Legislator Case Law & Legislation
Pfv.21553/2018/12 AI generated

Hungarian Supreme Court dismissed appeal on mortgage contract clause, ruling it not unfair under civil code.

Case Number Pfv.21553/2018/12
Court / Authority
Jurisdiction Hungary (HU)
Decision Date
Outcome Dismissed

Legislator summary

AI generated

The Hungarian Supreme Court upheld the lower court's judgment declaring a specific mortgage contract clause valid. The plaintiff argued the clause was unfair under consumer protection laws, but the court found the provision aligned with statutory requirements for maintaining value balance in secured loans. Consequently, the appeal was rejected as the lower court correctly applied the law regarding mortgage security preservation.

Legislator headnote

AI generated

Ptk. 209. § (5) bekezdése; Hpt. 1996. évi CXII. törvény; Jht. 1997. évi XXX. törvény: A zálogjogban szereplő fedezetérték-megőrző szerződési feltétel nem minősül tisztességtelennek, ha a felek a szerződés megkötésekor az értékgyensúly fenntartását célozták meg.

Keywords

AI generated
mortgage contract clause unfair contract terms civil code provision secured loan balance consumer protection law supreme court appeal value preservation

Cited Legislation

AI generated
Ptk. 209. § (5) bekezdése
§ (2) bekezdésében foglaltak szerint mindenben megfelel, ezért azok tisztességtelenségére a Ptk. 209. § (5) bekezdése alapján hivatkozni nem lehet.
Pp. 275. § (2) bekezdése
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati kérelmének keretei között vizsgálta felül.
Pp. 275. § (3) bekezdése
Pp. 221. § (1) bekezdése
Pp. 206. § (1) bekezdése
1996. évi CXII. törvény (Hpt.)
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) és a jelzálogjog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997.
1997. évi XXX. törvény (Jht.)
6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése
6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a
1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A. §-ának (2) bekezdése
93/13/EGK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése
18/1999. (II.05.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja
Pp. 261. § (2) bekezdése
Pp. 274. § (1) bekezdése
[11] A felek az ügyben tárgyalás tartását nem kérték, ezt a Kúria sem tartotta szükségesnek, ezért a határozatát a régi Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozta meg.
Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja
[13] Az ítélettel szemben a régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak.
AI generated

Need to analyze how this precedent applies to your matter?

Cross-reference this judgment against statutes, commentaries, and subsequent citing case law inside Legislator AI.

Open in Legislator →

Full text

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.VI.21.553/2018/12.

A tanács tagjai: . Kollár Márta tanácselnök

. Szabó Ildikó előadó bíró

. Puskás Péter bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Berencsi Ügyvédi Iroda,

ügyintéző: dr. Bencsi Tamás ügyvéd

Az alperesek: I. rendű

II. rendű

Az I. rendű alperes képviselője:

. Matuszka István jogtanácsos

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

ővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.196/2018/3/II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Környéki Törvényszék

11.P.20.479/2017/5.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és a II. rendű alperes mint adós és zálogkötelezett, továbbá az I. rendű alperes mint kölcsönadó és zálogjogosult között 2008. július 25. napján CHF alapú önálló zálogjoggal biztosított ingatlan vásárlási kölcsönszerződés jött létre, melynek értelmében a kölcsönadó az adósok részére 183.359 CHF összegű kölcsönt nyújtott. Ugyanezen okiratban a kihelyezett kölcsön biztosítására önálló zálogjogot alapítottak a D. 7502/28 helyrajzi számú ingatlan zálogkötelezettek 2/4 tulajdoni hányadára. A zálogszerződés (II.7. pontjának rendelkezése) értelmében „Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Hitelezőnek a zálogból való kielégítési joga a biztosított követelés lejárta hiányában is megnyílik akkor, ha a zálog romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok miatt a zálogfedezet értékének csökkenése) olyan mértékű, hogy az a bizonyított követelésnek zálogból való kielégítését veszélyezteti és a Zálogkötelezett a Hitelező felhívása ellenére a Hitelező által megszabott megfelelő határidő alatt a zálogfedezetet a szükséges értékig nem egészíti ki. A Szerződő felek már most megállapodnak abban, hogy a zálogromlás körében kielégítést veszélyeztető mértékű csökkenésnek minősül különösen, ha a kölcsön aktuális tőketartozása, valamint a megelőző ranghelyen bejegyzett jogok bejegyzett tőkerészének együttes összegének és a zálogtárgy Hitelező által újraértékesítéssel megállapított aktuális hitelbiztosítéki értékének az aránya jelen szerződés II.6. pontjában megjelölt aránynál magasabb."

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[2] A felperes keresete az önálló zálogjogot alapító szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására irányult, hivatkozott az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 209/A. §-ának (2) bekezdésére, a 93/13/EGK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésére és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.05.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakra.

[3] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Érdemi ellenkérelmét arra alapította, hogy a szerződés felperes által támadott pontja megegyezik a Ptk. 261. § (2) bekezdésében foglaltakkal, egyébként pedig a rendelkezés szövege világos, érthető és nem ütközik a Kormányrendelet felperes által hivatkozott rendelkezéseibe.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Ptk. 261. § (2) bekezdése, megegyezik a zálogszerződés felperes által megjelölt 7. pontjában foglaltakkal, az azonban kibővítve, de lényegében szó szerint követi ezt a jogszabályi rendelkezést, így a Ptk. 209. § (6) bekezdése szerint nem minősülhet tisztességtelennek. A Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozását is megalapozatlannak találta.

[5] A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait nem sértette meg, a bizonyítást a szükséges mértékben lefolytatta, ezért a felperes másodlagos fellebbezési kérelme nem volt teljesíthető. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével, annak indokait azonban csak részben osztotta. Kifejtette, hogy a Ptk. jelzálogjogi szabályozása a zálogjogosultat olyan magatartásokkal szemben részesíti védelemben, amelyek a fedezet épségét sértik, vagy veszélyeztetik (Ptk. 261. § (1) bekezdés). Amennyiben pedig a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti a jogosult a zálogtárgy helyreállítását, vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását követelheti. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának a megszabott határidő alatt nem tesz eleget a jogosult kielégítési joga megnyílik (Ptk. 261. § (2) bekezdés). Kiemelte, hogy a jelzálogjogi szabályozás nem a bármely okból, hanem kizárólag a nyújtott ingatlanfedezet állagának romlása miatt bekövetkező értékcsökkenés esetén jogosítja fel a zálogjogosultat arra, hogy biztosíték adását követelje, és csak akkor, ha az állagromlás miatti értékcsökkenés olyan mértékű, hogy az a követelés kielégítését veszélyeztetné.

[6] A zálogjogra vonatkozó közös szabályok pedig bármely zálogtárgyban bármilyen okból bekövetkezett értékcsökkenés esetén az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezet, vagy új zálogtárgy követelésére akkor jogosítja fel a zálogjogosultat, ha a zálogtárgy értékcsökkenéséért annak tulajdonosa felelős (Ptk. 260. § (1) bekezdés). Mindezek alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy az állagromlással kapcsolatos rendelkezései a támadott zálogszerződésnek a Ptk. 261. § (2) bekezdésében foglaltak szerint mindenben megfelel, ezért azok tisztességtelenségére a Ptk. 209. § (5) bekezdése alapján hivatkozni nem lehet.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelme a Pp. 275. § (4) bekezdésében foglaltak alapján elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatására, a felperes kereseti kérelmének helyt adására, új határozat hozatalára irányult. Másodlagosan a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján eljárási szabály megsértése miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. A jogszabálysértést a Pp. 221. § (3) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettség hiányában jelölte meg, továbbá hivatkozott azon körülményre, hogy a jogerős ítélet a feltétel tisztességtelenségét érdemben nem vizsgálta, hiszen, a „különösen" szó a feltételben arra utal, hogy van sok más ok is, amelyek azonban ismeretlenek a felperes előtt és ez a Ptk. 209. § (6) bekezdésében foglaltak alapján tisztességtelennek minősül. A fellebbezésében előadottakon túlmenően a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltakra is hivatkozott, mely szerint a bíróság a tényállás előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a bíróság döntése a bizonyítékokból levont nyilvánvalóan helytelen, téves és okszerűtlen következtetés eredménye, amelyre tekintettel a bíróság megszegte a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét, továbbá e körben az ítélet indokolása a Pp. fent hivatkozott 221. § (1) bekezdésének második mondatában foglaltakat sem tartalmazta.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[9] A jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati kérelmének keretei között vizsgálta felül. Jogerős ítéletében a bíróság helyesen állapította meg, hogy a felülvizsgálattal érintett szerződési kikötés a jogszabályi előírásoknak a szerződéses szabályozás hiányában is érvényesülő törvényi rendelkezéseknek megfelelően került meghatározásra, így a Ptk. 209. § (5) bekezdése értelmében nem minősülhet tisztességtelennek. A szerződés a törvényi rendelkezéssel összhangban a szerződés fennállásának ideje alatt a szolgáltatás és annak ellenértéke között a felek által a szerződés megkötésekor kialakított értékegyensúly - a fedezetre is figyelemmel - fennmaradására törekednek, hogy ne csökkenjen a tartós kölcsön jogviszonyban a hitelező oldalán fennálló szükségszerű kockázat. A Kúria utal arra, hogy a zálogjog a jogosult számára a követelése fedezetéül szolgáló zálogtárgyból - a zálogtárgy által megtestesített érték realizálása útján - biztosít jogot a kielégítésre. A zálogjog alapítása és a kielégítési jog megnyílása közötti időszakban a zálogtárgy szerződés kötéskori, úgynevezett hitelfedezeti értékének, azaz a zálogtárgyból realizálható értéknek a megőrzése a lényege, amely a zálogkötelezett oldalán törvényi kötelezettség, a zálogjogosult oldalán pedig érvényesíthető jogosultság. A zálogjogosult nem csak a követelés kielégítését veszélyeztető állagromlásnak megfelelő biztosíték adását kérheti, a kielégítési jogát is gyakorolhatja, ha a kötelezett a felhívásának megfelelő határidőn belül nem tesz eleget (Ptk. 261. § (2) bekezdése). A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) és a jelzálogjog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) rendelkezései a szükséges fedezet létét a szerződés egész tartalma alatt egyébként is megkövetelik.

[10] A Kúria a fent kifejtettek alapján nem találta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, azt a Pp. 275.(3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész

[11] A felek az ügyben tárgyalás tartását nem kérték, ezt a Kúria sem tartotta szükségesnek, ezért a határozatát a régi Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozta meg.

[12] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13 §. (1) bekezdése és a 14.§-a alapján az állam viseli.

[13] Az ítélettel szemben a régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak.

Budapest, 2019. június 18.

Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Szabó Ildikó s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

Sz.Sz. bírósági ügyintéző