Court upholds balanced information duty violation when media omits one event from a series of related public commemorations.

A KÚRIA

mint másodfokú bíróság

Kf.III.37.553/2012/3.szám

A Kúria ... Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr.Szabó Edit Édua ügyvéd ... által képviselt ... Jobbik Magyarországért Mozgalom felperesnek, ... Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe a ... , ügyintéző: dr.Ferenczi Mónika ügyvéd ... által képviselt MTM-SBS Televízió ... beavatkozott - a Fővárosi Ítélőtábla 2012. június 20. napján kelt 3.K.27.262/2012/7. számú ítélete ellen az alperes által 9. sorszámon, a beavatkozó által 8. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Ítélőtábla 3.K.27.262/2012/7. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint fellebbezési perköltséget.

A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A beavatkozó 2012. március 15. napján 18 óra 30 perckor a TV2 Tények című műsorszámában összeállítást közölt a március 15-i ünnepségekről. Beszámolt a Kormány által tartott Kossuth téri ünnepségről, idézett a ... miniszterelnök beszédéből, megemlítette az ünnepséghez csatlakozó ... tüntetéséről. Összeállítást sugárzott az ünnepi beszédekről, amelynek keretében három párt képviselőjétől idézett egy-egy mondatot. A beavatkozó a felperes március 15-i ünnepi megemlékezéséről nem adott tájékoztatást.

A felperes kifogást nyújtott be az alpereshez, amelynek elutasítását követően panasszal élt a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § /2/ bekezdése, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában foglalt sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség követelményének megsértése miatt. A felperes a jogsértés megállapítását, az általa rendezett eseményről készült anyag beavatkozó által történő közlését vagy a Médiatanács által meghatározott marasztaló közlemény közzétételére kötelezését kérte.

Az alperes 2012. április 18. napján hozott 732/2012. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Arra hivatkozott, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatást követelménye szerint a közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak meg kell jelenítenie a szemben álló nézeteket, be kell mutatni egy adott üggyel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat. A szerkesztési szabadságra figyelemmel nincs senkinek alanyi joga a médiában való szereplésre, illetve véleményének közzétételére. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását, a műsorszolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy mely események a közérdeklődésre számot tartók. A március 15-i rendezvényekről három, önálló egységet képező tudósítás kapcsán az ellentétes álláspont hiánya fel sem merülhetett. A szerkesztői szabadság elvéből nem következik, hogy a felperes rendezvényéről is be kellett volna számolni.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy a beavatkozó megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét azzal, hogy az ünnepi megemlékezések sorában nem tudósított a felperes rendezvényéről. Kötelezte a beavatkozót, hogy a Tények című műsorszámában értékelő magyarázat nélkül tegye közzé a Fővárosi Ítélőtábla döntését vagy adjon lehetőséget a felperesnek az álláspontja megjelenítésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Mttv. 12. §-a a műsorszolgáltatók tájékoztatási tevékenységével szemben követelményként az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek való megfelelést írja elő. Az Smtv. 10. § /1/ bekezdése megfogalmazza a közönség jogait, amely a 13. § /1/ bekezdés szerint a műsorszolgáltató kötelessége. E rendelkezés meghatározza, hogy milyen módon kell a sajtónak eleget tenni a kötelezettségének, annak érdekében, hogy a közönséget megillető jogokat kielégítse, tájékoztatási kötelezettségét teljesítse.

A tájékoztatás akkor kiegyensúlyozott, ha az adott eseménnyel vagy jelenséggel kapcsolatban valamennyi releváns információt, illetve nézetet megjelenít. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének abban az esetben is meg kell felelni, ha a közreadottakra nézve az ellentétes álláspontok megjelenítése nem értelmezhető. Tévesen állította az alperes, hogy nem sérülhetett a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye ellentétes álláspont hiányában, mert az adott eseményről készült tudósításban közzétettek kiegészítése lényegében azonos információt tartalmazó esemény közreadását jelentette volna.

A március 15-i rendezvénysorozatról a beavatkozó három önálló részben adott tudósítást, fontosnak ítélve az ünnepi eseményeket. A közérdeklődésre számot tartónak értelemszerűen azokat a rendezvényeket tartotta, amelyek tömegeket mozgattak meg, illetve parlamenti pártokhoz kapcsolódtak. Kétségtelenül, valamennyi közölt hír az ünnepi megemlékezés folytán született gondolatokat, eseményeket tárta a nézők elé, ekként azonos információnak tekinthetők. Különbözőségüket az adott ünnepséget szervező pártok, mozgalmak eltérő eszmeisége és az ennek nyomán keletkező, egyedi ünnepi gondolatok adták.

A felperes parlamenti párt, alappal hivatkozott arra, hogy jelentőségét tekintve nem lett volna megkerülhető, hogy az általa tartott megemlékezésről is említést tegyen a beavatkozó, ezért sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak az Smtv. 13. §-ában megfogalmazott követelménye. Tévesen hivatkozott az alperes és a beavatkozó arra, hogy a szerkesztési szabadság korlátozását jelentené, ha a műsorszolgáltató köteles lenne beszámolni valamennyi, azonos információt tartalmazó eseményről. A téma azonossága nem jelenti az információ azonosságot, ezért nem fogadható el az alperes és a beavatkozó érvelése abban a vonatkozásban, hogy a szerkesztési szabadság alapelvéből következően szabadon döntheti el, melyek azok a közérdeklődésre számot tartható események, amelyekről tudósítani kell.

A tájékoztatás módja, annak terjedelme a szerkesztési szabadság körébe tartozik, azonban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértését jelenti, és nem tartozik a szerkesztési szabadság körébe, ha az adott szempontok szerint kiválasztott hír, valamennyi követelménynek - sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos - együttesen nem felel meg, mert ezek az elemek egymástól elválaszthatatlanul alkotják a közönség jogai kielégítésének, a befolyásmentes, semleges közlésnek a biztosítékait, az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményének megvalósulását.

Az elsőfokú bíróság az Mttv. 164. § /3/ bekezdése alkalmazásával az alperes határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy a beavatkozó megsértette az Smtv. 13. §-ában és az Mttv. 12. § /2/ bekezdésében meghatározott, kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályokat és az Mttv. 181. § /5/ bekezdése szerint kötelezte a beavatkozót, értékelő magyarázat nélkül az ítélet rendelkező részének közzétételére, vagy a felperesi álláspont megjelenítésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes és a beavatkozó fellebbezéssel élt.

Az alperes az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperes arra hivatkozott, a kiegyensúlyozottság követelménye azt jelenti, hogy az egymással szemben álló, a releváns nézeteket szükséges megjeleníteni, amely lehetővé teszi, hogy a közönség megalapozott döntést hozhasson a vitatott kérdésben. Mivel a jelen esetben a felperes által kifogásolt megjelenítés nem áll ellentétben a műsorszámban megjelenő egyéb eseményekről történő tudósítással, ezért ellentétes álláspont hiányában nem merült fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése.

Az Smtv. 10. §-a a médiarendszer egészéhez kapcsolódó alapelvi követelményt fogalmaz meg, a rendelkezéseiből nem következik az, hogy a 13. §-ában foglalt kötelezettség figyelembevételével a médiaszolgáltatónak a vitatott műsorában minden érintett, így a felperes által is fontosnak tartott eseményről be kellett volna számolnia. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a közönség érdekeit védi, ezért amennyiben nem létezik olyan releváns, eltérő vélemény az ünnepi megemlékezésekkel kapcsolatban amelyről nem számolt be, úgy nem merülhet fel az Smtv. 13.

§ megsértése. A felperes nem bizonyította, hogy az általa szervezett március 15-i ünnepségen elhangzottak eltértek az egyéb pártok, mozgalmak által, ugyanezen a napon szervezett ünnepségeken, rendezvényeken elhangzottaktól. Az Smtv. 13. §-a nem a közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló tájékoztatás kötelezettségét írja el, hanem azt, hogy az ilyen tájékoztatásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye szerint amennyiben a médiaszolgáltatók egy általuk közérdeklődésre számot tartó eseményről tájékoztatást nyújtanak, akkor annak a tájékoztatásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, azaz a tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szemben álló nézeteket.

Az alperes hivatkozott arra, hogy három önálló híradásban adott tájékoztatást az ünnepi rendezvénysorozatról. A felperes egy tájékoztatás elmaradását kifogásolta, nem pedig valamely tájékoztatást érintően ellentétes álláspontja mellőzését, így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az önálló híregységek kapcsán külön-külön kell vizsgálni. Tekintettel arra, hogy az önálló híregységek vonatkozásában a kiegyensúlyozottság követelményének eleget tett, így nem sértette meg az Smtv. 13.

§-ában foglaltakat.

Az alperes álláspontja szerint a szerkesztői szabadság körébe tartozik, hogy a médiaszolgáltató a műsorszerkesztés során a közérdeklődésre számot tartó események között bizonyos szempontok szerint válogathat, és e szempontok szerint döntheti el, hogy mely hírről ad tudósítást és milyen időkeretben. A médiaszolgáltató a március 15-i ünnepségekről történő megemlékezés keretében nem csupán egy vagy két párt, szervezet, mozgalom megemlékezéséről adott tudósítást, hanem számos megemlékezésről. A felperes hivatkozott a Fővárosi Bíróság 8.K.30.635/2011/6. számú ítéletének indokolásában kifejtettekre, és hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem sértette meg, amikor a március 15-i ünnepségek kapcsán nem az összes megrendezésre kerülő megemlékezésről adott számot.

A beavatkozó elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte. A beavatkozó a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az Smtv. 10. §-a a közönség jogaként, a megfelelő, valamint a hiteles, gyors, pontos tájékoztatást írja elő, amely nem azonos az Mttv-ben összefoglaló néven kiegyensúlyozott tájékoztatásként hivatkozott az Smtv. 13. §-ában szabályozott intézménnyel. A jelen eljárás tárgya kizárólag annak vizsgálata, hogy az Smtv. 13. §-át megsértette-e, nem pedig a közönség 10. § szerinti jogainak érvényesítése. A beavatkozó osztotta az elsőfokú ítélet indokolásának azon megállapítását, hogy a kiegyensúlyozottság követelményének megvalósulása, a közönség szemszögéből és nem egyes érdekcsoportok szemszögéből vizsgálandó.

A beavatkozó álláspontja szerint a kiegyensúlyozottság követelménye az egymással ellentétes, releváns álláspontok megjelenítését, bemutatását jelenti, amely a közönség számára lehetővé teszi, hogy az érintett kérdésben sokoldalú és teljes képet kapjon. A kiegyensúlyozott tájékoztatás azonban nem a képernyőn való megjelenést biztosítja alanyi jogon minden érintett számára. Téves az elsőfokú bíróság azon értelmezése, amely szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás sérelme megvalósulhat azáltal, hogy az egyébként sokoldalú tájékoztatás során a médiaszolgáltató egy rendezvényről nem számol be.

A beavatkozó megjegyezte, hogy a felperes a kifogásában és a keresetében nem jelölte meg, hogy mely elmaradt információ közlését tekinti sérelmesnek, továbbá az, hogy a felperes által megtartott rendezvényről a műsorszámban nem számolt be érdemben, a nézők szemszögéből a március 15-i rendezvényekről kialakult, sokoldalú képet nem befolyásolta. A kiegyensúlyozottság követelménye kizárólag egymással szemben álló nézetek megjelenítése szempontjából vizsgálható és nem a televíziós szereplések kiegyensúlyozottságát jelenti.

A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

Az alperes és a beavatkozó fellebbezése alaptalan.

Az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §-a alapján a tényállást helytállóan állapította meg és az abból levont következtetései is helytállóak, amelyeket a Kúria teljes körűen oszt.

A Kúria rámutat arra, az Alkotmánybíróság számos döntésében kifejtette, hogy a médiaszolgáltatásra vonatkozó fogalom körébe a sajtó működését szabályozó valamennyi előírás beletartozik, amelyek együttesen biztosítják közönség véleménynyilvánításhoz fűződő jogait és érdekeit. A média egyszerre eszköze a szabad véleménynyilvánításnak, a tájékoztatásnak és a tájékozódásnak.

Az Smtv. alapelvi szinten rögzíti a médiarendszer egészének feladataként a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.

A Kúria hangsúlyozza, hogy az Smtv. 13. §-a értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatás magába foglalja a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást.

Az alperes és a beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását a kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmának meghatározása körében nem vitatta. Az alperes és a beavatkozó egyetértett az elsőfokú bíróság azon okfejtésével is, hogy a tájékoztatás akkor kiegyensúlyozott, ha az adott eseménnyel kapcsolatban valamennyi releváns információt, nézetet megjelenít. Nem helytálló, azonban az alperes és a beavatkozó érvelése abban a vonatkozásban, hogy ellentétes vélemények hiányában nem merül fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése.

Az alperes három önálló híregységben foglalkozott a március 15-i ünnepi eseményekkel. A Kossuth téri ünnepséget, a Milla tüntetését és a március 15-i beszédeket bemutató hír a közérdeklődésre számot tartó ünnepi rendezvényeket mutatta be. Az alperes az önálló híregységekben a Kormány, a parlamenti pártok az ellenzéki pártokhoz kapcsolódó ünnepi megemlékezésekről tájékoztatott. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy az egyes híregységek különbözőségét az adott ünnepséget szervező pártokra, mozgalmakra jellemző, eltérő gondolatok közvetítése adta. Az ünnepi megemlékezések egymással szemben nem álló, ugyanakkor azonban egymástól eltérő nézeteket jelenítettek meg, ezért a közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló tájékoztatás a fentiekből következően nem tekinthető kiegyensúlyozottnak. Az alperes az önálló híregységek egyikében sem mutatta be a felperes, mint parlamenti párt március 15-i ünnepséggel kapcsolatban tartott megemlékezését. A szerkesztői szabadság gyakorlása nem korlátozhatja a kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmába tartozó, sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos tájékoztatás követelményét. Az alperes és a beavatkozó a fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy nem csupán egy vagy két párt, szervezet, mozgalom megemlékezéséről adott tudósítást, hanem számos megemlékezésről, e körben azonban a parlamenti pártok közül figyelmen kívül hagyta a felperes rendezvényéről történő tájékoztatást.

A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy amennyiben a szerkesztői szabadság keretében a közérdeklődésre számot tartható események körében a parlamenti pártok által tartott megemlékezéseket ilyen eseménynek tekintették, azon belül nem volt mellőzhető a felperes rendezvényéről történő tájékoztatás. A felperes kellő alappal kifogásolta a három önálló híregység vonatkozásában egy tájékoztatás, az azonos témakörön belül más párttól, mozgalmaktól eltérő általa szervezett ünnepi megemlékezés megjelenítését.

A Kúria kiemeli, a felperes kifogása nem arra irányult, hogy nyilvános rendezvényt tartott, amelyről a médiaszolgáltatónak kötelezettsége beszámolni, hanem a március 15-i ünnepségek körében az önálló híregységek kapcsán azt kifogásolta, hogy a parlamenti, az ellenzéki pártok és az egyéb mozgalmakhoz rendezvényeiről szóló tájékoztatáshoz képest nem valósult a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye.

A Kúria a beavatkozó fellebbezésében foglaltakkal kapcsolatban rámutat arra, hogy a közönség szemszögéből vizsgálva sem volt kiegyensúlyozott a tájékoztatás, mivel a nézők nem értesültek a felperes által tartott rendezvényről. A beavatkozó a március 15-i ünnepségekről a három önálló híregységben nem vitásan sokoldalú tájékoztatást adott, azonban egy rendezvényről, a felperes ünnepi megemlékezéséről szóló tájékoztatás nem valósult meg. A beavatkozó abban az esetben nem sértette volna meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét, amennyiben a nem valamennyi parlamenti párt, ellenzéki párt és mozgalom ünnepi megemlékezéséről adott volna tájékoztatást.

A Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes által tartott ünnepi megemlékezésről szóló tájékoztatás elmaradása - a beavatkozó szerint sem vitásan -, a néző szemszögéből a március 15-i megemlékezésekkel kapcsoltban bemutatott, sokoldalú képet lehetséges, hogy nem befolyásolta, azonban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét sértette. A felperes az általa szervezett eseményről készült anyag bemutatásának mellőzését sérelmezte, amely lehetséges, hogy nem képviselt a március 15-i ünnephez kapcsolódó információkkal ellentétes nézetet, azonban bemutatása esetén a többi szereplő nézeteitől eltérő, az ünnepséghez kötődő saját gondolatait közvetítette volna. A Kúria egyezően a Fővárosi Ítélőtáblával kiemeli, a témaazonosság nem jelent egyben hírazonosságot.

A beavatkozó nem a közérdeklődésre számot tartó, több esemény közül választotta ki az adott műsorszámot, hanem egy konkrét ünnepi megemlékezéssel kapcsolatban keletkezett, közérdeklődésre számot tartó anyagok közül mellőzött egy tájékoztatást. Annak meghatározása, hogy mely hír tart közérdeklődésre számot, melyről akar tudósítani, valóban a szerkesztői szabadság körébe tartozik (Httv. 3. §), de a válogatás körültekintő kell, hogy legyen, nem lehet önkényes és meg kell feleljen az Smtv. 13. §-ában megfogalmazott elveknek.

A média az emberi gondolkodásra, a társadalmi folyamatokra különleges hatással bír. A releváns tényekhez csak akkor jutottak volna hozzá az érdeklődők és formálhattak volna véleményt, ha a kiegyensúlyozott tájékoztatás megtörténik.

A Kúria a fentiekre tekintettel a Pp. 254. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira utalással helybenhagyta.

A Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján az alperes és a beavatkozó köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a 32/2003./VIII.22./ IM rendelet 3. § /3/bekezdése szerint határozta meg.

A fellebbezési eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §-ának /1/ bekezdésének c/ pontjában és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának /4/ bekezdésében foglaltakra figyelemmel az állam viseli.

, 2012. december 5.

Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr.Dávid Irén sk. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró

A kiadmány hiteléül

bírósági írnok