19/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól

1. § (1) A szarvasmarha és rokonfajainak fertőző rhinotracheitise (IBR/IPV-IBP, a továbbiakban: IBR) elleni mentesítés minden, BHV-1 vírussal szemben fogékony állományban kötelező.

(2)1 A mentesítést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) irányítja és felügyeli.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

Általános előírások

3. § (1)2 Az IBR elleni kötelező védekezésben való részvételre az üzemnek, e rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül, írásban kell az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnál (a továbbiakban: járási hivatal) bejelentkezni.

(2) A járványvédelmi intézkedések sikere érdekében az állatok jelölése (ENAR) és pontos nyilvántartás vezetése kötelező. E nyilvántartás képezi a mentesítési folyamatok regisztrálásának alapját.

(3)3 A védekezésben részt vevő minden üzem köteles szolgáltató állatorvossal az állomány állategészségügyi ellátására irányuló szerződést kötni.

4. § (1) A két éven belül nem vakcinázott állományokban, ha ott a betegség valamely formáját ezen időszak alatt nem állapították meg, tájékozódó vizsgálatokat kell végezni.

(2) A tájékozódó vizsgálat a mentesítés kezdete előtt, a fertőzöttség mértékének kiderítésére elvégzett szerológiai vizsgálat, melyet ötvenes létszám alatt valamennyi, az ENAR szerint egyedileg megjelölt, félévesnél idősebb szarvasmarhán, ennél nagyobb állományok esetében valamennyi tenyészbikán és a fél évnél idősebb üszők, valamint a tehenek tizenöt százalékán (beleértve az előző fél évben elvetélt, halott magzatot ellett, vagy nem fogamzott teheneket is) kell elvégezni. Tejelő állományban a vérminta tejmintával helyettesíthető.

(3) A tájékozódó vizsgálatok során pozitívan reagáló egyedeket elhullásukig, illetve leölésükig pozitívnak kell tekinteni.

5. § (1)4 A járási hivatal az üzemeket IBR mentesítés szempontjából nyilvántartásba veszi, az érintett telepeket minősíti, és a minősítéskor az 1. számú melléklet szerinti ,,Igazolás''-t állítja ki. A minősítés lehet

a) BHV-1 vírussal fertőzött állomány,

b) IBR szempontjából gE negatív állomány,

c) mentes állomány.

(2) BHV-1 vírussal fertőzött az az állomány, amelyben

a) a betegség bármely formáját megállapították, vagy

b) a tájékozódó vizsgálatok során gE pozitív egyedeket találtak, vagy

c) az állatokat két éven belül IBR ellen hagyományos (nem marker) oltóanyaggal vakcinázták.

(3) gE negatív: az a gE negatív marker vakcinával programszerűen immunizált állomány, amelynek valamennyi hat hónaposnál idősebb egyede nem kevesebb, mint két hónap és nem több, mint tizenkét hónap időközzel megismételt kétszeri gE diszkriminatív ELISA próbával végzett szerológiai vizsgálattal negatív eredményt adott.

(4) BHV-1 vírustól mentes az az állomány

a) amelynek valamennyi hat hónaposnál idősebb egyede nem kevesebb, mint két hónap és nem több, mint tizenkét hónap időközzel megismételt kétszeri szerológiai vizsgálattal negatív eredményt adott, vagy

b) kizárólag tejelő tehenekből álló olyan állományban, amelyben nem kevesebb, mint az állomány egynegyede tejel, minden egyedi tejminta egymást követően két hónapos időközzel háromszor elvégzett vizsgálata negatív eredményt adott,

c) amelyben az időközben beállított állatok első vér-, vagy tejmintájuk negatív vizsgálati eredménye mellett

d) amelyben csak IBR-től mentes bikát, illetve ilyen bikáktól származó spermát használtak, vagy embrióbeültetés esetén az embrió IBR-től mentes szülőktől származott.

6. § (1)5 A tájékozódó vizsgálatok alapján az üzem állatorvosa köteles az állományra mentesítési tervet kidolgozni, melyet a járási hivatal hagy jóvá. A mentesítési tervnek tartalmaznia kell

a) a mentesítendő állomány szerkezetének pontos meghatározását;

b) a mentesítés módszerét;

c) a visszafertőződés megakadályozása és az utánpótlás fertőzéstől mentes felnevelése érdekében meghozott intézkedéseket

d) a karanténozási lehetőséget;

e) a fertőzés lehetőségének csökkentése érdekében rendszeresen végzett

(2)6 A mentesítési tervben előírtak betartását a járási hivatal felügyeli. A 7. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti vér-, illetve tejminták vételének időpontját a járási hivatalnak előzetesen be kell jelenteni. A mintavételt állami állategészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos végzi.

(3)7 A mentesítéssel kapcsolatos vizsgálatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) végzik. A laboratóriumi vizsgálatok során az eredmények értékelése és összehasonlíthatósága érdekében a NÉBIH-ben egységes diagnosztikai módszereket kell alkalmazni.

(4) A laboratóriumi vizsgálatok és a mintavétel díjkötelesek. A vizsgálatok díja a tulajdonost terheli, mértékéről külön jogszabály rendelkezik.

(5) A védekezéshez előírt vakcina árát, más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a tulajdonos köteles megtéríteni.

A mentesítés módjai

7. § (1) A mentesítés módját a fertőzöttség mértéke, az állomány nagysága, a tartási rendszer és a tulajdonos pénzügyi lehetőségei alapján kell megválasztani, a lehetséges módokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mesterséges termékenyítő állomásokra, valamint a sperma, embrió, illetve in vitro megtermékenyített petesejt importjára vonatkozó részletes szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az állomány státuszának ellenőrzése érdekében el kell végezni a következő vizsgálatokat

a) tizenkét havonta minden hat hónaposnál idősebb egyedre kiterjedő szerológiai vizsgálat; a kizárólag hízlalásra tartott állományokból elegendő a vágóhídra szállított egyedek vizsgálata,

b) tejelő állományokban a tejelő tehenek tejmintájának hat havonkénti vizsgálata,

c) a vetélt állatok vérmintájának vizsgálata a vetélést követő 3–6 héten belül.

Mentes állományokra vonatkozókövetelmények

8. § (1) A mentesnek minősülő állományokba idegen egyedek csak akkor vihetők be, ha azok IBR-től elismerten mentes állományból származnak, vagy ha a harmincnapos karantén ideje alatt kétszer, huszonegy napos időközben elvégzett szerológiai vizsgálatuk mindkét esetben IBR-negatív eredménnyel zárult.

(2) Termékenyítésre csak IBR mentes bika vagy ilyen bikától származó sperma használható.

(3) Embrióbeültetésre csak olyan embrió alkalmazható, amely igazolhatóan IBR-mentes szülőktől származik.

Az IBR szempontjából gE negatív állományokra vonatkozó követelmények

9. § (1) Az IBR szempontjából gE negatív állományokba idegen egyedek csak akkor vihetők be, ha a harmincnapos karantén ideje alatt kétszer, huszonegy napos időközben elvégzett szerológiai vizsgálatuk mindkét esetben gE negatív eredménnyel zárult.

(2) Termékenyítés, illetve embrióbeültetés esetén a 8. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

Tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettség

10. §8 A mentesítés helyzetéről a vármegyei kormányhivatal félévente köteles jelentést küldeni az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

a) a Tanács 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi kérdésekről;

b) a Tanács 88/407/EGK irányelve a szarvasmarhafélék mélyhűtött spermája Közösségen belüli kereskedelmének és behozatalának állategészségügyi követelményeiről;

c) a Tanács 93/60/EK irányelve a szarvasmarhafélék mélyhűtött spermája Közösségen belüli kereskedelmének és behozatalának állategészségügyi követelményeiről szóló 88/407/EGK irányelvének módosításáról, illetve hatályának a friss szarvasmarha spermára történő kiterjesztéséről.

................................. Járási Hivatal

Cím

BHV-1 Fertőzésmentesség igazolása

Igazolom, hogy a 19/2002. (III. 8.) FVM rendeletben előírt módon

a ....................... a NÉBIH-ben elvégzett hivatalos vizsgálatok alapján a

név: ..........................

cím: ..........................

telep ENAR kódja: .............

tulajdonát képező szarvasmarha-állomány IBR-mentes/IBR szempontjából gE negatív.

Kelt: ...........................

......................

járási hivatalvezető

A) A mesterséges termékenyítő állomásokravonatkozó rendelkezések

1. A mesterséges termékenyítő állomásokon csak IBR-től mentes bikaállomány tartható.

2. Az IBR-mentes állományból származó, nem vakcinázott, újonnan beállított bikák 3–6 hetes időközben kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatának, az alvadásában gátolt vérből kinyert fehérvérsejtek, valamint az ondó virológiai vizsgálatának negatív eredménnyel kell zárulnia.

3. IBR-mentes állományból származó, mentes környezetben felnevelt, nem vakcinázott bikaborjakat hat hónapos korukban, 3–6 hetes időközben kétszer elvégzett, negatív eredményű szerológiai, valamint az alvadásában gátolt vérből kinyert fehérvérsejtek negatív eredményű virológiai vizsgálata után lehet mesterséges termékenyítő állomásra beállítani. A bikaborjaknál az első ondóvételkor az ondó virológiai vizsgálatát is el kell végeztetni.

4. A mesterséges termékenyítő állomásokon beállított bikákat még gE negatív oltóanyaggal (ún. marker vakcina) sem szabad vakcinázni.

5.10 A tenyészbikák mentességét évente szerológiai vizsgálattal ellenőrizni kell. A tenyésztésből ki kell zárni azt a bikát, amelynek vizsgálata pozitív eredménnyel zárult.

B) A sperma importjára vonatkozó rendelkezések11

Az országba csak olyan termékenyítő anyag hozható be, amely

1. IBR-mentes termékenyítő állomáson tartott bikáktól származik, és ott tizenkét hónapon belül minden egyedet negatív eredménnyel vizsgáltak vírusneutralizációs próbával vagy ELISA teszttel, vagy

2. a szóban forgó bikák természetes úton nem fedeztek.

C) Embrió vagy in vitro megtermékenyített petesejt importjára vonatkozó rendelkezések12

1. A donor nem kevesebb mint 60 nap óta a származási országban és nem kevesebb mint 30 nap óta a származási állományban tartózkodott,

2. az embrióvételt megelőző és az azt követő 30 napon belül embrióval átvihető fertőző betegségek az állományban nem fordultak elő,

3. a donor

a) IBR-mentes állományból származik, vagy

b) IBR-től mentes és nem több mint 21 nappal az embrió kinyerése előtt negatív eredménnyel vizsgálták vírusneutralizációs próbával vagy ELISA teszttel, vagy

c) gE negatív és nem több mint 21 nappal az embrió kinyerése előtt negatív eredménnyel vizsgálták gE diszkriminatív ELISA teszttel,

4. a termékenyítő anyag a sperma importjánál meghatározott feltételeknek megfelelő bikákból származott.

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el