65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet a Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól

1. § (1)1 A Karitatív Tanács (a továbbiakban: Tanács) állandó tagja az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy az általa kijelölt személy, valamint a Tanács döntése esetén azok a karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek [az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (1) bekezdés], amelyek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek (szervezeti tagok).

(2)2 A Tanács döntése esetén a Tanács állandó tagja az a szervezet lehet, amely

a) legalább nyolc éve folytat karitatív tevékenységet,

b)3 az adózás rendjéről szóló törvény szerint – a tagválasztás időpontjában – köztartozásmentes adózónak minősül, és

c) alapszabálya vagy alapító okirata érdekvédelmi tevékenység végzésére nem jogosítja,

d) országos hálózattal és legalább három regionális központtal, a segélyakciók lebonyolításához szükséges megfelelő logisztikai háttérrel rendelkezik, és

e) országos viszonylatban legalább negyven főt foglalkoztat munkaviszonyban, és legalább három regionális raktárt működtet.

(2a)4 A Tanács a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő szervezet 2. § (1) bekezdése szerinti szándéknyilatkozatát – a döntéshez szükséges valamennyi tényt, adatot és körülményt – megvizsgálva a 7. § (2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében megállapított módon dönt a szervezeti taggá válásról. A Tanács döntését indokolni nem kell.

(3)5 A Tanács elnöke azon karitatív tevékenységet végző közhasznú szervezetet, amely nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, az elkobzott dolgok közérdekű felhasználásának lebonyolításával, így különösen a rászorultak körének és a szétosztás módjának meghatározásával, valamint a Tanács működésével, illetve a Törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggő kérdésekkel kapcsolatos javaslatok előterjesztése céljából a Tanács ülésére meghívhatja.

(4) E rendelet alkalmazásában

a)6 karitatív tevékenységek: a mentéshez, a katasztrófaelhárításhoz, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők, így különösen az idősek, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a hajléktalanok, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadultak ellátásához természetben nyújtott humanitárius segélyezési tevékenységek, amelyek során a segélyezés, illetve a segítségnyújtás

b) megfelelő logisztikai háttér: a 2. § szerinti közlemény közzétételének napját megelőző két éven keresztül, legalább ötven tonna szállítókapacitás és legalább kétezer négyzetméter alapterületű raktárbázis biztosításával lebonyolított segélyakciók szervezésében való folyamatos, igazolt részvétel.

2. § (1)7 Az a karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezet, amely a Tanács tagja kíván lenni, erre vonatkozó szándéknyilatkozatot nyújthat be a miniszter részére.

(1a)8 A szándéknyilatkozatukat benyújtó szervezeteket a miniszter jegyzékbe veszi.

(2)9 A miniszter a Tanács 1. § (2a) bekezdésében foglaltak szerint meghozott támogató döntése esetén a szándéknyilatkozatukat benyújtó szervezetek számára megbízólevelet ad át.

(3) A szervezet képviselője haladéktalanul köteles bejelenteni a Tanácsnak, ha a szervezet karitatív tevékenységével felhagy vagy tartósan – legalább egy éven keresztül – nem felel meg az 1. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(4)10 Az 1. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállását a miniszter rendszeresen megvizsgálja, és ha a szervezet tartósan, legalább egy éven keresztül nem felel meg azoknak, illetve a (3) bekezdés szerinti bejelentés esetében a megbízólevelet visszavonja.

4. § (1)12 A Tanács szervezeti tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

(2) A szervezeti tagok megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) a szervezet jogutód nélküli megszűnésével, vagy ha a jogutód szervezet nem felel meg az 1. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételeknek,

c) a szervezet közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartásából való törlésével,

d)13

e) ha a bíróság jogerős határozatában a szervezetet a törvény 5. § (2) bekezdése szerint vállalt kötelezettsége megszegése (szerződésszegés) vagy a tárolási költségek [törvény 4. § (3) bekezdése] meg nem fizetése miatt marasztalja,

f)14 ha a miniszter a megbízást a 2. § (4) bekezdése alapján visszavonja.

(3) Megszűnik a Tanács, ha valamennyi szervezeti tag megbízatása megszűnik.

(4)15

(5)16 Ha a bíróság jogerős határozatában a szervezeti tagot a törvény 5. § (2) bekezdése szerint vállalt kötelezettségének megszegése (szerződésszegés) miatt marasztalja, az elkobzott dolgot kezelő hatóság erről a bírósági határozat másolatának egyidejű megküldésével a minisztert tájékoztatja.

A Tanács működése

5. § (1)17 A Tanács elnöke a miniszter vagy az általa kijelölt személy.

(1a)18 A Tanács működtetésével kapcsolatos titkársági teendőket a Tanács elnöke látja el.

(2) A szervezeti tag Tanácsban való képviseletére a szervezet képviselője által írásban felhatalmazott személy vagy két kijelölt helyettesének egyike jogosult. A képviselő és a helyettesek felhatalmazását a Tanács alakuló ülésén a Tanács elnökének kell átadni.

6. § (1) A Tanács üléseit az elnök hívja össze a törvény 3. §-ában megjelölt hatósági értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belüli időpontra.

(2) A Tanács összehívása rövid úton (telefonon, telefaxon vagy e-mailen) történik. A meghívás elküldését és nyugtázását dokumentálni kell. A meghíváshoz csatolni kell a hatósági értesítés másolatát, illetve annak tartalmáról tájékoztatást kell adni.

7. § (1)19 A Tanács üléseit az elnök vezeti. Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörben a Tanács titkára helyettesíti.

(2) A Tanács döntéseit határozati formában hozza meg. A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést újra össze kell hívni.

7/A. §20 (1) Az elnök határozata alapján a Tanács ülés tartása nélkül is hozhat döntést.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a Tanács tagjai az előterjesztést telekommunikációs, informatikai eszköz útján egyeztetik, valamint tárgyalják meg.

(3) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén – az egyes napirendi pontok tekintetében – a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha – telekommunikációs vagy informatikai eszköz útján – írásban legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lett volna az ülés megtartása esetén. Ha valamely tag az elnök által megjelölt határidőn belül írásban nem szavazott az előterjesztésről, azt úgy kell tekinteni, mintha a nem szavazó tag – az adott napirendi pont tekintetében – az ülésen nem jelent volna meg.

8. § (1)21 A határozatok érvényességéhez egyszerű szótöbbség szükséges, szavazategyenlőség esetén az elnök – távollétében vagy akadályoztatása esetén a Tanács titkárának – szavazata dönt.

(2) Ha egy tételre vonatkozóan a lebonyolítást több tag is önként vállalja [törvény 1. § (6) bekezdés] és a Tanács a közérdekű felhasználás kezdeményezéséről dönt, a jelentkezők megállapodhatnak arról, hogy melyikük végezze a lebonyolítást. Ebben az esetben ezt a tagot kell kijelölni. Megállapodás hiányában a Tanács az általános szabályok szerint szavaz a tag kijelöléséről.

9. § (1)22 A határozatot írásba kell foglalni. A határozatban az egyes tételeket és a közérdekű felhasználásuk lebonyolítására kijelölt tagokat fel kell tüntetni. Az írásba foglalt határozatot az elnök írja alá. A közérdekű felhasználás kezdeményezéséről a határozat másolatának megküldésével kell a hatóságot tájékoztatni [törvény 4. § (1) bekezdés]. A Tanács a közérdekű felhasználásra átvett dolgok jegyzékének megküldésével a fogyasztóvédelemért felelős minisztert tájékoztatja.

(2)23 A Tanács kijelölt tagja az adományozás lebonyolításáról, a juttatásban részesült rászorultak körének és a részükre átadott adományok feltüntetésével jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy példányát a lebonyolítás végrehajtását követő öt napon belül megküldi az elkobzott dolgot kezelő hatóságnak. A Tanács minden tagja félévente részletes beszámolót küld a Tanácsnak, amely összesítve tartalmazza a beszámoló készítését megelőző fél évben lebonyolított adományozásokról készített jegyzőkönyvek adatait.

(3)24 Ha a közérdekű felhasználás kezdeményezésekor a törvény 4. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben vagy a 6. §-ában meghatározott eljárás vagy eljárások lefolytatása szükséges, a Tanács megkeresi a minisztériumot az eljárás vagy eljárások megindítása iránt. A határozatban a megkeresésre utalni kell.

10. §25 A Tanács üléseiről, valamint a 7/A. § szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatalról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, tárgyát, a jelenlevők nevét, a határozatképességre vonatkozó adatokat és a szavazás eredményét. A határozat eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyvet az elnök – távollétében vagy akadályoztatása esetén a Tanács titkára – és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és egy tag hitelesíti.

10/A. §26 A Törvény

a)27 1. §-ának (3) bekezdésében a ,,Kormány által külön jogszabályban kijelölt szerv'', továbbá 1. §-ának (5) bekezdésében, 4. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 6. §-ának (2), (3) és (4) bekezdésében ,,az erre kijelölt szerv'' alatt a minisztériumot,

b)28 1. §-ának (4) bekezdésében ,,az erre kijelölt szerv vezetője'' alatt a minisztert

kell érteni.

10/B. §29 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. § (2) bekezdésére figyelemmel a Karitatív Tanács által kijelölt szervezeti tag a digitális esélyteremtési feladatait közfeladatként látja el.

10/C. §30 A Tanács által kijelölt szervezeti tag a 10/B. § szerinti közfeladatai körében

a) nyomon követi és szakmailag támogatja a digitális esélyteremtést célzó projekteket,

b) digitális esélyteremtéssel kapcsolatos képzéseket tart szociális szakemberek, fejlesztő szakemberek és pedagógusok részére,

c) digitális esélyteremtéssel kapcsolatos szakmai rendezvényeket, konferenciákat, online eseményeket szervez,

d) részt vesz a digitális esélyteremtéssel kapcsolatos képzések minőségbiztosításában és koordinálásában,

e) szakmai támogatást és tanácsadást nyújt a digitális esélyteremtéssel kapcsolatos képzéseket lebonyolító szervezeteknek.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez rendelet 2000. június 15-én lép hatályba.

(2)31 A Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 27/2011. (III. 16.) Korm. rendelettel32 (a továbbiakban: Mr.) megállapított 4. § (1) bekezdés alapján azoknak a szervezeteknek, amelyek az Mr. hatálybalépésekor33 a Tanács tagjai, a Tanács soron következő ülésén a határozatlan idejű megbízóleveleket át kell adni.

A Kormány az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 7. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el

A Karitatív Tanács megalakítása