'' részében foglalt eljárás szerint kell lefolytatni.

8. § (1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a hajó üzemeltetésével összefüggő okból nem végezheti el 50-es vagy annál magasabb ellenőrzési esedékességi tényezőjű hajó, illetve kiterjesztett ellenőrzésnek alávetendő hajó ellenőrzését, haladéktalanul értesíti a SIRENAC rendszert az ellenőrzés elmaradásáról.

(2)9 Az esetlegesen elmaradt ellenőrzésekről az ellenőrző hatóságnak az elmaradás okát tartalmazó összesítő jelentése alapján a közlekedésért felelős miniszter az Európai Bizottságot hathavonta tájékoztatja.

(3) Egy naptári év során a megelőző három év statisztikai adatokkal alátámasztott forgalma alapján az egy évre számított átlagos forgalom legfeljebb 5%-ának megfelelő számú, az (1) bekezdésben meghatározott kategóriába eső hajó ellenőrzése maradhat el a hajó üzemeltetésével összefüggő okból.

(4) Azon az (1) bekezdésben meghatározott kategóriába eső hajók ellenőrzésére, amelyeknek az ellenőrzése a hajó üzemeltetésével összefüggő okból nem volt elvégezhető, a következő közösségi kikötőben kerül sor.

9. § (1)10 Az ellenőrző hatóság – az e rendeletben meghatározott kivételek figyelembevétele mellett – köteles megtiltani a gázt és vegyi anyagot szállító tartályhajó, az ömlesztett rakományt szállító hajó, az olajszállító tartályhajó és a személyhajó Magyarország területére történő belépését, amennyiben

a) a hajó a MOU éves jelentésében elmarasztalt állam lobogója alatt közlekedik és a megelőző 24 hónap folyamán a MOU-ban részes állam területén lévő kikötőben legalább kétszer fel lett tartóztatva, vagy

b) a MOU éves jelentésében különösen magas kockázatúnak, illetve magas kockázatúnak minősített állam lobogója alatt közlekedő hajó a megelőző 36 hónap folyamán a MOU-ban részes állam területén lévő kikötőben legalább egyszer fel lett tartóztatva.

(2)11 A belépés (1) bekezdésben foglaltak alapján történt megtiltásáról szóló határozatról az ellenőrző hatóság tájékoztatja a lobogó szerinti állam illetékes hatóságát, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, az Európai Bizottságot, a Tengerhajózási Ügyek Igazgatási Központját (Centre administratif des affaires maritimes) és a MOU titkárságát is.

(3) A kitiltást elrendelő határozat akkor lép hatályba, amikor a hajó engedélyt kap a kikötő elhagyására, miután orvosolták azokat a hiányosságokat, amelyek az üzemeltetés megtiltásához vezettek.

(4) A kitiltást elrendelő határozat elleni fellebbezéskor a fellebbezéshez csatolni kell a lobogó szerinti állam illetékes hatóságának bizonyítványát, amely igazolja, hogy a hajó teljes mértékben megfelel a nemzetközi egyezmények vonatkozó rendelkezéseinek. A fellebbezéshez csatolni kell továbbá a hajó osztályozását végző hajóosztályozó társaság bizonyítványát is, amely igazolja, hogy a hajó megfelel az adott társaság által az arra az osztályra vonatkozóan előírt normáknak.

(5) A hajó magyar víziútra akkor léphet be, ha a hajót a kitiltást elrendelő határozatot hozott tagállam ellenőrző hatósága által kijelölt kikötőben újból megvizsgálták és e tagállam ellenőrző hatósága megítélése szerint bizonyítást nyert, hogy a hajó teljes mértékben megfelel a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezéseknek.

(6) Ha a kijelölt kikötő a Közösséghez tartozik, a rendeltetési kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága a kitiltást elrendelő határozatot hozott tagállam illetékes hatóságának hozzájárulásával engedélyezheti, hogy a hajó a szóban forgó rendeltetési kikötőbe – kizárólag annak ellenőrzése céljából, hogy a hajó megfelel-e a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek – befusson.

(7) Az újbóli vizsgálat kiterjesztett ellenőrzést jelent, amelynek ki kell terjednie legalább a 4. számú melléklet ,,C'' részében felsorolt vonatkozó pontokra.

(8) A kiterjesztett ellenőrzés minden költsége a tulajdonost, illetve az üzemben tartót terheli.

(9)12 Ha a kiterjesztett ellenőrzés eredményei az ellenőrző hatóság megítélése szerint összhangban vannak a (3) bekezdésben foglaltakkal, engedélyezni kell a hajó belépését. Az ellenőrző hatóságnak erről a döntéséről írásban tájékoztatnia kell a lobogó szerinti állam illetékes hatóságát, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, az Európai Bizottságot, a Tengerhajózási Ügyek Igazgatási Központját és a MOU titkárságát is.

(10) A Közösség kikötőiből kitiltott hajókkal kapcsolatos információkat a SIRENAC rendszerben hozzáférhetővé kell tenni és közzé kell tenni a 18. § (4) bekezdése és az 5. számú melléklet rendelkezéseivel összhangban.

A hajóparancsnok részére átadott jegyzőkönyv

10. § (1)13 Az ellenőrzés, a részletes vagy a kiterjesztett ellenőrzés eredményét, az ellenőrzés során tett megállapításokat, illetve az ellenőrnek a parancsnok, a hajótulajdonos vagy az üzemben tartó által teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát az ellenőr jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek egy példányát a hajóparancsnoknak átadja.

(2) A hajó üzemeltetésének megtiltását indokoló hiányosság esetén a jegyzőkönyvben utalni kell a hajó üzemeltetése megtiltásának várható elrendelésére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet magyar és angol nyelven kell kiállítani.

A hiányosságok kijavítása és a hajó üzemeltetésének megtiltása

11. § (1) Az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az e rendelet szerinti ellenőrzés során igazolt vagy feltárt minden hiányosságot az egyezmények rendelkezéseinek megfelelően kijavították-e vagy intézkedtek-e a kijavításáról.

(2) A biztonságra, az egészségre vagy a környezetre egyértelmű veszélyt jelentő hiányosság esetén az ellenőrző hatóság a hajó üzemeltetését megtiltja, vagy azt a műveletet, amellyel kapcsolatban a hiányosság keletkezett, leállítja. A hajó üzemeltetésének megtiltása vagy a művelet leállítása mindaddig nem oldható fel, ameddig az ellenőrző hatóság meg nem állapítja, hogy a veszély már nem áll fenn, a hajó minden szükséges feltételnek megfelelően üzemeltethető, illetve a művelet az utasok vagy a személyzet biztonságának, egészségének, más hajóknak a veszélyeztetése vagy a tengeri környezet indokolatlan károsítása nélkül folytatható.

(3) Amennyiben az üzemeltetés megtiltásának oka az, hogy a hajó a kikötőbe tartó útja során véletlen balesetből származó károsodást szenvedett, nem kell a hajó üzemeltetésének megtiltását elrendelni, feltéve, hogy

a) a SOLAS 1974/1978) I. Fejezetének 11. szabálya c) pontjában előírt, a lobogó szerinti állam hatósága, a kijelölt ellenőrzést végző személy vagy a vonatkozó bizonyítvány kiadásáért felelős kijelölt szervezet értesítésére vonatkozó követelmények teljesülnek,

b) a kikötőbe való érkezést megelőzően a parancsnok vagy a hajótulajdonos részletes jelentést adott a kikötő szerinti állam hatóságainak a baleset körülményeiről és a károkról, és tájékoztatta a lobogó szerinti állam hatóságait a megkövetelt formában,

c) a hajó kielégítő módon megtette a szükséges helyreállítási intézkedéseket,

d) a hatóság – miután értesült a helyreállítási intézkedések végrehajtásáról – megbizonyosodott arról, hogy az életbiztonságot és a környezetet veszélyeztető hiányosságok megszűntek.

(4) Azoknak a hajóknak az üzemeltetését, amelyeknek a kikötőből való kifutása nem biztonságos, meg kell tiltani a legelső ellenőrzés végrehajtásakor függetlenül attól, hogy a hajó mennyi időt tölt el a kikötőben.

(5) Meg kell tiltani a hajó üzemeltetését, ha a hiányosságok elegendően súlyosak ahhoz, hogy az ellenőrnek vissza kelljen térnie a hajóra annak megállapítására, hogy azokat a hajó elindulása előtt kijavították. A hajóra való visszatérés szüksége a hiányosság súlyosságát jelzi. Ugyanakkor nem minden esetben szükséges a hajón ismételt ellenőrzést tartani. A hajóra történő visszatérés alkalmával végzett ismételt ellenőrzés arra szolgál, hogy a hatóság meggyőződhessen a hiányosságok megszüntetéséről.

(6) Annak eldöntésére, hogy a hajón talált hiányosságok elég súlyosak-e ahhoz, hogy indokolttá tegyék a hajó üzemeltetésének megtiltását, az ellenőrző személynek fel kell mérnie, hogy

a)14 a hajó rendelkezik-e a szükséges okmányokkal;

b) a hajó rendelkezik-e a minimális biztonságos kiszolgáló személyzet létszámát igazoló okmányban előírt személyzettel.

(7)15 Az ellenőrzés végrehajtása folyamán az ellenőrző személy köteles továbbá felmérni, hogy a hajó, illetve a hajó személyzete alkalmas-e a hajó előtt álló út teljes tartama alatt

a) biztonságosan hajózni;

b) biztonságosan kezelni és szállítani a rakományt, valamint figyelemmel kísérni annak állapotát;

c) biztonságosan üzemeltetni a géptéri berendezéseket;

d) biztonságosan fenntartani a megfelelő géperőt és kormányhatást;

e) hatékonyan leküzdeni a hajó bármely részén keletkező tüzeket;

f) a hajót biztonságosan és gyorsan elhagyni, szükség esetén felkutatást végrehajtani;

g) biztonságosan megakadályozni a környezet szennyezését;

h) biztonságosan fenntartani a hajó megfelelő stabilitását;

i) biztonságosan fenntartani a hajó épségét;

j) biztonságosan kapcsolatot teremteni vészhelyzetekben;

k) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülményeket biztosítani és fenntartani;

l) baleset esetén megfelelő tájékoztatást nyújtani.Ha ezeknek a kérdéseknek bármelyikére a válasz nemleges, az összes feltárt hiányosságok figyelembevételével a hajó üzemeltetése megtiltható. Kevésbé súlyos természetű hiányosságok kombinációjának előfordulása szintén indokolttá teheti a hajó üzemeltetésének megtiltását.

(8)16 Különösen indokolt a hajó üzemeltetésének megtiltása a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek be nem tartása miatt, ezen belül a vonatkozó egyezmények rendelkezéseiben előírt hatályos bizonyítványok és okmányok hiánya. Ugyanakkor az olyan állam lobogóját viselő hajók, melyek egy egyezménynek nem részesei vagy nem hajtják végre egy másik vonatkozó egyezmény rendelkezéseit, nem jogosultak a fentiekben említett egyezményekben előírt bizonyítványokkal rendelkezni. Ezért az előírt bizonyítványok hiánya önmagában nem indokolhatja a hajó üzemeltetése megtiltásának a jogosságát, ugyanakkor a ,,kedvező elbánás tilalma'' elvén alapuló záradék alkalmazásával a rendelkezések érdemi betartása elvárható, mielőtt a hajó kifutását engedélyezik.

(9) A SOLAS 1974/1978 rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg

a) a főüzemi és egyéb fontos gépi, valamint villamos berendezések megfelelő működésének hiánya,

b) a géptér nem kielégítő mértékű tisztasága, nagy mennyiségű olajos víz jelenléte a fenékárkokban, a géptéri csövek szigeteléseinek olajos elszennyeződése a kipufogó csöveket is beleértve, a fenékárok szivattyúk nem kielégítő működése,

c) a vészüzemi generátor, világítás, akkumulátorok és kapcsolók nem kielégítő működése,

d) a fő és szükséghelyzeti kormányberendezés nem kielégítő működése,

e) az egyéni életmentő felszerelések, túlélő járművek és vízre bocsátó berendezések hiánya, nem kielégítő befogadó képessége vagy súlyos állagromlása,

f) a tűzfelderítő rendszer, tűzriasztók, tűzoltó berendezések, rögzített tűzoltó szerelvények, szellőztető szelepek, tűzzáró lapok, gyorszáró berendezések hiánya, nem megfelelősége vagy súlyos, olyan mértékű állagromlása, hogy a szándékok szerinti használatra azok alkalmatlanná válnak,

g) tartályhajókon a rakományfedélzeti terek tűzvédelmi berendezéseinek hiánya, súlyos állagromlása vagy üzemzavara,

h) világító testek, jelzőtestek vagy hangjelző berendezések hiánya, nem megfelelő működése vagy súlyos állagromlása,

i) vészjelzés és biztonsági kapcsolattartás céljaira használt rádióberendezések hiánya vagy nem megfelelő működése,

j) navigációs berendezések hiánya vagy nem megfelelő működése a SOLAS 1974/1978 V/12 szabályának (o) pontjában előírt rendelkezések figyelembevételével,

k) a tervezett útvonalhoz szükséges kijavított térképek és/vagy egyéb hajózási kiadványok hiánya (figyelembe véve a térképek helyettesítéseként használható elektronikus térképeket is),

l) szikramentes elszívó ventilátorok hiánya a rakomány szivattyú terekben (SOLAS 1974/1978 II–2/59. szabályának 3.1 pontja),

m) a személyzet létszáma, összetétele vagy képesítése nem felel meg a biztonságos kiszolgáló személyzeti norma okmányban rögzítetteknek,

n) a SOLAS 1974/1978 XI. fejezete szerinti kibővített szemle végrehajtásának elmulasztása,

o) VDR hiánya vagy üzemképtelensége, amennyiben használata kötelező.

(10) Az IBC Szabályzat17 rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg

a) az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy rakomány-információk hiánya (16.2),

b) magas nyomású biztonsági felszerelések hiánya vagy meghibásodása (8.2.3),

c) ténylegesen nem biztonságos vagy a Szabályzat előírásainak nem megfelelő villamos felszerelések (10.2.3),

d) a 10.2 részben hivatkozott veszélyes helyeken gyulladásveszélyes anyagok jelenléte (11.3.15),

e) különleges elvárások megszegése (15.),

f) tartályonként engedélyezett maximális rakományminőség túllépése (16.1),

g) hőre érzékeny áruk nem kielégítő mértékű hő elleni védelme (16.6).

(11) Az IGC Szabályzat18 rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg

a) az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy rakomány-információk hiánya (18.1),

b) a lakóterek vagy szolgálati helyiségek zárására szolgáló felszerelések hiánya (3.2.6),

c) a raktárnyílás nem gázmentesen zárható (3.3.2),

d) a meghibásodott légzáró felszerelések (3.6),

e) a hiányzó vagy meghibásodott gyorszáró szelepek (5.6),

f) a hiányzó vagy meghibásodott biztonsági szelepek (8.2),

g) a ténylegesen nem biztonságos vagy a Szabályzat előírásait nem kielégítő elektromos berendezés (10.2.4),

h) a rakománytér szellőzői nem működőképesek (12.1),

i) a rakománytartályok nyomásérték riasztói nem üzemképesek (13.4.1),

j) gázfelderítő és/vagy mérgező gáz felderítő felszerelés meghibásodása (13.6),

k)19 tilalom alatt álló anyagok szállítása a tilalmat elrendelő hatóság hatályos bizonyítványa nélkül (17/19).

(12) A merülésvonalakról szóló egyezmény rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg

a) a fedélzet és héjlemezelés jelentős mértékű károsodása vagy korróziója, kipattogzása és ehhez társuló merevedése, amely a tengerállóságot vagy a helyi terhelések elviseléséhez szükséges szilárdságot befolyásolja, kivéve, ha megfelelő ideiglenes javítást elvégeztek ahhoz, hogy eljussanak egy olyan kikötőbe, ahol a végleges javítás elvégezhető,

b) nem kielégítő mértékű stabilitás minősített esete,

c) elegendő és megbízható, megfelelő formájú információ hiánya, amelynek segítségével a hajóparancsnok gyorsan és egyszerű eszközökkel intézkedhet a hajó rakodásával és ballasztolásával kapcsolatban olyan módon, hogy az út folyamán előadódó változó körülmények között és az út minden szakaszában a stabilitás biztonságos határértékeken belül megtartható legyen, és a hajótest szerkezetét érő minden elfogadhatatlan mértékű stresszhatás keletkezése elkerülhető legyen,

d) záró eszközök, raktárzáró szelvények és vízmentes ajtók hiánya, súlyos állagromlása vagy meghibásodása,

e) túlterhelés,

f) a merülési jelek hiánya vagy olvashatatlansága.

(13) A MARPOL 1973/1978 I. melléklete rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg

a) az olajos víz leválasztó berendezés, olajkiürítés figyelő és szabályozó rendszer, vagy a 15 ppm riasztó berendezés hiánya, súlyos állagromlása vagy meghibásodása,

b) a fáradtolaj és/vagy olajiszap maradvány tartály nem kielégítő nagyságú befogadó képességű a tervezett útvonalra,

c) olajnyilvántartó könyv hiánya [20 (5)],

d) nem engedélyezett olajkiürítő felszerelések,

e) hiányzó vagy a MARPOL 1973/1978 13G szabálya (3) bekezdése b) pontjának meg nem felelő szemlejelentés.

(14) A MARPOL 1973/1978 II. melléklete rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg

a) a P & A20 kézikönyv hiánya,

b) a rakomány nem osztályozott [3(4)],

c) a rakománynyilvántartó könyv hiánya [9(6)],

d) olajszerű anyagok használata az elvárások kielégítése nélkül vagy megfelelően módosított bizonyítvány nélkül (14),

e) nem engedélyezett típusú olajkiürítő szerelvény.

(15) Az STCW 78/95 rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg

a)21 a képesített személyzet nem rendelkezik bizonyítvánnyal, nem megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezik, nincs hatályos felmentése, illetve nem tudja megfelelően igazolni, hogy a bizonyítvány tekintetében kérelmet nyújtott be a lobogó szerinti állam illetékes hatóságához,

b) nem teljesülnek a lobogó szerinti állam hatóságának a biztonságos kiszolgáló személyzeti normabizonyítványban előírt feltételei,

c) nem állnak rendelkezésre a lobogó szerinti állam hatósága által előírt navigációs, illetve gépüzemi őrszolgálat ellátásához előírt feltételek,

d) az őrszolgálatban nincs megfelelő képesítéssel rendelkező személy a– biztonságos navigáció ellátásához,– biztonsági rádió forgalmazáshoz,– tengeri szennyezés elkerülésére szükséges berendezések működtetéséhez,

e) a személyzet tagjai nem tudnak bizonyosságot tenni arról a szakmai hozzáértésről, amely a hajó biztonsága és szennyezés megelőzése érdekében a kötelességük részét képezi,

f) a hajó nem képes az út kezdetén az első őrszolgálat és az azt követő váltások ellátásához kellően kipihent és az őrszolgálatra az egyéb szempontok szerint is alkalmas személyt biztosítani.

(16) Az ILO egyezmények rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg

a) nem elegendő az élelmiszer a következő kikötő eléréséig,

b) nincs elegendő mennyiségű ivóvíz a következő kikötő eléréséig,

c) egészségkárosító körülmények vannak a hajón,

d) kifejezetten alacsony hőmérsékleti körülmények között üzemeltetett hajón a lakóterekben a fűtés hiánya,

e) a közlekedési utakon, illetve a lakóterekben túlzott mennyiségű szemét, felszerelésekből vagy rakományokból álló torlaszok vagy egyéb, nem biztonságos körülmények jelenléte.

(17) A hajó üzemeltetésének megtiltását nem, de a hajó egyes műveleteinek – pl. a rakomány kezelésével kapcsolatos műveleteknek – a felfüggesztését indokoló hiányosság a semleges gázrendszer, a rakománnyal kapcsolatos felszerelés vagy a gépi berendezés megfelelő működésének vagy karbantartásának meghibásodása, amely kielégítő alapot szolgáltat a rakománykezelő műveletek leállításához.

12. § (1) A hajó visszatartható, ha VDR felszerelésére kötelezett hajó nincs felszerelve működőképes VDR rendszerrel. Amennyiben a meghibásodott VDR javítása nem végezhető el abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtották, az ellenőrző hatóság a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése estén engedélyezheti az érintett hajó számára, hogy a legközelebbi megfelelő hajójavítóba áthajózzon.

(2) Az A.861 (20) IMO határozat teljesítményre vonatkozó normáinak megfelelő VDR rendszerrel kell felszerelni

a) a 2002. július 1-jén vagy azt követően épített személyhajókat,

b) a 2002. július 1. előtt épített Ro-Ro személyhajókat legkésőbb a 2002. július 1-ét követően végzett első szemléig,

c) a Ro-Ro személyhajók kivételével az egyéb, 2002. július 1. előtt épített személyhajókat legkésőbb 2004. január 1-jét követően végzett első szemléig,

d) a személyhajók kivételével a 2002. július 1-jén vagy azt követően épített legalább 3000 BRT űrtartalmú egyéb hajókat.

(3) A vonatkozó egyéb IMO-normáknak megfelelő VDR rendszerrel kell felszerelni

a) a legalább 20 000 BRT űrtartalmú hajókat legkésőbb az IMO által megállapított időpontig, illetve IMO határozat hiányában legkésőbb 2007. január 1-jéig,

b) a legalább 3000, de legfeljebb 20 000 BRT űrtartalmú hajókat legkésőbb az IMO által megállapított időpontig, illetve IMO határozat hiányában legkésőbb 2008. január 1-jéig.

(4) Ha a hajó általános állapota nyilvánvalóan nem felel meg az egyezményekben előírt követelményeknek, az ellenőrző hatóság – a hiánypótlás érdekében – kivételesen felfüggesztheti a hajó ellenőrzését, ameddig a hajó üzemben tartója vagy képviselője, illetve a hajó parancsnoka meg nem teszi azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a hajó megfeleljen a vonatkozó egyezményben foglalt követelményeknek.

(5) Ha az e rendeletben meghatározott ellenőrzés következményeként a hajó üzemeltetésének megtiltására kerül sor, az ellenőrző hatóság az ellenőrzésről készített jelentés haladéktalanul történő átadása mellett írásban értesíti a lobogó szerinti állam hatóságát, konzulját vagy annak hiányában legközelebbi diplomáciai képviselőjét minden olyan körülményről, amely miatt az intézkedés szükségessé vált. Az ellenőrző hatóság értesíti továbbá a hajó felügyeletét ellátó személyeket és a hajó bizonyítványainak kiadásáért felelős, elismert szervezeteket.

(6) E rendelet előírásai nem érintik az egyezményeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek az ellenőrzésekkel kapcsolatos értesítésekre és jelentésekre vonatkoznak.

(7) Az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során mindent megtesz, hogy a hajót ne tartsa vissza indokolatlanul, illetve ne késleltesse. Az indokolatlan visszatartással vagy késleltetéssel okozott kárt a hatóság a tulajdonos, illetve az üzemben tartó számára megtéríti.

13. § (1) Ha olyan hajó fedélzetén, amelyre a SOLAS 1974/1978. melléklete IX. fejezetében előírt, a hajók biztonsági üzemviteléről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló szabályzatot (ISM Szabályzat) alkalmazni kell, az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a szabályzat alapján kiállítandó megfelelőségi bizonyítvány vagy a biztonsági üzemviteli bizonyítvány hiányzik, a hajó üzemeltetését megtiltja.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okmányok hiányán túl az ellenőrző hatóság nem tár fel semmilyen egyéb, a hajó üzemeltetésének megtiltását indokoló hiányosságot, a kikötő zsúfoltságának elkerülése érdekében az ellenőrző hatóság az üzemeltetés megtiltását feloldhatja.

14. §22

Az üzemeltetés megtiltásával vagy a művelet leállításával kapcsolatos további intézkedések

15. § (1) Ha a 10. § (2) bekezdésében hivatkozott hiányosságok nem szüntethetők meg abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtották, az ellenőrző hatóság engedélyezheti az érintett hajó számára, hogy a legközelebbi megfelelő hajójavítóba elinduljon, amelyet a hajó parancsnokával konzultálva a lobogó szerinti állam hatósága és a magyar ellenőrző hatóság – figyelemmel az együttesen megállapított feltételekre – közösen választanak ki. Az együttesen megállapított feltételeknek biztosítaniuk kell azt, hogy a hajó az utat az utasok, illetve a személyzet biztonságának és egészségének kockázata, más hajók veszélyeztetése vagy a környezet feltételezhető elfogadhatatlan károsítása nélkül teheti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ellenőrző hatóság értesíti annak az államnak az illetékes hatóságát, amelyben a hajójavító található.

(3) Az olyan hajónak, amely a tengerre azért hajózott ki, mert számára az Európai Unió bármely tagállamának kikötőjében az (1) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezték a legközelebbi hajójavító felkeresését és erről a magyar ellenőrző hatósághoz a (2) bekezdésnek megfelelő értesítés érkezett, de

a) nem teljesíti a megállapított feltételeket, vagy

b) az (1) bekezdés szerint meghatározott hajójavító felkeresésének elmulasztásával megtagadja, hogy a rá vonatkozó egyezmények előírásainak eleget tegyen,

az ellenőrző hatóság mindaddig megtiltja a magyar víziutakra való belépését, ameddig a hajó tulajdonosa vagy annak képviselője bizonyítékot nem szolgáltat arra, hogy a hajó maradéktalanul megfelel a rá vonatkozó egyezmények előírásainak. A belépés megtiltása előtt az ellenőrző hatóság konzultáció érdekében megkeresheti a hajó lobogója államának illetékes hatóságát.

(4)23 Az ellenőrző hatóság e határozatát haladéktalanul közli a rendőrséggel.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetről az ellenőrző hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait.

Az ellenőrökre vonatkozó szakmai követelmények

16. § (1) E rendeletben meghatározott ellenőrzést csak külön jogszabályban24 meghatározott képesítéssel, és annak igazolására szolgáló ellenőri igazolvánnyal rendelkező ellenőr végezhet. Az ellenőr az ellenőrzés során köteles magánál tartani az ellenőri igazolványt.

(2)25

A révkalauzok és a kikötőhatóságok jelentési kötelezettsége

17. § (1) A révkalauzok kötelesek tájékoztatni az ellenőrző hatóságot a feladatuk teljesítése során tudomásukra jutott bármilyen olyan hiányosságról, amely veszélyezteti a hajó biztonságos irányítását vagy a környezetet.

(2) Ha a kikötő üzemeltetéséért felelős személy vagy szervezet szerez tudomást arról, hogy a felügyelete alá tartozó kikötőben tartózkodó hajón tapasztalhatók az (1) bekezdés szerinti hiányosságok, haladéktalanul köteles bejelenteni az ellenőrző hatóságnak.

A hajók üzemeltetésének megtiltására vonatkozó információk

18. § (1)26 Az 5. számú mellékletben felsorolt adatokkal, közlemény formájában a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az ellenőrző hatóság honlapján hajókra lebontva negyedévente közzé kell tenni azokat az információkat, amelyek a magyar kikötőkben az előző negyedév folyamán a hajók üzemeltetésének megtiltásával kapcsolatban keletkeznek.

(2) Az ellenőrző hatóság a veszélyes áru megnevezéséről, mennyiségéről és a hajón történő elhelyezéséről tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, ha veszélyes vagy szennyező anyagot szállító hajó üzemeltetését megtiltotta.

(3) Az ellenőrző hatóság rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az Európai Közösségek tagállamainak ellenőrző hatóságaival, valamint a SIRENAC központtal.

(4) Az ellenőrző hatóság a rendelet szerinti tevékenysége végzése során köteles mindazon hajóellenőrzési vonatkozású köz- és magánadatbázisok információit felhasználni, amelyek az Equasis27 informatikai, tájékoztatási rendszeren keresztül elérhetőek. Az ellenőrző hatóság a hajók üzemeltetésének megtiltását, valamint hajók osztályának változását, felfüggesztését, illetve visszavonását eredményező eljárásait érintően, az eljárás lezárultával a rendelet 5. számú melléklete szerinti tartalmú tájékoztatást bocsát a SIRENAC rendszer rendelkezésére és ugyanezt a tájékoztatást az Equasis rendszeren is közzéteszi.

A költségek viselése

19. § (1) Ha az ellenőrző hatóság a 7–8. § szerinti ellenőrzés során olyan hiányosságot állapít meg, amely a hajó üzemeltetésének megtiltását indokolja, az eljárás költségeit egyetemlegesen a tulajdonos, az üzemben tartó vagy annak képviselője viseli.

(2) A hajó üzemeltetésének megtiltása mindaddig nem oldható fel, amíg a költségek teljes megfizetése nem történt meg, vagy elegendő biztosítékot nem adtak a költségek fedezetére.

Az Európai Bizottság és a SIRENAC tájékoztatása

20. §28 A magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről a 7. számú melléklet szerinti tartalommal az Európai Bizottságot és a SIRENAC-ot a közlekedésért felelős miniszter tájékoztatja.

Hatálybalépés

21. §29 Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

22. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – az 1. § 1. pontjában felsorolt egyezményekkel együtt – az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:– a Tanácsnak a Tanács 98/25/EK irányelvével, a Bizottság 98/42/EK és 1999/97/EK irányelvével, az Európai Parlament és a Tanács 2001/106/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/48/EK irányelvével módosított, a Közösség kikötőiben és a tagállamok joghatósága alá tartozó vizeken történő hajózásnál a hajó biztonságára, a szennyezés megakadályozására és a hajókon lévő élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról szóló 95/21/EK irányelve.

Elsődlegesen a következő hajókat kell kiválasztani az ellenőrzésre, az ellenőrzési esedékességi tényező értékétől függetlenül

Elsődlegesen az alábbi hajókat kell ellenőrizni

Az 1. és 2. pont alkalmazásakor figyelembe kell venni a MOU-ban részes államok által elvégzett vizsgálatokat is. Megfelelő adatok hiányában a SIRENAC rendszer adatait alapul véve azokat a hajókat kell ellenőrizni, amelyek a rendszerben nem szerepelnek.

A fent felsorolt hajóknál az ellenőrzési elsőbbségi sorrend meghatározásában az ellenőrző hatóság ellenőrzési esedékességi tényezőnek a SIRENAC rendszerben feltüntetett értékét veszi figyelembe a MOU I. mellékletének 1. szakaszával összhangban. Azt a hajót kell ellenőrizni, amelyik ellenőrzési esedékességi tényezője nagyobb. A táblázat 5., 6., és 7. pontját csak az utolsó 12 hónapban elvégzett ellenőrzésekre kell alkalmazni. Az ellenőrzési esedékességi tényező nem lehet kevesebb, mint a 4., 8., 9., 10., 11. és a 12. pontban megállapított értékek összege.

A rendelet 7. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában az ellenőrzési esedékességi tényezőnél a táblázat 10. pontját nem kell figyelembe venni.

,,A'' Rész

Kiterjesztett ellenőrzés alá eső hajók

1. A hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján számítva 10 évesnél idősebb, gázt és vegyi anyagot szállító tartályhajók.

2. A hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján számítva 12 évesnél idősebb, ömlesztett árut szállító hajók.

3. 3000 tonna bruttó űrtartalmat meghaladó és a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján számítva 15 évesnél idősebb olajszállító tartályhajók.

4. 15 évnél idősebb személyhajók a gyorsjáratú kompok32 kivételével

,,B'' Rész

Az ellenőrző hatósággal közlendő információk

[a 8. § (3) bekezdéséhez]

a) Név,

b) lobogó,

c) IMO azonosító szám, ha van,

d) brutto hordképesség (DWT),

e) a hajó építési ideje a biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett építési dátum alapján meghatározottak szerint,

f) tartályhajók esetében

fa) konfiguráció: egyhéjazatú oldaltartályokkal, kettős héjazatú,

fb) a rakomány és a ballaszttartályok állapota: teli, üres, inert gázzal töltött,

fc) a rakomány mennyisége és jellege,

g) a rendeltetés szerinti kikötőbe vagy kalauzállomáshoz való megérkezés valószínű ideje, az illetékes hatóság igényei szerint,

h) a tartózkodás tervezett időtartama,

i) a rendeltetés szerinti kikötőben tervezett műveletek (berakodás, kirakodás, egyéb),

j) a rendeltetés szerinti kikötőben tervezett, előírás szerinti szemlevizsgálatok, valamint jelentős karbantartási vagy javítási munkák.

,,C'' Rész

Ajánlott szempontok hajók kiterjesztett ellenőrzéséhez

A következő felsorolásban tartalmazott ellenőrzéseket lehetőleg a kiterjesztett ellenőrzés részének kell tekinteni. Az ellenőrnek tudnia kell, hogy veszélyeztetheti egyes fedélzeti műveletek biztonságos végrehajtását, ha az ilyen művelet tartama alatt olyan vizsgálatok végrehajtását kéri, amely ezekre közvetlen hatással bír.

1. A hajó típusától függetlenül, minden hajón a következőket kell megvizsgálni

– tápfeszültség kimaradás és a vészüzemi generátor beindítása,

– vészvilágítás ellenőrzése,

– vészüzemi tűzoltó szivattyú működtetése a fő tűzoltó rendszerre csatlakoztatott két tűzoltó tömlővel,

– a medersori árkok fenékvízszivattyúinak működése,

– a vízzáró ajtók zárhatósága,

– az egyik oldali mentőcsónak vízre ereszthetősége,

– vészhelyzeti távleállító berendezés próbája, például kazánokhoz, ventilátorokhoz és üzemanyagszivattyúkhoz,

– kormányberendezés próbája, beleértve a szükség kormányberendezést,

– rádióberendezések vészüzemi tápfeszültségforrásának ellenőrzése,

– a géptéri olajleválasztó ellenőrzése és lehetőség szerinti próbája.

2. Olajszállító tartályhajó esetén

– fedélzeti beépített haboltó rendszer,

– tűzoltó-felszerelések általában,

– a géptér, szivattyú és lakótér tűzelzáró ajtajainak ellenőrzése,

– a semleges gáz nyomásának és oxigéntartalmának ellenőrzése,

– – a felügyeleti jelentés ellenőrzése [IMO S.744 (18) határozat] az ellenőrzést igénylő esetleges gyanús területek feltárása céljából,

– ballaszttartályok: a rakománytéren belüli legalább egy ballaszttartályt meg kell vizsgálni, először a tartály fedélzeti búvónyílásából, majd belülről is, ha az ellenőr indokoltnak látja a további vizsgálatot,

– annak ellenőrzése, hogy az alábbi okmányok a hajón vannak-e, illetve azok áttekintése, továbbá annak megerősítése, hogy a lobogó szerinti állam hatósága vagy a hajóosztályozó társaság láttamozta-e azokat

– jelentések a szerkezeti szemlékről,

– állapotértékelő jelentések,

– vastagságmérési jelentések,

– az A.744 (18) IMO határozatban említett leíró dokumentumok.

3. Ömlesztettáru-szállító hajók

– fedélzeti gépalapok esetleges korróziója,

– raktártetők esetleges deformációja és/vagy korróziója,

– raktárnyílások keresztirányú merevítőinek esetleges törései vagy helyi korróziója,

– raktár búvónyílások állapota,

– a felügyeleti jelentés ellenőrzése [IMO A.744 (18) határozat] az ellenőrzést igénylő esetleges gyanús területek feltárása céljából,

– annak ellenőrzése, hogy az alábbi okmányok a hajón vannak-e, illetve azok áttekintése, továbbá annak megerősítése, hogy a lobogó szerinti állam hatósága vagy a hajóosztályozó társaság láttamozta-e azokat

= jelentések a szerkezeti szemlékről,

= állapotértékelő jelentések,

= vastagságmérési jelentések,

= az A.744 (18) IMO határozatban említett leíró dokumentumok.

4. Gáz- és vegyianyag-szállító tartályhajók

– rakománytartályok figyelőberendezéseinek és biztonsági felszereléseinek ellenőrzése hőmérséklet, nyomás és apadás vonatkozásában,

– oxigénelemző és robbanási értékmérő eszközök ellenőrzése, beleértve azok hitelesítését. Vegyszer felderítő (harmonika rendszerű) felszerelés megléte megfelelő számú és a szállított rakomány típusának megfelelő fajtájú gázfelderítő csövek megléte,

– kielégítő légzésvédelmet és szemvédelmet nyújtó menekülő felszerelések meglétének ellenőrzése a hajón tartózkodó minden személy számára (ha az szükséges a nemzetközi alkalmassági bizonyítványban az ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban vagy az ömlesztett folyékony gázok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban előírt termékek esetében),

– annak ellenőrzése, hogy a szállított rakomány szerepel-e a nemzetközi alkalmassági bizonyítványban, az ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban vagy a cseppfolyósított gázok ömlesztve szállítására való alkalmasságot igazoló bizonyítványban,

– a fedélzeti beépített tűzoltó berendezések működésének ellenőrzése, függetlenül attól, hogy azok habbal, porral vagy a szállított terméknek megfelelő egyéb anyaggal működnek.

5. Személyhajók

– a tűzészlelő és tűzriasztó rendszerek próbája,

– a tűzmentes ajtók zárhatóságának próbája,

– az általános riasztó rendszer ellenőrzése,

– a tűzriadó megtartásának ellenőrzése, ahol minimális elvárásként minden tűzoltó felszerelést be kell mutatni, és a segédszemélyzet legalább egy részének jelen kell lennie,

– annak bemutatása, hogy a személyzet kulcsfontosságú tagjai ismerik a riadótervben előírt feladatokat.

Ha indokolt, a hajó parancsnokának vagy üzembentartójának engedélyével az ellenőrzés akkor is folytatható, amikor a hajó a kikötő felé halad, vagy a kikötőből hajózik el. Az ellenőrök nem akadályozhatják a hajó üzemét, és nem idézhetnek elő olyan helyzeteket, amelyek a hajóparancsnok megítélése szerint azok veszélyeztethetik az utasok, a személyzet és a hajó biztonságát.

A kikötőben végrehajtott, a hajók üzemeltetésének megtiltására és az ellenőrzésekre vonatkozó információk közzététele

I. A 18. § (1) bekezdésével összhangban közzétett tájékoztatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia

– a hajó neve,

– IMO szám,

– a hajó típusa,

– bruttó űrtartalom (BRT),

– építési év a hajó biztonsági bizonyítványában feltüntetett építési dátum alapján,

– a hajó tulajdonosának vagy üzemben tartójának neve és címe,

– a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős hajóbérlő neve és a bérleti szerződés típusa,

– a lobogó szerinti állam,

– az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok, amelyek a hajó esetében az osztályozási bizonyítványt kiállították,

– az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították, feltüntetve a kiállított okmányokat,

– az utolsó kiterjesztett ellenőrzés kikötője és időpontja, adott esetben feltüntetve, hogy elrendelték-e a hajó üzemeltetésének megtiltását,

– a legutóbbi különleges szemle kikötője és időpontja, valamint szemlét végző szervezet neve,

– a hajó üzemeltetését megtiltó határozatok száma a megelőző 24 hónap alatt,

– az üzemeltetést megtiltó ország és kikötő,

– a megtiltó határozat visszavonása,

– az üzemeltetés megtiltásának időtartama,

– a talált hiányosságok száma és az üzemeltetés megtiltásának okai egyértelmű és érthető megfogalmazásban,

– az illetékes hatóságok és adott esetben a hajóosztályozó társaságok által az üzemeltetés megtiltását követően tett intézkedések leírása,

– ha a hajót kitiltották a Közösség bármely kikötőjéből, az erre irányuló intézkedés okai egyértelmű és érthető megfogalmazásban,

– annak jelzése, hogy a hajóosztályozó társaság vagy a szemlét elvégző bármely más magánszervezet adott esetben felelős-e azokért a hiányosságokért, amelyek önmagukban vagy együttesen az üzemeltetés megtiltásához vezettek,

– az olyan hajó esetében tett intézkedések leírása, amely számára engedélyezték, hogy a legközelebbi megfelelő javítóműhelybe hajózzon, vagy amelyet kitiltottak a Közösség valamely kikötőjéből.

II. A 15. § (5) bekezdésével összhangban közzétett tájékoztatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia

– a hajó neve,

– IMO száma,

– a hajó típusa,

– bruttó űrtartalom (BRT),

– az építés éve,

– a hajó tulajdonosának vagy üzembentartójának neve és címe,

– a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős hajóbérlő neve és a bérleti szerződés típusa,

– a lobogó szerinti állam,

– az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok, amelyek a hajó esetében kibocsátották az osztályozási bizonyítványt,

– az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították, feltüntetve a kiállított okmányokat,

– a vizsgálat időpontja és elvégzése szerinti ország és kikötő,

– a hiányosságok száma és jellege.

Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv tartalma

[a 10. § (1) bekezdéséhez]

I. Általános rész

1. a jegyzőkönyvet összeállító illetékes hatóság,

2. az ellenőrzés helye és időpontja,

3. az ellenőrzött hajó neve,

4. lobogó,

5. a hajó típusa,

6. IMO szám,

7. hívójel,

8. bruttó űrtartalom (BRT),

9. bruttó hordképesség (DWT) – ahol indokolt,

10. építési év a hajó biztonsági bizonyítványában feltüntetett építési dátum alapján meghatározottak szerint,

11. az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok, amelyek a hajó esetében az osztályozási bizonyítványt kiállították,

12. az a hajóosztályozó társaság, illetve társaságok és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították, feltüntetve a kiállított okmányokat,

13. a hajó tulajdonosának vagy üzembentartójának neve és címe,

14. a hajó kiválasztásáért felelős hajóbérlő neve és a bérleti szerződés típusa a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében,

15. a vizsgálati jelentés megírásának kelte,

16. annak jelzése, hogy az ellenőrzéssel vagy az üzemeltetés megtiltásával kapcsolatos részletes információkat közzé kell-e tenni.

II. Az ellenőrzéssel kapcsolatos információ

1. a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján kiállított bizonyítványok, a szóban forgó bizonyítvány(oka)t kiállító hatóság vagy szervezet, ideértve annak kiállítási és lejárati dátumát,

2. a hajó ellenőrzés alá vont részei vagy elemei (részletes vagy kiterjesztett ellenőrzés esetén),

3. az ellenőrzés típusa (ellenőrzés, részletes ellenőrzés vagy kiterjesztett ellenőrzés),

4. a hiányosságok jellege,

5. a megtett intézkedések.

III. A további üzemeltetés megtiltásával kapcsolatos információ

1. a határozat kelte,

2. a határozat visszavonásának kelte,

3. az üzemeltetést megtiltó határozatot indokoló hiányosságok jellege (adott esetben az egyezmények említésével),

4. a legutóbbi közbenső vagy éves szemlével kapcsolatos információ,

5. annak jelzése, hogy a hajóosztályozó társaság vagy a szemlét elvégző bármely más magánszervezet adott esetben felelős-e azokért a hiányosságokért, amelyek önmagukban vagy együttesen a hajó üzemeltetésének megtiltásához vezettek,

6. a megtett intézkedések.

(a 20. §-hoz)

A Kormány a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el

A rendelet hatálya