Court upheld lower court dismissal of warranty claim for mold due to lack of defect at time of sale.

Pfv.VII.20.249/2012/4. szám

A Kúria a dr. Bajáky Gábor ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r., mindhárman: szám alatti lakos felpereseknek a dr. Szitás Benedek ügyvéd által képviselt szám alatti lakos I.r., szám alatti lakos II.r. alperesek ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Miskolci Városi Bíróságon 31.P.23.980/2010. szám alatt folyt, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2.Pf.21.817/2011/3/I. számú ítéletével befejezett perében a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r., II.r. és a III.r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül a II.r. alperes részére 25.000 (Huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

Az I.r. és a II.r. felperes mint állagvevők, valamint a III.r. felperes mint haszonélvezeti vevő a 2007. április 12-én kelt, majd 2007. augusztus 15-én módosított adásvételi szerződéssel 15.000.000 forint vételárért megvásárolták az I.r. és a II.r. alperestől a ... hrsz. alatt felvett ... szám alatti ingatlant. A felperesek részéről 2007. augusztus 15-én megtörtént ugyan a birtokba vétel, azonban csak 2007. októberében költöztek be az ingatlanba. A lakószobai parketta hibájának észlelése után 200.000 forintot elszámoltak az alperesekkel szemben. A fűtési szezon megkezdését követően 2007-2008. telén a körítőfalak belső felületén több helyiségben és több ponton vizesedést, penészesedést észleltek, ami tartósan megmaradt. 2008. elején megbízást adtak L. Gy. szakértőnek, aki a falfelületeken jelentkező nedvesedést és penészesedést a szigetelés hiányára vezette vissza. Az alperesek a felperesek peren kívül érvényesített szavatossági igényét nem ismerték el.

A felperesek módosított keresetükben 2.185.930 forint és járulékai árleszállítás megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket, akik ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

A bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasították. A bíróság a felperesek által felkért L. Gy. igazságügyi szakértő véleményével szemben az általa kirendelt Sz. Zs. igazságügyi szakértő véleménye alapján állapította meg a tényállást, és arra a következtetésre jutott, hogy az ingatlan az építés idején irányadó építési követelményeknek megfelelt, a természetes elhasználódáson túlmenő használtságból eredő hiányosság nem volt megállapítható, az ingatlanban jelentkező penészesedés nem az épület korával és elhasználódásával állt összefüggésben, hanem a megváltozott fűtési rendszerrel és használói szokásokkal, valamint a nyílászárókon történt változtatással. A másodfokú bíróság a felperesek által a másodfokú tárgyaláson csatolt, Cs. Gy. szakértő által készített szakértői véleményt a Pp. 235. § (1) bekezdésére hivatkozva figyelmen kívül hagyta. A bíróság a bírói gyakorlatra utalva további szakértői bizonyításra irányuló indítványnak nem adott helyt, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a felperesek keresetét alaptalannak ítélte.

A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperesek kereseti kérelmük szerinti marasztalását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 282. § (3) bekezdését, a 206. § (1) bekezdését, és a 235. § (1) bekezdését.

Érvelésük értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét hatályon kívül helyező végzésében szükségesnek ítélte más szakértő kirendelését arra az esetre, ha Sz. Zs. és L. Gy. együttes meghallgatása eredményeként a szakértői vélemények közötti ellentmondások nem oldhatók fel. Szerintük a megismételt eljárás során a két szakértő álláspontja nagy részben eltért, ezért a bíróság jogszabályt sértve mellőzte új szakértő kirendelését. Kifogásolták, hogy a másodfokú bíróság eltért a korábbi iránymutatása szerinti álláspontjától. Sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 235. § (1) bekezdésre hivatkozva figyelmen kívül hagyta az általuk felkért Cs. Gy. szakértő véleményét, aki az elsőfokú ítélet meghozatala után adott szakvéleményt az általa megjelölt szakkérdésről, így nekik erről korábban nem lehetett tudomásuk.

A II.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.

A bírói gyakorlat értelmében (BH 1992.270.) a bíróság a fél által beszerzett szakvéleményt csak a fél álláspontjaként veheti figyelembe: a perben szakértőként általában csak a bíróság által kirendelt szakértő járhat el. Ennek megfelelően a bírói gyakorlat a Pp. 182. § (3) bekezdése, illetve a Pp. 183. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából a bíróság által kirendelt szakértői véleménnyel ellentétes megállapításokat tartalmazó magánszakértői véleményt önmagában nem tekinti alkalmasnak arra, hogy a bíróság más szakértőt, illetve szakértő testületet rendeljen ki. A magánszakértő véleménye ugyanakkor aggályossá teheti a bíróság által kirendelt szakértő véleményét, és erre hivatkozva megalapozottan indítványozhatja a fél más szakértő kirendelését.

A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság Sz. Zs. és L. Gy. szakértői véleménye közötti ellentmondásokat nem oldotta fel. A hatályon kívül helyező végzésben a másodfokú bíróság elsődlegesen a két szakértő együttes meghallgatását írta elő az elsőfokú bíróság számára, és csak utalt más szakértő kirendelésének lehetőségére.

A megismételt eljárás során az ügy megítélése szempontjából jelentős körülmények tisztázódtak, és a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte más szakértő kirendelését.

A Legfelsőbb Bíróság már az 1/2004. (XII.2.) PK vélemény 1. pontjának indokolásában is utalt arra, hogy a használt dolog vétele esetén a bírói gyakorlat hosszú ideje töretlen abban, hogy a használtságnak megfelelő hibákat ismertnek vélelmezi, azok tehát nem alapozhatnak meg hibás teljesítést. Mivel a hibás teljesítés, mint szerződésszegés mindig a szerződés tartalmához mérendő, használt dolgok esetében az a kiindulópont, hogy a vevő a használtság ismeretében vette meg a dolgot, ezért számítania kell arra, hogy abban a természetes elhasználódásból származó hibák lehetnek. Hibás teljesítés - jogi értelemben - csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. Mindazon köznapi értelemben vett „hibák" tehát, amelyek a használtság következményei, a vevő terhére esnek. Kellékszavatosság esetén a hibás teljesítésre hivatkozó jogosultat terheli a bizonyítási kötelezettség abban a körben, hogy a szolgáltatott használt dolog hibajelenségei nem a természetes elhasználtságból erednek. A hibás teljesítésért való felelősség szabályai nem általában a minőséghibát, hanem a konkrét szerződés hibás - nem szerződésszerű - teljesítését szankcionálják. Használt dolog szolgáltatása esetén is elvárható, hogy az a korának, és az abból következő műszaki állapotának megfelelő mértékben a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban legyen. A szolgáltatásnak mindazok a hibái, amelyeket a szerződéskötéskor a jogosult az elvárható gondos eljárás mellett felismerhetett, illetve amelyekre a szerződés tartalma, a szerződéskötés körülményei, vagy a szolgáltatás jellege alapján számítania kellett, hibás teljesítés hiányában nem alapozhatnak meg szavatossági igényt.

L. Gy. a megismételt eljárás során módosította korábbi szakértői véleményét, és a 15. sorszámú jegyzőkönyvben foglaltan kijelentette, hogy „a vízszintes falszigetelésnek nincs jelentősége". A 12. sorszámú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatában a penészesedés okát a felületen megjelenő nedvességre, a falazat illetve a vasbeton koszorú hővezető képességére és a hőhidasság kialakulására vezette vissza. Sz. Zs. szakértő ... sorszámú szakértői véleménye szerint a penészesedés oka nem a fal anyagára, hanem a szerkezetek helyi hővezetési tulajdonságaira és a használati módra vezethető vissza. A penészesedés okának megítélése tekintetében a szakértői vélemények között nem volt alapvető ellentmondás, és a két szakértő együttes meghallgatása során Sz. Zs. igazságügyi szakértő az álláspontját a szükséges mértékben megindokolta, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül fogadta el szakértői véleményét ítélethozatala alapjául és mellőzte más szakértő kirendelését.

Sz. Zs. szakértő a 15. sorszámú jegyzőkönyvben foglaltan a megismételt eljárás során előadta, „a perbeli egy olyan épület volt, mint amilyen a korából adódóan várható volt. Egy 40-50 éves ház, amit a 60-as években építettek, azokból az anyagokból és az akkori szokásoknak megfelelően". L. Gy. szakértő álláspontjával szemben Sz. Zs. szakértő a szükséges mértékben megindokolta azt az álláspontját is, hogy az éltégla beépítése miért nem minősült érdemi hőszigetelésnek.

A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az irányadó bírói gyakorlatra is helytállóan hivatkozva állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy az ingatlan az építés idején irányadó építési követelményeknek megfelelt, a természetes elhasználódáson túlmenő használtságból eredő hiányosság nem volt megállapítható, ezért jogszabálysértés nélkül ítélte alaptalannak a felperesek keresetét.

Jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül a másodfokú bíróság a felperesek által a másodfokú eljárás során csatolt szakértői véleményt, miután az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására nem volt alkalmas, a felperesekre kedvezőbb határozatot nem eredményezhetett volna.

A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A Pp. 78. § (1) bekezdésének megfelelően kötelezte a felpereseket a II.r. alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, míg az I.r. alperes részéről igazolható felülvizsgálati eljárási költség nem merült fel, így erről rendelkezni nem kellett. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a folytán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Budapest, 2012. június 07.

Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró