Court upheld lower court ruling that a passive protester's image release violated personality rights without public interest justification.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.IV.20.341/2019/5.

A tanács tagjai:

Dr. Wellmann György a tanács elnöke

Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala előadó bíró

Dr. Pataki Árpád bíró

A felperes:

...

A felperes képviselője:

Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd)

Az alperes:

...

Az alperes képviselője:

Balsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd)

A per tárgya:

Képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértésének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

Alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.990/2018/4/II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 27.P.22.197/2018/7.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 70.000 (Hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az ... televíziós csatorna operatőre, míg az alperes a ..., valamint a "..." YouTube csatorna kiadója. Az alperes újságírója és a felperes operatőrként ... ... politikus sajtótájékoztatóján vettek részt, ahol az alperes kérdésére szóba került az a néhány nappal korábbi atrocitás melynek során a Kossuth téren összegyűlt tüntetők némelyike leköpte a parlament alakuló üléséről távozó egyházi vezetőket. A sajtótájékoztató befejezését követően a felperes és az alperes újságírója között szóváltás alakult ki, melynek során a felperes sérelmezte, hogy az alperes újságírója a parlament előtt tüntetőket csőcseléknek nevezte. Az alperes a felperesről, annak folyamatos tiltakozása ellenére kép- és hangfelvételt készített, mely 2018. május 11. napján a pestisrácok.hu internetes portálon "..." címmel és a 2018. május 13-án megjelent "..." című cikkébe ágyazott linkről is elérhető volt. A felperes az alperes által 2018. június 1. napján átvett levélben a pestisrácok.hu oldalon 2018. május 11-én nyilvánosságra hozott videóval kapcsolatban terjesztett elő a sérelem orvoslása iránti kérelmet, melynek alperes nem tett eleget.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes 2018. június 14-én érkezett keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperes az általa kiadott ... internetes portálon 2018. május 11-én és 2018. május 13-án megjelent cikkekbe ágyazott linkről és a szintén alperesi kiadásban álló, lekérhető médiaszolgáltatásnak minősülő ... YouTube csatornán közzétett videóban jogosulatlanul, a hozzájárulása nélkül készített kép- és hangfelvételt jelentetett meg. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra, valamint arra való kötelezését, hogy az előzetes kérelemben foglaltakkal azonos tartalmú elégtételt adó közleményt a ... internetes portál sérelmezett videóra mutató cikke alatt elhelyezve jelentessen meg.

[3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint a felperes nyilvános közéleti eseményen önként lépett ki a szerepköréből, melynek során a sajtótájékoztatón elhangzottakhoz kötődő véleményét hangoztatta, így erre figyelemmel az alperes kiadásában megjelenő sajtótermék a felperes hozzájárulása nélkül készíthetett és tehetett közzé felvételt. Az alperes véleménynyilvánításhoz és sajtószabadsághoz való joga elsőbbséget élvez a felperes képmás- és hangfelvételhez való jogával szemben.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában felhívta Magyarország Alaptörvényének IX. cikkét, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 2: 42. §-át, 2: 43. § g) pontját, 2: 44. §-át, 2: 51. § a)-d) pontjait, az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) 502. §-át 503. §-át és 504. § (1) bekezdését.

Határozatának indokolásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesi szólás a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánításnak minősült. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a közéleti véleménynyilvánításra vonatkozó alkotmányos szempontok nem csupán a közhatalom gyakorlójára vagy a hivatásszerűen közszereplést vállalókra terjed ki az Alkotmánybíróság 7/2014.(III.7.) AB határozat [47] bekezdésében kifejtettek szerint. Döntő jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes a politikus nyilvános sajtótájékoztatójához kötődően és kifejezetten az ott elhangzottak tárgyában fejtette ki véleményét és csekély jelentőséget annak, hogy a felperes a sajtótájékoztató befejezése után és a politikus távozását követően szólalt meg. Értékelte, hogy a peres felek közötti szóváltásba egy ponton maga a politikus is bekapcsolódott.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) eseti döntéseiben kimunkált szempontok alapján vizsgálta a közlés és a fényképfelvétel készítésének körülményeit.

[5] A Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalása figyelembevételével arra a következtetésre jutott, hogy mivel a felperesről készített felvétel közéleti vitához járult hozzá, így az alperes a felperes hozzájárulása nélkül is elkészíthette és közzétehette azt. A felperesi véleménynyilvánítás és a sajtótájékoztató olyan szorosan kötődik egymáshoz, hogy megítélésük is közelít, így ebből következően az alperes nem lépte túl a tájékoztatási kötelezettség kereteit. A felperes fellépése nem magánvéleménynek minősül, hanem közéleti vita tárgyában kifejezetten közérdeklődésre számot tartó véleménynyilvánításnak így a felvétel elkészítését és közzétételét is tűrni köteles. Értékelte, hogy a felperesi operatőr egy közéleti kérdésekkel foglalkozó televíziós csatorna munkatársa, aki rendszeres résztvevője nyilvános sajtótájékoztatóknak, aki azok körülményei ismeretében és tudatában lépett ki szerepköréből. Erre figyelemmel irrelevánsnak tartotta, hogy a felperes folyamatos tiltakozása ellenére készített felvételt az alperes.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmás- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2018. május 11-én az "..." című cikkben a felperesről hozzájárulása nélkül készített felvételt felhasználta. Egyúttal az elsőfokú bíróság a 2018. május 13-án közzétett "..." című cikkel kapcsolatos kereset tárgyában meghozott ítélet keresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Utóbbi döntését azzal indokolta, hogy a megelőző eljárásban a felperes kizárólag a 2018. május 11. napján nyilvánosságra hozott videóval kapcsolatos jogsértésre hivatkozott.

[7] Rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de nem értett egyet az elsőfokú bíróság által levont következtetésekkel. Kifejtette, hogy annak ellenére, hogy a parlament alakuló ülése után az onnan távozó egyházi vezetőket érte atrocitás és a tüntetők viselkedésének megítélése közéleti vita tárgya, a perbeli cikk azonban nemcsak erről, hanem a felperes sajtótájékoztatót követő magatartásáról szólt és a témával összefüggő véleményéről is beszámolt. A felperes kifejtett véleménye nem jár együtt azzal, hogy az érintett a képi ábrázolását és feltétel nélkül felhasználását minden körülmény között tűrni köteles. Az illusztrációként szolgáló felvétel ugyanis nem a tüntetéssel kapcsolatos felperesi vélekedés, hanem a felperesnek a felvétel készítése elleni indulatos tiltakozását ábrázolja, mely a közéleti vitával nem függ össze. Ez egyúttal mind a felvétel elkészítését, mind a felhasználását önkényessé, jogellenessé teszi.

[8] Az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően a másodfokú bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes a véleményének a sajtótájékoztató befejezése után adott hangot, a kialakult párbeszédbe, pedig a politikus később a folyosón kapcsolódott be, így ebből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a felperes az esemény nyilvános részének befejezését követően közéleti kérdésben nyilvánított magán véleményt. Téves ezért az EJEB a Krone Verlag Gmbh and Co. KG v. Austria ügyben meghozott ítéletével alátámasztani kívánt azon okfejtés, hogy a felperes a nyilvánosság arénájába lépett. A sajtóesemény befejezése után a felperesnek nem kellett azzal számolnia, hogy képmásáról és hangjáról felvételt készítenek, még akkor sem, ha a felperes közéleti-politikai eseményekről tudósító csatorna alkalmazottja. Az EJEB-teszt és az Alkotmánybíróság 7/2014 (III.7.) AB határozatában foglalt mérlegelés alapján sincs lehetőség arra, hogy a felperes hozzájárulása nélkül készítsenek felvételt és tegyék közzé képmását.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását kérte.

[10] Az ügy érdemi eldöntésére kiható anyagi jogi jogszabálysértésként az Alaptörvény IX. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint a Ptk. 2: 44. §-át, a 2: 48. § (2) bekezdését és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban Smtv.) 10. §-át jelölte meg.

[11] Előadása szerint a másodfokú bíróság jogsértően állapította meg, hogy jelentőséget kellett annak tulajdonítani, hogy a felperes az üggyel kapcsolatos véleményének a sajtótájékoztatót követően adott hangot, és hogy a tüntetők minősítésével kapcsolatos álláspontját nem a sajtó nyilvánosságának szánta valamint, hogy a felperes az esemény nyilvános része lezárását követően nyilvánított közéleti kérdésben véleményt. Ezen megállapítások a Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalását is sértik. A sérelmezett felvétel teljes kontextusba helyezésével azt lehet megállapítani, hogy a rendezvény befejezését követően a felperesen és az alperes újságíróján kívül a politikus is jelen volt, aki a szóváltásba bekapcsolódott és megjegyzést tett, minderről az alperes újságírója a sajtótájékoztató céljának megfelelően eljárva jogosan rögzítette a történteket és adott tájékoztatást. Mindezek miatt téves a másodfokú ítélet azon következtetése, hogy a felperes nem lépett a nyilvánosság arénájába. A felperesnek operatőrként számítania kellett arra, hogy politikai performansza felkelti a média érdeklődését - ez pedig személye ismeretlenségétől függetlenül indokolja fokozott tűrési kötelezettségét.

[12] A felperes magatartása a közügyek szabad vitatását érintő saját véleménynyilvánításnak minősült, ezért az arról szóló tényszerű képi tudósítás is a legszorosabb összefüggésben állt a közügyekkel - ekként a tudósításnak is alkotmányos védelemben kell részesülnie. A felvétel hozzájárult egy közéleti vitához, annak megjelenítését közérdekű szempontok indokolták. A modern médiarendszerben tájékoztatás nem képzelhető el állókép, vagy kép-és hangfelvétel közzététele nélkül. A kifogásolt felvétel és a megjelentetett cikk a valóságnak megfelelő tartalommal került közzétételre, valamint ezt a felperes sem vitatta.

[13] Hivatkozott arra is, hogy az Alkotmánybíróság 7/2014 (III.7.) AB határozata indokolása [57] bekezdésében rögzítettek szerint a személyiségvédelem korlátozottsága nemcsak a hivatásszerűen közszereplést vállalók esetében érvényesülő szabály, hiszen a közügyek vitatása adott esetben a konkrét társadalmi vita erejéig annál szélesebb kört is érinthet.

[14] Álláspontja szerint a személyiségvédelem és a véleményszabadság kollíziója alapjogi mérlegelése eredményeként a tényekből az a következtetés vonható le, hogy a felperesről készített felvétel közzététele a felperes képmása védelméhez való jogát nem sértette, annak korlátozására jogszerűen került sor. Hírértékkel rendelkezik, ha egy döntően politikai témával foglalkozó országos televízió munkatársa politikai vélemények nyilvános kifejezésére hivatott fórumon vállalja fel politikai hovatartozását és erről egy politikus által tartott, a sajtó nyilvánossága előtt zajló rendezvény során szokatlan módon és rendhagyó formában számot ad. Az esemény körülményeit, így sajtótájékoztató nyilvánosságát, politikai témáját, illetve az ott kialakult indulatos szóváltást tekintve kijelenthető, hogy arra a közérdeklődés számot tart.

[15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a jogerős ítélet a tényállásból helyes jogi következtetést vont le és álláspontja szerint az alperes nem jogszabálysértésre hivatkozva kívánja az ítélet felülvizsgálatát, hanem a bíróság mérlegelési jogkörét kívánja a felülvizsgálati eljárásban újra nyitni.

[16] Hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság az EJEB gyakorlata szerinti arányossági tesztet elvégezve helyesen jutott arra az álláspontra, hogy a felperes hozzájárulása nélkül készített kép- és hangfelvétel a közéleti vitához nem járult hozzá, ahhoz új elemet nem adott. A felperes a sajtótájékoztató befejezését követően a már távozni készült, így téves a nyilvánosság arénájára való hivatkozás is a felülvizsgálati kérelemben.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[18] A Pp. 413. § (1) bekezdés b) pontjából következően az eredményes felülvizsgálat alapja olyan anyagi jogi vagy eljárási szabálysértés lehet, mely kihatott az ügy érdemi eldöntésére.

[19] A Kúria a Pp. 423.§ (1) bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott része a kérelemben megjelölt jogszabályok tekintetében jogszabálysértő-e.

[20] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül helytállóan állapította meg, hogy az alperes megsértette a felperes képmás és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát és alkalmazta ennek objektív jogkövetkezményeit. A Kúria teljes mértékben egyetért a jogerős ítéletben kifejtett indokokkal is.

[21] A másodfokú bíróság határozatában megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli közlés nemcsak a tüntetők viselkedésének megítéléséről szólt, hanem a felperes sajtótájékoztatót követő magatartásáról és a témával összefüggő véleményéről is beszámolt. Helyesen rögzítette továbbá, hogy az illusztrációként szolgáló, a felperes tiltakozása ellenére elkészített feltétel a közéleti vitához semmilyen módon nem kapcsolódik, ahhoz nem ad hozzá, így annak elkészítéséhez és felhasználásához a felperes hozzájárulására lett volna szükség.

[22] A Kúria rögzíti, hogy a másodfokú bíróság helytálló döntésével teljeskörűen egyetértett és mindenben osztotta a jogerős ítéletben kifejtett indokolást is.

[23] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A (2) bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A Ptk. 2: 42. § (2) bekezdés szerint az emberi méltóságot és az ebből fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok a törvény védelme alatt állnak. Az ilyen emberi méltóságból fakadó egyik nevesített személyiségi jog a képmáshoz és hangfelvételhez való jog is. A 2: 48. § (1) bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, ugyanakkor a (2) bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A 2: 44. §-a értelmében a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Az Smtv. 10. §-a értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyéről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.

[24] A perbeli jogvitában az volt az eldöntendő kérdés, hogy az alperes szabad véleménynyilvánításhoz és szabad tudósításhoz, tájékoztatáshoz való joga érvényesüléséhez, indokolt volt-e a felperes képmás védelméhez való jog korlátozása.

[25] A bírói gyakorlat által kimunkált vizsgálat során elsőként a perbeli közlés tartalmából kellett kiindulni, melynek során a Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú kollégiumi állásfoglalása figyelembevételével, azt kellett értékelni, hogy az közügyekről számolt-e be, vagy a jelenkor eseményeiről tudósított. Ezt követően válhat szükségessé annak vizsgálata, hogy a jogvita tárgyát képező fénykép összefüggésben áll-e a cikk szöveges tartalmával, vagy attól függetlenül a felperest önmagában is megalázó helyzetben ábrázolja-e.

[26] A Kúria rögzíti, hogy a másodfokú bíróság jogerős ítéletében a PK 12. számú állásfoglalás II. pontjában rögzített szempontrendszer alapján helyesen állapította meg, hogy a perbeli közlés nemcsak a tüntetők viselkedésének megítéléséről szólt - mely kétségtelenül közéleti vita tárgya lehet - hanem a felperes sajtótájékoztatót követő magatartásáról és a témával összefüggő véleményéről is beszámolt. Helyes a jogerős ítélet azon következtetése is, hogy az illusztrációként szolgáló, felperes tiltakozása ellenére elkészített felvétel a közéleti vitához nem kapcsolódott, ahhoz nem tett hozzá, így a felperes hozzájárulása nem lett volna mellőzhető.

[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottakra tekintettel előre bocsátja, hogy az Alkotmánybíróság határozatainak indokolása az eljáró bíróságokat nem köti, ugyanakkor az abban megfogalmazott általános vizsgálati szempontok irányadónak tekintendők a bírói gyakorlat számára, különösen amennyiben azok összhangban vannak az EJEB gyakorlatával.

[28] Az Alkotmánybíróság felülvizsgálati kérelemben is felhívott 7/2014. (III. 7.) AB határozatában kifejtettek szerint a politikai véleményszabadság fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak. A közügyekre vonatkozó szólások fokozott védelmet élveznek, ezáltal korlátozhatják az érintettek személyiségi jogait. A határozat [57] bekezdése értelmében a társadalmi vita a közszereplőknél szélesebb személyi kört is érinthet.

[29] Az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB számú határozat indokolásának [30] bekezdése értelmezése szerint a közszereplői minőség nem kötődik semmilyen formális társadalmi vagy jogi státuszhoz, annak tényét a köz érdekében való megszólalás, szerepvállalás alapozza meg. E határozat [31] bekezdésében felvetette annak szükségességét is, hogy egyedileg vizsgálandó kérdésnek minősül az, hogy az engedélykérés alóli mentesítés a nyilvános közszereplés alkalmával aktívan szerepet vállaló személyek mellett kiterjed-e a passzív résztvevőkre. A határozat rögzített olyan általános mérlegelési szempontokat is, amelyek az EJEB következetesen alkalmazott gyakorlatával összhangban kerültek kimunkálásra és arra az esetre tartalmaznak iránymutatásokat, ha különböző szabadságjogok, illetve személyiségi jogok ütközése esetén az alapjogok összemérése válik szükségessé.

[30] A Kúria az alkotmánybírósági határozatokban kifejtettekre figyelemmel is azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes képmásának közzététele nem kapcsolódott közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz, valamint a jelenkor eseményeihez tartozó szabad tájékoztatást sem szolgálta. A felperes nem vállalt közszereplést, nem minősül közszereplőnek, így tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra is, hogy a felperes a nyilvánosság arénájába lépett. A felperes a sajtótájékoztató passzív résztvevője volt, azon munkavégzése okán vett részt. Magánvéleményének kijelentésére a sajtótájékoztató befejezését követően került sor, melyről kifejezett és folyamatos tiltakozása ellenére készült a felvétel. Az alapjogi mérlegelés elvégzése alapján is azt kellett tehát megállapítani, hogy a felperes képmásának közzétételéhez nem fűződött semmiféle a sajtó tájékoztatásához fűződő közérdek.

[31] A fentiekre figyelemmel a perbeli közléshez felperes engedélye nélkül készített és hozzájárulása nélkül felhasznált fényképfelvétel közzététele sértette a felperes képmáshoz fűződő jogát.

[32] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból nem jogszabálysértő, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott gyakorlat

[33] Magyarország Alaptörvénye IX. cikk (1) és (2) bekezdése, Ptk. 2: 44. §, Ptk. 2: 48. § (2) bekezdése, Smtv. 10. §.

A zárórész

[34] A felülvizsgálati eljárásban az alperes pervesztes lett, ugyanakkor a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, így e tárgyban a Kúriának nem kellett határozni.

[35] A meg nem fizetett felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria a Pp.102. § (1) bekezdés alapján határozott.

Budapest, 2020. április 21.

Dr. Wellmann György s.k. a tanács elnöke, Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

S.K. bírósági ügyintéző