Court dismissed appeal; missing buyer ID bars registration despite seller's bankruptcy occurring after contract signing.

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.726/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró,Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A felperes: Dr. felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: alperes neve(fél címe 1)

Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 10.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. március 7-én kelt 8.K.27.466/2017/9. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.466/2017/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perben nem álló ... Kft. (a továbbiakban: Kft.) eladó a felperessel, mint vevővel 2015. január 16-ai dátummal adásvételi szerződést kötöttek a kecskeméti ... hrsz.-ú belterületi ingatlannak a Kft. tulajdonában álló 223/1520-ad tulajdoni illetőségére. A szerződés szerint a Kft.-t a felperes, mint ügyvezető képviseli.

[2] A felperes az elsőfokú hatóság felé 2016. augusztus 15-én a szerződés csatolásával kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte tulajdonjogát bejegyezni a perbeli ingatlan szerződéssel érintett tulajdoni hányadára vétel jogcímén.

[3] Az elsőfokú hatóság a 2016. december 29-én kelt végzésében a felperes tulajdonjogának bejegyzésére irányuló eljárást megszüntette és a tulajdoni lapról a vonatkozó széljegyet törölte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. április 6-án kelt végzésével az elsőfokú végzést megsemmisítette, egyidejűleg az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

[4] Az elsőfokú hatóság a 2017. május 22-én kelt határozatában a felperes tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmét elutasította. Egyrészt azért, mert a benyújtott adásvételi szerződés nem tartalmazza a felperesi vevő személyi azonosítóját, és ezen adat hiánypótlás keretében nem pótolható. Másrészt a szerződésben a Kft. képviseletében eljáró felperes aláírása alatt az olvasható neve nem került megjelölésre. Harmadsorban a Kft. 2016. január 11-e óta felszámolás alatt áll, nevében a felszámoló jogosult eljárni. Sem a benyújtott adásvételi szerződés, sem az ingatlan-nyilvántartási kérelem nem tartalmazza a felszámoló cég képviselőjének aláírását, azaz az ingatlan értékesítésére irányuló jognyilatkozatot nem a felszámoló tette.

[5] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, az azt elbíráló alperes a 2017. július 11-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot - részben kiegészített indokolással - helybenhagyta. Megállapította, hogy a perbeli adásvételi szerződés a felperes, mint vevő személyi azonosítóját - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja ellenére - nem tartalmazza, ezért az okirat tartalmát kellene módosítani, amelyre az Inytv. 39. § (3) bekezdés a) pontja szerint nincs lehetőség.

A kérelem benyújtásának időpontjában a Kft. felszámolás alatt állt, képviseletében a felszámoló volt jogosult eljárni. A felszámoló jognyilatkozatával történő kiegészítés a benyújtott okirat tartalmi módosításának minősül, amely nem pótolható hiányosság az Inytv. 39. § (3) bekezdés a) pontja alapján. Az adásvételi szerződést a felszámoló cég képviseletében eljáró felszámolóbiztosnak is alá kellene írnia, amely szintén nem pótolható hiányosság az Inytv. 39. § (3) bekezdés d) pontjára figyelemmel.

[6] Az alperes a másodfokú eljárás során megállapította, hogy ... társtulajdonos tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme 2016. június 16-án érkezett az elsőfokú hatósághoz, így a rangsorban megelőzte a felperes bejegyzési kérelmét, ezért a felperesi tulajdonjog bejegyzéséhez ... elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatát is be kellett volna csatolni. Ez nem történt meg, erre tekintettel az Inytv. 40. § (1) bekezdése szerinti elutasításnak is helye van.

Az alperes rögzítette, az elsőfokú hatóság 39.789/6/2017. számú végzésnek azon rendelkezése, hogy a társtulajdonos elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatának benyújtásától eltekint, nem volt jogszerű.

A kereseti kérelem

[7] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú ítélet

[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította.

Érvelése szerint a benyújtott adásvételi szerződés nem tartalmazta a felperes, mint vevő személyi azonosítóját, amely az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint az okirat kötelező kelléke. A személyi azonosító a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (11) bekezdése szerint a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosítható, különleges adatra nem utaló számjegy sor. Ezen azonosító utóbb a vevő egyoldalú nyilatkozatával - szemben a felperes érvelésével - az Inytv. 39. § (3) bekezdés a) pontjából következően nem pótolható.

[9] A bíróság kifejtette, az, hogy az eladó képviseletében eljáró felperes aláírása alatt nem került megjelölésre az olvasható neve az Inytv. 39. § (3) bekezdés d) pontjából következően olyan hiányosság, ami utóbb szintén nem pótolható. Az, hogy a szerződés fejrészében tartalmazza a képviselet tényét és a képviselő személyét nem pótolja az aláírás alatti név feltüntetését.

[10] A Kft. a tulajdonjog-változás iránti kérelem benyújtásakor már felszámolás alatt állt, ezért a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. § (1), 34. § (1), (2) bekezdéseiből fakadóan ekkor már csak a felszámoló tehetett érvényes jognyilatkozatot a szerződéssel érintett ingatlanhányad vonatkozásában, mint a Kft. képviselője. Az a tény, hogy nem az eladó, hanem a vevő kérte a tulajdonjog-változás bejegyzését, nem eredményezi a felszámolónak a szerződésből történő mellőzhetőségét.

[11] A másodfokú eljárásában az alperes jogosult volt az elsőfokú döntés teljes körű felülvizsgálatára, így jogszerűen állapította meg az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs nyilatkozatának hiányát, amely miatt az Inytv. 40. § (1) bekezdésében foglalt elutasításnak volt helye, figyelemmel az Inytv. 65. § (1) bekezdésére.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás - az adásvételi szerződésben foglaltak szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzés -, másodlagosan az alperesi és elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezés és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezése iránt. Okfejtése szerint az ítélet sérti a Cstv. 4. § (1) bekezdését, az Inytv. 7. § (1), 32. § (1), (2), 39. § (1), (3) bekezdéseit, 40. § (1) bekezdését, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdését.

[13] Kiemelte, a Cstv. 4. § (1) bekezdése nem érinti a felszámolás elrendelését kimondó végzés meghozatala előtt érvényesen megkötött szerződéseket, azokat nem teszi érvénytelenné csupán azon az alapon, hogy a szerződéssel érintett vagyontárgy, jelen esetben ingatlan, tulajdonjogának átjegyzése még nem történt meg. A felszámoló képviseleti joga a felszámolás elrendelésének időpontjától áll fenn, azonban a szerződés utóbbi időpontot megelőzően köttetett meg.

[14] A felperes, mint a szerződésben szereplő vevő jogszerűen kérte az ingatlan-nyilvántartási hatóságtól a tulajdonjogának bejegyzését. A kérelem előterjesztése nem függhet egyéb feltételtől, abban a magánszemély vevő nem korlátozható. A felperes az Ákr. 10. § (1) bekezdése szerint a hatósági eljárásban ügyfél volt, a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem előterjesztéséhez nem volt szükség a felszámoló aktív tevékenységére.

[15] A becsatolt adásvételi szerződés tartalmazta a szükséges, egyben elégséges adatokat, így az eladó megnevezését és őt, mint az eljárásban képviseletre jogosultat. Egyéb feltételt az irányadó jogszabályi rendelkezések nem határoznak meg, ezért nem szükséges a névaláírása alatt az olvasható nevének megjelölése. A szerződés fejrésze egyértelműen tartalmazza azt a tényt, hogy az eladót általánosságban és a konkrét jogügyletben is a felperes, mint ügyvezető képviseli.

[16] A felperes, mint vevő személyi azonosítójának megjelölése az elsőfokú határozat meghozatala előtt teljes bizonyító erejű, ellenjegyzett okiratban, mint szerződés kiegészítő nyilatkozat pótlásra került. Ezen adat megadásához nem volt szükség az adásvételi szerződés módosítására. A kiegészítő nyilatkozatban történt adatpótlás az Inytv. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit nem sérti.

[17] A felperes szerint az elsőfokú hatóság az elővásárlási jog körében beszerzendő nyilatkozattól azért tekintett el, mivel a hatályon kívül helyezés miatt indult új eljárásban az eredeti benyújtás időpontjában fennálló feltételeket kellett vizsgálni és a jogi képviselője külön kérte az eredeti számon való újbóli iktatást. Ezen időszak alatt beérkezett iratok nem előzhetik meg az ő eljárást indító kérelmét.

[18] Először az alperes észlelte, hogy ... elővásárlási jogról lemondó nyilatkozata nem került csatolásra, azonban ebben a körben az Inytv. 40. § (1) bekezdését megsértve az alperes nem bocsátott ki hiánypótlási felhívást. Ennek hiányában ebből az okból a kérelem elutasítása akkor sem lenne lehetséges, ha ... kérelme megelőzné a felperesi kérelmet.

[19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[20] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[21] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.

[22] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból részben helyes jogi következtetéseket vont le.

[23] Az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) pontja többek között rögzíti, hogy az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell az ügyfél személyi azonosítóját. Az Nytv. 5. § 11. pontja szerint Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartózó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosítható, különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett - számjegysor.

[24] Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez benyújtott perbeli adásvételi szerződés a felperes, mint vevő személyi azonosítóját nem tartalmazza.

[25] Az Inytv. 39. § (3) bekezdés a) pontja kimondja, nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni.

[26] A Kúria nézete szerint a felperes személyi azonosítójának szerződésbeli hiánya miatt alkalmazandó az Inytv. 39. § (3) bekezdés a) pontja, vagyis a szerződés hiánypótlásra nem alkalmas, így a bejegyzési kérelmet el kellett utasítani.

A személyi azonosítót magának a szerződésnek kell tartalmaznia, az - a felperes okfejtésével szemben - külön okiratban nem pótolható.

[27] Az elsőfokú hatóság határozatában rögzítette, hogy az adásvételi szerződésben az eladó képviseletében eljáró felperes aláírása alatt nem került megjelölésre az olvasható neve, ezzel sérült az Inytv. 32. § (2) bekezdés e) pontja és az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 69. §-a.

[28] Az alperesi határozat nem tartalmazza elutasítási okként azt, hogy az eladó képviseletében eljáró felperes aláírása alatt nem került feltüntetésre az olvasható neve.

[29] Ennek ellenére a felperes keresetében az elsőfokú határozatra utalva vitatta az ezen alapuló elsőfokú határozatban szereplő elutasítási indokot.

[30] Az elsőfokú bíróság ítélete 10. oldal harmadik bekezdésében elbírálta ezt a keresetet.

[31] A Kúria rámutat, a közigazgatási per tárgya a jogerős alperesi határozat bírósági felülvizsgálata, mivel az alperes határozatában nem tekintette elutasítási oknak a felperes aláírása alatti olvasható név megjelölésének hiányát, így az elsőfokú bíróság szükségtelenül döntött ezzel kapcsolatban a felperes által megjelölt jogszabálysértésről. A felülvizsgálati bíróság mellőzi az elsőfokú ítéletből a 10. oldal harmadik bekezdését.

[32] A Vhr. 75. § (1) bekezdése kimondja, ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni.

[33] Az Inytv. 40. § (1) bekezdése értelmében el kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhető be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell.

[34] Az iratokból kitűnően a keresettel érintett adásvételi szerződés 2016. augusztus 15-én került benyújtásra a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemmel, míg ... tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme ezt megelőzően, 2016. június 16-án érkezett az elsőfokú földhivatalhoz. Helytállóan állapította meg az alperes és az elsőfokú bíróság, hogy a felperes tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges lett volna ... elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatának csatolása, amely nem történt meg. Ugyanakkor ez a körülmény az Inytv. 40. § (1) bekezdésére figyelemmel nem ad alapot a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítására, hiszen ez a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell. Ebben a körben hiánypótlási felhívást az elsőfokú hatóság nem bocsátott ki, így az erre alapított alperesi elutasítási indok - az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben - jogszerűtlen.

[35] A Cstv. 4. § (1) bekezdése szerint a csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolás eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartalma alatt szerez. A 34. § (1) bekezdése alapján a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott jogai. A 34. § (2) bekezdése rögzíti, a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt” („f.a.”) toldattal kiegészítve kell használni.

[36] A Kúria meghatározó jelentőséget tulajdonít annak az eddig nem vitatott ténynek, hogy a perbeli adásvétel szerződés 2015. január 16-án, a Kft. 2016. január 11-én elrendelt felszámolása előtt köttetett. A Cstv. idézett 4. § (1), 34. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a felszámoláshoz fűződő joghatások a felszámolás kezdő időpontjától állnak be, a felszámolás ténye az azt megelőzően megkötött szerződésekre közvetlenül nem hat ki. Ez azt jelenti, hogy a felszámolás előtt létrejött kontraktusokhoz nem szükséges a felszámoló utólagos hozzájárulása és ez a szerződés - egyéb feltételek fennállása esetén - alkalmas lehet ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, azt nem kell a felszámolónak aláírnia. Az ezzel ellentétes hatósági és bírósági érvelés sérti a Cstv. felhívott rendelkezéseit.

[37] A perbeli adásvételi szerződés benyújtására kétség kívül felszámolás elrendelését követően, 2016. augusztus 15-én került sor a felperes által. Amennyiben a szerződést ebben az időpontban a Kft. nyújtotta volna be bejegyzésre, akkor a Kft. nevében kizárólag a felszámoló tehetett volna nyilatkozatot, azonban a felperes nem volt elzárva attól, hogy a szerződést maga nyújtsa be bejegyzési kérelemmel.

[38] A Kúria a fentieket összegezve megállapította, hogy az alperes által megjelölt három bejegyzést elutasító ok közül egy továbbra is fennáll, mert az adásvételi szerződés nem tartalmazza a felperes, mint vevő személyi azonosítóját, a további két elutasítási ok jogszerűtlenül került meghatározásra. Ezt a tényt értékelve a felülvizsgálati bíróság nézete szerint az alperes jogszerűen döntött a bejegyzési kérelem elutasításáról.

[39] A Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet - részbeli indokolásbeli módosítással - hatályában fenntartotta.

A döntés elvi tartalma

[40] Ha a benyújtott adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevő személyi azonosítóját, akkor ebben a körben hiánypótlást nem lehet kibocsátani, a bejegyzési kérelem elutasításának van helye.

[41] A felszámolás elrendelése előtt megkötött adásvételi szerződésben szereplő tulajdonosváltozás bejegyzésének nem lehet akadálya az, hogy utóbb - a bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően - az eladó gazdasági társaság felszámolás alá került és a felszámoló nem tett a szerződés utólagos jóváhagyását tartalmazó nyilatkozatot.

Záró rész

[42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (2) bekezdésére figyelemmel tárgyaláson bírálta el.

[43] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így részére felülvizsgálati eljárási költség nem jár.

[44] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni az állam javára a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésére tekintettel.

[45] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. október 16.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő