13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról

1. § (1)1 A rendelet hatálya azokra az az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének az uniós belvízi utak jegyzékének és a vízi járművekre vonatkozó műszaki minimumkövetelményeknek a módosítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/1308 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/1308 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet] 1. mellékletében meghatározott belvízi utakon közlekedő vagy tartózkodó, nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményekre terjed ki

a) amelyeket a magyar lajstromban tartanak nyilván, valamint

b) amelyeknek a magyar lajstromba vételét kezdeményezik.

(2)2 A rendeletnek az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának és megfelelőségének a 2–4. és 9. mellékletben foglalt feltételeire vonatkozó rendelkezései, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kiterjednek azokra az úszólétesítményekre is, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben foglaltak hatálya alá, de Magyarország területén közlekednek vagy tartózkodnak.

(3)3 A hajózási hatóság Magyarország belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben annak hatálya az adott zónára kiterjed, és azt

a)4 Duna menti állam vagy olyan állam hatósága állította ki, amellyel Magyarország nemzetközi szerződés keretében a kölcsönös elismerésről megállapodott,

b) a Rajnai Hajók Szemleszabályzata alapján állították ki,

c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban állították ki,

d) a Duna Bizottság tagállamában állították ki, vagy

e) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban belvízi áruszállításra használt legalább 20 tonna hordképességű és

(4) A Magyar Honvédség úszólétesítményeire jogszabály e rendelettől eltérően rendelkezhet.

2. § (1)5 E rendelet alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatározott fogalmak mellett a 2. és 9. mellékletben foglalt fogalommeghatározások, illetve a Vkt. 87. §-ában foglalt fogalmak az irányadók.

(2) A rendelet alkalmazásában

a)6

b) úszólétesítmény építése: az a tevékenység, amelynek eredményeként új úszólétesítmény jön létre (abban az esetben is, ha az építéshez korábbi úszólétesítmény egyes részeit használják fel);

c) úszólétesítmény átépítése: az úszólétesítmény testének, felépítményének, gépi vagy egyéb berendezéseinek az átalakítása, amely az úszólétesítmény

d) kereskedelmi szolgáltató úszómű: szálloda, étterem, bemutatóterem, bérelhető irodahelyiségek, szálláshely biztosítása, vagy egyéb gazdasági-szolgáltatási tevékenység céljából üzemeltetett úszómű, amelynek a befogadóképessége legalább 12 fő.

3. §7 (1)8 E rendelet alkalmazása során az Unió belvízi útjait 1., 2., 3. és 4. zóna szerinti elkülönítéssel a következőképpen kell osztályozni

a) az 1. és a 2. zónába tartoznak az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. melléklet 1. fejezetében felsorolt vízi utak;

b) a 3. zónába tartoznak az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. melléklet 2. fejezetében felsorolt vízi utak;

c) a 4. zónába tartozik valamennyi egyéb, a nemzeti jog alapján az e rendelet hatálya alá tartozó vízi járművekkel hajózható belvízi út.

(2) Az R zónába tartoznak az (1) bekezdés szerinti vízi utak közül azok, amelyek tekintetében a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikkének 2016. október 6-án hatályos szövege alkalmazásával bizonyítványt kell kiállítani.

4. §9 (1)–(2)10

(3) Nem kell benyújtani a

a) hajózási hatóság által jóváhagyott típusterv alapján épülő úszólétesítmény részletes terveit;

b) a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha

(4) A jóváhagyásra benyújtott tervnek – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tartalmaznia kell

a) a műleírást,

b) az általános elrendezési rajzot,

c) az általános szerkezeti rajzot,

d) a vizek szennyezését kizáró berendezések és felszerelések rajzát,

e) géphajóknál és úszómunkagépeknél az általános géptéri elrendezési rajzot,

f) a vonaltervet és a jellemző görbéket,

g) a szilárdsági számítást,

h) a stabilitási számításokat és diagramokat,

i) személyhajóknál a vízmentes terek lékesedése esetére készített számítást,

j) a főborda- és bordarajzokat, valamint a válaszfalak rajzait,

k) a főgépek alapozási rajzait,

l) a tengelyvezeték és a hajtóberendezés rajzait,

m) a csavartengelyek torziós-lengés számítását,

n) a fedélzeti gépek rajzait és elrendezését,

o) a csőrendszerek rajzait,

p) a kormányberendezés rajzait,

q) a navigációs berendezések rajzait,

r) a jelzőberendezések rajzait,

s) a villamos hálózatok rajzait,

t) a villamos energia táblázatot,

u) a mentőeszközök elhelyezési rajzát,

v) személyhajóknál az utaselhelyezési rajzot.

(5) Azoknál a gépeknél, berendezéseknél és felszereléseknél, amelyek megfelelőséget vizsgáló és tanúsító szervezet megfelelőséget tanúsító bizonylatával rendelkeznek, elegendő az általános elrendezési rajz benyújtása.

(6)12 A főösszefüggési- és rendszertervek áttekintésének elősegítése céljából az összetett szerkezetű tervrajzokat a megismerést elősegítő részlettervekkel kell alátámasztani. A részlettervek elektronikus adathordozón is benyújthatóak.

(7) Átépítés esetében a hajótestnek, a felépítménynek, illetőleg a gépi vagy egyéb berendezéseknek azokról a részeiről kell a (4) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat benyújtani, amelyeket átépítenek. Amennyiben az átépítés a stabilitásra vagy a hajótest szilárdságára kihat, az erre vonatkozó számításokat is be kell nyújtani.

(8) Az úszólétesítmény építését, átépítését műszaki vezetőnek kell irányítania és ellenőriznie.

(9) Műszaki vezető az lehet, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel vagy középfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 év hajóépítő, hajójavító üzemben szakirányú vagy a hajózásban fedélzeti tiszti, illetve gépüzemi beosztásban szerzett, gyakorlattal rendelkezik.

(10) A műszaki vezető az ellenőrzés tényét építési naplóban tanúsítja. Az építési naplónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia

a) az építés vagy átépítés alatt álló úszólétesítmény meghatározása,

b) az építés kezdete és tervezett befejezése,

c) az építtető, illetve tulajdonos megnevezése, telephelye, illetve lakcíme, telefonszáma,

d) az építés, illetve átépítés munkafázisának megnevezése (rövid leírása) és utalás a tervre (ha tervjóváhagyásra kötelezett), valamint a munkafázis megkezdésének ideje, a munkafázis műszaki vezetőjének neve és személyi azonosítására alkalmas okmányának azonosító száma,

e) hatósági ellenőrzés bejegyzésére alkalmas naplórész,

f) az építtető és a műszaki vezető aláírása az építés, illetve átépítés megkezdésének oldalán, valamint minden oldalon az ott bejegyzett munkafázis vezetője.

(11)13

5. §14 (1)–(5)15

(6) Az úszólétesítményekbe vagy az azokon működő gépekbe beépített motoroknak a típusengedély kiadását követő változásait a hajózási hatóság a beépítési vizsgálat keretein belül ellenőrzi.

(7)16 A hajózási hatóság a közbenső vizsgálatban ellenőrzi, hogy a hajóban üzemelő motor az esetlegesen a beépítési vizsgálatot követően végrehajtott módosítások vagy beállítások után is megfelel-e a 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt műszaki követelményeknek a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében.

(8)17 A hajózási hatóság az egyedi vizsgálatban ellenőrzi, hogy az úszólétesítményben üzemelő motormódosítás után is megfelel a 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt műszaki követelményeknek a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében.

6. § (1)18 Az úszólétesítmény üzemeltetése során a hajózási hatóság az üzemképességet

a) kompnál és díj ellenében történő személyszállításra szolgáló – de személyhajónak nem minősülő – belvízi kishajónál háromévenként,

b) személyhajónál, veszélyes árut szállító hajónál, valamint kereskedelmi szolgáltató úszóműnél ötévenként,

c) minden egyéb úszólétesítménynél tízévenkéntvizsgálja meg (időszakos vizsgálat).

(2)19 Az időszakos vizsgálatot az úszólétesítmény vízből kiemelt, vagy partra húzott állapotában tízévenként kell elvégezni. A kiemelésről, valamint a partra húzásról az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni.

(3)20 A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemképességét az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően – az úszólétesítmény műszaki állapotától, korától és üzemeltetési körülményeitől függően, az úszólétesítmény bizonyítványába tett bejegyzésnek megfelelően – gyakrabban is ellenőrizheti.

(4)21 A hajózási hatóság kizárólag Magyarország belvizein üzemelő, az (1) bekezdés c) pontja szerinti úszólétesítmények parti szemléje közötti időszakot – az úszólétesítmények építési anyagától, szerkezeti kialakításától és az üzemeltetés körülményeitől függően, az úszólétesítmény bizonyítványába tett bejegyzésének megfelelően – legfeljebb 20%-kal növelheti meg.

(5)22 Kizárólag Magyarország víziútjain vagy víziútnak nem minősülő vízterületein üzemelő úszólétesítmények esetében a parti szemlét a parti ellenőrzéssel egyenértékű, tervjóváhagyásban elfogadott vizsgálati módszer helyettesítheti.

(6)23 Az időszakos vizsgálat során az üzembentartó köteles a hajózási hatóságnak az úszólétesítmény összes okmányát bemutatni.

(7)24 Az időszakos vizsgálat kiterjed

a) az úszólétesítmény testszerkezetére,

b) a fő- és segédgépekre, valamint a hajtó berendezésekre,

c) a kazánokra, a lég- és üzemanyagtartályokra, a csővezetékekre és szerelvényekre,

d) a villamos berendezésekre és vezetékekre,

e) a horgony- és kormányberendezésre,

f) a vontató-, a toló- és a kikötésre szolgáló berendezésekre,

g) a mentőeszközökre, a mentő- és a szolgálati csónakokra, a csónakdarukra, valamint a rakodó darukra,

h) a hajózási jelző eszközökre és navigációs berendezésekre (jelzőlámpa, hangjelző eszköz, radar stb.), valamint

i) arra, hogy az úszólétesítmény megfelel-e a munka-, a tűz-, az egészségvédelmi, a környezetvédelmi, valamint egyéb előírásoknak.

(8)25 A hajózási hatóság az időszakos vizsgálat alkalmával – az üzembe helyezés előtti vizsgálat során meghatározott legkisebb létszám figyelembevételével – ellenőrzi az úszólétesítmény személyzetének létszámát.

7. §26 (1) A 3. § szerinti uniós belvízi utakon közlekedő vízi járműveknek a következő dokumentumok eredeti példányával kell rendelkezniük

a) az R zónába tartozó vízi úton történő közlekedéskor

b) egyéb vízi utakon való közlekedéskor uniós belvízi hajóbizonyítvány vagy a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvány, beleértve a 7. § szerinti kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványt is.

(2) Az uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal vagy a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvánnyal rendelkező vízi járműveket a 2016/1629 (EU) irányelv 23. cikkének megfelelően el kell látni kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal.

(3) A hajózási hatóság kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványt állít ki a 2. mellékletben meghatározott mintának megfelelően az adott vízi utakra megállapított feltételekkel.

(4) A hajóbizonyítvány elvesztését vagy megrongálódását be kell jelenteni, és pótbizonyítvány kérhető, továbbá a megrongálódott bizonyítványt vissza kell szolgáltatni. A pótbizonyítványon fel kell tüntetni, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

8. § (1)27 A hajózási hatóság, a 7. melléklet szerint elismert hajóosztályozó társaság osztályozási bizonyítványát vagy az osztályozási szemle jegyzőkönyvét is figyelembe véve, – az üzemképesség vizsgálatának eredményeként – az 5. mellékletben foglalt következő hajóokmányokat állítja ki

a)28 Uniós Belvízi Hajóbizonyítvány,

b)29 Kiegészítő Uniós Belvízi Hajóbizonyítvány,

c)30 Ideiglenes Uniós Hajóbizonyítvány,

d) Úszómunkagép Bizonyítvány,

e) Ideiglenes Úszómunkagép Bizonyítvány,

f) Bizonyítvány Tengeri Hajó Részére,

g) Komp Bizonyítvány,

h) Úszómű Bizonyítvány,

i) Nemzetközi kedvtelési célú kishajóbizonyítvány,

j)31 Belvízi Hajóbizonyítvány.

(2)32 A bizonyítványok – az ideiglenes bizonyítványok kivételével – a 6. § (1) bekezdésében előírt soron következő üzemképességi szemle időpontjáig hatályosak, és azok az üzemképességi szemle eredményétől függően a legközelebbi üzemképességi szemle időpontjáig meghosszabbíthatók.

(3)33 A hajózási hatóság az (1) bekezdésben felsorolt hajóokmányban tanúsítja az úszólétesítmény üzemképességét, és egyben bejegyzi az úszólétesítmény legközelebbi üzemképességi szemléjének az időpontját. Az (1) bekezdésben foglalt, típusának megfelelő hajóokmány nélkül az úszólétesítmény nem tartható üzemben. A rajnai szemlebizonyítvánnyal ellátott úszólétesítménynek kiegészítő uniós hajóbizonyítvánnyal is rendelkeznie kell. A személyszállításra vagy belvízi áruszállításra, valamint nagyhajók továbbítására (tolására, vontatására) szolgáló kishajók üzemképességének tanúsítása az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmányban történik.

(3a)34 A kizárólag magyarországi belvizeken üzemelő hajók üzemképességét a hajózási hatóság az (1) bekezdés j) pontja szerinti okmányban tanúsítja.

(4) Ha az úszólétesítmény üzemképességi vizsgálatát külföldi hajóvizsgáló szervezet végezte, az üzembentartó köteles ezt a hajózási hatóságnak bejelenteni, és egyben bemutatni a hajóvizsgáló szervezet által az (1) bekezdésben említett okiratba tett bejegyzés szövegét.

(5)35 A hajózási hatóság az (1) bekezdés szerinti hajóokmányokat a 6. melléklet szerinti jegyzékben tartja nyilván.

(5a)36 A nemzeti víziúton közlekedő, 20 méternél rövidebb személyhajók üzemképességét tanúsító bizonyítványba be kell jegyezni az engedélyezett vonalszakaszt vagy vízterületet.

(6)37 Az elveszett vagy sérült bizonyítványokat – a sérült bizonyítvány visszaszolgáltatása után – a kiállító hajózási hatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján külön jogszabályban megállapított díj ellenében pótolja.

9. § Ha a hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemképességét érintő víziközlekedési baleset esetén, valamint, ha az úszólétesítmény ellenőrzése38 során arra utaló körülményeket állapít meg, hogy az úszólétesítmény hajózásra alkalmatlan, rendkívüli szemlét rendelhet el.

10. § A szabad oldalmagasság, illetőleg a legnagyobb vízkiszorítás (hordképesség) újabb megállapítását kell kérni, ha az annak alapjául szolgáló adatokban változás történt.

11. §39 (1) Az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának és megfelelőségének részletes feltételeit, továbbá az üzemképesség szemléjének és tanúsításával, valamint az úszólétesítmények felügyeletével kapcsolatos eljárás részletes szabályait a nagyhajókra, minden személyhajóra, az úszómunkagépekre, a munkaterületi úszóművekre, valamint a nagyhajók, illetőleg az úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló vontató- és tolóhajókra a 2. melléklet állapítja meg.

(2)40 Az olyan belvízi nagyhajóknál, személyhajóknál, úszómunkagépeknél és úszóműveknél, valamint a nagyhajók, illetve úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló kisgéphajóknál, amelyeket az 1. és 2. zónában üzemeltetnek, a hajótest hossz- és helyi szilárdságát elismert hajóosztályozó társaság előírásai vagy a Belvízi Hajók Műszaki Felügyeleti Előírásai (a továbbiakban: BHMFE) szerint ellenőrizni kell.

(3)41

(4) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában nagyhajónak minősül az olyan hajó is, amely hosszúságának, szélességének és merülésének szorzata (LxBxT) eléri a 100 köbmétert.

(5)42 Elismert hajóosztályozó társaság előírásai szerint vagy a BHMFE alapján kell vizsgálni, ellenőrizni és tanúsítani

a) a kizárólag Magyarország belvízi útjain üzemelő

b) a 2. és 4. zónában, valamint a Fertő tó és Velencei-tó területén üzemeltetett úszómunkagépek

megfelelőségét.

12. §43 (1)44 Nem kell üzembe helyezés előtti szemlét végezni annál a típusbizonyítvánnyal rendelkező, a hajózási hatóságnak azonosítás és egyezőség vizsgálata céljából bemutatott kedvtelési célú kishajónál és motoros vízi sporteszköznél, amelynek megfelelőségét elismert hajóosztályozó társaság vagy egyéb, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban akkreditált megfelelőség-ellenőrző szervezet tanúsította.

(2)45

(3)46

12/A. §47 (1) Minden vízi jármű egyedi európai hajóazonosító számot (ENI) kap a 2. melléklettel összhangban.

(2) A hajóazonosító számot nem lehet megváltoztatni.

(3) Az uniós belvízi hajóbizonyítványt kibocsátó hatóság a bizonyítványba bevezeti az egyedi európai hajóazonosító számot.

(4)48 A hajózási hatóság az érintett vízi járművekre – kivéve a kompokra – és úszómunkagépekre vonatkozóan, a technikai feltételek rendelkezésre állása után, haladéktalanul rögzíti az Európai hajóadatbázisban (EHDB)

a)49 e rendelet alapján a vízi jármű – kivéve a komp – és úszómunkagép azonosítására és leírására szolgáló adatokat;

b) e rendelet alapján a kiadott, megújított, pótolt és visszavont bizonyítványokkal, valamint a bizonyítványt kiadó hatósággal kapcsolatos adatokat;

c) a hajózási hatóság által a rendelet alapján kiadott valamennyi bizonyítvány digitális másolatát;

d) e rendelet alapján elutasított vagy függőben lévő bizonyítvány iránti kérelemre vonatkozó adatokat; és

e) az a)–d) pontban említett adatokban bekövetkezett valamennyi változást.

(5)50 A hajózási hatóság a vízi járműre – kivéve a kompra – és úszómunkagépre vonatkozó adatokat, a vízi jármű – kivéve a komp – és úszómunkagép leselejtezése esetén, a nyilvántartásból törli.

12/B. §51 (1) Ha a jármű nem felel meg a követelményeknek, a hajózási hatóság a (4)–(7) bekezdés alapján felhívja a vízi jármű tulajdonosát vagy annak képviselőjét, hogy a hatóság által meghatározott észszerű határidőn belül a bizonyítvány kiadásához szükséges követelményeknek tegyen eleget.

(2) A vízi jármű fedélzetén lévő bizonyítványt kiadó hajózási hatóságot az ellenőrzést követő hét napon belül értesíteni kell arról, hogy a jármű nem felel meg az előírásoknak.

(3) Ha a vízi jármű fedélzetén nincs hatályos bizonyítvány, a járművet meg kell akadályozni útja folytatásában.

(4) Ha az ellenőrzés során a hajózási hatóság megállapítja, hogy a vízi jármű veszélyt jelent a fedélzeten tartózkodókra, a környezetre vagy a hajózás biztonságára, megakadályozza útja folytatását, mindaddig, amíg a veszélyt megszüntetik, vagy olyan intézkedéseket ír elő, amelyek lehetővé teszik a vízi jármű biztonságos továbbhaladását, a szállítási művelet leállításával, egy olyan helyig, ahol a vízi járművet ellenőrzik vagy megjavítják.

(5) A hatóság hét napon belül tájékoztatja a meghozott határozatáról annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol a járműbizonyítványt kiadták vagy legutoljára megújították, arról, hogy megakadályozta a vízi jármű útjának folytatását, illetve a vízi jármű tulajdonosát vagy annak képviselőjét értesítette arról, hogy a fellelt hibák javításának elmulasztása esetén a vízi jármű útjának folytatását meg fogják akadályozni.

(6)52 A hajózási hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot, valamint a többi illetékes hatóságot a következőkről

a) azoknak a műszaki szolgálatoknak a nevéről és címéről, amelyek a nemzeti illetékes hatósággal együtt a 2. melléklet alkalmazásáért felelősek;

b) a 2. melléklet 6. függelék VII. rész szerinti adatlap egy példányával a fedélzeti szennyvízkezelő művek azon típusairól, amelyekre a legutóbbi adatszolgáltatás óta típusjóváhagyást bocsátottak ki;

c) a fedélzeti szennyvízkezelő művekre kibocsátott azon elismert típusjóváhagyásokról, amelyeket a saját nemzeti vízi úton való használatra a 2. melléklet 6. és 7. függelékében szereplőktől eltérő előírások alapján bocsátanak ki;

d) a fedélzeti szennyvízkezelő művekre kibocsátott típusjóváhagyások visszavonásáról és a visszavonás indokairól a visszavonástól számított egy hónapon belül;

e) azokról a hajózási radarberendezésekről és fordulásjelzőkről, amelyekre típusjóváhagyást adtak ki, az értesítésben fel kell tüntetni a kiadott típusjóváhagyási számot, továbbá a típusmegjelölést, a gyártó nevét, a típusjóváhagyás birtokosának nevét és a típusjóváhagyás napját;

f) a hajózási radarberendezések és fordulásjelzők beszerelésére, cseréjére, javítására vagy karbantartására jogosult szakosodott cégek jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságokról.

13. § (1)53 Ez a rendelet a (3) bekezdésben foglalt kivétellel 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2)54

(3) A rendelet 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4)55 Az úszólétesítmények építésére és átépítésére vonatkozó felmentések és átmeneti rendelkezések alkalmazásának kezdő időpontjaként az úszólétesítmény magyar lajstromba vételének dátumát kell tekinteni.

(5)56 A rendelet hatálybalépésekor már üzemben levő úszólétesítményekre az üzemképességi követelményeket a 2. melléklet 24. és a 24a. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6)57 E rendelet hatálya alá tartozó és a hajózási hatóság által a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet módosításáról szóló 42/2019. (XI. 21.) ITM rendelet [a továbbiakban: 42/2019. (XI. 21.) ITM rendelet] hatálybalépése58 előtt kiadott okmányok lejáratukig hatályosak.

(7)59 Azokra a vízi járművekre, amelyek nem tartoztak a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatálya alá, de amelyek e rendelet 2. melléklet 1.02. cikkében foglaltakkal összefüggésben e rendelet hatálya alá tartoznak, a hatóság uniós belvízi hajóbizonyítványt a műszaki szemlét követően adja ki, amely során ellenőrzi, hogy a vízi jármű megfelel-e a 2. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(8)60 A 2. melléklet szerinti műszaki követelményeknek való megfelelés bármilyen elmulasztását fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványban. Ha a hatóság megállapítja, hogy a hiányosságok nem jelentenek közvetlen veszélyt, a (7) bekezdés szerinti vízi jármű tovább közlekedhet addig az időpontig, amikor a vízi jármű követelményeknek nem megfelelő alkatrészeit vagy tereit a 2. melléklet szerinti műszaki követelményeknek megfelelő alkatrészekre vagy terekre cserélik vagy alakítják át.

(9)61 A (8) bekezdés, valamint a 12/B. § (4) bekezdése szerinti veszély akkor áll fenn, ha a vízi jármű szerkezeti épségére, a hajózási vagy kormányképességi tulajdonságaira vagy sajátos jellemzőire vonatkozó, a 2. melléklet szerinti műszaki követelményekkel összefüggő hiányosságokat állapítottak meg. A 2. melléklet szerinti műszaki követelményekben meghatározott eltérések nem veszélyt jelentő hiányosságok.

(10)62 A meglévő alkatrészeknek a rendszeres javítások és karbantartás során történő, azonos alkatrészekkel vagy azonos technológiájú és tervezésű alkatrészekkel való cseréje nem jelentik a (8) bekezdés szerinti cserét vagy átalakítást.

(11)63 A 2006/87/EK irányelv II. mellékletének 1.06 cikkével összhangban elfogadott, e rendelet 2. melléklet IV. rész 24. és 24a. fejezetében foglalt átmeneti követelmények lejáratukig érvényben maradnak.

13/A. §64 A 34/2010. (IV. 22.) KHEM rendelet 1. §-ával megállapított 1. § (3) bekezdést, 2. §-ával megállapított 4. § (2) bekezdést és 3. §-ával megállapított 8. § (3) bekezdést a 34/2010. (IV. 22.) KHEM rendelet hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14. §65 A hajózási hatósági szemlék végrehajtásának egységes közösségi gyakorlata érdekében elfogadott utasításokat a 2. melléklet 2. függeléke tartalmazza.

15. §66 (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja

a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) a Bizottság (EU) 2018/970 felhatalmazáson alapuló irányelve (2018. április 18.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv II., III. és V. mellékletének módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/100/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről.

d)67 a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2)68 Ez a rendelet

a) a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet, valamint

b) az európai hajóadatbázisról szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

c)69 az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós belvízi utak osztályozása és a vízi járművekre vonatkozó műszaki minimumkövetelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. augusztus 30-i (EU) 2023/2477 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

16. §70 Ez a rendelet

a) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének az uniós belvízi utak jegyzékének és a vízi járművekre vonatkozó műszaki minimumkövetelményeknek a módosítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/1308 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Az 1., 2., 3. és 4. zónába sorolt belvízi utakonüzemeltetett hajók és úszómunkagépek szemleszabályzata

I. RÉSZ

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.01 cikk

Fogalommeghatározások

A Szemleszabályzat alkalmazásában

Az úszólétesítmények típusai

1. Úszólétesítmény – hajó, továbbá úszómű vagy úszómunkagép;

2. Hajó – belvízi vagy tengeri hajó;

3. Belvízi hajó – kizárólag vagy főleg belvízi közlekedésre tervezett hajó;

4. Tengeri hajó – tengeri hajóként nyilvántartott hajó;

5. Önjáró teherhajó – önjáró tartály- vagy szárazáruszállító hajó;

6. Önjáró tartályhajó – állandó tartályokban történő áruszállításra szolgáló és saját géperővel önállóan közlekedni képes hajó;

7. Önjáró szárazáruszállító hajó – olyan áruszállításra szolgáló és saját géperővel önállóan közlekedni képes hajó, amely nem tartályhajó;

8. Csatornadereglye – olyan legfeljebb 38,5 m hosszú és 5,05 m széles belvízi hajó, amely általában csatornákon vagy kizárólag a hajózási hatóság által meghatározott vízterületen közlekedik;

9. Vontatóhajó – kifejezetten vontatási műveletekre épített hajó;

10. Tolóhajó – kifejezetten tolt kötelék továbbítására épített hajó;

11. Uszály – szárazáruszállító vagy tartályuszály;

12. Tartályuszály – állandó tartályokban történő áruszállításra szolgáló, vontatással való továbbításra épített olyan saját géperővel rendelkező hajó, amely csak korlátozott műveleteket tesz lehetővé;

13. Szárazáruszállító uszály – áruszállításra szolgáló, vontatással való továbbításra épített olyan saját géperővel rendelkező hajó, amely csak korlátozott műveleteket tesz lehetővé és nem tartályuszály;

14. Bárka – tartálybárka, szárazáruszállító bárka vagy hajón szállítható bárka;

15. Tartálybárka – állandó tartályokban történő áruszállításra szolgáló, tolással való továbbításra épített olyan saját géperővel rendelkező hajó, amely csak korlátozott műveleteket tesz lehetővé akkor, amikor nem része tolt köteléknek;

16. Szárazáruszállító bárka – áruszállításra szolgáló, tolással való továbbításra épített olyan saját géperővel rendelkező hajó, amely csak korlátozott műveleteket tesz lehetővé akkor, amikor nem része tolt köteléknek és nem tartálybárka;

17. Hajón szállítható bárka – tengeri hajón való szállításra és belvízi úton való közlekedésre épített bárka;

18. Személyhajó – 12 főnél több utas szállítására épített és felszerelt termes vagy kabinos hajó;

19. Vitorlás személyhajó – elsősorban vitorlával való hajtásra épített és felszerelt személyhajó;

20. Termes személyhajó – hálóhelyes utaskabinokkal nem rendelkező személyhajó;

21. Kabinos hajó – hálóhelyes utaskabinokkal rendelkező személyhajó;

22. Gyorsjáratú hajó – 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel közlekedni képes géphajó a kishajók kivételével;

23. Úszómunkagép – munkagépekkel felszerelt, műveletezésre képes úszólétesítmény, mint például úszódaru, úszókotró berendezés, cölöpverő, elevátor;

24. Munkaterületi úszólétesítmény – munkaterületeken történő felhasználásra épített és felszerelt úszólétesítmény, mint például fenékürítős, billenő vagy fedélzetes dereglye, úszómű vagy kőszóró hajó;

25. Kedvtelési célú hajó – olyan sport- és kedvtelési célra szolgáló kishajó, amely nem személyhajó;

26. Szolgálati csónak – a hajó közlekedésre, felkutatásra, mentésre és munkavégzésre használt csónakja;

27. Úszómű – helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszólétesítmény, mint például úszó fürdőmedence, dokk, kikötőponton vagy csónakház, amennyiben az nem úszómunkagép;

28. Úszóanyagok köteléke – tutaj, továbbá vízen helyváltoztatásra alkalmassá tett és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, tárgy vagy kötelék;

Kötelékek

29. Kötelék – úszólétesítmények mereven csatolt vagy vontatott köteléke;

30. Alakzat – a kötelék összeállítási formája;

31. Merev kötelék – tolt kötelék vagy mellévett alakzatok;

32. Tolt kötelék – az úszólétesítmények merev összecsatolása, amelyek közül legalább egy a köteléket továbbító [tolóhajó(k)] előtt található; merevnek kell tekinteni azt a köteléket is, amely egy toló és egy tolt úszólétesítményből áll, amelyek összecsatolása vezérelt együttmozgást tesz lehetővé;

33. Mellévett alakzat – hosszirányban oldalával egymáshoz mereven csatolt úszólétesítmények olyan köteléke, amelyben egy sem helyezkedik el a köteléket továbbító géphajó előtt;

34. Vontatott kötelék – egy vagy több hajóból, úszómunkagépből, úszóműből vagy úszóanyagok kötelékéből álló kötelék, amelyet a kötelékhez tartozó egy vagy több géphajó vontat;

Az úszólétesítmények különleges terei

35. Főgéptér – a hajót hajtó gépek elhelyezésére szolgáló helyiség;

36. Géptér – olyan helyiség, amelyben belső égésű motorok vannak elhelyezve;

37. Kazántér – olyan helyiség, amelyben a gőz előállítására vagy a termikus folyadék melegítésére tervezett, tüzelőanyaggal működő berendezés található;

38. Zárt felépítmény – a fedélzethez szilárd és vízmentes falakkal csatlakozó folytonos és vízmentes építmény;

39. Kormányállás – az a helyiség, amelyben az úszólétesítmény vezetéséhez szükséges kezelő- és ellenőrző készülékek helyezkednek el;

40. Lakótér – az úszólétesítményen folyamatosan tartózkodó személyek részére szolgáló terek, beleértve a konyhákat, élelmiszerraktárakat, mosdókat, mosogatókat, mosodákat, előtereket és folyosókat, kivéve a kormányállást;

41. Utastér – az utasok által a hajón való használatra szolgáló területek, valamint zárt terek, mint például a társalgók, irodák, üzletek, fodrászszalonok, szárítóhelyiségek, mosodák, szaunák, mosdók, mosóhelyiségek, folyosók, átjárók és fallal nem elkerített lépcsők;

42. Vezérlőközpont – a kormányállás, továbbá az a hely, ahol a vészüzemi energiaszolgáltató berendezés vagy annak részei találhatók, illetve az a hely, ahol olyan központ van, ahol állandóan tartózkodnak a személyzet tagjai, mint például a tűzjelző berendezésnél, az ajtók távvezérlésénél vagy a tűzcsappantyúknál;

43. Lépcsőakna – a belső lépcső vagy lift aknája;

44. Szalon – a lakó- vagy utastérben elhelyezkedő helyiség. A személyhajókon a konyhák nem tekinthetők szalonnak;

45. Konyha – olyan helyiség, ahol tűzhely vagy más, hasonló főzőberendezés található;

46. Raktárhelyiség – gyúlékony folyadékok tárolására használt vagy olyan tárolóhelyiség, amelynek alapterülete a 4 m2-t meghaladja;

47. Raktér – a hajónak elől és hátul válaszfallal határolt, nyitott vagy raktártetővel zárható, a csomagolt vagy ömlesztett rakomány, illetve a hajótest részét nem képező (különálló) tartályok befogadására alkalmas része;

48. Beépített tartály – a hajótestben kialakított vagy a hajón rögzített különálló tartály;

49. Munkavégzési terület – a személyzet tevékenységére szolgáló terület, beleértve a járódeszkát, a lendítő rudat és a szolgálati csónakot is;

50. Közlekedési út – személyek mozgására, áruk mozgatására szolgáló tér;

51. Biztonsági terület – a hajótest középsíkjától párhuzamosan 1/5 BWL távolságra, a legnagyobb merülés síkjában futó, kívülről függőleges felülettel határolt tér;

52. Gyülekezőhelyek: a hajó különlegesen védett területei, ahol az utasok veszély esetén gyülekeznek;

53. Evakuálási területek – a munkavégzési terület azon része, ahonnan a személyek evakuálását el lehet végezni;

Hajóműszaki fogalmak

54. Legnagyobb merülés síkja – a legnagyobb megengedett merüléshez tartozó vízvonal síkja;

55. Biztonsági távolság – a legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni;

56. Maradó biztonsági távolság – a hajó megdőlésekor a rendelkezésre álló függőleges távolság a víz szintje és a bemerült oldal azon legalsó pontja között, amelyen túl a hajó nem tekinthető vízmentesnek;

57. Szabadoldal (f) – a legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík közötti függőlegesen mért távolság, amely a fedélzet felső élének legalacsonyabb pontján vagy – fedélzet hiányában – a folytonos oldallemezelés felső élének legalacsonyabb pontján halad át;

58. Maradó szabadoldal – a hajó megdőlésekor rendelkezésre álló függőleges távolság a víz szintje és a fedélzetnek a vízbemerült oldalon lévő legalsó pontjánál levő felső éle között, illetve ha nincs fedélzet, a hajó állandó oldala felső élének legalsó pontja között;

59. Biztonsági peremvonal – olyan elméleti vonal a hajóoldalon, amely legalább 100 mm-rel a válaszfalfedélzet alatt vagy legalább 100 mm-re a hajóoldal legmélyebb, nem vízmentes pontján halad át. Válaszfalfedélzet hiányában olyan vonalat kell felvenni, amely legalább 100 mm-rel azalatt a legmélyebb vonal alatt halad, ameddig a hajó oldala vízmentesnek tekinthető;

60. Vízkiszorítási térfogat () – a hajó vízbe merülő térfogata, m3;

61. Vízkiszorítási tömeg (Δ) – a hajó teljes tömege, beleértve a rakományt, t;

62. Hasábos teltség (CB) – a vízkiszorítási térfogat és az LWLhossz, a BWLszélesség és a T merülés szorzatának viszonyszáma;

63. Szélnek kitett felület (Av) – a hajó merülésvonal feletti részének vetülete, m2;

64. Válaszfalfedélzet – az a fedélzet, amelyhez a megkövetelt vízmentes válaszfalak nyúlnak és amelytől a szabadoldalt mérik;

65. Válaszfal – adott magasságú, általában függőleges, a hajót terekre osztó, a fenék, a külhéj vagy másik válaszfal által határolt fal;

66. Keresztválaszfal – a hajó egyik oldalától a másik oldalig nyúló válaszfal;

67. Fal – általában függőleges irányú elválasztó felület;

68. Térhatároló fal – nem vízmentes fal;

69. Hossz (L) – a hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül;

70. Legnagyobb hossz (LOA) – az úszólétesítmény legnagyobb hossza m-ben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket;

71. Vízvonalhossz (LWL) – a hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza, m;

72. Szélesség (B) – a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig mérve (beleértve a lapátkereket, a dörzssínt és hasonló szerkezeteket), m;

73. Legnagyobb szélesség (BOA) – a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig mérve, beleértve az összes állandó szerkezeteket, mint pl. a lapátkereket, a dörzssínt, a gépészeti és hasonló szerkezeteket, m;

74. Szélesség a vízvonalon (BWL) – a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig a legnagyobb merülés síkján mérve, m;

75. Oldalmagasság – a hajótest legalsó pontja vagy a gerinc és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság, m;

76. Merülés (T): a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

76a. Teljes merülés (TOA): a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevételével) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

77. Mellső függély – a hajótest és a legnagyobb merülés síkjának mellső metszéspontján keresztül húzott függőleges vonal;

78. Fedélzeti oldaljáró tiszta szélessége – fedélzet oldalsó részén a nyíláskeret legkiugróbb részén keresztül húzott függőleges vonal és a fedélzet szélén levő szegély (védőkorlát, lábvédő léc) belső éle közötti távolság;

Kormányberendezés

79. Kormányberendezés – a hajó kormányzásához mint az 5. fejezetben megállapított műveletképesség biztosításához szükséges valamennyi berendezés;

80. Kormány – a kormány vagy a kormányok a kormányszárral, beleértve a kormánynegyedet és a kormánygéppel való összekötés elemeit;

81. Kormánygép – a kormányberendezésnek a kormány kihajtását közvetlenül végző része;

82. Kormányhajtás – a kormánygépnek az energiaforrás és a kormánygép közötti hajtóműve;

83. Energiaforrás – a kormányhajtás és vezérlés energiaellátása fedélzeti hálózatról, akkumulátorról vagy belsőégésű motorról;

84. Kormányvezérlés – a kormányhajtás vezérlését szolgáló részegységek és áramkörök;

85. Kormányhajtó egység – a kormánygép hajtó egysége, ennek vezérlése és energiaforrása;

86. Kézi hajtás – kézi kormánykihajtás mechanikus áttételen keresztül, rásegítő energiaforrás nélkül;

87. Kézi-hidraulikus hajtás – kézi kormánykihajtás hidraulikus erőátvitellel;

88. Fordulási szögsebesség szabályozó – a meghatározott érték alapján a hajó fordulási szögsebességét beállító és fenntartó berendezés;

89. Egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás – olyan módon berendezett és felszerelt kormányállás, hogy a hajót egy személy tudja a radarhajózás során vezetni;

A szerkezeti elemek és anyagok jellemzői

90. Vízmentes – az a szerkezeti elem vagy szerkezet, amely úgy van kialakítva, hogy a víz áthatolását megakadályozza;

91. Fröccsenő víz- és időjárásálló – az a szerkezeti elem vagy szerkezet, amely úgy van kialakítva, hogy szokásosan előforduló viszonyok közt csak jelentéktelen vízmennyiséget enged át;

92. Gáztömör – az a részegység vagy berendezés, amely úgy van kialakítva, hogy gázok vagy gőzök áthatolását megakadályozza;

93. Nem éghető – az az anyag, amely nem gyújtható meg és nem fejleszt gázokat olyan mennyiségben, hogy azok a kb. 750 °C-ra való hevítés során maguktól meggyulladjanak;

94. Nehezen éghető – az az anyag, amely saját maga vagy legalább felülete nehezen gyújtható meg és amely a tűz terjedését a 15.11 cikk 1. pont (c) alpontban meghatározott eljárás szerint megfelelő módon korlátozza;

95. Tűzállóság – a szerkezeti elemek vagy szerkezetek jellemzője a 15.11 cikk 1. pont (d) alpont szerinti vizsgálati eljárással hitelesítve;

96. Tűzállósági Vizsgálati Módszerek Szabályzata – a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Tengerészeti Biztonsági Bizottságának MSC.61(67) határozatával elfogadott tűzállósági vizsgálati módszerek alkalmazására vonatkozó nemzetközi szabályzat;

Egyéb fogalmak

97. Hajóosztályozó társaság – olyan hajóosztályozó társaság, amelyet a 7. mellékletben foglaltak szerint jóváhagytak;

97a. Navigációs fények – a jelzőlámpák által kibocsátott, hajók jelzésére szolgáló fények;

97b. Fényjelzések – a vizuális vagy hangjelzéseket kiegészítő fények;

98. Radarberendezés – a környezetet és a forgalmat érzékelő és megjelenítő elektronikus navigációs segédeszköz;

99. Belvízi ECDIS – szabványos belvízi elektronikus térképmegjelenítő és információs rendszer, amely megjeleníti a belvízi elektronikus hajózási térképekből kiválasztott információkat és a úszólétesítmény egyéb érzékelőiből származó tetszés szerinti információkat;

100. Belvízi ECDIS berendezés – belvízi elektronikus hajózási térképeket megjelenítő berendezés, amelyet kétféle módban lehet működtetni: információs módban és navigációs módban;

101. Információs mód – a belvízi ECDIS csak információra történő használata a radar rátöltése nélkül;

102. Navigációs mód – a belföldi ECDIS vízijármű navigálására történő használata a radar rátöltésével;

103. Kiszolgáló személyzet – személyhajón valamennyi olyan alkalmazott, aki nem tagja a hajó személyzetének;

104. Mozgáskorlátozott személyek – a közforgalmú közlekedés használatában különleges problémákkal szembesülő személyek, úgymint az idősek és a mozgássérültek, valamint az érzékszervi hiányosságokkal rendelkezők, a tolószékben ülők, a terhes nők és a kisgyermekeket kísérők;

105. Uniós hajóbizonyítvány – belvízi nagyhajóra az illetékes hatóság által kiadott bizonyítvány, amely igazolja a Szemleszabályzatban foglalt műszaki követelményeinek való megfelelést, azonos 42/2019. (XI. 21.) ITM rendelet hatályba lépését megelőzően kiállított Közösségi bizonyítvánnyal

106. szakértő – illetékes hatóság, valamint jogszabályban vagy hatóság által felhatalmazott szervezet képviseletében eljáró személy, aki a vonatkozó jogszabályokat és szabványokat ismeri és jogosult rendszereket, berendezéseket megvizsgálni és azokról szakvéleményt, szakértői jelentést készíteni;

107. hozzáértő személy – olyan személy, aki szakképesítése és szakmai gyakorlata alapján ismeri a vonatkozó jogszabályokat és szabványokat, és fel tudja mérni a rendszerek és berendezések üzembiztonságát.

1.02 cikk

Alkalmazási kör

1. A Szemleszabályzat alkalmazási köre

(a) a 20 m vagy annál hosszabb hajókra,

(b) a 100 m3 vagy annál nagyobb L.B.T szorzatú hajókra

c) a belvízi árufuvarozásra szolgáló legalább 20 tonna hordképességű és

(ca) 100 m3 -nél kisebb L, B, T szorzatú, vagy

(cb) 20 méternél rövidebb hajókra

terjed ki.

2. Főméreteiktől függetlenül a Szemleszabályzatot kell alkalmazni

(a) a nagyhajók, illetve úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló hajókra,

(b) a személyzeten kívül több mint 12 személy szállítására szolgáló személyhajókra,

(c) az úszómunkagépekre.

3. Nem tartoznak Szemleszabályzat alkalmazási körébe

(a) a hadihajók, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik,

(b) tengerjáró hajók, beleértve azokat a tengerjáró vontató- és tolóhajókat, amelyek árapályos vizeken közlekednek, vagy ott van a bázisuk; vagy ideiglenesen belvízi utakon közlekednek,

amennyiben rendelkeznek legalább az alábbiakkal

ba) megfelelőségi – vagy azzal egyenértékű – bizonyítvány az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS) tekintetében; megfelelőségi – vagy azzal egyenértékű – bizonyítvány a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény tekintetében, és a nemzetközi olajszennyezés-megelőzési (LL) bizonyítvány a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973/1978. évi nemzetközi egyezménynek (MARPOL) való megfelelés tekintetében;

bb) azon tengerjáró hajók esetében, amelyek nem tartoznak a SOLAS-egyezmény, a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény vagy a MARPOL-egyezmény hatálya alá, a lobogó szerinti államuk jogszabályai által előírt vonatkozó bizonyítványok és szabadoldali jelek;

bc) azon személyhajók esetében, amelyek nem tartoznak egyik, a ba) alpontban említett egyezmény hatálya alá sem, a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően kiadott, a személyhajók biztonsági szabályaira és követelményeire vonatkozó bizonyítvány; vagy

bd) azon kedvtelési célú kishajók tekintetében, amelyek nem tartoznak egyik, a ba) alpontban említett egyezmény hatálya alá sem, azon ország által kiadott, megfelelő szintű biztonságot igazoló bizonyítvány alapján, amelynek lobogója alatt a vízi jármű közlekedik,

(c) a kompok.

1.03 cikk

Hajóbizonyítvány

Nem magyar lobogó alatt Magyarország területén közlekedő úszólétesítménynek rendelkeznie kell uniós, dunai vagy rajnai hajóbizonyítvánnyal, illetve a lobogó szerinti hajózási hatóság által kiállított, Magyarország által elismert hatályos hajóokmánnyal (az elismerésre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni az olyan lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, amelyek nemzetközi szerződés alapján a nemzeti elbánás szabályai alá tartoznak).

1.04 cikk

Különleges vizeken közlekedő úszólétesítmények

Azoknak az úszólétesítményeknek a hajózási alkalmasságát, amelyek csak víziútnak nem nyilvánított vízterületen vagy az 1-3. zónába nem tartozó víziúton közlekednek, az illetékes hajózási hatóság szemlebizottsága meghatározott vízterületre korlátozva állapítja meg. Ebben az esetben az úszólétesítménynek meg kell felelnie a 19. fejezet előírásainak.

1.05 cikk

Tengeri hajók

Tengeri hajóknak rendelkezniük kell az 1.02 cikk 3. pontja (b) alpont (ba) és (bb) alpontjában foglalt bizonyítványokkal, amennyiben azok ilyenekkel nem rendelkeznek, azokat az 5. melléklet szerinti bizonyítvány helyettesíti, amely az abban meghatározott vízterületre hajózásra alkalmasságukat igazolja. Ebben az esetben meg kell felelniük a 20. fejezetnek.

1.06 cikk

Átmeneti rendelkezések

A Szemleszabályzat előírásait a rendelet átmeneti rendelkezései és a 24. fejezetben foglaltak szerint kell alkalmazni.

1.07 cikk

Utasítások a szemlebizottság részére

A hajózási hatósági szemlék végrehajtásának egységes uniós gyakorlata érdekében elfogadott utasításokat a 2. melléklet 2. függeléke tartalmazza.”

2. Fejezet

ELJÁRÁS

2.01 cikk

Szemlebizottság

1. A hajózási hatóság szemlebizottságo(ka)t működtet. A szemlebizottság a hajózási hatóság nevében jár el.

2. A szemlebizottság elnöke egy a hajózási hatóság kormánytisztviselői közül kijelölt szakember, tagjai a hajózási hatóság által felkért

(a) a belvízi hajók és gépészeti berendezéseik tervezésében jártas szakértő és

(b) az ellenőrizendő hajó vezetésére feljogosító képesítő okmánnyal rendelkező személy.

(c) a kormányzat egy, a belföldi hajózásért felelős tisztviselője;

(d) egy, a hagyományos vízi járművek szemléjének végzésében jártas szakember.

3. A szemlebizottság elnökét és tagjait a hajózási hatóság jelöli ki. Az elnöknek és a tagoknak – a hajózási hatóság kormánytisztviselőit kivéve – feladataik átvételekor írásos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy azokat teljesen függetlenül fogják végrehajtani.

4. A szemlebizottság(ok) tevékenységük támogatására szakértőket vonhatnak be.

2.02 cikk

Szemlekérelem

1. Az úszólétesítmény tulajdonosának, aki az üzembe helyezéshez szükséges, valamint az időszakos megfelelőséget tanúsító bizonyítvány kiadását kívánja kérelmezni, a választása szerinti – hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező – szemlebizottságot kijelölő hatósághoz a 8. melléklet függeléke szerinti adattartalmú kérelmet kell benyújtani. A kijelölt szemlebizottság határozza meg azokat a dokumentumokat, amelyeket részére be kell terjeszteni.

2. Olyan úszólétesítményre, amelyre a Szemleszabályzat hatálya nem terjed ki, a tulajdonos vagy megbízottja kérelmezheti hajóokmány kiadását. A kérelemnek helyt kell adni, amennyiben az úszólétesítmény az e szabályzatban foglaltaknak eleget tesz.

2.03 cikk

Az úszólétesítmény kiállítása szemlére

1. A tulajdonosnak az úszólétesítményt üresen, tisztán és felszerelve kell szemlére – beleértve a köbözést is – kiállítania. A szemle során meg kell adnia a szükséges segítséget, például egy megfelelő csónakot és személyzetet kell rendelkezésre bocsátania, továbbá szabaddá kell tennie a hajótest vagy a berendezések olyan részeit, amelyek közvetlenül nem hozzáférhetők vagy nem láthatók.

2. A szemlebizottságnak az úszólétesítmény első szemléje során azt a parton kell megszemlélnie. A parti szemle elhagyható, amennyiben osztályozási bizonyítvány vagy egy elismert hajóosztályozó társaság bizonylata, amely szerint az építés ennek a társaságnak az előírásai szerint történt, bemutatásra kerül, illetve ha egy olyan bizonyítványt mutatnak be, amely igazolja, hogy a parton végzett szemlét egy másik hatóság már elvégezte más célból. Időszakos vagy rendkívüli vizsgálatnál a szemlebizottság parti szemlét rendelhet el. A szemlebizottságnak a géphajók és a kötelékben való továbbításra szolgáló úszólétesítmények első vizsgálatánál, továbbá a hajtó berendezés vagy a kormányberendezés jelentős változtatásánál próbauta(ka)t kell végeztetnie.

3. A szemlebizottság pótlólagos szemlé(ke)t és próbauta(ka)t vagy további vizsgálatokat rendelhet el. Ugyanez érvényes az építés során.

2.04 cikk

Az uniós hajóbizonyítvány, illetőleg az úszómunkagép-bizonyítvány megadása

1. Ha az úszólétesítmény szemléje során a szemlebizottság megállapítja, hogy az úszólétesítmény a rendeletben foglalt követelményeknek megfelel, a kérelmező számára kiállítja az 5. mellékletben foglalt minta szerinti üzemképességet igazoló uniós hajóbizonyítványt, illetőleg úszómunkagép-bizonyítványt (a továbbiakban együtt: uniós hajóbizonyítvány), illetve amennyiben az úszómunkagépet Magyarország határain kívül kívánják üzemeltetni, a hajózási hatóság az 5. mellékletben szereplő minta szerinti uniós hajóbizonyítványt állítja ki.

2. Ha a szemlebizottság megtagadja az uniós hajóbizonyítvány megadását, úgy ezt annak okaival együtt határozatban (szemlejegyzőkönyv) közölnie kell a kérelmezővel.

3. A szemlebizottság azonosító jelét, ami az uniós hajóbizonyítványba is bejegyzésre kerül, az uniós hajóbizonyítvány sorszámával együtt, latin betűkkel és arab számokkal, amelyek magassága legalább 2 cm, jól látható helyen, az úszólétesítménynek ütközésektől védett és kopásnak kevéssé kitett szilárd helyén, letörölhetetlenül fel kell tüntetni.

2.05 cikk

Ideiglenes uniós hajóbizonyítvány

1. A szemlebizottság ideiglenes uniós hajóbizonyítványt adhat ki

(a) azoknak az úszólétesítményeknek, amelyek uniós hajóbizonyítvány kiállítása céljából az általuk választott illetékes szemlebizottság által kijelölt helyre kívánnak eljutni,

(b) azoknak az úszólétesítményeknek, amelyek a 2.07 cikkben, 2.13 cikk 1. pontban vagy 2.14 cikkben felsorolt okok miatt átmenetileg nem rendelkeznek hajóbizonyítvánnyal,

(c) az úszólétesítményeknek, ha a vizsgálat után az uniós hajóbizonyítvány még elkészítés alatt áll,

(d) az úszólétesítményeknek, amennyiben az 5. melléklet szerinti bizonyítvány kiadásának nem minden feltétele teljesült,

(e) azoknak az úszólétesítményeknek, amelyeknek állapota baleset vagy káresemény következtében már nem egyezik meg az uniós hajóbizonyítvány szerinti állapottal,

(f) azoknak az úszólétesítményeknek, amelyekre vonatkozóan a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Hajózási Szabályzat) I. Rész 1.21 cikk 1. pontja alapján a hajózási hatóság a különleges szállítási engedélyt az ideiglenes uniós hajóbizonyítvány meglététől teszi függővé,

(g) úszólétesítményeknek, amelyek részére a szemlebizottság a 2.19 cikk 2. pontja szerinti egyenértékűséget azokra az esetekre hagyja jóvá, amelyekre az NKH Központi Hivatala még nem adott ki ajánlást.

2. Az ideiglenes uniós hajóbizonyítvány az 5. mellékletben foglalt minta szerint kerül kiállításra, amennyiben az úszólétesítmény menetképessége megfelelően biztosítottnak fogadható el. Ez a bizonyítvány tartalmazza a szemlebizottság által szükségesnek tartott feltételeket és hatályos

(a) az 1. pont (a), (d)-(f) alpontig felsorolt esetekben egy egyszeri, meghatározott útra, egy méltányos időn belül, de legfeljebb egy hónapig,

(b) az 1. pont (b) és (c) alpont alatt felsorolt esetekben egy méltányos időre,

(c) az 1. pont (g) alpont szerinti esetekben hat hónapig. Ez csak az NKH Központi Hivatala hozzájárulásával hosszabbítható meg.

2.06 cikk

Az uniós hajóbizonyítvány időbeli hatálya

1. Új úszólétesítményre kiállított bizonyítvány

(a) személyhajónál öt évig,

(b) minden egyéb úszólétesítménynél tíz évig

hatályos.

2. Meglévő úszólétesítmény bizonyítványának időbeli hatályát a szemle eredményétől függően a hajózási hatóság állapítja meg, azonban az nem haladhatja meg az 1. pontban megállapított időtartamot.

2.07 cikk

Bejegyzések és módosítások az uniós hajóbizonyítványban

1. Az úszólétesítmény tulajdonosa vagy annak képviselője a hatóság tudomására hoz minden, a hajó nevében vagy tulajdonjogában bekövetkezett változást, újabb köbözési eredményt, a bejegyzésben vagy honi kikötőben történt változást, és az uniós bizonyítványt az említett hatósághoz elküldi módosításra.

2. Az uniós hajóbizonyítványba minden bejegyzést vagy annak módosításait, amelyeket ez a rendelet, a Hajózási Szabályzat vagy egyéb rendelkezések írnak elő, bármelyik illetékes szemlebizottság elvégezheti.

3. Amennyiben a szemlebizottság az uniós hajóbizonyítványban módosítást végez, abba megjegyzést vezet be, úgy ezt közölnie kell azzal a szemlebizottsággal, amelyik a bizonyítványt kiállította.

2.08 cikk

Rendkívüli szemle

1. Minden olyan jelentős változtatás vagy felújítás után, amely a szerkezeti szilárdságot, a menet- vagy műveletezési tulajdonságokat vagy az úszólétesítmény különleges jellemzőit befolyásolja, az újbóli forgalomba állítás előtt az úszólétesítményt rendkívüli szemlére kell kiállítani valamely illetékes szemlebizottság elé.

2. A szemlebizottság, amelyik a rendkívüli szemlét végezte, ennek a szemlének az eredménye szerint határozza meg az uniós hajóbizonyítvány időbeli hatályát. Ez azonban nem lépheti túl a meglevő uniós hajóbizonyítvány időbeli hatályát. Az időbeli hatályát a szemlebizottság bejegyzi az uniós hajóbizonyítványba, és tudomására kell hoznia annak a szemlebizottságnak, amelyik a bizonyítványt kiállította.

2.09 cikk

Időszakos szemle

1. Az uniós hajóbizonyítvány hatályának lejárta előtt az úszólétesítményt szemlének kell alávetni.

2. Kivételesen a tulajdonos megalapozott kérelme alapján a szemlebizottság szemle nélkül meghosszabbíthatja az uniós hajóbizonyítvány időbeli hatályát legfeljebb hat hónappal. A meghosszabbításról kiállított dokumentumot az úszólétesítményen kell tartani.

3. A szemlebizottság, amelyik az időszakos szemlét végrehajtotta, e szemle eredményétől függően határozza meg az uniós hajóbizonyítvány új időbeli hatályát a 2.06. cikk rendelkezéseit nem érintve.

4. Az időbeli hatályát a szemlebizottság bejegyzi az uniós hajóbizonyítványba, és ezt tudomására kell hoznia annak a szemlebizottságnak, amelyik a bizonyítványt kiállította.

5. Amennyiben az uniós hajóbizonyítvány időbeli hatályának meghosszabbítása helyett az uniós hajóbizonyítványt egy újjal pótolják, akkor a régi bizonyítványt vissza kell adni annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiállította. Az uniós hajóbizonyítványt a szemlebizottságot megbízó hajózási hatóság – jogszabályban előírt ideig – megőrzi.

2.10 cikk

Önkéntes szemle

A hajótulajdonos vagy meghatalmazottja bármikor kérelmezhet szemlét. Ennek a szemlekérelemnek helyt kell adni.

2.11 cikk

Hivatalból indított szemle

1. Amennyiben a hajózási hatóság azt vélelmezi, hogy egy úszólétesítmény a fedélzetén tartózkodó személyekre vagy a hajózásra nézve veszélyt jelent, elrendelheti az úszólétesítménynek valamely szemlebizottság általi megszemlélését.

2. Az 1. pontban meghatározott esetben az úszólétesítmény tulajdonosa csak akkor viseli a szemle költségeit, ha a szemlebizottság az 1. pontban megnevezett hatóság álláspontját a szemle alapján megerősíti.

2.12 cikk

Hajóosztályozó társaság bizonylata

A szemlebizottság teljesen vagy részben eltekinthet annak vizsgálatától, hogy az úszólétesítmény eleget tesz-e az (EU) 2021/1308 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében és a Szabályzat 23.09 cikkében foglalt előírásoknak, ha elismert hajóosztályozó társaság érvényes bizonylata azt igazolja, hogy az úszólétesítmény ezeknek az előírásoknak teljesen vagy részben megfelel.

2.13 cikk

Uniós hajóbizonyítvány visszatartása és bevonása

1. Ha a szemlebizottság valamely szemle során megállapítja, hogy az úszólétesítmény vagy felszerelése súlyos hiányosságokat mutat és ezek az úszólétesítményen tartózkodó személyek vagy a hajózás biztonságát veszélyeztetik, akkor vissza kell tartania az uniós hajóbizonyítványt és erről haladéktalanul értesítenie kell azt a szemlebizottságot, amelyik azt kiállította. Tolt bárkáknál és munkaterületi úszólétesítményeknél ilyen esetben a Hajózási Szabályzat szerinti fémtáblát is vissza kell tartani. Ha a szemlebizottság megállapítja, hogy a hiányosságokat megszüntették, visszaadja az uniós hajóbizonyítványt a hajótulajdonosnak vagy megbízottjának. A hiányosságok megszüntetésének megállapítását, az uniós hajóbizonyítvány visszaadását a hajótulajdonos vagy megbízottja egy másik szemlebizottságnál is kérelmezheti. Ha az uniós hajóbizonyítványt visszatartó szemlebizottság azt vélelmezi, hogy a hiányosságok belátható időn belül nem háríthatók el, akkor az uniós hajóbizonyítványt visszaküldi annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiadta vagy utolsóként meghosszabbította.

2. Ha az úszólétesítményt végleg leállították vagy kiselejtezték, a tulajdonos köteles az uniós hajóbizonyítványt visszaküldeni annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiállította. Az uniós hajóbizonyítványt az uniós hajóbizonyítványt kibocsátó hajózási hatóság – jogszabályban előírt ideig – megőrzi.

2.14 cikk

Másolat, másodlat kiadása

1. Az uniós hajóbizonyítvány elvesztését be kell jelenteni annál a szemlebizottságnál, amelyik azt kiállította. A szemlebizottság az uniós hajóbizonyítványról egy másolatot állít ki, amelyet ilyenként kell megjelölni.

2. Amennyiben egy uniós hajóbizonyítvány olvashatatlanná vagy egyébként használhatatlanná válik, akkor az úszólétesítmény tulajdonosának vagy megbízottjának vissza kell szolgáltatnia az uniós hajóbizonyítványt annak a szemlebizottságnak, amelyik azt kiállította; ez az 1. pontnak megfelelően második példányt (másodlat) állít ki.

2.15 cikk

Költségek

1. A 2.11. cikk 2. pontjának sérelme nélkül az úszólétesítmény tulajdonosa viseli a szemlével és az uniós hajóbizonyítvány kiadásával kapcsolatos költségeket a hajózási hatósági eljárási díjakról rendelkező külön jogszabály szerint. Nem tehető megkülönböztetés a lajstromozó országra, a tulajdonos állampolgárságára vagy a lakóhelyére való tekintettel.

2. A szemlebizottság a szemle lefolytatása előtt – hajózási hatósági eljárási díjakról rendelkező külön jogszabály szerint – megkövetelheti az előre látható díj és költségek mértékéig terjedő előleg befizetését.

2.16 cikk

Tájékoztatás

Olyan személyek, akik megalapozott érdekeltséget tudnak igazolni, a szemlebizottságnál betekinthetnek az úszólétesítmény uniós hajóbizonyítványába és saját költségükre abból kivonatokat vagy hitelesített másolatokat kaphatnak, amelyeket ilyenként kell megjelölni.

2.17 cikk

Uniós hajóbizonyítványok nyilvántartása

1. A szemlebizottságok az általuk kiállított uniós hajóbizonyítványokat sorszámmal látják el. Az általuk kibocsátott valamennyi uniós hajóbizonyítványról a szemlebizottságot megbízó hajózási hatóság nyilvántartást vezet a 6. melléklet szerint.

2. A szemlebizottságot megbízó hajózási hatóságnak a szemlebizottság által kibocsátott uniós hajóbizonyítványokról meg kell őrizni egy eredeti példányt vagy egy másolatot. Ebbe kell bevezetnie minden észrevételt és változást, továbbá érvényesítést és visszavonást.

Az 1. bekezdésben említett nyilvántartást ennek megfelelően frissítik.

3.

2.18 cikk

Egyedi európai hajóazonosító szám

1. Az egyedi európai hajóazonosító szám (a továbbiakban: európai hajóazonosító szám) a 2. függeléknek megfelelően nyolc arab számból áll.

2. Az egyedi európai hajóazonosító számot az uniós hajóbizonyítványba a bizonyítványt kiállító illetékes hatóság jegyzi be. Ha az úszólétesítmény az uniós hajóbizonyítvány kiállításának időpontjában még nem rendelkezik európai hajóazonosító számmal, annak a tagállamnak illetékes hatósága adja ki, ahol az úszólétesítményt lajstromozták vagy ahol anyakikötője van.

Az olyan országból származó úszólétesítménynél, amelyekben nem lehet európai hajóazonosító számot kiadni, az uniós hajóbizonyítványba bejegyzendő európai hajóazonosító számot a bizonyítványt kiállító illetékes hatóság adja ki.

3. Egy úszólétesítményre csak egy európai hajóazonosító szám adható ki. Az európai hajóazonosító szám csak egyszer adható ki és az az úszólétesítmény teljes üzemben tartási ideje alatt változatlan marad.

4. Az európai hajóazonosító szám kiadását az illetékes hatóságtól az úszólétesítmény tulajdonosa vagy annak képviselője kérelmezi. Az úszólétesítmény tulajdonosa vagy annak képviselője felel azért is, hogy az úszólétesítményen az európai hajóazonosító szám fel legyen tüntetve.

5. Az Európai Bizottságot az európai hajóazonosító szám kiadásáért felelős hatóság kijelöléséről a közlekedésért felelős miniszter értesíti.

6. A hajózási hatóság az európai hajóazonosító számot a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint kezeli és jegyzi be a Bizottság hajóadatbázisába.

2.19 cikk

Egyenértékűség és mentesség

1. A hajózási hatóság egyenértékűnek ismerheti el és engedélyezheti, hogy egy úszólétesítményen olyan anyagokat és berendezéseket vagy felszereléseket építsenek be, helyezzenek el – anélkül, hogy más szerkezeti intézkedéseket vagy más rendelkezéseket kellene kielégíteni –, ha azokat a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 1991. december 16-ai 91/672/EGK tanácsi irányelv 7. cikkével létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) egyenértékűnek ismeri el.

2. Amennyiben a bizottság nem jut döntésre az 1. pont szerinti egyenértékűséget illetően, a hajózási hatóság ideiglenes uniós hajóbizonyítványt adhat ki.

A Budapest Főváros Kormányhivatala az Európai Bizottságnak az ideiglenes uniós bizonyítvány kiadásától számított egy hónapon belül jelentést tesz a 2.05 cikk 1. pontja (g) alpontjával összhangban, megjelölve az úszólétesítmény nevét és európai hajóazonosító számát, az eltérés típusát, valamint azt a tagállamot, amelyben az úszólétesítményt lajstromozták vagy ahol anyakikötője található.

3. Kísérleti célból, korlátozott időtartamra a szemlebizottság is megadhatja az uniós hajóbizonyítványt a bizottság ajánlása alapján olyan úszólétesítmény részére, amely az (EU) 2021/1308 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének előírásaitól eltérő műszaki újdonságokkal rendelkezik, ha ezek kielégítő biztonságot nyújtanak.

4. Az 1–3. pontban meghatározott egyenértékűségeket és mentességeket az uniós hajóbizonyítványban fel kell tüntetni. Ezekről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot.

II. RÉSZ

III. RÉSZ

SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

23. Fejezet

SZEMÉLYZET

23.01 cikk

Általános követelmények

1. A személyzet tagja magyar lobogó alatt közlekedő hajón a hajózási képesítésekről szóló, vagy a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott képesítésű személy lehet.

2. A magyar lajstromban nyilvántartott hajókon a magyar munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni. A nem magyar hajólajstromban szereplő hajókra vonatkozóan a lobogó szerinti állam munkavédelmi előírásait kell alkalmazni.

Várandós anyák vagy gyermekágyasok legalább 14 héten át nem lehetnek a személyzet tagjai. Ezt az előírást – megosztva – a szülés előtti legalább 6 hét, a szülés utáni legalább 7 hét időtartamra kell alkalmazni.

3. A 23.05., 23.06. és 23.08 cikk alkalmazásánál azokat a menet- és pihenőidőket is figyelembe kell venni, amelyeket e szabályzat területi hatályán kívül eső szakaszon teljesítenek.

23.02 cikk

A személyzet tagjai, képesítés

1. A személyzet tagja magyar lobogó alatt közlekedő hajón a hajózási képesítésekről szóló jogszabályban meghatározott képesítésű személy, továbbá a gyakornok, a tanulómatróz, a matróz, a képesített matróz, a matrózgépkezelő és a fedélzetmester lehet.

2. A hajók személyzetének képesítési követelményeit a hajózási képesítésekről szóló, vagy a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet határozza meg.

23.03 cikk

A személyzet tagjai, fizikai alkalmasság

1. A szolgálatra való fizikai alkalmasságot jogszabályban erre kijelölt orvos által a személyzet tagjaként történő első szolgálatot megelőzően kiállított egészségügyi bizonyítvánnyal kell igazolni.

2. A fizikai alkalmasság feltételei különösen

a) kielégítő látás és hallás,

b) képesség 20 kg tömegű teher egyedüli felemelésére.

3. A szolgálat további időszakában jogszabályban foglalt időközönként az 1. pontban meghatározott bizonyítványt meg kell újítani.

4. Ha az illetékes hatóságnak kételyei vannak a személyzet valamely tagjának testi alkalmasságára nézve, elrendelheti az 1. és 2. pontok szerinti orvosi felülvizsgálatot. Ha a kétely megalapozottnak bizonyul, akkor a felmerült költségeket a vizsgált személy viseli.

23.04 cikk

A képesítés igazolása, szolgálati könyv

1. A személyzet minden tagjának jogszabályban előírt hajós szolgálati könyvvel kell rendelkeznie. A szolgálati könyvet az úszólétesítményen való első szolgálat felvételekor át kell adni az úszólétesítmény vezetőjének, akinek rendszeresen el kell végeznie az összes bejegyzést, és a szolgálati viszony befejezéséig azt biztonságosan meg kell őriznie. Ezt a szolgálati könyvet a tulajdonos kívánságára mindenkor és késedelem nélkül ki kell szolgáltatni.

2.

3. Az úszólétesítményen a szolgálat ellátására jogosító képesítést vagy az azt tartalmazó szolgálati könyvet ellenőrzéskor a helyszínen fel kell mutatni.

23.05 cikk

Üzemmódok

1. Az úszólétesítményen a következő üzemmódok alkalmazhatók

a) A1: nappali hajózás 14 óra időtartamig,

b) A2: félállandó hajózás 18 óra időtartamig,

c) B: állandó hajózás 24 óra időtartamig,

mindenkor 24 órás időtartamon belül.

Az A1, illetve A2 üzemmódban üzemeltetett úszólétesítménynek a hajózást megszakítás nélküli 8, illetve 6 órára be kell szüntetnie, ha a hajón a 4. mellékletnek megfelelő, a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú menetíró van, és az rendeltetésszerűen működik. Ellenkező esetben az A1 üzemmódban üzemeltetett úszólétesítményen 22:00 és 06:00 óra, illetve A2 üzemmódban a 23:00 és 05:00 óra között megszakítás nélkül szüneteltetni kell a hajózást.

2. Belföldi forgalomban közlekedő személyhajón, valamint kikötőkben helyi szolgálatot teljesítő hajókon, amelynek teljes napi – hajónaplóval igazolt – menetideje nem haladja meg a 14 órát, a 22:00 és 06:00, illetve a 23:00 és 05:00 óra közötti időszakra vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni, azonban ez nem sértheti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Megjegyzés

Kivételes esetben naptári hetenként legfeljebb egyszer a nappali hajózást legfeljebb 16 órás tartamra lehet meghosszabbítani, ha a hajón a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú menetíró van, és ez rendeltetésszerűen működik, továbbá ha az előírt minimális személyzetben két fő rendelkezik a hajó vezetésére jogosító képesítéssel. A 23.10 cikk táblázatának 1. és 3. fokozatában az ilyen képesítéssel rendelkezők egyike helyettesíthető egy olyan személlyel, akinek képesnek kell lennie arra, hogy a kormányzást ideiglenesen végezze, és fel tud mutatni legalább kormányos képesítést vagy olyan hajós szolgálati könyvet, amely az illetékes hajózási hatóságnak egy arra vonatkozó bejegyzését tartalmazza, hogy az illető legalább 2 évet hajózott az adott víziúton legalább matrózként vagy matróz-gépkezelőként. A 23.10 cikk táblázatának 2. fokozatában egy képesítéssel rendelkező személy helyettesítése csak akkor történhet meg, ha a személyzetet egy tanulómatrózzal egészítik ki a személyzet harmadik tagjaként.

23.06 cikk

Minimális pihenőidő

1. Az A1 üzemmódban a személyzet minden tagjának biztosítani kell egy megszakítás nélküli 8 órás pihenőidőt a menetidőn kívül, minden esetben 24 órás időtartamon belül, amit a 8 órás pihenőidő végétől kell számítani.

Az A2 üzemmódban a személyzet minden tagjának 24 órás időtartamonként nyolc órás pihenőidőt kell biztosítani; ebből 6 órát megszakítás nélkül, menetidőn kívüli időszakban. A 24 órás időtartamot az előző 8 órás pihenőidő végétől kell számítani. A személyzet fiatalkorú tagjai részére a pihenőidő megszakítás nélkül 8 óra, amelyből 6 órának a menetidőn kívüli időre kell esnie.

A B üzemmódban a személyzet minden tagjának biztosítani kell 24 órás pihenőidőt egy 48 órás időtartamon belül. E pihenőidőn belül legalább két, 6 óráig tartó, megszakítás nélküli időszaknak kell lennie.

Pihenőideje alatt a személyzet tagját nem szabad igénybe venni felügyeleti szolgálatra, és készenléti szolgálatra sem; a veszteglő jármű jogszabályban vagy átmeneti hatósági rendelkezésben előírt őrszolgálata és felügyelete nem minősül igénybevételnek e bekezdés értelmében.

2. Más jogszabályban vagy kollektív szerződésben a hosszabb pihenőidőre vonatkozó rendelkezések érintetlenül maradnak.

23.07 cikk

Az üzemmód változtatása

1. Az üzemmód változtatása csak a 2. pontban foglalt előírások szerint lehetséges.

2. a) Az A1 üzemmódról csak akkor lehet az A2-re áttérni, ha

aa) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

ab) az A2 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt olyan nyolcórás pihenőt tartottak, amelyből 6 óra menetidőn kívülre esett, és az A2 üzemmódra előírt kiegészítő személy a hajón van.

b) Az A2 üzemmódról csak akkor lehet az A1-re áttérni, ha

ba) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

bb) az A1 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a megszakítás nélküli, menetidőn kívüli, 8 órás pihenőidőt betartották.

c) A B üzemmódról csak akkor lehet az A1 vagy A2 üzemmódra áttérni, ha

ca) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

cb) az A1, illetve A2 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a 8, illetve 6 órás, megszakítás nélküli pihenőidőt betartották.

d) Az A1 és A2 üzemmódról csak akkor lehet a B-re átállni, ha

da) a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

db) a B üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a 8, illetve 6 órás, megszakítás nélküli, menetidőn kívüli pihenőidőt betartották, és a B üzemmódra előírt kiegészítő személy a hajón van.

e) A hajó megszakítás nélkül A1 vagy A2 üzemmódban abban az esetben folytathatja az útját, ha a személyzet teljes váltása megtörtént és a személyzet közvetlenül az út előtt 8, illetve 6 órás megszakítatlan menetidőn kívüli pihenőt tartott és igazolt.

f) A pihenőidő igazolása az 5. melléklet szerinti okmánnyal történik vagy azon úszólétesítmény hajónaplójának másolatával, amelyen a személyzet utoljára tartózkodott.

23.08 cikk

Hajónapló, menetíró

1. Minden olyan úszólétesítményen, amelyen jogszabály hajónapló vezetését írja elő, rendelkezésre kell állnia egy, a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete szerinti mintának megfelelő hajónaplónak. A hajónaplót az abban foglalt útmutató szerint kell vezetni. A hajónapló meglétéért és vezetéséért az úszólétesítmény vezetője felel. Az első hajónaplót, amelyet el kell látni az 1. sorszámmal, az úszólétesítmény nevével és annak hivatalos hajószámával az illetékes hajózási hatóság állítja ki.

A hajónapló vezetésére vonatkozó útmutató 2. pontja, amely szerint utanként egyetlen kimutatás elegendő a pihenőidők bejegyzéseire, csak a megszakítás nélküli menet (B) személyzetének tagjaira érvényes. A nappali hajózásban (A1), a félállandó hajózásban (A2) a személyzet minden tagja részére naponta be kell jegyezni a pihenőidő kezdetét és végét.

Az üzemmód változtatása szerint szükséges beírásokat a hajónapló új oldalára kell bevezetni.

2. Minden további hajónaplót a helyileg illetékes hajózási hatóság sorszámozhatja és adhatja ki, azonban a kiadás csak az előző hajónapló bemutatása ellenében történhet. Az előző hajónaplót kitörölhetetlenül „érvénytelen"-ként kell megjelölni, és vissza kell szolgáltatni a hajó vezetőjének.

3. Az érvénytelenített hajónaplót az utolsó bejegyzést követő 6 hónapon át az úszólétesítményen meg kell őrizni.

4. Az első (1. sorszámú) hajónapló kiadásakor az a hatóság, amelyik az első hajónaplót kiadja egy nyilvántartó bizonylatot állít ki, ami a kiadást hajónévvel, hivatalos hajószámmal, a hajónapló számával és a kiadás dátumával igazolja. Ezt a nyilvántartó bizonylatot a hajón kell tartani és az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni. A hajónaplók további kiadását a 2. sorszámtól kezdve a kiállító hatóságok bevezetik a nyilvántartó bizonylatba.

5. A menetíró feljegyzéseit a feljegyzést követő 6 hónapon át meg kell őrizni a hajón.

6. A 2022. január 18. napját megelőzően kiállított hajónaplók legkésőbb 2032. január 17. napjáig hatályban maradnak.

23.09 cikk

A hajó felszerelése

1. A géphajók, tolóhajók, tolt kötelékek és személyhajók esetében az 1.1. vagy 1.2. pont rendelkezéseinek való megfelelést vagy annak hiányát a hajózási hatóság bejegyzi az uniós bizonyítvány 47. pontjába.

1.1 S1 standard

a) A propulziós berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a menetsebesség változtatását és a hajócsavar tolóerő-irányának megfordítását a kormányállásból lehessen végrehajtani.

A menetüzemhez szükséges segédgépeknél biztosítani kell a kormányállásból való be- és kikapcsolás lehetőségét akkor is, ha ez automatikusan történik, vagy ha ezek a gépek menetüzem alatt folyamatosan üzemelnek.

b) A veszélyes tartományokban, úgymint

ba) a főmotorok hűtővizének hőmérsékletét,

bb) a főmotorok és hajtóművek kenőolajának nyomását,

bc) a főmotorok átkormányzó berendezése, az irányváltó vagy a hajócsavar olaj- és levegőnyomását,

bd) a géptéri fenék telítettségi állapotát

olyan készülékekkel kell felügyelni, amelyek működési hiba esetén a kormányállásban hang-és fényjelzést bocsátanak ki. A riasztó hangjelzések összefoglalhatók egy hangjelzést adó készülékbe. A riasztó hangjelzést vételének nyugtázását követően azonnal ki kell kapcsolni. A riasztó fényjelzést csak akkor lehet kikapcsolni, ha a hozzárendelt működési zavart elhárították.

c) A főmotor tüzelőanyag hozzávezetésének és hűtésének automatikusan kell történnie.

d) A kormányberendezést a legnagyobb megengedhető merülésnél is egy személynek, különösebb erőkifejtés nélkül kell tudni kezelni.

e) A Hajózási Szabályzat szerint menetben szükséges vizuális és hangjeleket/jelzéseket a kormányállásból kell tudni leadni.

f) Ha nincs közvetlen érintkezés a kormányállás és a hajó eleje, a hajó fara, a lakóterek, illetve a gépterek között, akkor beszédkapcsolatot kell alkalmazni. A géptérhez a beszédkapcsolat helyettesíthető egy optikai és akusztikai jeladással.

g) Az előírt szolgálati csónakot a személyzet egy tagjának egyedül és megfelelő idő alatt kell tudni vízre tenni.

h) Rendelkezésre kell állnia egy kormányállásból kezelhető fényszórónak.

i) Az emelőszerkezetek hajtókarjai és hasonló forgatható kezelőrészeinek működtetése nem igényelhet 160 N-nál nagyobb erőkifejtést.

j) Az uniós hajóbizonyítványba bejegyzett vontatócsörlőnek gépi hajtásúnak kell lennie.

k) A fenékvíz- és fedélzetmosó szivattyúknak gépesítettnek kell lennie.

l) A fontos kezelőszerkezeteket és ellenőrző műszereket ergonómiailag helyesen kell elrendezni.

m) A 6.01 cikk 1. pont szerint szükséges berendezéseket a kormányállásból távvezérléssel kell tudni működtetni.

n) A hajónak rendelkeznie kell URH-rádiótelefon berendezéssel a hajó-hajó és a nautikai információs forgalmazási körökhöz.

1.2 S2 standard

a) magányosan haladó géphajók esetén

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy orrsugárkormányt, amelyet a kormányállásból lehet működtetni,

b) mellévett alakzatban haladó géphajók esetén

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy orrsugárkormányt, amelyet a kormányállásból lehet működtetni,

c) magából a géphajóból és egy előtte levő úszólétesítményből álló tolt köteléket továbbító géphajók esetén

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel. Ez a berendezés azonban nem kötelező, ha a tolt kötelékben a legelső hajó fel van szerelve olyan orrsugárkormánnyal, amely a továbbító géphajó kormányállásából működtethető,

d) tolt köteléket továbbító tolóhajók esetén

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel. Ez a berendezés azonban nem kötelező, ha a tolt kötelékben a legelső jármű fel van szerelve olyan orrsugárkormánnyal, amely a tolóhajó kormányállásából működtethető,

e) személyhajók esetén

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy olyan orrsugárkormánnyal, amely a kormányállásból működtethető. Ez azonban nem kötelező, ha a személyhajó propulziós rendszere és kormányberendezése ugyanolyan kormányképességet biztosít.

23.10 cikk

Önjáró teherhajók minimális személyzete

Az önjáró teherhajók minimális személyzete

Megjegyzés

3. A matrózt két tanulómatróz vagy két gyakornok helyettesítheti, akik közül legalább az egyiknek második szakmai évében kell lennie.

4. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen, őt két gyakornok helyettesítheti, akik közül legalább az egyiknek második szakmai évében kell lennie.

5. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen.

6. Az egyik matrózt legalább második évben foglalkoztatott, legalább 18 éves gyakornok helyettesítheti.

23.11 cikk

Tolóhajók, tolt kötelékek, mellévett alakzatok és egyéb merev kötelékek minimális személyzete

A tolóhajók, tolt kötelékek, mellévett alakzatok és egyéb merev kötelékek minimális személyzete

Megjegyzés

1. E cikk alkalmazásában a bárka fogalma géphajót és uszályt is jelent. A hajón szállítható bárkákra a következő egyenértékek érvényesek

1 bárka = 4 LASH-bárka = 2 Likes-bárka; vagy SeaBee- (Lighter) bárka = 3 Baco Liner-bárka.

2. A matrózt két tanulómatróz vagy két gyakornok helyettesítheti, akik közül az egyik legalább második szakmai évében van.

3. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen, és az egy élelmezővel vagy szakáccsal helyettesíthető.

4. E matrózok egyikét helyettesítheti egy gépész, matróz-gépkezelő vagy olyan gyakornok, aki legalább 18 éves és második szakmai évében van.

23.12 cikk

Személyhajók minimális személyzete

1. Termes személyhajók minimális személyzete

Megjegyzés

2. Egy matróz-gépkezelő vagy egy matróz helyettesíthető két tanulómatrózzal vagy két gyakornokkal, akik közül az egyik legalább 18 éves és második szakmai évében van.

3. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen.

2. Kabinos hajók minimális személyzete

Megjegyzés

5. Egy matróz helyettesíthető két, legalább 18 éves tanulómatrózzal vagy gyakornokkal, akik közül az egyik legalább második szakmai évében legyen.

23.12.1 cikk

Személyhajók képesített biztonsági személyzetére vonatkozó előírások

Személyhajón – az átkelésében vagy révközlekedésben részt vevő személyhajók kivételével – utasok szállítása esetén az utasok biztonságát szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében a hajószemélyzet vagy a kiszolgáló személyzet tagjaként szolgálatot teljesítő következő képesítésű biztonsági személyeknek kell a hajón tartózkodnia

a) termes személyhajón menetben utasok szállítása közben

aa) 250 fő utasbefogadó képességig 1 fő személyhajózási szakértő és 1 fő elsősegélynyújtó;

ab) 250-nél magasabb utasbefogadó képesség esetén 1 fő személyhajózási szakértő és 2 fő elsősegélynyújtó;

ac) 75 főt meg nem haladó utasbefogadó képességű hajón a személyhajózási szakértői és az elsősegélynyújtó szolgálatot összevontan egy személy is elláthatja;

b) kabinos személyhajón menetben utasok szállítása közben

ba) 100 db fekhelyig 1 fő személyhajózási szakértő, 1 fő elsősegélynyújtó, 2 fő légzőkészülék-kezelő;

bb) 100-nál több fekhely esetén 1 fő személyhajózási szakértő, 2 fő elsősegélynyújtó, 2 fő légzőkészülék-kezelő;

c) vesztegléskor – ha a hajón utasok tartózkodnak – a hajó biztonsági személyzetének összetétele az a) pont aa) alpontjában, illetve a b) pont ba) alpontjában foglaltaknak feleljen meg úgy, hogy a személyhajózási szakértői és az elsősegélynyújtó szolgálatot egy és ugyanazon személy is elláthatja. A személyhajózási szakértői, az elsősegélynyújtó, és a légzőkészülék-kezelői szolgálatot nem láthatja el egy és ugyanazon személy.

23.13 cikk

A 23.09 cikk szerinti minimális felszereltség hiánya

Amennyiben az önjáró teherhajó, tolóhajó, tolt kötelék, mellévett alakzat, más merev kötelék vagy személyhajó nem felel meg a 23.09 cikk 1. pont szerinti felszereltségnek, a minimális személyzetet az A1 és A2 üzemmódban egy matrózzal, a B üzemmódban két matrózzal kell növelni. Amennyiben csak a 23.09 cikk 1. pont i) és l), illetve az i) vagy l) alpontok nem teljesülnek, akkor a B üzemmódban csak egy matrózzal kell növelni a személyzetet. A 23.09 cikk 1. pont a)-c) alpontjai valamelyikének nem teljesítése esetén az A1 és A2 üzemmódban egy matrózt egy matróz-gépkezelővel, a B üzemmódban két matrózt két matróz-gépkezelővel kell helyettesíteni.

23.14 cikk

Egyéb hajók minimális személyzete

Azokra a hajókra, amelyek nem esnek a 23.10-23.12 cikkben foglalt rendelkezések alá (például vontatóhajók, uszályok, úszómunkagépek, csak belföldön közlekedő, legfeljebb 700 fő befogadóképességű személyhajók) a szemlebizottság azok méretének, építési módjának, berendezéseinek és rendeltetésének figyelembevételével állapítja meg azt a szükséges személyzetet, amelynek menetben, illetve munkavégzés közben állandóan a hajón kell tartózkodnia.

A 35 m-nél kisebb hosszúságú olyan üzemanyag-ellátó (bunkeroló) hajókra, amelyek csak rövid szakaszokon üzemeltethetők, a hajózási hatóság a 23.10 cikktől eltérő minimális személyzetet állapíthat meg.

IV. RÉSZ

24. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24.01 cikk

Az átmeneti rendelkezések alkalmazása a már üzemben lévő úszólétesítményekre

1. A 24.02–24.04 cikkben foglalt rendelkezések csak érvényes bizonyítvánnyal 2008. december 30-án rendelkező vagy az ebben az időpontban építés vagy átépítés alatt álló úszólétesítményekre érvényesek.

2. Az 1. pontban nem rögzített úszólétesítményekre a 24.06 cikk rendelkezései vonatkoznak.

24.02 cikk

Eltérések a már üzemben levő úszólétesítményekre

1. A 24.03. és a 24.04 cikket nem érintve azokat az úszólétesítményeket, amelyek e rendelet hatálybalépésekor érvényes hajóbizonyítvánnyal rendelkeznek, építés vagy átépítés alatt állnak és amelyek e szabályzat előírásainak nem felelnek meg teljes mértékben,

(a) a következő táblázatban felsorolt átmeneti rendelkezésekhez kell hozzáigazítani és

(b) hozzáigazításukig azoknak az e szabályzat hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

2. Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak

– „Ú., CS. és Á.”: A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik [„Á”] vagyis a rendelkezés csak az újonnan épített úszólétesítményekre [„Ú”] és az érintett részek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének [„CS”].

– A „Hajóbizonyítvány megújítása”: Az előírást a rendelet hatálybalépését követően, a hajóbizonyítvány érvényességi idejének az e szabályzat hatálybalépését követő első meghosszabbításakor kell kielégíteni.

24.03 cikk

Azokra a hajókra vonatkozó eltérések, amelyek gerincfektetése 1976. április 1. előtt történt

1. A 24.02 cikkben foglalt rendelkezéseken túlmenően, azokra a hajókra, amelyek gerincfektetése 1976. április 1. előtt történt, az alábbi rendelkezések vonatkoznak

Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak

– „CS. Á.”: A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik [„Á”]. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének [„CS”].

– A „Hajóbizonyítvány megújítása”: Az előírást a rendelet hatálybalépését követően, a hajóbizonyítvány érvényességi idejének az e szabályzat hatálybalépését követő első meghosszabbításakor kell kielégíteni.

2. A 15.11. cikk 3. pont az 1976. április 1. előtti gerincfektetésű, egynapos utazásra alkalmas hajókra vonatkozik az uniós bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásáig vagy megújításáig azzal a kikötéssel, hogy a menekülési útvonalakra néző felületeken használt festékek, lakkok, burkolatok és egyéb anyagok, valamint a panelek felületkezelésére használt egyéb anyagok legyenek tűzállók, továbbá veszélyes mértékben nem keletkezhet füst vagy mérgező gáz.

3. A 15.11. cikk 12. pontja az 1976. április 1. előtti gerincfektetésű, egynapos utazásra alkalmas hajókra vonatkozik az uniós bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásáig vagy megújításáig azzal a kikötéssel, hogy teherhordó acélszerkezetű lépcsők helyett elegendő, ha a menekülési útvonalként szolgáló lépcsők szerkezete olyan, hogy tűz esetén körülbelül ugyanannyi ideig marad használható, mint egy teherhordó acélszerkezetű lépcső.

24.04. cikk

Egyéb eltérések

1. Azon vízijárművek esetében, amelyek minimális szabadoldalát az 1983. március 31-én hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 4.04. cikke szerint határozták meg, a hajózási hatóság tulajdonos kérésére meghatározhatja a minimális szabadoldalt az 1995. január 1-jén hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 4.03. cikke szerint.

2. Az 1983. július 1. előtti gerincfektetésű vízijárművek nem kötelesek megfelelni a 9. fejezetnek, de meg kell felelniük legalább az 1983. március 31-én hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 6. fejezetének.

3. A 15.06. cikk 3. pont (a)–(e) alpont, továbbá a 15.12. cikk 3. pont (a) alpont, tekintettel az egységes tömlőhosszra vonatkozó szabályra, csak az 1984. szeptember 30. utáni gerincfektetésű vízijárművekre vonatkozik, valamint az érintett területek átalakítására, legkésőbb az uniós bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásakor vagy megújításakor.

4. Amennyiben az e fejezetben előírt rendelkezések alkalmazása az átmeneti rendelkezések lejárta után a gyakorlatban nehéz vagy ha ezek alkalmazása aránytalan költségekkel jár, a kivizsgáló bizottság engedélyezhet eltéréseket ezektől a rendelkezésektől a bizottság ajánlásai alapján. Ezeket az eltéréseket be kell jegyezni az uniós bizonyítványba.

5. Ha ez a rendelkezés a berendezések szerkezetének követelményeit illetően európai vagy nemzetközi szabványra hivatkozik, az ilyen berendezést a szabvány bármilyen felülvizsgálatát követő húsz évig továbbra is lehet használni.

24.05. cikk

24.06. cikk

A 24.01. cikk által nem érintett vízijárművekre vonatkozó eltérések

1. A következő rendelkezések az alábbiakra vonatkoznak

(a) azon vízijárművek, amelyek hajóbizonyítványát a Rajnai hajók szemleszabályzata értelmében először 1995. január 1. és 2008. december 30. között adták ki, feltéve, hogy 1994. december 31-én nem álltak építés vagy átalakítás alatt,

(b) azon vízijárművek, amelyek 1995. január 1. és 2008. december 30. között egyéb közlekedési engedélyt kaptak.

2. Igazolni kell, hogy ezek a vízijárművek megfelelnek az azon a napon hatályos Rajnai hajók szemleszabályzatának, amely napon a hajóbizonyítványt vagy az egyéb közlekedési engedélyt kiadták.

3. A vízijárműveket úgy kell átalakítani, hogy megfeleljenek azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a hajóbizonyítvány vagy a másik közlekedési engedély első kiadását követően lépnek hatályba az alábbi táblázatban meghatározott átmeneti intézkedések szerint.

4. A 24.04. cikk 4. és 5. pontok értelemszerűen alkalmazandók.

5. Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak

– „Ú., CS. és Á.”: A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik [„Á”] vagyis a rendelkezés csak az újonnan épített úszólétesítményekre [„Ú”] és az érintett részek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének [„CS”].

24. 07. cikk

24.08. cikk

Átmeneti rendelkezés a 2.18. cikkhez

A rajnai hajók szemleszabályzata szerint 2007. március 31. után kiadott, érvényes hajóbizonyítvánnyal rendelkező úszólétesítmény esetében, az uniós bizonyítvány kiadásakor, az egyedi európai hajóazonosító számot kell használni.

24a. FEJEZET

R ZÓNÁJÚ VÍZI UTAKON NEM KÖZLEKEDŐ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

24a.01. cikk

Az átmeneti rendelkezések alkalmazása már üzemelő úszólétesítményekre és a korábbi uniós bizonyítványok érvényessége

1. A következő rendelkezések az alábbi úszólétesítményekre vonatkoznak

a) azon úszólétesítmények, amelyek uniós bizonyítványát 2008. december 30. napja előtt adták ki először, és

b) azon úszólétesítmények, amelyek részére egy más, az R zónára nem jogosító bizonyítvány került kiállításra 2008. december 30. napja előtt,

melyek az R zónájú vízi utakon nem közlekednek.

2. Igazolni kell, hogy ezek az úszólétesítmények megfelelnek a 82/714/EGK irányelv II. mellékletének 1–12. fejezetében foglalt rendelkezéseknek a hajóbizonyítvány vagy a más bizonyítvány kiadásának napján.

3. A 2008. december 30. előtt kiadott uniós bizonyítványok vagy más bizonyítványok továbbra is érvényesek a bizonyítványon feltüntetett lejárati időpontig. A 2.09. cikk 2. pontját továbbra is alkalmazni kell.

24a.02. cikk

Már üzemelő úszólétesítményekre vonatkozó mentességek

1. A 24a.03. és a 24a.04. cikk sérelme nélkül, az ebben rendeletben meghatározott követelményeket nem teljes mértékben kielégítő úszólétesítményeket úgy kell átalakítani, hogy az uniós hajóbizonyítvány vagy a más bizonyítvány kiállításakor megfeleljenek az alábbi táblázatban meghatározott átmeneti rendelkezéseknek.

2. Az alábbi táblázatban alkalmazott meghatározások

– „Ú.CS.Á.”: A rendelkezés nem vonatkozik a már üzemelő úszólétesítményekre, kivéve ha az érintett alkatrészeket kicserélik vagy átalakítják, azaz a rendelkezés csak újonnan épített úszólétesítményekre és az érintett alkatrészek vagy területek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő alkatrészeket olyan cseredarabokkal váltották ki, amelyek ugyanolyan technológiát alkalmaznak és ugyanolyan típusúak, abban az esetben ez nem minősül cserének („R”) az átmeneti rendelkezések értelmében.

– „Az uniós bizonyítvány kiadása vagy megújítása": azt jelenti, hogy ennek a követelménynek akkor kell eleget tenni, amikor a bizonyítványt legközelebb megújítják 2008. december 30. után. Amennyiben a bizonyítvány érvényessége 2008. december 30. és 2009. december 30. között lejár, a követelmény mindazonáltal csak 2009. december 30-tól kezdve kötelező.

15. FEJEZET

A SZEMÉLYHAJÓK

A személyhajók esetében az e rendelet 8. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni.

15a. FEJEZET

A vitorlás személyhajók esetében az e rendelet 8. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni.

16. FEJEZET

17. FEJEZET

Úszó munkagépre vonatkozóan az irányelv 8. cikkében foglaltakra kell figyelemmel lenni.

21. FEJEZET

A kedvtelési célú hajók esetében a rendelet 12. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni.

22b. FEJEZET

24a.03. cikk

Azon úszólétesítményekre vonatkozó mentességek, amelyek gerincének lefektetésére 1985. január 1-je előtt került sor

1. A 24a.02. cikk rendelkezésein túlmenően, azon úszólétesítményeket, amelyek hajógerincét 1985. január 1. előtt fektették le, szintén mentesíteni kell az alábbi rendelkezések alól, a táblázat 3. oszlopában leírt feltételek mellett, feltéve hogy a hajó és személyzete biztonságát más megfelelő módon biztosítják

2. Az alábbi táblázatban alkalmazott meghatározások

– „Ú.CS.Á.”: A rendelkezés nem vonatkozik a már üzemelő úszólétesítményekre, kivéve, ha az érintett alkatrészeket kicserélik, vagy átalakítják, azaz a rendelkezés csak újonnan épített úszólétesítményekre, és az érintett alkatrészek vagy területek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő alkatrészeket olyan cseredarabokkal váltották ki, amelyek ugyanolyan technológiát alkalmaznak és ugyanolyan típusúak, abban az esetben ez nem minősül cserének („R”) az átmeneti rendelkezések értelmében.

– „Az uniós bizonyítvány kiadása vagy megújítása": azt jelenti, hogy ennek a követelménynek akkor kell eleget tenni, amikor a bizonyítványt legközelebb megújítják 2008. december 30. után. Amennyiben a bizonyítvány érvényessége 2008. december 30. és 2009. december 30. között lejár, a követelmény mindazonáltal csak 2009. december 30-tól kezdve kötelező.

–

24a.04. cikk

Egyéb eltérések

Amennyiben az e fejezetben meghatározott követelmények alkalmazása – az átmeneti rendelkezések lejáratát követően – a gyakorlatban nehézkes, vagy ha ezek alkalmazása aránytalan költségekkel jár, a szemlebizottság – a rendeletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel – eltérést engedélyezhet ezektől a rendelkezésektől. Az engedélyezett eltéréseket be kell jegyezni az uniós bizonyítványba.

24a.05. cikk

Átmeneti rendelkezés a 2.18. cikkhez

A 24.08. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

1. függelék

BIZTONSÁGTECHNIKAI JELEK

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Vkt. 17–28. §-aiban foglaltakra is – a következőket rendelem el