15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről

1. § E rendelet hatálya kiterjed az atomenergia alkalmazása során

a) a radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátására,

b) a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmére,

c) a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésére,

valamint a fenti tevékenységeket végzőkre.

Alapfogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában

a) folyamatos ellenőrzés: a mintavétel és/vagy a mérés folyamatosan történik, és a mennyiség időbeli integrálja a mérési eredmények összegzésével előállítható;

b) folyékony radioaktív kibocsátás: a radioaktív anyag folyékony hordozó közeggel történő kibocsátása;

c) kibocsátási határérték: a létesítmény szabályszerű működésére érvényes, dózisból származtatott, a folyékony és légnemű kibocsátásra, valamint a kibocsátott radionuklidokra vagy azok csoportjaira megállapított éves kibocsátás. Egysége: Bq év–1;

d) kibocsátási határérték kritérium: több radionuklid kibocsátása és/vagy több kibocsátási mód esetén az egyes kibocsátások és a hozzájuk tartozó kibocsátási határérték hányadosaiból képzett összeg értéke 1-nél kisebb, vagy azzal egyenlő;

e) kibocsátási kivizsgálási kritérium: több radionuklid kibocsátása és/vagy több kibocsátási mód esetén az egyes kibocsátások és a hozzájuk tartozó kibocsátási határérték hányadosaiból képzett összeg értéke 0,3-nál nagyobb;

f) kibocsátási mód: a folyékony és légnemű kibocsátás összefoglaló megnevezése;

g) kibocsátási pont: a kiemelt létesítmény határvonalának azon pontja, ahol a radioaktív kibocsátás történik. Egy létesítménynél több kibocsátási pont is lehet. Egyéb létesítménynél a szennyvíz élővízbe történő bevezetésének pontja;

h) kibocsátási útvonal: az útvonal, amelyen keresztül a radioaktív kibocsátás történik, beleértve a kibocsátási pontot is;

i) kiemelt létesítmény: atomerőmű, kísérleti és tanreaktor, uránbánya, radioaktív hulladéktároló, A-szintű izotóplaboratórium, kiégett fűtőelem-tároló;

j) légnemű radioaktív kibocsátás: a radioaktív anyag légnemű hordozó közeggel történő kibocsátása;

k) radioaktív kibocsátás: a tevékenységből származó radioaktív anyagnak a levegőbe és a vízbe szabályozott, ellenőrzött és engedélyezett módon történő kibocsátása;

l) szakaszos ellenőrzés: a mintavételezés és mérés az időnek csak egy részében történik, és a mérési eredmények összegzésével a mennyiség időbeli integrálja csak becsülhető;

m) tervezett kibocsátási szint: kiemelt létesítmény szabályszerű működése esetén a kibocsátási útvonalakra, valamint a kibocsátott radionuklidokra vagy azok csoportjaira megállapított éves kibocsátás. Egysége: Bq év–1.

A kibocsátási határérték megállapítása

3. § (1) Kiemelt létesítményeknél az atomenergia alkalmazója

a)1 a külön jogszabály szerint az meghatározott dózismegszorításból kiindulva származtatja az éves kibocsátási határértéket;

b) a származtatást e rendelet 1. számú mellékletében foglalt szempontok figyelembevételével végzi el úgy, hogy a kibocsátási határérték betartása, illetve a kibocsátási határérték kritérium teljesülése esetén a lakosság éves sugárterhelése ne haladja meg a dózismegszorítást;

c)2

d)3 a kibocsátási határérték megállapítása érdekében kérelméhez, az ellenőrzéshez szükséges részletezésben mellékeli a származtatáshoz felhasznált számításokat, kiindulási adatokat és részeredményeket.

(2)4

(3)5 Egyéb létesítmények radioaktív kibocsátásaira az e rendelet 2. számú mellékletének I. és II. részébe foglalt éves kibocsátási határértékek érvényesek. Amennyiben valamely létesítmény esetében a folyékony kibocsátás jellege a hivatkozott mellékletben szereplő modellezési feltételektől lényegesen eltér, a létesítmény kezdeményezheti más kibocsátási határértékek származtatását az (1) bekezdésben leírt eljárás alkalmazásával.

A tervezett kibocsátási szintek

4. § (1)6

(2) A tervezett kibocsátási szinteket a 3. számú melléklet szempontjai szerint kell megállapítani.

(3) A tervezett kibocsátási szinteket az egyes kibocsátási módokra, radionuklidokra, illetve radionuklid csoportokra vonatkozóan egymástól függetlenül kell érvényesnek tekinteni.

A radioaktív kibocsátásokkal és a környezet ellenőrzésével kapcsolatos tervezési követelmények

5. § (1) Kiemelt létesítmény tervezésekor a szabályszerű működés során kibocsátásra kerülő radioaktív izotópokra, illetve radioaktív anyagokra vonatkozóan meg kell határozni

a) a keletkezés helyét,

b) a keletkezés módját,

c) a keletkező aktivitásokat,

d) a kibocsátás módját,

e) a kibocsátás útvonalát,

f) a kibocsátott radioaktív anyag jellemzőit: aktivitás, aktivitás-koncentráció, fizikai-kémiai jellemzők, a kibocsátás időbeli alakulása, a kibocsátás tömeg- és térfogatárama,

g) a tervezett kibocsátási szinteket.

(2) A tervezett kibocsátási szinteket a 3. számú melléklet tartalmazza.

A radioaktív kibocsátásokkal és a környezet ellenőrzésével kapcsolatos üzemeltetési követelmények

6. § (1) Az engedélyes biztosítja a kibocsátási határérték betartását, illetve a kibocsátási határérték kritérium teljesülését.

(2) Kiemelt létesítményeknél az engedélyes

a) a tervezett kibocsátási szinteket tartósan meg nem haladó kibocsátásokat eredményező üzemeltetésre törekedik;

b)7 a kibocsátásokat a 4. számú mellékletben szereplő követelmények alapján kialakított, a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott Kibocsátás Ellenőrzési Szabályzat szerint méri és határozza meg;

c)8 a Kibocsátás Ellenőrzési Szabályzat szerint lehetővé teszi a hatósági ellenőrzéshez szükséges mintavételek, helyszíni mérések elvégzését, valamint ahhoz a környezetvédelmi hatóság részére mintát biztosít;

d)9 a tárgyévet követő év március 31-éig éves jelentést nyújt be a környezetvédelmi hatósághoz a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal;

e) nukleáris létesítményeknél negyedévenként részjelentést nyújt be a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal;

f)10 környezetellenőrző méréseket végez az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott követelmények alapján kialakított, és a környezetvédelmi hatóság által elfogadott Környezet Ellenőrzési Szabályzat szerint;

g)11 részére a környezetvédelmi hatóság indokolt esetben külön jelentési kötelezettséget is előírhat.

(3)12 Kiemelt létesítményeknél a kibocsátási határértékkel együtt az atomenergia alkalmazójának Kibocsátás Ellenőrzési Szabályzatot is be kell nyújtania.

(4) A (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti méréseket végző laboratóriumnak a vizsgálatok elvégzésére atomerőmű esetén akkreditációval, egyéb létesítmények esetén a külön jogszabályoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkeznie.

(5) Egyéb létesítményeknél az engedélyes

a)13 a környezetvédelmi hatóság felhívására esetenként biztosítja az ellenőrzési feltételeket;

b)14 a 4. számú mellékletben meghatározott módon elkészített éves kibocsátásbecslést nyújt be a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-éig.

Előzetes bejelentési kötelezettség

7. §15 Kiemelt létesítmény engedélyese a tárgyévet megelőző év december 15-éig előzetesen írásban bejelenti a környezetvédelmi hatóságnak az üzemvitel éves ütemezését, továbbá a kibocsátásokat és azok ellenőrzését, valamint a környezet-ellenőrzést befolyásoló tervezett eseményeket, intézkedéseket.

Jelentési kötelezettség a normál üzemtől való eltérés esetén

8. § (1)16 Az engedélyes haladéktalanul írásban jelent a környezetvédelmi hatóságnak minden olyan, a normál üzemtől való eltérést, amely a kibocsátási határérték három tizedét vagy a kibocsátási kivizsgálási kritériumot meghaladó kibocsátásokhoz vezetett, vagy várhatóan vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseményről szóló jelentésnek tartalmaznia kell

a) az eseménynek a kibocsátás szempontjából történő leírását,

b) a valószínűsíthető kiváltó okot,

c) az eltérés megszüntetésére és a kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedéseket,

d) a környezetbe került radioaktív anyagok aktivitás-értékét.

(3) Az engedélyes a (2) bekezdés szerinti jelentést annak benyújtásától számított 30 napon belül pontosítja, egyben meghatározza a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket.

(4)17 A környezetvédelmi hatóság a kibocsátásokra, azok ellenőrzésére, valamint a környezet-ellenőrzésre hatással járó egyéb esetekben külön is előírhat jelentési kötelezettséget.

A vizek és víztartó képződmények radioaktív- és hőszennyezés elleni védelmének kiemelt szabályai

9. § (1) Folyékony radioaktív kibocsátás

a) kiemelt létesítménynél – az atomerőmű kivételével – a felszíni vizekbe vagy a közcsatornába,

b) atomerőműnél csak a felszíni vizekbe,

c) egyéb létesítményeknél csak a közcsatornába

engedélyezhető.

(2) Nem engedélyezhető folyékony radioaktív kibocsátás

a) természetes tavakba és felszín alatti vízképződményekbe;

b) védett természeti területeken és egyéb védett területen.

10. § (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében

a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 °C-nál, illetve +4 °C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 °C-nál nem lehet nagyobb;

b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot.

(2)18 A hőterhelésre vonatkozó egyéb, vízminőség-védelmi érdekből szükséges korlátozásokat a környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján a környezethasználat engedélyezése során állapítja meg.

10/A. §19 (1) A 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határérték ellátásbiztonsági okból az energiapolitikáért felelős miniszter hozzájárulásával túlléphető.

(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megadásával egy időben tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert és a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztert. Az energiapolitikáért felelős miniszter felszólítja a kiemelt létesítmény üzemeltetőjét és a területi vízügyi igazgatóságot, hogy hajtsák végre a szükséges vízvédelmi intézkedéseket.

Hatósági ellenőrzés

12. § (1)21 A környezetvédelmi hatóság ellenőrzi a radioaktív kibocsátásokkal és azok környezeti hatásával kapcsolatos rendelkezések teljesítését.

(2)22 A környezetvédelmi hatóság kiemelt létesítményekben évente, nukleáris létesítményekben negyedévente, egyéb létesítményekben legalább kétévente tart ellenőrzést.

(3)23 A környezetvédelmi hatóság a radioaktív kibocsátásokkal és azok környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén intézkedést kezdeményez az első fokú engedélyező hatóságnál a jogsértő állapot megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása érdekében.

13. § (1)24

(2) Az ellenőrzés csak a vizsgálatra akkreditált laboratórium közreműködésével végezhető.

(3)25 A környezetvédelmi hatóság a 6. számú melléklet szempontjai szerint kialakított éves mintavételi és mérési programját az országos környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

(4)26 A környezetvédelmi hatóság az ellenőrzés során kapott eredményeket a kijelölt információs központon keresztül külön jogszabályban meghatározott módon továbbítja az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer adatgyűjtő és -értékelő központjába.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 6. § (4) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3)–(4)27

ahol

ELij: az i radionuklid, illetve radionuklid csoport j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq év–1),

DL: a tevékenységre vonatkozó dózismegszorítás (Sv év–1),

DEij: az i radionuklid vagy radionuklid csoport j kibocsátási módon történő egységnyi kibocsátására eső éves dózisjáruléka (Sv év–1 / Bq év–1),

Γ: a származtatási folyamat bizonytalanságát figyelembe vevő biztonsági tényező. Értékét kiemelt létesítmény esetén a környezetvédelmi hatóság állapítja meg (Γ ≤5).

illetve kibocsátási kivizsgálási kritérium

ahol

ELij: az i radionuklid, illetve radionuklid csoport j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq év–1),

Rij: az i radionuklid, illetve radionuklid csoport j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq év–1).

Több radionuklid egyidejű kibocsátása, vagy több kibocsátási mód esetén az 1. számú mellékletben szereplő kibocsátási határérték kritériumnak kell teljesülnie.

Az itt fel nem sorolt radionuklidokra vonatkozó éves kibocsátási határérték: 2 GBq

_______

a A kibocsátási határérték ötszöröse (a Γ biztonsági tényező értéke 5) a kibocsátás helyétől 100 m távolságban élő lakosság vonatkoztatási csoportjának 30 μSv éves effektív dózisát eredményezné. [A 30 μSv dózis számértékre megegyezik a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 23. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő értékkel.]

b Az anyaelemekre és a velük bomlási egyensúlyban lévő, a radionuklidok mentességi aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról szóló 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet mellékletében felsorolt leányelemeikre együtt érvényes.

_______

a A fenti radioaktív kibocsátások ötszöröse (a Γ biztonsági tényező értéke 5) az élővízbe történő bevezetés helyétől 500 m távolságban élő lakosság vonatkoztatási csoportjának 30 μSv éves effektív dózisát eredményezné. [A 30 μSv dózis számértékre megegyezik a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 23. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő értékkel.]

b Az anyaelemekre és a velük bomlási egyensúlyban lévő, a radionuklidok mentességi aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról szóló 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet mellékletében felsorolt leányelemeikre együtt érvényes.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét ellátó miniszterrel, a közlekedési és vízügyi miniszterrel, valamint az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el

A rendelet hatálya