216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

1. § (1)1 A rendelet hatálya kiterjed a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerint működő kockázati tőkealapra és magántőkealapra (a továbbiakban: kockázati tőkealap).

Beszámolási kötelezettség

2. § (1)2

(2)3 A kockázati tőkealap az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 8. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni. Az éves beszámolóval egyidejűleg a Tv. szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.

Számviteli politika

3. §4 A kockázati tőkealap a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a Tv. 14. §-ának (3)–(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően

a) a kockázati tőkebefektetések értékelési elveit,

b) az értékelés felülvizsgálatára (ellenőrzésére) vonatkozó szabályzatot,

c) a befektetés elveit tartalmazó szabályzatot,

d) a kölcsönnyújtásra és a fedezetek értékelésére vonatkozó szabályzatot,

e)5 az alap nettó eszközértékének számítására vonatkozó szabályzatot.

A mérleg egyes tételeinek tartalma

4. § (1)6 A kockázati tőkealap a mérlegben a befektetett eszközök között köteles kimutatni a kockázati tőkebefektetésnek minősülő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket.

(2)7 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljárás során, a követelés ellenében kapott és saját célra nem hasznosított vagyontárgyakat – az értékpapírok kivételével – a készletek között mutatja ki.

(3)8 A kockázati tőkealap a forgóeszközökön belül az értékpapírok között mutatja ki az ideiglenesen szabad pénzeszközökből vásárolt állampapírok értékét, valamint a csőd-, illetve felszámolási eljárás során, a követelés ellenében kapott, eladásra szánt értékpapírok értékét.

(4)9 A kockázati tőkealap

a) jegyzett tőkeként köteles kimutatni a kibocsátott kockázati tőkealap-jegyek névértékének megfelelő összegű induló tőkéjét,

b) jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként – negatív előjellel – köteles kimutatni a kibocsátott kockázati tőkealap-jegyek névértékének még be nem fizetett összegét.

(5)10 A kockázati tőkealap a saját tőkén belül, tartalékként (tartalékot növelő, illetve csökkentő tételként) köteles kimutatni a tárgyévet megelőző üzleti évek adózott eredményének összegét, továbbá a jogszabály alapján tőkejuttatásként véglegesen kapott, illetve átadott eszközök értékét és pénzeszközök összegét.

Eredménykimutatás egyes tételei

5. § (1)11

(2)12 A kockázati tőkealap a kockázati tőkealap-jegy után fizetett (fizetendő) hozamot a pénzügyi műveletek ráfordításain belül kamatráfordításként köteles elszámolni.

(3)13 A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére fizetett (fizetendő) díjakat az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

(4) Az alapkezelő részére fizetett (fizetendő) alapkezelői díjat igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni.

Értékelési előírások

6. § (1) A kockázati tőkebefektetéseken belül elkülönítetten kell kimutatni és értékelni

a) a teljes egészében realizált befektetéseket,

b) a részlegesen realizált befektetéseket,

c) a még nem realizált befektetéseket.

(2) A kockázati tőkebefektetéseket bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve azt a Tv. 54. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazott értékvesztéssel, növelve azt a Tv. 54. §-ának (3) bekezdése szerinti visszaírás összegével. A kockázati tőkebefektetések után elszámolt értékvesztés összegét negyedévenként felül kell vizsgálni, és annak összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell.

(3) A Tv. 57. §-ának (3) bekezdése szerinti piaci értékelést célszerű alkalmazni a kockázati tőkebefektetés értékelésére többek között akkor, ha

a) a kockázati tőkebefektetés értéke megnő harmadik féllel kapcsolatos tranzakció miatt,

b) a céltársaság – amelybe a kockázati tőkebefektetés irányult – társasági vagyonértéke – eszközeinek és kötelezettségeinek különbözete – folyamatosan nő, és reálisan mutatja a kockázati tőkebefektetés piaci értékének növekedését,

c) a céltársaság jelentős és fenntartható nyereséget ér el, és a nyereségek diszkontált értéke (jelenértéke) jól mutatja a kockázati tőkebefektetés piaci értékének növekedését.

(4)14 A (2) és (3) bekezdés alkalmazása helyett a kockázati tőkebefektetéseket a Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 7. pontja szerinti, az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó előírásai alkalmazásával – a Tv. 59/A. §-a (7) bekezdésének c) pontjában foglaltak figyelembevételével – valós értéken is lehet értékelni. A valós értéken történő értékelést ez esetben negyedévente végre kell hajtani, és annak során a (3) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltakat is figyelembe kell venni.

6/A. §15 A kockázati tőkealapnak a követeléseit a Tv. 55. §-ának előírásai szerint negyedévente értékelnie kell, és arra a szükséges mértékben értékvesztést kell elszámolnia. A követelésekre elszámolt értékvesztés összegét negyedévenként felül kell vizsgálni, és annak összegét a minősítésnek megfelelően korrigálni kell.

Könyvvezetési kötelezettség

7. §16 A kockázati tőkealap a Tv. szerinti kettős könyvvitelt köteles vezetni oly módon, hogy abból a Felügyelet információs igénye mindenkor kielégíthető, a jogszabály szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesíthető legyen.

Kiegészítő melléklet

8. §17 A kockázati tőkealap a kiegészítő mellékletben a Tv. előírásain túlmenően köteles bemutatni

a)18 a kockázati tőkealap tulajdonában lévő csőd- vagy felszámolási eljárás esetén a követelés ellenében kapott és készletként kimutatott vagyontárgyakat, külön kiemelve az ingatlanokat,

b)19 a kockázati tőkebefektetéseket és azok tulajdoni részarányát a céltársaságokban, társaságonkénti bontásban,

c) a kockázati tőkebefektetések alkalmazott értékelési elveit,

d)20 a céltársaságoknak nyújtott kölcsönök összegét és lejáratát társaságonkénti bontásban,

e) a kockázati tőkebefektetések után a tárgyévben elszámolt értékvesztés, illetve értékvesztés visszaírás összegét,

f)21 a kockázati tőkebefektetésekhez kapcsolódóan a tárgyévben elszámolt, illetve megszüntetett értékelési különbözet összegét, amennyiben a 6. § (4) bekezdése szerint azokat valós értéken értékelték,

g)22 a kockázati tőkealap megalakulásának időpontját és működési idejét,

h)23 a külföldi kockázati tőkebefektetéseket földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban,

i)24 a belföldi kockázati tőkebefektetéseket vármegyénkénti bontásban,

j)25 a más alapokkal közös befektetések fajtáit, értékét, mértékét és az ahhoz kapcsolódó hozamfizetési feltételeket,

k)26 a kibocsátott eltérő névértékű és eltérő jogokat biztosító kockázati tőkealap-jegyek fajtáit és névértékét, valamint az azokhoz kapcsolódó hozamfizetési feltételeket és jogosultságokat,

l)27 annak tényét, ha bizonyos tőkealap-jegyekhez fűződő nem vagyoni jogok megszűntek,

m)28 az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket a kockázati tőkealap-jegyek k) pont szerinti fajtánkénti részletezésében,

n)29 a kockázati tőkealap tulajdonában lévő, a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát,

o)30 a kockázati tőkealap-kezelő nevét, címét és azt, hogy milyen más kockázati tőkealapokat kezel.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

9. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2)31

Átmeneti rendelkezés

10. § A kockázati tőkebefektetések minősítése alapján képzett céltartalék 2000. december 31-i állományát 2001. január 1-jével – a nyitó tételek könyvelését követően – az egyéb bevételekkel szemben ki kell vezetni, majd annak összegét a kockázati tőkebefektetések értékvesztéseként kell – egyedileg – elszámolni az egyéb bevételeket csökkentő tételként.

11. §32 A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított 4. § (5) bekezdését, 23. §-ával megállapított 1. és 2. számú mellékletét először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

12. §33 A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 6/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

ESZKÖZÖK

A) Befektetett eszközök

B) Forgóeszközök

C) Aktív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK

D)35 Saját tőke

G) Passzív időbeli elhatárolások

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el

A rendelet hatálya