3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól

1. § (1)1 Az állatkert olyan állandó intézmény, ahol az állatokat évente 7, vagy annál több napon keresztül a nagyközönség részére történő bemutatás céljából tartják.

(2) Az állatkert részt vesz a tudományos kutatásban, a fajok megőrzésében, továbbá a természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó (a továbbiakban: védett) fajok egyedeinek megóvásában, valamint természetvédelmi mentőközpont feladatokat is elláthat. Az állategyedekkel üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat. Nem minősül üzletszerű kereskedelmi tevékenységnek az egyedek, illetve szaporulatok cseréje, eseti értékesítése.

(3) Az állatkertben a tartás során a jó gazda gondosságával kell eljárni.

(4)2 Nem minősül állatkertnek

a) az állatkereskedés,

b) a cirkuszi menazséria,

c) az a bemutató, ahol kizárólag háziasított fajok – beleértve a struccot és az emut is – egyedeit tartják,

d) a nemzeti park igazgatóságok által a vadon élő állatfajok egyedeinek védelme és a sorsukról való gondoskodás érdekében történő elhelyezésük céljából fenntartott állandó intézmény.

(5)3 Az állatkert a természet- és állatvédelmet szolgálja, az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával és tájékoztatással biztosítja.

2. § (1) Állatkertet természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet akkor létesíthet, működtethet és tarthat fenn (a továbbiakban együtt: működés), ha az Átv. 39. § (2)–(3) bekezdéseiben, a jelen rendeletben, valamint a külön jogszabályokban és a hatósági engedélyekben előírt feltételeket biztosítja.

(2)4

3. § (1) Az állatkert működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a tulajdonos nevét, lakcímét, gazdálkodó szervezet esetében a székhelyét,

b) a vezető nevét, lakcímét, tartózkodási helyét,

c) a felelős személy nevét, lakcímét, tartózkodási helyét,

d) a telephely adatait.

(2) Az állatkert működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)5 a létesítmény betelepítési tervét az állatok egészségügyi ellátásához szükséges feltételek teljesítésére vonatkozó tervvel, a tartásra tervezett fajok listájával és a tartásra tervezett fajok ,,Tenyésztési Terv''-ével, amely utóbbi tartalmazza a létrejövő szaporulat elhelyezésének tervét, valamint a fokozottan védett fajok egyedeinek mesterséges szaporításához külön jogszabály alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott engedélyt;

b) az állatkert ,,Működési terv''-ét a ,,Látogatási szabályzat''-tal, melyben a nagyközönség számára biztosított látogatási időt is rögzíteni kell, napszak, évszak és év viszonylatokban;

c) a tartásra tervezett fajok jegyzékét, az Átv. rendelkezései, a tartásra vonatkozó külön jogszabályok és a tartásra tervezett fajok egyedei természetes viselkedésének, bioritmusának, biológiai szükségleteinek figyelembevételével elkészített ,,Állattartási szabályzat''-ot. A szabályzatnak tartalmaznia kell

d) a veszélyes állat kiszabadulásának, illetve katasztrófaveszély esetére ,,Intézkedési terv''-et;

e) az állatkert megszűnésének esetére ,,Felszámolási terv''-et a betelepítési tervben meghatározott teljes egyedszámra;

f) a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő állatkertek esetében igazolást a tartós működéshez szükséges vagyoni fedezet folyamatos meglétéről és annak biztosítékáról;

g)6 a felelős személy és az állatgondozók képzettségét, illetve az 4. § (3) bekezdés szerinti esetleges felmentését igazoló okmányok másolatát;

h) az állategészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozatát.

(3)7 A rendelet hatálybalépésekor már működő állatkertnél olyan esetben, ha a meglévő állattartó helyeken a férőhely nagysága 20%-nál nem nagyobb mértékben tér el az előírt mértéktől, az állatkert működtetőjének nyilatkozni kell arról, illetőleg arra vonatkozó bizonyítékot kell szolgáltatni az engedélyező hatóság részére, hogy a korszerű állattartás feltételei biztosítottak.

4. § (1)8 Az állatkertben az állatok tartásáért felelős személy az lehet, aki 3 év igazolt állatkerti gyakorlattal és az alábbi – Magyarországon vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított vagy elismert – egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével rendelkezik

a) egyetemi szintű biológus, állatorvos, alkalmazott zoológus szakképzettség,

b) egyetemi vagy főiskolai szintű agrár-felsőoktatásban szerzett erdőmérnök szakképzettség; agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági mérnök, biomérnök,

c) egyetemi vagy főiskolai szintű biológiatanár, környezettan-tanár, természetismeret-tanár,

d) szakirányú továbbképzésben szerzett természetvédelmi szakmérnök szakképzettség, környezetmérnök, környezetvédelmi ökológus szakképzettség, vagy

e) felsőoktatás alapképzésében, mesterképzésében szerzett természetvédelmi mérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, vadgazda mérnök szakképzettség.

(2)9 Az állatgondozók elfogadható szakirányú képesítései

a) az (1) bekezdésben meghatározottak,

b) az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus, az állattenyésztő, a halász, a halászszaktechnikus, a vadász, a vadtenyésztő, a vadgazdálkodási technikus, a baromfi- és kisállattenyésztő, a baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus, valamint a mezőgazdasági, erdészeti szakképesítés,

c) mezőgazdasági, erdészeti technikusi képesítés, vagy

d) középiskolai végzettség és az Országos Képzési Jegyzék szerinti természetvédelmi szakmunkás, természetvédelmi (szak)technikusi képesítés, természetvédelmi- és környezetvédelmi technikus, települési környezetvédelmi technikus, erdésztechnikus, környezetvédelmi technikus képesítések.

(3)10 Veszélyes állat gondozásában az adott állatcsoport tekintetében megfelelő tapasztalattal rendelkező, szakképzett állatgondozó vehet részt.

(4)11 A különösen veszélyes állatfaj egyede és a méreggel rendelkező közepesen veszélyes állatfaj egyede esetében a gondozás során az állatgondozási feladatok biztonságos ellátásához szükséges számú állatgondozó egyidejű jelenléte szükséges.

(5) Az állatgondozói létszámnak és képzettségnek összhangban kell lennie az állatkertben tartani kívánt állat(állomány)ok faji és mennyiségi összetételével.

5. §12 (1) Az állatkertben a tartandó állatok egyedeinek, illetve csoportjainak tartásához legalább a mellékletben meghatározott minimális elhelyezési feltételeket biztosítani kell.

(2) A mellékletben meghatározott tartási feltételeket nem kell biztosítani

a) az állatkertben szokásosan takarmányozási célból tartott állat esetében;

b) az állatkertben a minisztérium vagy az engedélyező hatóság által, illetve közreműködésével, valamint az Átv. 23. §-a alapján védelme és sorsáról való gondoskodás keretében az illetékes nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) által – amennyiben nem az igazgatóság az elhelyező, egyidejű értesítése mellett – elhelyezett állat esetében az elhelyezés első 12 hónapjában;

c) az állatkertben védelme és sorsáról való gondoskodás keretében az igazgatóság egyidejű értesítése mellett elhelyezett állat esetében az elhelyezés első 12 hónapjában;

d) a karanténozott állat esetében, valamint a karanténozási idő elteltét követő 90 napig, az elkülönített beteg állat esetében, valamint a gyógyulásukat követő 90 napig.

(3) A (2) bekezdés nem érinti a külön jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítését.

(4)13 A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott idő elteltét követően az engedélyező hatóság dönt a hivatkozott rendelkezések hatálya alá tartozó állatok további sorsáról.

(5) A mellékletben meghatározott állatlétszámba nem számít bele az engedélyezett tenyésztés során létrejövő szaporulat, annak függetlenné válását követő 6 hónapig, de legfeljebb 2 éves koráig.

(6) Veszélyes állat tartása, szaporítása során – amennyiben e rendelet melléklete minimális elhelyezési feltételeket nem állapít meg – külön jogszabály mellékleteiben meghatározott tartási és egyéb feltételeket kell biztosítani. Amennyiben a veszélyes állatnak minősített egyed egyben védett is, a védett fajokra vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni a tartás engedélyezése esetén, de az együttes rendeletben meghatározott, a veszélyes állatokra vonatkozó biztonsági előírások alkalmazásával.

(7) Amennyiben a tartandó állatfaj e rendelet mellékletében nem szerepel, vagy valamelyik kategóriába való besorolása kérdéses, a tartás minimális feltételeit az engedélyező hatóság állapítja meg.

6. § (1)14 Az állatkert működési engedélye akkor adható ki, ha az engedélyező hatóság és a szakhatóságok helyszíni ellenőrzése megállapítja, hogy az Átv.-ben és az e rendeletben, valamint a létesítő által az engedélykérelemmel benyújtott szabályzatokban előírtak gyakorlati feltételei biztosítottak, és ennek alapján a 2. §-ban meghatározott rendeltetést és feladatok ellátását az állatkert működése folyamatában teljesíteni tudja.

(2) Az állatkert működési engedélye csak a visszavonás lehetőségére vonatkozó kikötéssel adható ki.

(3)15 A kiadott működési engedéllyel elfogadott ,,Működési terv'', ,,Látogatási szabályzat'', ,,Állattartási szabályzat'', ,,Intézkedési terv'', ,,Felszámolási terv'' és ,,Tenyésztési Terv'' csak a hatóság engedélyével módosítható az (1) bekezdés előírásainak alkalmazásával. A módosítás csak abban az esetben engedélyezhető az e rendelet hatálybalépésekor már működő állatkert esetében is, ha az megfelel az e rendelet mellékletében foglalt elhelyezési feltételeknek.

(4) Az állatkert minden év március 1-jéig köteles az előző évről jelentést és a következő évről tervet készíteni, s azt megküldeni az engedélyező hatóságnak, amelynek többek között tartalmaznia kell a teljes állományt faji bontásban, az elhullást, annak okait, a szaporulatot és az új beszerzéseket, valamint a jelentés megtételekor meglévő teljes állatállományt.

(5)16 Amennyiben az állatkert az engedélyezett állományon, illetve a jóváhagyott éves terven túl – a szaporulaton és a szokásosan takarmányozási célból tartott állatokon kívül – az állományt újabb egyeddel kívánja bővíteni, a működési engedély módosításának kérelmezése nélkül az adott egyedre (egyedekre) vonatkozó tartási engedélyt kell kérni, szükség esetén az „Állattartási szabályzat”, az „Intézkedési terv”, a „Felszámolási terv” és a „Tenyésztési Terv” módosításával. A kiadott engedély a jóváhagyott éves tervet a tartásra tervezett fajok listája és az engedélyezett állomány tekintetében külön rendelkezés nélkül módosítja. A tartási engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha az újabb egyeddel a Melléklet azonos kategóriájában szereplő fajok összes egyedszáma nem lépi túl a működési engedélyben szereplő, e kategóriába tartozó engedélyezett egyedszámot, és azok tartása a működési engedélyben szereplő feltételek mellett biztosított.

(6)17 Az e rendelet hatálybalépésekor már működő állatkert működési engedélyének kiadásakor az engedélyező hatóság az (1) bekezdésben előírtakon túl mérlegeli, hogy a 3. § (2), illetve (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a működtető által bizonyítottak szerint az elhelyezési feltételek biztosítottak-e. Amennyiben azt elfogadhatónak tartja az engedély kiadható, illetőleg feltételek megállapításával engedélyezhető.

7. § (1) Az állatkert működési engedélye, illetőleg a tartott egyedek tartási engedélye az Átv.-ben, a külön jogszabályokban, az e rendeletben, valamint a hatósági engedélyekben előírtak megszegése esetén visszavonható.

(2) Amennyiben az állatkert az engedélyezési feltételeknek nem tesz eleget, azonban a mulasztás súlya a végleges bezárást nem indokolja, akkor az engedélyező hatóság az állatkertet vagy – ha elkülöníthető – annak részét a nagyközönség elől a (4) bekezdésben meghatározottak szerint átmeneti időre bezárathatja a feltételek teljesítéséig.

(3) Az engedélyező hatóság a veszélyes vagy természetvédelmi oltalom alatt álló fajok egyedeinek tartási engedélyét köteles visszavonni, ha az állatkert

a) a biztonsági feltételeket nem teljesíti,

b) az állatok tartása során az állat kíméletére, ellátására, tartására vonatkozó előírásokat megszegi, vagy az egyedek károsodását okozza, vagy fennmaradásukat veszélyezteti,

c) a képesítési előírásokat a felelős személy, illetőleg a gondozók vonatkozásában nem tartja be.Az a)–b) pontok esetében a hatóság az (1)–(2) bekezdésekben foglaltakat is elrendelheti.

(4) Amennyiben az állatkert az engedélyezési feltételeket nem teljesíti és a mulasztás súlya indokolja, vagy a (2) bekezdés eseteiben a hatóság által előírt határidőre, de legkésőbb 2003. március 31-ig az előírt feltételeket nem biztosítja, az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja vagy módosítja, és az állatkertet vagy annak részét véglegesen bezáratja.

(5) Állatkert vagy részének bezárása, illetve a (3) bekezdés eseteiben az egyedekre vonatkozó tartási szabályok szerint az illetékes hatóságnak felügyeleti jogkörében biztosítani kell, hogy az érintett állatok elhelyezése és ellátása során az Átv. és a minősítésük szerinti külön jogszabályok előírásai teljesüljenek.

8. § Az engedélyező hatóság az állatkert működési engedélyének kiadásáról, annak módosításáról vagy visszavonásáról az illetékes jegyzőt (a főváros esetében a kerületi jegyzőt) és rendőrhatóságot értesíti.

9. §18 Az engedélyező hatóság köteles ötévenként az állatok szakszerű tartását, illetve tízévenként – a szakhatóságok részvételével – az állatkert működését a helyszínen ellenőrizni. Ennek eredményétől függően a működési engedélyt módosíthatja, az állatkertet bezárathatja, vagy azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén a 7. § (1)–(4) bekezdés szerint jár el.

9/A. §19 Állatkertben létesített állatsimogatóban kizárólag háziasított fajok, illetve olyan fajok egyedei helyezhetőek el, amelyek számára nem jelent fizikai és pszichikai megterhelést az emberekkel való napi érintkezés. Állatsimogatóban veszélyes állat, illetve nem ivarérett, a szülőállattól elválasztott egyed nem helyezhető el.

Állatotthon létesítése, működtetése és fenntartása

10. § (1) Az állatmenhely olyan intézmény, amely az állatvédelem közhasznú feladatának ellátásaként a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezését biztosítja és tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül végzi, felelősséget vállalva a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért.

(2) Az állatpanzió olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért.

11. § (1) Állatmenhelyet és állatpanziót (a továbbiakban együtt: állatotthon) természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet létesíthet, ha az Átv. 41. §-ában és az e rendeletben előírt létesítési és működési feltételeket biztosítja.

(2)20

12. § (1)21 Az állatotthon Átv. 41. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a tulajdonos nevét, lakcímét, székhelyét, tartózkodási helyét valamint a vezető nevét, címét;

b) a felelős személy nevét, lakcímét, tartózkodási helyét, végzettségét és képesítését igazoló dokumentumokat;

c) a telephely adatait;

d) az állategészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozatát;

e) a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő állatotthon esetén igazolást a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet folyamatos rendelkezésre állásáról és biztosítékáról.

(2)22 A bejelentéshez mellékelni kell a ,,Működési szabályzatot'' és megszűnés esetére a ,,Felszámolási tervet''.

(3) A Működési szabályzatnak tartalmaznia kell

a) az elhelyezhető egyedszámot fajonkénti bontásban, az elhelyezés módját;

b) az érkező állatok beléptetési rendjét (adatfelvétel, 24 órán belüli állatorvosi vizsgálat és esetleges védőoltások adásának rendje, a karantén időtartama, a beteg állatok elkülönítésének ideje és módja);

c) az állatotthonban lévő állatokról naprakész nyilvántartás vezetését;

d) az állatok ellátásának, gondozásának folyamatát, állatmenhely esetében az ivartalanítás, euthanazia lehetőségét, az elhullott állatok tetemének további kezelését, az etetés, itatás módját, a mozgásigény biztosításának lehetőségét, a naponta legalább egyszeri ellenőrzést, az állatorvosi ellátás biztosítását, a tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit és nyilvántartását;

e) az új gazda keresésének módját (állatmenhely esetében) az örökbeadás és az örökbeadás ellenőrzésének módját;

f) veszélyes állat elhelyezése esetén az R.-ben előírt és teljesített feltételeket, a gondozás, ellátás rendjét;

g) a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját.

(4)23 A nyilvántartásba vételi határozatban rendelkezni kell az állatotthon adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(5)24 Az állatotthon működését az állatvédelmi hatóság – a szakhatóságok részvételével – folyamatosan ellenőrzi, és ötévenként felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal az állatotthont bezárathatja, vagy azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén – határidő tűzésével – a hiányosságok pótlását rendelheti el.

Záró rendelkezések

13. §25

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)–(4)26

15. §27 A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 4. §-ban meghatározott szakképesítések egyikét a MódR. hatálybalépésekor28 állatkerti ápolóként foglalkoztatott személyek 2020. augusztus 31-ig kötelesek megszerezni. A legalább 10 év igazolt gyakorlattal rendelkező személyek esetében a képesítés megszerzése alól az intézmény vezetője felmentést adhat, ha az alkalmazása továbbra is azon állatfajok (csoportok) gondozására irányul, amelyek mellett az érintett gondozó a gyakorlatot szerezte.

16. §29

17. §30 Ez a rendelet a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló, 1999. március 29-i 1999/22/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Az állatkerti állatok minimális elhelyezési feltételei

A melléklet az állatkertekben leggyakrabban tartott állatfajok, illetve állatcsoportok elhelyezésének minimális feltételeit tartalmazza.

Az állatokat olyan feltételek között kell elhelyezni az állatkertekben, amelyek megfelelnek az állatok jólétének, és biztosítják a természeteshez hasonló viselkedésük kialakulását. Ennek érdekében az állatoknak megfelelő méretű állattartó helyeket (kifutó, röpde, ketrec, medence) kell biztosítani. Gondoskodni kell az állatok jó kondícióban tartásához szükséges beltartalmú takarmányról és ivóvízről. Jólétük érdekében az állatok szükségleteinek megfelelő hőmérsékletet, világítást, illetve fürdési lehetőséget, megfelelő mélységű és minőségű vizet, illetve az időjárás viszontagságaitól való védelmet kell teremteni.

Az állatok állapotát és egészségét legalább naponta szakképzett személyeknek kell ellenőriznie. Azokat az állatokat, amelyeken sérülés, betegség, stressz tünetei tapasztalhatók, azonnali kezelésben és gondozásban kell részesíteni, szükség esetén el kell különíteni, illetve az okot meg kell szüntetni. Az állattartó helyeket higiénikus viszonyok között kell tartani, a megfelelő takarításáról rendszeresen gondoskodni kell, a szennyvizet el kell vezetni.

Az állatok számára ingerekben gazdag és megfelelően berendezett életteret kell biztosítani, amelyek a természeteshez hasonló viselkedési formák gyakorlását teszik lehetővé. Az állatokat – lehetőség szerint – a természetben is jellemző kor- és ivari összetételű csapatban kell tartani.

Az állattartó helyek méretezésénél az alábbiak szerint kell eljárni

Speciális előírások

a) az egyedszámba csak az imágók számítanak bele

b) amennyiben az imágó(k) testhossza nem haladja meg az 5 cm-t

c) amennyiben az imágó(k) testhossza meghaladja az 5 cm-t

d) amennyiben az imágó(k) mérete 5 és 8 cm között van

e) amennyiben az imágó(k) testhossza meghaladja a 8 cm-t

f) 10 cm-nél kisebb szárnyfesztávolságú fajok esetében

g) 10 cm-nél nagyobb szárnyfesztávolságú fajok esetében

h) magányosan élő fajok esetében; egy csoportban max. 6 nőstény lehet

i) amennyiben az állat testhossza nem haladja meg a 15 cm-t

j) amennyiben az állat testhossza meghaladja a 15 cm-t

k) medence szükséges

a) egy terráriumban csak egy egyed tartható.

Vízi gerinctelenek elhelyezéséhez szükséges akvárium méretei

Rákok (Crustecea)

Hosszúság: 4 x az állat testhossza,

Szélesség: 3 x az állat testhossza,

Magasság: 3 x az állat testhossza,

de legalább 200 literes űrtartalom a tengeri fajok részére és legalább 150 literes űrtartalom az édesvízi fajok részére

Fejlábúak (Cephalopoda)

Amennyiben az állat testhossza a karokkal 30 cm felett van

A szükséges űrtartalom: 1000 liter víz/1 egyed

Amennyiben az állat testhossza a karokkal 30 cm-t nem haladja meg

A szükséges űrtartalom: 300 liter víz/1 egyed

Nautilus részére: legalább 1 m vízoszlop magasság és legalább 300 liter víz szükséges.

Tüskésbőrűek (Echinodermata) és korallok (Corallia)

A tengervízi kiállítási akvárium víztérfogata nem lehet kevesebb 200 liternél.

VERTEBRATA – GERINCESEK

HALAK (PISCES)

A halak elhelyezése életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben, recirkulációs vízrendszerekben történik, melynek elemei a következők

– kiállítási akvárium,

– kiegyenlítő tartály,

– szűrőegység a keringtető szivattyúval és a

– csőrendszer.

A kiállítási akvárium víztérfogata nem lehet kevesebb

– édes- és brakkvízi akvárium esetén 150 liternél,

– tengervizes akvárium esetén 200 liternél.

A kiállítási akvárium a teljes vízrendszer min. 70%-a kell, hogy legyen.

Az egy-egy akváriumi egységben elhelyezhető halmennyiség az alábbiak szerint számítható ki

– a kiállítási akvárium (A), és

– a kiegyenlítő tartály (B), literben számított térfogatának összegéhez hozzáadjuk a szűrőrendszer által előállított tisztított víz mennyiségét. A tisztított víz mennyiségének számítása

– a szűrőegység (C) és

– a csőrendszer (D)

literben számított összes víztérfogatát megszorozzuk a szűrőrendszer óránkénti forgatási rátájával (T) = összes hasznos térfogat literben, melyet elosztva E-vel (lásd alábbi táblázat), az eredmény a medencében telepíthető halak összes testhosszát (L) adja cm-ben.

(A+B+(C+D)xT) / E = L cm.>

1. Édes- és brakkvízi halak

2. Tengeri halak

3. Murénák (Muraenidae) esetében a 2. ponttól eltérően

Testhossztól függetlenül 1 cm halra jutó víztömeg 8 liter (E) legyen.

4. Pelágikus cápák esetében a 2. ponttól eltérően

1 egyed 50 000 l további egyedenként a térfogat 30%-kal növelendő.

A 2002. december 31. előtt üzembe helyezett cápatartó akváriumok esetében

1–3 egyed 35 000 l további egyedenként a térfogat 30%-kal növelendő.

AMPHIBIA-KÉTÉLTŰEK

Farkos kétéltűek (Caudata)

Óriásszalamandra-félék (Andrias spp.)

1 egyed részére a szükséges medence méretei

hosszúság: 2 m,

szélesség: 1 m,

magasság: 1 m.

Mexikói axolotl (Ambystoma mexicanum), vakgőtefélék (Proteidae spp.)

1–10 egyed részére a szükséges medence méretei

hosszúság: 80 cm,

szélesség: 40 cm,

magasság: 40 m.

További egyed: 5%.

Angolnagőtefélék (Amphiumidae), sziréngőtefélék (Sirenidae), mocsári ördög (Cryptobranchus alleganiensis)

1–2 egyed részére a szükséges medence méretei

hosszúság: 2 x az állat testhossza,

szélesség: 1 x az állat testhossza,

magasság: 1 x az állat testhossza,

de minimum: 100 x 50 x 50 cm.

Egyéb fajok

A terrárium mérete

hosszúság: 2 x az állat testhossza,

szélesség: 1 x az állat testhossza,

magasság: 1 x az állat testhossza,

de legalább 60 x 30 x 30 cm, melynek fele medence, vízmélység 10 cm 1–5 egyed részére.

További egyed: az alapterület 5%-kal növelendő.

Farkatlan kétéltűek

Pipabékafélék (Pipidae)

Az akvárium űrtartalma nem lehet kevesebb, mint 120 liter, szükséges mérete pedig legalább

hosszúság: 80 cm,

szélesség: 40 cm,

magasság: 40 cm.

Az ebben elhelyezhető állatok száma az állatok testhosszától függően a következő

5 cm testhossz alatt: 30 db. További egyed: az alapterület 5%-kal növelendő.

5–10 cm közötti testhossz: 10 db. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

10 cm testhossz felett: 2 db. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

Kivétel: törpe karmosbékák (Hymenochirus spp.): az előírt méretű akváriumban elhelyezhető állatok száma: 50 db. További egyed: az alapterület 5%-kal növelendő.

Fán élő békák (Hylidae, Dendrobatidae, Racophoridae stb.)

A terrárium mérete, legalább

hosszúság: 40 cm,

szélesség: 30 cm,

magasság: 80 cm legyen.

Az ebben elhelyezhető állatok száma az állatok testhosszától függően a következő

5 cm testhossz alatt: max. 10 db. További egyed: az alapterület 5%-kal növelendő.

5 cm testhossz felett: 1 pár. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

Talajon élő békák (Bufonidae, Ceratophridae, Pelobatidae)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 80 cm,

szélesség: 40 cm,

magasság: 40 cm.

Az ebben elhelyezhető állatok száma az állatok testhosszától függően a következő

10 cm testhosszúság alatt: 5 db. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

10 cm felett: 2 db. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

Úszómedence feltétlen szükséges. Vízmélység: legalább 10 cm, szárazföld/víz arány: 75-25%.

Egyéb békák (Ranidae, Discoglossidae)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 100 cm,

szélesség: 40 cm,

magasság: 50 cm.

Az ebben elhelyezhető állatok száma az állatok testhosszától függően a következő

10 cm testhosszúság alatt: 10 db. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

10 cm felett: 4 db. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

A szárazföld/medence arányt az adott fajok biológiai szükséglete határozza meg.

REPTILIA – HÜLLŐK

Hidasgyíkok (Rhyncocephalia)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 3 m,

szélesség: 2 m,

magasság: 2 m.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 30%-kal növelendő.

Teknősök

Tengeri teknősök (Cheloniidae, Dermochelidae)

A szükséges víztérfogat: 1–2 egyed esetében legalább 15 m3. További egyed: a víztérfogat az akváriumi egységben 50%-kal növelendő.

Szárazföldi teknősök (Testudinidae spp.)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 6 x az állat páncélhossza,

szélesség: 4 x az állat páncélhossza,

magasság: 2 x az állat páncélhossza,

de legalább a következő méretűek

15 cm páncélhosszúság alatt: 1–3 egyedre: 80 x 40 x 50 cm. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

15–30 cm páncélhosszúság között 1–3 egyedre a szükséges alapterület legalább 1,5 m2. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

30–50 cm páncélhosszúság között 1–5 egyedre a szükséges alapterület legalább 6 m2. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

50 cm páncélhosszúság felett 1–3 egyedre a szükséges alapterület legalább 8 m2. További egyed: az alapterület 30%-kal növelendő.

A Kinixys és Manouria fajok esetében az alapterület 20%-át kitevő medence szükséges. A vízmélység maximum a páncélhossz fele lehet.

Aligátorteknős (Macroclemmys temmincki), keselyűteknős (Chelydra serpentina), cafrangos teknős vagy matamata (Chelus fimbriatus)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 3 x az állat páncélhossza,

szélesség: 2 x az állat páncélhossza,

magasság: 1,5 x az állat páncélhossza.

A terráriumban a szárazföld/víz arány: 20% szárazföld/80% víz. A vízmélység 0,75 x páncélhossz. Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1 egyed. További egyed: az alapterület 50%-kal növelendő. A szárazföldet kizárólag tenyészállatoknak kell biztosítani.

Iszapteknősök (Kinosternidae), keresztmellű teknősök (Staurotypidae)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 5 x az állat páncélhossza,

szélesség: 3 x az állat páncélhossza,

magasság: 2 x az állat páncélhossza.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1 pár. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

Félvízi teknősök (Pyxidea spp., Heosemys spp., Geoemyda spp., Terrapene spp., Rhinoclemmys spp., Cuora flavomarginata, Cuora galbinifrons)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 4 x az állat páncélhossza,

szélesség: 2 x az állat páncélhossza,

magasság: 2 x az állat páncélhossza.

Vízmedence szükséges! A vízmélység a medencékben, egységesen maximum a páncélhossz fele. Víz/szárazföld arány: 25% víz, 75% szárazföld.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

Vízkedvelő teknősök (egyéb Emydidae fajok)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 5 x az állat páncélhossza,

szélesség: 3 x az állat páncélhossza,

magasság: 3 x az állat páncélhossza.

Vízmedence szükséges! Víz/szárazföld arány: 2/3 víz, 1/3 szárazföld. Vízmélység: 2 x az állat páncélhossza.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

Lágyhéjú teknősök (Trionychidae), kétkarmú teknősök (Carettochelidydae), Tabasco-teknős (Dermatemys mawii)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 5 x az állat páncélhossza,

szélesség: 3 x az állat páncélhossza,

magasság: 3 x az állat páncélhossza.

Az egész terrárium vízmedence (akvárium). Vízmélység: 2 x az állat páncélhossza.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1 egyed.

Maláj lágyhéjúteknős (Dogania subplana)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 5 x az állat páncélhossza,

szélesség: 3 x az állat páncélhossza,

magasság: 2 x az állat páncélhossza.

Az egész terrárium vízmedence. Vízmélység: maximum 1 x az állat páncélhossza.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1 egyed.

Nagyfejű teknős (Platysternon megacephalum)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 5 x az állat páncélhossza,

szélesség: 3 x az állat páncélhossza,

magasság: 3 x az állat páncélhossza.

Vízmedence szükséges! Víz/szárazföld arány: 3/5 víz, 2/5 szárazföld. Vízmélység: maximum 1 x az állat páncélhossza.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed.

Nyakfordító teknősök (Pleurodira)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 5 x az állat páncélhossza,

szélesség: 3 x az állat páncélhossza,

magasság: 3 x az állat páncélhossza.

Vízmedence szükséges! Víz/szárazföld arány: 3/5 víz, 2/5 szárazföld. Vízmélység: 1 x az állat páncélhossza. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed.

Gyíkok (Sauria)

Talajlakók: ha az állatok testhossza

– 40 cm alatt van, a szükséges terrárium méretei legalább

hosszúság: 2,5 x az állat testhossza,

szélesség: 1,5 x az állat testhossza,

magasság: 2 x az állat testhossza,

de minimum 60 x 40 x 50 cm.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–5 egyed. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

– 40–100 cm között van, a szükséges terrárium méretei legalább

hosszúság: 2 x az állat testhossza,

szélesség: 1 x az állat testhossza,

magasság: 1 x az állat testhossza,

de minimum 120 x 50 x 60 cm.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–3 egyed. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

– 100 cm feletti testhossz esetén: a szükséges terrárium méretei legalább

hosszúság: 2 x az állat testhossza,

szélesség: 1 x az állat testhossza,

magasság: 1 x az állat testhossza.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 30%-kal növelendő.

Vízkedvelők fajok (Shinisaurus spp., Varanus mertensi, Tropidiphorus spp.)

A talajlakó gyíkokra megadott terráriumokban tarthatók, melyekben azonban vízmedence biztosítása is szükséges! Víz/szárazföld arány: 2/3 víz, 1/3 szárazföld. Vízmélység: 1/2 x az állat testhossza, de maximum 40 cm.

Fán, illetve kőfalon élő gyíkok: ha az állatok testhossza

– 30 cm testhossz alatt van, a szükséges terrárium méretei legalább

hosszúság: 2 x az állat testhossza,

szélesség: 1 x az állat testhossza,

magasság: 3 x az állat testhossza,

de minimum 40 x 30 x 60 cm.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

– Amennyiben a testhossz 30–80 cm között van, a szükséges terrárium méretei legalább

hosszúság: 2 x az állat testhossza,

szélesség: 1 x az állat testhossza,

magasság: 2 x az állat testhossza,

de max. 1,5 m.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.

– 80 cm feletti testhossz esetén: a szükséges terrárium méretei legalább

hosszúság: 1,5 x az állat testhossza,

szélesség: 1 x az állat testhossza,

magasság: 2 x az állat testhossza,

de maximum: 2 méter.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 30%-kal növelendő.

Kígyók (Serpentes)

Fán lakó fajok (Chondropython, Morelia, Corallus, Sanzinia, Ungaliophis, Gonyosoma, Boiga, Chrysopelea, Ahaetulla, Oxybelis, Bothriopsis, Bothriechis, Atheris, Trimeresurus, Tropidolaemus, Dendroaspis spp.)

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 0,5 x az állat testhossza,

szélesség: 0,3 x az állat testhossza,

magasság: 0,60 x az állat testhossza,

de minimum 60 x 40 x 75 cm.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

Vízkedvelő fajok (Acrochordidae, Erpeton tentaculatum)

Az akvárium méretei legalább

hosszúság: 0,6 x az állat testhossza,

szélesség: 0,3 x az állat testhossza,

magasság: 0,30 x az állat testhossza,

de minimum 150 liter.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

Részben vízben élő fajok (Eunectes spp., Natricinae, Homalopsinae)

A szükséges terrárium méretei legalább

hosszúság: 0,6 x az állat testhossza,

szélesség: 0,30 x az állat testhossza,

magasság: 0,30 x az állat testhossza,

de minimum 80 x 40 x 40 cm.

Vízmedence biztosítása szükséges! Víz/szárazföld arány: 1/3 víz, 2/3 szárazföld. Vízmélység: 1/2 x az állat testhossza, de maximum 40 cm. Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

Egyéb, a talajon lakó fajok

A terrárium méretei legalább

hosszúság: 0,60 x az állat testhossza,

szélesség: 0,30 x az állat testhossza,

magasság: 0,30 x az állat testhossza,

de minimum 80 x 40 x 40 cm.

Az ebben elhelyezhető állatok száma: 1–2 egyed. További egyed: az alapterület 10%-kal növelendő.

Krokodilok (Crocodylia)

1 egyedre

A szükséges medence: hossz: 2 x a testhossz, 4 méternél hosszabb egyedek esetében 1,2 x a testhossz

szélesség: 1 x a testhossz.

Vízmélység: 0,5 méter.

A szükséges szárazföld: hossz: 2 x a testhossz

szélesség: 1 x a testhossz.

de a terrárium minimális mérete: 100 x 50 x 60 cm.

További egyed: az alapterület 30%-kal növelendő.

Általános előírások

1. Abban az esetben, ha a külső röpde számadata zárójeles, akkor a lefedési kötelezettség csak röpképes egyedek esetére vonatkozik.

2. A belső elhelyezést a hidegtűrő fajoknál nem szükséges, míg a fagyérzékeny fajoknál szükséges biztosítani. A melegigényes fajoknál a belsőt temperálni kell.

3. Amennyiben a madarakat évente 270 napnál hosszabb ideig belső röpdében tartják, annak méretére a külső röpdére vonatkozó adatokat kell alkalmazni. Amennyiben egész évben bent tartják a madarakat, a külső röpdét nem kell biztosítani.

Speciális előírások

a) Külső vagy belső elkülöníthetőség (minden külső és/vagy belső röpdéből szükség esetén egyed(ek) a tartási helyüktől elkülöníthető(ek)

b) Medence szükséges, melynek a területe hozzáadódik az alapterülethez.

c) A madarakat – figyelembe véve azok biológiai igényeit – az év folyamán vagy a külső vagy a belső röpdében lehet tartani, de biztosítani kell egész évben a belső röpdére megadott paramétereket.

Speciális előírások

a) mászási lehetőség

b) függeszkedési lehetőség

c) ásási lehetőség

d) medence szükséges

e) alvó és/vagy búvóhely szükséges

f) naponta szükséges futtatni, vagy kiengedni nagyobb területre

g) elválasztható belső terek

h) elkülönítési lehetőség

i) puha, rugalmas aljzat, alomanyag

j) fedett pihenő

k) a belső elhelyezést a hidegtűrő fajoknál nem szükséges, míg a fagyérzékeny fajoknál szükséges biztosítani; a melegigényes fajoknál a belsőt temperálni kell; amennyiben a melegigényes fajokat egész évben bent tartják, a külső kifutóra vonatkozó méretek az irányadóak; ebben az esetben külön külső kifutót nem kell biztosítani

l) dagonya

m) a külső kifutónak minimum 20 méter hosszúnak kell lennie

n) rendszeresen munkára használt állatok esetében nem szükséges a külső kifutó

o) istállózott lovak és szarvasmarhák tartásakor összesen kell biztosítani egy 100 m2–es kifutó, ahova az állatokat felváltva ki lehet engedni

Általános előírások

1. A medence alapterülete nem számít bele a kifutó/röpde alapterületének méretébe.

2. A medence előírt mélységét a medence alapterületének minimum 60%-án biztosítani kell.

Speciális előírások

A tengeri fókafajok, illetve alfajok esetében az előírt medencén túl szükséges egy kis, sósvizű medencét biztosítani a fürdetéshez.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el

Állatkert létesítése, működtetése és fenntartása