47/2001. (III. 27.) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról

1. § A muzeális intézmények gyűjteményeiben nyilvántartott és őrzött kulturális javak, illetve az e javakra vonatkozó – a gyarapodási naplóban, (szak)leltárkönyvben, tudományos leírókartonon, a külön jogszabályban meghatározott ásatási dokumentációban, a kiállítási tématervben és forgatókönyvben, az adattári jelentésben, gyűjtési naplóban, kéziratban vagy számítógépes adatbázisban, illetve a hozzá kapcsolódó hálózaton lévő dokumentációban, restaurálási anyagvizsgálati és egyéb laboratóriumi jegyzőkönyvekben, szakvéleményben, archív levelezésben (a továbbiakban együtt: dokumentációban) található, a mellékletben felsorolt – szakmai alapadatok, információk a jelen rendeletben rögzített feltételek szerint kutathatók és feldolgozhatók.

2. § (1) A kutatás érdekében a Tv. 43–47. §-aiban meghatározott múzeumok kutatói szolgálatot tartanak, katalógusokat, segédleteket adnak ki, valamint számítógépes adatbázis működtetésével és más módon is segíthetik e tevékenységet.

(2) A múzeumban folytatható kutatás technikai feltételeit – az intézmények szervezeti és működési szabályzata mellékleteként – kutatási szabályzat tartalmazza.

(3) A Tv. 48. §-ában meghatározott közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek alapító okiratukban vagy belső szabályzatukban foglaltaknak megfelelően biztosítják a kutatás technikai feltételeit.

3. § (1) A kulturális javak kutatása és feldolgozása, valamint a rájuk vonatkozó dokumentáció tudományos, illetve közművelődési célú hasznosítása elsősorban annak a muzeális intézménynek a feladata, amelyben a javakat nyilvántartásba vették.

(2) A kulturális javaknak a muzeális intézményben történt nyilvántartásba vételétől számított 5 éven belüli kutatására és feldolgozására, valamint a rájuk vonatkozó dokumentáció tudományos és közművelődési célú hasznosítására elsősorban az a múzeumi szakember jogosult, aki e javakat gyűjtötte (feltárta), illetve aki elsődleges meghatározásukat (és nyilvántartásba vételüket) elvégezte.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben megnevezett múzeumi szakember nem kíván élni ezen jogával, vagy nem képes elvégezni a munkát, a muzeális intézmény vezetője jogosult a további feldolgozást, tudományos vagy közművelődési célú hasznosítást, publikálásra való előkészítést más szakemberre bízni.

4. § (1) Külső kutató a muzeális intézmény gyűjteményeiben nyilvántartott és őrzött anyagot, valamint az arra vonatkozó dokumentációnak a mellékletben felsorolt szakmai alapadatait csak az intézmény vezetőjének írásos engedélye alapján kutathatja.

(2) A muzeális intézményekben őrzött maradandó értékű iratok kutatásának engedélyezésekor a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(3) A kutatási engedélyt a muzeális intézmény vezetőjétől írásban kell kérni, feltüntetve a kérelmező természetes vagy jogi személy (képviselője) nevét, lakcímét, székhelyét, személyi igazolványának (nem magyar állampolgár esetén útlevelének) számát, a kutatás célját és a kutatandó témát.

(4) A muzeális intézmény vezetője az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. Az engedély megtagadását írásban indokolni kell.

(5) Az engedély megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat.

(6) A kutatási engedély másodpéldányát az intézmény – a (3) bekezdésben szabályozott kérelemmel együtt – 5 évig köteles megőrizni.

5. § (1) Nem adható kutatási engedély a muzeális intézmény gyűjteményeiben lévő kulturális javakra, illetve azok dokumentációjára, ha

a) még nem történt meg a javak nyilvántartásba vétele;

b) kutatásuk, felhasználásuk szerződés vagy jogszabály alapján külön engedélyhez kötött, és a kérelmező ezzel nem rendelkezik;

c) 5 évnél nem régebben kerültek a muzeális intézmény nyilvántartásába és még nem történt meg a nyilvánosság elé tárásuk – kivéve a 3. § (3) bekezdésében szabályozott eseteket.

(2) A muzeális intézmény vezetője – az 5. § (1) bekezdésén túl – akkor tagadhatja meg a kutatási engedély kiadását, ha

a) a tevékenység, illetve annak módja veszélyeztetné a kulturális javak állapotát, épségét;

b) az érintett javak restaurálás, konzerválás, preparálás alatt állnak, vagy kiállításon szerepelnek;

c) az engedélyt kérő korábbi kutatásai során – a kulturális javakat veszélyeztetve – megszegte az e rendeletben, illetve a muzeális intézmény kutatási szabályzatában foglaltakat;

d) az adott évben feldolgozásuk, tudományos vagy közművelődési célú felhasználásuk szerepel az intézmény éves kutatási/munka tervében.

(3) A (2) bekezdés a) és c) pontjában megjelölt esetben a muzeális intézmény vezetője a már kiadott kutatási engedélyt is visszavonhatja.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a muzeális intézmény vezetőjének joga, hogy az eredeti kulturális javak helyett azoknak – az intézmény rendelkezésére álló – másolatát vagy dokumentációját biztosítsa a kutatás céljaira.

6. § A muzeális intézményben nem saját anyagként őrzött kulturális javakra (letétbe, kölcsönbe, szakértői véleményezésre vagy restaurálásra, illetve bírósági vagy hatósági megkeresésre átvett anyag stb.), valamint azok dokumentációjának – mellékletben felsorolt – szakmai alapadataira csak abban az esetben adható kutatási engedély, ha az átvételkor kötött szerződés – ennek hiányában a tulajdonos – erre kifejezetten felhatalmazást ad.

7. § A muzeális intézményekben folytatott kutatás díjmentes.

8. § A kutatott javakról vagy dokumentációjuk (a mellékletben felsorolt) szakmai alapadatairól a muzeális intézmény – a kutató kérésére és költségére – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásainak figyelembevételével kutatási célú és minőségű másolatot készíthet.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

A kulturális javak dokumentációjából a kutatók rendelkezésére bocsátható szakmai alapadatok

a) azonosító adatok: intézmény, gyűjtemény (szervezeti egység), leltári szám (jelzet),

b) megnevezés (cím),

c) a leírás, használat, tartalom földrajzi, társadalmi stb. adatai,

d) keletkezés, készítés körülményei, ideje, készítő (műhely) stb.,

e) kor meghatározása és annak módja,

f) anyag, technika, készítési mód,

g) méretek, terjedelem,

h) állapot,

i) lelőhely,

j) a szerzeményezés módja és ideje,

k) a szerzeményező neve,

l) a szerzeményezés (régészeti feltárás) muzeológiai körülményeire vonatkozó információk,

m) restaurálás,

n) laboratóriumi és anyagvizsgálati eredmények,

o) kiállítás, szakirodalom,

p) a tárgyról vagy dokumentumról készített, fotó-, xerox, (mikro)film-, video- vagy más technikával előállított, azonosítást szolgáló képek (másolatok), valamint azok leltári száma (jelzete).

A Kormány – a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Tv.) 100. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a következőket rendeli el