Court dismissed appeal on contract dispute, upholding lower court's finding of no legal error in evidence weighing.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.21.189/2018/7.

A tanács tagjai:

Dr. Bartal Géza a tanács elnöke

Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró

Dr. Zumbók Péter bíró

A felperes:

...

A felperes képviselője:

Dr. Tomcsányi Csaba ügyvéd

Az alperes:

...

Az alperes képviselője:

dr. Néveri István ügyvéd és

Dr. Bethlen Dávid ügyvéd

A per tárgya:

Vállalkozói díj

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

Felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.21.432/2017/9.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Váci Járásbíróság 2.P.20.606/2014/92.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 75.000 (hetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő között 2013. március 19-én építési vállalkozási szerződés jött létre, amelyben a felperes a .... szám alatti ingatlanra szerkezetkész ház felépítését vállalta 2013. november 4-ig. A késedelmi kötbér összegét napi 50.000, de maximum 1.200.000 forintban állapították meg.

[2] A peres felek 2013. március 19-én két hasonló tartalmú szerződést írtak alá ugyanarra a kivitelezési munkára, az egyikben a vállalkozói díjat 18.000.000.- Ft + áfa összegben, a másikban 12.000.000.- Ft + áfa összegben határozták meg. A felek célja a második szerződés megírásával „áfa kímélés" volt.

[3] Az alperes részletekben 17.910.000 forintot fizetett meg összesen a felperes részére.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 6.813.621 forint vállalkozói díj és kamata, valamint a perköltség megfizetésére.

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Beszámítási kifogást is előterjesztett, amelyben az általa teljesített 17.908.000 forintot, 244.800 forint ... ablak javítás költségét, 1.200.000 forint késedelmi kötbért, 90.000 forint összegben ... statikus munkadíját, 228.600 forint összegben ... szakértő díját, 374.650 forint összegben az igazságügyi szakértő által megjelölt kijavítási díjat kívánta a felperes követelésébe beszámítani.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 5.527.413 forint és kamata felperes javára történő megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest 709.230 forint perköltség megfizetésére.

[7] Az elsőfokú bíróság a keresetet túlnyomó részben megalapozottnak találta. Megállapította, hogy a peres felek közötti 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 389. § szerinti vállalkozási szerződéses, azon belül a Ptk. 402. § (1) bekezdésében szabályozott építési szerződéses jogviszonyban a bruttó 22.870.000 forint vállalási árból 4.952.000 forint hátralék áll fenn. Az alperesi beszámítási igények közül elfogadta a 17.908.000 forint összegű díjteljesítést. Alaposnak találta az 1.200.000 forint összegű késedelmi kötbér iránti követelést, és figyelembe vette az igazságügyi szakértő által megjelölt kijavítási díjat. Nem tartotta megalapozottnak az alperes ... ablak beépítésével kapcsolatos igényét, ... statikus munkadíját és ... szakértői díját.

[8] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást akként módosította, hogy a felek megállapodása értelmében az alperes 12.000.000 forint, valamint 3.240.000 forint áfa, és további 6.000.000 forint, összesen 21.240.000 forint összegű vállalkozói díjat volt köteles megfizetni a felperes részére. A felperes további négy tetőtéri ... ablak beépítését hibásan végezte, amelyeknek javítási költsége 100.000 forint + áfa.

[9] A másodfokú bíróság a kiegészített tényállás alapján az összesen 21.240.000.- forint összegű vállalkozói díjból indult ki a felek közötti elszámolás elvégzésekor.

[10] A jogerős ítélet értelmében a felek közötti elszámolás körében az elsőfokú bíróság által kirendelt ... által készített aggálytalan és mindenre kiterjedő szakvéleményt kell alapul venni. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményének terjedelme, alapossága, az ott megjelölt összegek kiszámítási módja a szakvéleményből nem követhető, ezért a TSZSZ szakvéleményt mellőzni kellett. A másodfokú bíróság ... igazságügyi szakértő véleménye alapján állapította meg az elvégzett munkák, az el nem végzett munkák, a pótmunkák értékét és a javítási költségeket. A másodfokú bíróság a pótmunkákkal összefüggésben utalt az alperes személyes nyilatkozatára, amely szerint a vállalkozói díj 6.000.000 forint összegű része a pótmunkák ellenértéke volt.

[11] A felek közötti elszámolást a másodfokú bíróság az alábbiak szerint végezte el: a 21.240.000 forint vállalkozói díjból az alperes 17.908.000 forintos teljesítésre tekintettel 3.332.000 vállalkozói díjhátralék maradt fenn. A pótmunka értéke 1.710.000 forint + 461.700 forint áfa. A még járó 5.503.700 forint összegű díjból le kell vonni az el nem készült munkák, valamint a hibásan végzett munkálat vonatkozásában felmerült 320.000 forint + 86.400 forint áfa összegű javítási költséget és az 1.200.000 forint kötbért.

[12] A másodfokú bíróság alaposnak ítélte az alperes fellebbezését a további négy ... tetőtéri ablak hibás beépítésével kapcsolatban, a javításra ablakonként a szakvélemény szerinti 25.000 forint + áfa összeget vette figyelembe.

[13] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest terhelő marasztalás összegét 3.770.300 forintra leszállította. Mellőzte az alperes perköltség fizetési kötelezettségét és a felperest kötelezte az alperes javára 43.700 forint elsőfokú perköltség megfizetésére, ezen túlmenően megállapította, hogy a peres felek költségeiket maguk viselik. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte továbbá a felperest az alperes javára 141.200 forint másodfokú perköltség megfizetésére és kimondta, hogy ezen túlmenően a peres felek másodfokú költségeiket maguk viselik.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[14] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalmilag a jogerős ítélet keresetet elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az alperes marasztalásának 6.813.620 forintra és annak törvényes mértékű késedelmi kamatára történő felemelését kérte. Másodlagosan a másodfokú bíróság - másik tanácsa általi - új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, harmadlagosan pedig az elsőfokú ítélet hatályában történő fenntartását kérte.

[15] Álláspontja szerint a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül, iratellenesen mérlegelve hozott ítéletet. A bizonyítékok értékelésével a bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. (1) bekezdését és 206. §-át. Kifogásolta a TSZSZ véleményének figyelmen kívül hagyását, és a vállalkozói díj megállapítása körében tett iratellenes megállapításokat.

[16] A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta továbbá, hogy a jogerős ítélet sérti a perköltség megállapítására vonatkozó Pp. 75 (1)-(3) bekezdésében foglaltakat is, mert e szabályok figyelmen kívül hagyásával rendelkezett a bíróság az alperes perköltség fizetési kötelezettségének mellőzéséről.

[17] Megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül kifogásolta a felszámított kötbér, a pótmunka és a vállalkozói díj megállapított összegét. Álláspontja szerint a bíróság elfogultan ítélkezett.

[18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[19] A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., BH 2011.259.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [1/2016. (II.15.) PK vélemény 6. pont]. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (BH 2015.307.), így a Kúria érdemben nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének a jogszabályhely megjelölést nem tartalmazó hivatkozásait.

[20] Az érdemben vizsgálható felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[21] A Kúria - a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.

[22] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. § (1) bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt nem kerülhet sor (BH2012.179., BH2002.29.).

[23] A bíróság a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a felmerült bizonyítékokat okszerűen, logikai ellentmondásoktól mentesen értékelte, iratellenesség nélkül állapított meg tényállást és határozatát a szükséges mértékben megindokolta [Pp. 221. § (1) bekezdés]. A bíróság megalapozott indokokkal - az elkészítésének körülményeire tekintettel - hagyta figyelmen kívül a TSZSZ szakvéleményt, és a bizonyítékok logikus és okszerű mérlegelése alapján - a felek akaratát, nyilatkozatait és az okirati bizonyítékokat is helyesen értékelve - állapította meg a vállalkozói díj mértékét a peres felek közötti elszámolási vita alapjaként. A felülvizsgálati hivatkozásokkal szemben a felperes 13. számú jegyzőkönyvben tett személyes előadása is a bíróság által megállapított tényállást támasztotta alá. A bíróság helyesen vonta le a két különböző vállalkozói díjösszeget tartalmazó de ugyanazon tevékenységre vonatkozó írásos dokumentumból a felek akaratára vonatkozó következtetését, és a felek közötti elszámolást is jogszabálysértés nélkül, helyesen végezte el.

[24] A másodfokú bíróság a Pp. 75.§-át nem sértve, helyesen vette számba az elsőfokú perköltséget, amelynek körében a felperes javára figyelembe vette a lerótt 341.200 forint kereseti illetéket, az alperes javára pedig a 200.000 forint előlegezett igazságügyi szakértői díjat, valamint - osztva az alperes e körben előterjesztett fellebbezését - a 228.600 forint ...-féle szakértői díjat.

[25] A pernyertesség-pervesztesség arányára vonatkozóan a felülvizsgálati kérelem jogszabályi hivatkozást nem tartalmazott, továbbá az egyéb előadásaival összefüggésben a felperes jogszabálysértést nem jelölt meg, így e hivatkozásait a Kúria a Pp. 272. § (2) bekezdése alapján érdemben nem vizsgálta.

Záró rész

[26] A felperes a felülvizsgálati eljárásban teljes egészében pervesztes lett, ezért a Kúria a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült, és az alperes által a felülvizsgálati eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére.

[27] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el.

[28] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. május 30.

. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró