3/1981. (V. 6.) IpM–MüM együttes rendelet a villamosmű és fogyasztói vezetékhálózat irányító és kezelő dolgozóinak szakmai képesítéséről

1. § (1)1 A rendelet hatálya kiterjed a közcélú és az üzemi villamosműveket, továbbá a fogyasztói vezetékhálózatot irányító és kezelő munkakört betöltő dolgozókra.

(2)2 Nem terjed ki a rendelet hatálya az atomerőműre.

(3)3 Az e rendeletben meghatározott munkakörben végezhető tevékenységekre jellemző, a jogszabályokban foglalt követelmények figyelembevétele alapján a munkáltató által felmért egészségvédelmi, műszaki biztonsági és egyéb biztonságtechnikai kockázatok kezeléséhez elégséges szakmai kompetenciákat biztosító egyéb szakmai képesítés vagy végzettség megléte esetén nem szükséges az e rendelet 1. mellékletében megjelölt képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkezni.

Munkaköri beosztások

2. § (1) Irányító és kezelő munkakört – állománycsoportba való sorolástól függetlenül – csak az tölthet be, aki az annak ellátásához szükséges szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az 1. mellékletben felsorolt képesítéssel és gyakorlattal rendelkező dolgozók a 2. mellékletben meghatározott villamosművet és fogyasztói vezetékhálózatot irányító és kezelő munkakörben a 3. mellékletben foglaltak megtartásával foglalkoztathatók.

(3) Az irányítói és kezelési jogosultság – adott munkakör esetében – az üzembentartó által előírt vizsga letételéhez köthető. A vizsgának magában kell foglalnia a kategóriához tartozó villamosmű, illetve fogyasztói hálózat helyismereti anyagát.

Képesítés

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) mérnök az, aki belföldi műszaki egyetem valamelyikén szerzett mérnöki, illetve ezekkel egyenértékű képesítése van;

b) üzemmérnök az, akinek belföldi műszaki főiskolán szerzett üzemmérnöki, illetve ezzel egyenértékű képesítése van;

c) technikus az, akinek belföldi műszaki technikumi oklevele, vagy ezzel egyenértékű képesítése van;

d) középfokú műszaki végzettségű az, aki középfokú műszaki képzési célú szakközépiskolában érettségi bizonyítványt szerzett.

(2) Az 1. melléklet 2–9. pontjában felsorolt képesítés esetén az egyes konkrét munkakörök ellátásához tanfolyami végzettség írható elő.

(3) Az 1. melléklet 10-44. pontjában felsorolt képesítésű az, aki a munkakör ellátására az ipari miniszter által előírt tanfolyamot sikeresen elvégezte.

4. § (1) Az ipari és kereskedelmi miniszter a munkaügyi miniszterrel4 egyetértésben állapítja meg, hogy az ennek a rendeletnek a hatálybalépését megelőzően szerzett melyik tanfolyami képesítés egyenértékű a 3. (2) és (3) bekezdésében meghatározott tanfolyam sikeres elvégzésével.

(2) Ha a villamosmű valamely berendezésének üzemelteléséhez különleges szakképzettség szükséges, az üzemben tartó szerv (vállalat stb.) felett felügyeletet gyakorló – ennek hiányában az ágazati – miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a munkakör betöltését az általa szervezett kiegészítő tanfolyam sikeres elvégzésétől teheti függővé.

Gyakorlati idő

5. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti végzettségű és tudományos fokozattal rendelkező mérnök, illetőleg az alapvégzettségnek megfelelően képesített szakmérnök a szakmájának megfelelő munkakör betöltése esetén a rendelet 1. mellékletében előírt gyakorlati időnek legalább 60%-át köteles igazolni.

(2) Villamosműnél vagy villamosművet irányító szervnél irányító és kezelő munkakörben eltöltött időt a gyakorlati időbe teljes egészében be kell számítani.

(3) Annak, aki villamosműnél vagy villamosművet irányító szervnél a gyakorlati időnek legalább 20%-át eltöltötte, a villamosmű tervezésében, építésében eltöltött idő 80%-át, nem villamosmű üzemében vagy nem villamosmű irányításában, de a villamos szakmában eltöltött idő 60%-át, a nem villamos szakmában eltöltött idő 20%-át a gyakorlati időbe be kell számítani. A beszámításra kerülő idő megállapításánál csak a betöltött teljes hónapok vehetők figyelembe.

(4) Gyakorlati időn a képesítés megszerzése utáni szakmai gyakorlatot kell érteni.

A villamosművek és fogyasztói vezetékhálózatok csoportbasorolásának műszaki jellemzői

6. § (1) Az irányító és kezelő munkakör ellátásához megkívánt képesítés és gyakorlati idő meghatározásánál a 2. mellékletben meghatározott műszaki jellemzők az irányadók.

(2) A műszaki jellemzők szerint több, különböző csoportba sorolható villamosmű csoportszámát a legmagasabb műszaki jellemző határozza meg. A csopotbasorolástól eltérést – indokolt esetben – az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezi.

(3) Az üzemi villamosműnél, illetőleg a fogyasztói vezetékhálózatnál előforduló, a 3. mellékletben fel nem sorolt egyéb munkakör betöltéséhez megkívánt képesítést és gyakorlatot az illetékes miniszter [4. § (2) bekezdés] az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(4) A már rendszeresített és külön képesítéshez nem kötött vagy a műszaki fejlődés miatt e rendelet hatálybalépése után rendszeresítendő irányító és kezelő munkakör betöltéséhez megkívánt képesítést és gyakorlati időt az ipari miniszter állapítja meg.

Záró rendelkezések

7. § Annak a dolgozónak, aki e rendelet hatálybalépésekor az előírt képesítés vagy gyakorlati idő nélkül lát el a 3. mellékletben meghatározott valamely munkakört, a képesítést 1988. december 31-ig meg kell szereznie. A képesítés megszerzése esetén – állománycsoportba való sorolástól függetlenül – irányító és kezelő munkakörben eltöltött korábbi idő a gyakorlati időbe teljes mértékben beleszámít.

8. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg az 1/1964. (XII. 10.) NIM–MüM együttes rendelet hatályát veszti.

Villamosművek és fogyasztói vezetékhálózatok csoportba sorolása

2.1 Erőművek

I.5

II. Kazánteljesítmény 2000 MW fölött, vagy az üzemim nyomás 150 bar fölött.

III. Kazánteljesítmény 1001–2000 MW, vagy az üzemi nyomás 136–150 bar, gázturbinás erőmű.

IV. Kazánteljesítmény 601–1000 MW, vagy az üzemi nyomás 61–135 bar.

V. Kazánteljesítmény 300–600 MW, vagy az üzemi nyomás 40–60 bar, vízierőmű 100 MVA fölött.

VI. Kazánteljesítmény 300 MW alatt, vagy az üzemi nyomás 40 bar alatt, vízierőmű 100 MVA alatt.

2.2 Egyéb villamosművek

I. A betápláló feszültségszinteken 1000 MVA-t meghaladó beépített villamos teljesítőképességgel, vagy legalább 120 kV feszültséggel és 2000 km-t meghaladó nagyfeszültségű vezetékkel.

II. A betápláló feszültségszinteken 500 MVA-t meghaladó, de legfeljebb 1000 MVA beépített villamos teljesítőképességgel, vagy legalább 10 kV feszültséggel és 1000 km-t meghaladó nagyfeszültségű hálózattal.

III. A betápláló feszültségszinteken 100 MVA-t meghaladó, de legfeljebb 500 MVA beépített villamos teljesítőképességgel, vagy legalább 10 kV-os feszültséggel és 500 km-t meghaladó, de legfeljebb 1000 km nagyfeszültségű hálózattal.

IV. A betápláló feszültségszinteken 10 MVA-t meghaladó, de legfeljebb 100 MVA beépített villamos teljesítőképességgel, vagy legalább 10 kV feszültséggel és 100 km-t meghaladó, de legfeljebb 500 km nagyfeszültségű hálózattal.

V. A betápláló feszültségszinteken 1 MVA-t meghaladó, de legfeljebb 10 MVA beépített villamos teljesítőképességgel éd legfeljebb 35 kV feszültségű hálózattal.

VI. A betápláló feszültségszinteken 1 MVA-t meg nem haladó beépített villamos teljesítőképességgel és legfeljebb 35 kV feszültségű hálózattal.

2.36

I. Egy összefüggő fogyasztói vezetékhálózatot ellátó, 5 MVA-t meghaladó teljesítőképességű tápponttal és legalább 10 kV-os nagyfeszültségű hálózattal.

II. Egy összefüggő fogyasztói vezetékhálózatot ellátó, 1 MVA-t meghaladó, de 5 MVA-nál nem nagyobb teljesítőképességű tápponttal vagy legfeljebb 35 kV-os nagyfeszültségű hálózattal.

III. Egyéb, az I. és II. csoportba nem sorolható fogyasztói vezetékhálózat.

A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény 20. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és szakszervezetekkel egyetértésben – a következőket rendeljük.

A rendelet hatálya