81/2002. (IX. 4.) FVM rendelet a zoonózisok elleni védekezés állategészségügyi feladatairól

2. § (1)2 Az állatokon előforduló, 1. számú melléklet szerinti zoonózisok elleni védekezés hatósági szervezése – a betegség megelőzése, az állatokon előforduló zoonózis hatósági megállapítása, továbbá e tevékenységgel kapcsolatos adatok gyűjtése és feldolgozása – az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) feladata.

(2)3

3. § (1)4 Az állatok körében előforduló zoonózisok vizsgálatát az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által felügyelt állategészségügyi szolgálathoz tartozó országos, illetve területi hatáskörrel rendelkező állategészségügyi intézetek, laboratóriumok (a továbbiakban együtt: laboratóriumok) végzik. Feladatuk, külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével, a zoonózis-kórokozó kimutatása, faj szerinti meghatározása és tulajdonságai vizsgálata.

(2)5 Zoonózis-kórokozónak minősül mindazon baktérium, vírus, gomba, parazita, vagy más ágens (kóros prion), ami zoonózist okozhat. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zoonózis-kórokozó kimutatása céljából jogosult előzetes értesítés nélkül a külön jogszabályban előírtak szerint anyagmintát venni. A mintavételi eljárás során köteles feljegyezni az állat fajtáját, típusát, az állat (állomány) vagy az állati eredetű termék származási helyét, az anyag mennyiségét, továbbá az alkalmazott eljárás módját.

(3)6 A kijelölt referencialaboratórium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH).

4. § (1)7 A NÉBIH a zoonózis-kórokozó meghatározása, illetve a megbetegedés diagnosztizálása esetén a betegség előfordulásáról tájékoztatja a népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt.

(2)8 A 3. § (3) bekezdése szerinti referencia-laboratórium az alábbi tevékenységet látja el

a) tájékoztatja a vizsgálati módszerekről a vizsgáló laboratóriumokat;

b) irányítja az a) pont szerinti vizsgálati módszerek bevezetését és ezzel kapcsolatos összehasonlító vizsgálatokat;

c) új vizsgálati módszereket fejleszt ki, és tájékoztatja az ezzel kapcsolatos eredményekről a vizsgáló laboratóriumokat;

d) továbbképző tanfolyamokat tart a vizsgáló laboratóriumok szakszemélyzetének;

e) technikai és tudományos segítséget nyújt a vizsgáló laboratóriumok eredményeiben mutatkozó eltérések összehangolására.

(3) A referencialaboratórium működésének részletes feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) A külön jogszabály alapján működő hatóságilag engedélyezett vágóhidak és élelmiszer-előállító üzemek az 1. számú mellékletben meghatározott zoonózisokra irányuló laboratóriumi vizsgálatok eredményeit kötelesek tíz évig megőrizni, és szükség esetén ellenőrzésre vagy járványügyi nyomozás lefolytatására az arra jogosult rendelkezésére bocsátani.

(2)9 A laboratóriumok kötelesek az 1. számú melléklet szerinti zoonózisok kórokozóinak laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokkal történő meghatározása esetén a vármegyei kormányhivatalt, valamint a népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt haladéktalanul értesíteni.

6. § (1)10 Ha szolgáltató-, vagy hatósági állatorvos a munkája során klinikai formában jelentkező zoonózis gyanújával találkozik, haladéktalanul köteles jelentést tenni a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak, amely az esetet kivizsgálja és jelenti a vármegyei kormányhivatalnak.

(2)11 A vármegyei kormányhivatal a bejelentési kötelezettség alá tartozó 1. számú melléklet I. pontja szerinti zoonózis előfordulása esetében köteles a külön jogszabályokban meghatározott eljárás szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak jelentést küldeni.

(3)12 Ha a laboratóriumban bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózis-kórokozót határoztak meg vagy ilyen zoonózis megbetegedést klinikai formában diagnosztizáltak, a vármegyei kormányhivatal tájékoztatja a népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt is.

(4)13 A bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, valamint egyéb, hazánkban még ki nem mutatott (egzotikus) 1. számú melléklet II. és III. pontja szerinti zoonózisok és kórokozóik meghatározása vagy ilyen klinikai megbetegedés diagnosztizálása esetében az illetékes járási hivatal tájékoztatja a népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt.

7. § A zoonózisok elleni küzdelem hatékonyságát szolgálja az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerbe (ENAR) foglalt külön jogszabály szerinti jelölése, és ennek segítségével az állatmozgások pontos és szabályszerű regisztrálása.

8. § (1) A szalmonella gyérítése és az ellene való védekezés szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(2) A veszettség elleni védekezés feltételeként kötelező az ebek évenkénti veszettség elleni immunizálása, és ezzel egyidejűleg az eb széles spektrumú féreghajtó szerrel való kezelése. Az immunizálásról és a féreghajtó kezelésről nyilvántartást kell vezetni.

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségeknek a Tanács az állatokban és állati eredetű termékekben előforduló meghatározott zoonózisok és meghatározott zoonózis-kórokozók elleni, valamint az élelmiszerből származó fertőzések és mérgezések megelőzése érdekében tett óvintézkedésekről szóló 92/117/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

I. Bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózisok

a) brucellózis és kórokozója (brucellosis),

b) lépfene (antrax),

c) gümőkór (mycobacterium bovis okozta tuberkulózis),

d) ragadós száj- és körömfájás (aphtae epizooticae),

e) takonykór (malleus),

f) TSE (fertőző szivacsos agyvelőbántalom),

g) veszettség (lyssa).

II. Bejelentési kötelezettség alá nem tartozó zoonózisok

a) campylobakteriosis,

b) echinococcosis,

c) leptospirosis,

d) listeriosis,

e) ornithosis,

f) Q-láz,

g) szalmonellózis és kórokozója,

h) toxocarosis,

i) toxoplasmosis,

j) trichinellosis,

k) yersiniosis, továbbá

l) egyéb hazánkban előforduló zoonózisok és kórokozóik.

III. Egyéb, hazánkban még ki nem mutatott (egzotikus) zoonózisok és kórokozóik

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el

1. §1 Ez a rendelet az állatról emberre vagy az emberről állatra terjedő zoonózis megbetegedések megelőzése, leküzdése, terjedése, valamint az élelmiszerekkel okozott fertőzések megakadályozása céljából szabályozza az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek feladatait.