281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól

1. § A rendelet hatálya az Öpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az Öpt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint az Öpt. 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki.

II. RÉSZ

Általános rendelkezések

1/A. §1 E rendelet alkalmazásában

a) csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is;

b) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;

c) célarány: az eszközcsoportok célarányán a pénztár által meghatározott – a minimum-maximum arányok – közötti értéket kell érteni, ami a portfólió összetételének kívánatos arányait jelenti, ahol a célaránynak összhangban kell lennie a portfólióra megállapított referencia indexszel;

d) részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.

2. § (1) A pénztár eszközeit — a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel — kizárólag az e rendeletben meghatározott befektetési formákba és befektetési eszközökbe fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja.

(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.

(3) E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak

a) a kihelyezett kiegészítő vállalkozásból származó részesedésre,

b) a pénztár működtetésére és szolgáltatásainak nyújtására használt tárgyi eszközökre, valamint az ilyen tárgyi eszközök létrehozását, beszerzését szolgáló beruházásokra,

c)2 a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését és ingatlankezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre.

(4)3 A (3) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem haladhatja meg a pénztár negyedéves jelentésében a tárgyidőszakot megelőző negyedévben piaci értéken kimutatott eszközei értékének 3%-át, és legfeljebb 500 millió forint lehet. Ezen tulajdonosi részesedések összességének folyamatosan meg kell felelnie ezen határértéknek.

3. § (1) A pénztár a befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott eszközökben tarthatja, illetve ezen mellékletben meghatározott eszközcsoportok szerint kell nyilvántartania.

(2) A pénztár befektetett eszközeire vonatkozó befektetési és likviditási keretszabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. § (1) A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a fpénztár eszközeit a 3. számú mellékletben szabályozott előírásoknak megfelelően kell értékelni. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(2)4

5. § (1) A pénztár befektetett eszközeit (portfolióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti tartalék eszközei befektetésének eredményei elkülönítetten is megállapíthatók legyenek.

(2)5 A napi eszközértékelésre kötelezett pénztár esetén a pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit a befektetett eszközök piaci értéke, a napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztár esetén a könyv szerinti érték alapján kell meghatározni. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztár a befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából alkalmazhatja az eszközök napi piaci értékét, amennyiben a befektetési politikájában ezt előre rögzíti, de ettől később nem térhet el. Ebben az esetben a 2. számú mellékletének 2/B. pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3)6 A pénztár a hozamráta-számításhoz a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten – legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel – elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől. Ezen nyilvántartás vezetése az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszer esetében nem kötelező.

6. § (1)7 A befektetett pénztári eszközök állománya csak a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt térhet el az előírt arányoktól és formáktól. Az eltérésről a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervet (a továbbiakban: Felügyelet) a portfolió jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.

(2) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott eszközcsoportokba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.

(3) A pénztár az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles

a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni,

b) a be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket az eszközcsoportok között felsorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.

7. §8 (1) Amennyiben a pénztár választható befektetési portfóliós rendszert működtet, e rendeletnek a pénztárak fedezeti tartalékának egyéni számlák tartalékára vonatkozó rendelkezéseit a választható portfóliók mindegyikére alkalmazni kell.

(2) A választható portfoliós rendszert működtető pénztár a választható portfolióinak egymás közötti, valamint a választható portfoliói és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés során a portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor alkalmazott eljárást a választható portfoliós szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzatnak tartalmaznia kell az átvezetésre kerülő értékpapírok kiválasztásának elveit, módszereit, a döntésre jogosultak körének meghatározását, az átvezetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget és az átvezetés elszámolásának folyamatát. Az értékpapír átvezetések során az átvezetési ár meg kell, hogy egyezzék az aznapi, e rendelet 3. számú melléklete alapján megállapított piaci eszközértékkel. Portfoliók közötti átvezetésre csak az indokolt és szükséges mértékben lehet mód, az átvezetés nem irányulhat valamely portfolió tudatos előnyhöz juttatására.

III. RÉSZ

A befektetett pénztári eszközök befektetésének elvei

8. § (1) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.

(2) A befektetéseket — a fedezeti ügyletek kivételével — úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.

(3) A pénztári befektetéseket az egyes eszközcsoportokon belül is — befektetési formánként, illetőleg kibocsátónként — meg kell osztani.

(4) A pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a pénztár önkéntes és magánpénztári vagyonrésze közötti belső átcsoportosítás, illetve közvetlen adásvétel tilos.

9. §9 (1)10 A pénztár befektetései között – az állampapírok kivételével – ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz tizenöt százalékát.

(2)11 A pénztár – az állampapírok, a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyei, a jelzáloglevelek, valamint pénztárak egyesülése esetén az 1. számú melléklet 1. pont e5) alpontjában meghatározott részvények kivételével – nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tizenöt százalékot meghaladó mértékű részét.

A pénztárak számlavezetése és letétkezelése

10. § (1) A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani, számlavezetőjét és számlájának számát a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja.

(2)12 A pénztár befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani.

11. §13 (1)14 A pénztár a letétkezelési feladatok ellátásával a Hpt. szerinti letétkezelés kollektív befektetések részére szolgáltatás nyújtására feljogosított hitelintézetet köteles megbízni. A pénztárnak – a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve – csak egy letétkezelője lehet.

(2) A vagyonkezelő a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt.

(3)15 A pénztár tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet szállítani, transzferálni. Nem transzferálható értékpapírok esetében a pénztár tulajdonában lévő értékpapírokat olyan módon kell elhelyezni, hogy a letétkezelő a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak folyamatosan és maradéktalanul eleget tudjon tenni, ideértve azt az esetet is, amikor a Felügyelet intézkedése következtében szükségessé válik az értékpapír zárolása.

(4) A letétkezelő felel a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztásából adódó károkért. Az e felelősségét kizáró vagy korlátozó szerződési kitétel semmis.

(5) A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek a cselekedeteiért és mulasztásaiért sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a letétkezelőkre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe.

12. § (1) A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,

a) amely a pénztár pénzeszközeinek befektetését vagy befektetett eszközeinek adásvételét végzi,

b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi,

c) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le,

d)16 amely a Hpt.-ben meghatározottak szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezik a pénztár vagyonkezelőjében,

e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár vagyonkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik,

f) amelyhez a pénztár nyilvántartásainak vezetését kihelyezte.

(2) A pénztár befektetési döntéseinek meghozatalára feljogosított személy vagy a döntéshozó testület tagja nem lehet a letétkezelő tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a pénztárnak van vagyonkezelője.

13. § (1) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el

a) vagyonkezelőnként befektetési számlát (számlákat) vezet a pénztár javára, ideértve a pénztár saját befektetési tevékenységét is, amely(ek), ha a pénztár pénzforgalmi számláját vezető hitelintézet és a letétkezelő egy szervezet, a pénzforgalmi számla alszámlái is lehetnek,

b)17 vagyonkezelőnként értékpapírszámlát (értékpapírszámlákat) és értékpapír letéti számlát (számlákat) vezet a pénztár javára úgy, hogy választható portfoliós rendszer működtetése esetén az értékpapírszámlákon és a letéti számlákon lévő értékpapír-állomány portfoliónkénti részletezésben megállapítható legyen,

c) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket,

d) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését,

e) beszedi a pénztár értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat,

f) elvégzi a befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározását,

g) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapír ügyleteket, amelyek alapján összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával, és a pénztár rendelkezése alapján végzi a folyószámlára történő utalást,

i) ha a pénztár úgy dönt, a pénztár felhatalmazása alapján eljár a pénztár tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában,

j)18 ellenjegyzi az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket,

k)19 ellenjegyzi az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződést,

l)20 elvégzi az elszámolóegységek számának és árfolyamának megállapítását.

(2) A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni. A letétkezelő a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani. A letétkezelő a befektetési limitek figyelését és az értékelést a kötésnapi elszámolás alapján végzi.

(3)21 A vagyonkezelő a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.

(4)22 A letétkezelő a fedezeti, működési és likviditási alap eszközeit, valamint a függő tételeket egymástól elkülönítve mutatja ki. A pénztár a pénztári eszközök piaci értékének és az elszámolóegységek árfolyamának meghatározásához szükséges adatokról (többek között az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a pénzforgalmi számla és annak elkülönített alszámláinak egyenlegéről, a tagi kölcsönökről, úton lévő pénzeszközökről, bankbetétek és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfóliók közötti átvezetésekről) és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követő első munkanapon teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt. A tájékoztatás a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekre nem vonatkozik.

(4a)23 A pénztár a működési alap pénzeszközeit a pénzforgalmi számlán, a fedezeti és likviditási alap pénzeszközeit, valamint a függő tételeket a pénzforgalmi számla egymástól elkülönített alszámláin tartja, az alaponkénti elkülönítés kötelezettsége vonatkozik a befektetési számlákra és a lekötött betétekre is. A pénztár olyan naprakész analitikus nyilvántartást vezet, amelyből munkanaponként egyértelműen megállapítható, hogy az egyes eszközök melyik alaphoz tartoznak. A nyilvántartás tartalmazza a függő tételeket is. A nyilvántartás adatairól a pénztár munkanaponként tájékoztatja a letétkezelőt.

(5)24 Az elszámolóegységek számát két tizedesjegyig kell figyelembe venni. Az elszámolóegységek árfolyamát hat tizedesjegyig kell számítani, illetve nyilvántartani.

(6)25 A pénztár könyvvizsgálója a pénztár eszközeit tartalmazó negyedév végi letétkezelői nyilvántartást köteles összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Az egyezőség vizsgálata a befektetési instrumentumok piaci értékére, darabszámára és névértékére vonatkozik. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével – egyidejűleg – írásban tájékoztatni.

13/A. §26 (1) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak a vagyonkezelő, a letétkezelő és a pénztár közötti adatszolgáltatás, az egyeztetés, az eltérések kezelése részletes eljárási szabályait háromoldalú szerződésben kell meghatároznia. Ezen dokumentumokban ki kell térni az üzleti titok megtartásának és a felelősségvállalásnak a szabályaira is.

(2) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak e rendszer alkalmazásának első évében részletes tájékoztatót kell adnia tagjai részére annak működéséről.

14. § (1) A pénztár a Pénzkezelési Szabályzatában köteles rögzíteni a pénztár pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája (számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat.

(2) A Pénzkezelési Szabályzatban kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Rendezni kell különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom szabályait.

(3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a pénztár mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást a letétkezelőnek.

A pénztár vagyonkezelése

15. § (1)27 A pénztár az Öpt. 38. §-ában foglalt feltételek mellett vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.

(2) A pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha

a) ezt a pénztár alapszabálya tartalmazza,

b)28 a befektetési politikában rögzítésre kerülnek a saját vagyonkezelésre vonatkozó részletes eljárási szabályok,

c)29 a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan értékpapír-forgalmazásra jogosító szakmai vizsgával rendelkező – egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében vele munkaviszonyban álló – személyt (személyeket) alkalmaz, aki (akik) szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél) és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, portfoliókezelési gyakorlattal rendelkezik.

(3)30 A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését – részben vagy egészben – saját maga kezelő pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegű költségek és azok közterhei, a teljes pénztári vagyon és a saját kezelésű vagyon arányában. Erről a pénztárnak a hozamfelosztási szabályzatában kell rendelkeznie. Amennyiben a pénztár saját kezelésű vagyonrésze az 1 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egészében elszámolhatók a befektetések vagyonarányos költségei között. A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztár ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban felmerülő ingatlanértékeléssel és műszaki ellenőri tevékenységgel kapcsolatos költségek és ráfordítások. A pénztár nem számolhatja el a befektetések vagyonarányos költségei között a meg nem valósult ingatlanbefektetés előkészítésével kapcsolatos költségeket és ráfordításokat.

(4)31 Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a pénztár vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán – likviditási célból, átmeneti jelleggel –, illetve tagi kölcsönben vannak elhelyezve.

16. § (1)32 A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki és fogadja el. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők

a) a pénztári vagyon – ideértve saját járadékot folyósító pénztár esetén a szolgáltatási tartalékot is – befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek, ingatlanbefektetéssel rendelkező pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia meghatározása,

b) a pénztár kockázatvállaló képessége, valamint a pénztár meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján – választható portfóliós rendszer esetében portfóliónként – meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (cél-, minimum és maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referencia indexek), amelyek súlya a portfóliónkénti összesített referencia indexeken belül meg kell, hogy egyezzen azon eszközcsoportok célarányaival, amelyekhez hozzárendelték azokat; abszolút hozamra törekvő portfóliók esetén a célarányok feltüntetése nem kötelező tartalmi elem,

c) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),

d) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói – beleértve a vagyonkezelőt (vagyonkezelőket) és a letétkezelőt – közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei,

e) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő (vagyonkezelők) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei.

f)33 a befektetett eszközök értékelése során alkalmazott, a letétkezelővel közösen kialakított alapelvek, illetve az alkalmazott módszertan leírása (a továbbiakban: eszközértékelési szabályzat).

(2) A pénztár befektetési politikája az eszközcsoportokból portfolió osztályokat alkothat, és ezekre korlátozásokat is felállíthat.

(3) A pénztár igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekében köteles eljárni.

(4) A pénztár igazgatótanácsa köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól — a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan — írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.

(5) A befektetési politikát megvalósító személyek/megbízottak részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a kezelt portfolió vonatkozásában megengedett befektetési eszközök portfolión belüli minimum és maximum arányai és a kezelt portfolióra vonatkozó referencia indexek meghatározása.

(6)34 A vagyonkezelési irányelvek esetében referencia index alatt értendő a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti, az adott portfólióval kapcsolatos pénzáramlást figyelembe vevő vagyonkezelői hozamrátával. A vagyonkezelési irányelvekben foglalt referencia indexeknek összességében összhangban kell állniuk a pénztárszintű befektetési politika referencia indexével.

(7)35 A befektetési politikát a pénztár a tevékenységi engedély véglegessé válását követő 180 napon belül egy alkalommal köteles – az annak elfogadását követő 15 napon belül – a Felügyelethez benyújtani. A pénztár ugyancsak köteles az alapszabálynak – a saját járadékszolgáltatás lehetőségét tartalmazó – módosítását követő 15 napon belül, a szolgáltatási tartalék eszközeinek befektetésére vonatkozó rendelkezésekkel kiegészített befektetési politikát a Felügyelet részére megküldeni. A Felügyelet megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(8) Az igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatótanács legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást.

(9) A pénztár az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.

(10)36 A pénztár aktuális befektetési politikáját

a) a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel meg kell ismertetni,

b) a pénztártaggal kérésére, a pénztár alapszabályában szabályozott módon ismertetni kell, és

c) a (8) bekezdés szerinti döntést követő 8 munkanapon belül a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen közzé kell tenni.

(11)37 A pénztár befektetett eszközeinek összetételét a pénzügyi tervben rögzített pénzmozgások figyelembevételével kell meghatározni.

17. §38 (1)39

(2) A napi piaci eszközértékelésre kötelezett pénztár esetében a letétkezelő az eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést a letétkezelési szerződésben meghatározott módon és tartalommal elérhetővé teszi a pénztárnak.

(3)40

18. § (1) Nem bízható meg pénztári vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,

a)41 amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja vagy vezető tisztségviselője, vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti közeli hozzátartozója,

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.

(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

19. § (1) A pénztár nem bízhatja meg letétkezelési feladatokkal a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet.

(2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő között sem közvetlen, sem 10%-ot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.

(3) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat.

(4) A pénztár vagyonkezelőjénél vagyonkezelést irányító, illetőleg vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.

(5) A vagyonkezelő és letétkezelő közötti összeférhetetlenség esetén a pénztár köteles vagy a letétkezelői szerződést vagy a vagyonkezelői szerződést haladéktalanul felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

20. § (1) A pénztár vagyonkezelője (vagyonkezelői), a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a kezelésébe átadott pénztári portfolió és a szerződés tartama alatt a szerződés szerint átadásra kerülő pénztári eszközök felett, valamint gondoskodik a kezelésbe vett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési politika szerinti hasznosításáról és újra befektetéséről. Ezen belül

a) a pénztár által megfogalmazott, a vagyonkezelőre bízott portfolióra vonatkozó vagyonkezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe átadott pénztárvagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát,

b) szervezi és irányítja a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetési ügyleteit;

c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását.

(2) A vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a kezelésbe adott pénztárvagyonra vonatkozó, a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vagyonkezelési irányelveket. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel azért, ha a kezelésbe átadott pénztári vagyon vonatkozásában a rá vonatkozó vagyonkezelési irányelvek nem teljesülnek.

(3) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyon eszközeit nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket mérlegében nem szerepeltetheti.

Ingatlanbefektetésekre vonatkozó különös rendelkezések

20/A. §42 (1)43 A pénztár kizárólag az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén és Magyarországon fekvő, tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlant vásárolhat. A pénztár megvásárolhatja az ingatlant akkor is, amennyiben azt telki szolgalom terheli.

(2) A pénztár az ingatlan megvásárlásakor a döntést megalapozó előzetes tervezetet készít, amely tartalmazza a várható költségeket, a megtérülést, valamint az ingatlan hasznosítására vonatkozó terveket. A tervezetet az ellenőrző bizottság véleményezi. Az igazgatótanács az ingatlan vásárlásáról, értékesítéséről, valamint más jelentős eseményről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.

20/B. §44 (1)45 Az Öpt. 38/A. § (6) bekezdése alapján a pénztárnak ingatlanértékelő személyt vagy szervezetet kell megbíznia, melyeknek feladata a pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapítása. A megbízás legfeljebb ötéves időtartamra szólhat. A megbízott személynek vagy szervezetnek függetlennek kell lennie a pénztár szervezetétől és nem lehet érdekelt a pénztár befektetéseiben. A pénztárral egyidejűleg csak egy ingatlanértékelő állhat megbízási jogviszonyban. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2)46 Az ingatlan értékelésével csak olyan személy bízható meg, aki rendelkezik

a) ingatlan értékbecslésére feljogosító végzettséggel;

b)47

c) legalább 2 év, ingatlanértékelési területen szerzett szakmai gyakorlattal.

(3) Társaság akkor bízható meg, ha legalább egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban alkalmaz.

(4)48 Nem lehet a pénztár ingatlanértékelője az a személy vagy társaság, aki, vagy amely a pénztár ingatlanfejlesztőjével, ingatlankezelőjével, ingatlanüzemeltetőjével szerződéses kapcsolatban áll.

(5)49 A pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékelése

a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,

b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy

c) újraelőállítási költségen alapuló módszerreltörténhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni.

(6)50 Az (5) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszert akkor kell megváltoztatni, ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy ez a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez. Ez esetben az adott ingatlanra alkalmazott értékelési módszer megváltoztatásának indokait az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.

20/C. §51 (1)52 Az ingatlanértékelő az ingatlanértékelés során szakvéleményében

a) meghatározza az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;

b) meghatározza az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;

c) meghatározza a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;

d) meghatározza az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési, hasznosítási terv teljesítését;

e) meghatározza bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat,

f) ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá,

g) részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat,

h) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint – adatokkal alátámasztva – az ingatlanpiaci körülményeket,

i) ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit, és

j) mellékletként becsatolja az ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírás harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő hiteles másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.

(2) Az ingatlan vásárlásakor, valamint értékelésekor az ingatlanértékelő köteles az ingatlan tehermentességét ellenőrizni.

(3) Az ingatlanértékelő az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a pénztár közgyűlésének a pénztár tulajdonában álló, valamint év közben vásárolt, illetve eladott ingatlanokról, azok értékéről, hasznosításáról, valamint az ingatlanbefektetéseken elért hozam alakulásáról.

(4)53 Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti időben készülő ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.

(5)54 A pénztár ingatlan adásvételére és bérbeadására vonatkozó szabályok

a) ingatlan megvásárlásakor a vételár nem haladhatja meg az ingatlanértékelő által meghatározott, ingatlanért kifizethető legmagasabb összeget,

b) ingatlan értékesítése esetén az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legalacsonyabb összeg, illetve

c) az ingatlan bérbeadásakor a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legkisebb bérleti díj.

20/E. §56 (1) Nem bízható meg ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, megbízottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója;

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le, vagy amely végelszámolási eljárás alatt áll;

c) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár ingatlanértékelője, műszaki ellenőre annak alkalmazottja vagy az ingatlanértékelő vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója.

(2) Amennyiben a pénztári ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

(3) Amennyiben az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel megbízott gazdasági társaságban a pénztár önállóan, vagy más önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, vagy magánnyugdíjpénztárral közösen 100%-os tulajdonrésszel rendelkezik, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

20/F. §57 A pénztár ingatlankezelőjének ingatlankezelői szakképesítéssel kell rendelkeznie. Amennyiben az ingatlankezelést jogi személy végzi, akkor az ingatlankezelő legalább egy alkalmazottjának kell rendelkeznie ingatlankezelői szakképesítéssel.

IV. RÉSZ

A teljesítménymérés alapelvei

21. § (1) A pénztár befektetési teljesítményének a vagyonkezelés hatékonysága szempontjából történő értékelését a pénztárnak negyedévenként, valamint egy pénzügyi év vonatkozásában az év egészére kell elvégeznie.

(2) A pénztár a 3. számú mellékletben meghatározott értékelési elvek alapján határozza meg eszközei piaci értékét.

22. § (1) A portfolió piaci értékét, a pénztár vagyonkezelését az értékelés napján részben vagy egészben végző vagyonkezelőnként kell kimutatni.

(2) A vagyonkezelők szerinti kimutatást szervezetenként kell összeállítani, a pénztár saját vagyonkezelésében lévő részt is beleértve.

(3) A vagyonkezelő által kezelt portfolió szempontjából nyitó dátumnak a pénztár részéről történt első vagyonátadás időpontját kell tekinteni.

(4) Abban az esetben, ha a pénztár a házipénztár pénzeszközei, a bankszámlák pénzeszközei és a bankbetétek kezelésén kívül minden más vagyonkezeléssel egyetlen vagyonkezelőt bízott meg, szabad választása szerint értékelheti az egész vagyont — a pénztár és a vagyonkezelő viszonyában — egyben vagy megosztva.

A pénztári hozamráta meghatározásának elvei

23. § (1)58 A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet A. pontja tartalmazza. A hozamrátát ki kell számolni a pénztár fedezeti tartalékára vonatkozóan, bruttó és nettó módon. Választható portfóliós rendszerben a bruttó és nettó hozamrátákat a pénztár fedezeti tartalékára és a választható portfóliókra kell külön-külön kiszámítani. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a fedezeti tartalék hozamrátáját a 4. számú melléklet A. pont 1. alpont e) pontjában foglaltak szerint kell kiszámítani. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak a negyedéves hozamrátájukat ettől eltérően, a 4. számú melléklet B. pontjában leírt módszer alapján is kiszámíthatják. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztáraknak az alkalmazott hozamráta-számítási módszert a befektetési politikájukban rögzíteniük kell, a módszer éven belül nem változtatható.

(2)59 Az olyan nyugdíjpénztár esetében, amelyik magánnyugdíjpénztári feladatokat is ellát, a pénztár fedezeti tartalékára vonatkozó hozamráta ezen rendelet értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári funkcióhoz tartozó vagyonra vonatkozik.

(3)60 Amennyiben a pénztár vagyona megosztva kerül vagyonkezelésre, akkor vagyonkezelőnként is — ideértve a pénztár által végzett vagyonkezelést — el kell végezni a vagyonkezelési teljesítményt kifejező hozamráta és a referencia index hozamrátájának kiszámítását.

(4) Pénztárak egyesülése esetén a jogutód pénztárnak az egyesülés előtti időszakra vonatkozó hozamszámításaiban és kimutatásaiban a jogelőd pénztáraknak az adott időszakra eső, tőkével súlyozott hozamráta értékeit kell használni. Ezt a szabályt beolvadás esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a beolvadó pénztár beolvadás előtti zárómérlegének főösszege a befogadó pénztár mérleg főösszegének 3%-ánál nagyobb.

24. § (1) A pénztárnak az alapítás negyedévét követő negyedévtől kezdődően az előírt hozamráta értékeket a negyedév egészére, illetve év végén, év közbeni alapítás esetén az alapítás időpontjától kezdődően az egész évre kell meghatároznia.

(2)61 A pénztár a fedezeti tartalék tárgyévre vonatkozó bruttó, illetve nettó pénztári hozamrátáját, referencia-hozamrátáját, illetve a fedezeti tartaléknak az elmúlt tíz, tizenöt és húsz naptári év – 25. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított – átlagos bruttó és nettó hozamrátáját, referencia-hozamrátáját a tárgyévet követő év január 31-éig a Felügyeletnek bejelenti, és azokat a Felügyelet február 28-áig a honlapján közzéteszi. A közzététel során a Felügyelet jelzi, hogy a tíz-, tizenöt és húszéves átlagos bruttó hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt mutatja. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a fedezeti tartalékra és a választható portfóliókra vonatkozó bruttó, illetve nettó hozamrátákat, referencia-hozamrátákat és a választható portfóliók fordulónapi záró piaci értékét kell jelenteni a Felügyelet részére. A Felügyeletnek jelentett referencia-hozamrátáknál fel kell tüntetni, hogy azok pénz- és tőkepiaci indexen (indexeken) vagy abszolút hozammutatón alapulnak-e. Amennyiben a pénztár alapítási időpontja miatt a fenti időszakra a hozamráta, referencia-hozamráta nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamrátáját, referencia-hozamrátáját kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Amennyiben – a választható portfóliós rendszer vagy valamely választható portfólió indulási időpontjából adódóan – a tíz-, tizenöt, illetve húszéves hozamráta számításához a portfóliónkénti hozamráta nem értelmezhető, akkor az adott portfólió indulása előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozamráta számításához a fedezeti tartalék szintű hozamrátát kell alkalmazni annak feltüntetésével, hogy a fedezeti tartalék hozamrátáját mely időszak tekintetében vették figyelembe.

(3)62

Nyilvánosságra hozatal

25. §63 (1) A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni

a) a pénztár tárgyév eleji és végi taglétszámát,

b) a tagdíjbevételeknek a pénztári tartalékok közötti megosztásának arányszámait, illetve azok esetleges változásait a tárgyévben,

c)64 a pénztár fedezeti tartalékának a tárgyévre és az azt megelőző tizenkilenc évre vonatkozó éves nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó éves hozamrátáját, választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referencia-hozamrátákat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve az egyes portfóliókba befektetett eszközök tárgyév végén kimutatott értékét is,

d)65 a választható portfóliós rendszert nem működtető pénztár fedezeti tartalékának tárgyévi záró értékét,

e)66 a pénztár fedezeti tartalékának – választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti – tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén,

f)67 a pénztár fedezeti tartalékának a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti – választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti – megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást, valamint az eszközök pénztár által meghatározott stratégiai összetételét (célarányt) és a referenciaindexet.

(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti.

(3)68 A pénztár fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja szerinti kereskedelmi kommunikációja csak a tíz, tizenöt és húsz naptári év átlagos hozamrátáját és a pénztár ezen rendelet alapján számított tárgyévi hozamrátáját tartalmazhatja. Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációja a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, akkor az elmúlt tíz, tizenöt és húsz naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni a többi hozamrátával azonos méretben. Átlagos hozamrátaként – a nyilvánosságra hozatalt megelőző – tíz, tizenöt és húsz teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett fedezeti tartalék nettó éves hozamráta mértani átlagát kell meghatározni. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó hozamrátákat kell szerepeltetni, feltüntetni.

(4)69 Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt a tíz, tizenöt, illetve húsz teljes naptári évre vonatkozó átlagos nettó hozamráta nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek (3) bekezdés szerinti módszerrel számított átlagos nettó hozamrátáját kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Ha a pénztár a nettó hozamrátáját más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt tíz, tizenöt, illetve húsz év (3) bekezdés szerint számított átlagos nettó hozamrátáját. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is meg kell határozni. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó, e bekezdésben meghatározott átlagos nettó hozamrátákat kell közölni, a többi hozamrátával azonos méretben, feltüntetve a fedezeti tartalék záró piaci értékének egyes portfóliók közötti megoszlási arányát is a hozamráták vonatkozási időszakának utolsó napján. Ha – a választható portfóliós rendszer vagy valamely választható portfólió indulási időpontjából adódóan – a tíz-, tizenöt, illetve húszéves nettó hozamráta számításához a portfóliónkénti hozamráta nem értelmezhető, akkor az adott portfólió indulása előtti évekre vonatkozóan az átlagos nettó hozamráta számításához a fedezeti tartalék szintű nettó hozamrátát kell alkalmazni annak feltüntetésével, hogy a fedezeti tartalék nettó hozamrátáját mely időszak tekintetében vették figyelembe.

(5)70 A pénztár által nyilvánosságra hozandó adatokat a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen kell nyilvánosságra hozni.

(6)71 Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 30 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és a befektetési politikát egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.

(7)72 A tagjai számára választható befektetési portfóliót kínáló pénztár köteles portfóliónként nyilvánosságra hozni az (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban meghatározott adatokat.

(8) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.

(9)73 Az internetes honlappal nem rendelkező pénztár az alapszabályát a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyén közzéteszi. Az alapszabály módosítása esetén a módosított alapszabályt az internetes honlappal nem rendelkező pénztár annak hatálybalépését követően öt napon belül közzéteszi.

V. RÉSZ

Hitelfelvétel

26. § (1) A pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel.

(2)74 A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két tartalék együttes — a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár pénzügyi tervében meghatározott — bevételeinek 30%-át.

Tagi kölcsön

27. §75 (1) A pénztártag részére tagi kölcsön első ízben a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható.

(2) A pénztár a tagi kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nyújtja. A pénztár nem nyújthat újabb tagi kölcsönt, amennyiben az általa korábban nyújtott tagi kölcsönök együttes állománya meghaladja fedezeti tartalékának 5%-át.

(3) A tagi kölcsön összege nem haladhatja meg a pénztártag egyéni számláján a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30%-át. A tagi kölcsön lejárati ideje legfeljebb 12 hónap.

(4) Nem nyújtható tagi kölcsön, ha

a) a tag a korábban felvett tagi kölcsönét nem fizette vissza, és a pénztár a hátralékot az egyéni nyugdíjszámlával szemben érvényesítette,

b) a tagnak tagi kölcsön tartozása van,

c) a tag kilépési vagy átlépési szándékát a pénztárnak bejelentette,

d) a tagnak tagi lekötése van.

(5) Amennyiben a tag egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén az egyéni nyugdíjszámlán maradó összeg a tagi kölcsön tartozás összegénél kisebb lenne, akkor a tagi kölcsön tartozásból az e különbözetnek megfelelő összeg azonnal esedékessé válik és a kifizetést megelőzően érvényesíthető az egyéni nyugdíjszámlával szemben.

(6) Amennyiben a pénztártag a kölcsönt nem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnésekor, illetve szolgáltatás igénylésekor a pénztárnak az egyéni nyugdíjszámlával szemben érvényesítenie kell.

(7) A tagi kölcsön nyújtásának egyéb feltételeit a pénztár alapszabályában kell meghatározni.

(8)76 A tag más pénztárba történő átlépése esetén az átadó pénztárnak tájékoztatnia kell az átvevő pénztárat a tag által korábban felvett, vissza nem fizetett, egyéni számlával szemben érvényesített tagi kölcsönről.

Tagi lekötés

27/A. §77 (1) Amennyiben a tagi lekötéssel rendelkező pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott megtakarításaiból felvételt kíván teljesíteni, erre csak a tagi lekötéssel érintett összeg kétszeresét meghaladó összeg erejéig van mód.

(2) A tagi lekötés során lekötött rész szolgáltatás alapjául nem számítható be.

(3) A pénztártag számlájára tagi lekötés nem vezethető rá, amennyiben a pénztártag tagi kölcsönt igényelt, vagy fennálló tagi kölcsön tartozása van.

Hozamfelosztási szabályzat

28. § (1) A pénztárnak hozamfelosztási szabályzatot kell készítenie. A hozamfelosztási szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a pénztár meghatározza, valamint az egyes tartalékok és számlák között felosztja, illetve jóváírja.

(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével negyedévente kell jóváírni.

(3) A hozamfelosztási szabályzatnak rendelkeznie kell a be- és kilépő tagok esetében követendő eljárásról is.

(4)78 Amennyiben a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert működtet, akkor a (2) bekezdésben lévő előírásokat az egyéni számlák, illetve a függő számlákhoz kapcsolódó portfolió vonatkozásában nem kell alkalmazni.

A tagsági jogviszony megszűnése, valamint az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén alkalmazandó speciális szabályok79

29. §80 (1) A pénztár az alapszabályában meghatározott tagdíjfelosztási aránytól kizárólag a belépéstől számított első két hónapban térhet el. Az eltérés eredményeképpen az első két hónapban a működési és a likviditási tartalékra jutó rész legfeljebb összesen 4000 forinttal haladhatja meg azt az összeget, ami az egyébként meghatározott arányok alkalmazásából adódna.

(2)81 A tagsági jogviszony megszűnése, valamint az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén a tag követeléséből az indokolt költség, de legfeljebb 4000 forint vonható le. A levonás összege megnövelhető a felvett összeg utalásának költségével.

(2a)82 Az Öpt. 74. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatásért a nyugdíjpénztár a központi költségvetésből az egyes felvett összegek után darabszámonként 7000 forint költségtérítésre jogosult, amelyet az adott negyedév első és utolsó napja között felvett összegek után a Kincstár által meghatározott formában, elektronikus úton, háromhavonta a Kincstártól egyben igényelhet.

(2b)83 A (2a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nyugdíjpénztár dönthet úgy is, hogy több negyedévre vonatkozó költségtérítését egyben igényli.

(2c)84 A költségtérítést a központi költségvetés terhére kell finanszírozni.

(3) A pénztár az (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül a tagsági jogviszony létesítéséhez és megszűnéséhez, valamint az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének, vagy egy részének felvételéhez kapcsolódóan egyéb díjat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet.

29/A. §85 (1) Az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], amennyiben a kifizetési kérelem összege nem haladja meg az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott tagi kölcsön összegével, illetve tagi lekötés összegének kétszeresével csökkentett összeg 85%-át, akkor a kérelemben meghatározott összeget a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell kifizetni. A teljes összeg felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], illetve olyan részfelvétel esetében, amikor a felvenni kívánt összeg a 85%-ot meghaladja, akkor az összeg 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell elvégezni. A pénztár a hátralévő összeg átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül végzi el. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárak az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének vagy a teljes összeg felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], a kérelemben meghatározott összeget az ott megjelölt fordulónapot követő 8 munkanapon belül kell kifizetni. Amennyiben a kérelemben a tag fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot veheti figyelembe.

(2) A tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási módszert a pénztár a tagokkal való elszámolásról szóló szabályzatában rögzíti. A pénztár a tagsági jogviszony megszűnésekor az átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentés, a kizárásról való döntés, a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés vagy átutalás, illetve egyösszegű nyugdíjszolgáltatás igénybevétele esetén a jogosultság igazolása (a továbbiakban: kiváltó esemény időpontja) esetén a tag tagi kölcsönnel csökkentett követelése 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a kiváltó esemény időpontjától számított 15 napon belül végzi el. Az egyéni számla lezárását és a végleges elszámolást a pénztár a kiváltó esemény időpontjának negyedévét követő 50 napon belül végzi el.

(2a)86 A (2) bekezdéstől eltérően – a végelszámolás alatt álló pénztárak esetében – az átlépéssel, egyösszegű felvétellel kapcsolatosan az Öpt.-ben meghatározott kifizetési, átutalási határidők az irányadóak.

(3)87 Az elszámoló egységes rendszerre épülő nyilvántartást vezető pénztárak esetén a tagsági jogviszony Öpt. 15. §-ának (1) bekezdése szerinti megszűnésekor, valamint egyösszegű nyugdíjszolgáltatás kifizetésekor a tag tagi kölcsönnel csökkentett összegű követelésének kifizetését, vagy átutalását a jogosultság igazolását követően kell a pénztárnak teljesítenie. A kifizetés, vagy átutalás – pénztár szabályzata szerinti – legkésőbbi fordulónapja

a) a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés, illetve átutalás iránti igény bejelentése pénztárhoz történő beérkezésének;

b) a pénztártagnak a tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentése pénztárhoz történő beérkezésének;

c) a pénztár döntése pénztártaggal történő közlésének; valamint

d) az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás kifizetése, illetve átutalása iránti igény bejelentése pénztárhoz történő beérkezésénekidőpontját követő tizedik munkanap. Amennyiben a bejelentésben ezt követő időpont került megjelölésre, akkor a megjelölt időpontot kell fordulónapnak tekinteni. A kifizetést, illetve átutalást – a pénztár szabályzata szerint – legkésőbb a fordulónapot követő nyolcadik munkanapon kell teljesíteni.

(3a)88 A (3) bekezdéstől eltérően – a végelszámolás alatt álló pénztárak esetében – az átlépéssel, egyösszegű felvétellel kapcsolatosan az Öpt.-ben meghatározott kifizetési, átutalási határidők az irányadóak.

(4) Az elszámolóegységes rendszerre épülő nyilvántartást vezető pénztár a tagsági jogviszonyukat megszüntető tagok, részkifizetés vagy a teljes összeg kifizetése esetén a kifizetéssel érintett, illetve portfólióváltás esetén a portfóliót váltó tagok elszámolóegységeinek számáról a fordulónapot követő második munkanapig tájékoztatja a letétkezelőt. A részletszabályokat a háromoldalú szerződésben kell rendezni.

A magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíj-kiegészítésre vonatkozó különös szabályok89

29/B. §90 Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 45. §-ának (4) bekezdése, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 313. §-a alapján a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tag a tagdíj-kiegészítés összegét önkéntes nyugdíjpénztárba utaltathatja. Az önkéntes nyugdíjpénztár az így átutalt összeget teljes egészében a tag egyéni számlájára helyezi.

A számlaértesítő tartalma

30. § (1)91 A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig, a tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert alkalmazó pénztár esetén a tárgyévet követő év február 28-ig.

(2)92 A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek, amennyiben a pénztár nem működtet elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert, legalább tartalmaznia kell a következőket

a) a pénztár elérhetőségeit,

b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,

c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,

e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést,

f) a tárgyévben beérkezett, a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjellegű bevételeket összesen,

g) a tárgyévben beérkezett rendszeres és eseti támogatást, adományt,

h) a tárgyévben beérkezett, egyéni számlán jóváírt, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek),

i) a tárgyévben beérkezett és jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlegét,

j) a befektetési tevékenység eredményét (befektetési tevékenység egyéni számlára jutó nettó hozambevételei),

k) a választható befektetési portfólió váltási költségeit,

l) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét),

m) az értékelési különbözetet,

n) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését,

o) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,

p)93 a Felügyelet honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók,

q) a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget,

r) a tagi lekötés összegét,

s) a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló összegét,

t) az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés összegét,

u) az egyéni nyugdíjszámláról történt tőkekifizetés összegét,

v)94 amennyiben a tag 5 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjba vonuláskor a tagdíjfizetés és a szolgáltatások igénybevételének alapszabály szerint lehetséges eseteiről, és a tájékoztatás időpontjában a tag részére várhatóan folyósítandó, az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti, 5 éves határozott tartamú, havi gyakorisággal folyósított saját járadék nagyságáról.

(3)95 A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek, amennyiben a pénztár elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtet, legalább tartalmaznia kell a következőket

a) a pénztár elérhetőségeit,

b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,

c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,

e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést, elszámolóegységek nyitó darab számát, elszámolóegységek nyitó árfolyamát,

f) a tárgyévben beérkezett, a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjellegű bevételeket összesen,

g) a tárgyévben beérkezett rendszeres és eseti támogatást, adományt,

h) a tárgyévben beérkezett, egyéni számlán jóváírt, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek),

i) a tárgyévben beérkezett és jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlegét,

j) a befektetési tevékenység eredményét,

k) a választható befektetési portfólió váltási költségeit,

l) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), elszámolóegységek záró darab számát, elszámolóegységek záró árfolyamát,

m) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését,

n) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,

o)96 a Felügyelet honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók,

p) a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget,

q) a tagi lekötés összegét,

r) a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló összegét,

s) az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés összegét,

t) az egyéni nyugdíjszámláról történt tőkekifizetés összegét,

u)97 amennyiben a tag 5 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjba vonuláskor a tagdíjfizetés és a szolgáltatások igénybevételének alapszabály szerint lehetséges eseteiről, és a tájékoztatás időpontjában a tag részére várhatóan folyósítandó, az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti, 5 éves határozott tartamú, havi gyakorisággal folyósított saját járadék nagyságáról.

(4)98 Azon tételeket, amelyeknél nulla érték adódik, nem kötelező feltüntetni a számlaértesítőn.

(5)99 Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítőben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplő adatokból azt ellenőrizni tudja.

(6)100 A tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam összege meghatározható úgy is, hogy a pénztár a tag egyéni nyugdíjszámláján lévő tagi követelés összegét csökkenti a tag által fizetett tagdíj, a tag részére fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, valamint jogszabályban meghatározott egyéb jóváírások összegével. Ugyanilyen eljárás megfelelő alkalmazásával meghatározható a kedvezményezett által áthozott összeg hozamtartalma, illetve hozamnak nem minősülő része is.

(7)101 Az Öpt. 47. § (6i) bekezdése szerinti pénztárak mentesülnek a (2) bekezdés v) pontjában és a (3) bekezdés u) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettség alól, amennyiben a pénztár az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti saját járadékot nem kínál a tagjai részére.

Felügyeleti adatszolgáltatás

30/A. §102 A Felügyelet a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére az e rendeletben, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint gyűjtött adatokról – előzetes egyeztetést követően – egyedi azonosításra alkalmatlan módon eseti, illetve rendszeres adatszolgáltatást teljesít.

30/B. §103 Az Öpt. 64/C. §-ában meghatározott adatszolgáltatást a pénztáraknak az 5. számú mellékletben meghatározott formátumban kell teljesíteniük. Az adatszolgáltatást az Öpt. 18/A. §-ának (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás 2007. év december 31. utáni első alkalommal történő nyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig, valamint ezt követően a tárgyévet követő év február 15-éig kell elektronikus úton megküldeni a Felügyelet részére.

VI. RÉSZ

31. § (1)104

(2)105 A biztosításmatematikai számításokhoz a pénzügyi terv, valamint az egyéni számlák, a szolgáltatási számlák és a befektetések nyilvántartásainak adatait kell felhasználni.

32. § Tagjai felé már meghatározott nagyságú szolgáltatási kötelezettséggel rendelkező pénztárnak, első alkalommal a kötelezettség keletkezésének évétől kezdve, a tárgyévre vonatkozó éves beszámolója részeként legalább háromévente biztosításmatematikai mérleget kell készítenie

a) meghatározott mértékű szolgáltatásonként ki kell mutatni a szolgáltatásra jogosultaknak a mérleg fordulónapjára vetített szolgáltatási fedezetszükségletét,

b) a pénztár befektetett pénztári eszközeinek piaci értékéből kiindulva meg kell határozni a szolgáltatási számlák tényleges fedezeti értékét a mérlegkészítés időpontjában. A szolgáltatási számlák tényleges fedezetéhez, és amennyiben rendelkezésre áll, a likviditási tartalék e célra elkülönített szolgáltatási tartalékát is hozzá kell számítani,

c) a fedezeti szükséglet számításánál használt kamatlábnak és a szolgáltatás fedezetébe bevont eszközök tényleges értékének meghatározásához alkalmazott vagyonértékelésnek összhangban kell állni. Az így számított fedezeti szükséglet és a tényleges fedezeti érték összevetése alapján kell meghatározni a biztosításmatematikai mérleg egyenlegét. A biztosításmatematikai számításokkal kimutatott fedezetszükséglet és a tényleges fedezeti érték közötti eltérésről az Öpt. 34., 36., 39., valamint 40. §-a szerint kell rendelkezni,

d) a fedezeti szükséglet meghatározások módszereként alkalmazott képletek, eljárások, az azokban használt paraméterek jelentése és értéke a módszer első alkalmazásakor része a biztosításmatematikai mérlegnek,

e) a biztosításmatematikai mérlegnek tartalmaznia kell az d) pontban felsoroltakra vonatkozó minden változást.

33. § (1)106

(2) A magánnyugdíjpénztári feladatokat is ellátó pénztár pénzügyi tervében elkülönítetten kell megjeleníteni az önkéntes, illetve a magánnyugdíjpénztári részre vonatkozó adatokat.

(3)–(4)107

(5)108

VII. RÉSZ

Hatálybalépés

34. § (1)110 E rendelet – a (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével – 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2)111 A 19. § (2) bekezdésében meghatározott, közvetett tulajdonlásra vonatkozó arányokat a Hpt. 3. melléklete szerint kell meghatározni.112

(3) E rendelet 17. § (3) és (4) bekezdései 2002. július 1-jén lépnek hatályba.

(4)–(7)113

Átmeneti rendelkezések

35. § Az e rendelet hatálybalépésekor tevékenységi engedéllyel rendelkező pénztáraknak a befektetések összetételére vonatkozó, valamint a 2. számú mellékletben előírt szabályokat 2002. március 31-ig kell először teljesíteniük, kivéve a pénztárak e rendelet hatálybalépésekor már meglévő zártkörű értékpapír tulajdonának tekintetében, amelyet ezt követően is megtarthatnak. E befektetések a befektetési korlátok tekintetében az azonos, nyilvánosan forgalomban lévő eszközöknek felelnek meg.

36. §114 Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 684/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor tevékenységi engedéllyel rendelkező pénztáraknak 2024. április 1-jétől kell megfelelniük a Módr.-rel megállapított 13. § (4) és (4a) bekezdésének, 15. § (2) bekezdés b) pontjának, 16. § (1) bekezdés f) pontjának, 24. § (2) bekezdésének, 25. § (1) bekezdés c) és d) pontjának, 25. § (3) és (4) bekezdésének, valamint 3. számú mellékletnek.

37. § Az egyesülő pénztárak hozamainak a 23. § (4) bekezdés szerinti beszámítását csak a rendelet hatálybalépése utáni egyesülések esetében kell elvégezni.

Módosuló szabályok

39. §116 E rendelet alkalmazásában az „elismert értékpapírpiac” kifejezésen szabályozott piacot kell érteni.

I. A befektetett pénztári eszközök negyedévesértékének változása

1. A pénztárak befektetett eszközei értéke alatt az 1. számú mellékletben előírt befektetési formák meghatározott piaci értékét kell érteni. Ezen pénztári portfolió értékelésével kell a pénztár gazdálkodását, annak alakulását bemutatni.

2. Az értékelést hozamráta meghatározása céljából a következő időtartamra kell elvégezni

a) azon pénztárak esetében, amelyek a tárgyévet megelőző időszakban alakultak, az értékelés kiterjed a tárgyév egész időszakára. Az értékelés időpontjai, a 4. számú melléklet szerinti fordulónapok;

b) azon pénztárak esetében, amelyek a tárgyévben alakultak meg, az értékelés értelemszerűen a megalakulástól a tárgyév végéig terjed, a fordulónapok a nyitómérleg dátuma, valamint a 4. számú melléklet szerinti fordulónapok.

3. A pénztár letétkezelője végzi a pénztári eszközök piaci értékének meghatározását. A befektetett pénztári eszközök piaci értékét a fordulónapig – függetlenül attól, hogy ez kereskedési nap vagy sem – kötött ügyletek kötési pozíciója alapján kell értékelni. Az értékelésnél figyelembe kell venni a fordulónapig még el nem számolt ügyletek függő pénzügyi teljesítésének egyenlegét. Amennyiben a pénztár az értékelési időszakban letétkezelőt váltott, a megelőző letétkezelő a pénztár rendelkezésére bocsátja a pénztári eszközök befektetésére vonatkozó adatokat.

4. Az értékelés körébe tartozó eszközök teljeskörűen megegyeznek a Felügyeletnek küldött negyedéves jelentés megfelelő adataival.

5.148 A pénztár az értékelést elkülönítve, a likviditási, a működési, valamint a fedezeti tartalék eszközei szerint, s ezen belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékokra megbontva végzi. Választható portfoliós rendszer esetében a fedezeti tartalék eszközeit portfoliónkénti bontásban kell kimutatni és értékelni.

6.149 A pénztár – amennyiben azt bármilyen tény, körülmény, információ szükségessé teszi –, az óvatosság számviteli elvének érvényesítése érdekében, külön indokolással eltérhet a II. fejezetben leírt értékelési eljárásoktól és javaslatot tehet a letétkezelő számára az általános értékelési szabályoktól eltérő értékelés alapján meghatározott, alacsonyabb értékre is. Az indokolásnak utalnia kell arra, hogy az adott eszköz értékelésénél miért szükséges eltérni a letétkezelő által alkalmazott értékelési szabályoktól és az a jogszabály mely értékelési szabályától való eltérést jelenti. A javaslat elkészítése a pénztár felelőssége, melyet a pénztár igazgatótanácsának is jóvá kell hagynia. A letétkezelő az alacsonyabb értéket akkor fogadhatja el, ha azt a pénztár vezetésének előterjesztése és az igazgatótanács jóváhagyása után a könyvvizsgáló – a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alkalmazása alapján kiadott jelentésében – véleményezte. Az eltérő érték elfogadása és alkalmazása – a könyvvizsgáló a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alkalmazása alapján kiadott véleménye alapján – a letétkezelő számára kötelező.

7.150 Az 1. számú melléklet 1. pont e5) alpontjában meghatározott eszközökbe történő befektetésre a 6. pont szerinti értékelési szabályok nem alkalmazandóak.

II. Értékelési szabályok

A befektetett pénztári eszközök – napi és negyedéves – piaci értékének meghatározása

1. Pénzforgalmi számla és befektetési számla: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi záróállománya kerül beszámításra.

2. Házipénztár: a házipénztár értéke a fordulónapi pénztárjelentés záró értéke.

3. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi záróállománya.

4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

a) a pénztár tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények, valamint a diszkont kincstárjegyek esetén – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket kivéve – egységesen az értékelési időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a fordulónapig felhalmozott kamatokat;

b)151 az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

c)152 az elsődleges forgalmazói rendszerben nem kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű fix kamatozású és diszkont állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

d)153 ha a szabályozott piacra bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett állampapírokat kivéve – nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték az értékpapír jellemző szabályozott piacán árjegyzésként közzétett, 30 napon belüli utolsó, nettó vételi és eladási árfolyamának számtani átlagaként számított nettó árfolyam;

e)154 amennyiben a fenti értékelési módszerek nem alkalmazhatóak, akkor a piaci érték az értékpapír kibocsátója által árjegyzésként, 30 napnál nem régebben közzétett utolsó, nettó vételi és eladási árfolyam számtani átlagaként számított nettó árfolyam; ennek hiányában egyéb, szabályozott piacon kívüli árjegyzésként 30 napnál nem régebben közzétett utolsó, nettó vételi és eladási árfolyamának számtani átlagaként számított nettó árfolyam;

f)155 amennyiben az értékpapír piaci értéke az a)–e) pont alapján nem állapítható meg, akkor az árfolyam megállapítása során az eszközértékelési szabályzatban meghatározott eljárás szerint kell eljárni.

5. Részvények értékelése

a) a tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

d) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

e)156 az 1. számú melléklet 1. pont e5) alpontjában meghatározott eszközök értékelése során bekerülésekor a beszerzési értéken, azt követően az 1. számú melléklet 8. pontnak megfelelő értékelő könyvvizsgáló által évente megállapított értéken kell figyelembe venni.

6. A befektetési jegyek (ideértve az ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is) értékelése

a) a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni;

b)157 zárt végű befektetési alap befektetési jegye esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Az utolsó tőzsdei záróárfolyam akkor alkalmazható, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi. A kockázati tőkealap-jegyeket is a zárt végű befektetési alapokra vonatkozó értékelési módszer alapján kell értékelni.

7. Jelzáloglevél: a jelzáloglevelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonlóan, a 4.1. pont szerint kell értékelni.

8. Opciós ügyletek: a szabványosított tőzsdei opciók értékelése az utolsó tőzsdei záróáron történik. Ha 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróár nem áll rendelkezésre, akkor az opció belső értékét és időértékét is figyelembe vevő módszerrel kell kiszámítani. Ennek hiányában, illetve nem tőzsdei ügyletek esetében, az opciót kizárólag a belső értéken kell értékelni, azaz az opció értéke ebben az esetben az opciós kötés kötési árfolyamának és az opciós ügylet alapjául szolgáló termék utolsó záró árának különbözete vagy nulla közül a nagyobb érték.

9. Határidős kereskedelem: a fordulónapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett fordulónapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni.

10. Külföldi befektetések értékelése

1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

a) a pénztár tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;

b) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetése óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

2. Részvények értékelése

a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket a fordulónapi záróárfolyam, annak hiányában a fordulónapra nyilvánosságra hozott árfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az árfolyam keletkezésének helyén az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni.

3. Befektetési jegyek: Befektetési jegyeket a fordulónapra vonatkozó, de legkésőbb a fordulónapot követő második munkanapon rendelkezésre álló egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

4. A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni.

11.158 Ingatlan: az ingatlanokat a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanértékelő által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti. Az ingatlanértékelő által végzett értékbecslések között végzett ingatlan beruházást könyv szerinti értéken kell értékelni.

12. Repó (fordított repó): az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része.

13. Swap: a letétkezelő belső értékelési szabályzata alapján kell értékelni.

14.159 Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon forgalmazott, fenti kategóriákba nem sorolható értékpapír esetében a piaci érték forrása azon tőzsdei, vagy más szabályozott piaci árfolyam, ahol az adott értékpapír forgalma jellemzően zajlik. Amennyiben a vonatkozó piacról 30 napnál frissebb árfolyam nem érhető el, akkor a beszerzési árat kell az értékeléshez alkalmazni.

15.160 Az értékelés során meg kell jelölni azokat az eszközöket, amelyekre nem áll rendelkezésre az e rendeletben meghatározott értékelési szabályok szerinti piaci érték. Ezen eszközök értékelését rendszeresen felül kell vizsgálni.

16.161 A felülvizsgálat során vizsgálni kell az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázatát. Amennyiben ilyen kockázat felmerül, a bekövetkezés becsült valószínűségével arányosan csökkenteni kell a nyilvántartási értéket.

17.162 Amennyiben az értékelésben releváns információ válik nyilvánossá vagy kerül a letétkezelő birtokába, az értékelést ismételten el kell végezni.

18.163 Az értékeléshez alkalmazott modellt és a felhasznált adatokat dokumentálni kell.

A. A pénztárak hozamrátáinak, referenciaindex hozamainak számítása

1. A pénztár hozamrátái

a) A fedezeti tartalékra vonatkozó időszakos (negyedéves, éves) bruttó, illetve nettó hozamrátát az alábbi idősúlyos módszer alapján kell számítani

R = (1+r1)x(1+r2)x...x(1+rt)–1

R = a fedezeti portfólió időszakos hozama

r1 = a fedezeti portfólió napi hozama

ahol

illetve ahol

rt = a t. napi idősúlyozású hozam

Pt = a fedezeti tartalék t. napi záró bruttó, illetve nettó piaci értéke

CFt = t. napi pénzmozgás, azaz a nem vagyonkezeléshez kapcsolódó be, illetve kifizetés (előjeles) nettó értéke

b) A napi teljesítményt legalább 8 tizedes jegyig ki kell számolni és a negyedéves, éves hozam számításakor nem szabad kerekíteni. A kiszámított negyedéves, éves hozamot két tizedes jegyre kell kerekíteni.

c) A bruttó hozamrátát a kereskedési költségek (jutalékok) levonása után kell számítani.

d) A nettó, illetve bruttó hozamráta közötti különbségként az adott időszakra vonatkozó befektetési vagyonarányos költségeket kell figyelembe venni.

e) Választható portfóliós rendszerben az egyes portfóliókra számított hozamrátát az a)–d) pont szerinti módszerrel kell kiszámítani. Amennyiben valamely választható portfólió indulási időpontjából adódóana 10, 15, 20 éves átlagos hozamráták kiszámításához valamely év tekintetében nem áll rendelkezésre portfólió szintű hozamráta vagy a fedezeti tartalék a) pont szerinti módszerrel kiszámított hozamrátája, az érintett évre vonatkozóan a fedezeti tartalék hozamráta kiszámítását a következőképpen kell elvégezni. Negyedévente a negyedév végi vagyon piaci értékével súlyozva kell átlagolni az adott negyedév egészében működő választható portfóliók hozamrátáit, majd az így kapott negyedéves fedezeti hozamráták szorzataként kell meghatározni az éves fedezeti hozamrátát. Az éves fedezeti hozamráta képlete: R = (1+r1) × (1+r2) × (1+r3) × (1+r4) – 1, ahol r1, r2, r3, r4 a negyedéves fedezeti hozamráták értéke.

f) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer esetén a nettó hozamrátát az adott időszak záró árfolyamának és a megelőző időszak záró árfolyamának hányadosaként kell kiszámítani. Az elszámolóegységes rendszert bevezető pénztáraknál az első időszak nettó hozamrátájának kiszámításánál a megelőző időszak záró árfolyamaként 1-et kell figyelembe venni. A bruttó hozamráta számítása során az adott időszakban elszámolt befektetési vagyonarányos költségek arányát a portfólió adott időszak alatti napi bruttó piaci értékeinek számtani átlagára vetítve meg kell határozni, majd ezzel a nettó hozamráta értékét növelni.

g) Az elszámolóegység-árfolyamot az egyes választható portfoliók egyéni számlái eszközfedezetének e rendelet szerint számított piaci értékének és az elszámoló egységek számának hányadosaként kell megképezni.

2. Referenciaindex hozamának számítása

a) Az időszakos (negyedéves, éves) referenciaindex hozamát az alábbi módszer alapján kell számítani

R = (1+r1)×(1+r2)×...×(1+rn)–1

5K27812M_0

ahol

R = a referenciaindex éves, negyedéves hozama

rn= a referenciaindex havi hozama

BMk = a k. referenciaindex

IBMk(n)= a k. referenciaindex n. havi záró indexértéke

x, y, z…s = a BM1, BM2, BM3.....BMk súlya a portfolióhoz kijelölt referenciaindexekhez

x+y+z+…+s = 100%

b) Választható portfoliós rendszerben a referenciaindex hozamát (referenciahozamot) az egyes választható portfoliókra az a) pont szerinti módszerrel kell kiszámítani.

B. Napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak esetében alkalmazható további hozamráta, referenciaindex hozam számítási mód

1. A fedezeti tartalék bruttó, illetve nettó hozamrátái

a) A fedezeti tartalék negyedéves bruttó, illetve nettó hozamrátája

ahol

MVt = a fedezeti tartalék eszközeinek bruttó, illetve nettó piaci értéke a tárgynegyedév utolsó napján (ideértve az értékelési különbözetet),

MVt-1 = a fedezeti tartalék eszközeinek bruttó, illetve nettó piaci értéke a tárgynegyedévet megelőző negyedév utolsó napján (ideértve az értékelési különbözetet),

n = a fedezeti tartalékba/ból a negyedévben történt be-, illetve kifizetések száma,

CFi = a negyedév alatti nem a vagyonkezeléshez kapcsolódó i-edik be-, illetve kifizetés (előjeles) nettó értéke

Ni = az i-edik be-, illetve kifizetés napjától a részidőszak végéig hátralévő teljes napok száma,

P = a részidőszak napjainak száma.

A képlet alkalmazása során minden esetben a negyedév naptári napjainak számával kell számolni.

b) A fedezeti tartalék éves hozamrátája

R = (1+r1) x (1+r2) x (1+r3) x (1+r4)–1

ahol r1, r2, r3 és r4 a fedezeti tartaléknak az évet alkotó négy negyedévre vonatkozó (nettó vagy bruttó) negyedéves hozamrátájának értéke (attól függően, hogy nettó vagy bruttó éves hozamrátáról van szó).

c) A bruttó hozamrátát a kereskedési költségek (jutalékok) levonása után kell számítani.

d) A nettó, illetve bruttó hozamráta közötti különbségként az adott időszakra vonatkozó befektetési vagyonarányos költségeket üzemgazdasági szemléletben kell figyelembe venni.

e) Választható portfoliós rendszerben az egyes portfoliókra számított hozamrátát az a)–d) pontok szerinti módszerrel kell kiszámítani.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 56. §-ának (6) bekezdése alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el

I. RÉSZ