Court dismissed appeal against social security decision due to lack of evidence for disability category change.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.III.10.341/2018/3.

A tanács tagjai: . Zanathy János

a tanács elnöke

. Magyarfalvi Katalin

előadó bíró

. Farkas Katalin

bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Máté Irén ügyvéd

Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma:

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.688/2016/28.

Rendelkező rész

A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4 M. 688/2016/18. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] Az alperes a 2016. szeptember 14-én kelt határozatában rendelkezett a felperes részére 2012. január 1-től megállapított rokkantsági ellátás továbbfolyósításáról. A határozat indokolása szerint a felperes egészségi állapota - a 2016. szeptember 9-én kelt elsőfokú komplex minősítési bizottsági vélemény szerint - 47%, C2 minősítési kategóriába tartozik, egészségi állapotában változás nem következett be, ezért a korábbi ellátását kell folyósítani. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot, tekintve, hogy a másodfokú bizottság a felperes egészségi állapotát 42%-ban, minősítési csoportját C2-ben állapította meg, helybenhagyta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát az egészségi állapota hiányos és téves értékelése miatt kérte arra hivatkozva, hogy az egészségi állapota romlása miatt a D minősítési csoportba tartozás alapján járó, magasabb összegű ellátásra jogosult.

[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte határozata ténybeli és jogi indokai fenntartásával.

Az elsőfokú ítélet

[4] A munkaügyi bíróság a keresetet - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes jogszabályok módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2. § (1) bekezdése, 3.-5. §-a, 15. § (1) bekezdése, 15/A. § (1)-(2) bekezdése, 19. § (1), (3) bekezdése, és a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet (NEFMIr.) 3. § (1)-(2) bekezdése és 4. § (1) bekezdése alkalmazásával - elutasította.

[5] A felperes egészségi állapota mértékének tisztázása érdekében a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A bíróság a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemények és a perbe bevont igazságügyi orvosszakértő - felperes indítványára kiegészített - szakvéleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes egészségi állapotában kategória váltást eredményező változás nem következett be, ezért az alperes az Mmtv. 19. § (3) bekezdése alapján jogszabálysértés nélkül rendelkezett a korábbi ellátás továbbfolyósításáról.

[6] A bíróság részletesen ismertette a felperes szakvéleménnyel kapcsolatos kifogásait és az aggálytalannak tekintett szakvélemény megállapításait. Az ítélet indokolása szerint a kiegészített szakvéleményből kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a szakértő a felperes valamennyi orvosi dokumentációja áttekintésével és értékelésével, valamint a felperes személyes vizsgálata alapján alakította ki a másodfokú bizottságéval egyező véleményét, amelyet a szakértő a felperes észrevételei, kifogásai ismeretében is változatlanul fenntartott. A szakvélemény nem állt ellentétben a perben felülvizsgált másodfokú határozat alapjául szolgáló szakvéleménnyel, azt a bíróság döntése alapjául elfogadta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, valamint az alperes költségekben való marasztalását kérte a Pp. 182. § (3) bekezdése, 206. § (1) bekezdése, az Mmtv. 15. § (1) bekezdése és a NEFMIr. 1. § (1)-(2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja megsértésére hivatkozva.

[8] A felperes kifogásolta, hogy a perben eljárt szakértő a felperes érveivel szembeni ellenérveit nem fogalmazta meg, felvetéseit nem válaszolta meg részletesen; a két álláspont közötti különbség csak új szakértő kirendelésével lett volna tisztázható. Kiemelte, hogy a perben a szakvélemény aggályosságával kapcsolatban számos kifogást tett, idézte a szakvéleményre és - az alábbiak szerint - kiegészítő szakvéleményre vonatkozó észrevételeit.

[9] A szakértő szakmai és jogi szempontból sem adott választ az egészségi állapota mértékére és a következő felülvizsgálata időpontjára vonatkozó kifogására, ami szemben áll a NEFMIr. 11.2.3. pontjával. A szakvéleményből nem derül ki, hogy a szakértő az 1994. február 28. óta fennálló rokkantsága, a felsorolt megbetegedései alapján és a szakorvos által megállapított ISZB betegség ellenére állapotát miért értékelte alul. A szakértő nem értékelte a felperes szerint a NEFMIr. 5.3.2. pont alapján 25%-os egészségkárosodást eredményező magas vérnyomás betegségét, a szív-keringési elváltozás súlyosbodását, ami a NEFMIr. 5.6. III. táblázata szerint - a megállapított 20% helyett - 29%-os. A szakértő a mozgásszeri megbetegedést tévesen, indokolás nélkül értékelte 7%-ban, megállapításait az időszerű leletekkel nem támasztotta alá, nem állapítható meg, hogy a csontritkulás, váll-, térdízületi, elváltozások és egyéb megbetegedések értékelésre kerültek-e. A mozgásszervi megbetegedéseket a bizottságok és a szakértő is alulértékelte, nem vették figyelembe a felsorolt orvosi leleteket. A pszichés megbetegedés súlyosbodását szintén nem értékelték, a NEFMIr. 1.1. táblázat alapján - az indok nélkül megállapított 15%-kal szemben - 30% megállapítása lenne helytálló. A pajzsmirigy megbetegedés diagnózist a szakértő hiányos leletek alapján bírálta el, a NEFMIr. 9.2. táblázat alapján nem értékelte, ezért a szakvélemény hiányos, homályos, okszerűtlen. A szakértő a légzőszervi megbetegedést és a szülészeti-nőgyógyászati és az emlő károsodást - az indokok megjelölése nélkül - alulértékelte, a belgyógyászati állapotot csak részben, a neurológiai részkárosodásnál említette, a magas vérnyomás következményeinek önálló, a NEFMIr-ből következő értékelését elmulasztotta.

[10] A felperes szerint észrevételeiben pontosan, részletesen, okiratokkal alátámasztva cáfolta a szakvéleményt. A bíróság a kiegészítés iránti kérelmének helyt adott, a szakértő azonban indokolás nélkül tartotta fenn hiányos és megalapozatlan véleményét. A megalapozatlanságot támasztja alá, hogy az első-, a másodfokú bizottság és a szakértő - a felülvizsgálati kérelemben felsoroltak szerint - nem teljesen azonos, hanem kiragadott betegségekkel kívánta az értékelését alátámasztani. A perben eljárt szakértő szakvéleménye a bizonyított tényekkel ellentétben állt, azért a bíróságnak fel kellett volna őt hívnia arra, hogy véleményét - a felperes észrevételeiben foglaltaknak megfelelően, dokumentumokkal, vizsgálatokkal alátámasztottan - egészítse ki, indokolja meg úgy, hogy abból pontosan megállapítható legyen az értékelt betegség és annak minősítése. A NEFMIr. 1. § (1)-(3) bekezdése alkalmazását a szakvélemény nem tükrözi, az erre vonatkozó észrevételeit a szakértő és a bíróság sem vette figyelembe. A bíróság annak ellenére, hogy észlelte a szakvélemény hiányait, felületességét, más szakértő kirendeléséről sem rendelkezett.

[11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[13] A perben vitás kérdés, a felperes egészségi állapota mértékének meghatározásához és annak eldöntéséhez, hogy a felperes D minősítési csoportba tartozás alapján megállapítandó, magasabb összegű ellátásra jogosultságot szerzett-e, három szakvélemény állt a bíróság rendelkezésére. Az elsőfokú orvosi bizottság a szív- és érrendszeri megbetegedés részkárosító hatását 22%-ban, a mozgásszerviét és a szülészeti-nőgyógyászatit 11-11 %-ban, az emlőt 10%-ban, a neurológiait 10%-ban, a pszichiátriait 5%-ban, az össz-szervezeti egészségkárosodást 53%-ban állapította meg. A másodfokú bizottság a szív- és érrendszeri megbetegedést 20%-ban, a mozgásszervit 7%-ban, a szülészeti-nőgyógyászatit 11%-ban, az emlőt 10%-ban, a neurológiait 8%-ban, a pszichiátriait 15%-ban határozta meg, és a felperes légzőszervi megbetegedésére további 11%-os részkárosodást állapított meg, amelyek alapján az össz-szervezeti egészségkárosodás 58%-os lett. A perben eljárt szakértő a másodfokú bizottság által értékelt betegségek alapján, azonos mértékű részkárosodások megállapításával alakította ki a másodfokú bizottsággal mindenben egyező szakvéleményét, amelynek kiegészítését a bíróság a felperes szakvéleményre vonatkozó észrevételei megküldésével, a szakértő által megválaszolandó kérdés feltevése nélkül rendelt el. A szakértő a felperes által felvetett, betegségei értékelésének helyességére, vagyis orvosszakmai kérdésekre vonatkozó felvetéseire érdemben valóban nem válaszolt, csupán a szakvéleményének a felperesi észrevételek ismeretében való fenntartásáról nyilatkozott, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogerős ítélet - a szakértői bizonyítás hiányossága, illetve a bizonyítékok helytelen értékelése miatt - megalapozatlannak minősülne.

[14] A Kúria korábbi határozataiban (Mfv.III.10.676/2013/3., Mfv.III.10.758/2013/6., Mfv.III.10.032/2014/12., Mfv.III.10.175/2018/6., stb.) kifejtette, hogy az egészségkárosodás valós és helyes mértékének meghatározása, illetve az egyéb kérdések (pl. kezdő időpont) orvosi szakkérdések, amelyek szakértői megválaszolást igényelnek. A rokkantságon, egészségkárosodáson alapuló ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozatok alapjául szolgáló, az NRSZH bizottságai által adott szakvélemények/szakhatósági állásfoglalások és a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemények orvosszakmai kérdésekben kimutatható ellentmondásait, amennyiben az eltérések a per eldöntésére kihatással bírnak, a bíróságnak további szakértői bizonyítás elrendelésével kell feloldania (EBH 2005.1359.). A Kúria határozataiban (Mfv.III.10.144/2018/4., Mfv.III.10.197/2018/4.) arra is rámutatott, hogy önmagában az a körülmény, hogy a felperes a szakértők orvosszakmai kérdésekben kialakított álláspontját és értékelését nem fogadja el, további szakértői bizonyítás elrendelésére nem ad alapot.

[15] A Kúria korábbi határozataiban (Mfv.III.10.168/2013/3., Mfv.III.10.758/2013/6., stb.) rámutatott arra, hogy a Pp. 182. § (3) bekezdése abban az esetben teszi lehetővé, egyben a bíróság kötelezettségévé további szakértői bizonyítás elrendelését, ha a szakvélemény aggályos: homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér.

[16] A peradatok szerint a másodfokú eljárásban és a perben eljárt szakértők a felperes azonos megbetegedései értékelésével alakították ki véleményeiket, a másodfokú és a perben beszerzett szakvélemény a részkárosodások, és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének meghatározása, így az egészségi állapot mértéke meghatározásában is egybehangzó volt. A felperes a szakvélemények megállapításait olyan kérdésben tette vitássá, amihez kellő szakértelemmel maga sem rendelkezik. A perben eljárt szakértő a felperes által rendelkezésre bocsátott valamennyi orvosi dokumentáció és a felperes személyes vizsgálata ismeretében alakította ki álláspontját, szakvéleményét kellő részletességgel indokolta, abban olyan ellentmondás, vagy hiányosság, ami másik (új) szakértő kirendelését tette volna szükségessé, nem merült fel. A szakértő a bíróság által megfogalmazott kérdésekre választ adott, az a körülmény, hogy a felperes a szakértő orvosszakmai kérdésekben kialakított álláspontját és értékelését nem fogadta el, további bizonyítás elrendelésére nem adott alapot.

[17] A Kúria Pp. 206. § (1) bekezdése alkalmazásával kapcsolatos töretlen gyakorlata (BH 1995.193., BH 1999.44., BH 2012.179.) értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére; a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróságok nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutottak-e. A Pp. 206. § (1) bekezdése megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz (Mfv.III.10.553/2013/7., Mfv.III.10.136/2015/8., Mfv.III.10.044/2017/4, stb.).

[18] A jogerős ítélet ilyen fogyatékosságban nem szenved. A bíróság a perben vizsgálandó tény, a felperes egészségi állapota meghatározása érdekében szakvéleményt szerzett be, a közigazgatási eljárásban és a perben beszerzett szakvélemények egybehangzóak voltak, a felperes perbeli állítását, a D minősítési kategóriába tartozását megalapozó feltételek fennállását nem támasztották alá.

[19] A Kúria számos határozatában (BH 1996.372.; KGD 2000.149., Mfv.III.10.583/2014/4., Mfv.III.10.305/2017/4., stb.) rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslat, eljárása során a Kúria az ítélet törvényességét, ennek keretében - a Pp. 275. § (2) bekezdésében foglalt keretek között - azt vizsgálja, hogy a bíróság az anyagi és eljárásjogi szabályok betartásával hozta-e meg a határozatát. A felülvizsgálati kérelemből egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a fél a jogerős ítéletet mely jogszabályok megsértésével összefüggésben kéri felülvizsgálni és a kérelemben összefüggést kell teremteni a jogerős ítélettel szemben felhozott kifogások és a konkrétan megjelölt jogszabályhelyek között [1/2016. (II. 15.) PK vélemény].

[20] A felperes az Mmtv. 15. § (1) bekezdése megsértésével kapcsolatban, illetve a NEFMIr. felhívott rendelkezéseivel összefüggő olyan indokot, amelynek alapján a jogerős ítélet törvényessége a fentieken túl vizsgálható, nem jelölt meg, a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatának e körben nincs helye.

[21] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta.

Záró rész

[22] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Kúria e tárgyban a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján mellőzte a határozathozatalt.

[23] A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről az Mmtv. 14. § (2) bekezdése alapján határozott.

[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

, 2019. április 8.

. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő